Készítette: Csatlós István 2010-ben
1
A Linux ősei a ngyszámítógépes Unixok voltak Próbálkozások PC-re írt kisebb rendszerekkel: Minix A 386-os processzor lehetőségeinek kihasználása 1991-ben elkészül az 1. verzió Fejlesztése tömegmozgalommá alakul A kernelbe csak a szerző jóváhagyásával kerülhetnek módosítások Linux disztribúciók jönnek létre (csomagok) 2
Richard Stallman indítja el, jóval a Linux előtt, az USA-ból Az általa tervezett szabad forráskódú rendszer soha nem készült el A GNU alapítvány licensze a GPL (General Public Licence), mely minden szabad szoftver esetében ugyanolyan A szabad szoftverek terjesztése mozgalommá válik 3
Terminál segítségével hálózaton keresztül Virtuális terminál segítségével, a gép saját billentyűzetéről
A bejelentkezés mindkét esetben felhasználónév és jelszó segítségével történik A rendszergazda login neve: root
Kijelentkezés parancsai: exit, vagy logout
4
Valódi 32 bites, többfeladatos és többfelhasználós OS Boot folyamata:
Fizikai fájlrendszere: Extended3 (ext3)
POST ROMBIOS GRUB (Grand Unified Boot Loader) BootManager: LILO Felépítése – boot szektor, utána pedig az adatokat tartalmazó blokkcsoportok
Virtuális memóriakezelése cserepartíció segítségével (swap) valósul meg
5
Nincsenek benne meghajtók Helyette 1 nagy könyvtárrendszer létezik, s minden partíció ebbe illeszkedik bele A könyvtárrendszer kiindulási pontja a gyökérkönyvtár (root), melynek jelölése: / Az egyes könyvtárak tartalma:
bin, sbin – futtatható bináris állományok helye /bin és /sbin az alaprendszerhez szükséges programokat tartalmazza, az utóbbiakat a rendszergazdák haználják A felhasználó által telepített programok a /usr/bin és a /usr/sbin alá kerül
6
Az egyes könyvtárak tartalma:
boot – az indításhoz szükséges fájlok helye cdrom – ún. szimbolikus link a /media/cdrom-ra dev – eszközmeghajtók könyvtára etc – a rendszer beállításával kapcsolatos fájlok home – itt találhatók a felhasználók alkönyvtárai lib – dinamikus függvénykönyvtárak lost+found – e könyvtár nem a Linux, hanem a telepített fájlrendszer része, minden ext partícióhoz tartozik egy ilyen media – általában e könyvtár alá kerülnek befűzésre a CD/DVD-k, pendrive-ok, floppy-k (cserélhetők)
7
Az egyes könyvtárak tartalma:
mnt – általában e könyvtár alá kerülnek befűzésre a fix partíciók opt – hozzáadott alkalmazások könyvtára proc – itt találhatók az éppen futó műveletek (processzek) információi, rendszerinformációk a processzorról, memóriáról stb. root – a rendszergazda felhasználói könyvtára sys – a 2.6-os kernelben jelent meg, mely nem más mint egy újfajta eszközkezelési metódus tmp – az egyes programok átmeneti fájljainak helye usr – e könyvtár alatt található minden: az általános alkalmazásoknak és azok adatainak a helye var – állandóan változó rendszeradatok gyűjtőhelye
8
9
Karakteres kezelőfelületek (6 db – CTRL+ALT+F1-től CTRL+ALT+F6-ig)
Bash shell (alapértelmezett) Chsh paranccsal más shellek is behívhatók: Z shell, tesh, Korn shell, Bourne again shell (ez a Bash), C shell, A shell A parancssor általában a user nevét, a gép nevét, és az aktuális elérési útvonalat tartalmazza
Grafikus kezelőfelületek (CTRL+ALT+F7)
X Window System, röviden X szerver (xinit) KDE ablakkezelő (indítása: xdm) Gnome ablakkezelő Xfce ablakkezelő 10
Elemei: 1. 2. 3.
Parancs neve Paraméterek Opciók
Példa: az ls parancs
ls kiírja az aktuális könyvtár tartalmát ls –l kiírja az aktuális könyvtár tartalmát teljes részletességgel ls –-help kiírja az ls parancs összes paraméterét ls –l Desktop kiírja a Desktop könyvtár tartalmát, amennyiben az létezik 11
Beírt parancs megismétlése: Korábban begépelt parancsok listázása: Keresés az előzményekben: CTRL+R Fájlnév kiegészítése: Első karakter+TAB Helyettesítő karakterek: 1. 2. 3. 4.
5.
? Pontosan 1 karaktert helyettesít * Tetszőleges számú karaktert helyettesít [aeiou] Egyetlen karaktert helyettesít, mely a zárójelek közötti karakterek bármelyike lehet [!aeiou] Egyetlen, a zárójelek között lévő karakterek bármelyikétől eltérő karaktert helyettesít [1-9] Az adott halmazba tartozó 1 elem 12
1. 2.
Nyissunk meg egy Bash terminált! Tekintsük meg a saját könyvtárunk tartalmát!
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Chmod parancs üzemmódjai
chmod [kinek/kitől] [+/-] [mit] kinek/kitől – u (user) kinek/kitől – g (group) kinek/kitől – o (other) kinek/kitől – a (all) mit –r (read) mit –w (write) mit –x (execute)
chmod xyz akarmi.txt 0…7 – nincs jog; végrehajtási; írási; végrehajtási és írási; olvasási; olvasási és végrehajtási; olvasási és írási; olvasási, írási és végrehajtási jog 31
32
Sorrendiség:
Átirányítás (bemenet <; kimenet >):
clear; echo „A mai dátum és idő:”; date date > dátum.txt cat dátum.txt echo „Ez nem is olyan bonyolult.” > próba.txt
Pipeline (csővezeték)
last |grep $USER | wc –l az utoljára bejelentkezők neve belefolyik a grep parancsba, ahonnan kiválasztja a mi nevünket, s végül a wc megszámlálja e lista sorait, s az eredményt a képernyőre írja! 33
echo ‘echo Szia $USER!’ > hello kiírjuk a szöveget a hello fájlba! chmod +x hello adjunk a fájlra futtatási jogot! ./hello Futtassuk le! A Linux karakteres shelljei ugyanúgy alkalmasak programozásra, mint a Windowsé. Itt is lehet változókat deklarálni, és vezérlési szerkezeteket használni… 34
35
36
37
Linux/Unix
Funkció
DOS/Windows
ls
Listázás
dir
ls | more
Listázás laponként
dir /p
cd könyvtárnév
Könyvtárváltás
cd
cd..
Lépés egy szinttel vissza
cd..
cd/
Ugrás a főkönyvtárba
cd\
mkdir könyvtárnév
Könyvtár készítése
md
rmdir könyvtárnév
Könyvtár törlése
rd
cat fájlnév
Fájltartalom kiírása
type
cp honnan/mit hová
Fájl másolása
copy
touch fájlnév
Új (üres) fájl létrehozása
copy con
chmod mód fájl
Fájl jogosultságok beállítása
38
Linux/Unix
Funkció
DOS/Windows
rm fájlnév
Fájl törlése
del
mv honnan/mit hová
Fájl mozgatása
move
uname -a
Verziószám kiírás
ver
date
Dátum és idő kiírás
date és time
grep szöveg fájlnév
Megkeresi a megadott szöveget a fájlban
find „szöveg”
sort fájlnév
Név szerint sorbarendezi sort a megadott fájlokat
more fájlnév
Laponként listázza ki a fájltartalmat
more
echo szöveg
Kiírja a megadott szöveget a képernyőre
Echo
pwd
Aktuális útvonal kiírása
path 39
Linux/Unix
Funkció
who
Megnézhetjük, hogy éppen kik dolgoznak a rendszeren, illetve a hálózaton
w
Ugyanaz, mint a who csak más információkat tartalmaz a userekről
finger user
Lekérhetjük egy felhasználó beállított adatait
write user
Rövid szöveges üzenetet válthatunk valakivel
talk user
Esetleg hosszasan cseveghetünk (Kilépés: CTRL+C)
mail user
E-mail üzeneteket küldhetünk manuálisan, vagy scriptek segítségével
last
Figyelemmel kísérhetjük, hogy ki, mikor, mennyi időt töltött a rendszerben
40
Felhasználói programokat az Alkalmazások menü alól indíthatunk Az alkalmazások téma szerint kategorizálva érhetőek el
Akadálymentesítés Grafika Hang és videó Internet Iroda Játékok Kellékek Hozzáadás/eltávolítás 41
Helyek menü szolgáltatásai
Saját mappa – az adatok tárolóhelye, fizikailag a fájlrendszer /home/ alkönyvtárában található, neve pedig a felhasználónevünk Számítógép – az összes háttértárunk összefoglaló helye, alatta a cserélhető médiák külön is fel vannak sorolva Hálózat – a belső hálózat tallózására, és külső, távoli kiszolgálóhoz való csatlakozásra való, ami lehet FTP szerver, vagy akár Windows AD tartomány is Alsó menüpontok – az állományainkkal végzendő munkát segítő funkciók 42
Rendszer menü szolgáltatásai
Beállítások – elsősorban a bejelentkezett felhasználó saját beállításaira szolgáló, rendszergazda jelszó nélkül is elvégezhető műveletek Adminisztráció – a rendszer egészére hatással levő, rendszergazdai jelszóval elérhető beállítások Az előbbi 2 funkció alatt lévő szolgáltatások (Súgó, Névjegy, Képernyőzárolás stb.) – kényelmi feladatokat látnak el, a kijelentkeztetést, kikapcsolást szolgálják
43
Felhasználó menü elemei
Bejelentkezett felhasználó munkamenete Vendég felhasználó munkamenete Helyi meüje: Személyes információk szerkesztése Felhasználók és csoportok szerkesztése Bejelentkező képernyő beállítása Beállítások, Súgó, Névjegy stb.
Ikonok és kisalkalmazások – Windows parancsikonok és programok megfelelői Virtuális asztalok vagy munkaterületek – jobb alsó ikon 44
Irodai szoftverek StarOffice OpenOffice TEX
Grafikai alkalmazások GIMP Inkscape
Adatbázis-kezelők
MySQL
Böngészők Firefox Netscape Communicator
Fájlkezelők Midnight Commander (mc) Nautilus
45
Editorok
vi emacs pico Joe
Egyéb szoftverek
zgv – képnézegető vlock – terminál zárolás bc – számológép dbanner – ASCII felirat készítő screen – terminál többszöröző gnuchess - sakkprogram 46
47
48
49
