K+F - Adó Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.
A kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények A K+F tevékenység adóösztönzőinek megfelelő igénybevételekor alapvető kérdés a K+F tevékenység minősítése, a számviteli elszámolás, valamint a ren delkezésre álló adókedvezményi lehetőségek meg felelő tervezése. Az alábbiakban a K+F tevékenységhez kapcsolódó számviteli és adózási lehető ségeket, feltételek foglaltuk össze:
1. K+F minősítés
Miért szükséges és hasznos?
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (innovációs törvény) értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre 2012. január 1-jei hatállyal kibővült a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonat-kozó feladatkörrel. Az SZTNH ezen új feladatát elsődlegesen a vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető előzetes minősítési eljárás lefolytatása jelenti. Ennek keretében az SZTNH arról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott dokumentáció alapján a - kérelem benyújtását követően megvalósítandó - projekt vagy projektrész kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e.
A kutatás-fejlesztési pénzügyi ösztönzők igénybevételének és a kutatásfejlesztési támogatások felhasználásának feltétele, hogy a vállalkozások által végzett tevékenység a hatályos jogszabályok alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősüljön. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatták, hogy a kutatásfejlesztési tevékenység megítélését jogalkalmazási bizonytalanságok nehezítették (többek között a jogi normának nem tekinthető Frascati kézikönyv használata miatt), mely jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a SZTNH végzi a kutatás-fejlesztési tevékenységek hatósági minősítését.
2013. május
K+F adóellenőrzési tapasztalok 1. Az adóalanyok sok esetben ténylegesen nem innovációt tartalmazó szolgáltatásokat számoltak el innovációs járulékot csökkentő tételként. 2. Jellemző, hogy az adóalanyok olyan tanulmányokat szereztek be kutatás-fejlesztési szerződések alapján, amelyek az internetről letölthető, nyilvánosan hozzáférhető publikációkon, oktatási anyagokon alapultak. 3. Bizonyos adózói körben a rutinszerű méréseket, kutatási eljárásokat és változtatásokat számoltak el az innovációs járulék terhére. 4. Számos adóalanynál a társasági adóalapot hibásan nem csak a K+F közvetlen költségeivel, hanem a közvetett és általános költségekkel is csökkentették. 5. A K+F költségek között több esetben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével nem összefüggő költségek kerültek kimutatásra. 6. A NAV gyakorlatává vált az SZTNH megkeresése a projektek utólagos K+F minősítése érdekében.
A kiadott minősítés az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető valamennyi adónem vonatkozásában alkalmazandó, valamint felhasználható a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben és más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie. A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésének célja többek között az, hogy a jogbiztonságot megerősítse a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevétele során. A minősítési kérelemről… Az SZTNH kérelemre minősíti a projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek kutatás-fejlesztési tevékenységnek (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) tekinthetők-e. A kérelem külön kérésre kiterjedhet a kutatásfejlesztési tevékenység minősítésén túl, a kutatási tevékenységek arányának meghatározására (alap-kutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés), valamint arra is, hogy állapítsák meg a társasági adó törvénynek megfelelően a saját tevékenységi körben végzett tevékenységeket. Az adókedvezmények igénybevételéhez érdemes lehet ezen lehetőségekkel is élni.
2. Számviteli szabályok
A K+F három alaptípusából kizárólag a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei akti-
A számviteli törvény definiálja a K+F tevékenység 3 alapfogalmát: Alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását. Alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz – különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével. Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából.
válhatóak. A K+F tevékenység költségei elszámolhatóság alapján 2 nagy csoportba oszthatóak: Közvetlen költségek: Minden olyan, a K+F tevékenység érdekében felmerülő költség, amely esetében a felmerüléskor már megállapítható, hogy a tevékenység részét képező termékelőállítás, szolgáltatás melyik részegységhez köthető, illetve a K+F tevékenység érdkében felmerült minden olyan tevékenység, amelyről megállapítható, hogy milyen mértékben kapcsolódik az adott tevékenységhez. Közvetlen költség lehet pl.: a kutatók munkabére és járulékai, szakértői díjak, kutatáshoz szükséges vásárolt anyagok beszerzési ára, kutatáshoz felhasznált termékek közvetlen önköltsége, kutatáshoz igénybevett szolgáltatások, kutatáshoz felhasznált szabadalom.
Közvetett költségek: Azok a K+F tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségek, amelyek egyértelműen a kutatás-fejlesztési tevékenység érdekében merülnek fel, ugyanakkor nem állapítható meg a felmerüléskor, hogy az
egyes tevékenységekhez milyen mértékben kapcsolódnak. Közvetett költség lehet pl.: kutatással kapcsolatos szervezési és vizsgálati díjak, kutatók egyes tevékenységekhez nem kapcsolható munkabére és járulékai, K+F tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolható vásárolt anyagok beszerzési értéke, kutatáshoz igénybe vett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, bérleti díja, vállalkozásba adott kísérleti fejlesztés költségei, műszaki információ beszerzésének költségei, szabványosítás költségei.
Általános költségek: A K+F-hez kapcsolódó folyó költségekből áll. Általános költség lehet pl.: a kizárólag K+F tevékenységgel foglalkozó vállalaton belüli önálló szervezeti egységek fenntartásával, működésével összefüggő költségek, az ezen a területen dolgozók munkabére és járulékai, a szervezeti egység üzemeltetésével kapcsolatos költségek.
3. Igénybe vehető adókedvezmények Társasági adóalap csökkentés Azon társaságok, amelyek saját tevékenységi körben végzik a kutatás-fejlesztést csökkenthetik adózás előtti eredményüket a K+F tevékenység közvetlen költségével, néhány esetben akár a költségek háromszorosával is, ez esetben maximum adóévenként 50 millió forinttal. A kísérleti fejlesztés közvetlen költsége esetén kétféle elszámolási lehetőség közül választhat az adózó: a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti a társasági adóalapot (akár csak az alap és alkalmazott kutatás közvetlen költsége esetében); a kísérleti fejlesztés közvetlen költségét aktiválja (szellemi termékként) és állományba veszi, majd pedig vagy a felmerülés adóévében veszi igénybe az adóalap kedvezményt, vagy pedig az értékcsökkenés elszámolásának adóéveiben, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig érvényesítve az adóalap kedvezményt.
Az adóalap csökkentő kedvezmény számításánál csökkenteni kell a K+F költségeket a fejlesztési célra kapott támogatás adóévre jutó részével.
Nem minősül a K+F közvetlen költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek, ha az nem kapcsolódik az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez. Ebben az esetben nem a vállalkozás érdekében felmerült költség lesz, mely a társasági adó alapján növeli. Fejlesztési tartalék A jövőbeni beruházások ismeretében a vállalkozásnak érdemes lehet bizonyos esetekben fejlesztési tartalékot képezni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti az adózás előtti eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. Maximálisan az adóévi adózás előtti nyereség 50%-val és legfeljebb adóévenként 500 millió Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az így elszámolt összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának a feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot a képzésének évét követő 4 adóévben használja fel. Fejlesztési adókedvezmény Fejlesztési adókedvezmény a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás üzembe helyezése és üze-
meltetése igénybe.
esetén
Az igénybevétel hogy:
vehető
feltétele
a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy a beruházás megkezdése előtt az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez és a beruházás üzembe helyezését követően 90 napon belül az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a beruházás befejezésének a napját. Az érvényesíthető adókedvezmény felső határa a számított társasági adó 80%-a.
Az adózó a 10 adóéven át érvényesítheti az adókedvezményt. A beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő 9 adóévben, de legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 14. adóévben veheti igénybe. Innovációs járulék és Helyi iparűzési adó Az innovációs járulék fizetésére azon gazdasági társaságok kötelezettek, amelyek két egymást követő évben nem minősülnek mikro-vagy kisvállalkozásnak, míg a helyi iparűzési adó fizetésére azon vállalkozók kötelezettek, ame-
lyek az adott önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzik vállalkozási tevékenységüket. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, és mindkét adónem tekintetében adóalap-kedvezményt jelent a K+F tevékenység közvetlen költsége. KKV beruházási kedvezmény
Várható K+F támogatási irányok Az EU a 2014-2020-as támogatási ciklusra 5 nagyszabású célt tűzött ki maga
elé
a
foglalkoztatás,
az
innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Emellett a céljának tekinti azt is, hogy a fejlődés intelligens, fenntartható és inkluzív legyen az alábbi 7 fő
Az adóév utolsó napján KKVnak (mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak) minősülő adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét: a korábban még használatba nem vett ingatlan beruházási értékével, a korábban még használatba nem vett műszaki berendezésekkel, gépekkel, járművekkel, ingatlan bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés, átalakítás értékével, új szellemi termék bekerülési értékével, bérbe vett ingatlanon végzett beruházás, felújítás érté-kével;
amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel: adóévben valamennyi tagja magánszemély volt, és a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, illetve a maximum 30 millió Ft-ot.
kiemelt kezdeményezés mentén: 1. Európai Digitális Menetrend: Célja az egységes digitális piac előnyeinek kamatoztatása a háztartások és a vállalkozások számára. 2. Innovatív Unió: Célja a kutatás és az innováció keretfeltételeinek javítása és finanszírozási forrásainak bővítése az innovációs lánc megerősítése és a beruházások Unió-szerte megvalósítandó növelése érdekében. 3. Mozgásban az ifjúság: Célja az oktatási rendszerek teljesítményének és nemzetközi vonzerejének növelése. 4. Erőforrás-hatékony Európa: Célja a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztása, a gazdaság széndioxidmentesítése, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazása. 5. Iparpolitika a globalizáció korában: Célja a vállalkozások – különösen a kkv-k – üzleti környezetének javítása és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kialakításának támogatása. 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje 7. Szegénység elleni európai platform
KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján KKV minősülő adózó a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az előzőek szerinti hitel után az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni.
Az RC Consulting K+F szolgáltatásai: 1. Konzultáció a SZTNH-val a kutatás-fejlesztési projektről 2. K+F minősítési kérelem összeállítása, kidolgozása a projektelképzelés alapján 3. K+F projektjavaslat költségvetésének optimalizálása finanszírozási és adózási aspektusokból 4. K+F elszámolási opciók feltárása számviteli szempontból 5. K+F pályázati lehetőségek figyelése, K+F pályázati projekt összeállítása, pályázati dokumentáció elkészítése valamint a fenntartási időszak végéig tartó projektmenedzsment
A hírlevélben felhasznált információk nagy mértékben támaszkodnak az alábbi linken elhelyezett aktuális közlésekre: http://nav.gov.hu/, http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm, http://sztnh.gov.hu/ Jelen hírlevelünkben bemutatott információk általános jellegűek, és nem tekinthetők a RC Tanácsadó által nyújtott tanácsnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy bár jelen hírlevelünk az összeállításakor hatályban lévő jogszabályokat, iránymutatásokat, illetve adóhatósági gyakorlatot figyelembe véve tájékoztató jelleggel készült, nem egyenértékű egy állásfoglalással. Az RC Tanácsadó a Raiffeisen Bank érdekeltségi körében 2003 óta működik a magyar tanácsadói piacon. Cégünk kiemelkedő színvonalú pénzügyi tanácsadással áll Ügyfelei rendelkezésére. Célunk, hogy megbízhatóan magas minőségű szolgáltatásainkkal Ügyfeleink megelégedésére végezzük munkánkat, és az elnyert bizalomnak köszönhetően Ügyfeleinkkel hosszú távú együttműködést alakítsunk ki, így tevékenységük minden szakaszában rendelkezésükre állva – az alapítástól kezdődően a növekedés és fejlődés szakaszában egyaránt – segítsünk Ügyfeleinknek sikerre vezető válaszokat adni. Fő tevékenységeink; adótanácsadás, EU tanácsadás, finanszírozási tanácsadás és filmfinanszírozási tanácsadás. E területen kínálunk teljes körű tanácsadói szolgáltatásokat vállalati, önkormányzati, civil illetve a magánszektorban működő Ügyfeleink számára. Szolgáltatásaink kialakításakor különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy termékeink egymással, illetve egyéb pénzügyi instrumentumokkal jól kombinálhatóak legyenek, s így komplex megoldást jelentsenek Ügyfeleink részére. Tanácsadóink a pénzügyi szféra szerteágazó területein szerzett tudása és értékes tapasztalatai tették lehetővé, hogy az RC Tanácsadó Magyarországon sikeresen versenyezzen a tanácsadói piacon az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások terén bármely versenytársával. Kollégáink olyan tapasztalt szakemberek, akik a legapróbb részletekig ismerik az érvényben lévő gazdasági és pénzügyi lehetőségeket, és képesek azokat a gyakorlatban az ügyfelek saját üzleti környezetére szabott módon alkalmazni. Büszkén mondhatjuk, hogy a magas színvonalon nyújtott szolgáltatásainknak köszönhetően Ügyfeleink jó referenciákat adnak rólunk, és ajánlanak minket leendő Ügyfeleinknek.
RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 1075 Budapest, Madách Imre út 13-14. B/III. Tel.: 0036 1 483 2070 Fax.: 0036 1 483 2071 E-mail:
[email protected] www.rcconsulting.hu
Amennyiben a szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kollégáink a lenti elérhetőségeken, illetve személyes konzultáció lehetőségével szívesen állnak az Ön, vagy kollégái rendelkezésére: Gecséné dr. Kiss Ágnes – partner
Nagy Ágota – partner
[email protected]
[email protected]
Lukács Margit – tanácsadó
Kis Brigitta – tanácsadó
[email protected]
[email protected]
