KÉZIKÖNYV TELEKOM-MIDI

KÉZIKÖNYV TELEKOM-MIDI

© EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding written permission of EcoSim. Tilos jelen kiadvány egészét vagy részét az EcoSim írásbeli engedélye nélkül, bármilyen formában lemásolni és sokszorosítani. EcoSim Üzleti Szimulációk Kft. 1095 Budapest, Mester u. 28. Hungary www.ecosim.hu

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

DMB 2015 - KÉZIKÖNYV --------------------------------------------------------------------------------------------------------------telekom-2015 © EcoSim Üzleti Szimulációk

TARTALOMJEGYZÉK A JÁTÉK MENETE, BEVEZETŐ ......................................................................................................... 3 A VERSENY CÉLJA .......................................................................................................................... 4 A VÁLLALATRÓL ÉS A PIACRÓL - RÖVIDEN ..................................................................................... 5 A DÖNTÉSEK ................................................................................................................................. 6

Árazás .........................................................................................................6 Marketing ...................................................................................................9 HR és Kutatás-fejlesztés ............................................................................9 Pénzügyek ................................................................................................11 EGYÉB TUDNIVALÓK .................................................................................................................... 12 PROJEKTEK ................................................................................................................................. 14

2

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A JÁTÉK MENETE, BEVEZETŐ A játék idejére csapatoddal egy elképzelt telekommunikációs szolgáltató vállalat vezetését veszitek át, mint felső menedzsment. A feladat: stratégiát meghatározni, vezetői döntéseket hozni, adatokat elemezni. Cél a vállalat sikeres működtetése. A Döntési lap szimuláció több periódusos, minden periódus egy egyéves időszakot reprezentál. Minden periódus során a következő évre vonatkozó döntéseket kell meghozni, és ezeket a "Döntési Lapon1" kell feltüntetni. A meghozott döntések számítógépbe kerülnek, és a modell, egy üzleti szimulációs szoftver segítségével elemzéseket és statisztikákat készít. Jelentés Ezek Ezek az adatok a "Jelentésen", a weboldalról letölthető fájlban (2 oldalas) találhatóak, ami voltaképp egy helyzetjelentés a vállalat és a piac működéséről. Ajánlott a Jelentés folyamatos tanulmányozása az olvasással párhuzamosan! Az ábra a szimuláció menetét mutatja be.

1 A tesztforduló és a középdöntő során online döntési lapot, élőben pedig pendrive-on vagy papíron kitölthető döntési lapot alkalmazunk.

3

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A VERSENY CÉLJA Az eredményességi index A cél minél sikeresebben működtetni a vállalatot. A sikert az eredményességi index mutatja, mely a következőképp működik. Az index alapján periódusonként pontokat lehet szerezni (maximum 60 pont/periódus).

Az eredményességi index 3 tényezőből áll össze: •

Periódus profitja (súly: 60%)

•

Piaci részesedés (súly: 20%)

•

Készpénzállomány (súly: 20%)

A pontokat ebben a 3 kategóriában lehet gyűjteni. Kategóriánként megvizsgáljuk a csapatok közötti sorrendet a piacon belül, majd a faktor súlyának (lásd a kiinduló állapotot, második oldal alján) megfelelően kapnak pontot a csapatok helyezésük függvényében. A pontozást periódusonként ismételjük meg. A cél a legmagasabb összpontszám elérése a szimuláció 4 periódusa során (kivéve tesztforduló, ahol 2 periódus lesz).

Néhány példával szemléltetve a pontozást: Amelyik csapat a legmagasabb profitot éri el az adott periódusban, az kap 60*60%=36 pontot, a második kap 50*60%=30 pontot és így tovább. Az adott periódusban a legnagyobb piaci részesedést elérő kap 60*20%=12 pontot, a legkisebb piaci részesedésért pedig 10*20%=2 pont jár. Amennyiben valamelyik értékelési faktorban 2 vagy több csapatnál egyezőség adódik, (pl.: két csapatnak azonos értékű lesz a készpénzállománya) abban az esetben minden érintett csapat a kevesebb pontot kapja.

A továbbjutás Az eredményességi index alapján számoljuk a továbbjutást. A selejtezőn és a középdöntőn is a 4. periódus végén, az összesített eredményességi index pontszám alapján a legmagasabb pontszámmal bíró csapat lesz a piacgyőztes, azaz a továbbjutó. Pontegyenlőség esetén a 4 periódus alatt elért kumulált profit lesz a döntő tényező a pontegyenlőségben érintett csapatok között.

4

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A VÁLLALATRÓL ÉS A PIACRÓL - RÖVIDEN A játék egy telekommunikációs szolgáltató vállalat működését modellezi, mely egy hatszereplős piacon végez tevékenységet. A vállalat a következő szolgáltatásokat nyújtja:    

Telekom eszköz értékesítés Mobiltelefon és mobilinternet Vezetékes telefon és internet Kábel TV

A játék kezdetekor a hat cég azonos helyzetből indul, tehát azonos előfizetői számmal, tárgyi eszköz-állománnyal, területi lefedettséggel, piaci részesedéssel stb. rendelkeznek.

Piaci részesedések a játék kezdetén 16,7%

16,7%

16,7%

16,7%

16,7%

1. vállalat

2. vállalat

3. vállalat

16,7%

4. vállalat

5. vállalat

6. vállalat

Az ország gazdaságilag közepesen fejlett, és fellendülés időszakában van. Currency Unit (CU) pénzegységben számolunk, az infláció alacsony, a játékban eltekintünk tőle. A legtöbb helyen az ezer Currency Unit meghatározást alkalmazzuk (jelölése: eCU), a percdíjaknál és a kapcsolási díjaknál szerepel (CU).

Fontos absztrakciók Műszaki alapok A „távközlési folyamatnak” a műszaki alapjait nem részletezzük, mert a jelenlegi, elsősorban a gazdálkodási és piaci sajátosságokat megfogni kívánó játék nem kíván erre koncentrálni. A műszaki részekről, és az ott alkalmazott egyszerűsítésekről később összefoglalóan még szól a kézikönyv.

Területi egyenlőség / homogenitás Az egyszerűsítés miatt a játékban eltekintünk az ország különböző területeinek külön-külön történő kezelésétől, fogyasztási és gazdasági fejlettségétől, azaz az ország keresletét összességében és átlagolva jelenítjük meg.

Konvergencia A konvergencia a távközlés és a hozzá kapcsolódó “társiparágak” (IT, média) összeolvadását jelenti, ami a játékban csak korlátozottan fog megjelenni, mégpedig úgy, hogy a korábban viszonylag homogén piaci szegmensek egyre inkább összemosódnak és az egyes területek egyre inkább egy halmazt, illetőleg egymást átfedő halmazokat alkotnak. Például a vezetékes telefonszolgáltatás már a „csomag része”, azaz egy internetelőfizetés vagy TV-előfizetés esetén automatikusan „jár”, percdíj nélkül, korlátlan beszélgetéssel. Hasonlóan a mobil előfizetésnél a telefon-szolgáltatás mellett az internet is benne foglaltatik, korlátozott adatmennyiséggel.

5

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Az ügyfélszegmensek A vevők a játékban a következő fő csoportokba sorolhatóak: 1. Lakossági szegmens: a lakosság és a fogyasztás szempontjából gyakorlatilag velük egyenértékű kisebb cégek, vállalkozások. 2. Vállalati szegmens: közepes és nagy üzleti fogyasztók.

Forgalom ügyfélcsoport bontásban - eCU 20000000,0 15000000,0 10000000,0 5000000,0 ,0

3. A hazai és nemzetközi versenytárs szolgáltatók, akik a játékban szereplő hatóság által meghatározott összekapcsolási díj fejében hívásaik lebonyolításához igénybe vehetik a vállalat saját kiépítésű hozzáférési hálózatát.

A DÖNTÉSEK A vállalati területek és a velük kapcsolatosan meghozandó döntések a következő fő kategóriákba sorolhatóak:

I.

Árazás

II.

Marketing

III.

HR és Kutatás-fejlesztés

IV.

Pénzügyek

Árazás A fent leírt szolgáltatásokhoz különböző árazási lehetőségek tartoznak, ezeket szolgáltatásonként, valamint ügyfélszegmensenként lehet meghatározni a szimulációban. A szimulációban alkalmazott egyszerűsítéseknek megfelelően minden árazás egy átlagos, a vállalat által alkalmazott árat jelent. Az esetleges kedvezményeket, akciókat, valamint a szegmensen belüli alszegmensek, nagy egyedi vásárlók számára kialakított árakat külön nem lehet meghatározni.

I.

Általános árazási kérdések A piac liberalizációjának köszönhetően a vállalatok a költségek és a versenytársak viselkedése alapján saját maguk állapíthatják meg az alkalmazandó árakat. Fontos azonban, hogy – részben az árkartell, részben az extrém árverseny elkerülése érdekében – a hatósági döntéshozó meghatározta, hogy milyen mértékben lehet változtatni az árazáson, évente. Jelenleg évente 20%-kal lehet változtatni az árazási kérdésekben minden periódusban. Tehát például 10 CU percdíj a következő évben a 8-12 CU/perc sávban állítható be.

A következő szolgáltatások árait határozhatjátok meg.

6

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


1. Telekom eszköz értékesítés Szolgáltatóként a telekommunikációs eszközök értékesítése is a tevékenység fontos részévé nőtte ki magát az évek során. A komplex szolgáltatásnyújtás része a telekommunikációs és média készülékek biztosítása és beállítása is. A telekom eszközök értékesítésénél átlagos árrést határozhattok meg, százalékos formában. Az árrés az értékesítési ár és a beszerzési ár közötti különbséget jelenti. Az árazás eltérő lehet a lakossági és a vállalati szegmens számára. (A kézikönyvben szereplő adatok példák, minden esetben a kiinduló állapotot kell valósnak venni.)

Lakossági

Vállalati

55%

65%

Telekom eszköz (%)

2. Mobiltelefon és mobilinternet szolgáltatás A mobilszolgáltatásnál is külön árazási lehetőséget biztosítunk a lakossági és a vállalati szegmens számára. A percdíj esetében minden megkezdett perc után számít fel díjat minden szolgáltató. Továbbá, kizárólag a lakossági szegmensben feltöltő kártyás (pre-pay) előfizetést is biztosít a szolgáltató. A mobilinternet elérés az éves előfizetésben benne foglaltatik, a szimulációban minden szolgáltató egyformán havi 500 Mbyte adatmennyiséget biztosít az előfizetési díjért. Az előfizetési díj minden esetben éves szinten értendő! Az árazási lehetőségek a következők: Lakossági

Vállalati

Mobil előfizetés (eCU/év)

50

70

Mobil percdíj (CU/perc)

9,5

7,5

Feltöltő kártyás percdíj (CU/perc)

11,5

nem lehetséges

3. Vezetékes szolgáltatások (internet, TV, telefon) A vezetékes szolgáltatások piaca átalakult az utóbbi években. Elsősorban a TV- és az internet, ami a vevőket érdekli, a vezetékes telefont ezért minden szolgáltató kapcsolt termékként biztosítja mind a TV-, mint a vezetékes internet-előfizetésekhez, külön díj felszámítása nélkül. Az éves TV- és az internet-előfizetések külön árazhatóak: Lakossági

Vállalati

TV-előfizetés (eCU/év)

35

45

Vez. internet-előfizetés (eCU/év)

45

70

7

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


4. Kiegészítő szolgáltatások Vállalatotok különböző kiegészítő szolgáltatásokat is kínál a fentieken kívül. Ezek jelenleg nem elérhetőek, de projektek indításával kiépíthető szolgáltatások, melyek új piacot is jelentenek egyúttal.

4.1. Informatikai szakértői támogatás Az üzleti ügyfelek számára indítható, éves előfizetéses szolgáltatás. A szakértői támogatás gyakorlatilag a rendszergazdai feladatok kiszervezését jelenti cégetekhez, azaz egy meghatározott éves díj fejében minden rendszergazdai feladatot a Ti vállalatotok lát el az előfizetőnél.

4.2. Szerver megoldások Szintén az üzleti ügyfelek számára indítható, éves előfizetéses szolgáltatás. A szolgáltató 0-24 órás, magas rendelkezésre állású, biztonságos szerverterem környezetben működő, biztonsági mentéssel biztosított, dedikált vagy virtuális szervereket bocsát a vevő rendelkezésére, rendszergazdai támogatással. A szervertermek technikai specifikációja minden szolgáltatónál egységes. Az átlagos piaci árak (ezekre az árakra is érvényes a 20%-os szabály): Lakossági

Vállalati

Rendszergazdai szolg. (eCU/év)

Nem elérhető

350

Szerver bérlés (eCU/év)

Nem elérhető

200

5. Kapcsolási díjak A hatóság határozza meg az egymás közötti elszámolásnál alkalmazandó összekapcsolási díjakat. Ez egy fontos költségtényező, melyet a szolgáltatók az árazásnál is figyelembe vesznek. A játék során érvényes árakat és összekapcsolási díjakat a Kiinduló állapotból érdemes megnézni, a következő táblázat mintaként szolgál. A nemzetközi hívás forgalom a mobil forgalom 5-7%-át teszi ki.

Összekapcsolási díjak (0. és 1. periódus) (CU) Mobilról indított hívás esetén

4

Nemzetközi hívás esetén

35

8

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Marketing A szimulációs játék során a szolgáltatások reklámozására is szükség van. Ez minden szegmensben fontos, de különösen az új szolgáltatásoknál. Különböző költségvetést lehet meghatározni minden egyes szegmensre, de ennek a hatékony elköltéséről a marketing osztály gondoskodik, tehát a költségvetés mértékén túl további döntéshozás nem szükséges. A játékban a következők szerint lehet marketing döntéseket meghatározni:

II.

1. Lakossági marketing: a lakossági szegmens felé történő kommunikáció. 2. Vállalati marketing: a vállalati szegmens felé történő kommunikáció. 3. Márkaépítés: általános marketing, mely elsősorban a márka felépítésére koncentrál.

HR és Kutatás-fejlesztés A személyzeti kérdések mellett a kutatás-fejlesztésre fordított összegről is Ti hoztok döntést.

Bér Döntésként egy egységes átlagbért (eCU/év) határozhattok meg, amely alapján a HR részleg munkatársai az egyes részlegek, dolgozók bérét be tudják állítani.

III.

Értékesítés & ügyfélszolgálat A játék kezdetén a vállalat rendelkezik - mindegyik szolgáltatás vonatkozásában - egy ügyfélszolgálati- és értékesítési pont hálózattal. Különböző projektek indításával (lásd e kézikönyv végén!) a hálózat átalakítható. Az értékesítő/ügyfélszolgálatos kollégák kapacitása: minden 6 000 előfizetés után szükséges 1 fő munkatárs (mobil, vezetékes, vagy kábel TV, vagy üzleti szolgáltatás (lásd később a projekteknél)). Ha egy ügyfélnek van mobil-, vezetékes- és kábel TV-előfizetése is, az 3 előfizetésnek számít a játékban.

Műszaki dolgozók A szolgáltatáshoz két “műszaki jellegű tényező” szükségeltetik: az infrastruktúra biztosítása, illetve a műszaki dolgozók. A szolgáltatás működtetéséhez és karbantartásához műszaki alkalmazottakra is szükség van. A műszaki dolgozók kapacitása a műszaki infrastruktúra értékéhez kötődik. 1 fő műszaki dolgozó 700 eCU értékű műszaki infrastruktúra üzemeltetését tudja ellátni. Amennyiben ennél kevesebben lesznek, túlórára kényszerülnek, ami 180%-os bérrel kerül kifizetésre. Ráadásul a fluktuáció is növekedhet a fokozott terhelés hatására.

9

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Admin kollégák A vállalat működésének fontos része az adminisztráció és a vezetés. Általánosságban minden 10 új felvett kolléga után 1 fő admin kollégát is felvesz a vállalat. Ugyanez a logika működik visszafelé is, azaz amennyiben a vállalati összlétszám csökken, minden 10 elbocsátott dolgozó után 1 fő admin munkatárs is elbocsátásra kerül.

A munkatársak kapacitásai összefoglalva Kapacitás Értékesítés és ügyfélszolgálat

1 fő 6 000 előfizetést és 16 000 eCu telekom eszközt tud kezelni

Műszaki

1 fő műszaki dolgozó 700 eCU értékű műszaki infrastruktúrát tud kezelni

Admin

10 nem-admin munkatárs után szükséges 1 fő

Bér

Egységes

Felvételi és elbocsátási költségek A vállalat működése során a szükséges dolgozói állomány folyamatosan változik. A létszám változásakor a felvétel és az elbocsátás egyaránt költséggel jár. A felvételi (betanítási) költségek nagysága az érvényes éves bér 20%-a, az elbocsátási kompenzáció pedig a bérek 30%-ával egyenlő. A fluktuáció során az önkéntesen kilépők után nincs kompenzáció, viszont a helyükre felvett embereknél a felvételi költséget felszámoljuk.

A dolgozók általános fluktuációja Minden területen számolni kell a dolgozók természetes fluktuációjával, ami az eddigi tapasztalatok szerint kb. 5%/év. Az önként távozók után végkielégítés nem fizetendő, azonban pótolni kell őket, tehát az új dolgozók után felvételi költségek jelentkeznek. A fluktuációról, illetve annak pótlásról nem kell döntést hozni. Amennyiben a bérezés elmarad az elvárásoktól, a fluktuáció nőhet. Fluktuációval nem lehet létszámot csökkenteni, csak döntéssel!

Kutatás-fejlesztés Annak érdekében, hogy a vállalat lépést tudjon tartani a technológiai fejlődéssel, folyamatos kutatás-fejlesztés szükséges. Ez a játékban fejlesztésre, külföldi technológia-, licenc- és know-how megvételére, illetve ezek hazai hálózatra történő adaptálására költött összeg meghatározását jelenti. Egy úgynevezett K+F index2 jelzi azt, hogy a vállalat technológiailag milyen fejlettségi szinten áll. A fejlesztésnek köszönhetően új termékfajták és extra szolgáltatás verziók kerülnek a piacra, ami versenyelőnyt és nagyobb vevőkört jelenthet (ezekről külön döntés nem születik, a részleteket a K+F és a sales részleg intézi). Ugyanez fordítva is elképzelhető: ha a vállalat K+F tekintetében jelentősen elmarad versenytársaitól, piaci megítélése romolhat és ezáltal akár a forgalma is visszaeshet. A vállalat eddig forgalmának kb. 3-5%-t költötte kutatás-fejlesztésre.

2

A játék elején az index 104%-on áll. A fejlesztési kiadásokkal párhuzamosan ez az érték emelkedik. 10

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Pénzügyek Pénzügyek és finanszírozás A vállalatnak az eredményes működés mellett folyamatosan likvidnek (fizetőképesnek) kell maradnia, és gazdálkodnia kell a beérkezett pénzekkel is. Számos tényező miatt (vevők hitelezése, beruházások megindítása vagy tartósan veszteséges működés) a pénzbeérkezések és kiadások egymáshoz képest időben elcsúszhatnak, és finanszírozást igényelhetnek.

IV.

Ami a “pénzszerzési” lehetőségeket illeti, a vállalati pénzigények finanszírozása kétféleképpen történhet: saját forrásokból és külső banki forrásokból. Kétféle külső forrás, kölcsön létezik: (1) hitel, (2) gyorshitel. A vállalat döntéseket hozhat a hitel tekintetében. Bármely periódusban elérhető. A kamatot mindig az épp adott periódusban fennálló hitelállomány után kell fizetni. A hitel kamata évente 7%, maximális állományuk pedig az alaptőke (lásd: mérleg) kétszerese. A gyorshitelt sürgős esetben automatikusan nyújtja a bank, ha szükséges. A hitel minden év végén automatikusan visszafizetésre is kerül. A gyorshitel akkor lép életbe, ha a pénzbevételek és a felvett normál hitel nem lennének elégségesek a folyó pénzkiadások fedezésére. Az érkező kisegítő gyorshitel épp olyan arányban érkezik, hogy a negatívba átlendülő pénzállományt (Cash Flow) nulla szintre vigye vissza. A következő időszakban az előző gyorshitel visszafizetésre kerül, és ha még mindig szükség van rá, akkor egy új gyorshitel érkezik. A gyorshitel kamata a következő periódusban fizetendő, és nagysága 12%. A keret itt sincs megszabva, gyakorlatilag bármennyit finanszíroz a bank, azonban ha a cég működése tartósan veszteséges, és a tartalékon túl már a teljes saját tőkét is "elfogyasztotta", és csak a bankoknak tartozik hitelek formájában, akkor a Játékvezetés átveszi a vállalat irányítását. Erre nagyon ritkán szokott sor kerülni, reméljük most sem lesz rá szükség !

Vevők és szállítók A tényleges árak meghatározása mellett fizetési haladékot is ad a vállalat. A fizetési haladék tényleges száma mindig valamelyest elmarad a tervtől, ugyanis “a vevők szeretnek késve fizetni”. A vállalat havonta számláz ügyfeleinek, az átlagos késést is beszámítva a szolgáltatások terén az átlagos fizetési határidő 60 nap. A telekom eszközök piacán elterjedt a részletfizetés. Ahogy a vállalat fizetési haladékot ad a vevőinek, "ő" is kap, amennyiben ő a beszerző. Ez a játékban a következőket jelenti: kb. 10% a marketing kiadásoknál és kb. 35% az anyag- és karbantartási költségeknél, a K+F költségeknél és az egyéb vegyes kiadásoknál. A fel nem sorolt tételek azonnal fizetendők, így (a beszerelés periódusában) a beruházások, valamint az összekapcsolási díjak, a kamatok és a bérek is.

Fizetési határidő A telekom eszközök és egyéb szolgáltatások értékesítésénél a vállalatotok meghatározza, hogy átlagosan mennyi részletfizetési határidőt ad a vevőinek (természetesen azoknak, akik ezt igénylik). A határidő növelésével a vevők havi törlesztő részlete csökken, ami vonzóbbá teheti a terméket. Viszont a kintlévőséget finanszírozni is kell ami csökkenti a készpénzállományt, illetve hitelfelvételhez is vezethet.

11

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A fizetési határidőt napban lehet meghatározni, jelenleg ez 100 nap. A fizetési határidő maximum 730 nap (2 év) lehet.

EGYÉB TUDNIVALÓK Műszaki infrastruktúra Az infrastruktúrát a szimuláció során automatikusan a növekvő igényekhez alakítjuk. Viszont a már meglévő infrastruktúrát nem lehet eladni, csökkenteni. Azaz csökkenő forgalom mellett nem csökkentjük az infrastruktúra kapacitását, kizárólag az amortizációval. Az infrastruktúra a következő 6 részből áll: A vezetékes területen a (1) gerinchálózatot és a (2) helyi hozzáférési hálózatot kell biztosítani. A gerinchálózat nagy sávszélességű beszéd- és adatátvitelt tesz lehetővé, így kapcsolatot teremt a primer központok között, illetve összeköti a szolgáltatót a nemzetközi társszolgáltatókkal. A helyi hozzáférési hálózat az ügyfelek és a primer / távközlési telefonközpontok összeköttetését jelenti. Az internet szolgáltatások biztosításához szintén rendelkezni kell egy (3) IP gerinchálózattal, illetve különböző (4) adatátviteli eszközökkel, mint pl. antennák, lokális központok, műholdas adattovábbítást lehetővé tévő eszközök és ezek szoftverei, stb. A kábelTV szolgáltatás szintén igényel saját hálózatot (mely átfedésben lehet az internethálózattal) és egyéb eszközöket. Ezt a szimulációban az IP gerinchálózat részének tekintjük. A (5) mobilhálózat fejlesztése és karbantartása a mobiltelefon és mobilinternet-előfizetések kiszolgálásához alapvető. Végül a hatodik elem a fenti hálózat kiszolgálását segítő (6) egyéb infrastruktúra: gépek, felszerelések, mérőkocsik, gépkocsik, műszerek, stb. biztosítása. A kezelhetőség kedvéért minden eszközt pénzben tartunk nyilván. A játék során az eszköztípusokra vonatkozólag a következő igényekkel kell számolni:

Eszköztípusokra vonatkozó igények Vezetékes gerinchálózat

1 eCU minden internet-, mobil-, és kábelTV előfizetés után és további 100 eCU minden 1 millió perc lebonyolított mobil forgalom után.

Hozzáférési hálózat

1 eCU minden internet-, mobil-, és kábelTV előfizetés után és további 300 eCU minden 1 millió perc lebonyolított mobil forgalom után.

IP gerinchálózat

1,5 eCU minden internet-előfizetés után, és 1 eCU minden kábelTVelőfizetés során.

Adatátviteli hálózat

2 eCU minden internet-előfizetés után.

Mobilhálózat

1 eCU minden mobil előfizetés és további 10 eCU minden 1 millió perc lebonyolított mobil forgalom után.

Egyéb infrastruktúra

a fenti hálózati eszközök értékének 5%-a.

A beszerzések kifizetése egy összegben történik a beszerelés periódusában. 12

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Az infrastruktúra „kapacitáscsökkenést” szenved periódusról periódusra - mind technikai, mind pénzügyi szempontból. Ez az amortizáció egy lineáris kulcs alapján történő értékcsökkenés, a gépeket és a hálózatot a beszerelést követően3 10%-os kulccsal írjuk le. Az éppen beszerelt eszközök nem szenvednek érték- és kapacitáscsökkenést az adott évben.

Egyéb vegyes költségek A konkrét működési költségeken felül egyéb, vegyes költségek is jelentkeznek, melyek a vállalat nagyságával vannak összefüggésben. Ezek a költségek három részből tevődnek össze: a) az előző évi mérlegfőösszeg (lásd: a mérleg „ÖSSZESEN” sora) 1%-a; b) a jelen évi forgalom 1%-a; c) a jelenlegi összes alkalmazotti létszám * 1000 CU. Társasági adó Társasági adót kell fizetni abban az esetben, ha a vállalat nyereséges. A társasági adó mértéke 16%, és a következő periódusban fizetendő. Amennyiben a cég veszteséges, nem kell adót fizetni, sőt lehetséges a veszteséget átvinni a következő periódusokra. Anyagköltség Összbevétel egytizede, csökkentve a K+F index-szel (106 % esetén 6%-kal csökken).

Karbantartási költségek Amortizáció (gépek&hálózat) 35%-a, csökkentve a K+F index-szel (106 % esetén 6%-kal csökken).

Működési költségek a CASH FLOW kimutatásban A működési költségek sora a következő tételeket tartalmazza az eredménykimutatásból: Anyagköltség, Bér, Bérjellegű, Túlóra, Karbantartási költségek, Piaci információk, Marketing, Fizetett kamatok, K+F, Egyéb vegyes Valamint a szállítók (a mérleg forrás oldaláról), ami a szállítói tartozás rendezését jelenti.

Információ vásárlás a piacról és versenytársakról A döntéshozatal megalapozása érdekében információ vásárolható a piacról és a versenytársakról. Ezek a következők: -

I. Piaci részesedés,

-

II. Árak,

-

III. Promóciós kiadások,

-

IV. Működési mutatók,

-

V. Piaci előrejelzés

Ezek az információk a jelentés Az információk ára 200 000 ECU típusonként.

1.

oldalán

láthatók

megvásárlás

esetén.

3

Tehát egy műszaki eszköz n. periódusban történő megrendelése a következőket jelenti: n. periódusban történő kifizetést, beszerelést, műszaki és pénzügyi aktiválást, és n+1-től fogva történő leírást. 13

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


PROJEKTEK A periódusonként meghozandó döntések mellett dönteni kell különböző projektek indításáról is. A projekteknek két fajtája van: egyszer indítható és egyszer elindítható, de leállítható. Az egyszeri projektet egyszer kell elindítani, onnantól kezdve „fut”, vagyis kifejti hatását. A leállítható projekteknél minden évben dönthetünk arról, hogy szeretnénk-e kilépni az adott projektből. A projektek rendelkeznek egy indulási költséggel, amit mindig az elindítás évében kell kifizetni, illetve lehet fenntartási költsége a projektnek, ami az egyszer elindítható projekteknél az indítás évétől kell fizetni.

1

Megnevezés

Indítása

Informatikai szakértői támogatás új szolgáltatás

egyszer indítható, de leállítható

Indítási feltétele

nincs

Költsége*

Hatása*

Indítási:

Új piac!

300 000 eCU Fenntartási:

Erősebb ügyfélmegtartás az üzleti szegmensben.

100 000 eCU + a bevételek 2%-a

Csak vállalati szegmensnek érhető el.

Indítási: 2

Szerver megoldások

egyszer indítható

nincs

200 000 eCU

Új, növekvő piac!

Fenntartási:

Csak vállalati szegmensnek érhető el.

100 000 eCU + a bevételek 5%-a Indítási: 3

Telefonos és online ügyfélszolgálat outsourcing

egyszer indítható

nincs

50 000 eCU Fenntartási:

Ügyfélszolgálati munkatársak kapacitása +15%

200 000 eCU Indítási:

4

5

6

100 000 eCU

Kiszálló ügynökhálózat kialakítása, szerződött partnerekkel

egyszer indítható, de leállítható

3. projekt elindítása

4G hálózatfejlesztés

egyszer indítható

nincs

egyszer indítható

2, 3 vagy 4 csapat azonos kódot ír a döntési mezőbe

Közös 4G hálózatfejlesztés*

Fenntartási: 100 000 eCU + a nem-percdíjas bevételek 0,6%-a Indítási: 400 000 eCU

Indítási: 300 000 eCU

Ügyfélszolgálati munkatársak kapacitása +25%

gyorsabb mobilinternet szolgáltatás, vonzóbb minőség. A közös infrastruktúra fejlesztéssel a 4G beruházás 30%-kal mérsékelhető.

A szimulációban periódusonként maximum 3 projekt elindítására van lehetőség. A játék során nem kötelező a projektek elindítása. 14

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------


*A 6. számú projekt különbözik a többitől. A „Közös 4G hálózatfejlesztés” azt jelenti, hogy a piacon lévő szolgáltatók összefoghatnak az infrastruktúra kiépítésénél. A közös projektet csak 2, 3 vagy 4 telekom cég tudja elindítani, több, vagy kevesebb résztvevővel nem fog elindulni a projekt. (Sikertelen indítás esetén nem kell indítási költséget fizetni, viszont beleszámít a periódus 3 projektindítási lehetőségébe). Előfordulhat az is, hogy kialakul több 2-3 szereplős „csoport” egy piacon. A szimuláció során a közös 4G hálózatfejlesztést alkalmazni kívánó csapatok megbeszélnek egy 3 számjegyből álló kódot, melyet megadva a döntési felületen elindulhat a projekt számukra.

15

KÉZIKÖNYV TELEKOM-MIDI

Recommend Documents