Készítette:

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet

Adjunk mattot! /avagy a sakk, mint a kreativitás fejlesztésének eszköze/

Készítette:

Mester Gyula II. évf. pedagógus szakvizsgás hallgató

NYILATKOZAT

Alulírott: Mester Gyula a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetıjogi felelısségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy az Adjunk mattot! /avagy a sakk, mint a kreativitás fejlesztésének eszköze/ címő diplomamunkám saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus

szakirodalom

felhasználása

a

szerzıi

jogok

nemzetközi

szabályainakmegfelelıen készült. Tudomásul veszem, hogy diplomamunka esetén plágiumnak számít: •

szó szerinti idézet közlése idézıjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

•

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

•

más szerzı publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem. Tudomásul veszem,hogy plágium esetén diplomamunkám visszautasításra kerül. Továbbá felelısségem tudatában nyilatkozom arról, és aláírásommal igazolom,hogy a Debreceni Egyetem Elektronikus archívumába (DEA) ahttp://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/85081 címre feltöltött diplomamunkám mindenben megegyezik a benyújtott papíralapú és/vagy CD formátumú dolgozattal.

Debrecen, 2013. év április hó 2. nap

Mester Gyula aláírás

1

Tartalom:

Bevezetés .................................................................................................................. 3. oldal 1.fejezet A stratégia ..................................................................................................... 5. oldal A stratégiákról általánosan ................................................................... 6. oldal A sakktehetség ..................................................................................... 9. oldal Mintafelismerés az életünkben............................................................. 10. oldal Az összegzés ........................................................................................ 13. oldal

2.fejezet A megnyitás ................................................................................................... 14. oldal Iskolai modellek, tehetségválasztás ..................................................... 15. oldal Oroszország................................................................................... 15. oldal Franciaország ................................................................................ 16. oldal Kuba .............................................................................................. 18. oldal A brazíliai Paraná állam ................................................................ 18. oldal Venezuela ...................................................................................... 18. oldal Törökország .................................................................................. 18. oldal Kongói demokratikus Köztársaság ............................................... 18. oldal Németország ................................................................................. 19. oldal Egyesült Államok.......................................................................... 20. oldal Magyar helyzetkép ........................................................................ 21.oldal

3.fejezet A középjáték ................................................................................................... 26. oldal A felkészülés gyötrelmes hónapjai ...................................................... 26. oldal A szülıi elhivatottság .................................................................... 30. oldal Az edzıi elhivatottság ................................................................... 31. oldal

4.fejezet A végjáték ...................................................................................................... 32.oldal

2

A versenyzés ........................................................................................ 33.oldal

5.fejezet Az összegzés ................................................................................................... 35.oldal

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 38. oldal

3

„Ha valakinek van tehetsége, és nem tudja kihasználni, az elbukott.” Thomas Wolfe

Bevezetés: David Bronstein 26 évesen, 1950-ben; Tigran Petroszjan 23 évesen, 1952-ben; Borisz Szpasszkij 18 évesen, 1955-ben; Bobby Fischer 15 év, 6 hónap, 1 naposan, 1958-ban; Polgár Judit 15 év, 4 hónap, 28 naposan, 1991-ben; Lékó Péter 14 év, 4 hónap, 22 naposan, 1994-ben; Etienne Bacrot, 14 év, 2 hónaposan, 1997-ben; Ruszlan Ponomarjov, 14 év, 17 naposan, 1997-ben; Bu Xiangzhi, 13 év, 10 hónap, 13 naposan 1999-ben; Szergej Karjakin, 12 év, 7 hónaposan 2002-ben; és a hölgyeket tekintve: Polgár Zsuzsa, 21 évesen 1991-ben; Polgár Judit, 15 év, 4 hónap, 28 naposan, 1991-ben; Koneru Humpy, 15 év 1 hónaposan, 2002-ben; Hou Yifan, 14 év, 6 hónaposan, 2008-ban szerezte meg a sakkban elérhetı legmagasabb fokozatot: a férfi nagymesteri címet. Ezek az hölgyek, urak a leggyorsabbak voltak a cím elérésében akkor, és most. Természetesen nagyon sok sakkozó csodagyereket ismerünk, akik nem világrekorderek, de nagyon megközelítették, illetve szellemi tevékenységükkel hírnevet szereztek maguknak, ennek a sportnak, illetve hazájuknak. A csodagyerekek közé tartozott Paul Morphy illetve José Raúl Capablanca, akik igen fiatal korukban már a nagyon erıs sakkozókat gyıztek le. De Samuel Reshevsky neve is 4

fogalommá szelídült hat éves korában adott szimultánjai miatt is. De még néhány név, akik 15 éves koruk elıtt nagymesterek lettek: Parimarjan Negi, 13 év, 4 hónap, 22 naposan; Magnus Carlsen, 13 év, 4 hónap, 27 naposan; Rapport Richárd, 13 év, 11 hónap és 6 naposan, aki a legfiatalabb magyar nagymester büszke címét viseli. De a lista nagyon hosszú, és folyamatosan változik. A technikai fejlıdés és az élık devalválódása miatt, biztossá tehetı, hogy dılnek meg még rekordok, ámulatba ejtve a közvéleményt: hogyan lehetséges mindez? Gondoljunk bele, a magyar oktatási rendszerben a legjobbak még csak nem is mehetnének középiskolába. Holott szinte tényként kezelik, hogy egy szupernagymester tanulási indexe egy egyetemi diploma elérésével azonos kategória. A sakk egy zárt világ, évszázadok óta nagy tisztelet övezi, sajátos nyelvezete, szerkezete miatt kevés ember mondhatja sajátjának ezt a sportot. A sok laikus embernek, vagy csak kicsit hozzáértı, vagy az önmagát nagyszerő játékosnak gondoló sakkozónak mást jelent ugyanaz a kifejezés: tud sakkozni! Szinte mindenki ismer egy olyan embert, aki „nagyon erıs”, „nem is lehet megverni”, „ı a legjobb!”, és nagyon nehezen értené, hogy a legjobbjának titulált ember miért kap ki 10-bıl 10-szer bármelyik szupernagymestertıl. De hogyan lesz valaki szupernagymester? Milyen stratégiával, kiválasztással, munkával, edzıi háttérrel, iskolai környezettel valósítható meg ez az egyértelmően kimagasló teljesítmény? Ezekre a kérdésekre próbálok válaszokat találni, összehasonlítva egy két iskolai rendszert, egy két edzıi oktatási rendszert. Boncolgassuk egy kicsit…

1.fejezet

„Aki tudja, hogyan, annak mindig lesz munkája. Aki azt is tudja, hogy miért, az lesz mindig a fınöke.” Ralph Waldo Emerson

5

A stratégia… A célom a következı lenne: szupernagymestert szeretnék nevelni a közeljövıben… Ehhez keresem azt a fiatalembert, kisasszonyt, aki megfelelne bizonyos feltételeknek, keresek egy szponzori háttért, egy bizonyos munkarendszert… De milyenek legyenek ezek a feltételek, és mi legyen a stratégiám? Egy jóstratégia alapja bizonyos elvi alapok, személyekhez, helyzetekhez kötött hipotézisek sokasága, egy komoly alkalmazási rendszer tudatos kezelése lenne. Az elvi alapokat, a lehetıséget a személyem biztosítja, mivel az egyik sport, ami kitöltötte gyerekkorom óta az életemet a sakk. A legkeményebb idegi sport - nagy tévedés lenne azt állítani, hogy az egyetlen - de az az összetettség ahol olyan mértékben megjelennek a tanult és az intuitív dolgok, a pszichológia, a kitartás, a koncentráció, a nyers küzdelem szemtıl szemben, a harc az utolsó pillanatig, kevés sportban adatik meg ennyire. Édesapám tanított meg rá, nyolc múltam éppen, rövid idın belül az 1500 tanulót bíró Újkerti Általános Mővelıdési Központot képviseltem a különbözı területi versenyeken. A 30 éves pályafutásom alatt mesteri címre tettem szert, többszörös országos bajnok lettem, világbajnokságon 16, felnıtt magyar bajnokságon negyedik hely csapatban, a magyar kupában második voltam, több mint tíz éve a megye legjobbjának számítok. Évek óta az NB/1-ben játszom különbözı csapatokban. Senki sem kezd edzıként, mindenki profi sakkozó akar lenni, és viszonylag jó profi sakkozó akar lenni. Én gyakorlatilag a kilencvenes évek közepéig teljes mértékig profi sakkozó szerettem volna lenni, de különbözı okok miatt iskolai kiegészítıként is, a kilencvenes évek közepétıl tanítok sakkot gyerekeknek. Sok tehetséges sakkozó palánta szülıje keresett már meg, hogy foglalkozzam a gyermekével. Nagyrészt magyar tanítványokkal foglalkozom, mert az ember anyanyelvi szinten sokkal jobban ki tudja fejezni magát. Ahogy mondani szokták az ember idegen nyelven azt mondja, amit tud, nem azt, amit szeretne. Tanítottam

Debrecenben,

Tiszaújvárosban,

Sárospatakon,

Hajdúböszörményben,

Nádudvaron, Karcagon, Püspökladányban és Berettyóújfaluban, mindenhova hívtak vezetıedzınek. Volt megkeresésem Németországból, Ausztriából, Csehországból, ezekkel a fiatalokkal skype-on tartottam a kapcsolatot. Az évek alatt húsznál több országos bajnok – van, aki többszörös- Európa Uniós második, harmadik, Európa bajnok és érmeseim és Világbajnoki hatodik helyezett, tízedik helyezettem van, illetve több nemzetközi mester tanítványom van.

6

Egész eddig életemben annak a jótékony hatását látom, hogy milyen fontos a sakk oktatása, kezelése, akár az iskolákban, akár mindennapos oktatás szintjén is. Megértetni a gyerekekkel, felnıttekkel a sakk szépségét, mővészeti hatását. Marcel Duchamp festımővész erıs és szenvedélyes sakkjátékos volt. Egy idıre még a festészetnek is hátat fordított, mondván, hogy a „sakkban megvan a mővészet minden szépsége – és még sok minden más is”. Késıbb a következıképpen fogalmazta meg ugyanezt a gondolatot: ”Jómagam arra a következtetésre jutottam, hogy nem minden mővész sakkozó, viszont minden sakkozó mővész.” Való igaz, hogy nem tekinthetünk el a játék alkotói oldalától, habár ezt mindig alá kell vetnünk a fı célnak, a játszma megnyerésének. Nagyon fontos, hogy éljen a stratégiánk, hogy „teljes könyvvel” induljunk a munkát elvégezni. Képzeljük el, hogyan sakkoznánk, ha olyan könyvbıl tanulnánk meg játszani, amelybıl hiányzik néhány oldal. Megtudnánk, hogyan kell felállítani a táblát, hogyan lépnek a gyalogok, a tisztek, hogyan kell leütni az ellenfél figuráit, arról viszont szó sem esne, hogy mi a matt, mi a játék célja. Aki effajta könyvbıl tanul, az talán megtanul számolni, netán ügyesen manıverezik is, de nincsenek magasabb szempontjai. Nem tudja, hogy a sakkban mi a gól, ezért játéka céltalan.

A stratégiákról általánosan

A régi sakkmondás, miszerint a „rossz terv is jobb, mint ha nincs tervünk”, nem annyira igaz, amennyire jól hangzik. Minden lépésnek, minden reakciónak, minden döntésnek meg kell legyen a helye a világosan átgondolt tervben. Máskülönben csakis kézenfekvı döntéseket hozhatunk, ilyenkor azonban nem lehetünk biztosak benne, hogy ezek valóban a hasznunkra válnak-e. Pedig ez a mai felgyorsult világban fontosabb. Harmincéves sakkversenyzıi pályafutásom kezdetén még hosszú napokig tartott az ellenfél játszmáinak kigyőjtése, vaskos könyveken és újsághalmokon kellett átrágnunk magunkat – ma a számítógép másodpercek alatt kidobja bármely játékos összes játszmáját. Azelıtt több hónapba is beletelt, amíg egy-egy verseny játszmái egyáltalán megjelentek a szaksajtóban – ma az interneten bárki élıben követheti a játszmákat. A tanításaimban mindig igyekszem célokat, rövid és hosszú távú célokat meghatározni. Ha hosszú távú célok nélkül játszunk, akkor a döntéseink pusztán reakciók lesznek, az ellenfél gondolatait követjük, nem a saját játékunkat játsszuk. És ahogy ugrándozunk egyik dologról a másikra, persze odaterelnek, odacsalnak bennünket, ami épp a szemünk elé kerül, ahelyett hogy arrafelé mennénk, ami a tényleges célunk lenne. 7

A stratégia a távoli jövıben kijelölt célból indul ki, és onnan halad vissza a jelenhez. A sakknagymester azért játszik jól, mert minden húzása azon alapul, hogy mit szeretne látni a táblán a jövıben, tíz-húsz lépés múlva. Ehhez nem kell számtalan húszlépéses változatot kiszámolnia. Felméri, merre kell keresnie a szerencséjét, és célokat állít fel. Majd lépésrıl lépésre kidolgozza, hogyan érje el e célokat. E részcélok a legfontosabbak. Szükséges alkotóelemek, melyek révén kedvezı körülményeket tudunk teremteni a stratégiánk megvalósításához. Ezek hiányában úgy járunk, mintha a tetıtıl indulva próbálnánk házat építeni. Sajnos gyakran nyílegyenesen indulunk el a cél felé, és nem gondoljuk végig, milyen lépések volnának szükségesek hozzá. Milyen körülményeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy stratégiánk sikeres legyen? Milyen áldozatokat kell hoznunk? Mit kell változtatnunk, és mit tehetünk azért, hogy bizonyos változások bekövetkezzenek, vagy éppenséggel ne következzenek be? Nagyon fontos, hogy ne hagyjuk letéríteni magunkat a kitőzött stratégiai útról. Ha erıteljes, sikeres stratégiával rendelkezünk – egyre több teret nyerünk a sakktáblán vagy akár egyre nagyobb részesedést szerzünk a világpiacon -, akkor a konkurencia mindent latba fog vetni, hogy letérítsen az utunkról. De ha a terveink egészségesek, taktikailag pedig éberek vagyunk, akkor ez csakis a mi segítségünkkel sikerülhet. A megalapozott stratégiával szemben ezek a diverzáns akciók vagy elégtelenek, vagy önveszélyesek. Ha elégtelenek, akkor nem kell, sıt nem is szabad tudomást vennünk róluk, menjünk csak tovább a saját utunkon. Ha viszont annyira radikálisak, hogy muszáj letérnünk az útról, akkor így vagy úgy visszafelé sülnek el, hacsak korábban nem mi számoltuk el magunkat. Az ellenfél gyakran annyira szeretne kizökkenteni minket a kerékvágásból, hogy nagy igyekezetében saját állását gyengíti meg végzetesen. Kenichi Ohmae a japán üzleti életrıl szóló könyvében ( The Mind of the Strategist: The art of Japanese Business címő munkájában) a következıképpen összegzi a stratégia szerepét: „Stratégiai módszernek azt nevezzük, amikor az uralkodó véleményekkel egyetlen kérdést szegezünk szembe: Miért?” A „miért?” az a kérdés, amely elválasztja a hivatalnokot a látnoktól, a puszta taktikust a nagy stratégától. Ezt a kérdést kell újból és újból feltennünk, ha érteni, továbbfejleszteni és követni akarjuk a stratégiánkat. Ha kezdık partiját nézem, és látom, hogy valamelyikük tesz egy borzalmas lépést, meg szoktam kérdezni, miért azt lépte. Gyakran nem is tudja megmondani. Nyilván valami azt a lépést tolta elıtérbe az agyában, az tőnt számára a legjobb választásnak, de talán mondanom se kell, hogy a lépés nem alkotta részét semmiféle mélyebb tervnek, nem főzıdött hozzá semmiféle stratégiai cél. Bárkinek nagy hasznára válik, ha minden egyes lépés, 8

minden egyes döntés elıtt felteszi magában a kérdést:” Miért ezt lépjem? Mit akarok elérni, és ahhoz hogyan segít hozzá ez a lépés?” A sakk meglehetısen világosan mutat rá a „miért” erejére. Minden lépésnek következménye van; vagy beleillik a stratégiánkba, vagy nem. Ha nem vonjuk kérdıre minden lépésünket, akkor veszíteni fogunk a koherens tervet követı ellenfelek ellen. Képzeljük el, hogy a munkánkban, sıt a magánéletben is ezt az eljárást követjük. Minden embernek százával vannak szakmai és privát céljai, ezek azonban többnyire csak homályosan megfogalmazott kívánságok, és nem olyan célok, amelyeke stratégiát lehetne alapozni. „Szeretnék több pénzt keresni” – ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk, hogy „Szeretném megtalálni az igaz szerelmet”, vagy „Szeretném megnyerni ezt a partit”. A kívánság nem cél. Nézzünk egy gyakorlati példát: szinte mindenki szeretne jobb állást találni magának. De csak akkor célszerő konkrét lépéseket is tenni, ha tövirıl helyire végiggondoljuk, hogy miért akarunk váltani. Lehet, hogy nem is az állással van bajunk, hanem gyökeresen más pálya kell nekünk. De az is lehet, hogy a szükséges váltásokat a jelenlegi munkahelyünkön is megtehetjük. Nem tudhatjuk, hogy mit keresünk, amíg nem tisztázzuk magunkban, hogy milyen feltételek elégítenének ki. Amikor elkezdjük a keresést, legyen ott kezünkben a köztes célok listája, melyek együttesen kiadják a fıcélt, a „jobb munkát”. Például ha jelenlegi helyzetünkben nem a pénz a legfontosabb kérdés, akkor ne csábuljunk el egy olyan állástól, amely nagyobb fizetést kínál, viszont nem változtat azokon a dolgokon, amelyek jelenlegi munkahelyünkön megırjítenek bennünket. Végül elérkeztünk a stratégia kidolgozásának és használatának legnehezebb részéhez: az önbizalomhoz és a kitartáshoz. A munka akkor kezdıdik, amikor a stratégiánk írásba van foglalva. Megmaradunk-e a kitőzött úton? Honnan tudjuk meg, hogy miért és hogyan csúszott félre a stratégiai gondolkodásunk? Bízzunk az elemzésünkben, merjünk kitartania meggyızıdésünk mellett. Figyeljük folyamatosan, mely körülmények eredményeképpen lesz stratégiánk sikeres vagy sikertelen. Akkor tudunk megmaradni az úton, ha szigorú vizsgálat tárgyává tesszük az eredményeinket s az odavezetı döntéseinket. Parti közben minden egyes lépésemet megvizsgálom, parti után pedig azt vizsgálom, mennyire értékeltem helyesen a csata hevében. Jók voltak-e a döntéseim? Egészséges volt-e a stratégiám? Ha nyertem, a szerencsének vagy az ügyességemnek köszönhetem? Ha ez a rendszer elromlik, illetve már nem elég gyorsan mőködik, akkor könnyen beüthet a baj. 9

Egyéni stratégiám, hogy bajnokot, szupernagymestert neveljek az elhivatottságomon kívül, egyértelmően olyan fiatalokon is múlik, akik tehetségesek ebben a sportban, vagy egyes modellek szerint komoly befogadók e sport iránt, és már megteremtettem az alapokat a tehetségük kiemelésére, mind a szociális közegük, mind mint tulajdonság, a sakkozni vágyó, és tudó, tulajdonság területén. Tehát nézzünk szét a tehetség területén…

A sakktehetség

A „nagymester” szót eredetileg csakis a világ legjobb játékosaira alkalmazták. A címet II. Miklós orosz cár találta ki; az által szponzorált nagy 1914-es szentpétervári verseny öt finalistáját nevezték így. A „legendás ötös”-re vonatkozó címet késıbb a nemzetközi sakkszövetség (FIDE) is átvette, és elérését meghatározott feltételekhez kötötte. Ezek azonban annyira felpuhultak, hogy a cím fokozatosan devalválódni kezdett. Ma már durván ezer „GM” van, úgyhogy az igazán elit játékosokat a nem hivatalos „szupernagymester” címmel lehet megkülönböztetni a többitıl. Gyakori kérdés, mi különbözteti meg a top tízet azoktól, akik szintén erısek, de sose lesznek benn az elsı húszban vagy elsı százban. Sajnos a kudarcnak ugyanolyan sok oka lehet, mint a sikernek, nemigen lehet általánosítani. Minden játékosnak megvan a maga oka, miért sikeres, illetve miért nem. Ezek közül leginkább az szokott szóba kerülni, melyet a legnehezebb megfogni: a tehetség.

Polgár Judit az EU 27 tagországából érkezett gyermekek ellen (fotó:Juhász Viktor forrás: www.aquaprofit.com 10

A tehetségnek számtalan aspektusa és definíciója van, ezért nem csoda, hogy olyan nehéz eldönteni, ki tehetséges és ki nem. A csodagyerekeknek persze könnyő, de ıket legfeljebb csak csodálhatjuk: Mozartot, aki ötéves korában már szimfóniákat komponált, meg Pascalt, aki ifjú kora küszöbén, tizenkét éves korában már eredeti mértani teorémákat állított fel. A sakk csakúgy, mint a zene meg a matematika, azon kevés tevékenység egyike, melyben a kimagasló tehetség, eredetiség már igen fiatal korban megnyilatkozhat. 1918-ban a lengyel származású Samuel (Sammy) Reshevskyt matrózruhában hordozták körbe Európában: a hétéves fiúcska egész teremnyi felnıttel bánt el játszi könnyedséggel. José Raul Capablancáról azt tartja a fáma, hogy négyéves korában úgy tanult meg játszani, hogy csak nézte, hogyan játszik az apja, és hamarosan legyızött jó nevő játékosokat is. Reshevskyt mindenféle pszichológus vizsgálta és gyötörte, hogy kiderítse: honnan jön csodálatos képessége. Hogyan sajátíthatják el kicsiny gyermekek azt a játékot, amely a komplexitás és nehézség szinonimája! Jól ismerjük a csodagyerekekrıl szóló meséket, és többnyire hajlamosak vagyunk elfogadni, hogy az ilyen emberek speciális adottságokkal születnek. De még ezeknek a rendkívüli képességeknek is megfelelı alkalomra van szükségük, hogy megnyilatkozhassanak. A természet vagy nevelés vita ilyen könnyen nem oldható meg. Ha Mozart apja festı, s nem zenetanár lett volna, ismernénk-e ma a nevét? Szinte minden ifjú titán sokat köszönhet a szüleinek, amiért felszínre hozták a tehetségét. Nem mindenki ilyen szerencsés, de az már nagyrészt rajtunk múlik, hogy képességeinket újabb és újabb próbának vessük alá. Csak az a baj, hogy idısebb korunkban ritkán teszteljük magunkat, márpedig e nélkül nem fedezhetjük fel, mihez lenne még adottságunk. Ha fiatal korunkban nem adódott ilyen lehetıség, felnıtt korunkban is megteremthetjük. Próbáljuk meg magunkat a legkülönbözıbb területeken, menjünk el a lehetıségeink határáig.

Mintafelismerés az életünkben

Azért is fontos a kísérletezés, mert alig van olyan tevékenység, amely csak egyetlen területen igényel tehetséget. Egy zongoristának nem elég, ha ügyes a keze, jó hallásának és jó ritmusérzékének is kell lennie. Szinte minden területen egész sor adottság együttesére van szükség. Gondoljuk csak végig, mi minden kell ahhoz, hogy valaki jó menedzser, jó hadvezér, jó szülı legyen. A sakk sem kivétel e szabály alól: ahhoz, hogy valaki kiemelkedıen játsszon, többfajta adottság és széles körő tudás szintézisére van szükség. A született képességek közül most a memóriát és a fantáziát említeném.

11

A memóriát sokan olyan dolognak tekintik, ami vagy van az embernek, vagy nincs, mint a magasság vagy a kék szem. Mások megpróbálják kategorizálni, azt mondják, hogy jó az arcmemóriájuk, de rossz a névmemóriájuk. Ismert példa a szórakozott professzor, aki kívülrıl tudja Chaucer minden mővét, de képtelen visszaemlékezni rá, hová parkolt a kocsijával. Tudjuk, hogy az agy máshol tárolja a hosszú, illetve a rövid távú memóriát. Vannak olyan emberek,

akiknek

fényképszerő

a

memóriájuk,

minden

erıfeszítés

nélkül

egész

telefonkönyveket jegyeznek meg. Sokan hiszik úgy, hogy az elit játékosoknak is ilyen képességekkel kell rendelkezniük, de ez koránt sincs így. Én inkább úgy mondanám, hogy a jó sakkozónak valóban elengedhetetlen, hogy jó memóriája legyen, de azt már sokkal nehezebb elmagyarázni, hogy pontosan mire emlékszünk. Mintákra? Számokra? A tábla és a figurák mentális képeire? A pszichológusok nem kis bosszúságára mindig csak ugyanazt tudjuk válaszolni: ezekre is, azokra is. A „vak” sakkozás évszázadokon át izgalomban tartotta a világot. 1783-ban Francois André Danican Philidor egyszerre két partit játszott anélkül, hogy láthatta volna táblát, és azon nyomban páratlan zseninek kiáltották ki. Az egyik újság azt írta „ritka tünemény, melyet mindörökre az emberi emlékezet legcsodálatosabb példái közt kell számon tartanunk”. Mintegy kétszáz évvel késıbb, a második világháború kitörésekor Miguel Najdorf, lengyel nagymester Argentínában ragadt. Mikor véget ért a háború, nem tudta, hogyan értesítse a családját, hogy életben van, és azt eszelte ki, hogy olyan vakszimultánt ad, amilyet még nem látott a világ, negyvenöt táblán egyszerre. Vagyis 1440 figura mozgását kellett észben tartania, s olyan sokáig tartott az esemény, hogy néhány elcsigázott ellenfél helyett félidıben tartalékot kellett beállítani. Csaknem huszonnégy órai játék után Najdorf harminckilenc gyızelmet ért el négy döntetlen és mindössze két vereség mellett úgy, hogy az ellenfelei természetesen végig láthatták a táblát. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy Najdorfnak tökéletes, fényképezıgép-szerő memóriáját volt. Nem, a „sakkmemóriája” volt kitőnı, vagyis képes volt a hatvannégy mezın a figurák alakzatát és mozgását észben tartani: sakkban e képesség akkor is ugyanilyenfontos, amikor a játékos láthatja a táblát. A visszaidézés, a vizualizáció teszi lehetıvé a gyors, pontos számolást, ezért nem kell minden egyes pozíciót elölrıl számolgatnunk. Ha láttunk már hasonló állást, és vissza tudunk emlékezni, mi mőködött, illetve mi nem mőködött benne, akkor nagy elınyben vagyunk azzal szemben, aki most látja elıször. A nagymester több tízezer adattöredéket és sémát tud megjegyezni, s ezekhez folyamatosan hozzáadódnak, a gyakorlatában elıforduló állástípusok. Az, hogy én akár sok partira és állásra vagyok képes visszaemlékezni, korántsem jelenti azt, hogy neveket, dátumokat stb. is 12

könnyebben tudnék memorizálni. Adriaan de Groot ezt elegáns módon bizonyította be 1946os, sakkjátékosokkal végzett kísérletében. A sakkmesterség titkait kutatva végigtesztelt minden szintet, kezdıtıl exvilágbajnokig. De Groot egy sor játszmaállást adott a játékosoknak memorizálásra, és feljegyezte, mennyire sikerült reprodukálniuk ıket. Mint várható is volt, minél erısebb volt a játékos, annál jobb eredményt ért el. Az elit játékosok 93 százalékot, az erısek 72 százalékot, az átlagerısek pedig 51 százalékot teljesítettek. De hogy ez miért van így, arra egy harminc évvel késıbbi, hasonló kísérlet adott mélyebb választ. 1973-ban W.G. Chase és H.A. Simon megismételték de Groot kísérletét, de egy fontos különbséggel: még egy sor tesztállást adtak a játékosoknak. Ebben a második sorban sem a játékszabályokat, se egyáltalán semmiféle sémát nem követve, véletlenszerően helyezték el a bábukat a táblán. A valódi játszmákból való állásokat az erıs játékosok, mint a de Groot-féle kísérletben is, jobb százalékkal jegyezték meg. A véletlenszerő állásoknál viszont a különbözı szintő játékosok is körülbelül azonosan teljesítettek. Vagyis a mesterek, ha nem használhattak sémákat, semmivel sem mutattak jobb eredményt az átlagnál. –forrás: Garri Kaszparov: „Hogyan utánozza az élet a sakkot” címő mőve Ugyanez a folyamat játszódik le minden szellemi tevékenységnél. A gépies memorizálás sokkal kevésbé fontos, mint a jelentéssel bíró sémák fölismerése. Ha valamely problémába ütközünk, sosem nulláról indulunk; ösztönösen, majdhogynem tudat alatt múltbeli párhuzamokat keresünk. Megvizsgáljuk, mennyire alkalmazhatók e párhuzamok, majd megnézzük, hogy a némiképp különbözı elemekbıl is ki tudunk-e hasonló receptet dolgozni. Elménkben általában a kulisszák mögött zajlik e folyamat, de néha, olykor kifejezetten látványosan, a felszínre tör. 1914-ben káprázatos játszmát vívott egymással a kor két vezetı játékosa, Aaron Nimzowitsch és Siegbert Tarrasch, mégis csak a második szépségdíjat kapták, mert Tarrasch látványos kettıs futóáldozattal bevezetett támadása nyilvánvalóan hasonlított Emanuel Lasker egyik huszonöt évvel korábban megjátszott támadására. A zsőritagok úgy érezték, hogy nem adhatnak elsı szépségdíjat egy olyan kombinációra, amely elıdös. A kereskedık trendeket látnak az eladási mutatókban, a szülık mintákat észlelnek a gyerekeik viselkedésében, a gyakorlott ügyész ráérzéssel dönti el, hogyan bánjon a tanúval. Valamennyien a tapasztalat és a tudatos emlékezet együttes alkalmazásával hozzák meg a döntéseiket. És mivel gyakorlat teszi a mestert, nem árt, ha mindig megvizsgáljuk, mit raktározunk el éppen.

13

Milyen gyakran tesszük mérlegre aznapi teljesítményünket? Mit láttunk, mit tanultunk? Megfigyeltünk, tapasztaltunk-e valami újat, amit érdemes feljegyezni? Felismerjük-e megint ezt a szituációt, alkalmat, sémát, ha majd megint elıkerül? Olimpiára készülı atlétáknak és hasonló elıkelı helyeken állóknak ennyire kritikusnak, ennyire tudatosnak kell lenniük, ha sikert akarnak elérni. Az effajta szigorú viselkedés haszna kevésbé nyilvánvaló annak, aki mondjuk, hivatalban dolgozik, pedig ott sem más a helyzet. Még vezetık is gyakran megelégszenek azzal, hogy sikeresen letudták a napot. És szinte mindenki „kikapcsolódik” munka, iskola után: szépen félretolják a napot, hogy pihenhessenek. pedig mennyivel hatékonyabban mőködhetnénk, ha minden nap végeztével feltennék maguknak a kérdést, hogy milyen tanulságokat vonhatnak le a holnapra nézve.

Az összegzés:

Mivel világos stratégiát kell követnem, hogy tudjak nagymestert nevelni a közeljövıben, ezért a következı menetet jeleníteném meg:

Környezeti katalizátorok:

Tehetség, sakkozni vágyó, szeretı gyerek valamilyen modellt követve

Munka,

Versenyek

felkészülés

kiválasztásra kerülnek

Szülı

Szponzor szülı, mint szülı

Egyesület

szülı, mint szponzor

Sakk társadalom

szülı, mint menedzser

14

A stratégiai kulcspontok adottak. A távoli cél: a szupernagymesteri cím megszerzése. A rövid távú célok a sakkozni vágyó gyerek(ek) felkutatása (ez lesz a megnyitásunk- sokszor már itt eldıl a parti), majd nagyon kemény munkavégzés (középjáték), évenkénti 8 – 15 verseny, megfelelı verseny keresése (végjáték), a tanulságok levonása, javítása, majd ciklikusan folytatva ezt, míg az emberünk mester lesz. Természetesen kitartóan, keményen és nem lankadva! Kiváló!

2. fejezet

„Amit meg tudsz csinálni, vagy úgy gondolod, hogy meg tudod csinálni, annak láss neki. Mert a merészségben varázslat, erı és zsenialitás van.” Goethe

A megnyitás

A megnyitási szakaszban rajzolódnak ki a csata vonalai. Kialakulnak a gyalogszerkezet kontúrjai, a tisztek elırelépnek a hátsó sorról, és támadó vagy védı pozíciót vesznek fel. A megnyitási szakasz végének azt szokták tekinteni, amikor a király biztonságba van helyezve, a tisztek pedig mind felfejlıdtek. Ez hasznos könyvdefiníció, de a modern sakk-korszakban már korántsem mindig kielégítı. A megnyitás sokkal több, mint egyszerő mozgósítás. Ekkor dıl el, milyen típusú harc következik, itt nyílik rá a legjobb alkalom, hogy olyan útra tereljük a játékot, amely jobban fekszik nekünk, mint az ellendélnek. A megnyitás a játszma legbonyolultabb, legtöbb finomságot tartalmazó szakasza, különösen a magas szintő versenysakkban. Itt most különbséget kell tennünk a játszma általánosságban vett kezdı szakasza, a „megnyitás”, és az úgynevezett „megnyitások” közt. A „megnyitások” szóval a játszmát nyitó lehetséges lépéssorozatokat nevezzük. Ezeknek általában külön nevük van, mint Zajcev- és Sárkány-változat. Az elnevezés származhat attól a személytıl, aki a változatot a gyakorlatba bevezette, arról a városról vagy országról, ahol a változatot elıször megjátszották, de lehet a pozíció prózai – vagy költıi – leírása. (A Sárkány-változat állítólag onnan kapta a nevét, hogy a gyalogszerkezet a Sárkány csillagképre emlékeztet.) A megnyitásnevek a sakkozói zsargon fontos részei: ha azt mondjuk, hogy a Maróczy-felállás a

15

Sárkány-változat ellen, vagy Marshall-támadás a spanyol megnyitás ellen, minden sakkozó pontosan tudja, hogy mit értsen rajta. A hivatásos játékosok, de még az amatırök is órákig memorizálják kedvenc megnyitásaik elágazásait. E mögött van egy téves elképzelés, miszerint nem is kell gondolkodni, ha az ember tudja, hogy az adott állásban mit húzott egy híres nagymester mondjuk 1962-ben. Az ember addig követi a híres játékosok lépéseit, amíg csak tudja, ha pedig az ellenfél kevésbé emlékezik rá, akkor letér a helyes útról és hibázik. Legalábbis így szól az elmélet, csakhogy ez így ritkán állja meg a helyét. A sakkozók hamar, még jóval a mesteri szint elérése elıtt rájönnek, hogy a puszta memorizálás – bármi csodálatos emlékezıtehetséggel vannak is megáldva – még messze nem jelenti azt, hogy értik is a pozíciót. A betanult változat elıbb-utóbb véget ér, s egyszer csak ott találják magukat egy állásban, amit igazából nem értenek. Ha az ember nem tudja, hogy miért (stratéga) történtek azok a lépések, akkor nemigen tudja, mit kezdjen az állással, ha már nem támaszkodhat az emlékezetése.

Akkor nézzünk szét a nagyvilágban, és Magyarországon, hogy hogyan is történik a kiválasztás…(számunkra ez a megnyitás)

Iskolai modellek, tehetségválasztás

Oroszország Azért venném elıre ıket, mivel a hagyomány, a tradíció, az a szellemi fölény utáni vágy, akár központilag, akár politikailag, nagyon kihatott a sakkozói kultúrájukra. Az eredményességet tekintve a mostani korosztályos ranglistákat nézve majdnem minden korosztályban az elsı 10ben öt-hat orosz, vagy szovjet utódállambeli sakkozó növendék található. Az összes korosztályos világversenyen hatalmas csapattal indulnak, és érnek el kiváló eredményt. Ennek ellenére a központi oktatásuk még nem állt össze. Oroszországban tervezet született a 2005/2006-os tanévet megelızıen arra nézve, hogy a sakk oktatása szerves részét képezze a közoktatási rendszernek. Sajnos ez a törekvés még ez idáig nem teljesült, annak ellenére, hogy az orosz sakk nagy jelentıséggel bír, e sportág fejlıdésében és népszerősítésében az említett ország élenjáró szerepet tölt és töltött be, valamint számos neves nagy sakkozót nevelt ki. Sahmatnaja Negyelja címő hetilapban megjelent egy cikk, melyben

16

Alekszandr Tyhimofejev 13 pontban sorolja fel, hogy a sakk révén milyen irányba fejleszthetı a kisiskolások értelmi fejlıdése. A kijelölt irányok a következık: 1. A szemléletes-képszerő gondolkodás fejlesztése 2. A szemléletes-cselekvı gondolkodás fejlesztése 3. A szóbeli-logikai gondolkodás fejlesztése 4. A sorozatosan logikus gondolkodás fejlesztése 5. A stratégiai gondolkodás fejlesztése 6. A taktikai gondolkodás fejlesztése 7. A kombinatív gondolkodás fejlesztése 8. Az alkotó és algoritmikus (ezen belül a modelleken alapuló) gondolkodás fejlesztése 9. A reflexióra (azaz a tervezett, illetve meghozott döntések indoklására) való készség fejlesztése 10. Az emlékezet, ezen belül az operatív emlékezet fejlesztése 11. A figyelem fejlesztése 12. A képzelet fejlesztése 13. A gyermek tanulásra tanítása sakkanyag segítségével A játék segítségével számos valós helyzet modellezhetı. mindennapjainkban számos problémával kell szembesülnünk, gyors döntéseket kell hoznunk. A sakk az, ami segíthet a dolgok könnyebb átlátásában, megtanít az elıre gondolkodásra, a mások fejével való gondolkodásra, és a lehetıségek közül a számunkra mindig a lehetı legkedvezıbb választására. Emmanuel Lasker sakkvilágbajnok véleménye szerint (1936. A sakk jelentısége c. cikk) nem kell mesteri szinten mővelni a sakkot ahhoz, hogy a hétköznapokban is kamatoztathassuk az által megszerzett tudást. Franciaország: Nagyon komoly tradicionális alapok, illetve ifjabb eredmények is egyértelmősítették, hogy Franciaországban az ezredfordulóhoz közel felerısödött- különbözı szintő tanintézményi struktúrában- a sakkoktatás. A 18. század közepétıl a 20. század derekáig Franciaország volt e szellemi sport központja világszinten, és az utóbbi idıben megint csak sikerült az élbolyba

17

kerülnie, köszönhetıen a magas tıkeinvesztációnak, és az olyan ifjúkori nagymestereknek, mint Vachier-Lagrave Maxime, Fressinet Laurent, illetve a már említett Bacrot Etienne, hogy csak a ranglista elejét említsem. A széthullott Szovjetunióból „hozatott” agyi kapacitás következményeként, rövid idın belül komoly egyéni és csapateredményeket értek el a különbözı világversenyeken, melynek következményeként mind nagyobb teret kapott a sakk a franciák mindennapjaiban. Egyre több kutatást végeztek a szellemi sport hatásfokairól, következményeirıl, és annak hatásfokát sorozatosan pozitív mutatóval mutatták be. A következtetés egyértelmő volt: a sakk pedagógiai hatása, és a pedagógia a sakkban könnyen eljutatható a nevelésben résztvevı tanulók széles skálájához, és messze nem idegen a francia oktatás és nevelésügy paradigmarendszeréhez. 2002-ben Michel Noir a Sakkal foglalkozó gyerekek kognitív képességeinek fejlıdése címő cikkében megállapította: „ Az elvégzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy a sakkal való foglalkozás két éven keresztül, olyan szellemi színvonalra hozza a gyereket, hogy messze lehagyja azon kortársait, akik hasonló származású és szociális közegbıl érkeztek, de más logikai játékkal volt terhelve.” Carl Ekoo 1932–1934-ben statisztikai összefüggést fedezett fel a sakkozói affinitás és más egyéb szellemi képesség, nevezetesen iskolai munka területén mutatott eredmények, az általános tanulmányi elımenetel, az általános intelligencia, az olvasási és megjegyzési kapacitás között. A vizsgálatokból olyan következtetésre jutott, hogy egy erıs sakkozó – a munkát, ás tapasztalati hagyományokat is tekintve- arányban van a felsorolt szellemi területek teljesítményének átlagával. Noir kiemeli, hogy a jó sakkozás még nem feltétlenül párosul jó tanulmányi eredménnyel is, mivel eléggé specifikusan hat az agyra, de a tanuló kognitív képessége erısödött, ami jelentısen felgyorsítja más területeken is a befogadó képességet. Noir vizsgálatai után a sakkprogramban résztvevı gyerekek átlagtól való eltérését hat területen emelte ki: •

problémamegoldás +32%,

•

az intuitív reakció gátlása (természete) +50%,

•

lexikális keresés + 13%,

•

összpontosítás +25%,

•

elemzési gyorsaság +13%,

•

memorizálókapacitás +22%.

18

Kuba: •

Minden évben rangos nemzetközi versenyt rendeznek

•

1978 sakkolimpia

•

1963 óta országos iskolai sakkvetélkedık

•

elindították sakkban is a „mindenki egyetemét”

•

2003-tól sakktudományokból is lehet diplomát szerezni

•

tervezet van arra, hogy középiskolai tantárggyá tegyék

A brazíliai Paraná állam: A 80-as évektıl bevezették az iskolákban a sakkoktatást, ez szükségessé tette sakkoktatók kinevelését. Mindezt azért tartották fontosnak, mert a sakkozás során megtanul gondolkodni az egyén, megtanulja használni a fejét, ami megkönnyíti más tantárgyak tanulását, illetve komoly szociális okai is vannak. a tanulók iskola után nem lıdörögnek az utcán, hanem értelmesen töltik az idejüket. Venezuela: 1988 óta a sakk órarendi óra lett. Ezt követıen a gyerekek képességeikben, intelligenciájukban növekedés következett be. Az oroszokhoz hasonló elveket vallottak arra nézve, hogy fontos, hogy minél többen megismerkedjenek ezzel a játékkal, ami egyfajta megismerést serkentı eszköz, és az életben is nagy hasznunkra válhat. Törökország: Törökország kimondottan erısen ráfeszült az iskolai oktatás bevezetésére, mivel észrevették az összefüggést a rendszeres sakkozás és a tanulmányi eredmények javulása között. Így a Minisztérium engedélyezte a sakk fakultatív oktatását. A játék fontosságát ık inkább abban látják, hogy az agy folyamatos trenírozásával más tantárgyakat könnyebben, gyorsabban tanul az egyén. Nagyon komoly finanszírozási háttérrel rendelkezı ország, minden korosztályos versenyen tömegesen jelennek meg, ennek ellenére nincsenek komolyabb tömeges eredményeik. Kongói Demokratikus Köztársaság: A sakk ajánlott tárgy lett a középiskolákban, hiszen a rendszeres edzés javítja az észlelés gyorsaságát, kreativitást, és az általános intelligenciát ( Dr. Albert Frank), sıt a készségek 19

egész halmazát, úgy, mint a problémamegoldást, verbális megnyilvánulást, a tanulók jobbak lettek matematikában és logikában is. Németország: A másik ország, mely igyekszik a múltból tekintve, erısíteni szellemi tekintélyét. Nagyon sok szellemi tıkét invesztálnak be az országba, elég, ha megnézzük a Bundesligában elindult csapatok erısorrendjét. Csak példaként a Bundesliga legerısebb csapatának az erısorrendje: OSG BADEN-BADEN 1 Anand, Viswanathan

2780 GM indiai

a regnáló világbajnok…

2 Carlsen, Magnus

2843 GM norvég

és a 22 éves kihívója…

3 Aronian, Levon

2816 GM örmény

háromszoros olimpiai bajnok

4 Svidler, Peter

2747 GM orosz

5 Adams, Michael

2720 GM angol

6 Bacrot, Etienne

2705 GM francia

7 Shirov, Alexei

2718 GM spanyol,orosz

8 Naiditsch, Arkadij

2704 GM lett

9 Movsesian, Sergei

2699 GM örmény

10 Vallejo Pons, Francisco 2700 GM spanyol 11 Kasimdzhanov, Rustam 2690 GM orosz 12 Nielsen, Peter-Heine

2662 GM dán

13 Nisipeanu, Liviu-Dieter 2661 GM román 14 Gustafsson, Jan

2622 GM német

15 Schlosser, Philipp

2579 GM német

16 Dautov, Rustem

2595 GM német

17 Heimann, Andreas

2491 IM német

18 Raykhman, Alexander 2362 FM német

20

Persze mondhatjuk, hogy egy egy futball csapatban is tömegével vannak jelen más nemzetiség játékosai. S hogy milyen hatással van ez a német sakksportra? A közelmúltban – 2011-ben – hatalmas meglepetésre, sikerült megnyerniük az Európa bajnokságot. Iskoláikban bizonyítják, hogy a sakkal való rendszeres foglakozás következményeként nı a tanulók ismeretbefogadó képessége, és a sakk fejleszti, visszatükrözi a személyiségüket. Egyesült Államok - New York City: Az amerikai fellendülés egyik „pillére” Polgár Zsuzsa, aki New Yorkban él, és akinek a nevével jelzett alapítvány igyekszik minél komolyabb erıforrásokat megmozgatni a sakkozás iskolákban való terjesztéséhez. A New York-i Sakkiskola lényege a tanulási készségek fejlesztése. A programban résztvevık a sakk ismeretének megszerzése mellett kulturáltabbakká válhatnak. A szociális helyzetük javulása is várható. a hátrányos helyzető tanulók életminıségének javulása nagyban összefügg a sakkélettel, hiszen idejüket értelmesen töltik, nem csavargással, és ez által lehetıségük van kitörni. A sakk ezen szociális szerepe már a brazíliai Paraná államban is megfigyelhetı volt. A program célközönsége az óvodától hetedik osztályig terjed. A mozgalom neve Chess in the School. Az órák menete és idıtartama a következı: Heti egy alkalom, 45 perc, ahol általában 25-30 tanuló vesz részt. Az órák 5 egységbıl állnak: •

elızı tananyag ismétlése

•

10-12 perc új tananyag megismerése

•

párokban gyakorlatban is megnézik a frissen tanultakat, illetve játszanak egymással

•

órák végén rövid összefoglalás

•

házi feladat

Mindenkivel saját képességei szerint foglakoznak, egyénre szabott útmutatásokat kapnak. Mindez motiváltabbá teszi a tanulókat, megszeretteti velük a játékot. Magatartásukban, játékukban egyaránt sportszerőbbekké válnak, megjelenik a küzdeni akarás és a kitartás is.

21

Meg tanulnak hinni magukban, hiszen eredményeket érnek el. Nı az egészséges önbizalmuk, ami elengedhetetlen a siker eléréséhez. Mindehhez hozzájárul, hogy legyızhetnek saját edzıvel rendelkezı magániskolákba járó növendékeket az egész ország területén. Magyar helyzetkép: Magyarországon a sakk utáni érdeklıdés a 20. század végétıl jellemzı, elıtte Klébensberg Kúnó politikája méltó csupán említésre. Én a 20. század végi sakkélettel kívánok dolgozatomban foglakozni. A Magyar Sakkszövetség (továbbiakban MSSZ) tehetségkutató versenyekkel támogatta az iskolai sakkoktatást. Megfelelı eszközökkel, oktatókkal segítette a tanintézményeket. ennek következtében számos iskolában zajlott rendszeres sakkoktatás. Az oktatási tárcával, valamint az Informatikai Minisztériummal karöltve széles spektrumon sikeresen népszerősítették ezt a sportot. Ezek következményeként a MSSZ komoly pénzügyi keretre pályázhatott, 2005 óta évente több mint 30 millió forinttal gazdálkodik, ami fedezi az alapfokú, illetve magasabb szintő oktatóhelyek mőködését, haladók számára kialakított regionális központokban (Budapest, Paks, Szombathely, Edelény Szeged) mőködı kétnapos elıadássorozatokat, a kialakulóban lévı internetes sakkiskolát, valamint a Maróczy Géza Központi sakkiskola mőködését. Ennek az iskolának a célközönsége 8-15 éves gyerekek, akik az olimpiai csapatunk utánpótlását jelenthetik. Ez a Sakkiskola és képzés jellemzıen fıváros központú, a vidéken élı tehetségeknek sokszor gondot jelent a havi szinten néhány napos budapesti tartózkodás, noha az oktatásuk ingyenes, a szülık részére, de a szállás, útiköltség és a kísérık, szülök ott tartózkodása is pénz kérdése, ezért lenne szükség vidéki központokra is. Debrecenben mőködik egy magán szervezıdéső sakkiskola óvodások részére, de komolyabb összefogásra lenne szükség központi vezetéssel, hogy valóban eredményesen mőködhessen. De a jó hír a következı: jelentıs változtatásra, változásokra számíthatunk, mivel választható tantárgy lett a képességfejlesztı sakk. Ennek egyik legerısebb lobbistája Magyarországon Polgár Judit nevével jelzett alapítvány. Az OFI közzétette az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülı kerettanterveket. A programot választó iskolák számára a tankönyv-, munkafüzet-, és tanári kézikönyv mellett elıre elkészített tanterv és tanmeneteket is javasolnak (forrás: chess.hu, a Magyar Sakkszövetség Hivatalos honlapja). Képességfejlesztı sakkórákat lehet látogatni, konzultációkra ad lehetıséget a program. Ezek mindenképpen elırelépésnek tekinthetık.

22

Természetesen az ország sok területén találkozhatunk egyéni fejlesztési tervvel, kerületi, vagy akár városi elgondolásokkal, amelyeknek szintén az lenne a célja, hogy a sakk személyiségfejlesztı szerepét kiemelje. Számomra az egyik legszimpatikusabb szakköri tematika a Derecskei Városi Mővelıdési Központ által szinten tartott foglalkozások rendje (forrás: www.dmvkk-derecske.hu/index.php/szakkorok-tematikaja/112-sakk-szakkoer), illetve központilag összefoglalva, a Mészáros András barátom által kezelt, eurochess.hu honlapon megtalálható tematikai rend: I. Alapcsoport-csoport

Figurák értéke és szerepe. Fejlıdés és centrum. A tempó fogalma. Nehéztisztek korai játékba hozatala. A sakkjáték alapelvei. (Megnyitás alapelvei, középjáték alapelvei, végjáték alapelvei.) Egy, két, háromlépéses mattok. Taktika alapmotívumai. Alap végjátékok. Fejben számolás. II. Versenyzı-csoport

A helyes sakkgondolkodás és sakkszemlélet kialakítása a sakktörténet tükrében. (Philidortól Kaszparovig). A stratégiai eszmék változása a játék mindhárom fázisában (megnyitás, középjáték, végjáték). Állásértékelés és elemei. A pozíció összetett problémái. Anyag, idı, tér összefüggései. Kombinációk, intuitív áldozatok, kompenzáció, rejtett taktikai fenyegetések. Gyalogszerkezetek (Gyalog a sakkjáték lelke. Philidor) Aktív, dinamikus sakk. Kezdeményezés Taktika Kombinációs közelharc.

23

Korai támadás és ellentámadás. Támadás a középen rekedt király ellen. Végjáték típusok. Az oktatás várható anyagát a pontosabb tematikát a gyerekek megismerése és szintfelmérése után alakítják ki. Amit az alapcsoport mindenképpen megismer: 1.

A sakktábla szerkezetét (nagyátló, király-vezérszárny vonal, sor, mezı, centrum és

centrum körüli mezık). A sakktábla geometriája a betők és számok jelentısége, a figurák helyének meghatározása. 2. A bábok alapállása. A király lépésének szabályai, a sakk, matt patt meghatározása szemléltetı példákkal hadállásokkal történı bemutatáson keresztül. 3. A bástya és futó menetmódjának szabályai, a sáncolás fogalma, a szabályos sánclépés. 4. Mikor nem lehet sáncolni (4 alapvetı szabály!) Vezér lépésmódja, a vezér, mint egyik legerısebb figura. 5. A gyalog és a huszár menetmódja. A játszmaírás alapjai, a figurák jelölése, ütés, sánc, sakk, matt jelzése. 6. A játszmalap kitöltésének szabályai'. A sakkóra használata. A játékidı. Sport és etikai szabályok versenyzés közben. A sakkjátszma írása. Egy szabadon játszott sakkjátszma írása játszmalapra. 7. Sáncolási szabályok, matt, patt sakk a gyakorlatban. Játszmaírás gyakorlása. 8. Matt állások felrakása (K+V, K+B, K+2F, K+F+H). Sakk, matt és patt állások felrakása. Sáncolási szabályok ismétlése. 9.I. szintfelmérés: lépések, sánc, menet közbeni ütés, sakk, matt patt megállapítása, sáncolási szabályok. A felmérés, írásban és demonstrációs tábla alkalmazásával szemléltetı módon történik. A szintfelmérı után két csoport kategória kerül kialakításra. 10. Matt állások felrakása. Mivel lehet mattolni az egyedülálló királyt (Mattolási szabályok), Sakkóra használatának szabályai 11. A sakkjáték szakaszai és annak jellemzıi. A megnyitás, középjáték és végjáték. Egyedül álló király mattolási szabályai király és vezérrel. 12. Egylépéses mattok megoldása ábraállásokról. Egylépéses matt adások gyakorlása, a megoldás logikai menete. 13. Egyedülálló király mattolása a gyakorlatban, Egyedülálló király mattolása királlyal és

24

vezérrel. 14. Egyedülálló király mattolási szabályai királlyal és bástyával (egy és két bástyával való matt adás közötti különbségek. A matt adás folyamatának szabályai. Patt csapdák elkerülése. 15. A megnyitások típusai (nyílt, félig nyílt zárt és szabálytalan) és jellemzıi kezdılépései. A nyílt félig nyílt és zárt megnyitások fajtái. 16.II. szintfelmérés: matt adások a gyakorlati sakkban: ábraállások megoldása, sakk-matt-patt helyzetek felismerése, hárítása. Egyedülálló király mattolása vezérrel és bástyával, az eddig tanultak alapján, adott állásból a matt adás levezetése. 17.Végjátékok típusai: könnyőtiszt (H-F, 2H, 2F, Futópár - Huszárpár, FH - 2F ellen, bástya, két bástya, vezér, vegyes) gyalogvégjátékok, Végjátékok jelentısége. Szemléltetése demonstrációs táblán adott állásokon keresztül .bemutatva 18. Gyalogvégjátékok: az oppozíció és fajtái (mértani, mezı és huszár oppozíció). Az oppozíciók gyakorlása ábraállásokból kiindulva. 19. Egyedülálló király mattolása két ellentétes színen mozgó futóval. A gyalogbeviteli szabályok, az elméleti döntetlen gyalogvégjátékok. 20. Egyedülálló király mattolása futó-huszárral. Megnyitáselméleti iránymutatás, figurák fejlesztése, sáncolás, vonalak jelentısége. 21. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések, torlasz képzése, oppozíció szemléltetése több gyalogok végjátékokban. 22. Az átalakulási négyzet, a mértani-huszár és mezı oppozíció a gyakorlatban. A megfelelı mezık a mezıoppozícióban. 23. Megnyitáselméleti iránymutatás. A térelıny, a centrum jelentısége, tempók jelentısége az idı fogalma) - szemléltetés gyakorlati játszmákkal bemutatva. 24. Két huszár az egyedülálló király ellen - elméleti döntetlenállás. Két huszár a király és egy gyalog ellen - kivételes állás a matt adáshoz. 25. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések. A gyalog. A megnyitás és középjáték alapelvei (centrum, fejlıdés, tér, idı stb.) játszmában, a kombináció) 26. Gyalogvégjátékok: káros báb, torlasz és lépéskényszer - szemléltetése ábraállásokból levezetve, majd önálló feladat megoldási gyakorlatokkal. 27. Mikor döntetlen a játszma: elméleti döntetlen (nincs matt adó figura), háromszori lépésismétlés, háromszori tükörállás, örökös sakk, a felek döntetlenben egyeznek meg, ötven lépésen belül nem történik gyaloglépés vagy ütés. 28. A középjáték, tervek keresése, a tervezés lényege és folyamata a sakkjátszma folyamán. 25

29. Könnyőtiszt végjátékok, típusai, vegyes könnyőtiszt (futó-huszár), valamint huszárpár, futópár erısségének szemléltetése zárt ill nyílt végjáték állásokban. 30.III. szintfelmérı: végjátékismeretek - gyalogvégjátékok feladatsorral ábraállásokkal. 31. A középjáték: idı-tér anyag együttes hatása a játszma folyamatában - szemléltetés példajátszmákon keresztül. 32. Nehéztiszt végjátékok típusai, (Bástya -és vezérvégjátékok), bástyavégjátékok elméleti sajátosságainak bemutatása, levezetése. 33. A középjáték: átmenete a középjátékból a végjátékba, a lebonyolítás, az egyszerősítés lehetıségei, a rövid távú tervezés - a taktika jelentısége. 34. Vegyes végjátékok ezen belül külön kiemelve az elméleti kivételek ismertetését. A sakkjátszmáról általában összekapcsolva az eddig tanultakat, a versenysakkozásról. A sakk világranglista az egyes minısítési kategóriák fogalma (kezdı, IV - III - II -I. o. mj, FIDE értékszámok FIDE mester, nemzetközi mester, nagymester világbajnok) Egyes versenyformák és jellemzıik: körmérkızés, svájci rendszer, scheveningeni, k.o, kombinált (k.o és svájci) különleges versenyformák: szimultán, tanácskozási játszma, advanced sakk(komputer segítségével játszó ember). 35. Az anyag -tér idı hármasság szemléltetése, a tempó fogalma, jelentısége. Tempóelıny szemléltetése a játék szakaszaiban (megnyitásban, középjátékban, végjátékban) 36. Középjáték állások jellegzetessége és sajátosságai (nyílt és zárt állások), a gyalogszerkezet jelentısége, gyalogcentrumok típusai. 37. Állásértékelés, tervkeresés, gyalogláncok kialakítása, gyenge pontok, gyenge gyalogok az állásban, izolált gyalogok elleni játék-ellenjáték. 38. Középjáték tervkészítés, vezér és bástya szerepe a középjáték során, támadásépítés védekezés. 39. A könnyőtisztek szerepe a játék egyes szakaszaiban (futó és huszárpár, erıs és gyenge futók ill. huszárok). 40. Manıverezések a játék egyes szakaszaiban, a pozíciós áldozatok a szerepe, jelentısége. 41.IV. szintfelmérı: A játszma egyes szakaszaiból összeállított feladatsorokkal megnyitások, középjátékok, végjátékok ismeretének, a gyakorlati megvalósításának mérése. 42. Sorok, vonalak, nyílt és félig nyílt vonalak. A figurák helyzetének javítása, a rosszul álló figura helyzetének kihasználása. Bemutatása gyakorlati játszmák útján. 43. Változatszámítás, többfunkciós lépések, sablonos rossz lépések. A lépésjelöltek kiválasztása, a döntési folyamat az idıtényezı hatására. Az idıbeosztás lényege. 44. A támadás feltételei. Támadás építése a játszma során. Tipikus támadóállások létrehozása 26

(támadás a rövid ill. hosszúsánc ellen, támadás a középen maradt király ellen.) 45. Középjáték típuselemek: felfedés, alapsori kombinációk, kettıs támadás, elterelés, ráterelés, vonalzárás, vonalnyitás, átlózárás, átlónyitás. 46. Állásszerkezetek jelentısége. Átmenet a megnyitásból a középjátékba, átmenet a középjátékból a végjátékba. Átmenet megnyitások között. 47. Az intuíció fogalma, az intuíció a játszma során intuitív áldozatok. 48. Híres végjáték-tanulmányok, mővészi feladványok fajtái (önmatt, szabad matt).

Azt gondolom, hogy tekintve a törekvéseket, és azokat az igyekvéseket, mely az egyes államokat arra ösztönöz, hogy a sakk az iskolai oktatásban állandósulva szerepeljen mindenképpen a szép múlt után szép jövıvel kecsegtet. Mivel a sakkozás kimagasló módon erısíti az egyén személyiségét,és ennek szoros következményeként szociális helyzetét is, mivel egy olyan személyiség, aki meg tanul küzdeni a pályán, az élet más területén biztos, hogy erısen koncentrálva igyekszik jobbítani a helyzetét. Azok az eredmények, melyeket a különbözı

országok

pszichológusai,

pedagógusai,

edzıi

produkáltak,

gondolok

a

bizonyításokra, a sakk személyiségfejlesztı hatásaira, magukért beszélnek. De, a következı fejezetben is leírtakra támaszkodva, ez csak a sakk azon tulajdonságára koncentrál, amely a képességfejlesztésre irányul, és egy komoly tömegsport jelleget ölt. (Azt is látni kell, hogy az a jelleg pedig erıs táptalajt jelent az élsport megteremtésére.) Ugyanis a felfedezett tehetségeknek nem igazán szabad az iskola keretein belül maradni, hanem inkább a magántanulói szférába kellene kerülni, ha teljesíteni szeretné a diák - vele együtt a szülı, edzı- azt a vágyát, hogy szupernagymester legyen. Hogy miért is?

3. fejezet „Az istenek a végjáték elé odahelyezték a középjátékot.” Siegbert Tarrasch

A középjáték Felkészülés gyötrelmes hónapjai…

27

Mint a közmondásbeli fa, mely ha ledıl, az erdıben senki sem hallja, a felfedezetlen tehetség olyan, mintha nem is létezne. Ez esetben nem is siránkozhatunk az elvesztésén. Azon viszont már sajnálkozhatunk, ha a tehetség nem fejlıdik kellıképpen, ha felfedezik, de aztán elherdálják. Ezzel szemben gyakran nagyra értékeljük azokat, akik korlátozott természeti adottságaik dacára jól teljesítenek, szívós munkával végül is túlszárnyalják amúgy tehetségesebb riválisaikat. Ezt a szemléletet mindig is igazságtalannak éreztem. Azt, hogy valaki képes keményen dolgozni, miért nem tekintjük természeti adottságnak? Szerintem nem éppen dicséret, ha valakirıl azt mondják, hogy „többre vitte, mint amennyi volt benne”. habár annak szánják. Ha egy focista alacsony termető és nem tud gyorsan futni, de rengeteget edz, és végül elsırangú játékos lesz, akkor pótolta hiányzó paraméterkülönbségeket, vagy tehetségkülönbségeket, avagy éppenséggel más téren a tehetségtöbbletét kamatoztatta? Igaz, a legnagyobb teljesítményeket többnyire azok érik el, akik kiemelkedı adottságaikon túl azzal a képességgel is rendelkeznek, hogy tudnak keményen dolgozni. Hogy a sportnál maradjunk, vegyünk egy olyan kosárlabdást, akit nagyon tisztelek, persze nem csak én..: Michael Jordant. Jordan kimagasló atletikus képességekkel rendelkezett, híres volt tigrisugrásszerő zsákolásairól, az edzésekre mégis ı érkezett elsınek, és ı távozott utoljára. Csapattársai, edzıi nyilatkozataikban rendkívüli figyelmét, s nem fantasztikus rugóit hangsúlyozták. Egy veterán NBA-menedzser ekképp jellemezte Jordan tehetségét: „Ha nem lett volna benne a szüntelen munkakedv, Jordan csak egy tehetséges atléta lett volna figyelemre méltó karrierrel, de semmi több”. Ezzel egyet is értek, de a nyilatkozat megint csak azt sugallja, hogy Jordan szorgalma, munkaképessége nem szerves része a tehetségének. Pedig az a képessége, hogy napról napra, elképesztı hatékonysággal a maximumot hozza ki önmagából, talán nem olyan látható, mint a testi adottságai, mégis valami olyasmi, ami vele született, s amit aztán szakadatlanul fejlesztett magában. Az hogy milyen munkamódszert válasszunk a lankadatlan, sokszor igen monoton munkára, és milyen stratégiát kövessünk, nagyban számít, hogy fiúval, vagy lánnyal dolgozunk. A két nem gondolkozási módszere jelentısen eltér egymástól, bár egyik sincs a másik „felett”. Egyik kedvenc történetemet hadd meséljem el. 2005 tavaszán a híres üzleti tanácsadó Tom Peters tartott elıadást Kolumbiában, és szóba került, hogy mi a különbség egy férfi illetve egy nıi gondolkodás között, és ezt egy prezentációval igyekezett illusztrálni, vásárlás címmel. Férfi alanyunk és a nıi alanyunk is egy darab nadrágot szeretne venni…

28

Bejárat

Kijárat

Kassza

Áru Ezen az ábrán egy férfi útvonalát látjuk, aki bemegy az üzletbe, odamegy a kiszemelt áruhoz – tájékozódva a kiírások segítségével – majd irány a pénztár, és elhagyja az objektumot. A második képen már a nıi útvonal látható…

Bejárat

Kijárat

Kassza

Áru A kép önmagáért beszél, fejezte be a mondanivalóját az elıadó, és lépett tovább a következı témára.

29

Egy picit a pechére a hallgatóság soraiban ott ült Garri Kaszparov, a sakkozás 13. világbajnoka, aki másnap tartott elıadást gondolkozás módszertanból, és akit bosszantott a férfi felsıbbrendő gondolkozás ezen bemutatója. Másnap a bogotái üzletasszonyoknak bókolva egy pár kérdéssel felszínre hozta a témát újra: Lehet, hogy a hölgy idıt takarított meg azzal, hogy egyszerre megvásárolt mindent? Lehet, hogy a nı azzal, hogy nem az elsı nadrágot vette meg, pénzt takarított meg? De az is lehet, hogy a nık nagyobb összefüggésekben gondolkodnak, és nem csak a nadrágvásárlásra koncentrálnak, hanem a feladatot a napi programjuk szerves részeként tekintik… A XXI. században hamarosan éppúgy idejétmúlt lesz nıi stílusról beszélni, mint azon csodálkozni, hogy egy nı is lehet vezetı. Margaret Thatcherrıl mondták egyszer: „İ az egyetlen férfi a kabinetben”. Saját tapasztalatom szerint a legnagyobb különbség a lány(nıi), és a fiú(férfi) kezdı sakkozók között (a kezdı sakkozón az olyan fiatalokat értem, akik még az elsı osztályú szintet nem érték el, ez a fiúknál 1900, a lányoknál 1700 szint körül van), hogy a lányok jóval ösztönösebben játszanak, persze a tehetségesebb sakkozók. Ránéznek egy állásra, és van egy komoly megérzésük, amit egy tanult szisztéma alapján elkezdenek boncolgatni…majd legtöbbször elvetik azt, mert számolással meggyızik magukat, hogy nincs igazuk. Míg a fiúk komolyabban számolnak, és úgy hoznak döntéseket. Persze ez csak egy sztereotípia, ami a saját gyakorlatomban mőködött, érdekes lenne egy másik dolgozatban ezt komolyabban megvizsgálni. Térjünk vissza munka oldalára: Igazából ez az a rész, ami jelentısen elválasztja az igazán komolyan gondolkodó és az élsakkot kultiváló gyereket, edzıt, szülıt a kortársaitól, illetve edzıtársaitól, szülıtársaitól. Mindhárom területen nagyon sok érdemi munkát kell teljesíteni ahhoz, hogy legyen egy halvány (?) esély a top 10-be kerülni a világon. Aki 8-10 órát sakkozik (naponta), az tulajdonképpen munkát végez. (Természetesen ez a szemlélet már messze nem az általános tézist vallja az iskolába járási kötelezettséggel kapcsolatban.) A lényegi rész inkább, hogy a munka és munka között van különbség. Lehet 810 órát úgy is sakkozni, ahogy én sakkoztam annak idején, hogy leültem, és egy könyv mellett próbáltam megfejteni, hogy mi történik. 300 játszmát kívülrıl tudtam, az összes partit 5-6-szor megnéztem. A probléma az, hogy kb. a 4-5. megnézésre derengett nekem, hogy ott mi folyik. Annak ellenére, hogy magyarul volt ez a könyv semmit nem értettem belıle az elején, mert olyan gyengén játszottam, és emiatt sokkal hatásosabb, ha ezt edzıvel teszi meg valaki és nem egyedül. 30

A szülıi elhivatottság

A Rapport „csoda” (Rapport Richárd, a legfiatalabb magyar nagymester, 16 éves és jelenlegi élıje 2653) abból adódik, hogy Ricsi szülei nagyon korán intenzíven a gyerek mellé álltak és Ricsi nem csak egyedül sakkozott, hanem 80%-ban edzıkkel, akik megpróbálták neki megmagyarázni azokat a kérdéseket, amelyeket nem értett. Ezért volt, van az a nagy fejlıdés, amiben nagyon hasonlatos a Polgár módszerhez, ami tulajdonképpen a Polgár módszer lekoppintása. Mert természetesen nem lehet ezt a dolgozatot a Polgár lányok említése nélkül kezelni. Anders Ericsson több évtizedes megfigyelései a következıkre engednek következtetni: csak és kitartó munka függvénye, hogy valaki kimagasló eredményeket érjen el egy-egy területen. - természetesen a sport egyedül kivétel ez alól, ahol különbözı sportágakhoz különbözı alkati adottságokra van szükség- Mindehhez egy elhatározás, egy komoly belsı késztetés kell. A szakirodalom ezt nevezi a „mesterré válás dühödt vágyának”(Ellen Wiener pszichológus). Ez a vágy, szenvedély, amire okvetlenül szüksége van az egyénnek ahhoz, hogy naggyá lehessen, ezt nem adhatja meg a szülı, edzı, senki sem a külvilágból. Lássuk a magyar példát: a Polgár lányok. Polgár László egyéni pedagógiája nagyon rendszerellenes volt akkoriban, mikor a lányaival elkezdtek komolyan dolgozni. A tehetségfejlesztést, a tömegbıl való ilyen módú kiemelkedést nagyon sokan bírálták, üldözték, mind kormány, mind társadalmi szinten. (Bár ne lenne most is így…) Polgár papa lányai az iskoláikat szinte végig magántanulóként végezték. Az édesapjuk jelölte ki számukra a követendı utat, bár Zsuzsának volt választási lehetısége, hogy a matematika területén szeretne kalandozni, vagy a 64 mezın. Zsuzsa a sakkot választotta, a sakk volt számukra a legfontosabb ettıl a döntéstıl kezdve. Gyakran éri az ilyen fanatikus gondolkozású szülıt, gyereket, edzıt az a vád, hogy a sok korai munkával a gyerek életét tönkreteszik, mivel nincs gyerekkora, nincs korabeli társas kapcsolata. De nézzük meg milyen eredménnyel rendelkeznek ennek a munkának is köszönhetıen: a Polgár lányok, Mádl Ildikóval kiegészülve, két sakkolimpiai aranyérmet nyertek csapatban, Zsuzsa 1996-ban nıi világbajnok lett. Zsuzsa, Judit férfi nemzetközi nagymesteri címmel rendelkezik. Judit többször is a férfi top tízbe is bekerült, míg 2006-ban kvalifikálta magát a nyolc résztvevıs férfi világbajnokságára. Zsófi egyik legnagyobb eredménye 1989-ben, majdnem 15 évesen 9bıl 8 és fél ponttal zárt egy hihetetlenül erıs nagymesterversenyt Rómában. Judit lassan 25 éve vezeti a nıi világranglistát. 31

De látni kell a sport melletti hozamot is. Legfontosabbnak említeném, hogy mindhármuk édesanya, boldog családi életet élnek, mindegyikük 4-5 nyelven beszél, Zsuzsa egyetemi kart vezet, Zsófi nyugodtan él a hobbijának, a festészetnek, és készíti elı a kiállításait, míg Judit még mindig kiváló sakkozó, és a sakkot népszerősítı ikon, többszörös Oscar díjas. Számos területen alkotnak kimagaslót Hihetı ezek után, hogy a család bevallása szerint is Judit volt igazán tehetséges? Megint visszakerültünk oda (hasonlóan Jordanhoz), hogy a jól elvégzett munka eredményes lehet, de csak a jól elvégzett munka lesz eredményes. Ross a Polgár lányok példája alapján úgy találja, hogy a motiváció, a késztetés, a kitartó munka a döntı a szakmai kiemelkedésben, nem pedig a veleszületett adottságok. az elért sikerek pedig csak tovább fokozzák a munkakedvet. Sok embert ismertem, aki azt hitte, hogy a Polgár módszert követi, de egyet nem tett: a munka részét felejtette el. Mindent megcsinált, az iskolából a gyereket kivette, csak egyet nem produkált: a folyamatos edzést, és ez már az elején elbukik, és ez egy eleve halva született dolog. „A mővelt ember másoknak mond ellent. A bölcs önmagának.” Oscar Wilde

Az edzıi elhivatottság

Edzıi részrıl is nagyon fontos, hogy a munka részt mivel töltjük meg, mit tanítunk, hova helyezzük a súlypontokat. Másképp dolgozik egy olyan emberrel az edzı, akivel napi 2 órát találkozik, és megint másképp, akivel 8-at. Arról van szó, mivel merıben más az idıintervallum, tehát nyílván a Rapport edzıjének, ahol „korlátlan” idı áll rendelkezésre, más módszert kell követni, mint egy olyan szülınél, aki azt mondja, hogy egy napra oda tudja küldeni a gyerekét, vagy van, aki 2x3 órára tudja odaküldeni. Akkor nyilvánvalóan megpróbálja az edzı pergısebben csinálni. Beszélve olyan edzıkkel (dr. Hazai László, Lukács Péter, akik kimagaslót teljesítettek ebben az országban a sakktehetségek nevelésében) de a következı szisztémát javasolják: elıször is megnyitási ismereteket kell adni a gyereknek. Ez azért fontos, mert ha megnyitásban hátrányba kerül, nagyon reménytelen állásokat hoz ki, akkor a gyerekrıl nehezen megállapítható, hogy tehetséges –e vagy sem, dolgozzanak e tovább az edzıvel ezen az módon, vagy sem. Ha a gyerek elveszti megnyitásban a partikat, akkor egy minimális megnyitási ismereteket adni kell neki, hogy ne kerüljön hátrányba. Ezt alacsonyabb szinten 32

inkább minta játszmákkal kell megvalósítani. Nem annyira részletes jegyzetekkel, meg vari magolással, hanem mintajátszmás feldolgozással kell megoldani. Amikor az ember elérte azt a szintet, hogy a gyerek legalább megnyitásban nem kerül vesztı állásokba, akkor rá kell erısíteni a középjáték és a végjáték fejlesztésére. Az edzı kollégák javaslata alapján középjátékot feltétlenül specifikusan kell fejleszteni. Lehet össze-vissza, hogy minden megnyitásból mutat az edzı egy mintajátszmát vagy kettıt, de jellemzıen azokra kell koncentrálni, amit a gyerek játszik. Pontosan olyan, mint az orvosi szakma, egy szemorvosnak is kell hullát boncolnia, általános ismeretekre szert tennie, de utána csak a szemre koncentrálnak specifikusan. Elsı sorban ezeket a részeket kell fejleszteni, olyan minta játszmákat kell elıvenni, amelyek megnyitásból neki kijöhet. Ennek két oka van, hogy ilyen módszert kell alkalmazni. Egyrészt a gyereknek is lesz esetleg sikerélménye másrészt, ami talán fontosabb: a szülınek lesz sikerélménye, mert a szülı megunja és úgy gondolja, hogy nincsenek sikerek, a gyerek tehetségtelen, elveszti a hitét és eltőnik a gyerekkel és akkor vége a történetnek. A végjátékkal szintén komolyan kell foglalkozni. Egy bizonyos szint után, tehát 20 éves kor után a gyerek amúgy sem fog végjátékkal foglalkozni, vagy csak nagyon keveset. Az a probléma, hogy akkor már a következı versenyrıl versenyre megy, és a konkrét felkészülés akkor már majdnem egy 80%-ban,a 2550 feletti sakkozónak, a megnyitási problémák kezelése lesz majd. Amivel foglalkozni olyan mértéktelenül nagy energiákat köt le, mert az anyag, amit el kell elsajátítani hatalmas, több ezer oldal. Ez az edzıi oldal egyik oldala, hogy mit tanít. De van egy másik oldal a tanítás mellett: pedagógusnak lenni, pszichológusnak, kísérınek lenni, menedzsernek lenni, barátnak lenni, visszatartó erınek lenni, szurkolónak lenni, rajongónak lenni, titkárnak lenni, és szüntelen jegyzetelınek kell lenni…

4. fejezet A végjáték Amikor kétségek közt vagy, két út közül választhatsz: mehetsz balra vagy mehetsz jobbra. Azt mondják, a kudarc nincs a lehetıségek közt, de ez nevetséges. A kudarc mindig is egy lehetıség. A kudarc a legkönnyebben elérhetı lehetıség mindig és mindenkor, de az egy választás. Választhatsz, hogy elbuksz vagy sikeres leszel. Ha elvetjük ennek a csíráit, tudatjuk az ellenfelünkkel, hogy megyünk elıre, magunk elé tartott kézzel, akkor elérjük a gyızelemhez vezetı utat. Chael Sonnen

33

A versenyzés Eddig dolgoztunk, napi nyolc órákat, töretlenül, eljött az idı, hogy elmenjünk versenyekre. Volt olyan szülı, aki nagyon nehezen értette meg a versenyzés fontosságát. Mert az elsı, második kudarc után azt gondolta, hogy újra csak le kell ülni tanulni, vissza kell térni az elızı szakaszhoz, mert még messze nem teljes a tanulási szint, mivel nincs eredmény. Pedig egy jól választott versenyen, jól választott partikon keresztül sokkal dinamikusan lehet fejlıdni. Mit is lehet megtanulni egy egy bajnoki mérkızésen, egy hazai, nemzetközi versenyen? Említhetném a kudarc kezelését, vele majdnem azonos szinten: a siker kezelését, a teher alatt való játékot, a különbözı versenyszituációkat, a koncentrálási szintek kezelését a parti változó stádiumában, a „szimpatikus” ellenfél, a környezet kizárását. Az is egyértelmő, hogy egy sakkozónak lelke is van, gondoljunk bele, hogy aki egy 100 méteres síkfutáson vesz részt, milyen koncentráltnak, milyen felkészültnek kell lenni arra a 10 másodpercre, és hogy mennyi ideig morzsolgathatja a tudatában az esetleges kudarcokat. Egy átlagos sakkparti 4-5 óra. Tele küzdelemmel, kétségekkel, vívódásokkal… Hihetetlen feszültségek tobzódnak fel, és ezeket tudni kell kezelni, tudni kell megtanulni kezelni. A sakkozó is ember, hasonló élethelyzetekkel, mint bárki más. Vannak feszült idıszakai, szorongásai, konfliktusai – magával, környezetével- lehetnek beilleszkedési problémái, (tapasztalatom szerint vannak is). Egy sakkozó érzékeny, sérülékeny és mivel olyan az életformája, hogy majdnem minden idejét az edzések és a versenyek határoznak meg, sokszor – egy laikus embernek – nehezen érthetı és kezelhetı. A versenyek érdekes módon segítenek ezeket helyükre tenni. A rengeteg kérdés mely felmerül parti elıtt, alatt, könnyedén egy olyan állapothoz vezethet, melyben minden kisimul, és csak a játék szeretete lebeg harcosunk elıtt. Kramnyik mondta magáról egyszer, hogy hogy tudott világbajnoki címet szerezni, mi a titok: „Legyél egészséges, legyen erıs idegrendszered, és utálj veszteni. Csak így lehet esélyed…” Természetesen a sok sok versenyszituáció után, mellett, a partikból is nagyon sok következtetést le lehet vonni, mert botorság lenne azt gondolni, hogy csak mi készültünk fel maximálisan, írjuk azt inkább: tudásunknak megfelelıen, az adott versenyre. A mostani információs háttérrel, a sakkprogramokkal, könnyebben megtalálhatjuk(és mások is) hibáinkat, mert a gépek elég szárazan, de a percek töredéke alatt kidobják jó, a jobb lépéseket… Azt is hamar megmutatják, hogy statisztikailag melyik nyitásunkban vagyunk erısek, illetve gyengébbek. Rengeteg hasznos információ, melyet csak komoly versenyzési

34

háttérrel lehet a felszínre hozni. Ami jellemzıen évi 8-15 versenyt jelenten, de durván havi egyet. Utoljára, mivel még nem beszéltünk errıl a kérdésrıl, nézzük meg a versenyzések (az edzık) milyen anyagi terhet nyomhatnak a szponzor(i) szülı vállára. Lehet kapaszkodni… Számoljunk: Egy edzı a napi 4-6-8 órát foglalkozik azzal a tehetséges fiatallal, aki képesnek érzi magát, (illetve érzi a meleg szülıi hátteret, és az edzı elhivatottságát), hogy nagymester, szupernagymester legyen. Mivel egyéni edzırıl van szó, ezért a tarifa (Magyarországon) 1000Ft-3500Ft /óra körül mozog. Egy nagymester jellemzıen 3000Ft-ért tanít, és vállal tanítványt. Tegyük fel, hogy tanítványunk már igényli a nagymesteri oktatást, mert eljutott erre a szintre. Akkor ez csak napi szinten: 12000Ft-24000Ft között mozog. Az edzı kollégák (Hazai, Lukács) oktatási módszerük alapján havi negyven óra minimálisan szükséges a sikeres munkához. Akkor ez havi szinten minimum (40*3000) 120000Ft-t jelent. („Természetesen” egy külföldi edzı ennél jóval drágább is lehet: akár 30euro/óra). Nézzünk verseny árakat. Magyarországon az egyik legrangosabb nyílt verseny már hosszú hosszú évek óta a XXXII. Zalakarosi Sakkfesztivál Nyílt Magyar Nıi és Férfi Bajnokság melynek költségei a következı: Nevezési díj 2301-

6000 Ft

2400 Élı 2201-2300 Élı

8000 Ft

2001-2200 Élı

10.000 Ft

2000 alatt

12.000 Ft

illetve a felajánlott szálláslehetıség: Szállás teljes ellátással: 7800 Ft/fı/éj (forrás: chess.hu) Számoljuk ki, hogy akkor mennyibe kerül egy fıre, illetve egy kísérınek a verseny, 9 éjszakával számolva: legyen egy feltörekvı játékosunk 2000 fölötti élıvel, akkor egybevéve a nevezést és a szállást, ellátást, (9*7800+10000) 80200Ft, kísérıt, vagy edzıi szállást, ellátást is hozzáadva: 150400Ft. Még egy kis útiköltség: és már 180000Ft-nál tartunk. Természetesen

35

ez egy kiemelt verseny, és van hazánkban rövidebb ideig tartó, és olcsóbb verseny is. De, ha játékosunk külföldre menne, hasonló árkategóriákat találna. Eddig ebben a hónapban az edzıi díjjal, illetve az egy darab versennyel 300000Ft-nál tartunk. A Nemzeti Sportban megjelent Rapport interjú után ugyanez a szám 1 millió volt. Hihetetlen számokról beszélünk. A végére egy szomorú adalék: a szponzor szülı egy darabig bírja ezt, vagy ehhez hasonló, a pénztárcáját erısen megnyomó terhelést, de egy idı után segítséget keres a környezetében (egyéni szponzor), illetve a sakktársadalomban (Magyar Sakkszövetség). A szövetség kérése, és támogatási alapja a korosztályos versenyeken való részvétel. Mivel a tanítvány tényleg tehetséges, valószínősíthetı, hogy kijut a korosztályos világversenyekre. A most májusban sorra kerülı iskolás világbajnokság költsége (illetve jellemzıen majdnem mindegyik korosztályos világverseny azonos kategória) a következı: (részletek megtalálhatók a FIDE hivatalos honlapján, a fide.com-on) utazással, szállással, ellátással, kísérıvel, nevezıvel körülbelül 500000Ft. Ebbıl a szövetség átvállal 0 azaz nulla forintot.

5. fejezet „Mert a sakkeszmében, a sakkgondolkodás fejlıdésében képet kapunk az emberiség szellemi harcáról.” Richard Réti

Az összegzés Ahhoz, hogy 2500-2600 Élıponttal rendelkezı játékost, olimpiai csapattagot termeljünk ki komoly feltételeknek kell teljesülnie. Az elsı és véleményem szerint a legfontosabb dolog, amirıl írtam dolgozatomban ” a mesterré válás dühödt vágya”, a fanatizmus, a küzdeni, nyerni, elırehaladás vágya. E nélkül beszéljünk bármilyen tehetséges gyerekrıl, egy bizonyos szint után nem tud menetelni elıre. A Polgár lányok példája mutatja, hogy naponta legalább 6-8 órát kell a sakkal komolyan, elmélyülten foglakozni. Ehhez pedig magántanulói státuszra van szükség, amihez pedig megfelelı szülıi háttérre. A szülıknek komoly döntéseket kell meghozni már a gyerek 5-6 éves korában, ugyanis, ha azt szeretnék, hogy élsportoló váljék a gyermekükbıl, már ekkor el kell kezdeni a komoly munkát. Aki csak 11, 12 éves korban kezdi el, abból majdnem biztos, hogy nem lehet élsakkozó, hiszen manapság már 13 évesen csinálnak a gyerekek nagymesteri normát. A szülıknek ez elsısorban anyagi, egzisztenciális kérdés. Az magán edzı, a hazai, 36

illetve világversenyek komoly kiadásokat jelentenek a családi kassza számára. Mindemellett a gyermeket el kell kísérni a versenyekre, amik nemcsak hétvégeken, hanem hétköznapokon akár 1-2 hétig is eltarthatnak. A munkahelyen meg kell tudni ezt oldani. az edzı jelenléte is elengedhetetlen egy versenyen, hogy mind szakmai mind pedig pszichés támaszt nyújthasson a gyermek számára, ami szintén anyagi kérdés is. Ezért fontos, hogy a szülık mit engedhetnek meg maguknak, illetve mit tudnak vállalni. A harmadik fı összetevı az edzı maga. Az edzı elsıdleges feladata, hogy megszerettesse a sakk világát a gyerekkel, aztán pedig jöhet a komoly munka. Az egyéniedzı kulcsfontosságú ebben a kérdésben. Magyarországon elıször a Polgár lányoknak volt saját edzıjük. Az edzıi munka egy életforma, egy teljes embert kíván. Ha túl sok a tanítvány, vagy egyéb elfoglaltság, esetleg egyéni ambíció, nem lehet eredményes az edzıi munka. Fontos tudni, hogy nem kell feltétlenül kiváló, magas Élıponttal rendelkezı sakkozónak lenni ahhoz, hogy valakibıl kiváló edzı váljon, és a tanítvány eljusson akár 2600 Élıig. Természetesen ismerni kell a játék fortélyait, de legalább olyan fontos a pedagógia is, illetve az, hogy emberileg mit tud kihozni az edzı a gyerekbıl. Nem csupán szakmai oldala van az eredményes sakknak, mint ahogy más sportágaknak sem. Fontos az alázat a munka iránt, az ellenfél, az edzı iránt. Véleményem szerint kell egyfajta szerénység is az eredményes munkához. Káros hatással van az elırehaladásban, ha valaki néhány eredmény után nagyképően viselkedik, de ez egy külön fejezetet érdemelne. Egy szó, mint száz az edzı feladata a tanuló emberi oldalának is a formálása. Fontos eleme a közös munkának a bizalom a szülı, edzı és tanítvány hármasában, hiszen olykor kér az edzı olyat, amiket egy laikus nem ért, és csak 1-2 év után van pozitív hozadéka, de feltétel nélkül el kell fogadni, hisz egy jó edzı tudja, hogy mit miért kér. Fontos kérdés, hogy hány edzıje legyen egyszerre egy gyereknek. Véleményem szerint legfeljebb 2, mert különben elvész a lényeg. Vannak, akik szerint egy tanítvány egy edzı a legideálisabb felállás. Sikerhez csak egyéniedzések útján lehet eljutni. A csoportos sakktanulás hátránya, hogy a kevéssé motivált, érdektelen, munkát nem végzı tanuló rossz hatással van a valódi ambíció(k)val rendelkezıkre. Egyéni foglalkozásokon lehet részletesen kielemezni az erısségeket, gyengeségeket, szembe kell itt nézni az egyéniség hibáival, ami személyes dolog, nem tartozik egy csoportra. Csak a tanítvány és mester dolga.

37

Ki kell alakulnia egy sajátosjátékstílusnak is, ami szintén egyénileg lehetséges csak, valamint nem szerencsés, ha több edzı van, mert egymás munkáját kioltják. Fontos továbbá, hogy az edzı elkísérje a versenyekre a tanítványát, hogy éles helyzetekben el tudja látni tanácsokkal. Versenyhelyzetben mutatkozik meg igazán, hogy hol tart a játékos. Mindez nem lehetséges, ha csoportban tanul valaki sakkozni, hiszen egy sereg mellett nem lehet mindig, minden helyzetben ott lenni. Maximum két gyereket lehet egyszerre edzeni. A közös edzések nem az élsakk, hanem a tömegsakk sajátja. Havonta legalább 40 órát kell eltölteni az edzıvel, de annál jobb, minél többet, és egyedül naponta legalább 2-4 órát foglakozni a sakkal, mindemellett folyamatos versenyekre járni, ha valaki élsakkozóvá szeretne válni. Mindez persze komoly anyagi teher a szülık számára. Mindebbıl kitőnik, hogy élsakkozó nem válhat ki iskolai keretek közül.

38

Irodalom Balló, Harald E.: Die Antiquiertheit der Schachwunderkinder 2001; Csodagyerekek kölyökkora. Magyar Sakkvilág, 2005. 4. sz. Binet, Alfred: Psychologie des grands calculateurs et joueurs d’échecs. Hachette, Párizs, 1894. Bljumenfeld, Venjamin Markovics: Problemi nagljadno-gyejsztvennogo mislenyija na baze sahmatnogo matyeriala. Moszkva, 1945. Sahmati Enciklopegyicseszkij Szlovar, Moszkva, 1990. Chase, W. G. – Simon, H. A.: The mind’s eye in chess. In W. G. Chase (ed.): Visual information processing. Academic Press, New York, 1973. Enciklopegyija Sahmat: Pszihologija sahmatnoj borbi. 321–322.; Sahmati kak model naucsnih isszledovanyij. 491. Fekete József: Sakk munkatankönyv. Magyar Sakkszövetség Kiadó, Budapest, 1993. http://www.kidchess.com/download/chess_research_summary.pdf. 9. The Benefits of Chess in Education. ... Fine, Reuben: The psychology of the chess player. Dover Publications, New York, 1967. Flora, Carlin: The Grandmaster Experiment.http://cms.psychologytoday.com/articles/pto20050614 Fodor János: A sakk személyiségformáló és gondolkodásfejlesztı szerepérıl az iskolában. Közoktatás, 1995. 4. sz. 11. Gik, Jevgenyij: Sakk és matematika. Gondolat Kiadó, Budapest. 1989. Gobet, F.: Les mémoires d’un joueur d’échecs. Fribourg (Switzerland), Editions Universitaires. Contents (in French) Chapter 10: Conclusion 1993. Gobet, F. – Simon, H. A.: Recall of rapidly presented random chess positions is a function of skill. Psychonomic Bulletin & Review, 3, 159–163. Abstract Preprint, 1996. Gobet, F. – Simon, H. A.: Templates in chess memory: A mechanism for recalling several boards. Cognitive Psychology, 31, 1–40. Abstract Preprint, 1996. Gobet, F. – Simon, H.: Expert chess memory: Revisiting the chunking hypothesis. Memory, 6, 225–255. Abstract Reprint, 1998. Gobet, F.: Chess, Psychology. MIT encyclopedia of the cognitive sciences. Cambridge, MA, The MIT Press, 1999. Gobet, F.: Chess expertise. International encyclopedia of the social and behavioral sciences, 1663–7., 2001.

39

Gobet, F.: Implicit learning of expert chess knowledge. AISB Quarterly, 114, 8., 2003. Gobet, F. – Voogt, A. de – Retschitzki, J.: Moves in mind–The psychology of board games. Hove, UK, Psychology Press, 2004. Groot, Adriaan de: Het denken van den schaker. Een experimenteel-psychologische studie. Gyakov, I. N.– Petrovszkij, N. V. – Rugyik, P. A.: Pszihologija sahmatnoj igri. Moszkva, 1926. Hanich Sándorné: Megyei Pedagógiai Körkép. 2003/1. 47–50. Kegy, H. – Sefer Cs: Praktikum po igrovoj pszihotyerapiji. 2000. Kende György: A sakk mint hadijáték és a képességfejlesztés eszköze. Hadtudomány, 2005. 4. sz. Kopizyi, A.: Praktikum po art-tyerapiji. Pityer, 2002. Kotov: Tajni mislenyija sahmatyiszta. Moszkva, 1970; A sakkozó gondolkodásának titkai. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1977. Kovács Imre: Egy emberformáló játék. Székesfehérvár, 2002. Krogiusz, Nyikolaj Vlagyimirovics: Cselovek v sahmatah. Szaratov, 1967; O pszihologii sahmatnogo tvorcsesztva. Moszkva, 1969. Martinyenko, A.: I sahi likujuty. Urjadobij kurer, 2003. 09. Mérı László: Észjárások. Akadémiai Kiadó – Optimum, Budapest, 1989. Miller, George A.: The Magical Number Seven, Plus or Minus Two: Some Limits on Our Capacity for Processing Information. The Psychological Review, 1956, vol. 63, pp. 81–97. Noble, Alain: Le Jeu d’échecs a l’école. Éditeur: Poitiers, CRDP Poitiers, 1991. Petkovic: Mathematics and chess,Dover Publications. Inc. Mineola, New York, 1997. Polgár László: Nevelj zsenit! Farkas Endre interjú. Polgár Zsuzsa, Zsófia és Judit válogatott játszmái és feladványok. Interart, Budapest, 1989. Polgár Zsuzsa – Truong, Paul: Breaking through: how the Polgar sisters changed the world of chess. Everyman, London, 2005. Ree, Hans – de Groot, Adriaan: 1914–2006. http://www.chesscafe.com Ross, Philip E.: The Expert Mind. Scientific American, 2006. augusztus. Sefer, Cs.: K szemejnaja pszihotyerapija. 2001. Sümegi László: Sakk és matematika, sakkmatematika. Calibra Kiadó, Budapest, 1994. Szabó István: Sakkfeladatok matematikaversenyeken. Észak-Pest Megyei Tehetségfejlesztı, Vác, 2000. Szabolcsi János: Rajtolt a Központi Sakkiskola. Magyar Sakkvilág, 2006. 11. sz.

40

Szilágyi Péter: Chaplin elámult a kis Reshevsky láttán. Csodagyerekek kölyökkora. Magyar Sakkvilág, 2005. 4. sz. Szilágyi Péter: Gondterhelt szépségek. Nıi sakkozók gondjai. Magyar Sakkvilág, 2005. 8. sz. Szilágyi Péter: A legszabadabb információs rendszer elınyei. Kézirat, 2006. Szpivakovszkaja, A.: Pszihotyerapija: igra, gyetsztvo, szemja. Pressz, 1999. Ujvári István: Sakkmatematika. Pest Megyei Pedagógiai Intézet, Budapest, 1990. Ujvári István – Szabó István: Sakk-matematika az iskolában. Vác, 2005.

41