Készült az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete m emit g b í z kellene á s á b ó l átállítani? Azon Az emberek fejében
– túl, hogy az új technológiát meg kell ismerni, az új technológiai eszközöket nyilvánvalóan be kell szerezni, el kell fogadtatni. – Ne felejtsük el, ki az a huszonöt százalék, akiről beszélünk? Kinek van manapság kizárólag szobaantennája? Ők nem vesznek plazmatévét. Ha plazmatévét vennének, akkor már lenne kábeltévéjük is, hiszen az ország technikai lefedettsége messze nagyobb, mint a hetvenöt százalék. Ezen kívül mindenki számításon kívül hagyja, hogy a háztartások többségében mára nem egy készülék van. Nem arról beszélünk, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxot megveszik, vagy nem veszik meg, hanem arról, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxszal nem fognak tudni sokkal több csatornát nézni, mint jelenleg. Az ugyanis csak az MPEG 2-es ötcsatornás rendszerrel fogható. Ahhoz viszont, hogy több csatornájuk legyen, egy 40-50 ezer forintos set-top-boxot kellene venniük, ami az MPEG 4et is kezeli. Itt már lesz egy csomó előfizetéses adó, és ez már egy más világ lesz a televíziózásban! – Még a szabvány sem eldöntött, hogy MPEG2 vagy MPEG4. Ez ugye, azért fontos, mert ezek tömörítési eljárások, és ezeken a szabványokon múlik, hogy mekkora adatforgalmat tud bonyolítani a rendszer. Mennyi jelet továbbít, hány csatorna adása fér el a hálózatokban. – Tudtommal eldőlt, hogy vegyes lesz. Az MPEG4-es set-top-box megfelelő lesz az MPEG 2-höz is. Ha egy háztartásban több televíziókészülék van, akkor több set-top-box kell. Nem beszélve az üdülőkről, nem beszélve a horgásztanyákról, a lakókocsikról. Ez Hollandiában kifejezetten probléma volt. Összegezve, a hazai digitális átállás kifejezetten összetett probléma. Az emberek úgy fogják megélni, hogy megint elvettek tőlük valamit, és ennek az ódiumát nyilvánvalóan a politikának fel kell vállalnia. Ezt nem úgy mondom, mint az RTL Klub egyik vezetője, hanem mint egy, a témával foglalkozó, a téma problémáit ismerő személy. Az RTL-nek nyilván megvan a saját stratégiája az átállásra. Az RTL Európában majd mindenhol ott van, megélt már néhány digitális átállást a médiacsoport, tehát van tapasztalatunk. Nem félünk tőle. Sőt, minél előbb van a digitális átállás, nekünk annál jobb, mert azért az RTL Klub is – mint minden nagy csatorna – fogy egy kicsit a piac Az interneten médiával kapcsolatos hírek gyűjteménye fregmentációja miatt, ésmegjelenő, ennek a negatív üzleti hatásai ellen nagyon nehezen tudunk védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban. (2005. szeptember) – A digitális átállás és az új médiaszabályozás megnyitja a kereskedelmi tévék előtt is az új tematikus csatornák indításának a lehetőségét. Milyen tematikus csatornákat terveznek indítani? – Mi nem tematikus csatornákat fogunk indítani, hanem önálló csatornát szeretnénk. (hirszerzo.hu, 2008. 02. 27.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás, technológia
Fogyasztás
Készítette: Paál Vince
MÉDIÁVAL KAPCSOLATOS HÍREK GYŰJTEMÉNYE
2005. szeptember
2
Tartalomjegyzék
Bevezető magyarázatok
3
Érdekképviselet
6
EU
9
Felhasználási jog
11
Fogadtatás
13
Fogyasztás
27
Gazdaság
35
Rendezvény
48
Szabályozás
49
Társaság
60
Tartalomkínálat
62
Technológia
70
3
Bevezető magyarázatok
Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet 2004. január 1-jétől folyamatosan épülő adatbázisában archiválni kívánja a médiával kapcsolatos valamennyi hozzáférhető lényeges információt. Vizsgálódásunk annyiban sajátos, hogy a tárgya a média és az eszköze is a média.
A média fogalmát tágan értelmezzük. A „hagyományos” médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is). Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is mindinkább szükségtelen, lehetetlen.
Az adatbázis tartalmát az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. (online-média, nyomtatott sajtó és TV, Rádió) szolgáltatásának segítségével gyűjtjük össze. Ezáltal több mint 200 magyar nyelvű internetes portált, több száz magyar nyelvű nyomtatott sajtóterméket és egyes magyar rádiós és televíziós műsorokat szemlézünk. Az alábbi összeállítás nem tartalmazza az adatbázisban archivált valamennyi híradást, azokra koncentrál, amelyek tényeket hordoznak, tendenciákra utalnak, Magyarországon még nem tapasztalt, de a jövőben várható jelenségről számolnak be, valamint szabályozási lépéseket vetnek fel. A híreket tartalmi szempontok szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes kategóriák ABC-sorrendben követik egymást.
Az alábbi tartalmi kategóriákat használjuk:
érdekképviselet: a média egésze vagy rész-szegmense érdekképviseletére vonatkozó híradások
EU: az Európai Unióval való összevetések, a médiaszabályozásra vonatkozó EU-irányelvek megjelenése a médiahírekben
4
felhasználási jog: valamely médium vagy médiatermék felhasználásának, hasznosításának joga
fogadtatás: a média-szakma önreflexiói (ide tartoznak a szakma által adott díjak, kitüntetések stb. is) „díj”. A társadalom valamely szereplő(jére/ire) a média által gyakorolt hatás, amely a társadalmi szereplő/k reakciójában érhető tetten („reak.”). A médiával kapcsolatos vélemények, kommentárok („komm.”). Nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók, mert azokat a szabályozás kategóriába soroltuk be.
fogyasztás: a média és termékeinek igénybevételére, használatára vonatkozó információk (hallgatottsági, nézettségi, olvasottsági adatok, internetpenetráció stb.)
gazdaság: a médiával kapcsolatos valamennyi pénzügyi információ
rendezvény: médiarendezvényekről, filmfesztiválokról szóló híradások
szabályozás: a médiaszabályozásról szóló információk (a médiahatóságok határozatai, véleménynyilvánításai,
a
médiaszabályozás
terén
illetékes
államigazgatási
szervek
médiaszabályozással kapcsolatos tevékenysége (állásfoglalások, javaslatok), a szakma szabályozásra vonatkozó javaslatai, valamint a médiával formális kapcsolatban nem álló társadalmi tényezőknek (pártok, egyesületek, magánszemélyek) a médiaszabályozást érintő megnyilvánulásai
társaság: a médiumok és a médiaszabályozásban illetékes szervek szervezeti hírei (menedzsment- , tulajdonosváltozás, fúziók, együttműködések stb.)
tartalomkínálat:
csatornák,
műsorok
indulásáról
vagy
megszűnéséről,
illetve
szolgáltatásváltozásról szóló hírek (csatorna lehet: nyomtatott sajtótermék, rádió- vagy tvcsatorna, internetes portál stb.) Tartalomkínálatnak tekintjük a reklámot, a hirdetést is.
technológia: a médiatermékeinek igénybevételét lehetővé tevő technikai újdonságokról (híradástechnikai eszközök, műszaki megoldások, amelyek mennyiségi és/vagy minőségi tekintetben a korábbinál lényegesen jobb szolgáltatást biztosítanak) szóló információk
5
Az információk besorolásánál indifferensnek tekintettük a forrást. A fogadtatás kategóriák szubjektív, míg a szabályozás kategória részben szubjektív információk alapján szerveződnek. A szabályozás kategóriában objektív adatnak minősülnek a médiaszabályozás terén illetékes szervek
tevékenységéről
szóló
híradások,
szubjektívnek
az
ezekhez
kapcsolódó
kommentárok, vagy a médiával formális kapcsolatban nem álló faktoroknak a médiaszabályozás módosítását célzó megnyilvánulásai. Ezzel szemben a többi kategória objektív információk alapján szerveződik. Amennyiben ezen objektív, adatjellegű információkkal kapcsolatban valakinek vagy valaminek az állásfoglalása is explicit módon kiderül a híradásból, akkor az a híradás a fogadtatás kategóriában is szerepel. A szabályozás kategória tartalmazza a szabályozás fogadtatására vonatkozó híreket is.
A besorolásnál csak a híradásokban explicit módon kifejtett információkat vettük figyelembe. Természetesen a legtöbb hírnek több komponense lehet, ezért ezek egyidejűleg több kategóriába is besorolást nyertek.
A hírek tartalmáért felelősséget nem vállalunk, s az esetleges tárgyi tévedések javítása nem áll módunkban, azt nem tekintjük feladatunknak.
6
Érdekképviselet Aláírták az új Magyar Reklámetikai Kódexet Huszonkét társadalmi szervezet elnöke aláírásával hitelesítette az új Magyar Reklámetikai Kódexet. A szakmai szervezetek vezetői aláírásukkal fejezték ki tagságuk felé, hogy képviselni fogják a Kódexben megfogalmazott értékeket – tájékoztatta a reklámszövetség az Indexet. A hazai kommunikációs szakma – az MRSZ Reklámetikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület által kezdeményezett és koordinált módosításokkal – a 2001ben már aláírt kódexet modernizálta, annak alapelveit közelítve az Európai Unióban megfogalmazott etikai irányelvekhez. Az új kódexben külön cikkelyt kaptak az egyes áruk reklámozásával kapcsolatos szabályok, és még ezek között is kiemelten szerepel az élelmiszerek reklámozásának kérdésköre. Külön cikkely született az internetes és egyéb elektronikus úton küldött reklámüzenetekkel kapcsolatban, és a társadalmi célú reklámokat illetően. A szakma ezen kívül a Kódex számos pontosításával, kisebb kiegészítésével szeretné elérni a még hatékonyabb etikai szabályozást. (index.hu, 2005. 09. 30.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), szabályozás Google: azért is lesz online könyvtár! Tovább folytatja az irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég az elmúlt hetekben tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban – például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában –, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen. (it.news.hu, 2005. 09. 12.) érdekképviselet, szabályozás, tartalomkínálat, felhasználási jog A filmstúdiók maguk küzdenek a kalózok ellen Saját technológiai fejlesztésekkel lehetetlenítené el a filmkalózok dolgát hat nagy hollywoodi stúdió, amelyek közös nonprofit céget hoztak létre az ügy érdekében. A Motion Picture Laboratories, röviden Movielabs olyan nagy neveket tömörít, mint a Disney, a Warner, a Sony Pictures vagy a Fox. A hat nagy stúdió által alapított Los Angeles-i székhelyű szervezet a kalózkodás elleni technológiai megoldásokat fejleszt majd, mivel a filmszakma elégedetlen azzal, amit a szórakoztatóelektronikai ipar jelenleg nyújtani tud – adta hírül a Reuters. A Movielabs a mozitermekbe bevitt kamerákat detektáló biztonsági berendezéseket, másolásvédelmi technológiákat és a kalózkópiák internetes terjesztését ellehetetlenítő szoftveres és hardveres megoldásokat dolgoz majd ki a megrendelők számára. A hat filmgyár az MTI információja szerint az első évben 30 millió dolláros költségvetést biztosít majd a
7
társaságnak. A Motion Picture Assotiation of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben a kalózkodás miatt, és ez a szám még nem is tartalmazza az online fájlmegosztással okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő majd, miközben egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések egyre nehezebben térülnek meg. (origo.hu, 2005. 09. 20.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), gazdaság, technológia Nők a magyar reklámokban Hogyan ábrázolják a mai magyar reklámok a nőt? Ezzel a kérdéssel fordultunk az előadóhoz, Fazekas Ildikóhoz, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkárához, aki elmondta, sokkal körültekintőbben, mint mondjuk a '60-as, '70-es években. Ez volt ugyanis az a korszak, amikor az NC esztergagéptől, a tehenek számára gyártott nyalósó készítményéig és a szerencsejátékokig mindent nőkkel, sőt, hiányos öltözetű nőkkel próbáltak eladni. Amint a vetített képekkel illusztrált előadásból is kiderült, a meztelenség a reklámokban a nyolcvanas évekig jóval elfogadottabb volt, mint manapság. Az ilyen fotókon a nőknek semmiféle funkciójuk nem volt, csak díszítették velük a képet. Persze ez ma is előfordul, de egyre ritkábban. Nők azonban változatlanul szerepelnek a fotókon és a filmeken, de immár nem díszítő elemként, hanem a reklámozott termék használójaként. A gyorsan forgó termékek (tisztítószer, élelmiszer) vásárlói ugyanis többnyire háziasszonyok, de legalábbis a családban a nők a döntéshozók ezen termékek vásárlásakor, kiválasztásakor. Ilyenkor tehát a nők ábrázolásának üzenetértéke van. Igaz manapság már az sem ritka, hogy férfiakat mutassanak pl. egy tisztítószer használata közben. A fő szempont azonban az elkészült anyagok bírálatakor az, vajon nem sérti-e az ábrázolás – akár nő, akár férfi ábrázolása – az emberi méltóságot. Ha igen, annak általában nagy visszhangja kerekedik, bár ez nem biztos, hogy a reklámozóknak ellenére van, hiszen természetesen előfordulhat, hogy a kampány körüli élénk közbeszéd segíti a márka ismertségét. Ebben a főtitkár szerint nagy felelőssége van a médiának. Mégis, több ízben előfordult már Magyarországon is és nyugaton is, hogy egyik-másik hirdetést vissza kellett vonni, le kellett takarni az emberi méltóságot védő, etikai okok miatt. (muosz.hu, 2005. 09. 20.) érdekképviselet, fogadtatás (komm.) TCR – szervezetet igényelne Szakmai összefogást sürget Geszti Péter a társadalmi célú aktivitások sikeressége érdekében. Az Akció-Nxs kreatívigazgatója és az ARC projekt egyik alapítója a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján kifejtette: ideje lenne létrehozni egy szervezetet, amely meghatározza azokat a legfontosabb társadalmi ügyeket, amelyek kommunikációjához a média- és a reklámügynökségek, valamint a médiatulajdonosok felületet, szaktudást és anyagi erőforrásokat nyújtva egységesen felsorakozhatnának. Geszti Péter elmondta: a folyamatosan vannak üres felületek és szabad kapacitások, amelyeket egy központi szervezet segítségével hatékonyabban ki lehetne használni a társadalom számára fontos ügyek népszerűsítésére. (kreativ.hu, 2005. 09. 28.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.) Amerikai felsőoktatási intézmények az illegális fájlcsere ellen Az USA-ban, a magyarországi helyzethez hasonlóan, az illegális fájlcsere gócpontjai az egyetemek és kollégiumok, ahol az internet2 működik. Az internet2 az amerikai felsőoktatási intézmények számára tudományos és kutatási célból létrejött fejlett hálózat, melyet részben az amerikai kormányzat finanszíroz. Az Amerikai Mozgókép Alapítvány (MPAA – Motion Pictures Assotiation of America), az amerikai lemezkiadók szövetségének (RIAA – Recording Industry Association of America)
8
képviselőinek célja, hogy működőképes viszony és kommunikáció jöjjön létre a felsőoktatási intézményekkel. Ennek érdekében létrehozták a Külső és Oktatási Kapcsolatok Osztályát, amelynek feladata a felsőoktatási intézmények kalózkodás elleni tevékenységének fejlesztése és összehangolása. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya három éve fontos lépést tett a felsőoktatási intézményekben tapasztalható illegális fájlmegosztás elleni küzdelem érdekében, létrehozták a Felsőoktatási és a Szórakoztatóipari Közösségek Közös Bizottságát. A Bizottság tagjai az egyetemek és a felsőoktatási szervezetek képviselői, valamint a zene- és filmipar vezetői. A bizottság célja, hogy három alapvető területen biztosítson erőforrásokat a tanintézmények fenntartói számára: az oktatási tevékenység (a szerzői jogvédelem alatt álló művek használatával kapcsolatos gyakorlatot és a diákok felelősségét is ideértve), a technológiai megoldások (az illegális fájlcsere csökkentésére használható számítógépes hálózatfelügyeleti technológiák és legális, a felsőoktatási intézményeken belül működő zenei és filmes szórakoztató szolgáltatások együttes kialakítása), valamint a vitás ügyek vizsgálata. Kálmán András, az ASVA igazgatója elmondta: „Felsőoktatási intézményekben zajló illegális fájlcsere Magyarországon is nagyon jelentős probléma. Sajnos hazánkban sok egyetemi vezető inkább szemet hunynak afelett, hogy a diákok az oktatási és kutatási célokra létrehozott rendszert illegális tevékenységre használják. Reméljük, hogy ez a szemlélet rövid időn belül megváltozik, és itthon is elkezdődhet a párbeszéd a felsőoktatás és a jogvédők között.” (prim.hu, 2005. 09. 29.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.)
9
EU Az M3-at támadják a kábeltévék Ha a nyilvántartásba vett új közszolgálati adó beindul, azt akár komoly beruházások árán is fel kell venni a kínálatba, pedig arra aligha van szükség – vélik a kábeltársaságok, akik szerint a csatorna finanszírozása sem biztosított. Három kisebb kábeltelevíziós cég és a hozzájuk csatlakozott két kábeltelevíziós szövetség a Fővárosi Bíróságon támadta meg az ORTT azon határozatát, amelyben nyilvántartásba vette a Magyar Televízió (MTV) Rt. m3-as csatornáját. A kérelmezők szerint a médiatörvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy az MTV újabb – akár szakosított – csatornát indítson, hiszen a jogszabály pontosan meghatározza, hogy az MTVnek egy földi és egy műholdas sugárzású csatornája (m2) van, s pályázati úton helyi és regionális csatornákat indíthat. A hatóság úgy értelmezte a jogszabályt, hogy amit az nem tilt, az lehetséges. Ezentúl a másik közszolgálati adó, a Duna Televízió is kérelmezte újabb csatornájának nyilvántartásba vételét az ORTT-nél. A bírósághoz fordultak másik érve, hogy az Európai Unió jogrendje szerint az ORTT intézkedését alapos előtanulmánynak kellett volna megelőznie. Ennek során számba kellett volna venni például, hogy szükség van-e újabb közszolgálati csatornára, vagyis hogy az MTV csak egy újabb televízió elindításával tudja-e maradéktalanul betölteni közszolgálati feladatát. Azt is vizsgálnia kellett volna az ORTT-nek, hogy az újabb csatorna elindítása miként befolyásolja a televíziós piacot, s nem utolsósorban azt is meg kellett volna néznie a testületnek, hogy biztosított-e az új csatorna finanszírozása. (index.hu, 2005. 09. 07.) EU, szabályozás Egyensúly kell a közszolgáltató és a kereskedelmi szektor között Hegyi Gyula (MSZP) egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy az európai televíziós csatornák számára előírt kvótarendszer, mely szerint a produkciók fele európai kell hogy legyen, jól működik és betölti hivatását. Ugyanakkor hozzátette, arra is szükség lenne, hogy a játék és dokumentumfilmek aránya nőjön a produkciókon belül, mivel ezek közvetítik leghívebben a minőségi kultúrát. Ennek érdekében a képviselő alkvóták bevezetését is elképzelhetőnek tartaná. A magyar képviselő felszólalásában megemlítette, hogy a nagy európai országok tévéállomásai ritkán sugároznak más, kisebb lélekszámú országokból származó produkciókat. Azt is fontosnak tartotta, hogy az európai produkciókon belül ne csak az adott ország alkotói jussanak szóhoz. (e-Masa.hu, 2005. 09. 07.) EU, szabályozás Gyermek-domainnév bevezetését tervezi az EU Erőszakos cselekmények, pornográfia, pedofília, rasszizmus, internetes csalók – ezek mindmind olyan fogalmak, amelyekkel sajnos egy mai felhasználó szembesülhet az interneten. Az ilyen tartalmat kínáló oldalakat egyelőre úgy tűnik, lehetetlen kiszűrni és a számuk nem hogy csökkenne, de inkább fokozatosan egyre nő. A probléma régóta napirenden van szerte a világon. Az Európai Unió eddig is számos programot indított ez ellen – több-kevesebb sikerrel. Azonban a látszólagos kudarc sem szegte kedvét a szervezetnek és az unió egy újabb javaslattal rukkolt elő, mivel egyáltalán nem elégedett az internet biztonságával. Érthető az is, hogy sok szülő fél felengedni a gyermekét a világhálóra, mondván, ki tudja, hogy kivel chatel a csemetéje vagy éppen milyen, a fejlődésére káros oldalra bukkanhat az internet dzsungelében. Az Unió egy új domainnévvel akarja biztosítani, hogy a gyerekek és a fiatalok a jövőben még inkább védettek legyenek a különböző online támadásokkal szemben. A tervek szerint bevezetnék a .KID domainnevet, amelyet minden olyan ellenőrzött weboldal megkaphatna, amelyik a gyermekek számára normális tartalmat kínál. Az Európai Parlament ezenkívül
10
tervezi egy olyan jelölés bevezetését is, amelyet azok a portálok kapnának meg, amelyek betartják a gyermekek és a fiatalok védelmére készülő internetes viselkedési kódexet. Ily módon vélik megvalósíthatónak a fiatalkorúak védelmét, illetve a biztonságos szféra létrehozását. Az aggodalom nem alaptalan. Becslések szerint ugyanis jelenleg a világhálón világszerte 260 millió pornóoldal található, ezek közül 470 ezren található valamilyen pedofil tartalom. A gyermekpornográf képeket, videókat és szöveges anyagokat kínáló portálok száma 2003 és 2004 között 70 százalékkal nőtt. (sg.hu, 2005. 09. 09.) EU, szabályozás Elkészült az első uniós távközlési adattárolási tervezet A tervek szerint már nem csak a vezetékes, a mobil és az internetes telefonhálózatokon folytatott beszélgetéseket, az SMS-eket, az internetezési szokásokat nyilvántartó naplófájlokat, de a chatbeszélgetéseket, az FTP és a fájlcserélési rendszerek információit is nyilvántartanák. Minden eddigi elképzelést felülmúl az Európai Bizottság által elkészített és beterjesztett első hivatalos telekommunikációs adattárolási javaslat. Az indítványt Franco Frattini illetékes EU-biztos ismertette. Kiderült, hogy továbbra sincs egyetértés abban a kérdésben az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács (ET) között, miszerint mennyi ideig is tárolják az adatokat. Az EB szerint elegendő lenne csak egyetlen évig megőrizni minden információt, míg az ET négy éven át őrizné az információkat. Utóbbi elképzelést támogatja az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia is. Németország, Csehország, Finnország és Ausztria európai tanácsi képviselői azonnal mereven elutasították az előterjesztést. Ezzel szemben a dán, a svéd, az észt, a litván és a belga ET-képviselők a legszigorúbb, mindenre (vezetékes, mobil és VoIP-beszélgetések, SMS, chat, FTP, P2P, e-mail, internet) kiterjedő adattárolást tartanának szükségesnek. (sg.hu, 2005. 09. 21.) EU, szabályozás Az USA nem mond le az internet felügyeletéről Az Egyesült Államok továbbra is hajthatatlan, és nem hajlandó kiengedni a kezéből az internet irányítását. Az ENSZ 2003-ban egy munkacsoportot hozott létre, mivel több, többségében fejlődő ország kifogásolta, hogy az amerikai kormány befolyása alatt álló ICANN dönt a világhálót érintő alapvető kérdésekről. A bizottság négy megoldást dolgozott ki arra, hogy miként lehetne nemzetközi felügyelet alá vonni a világhálóval kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezek közül három gyakorlatilag marginalizálná az ICANN szerepét, és nemzetközi szervezetekre ruházná annak jogosultságait, míg egy ugyan meghagyná az amerikai szervezetet, de beleszólást engedne a döntésekbe az ENSZ-tagállamok számára is. Az információs társadalmat középpontba állító novemberi ENSZ-csúcsértekezlet genfi előkészítő tárgyalásain az Európai Unió is támogatta a javaslatot. David Gross amerikai nagykövet azonban határozottan megismételte: országa számára elfogadhatatlan a világszervezet javaslata. „Nem fogunk beleegyezni abba, hogy az ENSZ kezébe kerüljön az internet irányítása” – mondta. Sokan úgy vélik: egyetlen ország sem teheti rá a kezét egy olyan infrastruktúrára, amelynek ilyen stratégiai szerepe van a világgazdaságban. Az amerikai hegemóniát kifogásoló országok egy része megelégedne egy kompromisszumos megoldással is, ám az internet fejlesztésében kulcsszerepet játszó USA egyelőre erre is kevés hajlandóságot mutat. (it.news.hu, 2005. 09. 30.) EU, szabályozás
11
Felhasználási jog Szlovákiának nem kell a Való Világ? Támadják Szlovákiában Árpa Attilát és az általa kitalált műsort, a ValóVilág showt. Szlovákiában a katolikus egyház aláírásgyűjtésbe kezdett a még el sem indult műsor ellen. A petíciót aláíró több mint nyolcvanezer ember a műsorban mutatott szexuális jelenetek kártékony hatásaitól félti a társadalmat. Az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal nem az egyház előzetes félelméről van szó, hiszen többük látta már a műsor magyar és cseh változatát, melyek tényleg nem szűkölködtek pikáns töltetű eseményekben. ha nem sikerül bojkottálni a valóságshowt, akkor a csatorna igazgatóját fogják felkérni arra, hogy felügyelje a műsort, és cenzúrázza az intim részeket. Azonban nem ez az egyetlen probléma, ami felmerült a műsorral kapcsolatban. A másik gond az, hogy a konkurens Big Brother licencének tulajdonosa, az Endemol perelni kívánja a VV készítőit, mivel kísérteties hasonlóságokat vélnek felfedezni a két műsor között. Az Endemol már az első széria elején perrel fenyegetőzött, azonban látván az adások módosított koncepcióját, végül elálltak ettől a szándékuktól. (ma.hu, 2005. 09. 01.) fogadtatás (reak.), felhasználási jog Szerzői jog, irodalom és a net: fogynak a legális szerzők Kritikusai szerint a hatályos szerzői jogrendszer túlságosan merev: még akkor is megköti a szerző kezét, ha az illetőt nem érdekli a műve sorsa, vagy kifejezetten célja a mű szabadon felhasználhatóvá tétele. A szabályozás szerint ma minden létrejött művet automatikusan megillet a szerzői jogi védelem, mely a szerző engedélye híján automatikusan megtiltja a mű átdolgozását, felhasználását, terjesztését, többszörözését. A szerzőt személyhez fűződő, illetve vagyoni jogok illetik meg: ezek közül az elsőről a szerző még saját akaratából sem mondhat le, viszont nem is ruházhatja át másra. A túlszabályozás és a kalózkodás kibékítésére alkalmas eszköznek látszik a kaliforniai Stanford Egyetem jogászprofesszora, Lawrence Lessig konstrukciója, a Creative Commons. A mozgalom mára mintegy 30 országban teremtette meg azt a lehetőséget, hogy az adott ország szerzői az ott hatályos jog szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogokról – vagyis a szerzői jog személyi része – bizonyos mértékben lemondhassanak a köz javára. Ilyen jog például az átdolgozás, a többszörözés, másolás joga és a felhasználás joga. A Creative Commons – akárcsak a szabad forráskódú szoftverek esetében – a szerző által a műve mellé illesztett jognyilatkozat, melyben a szerző meghatározhatja, hogy mely jogaival nem kíván élni az adott mű kapcsán. Lehetősége van arra, hogy csak annyit kössön ki, hogy a nevét feltüntessék. Megtilthatja, vagy engedélyezheti a kereskedelmi célú hasznosítást és kikötheti, hogy műve alapján létrejött új alkotásokat se lehessen kisajátítani. A CC hátránya, hogy egyelőre csak mozgalomként, illetve ajánlásként működik: elvileg a szerző saját magával szemben követ el jogsértést, ha jogairól lemond – ezt a kiskaput egy CC-nyilatkozat megtámadására elvileg felhasználhatják az örökösök. Jelenleg utópia számba megy az az elképzelés is, hogy a szerző, afféle végrendeletként szabadon rendelkezhessen arról, hogy megadott időkorlátok között lecsökkenthesse a 70 éves védelmi időszakot. A morál csupán annyi, hogy a szerzői jog bizonyos fokú lazítására valószínűleg rákényszerülnek az érintettek: viszont ha csak a filmgyártásból és a -forgalmazásból eredő, egy közép-európai állam teljes GDP-jét elérő profitot nézzük, akkor valószínűnek látszik, hogy ez a lazítás eléggé kismértékű lesz. (transindex.ro, 2005. 09. 06.) felhasználási jog, szabályozás A cseh Való Világ is veri a Big Brothert A Való Világ, amelyet a Vy Volení (Kiválasztottak) cím alatt sugároz augusztus végétől a
12
Prima, az első tíz nap után magabiztosan veri a Nova slágerét, a holland klasszikus Nagy Testvért. A Big Brother csak az indulás napján volt népszerűbb: kétmillió ember nézte, míg a VyVolení 1,3 millió érdeklődőt vonzott. Egy hét elteltével azonban megváltozott a helyzet: a Big Brother napi nézettsége 1,1-1,2 millió, míg a Vy Voleníé 1,6-1,7 millió körül állapodott meg. Mindkét show mindjárt az első napokban botrányokat is kavart, mert a szereplők az esti fő műsoridőben sugárzott felvételeken is a megengedettnél nyíltabban beszélgettek a szexről, s különféle keményebb kifejezésekben sem volt hiány. A tiltakozások után a durva kifejezéseknél most már mindkét tévében csak egy sípoló hang hallható. A tévé műsorokat felügyelő bizottság egyelőre levélbeli figyelmeztetésekkel intézte el az ügyet. Ugyanakkor az éjfél előtt, illetve utána sugárzott felvételeken, amelyek egyre inkább népszerűek, már szinte minden volt: nyílt szeretkezés, sőt párnától takart önkielégítés majdnem egyenes adásban, és mosdatlan szájú, majdnem a tettlegességig fajuló szóváltások, intrikák. A Big Brother licenctulajdonosa, az Endemol a BB klónjának tekinti a Való Világot, ezért több kelet-európai országban pert indított az azt gyártó magyar IKO Kft. ellen. Az Endemol Horvátországban elérte célját: a zágrábi bíróság kimondta, hogy a VV az Endemol-licenc másolata. A holland cég most Szlovákiában és Csehországban is peres úton igyekszik megakadályozni a magyar valóságshow térnyerését. (index.hu, 2005. 09. 07.) fogadtatás (reak.), szabályozás, felhasználási jog Google: azért is lesz online könyvtár! Tovább folytatja az irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég az elmúlt hetekben tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban – például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában –, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen. (it.news.hu, 2005. 09. 12.) érdekképviselet, szabályozás, tartalomkínálat, felhasználási jog
13
Fogadtatás Szlovákiának nem kell a Való Világ? Támadják Szlovákiában Árpa Attilát és az általa kitalált műsort, a ValóVilág showt. Szlovákiában a katolikus egyház aláírásgyűjtésbe kezdett a még el sem indult műsor ellen. A petíciót aláíró több mint nyolcvanezer ember a műsorban mutatott szexuális jelenetek kártékony hatásaitól félti a társadalmat. Az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal nem az egyház előzetes félelméről van szó, hiszen többük látta már a műsor magyar és cseh változatát, melyek tényleg nem szűkölködtek pikáns töltetű eseményekben. ha nem sikerül bojkottálni a valóságshowt, akkor a csatorna igazgatóját fogják felkérni arra, hogy felügyelje a műsort, és cenzúrázza az intim részeket. Azonban nem ez az egyetlen probléma, ami felmerült a műsorral kapcsolatban. A másik gond az, hogy a konkurens Big Brother licencének tulajdonosa, az Endemol perelni kívánja a VV készítőit, mivel kísérteties hasonlóságokat vélnek felfedezni a két műsor között. Az Endemol már az első széria elején perrel fenyegetőzött, azonban látván az adások módosított koncepcióját, végül elálltak ettől a szándékuktól. (ma.hu, 2005. 09. 01.) fogadtatás (reak.), felhasználási jog Felpöröghet a mobil-e-mailezés Az informatikai ágazat egyik legnagyobbja, a Microsoft is megjelent a piacon: a redmondi óriás kibocsátotta a Windows operációs rendszer egy olyan új változatát, amelyet mobilkészülékekhez terveztek. Ezen az alapon számos független szoftverfejlesztő, mint például a szilícium-völgybeli Visto, Good Technology, SEVEN és Intellisync programjai futhatnak, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy a felhasználó mobilján fogadja, illetve onnan küldje el elektronikus leveleit. Pip Coburn, az UBS tanácsadó cég elemzője szerint a mobile-mailezés átütő szolgáltatás lesz, mert egyrészt az emberek legalapvetőbb pszichológiaiérzelmi igényére – a másokkal való folyamatos kapcsolattartásra – reagál, másrészt kiszolgálja a mobilitás iránti vágyat, harmadrészt mindezt úgy teszi, hogy a felhasználónak nem kell valami alapvetően újat befogadnia, hiszen komputerén már megtanult levelezni. A dolog annyira bejöhet, hogy háttérbe szoríthatja a harmadik generációs mobiltávközlési (3G) rendszerek által kínált összes többi új tartalmat. Andrew Odlyzko, távközlési guru egyszer csinált egy magánfelmérést, amelyben azt kérdezte az emberektől: mit választanának, ha el kéne dönteniük, hogy a teljes world wide webet elérhessék mobiljukon vagy csak e-mailhozzáférésüket? 95 százalékuk az utóbbira szavazott. Mindez alapot ad két jóslásra. Az első az, hogy valószínűleg nem a svájci bicska jellegű – azaz sok mindenre használható – okos telefonok fognak nagy tömegben elterjedni, hanem az egyszerűbb, de olcsóbb készülékek, amelyek lehetővé teszik a beszélgetést, az sms-ezést és az e-mailezést is. (itnews.hu, 2005. 09. 01.) fogadtatás (komm.), tartalomkínálat, technológia Népszerű a mobil-televízió A világ egyik első, a finnországi Helsinkiben lebonyolított kereskedelmi mobil-televíziós próbaüzemének nyilvánosságra hozott eredménye szerint a felhasználók hajlandóak fizetni a népszerű mobil-televíziós szolgáltatásokért. A próbaüzemben résztvevők 41 százaléka szívesen fizetne a mobil-televíziós szolgáltatásért. A felhasználók több mint a fele (58 százaléka) úgy véli, hogy a mobil-televíziós szolgáltatások népszerűek lesznek. A próbaüzem résztvevői havi 4,90 eurót fizettek, de a tesztelők fele a havi 10 eurós díjat is elfogadhatónak tartja. A felhasználók általában a szabott árat részesítették előnyben, bár többüket érdekelte a tartalomfüggő díjszabási modell, azaz amikor a felhasználó egy bizonyos tartalomfajtára, például futballmeccsre vagy autóversenyre fizet elő.
14
„A Helsinkiben lebonyolított próbaüzem tovább erősíti azt a meggyőződésünket, hogy a mobiltelefonokon sugárzott televízió fontos lehetőséget jelenthet” – mondta Richard Sharp, a Nokia Rich Media üzletágának alelnöke. (sg.hu, 2005. 09. 02.) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat Hódít a meztelen chat Kínában Divat a virtuális szex egy formája, a pucér chat Kínában. Már vagy húszezren csevegnek éjszakánként egymással részben, vagy teljesen meztelenül. A pucér chatelésnek túl sok teteje nem volna, ha nem láthatnák egymást. A kis webkameráknak köszönhetően azonban ez nem gond. A divatot veszélyesnek ítéli több társadalomtudós is. (hvg.hu, 2005. 09. 04.) fogadtatás (reak.), fogyasztás 14 ezer per a zeneletöltés miatt Két év alatt ekkorára duzzadt az Egyesült Államokban beperelt internetezők száma, akik engedély nélkül töltötték le és fel digitális dalaikat. Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) még 2003 szeptemberében bejelentette: beperli, és bíróság elé állíttatja azokat az internetezőket, akik illegálisan cserélnek a Világháló segítségével dalokat egymás között. Ezt egy bírói ítélet tette lehetővé: az USA egyik szövetségi bírája még abban az évben úgy döntött, hogy a file-cserélő programok ugyan nem, de az azokat törvénysértő módon alkalmazó felhasználók már büntethetők. Azóta a Legfelsőbb Bíróság másként ítélt: az új döntés szerint a jogsértő állománycserét támogató alkalmazások fejlesztői is felelősségre vonhatók. Április végén újabb 725 ismeretlen letöltő ellen kezdeményezett jogi lépéseket az Amerika Hanglemezkiadók Szervezete (RIAA), aminek következtében az összesen eddig beperelt felhasználók száma átlépte a 10 ezres határt. Az USA-ban az összes polgári peres eljárásnak körülbelül 2,3%-át teszik ki átlagosan az amerikai szervezet által kezdeményezett perek. Mivel átlagosan 3 ezer dolláros pénzbüntetésre ítélték a bűnösnek talált internetezőket, ezért ebből durván 30 millió dollár bevétele származik a hanglemezkiadó szövetségnek. Az RIAA szerint egyértelmű eredménye van a jogi erőfeszítéseiknek: szerintük visszaesett a zenékkel való kalózkodás mértéke. Igaz, a peer to peer hálózaton működő Kazaa felhasználói száma és adatforgalma valóban jelentős mértékben csökkent, mióta a perek beindultak. Ám szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy az online kalózkodás visszaszorulóban lenne, inkább annak a hatása, hogy az emberek más platformokat használnak fel az illegális filecserére. (terminal.hu, 2005. 09. 05.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás Jobbos tévét indít Bencsik A jobboldali televízió műsorát valószínűleg csak DVD-n terjesztik majd. Tévécsatornáknak kezdetben heti négy órányi műsort kínáló „földalatti televíziót” indít a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjének ügyvezetésével működő társaság idén októberben. „Markánsan jobboldali véleményműsor Magyarországon ma nem kap teret” – mondta kezdeményezésükről Bencsik András, aki szerint „a vélemények tükrében van ma minimum ötmillió magyar állampolgár, aki ezt igényli … A választási kampányban aktívan részt akarunk venni: igazából ez lesz a televízió referenciája” – tette hozzá, az arab nyelvű alDzsazíra hírtelevíziót nevezve mintaképüknek, amiért az sajátos nézőpontot felvonultatva tudott ellenpontot képezni a nagy amerikai hírcsatornákkal szemben. A DVTV korongot újságárusoknál 680 Ft-ért lehet kapni, előfizetéssel 660 Ft-ot, a Demokrata előfizetői 480 Ft-ért juthatnak hozzá. A DVTV létrehozói ezentúl előrehaladott tárgyalásokat folytatnak olyan kábelszolgáltatókkal, akik készek a televízió műsorait saját kábelhálózatukban sugározni. Emellett a DVTV adásának bizonyos részei elérhetőek lesznek a világhálón (index.hu, 2005. 09. 06.) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat
15
Beszüntette adását a csíki Star FM A bukaresti Kiss FM kereskedelmi rádió román nyelvű műsora hallható a csíkszeredai Star FM hullámhosszán, mivel a magyarul sugárzó helyi rádióadó beszüntette adását. „Ez egy belső, tulajdonosi döntés volt, nem adta el senki a rádiót. A Star FM, a Kiss FM, akárcsak a Prima TV, ugyanazon tulajdonosi csoporthoz tartozik. Nemrég készült egy országos felmérés, amely szerint a Kiss FM a legkedveltebb rádióadó, ezért most minden megyében, így Hargita megyében is igyekeznek ezt elérhetővé tenni. A helyi adás helyén ezért a Kiss FM műsora hallható, ha majd lesz egy második frekvencia, akkor újraindulhat a Star FM is” – mondta a megszűnés okairól a Hargita Népének Mircea Colceriu, a Star FM igazgatója. (transindex.ro, 2005. 09. 06.) tartalomkínálat, fogadtatás (komm.) A cseh Való Világ is veri a Big Brothert A Való Világ, amelyet a Vy Volení (Kiválasztottak) cím alatt sugároz augusztus végétől a Prima, az első tíz nap után magabiztosan veri a Nova slágerét, a holland klasszikus Nagy Testvért. A Big Brother csak az indulás napján volt népszerűbb: kétmillió ember nézte, míg a VyVolení 1,3 millió érdeklődőt vonzott. Egy hét elteltével azonban megváltozott a helyzet: a Big Brother napi nézettsége 1,1-1,2 millió, míg a Vy Voleníé 1,6-1,7 millió körül állapodott meg. Mindkét show mindjárt az első napokban botrányokat is kavart, mert a szereplők az esti fő műsoridőben sugárzott felvételeken is a megengedettnél nyíltabban beszélgettek a szexről, s különféle keményebb kifejezésekben sem volt hiány. A tiltakozások után a durva kifejezéseknél most már mindkét tévében csak egy sípoló hang hallható. A tévé műsorokat felügyelő bizottság egyelőre levélbeli figyelmeztetésekkel intézte el az ügyet. Ugyanakkor az éjfél előtt, illetve utána sugárzott felvételeken, amelyek egyre inkább népszerűek, már szinte minden volt: nyílt szeretkezés, sőt párnától takart önkielégítés majdnem egyenes adásban, és mosdatlan szájú, majdnem a tettlegességig fajuló szóváltások, intrikák. A Big Brother licenctulajdonosa, az Endemol a BB klónjának tekinti a Való Világot, ezért több kelet-európai országban pert indított az azt gyártó magyar IKO Kft. ellen. Az Endemol Horvátországban elérte célját: a zágrábi bíróság kimondta, hogy a VV az Endemol-licenc másolata. A holland cég most Szlovákiában és Csehországban is peres úton igyekszik megakadályozni a magyar valóságshow térnyerését. (index.hu, 2005. 09. 07.) fogadtatás (reak.), szabályozás, felhasználási jog Megháromszorozódtak a letöltések 2005 várhatóan robbanást hoz a digitális zenei piacon – jósolta a legtöbb szakember még az év elején, és valóban: az év első felében 180 millió dalt értékesítettek ilyen formában a kiadók világszerte. Időközben a világ vezető négy nagy lemeztársaságból kettő, a Universal és a Warner is elindította önálló digitális márkáját (labeljét), melynek kiadványait kizárólag a világhálón lehet megvásárolni. A nemzetközi hanglemezkiadói szövetség, az IFPI közzé tett adatai szerint a széles sávú internetezés elterjedése – a várakozásokkal ellentétben – inkább a legális zeneipar malmára hajtotta a vizet: miközben 2005 első felében a zenei fájlok illegális csereberéjének volumene stagnált, sőt egyes régiókban érezhetően csökkent, addig a legálisan letöltött hangfelvételek száma megháromszorozódott az előző évhez képest. Ez számokban 180 millió dalt jelent, és már így is jóval meghaladta a tavalyi év egészét (157 millió). Nem véletlenül nyilatkozta lelkesedve John Kennedy, az IFPI elnöke: „Most már valódi bizonyítékát látjuk annak, hogy az emberek egyre inkább elfordulnak az illegális fájlcseréléstől, és legálisan kívánják élvezni az online zenehallgatást. Akár a törvényes eljárásoktól való félelem okozza, akár annak belátása, hogy sok hálózat komoly károkat okozhat az otthoni számítógépben, a hozzáállás
16
egyre inkább változik, és ez jó hír az egész zeneipar számára”. (hullamvadasz.hu, 2005. 09. 07.) fogyasztás, fogadtatás (komm.) Európában terjed a digitális életstílus Az Intel Corporation Európa digitális életstílusát vizsgáló tanulmánya megállapította, hogy Európa most már hivatalosan is a technológiáért rajongók hazája. Az európaiak ma már csaknem ugyanannyi időt töltenek internetezéssel (11 óra/hét), mint zene- és rádióhallgatással összesen (13,7 óra / hét). Az olaszok több időt töltenek az interneten, mint TV-nézéssel (14 óra internetezés 13 óra tévé-nézéssel szemben). 28 millió európai (43 százalék) néz utána interneten egészségügyi kérdéseknek, problémáknak. Minden hatodik európai állítja, hogy az SMS és e-mail küldésének lehetősége magabiztosabbá tette őket, amikor magánéleti kapcsolatuk kiépítésében meg kellett tenniük az első lépést. Az európaiak 44 százaléka használja az internetet álláskeresésre: legnagyobb arányban a hollandok (57 százalék), és ők a legmegszállottabb kutatók is (94 százalék). (fn.hu, 2005. 09. 09.) fogadtatás (komm.), fogyasztás Miért függenek rengetegen az internettől és hogyan? Az internetfüggőség már egy ideje létező jelenség. Magyarországon kb. 7 százalékra becsülik az internetezők arányát. Egy hazai felmérés azt mutatja, hogy a gyakori internetezők csupán 4 százaléka kóstolt bele az utóbbi 3 hónapban az internetezésbe, 43 százalékuk viszont már 5 éve a függők közé tartozik, s a megkérdezettek 35 százaléka 3-5 év óta csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Legtöbben elektronikus levelezésre használják az internetet – 90 százalék szokott e-maileket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 87 százalék olvas, a világhálón keresztüli információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző. Chatelni a szörfölők egyharmada szokott, és ez a tevékenység inkább a fiatalok körében népszerű. Hogy a felsorolt tevékenységek hobbyk, vagy már egyes esetekben függőségek-e, azt nehéz megmondani, de a témával foglalkozó neves pszichológusok szerint definiálható a határ. A munkahelyi internethasználat növekszik: a válaszadók 93 százaléka internethasználattal tölt valamennyi időt az a munkahelyen. Ez magasabb a 2004-es 86 százalékos aránynál, amely a Web@Work tanulmányában jelent meg. Magánjellegű felhasználás – a munkahelyen internetezéssel töltött átlagos idő 12,6 óra/hét, míg a nem munkával kapcsolatos internetes oldalak böngészésével töltött idő 3,4 óra/hét. A megkérdezett informatikusok azonban úgy becsülik, hogy az alkalmazottak csaknem hat (5,9) órát töltenek a nem munkával kapcsolatos oldalakon. (gondola.hu, 2005. 09. 13.) fogadtatás (komm.), fogyasztás SMS és e-mail segítségével bátrabban ismerkedünk? Az IBM tanulmánya szerint egyre többen használják a technológiát ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. A technológiának az ismerkedésben betöltött szerepét vizsgálva kiderül, hogy az SMS-ek és e-mailek egyik nem várt előnye az, hogy segítségükkel minden hatodik európai (18 százalék) magabiztosabbnak érzi magát a potenciális új partnerrel történő megismerkedés első lépésének megtételekor. Az interneten keresztül történő ismerkedés Németországban és Olaszországban a legnépszerűbb, ahol a számítógép-tulajdonosok 13 százaléka próbálta már. A britek és a hollandok a legkevésbé nyitottak ezen a téren, csupán 7 százalékuk ismerkedett valaha az interneten. (hirek.ro, 2005. 09. 13.) fogadtatás (reak.), fogyasztás Üzleti modellek versenye az online zenék piacán David Goldberg, a Yahoo elnökhelyettese úgy véli, hogy a zeneanyagok internetes elérésének előfizetéses rendszere hamarosan kiváltja a cd-vásárlást, és a számok egyenkénti letöltögetését az on-line áruházakból. (Az internetes cég nemrégiben vezette be ilyen
17
szolgáltatását, konkurenseinél sokkal kedvezőbb díjakkal – például 60 dolláros éves előfizetési tarifával.) Ennek a módszernek az az előnye, hogy a havi díjért korlátlanul sok zenéhez juthat hozzá az előfizető, amelyeket letölthet a PC-jére, illetve meghatározott számú másolatot készíthet róluk – például walkmannel való hallgatáshoz. A változások előtt álló legelső akadály a megfelelően nagy tömegű potenciális ügyfél hiánya. Míg a RealNetworks, az AOL, az új Napster együtt 2003-ról 2004-re 750 ezerről csak másfél millióra tudta növelni az előfizetők számát, addig az Apple, az online zeneletöltés vezető cége, 2004-ben a korábbi 4,4 millióról 17,2 millióra növelte az iPod lejátszók értékesített mennyiségét, és 2006-ra 22,2 millió felhasználóval számol. Ennek tükrében nem meglepő, hogy – bár szakértők szerint könnyen megtehetné – nem tervezi előfizetéses szolgáltatás bevezetését, hanem marad a számok egyenkénti megvásárlásának lehetővé tételénél. A második akadály az árakban keresendő. Bár az érdekelt cégek nem nyilatkoznak költségeikről, szakértők úgy tudják, hogy a zenekiadók előfizetőnként havi 6 dollárt kérnek a szolgáltatóktól, amennyiben a vevő csak a PC-jére tölti le az általa bérelt számokat. Ez esetben a „viszonteladók” 10 dollárért értékesíthetik a szolgáltatást havonta és személyenként, ám amennyiben lehetővé teszik a zenék továbbmásolását egy hordozható eszközre, akkor már 8 dollárt kell fizetniük a kiadóknak, ezért a Yahoo piaci megjelenése előtt 15-öt kértek ügyfeleiktől. Az internetes cég most 7 dollárra csökkentette a havi egyéni előfizetői díjat, amit sokan tarthatatlannak tartanak. A Yahoo előnye, hogy ezt a szolgáltatást ajánlhatja 176 millió regisztrált korábbi ügyfelének, illetve hogy a szükséges információtechnológiai háttér a rendelkezésére áll. Ezzel együtt megfigyelők úgy vélik, nem maradhatnak fenn az alacsony árak: amint meglesz a szolgáltatóknál a megfelelő számú ügyfél, emelni fognak (ahogyan azt például a kábeltévé -társaságoknál is megfigyelhettük). Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a zenekiadók nem szívesen néznék „termékeik” árának csökkenését, azaz tőlük nem várható, hogy engednek díjaikból. A Jupiter Networks piackutató jelentése szerint jelenleg a teljes zeneipari értékesítés 2 százalékát képviselik az online előfizetéssel eladott számok, ami 2010-re is csak 12 százalékra megy fel. (it.news.hu, 2005. 09. 14.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) A brit fiatalok egyre inkább elfordulnak a televíziótól A brit fiatalok egyre inkább elfordulnak a hagyományos televíziózástól. Az 1000 fős, 25 és 34 éves fiatalokból vett minta alapján végzett felmérés eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a fiatalok számára az egyéb jellegű információforrások népszerűbbek a televíziózásnál – olvasható a médiainfo oldalán. Mára minden harmadik fiatal az interneten vagy a mobil telefonja segítségével szerzi be inkább az információkat, így a hirdetők is ezeken a csatornákon tudják őket a lehető legkönnyebben elérni. „A felmérés nyilvánvalóvá tette a televíziózási szokások megváltozását” – nyilatkozta Andrew Canter a kutatást végző cég ügyvezető igazgatója. Az egyik érdekes megállapítása az volt a felmérésnek, hogy a fiatalok elfogadják, sőt egy részük örömmel is veszi a hirdetéseket, azonban csak akkor, ha az számukra fontos információt hordoz, egyben szórakoztatja őket. (stop.hu, 2005. 09. 15.) fogadtatás (reak.)
18
Átalakítja a nézői szokásokat a szélessávú IPTV A londoni Lovelace Consulting tanulmánya szerint az IPTV – a szélessávon bármikor letölthető tévéadás – öt éven belül felborítja a televíziózásról alkotott jelenlegi képet. Napjainkban körülbelül két és félmillió előfizetője van a különböző IPTV-szolgáltatóknak. Szakértők szerint ez a szám 2010-re a tízszeresére fog nőni, az IPTV-ágazat 10 milliárd dolláros volumenűre bővül. A tanulmány egyik szerzője szerint a digitális tévéműsorok ugyanazon protokollon keresztüli továbbítása, amely jelenleg az internet alapját adja, kiveszi majd az irányítást a szolgáltatók kezéből, vagyis az IPTV hamar alkalmazkodni fog a web tulajdonságaihoz. (transindex.ro, 2005. 09. 15.) fogadtatás (komm.), fogyasztás, gazdaság Egy másodperces reklám A zsúfolt reklámpiacon korántsem könnyű nagyot alkotni, így a mezőnyt továbbra is az afféle kockázatmentes próbálkozások uralják. Ezért is számít üdítő színfoltnak, hogy az egyik telekommunikációs cég egyetlen másodperc időtartamú reklámmal szállt harcba a tévénézők kegyeiért. Az első magyar extra rövid reklám szerkezete egyszerű: hangos telefoncsörgés közben fölvillan a hirdető vállalat logója és a bevezetendő szolgáltatás díjszabása. Elsőre szinte föl sem figyelünk a hirdetésre, a negyedik-ötödik bevillanásnál azonban már a teljes üzenetet vesszük, vagyis összeáll a kép, s a hirdető ekkor még mindig csak néhány másodpercnyi műsoridőt vett igénybe. Az Európában mindeddig csupán egyetlen korábbi alkalommal használt módszer az Amerikai Egyesült Államokból származik, ahol ezt a formátumot a nagyobb cégek is szívesen választják bejáratott termékeik ismertségének szinten tartására. A flashreklám (avagy szabad fordításban: villanóreklám) története egyébként az ötvenes évekig nyúlik vissza; a szakemberek ekkoriban próbálkoztak először azzal, hogy a másodperc tört részéig látható üzeneteket illesszenek a filmekbe. Az ötlet azonban nem aratott osztatlan elismerést, mivel sokan úgy vélték: a tudatosan nem észlelhető információ emberi jogokat sért. A villanóreklám így előbb az USA-ban, majd szerte a világon feketelistára került. A vonatkozó honi jogszabály is tiltja az ilyesféle médiakampányt. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, hozzátéve: a fogyasztónak minden körülmények között tudnia kell, hogy reklámot lát, állítja: a tudatosan nem érzékelhető reklám egyébként nemcsak morális aggályokat vet föl, hanem hatékonysága is megkérdőjelezhető. Egy, a kilencvenes években végzett kísérletben ugyanis észrevehetetlenül mozifilmbe rejtették a pattogatott kukorica hirdetését, ám a nézők a vetítés szünetében még véletlenül sem a támogatott márkát vásárolták a büfében. Az időnként meglepő újításokat az úgynevezett reklámkerülők számának dinamikus gyarapodása teszi indokolttá. A szakemberek azt nevezik reklámkerülésnek, amikor a fogyasztó aktívan tesz a felé áradó reklám elhárításáért, vagyis azonnal a távkapcsolóért nyúl, ha kedvenc sorozatának lendületét reklámblokk töri meg. A reklámkerülés jelenségével idehaza kevesen foglalkoznak, és az érintett cégek képviselői sem szívesen nyilatkoznak az ügyben, holott a hirdetési piac jövőjét meghatározó folyamatokról van szó, mivel a magyar lakosság több mint egynegyede reklámkerülő. A felmérésekből kiderül, hogy az átlag magyar fogyasztóra hetente átlagosan 255 tévéspot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádióspot és 1,6 mozireklám zúdul. Mindemellett a reklámkerülés azok körében a legmagasabb, akik iskolázottabbak, műveltebbek és olvasottabbak, tehát kritikusabbak és igényesebbek, ráadásul vásárlási szempontból a legerősebb csoportot képviselik. A magyar kereskedelmi média azonban egyelőre nem alkalmazza a gyakorlatban a kutatások eredményeit. Pedig Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára álláspontja szerint van megoldás: a televízióban csökkenteni kellene a hirdetések számát, egyúttal pedig emelni a hirdetési árakat, hogy jobb minőségű reklámokkal telítődjön a médium.
19
Márpedig váltásra mindenképpen szükség lesz, mert a küszöbönálló új műsorsugárzási technológiák eddig kihasználatlan eszközöket adnak a reklámkerülők kezébe. A digitális televíziózás például megteremti a lehetőségét, hogy a fogyasztó előre beprogramozza készülékén a reklámblokkok kihagyását, mivel a technika azonosítani tudja a különböző tartalmakat. A legfrissebb kimutatások szerint az USA-ban a reklámok átugrására, szűrésére a tévénézők hetven százaléka szívesen áldoz pénzt, sőt a legmodernebb, nagy mennyiségű műsor rögzítésére képes készülékekkel rendelkezők a képernyő előtt töltött idejük hetvenöt százalékában nem az éppen a tévében futó műsort nézik, ami a reklámok hatvan százalékának kikerülését jelenti. Mindez a törvénysértő megoldások alkalmazásának felerősödését, így a burkolt reklámok elterjedését eredményezheti. Kevésbé látja sötéten a jövőt az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára. „A fogyasztók nyitottsága ugyan egyre csökken, de a másik oldal rengeteg új ötlettel áll elő” – mondja Fazekas Ildikó. Igaz, Magyarországon mindebből egyelőre kevés érzékelhető, mert a hirdetők a kockázatmentes, jól bevált formulákat támogatják. Ám föl kell rá készülnünk, hogy a klasszikus csatornákon kívül hamarosan olyan speciális, a reklámozás szempontjából eddig föltáratlan területek lépnek színre, mint például a fodrászszalon vagy a fitneszterem, és a hirdetők gyakrabban élnek majd a gerillamarketing eszközeivel. (hetivalasz.hu, 2005. 09. 15.) fogadtatás (komm., reak.), tartalomkínálat, technológia Szabó István életműdíja A hollandiai Vlissingen városában rendezik meg a Film by the Sea elnevezésű nemzetközi fesztivált, amelynek retrospektív programját Szabó István munkásságának szentelik. Az Oscar-díjas magyar rendezőtől tíz film látható, s Szabó István a holnapi díjkiosztó ünnepségen átveszi a rendezvény életműdíját. Emellett a versenyprogramban Koltai Lajos Sorstalanság című filmje is szerepel. További filmes hír, hogy az Európai Filmakadémia nyilvánosságra hozta a 2005-ös nevezések listáját, amelyre Mészáros Márta A temetetlen halott című alkotása került fel, Cakó Ferenc Randevú című animációs filmje a rövidfilmes listán szerepel, Szabó István Csodálatos Júlia című produkciója pedig a Jameson-közönségdíj jelöltjei között van tíz vetélytárssal a legjobb európai rendező kategóriában. (vg.hu, 2005. 09. 16.) fogadtatás (díj), rendezvény A filmstúdiók maguk küzdenek a kalózok ellen Saját technológiai fejlesztésekkel lehetetlenítené el a filmkalózok dolgát hat nagy hollywoodi stúdió, amelyek közös nonprofit céget hoztak létre az ügy érdekében. A Motion Picture Laboratories, röviden Movielabs olyan nagy neveket tömörít, mint a Disney, a Warner, a Sony Pictures vagy a Fox. A hat nagy stúdió által alapított Los Angeles-i székhelyű szervezet a kalózkodás elleni technológiai megoldásokat fejleszt majd, mivel a filmszakma elégedetlen azzal, amit a szórakoztatóelektronikai ipar jelenleg nyújtani tud – adta hírül a Reuters. A Movielabs a mozitermekbe bevitt kamerákat detektáló biztonsági berendezéseket, másolásvédelmi technológiákat és a kalózkópiák internetes terjesztését ellehetetlenítő szoftveres és hardveres megoldásokat dolgoz majd ki a megrendelők számára. A hat filmgyár az MTI információja szerint az első évben 30 millió dolláros költségvetést biztosít majd a társaságnak. A Motion Picture Assotiation of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben a kalózkodás miatt, és ez a szám még nem is tartalmazza az online fájlmegosztással okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő majd, miközben egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges,
20
és a befektetések egyre nehezebben térülnek meg. (origo.hu, 2005. 09. 20.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), gazdaság, technológia Dől a pénz a magyar filmgyártásba Megháromszorozódott Magyarországon a filmgyártásra fordított összeg az év eddig eltelt időszakában az előző esztendő egészéhez képest – derül ki a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából. Az idén eddig több mint 22,3 milliárd forintot költöttek külföldi és hazai produkciókra a 2004-es egész évi 7,4 milliárd után. A legnagyobb mértékben, több mint hatszorosára, a külföldi bérmunkák összege nőtt: míg tavaly 1,76 milliárdot költöttek így el, az idén eddig közel 11 milliárd forintot. A magyar alkotások esetében is mintegy 1,5 milliárdos növekedés figyelhető meg, miközben a készített filmek száma 68-ról 85-re emelkedett. A külföldi bérmunkában és a koprodukcióban készült filmekből öttel készült több alkotás, mint 2004-ben. A filmgyártás felfutása nagyban köszönhető a 2004-ben életbe lépett filmtörvénynek, amely húszszázalékos adókedvezményt biztosít az itt gyártó külföldi producereknek. A kedvezmények és az alacsonyabb költségek miatt Kelet-Európa az utóbbi években egyre nagyobb konkurenciát jelent a hollywoodi álomgyárosoknak is. Tolmár Tamás, a Mafilm vezérigazgatója úgy véli, mentőövet jelent az idei év a magyar filmipar számára. Mint mondta: jó hatással voltak a bejövő bérmunkák, de érezhetően megnövekedett a magyar filmek száma is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvező elmozdulás ellenére nem növekedett a profittermelő képesség, Magyarország ugyanis csak komoly kedvezményekkel, alacsony árakkal tudja versenyképességét fenntartani. A legjobban egyébként a díszletépítők keresnek. A Mafilm Rt. működésével kapcsolatban a vezérigazgató jelezte: a társaság jelentősen jobb évet zár az idén, mint 2004-ben. Mint mondta: várhatóan 30-35 százalékkal, 2 milliárd forint fölé emelkedik a cég árbevétele. A legjelentősebb, mintegy 50 százalékos növekedést a magyar filmek produkálták a Mafilmnél. Tolmár Tamás az épülő új filmstúdiókkal kapcsolatban jelezte: szerinte azok jól megférnek majd egymás mellett. (vg.hu, 2005. 09. 20.) gazdaság, fogadtatás (komm.) Blogok és bérbloggerek a választási kampányban Hazánkban 2 355 000 a 14 év feletti internetezők száma a T-Online aktuális becslései szerint, ebből csupán 6 százaléknyian olvasnak blogokat valamilyen rendszerességgel. Az Egyesült Államok internetpenetrációja 68 százalékos (224 millió szörfölő), amiből a Pew internetkutató vállalat felmérései szerint 27 százalék olvas blogokat, de még ezen olvasóknak is csak a harmada klikkel politikai témájú blogokra. A webnaplókból informálódás jelentőssége azonban nem mérhető közvetlenül, a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy épp a tömegmédiumokra legnagyobb hatást gyakorló rétegek fogyasztanak politikai blogokat, és ezáltal a blogok alternatív hírforrásként is szolgálhatnak. Ezen felül a webnaplók valamiféle pluszt adnak olvasóiknak, olyan híreket és információkat, melyekhez a hivatalos csatornákon keresztül nem lehet hozzájutni. A legutóbbi amerikai elnökválasztás során a legjobban a Bush és Kerry után harmadikként emlegetett jelölt, Howard Dean élt az új csatorna adta lehetőségekkel, melynek révén 7,4 millió dollárnyi kampánypénzt kalapozott össze, csak a blogjával. 2006-ban Magyarországon még nem a blogok fogják meghatározni a választási kampányt, de biztos benne, hogy 2010-ben már jelentős szerephez jutnak. (hvg.hu, 2005. 09. 20.) fogyasztás, fogadtatás (komm.) Nők a magyar reklámokban Hogyan ábrázolják a mai magyar reklámok a nőt? Ezzel a kérdéssel fordultunk az előadóhoz, Fazekas Ildikóhoz, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkárához, aki elmondta, sokkal körültekintőbben, mint mondjuk a '60-as, '70-es években. Ez volt ugyanis az a korszak, amikor az NC esztergagéptől, a tehenek számára gyártott nyalósó készítményéig és a
21
szerencsejátékokig mindent nőkkel, sőt, hiányos öltözetű nőkkel próbáltak eladni. Amint a vetített képekkel illusztrált előadásból is kiderült, a meztelenség a reklámokban a nyolcvanas évekig jóval elfogadottabb volt, mint manapság. Az ilyen fotókon a nőknek semmiféle funkciójuk nem volt, csak díszítették velük a képet. Persze ez ma is előfordul, de egyre ritkábban. Nők azonban változatlanul szerepelnek a fotókon és a filmeken, de immár nem díszítő elemként, hanem a reklámozott termék használójaként. A gyorsan forgó termékek (tisztítószer, élelmiszer) vásárlói ugyanis többnyire háziasszonyok, de legalábbis a családban a nők a döntéshozók ezen termékek vásárlásakor, kiválasztásakor. Ilyenkor tehát a nők ábrázolásának üzenetértéke van. Igaz manapság már az sem ritka, hogy férfiakat mutassanak pl. egy tisztítószer használata közben. A fő szempont azonban az elkészült anyagok bírálatakor az, vajon nem sérti-e az ábrázolás – akár nő, akár férfi ábrázolása – az emberi méltóságot. Ha igen, annak általában nagy visszhangja kerekedik, bár ez nem biztos, hogy a reklámozóknak ellenére van, hiszen természetesen előfordulhat, hogy a kampány körüli élénk közbeszéd segíti a márka ismertségét. Ebben a főtitkár szerint nagy felelőssége van a médiának. Mégis, több ízben előfordult már Magyarországon is és nyugaton is, hogy egyik-másik hirdetést vissza kellett vonni, le kellett takarni az emberi méltóságot védő, etikai okok miatt. (muosz.hu, 2005. 09. 20.) érdekképviselet, fogadtatás (komm.) Drog TV Hollandiában Élő televíziós adásban akar egy holland műsorvezető heroint és más illegális kábítószert fogyasztani egy, a fiatalok hétköznapjait érintő témákkal foglalkozó show-műsorban. Még a kábítószer-használat szempontjából liberálisnak számító Hollandiában is felháborodást váltott ki a Lődd be és vedd be című éjszakai műsor terve, amely szerint a műsor vendége fiatalokkal beszélget a droghasználatról, miközben a műsorvezetők egyenes adásban akarnak „gyakorlati szex- és drogbemutatót” tartani. A kormányon levő jobbközép kereszténydemokrata párt az igazságügyi miniszter álláspontját kérte ki, mivel a hatályos holland törvények szerint a kemény drognak számító heroin birtoklása és használata is törvénybe ütközik. (hetek.hu, 2005. 09. 23.) fogadtatás (reak.) Ottawában is díjazták a Nyóckert! Újabb rangos elismerésben részesült a Nyócker!, fődíjat kapott az Ottawában rendezett animációs szemlén. Az Ottawában rendezett fesztivál Észak-Amerika legnagyobb animációs szemléje. Az egész estés animációk versenyében induló Nyócker! a fesztivál művészeti vezetőjének beszámolója szerint azonnal a közönség kedvencévé vált, a nézők mindkét vetítésen hatalmas ovációval fogadták Gauder Áron és Novák Erik filmjét. A Nyócker! az elmúlt három hónap során Európa, Ázsia és immár Amerika legrangosabb animációs fesztiváljain nyerte el az év legjobb egész estés animációjának járó díjat. A film legutóbb Koppenhágában, Helsinkiben és Torontóban szerepelt, a közeljövőben pedig Varsóban, Vancouverben és Sao Paoloban vetítik. (mtv.hu, 2005. 09. 26.) fogadtatás (díj), rendezvény Szeretik az elektronikát az európaiak Az európai fogyasztók többsége szerint az új technológiák integráló szerepet töltenek be az életükben, az emberek médiafogyasztási, szórakozási, tanulási, vagy ismerkedési szokásai jelentősen átalakultak az utóbbi években a digitalizációnak köszönhetően – derül ki az Intel Corporation tanulmányából. A megkérdezettek 75 százaléka ma már lelkesedik a technológiai fejlődésért. Míg öt évvel ezelőtt az európaiak 15, most csupán 7 százaléka berzenkedik a digitális technológiától. Nyugat-Európában átlagosan csaknem annyi időt töltenek internetezéssel, mint zene- és rádióhallgatással. A digitalizáció otthonos kezelése
22
sok esetben függést is jelent: a válaszadók 12 százaléka saját bevallása szerint nem lenne képes élni számítógépes technológia nélkül, a britek 20, az olaszok 5 százaléka vélekedik így. (index.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (komm.), fogyasztás Melegreklámokat zártak ki a párizsi metróból Az antidiszkriminációs hatósághoz fordulnak Európa legnagyobb melegvásárának szervezői, mert a párizsi közlekedési vállalat nem volt hajlandó kiragasztani hirdetéseiket a járműveire. A képeken egy-egy csókolózó női és férfipár látható. Az utcán és az újságokban megjelentek a hirdetések. A Rainbow Attitude homoszexuális témájú vásár és kiállítás szervezői a francia antidiszkriminációs hálózathoz fordulnak, mert a főváros közlekedési vállalata, a RATP nem volt hajlandó kitenni reklámplakátjaikat a metróban. A képeken azonos nemű párok csókolják egymást szájon. A RATP hirdetési cége, a Metrobus azzal indokolta a döntést, hogy „nem akarja sérteni senkinek az érzékenységét, hiszen a metrót a kisgyerekektől az aggastyánokig, melegektől a heterókig mindenki használja”. A hirdetések végül „enyhébb” formában jelentek meg Párizsban a metrókban, a melegpárok a képeken nem csókolóznak, csak gyengéd tekintettel nézik egymást. A melegvásár szervezői szerint az ilyen cenzúra felháborító. Az utcán és az újságokban az eredeti, „csókolózós” plakátok és hirdetések láthatók Párizsban. (origo.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.) Tévés nézettséget mérne a GfK is Hamarosan közbeszerzési pályázatot ír ki a Magyar Televízió Rt. műsorai nézettségének mérésére. Az MTV-nél, akárcsak az összes többi hazai közszolgálati és kereskedelmi adónál, eddig az AGB Nielsen szolgáltatta ezeket az adatokat. Magyarország EU-csatlakozását követően azonban az uniós irányelvek miatt szükségessé vált az MTV számára a pályázat kiírása. Az AGB-nek az MTV és az országos kereskedelmi adók százmilliós összeget fizetnek a feladatért, míg a kisebb, tematikus csatornáknak is több tíz milliós tételt jelent a mérés. Szakértők szerint viszont komoly problémát jelenthet, hogy a változás az MTV-nél jelentős bevételkiesést eredményez, mert a piac várhatóan nem fog átállni másik adatra. Ha lesz tender, a GfK Hungária indul rajta – jelezte Bacher János, a társaság területvezetője. Mint mondta: a GfK Európában jelenleg hét országban, közte a Magyarországgal szomszédos Ausztriában és Ukrajnában végez ilyen típusú mérést. Rajtuk kívül viszont további tucatnyi érdeklődő is elképzelhető. Miközben amúgy sehol nem jellemző egyébként, hogy egy adott országban két különböző társaság végezze a mérést, hiszen emiatt az adatok összevetése szinte lehetetlenné válik. Igaz, Lengyelországban például a közszolgálati adó nézettségét más méri, mint a kereskedelmi tévékét. Bacher János szerint vannak olyan lehetőségek, amelyekkel szélesíthetők a szolgáltatások, például a korcsoportokat tekintve. Viszont nem kizárt, hogy a cég piacra lépésének többen is örülnének, sőt elképzelhető, hogy közülük néhányan esetleg átpártolnak a piacra lépőhöz. Már csak azért is, mert korábban többen is úgy vélekedtek, hogy torzít az AGB mérése, amely a tematikus adókat hátrányosan érinti. Érvelésük szerint néhány százalékos eltérés a mérésben bevételkiesést eredményezhet a csatornáknál. A tematikus és kulturális kábeltévék nézettségi aránya egyébként főműsoridőben már több mint 20 százalékos, a reklámtortából viszont nem részesülnek ennek megfelelően. (vg.hu, 2005. 09. 28.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) TCR – szervezetet igényelne Szakmai összefogást sürget Geszti Péter a társadalmi célú aktivitások sikeressége érdekében. Az Akció-Nxs kreatívigazgatója és az ARC projekt egyik alapítója a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján kifejtette: ideje lenne létrehozni egy szervezetet, amely meghatározza azokat a legfontosabb társadalmi ügyeket, amelyek kommunikációjához
23
a média- és a reklámügynökségek, valamint a médiatulajdonosok felületet, szaktudást és anyagi erőforrásokat nyújtva egységesen felsorakozhatnának. Geszti Péter elmondta: a folyamatosan vannak üres felületek és szabad kapacitások, amelyeket egy központi szervezet segítségével hatékonyabban ki lehetne használni a társadalom számára fontos ügyek népszerűsítésére. (kreativ.hu, 2005. 09. 28.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.) MTV – a trendivé válásról beszélt az elnök A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján Rudi Zoltán szeptember 27-én arról tartott előadást, hogyan lehet a köztévé trendi. Az elnök szerint ezt csak a minőségi szórakoztatással lehet megteremteni, de sokat segíthet a MTV tematikus csatornáinak elindítása is. Rudi Zoltán elmondta azt is, hogy a trendivé válás feltétele, hogy a köztévé csatornái más értékeket nyújtsanak, mint a kereskedelmi televíziók. Az MTV éppen ezért műsorpolitikájában az információ-közlésre, az igényes szórakoztatásra és a művelődésre épít. Az MTV felmérése szerint a 18 év felettiek 75 százaléka a köztévé adásaiból szerzi be az információkat. Az elnök azokra a kritikai megjegyzésekre is reagált, miszerint a köztévé drága és kevés nézője van. Rudi Zoltán elmondta: az M1 és az M2 csatornák működésére évi 16-19 milliárd forint szükséges, ami személyenként 1900 forintot jelent évente, azaz napi lebontásban egy állampolgárnak öt forintjába kerül, hogy nézheti a két csatornát. (kreativ.hu, 2005. 09. 28.) gazdaság, fogadtatás (komm.) 2006 a digitális tévé éve lehet Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre –, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta. Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – mondta el Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője. Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek.
24
„A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az ORTT nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. (fn.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.), gazdaság, szabályozás, tartalomkínálat, technológia Botrányos valóságshow Latin-Amerikában Juan López és 15 társa mindennapjait 106 napon keresztül kísérhették figyelemmel a chilei, ecuadori és perui tévénézők, akiknek a 33 százaléka szavazott a homoszexualitását nyíltan vállaló fiatalemberre. A kolumbiai fővárosban felvett műsor győztesét a közönség többször is intim jelenetben láthatta egy perui szereplővel, akinek a második helyezésért 20 ezer dollár ütötte a markát. A sajtó szerint Juan López valójában egy előre megtervezett történetnek köszönheti a győzelmét, amelyet kifejezetten neki írtak. „Mindennek megvolt a forgatókönyve, amit Juan López teljesített is”, írja az El Comercio című napilap. Egy másik újság is gyanúsnak nevezte, hogy a fináléba valamennyi résztvevő ország képviselője továbbjutott. (ma.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.) Amerikai felsőoktatási intézmények az illegális fájlcsere ellen Az USA-ban, a magyarországi helyzethez hasonlóan, az illegális fájlcsere gócpontjai az egyetemek és kollégiumok, ahol az internet2 működik. Az internet2 az amerikai felsőoktatási intézmények számára tudományos és kutatási célból létrejött fejlett hálózat, melyet részben az amerikai kormányzat finanszíroz. Az Amerikai Mozgókép Alapítvány (MPAA – Motion Pictures Assotiation of America), az amerikai lemezkiadók szövetségének (RIAA – Recording Industry Association of America) képviselőinek célja, hogy működőképes viszony és kommunikáció jöjjön létre a felsőoktatási intézményekkel. Ennek érdekében létrehozták a Külső és Oktatási Kapcsolatok Osztályát, amelynek feladata a felsőoktatási intézmények kalózkodás elleni tevékenységének fejlesztése és összehangolása. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya három éve fontos lépést tett a felsőoktatási intézményekben tapasztalható illegális fájlmegosztás elleni küzdelem érdekében, létrehozták a Felsőoktatási és a Szórakoztatóipari Közösségek Közös Bizottságát. A Bizottság tagjai az egyetemek és a felsőoktatási szervezetek képviselői, valamint a zene- és filmipar vezetői. A bizottság célja, hogy három alapvető területen biztosítson erőforrásokat a tanintézmények fenntartói számára: az oktatási tevékenység (a szerzői jogvédelem alatt álló művek használatával kapcsolatos gyakorlatot és a diákok felelősségét is ideértve), a technológiai megoldások (az illegális fájlcsere csökkentésére használható számítógépes hálózatfelügyeleti technológiák és legális, a felsőoktatási intézményeken belül működő zenei és filmes szórakoztató szolgáltatások együttes kialakítása), valamint a vitás ügyek vizsgálata. Kálmán András, az ASVA igazgatója elmondta: „Felsőoktatási intézményekben zajló illegális fájlcsere Magyarországon is nagyon jelentős probléma. Sajnos hazánkban sok egyetemi vezető inkább szemet hunynak afelett, hogy a diákok az oktatási és kutatási célokra létrehozott rendszert illegális tevékenységre használják. Reméljük, hogy ez a szemlélet rövid
25
időn belül megváltozik, és itthon is elkezdődhet a párbeszéd a felsőoktatás és a jogvédők között.” (prim.hu, 2005. 09. 29.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.) Leáll a keleti normás középhullámú sáv A médiahatóság a közelmúltban tájékoztatást kért a Magyar Rádiótól (MR): a keleti normás középhullámú sáv leállását követően a közszolgálati médium miként tesz eleget a parlamenti közvetítéseknek, a nemzetiségi műsorokra vonatkozó vállalásainak, kötelezettségeinek. A közszolgálati rádió még négy hónapig használhatja azt a frekvenciasávot, amelyen az országos kisebbségi adásokat is sugározza, azonban „körvonalai sem látszanak jelenleg, hogy 2006. február 1-jétől a Magyar Rádió Rt. mire szándékozik átállni, hol fogja sugározni az országos és regionális adásait” – olvasható az országos önkormányzatok közös levelében. A dokumentumot, amelyet a bolgár, a cigány, a horvát, a német, a lengyel, a szlovák, a szlovén, a ruszin és az ukrán kisebbségi elnök, illetve elnökhelyettes is aláírt, mások mellett elküldték Göncz Kingának, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi miniszternek. (stop.hu, 2005. 09. 30.) fogadtatás (reak.), tartalomkínálat Aláírták az új Magyar Reklámetikai Kódexet Huszonkét társadalmi szervezet elnöke aláírásával hitelesítette az új Magyar Reklámetikai Kódexet a Reklámhét keretei között megrendezett hivatalos ceremónián. A szakmai szervezetek vezetői aláírásukkal fejezték ki tagságuk felé, hogy képviselni fogják a Kódexben megfogalmazott értékeket. A hazai kommunikációs szakma – az MRSZ Reklámetikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület által kezdeményezett és koordinált módosításokkal – a 2001-ben már aláírt kódexet modernizálta, annak alapelveit közelítve az Európai Unióban megfogalmazott etikai irányelvekhez. Az új kódexben külön cikkelyt kaptak az egyes áruk reklámozásával kapcsolatos szabályok, és még ezek között is kiemelten szerepel az élelmiszerek reklámozásának kérdésköre. Külön cikkely született az internetes és egyéb elektronikus úton küldött reklámüzenetekkel kapcsolatban, és a társadalmi célú reklámokat illetően. A szakma ezen kívül a Kódex számos pontosításával, kisebb kiegészítésével szeretné elérni a még hatékonyabb etikai szabályozást. (index.hu, 2005. 09. 30.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), szabályozás Elképesztő reklámzaj Simon Zsolt, a Mediaedge:cia Hungary Kft. ügyvezetője a reklámzaj okairól: Az utóbbi másfél évtizedben egyre inkább a kereslet generálása, a fogyasztói magatartás megváltoztatása lett a legfontosabb célja minden reklámozónak. Simon szerint a fogyasztók manipulálására, bennük újabb és újabb igények felkeltésére alkalmas reklámok irányába tolta a reklámszakmát a hirdetések megrendelőire nehezedő tulajdonosi nyomás. Ez oda vezetett, hogy amíg a 90-es években a társadalmi elvárásoknak megfelelt a reklámtevékenység, mára elrugaszkodott a valóságtól. A bevételirányába hajtott cégek a reklámszakmát a reklámdömping irányába sodorták. Ennek egyik következménye az, amit ma „reklámzajnak” nevezünk – hangsúlyozta. Korábban tv-híradót mindenki nézett, néhány nagy lapot olvastak az emberek, azóta egyre több alkategória jelent meg. Mobiltelefon, internet, a millió kisebbnagyobb elektronikus és nyomtatott média, a direktmarketing is teret nyert. A kreatív tartalmak a nem fontos kategóriába süllyedtek, a megrendelők egyre kevéssé hatékony hirdetéseket kaptak, az emberekből pedig kiváltotta a reklámkerülő magatartást. Magyarországon az ár a fontos. Nem az egymást kiváltó, azonos áruféleségek versenyeznek. A vásárlónak döntenie kell, hogy milyen árufélét vegyen meg, és milyet ne. Ebben szeretné a reklám befolyásolni. Nyugaton a márka kellő tájékoztatást ad, a hirdetés „átviszi az árut”. Nem így itthon, ahol csak egy szűk rétegnél játszik szerepet a márkahűség. Simon Zsolt szerint az egyes reklámhordozók között a célközönségre fókuszálva kell megválasztani a
26
reklámhordozókat és üzeneteket, mindig az adott áru függvényében. A jövő a „személyre” szabott reklámstratégia. Magyarországon azonban az ehhez szükséges mélységű adatbázisok használatának törvényi akadályai vannak, mondta a szakember. (Népszabadság, 2005. 09. 30., 4. old.) fogadtatás (komm., reak.), szabályozás
27
Fogyasztás Kik nézik az m2-t? A 2005. augusztus havi felmérés szerint a csatorna nézői összetételében nyáron is leginkább a budapestiek és a nagyvárosiak voltak túlsúlyban, a 18 éven felüliek több mint 50%-a ide tartozott. Az m2 nézőtáborát jelentős százalékban a magasabban pozícionált társadalmi rétegek alkotják, így a felnőttek esetében az ABC1 esomar státuscsoporthoz sorolhatók aránya 36,5%, amíg a Duna Tv-nél 32%. Mindezzel együtt az m2 műsorai iránt érdeklődők között nagy számban megtaláljuk a nagy vásárlóerővel rendelkezőket is. Az AB, legmagasabb kategóriába tartozók aránya 30,6, amíg a Duna Tv-nél 28,3 százalék. (hullamvadasz.hu, 2005. 09. 01.) fogyasztás Hódít a meztelen chat Kínában Divat a virtuális szex egy formája, a pucér chat Kínában. Már vagy húszezren csevegnek éjszakánként egymással részben, vagy teljesen meztelenül. A pucér chatelésnek túl sok teteje nem volna, ha nem láthatnák egymást. A kis webkameráknak köszönhetően azonban ez nem gond. A divatot veszélyesnek ítéli több társadalomtudós is. (hvg.hu, 2005. 09. 04.) fogadtatás (reak.), fogyasztás A magyarok 32 százalékának van internetje A GfK Hungária Piackutató és a Szonda Ipsos által közösen létrehozott adatbázis, a Product Media Index (PMX) idei első féléves adatainak tanúsága szerint ma Magyarországon a 15 éves és idősebb lakosság mintegy 32 százaléka rendelkezik valami módon internet-eléréssel; 15 százalékuk már otthon is felhajthat az információs szupersztrádára. Meglepő adat, hogy ők többen vannak, mint azok, akik munkahelyükön rendelkeznek internet-eléréssel (11 százalék). 10 százalék iskolában, 11 százalék nyilvános helyen (könyvtárban, internetkávézóban), 7 százalék pedig egyéb más helyen jut internethez. Az internethasználók egy hónapban átlagosan 34 és fél órát töltenek a világhálón. Az internetet minden, vagy majdnem minden nap használók az általános női lapokat (28 százalék), a megyei/helyi napilapokat (26 százalék) és az országos közéleti napilapokat (23 százalék) olvassák rendszeresen. Ha az egyes lapok rendszeres olvasói közül kikerülő legnagyobb gyakorisággal internetezőket vizsgáljuk, első helyen egyértelműen a számítástechnikai és informatikai lapok olvasói végeznek. Ezen olvasók 39 százaléka minden, vagy majdnem minden nap használja a netet. Az aktuális információkra talán legéhesebb, gazdasági és pénzügyi lapok rendszeres olvasóinak 37 százaléka használja a világhálót, míg a politikai-közéleti lapokat rendszeresen olvasók esetében ez az arány 25 százalék. Az országos kereskedelmi csatornák rendszeres nézőinek csupán 5 százaléka használja az internetet minden, vagy majdnem minden nap. Ugyanez az arány az országos közszolgálati csatornák rendszeres nézőinek körében 3 százalékot ér el. A közszolgálati rádiók rendszeres hallgatóinak csupán 3 százaléka internetezik napi rendszerességgel, a napi rendszerességgel internetezők körében a kereskedelmi rádiók rendszeres hallgatóinak aránya pedig eléri a 14 százalékot. (origo.hu, 2005. 09. 05.) fogyasztás Bejegyezték a kétszázezredik hazai netcímet Valamikor augusztus közepén jegyezték be a kétszázezredik magyar domaint, azaz a .hu névtér alatti hazai internetcímet. A magyar domainnevek száma jelenleg 202 ezer, a világon pedig 83 millió cím létezik. A most élő 202.600 magyar internetcímből 12.700 ékezetes domain, tehát az ékezetes címek az összes domain hat százalékát teszik ki. Ez az arány valamivel nagyobb annál, mint amire
28
az ISZT-vezető korábban számított. (origo.hu, 2005. 09. 05.) fogyasztás Interneten a BBC adásai A jövő év elejétől letölthetők lesznek az internetről a BBC televíziós programjai, híranyagai – jelentette be Mark Thompson, a csatorna elnök-vezérigazgatója. A tervek szerint a netről a BBC egyheti rádió- és televízióadásaihoz férhetnének hozzá a látogatók. A szolgáltatás keretében különféle multimédiás alkalmazások igénybevételét is engedélyeznék számukra, így többek között lehetőségük nyílhatna a BBC egyes műsorai kísérőzenéjének magáncélú felhasználására is. A csatornánál jelenleg csak a rádióprogramok letöltésére van mód, és a számadatok szerint már több mint 1,5 millióan éltek is ezzel a lehetőséggel. (vg.hu, 2005. 09. 07.) fogyasztás, tartalomkínálat Megháromszorozódtak a letöltések 2005 várhatóan robbanást hoz a digitális zenei piacon – jósolta a legtöbb szakember még az év elején, és valóban: az év első felében 180 millió dalt értékesítettek ilyen formában a kiadók világszerte. Időközben a világ vezető négy nagy lemeztársaságból kettő, a Universal és a Warner is elindította önálló digitális márkáját (labeljét), melynek kiadványait kizárólag a világhálón lehet megvásárolni. A nemzetközi hanglemezkiadói szövetség, az IFPI közzé tett adatai szerint a széles sávú internetezés elterjedése – a várakozásokkal ellentétben – inkább a legális zeneipar malmára hajtotta a vizet: miközben 2005 első felében a zenei fájlok illegális csereberéjének volumene stagnált, sőt egyes régiókban érezhetően csökkent, addig a legálisan letöltött hangfelvételek száma megháromszorozódott az előző évhez képest. Ez számokban 180 millió dalt jelent, és már így is jóval meghaladta a tavalyi év egészét (157 millió). Nem véletlenül nyilatkozta lelkesedve John Kennedy, az IFPI elnöke: „Most már valódi bizonyítékát látjuk annak, hogy az emberek egyre inkább elfordulnak az illegális fájlcseréléstől, és legálisan kívánják élvezni az online zenehallgatást. Akár a törvényes eljárásoktól való félelem okozza, akár annak belátása, hogy sok hálózat komoly károkat okozhat az otthoni számítógépben, a hozzáállás egyre inkább változik, és ez jó hír az egész zeneipar számára”. (hullamvadasz.hu, 2005. 09. 07.) fogyasztás, fogadtatás (komm.) Plazma Média – új helyszínen novembertől Az ország legnagyobb bevásárló- és szórakoztatóközpontjában is láthatóak majd hirdetések a Plazma Média felületein. Nem pihent nyáron a Plazma Média: a Tescoval kötött megállapodás után most a WestEnd City Center tulajdonosával, a TriGránittal kötött szerződést a társaság. A megállapodás szerint a Plazma Média november 1-jétől 32 darab televíziót bocsát ügyfele rendelkezésre a WestEndben. A monitorokat az üzletközpont forgalmas pontjain helyezik ki. A reklámokkal a társaság szerint a hirdetők havonta mintegy kétmillió látogatót érhetnek el. A műsorhirdetésekből, a Westend saját információiból és kulturális ajánlókból áll majd. (kreativ.hu, 2005. 09. 09.) fogyasztás, tartalomkínálat Európában terjed a digitális életstílus Az Intel Corporation Európa digitális életstílusát vizsgáló tanulmánya megállapította, hogy Európa most már hivatalosan is a technológiáért rajongók hazája. Az európaiak ma már csaknem ugyanannyi időt töltenek internetezéssel (11 óra/hét), mint zene- és rádióhallgatással összesen (13,7 óra / hét). Az olaszok több időt töltenek az interneten, mint TV-nézéssel (14 óra internetezés 13 óra tévé-nézéssel szemben). 28 millió európai (43 százalék) néz utána interneten egészségügyi kérdéseknek, problémáknak. Minden hatodik európai állítja, hogy az SMS és e-mail küldésének lehetősége
29
magabiztosabbá tette őket, amikor magánéleti kapcsolatuk kiépítésében meg kellett tenniük az első lépést. Az európaiak 44 százaléka használja az internetet álláskeresésre: legnagyobb arányban a hollandok (57 százalék), és ők a legmegszállottabb kutatók is (94 százalék). (fn.hu, 2005. 09. 09.) fogadtatás (komm.), fogyasztás Megvette az Ebay a Skype-ot A Skype internetes telefonhálózata az online kereskedelem nagyágyúja, az Ebay kezébe került 2,6 milliárd dollárért. Az Ebay a szakértők várakozásainak megfelelő összeget fizet a Skype jelenlegi tulajdonosának: az összeg felét készpénzben, a másik felét pedig részvényekben adja át. Mint közismert, a Skype szoftverével az internetezők ingyen beszélhetnek egymással, és olcsón hívhatnak fel mobilszámokat, hagyományos vezetékes számokat, és a cég legfőbb konkurenciája a Google, a Microsoft, az AOL és a Yahoo. Az elmúlt másfél évben az Ebay nagy ütemben bővítette portfolióját: ingatlanok bérbeadásával, online apróhirdetésekkel és az árak és szolgáltatások összehasonlításán alapuló netes vásárlással is foglalkozik. Meg Whitman, az Ebay vezérigazgatója a BBC-nek elmondta, hogy az eBay, PayPal és a Skype kombinálásával kivételesen erős internetes üzleti környetet hozhatnak létre. A Skype szoftvert, amellyel a neten ingyen lehet telefonálni számítógépről számítógépre, eddig 160 millióan töltötték le. (index.hu, 2005. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság, társaság Mindenki internetezni akar Ötödével nőtt az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest a hazai internetelőfizetők száma, megközelítve a 784 ezret – derül ki a KSH jelentéséből. A leglátványosabb fejlődés a telefonvonali szélessávú internet – (ADSL-) kapcsolatok számában következett be, június végén 291 ezer ADSL-felhasználó volt, ez 75 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kábelnetes előfizetések száma 56 százalékkal, közel 156 ezerre nőtt az első fél évben. Hasonló mértékű volt a fejlődés a vezeték nélküli elérésekben is, június végén 48,9 ezer ilyen előfizetés volt. A szélessávú internetes kapcsolatok száma 2004 júniusához képest 66 százalékos fejlődéssel elérte a félmilliót, vagyis az összes előfizetés közel kétharmada már ilyen típusú. Tavaly júniusban 46 százalékot tett ki ez az arány. Június végén már 195 internetszolgáltató volt, 107-tel több, mint egy évvel korábban. Az internetszolgáltatási piac erősen koncentrált, az előfizetések 90 százalékát 19 cég mondhatja magáénak. Az internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel az év második negyedében meghaladta a 14,5 milliárd forintot, ez 33 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. (vg.hu, 2005. 09. 12.) gazdaság, fogyasztás Világszerte hódít a szélessáv 1999 és 2003 között évente 25 százalékkal nőtt a vezetékes internetkapcsolattal rendelkezők száma a világ legfejlettebb országaiban. Ennél jóval nagyobb, évi 77 százalékos volt a bővülés a széles sávra előfizetőknél 2000 és 2004 között. A legtöbben – csaknem 100 millióan – az Egyesült Államokban használják a világhálót, az EU 15 korábbi tagállamában 92 millió az internethasználók száma, majd Japán és Dél-Korea következik a sorban. Az OECD tagországai közül a legnagyobb internetes telítettséggel Portugália büszkélkedhet, de a jelentés felhívja a figyelmet, hogy az ibériai ország esetében feltehetően az adat felülbecsléséről van szó. Magas rátát jegyeztek fel Dániában és Hollandiában is, míg jóval átlag alatti a penetráció többek között Magyarországon, Görögországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Arányosan a legtöbben Dél-Koreában rendelkeznek szélessávú internettel, a legkevesebben pedig Szlovákiában, Törökországban és Görögországban, de a magyar ráta ezen a téren is átlagon aluli. Az internetezés kifejezetten
30
olcsónak Dél-Koreában, Hollandiában és Új-Zélandon számít. (it.news.hu, 2005. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság Még mindig népszerű a modemes ingyenes net Miközben a modemes előfizetéssel rendelkezők száma egy éven belül negyedével csökkent, a szintén betárcsázós, ám valamilyen ingyenes elérést használó internetezők száma stagnál. Korábban hét, mára azonban már csak három ingyenes internetet kínáló szolgáltató maradt versenyben. A Freeweb szolgáltatásait körülbelül 50-60 ezer felhasználó veszi igénybe. A Freestarton pedig 400 ezren regisztráltak, de ezek nem mindegyike aktív, az Index ingyenes internetszolgáltatását igénybevevőkről pedig nincs adat, mivel ennél a szolgáltatásnál sem kötelező a regisztráció. A kevés adat ellenére is meg lehet becsülni az ingyen internetezők forgalmát: a Freewebet használók idén májusban például 2,6 millió percet töltöttek a világhálón, és 154 ezerszer tárcsáztak be, a Freestartot használók pedig átlagosan egy hónapban 10 órát lógnak a neten. (origo.hu, 2005. 09. 13.) fogyasztás Miért függenek rengetegen az internettől és hogyan? Az internetfüggőség már egy ideje létező jelenség. Magyarországon kb. 7 százalékra becsülik az internetezők arányát. Egy hazai felmérés azt mutatja, hogy a gyakori internetezők csupán 4 százaléka kóstolt bele az utóbbi 3 hónapban az internetezésbe, 43 százalékuk viszont már 5 éve a függők közé tartozik, s a megkérdezettek 35 százaléka 3-5 év óta csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Legtöbben elektronikus levelezésre használják az internetet – 90 százalék szokott e-maileket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 87 százalék olvas, a világhálón keresztüli információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző. Chatelni a szörfölők egyharmada szokott, és ez a tevékenység inkább a fiatalok körében népszerű. Hogy a felsorolt tevékenységek hobbyk, vagy már egyes esetekben függőségek-e, azt nehéz megmondani, de a témával foglalkozó neves pszichológusok szerint definiálható a határ. A munkahelyi internethasználat növekszik: a válaszadók 93 százaléka internethasználattal tölt valamennyi időt az a munkahelyen. Ez magasabb a 2004-es 86 százalékos aránynál, amely a Web@Work tanulmányában jelent meg. Magánjellegű felhasználás – a munkahelyen internetezéssel töltött átlagos idő 12,6 óra/hét, míg a nem munkával kapcsolatos internetes oldalak böngészésével töltött idő 3,4 óra/hét. A megkérdezett informatikusok azonban úgy becsülik, hogy az alkalmazottak csaknem hat (5,9) órát töltenek a nem munkával kapcsolatos oldalakon. (gondola.hu, 2005. 09. 13.) fogadtatás (komm.), fogyasztás SMS és e-mail segítségével bátrabban ismerkedünk? Az IBM tanulmánya szerint egyre többen használják a technológiát ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. A technológiának az ismerkedésben betöltött szerepét vizsgálva kiderül, hogy az SMS-ek és e-mailek egyik nem várt előnye az, hogy segítségükkel minden hatodik európai (18 százalék) magabiztosabbnak érzi magát a potenciális új partnerrel történő megismerkedés első lépésének megtételekor. Az interneten keresztül történő ismerkedés Németországban és Olaszországban a legnépszerűbb, ahol a számítógép-tulajdonosok 13 százaléka próbálta már. A britek és a hollandok a legkevésbé nyitottak ezen a téren, csupán 7 százalékuk ismerkedett valaha az interneten. (hirek.ro, 2005. 09. 13.) fogadtatás (reak.), fogyasztás Üzleti modellek versenye az online zenék piacán David Goldberg, a Yahoo elnökhelyettese úgy véli, hogy a zeneanyagok internetes elérésének előfizetéses rendszere hamarosan kiváltja a cd-vásárlást, és a számok egyenkénti letöltögetését az on-line áruházakból. (Az internetes cég nemrégiben vezette be ilyen szolgáltatását, konkurenseinél sokkal kedvezőbb díjakkal – például 60 dolláros éves
31
előfizetési tarifával.) Ennek a módszernek az az előnye, hogy a havi díjért korlátlanul sok zenéhez juthat hozzá az előfizető, amelyeket letölthet a PC-jére, illetve meghatározott számú másolatot készíthet róluk – például walkmannel való hallgatáshoz. A változások előtt álló legelső akadály a megfelelően nagy tömegű potenciális ügyfél hiánya. Míg a RealNetworks, az AOL, az új Napster együtt 2003-ról 2004-re 750 ezerről csak másfél millióra tudta növelni az előfizetők számát, addig az Apple, az online zeneletöltés vezető cége, 2004-ben a korábbi 4,4 millióról 17,2 millióra növelte az iPod lejátszók értékesített mennyiségét, és 2006-ra 22,2 millió felhasználóval számol. Ennek tükrében nem meglepő, hogy – bár szakértők szerint könnyen megtehetné – nem tervezi előfizetéses szolgáltatás bevezetését, hanem marad a számok egyenkénti megvásárlásának lehetővé tételénél. A második akadály az árakban keresendő. Bár az érdekelt cégek nem nyilatkoznak költségeikről, szakértők úgy tudják, hogy a zenekiadók előfizetőnként havi 6 dollárt kérnek a szolgáltatóktól, amennyiben a vevő csak a PC-jére tölti le az általa bérelt számokat. Ez esetben a „viszonteladók” 10 dollárért értékesíthetik a szolgáltatást havonta és személyenként, ám amennyiben lehetővé teszik a zenék továbbmásolását egy hordozható eszközre, akkor már 8 dollárt kell fizetniük a kiadóknak, ezért a Yahoo piaci megjelenése előtt 15-öt kértek ügyfeleiktől. Az internetes cég most 7 dollárra csökkentette a havi egyéni előfizetői díjat, amit sokan tarthatatlannak tartanak. A Yahoo előnye, hogy ezt a szolgáltatást ajánlhatja 176 millió regisztrált korábbi ügyfelének, illetve hogy a szükséges információtechnológiai háttér a rendelkezésére áll. Ezzel együtt megfigyelők úgy vélik, nem maradhatnak fenn az alacsony árak: amint meglesz a szolgáltatóknál a megfelelő számú ügyfél, emelni fognak (ahogyan azt például a kábeltévé -társaságoknál is megfigyelhettük). Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a zenekiadók nem szívesen néznék „termékeik” árának csökkenését, azaz tőlük nem várható, hogy engednek díjaikból. A Jupiter Networks piackutató jelentése szerint jelenleg a teljes zeneipari értékesítés 2 százalékát képviselik az online előfizetéssel eladott számok, ami 2010-re is csak 12 százalékra megy fel. (it.news.hu, 2005. 09. 14.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) Tévéreklám ipari mennyiségben: mindent a szemnek A Digital Home Canada tanulmánya szerint egy átlagos kanadai felnőtt tavaly több mint 166 órát töltött azzal, hogy reklámokat nézzen, ami azért is meghökkentően magas adat, mert körülbelül ennyi órát tölt egy kanadai munkával egy hónap alatt. Többen a reklám alatt mennek ki a konyhába némi frissítőért, a spotok alatt kapcsolgatnak át más csatornára, de becslések szerint így is évente 20 ezer tévéreklám jut el egy kanadai tévézőhöz. A kutatás szerint a kétévesnél idősebb kanadaiak átlagosan 21,4 órát tévéznek hetente, azaz évente 1100 óránál is többet ülnek a készülékek előtt. A felnőttek esetében még magasabb a szám, ugyanis 1240 óra jön ki egy évre vetítve. A nők többet nézik a képernyőt, mint a férfiak: ők 25 óránál is többet kapcsolgatják a távirányítót, míg a férfiak 21 óra alatt maradnak. A kutatást végző cég úgy számolja, hogy a teljes, tévé előtt töltött időből 900 óra jut a kereskedelmi csatornákra. Ezen műsorok esetében óránként 12 perc jut a reklámra – így körülbelül 11 ezer percet tölt egy átlagos kanadai azzal, hogy spotokat nézzen. (origo.hu, 2005. 09. 15.) fogyasztás Átalakítja a nézői szokásokat a szélessávú IPTV A londoni Lovelace Consulting tanulmánya szerint az IPTV – a szélessávon bármikor letölthető tévéadás – öt éven belül felborítja a televíziózásról alkotott jelenlegi képet. Napjainkban körülbelül két és félmillió előfizetője van a különböző IPTV-szolgáltatóknak. Szakértők szerint ez a szám 2010-re a tízszeresére fog nőni, az IPTV-ágazat 10 milliárd dolláros volumenűre bővül.
32
A tanulmány egyik szerzője szerint a digitális tévéműsorok ugyanazon protokollon keresztüli továbbítása, amely jelenleg az internet alapját adja, kiveszi majd az irányítást a szolgáltatók kezéből, vagyis az IPTV hamar alkalmazkodni fog a web tulajdonságaihoz. (transindex.ro, 2005. 09. 15.) fogadtatás (komm.), fogyasztás, gazdaság Több mint 700 ezren nézték a Star Warst – rekord az idén Slágerfilmekkel erősítettek a nyáron a hazai forgalmazók, s a látogatottságot növelte a második alkalommal megrendezett Moziünnep is, hiszen a négynapos eseményen kiemelkedő nézőszámot értek el a filmszínházak: a fővárosban a tavalyihoz képest tízezerrel többen – 183 ezren – moziztak ekkor. A multiplexek közül a Palace Cinema Westend emelkedik ki, a négy nap alatt 34 ezren váltottak itt jegyet, az Uránia és a Corvin mozi 20-25 százalékos látogatottságnövekedést könyvelhetett el a tavalyi rendezvényhez képest. Az InterCom Rt.-nél a nyár legeredményesebb filmje a Star Wars 3 – A sithek bosszúja, amelyre a májusi bemutató óta 712 ezren váltottak jegyet. (vg.hu, 2005. 09. 16.) fogyasztás Rengeteget keresnek az internetes telefonáláson Az internetes telefonszolgáltatásból (VoIP) származó bevétel világszerte 18 százalékkal, 614 millió dollárra nőtt a második negyedévben az év első három hónapjához képest – tette közzé az Infonetics Research piackutató cég. Éves szinten még látványosabb, 55 százalékos bevételnövekedést értek el a VoIP-szolgáltatók világszerte. Az előrejelzések szerint a szegmens bevétele 2008-ra elérheti az 5,7 milliárd dollárt. Észak-Amerikában az otthoni és a kis irodai VoIP-felhasználók száma a tavalyi 1,1-ről 2008-ra 24,3 millióra nő, évente több mint hatmillió internetes telefonelőfizetőre tesznek szert a szolgáltatók 2006 és 2008 között. (vg.hu, 2005. 09. 19.) fogyasztás, gazdaság Csökken a moziba járók száma Elfogadta a fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága a Budapest Film Rt. 3,2 millió forintos veszteséget tartalmazó első félévi beszámolóját. Az önkormányzati tulajdonú cég döntően a mozi piac általános recessziójával indokolta a veszteséget. Az általános mozi piaci recesszióval szemben egyedül a videó-DVD üzletág vette fel eredményesen a harcot. A cég mozijait az első félévben mintegy 1,1 millióan látogatták, ez a szám 9,4 százalékkal alacsonyabb a múlt év hasonló időszakánál. A Budapest Film mozijaiban a látogatók több mint fele az amerikai, 25 százaléka az európai, 15 százaléka pedig a magyar alkotásokra vett jegyet. A bruttó átlagos helyárak tekintetében a Mammut mozi továbbra is őrzi árdiktáló szerepét. A beszámoló szerint annak ellenére, hogy itt a legmagasabbak a helyárak, a látogatószám a Westend után a második legkisebb mértékben (11 százalék) csökkent. (index.hu, 2005. 09. 20.) gazdaság, fogyasztás Blogok és bérbloggerek a választási kampányban Hazánkban 2 355 000 a 14 év feletti internetezők száma a T-Online aktuális becslései szerint, ebből csupán 6 százaléknyian olvasnak blogokat valamilyen rendszerességgel. Az Egyesült Államok internetpenetrációja 68 százalékos (224 millió szörfölő), amiből a Pew internetkutató vállalat felmérései szerint 27 százalék olvas blogokat, de még ezen olvasóknak is csak a harmada klikkel politikai témájú blogokra. A webnaplókból informálódás jelentőssége azonban nem mérhető közvetlenül, a felmérések ugyanis azt mutatják, hogy épp a tömegmédiumokra legnagyobb hatást gyakorló rétegek fogyasztanak politikai blogokat, és ezáltal a blogok alternatív hírforrásként is szolgálhatnak. Ezen felül a webnaplók valamiféle pluszt adnak olvasóiknak, olyan híreket és információkat, melyekhez a hivatalos csatornákon keresztül nem lehet hozzájutni. A legutóbbi amerikai elnökválasztás során a legjobban a Bush és Kerry után harmadikként
33
emlegetett jelölt, Howard Dean élt az új csatorna adta lehetőségekkel, melynek révén 7,4 millió dollárnyi kampánypénzt kalapozott össze, csak a blogjával. 2006-ban Magyarországon még nem a blogok fogják meghatározni a választási kampányt, de biztos benne, hogy 2010-ben már jelentős szerephez jutnak. (hvg.hu, 2005. 09. 20.) fogyasztás, fogadtatás (komm.) 200 millió felé a halad a szélessávú internetezők száma A Point Topic statisztikái szerint az utóbbi három hónapban, mintegy 24,5 millió új szélessávú felhasználóval bővült az internetes piac. A jelenlegi aktuális felhasználószámot 176 millióra teszi a jelentés. Júniusi adatok szerint a világ szélessáv-felhasználói közül Európa az általa képviselt 48 millióval az eddigi második helyről az elsőre lépett. A korábbi első helyezett Amerika 47.53 millió előfizetővel szintén a szélessáv vezérhajójának nevezheti magát. Az ázsiai régió mintegy 40.6 millió felhasználójával csak a harmadik helyet birtokolja. Különösen nagy ez az előfizetői szám Dél Koreában, ahol 12 millió felhasználó élvezi a szélessávú internet szolgáltatásokat. Az előrejelzések szerint a szélessávú tartalmak megjelenésével, az online játékok széleskörű elterjedésével és a digitális televíziózás elindulásával egyidejűleg ez a technológia is komoly fejlődés előtt áll. Arról nem is szólva, hogy a legnagyobbak, – India, Kína és Oroszország – még nem léptek a szélessávú technológia irányába. (fn.hu, 2005. 09. 21.) fogyasztás, technológia 9 millió dolláros legális fejlesztésbe kezd a BitTorrent Közel 9 millió dolláros tőkét kapott a BitTorrent állománycserélőt fejlesztő Ashwin Navin és Bram Cohen a DCM-Doll Capital Management kockázati befektetőtől, hogy kidolgozza a – jelenleg inkább illegális állománycserére használt – hálózati protokoll licencelhető változatát. A BitTorrent jelenleg a második legnépszerűbb P2P-szoftver, a CacheLogic piackutató vállalat adatai szerint körülbelül 33%-os részesedéssel rendelkezik. Az első helyen az eDonkey található 50%-kal. A Bittorrent specialitása a nagy állományok rendkívül gyors terjesztése. „Fizetős és reklámokat is tartalmazó anyagokat akarunk terjeszteni a technológiával” – magyarázza lépésüket Navin. A BitTorrent filmkiadókkal és jogtulajdonosokkal tárgyalna filmek netes terjesztésével kapcsolatosan. A BigChampagne adatai szerint augusztusban 9,6 millióan jelentkeztek be egyidőben az P2P-hálózatokba – tavaly ugyanekkor 6,8 millió volt az egyszerre feljelentkezettek száma. (transindex.ro, 2005. 09. 27.) gazdaság, fogyasztás, technológia Szeretik az elektronikát az európaiak Az európai fogyasztók többsége szerint az új technológiák integráló szerepet töltenek be az életükben, az emberek médiafogyasztási, szórakozási, tanulási, vagy ismerkedési szokásai jelentősen átalakultak az utóbbi években a digitalizációnak köszönhetően – derül ki az Intel Corporation tanulmányából. A megkérdezettek 75 százaléka ma már lelkesedik a technológiai fejlődésért. Míg öt évvel ezelőtt az európaiak 15, most csupán 7 százaléka berzenkedik a digitális technológiától. Nyugat-Európában átlagosan csaknem annyi időt töltenek internetezéssel, mint zene- és rádióhallgatással. A digitalizáció otthonos kezelése sok esetben függést is jelent: a válaszadók 12 százaléka saját bevallása szerint nem lenne képes élni számítógépes technológia nélkül, a britek 20, az olaszok 5 százaléka vélekedik így. (index.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (komm.), fogyasztás Tévés nézettséget mérne a GfK is Hamarosan közbeszerzési pályázatot ír ki a Magyar Televízió Rt. műsorai nézettségének mérésére. Az MTV-nél, akárcsak az összes többi hazai közszolgálati és kereskedelmi adónál,
34
eddig az AGB Nielsen szolgáltatta ezeket az adatokat. Magyarország EU-csatlakozását követően azonban az uniós irányelvek miatt szükségessé vált az MTV számára a pályázat kiírása. Az AGB-nek az MTV és az országos kereskedelmi adók százmilliós összeget fizetnek a feladatért, míg a kisebb, tematikus csatornáknak is több tíz milliós tételt jelent a mérés. Szakértők szerint viszont komoly problémát jelenthet, hogy a változás az MTV-nél jelentős bevételkiesést eredményez, mert a piac várhatóan nem fog átállni másik adatra. Ha lesz tender, a GfK Hungária indul rajta – jelezte Bacher János, a társaság területvezetője. Mint mondta: a GfK Európában jelenleg hét országban, közte a Magyarországgal szomszédos Ausztriában és Ukrajnában végez ilyen típusú mérést. Rajtuk kívül viszont további tucatnyi érdeklődő is elképzelhető. Miközben amúgy sehol nem jellemző egyébként, hogy egy adott országban két különböző társaság végezze a mérést, hiszen emiatt az adatok összevetése szinte lehetetlenné válik. Igaz, Lengyelországban például a közszolgálati adó nézettségét más méri, mint a kereskedelmi tévékét. Bacher János szerint vannak olyan lehetőségek, amelyekkel szélesíthetők a szolgáltatások, például a korcsoportokat tekintve. Viszont nem kizárt, hogy a cég piacra lépésének többen is örülnének, sőt elképzelhető, hogy közülük néhányan esetleg átpártolnak a piacra lépőhöz. Már csak azért is, mert korábban többen is úgy vélekedtek, hogy torzít az AGB mérése, amely a tematikus adókat hátrányosan érinti. Érvelésük szerint néhány százalékos eltérés a mérésben bevételkiesést eredményezhet a csatornáknál. A tematikus és kulturális kábeltévék nézettségi aránya egyébként főműsoridőben már több mint 20 százalékos, a reklámtortából viszont nem részesülnek ennek megfelelően. (vg.hu, 2005. 09. 28.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) Az a drága szélessáv A Központi Statisztikai Hivatal 2005 első negyedévére vonatkozó adatai szerint az internetelőfizetések száma meghaladta a 782 ezret, s ez 22 százalékkal több a 2004. első negyedév végi értéknél. A modemes előfizetések száma 4 százalékkal, az ISDN-vonali előfizetések szóma 12 százalékkal, az egyébként is kis részarányt képviselő bérelt vonali előfizetések száma 2 százalékkal csökkent. Növekedett a DSL-vonali előfizetések száma (11 százalék), a kábeltelevíziós internet-előfizetések száma (18 százalék) és a vezeték nélküli előfizetések száma (23 százalék). Az előfizetők 35 százaléka választotta a legalacsonyabb díjszabású modemes telefonvonali csatlakozást, és mindössze 4 százalékuk csatlakozott az internetre ISDN-vonalon. Az előfizetők 33 százaléka DSL-vonalon, 20 százaléka kábeltévén, 5 százaléka vezeték nélküli internet-hozzáférési lehetőségen, 0,6 százaléka bérelt vonalon, 1,2 százaléka pedig egyéb módon csatlakozott a világhálóra. Az összes előfizetéseken belül 2004. IV. negyedévéhez képest tovább csökkent a modemes és az ISDN-vonali, nem változott a bérelt vonali, ugyanakkor tovább növekedett a DSL, a kábeltévés és a vezeték nélküli előfizetések aránya. Az első negyedévben a 304 ezer kapcsolt vonali előfizető 42 millió intemetkapcsolatot létesített, amelynek időtartama megközelítette a 471 millió percet. Míg a létesített kapcsolatok száma 6 százalékkal, addig a kapcsolatok időtartama 20 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Egy kapcsolt vonali előfizető naponta átlagosan 1,5 kapcsolattal 17 percet internetezett. Az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel 2005 első negyedévében elérte a 14 milliárd forintot, amely 9 százalékkal volt több, mint az előző negyedévben és 37 százalékkal több a 2004. első negyedévinél. A piacon 173 internetszolgáltató létezik, 85-tel több, mint egy évvel korábban. (Számítástechnika, 2005. 09. 13., 8. old.) fogyasztás, gazdaság
35
Gazdaság Oroszország – erős reklámpiaci növekedés Az orosz reklámpiac 31,7 százalékkal bővül az idén, a teljes reklámköltések így elérhetik a 5,78 milliárd dollárt – áll a Zenith Optimedia médiaügynökség jelentésében. A televíziós hirdetési piac a reklámtorta 39,1 százalékát (2,261 milliárd dollárt) teszi majd ki. A közterület szelete 932 millió dollárosra várható, míg a printszektor részesedése alig haladja meg a 900 millió dollárt. A hirdetők a különböző magazinokban való megjelenésekre várhatóan 650 millió dollárt költenek ebben az évben. Az internet reklámpiaci részesedése továbbra is alacsony – 55 millió dollár körüli – lesz Oroszországban. (kreativ.hu, 2005. 09. 01.) gazdaság MTV: 1,3 milliárddal költött többet fél év alatt Az év első hat hónapjában 1,3 milliárd forinttal költött többet bevételeinél a Magyar Televízió Rt. a 13,88 milliárdos kiadással 12,53 milliárdos bevétel áll szemben. Ez azt jelenti, hogy mintegy három milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott idén január és június között a társaság, mint az előző év azonos időszakában. A közszolgálati médium az információ szerint ugyanakkor jelentős mértékben fogta vissza kiadásait; a tavalyi első félév 14,96 milliárdjával szemben 16,13 milliárdos büdzsét terveztek erre az időszakra, de végül 13,88 milliárdot költött a társaság. (index.hu, 2005. 09. 02.) gazdaság Csökkent az RTL hirdetési bevétele Európa legnagyobb televíziós társasága, a luxemburgi RTL csoport üzemi eredménye csökkent az idei év első felében, főként a német hirdetési piac zsugorodása miatt. A vállalat továbbra is rossznak látja a hirdetési piac kilátásait. A csoport árbevétele 2,4 százalékkal 2,39 milliárd euróra esett, Németországban – ahol az RTL, a VOX, az RTL II, a Super RTL és az n-tv tartozik a csoporthoz – 3,6 százalékkal 879 millió euróra csökkent az árbevétel. Németországban az 18,6 százalékkal 114 millió euróra, a csoporton belül 2,2 százalékkal 407 millió euróra csökkent az EBITA. Ugyanakkor az adózott eredmény 60 százalékkal 312 millió euróra nőtt az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest. (vg.hu, 2005. 09. 02.) gazdaság Népszerű a mobil-televízió A világ egyik első, a finnországi Helsinkiben lebonyolított kereskedelmi mobil-televíziós próbaüzemének nyilvánosságra hozott eredménye szerint a felhasználók hajlandóak fizetni a népszerű mobil-televíziós szolgáltatásokért. A próbaüzemben résztvevők 41 százaléka szívesen fizetne a mobil-televíziós szolgáltatásért. A felhasználók több mint a fele (58 százaléka) úgy véli, hogy a mobil-televíziós szolgáltatások népszerűek lesznek. A próbaüzem résztvevői havi 4,90 eurót fizettek, de a tesztelők fele a havi 10 eurós díjat is elfogadhatónak tartja. A felhasználók általában a szabott árat részesítették előnyben, bár többüket érdekelte a tartalomfüggő díjszabási modell, azaz amikor a felhasználó egy bizonyos tartalomfajtára, például futballmeccsre vagy autóversenyre fizet elő. „A Helsinkiben lebonyolított próbaüzem tovább erősíti azt a meggyőződésünket, hogy a mobiltelefonokon sugárzott televízió fontos lehetőséget jelenthet” – mondta Richard Sharp, a Nokia Rich Media üzletágának alelnöke. (sg.hu, 2005. 09. 02.) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat 14 ezer per a zeneletöltés miatt Két év alatt ekkorára duzzadt az Egyesült Államokban beperelt internetezők száma, akik engedély nélkül töltötték le és fel digitális dalaikat.
36
Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) még 2003 szeptemberében bejelentette: beperli, és bíróság elé állíttatja azokat az internetezőket, akik illegálisan cserélnek a Világháló segítségével dalokat egymás között. Ezt egy bírói ítélet tette lehetővé: az USA egyik szövetségi bírája még abban az évben úgy döntött, hogy a file-cserélő programok ugyan nem, de az azokat törvénysértő módon alkalmazó felhasználók már büntethetők. Azóta a Legfelsőbb Bíróság másként ítélt: az új döntés szerint a jogsértő állománycserét támogató alkalmazások fejlesztői is felelősségre vonhatók. Április végén újabb 725 ismeretlen letöltő ellen kezdeményezett jogi lépéseket az Amerika Hanglemezkiadók Szervezete (RIAA), aminek következtében az összesen eddig beperelt felhasználók száma átlépte a 10 ezres határt. Az USA-ban az összes polgári peres eljárásnak körülbelül 2,3%-át teszik ki átlagosan az amerikai szervezet által kezdeményezett perek. Mivel átlagosan 3 ezer dolláros pénzbüntetésre ítélték a bűnösnek talált internetezőket, ezért ebből durván 30 millió dollár bevétele származik a hanglemezkiadó szövetségnek. Az RIAA szerint egyértelmű eredménye van a jogi erőfeszítéseiknek: szerintük visszaesett a zenékkel való kalózkodás mértéke. Igaz, a peer to peer hálózaton működő Kazaa felhasználói száma és adatforgalma valóban jelentős mértékben csökkent, mióta a perek beindultak. Ám szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy az online kalózkodás visszaszorulóban lenne, inkább annak a hatása, hogy az emberek más platformokat használnak fel az illegális filecserére. (terminal.hu, 2005. 09. 05.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás Jobbos tévét indít Bencsik A jobboldali televízió műsorát valószínűleg csak DVD-n terjesztik majd. Tévécsatornáknak kezdetben heti négy órányi műsort kínáló „földalatti televíziót” indít a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjének ügyvezetésével működő társaság idén októberben. „Markánsan jobboldali véleményműsor Magyarországon ma nem kap teret” – mondta kezdeményezésükről Bencsik András, aki szerint „a vélemények tükrében van ma minimum ötmillió magyar állampolgár, aki ezt igényli … A választási kampányban aktívan részt akarunk venni: igazából ez lesz a televízió referenciája” – tette hozzá, az arab nyelvű alDzsazíra hírtelevíziót nevezve mintaképüknek, amiért az sajátos nézőpontot felvonultatva tudott ellenpontot képezni a nagy amerikai hírcsatornákkal szemben. A DVTV korongot újságárusoknál 680 Ft-ért lehet kapni, előfizetéssel 660 Ft-ot, a Demokrata előfizetői 480 Ft-ért juthatnak hozzá. A DVTV létrehozói ezentúl előrehaladott tárgyalásokat folytatnak olyan kábelszolgáltatókkal, akik készek a televízió műsorait saját kábelhálózatukban sugározni. Emellett a DVTV adásának bizonyos részei elérhetőek lesznek a világhálón (index.hu, 2005. 09. 06.) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat Nem indul az M3 Bizonytalan időre elhalasztja tervezett hírcsatornájának, az M3-nak az indítását az MTV – jelezte közleményben a társaság. Indoklásuk szerint ennek oka, hogy kérdéses az erre az évre tervezett költségvetési források maradéktalan megérkezése. Az MTV eredeti tervei szerint szeptemberben kezdődött volna a sugárzás. Jelezték: elkészítették a műsortervet, a tulajdonosi testület elfogadta a tervezett csatorna költségvetését, az ORTT pedig nyilvántartásba vette a műsorszolgáltatást. Az adó elindítását 2005-ben mintegy 600 millió forintból finanszírozták volna. (vg.hu, 2005. 09. 07.) gazdaság, tartalomkínálat Rekord online bevétel az amerikai újságoknál Közel negyven százalékkal nagyobb – 1,4 milliárd dolláros – online bevételre számíthatnak az idén az amerikai lapoknál, mint az előző évben – derül ki az eMarketer piackutató társaság előrejelzéséből. A következő években további látványos fejlődésre számítanak a cég
37
szakemberei, így a sajtó online bevételei 2008-ra elérhetik a 2,26 milliárd dollárt. Az Egyesült Államokban a lapkiadók internetes hirdetési bevételeinek növekedési üteme felülmúlja az online reklámpiac bővülési ütemét is, állítják az eMarketer munkatársai. A Veronis Suhler Stevenson (VSS) befektetőcég előrejelzése szerint – évi 17 százalékos bővüléssel – 2009-re világszerte már 69 milliárd dollárt fordítanak netes hirdetésre. (vg.hu, 2005. 09. 07.) gazdaság Ellehetetlenül a pedagógiai szaksajtó? Könnyen lehet, hogy megszűnik a hazai pedagógiai sajtó, mivel az Oktatási Minisztérium véget vet a folyóiratok támogatásának. A rendszerváltozás óta a nagy példányszámú, professzionális szerkesztőségi háttérrel rendelkező szakmai folyóiratok (Magyar Pedagógia, Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Educatio, Támpont) költségeinek kétharmadát – évente megújított megállapodás alapján az Oktatási Minisztérium (OM) megtérítette. A megállapodás előfeltétele lapkoncepció benyújtása volt. Az OM általában jóváhagyólag tudomásul vette a lapterveket, s jelentős összegű támogatás fejében sem szólt bele a lapok szerkesztésébe, legfeljebb témákat javasolt. A többi, mintegy 70-80 pedagógiai témájú vagy pedagógiai témákkal is foglalkozó sajtótermék támogatására évente pályázatot írt ki az OM, mivel a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretén belül nem volt elkülönített forrása a pedagógiai szaksajtónak. Az OM évek óta szakmai kuratóriumot működtetett, amely elosztotta a változó összegű pedagógiai laptámogatási keretösszegeket. A minisztérium ennek a kuratóriumnak a döntéseibe sem szólt bele, a keret 10 százaléka erejéig a miniszternek, illetve a helyettes államtitkárnak jogában állt korrekciókat végrehajtani. A kuratórium által elosztható keretösszeg évről évre csökkent, de azért 2004-ig működött ez a támogatási rendszer. Ám 2005-ben drámai fordulat következett be, mivel az OM, költségvetési megszorításokra hivatkozva, megszüntette mind a kiemelt folyóiratok támogatását, mind a pedagógiához kapcsolódó lapok kuratóriumon keresztüli támogatását. Az OM egyedül a tulajdonában lévő Köznevelés című hetilap finanszírozását vállalja a jövőben. (hvg.hu, 2005. 09. 07.) gazdaság, tartalomkínálat Nevet vált az MTV egyes csatornája Szélesebb közönségre számít a Magyar Televízió egyes csatornája, melynek neve ismét m1, míg a kettes csatornát tematikus csatornaként alakítják át. A két csatorna műsorai az év utolsó négy hónapjában összesen másfél milliárd forintba kerülnek majd. Az m1 – amelynek programja ősszel 37 százalékban tájékoztató, 31 százalékban szórakoztató, 20 százalékban művelődési műsorokból áll – célja továbbra is az lesz, hogy kiszolgálja a társadalom legszélesebb rétegeit, míg az m2-t formateremtő tematikus csatornaként képzeli el a menedzsment. (magyarorszag.hu, 2005. 09. 08.) gazdaság, tartalomkínálat A Viva Tv-n átverték a nézőket – ki a felelős? Egy internetes fórumon augusztus elején kétségbeesetten kért segítséget valaki, mert jelentkezett egy játékra, és egy hónapon át kapott kéretlen SMS-eket, amelyekért neki kellett fizetni darabonként ötszáz forintot. A fiatalember egy játékra jelentkezett a Viva Tv -n. A 1786-os számon kellett válaszolni egy egyszerű kérdésre, s a hirdetés szerint egy Sony játékot lehetett nyerni a válasszal. Az egyszerű tévénéző valószínűleg fel sem figyelt a reklám alatt futó szövegre, hanem elhitte, hogy sorsolás útján esetleg ő is kijöhet győztesen. Pedig a lényeg a gyorsan végigfutó szövegben volt: „Kvíz több kérdéssel * 500 Ft/SMS (ÁFA-val) * előfizetéses szolgáltatás * 4 SMS/hét * leiratkozás a 1786-ra küldött STOP üzenettel * ügyfélszolgálat 328-XXXX.” Miután a hirdetésből ügy lett – vagyis mind a mobilszolgáltatók, mind a hatóságok, valamint
38
a tévétársaság, ahol a hirdetés futott, élénken érdeklődni kezdett –, a szolgáltatást végző Netsize Kft. leállította a spotot. Szóba jöhet a pontatlan, hiányos tájékoztatás, de akár a fogyasztók megtévesztése is. Mindemellett a rendőrség szakvéleményét is várják az állítólagos reklámmal kapcsolatban: az eljárás egyszerű fogyasztóvédelmi ügy, vagy csalásnak is tekinthető. A betelefonálós tévés játékok készítőit – ha külső cég, és nem a tévétársaság készíti – pillanatnyilag nem lehet szankcionálni. Se a fogyasztóvédők, se az ORTT, se a Szerencsejáték Felügyelet, de még a Gazdasági Versenyhivatal sem rendelkezik megfelelő hatósági jogkörrel. (vg.hu, 2005. 09. 09.) gazdaság, szabályozás Piaci alapon az MTV Először készült olyan műsorstruktúra a Magyar Televíziónál (MTV) amelynél a piaci igényeket is szigorúan figyelembe vették. Az MTV egyébként az üzleti tervében szereplő 19 milliárd forint helyett várhatóan majd csak 17 milliárdból gazdálkodhat az idén, miután zárolták a Nemzeti Audiovizuális Archívum kialakítására szánt összeg egy részét. Az MTV négymilliárdos hirdetési bevétellel számol. (vg.hu, 2005. 09. 09.) gazdaság Megvette az Ebay a Skype-ot A Skype internetes telefonhálózata az online kereskedelem nagyágyúja, az Ebay kezébe került 2,6 milliárd dollárért. Az Ebay a szakértők várakozásainak megfelelő összeget fizet a Skype jelenlegi tulajdonosának: az összeg felét készpénzben, a másik felét pedig részvényekben adja át. Mint közismert, a Skype szoftverével az internetezők ingyen beszélhetnek egymással, és olcsón hívhatnak fel mobilszámokat, hagyományos vezetékes számokat, és a cég legfőbb konkurenciája a Google, a Microsoft, az AOL és a Yahoo. Az elmúlt másfél évben az Ebay nagy ütemben bővítette portfolióját: ingatlanok bérbeadásával, online apróhirdetésekkel és az árak és szolgáltatások összehasonlításán alapuló netes vásárlással is foglalkozik. Meg Whitman, az Ebay vezérigazgatója a BBC-nek elmondta, hogy az eBay, PayPal és a Skype kombinálásával kivételesen erős internetes üzleti környetet hozhatnak létre. A Skype szoftvert, amellyel a neten ingyen lehet telefonálni számítógépről számítógépre, eddig 160 millióan töltötték le. (index.hu, 2005. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság, társaság Mindenki internetezni akar Ötödével nőtt az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest a hazai internetelőfizetők száma, megközelítve a 784 ezret – derül ki a KSH jelentéséből. A leglátványosabb fejlődés a telefonvonali szélessávú internet – (ADSL-) kapcsolatok számában következett be, június végén 291 ezer ADSL-felhasználó volt, ez 75 százalékos növekedést jelent éves szinten. A kábelnetes előfizetések száma 56 százalékkal, közel 156 ezerre nőtt az első fél évben. Hasonló mértékű volt a fejlődés a vezeték nélküli elérésekben is, június végén 48,9 ezer ilyen előfizetés volt. A szélessávú internetes kapcsolatok száma 2004 júniusához képest 66 százalékos fejlődéssel elérte a félmilliót, vagyis az összes előfizetés közel kétharmada már ilyen típusú. Tavaly júniusban 46 százalékot tett ki ez az arány. Június végén már 195 internetszolgáltató volt, 107-tel több, mint egy évvel korábban. Az internetszolgáltatási piac erősen koncentrált, az előfizetések 90 százalékát 19 cég mondhatja magáénak. Az internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel az év második negyedében meghaladta a 14,5 milliárd forintot, ez 33 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. (vg.hu, 2005. 09. 12.) gazdaság, fogyasztás
39
Világszerte hódít a szélessáv 1999 és 2003 között évente 25 százalékkal nőtt a vezetékes internetkapcsolattal rendelkezők száma a világ legfejlettebb országaiban. Ennél jóval nagyobb, évi 77 százalékos volt a bővülés a széles sávra előfizetőknél 2000 és 2004 között. A legtöbben – csaknem 100 millióan – az Egyesült Államokban használják a világhálót, az EU 15 korábbi tagállamában 92 millió az internethasználók száma, majd Japán és Dél-Korea következik a sorban. Az OECD tagországai közül a legnagyobb internetes telítettséggel Portugália büszkélkedhet, de a jelentés felhívja a figyelmet, hogy az ibériai ország esetében feltehetően az adat felülbecsléséről van szó. Magas rátát jegyeztek fel Dániában és Hollandiában is, míg jóval átlag alatti a penetráció többek között Magyarországon, Görögországban, Lengyelországban és Szlovákiában. Arányosan a legtöbben Dél-Koreában rendelkeznek szélessávú internettel, a legkevesebben pedig Szlovákiában, Törökországban és Görögországban, de a magyar ráta ezen a téren is átlagon aluli. Az internetezés kifejezetten olcsónak Dél-Koreában, Hollandiában és Új-Zélandon számít. (it.news.hu, 2005. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság Közös tulajdonban a Film + és a Cool Tv Az RTL Klubhoz kapcsolódó IKO-csoport szerezte meg a Cool Tv-t működtető Humor1 Tv Rt.-t. A korábban a Centro Film Kft. többségi és a Vinton Vagyonkezelő Kft. kisebbségi tulajdonában lévő társaság részvényein jelenleg az IKO Production Média Kft. és annak leánycége, a Film + tévécsatornát működtető IKO Kábeltévé Szolgáltató Kft. osztozik 75-25 százalékos arányban. A filmeket kínáló két televízió, valamint a Vinton-csoporthoz tartozó Sport1 és Sport2 között megmarad a korábbi szoros együttműködés, közös csomagban értékesítik például programjukat a kábelszolgáltatóknak. A 20 millió forintos jegyzett tőkéjű Humor1 Rt. tavaly 455 millió forintos árbevétel mellett 163 millió forintos nyereséget ért el. (hvg.hu, 2005. 09. 14.) gazdaság, társaság Üzleti modellek versenye az online zenék piacán David Goldberg, a Yahoo elnökhelyettese úgy véli, hogy a zeneanyagok internetes elérésének előfizetéses rendszere hamarosan kiváltja a cd-vásárlást, és a számok egyenkénti letöltögetését az on-line áruházakból. (Az internetes cég nemrégiben vezette be ilyen szolgáltatását, konkurenseinél sokkal kedvezőbb díjakkal – például 60 dolláros éves előfizetési tarifával.) Ennek a módszernek az az előnye, hogy a havi díjért korlátlanul sok zenéhez juthat hozzá az előfizető, amelyeket letölthet a PC-jére, illetve meghatározott számú másolatot készíthet róluk – például walkmannel való hallgatáshoz. A változások előtt álló legelső akadály a megfelelően nagy tömegű potenciális ügyfél hiánya. Míg a RealNetworks, az AOL, az új Napster együtt 2003-ról 2004-re 750 ezerről csak másfél millióra tudta növelni az előfizetők számát, addig az Apple, az online zeneletöltés vezető cége, 2004-ben a korábbi 4,4 millióról 17,2 millióra növelte az iPod lejátszók értékesített mennyiségét, és 2006-ra 22,2 millió felhasználóval számol. Ennek tükrében nem meglepő, hogy – bár szakértők szerint könnyen megtehetné – nem tervezi előfizetéses szolgáltatás bevezetését, hanem marad a számok egyenkénti megvásárlásának lehetővé tételénél. A második akadály az árakban keresendő. Bár az érdekelt cégek nem nyilatkoznak költségeikről, szakértők úgy tudják, hogy a zenekiadók előfizetőnként havi 6 dollárt kérnek a szolgáltatóktól, amennyiben a vevő csak a PC-jére tölti le az általa bérelt számokat. Ez esetben a „viszonteladók” 10 dollárért értékesíthetik a szolgáltatást havonta és személyenként, ám amennyiben lehetővé teszik a zenék továbbmásolását egy hordozható eszközre, akkor már 8 dollárt kell fizetniük a kiadóknak, ezért a Yahoo piaci megjelenése előtt 15-öt kértek ügyfeleiktől. Az internetes cég most 7 dollárra csökkentette a havi egyéni előfizetői díjat, amit sokan tarthatatlannak tartanak. A Yahoo előnye, hogy ezt a szolgáltatást ajánlhatja 176 millió regisztrált korábbi ügyfelének, illetve hogy a szükséges
40
információtechnológiai háttér a rendelkezésére áll. Ezzel együtt megfigyelők úgy vélik, nem maradhatnak fenn az alacsony árak: amint meglesz a szolgáltatóknál a megfelelő számú ügyfél, emelni fognak (ahogyan azt például a kábeltévé -társaságoknál is megfigyelhettük). Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a zenekiadók nem szívesen néznék „termékeik” árának csökkenését, azaz tőlük nem várható, hogy engednek díjaikból. A Jupiter Networks piackutató jelentése szerint jelenleg a teljes zeneipari értékesítés 2 százalékát képviselik az online előfizetéssel eladott számok, ami 2010-re is csak 12 százalékra megy fel. (it.news.hu, 2005. 09. 14.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) 5 millió forintos bírság a Napi Ász kiadójának A G-Publishing Kft., a Napi Ász c. bulvárlap kiadója a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított – állapította meg a GVH Versenytanácsa. A hivatal jogsértőnek találta, hogy a kiadó által négy héten át a Napi Ász pénteki lapszámaihoz „+99 Ft-os” felár mellett eladott, DVD-nek nevezett felvétel nem DVD, hanem VCD formátum volt. Az újsághoz mellékelt – DVD-nek nevezett – VCD formátumú film lejátszására a régebbi típusú, néhány éve vásárolt DVD készülékek nem mindegyike képes, míg a DVD lemezek lejátszására Magyarországon jelenleg forgalomban levő valamennyi DVD készülék alkalmas. Így a DVD és a VCD használati értéke nem azonos, tehát a kiadó túlértékelte az újság mellett adni kívánt „ajándékot”. Szintén jogsértőnek találták, hogy a kiadó a lapot „verhetetlen áron” szövegezéssel reklámozta, amely a GVH szerint azt jelenti, hogy az adott piacon adott áru a legolcsóbb. Márpedig azokon a piacokon, ahol éles verseny folyik és így a konkurensek folyamatosan változtathatják az áraikat, jogsértés veszélye nélkül nehéz megfogalmazni ilyen elsőbbségi állítást. Ezért a Versenytanács a kiadót 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. (origo.hu, 2005. 09. 15.) gazdaság, szabályozás 4,2 milliárdért adott el részvényeket a Google Sikerrel értékesítette 14,16 millió részvényét darabonként 295 dolláros árfolyamon a Google, a világ egyik legismertebb internetes keresőprogramját üzemeltető amerikai vállalkozása. A Google 4,17 milliárd dollárt szerzett részvényei eladásából. A pénzre a Google-nak elsősorban új termékek kifejlesztésére volt szüksége, de finanszíroz majd újabb felvásárlásokat is, megtartandó pozícióelőnyét a Yahoo!-val és az eBay-vel szemben. A Google pár hete ünnepelte egyéves tőzsdei szereplését. Egy évvel ezelőtt papírja bevezetésekor 85 dollár volt az árfolyama, a kereskedés első napja után már több mint 100 dollár, majd idén júliusban csaknem 315 dollár. Más jelentősebb amerikai részvény árfolyama még csak megközelíteni sem tudta teljesítményét. A Google részvényeinek összértéke 79,6 milliárd dollár. Az idei év első felében a cég a forgalma – ennek 98 százaléka reklámbevétel – 2,6 milliárd dollár volt. Tavaly egész évben 3,19 milliárd dollárra növelte a bevételét a 2003-as 1,46 milliárdról, az adózott eredményét pedig 399 millió dollárra 106 millióról. (origo.hu, 2005. 09. 15.) gazdaság Átalakítja a nézői szokásokat a szélessávú IPTV A londoni Lovelace Consulting tanulmánya szerint az IPTV – a szélessávon bármikor letölthető tévéadás – öt éven belül felborítja a televíziózásról alkotott jelenlegi képet. Napjainkban körülbelül két és félmillió előfizetője van a különböző IPTV-szolgáltatóknak. Szakértők szerint ez a szám 2010-re a tízszeresére fog nőni, az IPTV-ágazat 10 milliárd dolláros volumenűre bővül. A tanulmány egyik szerzője szerint a digitális tévéműsorok ugyanazon protokollon keresztüli továbbítása, amely jelenleg az internet alapját adja, kiveszi majd az irányítást a szolgáltatók
41
kezéből, vagyis az IPTV hamar alkalmazkodni fog a web tulajdonságaihoz. (transindex.ro, 2005. 09. 15.) fogadtatás (komm.), fogyasztás, gazdaság Rengeteget keresnek az internetes telefonáláson Az internetes telefonszolgáltatásból (VoIP) származó bevétel világszerte 18 százalékkal, 614 millió dollárra nőtt a második negyedévben az év első három hónapjához képest – tette közzé az Infonetics Research piackutató cég. Éves szinten még látványosabb, 55 százalékos bevételnövekedést értek el a VoIP-szolgáltatók világszerte. Az előrejelzések szerint a szegmens bevétele 2008-ra elérheti az 5,7 milliárd dollárt. Észak-Amerikában az otthoni és a kis irodai VoIP-felhasználók száma a tavalyi 1,1-ről 2008-ra 24,3 millióra nő, évente több mint hatmillió internetes telefonelőfizetőre tesznek szert a szolgáltatók 2006 és 2008 között. (vg.hu, 2005. 09. 19.) fogyasztás, gazdaság Csökken a moziba járók száma Elfogadta a fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága a Budapest Film Rt. 3,2 millió forintos veszteséget tartalmazó első félévi beszámolóját. Az önkormányzati tulajdonú cég döntően a mozi piac általános recessziójával indokolta a veszteséget. Az általános mozi piaci recesszióval szemben egyedül a videó-DVD üzletág vette fel eredményesen a harcot. A cég mozijait az első félévben mintegy 1,1 millióan látogatták, ez a szám 9,4 százalékkal alacsonyabb a múlt év hasonló időszakánál. A Budapest Film mozijaiban a látogatók több mint fele az amerikai, 25 százaléka az európai, 15 százaléka pedig a magyar alkotásokra vett jegyet. A bruttó átlagos helyárak tekintetében a Mammut mozi továbbra is őrzi árdiktáló szerepét. A beszámoló szerint annak ellenére, hogy itt a legmagasabbak a helyárak, a látogatószám a Westend után a második legkisebb mértékben (11 százalék) csökkent. (index.hu, 2005. 09. 20.) gazdaság, fogyasztás A filmstúdiók maguk küzdenek a kalózok ellen Saját technológiai fejlesztésekkel lehetetlenítené el a filmkalózok dolgát hat nagy hollywoodi stúdió, amelyek közös nonprofit céget hoztak létre az ügy érdekében. A Motion Picture Laboratories, röviden Movielabs olyan nagy neveket tömörít, mint a Disney, a Warner, a Sony Pictures vagy a Fox. A hat nagy stúdió által alapított Los Angeles-i székhelyű szervezet a kalózkodás elleni technológiai megoldásokat fejleszt majd, mivel a filmszakma elégedetlen azzal, amit a szórakoztatóelektronikai ipar jelenleg nyújtani tud – adta hírül a Reuters. A Movielabs a mozitermekbe bevitt kamerákat detektáló biztonsági berendezéseket, másolásvédelmi technológiákat és a kalózkópiák internetes terjesztését ellehetetlenítő szoftveres és hardveres megoldásokat dolgoz majd ki a megrendelők számára. A hat filmgyár az MTI információja szerint az első évben 30 millió dolláros költségvetést biztosít majd a társaságnak. A Motion Picture Assotiation of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben a kalózkodás miatt, és ez a szám még nem is tartalmazza az online fájlmegosztással okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő majd, miközben egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések egyre nehezebben térülnek meg. (origo.hu, 2005. 09. 20.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), gazdaság, technológia Dől a pénz a magyar filmgyártásba Megháromszorozódott Magyarországon a filmgyártásra fordított összeg az év eddig eltelt időszakában az előző esztendő egészéhez képest – derül ki a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából. Az idén eddig több mint 22,3 milliárd forintot költöttek külföldi és hazai
42
produkciókra a 2004-es egész évi 7,4 milliárd után. A legnagyobb mértékben, több mint hatszorosára, a külföldi bérmunkák összege nőtt: míg tavaly 1,76 milliárdot költöttek így el, az idén eddig közel 11 milliárd forintot. A magyar alkotások esetében is mintegy 1,5 milliárdos növekedés figyelhető meg, miközben a készített filmek száma 68-ról 85-re emelkedett. A külföldi bérmunkában és a koprodukcióban készült filmekből öttel készült több alkotás, mint 2004-ben. A filmgyártás felfutása nagyban köszönhető a 2004-ben életbe lépett filmtörvénynek, amely húszszázalékos adókedvezményt biztosít az itt gyártó külföldi producereknek. A kedvezmények és az alacsonyabb költségek miatt Kelet-Európa az utóbbi években egyre nagyobb konkurenciát jelent a hollywoodi álomgyárosoknak is. Tolmár Tamás, a Mafilm vezérigazgatója úgy véli, mentőövet jelent az idei év a magyar filmipar számára. Mint mondta: jó hatással voltak a bejövő bérmunkák, de érezhetően megnövekedett a magyar filmek száma is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kedvező elmozdulás ellenére nem növekedett a profittermelő képesség, Magyarország ugyanis csak komoly kedvezményekkel, alacsony árakkal tudja versenyképességét fenntartani. A legjobban egyébként a díszletépítők keresnek. A Mafilm Rt. működésével kapcsolatban a vezérigazgató jelezte: a társaság jelentősen jobb évet zár az idén, mint 2004-ben. Mint mondta: várhatóan 30-35 százalékkal, 2 milliárd forint fölé emelkedik a cég árbevétele. A legjelentősebb, mintegy 50 százalékos növekedést a magyar filmek produkálták a Mafilmnél. Tolmár Tamás az épülő új filmstúdiókkal kapcsolatban jelezte: szerinte azok jól megférnek majd egymás mellett. (vg.hu, 2005. 09. 20.) gazdaság, fogadtatás (komm.) Csak most kezdődnek a leépítések a BBC-nél Nincs még vége az átalakításnak és a költségcsökkentési programnak azzal, hogy ötezer munkatárs elbocsátását tervezik a BBC-nél – jelezte Mark Thompson. A brit közszolgálati televízió vezérigazgatója a The Guardiannek adott interjújában elmondta, jelenleg is egyeztet a szakszervezetekkel a további leépítésekről. Elképzelhető az is, hogy egyes helyeken mintegy felével csökkentik az állományt. A leépítésekkel évi 355 millió fontot igyekeznek megspórolni. (vg.hu, 2005. 09. 21.) gazdaság, társaság Még több online hirdetés Harmadával, 12,9 milliárd dollárra nő az idén az Egyesült Államok online reklámpiaca 2004hez képest. Az eMarketer piackutató cég adatai szerint négy év múlva már közel tízmilliárddal többet, 22,3 milliárd dollárt fordítanak majd internetes hirdetésre az USA-ban. A növekedés tavaly és ebben az évben is a legdinamikusabb éves összehasonlításban: 32,5, illetve 33,7 százalék. A piackutató cég munkatársai 2008 és 2009 között egyébként már csak 10,4 százalékos bővülést várnak az amerikai internetes reklámpiacon. (vg.hu, 2005. 09. 21.) gazdaság 2007-re 100 megabites hozzáférést ígérnek Londonban Egy brit internet szolgáltató hamarosan beindítja 10 Mbps-os szélessávú csomagját, és az árcsökkentés mellett 2007-re még nagyobb, akár 100 megabites hozzáférést is biztosít majd a londoniaknak.
A Telewest a napokban tette közzé terveit weboldalán, amelyből kiderül, hogy az elkövetkezendő hónapokban több emelést is terveznek, és emellett csökkentik az előfizetési díjat. A 10 Mbps-os szolgáltatás kezdetben Skóciában lesz elérhető, Londonban a következő év elején, míg a szigetország többi részén 12 hónapon belül. A legnagyobb újítás azonban a 100 megabites hozzáférés lesz, amely a vállalat ígérete szerint már 2006 végére valósággá válik, először a főváros lakói számára. A ZDNet tudósítása szerint 50 és 100 Mbit közötti
43
sebességről van szó, aminek elérését az új hálózati eszközök teszik majd lehetővé. (sg.hu, 2005. 09. 25.) gazdaság, technológia Marad az alulfinanszírozottság a tévéknél és a rádiónál 2006-ban is A közmédiumok unió-konform normatív finanszírozási modellje még mindig nem készült el, noha kidolgozásáról még tavaly nyáron határozott a Medgyessy-kormány. A jövő évi büdzsé elfogadását követően vélhetően 2006-ban már nem lesz normatív finanszírozása az intézményeknek. Az, hogy az előirányzott források nem elegendőek, az MTV esetében érzékelhető leginkább. Rudi Zoltán tévéelnök tájékoztatása szerint az MTV idei üzleti terve 19 milliárd forinttal számolt, de eddig csupán 16,5 milliárd érkezett meg az intézményhez. Ha nem utalják a hiányzó forrásokat, rákényszerülhetnek az adásidő csökkentésére és egyes szórakoztató műsorok leállítására. A Duna TV gazdasági alelnöke szerint minimálisan az inflációval növelt idei közel nyolcmilliárdos keretükre számítanak jövőre. Szekeres László közölte, hogy idén 6 milliárdot kaptak üzembentartási díj címén, 420 milliós koncessziós díjat, 1,3 milliárdot pedig a sugárzási költségekre, amelyet át is utalnak az Antenna Hungáriának. A közrádió kuratóriumának elnöke, Gellért Kis Gábor tájékoztatása szerint idén az 5 milliárdos sugárzási díjjal együtt 13,6 milliárd áll az MR rendelkezésére, jövőre ezt az összeget szeretnék megkapni az infláció mértékével növelve. (nepszava.hu, 2005. 09. 26.) gazdaság Egy év alatt 26%-kal nőtt az internetes hirdetési piac Az IAB adatai szerint az idei első félévben a hirdetők 5,8 milliárd dollárt költöttek internetes reklámokra, ami 26%-kal magasabb az egy évvel korábbi adatoknál. Ebből a keresési eredményekhez kapcsolódó reklámok 2,3 milliárdot, vagyis mintegy 40%-ot tettek ki, míg az apróhirdetések aránya 20, az oldalak felső sávjában megjelenőké pedig 18% volt. Abszolút értékben mindhárom kategória növekedett, miközben az egyedüli visszaesést, 9-ről 5%-ra a teljes weboldalakat szponzoráló reklámokra költött pénzösszegek esetében regisztrálták. A leggyorsabban növekvő, ám egyelőre még csak 8%-ot kitevő szegmens a hangos és mozgóképes online reklámoké volt. (prim.hu, 2005. 09. 27.) gazdaság 9 millió dolláros legális fejlesztésbe kezd a BitTorrent Közel 9 millió dolláros tőkét kapott a BitTorrent állománycserélőt fejlesztő Ashwin Navin és Bram Cohen a DCM-Doll Capital Management kockázati befektetőtől, hogy kidolgozza a – jelenleg inkább illegális állománycserére használt – hálózati protokoll licencelhető változatát. A BitTorrent jelenleg a második legnépszerűbb P2P-szoftver, a CacheLogic piackutató vállalat adatai szerint körülbelül 33%-os részesedéssel rendelkezik. Az első helyen az eDonkey található 50%-kal. A Bittorrent specialitása a nagy állományok rendkívül gyors terjesztése. „Fizetős és reklámokat is tartalmazó anyagokat akarunk terjeszteni a technológiával” – magyarázza lépésüket Navin. A BitTorrent filmkiadókkal és jogtulajdonosokkal tárgyalna filmek netes terjesztésével kapcsolatosan. A BigChampagne adatai szerint augusztusban 9,6 millióan jelentkeztek be egyidőben az P2P-hálózatokba – tavaly ugyanekkor 6,8 millió volt az egyszerre feljelentkezettek száma. (transindex.ro, 2005. 09. 27.) gazdaság, fogyasztás, technológia Legfőbb ügyészi bírálat a Mozgókép Közalapítványnak Az NKÖM még ebben az évben benyújtja tartalmi elemeket is érintő javaslatát a filmtörvény módosítására, amely összeférhetetlenségi szabályokról is rendelkezik. Uniós jogharmonizációs szempontú felülvizsgálatról van szó, emellett el kell végezni az
44
összeférhetetlenségi szabályok pontosítását és a nemzeti filmvagyon fogalmának kiegészítését – mondta Schneider Márta helyettes államtitkár az Országgyűlés kulturális bizottságában. Schneider Márta rámutatott arra: a filmtörvény nyomán az idén összesen több mint 22 milliárd forint „forgott be ebbe a szférába”, amely 300 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. Befejeződött a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) ügyészi törvényességi felügyeleti vizsgálata, a vizsgálat megállapításai szerint az MMK a központi költségvetési támogatás szétosztásánál nem követ egységes értékelési elveket, döntései nem kiszámíthatók és nem átláthatóak. Sem a szervezeti és működési, sem a támogatási szabályzat nem tartalmaz rendelkezést a támogatások odaítélésének cél- és feltételrendszerére, az egyes szakkollégiumok javaslattevő jogkörüket túllépve, a kuratórium hatáskörébe tartozó kérdésekről is döntenek. Az említett és a vizsgálat során feltárt egyéb „törvénysértő mulasztás és gyakorlat miatt az ügyészség felszólalást nyújtott be” az MMK kuratóriumának elnökéhez, és jelezte az alapítóknak az alapító okirat módosításának indokoltságát. (hvg.hu, 2005. 09. 27.) gazdaság, szabályozás Tévés nézettséget mérne a GfK is Hamarosan közbeszerzési pályázatot ír ki a Magyar Televízió Rt. műsorai nézettségének mérésére. Az MTV-nél, akárcsak az összes többi hazai közszolgálati és kereskedelmi adónál, eddig az AGB Nielsen szolgáltatta ezeket az adatokat. Magyarország EU-csatlakozását követően azonban az uniós irányelvek miatt szükségessé vált az MTV számára a pályázat kiírása. Az AGB-nek az MTV és az országos kereskedelmi adók százmilliós összeget fizetnek a feladatért, míg a kisebb, tematikus csatornáknak is több tíz milliós tételt jelent a mérés. Szakértők szerint viszont komoly problémát jelenthet, hogy a változás az MTV-nél jelentős bevételkiesést eredményez, mert a piac várhatóan nem fog átállni másik adatra. Ha lesz tender, a GfK Hungária indul rajta – jelezte Bacher János, a társaság területvezetője. Mint mondta: a GfK Európában jelenleg hét országban, közte a Magyarországgal szomszédos Ausztriában és Ukrajnában végez ilyen típusú mérést. Rajtuk kívül viszont további tucatnyi érdeklődő is elképzelhető. Miközben amúgy sehol nem jellemző egyébként, hogy egy adott országban két különböző társaság végezze a mérést, hiszen emiatt az adatok összevetése szinte lehetetlenné válik. Igaz, Lengyelországban például a közszolgálati adó nézettségét más méri, mint a kereskedelmi tévékét. Bacher János szerint vannak olyan lehetőségek, amelyekkel szélesíthetők a szolgáltatások, például a korcsoportokat tekintve. Viszont nem kizárt, hogy a cég piacra lépésének többen is örülnének, sőt elképzelhető, hogy közülük néhányan esetleg átpártolnak a piacra lépőhöz. Már csak azért is, mert korábban többen is úgy vélekedtek, hogy torzít az AGB mérése, amely a tematikus adókat hátrányosan érinti. Érvelésük szerint néhány százalékos eltérés a mérésben bevételkiesést eredményezhet a csatornáknál. A tematikus és kulturális kábeltévék nézettségi aránya egyébként főműsoridőben már több mint 20 százalékos, a reklámtortából viszont nem részesülnek ennek megfelelően. (vg.hu, 2005. 09. 28.) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) MTV – a trendivé válásról beszélt az elnök A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján Rudi Zoltán szeptember 27-én arról tartott előadást, hogyan lehet a köztévé trendi. Az elnök szerint ezt csak a minőségi szórakoztatással lehet megteremteni, de sokat segíthet a MTV tematikus csatornáinak elindítása is. Rudi Zoltán elmondta azt is, hogy a trendivé válás feltétele, hogy a köztévé csatornái más értékeket nyújtsanak, mint a kereskedelmi televíziók. Az MTV éppen ezért műsorpolitikájában az információ-közlésre, az igényes szórakoztatásra és a művelődésre épít. Az MTV felmérése szerint a 18 év felettiek 75 százaléka a köztévé adásaiból szerzi be az
45
információkat. Az elnök azokra a kritikai megjegyzésekre is reagált, miszerint a köztévé drága és kevés nézője van. Rudi Zoltán elmondta: az M1 és az M2 csatornák működésére évi 16-19 milliárd forint szükséges, ami személyenként 1900 forintot jelent évente, azaz napi lebontásban egy állampolgárnak öt forintjába kerül, hogy nézheti a két csatornát. (kreativ.hu, 2005. 09. 28.) gazdaság, fogadtatás (komm.) 2006 a digitális tévé éve lehet Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre –, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta. Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – mondta el Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője. Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek. „A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az ORTT nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. (fn.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.), gazdaság, szabályozás, tartalomkínálat, technológia
46
Az a drága szélessáv A Központi Statisztikai Hivatal 2005 első negyedévére vonatkozó adatai szerint az internetelőfizetések száma meghaladta a 782 ezret, s ez 22 százalékkal több a 2004. első negyedév végi értéknél. A modemes előfizetések száma 4 százalékkal, az ISDN-vonali előfizetések szóma 12 százalékkal, az egyébként is kis részarányt képviselő bérelt vonali előfizetések száma 2 százalékkal csökkent. Növekedett a DSL-vonali előfizetések száma (11 százalék), a kábeltelevíziós internet-előfizetések száma (18 százalék) és a vezeték nélküli előfizetések száma (23 százalék). Az előfizetők 35 százaléka választotta a legalacsonyabb díjszabású modemes telefonvonali csatlakozást, és mindössze 4 százalékuk csatlakozott az internetre ISDN-vonalon. Az előfizetők 33 százaléka DSL-vonalon, 20 százaléka kábeltévén, 5 százaléka vezeték nélküli internet-hozzáférési lehetőségen, 0,6 százaléka bérelt vonalon, 1,2 százaléka pedig egyéb módon csatlakozott a világhálóra. Az összes előfizetéseken belül 2004. IV. negyedévéhez képest tovább csökkent a modemes és az ISDN-vonali, nem változott a bérelt vonali, ugyanakkor tovább növekedett a DSL, a kábeltévés és a vezeték nélküli előfizetések aránya. Az első negyedévben a 304 ezer kapcsolt vonali előfizető 42 millió intemetkapcsolatot létesített, amelynek időtartama megközelítette a 471 millió percet. Míg a létesített kapcsolatok száma 6 százalékkal, addig a kapcsolatok időtartama 20 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Egy kapcsolt vonali előfizető naponta átlagosan 1,5 kapcsolattal 17 percet internetezett. Az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel 2005 első negyedévében elérte a 14 milliárd forintot, amely 9 százalékkal volt több, mint az előző negyedévben és 37 százalékkal több a 2004. első negyedévinél. A piacon 173 internetszolgáltató létezik, 85-tel több, mint egy évvel korábban. (Számítástechnika, 2005. 09. 13., 8. old.) fogyasztás, gazdaság Prostitúció a teletexten – Gyermek-szexhirdetések A Privát Kopó Magazin lapigazgatója, Valencsik Ferenc közlése szerint: forró vonalukon több gyanakvó szülő tett bejelentést, miszerint a gyerekek valahonnan rendre feltöltőkártyát szereznek, és állandóan a TV2 teletextjén lógnak. A lap munkatársai elkezdtek nyomozni, két hónapon át figyelemmel kísérték a teletext-oldalakat, és inkognitóban találkoztak hat, hirdetést feladó gyereklánnyal is. Kiderült: a 11–14 éves kislányok mindegyike prostitúciót folytat, miután szüleik nem tudnak, vagy nem akarnak megvenni nekik mindent, amit szeretnének. A megkérdezett kislányok nem szoktak védekezni, és többnyire 40-55 éves férfiakkal kerültek össze. Egy, a magazin által megszólaltatott régi chatelő szerint másfél-két éve jelentek meg mindenféle ordenáré szexhirdetések a teletexten, amelyek idővel egyre jobban eldurvultak. Hivatásos prostituáltak, korosodó pedofilok éppúgy nyíltan hirdettek itt, mint például az állatszexet vagy családi gruppenszexet ajánlók. A lapigazgató szerint a teletextes chat hihetetlen forgalmat bonyolított. A havi mintegy 40-50 ezer üzenetet alapul véve ez havi mintegy negyven milliós bevételt jelenthet a csatornának. Az ügyben megszólaló médiajogászok egytől egyig hangsúlyozták: a teletextre felkerülő brutális tartalmakért egyértelműen a szolgáltató, azaz az adott tévécsatorna az elsőrendű felelős. Valencsik azt állítja, cikkük megjelenése előtt a tv2 vezetésének háromoldalas levélben leírták mindezt, és kérték a csatorna véleményét arról, ami ott zajlik. Választ nem kaptak. Utána hetekig rögzítették az sms-eket, de sajnos semmi nem változott. A csatorna utólag azzal védekezett, hogy automatikus rendszer szűri az sms-eket, és ők különben is rendre kiírták: a felkerülő tartalmakért nem vállalnak felelősséget. A nyomozók tapasztalatai szerint viszont bármilyen felküldött üzenet azonnal megjelent a falon, ha nem volt sok várakozó. Ugyanakkor a többi tévécsatorna chat-klubjait keményen szűrik, azokra semmilyen szexhirdetést nem engednek fel. Augusztus végén megjelent cikknek némi visszhangja lett, ezért a tv2 nyilatkozatában elítélte azokat, akik szexhirdetésre használják a chatoldalait, majd
47
az ilyen szövegek le is kerültek a képernyőről, a szelekció immár hatékonyan működik. Az ORTT szóvivője, Vékony Éva az esettel kapcsolatban közölte: a testület, bár elvileg felelős a teletexten megjelenő tartalomért, mindazonáltal tételes médiatörvényi rendelkezés hiányában eddig nem járt el teletexten megjelenő tartalommal kapcsolatosan, de vizsgálják a problémát. Ha a teletexten törvényileg köztudottan tiltott szexhirdetések, sőt gyermekszexhirdetések találhatók, az Vékony Éva tájékoztatása szerint a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírásait is sérti, amelynek megállapítása a Fogyasztóvédelmi Felügyelet hatásköre. Kolozsi Sándor, a FVF Reklám és E-kereskedelmi Osztályának vezetője kérdésünkre azt mondta, nem is hallott a szexchat-problémáról, bejelentés máig nem érkezett erről hozzájuk, az újságírói telefonhívás sem számít annak, s bár tisztük lenne a teletextek figyelése is, ők alapvetően a nyomtatott sajtóra koncentrálnak, de azért utánanéznek az ügynek. Felvetődik a szervezett bűnözésről, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló törvénynek a megsértése is, mely szerint „Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni”. Ennek vizsgálata a rendőrség hatásköre. A BRFK hosszú huzavona és vizsgálatmegtagadás után eljárást indított a szexhirdetés közzétevője ellen, ugyanakkor a veszélyeztetett gyerekek érdekében a gyermekvédelem nem indít vizsgálatot. Az internetes rendőrségnek elvileg ugyanúgy hatásköre a teletextek vizsgálata, mint az elektronikus vagy a nyomtatott sajtóé, de ez eddig nem tartozott a kiemelten veszélyes területek közé. A TV2 nyilatkozata „ (…) A TV2 Text 801. oldalán SMS Chat Info címmel olvashatóak a moderálási elveink, illetve a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos szabályok, tehát a felhasználó számára biztosítjuk, hogy pontosan megismerje, milyen lehetőségei vannak a chatoldalakon. A szűrést folyamatosan finomítjuk, egyre kevesebb csúnya kifejezés csúszhat át a rendszeren. Számos esetben a gyaníthatóan mögöttes tartalommal rendelkező sms-ek megfogalmazása teljesen hétköznapi. Ilyen esetekben nehéz valakit megfelelő indokkal kitiltani. A TV2 elítéli azokat, akik a Privát Kopó augusztus 26-án megjelent cikkében felvetett sms-forgalomban részt vettek. Sajnáljuk, hogy éppen a párkeresést segítő interaktív felületet egyesek szexuális szolgáltatások felkínálására, illetve elfogadására használják, kiszorítva az oldal eredeti céljának megfelelő sms-forgalmat. Úgy véljük, hogy az eset mögött olyan társadalmi – ezen belül is egzisztenciális, értékrendbeli – problémák merülnek fel, amelyekért a TV2 nem tehető felelőssé (….) A TV2 eddig is és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az általa működtetett médiafelületét rendeltetésének megfelelően használják. (hetek.hu, 2005. 09. 16.) szabályozás, gazdaság
48
Rendezvény Szabó István életműdíja A hollandiai Vlissingen városában rendezik meg a Film by the Sea elnevezésű nemzetközi fesztivált, amelynek retrospektív programját Szabó István munkásságának szentelik. Az Oscar-díjas magyar rendezőtől tíz film látható, s Szabó István a holnapi díjkiosztó ünnepségen átveszi a rendezvény életműdíját. Emellett a versenyprogramban Koltai Lajos Sorstalanság című filmje is szerepel. További filmes hír, hogy az Európai Filmakadémia nyilvánosságra hozta a 2005-ös nevezések listáját, amelyre Mészáros Márta A temetetlen halott című alkotása került fel, Cakó Ferenc Randevú című animációs filmje a rövidfilmes listán szerepel, Szabó István Csodálatos Júlia című produkciója pedig a Jameson-közönségdíj jelöltjei között van tíz vetélytárssal a legjobb európai rendező kategóriában. (vg.hu, 2005. 09. 16.) fogadtatás (díj), rendezvény NHH konferencia a szabályozó hatóságok változó szerepéről „A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) meg akarja őrizni vezető szerepét a régióban és támogatni akarja az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok hírközlési hatóságait a felkészülésben” – mondta Pataki Dániel az NHH elnöke 2005. szeptember 15-én, a „A nemzeti hatóságok változó szerepe” c. konferencián. A 12 európai hatóság vezetőinek és szakembereinek, valamint a hazai hírközlési piac szereplőinek részvételével zajló két napos budapesti konferencián Pataki elmondta, hogy minden európai hatóságnak, és így természetesen az NHH-nak is, készen kell állnia az európai szabályozási rendszer felülvizsgálatára és a várhatóan azt követő átalakulásra, valamint a rendkívüli gyorsaságú technológiai változásokra. Francis Gutierrez az amerikai szabályozó hatóság, az FCC vezető szakértője kiemelten fontosnak nevezte a szabályozásban a rugalmasságot, a gyorsaságot és az átgondoltságot. Kip Meek az angol OFCOM tanácsának tagja, aki 2006. január elsejétől az európai szabályozó hatóságokat tömörítő ERG (European Regulators Group) elnöke lesz, nagyon fontosnak nevezte a hatóságok munkájában azt a mérlegelést, ami ahhoz szükséges, hogy el lehessen dönteni, hogy a piac és a fogyasztók érdekében kell-e egyáltalán szabályozni egy piacot. Elmondta, hogy az OFCOM egyre inkább arra törekszik, hogy a konkrét kérdésekben, a tartósan fennmaradó szűk keresztmetszetek okozta problémák feloldásában a legcélszerűbb megoldást válassza – függetlenül attól, hogy ehhez az infrastruktúra, vagy a szolgáltatás alapú verseny támogatása-e a legcélszerűbb. (terminal.hu, 2005. 09. 19.) szabályozás, rendezvény Ottawában is díjazták a Nyóckert! Újabb rangos elismerésben részesült a Nyócker!, fődíjat kapott az Ottawában rendezett animációs szemlén. Az Ottawában rendezett fesztivál Észak-Amerika legnagyobb animációs szemléje. Az egész estés animációk versenyében induló Nyócker! a fesztivál művészeti vezetőjének beszámolója szerint azonnal a közönség kedvencévé vált, a nézők mindkét vetítésen hatalmas ovációval fogadták Gauder Áron és Novák Erik filmjét. A Nyócker! az elmúlt három hónap során Európa, Ázsia és immár Amerika legrangosabb animációs fesztiváljain nyerte el az év legjobb egész estés animációjának járó díjat. A film legutóbb Koppenhágában, Helsinkiben és Torontóban szerepelt, a közeljövőben pedig Varsóban, Vancouverben és Sao Paoloban vetítik. (mtv.hu, 2005. 09. 26.) fogadtatás (díj), rendezvény
49
Szabályozás Aláírták az új Magyar Reklámetikai Kódexet Huszonkét társadalmi szervezet elnöke aláírásával hitelesítette az új Magyar Reklámetikai Kódexet. A szakmai szervezetek vezetői aláírásukkal fejezték ki tagságuk felé, hogy képviselni fogják a Kódexben megfogalmazott értékeket – tájékoztatta a reklámszövetség az Indexet. A hazai kommunikációs szakma – az MRSZ Reklámetikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület által kezdeményezett és koordinált módosításokkal – a 2001ben már aláírt kódexet modernizálta, annak alapelveit közelítve az Európai Unióban megfogalmazott etikai irányelvekhez. Az új kódexben külön cikkelyt kaptak az egyes áruk reklámozásával kapcsolatos szabályok, és még ezek között is kiemelten szerepel az élelmiszerek reklámozásának kérdésköre. Külön cikkely született az internetes és egyéb elektronikus úton küldött reklámüzenetekkel kapcsolatban, és a társadalmi célú reklámokat illetően. A szakma ezen kívül a Kódex számos pontosításával, kisebb kiegészítésével szeretné elérni a még hatékonyabb etikai szabályozást. (index.hu, 2005. 09. 30.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), szabályozás 14 ezer per a zeneletöltés miatt Két év alatt ekkorára duzzadt az Egyesült Államokban beperelt internetezők száma, akik engedély nélkül töltötték le és fel digitális dalaikat. Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) még 2003 szeptemberében bejelentette: beperli, és bíróság elé állíttatja azokat az internetezőket, akik illegálisan cserélnek a Világháló segítségével dalokat egymás között. Ezt egy bírói ítélet tette lehetővé: az USA egyik szövetségi bírája még abban az évben úgy döntött, hogy a file-cserélő programok ugyan nem, de az azokat törvénysértő módon alkalmazó felhasználók már büntethetők. Azóta a Legfelsőbb Bíróság másként ítélt: az új döntés szerint a jogsértő állománycserét támogató alkalmazások fejlesztői is felelősségre vonhatók. Április végén újabb 725 ismeretlen letöltő ellen kezdeményezett jogi lépéseket az Amerika Hanglemezkiadók Szervezete (RIAA), aminek következtében az összesen eddig beperelt felhasználók száma átlépte a 10 ezres határt. Az USA-ban az összes polgári peres eljárásnak körülbelül 2,3%-át teszik ki átlagosan az amerikai szervezet által kezdeményezett perek. Mivel átlagosan 3 ezer dolláros pénzbüntetésre ítélték a bűnösnek talált internetezőket, ezért ebből durván 30 millió dollár bevétele származik a hanglemezkiadó szövetségnek. Az RIAA szerint egyértelmű eredménye van a jogi erőfeszítéseiknek: szerintük visszaesett a zenékkel való kalózkodás mértéke. Igaz, a peer to peer hálózaton működő Kazaa felhasználói száma és adatforgalma valóban jelentős mértékben csökkent, mióta a perek beindultak. Ám szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy az online kalózkodás visszaszorulóban lenne, inkább annak a hatása, hogy az emberek más platformokat használnak fel az illegális filecserére. (terminal.hu, 2005. 09. 05.) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás Az ORTT elmarasztalta a TV2-t Az ORTT Panaszbizottsága megállapította, hogy a TV2 Aktív című műsora valótlanságokat állított a 2005. augusztus 1-jén levetített műsorában, és megsértette az 1996. évi I. törvény 4.§-ban meghatározott, médiára szóló rendelkezéseket. Ezzel kapcsolatban a testület helyreigazításra kötelezte a műsor készítőit. Az ujpestfc.hu értesülése szerint a TV2 megfellebbezi a döntést, amelyről másodfokú ítélet a későbbiekben születhet.
50
A műsorban a Diósgyőri VTK – Újpest FC labdarúgó-mérkőzésről és a szurkolókról mutattak be riportot. (mno.hu, 2005. 09. 06.) szabályozás Szerzői jog, irodalom és a net: fogynak a legális szerzők Kritikusai szerint a hatályos szerzői jogrendszer túlságosan merev: még akkor is megköti a szerző kezét, ha az illetőt nem érdekli a műve sorsa, vagy kifejezetten célja a mű szabadon felhasználhatóvá tétele. A szabályozás szerint ma minden létrejött művet automatikusan megillet a szerzői jogi védelem, mely a szerző engedélye híján automatikusan megtiltja a mű átdolgozását, felhasználását, terjesztését, többszörözését. A szerzőt személyhez fűződő, illetve vagyoni jogok illetik meg: ezek közül az elsőről a szerző még saját akaratából sem mondhat le, viszont nem is ruházhatja át másra. A túlszabályozás és a kalózkodás kibékítésére alkalmas eszköznek látszik a kaliforniai Stanford Egyetem jogászprofesszora, Lawrence Lessig konstrukciója, a Creative Commons. A mozgalom mára mintegy 30 országban teremtette meg azt a lehetőséget, hogy az adott ország szerzői az ott hatályos jog szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogokról – vagyis a szerzői jog személyi része – bizonyos mértékben lemondhassanak a köz javára. Ilyen jog például az átdolgozás, a többszörözés, másolás joga és a felhasználás joga. A Creative Commons – akárcsak a szabad forráskódú szoftverek esetében – a szerző által a műve mellé illesztett jognyilatkozat, melyben a szerző meghatározhatja, hogy mely jogaival nem kíván élni az adott mű kapcsán. Lehetősége van arra, hogy csak annyit kössön ki, hogy a nevét feltüntessék. Megtilthatja, vagy engedélyezheti a kereskedelmi célú hasznosítást és kikötheti, hogy műve alapján létrejött új alkotásokat se lehessen kisajátítani. A CC hátránya, hogy egyelőre csak mozgalomként, illetve ajánlásként működik: elvileg a szerző saját magával szemben követ el jogsértést, ha jogairól lemond – ezt a kiskaput egy CC-nyilatkozat megtámadására elvileg felhasználhatják az örökösök. Jelenleg utópia számba megy az az elképzelés is, hogy a szerző, afféle végrendeletként szabadon rendelkezhessen arról, hogy megadott időkorlátok között lecsökkenthesse a 70 éves védelmi időszakot. A morál csupán annyi, hogy a szerzői jog bizonyos fokú lazítására valószínűleg rákényszerülnek az érintettek: viszont ha csak a filmgyártásból és a -forgalmazásból eredő, egy közép-európai állam teljes GDP-jét elérő profitot nézzük, akkor valószínűnek látszik, hogy ez a lazítás eléggé kismértékű lesz. (transindex.ro, 2005. 09. 06.) felhasználási jog, szabályozás Élő adásban szülne a Big Brother játékosa Élő adásban hozná világra gyermekét egy valóságshow-játékos Hollandiában. A most zajló Big Brother terhes játékosa nem kapott engedélyt a szokatlan akcióra az ország szociális minisztériumától, de őt ez nem zavarja. A holland törvények lényegesen szigorúbbak a magyarországi rendelkezéseknél. A Holland Királyságban a hét év alatti gyermekek legfeljebb négy alkalommal szerepelhetnek televízióban, esetenként maximum négy órára. A felvételek csakis nappal készülhetnek, és a gyerekek nem lehetnek showműsorok központi szereplői. A nyilvános szülés problémájával a kormány is foglalkozott. Mivel a Big Brother nem oktatási műsor, a show készítői nem tudtak megfelelő ideológiai magyarázatot kitalálni, ami indokolta volna a minden kétséget kizáróan nézőcsalogató műsorszám engedélyezését. A szülést tehát nem közvetíthetik, a babát pedig kameramentes szobában kell majd elszállásolni, ahova az anya bármikor bemehet. (stop.hu, 2005. 09. 07.) szabályozás A cseh Való Világ is veri a Big Brothert A Való Világ, amelyet a Vy Volení (Kiválasztottak) cím alatt sugároz augusztus végétől a Prima, az első tíz nap után magabiztosan veri a Nova slágerét, a holland klasszikus Nagy
51
Testvért. A Big Brother csak az indulás napján volt népszerűbb: kétmillió ember nézte, míg a VyVolení 1,3 millió érdeklődőt vonzott. Egy hét elteltével azonban megváltozott a helyzet: a Big Brother napi nézettsége 1,1-1,2 millió, míg a Vy Voleníé 1,6-1,7 millió körül állapodott meg. Mindkét show mindjárt az első napokban botrányokat is kavart, mert a szereplők az esti fő műsoridőben sugárzott felvételeken is a megengedettnél nyíltabban beszélgettek a szexről, s különféle keményebb kifejezésekben sem volt hiány. A tiltakozások után a durva kifejezéseknél most már mindkét tévében csak egy sípoló hang hallható. A tévé műsorokat felügyelő bizottság egyelőre levélbeli figyelmeztetésekkel intézte el az ügyet. Ugyanakkor az éjfél előtt, illetve utána sugárzott felvételeken, amelyek egyre inkább népszerűek, már szinte minden volt: nyílt szeretkezés, sőt párnától takart önkielégítés majdnem egyenes adásban, és mosdatlan szájú, majdnem a tettlegességig fajuló szóváltások, intrikák. A Big Brother licenctulajdonosa, az Endemol a BB klónjának tekinti a Való Világot, ezért több kelet-európai országban pert indított az azt gyártó magyar IKO Kft. ellen. Az Endemol Horvátországban elérte célját: a zágrábi bíróság kimondta, hogy a VV az Endemol-licenc másolata. A holland cég most Szlovákiában és Csehországban is peres úton igyekszik megakadályozni a magyar valóságshow térnyerését. (index.hu, 2005. 09. 07.) fogadtatás (reak.), szabályozás, felhasználási jog Az M3-at támadják a kábeltévék Ha a nyilvántartásba vett új közszolgálati adó beindul, azt akár komoly beruházások árán is fel kell venni a kínálatba, pedig arra aligha van szükség – vélik a kábeltársaságok, akik szerint a csatorna finanszírozása sem biztosított. Három kisebb kábeltelevíziós cég és a hozzájuk csatlakozott két kábeltelevíziós szövetség a Fővárosi Bíróságon támadta meg az ORTT azon határozatát, amelyben nyilvántartásba vette a Magyar Televízió (MTV) Rt. m3-as csatornáját. A kérelmezők szerint a médiatörvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy az MTV újabb – akár szakosított – csatornát indítson, hiszen a jogszabály pontosan meghatározza, hogy az MTVnek egy földi és egy műholdas sugárzású csatornája (m2) van, s pályázati úton helyi és regionális csatornákat indíthat. A hatóság úgy értelmezte a jogszabályt, hogy amit az nem tilt, az lehetséges. Ezentúl a másik közszolgálati adó, a Duna Televízió is kérelmezte újabb csatornájának nyilvántartásba vételét az ORTT-nél. A bírósághoz fordultak másik érve, hogy az Európai Unió jogrendje szerint az ORTT intézkedését alapos előtanulmánynak kellett volna megelőznie. Ennek során számba kellett volna venni például, hogy szükség van-e újabb közszolgálati csatornára, vagyis hogy az MTV csak egy újabb televízió elindításával tudja-e maradéktalanul betölteni közszolgálati feladatát. Azt is vizsgálnia kellett volna az ORTT-nek, hogy az újabb csatorna elindítása miként befolyásolja a televíziós piacot, s nem utolsósorban azt is meg kellett volna néznie a testületnek, hogy biztosított-e az új csatorna finanszírozása. (index.hu, 2005. 09. 07.) EU, szabályozás Egyensúly kell a közszolgáltató és a kereskedelmi szektor között Hegyi Gyula (MSZP) egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy az európai televíziós csatornák számára előírt kvótarendszer, mely szerint a produkciók fele európai kell hogy legyen, jól működik és betölti hivatását. Ugyanakkor hozzátette, arra is szükség lenne, hogy a játék és dokumentumfilmek aránya nőjön a produkciókon belül, mivel ezek közvetítik leghívebben a minőségi kultúrát. Ennek érdekében a képviselő alkvóták bevezetését is elképzelhetőnek tartaná. A magyar képviselő felszólalásában megemlítette, hogy a nagy európai országok tévéállomásai ritkán sugároznak más, kisebb lélekszámú országokból származó produkciókat. Azt is fontosnak tartotta, hogy az európai produkciókon belül ne csak az adott ország alkotói jussanak szóhoz. (e-Masa.hu, 2005. 09. 07.) EU, szabályozás
52
A Viva Tv-n átverték a nézőket – ki a felelős? Egy internetes fórumon augusztus elején kétségbeesetten kért segítséget valaki, mert jelentkezett egy játékra, és egy hónapon át kapott kéretlen SMS-eket, amelyekért neki kellett fizetni darabonként ötszáz forintot. A fiatalember egy játékra jelentkezett a Viva Tv -n. A 1786-os számon kellett válaszolni egy egyszerű kérdésre, s a hirdetés szerint egy Sony játékot lehetett nyerni a válasszal. Az egyszerű tévénéző valószínűleg fel sem figyelt a reklám alatt futó szövegre, hanem elhitte, hogy sorsolás útján esetleg ő is kijöhet győztesen. Pedig a lényeg a gyorsan végigfutó szövegben volt: „Kvíz több kérdéssel * 500 Ft/SMS (ÁFA-val) * előfizetéses szolgáltatás * 4 SMS/hét * leiratkozás a 1786-ra küldött STOP üzenettel * ügyfélszolgálat 328-XXXX.” Miután a hirdetésből ügy lett – vagyis mind a mobilszolgáltatók, mind a hatóságok, valamint a tévétársaság, ahol a hirdetés futott, élénken érdeklődni kezdett –, a szolgáltatást végző Netsize Kft. leállította a spotot. Szóba jöhet a pontatlan, hiányos tájékoztatás, de akár a fogyasztók megtévesztése is. Mindemellett a rendőrség szakvéleményét is várják az állítólagos reklámmal kapcsolatban: az eljárás egyszerű fogyasztóvédelmi ügy, vagy csalásnak is tekinthető. A betelefonálós tévés játékok készítőit – ha külső cég, és nem a tévétársaság készíti – pillanatnyilag nem lehet szankcionálni. Se a fogyasztóvédők, se az ORTT, se a Szerencsejáték Felügyelet, de még a Gazdasági Versenyhivatal sem rendelkezik megfelelő hatósági jogkörrel. (vg.hu, 2005. 09. 09.) gazdaság, szabályozás Gyermek-domainnév bevezetését tervezi az EU Erőszakos cselekmények, pornográfia, pedofília, rasszizmus, internetes csalók – ezek mindmind olyan fogalmak, amelyekkel sajnos egy mai felhasználó szembesülhet az interneten. Az ilyen tartalmat kínáló oldalakat egyelőre úgy tűnik, lehetetlen kiszűrni és a számuk nem hogy csökkenne, de inkább fokozatosan egyre nő. A probléma régóta napirenden van szerte a világon. Az Európai Unió eddig is számos programot indított ez ellen – több-kevesebb sikerrel. Azonban a látszólagos kudarc sem szegte kedvét a szervezetnek és az unió egy újabb javaslattal rukkolt elő, mivel egyáltalán nem elégedett az internet biztonságával. Érthető az is, hogy sok szülő fél felengedni a gyermekét a világhálóra, mondván, ki tudja, hogy kivel chatel a csemetéje vagy éppen milyen, a fejlődésére káros oldalra bukkanhat az internet dzsungelében. Az Unió egy új domainnévvel akarja biztosítani, hogy a gyerekek és a fiatalok a jövőben még inkább védettek legyenek a különböző online támadásokkal szemben. A tervek szerint bevezetnék a .KID domainnevet, amelyet minden olyan ellenőrzött weboldal megkaphatna, amelyik a gyermekek számára normális tartalmat kínál. Az Európai Parlament ezenkívül tervezi egy olyan jelölés bevezetését is, amelyet azok a portálok kapnának meg, amelyek betartják a gyermekek és a fiatalok védelmére készülő internetes viselkedési kódexet. Ily módon vélik megvalósíthatónak a fiatalkorúak védelmét, illetve a biztonságos szféra létrehozását. Az aggodalom nem alaptalan. Becslések szerint ugyanis jelenleg a világhálón világszerte 260 millió pornóoldal található, ezek közül 470 ezren található valamilyen pedofil tartalom. A gyermekpornográf képeket, videókat és szöveges anyagokat kínáló portálok száma 2003 és 2004 között 70 százalékkal nőtt. (sg.hu, 2005. 09. 09.) EU, szabályozás Google: azért is lesz online könyvtár! Tovább folytatja az irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég az elmúlt hetekben tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban – például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában –, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok
53
jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen. (it.news.hu, 2005. 09. 12.) érdekképviselet, szabályozás, tartalomkínálat, felhasználási jog Radio Deejay – továbbra is eladó A Radio Deejay olasz tulajdonosa a cég megszüntetése helyett azt tervezi, hogy eladja a magyar rádióadót. Információk szerint az olasz tulajdonos döntése hátterében az áll, hogy a médiaóriás a tulajdonában lévő napilapok, magazinok és országos rádióadók mellé egy országos televíziócsatornát vásárolt Olaszországban. Ezt az olasz médiatörvény legújabb módosítása tette számára lehetővé. A médiavállalat ezért jelenleg tőkéjének nagy részét Olaszországba szeretné irányítani. (kreativ.hu, 2005. 09. 14.) szabályozás, társaság 5 millió forintos bírság a Napi Ász kiadójának A G-Publishing Kft., a Napi Ász c. bulvárlap kiadója a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított – állapította meg a GVH Versenytanácsa. A hivatal jogsértőnek találta, hogy a kiadó által négy héten át a Napi Ász pénteki lapszámaihoz „+99 Ft-os” felár mellett eladott, DVD-nek nevezett felvétel nem DVD, hanem VCD formátum volt. Az újsághoz mellékelt – DVD-nek nevezett – VCD formátumú film lejátszására a régebbi típusú, néhány éve vásárolt DVD készülékek nem mindegyike képes, míg a DVD lemezek lejátszására Magyarországon jelenleg forgalomban levő valamennyi DVD készülék alkalmas. Így a DVD és a VCD használati értéke nem azonos, tehát a kiadó túlértékelte az újság mellett adni kívánt „ajándékot”. Szintén jogsértőnek találták, hogy a kiadó a lapot „verhetetlen áron” szövegezéssel reklámozta, amely a GVH szerint azt jelenti, hogy az adott piacon adott áru a legolcsóbb. Márpedig azokon a piacokon, ahol éles verseny folyik és így a konkurensek folyamatosan változtathatják az áraikat, jogsértés veszélye nélkül nehéz megfogalmazni ilyen elsőbbségi állítást. Ezért a Versenytanács a kiadót 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. (origo.hu, 2005. 09. 15.) gazdaság, szabályozás RIAA-felhívás a fájlcserélő hálózatoknak Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) egy körlevelet küldött több kisebbnagyobb fájlcserélő hálózat, köztük a BearShare, a LimWire és a WinMX vezetőinek. Ebben felszólította őket, hogy „sürgősen és azonnal gondoskodjanak arról, hogy az ő rendszereiket használó internetezők hagyjanak fel a szerzői jog által védett, illegálisan másolt zeneszámok és zenei albumok letöltésével”. A P2P-hálózatokat üzemeltető cégeknek és magánszemélyeknek így most három választásuk maradt: vagy eleget tesznek a RIAA felszólításának és eltávolítják a kifogásolt tartalmakat a rendszerükből, vagy ellenlépéseket tesznek a RIAA ellen, vagy mindent hagynak úgy, ahogyan most van. A RIAA teljes mértékben igyekszik kihasználni a nemrég a Kazaa, illetve a Grokster és a Streamcast Network ügyében hozott ítéleteket és megsokszorozott erővel
54
támadja a legfőbb ellenségének tartott fájlcserélő hálózatokat. Elgondolkodtató az az adat, miszerint az Amerikai Zenei Ipari Szövetség eddig az elmúlt három esztendőben összesen több mint 10 ezer fájlcserélőt perelt be, illetve jelentett fel világszerte. (sg.hu, 2005. 09. 16.) szabályozás NHH konferencia a szabályozó hatóságok változó szerepéről „A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) meg akarja őrizni vezető szerepét a régióban és támogatni akarja az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok hírközlési hatóságait a felkészülésben” – mondta Pataki Dániel az NHH elnöke 2005. szeptember 15-én, a „A nemzeti hatóságok változó szerepe” c. konferencián. A 12 európai hatóság vezetőinek és szakembereinek, valamint a hazai hírközlési piac szereplőinek részvételével zajló két napos budapesti konferencián Pataki elmondta, hogy minden európai hatóságnak, és így természetesen az NHH-nak is, készen kell állnia az európai szabályozási rendszer felülvizsgálatára és a várhatóan azt követő átalakulásra, valamint a rendkívüli gyorsaságú technológiai változásokra. Francis Gutierrez az amerikai szabályozó hatóság, az FCC vezető szakértője kiemelten fontosnak nevezte a szabályozásban a rugalmasságot, a gyorsaságot és az átgondoltságot. Kip Meek az angol OFCOM tanácsának tagja, aki 2006. január elsejétől az európai szabályozó hatóságokat tömörítő ERG (European Regulators Group) elnöke lesz, nagyon fontosnak nevezte a hatóságok munkájában azt a mérlegelést, ami ahhoz szükséges, hogy el lehessen dönteni, hogy a piac és a fogyasztók érdekében kell-e egyáltalán szabályozni egy piacot. Elmondta, hogy az OFCOM egyre inkább arra törekszik, hogy a konkrét kérdésekben, a tartósan fennmaradó szűk keresztmetszetek okozta problémák feloldásában a legcélszerűbb megoldást válassza – függetlenül attól, hogy ehhez az infrastruktúra, vagy a szolgáltatás alapú verseny támogatása-e a legcélszerűbb. (terminal.hu, 2005. 09. 19.) szabályozás, rendezvény Elkészült az első uniós távközlési adattárolási tervezet A tervek szerint már nem csak a vezetékes, a mobil és az internetes telefonhálózatokon folytatott beszélgetéseket, az SMS-eket, az internetezési szokásokat nyilvántartó naplófájlokat, de a chatbeszélgetéseket, az FTP és a fájlcserélési rendszerek információit is nyilvántartanák. Minden eddigi elképzelést felülmúl az Európai Bizottság által elkészített és beterjesztett első hivatalos telekommunikációs adattárolási javaslat. Az indítványt Franco Frattini illetékes EU-biztos ismertette. Kiderült, hogy továbbra sincs egyetértés abban a kérdésben az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács (ET) között, miszerint mennyi ideig is tárolják az adatokat. Az EB szerint elegendő lenne csak egyetlen évig megőrizni minden információt, míg az ET négy éven át őrizné az információkat. Utóbbi elképzelést támogatja az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia is. Németország, Csehország, Finnország és Ausztria európai tanácsi képviselői azonnal mereven elutasították az előterjesztést. Ezzel szemben a dán, a svéd, az észt, a litván és a belga ET-képviselők a legszigorúbb, mindenre (vezetékes, mobil és VoIP-beszélgetések, SMS, chat, FTP, P2P, e-mail, internet) kiterjedő adattárolást tartanának szükségesnek. (sg.hu, 2005. 09. 21.) EU, szabályozás
Kevesebb beadvány érkezett a panaszbizottsághoz A harmadik negyedévben az első kettőhöz képest kevesebb, a tavalyi év ugyanezen időszakához képest viszont 20 százalékkal több beadvány érkezett az ORTT panaszbizottságához. Huszonnégy alkalommal a Magyar Televízió, kilenc-kilenc esetben a
55
Magyar Rádió, illetve a két országos kereskedelmi televízió, négyszer a Klub Rádió valamely műsorát panaszolták be. (magyarorszag.hu, 2005. 09. 21.) szabályozás NHH: beindulhat a verseny a szélessávú piacon A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsa a piac-meghatározás, illetve piacelemzés során meghozta a helyi hurkok átengedésére, a szélessávú hozzáférésekre, valamint a bérelt vonali szolgáltatások nagykereskedelmi piacaira vonatkozó határozatait, s ennek révén tovább növeli a versenyt az internet-piacon. Az ADSL szolgáltatás alapját jelentő nagykereskedelmi szélessávú hozzáférésre vonatkozó határozat egyik új eleme, hogy minden korábbi vezetékes monopol szolgáltatónak nyújtania kell országos nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatást, a kiskereskedelmi árak alapján szabályozott áron. Ezzel az ország teljes területén beindulhat a tényleges kiskereskedelmi verseny, és fokozatosan megszűnhetnek a jelenlegi igazságtalan és indokolatlan regionális árkülönbségek. A tanács a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési piacon és a szolgáltatók közötti verseny szempontjából szintén kiemelten fontos helyi hurok átengedés piacán is a korábbi monopol szolgáltatókat azonosította jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatóként. Az öt JPE szolgáltatónak – Magyar Telekom Távközlési Rt., Invitel Távközlési Szolgáltató Rt., Hungarotel Távközlési Rt., Emitel Távközlési Rt., Monor Telefon Társaság Rt. – a részleges és teljes hurok átengedésre költségalapú díjat kell kialakítania és ezt a határozat megjelenését követő 30 napon belül, a referencia ajánlattal együtt kell jóváhagyásra benyújtani a tanácshoz. (index.hu, 2005. 09. 21.) szabályozás Legfőbb ügyészi bírálat a Mozgókép Közalapítványnak Az NKÖM még ebben az évben benyújtja tartalmi elemeket is érintő javaslatát a filmtörvény módosítására, amely összeférhetetlenségi szabályokról is rendelkezik. Uniós jogharmonizációs szempontú felülvizsgálatról van szó, emellett el kell végezni az összeférhetetlenségi szabályok pontosítását és a nemzeti filmvagyon fogalmának kiegészítését – mondta Schneider Márta helyettes államtitkár az Országgyűlés kulturális bizottságában. Schneider Márta rámutatott arra: a filmtörvény nyomán az idén összesen több mint 22 milliárd forint „forgott be ebbe a szférába”, amely 300 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. Befejeződött a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) ügyészi törvényességi felügyeleti vizsgálata, a vizsgálat megállapításai szerint az MMK a központi költségvetési támogatás szétosztásánál nem követ egységes értékelési elveket, döntései nem kiszámíthatók és nem átláthatóak. Sem a szervezeti és működési, sem a támogatási szabályzat nem tartalmaz rendelkezést a támogatások odaítélésének cél- és feltételrendszerére, az egyes szakkollégiumok javaslattevő jogkörüket túllépve, a kuratórium hatáskörébe tartozó kérdésekről is döntenek. Az említett és a vizsgálat során feltárt egyéb „törvénysértő mulasztás és gyakorlat miatt az ügyészség felszólalást nyújtott be” az MMK kuratóriumának elnökéhez, és jelezte az alapítóknak az alapító okirat módosításának indokoltságát. (hvg.hu, 2005. 09. 27.) gazdaság, szabályozás Axel Springer – televíziós csatornára vágyik? Az AS Magyarország-ot irányító Bayer József a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján A médiapiac kihívásai Európában szekcióban tartott előadást. Beszédében felvetette, hogy felül kellene vizsgálni a médiatörvény azon passzusát, amely tiltja az országos napilapok kiadóinak, hogy országos elektronikus médiumban is meghatározó tulajdont szerezzenek. Jelenleg ez a törvény akadályozza az AS-t abban, hogy
56
Magyarországon televíziócsatornát indíthasson el. A médiatörvény megkötéseivel az AS Németországban nem küszködik. A kiadó németországi anyavállalata augusztus 5-én szerzett többségi tulajdont a ProSiebenSat.1 televíziós társaságban. Az AS a televíziót a kiadói csoport második stratégiai pillérének szánja. (kreativ.hu, 2005. 09. 28.) szabályozás, társaság 2006 a digitális tévé éve lehet Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre –, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta. Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – mondta el Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője. Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek. „A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az ORTT nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. (fn.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.), gazdaság, szabályozás, tartalomkínálat, technológia
57
Az USA nem mond le az internet felügyeletéről Az Egyesült Államok továbbra is hajthatatlan, és nem hajlandó kiengedni a kezéből az internet irányítását. Az ENSZ 2003-ban egy munkacsoportot hozott létre, mivel több, többségében fejlődő ország kifogásolta, hogy az amerikai kormány befolyása alatt álló ICANN dönt a világhálót érintő alapvető kérdésekről. A bizottság négy megoldást dolgozott ki arra, hogy miként lehetne nemzetközi felügyelet alá vonni a világhálóval kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezek közül három gyakorlatilag marginalizálná az ICANN szerepét, és nemzetközi szervezetekre ruházná annak jogosultságait, míg egy ugyan meghagyná az amerikai szervezetet, de beleszólást engedne a döntésekbe az ENSZ-tagállamok számára is. Az információs társadalmat középpontba állító novemberi ENSZ-csúcsértekezlet genfi előkészítő tárgyalásain az Európai Unió is támogatta a javaslatot. David Gross amerikai nagykövet azonban határozottan megismételte: országa számára elfogadhatatlan a világszervezet javaslata. „Nem fogunk beleegyezni abba, hogy az ENSZ kezébe kerüljön az internet irányítása” – mondta. Sokan úgy vélik: egyetlen ország sem teheti rá a kezét egy olyan infrastruktúrára, amelynek ilyen stratégiai szerepe van a világgazdaságban. Az amerikai hegemóniát kifogásoló országok egy része megelégedne egy kompromisszumos megoldással is, ám az internet fejlesztésében kulcsszerepet játszó USA egyelőre erre is kevés hajlandóságot mutat. (it.news.hu, 2005. 09. 30.) EU, szabályozás Prostitúció a teletexten – Gyermek-szexhirdetések A Privát Kopó Magazin lapigazgatója, Valencsik Ferenc közlése szerint: forró vonalukon több gyanakvó szülő tett bejelentést, miszerint a gyerekek valahonnan rendre feltöltőkártyát szereznek, és állandóan a TV2 teletextjén lógnak. A lap munkatársai elkezdtek nyomozni, két hónapon át figyelemmel kísérték a teletext-oldalakat, és inkognitóban találkoztak hat, hirdetést feladó gyereklánnyal is. Kiderült: a 11–14 éves kislányok mindegyike prostitúciót folytat, miután szüleik nem tudnak, vagy nem akarnak megvenni nekik mindent, amit szeretnének. A megkérdezett kislányok nem szoktak védekezni, és többnyire 40-55 éves férfiakkal kerültek össze. Egy, a magazin által megszólaltatott régi chatelő szerint másfél-két éve jelentek meg mindenféle ordenáré szexhirdetések a teletexten, amelyek idővel egyre jobban eldurvultak. Hivatásos prostituáltak, korosodó pedofilok éppúgy nyíltan hirdettek itt, mint például az állatszexet vagy családi gruppenszexet ajánlók. A lapigazgató szerint a teletextes chat hihetetlen forgalmat bonyolított. A havi mintegy 40-50 ezer üzenetet alapul véve ez havi mintegy negyven milliós bevételt jelenthet a csatornának. Az ügyben megszólaló médiajogászok egytől egyig hangsúlyozták: a teletextre felkerülő brutális tartalmakért egyértelműen a szolgáltató, azaz az adott tévécsatorna az elsőrendű felelős. Valencsik azt állítja, cikkük megjelenése előtt a tv2 vezetésének háromoldalas levélben leírták mindezt, és kérték a csatorna véleményét arról, ami ott zajlik. Választ nem kaptak. Utána hetekig rögzítették az sms-eket, de sajnos semmi nem változott. A csatorna utólag azzal védekezett, hogy automatikus rendszer szűri az sms-eket, és ők különben is rendre kiírták: a felkerülő tartalmakért nem vállalnak felelősséget. A nyomozók tapasztalatai szerint viszont bármilyen felküldött üzenet azonnal megjelent a falon, ha nem volt sok várakozó. Ugyanakkor a többi tévécsatorna chat-klubjait keményen szűrik, azokra semmilyen szexhirdetést nem engednek fel. Augusztus végén megjelent cikknek némi visszhangja lett, ezért a tv2 nyilatkozatában elítélte azokat, akik szexhirdetésre használják a chatoldalait, majd az ilyen szövegek le is kerültek a képernyőről, a szelekció immár hatékonyan működik. Az ORTT szóvivője, Vékony Éva az esettel kapcsolatban közölte: a testület, bár elvileg felelős a teletexten megjelenő tartalomért, mindazonáltal tételes médiatörvényi rendelkezés hiányában eddig nem járt el teletexten megjelenő tartalommal kapcsolatosan, de vizsgálják a problémát. Ha a teletexten törvényileg köztudottan tiltott szexhirdetések, sőt gyermekszex-
58
hirdetések találhatók, az Vékony Éva tájékoztatása szerint a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírásait is sérti, amelynek megállapítása a Fogyasztóvédelmi Felügyelet hatásköre. Kolozsi Sándor, a FVF Reklám és E-kereskedelmi Osztályának vezetője kérdésünkre azt mondta, nem is hallott a szexchat-problémáról, bejelentés máig nem érkezett erről hozzájuk, az újságírói telefonhívás sem számít annak, s bár tisztük lenne a teletextek figyelése is, ők alapvetően a nyomtatott sajtóra koncentrálnak, de azért utánanéznek az ügynek. Felvetődik a szervezett bűnözésről, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló törvénynek a megsértése is, mely szerint „Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni”. Ennek vizsgálata a rendőrség hatásköre. A BRFK hosszú huzavona és vizsgálatmegtagadás után eljárást indított a szexhirdetés közzétevője ellen, ugyanakkor a veszélyeztetett gyerekek érdekében a gyermekvédelem nem indít vizsgálatot. Az internetes rendőrségnek elvileg ugyanúgy hatásköre a teletextek vizsgálata, mint az elektronikus vagy a nyomtatott sajtóé, de ez eddig nem tartozott a kiemelten veszélyes területek közé. A TV2 nyilatkozata „ (…) A TV2 Text 801. oldalán SMS Chat Info címmel olvashatóak a moderálási elveink, illetve a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos szabályok, tehát a felhasználó számára biztosítjuk, hogy pontosan megismerje, milyen lehetőségei vannak a chatoldalakon. A szűrést folyamatosan finomítjuk, egyre kevesebb csúnya kifejezés csúszhat át a rendszeren. Számos esetben a gyaníthatóan mögöttes tartalommal rendelkező sms-ek megfogalmazása teljesen hétköznapi. Ilyen esetekben nehéz valakit megfelelő indokkal kitiltani. A TV2 elítéli azokat, akik a Privát Kopó augusztus 26-án megjelent cikkében felvetett sms-forgalomban részt vettek. Sajnáljuk, hogy éppen a párkeresést segítő interaktív felületet egyesek szexuális szolgáltatások felkínálására, illetve elfogadására használják, kiszorítva az oldal eredeti céljának megfelelő sms-forgalmat. Úgy véljük, hogy az eset mögött olyan társadalmi – ezen belül is egzisztenciális, értékrendbeli – problémák merülnek fel, amelyekért a TV2 nem tehető felelőssé (….) A TV2 eddig is és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az általa működtetett médiafelületét rendeltetésének megfelelően használják. (hetek.hu, 2005. 09. 16.) szabályozás, gazdaság Elképesztő reklámzaj Simon Zsolt, a Mediaedge:cia Hungary Kft. ügyvezetője a reklámzaj okairól: Az utóbbi másfél évtizedben egyre inkább a kereslet generálása, a fogyasztói magatartás megváltoztatása lett a legfontosabb célja minden reklámozónak. Simon szerint a fogyasztók manipulálására, bennük újabb és újabb igények felkeltésére alkalmas reklámok irányába tolta a reklámszakmát a hirdetések megrendelőire nehezedő tulajdonosi nyomás. Ez oda vezetett, hogy amíg a 90-es években a társadalmi elvárásoknak megfelelt a reklámtevékenység, mára elrugaszkodott a valóságtól. A bevételirányába hajtott cégek a reklámszakmát a reklámdömping irányába sodorták. Ennek egyik következménye az, amit ma „reklámzajnak” nevezünk – hangsúlyozta. Korábban tv-híradót mindenki nézett, néhány nagy lapot olvastak az emberek, azóta egyre több alkategória jelent meg. Mobiltelefon, internet, a millió kisebbnagyobb elektronikus és nyomtatott média, a direktmarketing is teret nyert. A kreatív tartalmak a nem fontos kategóriába süllyedtek, a megrendelők egyre kevéssé hatékony hirdetéseket kaptak, az emberekből pedig kiváltotta a reklámkerülő magatartást. Magyarországon az ár a fontos. Nem az egymást kiváltó, azonos áruféleségek versenyeznek. A vásárlónak döntenie kell, hogy milyen árufélét vegyen meg, és milyet ne. Ebben szeretné a reklám befolyásolni. Nyugaton a márka kellő tájékoztatást ad, a hirdetés „átviszi az árut”.
59
Nem így itthon, ahol csak egy szűk rétegnél játszik szerepet a márkahűség. Simon Zsolt szerint az egyes reklámhordozók között a célközönségre fókuszálva kell megválasztani a reklámhordozókat és üzeneteket, mindig az adott áru függvényében. A jövő a „személyre” szabott reklámstratégia. Magyarországon azonban az ehhez szükséges mélységű adatbázisok használatának törvényi akadályai vannak, mondta a szakember. (Népszabadság, 2005. 09. 30., 4. old.) fogadtatás (komm., reak.), szabályozás
60
Társaság Új igazgató a Műsorszolgáltatási Alap élén Dömény Pétert választotta az ORTT. A posztra július elején írt ki pályázatot az ORTT, amely június 23-án váltotta le Székely Gabriellát, a Műsorszolgáltatási Alap addigi igazgatóját, és egyidejűleg Balla Györgyöt, az alap igazgatóhelyettesét bízta meg a vezetői feladatok ellátásával. Az ORTT által kezelt Műsorszolgáltatási Alap elkülönített pénzalap, amelynek a médiatörvényben rögzített feladata „a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsorszolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása”, valamint a törvényben meghatározott egyéb célok támogatása. (fn.hu, 2005. 09. 08.) társaság Megvette az Ebay a Skype-ot A Skype internetes telefonhálózata az online kereskedelem nagyágyúja, az Ebay kezébe került 2,6 milliárd dollárért. Az Ebay a szakértők várakozásainak megfelelő összeget fizet a Skype jelenlegi tulajdonosának: az összeg felét készpénzben, a másik felét pedig részvényekben adja át. Mint közismert, a Skype szoftverével az internetezők ingyen beszélhetnek egymással, és olcsón hívhatnak fel mobilszámokat, hagyományos vezetékes számokat, és a cég legfőbb konkurenciája a Google, a Microsoft, az AOL és a Yahoo. Az elmúlt másfél évben az Ebay nagy ütemben bővítette portfolióját: ingatlanok bérbeadásával, online apróhirdetésekkel és az árak és szolgáltatások összehasonlításán alapuló netes vásárlással is foglalkozik. Meg Whitman, az Ebay vezérigazgatója a BBC-nek elmondta, hogy az eBay, PayPal és a Skype kombinálásával kivételesen erős internetes üzleti környetet hozhatnak létre. A Skype szoftvert, amellyel a neten ingyen lehet telefonálni számítógépről számítógépre, eddig 160 millióan töltötték le. (index.hu, 2005. 09. 12.) fogyasztás, gazdaság, társaság Radio Deejay – továbbra is eladó A Radio Deejay olasz tulajdonosa a cég megszüntetése helyett azt tervezi, hogy eladja a magyar rádióadót. Információk szerint az olasz tulajdonos döntése hátterében az áll, hogy a médiaóriás a tulajdonában lévő napilapok, magazinok és országos rádióadók mellé egy országos televíziócsatornát vásárolt Olaszországban. Ezt az olasz médiatörvény legújabb módosítása tette számára lehetővé. A médiavállalat ezért jelenleg tőkéjének nagy részét Olaszországba szeretné irányítani. (kreativ.hu, 2005. 09. 14.) szabályozás, társaság Közös tulajdonban a Film + és a Cool Tv Az RTL Klubhoz kapcsolódó IKO-csoport szerezte meg a Cool Tv-t működtető Humor1 Tv Rt.-t. A korábban a Centro Film Kft. többségi és a Vinton Vagyonkezelő Kft. kisebbségi tulajdonában lévő társaság részvényein jelenleg az IKO Production Média Kft. és annak leánycége, a Film + tévécsatornát működtető IKO Kábeltévé Szolgáltató Kft. osztozik 75-25 százalékos arányban. A filmeket kínáló két televízió, valamint a Vinton-csoporthoz tartozó Sport1 és Sport2 között megmarad a korábbi szoros együttműködés, közös csomagban értékesítik például programjukat a kábelszolgáltatóknak. A 20 millió forintos jegyzett tőkéjű Humor1 Rt. tavaly 455 millió forintos árbevétel mellett 163 millió forintos nyereséget ért el. (hvg.hu, 2005. 09. 14.) gazdaság, társaság
61
Összeáll a Time Warner és a Microsoft A világ legnagyobb médiavállalata, az amerikai Time Warner tárgyalásokat kezdett Microsofttal arról, hogy eladna neki az America Online (AOL) internetes tartalom szolgáltatóban való részesedéséből. A terv az, hogy a Microsoft megvásárolná a Time Warner tulajdonában lévő AOL egy részét, majd azt összekapcsolná a saját internetes szolgáltatójával, a MSN-nel. Így a két cég nagyjából egyenlő arányban részesedne a vállalkozásban. (index.hu, 2005. 09. 15.) társaság Csisztut bízták meg a Vital TV irányításával Csisztu Zsuzsa feladata lesz kialakítani a csatorna arculatát, és műsorvezetőként is jelen lesz a képernyőn. Információk szerint a Széles Gábor nevével fémjelzett csoport, amely most erősen terjeszkedik a médiában, Csisztu Zsuzsát bízta meg az új életmód televízió irányításával. Az új csatorna, a Vital TV, december elsejétől kezdi meg működését. (emasa.hu, 2005. 09. 15.) tartalomkínálat, társaság Az Echo Tv tulajdonosa megvette a Magyar Hírlapot Széles Gábor, az Echo Tv tulajdonosa megvásárolja a Magyar Hírlapot is. Az üzletember információk szerint a napilap 76 százalékos részvénycsomagját vásárolja meg, de az érvényes jogszabályok miatt hivatalosan csak 24 százalékos részesedése lesz a Magyar Hírlapot kiadó cégben, a többi részvény Dr. Vissi Mária, a Műszertechnika vezérigazgatóhelyettesének tulajdonába kerül. Széles Gábor egyébként a Műszertechnika elnökvezérigazgatója és tulajdonosa. Széles Gábor a vásárlást bejelentő sajtótájékoztatón megígérte, hogy nem szól bele az újság szerkesztésébe, a tulajdonosváltást nem kísérik majd elbocsátások, és a Magyar Hírlap ezentúl is kiegyensúlyozott, független újság lesz. (index.hu, 2005. 09. 16.) társaság Csak most kezdődnek a leépítések a BBC-nél Nincs még vége az átalakításnak és a költségcsökkentési programnak azzal, hogy ötezer munkatárs elbocsátását tervezik a BBC-nél – jelezte Mark Thompson. A brit közszolgálati televízió vezérigazgatója a The Guardiannek adott interjújában elmondta, jelenleg is egyeztet a szakszervezetekkel a további leépítésekről. Elképzelhető az is, hogy egyes helyeken mintegy felével csökkentik az állományt. A leépítésekkel évi 355 millió fontot igyekeznek megspórolni. (vg.hu, 2005. 09. 21.) gazdaság, társaság Axel Springer – televíziós csatornára vágyik? Az AS Magyarország-ot irányító Bayer József a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján A médiapiac kihívásai Európában szekcióban tartott előadást. Beszédében felvetette, hogy felül kellene vizsgálni a médiatörvény azon passzusát, amely tiltja az országos napilapok kiadóinak, hogy országos elektronikus médiumban is meghatározó tulajdont szerezzenek. Jelenleg ez a törvény akadályozza az AS-t abban, hogy Magyarországon televíziócsatornát indíthasson el. A médiatörvény megkötéseivel az AS Németországban nem küszködik. A kiadó németországi anyavállalata augusztus 5-én szerzett többségi tulajdont a ProSiebenSat.1 televíziós társaságban. Az AS a televíziót a kiadói csoport második stratégiai pillérének szánja. (kreativ.hu, 2005. 09. 28.) szabályozás, társaság
62
Tartalomkínálat Felpöröghet a mobil-e-mailezés Az informatikai ágazat egyik legnagyobbja, a Microsoft is megjelent a piacon: a redmondi óriás kibocsátotta a Windows operációs rendszer egy olyan új változatát, amelyet mobilkészülékekhez terveztek. Ezen az alapon számos független szoftverfejlesztő, mint például a szilícium-völgybeli Visto, Good Technology, SEVEN és Intellisync programjai futhatnak, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy a felhasználó mobilján fogadja, illetve onnan küldje el elektronikus leveleit. Pip Coburn, az UBS tanácsadó cég elemzője szerint a mobile-mailezés átütő szolgáltatás lesz, mert egyrészt az emberek legalapvetőbb pszichológiaiérzelmi igényére – a másokkal való folyamatos kapcsolattartásra – reagál, másrészt kiszolgálja a mobilitás iránti vágyat, harmadrészt mindezt úgy teszi, hogy a felhasználónak nem kell valami alapvetően újat befogadnia, hiszen komputerén már megtanult levelezni. A dolog annyira bejöhet, hogy háttérbe szoríthatja a harmadik generációs mobiltávközlési (3G) rendszerek által kínált összes többi új tartalmat. Andrew Odlyzko, távközlési guru egyszer csinált egy magánfelmérést, amelyben azt kérdezte az emberektől: mit választanának, ha el kéne dönteniük, hogy a teljes world wide webet elérhessék mobiljukon vagy csak e-mailhozzáférésüket? 95 százalékuk az utóbbira szavazott. Mindez alapot ad két jóslásra. Az első az, hogy valószínűleg nem a svájci bicska jellegű – azaz sok mindenre használható – okos telefonok fognak nagy tömegben elterjedni, hanem az egyszerűbb, de olcsóbb készülékek, amelyek lehetővé teszik a beszélgetést, az sms-ezést és az e-mailezést is. (itnews.hu, 2005. 09. 01.) fogadtatás (komm.), tartalomkínálat, technológia Népszerű a mobil-televízió A világ egyik első, a finnországi Helsinkiben lebonyolított kereskedelmi mobil-televíziós próbaüzemének nyilvánosságra hozott eredménye szerint a felhasználók hajlandóak fizetni a népszerű mobil-televíziós szolgáltatásokért. A próbaüzemben résztvevők 41 százaléka szívesen fizetne a mobil-televíziós szolgáltatásért. A felhasználók több mint a fele (58 százaléka) úgy véli, hogy a mobil-televíziós szolgáltatások népszerűek lesznek. A próbaüzem résztvevői havi 4,90 eurót fizettek, de a tesztelők fele a havi 10 eurós díjat is elfogadhatónak tartja. A felhasználók általában a szabott árat részesítették előnyben, bár többüket érdekelte a tartalomfüggő díjszabási modell, azaz amikor a felhasználó egy bizonyos tartalomfajtára, például futballmeccsre vagy autóversenyre fizet elő. „A Helsinkiben lebonyolított próbaüzem tovább erősíti azt a meggyőződésünket, hogy a mobiltelefonokon sugárzott televízió fontos lehetőséget jelenthet” – mondta Richard Sharp, a Nokia Rich Media üzletágának alelnöke. (sg.hu, 2005. 09. 02.) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat Jobbos tévét indít Bencsik A jobboldali televízió műsorát valószínűleg csak DVD-n terjesztik majd. Tévécsatornáknak kezdetben heti négy órányi műsort kínáló „földalatti televíziót” indít a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjének ügyvezetésével működő társaság idén októberben. „Markánsan jobboldali véleményműsor Magyarországon ma nem kap teret” – mondta kezdeményezésükről Bencsik András, aki szerint „a vélemények tükrében van ma minimum ötmillió magyar állampolgár, aki ezt igényli … A választási kampányban aktívan részt akarunk venni: igazából ez lesz a televízió referenciája” – tette hozzá, az arab nyelvű alDzsazíra hírtelevíziót nevezve mintaképüknek, amiért az sajátos nézőpontot felvonultatva tudott ellenpontot képezni a nagy amerikai hírcsatornákkal szemben.
63
A DVTV korongot újságárusoknál 680 Ft-ért lehet kapni, előfizetéssel 660 Ft-ot, a Demokrata előfizetői 480 Ft-ért juthatnak hozzá. A DVTV létrehozói ezentúl előrehaladott tárgyalásokat folytatnak olyan kábelszolgáltatókkal, akik készek a televízió műsorait saját kábelhálózatukban sugározni. Emellett a DVTV adásának bizonyos részei elérhetőek lesznek a világhálón (index.hu, 2005. 09. 06.) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat Beszüntette adását a csíki Star FM A bukaresti Kiss FM kereskedelmi rádió román nyelvű műsora hallható a csíkszeredai Star FM hullámhosszán, mivel a magyarul sugárzó helyi rádióadó beszüntette adását. „Ez egy belső, tulajdonosi döntés volt, nem adta el senki a rádiót. A Star FM, a Kiss FM, akárcsak a Prima TV, ugyanazon tulajdonosi csoporthoz tartozik. Nemrég készült egy országos felmérés, amely szerint a Kiss FM a legkedveltebb rádióadó, ezért most minden megyében, így Hargita megyében is igyekeznek ezt elérhetővé tenni. A helyi adás helyén ezért a Kiss FM műsora hallható, ha majd lesz egy második frekvencia, akkor újraindulhat a Star FM is” – mondta a megszűnés okairól a Hargita Népének Mircea Colceriu, a Star FM igazgatója. (transindex.ro, 2005. 09. 06.) tartalomkínálat, fogadtatás (komm.) Interneten a BBC adásai A jövő év elejétől letölthetők lesznek az internetről a BBC televíziós programjai, híranyagai – jelentette be Mark Thompson, a csatorna elnök-vezérigazgatója. A tervek szerint a netről a BBC egyheti rádió- és televízióadásaihoz férhetnének hozzá a látogatók. A szolgáltatás keretében különféle multimédiás alkalmazások igénybevételét is engedélyeznék számukra, így többek között lehetőségük nyílhatna a BBC egyes műsorai kísérőzenéjének magáncélú felhasználására is. A csatornánál jelenleg csak a rádióprogramok letöltésére van mód, és a számadatok szerint már több mint 1,5 millióan éltek is ezzel a lehetőséggel. (vg.hu, 2005. 09. 07.) fogyasztás, tartalomkínálat Nem indul az M3 Bizonytalan időre elhalasztja tervezett hírcsatornájának, az M3-nak az indítását az MTV – jelezte közleményben a társaság. Indoklásuk szerint ennek oka, hogy kérdéses az erre az évre tervezett költségvetési források maradéktalan megérkezése. Az MTV eredeti tervei szerint szeptemberben kezdődött volna a sugárzás. Jelezték: elkészítették a műsortervet, a tulajdonosi testület elfogadta a tervezett csatorna költségvetését, az ORTT pedig nyilvántartásba vette a műsorszolgáltatást. Az adó elindítását 2005-ben mintegy 600 millió forintból finanszírozták volna. (vg.hu, 2005. 09. 07.) gazdaság, tartalomkínálat Új tematikus csatorna indul a Filmmúzeum és a TV Paprika mellett A TV Deko néven indul dec. 1-jétől az új csatorna és napi 14 órában az otthon, a kert és a barkácsolás témájával foglalkozik. Az új csatorna számos saját gyártású programmal készül, és akárcsak a TV Paprika, a TV Deko is tervezi sugárzását határainkon túl is. (fn.hu, 2005. 09. 07.) tartalomkínálat Ellehetetlenül a pedagógiai szaksajtó? Könnyen lehet, hogy megszűnik a hazai pedagógiai sajtó, mivel az Oktatási Minisztérium véget vet a folyóiratok támogatásának. A rendszerváltozás óta a nagy példányszámú, professzionális szerkesztőségi háttérrel rendelkező szakmai folyóiratok (Magyar Pedagógia, Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Educatio, Támpont) költségeinek kétharmadát – évente megújított megállapodás alapján az Oktatási Minisztérium (OM) megtérítette. A megállapodás előfeltétele lapkoncepció benyújtása volt. Az OM általában jóváhagyólag tudomásul vette a lapterveket, s jelentős
64
összegű támogatás fejében sem szólt bele a lapok szerkesztésébe, legfeljebb témákat javasolt. A többi, mintegy 70-80 pedagógiai témájú vagy pedagógiai témákkal is foglalkozó sajtótermék támogatására évente pályázatot írt ki az OM, mivel a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretén belül nem volt elkülönített forrása a pedagógiai szaksajtónak. Az OM évek óta szakmai kuratóriumot működtetett, amely elosztotta a változó összegű pedagógiai laptámogatási keretösszegeket. A minisztérium ennek a kuratóriumnak a döntéseibe sem szólt bele, a keret 10 százaléka erejéig a miniszternek, illetve a helyettes államtitkárnak jogában állt korrekciókat végrehajtani. A kuratórium által elosztható keretösszeg évről évre csökkent, de azért 2004-ig működött ez a támogatási rendszer. Ám 2005-ben drámai fordulat következett be, mivel az OM, költségvetési megszorításokra hivatkozva, megszüntette mind a kiemelt folyóiratok támogatását, mind a pedagógiához kapcsolódó lapok kuratóriumon keresztüli támogatását. Az OM egyedül a tulajdonában lévő Köznevelés című hetilap finanszírozását vállalja a jövőben. (hvg.hu, 2005. 09. 07.) gazdaság, tartalomkínálat Egész Erdélyben fogható az m1 Az MTV szerződést kötött a Romania Cable Sistemmel (RCS). Csermák Zoltán, az adó tanácsadója elmondta, az m1-es digitális műholdon van. Ez azt jelenti, hogy ha valaki előfizetője az RCS digitális csomagjának, az úgynevezett DIGI TV-nek, már láthatja az adó műsorait, legyen bárhol Románia területén. A szerződés értelmében ugyanakkor e hónap végétől az RCS kábel-alapcsomagjában is benne lesz az m1, így tehát Románia azon régióiban, ahol kábelszolgáltatással jelen van az RCS, nézhető lesz a csatorna. Az új fejlemény gyakorlatilag szimbolikus versenyhelyzetet teremt a Duna TV és az m1-m2 között. (transindex.hu, 2005. 09. 08.) tartalomkínálat, technológia Nevet vált az MTV egyes csatornája Szélesebb közönségre számít a Magyar Televízió egyes csatornája, melynek neve ismét m1, míg a kettes csatornát tematikus csatornaként alakítják át. A két csatorna műsorai az év utolsó négy hónapjában összesen másfél milliárd forintba kerülnek majd. Az m1 – amelynek programja ősszel 37 százalékban tájékoztató, 31 százalékban szórakoztató, 20 százalékban művelődési műsorokból áll – célja továbbra is az lesz, hogy kiszolgálja a társadalom legszélesebb rétegeit, míg az m2-t formateremtő tematikus csatornaként képzeli el a menedzsment. (magyarorszag.hu, 2005. 09. 08.) gazdaság, tartalomkínálat Rádiót vett a református egyház Megvette a miskolci Európa Rádiót a református egyház. Az adó eleinte a borsodi megyeszékhelyen és környékén, majd a Tiszáninneni és a Tiszántúli Református Egyházkerület területén lesz majd hallható, a tervek szerint később egész Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében is fogható lesz az adás. (mtv.hu, 2005. 09. 09.) tartalomkínálat Plazma Média – új helyszínen novembertől Az ország legnagyobb bevásárló- és szórakoztatóközpontjában is láthatóak majd hirdetések a Plazma Média felületein. Nem pihent nyáron a Plazma Média: a Tescoval kötött megállapodás után most a WestEnd City Center tulajdonosával, a TriGránittal kötött szerződést a társaság. A megállapodás szerint a Plazma Média november 1-jétől 32 darab televíziót bocsát ügyfele rendelkezésre a WestEndben. A monitorokat az üzletközpont forgalmas pontjain helyezik ki. A reklámokkal a társaság szerint a hirdetők havonta mintegy kétmillió látogatót érhetnek el. A műsorhirdetésekből, a Westend saját információiból és kulturális ajánlókból áll majd. (kreativ.hu, 2005. 09. 09.) fogyasztás, tartalomkínálat
65
Google: azért is lesz online könyvtár! Tovább folytatja az irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég az elmúlt hetekben tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban – például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában –, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen. (it.news.hu, 2005. 09. 12.) érdekképviselet, szabályozás, tartalomkínálat, felhasználási jog
66
Egy másodperces reklám A zsúfolt reklámpiacon korántsem könnyű nagyot alkotni, így a mezőnyt továbbra is az afféle kockázatmentes próbálkozások uralják. Ezért is számít üdítő színfoltnak, hogy az egyik telekommunikációs cég egyetlen másodperc időtartamú reklámmal szállt harcba a tévénézők kegyeiért. Az első magyar extra rövid reklám szerkezete egyszerű: hangos telefoncsörgés közben fölvillan a hirdető vállalat logója és a bevezetendő szolgáltatás díjszabása. Elsőre szinte föl sem figyelünk a hirdetésre, a negyedik-ötödik bevillanásnál azonban már a teljes üzenetet vesszük, vagyis összeáll a kép, s a hirdető ekkor még mindig csak néhány másodpercnyi műsoridőt vett igénybe. Az Európában mindeddig csupán egyetlen korábbi alkalommal használt módszer az Amerikai Egyesült Államokból származik, ahol ezt a formátumot a nagyobb cégek is szívesen választják bejáratott termékeik ismertségének szinten tartására. A flashreklám (avagy szabad fordításban: villanóreklám) története egyébként az ötvenes évekig nyúlik vissza; a szakemberek ekkoriban próbálkoztak először azzal, hogy a másodperc tört részéig látható üzeneteket illesszenek a filmekbe. Az ötlet azonban nem aratott osztatlan elismerést, mivel sokan úgy vélték: a tudatosan nem észlelhető információ emberi jogokat sért. A villanóreklám így előbb az USA-ban, majd szerte a világon feketelistára került. A vonatkozó honi jogszabály is tiltja az ilyesféle médiakampányt. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, hozzátéve: a fogyasztónak minden körülmények között tudnia kell, hogy reklámot lát, állítja: a tudatosan nem érzékelhető reklám egyébként nemcsak morális aggályokat vet föl, hanem hatékonysága is megkérdőjelezhető. Egy, a kilencvenes években végzett kísérletben ugyanis észrevehetetlenül mozifilmbe rejtették a pattogatott kukorica hirdetését, ám a nézők a vetítés szünetében még véletlenül sem a támogatott márkát vásárolták a büfében. Az időnként meglepő újításokat az úgynevezett reklámkerülők számának dinamikus gyarapodása teszi indokolttá. A szakemberek azt nevezik reklámkerülésnek, amikor a fogyasztó aktívan tesz a felé áradó reklám elhárításáért, vagyis azonnal a távkapcsolóért nyúl, ha kedvenc sorozatának lendületét reklámblokk töri meg. A reklámkerülés jelenségével idehaza kevesen foglalkoznak, és az érintett cégek képviselői sem szívesen nyilatkoznak az ügyben, holott a hirdetési piac jövőjét meghatározó folyamatokról van szó, mivel a magyar lakosság több mint egynegyede reklámkerülő. A felmérésekből kiderül, hogy az átlag magyar fogyasztóra hetente átlagosan 255 tévéspot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádióspot és 1,6 mozireklám zúdul. Mindemellett a reklámkerülés azok körében a legmagasabb, akik iskolázottabbak, műveltebbek és olvasottabbak, tehát kritikusabbak és igényesebbek, ráadásul vásárlási szempontból a legerősebb csoportot képviselik. A magyar kereskedelmi média azonban egyelőre nem alkalmazza a gyakorlatban a kutatások eredményeit. Pedig Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára álláspontja szerint van megoldás: a televízióban csökkenteni kellene a hirdetések számát, egyúttal pedig emelni a hirdetési árakat, hogy jobb minőségű reklámokkal telítődjön a médium. Márpedig váltásra mindenképpen szükség lesz, mert a küszöbönálló új műsorsugárzási technológiák eddig kihasználatlan eszközöket adnak a reklámkerülők kezébe. A digitális televíziózás például megteremti a lehetőségét, hogy a fogyasztó előre beprogramozza készülékén a reklámblokkok kihagyását, mivel a technika azonosítani tudja a különböző tartalmakat. A legfrissebb kimutatások szerint az USA-ban a reklámok átugrására, szűrésére a tévénézők hetven százaléka szívesen áldoz pénzt, sőt a legmodernebb, nagy mennyiségű műsor rögzítésére képes készülékekkel rendelkezők a képernyő előtt töltött idejük hetvenöt százalékában nem az éppen a tévében futó műsort nézik, ami a reklámok hatvan százalékának kikerülését jelenti. Mindez a törvénysértő megoldások alkalmazásának felerősödését, így a burkolt reklámok elterjedését eredményezheti.
67
Kevésbé látja sötéten a jövőt az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára. „A fogyasztók nyitottsága ugyan egyre csökken, de a másik oldal rengeteg új ötlettel áll elő” – mondja Fazekas Ildikó. Igaz, Magyarországon mindebből egyelőre kevés érzékelhető, mert a hirdetők a kockázatmentes, jól bevált formulákat támogatják. Ám föl kell rá készülnünk, hogy a klasszikus csatornákon kívül hamarosan olyan speciális, a reklámozás szempontjából eddig föltáratlan területek lépnek színre, mint például a fodrászszalon vagy a fitneszterem, és a hirdetők gyakrabban élnek majd a gerillamarketing eszközeivel. (hetivalasz.hu, 2005. 09. 15.) fogadtatás (komm., reak.), tartalomkínálat, technológia Csisztut bízták meg a Vital TV irányításával Csisztu Zsuzsa feladata lesz kialakítani a csatorna arculatát, és műsorvezetőként is jelen lesz a képernyőn. Információk szerint a Széles Gábor nevével fémjelzett csoport, amely most erősen terjeszkedik a médiában, Csisztu Zsuzsát bízta meg az új életmód televízió irányításával. Az új csatorna, a Vital TV, december elsejétől kezdi meg működését. (emasa.hu, 2005. 09. 15.) tartalomkínálat, társaság Gyerekcsatornát indít az Al-Jazeera Az Al-Jazeera vezetősége az arab világban sugárzott televíziók közül elsőként gyermekeknek szóló csatornát tervez indítani, mely toleranciára és nyitottságra neveli a gyerekeket. A kezdetben csak napi 6 órán át sugárzó csatorna adásidejét fokozatosan bővítik, a cél a napi 24 órás műsoridő elérése. Vételkörzete egy az egyben meg fog egyezni az Al-Jazeerával, így könnyen megjósolhatóan hamarosan ismert lesz az arab világban. A csatorna tulajdonosi szerkezete megegyezik az Al-Jazeeráéval, hiszen ugyanúgy a katari uralkodócsalád érdekeltségébe tartozik: az emír és felesége tulajdonolja a csatornát működtető alapítványt. (hullamvadasz.hu, 2005. 09. 16.) tartalomkínálat Újabb valóságshow – kamerák előtt szülnének gyereket Szülőshow-val próbál nagyobb népszerűséget szerezni saját médiabirodalmának a Big Brother feltalálója, John de Mol. A milliárdos producer televíziója, a Talpa Tv nemrég kezdte meg a sugárzást, de a sebtiben megszerzett 10 százalékos piaci részesedésével máris a vezető adók közé tornázta magát. A Talpa a hamarosan induló egészen vakmerő televíziós adásával, a szülőshow-val erősítené tovább pozícióját. A műsorba olyan önkéntes jelentkezőket válogatnak, akik hajlandók egy kukkolóshow keretében világra hozni csecsemőjüket. (vg.hu, 2005. 09. 20.) tartalomkínálat Duna TV: idén nem lesz Autonómia A Duna TV visszavonta az ORTT-hez benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmét, nehogy a médiahatóság a hiányzó adatok folytán visszautasítsa azt – közölte az elnök. Mint mondta, a dokumentációból egyetlen irat hiányzik: ez a médiumot felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának döntése, amellyel hozzájárul az új csatorna indításához. A Duna Televízió elnöke áprilisban jelentette be, hogy két új adó indítását tervezik; a menedzsment augusztus elején nyújtotta be az Autonómia elnevezésű, kisebbségekkel foglalkozó műholdas csatorna dokumentációját az ORTT-hez. Mindez azt jelenti, hogy a tervek ellenére várhatóan nem indul új közszolgálati tévécsatorna az idén Magyarországon; a Magyar Televízió hetekkel ezelőtt jelentette be, hogy forráshiány miatt későbbre halasztják információs adójuk ez évre tervezett startját. (fn.hu, 2005. 09. 22.) tartalomkínálat Internet csak gyerekeknek Kifejezetten gyerekeknek tervezett internetszolgáltatással jelent meg a piacon az amerikai Convergys Corporation az USA területén élő 3 és 14 év közötti gyerekek számára. A The
68
Children's Internet Inc. cég most szeptemberben nyitotta meg az ilyen szolgáltatást nyújtó portálját. A portál olyan saját tulajdonú böngészőt és biztonsági szoftvert használ, amely miközben a fiatalok számára érdekes, vonzó tartalmakat keres, a nem megfelelő tartalmak távol tartására is alkalmas. Minden olyan webhelyet, amelyhez a portál kapcsolódik, először megrostálnak, megszűrnek, így a gyerekek undorító, durva tartalmakkal való találkozás rizikója nélkül e-mailezhetnek, csevegőszobákat használhatnak, oktatási anyagokhoz férhetnek hozzá, vagy elektronikus játékokat kereshetnek fel. Az amerikai cég tervezi, hogy 2006-ban az Egyesült Királyságra kiterjeszti szolgáltatását. (hullamvadasz.hu, 2005. 09. 26.) tartalomkínálat 2006 a digitális tévé éve lehet Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre –, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta. Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – mondta el Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője. Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek.
„A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az ORTT nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak
69
a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. (fn.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.), gazdaság, szabályozás, tartalomkínálat, technológia Leáll a keleti normás középhullámú sáv A médiahatóság a közelmúltban tájékoztatást kért a Magyar Rádiótól (MR): a keleti normás középhullámú sáv leállását követően a közszolgálati médium miként tesz eleget a parlamenti közvetítéseknek, a nemzetiségi műsorokra vonatkozó vállalásainak, kötelezettségeinek. A közszolgálati rádió még négy hónapig használhatja azt a frekvenciasávot, amelyen az országos kisebbségi adásokat is sugározza, azonban „körvonalai sem látszanak jelenleg, hogy 2006. február 1-jétől a Magyar Rádió Rt. mire szándékozik átállni, hol fogja sugározni az országos és regionális adásait” – olvasható az országos önkormányzatok közös levelében. A dokumentumot, amelyet a bolgár, a cigány, a horvát, a német, a lengyel, a szlovák, a szlovén, a ruszin és az ukrán kisebbségi elnök, illetve elnökhelyettes is aláírt, mások mellett elküldték Göncz Kingának, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi miniszternek. (stop.hu, 2005. 09. 30.) fogadtatás (reak.), tartalomkínálat
70
Technológia Felpöröghet a mobil-e-mailezés Az informatikai ágazat egyik legnagyobbja, a Microsoft is megjelent a piacon: a redmondi óriás kibocsátotta a Windows operációs rendszer egy olyan új változatát, amelyet mobilkészülékekhez terveztek. Ezen az alapon számos független szoftverfejlesztő, mint például a szilícium-völgybeli Visto, Good Technology, SEVEN és Intellisync programjai futhatnak, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy a felhasználó mobilján fogadja, illetve onnan küldje el elektronikus leveleit. Pip Coburn, az UBS tanácsadó cég elemzője szerint a mobile-mailezés átütő szolgáltatás lesz, mert egyrészt az emberek legalapvetőbb pszichológiaiérzelmi igényére – a másokkal való folyamatos kapcsolattartásra – reagál, másrészt kiszolgálja a mobilitás iránti vágyat, harmadrészt mindezt úgy teszi, hogy a felhasználónak nem kell valami alapvetően újat befogadnia, hiszen komputerén már megtanult levelezni. A dolog annyira bejöhet, hogy háttérbe szoríthatja a harmadik generációs mobiltávközlési (3G) rendszerek által kínált összes többi új tartalmat. Andrew Odlyzko, távközlési guru egyszer csinált egy magánfelmérést, amelyben azt kérdezte az emberektől: mit választanának, ha el kéne dönteniük, hogy a teljes world wide webet elérhessék mobiljukon vagy csak e-mailhozzáférésüket? 95 százalékuk az utóbbira szavazott. Mindez alapot ad két jóslásra. Az első az, hogy valószínűleg nem a svájci bicska jellegű – azaz sok mindenre használható – okos telefonok fognak nagy tömegben elterjedni, hanem az egyszerűbb, de olcsóbb készülékek, amelyek lehetővé teszik a beszélgetést, az sms-ezést és az e-mailezést is. (itnews.hu, 2005. 09. 01.) fogadtatás (komm.), tartalomkínálat, technológia Egész Erdélyben fogható az m1 Az MTV szerződést kötött a Romania Cable Sistemmel (RCS). Csermák Zoltán, az adó tanácsadója elmondta, az m1-es digitális műholdon van. Ez azt jelenti, hogy ha valaki előfizetője az RCS digitális csomagjának, az úgynevezett DIGI TV-nek, már láthatja az adó műsorait, legyen bárhol Románia területén. A szerződés értelmében ugyanakkor e hónap végétől az RCS kábel-alapcsomagjában is benne lesz az m1, így tehát Románia azon régióiban, ahol kábelszolgáltatással jelen van az RCS, nézhető lesz a csatorna. Az új fejlemény gyakorlatilag szimbolikus versenyhelyzetet teremt a Duna TV és az m1-m2 között. (transindex.hu, 2005. 09. 08.) tartalomkínálat, technológia
71
Egy másodperces reklám A zsúfolt reklámpiacon korántsem könnyű nagyot alkotni, így a mezőnyt továbbra is az afféle kockázatmentes próbálkozások uralják. Ezért is számít üdítő színfoltnak, hogy az egyik telekommunikációs cég egyetlen másodperc időtartamú reklámmal szállt harcba a tévénézők kegyeiért. Az első magyar extra rövid reklám szerkezete egyszerű: hangos telefoncsörgés közben fölvillan a hirdető vállalat logója és a bevezetendő szolgáltatás díjszabása. Elsőre szinte föl sem figyelünk a hirdetésre, a negyedik-ötödik bevillanásnál azonban már a teljes üzenetet vesszük, vagyis összeáll a kép, s a hirdető ekkor még mindig csak néhány másodpercnyi műsoridőt vett igénybe. Az Európában mindeddig csupán egyetlen korábbi alkalommal használt módszer az Amerikai Egyesült Államokból származik, ahol ezt a formátumot a nagyobb cégek is szívesen választják bejáratott termékeik ismertségének szinten tartására. A flashreklám (avagy szabad fordításban: villanóreklám) története egyébként az ötvenes évekig nyúlik vissza; a szakemberek ekkoriban próbálkoztak először azzal, hogy a másodperc tört részéig látható üzeneteket illesszenek a filmekbe. Az ötlet azonban nem aratott osztatlan elismerést, mivel sokan úgy vélték: a tudatosan nem észlelhető információ emberi jogokat sért. A villanóreklám így előbb az USA-ban, majd szerte a világon feketelistára került. A vonatkozó honi jogszabály is tiltja az ilyesféle médiakampányt. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, hozzátéve: a fogyasztónak minden körülmények között tudnia kell, hogy reklámot lát, állítja: a tudatosan nem érzékelhető reklám egyébként nemcsak morális aggályokat vet föl, hanem hatékonysága is megkérdőjelezhető. Egy, a kilencvenes években végzett kísérletben ugyanis észrevehetetlenül mozifilmbe rejtették a pattogatott kukorica hirdetését, ám a nézők a vetítés szünetében még véletlenül sem a támogatott márkát vásárolták a büfében. Az időnként meglepő újításokat az úgynevezett reklámkerülők számának dinamikus gyarapodása teszi indokolttá. A szakemberek azt nevezik reklámkerülésnek, amikor a fogyasztó aktívan tesz a felé áradó reklám elhárításáért, vagyis azonnal a távkapcsolóért nyúl, ha kedvenc sorozatának lendületét reklámblokk töri meg. A reklámkerülés jelenségével idehaza kevesen foglalkoznak, és az érintett cégek képviselői sem szívesen nyilatkoznak az ügyben, holott a hirdetési piac jövőjét meghatározó folyamatokról van szó, mivel a magyar lakosság több mint egynegyede reklámkerülő. A felmérésekből kiderül, hogy az átlag magyar fogyasztóra hetente átlagosan 255 tévéspot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádióspot és 1,6 mozireklám zúdul. Mindemellett a reklámkerülés azok körében a legmagasabb, akik iskolázottabbak, műveltebbek és olvasottabbak, tehát kritikusabbak és igényesebbek, ráadásul vásárlási szempontból a legerősebb csoportot képviselik. A magyar kereskedelmi média azonban egyelőre nem alkalmazza a gyakorlatban a kutatások eredményeit. Pedig Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára álláspontja szerint van megoldás: a televízióban csökkenteni kellene a hirdetések számát, egyúttal pedig emelni a hirdetési árakat, hogy jobb minőségű reklámokkal telítődjön a médium. Márpedig váltásra mindenképpen szükség lesz, mert a küszöbönálló új műsorsugárzási technológiák eddig kihasználatlan eszközöket adnak a reklámkerülők kezébe. A digitális televíziózás például megteremti a lehetőségét, hogy a fogyasztó előre beprogramozza készülékén a reklámblokkok kihagyását, mivel a technika azonosítani tudja a különböző tartalmakat. A legfrissebb kimutatások szerint az USA-ban a reklámok átugrására, szűrésére a tévénézők hetven százaléka szívesen áldoz pénzt, sőt a legmodernebb, nagy mennyiségű műsor rögzítésére képes készülékekkel rendelkezők a képernyő előtt töltött idejük hetvenöt százalékában nem az éppen a tévében futó műsort nézik, ami a reklámok hatvan százalékának kikerülését jelenti. Mindez a törvénysértő megoldások alkalmazásának felerősödését, így a burkolt reklámok elterjedését eredményezheti.
72
Kevésbé látja sötéten a jövőt az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára. „A fogyasztók nyitottsága ugyan egyre csökken, de a másik oldal rengeteg új ötlettel áll elő” – mondja Fazekas Ildikó. Igaz, Magyarországon mindebből egyelőre kevés érzékelhető, mert a hirdetők a kockázatmentes, jól bevált formulákat támogatják. Ám föl kell rá készülnünk, hogy a klasszikus csatornákon kívül hamarosan olyan speciális, a reklámozás szempontjából eddig föltáratlan területek lépnek színre, mint például a fodrászszalon vagy a fitneszterem, és a hirdetők gyakrabban élnek majd a gerillamarketing eszközeivel. (hetivalasz.hu, 2005. 09. 15.) fogadtatás (komm., reak.), tartalomkínálat, technológia A filmstúdiók maguk küzdenek a kalózok ellen Saját technológiai fejlesztésekkel lehetetlenítené el a filmkalózok dolgát hat nagy hollywoodi stúdió, amelyek közös nonprofit céget hoztak létre az ügy érdekében. A Motion Picture Laboratories, röviden Movielabs olyan nagy neveket tömörít, mint a Disney, a Warner, a Sony Pictures vagy a Fox. A hat nagy stúdió által alapított Los Angeles-i székhelyű szervezet a kalózkodás elleni technológiai megoldásokat fejleszt majd, mivel a filmszakma elégedetlen azzal, amit a szórakoztatóelektronikai ipar jelenleg nyújtani tud – adta hírül a Reuters. A Movielabs a mozitermekbe bevitt kamerákat detektáló biztonsági berendezéseket, másolásvédelmi technológiákat és a kalózkópiák internetes terjesztését ellehetetlenítő szoftveres és hardveres megoldásokat dolgoz majd ki a megrendelők számára. A hat filmgyár az MTI információja szerint az első évben 30 millió dolláros költségvetést biztosít majd a társaságnak. A Motion Picture Assotiation of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben a kalózkodás miatt, és ez a szám még nem is tartalmazza az online fájlmegosztással okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő majd, miközben egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések egyre nehezebben térülnek meg. (origo.hu, 2005. 09. 20.) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), gazdaság, technológia 200 millió felé a halad a szélessávú internetezők száma A Point Topic statisztikái szerint az utóbbi három hónapban, mintegy 24,5 millió új szélessávú felhasználóval bővült az internetes piac. A jelenlegi aktuális felhasználószámot 176 millióra teszi a jelentés. Júniusi adatok szerint a világ szélessáv-felhasználói közül Európa az általa képviselt 48 millióval az eddigi második helyről az elsőre lépett. A korábbi első helyezett Amerika 47.53 millió előfizetővel szintén a szélessáv vezérhajójának nevezheti magát. Az ázsiai régió mintegy 40.6 millió felhasználójával csak a harmadik helyet birtokolja. Különösen nagy ez az előfizetői szám Dél Koreában, ahol 12 millió felhasználó élvezi a szélessávú internet szolgáltatásokat. Az előrejelzések szerint a szélessávú tartalmak megjelenésével, az online játékok széleskörű elterjedésével és a digitális televíziózás elindulásával egyidejűleg ez a technológia is komoly fejlődés előtt áll. Arról nem is szólva, hogy a legnagyobbak, – India, Kína és Oroszország – még nem léptek a szélessávú technológia irányába. (fn.hu, 2005. 09. 21.) fogyasztás, technológia 2007-re 100 megabites hozzáférést ígérnek Londonban Egy brit internet szolgáltató hamarosan beindítja 10 Mbps-os szélessávú csomagját, és az árcsökkentés mellett 2007-re még nagyobb, akár 100 megabites hozzáférést is biztosít majd a londoniaknak. A Telewest a napokban tette közzé terveit weboldalán, amelyből kiderül, hogy az elkövetkezendő hónapokban több emelést is terveznek, és emellett csökkentik az előfizetési
73
díjat. A 10 Mbps-os szolgáltatás kezdetben Skóciában lesz elérhető, Londonban a következő év elején, míg a szigetország többi részén 12 hónapon belül. A legnagyobb újítás azonban a 100 megabites hozzáférés lesz, amely a vállalat ígérete szerint már 2006 végére valósággá válik, először a főváros lakói számára. A ZDNet tudósítása szerint 50 és 100 Mbit közötti sebességről van szó, aminek elérését az új hálózati eszközök teszik majd lehetővé. (sg.hu, 2005. 09. 25.) gazdaság, technológia 9 millió dolláros legális fejlesztésbe kezd a BitTorrent Közel 9 millió dolláros tőkét kapott a BitTorrent állománycserélőt fejlesztő Ashwin Navin és Bram Cohen a DCM-Doll Capital Management kockázati befektetőtől, hogy kidolgozza a – jelenleg inkább illegális állománycserére használt – hálózati protokoll licencelhető változatát. A BitTorrent jelenleg a második legnépszerűbb P2P-szoftver, a CacheLogic piackutató vállalat adatai szerint körülbelül 33%-os részesedéssel rendelkezik. Az első helyen az eDonkey található 50%-kal. A Bittorrent specialitása a nagy állományok rendkívül gyors terjesztése. „Fizetős és reklámokat is tartalmazó anyagokat akarunk terjeszteni a technológiával” – magyarázza lépésüket Navin. A BitTorrent filmkiadókkal és jogtulajdonosokkal tárgyalna filmek netes terjesztésével kapcsolatosan. A BigChampagne adatai szerint augusztusban 9,6 millióan jelentkeztek be egyidőben az P2P-hálózatokba – tavaly ugyanekkor 6,8 millió volt az egyszerre feljelentkezettek száma. (transindex.ro, 2005. 09. 27.) gazdaság, fogyasztás, technológia Zseb-TV, vagy mobiltelefon? Mindkettő! Az NTT DoCoMo bejelentette első olyan mobiltelefonját, mely a hagyományos analóg TV adásokon kívül a földi sugárzású digitális műsorok vételére is alkalmas. Japánban egyébként várhatóan 2006 áprilisában indul majd be az első mobil digitális műsorszóró szolgáltatás. (terminal.hu, 2005. 09. 28.) technológia 2006 a digitális tévé éve lehet Hollandiában, ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé, az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A „kényszerintézkedést” az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot – vagyis azt a „dobozt”, amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre –, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta. Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. „A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka” – mondta el Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője. Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs
74
döntés. „Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni” – közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. „Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett” – tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek. „A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)” – mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az ORTT nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat. Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. (fn.hu, 2005. 09. 28.) fogadtatás (reak.), gazdaság, szabályozás, tartalomkínálat, technológia Az Intel és a Microsoft a Bluray helyett a HD DVD-t választotta Bill Kircos, az Intel szóvivője elmondta, hogy nagy reményeket fűznek az egységes DVD technológiához, valamint ahhoz, hogy ez a technológia a HD-DVD lesz. A Microsoft részéről Richard Doherty, a cég szórakoztató elektronikai stratégiájáért felelős vezető tisztségviselője több érvvel is megindokolta a választást. A HD-DVD előnye szerinte egyebek mellett az, hogy lehetővé teszi a filmek merevlemezre történő másolását, támogatja a hibrid, hagyományos és kéklézeres olvasóval egyaránt kompatibilis lemezek gyártását, magának a lemeznek pedig nagyobb kapacitású (30 GB-os) prototípusa létezik, mint a Bluray-nek. A Sony és a Matsushita által vezetett Bluray, illetve az elsősorban a NEC és a Toshiba nevével fémjelzett HD-DVD szövetségek idén májusban megkíséreltek megállapodni egy egységes kéklézeres DVD-szabvány kidolgozásában, ám a tárgyalások nem vezettek eredményre, és a megegyezés azóta is várat magára. (ihm.hu, 2005. 09. 28.) technológia 4G-s adatátviteli rekord! Bár Magyarországon még csak elindították el a 3G és Európa fejlettebb országaiban is csak a 3,5G-t tesztelik, Japánban már javában fejlesztik és tesztelik a 4G-s (negyedik generációs) technológiát. Az NTT DoCoMo a napokban olyan 4G teszteket végzett, melynek keretein belül mozgó járműben 100 Mbit/s-os, álló helyzetben pedig nem kevesebb, mint 1 Gbit/sos sávszélességet sikerült elérni, ráadásul a korábbiaktól eltérően nem laboratóriumi körülmények között, hanem gyakorlati felhasználás közben. Ekkora sebesség mellett egy percen belül le lehet tölteni egy teljes DVD filmet! Az alkalmazott VSF-Spread OFDM technológia lényege, hogy egy adott adatfolyamot több rádiófrekvencia használatával fogad, ráadásul a MIMO (Multiple Input Multiple Output) miatt az adatokat a hálózat különböző szegmensein keresztül továbbítják, és így a mobiltelefon egyszerre több bázisállomásról fogadhat adatokat. (Mobilkor, 2005. 09. 23., 32. old.) technológia
75
