Előfordulási adatok a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) és a hermelin (Mustela erminea Linneaus, 1758) magyarországi elterjedéséről a 2014. május 5-e és 2015. február 22-e közötti időszak alatt
Kézirat lezárva: 2015. február 22-én Összeállította: Gera Pál E-mail:
[email protected] Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: + 36 30 258 3637 Szakmai honlap: http:// www. otter.econservation.eu
TARTALOMJEGYZÉK
Felvezető gondolatok – 2. oldal
Köszönetnyilvánítás – 3. oldal
Bevezető – 3. oldal
A rendelkezésemre álló adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban – 5. oldal
Értékelés – 34. oldal
Kiegészítő gondolatok – 35. oldal
Mellékletek: I. Melléklet: Az „Alapítvány a vidrákért” szervezet által használt kérdőív a vidra- és a
hermelinállományok felmérésekor – 36. oldal II. Melléklet: Javasolt szempontok a hermelin- és vidraállomány-felmérés során – 36. oldal
A szerző rövid életrajza – 38. oldal
A szakmai honlapomon található tanulmányok és könyvek –39. oldal
1
Felvezető gondolatok Ebben a most közzétett dolgozatban a közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) és a hermelin (Mustela erminea Linneaus, 1758) magyarországi előfordulásáról szóló 2014. május 4-e után érkezett észleléseket és közléseket rendszeresítettem. Az eddig e témakörben közzétett múltbeli dolgozataim és a témakörhöz kapcsolódó publikációim megtalálhatóak a szakmai honlapom tanulmányok és könyvek menüpontjában; elérhetőségét lásd a fejlécen. Ilyen sok adat és információ még sohasem érkezett az elmúlt évek alatt, ami – amint azt mindig megemlítem – vélelmem szerint többek között az alábbi okokra vezethető vissza; a teljesség igénye nélkül: Köszönhetően az “Alapítvány a vidrákért” szervezet 1995 és 2007 közötti működése során kialakított tevőleges szakmai kapcsolatoknak, az alapítvány, illetve magam inaktívvá válása után e kontaktusok jó része nem szűnt meg, sőt újabbak is alakultak, ami számomra rendkívül, szavakkal kifejezhetetlenül megtisztelő. Vélhetően ez annak köszönhető, hogy:
1995 és 2007 között szoros szakmai és barátai kapcsolatok alakultak ki azon szakmai közösségek és szakemberek között, akik az alapítvány programjainak valamilyen módon részesei voltak.
Az alapítvány és jómagam 2007-es inaktívvá válása után, még ha kiszámíthatatlan időrendben is, de mégis folyamatosan érkeznek jelzések mind a vidráról, mind a hermelinről, de még a hazánkban élő többi kisragadozóról is. Hálás köszönet érte!
Továbbra is rendszeresek a megkeresések az eltérő értékrendű szakemberek, szakmai közösségek részéről, ami szintén nagyon megtisztelő.
2010-től kezdődően – barátaimnak köszönhetően – a szakmai honlapomon a legfontosabb tanulmányokat és könyveket hozzáférhetővé tettem és teszem.
És hogy mindezek sorában egyre több szakmai kiadványban, illetve honlapon található meg az elérhetőségem és a kérésem arra vonatkozóan, hogy aki bármely menyétfélénkről információval rendelkezik, arról tájékoztasson.
Így kialakult egy olyan önkéntelenül szerveződött és összetartó szakmai és baráti kapcsolatrendszer, amely lehetővé teszi számomra, hogy eltérő időközönként ismertté tegyem a rendelkezésemre bocsátott adatokat és információkat, valamint az azokból kikövetkeztethető, reményeim szerint szakmailag valóban megalapozott következtetéseket és javaslatokat. (Igaz, kitartó, fáradhatatlan és önigazolásukban tévedhetetlen kritikusaim szerint ezek „értékelhetetlen szakmai fércművek”, mégis ezen állhatatos bírálók és lankadatlan ítészek különböző cikkeiben és tanulmányiban rendre visszaköszönnek az általam írtak, bár forrásmegjelölés nélkül. Lelke raja, aki képes erre, és talán még büszke is rá!). Fontos! Jelen dolgozat – akárcsak az ezt megelőzők – nem tudományos közlemény, csak és kizárólag tájékoztató, ismeretterjesztő és remélhetően figyelemfelkeltő jellegű, alkalmasint elgondolásra késztető “írásmű”. Éppen ezért, mint eddigi munkáink során is – elsősorban az én kérésemre – nem törekedtem úgymond „tudományos alaposságú” kutatásra – jelentsen e homályos fogalom bármit is –, így pl. a kutatás
2
során csupán a legalapvetőbb, vélelmünk szerint ennek ellenére, vagy pedig éppen emiatt a legfontosabb nézőpontokat vettem figyelembe. Így hát olyan „tudományosnak nevezett, úgymond kötelező szempontokat”, mint pld a kutatott területeknél: a vízfolyás szélessége, sodrása és mélysége; a halas-, a horgásztó és a víztározó időszaki mélysége; a vízszint alakulása a kutatás előtti hetekben/napokban; a vízpartok meredeksége; a partok talaja; a vizsgált hídaljak és átereszek alatti vidra-kiszállóhely összeadott szélessége (?), stb. nem képezték tárgyát a megfigyeléseknek. Ezek a véleményem szerint elhanyagolható, mellőzhető és a gyakorlati természetvédelem oldaláról nézve teljesen felesleges információk. Célom, mint már említettem: kizárólag a valóban hiteles tájékoztatás, Kérem, fogadják megértéssel és barátsággal! Köszönöm! Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt ki kell fejeznem köszönetemet azon Kollégáknak, akik annak ellenére, hogy magam évek óta e munkákban csupán kívülálló szemlélőként vettem és veszek részt, segítségemre voltak adatokkal és egyéb információkkal, pl. részletesen tájékoztattak a megfigyeléseikről is, valamint pótolhatatlan értékű fényképeket és videofilm-felvételeket bocsátottak a rendelkezésemre. Sajnos azonban a munkában részt vevő Kollégák nevesítésétől – megjegyzem: a legőszintébb szándékom ellenére – most is el kell tekintenem, mégpedig azért, mert mondhatni elszomorítóan sokan nem járultak hozzá ahhoz, hogy felfedjem a személyüket. Lehangoló, hogy 2010 tavaszától datálhatóan napjakban olyan bizalmatlanság, sőt: félelem uralkodik a szakmai közbeszéd és az érintett társközösségek résztvevői között, hogy sokan még vélhetően veszélyeztetett állatfajok kutatása során sem merik vállalni egzisztenciális félelmek miatt a nyilvánosságot. Bevezető Az adatsorok és alkalmasint hozzájuk kapcsolódó információk közlése előtt, mint minden egyes alkalommal, fontosnak tartom az alábbi bevezető gondolatok ismertetését: 1. 1995-től – az „Alapítvány a vidrákért” megalakulása óta – ugyanazokat a kérdéseket tartalmazó felmérőívet használják a Kollégák, akik részt vettek és vesznek a munkában. Mindemellett attól függetlenül is érkeztek/érkeznek jelzések – az évek során mind több –, és azok értékelése és összevetése a rendszeresített kérdőívvel rendkívül fontos. És ami a lényeg: az információk, igaz kiszámíthatatlan időközönként, mégis folyamatosan, egész évben érkeznek! 2. A rendszeresített kérdőívvel (lásd az I. Mellékletben) a felmérések során elsősorban a vizes élőhelytípusok számbavétele történt és történik, vagyis azt vizsgáltuk és vizsgáljuk:
ezen élőhelyek közül hol állandó a vidra/hermelin jelenléte, és ezt mi teszi lehetővé;
hol rapszodikus az előfordulásuk és ennek mi lehet az oka, valamint;
hol nem találhatóak, és ez mivel magyarázható;
illetve ahol az egyik faj előfordul, a másik nem és fordítva, annak mi lehet a hátterében.
3
3. Jelen dolgozatban kizárólag olyan ismertetőadatok nyilvánosságra hozatala olvasható, amelyek a megnevezett élőhely-típusoknál a vidra és a hermelin előfordulásáról tájékoztatnak. Vagyis azok az információk, amelyek a jelenlétükről adnak számot, de ahhoz, hogy részletesebb elemzés elkészüljön sokkal több időre, valamint átfogottabb programra, értékelésre, ellenőrzésre, szakértők és szakértői közösségek bevonására, valamint az állam – jelen esetben a Földművelésügyi Minisztérium – részéről megnyilvánuló fogadókészségre van/lenne szükség. Ez azonban jelenleg nem tapasztalható. 4. Lényeges, ezért erre külön felhívom a figyelmet: a napjainkig összegyűlt értesülések, mégpedig mind a vidra, mind a hermelin vonatkozásában, amelyek száma immár csak az általam összeállított adatbázisokban több ezer, valamint az azokhoz kapcsolódó információk és következtetések lehetővé teszik, hogy szakmailag tisztességesen és elfogulatlanul:
a magyarországi vidra- és hermelinállomány megoszlására, fejlődésére, mozgására, alkalmasint visszahúzódására;
egymáshoz és más ragadozófajokhoz való viszonyulásukra;
valamint az általuk lakott élőhely-típusok állapotváltozására adatokkal alátámasztható, ellenőrizhető, így szakmailag bizonyítható értékelést adjunk, illetve azokból megalapozott következtetéseket vonjunk le.
Úgyszintén e fajok társadalmi megítélésére és a gazdatársadalmat, valamint a társszakhatóságokat
érintő
különböző
természetvédelmi
elvárásokra
vonatkozóan
is
elkerülhetetlen, hogy átfogó képpel rendelkezzünk. 5. A legfontosabb cél – legalábbis valóban értékálló szakmai szempontok alapján annak kellene lennie, mint ahogy sajnos napjainkban nem így van –, hogy a gyakorlati természetvédelem számára rendelkezésre álljanak olyan tájékoztató jellegű, de egyértelműen felhasználható szakmai útmutatók, amelyek hathatósan szolgálják a vidra és a hermelin élőhelyeinek és az azokon élő/előforduló populációknak a védelmét. Így a következő szempontoknak kellene lenniük az elsődlegeseknek:
A hazai vidra- és hermelinállomány elterjedésére vonatkozó hiteles, vagyis adatokkal alátámasztott, ellenőrizhető tájékoztatásnak.
Az észlelt problémákra megfelelő módszert, alkalmasint többféle lehetőséget is magába foglaló megoldás-csomag megfogalmazásának és részletes kidolgozásának, pl. élőhelyek állapotváltozása, autóutak építése, halasított vizeknél zömében a vidra jelenlétéből adódó esetleges konfliktus kezelése említhető, de a sort még hosszasan lehetne sorolni –; ezeket részletesen lásd a szakmai honlapom tanulmányok menüpontjában ismertetett dolgozatokban.
Mindazonáltal, mint eddig minden alkalommal a publikált adatoknak igyekeztem utánajárni. Így egy ellenőrző kutatás eredményeként állítottam össze a megnevezett településeket és a hozzájuk kapcsolódó élőhely-típusokat. Mindazokat viszont kihagytam, amelyeknél fennáll a lehetősége annak, hogy nem egyértelműen bizonyítható a vidra előfordulása, pl. a vidrát gyaníthatóan házi- vagy vándorpatkánnyal, esetleg pézsmapocokkal tévesztették össze, míg a hermelint menyéttel vagy görénnyel. Erről a döntésemről – lett légyen bármilyen kellemetlen is – mindig kötelességemnek éreztem tájékoztatni az információközlőt, kérve a megértését, továbbá azt is: segítsen abban, hogy a bizonytalanságot sikerüljön megnyugtató módon eloszlatni. Azonban külön felhívom a figyelmet arra, hogy ennek ellenére – mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően – pontatlan információt is közölhetek. Ezért hangsúlyozottan kérem (!): az alább feltüntetett adatokat, adatsorokat és információkat kellő körültekintéssel, jobban mondva:
4
megfontolt kritikával fogadják – aminthogy az eddig publikáltakat is! –, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy csak ismeretterjesztő, tájékoztató jellegű adatról és információkról van szó. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem (és ez is nagyon fontos!): előfordulhat, hogy a beérkező értesítéseket nem kellő alapossággal dolgoztam fel, vagyis kimaradhattak olyan észrevételek, amelyeknek mindenféleképpen itt lenne a helyük. Ha így van – ami könnyen előfordulhat, a legnagyobb körültekintés ellenére is –, elnézést kérek az érintettektől! Alább, megyénkénti bontásban közlöm azokat a településeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó élőhely-típusokat, ahonnét a most tárgyalt időszak során a vidra és a hermelin előfordulásáról ismeretet szereztem. A megadott UTM kódok a 10x10 km-es beosztású standard térkép alapján kerültek meghatározásra. (A felhasznált UTM térképszelvényeket készítette a Kartográfiai Vállalat az MN Térképészeti Intézet 1979-ben tervezett és lezárt térképanyagának felhasználásával 1983-ban). A rendelkezésemre álló adatok ismertetése megyénkénti csoportosításban (Az adatokat a 2014. május 5-e és 2015. február 22-e között rendelkezésemre bocsátott információk alapján állítottam össze) Fontos: A bejelentett észlelések – mind a vidra, mind a hermelin esetében – zömében a jószágok hátrahagyott nyomjelei alapján történtek. Vagyis: lábnyom, bélsár, táplálékmaradvány, csúszkálás, felfedezett fészek vagy észrevett és megfigyelt, mentett, esetleg elpusztulva talált állat-állatok képezték “alapját” a jelzésnek – lásd a II. Mellékletben. VIDRA ELŐFORDULÁSI ADATOK Baranya megye Baranyahídvég: Fekete-víz-patak – UTM: BR78B2 Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás és halastavak – UTM: BS72A1 (Megjegyzés: 2015. január 12-én a vízfolyásnál megfigyelték, amikor két róka megtámadott egy vidrát, akit aztán „szó szerint darabokra téptek”. A vidra, mint később kiderült „idős jószág volt, feltehetően majd 10 éves, vagy tán idősebb is, hím és mind a felső, mind az alsó állkapcsában több foga is vagy az ínyig teljesen lekopott, vagy hiányzott. A testén sok régebbről származó sérülés is látható volt, vélhetően ezek harapásból eredhettek”. A testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel). Baranyaszentgyörgy:
Baranya-csatorna
–
UTM:
BS62C4
(Megjegyzés:
2014.
május
22-én
Baranyaszentgyörgy és Tormás közötti autóúton találtak egy elütött fiatal, kb. másfél-két éves vidrahímet. A testsúlyát és a testméreteit nem mérték le. A jószág a hátsó lábain, illetve a gerincén sérült meg. Három hétig sikerült életben tartani, végül azonban, annak ellenére, hogy bár járni nem tudott, csak kúszni, az étvágya mégis „kielégítő volt”, egy reggel elpusztulva találták). Cún: Sziliháti-tó és Lanka-tó (Ó-Dráva meder) – UTM: BR77A4 Drávakeresztúr: Korcsina-patak – UTM: YL18C1
5
Homorúd: Mocskos-Duna (holtág) – UTM: CR29C2 Királyegyháza: Bükkösdi-víz – UTM: BR29C3 Kovácsszénája: Víztározó és csatorna – UTM: BS72C3 (Megjegyzés: 2014. december 30-án a víztározónál találtak egy eszméletlen vidrahímet. Külsérelmi nyomot nem találtak rajta, vélhetően 5-6 éves lehetett. A testhossza farkával együtt: 118 centiméter, a testsúlya: 12,5 kilogramm volt. Megpróbálták megmenteni, de három nappal később, hogy emberkézbe került – anélkül, hogy magához tért volna – elpusztult. Hogy mi okozhatta a pusztulását, nem derült ki). Magyarbóly: Karasica-patak – UTM: YL07A3 Magyaregregy: Völgységi-patak – UTM: BS94A4 (Megjegyzés: 2014. július 2-án a pataknál megfigyelték, amikor egy vidranőstény, két, cca. két hónapos kölykét vezetve összetalálkozott egy termetesebb – vélhetően – hím vidrával, aki igyekezett a közelükbe kerülni, de a nőstény nekitámadt, így a hím – anélkül, hogy védekezett volna –, magukra hagyta őket. Ugyanitt 2015. január 20-án azt is megfigyelték, amikor egy vidra a patakban úszó tőkés récékre támadt, egyet megfogott, megölte, kivitte a partra, majd „szinte őrjöngve ízekre szaggatta, de utána, anélkül, hogy evett volna a húsából, elhajította, és hátra hagyta”). Magyarlukafa: Lukafai-patak és horgásztavak – UTM: YM11A4 Mecsekpölöske: Baranya-csatorna és horgásztó – UTM: BS93D3 Nagypeterd: Okor-patak – UTM: BS20C1 Nagyváty: Okor-patak – UTM: BS20C4 Orfű: horgásztó – UTM: BS81A3 (Megjegyzés: 2014. október 7-én az Orfű és Abaliget közötti autóúton elütve találtak egy nőstény vidrát. Becslések szerint fiatal, talán egy-két éves lehetett, a testsúlyát és a testméreteit nem mérték le, a megtalálói szerint „biztosra vehető, hogy még nem voltak kölykei”). Palkonya: Halastó és Palkonyai-patak – UTM: YL08B2 Pazdány: Pécsi-víz (patak) – UTM: BR79C1 Pellérd (Pécs): Pécsi-víz-patak – UTM: BS80D3 (Megjegyzés: 2014. szeptember 30-án a pataknál találtak egy magára maradt vidrakölyköt. Vélhetően 30-40 napos lehetett, a neme: hím. Testhossza a farkával együtt: 27 centiméter, testsúlya: 55 dekagramm volt. Az anyja után hiába kutattak, ezért a megtalálók magukhoz vették és gondoskodtak a felneveléséről. Előreláthatóan idén tavasszal szabadon engedik). Sámod: Okor-patak – UTM: BR77A3 Sásd: Horgásztó és Baranya-csatorna – UTM: BS72C4 Sumony: Halastavak és Okor-patak – UTM: YL29B3 Tormás: Szágyi-patak – UTM: BS62D3 Tésenfa: Fekete-víz-patak (horgászvíz) – UTM: BR77C2 Ürgevárpuszta (Szakály): Kapos-folyó – UTM: BS95C2 (Megjegyzés: 2014. május 17-én a folyónál találtak egy eszméletlen vidrahímet. Vélhetően kispuskával sebesítették meg, a lövedék, mint később kiderült a tüdejébe hatolt. Az életét nem sikerült megmenteni. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt 113 centiméter, a testsúlya 11,5 kilogramm volt). Villánykövesd: Horgásztó – UTM: YL08B1 Zaláta: Összekötő II. csatorna – UTM: YM27C1 Bács-Kiskun megye
6
Adony: Perkátai-vízfolyás, Líviai-halastavak, Cikolai halastavak és Holt-Dunaág – UTM: CT32D4 (Megjegyzés: 2014. november 15-én az E73-as autóúton találtak egy elütött vidranőstényt. Az életkorát nem becsülték meg, és sem a testsúlyát, sem a testméreteit nem jegyezték fel, de a megtalálói biztosak voltak abban, hogy vemhes volt. 2015. január 2-án szintén ezen az útszakaszon találtak egy elütött vidrahímet, az életkorát 5-6 évesnek becsülték, a testhossza a farkával együtt 122 centiméter, a testsúlya 13,7 kilogramm volt. A megtalálói megjegyezték, hogy „a testén, főképpen a fején és a nyakán számos régebbi, vélhetően harapásból származó sebhely volt látható”). Akasztó: Duna-völgyi-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: CS67A1 Bácsalmás: Kígyós-főcsatorna – UTM: CS67A2 Bácsbokod: Bokodi-Kígyós-csatorna – UTM: CS51D3 Bölcske: Sókor-csatorna és Duna-holtág – UTM: CS48D2 Dávod: Ferenc-csatorna és Földvári-tó – UTM: CS39D1 Dunafalva: Bezerédi-Holt-Duna, Beskenye-csatorna – UTM: CS20C4 Dunakömlőd: Kömlődi-csatorna – UTM: CS36C3 Dunatetétlen: Kiskunsági-főcsatorna és Nagy-éri főcsatorna – UTM: CS58B2 Dunapataj: Csatorna és Duna-folyó – UTM: CS46C3 Dusnok: Sárközi-csatorna – UTM: CS39C2 (Megjegyzés: 2014. december 22-én a csatornánál találtak egy legyengült vidrahímet. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt 104,7 centiméter, a testsúlya 9,6 kilogramm volt. A fején és a nyakán egy éles tárgytól – talán ásótól – származó sérüléseket találtak. Öt nappal később elpusztult). Foktő: Foktői-csatorna – UTM: CS45B3 Fülöpszállás: Kiskunsági-főcsatorna és Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS68B2 Géderlak: Duna-holtág – UTM: CS36D3 Imrehegy: Rekettye-Bogárzó-csatorna – UTM: CS65B4 Harta: Nagy-ér, horgásztavak és Duna-holtág – UTM: CS47D3/D4 Kalocsa: Duna-holtág – UTM: CS46D3 (Megjegyzés: 2014. május 29-én megfigyelték, hogy két vidra verekedett egymással, míg egy harmadik, aki szemmel láthatóan ezeknél lényegesen kisebb testű volt, a közelben „idegesen futkározott fel és alá, miközben hangosan rikácsolt”. Végül az egyik verekedő vidra, miután a vetélytársát alaposan helybenhagyta, ezzel a kisebb testű vidrával elúszott a területről. A megvert vidrát, aki erősen vérzett – főleg a feje, a nyaka és a jobb mellső lába –, igyekeztek megfogni, de nem jártak eredménnyel, mert a jószág beugrott a vízbe és elúszott. Hiába kutattak utána, nem találták meg). Kiskunmajsa: Halastó és Marisi-csatona – UTM: DS04A1 Korhánypuszta (Harta): Nagy-éri-csatorna – UTM: CS57D1 Kunpeszér: Dunavölgyi-főcsatorna, 21-es csatorna – UTM: CT61D1 Kunszentmiklós: Dunavölgyi-XXX. csatorna – UTM: CT50C1 (Megjegyzés: 2014. szeptember 30-án a Kunszentmiklós és Tass közötti autóúton találtak egy elütött vidrát. A neme: hím, testhossza a farkával együtt 125 centiméter, a testsúlya 14,5 kilogramm volt. Az életkorát 3-4 évesnek becsülték). Lakitelek: Tökös-csatorna, Nagyréti és Kisréti-vizek – UTM: DT29D2 Nagybaracska: Ferenc-csatorna és Öreg-Duna – UTM: CS30D1 Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna és horgásztó – UTM: DS16D4 (Megjegyzés: 2015. január 3-án a főcsatornánál találtak egy magára maradt, teljesen legyengült vidrakölyköt. Az életkorát 5-6 hónaposra
7
becsülték, a neme: hím, a testsúlya a farkával együtt 78,4 centiméter, a testsúlya 7,3 kilogramm volt. A megtalálói magukhoz vették, és előreláthatóan még idén tavasszal szabadon engedik). Szalkszentmárton: Kiskunsági-főcsatporna – UTM: CT50B3 Pörböly: Kerülő-Duna és Fás-Duna (holtág) – UTM: CS31A3 Szabadszállás: Dunavölgyi-főcsatorna – UTM: CS69B1 Szank: Dong-éri-főcsatorna és Majsai-szanki-csatorna – UTM: CS95C4 Tass: Kiskunsági-öntöző-csatorna – UTM: CT50A1 Békés megye Biharugra: Halastavak és csatornák – UTM: ES49C1 Doboz: Fehér-Körös és csatornák – UTM: ES17A3 Elek: Eleki-főcsatorna – UTM: ES15D3 Gyomaendrőd, Szarvas: Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák – UTM: DS 69 és 79 négyzetek (Megjegyzés: 2014. október 30-án a két város közötti 443-as autóúton találtak egy elgázolt vidrahímet. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testhossza, farkával együtt 101 centiméter volt, a testsúlya 8,5 kilogramm. Ugyancsak ezen az úton 2015. január 2-án találtak egy másik elütött vidrahímet. Az életkorát 5-6 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt 125,3 centiméter, a testsúlya 13,2 kilogramm volt. A megtalálói megjegyezték, hogy „a fején a bundája úgy nézett ki, mint amit nemrégiben alaposan megszaggattak, nem egy helyütt a fejszőrzete hiányzott is, úgy, hogy foltokként látható volt a koponyacsont”). Kevermes: Kutas-éri-főcsatorna – UTM: ES14B4 Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák – UTM: ET40C4 Körösújfalu: Sebes-Körös – UTM: ET30B1 Kőtegyán: Fekete-Körös és Gyepes-patak – UTM: ES17D2 Kunágota: Kutas-éri-csatorna – UTM: ES03C1 Mezőhegyes: Élővíz-csatorna – UTM: DS82A1 Öcsöd: Körös-folyó és Öcsödi-holtág – UTM: DS59C2 (Megjegyzés: 2014. december 31-én a holtágnál találtak egy magára hagyott, teljesen legyengült, eszméletlen vidrakölyköt. Az életkorát 9-10 hetesre becsülték. A neme hím, a testhossza 41,4 centiméter, a testsúlya 90,3 dekagramm volt. A testén számos harapásnyomot találtak, ezek közül nem egy már teljesen elfertőződött. A megtalálása utáni napon, anélkül, hogy magához tért volna, elpusztult). Pusztaföldvár: Orosháza-Medgyesbodzási-csatorna – UTM: DS95B3 Szeghalom: Farkasfoki Holt-Berettyó – UTM:) ET10A2 Végegyháza: Királyhegyesi-szárazér – UTM: DS93A2 Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös-főcsatorna – UTM: ES29D3 (Megjegyzés: 2015. január 4-én a főcsatornánál találtak két hím vidrakölyköt. Az életkoruk nem lehetett több 30 naposnál, a szemük még nem nyílt ki. A testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel. Még ugyanaznap nem messzire onnét, ahol a kölyköket felfedezték, ráakadtak egy elpusztult vidranőstényre is, vélhetően a kicsik anyja lehetett. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. Azt, hogy mi
8
okozta az elhullását, nem tudták megállapítani, a testén külsérelmi nyomot nem találtak. A kölyköket idén nyáron vagy legkésőbb kora ősszel szeretnék szabadon engedni). Borsod-Abaúj-Zemplén megye Bodroghalász: Bodrog-folyó és Kengyel-tó – UTM: EU44A1 Bodrogkisfalud: Bodrog-holtágak – UTM: EU23C2 Bortó: Északi-övcsatorna és Mádi-patak – UTM: EU23B1 (Megjegyzés: 2014. június 30-án a pataknál találtak egy nőstény kisvidrát. A testén külsérelmi nyomot nem találtak, ennek ellenére, bár eszméleténél volt, annyira legyengült, hogy „jártányi ereje sem maradt”. Az életkorát 5-6 hetesre becsülték, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. Sikerült életben tartani és 2015. január 30-án szabadon engedték). Bükköskútpuszta (Szendrő): Bódva – UTM: DU75C3 Csobaj: Holt-Tisza – UTM: EU22D2 (Megjegyzés: 2014. november 2-án a holtágban találtak egy elpusztult vidrahímet. A jobb mellső lábán horgászzsinegből készített hurkot fedeztek fel, amely „már teljesen bevágódott a jószág csontjáig, olyannyira, hogy az már teljesen elüszkösödött”. A testsúlyát és a testméreteit nem jegyzeték fel, az életkorát 3-4 évesre becsülték). Gibárt (Encs): Hernád-folyó és Bársonyos-patak – UTM: EU15B2 Hejőpapi: Hejő-főcsatorna – UTM: DU90A4 Hejőszalonta: Hejő-Szerda-övcsatorna és Hejő-főcsatorna – UTM: DU91B2 Karcsa: Karcsa-csatorna és Tiszakarádi-főcsatorna – UTM: DT43A3 Mezőcsát: Tarjáni-Holt-Tisza – UTM: DU99C1 Mezőladány: Nagy-tó – UTM: EU23B1 Olaszliszka. Fekete-tó – UTM: EU35A4 Sárospatak: Bodrog-holtágak – UTM: EU45B4 Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgi-főcsatorna. Török-éri főcsatorna, Bognyán-tói-csatorna, Perjés-háti-tó, Longi-ér és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai – UTM: EU 32 és 45 négyzetek Szendrőlád: Bódva-patak – UTM: DU84A2 Szin: Bódva-patak – UTM: DU77B4 Szinpetri: Bódva-patak – UTM: DU77B2 Taktabáj: Prügyi-főcsatorna – UTM: EU22B1 Taktaladány: Kis-Tisza – UTM: EU32A2 Taktaszada: Takta-csatorna, Holt-Takta és Gilip-patak – UTM: EU12A1 Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér, Kenygel-lapos és Taktaközi csatornák – UTM: EU22C1/C2 négyzetek Tiszacsermely: Holt-Tisza – UTM: EU64B1 Tiszakeszi: Holt-Tisza – UTM: ET09B1 Tiszaladány: Kis-Tisza, Kis-Sulymos, Prügyi-főcsatorna – UTM: EU32A2/B1 négyzetek Tiszalúc: Takta-csatorna – UTM: EU02D2 Tokaj: Tisza-Takta csatorna, Kapitány-tó, Bodrog-köz, Prügyi-főcsatorna – UTM: EU32A2 (Megjegyzés: 2014. december 7-én a Tokaj és Rakamaz közötti autóúton találtak egy elütött vidrahímet. Az életkorát 7-8 évesre becsülték. Testhossza a farkával együtt 127 centiméter, a testsúlya 8,5 kilogramm volt. A megtalálói
9
megjegyezték, hogy „feltűnően sovány volt, a fogai pedig már majdnem az ínyig lekoptak és a bundája is erősen folthiányos volt”). Vajdácska: Bodrog-folyó és “Hosszú-tó” és “Bíró-tó” (holtágak) – UTM: EU45D1 Viss: Bodrog-holtág – UTM: EU34B4 (Megjegyzés: 2015. január 7-én a holtágban megfigyelték, hogy egy „nagy testű, nem azonosítható fajtájú kóbor kutya” a parton ide-oda ténfergő vidrára támadt. A vidra, „aki sokkal kisebb testű volt a támadójánál” védekezett majd elmenekült, de szinte biztos, hogy súlyosan megsérült, mert a helyszínen „rengeteg vért és kiszakított bőrt lehetett felfedezni”. Kutattak utána, de nem találták meg). Csongrád megye Balástya: Őszeszéki-tó és Fehértó-Majsai-főcsatorna – UTM: DS24B Csanytelek: Meggyesi-horgásztó – UTM: DS35A1 (Megjegyzés: 2015 januárjában és februárjában a község határát hatalmas területen elborította a belvíz. 2015. február 21-én nem messzire a horgásztótól, belvizes területen megfigyelték amint egy nőstényvidra, szájában egy vélhetően még vak – vagyis még alig néhány hetes – kölyökkel a szájában teljesen megzavarodva, hangosan vinnyogva fel és alá szaladgált. „Talán ha három percig parádézott, igen ideges volt, végül valamerre elszaladt, és többé már nem lehetett sem meglátni, sem a hangját hallani”). Csongrád: Holt-Tisza és Körös-Tisza-torok, halastavak és csatornák – UTM: DS37D3 (Megjegyzés: 2014. október 27-én a Holt-Tiszánál találtak egy eszméletlen vidrahímet. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt 99 centiméter, a testsúlya 7,4 kilogramm volt. A testén külsérelmi nyomot nem fedeztek fel. Fogságba kerülve hamarosan felépült. 2015. január 11-én kiszökött a ketrecéből; hiába kutattak utána, nem találták meg). Gádoros: Árpádhalmi Mágocs-ér – UTM: DS76B4 Gyopárosfürdő (Orosháza): Kútvölgy-Kakasszéki-csatorna – UTM: DS75A1 Kakasszék (Székkutas): Kútvölgyi-Kakasszéki-csatorna – UTM: DS65B4 Kunszállás: Gátéri-csatorna – UTM: DS08D4 (Megjegyzés: 2014. július 27-én a csatornánál találtak egy már oszlóban lévő vidratetemet. Hím lehetett, vélhetően nem volt idősebb öt-hat hónaposnál. A megtalálója megjegyezte: „a fején és a nyakán még mindig jól kivehető volt az ütésből eredő több éles, vágott seb is, amelyek nem csak felsértették a bőrét, hanem a húsát és a csontjait is szétroncsolták”. A testsúlyát és a testméreteit nem jegyezte fel). Maroslele: Maros-folyó és Vetyeháti Holt-Maros – UTM: DS42D4 Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna – UTM: DS34C2 Röszke: Gyáli-Holt-Tisza – UTM: DS21D1 Ruzsa: Széksóstói-főcsatorna – UTM: DS02D1 Pusztamérges: Domaszéki-főcsatorna – UTM: CS93D3 Sándorfalva, Szeged: Fehértó (halastavak), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsa-főcsatorna szakaszai – UTM: DS32B1/B2 négyzetek Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák – UTM: DS25C2 (Megjegyzés: A Tömörkényt Csanytelekkel összekötő autóúton 2015. január 7-én találtak egy elütött vidranőstényt. Sem az életkorát nem becsülték meg, sem a testsúlyát, sem a testméreteit nem jegyezték fel. A megtalálói szerint
10
„kölykei lehettek, mert az emlői erősen duzzadtak voltak”. Igyekeztek megtalálni a kölykét vagy a kölykeit, de ez nem jártak eredménnyel. Négy nappal később nem messzire onnét, ahol a nőstényt a baleset érte, egy elpusztult kisvidrát találtak. A neme nőstény volt, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel, vélhetően nem volt idősebb 2-3 hónaposnál. Azt, hogy az elhullását mi okozhatta, nem tudták megállapítani, külsérelmi nyomot nem találtak rajta, de megjegyezték „a szája és a torka csupa vér volt”). Fejér megye Bakonycsernye: Gaja-patak – UTM: BT84C2 Beloiannisz: Laskó-patak – UTM: CT32C1 Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) – UTM: BT84B2 (Megjegyzés: 2014. november 11-én a Fehérvárcsurgó és Sárkeresztes közötti 81-es autóúton találtak egy elütött vidrahímet. Az életkorát 2-3 évesre becsülték. A testhossza a farkával együtt 102 centiméter, a testsúlya 9,6 kilogramm volt. A megtalálói megjegyezték „ezt megelőzően is érhette már sérülés, több is, mert a bal hátsó lábán és a teste jobb oldalán jól kivehető, már úgy-ahogy begyógyult hegek voltak megfigyelhetők”, de hogy ezek mitől származhattak, nem tudták megállapítani). Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) – UTM: CT24D1 (Megjegyzés: 2014. augusztus 30-án és 2015. január 7-én a pataknál vidracsapára lerakott összesen hét – előbb négy majd három – hurkot szedtek fel, 2015. január 22-én pedig egy kifeszített csapóvasat és újabb három hurkot). Kápolnásnyék, Dinnyés: Velencei-tó (teljes déli part a két település között), Tógazdaság, Császár-víz (patak), Kajtor-csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák (részben horgászvizek) – UTM: CT 12 A/C
és 23A4/B2 négyzetek (Megjegyzés: 2014. szeptember 30-án
Dinnyésnél találtak két magára hagyott vidrakölyköt. Később az anyjukat is felfedezték, nem messzire a kölyköktől találták meg, a testét számos harapásnyom borította. A kölykök neme: hím, az életkorukat 8-10 hetesre becsülték, testhosszuk a farkukkal együtt 37,7 és 39,2 centiméter, a testsúlyuk 75,3 és 80,4 dekagramm volt. Idén tavasszal szeretnék szabadon engedni őket. Az anyjuk testsúlyát és testméreteit nem jegyezték fel). Kisapostag: Holt-Duna – UTM: CT49C1 Kisláng: Bozói-patak – UTM: CT00A2 Martonvárás: „Kádás-villa” horgásztavak – UTM: CT23C3 Mezőszilas: Bozót-patak – UTM: CS08C3 Moha: Gaja-patak – UTM: BT93C4 Mór: Móri-patak – UTM: BT84C3 Nádasdladány: Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT92A2 Ősi: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT82C4 Perkáta: Perkátai-vízfolyás – UTM: CT32D4 Pusztavám: Horgásztavak és Által-ér – UTM: BT95A3 Sárszentmihály: Sárvíz-csatorna – UTM: BT92C2 Soponya: Sárvíz-malomcsatorna – UTM: CT01D2 Szabadbattyán: Sárvíz-malomcsatorna és halastó – UTM: BT92D4 Tác: Sárvíz-csatorna – UTM: CT01A3
11
Tordas: Horgásztavak és Szent-László patak – UTM: CT08B4 Úrhida: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT92D1 Győr-Moson-Sopron megye Győr: Püspökerdei Holt-Duna – UTM: XN98B1 Győr-Gyirmót: Marcal-holtág – UTM: XN98B4 Győr-Pinnyéd: Mosoni-Duna és Pinnyédi Öreg-Rábca – UTM: XN98A4 Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna – UTM: XN68C2 Halászi: Kálnoki Holtmeder – UTM: XP70B3 Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) – UTM: XN84C2 Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai – UTM: XN99B2 Lébény: Horgásztó, Keszi-ér és Rábca-folyó – UTM: XN78C3 Lipót: Morotva-tó – UTM: XP80B3 Lipót, Ásványráró: Lipót-Ásványi Duna-mellékágrendszer és holtágak – UTM: XP80A2/B2 négyzetek (Megjegyzés: 2015. február 20-án Ásványráró és Hédervár közötti autóúton találtak egy elütött vidrahímet. Az életkorát nem becsülték meg, a testhossza a farkával együtt 127,6 centiméter, a testsúlya 14,7 kilogramm volt. A megtalálója megemlítette, hogy „az utóbbi években ez már nem az első elütött vidra ezen az útszakaszon, és már több alkalommal találtak itt szintén elgázolt kutyát, macskát, rókát, borzot és görényt, de még őzet is”). Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak – UTM: XN89C2 Meterháza: Horgásztó és Répce – UTM: XN44A1 Rábcakapi: Rábca-folyó és holtága – UTM: XN78A1 (Megjegyzés: 2014. július 17-én a holtágnál megfigyeltek egy feltűnően barátságos vidrát, aki félelem és tartózkodás nélkül közeledett az emberekhez. Vélhetően ember nevelhette fel. A nemét nem sikerült megállapítani, „de apró termetű volt, olyan, mint egy kb. hat-nyolchetes tacskó”. Öt nappal később találtak egy elpusztult vidrát, elképzelhető, hogy ez a „szelíd” jószág volt. A neme hím, a testhossza a farkával együtt 117 centiméter, a testsúlya 11,8 kilogramm volt. A fején és a tarkóján több friss, elgennyesedő seb volt látható; „vélhetően valami derekasan elverte, és ez okozhatta a halálát”). Szárföld: Bányatavak – UTM: XN67A1 (Megjegyzés: „A két bányató közötti kb.3 kilométeres szakaszban van az M85-ös számú főút. Éves szinten 2-3 db, gépjárműgázolásból eredő elhullás tapasztalható”). Vámosszabadi: Bácsai-Holt-Duna és Bácsai-főcsatorna – UTM: XN99C2 Hajdú-Bihar megye Árkus (Hortobágy): Fényes-tavak, Árkus-csatorna és Csécsi-tavak – UTM: ET06A4 Bagamér: Bagaméri-holtág és csatorna – UTM: ET75D1 Bihardancsháza: Sárréti-főcsatorna és csatornák – UTM: ET23B4 Biharkeresztes: Kutas-főcsatorna – UTM: ET52B4 Bojt: Kis-Körös – UTM: ET52A4 Darvas: Berettyó-folyó – UTM: ET21A4
12
Derecske: Derecskei-Kálló – UTM: ET44B1 Görbeháza: Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna – UTM: ET18C3 (Megjegyzés: 2014. december 7-én a főcsatornánál találtak egy magára hagyott kisvidrát. A neme nőstény, az életkora cca. 8-10 hetes lehetett, a testhossza a farkával együtt 37,6 centiméter, a testsúlya 75,3 dekagramm volt. Nagyon legyengült állapotban volt, nehezen lélegzett és „az orrából folyamatosan sűrű, véres váladék folyt”. Négy nappal később elpusztult). Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna – UTM: EU20D3 Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna – UTM: EU20D4 Hajdúszovát: Kösély-patak – UTM: ET34C4 Hencida: Berettyó-folyó – UTM: ET53B4 Hosszúhát (Szerep): Hamvas-főcsatorna és Sárréti-főcsatorna – UTM: ET03D2 Kaba: Keleti-főcsatorna – UTM: ET25D2 Kismarja: Berettyó-folyó – UTM: ET63B Mezőpeterd: Ölyvös-ér – UTM: ET42B3 Nádudvar: Kösély-patak – UTM: ET04A3 Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna – UTM: ET26A4 Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna – UTM: ET22A4 Polgár: Király-ér – UTM: EU00B4 Szásztelek (Hortobágy): Fényes-tavak, Árkus-csatorna és Csécsi-tavak – UTM: ET06A4 Tiszagyulaháza: Király-ér – UTM: EU01D4 Újballa: Holt-Tisza – UTM: EU0033 Újtikos: Király-ér – UTM: EU10A3 Heves megye Bátor: Laskó-patak – UTM: DU41C2 Besenyőtelek: Csincsa-csatorna – UTM: DT58D3 Boldog: Zagyva-folyó és Vajdaréti-csatorna – UTM: DT07A4 Demjén: Laskó-patak – UTM: DT59A2 Detk: Tarnóca-patak és Bene-patak – UTM: DU38A3 Egerszalók: Laskó-patak – UTM: DT59A2 Gyöngyöshalász: Gyöngyös-nagypatak – UTM: DT18C2 Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak – UTM: DT09C3 Gyöngyöstarján: Tarján-patak – UTM: DT19C2 Kál: Tarna-folyó – UTM: DU48A4 Kerecsend: Laskó-patak – UTM: DT59A2 Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak – UTM: DT67C1 (Megjegyzés: 2014. december 18-án a pataknál találtak egy elütött vidrahímet. Az életkorát 5-6 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt 113,7 centiméter, a testsúlya 12,6 kilogramm volt. „A teste tele volt régebben szerzett, úgy-ahogy összeforrt sebekkel, főleg a fején, a nyakán és a jobb mellős lábán”). Kisköre: Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna – UTM: DT55C3
13
Nagyréde: Rédei-Nagy-patak – UTM: DT19B2 Sarud: Laskó-patak – UTM: DT77B2 Terpes: Tarna – UTM: DU31D3 Újlőrincfalva: Laskó-patak – UTM: DT77A2 Jász-Nagykun-Szolnok megye Bánhalma (Kenderes): Villogó-csatorna és halastavak – UTM: DT73A1 Besenyszög: Tisza-holtágak – UTM: DT43A3 Cibakháza: Holt-Tisza – UTM: DT30D4 Egyek: Csatorna és halastavak – UTM: DT76D4 Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna – UTM: DT63B4 Jánoshida: Berki Holt-Zagyva – UTM: DT25D4 Jászdózsa: Tarna-folyó és Holt-Tarna – UTM: DT26C1 Kengyel: Halastó és csatorna – UTM: DT41C4 Kisköre: Nagykunsági öntözőcsatorna – UTM: DT65A1 Kócsújfalu (Tiszafüred): Csatorna és halastavak – UTM: DT86D2 Kőtelek: Tógazdaság, Tisza-folyó és Csatlói Holt-Tisza – UTM: DT64B2 (Megjegyzés: 2014. november 22én a Kőtelek és Tiszasüly közötti autóúton találtak egy elpusztult vidrahímet. Feltehetően nem autó ütötte el, a testén semmilyen zúzódásra utaló nyomot nem találtak. Az életkorát 10 év körülire becsülték, „a fogai már az ínyig teljesen, míg a lábkarmai a talppárnáig lekoptak, a bundája is több helyütt szőrhiányos volt”. A testhossza 117 centiméter, testsúlya 8,7 kilogramm volt). Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna – UTM: DT74C2 Kunmadaras: Sároséri-főcsatorna – UTM: DT95C1 Nádudvar: Hortobágy-folyó – UTM: ET04A3 Nagyrév: Holt-Tisza – UTM: DT30B4 Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna – UTM: DS59A2 Örményes: Nagykunsági-öntözőcsatorna – UTM: DT62C3 Szajol: Holt-Tisza – UTM: DT42A2 Szelevény: Tehenesi Holt-Körös és Malomzugi Holt-Körös – UTM: DS59A1 Tiszaug: Holt-Tisza – UTM: DT29D4 Tiszasüly: Holt-Tisza – UTM: DT64B3 Tószeg: Gerje-Perje főcsatorna – UTM: DT31A1 Túrkeve: Hortobágy-Berettyó és Malom-zugi halastavak – UTM: DT81 Újszász: Zagyva folyó és Tápió-patak – UTM DT23C4 Komárom-Esztergom megye Ács: Concó-patak – UTM: CT28A3 Agostány (Tata): Árendás-pataki víztározó – UTM: CT08B3 Környe: Horgásztavak és Által-ér – UTM: BT97D4
14
Mocsa (Boldogasszonypuszta, Gébicspuszta): Halas- és horgásztavak és kapcsolódó csatornák – UTM: BU98B1 (Megjegyzés: 2014. augusztus 19-én az egyik csatornánál találtak egy eszméletlen kisvidrát. Az életkorát 5-6 hetesre becsülték, a nemét, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. A pofáján és a fején vágástól eredeztethető, elgennyesedett sebeket találtak, „úgy néztek ki, mintha ásóval vagy valami hasonlóan éles tárggyal okozták volna a sebeit”. Két nappal később – mielőtt eszméletéhez tért volna – elpusztult). Naszály: Által-ér – UTM: CT08B2 (Megjegyzés: 2015. február 13-án az érnél vidracsapára kifeszített, összesen hat hurkot szedtek fel. Másnap nem messzire onnét, ahonnét a hurkokat felszedték egy elpusztult vidranőstényt találtak. Azt hogy az elhullását mi okozhatta nem tudták megállapítani, azt azonban igen, hogy vemhes volt „talán csak egynéhány napja volt vissza a fialásig”. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel). Nógrád megye Bátonyterenye: Maconkai-víztározó – UTM: DU11C1 Cserhátsurány: Víztározó (horgásztó) és Szanda-patak szakaszai – UTM: CU71D4 Galgaguta: Galga-patak – UTM: CU70D4 Hont: Ipoly-folyó – UTM: CU52B1 Ipolydamásd: Ipoly-folyó – UTM: CU31B4 (Megjegyzés: 2014. június 30-án a folyónál megfigyelték, amikor egy „igencsak nagy testű, erős vidra”, a szájában egy élettelen, talán általa megölt, vélhetően közönséges görényt cipelt, miközben hangosan rikácsolt és vinnyogott. Fel és alá úszott az áldozatával, akit aztán később, „amikor kiment a partra, egyszerűen lehajított a fövenyre, megtaposta majd ráürített és így hagyta hátra”). Ipolytölgyes: Letkés-patak – UTM: CU31B4 (Megjegyzés: 2015. január utolsó napjaiban az Ipoly-folyót és a térséget régen nem látott árhullám érte el, és ennek „köszönhetően” gyakorlatilag egy-két nap alatt a folyó vízszintje bő két métert emelkedett. 2015. február 2-án a pataknál találtak egy 3-4 hónaposra becsült életkorú eszméletlen nőstényvidrát, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. A testén nem fedeztek fel külsérelmi nyomokat. Az anyját nem tudták megtalálni, a kicsit azonban, aki másnapra tért magához, sikerült megmenteni, előreláthatóan valamikor nyáron vagy legkésőbb koraősszel engedik szabadon). Ipolyvece: Derék-patak – UTM: CU62B1 Karancskeszi (Marakodi-puszta): Dobroda-patak – UTM: DU03A2 Kétbodony: Lókos-patak – UTM: CU71B4 Mohora: Horgásztó és Fekete-víz patak – UTM: CU71A2 Nagykeresztúr (Lucfalva): Kis-Zagyva – UTM: DU02B4 (Megjegyzés: 2014. december 27-én Nagykeresztúr és Márkháza közötti autóútnál találtak egy elütött vidrahímet. Még élt, amikor ráakadtak, igyekeztek megfelelően ellátni, de ennek ellenére két nappal később elpusztult. Az életkorát nem becsülték meg, a testhossza a farkával együtt 92 centiméter, a testsúlya 10,4 kilogramm volt). Nemti: Zagyva-folyó – UTM: DU11C3 Őrhalom: Ipoly-folyó és Fekete-víz-patak – UTM: CU72D3 (Megjegyzés: 2014. augusztus 17-én a pataknál megfigyelték, hogy egy nőstény vidrára és egyke kölykére rátámadt egy, a nősténynél nagyobb testű, feltehetően hím vidra. A verekedés talán, ha fél percig tartott, miután a támadó elúszott a területről. A kölyök
15
közben kimenekült a partra, és amikor a nőstény magára maradt – aki erősen vérzett – odaúszott hozzá, majd együtt elúsztak a folyó felé). Pösténypuszta (Szécsény): Ipoly-folyó és Ménes-patak – UTM: CU82C3 Szarvasgede: Méhtelepi-patak és Szuha-patak – UTM: CU90D4 Szátok: Romhányi Lókos-patak és Farkas-völgyi-patak – UTM: CU61D3 Szügy: Fekete-víz patak – UTM: CU71A1 (Megjegyzés: 2015. január 25-én, az előző napi és éjszakai havazás után a Szügy és Mohora közötti autóúton találtak egy elütött, még élő nőstényvidrát. A gázolás a hátsó testrészén érte: „a gerince és a hátsó lábai csontszilánkokra törtek”. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel, „az viszont biztos, hogy vemhes volt”. Még aznap, anélkül, hogy magához tért volna, elpusztult). Vanyarc (Alsósarlóspuszta): Nógrádi-patak – UTM: CU89C2 Városzó: Tarna-folyó – UTM: DU32B1 Pest megye Bicske: Szentlászló-patak – UTM: CT26B Bugyi: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CT63B2 Dömösd: Holt-Duna – UTM: CT41C3 Etyek: Szent László-patak – UTM: CT35A1 Galgahévíz: Kis-Galga-patak, Zagyva-folyó – UTM: CT97A2 Gomba: Úri-patak – UTM: CT85C2 (Megjegyzés: 2015. január 7-én a patakparton verekedő vidrákat figyeltek meg. A verekedés során az egyikük fejbőre „szó szerint leszakadt a helyéről, és csak úgy spriccelt a rengeteg vér”. A vetélytársa elszaladt a helyszínről, a sérültet, aki „fájdalmában hangosan visított” igyekeztek elfogni, de még volt annyi ereje, hogy beugorjon a vízbe és elússzon. Hiába keresték, nem találták meg. Nem tudni, hogy mi lett vele). Ipolydamásd: Ipoly-folyó – UTM: CU30D4 Isaszeg: Horgász-, halastavak és csatornák– UTM: CT76D1 Makád: Kengyelesi-csatorna – UTM: CT41A1 Ráckeve: Duna-holtág – UTM: CT42D2 (Megjegyzés: 2014. május 21-én, június 7-én, november 12-én és 2015. január 2-án és február 23-án az 51-es autóúton elütött vidrákat találtak, összesen öt jószágot. Az életkorukat, a nemüket, a testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel, annyi megjegyzést tettek, „hogy egyre gyakrabban találni elütött vadállatokat ezen az útszakaszon”). Sülysáp: Alsó-Tápió-patak – UTM: CT85D2 Százhalombatta: Benta-patak és horgásztavak – UTM: CT34D4 Szigetbecse: Ráckevei Duna-holtág – UTM: CT41C1 Szigethalom: Soroksári-Dunaág – UTM: CT54B2 Tahitótfalu: Duna-sziget – UTM: CU58C4 Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna – UTM: CT54B3 Tököl: Holt-Duna – UTM: CT43C3 Tura: Galga-patak – UTM: CT97B3 Valkó: Hajta-patak – UTM: CT96A1
16
Somogy megye Balatonfenyves: Nyugati-főcsatorna – UTM: XM87B Balatonlelle: Irmapusztai- és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna – UTM: YM08D3/18B1 négyzetek Balatonkeresztúr: Nyugati-főcsatorna – UTM: XM87A4 Balatonmária: Nyugati-övcsatorna és kikötő – UTM: XM86A4 Balatonújlak: Nyugati-főcsatorna – UTM: XM87B3 Csokonyavisonta: Zimonyi-halastavak – UTM: YM99A3 Gálosfa: Surján-patak – UTM: YM22A2 Hajmás: Surján-patak – UTM: YM22A1 Hedrehely: Gyöngyös-patak – UTM: YM01A3 Homokszentgyörgy: Nyugati-Gyöngyös-patak – UTM: XM91D4 Istvándi: Nyugat-Gyöngyös-patak – UTM: YM09A3 Kadarkút: Tütösi-tavak és Kadarkút-kenézpusztai halastavak – UTM: YM02B4 Kéthely: Nyugati-főcsatorna – UTM: XM86A3 Komlósd: Komlósdi-Rinya-patak – UTM: XL89C1 Lajosháza (Kálmáncsa): Nyugati-Gyöngyös patak – UTM: YM00C2 Lábod-Petesmalom: Halastavak és Lábodi-Rinya – UTM: XM92B1 Mike: Rinya-patak és halastavak – UTM: XM92B2 Ötvöskónyi: Szabási-Rinya és halastavak – UTM: XM82A3 (Megjegyzés: 2015. január 10-én a pataknál találtak egy magára hagyott, még vak kisvidrát. Az életkora cca. 2-3 hetes lehetett, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. A neme hím. Jelenleg a nevelőszüleinél van, az idén nyáron vagy legkésőbb kora ősszel szeretnék szabadon engedni. Megtalálásakor igyekeztek ráakadni az anyjára, de ez nem járt eredménnyel). Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) – UTM: YM01D2/XM64C4 négyzetek Péterhida: Rinya-patak – UTM: XM80A1 Rinyaszentkirály: Rinya-patak és halastavak – UTM: XM92B2 Somogyfajsz: Víztározó és Korokna-patak – UTM: XM95D1 Somogygeszti: Deseda-patak és horgásztó – UTM: YM15B3 (Megjegyzés: 2014. szeptember 22-én a pataknál találtak egy elpusztult vidrahímet. A testén számos korábban keletkezhetett sebet is felfedeztek, amelyek már „úgy-ahogy begyógyultak”. Az életkorát 3-4 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt 121 centiméter, a testsúlya 14,6 kilogramm volt). Toponár (Kaposvár): Deseda-víztározó – UTM: YM14D1 (Megjegyzés: 2015. január 12-én a víztározónál találtak egy magára maradt, teljesen legyengült vidrakölyköt. Hím volt, az életkorát 3-4 hetesre becsülték. A testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. A kisvidra nehezen lélegzett, nagyon sokszor fuldoklott, az orrából sűrű váladék folyt. Négy nappal később, egy fuldoklási roham után, amikor már az orrából és a szájából is vér folyt ki, elpusztult). Vízvár: Dráva-folyó és holtág – UTM: XM70A4
17
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Barabás: Dédai-csatorna – UTM: FU03B Berkesz: ún. III. sz.-főfolyás – UTM: EU72A1 Buj: Lónyai-főcsatorna – UTM: EU43C4 Büdszentmihály (Tiszavasvári): Keleti-főcsatorna és Hortobágy-folyó – UTM: EU21D2 Cégénydányád: Szamos-folyó – UTM: FU11B4 Csengerújfalu: Keleti-főcsatorna – UTM: FU19C4 Géberjén: Holt-Szamos (horgászvíz) – UTM: FU01D4 (Megjegyzés: 2014. december 30-án találtak egy magára maradt, legyengült hím kisvidrát. Az életkorát 2-3 hónaposra becsülték, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. Úgy tűnt, hogy a gondos ápolás eredményes lesz, a vidra magához tért, táplálkozott is, ennek ellenére 2015. január 12-én reggel, nem sokkal az után, hogy beadták neki a „reggelit”, amit ő, „láthatóan jó étvággyal” el is kezdett „behabzsolni” elpusztulva találták a ketrecében. Nem tudni, hogy mi okozhatta az elhullását). Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak – UTM: FU01D2 Józsafalva (Tiszavasvári): Király-ér – UTM: EU21B4 Kántorjánosi: Főcsatorna – UTM: EU81D2 Kemecse: VII. sz.-főfolyás – UTM: EU52C4 Kék: Lónyai-főcsatorna – UTM: EU62D4 Komlódtótfalú: Szamos-folyó – UTM: FU20D2 Kölcse: Öreg-Túr – UTM: FU22B1 Laskod: Víztározó és csatorna – EU72D3 Levelek: Víztározó és csatorna – UTM: EU71B4 Mezőladány: Ladányi Holtág – UTM: EU94A1 (Megjegyzés: 2014. augusztus 6-án a holtágban megfigyelték, amikor két nagytestű kóbor kutya megtámadott egy vidrát. A verekedés során a vidra súlyosan megsérült „csak úgy ömlött a testéből a vér és szinte elviselhetetlen hangon visított a fájdalmában”. Igyekeztek megfogni, de nem sikerült. Két nappal később nem messzire attól a helytől, ahol a verekedés volt, egy elpusztult vidrahímet találtak, a testén számos külsérelmi, vélhetően harapásból származó nyommal. Valószínű, hogy a megtámadott vidra lehetett. A testhossza a farkával együtt 117,4 centiméter, a testsúlya 11,7 kilogramm volt). Nagydobos: Kraszna-folyó – UTM: EU92D3 Nagyszekeres: Görgő-Szenke-csatorna – UTM: FU11D3 Nemesborzova: Csomota-csatorna – UTM: FU22A2 Nagyecsed: Lápi-főcsatorna és Nagy-vágás-csatorna – UTM: FU00D2 Nyírmihálydi: Főcsatorna – UTM: EU78A3 Ököritófülpös: Szamos-holtágak, halastavak – UTM: FU01C3 Sényő: Sényői-Kovács-tó és VI.sz. Főfolyás – UTM: EU61C2 Sonkád: Ó-Túr és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr-Holtmeder – UTM: FU32B1 Szabolcs: Kerek-tó morotva, Kis-Tisza-holtág – UTM: EU33C2 Tiszaadony: Holt-Tisza és Szipa-főcsatorna – UTM: EU94D2
18
Tiszabezdéd: Kerek-holtág – UTM: EU85C1 Tiszabezdéd: Horgásztó és Belfőcsatorna – UTM: EU85A4 Tiszacsécse: Parád-Tiszacsécsei-csatorna – UTM: FU32A3 Tunyogmatolcs: Élő- és Holt-Szamos – UTM: FU01C4 Túristvándi: Öreg-Túr és Belvíz-csatorna – UTM: FU22A4 Ura: Keleti-övcsatorna – UTM: FU10B4 Vaja: Víztározó és csatorna – UTM: EU81C2 Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Kapos-patak – UTM: BS74A4 Belecska: Sió-csatorna – UTM: CS07B2 Bogyiszló: Bogyiszlói-főcsatorna – UTM: CS33A1 Bonyhád: Völgységi-patak és halastavak – UTM: CS02 és 03-as négyzetek Bölcske: Duna-holtágak – UTM: CS47C1 Decs: Duna-holtágak – UTM: CS32C4 Dusnok: Sárközi-csatorna – UTM: CS44B2 Érsekcsanád: Dunavölygi-főcsatorna – UTM: CS42D5 Gyulaj: Óbíródi-tavak – UTM: BS95B3 (Megjegyzés: 2014. október 29-én a Gyulaj és Kurd közötti autóúton találtak két elütött kisvidrát. Az életkoruk nem lehetett több 60-70 naposnál, mindkettő nőstény volt. Az anyjukat nem találták meg a környéken. A testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel, csupán annyi megjegyzést tettek: „mindkettőjük teste a felismerhetetlenségig roncsolódott, szinte biztos, hogy több személyautó, kamion és busz is áthajtott a testükön”). Madocsa: Duna-holtágak – UTM: CS47C2 Nagykónyi: Koppány-patak – UTM: BS86D1 Ozora: Sió-csatorna és Molnár-tó (horgászvíz) – UTM: BS98 Őcsény: Sió-csatorna és Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS23C4 Pörböly: Nyéki-Holt-Duna és Cserta Holt-Duna – UTM: CS31A1 Sárpilis: Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS22C2 (Megjegyzés: 2014. december 27-én megfigyelték, amikor a patak partján egy vidra megtámadott egy, vélhetően közönséges görényt, végül „úgy elhajította, mint egy felesleges és undorító mallasztott”. A görény bár túlélte a verekedést, öt nappal később, hogy a megtalálói magukhoz vették, elpusztult. Hím volt, a testsúlyáról és a testméreteiről nem jegyeztek fel adatokat). Simontornya: Sió-csatorna (horgászvíz) – UTM: CS18B2 Szálka: Víztározó és Lajvér-patak – UTM: CS12C3 Tolna: Duna-holtágak – UTM: CS34A4 Váralja: Horgásztavak és Parkerdei-patak – UTM: CS02A2 (Megjegyzés: 2014. szeptember 2-án a pataknál találtak egy eszméletlen kisvidrát. Nőstény volt, az életkorát 5-6 hónaposra becsülték. A testhossza a farkával együtt 72,2 centiméter, a testsúlya 6,6 kilogramm volt. A szája csupa vér volt, bár a testén semmi más külsérelmi nyomot nem találtak. Egy héttel később tért magához, elfogadta a felkínált tejet és ételt, mégis öt nap múlva megint elvesztette az eszméletét és elpusztult). Várdomb: Szekszárdi-séd és Lajvér-patak – UTM: CS21C3
19
Vas megye Alsószölnök: Rába-folyószakasz – UTM: WN90D2 Csákánydoroszló: Rába-folyó és horgásztó – UTM: XN10C2 Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak – UTM: XN20C3 Egervölgy: Csörnöc-Herpenyő-patak – UTM: XN42B4 Felsőjánosfa: Vadása-tó – UTM: XN20C1 Hegyhátszentjakab: Vadása-tó – UTM: XN20C1 Ikervár: Rába-folyó és üzemvízcsatorna – UTM: XN43B4 Ivánc (Ménestelep): Rába-holtág – UTM: XM10D2 (Megjegyzés: 2014. november 2-án a holtágban találtak egy elpusztult vidranőstényt. Az életkorát 2-3 évesre becsülték, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. A megtalálója megjegyezte: „a testén jól kivehetően sörétes puskából származó sérülések voltak, legkevesebb 18-20 sörétszem fúródott a testébe, főleg a jobb lapockába, a jobb hátsó lábába és a farába”). Kemestaródfa: Strem-folyó és Pinta-folyó – UTM: XN10C2 Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) – UTM: XN54A3 Kercaszomor: Kerka-patak – UTM: XM08A3 Mórichida: Marcal-folyó – UTM: XN86A2 Nagymizdó: Csörnöc-patak – UTM: XN20C2 Nick: Rába-folyó és Kőris-patak – UTM: XN55B3 Püspökmolnári: Rába-folyó és holtágak – UTM: XN31C3 Rum: Rába-folyó és Sorok-patak – UTM: XN31C2 Szarvaskend: Vadása-tó – UTM: XN20C1 Szőce: Vadása-tó – UTM: XN20C2 Tanakajd: Gyöngyös-patakszakasz – UTM: XN32A1 Tompaládony: Répce-folyó és Metőc-patak – UTM: XN44B1 Zsédeny: Köris-patak – UTM: XN44A4 Veszprém megye Dabrony: Hajagos-patak – UTM: XN73A4 Döbrönte: Bittva-patak – UTM: XN93B3 Egyházaskesző: Marcal-folyó – UTM: XN75D1 Herend: Bánd-patak – UTM: YN12B1 Kádárta (Veszprém): Horgásztó és Séd-patak – UTM: YN22B3 Lesenceistvánd: Lesence-patak – UTM: XM79C4 Megyer: Marcal-folyó – UTM: XN61D1 Mihályháza: Bittva-patak –UTM: XN74D4 Nagypirit: Marcal-folyó – UTM: XN62D4 Rigács: Marcal-folyó – UTM: XN61C2 (Megjegyzés: 2015. február 2-án a Rigács és Ukk közötti 84-es autóúton találtak egy elütött vidrahímet. Az életkorát 3-5 évesre becsülték, a testhossza a farkával együtt
20
117 centiméter, a testsúlya 12,8 kilogramm volt. A megtalálója megjegyezte „a fején és a tarkóján egy csomó sebhely volt, amelyek bizonyosan régebbi verekedésekből származhattak”). Ujdörögd (Uzsa): Viszló-patak – UTM: XM79C4 Zala megye Alsószenterzsébet: Kerka-patak – UTM: XM17A4 Bak: Felső-Valicka-csatorna és víztározó – UTM: XM47A1 Bánokszentgyörgy: Haraszti-patak – UTM: XM34D4 Bocfölde: Zala-folyó – UTM: XN48B1 Balatonhídvégpuszta
(Zalavár)
Fenékpuszta
(Keszthely):
Kis-Balaton
teljes
területe
–
UTM:
XM66C3/67D3-4/77A2-B1 mezők Dötk: Dasronyi-tavak (horgászvizek), Foglár-csatorna és Zala-folyó – UTM: XM59A3 Esztergályhorváti: Zala-folyó – UTM: XM67B1 Gyenesdiás: Zagytereki nádasok – UTM: XN78B4 Iklódbördöce: Cserta-patak – UTM: XM26A1 Kerkabarabás: Kerka-patak – UTM: XM19A1 Lenti: Kerka-patak – UTM: XM18C3 Máhomfa: Kerka-patak – UTM: XM18C3 (Megjegyzés: 2015. január 1-én a pataknál találtak egy magára hagyott kisvidrát. A neme nőstény volt, az életkorát 3-4 hetesre becsülték. A testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel. Úgy tűnt, sikerül megmenteni és felnevelni, mégis 2015. január 30-án, anélkül, hogy bármiféle betegség tüneteit észlelték volna a nevelői, elpusztult). Miklósfa (Nagykanizsa): Bakónáki-patak és Principális-csatorna – UTM: XM54B2 Nemesnép: Szentgyörgyvölgyi-patak – UTM: XM17B3 Páka: Cserta-patak – UTM: XM26D1 Pusztaszentlászló: Felső-valicka-patak – UTM: XM46A2 Szentgyörgyvölgy: Szentgyörgyvölgyi-patak – UTM: XM07C4 Szentpéterfölde: Budnyapusztai-tavak – UTM: XM36B3 Szécsisziget: Kerka-patak és holtág – UTM: XM25A1 Tornafölde: Kerka-patak és horgásztó – UTM: XM25B2 Tornyiszentmiklós: Kerka-patak és Adovány-csatorna – UTM: XM25D3 Tótszerdahely: Mura-folyó – UTM: XM34C3 Velemér: Szentgyörgyvölgyi-patak – UTM: XM07D3 Vöckönd: Zala-folyó – UTM: XN49C2 Zalabaksa: Kerka-patak – UTM: XM13D3 Zalakomár: Zala-folyó és Zala-Somogyi-határárok – UTM: XM65B3 HERMELIN ELŐFORDULÁSI ADATOK Baranya megye
21
Baranyajenő: Gödrei-vízfolyás – UTM: BS72A1 (Megjegyzés: 2014. június 7-én a pataknál találtak három magára hagyott hermelinkölyköt. A nemük: az egyik nőstény, a másik kettő hím volt. Az életkoruk cca. 5-6 hetes lehetett, a nőstény testhossza a farkával együtt 12,2 centiméter, a hímeké 13,3 és 13,5 centiméter volt. A testsúlyukat nem mérték le. A nőstény és az egyik hím testén vélhetően harapásnyomok voltak, ők másnapra el is pusztultak. Az életben maradt, sértetlen hímet tavasszal szabadon engedik). Báta: Duna-holtág, horgásztavak és Lajvér-patak – UTM: CS20C3 (Megjegyzés: 2014. június 2-án és 2014. július 19-én a pataknál párzó hermelineket figyeltek meg, amelyeket filmre is vettek). Drávakeresztúr: Korcsina-patak és Dráva-folyó holtágai – UTM: YL18C1 (Megjegyzés: 2015. február 11-én és 14-én a pataknál párzó hermelineket figyeltek meg). Felsőszentmárton: Péterhidai Ó-Dráva (horgászvíz) – UTM: YL19B2 Kárász: Völgységpatak – UTM: BS94A3 Magyaregregy: Völgységi-patak szakaszai – UTM: BS94A4 Magyarlukafa: Magyarlukafai-halastavak és Lukafai-patak – UTM: YM14B3 Mecsekpölöske: Baranya-csatorna – UTM: BS93D3 Mozsgó: Almás-patak – UTM: YM21B2 Oroszló: Baranya-csatorna (horgászvíz) – UTM: BS72D3 Palkonya: Palkonyai-patak – UTM: YL08B2 Pázdány (Zók): Pécsi-víz (patak) – UTM: BR79C1 (Megjegyzés: 2014. december 29-én a pataknál találtak két elpusztult hermelint. Mindkettő hím volt. A testüket valami nagyon erősen összeharapdálta, „az egyikük bal hátsó lábát a térdénél szabályosan letépte”. Az életkorukat nem becsülték meg, a testhosszuk farkukkal együtt 33,1 és 36,4 centiméter, a testsúlyuk 362 és 375 gramm volt). Péterhida: Rinya-patak – UTM: XM80A1 Sámod: Okor-patak – UTM: BR77A3 Sásd: Horgásztó és Baranya-csatorna – UTM: BS72C4 Szágy: Szágyi-patak – UTM: YM22D2 Szentmártonpuszta (Almamallék): Halas- és horgásztavak, csatornák – UTM: YM21A2 Tarany: Halastavak és Taranyi Rinya-patak – UTM: XM71D3 Tormás: Szágyi-patak – UTM: BS62D3 Zaláta: Összekötő II. csatorna – UTM: YM27C1 Bács-Kiskun megye Bácsalmás: Kígyós-csatorna – UTM: CS67A2 Bácsszentgyörgy: Kígyós-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: CS49A3 Bátmonostor: Ferenc-csatorna – UTM: CS30A3 Bölcske: Sókor-csatorna és Duna-holtág – UTM: CS48D2 Bösztör (Kunszentmiklós): Apaji-csatorna –UTM: CS69A1 Budzsák: Ferenc-csatorna és horgásztavak – UTM: CS39C4 Bugac: Szentkút-éri-csatorna – UTM: ez a kód hiányzik Gara: Igali-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: CS40D2 Csengőd: Tabdi-csatorna – UTM: CS67D1
22
Dávod: Püspökpusztai-csatorna – UTM: CS39C2 Dunakömlőd: Kömlődi-csatorna – UTM: CS36C3 Dunatetétlen: Nagy-éri főcsatorna – UTM: CS58B2 (Megjegyzés: 2014. november 12-én verekedő hermelinek figyeltek meg. Hárman voltak, ketten támadtak a harmadikra, akit „miszlingre szaggattak”. Hím volt, sem az életkorát nem becsülték meg sem a testsúlyát, sem a testméreteit nem jegyezték fel. 2015. január 22-én megfigyelték, amikor egy – vélhetően közönséges – görény a csatornaparton megtámadott egy hermelint, akinek azonban sikerült beugrania a vízbe. A görény utána ugrott, üldözte, de hogy elfogta-e vagy sem, nem tudták megállapítani). Gátér: Csukás-ér és Félegyházi-vízfolyás – UTM: DS17D4 Géderlak: Duna-holtág – UTM: CS36D3 (Megjegyzés: 2015. február 15-én megfigyelték, amikor egy feltehetően közönséges görény megtámadott négy hermelint. Hármójuknak sikerült elmenekülni, a negyedik társukat azonban a támadó elkapta, alaposan megtépte, majd elhajította. A jószág életben maradt. Hím volt, talán öt-hat hónapos lehetett. A testhossza a farkával együtt 19,7 centiméter, a testsúlya 174 gramm volt. Tavasszal szabadon engedik). Hajós: Duna-völgyi-főcsatorna – UTM: CS53C1 Imrehegy: Rekettye-Bogárzó-csatorna – UTM: CS65B4 Kelebia: Halastavak és Körös-éri-főcsatorna – UTM: CS91B3 Korhánypuszta (Harta): Nagy-éri-csatorna – UTM: CS57D1 Nagybaracska: Horgász- és halastavak, Ferenc-csatorna, Öreg-Duna (horgászvíz) – UTM: CS30D1 (Megjegyzés: 2014. augusztus 7-én a csatornánál párzó hermelineket figyeltek meg, akik „a hangos kerregésükkel és rikácsolásukkal hívták fel magukra a figyelmet. A párzás kb. negyed óráig vagy valamivel kicsit több ideig tartott, igen heves, mondhatni igencsak agresszív volt, miután a kisebb testű, bizonyosan a nőstény, ellökte magától a másikat és sebesen elúszott. A magára maradt hermelin fel és alá bucskázott a csatorna vizében, majd kis idő múlva hangosan vinnyogva követte a párját”). Nemesnádudvar: Horgásztavak, Duna-völgyi- és Karasica (Sárvíz) főcsatorna – UTM: CS53A2 (Megjegyzés: 2014. május 30-án, június 7-én és 19-én a Duna-völgyi-főcsatornánál párzó hermelineket figyeltek meg). Pálmonostora: Dong-éri főcsatorna és horgásztó – UTM: DS16D4 Tabdi: Tabdi-csatorna és horgásztó – UTM: CS67D3 Tass: Kunsági-főcsatorna – UTM: CT50A1 Békés megye Andaházapuszta (Berettyóújfalu): Keleti-főcsatorna – UTM: ET33D4 (Megjegyzés: 2015. február 17-én a csatornánál találtak egy elpusztult nőstény hermelint. Vélhetően nem lehetett idősebb egy évesnél, és „szinte biztosra vehetően fiai is voltak, mert az emlőiből csurgott a tej”. A kölykeit nem találták meg. Azt sem tudták megállapítani, hogy mi okozhatta a nőstény elhullását, mert külsérelmi nyomot nem találtak rajta. A testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel). Berettyóújfalu: Berettyó-folyószakasz és Kálló-főcsatorna – UTM: ET33D4 Békéscsaba: Békéscsabai-fás-horgásztó – UTM: ES07B3 Bélmegyer: Fehérháti-, és Sásrogáti-halastó, Határéri-főcsatorna – UTM: ES08C3
23
Bucsa, Ecsegfalva: Hortobágy-Berettyó, Sárréti-főcsatorna szakaszai és halastavak – UTM: DT92B1 Dénesmajor (Gyula): Fekete-Körös (horgászvíz) – UTM: ES36A1 Elek: Eleki-főcsatorna – UTM: ES15D3 Gyomaendrőd, Szarvas: Az említett községek közötti Körös-folyó szakaszai, holtágak, halastavak és csatornák – UTM: DS 69 és 79 négyzetek (Megjegyzés: 2014. június13-án az egyik csatornánál találtak három hermelinkölyköt. Mindhárom hím volt, vélhetően nem idősebbek 1,5-2 hónaposnál. A testsúlyaikat és a testméreteiket nem jegyezték fel. 2015. január 7-én szabadon engedték őket). Elek: Eleki-főcsatorna – UTM: ES15D3 Kevermes: Kutas-éri-főcsatorna – UTM: ES14B4 Körösladány: Sebes-Körös, Folyás-ér (patak) és csatornák – UTM: ET40C4 (Megjegyzés: 2015. január 2án az egyik csatornánál találtak egy magára hagyott hermelinkölyköt. A neme hím, az életkora cca. 4-5 hetes lehetett. A testhossza a farkával együtt 11,4 centiméter, a testsúlya 76,2 gramm volt. Jelenleg a nevelőszüleinél van, nyáron vagy legkésőbb kora ősszel tervezik szabadon engedni). Körösújfalu: Sebes-Körös – UTM: ET30B1 Kőtegyán: Fekete-Körös és Gyepes-patak – UTM: ES17D2 Kunágota: Kutas-éri-csatorna – UTM: ES03C1 Mezőhegyes: Élővíz-csatorna – UTM: DS82A1 Szeghalom: Farkasfoki Holt-Berettyó – UTM:) ET10A2/A4 Végegyháza: Királyhegyesi-szárazér – UTM: DS93A2 Zsadány: Holt-Sebes-Körös és Holt-Sebes-Körös főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ES29D3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő: Holt-Tisza (horgászvíz) és csatornák – UTM: DT98D1 Bogács (Pazsagtanya): Hór-patak – UTM: DU60B4 Borsodivánka: Rima-patak és Kánya-patak – UTM: DT78B3 Bortó: Északi-övcsatorna és Mádi-patak – UTM: EU23B1 Bódvarákó: Bódva-patak – UTM: DU77D4 Bőcs: Hernád-folyó – UTM: DU92D4 Bükkábrány: Csincse-patak – UTM: DU70B4 Cigánd: Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: EU64D1 Csenyéte: Vasonca-patak – UTM: EU06B3 (Megjegyzés: 2014. augusztus 30-án találtak a pataknál két magára hagyott, még vak hermelinfiókát. Teljesen legyengültek, átfáztak. Az életkorukat cca. 20-25 naposra becsülték. Mindkettő hím volt. A testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel. Tavasszal szabadon engedik őket). Csincse-Gelej: Csincse-patak –UTM: DT89A1 Edelény: Danaki-patak – UTM: DU84A3 Egerlövő: Kánya-patak – UTM: DU78A1 Emőd: Kulcsár-völgyi-patak – UTM: DU81D2 Erdőhorváti: Tolcsva-patak – UTM: EU35B2
24
Filkeháza: Bisó-patak – UTM: EU37D1 (Megjegyzés: 2014. október 19-én a pataknál találtak két magára hagyott hím hermelinkölyköt. Nem messzire tőlük felfedezték, vélhetően az anyjuk és két testvérük tetemét is. Azt nem tudták megállapítani, hogy mi okozhatta a pusztulásukat, a testükön külsérelmi nyomokat nem találtak, bár „a nőstény szája vérben ázott, talán ettől is fulladhatott meg”. A megtalált kölykök életkorát 8-10 hetesre becsülték, a testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel. Az egyik kölyök hét nappal később elpusztult, ennek előtte még „egészségesen” evett, nem tűnt betegnek, sőt, „igen élénk volt”. A másikuk három nappal később ugyanígy pusztult el, ő sem tűnt betegnek). Füzérradvány: Bisó-patak – UTM: EU37D2 Harsány: Csincse-patak – UTM: DU81B2 Háromhuta: Tolcsva-patak – UTM: EU34A3 Ináncs: Bársonyos-patak – UTM: EU04A3 Izsófalva: Szuha-patak – UTM: DU75D2 Karcsa: Karcsa-csatorna, Tiszakarádi-főcsatorna és Lábszár-mocsár – UTM: DT43A3 Kenézlő: Bodrog-holtág (horgászvíz) – UTM: EU33C1 Lak: Vadász-patak – UTM: DU85C4 Lázbérc (Bánhorváti): Csemely-patak – UTM: DU53C3 Mályi: Hejő-főcsatorna – UTM: DU81C3 Meszes: Rakaca víztározó és Rakaca-patak – UTM: DU86A4 Mezőzombor: Horgásztavak, Északi-övcsatorna, Mádi-patak (horgászvizek) és Sark-ér – UTM: EU23B1 Nyergestanya (Vajdácska): Tiszakarádi-csatorna (horgászvíz) – UTM: EU44A3 Sátoraljaújhely és Bodrogkeresztúr: Bodrog-folyó holtágai, Füzes-ér, Zúgi-főcsatorna. Török-éri főcsatorna és kapcsolódó bodrogközi nevenincs csatornák szakaszai – UTM: EU 32 és 45 négyzetek Szakácsi: Vadász-patak – DU95A1 Szerencs: Taktaközi-öntöző-főcsatorna – UTM: EU32B2 Szuhafő: Szuha-patak – UTM: DU65A1 Taktaszada: Takta-csatorna, Prügyi-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU12A1 Tarcal: Északi-övcsatorna, Ively-ér, Zsérc-tó és Taktaközi csatornák (horgászvizek) – UTM: EU22C1 Tiszakarád: Holt-Tisza holtág és Tiszakarádi-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU54B2 Tiszaladány: Kis-Virányos-dűlő – UTM: EU32A2 Tiszalök: Tisza-folyó és holtágak (horgászvizek) – UTM: EU21C1 (Megjegyzés: 2014. november 10-én a Tiszalök és Tiszavasvári közötti autóúton találtak három elgázolt hermelint. Vélhetően anya lehetett a két kölykével. Az anya életkora cca. 1-1,5 éves lehetett, a testhossza a farkával együtt 27,3 centiméter, a testsúlya 124 gramm volt. A kölykök testhossza 11,4 és 12,3 centiméter, a testsúlyuk 65,2 és 70,4 gramm volt, az életkorukra és a nemükre nem történt utalás). Tiszalúc: Takta csatorna – UTM: EU02D2 Tokaj: Szög-legelői-Holt-Tisza, Tisza-Takta csatorna, Bodrog-torok (horgászvizek) – UTM: EU32B2/B3-as négyzetek Tolcsva: Tolcsva-patak – UTM: EU34A4 (Megjegyzés: 2014. december 29-én megfigyelték, amikor a patakparton egy vélhetően vadmacska megtámadott két hermelint. Az egyiküknek sikerült elmenekülnie, a másikuk azonban olyan súlyosan sérült, hogy elpusztult, „a macska teljesen, szinte a felismerhetetlenségig szétcibálta az arcát és a tarkóját”. Nőstény volt, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel).
25
Tornadáska: Bódva-patak – UTM: DU87A2 Vajdácska: Bodrog-folyó és “Hosszú-tó” és “Bíró-tó” (holtág) – UTM: EU45D1 Vilyipuszta (Sárospatak): Bózsva-patak – UTM: EU47B2 Viss: Bodrog-holtág és csatornák – UTM: EU34B4 Csongrád megye Balástya: Horgásztavak és Fehértó-Majsai-főcsatorna – UTM: DS24B4 Békéssámson: Bogárzói-csatorna – UTM: DS73D4 Csanádalberti: Királyhegyesi-Szárazér-csatorna – UTM: DS73D2 Csanytelek: Horgásztó és csatorna – UTM: DS35A1 (Megjegyzés: 2015. február 21-én a község határában, amelyet nagy területeken elöntött a belvíz, találtak két vélhetően vízbe fulladt hermelint. Mindkettő hím volt, az életkorukat 1-2 évesre becsülték. A testükön külsérelmi nyomot nem találtak. Sem a testsúlyukat, sem a testhosszukat nem jegyezték fel. Annyi megjegyzést tettek a megtalálói: „feltűnően soványak voltak, a bundájuk szinte csak zötyögött rajtuk, szinte biztos, hogy már huzamosabb ideje nem ettek semmit sem”). Csongrád: Holt-Tisza, Körös-Tisza-torok (horgászvizek), halastavak és csatornák – UTM: DS37D3 Eperjes: Kórogy-ér – UTM: DS55C3 (Megjegyzés: 2015. január 3-án az érnél találtak egy elpusztult hermelint. Az életkorát nem becsülték meg és a nemét sem állapították meg, de megjegyezték: „a fogai már teljesen az ínyig lekoptak és a bundája is – amely nem váltott téli fehér színűvé – feltűnően loncsos volt”. A testhossza a farkával együtt 31,8 centiméter, a testsúlya 227 gramm volt; a megtalálója megjegyezte: „az apró termete ellenére, feltűnően sovány volt”). Gádoros: Árpádhalmi Mágocs-ér – UTM: DS76B4 Kusztamérges: Domaszéki-főcsatorna – UTM: CS93D3 Maroslele: Maros-folyó és Vetyeháti Holt-Maros (horgászvizek) – UTM: DS42D4 Mártély: Ásványi-holtág, Mártélyi-holtág és Dong-éri csatorna (részben horgászvizek) – UTM: DS34C2/C4 négyzetek Mindszent: Kurca-patak (horgászvíz) – UTM: DS45A2 Sándorfalva: Fehértó (halastó), Dorozsma-Halas-főcsatorna, Fehértói-Majsa-főcsatorna szakaszai – UTM: DS32B1/B2 négyzetek Szegvár: Kurca-patak és horgásztavak – UTM: DS35C4 Tömörkény: Csaj-tavak (halastavak), Dong-éri-főcsatorna és csatornák – UTM: DS25C2 Fejér megye Alap: Hardi-ér (patak) és csatornák – UTM: CS28A2 Bakonycsernye: Gaja-patak – UTM: BT84C2 Bicske: Szentlászló-patak és Telepesi-halastavak – UTM: CT26A2 Bodajk: Gaja-patak – UTM: BT94B1 Csákvár: Császárvíz-patak és Pócos-tó – UTM: CT04C4 Ercsi: Szent László-patak – UTM: CT43B1
26
Fehérvárcsurgó: Gaja-patak, Móri-víz (patak) és víztározó (valamennyi horgászvíz) – UTM: BT84B2 Gyúró: Szenlt-László-patak és horgásztó – UTM: CT24C3 Kajászó (Igar): Váli-víz (patak) és MOHOSZ tógazdaság (halastavak) – UTM: CT24D1 Kápolnásnyék, Dinnyés: Az említett községek közötti Velencei-tó szakaszok (déli part), Császár-víz (patak), Kajtor-csatorna, Szent László-patak, Cibulka-patak és kapcsolódó kisebb csatornák – UTM: CT 12 A és C négyzetek, 23A4/B2 (Megjegyzés: 2014. december 31-én a Szent László-pataknál megfigyelték, amikor egy, vélhetően közönséges görény, megtámadott két hermelint. A hermelineknek sikerült elmenekülniük, de az egyiküket a görény alaposan összeharapdálta, „csak úgy dőlt a testéből a rengeteg vér”. Igyekeztek megkeresni és ellátni, de nem jártak eredménnyel). Kisapostag: Holt-Duna – UTM: CT49C1 Kisfalud: Császárvíz-patak – UTM: CT13B2 Kisláng: Bozói-patak – UTM: CT00A2 Mezőkomárom: Kis-Koppány-patak, Sió-csatorna (horgászvizek) – UTM: BS98A3 Mezőszilas: Bozót-patak – UTM: CS08C3 (Megjegyzés: 2014. november 6-án a Mezőszilas és Dég közötti 64-es autóúton egy elütött hermelinhímet találtak. A teste szinte a felismerhetetlenségig roncsolódott, sem a testsúlyát, sem a testméreteit nem jegyezték fel. Ugyanitt 2015. január 2-án szintén egy szintén elütött és a felismerhetetlenségig összeroncsolódott testű hermelint találtak, ennek az életkorát sem becsülték meg, a testsúlyát és a testméreteit sem jegyezték fel, a nemét azonban igen: hím volt). Moha: Halas- és horgásztavak, Móri-víz és kapcsolódó csatornák – UTM: BT93C1 Mór: Móri-patak – UTM: BT84C3 Nádasdladány: Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT92A2 Ősi: Nádor-csatorna, Sárvíz-malomcsatorna és horgásztavak – UTM: BT82C4 Pátka: Víztározó (horgásztó) és Császár-víz (patak) – UTM: CT03C3 Pusztavám: Által-ér – UTM: BT95A1 Tárnok: Benta-patak – UTM: CT35C2 Tardos: Szent-László-patak és horgásztó – UTM: CT24C4 Úrhida: Nádor-csatorna és Sárvíz-malomcsatorna – UTM: BT92D1 (Megjegyzés: 2015. február 2-án a Sárvíz-malomcsatornánál megfigyelték, amint a parton két hermelin megtámad egy pézsmapockot, akit felváltva harapdáltak, „úgy tűnt, mintha előre kigondolt haditerv alapján támadnának”. A pocok védekezett, de később a vízbe vetette magát, ahová a támadói már nem követték). Zámoly: Császár-víz (patak), Burján-árok (patak) és víztározó – UTM: CT04B3 Győr-Moson-Sopron megye Börcs: Rábca-folyó és horgásztavak – UTM: XN88D3 Bősárkány: Keszeg-ér szakaszai és horgásztavak – UTM: XN78A1 Fertőd: Ikva-folyó – UTM: XN47A1 Hanságliget (Jánossomorja): Hansági-főcsatorna – UTM: XN68C2 Dunakiliti, Dunasziget: Az érintett települések közötti Duna-folyó mellék- és holtágai (horgászvizek) – UTM: XP71A/B négyzetek
27
Dunaszeg: Szavai csatorna szakaszai és Mosoni-Duna (horgászvizek) – UTM: XN99A3 Jánossomorja: élőhelytípus nincs megnevezve – UTM: ez a kód hiányzik (Megjegyzés: 2014. június 21-én élvefogó csapdával fogták meg, amiről fénykép is készült, igaz a csapdákat nem hermelinre, hanem rágcsálókra tették ki a kutatók). Kópháza: Ikva-folyó – UTM: XN27A1 Koroncó: Marcal- és Rába-folyó (horgászvizek) – UTM: XN84C2 Kunsziget: Mosoni-Duna holtágai (horgászvizek) és környékbeli csatornák, horgásztavak – UTM: XN99B2 (Megjegyzés: 2015. január 7-én az egyik csatornánál két hermelinkölyköt találtak. Mindketten eszméletlenek voltak, a nemük: hím. A testükön külsérelmi nyomokat nem találtak. Az egyikük még aznap, míg a másikuk két nappal később elpusztult. Az életkorukat 5-6 hetesre becsülték, a testhosszuk a farkukkal együtt 17,4 és 18,3 centiméter, a testsúlyuk 69 és 73 gramm volt). Lébény: Horgásztó, Keszi-ér és Rábca-folyó – UTM: XN78C3 Lipót: Morotva-tó – UTM: XP80B3 Mecsér: Mosoni-Duna és horgásztavak – UTM: XN89C2 Mosonszolnok: élőhelytípus nincs megnevezve – UTM: ez a kód hiányzik (Megjegyzés: 2014. június 22-én élvefogó csapdával fogták meg, amiről fénykép is készült, igaz a csapdákat nem hermelinre, hanem rágcsálókra tették ki a kutatók). Nyúl: Pándzsa-patak – UTM: YN07B3 Petőháza: Ikva-folyó – UTM: XN47A2 Pusztacsalád: Kardos-érszakasz – UTM: XN46B4 Osli: Kis-Rába – UTM: XN57A2 Öntésmajor: Király-tó – UTM: XN58B4 Szőgye (Kisbajcs): Duna-folyó, csatornák, halastavak – UTM: XN97A4 Tárnokréti: Hansági-főcsatorna és Rábca-folyó (horgászvizek) – UTM: XN78A3. Töltéstava: Pándzsa-patak és horgásztó – UTM: XN07D1 (Megjegyzés: 2014. december 31-én a Töltéstava és Pér közötti 81-es autóúton egy elütött hermelinnőstényt találtak. Az életkorát nem becsülték meg, annyi megjegyzést tettek a megtalálói, hogy „a téli bundaváltás nem történt meg, a szőrzete mozaikosan hol fehéres, hol halvány barna színű volt”. A testhossza a farkával együtt 23,4 centiméter, a testsúlya 114,6 gramm volt). Hajdú-Bihar megye Bagamér: Csatorna – UTM: ET75D1
28
Bihartorda: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna – UTM: ET22A4 Darvas: Berettyó-folyó, víztározó (horgásztó) és Kutas-főcsatorna – UTM: ET21A4 Bedő: Ölyvös-ér – UTM: ET52D4 Bihardancsháza: Sárréti-főcsatorna és csatornák – UTM: ET23B4 Biharkeresztes: Kutas-főcsatorna – UTM: ET52B3 Bojt: Kis-Körös – UTM: ET52A4 Darvas: Berettyó-folyó – UTM: ET21A2 Derecske: Derecskei-Kálló és víztározó (horgásztó) – UTM: ET44B1 Görbeháza, Újszentmargita: Az említett települések közötti Farkaséri-ívótavak és Nyugati-főcsatorna szakaszai – UTM: ET18C3/C4 négyzetek Hajdúnánás: Keleti-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU20D3 Hajdúszoboszló: Keleti-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: EU20D4 Hajdúszovát: Kösély-patak – UTM: ET34C1 Hencida: Berettyó-folyó és víztározó (horgásztó) – UTM: ET53B4 Hortobágy: Halastavak és csatornák, Hortobágy-folyó – UTM: ET16-os/17-es és 18-as négyzetek. Hosszúhát (Szerep): Hamvas-főcsatorna és Sárréti-főcsatorna – UTM: ET03D2 Kaba: Horgásztó és Keleti-főcsatorna – UTM: ET25D2 (Megjegyzés: 2014. november 30-án a főcsatornánál egy magára hagyott, eszméletlen hermelinhímet találtak. Külsérelmi nyomot nem találtak rajta. A téli bundaváltás nem történt meg, „a testét foltokban barnás és fehéres-sárgás szőrzet fedte”. Az életkorát nem becsülték meg, a testhossza a farkával együtt 37,4 centiméter, a testsúlya 149 gramm volt. Jelenleg a nevelőszüleinél van, előreláthatóan idén tavasszal szabadon engedik). Kismarja: Berettyó-folyó – UTM: ET63B Mezőpeterd: Ölyvös-ér – UTM: ET42B3 Mihályhalma (Nádudvar): Hortobágy-folyó – UTM: ET05D1 Nádudvar: Kösély-patak és horgásztavak – UTM: ET04A3/05D1 Nagyhegyes: Keleti-főcsatorna és horgásztavak – UTM: ET26A2 Nagyrábé: Kálló-patak és Keleti-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ET22A3 Pocsaj: Ér-főcsatorna – UTM: ET63A2 Újszentmargita: Bógy-Szandlik csatorna, Nyugati-főcsatorna (horgászvizek) – UTM: ET08D4 Sáp: Sápi-csatorna – UTM: ET23D1 Tiszacsege: Tisza-holtág (horgászvíz) és csatornák – UTM: DS98D1 Tiszagyulaháza: Király-ér – UTM: EU01D4 Heves megye Adács: Víztározó és Külső-Mérges-patak – UTM: DT28A2 Bátor: Laskó-patak – UTM: DU41C2 Besenyőtelek: Csincsa-csatorna – UTM: DT58D3 Boldog: Horgásztó, Zagyva-folyó, és horgásztavak – UTM: DT17A1 Csány: Ágói-patak – UTM: DT17A1 Demjén: Laskó-patak szakaszai – UTM: DT59A2
29
Detk: Tarnóca-patak és Bene-patak – UTM: DU38A3 Ecséd: Ágói-patak – UTM: DT08C3 Egerfarmos: Rima-patak – UTM: DT68C2 Egerszalók: Egerszalóki-hőforrás – UTM: DT59A2 Egerszólát: Kígyós-patak – UTM: DU50B1 Erdőkövesd: Tarna – UTM: DU32B4 Erk: Kis-Tarna-patak – UTM: DT37B1 Felsőabasár: Bene-patak – UTM: DT29A4 Gyöngyöshalász: Gyöngyösi-nagypatak és horgásztó – UTM: DT18C2 Gyöngyöspata: Rédei-Nagy-patak és horgásztavak – UTM: DT09C3 Gyöngyöstarján: Tarján-patak – UTM: DT19C2 Jászágó: Ágói-patak– UTM: DT17A1 Kerecsend: Laskó-patak szakaszai – UTM: DT59A2 Kétútköz (Poroszló): Laskó-patak – UTM: DT67C1 Nagyréde: Rédei-Nagy-patak – UTM: DT19B2 Kisköre: Tisza-folyó, Kanyari Holt-Tisza és üzemvízcsatorna – UTM: DT55C3 Nagyréde: Rédei-Nagy-patak – UTM: DT19B2 Sarud: Tisza-tó és Laskó-patak – UTM: DT77B2 Szűcsi: Ágói-patak – UTM: DT09D2 Terpes: Tarna-folyó – UTM: DU31C2 Tiszafüred, Poroszló: Tisza-tó szakaszai a jelzett települések között, valamint Nagymorotva víztározó és csatlakozó csatornák – UTM: DT87-es négyzetek Rózsaszentmárton: Ágói-patak – UTM: DT09C2 Újlőrincfalva: Laskó-patak – UTM: DT77A2 Verpelét: Kígyós-patak – UTM: DU40B2 Vécs: Tarnóca-patak – UTM: DT39C2 Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók: Tisza-tó és csatornák – UTM: DT65A1 Bánhalma (Kenderes): Villogó-csatorna és halastavak – UTM: DT73A1 Besenyszög: Tisza-holtágak – UTM: DT43A3 Cibakháza: Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DT62C3 Fegyvernek: Nagykunsági-főcsatorna, csatornák és horgásztavak – UTM: DT63B4 Jánoshida: Berki Holt-Zagyva – UTM: DT25D4 Jászárokszállás: Peres-horgásztó és Gyöngyös-patak – UTM: DT27A2 Jászberény: Horgásztavak, Zagyva-, és Tarna-folyó, Zagyva-holtág – UTM: DT25C1 Jászfényszaru: Horgásztó, Galga-patak és Zagyva-folyó – UTM: DT07B4 Jászdózsa: Tarna-folyó és Holt-Tarna – UTM: DT26C1 Jásztelek: Zagyva-folyó (horgászvíz) – UTM: DT25C1
30
Karcag:
Horgásztó
(víztározó), Apavára-folyószakasz
és
Németéri-főcsatorna
–
UTM:
DT93C1
(Megjegyzés: 2014. szeptember 30-án a főcsatornánál két elpusztult hím hermelinkölyköt találtak. A testükön külsérelmi nyomokat nem fedeztek fel, de „mindkettőjük torka és szája csupa vér volt”. Az életkorukat 2-3 hónaposra becsülték. Testhosszuk a farkukkal együtt 27,1 és 27,4 centiméter, a testsúlyuk 128,2 és 133 gramm volt). Kőtelek: Tisza-holtág és horgásztó – UTM: DT64B2 Kisújszállás: Kenderesi-csatorna és halastavak – UTM: DT84C3 Kunhegyes: Nagykunsági-főcsatorna (horgászvíz) – UTM: DT74C2 Mezőhék: Víztározó (horgásztó) és Nagykunsági-főcsatorna – UTM: DT50A2 Nagyrév: Holt-Tisza – UTM: DT30B4 Nádudvar: Hortobágy-folyó – UTM: ET04A3 Öcsöd: Harang-zugi-Holt-Körös és Harang-zugi csatorna – UTM: DS59A2 Örményes: Nagykunsági-öntözőcsatorna – UTM: DT62C3 Szajol: Holt-Tisza (horgászvíz) – UTM: DT42A2 Szelevény: Tehenesi Holt-Körös és Malomzugi Holt-Körös – UTM: DS59A1 Tiszasüly: Tisza-holtág és csatornák – UTM: DT54C1 Tószeg: Gerje-Perje főcsatorna – UTM: DT31A1 Túrkeve: Malom-zugi-halastavak és csatornák – UTM: DT81C3 Újszász: Zagyva folyó és Tápió-patak – UTM DT23C4 Komárom-Esztergom megye Ács: Horgásztó és Concó-patak – UTM: CT28A3 Bajót: Bajót-patak – UTM: CT18C4 Császár: Császár-ér – UTM: CT08B2 Dunaszentmiklós: Által-ér – UTM: CT08A3 Gyermely: Únyi-patak – UTM: CT27A2 Majkpuszta (Oroszlány): Horgásztavak és csatornák – UTM: BT86A2 Martonvásár: Kádár-villa-horgásztavak – UTM: CT23C3 Naszály: Által-ér – UTM: CT08B2 Oroszlány: Halas- és horgásztavak, csatornák – UTM: CT06B2 Sárisáp: Únyi-patak – UTM: CT28D1 (Megjegyzés: 2014. november 17-én a pataknál egy elpusztult hermelinhímet találtak. A testét valami nagyon erősen összeharapdálta. Sem az életkorát nem becsülték meg, sem a testsúlyát, sem a testméreteit nem jegyezték fel. Ugyanitt 2015. január 12-én találtak egy másik elpusztult hím hermelint is, akit „szó szerint darabokra tépett valami”. Sem az életkorát nem becsülték meg, sem a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel). Szákszend: Víztározó (horgásztó) és Szendi-ér (patak) – UTM: BT87A1 Tordos, Bikolpuszta: Bikol-patak – UTM: CT08B4 Tarján: Szentlászló-patak – UTM: CT17C4
31
Nógrád-megye Cserhátsurány: Szanda-patak – UTM: CU71D3 Csécse-Béhalom-puszta: Szuha-patak – UTM: CT90D4 Hasznos (Pásztó): Víztározó (horgásztó) és Kövecses-patak – UTM: BU00C1 Erdőtarcsa: Bér-patak – UTM: CT99B2 Hasznos (Pásztó): Kövecses-patak – UTM: DU00C1 Héhalom: Bér-patak – UTM: CU90D4 Ipolydamásd: Ipoly-folyó – UTM: CU31B4 Ipolytölgyes: Letkés-patak – UTM: CU31B4 Ipolyvece: Ipoly-folyó és Derék-patak (horgászvizek) – UTM: CU62B1 (Megjegyzés: 2014. december 22én a pataknál két elpusztult hermelinhímet találtak. Mindkettőjük testét számos, „feltehetően harapástól származó, már-már elgennyesedő és üszkösödő sebek borították”. Az életkorukat cca. 1 évesre taksálták. A testhosszuk a farkukkal együtt 25,7 és 26,4 centiméter, a testsúlyuk 146,3 és 154 gramm volt. Ugyanitt 2015. február 3-án – miután napokkal előbb a térséget elérte egy rég nem látott gyorsaságú és sebességű árhullám a folyónál találtak egy elpusztult hermelinnőstényt, aki talán két-három éves lehetett, a testsúlyát és a testméreteit nem jegyezték fel: „csupa vér volt a feje, a torka és a tarkója”. Két nappal később a pataknál, amelyet a megáradt folyó alaposan megduzzasztott találtak két nőstény hermelint, az életkorukat cca. másfél-két hónaposra becsülték, a testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel. Jelenleg a nevelőszüleiknél vannak, előreláthatóan nyáron szabadon engedik őket). Jobbágyi: Horgásztó, Szuha-patak és Zagyva-folyó – UTM: BT09A1 Karancskeszi (Marakodi-puszta): Dobroda-patak – UTM: DU03A2 Kétbodony: Lókos-patak – UTM: CU71B4 Mátraverebély: Víztározó (horgásztó) és Zagyva-folyó – UTM: DU01B3 Terény: Szanda-patak – UTM: CU71D4 Szarvasgede: Zagyva-folyó, Méhtelepi-patak és Szuha-patak szakaszai – UTM: CU90D4 Szátok: Romhányi Lókos-patak és Farkas-völgyi-patak – UTM: CU61D3/D4 négyzetek Szirák: Bér-patak – UTM: CU80D4 Terény: Szanda-patak – UTM: CU71D4 Újlak (Vizslás): Tarján-patak – UTM: DU12B2 Varsány: Domoszlói-patak – UTM: CU82D2 Pest megye Abony: Horgász- és halastavak és Perkátai-vízfolyás (patak) – UTM: DT22C1 Ceglédbercel: Gerje-patak – UTM: DT03B4 Dány: Dányi-patak és víztározó – UTM: CT96B3 Etyek: Szent László-patak – UTM: CT35A1 Farmos: Hajta-patak – UTM: DT14C2 Felsőfarkasd: Horgásztó és Úri-patak – UTM: CT85D2
32
Galgahévíz: Kis-Galga-patak, Zagyva-folyó – UTM: CT97A2/B1 négyzetek Gomba: Víztározó (horgászvíz) és Úri-patak – UTM: CT85C2 Ipolydamásd: Ipoly-folyó – UTM: CU30D4 Kóka: Felső-Tápió patak – UTM: CT95A1 Makád: Kengyelesi-csatorna – UTM: CT41A1 Ráckeve: Duna-holtág és csatornák (horgászvizek) – UTM: CT42D2 (Megjegyzés: 2014. október 1-én az egyik csatornánál egy magára hagyott, még vak hermelinnőstényt találtak. Az életkora cca. 2-3 hetes lehetett, a testhossza a farkával együtt 9,4 centiméter, a testsúlya 26,9 gramm volt. Jelenleg a nevelőszüleinél van, feltehetően idén tavasszal szabadon engedik. A megtalálása utáni napon nem messzire onnét, ahol ráakadtak, találtak egy elpusztult nőstény hermelint, akinek „az emlői feltűnően püffedtek voltak a tejtől”. Nem tudni, hogy mi okozhatta az elpusztulását – vélhetően valami megtámadta és alaposan összeharapdálta –, sem az életkorát nem becsülték meg, sem a testsúlyát, sem a testméreteit nem jegyezték fel.). Sülysáp: Alsó-Tápió-patak – UTM: CT85D2 Szada: Sződrákosi-patak – UTM: CT77A2 Szigethalom: Soroksári-Dunaág – UTM: CT54B2 Szokolya: Török-patak – UTM: CU50B3 Valkó: Valkói-víztározó (horgásztó) és Hajta-patak – UTM: CT68B2 Veresegyház: Horgásztavak és Folyás-patak – UTM: CT77A1 Surány (Pócsmegyer): Duna-holtág – UTM: CT58C2 Taksony: Duna-holtág és Duna-Tisza-csatorna (horgászvizek) – UTM: CT54B3 Somogy megye Balatonfenyves: Balatonfenyves-nagybereki-csatornarendszer (horgászvíz) – UTM: XM87B2 Balatonlelle: Irmapusztai-, és Rád-pusztai halastavak, Látrány-csatorna – UTM: YM08D3/18B1 négyzetek Balatonszentgyörgy: Zala-folyó torkolata – UTM: XM77D2 Beleg: Rinya-patak – UTM: XM82A3 Bélavár: Dombói-csatorna és Dráva-holtág (horgászvizek) – UTM: XM70A1 Buzsák: Bozói-csatorna – UTM: XM96C3 Gyékényes: Dombói-csatorna, és halastavak – UTM: XM52B3 Homokszentgyörgy: Nyugati-Gyöngyös-patak – UTM: YM00A1 Kaposfüred: Deseda-víztározó – UTM: YM14D1 Kálmáncsa: Nyugati-Gyöngyös-patak – UTM: YM00A1 Kéthely: Nyugati-főcsatorna (horgászvíz) és Marcali-víztározó (horgásztó) – UTM: XM86A3 Mike: Halastavak és Rinya-patak – UTM: XM92B2 Miklósfa: Horgász- és halastavak, Principális-csatorna és Bakónáki-patak – UTM: XM54B2 (Megjegyzés: 2014. szeptember 30-án a pataknál megfigyelték, amikor egy kóbor kutya a patakparton bóklászó hermelinekre támadt. A hermelinek négyen voltak, vélhetően anya és a kölykei. Az egyik kölyöknek nem sikerült elmenekülnie, őt a kutya „pillanatok alatt szabályosan cafatokra tépte”). Ötvöskónyi: Halastó és Szabási-Rinya (patak) – UTM: XM82A3
33
Őrtilos: Dráva-folyó – UTM: XM42C4 Pat, Patihídpuszta (Varászló): Halastavak, Zala-Somogyi-határárok és Pádi-víz (részben Zala megye is) – UTM: YM01D2/XM64C4 négyzetek Péterhida: Ó-Dráva, Malom-árok és Rinya-patak – UTM: XM80A1 Répáspuszta: Deseda-víztározó – UTM: YM14D2 Rinyaszentkirály: Halastavak és Rinya-patak szakaszai – UTM: XM92B3 Sérsekszőlős: Jaba-patak – UTM: BS78B3 Somogycsicsó: Halastavak és Tekeres-berki-patak – UTM: XM62D1 (Megjegyzés: 2014. május 19-én, majd ugyanez év június 23-án és augusztus 30-án a pataknál párzó hermelineket figyeltek meg). Szorosad: Koppány-patak – UTM: BS76A2 Vörs: Zala-folyó és Marótvölgyi-csatorna – UTM: XM77A2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Barabás: Dédai-csatorna – UTM: FU03B (Megjegyzés: 2014. június 13-án és július 7-én a csatornánál párzó hermelineket figyeltek meg). Bátorliget: Bódvaj-patak – UTM: EU99D2 Csaholc: Csoma-csatorna – UTM: FU31A2 Csegöld: Víztározó (horgászvíz) és Mály-csatorna – UTM: FU20A4 Encsencs: Bódvaj-patak – UTM: EU88A2 (Megjegyzés: 2015. február 13-án és 20-án a pataknál párzó hermelineket figyeltek meg). Fülesd: Tapolnok-csatorna – UTM: FU22B3 Garbolc: Túr-folyó – UTM: FU31A1 Geszteréd: Csatorna – UTM: EU58C3 Győrtelek: Nagy-vágás-csatorna, Keleti-övcsatorna és Szamos-holtágak (horgászvizek) – UTM: FU01D2 Jánd: Nagyszegi-Morotva – UTM: FU12C1 Józsafalva (Tiszavasvári): Horgásztavak és Király-ér – UTM: EU20C1 Kántorjánosi: Főcsatorna – UTM: EU81D2 Kistiszahát (Dombrád): Tisza-holtágak (horgászvizek) és csatornák – UTM: EU64D1 Kishódos: Túr-folyó – UTM: FU31C2 Kocsord: Kraszna-folyó és Kirvalapos-csatorna (horgászvizek) – UTM: FU01B4 Kótaj: Lónyai-főcsatorna és kapcsolódó csatornák (zömük horgászvíz) – UTM: EU52A4 Kölcse: Öreg-Túr – UTM: FU22B1 (Megjegyzés: 2014. augusztus 20-án a folyónál előbb verekedő hermelineket, majd még ugyanazon a napon és augusztus 22-én párzó hermelineket is megfigyeltek). Nagyecsed: Lápi-főcsatorna és Nagy-vágás-csatorna – UTM: FU00D2 Nagyhódos: Túr-folyó – UTM: FU31A2 Nagyszekeres: Görgő-Szenke-csatorna – UTM: FU11D3 Nemesborzova: Csomota-csatorna – UTM: FU22A2 (Megjegyzés: 2015. január 11-én a csatornánál egy elpusztult hermelinnőstényt találtak. Külsérelmi nyomot nem fedeztek fel a testén, bár „a szája és annak környéke egymerő vér volt”. A téli bundaváltás azonban korábban megtörtént, a szőrzete, a farka végét
34
leszámítva hófehér volt. Az életkorát nem becsülték meg, a testhossza a farkával együtt 28,9 centiméter, a testsúlya 229 gramm volt). Nyírmihálydi: Főcsatorna – UTM: EU78A3 Ököritófülpös: Keleti-övcsatorna, Szamos-folyó és holtágak, halastavak – UTM: FU01C3 Rozsály: Zajtai-csatorna – UTM: FU31A1 Sonkád: Ó-Túr (horgászvíz) és Túr-folyó, Túrerdői Holt-Túr és Malomszegi Túr-Holtmeder – UTM: FU32B1 Szabolcsveresmart: Tisza-holtágak – UTM: EU75B4 Szamossályi: Szamos-folyó, holtág (horgászvíz) és víztározó (horgászvíz) – UTM: FU10C3 Szamosújlak: Holt-Szamos (horgászvíz) – UTM: FU10C1 Szatmárcseke: Túr-folyó – UTM: FU12C1 Tiszakarád: Tiszakarádi-főcsatorna – UTM: EU53A3 Tiszavasvári: Keleti-főcsatorna – UTM: EU21D2 Zsarolyán: Pünkösd-csatorna – UTM: FU11D2
35
Tolna megye Alsóhetény (Kapospula): Halastavak, csatornák és Kapos-folyó – UTM: BS74A4 Attala: Halastavak, csatornák és Kapos-folyó – UTM: BS74A3 Báta: Holt Duna (horgászvíz), Lajvér-patak és Szekszárdi-séd – UTM: CS30A1 Belecska: Sió-csatorna – UTM: CS07B2 Dusnok: Sárközi-csatorna – UTM: CS44B2 Fürged (Kecsege-puszta, Csolányos-puszta): Halastavak és csatornák – UTM: BS97C2 Kakasd: Völgységi-patak, Írtási-rét és halastavak – UTM: CS13A4 Kocsola: Halastavak és Kapos-folyó – UTM: BS85A4 Nagykónyi: Koppány-patak – UTM: BS86D1 Ozora: Sió-csatorna, Molnár-tó (horgászvíz) – UTM: CS07A3 Őcsény: Sió-csatorna (horgászvíz) és Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS23C4 Pincehely: Sió-csatorna – UTM: CS07C2 Pörböly: Nyéki-Holt-Duna, Cserta Holt-Duna, Kerülő Holt-Duna és horgásztavak – UTM: CS31A1 (Megjegyzés: 2014. december 26-án a Kerülő Holt-Dunánál megfigyelték, amikor „egy vélhetően vadmacska – vagy csak arra nagyon hasonlító kóbor macska – megtámadott négy, a parton kódorgó hermelint. A hermelinek közel azonos nagyságúak lehettek”, a megfigyelő szerint „elképzelhető, hogy már önnálósuló, de még összetartó az évi kölykök voltak”. A hermelineknek sikerült elmenekülniük). Sárpilis: Szekszárdi-séd-patak – UTM: CS22C2 Simontornya: Pósa-tó és Sió-csatorna (horgászvizek) – UTM: CS18B2 Szakály (Ürgevárpuszta): Halastó és Kapos-folyó – UTM: BS95C3 Szakmár: Halastó, Csoma-Foktői-, Kisülés- és Maloméri-csatorna – UTM: CS55C1 Szálka: Víztározó (horgásztó) és Lajvér-patak – UTM: CS12C3 Tolna: Duna-holtágak (horgászvizek) – UTM: CS34A4 Vas megye Bajánsenye: Kerka-patak és horgásztó – UTM: XM08D1 Boba: Torna-patak – UTM: XN62C1 Bük: Répce-patak – UTM: XN34A1/A3 négyzetek Csákánydoroszló: Rába-folyó és horgásztó – UTM: XN10C2 Csánig (Répcelak): Kőris-patak és horgásztavak – UTM: XN55B4 Csönge: Lánka-patak – UTM: XN54A2 Döröske: Csörnöc-Herpenyő-patak (horgászvíz) – UTM: XN20C3 Hegyhátszentmárton: Lugos-patak (horgászvíz) – UTM: XN19A1 Ikervár: Rába-folyószakasz és üzemvízcsatorna – UTM: XN43B4 Ivánc: Rába-holtágak (horgászvizek) – UTM: XM10D2 Jákfa: Köris-patak – UTM: XN44C2 Kemestaródfa: Strem-folyó és Pinta-folyó – UTM: XN10C2 Kenyeri: Kis-Rába (horgászvíz) – UTM: XN54A3
Kercaszomor: Kerka-patak – UTM: XM08A3 Kondorfa: Lugos-patak – UTM: XN09C4 Kőszegpaty: Kozár-Borzó-patak – UTM: XN24D1 Mikosszéplak: Szaji-patak és horgásztó – UTM: XN51B1 Nagymizdó: Csörnöc-patakszakasz – UTM: XN20C2 Nick: Rába-folyó, Kőris-patak és csatornák – UTM: XN55B3 (Megjegyzés: 2014. szeptember 19-én a Kőris-pataknál találtak két, még vak hím hermelinfiókát. Mindketten nagyon átfáztak, egy nappal később el is pusztultak. Az életkorukat cca. 2-3 hetesre becsülték, a testsúlyukat és a testméreteiket nem jegyezték fel). Nyőgér: Csörnöc-Herpenyő-patak és kapcsolódó kisebb csatornák – UTM: XN42C3 Ostffaasszonyfa: Lánka-patak – UTM: XN54A3 Püspökmolnári: Rába-folyó és Sorok-patak – UTM: XM31C2 Szentgotthárd: Rába-folyó, Lapincs-folyó és Lahn-patak (horgászvizek) – UTM: XN00B2 Vasalja: Pinka-patak (horgászvíz) – UTM: XN10B2 Zsálya: Rába-folyó és Sorok-patak – UTM: XM31C3 Zsédeny: Köris-patak – UTM: XN44A4 Veszprém megye Apácatorna: Torna-patak és Apáca-patak – UTM: XN72B4 Márkó (Menyeketanya): Séd-patak – UTM: YN12B3 Mezőlak: Kis-Séd-patak – UTM: XN84A1 Mihályháza: Bittva-patak –UTM: XN74D4 Nagyacsád: Kis-Séd-patak – UTM: XN84A2 Nagydém: Bornai-ér – UTM: YN05A1 Nagytevel: Víztározó (horgásztó) és Pápai-Bakony-ér – UTM: XN93C1 Nemeshany: Kígyós-patak – UTM: XN81C2 Nemesgulás: Eger-víz-patak – UTM: XM89D4 Nyirád: Kígyós-patak – UTM: XN80A4 Rigács: Marcal-folyó – UTM: XN61C2 Ujdörögd (Uzsa): Viszló-patak – UTM: XM79C4 Várpalota: Horgásztavak és csatornák – UTM: BT82C1 Zala megye Alsószenterzsébet: Kerka-patak – UTM: XM17D1 Bajánsenye: Kerka-patak és horgásztó – UTM: XM08D1 Bak: Felső-Valicka-csatorna és víztározó – UTM: XM47A1 Balatonhídvégpuszta
(Zalavár)
Fenékpuszta
(Keszthely):
XM66C3/67D3-4/77A2-B1 négyzetek Bánokszentgyörgy: Haraszti-patak – UTM: XM34D4 Bocfölde: Zala-folyó – UTM: XN48B1
Kis-Balaton
teljes
területe
–
UTM:
Csesztreg: Kerka-patak – UTM: XM17D2 (Megjegyzés: 2014. május 30-án a pataknál párzó hermelineket figyeltek meg, illetve fotóztak le. Ugyanitt 2014. június 3-án két magára hagyott, átfázott, eszméletlen hermelinkölyköt találtak. Az egyikük nőstény, míg a másikuk hím volt. Talán másfél-két hónaposak lehettek, a testméreteiket és a testsúlyukat nem jegyezték fel. Tavasszal szabadon engedik őket). Csöde: Zala-folyó – UTM: XM18C3 Csömödér: Víztározó (horgásztó) és Cserta-patak – UTM: XM26B3 Esztergályhorváti: Zala-folyó – UTM: XM67B1 Gutorfölde: Berek-patak – UTM XM37A1 Máhomfa: Kerka-patak – UTM: XM18C3 Miklósfa (Nagykanizsa): Halastavak, Bakónáki patak és Principális-csatorna – UTM: XM54B2 Murakeresztúr: Mura-folyó, Bakónáki-patak, Principális-csatorna (horgászvizek) – UTM: XM43A4 Muraszemenye: Mura-holtág és horgásztavak – UTM: XM24C1 Rigyác: Rigyác-patak – UTM: XM44A1 (Megjegyzés: 2014. december 11-én a pataknál megfigyelték, amikor egy róka a patakparton kószáló hat hermelinre támadt. Az egyiküket sikerült megfognia, akit „szó szerint apró darabjaira szaggatott, de olyan eszméletlen dühvel, amire nem találni megfelelő szavakat”. A többieknek sikerült elmenekülniük). Páka: Cserta-patak (horgászvíz) – UTM: XM26D1 Pötréte: Foglár-csatorna – UTM: XM48D2 Pusztaszentlászló: Víztározó (horgásztó) és Felső-Valicka-patak – UTM: XM46A2 Szentgyörgyvölgy: Szentgyörgyvölgyi-patak – UTM: XM07C4 Szécsisziget: Cserta-patak – UTM: XM25A1 Türje: Csatorna – UTM: XN50A2 Tótszerdahely: Mura-folyó és horgásztavak – UTM: XM34C3 Zalabaksa: Kerka-patak – UTM: XM13D3 Zalaistvánd: Horgásztó és Foglár-csatorna – UTM: XM59A1 Értékelés A vidra és a hermelin állományfelmérésekor nagyon fontos a vizsgált területek növényzeti borítottságának a számbavétele is. Most is ez történt, és a rendelkezésemre álló kiértékelhető adatokból az alábbi következtetések vonóhatók le – a teljesség igénye nélkül:
A beérkezett, feldolgozott adatlapok és információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy bármely fentebb nevesített élőhely-típusnál a vidra és a hermelin elsősorban ott található meg, ahol mind a vízi- mind a vízparti és az adott területet övező környék vegetációborítottsága megfelelő védelmet, biztonságot nyújt a számára. Igaz, teszem hozzá – és ez nagyon fontos! –, hogy a megfelelő védelem és biztonság fogalma valójában mit jelent, vita tárgyát képezheti, mindenesetre az bizonyos, hogy az életmódjuk miatt elsősorban a vegetációban gazdag területeket részesítik előnyben.
Az is kijelenthető, hogy egy-egy élőhely-típusnál nem minden esetben állapítható meg, hogy éppen mely vegetációtípus (vízi-, vízparti-, a területet övező környékbeli) teszi lehetővé a rendszeres előfordulásukat, alkalmasint a területfoglalásukat és az ivadéknevelésüket is. Persze vannak – a dolog természetéből adódóan egymásnak is sokszor ellentmondó –
szakmai elméletek, ami viszont a lényeg: a vegetációnak nagyon fontos, vélelmem szerint elsőrendű szerepe van abban, hogy az adott területen a vidra és a hermelin állandónak mondható-e.
De, hívom fel hangsúlyosan erre is a figyelmet, mert rendkívül lényegesnek tartom: azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adott területen fellelhető zsákmányfajok is alapjaiban befolyásolhatják a vidra és a hermelin előfordulásának a gyakoriságát, mint ahogy pl. az adott élőhely zavartsága, szennyezettsége stb. is. Vagyis nem feltétlenül egy-egy környezeti/természeti feltétel hat dominánsan arra, hogy a vidra és a hermelin mely területeken található rendszeresen vagy átmenetileg, esetleg hol nem fordul elő egyáltalán. A dolog ennél sokall összetettebb!
Ugyanakkor, és ez sem tagadható: nem ritka, hogy növényzet által alig vagy egyáltalán nem borított területeken is felbukkanhatnak, akár még rendszeresen is. Ezek zömében kibetonozott partú kisvízfolyások, csatornák, horgásztavak, víztározók, aminek talán az lehet a magyarázata – és a talán fogalmán van a hangsúly! –, hogy ezen élőhelyeknél áll(hat) rendelkezésére megfelelő táplálék és/vagy ezen élőhelyek az adott térségeken belül a vidra és a hermelin rendszeresen használt vándorlási útvonalai.
Szintén alapvető elvárás, hogy ismerjük a vizsgált élőhelyeknél élő/gazdálkodó emberek véleményét is a vidráról és a hermelinről – hangozzék ez bármily elcsépelten közhelyszerűen is. A vidra esetében halas- és horgásztavaknál, valamint a hallal telepített, zömében horgászati hasznosítású különböző vizes élőhelytípusoknál akarva-akaratlan találkozhatunk, alkalmasint nem is ritkaságszámba menő „elmarasztaló” véleménnyel, miszerint a faj fokozott védelme napjainkban már teljesen indokolatlan. Úgyszintén a hermelin vonatkozásában a baromfielepek, a vadászházak környékén – vadászterületen, fácán-, és fogoly nevelőterületeken – vetődik fel a faj védelmének indokolatlansága, többnyire vélelmezett károkozása miatt. Erről az elmúlt évtizedekben már számos alkalommal publikáltam tanulmányokat – zömük megtalálható a szakmai honlapomon –, ezért most nem megyek bele a részletekbe. Arra viszont felhívom a figyelmet, hogy a vidra esetében az extenzíven kezelt halastavaknál, amelyek a hazai vidrapopuláció számára a legfontosabb élőhelyeknek
nevezhetők,
még
2007-ben
teljes
szakmai
egyetértésben
elkészült
egy
megoldási
javaslatcsomag, amely arra tett ajánlást, hogy miképpen lehetne közelíteni egymáshoz a gazdák és a természetvédők álláspontját – lásd a szakmai honlapomon. Igaz, ez az ajánlás az óta is elfekszik valahol az érintett szaktárca egyik íróasztalfiókjában, bár az aktualitásából mind a mai napig semmit sem vesztett. Kiegészítő gondolatok Az igazság az, hogy a most közzétett adatok és információk alapján ugyanazokat a szakmai szempontból már számtalanszor átgondolt, megfontolásra, részletes kidolgozásra és megvalósításra ajánlott javaslatcsomagot tudnám csak megismételni, amelyeket már oly sok ízben hangsúlyoztam az elmúlt évek során.
Éppen ezért azok részletezéstől most eltekintek, a szakmai honlapom tanulmányok
menüpontjában több helyen is megtalálhatják az érdeklődők. Röviden mégis összefoglaltam néhány olyan pontot, amelyek megvalósítását a sikeres magyarországi vidra- és hermelinvédelem számára a vélelmem szerint nagyon fontosak. 1. Folytatni kell mindkét faj állományának országos felmérését. Ennek során nem csak a fajok elterjedésére kell koncentrálni, hanem az élőhelyek állapotának pontos feltérképezésére, és az
embereknek a vidráról és a hermelinről alkotott véleményének a megismerésére is. Ezt a kutatást fajmegőrzési-tervként kellene részletesen kidolgozni és a szakmai közösségek bevonásával megvalósítani. 2. Élőhelyek vonatkozásában ajánlatos lenne a csatornák és az élővízfolyások kezelését átgondolni, az észlelt törvénytelen eljárásokat hatékonyan szankcionálni, és ezen élőhelytípusok fenntartására ösztönözni. Többek között “kívánatos” lenne megakadályozni, hogy a szennyvizeket közvetlenül az élővizekbe vezessék; a kikövezett medrű patakok esetében elérni a betonborítás eltávolítását; a tervbe vett hegyvidéki patakok medrének és gátjainak átalakításakor ne csak a műszaki szempontokat részesítsenek előnyben; csatornáknál a vízkormányzást összhangba hozni a valószerű természetvédelmi és vízügyi kívánalmakkal; a holtágak és az árterek esetében azok beépítését megelőzni, tulajdonviszonyaikat rendezni, stb. 3. A természetes tavainknál meg kell akadályozni azok beépítését, el kell kerülni, hogy a vízi növényzetet drasztikusan megritkítsák, vagy kiirtsák. 4. Halastavak esetében arra kell ösztönözni, hogy azokat a gazdálkodói érdekekkel összhangba hozható természetvédelmi elveknek megfelelően kezeljék. (Magyar Halgazdálkodási Operatív Program). Horgásztavaknál és víztározóknál is törekedni kell a horgászati/vízügyi igények és a természetvédelmi elvárások egymáshoz közelítésére 5. Célszerű lenne egy, a vizes élőhelyeket összekötő “ökológiai-folyosó” alapelveit, és gyakorlati megvalósulásának lehetséges módjait kidolgozni hazánkban (Víz Keretirányelv). A fentebb írtakból látható, hogy több alkalommal emberkézbe kerültek, valami oknál fogva magukra maradt vagy sérült vidrák és hermelinek (de több más hazai kisragadozóink is, akikről most nem ejtettem szót). Ezekben az esetekben igyekszem a tőlem telhető, a legjobb tudásom szerint segíteni a sikeres felnevelésüket, majd a szabadon engedésüket. Igaz, ennek során, mondhatni, önhatalmúlag járunk el, mert hát ilyen esetekben értesíteni kellene, jobban mondva: illene az illetékes szakhatóságot, és engedélyt kellene kérni tőlük ahhoz, hogy ápolhassuk, nevelhessük, majd szabadon engedhessük ezeket a jószágukat. Ezt azonban majd’ minden esetben – tagadhatatlanul és elsősorban az én kérésemnek megfelelően – elfelejtettük, lévén igen rossz tapasztalataim-tapasztalataink vannak a hivatalosságok ügybuzgó hozzáállása miatt. És kérem, emiatt senki ne orroljon meg rám és ránk! A szakmai honlapomon mind a hermelin, mind a vidra felnevelésének „technikájára”, de a többi menyétféle emberkézbe került felneveléséről is olvashatnak tájékoztatókat, legbővebben a „Vadállatmentések történetei Magyarországon” című összeállításban.
MELLÉKLETEK I. Melléklet: Az „Alapítvány a vidrákért” szervezet által használt kérdőív a vidra- és a hermelinállományok felmérésekor Megye, ahol a felmérés történt Legközelebbi települések, ahol a felmérés történt A terület neve, ahol az észlelés történt A terület ismert (becsült) nagysága, ahol az észlelés történt. Ebből becsült vízfelület A terület leírása: mesterséges tó, természetes tó, folyó, csatorna, patak, víztározó, stb. A parti és vízi vegetáció típusa: nádas, sás, rét, erdő, egyéb A felmérés eredménye: van vidra/hermelin – nincs vidra/hermelin Állandónak mondható-e a vidra/hermelin a területen: igen – nem Az észlelés módja: lábnyom, hullaték, zsákmánymaradvány, egyéb A felmérő neve, elérhetőségei II. Melléklet: Javasolt szempontok a hermelin- és vidraállomány-felmérés során A vidra- és hermelinállomány-felmérésekor az alábbi legfontosabb ismérvek figyelembe vétele fontos
Vizes élőhelyeknél, azok a kisvízfolyás-, csatorna- és folyó-szakaszok (a továbbiakban vízfolyások) mindenféleképpen megvizsgálandók, ahol az autóutak keresztezik ezeket, és ahol az átvezetést híddal oldották meg. Ezeken a hídalj-szakaszokon, ha a területen élnek vidrák, akkor rendszerint jelölnek, többnyire bélsárral.
Ha a hídalj olyan, hogy ott nem található köves, kavicsos, homokpados kiszálló, mert mondjuk, csupáncsak átereszként funkcionál, akkor fontos, hogy a vízfolyás mentén, annak vidrafelmérés esetén legalább 500-600 méteres szakaszát megvizsgáljuk, hermelin esetében elégséges 100-2000 méter is. Főleg a víz fölé benyúló ágak fontosak, illetve kiálló kövek, mert ezeket a vidra többnyire bélsárral megjelölik.
Vízfolyások találkozásánál azok csatlakozási helye (torkolata), valamint az onnét számított 100-200 méteres szakasz a jó helyszín, főleg ahol benyúló ágak, kiálló kövek, alámosott gyökeres partrész található.
Halas- és horgásztavaknál a műtárgyak környéke, és a tavak be-, ill. kifolyó csatornaszája a “biztos” helyszín, mert ezeket is előszeretettel használják a hermelinek és a vidrák területjelölésre, és/vagy “üzenethagyásra” a többi hermelin és vidra számára.
A felmérés során leginkább a hermelin és a vidra bélsarát találjuk meg – ami
Vidra esetében, ha friss nyálkás, zöldszínű, erősen pézsmaillatú, míg a régebbiek sötétzöldek, zöldesbarnák. Ami feltűnő bennük, hogy jól kivehetők a halszálkák és a pikkelyek.
A hermelin esetében hengeres, hosszúkás és mindkét vége hegyes, többnyire sötét barna színezetű, bár pl. béka vagy hal elfogyasztása után sötétzöld is lehet, akárcsak a vidráé.
Zsákmánymaradvánnyal is találkozhatunk.
A vidra – akárcsak a többi menyétféle ragadozó – az áldozatát (vagyis legtöbbször a halat) mindig a fejénél fogja meg, és ott vagy a kopoltyújánál bontja meg. Ha olyan haltetemet találunk, aminek a hasfala, vagyis a lágyékrésze van kikezdve, az szinte sohasem vidra, hanem más emlős: patkány, esetleg macska
A hermelin által hátrahagyott zsákmánymaradványból akkor következtethetünk arra, hogy talán hermelin zsákmányára bukkantunk, ha:
Elsősorban a koponya és/vagy a toroktájék van összeharapdálva – nem egyszer lefejezi áldozatát, ami szintén menyétféle sajátosság, mert így tesz a menyét és a görény is, de amikor az állatkertben európai nyérceket tartottunk, náluk is megfigyelhettük ezt.
A beleket kiszakítja, és úgy eszik belőlük, vagyis nem csak felbontja a hasfalat, majd úgy nyúl a belekhez, hanem szó szerint kitépi az üregből a belső szerveket.
Jobbára a megrágott fejet, a végtagokat, a farkat és (ha madár szerepelt az étlapon) a tollakat, valamint a bőrt visszahagyja. A békát szabályosan és szó szerint megnyúzza, kifordítja a bőréből és a hasát, valamint a végtagok húsosabb felületét eszi meg, akárcsak a vidra vagy a patkány. A madarakat, pedig alaposan megszabadítja tollruhájuktól, és szintén az “ízletesebb” falatokat falja be.
Előfordulhat, hogy az áldozat szinte sértetlenül marad hátra, mert annak csak “meglékelt” koponyájából ivott (jobban mondva: evett, mégpedig az agyvelőt); ez nem csak a hermelin, hanem a menyét – és talán a görény? – jellegzetes viselkedése is. Ez számukra, mint volt már róla szó állítólag szükségszerű, hiszen az anyagcseréjük rendkívül élénk, és az agyvelő, valamint az azzal együtt elfogyasztott vér olyan, tömény koncentrátum, ami számukra akár életszükségletnek is mondható.
És nagyon jellegzetes az, ahogyan kiszívja a tojást. Mert nem feltöri, és úgy nyalja fel a tartalmát, mint, pl. a róka, hanem valamelyik végénél kis lyukat harap a tojáshéjba, és azon keresztül szürcsöli ki a tartalmát.
Lábnyomok
A vidra lábnyoma nagyon jellegzetes: keres, és jól kivehetők a karmok lenyomatai is, valamint hóban és puha iszapban a láb-közötti részeken a farkának a lenyomata. Az úszóhártyák csak nagyon ritkán rajzolódnak ki, főleg nagyon friss porhóban.
A hermelin esetében viszont könnyű összetéveszteni a menyétével. Tapasztalatom szerint a cirka 15-20 mm feletti nyomhossz az, ami támpontot adhat, az ennél kisebb talpnyomok olyannyira elmosódnak, hogy azokból semmit nem lehet kiolvasni. Nyomszélessége többnyire 10-15 mm, lépés, illetve ugrótávolsága: 3075 cm. A lábnyom alakja ovális; mind az öt ujjpárna, valamint valamennyi karom lenyomata kirajzolódik az iszapban, vagy a puha porhóban. Fontos ismérv: a két középső lábujja azonos hosszúságú, vagyis nem olyan, mint pl. görényé, amelyiknek középső lábujja jól kivehetően hosszabb a többinél! A kisujja lenyomata sem vehető ki minden alkalommal; ilyenkor csak négy ujjlenyomat marad hátra. Többnyire rövid ugrásokkal halad, ilyenkor előbb három, majd kettő, azt követően szintén három talplenyomat található az útvonalán, mintha egyszer három lábon ugrált volna, majd pedig kettőn. Amennyiben fut, a nyomképe ettől eltér: csupán egymástól távolabb eső páros nyomok vehetők ki, vagyis egymás mellett hagyja hátra lábnyomait; de az is megtörténhet, hogy olyan szaporán rakja a lábait, hogy azok egymás előtt szinte katonás – bár meg kell hagyni: kissé dülöngélős – sorrendben sorakoznak.
Télen, friss hóban, azokon a vízfolyás-szakaszokon, ahol a vidra békében érzi magát, és a partfal meredek, előszeretettel szánkózik, ilyenkor a csúszásnyomok és a lábnyomatok, valamint a bélsár is nagyon könnyen észrevehetők.
Télen – leginkább novembertől március elejéig – van a vidra legfőbb nászidőszaka. Ilyenkor kimondottan hangosak, és ekkor a hangjukat is meghallhatjuk: ez egy rozsdás ajtó nyekergésére emlékeztető, de ütemesen ismétlődő hang, az úgynevezett: vidrafütty. Ha a hímek összeakaszkodnak, akkor a verekedés során rikácsolnak és vinnyognak.
Erős fagyok idején, mindkét faj előszeretettel keresi fel azokat a vízfolyás-, és/vagy tószakaszokat, ahol többnyire gyengébb a jég (pl. a nádasok mentén), és azt be tudja törni, vagy a horgászok által vágott lékeket használja.
A szerző rövid életrajza
1963-ban születtem Budapesten. Szakmai végzettségem: vadgazdálkodási szaktechnikus, az ez irányú szakiskolát a csongrádi Bársony István szakközépiskolában végeztem. 1986 és 2009 között a Fővárosi Állat- és Növénykertben dolgoztam állatápolóként. Itt kezdeményezője voltam a vidra zárttéri szaporításának, amit 1993 és 1999 között sikeresen megvalósítottunk. Szintén az én kezdeményezésemre alakult meg előbb 1998-ban a somogy-megyei Lábod-Petesmalmi Vidrapark, majd 2004ben a szegedi Vidramenhely. A vidravédelem területén végzett tevékenységemért több díjat és kitüntetést kaptam:
1998-ban Pro Natura emlékplakettet;
2000-ben Ford Díjat;
2001-ben a Sasakawa Alapítvány Közép-kelet európai természetvédelmi Díjat.
1999 és 2002 között az amerikai Ashoka Alapítvány jóvoltából ösztöndíjban részesültem, mialatt a magyarországi vidravédelem szervezeti alapjait sikerült egységes egésszé alakítanom. Ez idő alatt szerveztem meg és irányítottam a 2000. január végi ciánbalesetet követően a megmérgeződött folyóinknál (a Szamosnál és a Tiszánál) végzett vidravédelmi munkákat. Számos szakmai fórumot szerveztem országszerte, valamint tanulmányokat, ismeretterjesztő-füzeteket és könyveket is publikáltam. 2001-ben a rangos Nimród Irodalmi Díjat is nekem ítélték. 2007-ben a munkámról, valamint a magyarországi vidravédelemről német-francia koprodukcióban egy közel ötvenperces dokumentumfilmet készítettek “Vidrasors” címmel. A film, amit már több országban is bemutattak, számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. A szakmai honlapomon található tanulmányok és könyvek Tanulmányok Összeállítás a hazánkban előforduló kisragadozókról Ismerjük meg a nyestet és a nyusztot Ismerjük meg a hazánkban élő görényféléket Vidra előfordulási adatok – 2013-2014 Hermelin előfordulási adatok: 2013-2014
Összehasonlító adatok a hermelin (Mustela Erminea Linneaus, 1758) és a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) magyarországi elterjedéséről a 2013 február 1-e és 2013 szeptember 15-e közötti időszak alatt Levélváltások a hermelin fokozott védelmének ügyében A hazánkban élő emlősfajok védelme autóútjaink mentén – különös tekintettel a vidrára Megfigyelések a hazánkban élő menyétfélékről Összehasonlító adatok: vidra-hermelin 2013 Összehasonlító adatok: vidra-hermelin 2012 Hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) elterjedési adatok 2012-ig Összefoglaló adatok a hermelin és a közönséges vidra magyarországi elterjedéséről A vadgazdálkodás-vadászat természetvédelmi szempontjai Ismerjük meg a Magyarországon élő cickányféléket Összehasonlító adatok a hermelin (Mutela erminea Linnaeus, 1758) és a közönséges vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) magyarországi elterjedéséről Ismerjük meg az eurázsiai menyétet Hermelin és vidra előfordulási adatok 2012 Újabb levelek hermelin és vidra megfigyelésekről Hozzászólások a ragadozó-gazdálkodási modell helyett című dolgozathoz Lutra és társai (átdolgozott, bővített kiadás) Süketek párbeszéde a vadászható vadfajainkról Menyétféléinkről őszintén, konkrét javaslatok Menyétféléinkről őszintén Hermelin és vidra adatok Vidra fajmegőrzési terv Az orvvadászatról Ragadozók Menyétfélék Hermelin könyv Lutra és társai Utolsó jelentés Vidra etológia Vidra 2010-1 Könyvek Kutyasors Vadállatmentések történetei Magyarországon Állatmesék Állatkerti könyv II Vidranyomon országszerte: emberek és vidrák
