ISO 9001
ISO 14001
KEVITERV AKVA MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI KFT.
TANÚSÍTOTT CÉG
BEREKFÜRDŐ TELEPÜLÉS IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE KEOP 7.1.0/11 KIDOLGOZOTT MŰSZAKI ALTERNATÍVÁK ÉS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEIK
Szolnok, 2012.május
1
Berekfürdő ivóvízminőség javítása
1. Műszaki leírás 1. Előzmények, alapadatok, jelenlegi állapot 2. Vízigényszámítás 3. Műszaki alternatívák részletes bemutatása 3.1 Vízátvétel távolabbi vízbázisból 3.2 Helyben történő vízműtelepi technológiai fejlesztés 3.2.1. Vízbázis terhelés ellenőrzése 3.2.2. Vízminőségi adatok 3.2.3 Vízkezelési technológia 3.2.4. Létesítmények és gépészeti berendezések ismertetése/ meglévő és tervezett/ 3.2.5. Üzemeltetés, energiaellátás, működtetés 3.3. Műszaki alternatívák beruházási költségeinek összefoglaló bemutatása
2
1. Előzmények, alapadatok, jelenlegi állapot 1.1.
Bevezetés, előzmények, kérelem alapadatai Bevezetés:……….. Előzmények: …………… Kérelem alapadatai:
Engedélyes:
Tulajdonos:
Üzemeltető:
Tervező:
• • • •
Települési Önkormányzat , Berekfürdő
Kapcsolattartó neve: ……………. Cím: 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. sz Telefon: 59/519-002 Fax: Települési Önkormányzat , Berekfürdő
• • • •
Kapcsolattartó neve: ………. Cím: 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. sz Telefon: 59/519-002 Fax:
• • • •
Berek-Víz kft. Kapcsolattartó neve: Gál József ügyvezető Cím: 5309 Berekfürdő, Berek tér 11. sz. Telefon: 59/319-302 Fax:
• • • •
Keviterv Akva Kft Kapcsolattartó neve: Zombori Ferenc Cím: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Telefon: 56-513-241, 30-2064-928 Fax: 56-378-206
3
1.2 Település bemutatása Síkvidéki település jellemzően földszintes családi házas beépítéssel. A település üdülői települési résszel is rendelkezik. Számottevő szezonális fürdővendégszám jelenik meg, valamint gyógyfürdő turizmus is van, vendégelhelyezés szállodákban. Gyógyfürdői vendégszám szezonon kívül ~ + 2000 fő, szezonban az összes vendégszám (üdülők + gyógyfürdő) ~ 4-5 ezer fő. A Gyógyfürdő Önkormányzati tulajdonban van, és a fürdő valamint gyógymedencék hűtővíz igénye intézményi vízigényként jelenik meg. A gyógymedencékre nem vonatkozik vízforgató kötelezettség. A medencéket vendégszámtól függően egy-két naponta le kell üríteni, és az ivóvízigény mint hűtővíz szükséglet és mosdók, WC-k, és tusolók vízigénye jelenik meg. A fürdő 7 db. gyógymedencével rendelkezik, ∼ 1.200 m3 víztérfogattal, 1700 m3/d feltöltő és pótvíz igénnyel, valamint az elmult évek fejlesztési eredményeként egy gyerekmedencével és egy iker uszodával. Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, az elmúlt időszak lakosszám változását elemezve, a lakosszám ~ 27 %- os növekedésével kell számolni az elkövetkező 30 évben átlag 9 %o/év növekedéssel. Tervezési távlatban várható maximális lakosszámot a jelenlegi 127 %-ában rögzítjük. 1.3 Települési vízellátó rendszer bemutatása A 2. sz. ( K-159) kut az igen magas metán tartalom miatt célszerűen csak a strandon használják hűtővízként, míg a 3. sz. melegvizes kút (K-173) szintén strandi használatú. Ezen kutak egy meglévő, önálló DN 200-as ac. nyomóvezetéken juttatják a vizet a strandgyógyfürdő területére. Vízjogi üzemelési engedélytől eltérően 4. és 5. számú kutak közvetlenül a felső tározóra (50 m3-es) és vízelosztó hálózatra termelnek. Üzemeltetői észrevételek: - A 250 m3-es alsó tározót a jelentős többlet villamosenergia igény miatt megépülte óta nem használják. -A vízműtelepen van egy 50 m 3-es, 22 m talpmagasságú víztorony, mellyel az alábbi problémák vannak: o -A tartály tér belső felülete rozsdás, teljes korrózióvédelmi felújítása szükséges. A torony 1961-ben épült. A torony törzse igen szűk, ellenőrzés érdekében is a tartálytest alig megközelíthető. o -A toronynak 1 db. DN 80 méretű töltő –ürítő vezetéke van ez csatlakozik a DN 150-es ac. ivóvízhálózathoz. Nyári időszakban a torony alkalmatlan a megfelelő víznyomás biztosításához. Közvetlen hálózatra termeléssel biztosítják a települési vízigényt a szükséges nyomás mellett. A víztorony telt állapotban is csak a ~ 26 m.v.o ellennyomást biztosítja. Tűzeset esetére a víztorony a szűk ürítő cső miatt önmagában alkalmatlan a tűzvíz-igény előírt kifolyási nyomás melletti biztosítására. 4
- A központi területen levő ∼ 4 km azbeszt cement ivóvíz gerinchálózat cseréjére lenne szükség a gyakori csőtörések és vízminőség védelem okán. Települési ivóvízhálózat általános bemutatása: A lakosság részére szolgáltatott ivóvíz minőségét a vízműtelepről kiadott vízminőség mellett lényegesen befolyásolja a vízelosztó hálózat állapota is. Vízelosztó hálózat vízminőséget befolyásoló általános hatásai : -
A vízminőség javító program megvalósulásáig a hálózatba kijuttatott határérték feletti minőségű vízből vas-mangán és arzéntartalmú lerakódások alakultak ki a vízelosztó csőhálózat falán. Ezen lerakódások egy része hálózat öblítéssel, másik része mechanikus csőtisztítással eltávolítható. A visszamaradó keményebb lerakódások idővel fellazulhatnak ( szennyezőanyagok kioldódása és kismértékű vízminőségváltozás miatt ), melyet megismételt mechanikai tisztításokkal részben el lehet távolítani.
-
A vízelosztó hálózat külső határainál ágvezetékek is találhatók, melyekben az alacsony ágvégi vízigények miatt túl hosszú ( több napos ) a tartózkodási idő, ami hosszú távon bakteriális szennyezések kiinduló pontja lehet. Ezen ágvezetékeket kisméretű vezetékkel ( DN 65 – DN 80 ) „ körösíteni „ célszerű, így az ágvégeken a vízáramlás felgyorsítható és a vízkor lecsökken.
-
Vízelosztó hálózatokon jellemző az azbeszt cement anyagú, elöregedett ( 25-40 éves ) csővezetékek jelentős aránya. Továbbá esetenként előfordul egyéb nem megfelelő minőségű ( acél, öntöttvas, ragasztott kötésű rideg PVC ) csőanyag is. Ezen csővezetékeknél gyakoriak a csőtörések, melyek javítása során időszakos vízhiány áll elő, továbbá a javítás során a csővezeték belülről is szennyeződik, a vezeték öblítése és fertőtlenítése szükséges, jelentős a bakteriális szennyeződés veszélye. A lakosságnál időszakos vízhiány jelentkezik.
Fentiek miatt indokolt ezen csővezeték szakaszok távlati, ütemezett cseréje. Az azbesztcement anyagú csövek cseréjénél a csőroppantásos (meglévő a.c. cső földben marad) technológia alkalmazása javasolt, mivel így nem keletkezik azbeszt tartalmú hulladék. A hálózatrekonsrukciós tanulmányban rögzített feladatoknak csak vízminőség-javítást szolgáló alapvető fontosságú része lesz a tárgyi támogatott projektbe beépítve, mivel a hálózat rekonstrukcióra fordítandó keretösszeg az összes beruházási költség 20 %-áig korlátozott.
5
1.4 Lakossági adatok Berekfürdő vízellátó rendszer által kiszolgált jelenlegi lakossági adatok: Ellátott települések Lakosságszám összesen (állandó lakos)
Berekfürdő 1215
Várható maximális lakosszám arány a tervezési távlatban
1,27
Háztartások száma összesen (db) Bekötések száma üdülőkkel együtt (db) Ivóvíz Bekötések aránya (%)
400 Üdülőkkelegyütt 1088 100
Csatornázott lakások, üdülők száma , aránya
Ü: 423, 72% L: 289, 72,3%
Ivóvízzel ellátott összes ingatlanok száma:
1.245 db.
1.5 Vízfogyasztási adatok Vízigény (m3/év): Összes termelt víz Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás(fürdővel együtt) Kiszámlázott ipari fogyasztás Összes kiszámlázott víz Nem kereskedelmi célú víz (Értékesítési veszteség) Értékesítési veszteség 1 főre jutó fogyasztás/ igény (l/fő/nap): 1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás Bruttó 1 főre jutó igény Mértékadó mennyiségek (m3/nap) Átlagos napi vízigény Napi csúcs vízigény Vízigény (m3/év): Összes termelt víz Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás(fürdővel együtt) Kiszámlázott ipari fogyasztás Összes kiszámlázott víz Nem kereskedelmi célú víz (Értékesítési veszteség) Értékesítési veszteség 1 főre jutó fogyasztás/ igény (l/fő/nap): 1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás Bruttó 1 főre jutó igény Mértékadó mennyiségek (m3/nap) Átlagos napi vízigény
2009. év 259 137 83 180 168957 4000 231 036 25 101 9,8 % 230,2 708,8 783 1492 2010. év 235900 81600 151300 3000 213961 21939 9,3 % 189,5 543,1 646 6
Napi csúcs vízigény
1538
Vízigény (m3/év): Összes termelt víz Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás(fürdővel együtt) Kiszámlázott ipari fogyasztás Összes kiszámlázott víz Nem kereskedelmi célú víz (Értékesítési veszteség) Értékesítési veszteség 1 főre jutó fogyasztás/ igény (l/fő/nap): 1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás Bruttó 1 főre jutó igény
2011. év
Mértékadó mennyiségek (m3/nap) Átlagos napi vízigény Napi csúcs vízigény
233900 68600 165300 0 213785 20115 8,6 % 152,7 520,6 640 1437
Az állandó lakosszámra vetített fajlagos vízfogyasztás azért ilyen magas, mert szezonon kívül + 2000 fő, szezonban ( június-szeptember) pedig + 4-5 ezer fő az üdülővendég forgalom – különösen hétvégeken. 1.6.
Megvalósíthatósági előtanulmányban vizsgált műszaki változatok bemutatása
A vízminőség-javítás céljának megvalósításához alapvetően három vizsgálati szempontot vettünk figyelembe: 1. Új vízbázis feltárása 2. Vízátvétel távolabbi vízbázisból 3. Vízkezelő technológiát alkalmazó eljárás, illetve esetlegesen fentiek kombinált megoldásai. /1. Alternatíva : Egy új vízbázis feltárása A térség geológiai viszonyai alapján megállapítható, hogy a közelben ennél jobb vízminőségű vízbázissal nem lehet számolni, sőt az elmúlt években Karcag ivóvízbázisa is Berekfürdő határára települt át .Valamint korábbi időszakban (1980-90-es években) egy DN300 KMPVC csővezeték épült ki Karcag és Berekfürdő között a Karcagra történő hígító ivóvíz átadás érdekében. Értékelés: Jobb Vízbázis hiányában nem járható megoldás.
7
/2. Alternatíva : Vízátvétel távolabbi településről A közelben Kunmadaras ( 9 km ) és Karcag ( 11 km ) található. A vízbázisok vízminősége erősen hasonló, kifejezetten arzénos rétegekkel. -Kunmadarason már megvalósult egy vízminőség javító program (rosszabb nyers víz minőséggel) ezért nem célszerű kistérségi rendszerben figyelembe venni. Vízműtelep kapacitás meghatározásnál a berekfürdői vízigény nem került beszámításra. A megvalósult rendszer hosszú ideje próbaüzem jelleggel üzemel – vízminőségi gondok vannak az arzénnal. -Karcag vízminőség javító programja már szintén elindult- Támogatási szerződéssel rendelkezik. A projekt kivitelezés előtt áll. Vízműtelep kapacitás meghatározásnál a berekfürdői vízigény nem került beszámításra, mindezek mellett a megvalósításra tervezett vízkezelő rendszer tisztító kapacitás bővítéssel és csúcsra járatásával a Berekfürdői vízigények kielégíthetők. Értékelés: Fenti kettő település vízigényének meghatározásakor a berekfürdői jelentős vízigény nem lett beszámítva, ezért Kunmadarasról vízátvétellel nem lehet számolni. A karcagi nagyobb kapacitású vízműtelep a Berekfürdői vízigény kielégítésére alkalmassá tehető. /3. Alternatíva: Víztisztítási technológiát alkalmazó megoldás Vízkezelő technológia fejlesztésével az előírt vízminőségi paraméterek biztosíthatók. Értékelés: Technológiai fejlesztéssel a vízminőségi problémák rendezhetők. Meglévő infrastruktúra felhasználható. 2. Vízigényszámítás -
A jelenlegi üzemeltetető Berekvíz Kft. ~4 éve üzemelteti a berekfürdői ivóvízellátó rendszert és önkormányzati tulajdonú strandfürdőt. Ezért 3 teljes évre állnak rendelkezésre vízfogyasztási adatok.
-
Berekfürdő állandó lakos száma jelenleg 1.215 fő. Az állandó lakosszám teljes vízigénye 150 l/fő,nap vízfogyasztás figyelembevételével is csak 180-200 m 3/nap lenne. Ezzel szemben fenti táblázatok adatai alapján a település éves átlag kitermelt vízigénye 640-780 m3/nap között ingadozik, a napi maximális kitermelés pedig 1.4401.540 m3/nap – úgy, hogy az évi értékesítési veszteség csak 9-10 % között ingadozik. A település többlet ivóvízigénye a jelenetős számú üdülőingatlan vízigényéből, a szállodákban és egyéb szállásokon megjelenő vendégforgalom vízigényéből, valamint az önkormányzati tulajdonú strand és gyógyfürdő vendégeinek szociális célú és fürdői hűtővízigényből adódik. 8
-
Fentiek alapján látható, hogy a települési vízigény a lakosszám alapján nem határozható meg, a települési csúcsvízigény a korábbi évek kitermelési és csúcsvízigény adataiból becsülhető.
-
Berekfürdő település távlati ivóvíz igényének meghatározás, vízigényt befolyásoló tényezők elemezésre: o állandó lakosszám alakulása: Elmúlt évek adatait elemezve látható, hogy 30 év távlatában ~ 27 % lakosszám emelkedéssel kell számolni, ez kb. 328 fő növekedést jelent. A lakosszám növekedés miatti vízigény növekedés (~ 90 l/fő,nap fajlagos vízigénnyel) 328*0,09=~ 30 m3/nap. o Vendégszám változásból adódó vízigény változás:
-
-
Év
Vendégéjszakák száma: fő/év
Napi csúcsigény: m3/nap
Összes kiszámlázott víz: m3/év
2007 2008 2009 2010 2011
138,842 152.600 136.367 126.361 107.972
1.492 1.538 1.437
231.036 213.961 213.785
a vendég éjszakák száma és a napi csúcsvízigény között nem állapítható meg összefüggés, vendégéjszakák számának csökkenésével az éves kiszámlázott víz mennyisége is csökkenő tendenciát mutat. A településen tervezett fejlesztések: Sem az Önkormányzat, sem pedig az ipari üzemek/közületek nem terveznek olyan fejlesztéseket, amely többlet vízigényt okozna.
-
Hálózat rekonstrukció hatása a szivárgási veszteségekre:
A település ivóvíz gerincvezeték hálózatának hossza ~ 21 km, ebből ~ 11 km azbesztcement és a többi pedig műanyag csővezeték. Szakaszoló és mosató csomópontok kiépítésével részben csökken a csomópontoknál bekövetkező csőtörések és repedések előfordulási gyakorisága, másrészt pedig a hálózat rekonstrukciót követő hálózat tisztítás és későbbi kis öblítővíz igényű hálózat mosatások miatt jelentősen csökkenni fog hálózat tisztítások napi vízigénye . 9
-
A napi hálózati csúcsigény meghatározása: o Előző évek adatai alapján az átlagos napi csúcs vízigény: ~1.489 m3/nap. o Az állandó lakosság növekedéséből eredő többlet vízigény ~ 30 m3/nap. o A szivárgási vesztetések csökkenése, valamint a nagy vízigényű hálózat öblítések elmaradása miatt várható vízigény csökkenés: ~ 200 m3/nap.
Fentiek alapján a település várható csúcs vízigénye a tervezési távlatban 1.489+30-200=1.319 m3/nap. A vízminőség javító beruházás miatti vízdíj növekedés vízfogyasztás csökkentő hatását ~ 5 % fogyasztás csökkenéssel vesszük figyelembe, így a ténylegesen várható távlati csúcs vízigény:0,95*1.319=~1.253 m3/nap értékre adódik. Fentiek alapján a települési vízműtelep távlati csúcs vízszolgáltató kapacitását 1.250 m3/d értékben rögzítjük.
3.1./
Vízátvételi távolabbi vízbázisból
A Karcagról történő vízátvétel részletes bemutatása: -
Karcag város ivóvízminőség javításának elvi engedélyezési szintű tervezése az ÉszakAlföld Régió Vízminőség javító program II. ütemében történt meg 2010-ben.
-
A települési vízmű tervezett víztisztító kapacitása 4.4.80 m3/d volt, 20 órás kitermeléssel.
-
Karcag város vízbázisát a Berekfürdő köré telepített K-181-K-187 kutak biztosítják. Nyersvíz vezetékként a korábban Berekfürdőt és Karcagot összekötő DN 300 KMPVC vezeték van használva.
-
Amennyiben Berekfürdő vízellátását a Karcagi vízműből vízátvétellel tervezzük megoldani, úgy az alábbi többlet költségek merülnek fel: o A Karcagon tervezett vízkezelő technológia tervezett kapacitását (224 m 3/h) a berekfürdői vízigénnyel ( 65 m3/h) bővíteni kell. A meglévő max. ~5.700 l/p kapacitású vízbázis elegendő. o A karcagi vízműben előállított ivóvizet DN 200 méretű 10.400 m hosszú ivóvíz távvezetéken el kell juttatni a berekfürdői vízmű telepre. o A berekfürdő határában kitermelt nyers vizet többlet villamos energia felhasználásával továbbítani kell a karcagi vízmű telepre. A karcagi vízmű telepen előállított ivóvizet nyomásfokozó szivattyúval villamos energia felhasználásával vissza kell nyomni a berekfürdői vízmű telepre (illetve csatlakozni kell a jelenlegi használaton kívüli DN 300-as PVC nyomócső végéhez. 10
o Ivóvíz betárolása a Berekfürdői vízmű telepen levő 250 m3-es alsótárolóba, ahonnan nyomásfokozó szivattyúk emelik az ivóvizet a berekfürdői tervezett új 250 m3-es víztoronyba és vízelosztó hálózatba. A karcagi vízátvételi változathoz kapcsolódó létesítmények és beruházási költségek: - Nyomásokozó átemelő akna építése a karcagi vízmű telepen. Befoglaló mérete: 5 x 3,6 m-2,4 m Beruházási költsége: 2.600 e Ft. -
Nyomásfokozó szivattyúk a Karcagi Vízmű telepen építendő nyomásfokozó aknába Tipus: CR-64/2-2 2+1 db. Q=40 m3/h H=38 mv.o. N=7,5 kW Beruházási költsége: 3x1.350 e Ft = 4.050 e Ft.
-
Ivóvíz távvezeték építése a karcagi vízmű telepről a Berekfürdő határában levő, használaton kívüli DN 300-KM PVC vezetékhez csatlakozással. Csőméret: DN 200 KPE-SDR 17/10 bar. Hossza: 10.400 m Fajlagos költsége: 28 e Ft/m Beruházási költsége: 10.400 x 28 = 291.200 e Ft.
-
A Karcagon eredetileg tervezett 4.350 m3/nap kapacitású vízmű telep 1.250 m3/nap vízkezelő kapacitással növelésének beruházási költségei: o gáztalanítás többlet költsége: fajlagos költsége: 3 e Ft/m3,nap beruházási költsége: 1.250 x 3= 3.750 e Ft. o vas-mangán-arzén-ammónia mentesítés többlet költsége: fajlagos költsége: 30 e Ft/m3,nap beruházási költsége: 1.250 x 30 = 37.500 e Ft. o Szilárd burkolatú út építése vízműtelepen Felület: 120 m2 Fajlagos költség: 8.000 Ft/m2 Kivitelezési költség: 960.000 Ft
-
Komplett villamos rendszer kiépítése o Adatátvitel Karcagi Vízmű és Berekfürdői Vízmű között o Villamos erőátvitel vezérlés o Számítógépes felügyeleti rendszer o Vagyonvédelem, térvilágítás Becsült kivitelezési költség: 10.000 eFt.
Karcagi vízátvétel becsült beruházási költsége: 350.060 eFt 11
-A berekfürdői vízműtelepen megvalósítandó, mindkettő változat esetén szükséges beruházási feladatok: - Hálózati szivattyúk Típus: CR-64/2-1 Q : 55 m3/h H : 40 m.v.o. N : 11 kW
2+ 1 db.
3×800=2.400 eFt
- Tartalék diesel áramforrás N : ∼ 60 kW
1 db.
5.800 eFt
- Impulzus adós vízmennyiség mérő, hálózatba kiadott vízre DN 200
1 db.
220 eFt
- Mennyiségarányos fertőtlenítő rendszer, hálózatba kiadott vízre, klórozó fülkével
1 db.
3.900 eFt
-Új víztorony építése (feltételezett telepítése a vízműtelepen) Vh= 300 m3 h.talp: 30 m -
1 db.
Fajlagos költség: 272 eFt/m3 Kivitelezési költsége: 72.000 eFt
Mindkettő változat esetén szükséges fejlesztési feladatok beruházási költsége: 84.320 eFt.
3.2./ Helyben történő vízműtelepi technológiai fejlesztés 3.2.1./ Vízbázis ismertetése Meglévő vízbázis és hidrogeológiája: Berekfürdő község területén az 1920-as évek második felében fúrták le az első hévízkutat, értékelhető geofizikai szelvényekhez viszont csak néhány éve juthattunk hozzá a korszerű építésű hévízkutak kivitelezése során. Jelen ismereteink szerint az ivóvíz beszerzésére felhasználható pleisztocén összlet vastagsága 314m, ezen belül pedig több kúttelepítésre is alkalmas homokcsoport található. Az alsó – pleisztocén (242 – 314m között) itt egy kb. 10m vastag aprószemcsés homokréteggel indul, melynek kifejlődés részkörzettől függően igen különböző, ezért termeltetése még soha nem került szóba. Ugyanez mondható el a következő két süllyedési fázis homokjairól is, többségük 3 – 4 m vastag és finomszemcsés. A középső – pleisztocén (104 – 242m között) elején a területet feltöltő ős Sajó – Hernád páros energiája felerősödött, és mindhárom süllyedési fázis során kúttelepítésre alkalmas homokrétegek jöttek létre. A két idősebbet a vízmű 260 m-es kútja állította termelésbe és hagyományos szűrőzéssel 960 l/p-et adott. A kutat a víz magas arzén és vastartalma miatt hosszú idő óta nem használják. 12
A környék fő ivóvízbázisának egyike a második süllyedési fázis egybefüggő kb. 26 m-es homoksorozata, melyet a vízmű területén két kút is megcsapolt, hagyományos és korszerű kavicsolt szűrővel egyaránt. A vízminőség itt a legjobb, ezért a karcagi vízmű is részben erre a szintre telepítette korszerű kútjait a község határában. A vízhozamra sem lehet panasz, a korszerű kutak 2000 – 2300 l/p max. hozamokat adnak innen, –20–26 m-es üzemi szintről. A harmadik süllyedési szakasz homokjai is némely szelvényen kiváló adottságúnak látszanak, de egy közeli kutatófúrás rétegpróbája alapján erősen arzénes víz tárolódik itt, tehát vízminőség javításra ez a réteg nem használható fel. A felső – pleisztocénben (0 – 104m között) folytatódott az ősi folyópáros területfeltöltő szerepe, így mind a négy süllyedési szakasz homokjai alkalmasak kúttelepítésre. Jelentősek a korszerű kúttal elérhető vízhozamok is (1000 – 1100 l/p), de a vegyvizsgálatok szerint jelentős az arzéntartalom, ezért az egyébként korszerű 110 m-es kutat csak csúcsfogyasztású évszakban használják. A berekfürdői vízmű területén jelenleg 5 kút van, ezek fontosabb adatai a következők: Kataszteri szám
Mélység (m)
Építés éve
Eredeti hozam (l/p)
Jelenlegi hozam (l/p)
Műszaki állapot
K-135
200,2
1963 kútfej felújítva 2006-ban
435
Kb. 260
elöregedett, nem javítható szerkezetű
K-159
260,0
1974
475
(260)
megfelelő, jó(strandi kút)
K-173
575,0
1977
1320
(1200)
megfelelő, jó (strandi kút)
K-179
110,0
1985
750
775
korszerű, jó (arzénos)
K-193
194,0
2005
1650
1200
korszerű, jó
Ivóvízbázis telj.: 2235 l/p
3.2.2./ Vízbázisterhelés ellenőrzés : -Vízműtelep tervezett vízszolgáltató kapacitás: 1.250 m3/d. - Kitermelendő nyersvíz a ∼ 3 % technológiai vízveszteség figyelembe vételével : 1.288 m3/d 20 órás kitermeléssel: 64,4 m3/h = ~1.073 l/perc. - Rendelkezésre álló vízhozam: 2.235 l/p,, biztonsággal elegendő Vízbázis kapacitás alapján látható, hogy a település és kötődő üdülővendég forgalom vízigénye ki van elégítve, kút meghibásodás esetére van elegendő tartalék vízbázis is. 13
Jelenlegi geológiai ismeretek alapján határérték alatti Na tartalmú rétegek nem érhetők el, így Na tartalom csak technológiai beavatkozással lenne csökkenthető, amit nem tervezünk. 3.2.3./ Vízminőség Termelt víz minősége Kutak
Talp.
Q
m
l/p
Kat . szám
Jel
K-1 7 9
4.
11 0
K-1 3 5
1.
K-1 5 9
2.
K-193 K-1 7 3
5. 3.
Fe
Mn
NH4 +
mg/l mg/l
mg/l
Hat . ért
0 ,2
0 ,0 5
0,5
700
0 ,1
0 ,0 2
0 ,9 5
20 0
440
0 ,1
0 ,0 4
26 0
n.üz.
0 ,2
-
194 1 2 00 57 5 1 2 00
0 ,4
0,12
As
B
NO 2 NO 3 CH4 KOI Hu
µ g/l mg/l mg/ mg/l l/m3 mg/l l 10 1 0,5 0.8 5 36
0,54
0
0 ,7 1
2
0,48
0
0 ,3 4
91
-
0 ,6 7
2
<0 ,0 2
pH
sav mg/l
szulfát
t oC
mg/l
-
2 00
6 ,59 ,5
6,8
6 ,4
3 98
8 ,3
5
16
0,69
4,8
1 ,3 6
3 15
8 ,2
4 03
21
119,4
3,6 6
1 ,4 3
3 40
8 ,4
39 7
8 ,1
15 ,2
<1
Na
0
250
20052006
Kémiai paraméterek As NO2 NH4+ B F Fe Mn
µg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l
Mért érték 43 0,01 0,7 0,5 150 20
Határérték 10 0.5 0.5 1 1,5 200 50
Eltérés a határértéktől 33 0,49 0,2 0,5 50 30
A hatályos 201/2001 Kormányrendelet szerinti besorolás: Indoklás: 0,5 mg/l feletti koncentrációjú ammónia tartalmú ivóvízzel ellátott település. Tényleges vízszennyezők: vas, mangán, arzén, ammónium, KOIps, szulfát, nátrium 3.2.4./ Vízkezelési technológia: -
Ca O 503 50
Bq/l
st ran di 68
43
st ran dra t erm elő hév íz k út
Mértékegység
Trícium
17 39 4
Szolgáltatott víz minősége, fő komponensek Év
Ke m
Technológiai fejlesztést követően a vízműtelepről hálózatba szolgáltatott ivóvíz minden paramétere kielégíti a vonatkozó 201/2001(X.25.) Korm. Rendeletben rögzített határértékeket, a nátrium tartalom és szulfáttartalom kivételével.
Ivóvíz szolgáltatás szempontjából a K-179, a K-135 és K-193 jelű kutak vehetők figyelembe. A K-193 jelű kút önmagában elegendő a csúcs vízigények kielégítésére , a szükséges vízkezelés vas+mangán+ammónia mentesítés. Üzemeltetési költség szempontjából ez a kedvezőbb, ezért ezt tervezzük üzemi kútnak. 14
st ran di
A K-135 és K-179 kutak együttesen szintén alkalmasak a csúcs vízigények kielégítésére, de ebben az esetben a fentieken túl arzén mentesítés is szükséges, valamint a K-179-nél gázmentesítés is szükséges. Vízkezelési technológia kiépítése a meglévő kutakkal termelhető vízminőségre. Nyersvíz vízkémiai jellemzői, a termelő kutaktól függően : Fe : 100-400 µg/l Mn : 20-120 µg/l As : 2- 36 µg/l + NH 4 : 0,6-0,95mg/l KOIp : 4,8-6,8 mg/l CH4 : 0-15,2 Nl/m3 Na : 315-398 mg/l Bór : ∼ 0,5 mg/l Szulfát: 200-400 mg/l A jellemző vízkémiai paraméterek mindegyike határérték feletti így teljes vízkezelés kell, nátrium és szulfát mentesítés nélkül. A szükséges vízkezelési technológiák . -
vas + mangán + arzén mentesítés (65 m3/h) ammónia mentesítés (65 m3/h) szerves tartalom eltávolítás (65 m3/h) gáztalanítás (42 m3/h)
Vízkezelési technológia a nagy hozamú K-193 jelű kút üzemelésekor: kútkitermelés-vas+mangán mentesítő szűrő-törésponti klórozás-aktívszén szűrő-utóklórozás250m3-es alsótároló-ivóvízhálózatba és víztoronyra termelés Vízkezelési technológia a K-135 és K-179 jelű kutak üzemelésekor: kútkitermelés K-135 jelű kútból (+kútkitermelés K-179 jelű kútból+gáztalanítás+vakkút)vas+mangán+arzén mentesítő szűrő-törésponti klórozás-aktívszén szűrő-utóklórozás-250m3es alsótároló-ivóvízhálózatba és víztoronyra termelés
A vízkezelési technológiából kikerülő hulladékok : -
vas + mangán (+ arzén) tartalmú veszélyes hulladék metángáz alacsony szennyezettségű technológiai hulladékvíz, ülepítés utáni elvezetése csapadékcsatornába technológiától függő egyéb hulladékok (pl.: kimerült aktív szén)
15
3.2.5./ Létesítmények és gépészeti berendezések ismertetése Vízműtelep meglévő létesítményei: -
3 db. mélyfúrású kút (+ 2 db mélyfúrású strandra termelő kút) 250 m3-es térszinti beton víztároló műtárgy kezelőépület helyiségei : - tartózkodó - műhely Alapterülete : ∼ 12 m2
-
Víztorony : Vh= 50 m3, drótköteles horgonyzású Építési éve: 1961.
Tervezett Berekfürdői vízműtelepi technológiai fejlesztés: -Mindkettő változat esetén szükséges, 3.1. pont szerinti fejlesztési feladatok beruházási költsége: 84.320 eFt. -Tervezett technológiai fejlesztés létesítményei, berendezései és költségeik : Új létesítmények : -
Az előirányzott vízkezelési technológiák telepítéséhez szükséges épület, szociális blokkal. Belmérete: 7,8×14–4,2 m; Hasznos alapterület: ~110 m2 , telepítése vízműtelepen Fajlagos költség: 250 eFt/m3,nap Kivitelezési költsége: 27.300 eFt
-
Vízműtelepi vezetékek: költségelőirányzat: 25.000 eFt
-
Vas+arzén öblítő zagy ülepítő, iszapszűrő monolit vb. műtárgy, Vh =~40 m3. Befoglaló méretei: 6,6X4,9-4,1m Becsült kivitelezési költség: 2.900 eFt Szivattyúpince: monolit vb. műtárgy, belső hasznos mérete: 6,0 x 4,5 m – 2,8 m Becsült kivitelezési költség: ~6.500 eFt
Gépészeti berendezések -
Gáztalanító berendezés: Gáztalanító berendezés a K-179 jelű kút vizének gáztalanításához: 46,5 m3/h → ~ 930m3/d. Kapacitás: 46,5m3/óra; metántartalom: ~ 16Nl/m3, Nyomásigény: 2,5bar Tipus:GMT , Qmax:800l/perc Fajlagos költség: 16.200 Ft/m3,nap Kivitelezési költsége: 15.066 eFt
16
- Komplett vízminőség javítást szolgáló vízkezelő technológiai rendszer Vízszolgáltató kapacitás: 65 m3/h → ~1.250 m3/d. Elvárt vízminőség javítási funkciók határérték alá történő víztisztítással: - vastalanítás - mangánmentesítés - ammónia mentesítés - szerves tartalom ( KOIp ) csökkentés - arzén mentesítés Vattenteknik Vastalanitó-arzénmentesítő szűrő: átmérő 2500mm 2db 3 Tartálytérfogat:13,2 m Szűrési sebesség:7,4 m/óra (alacsony sebesség az arzén csapadék nyíródás elkerülése miatt szükséges) Oxidációs reakció idő szűrés előtt: 8,6 perc Vattenteknik ammónia mentesítő aktív szén szűrő: átmérő 2500mm 2db Vas só tároló – adagoló rendszer: 0,1-2,0 l vas-só oldat/óra; V= 20l 3 Tártálytérfogat:13,2m szűrési sebesség:7,4 m/óra Törésponti klórozás reakció idő szűrés előtt:8,6 perc Aktív szénben kontaktidő: 8,2perc (THM és AOX eltávolítás miatt szükséges Fajlagos költség: 54.700 Ft/m3,nap Kivitelezési költsége:1250 x 54.700 = 68.375 eFt -
Komplett fertőtlenítő rendszer a vízkezelő technológiákhoz és hálózatba kiadott víz utóklórozásához. 1db Maximális Klórigények: • gáztalanító után:~60 g/h • vas-arzénmentesítő előtt:~60g/h • aktívszén szűrő előtt: 400g/h • aktívszén szűrő után:~ 40 g/h Fajlagos költség: 3100 Ft/m3,nap Kivitelezési költsége:3.875 eFt
-
Kút gépészet módosítás K-135 jelű kútra, DN80 csőmérettel o impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, o frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, o vízszint mérő műszer telepítés. o kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal,nyomásmérővel
-
Kút gépészet módosítás K-179 és K-193 jelű kutakra, DN150 csőmérettel 2 db. o impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, 2x750 = 1.500 eFt o frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, o vízszint mérő műszer telepítés. o kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal,nyomásmérővel
1 db. 550 eF
17
- Kútszivattyú K-135 jelű kútba Tipus :Grundfos: SP 16-6/ 2 ½” Q = 16 m3/h H = 36 m v.o. N = 3,7 kW - Kútszivattyú K-193 jelű kútba Tipus :Grundfos: SP 75-4/ 5” Q = 72 m3/h H = 38 m v.o. N = 11 kW - Kútszivattyú K-179 jelű kútba Tipus :Grundfos: SP 45-6/ 3” Q = 46 m3/h H = 38 m v.o. N = 7,5 kW - Vak kútszivattyú K-179 jelű kút gáztalanító után Tipus :Grundfos: SP 45-3/ 3” Q = 46 m3/h H = 19m v.o. N = 3,7 kW - Homokszűrő öblítő szivattyú: Tipus :Grundfos :NK 100-200/Dj 200 Q = 160 m3/h H = 10 m v.o. N = 6 kW
1+1 db. 2x750 = 1.500 eFt
1+1 db. 2x1.100 = 2.200 eFt
1+1 db. 2x950 = 1.900 eFt
1+1 db. 2x650 = 1.300 eFt
1+1 db. 2x1.200 = 2.400 eFt
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése a K-193 jelű kuthoz N= 11KW
1+1 db. 2x850 = 1.700 eFt
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése a K-179 jelű kuthoz N= 7,5KW
1 db. 750 eFt
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése a K-179 jelű kutvíz gáztalanítás vakkútjához N= 3,7KW
1+1 db. 2x600 =1.200 eFt
-
Klór palack
-
Víz-Víz hőszivattyús rendszer technológiai épület fűtésére Komplett villamos rendszer kiépítése o betápkábel főelosztóba
6db 6x80 = 480 eFt 1 db ~ 2.500 eFt
18
o villamos erőátvitel és vezérlés o számítógépes felügyelet o vagyonvédelem, térvilágítás Becsült kivitelezési költsége: 15.000 Ft Fűtési teljesítmény = ~ 11kW Villamos teljesítmény: ~ 2,5 kW Komplett vezérlő automatikával, automatikus működésű nyitó-záró szelepekkel, felügyeleti rendszerhez történő kapcsolódással. Új létesítmények és berendezések becsült kivitelezési költsége 181.996 eFt 3.2.5.Üzemeltetés, energiaellátás, működtetés Vízműtelep energia ellátása a meglévő transzformátor állomásról 60 kVA-es transzformátor állomásról, bővítéshez transzformátor csere szüksége. Kútcsoport energia ellátása is a vízműtelepről történik. Vízműtelep jelenlegi lekötött villamos energia igény : ∼ 40 kW Fejlesztés után a maximális egyidejű villamos energia igény : ∼ 75 kW. Vízműtelepnek és településnek egyirányú villamos energia betáplálása van, ezért tartalék áram forrásként 1 db. diesel aggregát kerül kiépítésre. Vízműtelep új főelosztó helyisége az új szűrőházban kerül kialakításra, kiépítés után régi főelosztó továbbra is biztosítja a kutak ellátását. Működtetés Vízműtelepet kezelői felügyelet nélküli, automatikus működésű rendszerként javasoljuk megtervezni. Rendszeres kezelői ellenőrzés a klórpalackok cseréje, valamint a vegyszer bekeverés miatt szükséges. Meghibásodás esetén drótnélküli kapcsolattal hibajelzés érkezik az üzemeltetői központba. Fő vezérlő körök : - kút szivattyúk indítása – leállítása térszinti tározók vízszintjéről, - hálózati szivattyúk indítása – leállítása víztorony vízszintről, adatátvitel drótnélküli kapcsolattal, - vízkezelő rendszerek komplett vezérlő rendszerei. Vízműtelepen központi PLC egység kerül telepítésre, mely elvégzi a naponkénti naplózást, figyeli a komplett víztermelő – vízelosztó rendszer működését, élő folyamatábrán mutatja a rendszer aktuális állapotát. Gépegységenként üzemóra számlálást végez és beállított üzemóráról karbantartási igény naplózást ad. Az esetleges üzemzavarokról hibanaplózást ad.
19
3.4. Műszaki alternatívák beruházási költségeinek összefoglaló bemutatása -Karcagi Vízátvétel: • Vízátvételhez kapcsolódó kivitelezési költségek:350.060 eFt • Mindkettő változatnál azonos , berekfürdői vízműtelepi fejlesztés:84.320 eFt • Mindkettő változatnál azonos , berekfürdői ivóvízhálózat rekonstrukciós feladatainak költsége (össz. beruházási költség max. 20%-a): 66.579 eFt …………………………………………………………………………………….. Kivitelezési költségei összesen:500.959 eFt -Vízminőségjavítás Berekfürdői vízműtelepi technológiai fejlesztéssel: • Technológiai fejlesztéshez kapcsolódó kivitelezési költségek:181.996 eFt • Mindkettő változatnál azonos , berekfürdői vízműtelepi fejlesztés:84.320 eFt • Mindkettő változatnál azonos , berekfürdői ivóvízhálózat rekonstrukciós feladatainak költsége (össz. beruházási költség max. 20%-a): 66.579 eFt …………………………………………………………………………………….. Kivitelezési költségei összesen:332.895 eFt
Zombori Ferenc felelős tervező
20
