Készült: 2010.07.12.22:01:38
Dinamikus lap
FELSZÓLALÁS ADATAI 21. ülésnap (2010.07.05.), 417-449. felszólalás Felszólalás oka
általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje
1:48:08
Felszólalások: 365-417 417-449 449-452
Ülésnap adatai
A felszólalás szövege: ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra ma délután 6 óra körül kerül sor, a részletes vitára pedig az azt követő esti órákban. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/578. számon megismerhették képviselőtársaim. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának 20 perces időkeretben, akit szintén nagy szeretettel köszöntök itt a hajnali vagy a reggeli órákban. Miniszter úr, öné a szó. DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar vidék és a mezőgazdaság ügye nemcsak a falun élő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó honfitársaink gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A természeti erőforrások megőrzése, az azokkal való fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladatok. A jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszer-ellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág, a jó környezeti állapot megőrzése, valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. Magyarországon azonban elsősorban az utolsó 8 év elhibázott gazdaságpolitikájának következményeként a vidék mély válságba került. Különösen a kistelepülések, valamint a külső és belső végeken, perifériákon elhelyezkedő kistérségek kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyszerre van jelen, és krónikussá vált a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A vidéki helyi közösségek sorra elveszítették szolgáltató és közösségmegtartó intézményeiket, iskoláikat, közösségi közlekedési lehetőségeiket egészségügyi ellátó intézményeiket, hivatalaikat, postáikat. Az ország és a magyar társadalom élelmezési, víz- és energiaellátási, foglalkoztatási, szociális kiszolgáltatottsága pedig egyre katasztrofálisabbá vált az elmúlt időszakban. Mezőgazdaságunkat a szétesett üzem- és torz gazdálkodási szerkezet jellemzi. A tömegtermelő, iparszerű gazdálkodás, emelkedő energia- és forgóeszköz-igénye növeli kiszolgáltatottságát a
belső végeken, perifériákon elhelyezkedő kistérségek kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyszerre van jelen, és krónikussá vált a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A vidéki helyi közösségek sorra elveszítették szolgáltató és közösségmegtartó intézményeiket, iskoláikat, közösségi közlekedési lehetőségeiket egészségügyi ellátó intézményeiket, hivatalaikat, postáikat. Az ország és a magyar társadalom élelmezési, víz- és energiaellátási, foglalkoztatási, szociális kiszolgáltatottsága pedig egyre katasztrofálisabbá vált az elmúlt időszakban. Mezőgazdaságunkat a szétesett üzem- és torz gazdálkodási szerkezet jellemzi. A tömegtermelő, iparszerű gazdálkodás, emelkedő energia- és forgóeszköz-igénye növeli kiszolgáltatottságát a bankoknak, az energetikai piacoknak és a beszállító iparoknak, az alacsony hozzáadottérték pedig az élelmiszerpiacoknak. A csökkenő fajlagos nyereség következménye a kényszeres birtokkoncentráció, illetve a gazdálkodás felszámolása és a föld eladása. Az egész rendszer csökkenő élőmunkaerő-igénye következtében gyorsan fogy a mezőgazdaság, a föld népességeltartó képessége. E folyamat egyenes következményeként a 10 évvel ezelőttihez képest a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdasági egységek száma egyharmadával, mintegy 350 ezerrel, a regisztrált, élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságoké pedig egyötödével, mintegy 50 ezerrel csökkent. A gazdálkodás végpontjai, a élelmiszeripar és -kereskedelem szinte teljes egésze multinacionális tőkeérdekeltségek kezébe került, a magyar mezőgazdaság nem csupán export-, de hazai piacait is nagyrészt elveszítette. Bár természeti adottságaink, termékeny földjeink, világviszonylatban is kimagaslóan értékes termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink, változatos természeti és kultúrtájaink, továbbá a földhöz kötődő agrikultúránk van, a helyi közösségek felhalmozott tudása, élelmiszereink, helyi és regionális termékeink, hungarikumaink, az ezeket érintő adottságaink kiválóak, mégis azt látjuk, hogy nem tudtunk élni velük. (A nemzeti együttműködés kormánya arra vállalt kötelezettséget, hogy...) éva/Latorcai-Földesi-Nyakó/(Fazekas Sándor)/bl (3.00) A nemzeti együttműködés kormánya arra vállalt kötelezettséget, hogy megfordítja ezeket a káros folyamatokat, elősegíti egy olyan mezőgazdaság kialakulását, amely alkalmazkodik a tájak eltérő természeti adottságaihoz és gazdálkodási tradícióihoz, továbbá az egyéni és családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül. Ez biztosítja ugyanis a tulajdonosi szemléletből fakadó jó gazda gondosságát, az egymást követő generációk közötti felelős viszonyt, valamint azokat a foglalkoztatási, minőségi, termelési, élelmezési és környezeti teljesítményeket, amelyek az egész társadalom számára és a vidék hosszú távú megmaradása szempontjából egyaránt létfontosságúak. Ígéretet tettünk arra is, hogy mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodók, a családok kezén maradjon. Olyan integrált vidékfejlesztési program megvalósítását tűztük magunk elé, amely a természeti erőforrás-gazdálkodás, a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre, egyúttal lehetőséget teremt természeti értékeink, tájaink, egy élhetőbb környezet fenntartására, a kistelepüléseken élők életminőségét meghatározó tényezők átfogó javítására, a vidéki élet becsületének és vonzerejének helyreállítására. Ezen átfogó célrendszer legfontosabb elemei, amelyekre a néppárti agrár-, környezet- és vidékpolitika fejlesztési törekvései irányulnak, az alábbiak: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, a népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása, agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése, az élelmiszer és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vízbázisok, a talajok, továbbá az élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság; a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; város és vidék szoros kapcsolatának helyreállítása. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapját csak egy új föld- és birtokpolitika teremtheti meg,
Ezen átfogó célrendszer legfontosabb elemei, amelyekre a néppárti agrár-, környezet- és vidékpolitika fejlesztési törekvései irányulnak, az alábbiak: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, a népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása, agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése, az élelmiszer és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vízbázisok, a talajok, továbbá az élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság; a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; város és vidék szoros kapcsolatának helyreállítása. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapját csak egy új föld- és birtokpolitika teremtheti meg, amely a földhöz kötődő jogi szabályozás alapvető újragondolását is magával kell hogy hozza. Nem véletlen tehát, hogy az elsők között kell a Nemzeti Földalapról és a termőföldről szóló törvények meghozatalára, illetve módosítására javaslatot tennünk. Ez mutatja a föld mint természeti kincs, mint nemzeti örökség kiemelt jelentőségét. A föld nem olyan vagyontárgy, mint a többi, ezen alapul az ország, a városok és a falvak. Szülőföldemen, a Nagykunságban, Karcagon mindig megbecsülték a földet, Nagykun redemptus őseinek meg kellett vásárolniuk, vissza kellett váltaniuk a saját tulajdonukat képező földet, mégis megtették ezt, igazságtalan volt a történelem hozzájuk, de meg kellett váltaniuk azt, ami az ő tulajdonukat képezte, azért, hogy boldoguljanak. Így alakult ki a jelenlegi karcagi határ, így alakult ki a Nagykunság, a Jászság, a Kiskunság arculata is. Ez mutatja azt, hogy a magyar nép mindig ragaszkodott a földhöz, és mindig számíthatott arra, hogy közösségei, az állam támogatja ebben a ragaszkodásban. Erre is tekintettel a Nemzeti Földalapról szóló törvény ismét létrehozni tervezi az első polgári kormány által éppen a családi gazdálkodás földalapjának megerősítésére és a közcélú földhasználat földszükségletének biztosítása érdekében létrehozott Nemzeti Földalapot, amelyet az előző kormányzatok részben más célokra használtak, majd pedig a földművelési tárcától elvéve, az egyéb nemzeti vagyonelemeket kezelő szervezethez helyezték. A törvényjavaslat az eredeti és a fentiekben megfogalmazott célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket ismét az agrár- és vidékpolitikáért felelős miniszterhez telepíti. A törvény meghatározza, hogy mely állami tulajdonú földrészletek tartoznak a Nemzeti Földalapba, továbbá törvényi szintre emeli az országgyűlési határozatban megfogalmazott földbirtok-politikai irányelveket, és rögzíti, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket ezen irányelvek szerint kell hasznosítani. A tervezet előírja a Nemzeti Földalap részére a működéséhez szükséges naprakész vagyonkataszter vezetését, mely további biztosítékul szolgál arra, hogy a föld - e rendkívül korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrás - mint nemzetstratégiai érték ne tűnjön el, arról naprakész és pontos információkkal rendelkezzünk. A tervezet szabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását is, amely alatt azok eladását, haszonbérbe adását, vagyonkezelésbe adását, illetve cseréjét kell érteni. A hasznosítás során a fő szabály a nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás, illetve a nyilvános pályáztatás útján történő bérbeadás. A tervezet alapján a Földalap Kezelő Szervezetre is a hirdetményi közlés szabályai lesznek az irányadóak. Az elővásárlási jog határidőben történő gyakorlását segíti az a rendelkezés, miszerint az ajánlatról a kormányzati portálon tájékoztatót kell közzétenni. A tervezet szabályozza a Nemzeti Földalapnak a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló, kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személyek részére történő földterület biztosítását, továbbá az önkormányzatok részére - meghatározott célokból történő - ingyenes vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adás eseteit is. A törvény kimondja, hogy a Nemzeti Földalap előzetes hozzájárulásával lehet a vagyonkezelésbe, haszonbérbe adott földrészletek művelési ágát, más célú hasznosítását és a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani. Rögzíti továbbá, hogy a védett természeti területek, erdők tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A nyilvánosság és átláthatóság érdekében a tervezet rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Földalap alapító okiratát és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé, továbbá előírja az Országgyűlés részére történő éves beszámolási
továbbá az önkormányzatok részére - meghatározott célokból történő - ingyenes vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adás eseteit is. A törvény kimondja, hogy a Nemzeti Földalap előzetes hozzájárulásával lehet a vagyonkezelésbe, haszonbérbe adott földrészletek művelési ágát, más célú hasznosítását és a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani. Rögzíti továbbá, hogy a védett természeti területek, erdők tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A nyilvánosság és átláthatóság érdekében a tervezet rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Földalap alapító okiratát és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé, továbbá előírja az Országgyűlés részére történő éves beszámolási kötelezettséget a Nemzeti Földalap helyzetéről, tevékenységéről és a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a termőföldről szóló törvény módosítását is, amely mindenekelőtt az elővásárlásra jogosultak sorrendjét változtatja meg. A tervezett szabályozás célja, hogy elsősorban a mezőgazdasághoz élethivatásszerűen kötődő természetes személyek legyenek az elővásárlási jog kedvezményezettjei azzal, hogy továbbra is előnyt élveznek a jelenlegi haszonbérlők. További változás a hatályos rendelkezésekhez képest, hogy első helyen a magyar államot illeti meg az elővásárlási jog, amit az állam nevében a Földalap Kezelő Szervezet gyakorol. Az államot megillető elsőhelyi elővásárlási jog biztosításának az az oka, hogy a Nemzeti Földalap törvényben rögzített feladatát, nevezetesen a földbirtok-politikai irányelveket érvényesíthesse, és legyen lehetősége a földpiacon piaci szereplőként eljárni. Az elsőhelyi elővásárlási jog biztosításával a földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam betöltheti azt a feladatát, hogy a köztulajdonba került termőföldeket elsősorban a családi, illetve egyéni gazdálkodók, valamint őstermelők, a letelepedni és gazdálkodni akaró, gyermekek világrahozatalát és felnevelését vállaló fiatal párok részére örökölhető jogként történő tartós használatba adással az agrár-, vidék-, népesedés- és szociálpolitika céljára hasznosíthassa, elősegítse a közcélú földkészlet-gazdálkodást. A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszéd településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik. A helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik a helyben lakó jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet státus. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet természetes személy tagjait, illetve részvényeseit is elővásárlási jog illesse meg úgy, hogy egyébként nem felelnek meg a helyben lakó magánszemélyre vonatkozó kritériumoknak. (A hatályos szabályozás ugyanis helyben lakónak minősíti az akár...) cai/Latorcai/Földesi-Nyakó (Fazekas Sándor)/bl (3.10) A hatályos szabályozás ugyanis helyben lakónak minősíti az akár ezer kilométer távolságra lakó részvényest is azon a településen, ahol a részvénytársaság székhelye vagy telephelye található. A helyben lakó szomszéd fogalmának módosítása azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni, amikor két termőföldet út, árok, csatorna választ el egymástól, és így a két földrészlet egymással nem közvetlenül szomszédos. Méltánytalan és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az ilyen helyben lakó ne minősüljön helyben lakó szomszédnak. Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamint a földbirtok-politikai irányelvek megvalósítására kell fordítani. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés programjának agrár- és vidékpolitikai fejezete szempontjából igen fontos törvénytervezet fekszik a tisztelt Ház asztalán, amely alapját
Méltánytalan és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az ilyen helyben lakó ne minősüljön helyben lakó szomszédnak. Nagyon fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamint a földbirtok-politikai irányelvek megvalósítására kell fordítani. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés programjának agrár- és vidékpolitikai fejezete szempontjából igen fontos törvénytervezet fekszik a tisztelt Ház asztalán, amely alapját képezheti az európai és hazai történelmi hagyományoknak is megfelelő családi gazdálkodási modell megerősítésének és általánossá tételének. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal tegyék még jobbá, és szavazatukkal támogassák a Nemzeti Földalapról szóló törvény megszületését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, az LMP és a Jobbik soraiból.)
