Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése és intézményi hasznosítása, valamint az eredmények beépítése a nevelő-oktató munkába a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskolában
Készítette: Blazovicsné Varga Marianna
Ragányi Gyula
közoktatási szakértő
közoktatási szakértő
ig. szám: 006761-02
ig. száma: 006008-02
Győr, 2007. május 31.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés .........................................................................................................3. o.
2. Az intézményi stratégia megfelelőségének vizsgálata a mérési eredmények intézményi hasznosításához..........................................................6. o 2.1. Az iskola intézkedései a szakmai munka eredményességének, hatékonyságának növelése érdekében .................................................................6. o. 2.2. Javaslatok az országos kompetenciamérés további intézményi hasznosításához és az eredmények felhasználásához a pedagógiai tervezésben, a fejlesztési célok kitűzésében .........................................................9. o.
3. A Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola eredményei az országos kompetenciamérésekben........................................19. o. 4. Összegzés ......................................................................................................24. o.
1. BEVEZETÉS Maglód Nagyközség Önkormányzata megbízásából végeztük el a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskolában az országos kompetenciamérés eredményeinek elemző értékelését. A törvényi szabályozás, a jogszabályi háttér szükségessé és egyértelművé teszi:
a minőségbiztosítás és a mérés-értékelés kapcsolatának, együttműködési formáinak erősítését,
a minőségirányítás és a mérés-értékelés elválaszthatatlanságát.
Az OKM mérési eredményeinek elemzése, intézményi feldolgozása a 2006. évi módosított közoktatási törvény (LXXI. Törvény) 9. §-a és 40. §ának (11) bekezdése értelmében jelentős szerepet kapott az intézményi minőségirányítás,
az
intézményi
munkakörben
foglalkoztatottak
önértékelés
és
teljesítmény
a
pedagógus értékelésének
vonatkozásában. A 2006. évi LXXI. törvény 9. §-a szerint:
a közoktatási intézményeknek 2007. március 31-ig felül kellett vizsgálniuk és meg kellett küldeniük jóváhagyásra a fenntartónak a minőségirányítási programjukat,
a közoktatási intézményeknek első ízben a 2008/2009. évet kell értékelniük,
az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kezdődően kötelező a 2006. évi LXXI. törvény 16. §-ával megállapított Kt. 99. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint végezni a tizedik évfolyamon a mérést. A 2006. évi LXXI. törvény 16. §ával megállapított Kt. 99. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a 2006/2007. tanévben végzett országos mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség.
-3-
A módosított közoktatási törvény 40. §-ának (11) bekezdése alapján: (11) „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú
távra
szóló
elveit és a
megvalósítását
szolgáló
elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény
értékelésének
szempontjait
és
az
értékelés
rendjét.
A
minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási
program
végrehajtását,
az
országos
mérés,
értékelés
eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” Az országos mérési eredmények szakértői elemzésének, értékelésének célja: 1. A helyi általános iskolában folyó szakmai munka eredményességének, hatékonyságának vizsgálata a tanulók alapkompetenciáinak fejlettségét illetően matematikai logika és olvasás-szövegértés kompetenciaterületeken.
-4-
2. Információk
nyújtása
az
iskola
fenntartója
számára
a
tanulók
alapkompetenciáinak fejlettségéről, az iskola fejlesztő munkájáról, oktató tevékenységéről, valamint azokról az adatokról, amelyek segítségével a fenntartó saját közoktatási intézményének teljesítményét megbízhatóan összehasonlíthatja az országos adatokkal. 3. A 2003-ban végzett szakértői szakmai ellenőrzés fejlesztési javaslatainak megvalósítása, megvalósulása és a javaslat alapján elkészített intézményi intézkedési terv gyakorlati eredményességének, a megtervezett fejlesztések eredményeinek vizsgálata a későbbi országos mérési eredmények tükrében. 4. Javaslatok
összeállítása,
kidolgozása
a
kompetencia
alapú
oktatás
eredményességének további fejlesztéséhez. A szakértői munka módszerei: 1. Dokumentumelemzés 2. A 2003-as, 2004-es és 2006-os országos kompetenciamérés eredményeinek vizsgálata, elemzése a 6. és 8. évfolyamos tanulók körében. A szakértői vizsgálat a 4. évfolyamosok 2006-os mérésével nem foglalkozott, mivel itt még idősoros összehasonlító adatok nem állnak rendelkezésre, és ez a mérés filozófiájában, struktúrájában is eltér a 6. és 8. évfolyamos tanulók mérésétől. A megvizsgált dokumentumok: 1. A 2003-ban készült Szakértői jelentés vonatkozó fejezetei az átfogó intézményi átvilágításról 2. Az Országos Értékelési Központ által összeállított Iskolajelentések, Fenntartói jelentések, és Telephelyi jelentések 2003, 2004, 2006 3. Az iskola minőségi csoportjának 2003/2004. tanévi munkaterve
-5-
4. A mérési eredmények elemzése alapján megalakított fejlesztő team és pályázat készítő team cél-és feladatrendszere 5. Az iskola Intézkedési Tervének vonatkozó pontjai
2. AZ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A MÉRÉSI EREDMÉNYEK INTÉZMÉNYI HASZNOSÍTÁSÁHOZ Az országos kompetenciamérés (OKM) intézményi hasznosulásáról érdemben akkor beszélhetünk, ha a kapott eredmények intézményorientált feldolgozása szerves részévé válik a következő tanév fejlesztési irányai meghatározásának, a pedagógiai tervezés folyamatának, és a megismert eredmények figyelembe vételével készül már el az intézmény éves munkaterve, a vezetés belső ellenőrzési
terve,
a
munkaközösségek
éves
szakmai
tevékenységének
meghatározása, a továbbképzési program, beiskolázási terv módosítása, a belső értékelési
rendszer
kialakítása.
A
tanulás
eredményessége,
a
tanítás
hatékonyságának növelése úgy érhető el, ha az intézmény megfelelő stratégiát dolgoz ki és alkalmaz a mérési eredmények visszacsatolásában, és fejlesztést segítő felhasználásában. Az első lépés, hogy az intézményben maradó összes dolgozatot ki kell javítani. Ezt az iskola 2003-tól minden mérést követően megtette. Ez a feladat ebben a tanévben a 6. évfolyamot érinti, ha nem estek bele abba a 200 iskolába, akiknek az eredményeit az OÉK dolgozta fel. A maglódi iskolában most folyik a dolgozatok javítása, kódolása, szoftveres feldolgozása. A 8. évfolyamosok esetében nincs szükség helyi javításra, mert itt az országos feldolgozás teljes körű volt. 2.1. AZ
ISKOLA
INTÉZKEDÉSEI
EREDMÉNYESSÉGÉNEK,
A
SZAKMAI
HATÉKONYSÁGÁNAK
ÉRDEKÉBEN
-6-
MUNKA NÖVELÉSE
A 2003-ban végzett szakértői vizsgálat megállapításait és fejlesztési javaslatait az intézmény megvitatta, és annak alapján a következő intézkedéseket hozta: Az i s k o l a m i n ő s é g i c s o p o r t j a a 2003/2004. tanévben már kiemelten foglalkozott a kompetenciamérések eredményével. Részlet a csoport 2003. szeptemberében készült munkatervéből: „Országos kompetencia mérés eredményeiből (2003. májusi) következtetések levonása, javaslatok, feladatok megfogalmazása. Hi.: február Felelős: Taraszárné” Javaslatok,
elvégzett
feladatok
az eredmények
javítására
2004-ben:
Az összes feladatlap kijavítása, feldolgozása és a fejlesztési feladatok meghatározása
A továbbképzési terv áttekintése, módosítása, figyelemmel a kapcsolódó módszertani továbbképzések prioritására
A
magyar
munkaközösség
felülvizsgálta
a
kötelező
és
ajánlott
olvasmányokat és javaslatot dolgozott ki azok módosítására
A folyamatos ismétlés keretében a kompetencia tesztekhez hasonló feladat szituációk teremtése a tanulók számára
A tanítási órákon a képességfejlesztő módszerek alkalmazásának növelése:
IKT alkalmazása matematika órán
Kooperatív tanítási módszerek alkalmazása
A könyvtár lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása
Projektmódszer alkalmazása a modultárgyak oktatásában
Fejlesztő
team
és
pályázatkészítő
eredmények javításának támogatásához A két új team cél-és feladatrendszere:
-7-
team
megalakítása
a
mérési
Képzési, foglalkoztatási célok:
az alapkészségek (számolás, olvasás, írás) hangsúlyozása, folyamatos fejlesztése,
a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák (kommunikáció, információs-technológia,
tanulás-tudás,
problémamegoldás,
kooperáció) fejlesztése,
a szociális készségek (életvezetés, önbizalom, időbeosztás, közösségi elkötelezettség,
pénzfogalom,
egészség,
higiénia,
kooperáció)
fejlesztése,
az informatikai ismeretek fejlesztése,
idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.
Iskolai feladatok:
Szaktárgyi oktatás módszertani megújítása a felvállalt kompetencia területeken, aktív tevékeny részvétel a TIOK programban (részvétel a pályázaton).
Információs
és
kommunikációs
technológia
alkalmazásának
kiterjesztése tanári és tanulói szinten egyaránt.
Kapcsolódás az Európai Unióhoz. Idegen nyelvi kommunikáció feltételeinek megteremtése, részvétel nemzetközi programokban.
A
szabadidőben
szervezett
művészeti
és
sport
tevékenység
segítségével a tanulói kreativitás, felelősségérzet, együttműködés hatékony fejlesztése.
Pályaválasztási és életvezetési program megvalósítása. Középiskolai, szakmai kapcsolatok kialakítása.
Az
esélyegyenlőség
megteremtését
szolgáló
iskolai
programok
működtetése: fejlesztő program, gyermekvédelem, szociális támogatás. Az iskola intézkedési tervé ben meghatározott fejlesztési feladatok:
Szakmai munka fejlesztésének feladatai
Módszertani képzések számának növelése. A
szakmai
munka
színvonalának
fórumokon illetve azok helyi szervezése.
-8-
emelése,
részvétel
szakmai
A helyi és országos mérések és értékelések eredményeinek beépítése a szakmai munkaközösségek munkaterveibe.
Határidő: 2005. szeptember 15. Felelős: munkaközösség vezető Az áttekintett intézkedések arra utalnak, hogy a tantestület és az iskola vezetése a 2003-as szakértői vizsgálat során feltárt problémákat az országos mérési
eredményekkel
megszüntetésére
kapcsolatosan
szakmailag
jól
megértette,
átgondolt
és
fejlesztési
a
problémák
alternatívákat
dolgozott ki, amit igyekezett megvalósítani. A következő fejezetben bemutatott 2004-es és 2006-os tanulói teljesítmény-mutatók alátámasztják, hogy az iskola javító intézkedései meghozták a várt eredményeket, tehát megfelelőek voltak. 2.2. JAVASLATOK
AZ
INTÉZMÉNYI
ORSZÁGOS
KOMPETENCIAMÉRÉS
HASZNOSÍTÁSÁHOZ
ÉS
AZ
TOVÁBBI
EREDMÉNYEK
FELHASZNÁLÁSÁHOZ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSBEN, A FEJLESZTÉSI CÉLOK KITŰZÉSÉBEN A mérési eredmények intézményi hasznosításához az iskola által kidolgozott és megvalósított intézményi stratégia az elmúlt két évben több területet érintett, és eredményeket is hozott. A fejlesztő munka érdekében azonban érdemes további elemzéseket végezni, és még konkrétabbá tenni a további fejlesztési célokat és feladatokat. Ezért ajánljuk:
Az eddigi iskolai gyakorlat folytatását, vagyis minden dolgozat kijavítását és feldolgozását
Az eredmények feladatok szintjén történő vizsgálatát
Osztályszintű elemzések elvégzését
A mérési eredmények felhasználását a személyekre lebontott pedagógusértékelésnél
A taneszközök, tankönyvek áttekintését
-9-
A
helyben
maradt
dolgozatok
eredményeinek
feldolgozásához
nagy
segítséget jelent az Országos Értékelési Központtól kapott CD-n található szoftver. Egy példán végigvezetve mutatjuk be, hogy konkrétan mire és hogyan használhatóak fel az OKM eredményei iskolai, osztálytermi és egyéni pedagógus szinten. A példánkban a Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti
Iskola
8.
kompetenciaterületen
elért
évfolyamának teljesítményét
olvasás-szövegértés
elemezzük.
Az
Értékelő
Központtól kapott CD-n a Tanulói adatok kezelése alatti menüsorból kiválasztható és elvégezhető a Füzetek exportálása XLS-be utasítás. Így lehet hozzájutni
osztályonkénti
bontásban
a
2006-os
kompetenciamérésben
szereplő feladatok javítási kódjaihoz. A kódok ismeretében megvizsgálható az egyes feladatok megoldottsága, vagyis az, hogy a tanulók hány százaléka adott helyes választ az adott kérdésre. A megoldottság elemezhető feladatonként, osztályonként, és az iskola teljes 8. évfolyamát érintően is. Ezek után a megoldottsági százalékok összevethetőek osztályonként az iskolai eredménnyel, és az országos megoldottsággal. A kapott eredményeket szemléltetik az 1-6. ábrák. A feladatok országos és iskolai megoldottságának elemzése azt mutatja, hogy a vizsgált iskola 10 feladat megoldásában jobban teljesített az országos eredményeknél, de a többi feladat megoldottságában az iskolai mutatók az országos alattiak (1. 2. ábra). Az ábrák vízszintes tengelyén a szövegértési tesztfüzetben szereplő 60 feladat száma látható. A függőleges tengelyen találhatóak a feladatok százalékban kifejezett megoldottsági mutatói. Az 2. ábrán szereplő két vonal a feladatok
megoldottsági
mutatóit
ábrázolja,
az
iskolai
megoldottság
országostól való eltérésének csökkenő sorrendjében. Hogy mely feladatoknál, és milyen mértékben teljesítettek a vizsgált intézmény diákjai jobban, illetve gyengébben az országos eredményeknél, azt szemléltetik az ábra zöld, illetve piros oszlopai. A zöld oszlopok arra utalnak, hogy az adott feladatot a tanulók nagyobb
százalékos
arányban
oldották meg,
mint
az ország
többi
nyolcadikosa, a piros szín pedig az országos megoldottságtól való elmaradást
-10-
jeleníti meg. Az oszlopok magassága az iskolai és az országos megoldottság eltérésének mértékét mutatja %-ban kifejezve. Következő lépésként az került elemzésre, hogy az egyes osztályok teljesítményei a feladatmegoldások szintjén hogyan viszonyulnak az országos százalékos megoldottsághoz (3-6. ábra). Az 2. ábrához hasonlóan a 3-6. ábrák vízszintes tengelyén is a szövegértési tesztfüzetben szereplő 60 feladat sorszáma látható. A függőleges tengelyen találhatóak a feladatok százalékban kifejezett megoldottsági mutatói. A grafikonon szereplő vonalak közül a piros színű az egyes feladatok országos megoldottságát
mutatja,
a
másik
vonal
feladatonkénti megoldottságát ábrázolja.
-11-
pedig
az
egyes
osztályok
0%
-1% -1% -1% -1% -2%
v15
v39
v27
v52
v47
v35 0%
v8
v19
v59
v28
v44
v17
v45
v24
v29
v37
v31
v34
Eltérés Isk. átl
-2% v30 -2% v22 -3%v4 -3%v26 -3%v57 -3%v56 -4%v16 -4%v54 -4%v40 -4%v23 -5%v32 -5% v9 -5%v10 -6% v18 -6% v50 -6% v2 -6% v53 -6% v55 -7% v58 -7% v25 -7% v7 -7% v38 -7% v11 -7% v20 -7% v12 -8% v42 -8% v36 -8% v51 -10% v46 -10% v48 -11% v3 -11% v33 -11% v43 -12% v5 -13% v14 -13% v1 -13% v21 -15% v6 -18% v60 -20% v41
-20%
11% 6% 5% 4% 3% 2% 2% 1% 1% 1% 0% 0% 0% 0%
-12-
v42
v50
v23
v22
Isk. átl
v16
v20
v47
v60
v39
v13
90%
v59
100%
v11
v53
v14
v37
v52
v31
v27
v7
v38
v43
v49
v17
v56
v44
v29
v24
v28
v21
v8
v41
v51
v58
v45
v25
v18
v5
v6
v19
v10
v48
v3
v9
v34
v26
v15
v1
v40
v30
v35
v4
v12
v32
v33
v46
v57
v55
v54
v36
v2
0%
v49
20%
v13
A feladatok iskolai m egoldottságának eltérése az országostól: 1. ábra
orsz. Átl
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
A feladatok iskolai m egoldottságának eltérése az országostól: 2. ábra
100% orsz. Átl
80%
60%
40%
A feladatok 8.a oszt. m egoldottságának eltérése az országostól: 3. ábra 100%
Eltérés
orsz. Átl
8.a
80% 60% 40% 20% 0% v27 v31 v49 v13 v19 v17 v29 v28 v47 v34 v25 v45 v8 v18 v24 v10 v35 v30 v44 v23 v9 v26 v57 v54 v4 v50 v38 v55 v3 v22 v32 v15 v36 v46 v1 v12 v2 v58 v59 v20 v16 v56 v6 v53 v41 v42 v40 v7 v33 v39 v51 v48 v43 v14 v37 v5 v11 v21 v60 v52
-20% -40%
A feladatok 8.b oszt. m egoldottságának eltérése az országostól: 4. ábra Eltérés
orsz. Átl
8.b
85% 65% 45% 25%
-35% -55%
-13-
v41
v60
v6
v30
v26
v18
v59
v3
v27
v9
v29
v58
v21
v46
v36
v50
v20
v55
v1
v16
v42
v33
v32
v57
v2
v23
v12
v47
v13
v7
-15%
v54
v5
v38
v22
v31
v25
v28
v40
v10
v24
v43
v17
v4
v51
v56
v14
v19
v53
v45
v49
v48
v35
v39
v8
v15
v11
v34
v44
v52
v37
5%
-10%
-30%
-14v50
v8
v1
v25
v10
v34
v6
v46
v11
v27
v44
v14
v19
v15
v47
v42
v3
v5
v38
v43
v48
v49
v41
v20 v1
v25
v9
v45
v48
v21
v35
v24
v36
v22
v17
v28
v53
v35
v10
v43
v6
v58
v31
v4
v60
v46
v36
v54
v33
v41
v55
v2
v23
v40
v32
v18
10% v33
30% v51
50%
v7
70% v12
orsz. Átl
v23
A feladatok 8.d oszt. m egoldottságának eltérése az országostól: 6. ábra
v56
-30%
v55
-10%
v2
v3
v4
v38
v53
v54
v31
v32
v57
v19
v12
v17
v39
v44
v14
v30
v37
v58
v51
v28
v52
v40
v15
8.d
v37
v8
v57
v26
v50
8.c
v18
v16
v29
Eltérés
v45
v16
v39
v29
v52
v9
v7
v11
v34
v13
Eltérés
v56
v20
v26
v5
v22
v49
v27
v47
90%
v59
v30
v59
v21
90%
v42
v24
v60
v13
A feladatok 8.c oszt. m egoldottságának eltérése az országostól: 5. ábra
orsz. Átl
70%
50%
30%
10%
A feladatok vizsgálatánál elemezhető, hogy milyen eredménnyel végezték el a diákok az egyes szövegtípusokon (elbeszélő szöveg, magyarázó szöveg, dokumentum típusú szöveg) a különböző gondolkodási műveleteket (információ visszakeresése, kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés) igénylő feladatokat. Ezeknek az információknak a birtokában meghatározhatóak az adott iskolában folyó oktatás erősségei és fejlesztendő területei. Az eredmények elgondolkodtatóak. A 8.a osztály (3. ábra) a 60 feladat közül 36 megoldásában az országos százalékos megoldottságnál jobb, vagy azzal azonos szintű teljesítményt ért el.
A másik három osztályban ezek az eredmények
lényegesen rosszabbak (4-6. ábra). A feladatok elemzése során elsőként azokat a feladatokat
érdemes
megvizsgálni,
amelyek
megoldásában
az
országos
megoldottsághoz képest iskolai szinten jobbak, vagy lényegesen rosszabbak a mutatók (1. 2. ábra). A vizsgálatban a feladatok típusa, nehézségi szintje, valamint a szövegek és művelettípusok fajtái tekinthetőek irányadónak a következtetések levonásánál. Az 1. táblázat azoknak a feladatoknak a jellemzőit tartalmazza, amelyek megoldásában a vizsgált intézmény diákjai az országosnál jobban teljesítettek, a 2. táblázat pedig a legrosszabb megoldottságot mutató feladatok paramétereit mutatja.
Feladat száma 13/94 17/98 24/105 29/110 31/52 34/55 37/58 44/65 45/66 49/70
Feladattípus Felelet- Nyílt választós végű x x x x x x x x x x
Nehézségi szint
Szövegtípus/ művelettípus ei
ek
eé
mi
mk
mé
di
dk
dé
1
2
3
4 x
x
x x
x x
x x
x x
x
x
x x
x x
x x
x
1. táblázat ei: elbeszélő/információ-visszakereső ek: elbeszélő/kapcsolatok, összefüggések felismerése eé: elbeszélő/értelmezés mi: magyarázó/ információ-visszakereső mk: magyarázó/kapcsolatok, összefüggések felismerése mé: elbeszélő/értelmezés di: dokumentum/ információ-visszakereső dk: dokumentum/ kapcsolatok, összefüggések felismerése dé: dokumentum/értelmezés
-15-
Feladat száma 1/82 3/84 5/86 6/87 14/95 21/102 33/54 41/62 43/64 60/81
Feladattípus Felelet- Nyílt választós végű x x x x x x x x x x
Nehézségi szint
Szövegtípus/ művelettípus ei
ek
eé
mi
mé
mk
di
dk
dé
1
2
3
4
x x x x
x x x x
x x x x
x x x
x x
x
2. táblázat
Az 1-6. ábrákon bemutatott feladatmegoldottsági elemzés csak néhány (20 feladat) konkrét feladatot jelentett, és a következtetések levonása is csak ezekre a feladatokra vonatkozhatott. A 3. táblázat és a 7-11. ábrák viszont a feladatok teljes körét elemezve mutatják a megoldottságot különböző szempontok alapján. Feladatok %-os megoldottsági mutatói gondolkodási műveletek és szövegtípusok szerint osztályonkénti bontásban gond.műv.
É*
K*
I*
szöv.típ
8.a
8.b
8.c
8.d
orsz.
isk.
e*
40,6
40,5
42,0
47,0
49,0
42,5
d*
59,5
61,0
51,8
53,5
60,6
56,5
m*
41,0
58,0
39,3
48,3
51,3
46,8
e
64,3
65,1
64,2
62,9
71,1
64,1
d
72,0
48,3
44,6
47,1
51,6
53,0
m
37,2
30,4
34,2
32,4
38,4
33,6
e
77,0
71,9
73,0
73,9
81,7
74,0
d
81,3
66,3
70,1
64,6
73,8
70,5
m
67,3
46,0
42,8
51,2
55,0
51,8
3. táblázat
*É: értelmezés K: kapcsolatok felismerése I: információ visszakeresése
e: elbeszélő szöveg d: dokumentum típusú szöveg m: magyarázó szöveg
-16-
A
feladatonkénti elemzés
eredményeit
összegezve
a
7-11.
ábra
mátrixai
tartalmazzák iskolai szinten és osztályonkénti bontásban.
ISKOLA: 7. ábra
elbesz.
Értelm. 49,0
Kapcs. 71,0
42,5
dok.
60,6
81,7
64,1 51,6
magy.
53 38,4
46,8
74 73,8
56,5 51,3
Inform.
70,5 55,0
33,6
51,8
Az egyes osztályok esetében az olvasható le a mátrixok négyzeteiből, hogy mely szövegtípuson elvégzett gondolkodási műveletet tudtak az adott iskola, osztály diákjai jobban, illetve gyengébben megoldani az országos mutatóknál. A zöld szín itt is a pozitív, a piros a negatív irányú eltérésre utal. A kis négyzetek bal felső sarkában az országos megoldottsági mutatók olvashatók. A negatív eltérést a piros színen kívül a narancssárga is jelképezi. A narancssárga esetében a negatív eltérés 10%, vagy annál kevesebb. Az eredmények elgondolkodtatóak. A 8.a osztály (8. ábra) eredményei az országos százalékos megoldottságnál két gondolkodási művelet , és két szövegtípus esetében jobbak.
Az értelmezést igénylő feladatoknál viszont egyik szövegtípus
esetében sem éri el a maglódi tanulók teljesítménye az országos megoldottsági szintet. El kell gondolkodni azon, hogy ennek mi lehet az oka. Nem megfelelőek a tankönyvek, vagy a módszereken kellene változtatni, vagy esetleg a tanítás tartalmi elemeit kellene felülvizsgálni? A másik három osztályban ezek az eredmények lényegesen gyengébbek (8., 9., 10., 11. ábra). A feladatok elemzése során elsőként azokat a feladatokat érdemes megvizsgálni, amelyek megoldásában az országos megoldottsághoz képest iskolai szinten jobbak, vagy lényegesen rosszabbak a mutatók. A vizsgálatban a feladatok típusa, nehézségi szintje, valamint a szövegek és művelettípusok fajtái tekinthetőek irányadónak a következtetések levonásánál.
-17-
Első lépésként át kell tekinteni, hogy a 8. a) b) c) és d) osztály tanulói között van-e különbség
a
feladatmegoldások
eredményében
a
gondolkodási
műveletek
vonatkozásában? Van-e olyan gondolkodási művelet, amely alkalmazásakor az egyik osztály jelentősen jobb, vagy jelentősen gyengébb teljesítményt nyújtott? Az OKM CD lemezén megtalálható Feladatok és jellemzőik szövegértés 8. évfolyam című kötet segítségével meghatározható mind a 60 feladatnál, hogy megoldásukhoz milyen gondolkodási művelet alkalmazására van szükség.
8.a osztály: 8. ábra
40,6
dok.
60,6
64,3 51,6
59,5 51,3
magy.
81,7
77 73,8
72 38,4
41
elbesz.
71,0
Értelm.
Inform.
55,0
8.c osztály: 10. ábra
42
dok.
60,6
64,2
51,8 51,3
magy.
81,7
51,6
39,3
73 73,8
44,6 38,4
71,9 73,8
48,3 38,4
58
49,0
66,3 55,0
30,4
70,1
47
46
62,9
53,5
73,9 73,8
47,1 38,4
48,3
Inform. 81,7
51,6
51,3
42,8
Kapcs. 71,0
60,6
55,0
34,2
51,6
Értelm.
Inform. elbesz.
71,0
81,7
65,1
61
dok.
49,0
Kapcs.
Inform.
8.d osztály: 11. ábra
magy.
elbesz.
Értelm.
40,5
51,3
67,3
Kapcs. 71,0
60,6
81,3
37,2
49,0
dok.
49,0
Kapcs.
magy.
elbesz.
Értelm.
8.b osztály: 9. ábra
64,6 55,0
32,4
51,2
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a 8. évfolyam c) és d) osztályaiban a tanulói teljesítmények a feladatmegoldottság terén jobban elmaradnak az országos mutatóktól, mint a másik két osztályban. Bár az iskola igazgatójától kapott tájékoztatás szerint a tanulók a magyar és matematika tantárgyat
-18-
nem osztálykeretben, hanem nívócsoportokban tanulják évfolyamszinten, mégis érdemes megvizsgálni, hogy az egyes csoportokat tanító pedagógusok milyen módszereket, taneszközöket alkalmaztak a jó, vagy kevésbé jó eredmények eléréséhez. Az eredmények ilyen irányú elemzése sok új információval szolgálhat az oktatás tartalmát, a tanulásirányítást, vagy a taneszközök használatát illetően. Javasoljuk az iskolának, hogy a példában bemutatott elemzést a matematika kompetenciaterületen is végezze el mindkét mért évfolyamon (6. és 8. évfolyam).
Az
így
kapott
információk felhasználásával
készüljenek
el az
intézményben a 2007/2008-as tanév munkaközösségi tervei, az iskola intézkedési terve, és a tanulók fejlesztését szolgáló egyénre szabott, differenciálást segítő programjai. Meg kell nézni, hogy milyen típusú feladatokkal találkoznak a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során a tanulók, megfelelő számban fordulnak-e elő a különböző típusú feladatok és műveletek az iskola oktatásában, vagy jelentős-e a különbség az egyes feladattípusok alkalmazása során.
3. A MAGLÓDI ÁLTALÁNOS ÉS VERMESY PÉTER MŰVÉSZETI ISKOLA EREDMÉNYEI AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSBEN Az országos kompetenciamérés 2001 óta kerül megszervezésre a matematikai és a szövegértési képességek vizsgálatának céljából. Az eddig lezajlott mérések A mérés időpontja
A felmért populációk
A felmért területek
2001. november 09.
5. és 9. évfolyamos tanulók
Szövegértés és matematikai eszköztudás
2003. május 28.
6. és 10. évfolyamos tanulók
Szövegértés és matematikai eszköztudás
2004. május 17.
6. és 10. évfolyamos tanulók
2006. május 31.
6. és 10. évfolyamos tanulók
Szövegértés és matematikai eszköztudás Szövegértés és matematikai eszköztudás
-19-
A rendelkezésünkre álló adatok 2003-tól tették lehetővé az eredmények idősoros vizsgálatát. A 4. táblázat az országos kompetencia mérések legfontosabb eredményeit tartalmazza. A 2004. és 2006. évi méréseknél tulajdonképpen ugyanazt a populációt vizsgálták. A 2006-os eredményeket tekintve megállapítható, hogy az iskola jól teljesített. Látható, hogy matematikából többnyire egy kicsit jobb az eredmény, mint szövegértésből. Az iskola eredménye mindkét kompetenciaterületen némileg jobb, mint az országos átlag. Szembetűnő az intézmény javulása matematikából és szövegértésből is az összes községi iskola sorrendjében. 2004-ben a 6. évfolyamosok matematikából a községi sorrendben 133. helyezést értek el, ugyanez a populáció 2006-ban 8. évfolyamosként 11. helyezést ért el. Vagyis 2006-ban az iskola 8. osztályosai teljesítményük szerint 1465 intézmény közül a 11. helyen végeztek. Szövegértésből a 2004. év 181. helyezését 2006-ban 57. helyre javították. 2003
2004
6.évf. 6. évf. Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola MATEMATIKA Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola SZÖVEGÉRTÉS Helyezésük az összes községi iskola között Helyezésük az összes községi iskola között szövegértésből
2006
8. évf.
8. évf.
464
536
475
551
450
530
504
505
133.
744.
~ 11.
182.
matematikából
2004
212.
(1572) (1554) (1465) 181.
345.
~57.
(1572) (1554) (1465)
4. táblázat Az eredmények meggyőzőek abban a vonatkozásban, hogy az iskola a 2003-as mérés gyenge teljesítményeinek megismerése után helyesen határozta meg a tanulók fejlesztésének irányait, és a meghozott intézkedések végrehajtásának eredményeként jelentős előrelépést tett a kompetencia alapú oktatás terén.
-20-
Az országos kompetenciamérés az utolsó három vizsgálatakor meghatározott úgynevezett „hozzáadott pedagógiai értéket”. E számításnak a lényege az, hogy az iskolába járó tanulók szocioökonómiai indexének átlaga alapján meghatározzák, hogy az adott iskolától milyen eredmény várható el, majd a ténylegesen elért eredményt azután ehhez az elvárthoz hasonlítják. Ha ez a szám pozitív, akkor az azt jelenti, hogy a tanulók – feltételezve az iskola jó munkáját – jobban teljesítettek az elvártnál, ha negatív, akkor pedig rosszabbul. A hozzáadott pedagógiai érték az országos mérésben az eredmények objektivitását hivatott növelni. A pedagógiai mérések eredményeinek objektív értékelése tette szükségessé annak vizsgálatát, hogy az egyes iskolák eredményeit hogyan lehetne összehasonlíthatóvá tenni. Hiszen más-más „gyerekanyagot” kapnak az iskolák. A jóhírű, nagy múlttal rendelkező iskolák a kitűnők közül is válogatnak, míg mások örülnek, ha fel tudják tölteni létszámkereteiket. Ez utóbbiak tanárai azzal érvelnek az országos mérések kapcsán, hogy tőlük nem lehet elvárni azt, amire az elitiskolák képesek. Ezt az induláskor meglévő különbséget akarja kiszűrni egy mutató, a hozott érték. Ez az index azt a szociokulturális hátteret fejezi ki, amelyből a tanuló érkezik. A hozott érték számítása
meghatározó
jelentőségű
az
intézmények
teljesítményének
megítélésében, mivel segítségével mérhetővé válik egy-egy intézmény valódi hozzáadott pedagógiai értéket létrehozó képessége. A teljesítményátlag önmagában igazságtalan! Ezért különösen sajnálatos az a tény, hogy a 2006. évben a maglódi iskolában ez az adat nem áll rendelkezésre. A Maglódi Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola „hozzáadott pedagógiai értékeit” mutatja az 5. táblázat.
Matematika Szövegértés 2003. 6. évf.
-32
-50
2004. 6. évf.
42
30
2004. 8. évf.
-15
18
2006. 8. évf.
nincs adat
nincs adat
5. táblázat
-21-
Megállapítható, hogy az iskola matematikából két alkalommal is az elvártnál gyengébben teljesített, míg szövegértésből egy alkalommal mutatott lényegesen gyengébb eredményt. Sajnos a 2006. mérésben az iskola nem küldött be az Országos Értékelési Központhoz háttérkérdőíveket, vagy a szülői kitöltés után ezeket a kérdőíveket valamilyen okból nem lehetett felhasználni a „hozzáadott pedagógiai érték” számításához, ezért a mostani eredmények értékelésekor a mérésnek egy nagyon lényeges eleme nem kerülhet vizsgálatra. Hasonló a helyzet a 2006. évi jelentés további indikátorainak elemzése kapcsán is. Az iskolai adatszolgáltatáson alapulóan lehetőség lett volna a továbbtanulási mutatókat, a tanulói összetételt vizsgálni az eredmények tükrében. Aggályos, hogy az iskola ezekben a fontos kérdésekben nem szolgáltatott adatot. A következő méréseknél ezekre a területekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A 2004. évi mérés 6. évfolyamos eredményeit viszonyítva a 2003-ashoz szövegértésből és matematikából is az eredmény szignifikánsan nőtt. A 2006-os eredményeket
összevetve
a
2004.
évi
teljesítményekkel
azt
látjuk,
hogy
szövegértésből az eredmény szignifikánsan nem változott, matematikából azonban nőtt az eredmény. Tehát továbbra is a kijelölt fejlesztési célokat, irányokat kell követni, de különösen olvasás-szövegértés területen további előrelépés szükséges. Van még teendő a tanulók képességfejlesztése terén is (12., 13. ábra). Bár megnyugtató, hogy a diákok többsége a 2. és annál magasabb képességszinteken képes feladatokat megoldani, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy néhány nyolcadik osztályos csak az 1. képességszinten, vagy az alatt tud teljesíteni. Különösen
az
ő
fejlesztésüket
szolgálhatja
a
feladatelemzés, és annak következtetéseinek levonása.
-22-
2.
fejezetben
bemutatott
12. ábra Matematikából szinte egy osztálynyi tanuló (22 fő), szövegértésből 15 tanuló található a 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten. Ez azt jelenti, hogy ezek a 8. osztályosok úgy hagyták el az iskolát 8. osztály után, hogy nem rendelkeznek az alapvető képességekkel, hisz a 2. képességszint az a minimális szint, amely szükséges a további ismeretek megszerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz.
13. ábra
-23-
4. ÖSSZEGZÉS A fenntartó önkormányzat az országos kompetenciamérés eredményeivel első alkalommal 2003-ban foglalkozott szakértői vizsgálat keretében. Az akkori teljesítmények nem voltak megnyugtatóak, ezért az intézmény intézkedési tervben határozta meg a fejlesztési feladatokat. Az áttekintett intézkedések arra utalnak, hogy a tantestület és az iskola vezetése a 2003-as szakértői vizsgálat során feltárt problémákat az országos mérési
eredményekkel
megszüntetésére
kapcsolatosan
szakmailag
jól
megértette,
átgondolt
és
fejlesztési
a
problémák
alternatívákat
dolgozott ki. Megállapítható, hogy az iskola javító intézkedései meghozták a várt eredményeket, tehát megfelelőek voltak. Javasoljuk, hogy a fejlesztő munka érdekében az iskola tegye még konkrétabbá a további fejlesztési célokat és feladatokat. Ehhez egy példán végigvezetve mutatjuk be, hogy konkrétan mire és hogyan használhatóak fel az OKM eredményei iskolai, osztálytermi és egyéni pedagógus szinten. A feladatok országos és iskolai megoldottságának elemzése azt mutatja, hogy a vizsgált iskola 10 feladat megoldásában jobban teljesített az országos eredményeknél, de a többi feladat megoldottságában az iskolai mutatók az országos alattiak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a 8. évfolyam
c)
és
d)
osztályaiban
a
tanulói
teljesítmények
a
feladatmegoldottság terén jobban elmaradnak az országos mutatóktól, mint a másik két osztályban. Bár az iskola igazgatójától kapott tájékoztatás szerint a tanulók a magyar és matematika tantárgyat nem osztálykeretben, hanem nívócsoportokban tanulják évfolyamszinten, mégis érdemes megvizsgálni, hogy az egyes csoportokat tanító pedagógusok milyen módszereket, taneszközöket alkalmaztak a jó, vagy kevésbé jó eredmények eléréséhez. Az eredmények ilyen irányú elemzése sok új információval szolgálhat az oktatás tartalmát, a tanulásirányítást, vagy a taneszközök használatát illetően.
-24-
Javasoljuk az iskolának, hogy a példában bemutatott elemzést a matematika kompetenciaterületen is végezze el mindkét mért évfolyamon (6. és 8. évfolyam). A 2006-os eredményeket tekintve megállapítható, hogy az iskola jól teljesített. Látható, hogy matematikából többnyire egy kicsit jobb az eredmény, mint szövegértésből. Az iskola eredménye mindkét kompetenciaterületen némileg jobb, mint az országos átlag. Szembetűnő az intézmény javulása matematikából és szövegértésből is az összes községi iskola sorrendjében. Sajnos a 2006. mérésben az iskola nem küldött be az Országos Értékelési Központhoz háttérkérdőíveket, vagy a szülői kitöltés után ezeket a kérdőíveket valamilyen okból nem lehetett felhasználni a „hozzáadott pedagógiai érték” számításához, ezért a mostani eredmények értékelésekor a mérésnek egy nagyon lényeges eleme nem kerülhet vizsgálatra. Hasonló a helyzet a 2006. évi
jelentés
további
indikátorainak
elemzése
kapcsán
is.
Az
iskolai
adatszolgáltatáson alapulóan lehetőség lett volna a továbbtanulási mutatókat, a tanulói összetételt vizsgálni az eredmények tükrében. Aggályos, hogy az iskola ezekben a fontos kérdésekben nem szolgáltatott adatot. A következő méréseknél ajánlott ezekre a területekre kiemelt figyelmet fordítani. Van még tennivaló a tanulói képességszintek fejlesztése terén. Matematikából szinte egy osztálynyi tanuló (22 fő), szövegértésből 15 tanuló található a 1. képességszint alatt, és az 1. képességszinten. Ez azt jelenti, hogy ezek a 8. osztályosok úgy hagyták el az iskolát 8. osztály után, hogy nem rendelkeznek az alapvető képességekkel, hisz a 2. képességszint az a minimális szint, amely szükséges a további ismeretek megszerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz.
-25-
