KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

Városliget – Budapest, XIV. kerület

„Az igazi szépség karaktere a nyugodalmas nagyság.” Kazinczy Ferenc (1806)

2016

Megbízó: Városliget

Ingatlanfejlesztő

Zártkörűen

Működő Részvénytársaság 1086 Budapest, Dózsa György út 41.

Megbízott:

Szécsi Zsolt okl. építészmérnök, vezető tervező (É1-03-0104) műemlékvédelmi szakmérnök műemléki

szakértő

műemléki

érték

dokumentálása

szakterületen (21-0036)

Örökségvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft.

Ombódi Ildikó okl. tájépítészmérnök műemléki szakértő történeti kertek szakterületen (21-0198)

TUSCULANUM STUDIO Kft.

Remeczki Rita okl. tájépítészmérnök (K 01-5192)

Open Air Design Kft. Kerttörténész konzulens:

Dr. Fatsar Kristóf okl. táj- és kertépítész mérnök műemléki szakértő történeti kertek szakterületen (21-0313)

3

Figyelmeztetés!

A jelen kutatási dokumentáció mellékleteivel és minden részletével együtt a szerzők kizárólagos szellemi tulajdona. A dokumentáció nem minősül publikációnak, és a szerzők fenntartják maguknak a publikálás jogát. A dokumentációban szereplő tudományos eredmények és adatok nem használhatóak fel másra, mint a Városliget Zrt. műemlékvédelmi

céljaira!

A

dokumentációban

szereplő

forrás-átírásokhoz

és

illusztrációkhoz szerzői és gyűjteményi jogok fűződnek, ezért felhasználásukhoz a szerzők és a jogtulajdonosok hozzájárulása szükséges!

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 9 1.1. A dokumentáció célja, tárgya és aktualitása ................................................................. 9

2. Kutatás ................................................................................................................................. 13 2.1. A források bemutatása ................................................................................................ 13 2.2. Az építtetők bemutatása .............................................................................................. 20 2.2.1. Boráros János ............................................................................................... 20 2.2.2. Batthyány József .......................................................................................... 21 2.2.3. Batthyány (Tódor) Tivadar .......................................................................... 22 2.2.4. József nádor ................................................................................................. 22 2.2.5. Királyi Szépítő Bizottság ............................................................................. 25 2.2.6. Fővárosi Közmunkák Tanácsa ..................................................................... 28 2.3. A tervezők, főkertészek bemutatása ........................................................................... 33 2.3.1. Rudolf Witsch .............................................................................................. 33 2.3.2. Christian Heinrich Nebbien ......................................................................... 34 2.3.3. Id. Pecz Ármin ............................................................................................. 35 2.3.4. Fuchs Emil ................................................................................................... 37 2.3.5. Ilsemann Keresztély ..................................................................................... 38 2.3.6. Räde Károly ................................................................................................. 40 2.4. A Városliget építéstörténetének kronológiája............................................................. 42

1

2.5. A Városliget állapotának változásai ........................................................................... 69 2.5.1. A Városliget története a 18. században ........................................................ 69 2.5.2. A Városliget története a 19. század első felében ......................................... 75 2.5.3. A Városliget története a 19. század második felében ................................ 113 2.5.4. A Városliget története a 20. század első felében ....................................... 149 2.5.5. A Városliget története a 20. század második felében ................................ 167

3. A Városliget mai állapotának ismertetése ...................................................................... 194 3.1. Jelenlegi jogi státusz, tulajdonviszonyok.................................................................. 194 3.2. A Városliget jelenlegi kiterjedése, szerkezete, stílusjegyei, azok értékelése ......................................................................................................................... 196 3.3. A Városliget elhelyezkedése, szerepe a település zöldfelületi rendszerében .................................................................................................................... 200 3.3.1. Budapest zöldfelületi rendszerének kialakulása, történeti előzmények .......................................................................................................... 200 3.3.2. A Budapest zöldfelületi rendszere, azon belül a Városliget helyzete ................................................................................................................ 203 3.4. Épületek, építmények állapota, funkciója ................................................................. 207 3.5. A növényállomány ismertetése, értékelése ............................................................... 213 3.5.1. Vizsgálati módszer ..................................................................................... 213 3.5.2. A Városliget meglévő növényállományának vizsgálata ............................ 216 3.5.3. A növényállomány történeti elemeinek vizsgálata .................................... 245 3.6. Vízügyi létesítmények .............................................................................................. 286 3.7. A kert egyéb elemeinek állapota és értékelése (berendezési tárgyak, szobrok, térplasztikák, játszóterek) .................................................................................. 290

2

4. A Városliget értékelése történeti szempontból ............................................................... 299 4.1. A Városliget helye a korszak hazai és nemzetközi kertművészetében, a történeti kertek sorában .................................................................................................... 299

5. Javaslatok – A kert helyreállításának kérdései és feladatai.......................................... 305 5.1. Prioritások és módszerek .......................................................................................... 305 5.2. Építmények ............................................................................................................... 306 5.3. Növényállomány ....................................................................................................... 309 5.4. Vízügyi létesítmények .............................................................................................. 326 5.5.

Egyéb

elemek

(berendezési

tárgyak,

szobrok,

térplasztikák,

játszóterek) ....................................................................................................................... 328

6. Gondozás, fenntartás feladatai ........................................................................................ 332 6.1. Építmények, növényállomány, vízügyi és egyéb létesítmények .............................. 332

7. Hasznosítási kérdések ....................................................................................................... 338

8. Rövidítések jegyzése, mértékegységek átváltása, szakkifejezések magyarázata ........ 339 8.1. Rövidítések jegyzéke ................................................................................................ 339 8.2. Mértékegységek átváltása ......................................................................................... 342 8.3. Szakkifejezések magyarázata ................................................................................... 343

9. Bibliográfia ........................................................................................................................ 349 9.1. Források .................................................................................................................... 349 9.2. A Városliget területére készült kertépítészeti tervdokumentációk jegyzéke ........................................................................................................................... 351 9.3. Irodalom .................................................................................................................... 351 9.4. Képek forrása ............................................................................................................ 374

3

10. Mellékletek 10.1. A Városliget létesítését adományaikkal támogatók listája ............................... 1. kötet 10.2. Képmelléklet ..................................................................................................... 1. kötet 10.3. A Városliget szobrai, térplasztikái .................................................................... 1. kötet 10.3.1. A Városligetben jelenleg álló szobrok, térplasztikák......................... 1. kötet 10.3.2. A Városligetben egykor állt, máshová áthelyezett szobrok, térplasztikák ................................................................................................... 1. kötet 10.3.3. A Városliget megsemmisült szobrai, térplasztikái ............................. 1. kötet 10.3.4. A Városliget jelenleg nem felmérhető szobrai, térplasztikái ............. 1. kötet 10.4. Értékleltár.......................................................................................................... 2. kötet 10.4.1. Értékleltár ........................................................................................... 2. kötet 10.4.2. Történeti növények értékleltára ......................................................... 2. kötet 10.5. Problématérkép ................................................................................................. 2. kötet 10.5.1. Problématérkép 1. .............................................................................. 2. kötet 10.5.2. Problématérkép 2. .............................................................................. 2. kötet 10.6. A Városliget területi változásának bemutatása ................................................. 2. kötet 10.7. A Városliget növényállományának vizsgálati lapjai ........................................ 2. kötet N1

JELENLEGI ÁLLAPOT

N1_1.1.1

MEGLÉVŐ HÁROMSZINTES NÖVÉNYÁLLOMÁNY SZERKEZETE

N1_1.1.2

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_2016. MÁJUSI ÁLLAPOT

N1_1.1.2/2

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

SZERKEZETE_TÖMBÖNKÉNTI

ELOSZLÁSOK N1_1.1.3

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE

N1_1.1.3/2

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE

N1_1.2.1

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

SZERKEZETE_FASOROK

ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.1/1-5

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

SZERKEZETE_FASOROK

KÉPES

MELLÉKLETE N1_1.2.2

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_ERDŐS RÉSZEK KÉPES MELLÉKLETE

N1_1.2.3

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_LIGETEK, SZOLITEREK KÉPES MELLÉKLETE

N1_1.2.4

MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK ELHELYEZKEDÉSE

N1_1.2.4/1-14

MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK KÉPES MELLÉKLETE

N1_1.2.5

MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK ELHELYEZKEDÉSE

N1_1.2.5/1-4

MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK KÉPES MELLÉKLETE

4

N1_1.2.6

MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_GYEPEK KÉPES MELLÉKLETE

N1_2.1.1

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI

FAÁLLOMÁNY

KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI

ELOSZLÁS N1_2.1.1/2

MEGLÉVŐ ELOSZLÁS

N1_2.1.1/3

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTEL

N1_2.1.2

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELHELYEZKEDÉSE

N1_2.2

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE (DIAGRAMOK)

N1_2.2.1

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ACER

N1_2.2.2

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_AILANTHUS

ALTISSIMA N1_2.2.3

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_CATALPA

BIGNONIOIDES N1_2.2.4

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_CELTIS

OCCIDENTALIS N1_2.2.5

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_FRAXINUS

N1_2.2.6

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_GLEDITSIA

TRIACANTHOS N1_2.2.7

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_KOELREUTERIA PANICULATA

N1_2.2.8

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE _PINUS NIGRA

N1_2.2.9

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_PLATANUS

HISPANICA N1_2.2.10

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_POPULUS

N1_2.2.11

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_QUERCUS ROBUR

N1_2.2.12

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_ROBINIA

PSEUDOACACIA N1_2.2.13

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SALIX

N1_2.2.14

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

FAJTAÖSSZETÉTELE_SOPHORA

JAPONICA N1_2.2.15

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_TILIA

N1_2.2.16

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ULMUS LAEVIS

N1_2.2.17

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_VEGYES

N1_2.3

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

N1_2.3.1

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FASOROK

N1_2.3.1/2

MEGLÉVŐ

FAÁLLOMÁNY

EGÉSZSÉGI

ÁLLAPOTA_FASOROK

(DIAGRAMOK)

N1_2.3.2

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_KORONKÉNT

N1_2.3.3

MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FAJONKÉNT

5

N2

TÖRTÉNETI ÁLLAPOT

N2_1

FŐBB

ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI

KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE N2_1.1.1


KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1803 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.1


KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1850-ES ÉVEK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.1


KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1871 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.1/2


KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1896 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE)

6

N2_1.4.2/2


KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI



KORSZAKOK

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1962 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_2

A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI ÉS KERTMŰVÉSZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE, RENDSZEREZÉSE

N2_2.1

TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _FASOROK

N2_2.2

TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _ERDŐS TERÜLETEK

N2_2.3

TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _LIGETEK

N2_2.4

TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _SZOLITEREK

N2_2.5.1-5

TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _SZABAD GYEPES TERÜLETEK

N2_3

A

FENNMARADT

TÖRTÉNETI

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

DIFFERENCIÁLT MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE N2_3.1

TÖRTÉNETI

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

ELHELYEZKEDÉSE_75CM

FELETTI EGYEDEK N2_3.2

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ACEREK

N2_3.3

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_AESCULUS HIPPOCASTANUM

N2_3.4

TÖRTÉNETI

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

FAJTA

ELEMZÉSE_CELTIS

OCCIDENTALIS N2_3.5

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_GLEDITSIA TRIACANTHOS

N2_3.6

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_PLATANUS X HISPANICA

7

N2_3.7

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_POPULUS

N2_3.8

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_QUERCUS ROBUR

N2_3.9

TÖRTÉNETI

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

FAJTA

ELEMZÉSE_ROBINIA

PSEUDOACACIA N2_3.10

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_SALIX

N2_3.11

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_SOPHORA JAPONICA

N2_3.12

TÖRTÉNETI

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

FAJTA

ELEMZÉSE_ULMUS

LAEVIS N2_3.13

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_VEGYES

N2_4

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK

N2_4.1

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_19. SZÁZAD

N2_4.1/2


N2_4.2


N2_4.2/2


N2_5

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE

N2_5.1-3

TÖRTÉNETI

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

ELEMZÉSE_EGÉSZSÉGI

ÁLLAPOT N3

JAVASLATOK

N3_1

HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_1. TÖMB

N3_2


N3_3


8

1. BEVEZETÉS

1.1. A dokumentáció célja, tárgya és aktualitása

Az Országgyűlés a Városliget megújításáról és fejlesztéséről a 2013. évi CCXLII. törvénnyel rendelkezett. Magyarország Kormánya az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról szóló 1397/2013. (VII. 2.) számú határozatában rendelkezett arról, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (Múzeum Negyed) létrehozásával összhangban, azzal egyidejűleg a 2014–2020 közötti időszakban megvalósuljon a Városliget egészének megújítása, családi kulturális-szabadidős élményparkká történő átfogó fejlesztése, önálló turisztikai és szabadidős arculatának, márkájának kialakítása és az ehhez szükséges fejlesztések (Liget Budapest projekt) végrehajtása. A Városliget a magyarországi tájképi stílusú kertépítészet egyik kimagasló emléke, amely a szélesebb nagyközönség körében is jól érzékelhető népszerűségnek örvend. A Városliget területe Pest szabad királyi város határában fekvő homokos, mocsaras terület volt, amelynek fásítása a Mária Terézia által hozott erdőtörvény alapján indult meg a 18. század közepén. A kezdetben meddő és sikertelen telepítés II. József uralkodása alatt vett újabb lendületet, amikor az uralkodó megerősítette Mária Terézia rendelkezését.1 Az 1780, 1790-es években jelentős fásítások fejlesztések mentek végbe. A folyamatok egyik irányítója, kezdeményezője Boráros János várospolitikus volt, aki indítványozta, hogy a fásított Új Városerdőben a pesti polgárság számára mulató- és üdülőhelyet hozzanak létre. A munkák szervezését nagy lendülettel kezdte meg, azonban anyagi fedezetet nem biztosítottak számára. A terület fejlesztésében mérföldkövet jelentett, hogy 1799 júliusában Batthyány József hercegprímás 24 évre bérbe vette a területet. A hercegprímás Rudolf Witsch mérnököt bízta meg a terület rendezésével. Annak ellenére, hogy Witsch katonai mérnök volt, jártas volt a kertépítészetben is, számos hazai tájképi kert kialakításában vállalt szerepet. A munkák elkezdődtek, azonban Batthyány 1799 év végén bekövetkezett halála nem tette lehetővé azok befejezését. Örököse nem teljesítette a bérleti szerződés rá eső részét, a város hiába járt elöl

1

A kert részletes építéstörténetét l. jelen dokumentáció a 2.5 a Városliget állapotának változásai című fejezetében.

9

példával, teljesítette a szerződés rá eső részét és építette ki a mai Városligeti fasort. A szerződésszegés eredményeként 1805-ben a város visszavette a Városliget területét, amelynek fejlesztésére azonban nem volt forrása. Az újabb fordulatot József nádor személye és a Királyi Szépítő Bizottság életre hívása jelentette. A szenvedélyes kertész hírében álló nádor kezdeményezésére 1813-ban nemzetközi tervpályázatot hirdettek a terület rendezésére. A pályázatot a német származású Heinrich Nebbien nyerte. Nebbien – aki gazdasági tanácsosnak tartotta magát – olyan pályaművet dolgozott ki, amely nemcsak átfogó koncepciót kínált, de javaslatot tette a létesítés költségeinek és a fenntartás költségeinek fedezésére is. sajnálatos módon terve maradéktalan kivitelezésére nem nyílt lehetőség az anyagi források szűkössége miatt, egy csökkentett programterv kivitelezési munkái indultak meg felügyelet alatt 1817-ben. A kezdeti fellendülést gyors hanyatlás követte a 19. század derekán. A Városliget területe ekkor csökkent le. Első ízben a Budapest–Vác vasútvonal építése miatt csonkították meg északi részében, majd az Állatkert létesítése miatt hasítottak le belőle egy sávot. Az újabb lendületet a 19. század utolsó negyedének kiállításai jelentették. Az 1885. évi országos kiálltás és az 1896-ban megrendezett Millenniumi Kiálltások kapcsán számos korábbi elképzelés megvalósulhatott. Ugyanakkor ezek a kiállítások jelentős károkat is okoztak a Városliget növényállományában, rendkívüli fakivágásokat vontak maguk után. Nem alaptalanul attól tartottak, hogy a vásárok felemésztik a Városligetet, az megszűnik park lenni. A terület azonban átvészelte vásárok okozta negatív hatásokat, amiben nagy szereppel bírtak a Városliget, illetve az 1867-ben megalapított Fővárosi Kertészet kertészei, elsősorban Fuchs Emil, Ilsemann Keresztély és Räde Károly. A páratlan szaktudású főkertészek tevékenységének hatására a Városliget képes volt megújulni, igazodni az új elvárásokhoz. A 20. század számos kedvezőtlen fordulatot hozott. A Városligetben komoly károkat okozott az I. és a II. világháború, majd a 20. század derekán a propagandaépítkezések jegyében történt területcsonkítás, a Felvonulási tér létesítése. A Városliget nemcsak a mai Dózsa György út mentén vesztett jelentős területet, de az Iparcsarnok környékén is egyre nagyobb területet kebelezett be a Budapesti Nemzetközi Vásár. 1972-ben született határozat a BNV kiköltöztetéséről, így 1975-ben nyílt tervpályázat után indult el a Városliget átfogó rendezése, felújítása. A mai napig ez volt az utolsó, nagyobb jelentőségű helyreállítási, kertépítészeti munka a Városligetben. A főváros lakossága által kedvelt helyszín erős igénybevételnek van kitéve, így állapota mára teljesen leromlott. Burkolatai, berendezési tárgyai elavultak, tönkrementek, 10

növényállományának állapota jelentősen leromlott, felszaporodtak az agresszíven terjeszkedő invazív fajok, a Városliget térszerkezete felbomlott. Annak érdekében, hogy a művelődéstörténeti,

kultúrtörténeti,

szakmatörténeti

jelentőséggel

bíró

Városliget

megmaradjon, szükséges teljes körű helyreállítása. A Városliget építéstörténetét ismertető kerttörténeti dokumentáció a kert hiteles műemléki helyreállításának megalapozásához készült. A

Városliget hazánk egyik

kiemelkedő, országos jelentőségű történeti kertje annak ellenére, hogy történeti kertként nem élvez műemléki védelmet.2 A Városliget, amely nemcsak Budapest és Magyarország, hanem Európa egyik legelső közparkja, nem áll természetvédelmi oltalom alatt és történeti kertként sem védett. Ennek ellenére műemléki védettséget élvez a területén fekvő műemléki védettségű épületek miatt, további műemléki területnek minősül.3 Ez azonban

nem

biztosíthatja a Városliget mint történeti kert fennmaradását. A kert ugyanis – növényállománya révén – belső tereit felélő, vagyis folyamatosan gyarapodó és sűrűsödő entitás, és a biomassza növekedése a kert szerkezetét és számos elemét veszélyezteti, ami a történeti értékek elpusztulásával jár. Szükségessé vált a kert teljes körű helyreállítása – szerkezetének

rekonstrukciója,

úthálózatának

és

épített

elemeinek

helyreállítása,

növényállományának felújítása, gyarapítása. A Városliget – mint az egyik első közpark – a magyarországi és a nemzetközi kerttörténet számára is egyedi és izgalmas emlék. Jelen dokumentáció a Városliget levéltári forrásainak feldolgozására és a szakirodalmi ismeretek összefoglalására vállalkozott. A levéltári adatok sokrétűek, feldolgozásuk eleddig csak részlegesen történt meg, többnyire nem is a Városliget kerttörténetével kapcsolatban, hanem a létesítésben részt vevő személyek vagy testületek kapcsán. Jelen dokumentáció készítésekor cél volt a kapcsolódó levéltári anyagok lehető

legszélesebb

körének

áttekintése

kerttörténeti

szempontból,

tehát

jelen

dokumentációban csak a kertépítészettörténeti vonatkozású forrásokat ismertetjük. Jelen

dokumentáció

felöleli

a

kert

létesítésének,

megismerteti a megbízókat, a tervezőket, elemzi

a történeti

átalakításának

fázisait,

korok kertalakításának

koncepcióit. Bemutatja továbbá a kert jelenlegi állapotát, ismerteti a helyreállítási tervezés szakmai alapelveit. A dokumentáció felhívja a figyelmet arra, hogy a kivitelezés során nem szabad valamilyen elképzelt kerti állapotot

megvalósítani,

hanem

a

műemléki

irányelvek szellemében kell a kertet helyreállítani. Ehhez ismerni kell annak részletes

2

3

A védelem hiánya a hazai örökségvédelmi rendszer hiányosságaira, elmaradásaira mutat rá. Lsd. tulajdoni lap I. rész 4. és 5. pontját.

11

történetét, tehát az évek során bekövetkezett változásokat, változtatásokat, minekutána az egymásra rakódott, történetileg igazolható kertrétegek megismerése révén a kert történeti értékeinek megtartásával és a történeti hitelességet mindenkor szem előtt tartva kell a helyreállítást végrehajtani.

12

2. KUTATÁS

2.1. A források bemutatása

A kerttörténeti szempontból legnagyobb értékű forrásanyagot a kartográfiai források jelentik, hiszen a kert szerkezetét és annak változásait a legláthatóbb módon dokumentálják. Ezek egyik csoportját a katonai felmérések4 alkotják. A HM HIM Térképtárában őrzött 1783-ban készített 1. katonai felmérés, illetve az 1861 és 1866 között készített 2. katonai felmérés 1:28.800 méretaránnyal ábrázolja a térképezett területet. E színezett, kéziratos térképek aránylag pontosak, a 2. felmérés kimondottan az, de az 1. felmérés is megbízható annyira, hogy a díszkert ábrázolásának hiánya annak későbbi létesítését igazolja. A 3. katonai felmérést 1882-ben végezték két méretarányban (1:25.000 és 1:75.000). A monokróm technikával előállított, nyomtatott térképeken feltüntették ugyan a Városligetet, de annak szerkezetét kevésbé pontosan ábrázolták (az 1:75.000 méretaránnyal készült felmérés leginkább csak stilizáltan jeleníti meg a jelentős kiterjedésű tájképi kertet). Tehát a három katonai felmérés térképlapjai közül kerttörténeti vonatkozásban a 2. felmérést lehet leginkább használni, ez szolgáltatja a legtöbb információt a jelentős kiterjedésű kertről. A kerttörténeti kutatások szempontjából még a katonai felméréseknél is fontosabb kartográfiai forráscsoportot alkotnak a kataszteri felmérések és a várostérképek, tematikus térképek. A Városliget területét ábrázoló első ismert kataszteri felmérés 1867 és 1872 között készült. A színezett, kéziratos térképlap részletesen megörökítette a Városliget belső szerkezetét, építményeit, növénycsoportjait. A felmérés pontos képet ad a terület kiterjedéséről, belső szerkezetéről, úthálózatáról, vízfelületeiről. A kutatást segítik a térkép feliratai is. A következő kataszteri felmérés 1878-ban készült, ez Budapest méterrendszerben készült első kataszteri felmérése. A színes, kéziratos térképlap nagy részletességgel ábrázolja a Városliget területét, de erősen kopott, így egyes részletek nehezen vehetők ki a felmérésen. A következő ismert kataszteri felmérés 1912-ben készült. Ez már egy egyszerűbb, feketefehér kivitelezésű változat. A Városliget keleti területeit megörökítő szelvény hiányzik a felmérésből. Ezen túl a felmérés nem olyan részletes, mint a korábbiak, a szerkezeti elemek – 4 HM HIM 1. kat. Coll. XIV Sect. 20 (1783), 2. kat. Coll. XXXII Sect. 50 (1861–1866), 3. kat. 4962/3, 4962/4, 5062/1, 5062/2 (1882).

13

utak, vízfelületek, beépítési vonalak – ábrázolása mellett megjelennek rajta a közlekedési nyomvonalak — földalatti és egyes villamosvonalak pályája –, de ezeken túl nem terjed ki az egyes növényfelületek feltüntetésére, szoliter egyedek ábrázolására. Hasonló részletezettségű az 1918 és 1946 között készült kataszteri felmérés is, amely szintén fekete-fehér kivitelű. A kartográfiai források egyik kiemelkedő fontosságú csoportját alkotják a várostérképek. A Városliget területével kapcsolatban 1775-ből, 1793-ből és 1903-ból ismerünk várostérképet. Ezek kidolgozottsága, adattartalma változó. Az 1755-ben készült várostérképen még egyszerűen mocsaras, homokos pusztaságként tüntették fel Pest város határában a Városliget területét, majd a következő, 1793-ban készült felmérésen (X. ábra) már szerepel a fásítási törekvések eredményeként kialakult Új Városerdő, amely a további rendezések, fejlesztések alapjává vált. Az 1903-as várostérkép (X. ábra) kissé sematikusabb, de érzékletesen mutatja be a kiállítások eredményeként átalakított városligeti úthálózatot, az épületeket, megváltozott növénytömegeket. A tematikus térképeken belül is több alcsoport különíthető el. Meg kell említeni azokat a város- és városkörnyék ábrázolásokat, amelyeket alapvetően katonai céllal készítettek. 1810 és 1820 között, valamint 1823-ban született ilyen jellegű felmérés. Ezeknél a felméréseknél kevésbé volt fontos a Városliget belső növénycsoportjainak részletes ábrázolása, a szerkezeti vonalak, épületek ábrázolására, egy-egy terület karakterének a jelölésére törekedtek. Szintén a tematikus térképek közé tartoznak a vízrajzi térképek. 1833ban és 1838-ban készült olyan vízrajzi felmérés, amelye a Városliget területére is kiterjedt. Annak ellenére, hogy ezeknek a felméréseknek elsődleges célja a vízrajzi elemek ábrázolása volt, a Városliget belső szerkezetét, épületeit, növénytömegeit, úthálózatát is viszonylag pontosan szerepeltetik. Topográfiai térkép 1852-ben és 1882-ben készült. Ezek fekete-fehér kéziratos felmérések, a Városliget belső szerkezetének, épületeinek ábrázolására is kiterjednek. Közigazgatási céllal készült térkép 1895-ből, 1908-ból, 1937-ből és 1945-ből maradt fenn. Ezek jellemzője, hogy az úthálózatot, vízrendszert és épületeket nagy pontossággal tüntetik fel, azonban a növényállomány terén egyfajta sematikusabb ábrázolást követnek. Meg kell említeni a városrendezési, városszabályozás céllal készült térképeket is. Az 1872-ben készült rendezési térkép és az 1873-ban készült szabályozási térkép hasonló kidolgozottságúak. A térképek egy különleges példánya az 1837-ben készült Pest-Buda–Óbuda áttekintő térképe a jelentős középületek rajzával és látképekkel. A térképet Vasquez készítette, szerepeltette rajta a Városligetet is jelentősebb elemeivel – Rondó, tó és szigetek, a 14

Városligeti fasor folytatásában a Ligetet kettészelő fasort, az épületeket –, továbbá a térképet keretező metszetek között helyet kapott a Városliget látképét bemutató alkotás is. A kert 20. századi állapotát, területi és növényállománybeli változásait kiválóan szemléltetik a katonai és polgári használatra készített ortofotók.5 A katonai légifelvételeket az egész országra kiterjedő rendszeres légifényképezések keretében 1926-ban, 1927-ben, 1928ban, 1930-ban, 1933-ban, 1939-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1944-ben, 1951-ben, 1953-ban, 1955-ben, 1958-ban, 1962-ben, 1980-ban, 1986-ban, 1987-ben készítették. Az időjárási viszonyok és a fényképezett területek lehatárolása miatt nem minden alkalommal készült olyan felvétel, amely a Városliget kerttörténeti kutatását segíti. Annak ellenére, hogy a nagy méretarányú – kb. 1:15.000, kb. 1:20.000 – felvételeket katonai felhasználásra szánták, fontos kerttörténeti információkat is hordoznak. A polgári felhasználásra szánt felvételek közül ki kell emelni az Élelmiszeripari Minisztérium megrendelésére, 1963 októberében készült légifelvételeket, amelyek felbontása nagy, jól kivehetők rajtuk a Városliget kisebb egységeinek részletei is. A katonai és polgári felhasználásra szánt fekete-fehér, aránylag jó minőségű felvételek az írott forrásokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem dokumentált változások datálásához elengedhetetlen támpontot nyújtanak. A források másik nagy, és kerttörténeti szempontból hasonlóan beszédes csoportját alkotják a képi források, amelyek a kert szerkezetéről és megformálásának részleteiről egyaránt nyújtanak adatokat. Ezek legkorábbi darabjai a 19. század közepén készült litográfiák, amelyek a Városliget egy-egy jellemző nézetét, többnyire a tavat és valamelyik szigetet ábrázolják. A metszetek közül ki kell emelni Vasquez munkáját, amely a Drót-híd első ismert ábrázolásának is tekinthető, valamint Rudolf Alt munkáit. Alt 1845-ben albumba rendezve adta ki Buda és Pest látványosságait bemutató metszetsorozatát rövid szöveges leírásokkal kiegészítve. A Városliget területéről két metszet is bekerült a válogatásba. Az említett ábrázolások meglehetősen nagy pontosságúak, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy ezek művészi alkotások, tehát nem tekinthetők minden részletükre kiterjedően hiteles forrásoknak. A Városliget 19. század végére és 20. század első évtizedeire jellemző állapotát mutatják be az ekkor kiadott képeslapok.6 Az értékes és hiteles forrásként szolgáló ábrázolások jelentős része a Széchenyi-sziget és az Iparcsarnok előtt kialakított korzó 5

HM HIM 1926 – Nyt. sz.: 65863 és 65864, 1928 – Nyt. sz.: 66460, 1944 – Nyt. sz.: 60047, 1951 – Nyt. sz.: 30641, 1955 – Nyt. sz.: 30670, 1958 – Nyt. sz.: 30734, 1962 – Nyt. sz.: 30756, 1980 – Nyt. sz.: 63825, 1987 – Nyt. sz.: 63828; FENTRŐL 1963 – ksz.: 3117, ksz.: 3118, ksz.:3119, ksz.: 3120. 6 ZM Képeslapgyűjteménye, OSZK Képeslapgyűjteménye, MMGM Képeslapgyűjteménye.

15

állapotot tárják elénk. A különböző gyűjteményekből származó lapok között azonban akadnak olyanok is, amelyek a megszokottól eltérő nézőpontból örökítik meg a Városligetet. A fotográfiákról készült képeslapokkal lényegében azonos forráscsoportot alkotnak az archív fotók. Ezek egy jelentős része az 1896. évi Millenniumi Kiállítás eseményeit örökítették meg. A kiállítási forgatag hátterében azonban megfigyelhetők a kertészeti alkotások, a kiállítás kertépítészeti rendezése. Szintén bőséges fotóanyag áll rendelkezésre a Budapesti Nemzetközi Vásár üzemelésének évtizedeiből. A fotókon jól nyomon követhető a vásár folyamatos terjedése, bővülése, a növényzet eltűnése. A nyomtatott források közül kiemelkednek a Városliget létesítésével, alakításával, éppen aktuális állapotával kapcsolatban

tájékoztató leírások, képes beszámolók. Itt

nemcsak a kimondottan a Városligettel foglalkozó munkákat kell megemlíteni, hanem az olyan útleírásokat, városleírásokat is, amelyek kitérnek a Liget területének említésére. Fontosak a korabeli lapokban – pl. Vasárnapi Ujság, A kert, Kertészeti Lapok – közölt tudósítások is. A Városligettel kapcsolatban az első, tudományos igényű publikációk7 Schmall Lajos nevéhez köthetők. Schmall levéltári források alapján mutatta be a Városliget 18. század végi történetét. Tisztázta Batthyány szerepét a Városliget kialakításában, valamint a feledésbe merült FUIT feliratú sírkő hátterét. A Városliget rendezésének, fejlesztésének korai korszakában fontos szereppel bírtak a város vezetői, közülük is kiemelkedett Boráros János. Az életével, politikai pályafutásával kapcsolatos tanulmányok8 rámutatnak céljaira, látásmódjára, a Városligettel kapcsolatban megfogalmazott javaslataira és tetteire. A Városliget történetével, kertépítészeti alakításának a 19. század első felére eső korszakával számos tanulmányában foglalkozott Jámbor Imre. E tanulmányok9 nemcsak a Városliget történetében kiemelkedően fontos eseménnyel – a Szépítő Bizottság által kiírt tervpályázattal – foglalkoznak, de részletesen elemzik is a nyertes pályaművet. Heinrich Nebbien munkásságáról, városligeti tervéről eddig a legátfogóbb munkák Dorothee Nehring publikációi. Az 1981-ben megjelent, Heinrich Nebbien, Ungarns FolksGarten der Koeniglichen Frey Stadt Pesth 1816 című munkájáról számos recenzió jelent meg a hazai szaklapokban is.10 7

Schmall 1894a; Schmall 1894b; Schmall 1899. Katona 2000, 52-56. 9 Jámbor 1998, 44-47.; Jámbor 2015a, 48-54. 10 Pamer 1981. 8

16

Gróf Széchenyi István Buda-pesti por és sár című munkájában konkrétan nem írt a Városligetről vagy Buda és Pest parkjairól, sétatereiről, azonban általános megállapításokat tett művében. A munkájához 1834-ben írt első bevezetésben11 többször is utalt a kellemetlen pesti porra, ami komoly problémát jelent, megkeseríti a városlakók életét. A por forrását a rendezetlen városhatárban, a pesti sík megkötetlen homokos síkjában jelölte meg. E területnek része a kézirat keletkezésekor még rendezés alatt álló városligeti terület is. A kézirat másik fontos tétele a fák jelentőségének felismerése. Széchenyi szerint a magyarnak kötelessége „felruházni hazáját a növényvilágnak ékességivel ott, hol most kopárság díszteleníti azt”12. Hangsúlyozta, hogy fel kell ismerni, százados fát pótolni nem lehet, mert az időt nem lehet legyőzni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „Magyarország legtöbb részeiben fát kivágni, legyen fiatal, legyen vén, valódi gyilkosság”13, s e tett a közvélemény legnagyobb megvetését érdemli. A Budapest folyóiratban számos olyan cikk jelent meg, amelyek érdekes információmorzsákat tartalmaznak a Városliget múltjával kapcsolatban,14 tudósítanak a Városligetben zajló fejlesztésekről, esetleg hangot adnak a terület hasznosításával kapcsolatos aggályoknak.15 A Városligeti-tó 1950-es években végzett rendezésével, a vízkormányzó műtárgyak és a partfalak helyreállításával kapcsolatos forrás Borókay Ferenc és Várbíró György tanulmánya.16 A 19. század utolsó harmadának, a 20. század első évtizedeinek budapesti közparkjaival Magyar Erzsébet foglalkozott tanulmányaiban.17 Ezek felvilágosítást nyújtanak a korabeli viszonyokról, Budapest zöldfelületeinek fejlődéséről, a korszak kertépítészeti kultúrájáról és közparkjainak számáról, állapotáról. A tanulmányok fontos kiindulópontjai a Városliget kontextusba helyezéséhez. A Városliget 20. század elején végzett átalakításának eseményeiről viszonylag bőséges forrásanyag maradt fenn. Ezek közül kiemelkednek az akkori kertészeti igazgató, Räde Károly publikációi. A számos cikk mellett 1929-ben jelent meg átfogó munkája a budapesti kertészet kezelésében lévő parkok, sétányok, kertek, fasorok terveiről.18 A kötetben

11

Széchenyi 1995, 9-21. Széchenyi 1995, 136. 13 Széchenyi 1995, 134. 14 Balogh 1967, 12-13.; Berti 1967, 40.; Seenger 1967, 46.; Radó 1967, 34-36.; Kindzierszky 1968, 42-44. 15 Korn 1967, 26-27. 16 Borókay – Várbiró 1956, 39-42. 17 Magyar 2013, 89-117. 18 Räde 1929, s. p. 12

17

79. tételként kapott helyet a Városliget kertterve. Az 1:1.440 méretarányú fekete-fehér tervlap fontos információkat tartalmaz a 20. század első negyedének nagyszabású átalakításáról. A kert műemléki helyreállításának tervanyaga is a forrásanyagok közé sorolandó. A Forster Gyula Nemzeti örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtárában két olyan dokumentációt őriznek, amely a Városligethez mint kertépítészeti alkotáshoz kapcsolódnak. Ezek egyik Zugló 2002-es kerületi szabályozási terve,19 amely általános irányelveket fogalmaz meg a Városliget területével kapcsolatban. A másik a Kós Károly sétány fasor-rekonstrukciójának engedélyezési tervdokumentációja,20 amelyet a FŐKERT Tervezési Stúdió Kft. készített 2000-ben. Az engedélyezési tervdokumentáció a történeti kutatást segítő fontos része a fafelmérési jegyzőkönyv, amely dokumentálta az akkor kivágásra, cserére ítélt egyedek adatait. A 20. század második felében zajlott felújítások, átépítések, korszerűsítések ismertetései szintén egy fontos forráscsoportot jelentenek. A tanulmányok között találhatóak szakmai ismertetések és a közvélemény tájékoztatását szolgáló ismeretterjesztő jellegű publikációk is. A forráscsoportból ki kell emelni Dr. Pálhegyi Ferenc tanulmányát21, amely az 1972-ben átadott Vakok kertjének kritikai értékelése. A tanulmány reflektál a műszaki leírásban említett tervezői szempontokra, a végeredményt értékeli a vakok és csökkentlátók szemszögéből, olyan javaslatokat, észrevételeket fogalmazott meg, amelyeket érdemes figyelembe venni a kert helyreállításakor. Értékes forrásanyagnak tekinthető az 1970-es években indult nagyszabású helyreállításnak a leírásai, tervismertetői. A Budapesti Nemzetközi Vásár kitelepítéséről való döntéssel párhuzamosan elhatározás született a Városliget teljes körű helyreállításáról. Erre vonatkozóan 1974-ben írtak ki tervpályázatot, amely eredménye alapján 1974 és 1978 között zajlott a helyreállításról. A tervpályázat eredményéről, a Városliget rendezéséről számos cikk22 jelent meg, amelyek ismerete elengedhetetlen az 1970-es évek eseményeinek rekonstruáláshoz. E cikkek ismertetnek meg a főbb tervezői elképzelésekkel, motivációkkal, a rendezéssel kapcsolatos elvárásokról, a munkák ütemezéséről. Radó Dezső 1962 és 1984 között volt a Fővárosi Kertészet igazgatója, munkájának fontos helyszíne volt a Városliget. Igazgatósági ideje alatt zajlott a Városliget utolsó, teljes

19

Forster 42133. Forster 38252. 21 Pálhegyi 1973, 125-132. 22 Csorna 1975; Kecskés 1975; Kovács 1975; Mészáros 1975. 20

18

körű rendezése. Ezzel kapcsolatban számos cikket23 jelentetett meg, amelyekben olyan műszaki adatok is szerepelnek, amelyek más forrásokban nem jelennek meg. A viszonylag bőséges szakirodalom jelentős része nem szentel kellő figyelmet a Városligetnek mint történeti kertnek, sokkal inkább csak egy városi közparkként vagy arborétumként mutatják be, kezelik a területet. Mészöly Győző 1984-ben megjelent könyve24 dendrológiai szempontból közelít a történeti kerthez, azt a benne fellelhető vegetáció miatt tartja kiemelkedőnek. Nem lehet említés nélkül hagyni a műemléki-topográfiai munkákat sem. Genthon István 1951-ben megjelent jegyzékében25 magáról a Városligetről mint történeti kertről nem tett említést, csak néhány szobrot és T. Horváth Jakab síremlékét tartotta említésre méltónak. Ezeken túl felsorolta és ismertette a Városliget területéhez tartozó műemlékeket. Örsi Károly 1990-ben adta közre a hazai történeti kertek jegyzékét, amelyben a Városliget is helyet kapott.26 A kéziratban maradt írott források köre nagyon széles, és eddig egyetlen kutatás sem tárta fel teljes körűen ezeket, holott a Városliget hiteles műemléki helyreállítása nem nélkülözhetné a bennük rejlő adatokat. A helyreállítási tervezésnek támaszkodnia kell ezekre.

23

Radó 1967; Radó 1970; Radó 1985; Radó 1993a; Radó 1993b; Radó 2001. Mészöly 1984, 31-32., 44-46. 25 Genthon 1951, 88. 26 Örsi 1990, 5. 24

19

2.2. Az építtetők bemutatása

2.2.1. Boráros János Boráros János Antal (175527–1834) Pest városának vezető tisztviselője volt. Görög eredetű, de a 18. század közepére már erősen elmagyarosodott kereskedőcsaládból származott.28 Boráros Pest egyik leginkább figyelemre méltó, köztiszteletben álló polgára és városvezetője volt.29 Boráros János 1775-ben jegyzői vizsgát tett, majd 1777-ben ügyvédként megszerezte a pesti polgárjogot négy forint befizetése ellenében. Szintén az 1770-es évek közepén ügyvédként praktizált, adószedőként Pest vármegyében vállalt hivatalt, s a külső tanács tagjai közé tartozott.30 Boráros közéleti pályafutása kezdetben töretlenül ívelt felfelé. 1785-ben lett Pest város tanácsosa, azaz a belső tanács tagjává vált. Sikeres tanácsnoki működésének eredményeként 1790-ben, a jozefinista városigazgatás bukása után, a város főbírájává választották. Ezt a tisztségét egészen 1807-ig viselte. 1803 és 1807, valamint 1827 és 1829 között ügyvezető helyettes polgármester volt. Egy időben Pest város országgyűlési követe is volt, a francia háborúk idején ezredesként szolgált a pesti polgárőrségben.31 Boráros kiváló szakember volt, lelkesen dolgozott a köz érdekében, lehetőségeihez mérten a város szépítésére, korszerűsítésére törekedett. 1810-től haláláig a pesti nemzeti iskolák főigazgatói tisztét viselte, szorgalmazta a magyar tanítási nyelv bevezetését. Boráros közreműködött a Királyi Szépítő Bizottság városrendezési terveinek kidolgozásában is. Bírói hivatala alatt, 1799-ben nyújtotta be tervét a tanácshoz, hogy a pesti polgárok számára az

27

Boráros pontos születési dátuma ismeretlen, de mivel keresztlevelét 1756. január 1-jén állították ki, minden bizonnyal 1755 decemberének végén született (Katona 2000, 53.; Fodor 2001.; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). 28 Berza 1993a, 148.; Katona 2000, 52.; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02083.htm; http://www.or-zse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). Az újabb kutatások megkérdőjelezik Boráros görög származását, mivel azonos családnévvel már a 16–17. században is éltek köztiszteletben álló családok Pozsonyban. Ezt a származási vonalat látszik erősíteni a tény, hogy Boráros apja Győrben született, onnan költözött Pestre, s maga Boráros János latinul, németül, magyarul és szlovákul tudott (Fodor 2001). 29 Fodor 2001. 30 Katona 2000, 53.; Fodor 2001; http://www.or-zse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm. 31 Kovács 1943, 96.; Berza 1993a, 148.; Katona 2000, 53., 55–56.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02083.htm; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). Közéleti pályafutásában törést okozott 1807, amikor Tinberger András feljelentése nyomán vizsgálat indult ellene, amely kisebb szabálytalanságokat állapított meg. A mulasztásért királyi megrovást kapott, amelyet nyugalommal fogadott, s ennek hatására a következő bíróválasztáson már nem mérette meg magát.

20

Ökördűlő területén – későbbi Városliget – üdülő- és mulatóhelyet alakítsanak ki. A kialakításnak kezdeményezője és lelkes támogatója volt.32 Boráros 1834. október 15-én halt meg, akaratának megfelelően a terézvárosi templom kriptájában temették el. Végrendeletében jelentékeny vagyonának nagy részét jótékony célokra hagyta.33 Tiszteletének adózva a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1875-ben az addigi Fa teret átnevezte, a tér neve Boráros tér lett.34 2.2.2. Batthyány József Gróf Batthyány József (1727–1799) érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, egyházszervező, Batthyány Lajos nádor fia volt. Batthyány jelentős szerepet játszott a politikai, vallási, gazdasági életben. Nagy műveltségénél és családi összeköttetéseinél fogva gyorsan emelkedett az egyházi pályán. Mária Terézia tanácsadója volt, majd közvetítői szerepet vállalt VI. Pius és II. József között a pápa bécsi látogatása során, megkoronázott két királyt.35 Mária Terézia intézkedéseit támogatta, később viszont szembefordult II. József reformjaival. A rendeletek ellen (pl. türelmi rendelet, rendek eltörlése, vagyonjogi rendelet) beadványokkal tiltakozott.36 Jelentős kultúrapártoló tevékenységet folytatott. Támogatta a hazafias katolikus történetírókat, nagy zenész és zeneértő hírében állt, szenvedélyes sakkjátékos volt. Híres volt könyvgyűjteménye, iskolákat alapított, megépíttette a pozsonyi prímási palotát. Emellett Pesten is volt palotája szép kerttel a mai Magyar Nemzeti Múzeum helyén. Kertszeretetének és haladó szellemiségének jele, hogy 1799 júliusában 24 évre bérbe vette a Városerdőt, hogy annak fejlesztésével a pesti polgárok mulató- és üdülőhelyévé alakítsa.37

32

Berza 1993a, 148.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02083.htm; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). 33 Berza 1993a, 148.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02083.htm; http://www.orzse.hu/kutat/tanulmanyok/hrotko_pestizsidok3.htm). 34 Katona 2000, 52.; Fodor 2001; http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02083.htm. 35 http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Jozsef.html.; http://www.kislexikon.hu/batthyany_jozsef_grof.html#ixzz4M9IVwbqL; Thaly 1958, 37–38. Batthyány egyházi pályafutása gyorsan felívelt, 25 évesen már esztergomi kanonok, 1759-ben Erdély püspöke, egy évvel később kalocsai érsek volt. 1776-ban Mária Terézia kegye folytán esztergomi érsek, hercegprímás lett. 1790-ben II. Lipótot, 1792-ben I. Ferencet koronázta. 36 http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Jozsef.html; http://www.kislexikon.hu/batthyany_jozsef_grof.html#ixzz4M9IVwbqL; http://lexikon.katolikus.hu/B/Batthyány.html.. 37 Thaly 1958, 38.; http://www.kislexikon.hu/batthyany_jozsef_grof.html#ixzz4M9IVwbqL; http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Jozsef.html.

21

2.2.3. Batthyány (Tódor) Tivadar Gróf Batthyány (Tódor) Tivadar (1729–1812) Batthyány Lajos nádor fia, Batthyány József hercegprímás

öccse

műszaki

érdeklődésű,

tervező,

feltaláló,

gépészettel,

ipari

vállalkozásokkal foglalkozó főúr volt. A műszaki, technikai, gazdasági érdeklődés mellett a politikai eseményeket is nyomon követte. Felvilágosult nézeteket vallott, bírálta az ősiség törvényét, a földek elzálogosításának jogát, a részrehajló igazságszolgáltatást. Magyarország felemelkedésében nagy szerepet tulajdonított az ipar fejlesztésének, a korszerű közlekedési hálózat kiépítésének, a külföldi tőke bevonásának.38 Batthyány (Tódor) Tivadar igazi szenvedélye a hajóépítés volt, szabadalmat nyert Bécsben egy víz ellenében járó hajóra,39 ami közismertté tette nevét. Hajóépítő műhelye Horvátországban, majd Pozsony mellett működött. Horvátországban vas- és rézbányát üzemeltetett, birtokain manufaktúrákat alapított. Posztógyárat, kénsavgyárat, tűkészítőüzemet is üzemeltetett, a kisbéri birtokon majolikagyára és szépfestőműhelye volt, míg bécsi palotájában porcelánüzemet létesített. Alkotó szellemiségének eredménye, hogy tervet dolgozott ki és valósított meg a Kulpa-folyó hajózhatóvá tételére.40 Bátyja, Batthyányi József hercegprímás 1799-ben bekövetkezett halálakor rászállt a Városerdő bérleti szerződése, azonban a városi park létesítését nem látta jövedelmezőnek, ezért nem fektetett hangsúlyt a bérlemény gondozására, fejlesztésére. Figyelemmel kísérte a technikai újításokat, kiemelkedő, 30 ezer kötetes könyvtárat hozott létre rohonci birtokán. Az ő nevéhez köthető Magyarország legelső nagy műszaki könyvtárának összegyűjtése is. Az 1360 műszaki könyv felölelte a vegyészet, építészet, mezőgazdaság, textilipar, bányászat, járművek, gépészet, faipar, mélyépítés stb. területeit.41 2.2.4. József nádor Habsburg József Antal János főherceg (1776–1847), azaz József nádor II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia 1796-ban lett Magyarország nádora, s fél 38

http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Tivadar.html; http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01261.htm. Az ő nevéhez köthető a bicskei Batthyány-kastély építése 1796 és 1799 között. A kastély három szárnya által körülzárt területen cour d’honneurt, a kastély körül tájképi kertet létesíttetett. 39 http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Tivadar.html; http://www.kislexikon.hu/batthyany_tivadar.html. Hajózási tekintetben ez volt az első magyar ipari szabadalom. 40 http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Tivadar.html; http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01261.htm. 41 http://bok.kormend.hu/A_BATTHYaNYIAK_eS_KoRMEND/Csaladtortenet/Grof_Batthyany_Tivadar.html; http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01261.htm. Ezt a könyvtárat unokája, Batthyány Kázmér a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta.

22

évszázadot felölelő nádorsága alatt – amely a jakobinus mozgalom megtorlásától az 1848-as szabadságharc előestéjéig terjedt – nemcsak saját birtokának, hanem az ország felvirágoztatásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. József nádor 1795-ben érkezett Magyarországra. A nádori feladatok „kettősségének” problémáját, miszerint a birodalmi és az ezzel gyakran ellentétes magyarországi érdekeket egyaránt képviselnie kellett, sikerrel oldotta meg. Hazai elismerését jól mutatja, hogy a forradalom évében érdemeit törvénybe foglalták és a kiegyezés előtt Pesten szobrot állítottak a tiszteletére. Kezdeményezte, irányította, illetve támogatta a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság, a Ludoviceum, a Vakok Intézete, az első magyar bank, 1844-ben a József Ipartanoda (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje) létrehozását, vele a polgári Magyarország megszületését. Jelentős a fővárost támogató tevékenysége is, amely a városrendezéstől az állandó híd létrehozásán át a kertművészeti jelentőségű parkok kialakításáig terjedt. Négyévi előkészítő munka után 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, és felkérte Hild Jánost Pest rendezési munkálatainak tervezésére.42 József nádor családi életét sorscsapások kísérték, élete során háromszor nősült, s nyolc gyermeke közül csak öt élte meg a felnőttkort, akiket polgári szellemben és értékrend szerint nevelt. Alcsúti otthonukban oly egyszerűen nevelte gyermekeit, hogy a falubeliek csak „Palatinus Pista” és „Palatinus Jóska” kiabálásokkal hívták gyermekeit játszani.43 Amikor 1819-ben Alcsút birtokosa lett, elhatározta, hogy megfelelő otthont építtet családjának, így még ebben az évben felkérte Pollack Mihályt, hogy tervezze meg alcsúti kastélyát. A tervezést követően 1820-ban kezdődött az „U” alaprajzú klasszicista kastély építése, s majd egy évtizeden át tartott a teljes befejezésig. A nádor ezzel párhuzamosan elkezdte a dombon álló kastélyt övező klasszikus tájképi kert kialakítását is a kor neves kertépítészeinek, többnyire a Tost dinasztia tagjainak bevonásával. A kert egyik sajátosságát adja, hogy a nádor minden jelesebb családi eseményt faültetéssel tett emlékezetessé, s e kertrészeket az érintettek után nevezte el. E hagyomány alapján született a fenyvessel betelepített István-halom és a Mária-Henrietta-bereknek keresztelt nyírfaliget is.44

42

Galavics 1999, p. 96.; Erdős 2002b, p. 89. Később Pollack Mihály lett a Szépészeti Bizottság elnöke, aki a megalapítástól aktív szerepet vállalt a szervezet működésében. 43 Erdős 2002b, pp. 87-89., 90. 44 Vasárnapi Ujság 1881, 277.; Füredi 1904, 15., 22.; Rapaics 1940, 208. A tájképi kertekben gyakori volt az efféle emlékállítás, a tiszteletnek és a szeretetnek ez a fajta kimutatása. Olykor elvont fogalmakról vagy rég halott emberekről is neveztek el impozáns fákat, kertrészeket. Erre a jelenségre a hazai kertművészetből is ismertek példák; Kazinczy pannonhalmi látogatásakor 1830-ban az apátság kertjében számos fát nevezett el a barátaról, a fatörzseket az érintett személy monogramjával jelölte meg. Másik példa ugyanerre a jelenségre az alsókorompai Brunszvik-kastély kertjéből ismert (Galavics 1999, 82.).

23

József nádor érdeklődésében és tevékenységében kiemelkedő szerepe volt a kertnek, számára a kertművészet lehetőséget jelentett egy adott táj, akár egy pusztaság megváltoztatására,

mezőgazdasági

modernizálására.

„Az

ázsiai

sivataggá

pusztult

Magyarországot éden kertjévé bűvölni át, ez volt lelkének ideálja, melynek csodálatosan sokoldalu tevékenységét szentelé”45 – írta 1881-ben a Vasárnapi Ujság. A nádor kertek iránti érdeklődése gyermekkorából fakadt, hiszen gyermekéveit a firenzei Pitti-palotában és kertjében töltötte, ahol apja, II. Lipót az osztrák fennhatóság alatt álló Toscanát kormányozta. József nádor – neveltetése részeként – tanult mesterségének a kertészetet választotta, kortársai a kertművészet és a botanika kitűnő ismerőjeként tartották számon.46 Botanikai szenvedélyének tudható be, hogy 1817-ben 7000 forintért megvásárolta Kitaibel Pál, a budapesti egyetemi füvészkert igazgatójának herbáriumát és botanikai kéziratait, amelyek neki köszönhetően kerültek a Magyar Természettudományi Múzeumba.47 József nádor testvérei, Ferenc császár (a laxenburgi tájképi kert építtetője), Sándor Lipót nádor és Rainer főherceg is magas szintű botanikai ismeretekkel rendelkeztek.48 József nádor kerttörténeti jelentőségét mutatja, hogy a pusztaságra telepített alcsúti kerten kívül az ő nevéhez fűződik még a margitszigeti kert, a Lágymányoson megépült Nádor-kert, továbbá a budai vár egykori tájképi kertjének létrehozása is.49 A nádor kertészei kezdetben szinte kivétel nélkül mind a Tost családból származtak. Az apa, Joseph Tost Schönbrunn, majd Schlosshof császári kertjében tevékenykedett, s mind a négy fia az ő mesterségét folytatta. Örökébe a legfiatalabb, Albert Tost lépett, a másik három fiút József nádor 1808-ban Magyarországra hívta. Tost Antal a budai vár,50 Tost Károly a 45

Vasárnapi Ujság 1881, 273. Galavics 1999, 96.; Erdős 2002b, 84., 89. 47 Riedl-Dorn – Szabó 1991, 92. 48 Galavics 1999, 96. 49 A Margitsziget ideális terület volt egy tájképi kert számára, az áradások miatt jó talajú, hatalmas fákkal benőtt terület, sajátos mikroklímával. Viszonylag későn kezdték kertté alakítani. Az 1790-es években Sándor Lipót nádor egy házat és két gloriettet építtetett. József nádor folytatta a munkát, 1808-tól több mint négy évtizeden át alakította a kertet Tost Károly főkertész segítségével. A sziget központja József nádor egyemeletes, erkélyes nyaralója volt, amelyet hollandi háznak is neveztek, mivel téglafalai vakolatlanok voltak és egyik oldalával a középkori ferences kolostor falához csatlakozott. Tudatosan komponálták egybe a villa és a rom látványát. Az 1820-as évek elejére kialakult kert vonzotta a környékbelieket. „A kertművészet alkotó keze a Duna hullámai által összehordott földtest természetes ültetvényéből a paradicsom mását teremtette meg, amely elragadja és elbájolja a látogatót” (Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn, Pest, 1821 alapján közli Gombos 1974, 204.). Az 1838-as árvíz hatalmas kárt okozott a kertben, szinte az összes növény elpusztult. A ma látható koros növényállományt az árvíz után telepítették. József nádor korában került a szigetre több igazi növénykülönlegességnek számító fafaj, mint például a tulipánfa, a japánakác, az amerikai kőris, a fekete dió, néhány fenyőfajta és természetesen a platán, a nádor kedvelt fája, amelynek néhány példányát ő maga hozta Itáliából és ültette el a szigeten (Galavics 1999, 99.). 50 A budai várkertről ld. részletesebben Fatsar 2008, 83. valamint Gombos Zoltán: Budavári kertek (Budapest, 1969) és Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban (Budapest, 2001). 46

24

Margit-sziget, Tost Vencel pedig a lágymányosi Nádorkert51 kertésze lett. Alcsúton a Tost dinasztiát az 1830-as években bizonyos Puskovics János főkertész követte, majd a következő évtizedben már Müller főkertész és segédje, Fuchs Emil vezették a nádor birtokán a kertészeti ügyeket. József nádor 1847. január 13-án bekövetkezett halálát követően az uradalmat elsőszülött fia, István Viktor főherceg (1817–1867) örökölte, aki 1847. november 2-tól 1848. szeptember 25-ig Magyarország utolsó nádora volt. 2.2.5. Királyi Szépítő Bizottság A Királyi Szépítő Bizottság52 életre hívása József nádor nevéhez köthető. A nádor felismerte, hogy Pest fejlődését gátolják a műszaki hiányosságok, a Duna szabályozatlansága, az utak rossz állapota és rendezetlensége, a közművesítés hiánya. 1805. június 1-jén József nádor az uralkodó elé terjesztette memorandumát Pest város szépítéséről.53 Hild János városrendezési tervével kísért munkájában tételes listát adott a teendőkről, ismertette a költségeket és azok fedezésének lehetőségeit, illetve javaslatot tett a szervezetre, amellyel a kitűzött célok elérhetőek.54 A Szépítő Bizottság működéséhez irányadó volt Hild János városrendezési terve, amely a mai Nagykörúton belüli területre terjedt ki az országutakból kialakult sugárútrendszerrel.55 Hild szabályozási terve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa működéséig Pest legfontosabb városrendezési tervének számított. Miután az uralkodó jóváhagyta Hild városrendezési tervét, József nádor 1808. szeptember 16-án Pozsonyból érdeklődött a várostól, hogyan állnak a kötelezettségek, a

51

A Nádorkert történetéről ld. részletesebben Fatsar 2008, 85-86. A testületet számos néven említették, többek között Verschönerungs-Comission, Szépítő Bizottság, Szépítő Biztosság, Szépítő Bizottmány. Jelen dokumentáció a Királyi Szépítő Bizottság vagy a rövidebb, Szépítő Bizottság formát használja. 53 Berza 1993b, 455. A nádor első városfejlesztési lépése egy 1798-as felterjesztés volt I. Ferenchez a Margitsziget átengedésérő, ezt követően 1801. november 14-én felterjesztést intézett a királyhoz Pest szépítése tárgyában, amit egy évvel később tárgyalt a kancellária és az udvari kamara (Siklóssy 1931, 22.; Preisich 2004, 51.). Ezt követően általános tervet és költségvetést kértek a nádortól hangsúlyozva, hogy Pest városának vannak vállalt kötelezettségei (Siklóssy 1931, 22.; Preisich 2004, 52.). A kötelezettségek között szerepelt templom, iskola, színház, redut építése. 1804. november 16-án József nádor és a Helytartótanács elnöke leiratban közölte Pest város tanácsával Ferenc császár és király kérését, hogy mutassák be neki, mi módon lehetne a várost mindenki számára kényelmessé, egyben megjelenésére tekintve is rendezni. A leiratban foglaltaknak megfelelően a város megbízta a feladatra kijelölt Hild Jánost, hogy készítse el a város szabályozási tervét (Siklóssy 1931, 22.). 54 Siklóssy 1931, 25.; Preisich 2004, 58. József nádor hangsúlyozta, hogy a feladatokkal egy, a városi elöljáróságtól független szervezetet kell megbízni, amelynek elnöke királyi biztosi minőségben egy helytartótanácsos, tagjai között pedig két városi tanácsos, a rendőrkapitány és Hild építőmester kap helyet. A Bizottság közvetlenül a királyi Helytartótanácsnak felelős (Siklóssy 1931, 25.). 55 Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 51., 53. Hild János már korábban elkészült tervei programvázlatként szolgáltak a Szépítő Bizottság megalakulásakor. Hild Hülff Móric Bálint támogatásával készítette terveit (Siklóssy 1931, 22.). 52

25

színházépítés, a hajóhivatal áthelyezése.56 Ezt követően 1808 októberében a nádor több évi előkészítő munkája és felterjesztése eredményeként királyi elhatározásból megalakult a Királyi Szépítő Bizottság, hogy előkészítse a város szabályozási és szépítési tervét, összehangolja a munkák végrehajtását.57 A Szépítő Bizottság létrehozásáról a nádor október 3-án tájékoztatta a Helytartótanácsot, majd október 25-én első ízben összeült a Szépítő Bizottság József nádor vezetésével.58 A nádor az osztrák monarchia (sic!) egyik első városává kívánta fejleszteni Pestet,59 ennek megfelelően a Szépítő Bizottság hatásköre Pestre korlátozódott, s a cél a város rendezése, szabályozása, szépítése, végső soron fővárossá fejlesztése volt.60 A városi hatóságtól független, egyedül a kormányzó közigazgatási hatóságtól függő Szépítő Bizottság vezetője helytartósági tanácsosként József nádor lett királyi biztosi minőségben, tagjai közé három városi tanácsnok, három választott polgár, a városi főkapitány, Hild János építőmester, egy mérnök, egy kőművesmester, egy ácsmester került, illetve az üléseken a városi mérnök is helyet kapott.61 A nádor a tagok közé kinevezte Szlatiny Ferenc városbírót és Hoffmann Antal városi tanácsnokot. A városi elöljáróság meghallgatása után taggá nevezték ki Kemnitzer János, Liedemann Sámuel, Stankovits Ignás városatyákat, Kundt János kőművest és Kardetter Tóbiás (Tamás) ácsmestert. A pénzbeszedésre id. Kiss Józsefet, ellenőrül Lechner Ferencet nevezték ki.62 A Szépítő Bizottság létrehozását, a szépítési tervet nemcsak kihirdették, kiplakátolták, de újságok útján is közhírré tették, hiszen úgy tekintették, hogy Pest rendezése, szépítése nemcsak a város, hanem az egész ország hasznára válik.63 A Szépítő Bizottság működéséhez szükséges forrást a Szépítési Alap létrehozásával kívánták biztosítani.64 56

Siklóssy 1931, 25. Siklóssy 1931, 26. 58 Hunfalvy 1859, 51.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Siklóssy 1931, 26.; Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 158-159.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 55.; Magyar 2013, 89. Preisich az első ülést 1808. november 21. napjára datálta. 59 Siklóssy 26., 32. Erre utal az első ülésen felvett jegyzőkönyv: Im kurzer Zeit denen ersten Städten der Österreichischen Monarchie billiig zugezählet werden könne. Ezzel szemben Széchenyi István nem Pest, hanem a testvérvárosok fejlesztésében gondolkodott, Budapestet nemzeti fővárossá, majd a világ egyik legszebb városává kívánta fejleszteni. 60 Siklóssy 1931, 36.; Preisich 2004, 51. 61 Siklóssy 1931, 26., 36. 62 Siklóssy 1931, 26. 63 Siklóssy 1931, 26. 64 Siklóssy 1931, 27.; Preisich 2004, 59. A Lechner-féle hagyaték 125.857 forintja mellett az eladott lipótvárosi és városligeti telkekből még be nem folyt 135.920 forint összeget is ide irányozták, valamint határoztak a városi pénztár évenkénti 5.000 forintos kiegészítéséről, valamint a további telekeladások tervezett bevételeinek idesorolásával. 57

26

A Szépítő Bizottság fennállási időszakának az első, 1820-ig tartó korszaka volt a legtermékenyebb. Ekkor számos kitűzés megvalósult.65 A Bizottság első, de igen jelentős rendelkezése volt, hogy minden építkezésnek – legyen az új építés vagy homlokzati átalakítás –, amely a városfalon belül történik, a terveket jóváhagyásra a Szépítő Bizottságnak kell bemutatni.66 A következő, 2-4-6 éven belül megvalósítandó munkák között is fontos feladatok szerepeltek, többek között a Városliget tervszerű elrendezése.67 A Szépítő Bizottság érezve a Városliget fejlesztésének jelentőségét, 1813-ban tervpályázatot írt ki a Városerdő megújítására, amit Heinrich Nebbien nyert meg.68 Három évnyi munka után Nebbien beadta munkáját Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey-Stadt Pesth (Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában) címmel, amellyel első díjat nyert. A német származású szakember pályaművét 1817. március 9-én kivitelezésre is elfogadták, s még ebben az évben elkezdődtek a kiviteli munkák.69 A tervben foglaltak megvalósítása azonban – többek között a szükséges anyagiak hiánya miatt – nem volt lehetséges. A hat évnél távolabbi fejlesztések között is fontos, a város szerkezetét befolyásoló fejlesztések szerepeltek, többek között a piarista gimnázium áthelyezése a szervita kolostorba, a szerviták kertjének a megszüntetése, hogy az Invalidusok palotája szabad térre kerüljön, a központi városháza környezetének rendezése.70 A Szépítő Bizottsággal először jelent meg a tudatos városrendezési tevékenység, építési szabályzatai biztosították a klasszicista Pest városképi egységét, valamint a 65

Siklóssy 1931, 29.; Preisich 2004, 63. 1820-ig megtörtént az új színház építése, a városkapuk és városfalak eltüntetése, az Invalidusok palotájának hátsó oldalán álló árnyékszékek felszámolása, a kovácsműhelyek elhelyezése a forgalmas utcákból, a vágóhidak kihelyezése, új hajóhivatal építése, a Haltér szabályozása, a Fűvészkert áthelyezése a Hatvani utcából az Országútra (ma Múzeum körút) való áthelyezése, a sóhivatal és a dohányhivatal építése, a város tulajdonában lévő üres telkek bérbeadása, a hóhér házának a városi vonalon túlra való kihelyezése, az épületfakereskedők rendszabályozása, a Káposztáspiacnak (ma Deák tér) a kóklerbódéktól és mészárszékektől való megtisztítása, a vesztőhely a pellengér áthelyezése (Siklóssy 1931, 29.). Mindez annak ellenére sikeresen megvalósult, hogy a Szépítő Bizottság egyik oszlopos tagjának számító Hild János 1811-ben meghalt. Hozzá hasonló állandó építész-szakértő nem tűnt fel többé, a Széchenyi építészeként számon tartott Pollack Mihály vett részt a munkákban (Siklóssy 1931, 27.; Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 60.). 66 Siklóssy 1931, 27. Egy építési bizottság véleményezte a terveket, a bizottság tagja volt Hoffmann Antal városi tanácsnok, Hild János építőmester, Degen Jakab városi mérnök. Gyakran elnökölt Szilágyi Ferenc városbíró, majd báró Perényi Lázár (Siklóssy 1931, 27.). 67 Siklóssy 1931, 30. A tervezett fejlesztések között szerepelt még az Üllői úti fasor folytatólagos telepítése, a város vonalán kívüli új utak létesítése, a Molnár- és Halász-tó betemetése, a Dunapart szabályozása és burkolása, a partok és utcák feltöltése és kibővítése, a városból levezető csatornák építése a Dunába, a Duna-parti sétány meghosszabbítása, az utcák és a házak szabályozása a városban és a külvárosokban, a redutépület befejezése (Siklóssy 1931, 30.). 68 Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 159.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Jámbor 1998, 44.; Galavics 1999, 77, 88.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Magyar 2013, 102.; Jámbor 2015a, 48–49. 69 Rexa 194?, 29.; Thaly 1958, 55.; Galavics 1999, 88.; Jámbor 2015a, 53. 70 Siklóssy 1931, 30.

27

szabályzatok másik nagy célja az újabb árvízkár elkerülése volt. Nagy jelentőséggel bírt és jelentősen befolyásolta Pest városképének alakulását az 1839-ben kihirdetett építési szabályzat, amely az emeletmagasságok megkötését, az axistávolságok rögzítését, az egységes főpárkány-magasságot, a nyugodt tetőkialakítás és síkban tartott homlokzatok megkövetelését tartalmazta. Tíz évvel később ezt a szabályzatot dolgozták át, fejlesztették tovább.71 A Szépítő Bizottság legfontosabb munkái közé tartozik a Pesti Német Színház, Szent István-templom, a hajózási hivatal, a só- és dohányhivatal házainak felépítése, a városkapuk és városfalak részbeni lebontása (célja, hogy Pest egybeolvadhasson a külvárosaival), a Halpiac (mai Roosevelt tér) és a Városliget rendezése, Ferencvárosban a Molnár-tó feltöltése, az Üllői úti fasor telepítése, a Duna-part kikövezése.72 A Szépítő Bizottság munkáját jelentősen hátráltatta a pénzinfláció megszűnése,73 majd az 1838-as nagy árvíz után munkája adminisztratívvá vált. Az árvíz okozta nagy károk miatt sokan a Szépítő Bizottságot is felelőssé tették.74 A hanyatlást erősítette József nádor halála. Ezt követően a Helytartótanács már csak rendelkezett, nem delegált új elnököt.75 1856. november 19-én elnöki leirat született a Szépítő Bizottság megszüntetéséről.76 Helyét, feladatait az újonnan létrehozott Építési Bizottmány vette át,77 ez a szerv azonban igen rövid életűnek bizonyult. A Szépítő Bizottság valódi folytatásának a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tekinthető.78 2.2.6. Fővárosi Közmunkák Tanácsa A Királyi Szépítő Bizottság megszüntetését követően nem maradt igazi szerve a városfejlesztési törekvéseknek, mígnem 1870-ben létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek szellemi elődje a Szépítő Bizottság,79 de törekvéseiben felfedezhető Széchenyi István és Táncsics Mihály Budapest-gondolata is. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozását – az országos és helyi érdekeket is figyelembe véve – Gróf Andrássy Gyula 71

Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 63–64. 1839-ben alkották meg a Közönséges építési rendszabás szabad királyi Pest városára nézve és a Különös építési rendszabás Pest külvárosának szélső részeire nézve című szabályzatokat. A Szépítő Bizottság a homlokzati tervek alapján stíluskritikai bírálattal is élt, ezzel gyakorolt nagy hatást a városkép alakítására. (Siklóssy 1931, 34., 38.). 72 Siklóssy 1931, 29.; Berza 1993b, 455.; Preisich 2004, 61. 73 Siklóssy 1931, 32. 74 Siklóssy 1931, 34.; Preisich 2004, 63–64. Az árvíz után a Szépítő Bizottság a gátak létesítését, a város feltöltését, a Duna szabályozását tekintette elsődleges feladatoknak. 75 Siklóssy 1931, 34. Az alapítóra az 1847. január 24-én tartott ülésen emlékeztek meg. 76 Siklóssy 1931, 35. 77 Siklóssy 1931, 35.; Berza 1993b, 455. A testület hivatalos neve Verschönerungs-Bau-Amt volt. 78 Siklóssy 1931, 20. 79 Siklóssy 1931, 20.

28

miniszterelnök

kezdeményezte.

Az

1870

tavaszán

a

képviselőház

elé

terjesztett

törvényjavaslata alapján elfogadott 1870. évi X. törvénycikk szabályozta a szervezet működését, amelynek előképe az angol Metropolitan Board of Works volt.80 A törvény81 elsődlegesen a Duna fővárosi szakaszának szabályozását, a Buda-Pest néven említett főváros ipari és kereskedelmi központtá fejlesztését irányozta elő. Ezek alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsának legfőbb hivatását a közlekedési főútvonalak nyitásában és a Fővárosi Pénzalap kezelésében jelölték meg.82 A törvény érelmében a Tanács egy elnökből és 18 rendes tagból állt, szükség esetén egy alelnök is segíthette a munkát. Az elnököt – szükség esetén az alelnököt is – a minisztérium nevezte ki. A rendes tagok közül hatot Pest szabad királyi város, hármat Buda szabad királyi város delegált, kilenc tagot pedig a minisztérium nevezett ki.83 Tanácskozási joggal tag lehetett Buda és Pest egy-egy tanácsosa, a két város középítési bizottságainak két-két képviselője, a két város főmérnökei, illetve azok a szakértők, akiket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felkért.84 A rendes tagok közül háromévente hat tagot sorsolás alapján felmentettek és helyükre új választást írtak ki. A kiléptetett tagok ismét választhatók, kinevezhetők voltak.85 Általános elvként került megfogalmazásra, hogy amíg a főváros szabályozási terve el nem készül és az építkezési ügyeket törvényileg nem szabályozzák, a két város középítési bizottságai kötelesek a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által meghatározott szabályozási tervek, elvek és utasítások szerint eljárni.86 A Tanács általános feladatait között

80

Siklóssy 1931, 36–37., 40., 54.; Berza 1993a, 461.; Preisich 2004, 131. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa monografikus ismertetését l. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Budapest, 1931. 81 1870. X. tc. Hatásköre Buda, Pest és Óbuda területére terjedt ki kezdetben. 82 1870. X. tc. 1. §. a-d), 2. és 4-9. §. A pénzalap létesítésének feltételeit, a kölcsön sorsolási jegyeinek kibocsátását, valamint a kölcsön törlesztőrészleteinek fedezetét is pontosan szabályozták, ezzel megteremtették a Tanács működésének alapfeltételét. Az alapról minden évben zárszámadást kellett készíteni, amelyet egy jelentés kíséretében a minisztérium és a két városi tanács elé kellett beterjeszteni, illetve be kellett mutatni a törvényhozásnak és nyomtatásban is közzé kellett tenni (1870. X. tc. 27.§.). Az évente kiadott beszámoló és annak felépítése is erősen hasonlít a mintaként szolgáló Metropolitan Board of Works jelentéseihez (Siklóssy 1931, 83.). 83 1870. X. tc. 11. §. 84 1870. X. tc. 11. §. A törvény elrendelte, hogy mind Pest, mind Buda képviselőtestületének közgyűlése köteles felállítani egy-egy középítési bizottságot. A bizottságok feladata a város építésügyeinek koordinálása, tervjavaslatok készítése költségvetéssel, a végrehajtás ellenőrzése (1870. X. tc. 18-19. §.). A középítési bizottság véleményeit, terveit és javaslatait a költségvetésekkel együtt a városi tanács és a képviselőtestület elé kellett terjeszteni. Az általuk hozott határozatokat végrehajtás előtt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé kellett terjeszteni jóváhagyásra. Amennyiben nem volt konszenzus, a belügyminisztérium volt illetékes a döntésben (1870. X. tc. 20-21. §.). 85 1870. X. tc. 12. §. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályát 1870 és 1874 között Reitter Ferenc vezette (Berza 1993a, 461.). 86 1870. X. tc. 22. §.

29

§

az egész fővárosra, vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, tervek készíttetése, az ehhez szükséges mérnöki felvételek elrendelése;

§

az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása;

§

az utak, utcák irányának és szintjének meghatározása;

§

az utcák és közterek elnevezése, a házszámok szabályozása;

§

az építési ügyet szabályozó javaslat kidolgozása szerepelt.87 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa alakulásakor Pest felmérési munkálatai

folyamatban voltak, Buda felmérését már a Tanács rendelte meg.88 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa korai, nagy jelentőségű munkája volt az 1871-ben meghirdetett nemzetközi tervpályázat Budapest általános rendezési tervének elkészítésére.89 A pályaművekben foglaltak figyelembevételével 1876-ig készült Pest, Buda és Óbuda szabályozási terve, amely nem terjedt ki a beépítés és a területfelhasználás módjára, csak az útvonalak meghatározására és szabályozására korlátozódott.90 A

Fővárosi

Közmunkák

Tanácsa

a

város

zöldfelületeinek

rendezésével,

fejlesztésével, bővítésével is foglalkozott. Az 1870. évi törvény 14. §. a) pontja ugyanis az általános feladatok közé sorolta az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészítését, a tervezési feladatokat, kiemelten a „közterek, parkok mulatóhelyek stb. elhelyezésére” is.91 A törvény 17. §. f) pontja kimondta, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé minden esetben fel kell terjeszteni a nyilvános parkok és faültetvények fenntartásával, létesítésével kapcsolatos valamennyi határozatot, tervet és költségvetést.92 Kimondottan nem szerepelt a feladatok között új parkok létesítése, de Széchenyi szellemében ez mindig is megjelent a tervezetek között egészségügyi és esztétikai

87

1870. X. tc. 14. §.; Preisich 2004, 138. A Szépítő Bizottsággal ellentétben általánosságban nem gyakoroltak stíluskritikai bírálatot a homlokzati tervekről, de ahol a történelmi vagy művészi szempontok megkívánták, megkövetelték a környezethez való illeszkedést és ilyen esetben a homlokzati kialakítás is a bírálat tárgyává vált (Siklóssy 1931, 39.). 88 Siklóssy 1931, 104.; Berza 1993a, 461. 89 Siklóssy 1931, 104.; Berza 1993a, 461.; Preisich 2004, 139–153. Az I. díjat Lechner Lajos, a II. díjat Feszl Frigyes, a III. díjat S. Klein és S. Fraser nyerték el. 90 Berza 1993a, 461. A beérkezett pályaművek alapján, azokat felhasználva maga a Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztálya készítette el a szabályozási tervet (Siklóssy 1931, 104., 129.). 91 1870. X. tc, 14. §. a). 92 1870. X. tc, 17. §. f).

30

szempontok miatt is.93 Ennek megfelelően a Fővárosi Közmunkák Tanácsának ülésein a zöldfelületek kérdése több ízben is napirendre került. Határoztak a fásításokkal, ültetvényekkel kapcsolatos általános elvekről, illetve arról, hogy a várost egy zöld gyűrűvel kell övezni. A zöld gyűrű kiindulási pontjainak a már meglévő városi parkot, a kicsinek bizonyuló és hiányokkal küzdő Városligetet tekintették. A tervek szerint ennek folytatásában észak felé a Dunáig, dél felé a Kerepesi úti temetőig terjedtek volna a nyilvános kertek és a parkosított magánbirtokok.94 Sajnálatos módon a fásítás, a Városliget kiterjesztése nem haladt az elvárt ütemben, így a nagyratörő terv a zöld gyűrű létesítéséről kudarcba fulladt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azonban nemcsak a Városligettel, annak kibővítésével a város körüli zöld gyűrű létesítésével foglalkozott. Tervet készítettek a Felsőrákosi-rétek rendezésére, parkosítására, a Népliget rendezésére, bővítésére. Mindezek mellett a belvárosi terek fásítására, A mai József nádor tér és Erzsébet tér parkosítására, a Széchenyi sétatér és a Múzeumkert rendezésére is figyeltek.95 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatásköre szabályalkotó, intézkedő, jóváhagyó, fellebbviteli és felügyeleti feladatokra kiterjedően került meghatározásra.96 Fontos ugyanakkor, hogy országos szempontok figyelembevételével, az egész nemzet előmenetele szempontjából szervezték a főváros fejlesztését.97 A legnagyobb hiányosság azonban az volt, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nem rendelkezett kisajátítási joggal, amely nagyban nehezítette céljainak elérésében.98 A másik hiányosság, hogy megalapításakor nem volt egységes építésügyi szabályozás. Ezt a hiányt kívánta betölteni az 1870-ben kiadott „Ideiglenes utasítás”, amelyet 1886-ban az „Utasítás”, majd 1894-ben az „Építésügyi Szabályzat Budapest fő- és székváros területére” követett. 1914-ben új építésügyi szabályzatot adtak ki, amely a korábbi négy helyett nyolc övezetet határozott meg. Ezek a szabályzatok a főváros

teljes

területét

építési

területnek

tekintették,

közintézmény-területekről,

93

Siklóssy 1931, 296. Erre a legkézenfekvőbb példa a pesti zöld gyűrű létesítésének gondolata. Siklóssy 1931, 297. A hivatkozott ülés 1870. augusztus 4-én volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a temetőt eleve nemkívánatos elemnek tekintette, hiszen a város gyors terjeszkedése miatt az már lassan beépült a városszövetbe. 1873. június 8-án újfent napirenden volt a fásítás kérdése, ekkor azt határozták, hogy amennyiben a tulajdonosok nem tesznek eleget ennek, akkor kisajátítják az adott telkeket és a város végzi el a munkát. 95 Siklóssy 1931, 302-322. 96 Berza 1993a, 461. 97 Siklóssy 1931, 54. 98 Az 1868. évi LVI. törvénycikk a kisajátitásról (sic!) Buda és Pest városok területén címet viselő törvény 1868. december 9-én került szentesítésre és kihirdetésre. A törvény alapján kisajátítási joga csak a közlekedési miniszternek, valamint Buda és Pest városok törvényes képviseleteinek volt. 94

31

zöldterületekről nem rendelkeztek. Ennek következménye a belső városrészek túlzsúfoltsága, bár az újonnan létesített külső városrészek határozottan fellazultak.99 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa jelentőségét mutatja, hogy a kormány 1937-ben kiterjesztette a hatáskörét a főváros körüli elővárosokra és falvakra is. Ezt követően, 1940-ben kidolgozták az új építésügyi szabályzatot és Budapest városfejlesztési programját. Ebben merült fel első ízben a beépítési javaslatot is tartalmazó részletes rendezési terv fogalma.100 A II. világháború pusztítása után új kihívás várt a Fővárosi Közmunkák Tanácsára. 1947-ben készült el az az új városfejlesztési program, amely az újjáépítést is tartalmazta. Ennek megvalósítását azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már nem irányíthatta, nem követhette nyomon, mert 1948-ban az országgyűlés feloszlatta.101 A Tanács volt Buda és Pest egyik első közös szerve, léte hozzájárult, felgyorsította az egységes Budapest létrehozását.102 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870 és 1948 közötti működésének legfontosabb eredményei közé tartozik a a Duna szabályozása, a Sugárút (később Andrássy út) és a Nagykörút, valamint a Stefánia út kiépítése, az Országház, a Halászbástya, a Millenniumi Emlékmű felépítése, az Újépület terének (ma Szabadság tér) rendezése, a budavári Nagyboldogasszony-templom restaurálása.103

99

Berza 1993a, 461. Berza 1993a, 461. 101 Berza 1993a, 461. 102 Buda és Pest egyesítését Wahrmann Mór országgyűlési képviselő indítványozta 1870. július 16-án, aminek hatására 1871 márciusában már szaktanácskozás folyt a kérdésről. 1871. november 9-én a belügyminiszter benyújtotta az egyesítést kimondó törvényjavaslatot. Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról (sic!) és rendezéséről című törvény mondta ki Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesítését. A tényleges egyesítés csak 1873-ban történt meg (Siklóssy 1931, 106.). 103 Siklóssy 1931, 165.; Berza 1993a, 461. 100

32

2.3. A tervezők, főkertészek bemutatása

2.3.1. Rudolf Witsch Rudolf Witsch (1773–1826) a németországi Koblenzben született hadmérnök és kerttervező volt. Nemcsak hozzáértő és olvasott földmérőként és kerttervezőként, hanem ismert szakíróként tartották számon. Witsch katonaként a német-bánáti ezrednél szolgált, de tervezőként főként a Batthyány család foglalkoztatta.104 Rudolf Witsch első ismert hazai munkáját gróf Batthyány (Tódor) Tivadar (1730– 1812) felkérésére készítette. Ez a tarcsai birtokra (ma Bad Tatzmannsdorf, A) tervezett pavilon volt, amely a „Lábadozás temploma” nevet viselte. Minden bizonnyal a kerti építmény mellett magára a kertre is készített tervet Witsch. Ennek kapcsán kapta a megbízást Batthyány József hercegprímástól az általa bérbe vett pesti Városliget rendezésére. Ez Witsch kertépítészeti munkásságának egyik megkiemelkedő példája.105 Witsch kerttervezői érdemeit a kertművészet iránt fogékony Kazinczy Ferenc is kiemelte. Witsch munkája többek között az alsóludányi (ma Ludányhalászi) Ráday-kastély kertje, a tóalmási Prónay-kastély kertje is.106 Ezen túl Podmaniczky (I.) László (1747–1803) ezredes szintén őt kérte fel aszódi kertjének megalkotására valamikor 1788 és 1803 között.107 Ezeken túl minden bizonnyal köze volt a galgóci (Hlohovec, Sk) Erdődy-kastély és a veszelei (később Vígvár – Veselé, Sk) Mednyánszky-kastély kertjeihez is.108 Rudolf Witsch munkái során számos esetben foglalkozott a homok megkötésével, a sivár területek termőre fordításával. Többek között az ő érdeme a Duna és Tisza közötti homokos rész fásítása is. Tapasztalatait német és magyar nyelven is megjelent munkáiban109 összegezte. Írásaiban a Városliget területén végzett tevékenységét is bemutatta. Witsch

104

Szinnyei 1914, 1594.; Sisa 1992a, 202.; Magyar 2008, s. p.; Fatsar 2010, 279.; Fatsar 2015, 12. Fatsar 2010, 279.; Fatsar 2015, 12–13. Witsch a hercegprímás felkérésére egy nemzeti múzeum tervét is elkészítette, amely minden bizonnyal Pesten valósulhatott volna meg (Fatsar 2015, 12.). Witsch Városligetben végzett munkájáról l. részletesen jelen dokumentáció 2.5.1. és 2.5.2. fejezeteit. 106 Fatsar 2010, 279.; Fatsar 2015, 13. 107 Kazinczy 1987, 310. Kazinczy és Witsch személyesen is találkoztak, amikor a költő Prónay bárónál tett látogatást. Ekkor azt kérte, hogy a kertésszel egy szobában szállásolják el, hogy „tőle, kertrajzolótól új gondolatokat vehesen.” Kazinczy leveleiből ismert, hogy Witsch nem reagált leveleire, a Kazinczy által olyannyira kívánt és szorgalmazott levelezés nem indult el közöttük. 108 Fatsar 2010, 279–280.; Fatsar 2015, 13. 109 Witsch 1808; Witsch 1809. A munka első ízben német nyelven jelent meg, majd sikerének köszönhetően egy magyar nyelvű, bővített kiadás is napvilágot látott 1809-ben. 105

33

munkája olyan sikert aratott, hogy maga Károly főherceg (1771–1847) írt neki köszönőlevelet.110 2.3.2. Christian Heinrich Nebbien Christian Heinrich Nebbien (1778–1841) kerttervező, tájépítész, gazdasági szakember, mezőgazdasági reformer volt. A 19. század elején Magyarországra érkező és itt alkotó kiemelkedő tervezők egyike.111 Az észak-németországi Lübeckben született (D), autodidakta módon sajátította el a kerttervezés elméletét és gyakorlatát, a gazdasági ismereteket. Macklenburgi mezőgazdasági,

és

holsteini

birtokokon,

gazdaságszervezési,

mintagazdaságokban

kertészeti,

építészeti

dolgozott.

kérdésekhez,

Értett e

a

témák

szakirodalmában is jártas volt. Saját magát elsősőran gazdasági tanácsosnak tartotta. Tanulmányutat tett Németország több vidékén, Oroszországban, Angliában, Hollandiában és Észak-Olaszországban.112 Magyarországra 1806 körül érkezett először. Első magyarországi munkája nagy valószínűséggel a tóalmási kastély kertjéhez kapcsolódik (1812), megbízója Prónay Sándor (1760–1839) volt. Ezt követően éveken át dolgozott a Brunszvik család felkérésére. Báró Brunszvik József (1750–1827) Nebbient bízta meg alsókorompai (ma Dolná Krupá, Sk) kertjének tervezésével, amellyel a szakember 1812 és 1818 között foglalkozott. Az alsókorompai munkával párhuzamosan 1815 körül Brunszvik József Arad melletti soborsini (ma Săvârșin, Ro) birtokán egy másik kertet is tervezett Nebbien, illetve megtervezte Brunszvik József unokaöccsének, Brunszvik Ferencnek (1777–1849) a martonvásári kertjét is.113 A tervei nyomán létesített kertek olyan jól sikerültek, hogy újabb megrendeléseket hoztak számára. 1818 előtt a Torontál megyei Elemér (ma Elemir, Srb), 1821 előtt a szintén

110

Bp-i Hírlap 1927, 19. Galavics 1999, 55. Nebbien saját magát minden esetben gazdasági tanácsosnak nevezte. Magyarországon alkotó kortársa volt a szintén német származású Bernhard Petri és a francia Charles Moreau. 112 https://www.deutsche-biographie.de/gnd100219047.html#ndbcontent; Nehring 1985, 261–262.; Galavics 1999, 76.; Fatsar 2015, 14. A magyar szakirodalomban sokáig élt az a téves nézet, hogy Nebbien francia vagy belga származású volt. Nebbien részletes életrajzát Dorothee Nehring közölte. 1979-ben készült doktori disszertációjában Nebbien városligeti terveit összevetette a korszak nagy európai és amerikai városi parkjaival, forrásközlése Nebbien 1816-os teljes pályázati anyagának közlése mellett kiterjedt a részletes életrajzra és szakmai életútra, publikációs listáira. 113 https://www.deutsche-biographie.de/gnd100219047.html#ndbcontent; Nehring 1985, 261.; Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 177. Nebbien alsókorompai munkájáról l. részletesebben Galavics 1999, 77–82. és Knight 2013, 177–195. A martonvásári kertről l. részletesebben Galavics 1999, 82–87. 111

34

ottani Szent György (ma Žitište, Srb) és Écska (ma Ečka, Srb) kastélykertjeinek terveit készítette el.114 Nebbien kerttervezés, birtokrendezés témakörbe tartozó magyarországi munkái közül kiemelkedik a Városliget rendezése.115 Nebbien az ideális városi park megteremtésére törekedett. A tájképi stílusú kertben a klasszicista és gótikus építészet elemeit is felsorakoztatva a város valamennyi rétege számára megfelelő kikapcsolódási, szórakozási, tanulási-oktatási színhelyet kívánt megteremteni. Ezzel Nebbien úttörő szerepet vállalt a városi parktervezésben. Az 1813-ban kiírt pályázatra benyújtott munkák közül az ő tervét fogadták el kivitelezésre. A részletes tervezési programot – ez a felmérési tervlap mellett tartalmazta a tervezett állapot alaprajzát, a fontosabb részletek alaprajzát és nézetrajzait, szöveges leírást – Nebbien 1816-ban készítette el.

Ezt követően a költséges elképzelés

számos elemének elhagyásával, Nebbien közreműködésével indult el a Városliget átalakítása 1817-ben.116 A jelenleg ismert adatok alapján Nebbien 1821-ig tartózkodott Magyarországon. Innen Lengyelországba és Németországba költözött, többek között Kelet-Poroszországban dolgozott.117 1818 után kezdett aktívabban publikálni. Tanulmányaiban a tájkertészettel, tájszépítéssel, birtokrendezéssel és birtokberendezéssel, erdészettel, gyümölcsészettel, házikertekkel, kapcsolatos kérdések mellett a répa cukortartalmáról, az eperfákról, a takarmányozásról is értekezett. Nebbien publikálási tevékenysége az 1830-as években tovább erősödött, de emellett 1841-ben bekövetkezett haláláig még mintegy nyolcvan további – többek között kerttervezési – felkérésnek tett eleget.118 2.3.3. Id. Pecz Ármin Id. Pecz Ármin (1820–1896) a kereskedelmi kertészet, a korszerű magyar faiskola egyik úttörője, neves kerttervező és kertépítő volt. Pesten született és iskoláit is itt végezte. Miután

114

Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 177. Az écskai kertről önálló leírást is készített – ahogyan korábban a tóalmási munkájával kapcsolatban is tett –, ennek ellenére a Nebbien által tervezett bánáti kertek még nem kerültek a kutatások fókuszpontjába, keveset tudni ezen alkotásairól. 115 https://www.deutsche-biographie.de/gnd100219047.html#ndbcontent. Nebbien Városligettel kapcsolatos munkájáról l. részletesen jelen dokumentáció 2.5.2. fejezetét. 116 Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 177–178.; Fatsar 2015, 15. 117 Galavics 1999, 77.; Knight 2013, 178. 118 Galavics 1999, 76–77. Írásai többsége Lipcsében jelent meg. Ezek közül néhány jelentősebb: C. H. Nebbien: Einrichtungskunst der Landgüter auf steigende Rente. Leipzig, 1830.; C. H. Nebbien: Der schuldenfreie Staat, oder landwirthschaftliche Ansichten und Erfahrungen in hinsicht auf allgemeine Schuldentilgung, sowohl der Landgüter, als der Staaten. Berlin, 1834.; C. H. Nebbien: Praktisch-naturgemässe Bodenverbesserungskunde für Land- und Gartenbau. Leipzig, 1840.

35

gyógyszerész édesapja 1828-ban meghalt, anyja egyedül nevelte hat testvérével. 1837. március 1-jén a 16 éves Pecz kertésztanulóként kezdett dolgozni a Füvészkertben. A három évi tanulóidő és a külön vizsgák letétele után 1840. március 1-jén kertészsegédnek nevezték ki. A segédlevél birtokában a budai várban Tost Antal udvari főkertész alkalmazta, s egy hónap híján két évet szolgált a Nádor-kertben.119 Miután kilépett a Nádor-kertből, külföldi tanulmányi útra indult. Bécsben a Mühlbeck-féle kertben helyezkedett el, s a mostoha munkakörülmények és egy baleset folytán kórházba került. Ezt követően már nem tért vissza a Mühlbeck-féle kertbe. Rövid ideig a Metternich-kertben állt alkalmazásban, majd 1843. október elején Bécsből Prágán keresztül Poroszországba utazott. A hosszú utat gyalog tette meg, a nagyobb több napot időzött és felkereste a jelentősebb kerteket és kertészeteket is.120 Németországba érve 1843. december 4-től Potsdamban, a királyi kertben kapott próbaidős állást. Szakmailag sokat fejlődött a 15 hónap alatt, hetente kétszer kerttervezésből órákat vett a Potsdamban működő királyi kertészképezdében. Ahogy írta: „a kertrajzolást megtanultam”. Potsdamból 1845. március 2-án indult tovább, Hamburgba ment, ahol Reinhardt Bieker kereskedelmi kertészetében dolgozott.121 Egy családi haláleset miatt 1846 októberében hazautazott, s végül kereskedelmi kertészetet alapított. Átvette nővére növényházát, szegfű- és rózsagyűjteményét. Bővítette a telepet, új hideg- és melegházat, szaporítót épített. A következő évben, 1847. szeptember 29én a Váci úton „Virág és növény kereskedő bolt”-ot nyitott. Az év végén meghalt a Ludoviceum főkertésze, az állást pedig Pecz megpályázta. A szabadságharc után Eötvös József nevezte ki főkertésznek, s egészen 1867-ig, 19 éven át volt a Ludoviceum főkertésze.122 Pecz Ármin 1856-ban faiskolát alapított és kerttervek készítésével, kertek alakításával is foglalkozott állandó munkája mellett. Pecz több nyilvános parkot, sétányt, intézményi kertet tervezett Budapesten. Ilyen jellegű munkái közül kiemelkedik a Múzeumkert és az Üllői úti gyermekkórház kertje. Fuchs Emil előtt ő volt a Városliget főkertésze 1863-tól, ő alkotta meg az Állatkert kertjét. Pályafutása során több mint 240 kerttervet készített, ezek nagyobb részének kivitelezését is maga végezte.123 119

Für – Pintér 1988, 692., 694. Für – Pintér 1988, 692. 121 Für – Pintér 1988, 693. 122 Für – Pintér 1988, 693. 123 Thaly 1958, 120.; Für – Pintér 1988, 693–694. Faiskoláját 1864-ben Kőbányára, a Gyönrői útra telepítette és bővítette. Területre és választékra nézve is ez volt az ország legnagyobb faiskolája. 120

36

Pecz termékeivel és terveivel egyaránt számos díjat, elismerést nyert. Ő volt a Magyar Országos Iparegyesület Kertészeti Szakosztályának elnöke, majd az Országos Magyar Kertészeti Egyesület egyik alapítója, 1891 és 1895 között alelnöke. Ezek mellett állandó résztvevője és szervezője volt a virág- és kerti termény kiállításoknak. Nemcsak termékeivel, hanem terveivel is számos díjat, elismerést nyert. Sok kisebb írása jelent meg a Kerti Gazdaság, a Falusi Gazda hasábjain.124 Id. Pecz Ármin 1882. május 30-án adta át kertészetét fiának, ifj. Pecz Árminnak. 76 éves korában, 1896. április 6-án hunyt el Budapesten.125 2.3.4. Fuchs Emil 1844-ben Fuchs Emil (1830–1896) a gimnáziumi tanulmányai végeztével, uradalmi kertészetetekben sajátította el kertészeti szakismereteit. A nagylángi uradalmi kertészetben szerzett gyakorlata után Alcsútra szegődött, hogy ott tovább gyarapítsa kertészeti ismereteit. Az a Müller főkertész volt a mestere, aki 1848–1849 során átalakította az alcsúti kertet.126 Fuchs

a

nádor

vidéki

birtokán

kertészsegéd

volt,

Müller

mellett

kitanulta

a

kertészmesterséget, sikerült kivívnia főnöke legnagyobb elismerését. Munkáját oly nagy sikerrel végezte, hogy Alcsútról az esztergomi hercegprímási kertészetbe került, ahol rá hárultak a prímási palota parkírozási munkái. Az 1850-es évek második felében került Pestre, a Városliget főkertészeként, majd a városegyesítéskor városi főkertészből fővárosi főkertésszé nevezték ki, amely tisztségét 1891-es, önként kér nyugdíjazásáig töltött be. Kortársa, Gillemot Vilmos lelkiismeretes, szigorúan becsületes, szolgálatát pontosan teljesítő emberként jellemezte, ugyanakkor sokan bírálták takarékossága miatt. Fuchs nevéhez olyan fővárosi munkák kapcsolódtak, mint az akkoriban elhanyagolt Városliget rendbetétele, nagy közutak fásításai, városi faiskolák létesítése a szükséges növényanyag biztosítására, valamint a Margitszigeten létrehozott kísérleti kertészet vezetése, továbbá a fővárosi gyermekotthon lakóit oktatta a kertészmesterségre.127 Fuchs számos fasort ültetett, megkezdte a Városliget korszerűsítését. Fuchs működésének kezdetén jelentek meg 124

Für – Pintér 1988, 693–694. Többek között az 1870-es zombori kertészeti kiállításon és az 1873-as bécsi világkiállításon is érmet nyert parkterveivel. 125 Für – Pintér 1988, 693–694. 126 Gillemot 1896, 715.; Fuchs 1904, III. Számos forrás (többek között Erdős 2002, 145.; Entz – Sisa 1998, 30.; TKMK 2005, 3.) tévesen azt írja, hogy Fuchs 1844-ben főkertészként került Alcsútra. Fuchs ekkor még csak 14 éves volt, vagyis túl fiatal és tapasztalatlan egy ekkora kert vezetéséhez, s kortársai által írt nekrológjában is szerepel a tény, hogy segédként dolgozott, tanult Alcsúton. 127 Fekete 1896, 250-252.; Nyugdíjazás 1891, 54.; Gillemot 1896, 715.; Balogh 1968, 35.

37

az első virágágyak a városligeti Rondóban, s a szépségükről és nemességükről híressé vált rózsák. Munkásságának leglényegesebb eleme, hogy felismerte a hasznos parkosítás alapjait, melyek mind a mai napig megállják helyüket a park- és zöldterület gazdálkodásban.128 A hazai kertésztársadalom „oszlopos tagja” volt nyugdíjazását követően is, egészen haláláig aktívan részt vett a tudományos munkában, a Kertészeti Lapok című folyóirat egyik állandó szerzője volt.129 Fuchs 1896 őszén bekövetkezett haláláról a szakmai lapok egyöntetűen beszámoltak. A kortárs Gillemot által írt nekrológ kiemelte, hogy Fuchs nagyra tartotta a fehér akácot tág tűrőképessége miatt, a nemzet fájának titulálta azt. Ezért is szeretne a nagy kertész sírjára akácot ültetni.130 2.3.5. Ilsemann Keresztély Christian Ilsemann, azaz Ilsemann Keresztély (1850–1912) a németországi Kielben született jómódú kertészcsaládban. Az 1870-es években került Magyarországra. Kezdetben uradalmi kertészetekben dolgozott, majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára került, ahol először segédkertészként tevékenykedett, majd Villási Pál (1820–1888) utódaként a kertészeti ismeretek oktatta. Ilsemann kiállt a dísznövénytermesztés fejlesztése mellett, elsőként hozott létre Magyarországon fajtahiteles díszfaiskolai termesztést. Az 1880-as évek végére már több mint másfélezer díszfa- és díszcserjefajta, illetve változat szaporítása történt az általa irányított magyaróvári akadémiai kertészetben.131 Fuchs Emil halála után 1892-ben őt kérték fel Budapest főkertészének, s egészen haláláig volt „Budapest székesfőváros nyilvános parkjainak és sétányainak kertészeti főnöke”. A 19. század utolsó évtizedében Budapest jelentős beépítettségénél és rohamos fejlődésénél fogva már igazi nagyvárosi képet festett, a közkertek és közparkok jelentősége erőteljesen felértékelődött. Ilsemann működésével egyidőben átalakulóban volt a parkkultúra, megváltoztak az igények. Már nem volt egyeduralkodó a tájképi stílus, a parkok már nem csak sétahelyül szolgáltak, sok ember egészségét, szórakozását, pihenését kellett szolgálniuk. 128

http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/ Fontosabb publikációi: Fuchs Emil: Közutaink fasorai. Kertészeti Lapok. 1886. március, 3. sz. 83-86., 111114.; Fuchs Emil: A főváros parkjai. Kertészeti Lapok. III. évf., 12. sz. (1888. december), 311-312.; Fuchs Emil: A cserjék elhelyezése tekintettel a napjárásra. Kertészeti Lapok. IV. évf., 3. sz. (1889. március), 66-68.; Fuchs Emil: Kisebb-nagyobb kertjeinkben gyakran minő hiányt tapasztalunk virágzó cserjék rendezésénél és felosztásánál? Kertészeti Lapok. X. évf., 1. füzet (1895. jan.), 9-11.; Fuchs Emil: Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és rendezés, valamint a kiültetett fák évenkénti kezeléséről. A magyar népiskolák számára, kézikönyvül. Pest, 1864.; Fuchs Emil: A fővárosi városliget, annak környéke és a beltelki fasorok. Budapest, 1882. 130 Fuchs halálhír 1896, 684.; Gillemot 1896, 715-716. 131 Für – Pintér 1988, 12. Nyilvánvalóan jól megtanult magyarul, mert 1884-ben az addig német és magyar oktatási nyelvű iskola a magyar nyelve váltott, azonban Ilsemann maradhatott oktatóként. 129

38

A megváltozott igényekhez a parkok szerkezetében, elrendezésében, funkcióiban, növényállományában, berendezési tárgyaiban is alkalmazkodni kellett.132 Ilsemann gondoskodott a Duna-part fasorainak – Pesten akác, Budán vadgesztenye – megóvásáról, állandó pótlásáról, továbbá a fasorok menti kis tereket parkokká alakította. Ilsemann főkertészi működése során bontották el az Újépületet (Neugebäude), aminek a helyén parkot alakított ki és összekötötte a Széchenyi kezdeményezésére létesített platánsoros sétánnyal. Hasonló módon rendezte a sokáig vásártérként funkcionáló mai II. János Pál pápa teret is. Szintén Ilsemann felelt a Városliget rendezéséért az 1896-ban tartott Millenniumi Kiállítást követően, aminek részeként új sétányok létesültek fasorokkal, nagy számban telepítettek cserjéket, alakítottak ki virágtáblákat.133 Ilsemann a többi városi nagypark átalakításával is foglalkozott. A Népligetet dendrológiai parkká alakította át számos sétánnyal, s a Margitszigeten is jelentős növénytelepítéseket végzett.134 Ilsemann kiemelkedőt alkotott a korszakot meghatározó virágszőnyegek terén. Az általa tervezett szőnyegágyakban a virág nem mértani elemként jelent meg, hanem a virág színe, formája adta a kellő hatást. Impozáns szőnyegágyai nemzetközi elismerésben részesültek, a német nyelvű szakkönyvek követendő példaként hivatkoztak Ilsemann ilyen jellegű alkotásaira.135 Ilsemann volt 1898-tól az Országos Magyar Kertészeti Egyesület főtitkára, valamint az egyesület lapjának, a Kertészeti Lapoknak a főszerkesztője. Emellett szerkesztette a Der Fruchtgarten és A Kert című szaklapokat is és aktívan közreműködött a kertészeti kiállítások szervezésében, a kiállítások területének kertészeti rendezésében.136 Ilsemann a magánkertek létesítésében is élen jért, az ő útmutatásai alapján alakították ki Darányi Ignác földművelésügyi miniszter dunaörsi és báró Hatvani Sándor hatvani parkját.137 Ilsemann 1912. június 4-én meghalt Budapesten. A főváros által adományozott díszsírhelyre

temették.138

Egyik

kiemelkedő

publikációja

Díszkertészet

címmel

a

132

Für – Pintér 1988, 12–14.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. Für – Pintér 1988, 13., 15. Annak ellenére, hogy Ilsemannt követően számos alkalommal módosították, alakították a Városligetet, a főbb sétányok és fasorok felismerhetően megmaradtak. Ilsemann másik jelentős munkája az Állatkert parkjának átépítése, amelyet utódjával, Räde Károllyal végzett. 134 Für – Pintér 1988, 13.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. A Margitszigetet a Habsburg család 1908-ban adta el a fővárosnak, ezt követően kezdte Ilsemann a főleg virágcsoportok telepítéséből álló munkákat. Támogatásával a szigeti főkertész, id. Magyar György által kialakított Rózsakertet is gyarapították. 135 Für – Pintér 1988, 14. 136 Für – Pintér 1988, 14. A kertészeti kiállításokon rendszeresen az Ilsemann vezette FŐKERT volt a legnagyobb kiállító, s egyben a főváros kertészete kapta a legtöbb aranyérmet és díszoklevelet. 137 Für – Pintér 1988, 14. 138 Für – Pintér 1988, 14. 133

39

Magyarország közgazdasági és közművelődésügyi állapota az ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye című sorozat VI. kötetében jelent meg 1897-ben. 2.3.6. Räde Károly Karl August Räde (1864–1946) Németországban a Bautzen melletti Jessnitzben született. Szülei – kistermelő kertész édesapja is – az 1866-os kolerajárvány áldozatául estek, ekkortól egy

kertészcsalád

nevelte

Bautzenben.

A

bautzeni

Obst-

und

Gartenbau-Schule

intézményében tanult majd ugyanitt Schindele kertészetében dogozott.139 Szakmai fejlődését elősegítette, hogy Hermann Pückler-Muskai herceg özvegyének lett a főkertésze, az uradalmi kertészetben végzett munka során sokat tanult, a herceg gazdag könyvtárában képezhette magát. Hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában, Ausztriában, Olaszországban, Romániában, Svájcban és Szerbiában. Az erfurti Möller’s Deutsche Gärtner Zeitung munkatársaként is tevékenykedett.140 A csehországi Bělohradban főkertészként dolgozó Räde Károlyt 1893 nyarán a felkereste gróf Bethlen András magyar földművelésügyi miniszter, aki állást ajánlott neki az akkor szerveződő budapesti Kertészeti Tanintézetben. Räde elfogadta a felkínált munkát, tervei alapján kezdték meg az addig túlnyomó részben szőlővel hasznosított területen a Budai Arborétum kialakítását. Mindezek mellett megtervezte és üzembe helyezte a termesztőberendezéseket (növényházak, hajtatószekrények, teleltetőszekrények, melegágyi ablakok), az intézményben magyar nyelvű előadásokat tartott.141 Räde pályájának következő szakaszában a kerttervezés, kertépítés vette át a főszerepet. Ilsemann Keresztély budapesti főkertésszel közös munkája volt az állatkerti Pálmaház megtervezése és berendezése, valamint a park kialakítása 1907 és 1912 között. Talán ez a közös munka segítette hozzá, hogy Ilsemann halála után őt kérték fel a város főkertészének. Hivatalosan 1913. február 1-től töltötte be e tisztséget, ami miatt megvált az oktatói munkától és az iskolától. Ő volt az első főkertész, aki kertészeti igazgatóként töltötte be az állást. Munkássága a mai napig kiható nyomot hagyott Budapest köztereinek, parkjainak kertépítészeti kialakításában. A városfejlődés során kialakult, de kopáran maradt tereket 139

Für – Pintér 1989, 41. A bautzeni Obst- und Gartenbau-Schule a pillnitzi iskola elődje volt. Für – Pintér 1989, 41. A lexikon helytelenül, Möllner néven közölte a folyóirat címét, amelyet Ludwig Möller adott ki 1886-tól. Ebbe a lapba írt Friedrich Kunert potsdami udvari kertész is, akivel Räde baráti kapcsolatba került. 141 Für – Pintér 1989, 41–42. Räde Károlyt Wilhelm Hampel királyi kertészeti igazgató ajánlotta Bethlen figyelmébe. Oktatási segédletként 1905-ben kézírásos, litografált jegyzeteket készített. 140

40

meghatározó módon fásította, a 19. században fásított köztereket virág- és vízfelületekkel gazdagította, figyelt az új városrészekben a klímajavító zöld szigetek kialakítására.142 Räde pályájának nagy kihívása volt az I. világháború utáni kertészeti helyreállítások levezénylése. Helyreállította, megújította a budapesti közparkokat és fasorokat, a tervezés során kiemelten figyelt a parkok korszerűsítésére, gyermekjátszóhelyek kialakítására és madáretetők kihelyezésére. Az útsorfák ökológiailag és esztétikailag helyes kiválasztásának tanulmányokat szentelt. Räde számos városi park, köztér, kert áttervezésénél és átalakításánál is közreműködött. Nagyléptékű kertrendezési munkáinak sorában kiemelkedő helyet foglal el a

Városliget,

amelyet

a

megnövekedett

igénybevételnek

megfelelően

átrendezett,

korszerűsített. A Városmajorban az 1923-ban végzett kisebb munkálatok után 1929-ben komplex átalakítást vezényelt le. 1925 és 1927 között a Gellért-hegy kertészeti rendezésével foglalkozott, majd a Népliget Ilsemann Keresztély által létrehozott gyűjteményes kertjét tervezte át és számos dendrológiailag értékes fajjal gazdagította azt.143 Räde az Országos Magyar Kertészeti Egyesület választmányi tagja és alelnöke volt, 1926-ban az Országos Kertészeti Szaktanács tagjává nevezték ki. Rendszeresen kiváló eredménnyel vett részt kertészeti kiállításokon, több alkalommal szervezőként is közreműködött. Támogatta a „Virágos Budapest – Virágos Magyarország” mozgalmat. Rendszeresen publikált különböző folyóirítokban. Munkatársa volt a Gyümölcskertész (1895– 1912), a Kertészet (1913–1919, 1921–1924), a Kertészeti Lapok (1894–1912, 1924–1932), A Kert (1895–1919) című szaklapoknak. A Kertészeti Szemle (1931–1943) és alkalmanként egyéb folyóiratok számára is írt cikkeket, amelyeket saját rajzaival, fotóival illusztrált. Tervrajzainak gyűjteményét Budapest székesfőváros kertészetéhez tartozó park-sétány és kertek tervei címmel adták ki 1929-ben.144 Kitüntetési

közül

jelentősebbek

az

1918-ban

elnyert

Ferenc

József-rend

lovagkeresztje és az 1930-ban szerzett gazdasági főtanácsosi cím. Räde 1930-ban vonult nyugalomba, ezt követően főleg magánkerteket tervezett és publikált. 1946. február 20-án halt meg Budapesten.145

142

Für – Pintér 1989, 42.; Illyés 1993, 27. Räde Sckell, Pückler és Lenné munkásságát tekintette példaadónak. Pückler nyomán vizsgálta a parkosítandó terület talajtani és éghajlati adottságait, ehhez igazodva válogatta a növényeket. Kerttervein a korra jellemző szecessziós stílusjegyek is felismerhetők. 143 Für – Pintér 1989, 42–43.; Illyés 1993, 26–27.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. 144 Für – Pintér 1989, 43–44. Räde – Rerrich s. a.; Räde 1929. 145 Für – Pintér 1989, 44.; Illyés 1993, 27.

41

2.4. A Városliget építéstörténetének kronológiája 18. század

A területet Ökördűlőnek (Ochsen Flur) hívták.146

1751

Mária Terézia elrendelte a terület fásítását.147

1752

Véget ért a pereskedés Pest városa és a margitszigeti domonkos apácák jogutódja, a klarisszák között, a Városliget területe Pest város tulajdonába került.148

1755–1757

Pest városa jelentős fatelepítéseket – főleg füzekkel – hajtott végre a területen Mária Terézia rendeletének hatására. A terület azonban a kezelés hiányában továbbra is elhanyagolt maradt.149

1780

1780. március 16-án kelt az a helytartótanácsi rendelet, amely a korábban kiadott faültetési rendeleteket megerősítette, továbbá jelentést kért az eredményekről.150

1780-as évek

II. József rendeletére újraindultak a fásítási munkálatok. A területen jelentős akác-, szeder- és fűzfaligetek jöttek létre. Ekkor kapta a terület az Új Városerdő nevet. Az akkori polgármesterek mind támogatták a terület rendezését. Az 1780as évek közepén a fásítási munkák irányításával Stolcz János selyemtenyésztési felügyelőt bízták meg, akinek közvetlen munkatársa, segítője Tréfa János erdőkerülő volt.151

1785–1794

A folyamatos fásítások eredményeként a korábbi mocsaras, homokos pusztát már Újvároserdőnek hívták.152

1794

Boráros János javaslatot tett a már nagyrészt fásított terület parkosítására.153

1795

Boráros János kezdeményezésére felépült a Városliget akkori legnagyobb látványosságát jelentő városi vendéglő.154

146

Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Szikra 2011, 170. Radó 1985, 23.; Tarjányi – Pesti 1992, 1. 148 Schmall 1899, 108.; Rexa s. a., 28.; Csengeryné 1956, 1.; Lovas D. 2013a, 7. 149 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 108.; Csengeryné 1956, 1.; Thaly 1958, 31.; Tóth 1961, 251.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1993a, 31.; Örsi 1996, 9.; Szikra [2011], 170. 150 Gárdonyi 1921, 3. 151 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 31.; Tóth 1961, 251.; Balogh 1967, 12.; Tarjányi – Pesti 1992, 1.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54.; Lovas D. 2013a, 7. 152 Szikra 2011, 170. 153 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Megyery 1937, 103.; Rexa s. a., 28.; Borókay – Várbiró 1956, 39.; Balogh 1967, 12.; Radó 1985, 25.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54.; Lovas D. 2013a, 7. 147

42

1799

A látogatottság előmozdítására 1799-ben Boráros János városbíró mulató-üdülő helyre tett javaslatot. Áprilisban jelentést nyújtott be a terület állapotáról, a szükséges munkák akadályáról.

Jlenetésének

eredményeként

a

város

vizsgálóbizottságot állított fel, amelynek tagja volt Boráros is. A bizottság munkája azonban szükségét vesztette, mert a területet bérbe vette Batthyány József hercegérsek.155 1799. július

Miután Batthyány József megkötötte a várossal a bérleti szerződést, megbízta Rudolf Witsch mérnököt a Várolsiget rendezésével.156

1799. október 23.

A Városligetet bérbe vevő Batthyány hercegprímás váratlanul meghalt, a bérlet unokaöccsére, Batthyány (Tódor) Tivadar grófra szállt.157

1799. november 6.

A városi tanács határozott a Városligeti fasor mielőbbi kiépítéséről, a tavaszi fásításról, ezzel kívánt jó példát mutatni Batthyány (Tódor) Tivadarnak. Ekkor rendelte el a tanács az új út – azaz a Városligeti fasor – menti területek parcellázását és értékesítését is.158

1800. február 13.

A tanács levelében ismét kérte Batthyány (Tódor) Tivadar grófot, hogy folytassa a rendezési munkákat a már „Batthyányerdő” nevet viselő területen, ahol a város márványszobrot kíván állítani az elhunyt hercegprímásnak.159

1800 tavasza

A

Városligeti

fasor

két

oldalán

kiparcellázott

telkeket

elárverezték.160 A telkek értékesítéséből befolyt összeget 1817ben a Városliget létesítési munkáira csoportosították át.161

154

Thaly 1958, 40.; Radó 1985, 25.; Tarjányi – Pesti 1992, 1.; Radó 1993a, 31.; Galavics 1999, 90.; Lovas D. 2013a, 8.; Saly 2013, 115. 155 Schmall 1894a, 1.; Tóth 1961, 251.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 54–55 156 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Hunfalvy 1859, 50.; Schmall 1899, 109.; Rexa s.a., 28.; Thaly 1958, 38.; Tóth 1961, 251–252.; Gombos 1974, 158.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Saly 2013, 115.; Magyar 2013, 114. 157 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Schmall 1899, 109.; Thaly 1958, 41.; Radó 1985, 25.; Katona 2000, 55.; Lovas D. 2013a, 7. Schmall 1799. október 28-ra datálta a halálesetet (Schmall 1894a, 2.). 158 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112. 159 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112.; Rexa s. a., 25.; Thaly 1958, 42.; Radó 1985, 25. 160 Hunfalvy 1859, 50.; Thaly 1958, 43.; Tóth 1961, 252. 161 Gombos 1974, 169.

43

1802

Lóversenyt szerveztek a Városligetben, amire nagy tömegek voltak kíváncsiak. Ez volt az első ilyen rendezvény a Városligetben.162

1805. február 14.

1805. február 14-én a városi tanács elindította a Városligetre vonatkozó bérleti szerződés felbontását, mert a hercegprímás örököse nem teljesítette a bérleti szerződésben rögíztett kötelezettségeket, sőt fakivágásokat hajtott végre a területen. A tényleges visszavétel 1805. október 1-jén történt meg, amiről a feladattal megbízott bizottság jelentést tett 1805. október 26-án 6048. szám alatt.163

1806

Januárban

a

város

megvizsgálta

a

Városliget

fásítási

munkálatait, majd a szépítési, rendezési munkákat Weidinger városkapitány irányítása alá rendelte.164 December 14-én eltemették a Városligetben T. Horváth Jakab ügyvédet. A FUIT feliratot viselő sírkő Okenfus János kőfaragó munkája. A néhány méterre fekvő sírboltot Zitterbarth Mátyás kőműves építette téglából.165 1807

Batthyány (Tódor) Tivadar tiltakozott a visszavétel ellen, felségfolyamodással élt bérletbe való visszahelyezésért, amit 1807. május 29-én elutasított a magyar királyi udvari kancellária a Felség nevében Pestmegye útján a 4924. számú rendelettel.166 Ezzel lezárult a bérlet körüli jogi vita.

1808

Megjelent Rudolf Witsch munkája a homokos területek fásításáról, amelyben a Városligetben végzett munkáit is összegezte.167 A Pest városából kitiltott komédiások egy része tanyát vert a Városliget szélén.168 Októberben József nádor több évi előkészítő munkája és

162

Thaly 1958, 43.; Granasztói 2013b, 44.; Saly 2013, 115. BQ 0910/116 3. tétel, 2.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 113.; Rexa s. a., 28.; Thaly 1958, 41–42.; Tóth 1961, 253.; Balogh 1967, 12.; Mészöly 1984, 44.; Örsi 1996, 9.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170. 164 Tóth 1961, 253. 165 S. a. 1806, 409-410.; Thaly 1958, 44.; Tarjányi – Pesti 1992, 7. 166 Schmall 1899, 113. 167 Mészöly 1984, 44. 168 Saly 2013, 115. 163

44

felterjesztése eredményeként királyi elhatározásból megalakult a „Királyi

Szépítő

Bizottság”,

hogy

előkészítse

a

város

szabályozási és szépítési tervét, összehangolja a munkák végrehajtását. A Bizottság létrehozásáról a nádor október 3-án tájékoztatta a Helytartótanácsot.169 1811

Az 1800-ban értékesített fasori telkek kapcsán még jelentős kintlévőség állt fenn.170 H. H. Kraskovits és emberei léggömbbel a levegőbe emelkedtek.171

1813

A Szépítő Bizottság tervpályázatot írt ki a Városerdő megújítására, amit Heinrich Nebbien nyert meg.172

1816

Három évnyi munka után Nebbien beadta munkáját Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey-Stadt Pesth (Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában) címmel.173

1817

A Városliget tervszerű rendezését indokolta, hogy eddig tervek nélkül 45.262 forintot költöttek a terület rendezésére.174

1817. március

Nebbien pályaművét kivitelezésre is elfogadták. Még ebben az évben elkezdődtek a kiviteli munkák. József nádor alcsúti és margitszigeti kertjének kertészetéből adományozott csemetéket, magokat

a

telepítésekhez,

a

városligeti

faiskola

megalapításához.175 1817–1832

Nebbien

tervei

térszerkezetének

alapján lényegi

megépültek elemei,

a

kialakították

Városliget a

park

térszerkezetét, vízfelületeit, növényzetét, sétányrendszerét.176 1818

A Liget létesítési költségeinek fedezésére hirdetményt adtak ki, amely szerint várják az ország és a város lakóinak adakozását.177

169

Hunfalvy 1859, 51.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 158-159.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 55.; Magyar 2013, 89. 170 Thaly 1958, 43. 171 Thaly 1958, 43. 172 Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 159.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Jámbor 1998, 44.; Galavics 1999, 77, 88.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Magyar 2013, 102.; Jámbor 2015a, 48-49. 173 Nebbien 1816. 174 Schams 1821, 370. 175 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Thaly 1958, 55.; Gombos 1974, 168.; Csorna 1975, 417.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 170-171.; Lovas D. 2013a, 7.; Jámbor 2015a, 53. 176 Jámbor 2015a, 48.

45

1820-ig

A talajt feltöltötték, kiszárították, kivágták a régi akácfákat és újakat telepítettek.178

1821

Nebbien – jelenlegi ismereteink szerint – eddig tartózkodott Magyarországon.179

1826

A Városligeti-tó déli, kisebb szigetére az elavult fahíd helyett egy Drót-hidat építettek Anton Fritz tervei alapján. A hidat 1826. augusztus 9-én adták át. A sziget a híd után kapta a Drótsziget nevet.180

1830-as évek

A mutatványosok mellett katonazenekar szórakoztatta a Városliget látogatóit, s nagy tömegeket vonzó halászati ünnepélyeket rendeztek a Városligeti-tavon.181

1830

Kivágták a Városligethez vezető fasor nyárfáit. Erre maga József nádor adott engedélyt a rendkívüli hideg tél miatt.182

1832

Megindult a társaskocsi a Városligetbe, elérhetőbbé vált a park. Az első, óránként közlekedő kocsikat Kratochwill János vendéglős indította 1832. július 1-jén.183

1833

Megnyílt a korcsolyapálya a Városligeti-tavon.184

1837

Tauber Fülöp tánchelyiség építésére kapott engedélyt.185

1838

A nagy pesti árvíz idején menedékhelyként szolgált a Liget területe.

A

menedékkeresők

sok

akácfát

kivágtak

a

Városligetben a Stolcz-féle telepítésből.186 Bizonyos Wexlehner Sebestyén pesti polgár megnyitotta az első, nem ideiglenes mutatványos bódét a Városligetben.187

177

Schmall 1894a, 3.; Schmall 1899, 115.; Thaly 1958, 56.; Gombos 1974, 169.; Galavics 1999, 94. Radó 1985, 25. 179 Galavics 1999, 77.; Jámbor 2015a, 53. 180 Hunfalvy 1859, 154.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 57.; Berti 1967, 40.; Seenger 1967a, 38.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9. 181 Thaly 1958, 68.; Lovas D. 2013a, 9–10.; Horgas 2005, 7–14. 182 Schmall 1899, 117.; Thaly 1958, 63.; Szalai 1966, 9.; Pereházy 1978, 15.; Mészöly 1984, 45.; 183 Thaly 1958, 65.; Mészöly 1984, 45.; Lovas D. 2013b, 15.; Magyar 2013, 93.; Saly 2013, 115. 184 Radó 1985, 26.; Szikra [2011], 171. 185 Saly 2013, 115. 186 Hunfalvy 1859, 51.; Thaly 1958, 70–71.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Szalai 1966, 9. 187 Thaly 1958, 81.; Granasztói 2013b, 53. 178

46

1839–1840

Megépült a város nyaralószállója a Városligetben, azaz az elős épület a Városligeti-tó nagyobb szigetén, a Páva-szigeten.188

1840-es évek

A Városliget népszerű üdülőhelynek számított a városi polgárság körében.189 A Városliget északkeleti részéből mintegy 42 hold területet leválasztottak a vasútépítés miatt, amiből 7 hold volt a pályatér, 35 hold pedig a főváros tulajdonát képező faiskolának jutott.190 Walthier Antal vállalkozó ez időben szerződést kötött a parkosítás folytatására.191

1841

A Városliget Király utcán át való megközelítését egyre többen és hangosabban kritizálták, Kossuth Lajos javasolta, hogy egy fákkal szegélyezett utat építsenek a Lánchídtól egészen a Városligetig a Király utca kikerülésével.192

1842–1854

A Városliget keleti határát jelentő Hermina út egyik telkén felépítették a Hild József tervezte Hermina-kápolnát, amelynek költségeit közadakozásból fedezték. A berendezett kápolnát 1856. szeptember 8-án Scitovszky János hercegprímás szentelte fel. Az ünnepségen maga Liszt Ferenc vezényelte Esztergomi Miséjét.193

1845

Megjelentek Rudolf Alt litográfiái, amelyek megörökítették a Városliget pezsgő életét.194

1845–1846

József nádor számos csemetét adományozott a Városliget fásítására, valamint a Városligeti fasor második sorának kiültetésre további 181 db vadgesztenyefát ajándékozott.195

1846

József nádor elültette a Hattyú-tó partján azt a mocsárciprust, amely 1992-ben már csúcsszáradással küzdött.196

188

Saly 2013, 115.; Jámbor 2015a, 53. Borókay – Várbiró 1956, 39.; Örsi 1996, 9. 190 Fuchs 1882, 3.; Jámbor 2015a, 53. 191 Tarjányi – Pesti 1992, 2. 192 Antalffy 1982,. 193 Hunfalvy 1859, 154.; Genthon 1951, 88.; Csengeryné 1956, 14.; Thaly 1958, 65–67.; Szalai 1966, 10. 194 Alt 1845, 22–23., 44–45., 54–55. 195 Hunfalvy 1859, 154.; Schmall 1899, 117.; Thaly 1958, 70. 196 Thaly 1958, 70.; Tarjányi – Pesti 1992, 2. 189

47

1849. április 15.

1849. április 15-én még osztrák csapatok állomásoztak a Városligetben, majd májusban a park a pesti lakosok menedékhelyévé vált, amikor Hentzi generális a várból lövette a várost.197

1850-es évek

Az 1850-es évek első felében a híres ügyvéd és földbirtokos Cséry Lajos mintatehenészetet rendezett be a Páva-szigeten.198 Az 1850-es évek végén a Városliget állapota a fenntartás hiányosságai miatt erősen leromlott. Az elsődleges problémát a fák kiszáradása jelentette.199

1856

A Városliget területén még gabonatermesztést is folyt, ahogyan a kaszálásról Bene Klára is megemlékezett egy júniusi naplóbejegyzésében.200 Egy új körhintát (ringelspiel) állítottak fel a Városligetben.201

1856. november 9.

Döntés született a Szépítő Bizottság feloszlatásáról, ennek eredményeként a Városliget visszakerült Pest város tanácsának felügyelete alá.202

1860-as évek

A Nebbien tervezte ültetések és térformák formája eddig többékevésbé megmaradt.203

1860

Megnyílt a Pesti Aréna, ahol színházi előadásokat tartottak.204

1861

Az egykori Drót-szigetet átnevezték, új neve Széchenyi-sziget lett.205 A Városliget gondozását 1861 után a Pest városa, majd a Fővárosi Kertészet végezte.206 Lukácsy Sándor a Kerti Gazdaság hasábjain közölt cikkében sürgette a Városliget rendezésének folytatását.207

197

Hunfalvy 1859, 58., 60.; Thaly 1958, 71.; Szalai 1966, 9.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 2. 198 Lovas D. 2013a, 11. 199 Lovas D. 2013a, 7., 10.; Magyar 2013, 90–91. 200 Magyar 2005, 128. 201 Magyar 2005, 128. 202 Thaly 1958, 76.; Jámbor 2015a, 53. 203 Galavics 1999, 94. 204 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 205 Thaly 1958, 57.; Radó 1985, 25.; Tarjányi – Pesti 1992, 2. 206 Schmall 1894a, 4.; Kecskés 1975, 69.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 7.; Jámbor 2015a, 53. 207 Magyar 2013, 102-103.

48

1862. január 29.

Az Állatkert alapítását ekkor határozta el Kubinyi Ágoston (a Nemzeti Múzeum) igazgatója, Gerenday József (a Füvészkert igazgatója), Szabó József egyetemi tanár, Xantus János világjáró tudós.208

1862

Megindultak az omnibuszok.209 Egy óriáskerék és 10-15 ringlispíl működött a Városligetben.210

1862. augusztus

Szabadtéri ünnepélyt rendeztek a Városligetben, hogy a bevételből

finanszírozni

tudják

a

Városligeti-tó

újraszabályozását.211 1863

A tó rendezésére gyűjtött pénz elfogyott, ezért 1863. szeptember 13-án díszelőadást rendeztek a munkák további finanszírozására a városligeti színházban.212 Pecz Ármin főkertész tervei és irányítása szerint a tavat újraszabályozták, és a területet változatos növényfajokkal telepítették be. Az ő munkája eredményeként jelentek meg a virágágyak a Városligetben is.213

1864

Kijelölték az Állatkerti

Állatkert 16 ha-os területét és létrehozták az

Társulatot

részvénytársaság

formájában.

A

részvénytársulat 80.000 forint alaptőkével jött létre. A társulat 31 hold és 600 négyszögöl területet vett bérbe a Városliget területéből 30 évre jelképes összegért.214 1865

Számos pályázó közül az akkor 35 éves Fuchs Emit (1830– 1896) választották a Városliget főkertészévé. A városi kertészet ligeti megalakulásával felügyelői épületet és növényházat építettek a Páva-szigetre.215 A

pesti

gazdasági

kiállításra

ellátogató

Ferenc

József

208

Mészöly 1984, 31. Tarjányi – Pesti az eseményt 1861-re datálja (Tarjányi – Pesti 1992, 2.). Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 210 Granasztói 2013b, 55. 211 Thaly 1958, 82. 212 Thaly 1958, 82-83. 213 Thaly 1958, 83.; Mészöly 1984, 45.; Lovas D. 2013a, 10. 214 Fuchs 1882, 3.; Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Jámbor 2015a, 53. 215 Radó 1985, 26.; Für – Pintér 1987, 589. 209

49

személyesen is megtekintette a svájci minta alapján működő városligeti tehenészetet.216 1866. augusztus 9.

Megnyílt az 500 állatot bemutató Állatkert, amelynek ebben az évben már 67 ezer látogatója volt.217

1867

Megalakult a Fővárosi Kertészet, amelynek a központját a Városligetben, a Páva-szigeten alakították ki.218 A kertészet faiskolája számára ebben az évben jelöltek ki egy mintegy 32 hold területet, amely bérbe volt adva, s egyúttal határoztak egy kertészlak felépítéséről.219 A Városliget ügyeiért az ún. Városligeti Bizottmány volt a felelős.220

1868

November 15-én Zsigmondy Vilmos elkezdte próbafúrásait a mai Hősök tere területén.221 Wampetics Ferenc megnyitotta vendéglőjét az Állatkert területén.222

1869

Megindult a lóvasút a Városligetbe.223

1869. március 19.

Pest Város Tanácsa létrehozta a Fővárosi Kertészetet, ekkortól Fuchs az intézmény vezetőjeként Budapest főkertészeként működött.224

1869. december 2.

Megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, rögtön egy kis fabódét emeltek a mai csarnok helyén.225

1870

1870. január 29-én Rudolf trónörökös jelenlétében megnyitották a korcsolyapályát.226 Létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.227

216

Lovas D. 2013a, 11. Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31., 45.; Radó 1985, 26.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013a, 13.; Persányi 2013, 91. Tarjányi – Pesti az eseményt augusztus 8-ra datálja (Tarjányi – Pesti 1992, 2.). 218 Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. 219 Radó 1967, 34. 220 Radó 1967, 34. 221 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 93.; Csorna 1975, 417.; Tarjányi – Pesti 1992, 3. 222 Lovas D. 2013a, 13. 223 Thaly 1958, 106. 224 Für – Pintér 1987, 589. 225 Thaly 1958, 90-91.; Kindzierszky 1968, 42.; Tarjányi – Pesti 1992, 3.; Majkó 2013a, 83. 226 Kindizierszky 1968, 42. 227 Thaly 1958, 88.; Magyar 2013, 90. 217

50

1870-es évek

Felmerült a Városliget bővítésének gondolata.228 A rondó mellől a mutatványosokat átköltöztették a Hermina út mellé. Ez lett a Városliget „Népliget” nevű része.229

1872

Elkezdődött a Sugárút, a mai Andrássy út kiépítése.230

1873. február 13.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa határozatot hozott a Városliget fejlesztéséről, a megközelíthetőség javításáról, tehát a Stefánia út kiépítéséről.231

1874

Létrejött a Városligeti Színkör.232

1874. január 14.

A Budapesti Korcsolyázó Egylet fabódéját tűzvész érte, aminek hatására a főváros engedélyezte egy állandó épület emelését. Az épületre kiírt tervpályázatot Lechner Ödön nyerte. Az épületet 1875-ben adták át.233

1875

Az 1826-ban épített Drót-hidat lebontották és új vashidat emeltek a helyén.234

1870–1876

A Közmunkák Tanácsa kiépíttette a Sugárutat (mai Andrássy út) Andrássy Gyula miniszterelnök hatékony támogatásával.235

1878

Zsigmondy Vilmos mérnök artézi kutat fúrt, a fúrás 1878. január 17-én fejeződött be. Január 21-én napi 11.917 hektoliter 73,8 C°-os víz tört fel a forrásból.236 A vurstli fokozatosan szorult ki a belsőbb területekről, ekkor került az egykori tűzijátéktérnek nevezett helyre. A vurstlit palánkkal vették körül.237

1879

Feld Zsigmond kibérelte az Aréna út és az István út sarkán álló deszkaépületet, amelyben 1889-től magyar nyelven játszottak.238

228

Örsi 1996, 9. Granasztói 2013b, 45.; Saly 2013, 115. 230 Vigand 1909, 247.; Csengeryné 1956, 2. 231 Radó 1985, 26. 232 Tarjányi – Pesti 1992, 6. 233 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 83., 85. 234 Shmall 1899, 117.; Darvas 1948, 375., 385.; Berti 1967, 40.; Gáll 1970, 247.; A híd lebontását számos forrás tévesen 1865-re datálja (Thaly 1958, 57.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25–26; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9.). 235 Vigand 1909, 247.; Mészöly 1984, 45.; Magyar 2013, 103. 236 S. a. 1914, s. p.; Mészöly 1984, 45.; Tarjányi – Pesti 1992, 3.; Majkó 2013b, 131. 237 Granasztói 2013b, 53. 238 Ligetfalvi 2013a, 70. 229

51

Megszületett

a

Városliget

végleges

szabályozására

és

rendezésére vonatkozó javaslat.239 1881

A főváros megnyitotta a Nádor-szigeten –korábbi nevén Pávaszogeten – az első fürdőházát.240 A város vezetése a park bejáratainál kihelyezte az első figyelmeztető/tiltó táblákat a Városliget védelmében.241

1882

Fuchs Emil kiadta könyvét a városligeti rendezési munkákról.242

1882–1885

Kiépült a Stefánia út.243

1883

Az országgyűlés törvénybe iktatta egy országos kiállítás megrendezését.244

1885

Az 1885. évi Országos Kiállítás kapcsán a mintegy 300.000 m2 nagyságú kiállítási területen mintegy 70.000 m2 területet építettek be, száznál több kiállítási pavilont emeltek. A május 2án megnyitott kiállítás előkészítésekor több, mint 800 fát vágtak ki. A kiállítás alkalmából a nagyobb utakat makadámburkolattal látták el, a kisebb utakat fövenyezték. Ekkor épült fel az Iparcsarnok és a régi Műcsarnok, azaz az Olof Palme-ház.245 A Sugárutat Andrássy útra nevezték át, beéípették az utolsó üres telkét is, és a végében felépítették az Ybl Miklós által tervezett gloriettet.246

1886

Czigler Győző terveket dolgozott ki az artézi fürdő bővítésére, ezek

azonban

nem

kerültek

megvalósításra,

mert

bebizonyosodott, hogy nem lehet megfelelően, korszerűen bővíteni a régi épületet.247

239

Magyar 2013, 96. Thaly 1958, 94.; Mészöly 1984, 32. 241 Lovas D. 2013a, 14. 242 Für – Pintér 1987, 590. 243 Thaly 1958, 95.; Örsi 1996, 9.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Magyar 2013, 103. 244 Lovas D. 2013c, 25. 245 Csengeryné 1956, 16.; Thaly 1958, 104–105., 114.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013c, 26–27.; Lovas D. 2013f, 147.; Magyar 2013, 103.; Mélykuti 2013, 107. 246 Vigand 1909, 247.; Thaly 1958, 106.; Lovas D. 2013b, 15.; Ligetfalvi 2013c, 139-140.; Magyar 2013, 103. 247 S. a. 1914, s. p. 240

52

1887

A főváros engedélyezte egy kisegítő, ideiglenes jégpálya létesítését. Az itt emelt épületet Hofhauser Antal tervezte.248

1888

A kertészet a Páva-szigetről átköltözött a Vágány utcai telephelyre, a Páva-szigeten álló kertészlakot elbontották.249

1889

Wampetics Ferenc átvette Klemens vendéglős Állatkerttel szomszédos üzletét.250

1889. június 27.

Megnyitották az állandó cirkuszt az Állatkert területén.251

1890. május 1.

Magyarországon először itt ünnepelték meg a május elsejét.252

1891

A főváros javasolta az országgyűlésnek az Ezredéves Emlékmű létesítését.253

1892

Fuchs Emilt – aki önként kezdeményezte nyugalmazását – Ilsemann Keresztély váltotta fel a főváros kertészetének élén.254 A Millenniumi Kiállítás megrendezéséről elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket.255

1890-es évek

A Városliget állapota jelentősen leromlott, felújítását a Millenniumi Kiállítás részeként tervezték.256

1893

A Lechner Ödön által tervezett korcsolyapavilont felváltotta a Francsek Imre által tervezett épület.257 1893 őszén megindultak a Millenniumi Kiállítás előkészítő munkái.258

1894–1896

Egymást követték a Millenniumi Kiállítás előkészítő munkái. Felépült a Feszty-körképnek helyet adó rotunda a Szépművészeti Múzeum helyén.259 Az 1894. évi XXVIII. törvénycikk megnyitotta az utat az új Műcsarnok felépítése előtt. Az épületet Schickedanz Albert és

248

Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 85. Radó 1967, 34. 250 Saly 2013, 118. 251 Lovas D. 2013f, 65. 252 Radó 1985, 26. 253 Tarjányi – Pesti 1992, 5. 254 Kecskés 1975, 69.; Für – Pintér 1987, 591.; Für – Pintér 1988, 12.; Lovas D. 2013d, 42. 255 Kolbenheyer – Staud 1892, 232.; Lovas D. 2013c, 29.; Magyar 2013, 103. 256 Örsi 1996, 9.; Alföldy 2004, 25. 257 Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 83. 258 Magyar 2013, 103. 259 Lovas D. 2013c, 36.; Ligetfalvi 2013c, 140. 249

53

Herzog Fülöp tervezte.260 A Városligeti-tavat a Rákos-patak vizével kívánták táplálni, ezért a Szőnyi útnál megépítették a vízkivételi műtárgyat.261 Bevezették a tóba a Rákos-patak vizét, a tófeneket kitisztították, kikavicsozták, az állandó hídon túli szakaszon fél méterrel mélyítették a medret.262 1894 májusában háromnyílású fahidat építettek, amely az Iparcsarnok

irányából

vezetett

a

Széchenyi-szigetre.263

Felépült az Andrássy út folytatásában az állandó híd – Millenniumi-híd – Zielinszky Szilárd tervei alapján.264 Ekkorra a Nádor-sziget északi és keleti oldalán futó mederszakaszokat feltöltötték, a szigetet félszigetté alakították.265 1895 szeptemberében Alpár Ignác tervei alapján átépítették a Széchenyi-szigetre vezető hidat.266 1895

Megrendezték a Városligetben az első Gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot.267

1896

Május 2-án megnyitották a mintegy 200 épületben, 55 ha területen megrendezett Millenniumi Kiállítást. A kiállítás miatt újabb 600-800 fát vágtak ki, feltöltötték a Városligeti-tó északi és keleti részét, ezzel a Nádor-sziget félszigetté vált. A kiállításra épült fel a mai Közlekedési Múzeum Ulrich Keresztély

tervei

alapján.

Az

Iparcsarnok

előtti

korzó

szökőkútját átépítették, ebben kapott helyet a Sió tündér regéjét ábrázoló szoborcsoport.268 Megépült a kontinensen az első kéregvasút Siemens-Halske műveként. A földalattit a kiállítás megnyitásának napján, 1896. 260

Vigand 1909, 254.; Genthon 1951, 88.; Thaly 1958, 111.; Ligetfalvi 2013c, 139–140.; Mélykuti 2013, 107. Borókay – Várbiró 1956, 39. 262 Borókay – Várbiró 1956, 39.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 92. 263 Borókay – Várbiró 1956, 40. 264 Schmall 1894a, 1.; Vigand 1909, 267.; Borókay – Várbiró 1956, 40. 265 Schmall 1894a, 1. 266 Borókay – Várbiró 1956, 40. 267 Majkó 2013a, 83. 268 Vigand 1909, 259.; Thaly 1958, 114.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Für – Pintér 1988, 13.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013b, 18.; Lovas D. 2013c, 25., 29.; Lovas D. 2013f, 154.; Magyar 2013, 103.; Jámbor 2015a, 53. 261

54

május 2-án helyezték forgalomba.269 Május 1-jén nyitott meg az Ős-Budavár nevű mulatóegyüttes.270 A november 3-án bezárt kiállítás után Ilsemann Keresztély tervei alapján rendezték a Városligetet. Új sétányok létesültek fasorokkal, nagy számban telepítettek cserjéket, alakítottak ki virágtáblákat. A munka 96 hold területet érintett.271 1897

A Budapesti Korcsolyázó Egylet megszerezte a kizárólagos korcsolyázási jogot a Városligeti-tavon.272 A Vajdahunyadvárban megnyílt a Mezőgazdasági Múzeum.273

1898

Megszűnt az alig két évtizedig üzemelő lóvasút, mert a síneket átvették a gyorsabb villamosok.274 Tervpályázatot írtak ki a Szépművészeti Múzeum épületére.275

1899

Az év tavaszán a főváros szerződést kötött Wulff Edével egy állandó cirkuszépület emelésére.276 A főváros ingyen átengedte a telket a Szépművészeti Múzeum építésére.277 A Vajdahunyadvár olyan rossz állapotba került, hogy kiköltözött belőle a Mezőgazdasági Múzeum.278 A Millenniumi Kiállítás közlekedési pavilonjában, annak kiállítási anyagából megnyílt a Közlekedési Múzeum.279

1896–1905

A Hősök terén felépítették az Ezredéves Emlékművet Zala György és Schickedanz Albert tervei alapján.280

19–20. század fordulója

Az Ős-Budavár mulatóhely helyén felépült a Vidámpark.281

269

Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 4. Lovas D. 2013d, 37. 271 Morbitzer 1932, 5.; Für – Pintér 1988, 13.; Lovas D. 2013b, 20.; Lovas D. 2013c, 35. Magyar Erzsébet 1896. október 31-ét jelölte meg a kiállítás zárásaként (Magyar 2013, 103.). 272 Majkó 2013a, 83. 273 Ligetfalvi 2013b, 75. 274 Lovas D. 2013b, 15. 275 Lovas B. 2013, 123. 276 Granasztói 2013b, 61. 277 Lovas B. 2013, 123. 278 Ligetfalvi 2013b, 75. 279 Magyar 2013, 104. 280 Szikra 2011, 171. 281 Szikra 2011, 171. 270

55

1900

A Műcsarnokkal szemben megkezdték a Szépművészeti Múzeum építését Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján.282 Megrendezték az első hazai korcsolyabajnokságot.283

1902

A Budapesti Korcsolyázó Egylet saját költségén megemeltette a Városligeti-tó mederszintjét.284

1903

November 8-án felavatták Ligeti Miklós Anonymus szobrát.285 A kisegítő jégpálya feleslegessé vált, ezért a területet a bérleti idő lejárta előtt 3 évvel visszaadta a Budapesti Korcsolyázó Egylet

a

fővárosnak.286

Az

itteni

épületet

1902-ben

lebontották.287 1904–1908

Átadták a tartós anyagokból, kisebb módosításokkal újjáépített Vajdahunyadvárat.288

Az

újjáépített

Vajdahunyad

várban

végleges elhelyezést nyert a Mezőgazdasági Múzeum. A múzeumot Ferenc József nyitotta meg 1907. június 9-én.289 1906

Elbontották a Boráros János polgármester kezdeményezésére 1795-ben épített vendéglőt, mert kedvezőtlen hátteret nyújtott a Washington szobornak.290 A BNV idején a román pavilon állt a vendéglő helyén.291 Felállították a Washington szobrot, amely Bezerédi Gyula alkotása.292 Szabadság-fát is ültettek a szoborállítás alkalmából, de az néhány év után kipusztult.293 Megnyílt a Szépművészeti Múzeum.294

1907

Az Állatkert üzemeltetését, fenntartását átvette a főváros, a felújítás kertépítészeti tervei 1908-ra elkészültek. A kert terveit

282

Genthon 1951, 88.; Mészöly 1984, 45.; Szikra 2011, 171. Majkó 2013a, 90. 284 Majkó 2013a, 83. 285 Vigand 1909, 268.; Radó 1903, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 6.; Ligetfalvi 2013b, 80. 286 Thaly 1958, 92. 287 Majkó 2013a, 85. 288 Thaly 1958, 112.; Lovas D. 2013c, 32. 289 Thaly 1958, 112.; Ligetfalvi 2013b, 75., 80. 290 Thaly 1958, 41., 124; Tarjányi – Pesti 1992, 1.; Lovas D. 2013a, 8. 291 Thaly 1958, 41. 292 Vigand 1909, 256.; Radó 1985, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 6.; Lovas B. 2013, 130. 293 Thaly 1958, 124. 294 Ligetfalvi 2013c, 139. 283

56

Räde

Károly,

Ilsemann

Keresztély

és

Witzel

Nándor

készítették.295 Az 1885. évi kiállításra Pfaff Ferenc tervei alapján emelt régi Műcsarnok épületében 1907. július 1-jén megnyílt a Fővárosi Múzeum.296 Megrendezték az Iparcsarnokban és környékén az első városligeti áruminta vásárt.297 1907–1912

Ilsemann

Keresztély

és

Räde

Károly

megtervezték

és

berendezték az állatkerti Pálmaházat, valamint foglalkoztak az állatkerti park kialakításával.298 1908

1908. május 28-án a Budapesti Korcsolyázó Egylet újabb, 28 évre szóló bérleti szerződést írt alá a fővárossal. Az Egylet magára vállalta az általa is használt Városligeti-tó mederbetonozási költségeinek felét, a másik felét a főváros fizette.299 Ősszel leleplezték Rudolf trónörökös és gróf Károlyi Sándor szobrát.300 Feld Városligeti Színköre számára a Vágó fivérek a huzatos deszkaépület helyett egy modern színházat terveztek.301

1909

Miután Czigler 1905-ben váratlanul meghalt, a főváros 1909 májusában a fürdő terveinek elkészítésével, átdolgozásával Czigler munkatársát, Dvorák Ede műépítészt bízta meg. Ő átdolgozta a terveket, amelyek alapján kezdetét vette az építkezés.302 A Széchényi Fürdő építéséhez a vurstli egy részét is igénybe vették, ezért az elköltöztették a Mutatványosok terére.303

295

Vigand 1909, 260.; Thaly 1958, 90.; Mészöly 1984, 31.; Lovas D. 2013d, 41. Vigand 1909, 256.; Csengeryné 1956, 16. 297 Lovas D. 2013f, 147. 298 Csorna 1975, 417.; Für – Pintér 1989, 42.; Persányi 2013, 95-99. 299 Vigand 1909, 267.; Thaly 1958, 92.; Tarjányi – Pesti 1992, 7.; Ligetfalvi 2013a, 74. 300 Vigand 1909, 256., 268.; Ligetfalvi 2013b, 78.; Lovas B. 2013, 130. 301 Ligetfalvi 2013a, 71. 302 S. a. 1914, s. p. 303 Granasztói 2013b, 61.; Majkó 2013b, 132. 296

57

1909

Megépítették a Feszty-körkép új csarnokát, a mai is álló körhinta épülete mögött, a Mutatványosok terén.304

1910

Október 1-jén a Wampetics vendéglőt felváltotta a Gundel.305 A Meinhardt család létrehozta az Angolparkot, a Vidámpark elődjét.306 Az Ős-Budavára tűzveszélyessé vált, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elrendelte a lebontását.307

1911

Rendeletileg szabályozták, kisebb kőházakba szorították a mutatványosokat.308

1912

Meghalt Ilsemann Keresztély, helyét a főváros kertészetének vezetésében Räde Károly vette át.309 A 18. század közepén végzett telepítésekből még megvolt egykét-három öreg fűz, de ezek állapota igen rossz volt.310 A

rondó

nyárfákból

ültetett

belső

körének

fái

mind

kipusztultak.311 1912–1930

Räde Károly volt a kertészeti igazgató, aki a Városliget fejlesztéséért is felelt.312

1913

Felavatták Szent Kristóf szobrát, amely Hűvös László munkája.313 Kipusztult az utolsó öreg nyárfa is a Korcsolyacsarnok bejáratától jobbra.314

1913

A Széchenyi Fürdő előtt Räde Károly tervei alapján neobarokk stílusú kertrészt alakítottak ki.315

1913. február 1.

Räde Károly hivatalosan megkezdte munkáját a fővárosi kertészet élén.316

304

Granasztói 2013b, 56. Tarjányi – Pesti 1992, 3.; Saly 2013, 119. 306 Granasztói 2013b, 60. 307 Lovas D. 2013d, 41. 308 Granasztói 2013b, 53. 309 Kecskés 1975, 69.; Für – Pintér 1989, 42.; Lovas D. 2013d, 42. 310 Thaly 1958, 37. 311 Gombos 1974, 262. 312 Ligetfalvi 2013a, 74. 313 Thaly 1958, 154.; Tarjányi – Pesti 1992, 6.; Mélykuti 2013, 113. 314 Thaly 1958, 37. 315 Majkó 2013b, 138. 316 Für – Pintér 1989, 42.; Illyés 1993, 26. 305

58

1908–1913

Felépítették a Széchenyi fürdő épületét, amelyet 1913. június 16-án adott át a főváros használatra.317 1913-ban a Széchenyi Fürdő előtt Räde Károly tervei alapján neobarokk stílusú kertrészt alakítottak ki.318

1914

Felállították Bartha Miklós szobrát, amely Istók János alkotása.319

1914–1918

Az

I.

világháború

alatt

a

tüzelőanyag

hiánya

miatt

megszaporodtak a Városligetben a falopások, valamint a lakosság rájött, hogy az Iparcsarnok mellett az egykori Hattyú-tó helyén tőzeget tudnak bányászni.320 1919

Létrehozták a város első játszóterét a Városligetben.321

1920-as évek

A 18. század végi akáctelepítés néhány matuzsáleme még megvolt a Városligetben. Ezeket kivágták, hogy dekoratívabb fákat telepítsenek helyükre.322 A Tanácsköztársaság leverésének emlékére felépítették a Városliget Dózsa György út felőli részén a Regnum Marianumtemplomot.323 Räde Károly az új igények figyelembevétele mellett rendezte a Városligetet.324 Az 1920-as évek elején műjégpálya létesült a Városligeti-tavon, ezért annak fenékbetonozását részben átépítették. Az 5.600 m2 alapterületű műjégpálya 1926-ra készült el, amikor jégkorong Európa bajnokságot tartottak a Városligeti-tavon.325

1926

Zsigmondy Vilmos szobrát áthelyezték a mai helyére, a Széchenyi fürdő főhomlokzatával szembe.326

317

S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 94.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131-132. Majkó 2013b, 138. 319 Thaly 1958, 125.; Lovas B. 2013, 130. 320 Thaly 1958, 132.; Magyar 2013, 95. 321 Radó 1985, 28. 322 Thaly 1958, 37. 323 Boros 2005, 74. 324 Für – Pintér 1989, 42. 325 Borókay – Várbiró 1956, 40.; Majkó 2013a, 83. 326 Csengeryné 1956, 8.; Thaly 1958, 95. 318

59

1926–1927

Befejeződött a Széchenyi fürdő kibővítése Francsek Imre tervei alapján.327 A szabadtéri részleggel bővített fürdőt augusztus 19én adták át.328

1928

Felállították az Ifjúság kútját, amelyet Cserhalmi Jenő tervei alapján Horváth Géza készített.329 Felavatták a Pányvavető szobrát, a Vízhordó fiú szobrát és Toldi szobrát is.330 Az Iparcsarnokban és környezetében rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár olyan népszerűvé vált, hogy a kiállítási területet bővíteni kellett.331 Helyükre kerültek az utolsó királyszobrok az Ezredéves Emlékmű együttesében. A honfoglaló vezérek szoborcsoportja előtt elhelyezték a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét.332

1929

Felavatták

Kisfaludi

Strobl

Zsigmond

Íjász

szobrát.333

Felállították Stróbl Alajos Olvasó lányok című szobrát.334 Május 26-án megtartották az Ezredéves Emlékmű végső felavatását.335 1930

Räde Károly nyugdíjba vonult.336 Felavatták Pósa Lajos szobrát, amely Margó Ede munkája.337 A köztudatból teljesen kiveszett, kinek állít emléket a FUIT feliratú sírkő, ezért felirattal látták el, amely téves dátumot tartalmaz.338

1930-as évek

Felépítették

az

állandó

városligeti

kertészeti

kiállító

csarnokot.339

327 328

Thaly 1958, 94.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131., 134.; Saly 2013, 120.

329

Thaly 1958, 133.; Radó 1985, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 6. Thaly 1958, 133. 331 Lovas D. 2013f, 151. 332 Ligetfalvi 2013c, 139. 333 Thaly 1958, 133.; Radó 1985, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 6. 334 Thaly 1958, 133. 335 Thaly 1958, 122.; Ligetfalvi 2013c, 139., 143. 336 Für – Pintér 1989, 44.; Illyés 1993, 27. 337 Thaly 1958, 134.; Radó 1985, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 7. 338 Thaly 1958, 44. 339 Lovas D. 2013f, 154. 330

60

1931

A

főváros

rendkívül

magas

költségen

helyrehozatta

a

világháborúkban megsérült Sió-szökőkutat.340 Felállították Alpár Ignác szobrát, amelyet Telcs Ede készített.341 Felavatták Darányi Ignác szobrát.342 1933

Felállították Liszt Ferenc szobrát.343

1933

A Fővárosi Kertészet első alkalommal alkalmazott magyaros motívumokat a Városligetben az Iparcsarnok előtti geometrikus kertrész szőnyegágyainak kiültetésében.344

1934

Arany János-emlékpadot állítottak.345

1936–1938

A Pápai-Vajna Ferenc főgeológus által irányított újabb fúrás eredményeként létrejött a Szent István-forrás.346 A fürdőt kiszolgáló új kút fölé kis pavilont, Szent Istvánról elnevezett ivócsarnokot emeltek.347

1937–1938

A polgármesteri II. ügyosztály elvégezte a Városligeti-tó fenékbetonozását.348

1937

Az addig parkosított Hősök terét – ezt a nevet 1932-ben vette fel a tér – az Eucharisztikus Kongresszus megrendezése miatt leburkolták.349

1941

Megszűnt a Fővárosi Múzeum a régi Műcsarnok (mai Olof Palme-ház) épületében.350

1942

A Rákos-patak 1925-ben kezdett rendezésével 1941-ben elértek a Szőnyi útig, ahol a szabályozás következményei miatt szivattyútelepet létesítettek a Városligeti-tó további táplálásának biztosítására.351

340

Thaly 1958, 123.; Lovas D. 2013f, 154. Thaly 1958, 134.; Ligetfalvi 2013b, 79. 342 Ligetfalvi 2013b, 79. 343 Thaly 1958, 134. 344 Morbitzer 1933, 253-256.; S. a. 1933b, 2. 345 Thaly 1958, 134. 346 Thaly 1958, 94.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Majkó 2013b, 136. 347 Csorna 1975, 417.; Majkó 2013b, 131. 348 Borókay – Várbiró 1956, 41. 349 Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28.; Tarjányi – Pesti 1992, 6. Ligetfalvi a tér leburkolását és a kongresszust 1938-ra datálta (Ligetfalvi 2013c, 139., 141., 144.). 350 Csengeryné 1956, 16.; Thaly 1958, 105. 351 Borókay – Várbiró 1956, 41. 341

61

1944

A bombázások és harctéri esemény a Városliget épületeiben és növényállományában

is

komoly

károkat

okoztak.

Bombatalálatot kapott a Korcsolyacsarnok, az Iparcsarnok, a Közlekedési Múzeum, a Kolegerszky-kioszk és az egykori Király-pavilon Számos bomba landolt a Városligeti tóban.352 1945. január 9.

A Vörös Hadsereg átlépte a Hungária körutat, majd a Városligetben napokig tartó közelharc folyt. A Városliget január 12-én került a szovjet csapatok ellenőrzése alá.353

1945 ősze

A háború után kivágták az összes cserjét a Városligetben a kedvezőtlen közbiztonsági és erkölcsi viszonyok miatt.354 Elkezdték a háborúban kiveszett fák pótlását. A munkákat Haraszti Károly, a ligeti kertészek avatott vezetőjének az irányításával végezték.355

1947

A háború után újranyitották a Budapesti Nemzeti Vásárt.356

1949

Bartha Miklós szobrát lebontották a Városligetben.357

1950

Elkezdődött a világháborúban megrongálódott Vajdahunyadvár helyreállítása.

Az

épületben

1951-ben

nyílt

meg

a

358

Mezőgazdasági Múzeum háború utáni első kiállítása. Meghívásos

pályázatot

írtak

ki

Sztálin

szobrának

elkészítésére.359 1950-es évek legeleje

Elbontották a Regnum Marianum-templomot és a délnyugati sarokban álló színházat a Felvonulási tér létesítése miatt. A tér létesítése miatt számos értékes fát is kivágták, megcsonkították a rondót.360 1951-ben felavatták a Sztálin-szobrot, amely Mikus Sándor szobrászművész alkotása volt.361 1953 és 1957 között a mai Dózsa György út Ajtósi Dürer sor és

352

Thaly 1958, 114., 134.; Csorna 1975, 417.; Lovas D. 2013f, 148.; Majkó 2013c, 83., 155. Radó 2001, 84.; Majkó 2013c, 155. 354 Thaly 1958, 131., 136. 355 Radó 1985, 28. 356 Radó 1985, 28. 357 Lovas B. 2013, 130. 358 Tarjányi – Pesti 1992, 5. 359 Csengeryné 1956, 20. 360 Thaly 1958, 137.; Mészöly 1984, 32.; Boros 2005, 74.; Ligetfalvi 2013a, 71. 361 Csengeryné 1956, 20. 353

62

Hősök tere közötti szakasza hivatalosan Sztálin tér volt az ott állt Sztálin-szobor után.362 1951–1955

Ekkor létesítették a Művész-sétányt számos köztéri szoborral.363

1955

Cserjeültetés közben rátaláltak T. Horváth Jakab elfeledett sírboltjára.364

1956

Helyreállították

a

Hősök

terén

az

ismeretlen

katona

emlékművét.365 Ledöntötték a Sztálin-szobrot. 1954–1956

A Városligeti-tó műtárgyainak és partfalának helyreállítására a Budapesti Városi Tanács Mélyépítési Tervező Vállalata elkészítette a terveket.366

1957

Kiss

István

nyerte

a

Tanácsköztársaság

emlékművének

megtervezésre kiírt tervpályázatot.367 1958

Thaly könyve írásakor a József nádor által adományozott 181 gesztenyéből maximum 18-at tudott azonosítani.368 Anghi Csaba és Nyékes István – sokakhoz hasonlóan – aggódtak a Városliget megmaradásáért, féltették a vásárok okozta teljes beépítéstől. Az az ötlet merült fel bennük a Városliget megmentésére, hogy skanzent kell kialakítani a területén.369

1960-as évek

Jelentős vásárokat rendeztek a Liget területén, amelyek komoly károkat okoztak.370

1962

A Fővárosi Kertészet, a Budapesti Parképítő Vállalat, valamint a Dísznövénytermesztő és Értékesítő Vállalat – 90 virágüzlet – összeolvadásával megalakult a Fővárosi Kertészeti Vállalat.371

1965

Felavatták a Pátzay Pál által készített Lenin-szobrot a Felvonulási téren.372

362

Boros 2005, 69., 81. Csengeryné 1956, 13.; Thaly 1958, 137. 364 Thaly 1958, 44. 365 Radó 1984, 28. 366 Borókay – Várbiró 1956, 41. 367 Boros 2005, 73. 368 Thaly 1958, 70. 369 Anghi – Nyékes 1958, 445. 370 Szikra [2011], 171. 371 Radó 1993a, 33. 372 Radó 1985, 33.; Boros 2005, 71. 363

63

1966 körül

A Művészsétány szobrainak egy részét átszállították a Margitszigetre.373

1966

Elbontották a Fővárosi Nagycirkusz korábbi, elavult épületét.374

1967

A Fővárosi Kertészeti Vállalat centenáriumának alkalmából a Fenyves-kör helyén kialakították a Kis Botanikus Kertet, amelynek megálmodója Moór Zoltán volt.375 A Közlekedési Múzeum mellett megnyitották a Wagons Lits étkezőkocsiban kialakított presszót.376

1968

A BTM magánkézből megvásárolta Nebbien pályaművét.377 1968 nyarán lebontották a kisegítő jégpálya kiszolgálására emelt csarnokot.378

1969

Felavatták a Tanácsköztársaság emlékművét, amely Kiss István alkotása volt. Az emlékmű építészeti tervezője Hofer Miklós volt.379 Az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út által határolt részen létrehozták az ún. rönkvárat.380

1970

A Lenin-szobor mögött álló vörösmárvány pilon fényét vesztette, ezért kicserélték a márványt időtállóbb svéd vörösgránitra.381

1971

Januárban átadták a Fővárosi Nagycirkusz új épületét.382 Meghosszabbították a kisföldalatti vonalát, ami a Városliget egy részének átalakításával járt. A földalatti új nyomvonala elvágta a Városligeti-tavat a Rákos-patak vizétől, megoldatlanná vált a tó vízpótlása.383

1972 eleje

Összhangban a BNV várható kitelepítésével – Csorba Vera a FŐKERT tervező mérnöke elkészítette el a Vakok Kertje

373

Kecskés 1975, 69.; Pereházy 1978, 45. Tarjányi – Pesti 1992, 6. 375 Gombos 1974, 157.; Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28., 32.; Tarjányi – Pesti 1992, 8. 376 S. a. 1967, 33. 377 Gombos 1974, 157, 260.; Radó 1985, 33. 378 Kindzierszky 1968, 43. 379 Boros 2005, 73-74. 380 Kecskés 1975, 71. 381 Boros 2005, 71. 382 Tarjányi – Pesti 1992, 6. 383 Kecskés 1975, 69. 374

64

létesítéséhez

szükséges

kertterveket.

A

kertet

1972

augusztusában adták át.384 1972

Lecserélték a földalatti kocsijait, valamint a végállomást áthelyezték a Városligetből a Mexikói útra.385 Felépítették a Fővárosi Kertészet új épületét.386

1974

Határoztak a Budapesti Nemzetközi Vásár Városligetből történő kitelepítéséről, új helyét a Mezőgazdasági Kiállítás területén jelölték ki.387 1974. január 9-én a Budapesti Főváros Tanács Vb. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága és a Városrendezési és Építési Főosztály Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának határozata alapján a Városliget rendezésének tárgyában nyílt és titkos tervpályázatot hirdetett. 1974 márciusában írták ki a tervpályázatot a Városliget rendezésére, amelyet dr. Krizsán Zoltánné és Baraczka Katalin nyert meg, de a végleges tervhez felhasználták más pályamunkák elemeit is. A részletes terveket Kiácz György és az általa irányított tervezőcsoport készítette. A tervpályázat

eredményét

1974.

július

10-én

hozták

nyilvánosságra.388 1974–1978

Ebben az időszakban zajlott a Városliget utolsó nagyszabású helyreállításának kivitelezése, amelynek költsége meghaladta a 100 millió forint volt. A munkákat 1974 őszén kezdték meg három ütemre bontva.389

1975. április 4.

Átadták a Közlekedési Múzeum előtt az Ifjúsági Közlekedési Játszóteret.390

1975. március 26.

Elfogadták a Városliget rendezési tervét a Fővárosi Tanács Vb. ülésén.391

384

Pálhegyi 1973, 125.; Gombos 1974, 157, 260.; Csorna 1975, 420.; Kecskés 1975, 71.; Radó 1985, 28., 31.; Tarjányi – Pesti 1992, 7–8. 385 Tarjányi – Pesti 1992, 4. 386 Tarjányi – Pesti 1992, 8. 387 Gombos 1974, 157., 260.; Jámbor 2015a, 53. 388 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 71.; Mészáros 1975, 92., 94.; Radó 1985, 28. 389 Kecskés 1975, 71–72;. Radó 1985, 29.; Tarjányi – Pesti 1992, 8. 390 Csorna 1975, 420.; Kovács 1975, 78. 391 Kecskés 1975, 76.

65

1977

A HUNGEXPO irodája mellé átültettek egy télizöld tölgyet, amely 1977-ben, 70 éves korában került a Vágány utcai kertészeti telepről a Várolsigetbe.392

1978

Elkészült a Kerényi Jenő szobraival díszített szökőkút a Széchenyi Fürdővel szemben.393

1979

Elhelyezték a Paál László sétány mellett Kovács Ferenc térplasztikáit.394

1980-as évek

Szükségessé vált a Lenin-szobor újabb restaurálása.395

1981

A Wünsch-hidat társadalmi munkában helyreállították a Hősök tere felújítását végző vállaltok KISZ-szervezetei.396

1983

A

Kolegerszky-kioszk

romjain

Királydombnak nevezték át. 1984 előtt

kialakított

szánkódombot

397

Felújították a Hősök terét, rendezték a Városligeti-tó partját, befejeződött a volt vásárterület rendezése Killer István tervei alapján.398

1984

Az Iparcsarnok mellé ültették azt a kőrist, amit a Dózsa György úti szökőkút keleti oldaláról telepítettek át 1984 tavaszán a Nemzeti Színház tervezett, de meg nem valósult építkezése miatt.399 1984 telén az Ifjúsági Park átköltözött a Városligetbe.400 Kiácz György elkészítette a Széchenyi fürdő előkertjének helyreállítási tervét.401

1984. március 22.

Az 1983-ban megalakult Budapesti Városszépítő Egyesület vezetősége 15 fát ültetett a Városligeti körút és a Hermina út közötti szakaszon, a Bethesda utca vonalában. Ezek juhar, berkenye és cseresznyeszilva fajok.402

392

Radó 1985, 34.; Tarjányi – Pesti 1992, 10. Radó 1985, 31.; Rajna 1988, 544. 394 Tarjányi – Pesti 1992, 15. 395 Boros 2005, 71. 396 Ráday 1989, 75. 397 Radó 1985, 32. 398 Mészöly 1984, 46. 399 Tarjányi – Pesti 1992, 12. 400 Ráday 1989, 54. 401 Ráday 1989, 163. 402 Radó 1985, 34. 393

66

1986

László Árpád magánember saját forrásából felújíttatta a Nádorhidat.403

1989

Restaurálásra hivatkozva néhány nappal Nagy Imre és társai újratemetése előtt leemelték a talapzatáról a Lenin-szobrot, majd soha nem állították vissza a helyére, a Szoborparkba szállították.404

1999

A FŐKERT Tervezési Stúdió Kft. elkészítette a Kós Károly sétány fasorának rekonstrukciós tervét.405

1992

A 19. század első felében telepített platánok közül még 13 példány állt a Washington-szobor környékén.406

2005

A Sztálin-szobor helyére ’56-os emlékművet terveztettek.407

2006

A Városligeti-tó északi mederszakaszában – Felső-tó – lezajlott algavirágzást követően leeresztették a tavat és kikotorták a medrét.408

2009

A Városligeti-tó északi részét – Felső-tó – baktériumkultúrákon alapuló bioremediációs kezelésnek vetették alá.409

2011

A Városligeti-tó északi mederszakaszát – Felső-tó – az üledékréteg újratermelődése miatt ismét kotorták.410

2015

Lezajlott a Városligeti-tó összetett vízkezelése, amely az Aranyponty Kft. kezelése mellett vízforgató/szökőkút telepítését tartalmazta.411

Kertészek, tervezők listája 1799. július–

Rudolf Witsch mérnök

1800-as évek

Weidinger városkapitány irányította a munkákat

403

Ráday 1989, 295-296. Boros 2005, 73. 405 Forster 38252, s. p. 406 Tarjányi – Pesti 1992, 11. 407 Boros 2005, 69. 408 BME VIT 2016, 3. 409 BME VIT 2016, 3. 410 BME VIT 2016, 3. 411 BME VIT 2016, 4. 404

67

1813–1821

Heinrich Nebbien gazdasági tanácsos

1865–1892

Fuchs Emil városligeti, majd egyben fővárosi főkertész

1892–1912

Ilsemann Keresztély fővárosi főkertész

1913–1930

Räde Károly fővárosi kertészeti igazgató

1931–

Morbitzer Dezső, kertészeti igazgató

1918 után

Csákvári főkertész

1910–

Rácz István kertész

20. század közepe

Haraszti Károly városligeti üzemvezető főkertész

1955 körül

Toldi István segédmunkás Gábor István Rácz István

1962–1984

Radó Dezső kertészeti igazgató (Fővárosi Kertészet)

68

2.5. A Városliget állapotának változásai

2.5.1. A Városliget története a 18. században A török időkben elnéptelenedett, elmocsarasodott terület volt a mai Városliget és környéke, amelyet I. Lipót király (m. k.: 1657–1705) Pest városának adományozott.412 Az adományozás ellen azonban felléptek a margitszigeti domonkos rendi apácák jogutódai, a klarisszák, így pereskedés kezdődött a tulajdonosi jogokért. A per 1752-ben a klarisszák vereségével zárult, az Ökördűlőnek – Ochsenried, Ochsen Flur – nevezett terület Pest város tulajdona lett.413 Ekkor a területet – ahogyan azt a neve is mutatja – rétként, legelőként hasznosították. Pest városa 1755 és 1757 között jelentékeny fásítást végzett, a mocsaras részeken füzeket (Salix sp.) telepítettek. A fásítási program hamar abbamaradt, mert a városnak sem pénze, sem megfelelő szakembere nem volt a munkára. A terület gondozásának, őrzésének hiányában a telepítés jelentős része kipusztult, lelegelték az állatok.414 Mária Terézia ( m. k.: 1740–1780) 1769. december 22-én osztrák mintára kiadta a Magyar Királyság területére vonatkozó erdőrendtartási rendeletét, amely német és magyar nyelven is megjelen 1770-ben Pozsonyban.415 A rendelet kimondta, hogy a gazdaságilag hasznosíthatatlan területeket be kell fásítani, a telepítéseket gondozni kell. A szabad királyi városok számára a rendelet kötelezően végrehajtandó és betartandó parancsot jelentett, azonban Pest városa nem igyekezett eleget tenni az uralkodói rendeletnek. Ennek egyik oka a munkák anyagi fedezetének hiánya, a másik a városi legelők szűkössége volt.416 Az 1775-ben készült színezett térképlap417 (A1. ábra) is ezt az állapotot örökítette meg. Pest rohamosan növő népessége a városfalak közé szorított, viszonylag kis alapterületű városmagon túl már jelentékeny területet épített be. Mivel a várost nyugatról a Duna határolja, 412

Gombos 1974, 158. Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 108.; Rexa s. a., 28.; Csengeryné 1956, 1.; Thaly 1958, 10., 27.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7. 414 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 108.; Csengeryné 1956, 1.; Thaly 1958, 31., 33.; Tóth 1961, 251.; Balogh 1967, 12.; Jancsó 1967, 24.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1993a, 31.; Örsi 1996, 9.; Szikra 2011, 170. 415 A rendelet a következő címen jelent meg: A’ fáknak, és erdöknek neveléséről, és megtartásáról való rendelés. A fákban szegény vidékeken a gabonatermesztésre és szőlőtermesztésre alkalmatlan területek minősültek gazdaságilag hasznosíthatatlannak. E területeket az előírás szerint fel kellett szántani és fákkal kellett betelepíteni. A rendelet 48. pontja kimondta, hogy a mocsaras erdőket le kell csapolni, meg kell tisztítani és nyárfákkal, égerekkel be kell telepíteni. Az érintett területeken a legeltetés is tiltottá vált. A mintául szolgáló osztrák erdőrendtartási rendelet 1766-ban jelent meg. 416 Thaly 1958, 28., 31.; Jancsó 1967, 24.; Radó 1985, 23.; Tarjányi – Pesti 1992, 1. 417 BFL XV.16.b.221/cop1. 413

69

terjeszkedése leginkább a déli és keleti irányokban történt. A pesti határ ábrázolása megfelel a leírásoknak, kisebb mocsarakkal, lápos részekkel tarkított fátlan, homokos terület volt. A városból csak kisebb dűlőutak vezettek ki ezekre a területekre. Az 1783-ban végzett első katonai felmérés színezett kéziratos térképszelvénye418 (A2. ábra) alapján az egyre terjeszkedő város mellett továbbra is egy fátlan, homokos határ terült el. Mária Terézia erdőtörvényét fia, II. József (m. k.: 1780–1790) megújította, s szigorúan megkövetelte annak végrehajtását, ellenőriztette az elvégzett munkákat.419 Pest városa ennek megfelelően a felülvizsgálatot követő évben tervet dolgoztatott ki a fásításra és a mocsaras tó szabályozására, csatornaépítésre.420 1785-ben Hülff Móric (1734–1801) polgármester és Lechner Tóbiás (1730 körül –?) bíró vezetésével újra megindult a Városliget területének fásítása, a futóhomok megkötése akác- és szederfacsemeték (Robinia sp., Morus sp.) telepítésével.421 A fásítást a Városliget délnyugati sarkában kezdték akáctelepítéssel (Robinia pseudoacacia), s innen haladtak kelet felé. A fásítás eredményeként akác- és szederfaligetek jöttek létre, amelyek gondozását, felügyeletét, a további munkák irányítását 1786-ban Stolcz János (?–?) selyemtenyésztési felügyelőre bízták. Stolcz egyetlen segítsége Tréfa János (?–?) erdőkerülő volt, aki őrizte és gondozta a friss telepítéseket.422 Stolcz megbízatásának megfelelően erdészeti módszerekkel végezte a telepítést, természetesen nem kertnek, hanem erdőnek tekintette a Városliget területét, s ez az elgondolás jellemezte munkáját is. A területet mély árokkal vette körül, s az eperfatelepítésre helyezte a hangsúlyt, mivel bízott a terézvárosi Valero selyemgyár által a vidék selyemtermelésének fellendülésében.423 A fatelepítések során Stolcz néhány kisebb, egyenes utat is kijelölt, de ezek csak az egyes telepítések megközelítését szolgálták. Az egész területet

418

HM HIM, Col. XIV, Sec. 20. Gárdonyi 1921, 3.; Jancsó 1967, 24. Az erről szóló helytartótanácsi rendelet 1780. március 16-án kelt. 420 Tóth 1961, 251. 421 Schmall 1894a, 1.; Thaly 1958, 31., 35.; Jancsó 1967, 25.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54. Pest szabad királyi város vezetéséről, a vezetői rendszerről l. részletesebben Kovács Lajos: Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. In Tanulmányok Budapest múltjából. 10. évf. (1943), 54–118. 422 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 31., 35., 37.; Tóth 1961, 251.;Balogh 1967, 12.; Tarjányi – Pesti 1992, 1.; Lovas D. 2013a, 7. 423 Thaly 1958, 35., 37.; Balogh 1967, 12. A Valero selyemgyárat 1776-ban alapították a spanyol származású Valero fivérek, István és Tamás a mai Király utca – Akácfa utca – Dob utca – Kürt utca határolta területen. A gyár kezdetben selyemfátyolt, majd kreppet, bársonyt és taftot gyártott. Az 1780-as években 150, majd 300-400 munkás dolgozott, 80-100 szövőszéken mintegy 50-60 mázsa selyemfonalat dolgoztak fel. Az alapítók leszármazottja, Valero Antal új, nagyszabású gyárat építtetett Hild János tervei alapján 1839 és 1841 között a Honvéd utca 26-30. szám alatt, majd a gyár 1851-ben bezárt (Berza 1993b, 591.). 419

70

egy nagyobb, kelet-nyugat irányú egyenes fasorral szelte ketté a mai Városligeti fasort és Erzsébet királyné útját összekötő szakaszon.424 Stolcz munkája nem hozhatott teljes sikert, mivel az eperfa az akácnál kevésbé alkalmas a homok megkötésére, így a telepítés hiányos és szakszerűtlen volt. Ennek ellenére az 1785 és 1794 között végzett fásítások eredményeként a területet már Városerdő, Új Városerdő néven emlegették.425 Ezt az állapotot mutatja az 1793-ban, Franz Neuhauser által rajzolt színes, kéziratos térképlap426 (A3. ábra) is. A szabálytalan alakú, termékenynek minősített, erdőszerűen fásított területtől északra nagyobb kiterjedésű mocsaras vidék terült el. Ennek egy részén nyílt vízfelületű tó feküdt, amelynek szélein haltenyésztésre alkalmas, téglány alaprajzú egységeket alakítottak ki427 (A4. ábra). A fásítási, szépítési munkákat a 18. század utolsó évtizedében Boráros János428 (1755–1834) városbíró, későbbi ügyvezető helyettes polgármester szorgalmazta. Boráros javasolta egy szórakozóhely létrehozását, miután felismerte a Városliget vonzerejét. Előterjesztésének, eredményeként a városi tanács meg is bízta a felvázolt munkák elvégzésével, azonban ezek a pénzhiány miatt igen lassan haladtak. Kezdeményezésére végül 1795-ben felépült a Városerdő legnagyobb látványosságának számító vendéglő, amely kezdettől fogva kedvelt helynek számított.429 A munkák ezt követően ismét visszaestek, a költségek túllépték az engedélyezett keretet, s a város vezetősége is hátráltatta a terv megvalósulását. Komoly akadályt jelentett, hogy 1798-ban maga Boráros vonakodott kifizetni a már leszállított facsemeték ültetésének napszámbérét. Boráros 1799. április 9-én nyújtotta be jelentését a Városerdő állapotáról, a szükséges munkák akadályáról. Boráros ismét kérte a városi tanácstól az Új Városerdő tervszerű kiültetését, egy mulató- és üdülőhely kialakítását, az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosítását. Erre a tanács 1799 áprilisában bizottságot küldött ki terv és költségvetés készítése céljából. A bizottság – amelynek tagjai közé Boráros 424

Thaly 1958, 35. Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Megyery 1937, 103.; Rexa s. a., 28.; Borókay – Várbiró 1956, 39.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 31., 35., 37.; Balogh 1967, 12.; Jancsó 1967, 25.; Gombos 1974, 157.; Radó 1985, 25.; Radó 1993a, 31.; Katona 2000, 54.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7. Az ekkor kiépülő új városrész hatására németül Neustadtwald, Neustadtwäldchen néven emlegették a magyarok által csak Városerdőnek, Újvároserdőnek nevezett területet. 426 OSzK, TM 8952. 427 BFL XV.16.b.225/82. 428 Boráros Jánosról l. részletesebben jelen dokumentáció 2.2.1. fejezetét. 429 Schmall 1894a, 1.; Schmall 1899, 109.; Megyery 1937, 103.; Rexa s. a., 28.; Borókay – Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 37., 40.; Balogh 1967, 12.; Gombos 1974, 158.; Radó 1985, 25.; Tarjányi – Pesti 1992, 1.; Radó 1993a, 31.; Galavics 1999, 90.; Katona 2000, 54.; Lovas D. 2013a, 7–8.; Saly 2013, 115. A vendéglő egészen 1906-ig állt, amikor a többször átépített, bővített, de már korszerűtlen épületet lebontották, mert kedvezőtlen hátteret nyújtott volna a felállítandó Washington-szobornak. Később a vendéglő helyére épült a BNV román pavilonja (Thaly 1958, 41.). 425

71

mellett a korábban polgármesteri címétől megfosztott Hülff Móricot is beválogatták – munkája azonban feleslegessé vált, mert Boráros megnyerte ügye pártfogójának Batthyány József (1727–1799) hercegprímást.430 1799. július 1-jén a hercegprímás bérbe vette az Új Városredőt.431 A 24 évre szóló bérleti szerződés értelmében Batthyánynak nem kellett bérleti díjat fizetnie, ehelyett parkosítania kellett a területet és épületeket kellett emelnie. A város vállalta, hogy az épületeket a bérlet végén becsáron megváltja. A város mindezekért cserébe magára vállalta a Király utca folytatásában a Városligetig vezető út kiépítését, fásítását. A város egyik kereskedelmi gócpontjának számító szűk és rendezetlen Király utca a mai Lövölde térig tartott, onnan csak szőlőkkel (Vitis vinifera) határolt dűlőút vezetett a Városligetbe.432 Batthyány nagy lendülettel kezdett a munkákhoz, a terület rendezésére Rudolf Witsch (1773–1826) mérnököt kérte fel,433 aki a pesti határban végzett munkálatokra két könyvében is referenciaként hivatkozott, ezért részletesebben leírta az általa irányított munkálatokat.434 Witsch kiemelte, hogy a pesti határ fásítása, a homokos, mocsaras területen a pesti polgárok számára egy sétálóhely létesítése Batthyány József hercegprímás önzetlenségének, a közjóért vállalt szolgálatának eredménye. A hercegprímás kérésére Witsch 1799 júliusában készítette el tervét,435 amely alapján a kivitelezés közel kétezer napszámos bevonásával indult el. A mérnök a rendezésnek két fő súlypontját határozta meg. Egyrészt a jelentős kiterjedésű mocsaras terület lecsapolását emelte ki. Ennek részeként a területen 10.000 négyszögölnyi,436 egy vízi mulatságokra alkalmas csatornát (Recreation-Kanal) ástak, amely eredményeként kialakult a Városligeti-tó a két szigettel. A nyílt vízfelületű tavat az Óhegy alján eredő forrásokból táplálkozó, a Kuttó-dűlőben eredő Városligeti-patak kiszélesedésének helyén alakították ki. Ezek alapján tehát a Városligeti tó – és az Állatkerti-tó 430

Schmall 1894a, 1.; Thaly 1958, 37.; Tóth 1961, 251.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 54–55. Batthyány Józsefről l. részletesebben jelen dokumentáció 2.2.2. fejezetét. 431 Schmall 1894a, 1.; Jancsó 1967, 25.; Katona 2000, 55. Balogh tévesen írta, hogy Batthyány (Tódor) Tivadar vette bérbe a területet, hiszen ő csak megörökölte a bérleti szerződést (Balogh 1967, 12.). A város és Batthyány József között létrejött szerződés szövegét Shmall közölte (Schmall 1899, 364–366.). 432 Schmall 1894a, 1.; Thaly 1958, 34., 38.; Gombos 1974, 158.; Katona 2000, 55. 433 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Hunfalvy 1859, 50.; Schmall 1899, 109.; Thaly 1958, 38.; Rexa s. a., 28.; Tóth 1961, 251.; Gombos 1974, 158.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 89.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Saly 2013, 115.; Magyar 2013, 114. Rudolf Witschről l. részletesebben jelen dokumentáció 2.3.1. fejezetét. 434 Witsch 1808; Witsch 1809. 435 Witsch 1809, 53–54. Terve Hartleben könyvkereskedésében is fellelhető volt. Hartleben Konrád Adolf (1778–1863) a kor egyik legjelesebb könyvkereskedője és kiadója volt. Könyvesboltja a Váci utcában üzemelt és 1848 előtt a legforgalmasabb üzletek közé tartozott. Könyvkiadóként leginkább tudománynépszerűsítő műveket jelentetett meg (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hartleben_Konrád_Adolf). A terv megjelent Balla Antal várostérképén is. 436 Ez egy mintegy 36.000 m2 nagyságú területnek felel meg.

72

is – történelmi felszíni vízfolyások maradványai.437 A terület fásítása során Witsch többnyire geometrikus rend szerinti telepítéseket és útkijelöléseket végzett, s kialakította a területet határoló körsétányt, belt-walkot.438 Witsch koncepciója nyomán a Batthyány-telepítés valamennyi egyenes fasora a vendéglő felé terelte a látogatókat.439 Az egyenes utak hegemóniáját egyedül a tópartot kísérő, lágyan kanyaródó út és a belt-walk egy-egy szakasza törte meg. Witsch értékelése szerint a telepítések három év múlva már igen kedvező képet mutattak. Az akácok (Robinia sp.), nyárfák (Populus sp.), jegenyék (Populus nigra ’Italica’) szépen nőttek, s a 20 köbláb440 nagyságú ültetőgödrökbe telepített gyümölcsfák és gesztenyék (Aesculus sp.), juharok (Acer sp.), hársak (Tilia sp.) is szépen megeredetek, a gyümölcsfák már termőre fordultak. Witsch kiemelte, hogy a virágtelepítések sikere is a megfelelő talajelőkészítésen múlt, a homokot jó minőségű termőfölddel kellett keverni.441 A másik lényeges beavatkozás a terület megközelítését szolgáló, 10 öl széles, 500 öl hosszú,442 egyenes allé nyitása volt. Ennek kialakításakor el kellett egyengetni a területet szabdaló homokbuckákat is. Az utat kísérő négy fasort vadgesztenyékből (Aesculus hippocastanum) és azokat védő, gyorsan növő nyárfákból (Populus sp.) hozták létre. A homokos talajon különösen körültekintően kellett eljárni a fatelepítéseknél, ezért minden facsemetét 30 köbláb443 méretű, tápdús földdel feltöltött gödörbe ültették. Witsch tapasztalata szerint ez elegendő volt ahhoz, hogy homokos talajon is szépen megeredjenek és megmaradjanak a csemeték annak ellenére, hogy gyökérzetük a homokos rétegekbe lenyúlik.444 A Batthyány József rövid bérlete alatt bekövetkezett jelentős fejlesztés eredményeként a századfordulóra a Városerdőt már Batthyány-erdő néven emlegették.445 A 437

Borókay – Várbiró 1956, 39. Thaly 1958, 41.; Tóth 1961, 252. Ez a belt-walk a későbbi tervezések során is megmaradt, nyomvonala azonban módosult a 19. századi területlevágások miatt. Maradványa a Városliget határán ma is futó Városligeti körút (Thaly 1958, 41.), amely ma szakaszonként más-más nevet (Konrad Adenauer sétány, Ferencsik János út, Asztana út, Ocskay László út) visel. 439 Thaly 1958, 40. 440 A 20 köblábnyi ültetőgödör 0,6315 m3 nagyságú. 441 Witsch 1809, 59–60. 442 Ez átszámítva egy 18,9648 m széles, 948,24 m hosszú útnak felel meg. 443 A 30 köblábnyi ültetőgödör 0,9473 m3 nagyságú. Ez megközelíti a ma is használt – általában 1 m3 nagyságú – ültetőgödrök méretét. 444 Witsch 1809, 55. 445 Schmall 1894a, 1–2. A Batthyány-erdő elnevezés a városi iratokban és a közbeszédben egyaránt elterjedt. Az 1799 és 1800 folyamán használt elnevezés olyan téves következtetésekre sarkallta az embereket, hogy a Városligetet még a 19. század végén is Batthyány József hercegprímás adományának gondolták. Schmall Lajos több írásában is hangsúlyozta e feltételezés téves voltát hivatkozva arra, hogy Batthyány sosem volt tulajdonos, csak bérelte a területet (Schmall 1894a, 1.). 438

73

terület kiépítettsége lényegesen javult, amit egy korabeli felmérés446 (A5. ábra) is szemléletesen mutat. A Balla Antal által 1803-ban készített felmérés színezett, kéziratos térképszelvényén maga Rudolf Witsch ábrázolta a Király utca folytatásaként kialakított, a Városligetbe torkolló fásított utat és a parkosított Városerdőt.447 A Király utca meghosszabbításaként létesített út a Stolcz által kialakított széles, egyenes alléba torkollt, amely a parkon átfutva a területet két részre osztotta. A dúsabban betelepített és utakkal jobban feltárt terület az allétól dél-délkeleti irányban feküdt. A nagy allétól északra, az egykori mocsaras terület egy részén jól kivehetők a Witsch által kialakított levezető csatornák és szigetek. A Városligetnek a nagy allétól északra fekvő részén lényegesen kevesebb a feltáró út, a sétányok a tó keleti partján összpontosulnak. A felmérésen megjelenik a területet körbefutó körsétány is. Balla felmérése a terület egyes részeinek művelésére, hasznosítására vonatkozó jelölést, feliratot nem tartalmaz. A látványosan induló munkákat megakasztotta Batthyány József hercegprímás 1799. október 23-án Pozsonyban váratlanul bekövetkezett halála. A bérlet örökösére, Batthyány (Tódor) Tivadarra (1730–1812) szállt.448 A város a hercegprímás halála után példát kívánt mutatni az örökösnek, 1799. november 6-án elkezdte a tervezett út kiépítését, határozott a fasorok tavaszi létesítéséről, elkezdte annak előkésztését. Az út két oldalán fekvő területet felparcellázták és értékesítésre bocsátották. A telkekkel kapcsolatban a város szigorú előírásokat tett.449 Erre Witsch is kitér munkája ismertetésében, megemlítette, hogy a cél az volt, hogy a telket vásárló birtokosok a város kikötésének megfelelően betelepítsék telkeiket, ezzel is hozzájárulva a homokfúvások elleni küzdelemhez. Ennek ellenére Witsch a telkek értékesítését „elkótyavetyélésnek” tartotta. A Városerdő környékének kihasználásából Witsch egyedül a Rumbach Sebestyén (1775–1844) doktor által létesített fürdőt ismerte el, mert nemcsak hasznos volt a vasas vizű fürdő, de környezetét is szépen rendeztette a doktor.450 A város látva Batthyány (Tódor) Tivadar vonakodását a szerződés rá eső részének teljesítésével kapcsolatban, több ízben is emlékeztette a grófot kötelezettségeire. A 446

BFL XV.16.b.221645. Witsch 1809, 54. Witsch hivatkozott arra, hogy a Városliget rendezésére készített terve megjelent a város térképén, s ez elérhető bárki számára Hartleben könyvkereskedőnél, könyvkiadónál. 448 BQ 0910/116 3. tétel, 1.; Witsch 1809, 54.; Schmall 1899, 109.; Thaly 1958, 41.; Radó 1985, 25.; Katona 2000, 55.; Lovas D. 2013a, 7. Schmall 1799. október 28-ra datálta a halálesetet (Schmall 1894a, 2.). Batthyány (Tódor) Tivadarról l. részletesebben jelen dokumentáció 2.2.3. fejezetét. 449 Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112.; Hunfalvy 1859, 50.; Thaly 1958, 43.; Tóth 1961, 252. 450 Witsch 1809, 56.; Hunfalvy 1859, 50. Miután Rumbach gyógyhatásúnak bizonyuló vizet talált a Városliget határán, engedélyt kapott a várostól egy fürdő létesítésre. A Schams által 18 fürdőszobás, lakószobákkal és vendéglővel is rendelkező fürdőként leírt épület (Schams 1821) a Városliget és a tüzérségi szertár (Lőportár dűlő) között feküdt. A város terjeszkedésével még a nyoma is eltűnt, mivel területén át vezették a Podmaniczky utca nyomvonalát. 447

74

levelezések és üzengetések során Tivadar ígérgette, hogy folytatja a megkezdett munkákat, de semmilyen erre utaló lépést nem tett. A város vezetése ösztönzésként 1800. február 13-án kelt levelében tájékoztatta a grófot, hogy amennyiben az megvalósítja a szerződésben foglaltakat, a város márványszobrot állít az elhunyt hercegprímás emlékére a nevét viselő Batthyányerdőben.451 Tivadart azonban nem érdekelte a város fejlődése, a bérleti szerződést anyagi szempontok alapján nézte. Mivel nem bízott abban, hogy a rengeteg befektetés megtérül, leállíttatta a munkákat, s fakitermelésbe kezdett.452 A város emiatt 1805-ben elindította a bérleti szerződés felbontását. 1805. február 14-én a városi tanács felterjesztést intézett a magyar királyi udvari kamarához, hogy az erdőt földesúri jogánál fogva vissza kívánja venni, majd 1805. március 1. napjával a gróf ellen a károkozás miatt eljárást kíván indítani. 1805. február 27-i keltezéssel, 3643. szám alatt az a leirat érkezett a kamarától, hogy a város élhet jogaival. Erről 1805. március 23-án levélben értesült a gróf, de a visszaadás napját a hátráltató okok miatt csak 1805. október 1-re tűzte ki a városi tanács. A bérleti szerződés felbontásának lebonyolítására, a visszavétel felügyeletére1805. július 16-án a 3903. számú határozatával a városi tanács bizottságot hozott létre. A bizottság tagja volt Wittmesser Mátyás és Ebenhöch Antal tanácsosok, Makk Antal tiszti ügyész, Vass Jakab szószóló és Jagschütz Mátyás telekbíró. A kinevezett bizottság a kitűzött napon visszavette az erdőt, s erről az 1805. október 26-án 6048. szám alatt kelt jelentésében számolt be a városi tanácsnak. Batthyány (Tódor) Tivadar természetesen tiltakozott a visszavétel ellen, felségfolyamodással élt bérletbe való visszahelyezéséért, ezt azonban 1807. május 29-én a 4924. sz. rendeletben elutasította a magyar királyi udvari kancellária a Felség nevében, Pest megye útján. A Városligetre kötött bérleti szerződés megszűnt, a terület minden joga visszaszállt a városra.453

2.5.2. A Városliget története a 19. század első felében A sikertelen bérletet követően a Városliget fejlesztése megtorpant. A visszavételt követően a 19. század első éveiben a Városerdővel kapcsolatos szépítési munkákat Weidinger városkapitány irányította. Feltehetően ő is részt vett a fásítási munkálatok felülvizsgálatában,

451

Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 112.; Rexa 194?, 25.; Thaly 1958, 42.; Radó 1985, 25. Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 41.; Mészöly 1984, 44. 453 BQ 0910/116 3. tétel, 2.; Witsch 1809, 54.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 113.; Thaly 1958, 41–42.; Rexa s. a., 28.; Tóth 1961, 253.; Balogh 1967, 12.; Jancsó 1967, 24.; Örsi 1996, 9.; Katona 2000, 55.; Szikra 2011, 170. 452

75

amelyet a városi tanács kezdeményezett.454 Az állapotfelmérésen túl azonban a város anyagi fedezet hiányában nem tudta folytatni a szépítési, rendezési munkákat. A Városerdő fejlesztése azonban nem került le a napirendről, mert társadalmi és egészségügyi szempontból is fontosnak mutatkozott a terület megfelelő kihasználása a kedvezőtlen pesti viszonyok között. A városhatárból a szél állandóan bekavarta a port és a homokot a városba, aminek megkötésén már évtizedek óta fáradoztak több-kevesebb sikerrel.455 Pest városa szegény volt a zöldfelületekben, azonban a dinamikusan fejlődő város polgárai igényelték a terület fejlesztését, hiszen egyetlen, tágasabb sétahelyük a nehezen megközelíthető Orczy-kert volt.456 A Városliget fekvése igen kedvezőnek bizonyult – sokkal kedvezőbb volt, mint az Orczy-kerté –, mert viszonylag közel feküdt a városhoz, a Király utcán és az annak folytatásában létesített fasoron át akár gyalog is megközelíthető volt. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Városliget – hiányosságai ellenére – hamar a pesti polgárok kedvelt helyévé vált. A Városliget lassan benépesült, 1802-ben már lóversenyt szerveztek a területen, amire nagy tömegek voltak kíváncsiak. Ez volt az első, de nem az utolsó ilyen jellegű rendezvény.457 Amikor a város belső területeiről 1808-ban kitiltották a szemfényvesztőket, csepűrágókat,

vásári

komédiásokat,

kötéltáncosokat,

állatszelidítőket

és

egyéb

népmulattatókat, azok a Városliget nyugati szélén, a Városligeti fasor torkolatának szomszédságában ütöttek tábort.458 A városból kitiltott komédiások ezzel megvetették a parkon belül többször költöző mutatványos telep, a vurstli alapjait. A szórakoztatás minden formáját meghonosították a parkban, erre példa, hogy H. H. Kraskovits és emberei 1811-ben léggömbbel a levegőbe emelkedtek a park területén.459 Szintén a hely népszerűségére utal, hogy 1806-ban itt temették el a Martinovics-per védőügyvédjeként híressé vált Toporczi Horváth Jakabot (1738–1806). A tudományokat kedvelő, gazdag könyvtárral rendelkező ügyvéd végrendeletében kérte ezt, s e célra 700 forintot hagyott hátra. Horváth megszabta továbbá azt is, hogy egyszerű sírkövet állítsanak emlékére, a sírkő felirata egyetlen szó legyen: FUIT, azaz volt. A város végakarata szerint járt el, az obeliszk formájú vörösmárvány sírkövet Okenfus János kőfaragó készítette. A néhány 454

Witsch 1809, 54.; Tóth 1961, 253. Thaly 1958, 34. 456 Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 34. 457 Thaly 1958, 43.; Granasztói 2013b, 44.; Saly 2013, 115. 458 Fodor 2003, 218.; Saly 2013, 115. 459 Thaly 1958, 43. 455

76

méterre fekvő földalatti sírboltot Zitterbarth Mátyás kőműves építette téglából.460 Minden bizonnyal ez az első emlékmű a területen.461 A 19. századi elején bekövetkezett stagnálást csak József nádor (1776–1847) szerepvállalása, a Királyi Szépítő Bizottság 1808-as megalapítása változtatta meg. A Szépítő Bizottság elsődleges célja a város szabályozási és szépítési tervének elkészítése és a munkák végrehajtásának ellenőrzése volt, hatásköre kiterjedt a Városerdőre is, foglalkozott annak sorsával.462 Annak ellenére, hogy József nádor ellenezte a városon belüli fásítást – véleménye szerint szép és egészséges fát nevelni és a fásítást városon belül fenntartani igen nehéz feladat –, felismerte, hogy városszépítési és egészségügyi szempontból is fontos a növényzet jelenléte. A nádor felismerte, hogy a parkok önérzetfokozó, a nemzeti érzést erősítő és fejlesztő hatásúak, s látta a Városliget iránti igényt is. Ez ösztönözte a városiak üdülőhelyének, a Városligetnek a fejlesztésére. Az eredeti elképzelés alapján hat év alatt kívánták rendezni a mintegy 116 ha nagyságú területet.463 A Szépítő Bizottság figyelembe vette, hogy már történt fatelepítés a homok megkötésére, valamint tettek lépéseket a mocsár lecsapolására, a tóvá szélesített patakmeder szabályozására is. A Szépítő Bizottság ezeket a megkezdett munkálatokat folytatta, első lépésként a Stolcz és Witsch által kezdett telepítéseket egészítették ki, amivel a futóhomokos területeket kívánták megkötni. Ezek a munkák azonban nem egységes koncepció alapján történetek, a kialakult állapot fenntartása a rengeteg befektetett pénz mellett is kevés eredményt hozott és gazdaságtalan volt.464

460

Schmall 1894a, 4.; S. a. 1806, 409–410.; Gerlai 1909, 752–753.; História 1928, 46.; Thaly 1958, 44.; Tarjányi – Pesti 1992, 7. A temetést 1806. december 14-én tartották. A város a sírboltért 190 forintot fizetett Zitterbarthnak, a sírkőért 150 forintot Okenfusnak, a megmaradt 360 forint a városi pénztárba került. A sírkövet a Millenniumi Kiállítás miatt elmozdították helyéről, s az útrendezések miatt eredeti helyére nem tudták visszahelyezni. A főváros 1928-ban felújította a sírkövet, amelyre rávésette a FUIT szó magyarázatát is, majd 1995-ben Herminamező Polgári Köre felkutatta a sírkamrát és a sérült sírkövet Antal Sándor kőfaragó mesterrel újrafaragtatta (História 1928, 46.; Fodor 2003, 60., 95.). 461 A sírkő egyszerű felirata miatt a 19. század végére teljesen feledésbe ment, ki nyugszik a Városligetben, s mindenféle mendemondák kaptak szárnyra. Az egyik szóbeszéd szerint egy meghasonlott, szerelmi csalódástól életunttá vált magyar költő sírhelye volt. A másik elbeszélés szerint egy magyar főúr egy csodaszép magyar grófkisasszony iránt érzett vonzalmának kisiklása miatt véget vetett életének, s az öngyilkos főúr sírját jelölte az obeliszk (Schmall 1894a, 4.; Gerlai 1909, 752.). Schmall Lajos ezek eloszlatására törekedve hangsúlyozta, hogy T. Horváth Jakab nyughelye az (Schmall 1894a, 4.). 462 Alt 1845, 55.; Hunfalvy 1859, 51.; Schmall 1894a, 2.; Schmall 1899, 114.; Thaly 1958, 44.; Gombos 1974, 158–159.; Mészöly 1984, 44.; Katona 2000, 55.; Magyar 2013, 89. József nádorról részletesebben l. jelen dokumentáció 2.2.4. fejezetét, a Királyi Szépítő Bizottságról részletesebben l. jelen dokumentáció 2.2.5. fejezetét. 463 Borókay – Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 49.; Podmaniczky 1984, 21. 464 Thaly 1958, 47., 49.; Gombos 1974, 159.

77

A mintegy 116 ha465 területű Városliget jelentős részén mezőgazdasági, halgazdálkodási tevékenységet folytattak, a bérleti díj azonban elenyészőnek bizonyult. Lipszky János 1810-ben kiadott rézmetszetes térképén466 (A6. ábra) nemcsak a Városliget szerkezete, fásított foltjai, 19 kisebb-nagyobb épülete és építménye, valamint úthálózati elemei jelennek meg, de az ábrázolási mód utal a mezőgazdaságilag hasznosított táblákra is. A térképen látszik a Király utca folytatásában kiépített, négysoros fasorral kísért út, amelynek kétoldalán a felparcellázott telkek mindegyikén valamilyen dísz- vagy haszonkertet hoztak létre. A díszkertek zöme már irreguláris stílusú, a geometrikus elemek – pl. allék, csillagsétánnyal feltárt boszkék – mellett a tájképi stílusra utaló „szabálytalan” elemek – pl. íves nyomvonalú utak – is megjelentek. A Városligeti fasor a park területén hatsorossá bővülve folytatódott. Az út tengelyében állt a Boráros János kezdeményezésére épített, „U” alaprajzú városi nagyvendéglő, amelynek vonzáskörzetében két kisebb, téglány alaprajzú építmény helyezkedett el. A vendéglő nyugati homlokzata előtt félköríves terasz jelent meg, szárnyai kelet felé nyúltak. A Városliget délnyugati részét a vendéglőtől kifutó, a Witsch-féle telepítésekből származó lúdlábsétányok tárták fel, amelyek a délnyugati részen az irreguláris stílusra jellemző íves úthálózattal kerültek „fellazításra”. Az irreguláris kertrészben több kisebb épület is állt, ezek minden bizonnyal vendéglátóhelyek, kisebb pavilonok lehettek. A Városligetnek ettől kelet-északkelet felé eső részét gazdaságilag hasznosították. A fasorokkal kísért belt-walkon belül fekvő terület kisebb táblákra osztva mezőgazdasági művelés alatt állt. A terület északnyugati szélén kis épület állt, ami nagy valószínűséggel a szántók őrzésére szolgáló csőszház lehetett. A terület keleti határán szőlőtelepítés terülhetett el, a szőlő és a vendéglő közötti területet rétként, legelőként hasznosították. A szőlőt – amely gondozatlan volt és a városi tanács terhére volt – 1813-ban Joseph Steiner (?–?) pesti kertészmester szerette volna megvásárolni, s a szőlő kiirtása után a területet jegenyenyárral betelepíteni.467 Az egykori mocsaras terület délnyugati részét már nyílt vízfelületű kis tó foglalta el, az ebből kiinduló csatorna ölelte körül a Witsch-által kialakított két szigetet. A szigeteken fekvő fás ligeteket íves úthálózat tárta fel. A kisebb déli és a nagyobb északi szigetre is két-két kisebb híd vezetett, a szigeteken pavilonok álltak. A vízrendszert, szigeteket fasorral szegett utak kísérték. A térképen megjelent a tavat tápláló vízfolyás is, amely csak a Városliget területén, az irreguláris kertrész szélén lépett a felszínre. A délnyugatról északkelet felé futó egyenes 465

Borókay – Várbiró 1956, 39. OSzK, TR 3031. 467 Kulcsár 2016, s. p. Steiner kérvényét minden bizonnyal a Városliget már ekkor tervbe vett rendezése miatt elutasították, mert nem ismert adat a szőlő kiirtásáról és a tervezett fatelepítés végrehajtásáról. 466

78

csatornával párhuzamosan markáns fasorokat telepítettek, a fasorok és a csatorna közötti sávot erdőszerűen fásították. A csatorna egy, a Városligetet nyugat-keleti irányban átszelő nagy alléval párhuzamosan futó másik csatornába futott. A Városliget északi részén a fatelepítés sokkal jelentéktelenebb, a terület rétként, legelőként volt hasznosítva. Annak ellenére, hogy Lipszky térképe a város egészét tekintve meglehetősen pontosnak tekinthető, a Városliget esetében számos megkérdőjelezhető része van. Többek között ilyen a nagyvendéglő, mert az nem pontosan a fasor folytatásában állt, hanem attól kissé északra, tájolása is eltért a térképen ábrázolttól. A térképről hiányzik a Városligeti fasor folytatásában a park egész területén átvezetett markáns fasor, ami nemcsak Balla Antal felmérésén (A5. ábra), de számos későbbi térképen, felmérésen is megjelent a 19. század közepéig. Szintén megkérdőjelezhető a nagyobb sziget délnyugati csücskénél, a mocsaras területre jelölt kisebb fás folttal övezett épület megléte, ahogyan a mocsártól nyugatra fekvő magaslati pont is kétkedésre ad okot. Ez az öt úttal feltárt kilátódomb a Városliget keleti határában feküdt, ahogy azt számos más felmérés, térkép (A14–A15., A26. ábra) is rögzítette. Ezek a pontatlanságok, hiányok arra engednek következtetni, hogy Lipszky felmérése a Városliget területére vonatkozóan nem tekinthető hiteles, pontos forrásnak. A Lipszky-féle térkép (A6. ábra) mezőgazdasági művelésre utaló jelöléseit igazolja a Degen Jakab (1760 körül – 1823 után) városi mérnök által készített felmérés468 (A9. ábra). Ez a színezett kéziratos felmérés lényegesen sematikusabb, de a főbb szerkezeti elemek megjelennek rajta. A Városligeti fasor menti telkek és tágabb környezetük szőlőskert (Weingaerten) felirat alatt szerepelnek, kialakításukra semmilyen egyéb jelölés nem utal. A Városliget délnyugati széléhez csatlakozó, téglány alaprajzú tér az egyszerű szántó (Ackre) feliratot viseli. A Városligeten belüli épületeket csak utólag rajzolták fel ceruzával a felmérésre. A városligeti nagyvendéglő elhelyezése és tájolása helytálló. Ettől enyhén keletre, a Városligeti fasor folytatásában futó nagy allé déli oldalán álló téglány alaprajzú épület mellett már jelölték a Városligetben létesített első faiskola (Baumschule) területét. A vízrendszer alapvető elemei a Lipszky-féle ábrázolásnak (A6. ábra) megfelelően kerültek rögzítésre. A kisebb és nagyobb szigetre vezetően is két-két hidat jelölt a városi mérnök, s feltüntette a szigetektől nyugatra fekvő nagyobb kiterjedésű mocsaras részt is, ahogyan a Városliget délnyugati részéből északkelet felé futó nagy csatornát és az arra nagyjából merőleges csatornát is. A Városliget keleti határán megjelent a szőlős ábrázolása, ahogyan utólagosan néhány utat is berajzoltak. A felmérés újdonsága, hogy megjelent a Városliget 468

BFL XV.17.b.311 SzB 875.

79

keleti határán a mai Hermina út szabályozási vonala és a déli határon a mai Ajtósi Dürer sor szabályozási vonala. A két utca lehatárolta azt a területet, amely a mezőgazdasági művelésű parcelláktól délkeletre feküdt, s csak az utak kijelölésének következtében került a Városligethez. A Városliget bevételi forrásai közül kiemelkedett a városligeti nagyvendéglő, amely a Városligeti fasor folytatásában futó, a parkot átszelő allé északi oldalán állt. A 18. század legvégén emelt vendéglőt 1811-ben Pollack Mihály (1773–1855) tervei469 (A7–A8. ábra) alapján átalakították, kibővítették. Az eredeti épület a bővítés eredményeként a nagyvendéglő jobb oldali oldalszárnyává alakult. Ehhez kapcsolódott az előreugró, négy dór oszloppal alakított, timpanonnal lezárt portikusz, amelynek másik oldalára tükrözték a régi épület adta oldalszárnyat. A földszintes épületbe (A139–A141. ábra) a főhomlokzaton három bejárat nyílt, egy a középtengelyben, egy-egy pedig az oldalszárnyak közepén. A klasszicista épület környezete a korabeli ábrázolások (A139–A141. ábra) alapján ligetes kialakítású volt. A nagyvendéglőt a város Ignaz Kleisnernek (?–?) adta bérbe az 1813 és 1815 közötti időszakra évi 1.300 forintért. A bérlet azonban nem bizonyult tartósnak, Kleisner fizetésképtelensége és a vendégek elégedetlensége miatt a város új bérlőt keresett. Annak ellenére, hogy többen is pályáztak a vendéglő üzemeltetésére, annak bérletét nyilvános árverés nélkül Christian Wilhelm Thekusch (Tekusch) (?–?) evangélikus kereskedő nyerte el.470 Tekusch 1819. április 1. napjáig kapta meg a bérletet sör- és bormérési engedéllyel. Kötelezettségei között előírták a vendéglő megkezdett mázolási munkáinak befejezését, a kedves és színvonalas kiszolgálást, továbbá a vendéglő környékének locsolását. Utóbbira azért volt szükség, hogy a nagy homok és por kavargását megakadályozzák, s így kellemessebbé tegyék az arra sétálók időtöltését.471 A Városliget bérbe adott területei között igen fontosak voltak a csatornák. A 19. század első évtizedében még mindig csak a Városliget délnyugati részét használták a sétálni, kikapcsolódni vágyók, a mocsaras részeken a gazdasági tevékenység volt a domináns. A Witsch által kialakított két sziget körüli mocsaras vizeket egyenes csatornák vezették el, s az áradások ellen gátakkal védekeztek. Ezeket a csatornákat – mint halászterületet – a város bérbe adta 1809. január 1. napjától 10 évre a pesti halászcéh céhmesterének, Rottenbiller 469

BFL XV.17.b.311 SzB 550a; BFL XV.17.b.311 SzB 550b. Kulcsár 2016, s. p. Tekusch 1818-ban a Városliget létesítését támogató felhívás adakozói között is szerepelt, 25 forint adományt tett 1818-ban (BFL IV.1207 SzB 04186). Az adományozók listáját l. jelen dokumentáció 10.1. fejezetében. 471 Kulcsár 2016, s. p. 470

80

Fülöpnek (1765–1834) és Grossinger Lipótnak (?–?).472 A halászat sikerességét erősen befolyásolta a területen végzett tőzegásás, ami miatt elvezették a mocsár vizét, így szárazabb időszakokban a halászterület is kiszáradt, elpusztult a telepített halállomány. A másik negatív tényező a gátak átvágása volt. A víz szabad, de irányított áramlásához átvágtak egy-egy gátszakaszt, ami miatt a halállomány egy része is rendszeresen odalett. Ezekre a tényekre hivatkozva a két bérlő 1815-ben kezdeményezte bérletük újabb 10 évvel történő meghosszabbítását, mondván a hátralévő három év kevés az elpusztult, elúszott halállomány szakszerű pótlására. Kérvényükhöz csatolták az érintett terület helyszínrajzát is (A10. ábra). A helyszínrajz a Városliget mocsaras részeit ábrázolja közvetlen környezetükkel. A nagyvendéglő (Wirtshaus) a jól ismert formájában, helyes tájolással szerepel a felmérésen. Ettől északnyugatra egy centrális alaprajzú épület jelenik meg a felmérésen. Az északkeleti homlokzaton kis beugróval bővített, nyolcszög alaprajzú épület körhintaként (Ringelspiel) üzemelt, e körül telepedtek meg a városból kitiltott mutatványosok. A nagyvendéglőtől északkeletre egy kutat (Brun) is feltüntet a felmérés. A mocsaras terület (Morast) központi elemei a szigetek, a kisebb déli szigetre egy ácsolt szerkezetű híd vezetett. A szigetek körüli mocsaras részeket gátak és csatornák szabdalták kisebb területekre. A bérlők feladata volt ezeknek a karbantartása, a csatornák tisztítása. A bérlők 1815-ben nemcsak bérletük újabb 10 évre történő meghosszabbításáért folyamodtak a városi tanácshoz, hanem a bérelt terület kibővítéséért is. Mivel ekkor már folyamatban volt a Városliget rendezésére kiírt tervpályázat, a város vezetése nem támogatta a bérlők kérvényét.473 A Városliget bejáratánál megtelepedett mutatványostelep fejlődésében mérföldkő volt 1814. Ekkor a bécsi kémikus, Johann Mahliard (?–?) tűzijátéktér létesítésének igényével folyamodott a városi tanácshoz.474 A tanács a Városliget bejáratától balra három holdnyi területet475 kívánt e célra bérbe adni a Mahliard által kínál 40 forint helyett 100 forintért. Előírták továbbá, hogy a területet a körhintától és a nagyvendéglőtől megfelelő távolságban kell kijelölni és a tűzijátékteret kettős kerítéssel és fákkal kell keríteni. Az engedély kiadását először a rendezési terv elkészültéhez kötötték, majd eltekintettek attól.476 A Városliget rendezését a Szépítő Bizottság már megalakulásakor napirendre tűzte, de az érdemi lépésekre az 1810-es évekig kellett várni. József nádor ekkorra felismerte, hogy

472

Kulcsár 2016, s. p. Kulcsár 2016, s. p. 474 Kulcsár 2016, s. p. Mahliard a bécsi példa alapján kívánta meghonosítani Pesten a tűzijátékot. Példaadója a bécsi pirotechnikus, Johann Georg Stuwer (Johannes Stubenrauch, 1732–1802) volt. 475 Három kataszteri hold 1,7280 ha területnek, három magyar hold 1,2960 ha területnek felel meg. 476 Kulcsár 2016, s. p. 473

81

a Városliget rendezésére, szépítésére tett lépések nem elégségesek, ezért szorgalmazta egy díjazással járó nyílt tervpályázat kiírását. A pályázati felhívás a Vereinigte Ofner–Pester Zeitung 1813. évi 5. számában jelent meg.477 Az 1813. január 17-én nyomtatásban megjelent kiírás megfogalmazása szerint a Városerdőnek nevezett terület rendezésére a Szépítő Bizottság olyan tervet vár, amely a városlakók minden osztálya számára megfelelő, hasznos és kellemes mulatóhelyet létesít. A pályázati anyagok kidolgozására szűk két hónapot adtak, a leadás határidejét 1813. március 10. napjában határozták meg. A díjazás is ismertetésre került, az első helyezett számára 200 aranyat, a második részére 150 aranyat, a harmadik számára 100 aranyat kívántak megítélni. A felhívás kitért arra, hogy a terület helyszínrajza és a különböző vizsgálatok, mint a talajvizsgálat, elérhetőek a pályázók számára. A pályázati anyagot Bécsben Kinnerernél a Harrach-házban és Pesten az Ürményi-házban egyaránt meg lehetett tekinteni.478 A pályázatra számos szakember jelentkezett,479 de csak három pályamű maradt fenn. Ezek színvonala, kidolgozottsága, stílusa igen vegyes. Az első fennmaradt munka egy színezett kéziratos tervlap480 (A11. ábra), amely címe szerint a már véghezvitt és tervezett telepítéseket is ábrázolja. A meglévő adottságok mellé halványan rajzolta be a terv készítője a tervezett elemeket, s minden elemet, területet számmal vagy betűvel jelölt.481 A terv alapján a Városliget változatlanul a Király utca folytatásában kiépített fasoron át volt megközelíthető, s az allé a park területén átfutó része is megmaradó elemként jelent meg. A terven jól látható, hogy a meglévő növénytelepítések az allétól délnyugatra összpontosultak, ezen a részen a tervező lényeges változtatást nem is szerepeltetett. A terület úthálózatából csak a Városligeti fasor és a park találkozásához futó sétányt és a faiskola keleti oldalához kifutó sétányt ábrázolta a tervező. Feltüntetésre kerültek az egyenes sétányok déli végeit fellazító íves útszakaszok is. A terven szerepelnek a vendéglő környékéről kifutó sétányok, amelyek mindegyikét fasorok kísérik. Ezen a területen a meglévő növényzet ábrázolása sematikusnak tűnik, leginkább a meglévő fás foltok érzékeltetésére, a fasorok jelenlétének hangsúlyozására törekszik. A park nyugati határa mentén fekvő sétány keleti oldalát kísérő facsoport esetében megadásra került, hogy azt nyárfák alkotják. 477

Preisaufgabe 1813, 47.; Thaly 1958, 49.; Balogh 1967, 12.; Gombos 1974, 159. Preisaufgabe 1813, 47. A pesti Ürményi-ház a mai Erzsébet téren állt. 479 Gombos 1974, 159. 480 MNL MOL S70 No. 2. 481 A számok és betűk feloldását tartalmazó jelkulcs vagy tervleírás nem ismert, lappang vagy az évek során megsemmisült, elveszett. Ennek következtében az egyes jelek jelentésére csak a tervlap alapján lehet következtetni. 478

82

A nagyvendéglőtől északra, a körhintától keletre eső, a tópartig nyúló területen a terv egy szabályos úthálózattal feltárt kertrészt mutat. Az észak-déli irányú utak egymással párhuzamosak, ezeket a terület északkeleti sarkából kiinduló két sétány keresztezi. A ferdesétányok közül az egyik a körhintához, a másik a vendéglőhöz vezet. A körhintát és a vendéglő keleti sarkát egy további sétány köti össze. Az utakkal sűrűn feltárt kertrésztől nyugatra szabályosan telepített facsoport kapott helyet. A park területére belépő allé északi oldalán szépen kivehető a fasorral elkerített tűzijátéktér (Feuerwerks Platz) is. Ezek az elemek változatlan formában megjelennek egy másik fennmaradt terven (A13. ábra), így ezek egészen bizonyosan meglévő elemek voltak. A vendéglő melletti, már korábban is ábrázolt kút mellett a terv a faiskola szomszédságában egy másik kutat jelölt. A terület vízhálózatában lényeges változás nem figyelhető meg. A terven megjelenik a park délnyugati részéből kiinduló, fasorral kísért csatorna, amely becsatlakozik a nagy alléval párhuzamosan futó csatornába. A mocsaras terület kiterjedése a szigetek körül változatlan, ezen túl a terv újabb jelentékeny kiterjedésű vizes részeket tüntet fel a kisebb szigettől keletre. A kis szigetre a déli oldalon álló fahíd vezetett, a nagyobb szigetre a keleti oldalon vezetett két pallós átjáró. Szintén pallós átjárók vezettek át a csatornákon az utak nyomvonalában. Az északi nagy szigeten a terv két épületet jelölt a sziget északnyugati részébe, míg a déli kis szigetre épületet nem tervezett az alkotó. A kis sziget egészén egy igen intenzív új telepítés került ábrázolásra, amelyet a tájképi kertekre jellemző íves úthálózattal tárt fel a tervező. A mocsaras terület délnyugati részében a korábbi felmérésekről, térképről (A4., A10. ábra) ismert formában megjelent a két, szabályos téglány alaprajzú mederrész, amelyek haltenyésztési célokat szolgáltak. A terv jelentős változásokat az addig be nem telepített, gazdaságilag hasznosított részek rendezésében hozott. A gazdaságilag hasznosított területekből egyedül a nagy allé keleti végénél elhelyezkedő szőlőskert (Weingarten) maradt meg. A mai Hermina út és a mai Ajtósi Dürer sor által határolt rész esetében az egyenes utak által kijelölt kisebb belső kertrészeket már íves úthálózattal kívánta a tervező feltárni. Ezen a részen helyezkedett el Toporczi Horváth Jakab síremléke, amit egy kisebb íves út lezárásába komponált bele a terv készítője. A terven a Városliget északi, északkeleti részeit geometrikus úthálózat tárja fel, amelynek egyik csomópontja a park keleti határa melletti magaslaton álló csőszház körüli teresedés, a másik a park nyugati határa mellé tervezett épület körüli teresedés. Utóbbi épület közvetlen közelében egy babszem alakú vízfelület is megjelenik. A tervező halványan behúzta és feliratozta a szerkezetet uraló és formáló látványtengelyeket. Az északi,

83

északkeleti újonnan telepítendő részekre vonatkozó terv esetében a barokkra jellemző egyenes utak dominálnak. Az épületektől legyező formában szétfutó utak, látványtengelyek határozzák meg a létesítendő park stílusát, az ide tervezett növénytelepítések nem kerültek ábrázolásra. A terv egészén a barokk szerkezeti elemek uralkodnak, a tájképi jellegű elemek – pl. íves vezetésű utak – csak kisebb kertrészekben jelentek meg. A terv alapvetően változatlan formában kívánta megőrizni a meglévő elemeket, utakat, épületeket, növénycsoportokat, az újonnan parkosítandó részek esetében barokk és tájképi elemeket egyaránt felvonultatott, így összességében egy irreguláris kert létesítésére tett javaslatot a terv ismeretlen készítője. A másik fennmaradt terv482 (A12. ábra) egy kiforrott, egységes, érett tájképi stílusú kert létesítésére kínált lehetőséget. A színezett, kéziratos tervlap felső keretében a PL betűcsoport olvasható, ami a terv kvalitásával együtt Peter Joseph Lennét483 (1789–1866) sejteti a terv készítőjeként. A klasszikus tájképi kertek stílusában készült terven a lágy ívekkel vezetett utak, oldott növénycsoportok, a tisztások és ligetek egymásba folyó rendszere dominál. A terven a park főbejárata a Városligeti fasor folytatásában helyezkedik el, ami valójában egy oldottabb, kissé szabálytalan formájú rondó. A rondó belső tere kisebb facsoportokkal, szoliter fákkal tagolt gyepes tér. A rondóból északra és délre kifutó utak a belt-walk nyugati szakaszát alkotják. A rondóból keletre induló út lágy ívekkel kanyarogva kétfelé ágazva tárja fel a kert belső szerkezetét. A terv látványos eleme a vízrendszer. A korábbi mocsaras terület helyén szabálytalan alakú, nagy tó jelenik meg, amelynek keleti határán a korábbi két szigetből egy földnyelvvel összekötött, tagolt partvonalú, elnyújtott sziget jelenik meg. A szigetnek csak a déli részén – az egykori kis szigeten területén – került úthálózat kijelölésre, területét nagy tisztások és kisebb clumpok uralják. A tó levezető csatornája a park területén még egyszer kiszélesedik, egyfajta elnyújtott öblöt alkot, ennek következtében a tó a korszakban olyannyira kedvelt szerpentin alakot veszi fel. A park határán a megfelelő zárást csak néhány helyen áttört, masszívabb növénysávval biztosította a tervező. A növényekből alkotott térfalat a park nyugati oldalán, a város felé egy kettős fasor 482

MNL MOL S70 No. 3. Peter Joseph Lenné (1789–1866) a korszak ismert és elismert német tájépítésze. Lenné Bonnban született nagymúltú udvarikertész-család gyermekeként. Alaptanulmányait 1809-ben Brühlben fejezte be, majd Párizsba utazott, ahol főleg botanikát és építészetet tanult. 1812-ben már Bécsben dolgozott, Schönbrunn után Laxenburgban volt kertész, ő felelt a kert átalakításáért. 1816-ban kezdte meg munkáját Potsdamban. A potsdami kertek mellett az ő terve nyomán alakították ki a berlini Tiergartent a Brandenburgi-kapu mögött, valamint Charlottenburg tájképi kertjét is. Jelentősek voltak tájalakítási, tájszépítési munkái is. 1824-ben Magdeburgban népkertet tervezett, a tervezés során támaszkodott az 1822-es angliai útján látottakra, s alternatívát kívánt kínálni az általa bírált szigetországi népkertekre. Nagyvonalú csoport- és térformálása, terepfelületeinek modellálása és rajzstílusa erősen hasonlít Sckell stílusára. Lenné kerttervein az épületek környezetében már megjelentek a geometrikus elemek is (http://kulturporta9l-west-ost.eu/biographien/lenne-peter-joseph-2; Buttlar 1999, 203– 209., 211–212., 214–216., 218–220, 226., 234.). 483

84

tovább erősítette. A klasszikus tájképi kertek jellemző eleme a szépségvonal, ez az elnyújtott „S” alakú útszakasz a terven is jól azonosítható a belt-walk északnyugati szakaszaként. Szintén kedvelt elem volt a szőlővel betelepített kilátódomb, ami a minden bizonnyal Lenné által készített terven a már meglévő szőlőskert helyén, organikus formában jelenik meg. A terv teljes mértékben szakított a korábbi, még a barokkra jellemző szabályos fasorokkal, egyenes utakkal. A terv felszámolta a Városligeti fasor folytatásában a parkot átszelő nagy allét, a faiskolát, a központi helyen emelt épületeket – pl. nagyvendéglő, körhinta, faiskola melletti épület – , a tűzijátékteret, a kutakat, a központból kifutó egyenes sétányokat. A terv alapján egyetlen nagyobb épület kapott volna helyet a parkban, annak déli széléhez közel. Az itt jelölt épület alaprajzában nagyban hasonlít a város által emelt nagyvendéglőére, ezért elképzelhető, hogy annak áttelepítésével, újbóli felépítésével számolt a terv. A Lennének tulajdonított kertterv teljes egészében újragondolta a Városliget szerkezetét és szerepét, szakított a széttagolt, egymás mellett létező kertrészekkel, a korábbi fejlesztésekből származó barokkos elemekkel, geometrikus úthálózattal. A terv egy nagyszabású, klasszikus tájképi kert kialakítását irányozta elő. A harmadik fennmaradt pályamunka merőben eltér az előző két munkától. A színes, kéziratos terv484 (A13. ábra)

egy elaprózott, felszabdalt, a meglévő barokkos elemeket

tájképies elemekkel vegyítő, irreguláris kert koncepcióját tartalmazza. A terv a mai Városligeti fasor folytatásában futó nagy allét változatlan formában megőrizte, a többi allét kisebb átalakításokkal – ezek többnyire enyhe íveket kaptak – szintén megtartotta. A terv változatlan formában megőrizte a mocsaras tavat tápláló, délnyugatról felfutó csatornát a kapcsolódó csatornaszakaszokkal, illetve ezeket kacskaringósan vezetett, a park egészét behálózó csatornákkal egészítette ki. A csatornák kiszélesítésével több kisebb nyílt vízfelületet, tavacskát alakított ki. A nagy mocsaras területet a terv kiszárított rétként kívánta hasznosítani, nyílt vízfelület csak a két sziget közötti, az egykori halászathoz használt gát által határolt területen, valamint a nyugati, haltenyésztésre használt, téglány alaprajzú mederszakaszban jelent meg. A terv a meglévő növénytelepítéseket – amiket sötétzöld foltok jelölnek – változatlan formában megtartotta –, az új telepítéseket – amiket világoszöld alapon sötéttel pöttyözött foltok jelölnek – elaprózta a sűrű úthálózattal. A terven megjelenik a nagyvendéglőtől északra, a körhintától keletre a tóig terjedő szakaszon a jellegzetes, geometrikus úthálózattal feltárt terület, amely egy másik terven (A11. ábra) azonos formában szerepel, így ez egészen biztosan meglévő elem volt. Szintén meglévő elem volt az ettől 484

MNL MOL S70 No. 4.

85

nyugatra fekvő szabályos telepítés, illetve az attól nyugatra fekvő, kettős fasorral kerített tűzijátéktér. Ezeket az elemeket a terv változatlan formában kívánta megtartani. A terv érdekességei a nagy felületeken alkalmazott virágágyak, amelyek köré kisebb kertrészeket épített a tervező. Az úthálózat új szakaszain sok a szerpentin, a labirintusjellegű elem. A terv nem számolta fel teljesen a mezőgazdasági tevékenységet sem a Városliget területén, a délkeleti részen szabályos táblákra osztott szántó jellegű terület jelenik meg a terven. Az északnyugati és déli részen szintén a szabályos elrendezés utal a mezőgazdasági hasznosításra, ezeken a részeken talán szőlő vagy gyümölcsös kialakítására tett javaslatot a tervező. A meglévő épületek – nagyvendéglő, körhinta, csőszház stb. – mellett több tucat kisebb épület, építmény is helyet kapott. Ezek funkciója, felépítménye a tervről nem derül ki.485 A terv elaprózott, nem mutat egységes koncepciót, a tervezett szerkezet kaotikus. A pályázatot kiíró Szépítő Bizottság az eredeti elképzelésével szemben nem hirdetett győztest, nem ítélte oda a pályaművek legjobbjaira szánt díjakat. Ennek oka ismeretlen, csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. Talán az igen kiforrott, érett Lenné-tervet (A12. ábra) szerették volna megvalósítani, azonban a pályázat kiírásakor még Laxenburgban dolgozó szakember időközben Potsdamba költözött. Talán őt kívánták megnyerni a munkára, s ez indokolhatja, hogy csak a végleges visszautasítás hatására, közvetlenül Lenné költözése után határoztak a Városliget rendezési tervéről. A kivitelezésre Heinrich Nebbien (1778–1841) tervét486 (A14–A25. ábra) fogadták el.487 A könyvbe kötött tervismertetővel, költségvetéssel, részlettervekkel és látványtervekkel ellátott terv (A14–A25. ábra) 1816-ban készült, előzménye nem ismert. Ez már önmagában is okot ad a kétkedésre, hogy Nebbien indult-e az eredeti tervpályázaton vagy egy későbbi, közvetlen megbízás során nyerte el a munkát. Utóbbi feltételezést látszik alátámasztani az a tény, hogy Nebbien terve ismertetőjében az általa legfontosabbnak ítélt Népcsarnok (Volkshalle) részlettervét nem készítette el, s ezt időhiánnyal indokolta,488 ami csak abban az esetben fogadható el, ha nem 1813 óta dolgozott tervén, hanem a fedlapon feltüntetettnek megfelelően csak 1816-ban alkotta meg azt. Heinrich Nebbien Magyarország Népkertjét kívánta megvalósítani, tervét 1816-ban nyújtotta be a Királyi Szépítő Bizottságnak Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey 485

A tervhez kapcsolódó, a terven látható jelöléseket feloldó jelkulcs, irat nem ismert, lappang vagy az évek során elveszett, megsemmisült. 486 Nebbien könyvbe kötött munkáját a BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteménye őrzi a 66.165 ltsz. alatt. 487 Thaly 1958, 44., 49.; Gombos 1974, 159.; Mészöly 1984, 44.; Radó 1985, 25.; Örsi 1996, 9.; Jámbor 1998, 44.; Galavics 1999, 77, 88.; Szikra 2011, 170.; Lovas D. 2013a, 7.; Magyar 2013, 102.; Jámbor 2015a, 48-49. 488 Nebbien 1816.

86

Stadt Pesth, azaz Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában címmel.489 A német szakember tervében és tervismertetésében a magyarok nemzeti öntudatára, a kötelező tradíciókra épített. Jelmondata Qui fait aimer les champs, fait aimer la vertu, vagyis aki megszeretteti a természetet, az az erényt szeretteti meg.490 Nebbien terjedelmes bevezetőt írt tervéhez sok francia versrészlettel. Értekezett a kertművészetről, a kertész szerepéről. A művészeteket két csoportra bontotta, a szobán belüli és a szobán kívüli művészeteket különítette el. Álláspontja szerint az utóbbiakhoz tartozik a kertművészet és az építőművészet, amelyek földhöz kötött művészetek. Álláspontja szerint a kertművészet a legkevésbé sem mondható könnyűnek, mert ez az egyetlen olyan művészet, amely nem holt anyaggal, hanem élővel dolgozik.491 Ez az állítása munkája bonyolultságát, az ahhoz szükséges szaktudás elismerését ösztönzi. Nebbien röviden összefoglalta a kertművészet történetét, és kihangsúlyozta, hogy ezidáig nem létesült igazi népkert. Állításának igazolására felsorolja, hogy a Prater, az Augarten, a St. James Park és Hyde Park, a Linden és a Tiergarten, a Tuilleriák, a hamburgi Jungferstieg, az Eldorado Madridban és a többi, közparknak tekintett létesítmény csak szükségletből és kényszerből jött létre.492 Nebbien csak a bevezetője végén tért át a Városerdő állapotának ismertetésére. Helyszíni felmérésén (A14. ábra) a valóságnak megfelelően ábrázolta az általa „nyers, formátlan, értelmetlen és visszataszító” állapotokat.493 Ismertette a mocsaras, eliszaposodott, elhanyagolt terület általa végzett vizsgálatainak eredményét. A területet homoksivatagnak titulálta, amelyen nagy terjedelmű mocsár és forrásbő mező terül el. Megállapítása szerint a tavat talajvíz táplálja, nem külső vízforrás. Helyszíni mintavételezéseket folytatott a talajminőség megállapításához, felmérést készített a terület növényállományáról, amelyben a cserjékre és fákra egyaránt kitért a korábban – tehát Witsch munkájának eredményeként létrejött – angol ízléssel alakított tisztások és fasorok mellett. A növényállománnyal kapcsolatban az ezüstfák és égerek néhány példányát emelte ki, illetve hangsúlyozta, hogy a rossz ízléssel, tudatlansággal alakított területet egyenes fasorok, spalírok tagolják. Véleménye szerint a helyszín adottságai alapvetően jók, de borzasztó állapotok uralkodnak a mintegy 116

489

Nebbien 1816. Nebbien 1816, Gombos 1974, 160., 174. Nebbien tervének eddigi legrészletesebb ismertetését Dorothee Nehring publikálta, l. Nehring 1983. és Nehring 1985. 491 Thaly 1958, 50.; Gombos 1974, 161. 492 Thaly 1958, 50.; Gombos 1974, 161. 493 Gombos 1974, 161. 490

87

ha kiterjedésű területen.494 Nebbien kiemelte, hogy terve elkészítésekor műszaki adatok nem álltak rendelkezésére, csak helyszíni megállapításaira tudott támaszkodni.495 A felmérési rajzon (A14. ábra) Nebbien megjelenítette a tervezési területen álló épületeket, építményeket, a jellemző fasorokat és csatornákat, a mocsaras területet a két szigettel, valamint a terület keleti határán húzódó kimagasodó terepalakulatokat. Nebbien a teljes tervezési területet négy nagy részre különítette el, amelyeket A, B, C és D betűvel jelölt, s ezen túl további 68 pontot jelölt arab számmal. Az A és B jelű területeket vizes rétként definiálta. Nebbien a B jelű terület esetében kiemelte az azt kedvezőtlenül kettéosztó fasor meglétét, továbbá azt, hogy a területet szabdaló árkok és gödrök, dombok és halmok, facsoportok és bozótosok miatt a terület formátlannak hatott.496 A C jellel ellátott részt tartotta Nebbien a legértékesebbnek, ezt nagy ligetnek nevezete. Ehhez a területhez sorolta a mocsárvidék két szigetét is. A D jel magát a nagy kiterjedésű mocsarat jelölte. Ezen a felmérésen a kiindulási állapot mellett már felfedezhetők Nebbien halványan behúzott, a tervezett állapotot előrevetítő vonalai. A tervezett állapotot bemutató tervlapon (A15. ábra) Nebbien A, B és C betűkkel jelölte a nagyobb kertrészeket, amelyeket részletes tervismertetőjében ő maga festményeknek tekintett. Ezeken belül az abc kisbetűivel és számokkal jelölte meg az egyes kertrészek jellegzetességeit, fontosabb épületeit, növénycsoportjait, szerkezeti elemeit. Nebbien tervén szerepelnek árnyas és napos pihenőhelyek, vendéglők, kioszkok, a vízi szórakozást biztosító gondolások,

kisebb-nagyobb

játszóterek.

Nebbien

a

fontosabb

részekhez

további

részletterveket, látványrajzokat (A16–A25. ábra) dolgozott ki. Nebbien meghagyta, illetve kisebb mértékben korrigálta a park határán futó beltwalkot, mert ennek vonalvezetését, hajlásait művészien alakítottnak ítélte. Ez a körsétány és a park széleire tervezett sűrű növénykiültetés adta a keretet a belső területekre tervezett kertrészeknek. Az A és B jelű kertrészek felesleges vizeinek elvezetésére Nebbien az egykori egyenes csatorna helyett egy ívesen kígyózó patakot tervezett, amely a B rész legmélyebb részén kis tóvá duzzadt. Innen egy rövid csatornaszakaszon áramlott a víz a nagy babszemre emlékeztető tóba, ahonnan egy ívesen kanyargó csatorna biztosította a levezetést észak felé a 494

Thaly 1958, 50.; Gombos 1974, 160. Tervén 62 pontot jelölt meg, amelyek kapcsán ismertette a talajtani viszonyokat. A 20. század derekén Thaly e pontok egy részén ellenőrizte Nebbien megállapításait, s azokat helytállónak találta (Thaly 1958, 51.). 495 Thaly 1958, 51. 496 Ez az a nagy allé, amely a Városligeti fasor folytatásaként kelet felé áthaladt a parkon. A sok gödör és halom annak következtében alakult ki, hogy ez a terület volt a környék tőzegnyerőhelye. A pesti határ homokos rétegeinek mélyedéseiben mocsarak alakultak ki, ahol a növényzet folyamatosan elpusztult, aminek eredményeként tőzeg képződött (Borókay – Várbiró 1956, 39.).

88

C jelű kertrészen át. A bevezető és levezető csatornák a szépségvonal ívét idézik. Nebbien a patakon különböző vízijátékok elhelyezését javasolta.497 Nebbien az A rész nyugati sávjában megtartotta a már meglévő sűrűbb beültetést, a terület közepén alakított ki egy nagyobb tisztást, amelyen átkanyargott a patakká alakított csatorna, s a terület keleti felét egy szintén sűrű, erődszerű beültetésként képzelte el. A beltwalk a nyugati és a déli szakaszon nem ágazott le a kert határához, végig masszív ültetést kísérte azt. A sétányból csak a keleti részen, az A és B területeket határoló út mentén nyílt egy kivezető sétány. Az A kertrészben két olyan épület, építmény is elhelyezést nyert, amelyekhez Nebbien részlettervet készített. Az egyik ilyen a park délnyugati sarkába tervezett amfiteátrum (A21. ábra). Az amfiteátrum három szintre osztott lelátójának első két szintjén két-két sorban, harmadik szintjén három sorban helyezte el Nebbien a nézők ülőhelyeit. Az egyes szinteket adó falak falazott szerkezetűek, de az ezek közötti padozatok és az ülőhelyek ácsolt szerkezetűek. Az egyes szintekhez pofafalak közé rejtett lépcsősorok vezetnek. A szintek lezárását, a lépcsők pofafalára helyezett plasztikák jelentik, a legalsó és a legfelső szinten egy-egy kőváza, a középső szinten egy-egy szobor. A lelátó hátfalát adó fal két végét egy-egy nagyobb volumenű szoborcsoport —lovaskocsit hajtó alak –, míg közepét két lószoborral kísért obeliszk hangsúlyozza. Az amfiteátrum lelátója mögött sűrű növényzet alkot térfalat, ebben dominálnak az oszlopos nyárfák. A nézőtér egy kör alaprajzú „porondhoz” csatlakozik, ami mögött ovális gyepes tér terül el. A gyepes tér határán kisebbnagyobb facsoportok állnak, amelyek kijelölik a nagyobb, ovális pálya belső oldalát. Nebbien elképzelése szerint a színházi előadások mellett lovas- és sportversenyek, szabadtéri játékok, katonai parádék megtartására is alkalmas a tervezett kialakítás. Az amfiteátrumtól északra, nagyjából a rondó és az amfiteátrum között félúton nyert elhelyezést Nebbien tervén a tánccsarnok (A15. ábra). A tánccsarnok egy földszintes, téglány alaprajzú, három helyiségből álló épület (A20. ábra). A két ovális formájú, szabályos rendben telepített fákból álló csoport közé illesztett épület klasszicista stílusú. A téglány alaprajzú épület középső helyisége nyitott, az épület hosszoldalain négy-négy oszloppal tagolt. A nyitott részből egy-egy ajtó vezetett a szélső, zárt helyiségekbe, amelyekből háromfokú félköríves lépcsők vezettek ki az épület rövidebb oldalain. A zárt egységeket fűthetőre tervezte Nebbien, erre utalnak a tetőn látható alacsony kémények. A homlokzat alsó része

497

Gombos 1974, 161. A kis előülepítő tó a későbbi forrásokban Hattyú-tó néven szerepel.

89

nem vakolt, látszanak a tégla vagy szabályos kő elemek, erre ül rá a két félkör alakú üvegablak. A vakolt falfelületet girlandok díszítik.498 Nebbien az egyenes fasor és kisebb-nagyobb facsoport, bozót, domb és halom miatt formátlannak ható B részt átszelő nagy allét felszámolta, az egyenetlen terepet rendezte. A B rész markáns eleme lett a kisebb facsoportokkal szegett tisztás, amelynek közepén helyet kapott a csatorna felduzzasztásával kialakított kis tó. A főbb utak egyike a tisztásnak az északi oldalán futott a tópart mellett kelet felé és déli oldalon a délkeleti, erdősebb részek felé. A park keleti határán Nebbien meg kívánta őrizni a természetes terepalakulatot, a magaslatot egy utakkal feltárt kilátódombként kívánta hasznosítani, ahonnan nemcsak a park, de a táj minden szépsége is feltárult volna. A B kertrész nagy tisztásától nyugatra Nebbien megtartotta a városligeti nagyvendéglő épületét, de a körhintát és az egyéb kisebb épületeket szanálta. Nebbien elképzelése szerint a park fő megközelítési útvonala változatlanul a Király utca folytatásában létesített fasor marad, így ennek végébe, a park nyugati szélére helyezte az impozáns bejáratot. A bejáratról az alaprajz (A16. ábra) mellett két látványrajzot (A18–A19. ábra) is közölt, az egyik a Városligeti fasor felől (A18. ábra), a másik a park belsejéből (A19. ábra) mutatja a klasszicista kapuépítményt. Maga a bejárat (A 16., A18–A19. ábra) íves kialakítású, a tájépítészeti és építészeti elemek ötvözete. A bejárati kapu egy kolonnád, amelynek tetejét látványos szoborcsoport – két szarvas vontatta szekéren a tájépítészet istennője utazik – díszíti. A szoborcsoporttal díszített baluszteres kilátóteraszra az oszlopok közé rejtett két lépcsőház vezet. A klasszicista kapuépítmény kétoldalához sűrű, falszerű hatást keltő növényzet csatlakozik. A 14 oszloppárral alakított bejárati építményhez kanadai és oszlopos nyárfák csoportja csatlakozik, amelyek park felőli oldalán akácok, azok előtt díszcserjék sorakoznak. A klasszicista bejárati kapu mögött a park egyetlen geometrikus eleme, a rondó helyezkedik el (A15. ábra). A rondó – amelyet Nebbien tervleírásában Circus vagy Cirque néven említett – egy sétálásra, lovaglásra, kocsizásra szolgáló korzó volt, ahol a „látni és látva lenni” elve érvényesül. A mintegy 80 m sugarú, gyepes teret fasorokkal és cserjecsoportokkal tagolt utak kísérik (A17. ábra). Nebbien elképzelése szerint a központi gyepes térbe kilenc félköríves beharapásban a várakozók pihenését szolgáló padokat kell elhelyezni. A fából készült, háttámlás padok mögé cserjékből alakított, a padsorok vonalát kísérő, félköríves kiültetést tervezett. A koncentrikus köröket alkotó utak közül a legkülsőt dúsabb, több sorból 498

Nehring felvetése, hogy Nebbien a tánccsarnok tervezésekor a wörlitzi kert nyári termét vehette alapul (Nehring 1983, 35.).

90

álló növénykiültetés övezi; legkívül oszlopos termetű nyárfák, majd egyfajta határt képező alacsony gátra ültetett cserjék, azon belül cserjékkel kísért lombos fák sora áll. A bakhátas kialakítású, kocsizásra és lovaglásra szánt utak között két sorban – egymáshoz képest eltolva –terebélyes lombhullató fák állnak. A Nebbien által legértékesebbnek tekintett C jelű kertrész korábban nem volt szervesen a park része, a város bérbe adta azt, s a bérlők szántóként, rétként hasznosították a terület nagy részét. Nebbien a mocsarat – amelyet Batthyány gróf megbízásából Witsch alakított „cvikker” formájúra – kellemes alakú és arányú tóvá formálta. A mocsaras terület lecsapolásával kívánta kialakítani az impozáns, a kertrész jelentős részét kitöltő csónakázható vízfelületet. Nebbien a kialakítandó tavon kedvezőnek ítélte a Witsch által létrehozott két szigetet, így azok megtartásával számolt. A tótól keletre, északra és nyugatra fennmaradó területet dús rétként képzelte el. Nebbien a tó két szigetét is bevonta koncepciójába, terve meghatározó elemeiként tekintett rájuk. A dúsan beültetett déli, kis szigeten csak egyetlen kisebb építményt helyezett el, de ezt csak az áttekintő tervén (A15. ábra) jelenítette meg, erről külön részletrajzot nem készített. A kis sziget megközelítését csónakon át kívánta megoldani, ne tervezett a szigetre vezető hidat. Az északi, nagyobb szigettel kapcsolatban lényegesen nagyvonalúbb tervet vázolt, fel, amelyhez több részletrajzot (A22–A25. ábra) is készített. A szigetre keleti irányból, egy platáncsoport mellől induló hidat vezetett, amely egy sűrű, fenyőkből álló facsoportnál ért a szigetre. Nebbien terve alapján a sziget déli részén a növényzet dominált – a fenyők mellett mimózák, rózsák, ezüstlevelű juharok, cédrusok, platánok szerepelnek a terven–, míg az északi részt a tervezett majorság foglalta el. A majorság elrendezésének részletesebb bemutatásához külön alaprajzot is csatolt (A22. ábra) három látványrajz (A23– A25. ábra) kíséretében. A gótikus stílusjegyeket mutató majorsági épületegyüttesbe istállókat, színeket, górékat, karámokat tervezett. Nebbien az állattartás, a majorsági gazdálkodás valós színhelyeit kívánta megidézni csikókkal, szarvasmarhákkal, az udvarokon szárnyasokkal, aprójószággal. Elképzelése szerint a majorságban a városi embernek módja nyílik betekinteni a vidéki életbe, a vendéglőben állandóan kapható lenne friss tej, túró, sajt, egyéb tejtermékek. A majorság két emeletes épületét egy oszlopokon nyugvó, pergolajellegű egység köti össze. Az egyik épülethez a kerítéssel övezett gazdasági udvar, a másik épülethez az akácok és gyümölcsfák szaporítására kialakított faiskola csatlakozik. Nebbien látványtervein (A24–A25. ábra) megjelentek a majorsághoz tartozó állatok és a szigeten sétálgató emberek is.

91

Nebbien elképzelése szerint a park északnyugati részében további két épület létesült volna, illetve a park különböző pontjain emlékműveket állítottak volna, hiszen a Városligetnek egyfajta nemzeti emlékhely szerepét is szánta. Ennek szellemében Nebbien maga a legfontosabb épületnek a népcsarnokot (Volkshalle) tartotta, amit azonban időhiány miatt nem tudott részletesen kidolgozni. Ez egyfajta nemzeti panteon lett volna híres férfiak szobraival, egy ógörög stílusú csarnok, amely a „festett és faragott képek” kiállítási helyévé vált volna, továbbá a társasági életet szolgáló játékszobák, kaszinó is helyet kapott volna benne. Nebbien a szigeteken szintén emlékműveket kívánt elhelyezni. A nagyobb szigeten obeliszk és oszlopos csarnok kapott volna helyet, a panteon metaforájaként a fenyőliget közepén híres embereknek állított volna emléket szimbolikus növényekkel. A kisebb sziget egyfajta Rousseau-sziget szerepét töltötte volna be, ahol a fájdalom és melankólia szimbólumaként a mezőszerűen alakított partot ciprusszerű növények – pl. tuják (Thuja orientalis, Thuja occidentalis) és tiszafák (Taxus baccata) – kísérik. Nebbien tervismertetőjében pontosan megfogalmazta a fásítással kapcsolatos elképzeléseit is. Véleménye szerint a hasáb, piramis, cilindrikus, kúp, gömb, felhő formában ültetett facsoportokban azonos fajú fáknak kell helyet kapniuk. A telepítendő fajok meghatározásakor Nebbien hangsúlyt fektetett az őszi lombszínre, a szín tartósságára, a virágszínre, virágzási időre, a zöld árnyalataira – árnyékzöld, halványzöld, szürkészöld. A talajtani és éghajlattani vizsgálatainak eredményei alapján úgy gondolta, hogy a terület alkalmas számos olyan faj és fajta telepítésére, amelyek addig ismeretlenek voltak vagy nem alkalmazták. Nebbien különösen fontos szerepet szánt a Waldstein és Kitaibel által leírt hársnak, amelyet fehér magyar hárs néven említett. Nebbien tervében a növényzettel „körbeépítette” az épületeket, kísérte az utakat. A cserjéket többnyire szegélysávként, valamint épületek, építmények, szobrok kereteként kívánta alkalmazni, s előnyt biztosított a nagy, illatos virágú fajoknak. Nebbien felismerte, hogy a homokos-mocsaras terület fásítási költségei igen magasak, ezért az egyes facsoportok telepítésére az ismert nevű családokat kívánta rábírni. Ezeket a facsoportokat „emlékligetek”, „suttogó árnyékcsarnokok”, „széllengette dómok” kifejezésekkel illette. Nebbien tervismertetésében javaslatot tett terve megvalósításának finanszírozására is, amelyre a legmegfelelőbbnek a közadakozást tartotta. A fenntartás költségeit a vendéglő, a tó, az amfiteátrum és a kaszinó bevételeiből, a Városliget fahozamából és a szénatermés értékesítéséből kívánta fedezni. 92

Az átfogó, minden részletre kiterjedő munkát 1817 márciusában fogadták el kivitelezésre,499 amikorra már mintegy 45.262 forintot költöttek a terület rendezésére megfelelő koncepció és tervek nélkül.500 Hiába kívánt a nádor és a Szépítő Bizottság takarékosan és gazdaságosan eljárni, már Nebbien tervének elfogadásakor nyilvánvaló volt, hogy a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésre. A költségek finanszírozására vonatkozóan több elképzelés is született. A nádor egy részvénytársaság létrehozását javasolta, amit csakhamar elvetettek. Nebbien javaslata sem volt helytálló, amely szerint a fahasználat, a legeltetés és a szénaeladásból fedezzék a költségeket. A többi bevételi forrás létesítéséhez – csónakázótó, vendéglő, stb. – már beruházásra lett volna szükség.501 Az igencsak elhúzódó munkakezdés miatt 1817-ben felmerült az ötlet, hogy magánszemélyek számára adják bérbe a még műveletlen területeket. Amennyiben a bérlők megfelelően művelték, trágyázták volna a sivár területet, a város elengedte volna a bérleti díjat, mert így sem neki kellett volna elvégeznie a munkát. A magánbérlők többek között kukoricát, őszi gabonát termeszthettek volna a megtrágyázott földön, ami termőre fordítva már a későbbi fatelepítésekre is alkalmasnak bizonyult volna.502 Végül ez sem nyert támogatást. Nebbien terve túlságosan költséges volt.503 A Szépítő Bizottság a megoldást keresve első lépésben a költséges épületek, az amfiteátrum, a kolonnád, a népcsarnok, a táncház építésének elhagyásával az eredeti, közel 700.000 forintról közel 300.000 forintra szállította le a kivitelezési költségeket, illetve a tervezett munkákat szakaszonként, egy évtized alatt kívánta megvalósítani. Az induláshoz az erdő már befolyt bevételeiből és a fasor két oldalán az 1800-ban eladott telkek, házhelyek vételárából – 27.332 frt 59 kr – pénzalapot létesítettek. További bevételek reményében a Szépítő Bizottság a mai Dózsa György út – akkor Aréna út – város felé eső oldalán lévő területet értékesítésre átengedte. Ezen felül József nádor javaslatára 1818. január 14-én egy hirdetményt adtak ki, amely szerint várják az ország és a város lakóinak adományait, amellyel a Városliget rendezéséhez hozzájárulnak.504 A legnagyvonalúbb adományozó maga József nádor volt, aki évi 600 frt-ot, 10 év alatt összesen 499

Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 55.; Balogh 1967, 12.; Gombos 1974, 168.; Jámbor 2015a, 53. Schams 1821, 370. 501 Gombos 1974, 168. 502 Kulcsár 2016, s. p. 503 Schmall 1894a, 3.; Thaly 1958, 49. 504 Schmall 1894a, 3.; Schmall 1899, 115.; Thaly 1958, 55–57.; Gombos 1974, 169.; Galavics 1999, 94. A Városligeti fasorban értékesített telkek vételárai is nehezen folytak be, 1811-ben még jelentős kintlévőségek voltak (Thaly 1958, 43.), ezért az újabb telekértékesítések önmagukban nem jelentették garanciát a költségek fedezetére. Gombos a hirdetmény megjelenésének dátumát öt hónappal későbbre, 1818. június 14-re tette (Gombos 1974, 169.). Az 1818. január 14-én, Weidinger János polgármester és Szepessy Ferenc főjegyző által aláírt felhívás szövegének átiratát Schmall tette közzé (Schmall 1899, 366–370.). 500

93

6.000 frt-ot ajánlott fel a munkákra. A főurak szerepvállalása azonban a várttól elmaradt, csak 27-en vették ki részüket a közadakozásból. Összesen 340 aláíró mintegy 45.000 forint fizetését vállalta.505 Az anyagi fedezet hiánya miatt Nebbien is felajánlotta a 200 aranyat jelentő díjazását a Városliget kivitelezésének első munkáira, egyúttal az ingyenes tervezői művezetést is felkínálta. A nemes gesztust a Szépítő Bizottság honorálni akarta, ezért Pest városánál indítványozta Nebbien felvételét a díszpolgárok sorába. A díszpolgári cím adományozása azonban a város feledékenysége miatt elmaradt.506 Mivel a felajánlásokból nem folyt be a munkák finanszírozásához szükséges fedezet, a város úgy határozott, hogy a munka megkezdéséhez 10.000 frt, a következő évre 20.000 frt kölcsönt vesz fel, majd kérte a nádor engedélyét, hogy a hiányt a Szépítő Bizottság pénztárából kamatra megelőlegezhesse. A nádor ehhez hozzájárult, így a munkák elkezdődtek, de soha nem fejeződtek be.507 A magas költségek miatt a kivitelezéssel kapcsolatban a kezdetektől gondok voltak. Nebbien első lépésként korszerű faiskolát létesített, amely a gazdasági központtal együtt a nagyobb szigeten nyert elhelyezést. A faiskola alapját Nebbien a nádor engedélyével a Margitszigeten gyűjtött magvakból és egyéb szaporító anyagokból vetette meg. A nádor nemcsak ekkor, hanem később is számos alkalommal ajándékozott csemetéket a telepítéshez a margitszigeti és az alcsúti kertészetéből.508 Mivel a kivitelezés megkezdésekor nem akartak addig várni, amíg a magokból csemeték fejlődnek, Nebbien a rondó platánkiültetéséhez a nádor által is legjobbnak ítélt helyről, a báró Prónay-féle faiskolából, készpénzért vásárolta a platáncsemetéket.509 A munkák Nebbien vezérterve (A26. ábra) alapján zajlottak, s a tevékenységekről egyfajta építési naplóban számoltak be. A kivitelezés 1817 őszén indult meg, az első írásos feljegyzés 1817. november 24-én kelt, az utolsó 1818. május 23-án. A feljegyzésekből kitűnik, hogy a napszámosok a hét hat napján, hétfőtől szombatig dolgoztak.510 A munkák 505

BFL IV.1207 SzB 4186, 161–173.; Schams 1821, 371.; Thaly 1958, 55–56.; Gombos 1974, 170. A befolyt összegből a 27 főúr – köztük egy püspök – összesen 17.420 frt adományt tett. Végül a gyűjtés során az adakozók által vállalt összeg sem folyt be (Thaly 1958, 56.). Érdekes, hogy a korszak fejlesztéseiben elöljáró Széchenyi elutasította a gyűjtést, nem tett adományt a Városliget létesítésére, ugyanis nem hitt a vállalkozás sikerében (Balogh 1967, 13.). 506 Schmall 1894a, 2.; Thaly 1958, 55.; Gombos 1974, 168–169. A felterjesztésről a városi tanács megfeledkezett, így Nebbien sosem kapta meg a kitüntetést (Gombos 1974, 168.). 507 Gombos 1974, 170. Az első elképzelések szerint hat év alatt akarták megoldani a Városliget rendezését (Schams 1821, 371.), de az egyéb sürgető városrendezési feladatok felemésztették a Szépítő Bizottság erejét, így a rendezést egy évtizedes időtartamra ütemezték át. 508 Thaly 1958, 57.; Gombos 1974, 168., 170–171.; Csorna 1975, 417.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Örsi 1996, 9.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 170-171.; Lovas D. 2013a, 7. 509 BFL IV.1207 SzB 4186, 156.; Thaly 1958, 57.; Gombos 1974, 171. 510 BFL IV.1207 SzB 4186, 72–132.; Radó 1985, 25.; Jámbor 2015a, 53.

94

első szakaszában a mocsaras részek kiszárítása, a talajfeltöltések, a régi akácok kivágása és új növénytelepítések domináltak.511 A növénybeszerzésekkel kapcsolatban két növénylista is fennmaradt, amelyek jelentős átfedést mutatnak. A listából kitűnik, hogy Nebbien a honos fajok mellett számos új fajt is betervezett, a lomblevelűek mellett tű- és pikkelylevelű fák, továbbá cserjék és évelők is helyet kaptak az inventáriumokban.512 A mocsarak lecsapolásának eredményeként sokkal egészségesebbé vált a Városliget levegője. A területen végzett fásítások és a Városligeti fasor mentén létrehozott kertek segítették a por megkötését.513 Nebbien – jelenlegi ismereteink szerint – 1821-ig tartózkodott Magyarországon, ezalatt az idő alatt személyesen is részt vett a munkák irányításában. Távozását követen az ő tervét követve a városi mérnökök felügyelete mellett zajlott a kivitelezés.514 Nebbien tervei alapján 1817 és 1832 között megépültek a Városliget térszerkezetének lényegi elemei, létrejött a térszerkezetet nagyban meghatározó, látványos nyílt vízfelületű Városligeti-tó a két szigettel, a területet feltáró sétányrendszer és a hangsúlyképző növénycsoportok, az egyetlen geometrikus elemnek szánt rondó.515 A Nebbien által megálmodott épületeket, építményeket elhagyták, a kanyargós patakká alakított csatornára tervezett Hattyú-tó létesítéséhez hozzá sem kezdtek, ahogyan a nagy allét sem számolták fel. Ezek lényegesen torzították az eredeti, de még az egyszerűsített koncepciót is. Ez a felemás állapot köszön vissza az 1820-ban készült kézi színezésű, kőnyomatos térképen516 (A27. ábra) is. A katonai hadgyakorlatra készített térkép igen pontos. A Városliget területén belül a térkép jelöli a rondót, az ettől keletre fekvő épületeket, a 18. század legvégén telepített allékat és kialakított egyenes csatornákat, amelyeket Nebbien tervében felszámolt, de az akadozó kivitelezés miatt ez még nem valósult meg. Jól látható, hogy a Városligeti-tó egy jelentős részét még mindig mocsárként ábrázolták, nyílt vízfelület csak a kis hídon át megközelíthető déli sziget mellett látható. Az északi, északkeleti területeket is fátlan, inkább mezőgazdasági hasznosítású területként tüntették fel. A park délkeleti részében látható jelölés minden bizonnyal Toporczi Horváth Jakab sírjára utal. A felmérésen már egyértelműen láthatók a megindult kivitelezés kezdeti eredményei. Ehhez hasonló, lényegében ezzel megegyező állapotot rögzített a három 511

BFL IV.1207 SzB 4186, 72–132. BFL IV.1207 SzB 4186, 40–42., 137. A növénylisták átiratát l. jelen dokumentáció 3.5.2.10. fejezetében. 513 Cassius 1866, 3. 514 Galavics 1999, 77.; Jámbor 2015a, 53. 515 Jámbor 2015a, 48. 516 OSzK, TA 3416. 512

95

évvel később, szintén katonai használatra szánt térkép517 (A28. ábra) is. Ezen a térképen egyértelműen jelölték, hogy a terület északi felében mezőgazdasági művelés folyik. A térképlapra utólag berajzolták a vasútvonalat is, amely az északi sávot levágta a park területéből. A munkák korai szakaszában a kocsmaépület kibővítése mellett megépítették a kisebb szigetre délről vezető Drót-hidat.518 A Szépítő Bizottság egyik munkatársa, Fischer Jakab 1825. szeptember 1-jén jelentette a Szépítő Bizottságnak, hogy a Kis-szigetre vezető fahíd életveszélyes állapotban van, a tartócölöpök teljesen elkorhadtak.519 Néhány nappal később Lechner János felügyelő is szemrevételezte a híd állapotát, s javaslattal kiegészített jelentést tett a Szépítő Bizottságnak. A híd javítását Kardetter Lipót ácsmester 161 frt 38 kr összegre becsülte, azonban a híd olyan rozoga, hogy ez a javítás is csak átmeneti megoldást jelenthetne. Erre tekintettel Lechner azt javasolta, hogy egy új hidat építsenek a fahíd pótlására. Mivel a Kis-szigeten üzemelő vendéglő igen népszerű volt, fontos volt a helyzet gyors rendezése oly módon, hogy a forgalomnak megfelelő nagyságú és minőségű hidat létesítsenek. A kiugróan magas költségek miatt a kőhíd építését elvetették, s az akkor még újdonságnak számító függőhíd létesítésén kezdtek gondolkodni. A bécsi szitásmester, Anton Fritz első, a helyszín ismerete nélkül készült hozzávetőleg ajánlata 1.011 frt 72 kr költségre becsülte az építkezést. Fritz felajánlotta, hogy személyesen is megtekintené a helyszínt, napidíja mindösszesen 3 forint lenne. A helyszíni bejárásra 1826. március 6-án került sor, ekkor egy 12 öl hosszú és 6 öl széles híd építéséről határoztak, amelynek költségei a megváltozott paraméterek miatt 9167 frt 29 és ½ kr

összegre rúgott. Ezt követően a

tárgyalások során tovább pontosították a műszaki tartalmat és a költségvetést, így a híd végleges és tényleges megépítése 5978 forintot emésztett fel.520 Anton Fritz nemcsak egy vázlatot521 (A29. ábra) készített a tervezett hídról, hanem referenciamunkakánt a pozsonyi Pálffy-kertben 1825-ben létesített dróthidat bemutató nyomatot522 (A30. ábra) is megküldte. Az akkor még Kis-szigetnek nevezett szigetre vezető alkotásról lelkesen számolt be a korabeli sajtó. Hangsúlyozták – valójában tévesen –, hogy ez az első függőhíd Magyarországon, amely

517

BFL XV.16.d.241/cop1. A híd német neve (Kettenbrücke) megtévesztő, mert lánchidat sugall az egyszerűbb dróthíd (Drathbrücke) helyett. 519 Darvas 1948, 380–381. 520 Darvas 1948, 381., 383–385. 521 BFL XV.17.b.311 SzB 3771a. 522 BFL XV.17.b.311 SzB 3771b. 518

96

olyan lánchíd, ami tulajdonképpen vasdrótokból áll.523 A híd hossza 72 láb, szélessége 6 láb volt.524 A híd két végén négy üreges vasoszlop állt – az eredeti koncepció (A29. ábra) még falazott oszlopokkal készült –, amelyek magassága 4 láb 10 hüvelyk, átmérője 4 és ½ hüvelyk volt.525 Ezek az oszlopok a híd terhelésétől függően előre és hátra mozoghattak. A középvonalban magasabb járófelület fából készült, 3 lábnyi távolságban vörösfenyő gerendák kerültek lehelyezésre, amelyeken vörösfenyő karókból alakították ki a híd járófelületét. A korlátok dróthálóból készültek, amelyek filigrán benyomást keltettek.526 A régi színes fahíd helyén, annak pótlására épült a Drót-híd három hónap alatt elkészült. Pest városa szerette volna a hidat István főhercegről elnevezni, azonban ezt a gesztust a nádor szívélyesen elhárította, de az 1826. augusztus 9-én tartott ünnepélyes avatására elküldte István főherceget és Hermina főhercegnőt is.527 A híd jelentőségét mutatja, hogy a Kis-szigetet Drót-szigetnek nevezték át.528 A hídról három korabeli ábrázolás (A134–A136. ábra) is ismert. A legkorábbi Tomala Ferdinánd munkájában jelent meg.529 A színes grafika (A134. ábra) oldalnézetben mutatja a hidat, amelyen sétálók kis csoportja ácsorog, a híd alatt csónakázó emberek láthatók. A magas partfalakon álló hídfők között feszül a filigrán megjelenésű átkelő. Az ábrázoláson markáns elemként jelenik meg a Drót-sziget buja növényzete. Hasonló képet fest az egy évtizeddel később, Vasquez munkájaként megjelent színes kőnyomat530 (A135. ábra) is. Ez nagyobb részletet tár fel a csónakázókkal tarkított Városligeti-tóból és a környezetből. Az ábrázolás látványosan érzékelteti a Drót-sziget növényállományát, amelyből kirínak a magasba törő, karcsú nyárfák. Vasquez metszetén látható a Drót-szigeten lévő hídfő melletti lépcsősor, amely minden bizonnyal a csónakon érkezők kikötési pontját jelöli. Ez a lépcsősor a Schwindt által néhány évvel később közölt téli ábrázoláson (A136. ábra) is markáns elemként jelent meg. Mindkét ábrázolás hátterében kivehető egy nagyobb épületegyüttes. Ez 523

HM 1826, 311. HM 1826, 312. Átváltva ezeket a híd hossza mintegy 22,75 m, szélessége 1,89 m volt. 525 HM 1826, 312. Átváltva ezeket az oszlopok magassága 1,52 m, átmérője 11,85 cm volt. 526 BFL IV.1207 SzB 3771.; HM 1826, 311–314.; Hunfalvy 1859, 154.; Darvas 1948, 375–386.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 57.; Berti 1967, 40.; Gombos 1974, 171. A híd létesítésének költségeiről egészen eltérő adatok maradtak fenn, amit a folyton változó költségvetés félreértelmezésével lehet magyarázni. 527 Darvas 1948, 385. 528 Hunfalvy 1859, 154.; Thaly 1958, 57.; Berti 1967, 40.; Seenger 1967a, 38.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9. Ez a megnevezés egészen 1861-ig élt, amikor a szigetet átnevezték, új neve Széchenyi-sziget lett, amelyet a mai napig visel. 529 Tomala 1827–1828, 22. és 23 oldal között. A 10x14,9 cm méretű rézkarc ismertetésére Seenger is kitért néhány mondatban (Seenger 1967b, 46.). Seenger a kép ismeretlen készítőjeként Hofbauer Jánost valószínűsítette. 530 OSzK, TR 2520. A metszetet Berti Béla a Drót-híd első ismert ábrázolásaként mutatta be (Berti 1967, 40), tévedésére Seenger világított rá (Seenger 1967b, 46.). 524

97

minden bizonnyal a Városliget északi határán túl fekvő lőportárépületnek feleltethető meg, mivel a korabeli felmérések (A27–A28., A32–A37. ábra) igazolják, hogy a park északi határára tervezett növénykiültetés ekkor még nem valósult meg, szabad kilátás volt észak felé. A rendezési munkák az 1820-as évek végére lelassultak. Az 1827. augusztus 3-án kelt jelentés szerint 1817. november 1-től 1826 októberéig 107.385 frt 25 kr volt a rendezéssel kapcsolatos kiadások összege.531 Az ekkor készült várostérkép532 (A31. ábra) a már leírt állapotot örökítette meg. Elkészültek ugyan egyes elemek – pl. a rondó, a tó és némely telepítések –, de számos tervezett munka – pl. az északi területek parkosítása, növényzet telepítése, a nagy allé felszámolása – várattak magukra. A várostérkép sematikusan, enyhén idealizált állapotban ábrázolta a Városliget területét. Hasonlóan elnagyolt, de a lényeges elemeket mutató ábrázolás látható egy 1830-ban készült várostérképen533 (A32. ábra) is. A Samuel Benjamin Blaschnek által készített színezett térképlapon jól kivehető a rondó és a nyílt vízfelületű tó a két szigettel, a rondóból kifutó nagy allé, valamint az íves patakká alakított egykori csatorna is. A Hattyú-tó a felmérésen még csak a patakká alakított csatorna egy kis kiöblösödése. Jelentősebb növénycsoportok a Városliget délnyugati részében, a szigeteken, a rondó környezetében és a tótól keletre figyelhetők meg, az északnyugati rész jelölése továbbra is mezőgazdasági művelést mutat, ahogyan az északkeleti részen látható szabályos ábrázolás is valamilyen faiskolára, erdőre utal. Az épületek között megjelenik a nagyvendéglő és a körhinta, a rondótól délkeletre a faiskolához tartozó kertészház, valamint a park keleti határán álló csőszház. A felmérés elnagyoltsága ellenére is feltüntette a Drótszigetre délről vezető Drót-hidat. Az 1830–1831. év tele rendkívül hideg volt. Mivel hiány volt fűtőanyagban, József nádor ezért engedélyt adott a Városligeti fasor nyárfáinak (Populus sp.) kivágására, hogy a faanyagot a rászorulók között ki lehessen osztani. A fakivágás sokakban rossz érzéseket keltett annak ellenére, hogy ezeket a gyorsan növő csemetéket Witsch csak az igényesebb

531

BFL IV.1207 SzB 4186, 23–38. BFL XV.16.b.221/6. Ennek a térképnek a fekete-fehér változatát közölte Dorffinger 1827-ben (Dorffinger József András: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die königl. ung. Freystadt Pesth. S. l., 1827.) és 1829-ben megjelent könyveinek mellékleteként (Dorffinger József András: Wegweiser durch die königlich ungarische Freistadt Pesth. Pesth, 1829.). 533 OSzK, TR 3027. 532

98

gesztenyék (Aesculus sp.) védelmére telepítette átmeneti jelleggel.534 A kivágott két fasort négy sor gesztenyével pótolták, aminek eredményeként kialakult a hat fasoros elrendezés.535 Az 1833-ban Vörös László készített fekete-fehér térképet536 (A33. ábra), amely annak ellenére, hogy egy áttekintő térképnek készült, viszonylag részletesen örökítette meg a Városliget területét, jelentős létesítményeit feliratokkal látta el. A „Város Erdeje” felirattal ellátott területen belül díszkertre utaló, nagyobb növénytelepítéseket csak a rondó környezetében és a délnyugati területen ábrázolt. A park délkeleti és északi területében kaszáló és legelő művelés alatt álló táblákat jelöl a térkép. A központi részen álló épületeket, építményeket magyar feliratok jelölik. A vendéglő, a körhinta és a kertészház mellett egy egyenes vonallal jelölt elem az „Ereszkedő játék” nevet kapta. Ennek azonban pontos kinézete, használata nem ismert. A Vörös-féle felméréssel egybecsengő állapot figyelhető meg Matkowitz litografált várostérképén537 (A34. ábra). A térképen a városból a Király utca folytatásában négyes fasor vezet a Városligethez. A találkozási pontál pici, félköríves teresedés áll, amely mögött a rondó fekszik. A rondóból nyílegyenes út vezet a park keleti határához, illetve azon túl a határba. A park délnyugati területe utakkal feltárt, ligetes terület, ahol kisebb növényszigetek kerültek jelölésre. Hasonló kialakítást mutat a térkép a tótól keletre fekvő területen is, amely magába foglalja a Nebbien tervén (A15., A26. ábra) ábrázolt kilátódombot is. A Városliget délkeleti és északi részei továbbra is a mezőgazdasági művelésre utaló jelölést kapták. A park épületei a rondó környezetében összpontosulnak, látszik a nagyvendéglő, a körhinta, a kertészház. A dús növényzettel ábrázolt Drót-szigetre vezető Drót-híd „Ketten-Br[ücke]” felirattal szerepel a térképen. A nagyobb szigeten feltüntetett vegyes ábrázolása nem ad pontos tájékoztatást a terület alakításáról. Matkowitz térképével egyidőben, 1836-ban készült Erhárd Ágoston felmérése538 (A35. ábra). A színes, kéziratos felmérés igen pontosan örökítette meg a Városliget szerkezetét, úthálózatát, növénycsoportjait, épületeit, építményeit. A délnyugati részek ligetes beültetésével rokonítható, egyértelműen a rendezés eredményeként kialakított telepítések 534

Schmall 1899, 117.; Thaly 1958, 63–64.; Szalai 1966, 9.; Pereházy 1978, 15.; Mészöly 1984, 45.; Podmaniczky 1984, 20. 535 Thaly 1958, 63–64.; Podmaniczky 1984, 20. Lehetséges, hogy már Nebbien is felhívta a nádor figyelmét, hogy a nyárfákat ki kell vágni a gesztenyék szabad fejlődésének érdekében. Ráadásul Nebbien nem is kedvelte a növénycsoportok keverését, ahogyan József nádor is ellenezte a városon belüli fásítását. Álláspontja szerint a fák nem valók a városba – Die Bäume gehören nicht in die Stadt (Thaly 1958, 64.; Podmaniczky 1984, 20.). Podmaniczky naplójában úgy emlékezett, hogy a gesztenyetelepítés évek múlva is csak senyvedett (Podmaniczky 1984, 20.). 536 OSzK, TR 3032. 537 OSzK, TR 8109. 538 BFL XV.16.b.225/79.

99

jelennek meg a tótól keletre, északkeletre. A tavon fekvő két sziget szintén ligetes kiültetést mutat, ahogyan a rondó környezete is. Érdekes módon a felmérés a rondó külső körében ábrázol terebélyes lombkoronájú fákat, s a belső körben oszlopos habitusúakat, vagyis Erhárd Nebbien tervével (A17. ábra) ellentétes ábrázolást alkalmazott, ami lehet egyszerű pontatlanság is. Az épületek a rondótól keletre összpontosulnak, ahol a nagy allé is kifut a park keleti határáig. Erhárd üres, sárgával színezett foltokként hagyta meg a park mezőgazdaságilag hasznosított részeit, amelyek északon és délkeleten összpontosulnak. Az északkeleti mezőgazdasági foltban pirossal jelölt gúlaként jelenik meg Toporczi Horváth Jakab síremléke. A felmérésnek ezen a részén látható, hogy valaki utólag berajzolta a Nebbien vezértervén (A15., A26. ábra) feltüntetett sűrű, erdős kiültetést az azt feltáró utak nyomvonalával. Egy másik utólagos jelölés figyelhető meg az északi területen, ahol halványan, pirossal feltüntették a vasút által leválasztott sávot. 1837-ben jelent meg a Carl Vasquez által készített, a város jelentős helyeit ábrázoló képekkel kísért térképsorozat539 (A36. ábra), amely a Városligetet is bemutatta. A színes kőnyomat egyik szelvénye Pest átnézeti térképét tartalmazza a Városliget teljes területével, s ennek a szelvénynek a keretében szereplő metszetek közül a felső sor 2. és 6. képe városligeti vonatkozású. Az egyik kép (A140. ábra) a városligeti vendéglőt, a másik (A135. ábra) a Dróthidat ábrázolja. A Városliget ábrázolásából kitűnik a belt-walk, a rondóból kelet felé egyenes kifutó fasor. A felmérés megmutatja a növénytömegeket, főbb szerkezeti vonalakat. A térképen szerepelnek a rondó környezetében álló épületek, építmények,

amelyek

némelyikhez felirat is tartozik (Kaffee H., W. H., Rutsch B.). A sorozat egy másik szelvénye Pest belvárosát ábrázolja. Ennek a szelvénynek (A36. ábra) a szélén a Városliget nyugati fele jelenik meg. Vasquez igen megbízhatónak tekinthető ábrázolása díszkerti kialakítást csak a rondó, a délnyugati rész és a tó közvetlen környezetére, a szigetekre mutat. Szépen kirajzolódik a rondó úthálózata, a különböző épületek, a déli szigetre vezető Drót-híd. A kisebb sziget területének dús növényzetét egyenes utak tárják fel. Az 1838-as nagy pesti árvíz átmeneti visszaesést eredményezett a fejlődésben. A Városliget ekkor menedékhelyként szolgált, az otthonaikból elmenekültek számos akácfát kivágtak a Stolcz-féle telepítésből.540 Az árvíz elvonulása után készített felmérés541 (A37. ábra) azonban nem mutat változást a Városliget szerkezetében. Ennek oka lehet az, hogy a 539

OSzK, TR 2520. Hunfalvy 1859, 51.; Thaly 1958, 70–71.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Szalai 1966, 9. Az akácfa nedvesen is jól ég, ezért kedvelt tűzifa. 541 BFL XV.16.d.241/4a. 540

100

fakivágások nem voltak olyan jelentősek, hogy azok befolyásolják az ábrázolást, vagy – ami sokkal valószínűbb – a felmérés során a jelentős károkat elszenvedett belvárosi részek állapotának rögzítésére törekedtek. A Városliget egyes részeit ábrázoló felmérések az 1840-es években megszaporodtak. 1840-ben a Városligeti-tóról készült felmérés542 (A38. ábra), amely az északi, nagyobb sziget tervezett kialakítását is részletesen tartalmazza. A körsétánnyal és abból leágazó íves utakkal feltárt szigetet egy összetett alaprajzú épület osztja két, jól elkülönülő részre. Az épület a város nyaralószállójaként, majorsági funkciókat is betöltve létesült.543 Az északi terület egyszerű gyepes térként, a déli erdős-ligetes területként került ábrázolásra. A szigetre keleti irányból, nagyjából a Nebbien tervén (A15., A26. ábra) is kijelölt helyen kívántak egy hidat vezetni. A terv készítője, Demeter Jovannovich, városi mérnök a jellemző látványtengelyeket is behúzta, s feliratozta azokat. A feliratok utalnak a távoli látványelemekre – pl. Celli Szűz Mária-kápolna, János-hegy, Sváb-hegy, budai vár –, a park jellemző növénycsoportjaira – pl. fehér nyárfák (Populus alba) alkotta csoport északkeleten, akácültetvény nyugaton, platáncsoport (Platanus sp.) délnyugaton, a rondó irányában –, a park jellemző épületeire – pl. őrház keleten, a körhinta és a nagyvendéglő délnyugati irányban. A felmérésen megjelent a Drót-sziget üresen hagyott területe is a névadó híddal, valamint a tó délnyugati öblében egy ácsolt szerkezetű stég is, ami minden bizonnyal csónakkikötő is volt. Szintén csak a Városliget egy részét, a rondótól és a nagy allétól északra eső részt örökítette meg az a felmérés544 (A39. ábra), amelyet 1844-ben készítettek a Budapest-Vác vasútvonal előkészítéseként. A felmérésen jól látható, hogy a Szépítő Bizottság által kezelt és a város tulajdonában lévő park északnyugati részét elfoglaló nagy kiterjedésű mezőgazdasági területen át jelölték ki a vasúti pálya nyomvonalát. A 312 hold 120 négyszögöl területű parkból a vasútvonal létesítése miatt egy mintegy 42 hold területű sávot hasítottak le. A leválasztott területből 7 hold volt maga a pályatér, 35 hold pedig a főváros tulajdonát képező faiskolának jutott.545

542

BFL XV.16.b.225/85. Saly 2013, 115.; Jámbor 2015a, 53. A Páva-szigetet később Nádor-szigetre nevezték át (Borókay – Várbiró 1956, 39.). 544 BFL XV.17.b.311 SzB 10560a. 545 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 54.; Fuchs 1882, 3.; Jámbor 2015a, 53. 543

101

A vasútépítés előkészítéseként a Szépítő Bizottság kivágatta a fákat egy 20 öl széles és 378 öl hosszú sávban.546 Ezt követően a Szépítő Bizottság szorgalmazta, hogy becsüljék fel a vasút számára átadott terület értékét. Az ár megállapításánál a Szépítő Bizottság négy, általa igen fontosnak tartott szempontot hangsúlyozott.547 Az első szempont arra tért ki, hogy a Városliget Pest egyetlen nyilvános kertje, mulatóhelye és a vasút számára kiszakított részt nem lehet máshol pótolni. A második szempont hangsúlyozta, hogy az elszakított és a lőportár felé eső rész a park szempontjából teljesen hasznavehetetlenné válik, tehát ez a terület is veszteségnek minősül. A harmadik szempont kitért arra, hogy a kihasított rész volt a kert legtermékenyebb része. A sok költséggel és sok munkával rendezett terület egy része zöldségesként haszonbérbe volt adva és igen jól jövedelmezett. Az utolsó szempontban a Szépítő Bizottság kiemelte, hogy a leválasztott rész miatt kevesebb lett az árnyékos sétahely a parkban. Ezeknek a figyelembevételével állapították meg a becsárat, amely szerint a telek értéke négyszögölenként 2 pfrt 30 kr, a zöldséges négyszögölenként 24 pkr értékű, a kivágott 12 db nyárfa 3 pfrtjával 36 pfrtra becsültetett, s mivel a többi kivágott fát a Szépítő Bizottság elhordatta, azok nem lehettek a becslés tárgyai.548 A vasúti társaság sokallotta a becsült árat, így nem fogadta el azt, hanem hosszas egyezkedést kezdeményezett az ügyről.549 Az egyezkedés nem ment gördülékenyen, mert a vasúti társaság mindig új igényekkel, ötletekkel állt elő. Egy ízben azért fordultak levéllel a Szépítő Bizottsághoz, a kivágott akácfákat szerszám- és eszközkészítésre meg kívánják vásárolni. Kérték, hogy a Szépítő Bizottság mondjon a faanyagra egy eladási árat.550 Egy másik alkalommal újabb területi igénnyel állt elő a vasúti társaság, mondván a vasúti pálya mellé őrház is szükséges, amely nem fér el a korábban kért területen. Erre a célra további 373 négyszögölet kértek.551 A vasútépítés – mindamellett, hogy jelentős és szükséges közlekedési vállalkozás volt – megsértette a Városliget területi integritását. A területvesztést követően az átalakítási munkák minimálisak voltak, csak a körsétány nyomvonalát korrigálták, illetve a terület szélén

546

BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 54. Az ügy részleteit Kacskovics Lajos főjegyző 1844. november 4-én kelt jelentése összegezte (BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 54–56), amelynek fennmaradt egy kivonata (BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 134–135.) is. 547 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 55. 548 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 55–56. Egy 1844. augusztus 27-én kelt becslevél a Szépítő Bizottság kezelésében lévő 36.000 négyszögöl területet négyszögölenként 1 pgő frt és 12 x értékűre minősítette, így a becsár 43.200 frt volt (BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 71.). 549 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 56. 550 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 111. 551 BFL IV. 1207 SzB 10560/A, 204.

102

a növénysávokat (A46. ábra). A parkosítási munkákra ekkortájt Walthier Antal vállalkozóval kötöttek szerződést.552 A Városliget térképezése, a meglévő felmérések másolása a mérnökképzésnek is része volt, erről tanúskodnak a fennmaradt kéziratos rajzok (A40–A43. ábra). A Mocsy Béni által másolt, színezetlen tusrajz553 (A40. ábra) a Városliget délnyugati sarkát ábrázolja. A felmérésen megjelenik legalul egy L alakú épület, ami vendéglő volt, s mellette szabályos díszkerti táblák. Mivel a felmérés átrajzolása a mérnökhallgatók gyakorlását szolgálta, az is elképzelhető, hogy a szabályosan alakított díszkerti táblák csak a jelölések gyakorlását szolgálta, s nem volt ennek valós kiindulási alapja. Jellegzetes motívum a vendéglő fölötti kör három fával, ami árokkal határolt szabályos kör benyomását kelti. Szintén jellegzetes elem az északnyugati sarokba jelölt fáskör, amelyben összesen féltucat oszlopos habitusú fa jelenik meg. A térkép egyéb kitöltései sablonszerűek, semmilyen egyedi jelölést nem tartalmaznak. Szintén Mocsy Béni rajzolta meg a Városliget keleti részének térképét554 (A41. ábra). A színezett felmérés a Városligeti-tó fölötti részt mutatja a jellegzetes, „X” alakú utakkal. A halványzöldre színezett gyepfelületekben a fák jelölése sematikus, az ábrázolásból nem lehet következtetni magára a növényállományra, a telepítés sűrűségére. Minden bizonnyal Mocsy Béni hallgatótársa volt az a Markus Blaskovich, aki a Városligeti-tó fölötti részt örökítette meg a színezett kéziratos térképén555 (A42. ábra). Az előzőeknél nagyobb területet felölelő térkép bal felső részén megjelenik pirossal egy téglány alaprajzú épület, ami minden bizonnyal a csőszháznak feleltethető meg. Nagyjából a térkép közepén, a park keleti határán négyszög alaprajzú tér, mellette szabálytalan szürke folt látható. Talán ez a rondó mellől áthelyezett tűzijátéktér helye. Ezektől jobbra – azaz délre – pici, sárgával jelölt, ácsolt szerkezetű, téglány alaprajzú épület látható. Az úthálózat megfeleltethető az egyéb térképekről ismertnek, a növényállomány terén szintén nem ad új információt a térkép. A mérnökhallgatók által rajzolt térképek közül a legnagyobb területet ábrázoló, színezett térképet (A43. ábra) az I. évfolyamba járó Lárics István rajzolta 1847-ben. A térkép a rondó előtt egy félkörívben beugró szaggatott vonalat jelöl, ami Nebbien tervén (A15., A26. ábra) a bejárati kapuépítmény helye. A rondó belseje egyöntetű gyepes térként jelenik meg,

552

Tarjányi – Pesti 1992, 2.; A Városliget területének változását térképes formában l. jelen dokumentáció 10.6. fejezetében. 553 BTM, 4223. 554 BTM, 4221. 555 BTM, 4222.

103

amelynek közepén egy lombos fa áll. A rondótól északra a facsoportok előtt és a rondó mögötti épületek – pl. nagyvendéglő, kertészház, körhinta – környezetében látványos, szabálytalan alaprajzú virágágyak szerepelnek. A két sziget egyaránt parkosított formában jelenik meg a felmérésen. Az északi, Páva-szigetre egy híd vezet keleti irányból, a szigeten jelölve van a korábbi tervekről, térképekről (A38–A39. ábra) ismert, majorságként funkcionáló épületegyüttes is. A kisebb szigeten építmény nem áll, de szerepel a térképen a Drót-híd, valamint a Városligeti-tó délnyugati öblében a kis stég. A keleti részen látható a csőszház, valamint egy körülfalazott téglány alaprajzú terület, ami mellett egy szabálytalanabb forma látható. Feltehetően ez a tűzijátéktér. Fontos és valós változásnak tekinthető, hogy a rondóból kelet felé kifutó fasor megvan, de már nem éri el park határát, beköt egy íves keresztútba, valamint nem tűnik fel a patakká alakított csatorna északi szakaszán a Hattyú-tónak megfeleltethető öblösödés. A felmérésen szerepelnek az olyan kisebb, de lényeges elemek is mint Toporczi Horváth Jakab síremléke és a csúszkapálya. A növényállomány jelölése sematikusnak tűnik, de azért szembeötlő a kert szélén futó sétány fasora, valamint egy-egy fenyőfolt jelölése. A park nagy részén a növényállomány jelölése sematikus, inkább a jelek gyakorlásának tűnik. Az 1840-es évek közepén, a vasút miatti területelcsatolást követően a Városliget rendezése ismét napirendre került. Ennek részeként készült a rondóval kapcsolatban két ábrázolás556 (A44–A45. ábra). Az egyik rendezési változat (A44. ábra) szerint a Városligeti fasor folytatásában két, egymással párhuzamos, fasorral kísért utat vezetnek át a rondón. Az utaktól északra és délre fennmaradó gyepes területekben pedig kisebb clumpok jelennek meg. Az ábrázolás érdekessége, hogy az Erhárd-féle felméréshez (A35. ábra) hasonló módon mutatja a rondót határoló utakat, vagyis az oszlopos habitusú fákat a belső körben, a terebélyesebb termetűeket a külső körben. A másik ábrázoláson (A45. ábra) a rondó közvetlen környezete is megjelenik. Az egyes kis növényszigetek jellemző facsoportjait az ismeretlen rajzoló megnevezte. Ennek megfelelően a bejárattól északra, vagyis balra lent diók (Juglans sp.), fölötte platánok (Platanus sp.), afölött, a körhinta mögötti csoportban juharok (Acer sp.), keleten, a vendéglővel szemközti épületeket befoglaló növényszigetben akácok (Robinia sp.), attól jobbra két csoportban juharok (Acer sp.), majd jobbra lent nyárfák (Populus sp.) alkotják a ligetes csoportokat. A rondó előtt, a Városligeti fasor tengelyében oszlopos habitusú fákból, félkörívesen hátraléptetett „bejárat” látható. Ez a megfogalmazás egyértelmű utalás a Nebbien tervében (A15–A16., AA18–A19., A26. ábra) szereplő, de a 556

BFL XV.17.b.311 SzB 11541a.; BFL XV.17.b.311 SzB 11541b.

104

költségvetési hiányok miatt soha meg nem épített kapuépítménynek. Mivel a későbbi felméréseken, térképeken nem ismerhető fel a párhuzamos utakkal átvágott rondó semmilyen nyoma, minden bizonnyal a második változat kivitelezése mellett döntöttek. Ennek megvalósítására utal a későbbi térképeken (A51. ábra) felfedezhető, ívben ültetett fákból alakított bejárat, valamint az a Szépítő Bizottság által megfogalmazott álláspont, hogy Nebbien tervét kell követni, nem kell attól eltérni.557 A Szépítő Bizottság olyannyira tartani akarta magát Nebbien tervéhez, hogy az 1840es évek második felében összeíratta a növénytelepítésben mutatkozó hiányokat, hogy azok pótlására mihamarabb sort keríthessen. A pótlások során előírták, hogy a Nebbien tervén rögzítetteknek megfelelően, az ott megnevezett fajokkal kell végezni azt. A Szépítő Bizottság Raar (?) N. András urat és segédjét bízta meg, hogy Alcsútról szerezzék be a szükséges növényeket.558 A beszerzési listán szerepelt 299 db platán (Platanus sp.), 187 db szivarfa (Catalpa bignonioides), 400 db kőris (Fraxinus sp.), 200 db hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), 400 db zöld juhar (Acer negundo), 31 db vadgesztenye (Aesculus sp.), 600 db szil (Ulmus sp.), 200 db fehér eperfa (Morus alba) és 448 db egyéb facsemete.559 A beszerzési lista jól érzékelteti, hogy igen jelentős fatelepítést irányoztak elő a 19. század első felének utolsó éveiben. A munkák lebonyolításához egy térképet is kívánt készíttetni a Szépítő Bizottság, de nagy volt a bizonytalanság ennek készítője körül. A városi mérnökök olyan elfoglaltak voltak, hogy nem tudták vállalni a munkát. Javasolták, hogy bízzák meg a térkép elkészítésével Weisz János mérnököt, aki 60 pfrt-ért vállalta volna a munkát. A városi tanács azonban nem szívesen fizetett volna külső mérnöknek, ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy a Szépítő Bizottságnak van állandóan fizetett mérnöke és tudomásuk szerint nincs annyira elfoglalva, hogy ne tudná elkészíteni a városligeti térképet.560 Sajnálatos módon az iratok és az iratok közül kiemelt tervek, térképek között nem szerepel olyan térkép, amely megfeleltethető lenne a szóban forgó felmérésnek. Miután a vasút építése miatt „lecsapták” a park északi sávját, a „semmibe” futó utakat összekötötték, rövidebbre zárták a park határán futó belt-walkot, s a megváltozott kiterjedéshez igazították a terület telepítéseit. 1845-ben lényeges fásítási munkákat végeztek, amikhez a csemetéket József nádor alcsúti birtokáról hozták.561 Ennek a fásításnak a részeként

557

BFL IV. 1207 SzB 12616, 54–57. BFL IV. 1207 SzB 12616, 54–57. 559 BFL IV. 1207 SzB 12616, 58. 560 BFL IV. 1207 SzB 12616, 58–61. 561 Hunfalvy 1859, 154.; Thaly 1958, 70. 558

105

a vasút számára leválasztott terület határán sűrű akáctelepítvényt hoztak létre a megfelelő lehatárolás érdekében,562 továbbá gondoskodtak a Városligeti fasor rendezéséről is. A fasor második sorának kiültetéséhez József nádor 181 db vadgesztenyefát (Aesculus sp.) ajándékozott.563 A Városliget már megcsonkított északnyugati részét ábrázolja egy, az 1840es évek végén keletkezett színezett, kéziratos térkép564 (A46. ábra). Az ábrázolás egyetlen érdekessége – a lecsökkentett terület mellett – az első ízben megjelenő, téglány alaprajzú lovaspályának a feltüntetése. A pályára déli irányból nyílt a bejárat, s masszív növénytömegek határolták. A fellendülés, ismét meginduló fejlesztések másik bizonyítéka, hogy elhatározás született a Nebbien által tervezett, de addig nem megfelelően kivitelezett Hattyú-tavat kialakítására. Erre vonatkozóan két tervváltozat (A47–A49. ábra) is készült. Az első elképzelés (A47. ábra) igazodott a Nebbien által felvázolt koncepcióhoz, egy egyszerű, lekerekített sarkú téglalap alakú vízfelületet kívánt létrehozni, amelyet keltről dúsabb növényzet keretezett. A tó közepére egy kör alaprajzú, kitöltés nélküli elemet rajzoltak, ami méretéből adódóan leginkább valamilyen hattyúháznak feleltethető meg, szigetnek túlságosan kicsi. A másik változat (A48. ábra) egy csepp alakú tavat ábrázol, amelynek közepén egy szintén csepp alakú sziget kapott helyet. A szigeten és a tóparton füzeket, a szigeten kis pavilont, a tavon hattyúházat jelöltek. A későbbi térképek, felmérések, ábrázolások alapján ez a változat nyerte el a bírálók támogatását, így érthető, hogy ennek a színezett változatnak egy egyszerűbb tusrajzos változata (A49. ábra) is fennmaradt. Maga a kialakítás és elrendezés változatlan, azonban ezen a terven már feliratok is segítik az épületek, növénycsoportok azonosítását. A tavat úgy alakították ki, hogy annak partjára került a József nádor által 1846ban elültetett mocsárciprus.565 A tó kiásására 1849. október 3-án kötött szerződést a Szépítő Bizottság Balla János és Szilassy Bálint palotai lakosokkal, valamint társaikkal.566 A szerződés értelmében a vállalkozóknak a tavat a Szépítő Bizottság által jóváhagyott terv alapján, a kijelölt helyen kellett kiásniuk a mérnöki utasításoknak megfelelően. A munka része a part gyepesítése és a 562

Hunfalvy 1859, 154. Schmall 1899, 117. 564 BFL XV.17.b.311 SzB 12616d. 565 Thaly 1958, 70.; Tarjányi – Pesti 1992, 2. A mocsárciprus a Hattyú-tó 1896-os felszámolása után is a kertrész meghatározó egyede volt, a 20. században a BNV pavilonjait is ehhez igazítva helyezték el. A fa állapota a 20. század végén indult erős romlásnak, 1992-ben már csúcsszáradással küzdött. Kivágásának, kipusztulásának pontos éve nem ismert. 566 BFL IV. 1207 SzB 12616, 62–63. A szerződés másodpéldánya szintén fennmaradt (BFL IV. 1207 SzB 12616, 66–67.). 563

106

környező rét tereprendezése, a föld elegyengetése is. A vállalkozók kötelezték magukat, a munkát köbölenként 1 frt és 12 kr pengő forintért végzik, s fizetés minden héten a munka után, szombatonként esedékes, amennyiben a mérnökök átveszik az elvégzett munkát. A fizetés alapja a mérnöki becslés volt. A szerződés rendelkezett arról is, hogy minden héten visszatartásra került a fizetés egynegyede, amit az utolsó fizetéssel együtt kaptak meg a vállalkozók. Az előírásnak megfelelően a tavat 3 láb mélységűre kellett kiásni, s a munkához szükséges 25 szál deszkát a Szépítő Bizottság biztosította.567 A fejlesztésekkel párhuzamosan a Városliget népszerűsége is nőtt a pesti polgárok körében, a park az eredeti elképzelésnek megfelelően – hiányos kialakítása ellenére – népszerű mulató- és üdülőhellyé vált.568 1830-ban szigorú rendeletet hoztak, amely részben a látogatókat, részben a vendéglősöket védte. Egyrészt kitiltották a csavargókat, másrészt betiltották a süteményárusítást.569 Szintén a terület fellendülését segítette, hogy 1832. július 1jén megindult az első társaskocsi a Városligetbe. A vállalkozást Kratochwill János vendéglős indította, a megfizethető járatok óránként közlekedtek.570 Az egyre növekvő számban megjelenő látogatókat az 1830-as években a mutatványosok mellett vasárnaponként és ünnepnapokon katonazenekar is szórakoztatta.571 A Városligetben ekkor már több, igen változó állapotú vendéglő- és mulatóhely volt. A vendéglők szomszédságában körhinták és komédiások szórakoztatták a látogatókat. Az egyik fő látványosságnak a rondó mellett álló, Ördögmalom nevű körhinta számított.572 Ez a legkorábbi, vurstlihoz kapcsolódó épület, amely megjelent a Városligetben. Ennek elhelyezkedése nagyban befolyásolta a mulatókomplexum kialakulását, maga a tűzijátéktér is sokáig a körhintától délre helyezkedett el.573 Szintén nem messze, enyhén délre kapott helyett a Rutschbahn, vagyis a csúszda, amelynek a felépítését a Királyi Szépítő Bizottság engedélyezte Stóger Józsefnek.574 A folyamatos fejlesztés jegyében 1837-ben Tauber Fülöp engedélyt kapott egy tánchelyiség létesítésére,575 majd egy évvel később Wexlehner

567

BFL IV. 1207 SzB 12616, 62–63. Alt 1845, 55.; Borókay – Várbiró 1956, 39.; Örsi 1996, 9. 569 Fodor 2003, 219. 570 Thaly 1958, 65.; Mészöly 1984, 45.; Saly 2013, 115.; Lovas D. 2013b, 15.; Magyar 2013, 93. 571 Cassius 1866, 23.; Lovas D. 2013a, 9–10. 572 Fodor 2003, 219. 573 Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 574 Fodor 2003, 219. 575 Fodor 2003, 219.; Saly 2013, 115. 568

107

(Vlechner) Sebestyén pesti polgár megnyitotta az első, nem ideiglenes mutatványos bódét a Városligetben.576 Ekkor engedélyezték Schmidt Alexander számára egy nyári színház, aréna létesítését is.577 Ez minden bizonnyal a Városliget délnyugati sarkában létesült. Az egyik legizgalmasabb látványosság az 1847-ben felépített a Centrifugal Bahn578 (A50. ábra) volt.579 Hruska Antal fordult javaslattal a Szépítő Bizottsághoz, hogy engedélyezzék számára ennek a látványosságnak a felállítását. Kérvényében ismertette, hogy angol és porosz gépészeknek sikerült a „központi súlyerejű vasutat”, azaz a Centrifugal Eisenbahnt felállítani, ami Londonban és Berlinben a közönséget nagy sikerrel szórakoztatja. Hruska is egy ilyen szerkezetet kívánt felállítani a Városligetben. Tervének ismertetésekor kitért arra, hogy segítségére van a magyar születésű, Európa szerte ismert műgépész, Danner Frigyes is. Vállalkozásához 60 négyszögöl területet igényelt,

ahol felállíthatja a fedél nélküli

deszkabódét és a pályát. A látványosság egy 6–7 ölnyi magas, 16 öl kerületű lemezekkel ellátott vasút, amelyben egyedül a gépész ül. Hruska érvelése szerint az átfordulást a gépész nem észleli, s ki sem esik, ezzel szemléltetni lehetne a föld forgását, amelyet az emberek nem éreznek és ezért nehezen értenek meg. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy a nézők csak nézők, nem ülhetnek be a kocsiba, tehát egészen biztosan nem lesz baleset. A Királyi Szépítő Bizottság megfontolásra érdemesnek tartotta a javaslatot, ezért azt 1847. április 1-én továbbította a Városligeti Bizottságnak döntésre. Ez utóbbi április 11-én tárgyalta az ügyet, s értesítette pozitív döntéséről a Szépítő Bizottságot. Ezt követően köthették meg a területre vonatkozó bérleti szerződést.580 A szórakoztatás jegyében nagy tömegeket vonzó népünnepélyeket – pl. 1829. augusztus 20-án – és halászati ünnepélyeket rendeztek a tavon.581 Utóbbira minden bizonnyal rendszeresen sort kerítettek, egy 1837-es eseményről és a József nádor védnöksége alatt 1829ben megrendezett halászati ünnepélyről is maradt fenn említés.582 Szintén a fellendülés jele volt, hogy 1833-ban megnyílt az első korcsolyapálya a Városligeti-tavon. A téli korcsolyázás mellett nyaranta sokan csónakáztak a tavon.583 A Városligeti-tó kikötőjében sorakozó csónakokkal lehetett megközelíteni a tó két szigetét. A csónakázás a korabeli ábrázolásoknak 576

Thaly 1958, 81.; Granasztói 2013b, 53. Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20.; Fodor 2003, 219. 578 BFL XV.17.b.311 SzB 11699. 579 BFL IV. 1207 SzB 11699.; BFL XV.17.b.311 SzB 11699.; Fodor 2003, 219. 580 BFL IV. 1207 SzB 11699, 1-4.; BFL XV.17.b.311 SzB 11699. 581 Lovas D. 2013a, 9–10. 582 Thaly 1958, 68.; Horgas 2005, 7-14. 583 Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20.; Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 577

108

(A137., A144., A146–A147., A149. ábra) is az egyik központi eleme volt. A művészek – így többek között Barabás Miklós és Rudolf Alt is – a tó déli partjáról ábrázoltak a tavat, amelyen a csónakok ringtak, a háttérben feltűnik a képeken a Páva-sziget, amelynek dús növényzete között megbújt a vendégeket váró majorság, emeletes nyári lak és étkező. A tópartról, de leginkább a Páva-szigetről szép kilátás kínálkozott a budai hegyekre is,584 ami szintén több ábrázoláson megjelent (A144–A145., A147. ábra). A látogatók nagy örömére a tavon hattyúk úszkáltak, de a Városligeti-tó vízjárása ingadozó volt, így nyaranta gyakran kiszáradt.585 Rudolf Alt 1845-ben Pesten adta ki litográfiáit586 rövid, német és magyar szöveges ismertetőkkel kiegészítve. A kötetet megjelentető Hartleben a munkát József nádornak, „Pest felvirágzása ’s minden ujabb épitési emlékek mik azt a nagyszerű városok rangjára emelik magasztos alapitójának” ajánlotta. A fekvő formátumú kötet több képének is a városligeti élet adta a témáját. A korszak egyik legnagyszerűbb alkotásának nevezte a kötet a „városerdőcskét”. A szép és változatos helyeket magába foglaló, ismert park területét legalább 400.000 négyszögölre becsülte, amit a gyalogosok és kocsizók egyaránt tudják használni. 587 Az egyik metszet588 (A144. ábra) a Páva-szigetet örökítette meg. A kép előterében rendezett sétányok, a sétány mellett támla nélküli deszkapad, a gyepben virágágyás látható. A sétányokon kalapos urak és elegáns nők vonulnak, a tavon számos csónak tűnik fel, s a háttérben felbukkan a Páva-sziget és az azon álló emeletes épület, amelynek jobb oldalán magasra törő jegenyenyárak csoportja áll. A szöveges bemutatás szerint a Városliget „évről évre gazdagabb lesz kies virányokkal.”589 A park legszebb részének tekintett Páva-sziget rendezését az 1840-es évekre datálta a leírás, s a szigetet Walthier Antal, pesti választópolgár birtokának mondta. Ez a birtokosság a bérletet takarta, amely értelmében Walthier magára vállalta, hogy a puszta szigetet a pesti közönséget szolgáló nyilvános kertté alakítja, a csinos majorsági épületben nyári lakokat alakít ki.590 Alt egy másik metszete591 (A145. ábra) a Városliget egy belsőbb kertrészének látványát örökítette meg. A metszet előterében cserjékkel, fákkal szegélyezett sétautak láthatók, amelyeken egy család és egy ember kutyával sétálgat. Az út mellett támla nélküli

584

Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. Cassius 1866, 20. 586 Alt 1845. 587 Alt 1845, 55. 588 Alt 1845, 22. 589 Alt 1845, 23. 590 Alt 1845, 23. 591 Alt 1845, 54. 585

109

fapad látható, a háttérben feltárul a Városligeti-tó, majd azon túl a budai várhegy és a Gellérthegy, tetején a Citadella romjaival. Szintén kapcsolódik a Városliget rendezéséhez, gyarapításához a Kisfaludy tiszteletére tervezett emlékmű. Kisfaludy Károly (1788–1830) 1830. november 21-én bekövetkezett halála után barátai és tisztelői szoborral kívántak méltó emléket állítani neki. A szobor felállítására gyűjtést rendeztek, megalakult a „Kisfaludy Károly emlékére és munkái kiadására ügyelő társaság”, amely felkérte Ferenczy István szobrászművészt a mű elkészítésére. A felkérésnek Ferenczy 1831-ben eleget tett, bemutatta a szobor tervét. Egy évvel később az Auróra hasábjain rézkarc jelent meg a szobortervről, a szobor helyét pedig a Városligeti-tó egyik szigetén jelölték ki. A szobor tervezett elhelyezéséről (A150–A151. ábra) látványterv is készült. Ferenczyvel szerződést kötöttek, s a szobor avatását legkésőbb 1835. november 21-re tűzték ki. A ruszkabányai kő azonban csak 1835-ben érkezett meg, így a szobor 1836-ra készült el. Ekkor maga az alkotó javasolta, hogy a szobrot ne a Városligetben, hanem az éppen épülő Nemzeti Múzeumban állítsák fel.592 Nem a Városliget területén, de annak közvetlen szomszédságában építették fel a Hermina-kápolnát (A156–A158. ábra). A Városliget keleti határának egyik kedvelt pontjává vált a kápolna és szépen parkosított környezete.593 József nádor fiatalon elhunyt lányának594 szerettek volna emléket állítani a nádor hívei. Hild József tervei alapján, közadakozásból kezdték meg az építkezést. A kápolna alapkövét 1842. október 10-én rakták le a Heinrich János Mátyás által adományozott telken. Maga az építkezés 1843 és 1854 között zajlott, a munkát hátráltatta a szabadságharc és az anyagi fedezet hiánya. Ezek egy öt éves szünetet is eredményeztek a munkában.595 A zárókő letételével kapcsolatos szertartást 1854. július 23-án Scitovszky János hercegprímás végezte, majd két évvel később, 1856. szeptember 8-án sor került a már berendezett kápolna felszentelésére. Az ünnepi mise keretében Liszt Ferenc személyesen vezényelte férfikari miséjét.596 A kápolna szomszédságában nyaralókat, villákat 592

https://www.kozterkep.hu/~/17001/Kisfaludy_emlek_Budapest_1875.html#. A szoborra a szükségesnél több, mintegy 11.000 forint gyűlt össze, így a maradék pénz hasznos kezelésére létrehozták a Kisfaludy Társaságot. A szobrot végül csak Ferenczy halála után, 1875-ben avatták fel. A szobor 1944-ben bombatalálatot kapott és elpusztult. A Kisfaludy Társaság 1952-ben – feloszlatásának évében – újrafaragtatta az oszlopot és a mellszobrot és eredeti helyén, a Múzeumkertben felállította. 593 Hunfalvy 1859, 155.; Cassius 1866, 20. 594 Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842) József nádor második házasságából született a későbbi István nádor (1817–1867) ikertestvéreként. 595 Genthon 1951, 88.; Csengeryné 1956, 14.; Thaly 1958, 65-67.; Szalai 1966, 10. 596 Hunfalvy 1859, 154.; Thaly 1958, 67.; Szalai 1966, 10. A kápolna műemléki oltalom alatt áll (műemléki törzsszám: 15767), 2004. szeptember 10. óta a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának lelki székhelye. Erről Erdő Péter bíboros rendelkezett 76-5/2004. számú határozatában.

110

építettek a tehetősebbek, szépen rendezett kertek, szőlők sorakoztak egymás mellett.597 Itt létesült Fischof doktor hidegvíz-gyógyintézete (A159. ábra), amelynek szintén szép kertje volt, s nagy népszerűségnek örvendett. Az intézetben gyógyulók gyakran sétálgattak a Városligetben.598 Az 1847-ben, Erhárd Ágoston által készített telekosztási, szabályozási terv599 (A51. ábra) kellő részletességgel mutatja be a Városliget rendezésének eredményeként kialakult állapotot. A növénytelepítések megtörténtek a park nagy részén, mezőgazdasági művelés már csak az északnyugati területen és lényegesen kisebb kiterjedésben, a délkeleti részen folyt. Az egykori fasorokat, allékat átalakították, egyedül a parkot a rondótól kelet felé átszelő nagy allé maradt meg, amely csak keleti szakaszát számolták fel. A Városliget fejlesztésének eredményeként megszaporodtak az épületek, már nemcsak a rondó mögötti központi téren várták a látogatókat, hanem a délnyugati részen emelt vendéglőben és a Páva-szigeten létesített majorságban is. A felmérésen jól kivehető a Városliget keleti határát jelentő út (ma Hermina út) mellett a Hermina-kápolna épülete és a Fischof-féle gyógyintézet együttese is. A térképen jól látható, hogy az egyre növekvő város mindjobban eléri a Városligetet, a parkot övező utak mentén megindult a telkek kiparcellázása, felépültek az első, többnyire nyaralónak szánt épületek. A 19. század század közepén jelent meg Aemanuel Ziffer méretarány nélküli várostérképe600 (A52. ábra). A látványos grafikájú térkép sokkal sematikusabb, mint az Erhárd-féle felmérés, illetve egy elavult állapotot rögzít. A térkép alapjául szolgáló felmérés minden bizonnyal az 1840-es évek előtt készült mert még teljes kiterjedésében, a vasúti elcsatolás nélkül ábrázolja a Városliget területét, továbbá a Páva-szigeten épült igen jelentős épületeket sem szerepelteti. A Városliget népszerűségét mutatja, hogy egy 1840-ben kelt beszámoló szerint „olly kies ez, ’s a’ szépitő biztosság fáradhatatlan ügyekezete által olly terjedelmes és olly szép”, hogy egyedülálló Magyarországon.601 A látogatók a Városligeti fasorból a gyepes közepű rondóba érkeztek, amely körül angol ízléssel alakított pázsitos és ligetes kertrészek terültek el nagy erdők rendszerével, amelyeket kanyargó utak, látványos növénycsoportok tettek változatossá.602 Ide vezetett Pest leghosszabb utcája, a Városligeti fasorban folytatódó Király utca. A két utca találkozási pontjában állt a társasági élet kedvelt helye, a polgári lőhely

597

Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 155.; Cassius 1866, 20. Hunfalvy 1859, 153.; Cassius 1866, 21–22. 599 BFL XV.16.b.229/12. 600 OSzK, TM 634. 601 Szky 1840, 29. 602 Szky 1840, 29.; Alt 1845, 44–45.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 598

111

(A138. ábra). A városi lövészegyletet a korábbi, hatvani kapu melletti helyéről helyezték át ide. Az egylet számára az épületét az 1738 és 1742 között lezajlott pestis áldozatait befogadó temető helyén emelték, miután az 1838-as árvízben elpusztult a régi épület.603 Pest a 19. század első felében igen szegény volt a megfelelő sétaterekben, közparkokban, amiket a korabeli leírások604 rendszeresen kihangsúlyoztak. Fényes Elek 1847ben megjelent munkájában szintén kitért arra, hogy a város nagy hiányosságokat mutatott a parkok, kertek, sétaterek terén. Meglátása szerint a lakosság felüdülését csak az Orczy-kert, a Széchényi-sétatér és a „távolfekvő város erdeje” biztosította.605 Annak ellenére, hogy egészségügyi és rekreációs okok is indokolták a sétaterek, fasorok létesítését, Pest nem bővelkedett ilyen helyekben. Ezért is volt jelentős a Városliget és az oda vezetett fásított út a rendezett magánkertekkel. A Városligeti fasor igen kellemes sétahelynek bizonyult, az utat négyes vadgesztenye- és hársfasor kísérte, kétoldalt harmincnál is több ízlésesen rendezett kert sorakozott. Az út közepén a kocsiút foglalta el, aminek kétoldalán gyalogút és lovaglóút feküdt,606 így mindenki kényelmesen tudott a Városligetbe jutni. Ekkor már az omnibuszok is közlekedtek, amelyekkel a belvárosból a Király utcán és a Városligeti fasoron át lehetett olcsón kijutni a Városligetbe. Ugyanakkor a Városligeti fasorba vezető Király utcát számtalan bírálat érte szűkössége, zsúfoltsága, koszossága miatt. 1841-ben Kossuth Lajos javasolta, hogy egy fákkal szegélyezett utat építsenek a Lánchídtól egészen a Városligetig a Király utca kikerülésével.607 Nagyszabású és előremutató terve azonban ekkor nem valósulhatott meg, csak a század második felében talált valós támogatásra a gondolat.608 A Szépítő Bizottság a 19. század második negyedében már nem tudta folytatni gyorsan megkezdett munkáját, hivatallá vált, amely minden teendőt sokáig fontolgatva, lassan intézkedett.609 Ez rányomta a bélyeget a Városliget rendezésére, a munkák leálltak. A tervek szerinti kiépítés megvalósulása előtt a Városliget hanyatlásnak indult. Nem a népszerűsége vagy a látogatottsága csökkent, hanem a fenntartása és fejlesztése. A területet a látogatottsága miatt egyre több mutatványos lepte el, ami miatt már nem is parknak nevezeték a kortársak,

603

Szky 1840, 29.; Palugyay 1852, 482.; Hunfalvy 1859, 153. Palugyay 1852, 482.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866 Palugyay szintén a már a Ludovicemuhoz tartozó Orczy-kertet és az Újépület melletti Széchenyi-ligetet emelte ki a „városi erdő” mellett. Ezen kívül a cukorgyár melletti sörcsarnok nyújtott felüdülést. 605 Fényes 1847, 216. 606 Szky 1840, 29.; Hunfalvy 1859, 154.; Cassius 1866, 20. 607 Antalffy 1982. 608 Kossuth elképzelése a mai Andrássy út kiépítését vetítette előre. 609 Thaly 1958, 58. 604

112

hanem egyszerűen „mulatóhelynek”.610 A szabadságharc szintén megviselte a Városligetet, 1849 tavaszán először osztrák csapatok állomásoztak a területen, majd miután Hentzi generális a várból ágyúztatta a pesti oldalt, a rémült lakosságnak nyújtott menedéket.611

2.5.3. A Városliget története a 19. század második felében A Városliget 1840-es években lendületet kapott fejlesztése az 1850-es évek elején még éreztette hatását. Ezekben a park kiültetése, épületállománya lényeges gyarapodáson, rendezésen ment át. Talán ez a fellendülés indokolta, hogy 1851-ben a Városliget egészét ábrázoló, az alpolgármester által hitelesített felmérés612 (A53. ábra) készült a parkról. Az 1850-es években a mezőgazdasági tevékenység még szervesen illeszkedett a Városligetben folytatott gazdasági tevékenységek sorába. A rétek és kaszálók mellett egyes területrészeken gabonatermesztést is folytattak.613 A magyar és német feliratokkal ellátott, 1851-ben készült felmérésen (A53. ábra) az üresen hagyott helyek szántók (Ackergrund) voltak. Ezek a park északnyugati, északkeleti és délkeleti részein, valamint a rondó belső területén jelentettek nagyobb, egybefüggő területeket. A másik jelentős használat a kaszáló (Wiesen-grund) volt, ami a rondótól keletre fekvő nagy tisztást és a rondótól délre fekvő tisztás területét jelentette. A konyhakerti művelés bevont terület (Küchenfeld) a Városligeti-tó északnyugati partja melletti táblákra terjedt ki. A felmérés szerint a többi terület parkosítva volt, a növényállomány ábrázolásában jól elkülönül a park keleti határán fekvő nagyobb tűlevelű tábla. A rondót övező fasoroknál az oszlopos habitusú fák a belső. a terebélyeseb lombozatú fák a külső kört alkotják. A Városligetben álló épületeket, építményeket is többnyire felirattal együtt jelölték. A park központi, legsűrűbben beépített része változatlanul a rondó mögötti rész. A nagyvendéglővel szemben több épületből álló kocsma helyezkedett el, amitől keletre az istálló állt. A vendéglő és a kocsma szomszédságában egy-egy körhinta is helyet kapott, amelyeket „Mulatoka” felirattal láttak el a térképen. A park keleti határán összesen négy építmény került jelölésre. Ezek közül a legészakibb az őrház téglány alaprajzú épülete. A rondó mellől a keleti 610

Thaly 1958, 64. Hunfalvy 1859, 58., 60.; Thaly 1958, 71.; Szalai 1966, 9.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 2. A Hentzi-féle bombázás 1849 májusában zajlott. 612 BFL XV.16.b. 225/117. Az igen részletes, színes, kéziratos térképet Otto Petzval vezetésével a császári és királyi mérnöki intézet növendékei készítették. A térkép jobb alsó sarkában Weisz János mértanszéki segéd neve is olvasható. 613 Magyar 2005, 128. Az 1856 nyarán folytatott kaszáláshoz Bene Klára is megemlékezett egy júniusi naplóbejegyzésében (Bene naplóját Magyar idézte hivatkozott munkájában). 611

113

parkszélre telepített tűzijátékteret egy falazott kerítéssel körbevett téglány alaprajzú térként jelölték. A nagy allé kifutásának határán, a park szélén állt a vámház, amely egy igen kicsi, téglány alaprajzú épület. A legdélebbi – nagyjából a Hermina-kápolna vonalában álló – épülethez feliratot nem rendeltek, funkciója ismeretlen. Az épület közvetlen környezetében három kis híd vezetett ki a park területéről. További épületek a park délnyugati sarkában álltak. Itt emelkedett a viszonylag nagyméretű aréna, amelynek szomszédságában egy „L” alaprajzú vendéglő feküdt. A Városliget építményei közé tartoznak a felmérésen rögzített kis hidak is. Ezek a park délnyugati határától induló, a Városligeti-tóba torkolló és az onnan észak felé futó patakon vezettek át. A hidakat minden esetben ácsolt szerkezetűnek jelölték, tehát minden bizonnyal egyszerű kivitelű pallós átjárók voltak. A déli, épület nélküli, dús növényzetű sziget a Kis-sziget (Kleine Insel) nevet viseli a térképen, amelyen jelölték a déli irányból a szigetre vezető hidat is. A felmérésen az északi, nagyobb sziget a Páva-sziget (Pfauen Insel) nevet viseli. A sűrű úthálózattal feltárt szigetre keleti irányból vezetett híd. Az átjáró folytatásában létesített út vezetett a sziget központi épületegyütteséhez. A belső udvart közrezáró épülethez déli irányba előrenyúló oldalszárnyak csatlakoztak. Az épület keleti homlokzata előtt egy kisebb, négyzet alaprajzú épület is állt, a sziget északi részében pedig további három épület, építmény helyezkedett el. Ezek közül a legnagyobb egy téglány alaprajzú épület volt, amely a központi épületegyüttessel párhuzamosan feküdt. Egy kisebb, kör alaprajzú épület a sziget északkeleti részét elfoglaló szőlőültetvény közepén, míg egy igen pici, négyzet alaprajzú építmény a sziget északnyugati szélén állt. Ezek minden bizonnyal kerti pihenők, kioszkok lehetettek. A sziget képét a ligetes kiültetések, ívesen kanyargó utak mellett a központi épület környezetében, leginkább annak északi homlokzata előtt kialakított kert határozta meg. A táblákra osztott kert a központi épület és a téglány alaprajzú épület között kialakított sétány két oldalán terült el, illetve egy félkör alaprajzú területen a téglány alaprajzú épület északi homlokzata előtt. A táblás kialakítás, illetve az épületben megtelepedett majorsági funkció alapján lehet következtetni, hogy ezekben a táblákban konyhakerti növényeket, a vendéglőben használt növényeket termesztették. A fentebb ismertetett módon kialakított Páva-szigeten az 1850-es években Cséry Lajos megalapította svájci típusú mintatehenészetét (A154–A155. ábra).614 Ez teljes mértékben illeszkedett Nebbien elgondolásához, aki maga is egy díszmajorságot álmodott a területre. A tehenészet igen nagy hírnévre tett szert, 1865-ben a pesti gazdasági kiállításra 614

Lovas D. 2013a, 11.

114

ellátogató Ferenc József személyesen is megtekintette a svájci minta alapján működő tehenészetet (A155. ábra).615 Az 1850-es években készült fekete-fehér felmérés616 (A54. ábra) az 1851-es felméréssel (A53. ábra) szinte minden részletében megegyezik. Lényeges eltérés a park középső részén mutatkozik. A már Nebbien által is felszámolni kívánt nagy allé megszűnt, a parkot nyugat-kelet irányban átszelő egyenes fasor megszűnt. Egy kisebb szakaszát egy lágy ívvel kanyarodó út részeként tartották meg. A másik fontos eltérés az 1840-es évek végén kiásott Hattyú-tó ábrázolása. Az ovális vízfelület közepén egy nyújtott babszem alakú szigettel hozták létre a szintén Nebbien tervéről átemelt elemet. A Városliget északnyugti részében fekvő szántó közepén ligetes kiültetéssel övezve ábrázolták a téglány alaprajzú lovaglópályát. A pálya környezetében húzódó szántóföldek helyén 1860 körülre faiskolákat telepítettek, ahogyan az egy szakadt térképlapon617 (A55. ábra) is szerepel. Friwisz Ferenc a topográfiai térképen a déli szigeten már egy kisebb, kör alaprajzú pavilont is feltüntetett közvetlenül a híd tengelyében. A Városliget fenntartásáért, gondozásáért felelős Királyi Szépítő Bizottság szerepe és jelentősége a 19. század közepére erősen lecsökkent, majd 1856. november 9-én feloszlatták a Szépítő Bizottságot, s a Városliget visszakerült Pest város tanácsának felügyelete alá.618 A park 1850-es évek végén, az 1860-es évek elején a fenntartás hiányosságai miatt erősen leromlott.619 Az elsődleges problémát a fák kiszáradása, a tó mocsarasodása, a megkötetlen homok jelentette.620 A Városliget hanyatló állapota miatt egyre többször és többen indítványozták a rendezési munkák folytatását. Lukácsy Sándor a Kerti Gazdaság hasábjain közölt cikkében a park rendezésének folytatását sürgette.621 A munkák végül a Városligeti-tó újraszabályozásával kezdődtek el. Az állapotromlás egyik legbeszédesebb jele volt, hogy az 1850-es évek végére már erősen elmocsarasodott a Városligeti-tó, vize büdössé vált.622 A feltöltődés, mocsarasodás miatt a tó medre folyamatosan szűkült, vize elposványosodott. A kedvezőtlen folyamatok eredményeként a csónakázás sem volt lehetséges, a ladikok a kikötőben sorakoztak. Ahogyan

615

Lovas D. 2013a, 11. BFL XV.16.b.225/75. 617 BFL XV.16.b.221/8. 618 Schmall 1894a, 4.; Thaly 1958, 76.; Siklóssy 1931, 35. A Városerdő gondozását Pest városától az 1867-ben megalapított Fővárosi Kertészet vette át (Schmall 1894a, 4.; Kecskés 1975, 69.; Radó 1985, 26.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 7.; Jámbor 2015a, 53.). 619 Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88.; Lovas D. 2013a, 7., 10.; Magyar 2013, 90. 620 Magyar 2013, 91. 621 Magyar 2013, 102-103. 622 Thaly 1958, 82-83. 616

115

egy híradás fogalmazott, „...vége azon szép időnek, midőn nyáron kényelmesen belefulhatott a szerencsétlen szerelmes a tó vizébe.”623 Egyedül a békáknak kedvezett a kialakult állapot.624 A tó rendezése azonban sok pénzt igényelt, ami nem állt rendelkezésre. 1862 augusztusának végén szabadtéri ünnepélyt rendeztek a Városligetben, hogy a bevételből finanszírozni tudják a tó újraszabályozását. A gyűjtött pénz azonban nem fedezte a munkálatok teljes egészét, ezért 1863. szeptember 13-án díszelőadást rendeztek a városligeti színházban a munkák további finanszírozására.625 A tó újraszabályozását, a meder kitisztítását részben az ilyen rendezvények során befolyt pénzből kezdték meg. A hírlapok és a nagyközönség is folyamatosan hangot adott elégedetlenségének, így a város vezetése is belátta, hogy a Városliget fő dísze nem maradhat csúfos állapotában. A Vigadó épületéhez rendelt költségvetésből fennmaradt összeget a tó rendbetételére csoportosították át.626 A kemény fizikai munkát jelentő mederásásra (A152. ábra) 10.000 forintot irányoztak elő, a munkák befejezését pedig 1866 tavaszára ígérték. A közönség örömét csorbította, hogy a tavat „keskenyebbre szabták”, de ennek köszönhetően mérséklődtek a költségek, valamint nőtt az 1861 óta már Széchenyi-szigetnek nevezett Drót-sziget – ahogy a köznyelv akkor nevezte, sodrony-sziget – területe. Egy bő évtizeddel később, 1875-ben a sziget korábbi nevét adó Drót-hidat elbontották – állapota miatt menthetetlenné vált –, s pótlására új vashidat emeltek.627 Ami magyarázat nélkül maradt és a munkát figyelemmel kísérők értetlenségét vonta maga után, hogy a mederből kitermelt termő iszapot miért nem a rondó sövénye mögé, annak meddő földjére hordták ahelyett, hogy a rondót befoglaló sétányra hordták, amelyet amúgy sem lehetett öntözni. Ez a lépés problémát okozott a látogatóknak, főként az uszályos ruhákban sétáló hölgyeknek, mert a „zsíros” föld megtapad a ruháikon, lábuk bokáig süpped az iszapban.628 Az 1860-as évek első felében végzett munkákat – így a tó újtóraszabályozását, az ahhoz kapcsolódó rendezési munkákat – Nebbien terve alapján Pecz Ármin irányította. Pecz nemcsak a vízrendszer újraszabályozásáról, de a tó környezetének változatos növényfajokkal történő betelepítéséről is gondoskodott. Munkája eredményeként megjelentek az első 623

VU 1865, 541. VU 1865, 542. 625 Thaly 1958, 82-83. 626 VU 1865, 542. 627 Shmall 1899, 117.; Darvas 1948, 375., 385.; Berti 1967, 40.; Jancsó 1967, 25.; Gáll 1970, 247.; A híd lebontását számos forrás tévesen 1865-re datálja (Thaly 1958, 57.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 25–26; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Lovas D. 2013a, 9.). VU 1865, 542. 628 VU 1865, 542. 624

116

virágágyak a Városligetben, az ültetések és térformák többé-kevésbé a Nebbien tervezte formákban valósultak meg.629 A Városliget területét a 19. század második harmadának végén, 1864-ben csonkították meg második ízben. Ekkor jelölték ki a létesítendő Állatkert 16 hektáros helyét a park északi részében, a vasút szomszédságában.630 Az Állatkerti Részvénytársulat 1865 elején alakult meg 80.000 forint alaptőkével, s a parkból 31 hold és 600 négyszögöl területet vett bérbe 30 évre. A bérleti díj jelképes évi egy aranyban került megállapításra. Ezzel a Városliget területe 236 h 532 négyszögölre csökkent. Egy év alatt id. Pecz Ármin tervei alapján újraparkírozták a területet a botanikus kertből hozott növényekkel, a csatornát kis tóvá szélesítették a vízimadaraknak, Sklaniczky Antal és Heinrich Koch tervei alapján állattartó épületeket emeltek.631 Az Állatkert végül 1866. augusztus 9-én, mintegy ötszáz állatot bemutatva megnyílt.632 Hat év múlva a részvénytársaság átalakult Állat- és Növényhonosító Társulattá.633 Az 1870-es években az Állatkert területének újraparkírozására is sor került Mark Ferenc kertész vezetésével.634 Az évek múlásával a létesítmény a bérelt terület nyugati felébe szorult, a keleti részt elfoglalta a vurstli, amiből idővel kialakult az Angol Park.635 Az állandó cirkusz számára szintén az Állatkert területén jelöltek ki helyet, az intézmény 1889. június 27-én nyitotta meg kapuit.636 Egy évtizeddel később a főváros főváros szerződést kötött Wulff Edével egy korszerű, állandó cirkuszépület emelésére.637 Szintén az Állatkert területébe, annak nyugati felébe nyúlt be Klemens vendéglője. A vendéglő a 19. század utolsó évtizedeiben már meghatározó vendéglője volt a Városligetnek, üzemeltetését 1889-ben Wampetics Ferenc vette át.638 1894-ben nyílt meg Wampetics Ferenc vendéglője. A vendéglő

629

Thaly 1958, 83.; Mészöly 1984, 45.; Galavics 1999, 94.; Lovas D. 2013a, 10. Cassius 1866, 23.; Thaly 1958, 88.; Mészöly 1984, 31.; Preisich 2004, 200.; Jámbor 2015a, 53. Thaly nem vette figyelembe a vasútépítés miatti területcsonkítást, ezért ő az Állatkert leszakítását tekintette az első esetnek. Az Állatkert létesítését hosszas előkészítő munka után Kubinyi Ágoston (1799–1873), a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József (1813–1862), a Füvészkert igazgatója, Szabó József (1822–1894) egyetemi tanár és Xántus János (1825–1894) világjáró tudós határozta el (Mészöly 1984, 31.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.). 631 Fuchs 1882, 3.; Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31.; Tarjányi – Pesti 1992, 2.; Jámbor 2015a, 53. 632 Thaly 1958, 89.; Mészöly 1984, 31., 45.; Radó 1985, 26.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013a, 13.; Persányi 2013, 91. Tarjányi – Pesti az eseményt tévesen augusztus 8-ra datálja (Tarjányi – Pesti 1992, 2.). 633 Thaly 1958, 89. Az intézmény fennállása óta többször nevet váltott. 1866 és 1873 között Pesti Állatkert, 1873 és 1907 között Budapesti Állatkert, 1907 és 1912 között Székesfővárosi Állatkert, 1912 és 1948 között Székesfővárosi Állat- és Növénykert, valamint Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje, 1948 és 2001 között Budapest Főváros Állat- és Növénykertje néven üzemelt. 2001 óta viseli a Fővárosi Állat- és Növénykert nevet. 634 Mészöly 1984, 31. 635 Thaly 1958, 89. 636 Lovas D. 2013f, 65. 637 Granasztói 2013b, 61. 638 Saly 2013, 118. 630

117

eredeti épülete Bauer Ervin tervei alapján épült. 1910-ben a vendéglőt Gundel János és fia, Károly vette át.639 A Beketow cirkusz fémvázas, közel 2.300 főt befogadó épületét Wulff Ede német vállalkozó építette 1891-ben. 1904 ás 1919, majd 1922 és 1929 között Beketow Mátyás üzemeltette, őt követően fia, Sándor vezette a cirkuszt 1929 és 1934 között. 1934 és 1944 között Fényes György volt a bérlő, a cirkusz a Fényes cirkusz nevet viselte.640 1966-ban bontották le, a jelenlegi épületet Fazekas István tervezte. Az új cirkuszt 1971 januárjában nyitották meg.641 Az 1867-ben készült felmérés642 (A56. ábra) jól mutatja a változásokat. A tó újraszabályozásának eredményeként kismértékben módosult annak alakja, aminél jelentősebb változás a Széchenyi-sziget alakjának változása, a sziget területének növekedése. Minden bizonnyal a vízrendezési munkákkal egyidőben létesítettek egy újabb hidat, amely a Pávasziget déli részére vezetett. A szigeteken újabb pavilonok létesültek. A térképen a Városligetitótól északra, egy szaggatott vonalakkal behúzott út jelzi a Városliget és az 1866-ban létesített Állatkert közötti határt. Ez a szabályozási vonal jelölte ki a mai Állatkerti körút és Gundel Károly út vonalát. Az1866-ban megnyitott Állatkert területén a a térkép a korábbinál tagoltabb, több épülettel gazdagított, sűrűbb úthálózattal feltárt területet mutat. Az 1861 és 1866 között végzett második katonai felmérés643 (A57. ábra) az egyéb felmérésekhez,

várostérképekhez,

topográfiai

térképekhez

viszonyítva

sematikus

ábrázolásnak tekinthető. A színezett szelvényen megjelennek a park legjellemzőbb elemei – a rondó, a nagy tó a két szigettel, a rondó mögötti terület és a délnyugati rész épületei, a tavat tápláló és levezető patakká alakított csatorna –, az úthálózat sematikus ábrázolása, valamint a növényszigetek tömegei. A felmérésen nem szerepeltették az északi parkrészben kialakított Állatkertet. Ennek egyik oka az lehet, hogy a terület továbbra is a park része volt, azt csak bérelte az Állatkert, a másik –ez tűnik valószínűbbnek – a felmérést még az Állatkert területének kijelölése, az átalakítási munkák előtt végezték a területen. Az 1860-as években, a tó rendezésével a Városliget ismét fellendült, 1862-től omnibuszok jártak a városból a parkba.644 Ebben az időszakban több épületet is létesítettek a parkban. A legjellemzőbbek a kioszkok (A59–A62. ábra) voltak, amelyekben kisebb 639

Fodor 2003, 51. Fodor 2003, 46. 641 Fodor 2003, 46. 642 BFL XV.16.d.241/7. 643 HM HIM, Col. XXXII, Sec. 50. 644 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 640

118

vendéglátóhelyek telepedtek meg. A Széchenyi-szigetre 1860-ban Feszl Frigyes tervezett centrális alaprajzú, oszlopsoros tornáccal kísért pavilont (A59–A60. ábra). A végül felépült pavilon építésze Strohoffer István és Szumrák Pál volt. 1867-ben Gundy György kívánt a nyári színkör számára épületet emelni, amelyhez a terveket645 (A63–A65. ábra) Kováts József építész készítette. Az egyszerű, ácsolt szerkezetű épület homlokzatát díszesen faragott hatoszlopos tornác egészíti ki, középtengelyében zászlótartó rúd magasodik. A hat faoszlop által kijelölt nyílásokból a két-két szélső egyenes záródású, a szélesebb középső nyílás félköríves. A patkóívben elhelyezett lelátó szintén fából ácsolt, külső oldalát fasorral kívánták szegni. Két évvel később Kratochvill Ferenc gyermekszínházat kívánt építeni a Városligetben. A terveket (A66. ábra) Buzzi Bódog építész készítette a szintén ácsolt szerkezetű épülethez. A színházat a rondótól északra, a park nyugati határán kívánták elhelyezni. Helyét a Friwisz Ferenc által 1863-ban készített térképen646 (A58. ábra) jelölték meg. Az építtetők között Pest városa is feltűnt. A városi tanács 1872-ben – talán a park növekvő népszerűségét látva – tervbe vette egy vendéglő építését is. Az emeletes épület terveit647 (A68–A70. ábra) Ybl Miklóssal készítette el. Zsigmondy Vilmos geológiai kutatása szintén jelentős előrelépés a Városliget fejlődésében. 1868-ban a főváros megbízta a geológust, hogy fúrjon kutat a Városligetben. Ebben az időszakban ismét kolerajárvány fenyegetett, Pest vízhálózata pedig korszerűtlen volt. A város vezetői az új kúttal a vízellátás problémáját igyekeztek enyhíteni, valamint innen remélték táplálni a Városligeti-tavat, s megoldani az öntözés kérdését. Senki sem számított a víz jótékony, gyógyító hatására.648 Zsigmondy 1868-ban kezdett hozzá a mintegy tíz éven át tartó fúráshoz a mai Hősök tere területén. Egy 8 lóerős gőzgéppel kezdte az 1878 januárjában befejeződő fúrást, amikor is napi 11.917 hektoliter 73,8 C°-os víz tört fel a forrásból.649 Munkájáról 1878-ban könyvet adott ki A városligeti artézi kút Budapesten címmel.650 Már a fúrás során vegyelemzést végeztettek a vízről. Molnár János gyógyszerész, aki a hazai ásványvizek vizsgálatában szerzett érdemeket, kimutatta a víz kedvező összetételét, amiről tanulmányt publikált 1877-ben.651 A vizet eleinte a tóba vezették, majd átvezették a Nádor

645

BFL XV.17.b.312 290. BFL XV.17.b.312 741c 647 BFL XV.17.f.331.b 169/1.; BFL XV.17.f.331.b 169/3.; BFL XV.17.f.331.b 169/2. 648 Csengeryné 1956, 9.; Thaly 1958, 93. 649 S. a. 1914, s. p.; Mészöly 1984, 45.; Tarjányi – Pesti 1992, 3.; Majkó 2013b, 131. 650 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 93.; Csorna 1975, 417.; Tarjányi – Pesti 1992, 3. Szikra szerint (Szikra 2011, 171.). Zsigmondy 1872-ben a mai Széchenyi fürdő területén is végzett próbafúrásokat, s melegvizet talált, ezt azonban semmilyen más forrás nem erősíti meg. 651 Thaly 1958, 94. 646

119

szigetre, ahol a majorsági épületben fürdőházat rendeztek be. A Nádor-szigeten kialakítandó fürdőház vízvezetékei 1880-ban engedélyezték,652 majd a következő évben már meg is nyitották a primitív fürdőt. A hely népszerűsége miatt a főváros tervbe vette a fürdő bővítését, korszerűsítését (A90–A91.ábra). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a jelentősebb nyilvános és középítkezések között be is számolt az artézi fürdő 1885-ös bővítéséről.653 Ezt követően Czigler Győző (1850–1905) 1886-ban újabb terveket készített a modernizáláshoz, majd 1894ben is készült egy változat (A91. ábra). A tervek ellenére hamar bebizonyosodott, hogy nem lehet megfelelően, korszerűen bővíteni a régi épületet. A bővítés helyett egy új fürdő építése lett a cél, ami azonban csak a 20. század elején kezdődött el.654 A feltörő artézi víz azonban némi kellemetlenséget is okozott. A feltörő víz egy részét ideiglenes megoldásként a sugárúti csatornákba vezették, azonban a palotatulajdonosok panaszkodtak az épületkárokat okozó kipárolgásra és a kellemetlen bűzre. 1878-ban A Fővárosi Közmunkák Tanácsának meg kellett oldania a forró víz elvezetését, így 1878-ban határoztak, hogy a vizet a Városligeten át, az Állatkert felé vezetik el. Az ehhez kapcsolódó munkákat 1879-re be is tervezték. Ez a megoldás azonban nem bizonyult sikeresnek, a víz még

az

1880-as

évek

elején

is

okozott

kellemetlenségeket

az

Andrássy

úti

ingatlantulajdonosoknak. A problémát csak 1882-ben oldották meg, amikor a kút csövéből kiömlő víz útját a föld alatt elzárták.655 1869. december 2-án megalakult meg Kresz Géza kezdeményezésére és vezetésével a Pesti Korcsolyázó Egylet, amelynek célja a pesti korcsolyaélet felvirágoztatása volt. Kresz Géza

a

Bécsben

működő

Wiener

Eislauf-Verein

mintájára

szervezte

a

hazai

korcsolyaéletet.656 A sportélet helyszínéül a Városligeti-tavat szemelték ki, azonban csak hosszas utánajárás után kaptak engedélyt a városi tanácstól a tó egy részének használatára. Horváth Ferenc terve657 (A67. ábra) alapján egy két helyiségből álló „fabódét” emeltek a mai Korcsolyacsarnok helyén, ami a melegedő, csatoló, iroda, büfé szerepét is betöltötte (A161. ábra). A korcsolyapályát végül 1870. január 29-én Rudolf trónörökös (1858–1889) jelenlétében nyitották meg.658 Az egyesület dinamikusan fejlődött, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor felvette a Budapesti Korcsolyázó Egylet nevet. Ekkor már edzőt alkalmaztak, 652

FKT 1880, 4. FKT 1885, 56. 654 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 94. 655 FKT 1878, 4.; FKT 1882, 57. 656 Thaly 1958, 90-91.; Kindzierszky 1968, 42.; Tarjányi – Pesti 1992, 3.; Majkó 2013a, 83. 657 BFL XV.17.b.312 1822. 658 Thaly 1958, 90-91.; Kindzierszky 1968, 42.; Tarjányi – Pesti 1992, 3.; Majkó 2013a, 83. 653

120

korcsolyát kölcsönöztek, ideiglenes kerítéssel elkerítették a pályát, és különböző jégmulatságokat rendeztek. A várossal kötött szerződésük értelmében a kiszolgálófunkciókat ellátó épületet minden tavasszal el kellett bontaniuk és minden ősszel újra fel kellett építeniük. Ez jelentős költséget jelentett, majd 1874. január 14-én az épületet tűzvész érte. Ennek hatására a főváros hozzájárult egy állandó épület létesítéséhez és 20 éves bérleti szerződést kötött a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének hatására már a Budapesti Korcsolyázó Egylet nevet használó szervezettel. A szerződés szerint a bérlet lejárta után a csarnok a főváros tulajdonába került. Az új épületre tervpályázatot írtak ki, amelyet a fiatal Lechner Ödön nyert. Az új, immár állandó Korcsolyacsarnokot 1875-ben adták át (A172. ábra).659 A fejlődés folyamatos volt, 1878-ban bevezették a pályavilágítást, ennek köszönhetően esténként is lehetett korcsolyázni. Eleinte petróleumlámpákkal, majd ívfénnyel, később izzólámpával biztosították a sötétedés utáni korcsolyázást.660 Lechner épülete gazdagon díszített, kioszkszerű épület volt, amely csaknem két évtizedig szolgálta a korcsolyázókat.661 Miután lejárt a 20 éves bérleti időszak, a főváros csak azzal a kikötéssel engedte az újabb 35 évre szóló bérletet, ha a Budapesti Korcsolyázó Egylet vállalja, hogy legalább 200.000 korona értékű csarnokot építtet és a befolyt jövedelemből 310 %-os részesedést ad a fővárosnak. Ezekkel a feltétekkel kötötték meg a bérletet, majd a Budapesti Korcsolyázó Egylet 1893-ban új épületet terveztetett Francsek Imrével.662 Az építkezéssel egyidejűleg, az 1896. évi Millenniumi Kiállítás előkészítéseként a főváros megkezdte a tó szabályozási munkálatait.663 Mivel a tó vize korábban is büdösödött, az 1880as évek legvégén, az 1890-es évek legelején már határoztak a Rákos-patak vizének bevezetéséről, hogy elérjék a megfelelő vízcserélődést. A vízrendezési munkákat a Millenniumi Kiállításra el akarták végezni, így az 1890-es évek elején új tervet készítettek. A tavat a munkák megkezdésekor leeresztették és kikotorták, a tó fölös vizét a csatornák átöblítésére használták.664

659

FKT 1875, 29.; FKT 1876, 38.; Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 42–43.; Majkó 2013a, 83., 85. A gyors fejlődést, a korcsolyasport népszerűségét jól mutatja, hogy az alapításkor a tagok létszáma 35 volt, ami az idény végére 432-re nőtt. Néhány év múlva a tagok és részjegyesek száma több, mint kétezerre növekedett (Kindzierszky 1968, 42–43.). 660 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43. 661 Kindzierszky 1968, 43. 662 Thaly 1958, 92.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 83. A terveket már 1893-ban engedélyezték is (FKT 1892–1894, 212.). 663 Thaly 1958, 92. 664 FKT 1889–1891, 326.; FKT 1892–1894, 26. A Városligeti-tó vízellátása korábban is megoldatlan volt, 1881ben egy víztároló medencét létesítettek a lóversenytéren, s annak a fölös vizét engedték a tóba (FKT 1881, 16.). 1882-ben a tó büdös vizét azzal magyarázták, hogy a kőbányából a tóba vezetett árokban megposhad a víz, ezért

121

A rendezés a kedvező hatások mellett kellemetlenségeket is okozott. A patak sok hínárt és moszatot hozott a tóba, ami előnytelenül befolyásolta a jégképződést. Megoldásként a korcsolyázásra használt területet feltöltötték és kibetonozták a medret. A vízállás így 40–50 cm-re csökkent, ami lehetővé tette a nyári csónakázást, majd télen a víz leengedése után öntözéssel mesterséges jeget lehetett létrehozni az előkészített területen.665 Ezt követően 1897-ben a Budapesti Korcsolyázó Egylet megszerezte a kizárólagos korcsolyázási jogot a Városligeti-tavon.666 A Városligeti-tó jégpályája rangos korcsolyaesemények színhelye volt. 1895-ben itt rendezték meg a sporttörténeti jelentőséggel is bíró, első Gyors- és műkorcsolya Európa-bajnokságot.667 Öt évvel később itt rendezték az első hazai korcsolyabajnokságot is.668 Az 1870-es, 1880-as években azonban még problémát okozott, hogy a tó enyhébb teleken lassan fagyott be, így felmerült az igény egy kisegítő, mesterséges pályára. 1887-ben a főváros engedélyezte egy 10.168 négyszögöl669 méretű terület bérletét a célra. A Városliget délnyugati részében, egy kis vízcsatorna medrében és környezetében üzemelő ideiglenes jégpálya épületét (A173–A174. ábra) Hofhauser Antal tervei alapján építették fel.670 A Városligeti-tó 1890-es években véghezvitt vízrendezésének és a meder kibetonozásának eredményeként a korcsolyázási helyzet stabilizálódott, az ideiglenes pálya feleslegessé vált. Az Egyesületet a pályateret és a kis csarnokot 1903. március 15-én átadta a fővárosnak, 3 évvel a bérleti idő lejárta előtt.671 A 19. század második felében a Városliget fejlesztésében nagy szerepet játszott Fuchs Emil, illetve az általa igazgatott Fővárosi Kertészet. Fuchs Emilt (1830–1896) 1865ben számos pályázó közül választották a Városliget főkertészévé.672 Két évvel később az ő vezetésével alakult meg a Fővárosi Kertészet,673 amelynek székhelyét a Páva-szigeten kívánták kialakítani. Ennek okán Pest Szabad Királyi Város Gazdasági Választmánya felbecsültette a területet. Az 1867. február 15-én kelt jelentés alapján a Páva-szigeten lévő gyümölcsfák és szőlők becsült ára 733 forint 5 korona volt. Mivel a terület jelentős része a csatornák rendezését is célul tűzték ki (FKT 1882, 57.). A Rákos-patak vizének bevezetésére létesített 2.100 m hosszú, 0,8 m átmérőjű vezetéken egy nap alatt 23.328 m3 vizet tudtak a tóba juttatni. 665 Thaly 1958, 92. A Rákos-patak vízkivételi műtárgyát 1894-ben építették meg a Szőnyi útnál (Borókay – Várbiró 1956, 39.). 666 Majkó 2013a, 83. 667 Majkó 2013a, 83. 668 Majkó 2013a, 90. 669 Ez átszámítva mintegy 36.605 m2 területnek felel meg. 670 Thaly 1958, 91.; Kindzierszky 1968, 43.; Majkó 2013a, 85. Az ideiglenes jégpályát kiszolgáló csarnokot 1968-ban bontották el (Kindzierszky 1968, 43.). 671 Thaly 1958, 92. 672 Für – Pintér 1987, 589. 673 Jancsó 1967, 25.; Für – Pintér 1987, 589.;Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95.

122

bérbe volt adva, így csak a telephely fokozatos kiépítésére volt lehetőség. A kertészet telephelyeként, a szükséges faiskola számára ebben az évben kijelöltek egy mintegy 32 hold nagyságú területet, s egyúttal határoztak egy kertészlak és növényházak építéséről. A bérlet felmondását több ütemben tervezték: 1867-ben 10 holdat, 1868-ban szintén 10 holdat, majd 1869 októberében a maradék területet kívánták birtokba venni. A döntéssel és a megtett lépésekkel a városi kertészet a Páva-szigeten nyert elhelyezést.674 A kertészet központja egészen 1888-ig volt a Páva-, későbbi nevén Nádor-szigeten. Ekkor a kertészlakot elbontották, a telephelyet a Vágány utcai területre költöztették.675 Fuchs véleménye szerint a Városliget nyilvános sétahelyül és üdülőhelyül létesült a főváros közönsége számára, ezért a rendezésnél sosem szabad figyelmen kívül hagyni a közönség igényeit, a közönségre a legkedvezőbb hatást gyakorló, általa még ismeretlen újításokat. Fuchs ennek az elvnek a szellemében végezte munkáját, amelyről 1882-ben könyvet676 adott ki, hogy a nagyközönség is megismerhesse ténykedését, a rendezési munkák részleteit, koncepcióját.677 A főkertész fontosnak érezte a terület múltjának és akkori helyzetének bemutatását, hogy a jövőbeni fejlesztések irányát a legmegfelelőbben lehessen meghatározni. Fuchs munkájában hangsúlyozta a Városliget jelentőségét, népszerűségét, rávilágított arra, hogy a parkot ekkor már nemcsak a budapestiek, hanem a vidékiek és külföldiek is látogatták.

678

A látogatók a Városliget kialakítását elég csinosnak,

nagyvonalúnak tartották,679 de álláspontja szerint ez nem elegendő, mert az igények folyamatosan változnak, amikhez igazodni kell. Fuchs vezetésével jelentős változások vették kezdetüket, az ő nevéhez köthető a Városliget átfogó rendezésének a megindítása, az első jelentős kezdeményezés a Városliget egységes kezelésére. Amikor Fuchs átvette a Városliget fölötti kertészeti felügyeletet, alig volt rendezett kocsi- és gyalogútja a parknak, mert mindenhol süppedő homok vagy sás volt. 674

Jancsó 1967, 25.; Radó 1967, 26., 34.; Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. Ebben az időszakban a terület ügyeiért a Városligeti Bizottmány volt felelős (Radó 1967, 34.). Az 1867. március 19-én tartott tanácsülésen a faiskola és a kertészeti épület létesítésére 5.000 forintot szavaztak meg (Jancsó 1967, 25.). 675 Radó 1967, 26., 34.; Lovas D. 2013d, 42.; Magyar 2013, 95. Ebben az időszakban a terület ügyeiért a Városligeti Bizottmány volt felelős (Radó 1967, 34.). Radónak az a megállapítása viszont téves, hogy az elbontott kertészlak helyén épült fel a Millenniumi Kiállítás alkalmából a Történelmi Főcsoport (Radó 1967, 34.), mert az a Városligeti-tó másik szigetén, a Széchenyi-szigeten nyert elhelyezést. A főváros 1910-ben felvette építési programjába a kertészet Vágány utcai, több, mint 14.000 négyszögöl nagyságú telkének a beépítését. Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy a telephely itt már nem bővíthető a magas telekárak miatt, s az ideiglenes jelleggel épült üvegházakat is az artézi kút vizével fűtötték, ami az új fürdő felépítése után már nem tűnt lehetségesnek. Mindezek miatt a kertészeti telephelyet a Népliget mellé költöztették (FKT 1910, 68.). 676 Fuchs 1882. 677 Fuchs 1882, 5.; Für – Pintér 1987, 590. 678 Fuchs 1882, 3. 679 Fuchs 1882, 3.

123

Munkája eredményeként szinte a Városliget egész területét behálózták a jól járható, célszerű utak. Fuchs különös gonddal válogatta össze a telepítendő díszfákat és díszcserjéket, hogy azokkal a megfelelő hatást tudja elérni a város pihenő- és üdülőhelyén.680 Fuchs megállapította, hogy a Városliget létesítése óta jelentősen javultak a talajviszonyok, a hajdani homoktalaj átalakult. A talaj átalakulását nagyban segítette a földmozgatás és a földhordás is, továbbá a nagy kiterjedésű lápos, vizenyős területek megfelelő kiszárítása. A homokterületeket faiskolák váltották fel, e csemeték szolgáltak a park fásításához.681 Fuchs szívesen kísérletezett az egyes fajokkal a városligeti faiskolában, s munkájáról előadásokat tartott az érdeklődőknek. A főkertész szívesen telepített akácot, amit a „magyar nemzeti fának” is nevezett.682 A talajjavítási munkák eredményeként már a leglátványosabb fa- és cserjefajok egyedei is megéltek a területen, még a silányabbnak minősülő területeken is dús volt a gyep. A látványos eredményhez szükséges volt a folyamatos kezelés, ami azonban tetemes anyagi ráfordítással járt.683 Az egyik legnagyobb földmunkával járó munka a Hattyú-tó kiásása, időközönkénti javítása és tisztántartása járt.684 Fuchs a Városliget rendezésekor a „közegészségi, szépészeti, rendőri” szempontokat helyezte az előtérbe.685 Fuchs már ismerte az erdő egészségre gyakorolt jótékony hatását, hogy a növényzet jobb levegőt biztosít, számos – egészségre ártalmas – anyagot megköt. Ezáltal a buja növényállomány segít megakadályozni betegségek, járványok kialakulását. Ahogy Fuchs fogalmazott, „...maga a természet törvénye is mindenkit a jóról a jobbra nevel,” s ezzel magyarázta a vágyat, amivel az erdőkhöz, kertekhez, növényültetvényekhez viszonyulnak az emberek.686 Fuchs vallotta, hogy egy gondosan tervezett és jól karbantartott park nemcsak fizikai felüdülést, de lelki feltöltődést is eredményez. „A szép nemesiti érzésünket, gondolkozásunkat, erkölcseinket.”687 Álláspontja szerint a természet és a kertek szépsége egyforma hatást gyakorol gazdagra és szegényre,688 ezért a kertek tervezésekor mindenki igényeit ki kell szolgálni. A fa- és cserjecsoportok összeválogatásánál figyelemmel kell lenni a növények színeire, hogy azok festői élményt adjanak, fontos a virágokkal hímzett pázsit, a változatos terepplasztika – halmok és völgyek –, nagy fák, zártabb erdők, ezeken 680

Fuchs 1882, 5.; Für – Pintér 1987, 589. Fuchs 1882, 5. Az Üllői úton létesített faiskolát és a terézvárosi erdőt is a városligeti faiskolából látták el, ahonnan az egész országba szállítottak jutányos áron csemetéket. 682 Fuchs 1882.; Für – Pintér 1987, 590. 683 Fuchs 1882, 4. 684 Fuchs 1882, 5. 685 Fuchs 1882, 6.; Für – Pintér 1987, 590. 686 Fuchs 1882, 6. 687 Fuchs 1882, 10. 688 Fuchs 1882, 11. 681

124

átvezető látványtengelyek és nyiladékok, tágas rétek, a víz jelenléte. Ezeket a szépségeket nyújtja a természet és a kertészet művészete,689 s ő maga is ennek megvalósítására törekedett a Városligetben. A festői képek létrehozására való törekvésében erősen rokonítható elgondolása Nebbien hitvallásával. Fuchs kitért arra, hogy az embert kellemes érzés fogja el a zöld lombok, sima pázsit, illatos virágok látványától, de az embert gyönyörködtető növényeknek is vannak szükségleteik, megkövetelik a világosságot, meleget, vizet. Meglátása szerint a Városligetben sok helyen a fák sűrűn, tömötten voltak ültetve, fényt nem kaptak, ennek hiányában felnyurgultak, magasak voltak, de nem terebélyesek. Fuchs ezen kívánt javítani. Nem arra törekedett, hogy egymástól egyenlő távolságban legyenek a fák, csak legyen annyi helyük, amit a fa természete és a kertészet esztétikai szabályai megkövetelnek.690 A fák szoros egymás mellé ültetését azért sem tartotta praktikusnak, mert a levegőtől, napfénytől elzárt részen a fű sem lehet megfelelő. Ennek következtében a sétáló is csak a talaj kipárolgását lélegezheti be friss levegő helyett. A Városligetben ilyen kedvezőtlen, sűrű ültetésű hely volt a Sugárúttal szemben, a tópart több részén, valamint a Hattyú-sziget árnyas partjain. Fuchs a közegészségre ártalmasnak tartotta a Hattyú-tó délkeleti partjától nyugatra fekvő, majdnem a mai Dózsa György útig tartó lápos, nedves gyepes részt, ahol rendszeres volt a ködképződés a talaj kipárolgása miatt. Ezen a területen nem voltak jellemzőek a nagyobb facsoportok, amelyek akadályozták volna a légmozgást, ezért Fuchs a terület feltöltését, a talajvíz tóba vezetését szorgalmazta. Meglátása szerint a feltöltéshez bőségesen lehetetett volna olcsó földet szerezni, s ez a munka nemcsak az egészségügyi helyzet javítását szolgálta volna, hanem szépészeti szempontból is előrelépésnek számított volna.691 Nagy problémát jelentett a szárazság is, a város kertjei használhatatlanná váltak, ha a túlságos melegben üdébb, frissebb légáramlat nem érte őket, a száraz és meleg levegő gyakran porral telített volt. Fuchs szerint egy kertben kellemetlen, meleg levegő ott alakul ki, ahol a kisebb-nagyobb facsoportok miatt nincs légáramlás, megszorul a levegő. Ezeken a helyeken kellemetlen a tartózkodás.692 A sűrű ültetésű, levegőhiányos helyeken már nyár elején hullatták leveleiket a fák és cserjék, kiégett a fű. A növények száradásának elkerülése miatt Fuchs tervbe vette, hogy megoldja az egész

689

Fuchs 1882, 11. Fuchs 1882, 6. 691 Fuchs 1882, 7. 692 Fuchs 1882, 8. 690

125

Városliget és teljes környékének vízellátását, mert a megfelelően öntözött növények a nyári szárazságot is jobban tűrik.693 Fuchs működésének kezdetén a Városliget az üdülő, szellős és látványos terekben igen szegényes volt, erre alkalmas tér csak a Korcsolyacsarnok előtt és a Nádor-szigeten volt, továbbá ilyennek számított a városligeti nagyvendéglő és a Városligeti-tó közötti terület, a Blondin rét és a déli részen fekvő fenyves rész.694 Fuchs saját bevallása szerint a század első harmadában, Nebbien tervei alapján végzett telepítésekből számos szép díszcserje és díszfa megtalálható volt, de a kert szerkezete már nem mutatta hűen Nebbien elgondolásait, s nem is felelt meg a kor ízlésének.695 Sok helyen a facsoportok már erdőszerű állományt alkottak, ezek fellazítását, a Városliget nyugati sávjának rendezését szorgalmazta. A várostól távolabb eső keleti, magasabban fekvő, szárazabb területet a „természet erejére és alkotására” kívánta bízni. Úgy fogalmazott, hogy a „tájkertésznek lényeges feladata, hogy a kerti képlet szépségeit minél változatosabban, ellentétesebben csoportosítsa, alkossa; legyen tekintettel a rendelkezése alatt álló növények leveleinek szinére, alakjára, árnyára, s világosságára, nemkülönben a különféle éghajlatból származó növények érdekességére.”696 Ez az elv a klasszikus tájképi kertekre jellemző. A különböző tájakat megidéző, változatos növénycsoportok egy részét már a 19. század első felében kialakították, de elhanyagolva vagy a sűrű ültetés következtében elnyomva nem érvényesültek, a 19. század második harmadának végére, silány megjelenésűek voltak.697 Fuchs a sűrű, elhanyagolt csoportok esetében egy átgondolt ritkítással szép tereket alakított ki. A növényszelekciók kapcsán hangsúlyozta, hogy a megfelelő ritkítással javítható a növények élettartama, mert sok egyed gyakran a nem megfelelő telepítés miatt hal ki a várható életkoránál hamarabb. Fuchs igyekezett megértetni a közvéleménnyel, hogy a „kertész a növények dajkája”, irtani csak indokolt esetben fogja őket.698 Fuchs felismerte, hogy különös átalakításra, szépítésre szorulnak a Városliget fogadóterei, a Sugárút végében lévő térség, ahol a látogató elé tárul a tó, a Korcsolyacsarnok

693

Fuchs 1882, 9. Fuchs 1882, 8. 695 Für – Pintér 1987, 590. 696 Fuchs 1882, 13–14.; Für – Pintér 1987, 590–591. Fuchs a Városligettel kapcsolatos munkájáról 1882-ben könyvet adott ki. 697 Fuchs 1882, 11. 698 Fuchs 1882, 12–13. 694

126

és a rondó.699 A hiányosságok ellenére kényelmes utak, díszes épületek, hidak, virágdíszítések már voltak, utóbbiak számát folyamatosan gyarapították. Fuchs kimondta, hogy a tiltakozók ellenére sem maradhat egyszerű erdő a Városliget, egységes koncepció mentén kell fejleszteni azt. Célként tűzte ki, hogy a szép látványok és a kisebb-nagyobb fa- és cserjecsoportok mellett terebélyes szoliterek jelenjenek meg a Városligetben.700 A helyzet pikantériája, hogy 1880-ban még mindenki a terület rendezését követelte, s mire meglett a rendezéshez szükséges pénz és csak a döntés meghozatala hiányzott, megugrott a terv ellen tiltakozók száma. Annak ellenére, hogy Fuchs a park korszerűsítésére, a látogatói igények kiszolgálására törekedett, munkájának ellenzői azt vallották, hogy nem kell a Városligethez nyúlni, maradjon az egyszerű erdő.701 Fuchs ezért 1882-es munkájának zárásaként bizalmat kért a közönségtől a kertészek és szakemberek számára. Kérte, hogy legjobb belátása szerint rendezhesse legalább a Városliget nyugati területeit, kérte, hogy az emberek adjanak neki szabad kezet a telepítésekre, kivágásokra, gyepfelületek létesítésére, fenyőligetek kialakítására vonatkozóan. A növénytelepítések és növényszelekció mellett széles kocsi- és gyalogutakat kívánt létesíteni, mivel ezek elengedhetetlenek egy fővárosi népkert megfelelő használatához. Kérte, hogy legyenek tekintettel addig végzett munkájára, minek eredményeként a Városliget egy része már különböző tájakat megidéző növénytömegekkel, kényelmes úthálózattal rendelkezett.702 Fuchs és a Fővárosi Kertészet mellett a fejlesztéseknek újabb lendületet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben történt megalapítása adott.703 A Közmunkák Tanácsának egyik meghatározó munkája volt a Sugárút – ma Andrássy út – létesítése.704 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa felismerte a pesti városszerkezet hiányait, vagyis azt, hogy városszövetből hiányoznak a városrészeket összekötő körutak és a belvárost a vidékkel összekötő sugárutak. Ennek megfelelően első lépésként a Lipótvárost és a belvárost a környékkel összekötő sugárút megnyitását tűzték ki célul. Az elhatározás értelmében ennek az útnak érintenie kellett a Városligetet is, amely Pest egyetlen üdülőhelyeként volt nyilvántartva.705 Ezzel nemcsak a sűrűn lakott Terézváros közegészségügyi állapotain, de a Városliget megközelítését is javítani kívántak, mert ekkorra mindennaposakká váltak a közlekedési zavarok a szűk Király utcában. 699

Fuchs 1882, 12. A rondó átalakítását 1882-re vették tervbe. Fuchs 1882, 12–13. 701 Fuchs 1882, 12–13. 702 Fuchs 1882, 11., 14. Fuchs érvei között szerepelt, hogy a rendezés kedvezően hat majd a Városliget madárvilágára és a sűrű növénytömegek ritkítása segít az erkölcstelenség visszaszorításában. 703 Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88.; Magyar 2013, 90. 704 Vigand 1909, 247.; Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88.; Mészöly 1984, 45.; Magyar 2013, 103. 705 FKT 1870–1871, 6. 700

127

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az új út helyét a vasút és a Király utca közötti szakaszon határozta meg, s a lehetséges nyomvonalakat ennek megfelelően vizsgálták meg. A négy alternatíva mindegyikének a Városliget volt a végcélja. Az egyeztetések során azt a változatot támogatták, amely a Zsigmondy Vilmos által fúrt artézi kúthoz, azaz a mai Hősök terére vezetett.706 Az út létesítése kapcsán felmerült igényként a Városliget „új berendezése”, azaz a parkosítás modernizálása és a park megnagyobbítása, azaz a pesti zöld gyűrű kiépítése. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának jelentése rögzítette, hogy a tervek már készen állnak, a tárgyalások azonban még nem indultak meg.707 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa nagy sikert könyvelt el 1873-ban, mivel a Sugárút – a mai Andrássy út – nyomvonalát egészen a Városligetig megnyitották.708 Az új út, az Andrássy út a város szerkezete mellett a Városliget fejlődésére is jelentős hatást gyakorolt, mivel a park legfontosabb megközelítési útvonalává vált.709 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Sugárút építésével párhuzamosan a Városliget fejlesztését, rendezését és bővítését is napirendre tűzte. 1872-ben már megindultak a park rendezéséről a tárgyalások, azonban ekkor az ide vezető útról – az Andrássy útról –, annak a parkon történő átvezetéséről és a bővítésről még nem született döntés.710 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a rendezés előkészítése során a bővítés kiváló helyszínének tartotta a városi homokbányák területét, ennek a parkosításáról és kényelmes kocsi- és gyalogutak létesítéséről már ekkor tárgyalt a városi hatósággal.711 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1872. június 8-án tartott ülésén kimondta, hogy szükséges „a jelenlegi jóformán összhangzatos terv nélkül csoportosított részletekből álló Városligetnek a modern parkművészet színvonalán álló mulatóhellyé leendő átalakítása” megtörténjen. Ugyanekkor döntöttek a volt homokbányai területeken a Városliget bővítéséről és a két részt összekötő út kiépítéséről.712 1872-ben egy „régi óhajt” is teljesítettek, amikor a Városliget közelében jelölték ki az új lóversenyteret, amit eleve a park kiterjesztésének, a por ellen védekező fásítási öv részének tekintettek. A lóversenytér megközelítésére két új utat terveztek, amelyek egyike a Városligeten átvezetni kívánt sugárút 706

FKT 1870–1871, 6., 9. A Városliget előtti tér átmérőjeként ekkor 15 ölet adtak meg. FKT 1870–1871, 29. Az említett terv nem lelhető fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsa iratai, tervanyagai között. Minden bizonnyal megsemmisült, vagy lappang. 708 FKT 1873, 15. 709 Csengeryné 1956, 2.; Thaly 1958, 88. A Sugárút építésének ugyanakkor sok ellenzője akadt, mondván, az csak a Városligetbe vezet. Az ellenzők felvetették a kérdést, hogy szabad-e ennyi pénzt a fasorokkal szegélyezett út építésére költeni. 710 FKT 1872, 6. 711 FKT 1872, 77. 712 Preisich 2004, 200. A homokbányai terület az 1880-ban létesített lóversenyteret jelenti, az új út a Stefánia útnak felel meg. 707

128

volt.713 1873-ban felmerült, hogy a Városligeti fasorral párhuzamosan, a díszkerteken át is nyitnak egy-egy utcát. Ezeket az utcákat azonban nem ítélték jelentősnek, mivel már léteztek párhuzamos utak. Ugyanakkor a közlekedési vonalak átszervezésétől azt várták, hogy a kertek a városligeti üdülőövezet kiterjesztésévé válnak.714 A Városliget bővítésére – amit a parkkal kapcsolatos legfontosabb feladatnak ítéltek, az utak rendezése csak ezt követte – is több alternatíva kínálkozott. A bővítést két irányból képzelték el. A fásítási övben kijelölt új lóversenytér létesítésével párhuzamosan határoztak a homokbányák felhagyásáról és az ezen a területen történő parkosításról. A bővítési tervek elkészítéséről a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kellett gondoskodnia, ahogyan az új részeket a Városligettel összekötő utak építéséről is.715 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1873. február 13-án tartott ülésén határozott a fejlesztés mellett a megközelíthetőség javításáról, s felmerült a Stefánia út kiépítésének gondolata is.716 Az 1878. év nagy eredménye volt, hogy a Városligetből az „új ligetbe” és a lóversenytérre vezető „Corsó-út” – a mai Stefánia út – elkészült.717 Az 1870-es évek elején, a városfejlesztésre kiírt tervpályázat eredményeinek figyelembe vételével Friwisz Ferenc elkészítette egy, a javaslatokat összegző tervet718 (A71. ábra). Ezen a színezett terven megjelenik az a zöld parksáv, amelynek kiindulópontját a Városliget jelentette. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Városliget észak és déli irányú meghosszabbításával kívánta elérni a túlterhelt Városliget bővítését, a várost körbeölelő zöld gyűrűt. A terven már szerepelt a Sugárút nyomvonala, ahonnan észak és dél felé is egy-egy ferdesétány indult el. A déli sétány nyomvonala a Városligeti-tó és a rondó között haladt a park déli határáig. Az út nyomvonala megfeleltethető a később kivitelezett Stefánia útnak (városligeti szakasza ma az Olof Palme sétány nevet viseli). Az 1870-es években elkészült a Városliget rendezésére vonatkozó térrajz719 (A72. ábra), amely elsősorban az úthálózat korszerűsítésére, rendezésére, bővítésére fókuszált. A terven elkülönítették a gyalogos (pirosas színű), a lovas (kékes színű) s és a kocsis (barnás színű) közlekedésre szánt utakat. A 713

FKT 1872, 8. FKT 1873, 8–9. 715 FKT 1873, 45–47. A Városligetből az új parkba vezetendő út létesítési költségének első részletét 10.000 forintban határozták meg, ezt a részt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa finanszírozta a fővárosi pénzalapból (FKT 1873, 56.). Jó viszonyítási alapul szolgál, hogy két évvel később – 1875-ben – a Városligetben végzett munkák 497 frt 40 kr kiadást jelentettek (FKT 1875, 33.). 716 Radó 1985, 26.; Örsi 1996, 9. 717 FKT 1878, 30. Az útépítés 14.910 frt 39 kr kiadással járt. Az útépítésre felvett kölcsönt az 1879. évben fizette vissza a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT 1879, 23.). 718 BFL XV.16.d.241/8. 719 BFL XV.16.b.225/86. 714

129

terv egyértelműen kijelölte a következő évek, évtizedek fejlesztéseit, azokat az utakat, amelyek a mai szerkezetben is mérvadók. A park nyugati oldalán már az újonnan tervezett városszerkezethez igazodóan több nagyobb bejárata nyílt. A tervezett Sugárút folytatásaként egy új, jelentős bejáratot terveztek, amitől északabbra az Állatkert határán vezetett be az Állatkertet a park tényleges részétől elhatároló út (mai Gundel Károly út és Állatkerti körút). A terv megbontotta volna a rondó egységét, a Városligeti fasor folytatásában keresztülszelte volna azt, s ebből a bevezetésből tervezett két íves leágazást a szintén újonnan létesítendő Stefánia út városligeti szakaszához.720 Az Olof Palme sétány feladata az Andrássy út meghosszabbítása, a parkon való átvezetése volt. Az utat a park déli határán túl korzózásra alkalmas formában tervezték, s végső célként megfogalmazásra került. hogy ez az út szelje át a zöld gyűrűt, kösse össze a Városligetet a Népligettel. A terv alapján az Olof Palme sétány keletről belemetszett a rondóba, annak megbontását irányozta elő. A terv a belt-walk déli, délkeleti szakaszát érintetlenül hagyta, ahogyan az egykori nagy allé kiváltásaként létesült, lágy ívvel kanyaródó utat és a tavon körbefutó sétányt sem bolygatta. Új gyalogos utak a kert délnyugati részének nagy tisztásán át, továbbá az északkelti rész tisztásán át kerültek kijelölésre. A nagyobb utakat makadámburkolattal, közvilágítással kétoldalt nyílt árokkal és fasorral kívánták kialakítani. A gyalogos közlekedést az utat kísérő fasorok külső oldalára szánták. Az 1871-ben végzett kataszteri felmérés kapcsán a Városliget területe több, eltérő minőségű, kidolgozottságú felmérésen (A73–A75. ábra) is megjelenik. Ezek az első olyan, ismert felmérések, amelyeken a nagyobb sziget a Páva-sziget, a kisebb sziget a Széchenyisziget nevet viseli.721 A kataszteri felméréseken szerepelnek a Városliget jellemző szerkezeti elemei, épületei mellett az 1860-as évek fejlesztéseinek, átalakításainak eredményei is. Ilyen például az Állatkert területének leválasztása, újraparkírozása, az állattartó épületek és az Állatkerti-tó létesítése, a Széchenyi-sziget kioszkjának felépítése, a park nyugati határán megjelent új beépítések. A Városliget délnyugati határától a tó felé kígyózó patak partján több. ácsolt szerkezetű épület is szerepel. A kataszteri térképen feltüntetett állapot köszön vissza változatlan formában az 1871-ben készült topográfiai térképen722 (A76. ábra) és az egy 720

A Stefánia út városligeti szakasza ma az Olof Palme sétány nevet viseli. A könnyebb azonosíthatóság, valamint az út parkon belüli és kívüli szakaszának elkülönítése érdekében a Városliget területére eső szakaszra a dokumentáció a mai nevén hivatkozik. 721 Kivételt jelent a BFL XV.16.b.221/29 jelzetű térkép (A74. ábra), amely pont ellentétesen nevezi meg a szigeteket. 722 OSzK, TM 1116.

130

évvel későbbi várostérképen723 (A77. ábra). A Halácsy Sándor által szerkeszett, részben színezett térkép (A77. ábra) csak 1873-ban jelent meg nyomtatásban. A Városliget esetében a vízfelület kapott kék színt, az épületek pirosat. Az épületek közül csak a tartós szerkezettel emelteket jelölte a felmérés pirossal, az ácsolt szerkezetek nem kaptak színezést. A növényállomány jelkulcs alapján rajzolt, de kivehetők a Városliget úthálózati elemi és növénytömegei, a növényzeten belül elkülöníthetők a lombos és tűlevelű csoportok. Tűlevelűek leginkább a park déli határának közepe körül fordulnak elő. A felmérésen látható a vasút és az Állatkert által lehasított terület is. A vasútvonalon túl a kertészeti terület fekszik, amelynek közepén egy épület áll. A Páva-sziget északi részén két kisebb épület – az egyik kör alaprajzú, a másik téglány – is látható a főváros nyaralóján túl, a szigetre keleti irányból két kisebb híd vezet. A Széchenyi-szigetre csak a délről vezet híd, a szigeten egyetlen centrális alaprajzú épület került ábrázolásra. A Városligeti-tavat tápláló patakon kialakított Hattyúszigetre egy híd vezet a számos épülettel övezett rondó felől. A park keleti határán látszik a kilátópont, a terep sraffozása kiugrik a térképből. Ettől nem messze terül el a tűzijátékok téglány alaprajzú helyszíne. A Hermina-kápolna homlokzatára teresedéssel bővített sétány fut. A rondótól a Hermina-kápolnához vezető út középső szakaszán két szoliter fa figyelhető meg, ami azért érdekes, mert az egész felmérésen csak ez a két szoliter egyed került feltüntetésre. A park délnyugati részében több épület került feltüntetésre, többek között a villamos várócsarnoka is. Ez az állapot szerepel az 1873-ban készült városi szabályozási térképen724 (A78. ábra) is. A Városliget nyújtotta szórakozási lehetőségek is folyamatosan bővültek. 1860-ban megnyílt a Pesti Aréna, ahol színházi előadásokat tartottak,725 1874-ben pedig létrejött a Városligeti Színkör.726 Feld Zsigmond 1879-ben bérelte ki a Városliget délnyugati – az Aréna út (ma Dózsa György út) és az István út (ma Ajtósi Dürer sor) – sarkán álló deszkaépületet, amelyben 1889-től már magyar nyelven játszottak.727 Ez a hely azért is jelentős, mert az előtte kialakult téren ünnepelték meg először 1890-ben a május 1-jét Magyarországon.728 A Városliget területén egyre nagyobb problémát jelentettek a különböző árusok, a vurstli jelenléte és terjeszkedése. A meglévő körhinta mellett 1856-ban egy újabb körhintát 723

OSzK, TM 815. MNL MOL S74 U No 31. 725 Radó 1985, 26.; Szikra 2011, 171. 726 Tarjányi – Pesti 1992, 6. 727 Fodor 2003, 211.; Ligetfalvi 2013a, 70. 728 Radó 1985, 26. 724

131

létesítettek,729 de a folyamatos gyarapodás miatt 1862-ben már egy óriáskerék és 10-15 ringlispíl működött a Városligetben.730 A vurstli fokozatosan szorult ki a frekventáltabb területekről, mígnem az 1870-es években indult rendezés eredményeként a rondó mellől valamennyi mutatványost kiköltöztették. Az 1878-as szabályozás eredményeként a Hermina út mellett, az egykor fallal övezett tűijátéktérnek nevezett területen nyert a vurstli elhelyezést. Ez lett a Városliget „Népliget” nevű része.731 Az 1870-es ével második felében nagy előrelépés volt a vízvezetékhálózat kiépítése a Városligetben. Az 1876-ban elindult vízvezeték-építési munkák kiterjedtek a Városliget területének egy részére is. A beruházást a közegészségügyi és takarékossági szempontok egyaránt megkövetelték. A vízvezeték kiépítésével nyáron is biztosítható volt a Városligetben a frissesség a tikkasztó melegben, valamint védekezni lehetett locsolással a por ellen is. Mindez költségmegtakarítást is eredményezett, mert a korábbi években „ezreket és ezreket” költöttek a Városliget locsoltatására.732 A következő évben is folytatódtak a munkák – az „esőhálózat” és az „öntöző csapok” kiépítése – az 1876-ban elfogadott tervek alapján. Az összes megépített csőhálózatból 12.215 fm futott a Városliget területén, ami kiépítési költségnek majdnem a felét emésztette fel.733 1882-ben a szűretlen Duna-vizet szolgáltató vezetékhálózatot kiterjesztették a rondó és a Széchenyi-sziget területére is.734 A következő évben a városligeti épületek körüli csatornahálózatot létesítették.735 1878-ban készült el a város méter rendszerben rögzített, kataszteri jellegű felmérése736 (A79. ábra). A színes felmérés jelentős változásokat rögzít. Az egyik legszembetűnőbb elem, hogy a Sugárút folytatásaként kijelölték a Városliget déli határához futó korzóutat, az Olof Palme sétányt. Ennek két jelentős szakasza meg is épült, a rondó környékén elhelyezkedő szakasz azonban még hiányzott. Ennek oka, hogy a rondó és a nagyvendéglő helyzete miatt az utat nem lehetett az eredetileg tervezett szélességben úgy elhelyezni, hogy a két határoló elem megmaradjon. Szintén jelentős változás, hogy a rondó környéke kitisztult, eltűntek a kisebb épületek, bódék. A vurstli ácsolt létesítményei a park 729

Magyar 2005, 128. Granasztói 2013b, 55. 731 Mészöly 1984, 32.; Sisa 1996, 71.; Fodor 2003, 219.; Granasztói 2013b, 45., 53.; Saly 2013, 115. 732 FKT 1876, 24. 733 FKT 1877, 15–16. A teljes költség 115.953 frt 84 kr volt, amiből a városligeti munkák 52.000 frt-ba kerültek. Ez a tervezett kiadáshoz képest mintegy 12.000 frt-tal drágább volt, az áremelkedés oka az volt, hogy a városligeti hálózatot összekötötték a Sugárút hálózatával, illetve a tervezettnél több öntözőcsapot létesítettek. A vezetéképítésen túl a parkra fordított rendes kiadások 196 frt 20 kr költséget jelentettek (FKT 1877, 39.). 734 FKT 1882, 42. 735 FKT 1883, 25. 736 BFL XV.16.e.251/23. 730

132

keleti határán, a tűzijátéktér területére kerültek. Ez az első olyan felmérés amelyen megjelent a Páva-sziget északi csücskébe vezető híd is a sziget másik két hídja mellett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1879. évben végzett munkája kapcsán beszámolt arról, hogy a Városliget rendezése körül évek óta viták dúltak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a főváros között. Az ellentétek feloldására egy vegyes bizottságot állítottak fel, amely a helyszínen eljárva orvosolta az ellentéteket és végleges megállapodást kötött a rendezési kérdésekben.737 A Városliget végleges szabályozására és rendezésére vonatkozó javaslat hosszas előkészítés után, 1879-ben született meg.738 A következő évben a munkák el is kezdődtek, engedélyezték a Városligeti-tavon létesítendő hidakat, valamint megtervezték az ekkora teljesen elkészült lóversenytér és Andrássy út közötti utat – ma Olof Palme sétány –, amely egy lovagló- és gyalogúttal kísért kocsiút volt. 1880 első felében már el is indul a fő kocsiút építése.739 A „Corsó-út” néven emlegetett út VI. és VII. kerületi szakasza – vagyis a mai Stefánia út – a 1881-ben épült ki.740 1882-ben megoldandó problémaként merült fel, hogy a Városligetet átszelő korzóútnak nincs megfelelő végpontja. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a fővárosi hatóság közös bizottságot állított fel, amely javaslata az út kiépítését a víztoronyig, mondván ott megfelelő forduló alakítható ki. Az út folytatólagos kiépítését azért is fontosnak tartották, mert ebben az évben döntöttek arról, hogy az 1885. évi Országos Kiállítást a Városligetben rendezik meg, s a kiállítás egyik fő közlekedési útjának szánták a Stefánia utat.741 Az 1879-ben elfogadott átfogó terv alapján kiépültek a Nádor-sziget, a rondó, a nagyvendéglő környékének az útjai.742 Az utak mentén a kőolajlámpák is megszaporodtak.743 Azonban a fejlesztések, rendezések nem oldottak meg minden problémát, amire érzékletesen világít rá, hogy 1881-ben a város vezetése a Városliget bejáratainál kihelyezte az első figyelmeztető/tiltó táblákat a park védelmében.744 A szabályozási terv nyomán megkezdődtek Fuchs Emil vezetésével a munkák, de ahogy az korábban ismertetésre került, a tervnek sok ellenzője is akadt, mire a szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre állt. Ezen a felemás állapoton változtattak a század utolsó évtizedeinek fejlődését meghatározó kiállítások.

737

FKT 1879, 18. Magyar 2013, 96. 739 FKT 1879, 18.; FKT 1880, 4., 9. 740 FKT 1881, 22. 741 FKT 1882, 43–44. 742 FKT 1883, 39. 743 FKT 1883, 45. A Stefánia úton, az István úton és a Városligetben az első kőolajlámpák felállítására 1882-ben került sor (FKT 1882, 49.). 744 Lovas D. 2013a, 14. 738

133

Az 1880-as évek legelején indultak el a nagyobb szabású munkák, amelyek már Nebbien koncepcióját is erősen felülírták. Az Olof Palme sétány létesítése mellett a másik látványos beavatkozás a rondó átalakítása volt. Az addig gyepes közepű rondót a Városligeti fasor tengelyének folytatásában áttörték egy sétánnyal, amelyre merőlegesen további két sétányt alakítottak ki. Ez a beavatkozás teljes egészében átalakította a rondó funkcióját, térszerkezetét, látványát, hasznosítását. Ennek eredményeként a rondó a park egyik legintenzívebb fenntartású, virágágyakkal, majd szökőkúttal alakított kertrészévé vált. Ez az átalakítás nemcsak a harmadik katonai felmérés szelvényein745 (A80–A81. ábra) látható, hanem Budapest 1882-ben készített átnézeti térképén746 (A82. ábra) is. Ez az első olyan felmérés, amelyen a Páva-sziget már a Nádor-sziget nevet viseli. Két évvel később, 1884-ben született az a színes, kéziratos térkép747 (A83. ábra), amely a Városliget délnyugati részét ábrázolja különös hangsúllyal a növényzetre, növénycsoportokra. A felmérés a déli csoportokat illette a „nagyobb fák” felirattal, ezek származhattak a 18. század végén, 19. század elején végzett ültetésekből, a többi helyen a csoportot alkotó faj nevét – fűz, nyír, kőris, platán, nyár, éger – adta meg. A felmérés alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy milyen utak léteztek A század utolsó két évtizedében a fejlődés motorját a kiállítások jelentették. Az 1885. évi Országos Kiálltás és az 1896. évi Millenniumi Kiállítás kapcsán számos korábbi elképzelés megvalósulhatott. Ugyanakkor ezek a kiállítások jelentős károkat is okoztak a Városliget növényállományában, rendkívüli fakivágásokat vontak maguk után, jelentősen átalakították a térszerkezetet. Az 1885. évi Országos Kiállítás megrendezését 1883-ban iktatta törvénybe az országgyűlés.748 A földművelésügyi, iparügyi és kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalt kiállítás helyszíne ekkor még nem volt eldöntve. Az általános országos kiállítás költségeinek fedezésére az 1883 és 1885 közötti években évente 25.000 forint állami segélyt és összesen 400.000 forint állami előleget szavaztak meg az állami költségvetés terhére.749 A törvény értelmében az előleget a kiállítás bevételeiből legkésőbb 1885 végéig kellett törleszteniük a 745

HM HIM, 5062/1. A katonai felmérések „furcsasága”, hogy szerepel rajtuk az 1885. évi Országos Kiállításra épített Iparcsarnok. Amennyiben nem utólag nyomták rá az épületet a térképekre, azok minden bizonnyal 1885 után készültek. 746 OSzK, TM 820. 747 BFL XV.16.e.265/9. 748 1883. XII. tc. A törvénycikket 1883. március 9-én szentesítették és 1883. március 13-án hirdették ki. 749 1883. XII. tc. 3. §. A 400.000 forintos segélyből 1883-ban 75.000 forint, 1884-ben 225.000 forint, 1885-ben 100.000 forint volt lehívható.

134

szervezőknek. A siker és a megfelelő látogatottság eléréséért a törvény kimondta, hogy a kiállítás befejezéséig az ország egyéb részein korlátozzák a kiállításrendezéseket.750 A közeledő kiállítás miatt rohamtempóban fejlesztették a közlekedési vonalakat. 1884-ben kiépült az Állatkerti körút és a mellékutak egy része is, amelyek többnyire az 1885ös kiállítás miatt létesültek. A városligeti utak mentén, a hidakon és a szigeteken új olajlámpákat állítottak fel. A kiállítási területen minden utat rendeztek, részben új utakat is létesítettek. Rendezték az Állatkert körüli gyalogutakat, valamint makadámburkolattal látták el a víztorony környékének utcáit is. A kiállításra való tekintettel lecseréltek a Városligetben és az oda vezető utcákban 99 kőolajlámpát, amin felül 68 új kőolajlámpát is felállítottak.751 A városligeti villamosvonalon felszedtek 1.758 fm sínt, új vágányt fektettek 1.793 fm-en, ideiglenes vágányt 143 fm-en.752 Egy magánvállalkozó engedélyért folyamodott, hogy a kiállítási területen vaspályát létesítsen. Az engedélyt ugyan megkapta, de az abban rögzített kikötések miatt elállt a tervtől.753 1883-ban a Stefánia út meglévő szakaszát makadámburkolattal látták,754 s a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szorgalmazására a főváros döntött az út folytatólagos kiépítéséről. Az erre vonatkozó tervet elfogadták, de a főváros kérése ellenére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa anyagilag nem kívánta támogatni az építkezést. Miután azonban az út elengedhetetlenül szükségessé vált az 1885. évi Országos Kiállítás miatt, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felajánlott 13.000 forintot, amennyiben az út 1884-ben átadásra kerül.755 Az 1885. évi Országos Kiállítás jegyében 1882 és 1885 között kiépítették a Stefánia út Városligeten is áthaladó szakaszát, amely az Andrássy út folytatásaként így már kivezetett egészen az 1880-ban megnyitott új lóversenytérig.756 Az átadást követően a Stefánia út lett a kocsikorzó, a rondó ilyen jellegű szerepe megszűnt, sétány és pihenőhely lett belőle.757 Ez is okot adott a rondó átalakítására, belső terének utakkal történő feltárására, növénykiültetésének gazdagítására. A kiállítási területet a Városliget keleti részében, a mai Hermina út, Ajtósi Dürer sor, Olof Palme sétány, Városligeti-tó által határolt területen (A86–A87., A163. ábra) jelölték ki.

750

1883. XII. tc. 5–6. §. A törvény értelmében az esetlegesen maradó haszon az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére fordítandó, erről a törvényhozás dönt. 751 FKT 1884, 63., 67–68., 71.; FKT 1885, 48., 53. 752 FKT 1884, 63., 67–68. 753 FKT 1884, 69. 754 FKT 1883, 16. 755 FKT 1883, 38.. 756 Thaly 1958, 95.; Örsi 1996, 9.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Magyar 2013, 103. Az út létesítésekor a teljes szakasza Stefánia út néven szerepelt, csak később kapta a városligeti szakasz az Olof Palme sétány nevet. 757 Thaly 1958, 95.

135

Az előkészítési szakaszban a mintegy 330.000 m2 kiállítási területen közel 800 fát vágtak ki és több, mint száz pavilont húztak fel. Az épületek, építmények mintegy 70.000 m2 területet foglaltak el.758 A kiállítás alkalmából a nagyobb utakat makadámburkolattal látták el, a kisebb utakat fövenyezték.759 A Városliget új bejáratát jelentő utat, a Sugárutat ebben az évben nevezték át, új neve a létesítését pártoló Andrássy Gyula után Andrássy út lett. Az út városligeti végpontját jelentő artézi kút fabódéját egy méltóbb építményre kívánták cserélni a kiállítás kapcsán. A kútház helyén, egy utakkal határolt, lekerekített sarkú háromszög alakú területbe tervezte Ybl Miklós a gloriettet.760 A gloriett tervét761 (A84–A85. ábra) Ybl 1884ben készítette el. A nyolcszög alaprajzú, baluszteres kilátó két lépcsőkaron át volt megközelíthető, az építmény közepén kör alaprajzú posztamensen zászlótartó rúd állt. A gloriett főhomlokzatát vízarchitektúra tette látványosabbá. Ybl nemcsak az Andrássy út új lezárását tervezte meg, hanem a kiállítás egyik fontos épületét, a Király-pavilont (A88–A89. ábra) is. Ez egy viszonylag kis alapterületű, de gazdagon díszített épület volt, amelyet a kiállítást követően sem bontottak el. A királypavilont az Olof Palme-ház (A167. ábra) keleti homlokzata előtt építettek fel. Ezt az épületet a Stefánia út városligeti szakaszán építették fel, s műcsarnoknak szánták.762 A kiállítás legjelentősebb, központi és a kiállítás után is megmaradó épülete az Ulrich Keresztély által tervezett Iparcsarnok volt, amelyet az osztrák Kohn János, a Schlick-gépgyár későbbi vasszerkezeti tervezőjének vezetésével építettek fel (A164–A165. ábra). A 12.472 m2 alapterületű csarnoképület 50 m magas kupolájával a park meghatározó elemévé vált.763 Az 1885. május 2-án megnyitott764 kiállítás főbejárata (A166. ábra) a rondó mögött nyílt. A kiállítás központi épülete az Iparcsarnok volt, amelyet a rondó vonalában, a park keleti határához közel helyeztek el. Az utakkal feltárt, közepén szökőkúttal díszített rondó volt a Városligetben kialakított korzó nyitóeleme, amely az Olof Palme sétány és az Iparcsarnok között egy látványos, szökőkúttal, szőnyegágyakkal, zenepavilonnal díszített reprezentatív kertrészben folytatódott. A rondó területe bárki által szabadon látogatható volt, 758

Thaly 1958, 104–105., 114.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Sisa 1996, 59.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013c, 26-27.; Lovas D. 2013f, 147.; Magyar 2013, 103. 759 Csengeryné 1956, 16.; Thaly 1958, 104. 760 Thaly 1958, 106.; Lovas D. 2013b, 15.; Ligetfalvi 2013c, 139-140.; Magyar 2013, 103. Az Andrássy út utolsó üres telkét is ekkor építették be (Vigand 1909, 247.). 761 BTM KM, ltsz.: 542.2.; 542.3. 762 Mélykuti 2013, 107. 763 Berza 1993a, 591.; Fodor 2003, 65. 1884-ben a Főváros Közmunkák Tanácsa a kiválóbb „köz- és nyilvános építkezések” felsorolásában emlékezett meg az Iparcsarnokról és Műcsarnokról (mai Olof Palme-ház), a Városligetben felállított rendőrházról és az állatkerti díszkapuról (FKT 1884, 73.). 764 Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Lovas D. 2013c, 26.

136

míg a díszesebb kialakítású keleti részre csak a kiállítás látogatói léphettek. Az Iparcsarnok előtt elterülő korzó keleti felében volt a kör alaprajzú szökőkút, a nyugati részében kapott helyet a zenepavilon. A korzótól északra fekvő Hattyú-tó és kis szigete is a kiállítási terület szerves részét képezték. A kisebb-nagyobb kiállítási pavilonok szabálytalan rendben kerültek elhelyezésre a kijelölt területen. Láthatón igyekeztek igazodni a meglévő szerkezethez, úthálózathoz, növényállományhoz. A Városliget szerkezete a kiállítási területen jelentősen módosult, ahogyan érdemi változás volt a rondó átalakítása is. Jelentős változás volt továbbá, hogy a Városligeti-tó két szigete között hidat létesítettek. A szigeteket összekötő híd és a Széchenyi-szigetet a szárazfölddel összekötő híd építését 1882-ben hagyták jóvá. Ezek „csinosnak” mondott, csak gyalogos közlekedésre tervezett hidak voltak.765 A kiálltást követően három épület – az Iparcsarnok, a Király-pavilon és az Olof Palme-ház – kivételével minden pavilont lebontottak (A92–A94. ábra). Egy ideig állt egy negyedik épület is a korzó déli oldalán, de 1893 és 1895 között azt is felszámolták. A lakosság folyamatosan és egyre erélyesebb szorgalmazta a kiállítási terület helyreállítását, újraparkozását. 1885 után jelentős fásításokat végeztek a letarolt területen, de a park úthálózatában érdemi változtatást nem végeztek. A Városligeti fasor vége és az Iparcsarnok között elnyúló díszesen alakított, szökőkutakkal és szőnyegágyakkal díszített korzót fenntartották. A Városliget egészének tájképi stílusától elütött a kiállítási korzó szabályos kialakításával, geometrikus virágágyaival. A rendezést követően ezek a virágágyak a park egyéb frekventáltabb területein – pl. a rondó belseje – is megjelentek. A park északkeleti részén ebben az időszakban látványosan megnőtt a vurstli területe, elszaporodtak a mutatványosok bódéi. A rendezési folyamat Fuchs Emil vezetése alatt elindult, de Fuchs 1892-ben önként kezdeményezte nyugalmazását, így a munka folytatása utódjára, Ilsemann Keresztélyre maradt.766 1885-ös kiállítást követően az útépítések inkább a Városligeten kívülre, annak megközelítésére fókuszáltak. Ezekben az években épült ki a Stefánia út vége, valamint a Városligetben az új vendéglőhöz vezető út. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése is előtérbe került, a Podmaniczky utcán át nyílt egy új vonal, s a nyaralótulajdonosok is támogatták a fejlesztést. Ennek hatására a városligeti kiépítés is a vizsgálatok tárgyát képezte.767 Az 1880as évek legvégére, az 1890-es évek elejére kimondott vezérelvvé vált, hogy a Városliget útjain és területén nem vezethető vasút, azért az Iparcsarnok ilyen megközelítését mellőzték.

765

FKT 1882, 57. Kecskés 1975, 69.; Für – Pintér 1987, 591.; Für – Pintér 1988, 12.; Lovas D. 2013d, 42. 767 FKT 1886–1888, 136., 147–149. 766

137

Engedélyezték viszont a a Hermina úton a lóvasút kiépítését, s a nyomvonal elvezetését az Állatkertig.768 Szintén ezekben az években Pucher József tanácstag kezdeményezésére tárgyalások kezdődtek a Városliget és a Népliget között egy megfelelő korzóút létesítéséről. Ennek a nyomvonalát megállapították, de egyéb paraméterekről nem döntöttek.769 A Népliget fejlesztése az 1896. évi Millenniumi Kiállítás előkészítése során több ízben is felmerült. A Népliget fejlesztését szorgalmazták, mivel a tervezett kiállítás a a Városliget jelentős részére kiterjedt, valamint a Városliget egyre jobban elvesztette üdülőhely jellegét.770 A Népliget fejlesztése kapcsán határoztak a Stefánia út fejlesztéséről is, a korzóutat egészen a Népligetig ki akarták építeni.771 1892 nemcsak Ilsemann kinevezése miatt bizonyult fontosnak, hanem ekkor határoztak a Millenniumi Kiállítás megrendezéséről is.

A minden korábbit felülmúló,

látványos és nagyszabású ezredéves kiállítás fontos mérföldkőnek számít a Városliget történetében. Nemcsak a kiállítás idejére, de az azt követő időkre is nagyban meghatározta a park fejlődését. A Millenniumi Kiállítás megrendezéséről az 1892. évi II. törvénycikkben határoztak.772 Ekkor a helyszín még nem volt eldöntve, a kiállítás tervezett időpontját 1895-re tűzték ki. Az előkészítés során több helyszín is felmerült, komolyan érveltek az egyes helyszínek mellett és ellen a kiállítás megrendezésének hírére.773 A kiállítási helyszín megválasztására Lukács Béla kereskedelmi miniszter vezetésével az Általános Országos Nemzeti Kiállítás előkészítő bizottsága egy albizottságot állított fel 1892. augusztus 8-án.774 A bizottság feladata volt, hogy a komolyan szóba jöhető helyszíneket – Városliget, Lágymányos, Népliget és Pékerdő – tanulmányozzák. A bizottság 1892 szeptemberében készült jelentése összegezte az egyes helyszínekkel kapcsolatos megállapításokat. Kiindulási feltétel volt, hogy a kiállítási területnek legalább 25 %-kal kell meghaladnia az 1885. évi kiállítás területét, amely 330.000 m2 volt.775 A bizottság a Pékerdő ismertetésénél megállapította, hogy annak rendezése jelentős lépés lenne városépítészeti, városrendezési 768

FKT 1889–1891, 289–290. FKT 1889–1891, 254. 770 FKT 1892–1894, 27.; FKT 1895, 103. 771 FKT 1892–1894, 143. A fejlesztések részeként a Stefánia úton és a városligeti korzó területén légszeszvilágítást építettek ki (FKT 1892–1894, 135.). 772 1892. II. tc.; Kolbenheyer – Staud 1892, 232.; Sisa 1996, 57.; Lovas D. 2013c, 29.; Magyar 2013, 103. 773 Az egyes helyszínek mellett és ellen érvelőkről l. részletesebben Sisa tanulmányát (Sisa 1996). 774 Sisa 1996, 59. A kiállítási helyszíneket vizsgáló bizottság tagja volt Matlekovics Sándor nyugalmazott államtitkár, Gerlóczy Károly polgármester-helyettes, Pucher József a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, Szkalla Oszkár és Zsigmondy Géza A fővárosi Közmunkák Tanácsának főmérnökei, Németh Imre miniszteri tanácsos, a Kereskedelmi Múzeum igazgatója, Jármay fő- és székvárosi főmérnök Heuffel Adolf főmérnök képviseletében, Robitsek S. MÁV igazgató, Müller Béla középítészeti felügyelő. 775 Sisa 1996, 59. 769

138

szempontból is, ugyanakkor a parkosítás sok éves munkát igényelne, a temető közelsége és a kőbányai sertéstelepek szaga pedig igen kedvezőtlen.776 A Népliget már kedvezőbbek bizonyult, de az ültetvények fiatalságuk miatt nem tudtak kellő árnyékot biztosítani, a terület messze esett a városközponttól, s itt is érezhető volt a kőbányai sertéstelepek szaga. A lágymányosi helyszín elnyerte a bizottsági tagok tetszését, három beosztási vázlatot is készítettek a területre. Hátrányként szerepelt viszont, hogy nem volt megfelelő híd a pesti oldallal való összeköttetésre, továbbá a hídhoz csatlakozóan egy 30 m széles, a kiállítási területhez vezető út kiépítése is szükséges volt.777 A Városliget esetében a bizottság három lehetséges elrendezést vizsgált, mindhárom esetben felhasználva az 1885. évi kiállításból fennmaradt épületeket, tereket. Az első változat szerint a nagyméretű pavilonok elhelyezése céljából a régi lóversenytérrel bővült volna a kiállítási terület. A variáns hátránya, hogy a két területet kb. 850 m távolság választja el egymástól, ami villamos- vagy lóvasút létesítését indokolta. A második változat szerint a kiállítási terület az Erzsébet királyné útja és a vasúti pálya mentén fekvő területtel lett volna bővíthető. Ebben az esetben is két részre oszlott volna a kiállítás, de a távolság lényeges kevesebb, kb. 400 m lett volna. A harmadik változat a kiállítás teljes területét a Városligeten belül jelölte ki a régi kiállítási terület kibővítésével. A tervezet alapján a kiállítási terület a Városligetet kettéosztó Stefánia út nyugati felére nyúlt volna át, a két részt a nyilvánosság számára a kiállítás ideje alatt is szabadon látogatható Stefánia út áthidalásával kötötték volna össze. A jelentés kihangsúlyozta, hogy az új területen a növényzet kímélése miatt csak kisebb épületeket lehet elhelyezni. A jelentés elismerte, hogy a Városliget választásával a közönség elveszítené egyetlen jelentős üdülőhelyét, aminek orvoslására az Állatkert ingyenes megnyitását javasolták.778 A jelentés kitért az egyes helyszínek kiállítási területté alakításának költségbecslésére is. Ezek alapján a legolcsóbb a Városliget, majd jelentősen drágább a Népliget, annál kicsit költségesebb a Pékerdő, a legdrágább a lágymányosi terület átalakítása lenne.779 A bizottság a kiállításra meghatározott közeli dátum és a költségbecslés alapján a városligeti második

776

Sisa 1996, 60. Ez a helyszínjavaslat a későbbi Budapesti Nemzetközi Vásárközpont helyét előlegezte meg. Sisa 1996, 60. A beosztási tervvázlatok közül egyet Lechner Lajos, egyet Gerster Kálmán és Mirkovszky Géza, egyet Müller Béla jegyzet. 778 Sisa 1996, 59–60. A Városligetre kidolgozott tervvariáns valójában a park kibővítését jelentette, az elképzelés tekinthető az 1871. évi nagy tervpályázatban megfogalmazott parkgyűrű felélesztésének is. 779 Sisa 1996, 60. A Városliget három változata 1.927.000 frt, 1.908.000 frt, 1.717.000 frt, a Népliget 2.900.000 frt, a Pékerdő, 3.412.000 frt, a lágymányosi terület 4.535.000 frt becsült költséggel szerepelt a jelentésben. Utóbbi esetében a becsült ár nem tartalmazta a dunai híd és a rakparti út létesítésének költségeit (Sisa 1996, 74.). 777

139

tervvariánst találta a legcélszerűbbnek, azonban felvetette, hogy amennyiben el lehetne halasztani a kiállítást az 1898. évre, a lágymányosi helyszín lenne az ideális.780 A jelentés alapján Lukács Béla kereskedelmi miniszter a városligeti második variánst fogadta el, s hangsúlyozta, hogy gondja lesz az igénybe vett terület növényzetének minél nagyobb kíméletére. Ezt a döntést azonban hamarosan módosították, kiállítási területként a Stefánia út városligeti szakaszának két oldalát jelölték meg, azaz a harmadik változatra módosították a döntést.781 A helyszín választása melletti érv lehetett, a Városliget frekventált elhelyezkedése, könnyű megközelíthetősége, a kedvező költségbecslési adatok. Ezt követően 1893. február 8-án pályázatot hirdettek a kiállítás tervére. Az 1893. március 31. napjára kitűzött határidőig 32 pályamű érkezett be, majd késve további kettő. A bizottság minden pályaművet értékelésre bocsátott és négy pályaművet tartott a legjobbnak, további hármat dicséretben részesített.782 A bíráló bizottság a kiemelt pályaművek egyesítését javasolta, a munkák legjobb ötletei közül a következőket javasolta beépítésre a végleges koncepcióba: a főbejárat kialakítását az Andrássy út tengelyében, a Nádor-szigetre vezető híd építését, a két sziget – Nádor- és Széchenyi-sziget – bevonását a kiállítási területbe, a történeti kiállításépület valamelyik szigetre helyezését, a tó tisztítását, medrének betonozását és a Rákos-patak vizének bevezetését, a Nádor-sziget keleti oldalán futó csatorna feltöltését vagy lefedését, a kiállítási területet átszelő és az Iparcsarnoknál kétfelé ágazó körút kiépítését, a második főbejárat elhelyezését a korzó elején.783 Gerlóczy Károly alpolgármester a pályázatot követően kérte, hogy pontosan jelöljék meg az igényelt területet, de tartsák szem előtt, hogy a bal parti városrész egyetlen üdülőhelye a Városliget. A kikötések között szerepelt, hogy a park egy részét fenn kell tartani a kiállítás alatt is szabadon látogathatónak, biztosítani kell az Állatkert ingyenes látogathatóságát és a 780

Sisa 1996, 61. Az érvelés szerint a kiállítást a lágymányosi helyszínen „sokkal díszesebben és fényesebben lehetne rendezni és ez által a ... városrendezési nagy czélokat” is segítene elérni. 781 Örsi 1996, 9.; Sisa 1996, 61.; Alföldy 2004, 25. 782 Sisa 1996, 61–62. A kiírás az első helyezettnek 2.000 frt, a második helyezettnek 1.000 frt jutalmat tűzött ki. A zsűri tagja volt gróf Andrássy Tivadar, Czigler Győző építész, Dr. Darányi Ignác országgyűlési képviselő, Gerlóczy Károly alpolgármester, Hauszmann Alajos építész, Lechner Lajos miniszteri tanácsos, Helfy országgyűlési képviselő, Kauser József építész, báró Lipthay Béla, Müller Béla kiállítási főmérnök, Lukács Antal földhitelintézeti igazgató, Németh Imre miniszteri tanácsos, báró Podmaniczky Frigyes, Schnierer Gyula miniszteri tanácsos, gróf Szapáry Géza. A zsűri az értékelést követően nem talált egyetlen kiemelkedő, mindennek megfelelő pályaművet, így a négy legjobbat egyenként 1.000 frt jutalomban részesítette. A négy legjobb pályamű között volt Korb Flóris és Giergl Kálmán „Vitam et sanguinem” című munkája, Schikedanz Albert „Magyarország nem volt, hanem lesz” jeligéjű munkája, Gerster Károly és Mirkovszky Géza „1000 év” című munkája, Neuschloss Károly és fia „Szerencse fel” című munkája volt. Dicséretben Justh Ferenc és Farkas Ferenc „Rondó” jeligére beadott munkája, Gönczy Béla „Pro patria” című műve és Weber Károly „Árpád” jeligéjű munkája részesült (Sisa 1996, 62.). 783 Sisa 1996, 65.

140

Stefánia út városligeti szakaszának szabadon hagyását, valamint meg kell őrizni a köröndöt, amelynek kertészeti arculatát nagy költségek árán alakították ki. Ezek alapján a kiállítás műszaki osztálya 1893 tavaszán elkészítette a véglegesnek szánt tervet.784 A főváros 1893. június 21-én tartott közgyűlésén határozott a kért terület átengedéséről, de az 1892-ben megadott feltételeken szigorított. A városligeti

kiállítás

ellenzői ugyanis féltették a Városliget parkfunkcióját, érvelésük az 1885. évi Országos Kiállítás károkozására, fakivágásaira támaszkodott. Erre alapozva kikötötték, hogy a kiállítási területen nem lehet állandó épületet emelni, amennyiben ez elkerülhetetlennek bizonyul, külön vizsgálatot kell arról folytatni és a kiállítási épületek a rendezvényt követően ingyen a főváros tulajdonába kerülnek, valamint előírták, hogy a kiállítási körút 30 méternél keskenyebb legyen. Külön kihangsúlyozták a növényállomány, a park védelmét, s azt, hogy a Városligetet a kiállítás után megfelelően parkosítva kell visszaadni a főváros részére. A kiállítást igyekeztek kedvező lehetőségként feltüntetni, a rendezési munkáktól várták többek között a szigetek mögötti elhanyagolt akácos átalakítását és a tó rendezését is. A parkosítás véghatáridejét 1897 végére tűzték ki.785 Még a tervpályázat lebonyolításával egyidőben az országgyűlés határozott a kiállítási költségek fedezéséről és a kiállítás egy évvel való elhalasztásáról.786 A kiállítás megtartására egy biztosítási alapot létesítettek, amelyhez az állam 1.000.000 forinttal járult hozzá. Ebből az 1893. évben 100.000, az 1894. évben 200.000, 1895-ben 600.000, 1896-ban 100.000 forint vehető igénybe.787 A kiállítás céljaira 472.000 m2 területet jelöltek ki, erről azonban hamar kiderült, hogy nem elégséges. Az igényeknek megfelelően további 22.000 m2-t engedtek át, s mivel a Városligeti-tavat is szinte teljes egészben körülölelte a rendezvény, annak területével a végleges kiállítási helyszín 520.000 m2-re duzzadt (A95. ábra). A helyszín kiválasztása után, 1893 őszén megindultak a Millenniumi Kiállítás előkészítő munkái.788 A kivitelezést a kiállítás műszaki osztálya irányította, vezetője Müller Béla országos középítészeti felügyelő volt. A több, mint kétszáz kiállítási épület – pavilonok, kioszkok és egyéb építmények –

784

Sisa 1996, 65., 70. Örsi 1996, 9.; Sisa 1996, 66., 69.; Alföldy 2004, 25. 786 1893. III. tc. 787 1893. III. tc. 1–2. §. A biztosítási alap fel nem használt részét a kiállítási bevételekből legkésőbb 1897. július 1-ig kellett az államkincstárnak visszafizetni. 788 Sisa 1996, 66–67.; Magyar 2013, 103. Az egyes források a kiállítási területről eltérő adatokat közölnek, ennek oka a tó területének beszámítása vagy figyelmen kívül hagyása lehet. Mészöly és Galavics 53 hektárban állapította meg a kiállítási területet (Mészöly 1984, 45.; Galavics 1999, 94.) Thaly szerint a kiállítási terület 640.000 m2 volt (Thaly 1958, 114.), Borókay – Vírbíró ugyanezt 548.500 m2-ben határozta meg (Borókay – Várbiró 1956, 39.). 785

141

mintegy 114.000 m2 területet foglalt el, az állatkiállítás épületeivel együtt 124.000 m2 volt a beépített terület.789 Mivel jelentős megkötést jelentett a meglévő úthálózat, a minél inkább kímélendő növényállomány és a már álló épületek, a kiállítási területet nem lehetett a korszak nagy világkiállítási helyszíneihez hasonlítani. Hiányoztak a nagyobb terek és útvonalak, a helyszűke miatt egyes épületek kis teret kaptak, ezért nem tudtak megfelelően érvényesülni, néhol a sűrű beépítés miatt az épületek egymással konkuráltak. A kiállítási területbe a kiállítási körút vitt némi rendszert, ennek mentén igyekeztek a jelentősebb épületeket is elhelyezni. A körút a Városligeti-tavat átívelő híd folytatásaként indult, majd enyhe ívvel délkeletnek kanyarodott, s futott végig a park határán. A fasorral kísért látványos út érintette az Erzsébet királyné útja felől nyitott bejáratot, majd a Városliget délkeleti részén nyugatnak fordulva befutott a Stefánia útba. Ez a nyomvonal igazodott a 19. század első felében, Nebbien tervei alapján kialakított belt-walkhoz, egyes szakaszokon átfedésbe került vele. A deszkakerítéssel határolt kiállítási terület megközelítését két főbejáraton és három mellékbejáraton át biztosították. Az első főbejáratot, egy ívelt, kétkaréjos kolonnádot Frommer Lajos (később Jámbor Lajos) tervei alapján létesítették az Andrássy út tengelyében (A195–A196. ábra). A második főbejáratot Kolbenheyer Viktor tervei alapján a korzó nyugati végében állították fel (A197. ábra). A székelykaput mintázó déli bejárat Huszka József tervei alapján a kiállítási terület Stefánia úti torkolatában épült. További bejárat létesült az Erzsébet királyné útja felől, valamint egy az északi oldalon, az Ős-Budavára mulatóhely felé.790 A kiállítási épületek, pavilonok létesítésére az engedélyeket folyamatosan, túlnyomórészt 1894ben és 1895-ben adták ki.791 A kiállítási terület közművesítésének fejlesztéséről is gondoskodtak, 1895-ben lefektették a vízvezetékeket, illetve fejlesztették a közvilágítást.792 Az Iparcsarnok, amely már az 1885. évi kiállításnak is központja volt, szintén jelentős szerephez jutott.793 Főhomlokzatát részben átalakították, az épület előtt látványos balusztrádos teraszt hoztak létre. A kiállítás egyik leglátványosabb helyszínét jelentette az csarnok előtti korzó, amelyet az 1885. évi Országos Kiállításhoz képest jelentősen átalakítottak. Elbontották a régi zenepavilont és szökőkutat, elegyengették a talajt. A korzó tengelyében új, színesen világító szökőkutat – az ún. fontaine lumineuse – létesítettek. A 789

Thaly 1958, 114.; Mészöly 1984, 45.; Galavics 1999, 94. Sisa 1996, 68. A főbejáratok 1895-ben létesültek. Az Andrássy út lezárásaként emelt kapu az Ezredéves Emlékmű előzményének is tekinthető. 791 FKT 1892–1894, 217.; FKT 1895, 126–127. 792 FKT 1895, 51., 54–55. 793 Borókay – Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 107. Borókay – Várbíró és Thaly ezt tévesen az 1885. évi Országos Kiállítás előkészületeihez sorolták (Borókay – Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 107.). 790

142

Mátrai Lajos szoborkompozíciójával díszített szökőkutat a bécsi Oskar Marmorek tervezte, a gépészetet a Ganz vállalat. A mintegy 60.000 forintba kerülő látványosság 1895 augusztusa és 1896 februárja között készült el.794 A szökőkút uralta korzó növénykiültetéseit a korszak legjelentősebb műkertészei alakították, minden arra érdemes szakember egy-egy elem növénykiültetését tervezhette meg. Hasonló módon, látványos kiültetésekkel emelték az egyes kiállítási pavilonok környezetét is.795 A jelentős beépítés miatt ismét több száz fát vágtak ki,796 de a magas szám ellenére az építkezés során törekedtek a növényzet védelmére, igazodtak a meglévő viszonyokhoz. A kiállításon készült felvételeken jól látható, ahogyan a meglévő növényzet kínálta szabad terekbe igyekeztek beilleszteni az épületeket. A kiállítási terület növényállományát jelentős ültetésekkel is gyarapították. A kiállítási terület kertészeti alakításáért ifj. Pecz Ármin (1855– 1927) volt a felelős.797 A parkosítás során 15.000 díszcserjét – virágzó, takaró bokrok – használtak fel a csoportok kialakításához, 1.000, 10-20 cm törzskerületű díszfát a csoportok alakításához, további 1.000, 1-2 m magas fenyőt szintén csoportok létesítéséhez, a fasorok kiültetéséhez 100 db 2 m magas fasorfát használtak, illetve szoliterként elültettek 500 cserjét, 250 lombhullató fát, 200 fenyőfélét, de telepítettek 700 tő puszpángot és 200 fm sövényhez elegendő mahóniát. A kertépítészeti anyag szállítására és telepítésére vonatkozó pályázatot ifj. Pecz Ármin budapesti kertész és faiskolatulajdonos nyerte. A 19.310 forintért végzett munka esetében a növények megeredésére 1897. március 1-ig kellett garanciát vállalnia.798 A közlekedés és térszervezés szempontjából jelentős lépés volt, hogy 1894 és 1895 között felépült az Andrássy út folytatásában az állandó híd – Millenniumi-híd –, amelynek alépítményét Zielinszky Szilárd, építészeti részét Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte. A 82 m hosszú, 16 m pályaszélességű, háromnyílású, kőpilléres, vasszerkezetű híd kivitelezési munkáit a Schlick gépgyár végezte, s 1895 májusában készült el a munkával.799 Ez a híd lett a Városligeti körút kiindulópontja. A körút építésére 1893. december 15-ig három ajánlat érkezett be, amelyek közül a legkedvezőbbet fogadták el. Az útépítés befejezési határidejét 1894. április 15-re tűzték ki. Az 1430 m hosszú körút előképe a Stefánia út volt. Szélességét

794

Sisa 1996, 68–69., 72. Egyes források tévesen a régi szökőkút átalakításáról írnak (Lovas D. 2013f, 154.). Sisa 1996, 68–69. 796 A fakivágással kapcsolatban eltérő adatok maradtak fenn. Egyes források 600 fa (Galavics 1999, 94.; Jámbor 2015a, 53.), más források 800 fa (Kecskés 1975, 69.; Für – Pintér 1988, 13.) kivágásáról számoltak be. 797 Für – Pintér 1988, 694.; http://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/. 798 Sisa 1996, 68. A növényanyag beszerzésénél kikötés volt, hogy a telepítendő egyedek csak hazai faiskolákból voltak beszerezhetők. 799 Schmall 1894a, 1.; Vigand 1909, 267.; Borókay – Várbiró 1956, 40.; Sisa 1996, 67. A híd tervezésére a tervpályázatot 1893. október 7-én írták ki. A 82 m hosszú és 16 m széles építményre beérkezett pályaművek közül 1894 februárjában hirdettek győztest. 795

143

25 méterben határozták meg, amely egy 13 m széles makadámburkolatú kocsiútból és annak kétoldalán 6-6 m széles, kavicsozott járdából állt. A járdák mentén platánokból, hársakból és juharokból fasorokat létesítettek, majd a kiállítás közönségének szállítására 1895-ben megbízást adtak a körút teljes hosszában egy keskenynyomtávú villamosvasút kiépítésére.800 A tó rendezése szintén fontos feladat volt, mivel annak területe és szigetei is a kiállítási helyszín fontos részeivé váltak. A híd építésével párhuzamosan a Nádor-sziget északi és keleti oldalán futó mederszakaszokat feltöltötték, a szigetet félszigetté alakították. Az addig szabályozatlan Városligeti-tó szabályozásáról is gondoskodtak. 1895 tavaszán a tavat lecsapolták, medrét kikotorták és fehér kavicsréteggel borították, az állandó hídtól északra fekvő szakaszon fél méterrel mélyítették a medret, bevezették a Rákos-patak vizét, s a tó délnyugati részén a partfal újjáépítéséről is gondoskodtak.801 A vízrendszer átalakításához kapcsolódóan a Hattyú-tavat is betömték.802 A lóvasút társaság a Sugárút megnyitásától kezdve folyamatosan próbált engedélyt szerezni a sínpálya kiépítésére, hogy a Sugárúton járatokat indíthasson a Városligetbe. Ennek a lobbinak azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kitartóan ellenállt.803 A közlekedési fejlesztések eredményeként az 1890-es években vasúton három irányból – a Podmaniczky utcán, a Király utcán és a Kerepesi úton – is ki lehetett jutni a Városligetbe. Részben ezzel, részben az omnibuszhálózat fejlesztési lehetőségeivel magyarázták, hogy az Andrássy úton nem támogatják a felszíni kötöttpályás közlekedés fejlesztését.804 A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kitartott elhatározása mellett, nem engedélyezte, hogy a fakockaburkolatú Andrássy úton felszíni kötöttpályás közlekedés létesüljön, ezért más megoldást kellett keresni a Millenniumi Kiállításra igyekvő tömegek kulturált és gyors utaztatására. Ekkor merült fel a földalatti vasút építésének gondolata, az ötletgazda Balázs Mór mérnök volt. A kontinens első kéregvasútjának teljes pályája – a Vörösmarty tértől a Városligetig – 20 hónap alatt épült meg. A Millenniumi Földalatti Vasutat 1896. május 2-án helyezték forgalomba Ferenc József jelenlétében. Ennek emlékére egy ideig a vonal az uralkodó nevét viselte.805 A földalatti nyomvonalának végállomását a városligeti Nádor-szigeten álló fürdőház elé 800

Sisa 1996, 67. Schmall 1894a, 1.; Borókay – Várbiró 1956, 39–40.; Csengeryné 1956, 7.; Thaly 1958, 92.; Kindzierszky 1968, 43.; Kecskés 1975, 69.; Sisa 1996, 67–68.; Galavics 1999, 94.; Jámbor 2015a, 53. A Nádor-sziget keleti oldalán húzódó csatorna feltöltéséhez felhasználták a földalatti építkezésénél kitermelt földet (Borókay – Várbiró 1956, 39.). 802 FKT 1889–1891, 326–327.; FKT 1892–1894, 26.; Sisa 1996, 68. Borókay – Várbíró és Thaly ezt tévesen az 1885. évi Országos Kiállítás előkészületeihez sorolta (Borókay – Várbiró 1956, 39.; Thaly 1958, 107.). 803 Thaly 1958, 88. 804 FKT 1892–1894, 144. 805 Radó 1985, 26.; Mészöly 1984, 45.; Tarjányi – Pesti 1992, 4. 801

144

terveztette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, hogy könnyebb legyen a népszerűnek számító fürdő megközelítése. Szintén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kérte, hogy az épülő Műcsarnok miatt legyen megálló az Andrássy út és az Aréna út (mai Dózsa György út) kereszteződésében is.806 Az Andrássy út végében kialakuló tér, a mai Hősök tere is jelentős átalakuláson ment át a 19. század utolsó éveiben. A kiállítás 1. számú főbejáratát az Andrássy út tengelyében jelölték ki, aminek következtében a rendezési munkák ide is kiterjedtek. Már 1894-ben felépítették a tér északi oldalán a Feszty-körkép számára helyet adó rotundát (A171. ábra).807 Az újonnan alakuló tér másik, déli térfalát az új Műcsarnok épülete alkotta. A kiállítási helyszín tervének készítésekor, teljesen új elképzelésként jelent meg a kiállítás részeként építendő Műcsarnok kiállítási területen kívüli elhelyezése. Ennek építéséhez az utat az 1894. évi XXVIII. törvénycikk nyitotta meg. A 4.000 m2 területű telket a főváros 30 évre ingyenesen átengedte az államnak, továbbá engedélyezte, hogy az építkezésért felelős vallásés közoktatásügyi miniszter 300.000 forintig terjedő kölcsönt vehessen fel.808 A Schickedanz Albert (1846–1915) és Herzog Fülöp (1860–1925) tervei alapján létesített épület 1895-ben készült el.809 1898-ban tervpályázatot írtak ki a Feszty-körkép rotundájának helyén létesítendő Szépművészeti Múzeum épületére,810 majd a következő évben a főváros ingyen átengedte a Műcsarnokkal szembeni telket az építkezéshez.811 Az építkezés 1900-ban indult Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján.812 A tér alakításának jelentős momentuma volt az Ezredéves Emlékmű felépítése. Ennek létesítését az országgyűlés javasolta 1891-ben.813 Az építkezés 1896 és 1905 között zajlott Zala György és Schickedanz Albert tervei alapján.814 A tér rendezésére készült terveket a főváros 1906-ban mutatta be. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok közötti „terület” végleges rendezését az Ezredéves Emlékmű felállításával tervezték megoldani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elfogadta a tervet, de kérte, hogy 806

FKT 1892–1894, 144–145. A tervezés során a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kikötötte, hogy csak abban az esetben engedélyezik a földalatti építését, amennyiben garantált annak kiállítás előtti elkészülte . 807 Lovas D. 2013c, 36.; Ligetfalvi 2013c, 140. A rotunda építésére 1892-ben adták ki az engedélyt (FKT 1892– 1894, 201.). 808 1894. XXVIII. tc.; Sisa 1996, 65.; Mélykuti 2013, 107. Az építkezést lehetővé törvényt 1894. július 31-én szentesítették és 1894. augusztus 15-én hirdették ki. A törvény értelmében a folyósított kölcsönt 30 év alatt kellett visszafizetni (1894. XXVIII. tc. 3. §.). 809 Genthon 1951, 88.; Thaly 1958, 111. Vigand ezt 1894 és 1896 közé datálta (Vigand 1909, 254.). Ligetfalvi az átadást 1896-ra datálta (Ligetfalvi 2013c, 139-140.). 810 Lovas B. 2013, 123. 811 Lovas B. 2013, 123. 812 Genthon 1951, 88.; Mészöly 1984, 45.; Szikra 2011, 171. 813 Tarjányi – Pesti 1992, 5. 814 Szikra 2011, 171.

145

először a Szépművészeti Múzeum előtti burkolatot cseréljék keramitburkolatra, az Állatkert és a Cirkusz között pedig építsék ki a szilárd burkolatot és javítsanak a közvilágításon is. További igény volt, hogy a földalatti végállomásához építsenek kövezett átjárót és fejlesszék a végállomás világítását.815 Az Andrássy út megfelelő lezárását az 1885. évi Országos Kiállítás munkálataival nem tudták megoldani. A Zsigmondy-féle artézi-kút bódéját (A162. ábra) leváltotta ugyan a gloriett, de arányai miatt csak „fogpiszkálónak” csúfolták az építményt. Az 1896. évi kiállításra készülve új főkaput kívántak létesíteni az Andrássy út végében, ezért a gloriettet a Széchenyi-hegyre szállították, ahol kilátóként helyezték forgalomba.816 A Millenniumi Kiállítás miatt jelentős változás érte a Városligeti-tó megmaradt, kisebb szigetét, a Széchenyi-szigetet (A96. ábra) is. A Széchenyi-szigetre két híd vezetett a 19. század végén, az egyik az északról vezető, 5 m széles vasszerkezetes híd, a másik a déli oldalról futó vasszerkezetes gyaloghíd volt.817 Ezek azonban kevésnek, illetve nem megfelelőnek bizonyultak a Millenniumi Kiállítás előkészítésekor. 1894 májusában egy új, háromnyílású fahidat vezettek a szigetre az Iparcsarnok irányából a jobb összeköttetés érdekében. Az északi hidat 1895 szeptemberében Alpár Ignác tervei alapján 13 m szélességre bővítve, fával burkolt kivitelben építették újjá. A délkeleti oldalon pedig 1894 májusában egy új, háromnyílású fahidat építettek az Iparcsarnokkal való jobb összeköttetés érdekében. Ez utóbbinak hossza 20 m, pályatestének szélessége 15 m volt.818 A sziget területének jelentős részét a kiállítás egyik attrakciója, a Történelmi Főcsoport foglalta el. Az épület egyik legjellegzetesebb része, a tó felé néző, négy konzolon nyugvó loggiát az erdélyi Vajdahunyad váráról mintázták, s az épületegyüttes ez után kapta a közhasználatban a Vajdahunyadvár megnevezést.819 Az épületegyüttes Alpár Ignác tervei alapján, a kiállítás alkalmából ideiglenes anyagokból épült fel.820 A kiállítási terület északkeleti részében, a kiállítási körút és a mutatványos telep közötti háromszögben alakították ki az ország népi építészetét és népi életét bemutató néprajzi 815

FKT 1906, 65. Csengeryné 1956, 3.; Thaly 1958, 96. Az 1890-es évek elején felmerült az igény, hogy Andrássy Gyula tiszteletére szobrot állítsanak a róla elnevezett út városligeti végében. A szobor helyének az artézi kutat fedő ideiglenes épület helyét nézték ki. A szobrot az út végében, egy teraszon kívánták elhelyezni, vagyis a szoborállítás érintette volna a gloriettet is. Azonban a szobor felállítása előtt új javaslatként felmerült, hogy jobb lenne a szobrot az országház környékén felavatni (FKT 1889–1891, 323.; FKT 1892–1894, 26.), így meghiúsult annak Hősök terén történő elhelyezése. 817 Borókay – Várbiró 1956, 40. 818 Borókay – Várbiró 1956, 40. 819 Fodor 2003, 204. 820 Fodor 2003, 204. 816

146

falut. A területen a különböző nemzetiségi porták mellett iskola, községháza és templom is volt. A falu főutcájának északi végében nyílt az átjáró az Ős-Budavára nevet viselő mulatókomplexumba. Az Állatkert területének keleti végében épülő látványosság létesítését 1895-ben hagyták jóvá. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kikötötte, hogy a fákat és a cserjéket nem lehet az építkezés miatt kivágni, s a látványosság csak ideiglenes lehet, a kiállítást követően azonnal el kell bontani.821 A kiállításhoz kapcsolódó, de önálló bejárattal is rendelkező mulatófalut a hivatalos megnyitó előtti napon, május 1-jén a látogatók rendelkezésére bocsátották. A vendéglő- és vurstlivilág koncentrátumának tekinthető mulatóhely – az eredeti tervekkel és engedéllyel ellentétben – a kiállítást követő években is megmaradt, csak a 20. század elején bontották el.822 A kiállításra épült a Hermina út és Ajtósi Dürer sor által határolt részen a Közlekedési Múzeum épülete. Az Ulrich Keresztély tervei alapján emelt épület is ideiglenes kiállítási csarnokként létesült, de elbontása helyett múzeumként hasznosították a jellegzetes kupoláival hangsúlyképzőnek bizonyuló épületet.823 1899. május 1-jén nyílt meg benne a Közlekedési Múzeum.824 Az 1896. május 2. és október 31. között látogatható kiállítást követően megindult a kiállítási épületek bontása, a terület tervszerű rendezése.825 A parkosítást, kertészeti munkákat a kiállítás előtt kötött megállapodás alapján 1897 végére kellett elvégezni,826 a kertépítészeti terveket az akkori főkertész, Ilsemann Keresztély készítette. Ilsemann 1897 elején megfogalmazta a szükséges feladatokat, célkitűzésében elutasította a parkot elfoglaló vendéglőket, helyette árnyat adó, egybefüggő, nagy területeket kívánt jól kiépített kocsi- és gyalogutakkal, nagy játszóterekkel, virágos ültetvényekkel.827 A rendezés során igazodni kellett a kiállítás okozta tartós változásokhoz. A park szerkezetében új elemként jelent meg az állandó híd és annak folytatásában a fasorral kísért kiállítási körút, továbbá az átalakított, geometrikus rendszerével, épített elemeivel markáns korzó, a kiállítási épületek közül fennmaradt Közlekedési Csarnok és Történelmi Főcsoport, a 821

FKT 1895, 122. Sisa 1996, 72.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013d, 37.Később ezen a helyen épült fel az Angol Park, majd a Vidámpark. 823 Vigand 1909, 259. A források egy jelentő srésze (Thaly 1958, 104-105.; Mészöly 1984, 45.; Radó 1985, 26.; Galavics 1999, 94.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013c, 26-27.; Lovas D. 2013f, 147.) 824 Fodor 2003, 77. 825 Radó 1985, 26.; Sisa 1996, 69.; Szikra 2011, 171.; Lovas D. 2013b, 18., 20; Lovas D. 2013c, 25., 29., 35.; Magyar 2013, 103. Az egyes források néhány napos eltéréssel jelölik meg a kiállítás végét, de egyöntetűen mindannyian október 31. és november 3 közé teszik. 826 Örsi 1996, 9.; Sisa 1996, 66., 69.; Alföldy 2004, 25. 827 Sisa 1996, 72. 822

147

még néhány évig létező Fővárosi Pavilon és az 1885. évi kiállításra épített Iparcsarnok, régi Műcsarnok és a Királypavilonból lett Gerbeaud-kioszk. Új sétányok létesültek fasorokkal, nagy számban telepítettek cserjéket, alakítottak ki virágtáblákat. A munka 96 hold területet érintett.828 Ekkor nemcsak a park rendezése volt fontos, hanem az eredeti elképzelések ellenére megmaradt épületek hasznosítása is. 1897-ben a Vajdahunyadvárban megnyílt a Mezőgazdasági Múzeum,829 azonban az épületet nem úgy építették, hogy az megmaradjon, ezért az erős állagromlás miatt 1899-ben a múzeumnak ki kellett költöznie.830 A Millenniumi Kiállítás közlekedési pavilonját sem bontották el a Hermina út és Ajtósi Dürer sor sarkán. 1899-ben megnyitották benne a Közlekedési Múzeumot a Millenniumi Kiállítás válogatott anyagával berendezve.831 Az Iparcsarnokban a Kereskedelmi Múzeum rendezkedett be.832 A Millenniumi Kiállítást követő rendezések kapcsán ismét felmerült a Városliget bővítésének gondolata. A város lakossága dinamikusan nőtt, a Városliget és a Népliget együttvéve is kevésnek bizonyult az igények kielégítésére, a közönség egyre jobban kiszorult a Városligetből. Mérlegelve a lehetőségeket, javaslat született a ligettelki dűlőkön egy erdő vagy park létesítésére. Ezt indokolta az is, hogy a Városliget környéke beépült, a park elvesztette természetközeli jellegét, ezért azt már igazi városi parkká kellett alakítani a rendezések során. A kiállítást követő rendezési munkák már egy korszerű városi park kialakítására irányultak.833 Mivel a Városliget városi parkká alakítását tűzték ki célul, a kapcsolódó városrészek – Herminamező és Istvánmező – szabályozásakor cél volt, hogy a teherforgalom elkerülje a Városligetet. Ehhez az elgondoláshoz a 20. század elején is igazodtak.834 A 19. század utolsó évtizedeiben attól tartottak – nem alaptalanul –, hogy a vásárok felemésztik a Városligetet, az megszűnik park lenni. A Városliget azonban átvészelte a kiállítások okozta negatív hatásokat, amiben nagy szereppel bírtak a Városliget, illetve az 1867-ben megalapított Fővárosi Kertészet kertészei, elsősorban Fuchs Emil, Ilsemann

828

Morbitzer 1932, 5.; Für – Pintér 1988, 13. Sisa 1996, 72.; Ligetfalvi 2013b, 75. 830 Sisa 1996, 72.; Ligetfalvi 2013b, 75. 831 Sisa 1996, 72.; Magyar 2013, 104. 832 Sisa 1996, 72. 833 FKT 1897, 8. 834 FKT 1899, 15.; FKT 1907, 16–17. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa fontosnak tartotta, hogy az érintett területeken erdők létesüljenek, mert a közönség nagy része kiszorult a rendezésre szoruló Városligetből, amely a Népligettel együtt sem tudta kiszolgálni a városi lakosságot. Az erdőnek kinézett terület kétszer akkora volt, mint a Városliget. 829

148

Keresztély és Räde Károly. A páratlan szaktudású főkertészek tevékenységének hatására a Városliget képes volt megújulni, igazodni az új elvárásokhoz.835

2.5.4. A Városliget története a 20. század első felében A nagy országos kiállítások után egy kicsit csendesebb korszak köszöntött be. A 20. század első két évtizedét a Millenniumi Kiállítást követő helyreállítás, rendezés töltötte ki a kisebb fejlesztések mellett. Az 1896. évi Millenniumi Kiállítás a mai napig meghatározó módon befolyásolta a Városliget szerkezetét, épület- és növényállományát. A 20. század első éveiben egyértelműen az 1896 évi kiállításból visszamaradt állapot uralta a Városligetet. Egy 1903-ban készült, Homolka József által szerkesztett várostérképen836 (A97. ábra) szembetűnő, mennyire megszaporodtak a parkban álló épületek. A Hősök terének déli oldalán már állt a Műcsarnok, a park bejáratánál pedig épült az Ezredéves Emlékmű. A félszigetté alakított Nádor-szigeten az artézi fürdő előtt a fővárosi pavilon épülete feküdt, keletre tőle a földalatti végállomásának épülete. Az Ős-Budavára mulatókomplexum az eredeti tervekkel ellentétben nem került elbontásra, továbbra is elfoglalta a park északkeleti részét. A mulatóhelytől délre a mutatványosok bódéi foglaltak el jelentős területet. Az Iparcsarnok környezetében változatlanul állt a már Gerbeaud-kioszkként funkcionáló egykori Király-pavilon és a rendeltetését kereső régi Műcsarnok, az Olof Palmeház. Új épületként csak a park északkeleti szélén a Közlekedési Múzeum jelent meg. A Széchenyi-sziget szintén megőrizte a kiállítás kapcsán nyert beépítését, elrendezését. A térképen szerepel a rondótól keletre álló nagyvendéglő, valamint az egykori patakmeder mélyedésében kialakított ideiglenes jégályához tartozó csarnoképület is. A park úthálózata lényegesen besűrűsödött, a nagyobb utakat több kisebb, lágy ívekkel kanyargó sétány köti össze. Az Iparcsarnok homlokzata előtti korzó geometrikus rendje változatlan, a táblák között feltűnik a zenepavilon és a világító szökőkút. A korzószerű kialakítás folytatódik az Olof Palme sétánytól nyugatra is, a rondót több út tárja fel, közepét szökőkút díszíti. A korzó nemcsak egy erőteljes főtengelyt alakított ki, de a zenepavilon és a szökőkút közötti szakasza egy hangsúlyos kereszttengelyt is kijelölt. Ennek következtében a Városliget központi részét a mértani rend alapján szerkesztett kertrész uralta.

835

836

Morbitzer 1932, 5.; Für – Pintér 1988, 13. OSzK, TM 800.

149

A Városliget kertészeti fénykora a századfordulótól az I. világháborúig tartott, kertészetileg ekkor volt a legrendezettebb a park. A legkorábbi, 1750-es években végzett telepítésből két fűzfa (Salix sp.) is megvolt még. Az egyik a Korcsolyacsarnok bejáratánál, a másik az Iparcsarnok mellett állt. A park területén akadt még néhány akác (Robinia sp.) a Stolcz-féle telepítésből, tehát ezek mintegy 115 évesek voltak a századfordulón. A Batthyányféle telepítés platánjai (Platanus sp.) ekkor 100 évesek voltak, a rondó platánjai (Platanus sp.) 80 évesek, a rondó jegenyéi (Populus nigra ’Italica’) valamivel fiatalabbak voltak. A Városligetben sok bizonytalan korú, de idős nyárfa (Populus sp.) is volt a József nádor által adományozott vadgesztenyék (Aesculus sp.), mocsárciprus (Taxodium distichum) példányai mellett. A park déli végében fekvő ún. Nagyfenyves fái a századfordulón kb. 25 évesek voltak, szépen díszlettek. Szépek voltak a cserjék, cserjecsoportok, a hordókban pálmák, amelyeket nyaranta a rondótól északra, a fővárosi tejcsarnok környékén ültettek ki. Látványosak voltak a rondó rózsái és az egy- és kétnyári fajok, évelők alkotta virágkiültetések, szőnyegágyak (A182–A184., A189–A192., A308–A314. ábra).837 Az első telepítésekből megmaradt egyedek a 20. század első felében fokozatosan elérték természetes életkoruk végét. 1912-ben még megvolt két öreg fűz (Salix sp.) a 19. századi telepítésből, de ezek állapota már igen rossz volt. A széteső törzseiket körülfalazták, korláttal vették körül, mert félő volt, hogy a hatalmas odvakba bezuhan valaki. A legutolsó fűzmatuzsálem 1913-ban pusztul ki a Korcsolyacsarnok bejárójától jobbra. A Stolcz-féle eperfatelepítésből (Morus sp.) 1910 körül már egy sem élt, de néhány akác (Robinia sp.) még 1920-ig megvolt. Akkor kivágták az érintett, nagyjából egy tucat fát, hogy dekoratívabb fákkal pótolják a helyeiket. A II. József rendelete nyomán az 1780-as évek második felében, 1790-es évek első felében végzett fásításnak a 20. század közepén már hírmondója sem volt.838 A 20. század elején rohamosan gyarapodott a Városliget szoborállománya, a század első felében összesen három szökőkút – a Sió-szökőkút, a rondó szökőkútja és a Széchenyi fürdő előtti kút – és hét szobor díszítette a Városligetet.839 A Széchenyi-szigeten 1908. október 21-én felavatták gróf Károlyi Sándor szobrát (A360. ábra).840 Ugyanebben az évben, a park egy másik frekventált részén felállították Rudolf trónörökös szobrát.841 A szobor 837

Fuchs 1882, 3.; Thaly 1958, 120. Thaly 1958, 37. 839 Thaly 1958, 123., 125. 840 Vigand 1909, 268.; Ligetfalvi 2013b, 78. 841 Vigand 1909, 256.; Thaly 1958, 124.; Lovas B. 2013, 130. A szobrot a II. világháborút követően eltávolították a Városligetből. 838

150

felállítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hagyta jóvá.842 Ligeti Miklós alkotása az Olof Palme sétány melletti gyepes-ligetes táblában (A99. ábra) kapott helyet, közel az Olof Palmeházhoz. A Műcsarnok oldalában a Hűvös László alkotása, a Szent Kristóf-szobor (A369. ábra) kapott helyet.843 A szobrot maga a szobrász ajándékozta a fővárosnak, amelyet ideiglenesen a városháza I. számú udvarában helyeztek el. A végső helyszínről a főváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa közösen határozott.844 Istók János alkotását, Bartha Miklós monumentális szobrát (A333–A335. ábra) 1914-ben állították fel az Olof Palme sétány déli végében.845 A szobrot eredetileg az Iparcsarnok előtt, a korzó nyugati végében akarták elhelyezni, de ezt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa megvétózta, mert a szobor és a már ott álló szökőkút kedvezőtlen látványt keltett volna. A vétót követően a szoborbizottsággal közös bejárás során jelölték ki az alkotás helyét.846 Az enyhén megemelt dombon álló szobor környezetében geometrikus növénykiültetéseket, virágágyakat hoztak létre. Az Andrássy út megépítésével, de még inkább a Zielinszky-híd átadásával a Városliget főbejárata a rondótól átkerült a későbbi Hősök terére (A294–A307. ábra). A tér kiépülésének első lépése a Műcsarnok (A297., A306. ábra) felépítése volt az Ezredéves Kiállítás alkalmából. A Műcsarnokkal szemben az 1890-es években épített rotunda (A171. ábra) állt, amelyben a Feszty-körképet mutatták be. Ennek a helyén épült fel a Szépművészeti Múzeum (A294–A295., A298–A300., A306–A307. ábra), amelyet 1906-ban nyitottak meg.847 Miután felépült a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, az Andrássy út lezárására az Yblféle gloriett (A84–A85., A168–A169., A195. ábra) és kiállítási főkapu (A195–A196.ábra) helyén létrehozták az Ezredéves Emlékművet (A294–A296., A301–A304., A306–A307., A339. ábra).848 A szobrászati programért Zala Gábor volt a felelős, aki az arkangyal szobrával megnyerte az 1900. évi párizsi kiállításon a Grand Prix-t.849 A Millenniumi Emlékművet az

842

FKT 1907, 91. Thaly 1958, 124. Az 1910. évi párizsi tárlaton dicsérő elismerésben részesített, carrarai márványból készült szobor a II. világháború során megsérült, kitört a szent kezéből a bot. Az eredeti márványszobrot az 1950-es évek végén cserélték a ma is látható bronz másolatra. 844 FKT 1912, 85–86. 845 Thaly 1958, 125. 846 FKT 1912, 86. 847 Ligetfalvi 2013c, 139. A Feszty-körkép számára a Mutatványosok terén, a mai Állatkert északkeleti részében emeltek új épületet 1909-ben (Granasztói 2013b, 56.). 848 Thaly 1958, 121.; Sisa 1996, 72. 849 Thaly 1958, 122. Amikor a 36 m magas, belül vassal erősített oszlopot tetején a szoborral felállították, kipróbálták a szél ellenállása céljából, hatalmas hidraulikus nyomás alá helyezték. Túl nagynak, a sóskúti kőzet megrepedt, ezért haraszti kővel helyettesítették. 843

151

egyes szobrok elkészültével folyamatosan vették át, a végső felavatás 1929. május 26-án volt.850 A tér – amely 1932-ben kapta a Hősök tere nevet – kialakításakor parkosították a terület nagy részét.851 Az Andrássy út folytatásaként egy egyenes út vezetett be, amely kétfelé ágazott a Gábriel arkangyalt tartó oszlop előtt. Az út déli ága az Olof Palme sétányba kötött be, az északi az Állatkerti körútba. Ennek platánsora egészen kifutott a tér közepéig. A zöldfelületek két csepp formájú szigetet alkottak a tér északi és déli oldalán a múzeumok előtt. Ezekben a gyepes szigetekben egy-egy szökőkút kapott helyet a gazdag növénykiültetés, látványos virágágyak mellett (A295–A296., A301–A303., A304., A306. ábra). A Hősök tere az 1930-as évek közepén radikálisan átalakult. Az addigi parkosítást felszámolva, az 1937-ben Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszus miatt felszámolták a zöld szigeteket, a növénykiültetéseket és szökőkutakat, a tér egészét leburkolták (A307. ábra), és ezzel kialakult a mai állapot.852 A Városligeti-tó meghagyott déli szigetén, a Széchenyi-szigeten épített Történelmi Főcsoport olyan sikert aratott, hogy közkívántra az épületeket 1904 és 1908 között tartós anyagból újjáépítették (A341–A345. ábra). Alpár Ignác kismértékben módosította az eredeti terveket, hogy az épület megfeleljen a kívánt használatnak. Az egyes részek tervezésében Jámbor Lajos, Osztrinszky Rudolf és Knötger Gusztáv is részt vett. A különböző korokat megidéző épületcsoportok átadása folyamatos volt. Először a gótikus és reneszánsz-barokk részek készültek el, utolsóként a román csoportot adták át 1908-ban. Az újjáépített Vajdahunyadvárban – a köznyelvben ez a megnevezés honosodott meg – végleges elhelyezést nyert a Mezőgazdasági Múzeum, amelyet maga az uralkodó, Ferenc József nyitotta meg 1907. június 9-én.853 Szintén az uralkodó nevéhez köthető a Széchenyi-szigeten az Anonymusszobor (A357–A358. ábra) felállítása. Ferenc József 10 szobrot ajándékozott a fővárosnak 1897-ben, mert barátja, Vilmos császár kifogásolta, hogy kevés szobor volt a városban. Az adományozott szobrok egyike a Ligeti Miklós által készített Anonymus-szobor, amelyet, 1903. november 8-án avattak fel.854 A szobrot eredetileg a királyi vár nyugati oldalán, a palotatéren akarták felállítani, csak később választották a szobor helyének a Széchenyi 850

Thaly 1958, 122. Thaly 1958, 129. 852 Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28.; Tarjányi – Pesti 1992, 6. Ligetfalvi a tér leburkolását és a kongresszust 1938-ra datálta (Ligetfalvi 2013c, 139., 141., 144.). 853 Thay 1958, 112.; Fodor 2003, 205.; Ligetfalvi 2013b, 75., 80.; Lovas D. 2013c, 32. 854 Vigand 1909, 268.; Thaly 1958, 123. Radó 1993, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 6.; Ligetfalvi 2013b, 80. 851

152

szigetet. Miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elfogadta a javaslatot, a szobor helyét a múzeumépület főtengelyében jelölték ki egy parkosított területen.855 Az 1905-ben a Városligeti-tóról és környezetéről készített helyszínrajzon856 (A98. ábra) is szerepelt a Széchenyi-szigeten álló, oda tervezett épületcsoport (A341–A345. ábra) és a két évvel korábban avatott Anonymus-szobor. A szigetet íves utakkal feltárt, növénycsoportok szegték keleten és délen. A déli rész térszervező eleme egy kör alaprajzú központi tábla volt, amelyet szabálytalan alakú növényszigetek öveztek. A felmérésen látható, hogy a szigetet övező tószakaszt két gát határolja, segítve a vízkormányzást. A felmérés jelöli továbbá a keleti öbölben a Rákos-pataknak a beömlési pontját (A349–A350. ábra) is. A patak torkolatánál mészkőből faragott, hídszerű műtárgy áll, amelynek tó felőli oldala víztartó tálcás, vízesészerű benyomást keltő kialakítású volt. A műtárgy kőkorlátjának keleti, park felé oldalán állnak azok a Feszl-féle delfinszobrokat, amelyeknek sárkánypárjai (A289–A291. ábra) is a Városligetben kerültek elhelyezésre.857 A nyugati parton álló Korcsolyacsarnoktól (A283., A351., A353., A355. ábra) délre íves öböl fekszik, ami csónakkikötőként (A351– A352. ábra) szolgált. A Városligeti-tavon télen rendszeresen korcsolyáztak, nyaranta pedig a csónakázás volt a legfőbb szórakozás. A 20. század elején különböző mulatságokat is rendeztek a tavon, ilyen volt például az ún. Művész-majális. Az 1907. június 7-én lebonyolított ünnepséget több korabeli képeslapon (A354–A356. ábra) is megörökítették. Ezeken jól látható, hogy meglepő díszítésű, formájú csónakokat, vitorlásokat, gályákat bocsátottak vízre. A gólya, vagy éppen sárkány orrdíszes csónakok nagy feltűnést kelthettek. A század elején a Széchenyi-szigetet még körül lehetett csónakázni, a sziget déli felén húzódó kis csatornába is be lehetett evezni (A348., A350. ábra) Egy 1908-as közigazgatási térkép858 (A100. ábra) részletesen rögzítette a Városliget állapotát. A fekete-fehér nyomtatott térképet a székesfőváros mérnöki hivatalának földmérési szakosztálya szerkesztette, a lényegesnek ítélt elemeket feliratokkal is ellátták a felmérésen. A felmérés szinte mindenben megegyezik az 1903-as várostérképen (A97. ábra) ábrázoltakkal. Eltérés csak a két felmérés közötti időszakban állított szobrok – Anonymus-szobor és Washington-szobor – ábrázolásában és az elbontott nagyvendéglő elhagyásában mutatkozik. Ezen felül a közigazgatási térkép részletesen bemutatja az ideiglenes jégpálya és a Kolegerszky-kioszk környezetét. A két terület közötti, elnyújtott ívvel kanyarodó úttól 855

FKT 1902, 47–48. Bazsó –Szikra 2012, 33. 857 A delfinek változatlanul a Városligetben állnak, a sárkányok azonban átkerültek a Kiscelli Múzeumba. 858 OSzK, TA 6956. A Városliget a 23. szelvényen található. 856

153

északnyugatra egy geometrikus rendben alakított kertrész fekszik. A felmérésen fenyőféléket csak a park délkeleti részében jelöltek. A térkép érdekessége, hogy a tervezett új fürdőépület kontúrját halványan berajzolták a Zielinszky-híd folytatásában induló út tengelyének végébe. A 20. század elején az új artézi fürdő építésével párhuzamosan egyre többször merült fel az Andrássy út meghosszabbításának gondolata és ezzel együtt a Városliget területének szabályozásával és kiegészítésével kapcsolatos igény is.859 Erre vonatkozóan alapvetően két elképzelés volt. Az egyik elgondolás szerint (A101. ábra) az Andrássy út a Városligetben a Kiállítási körút nyomvonalán, tehát egy meglévő úton haladt, a park keleti határát az egykori nagy allé végpontjában, az Erzsébet királyné útjánál hagyta el. Innen kisebb-nagyobb terekkel tagolt, sugárútszerű kiépítéssel haladt tovább. A másik elgondolást Hein János (1866–1935), a korszak ismert és elismert tájépítésze vázolta fel.860 Ez az elgondolás (A102. ábra) az Andrássy utat nem egy más meglévő úton vezette át a Városligeten, hanem a Zileinszky-híd tengelyében egy új, egyenes utat nyitott, aminek Városligeten túli folytatása az Andrássy út meghosszabbításának felelt volna meg. Az út nyomvonalának kijelölése nemcsak az Andrássy út meghosszabbításának irányát határozta meg, de befolyásolta a Széchenyi fürdő épületének elhelyezését is. A régi artézi fürdő helyett az új fürdő építése jelentette az egyik legjelentősebb változást. Amikor Czigler megkapta megbízását, még nem volt eldöntve a fürdőépület helye, ezért 1906 áprilisában a felmerült két változatról kidolgoztak egy-egy helyszínrajzot861 (A103–A104. ábra). Miután Czigler 1905-ben meghalt, a tervezést Dvorak Ede és Gerster Kálmán (1850–1927) vették át, elképzelésük szerint az Andrássy út tengelyében épült volna a fürdő, vagyis a Zielinszky-híd folytatásában nyitandó új út lezárásának szánták az épületet862 (A103. ábra). A Székesfővárosi Mérnöki Hivatal középítési igazgatója által szignált helyszínrajzon a fürdőépület főhomlokzata hídtengelyre merőlegesen állítva jelent meg, vagyis maga az épület jelentette volna az út lezárását. A főhomlokzat előtt az út rondószerű íves felhajtóvá bővült, az épület környezetében historizáló, geometrikus kertrészek jelentek meg. Az épület főhomlokzatán két ivócsarnok kialakításával, az egyik mellékszárnyhoz kapcsolódóan pálmaházzal, a másiknál szállodával számoltak. Az uszoda önálló épületben, a

859

FKT 1907, 8., 20. Hein Jánosról l. részletesebben Alföldy Gábor: Tájkertész a századfordulón. Hein János (1866–1935. Szalon. II. évf. 1. sz. (1998. január), 49–51. 861 OSzK, TM 599., OSzK, TM 738. 862 FKT 1907, 20. 860

154

fürdőépület mögött, azaz attól keletre került elhelyezésre. A főhomlokzathoz vezető úton két félköríves teresedés kialakítását javasolták, amelyek közül a déli betüremkedett a tómederbe. Ezzel szemben Hein János, kora neves kertművésze és társai863 tervet nyújtottak be, amely szerint az Andrássy utat a Városligeten át tovább vezetnék, s a fürdőt az új mentén, arra merőlegesen helyeznék el (A104. ábra). Ezt a változatot szintén a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal középítési igazgatója szignálta, magát a rajzot Mottl János készítette. A javaslat szerint a Millenniumi-híd tengelyének folytatásában egy új utat jelöltek ki, amely végighalad a parkon és annak keleti határát áttörve kijelöli az Andrássy út meghosszabbítását is (A102. ábra). Ennek az útnak az északi oldalán helyezték el a fürdőépületet. A külön épületben szereplő uszoda ettől nyugatra, a kisföldalatti végállomásánál kapott helyet. A fürdőépület nyugati szárnyában az ivócsarnok, keleti szárnyában a szálloda került elhelyezésre. A pálmaház épülete a szállodával szemben, az újonnan nyitandó út déli oldalán nyert elhelyezést. A Millenniumi-híd tengelyében a Hermina útig vezető új út tengelyében, a fürdőépület előtt egy vízmedencével alakított parter kapott helyet. A terv szerint az Iparcsarnok főhomlokzata elé futó út merőlegesen futna rá az új útra, pontosan a fürdőépület főhomlokzatának középtengelyében. Ezt az utat az elképzelés ugyanúgy fasorral szegné, ahogyan az újonnan nyitandó utat is. A terv kitért a Városliget északi részén az utak újraszabályozására is, amely így igazodna az épületegyütteshez. Az áthelyezés okaként Heinék arra hivatkoztak, hogy az első elgondolás alapján a fürdőépület közel lenne a Mezőgazdasági Múzeumhoz és az épületek rontanák egymás látványát. A magyar építőművészeket tömörítő szövetség 1906 januárjában Hein javaslatával azonos előterjesztést tett.864 Végül a második elképzeléshez igazodtak, azonban az építendő fürdő tervei jelentősen módosultak, elmaradt a pálmaház és az uszoda megépítése, ahogyan

az

ivócsarnokok és a szálloda sem épült fel. Az új utat megnyitották ugyan a Városligeten át, de annak kiépítését jelentősen leegyszerűsítették, elhagyták a fürdő előtti vízmedencés kiteresedést. A fürdőépület terveinek kidolgozásával, módosításával Czigler 1905-ben bekövetkezett váratlan halála után a főváros Czigler munkatársát, Dvorák Ede műépítészt bízta meg. Az építkezés a módosított tervek alapján 1908–1909 folyamán kezdődött. Az új fürdő 1913-ban készült el, június 16-án adták át hivatalosan.865 863

FKT 1907, 20. Hein társai budapesti lakosok voltak, nevük nem maradt fenn. FKT 1907, 20. 865 S. a. 1914, s. p.; Thaly 1958, 94–95.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131-132. A fürdőépítés jóváhagyásával nagyjából egyidőben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kimondta, hogy a Városliget 864

155

A fürdő környezetét már annak létesítése előtt is impozánsnak szánták (A316. ábra). A felépített fürdő előtt Räde Károly tervei alapján alakították ki a neobarokk neobarokk stílusú kertrészt 1913-ban (A315–A324. ábra).866 Az ovális díszkert két jól elkülöníthető, mégis szerves egészet alkotó egységből állt. A nagyobb rész a fürdő előtti kiültetésnek adott helyet (A315., A317–A324. ábra), de az új út déli oldalára is átnyúlt az előkert (A318., A322. ábra). A közvetlenül a fürdő homlokzata előtti nagyobb területet elfoglaló rész kiültetése jól elkülöníthető részekre tagolódott. Az épület középtengelyének vonalában egy szélesebb sétány közepén egy gazdag virágkiültetéssel, alacsony puszpángszegélyekkel alakított gyepes sáv kapott helyet. A sétányok mellett nagyobb gyepes területetek feküdtek, amelyek egészen az íves kocsifelhajtóig tartottak. Ezeknek a középső sétány felé eső oldalát négy-négy, kúp formára nyírt topiária és geometrikus mintájú virágkiültetés kísérte, ahogyan hasonló topiáriákat telepítettek a kocsifelhajtó belső íve mentén is. A topiáriák között jukkák is megjelentek a dús virágkiültetésben. A nagyobb gyepes táblák szélein kör formájú kiültetéseket hoztak létre. A koncentrikus körök mindegyike más-más növényből került kiültetésre, ez adta a lenyűgöző látványt. A gyepes tér külső részeit ligetes fenyőtelepítések vezették át a park területébe. A fürdő homlokzatával párhuzamos sétány – a mai Kós Károly sétány – déli oldalán fekvő kisebb részt egy rétben is megmozgatott szőnyegágy uralta. Ez a terület impozáns szőnyegággyal került díszítésre. A fürdő létesítése kapcsán nyitott utat az 1910-es évek második felében, az 1920-as évek elején is az Andrássy út folytatásaként kezelték. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervbe vette, hogy az utat a parkon túl is reprezentatív sugárútként építi ki egészen az alagi versenypályáig. Annak ellenére, hogy a nagyszabású tervről megkezdték a tárgyalást, a sugárútépítés elmaradt.867 Az átadott fürdő hiányossága volt, hogy nem volt szabadtéri medencéje. Ennek korrigálására az 1920-as évek közepén Francsek Imre építész tervei alapján kibővítették a fürdőt, s egy kültéri részt is létesítettek. A szabadtéri részleggel kibővített fürdőt 1927. augusztus 19-én adták át.868 Nagyjából ezzel egy időben, az addig a fürdő belső udvarán álló Zsigmondy-szobrot áthelyezték a fürdő főhomlokzatával szemközt. A Szécsi Antal által

sokat vesztett ligetszerű jellegéből a „különböző középületek odatelepítése folytán” (FKT 1907, 23.). Ez egy igen érdekes megállapítás egy olyan testület részéről, amely támogatta a városligeti építkezéseket, fejlesztéseket, s nem emelt kifogást a nagy kiállítások városligeti megrendezése ellen sem. 866 Majkó 2013b, 138. 867 FKT 1916–1922, 16. 868 Thaly 1958, 94–95.; Szikra 2011, 171.; Majkó 2013b, 131., 134.; Saly 2013, 120. Ugyanezt Thaly és Tarjányi – Pesti 1926-ra datálták (Thaly 1958, 94.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.).

156

készített, haraszti mészkőtalapzaton álló bronzszobrot egy szőnyegággyal díszített teresedésben helyezték el a főhomlokzat középtengelyének vonalában.869 A Széchenyi fürdő fejlesztése nem merült ki az új fürdőépület felépítésében, annak szabadtéri részleggel történő bővítésében, mert 1936-ban felmerült egy új forrás létesítésének gondolata is. A fúrási munkákat Pápai-Vajna Ferenc főgeológus irányította, ennek eredményeként létrejött a Szent István-forrás, amelyet 1938-ban adták át.870 Az új kútból nyert vízmennyiség messze meghaladta a fürdő vízszükségletét, azért Szendy Károly polgármester javaslatára szökőkutat és ivócsarnokot létesítettek. A forrás közelében egy 12 méter átmérőjű, faragott kőperemmel ellátott medencét, egy bronz szökőkutat és egy könnyed szerkezetű pavilont építettek (A325–A328. ábra). A pavilon, azaz a Szent István-forrás ivócsarnoka az 1930-as évekre jellemző lekerekített formákat és anyagokat (acél, üveg) alkalmazta, tetején a korra jellemző neonfelirat állt. A medencés, szökőkutas kertrészt alacsony, öntöttvas kerítés határolta. A csarnokot 1939. augusztus 17-én adták át.871 A régi forrás – amely a világ legmélyebb artézi kútja volt a maga korában – vizét ezt követően már csak középületek fűtésére használták.872 A Széchenyi fürdő építésére kijelölt terület egy részét a vurstli foglalta el (A100., A104., A106 ábra). Az építkezés megkezdése előtt az útban lévő vurstlit átköltöztették a Mutatványosok terére (A105., A107–A108. ábra). Az új mutatványos telep kialakítását, rendezését egy 1911-ben kiadott rendelettel is segítették. A rendelet értelmében a mutatványosokat kisebb kőházakba szorították.873 A 20. század elején a rondó és a Városligeti-tó közötti, addig nagyjából érintetlen terület is jelentős változáson ment át. A még a 18. század utolsó évtizedében emelt, majd több ízben átépített városligeti nagyvendéglőt elbontották. Az amerikai – egészen pontosan a

869

Csengeryné 1956, 8.; Thaly 1958, 95. Csorna 1975, 417.; Thaly 1958, 94.; Tarjányi – Pesti 1992, 4.; Majkó 2013b, 131., 136. 871 A pavilonban helyezték el Szentgyörgyi István Mécses című női aktszobrát, amelyet a művésze 1924-ben készített, de a főváros csak 1928-ban vásárolta meg a szobrot a fürdő számára. Az alkotás minden bizonnyal a fürdő épületében vagy annak valamelyik belső udvarában állt az ivócsarnokba helyezése előtt. A neonfelirattal reklámozott, kecses pavilont az 1960-as években egy jellegtelen pavilonra cserélték. A Városligetbe egyáltalán nem illő pavilont csak az elmúlt években cserélték egy, az eredeti pavilont megidéző, építészeti értéket hordozó épületre. 872 Thaly 1958, 95. 873 FKT 1908, 80–81.; Granasztói 2013b, 53., 61.; Majkó 2013b, 132. A főváros a vurstli elhelyezését az állatkerti területen csak ideiglenesnek szánta, de végül konzerválódott ez az elhelyezés. A vurstli fejlődéséről, átalakulásáról l. részletesebben Perczel Olivér: Az Angol Parktól a Vidám Parkig. Archivnet. XIV. évf. 4. sz. (2014); Perczel Olivér: A Mutatványos-telep, avagy a Vurstli születése. Budapest. XXXVI. évf. 8. sz. (2013. augusztus), 24–26.; Perczel Olivér: Hétköznapok az Angol Parkban (1911–1945). http://ujkor.hu/content/hetkoznapok-az-angol-parkban-1911-1945; Perczel Olivér: Az Angol Park története, 1911–1945. In Tanulmányok Budapest múltjából. XL. Budapest, 2015. 265–300. 870

157

clevelendi – magyarok adományaként készült Washington-szobrot (A359. ábra) a Városligetnek ezen a részén állították fel 1906-ban, s az impozáns szobornak kedvezőtlen hátteret adott volna a vendéglő elavult épülete.874 Bezerédi Gyula szobra mellé a szobor leleplezésekor egy ún. szabadság-fát is ültettek, ami azonban néhány év alatt kipusztult.875 Az 1885. évi Országos Kiállításra emelt épületet ugyan műcsarnoknak szánták, de hamar belátták, hogy a Pfaff Ferenc által tervezett épület erre alkalmatlan. Az 1896-os kiállítás alatt egészségügyi pavilonként szolgáló épületnek 1907-ben találtak viszonylag tartós funkciót. Ekkor a Fővárosi Múzeum költözött az épületbe és egészen 1941-ig működött ott.876 Az Olof Palme-házzal szemben, attól keletre állt a szintén az 1885. évi Országos Kiállításra épített Király-pavilon, amely Gerbeaud-pavilonként vált a Városliget látogatóinak kedvelt kirándulóhelyévé.877 A 20. század első évtizedében a Városligeti-tó medrének szerkezet jelentősen átalakult, ekkor készült a nyitott övcsatorna, valamint a tó fenékbetonozása. 1908. május 28án a Budapesti Korcsolyázó Egylet újabb bérleti szerződést írt alá a fővárossal. A bérlet további 28 évre szólt (1958. május végéig), s a szerződés értelmében az Egylet magára vállalta a mederbetonozás költségeinek felét, a másik felét a főváros fizette. A mederbetonozás mintegy 1.000.000 koronát emésztett fel.878 A tó nyugati partján álló Korcsolyacsarnok előtti mederszakaszban az 1920-as évek elején kialakították a műjégpályát. Ennek kapcsán a tó fenékbetonozását részben átépítették. Ezzel azonban nem oldották meg a tó vízkormányzását, ezért 1932-ben a „halastó” – ez a Felső-tó – vízszintjének és a betonozott tórész – ez az Alsó-tó – vizének függetlenített leeresztésére két helyen keresztgátat építettek szabályozható zsilippel. Nem sokkal később, 1937 és 1938 nyarán a polgármesteri II. ügyosztály a tó fenékbetonozását átépítette. A tavat az 1896-os kiállításhoz kapcsolódóan végzett munkák során a Rákos-patak vizével táplálták. A patak rendezése a 20. század második negyedében zajlott. Az 1925-ben kezdett rendezéssel 1941-ben értek a Szőnyi útig, ahol a szabályozás következményei miatt szivattyútelepet létesítettek a Városligeti-tó további 874

Thaly 1958, 41., 124; Tarjányi – Pesti 1992, 1.; Lovas D. 2013a, 8. A BNV idején a román pavilon épült fel az egykori vendéglő helyén (Thaly 1958, 41.), ami szintén nem adott kedvező hátteret. 875 Vigand 1909, 256.; Thaly 1958, 124.; Radó 1985, 33.; Tarjányi – Pesti 1992, 6.; Lovas B. 2013, 130. A fa pótlásáról csak jóval később, 1990-ben gondoskodtak a szobortól kissé távolabb, kelti irányban. 876 Vigand 1909, 256.; Csengeryné 1956, 15–16.; Thaly 1958, 105. A Fővárosi Múzeum 1907. július 1-jén nyitotta meg kapuit az Olof Palme-házban. 877 Csengeryné 1956, 16. 878 Vigand 1909, 267.; Borókay – Várbiró 1956, 40.; Thaly 1958, 92.; Tarjányi – Pesti 1992, 7.; Ligetfalvi 2013a, 74. Ekkor a Széchenyi-szigettől keletre fekvő öblöt és a várárkot még nem betonozták ki (Thaly 1958, 92.).

158

táplálásának biztosítására.879 A rendezés során úgy tervezték a patakmedret a Kerepesi úttól a Szőnyi úti elágazásig, hogy abban csupán a Városligeti-tó táplálásához szükséges vízmennyiség folyhasson le. A tó vizét a záporcsatornán át a Dunába vezették le.880 1907-ben a belügyminiszter feloszlatta az Állat- és Növényhonosító Társulatot. A főváros átvette az Állatkert üzemeltetését, fenntartását, az állatokat 65.000 koronáért megvásárolta. Ezt követően a főváros nagy befektetéssel új, korszerű Állatkertet hozott létre. A felújítás kertépítészeti tervei 1908-ra készültek el, a terveket Räde Károly, Ilsemann Keresztély és Witzel Nándor készítették. Az állatkerti Pálmaház tervezését és berendezését szintén Ilsemann Keresztély és Räde Károly végezte. A korszerűsített, felújított Állatkertet 1912-ben nyitották meg.881 A Városligetben a szórakoztatás a 20. században is fontos szerephez jutott. Ennek jegyében nemcsak a vurstli szabályozásáról és az Állatkert létének biztosításáról gondoskodtak, de a Városligeti Színkör is állandó épületet kapott. 1908-ban Feld Zsigmond a huzatos deszkaépület helyett a Vágó fivérekkel egy modern színházat terveztetett. A színház változatlan helyen, a park délnyugati sarkában épült fel.882 Az értékes faállomány pusztításában a világháború okozta tüzelőanyag hiánya is szerepet játszott. Az I. világháború alatt megszaporodtak a Városligetben a falopások, de emellett a lakosság rájött, hogy az Iparcsarnok mellett az egykori Hattyú-tó helyén tőzeget tudnak bányászni.883 Ezek a beavatkozások jelentősen lerontották a park állapotát. A pusztítás a háború végével sem fejeződött be. Az I. világháború után az Ezredéves Emlékmű Habsburgkirályszobrait

eltávolították,

összetörték,

lecserélték.884

Az

1920-as

években

a

Tanácsköztársaság leverésének emlékére felépítették a Regnum Marianum-templomot (A329– A331. ábra) a Városliget nyugati határán. A Kotsis Iván által tervezett templom alapkövét 1925-ben rakták le, de a tényleges építkezés csak a következő év nyarán vette kezdetét. A templom – hivatalos neve Magna Domina Hungarorum – felszentelésére 1931-ben került

879

FKT 1923–1927, 47–48.; Borókay – Várbiró 1956, 40–41. FKT 1923–1927, 47–48. 881 Vigand 1909, 260.; Thaly 1958, 90.; Csorna 1975, 417.; Mészöly 1984, 31.; Für – Pintér 1989, 42.; Lovas D. 2013d, 41.; Persányi 2013, 95–99. 882 Ligetfalvi 2013a, 71. A színház 1909-től Fővárosi Városligeti Színház néven működött, majd Feld Zsigmond 1912-ben Budapesti Színházra változtatta a nevet, s az 1920-as években átadta helyét fiának, Feld Mátyásnak. Az 1930-as években a színház többször gazdát cserélt, helyet adott az Aréna filmszínháznak is, majd 1935-től Erzsébetvárosi Színház néven futott. Az épületet a század közepén bontották le a Dózsa György út kiszélesítése miatt (Fodor 2003, 213.). 883 Thaly 1958, 132.; Magyar 2013, 95. 884 Thaly 1958, 122. 880

159

sor.885 A templom környezetében geometrikus kertrészeket alakítottak ki, a négyzet agy téglány alaprajzú gyepes táblákat virágszegélyek, alacsonyra nyírt sövények szegték, a táblák közepét egy-egy magasabb növény hangsúlyozta. A templom parkba helyezése már akkor is vita tárgya volt, de végül kihasítottak az értékes növényállománnyal rendelkező kertrészekben egy darabot az építkezéshez. A templom közvetlen közelében, annak déli oldalhomlokzata mellett állították fel Csengery Antal szobrát (A331–A332. ábra). A Zsákodi Csiszér János által készített, 220 cm magas, egészalakos bronzszobrot 1937-ben avatták fel.886 Az 1926-ban készült katonai légifotók (A118–A119. ábra) annak ellenére, hogy katonai célra készültek, viszonylag jó felbontásban megörökítettek a Városliget területének nagy részét is. A fekete-fehér felvételeken szépen kirajzolódik a parkosított Hősök tere a kör alaprajzú díszmedencékkel, az innen kifutó, fasorokkal kísért utak, a Városligeti-tó kibetonozott, víz nélküli medre. A tónak egyedül a Széchenyi-sziget keleti oldalán lévő öblében volt víz A fényképeken jól látszik, hogy még állt a Millenniumi Kiállításra épített fővárosi pavilon az artézi fürdőtől délre, valamint az is látszik, hogy megkezdődött a Széchenyi fürdő kibővítése, az épület északi homlokzata és az Állatkerti körút közötti terület építési területnek mutatkozik. A fürdő déli homlokzata előtt létrehozott neobarokk kert főbb szerkezeti vonalai is kirajzolódnak, azonban a Szent István-forrás fúrási munkáinak még semmilyen nyoma nincs. Az egyik felvételen (A119. ábra) jól látható, hogy a Széchenyi fürdő építése kapcsán nyitott új út, a mai Kós Károly sétány nyugati szakaszát idős fák szegélyezik, csak az új útszakaszon fedezhetők fel a kisebb csemeték. Az Iparcsarnok és az előtte fekvő korzó területe is feltűnik a felvételeken (A118–A119. ábra), a terület még intaktnak mondható, kirajzolódnak a növényszigetek, valamint a középtengelyben a zenepavilon és a világító szökőkút A központi tér körül fasorok figyelhetők meg, amelyek Räde Károly tervén (A109.ábra) is hangsúlyképzők. A Műcsarnok déli homlokzata előtt egy patkó alakú gyepes szigetet fogtak közre az épülethez vezető utak. A rondó esetében jól látható (A118. ábra), hogy a külső, az Olof Palme sétányt érintő körének nagyobb fáin belül egy több fasorból álló belső gyűrű is elhelyezkedik. Az utakkal feltárt rondó közepén a kör alaprajzú medencét nagyobb burkolt tér övezi. A párhuzamos sétányok által közrefogott gyepes táblákat ornamentikus kiültetés gazdagít. A rondótól délnyugatra azonosítható a villamosvonal végállomásának épülete, valamint a színházépület a park délnyugati sarkában. A park 885

Boros 2005, 74. A templomot 1951-ben lebontották, mert a Dózsa György út tervezett kiszélesítésének sávjába esett. 886 A szobor nem állt sokáig a Városligetben, a Dózsa György út kiszélesítése miatt 1950-ben elbontották és az Almássy térre helyezték át.

160

délnyugati, utakkal gazdagon feltárt, idősebb faállománnyal rendelkező részéből elnyúlú tisztás formájában tűnik ki az egykori ideiglenes jégpálya helye. A felvételen építési területként már megjelenik a Regnum Marianum-templom helye is. A két évvel később, 1928-ban készült katonai légifotón (A120. ábra) a Városligetnek leginkább a déli része látható, azok a területek, amelyeket az 1926-os fotózás nem érintett. A felvétel vegetációs időszakon kívül, de hómentes időszakban készült. A park délkeleti részében – az 1896-os Millenniumi Kiállítás miatt letarolt területen – a növényállomány igen gyér, jelentősebb növénycsoportok csak az Olof Palme-ház szomszédságában és a Közlekedési Múzeumtól délre fekvő területen figyelhető meg. A kertrész két meghatározó eleme az utak gyűjtőpontjaiként szolgáló kör és ovális alakú burkolt területek. Az Olof Palme sétány mellett az egykori Király-pavilon, az Olof Palme-ház és a Kolegerszky-kioszk jelöl ki egy átlós tengelyt, amelynek északkeleti végében az Iparcsarnok, délnyugati végében a színház áll. A felvételen jól látható, hogy a Regnum Marianum-templom építése jelentősen előrehaladt, s a parknak ez a része igen bolygatott. Egyéb változás a felvételen nem figyelhető meg. A helyreállítás bonyolult feladata egyfajta korszerűsítéssel is járt. A munkálatokat az akkori főkertész, Räde Károly igazgatta, aki az új igények figyelembevétele mellett rendezte a Városligetet (A109.ábra). Räde a Városligetet a nagy forgalom miatt átrendezte és alkalmassá tette a nagyobb tömegek befogadására. A kor kertművészeti szabályai szerint újrarendezte a séta- és közlekedési utakat, pihenőket, változtatott ezek arányain. Vezetésével 1919-ben létrehozták a város első játszóterét a Városligetben. Räde új utakat és tágas pázsitmezőket létesíttetett, gazdagította a Városliget dendrológiai állományát. Ebben a telepítési hullámban került a parkba amuri parafa (Phellodendron amurense), szomorú bükk (Fagus sylvatica ’Pendula’) a rondóban, kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis), amerikai feketedió (Juglans nigra ’Americana’), tulipánfa (Liriodendron tulipifera) és számos díszalma (Malus floribunda, Malus floribunda ’Atropunicea’). Ezeket a látványos növényeket Räde a park leglátogatottabb gócpontjaiba, vagyis a rondót is magába foglaló, az Iparcsarnokig húzódó korzóra és ennek vonzáskörzetébe, valamint a Széchenyi fürdő elől induló díszkertbe telepítette. Räde tervén (A109. ábra) a tájképi kertekre jellemző kötetlen formák, íves utak, kisebb ligetek, facsoportok, tisztások rendszere mellett megjelentek a markáns, geometrikus elemek, a sarokkal kísért egyenes utak, a fő- és kereszttengelyek, a szabályos formájú teresedések. A terv alapján a fontosabb utakat fasorokkal szegélyezték, a rondó

161

növénykiültetését dúsították, újabb körökben ültettek fasorokat. A park épületeinek környezetét egyértelmű mértani rend alapján parkosították. A geometrikus rendszerű utakkal feltárt rondó egy szőnyegágyakkal díszített gyepes tér volt, amelynek közepén kör alaprajzú szökőkút állt (A182–A184., A189–A192., A310. ábra). A gyepfelületben a látványos szőnyegágyak mellett díszfák és díszcserjék is helyet kaptak. A fennmaradt felvételeken azonban megfigyelhető, ahogyan a rondó kiültetése leegyszerűsödött,

letisztult.

A

század

elején

még

bonyolult

elrendezést

mutató

szőnyegágyakat az I. világháború után már lényegesen egyszerűbb virágágyakra cserélték, a gyepfelület hangsúlyosabbá vált. A rondón túl, az Olof Palme sétány másik oldalán díszlett a rozárium százféle rózsatővel, a világító szökőkút 250 sugarával és szoboralakjaival (A207–A209., A213–A214. ábra) vonta magára a figyelmet, az Iparcsarnok előtt virágszőnyegek feküdtek.887 Ezen a területen is érvényesült a virágágyak egyszerűsödése, a századforduló túlburjánzó kiültetéseinek helyét visszafogottabb növénydíszítések vették át. Az I. világháború során a Városliget egyik legnagyobb látványossága, a világító szökőkút is megsérült, sokáig üzemen kívül állt. A főváros végül 1931-ben, rendkívül magas költséggel helyrehozatta. A szobrászati munkákat a művész fia, Mátrai Lajos végezte, a műszaki részért Zaitz László főmérnök felelt. Mivel a szökőkút üzemeltetése igen költséges volt, csak rendkívüli alkalmakkor, vasárnapokon és ünnepnapokon üzemeltették teljes pompájában.888 Räde terve nyomán a park másik, látványos növénykiültetéssel alakított centruma a Széchenyi fürdő körül jött létre. Räde felújította a neobarokk kertet a főbejárat előtt, s innen kiindulva egy intenzívebb fenntartást igénylő zónát alakított ki nyugat felé, ami érintette a Vajdahunyadvárat is.889 A 19. század utolsó évtizedeiben tartott nagy vásárok – 1885. évi Országos Kiállítás és 1896. évi Millenniumi Kiállítás – következményének tekinthető, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) szintén a Városligetben nyert elhelyezést 1925 és 1972 között.890 A Budapesti Nemzetközi Vásár néven híressé vált rendezvény ősének a Kossuth Lajos kezdeményezésére szervezett, 1842. augusztus 25-én megnyitott Első Magyar Iparműkiállítást lehet tekinteni.891 Az árumintavásárok azonban csak a 20. század elején jelentek Magyarországon, így a BNV közvetlen előzménye az 1906-ban a Vigadóban tartott ún. 887

Thaly 1958, 129.; Radó 1985, 28.; Für – Pintér 1989, 42. Thaly 1958, 123.; Lovas D. 2013f, 154. 889 Thaly 1958, 129. 890 Sisa 1996, 73. 891 Hajdú 2000, 111.; Lovas D. 2013f, 147. 888

162

Márciusi Vásár volt. Népszerűsége és nagy látogatottsága miatt a következő évben már a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg Tavaszi Vásár néven.892 Már 1914-ben, a IX. Tavaszi Vásár előkészítésekor felmerült a gondolat, hogy a vásárt nemzetközivé bővítsék, de ezt az I. világháború megakadályozta. Az első, nemzetközi részvétellel lebonyolított kiállításra 1918-ban került sor Keleti Vásár néven.893 A vásárt 1920-ban Budapesti árumintavásár, majd ismét Keleti Vásár néven szervezték meg, majd 1925-ben megkapta az állandósult Budapesti Nemzetközi Vásár nevet, s ettől az évtől lehetett igazi nemzetközi vásárnak tekinteni.894 Az I. Budapesti Nemzetközi Vásárt maga a kormányzó, Horthy Miklós nyitotta meg 1925. április 18-án. A 822 kiállító mintegy 10 %-a külföldi volt. Számukra az Iparcsarnok már kicsinek bizonyult, ezrért bevonták a Műcsarnokot, a Mezőgazdasági Múzeumot és ideiglenes pavilonokat is építettek. A mintegy 9.000 m2-en elterülő kiállítási területen 18 főcsoportba rendezve mutathatták be a kiállítók termékeiket. A vásár sikerét mutatja, hogy 10 napos nyitvatartása alatt mintegy 248.000 ember kereste fel.895 A rendezvény látogatottsága évről évre nőtt, amihez hozzájárult, hogy 1933-tól ún. „filléres” vásárvonatokon utazhattak a látogatók a fővárosba. A látogatói rekord 1941-ben dőlt meg, amikor 1.300.000 látogató kereste fel a rendezvényt. A következő évben már érezhető volt a II. világháború hatása, „háborús vásár” volt a rendezvény.896 A BNV területe kezdetben az Iparcsarnokra és közvetlen környezetére korlátozódott (A110–A111., A383–A390. ábra). A rendezvény déli keleti határát maga az Iparcsarnok, déli határát a mai Zichy Mihály út, nyugati határát a Paál László út, északi határát a mai Vajdahunyad sétány jelentette. A pavilonok az egykori korzó területét fogták közre, beszűkítve a szőnyegágyakkal, szökőkúttal zenepavilonnal díszített sétatér területét. A vásár sikerének növekedése magával hozta az épületek szaporodását, állandósulását, a terület kiterjedését (A112. ábra). A vásár jelentőségének hangsúlyozására egyre látványosabb, a park szerkezetéből, léptékéből kilógó épületek létesültek, a korzó magját egy teljes épületcsoporttal kívánták határolni. Mivel a BNV pavilonjai ekkor még többnyire csak a rendezvény idejére kerültek felállításra, a közigazgatási térképen (A108. ábra) ezek nem jelentek meg, de az 892

Berza 1993a, 245.; Hajdú 2000, 111. 1911-ben a Városliget városi parkká alakítása kapcsán felmerült a gondolat, hogy egy állandó kiállítási helyszínt létesítsenek, de hamar felismerték, hogy a park a változó viszonyok miatt nem alkalmas erre a célra, ezért a lágymányosi terület fejlesztését szorgalmazták (FKT 1911, 83.). 893 Berza 1993a, 245.; Hajdú 2000, 111. 894 Berza 1993a, 246.; Hajdú 2000, 111. 895 Hajdú 2000, 112. 896 Berza 1993a, 246.

163

Iparcsarnok előtti korzó területének pusztaságként való jelölése érzékelteti, hogy a vásárterület miatt az egykori díszes kialakítás már eltűnt. A II. világháború után az Iparcsarnok egy torzó volt (A391. ábra), teljesen kiégett az épület, a puszta vázszerkezet fölött szinte teljes épségében lebegett a nyolcszögletű tamburon álló kupola. A helyszín alkalmatlan volt 1946-ban a vásár megtartására, ezért azt az Állatkert területén rendezték meg „Ipar a mezőgazdaságért” címmel.897 A következő évben a Vajdahunyadvár adott otthont az Őszi Vásárnak. Ekkor komolyan elgondolkodott a vásár szervezősége, milyen irányban fejlesszék a vásárterület. Az egyik lehetőség egy nagy, központi csarnok építése volt, a másik a sok önálló pavilon állítása. Végül utóbbi mellett döntöttek, s ennek megfelelően jelölték ki az elpusztult Iparcsarnok környékén a vásárterületet (A392. ábra), ahová a nyugati oldalon, az Olof Palme sétány irányából nyíló, „A 3 éves terv kapu” nevet viselő főkapun lehetett bejutni.898 A kiállítási terület elrendezésében 1949-ben következett be nagyobb változás, amikor az Őszi Vásárra a központi teret négy nagyobb épülettel vették körül. Az elpusztult Iparcsarnok pótlására ezekben az években építették fel a vascsővázas szerkezetű Petőfi- és Kossuth-csarnokokat.899 Az Iparcsarnokot elbontották és lényegesen egyszerűbb formájú csarnokot emeltek megmaradt alapjain.900 A BNV mellett az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (OMKE) is rendszeresen szervezett kiállításokat a Városligetben. Az évek során felmerült az igény egy állandó kiállítási helyre, ahol a kertészeti kiállításokat, gyümölcsbemutatókat meg tudják tartani. Ennek megfelelően 1938-ban tervpályázatot írtak ki az állandó pavilon megtervezésére. A pályázati kiírás rögzítette, hogy a pavilonnak az OMKE igényei mellett divatbemutatók megtartására is alkalmasnak kell lennie, valamint kávézónak, cukrászdának, gondnoki lakásnak, transzformátorháznak és egyéb kiszolgáló létesítményeknek is helyet kell biztosítania. A létesítmény helyéül a II. világháborúban elpusztult Kolegerszky-kioszk (A374. ábra) helyét jelölték ki az Olof Palme sétány nyugati oldalán, a régi Műcsarnokkal majdnem szemközt.901 A tervpályázaton Weichinger Károly tervét találták a legjobbnak. A modern stílusú, földszintes, lapostetős épület vasbetonvázzal épült, alaprajza két, a sarkán egymásba metsző téglalapot alkotott (A406–410. ábra). A szélfogóval kiegészített főbejárat az Olof 897

Prakfalvy 2000, 143. Radó 1985, 28.; Berza 1993a, 246.; Prakfalvy 2000, 143. A háború utáni éledés jele, hogy 1948-ban a Tavaszi Vásár mellett Őszi Vásárt is rendeztek. A főkaput Kaesz Gyula tervezte. 899 Prakfalvy 2000, 143–144. 900 Fodor 2003, 65. 901 Hajdú 2000, 131. 898

164

Palme sétány felől nyílt, az északi udvar felől folyosó kötötte össze a két épületszárnyat, amelyet vasbetonból és fából készített pergolák egészítettek ki. Az építkezés 1939 tavaszán indult, és az év második felében már felavatták a pavilont. Az épület kertje geometrikus kialakítást követett, a sétányok közötti gyepfelületben téglalap és négyzet alaprajzú ágyásokban a legújabb kertészeti sikereket bemutató növényekből létesítettek látványos kiültetéseket. A szalagágyakban magas törzsre oltott vagy kúp formájúra nevelt cserjék is helyet kaptak. Az épület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezért a háborút követő helyreállítások során elbontották.902 Az 1944-es bombázások előtti állapotot az év első felében készült katonai légifotók (A121–A122. ábra) örökítették meg. A felvételeken szépen kirajzolódik a Városliget szerkezete, úthálózata, növényállománya, épületei. A parkba a már burkolt Hősök terén át vezet az út. A Zielinszky-híd a vízzel telt Városligeti-tavon ível át. A tó medrében a Korcsolyacsarnok előtti részen a műjégpályaként használt terület rajzolódik ki. A Széchenyisziget kialakítása nem mutat változást, a Vajdahunyadvár épületegyüttese mellett már idős fák alkotják a ligetes kertszerkezetet. A Kós Károly sétány északi oldalán a fővárosi pavilon, amely mögül azonban már elbontották az artézi fürdő épületét, a régi épület egyik oldalszárnyának részletét azonban meghagyták. A felvételen jól látható, hogy elkészült a Széchenyi fürdő bővítése, a fürdőtől délkeletre pedig felépült az ivócsarnok a kör alaprajzú vízmedencével. A felvételek minősége miatt nem látható a fürdő előtti neobarokk kert belső szerkezete, de a határoló utak és zöldfelületek helyzetéből minden bizonnyal az változatlan formában létezett. A felvételeken egyértelműen kivehető, hogy az Állatkerti körút keleti végében még állt a műszínkörnek otthont adó, centrális alaprajzú épület, amely már az 1926os (A119. ábra) és 1928-as (A120. ábra) felvételeken is feltűnt. Az Iparcsarnok előtti korzó a felvételeken teljesen eltérő állapotot mutat. Az egyik fényképen (A121. ábra) a korzó mentén nem állnak épületek, de a terület egykori szerkezet szinte teljesen elpusztult. A szökőkút közvetlen környezetében ugyan még feltűnik néhány növénysziget, de a terület nagyrésze bolygatott, növényzet nélküli üres tér. A másik felvétel a BNV idején készülhetett, ezzel magyarázható, hogy látszanak a központi teret határoló kiállítási pavilonok. A rondó mindkét felvételen a már ismertetett, korábbi formájában áll. A park nyugati határán a Regnum Marianum-templom épülete áll, amely mellett Csengery Antal szobrának (A331–A332. ábra) helye is azonosítható. A felvételeken jól látható az egykori ideiglenes korcsolyapálya helyén kialakított nyújtott tér, valamint az attól délkeletre felépített kertészeti kiállítási pavilon 902

Hajdú 2000, 131–132.

165

(A406–410. ábra) az egykori Kolegerszky-kioszk helyén. Az Olof Palme sétány másik oldalán az Olof Palme-ház és azzal szemben az egykori Király-pavilon jelenik meg hangsúlyos elemként. Az egyik felvételen (A122. ábra) kivehető, hogy a park több pontján új burkolt felületeket, pihenőket alakítottak ki. Ilyenek jelentek meg a Kós Károly sétány keleti végétől délre, valamint a Városliget délkeleti részében. A Városliget ezeken a felvételeken még sértetlen, a háború nem okozott bennük jelentősebb károkat. A II. világháború minden korábbinál nagyobb pusztítást okozott a Városligetben. 1944. július 2-án érte első ízben súlyos légicsapás a parkot, aminek következtében a földalatti alagútja több helyen beszakadt, az Ezredéves Emlékmű, a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyadvára, a Weingruberként emlegetett fővárosi nagyvendéglő, az 1885ös kiállításra épült Király-pavilon – ekkor már Gerbeaud-kioszk –, a Korcsolyacsarnok is találatot kapott. Ezen felül számos bomba a Városligeti-tóban landolt. A következő nagy pusztítást az augusztusi és szeptemberi szőnyegbombázások okozták, amik további jelentős károkat okozott az épületekben – ekkor kapott találatot a Korcsolyacsarnok északi szárnya, a Közlekedési Múzeum, az Iparcsarnok és az állatkerti Pálmaház – és a növényállományban. A bombatámadás minden bizonnyal annak a német légvédelmi ütegnek szólt, amely a rondóba fészkelte be magát. A másik német üteg a park déli részében, a nagy fenyvesben táborozott, ahol stratégiai okok miatt kivágták a fenyves jelentős részét. A szeptember 14-én zajlott bombatámadásokban megrongálódott a Közlekedési Múzeum kupolája, az Állatkertben a Pálmaház és az Iparcsarnok.903 A Vörös Hadserege 1945. január 9-én lépte át a Hungária körutat, amit a Városligetben napokig tartó közelharc követett, a park január 12-én került a szovjet csapatok ellenőrzése alá.904 A Városliget pusztítása a harcok befejezésével nem ért véget. A háborús események pusztítását fokozta, hogy sok fát – főleg a nedvesen is elégő akácot – kivágtak a tüzelőhiány miatt, majd 1945 őszén rendőrségi parancsra kivágták az összes cserjét a Városligetben a kedvezőtlen közbiztonsági és erkölcsi viszonyok miatt. Ennek a rendelkezésnek sok értékes szoliter és cserjecsoport lett az áldozata.905 Ez a növényállományban olyan károkat okozott, ami évtizedekre meghatározó volt. A háború utáni kerthelyreállítást, a kiveszett fák pótlását Haraszti Károly, a ligeti kertészek avatott vezetőjének az irányításával végezték.906 A fel nem robbant bombákat, lőszereket a rondóhoz közel robbantották fel, ennek eredménye a platánok 903

Thaly 1958, 134–135.; Csorna 1975, 417.; Majkó 2013a, 83.; Majkó 2013c, 155. Radó 2001, 84.; Majkó 2013c, 155. 905 Thaly 1958, 131., 135–136. 906 Radó 1985, 28. 904

166

csúcsszáradása.907 A park beépítetlen, szabadon látogatható területe is tovább csökkent, 1946ban a Vidám Park építésére a park északkeleti részét jelölték ki.908 A háborút követő politikai változások a Városligetben is éreztették hatásukat. A park több szobrát is eltávolították, amik egy részét megsemmisítették, egy részét raktárban vagy egyéb helyen helyezték el.909 A súlyosan megsérült épületek helyreállítása helyett azok elbontásáról gondoskodtak. Elbontották a Király-pavilon, a Kolegerszky-kioszk és az Iparcsarnok épületét. Az utóbbi előtt fekvő egykor díszes korzó önmaga torzójává vált, fokozatosan semmisült meg. A súlyos károkat szenvedett Közlekedési Múzeumot is el akarték bontani, de ez csak részlegesen valósult meg.910 A 20. század a Városliget kertészeti fénykorával kezdődött. Az 1900-as ével első fele azonban számos kedvezőtlen fordulatot is hozott. A Városligetben komoly károkat okozott az I. és a II. világháború, majd a 20. század derekán a propagandaépítkezések jegyében történt területcsonkítás,

a

Felvonulási

tér

létesítése.

Ezek

nemcsak

a

park

épület-

és

szoborállományában, de szerkezetében, úthálózatában és növényállományában is komoly károkat okoztak. Ez a pusztítás ráadásul egybeesett a növényállomány legidősebb egyedeinek visszafordíthatatlan állapotromlásával, természetes kipusztulásával. A park értékeinek megóvása különösen nehéz feladatot rótt a kertészeti vezetőkre.

2.5.5. A Városliget története a 20. század második felében A Városliget területében, elemiben lényeges változások következtek be a 20. század második felében. A II. világháborút követően évekig tartott a romeltakarítás, a sérült épületek bontása, helyreállítása vagy részbeni helyreállítása, a sérült fák kezelése. A nagyobb léptékű helyreállítási munkák csak 1950-ben indultak el. 1950-ben

megkezdődött

a

világháborúban

megrongálódott

Vajdahunyadvár

helyreállítása. A következő évben már megnyílt az épületben a Mezőgazdasági Múzeum háború utáni első kiállítása.911 A Városliget belső területeinek fejlesztésében jelentős lépés

907

Thaly 1958, 135. Mészöly 1984, 32. 909 Thaly 1958, 124.; Lovas B. 2013, 130. Ekkor bontották le többek között Bartha Miklós, Rudolf trónörökös és Darányi Ignác szobrát is. 910 Thaly 1958, 114.; Sisa 1996, 73.; Lovas D. 2013f, 148. A helyreállítás és a gyűjtés 1951-ben indult meg, a múzeum 1966-ban nyitott újra. A megmaradt épületrészeket a kupolák visszaépítése nélkül állították helyre. 1987-ben bővítették a múzeumépületet (Korn 1967, 26.; Fodor 2003, 77.). 911 Tarjányi – Pesti 1992, 5. 908

167

volt a Művészsétány létesítése 1951 és 1955 között.912 A több, mint egy tucat szobor a magyar tudomány és művészet kiválóságainak – Ady Endre, Bartók Béla, Bolyai János, Csokonai Vitéz Mihály, Déryné, Eötvös Loránd, Erkel Ferenc, Katona József, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Táncsics Mihály – állított emléket. A mellszobrok a Városligeti körút keleti szakaszának két oldalán kerültek felállításra négyszögletes, kétméteres oszlopokra (A431. ábra). A szobrok körül kőpadokat helyeztek ki, alacsony sövényeket létesítettek. A BNV terjeszkedése miatt azonban alig egy évtizeddel később, 1966-ban a szobrok elbontása mellett döntöttek, az alkotásokat eltávolították a Városligetből.913 Szobrokat, térplasztikákat azonban ideiglenes jelleggel is felállítottak a parkban. Az 1960-as években a Műcsarnok hátsó homlokzata, valamint az attól keletre eső parkosított részen rendeztek szabadtéri szoborkiállításokat (A370–A373. ábra). A 20. század derekán ismét tervbe vették a Városligeti-tó komplex rendezését, mivel a tó műtárgyai – övcsatorna, betonfenék, partfal rőzsefonatai, földgátak, zsilipek – nagymértékben leamortizálódtak (A434. ábra). A tervezési munkát a Budapesti Városi Tanács Mélyépítési Tervező Vállalata végezte. A kivitelezés költségét 3.900.000 forintra becsülték. A kivitelezést három ütemre osztották.914 A három ütemben helyreállították a tó körül futó beton övcsatornát, a megrongált betonfeneket, a betorkolló és levezető csatorna műtárgyait, a partfal rőzsefonatait. Új elemként jelent meg a tó még le nem betonozott mederszakaszainak betonozása, a Széchenyi-sziget mentén új, kővel burkolt beton támfal építése, az elbontásra kerülő északi földgát és zsilip helyébe új, kővel burkolt betongát építése a zsilip áthelyezésével, a tó északi részének sodronykerítéssel való bekerítése. A Városligeti-tavat övező beton övcsatornát annak ellenére is meghagyták, hogy eredeti funkcióját – a tó befagyott vízfelületéről a letakarított hótömeg felolvasztása és levezetése – elvesztette.915 A Városliget harmadik916 területcsonkításra 20. század derekán került sor. A háborút követően a budapesti Törvényhatósági Bizottság 1949. december 20-án határozatot hozott, hogy Sztálin tiszteletére az Andrássy utat Sztálin útnak nevezi el, valamint megfelelő szobrot állít fel a hozzá illő téren. A Képző- és Iparművészeti Szövetség 1950. január 14-én kelt szakvéleménye tette a javaslatot, hogy a szobrot a Városliget nyugati szélén, a Városligeti 912

Liszt Ferenc szobrát kicsivel később, 1960-ban állították fel. Csengeryné 1956, 13.; Thaly 1958, 137–138. A szobrok egy részét a Margitszigeten állították fel újra. 914 Borókay – Várbiró 1956, 41. 915 Borókay – Várbiró 1956, 41–42. 916 Első ízben a vasút, majd másodjára az Állatkert miatt csökkent a park területe. A terület radikális átalakítása valójában nem is volt igazi területelcsatolás, mert nem választották le a területet, csak burkolt felületté alakították, megszüntették ezen a részen a parkot. 913

168

fasor – akkor Vilma királyné útja – tengelyében kellene felállítani. A tér kiképzéséről, a szobortalapzat tribünként való kialakításáról csak 1951. július 4-én határoztak. A Dózsa György utat a Hősök tere és az Ajtósi Dürer sor között, 360 m hosszúságban 85 m szélesre kívánták bővíteni, s magát a szobrot 75 m mélységben kívánták felállítani. A szélesítés csak a Városliget területének rovására volt megvalósítható, ennek ellenére azonnal elkezdődtek a kivitelezési munkák. Az 1951 decemberében megtartott szoboravatásig kivágták a fákat, megcsonkították a rondót, elbontották az épületeket – a Regnum Marianum-templomot, a színházat és a villamos végállomását –, kialakították a burkolt teret, felállították a tribünként is használandó talapzatot, valamint arra a szobrot. A téren összesen kilenc, egyedi, gömblámpás kandelábert helyeztek el A térrendezést Gebhardt Béla tervei alapján végezték.917 A nem bizonyított legenda szerint szempont volt, hogy szükség esetén szovjet katonai repülőgépek leszállóhelyeként funkcionálhasson a tér, ahol 40 éven át négyévente a felszabadulási ünnepen katonai szemlét tartottak. Ebből a funkcióból ered a közelmúltig használt Felvonulási tér elnevezés.918 A teret – a katonai parádékat leszámítva – parkolóként használták (A421. ábra). A BNV-re érkező tömegek jelentős része is tette le autóját, ide érkezett az autóbuszokkal. Az 1951 decemberében felavatott Sztálin-szoborra (A411–A414. ábra) 1950-ben írtak ki tervpályázatot, amelyet Mikus Sándor szobrászművész nyert.919 A 2 m magas bronzszobor egy 10 m hosszú és 9 m magas, domborművekkel díszített tatai mészkő talapzaton kapott helyet közvetlenül a rondó maradványa előtt, a Városligeti fasor tengelyében.920 A szobor után a a Dózsa György út Hősök tere és Ajtósi Dürer közötti szakasza 1953 és 1957 között hivatalosan a Sztálin-tér nevet viselte.921 A Sztálin-szobor történeti jelentőségét az 1956-os elpusztítása adja. A ledöntött szoborból visszamaradt csizmák miatt a ledöntés követő napokban megkapta a tér a „Csizma tér” nevet, majd a bronzcsizmákat a forradalom leverése után a szovjet tüzérek szétlőtték. A monumentális mészkő talapzat némi átalakítás után továbbra is tribünként szolgált. A pártvezetők innen

917

Thaly 1958, 137.; Mészöly 1984, 32.; Boros 2005, 74. Az átalakítás vegyes fogadtatásban részesült. A Városliget történetét összefoglaló Thaly üdvözölte a templom lebontását, mert annak helyválasztását helytelennek tartotta Néhány számadat a burkolásról: összesen 60.000 m2 kőburkolatot, 48.000 m2 betonburkolatot és 10.000 m2 aszfaltburkolatot építettek. 918 Boros 2005, 68., 70. 919 Csengeryné 1956, 20.; Ligetfalvi 2013a, 71. 920 Csengeryné 1956, 20.; Boros 2005, 69. 921 Boros 2005, 68–69., 81. A térelnevezés néhány nappal Sztálin halála után történt. Az addigi Sztálin tér – a mai Erzsébet tér – neve ekkor Engels tér névre változott (Boros 2005, 69., 81.).

169

szemlélték a dolgozó nép május elsejei felvonulását és az április 4-én tartott katonai parádékat.922 A tér szervezését a 20. század második felében három egymással összefüggő nagy emlékmű, a Sztálin-szobor, a Lenin-szobor és a Tanácsköztársaság emlékmű határozta meg. A Sztálin-szoborból visszamaradt tribün két oldalán elhelyezett emlékművek közül először a Lenin-szobor (A415–A417. ábra) épült meg 1965-ben. A szobrot a Hősök tere szimbolikus meghosszabbításaként egy nagyszabású téralakítás első mozzanatának szánták. A szobor mögött egy vörösmárványlapokkal burkolt pilon állt. Mivel a vörösmárvány hamar fényét vesztette, 1970-ben időtállóbb svéd vörösgránitra cserélték a betonpilon burkolatát. Lenin alakját – hangsúlyozottan „javítás céljából” – néhány nappal Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése előtt leemelték a talapzatról, ahová sosem helyezték vissza.923 A dísztribün másik oldalán, az 1951-ben lebontott Regnum Marianum-templom helyén állt a Tanácsköztársasági emlékmű (A418–A420. ábra). Alkotója, Kiss István az 1957ben kiírt tervpályázaton nyerte el a munkát, de a megvalósítás egészen 1969-ig váratott magára. A 8 m magas bronzszobor Berény Róbert 1919-es plakátja nyomán készült. A szobor spirális talapzatának építészeti tervezője Hofer Miklós volt. A szobor elszállítása után a spirálisan emelkedő talapzat betoncsonkja tovább élt.924 Az 1955-ben készült katonai légifelvételen (A123. ábra) már egyértelműen látszanak a háború pusztításai, illetve az azt követő rendezési, átépítési munkálatoknak az eredményei. A felvétel nyári időszakban készült, erre utal a Városligeti-tó egészének vízborítottsága és a növényzet állapota. A park bejáratát jelentő burkolt Hősök terén és a Városligeti-tavon változás nem látható, de szembetűnő a Kós Károly sétány mentén, hogy a fővárosi pavilont lebontották, helyén romos pusztaság látható, ahogyan az Állatkerti körút északkeleti végében hasonló viszonyok vannak az egykori műszínkör épületének helyén. A háborús pusztítás legszembetűnőbben az egykori Iparcsarnok és korzó területén azonosítható Az Iparcsarnok romjait ekkora már elbontották, de az egykori csarnok környezetében még kirajzolódnak a bombatölcsérek nyomai. A korzó területe szintén átalakult, a régi szerkezetre csak a világító szökőkút medencéje és a körülötte megmaradt növénysziget utal. A terület egésze burkolt felületté vált, amelyet a BNV kisebb-nagyobb épületei szegélyeznek. A vásár ekkor már átlépett a Paál László sétánytól nyugatra fekvő területre is, a Paál László sétány és az Olof 922

Boros 2005, 71. Boros 2005, 70–71., 73. Az 1980-as években még egyszer szükségessé vált a szobor restaurálása. Végső eltávolítását követően a szobrot a Szoborparkban állították fel. 924 Boros 2005, 73–74. A Szoborparkban állították fel újra a szobrot. 923

170

Palme sétány közötti, háromszög alakú területben is megjelentek az első épületek. Az egykori Király-pavilon szintén lebombázott épületét elbontották, területe üres, törmelékes foltként jelenik meg a felvételen, amelyen jól látható, hogy az Olof Palme-ház is sérült, tetőszerkezete hiányos. A régi Műcsarnoktól északra még látható a Rudolf-szobor egykori helye. Az Olof Palme-házzal egykor átellenben álló kertészeti pavilon a felvételen még a bobázást követő állapotában, romosan áll, területe romos, rendezetlen. A felvételen jól látszik a park délkeleti részében fekvő, a háborúban bombatalálatot kapott Közlekedési Múzeum. A múzeum helyreállítására a gyűjtés, valamint maga a kivitelezési munka 1951-ben indult meg, de a súlyos károk miatt a múzeum csak 1966-ban nyitott újra. A helyreállítás során az épületet nem az eredeti formájában állították helyre, költségvetési okok miatt a megsemmisült kupolák visszaépítésétől eltekintettek. Az épület kibővítése elengedhetetlenné vált, így északi irányba elnyúlóan bővítették azt 1987-ben.925 A múzeum helyreállításával párhuzamosan jelentős szoborprogram is zajlott. A Közlekedési Múzeum nyugati oldala mellett összesen tíz műalkotást helyeztek el. A közlekedéstudományhoz köthető kilenc férfi – Clark Ádám, Csonka János926, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Martin Lajos, Schwarz Dávid, Vásárhelyi Pál, Zelovits Kornél – portrészobra mellett az Irányjelző címet viselő alkotást is itt állították fel 1965 és 1969 között. Az 1955-ben készült katonai légifelvételen (A123. ábra) szembetűnik a park nyugati oldalának változása is. A délnyugati részen az idős fák tömege megcsappant, valamint a Dózsa György út kiszélesítése is jelentős változást okozott. A felvételen azonosítható az a sáv, amelyet a park területéből elvéve, az ott álló épületek és szobrok elbontásával, a növényzet kivágásával kialakítottak és leburkoltak. Az újonnan kialakított „tér” három szakaszra osztható, az északi és déli keskenyebb sáv burkolatától élesen elválik a sötét színnel megjelenő, szélesebb középső szakasz. A felvételen látható, hogy a rondó nyugati része szintén a térépítés áldozata lett, kivágták az idős fákat, megcsonkították az úthálózatot. A rondó közepén látható a szökőkút, az azt övező, körcikk alakú gyepes tér, valamint az onnan kifutó utak. A rondóból elvett szakaszon feltűnik a Sztálin-szobor monumentális talapzata. A három évvel később, 1958-ban készült katonai légifelvételen (A124. ábra) már kedvezőbb kép mutatkozik a kert általános állapotát tekintve. A park délnyugati és délkeleti részén az úthálózat helyreállítása mellett a növényállomány gyarapítása is érzékelhető. A Városligeti-tó északi öblétől keletre, a Kós Károly sétány mellett rendezték, parkosították az

925

926

Fodor 2003, 77. Csonka János szobrát ellopták, amelyet 2009-ben pótoltak.

171

egykori fővárosi pavilon helyét. A rendezés során meghagyták a funkcióját vesztett Nádorhidat (A434. ábra) és Wünsch-hidat is. A fővárosi pavilon helyéhez hasonlóan a Széchenyi fürdőtől keletre, az egykori műszínkör helyét is parkosították. Ugyanakkor a felvételen jól látható, hogy a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kert lényegesen egyszerűbbé vált. A Városligeti-tó vize a felvétel készítésének idején le volt eresztve, ennek eredményeként szépen kirajzolódik a műjégpályaként üzemelő terület. A negatív változások között kell említeni, hogy a BNV által elfoglalt terület növekedett, épületei megszaporodtak. Az egykori Iparcsarnok helyén megjelent a BNV V. számú kiállítási pavilonja, amely egy „U” alaprajzú épület kelet felé elnyúló szárnyakkal. Az 1950-es években végzett háború után helyreállítás során a parkot az újabb igényekhez szabták. Ennek jegyében számos berendezési tárgyat is elhelyeztek. Több ivókutat (A436. ábra) létesítettek, valamint műkőlábazatos, deszka ülőfelületű és deszka háttámlájú padokat (A439., A442. ábra) telepítettek. Ez a padtípus a mai napig a Városliget meghatározó berendezési tárgy, a típus neve is városligeti pad. Az 1962-ben katonai célokra készült légifelvételen (A125. ábra) a park egésze megjelenik. A vegetációs időszakban készült fekete-fehér fényképen a legszembetűnőbb változás a BNV területének rohamos terjeszkedése. A központi épületként használt V. számú csarnok kelet felé nyúló szárnyai közti területet beépítették, kisebb pavilonok megjelentek a csarnok keleti oldalán is. Az egykori korzó területét, valamint az attól északra fekvő kiállítási területet szinte teljesen leburkolták, a meghagyott fák környezetében is alig látható gyepes terület. A korzó területén felépült a hatszög alaprajzú IV. számú kiállítási pavilon is, amely a BNV egyik legemblematikusabb épületévé vált. A kiállítási terület magába olvasztotta a Washington-szobor környezetét (A394., A403. ábra) is, amely szintén egy majdnem teljesen burkolt

résszé

változott.

Az

1970-ben

megtartott

vásáron

a

szobor

közvetlen

szomszédságában állították ki az Apollo 10 kabinját (A403. ábra). Az elhelyezést minden bizonnyal az amerikai szál adta, hiszen három évvel korábban Gagarin űrhajóját (A402. ábra) a vásár központi terén mutatták be. A Városligeti-tavon megjelent a tó délnyugati öbléből kifutó, egy töréssel teljesen az egykori Nádor-sziget délnyugati csücskébe bekötő híd. A híd töréspontjában egy centrális alaprajzú, a hajózási kiállítást befogadó pavilon létesült (A382., A404–A405. ábra). Ez a kedvezőtlen látvány mellett nyáron a csónakázókat zavarta, télen a korcsolyázókat. Mivel a hidat és a pavilont közvetlenül a vízfelszín felett létesítették, nem emelték magasabbra, a tavi

172

létesítmények jelentős helyet vettek el a csónakázóktól, télen gátolták a jégpálya bővítését.927 Az 1962-es katonai légifelvételen (A125. ábra) a BNV által nem érintett területeken a növényállomány fejlődése, gyarapodása figyelhető meg. Az Olof Palme-háztól északkeletre továbbra is rendezetlen az elbontott Király-pavilon helye, ahogy az átellenben fekvő kertészeti kiállítási csarnok területe is. Itt még romjaiban áll a háborúban megsérült épület. Az 1963-ban, polgári használatra készült légifelvételek (A126–A129. ábra) a katonai légifelvételeknél alacsonyabb magasságból készültek, felbontásuk nagyobb. A park északkeleti része a felvételeken (A126–A128. ábra) rendezett képet mutat. A felvételeken látható, hogy a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész megszűnt, gyepes térré egyszerűsödött, a régi szerkezetre csak a fürdő lépcsőjétől a Kós Károly sétányig vezető két út és a köztük fekvő, gyeptáblává egyszerűsödött sziget emlékeztet. A felvételeken láható a Szent István-forrás ivócsarnoka és medencés díszkertje. A medencés kert északi részén álló épület még az eredeti – árnyéka alapján. Az Állatkerti körút mentén azonosítható a Beszkárt épülete, ami a Hermina útról befutó 25-ös villamosok (A430. ábra) végállomása volt. Az egykori Nádor-szigeten pedig a kisföldalatti végállomása is feltűnik (A126. ábra). A felvételek készítésének idején a Városliget középső részének szinte teljes egészét a BNV foglalta el. A kiállítási pavilonok már nemcsak az egykori korzó körül csoportosultak, de az északkeleti részen – átlépve a Városligeti körút vonalát is – egészen a Kós Károly sétányig terjeszkedtek. A BNV főbejárata (A379–A381. ábra) a rondó mögött az Olof Palme sétányon került felállításra. A vásár kezdőbetűit hordozó, három háromszögből álló kapu a rondó fáinál is magasabb volt, a légifelvételeken (A380–A381. ábra) kitűnik a fák koronái közül. A polgári használatra szánt felvétel olyan részletes, hogy a park keleti határán álló ötszög alakú – a mai Pántlika épülete – is kivehető. A BNV ma is álló, építészetileg izgalmas pavilonja a Pántlika. Az eredetileg információs pavilonnak, más források szerint osztrák kiállítási pavilonnak vagy esővédőnek szánt épületet Vadász István tervezte az akkori legmodernebb technikákat felhasználva. A pavilon alaprajza ötágú, mint a kommunista csillag. Az épület oldalfalai sütői mészkövek, padlóborítása metlaki törtcsempe, héjazata alumínium. A tető hullámainak rendeltetése, hogy a – egyedüli magyarországi épületként –

927

Korn 1967, 26.

173

az űrből is összetéveszthetetlen, ötágú csillag formát mutasson. A BNV kiköltöztetését túlélő Pántlika vendéglátóhelyként üzemelt tovább.928 A BNV egy másik különleges, de a vásárterület felszámolásakor elbontott pavilonja az 1960-ban tartott vásárra épített, modern stílusú AURAS-pavilon (A400. ábra) volt. Az 1950-es évek második felében jelentősen megszaporodott a gépjárművek száma, azonban az ezek karbantartásához, szervízeléséhez szükséges szerszámok terén piaci hiány mutatkozott. Ezt felismerve kerültek a piacra AURAS név alatt szervízberendezések. Mivel a BNV keretében a szervízeszközöket működés közben kívánták bemutatni, a pavilonnak számos technikai előírásnak meg kellett felelnie. Helyet kellett biztosítani az autómosónak, zsírozónak,

víztározó

medencéknek,

szivattyúgépháznak,

kenőanyagtartályoknak,

kompresszorgépháznak, irodának. Az egész pavilon az egyenlő oldalú háromszög alapmotívumára épült, ennek következetes alkalmazásával szerkesztették ki a pavilont. A főbb funkciók a három tagból álló „pillangótető” alatt kaptak helyet, ahol két, AURAS felirattal díszített hatszögben nyert elhelyezést a mosó és az iroda.929 Az AURAS mellett számos egyéb, az autóipar és gépgyártás vívmányait bemutató pavilon, stand létesült. Az autók és mezőgazdasági járművek egy jelentős részét csak a park gyepes részein épített, változatos kialakítású emelvényeken (A401. ábra) állították ki. Az 1963-as légifelvételeken (A127–A128. ábra) is látható, hogy a csarnokok elhelyezkedése semmilyen szabályos rendszerbe nem illeszkedik, egyfajta összevisszaságot sugall a kép. Az építkezéseknél leginkább a meglévő növényzethez igazodtak, így a nagyobb fák között kínálkozó kisebb terekbe zsúfolták be a pavilonokat. A korzó területén gyeptáblák csak a szoborcsoporttól megfosztott világító szökőkút körül és a terület keleti részében figyelhetők meg. A központi rész akármennyire is leegyszerűsödött a háború előtti állapotokhoz képest, továbbra is kiemelt terepe volt a kertészetnek. A sárga gyöngykaviccsal felszórt utak mellett a gyepes táblákban igen kevés hely maradt a kertészeti újdonságok, megoldások bemutatására. A szoborcsoportjától megfosztott szökőkút körüli gyepmezőt többnyire csak valamilyen virágszegéllyel, a gyepfelületben elrejtett kisebb méretű, szabályos alakú – kör vagy téglány – virágágyással díszítették (A392., A398–A399. ábra). A táblák mellett támlás padokat és hulladékgyűjtőket helyeztek el sorban (A392–A393. ábra). A burkolt felületek monotonitását a kihelyezett műkő virágládák növényzetével (A393., A395. 928

http://www.pantlika.hu. Az első vendéglátó egység neve Lepke volt, amit a rövid ideig működő Zöldember követett. Ezt követően kapta a mai nevét. 2007-ben volt egy újabb tulajdonos- és szemléletváltás. Az addigra erősen leromlott épületet felújították. 929 Cleve 2000, 173–174.

174

ábra) lazították. Az edényekbe látványos virágzatú, feltűnő színű virágokat telepítettek. A régi kertészeti színvonal visszaidézéseként centrális alaprajzú, kis halmot formázó, a közepén pálmával hangsúlyozott, klasszikus szőnyegágy (A396. ábra) is felbukkant. A keleti részen a felvételek (A127–A128. ábra) készítésének idején már állt a belföldi idegenforgalom gömb alakú kiállítási pavilonja (A397–A398. ábra). A BNV által nem érintett délkeleti lényeges változás nem látható (A128–A129. ábra). A Közlekedési Múzeum és környezete továbbra is építési területnek minősült, a folyamatban lévő helyreállítás miatt a múzeumot és közvetlen környezetét kerítés határolta. Az 1960-as években már komoly problémaként jelentkezett a városligeti játszóterek elégtelensége, a játszóterek kicsik és túlzsúfoltak voltak. Egy nagyobb játszótér volt a Városliget délnyugati részében a fáskör és az Olof Palme sétány (akkor Népstadion út) között. A játszótéren homokozó, forgó, hinták, mérleghinták, tornaszerek voltak. A homokozó helyén alakították ki a Cirkusz átmeneti otthonát, amíg új épületét felépítették. A cirkuszépítést mintegy 5 évre becsülték, a befejezést 1971-re tervezték.930 A 20. század második felében ismét napirendre került az új Nemzeti Színház felépítése. Az intézmény számára a Városliget nyugati oldalán jelölték ki a helyet. Hasonlóan ezen a részen, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán kívánták felépíteni az Ifjúság Házát.931 Annak ellenére, hogy ezek az építkezések is jelentős területveszteséget okoztak volna, kevesebben támadták az elképzelést. Az elvesztett területeket a BNV-től visszanyerni kívánt területekkel akarták pótolni. A Városliget nemcsak a mai Dózsa György út mentén vesztett jelentős területet, de a II. világháborúban bombatalálatot kapott, ezért erősen átalakított Iparcsarnok környékén is egyre nagyobb területet kebelezett be a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az 1974-es kitelepítésekor már 25 hektárnyi területen terült el a vásár számos épülettel, pavilonnal.932 Terjeszkedésével egyre inkább veszélyeztette a Városligetet, a terület park funkciójának csökkenését okozta, erősen károsította a növényállomány. Arról, hogy a BNV miatt hány fát vágtak ki, vagy hány fa pusztult el a nem megfelelő életkörülmények miatt, semmilyen kimutatás nem maradt fenn, mivel a faállomány alakulását senki sem tartotta nyilván.933 A BNV látogatói a kiállítási területen kívül is jelentős károkat okoztak, mivel parkolóhely

930

Korn 1967, 27. Korn 1967, 27. 932 Gombos 1974, 157., 260. A BNV-t 1974-ben már a kőbányai vásárterületen szervezték meg. 933 Kecskés 1975, 69. 931

175

hiányában a kavicsos sétautakon, a gyepfelületeken parkoltak, sokszor az amúgy is kevés cserjecsoport rongálásával.934 A BNV pavilonjai az évek során állandósultak, nem csak a vásár idejére kerültek felállításra, a vásárterület pedig folyamatosan növekedett. Maga a vásár évi két hetet vett igénybe, a maradék időszakban a kiállítási csarnokokat, bódékat raktározási céllal hasznosították. Ekkor a vásárterületet átszelő két főútvonal is meg volt nyitva a sétálók előtt, de biztonsági őrök felügyeltek arra, hogy az engedélyezett két sétányról senki se térjen le. A BNV terjeszkedése miatt egyre többen aggódtak a Városliget jövőjéért. A vásár területének növekedésével csökkent a pihenőfelületek, játszóterek nagysága. Az 1960-as években Lágymányosra tervezték kiköltöztetni a vásárt, a kinézett területet társadalmi munkában rendezték is, de a költözés elmaradt.935 A Városliget más helyein is érezhető és sürgető megoldásra váró problémák, konfliktusok voltak. Sokan hiányolták a teljesen eltűnt vendéglőket, cukrászdákat. A Kolegerszky-kioszk helyén épült, a két világháború között nagy hazai és nemzetközi sikerű kertészeti kiállítások színhelyeként híressé vált kertészeti kiállítási pavilon romos, elkerített területét raktározásra használták, amit méltatlannak minősítettek. Szó volt a megújításáról, de végül állapota miatt az elbontása mellett döntöttek.936 A Városliget népszerűsége és a BNV miatti látogatottság is igényelte a vendéglátóhelyek létesítését. A Közlekedési Múzeum mellett 1967-ben nyitották meg a Wagons Lits étkezőkocsiban kialakított presszót.937 A presszó egészen a közelmúltig nagy sikerrel üzemelt. A BNV kitelepítéséről folyó tárgyalásokkal nagyjából párhuzamos elindult a Városligetben a földalatti vasút vonalának meghosszabbítása. Az új nyomvonal kijelölésekor a felszíni szakaszok megszűntek, a földalatti átépített és új szakasza egyaránt a felszín alatt került kialakításra. A parkban egy új megállóhely létesült a Széchenyi fürdő nyugati oldalánál. Megszűnt az egykori Nádor-szigeten kialakított végállomás, a metróalagút kelet– nyugat irányban teljes szélességben átszelte a Városligetet. Annak ellenére, hogy a vonalat teljes egészében a föld alá helyezték át, az egykori felszíni szakasz fölött átívelő Wünschhidat megtartották. A mára ipari műemlékké vélt hidat a Hősök tere felújítását végző vállalatok KISZ-szervezetei társadalmi munkában helyreállították.938

934

Kecskés 1975, 69. Korn 1967, 26. 936 Korn 1967, 26.; Gombos 1974, 157. 937 S. a. 1967, 33. 938 Ráday 1989, 75. 935

176

A metróépítés a Városliget Állatkerti körút és Kós Károly sétány közötti szakaszának teljes kertészeti átalakítását eredményezte. A földalatti Városligeti-tó északi medrét átszelő szakaszán a fedett és mélyített pályatest gátként jelent meg a mederben két részre osztva azt. A gátat széles sétaúttá (A447–A448. ábra) képezték ki, amelyen növénydézsákat helyeztek el. Ehhez kapcsolódóan az északi mederszakaszban kör alaprajzú szökőkutat telepítettek, valamint egy kis szigetet alakított ki, amelyre hídon át biztosították a bejutást. A tópart mentén pihenőhelyeket létesítettek, számos padot kihelyeztek, felújították a játszóteret. Az idősebb platánok alatt piknikezésre, kártyázásra is alkalmas, asztalokkal felszerelt pihenőhelyeket alakítottak ki. Sajnálatos módon a helyreállítási munkák nem terjedtek ki a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész rendezésére.939 A földalatti nyomvonalának meghosszabbítása nagy földunkával és a jelentős tereprendezéssel járt, ami miatt számos idős fa átültetése vált szükségessé (A446. ábra). A munkát a FŐKERT végzete. 1970-ben 32 fa mentésén dolgoztak, a fák életkora és a homokos talaj nagy kockázati tényezőt jelentett. Különösen nagy volt a kockázat, mivel a 30-70 cm törzsátmérőjű egyedek esetében nem volt lehetőség előkészítő kezelésekre. A nagyméretű hársfák néhány példányát a nyomvonaltól elvontatták, ezek földlabdája szétesett, a gondos ápolás ellenére is a harmadik évben elhaltak. A juhar (Acer sp.) és japánakác (Sophora japonica) egyedek némelyikének földlabdája fellazult, de a korona radikális visszavágása és a gondos kezelés eredményeként megmaradtak és továbbfejlődtek. Összességében az 1970-ben végzett famentés sikeresnek mondható, mert a 32 átültetésre kijelölt egyedből 24 megmaradt, tehát 75 %-ban megmaradtak az átültetett egyedek.940 A földalatti nemcsak a nyomvonal faállományát érintette, hanem a Városligeti-tó vízrendszerét is. Az építkezés 1971-ben elvágta a Rákos-patak nyújtotta vízpótlási vonalat, aminek következtében a tó vízellátása megoldatlanná vált.941 A park északi részének átépítése miatt végzett sikeres és eredményes faátültetések mellett nagy kertészeti sikernek minősült, amikor 1977-ben egy akkor 70 éves télizöld tölgyet ültettek át a Vágány utcai kertészeti telepről a HUNGEXPO irodái mellé (A449. ábra).942 Ez az eredmény további lendületet adott, hogy idős, túlkoros fák kivágása helyett azok

939

Csorna 1975, 418. Az Állatkert, a Cirkusz és a Széchenyi fürdő kiszolgálására tervezett autóparkolók létesítése késedelmet szenvedett. 940 Bercsek 2013, 17–19. Az 1950-es évektől jelentkező jelentős átépítések, útszélesítések miatt sürgető feladattá vált az idősebb fák áttelepítésére egy sikeres stratégia kidolgozása. A városrendezési okok miatt eltávolítandó fák mentése új feladatként jelentkezett, erre a FŐKERT igyekezett egy sikeres stratégiát kidolgozni. A cég parképítő, parkfenntartó és műszaki részlegeinek együttműködésével mintegy 2.000 fát telepítettek át az 1960-as és 1970-es években (Bercsek 2013, 4–5). 941 Kecskés 1975, 69. 942 Radó 1985, 34.; Tarjányi – Pesti 1992, 10.

177

áttelepítésével tervezzen a FŐKERT. 1984 tavaszán a rondó szökőkútjának keleti oldaláról telepítettek át a Petőfi Csarnok közelébe. Az átültetést a Nemzeti Színház tervezett, de meg nem valósult építkezése tette szükségessé.943 Az 1960-as évek második felében, az 1970-es években jelentős, a kert szerkezetét, használatát meghatározó beavatkozások történtek. 1967-ben a Fővárosi Kertészeti Vállalat centenáriumának alkalmából a Fenyves-kör helyén kialakították a Kis Botanikus Kertet (A451–A457. ábra). A bemutatókert egyik megálmodója Moór Zoltán volt.944 A kb. 1 hold területen létesült kert tervezése és megvalósítása Haraszti Károly városligeti üzemvezető főkertész

érdeme.945

A

bemutatókertben

gyógynövények,

gazdasági

növények,

gyomnövények, konyhakerti növények, fűszerfélék, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízinövények, mocsári és sziklakerti növények legismertebb fajai és fajtái kaptak helyet.946 A kert központi eleme a nádtetős esőkunyhó (A451–A453. ábra) volt, de látványosságai közé tartozott csobogós vízrendszere, pergolája a két vízmedencével (A454. ábra), gazdagon beültetett sziklakertje.947 A II. világháborúban megsérült, a kertészeti kiállítási csarnok területéről 1967-ben előkerültek az 1940-ben avatott Tompa-pad darabjai. Az alkotás annyira sérült, hogy restaurálni már nem tudták, ezért eredeti formájától eltérő módon, Ispánki József elgondolása alapján állították fel azt a Kis Botanikus Kert északi szélén (A457. ábra). Szintén a Kis Botanikus Kertet díszítette Gádor István porcelán plasztikája (A458–A459. ábra), amelyet 1977-ben avattak fel. Ez utóbbi az elmúlt években megsemmisült, ma már csak talapzata látható a kertrészben. Svájci, svéd és osztrák példák nyomán – felelevenítve Kiácz György egy korábbi kezdeményezését – Gombos Zoltán javasolta a Vakok Kertje (A477–A483. ábra) megépítését. A Vakok és Csökkentlátok Országos Szövetsége – dr. Körner György főtitkár előterjesztésére – a javaslatot elfogadta. 1972 elején – összhangban a BNV várható kitelepítésével – Csorba Vera a FŐKERT tervező mérnöke elkészítette a terveket. Ezek alapján a Fővárosi Tanács támogatásával kezdték meg a kivitelezést, majd 1972. augusztus 25-én ünnepélyes keretek

943 944

Tarjányi – Pesti 1992, 12. Gombos 1974, 157., 260.; Kecskés 1975, 69.; Mészöly 1984, 46.; Radó 1985, 28., 32.; Tarjányi – Pesti 1992,

8.

945

Thaly 1958, 137. Thaly 1958, 137. 947 Csorna 1975, 421. 946

178

között megtörtént az átadás.948 A kertet 1977-ben Marosán László krómacél plasztikájával gazdagították, amely azonban az évek során nyomtalanul eltűnt, megsemmisült. A városligeti Vakok Kertje az ország első ilyen jellegű, speciális kertje, amelynek tervezésekor és kivitelezésekor a vakokra és gyengénlátókra jellemző speciális szempontokat vették alapul. A pálcás fémkerítéssel határolt, mintegy 1 ha kiterjedésű kert a Városliget délkeleti részében fekszik. A kert vakok általi könnyű megtalálását segítették azzal a lépéssel, hogy a kertre is jellemző fakockaburkolatú utat a kerten kívüli kavicsos útra is kihozták, ezzel vezetősávot adtak a célcsoportnak.949 Maga a kert igazodott a helyszíni adottságokhoz, ennek eredménye a körkörös felépítés. A koncentrikus köröket a központi térből induló sugárirányú sétányok szelik át (A477. ábra). A tájékozódást orientációs és haptikus támpontok segítik. Ennek megfelelően a sugrárutak és körutak burkolata különböző (fakocka és klinkertégla, bazaltkocka, mészkőlapok, aszfalt és betonlapok). Fontos támpontnak minősül a vakok számára a víz csobogása, ami a kertben három helyen jelenik meg. A központi téren egy csobogó (A477–A478. ábra), a kert keleti részében egy ivókút, míg a kert déli részében, a pergola előtt egy csobogóval kombinált vízmedence (A480–A481. ábra) nyert elhelyezést.950 A három kút hangja hangerőben, hangmagasságban és hangszínben is eltérő, így nagyban segítik a tájékozódást. A víz csobogása mellett a növények is támpontként jelentek meg a kertben, az illatos növényeket (A482. ábra) helyezték előtérbe. A változatos növények egy részét a körsétány mentén kiemelt ágyásokba telepítették. Ez az elrendezés a vakok számára is könnyen hozzáférhetővé – tapinthatóvá, szagolhatóvá –, megismerhetővé tette a növényeket. A növényazonosítást, növényismeretet a korlátra kihelyezett, Braille-írással ellátott kis növénytáblákkal erősítették. Közvetlenül a bejárat mellett került elhelyezésre a kert alaprajzát mutató, vakok számára készült térkép. A kert berendezési tárgyai között vakok számára készült sakkasztalok és pihenőpadok, továbbá a gyerekek számára egy igen kicsi játszótér is szerepel. A játszótér meghatározó eleme a hangjáték. A különböző magasságú vasoszlopokat íves vonalban helyezték el, az oszlopokat egy szintén vasból készült ütővel lehet megszólaltatni. Az épített elemek között fontos szerepet tölt be a kert keleti felében a kiszolgáló funkciókat ellátó kis faház, valamint a kert déli részében, a medence mellett fekvő pergola (A480–A482. ábra).

948

Pálhegyi 1973, 125.; Gombos 1974, 157., 260.; Csorna 1975, 420.; Radó 1985, 28., 31.; Tarjányi – Pesti 1992, 7–8.; Fodor 2003, 206. Tarjányi – Pesti és Fodor a kert megnyitását augusztus 20-ra datálja (Tarjányi – Pesti 1992, 8.; Fodor 2003, 206.) A budapesti Vakok Kertje európai szinten is az elsők közé tartozott az ilyen jellegű speciális kertek sorában. 949 Pálhegyi 1973, 126.; Csorna 1975, 420.; 950 A pergola előtti medencébe eredetileg zenélő kutat terveztek.

179

A Vakok Kertjéről a FŐKERT felkérésére Dr. Pálhegyi Ferenc írt kritikai értékelést az átadást követően. A tanulmány kiemeli a kert jelentőségét és egyedülálló voltát, alapvetően megfelelőnek tartja azt, azonban rávilágít az egyes hibákra, hiányosságokra is. Hátrányként került említésre a kert szabályos és látványos elrendezése, mert ezt a szabályos terepet tájékozódás szempontjából a vakok nehezebben tudják feldolgozni, mint a kevésbé szabályos, változatosabb területet.951 A kritika szerint érdemes lett volna az egyes sugárutakat is különböző burkolattal kialakítani, mert az tovább segítette volna a vakok a tájékozódását.952 A választott burkolatok sem tekinthetők a legjobbaknak, mivel akusztikusan csak a fakocka jelent markáns eltérést, ugyanakkor az egyes utak haptikusan már jól megkülönböztethetők egymástól.953 A térkép – habár a vakok tájékozódást hivatott szolgálni – nem felel meg a speciális követelményeknek, mert minden jelzése befelé homorodik, s lényeges elemek hiányoznak róla. Ezeken túl a jelmagyarázata is értelmezhetetlen, mivel az ott feltüntetett jelek méretei különböznek a térképen megjelenő jelek méreteitől.954 A tanulmány kitért az integráció igen fontos kérdésére is. A vakok számára „szociális védelmet” a kerítés és a kapus személye

biztosítja,

de

ez

az

elkülönítés

pszichológiai

szempontból

negatív

következményekkel is járhat. Az elkülönítés ugyanis „inkább erősíti, mint gyengíti a vakok társadalmi elkülönültségét.” Ennek okán a kertet már a megnyitásakor is ironikusan „rezervátumnak” nevezték.955 A játszóterek és sportpályák fejlesztése is a 20. század harmadik harmadának végén volt a legintenzívebb. A Pál utca fiúk című film hatására igény támadt egy cölöpvár létesítésére, amit Csorba Vera tervei alapján a FŐKERT készített el.956 A cölöpvár nevű játszótér a Kis Botanikus Kerttől kissé messzebb létesült.957 A látható negatív hatások ellenére a BNV áttelepítéséről évekig folytak az egyeztetések.958 Miután megszületett a határozat 1972-ben, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt kitelepítik a Városligetből, gondoskodni kívántak a vásárterület helyreállításáról, a park átfogó rendezéséről.959 A Városliget rendezésére nyilvános titkos tervpályázatot írtak ki 951

Pálhegyi 1973, 127. Pálhegyi 1973, 127. 953 Pálhegyi 1973, 128–129. 954 Pálhegyi 1973, 127–128. Fontos szabály, hogy a kifelé domborodó formák tapintásos megkülönböztetése, felismerése és értelmezése lényegesen könnyebb. 955 Pálhegyi 1973, 130–132. 956 Gombos 1974, 157., 260. 957 Gombos 1974, 157. 958 Csorna 1975, 418. 959 Kecskés 1975, 69.; Gombos 1974, 157., 260.; Tarjányi – Pesti 1992, 7.; Jámbor 2015a, 53. 952

180

a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1974. január 9-én hozott határozata alapján.960 Az 1974 márciusában kiírt pályázatban a tervezési területet a Kós Károly sétány, Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor és Hermina út által határolt részre korlátozták.961 A kiírásban hangsúlyozták, hogy olyan javaslatokat várnak, amelyek a lakosság valamennyi korosztálya számára a pihenés, szórakozás és sport sokrétű lehetőségét teremtik meg. A pályaműveknek javaslatot kellett tenniük a terület felhasználására, kertépítészeti kialakítására és közlekedési rendszerére. A kiírás szerint a bíráló bizottság különös figyelemmel vizsgálta az alábbiakat: „1. A Liget eredeti természeti szépségének megőrzése mellett, a lakosság minden rétegének, minden korosztályának pihenését, kikapcsolódását, sportolási és játék lehetőségét magában foglaló funkciók maradéktalan érvényesítését. E tekintetben elsősorban a Ligetet körülvevő sűrűn lakott városrészek lakosságának érdekeit vette figyelembe. 2. A Városliget múltjához és jelenlegi társadalmi jelentőségéhez méltó nagyvonalú attraktív megoldás létrehozását, amely azonban az anyagi teljesítő lehetőség arányában időben ütemezhető úgy, hogy az ütemezés minden fázisában viszonylag teljes értékű megoldást nyújtson. 3. A meglévő értékek – elsősorban a növényállomány – védelmét. 4. Keletkező új értékek megvalósításához szükséges ráfordításoknak az eredménnyel arányban álló mértékét. 5. A tervezésre kijelölt terület belső szerkezeti egységét és annak a környezetbe való illeszkedését. 6. A tervezési területnek a környező városrészekből származó környezeti ártalmakkal szembeni védelmét. 7. A Liget egyes – különféle funkcióra rendelt – részeinek egymást zavaró hatásától való megóvását.”962 A bíráló bizottság a célok megvalósítása érdekében a következő súlyponti kérdésekre fordította a bírálati folyamatban a hangsúlyt:

960

Mészáros 1975, 92. A tervpályázatot hosszas előkészítés után a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága és a Városrendezési és Építési Főosztály írta ki. 961 Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 71.; Mészáros 1975, 92., 94.; Radó 1985, 28. A tervezési területet azért az említett részre korlátozva írták ki, mert a Kós Károly sétánytól északra fekvő részt a földalatti meghosszabbítása kapcsán rendezték. 962 Mészáros 1975, 92–93.

181

§ „a koncepció kiegyensúlyozottsága; § a terület felosztása és területrészek felhasználásnak célszerűsége; § a kialakított funkcionális egységek kapcsolata a környezethez és egymáshoz; § a közlekedés megoldására tett javaslatok mind a gépkocsiforgalom, mind a gyalogos közlekedés vonatkozásában, tekintettel az egyes létesítmények megközelíthetőségére; § az érkezési pontokon a belépő számára feltáruló kép attraktív kialakítása; § a területbelsőben kialakított súlypontok és az egész területre érvényesülő fő súlypont kiképzésére; § a park jellegének a művi létesítményekkel szemben való érvényesülése a tájképi kert stílusának követelményei szerint (a meglévő faállomány megkímélésének mértéke, téralakítás koronaszintben és cserjeszintben); § a kiültetésre javasolt növényanyag ökológiai megfelelősége; § az erős dekoratív érvényesülésű virágültetvények célszerű helyeken történő összevonása; § a megtartandó létesítmények javasolt rendeltetésének, illetőleg a tervezett új létesítmények funkciójának megfelelő környezet kialakítása, beleértve az esztétikai és mikroklimatikus követelményeket is; § a sport-, játék és művelődési intézmények szakmai megfelelősége; § a létesítményekre irányuló javaslatok indokoltsága az össztársadalmi érdekek szempontjából; § a javasolt megoldás megvalósítása, üzemeltetése és fenntarthatósága a gazdaságosság és hatékonyság figyelembevételével; § a részletmegoldások értéke és felhasználhatósága.”963 A pályázat eredményhirdetésére 1974. július 10-én került sor.964 Az I. díjas pályamű szerzője Dr. Krizsán Zoltánné és Baraczka Katalin volt, munkatársuk Gerlei Jenőné volt.965 A terv (A113.ábra) általános koncepcióját a bírálók helyesnek találták. A terv megtartotta a Városliget főbb közlekedési útvonalait, s a kialakítás nagymértékben megkímélte a park 963

Mészáros 1975, 92. Kecskés 1975, 71. A bíráló bizottság az öt díjazott terv mellett megvételben részesített három további pályamunkát. A megvételtben részesült pályamunkák alkotói: a) szerzők: Borzavári László, Remetey Tibor, Bánhegyi Károly, munkatársak: Labos Pál, Tirpák Ildikó, Görög Klára, Bánhegyi Károlyné, Balatoni János; b) szerzők: dr. Misley Károly, Morvay István, munkatárs: Kálnoki Kiss Sándor; c) szerzők: Szász Péter, Puskás Tamás, munkatársak: Hlatky Katalin, Péntek György, Dékány Margit, Szászné Mády Gizella. 965 Csorna 1975, 418.; Mészáros 1975, 94–95. 964

182

növényállományát. Ezen túl a tervben nagy gondot fordítottak a részletterek kidolgozására cserjeszinten is. A pályamű markáns eleme a BNV területén kialakítandó szabálytalan alaprajzú tó és az abba befutó, illetve az onnan a Városligeti-tóba futó csatorna. Az egykori Hattyú-tó megidézésének is tekinthető vízfelület megjelenését

kedvezőnek ítélték a

klimatikus viszonyok javítása, valamint esztétikai szempontból egyaránt.966 A tervezett vízfelülettől keletre, a BNV V. számú kiállítási csarnokának helyén és a megtartott IV. számú kiállítási pavilonban helyezték el a sportcsarnokokat, amelyeket a sportpályák öveztek. A Kolegerszky-kioszk helyén jól tagolt szánkódomb kialakítását javasolták, a közlekedési játszóteret a Közlekedési Múzeumtól keletre kívánták elhelyezni. A Városliget délnyugati részében az aktív kikapcsolódás tereit, sportpályákat, labirintust helyeztek el. Az ifjúsági szórakozóhely a Városligeti körút északi végében, a Kós Károly sétány mellett került elhelyezésre. A kismamák számára a rondóban, illetve a rondó mögött terveztek pihenőhelyeket. Egyéb napozórétek, pihenőhelyek a Kis Botanikus Kert és a Vakok Kertje szomszédságában, valamint a Városligeti-tó és a Városligeti körút közötti területen került kijelölésre. Szintén a pihenőhelyek egy speciális változatai a Városligeti-tó mellett kialakított napozóteraszok. A bíráló bizottság a negatívumok között említette az általuk feleslegesnek tartott aluljáró betervezését, a területtől idegennek ítélte az V. számú kiállítási csarnok mellé tervezett íjászpályát, illetve a kedvezőtlen viszonyok miatt feleslegesnek ítélte az V. számú kiállítási csarnok teraszára tervezett játszótereket.967 A II. díjat megosztva kapta a Pirk Ambrus és Drobni Mária által készített pályamunka, valamint a Kecskés Tibor és Kecskés Tiborné által készített terv.968 Utóbbi páros munkáját munkatársként Mandel Tamás segítette. A tervet (A114. ábra) itt is alapvetően jónak találta a bíráló bizottság. A koncepció megtartotta a Városliget főbb közlekedési vonalait, a sport, a pihenés és a szórakozás számára kijelölt helyek megfelelően elkülönültek. A terv előnyeként tüntették fel, hogy a koncepció számolt a Kis Botanikus Kert bővítésével, valamint a hagyományokkal rendelkező fáskört létesítésével. A terv számos elemét alapvetően jó kezdeményezésnek tekintették, azonban ezeknél kisebb hibákat, hiányosságokat észleltek, amelyek részben a tervlap kevésbé részletes kidolgozására vezethetők vissza. A 966

Az új vízfelület kialakítását a végleges tervbe is átemelték, de a kialakítást költségessége miatt nem tették be a nagy rekonstrukciós folyamatba, egy későbbi ütemben kívánták elvégezni a munkákat. A döntés értelmében a tó tervezett helyén annak kialakításáig egyszerű gyepfelületet hoznak létre. Ez lett a Nagyrét, ahol a tervezett tavat soha nem alakították ki. 967 Mészáros 1975, 94–95. 968 Mészáros 1975, 94., 98. Mivel csak a Kecskés Tibor és Kecskés Tiborné által készített pályamű ismert, jelen tanulmány annak kivonatos ismertetésére korlátozódik.

183

Közlekedési Múzeumot és a múzeum által használt régi Műcsarnokot a méretében túlzónak tűnő közlekedési játszótérrel kötötték össze. A bizottság helyesnek ítélte a sportpályák keleti oldalon, az V. számú kiállítási csarnok mögötti elhelyezését, de súlyos tévedésnek tartották a szánkózódomb elhelyezését. Ezt a Városligeti-tó és a Városligeti körút közé szánták. A játszóterek szánkózódomb körüli, félkör láncot alkotó, kör formájú egységekből építkező kialakítását mesterkéltnek, a funkcióbeli változatosság rovására menő erőltetésnek tekintették. A bizottság kedvezőnek, de kidolgozatlannak tartotta a rondót feltáró sugaras szerkezetet. Szintén kifogásolhatónak ítélték a Lenin-szobor mögött a szoborkiállítás létesítését, mivel a nagy tömegben megjelenő alkotások konkurálnának a monumentális szoborral. A terv nagy előnyeként jelent meg a Városligeti-tó délnyugati öblében a vízinövényeket bemutató kert és a tóban elhelyezett szökőkút.969 A tervpályázat harmadik helyén szintén két pályamű osztozott. Az egyiket Jámbor Imre, Perjés András és Szügyi Edit készítette, a másikat a Mátyás Sándor, Torma Sarolta, Hessz József, Lővey Ilona és Szabó János alkotta csoport.970 Utóbbi terv (A115. ábra) esetében a bíráló bizottság helyesnek ítélte a területfelhasználást, a különböző funkciók elhelyezését. A terv előnyeként említették az olvasókert szép kialakítását, valamint a cserjeszint élményszerű kialakítását, a a növényanyag körültekintő összeválogatását. A közlekedési utak esetében a gyalogos vonalak hiányosnak tűntek, az árnyékot nyújtó tervezett építmények száma túlzó volt, a rendezési munka sok értékes fa kivágástá kívánta meg. A szintén túlméretezett szánkózódomb kivitelezése is csak komoly fakivágások árán látszott lehetségesnek. A délnyugati részbe tervezett, kiszolgáló funkciókat ellátó pavilonsort látványossága ellenére túlzónak ítélték. Nagyméretű fairtás nemcsak itt, de a tervezett közlekedési játszótér helyén is szükségesnek tűnt a terv alapján. Az V. számú kiállítási csarnok mellé tervezett szabadtéri strand ötletét helytelennek tartották, valamint a nagy helyigényű pályák helyszínválasztását is kifogásolták.971 A rendezéshez szükséges 1:1.000 méretarányú rendezési tervet (A116. ábra) a Fővárosi Kertészeti Vállalt Tervezési Osztálya készítette el Kiácz György vezetésével és a díjazott pályamunkák felhasználásával, a tervezési csapatban az I. helyezett pályamunka tervezőinek is helyet biztosítva.972 A rendezési tervet a Fővárosi Tanács Végrehajtó 969

Mészáros 1975, 96. Mészáros 1975, 96. Mivel csak a Mátyás Sándor, Torma Sarolta, Hessz József, Lővey Ilona és Szabó János alkotta csoport által készített pályamű ismert, jelen tanulmány annak kivonatos ismertetésére korlátozódik. 971 Mészáros 1975, 96., 98–99. 972 Kecskés 1975, 72.; Mészáros 1975, 92. 970

184

Bizottságának ülésén 1975. március 26-án dicsérettel elfogadták, s határozatot hoztak a munkák végrehajtására.973 Az átfogó rekonstrukció munkálatai már ezt megelőzően, 1974 őszén megkezdődtek, a kiviteli terveket a kivitelezési munkákkal párhuzamosan készítették a rendezési terv alapján.974 A terület feltárásában lényeges változás nem következett be, a főbb gyalogos utak burkolata bazaltzúzalékos beton kiskockakő raszterrel, az egyéb gyalogutak egyszerű aszfaltburkolatúak. A rendezés során a BNV felszámolt területén a feleslegessé vált utakat elbontották, az egykori kiállítási körút 15 m széles kocsiútját 6 m szélességűre mérsékelték a mai Kós Károly sétány és Zichy Mihály út közötti szakaszon. A Közlekedési Múzeum előtt a parkolók létesítése miatt meghagyták a körút szélességét. A rendezés nagy érdeme, hogy a Városliget jelentős területéről kitiltották az autóforgalmat, parkolásra a 3.000 autót befogadó teret jelölték ki a Városliget nyugati oldalán, a Dózsa György út mentén. A Városliget északi részében fekvő intézmények – Állatkert, Nagycirkusz, Vidámpark, Széchenyi fürdő – parkolóigényét az Állatkerti körút leállósávjában és a Kós Károly sétány melletti területeken oldották meg. A terv elutasította újabb parkolóhelyek kihasítását a Városliget zöldterületéből. A Városligetet kelet–nyugati irányban átszelő Dvorzsák sétányon és Zichy Mihály úton, valamint az Olof Palme sétány északi szakaszán csak a troliközlekedést engedélyezte a terv.975 A tervezés során prioritást élvezett, hogy a Városliget visszanyerje eredeti, legfontosabb funkcióját, vagyis biztosítsa a városi lakosság pihenését, üdülését. Pihenőterületek elsősorban a Városligeti-tó partján és a Széchenyi-szigeten kerültek kijelölésre. A Városligeti-tó keleti öblében a víz fölé nyúló, fával burkolt napozóteraszokat létesítettek a partfal támfalának védelmében, valamint a tóparti sétányt is lesüllyesztették, így a sétálók közelebb kerülhettek a vízhez (A484–A486. ábra). A Széchenyi-sziget keleti oldaláról fapallós átjárót vezettek a napozóteraszokig, ahol egyedi tervezésű pihenőszékek és –padok kerültek kihelyezésre. A tónak ezt a mederszakaszát a csónakázók elől is elzárták, hogy a vízinövények – többek között tavirózsák – zavartalan élőhelyet találjanak. A relaxálást is segítő, de leginkább a tó vizének oxigénháztartását javító céllal a tó északi mederszakaszában, az ún. Felső-tóban egy szökőkutat helyeztek el. A rendezés eredményeként alakult ki a Napozórét (más néven Napozókert) a Paál László út és a Városligeti körút között. A nagy gyepes térben hangsúlyképzőként jelentek meg az idős

973

Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 76. Kecskés 1975, 71–72.; Mészáros 1975, 92. 975 Csorna 1975, 419.; Kecskés 1975, 73. 974

185

szoliterek – platánok (Platanus sp.), juharok (Acer sp.), ostorfák (Celtis sp.), vadgesztenyék (Aesculus sp.). A rendezés során figyeltek az értékes fák környezetének rendezésére, pl. a 19. század első felének végén ültetett mocsárciprus környezetére a IV. számú kiállítási csarnok mellett. A BNV területének helyreállítása során számos örökzöldet telepítettek az elbontott csarnokok helyén. A Vakok Kertje közelében szintén egy nagyobb pihenőrészt alakítottak ki, ahol az olvasók és sakkozók számára jelölték ki a helyet.976 A sportterületek kialakítására a Városliget keleti oldalán, az egykori Iparcsarnok, majd V. számú kiállítási pavilon (híradástechnikai és gépipari épület) mögötti helyet találták a legalkalmasabbnak, illetve sportpályákat alakítottak ki a BNV IV. számú pavilonja mellett is. A megmaradt IV. számú pavilonban tornacsarnok nyert elhelyezést. A pályák kialakításakor igyekezetek minden igényt kielégíteni, ezért 400 m-es négysávos futópálya nyert elhelyezést az V. számú kiállítási pavilon mögött, ahol atlétikai pályák is létesültek. Mindezek mellett szabadtéri tornatér, tekepályák, labdajátékokhoz megfelelő, sportágspecifikusan felszerelt pályák, pingpongasztalok is helyet kaptak a sportolásra kijelölt kertrészekben. A tervezés során igyekeztek úgy elhelyezni a pályákat, hogy a megmaradt növényállományban a minimális kár keletkezzen.977 A sportterületek mellett a játszóterek, játszókertek is fontos szempontként jelentek meg. A Városliget délnyugati részét jelölték ki a különböző korcsoportok számára elkülönítetten kialakítandó játszókertek számára (A462–A476. ábra). A terv szerint az egyes korcsoportok játéktereinek elválasztását a terepalakulatok mozgatásával is elősegítették, de a terepmozgatásoknál a meglévő és védendő növényállomány megtartását előnyben részesítették. Ettől nem messze, enyhén kelet-északkelet irányban az elbontott utak törmelékéből és a tükörvágásokból származó felesleges földmennyiségből a szánkódombot létesítettek. Az egykori Kolegerszky-kioszk, majd Kertészeti Kiállítások Csarnoka helyére tervezett szánkódomb egyben a Kis Botanikus Kert későbbi bővítésének területe volt. A dombtól északkeletre a régi Műcsarnok épületét az 1960-as, 1970-es években a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat használta műhelyként. Az épület keleti homlokzata előtt egy hosszan elnyúló vasbeton falú pergolát építettek (A425–A427. ábra), amely a kiállított szobrok hátterét adta. A pergola mellett egy viszonylag kis alapterületű, téglány alaprajzú díszmedencét is kialakítottak (A427. ábra).

976 977

Csorna 1975, 419.; Kecskés 1975, 71., 74.; Kecskésné 1978, 59–62. Csorna 1975, 419–420.; Kecskés 1975, 74.

186

A Közlekedési Múzeumtól nyugatra, annak tematikájához kapcsolódóan épült meg a közlekedési játszótér (KRESZ Park), amelynek az 1960-as években a park egy másik részén volt előzménye (A460–A461. ábra). A játszótér úthálózatának kijelölésekor figyelembe vették a terület növényállományát, ahhoz igazodóan tervezték a többféle közlekedési helyzet gyakorlására alkalmas aszfaltozott, útburkolati jelekkel, közlekedési jelzőlámpákkal és jelzőtáblákkal felszerelt úthálózatot. A játszóteret 1975. április 4-én avatták fel.978 A tervezés egyik sarkalatos pontja a növényállomány kezelése, fejlesztése volt. A területen megtalálhatók voltak a 19. századi telepítések idős egyedei (A438. ábra), a 20. század eleji parkfejlesztések során ültetett dendrológiai ritkaságok (A445. ábra), valamint az idős, kipusztuló egyedek pótlásai (A439. ábra) is. Ugyanakkor a háborúk – főleg a II. világháború – komoly sérülést okoztak a növényállományban, aminek hatására még a 20. század második felében is voltak kezelésre szoruló egyedek. A Városliget teljes területén hiányzott a cserjeállomány, aminek a pótlása sürgető feladatként jelentkezett, hiszen az egyes terek tagolásában, lehatárolásában fontos szerepük van a cserjéknek. A cserjeszint pótlásánál meghatározó elv volt, hogy az árnyékos helyeken pázsitpótló talajtakarókat ültessenek, míg a pihenőhelyek környékén, a frekventáltabb helyeken örökzöldek kerüljenek kiültetésre. A növényzet védelme miatt a tereprendezési munkákat a legszükségesebb mértékűre csökkentették.979 Az átfogó rekonstrukció során a Fővárosi Vízművek tervei alapján kiépült a Városliget egész területén az öntözőhálózat, vagyis vízkonnektorokat telepítettek. Az elektromos hálózat is átalakult, elbontották a feleslegessé vált trafóállomásokat, megújították a közvilágítást.980 A Városliget területét a közlekedési, gyalogosforgalmi, gépjárműforgalmi, parkolási funkciók, a pihenő- és sportfelületek, játszókertek helyeinek kijelölésével osztották fel.981 A teljes kivitelezési folyamatot három nagyobb ütemre bontották (A117. ábra). Az I. ütem megvalósítását az 1974. és 1975. évre tervezték. Ez a szakasz a Közlekedési Múzeumtól nyugatra fekvő közlekedési játszótér (KRESZ Park) és a Napozórét kialakítását takarta. Az 1975. december 30-ig megvalósítandó II. ütemben a Kolegerszky-kioszk helyén a 978

Csorna 1975, 419–420.; Kecskés 1975, 75.; Kovács 1975, 78. Más források a Képzőművészeti Kivitelezési Vállalat műhelyeként a régi Műcsarnok épülete helyett tévesen az elbontásra ítélt Király-pavilont, későbbi Gerbeaud-kioszkot jelölték meg (Korn 1967, 26.). A szánkózódomb 1983-ban kapta a Királydomb nevet, mivel itt mutatták be Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt (Radó 1985, 32.). 979 Kecskés 1975, 75–76. 980 Kecskés 1975, 76. 981 Kecskés 1975, 72.

187

szánkódomb kialakítása, a tóparti napozóteraszok létesítése, a tópart és a Széchenyi-sziget rendezése, valamint sportpályák kialakítása szerepelt. A III. ütemet két szakaszra bontották. Az 1976. november 30-ig befejezendő első részben a BNV területének teljes kertészeti rendezése kapott helyet. Ebbe beletartozott a megmaradt pavilonok környezetrendezése és a sportpályák létesítése. Az 1978. május 1-ig befejezendő utolsó szakaszára a Városliget teljes területének rendezését tűzték ki.982 A teljes rekonstrukció költségét 1974-es áron 88 millió forintra becsülték, ami prognosztizált áron 101 millió forintnak felelt meg.983 A kivitelezési munkákkal a FŐKERT-et bízták meg.984 A mai napig ez volt az utolsó, nagyobb jelentőségű helyreállítási, kertépítészeti munka a Városligetben. A park helyreállításával párhuzamosan elindult egy újabb szoborprogram is. Eredetileg a Művészsétány helyreállítását fogalmazták meg célként, amelyet hét új szoborral akartak gyarapítani.985 Végül ennél több szobor, köztéri műalkotás, emlékmű elhelyezésére került sor az 1970-es és 1980-as években a park területének egészén. Ezek közül két kivétellel986 valamennyi alkotás ma is megtalálható a Városligetben. Az egyik új alkotás az 1970-es végén felavatott, Kerényi Jenő szobraival díszített szökőkút, a Kerényi kút vagy más néven Sellők díszkút.987 A 15m átmérőjű, faunnal és sellőkkel díszített,

kör alaprajzú

vízmedence a Széchenyi fürdővel szemben került kialakításra. Egy másik izgalmas alkotás, a Kovács Ferenc munkájaként készült térplasztikák a Paál László út mellett, a nagy ligetes tisztás szélén került felavatásra 1979-ben.988 A BNV kiköltöztetését követő rekonstrukciós munkák során fordították ki a földből az 1966-ban, Budapest tartott 51. Eszperantó Világkongresszus emlékére állított emlékkövet is. A BNV V. számú kiállítási csarnoka mellett elhelyezett emlékkőről mindenki megfeledkezett, csak a rekonstrukciós munkák során került elő. Kiemelését követően elhelyezéséről a Városligeten kívül a Magyar Eszperantó Szövetség gondoskodott.989 Az 1980-ban készült katonai légifotó (A130. ábra) minősége kevésbé jó, de az alapvető változások, helyreállítási eredmények lekövethetők rajta. A BNV felszámolásával és 982

Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 71–72., 74. Csorna 1975, 418.; Kecskés 1975, 72.; Radó 1985, 29. 984 Csorna 1975, 418. 985 Gerő 1973, 51. 986 Borsos Miklós Benedek Elekről készített, 1979-ben felavatott szobrát 2007 májusában ellopták, ennek pótlásáról a Fővárosi Önkormányzat új megbízással gondoskodott. Örkényi Strasszer István Somlyó Zoltánt ábrázoló, 1982-ben felavatott szobrát szintén ellopták, amelynek pótlásaként Varga Tamás alkotása került az eredeti posztamensre. 987 Radó 1985, 31.; Rajna 1988, 544. 988 Tarjányi – Pesti 1992, 15. 989 Román 1977, 35. A kutatás során megkeresésre került a Magyar Eszperantó Szövetség, de a kézirat zárásáig nem adtak tájékoztatást az emlékmű utóéletével kapcsolatban. 983

188

a terület rendezésével drasztikusan csökkent az épületek száma, nőtt a parkosított terület aránya. A park nagy részén a növényállomány már erdős, erdőbe hajló ligetes képet mutat, nagyobb tisztás csak a BNV-ből megtartott V. számú kiállítási pavilontól nyugatra, az egykori korzó területén, valamint a felszámolt és szánkódombbá alakított kertészeti kiállítási csarnok helyén látható. Négy évvel a felvétel készítése után rendezték a Széchenyi fürdő előkertjét Kiácz György tervei alapján.990 Ez nem az eredeti, 1913-as állapot helyreállítása volt, csak egy újragondolása a neobarokk díszkertnek. Az 1983-ban megalakult Budapesti Városszépítő Egyesület vezetősége 1984. március 22-én 15 fát ültetett a Városligeti körút és a Hermina út közötti szakaszon, a Bethesda utca vonalában. Ezek juhar, berkenye és cseresznyeszilva fajok voltak.991 A növényállomány gyarapítása mellett az egyes épített elemek védelme, helyreállítása is napirendre került. 1986-ban László Árpád magánember saját forrásából felújíttatta a rossz állapotban lévő Nádor-hidat.992 A park egyéb szerkezeti elemiről, belső alakításáról az 1987-ben, szintén katonai célra készült légifelvétel (A131. ábra) alapján lehet képet alkotni. Annak ellenére, hogy a fotózás vegetációs időszakban zajlott, a Városligeti-tó medrének nagy része száraz volt, vízborítás csak a Széchenyi-szigettől keletre fekvő öbölben, valamint az ún. Felső-tóban volt. A BNV területének felszámolásakor majdnem minden pavilont lebontottak, eldózeroltak. Alig néhány épület – többek között a HUNGEXPO mellett, a Pántlika, valamint a IV. és V. számú kiállítási csarnok – maradt meg. A felvételen (A131. ábra) látható, hogy a BNV V. számú kiállítási pavilonjának a helyén épült fel a a Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági és Szabadidő Központ (Petőfi Csarnok, PeCsa). Az ifjúsági szórakoztató központ létesítését a Várkert Ifjúsági Park bezárása indokolta. Ennek építését 1982-ben kezdték meg Tihanyi Judit tervei alapján. A szabad tereivel 14.000 m2 alapterületű épületet 1985. május 1-jén avatták fel.993 Két évvel később, 1987. január 3-án a PeCsa vezetői és a látogatói egy időkapszulát helyeztek el a csarnok déli homlokzata előtti parkosított részen. A 2037-es év fiataljainak szánt relikviákat – hanglemezeket, kazettákat, személyes üzeneteket – rejtő hordó fölé egy fa haranglábat állítottak. Az alkotás Oborzil Edit és Jeney Tibor munkájaként jött létre. A Petőfi Csarnoktól keletre kialakított sportpályák közül a felvételen (A131. ábra) szépen kirajzolódik az atlétikai pálya ovális nyomvonala. A csarnoktól nyugatra, az egykori korzó helyén egy nagy gyepes tisztás alakult ki, amelynek északi oldalán állt a szintén 990

Ráday 1989, 163. Radó 1985, 34. 992 Ráday 1989, 295-296. 993 Berza 1993b, 318. Ráday ezt az eseményt 1984 telére teszi (Ráday 1989, 54.). 991

189

sportcsarnokként használt, hatszög alakú épület, amely a BNV IV. számú kiállítási csarnoka volt.994 A Paál László út és az Olof Palme sétány által közrezárt területen láthatók a HUNGEXPO megtartott épületei. A rondó szinte felismerhetetlen, állapota jelentősen leromlott. A rondó belsejét feltáró utakat felszámolták, egyszerű gyepes tér alakult ki benne, a határoló fasorok a környező fatelepítésektől inkább facsoportok benyomását keltik.995 A felvételen a park délnyugati részében, az idős fák lombkoronáinak jelentős takarása ellenére is jól azonosítható a játszóterek együttese. Ettől északkeletre pedig feltűnik a FŐKERT 1972ben épített új telephelye.996 Az 1970-es évek második felében lebonyolított nagyszabású helyreállítás, rendezési munkákat követően nagyobb léptékű beavatkozás nem történt a Városliget területén. Az 1980-as évek első felében a felújították a Hősök terét és rendezték a Városligeti-tó partját Killer István tervei alapján.997 A BUVÁTI (Budapesti Városépítési és Tervező Intézet) 1992ben készítette el a Városliget területére is a részletes rendezési tervet.998 A munka egyik legjelentősebb pontja, hogy távlati célként szerepelt benne a Kós Károly sétány gyalogos zónává alakítása.999 A Városligeten áthaladó autóforgalmat a felszín alá kívánták vezetni, továbbá tervbe vették a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész helyreállítását is.1000 A BUVÁTI rendezési tervét azonban nem követte annak megvalósítása. A kipufogógázokra érzékenyebb platánokból (Platanus x hybrida) álló fasor a 20. század végére kritikus állapotba került. Az Ilsemann által telepített platánsor Kacsóh Pongrác út felé eső szakaszának egy részét már 1987-ben kivágták,1001 amit részben az M3-as autópálya Kacsóh Pongrác úti felhajtójának építésével (A487. ábra) indokoltak.1002 A fasor teljes rekonstrukcióját azonban

994

A szóbeszéd szerint az elbontott csarnokok törmelékét az egykori V. számú kiállítási pavilontól nyugatra kialakított ún. Nagyrét területén terítették szét, így született meg a vasbetonból készült, vékony földréteggel borított tisztás. 995 Mivel a BNV felszámolását követő rendezés során nem volt cél a rondó helyreállítása, területén a kismamák kertjét kívánták létrehozni, nem törekedtek az eredeti szerkezet helyreállítására. 996 Tarjányi – Pesti 1992, 8. 997 Mészöly 1984, 46. 998 Forster 38252, s. p. 999 A terv készítésekor a Kós Károly sétányt hétvégente a forgalom elől elzárták. 1000 Forster 38252, s. p. 1001 Für – Pintér 1988, 14. A park belsőbb részein azonban a kedvezőbb viszonyok miatt jobban megmaradtak a platánok, ekkor még 13, kiemelkedően szép egyed volt a Washington-szobor környezetében (Tarjányi – Pesti 1992, 11.). 1002 A Kacsóh Pongrác utat 1930 és 1951 között Külső Andrássy útnak nevezték. Magát a felüljárót 1970-ben építették, az autópályafelhajtót 1982 és 1983 között létesítették.

190

csak 1999-ben vették tervbe. Az engedélyezési tervdokumentációt a FŐKERT Tervezési Stúdió Kft. készítette.1003 Az 1999-es felmérés során a fasor 93 egyedéből csak 29 volt platán (Platanus x hybrida), a maradék 64 egyed japánakác (Sophora japonica) volt.1004 A fasor teljes rekonstrukciójának tervében a platánok közül tíz egyed kivágását javasolták rossz állapotuk, csonkoltságuk, csúcsszáradásuk miatt, további egy egyedet pedig azért, hogy a sétányra a tó felőli bevezetést két oldalt szimmetrikusan lehessen megoldani virágágyakkal, kővázákkal. A terv előírta, hogy a Városligeti-tó felől nézve a jobb oldali (tehát a sétány déli oldali) bevezető idős platánokat növényvédelemmel, gallyazással meg kell óvni, ameddig lehetséges. A felmérés idején a sétány japánakácai vegyes képet mutattak mind korban, mind állapotban. A japánakácok közül 13 egyedet jelöltek kivágásra többnyire komoly háncssérülésük vagy elferdült törzsük miatt. További egy japánakác kivágását javasolták, hogy a Széchenyi Fürdő előtti nagyobb, reprezentatív virágágyra megfelelő rálátást lehessen biztosítani a Kós Károly sétány déli oldaláról.1005 A fapótlásoknál célként került megfogalmazásra, hogy a platánokat fokozatosan a városi klímát jobban tűrő japánakácra kell cserélni, s azokból kell kialakítani az egységes megjelenésű fasort. A terv a fasor zöldsávjának rendezésére is kitért. Ez alapján a sétány teljes hosszában kiemelt szegéllyel szalagszerű egynyári ágyásokat kell kialakítani a fák között 1 m szélességben. A zöldsáv maradék része az útszegélyig kavicsborítású, a virágágy szegélye 20 cm-re kiemelt, előregyártott fehér műkő elemekből áll. A sétány jellegzetes pontjain fehér műkő virágedényeket helyeznek ki, amelyek magassága a posztamenssel együtt kb. 150 cm. A Széchenyi fürdő neobarokk kertrészének rendezése is a munka része volt. Ezen a területen nem a 20. század elején kialakított koncepció helyreállítását írták elő, hanem egy attól eltérő,

1003

Forster 38252, s. p. A tervdokumentációt Komlósiné Hlatky Katalin írta alá ügyvezetőként és Tihanyiné Tóth Mária tervezőként. Az Andrássy út kertészeti megújítása szintén hasonló okok miatt volt szükséges. Már az 1970-es évek végén felfigyeltek az Andrássy út platánjainak rohamos és megfékezhetetlen pusztulására, a fák egészségi állapotának hanyatlását a légszennyezés, az utak sózása és leaszfaltozása, valamint a gombabetegségek okozták. A megújítás gondolata az 1980-as évek végén merült fel komolyabban, végül a fasor cseréjének ütemezését a Millenniumi Földalatti Vasút rekonstrukciójához igazították. Elsőként az 1920-as években az Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszra telepített platánfák cseréjét végezték el (a 19. században telepített platánok jelentóős részét az I. világháborúban a lakosság kivágta, ezt a pusztítást pótolták 1920-ban). A döntés értelmében az Oktogon és a Kodály körönd között a városi terhelést jobban elviselő ostorfákat (Celtis occidentális), a Köröndtől kifelé platánokat (Platanus acerifolia)kívántak telepíteni. Az évekig elhúzódó csere és pótlás nem volt zökkenőmentes és eredményessége is megkérdőjelezhető volt. A platáncsemeték nem váltak be, ezért 2005-ben a Kodály körönd és a Hősök tere közötti szakaszon a platánokat a speciálisan várostűrésre szelektált magas kőris fajta (Fraxinus excelsior ’Westhof's Glorie’) egyedeire cserélték (Czigány 1977, 27–29.; http://www.fokert.hu/dokumentumok/fasorok/andrassy.pdf). 1004 Forster 38252, s. p. 1005 Ennek a kivágásra javasolt fának a törzsátmérője 10 cm volt.

191

nagyobb, közel 350 m2 nagyságú virágfelület kialakítását javasolták neobarokk stílusban. A terület teljes egészén – mintegy 3.000 m2 – öntözőhálózat kiépítésére tettek javaslatot. Ezzel szemben a Kós Károly sétány déli oldalán kiemelt szegéllyel kisebb virágágy létesítését kezdeményezték a Zsigmondy-szobor kiemelésére. Ennek közelében a Kerényi-kút gépészeti fel újítását is előirányozták.1006 A rendszerváltást követően a Felvonulási tér szerepe is megváltozott, a politikai tömegrendezvényeket felváltották a tömegkulturális rendezvények, kereskedelmi és szórakoztató

jellegű

programok,

médiaesemények,

amelyek

eredményeként

a

tér

plasztikáinak üzenete is átalakult.1007 A Tanácsköztársaság emlékműből visszamaradt spirális talapzaton Keglevich István katolikus pap vezetésével egy hatalmas fakeresztet állítottak a lerombolt Regnum Marianum-templom emlékére. Keglevich a templom lerombolásának évfordulóján, szeptember 12-én minden évben szentmisét mutat be a kereszt előtt.1008 Az igen egyszerű, már-már esetlegesnek tekinthető fakeresztet 2000-ben elfűrészelték, talapzatára vörös csillagot festettek. Ezt követően fokozatosan alakult, bővült, változott a kegyhely. Mára kialakult a Regnum-kereszt, amely a nemzeti radikális csoportok kedvelt rendezvényhelyévé vált.1009 Az egykori Sztálin-szobor helyén felállított ’56-os emlékműre tervpályázatot írtak ki 2005-ben. A kiírás szerint „az emlékmű a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel fejezze ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszmeiségét, nemzeti és világtörténelmi jelentőségét.”1010 A pályázaton az I-Ypsilon csoport nyerte, 2006 óta az ő alkotásuk áll a Városligeti fasor tengelyében, a csonkolt rondóban. A Lenin-szobor helyén állították fel az Időkerék címet viselő alkotást, ami a populáris igények és az emlékműfunkció ötvözése, „kísérlet ... egy új kulturális konstrukció kialakítására.”1011 Herner János művelődéstörténész ötletét – amivel 1985 óta házalt – Janáky István építész öntötte formába. A megvalósítás apropója először a honfoglalás 1100. évfordulója, majd az ezredforduló, végül az uniós csatlakozás lett.1012

1006

Forster 38252, s. p. A Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztály által 1999. október 21-én kelt szerint a Kerényi-kút és környezetének rendezése szerepel a Fővárosi Önkormányzat zöldfelület-fejlesztési programjának 1999. évi ütemében. 1007 Boros 2005, 76. 1008 Boros 2005, 74. 1009 Boros 2005, 75. 1010 Boros 2005, 69., 81. 1011 Boros 2005, 76. 1012 Boros 2005, 76., 78.

192

Az ingyenes parkolóként használatos tér elnevezése megoldottnak látszik az Ötvenhatosok tere elnevezéssel, de funkciója és használata problémás. A tér nem valódi tér, hanem egy térség, amely rendezére szorul.1013 A park másik megoldatlan része a Városligetitó. A nem megfelelő minőségű vízpótlás és vízkormányzás miatt rendszeresek a problémák a vízminőséggel. 2006-ban A tó északi mederszakaszában – az ún. Felső-tóban – lezajlott algavirágzást követően leeresztették a tavat és kikotorták a medrét. Ez azonban csak tüneti kezelés

volt,

a

probléma

forrását

nem

szüntette

meg.

Három

évvel

később

baktériumkultúrákon alapuló bioremediációs kezelést kellett végezni. 2011-ben a északi mederszakaszát az üledékréteg újratermelődése miatt ismét kikotorták. Alig négy évvel később összetett vízkezelést végeztek, amely az Aranyponty Kft. kezelése mellett vízforgató/szökőkút telepítését tartalmazta.1014

1013 1014

Boros 2005, 70. BME VIT 2016, 3–4.

193

3. A VÁROSLIGET MAI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE

3.1. Jelenlegi jogi státusz, tulajdonviszonyok

A Városliget Budapest belterületén fekszik, közigazgatásilag a XIV. kerület része. A Városliget parkterülete a 29732/1 helyrajzi számú ingatlan megosztását követően a 29732/10 és 29732/11 helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlanokat foglalja magába.1015 A két telek együttes területe 98 ha 2050 m2. A telekmegosztás alapján a nagyobb terület a 29732/11 helyrajzi szám alatti ingatlan, a „kivett közpark” művelési ágba sorolt ingatlan területe 96 ha 2303 m2. Az ingatlan tulajdonosa a 18456/9623031016 és 1064/9623031017 tulajdoni hányadban a Magyar Állam, az őt megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.) gyakorolja.1018 Budapest Főváros Önkormányzata 941961/962303 tulajdoni hányad arányban tulajdonos1019, míg Budapest XIV. Kerület Zugló Önkormányzata 822/962303 tulajdoni hányad arányban tulajdonos.1020 Vagyonkezelői jogállással bír a Szépművészeti Múzeum 11891/962303 hányadban1021, továbbá a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 5967/962303 hányadban.1022 Az ingatlan műemléki oltalom alatt áll, ez szerepel a tulajdoni lap I. részében.1023 Műemléki védettséget élvez a Szépművészeti Múzeum1024, a Millenniumi emlékmű1025, a Vajdahunyad vára, Mezőgazdasági Múzeum, római katolikus kápolna, a történelmi 1015

A tulajdonviszonyok ismertetése a 2016. október 27-én lekért E-hiteles tulajdoni lap alapján készült. Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: erdeti felvétel 21686/1865. 1017 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: adásvétel 32401/3/2016/15.12.28. 1018 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 30184/1/2010/10.01.04 és bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: adásvétel 32401/3/2016/15.12.28. 1019 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 1991. évi XXXIII. tv. 36524/3/2002/02.01.22. 1020 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 1991. évi XXXIII. tv. 73021/1/2013/13.05.22. 1021 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: vagyonkezelési szerződés 305996/3/2007/07.11.20. 1022 Bejegyző határozta, érkezési idő: 103310/2/2016/16.07.26, jogcím: 99508/1/2008/08.12.12. 1023 Bejegyző határozat: 103310/2/2016/16.07.26. 1024 Műemléki törzsszáma: 15764. 1025 Műemléki törzsszáma: 15766. 1016

194

épületcsoport1026, a Széchenyi fürdő épülete1027 és a Korcsolyacsarnok1028. Az ingatlan Budapest műemléki jelentőségű területe, műemléki környezet.1029 Ezen felül az ingatlan régészeti lelőhelynek1030 minősül. További örökségvédelmi státusz, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2011. évi LXIV. törvény 2. számú melléklete alapján a Hősök tere nemzeti emlékhelynek minősül, az emlékhely a Hősök tere közutak által körbefogott területére terjed ki. A telekosztás eredményeként kialakult kisebb ingatlan a 29732/11 helyrajzi szám alatt van nyilvántartva. Ezen az ingatlanon egyetlen műemléki oltalmat élvező épület áll, ami a Műcsarnok.1031 A Városliget sem országos, sem helyi szinten nem élvez természetvédelmi oltalmat.1032 Annak ellenére, hogy a Városliget megfelel a történeti kertekkel szemben támasztott kritériumoknak, önállóan mint történeti kert ezidáig nem került műemléki oltalom alá.1033

1026

Műemléki törzsszáma: 15771. Műemléki törzsszáma: 15983. 1028 Műemléki törzsszáma: 16096. 1029 Telekosztás előtti, eredeti bejegyző határozat: 44190/1/2016/16.02.05. 1030 Telekosztás előtti, eredeti bejegyző határozat: 44190/1/2016/16.02.05. 1031 Műemléki törzsszáma: 15765. 1032 A Városliget eredeti kiterjedéséből egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykert területe számít országos jelentőségű természetvédelmi területnek, mint ilyen, egyedi védettséget élvez. 1033 A 2001. évi LXIV. törvény a műemlékvédelem sajátos tárgyai között definiálja a történeti kerteket. A fenti törvény 36. § (1) alapján a történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park. 1027

195

3.2. A Városliget jelenlegi kiterjedése, szerkezete, stílusjegyei, azok értékelése

A Városliget területi kiterjedését vizsgálva érdekes adatokhoz juthatunk. A földhivatali nyilvántartás alapján a Városliget a 29732/10 és a 29732/11 helyrajzi számok alatti ingatlanokon fekszik, területe 98 ha 2050 m2. Ez a területi kiterjedés az 1860-as években alakult ki az Állatkert területkijelölésével, azóta nem csökkent a Városliget területe. A 18. században Pest határában fásításra kijelölt terület fokozatosan változott, 1799 júliusában Batthyány hercegprímás 110 ha nagyságú területet vett bérbe. Miután ez a bérlet a már ismertetett okok miatt a szerződésben rögzített 24 éves időtartam lejárta előtt felbontásra került, a terület rendezésére 1813-ban tervpályázatot írtak ki. A pályázat az Új Városerdő kiterjedésénél nagyobb területre, mintegy 144 ha kiterjedésű határrészre vonatkozott. Ezen a területen létesült Pest első közkertje Heinrich Nebbien tervei alapján. A parkosított terület északi irányban egészen a mai Szabolcs utcáig tartott. A területcsökkenés két lépcsőben következett be a 19. század derekán. Első ütemben a Budapest–Vác vasútvonal építése miatt vágták le a Városliget északi, Szabolcs utca és a mai Állatkerti telek északnyugati határa közötti sávot. Ezt követően az 1860-as években az Állatkert számára jelöltek ki helyet szintén a Városliget északi részében, a vasút és a mai Állatkerti körút között. Ezeken túl egyéb területelcsatolások nem történtek, a Városliget területe bő másfél évszázada változatlan, nem lehet a Városliget területi kiterjedésének beépítések vagy felparcellázások miatti megcsonkításáról beszélni. Ennél lényegesen nagyobb változások figyelhetők meg a Városliget szerkezetében. Nebbien 1817-ben kivitelezésre elfogadott terve az anyagi fedezet hiánya miatt soha sem épült meg maradéktalanul, a csökkentett tartalmú program kivitelezése is évtizedekre el húzódott. A 19. század első harmadában a Liget meghatározó eleme volt a rondó, a Városligeti fasor tengelyében a rondótól a Hermina útig futó fasor, a Városligeti-tó nyílt vízfelülete a két szigettel, a lényegesen kisebb Hattyú-tó a szigettel, a Liget határán futó körsétány és a belső kertrészekben feltáruló nagyobb tisztások. Ez az állapot egészen a vasútépítésig fennállt, a vasút miatt leválasztott terület is csak kisebb átalakulást hozott. A Liget szélén futó körsétány nyomvonalát változtatták meg, hogy az a megmaradt terület szélén fusson. Az Állatkert létesítése is csak hasonló mértékű változást hozott. A szerkezetet lényegesen befolyásoló, már Nebbien tervében is szereplő változás volt a Városligeti fasor tengelyében a Rondón át a Hermina útig futó fasor felszámolása. Azonban 196

még ennél is nagyobb változást jelentett az 1885. évi Országos Kiállítás. A vásár miatt több száz fát vágtak ki és számos kiállítási pavilont, bódét emeltek. A rondótól keletre felépült a vásár központi épülete, az Iparcsarnok, amely előtt geometrikus elvek mentén szerkesztett, szőnyegágyakkal és szökőkúttal díszített sétateret hoztak létre. Kiépítették a Hősök tere déli végétől induló új kocsikorzót, a mai Olof Palme sétányt is. Ezek a beavatkozások lényegesen átalakították a Városliget térszervezését, úthálózatát, a növénytömegek és tisztások rendszerét. Ugyan a kiállítást követően elbontották a pavilonok többségét, de a legnagyobb épület az Iparcsarnok, valamint az ún. régi Műcsarnok (ma Olof Palme-ház) megmaradtak. Ezek megmaradása generálta a következő évtizedek történéseit. Miután 1892-ben törvény született arról, hogy a Millenniumi Kiállítás otthona is a Városliget lesz, hamarosan elkezdődtek a nagyszabású munkák. A földalatti építése, az Andrássy út folytatásában felépített Millenniumi-híd lényegesen befolyásolták a közlekedési viszonyokat, a Városliget megközelítését, feltárástá. A Városliget főbejárata megváltozott, a régi helyéről – a Városligeti fasor tengelyéből – átkerült az Andrássy út tengelyébe. A nagyszabású előkészítő munkák jegyében a Nádor-sziget körül feltöltötték a Városligeti-tó keskenyebb, csatornaszerű mederszakaszait, aminek eredményeként a sziget félszigetté vált. A kiállítás lényegesen nagyobb területre terjedt ki, mint az 1885. évi kiállításé, ami még több fakivágást eredményezett. A Városliget szerkezetét, jelentősen megviselte a rendezvény, illetve a kiállításból megtartott épületek – Közlekedési Múzeum, Kolegerszky-kioszk, Királypavilon – is hangsúlyképző, térszervező elemekké váltak. A 20. század elején Räde Károly tervei szerint rendezték a Városligetet. A terven jól látható, hogy megszaporodtak a Ligetben a sétányok, lecsökkentek a nyílt tisztások, zártabb facsoportok, a hangsúlyt a Városligeti fasor – rondó – Iparcsarnok tengelye jelentette, s a Liget meghatározó, emblematikus elemévé vált az Iparcsarnok előtti díszes korzó a szökőkúttal. Räde terve nyomán a Liget átalakult, alkalmassá vált nagyobb tömegek befogadására is, igazodott az új igényekhez elvárásokhoz (pl. ekkor létesültek az első játszókertek). Az I. és II. világháború jelentős károkat okozott. Egyrészt súlyos csapás volt a lakossági falopás, fakivágás, másrészt a II. világháború szőnyegbombázása sem kerülte el a területet. A háború pusztítása markáns változást hozott, amit tetézett a Városliget teljes cserjeállományának kiirtása a háború után közbiztonsági és közerkölcsi okokra hivatkozva. A háború károkozásának felszámolása hosszú éveket vett igénybe, még be sem fejeződött a munka, amikor 1951-ben határozat született a Dózsa György út kiszélesítéséról. A

197

Felvonulási tér kihasította a Liget délnyugati sávját a Műcsarnok hátsó homlokzatától egészen az Ajtósi Dürer sorig. A teljes fakivágással, burkolással járó építkezés miatt a rondó térszerkezete felbomlott, a Regnum Marianum templom elbontásra került. Hasonlóan negatív hatásokat okozott, hogy a 20. század derekán fokozatosan nagyobb területet vett igénybe a Budapesti Nemzetközi Vásár. Ennek eredményeként a Városliget fennmaradását nem a szélekről induló beépítések veszélyeztették, hanem a BNV folyamatos térhódítása. A rendezvény miatt egyre több épületet emeltek, nőtt a burkolt felületek aránya, csökkent a növényállomány, ráadásul a vásárterületet kerítéssel is elhatárolták. A folyamatnak 1974-ben vetettek véget, kiköltöztették a BNV-t a Városligetből s határoztak a park teljeskörű helyreállításáról. A munkák 1975-ben indultak meg és 1980-ig tartottak. A nagyszabású munka keretében a kor követelményeinek megfelelően rendezték a Ligetet, többek között számos új sportpályát, játszóteret létesítettek. Szintén a 20. század utolsó harmadának eredménye a Kis Botanikus-kert és a Vakok Kertje. Mindkét tematikus helyszín a Városliget délkeleti végében fekszik, a posztmodern kertépítészet szép példái. A Kis Botanikus-kertre az egyszerű, könnyen átlátható struktúra mellett jellemzőek az architektonikus elemek, amelyek szabályszerűségét a kertrészt átszövő vízrendszer organikus vonalvezetése töri meg. A Vakok Kertje az első ilyen jellegű hazai alkotás volt, amely nagy visszhangot váltott ki megépülését követően. Kisebb, könnyen orvosolható hibái ellenére kiemelkedő alkotás. Struktúrája látványos, anyaghasználata igényes, növényállománya változatos. Annak ellenére, hogy az 1975 és 1980 között véghezvitt helyreállítást követően folyamatosan romlott a Városliget állapota, az még ma is magán hordozza a meghatározó építési korszakok (19. század első negyedének vége, a 19. század utolsó negyede, az 1910-es évek és a 20. század harmadik negyedének eleje) stílusjegyeit. A Városliget idős növényei által alkotott fasorok, facsoportok részben a 19. század első felének szerkezetét őrzik. A park szélén futó körsétány szintén az első építési periódus lenyomata, míg a belső területeket feltáró úthálózatban a 19. század végén, 20. század elején véghezvitt kertépítészeti munkák nyomait láthatjuk. Az egyik ilyen markáns út a Hősök terétől a Stefánia útig futó Olof Palme sétány. A Városliget Nebbien tervei alapján klasszikus tájképi stílusban épült, bár évtizedek kellettek a barokk tengelyeket jelentő fasorok felszámolásához. A Városligetet a 19. század végén a kiállítások kapcsán részben átépítették, ennek a korszaknak volt a lenyomata a historizáló, nagy szőnyegágyakkal díszített korzó az Iparcsarnok előtt. Szintén historizáló 198

stílusú volt Räde helyreállítási terve, amely megtartotta a Nebbien terve alapján létesített klasszikus tájképi kertrészleteket és a jelentősebb épületek környékén kialakított geometrikus kertrészeket, ekkor alakult ki a Széchenyi fürdő főbejárata előtti neobarokk kertrész is. Ezek a világháború során elpusztultak, helyreállításukra nem került sor. Az 1975 és 1980 közötti helyreállítás leginkább a felszámolt BNV területének rendezésére fókuszált, valamint új sportpályák, játszóterek létesítését irányozta elő, kevésbé törekedett a műemléki szempontok érvényesítésére. Összességében megállapítható, hogy a Városliget a mai napig megőrizte a neves tervezők elképzelései alapján véghezvitt kertépítési munkák lenyomatait. Épített elemeiben és növényanyagában is jól reprezentálja az építési korszakok kertművészeti stílusát. A nemzetközi szinten is jegyzett Városliget kulturális örökségünk egyik kiemelkedő értékű emléke.

199

3.3. A Városliget elhelyezkedése, szerepe a település zöldfelületi rendszerében 3.3.1. Budapest zöldfelületi rendszerének kialakulása, történeti előzmények Pest és Buda zöldfelületi rendszere hasonló gyökerekre vezethető vissza, hasonló fejlődési folyamaton ment át. A középkorban a várfalon, városfalakon belül csak korlátozott terület kínálkozott a várkertek, kolostorkertek, főúri kertek, konyhakertek kialakítására, a falakon kívüli tágas terület volt a város mezeje.1034 A török uralom után külön utakon fejlődött Pest és Buda zöldfelületi rendszere. Budán a várfalakon belüli terület hamar elfogyott, a falakon kívüli területeket katonai érdekek alapján szabályozták. Nagy területen szőlőtermesztés folyt, a szántóföldek a katonaság tulajdonát képezték.1035 Budán tehát továbbra is a védelmi funkció dominált, annak rendelték át a város szabályozását. Ezzel ellentétben Pesten a városfalak jelentőségüket vesztették, a településnek szüksége volt a szabadterekre a piacok, vásárok megtartása, az ünnepségek megszervezése miatt. Pesten lényegesen könnyebb volt polgárjogot szerezni, így lakossága is gyorsabb ütemben gyarapodott. A betelepülők nem fértek már el a városfalakon belül, ezért azon kívül kezdtek telepeket létesíteni. A 18. században a külvárosok nagyrészt spontán módon, kisebb részben tervezett módon létesültek. A belvárosból a külvárosba vezető utak gyalogutakból és dűlőutakból álltak, a közterületek szakaszosan, foltszerűen helyezkedtek el.1036 A pesti népességnövekedés és a városfalak lebontása miatt 1789-ben Schilson János új, derékszögű koordinátákra épülő házfelosztási tervet készített, amely csak igen csekély méretű közterületek jelölt ki.1037 A városfejlődés, a polgárosodás hozadékaként megjelent, megerősödött a zöldfelületekre, parkokra való igény. Ezt az igényt ismerte fel és karolta fel Boráros János városvezető, aki indítványozta a Városliget területének rendezését, a fásított terület üdülő- és mulatóhellyé alakítását 1794-ben. Pesten a Városliget kiépítése előtt egyedül az igen nehezen megközelíthető Orczy-kert szolgálta a pihenni vágyókat. Budán ekkor már – korlátozásokkal ugyan – látogathatók voltak a királyi kertek, kiépült a Városmajor és létrejött a Horváth-kert. Ebben az időszakban épültek ki a fásított sétahelyek is, a Promenade a Várhegyen, az Ellipsz-sétány pedig a Várhegy lejtőjén.1038 1034

Hutter 2015, 42. Hutter 2015, 42. 1036 Hutter 2015, 42. 1037 Hutter 2015, 43. 1038 Hutter 2015, 43. 1035

200

Új korszak köszöntött be a Királyi Szépítő Bizottság létrehozásával, József nádor aktív szerepvállalásával. A Bizottság munkájának alapjául a Hild János által készített új szabályozási terv szolgált. Maga a terv ortogonális rendszerre épült, fejlesztési zónákra, külterületekre szabdalva a területet, s a terv mellőzte a zöldterületek, nagyobb szabadterek, intézményi központok létesítését. A belvárosi területek fásítását nem tartalmazta, mert Hild és József nádor álláspontja szerint a fásítás ezeken a helyeken idegen és értelmetlen. Még meglepőbb, hogy a városfal bontása kapcsán felszabadult területeket is építési telkekként parcellázta fel, nem jelölt ki azokra zöldfelületi rendszert. Mindezek ellenére József nádor és a Királyi Szépítő Bizottság működése alatt jelentős zöldfelületi fejlesztés ment végbe Pesten. Kiépült a fásított Duna-korzó, a Margitszigetet a nádor belépőjegy ellenében látogathatóvá tette, s felkarolta a Városliget rendezésének ügyét.1039 A Királyi Szépítő Bizottság 1858-ban megszűnt, az elért munkát gróf Széchenyi István vitatta. Széchenyi a kezdetektől más álláspontot képviselt, hiányolta a rendszerelvű koncepciót, a belvárosi területek fásítását, zöldítését. Nem vett részt a Királyi Szépítő Bizottság munkájában, hanem attól függetlenül indította el városszépítő, városfejlesztő terveit. Ezek közül kiemelkedik a Pesti Sétatér Társulat megalapítása, amelynek égisze alatt megnyitották 1846-ban az első pesti sétateret. Széchenyi hangsúlyozta a parkok, terek kedvező egészségügyi, társadalmi, városképjavító hatását, a növényzet szerepét a por megkötésében.1040 Pest városrendezési terveit komolyan befolyásolta a folyamatos árvízveszély, a vízrendezési terv is hatással volt a városszerkezetre. Az 1838-as súlyos árvíz komoly pusztítást okozott, az újjáépítés során lehetőség lett volna a sűrű beépítésű belváros városszövetének lazítására, komplex városrendezésre. Mindez elmaradt, csak kisebb utcaigazítások, kisebb terek nyitása valósult meg.1041 Az 1867-es kiegyezés új lendületet adott a városfejlesztésnek, fellenült az ipar és a vasút. Következő lépésben 1872-ben az Országgyűlés megszavazta Pest, Buda és Óbuda egyesítését. A főváros törekedett a nagyvárosi jelleg kialakítására, a falusias karakter eltűntetésére, reprezentatív terek, tengelyek létesítésére, közintézmények és lakónegyedek létesítésére. Ennek hatására kiépült a Nagykörút és az Andrássy út, kicsivel később kiépítették a millenniumi földalattit. Miután érzékelhetővé vált a Városliget túlterheltsége, megkezdődött a Népliget kiépítése, parkosítása. A 19. század utolsó évtizedében a vásárcsarnokok megépültével feleslegessé váltak a piacterek, így azokat városi sétaterekké, fásított közterekké

1039

Hutter 2015, 44. Hutter 2015, 44. 1041 Hutter 2015, 44. 1040

201

alakították. A Lánchíd megépítésének hatására a budai területek is elérhető közelségbe kerültek a pesti lakosság számára. Ennek hatására a 19. század utolsó harmadában megindult a Gellért-hegy fásítása.1042 A századfordulón a közparkok funkciója, használata megváltozott az egyre növekvő igények miatt. Ebben az időszakban a fővárosi zöldfelületek állapota, fenntartása, használata és népszerűsége kimagasló volt. A funkcióbővítés jegyében ekkor létesültek az első játszóterek is.1043 A 20. század első felében a háborúk hatására zöldfelületek fejlesztése, fenntartása megtorpant. Ugyanakkor az elméleti munkák megerősödtek. A korszak neves tájépítésze, Rerrich Béla publikációban hangsúlyozta a rendszerelvű gondolkodást, érvelt a zöldfelületek egységes, tervszerűen kidolgozott koncepciók létrehozása mellett. Rerrich alkotta meg a parkrendszer és a szabad tér gyűjtőfogalmakat.1044 A modernista várostervezési eszmék, a növekvő lakásigény, majd a háborús pusztításokat követően meginduló tömeges lakásépítések számos átalakítást, új városrészek létesítését eredményezték. Ezeknél a cél egy lazább beépítés kialakítása volt a cél. Budapesten csak néhány helyen – pl. Zugló – valósult meg az angol mintára terjedő kertváros mozgalom laza beépítése. Szintén e korszaknak a kiemelkedő alkotása a Wekerletelep, amely a kertvárosi ideáltervek megidézője.1045 A kertvárossal ellentétben nagyobb teret hódított a telepszerű beépítés. Az irányzat az 1880-as években jelent meg, a 20. század elejétől szinte egyeduralkodóvá vált. 1947 és 1989 között különböző lakótelep-építési irányzatok uralkodtak Magyarországon. Az 1950-es évek egységeit a keretes, vagy ahhoz közelítő beépítések uralták, ahol az előkertes kialakítás és a jól használható belső terek rendszere volt jellemző. Az 1960-as évek második felétől épült nagyobb lakótelepek esetében a sávházak építésekor megszűnt az utcahálózat, a környező városrészekkel való kapcsolat. Önálló településrészek alakultak ki, de ez együtt járt a nagyobb, funkciókban gazdagabb zöldterületek létesítésének lehetőségével. Az 1970-es évektől vált jellemzővé az elválasztott rendszerű úthálózatm a gyalogos sétányok kialakítása. A nagyarányú lakótelepi építkezések hatására megerősödött a lakókörzeti közkertek, közparkok létesítése. Ezek a lakótelepek körzetében elhelyezkedő zöldfelületi elemek igen jelentős szerepet töltenek be Budapest zöldfelületi rendszerében. Ezeken a lakóterületeken ma már többnyire beállt növényállomány található, kedvezőek a zöldfelületi 1042

Hutter 2015, 45-46. Hutter 2015, 46. 1044 Hutter 2015, 46. 1045 Hutter 2015, 47. 1043

202

arányok, magasak a lombkorona borítottsági értékek.1046 A napjainkban épülő lakóparkok az esetek többségében nem rendelkeznek ezekkel a kedvező mutatókkal. A zöldfelületek mozaikosak, szabdaltak, a tetőkön és a parkolóházakon kialakított növényállomány szintezetlen.1047 Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztésében kiemelkedő szereppel bírt az erdőtelepítés. Az 1970-es évek elején közel 1.000 hektár erdő telepítettek főleg a pesti oldalon, ennek hatására a jelentősen növekedett az erőterületek aránya.1048 Az ezredforduló, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás után újabb trend jelent meg. Az infrastrukturális fejlesztések, a köztérmegújítások, városrehabilitációs projektek gyakorolnak hatást a zöldfelületi rendszerre, annak elemeire. Az új, nagyobb zöldfelületek létesítése nem jellemző, a meglévő zöldfelületek korszerűsítése, funkcióbővítése az uralkodó.1049 A települések megítélésben, ezen keresztül a település versenyképességének megőrzésében is kiemelt szereppel bír a megfelelő életminőség biztosítása. Az élhetőségének egyfajta mércéje a környezeti minőség, a zöldfelületek aránya, a lakosság rekreációs lehetőségei. Az egészséges környezet megteremtéséhez szükséges az elegendő zöldfelület és egyéb biológiai szempontból aktív felület megléte. Budapesten a történeti múlttal bíró nagy városi közparkok, a telepszerű lakásépítések zöldfelületei, a lakókörzeti fókuszpontokban kialakított parkosított terek, közkertek a kulcsfontosságúak. Ezek mellett fontos szereppel bírnak a közlekedési utak menti fasorok, a Duna és néhány patakpart mentén kialakult zöldfolyosó.1050

3.3.2. Budapest zöldfelületi rendszere, azon belül a Városliget helyzete Egy település zöldfelületi hálózata különböző jellegű és funkciójú, változatos zöldfelületi elemekből épül fel, a zöldfelületi rendszer minőségében kiemelkedő fontossággal bír az egyes elemek közötti kapcsolat minősége. A rendszert alkotó elemek csoportosíthatók, jellemezhetők kiterjedésük, ökológiai jellemzőik, rekreációs használatuk alapján. A növényzettel borított zöldfelületek mellett a vízfelületek is biológiailag aktívnak számítanak. Budapest esetében rekreációs szempontból a közparkok, közkertek és a turisztikai

1046

Hutter 2015, 47-48. Hutter 2015, 48. 1048 Hutter 2015, 49. 1049 Hutter 2015, 50. 1050 Hutter 2015, 50.; Budapest 2030, 72. 1047

203

rendeltetésű erdőterületek a meghatározóak, ezekből áll össze a zöldhálózat, amelynek elemei korlátlan közhasználattal bírnak. Ezek mellett meg kell említeni a közhasználat előtt elzárt vagy korlátozott közhasználatú területek zöldfelületeit.1051 A zöldfelületi rendszer legalapvetőbb egységét a városi parkok, közkertek, közparkok, közterek alkotják. Ezek a lakossági rekreáció elsődleges színterei, amelyek mozaikosan, szigetszerűen helyezkednek el a zöldhálózatban. Budapest zöldfelületi rendszerének legfontosabb elemei a nagy parkok. Radó Dezső kategorizálása szerint ezek közé tartozik a Margitsziget, a Városliget, a Népliget, a Gellérthegy és a Tabán, a várkertek, a Városmajor, az Óbudai-sziget.1052 Radó megfogalmazása szerint a városi közpark „jelentősebb nagyságú, közcélú zöldfelület, amelynek rendeltetése, hogy biztosítsa a lakosság számára a szabadidő rövidebb tartamú, de sokirányú felhasználását, a pihenést, a testedzést, a művelődést, valamint a tömeges jellegű kulturális és politikai megmozdulásokon való részvételt, tehát a személyiség sokoldalú fejlesztését.”1053 A városi parkok feladata, hogy „a) lazítsák fel a város szerkezetét; b) biztosítsanak lehetőséget szabadtéri pihenésre, sportolásra, művelődésre; c) szolgáljanak a lakosság gyülekezési helyéül; d) foglalatként szolgáljanak a természeti jellemzők és a műemlékek, szobrok számára.”1054 A városi parkok, közkertek, közparkok, közterek szigeteit a lineáris zöldfelületi elemek – fasorok, zöldsávok –, zöldfolyosók kötik össze, szervezik rendszerré. A zöldfelületi rendszer részei a jelentősebb zöldfelülettel bíró lakókertek is. Budapest jelentős részét a lazább beépítésű kisvárosi és kertvárosi területek alkotják, amelyek magánkertjei fontos elemei a zöldhálózati rendszernek. Ide sorolhatók a gazdag faállománnyal bíró hegyvidéki (II. és XII. kerületek) lakóterületek, valamint a külső pesti kerületek (XVI., XVII., XVIII. és XIX. kerületek) kertvárosai. Fontosak a nagy zöldfelülettel bíró intézményi, városüzemeltetési területek. Ide sorolhatók a kórházak, oktatási intézmények, múzeumok kertjei, a strandok, fürdők, kempingek és temetők.1055 A városperemi beépítetlen területek kapcsolatot képeznek az agglomerációs zöldfelületi elemekkel. A budai oldalon az erdőségek, a pesti oldalon a mezőgazdasági területek a jellemzőek. A város szélén még jelentős kiterjedésű, az agglomerációs térség felől 1051

Bp. városfejl. konc. 2011, 172.; Budapest 2030, 73. Radó 1985, 11. K. Hlatky Katalin 2001-ben készített összesítése Budapest zöldfelületi rendszerében – a nagy parkokkal együtt – 354 parkot, kertet, teret, fasort, természeti területet mutat be. A kötet kerületenkénti bontásban ismerteti az egyes helyszíneket legfontosabb adataikkal, ismérveikkel. 1053 Radó 1985, 11. 1054 Radó 1985, 11. 1055 Bp. városfejl. konc. 2011, 172. 1052

204

benyúló zöldékek a belső városmag irányába fokozatosan elkeskenyednek, a zöldfelületi elemek szigetes elhelyezkedésűvé válnak.1056 A kerületekre számított átlagos távolságok alapján a belső pesti kerületek a leginkább elszigeteltek a város ökológiai rendszerében.1057 Budapest területének 47 %-‐a növényzettel fedett felület, azaz zöldfelület. Ez alapján az egy főre jutó zöldfelület 148 m2, azonban jelentős eltérés mutatkozik a területi megoszlásban. A belvárosi kerületekben alig 1-4 m2 aktív zöldfelület jut egy főre.1058 A zöldterületek (közparkok, közkertek) arányát vizsgálva Budapesten az egy főre jutó zöldterületek nagysága 5 m2.1059 Az alacsony zöldterületi ellátottság mellett a negatív hatásokat erősíti, hogy a különböző közparkok térbeli eloszlása is egyenetlen.1060 Jelenleg Budapest közigazgatási területén kb. 6.000 hektár erdősült terület található, amelyen túl további 2.700 hektár be nem telepített terület található többnyire a pesti külső kerületekben.1061 Jelenleg a fővárosi kezelésű területeken mintegy 150.000 útsorfa található. A belső városrészekben a zöldtetők mellett az utak fásítása is hozzájárul a biológiai aktivitás növeléséhez, ezért 2030-‐ig legalább 5 %-‐kal kell növelni az útsorfák számát, a folyamatos felújításon túl. Elsősorban a mintegy 6.000 db üres fahelyen kell elvégezni a fatelepítést, a közlekedési-‐ és közműadottságoktól függően.1062 A zöldfelületek mennyisége a fővárosban 1990 óta egyre csökken.1063 A Budapest 2030 stratégia is kimondja, hogy kezelendő feladat a biológiailag aktív felületek növelése a település teljes területén. Emellett prioritásként kezelendő a zöldfelületekkel való gondos gazdálkodás, a beruházások esetén a zöldmezős fejlesztések helyett a barnamezős beruházások előnyben részesítése. Feladatként jelentkezik a meglévő zöldfelületeken a zöldfelületi intenzitás fenntartása és javítása.1064 Az elégtelen zöldfelületi ellátottság nem csak a zöldfelületek hiányából, hanem azok leromlott állapotából és kihasználatlanságából is fakad. A funkciók újragondolása nemcsak az alulhasznosított parkok, hanem a túlterhelt zöldterületek esetében is kiemelten fontos, ugyanis a túl intenzíven használt zöldfelületeken (pl. Városliget), még a rendszeres fenntartási 1056

Bp. városfejl. konc. 2011, 172. Bp. városfejl. konc. 2011, 173. 1058 Budapest 2030, 73. 1059 Budapest 2030, 73. Ezzel szemben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása 9 m2/fő. 1060 Budapest 2030, 73. Az alacsony zöldterületi ellátottság, az elégtelen minőség, a kor igényeit nem kielégítő funkciókínálaz miatt a zöldterületek nem töltik be kondicionáló, rekreációs, pszichés-mentális szerepüket. 1061 Budapest 2030, 73-74. 1062 Budapest 2030, 74. 1063 Budapest 2030, 73. 1064 Budapest 2030, 73-75. 1057

205

munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása, az egymást érő rendezvények következtében.

A

jelentősebb

rendezvényekhez,

a

meglévő

városi

nagyparkok

tehermentesítésére új területeket kell kijelölni Budapesten.1065 Szintén a Budapest 2030 stratégiában került megjelölésre, hogy a parkok, városi terek átalakításánál, fejlesztésénél, újak létesítésénél biztosítani kell az akadálymentességet, a hátrányos

helyzetűek

hozzáférését,

a

speciális

igényeket

kielégítő

megoldásokat,

érvényesíteni kell az esélyegyenlőségi elveket. Ezeken túl figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat, hogy a felújított, újonnan létesített zöldfelületek megfelelő üzemeltetése karbantartása biztosítható legyen.1066 A Budapest 2030 stratégia is megjelölte, hogy a mostani nagy közparkok közötti zöldfelületi kapcsolatot erősíteni kell. Vagyis a Margitsziget–Városliget–Népliget parkok alkotta gyűrűt kell meghosszabbítani Dél-Buda irányában.1067 Hasonlóan fontos, fejlesztendő zöldfelületi kapcsolat a Kopaszi-gáttól induló, észak felé húzódó, a Gellérthegy, Tabán, Horváth-‐kert, Vérmező, Városmajor parkjait felfűző, Hűvösvölgyön keresztül a Zugligetig tartó zöldfelületekben gazdag tengely, amely erősítendő, és jobb kihasználást érdemel.1068 A fentebb ismertettek alapján megállapítható, hogy a Városliget Budapest zöldfelületi rendszerének meghatározó, központi eleme, amely stratégiai szereppel bír. A Városliget – amely a főváros második legnagyobb parkja a Népliget mögött – számos tervbe vett zöldfelület-rendszeri fejlesztés része, kapcsolódási pontja. A Városliget a VI., VII., XIII. és XIV. kerületek határán alkotja a belvárosi területek zöldfelületi rendszerének domináns részét. A belső, zöldfelületekben, parkokban, parkosított terekben szegény belvárosi kerületek lakói számára a Városliget a legközelebbi park, amely szervesen kapcsolódik a városrészekhez. A közel 100 ha területű Városliget szabadon látogatható közpark, egész évben nyitva áll az érdeklődők, pihenni vágyók előtt. A Városliget még jelenlegi, leromlott állapotában is jelentős szereppel bír a fővárosiak, főként a belső kerületek lakóinak rekreációjában, kikapcsolódásában.

1065

Budapest 2030, 75. Budapest 2030, 75-76. Az elmúlt évek, évtizedek alulfinanszírozottsága miatt a meglévő zöldfelületek állapota lényegesen leromlott, a forráshiány visszafordíthatatlan károkat okozott. Célként az került megjelölésre, hogy 15 évenként szükséges egy-egy zöldterület, városi szabadtér felújítása. 1067 Budapest 2030, 123. Ez a Pest körüli zöldgyűrű-gondolat már a 19. században is megjelent, Táncsics és Széchenyi is felvetette a gondolatot, ahogyan később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által 1871-ben lebonyolított városrendezési tervpályázat meghatározó motívuma volt. 1068 Budapest 2030, 123. 1066

206

3.4. Épületek, építmények állapota, funkciója1069

A Városliget legutolsó átfogó, komplex felújítása az 1970-es években zajlott. Az eltelt évtizedekben csak kisebb, esetleges beavatkozások történtek, aminek eredményeként a kert állapota folyamatosan romlott. A Városliget épületeit, építményeit vizsgálva két nagy csoport különíthető el. Az egyik csoportba tartoznak a Városliget történetéhez szervesen hozzátartozó, történeti elemek, a másik csoportba a többnyire a 20. század második felében épített jellegtelen, többnyire mára funkcióját vesztett létesítményeket sorolhatjuk. A Városliget mai főbejárata az Andrássy út lezárását jelentő Hősök tere (J1–J2. ábra), amelynek hangsúlyképző épületei a Műcsarnok (J5–J6., J212., J227. ábra) és a Szépművészeti Múzeum1070 (J3–J4., J227. ábra). Az Állatkerti körút meghatározó épületei az állatkerti pavilonok (J22. ábra), valamint az Állatkert területébe beékelődött épületek, a Gundel étterem (J20–J21. ábra), a Fővárosi Nagycirkusz (J28–J30. ábra) és az egykori vidámpark épületei, a körhinta (J31. ábra) és a hullámvasút.1071 A Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi, 1971-ben épült épülete mára elavult, nem illeszkedik környezetéhez.1072 A Fővárosi Nagycirkusz épületével szemben, az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány között fekszik a Széchenyi fürdő1073 épülete (J44., J46., J50–J51., J53–J54., J56–J57., J271. ábra), amelynek főhomlokzata a Kós Károly sétány felé néz. A fürdőhöz tartozik a Szent István-forrás ivócsarnoka (J66–J67., J69. ábra). Az eredeti pavilon helyén az 1960-as években felállított

1069

Jelen dokumentációban – a dokumentáció jellegéből adódóan – csak azon épületek, építmények esetében történik részletesebb bemutatás, amelyek kerti építményeknek tekinthetők (pl. pavilonok), a nagyobb, épületek, építmények esetében csak felsorolásszerű ismertetés történik. 1070 A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója folyamatban van, a munkák várhatóan 2018 tavaszáig tartanak. A „Liget Budapest Projekt keretében zajló rekonstrukció során megújul a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű restaurátor műhelyt és raktárhelyiségeket alakítanak ki a múzeumban” (http://www.szepmuveszeti.hu/hirek/a-tervezett-utemben-halada-szepmuveszeti-muzeum-atfogo-rekonstrukcioja-1756). 1071 Az egykori Vidámpark területén ipari műemléknek számít fél tucat építmény és a hozzájuk tartozó technikai berendezések. Műemléki oltalmat élvez a régi hullámvasút (műemléki törzsszám: 11299), a mesecsónak (műemléki törzsszám: 11300), a céllövölde hátfala (műemléki törzsszám: 11301), a barlangvasút (műemléki törzsszám: 11302), a körhinta (műemléki törzsszám: 11303) és a dodgem (műemléki törzsszám: 11813). 1072 A Kormány az 1431/2016. (VIII. 17.) Korm. határozatban határozott a Fővárosi Nagycirkusz új helyszínre történő költöztetésével kapcsolatos feladatokról. Jelenleg nincs döntés az új helyszínről és a költözés pontos időpontjáról. 1073 A fürdőépület műemléki oltalom alatt áll, műemléki törzsszáma: 15983.

207

jellegtelen építményt az átfogó fürdőrekonstrukciós munkák keretében cserélték a ma látható épületre,1074 a folyamatos karbantartásnak köszönhetően az épület állapota kiváló. A Városliget karakterét meghatározó, egyik legjelentősebb épületegyüttes az 1896. évi Millenniumi Kiállításra épített Történelmi Épületcsoport (J127., J149–J155., J161. ábra). Az Alpár Ignác tervei alapján először efemer anyagokból felépített, a magyar építészet korszakonként meghatározó épületeit, stílusjegyeit összegző alkotás népszerűségének köszönhetően tartós anyagokból, kisebb változtatásokkal tartós anyagokból is felépítésre került. A Széchenyi-szigetet uraló alkotás ad otthont ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. A Széchenyi-sziget építményeihez tartozik a szigetre északról vezető Alpár-híd (J128., J134–J136., J147. ábra), a keletről vezető falazott szerkezetű híd (J171–J172. ábra), a délről vezető vashíd (J174–J179. ábra) és az északkeletről vezető faszerkezetű pallós híd (J144– J145. ábra). Az Alpár-híd és a falazott szerkezetű híd állapota jó, a pallós fahíd felületkezelésre szorul. A délről bevezető öntöttvas híd teljes körű felújítást igényel. A Városligeti-tavat egy időben a Rákos-patak vizével táplálták. A betorkolás a Városligeti-tó keleti öblében, a várárokban volt. A ma már funkcióját vesztett torkolat fölött attraktív műtárgy áll (J148., J180–J183. ábra), amely a tópartról nézve mutatja a legimpozánsabb képét. A mészkő elemekből álló, fülkeszerű mélyedéshez csatlakozó tálcás vízmedence fölött faunfejes zárókő helyezkedik el. A műtárgyat mészkő mellvéd zárja. A mellvéd keleti oldalán került elhelyezésre az a két vas delfinszobor, amelyek az 1896-os Millenniumi Kiállítás kapuit őrző elemek voltak (J181–J183. ábra). A műtárgy állapota rossz, a töredezett peremű víztartó tálcában szemetes víz poshad, a fülke kövei között magoncok növekednek, a partfalakhoz csatlakozó téglafalazat téglái számos helyen kifagytak, a csatlakozó rézsű növényzete ránőtt a támfalakra, gyökérzetével rongálja azt. A műtárgy keleti, Paál László út felé eső oldala rendezetlen. A csatlakozó burkolat lapjai töröttek, megsüllyedtek, a lépcsőfokok töredezettek, számos elemük hiányzik, az összefonódó delfinszobrok posztamenseként szolgáló sarokelemek omladoznak. A Hősök tere folytatásában áll a Zielinszky Szilárd által tervezett híd (J17., J109., J111–J112. ábra), amelyet az 1896-os kiállítás előkészületeként építettek fel, majd később 1074

A munkák 2003 nyarán kezdődtek. A tervezési szakaszban az 1896. évi Millenniumi Kiállítást idéző öntöttvas szerkezetű pavilon ötlete éppúgy felmerült, mint az eredeti, 1930-as években emelt felépítmény rekonstrukciója. Ez utóbbi azonban a mai igényeknek és előírásoknak nem felelt volna meg. Végül az 1930-as évek pavilonjának néhány építészeti elemét felhasználva új, modern eszközökkel megfogalmazott épület készült (http://epiteszforum.hu/a-szechenyi-gyogyfurdo-muemleki-felujitasa).

208

ennek tengelyében jelölték ki az Andrássy út folytatásának szánt Kós Károly sétányt. A híd állapota kielégítő, a mészkőfelületek szennyezettek, a hídhoz tartotó világítótestek üvegezése néhány helyen sérült, hiányos. A mára eredeti funkcióját vesztett, faragott záróköves és aranyozott felirattal díszített Nádor-híd (J81–J85. ábra) állapota kielégítő. A mellvéd oszlopain álló két öntöttvas kandeláber állapota jó. A faragott mészkő elemeken fagyáskár figyelhető meg, a híd előtti növényzet erősen takarja a mellvédet, a kúszó, kapaszkodó növényzet gátolja a csapadékvíz gyors elvezetését, gyökérzetével folyamatosan károsítja a megmaradt szerkezetet. A híd mellett áll a földszintes, kis alapterületű Lizsé épülete (J81., J85–J87. ábra), amely vendéglátóhelyként funkcionál. Az épület állapota jó, terasza rendezett. A

Városliget

egyik

legrégebbi

épülete

a

Nyereg

(J100–J105. 1075

vendéglátóhelyként üzemelő épület teljeskörű helyreállítása jelenleg zajlik.

ábra).

A

Szintén a

Városliget korai épületei közé tartozik az egykori villamosvonal végállomásának épülete (J34–J37. ábra). A Beszkárt épülete felújításra szorul, vakolata pattogzik, nyílászárói rossz állapotúak, az épület kinézetén sokat ront a rengeteg cégér, reklámtábla.1076 Az 1896-ban átadott földalattinak egy megállója (J74., J76. ábra) található a Városligetben a Széchenyi fürdő szomszédságában. Az 1973-ban átadott új szakaszhoz tartozó megálló felszíni létesítményeinek állapota kielégítő. A kihelyezett BKK-automata és az ehhez kapcsolódó modern állomásjelző oszlop állapota kiváló, a lejárók műkő falai graffitisek, a megálló környezete a műkő virágágyásokkal leromlott állapotú. A Városliget területén több helyen is található nyilvános toalett, azonban ezeknek csak egy része üzemel. A Beszkárt épülete és a Széchenyi fürdő között található egység (J38–J41. ábra) üzemel. A téglány alaprajzú, lapostetős épület megjelenése egyszerű. A terméskő lábazatos épület hosszoldalának homlokzatai terméskő borításúak, oldalhomlokzatai vakoltak, sárgára színezettek. Az épület állapota jó, egyedül a hátsó homlokzat kőfalán láthatók graffitinyomok. A másik üzemelő nyilvános toalett az Olof Palme sétány és Dvorzsák sétány kereszteződésénél található (J443. ábra). A lapostetős, kis alapterületű épület vakolt, homlokzati színezése sárga, állapota jó. A Műcsarnok hátsó homlokzata mellett az Olof Palme sétány mellett szintén van egy nyilvános toalett, amely térszín alá süllyesztett (J213– J214. ábra). Ennek környezete rendezetlen benyomást kelt. A Városliget délnyugati szélén, az Ajtósi Dürer sor mellett található még egy nyilvános toalett (J469–J470. ábra), amely nem

1075

A kivitelezés tervezett befejezési dátuma 2017. március 31. Az épület helyreállítása a közeljövőben elkezdődik (http://nullahategy.hu/feszl-fele-pavilonokharmonizalnak-az-allatkert-legregebbi-hazaival-saghi-attilaval-beszelgettunk/). 1076

209

üzemel. A téglány alaprajzú, lapostetős épület állapota rossz. Homlokzatai graffitisek. Az épület közvetlenül a Városliget délnyugati bejárata mellett áll, lepusztult állapota kedvezőtlen benyomást kelt, környezete rendezetlen. A Városliget délkeleti sarkában fekszik a körülkerített Vakok Kertje. Az önálló kertrész keleti felében áll a kertet kiszolgáló faház (J427. ábra). A sátortetős épület állapota rossz, felújításra szorul. A Vakok Kertjének szomszédságában áll a Közlekedési Múzeum (J437. ábra), amelynek épülete jelenleg bontás alatt áll. A múzeum a Liget Budapest Projekt keretében újul meg. A Városliget egyik legnagyobb épülete a Petőfi Csarnok a hozzá kapcsolódó szabadtéri színpaddal (J290., J294–J297., J301–J306., J308., J311. ábra). A BNV legnagyobb, 5. számú pavilonját magába olvasztó épület elavult, állapota rossz. Megjelenése kedvezőtlen, nem illeszkedik a környezetéhez. Az épület környezete erősen leromlott állapotú. A Petőfi Csarnok szomszédságában, a Zichy Mihály út mellett áll egy trafóház (J300. ábra). A nagyjából „L” alaprajzú, lapostetős építmény állapota rossz, vakolata mállik, a homlokzatokat nagy felületű graffitik csúfítják. Ennél jobb állapotban van a Konrad Adenauer sétányon, a sportpályák mellett álló trafóépület (J323. ábra). A lapostetős épület homlokzatain csak néhány graffiti éktelenkedik. Szintén trafóépület áll a Városligeti Sörsátor szomszédságában (J274–J275. ábra). A lapostetős, két kubusból álló építmény állapota jó. A Hermina út mellett áll a Pántlika épülete (J329–J330. ábra). Az épület alaprajza ötágú csillagot formál, oldalfalai süttői mészkővel borítottak, padlóburkolata metlaki törtcsempe, hullámos tetőszerkezet alumínium, amely bordó-fekete színűre festett. Az épületben vendéglátóhely üzemel, az épület néhány éve lett felújítva, állapota jó. Szintén vendéglátóhelyként üzemel a Konrad Adenauer sétány Kós Károly sétányhoz eső végén a Városligeti Sörsátor (J338–J339. ábra). A tavasztól őszig üzemelő hely a megbukott szabadtéri színjátszóhely „újrahasznosítása”. A leginkább egy utazó cirkusz sátrára hasonlító építmény idegen elemként hat környezetében. A Városliget délnyugati részében fekvő játszóterek és sportpályák kiszolgálására épített, nádfedeles épület (J235., J448–J453. ábra) felújításra szorul. A terméskő burkolatú falazat karakteres, a faszerkezetek felületkezelésre szorulnak. Az épület tornácához kapcsolódó beton növénykazettákat összefirkálták, az épület mögött a virágkazettákban a hajléktalanok vertek tábort. A Kis Botanikus Kert kiszolgáló épületének (J371–J372. ábra) építészeti megfogalmazása hasonló. A terméskő falazatú, cseréphéjazatos épülethez fedett tornác kapcsolódik. Állapota rossz, a vakolt felületeket graffitik csúfítják, a faszerkezetek 210

felületkezelésre szorulnak, ahogyan a hajléktalanok táborhelyének felszámolása is indokolt. A fenti két épülettel egyidőben, hasonló stílusban épült a FŐKERT városligeti telephelye (J341– J344. ábra). A lapostetős épület terméskőburkolatú homlokzatát graffitik csúfítják, ahogyan a gazdasági bejárat sötétzöldre mázolt fémkapuját is. A telephely udvarát övező fakerítés rossz állapotú. Szintén az 1970-es évek építészeti formavilágát képviseli a Paál László út és George Washington sétány, illetve a Winston Churchill sétány által határolt területen álló épület (J207–J209. ábra). Az irodaként funkcionáló lapostetős épület igényes részletekkel – ajtó- és ablaknyílások melletti téglaarmírozások, a nyílászárók rácsai – került kialakításra. Vakolt homlokzatát graffitik csúfítják. A HUNGEXPO épületcsoportja (J199–J201., J239. ábra) az Olof Palme sétány és a Paál László út között helyezkedik el. Az évek óta üresen, funkció nélkül álló épületek állapota leromlott, építészeti értéket nem képviselnek. Bontásuk folyamatban van. A Városligeti-tó nyugati partján két meghatározó épület van. A déli öböl partján áll a nemrég felújított Korcsolyacsarnok (J146., J186., J188–J189. ábra), amelynek állapota kiváló. Az északi öbölben, a víz fölé építve magasodik a Robinson étterem (J15., J105. ábra), amelynek állapota szintén jó. A Városliget egyik főútjának számító Olof Palme út mellett áll a ma Olof Palmeháznak nevezett épület (J259., J262–J264. ábra). Az épület évek óta üresen, funkció nélkül áll, ennek megfelelően állapota is leromlott. Minimális változás 2016-ban következett be, amikor egy szabadtéri vendéglátóhely vizesblokkjai miatt részben megnyitották. Az épület központi elhelyezkedéséhez és építészeti minőségéhez méltatlan a jelenlegi hasznosítás. A Széchenyi fürdő nyugati homlokzatával szemközti zöldfelületben áll egy kis, négyzet alaprajzú épület (J42–J43. ábra), amely egy mintegy két évtizede használaton kívül álló monitoring kúthoz tartozik. A timpanonos, sátortetős betonépület építészeti megfogalmazása egyedi, a betonban díszítő jellegű kavicsberakások figyelhetők meg. Az építmény vasajtaja kopott, a homlokzatai graffitikkal csúfítottak.1077 A Hermina út mellett, a Bethesda utcával szemben álló jellegtelen, a 20. század második felében emelt épületek (J331–J332. ábra) állnak. AZ épületegyüttesben jelenleg állatorvosi rendelő üzemel. A lapostetős épületek homlokzati színezése feltűnő – sárga és bordó –, a homlokzatok graffitisek, a vakolat mállik. Az épületek építészeti értéket nem képviselnek.

1077

A monitoring kút kezelője a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

211

A Városliget ipari műemléke a Wünsch-híd (J12–J13. ábra). A híd a földalatti sínpályája fölött átívelve biztosította a gyalogos forgalom színterét, funkcióját a földalatti nyomvonalának meghosszabbításakor, a pálya felszín alá süllyesztésekor vesztette el. A híd állapota megfelelő, vakolat néhol repedezett, a lépcsősorok fokai sérültek.

212

3.5. A növényállomány ismertetése és értékelése

A történeti kertek vizsgálata szerteágazó, több szempontrendszert magába foglaló folyamat. A kertek szerkezeti kialakítása nemcsak az épített elemek elhelyezkedéséből adódik, hanem az élő növényanyag elhelyezkedése is alátámasztja, illetve kiegészíti ezt a rendszert. A kerttörténeti vizsgálat lényegi részét jelenti ezért a növényállomány vizsgálata. Történeti kertek esetében kiinduló adatként a meglévő növényanyag elemzését tesszük meg, hogy leszűkíthessük, meghatározhassuk a történeti vonatkozású egyedek és növényszerkezeti elemek körét. A történeti növényanyag további differenciált elemzésével és az írott, valamint képi és térképi források kutatásával már nemcsak a jelenlegi, de a korábbi növényállományra vonatkozó adatok is kiszűrhetők.

3.5.1. Vizsgálati módszer 3.5.1.1. Cél A 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 9. mellékletének E. pontja szerint részletes, szakszerű leírás szükséges a kertépítészeti struktúra, stílus, alkotóelemek bemutatására, az élő és élettelen védett műemléki értékek megjelenésére és összefüggéseire tekintettel. A növényzet éppúgy műemléki értéket képviselhet, mint a kert más szerkezeti eleme, ezért az értékleltár részét alkotják a park jelentős, történeti növényállományának még élő egyedei. Ennek a történeti

növényállománynak

a

meghatározása

az

egyik

leglényegibb

feladat.

A

növényállomány építéstörténeti és kertművészeti szempontú elemzése, rendszerezése szintén jogszabályban rögzített elemzési szempont. Az építéstörténeti alakulás a növényzet, mint kertépítészeti alkotóelem változásaira is vonatkoztatható. A fennmaradt történeti növényállomány differenciált meghatározása és értékelése is cél. A növényállomány megőrzésére, kezelésére és gondozására vonatkozó fontossági és logikai sorrend megadása csak e vizsgálati szempontok véghezvitelével teljesíthetők. A vizsgálatot a teljes növényanyag mennyiségi és minőségi értelemben való bontásában végeztük. A növényanyag differenciált meghatározását három fő szempontból elemeztük: szerkezeti szerepük (kertstruktúra), koruk (történeti növényállomány), és faj/fajta elemzés (dendrológiai és esztétikai szempont).

213

A jelenlegi állapot értékelése és elemzése után kerülhet sor a történeti növényanyag változásaira vonatkozó elemzésekre, összevetve az archív térképi és írásos forrásokban található adatokkal. Az egészségi állapot elemzését a három fő vizsgálati szempontra (szerkezet/kor/fajta) vetítve végeztük el, mert csak ezek alapján érdemes a megőrzésére, kezelésére és gondozására vonatkozó megállapításokat megtenni, amely a további tervezésre vonatkozóan is kiindulási alapként szolgálhat. 3.5.1.2. Adatbázis A jelenlegi növényállomány szakszerű felvételezése (fakataszter) a legfontosabb alapja minden növényállomány vizsgálatnak A FŐKERT 2016 május 17-i állapotot rögzítő Fakatasztere képezte a vizsgálat adatbázisát, amelyben 2-3%-os adateltérés lehetséges maximálisan, amely egy élő rendszer esetében napi szinten is változhat. Az adatállomány helyszíni ellenőrzését egyedre lebontva elvégeztük. Megállapítható, hogy minimális a hiányzó fák száma. Ezek főként a 10cm törzsátmérő alatti friss ültetésekből adódnak és a cserjeállomány tekintetében láthatóak hiányosságok. A helyszíni bejárás során manuálén pontosítottuk a hiányzó fákat és faj szinten beazonosítottuk a cserjéket. A fakataszterben szereplő egyedek egy frissítésre szorúló geodéziai felmérésen kerültek ábrázolásra. A park növényállománya három szinten értelmezhető. A legalsó a gyepszint, amely a terület zöldfelületi ellátottságát is jelenti egyben. A második szint a cserjeszint, amely kb. szemmagasságig határozza meg a növények körét. Ezek jelentősége esztétikai szempontokon kívül a különböző teresedések, zöld térfalak kialakításában van, leginkább ezek által képzett határok érzékelhetők a parkot használók által. A legmagasabb szint a lombkoronaszintet adó fák. A zöldfelületek háromszintes növényállománnyal való ellátottsága szabályozási szempontból is érték, de nagy kiterjedésű parkok esetében a faállomány szerkezeti szerepe kiemelkedő.

214

N1. ábra Városliget háromszintes növényállománya (2016)

Az FŐKERT adatbázisban a fák felvételezése a következő paraméterek mentén történt meg: • törzsátmérő (cm-ben megadva, talajtól 1m magasságban mérve); • famagasság (méterben megadva); • korona átmérő (méterben megadva); • gyökér állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); • törzs állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); • korona állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); • egészségi állapot (0-tól 5-ig minősítve, legrosszabb a 0); • ápolási javaslat; • dendrológiai érték; • egyéb szempont („történelmi fa” néven a kerttörténeti szempontból értékes meglévő egyedek megjelölése); • megjegyzés. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.1 MEGLÉVŐ HÁROMSZINTES NÖVÉNYÁLLOMÁNY SZERKEZETE

215

3.5.2. Városliget meglévő növényállományának vizsgálata 3.5.2.1. Zöldfelületi ellátottság A Városliget fővárosban betöltött szerepét tekintve kiemelt jelentőségű. Ez nemcsak funkcióját és elhelyezkedését tekintve állapítható meg egyértelműen, de területi kiterjedését tekintve is. A városi zöldfelületek értéke ökológiai, funkcionális és esztétikai értelemben is egyre fokozódik a beépített területek számának növekedésével. A városi zöldfelületek felértékelődése már a 19. század közepétől megfigyelhető tendencia. A Városliget esetében azonban nagyon lényeges szempont, hogy történeti kertről beszélünk, amely nemcsak Budapest területén belül, de országos és méltán mondhatjuk európai szinten is jelentős. A Városliget egy helyrajzi számon helyezkedik el, amelynek területe 982.050 m2. Ezen belül a zöldfelületek mennyisége 565.059 m2. A Városliget zöldfelületi ellátottsága jelenlegi állapotában a telek 58 %-a. A mennyiségi jellemzők mellett azonban történeti kert esetében a zöldfelületek elhelyezkedése/szabdaltsága, alakja és minősége is további meghatározó szempont. Egy kert rekonstrukció során a mennyiségi adatok kevésbé relevánsak, mint az egyéb szempontok, hiszen a rekonstruálandó kertstruktúra helyreállítása az elsődleges cél, amely nem feltétlenül függ össze a mennyiségi adatokkal. Ez utóbbi inkább a zöldfelület városon belüli ökológiai szerepének biztosítása miatt lényeges. A történeti kertek tehát speciális elemei a települések zöldfelületi rendszerének, mert ökológiai szerepükön túlmutat kertművészeti, kultúrtörténeti szerepük. A rekonstrukció és fenntartás során éppen az adott történeti kertre jellemző stíluselemeknek, szerkezeti elemeknek a helyreállítása és fenntartása az elsődleges, hiszen ezek elpusztulásával, módosulásával a meghatározó elemek tűnnek el a parkból. Ezzel elveszíti kultúrtörténeti értékét és történeti kert helyett „egyszerű” közparkká válik. A kerttörténeti kutatás célje ezeknek a különböző korszakoknak és az azokra jellemző rétegeknek a felfejtése.

216

N2. ábra: Zöldfelületek tömbök közötti eloszlása

3.5.2.2. Faállomány A park egyik legértékesebb részét képezi a faállomány. A FŐKERT 2016 májusi adatbázisa szerint a faállomány darabszámát tekintve 7.105 egyedből áll. Az adatbázisban az egyedek sorszáma a tömb/tábla kódszáma után következik. Fasorok sorszámozása a tömb/tábla rendszertől függetlenül történik. Mivel a park kb. 98,2 hektár kiterjedésű, ezért a fák nyilvántartása kisebb egységekre lebontva történt. Ezeket a nyilvántartási egységeket vettük a vizsgálat során át, hogy egyértelműek lehessenek a későbbiekben is a területi meghatározások. A tömbökön belüli legkisebb egységek a táblák, melyek többségében burkolatokkal jól lehatárolható területek. Az adatbázis részletes áttanulmányozása után azonban megállapítható, hogy ez a darabszám magába foglal nem élő egyedeket is a következő megjelölésekkel: tuskó / kiszedésre visszavágva / üres fahely / kiszáradt fa. Ezek a kategóriák 228 db fánál szerepelnek, így megállapítható, hogy 2016 májusában a Városligetben, a még élő faegyedeinek száma 6.877 db.

217

A faállomány négyzetméterre eső eloszlásának, mértékének meghatározása táblákra vetítve történik. A Városliget teljes telkének területéből kivonódik a nagyobb összefüggő épületek, fátlan terek és a vízfelületek területe, mert ezeken nem lehetséges vagy nincs (pl. Hősök tere) fatelepítés. A telek mérete 982.050 m2. A tömbök összterülete ennél így kisebb: 828.096,76 m2. A három tömb mérete egyenként: 1. tömb / 301.673,61 m2, 2. tömb / 407.635,43 m2, 3. tömb / 118.787,72 m2. A tömbökön belül a kisebb épületek, burkolatok kiterjedése is szerepel, tehát a fák m2-re eső aránya a zöldfelületekre vetítve mérvadó. Bevett szokás, hogy a helyi építési szabályzatokban a zöldfelületek minden 100 m2-re előírnak minimum egy fa telepítését, vagy meglétét. A 100 m2-re eső fák száma azért jó arányszám, mert ezzel a túl kevés és a túl sok fa elhelyezkedése is kimutatható. A 100 m2-ként 1db fa a gyakorlatban azt jelenti, mintha 1db nagyobb, kifejlett lombkoronájú fa lenne egy 10x10 méteres területen. A nagy lombkoronát nevelő idős fák lombja kb. egy 10 m átmérőjű körnek felel meg, ezért ha a fák 10 méteres térállásban vannak a terület lombkorona lefedettsége szinte zárt, vagyis a parkhasználó számára erdős jellegű, az aljnövényzetnek félárnyéki, árnyéki benapozottsága van. A terület fákkal való ellátottsága csak a területi elhelyezkedés ismeretében igazán informatív, hiszen ugyanaz a mennyiségű fa állhat egyenletes térállásban, csoportosan, szoliterként és sűrű erdős állományként is, de viszonyszámként mindenképpen kiindulási alap, összehasonlításhoz kiválóan használható A fasorok esetében egyoldali illetve kétoldali (bizonyos esetekben akár 2x2 soros is lehet) fatelepítés a bevett gyakorlat. A Városliget fasorai a főbb, széles utak mentén történik, kétoldali egysoros telepítéssel. Tehát a fasorokban található fák darabszámát az utak hosszával érdemes összevetni. A fasorokról a szerkezeti elemeknél írunk. Az 1. tömb húsz táblára oszlik. A tömbön belül 2.707 egyed található, amely 301.673,61 m2 területen oszlik el. Darabszám tekintetében ez a második legtöbb fát tartalmazó terület. A 100 négyzetméterre eső fák száma 0,90 db/100 m2, amely 222.785 m2 zöldfelületen oszlik el. Így az 1. tömb zöldfelületeinek fákkal való ellátottsága 1,21 db/100 m2.

218

ELNEVEZÉS (ha van egyedi név)

TÁBLA

14VL101

FA ÖSSZESEN (db) 192

14VL102

Sportcentrum

14VL103

101 54

14VL104

"Kártyások"

152

14VL105

"Dózsa háromszög"

14VL106

Iskolások kertje

136

14VL107

Óvodások kertje

36

14VL108

"Sándor Feri"

150

14VL109

Kis Botanikus kert

169

14VL110

Királydomb

251

12

14VL111

123

14VL112

131

14VL113

"Fenyves" alsó

143

14VL114

"Rudolf" tábla

162

14VL115

Vakok Kertje külső

185

14VL116

Vakok Kertje

14VL117

"Fenyves" felső

212

14VL118

KRESZ Park

236

14VL119

KRESZ rézsü

134

14VL120

"Mozdony" kert

1. TÖMB ÖSSZESEN:

54

74 2707

N3. ábra Fák száma az 1. tömb tábláiban

Az 1. tömb elhelyezkedését tekintve a leginkább kitett a városi forgalom terhelésének. A Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor – Hermina út által három oldalról határolt tömb jelentős védelmi funkciót tölt be az utakkal határos szakaszain. A park úthálózatát megnézve a közutakkal közel párhuzamosan futó Városligeti körút egy kb. 25-60 m széles zöldsávot jelöl ki, amely alacsonyabb rendű gyalogos utakkal gyéren feltárt. Ebben a sávban a fák szerepe kifejezetten védelmi célú a por és zajszennyezés tompítása tekintetében. A középső tömbbel határos részein az 1. tömbnek, valamint a fő megközelítési pontok betörési pontjainál fontos funkcionális egységek kaptak helyet a tömbön belül. Ilyen a „Sportcentrum”, az „Iskolások kertje”, a „Kártyások”, a „Királydomb”, a „Kis Botanikus Kert”, vagy a „Vakok Kertje”. A fák szerepe itt főként esztétikai és csak másodlagosan védelmi célú. Az 1. tömb határát a park belseje felé a Dvorzsák sétány – Zichy Mihály út adja. Az ezek mentén ültetett fasorok meghatározó szerkezeti elemek.

219

A 2. tömb huszonhét táblára oszlik. A tömbön belül 3.089 egyed található, amely 407.635,43 m2 területen oszlik el. Darabszám tekintetében ez a legtöbb fát tartalmazó terület egység. A 100 négyzetméterre eső fák száma 0,76 db/100 m2, amely 265.615 m2 zöldfelületen oszlik el. Így a 2. tömb zöldfelületeinek fákkal való ellátottsága 1,16 db/100 m2.


TÁBLA 14VL201

"Regnum Marianum"

14VL202

FA ÖSSZESEN (db) 236 108

14VL203

Rondó

52

14VL204

"Szűzlány" tábla

78

14VL205

Platános

78

14VL206

Műcsarnok

73

14VL207

EXPO

145

14VL208

"Washington" tábla

106

14VL209

"Műjég" tábla

14VL210

84 118

14VL211

"Alpár" tábla (Napozó stégek)

60

14VL212

"Alpárral szembeni" tábla

64

14VL213

Sziklakert

78

14VL214

Vajdahunyad

14VL215

"Kerényi" tábla

22

14VL216

"Reagan" tábla

112

14VL217

101

52

14VL218

"Senki földje"

133

14VL219

PeCsa

122

14VL220

Futókör

167

14VL221

Gördeszkás (Babéros) tábla

206

14VL222

Napozórét

163

14VL223

Tengópálya

196

14VL224

"Pántlikás"

110

14VL225

Hermina telep

101

14VL226

142

14VL227

Sörsátor

2. TÖMB ÖSSZESEN:

182 3089

N4. ábra: Fák száma az 2. tömb tábláiban

A 3. tömb tíz táblára oszlik. A tömbön belül 720 egyed található, amely 118.787,72 m2 területen oszlik el. Darabszám tekintetében ez a legkevesebb fát tartalmazó területi egység. A 220

100 négyzetméterre eső fák száma ugyanakkor 0,6 db/100 m2, amely 76.659 m2 zöldfelületen oszlik el. Így a 3. tömb zöldfelületeinek fákkal való ellátottsága 0,94 db/100m2.


TÁBLA

FA ÖSSZESEN (db)

14VL301

"Robinson"

14VL302

"Lizsé"

14VL303

Széchenyi játszó

117

14VL304

"Nyereg - Itató"

71

14VL305

Széchenyi kártyások

90

14VL306

61 54

129

14VL307

Széchenyi virágágy

53

14VL308

Szent István forrás

26

14VL309

69

14VL310

Múzeum

3. TÖMB ÖSSZESEN:

50 720

N5. ábra: Fák száma az 3. tömb tábláiban

A fák 100 m2-re eső számát tömbönként megvizsgálva látható, hogy a telken kevesebb, mint 1db fa esik 100 m2-re (0,6-0,9 db/100 m2 között változik). Zöldfelületre vetítve ez a szám már kedvezőbb, átlagban eléri az 1db-ot (0,94-1,21 db/100 m2 között változik). Ezt a számot alapul véve, megvizsgáltuk a park teljes területét, hogy mely részein jellemzően kevesebb, és mely részein jellemzően több ez az eloszlás. A vizsgálat alapegysége 25x25m-es raszter háló lett, amely 625 m2 területi egységet jelent. Minden rasztert besoroltunk valamilyen kategóriába: víz, épület, burkolat, 0-9 db fa/raszter és 14. kategóriaként 10 vagy ennél több fa/raszter. Minden kategória külön színt kapott. Ezen belül átlagosnak tekintettük a 6 db fa/625 m2-t. Ehhez viszonyítva jellemzően gyepes területnek tekintettük azokat a rasztereket, amelyben 0-1-2db fa található. Ligetes területnek minősítettük azokat a rasztereket, amelyekben a fák raszterre eső száma 3-4-5-6 db, és végül erdős területbe soroltuk azokat a rasztereket, amelyekben az átlagnál több fa található, vagyis 7-8-9-10 vagy annál több. A színek eloszlása alapján kirajzolódnak az erdő jellegű területek, a jellemzően ligetes állományok és a szabad gyepes térrészek egymáshoz viszonyított aránya és elhelyezkedése. Látható, hogy a gyepes részek a Széchenyi fürdő előtt, a tó környékén, a „Napozó gyep” területén, a Petőfi Csarnok előtti terülten, a „Királydomb” területén, a rondó közepén és „Nagy játszótér” előtt helyezkednek el. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a

221

Hősök tere és a Dózsa György út menti burkolat jelentős területeket hasítanak ki a zöldfelületekből. Az erdős részek elhelyezkedése is jól nyomon követhető. Az Ajtósi Dürer sor menti sáv, a „KRESZ Park” és „Vakok Kertje” körüli parkrész és a Hermina út menti keskenyebb sáv jellemzően erdős jellegű. A Rondótól északra és nyugatra eső erdős részek, valamint a „Napozó gyep” körüli területek erdős foltjai a park belső részein megjelenő sűrűbb állományokat jelzik. Ha a teljes területet egészében tekintjük látható, hogy a gyepes, ligetes és az erdős jellegű térrészek viszonylag keverten, széles átmeneti zónákkal folynak egymásba. Ez vizuálisan azt eredményezi, hogy a parkot használó számára kevésbé jól érzékelhetővé válnak ezek az amúgy jellegzetes növényszerkezetű és ebből adódóan eltérő térérzetet okozó parkrészek váltakozásai. A tájképi kertek hatalmas léptéke miatt ezeknek a különböző növényszerkezetű területeknek a megfelelő elhelyezésével lehetett kisebb parkrészeket elkülöníteni, és jellegzetes hangulatot generálni, egy-egy épülettel, építménnyel, szoborral, vizes elemmel kiemelve az adott parkrészt. A Városliget esetében az eredeti kertkompozíciós elemek még jól felismerhetők, de vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy bizonyos részeken bizonytalannál válnak a határok, főként az erdős és a ligetes területek között. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.2/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE

3.5.2.3. Szerkezeti elemek A kertépítészet egyik legjellemzőbb feladata az épített és az „élő építőelem”, a növényzet harmonikus egységbe való komponálása. Történeti kertjeink esetében ez a kompozícióalkotás különösen domináns, mert meghatározott stílus és formanyelv alkalmazása mellett történt. A növényzetnek szerkezeti elemként való vizsgálata ezért elengedhetetlen. Többhektáros közparkok esetén a léptéküknél fogva vizsgálni szükséges a faállományon belül a következő szerkezeti elemeket: fasorok, ligetek, szoliterek és erdőszerű állományok meglétét, elhelyezkedését, léptékét. Ezek ismeretében már összehasonlításokat lehet tenni a történeti állapotokat bemutató térképeken, ábrázolásokban megfigyelhető elemekkel.

222

Fasorok A parkok struktúráját nagyban meghatározzák a főbb közlekedési felületek. A fasorok általában ezeknek a fő közlekedési irányoknak az erősítését, kiemelését szolgálják vizuális szempontból. A Városliget esetében a fasorok kiemelt jelentőségűek, mert a történeti struktúra kialakítása (változtatása) ezeknek a fasoroknak az elhelyezésével vagy eltüntetésével történt. A Városliget struktúrája körutak és sétányok rendszerére épül. A FŐKERT adatbázisa alapján kilenc, saját névvel is rendelkező kiemelt útja van, melyet az alábbi táblázat foglal össze.

FASOR

Állatkerti körút Allatkerti körútból "aszfaltos út" fasora Dózsa György út

JEL

FA ÖSSZESEN (db)

(AKF)

20

(AÚF)

46

(DOZ)

102

Dvorzsák sétány

(DVS)

2

Ferencsik János út

(FRJ)

32

Kós Károly sétány

(KKF)

99

Olof Palme Sétány

(OPS)

119

Városligeti körút

(VKF)

56

Zichy Mihály út

(ZMF)

113

nyíló

FASOROK ÖSSZESEN:

589

N6. ábra: Fák száma a fasorokban a FŐKERT adatbázisa szerint

A területet bejárása és a fák elhelyezkedésének vizsgálata után azonban látható, hogy vannak utak menti kisebb, saját névvel nem rendelkező fasorok is, és olyan fasorok, melyek jelenleg nem burkolatokat kísérnek, hanem zöldfelületekben húzódnak. Célunk volt annak megvizsgálása, hogy ez utóbbi kategóriába eső fák régebbi kertstruktúra maradványai-e, de ezt a történeti növényanyag elemzésénél tettük meg. Az adatállomány részletes áttekintésével az is kiderül, hogy bizonyos fák nem a fasorokhoz vannak besorolva, pedig térállásuk alapján azok részét képezik. Annak érdekében, hogy a valós helyzetet tudjuk elemezni külön adatbázist hoztunk létre, amelyben megtartva a fák eredeti kódszámát beraktuk a valóságban fasort képező egyedeket. A térképi melléklet a valós térállást ábrázolja.

223

N7. ábra: Fák eloszlása a fasorokban (2016)

Az utak mellett található faegyedek száma azonban nem feltétlenül függ össze az adott szakasz hosszával, hiszen megfigyelve elhelyezkedésüket látható, hogy jelentős a fasorokban lévő hiányosság. A különböző szakaszoknál alkalmazott fafajok típusa és ültetési távolsága fontos elemzési szempont. A történeti térképekkel való összehasonlítás során az idős fák arányát tekintve meg lehet határozni, hogy az adott fasor eredeti kertépítészeti elem-e és ha igen milyen fafajokból állt, ezzel megalapozva a történeti hűségre törekvő kert rekonstrukciót.

N8. ábra: A Városliget 2016-os állapotát mutató úthálózat és beépítések, amelyek alapját képezik a fasorok elhelyezkedésének (2016)

224

A fasorok fajait megvizsgálva egyes utak jellegzetes fafajai a következők: Állatkerti körút:

Platanus x hispanica

Állatkerti körút nyitó szakasza:

Sophora japonica

Dvorzsák sétány:

Populus nigra

Ferencsik János út:

Sorbus aria / Tilia tomentosa (vegyes)

Kós Károly sétány:

Sophora japonica (néhol Platanus x hispanica)

Olof Palme sétány:

Celtis occidentalis / Platanus x hispanica

Városligeti körút:

Sophora japonica / Platanus x hispanica

Zichy Mihály út:

Sophora japonica

Dózsa György út:

Sophora japonica

A fasorokban lévő egyedek korát összevetve a fajtákkal megállapítható, hogy 75 cm törzsátmérőnél nagyobb egyedek a Zichy Mihály út japánakácai, a Városligeti körút platán és japánakácai, Olof Palme sétány platán és néhány ostorfái, Kós Károly sétány platán és japánakácai, Dvorzsák sétány nyarai és az Állatkerti körút platánjai között találhatóak. Itt kell megemlíteni, hogy az Állatkerti körút jellegzetes platánsorai nagyobb részt nem a Városligethez tartoznak jogilag, de történetileg is. Fontos megjegyezni, hogy a Ferencsik János út történetileg és fizikailag is a Városligeti körút részét képezi, még ha ez elnevezésében és a faállomány kor és fajösszetételében nem is tűnik ki. A fasorok hossza és jellemző ültetési távolságai a következők: Állatkerti körút (Városligethez tartozó): 145 fm / kétoldali fasor 8 m ültetési távolság Állatkerti körútból nyíló „aszfaltos út”: 173 fm / kétoldali fasor 7 m ültetési távolság Dvorzsák sétány:

320 fm / bizonytalan

Ferencsik János út:

290 fm / kétoldali fasor 4,5-7m ültetési távolság

Kós Károly sétány:

500 fm / kétoldali fasor 6,5-7m ültetési távolság

Olof Palme sétány:

975 fm / kétoldali fasor 7 m ültetési távolság

Városligeti körút (teljes):

1780 fm / kétoldali fasor 5-9 m ültetési távolság

Zichy Mihály út:


Dózsa György út:

955 fm / egyoldali fasor 8 m ültetési távolság

Rondó külső fasora (jelenlegi torzó):

425 fm / egyoldali fasor 6 m ültetési távolság

Rondó belső fasora (jelenlegi torzó):


KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.1/1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_FASOROK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_FASOROK KÉPES MELLÉKLETE 1-5

225

Erdős területek Ahogyan azt már a meglévő növényszerkezet általános vizsgálatánál leírtuk a sűrűbb faállomány (6 db fa/625 m2 területnél sűrűbb térállás) erdős jellegű területnek minősíthető. Ezek elhelyezkedése főként a nagyobb határoló utak mentén látható, az 1. tömb északkeleti sarkában, valamint a rondótól északra és keletre. Az erdős részek szerkezetét megvizsgálva látható, hogy a 10 db fa/625 m2 vagy annál sűrűbb faállományú területek (sötétlila) szórványban vannak, csak kisebb részeken látható koncepcionális tendencia abban, hogy a park külső részein sűrűbb, míg a belső részei felé haladva egyre ritkuló az állomány. Az erdős területek kisebb foltokban jelennek meg, amelyeket ligetes foltok szakítanak meg. Helyszíni bejárás során az is megállapítható, hogy a nagyobb beárnyékoltság miatt ezeknek a parkrészeknek az aljnövényzete teljesen hiányzik, csak néhány ritkább területen láthatók árnyéktűrő cserjesávok az erdős részeken belül. Ezért az erdős részek háromszintű növényszerkezete hiányosnak mondható.A fák térállása egyenetlen. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_ERDŐS RÉSZEK KÉPES MELLÉKLETE

Ligetek, szoliterek Ligetek kategóriába soroltuk azokat a raszteregységeket, ahol a fák száma 625 m2-en 3 db és 5 db között van. Ezek alapján szépen kirajzolódik, hogy a terület legjellemzőbb növényszerkezeti eleme a ligetes faállomány. Elhelyezkedésüket tekintve látható, hogy a Csónakázó-tótól északkeletre eső területeken nagyobb foltban sűrűbben ligetes parkrészek találhatók. Ez a jelleg a Széchenyi-fürdő irányába is kiterjed, csak az épület főhomlokzata előtti szakaszon ritkul fel. A PeCsa-tól északra lévő részeken erdőfoltokkal vegyes ligetes terület terül el. Az Olof Palme-háztól keletre és nyugatra is látható egy-egy nagyobb, sűrűbben ligetes folt. A park délnyugati sarkában, a mai nagyjátszótér területén is erdőkkel vegyes ligetes rész van, amelyet csak a Királydomb szakít meg. Az ábrából azt is látni kell, hogy a ritkásan ligetes területek aránya kisebb, és főként a gyepfelületek határán helyezkednek el. A fürdő épülete körül, a rondó környezetében, és a KRESZ Park – Vakok Kertje közötti sávban találhatunk ilyen részeket leginkább.

226

KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.1.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.1.3/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE N1_1.2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY SZERKEZETE_LIGETEK, MELLÉKLETE

SZOLITEREK

KÉPES

Cserje állomány A parkok háromszintes növényállománya a cserje felületek megjelenésével valósul meg. A Városliget jelenleg cserjékkel gyéren beültetett park hatását kelti a szakember számára, amelyben inkább a gyepben álló szoliter fák, ligetek megjelenése és a fasorok dominálnak. A cserjék alaprajzi elhelyezkedését megvizsgálva azonban sokkal kiegyenlítettebb kép rajzolódik elénk. A Városliget cserjefelületei összesen 4,36 hektárnyi területet tesznek ki, ami a teljes zöldfelület (565.059 m2) 7,7 %-a.

N9. ábra: Városliget meglévő cserjefelületeinek nagysága tömbönként (2016)

N10. ábra: Városliget meglévő cserjefelületeinek tömbönkénti eloszlása (2016)

227

Ha az adatokat a tömbök méretéhez viszonyítjuk már kiegyenlítettebb a kép. Az 1. tömbön belül 4 %, a 2. tömbön belül 6,8 %, míg a 3. tömbön belül 3,3 % a cserjefelületek aránya. Megállítható tehát, hogy a legnagyobb kiterjedésű középső tömb (2.) a leginkább cserjésített, közel kétszer olyan mértékben, mint a másik két, szélső tömb. Érdemes a tömbökön belül a táblákat külön is megvizsgálni. A táblák, mint azt elnevezéseik is mutatják különböző funkcionális egységek. Mivel cserjefelületek alkalmazása kertépítészeti szempontból alapvetően három célból indokolt (takaró/díszítő/elválasztó), ez a táblák funkciójából adódóan eltérő igényt jelent a cserjék alkalmazására. Ez az eltérő igény generálhatja egyes táblákon belül a nagyon alacsony, illetve kiugróan magas négyzetméter mennyiségeket.


TÁBLA

14VL101 14VL102

CSERJE ÖSSZESEN (m2) 932

Sportcentrum

14VL103

418 503

14VL104

"Kártyások"

969

14VL105

"Dózsa háromszög"

14VL106

Iskolások kertje

700

14VL107

Óvodások kertje

255

14VL108

"Sándor Feri"

14VL109

Kis Botanikus Kert

342

14VL110

Királydomb

895

0

1658

14VL111

561

14VL112

244

14VL113

"Fenyves" alsó

94

14VL114

"Rudolf" tábla

621

14VL115

Vakok Kertje külső

218

14VL116

Vakok Kertje

14VL117

"Fenyves" felső

14VL118

KRESZ Park

1672

14VL119

KRESZ rézsű

455

14VL120

"Mozdony" kert

239

1. TÖMB ÖSSZESEN:

1164 98

12038

N11. ábra: Városliget, 1. tömb cserjeösszesítése (2016)

228


TÁBLA 14VL201

"Regnum Marianum"

14VL202

CSERJE ÖSSZESEN (m2) 1554 664

14VL203

Rondó

109

14VL204

"Szűzlány" tábla

622

14VL205

Platános

14VL206

Műcsarnok

843

14VL207

EXPO

110

14VL208

"Washington" tábla

951

14VL209

"Műjég" tábla

877

14VL210

46

755

14VL211

"Alpár" tábla (Napozó stégek)

14VL212

"Alpárral szembeni" tábla

14VL213

Sziklakert

14VL214

Vajdahunyad

14VL215

"Kerényi" tábla

436

14VL216

"Reagan" tábla

1525

14VL217

346 37 481 1190

2878

14VL218

"Senki földje"

2348

14VL219

PeCsa

1323

14VL220

Futókör

1001

14VL221

Gördeszkás (Babéros) tábla

2686

14VL222

Napozórét

1212

14VL223

Tengópálya

1613

14VL224

"Pántlikás"

524

14VL225

Hermina telep

670

14VL226 14VL227

1705 Sörsátor

2. TÖMB ÖSSZESEN:

1218 27723

N12.ábra: Városliget, 2. tömb cserjeösszesítése (2016)

229


TÁBLA

CSERJE ÖSSZESEN (m2)

14VL301

"Robinson"

619

14VL302

"Lizsé"

672

14VL303

Széchenyi játszó

166

14VL304

"Nyereg - Itató"

433

14VL305

Széchenyi kártyások

643

14VL306

807

14VL307

Széchenyi virágágy

0

14VL308

Szent István forrás

73

14VL309 14VL310

434 Múzeum

3. TÖMB ÖSSZESEN:

0 3846

N13. ábra: Városliget, 3. tömb cserjeösszesítése (2016)

KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.4 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.4/1-14 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_CSERJÉK KÉPES MELLÉKLETE

Évelő felületek A mellékletben lévő térkép alapján is jól látható, hogy a beültetéseknek csak nagyon tört része évelő felület, amelyek két frekventált részen (Széchenyi fürdő előtti parter és a rondó közepe) összpontosulnak. A Kós Károly sétány kiemelt virágágyaiba kerülő egynyáriak kiültetés esetén látványos virágfelületeket adnak, de ezek az év egy részében beültetés nélküli felületek. A nyílt kiültetéseken kívül azonban van két zártabb rész, amelyekben kifejezetten jelentős évelő felület található. Ezek azonban tematikus, kevésbé díszítő célú kiültetések. Ilyen a Kis Botanikus Kert, és a Vakok Kertje. A további néhány évelő (vagy egynyári, illetve egynyárival kevert) folt jelentéktelen léptékű a park egészéhez képest, inkább az adott építmény közvetlen környezetének díszítését szolgálja. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.5 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK ELHELYEZKEDÉSE N1_1.2.5/1-4 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_ÉVELŐK KÉPES MELLÉKLETE

230

Gyepfelületek A Városliget közel 10 hektáros területének jelentős része zöldfelület. A zöldfelületek növényzettel fedett részeinek többsége gyepes terület, melyet néhol cserje és évelő felületek szakítanak meg. E gyepfelületekbe vannak beültetve különböző térállásban a fák. A fák térállásától és a zöldfelület nagyságától, szabdaltságától függően hasznosulnak a gyepes részek. A túlszabdalt, keskeny vagy fákkal sűrűn beültetett gyepek funkciója inkább ökológiai. A nagyobb összefüggő, fákkal kevésbé beárnyékolt pázsitok funkcionálisan és vizuálisan is kiemelt szerepet töltenek be a Városligetet használók számára.

NAPOZÓRÉT PETŐFI CSARNOK ELŐTTI GYEP

KIRÁLYDOM

N14. ábra Városliget meglévő nagy, szabad gyepfelületei

Ennek legjobb igazolása, hogy azok a pázsitok, melyek méretükből adódóan nagyobb rendezvény helyszínként is képesek funkcionálni, külön névvel rendelkeznek. A „Napozórét”, a „Királydomb” és a Petőfi Csarnok előtti gyep azonban nemcsak használati szempontból fókuszpontok, de a park térszerkezete szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Külön ki kell emelni a rondó belső gyepes körét, amely jelenleg nagyon dekoratív évelő beültetésekkel tagolt. Ezeknek a szabad, ökológiailag aktív tereknek a megléte biztosítja azt a térérzetet és azt a vizuális élményt a park használói számára, amely a tájképi parkok sajátja, ezért

231

kertépítészeti jelentőségüknél fogva megtartásuk elsődleges. Ha mennyiségi értelemben vizsgáljuk ez a Napozórét esetében egy kb. 1 ha, a Petőfi Csarnok előtti gyep esetén kb. 2 ha és a Királydomb, valamint a rondó belső köre esetében kb. 1,5 hektáros szabad térrészeket jelentenek. Ezek a számok jól jelzik, hogy egy közel 10 hektáros park esetében milyen léptékekben szabad gondolkozni, hogy megmaradhassanak az eredeti térarányok. A fákkal sűrűbben beültetett nagyobb gyepfelületek és a naposabb nyílt gyepek éppen különböző mértékű benapozottságuk és használati terheltségük miatt eltérő fenntartási és kezelési igényűek. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_1.2.6 MEGLÉVŐ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_GYEPEK KÉPES MELLÉKLETE

3.5.2.4. Kor szerinti összetétel A városi fák ökológiai értékei koruktól függetlenül vitathatatlanok, azonban a lombkorona méretének növekedésével ez az ökológiai érték fokozódik. A fák lombkorona átmérője körülbelül gyökérzónájuk kiterjedésével azonos, amely a kor előrehaladtával fokozatosan növekszik úgy a megnövekedő tápanyagigény biztosítása okából, mint statikai okokból. Történeti kertek esetében a kormeghatározás azonban az ökológiai értékmeghatározáson túlmutat és közvetlenül a kerttörténeti kutatást szolgálja. Mivel a parkok fő növényszerkezeti elemei a fás állomány egyedei, ezért a kert szerkezeti változásai a koros fák elhelyezkedésével is igazolható, nyomon követhető illetve visszabontható. A fák kormeghatározása teljes pontossággal évgyűrűik által lehetséges. Az élő fa kormeghatározása sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz, de leginkább a törzsátmérő nagyságával függ össze. A Pressler-féle növedékfúró csak a fa fizikai megsértésével tud pontosabb eredményt adni. A történeti növényállomány körének lehatárolása a kor függvénye. Mivel a park már kifejezetten kertszerkezeti célzattal ültetett egyedei a történeti források alapján leghamarabb 1800-as évek legelején történt, ezért a kb. kétszáz éves fák tekinthetők az első ültetések tanúköveinek. A park szerkezeti változásainak leglényegesebb korszakai, amelyek térképi forrásokkal is alátámaszthatóak a következők: 1.

1816 előtti állapot_fásítás, lecsapolás

2.

1816–1885 közötti időszak _ Nebbien-féle terv alapján végzett ültetések

3.

1885–1896 országos és ezredéves kiállítások korszaka

4.

1896–1930 BNV-k korszaka és Räde Károly főkertész által irányított átalakítások

232

5.

1930–1974 HUNGEXPO-k korszaka

6.

1974 utáni állapot

Mindezek alapján látható, hogy az 50 cm alatti törzsátmérőjű (legfiatalabb korcsoport) fák az utolsó korszak ültetéseinek tanúkövei. Míg a 100 cm feletti (legidősebb korcsoport) egyedek az első három korszakból megmaradt egyedek. Ebben a tekintetben a tuskók elhelyezkedése is információval szolgálhat, nem csak az élő fák. A kiállítások és BNV-k parkban való elhelyezése komoly fakivágásokat generáltak, ezért az újabb (kb. 50 évnél fiatalabb) ültetések száma nem meglepő módon ezeken a részeken a legjelentősebb. Ha darabszám és elhelyezkedés tekintetében vizsgáljuk a kor szerinti eloszlást, láthatjuk, hogy az idősebb egyedek bizonyos domináns szerepet betöltő parkrészeken összpontosulnak. Ilyen a Rondó környezete, a Vajdahunyad vár mögötti tóparti rész, a fasorok és a régi jégpálya, ma Iskolások kertje / Óvodások kertje / Sportcentrum zöldfelületein. A térkép alapján jól látszik, hogy a legfiatalabb, többségében lévő fiatal kiültetések az egykori BNV területén, az Ajtósi Dürer sor felőli tömb határterületein, a Kacsó Pongrác úti felhajtó felőli csomópont környezetében és a Petőfi Csarnok mögötti területen vannak tömegével. Számszerűsítve a koreloszlást a fás állományban a következő arányok láthatók. A legfiatalabb, azaz 50 cm törzsátmérő alatti egyedek a teljes állomány 72 %-át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a felmért 7.105 egyedből 4.947 db. A következő kategóriába a fák 18 %-a tartozik (1.222 db). Ezek törzsátmérője 50-74cm közötti. A két legidősebb korú fákat magukba foglaló kategóriák összesen 10-%-át teszik ki a teljes állománynak (3 % és 7 %), ami összesen 708 db fát jelent. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.1.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI ELOSZLÁS N1_2.1.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE_TERÜLETI ELOSZLÁS N1_2.1.1/3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE

3.5.2.5. Történeti növények lehatárolása A meglévő növényállományon belül a fák kor szerinti kategorizálásával lehatárolható a történeti növényállomány. A 75 cm törzsátmérő feletti fákat soroltuk ebbe a körbe. A még élő fákon belül (6.877 db) ez a kör 708 db fát foglal magába, ami a teljes faállomány 10,29 %-a.

233

A törzsátmérőből következtetett kormeghatározást dr. Radó Dezső1078 1999-ben közölt táblázata alapján végeztük. Fontos itt is megjegyezni, hogy a kormeghatározás csak becsült érték, leginkább a minimális kor megállapításában segít. Mivel a Radó-féle táblázat bizonyos törzsátmérő felett már nem mutat értékeket, ezért az idős fák esetében ez a bizonytalanság még inkább fennáll. A 75 cm törzsátmérő feletti fákat értékleltárba vettük, ahol feltüntetésre került a becsült minimális kor is. A 75 cm törzsátmérő határral jelentős mennyiségű fa esett ki, amely 75 cm-rel közel azonos törzsátmérőjű, így azonos korú is lehet. A következő 10 cm-es kategóriába (64-74 cm) a meglévő fák közel 5,5 %-a tartozik (kb. 380 db). Nagyon fontos feladat ezeknek a fáknak a felülvizsgálata, kezelése és maximális odafigyeléssel ezek megtartása, majd fokozatosan értékleltárba kerülése. Az írott források növényzetre utaló adatai között (későbbi fejezetekben megtalálható) vannak olyan információk, amelyek a 75 cm törzsátmérő alatti növények körére vonatkozik. Például József nádor ültette mocsárciprusok helye az egykori Hattyú-tó környezetében. A tó 1896-ban feltöltésre került, jelenleg ping-pong asztalok találhatók azon a részen, ahol idős mocsárciprusok állnak. Ezeknek a fáknak a védelme, kibontása, történetük értelmezhetővé tétele egy történeti kert helyreállításának szép feladata. Élő fa esetében a kormeghatározás tág tűrése okozza ezt a bizonytalanságot a történeti növényállomány lehatárolásában. A helyzetet tovább árnyalja, hogy fajonként is más az adott törzsátmérőhöz rendelhető kor, valamint az egyedek eltérő élőhely körülményeiből is adódhat eltérés. Erről bővebben dr. Radó Dezső tanulmányában lehet olvasni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a történeti növények köre egy park esetében folyamatosan változó, hiszen az évek során egyedek pusztulnak el és ezzel kerülnek ki a leltárból, valamint egyedek kerülnek be a törzs vastagodásával. Az értékleltárba sorolásukkal azonban nyomon követhetővé válhat egy adott kert idős fáinak sorsa. Ezért nagyon fontos a kipusztuló idős fák fajtaazonos pótlása az adott helyen, mert csak így tartható fenn évszázadokig egy történeti kert eredeti növényszerkezete és dendrológiai jellemzői. Abban az esetben is, ha cél például a fajtaválaszték növelése, vagy egzóták meghonosítása a parkban vigyázni kell a megfelelő faj arányok fenntartására. A későbbi fejezetekben kitérünk a történeti növények körének alaposabb elemzésére kor, fajta, egészségi állapot tekintetében. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.1.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELHELYEZKEDÉSE

1078

Radó 1999.

234

3.5.2.6. Fajta összetétel A park teljes faállományának fajta szerinti összetételének vizsgálata az egyik legfontosabb feladat kerttörténeti szempontból. A nyilvántartás alapján a lombos fáknak mintegy 112 faja illetve fajtája található meg jelenleg a parkban, ami 62 nemzetségben oszlik meg. Ezek között azonban találunk bokorfává növő cserjéket is, melyek faegyedként szerepelnek a FŐKERT kataszterében. A Városligetben kiültetésre került, még élő lombos fáinak fajtalistája a következő:

1.

Acer campestre

31. Corylus colurna

2.

Acer negundo

32. Cotinus coggygria

3.

Acer platanoides

33. Crataegus monogyna

4.

Acer platanoides 'Crimson King'

34. Elaeagnus angustifolia

5.

Acer platanoides 'Emerald Queen'

35. Euodia hupehensis

6.

Acer platanoides 'Globosum'

36. Fagus sylvatica

7.

Acer pseudoplatanus

37. Fraxinus americana

8.

Acer pseudoplatanus 'Atropurpureum'

38. Fraxinus

9.

Acer pseudoplatanus 'Leopoldii'

angustifolia

subsp.

pannonica

10. Acer pseudoplatanus 'Purpurascens'

39. Fraxinus angustifolia 'Raywood'

11. Acer pseudoplatanus 'Purpureum'

40. Fraxinus excelsior

12. Acer pseudoplatanus 'Rubra'

41. Fraxinus excelsior 'Pendula'

13. Acer saccharinum

42. Fraxinus ornus

14. Acer tataricum

43. Fraxinus ornus 'Mecsek'

15. Aesculus × carnea

44. Fraxinus ornus 'Pilis'

16. Aesculus × carnea 'Briotii'

45. Fraxinus pennsylvanica

17. Aesculus hippocastanum

46. Fraxinus pennsylvanica 'Urbanite'

18. Ailanthus altissima

47. Gleditsia triacanthos

19. Albizia julibrissin

48. Gleditsia triacanthos 'Skyline'

20. Alnus glutinosa

49. Gymnocladus dioicus

21. Betula pendula

50. Ilex aquifolium

22. Betula pendula 'Bíbor'

51. Juglans nigra

23. Broussonetia papyrifera

52. Koelreuteria paniculata

24. Carpinus betulus

53. Liquidambar styraciflua

25. Carpinus betulus 'Fastigiata'

54. Liriodendron tulipifera

26. Catalpa bignonioides

55. Maclura pomifera

27. Catalpa bignonioides 'Nana'

56. Magnolia kobus

28. Celtis australis

57. Malus × 'Royalty'

29. Celtis occidentalis

58. Malus sp.

30. Cercis siliquastrum

59. Morus alba

235

60. Morus alba 'Pendula'

87. Quercus pubescens

61. Morus nigra

88. Quercus robur

62. Paulownia tomentosa

89. Quercus robur f. fastigiata

63. Platanus × hispanica

90. Quercus robur 'Pendula'

64. Platanus × hispanica 'Suttneri'

91. Quercus robur 'Pyramidalis'

65. Populus × canescens

92. Quercus robur 'Pyramidalis Koster'

66. Populus × canescens

93. Rhus typhina

67. Populus alba 'Pyramidalis'

94. Robinia pseudoacacia

68. Populus nigra

95. Robinia pseudoacacia 'Umbraculifera'

69. Populus nigra 'Italica'

96. Salix alba 'Tristis'

70. Populus simonii

97. Salix sp.

71. Prunus avium

98. Sophora japonica

72. Prunus cerasifera

99. Sophora japonica 'Pendula'

73. Prunus cerasifera 'Globosa'

100. Sorbus aria

74. Prunus cerasifera 'Nigra'

101. Sorbus aucuparia

75. Prunus cerasifera 'Woodii'

102. Sorbus sp.

76. Prunus laurocerasus

103. Tilia × europea 'Euchlora'

77. Prunus padus

104. Tilia × 'Szent István'

78. Prunus serrulata 'Royal Burgundii'

105. Tilia argentea

79. Prunus sp.

106. Tilia cordata

80. Prunus triloba 'Multiplex'

107. Tilia platyphyllos

81. Ptelea trifoliata

108. Tilia tomentosa

82. Pyrus calleryana

109. Tilia tomentosa 'Szeleste'

83. Pyrus communis

110. Ulmus glabra

84. Pyrus pyraster

111. Ulmus laevis

85. Pyrus sp.

112. Ulmus sp.

86. Quercus petraea

236

A lombos fák mellett megjelenő örökzöld/fenyő kiültetések fajtaösszetétele jelentősen szegényesebb, de így is megtalálható több dendrológiai érdekesség. A 24 fenyőféle között csak elenyésző számú a kisebb méretre növő, inkább bokros habitusú boróka (Juniperus), tuja (Thuja), hamisciprus (Chamaecyparis), ciprus (Cupressus) fajták. A lista alapján megállapítható, hogy a történeti kertekben jellemző fává növő örökzöldek többsége reprezentálva van a parkban. A jelenleg megtalálható örökzöld illetve fenyőfélék fajtalistája a következő: 1. Abies alba

13. Picea pungens

2. Abies concolor

14. Picea pungens var. Glauca

3. Abies nordmanniana

15. Pinus nigra

4. Cedrus atlantica 'Glauca'

16. Pinus strobus

5. Chamaecyparis lawsoniana

17. Pinus sylvestris

6. Cupressocyparis x leylandii

18. Pinus wallichiana

7. Cupressus sempervirens

19. Pseudotsuga menziesii

8. Ginkgo biloba

20. Sequoiadendron giganteum

9. Juniperus chinensis

21. Taxodium distichum

10. Juniperus horizontalis

22. Taxus baccata

11. Larix decidua

23. Thuja occidentalis 'Smaragd'

12. Picea abies

24. Thuja orientalis

Ha a fajok darabszámban való eloszlását vizsgáljuk, differenciáltabb képet kaphatunk a park faállományáról. Ezek alapján lehetséges megállapítani, hogy mely fajok/fajták felülreprezentáltak, illetve van-e összefüggés a fajtahasználat és a térstruktúra kialakításában betöltött szerepük között. Az 50 db-nál több egyedet magukba foglaló nemzetségek a parkban jelenleg, és az oda tartozó fafajok száma: Acer

1319

Prunus

107

Platanus

718

Catalpa

105

Celtis

655

Morus

104

Tilia

563

Aesculus

91

Sophora

511

Carpinus

61

Fraxinus

353

Ailanthus

54

Populus

328

Corylus

52

Quercus

202

Gleditsia

52

Robinia

195

Salix

52

Koelreuteria

177

Ulmus

170

237

Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a nemzetségekbe, amelyekbe tartozó fajok 50-nél kevesebb egyeddel reprezentáltak a parkban jelenleg. Ez a lista néhány érdekességet mutat. Két honos fafajunk, a berkenyék (Sorbus) nagy fajtagazdagságuk és a nyírfák (Betula) elterjedt használatuk elennére nem érik el az 50 darabot a területen, a park nagy kiterjedésétől függetlenül. A többi nemzetség viszont több olyan exóta fajt tartalmaz, amelyek használata elterjedt tájképi történeti kertjeinkben, különösen, ha az gyűjteményes kert is. Crataegus

47

Broussonetia

11

Sorbus

42

Euodia

11

Betula

36

Juglans

7

Alnus

33

Cercis

4

Maclura

32

Liquidambar

3

Malus

28

Magnolia

3

Fagus

27

Liriodendron

2

Gymnocladus

23

Parrotia

2

Elaeagnus

12

Paulownia

2

Pyrus

12

Ptelea

2

Broussonetia

11

Albizia

1

Euodia

11

Rhus

1

Juglans

7

Cercis

4

Liquidambar

3

Magnolia

3

Liriodendron

2

Parrotia

2

Paulownia

2

Ptelea

2

Albizia

1

Rhus

1

Crataegus

47

Sorbus

42

Betula

36

Alnus

33

Maclura

32

Malus

28

Fagus

27

Gymnocladus

23

Elaeagnus

12

Pyrus

12

238

Örökzöld fák, fenyőfélék esetében a parkban jelenleg megtalálható nemzetségek és a hozzájuk tartozó egyedszám: Pinus

285

Taxus

101

Pseudotsuga

61

Picea

41

Abies

39

Thuja

30

Ginkgo

23

xCupressocyparis 18 Cedrus

10

Taxodium

8

Chamaecyparis

4

Larix

4

Juniperus

2

Sequoiadendron

2

Cupressus

1

KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE (DIAGRAMOK) N1_2.2.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ACER N1_2.2.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_AILANTHUS ALTISSIMA N1_2.2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_CATALPA BIGNONIOIDES N1_2.2.4 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_CELTIS OCCIDENTALIS N1_2.2.5 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_FRAXINUS N1_2.2.6 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_GLEDITSIA TRIACANTHOS N1_2.2.7 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_KOELREUTERIA PANICULATA N1_2.2.8 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE _PINUS NIGRA N1_2.2.9 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_PLATANUS HISPANICA N1_2.2.10 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_POPULUS N1_2.2.11 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_QUERCUS ROBUR N1_2.2.12 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ROBINIA PSEUDOACACIA N1_2.2.13 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SALIX N1_2.2.14 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_SOPHORA JAPONICA N1_2.2.15 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_TILIA N1_2.2.16 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_ULMUS LAEVIS N1_2.2.17 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY FAJTAÖSSZETÉTELE_VEGYES

239

Cserjék A cserjefelületek esetében megállapítható, hogy egyes fajokból nagyobb összefüggő, homogén felületek kerültek kiültetésre. Bizonyos részeken található csak szoliter cserjealkalmazás.

A

fajtalista

áttekintése

után

megállapítható,

hogy

közparkjaink

legáltalánosabb cserjefajtái találhatók a területen. Több nemzetség esetében (pl. Berberis, Lonicera, Symphoricarpos, Viburnum) változatos faj és fajta alkalmazás történt. A FŐKERT nyilvántartásában nem szerepelnek a cserjék, ezért az alábbi listát a helyszíni bejárás során beazonosításra került cserjékből állítottuk össze. A Kis Botanikus Kert, Vakok Kertje változatos cserjeállománya ezen kívül vizsgálandó. Erről jelenleg nincsenek adataink. A parkban jelenleg kiültetett cserjék fajtalistája a következő: Aucuba japonica 'Variegata'

Kerria japonica

Berberis juliannea

Laburnum anagyroides

Berberis thunbergii

Ligustrum vulgare

Berberis thunbergii 'Atropurpurea'

Lonicera japonica

Berberis vulgaris

Lonicera nitida

Berberis vulgaris 'Atropurpurea'

Lonicera pileata

Berberis x ottawensis 'Superba'

Lonicera, japonica

Chaenomeles japonica,

Mahonia aquifolium

Chamaecyparissus sp.

Mahonia bealei

Cornus mas

Miscanthus sinensis

Cornus sanguinea

Miscanthus sinensis ''Zebrina'

Corylus avellana

Philadelphus coronarius

Cotinus coggygria

Prunus laurocerasus

Cotoneaster dielsianus

Pyracantha coccinea

Cotoneaster divaricatus

Ribes sanguineum

Deutzia scrabra

Salix purpurea

Euonymus europaeus

Sambucus nigra

Euonymus fortunei 'Emerald 'n Gold'

Spiraea x cinerea 'Grefsheim'

Euonymus japonicus

Spiraea x vanhouttei

Ficus carica

Symphoricarpos albus

Forshytia x intermedia

Symphoricarpos albus var. Laevigatus

Geranium macrorrhizum

Symphoricarpos chenaultii 'Hancock'

Hedera helix

Symphoricarpos orbiculatus

Hibiscus syriacus

Syringa vulgaris

Juniperus s.'Blue Carpet'

Tamarix tetrandra

Juniperus sabina

Taxus baccata

240

Ulmus minor

Viburnum plicatum

Viburnum lantana

Viburnum rhytidophyllum

Viburnum opulus

Évelők Sajnos a park jelenlegi évelő, illetve egynyári kiültetése a rondó közepén lévő ágyásoktól eltekintve szegényes. A Kis Botanikus Kert és a Vakok Kertje a másik két olyan zárvány terület, ahol nagyobb arányban találhatók évelők, de ezek célja kevésbé a dekorativitás, mint inkább az ismeretterjesztés. A területen megtalálható évelő és egynyári fajok listája nem található meg a FŐKERT adatbázisában. A helyszíni bejárás során összeírtuk a legjellemzőbb fajokat, de a lista néhány évente változhat, mivel ezek többsége (egynyáriak) évente cserélődik. A helyszíni fotók a mellékletben megtalálhatók.

3.5.2.7. Egészségi állapot A FŐKERT 2016. májusi állapotot tükröző növénykataszterében több szempontból szerepelnek egészségi állapotot taglaló adatok a meglévő faállományról. Az általános egészségi állapot és életképesség megadása mellett, külön vizsgálták a gyökér, a törzs, a korona állapotát, amelyet a park volt kertészeti igazgatója, Radó Dezső által kidolgozott pontrendszerben adtak meg. Gyökérállapot a talajfelszín és a környezet szemrevételezése a legmeghatározóbb a gyökérzet feltárás nélküli vizsgálatánál. A gyökérnyak alakja, és esetleges elváltozásai, sérülései utalnak a talajban futó gyökérzet egészségi állapotára, ezért a gyökérzet és a gyökérnyak vizsgálata együttesen adja meg a gyökérzet állapotértékét. A törzs állapotának változása erősen hat a fa egészének egészségi állapotára. A farész korhadása esetén a fa statikai állapota romlik, a szállítószövetek károsodása esetén a tápanyagforgalom korlátozódik. A törzs vizsgálatakor figyelembe vették a gyökérnyak és a koronaalap állapotát is, mert mindkét rész állapota kihat a törzsre is. A koronaszerkezet felmérésekor a koronaalap állapotát is értékelték. A korona értékelése a legnehezebb feladat, hiszen a közelebbi vizsgálat az elhelyezkedésből adódóan nehézkes. Az állapotértékelés során az elsődleges szempont a valós és az ideális lombtömeg arányának meghatározása. A fa egészségi állapota és életképessége: A Magyar Faápolók Egyesülete által kidolgozott metódus szerint adták meg a fa egészségi állapotát és annak életképességét jelölő értékszámot.

241

Az általános állapot és életképesség tekintetében 0-tól 5-ig pontozták az egyedeket. A különböző kategóriák a következő értékelést jelentik:

A kataszterben szereplő adatok alapján a Városliget jelenlegi 7.105 db egyedére vonatkozóan a következő megállapítások tehetők egészségi állapot tekintetében. A legegészségesebb és életképesebb egyedek aránya meglepően alacsony, 3 %. Ez főként annak ismeretében meglepő adat, hogy az állomány többsége 50 cm törzsátmérő alatti, viszonylag fiatal egyed. A 4-es állapotú egyedek 20 %-át, míg a közepes, hármas állapotba tartozó fák a teljes állomány 60 %-át teszik ki. Vagyis az állomány 20 %-a beavatkozást igényel, hogy maximális élettartamát meg tudja élni a fa. A park jövője szempontjából a legtöbb tervezést igénylő adat, hogy 60 %-a a termőhely által meghatározott várható életkor előtt lecserélendő, egészségi állapota miatt. Míg 12 %-a egy évtizeden belül cserélendő, 2 %-a sürgősen kivágandó, veszélyes fa. Feltűnően sok rossz állapotú fa található a Kós Károly sétányon. A parkon belül a volt Hattyú-tó területén, a mai PeCsa előtti facsoportban van sok beteg fa, és az Hermina út – Ajtósi Dürer sor kereszteződésénél, valamint az Ajtósi Dürer sor mentén. A volt HUNGEXPO terület Olof Palme sétány felőli végében, a rondótól északra lévő erdős részen is több beteg fa található. Ezen kívül több szórvány helyen van rossz állapotú fa, facsoport a parkban. A tuskó, kiszedésre visszavágott és kiszáradt fa a teljes állomány 1%-a. A faállományon belül az összes fahely 2 %-a üres. Megnézve ezen kategória elhelyezkedését látható, hogy főként fasorokban találhatóak. Ezek közül legtöbb a Zichy Mihály út PeCsa-tól az Olof Palme sétányig terjedő szakaszán található. Sok üres fahely található az Állatkerti körút lekanyarodó aszfaltos út nevű szakaszán, és a Városligeti körút Közlekedési Múzeum melletti területén, valamint az Olof Palme sétány Kis Botanikus Kert felőli oldalán. 242

Fasorok Mivel a területen meghatározó növényszerkezeti elemek a fasorok, ezért ezek egészségi állapotát külön megvizsgáltuk. 1.230 db fahely tartozik fasorokba. Ennek 11 %-a üres fahely vagy tuskó. A veszélyes, ezért rövid időn belül kivágandó egyedek aránya 2 %, míg 12 %-át tíz éven belül pótolni kell. A fasorok közel fele (48 %) a 3-as kategóriába tartozik. Ezek komolyabb karbantartó kezelést igényelnek rövid időn belül. A negyedik kategóriába a fasorok 17 %-a tartozik, míg a legjobb értékkel rendelkezők, csak 10 %-át teszik ki ennek a növényszerkezeti elemnek. Egészségi állapot koronként Fontos az állomány általános egészségi állapotát megvizsgálni korcsoportonként. Ebből arra kerestük a választ, hogy van-e összefüggés az egészségi állapot és a kor között, és milyen arányban szükséges komolyabb beavatkozás illetve kivágás az idősebb és a fiatalabb egyedeknél. A legidősebb, 100 cm törzsátmérő feletti fák aránya a teljes állományon belül 3%. Ennek a kategóriának a többsége (54 %) a hármas egészségi állapotba tartozik, ami azt jelenti, hogy rövid időn belül kezelést igényel a fa, hogy megtartható legyen. Kisebb karbantartó kezelést a legidősebb egyedek 36 %-ánál kell elvégezni, ami meglepően pozitív adat. A történeti növényállományt alkotó egyedek többségét a 75-100 cm törzsátmérő közötti fák alkotják. Ezek aránya a teljes állományom belül 7 %. Ebbe a kategóriába sorolt egyedek 14 %-a veszélyes állapotú, kivágása rövid időn belül indokolt. 11 %-a 10 éven belül lecserélendő egyed. Legnagyobb arányban (60 %) a hármas kategóriába sorolódnak, vagyis azonnali kezelésük elengedhetetlen. Míg egy negyede a fáknak jó állapotban van, várhatóan megéri a maximális élettartamot, ha folyamatosan megfelelő ápolásban részesül. Az 50-74 cm törzsátmérő közötti, középkorú fák aránya a teljes faállományon belül 18 %, vagyis közel egy ötöde. Az egészségi állapot kategóriák közötti arányok nagyon hasonlítanak az előbbi korcsoporton belüli eloszlásokra. A harmadik kategóriába sorolt egyedek száma 5 %-al több, vagyis 65 %. Míg a két jó kategóriában lévő egyedek aránya kevesebb: 25 % helyett csak 18 %, addig a három legrosszabb kategória az összes középkorú egyed 17 %-át teszi ki. A legfiatalabb korcsoportba tartozó egyedek száma közel 5.000, ami a teljes állomány túlnyomó többségét adja (72 %). A legfiatalabb korcsoportnak csak 25 % tartozik a két legkedvezőbb egészségi állapot kategóriába, ami nagyon kedvezőtlen adat a park hosszú

243

távú jövőjét tekintve. Itt is, mind minden más korcsoportnál a 3-as kategória képviselteti többségében magát (58 %). A 10 éven belüli egyedcserét 11 %-a mutatja, míg az azonnali beavatkozást 2 %-a igényli. Az üres fahelyek száma 4 %, melyek többsége a fasorokat érinti. Egészségi állapot nemzetségenként A teljes faállomány legfontosabb, azaz legtöbb egyedet magukba foglaló nemzetségei a következők: Acer, Celtis, Platanus, Tilia, Sophora, Fraxinus, Populus, Quercus, Robinia. Ez a kilenc nemzetség és a közéjük tartozó fajok, fajták a teljes állomány 86 %-át teszik ki. A nemzetségek egészségi állapotának vizsgálata azért fontos, hogy differenciáltabb képet kaphassunk a teljes állományra tett általános megállapításoknál. Amennyiben kirajzolódik, hogy mely nemzetségek állapota a legkritikusabb, el kell gondolkodni a helyreállítás során, hogy milyen arányban alkalmazzák az adott nemzetség fajait. A juharok (Acer) 67 %-a tartozik a 3-as kategóriába, míg a két legjobb érték az állománynak csak a 16 %-át teszi ki, addig 17 % állapota kritikus. Az ostorfák (Celtis) a második legnagyobb állományalkotó nemzetség. Itt kevesebb a rossz állapotú fa (7 %), lényegesen több, 23% a két legjobb kategóriába tartozó. Többségük szintén a 3-as állapotba sorolódik (70 %). A platánok (Platanus) adják a park legidősebb példányait. E nemzetség megléte a parkban a kezdeti időktől bizonyított. Az, hogy ez nem véletlen az adatok is alátámasztják. A nemzetség legkritikusabb állapotú egyedei 8 %-át teszik ki a platán állománynak. Alig több mint fele (51 %) 3-as állapotú, viszont a két legjobb kategória 41 %-ban képviselteti magát. Ez a nemzetség mutatja a legkedvezőbb egészségi állapotot a területen. A hársak (Tilia) esetében is viszonylag kedvező a kép. Bár 59 %-uk közepes állapotú, mégis kedvező, hogy 28 %-a a hársaknak a jó kategóriákba sorolódik, és csak 13 % állapota kritikus. A japánakácok (Sophora) esetében az állomány közel ¼-e (23 %) rossz kategóriába tartozik és csak 21 % egészségi állapota jó. Többségük (56 %) a 3-as kategóriába tartozik. A kőrisek (Fraxinus) nagyon nagy aránya (65 %) közepes állapotú. 9 %-a kritikus, míg 26 % kedvező képet mutat. A nyarak szintén nagyon jellemző fafajai a területnek hosszú idők óta. Ez a puhafa köztudottan korán öregszik, mégis jelentős, idős példányai láthatók a parkban. Több forrás is említi, hogy már a kezdeti időkben is alkalmazták ezt a nemzetséget. Sajnos egészségi állapotuk kétségbeejtő. 10 %-a kritikus és 83 % igényel rövid időn belül beavatkozást. A maradék 7 % állapota sorolódik a jók közé. 244

A tölgyeknél (Quercus) található a legkevesebb (5 %) rossz állapotú, és a legtöbb (35 %) jó állapotú egyed. 60 %-uk a közepes kategóriába sorolható. Meglepő adat, hogy a keményfájú akácok (Robinia) 37 %-a kritikus állapotban van, és csak 5 %-a kedvező. Többségük (58 %) egészségi állapot kategóriája 3-as értéket mutat. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N1_2.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA N1_2.3.1 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FASOROK N1_2.3.1/2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FASOROK (DIAGRAMOK) N1_2.3.2 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_KORONKÉNT N1_2.3.3 MEGLÉVŐ FAÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA_FAJONKÉNT

3.5.3. A növényállomány történeti elemeinek vizsgálata 3.5.3.1. Az építéstörténeti alakulás a növényzet változásaira vonatkoztatva A park alaprajzi ábrázolásai alapján kronologikus sorrendben megvizsgáltuk azokat a növényszerkezeti elemeket, amelyek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, aránya leginkább meghatározta az adott időszakban a terület jellegét. Az ábrázolások, felmérések részletezettségének eltérő mélységéből adódóan egyes korszakokban nem minden elemről lehetett megállapításokat leszűrni, de folyamatában mégis jól kirajzolódtak a park növényszerkezeti változásai. A vizsgálat célja nemcsak a változások feltárása, de a történeti szerkezeti elemek meghatározása is volt. A vizsgálatokat kifejezetten a növényszerkezeti elemekre végeztük, tehát itt nem tértünk ki az épített és burkolati struktúrákra, bár például a fasorok esetében nyilvánvaló összefüggés van az úthálózattal. Az elemzés során fasorok, erdős területek, ligetek, szoliter fa jelölések és gyepes területek meglétét illetve elhelyezkedését vizsgáltuk. Építéstörténeti korszakok növényszerkezeti elemzése A kerttörténeti kronológia és az archív térképek időrendbe helyezésével megállapíthatóak a park jellemző strukturális változásainak korszakai. A jobb beazonosíthatóság érdekében a jellemző szerkezeti kialakítást mutató térképekre és tervekre rávetítettük a jelenlegi telekhatárt és a meglévő burkolati struktúrát, hogy egyértelműen beazonosíthatóak és időbeli változásukban összehasonlíthatóak legyenek az egyes területek. A legfőbb növényszerkezeti elemeket (fasorok, erdős részek, ligetek, gyepes térrészek) átrajzoltuk, így arányaik is mérhetővé váltak.

245

18. század vége 1755–1757 között jelentős fásítás történt az akkor még mocsaras területen, főként füzekből. 1785-ben II. József megújított Mária Terézia erdőtörvényét, ennek hatására ismét elkezdték a terület fásítását, akkor már inkább a futóhomok megkötése céljából. A terület délnyugati sarkában létrehozott akác- és szederfaligetek hatására a területet Városerdő, majd Új Városerdő néven kezdték emlegeti, mely név magában is jelzi a terület fásítottságának jellegét. A Stolcz-féle telepítésekben néhány karakteres, egyenes út jelent meg. Legmeghatározóbb a Király utcától a mai Erzsébet királyné útjáig vezető nagy allé volt. Ezt az időszakot soroljuk a növénytelepítés első szakaszába. Látható, hogy ezek nem kifejezetten kertépítészeti koncepció mentén történtek, hanem a terület fásításának okából. A park első tervezett kialakítása Rudolf Witch nevéhez köthető 1799-től, amely eredményei az ezt követő időszakban készült felméréseken is láthatóak. Az 1803-as Balla Antal-féle felmérésen jól kirajzolódik a mai Városligeti fasor folytatásában a területet átvágó kettős fasor (nagy allé), amelytől keletre egy lúdláb rendszerű úthálózat rajzolódik ki erdős területekbe hasítva és fasorokkal kísérten. A nagy allé Erzsébet királyné útja felé eső végében egy kör alakú teresedés rajzolódik ki. Ide nemcsak a lúdláb sétányok egyike vezetett még, de nyugati irányba, a mai Széchenyi fürdő irányába mutató egyenes út is, melyet szintén fasorok kísértek a helyszínrajz szerint. Ez az út egy jelentősebb kiterjedésű erdős területet vágott ketté. Witch nevéhez köthető a területre vezető mai Városligeti fasor négy fasoros (vadgesztenye és nyárfa) átalakítása. Másik nagy jelentőségű, máig meglévő eredménye munkájának a Városligeti-tó elődjét jelentő csatorna kialakítása két szigettel. Mindkét szigeten erdős foltokat jelöl az 1803-as felmérés. A nagyobbik szigeten lévő fásítást sugaras rendszerű utak szabdalták. A tavat észak/északkeleten fasorokkal kísért út határolta, mely délen is látható egy szakaszon feltárva a mocsaras részeket. Érdekes megfigyelni, hogy a nagy allé északkeleti végében lévő kis kör teresedéstől déli irányba elinduló íves út, a belt-walk a mai Városligeti körút elődje. Bár helyileg nem fedi le teljesen, de a határszéli körsétány, mint elem már itt is megjelenik. A területet tehát ekkor nagyobb erdőfoltok, geometrikus rendszerú fasorok, mocsaras területrész kétszigettel és jelentősebb kiterjedésű gyepes részek jellemezték. 19. század első fele A területre kiírt tervezési pályázathoz adott felmérési rajz (1813) is ehhez hasonló útrendszert ábrázol. Nebbien 1816-os pályázati terve és 1817 kivitelezési vezérterve az addigi egyenes, 246

geometrikus úthálózat helyett egy, a területet feltáró, ívesen kanyargó külső nagy körútra épült, amely a Városligeti fasor végénél egy jelentős kiterjedésű kör alakú, gyepes rondótól indult és zárult. A rondó szélein 9 kis íves „beharapást” jelölt. A rondót kisebb, erdőszerűen beültetett növényfoltok határolták. A terület szélei felé húzott feltáró körúton belüli részeket óriási léptékű, erdő/gyep/liget egységekkel tagolta, amelyek határán íves utak húzódtak Az eddig középen húzódó fasor felszámolásával a rondótól északkeletre, keletre eső rész vizuálisan egy összefüggő gyepes területté vált, melyet a mai Zichy Mihály útnak megfelelő nyomvonalú íves út szelt ketté. Az északabbra eső rész a mai Napozórét és PeCsa előtti gyepfelületnek feleltethető meg, a délebbre eső szabad térrész pedig a mai Királydomb környezetének. A növényfoltoknál többféle habitusú fa jelölést mutat a rajz, amelyeket tematikusan alkalmazott a tervező. Mivel pályaművében pontosan meghatározta, hogy a hasáb, piramis, cilindrikus, kúp, gömb, felhő formákba más-más, de a formán belül azonos fajú fákat kell ültetni, több mint valószínű, hogy a fajelöléseknek konpecionális üzenete van. Mivel kiemelte, hogy a fák őszi lombszíne, virágszíne, lombszíne, virágzási ideje mind-mind meghatározó, ezért valószínű, hogy a park struktúrájának kialakításában is tematikusan használta ezeket. Fontos szerepet szánt a magyar hársnak. A terület szélei felé sűrűn ültetett, oszlopos, magas fákat jelölt, amelyek alacsonyabb sávokkal csatlakoztak az íves utakhoz. Ugyanezt a jelölést a mai Nádor-szigeten és kisebb növényfoltokban találjuk. A másik jellegzetes fa jelölés a szintén magas, szélesen elterülő gömb habitusú fa. Ezt a mai KRESZ Park, Vakok Kertje és Olof Palme-ház közötti részen jelöl három nagyobb egységből. Ugyanezt a jelet látjuk a rondó körüli részen, kisebb foltokban, valamint a kilátódomb egyes cikkeiben. Ezen kívül sűrű fenyőszerű jelölést alkalmaz kisebb szigetekben, és alacsonyabb cserjeszerű elemeket foltszerűen. A szabad gyepes térrészeket kisebb ligetes csoportokkal tarkítja. Bár tervén nem látható egyértelműen a cserje jelölés, leírásában a nagy, illatos virágú cserjéket szegélyező sávokként, épületek, szobrok környezetében jvasolta. A jelentős kiterjedésű, elliptikus formájú tó két szigettel jelenik meg. Ezen kívül a gyepes rész közepén egy kisebb tó látható még (a későbbi Hattyú-tó helyén), amely kacskaringós kis vízfolyással csatlakozik a nagy tóhoz, és déli irányba elfolyik. A délnyugati sarokban, az amfiteátrumhoz egy kisebb gyepes terület tartozik. Nebbien terve a mai Állatkert, Fővárosi Nagycirkusz és Vidámpark területét is magába foglalta, de növényvizsgálat szempontjából csak a mai telekhatáron belüli részeket ábrázoltuk, amely határt vastag szaggatott vonallal rájelöltük a tervre.

247

Nebbien tervéhez képest az 1820-as térkép egy átmeneti állapotot rögzít. Megépült a rondó, kettős fasorral, közepén egyöntetű gyepes körrel. A rondó körül kisebb, nagyobb fásított növényfoltokat alakítottak ki. A Városligeti fasor folytatásában lévő nagy allé a rondó területén és attól még északabbra is egy szakaszon felszámolásra került, de azon túl még látható. Rá merőlegesen kisebb kettős fasorral szegett út vezet a tóig és annak kisebb szigetére. A délnyugati részen lévő korábbi erdőfolt már szórványosan kiirtásra került, csak a patak mentén látható még egy nagyobb sáv. A lúdláb rendszerű úthálózat már nyomaiban sem érzékelhető. Az északi területen kisebb változásokat lehet csak látni. A keleti sarokban (mai Hermina út, Ajtósi Dürer út találkozása) nagy kiterjedésű szántókat jelölnek. Ahogyan a kilátódomb helyén is szántók vannak még. Az allét és a délnyugati sarkot egy íves, részben kétoldali fasorral kísért út köti össze, nevezzük belső kis körútnak. Ez nyomokban a mai Kis Botanikus Kert előtti fasorban még felfedezhető. A tó területén jelentősebb változás nincsen, még mindig a mocsaras területek dominálnak. A tavat keleti oldalon (a mai Paál László út vonalán) fasor kíséri. 19. század második fele Az 1851-es felmérés és az 1850-es években készült helyszínrajz között növényszerkezeti szempontból jelentős változások figyelhetők meg. Jól nyomon követhető, ahogyan fokozatosan megvalósultak a Nebbien féle elképzelések. A rondó kettős fasorában már jelölve lett a kétféle habitusbeli eltérés. A nagy allé még mindig megvolt a rondótól északkeletre, viszont a déli területrészbe benyúló erdőfolt fokozatosan visszaszorításra került, kb. az ún. Széles útig. A nagy belső tisztások kialakultak, csak egy kis kanyargós erecske törte meg és az allé. A déli, rondó körüli clumpok is kezdtek kialakulni, valamint a délnyugati sarokban lévő amfiteátrumos rész is jellegében megjelent. A Városligeti körút keleti szakasza és a mai Zichy Mihály út teljesen kiépült kétoldali fasoraival. A szigetek és a Városligeti-tó is elnyeri végső formáját. Az északi és keleti részeken jelentős szántóterületek voltak. A mai Dózsa György út felőli határon a mai Benczúr utca és a Damjanich utca folytatásában egy-egy bekötés szakítja meg a nyugati/délnyugati határoló növénysávokat. Az 50-es években lényegi változás, hogy a nagy allé teljesen eltűnik és az erecske felhasználásával kialakításra került Hattyú-tó kis szigettel meghatározó elemmé válik a nagy gyepfelületben. A hozzá vezető kis utacskák csápszerűen ágaznak el a tó körül minden irányba. A rondó belső, oszlopos fasora és a külső gömbszerű fasora között többkörös útrendszert jelölnek, valamint kialakul a belső gyepes kör vonalát megszakító kilenc kis beharapás. Fontos, hogy megjelenik a rondótól 248

délre, a Városligeti fasor végénél, a terület íves bejárati építményének helyén egy íves oszlopos fasor. A Hermina kápolna körüli területen és északon, valamint a tó környezetében nem láthatóak jelentős változások. Az 1871-es és 1872-es ábrázolásokon a rondó finomabb, cizelláltabb kialakítása már folyamatosan megjelenik. Ami tisztázandó viszont, hogy külső fasor eddig gömb koronájú, alacsonyabb fákkal volt jelölve és belül voltak a magas oszlopos fák, addig az 1870-es évektől ez a jelölés megfordult. Ennek három magyarázata lehet. Vagy rossz a jelölés és nem ábrázolja a valóságnak megfelelő állapotot. Vagy teljes lecserélésre kerültek a fák (kevéssé valószínű). Vagy meghagyták az oszlopos fák körét, viszont megszüntették az azon kívüli kört és helyette belül alakították ki a belső kört a beharapásokkal, ezzel lecsökkentve kissé a gyepes kör átmérőjét. Nebbien 80 méter sugarú ra tervezte a rondót. A külső fasor által jelenleg alkotott körív átmérője 200 m, azaz 100 m sugarú. Ezt a dillemmát kertrégészeti eszközökkel lehetne pontosítani. Másik érdemi változás növényszerkezeti szempontból, hogy a keleti oldalon, a Hermina kápolna környezetében jelentősebb fás, ligetes területeket hoztak létre, az addigi szántók területén. A Kilátó-domb környezete is egyre rendezettebb, úgy az utak, mint az erdőszerű beültetések által. A rondótól a Hermina kápolna irányába vezető ives út (mai Zichy Mihály út) is egyre karakteresebbé válik. Nyomvonalán egyre kiépítettebb csomóponti teresedés látszik kialakulni, a mai Olof Palme háztól kissé északabbra. Az innen keletre kiinduló út a mai Lev Tolsztoj sétánnyal azonos a kezdeti szakaszon. Mivel a keretező utak nyomvonala ezidőre már kialakult, az Ajtósi Dürer sor másik oldalán megjelent a mai Stefánia út kezdeménye. Valószínű, hogy ennek a következménye, hogy egyre több leágazás jelenik meg a belső, kis körútról keleti irányba. Ezekből egy a nyugati irányba is elindul, nagyjából a későbbi Stefánia út, ma Olof Palme sétány vonalán. A Hattyú-tótól délebbre eső részeken egyre nagyobb ligetes beültetések jelennek meg. A Hattyú-tóba kanyargó patakocska melletti gyepes sáv is fokozatosan leszűkült az erdős részek miatt. AVárosligeti-tó északkeleti oldalán, a tó nyomvonalát lekövető, fasorokkal kísért út továbbra is jelentős. Már az 1870-es évek legvégétől megjelenik egy fontos elem, a kiépítésre kerülő mai Andrássy út becsatlakozási pontjának kialakítása az artézi kúttal. Valamint a Stefánia út kiépülése a mai Ajtósi Dürer sor másik oldalán és folytatásaént a területen való átvezetése a rondót érintve. A rondó belső részei ekkor kezdenek fokozatosan feldarabolódni keresztirányú utakkal. Megszűnnek az íves beharapások és megjelenik egy még kisebb belső kör, amelynek

249

közepén egy jelentős méretű díszmedence épült. Az 1882-es térképen már egy kiépült Állatkertet jelölnek, és egyre karakteresebbé válik az Állatkerti körút. Az 1885-ös Országos kiállításnak helyet adó park belső részei a Hattyú-tó és a mai PeCsa területén megépülő Iparcsarnok közötti területen, valamint a keleti sarokban a Hermina kápolna környezetében jelentős fakivágásokkal új struktúrát alakítanak ki, amely teljes egészében a kiállítás kiszolgálását célozta. A Hattyú-tó körül is pavilonok épültek. Az Iparcsarnok előtt egy szimmetrikus, geometrikus formájú virágágyakból álló korzót építenek, közepén díszmedencével. Északon, északkeleten a Kilátó-domb területén is egyre szabdaltabb zöldszigeteket látni. A déli parkrészen viszont egyre karakteresebb a szabad, gyepes térrész formája. Ebben a korban kb. 600 darab fa kivágásával valósították meg a szerkezeti kialakításokat. Az 1893-as térképeken jelentősebb változás a felszámolt kiállítási pavilonok helyén végzett fásítások, az Iparcsarnoktól a tóig vezetett és kettős fasorral kiemelt út megjelenése, valamint a jégpálya kialakítása a déli gyepes részen. A Kilátó-domb területén létesített Népliget nevű terület kihasítása az erdős részekből szintén meghatározó elem. Az 1896-os Millenniumi Kiállítás az 1885. évi Országos Kiállításhoz képest hasonló, csak sokkal nagyobb területeket igénybe vevő, és jóval sűrűbb beépítést eredményező változásokat hozott. A Hattyú-tó feltöltött területén is pavilonok épültek. Tulajdonképpen a Stefánia úttól északra elterülő rész teljes egészében beépült és felszabdalódott. Az Iparcsarnok előtti korzó geometrikus kialakítása jellegében megmaradt, de az ágyások formái, a díszmedence helye és alakja változtak. A Városligeti-tó északi csatornája megszünt a földalatti kiépítése miatt. A Nádor-sziget így félszigetté vált és csak déli, tó felőli sávja maradt növényzettel fedett. A Széchenyi-sziget is szinte teljes egészében beépült. A tó délre lévő parti sávja kiépült a Korcsolyacsarnok kialakításával. Ennek a résznek egyik jelentős változása, hogy megépült a most már félszigetre vezetve a Zielinszky-híd és folytatásában a mai Városligeti körút északi szakasza kettős fasorával. Ez a legszélesebbnek ábrázolt út északról kerülte meg az Iparcsarnokot és vezetett nagy ívben vissza a Stefánia útig. Ez a Kiállítási Nagy Körút néven jelölt nyomvonal látható a mai napig és feleltethető meg a Városligeti körútnak. Az Andrássy út végében, a mai Hősök tere területén egyre jelentősebb burkolt felület jött létre az Ezredéves Emlékmű létesítésével. A felépült Műcsarnok körül annak alaprajzi formájára szervezett kertrészt alakítottak ki. A Hermina út, mai Ajtósi Dürer sor csomópontjánál felépített pavilonhoz karakteres, egyenes sétányt vezettek kétoldali

250

fasorral, ez a mai Lev Tolsztoj sétány elődje. Ezek az újabb szerkezeti átalakítások további 800 fa kivágását követelték. 20. század első fele Az 1903-as térképen látható alaprajz a kiállítások utáni helyreállításokat mutatja. A felszámolt pavilonok helyén (kivéve a megtartott Olof Palme-házat, Iparcsarnokot, mai Közlekedési Múzeumot és a Vajdahunyadvárat) elindultak újra a fásítások, ahol egy keskenyebb utakkal egyenletesen feltárt kertstruktúra jött létre. A zöldszigeteken belül kisebb fás területek és szabdaltabb, kisebb gyepfelületek lettek kialakítva. A mai Vakok Kertje területével közel megegyezően kisebb kör alakú teresedés látható a helyszínrajzon. Az Iparcsarnok előtti korzót megtartották geometrikus növényágyaival, díszmedencéjével együtt. A Népligetnek nevezett részen is megmaradt az épületcsoport. Az Olof Palme-háztól a rondóig ívelő belső kis körút még szépen kirajzolódik. A Városligeti körút Stefánia úttól délre lévő szakaszát Hársfa sor névvel jelölik. A Stefánia úttól délre eső részeken, a rondó környezetében és magában a rondóban is lényegi növényszerkezeti változások nem láthatók. Itt még mindig őrzik a zöldszigetek nagyobb foltjai és egyöntetű fás felületei a régi hangulatot. A Stefánia útról kisebb, fasorral kísért lekanyarodó út kötött bele a rondón kívüli burkolatba és vezetett le délre. A mai Szépművészeti Múzeum helyén, a rotunda elbontása után az újrafásított részekkel azonos szerkezetű növényszigeteket alakítottak ki. Az 1908-as térkép a déli részen mutat jelentősebb átalakulásokat. A rondó utakkal felszabdalt területe most már fokozatosan fákkal is kezd besűrűsödni, és ezzel tulajdonképpen elvesztette eredeti karakterét. A régi, ideiglenes jégpálya környezetében lévő utolsó nagy gyepes térrész is felszabdalódott a beültetések és kisebb geometrikus szerkezetű sétautak által. A Városligeti körút déli szakasza a Hársfasor útként jelzett rész, egyre karakteresebben elkülönült keskenyebb nyomvonaláva az északi, nyugati körút szakasztól. A Szépművészeti Múzeum megépülésével a mai Hősök tere területe is jelentősen átalakult. A felaprózódás, a jelentősebb fásítás után átláthatóbb terület az Iparcsarnok előtti parteres kialakítás maradt csak a parkban. 1928 a park életében a legnagyobb jellegbeli változást hozó időszak kezdete. Az előző évtizedekben elkezdett parteres, merev rendszerű kialakítás, a kis felszabdalt térrészekből álló rendszer, a rondó és Iparcsarnok közötti területen kívüli részeken is tovább folytatódott. A Räde Károly nevéhez köthető átalakítások a teljes park átalakítását célozták. A nagyobb utak, körutak között keskenyebb íves sétányok tárták fel a teljes területet. Az így

251

kialakult zöldszigetek szélein sűrűbb fás/cserjés foltok apró gyepes részeket rejtettek. Ez a rendszer még a rondónál is megfigyelhető, hogy alkalmazásra került. A Városligeti fasor folytatásaként az Iparcsarnokig egyre karakteresebben kialakításra került a tengely, átvezetve a rondón is. Nebbien által megálmodott park struktúra szinte teljesen felismerhetetlenné vált. Az általa felszámolt egyenes tengelyek egyre nagyobb számban lettek újra kialakítva. Nemcsak az előbb említett Városligeti fasor folytatásában kialakított, de a régi lúdláb sétányok egyike is újra kialakulóban volt, valamint a mai Lev Tolsztoj sétány egyenes nyomvonala is egyértelműen felismerhető. Másik nagy lényeges beavatkozás a Széchenyi fürdő kiépítése és az előtte létrehozott egyenes sétány, amely a hídtól vezetett a Hermina útig. Ez a mai Kós Károly sétány. A mai Hősök terén az Ezredéves emlékmű íves építménye egy majdnem kör alakú tér kialakítását generálta, benne két nagyobb zöldfelülettel. A belső kis utak rendszere váltotta fel a kis körút vonalát, teljesen felszámolva azt. Talán csak a Városligeti körút déli szakasza (Hársfa sor) lett újra karakteres megjelenéssel visszaállítva. Az Állatkerti körútból leágazó, a Kós Károly sétányig vezető kis út (aszfaltos útként nevezve jelenleg) kialakítása ehhez a korhoz köthető. Az Iparcsarnok előtti korzón (ahol később magyaros motívumokban ültettek ki szőnyegágyakat) megrendezésre kerülő BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) olyan sikeres lett, hogy egyre nagyobb területeket vontak be a megrendezésébe. Többek között ez is generálta a park átalakítását.

20. század második fele Az 1962-es légifotón látható a legszebben az 1920-as évek végétől megjelenő BNV vásárterületei és pavilonjai igényelte átalakítások. A rondón átvezetett déli úttal és a belső kör merev rendszerű utakkal való feldarabolásával gyakorlatilag teljesen felszámolásra került vizuálisan a rondó. A régi struktúráját már csak az idős fasorok jelezték. Az Iparcsarnoktól délre és északra gyakorlatilag a Hermina út vonaláig a vásárterület foglalta el a parkot. A park keleti oldala azonban egyre bujábbá vált a korábbi években beültetett facsoportok által. A Hősök tere 1938-as leburkolása és a Felvonulási tér 1951-es kialakítása után a Városliget Dózsa György út felőli sávja szinte teljesen kiszakadt a parkból. Az ezen a részen lévő zöldfelületeket és fákat teljesen felszámolták. Ezzel a park legkarakteresebb eleme a rondó is jelentős csonkítást szenvedett. Nemcsak a kört torzították meg, de belső rendszerét is felszámolták. Geometrikus növénykazettákat alakítottak ki benne és egy út is átvezetésre került a déli, délnyugati részén. Bár második világháború alatti károkat fokozatosan helyreállították a parkban, biztonsági okokból azonban kiirtásra került a teljes cserjeállomány. 252

Ez az állapot a BNV 1974-es kiköltöztetéséig fennállt. A helyreállításra kiírt pályázat után 1978-ig, több ütemben zajlottak a kivitelezések. Az előző években létrehozott Kis Botanikus Kert (1967) és a Vakok Kertje (1972) integrálásra került a helyreállítási munkák során. Bár a rondó belső felszabdaltságát megszüntették, a Felszabadulás tér megtartásával napjainkig torzóként látható a kör. Az Iparcsarnok előtti korzó helyén visszaállt a nagy gyepes térrész. A Kolegerszky-kioszk helyén kialakított szánkódombot (1983) Királydombnak nevezték el. Több játszótér, sportpálya jelent meg a parkban, mint az újtípusú parkhasználati igényeket kiszolgáló egységek. Jelentősebb fásítás, irtás nem történt a parkban, bár a FŐKERT

folyamatosan

végez

fásítási,

karbantartási

munkákat.

Növényszerkezeti

szempontból talán csak a cserjefelületek újbóli megjelenése, a fajtaállomány gyarapodása mondható fejlődésnek az utolsó korszakban. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N2_1.1.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1803 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1816 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1818 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.3 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1820 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.4 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1851 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.2.5 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1850-ES ÉVEK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1871 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.1/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1871 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1872 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.2/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1872 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.3 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1882 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.3/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1882 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.4 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1885 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.3.4/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1885 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.1 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1893 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.1/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1893 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1896 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) N2_1.4.2/2 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMZÉSE_1896 (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE)

253

N2_1.4.3

ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE) ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KORSZAKOK (JELEN ÁLLAPOTRA VETÍTVE)

N2_1.4.3/2 N2_1.4.4 N2_1.4.4/2 N2_1.5.1 N2_1.5.1/2 N2_1.6.1 N2_1.6.1/2

3.5.3.2.

A

növényállomány

építéstörténeti

és

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1903

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1903

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1908

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1908

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1928

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1928

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1962

NÖVÉNYSZERKEZETI

ELEMZÉSE_1962

kertművészeti

szempontú

elemzése,

rendszerezése Történeti növényszerkezeti elemek meghatározása Fasorok Az 1820-as évektől a rondó körül kettős fasort lehet látni a felmérési rajzokon. Ez a jelleg az 1882-es évektől napjainkig megtalálható, a kör azonban sérült. A belső nyárfasor 1912-ben történt kipusztulása után és a 19. század első felétől kezdődő átalakítási munkák hatására a rondón belül megjelent még egy fasor és a fasorok rendszerétől független fásítások. A külső fasor platánsorán belül jelenleg két, nem záródó tölgy sor látható. A külső, szintén nem záródó platán sor az egyik legrégebbi fasor a parkban. Megjelenését tovább torzítja, hogy a mai Olof Palme sétány rondó felé eső sora gyakorlatilag beleolvad ebbe a külső platánsorba, így „hovatartozása” nehezen érzékelhető. Zichy Mihály út tekinthető a legidősebb fasornak a parkban. Már az 1820-as térképen is egyértelműen kirajzolódik, de valójában már azt ezt megelőző időkben is határként jelent meg ez a nyomvonal az erdős részeknél. Ettől függetlenül jelenlegi faállományának korösszetétele nem mutatja ezt, nagyon kevés benne az idős egyed. Megtartása, a nyomvonal fenntartása elengedhetetlen kerttörténeti szempontból. Paál László út Városligeti-tó menti szakasza szintén a park egyik legősibb szerkezeti eleme. Ez a nyomvonal a tó első kialakítása óta létezik, tehát már a 18. század végétől meglévő elem. Ez az idős fák számában is megjelenik. Azon túl, hogy értékes, az egyik leghangulatosabb fasora a ligetnek. 254

Városligeti körút fasora több időszakban alakult ki. A Kós Károly sétánytól az Erzsébet királyné utcáig tartó szakasza a legfiatalabb, amely 1896 után alakult ki, a Zielinszky-híd megjelenésével. Érdekes, hogy ettől függetlenül ezen a részén találhatók a legidősebb fa egyedei a körútnak. Az Erzsébet királyné útjától az Olof Palme útig tartó szakasz gyakorlatilag Nebbien féle kialakítás óta (19. század második negyede) fennáll. Ez a legősibb része a körútnak, bár faállománya fiatal. A sétánytól délre eső szakasz szintén őrzi a Nebbien féle koncepciót. Bár jelentősége koronként változott, mégis megléte és fenntartása kerttörténeti szempontból elengedhetetlen. Állatkerti körút kialakítása tulajdonképpen az Állatkert területének leválasztásakor történt 1864-ben. Ez egyben a terület északi határa is. Bár a kétoldali platánsor nagyon karakteres elem, hivatalosan csak kis szakasza tartozik a Városliget területéhez. Ez megoldandó probléma. A fasorok fajtaazonos fenntartása elengedhetetlen. Olof Palme sétány a Stefánia út kiépítéséhez kötődik, az 1870-es évek végétől a park meghatározó eleme. Jelentőségét az adja, hogy nemcsak a parkszerkezet része, de városszerkezeti funkciója is van. Ugyanakkor a Nebbien féle tervekben egyáltalán nem szerepelt. Kettős fasora több idős faegyedet is tartalmaz. Jelenleg csak gyalogos és kerékpáros közlekedés folyik rajta, ami nem indokolja széles keresztmetszeti kialakítását. Ugyanakkor a kerékpáros és gyalogos közlekedési irány és a fasor megtartása kerttörténeti szempontból indokolt, mivel az a szintén jelentős várostörténeti szerepű Stefánia út folytatása. Kós Károly sétány a park ma jellegzetes fasorai közül a legkésőbbi kialakítású, faállománya ugyanakkor több idős egyedet is tartalmaz. 1928-as nagy átalakítási munkák eredménye, melyet főként a Széchenyi fürdő kiépítése generált. A jelenlegi széles burkolat megtartása a gépkocsiforgalom kitiltása után vitatható. Csak a Városligeti körút becsatlakozásától a Zileinszkí-hídig tartó szakasza védendő, mert az eredetileg a körút részét képezte, legidősebb fái is ezen a részen találhatók. Több kisebb fasor is őriz történeti növényszerkezeti elemet. A Benczúr utca folytatásában lévő mai akácsor vonala már az 1870-es évektől megjelenik a térképeken. Az Állatkerti körút aszfaltos leágazása 1928-tól van jelen a térképeken, gyakorlatilag a Kós Károly sétánnyal egykorú a kialakítása. A területen több kisebb, szakaszosan meglévő fasor maradványt lehet felfedezni, amelyek egykor meglévő utakat kísértek. A burkolat megszűnésével a fasorok eredeti funkciójukat elveszítették, ma már többé-kevésbé felfedezhető, látható torzói az egykor fasoroknak. Egyik ilyen maradvány az egykori ún. Széles út menti platánok, amelyek azon

255

túl, hogy az egyik legidősebb fái a parknak nagyon régi, még Nebbien előtti időkből őriznek nyomvonalat. Másik maradvány fasor a mai Olof Palme sétányról csatlakozik le a rondó irányába. Kettős fasora a már-már erdős területen is jól kirajzolódik, még a terepjáték sem tereli el róla a figyelmet. A harmadik maradvány fasor a Kis Botanikus Kert előtti fasor, amely sajnos csak nagyon rövid szakszon őrzi a Nebbien terveken is megjelenő kis körút nyomvonalát. A játszótereken átmenő néhány idős fa is ennek a belső ívnek a fasorát alkotta valaha. Jelenleg csak alaprajzilag lehet érzékelni ezt, a valóságban nem látható az összefüggés. A tömegközlekedési szempontból jelentős, de kerttörténeti szempontból vitatható a Dvorzsák sétány megléte. Kialakítása a huszadik század második felére datálódik. Erdős területek A terület jelenleg erdős részein, ha megnézzük, hogy mennyire dominálnak az idős fák a foltokon belül lehet feltárni azokat a részeket, melyek minimum 60-100 éve ilyen jellegűek a parkon belül. Történeti léptékben nézve ez a park eddigi életének második fele. A másik lehetőség arra, hogy feltárjuk a park mely részein volt jellemző az erdősszerű kiültetés és az hogyan változott az idők során, hogy megnézzük a területre készült felmérési rajzokat és azt összehasonlítjuk a jelenlegi állapottal. A raszter elemzés nyomán az látható, hogy a parknak csak elenyésző részén és szórványszerűen jellemző az erdőszerű állomány. Ezen belül a rondótól északra lévő kisebb foltokban (kb.1500-2500 m2 területen), a felhagyott HUNGEXPO épületek környékén, és az egykori Hattyú-tó környezetében találunk ilyen foltokat. Valamint az Olof Palme sétány alatti délnyugati parkrészben lévő erdős állományok tekinthetőek történeti szempontból megtartandóaknak. A többi erdős rész főként az 50 évnél fiatalabb kiültetésekből tevőknek össze. Ezek között találunk olyanokat, a régi térképek tanulsága alapján, amelyek már a 19. század eleje óta hosszabb, rövidebb ideig sűrűbb fás növényzettel fedettek voltak. Ilyen a Városligeti körútnak az Erzsébet királyné útjától a Dózsa György útig tartó szakasza. A telekhatár felé eső oldalon jellemzően erdős területeket találunk a különböző építési korokban is. Ugyanennek a szakasznak a park felé eső belső oldalán más történetű a mai Olof Palme sétánytól délre és északra eső szakaszokon az erdők megléte. A rondó körüli kisebb erdős foltok az 1820-as évektől szinte folyamatosan jelen vannak, csak alakjuk, kiterjedésük, szabdaltságuk változott minimálisan. Ezek fajállománya a nyugati oldalon főként platán. A történeti források is platán ligetként emlegetik. A keleti oldalon ezen faj aránya már jelentősen lecsökkent, elegyes állomány jellemzi a területet. A 256

jelenleg meglévő erdős foltok az előbb említetteken kívül nem őriznek korabeli struktúrákat, azok későbbi beültetések eredményei. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a határoló részek erdős kialakítása kerttörténeti szempontból kívánatos.

Ligetes területek A park jelenlegi állapotában döntően és meghatározóan a ligetes térállás dominál. Megvizsgálva a kertszerkezet történeti változásait látható, hogy a mai Olof Palme sétány kiépítését követően, tehát közel 140 éve a legkevésbé átalakuló, ezért a faállomány tekintetében a legkevésbé bolygatott rész a sétánytól délre eső terület. Feltehetően maga a sétány és fasora olyan karakteres határvonalat alkotott, hogy megvédte az alsó részeket a túlzott beépítésektől, így az irtásoktól is. Ha megvizsgáljuk, hogy a jelenleg ligetes területek közül melyekben a legtöbb a történeti faegyed, rajzolódnak ki azok a területrészek, amelyek kerttörténeti szempontból megtartandóak. A rondó körüli állomány, az Olof Palme-háztól nyugatra eső, nagyobb kiterjedésű ligetes folt, a Városligeti-tó körüli ligetek, az Olof Palme-háztól északra lévő kisebb liget, valamint az Olof Palme sétánytól délre lévő, a mostani nagy játszótér területén lévő ligetek történeti szempontból megtartandók. Az északi, északkeleti parkrészek nagyobb ligetes foltja szintén sok idős fát rejtenek. Ezek egy része erdős részek kiritkult maradványai.

Cserje/évelő felületek A felmérések csak a legritkább esetben jelölnek cserje illetve virág felületeket. A legfrekventáltabb kérdés a rondó belső gyepfelületének évelővel való díszítése. Az eredeti Nebbien-féle tervekben nincsen kiültetés a rondó közepén, az teljes egészében fátlan gyep. A kör szélein megjelenő íves beharapások cserjével kísért vonala a pályázati mű metszetei alapján feltételezhető. A „Nagykör”, ahogy egy időszakban nevezték, belső területeinek felszabdalódása létrehozása után kb. 60 évvel kezdődött el. Az 1880-as években készült felméréseken már egy reprezentatív vízarchitektúra jelenik meg a kör centrumában. A külső nagy körívvel párhuzamosan egy kisebb kör is tovább osztja a területet, amelyet keresztirányú utak tárnak fel. Az 1928-as nagy rendezésekhez készült terveken is ez a kialakítás látható még. A leírások alapján tudni lehet, hogy a kisebb parcellákban illatos, nemes rózsák díszlettek és valószínű, hogy a hordókban nevelt pálmákat, amelyet az írott források említenek, nyáron ide is kihelyezték. Több korabeli fotó is hímzéses mintájú kiültetéseket

257

ábrázol a rondó területén. Ezek a kialakítások azonban szembementek a Nebbien féle egyszerűséggel, az adott kor ízlését, kertművészeti irányzatát reprezentálták és nagyban elősegítették a rondó lassú felbomlását, torzulását. A parkban fokozatosan megjelenő középületek környezetében feltételezhető, hogy látványos évelő és virágkiültetéseket alakítottak ki. A Széchenyi fürdőről készült archív fotókon (1890 után) az Iparcsarnok előtti geometrikus kertrészről készült képeken ez jól kivehető. A barokkos kialakítás a növényanyagban is megjelent. A virágágyak mintáinak sarokpontjaira, formára nyírt (gömb, kúp) cserjéket helyeztek. A Széchenyi-szigeten álló jáki kápolnát mutató fotón is virágdíszes kiültetések láthatók a 20. század első negyedének végén készült képeslapon. Az országos és a milleneumi kiállításokra felépített pavilonok környezetében is voltak virágkiültetések, ahogyan az a képeslapokon, fotókon jól kivehető. A park egyes részletét mutató korai ábrázolásokon is egyértelműen látható, hogy bár a gyepes területeken ligetes csoportokban, elszórtan álló fák által jellegében meghatározott a park, több cserje felület is tagolta. Az 1850-es évektől fellelhető metszetek, grafikák, a Vasárnapi Ujságban megjelenő ábrázolások is egyértelműen cserjékkel, bokrokkal, bokorfákkal tagoltan ábrázolják a parkot. Az 1945 utáni, biztonsági okokból elrendelt teljes cserjeirtás is arra enged következtetni, hogy jelentős mennyiségű, magasra nőtt bokor volt a területen. Szabad gyepes területek Ha keressük a Városliget egyedi, más parkoktól megkülönböztető jellegzetességét, akkor egyértelműen a rondót, mint kertépítészeti elemet kell kiemelnünk. Nebbient megelőző korokban a területen nem volt ilyen jellegű kialakítás, az bizonyítottan a tervező által, a Városligeti fasor végébe megálmodott térszervezési elem. Ennek közepét fátlan, szabad gyepfelületként álmodta meg. A gyepes kör a későbbi korokban, már 1882-től fokozatosan felszabdalódott, közepén karakteres, klasszikus formájú díszmedence jelent meg 1882-től. Mai Napozórét területe a 18. század végi ábrázolásokon a szigetekkel tagolt mocsaras terület melletti szabad gyepként van feltüntetve, amely a nagy alléig húzódott. Ez a terület Nebbien tervén (1813) az allé felszámolásával gyönyörűen kitágult. Közepét a Hattyútó foglalta el. Szabad tér jellege egészen az 1870-es évekig látható a térképeken. Majd fokozatosan, kisebb-nagyobb felületeken megjelentek a fásítás jelei. A legnagyobb változás az országos és milleniumi kiállításokkal következett be ezen a parkrészen. A pavilonok szinte teljes egészében elfoglalták. A helyreállításokkor erdősítették, növényesítették. Ennek következtében még az 1962-es légifotókon is erősen fásított területként látható. Az 1973-tól 258

kezdődő rekonstrukció alkalmával a területet kitisztították és kialakult jelenlegi gyepes jellege, szórványosan kisebb facsoportokkal. Mai PeCsa előtti gyep hasonló utat járt be a Napozórét történetével. Ezen a részen húzódott a nagy allé, majd Nebbien terve és annak részbeni megvalósulása során kialakításra került. A Hattyú-tó jelentős területét foglalta el, majd annak 1896-os betemetésével a geometrikus növényágyakkal tagolt korzót hozták létre területén. Bár alaprajzilag szabdalt terület lett egészen az 1973-as helyreállításig, mégis fátlanságával megtartotta szabad tér hatását. Ennek fenntartása nagyon fontos kerttörténeti szempontból. Mai Királydomb és az az alatti terület nyugatra jelenleg fátlan szánkódombként funkcionál, alatta kisebb facsoportokkal tarkított terület. A 18. század végi térképi ábrázolások erősen fásított területként jelölték. Gyakorlatilag ez a parkrész és az északi telekhatár menti területek voltak a kezdeti fásítások területei. Nebbien féle terv azonban jelentősen kitisztította ezt a részt, ez lett a park legnagyobb gyepes, osztatlan kertrésze. Az 1850-es években már közel hasonló formájú gyepes részeket látunk, mint a tervben, de valójában egy felmérésen sem láthatjuk teljes egészében a terveknek megfelelő kiterjedésűnek. Vagy nyugatról, vagy keletről jelentek meg nagyobb erdős foltok, és gyakorlatilag csak a patak nyomvonala mentén volt gyepes terület. Ezt igazolja az is, hogy előszeretettel használták a 19. század végétől ideiglenes jégpályaként. Kiterjedése inkább észak-dél irányban elnyújtott volt. Az 1908-as térképeken már fokozatosan fásodó, ligetes területként jelölték. A Räde Károly féle nagy átalakítási hullám ezt a területet sem kímélte, beállt a teljes parkban egységesen megjelenő elaprózott zöldfelületek sorába. Az 1962-es légifotón ezért jelentősen fásodott területként látható. A legutolsó helyreállítási munkák során alakult ki a fátlan szánkódomb a Kolegerszky-kioszk helyén (feltehetően törmeléken). Ez a terepjáték nagyban hozzájárul a Kis Botanikus Kert eldugott helyzetéhez. A domb jelentős magasságával vizuálisan átláthatatlanná teszi ezt a parkrészt. Az eredeti Nebbien féle kerttervben ilyen terepjáték csak a kilátódombnál szerepelt, ami jelenleg már nem érzékelhető, tehát kerttörténeti szempontból a szánkódom teljes egészében az utolsó 40 év eredménye, történeti vonatkozása nincsen. Ugyanakkor közkedvelt kertépítészeti elem, fátlanságával mérsékli ennek a kertrésznek a beerdősült jellegét. Ez utóbbi jelleg megtartása történeti szempontból támogatandó. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N2_2.1 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _FASOROK N2_2.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _ERDŐS TERÜLETEK

259

N2_2.3 N2_2.4 N2_2.5

TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _LIGETEK TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _SZOLITEREK TÖRTÉNETI NÖVÉNYSZERKEZETI ELEMEK _SZABAD GYEPES TERÜLETEK

3.5.3.3. A fennmaradt történeti növényállomány differenciált meghatározása és értékelése Történeti növények értékleltára A meglévő növényállomány kor elemzésénél már kitértünk rá, hogyan határoztuk meg a történeti növények körét. Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy ez a kör a következő (5074 cm) törzsátmérő kategóriákban lévő idősebb egyedekkel még tovább bővíthető. A történeti növények között a becsült kor alapján a legfiatalabb egyedek kb. 47+ évesek. Itt is nagyon fontos megemlíteni, hogy a kormeghatározás nagyon sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz, ezért a Radó Dezső féle szakirodalomban szereplő táblázat alapján számított értéket úgy tekintettük, hogy az az egyed legfiatalabb kora, ezért az évet plusz jellel láttuk el (pl. 58+). Az értékleltár a 2016. októberi állapotot tükrözi, de folyamatos felülvizsgálata szükséges. A történeti növényekről (708 db) egyedenként értékleltárt készítettünk. Az értékleltár adatlapját jelen kutatáshoz állítottuk össze, amelyben feltüntetésre kerültek a következő adatok: •

az egyedről készült fénykép kódja

•

kora (becsült)

•

FŐKERT-i kód (tömb_tábla_sorszám)

•

latin név (főkerti adat)

•

törzsátmérő (főkerti adat)

•

korona átmérő (főkerti adat)

•

törzs állapot (főkerti adat)

•

korona állapot (főkerti adat)

•

állapot/betegség (főkerti adat)

•

fénykép (a felvételezéskor az egyedről készült fénykép)

•

jelenlegi elhelyezkedést jelző térkép (kereszttel jelölt hely)

•

megjegyzés (felvétel ideje)

Az értékleltárba került növények többségéről fényképet készítettünk, amelynek kódja a FŐKERT-i kóddal azonos (pl. 14VL_201_001), így jelzi, hogy a 14 kerületben lévő Városliget tömb/tábla/sorszám egyedét ábrázolja.

260

Fénykép jelzet:

Kor: Fénykép:

jelenlegi elhelyezkedés /térkép/

Főkert kód:

tömb

tábla

sorszám

Adatok: latin név: törzsátmérő (cm)

törzs állapot:

korona átmérő (m):

korona állapot:

állapot / betegség:

Megjegyzés: N15. ábra: Városliget történeti növényeihez használt értékleltári adatlap (szerző saját adatlapja)

Történeti növények elemzése kor összetétel szerint Kerttörténeti szempontból ez az elemzés az idősebb, 75 cm törzsátmérő feletti faállomány esetében releváns. Ha finomabb kategóriákban vizsgáljuk meg a történeti növényeket pontosabb kép rajzolódik ki az idősebb állomány korösszetételéről. A legidősebb példányok a teljes faállománynak csak 10 %-át teszik ki, mégis értékükben és megjelenésükben páratlanok. 75-100 cm törzsátmérőbe tartózó fák a teljes állomány 7 %-a, míg a 100 cm feletti fák a teljes állomány 3 %-a. Az 50-74 cm közötti kategóriába tartozó egyedek közül több, valódi kora szerint már a történeti növények sorába tartozható lenne, ezért ezt a kategóriát is megvizsgáltuk, hogy láthatóvá váljon, körülbelül milyen arányban vannak még idős fák ebben a korosztályban. A legidősebb 3 db egyed 200 cm törzsátmérő feletti. A 151-200 cm közötti fákból 11 db található a parkban. A 101-150 cm közötti fákból már jelentősebb mennyiség van, a 169 db a teljes faállomány 2%-át jelenti. A 75-100 cm közötti kategóriát 10 cm-es közökre bontva

261

látható, hogy az idősebbek száma fokozatosan csökken. A 95-100cm közé sorolódó fákból 103 db van (1 %), a 85-94cm közöttiekből 128db (2 %), míg a 75-84 cm közöttiekből már 294 db, ami 4 %-át teszi ki a teljes növényanyagnak. A már nem történetinek besorolt kategóriából, ha megnézzük a két legnagyobb törzsátmérőjű kategóriába sorolódók számát, látható, hogy a 65-74 cm közöttiek 380 egyeddel vannak jelen, ez 5 %-a a park fáinak. Míg az 50-64 cm közötti kategóriába tartozó fák száma 842 db, ami jelentős mennyiség (12 %). Ezek az egyedek már most, vagy rövid időn belül a kert történeti növényanyagába sorolhatóvá válnak. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N2_3.1 TÖRTÉNETI EGYEDEK

NÖVÉNYÁLLOMÁNY

ELHELYEZKEDÉSE_75CM

FELETTI

Történeti növények elemzése faj/fajta megoszlás szerint A történeti növények köre 38 fafaj között oszlik meg. A jelenleg 75 cm vagy annál nagyobb törzsátmérőjű fák az alábbi fafajok valamelyikébe tartoznak: Acer negundo

Populus alba

Acer platanoides

Populus nigra

Acer pseudoplatanus

Populus nigra 'Italica'

Acer saccharinum

Populus simonii

Aesculus hippocastanum

Pyrus pyraster

Ailanthus altissima

Quercus robur

Catalpa bignonioides

Quercus robur 'Pyramidalis'

Celtis australis

Robinia pseudoacacia

Celtis occidentalis

Salix alba

Fraxinus excelsior

Salix alba 'Tristis'

Fraxinus ornus

Sophora japonica

Ginkgo biloba

Taxodium distichum

Gleditsia triacanthos

Thuja orientalis

Morus alba

Tilia argentea

Morus nigra

Tilia cordata

Morus sp.

Tilia platyphyllos


Tilia tomentosa

Platanus x hispanica 'Suttneri'

Ulmus laevis

Populus x canescens

Ulmus minor

262

A teljes falistán belül a következő nemzetségeknél találhatóak nagyobb számban (négynél több) idős példányok: Acer

Platanus

Sophora

Aesculus

Populus

Tilia

Celtis

Quercus

Ulmus

Fraxinus

Robinia

Gleditsia

Salix

Megállapítható, hogy a park eredeti faállományának döntő többségét ezek a nemzetségek alkották. Ismerve a történeti tájképi kerteknél alkalmazott jellegzetes fafajokat ez a lista az adott kor bevett szokását tükrözi. Ha részleteiben megnézzük az adatokat látható, hogy túlnyomó többségében platánok, fekete nyarak, ostorfák és japánakácok találhatóak az idős fák között.

latin név

db


332

Populus nigra

82

Celtis occidentalis

67

Sophora japonica

36

Populus x canescens

22

Ulmus laevis

20

Acer saccharinum

17

Quercus robur

14

Acer negundo

11


11


10


10


7

Populus alba

7

Populus simonii

7


7

Tilia platyphyllos

6

Fraxinus excelsior

5

263

Érdemes megnézni, hogy melyek a meglévő idős fák esetében az 5-nél kevesebb egyeddel reprezentált fafajok. Ez már árnyaltabb képet ad arról, hogy milyen egyéb elegy fák tarkították az 50 évnél régebbi park faállományát. latin név

db

Acer pseudoplatanus

1


1

Celtis australis

1

Ginkgo biloba

1

Morus sp.

1

Pyrus pyraster

1


1

Salix alba

1

Thuja orientalis

1

Tilia argentea

1

Ulmus minor

1

Morus alba

2

Morus nigra

2

Platanus x hispanica 'Suttneri'

2

Tilia cordata

2

Acer platanoides

3

Fraxinus ornus

3

Taxodium distichum

3

Ailanthus altissima

4

Tilia tomentosa

4

Mivel ez a lista csak a napjainkig megmaradt fák alapján készült, ezt tovább árnyalja a későbbi fejezetekben leírt, írott forrásokban megemlített fajok/fajták listája. Többször említettük, hogy a történeti fák köre tovább bővíthető az 50-74 cm törzsátmérő között lévő idősebb fákkal. Ha megnézzük, hogy ebben a kategóriában mely egyéb fafajok találhatóak, amelyek a történeti növények fajtalistájából hiányzik, közelíthetünk leginkább a valós fajösszetételhez. latin név

db

Acer campestre

15

Acer negundo

48

Acer platanoides

32

Acer pseudoplatanus

24

264

Acer pseudoplatanus 'Atropurpureum'

1

Acer pseudoplatanus 'Purpureum'

1

Acer saccharinum Acer tataricum

1


47

Ailanthus altissima

12

Alnus glutinosa

4

Broussonetia papyrifera

3

Carpinus betulus

3

Carpinus betulus 'Fastigiata'

1


8

Catalpa ovata

1

Celtis australis

2

Celtis occidentalis

196

Corylus colurna

4

Elaeagnus angustifolia

1

Euodia hupehensis

2

Fagus sylvatica

2

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

1

Fraxinus excelsior

29

Fraxinus ornus

15

Fraxinus pennsylvanica Gleditsia triacanthos

1 29

Gleditsia triacanthos 'Skyline'

1

Gymnocladus dioicus

2

Juglans regia

1

Koelreuteria paniculata

25

14

Malus sp.

1

Morus alba

6

Pinus nigra

10

Platanus × hispanica

183

Populus × canescens

29

Populus alba

9

Populus nigra

18


18

Populus simonii

34

Prunus cerasifera 'Nigra'

1

Quercus cerris

1

Quercus pubescens

1

265

Quercus robur

48

Quercus robur f. fastigiata

1


3

Quercus rubra

1


64

Robinia pseudoacacia 'Tortuosa'

1

Robinia pseudoacacia 'Umbraculifera'

3

Salix alba

4

Salix alba 'Tristis' Salix matsudana Sophora japonica

16 1 134

Taxodium distichum

4

Taxus baccata

1

Thuja occidentalis

2

Thuja orientalis

2

Tilia argentea

2

Tilia cordata

33

Tilia platyphyllos

16

Tilia tomentosa

21

Ulmus Laevis

13

Ulmus minor

2

Ulmus sp.

2

KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N2_3.2 N2_3.3

TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ACEREK TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_AESCULUS HIPPOCASTANUM TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_CELTIS OCCIDENTALIS TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_GLEDITSIA TRIACANTHOS TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_PLATANUS X HISPANICA TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_POPULUS TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_QUERCUS ROBUR TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ROBINIA PSEUDOACACIA TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_SALIX TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_SOPHORA JAPONICA TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_ULMUS LAEVIS TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY FAJTA ELEMZÉSE_VEGYES

N2_3.4 N2_3.5 N2_3.6 N2_3.7 N2_3.8 N2_3.9 N2_3.10 N2_3.11 N2_3.12 N2_3.13

266

Korabeli növénylisták elemzése A park jelenlegi növényállományának vizsgálata során megállapításra került, hogy milyen fajok/fajták alkotják a meglévő, még élő fa és cserje állományt. A történeti faállomány lehatárolásával és annak külön vizsgálatával már differenciáltabb képet kaphatunk arról, hogy a park fajtaösszetétele hogyan változott az építéstörténet utolsó szakaszában, a 20. század második felében. Felmerül a kérdés, hogy a park korábbi időszakaiban milyen fajta összetételű volt a faállomány. Ennek vizsgálata ezért is fontos, mert a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a tájképi kertek különböző korszakaiban eltérő volt a faállomány fajösszetétele. A korai időszak kertjeiben jellemzően néhány fafajból állt az állomány, sokszor hazánkban honos nemzetségekből tevődött össze. Ez esetenként abból is adódott, hogy már meglévő erdőket alakítottak át kastélyparkokká. A későbbi korok kertjeiben a nemzetközi trendeknek megfelelően fokozatosan megjelentek exóta növénykülönlegességek is a parkokban. A Városliget esetében azt vizsgáltuk meg, hogy melyek a történeti növények között az állományalkotó fajok, valamint azt, hogy mikor jelentek meg és milyen különleges egyéb fafajták. A még meglévő történeti növények fajlistájának elemzésén túl az írott források és térképi

ábrázolások

feliratai

is

információval

szolgáltak

az

egykor

alkalmazott

növényfajokról. Ezek a fajok/fajták ugyanis kisebb számban is megjelenhettek, és ki is pusztulhattak, tehát nem feltétlenül találhatók meg a jelenlegi állományban. Meglétük vizsgálata következő elemzési szempont. A fajlistáknál az eredeti betűszerinti írásmódot jegyeztük le, ez néhány esetben a listában szereplő elírást rögzíti. Fák A korabeli fafajlisták tanulmányozásával könnyen belátható, hogy a területen egykor betelepített fafajok változatossága messze felülmúlta/felülmúlhatta a jelenlegit. Ez két kérdéskör megvizsgálását igényli. Egyrészt felvetül a kérdés, hogy a meglévő fák fajbeazonosítása megfelelő-e. Ha bizonyítottan vannak eltérések, akkor felül kell vizsgálni a meglévő fakatasztert és ez módosítja a fafajösszetételre tett megállapításainkat. Másrészt ki kell elemezni, hogy az eddig viszonylag kevés fajszámú állomány (arborétumokhoz viszonyítva) az új betelepítésekkel bővíthető-e, a régi fajták beszerezhetők-e, illetve vannak-e azoknak megfelelő újabb nemesítések.

267

1818-as lombos fa fajlista: Acer rubrum

Platanus occidentalis

Acer sacharinum

Populus angulata

Acer striatum

Populus balsamea

Acer tartaricum

Prunus cerasus flore pleno

Aesculus pavia flore rubro

Prunus padus

Aesculus pavia foliis variegatis

Rhus coriarium

Ailanthus glandulosa

Rhus cotinus

Betula alnus incana

Rhus glabrum

Celtis australis

Rhus typhinum

Cercis syliquastrum

Salix bicolor

Eleagnus angustifolia

Salix glauca

Evonimus laciniata

Salix purpurea

Evonimus latifolius

Salix rosmarinifolia

Fraximus americana

Salix vitelina

Fraximus integrifolia

Sophora japonica

Fraximus pendula

Sorbus aucuparia

Gleditsia chinensis

Sorbus domestica

Hypophae rhamnoides

Sorbus hibrida

Juglans cinerea

Zanthoxilon fraxinifolius


1818-as örökzöld fa fajlista: Juniperus virginiana

Thuja orientalis

Pinus balsamea

Thuja occidentalis

Pinus mariana

1827-es lombos fa fajlista: Acer barbatum

Aesculus hippocastanum kleine

Acer campestre

Aesculus pallida

Acer dasycarpum

Aesculus rubricunda

Acer dasycarpum heterophyllum

Ailanthus glandulosa

Acer negundo

Alnus glutinosa

Acer platanoides foliis laciniatis

Betula alba

Acer platanoides palmatis

Betula populifolia

Acer pseudoplatanus

Bignonia catalpa

Acer rubrum

Bignonia radicans

Acer serriatum

Bignonia radicans flore luteo

Acer tataricum

Broussonetia papyrifera faemine

Aesculus glabra

Broussonetia papyrifera mas.


Carpinus betulus

268

Catalpa syringofolia


Celtis americana

Morus alba

Celtis australis

Morus scabra

Celtis canadensis

Morus tatarica

Celtis occidentalis

Platanus cuneata

Celtis orientalis

Platanus fon Saamen

Celtis Tournefortii

Platanus heurige Stupfer

Diospiros lotus

Platanus occidi x orientalis mit 1 Schuch

Diospiros virginiana


Fagus castanea


Fagus sylvatica


Fagus sylvatica atropurpurea


Fagus sylvatica cristata


Fraxinus americana

Populus angulata

Fraxinus excelsa

Populus balsamea

Fraxinus excelsa aurea

Populus canadesis

Fraxinus latifolia

Populus canadesis stupfer

Fraxinus parvifolia

Populus canescens

Fraxinus pendula

Populus dilatata

Fraxinus pubescens

Populus heterophyla

Fraxinus rotundifolia

Populus hudsonica

Fraxinus sambucina

Populus italica

Fraxinus verrucosa

Populus italica dilatata v(on). lomb(ardien).

Gleditsia caspica

Populus italica dilatataii stupfer

Gleditsia horrida

Populus italica stupfer

Gleditsia latisiliqua

Populus laevigata

Gleditsia macrocantha

Populus pannonica

Gleditsia monosperma

Populus tremula

Gleditsia polysperma

Prunus avium fl. pleno

Gleditsia sinensis

Prunus padus


Prunus persicifolia

Gleditsia triacanthos inermis

Prunus susquehanae

Gymnocladus canadensis

Pyrus alpina

Juglans alba

Pyrus aria

Juglans amoena

Rhus arborescens

Juglans cathartica

Rhus aromaticum

Juglans cinerea

Rhus choriaria

Juglans nigra

Rhus cotinus

Juglans regia

Rhus suaveolens

269

Rhus toxicodendron

Sorbus aria longifolia

Rhus typhinum

Sorbus aucuparia

Rhus viridiflorum

Sorbus domestica

Robinia altagana

Sorbus hybrida

Robinia angustifolia

Sorbus spuria

Robinia caragana

Tilia alba

Robinia chamlagu

Tilia cordata

Robinia grandiflora

Tilia europaea

Robinia halodendron

Tilia hungarica

Robinia hispida

Tilia microphilla

Robinia hispida rosea

Tilia pannonica

Robinia pesudo tortuosa

Tilia pubescens

Robinia pigmaea

Ulmus campestris

Robinia pseudo inermis

Sorbus aucuparia

Robinia pseudo umbraculifera

Sorbus domestica


Sorbus hybrida

Robinia Redovskii

Sorbus spuria

Robinia sopohorafolia

Staphilea pinata

Robinia spectabilis

Tilia alba

Robinia stricta

Tilia cordata

Robinia tragaeanthoides

Tilia europaea

Robinia viscosa

Tilia hungarica

Robinia viscosa horida

Tlia amicrophilla

Salix diversi

Tilia panonica

Salixc babilonica

Tilia pubescens

Sophora japonica

Ulmus campestris

Sorbus americana

Ziziphus paliurus

Sorbus aria

1827-es örökzöld fa fajlista Cupressus sempervirens

Pinus cembra

Juniperus communis

Pinus diversi

Juniperus nana

Pinus larix

Juniperus procumbens

Pinus laxa

Pinus abies

Pinus maritima

Pinus americana

Pinus montana

Pinus canadensis

Pinus picea

Pinus cedrus

Pinus strobus

270

Pinus sylvestris

Thuja orientalis

Thuja occidentalis

1983-as lombos fa fajlista

Acer campestre

Carya cordiformis

Acer ginnala


Acer ginnala 'Albovariegatum'

Catalpa bignonioides 'Nana'

Acer monspessulanum

Cedrela sinensis

Acer negundo

Celtis australis

Acer negundo 'Variegata'

Celtis caucasica

Acer palmatum

Celtis occidentalis

Acer platanoides

Cerasus avium

Acer platanoides 'Palmatifidum'

Cerasus fruticosa

Acer pseudoplatanus

Cerasus mahale

Acer pseudoplatanus 'Leopoldi'

Cerasus serotina

Acer pseudoplatanus 'Purpurascens'

Cerasus vulgaris

Acer saccharinum

Cerasus vulgaris 'Umbraculifera'

Acer saccharinum 'Citreo-Variegatum'

Cercis siliquastrum

Acer saccharinum 'Laciniata'

Corylus colurna

Acer tatricum

Crataegus coccinoides


Crataegus monogyna

Aesculus octandra

Crataegus oxycantha

Aesculus x carnea

Elaeagnus angustifolia

Ailanthus altissima

Elaegnus commutata

Alnus glutiosa

Fagus sylvatica

Amelanchier alnifolia

Fagus sylvatica 'Atropunicea'

Amelanchier canadensis

Fagus sylvatica 'Pendula'

Amygdalus triloba

Fagus sylvatica 'Pendula Purpurea'

Aralia spinosa

Ficus carica

Armeniaca vulgaris

Fontanesia fortunei

Baccharis hamilifolia

Fraxinus excelsior

Betula verruculosa

Fraxinus excelsior 'Aurea'

Betula verruculosa 'Dalecarlica'

Fraxinus excelsior 'Diversifolia'

Betula x aurata

Fraxinus excelsior 'Heterophylla Pendula'

Broussonetia papyrifera

Fraxinus excelsior 'Nana'

Carpinus betulus

Fraxinus excelsior 'Pendula'

Carpinus betulus 'Columnaris'

Fraxinus ornus

Carpinus betulus 'Fastigiata'

Fraxinus pensylvanica

Carpinus betulus 'Horisontalis'

Ginkgo biloba

271

Gleditsia caspica

Pyrus piraster


Pyrus salviifolia

Gleditsia triacanthos 'Elegantissima'

Quercus cerris

Gymnocladus dioicus

Quercus pendunculiflora

Juglans cinerea

Quercus petraea

Juglans mandsuriaca

Quercus robur

Juglans nigra

Quercus robur 'Contorta'


Quercus robur 'Fastigiata'

Liquidambar stayraciflua

Quercus robur 'Pendula'

Liriodendron tulipifera

Quercus robur 'Strypemonde'

Magnolia kobus

Quercus rubra

Malus coronaria

Quercus turneri pseudoturneri

Malus floribunda

Rhus hirta

Malus halliana

Rhus hurta 'Dissecta'

Malus pumila


Mclura pomifera

Robinia pseudoacacia 'Tortuosa'

Morus alba

Robinia pseudoacacia 'Umbraculufera'

Morus alba 'Pendula'

Robinia pseudoacacia 'Unifolia'

Padus avium

Salix alba

Paulownia tomentosa


Platanus x acerifolia

Salix caprea

Platanus x acerifolia 'Kelseyana'

Salix elaeagnos 'Angustifolia'

Populus alba

Salix matsudana

Populus alba 'Pyramidalis'

Sophora japonica

Populus balsamifera

Sorbus aucuparia

Populus grandidentata

Sorbus dacica

Populus nigra

Sorbus gracea

Populus nigra 'Fastigiata'

Sorbus intermedia


Staphilea pinnata

Populus tremula

Tilia argentea

Populus x berolinensis

Tilia platyphyllos

Populus x canadesis

Tilia platyphyllos 'Szelestei'

Populus x canescens

Tlia americana

Prunus cerasifera

Tlia cordata

Prunus cerasifera 'Atropurpurea'

Ulmus americana

Prunus davidiana

Ulmus laevis

Ptelea trifoliata

Ulmus minor

Pterocarya fraxinifolia

Ulmus scabra

272

1983-as örökzöld fa fajlista Abies nordmanniana

Picea pungens

Cedrus atlantica

Picea sitchensis

Chamaecyparis lawsoniana

Pinus mugo

Chamaecyparis lawsoniana 'Pendula'

Pinus nigra

Chamaecyparis lawsoniana 'Triomf van Boskkop'

Pinus strobus

Juniperus chinensis

Pinus sylvestris

Juniperus chinensis 'Columnaris'

Pseudotsuga menziesii

Juniperus chinensis 'Pfitzeriana'

Taxodium distichum

Juniperus chinensis 'Pfitzeriana Aurea'

Taxus baccata

Juniperus chinensis 'Pyramidalis

Taxus baccata 'Overeynderi'

Juniperus communis

Taxus baccata 'Aurea'

Juniperus communis 'Stricta'

Thuja occidentalis

Juniperus sabina 'Tamariscifolia'

Thuja occidentalis 'Globosa'

Juniperus squamata var. meyeri

Thuja occidentalis 'Malonyana'

Juniperus virginiana

Thuja occidentalis 'Wareana lutescens'

Juniperus virginiana 'Tripartita'

Thuja orientalis

Larix deciuda

Thuja plicata

Picea abies

Tsuga candensis

Picea glauca Picea omorica

Cserjék A korabeli forrásokban található cserjékre vonatkozó fajlisták azért is nagyon fontosak, mert az 1945-ös teljes cserjeirtás után nem maradtak fenn idős cserjék a parkban. Valamint ennél a növénycsoportnál nem jellemző a hosszú, 100-200 éves élettartam, kivéve néhány fajt, ezért nagyon idős példányok megléte nem is indokolt a területen. A cserjék esetében is meg kell vizsgálni a park fajtabővíthetőségének kérdését, a régi fajták újra betelepítésének lehetőségét. 1818-as cserje fajlista: Casia marilandica

Hydrangea arborescens

Celastrus scandens

Hypericum androsemum

Clematis viticella

Hypericum callicinum

Crataegus lucida

Jasminum fruticans

Crataegus oxyacantha flore pleno

Menispermum canadense

Crataegus torminalis

Mespilus canadensis

Cytisus purpurea

Periploca graeca

Daphne mezereum

Rhamnus frangula

Genista tinctoria

Ribes alba

273

Ribes fructu rubro

Spartium scoparium

Ribes grossularia alba

Staphilea pinnata

Ribes nigrum

Staphilea trifoliata

Ribes rubrum

Tamarix gallica

Rubus flore pleno

Tamarix germanica

Rubus odoratus

Vinca herbacea

Sambucus laciniata

Vinca major

Spartium junceum

Vinca minor

1827-es cserje fajlista: Amorpha fruticosa

Colutea cruenta

Amorpha pubescens

Colutea media

Amygdalus campestris

Colutea orientalis

Amygdalus communis

Colutea Pokokii

Amygdalus communis duplici flore

Corillus americana

Amygdalus communis nucleo-dulci

Corillus avellana

Amygdalus fragilis

Corillus colurna

Amygdalus hybrida

Corillus rostrata

Amygdalus nana

Cornus alba

Asclepias sibiriaca

Cornus alba foli variegatis

Berberis canadensis

Cornus circinata

Berberis chinensis

Cornus mascula

Berberis emarginata

Cornus mascula fructu luteo

Berberis vulgaris

Cornus paniculata

Berberis vulgaris dulcis

Cornus sanguinea

Berberis vulgaris violacea

Cornus sericea

Buxus arborescens

Coronila emerus

Buxus folii argenteo varieg.

Cytisus austriacus

Buxus folii luteo varieg.

Cytisus biflorus

Buxus sempervirens

Cytisus capitatus

Celastrus scandens

Cytisus elongatus

Clematis erecta

Cytisus laburnum

Clematis flamula

Cytisus laburnum foliis variegatis

Clematis glauca

Cytisus nigricans

Clematis maritima

Cytisus purpureus

Clematis virginiana

Cytisus sessilifolius

Clematis vitalba

Euonymus atropurpureus

Clematis viticella florerubro

Euonymus europaeus

Colutea arborea

Euonymus europaeus foliis variegatis

274

Euonymus europaeus latifolius

Ribes diacantha

Genista ovata

Ribes floridum

Genista tinctoria

Ribes glandulosum

Genista virgata

Ribes nigrum

Glycine frutescens

Ribes nigrum f. variegatus

Hedera helix lutea

Ribes rubrum

Hibiscus syriacus

Ribes rubrum fl. albo

Hibiscus syriacus flore albo

Ribes rubrum fl. seriato

Hibiscus syriacus flore caeruleo

Ribes rubrum fructu maximo

Hipophae rhamnoides

Ribes triflorum

Hypericum hircinum

Rubus caesius

Hysopus officinalis

Rubus idaeus

Hysopus orientalis

Rubus idaeus fructo luteo

Jasminum fruticans

Rubus idaeus fructo maximo

Jasminum humile

Rubus laciniatus

Kitaibelia vitifolia

Rubus odoratus

Ligustrum vulgare

Sambucus monstrosa

Ligustrum vulgare baccis flavis

Sambucus nigra

Lonicera canadensis

Sambucus nigra foliis laciniatis

Lonicera dioica

Sambucus nigra foliis variegatus

Lonicera nigra

Sambucus pubens fructus rubro

Lonicera orientalis

Sambucus racemosa

Lonicera pirenaica

Spartium junceum

Lonicera sybirica

Spartium radiatum

Lonicera tatarica fl. albo

Spiraea acutifolia

Lonicera tatarica fl. rubro

Spiraea media

Lycium barbatum

Spiraea oblongifolia

Lycium obovatum

Spiraea opulifolia

Lycium ovatum

Spiraea salicifolia

Periploca graeca

Staphilea pinnata


Symphoricarpos racemosus

Philadelphus grandiflorus

Syringa chinensis

Philadelphus nanus

Syringa persica

Potentila fruticosa

Syringa persica flore albo

Rhamnus catharticus

Syringa vulgaris

Rhamnus frangula

Syringa vulgaris flore albo

Rhamnus rupestris

Syringa vulgaris flore violaceo

Ribes aureum

Tamarix gallica

Ribes cinosbati

Viburnum opulus

275

Viburnum prumifolium

Vitex agnus castus

Vinca major

Vitis heredacea

Vinca minor

Ziziphus paliurus

Vinca minor foliis variegatis

1983-as cserje fajlista: Amorpha fruticosa

Eunymus fortunei

Amygdalus nana

Eunymus fortunei 'Gracilis'

Andrachne colchica

Eunymus fortunei var. Radicans

Berberis chinensis

Euonymus europaeus

Berberis julianae

Euonymus japonicus

Berberis thunbergii

Euonymus japonicus 'Aureomarginatus'

Berberis thunbergii 'Atropurpurea'

Forsythia x intermedia

Berberis wilsoniae

Hedera helix

Calycanthus floridua

Helimodendron halodendron

Callycarpa bodinieri

Hibiscus syriacus

Campsis radicans

Hidrangea paniculata

Caragana arborescens

Hippophae rhamnoides

Caragana arborescens 'Pendula'

Hydrangea arborescens

Carya cordiformis

Hydrangea macrophylla

Celastrus scandens

Hydrangea quercifolia

Chaenomeles speciosa

Hypericum calycinum

Clematis vitalba

Hypericum patulum

Colutea arborescens

Ilex aquifolium

Cornus albaűCornus mas

Indirofera gerardiana

Cornus sanguinea

Kerria japonica

Cornus stolonifera

Kolkwitzia amabilis

Corylus avellana

Laburnum anagyroides

Corylus avellana 'Fuscorubra'

Laurocerasus officinalis

Cotinus coggygria

Lavandula angustifolia

Cotinus coggygria 'Rubrifolius'

Lespedeza bicolor

Cotoneaster divaricatus

Ligustrum ovalifolium

Cotoneaster horsontalis

Ligustrum ovalifolium 'Aureum'

Cotoneaster integerrimus

Ligustrum vulgare

Cotoneaster microphyllus

Lonicera japonica

Cotoneaster microphyllus f. thymifolius

Lonicera japonica 'Reticulata'

Cotoneaster moupinensis

Lonicera pileata

Cotoneaster x watereri 'Herbstfeuer'

Lonicera standishii

Cydonia oblinga

Lonicera tatarica

Cytisus sessilifolius

Machonia aquifolium

Daphne mezerum

Machonia bealeii

Deuzia scabra

Paeonia suffruticosa

Elsholtzia stauntonii

Parthenocissus quinquefolia

276

Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii'

Spiraea cantoniensis

Phellodendron amuranse

Spiraea douglasii


Spiraea x bumalda

Philadelphus x lemoinei

Spiraea x vanhoutteii

Physocarphus opulifolius

Symphoricarpos albus

Poligonum baldschuanicum

Symphoricarpos y chenaultii

Pyracantha coccinea

Thodotypos scandens

Rhamnus catharticus

Viburnum lantana

Rhamnus frangula

Viburnum opulus

Rhododendron mucronatum

Viburnum rhytidophyllum

Ribes alpinum

Vitex agnus-castus

Rosa multiflora

Vitex agnus-castus 'Album'

Rosa rugosa

Vitis vinifera

Rubus parvifolius

Weigela florida

Sambucus nigra

Yucca filamentosa

Sambucus nigra 'Areomarginatum'

Évelők 1827-es évelő fajlista: Achillea chritmifolia

Eustrachis petraea

Achillea cristata

Galega officinalis

Achillea squarrosa

Galega officinalis flore albo

Althea narbonensis

Glaucium fulvum

Antirhinum linaria

Glaucium luteum

Antirhinum majus

Iris pomeridiana

Astragalus decaperalus

Linaria purpurea

Astragalus galegiformis

Mentha colorata

Astragalus pilosus

Mespilus coccinea

Cenaturea benedicta

Mespilus cordata

Cernaturea fericta

Nepeta caerulea

Chionanthus angustifolia

Nepeta colorata

Chrisanthemum macrophilum

Nepeta latifolia

Cissus orientalis

Nepeta nepetella

Crepis grandiflora

Nepeta incarnata

Cynoglossum virginicum

Ononis natrix

Dracocephalum austriacum

Rudbechia angustifolia

Dracocephalum fruticulosum

Rudbechia laciniata

Dracocephalum moldavica

Salvia limonium

Dracocephalum nutans

Salvia officinalis

277

Salvia sclarea

Sisymbrium pirenaicum

Salvia virgata

Trollius Europaeus

Írott források növényzetre utaló adatai A meglévő növényállományban lehatárolásra került történeti növények elemzésén kívül egyéb kutatási lehetőségek is vannak, amelyekből az eredeti növényállományra vonatkozó adatok, információk kiszűrhetők. Ilyen lehetőség az írott források növényzetre utaló adatainak kigyűjtése és időrendbe helyezése. A korabeli fajlisták elemzését az előző fejezetben megtettük, amelyek kifejezetten az alkalmazott fajok témakörét elemzi. Az utalások egy másik része azonban általános, a park egészére vonatkozó adatokat rejt, és vannak, amelyek helyileg is beazonosíthatóak. Az időrendiségből bizonyos esetekben következtetni lehet állandóságokra,

vagy

meghatározhatók

a

változások

időpontjai.

Amennyiben

a

meghatározások pontossága engedte, a kutatás tárgyát képezte, hogy ellenőrizzük az említett egyedek meglétét is.

19. század A 18. század második felétől több ütemben végzett fásítások után a területen főként füzek, eperfák, és akácok voltak jelen. Boráros János polgármesternek a terület parkosítására és mulató-üdülő hellyé való átalakítására tett javaslata (1794) után született meg Rudolf Witsch rendezési elképzelése, amely már a nagy allé kialakítását (Városligeti fasor folytatásában) és a tó két szigettel történő kiépítését is tartalmazta. Az 1803-as Balla Antal féle felmérésben ábrázolt déli sarokból induló lúdláb sétányok is kifejezetten tervezettek. Joggal feltételezhető, hogy a már elkészült koncepció mentén történő kiültetésekben alkalmazták a fafajok különböző, olykor jellegzetes habitusára építő térszervezési metódust. Ezt támasztja alá, hogy a lúdláb sétányok mellett, az ún. Széles út szegélyezésére platánokat ültettek (1801)1079, amelyek közül néhány napjainkig megtalálható. A park egészéről a század közepén ritkás erdőként írtak, amelyet nagy ligetek 1080

tagoltak

sok ibolyamezővel.1081 Sétányai kavicsoltak voltak, a környéki kocsiutak

1079

Thaly 1958. Cassius 1866, 20. 1081 Magyar 2005, 128. 1080

278

makadám kövesek.1082 A rondó nagy gyepes belső területének két oldalán már megvoltak a platán ligetek, amelyek napjainkig kisebb, nagyobb foltokban fellelhetők. A rondó belső gyepes köre a századforduló végére, a nagy kiállítások alkalmából szökőkutas vízmedencével és virágágyakkal lett felszabdalva.1083 A rondótól északra a nagy kocsma környékén több ezüst nyárról (Populus argentea) tesznek említést. Míg a rondótól délre jókori jávorokról (Acer platanoides) és hegyi jávorfákról (Acer pseudoplatanus) írnak. Az Olof Palme sétány melletti területen jelentősebb fenyőcsoportokat említenek1084, feltehetően ennek volt része a Stefánia útnál leírt számtalan osztrák feketefenyő (Pinus austriaca).1085 Ettől északabbra a Hermina kápolna közelében, a mai Közlekedési múzeum környékén, néhány kaspiai és több nemes gledícsia (Gleditia caspica, chinensis, et inermis) volt található.1086 A Hattyú-tó melletti területen 1846-ban parkosítani kezdő Walthier Antal elülteti a mocsárciprusokat, amelyekből kettő napjainkig megtalálható a mai pingpongasztalok körüli erdős területen.1087 A Hattyú-tó kis szigetén illatos rózsabokrok és virágok díszlettek.1088 A Városligeti-tó mentén, az állatkerti kőhídnál két példány amerikai óriáslevelű szilt említenek a források. A Nádor-szigeten említésre méltó egyeneslevelű kőrisekről (Fraxinus monophylla) és orgonalevelű bigeczőkről (Catalpa syrenaefolia) írnak. A Széchenyi-sziget mellett három hatalmas pannoniai fehérhárs (Tilia alba pannonica) és hat darab kanadai nyárfa (Populus canadensis) volt jelentős korú már abban az időben is.1089 A vasútépítés (1840-es évek), az állatkert kialakítása (1865) és a Vidámpark (előtte Ős-Budavár nevű mulatóegyüttes) (1896) miatt leválasztott területek is a park részét képezték, ezért napjainkban ott található 150 évnél idősebb fák ennek az időszaknak a hírnökei. Az 1885-ös Országos Kiállítás, majd az 1896-os Millenniumi Kiállítás miatt kb. 8001090, majd újabb kb. 600 fát vágtak ki a rendezvényekhez tartozó pavilonok területén, amelyek területe nagyrészt átfedte egymást. Ebből arra lehet következtetni, hogy az első ütemben a közel 300.000 négyzetméternyi terület minden kb. 350 négyzetméteréről kivágtak egy fát, majd a Millenniumi Kiállítás érdekében 640.000 négyzetméternyi kiállítási területről

1082

Thaly 1958, 104. Thaly 1958, 104. 1084 Vahot 1864, 258. 1085 Fuchs 1882, 4. 1086 Fuchs 1882, 4. 1087 Tarjányi – Pesti 1992, 2. 1088 Vahot 1864, 80. 1089 Fuchs 1882, 4. 1090 Thaly 1958, 104. 1083

279

még 600 fát vágtak ki, vagyis az Országos Kiállításon kívüli területeken kb. 550 m2-nyi területenként egy fa kivágásra került. Ezek az irtások az 1780–1790-es években telepített, vagyis akkor közel 100 éves akácokat, eperfákat, platánokat is érintette, valamint Nebbien hársfaligetét, amely akkor kb. 50-70 éves lehetett, és sok honos fűzfát, jegenyét és nyárfát.1091 20. század A századforduló volt a park fénykora. Álltak ekkor még a Batthyány-féle telepítésekből a 100 éves platánok. A rondó jegenyéit és platánjait is említik, melyek 80 évesek voltak ekkor. A kör közepén szép és nemes rózsákkal. A Stolc-féle akácokból is akadt még néhány a századfordulón, amelyek 115 évesek voltak már abban az időben, de 1910 körül ezek is kipusztultak.1092 A legidősebb fák között az 1757-es fásítás két fűzfáját nevezték meg, amelyből egyik a Műjégpálya bejáratánál állt (ez 1913-ban pusztult ki), a másik az Iparcsarnok mellett. Sok bizonytalan korú nyárfát említenek a források, melyek között elszórtan megtalálhatóak voltak József nádor által adományozott vadgesztenyék és mocsárciprusok.1093 A Stefánia út becsatlakozásánál lévő Nagyfenyvesnek nevezett rész fái 25 évesek voltak az 1900-as évek legelején. A Räde Károly féle kertépítészeti kialakítást hordókban nevelt és nyaranta kiültetett pálmák díszítették a rondótól északra lévő tejcsarnok környékén. Dicsérték a rengeteg cserjét, az egy-, és kétnyáriakból, valamint évelőkből álló kiültetéseket. Räde nemcsak a virágfelületekkel tette látványossá a parkot regnálása idején (1913–1930), de dendrológiai ritkaságokkal is gazdagította. Ilyen fafajok jelentek meg ekkor: amuri parafa (Phellodendron amurense), szomorú bükk (Fagus sylvatica ’Pendula’), kanadai vasfa (Gymnocladus canadensis), amerikai feketedió (Juglans nigra ’Americana’), díszalmák (Malus

floribunda,

Malus

floribunda

’Atropunicea’)

és

tulipánfák

(Liriodendron

tulipifera).1094 Volt rá példa, hogy akácokat vágtak ki azért, hogy dekoratívabb fákkal pótolják helyeiket a 20-as években. A békeidők után, az első világháborút követően az akkori főkertész fehér nyírfákat telepíttetett (Betula alba). A Széchenyi fürdő mellé papírszeder (Broussonetia papyfera),

1091

Thaly 1958, 104. Thaly 1958, 37. 1093 Thaly 1958, 120. 1094 Thaly 1958, 129.; Ligetfalvi 2013, 74. 1092

280

ezüstfenyő (Picea pungens), kínai dió (Juniperus chinensis ’Pfitzeriana’), liliomvirágú uborkafa (Magnolia Julan), parókafa (Rhus cotinus) és díszfüvek kerültek.1095 A második világháború után (1945) közbiztonsági okokból kivágatták a cserjéket, bokorcsoportokat

a

parkban.1096

Feltehetően

ennek

köszönhető

a

park

jelenlegi

cserjeállományának fiatal és ritkás megjelenése. 1958-ban 157 éves platánokról tettek említést. Valószínű, hogy ezek a jelenleg is legidősebb platán egyedek a parkban a csónakázó tó környékén. Több impozáns méretű fát írtak le ebben az időben a park terültén. Mocsári fenyőt (Taxodium distichum), platánokat (Platanus acerifolia), fekete és szürke nyarakat (Populus nigra és Populus canescens), szileket (Ulmus scabra) és már beteg, odvasodó, de még élő fehér eperfát (Morus alba) a földalatti végállomásánál a tóparton.1097 A ún. Széles út menti kipusztult platánok pótlására ültetett nyárfákat is megemlítik 1958-ban.1098 1965-ben említést érdemelt a Vajdahunyadvár előtt álló páfrányfenyő (Ginkgo biloba).1099 1974-ben a rondó belső körének nyárfái mind kipusztultak,1100 melyet később tölgyekkel pótoltak. Ezek többsége jelenleg is látható. 1975-ben megújuló Városliget néven írnak a területről. A ’70-es években kialakított ’Napozókert’ területén még állt ekkor néhány idős platán, juhar, ostorfa, távolabb vadgesztenyék.1101 Az akkor még meglévő hatszögletű HUNGEXPO épület mellett élt még József nádor ültette mocsárciprus. Az épülettől északra a Városligeti körútig sűrű növényállományban 70-80 éves egyedeket említenek. Ugyanebben az időben a Kis Botanikus Kert területén idős feketefenyőkről és szépen fejlődő örökzöldekről (tiszafa, babérok, borókák, tujafélék) írnak, és megemlítik a nagy játszótér magányos platán matuzsálemét.1102 1976-ban három helyen volt az értékesebb növényanyag a leírások szerint: Kis Botanikus Kert területe, a rondóban (Nagykör) és a FŐKERT épületénél.1103 A HUNGEXPO épület mellé 1977-ben, 70 éves korában ültették át az örökzöld tölgyet, amely jelenleg már nem található meg.1104

1095

Thaly 1958, 132. Thaly 1958, 131., 136. 1097 Anghi – Nyékes 1958, 446. 1098 Thaly 1958, 39. 1099 Komiszár 1965, 45. 1100 Gombos 1974, 166. 1101 Csorna 1975, 418. 1102 Csorna 1975, 421. 1103 Tarjányi – Pesti 1992 p.8. 1104 Tarjányi – Pesti 1992, 10. 1096

281

1984-ben, Radó Dezső kertészeti igazgató nyugdíjba vonulásának évében, egy arborétumokról szóló könyv az alábbi növényeket említi a parkban: 150 éves platánok, szomorú-tölgy csoport, amuri parásfa, turkesztáni szil, tóparton mocsárciprusok, valamint füzek, gyertyánok, fenyők, cseresznyefélék, díszalmák és bükkök.1105 Ebben az évben telepítettek át egy kőrist az Iparcsarnok közelébe, a Dózsa György úti szökőkút mellől. 1984 márciusában kerültek elültetésre a Budapest Városszépítő Egyesület vezetősége által a Bethesda utca vonalában 15 juhar, berkenye és cseresznyeszilva fajok.1106 Radó Dezső 1985-ben írt könyvében 6.906 db fából álló növényállományról ír a parkban.1107 Ekkor 13 db József nádor által adományozott platán él a gyermekjátszótér mellett, a Fáskör nevű részen.1108 Értékes faként a Közlekedési Múzeum melletti három mezei juhart és az Ilka utcával szemben hét korai juhart említi. A Sió szökőkút környékén sötétvörös és csüngő habitusú bükkök és egy sárgalombú kőris (Fraxinus excelsior ’Aurea’) az említésre méltó fa még leírásában.1109 1987 nyarán kivágják Kacsó Pongrác út elején Ilsemann platánjainak egy részét betegség miatt. Ezek ekkor kb. 80-90 évesek lehettek.1110 1992-ben a Washington-szobor környezetében lévő kb. 160-170 éves, Napóleoni fáknak nevezett platánokból még 13 db élt.1111 A rondóba ültetett tulipánfa is megtalálható volt még ekkor, valamint egy hatalmas hikori diófa, és egy csüngő hajtású vérbükk.1112 A hajdani patak melletti vizes területek füzei és fekete nyárfái is megtalálhatóak voltak ebben az időben. A Kis Botanikus Kert közepén lévő több mint száz éves ezüstjuharról, és erdei fenyőkről, tiszafákról, atlasz cédrusokról és hársakról tettek említést 1992-ben. FUIT feliratú sír mellett egy 100 évnél idősebb ostorfát említenek. A Városligeti körutat kétoldali hársfasor kísérte.1113 A kosárpálya környékén 100 év körüli akácot említenek.1114 KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N2_4.1 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_19. SZÁZAD N2_4.1/2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_19. SZÁZAD N2_4.2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_20. SZÁZAD N2_4.2/2 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA UTALÓ ADATOK_20. SZÁZAD

1105

Mészöly 1984, 46. Radó 1985, 34. 1107 Radó 1985, 23. 1108 Radó 1985, 32 1109 Radó 1985, 33 1110 Für – Pintér 1988, 14 1111 Radó 1985; Tarjányi – Pesti 1992, 11. 1112 Tarjányi – Pesti 1992, 12. 1113 Tarjányi – Pesti 1992, 14. 1114 Tarjányi – Pesti 1992, 15. 1106

282

Történeti növények elemzése egészségi állapot szerint A történeti növényállomány egészségi állapotának vizsgálata két szempontból is nagyon fontos. Egyrészt megtartási, értékvédelmi szempontból, másrészt helyreállítás okából. Mivel a történeti növények a park legidősebb egyedei, ezért egészségi állapotuk pontos felmérése elengedhetetlen. A FŐKERT katasztere a következő szempontokból vizsgálta a fákat. A szemrevételezés során mérték fel a gyökérzet, a törzs és a korona általános állapotát, ezt a Radó Dezső által kidolgozott pontrendszerben adták meg. Gyökérállapotot: a talajfelszín és a környezet szemrevételezése a legmeghatározóbb a gyökérzet feltárás nélküli vizsgálatánál. A gyökérnyak alakja, és esetleges elváltozásai, sérülései utalnak a talajban futó gyökérzet egészségi állapotára, ezért a gyökérzet és a gyökérnyak vizsgálata együttesen adja meg a gyökérzet állapotértékét. A törzs állapotának változása erősen hat a fa egészének egészségi állapotára. A farész korhadása esetén a fa statikai állapota romlik, a szállítószövetek károsodása esetén a tápanyagforgalom korlátozódik. A törzs vizsgálatakor figyelembe vették a gyökérnyak és a koronaalap állapotát is, mert mindkét rész állapota kihat a törzsre is. A koronaszerkezet felmérésekor a koronaalap állapotát is értékelni kell. A korona értékelése a legnehezebb feladat, hiszen a közelebbi vizsgálat az elhelyezkedésből adódóan nehézkes. Az állapotértékelés során az elsődleges szempont a valós és az ideális lombtömeg arányának meghatározása. A fa egészségi állapota és életképessége: A Magyar Faápolók Egyesülete által kidolgozott metódus szerint adták meg a fa egészségi állapotát és annak életképességét jelölő értékszámot. Ezeknek az általános értékszámoknak az elemzése alapján az alábbi megállapítások tehetők a történeti növényállomány egészségi állapotára vonatkozóan fajonként. Mivel különböző arányban képviseltetik magukat az egyes fajok, ezért a legnagyobb egyedszámmal rendelkezőeket elemezzük ki.

283

Történeti növényállomány fajösszetétele, főbb fajok Acer negundo

332 db

Acer saccharinum

82 db

Celtis occidentalis

67 db

Fraxinus excelsior

36 db


36 db


22 db

Populus x canescens

20 db

Populus alba

17 db

Populus nigra

14 db


11 db

Populus simonii

11 db

Quercus robur

10 db


10 db


7 db

Sophora japonica

7 db

Tilia platyphyllos

7 db

Ulmus laevis

6 db

Egyéb fajta

5 db

Az Acer negundo messze a legtöbb idős példánnyal van jelen a parkban. Jelenkori dendrológiai megítélése ennek a fajnak kérdéses, több esetben tiltott telepítésük. Ugyanakkor a Városligetben meghatározó egyedek. Több mint fele (55 %) közepes állapotú és csak 9 % kedvező. Nagy része (36 %) kritikus állapotban van. Az ezüstjuhar (Acer saccharinum) még rosszabb adatokat mutat. A két legveszélyesebb kategóriába az egyedek 24 és 41 %-a tartozik és csak 35 %-a 3-as kategóriájú. A nyugati ostorfa egyedek (Celtis occidentalis) esetében sokkal kedvezőbb a kép. Kritikus állapotban csak 8%-uk van, míg a többség (67 %) közepes és negyedük (25 %) jó állapotú. A Fraxinus excelsior (magas kőris) fajon belül nincsenek nagyon beteg példányok, 80%-uk közepes állapotú, 20 % pedig jó egészségi kategóriába tartozik. A lepényfa (Gleditsia) ötöde beteg (20 %), jelentős része (70 %) közepes állapotú és csak 10%-a van jó minőségben a parkban. A platánoknál a legkedvezőbb az egészségi állapot. Öszesen 6 %-uk kritikus állapotú, 45% közepes és 49 % van a 4-es kategóriába, ami kimagaslóan jó eredmény. 284

A nyarak nemzetségének (Populus) különböző fajai, fajtái eltérő egészségi állapotot mutatnak. A legegészségesebbek a fehér nyarak, míg a legkritikusabb állapotban a jegenye nyarak láthatók. A kanadai nyár és a fekete nyár állomány esetében elég kiegyenlített a kép, döntő többségük (83 % és 94 %) közepes állapotú. A kocsányos tölgy (Quercus robur) egészségi állapota kifejezetten kedvező képet mutat. 71 % közepes kategóriába tartozik, míg 29 %-uk jó. Az idős akác egyedeknél (Robinia) várhatóan rövid időn belül állománycserét kell végrehajtani. 9 %-uk a legrosszab kategóriába sorolódik, 64 %(!) a 2. kategóriába és csak 27 %-uk közepes. Ennél jobb állapotban lévő egyed nincsen. A szomorúfűz egyedek (Salix alba ’Tristis’) 14%-a veszélyes állapotú, 29 % azonnali beavatkozást igényel és csak 57 %-uk közepes egészségi állapotú. A japánakácok (Sophora japonica) döntő többsége közepes kategóriájú (72 %), 3 %uk jó, viszont a két legrosszabb kategóriába a negyedük (3+22 %) tartozik az egyedeknek. A hársak meglepően kis egyedszámmal képviseltetik magukat az idős fák között. 16 %-uk kritikus állapotú, 67 %-uk közepes, míg 17 % jó állapotú. KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N2_5.1-3 TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNY ELEMZÉSE_EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

285

3.6. Vízügyi létesítmények A Városliget legjelentősebb és legmarkánsabb vízügyi eleme a Városligeti-tó (J105–J110., J146–J149., J173. ábra). Létesítése óta számos változáson esett át, amely formáját, kiterjedését, aljzatát, vízpótlását, üzemrendjét is több ízben módosította. A vízjogi engedéllyel nem rendelkező1115 tó jelenleg három, jól elkülöníthető egységre osztható. Az ún. Felső-tó a kis földalatti nyomvonalától északra, a műjégpályát is magába foglaló Alsó-tó a földalatti nyomvonalától délre található, a várárok a Széchenyi-sziget keleti oldalán fekvő részt takarja.1116 A ma használatos, a műjégpálya felújításának eredményeként kialakult üzemrend nagyjából 2003 óta van érvényben.1117 A tónak nincs természetes vízpótlása és saját, természetes lefolyással sem rendelkezik. Az elszivárgás a vizsgálatok alapján nem jelentős, a leürítés csak a közcsatornába lehetséges.1118 A Felső-tavat a Széchenyi fürdőből leeresztett termálvíz és a termálvíz hűtésére használt talajvíz keveréke táplálja. A befolyás a fürdő melletti műtárgy segítségével szabályozható, igény esetén a vizet közvetlenül az Állatkerti körút alatti csatornába lehet irányítani. A Felső-tó vize a kisföldalatti alagútja fölötti bukón át az Alsó-tóba vagy a Hősök tere felőli oldalon lévő kifolyón át a csatornahálózatba irányítható. Az Alsó-tó így a víz bukón történő átbukása esetén is szárazon tartható a meder szélén futó övárok-rendszernek köszönhetően. Az Alsó-tó kifolyója a mederszakasz délkeleti végében található műtárgynál van. A várárok vízszintje csak az északnyugati végénél lévő lezárásnál szabályozható.1119 A Felső-tóban állandóan víz van, míg az Alsó-tóban csak nyáron, néhány hónapig. A várárok az északi bukós műtárggyal csatlakozik a tóhoz, s mivel a várárok töltése csak az Alsó-tó töltésével együtt oldható meg, az Alsó-tó leeresztését követően a várárok nem kap vízutánpótlást, aminek hatására az elszivárgás és párolgás következtében az őszi időszakra

1115

BME VIT 2016, 5. Az Alsó-tóban üzemelő műjégpálya egy 35–40 cm vastag szerkezeti beton lemezből, a fölötte lévő technológiai berendezésekből, az azt védő, hasonló vastagságú tömedékelt rétegből, valamint a téli időszakban ezen kialakított, mintegy 10 cm vastag jégrétegből áll (BME VIT 2016, 39.). A várárok víztérfogata több, mint kétszerese a Felső-tónak, hozzávetőleg 13.000 m3 térfogatú (BME VIT 2016, 25., 27.). 1117 BME VIT 2016, 3. 1118 BME VIT 2016, 40–51. Jelenleg egy nap alatt 6.000 m3 víz érkezik a Városligeti-tóba, ahol a nagy hőmérsékletkülönbségek az elkeverő áramlások hiányát jelzik (BME VIT 2016, 11., 23.). Jelentősebb elszivárgás a várárokban lehetne, ahol a mederszakasz a növényzet telepítése miatt több helyen megszakított (BME VIT 2016, 40.). 1119 BME VIT 2016, 3. 1116

286

kiszárad.1120 Ennek megfelelően az Alsó-tó és a várárok partfalainál, műtárgyainál jelenleg nem kell jégkárral kalkulálni.1121 A Felső-tóban a vízmozgást elsősorban az átfolyó víz eredményezi. A szélerő keltette vízmozgás elhanyagolható, mivel a tó környezetében álló magas fák szélárnyéka és a rövid meghajtási hosszok minimalizálják a hatását. A Felső-tó áramképét az átfolyó víz mellett a turisták által kedvelt szökőkút (J105., J108., J110. ábra) befolyásolja. A centrálisan elrendezett, a vízsugarakat magasba lövő gejzír nemcsak látványos, de fontos szerepet tölt be a víz mozgatásában, forgatásában, kedvezően befolyásolja a tó állapotát.1122 A víz haladási iránya a betonozott medrű (J113. ábra) tórendszerben szigorúan szabályozott, jelenleg nincs lehetőség a különböző mederszakaszok egyedi igényeinek lekövetésére, az üzemeltetési rend nem elég rugalmas.1123 A tórendszer jelenleg összetett vízminőségi problémákkal küzd, amelynek fő okai között szerepel a tápvíz magas tápanyagtartalma, az időszakosan befolyó szennyvíz eredetű befolyás és a vízimadarak által jelentett terhelés.1124 A Széchenyi fürdőhöz tartozik a Szent István-forrás ivócsarnoka (J66–J71. ábra), amelyet 1939. augusztus 17-én adtak át.1125 A forrás közelében, a pavilonépület délnyugati homlokzatához csatlakozóan vízmedencés kertrész csatlakozik. Az alacsony öntöttvas kerítéssel övezett, díszes és színes virágkiültetéssel, sárga szórt kavicsburkolattal formált tér közepét foglalja el a faragott kőperemmel ellátott medence. A medence pereméből négy mészkőtömb emelkedik ki, amelyek közül a pavilon felé esőn mészkő feliratos tábla hordozza a forrás legfontosabb paramétereit.1126 A különböző színű tavirózsákkal (Nymphaea sp.) borított medence közepén, szabálytalan sziklatömbön egy fáklya formájú bronz szökőkút áll. Az erősen patinásodott bronz szökőkútból az archív képek alapján vízpermet szállt fel, azonban napjainkban a szökőkút nem üzemel. A medence mészkő pereme néhol töredezett, szennyezett, a bronz szökőkút erősen patinásodott.

1120

BME VIT 2016, 3., 31. A VÉSZ előírása szerint a Felső-tóban az 1 m-es átlagmélységet kell biztosítani, amihez a jelenlegi átlagmélység közel van (BME VIT 2016, 5.). 1121 BME VIT 2016, 25. 1122 BME VIT 2016, 14–15., 18. A szökőkút egy 7.500 W teljesítményű Aquamaster Celestial berendezés, amelynek vízhozama másodpercenként legalább 25 l a becslések alapján, ez segíti a tó különböző hőmérsékletű vízrétegeinek keveredését (BME VIT 2016, 14–15. 1123 BME VIT 2016, 3., 14. 1124 BME VIT 2016, 3–4. 1125 A mostani épület már nem az eredeti szerkezet, mert azt az 1960-as években egy jellegtelen pavilonra cserélték, majd a közelmúltban ismét átépítették az ivócsarnokot. 1126 A tábla felirata: II. sz. KÚT / 1257 M. 75 °C / 1 LIT. VÍZBEN OLDOTT / ÁSVÁNYIANYAG TARTALOM / 1774, 53 mg.

287

Az 1970-es évek felújításából három, ma már üzemen kívüli, leromlott állapotú vízarchitektúra található a Városligetben. Közel a Városligeti-tóhoz, a George Washington sétány és az Olof Palme sétány találkozásának teresedésében áll egy csobogó (J193. ábra). A kockakő burkolatú térben áll a két mészkőelemből összeillesztett, almaformájú csobogó, amelynek a tetején található a víz kivezetésére szolgáló cső. A mészkő erősen szennyezett. Egy másik vízarchitektúra a Liezen-Mayer sétányon kapott helyet (J336. ábra). A csorgót összesen három, mintegy 1 m átmérőjű, alacsony műkő medence alkotja. A három medencéből kettő összekapcsolódik, a harmadik különálló. A víz eredetileg a medencék közepén bugyogott fel, de mára a gépészet elromlott, nem funkcionál. A vízarchitektúra erősen leromlott állapotú, a tálcákban a falevelekkel és egyéb anyagokkal szennyezett esővíz poshad. Az 1970-es években létesített vízarchitektúrák

izgalmas eleme a Városliget

délnyugati részébe kialakított játszótér elkerített területén fekszik. A mesterséges domb tetején egy kiskockakövekből épített, lapos, de széles halom áll, amelynek oldalán spirálvonalban kis vízcsatorna került kialakításra, amely a domb oldalán meredeken fut le (J455–J456. ábra). A vízarchitektúra nem üzemel, a vízvezető csatornák földdel feltöltődtek, gazosak. A Vakok Kertjének több elemből álló vízrendszere van, azonban sajnálatos módon jelenleg nem üzemel egyetlen eleme sem. A kert középpontjában egykor állt csobogó helye korláttal került elkerítésre (J417. ábra), ahogyan a pergola előtt húzódó, műkőszegélyes vízmedence is üres (J424. ábra). A műkőszegély erősen mohás, szennyezett. Szintén összetett, látványos vízrendszerrel rendelkezik a Kis Botanikus-kert (J378– J381. ábra). Maga a forrás a kerti ház keleti homlokzata előtt található, egy szabálytalan kőtömbre bukik ki a víz, amely kis csatornában kígyózik át a kert egy részén. A betonozott vízcsatornákhoz tartozó egykori vizes élőhelyek a fenntartás hiányában szinte teljesen eltűntek. A forrás környékén a burkolat erősen leromlott, a vízvezető csatorna medrének elemi néhol hiányoznak. Az Ifjúság-kútja (J245–J246. ábra) az Olof Palme sétány mellett áll, közel a Városligeti-tóhoz. A Horváth Géza által készített márványszobrot Cserhalmi Jenő tervei alapján alakították kúttá, s 1928-ban avatták fel mai helyén. A centrális mintában, kockakővel burkolt térben álló szobor kút állapota kielégítő. A kút előtt a kockakőburkolat hiányzik, a szobor és a posztamensként szolgáló kútépítmény felülete szennyezett, a kút gépészete nem üzemel. Az üres medence jelenleg leginkább szemétgyűjtőként használatos.

288

A Városligetet átszelő Kós Károly sétány déli oldalán, a Paál László út és a Konrad Adenauer sétány által határolt szigeten áll a Sellők díszkút (J267–J269. ábra), amely Kerényi Jenő szobrász és Szabó István építész munkája. A 15 m átmérőjű, mészkő elemekből álló medencében egy bronzból készült faun és öt, szintén bronzból öntött sellő kapott helyet. Az ülőfelületként is funkcionáló medenceperem belső pereme alól állnak ki a fúvókarendszer csövei és szerelvényei, amelyek keskeny vízsugarakat lövellnek fel. A szökőkút üzemel, de állapota rossz. A mészkő elemek piszkosak, sok helyen graffitikkal csúfítottak, a szobrok erősen patinásak. A díszkút környezetének mészkőelemes és kockaköves burkolata kielégítő állapotú, bár néhány helyen a kövek kilazultak. A burkolat csatlakozásában lévő aszfaltfelület elhasználódott, töredezett, kátyús. 1983-ban avatták fel Halász Arisztid alkotását, a Bohóc-kutat (J445–J446. ábra). A beton és színes mozaik kombinációjából alkotott, akrobatikus pózban ábrázolt bohócfigura a száján át köpte a vizet a körülötte kialakított, négyzet alaprajzú, kockakővel szegélyezett medencébe. A kút jelenleg nem üzemel, a mozaikburkolat hiányos, a víztartó medence szemetes.

289

3.7. A kert egyéb elemeinek állapota és értékelése (szobrok, térplasztikák, játszóterek) A Városliget – annak ellenére, hogy a főváros leglátogatottabb közparkja – nem rendelkezik saját arculattal. Ez a hiányosság tükröződik a Városliget utcabútorainak sokféleségében. A területen különböző típusú információs és jelzőtáblák, padok, hulladékgyűjtők, kerékpártartók találhatóak, amelyek állapota igen széles skálán mozog. A berendezési tárgyak többsége az 1970-es években végzett utolsó nagyszabású helyreállításkor került kihelyezésre, állapotuk mára erősen leromlott, elavultak, megjelenésükben nem illeszkednek a történeti kertbe. A Városliget teljes területén találhatók betonlábazatos padok (J19., J102., J105– J108., J248., J411. ábra). A deszka ülőfelülettel és háttámlával alakított padok állapota rossz, bár az elmúlt évek kezdeményezései alapján sokat – főleg a Városligeti-tó mentén a Vázsonyi Vilmos sétányon – újramázoltak. A terepviszonyok változása miatt némelyik pad – pl. az Olof Palme sétány mellett és a Széchenyi fürdő Állatkerti körút felé eső homlokzata előtt – ülőmagassága a sztenderdtől magasabbra került, ami kényelmetlenné, sokak számára használhatatlanná tette azokat. Szintén a Városliget egész területén felbukkanó típus a műkőlábazatos, deszka ülőfelülettel és háttámlával épített padsor (J313–J314., J468. ábra). Ezeket a padsorokat az 1970-es és 1980-as években kivitelezett felújítása során helyezték ki. Jellemzően rossz állapotúak, a műkőfelületek szennyezettek, a deszkarészek töröttek vagy hiányoznak. A Petőfi Csarnok mögötti sportpályák mellé épített padsorok jelentős részénél mára csak a műkőelemek maradtak meg, a deszkafelületek teljesen hiányoznak. A padsorok jelentős hányada használhatatlan. Fémvázas, léces ülőfelületű és háttámlájú padok (J71., J367–J368., J417., J420. ábra) lényegesen kevesebb helyen fordulnak elő. A Széchenyi fürdő és a Szent István-forrás ivócsarnoka között húzódó sétány mellett a karfás változatból (J71. ábra) van néhány darab, ahogyan a Vakok Kertjében is (J417., J420. ábra). A Vakok Kertjéhez hasonlóan önálló kertésznek tekinthető Kis Botanikus-kert területén a karfa nélküli változat (J367–J368. ábra) fordul elő. A padok állapota kielégítő. A Városliget északi részében, a Kós Károly sétány és az Állatkerti körút között fekvő játszótéren több típusú pad is megtalálható. A terület jellemző padtípusa a fémvázas, fémhálós ülőfelületű, narancssárgára mázolt pad (J97. ábra). Ezek a kényelmetlen, a játszóteret látogatók által sem kedvelt padok a területet feltáró fősétány mentén kerültek kihelyezésre. A játszótéregyüttes déli végében, a kisebb korosztály hajóváránál már egy másik típusú pad 290

található. Itt a fémvázas, deszka ülőfelületű háttámlás padok helyezkednek el egy karéjban (J98. ábra). A karfás pad fémszerkezete íves kivitelű, feketére mázolt, a deszkák barnára mázoltak. A padok egy részének fafelületét graffitik csúfítják. Ez a típusú pad található meg a Paál László sétány mellett, a Kovács Ferenc által készített térplasztikák környezetében (J282. ábra), valamint a Petőfi Csarnok Zichy Mihály út felé eső oldalhomlokzata előtti teresedésben (J308. ábra). A pihenőfelületek esetében – mint a Kós Károly sétánytól északra kialakított – szintén más típusú bútorok találhatók. Itt betonlábazatos asztalok és betonlábazatos, támla nélküli padok kerültek elhelyezésre (J125–126. ábra). A deszkafületek piros mázolása kopott, a lábazatok koszosak, graffitisek. A hulladékgyűjtők esetében hasonlóan nagy a szórás. Sok helyen található teljesen elavult, fémszerkezetű, dróthálós hulladékkosár (J303., J306., J452., J462., J468–J469., J474. ábra). A fenntartást és a rendszeres szemétszállítást mutatja, hogy ezekben a kosarakban szemeteszsákok vannak kihelyezve. A Városliget egyes területein, leginkább a főbb, autós forgalmat is engedő útszakaszai mentén megfigyelhetők a tipikus városi, zöld, műanyagkukák (J10., J20., J190. ábra). A Kós Károly sétány és az Állatkerti körút között létesített játszóterek területén narancssárga, fém szerkezetű szemetesek találhatók (J97. ábra). Ezek a darabok a kihelyezett padokkal egy bútorcsaládba tartoznak. A Városliget délnyugati részében kialakított játszótéregyüttesen már más típusú kuka található. Az itt kihelyezettek sötét antracitszürke, a talajon álló hengerek (J458–J459. ábra). A Városligetben általánosnak tekinthetők az egyszerű, sötétzöld színű fém szemetesek. Ezekből három változat fedezhető fel. A dupla kivitel (J17–J18., J78. ábra) mellett az egyes hulladékkosárral szerelt változatból van fedeles és fedél nélküli típus (J90., J143., J145., J198., J334–J335., J337., J355., J363., J371., J475. ábra) is. Ehhez a családhoz tartozik a kutyasétáltatók számára kihelyezett kutyapiszok-gyűjtő edények (J9., J11. ábra). Ezek fémvázas, sötétzöldre festett, fedeles, zacskótartóval ellátott kukák. A könnyebb azonosíthatóság érdekében a hulladékgyűjtők oldalán perforált kutyaszimbólum látható. A kisebb hulladékgyűjtők mellett nagyobb konténerek is találhatóak a Városligetben. Fém konténerek vannak a Városligeti Sörsátor (J339. ábra) és a Robinson étterem gazdasági bejárata mellett. Utóbbi helyen a hulladékgyűjtőket kedvezőtlen látványuk miatt deszkából ácsolt paravánnal takarják (J15–J16. ábra). Minden bizonnyal ezek befogadóképessége nem elegendő, mert az étterem mögött egy sor gurulós műanyag szemetes (J14. ábra) is található,

291

amelyek vizuális konfliktust okoznak. A FŐKERT telephelyének gazdasági bejárata előtt szintén fém konténerek sorakoznak (J344. ábra), ahogyan az Ocskay László út Stefánia úthoz közeli szakaszán is több összegraffitizett, lakátokkal összeragasztgatott konténer áll (J387. ábra). A Városligetben két helyen található szelektív hulladékgyűjtő sziget, az Olof Palme sétány végében, közvetlenül az Ajtósi Dürer sor mellett található (J394. ábra), a másik a Konrad Adenauer sétány Zichy Mihály úthoz eső végében (J325. ábra). Fontos a szelektív hulladékgyűjtés, de ez a két gyűjtőpont nem alkalmas a Városliget területén a szelektív hulladékgyűjtés biztosítására. A Városliget berendezési tárgyai közé sorolandók a Városligeti-tó partján kihelyezett kacsacsemege-automaták

(J139–J140.,

J143.

ábra).

Ezek

zöldre

festett,

sárga

kacsaszimbólummal ellátott fémvázas szerkezetek. Szintén unikális a palackprés, amely a Kós Károly sétány és az Állatkerti körút között elhelyezkedő játszóterek keleti oldalán található. A palackprés fémszerkezete királykékre festett, felirata kopott. A Városliget terület ivókutakkal nagyjából megfelelően lefedett. A kutak igen egyszerű kialakításúak, funkcionálisak (J58. ábra). A Városliget teljes területén ugyanaz a típus található, a kutak üzemelnek. A kerékpártárolók jellemzően hiányoznak a Városliget területéről. A Széchenyi fürdő közvetlen közelében fedezhető fel néhány, alig egy-két tucat bicikli befogadására alkalmas darab (J52. ábra). Ezek egyrészt nem teszik lehetővé minden kerékpár biztonságos lezárását, másrészt a helyhiány miatt számos kerékpárt láncolnak a korlátokhoz. A kerékpáros közlekedés szervezett állomása a Széchenyi fürdő Állatkerti körút felé eső homlokzata előtt kialakított MOL Bubi állomás (J51. ábra). A Városliget területén ez az egyetlen állomás.1127 Az információs és útjelző táblákat vizsgálva szintén vegyes a kép. A Városliget határán a városban általánosan jelenlévő, barna jelzőfelületű táblák kaptak helyet (J8., J478. ábra). Ezek megfelelően segítik a tájékozódást, jelzik az egyes objektumok irányát, a piktogramokkal kísért neveket magyar és angol nyelven tartalmazzák. A Városliget belső területein sokkal rosszabb a helyzet, a tájékoztatás hiányos, illetve különböző típusú táblákkal történik. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem minden sétánynak van neve, illetve a kitáblázott nevek nem minden esetben felelnek meg az online elérhető térképen feltüntetett nevekkel, ami elbizonytalanítja a turistákat.1128 A legáltalánosabb sétánynévjelző tábla 1127

A Városliget határán három további dokkoló található a Hősök terén, a Városligeti fasor és a Dembinszky utca Dózsa György út felőli végén (https://molbubi.bkk.hu). 1128 A földhivatali térképvázlaton feltüntetett nevek szintén nincsenek összhangban a Városligetben kihelyezett táblákon feltüntetett nevekkel. Az egyes sétányok elnevezésének tisztázása és a különböző felületeken való egységesítése nagyban javítaná a tájékozódást, amelyhez ma már a papírtérképek és kihelyezett táblák mellett hozzátartoznak az online térképek is.

292

öntöttvas szerkezetű, a fekete oszlopon álló feketekeretes fehér mezőben feketével jelenik meg az adott sétány neve (J276., J393., J477. ábra). A Városliget egyik legfrekventáltabb helyén, a tóparton egy másik típus is felbukkan. Az élénkkékre festett, fémszerkezet útbaigazító teljesen elavult, fehér felirata szinte olvashatatlanul kopott (J24. ábra). Szintén az útjelzők közé sorolandó az Olof Palme sétány mellé több helyen is kihelyezett alacsony mészkőtömb, amelyben vésett felirat jelzi a sétánynevet (J394. ábra). Megjelenése elegáns, ugyanakkor nehezen észrevehető, felirata csak közelről olvasható. Szembeötlő, hogy a Városliget belső területein szinte teljesen hiányoznak a tájékoztató és eligazító táblák. Egyéb hirdetési célra kihelyezett tábla, illetve annak maradványa csak néhány helyen található. Egy rossz állapotú, de használatban lévő tábla a Széchenyi fürdő északi homlokzata előtt, az Állatkerti körút mellett látható (J52. ábra). Egy teljesen használhatatlan az Olof Palme sétányon, közvetlenül a rondó mögötti szakaszon áll (J247. ábra). Ennél a darabnál a hirdetések felragasztására szolgáló felület hiányzik, csak a sötétzöld fémkeret áll. A Széchenyi fürdő keleti homlokzatánál álló Széchenyi Kertvendéglőt egy, a fürdő északkeleti sarkánál felállított tábla hirdeti (J56. ábra). A színes tábla egy beton elemekből épített növénydézsában áll. A Városligeti-tó keleti öblének a partján az 1970-es években napozóteraszokat (J138–J142. ábra) alakítottak ki. A stégszerű, egyszerű lánckorlátos teraszokon egyedi tervezésű napozószékek és napozópadok (J139–J140. ábra) kerültek elhelyezésre. A bútorok faszerkezetűek, sötétbarnára festettek. Állapotuk kielégítő. A Városliget világítását számos típusú fényforrás biztosítja. E téren sincs egységes arculat, ami kedvezőtlen vizuális benyomást kelt. A különböző típusú lámpatestek a 20. századi fejlesztési korszakok lenyomatai. A Városliget fontosabb épületei rendelkeznek önálló díszkivilágítással, ezen túl a főbb közlekedési utak mentén van közvilágítás, a kisebb sétányok nincsenek kivilágítva, ami természetvédelmi szempontból kedvező. Az Állatkerti körút mentén magas, fém lámpaoszlopok vannak (J9–J10., J21–J22., J31–J32., J62. ábra). Azonos lámpák kísérik a Stefánia utat is (J184., J188–J189. ábra) és az Ötvenhatosok terét (J212., J215., J219., J222., J232. ábra), ahogyan a troliforgalmat bonyolító Zichy Mihály úton (J441–J442. ábra) és Dvorzsák sétányon (J443–J444. ábra) is ezek találhatók. A Városliget belsőbb területein fémoszlopos, gombaernyős lámpatestek (J55., J71–J72., J102., J142., J196, J198., J306., J348. ábra) találhatók. Ilyen világítótestek vannak a KRESZ Park területén is (J438–J439. ábra). A Petőfi Csarnok és a Winston Churchill sétány között egy

293

újabb lámpatípus fordul elő. A magas fémoszlopon három piskótalámpa helyezkedik el (J290., J292., J299. ábra). A Városliget területének jelentős részétől eltérően, a Széchenyi-sziget és a sziget és Kós Károly sétány közötti szakasz világítótestjei egységesek. Az öntöttvas, díszes megmunkálási kandeláberek beolvadnak a történelmi környezetbe. A szigeten – attól függően, milyen jelentőségű az adott területrész – egy- (J145. ábra) és háromágú (J130., J167., J169. ábra) változatokban került kihelyezésre a lámpa, amelyek állapota megfelelő. A Zielinszky-híd saját világítótestekkel rendelkezik. Az öntöttvas, díszesen megmunkált lámpatestek (J111–J112. ábra) a híd szerves részei. Szintén önálló világítása van a Széchenyi-szigetre vezető délnyugati vashídnak. Ezen a hídon is öntöttvas, díszesen megmunkált lámpatestek (J178. ábra) állnak. A Városligetben a játszóterek és sportpályák négy helyszínre fókuszáltan kerültek kialakításra. A helyszínek az 1970-es átfogó helyreállítás során kerültek kijelölésre, némelyik helyszínen azóta lényeges változás nem is következett be. A két nagy játszótér közül az egyik az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány között helyezkedik el, közel a tóparthoz (J89–J99. ábra). A játszóteret szürke térkővel burkolt sétány osztja ketté. A sétány felénél egy kör alaprajzú teresedésben áll egy fából ácsolt, hatszögletű, zsindelyfedéses pavilon (J90. ábra). A pihenőhelyként, esőbeállóként funkcionáló pavilon nem akadálymentesített, mivel két lépcsőfokkal felemelve került megépítésre. Ez a megoldás egy játszótér esetében nem szerencsés, mivel a babakocsival közlekedő anyukák és kisgyermekek mozgását is megnehezíti. A játszótár északi részében, sövénnyel elkerített aszfaltozott térben beton pingpongasztalok sorakoznak (J92. ábra). Az asztalok rendeltetésszerűen csak abban az esetben használhatók, ha a játszani kívánók visznek magukkal hálót. Ettől délkeletre hintasor (J93. ábra) és játszóvár (J94–J95. ábra) áll. Az utóbbi években kihelyezett hinták és rugós játékok környezetében a gumiburkolat kissé kopott, de a játékok állapota megfelelő. A csúszdával szerelt játszóvár homokos térben fekszik. A játék védőzónája nincs kijelölve, szegély nélkül a homok „túlfolyik” a védőzónaként indokolt terület határán, így rendezetlen benyomást kelt. A játszótér hossztengelyét jelentő, térkővel burkolt sétány nyugati oldalán áll a felügyelettel használható trambulinpálya, amelytől délre aszfaltozott pálya (J91. ábra) van elkerítve. Utóbbi focikapukkal és kosárpalánkokkal felszerelt, védőkerítése jó állapotú. A játszótér délnyugati részében a legkisebb korosztály igényeinek megfelelő hajó formájú játszóvár (J96. ábra) található. A játék homokos védőzónája faszegélyes, ez azonban nem megfelelő megoldás, a szegélyen túl is több méteres sávban áll a belső területről kihordott 294

homok. Ennek hatására a játszószer környezete rendezetlen benyomást kelt. A védőzónán kívül, de a játszótér közvetlen környezetében található 10 hidegvízkút,1129 amelyek aknafedlapjai a talajból akár 20 cm magasra is kiemelkednek. Ezek egy részét kékre mázolták (J105. ábra), így könnyen észrevehetők, míg egyet gumiburkolattal borítottak (J99. ábra). Általánosságban véve a játszótér állapota kielégítő, de nincsen egységes arculata, koncepciója, a különböző stílusú és korú játszószerek, berendezési tárgyak vegyes benyomást keltenek. A játszótérről – egy ivókút kivételével – hiányoznak a szociális létesítmények, mint a toalett, kézmosó, szoptatásra és pelenkázásra alkalmas baba-mama szoba. Ennek ellenére a játszótér népszerű, hétvégén és hétköznap is sokan látogatják. A másik jelentős játszótéregyüttes a Városliget délnyugati sarkában fekszik (J447– J467. ábra). A terület három jól elkülöníthető egységre oszlik. Az egyik egységbe a körülkerített sportpályák tartoznak. A pályák kosárpalánkokkal és futballkapukkal felszereltek, aszfaltozottak (J448. ábra). Egy pálya műfüves, amihez kis lelátórész is tartozik (J451. ábra). A pályákat nyugatról egy aszfaltozott téren elhelyezett, pingpongasztal-csoport határol (J451–J452. ábra). A betonasztalok állapota rossz. A kisebb korosztálynak szánt játszóterek a sportpályáktól északkeletre helyezkednek el, körülkerítettek (J460–J464. ábra). A mozgalmas terepalakulatokkal, idős platánok alatt kialakított játszótér eszközei néhány évesek, korszerűek, jó állapotúak. A játszótér mellett az idősebb korosztály igényeinek megfelelő szabadtéri kondipark (J461. ábra) került telepítésre. Szintén ennek a korosztálynak az igényeit elégíti ki a játszótértől nyugatra fekvő, szintén elkerített rész, ahol szabadtéri kondipark és nagy gyepes tér áll a játszani, sportolni vágyók rendelkezésére (J454–J459., J465–J466. ábra). A kondigépek állapota jó, de kevés a kihelyezett eszköz. A sportpályákhoz és játszóterekhez tartozik egy kiszolgáló épület (J449–J453. ábra), ám szemmel láthatóan ez nem tudja kielégíteni az igényeket, ezért mobil toalettek kerültek kihelyezésre a gyermekjátszótér és a pingpongasztalok mellé (J467. ábra). Kimondottan sportolásra szánt terek találhatók a Petőfi Csarnok keleti oldalán, a Konrad Adenauer sétány mentén (J313–J322. ábra). Az aszfaltozott, fapalánkkal kerített pályák (J318–J321. ábra) állapota rossz, burkolatuk töredezett, eszközeik – kapuk, palánkok – hiányoznak. A homokos strandröplabdapálya (J316–J317. ábra) használhatatlan, a háló és bírói poszt hiányzik, a terület egyenetlen, a pálya szélén kilátszanak a kiszakadt, elhasználódott homokzsákok. A pályák sorában egy felújított, átalakított darab van, amely az

1129

A tóparttal párhuzamosan elhelyezkedő tíz hidegvízkútból hét csőkút és három aknakút. Ezeknek a kutaknak vizét használja a Széchenyi fürdő a termálvíz hűtésére (BME VIT 2016, 30., 43.).

295

extrém sportok számára létesült néhány éve (J322. ábra). A pálya állapota jó. Összességében megállapítható, hogy a pályák állapota rossz, egy részük teljesen használhatatlan, környezetükben a padok, hulladékgyűjtők szintén használhatatlanok, hiányozik a kiszolgáló létesítmény, a mosdó, toalett, öltöző. A Winston Churchill sétány északi oldalán fekvő ligetes részben aszfaltozott teniszpályák és pingpongasztalcsoport áll (J284–J286. ábra). A burkolatok állapota rossz, a teniszpályák vashálói rozsdásak, a beton pingpongasztalok hálói hiányoznak. A terület burkolata és növényállománya leromlott, a berendezési tárgyak – padok, hulladékgyűjtők – részben hiányoznak, részben elavultak. A játszó- és sportterek egy speciális típusa a KRESZ Park (J438–J440. ábra), amely a Közlekedési Múzeumtól délre került kialakításra az 1970-es években. A pályarendszer közúti táblákkal, sorompókkal és közlekedési lámpákkal felszerelt, kiterjedéséről és beosztásáról nagyméretű, színes tábla nyújt információt. A KRESZ Park népszerű a kisgyermekes családok körében, biciklivel, rollerrel, görkorcsolyával egyaránt használják. A terület állapota jó, a jelzőtáblák épek, a közlekedési lámpák működnek. Szintén speciális igényeknek tesznek eleget a Vakok Kertjében elhelyezett játékok (J427. ábra). A hinta semmilyen speciális funkcióval nem rendelkezik, állapota kielégítő, eséstere sötétbordó térkővel burkolt. A burkolat fugáiban kinőtt a gaz. Kimondottan a látássérült gyerekeknek tervezett és épített játék a kert északnyugati szélében elhelyezett, változó magasságú, különböző színűre festett vasoszlopokból kialakított hangjáték. Az íves vonalban elhelyezett oszlopokat egy kisebb vascsővel lehet megszólaltatni. A hangjáték nagyon népszerű, megfelelően funkcionál, ugyanakkor a festékréteg pattogzott, az oszlopok rozsdásak. A Városliget szobrokban, térplasztikákban igen gazdag, azonban ezek területi eloszlása igen egyenetlen.1130 A Kós Károly sétány és az Állatkerti körút közötti szakaszban mindösszesen két alkotás található, az összes többi alkotás a Kós Károly sétánytól délre eső területen áll. A szobrokkal kapcsolatban a következő általános megállapítások tehetők. A szobrok anyaga általában mészkő és bronz. A mészkőfelületek szennyezettek, kisebb sérülések – karcolások, csorbulások – találhatók rajtuk. A bronz szobroknál – az esetek túlnyomó többségében – a kedvezőtlen környezeti hatások eredményeként korróziós rétegek alakultak ki. Ezek között vannak olyan rétegek, amelyek az erózióval átjutottak a kőanyagra 1130

A Városligetben jelenleg álló szobrok, térplasztikák tételes listáját l. jelen dokumentáció 10.3.1 számú fejezetében, a mellékletek között. A melléklet tartalmazza az egyes elemek jelenlegi állapotának bemutatását is, ezért jelen alfejezetben csak általános összefoglaló kerül közlésre.

296

és azt is elszínezték. Jelenleg nincsen sérült vagy hiányos szobor. A Közlekedési Múzeum bontása és újjáépítése miatt az épület nyugati homlokzata előtt álló kilenc szobor elbontásra került, raktári elhelyezésük biztosított újbóli felállításukig.1131 A Városligetben a szobrok és térplasztikák mellett egyéb típusú „emlékművek” is vannak. Ilyen a Hősök tere Nemzeti emlékhely címét hirdető zászlótartó (J7. ábra) a Műcsarnok északnyugati sarkánál.1132 Az éket formázó mészkőlapon domborbetűs bronz tábla áll magyar és angol felirattal,1133 az ékből fa zászlótartó oszlop nyúlik a magasba. Az emlékmű állapota jó. A Hősök tere másik oldalán, a Szépművészeti Múzeum előtt II. János Pál pápa 1991-es budapesti látogatásának emlékére avattak emléktáblát 2013-ban (J4. ábra). A három mészkő elemből álló együttes bal eleme a magyar feliratot, a középső Budapest címerét, a jobb oldali az angol feliratot tartalmazza. II. János Pál pápa szentté avatásának alkalmából kiegészítésként egy kisebb, aranyozott feliratú márványtáblát helyeztek el az alkotás előtt. Az emlékkövek feliratai jól olvashatók, a kőfelületek épek. A Városliget délnyugati szélén az 1890-ben megtartott első hazai majálisnak állítottak emlékkövet (J235. ábra). A szabálytalan mészkőtömbön feketére festett, vésett felirat található. A kő felülete szennyezett, környezete rendezetlen. Egy másik emlékmű a Városligeti Sörsátor szomszédságában áll a Konrad Adenauer sétányon. Ez a mészkő tömbre rögzített fekete márványlap az ott állt Körszínháznak állít emléket (J340. ábra). A kőtömb felület erősen szennyezett, aranyozott felirata kopott.

1131

A bontási munkák előkészítésébe művészrestaurátor szakember is bekapcsolódott, aki elkészítette a szobrok bontási, szállítási, raktározási tervét. L. részletesebben: Ludányi Gábor: Köztéri szobrok bontási, szállítási és raktározási terve. Magyar műszaki és Közlekedési Múzeum. RIGEL-Art Kft. Budapest, 2016. Az elbontott szobrok tételes listáját l. jelen dokumentáció 10.3.2 számú fejezetében, a mellékletek között. A melléklet tartalmazza az egyes elemek alapadatai mellett az állapotukra vonatkozó információkat is. 1132 A Nemzeti emlékhelyeket a Nemzeti Örökség Intézete tartja számon, az egyes helyszínekhez leírás kapcsolódik honlapjukon. A Hősök terével kapcsolatos bemutatás az alábbi linken érhető el: http://nori.gov.hu/nemzeti-emlekhelyek/Budapest/hosok-tere/. 1133 A magyar felirat: Nemzeti emlékhely / Hősök tere / Az Andrássy utat lezáró tér / mai alakja a Honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban / kezdett formálódni, ekkor / adták át a Műcsarnokot, ekkor / született törvény a Szépmű- / vészeti Múzeum és a Millenniumi / Emlékmű felépítéséről. / 1929-re készült el a mű: ezer év / legfontosabb uralkodóinak / szoborgalériája és a hét / honfoglaló vezér szoborcsoportja, előtte a magyar / hősi halottak jelképes sírja. / A tér a nemzet és az ország / egész történelmét megidézi, / nemcsak a háborúk áldozataira / emlékeztet, hanem a békeidők / alkotóira és alkotásaira, / a magyar művelődés időtálló / értékeire is. A Hősök tere és / az Andrássy út a Világörökség / része. / Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Az angol felirat: National memorial / Heroes’ square / The square at the end of / Andrássy street took its / shape in 1896, on the 1000th / anniversary of the conquest. / The Hall of Art opened and / a law was passed to build / the Museum of Fine Arts and / the Millennium Memorial. / Work finished in 1929: a statue / gallery for prominent rulers / of 1000 years and statues of / the seven tribesmen of the / conquest, with a symbolic tomb / of Hungarian heroes in front. / The square evokes the entire / history of nation and country, / remembering war victims but / alsp peace time artists, their / work and enduring Hungarian / cultural values. The Heroes’ Square and Andrássy street / belong to the World Heritage. / National Committee for Memorials and Remembrance.

297

Az emlékállítás speciális formái az emlékfaültetések, amire szintén több példa van a Városligetben. A George Washington sétányon a Washington-szobor szomszédságában ültették el a Szabadság-fát 1990. augusztus 29-én (J203., J205. ábra). A fa előtt alacsony műkőtömbre rögzített márványtábla áll, amelynek vésett felirata feketére színezett. A műkő a fagykárok miatt csorbult, felülete szennyezett, a márványlap felirata kopott. A FŐKERT telephelye mellett az egykori igazgató, Radó Dezső tiszteletére ültettek emlékfát (J345–J346. ábra). A gyertyán (Carpunus betulus) előtt alacsony műkő tömbön aranyozott feliratú márványtábla áll. A 2006-ban ültetett fa és emléktábla állapota jó. Az Olof Palme sétány platánsorából kipusztult fák helyére több ütemben telepítettek csemetéket. Az egyik nagyszabású ültetés alkalmával minden csemete mellett kis emléktáblát állítottak a faültetés támogatójának tiszteletére (J244., J248–J249. ábra). Az alacsony, téglány alaprajzú mészkőelemekre műanyag táblácskákat rögzítettek, amelyeknek jelentős része mára eltűnt, vagy töredezett, alig olvasható felirattal áll a sétányon.

298

4. A VÁROSLIGET ÉRTÉKELÉSE TÖRTÉNETI SZEMPONTBÓL

4.1. A Városliget helye a korszak hazai és nemzetközi kertművészetében, a történeti kertek sorában „A kertművészet története során a városi közparkok voltak az első alkotások, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy mindenki számára, állandóan és ingyenesen elérhetők legyenek.”1134

A

közparkok

a

városiasodás,

a

polgári

társadalom

kialakulásával

párhuzamosan jöttek létre. A sűrű beépítésű városokban egyre nagyobb igény mutatkozott a növények, a zöldfelület iránt. A városi parkok létesítését segítette a természetkultusz megszületése, a közösségi akarat, a megfelelő szervezet és financiális háttér megléte. A városi parkok nagy szerepet kaptak a lakosság fizikai és pszichikai egészségének megőrzésében, a társadalmi osztályok közötti szakadékok eltörlésében, a kihelyezett műalkotásosokon, táblákon keresztül az oktatásban, ismeretterjesztésben. A közparkok – és mint ilyen a Városliget is – magukon hordozzák a kertépítészeti, építészeti és városépítészeti stílusváltozásokat, az egyes korszakok tervezői habitusát, az új igényekre adott válaszokat.1135 Eleinte a közparkok a testmozgást, a természettel való érintkezést, erkölcsi és művészeti nevelést, a társadalmi csoportok közeledését szolgálták. A 19. század folyamán a közparkok feladata kibővült, megjelent a botanikai és dendrológiai oktatás igénye, és ezzel együtt a szolgáltatások is igazodtak a látogatói igényekhez. Megjelentek a kávézók, cukrászdák, zenepavilonok, a kimondott sportolásra szánt terek és játszóterek.1136 Magyarországon a városi parkok a 18. században jelentek meg, s a 19. század első felében már kiemelkedő alkotások születtek. A közparképítészet fénykora azonban csak a század második felében, a dualizmus korában köszöntött be. Kezdetben a nyilvános zöldfelületek, közparkok, közkertek magánmegrendelésre készültek akkor is, ha kifejezetten közösségi célra is hozták létre azokat. Még a 19. században is kimagasló volt azoknak a parkoknak a száma, amelyeket uralkodók vagy gazdag polgárok létesíttettek a városi polgárság számára. Ilyen volt a Városmajor, amelynek kialakítását II. József rendelte el 1785-

1134

Csepely-Knorr 2016, 7. Sisa 2014, 26.; Csepely-Knorr 2016, 7. 1136 Csepely-Knorr 2016, 7. 1135

299

ben.1137 Pesten a városfalon belül létesített első nyilvános sétateret a Duna-parton alakították ki 1789-ben.1138 Ezen túl az 1790-es évek közepétől a magánalapítású, de a köz számára megnyitott park, az Orczy-kert fogadta a pesti lakosokat. Minden bizonnyal az Orczy-kert létesítésének eszmei hátterére is kihatott Christian Cay Lorenz Hirschfeld (1742–1792) 18. század végén megjelent munkája.1139 A Theorie der Gartenkunst című ötkötetes műben1140 Hirschfeld kitért a közparkokra is. Nagy jelentőséget tulajdonított a népkerteknek (Volksgarten). Véleménye szerint minden városnak szüksége van olyan helyekre, ahol a lakók összegyűlhetnek, élvezhetik a természetet. Fontosnak tartotta, hogy ezek a kertek mindenki számára nyitottak legyenek és megfelelő vonzerőt gyakoroljanak a lakosokra, segítsék a művelődésüket, kikapcsolódásukat. Véleménye szerint ezekben a közparkokban nem a művészeti alkotásoknak és speciális igényekkel rendelkező növényeknek kell dominálniuk, hanem az „emberek tudását bővítő műveknek”. A tájképi stílusú kert a várostól távolabb, nehezen megközelíthető helyen feküdt. Részben ez okozta, hogy nem igazán tudta betölteni a neki szánt szerepet.1141 A 19. század első felében a közegészségügyi és üdülési viszonyok igen kedvezőztelenek voltak Pesten. Ebben az időszakban nem létesültek a belvárosban közparkok. Ennek oka részben József nádor városon belüli fásításokkal kapcsolatos ellenállása volt, amely megjelent a Szépítő Bizottmány felkérésére, Hild János által készített szabályozási terven is. Hild terve nem lazította fel a sűrű városi szövetet, alig jelölt ki tereket a belvárosi területen, tereket és fásított fasorokat csak a belvároson kívülre tervezett. A funkcióját vesztett pesti városfalat hiába kezdték el elbontani a 18. század közepén, a felszabaduló területen nem hoztak létre egy kertekből, parkokból, terekből álló láncot, hanem egyszerűen felparcellázták azt. A Duna-part ebben az időben többnyire szemétlerakásra szolgált, tervszerű fásítását csak később kezdték el. Üdítő kivételnek számított Széchenyi kezdeményezése, aki 1846-ban az Újépület mellett fásított sétateret létesített az addig szemétlerakónak használt területen. A 19. 1137

Sisa 2014, 26.; Csepely-Knorr 2016, 7. Ezeken túl jelentős szerephez jutottak azok a kertek, amelyeket a nagyközönség számára valamilyen feltétellel – pl. belépőjegy ellenében – megnyitottak. Ilyen volt többek között a Margitsziget is. 1138 Csepely-Knorr 2016, 13. A mostani Vigadó előtti park helyén kialakított sétateret hársfákkal és akácfákkal ültették be. 1139 Csepely-Knorr 2016, 15–17. 1140 A kertelméleti írás kötetei 1779 és 1785 között jelentek meg Lipcsében német nyelven. 1141 Balogh 1967, 12.; Sisa 2014, 26.; Csepely-Knorrr 2016, 13., 16–17. Az Orczy-kertet báró Orczy László létesíttette Bernhard Petri német tájépítész tervei alapján. Az Orczy-kertről l. részletesebben Romhányi István: Az Orczy-kert. História. 3. évf. 7–9. sz. (1930. július–szeptember), 117–132.; Rapaics Raymund: Az Orczy-kert. Budapesti Szemle. 705. sz. (1936), 175–190.; Galavics 1999, 66–68. Az Orczy-kertet 1829-ben eladták, ezt követően a Ludovika Akadémia tulajdona volt, megszűnt közparki funkciója.

300

század első felében a terek, nagyobb utak, piacterek fátlanok, porosak, sárosak voltak, Pesten – a Városligeten túl – jelentősebb, nagy kiterjedésű közpark létesítésére nem került sor.1142 Az Európa kertművészetében a 18. század második felében bekövetkezett gyökeres változás – azaz a tájképi stílus elterjedése – Magyarországot kissé megkésve, a 18. század legvégén, a 19. század első felében érte el. Ebbe a folyamatba tökéletesen illeszkedik a a belvároson kívül, de elérhető közelségben fekvő Városliget kialakítása. A 18. század végén a Rudolf Witsch által tervezett kialakítás markáns elemei még a barokk korszakra jellemző egyenes fasorok, sétányok voltak. Alig egy évtizeddel Witsch munkája után, az 1813-ban kiírt tervpályázatot Heinrich Nebbien egy klasszikus tájképi stílusú kert tervével nyerte meg.1143 Nebbien terve száműzte az allékat, lúdlábsétányokat, helyettük lágy ívekkel kanyarodó úthálózattal tárta fel a területet. Terve egyetlen geometrikus eleme a Városliget bejáratához tervezett rondó volt. Nebbien Hirschfeld nézeteit vallotta a közparkokkal kapcsolatban. 1816ban benyújtott végleges tervét alapos tervismertetéssel látta el. A szöveges leírásban hangsúlyozta, hogy egy népkertet (Volksgarten) kíván kialakítani, amely az első ilyen jellegű kert lehetne. Nebbien több ízben is kiemelte, hogy a korábban létesített városi parkok egyike sem igazi népkert, mivel azokat nem a városi polgárság hozta létre saját maga számára, hanem az uralkodók adományaiként jöttek létre.1144 Nebbien a kikapcsolódás, szórakozás, pihenés helyszínének szánta a Városligetet, ahol a tanítás és nevelés is szerephez juthat. Elképzelése szerint a megfelelő emlékművek elhelyezésével a nemzet kertje, nemzeti panteon válhat a Városligetből. Ebben a gondolatban erős rokonságot mutatott Hirschfeld elméletével, miszerint a kert alkalmas a nemzeti öntudat erősítésére is.1145 Ezzel párhuzamosan a vidéki településeken alig létezett közpark, inkább sétány vagy sétatér szolgálta a közparki funkciót. Ezek létesítésében Pozsony vezető szerepet töltött be, de sétaterek létesültek a 19. század első felében Sopronban, Kaposváron és Kolozsváron is. Pozsony nemcsak a sétaterek életre hívásában jeleskedett, de itt létesítették 1775–1776 során – még barokk formanyelv szerint – az első ismert közparkot a Duna jobb partján. Ezt a területet 1832-től alakították át a sokáig a Széchenyi család szolgálatában álló Carl Ritter (1797–?) terve nyomán.1146 A korai közparkok speciális csoportját alkotják a fürdők kertjei. A 1142

Podmaniczky 1984, 23.; Sisa 2014, 26.; Csepely-Knorr 2016, 7. Hild terve egészen az 1870-es évik volt a városrendezés alapdokumentuma. Hild tervéről és Széchenyi zöldfelületi programjáról l. részletesebben CsepelyKnorr 2016, 19., 25–26. 1143 Nebbien tervének elemzését l. jelen dokumentáció 2.5.2. fejezetében. 1144 Nebbien 1816, 23–24. 1145 Sisa 2014, 26.; Csepely-Knorr 2016, 15–17., 19. 1146 Sisa 2014, 27. A pozsonyi Bruckenau-kertről l. részletesen Fatsar 2010.

301

fürdőkultúra erősen összefonódott a polgári életforma és mentalitás terjedésével, a városiasodás előretörésével. A fürdők népszerűek voltak, a külföldi fürdőkkel szembeni felkeresésük patrióta tettnek minősült. A fürdők fejlesztését többnyire földesurak és a Kamara végezte, Balatonfüred esetében a bencés rend.1147 A 19. század közepén kezdtek aktívan tevékenykedni a hazai kerttervezők, amely újabb lendületet adott a közparképítészetnek is. Az igazi áttörés azonban csak a kiegyezést követően következett be, s a századfordulón érte el csúcspontját. Az 1867 és 1914 közötti időszak Magyarországon a kertek aranykorának számított. A jelentős kertépítészeti felemelkedés részeként létrejött 1867-ben a városi főkertészet, amelynek vezetését minden esetben a korszak jeles tájépítészére bízták. A Budapest arculatát meghatározó közparkok, városi terek is ekkor, a városegyesítést követően jöttek létre.1148 A Városligetet korszerűsítése, átalakítása is ebben az időszakban indult. A Fuchs Emil vezetésével 1867-ben létrehozott Fővárosi Kertészet megfelelő növényanyagot állított elő a – többek között – a Városliget növényállományának gazdagítására is. A Nebbien által lefektetett

koncepciótól is csak az 1870-es évektől tértek el jelentősen. A park szerkezetére jelentős hatást gyakorolt az Andrássy út megépítése, valamint a Stefánia út kiépítése, amelynek északi szakasza – a mai Olof Palme sétány – átszelte a Városligetet. A park szerkezetét nagymértékben

megváltoztatták a század utolsó évtizedeiben megrendezett kiállítások, amelyek kapcsán új terek jelentek meg a Városligetben. A szökőkúttal és szőnyegágyakkal alakított díszes korzó a rondó és az Iparcsarnok között a park egyik legmeghatározóbb, legkedveltebb helyévé vált. A kezdeti évtizedekre jellemző túlzott dekoráció, a díszes szőnyegágyak használata idővel lecsökkent, a mértéktelen díszítés szerepét az egyszerűbb kialakítású geometrikus elemek vették át. Az egyszerűsödés oka egyrészt a világháborúk miatt bekövetkezett gazdasági válság

kialakulásában keresendő, amely megnehezítette a Városliget fenntartását, s költségkímélőbb módszereket követelt. Másrészt a különböző párhuzamos irányzatok historizmust ellenző propagandái is előidézték a szőnyegágyaktól való elfordulást. A kiállításokat követő rendezések során – főként a 20. század elején – a legújabb elveknek és igényeknek megfelelően alakították a Városligetet, új funkciókkal – pl. játszóterek, sportpályák – gyarapították a területet. A Városliget – annak ellenére, hogy történeti kertként nem védett – hazánk egyik nemzetközi jelentőséggel bíró kertje. A Városliget Magyarország egyik első közparkja, a 1147

Sisa 2014, 28. Sisa 2014, 26., 29–30.; Csepely-Knorr 2016, 7. Mára a megváltozott használati igények miatt és a többszöri átépítések következtében a parkok szerkezeti felépítése elavulttá vált. 1148

302

magyar történelem egyik szimbolikus jelentőségű helyszíne. A Városliget nagyrészt megőrizte

területi

integritását,

szerkezeti,

strukturális

sajátosságait,

értékes

növényállományának egy nem elhanyagolható részét. A 18. század végén alapított városi park kertépítészettörténete jól tükrözi az egyes korszakok trendjeit. Kerttörténetben elfoglalt unikális szerepét az 1813-ban kiírt nemzetközi, nyílt tervpályázatban, az azon indult neves kerttervezők személyében, a későbbi átalakításokat végző kertművészek, tájépítészek jelentőségében is lehet keresni. A kert magán hordozza az építési korszakok lenyomatait, tükrözi az építési korszakokban az ember és természet viszonyát, a társadalmi igények változásaira adott tervezői válaszokat. Növényállományában még fellelhetők a József nádor kezdeményezésére, Heinrich Nebbien terve nyomán végzett telepítések különösen értékes egyedei is. A Városliget kerttörténeti értékét nagymértékben növeli, hogy egykori kialakításának nyomai ma is felfedezhetők, s több kerti elem még ma is épen megtalálható a helyszínen, ezért a helyreállítása nem ütközik nehézségekbe. A Városliget állapota 1945 után jelentősen leromlott, területének egy részét átadták a BNV számára, de visszafordíthatatlan károkat mégsem szenvedett. A látogatók a Városligetben képet alkothatnak a parkot teremtő közakarat erősségéről, a létesítők és tervezők kertművészeti elkötelezettségéről. Mindezek miatt a Városliget helyreállítása, szakszerű fenntartása és gondozása prioritást élvez. A Városliget már a 19. század végén is Budapest kiemelkedő szabadidős- és rendezvénytere volt, itt szervezték meg az 1885. évi Országos Kiállítást, valamint az 1896. évi Millenniumi Kiállítást, amelyek kiemelkedő jelentőségű események voltak. A 19. század végén és a 20. század elején kialakított Hősök tere szintén kiemelkedő események helyszíne volt. A Városliget nyugati oldalán kihasított területen kialakított mai Ötvenhatosok tere az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik emblematikus epizódjának, a Sztálin-szobor ledöntésének a helyszíne. A Városliget és intézményei ma is országos jelentőségű rendezvények, események színterei, a Városliget múzeumait, intézményeit – pl. Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Fővárosi Állat- és Növénykert, Széchenyi Gyógyfürdő, Fővárosi Nagycirkusz – évente látogatók százezrei keresik fel. Az Andrássy út és a Hősök tere – a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum épületeivel együtt – 2002 óta világörökségi helyszínek, a Városliget teljes területe pedig a világörökségi helyszín védőövezetének számít. Ezen túl a Hősök tere a 2011. évi CXLIX. törvény alapján Nemzeti Emlékhely. A kert története több szakirányú képzés tananyaga, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műemlékvédelmi szakmérnök képzésében évtizedek óta

303

szerepel oktatási anyagként. A Szent István Egyetem Tájépítész Karán szintén oktatják a kert építéstörténetét. A Városligettel kapcsolatos kutatások, fejlesztések visszatérő témái a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szakmai nyári egyetemeinek, konferenciáknak és kiállításoknak.

304

5. Javaslatok – A kert helyreállításának kérdései és feladatai

5.1. Prioritások és módszerek A történeti rétegek megtartásával kell a Városliget helyreállítását elvégezni. Meg kell tartani mindazokat az elemeket, amelyek a kert fejlődésével jöttek létre, úgymint a park kiterjedése, a tó és a Széchenyi-sziget alakja, a kert szerves fejlődésének eredményeképpen létrejött szerkezeti állapot. Ezek alapján a cél az úthálózat és a kerti terek – növénytömegek és tisztások – rendszerének helyreállítása. A háború utáni korszakból elfogadhatók azok a beavatkozások, amelyek tekintettel voltak a kert történetiségére és értékére, értéket jelentenek. Ilyen a posztmodern kertépítészeti stílusjegyekkel formált Kis Botanikus Kert és a Vakok Kertje, épületei közül a modern stílusjegyekkel formált irodaépület a Széchenyiszigettől délre, a BNV korszak pavilonépítészetének jeles darabja, a Pántlika. Elutasítandók a kert egységét és műemlék jellegét nyilvánvalóan sértő módosítások, mint az az értéktelen beépítések – pl. HUNGEXPO épületcsoportja –, a trafók épületei, a PeCsa épületegyüttese, a Városligeti Sörsátor, amelyek megszüntetendők. A megalapozó módszer a térinformatika, amelynek alkalmazásával meghatározhatók a szerkezeti vonalak. A kerti térformálás legfontosabb eleme a növényzet. A hiteles helyreállítás részeként szükséges a növényállomány megújítása. Elkerülhetetlen a nagyobb léptékű növényszelekció, a Városliget egyes részeiben túl sűrű a növényzet, sok az invazív vagy értéktelen egyed. A növényültetés tekintetében nagyon körültekintően és visszafogottan kell eljárni, elsősorban a tudottan száz évvel vagy még korábban ültetett fás vegetációból kell kiindulni a fafajok megválasztásánál, a fajválasztékot nem szabad túlzottan felfokozni, hogy ne essünk a hiteltelenség hibájába. Az új telepítések esetében igazodni kell a lényeges telepítési korszakokból ismert növénylistákhoz. Nem cél egy gyűjteményes kert létrehozása, hiszen a Városliget alkotói sem ezt tűzték ki célként.

305

5.2. Építmények (helyreállítandók, lebontandók) A Városliget épületeit, építményeit vizsgálva két nagy csoport különíthető el. Az egyik csoportba tartoznak a Városliget történetéhez szervesen hozzátartozó, történeti elemek, amelyek megtartandók. A másik csoportba a többnyire a 20. század második felében épített jellegtelen, építészeti értéket nem képviselő ingatlanokat, a többnyire mára funkcióját vesztett létesítményeket sorolhatjuk. A Városliget megtartandó épületei, építményei között szerepel a Hősök tere a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, megtartandó az Állatkerti körúton a Bagolyvár és a Gundel épülete, az Állatkert pavilonjai és falazott kerítése, az egykori Vidámpark műemléki védelem alatt álló körhintája és hullámvasútja. Szintén megőrzendő a Széchenyi fürdő épülete, a Szent István-forrás ivócsarnoka, a Nyereg és a Beszkárt épülete. A Városliget szerves része, emblematikus épületegyüttese a Vajdahunyadvár, ami szintén megőrzendő, ahogyan a tóparton álló Korcsolyacsarnok és Robinson étterem is. Hasonlóan megtartandó az 1885. évi Országos Kiállításra épült Műcsarnok, a mai Olof Palme-ház. A 20. századi beépítések közül a Pántlika pavilonja és a modern stílusjegyeket mutató irodaépület a Paál László út és George Washington sétány, illetve a Winston Churchill sétány által határolt területen érdemes a megtartásra. A városligeti közlekedés adottsága a kisföldalatti megállója a Széchenyi fürdő szomszédságában. A megálló felszíni építményének építészeti megfogalmazása átgondolásra javasolt. Szintén megőrzendő építmények a hidak, a Nádor-híd, a Zielinszky-híd, az Alpár-híd és a Széchenyisziget déli vashídja, valamint keleti hídja. Ipari műemlékként továbbra is megőrzendő eredeti helyén a Wünsch-híd, ahogyan a Nádor-híd is megtartandó. Annak ellenére, hogy mára funkcióját vesztette a Rákos-patak betorkollása fölé emelt hídszerű műtárgy, annak megtartása elengedhetetlen. Az elem a Városligeti-tó keleti medrének meghatározó hangsúlyképzője. Az épülethelyreállítások a Városliget területén folyamatosak. A Szépművészeti Múzeumé jelenleg zajlik, a Széchenyi fürdő épületrészeinek felújítása részben megvalósult, az ivócsarnok helyreállítása az elmúlt években történt meg, ahogyan a műjégpálya korszerűsítésekor a Korcsolyacsarnok komplex helyreállítása is megtörtént. Az egykori Nádor-szigeten álló Nyereg helyreállítása jelenleg zajlik. Indokolt a Vajdahunyadvár és a Beszkárt épületének teljeskörű felújítása. Szintén komplex helyreállításra van szükség a méltatlanul alulhasznosított és alulreprezentált Olof Palme-ház esetében is. Valamennyi híd 306

esetében szükséges valamilyen felújítási, helyreállítási munka. Javasolt a II. világháborúban elpusztult, a hidakhoz szervesen hozzátartozó világítótestek pótlása is. A Közlekedési Múzeum helyreállítása, bővítése már elkezdődött. Elbontásra javasoltak azok az épületek, amelyek vagy nem illeszkednek a Városliget szerkezetébe, vagy nem jelentenek építészeti értéket, vagy műszaki állapotuk miatt nem tudnak megfelelni eredeti funkciójuknak. Ezek alapján teljes egészében elbontandók a HUNGEXPO visszamaradt épületei az Olof Palme sétány és Paál László út között, ahogyan elbontásra kerültek az Állatkerti körút mentén az elavult bódék is. Szintén a bontandó épületek közé tartozik a PeCsa teljes komplexuma, a Városligeti Sörsátor épülete, a Hermina út mentén az állatorvosi rendelőként használt épületek. Szintén elbontandó épület a mára korszerűtlenné vált cirkuszépület az Állatkerti körúton. A felszabaduló területet célszerű az Állatkert területébe integrálni. A vizuális-esztétikai konfliktust okozó trafóházak kiváltását meg kell vizsgálni, és amennyiben lehetséges, a trafóépületeket el kell bontani. Leginkább tervezői döntés, hogy a Széchenyi fürdő melletti használaton kívüli monitoring kút kútháza, a Lizsé épülete és a Széchenyi-szigetről kelet-északkelet felé kifutó pallós híd megtartásra kerül-e. Amennyiben igen, ezek felújítása elengedhetetlen. A Városligetben vannak olyan épületek, amelyek funkciójukban megtartandók, de az építészeti megfogalmazásuk újragondolandó, újragondolható. Ebbe a csoportba tartoznak a játszótereket kiszolgáló építmények, vagyis az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótéren a pergola és a délnyugati részen fekvő játszótér nádfedeles épülete. Hasonló a helyzet a Vakok Kertjében a kiszolgáló épülettel, amely önmagában nem jelent értéket, ezért a mostani épület felújítása mellett annak új épületre cserélése is elfogadható. Szintén az elbontandó épületek közé sorolandó a Kis Botanikus Kertben álló Esőház műszaki állapota miatt, de a funkció megtartása miatt javasolt a területen egy új épület emelése. A Városliget nyilvános mosdói megtartandók, de felújításuk vagy új épületre cserélésük szükséges. A jelenleg üzemelő mosdók – a Műcsarnok mögött az Olof Palme sétány mellett, az Állatkerti körút mellett, valamint az Olof Palme sétány és Dvorzsák sétány sarkán – funkciójukban megtartandók, de építészeti megfogalmazásuk újragondolható. Az Ajtósi Dürer sor mellett fekvő, üzemen kívüli mosdóépület esetében megvizsgálandó, hogy annak felújítása vagy az épület helyén, esetleg közelében egy új mosdóépület építése a rentábilis. A FŐKERT jelenlegi városligeti telephelyének felszámolása és a terület parkosítása javasolt, a kertészet telephelyét célszerűbb a park határán elhelyezni. A megtartandó épületek esetében kerülni kell a bővítéseket, továbbá fel kell lépni az

307

„elbódésodás” ellen. Szükséges azonban a megfelelő vizesblokkok – mind minőségben, mind számban – és kiszolgáló pavilonok biztosítása. Ezek építészeti megfogalmazása tervezői hatáskör, de kerülni kell a felesleges archaizálást. A szükséges új beépítéseknél elfogadható, sőt kívánatos a 21. századi formanyelv alkalmazása, de alapvető követelmény az épületek környezetbe illesztése. Fontos, hogy az új épületek ne konkuráljanak a Városliget kertépítészeti értékeivel. Alapvető cél, hogy ne az épületek, építmények domináljanak a Városligetben.

308

5.3. Növényállomány A helyreállítás során nagyon fontos eldöntendő kérdés, hogy mely korszak/korszakok állapotát szándékozza a tervező helyreállítani, illetve már elpusztult elemeket rekonstruálni. Általában kerülendőnek ítéljük a főbb szerkezeti elemek esetében a különböző korszakokra jellemző vegyes kialakítást, főként, ha azok kapcsolódó elemek. Ugyanakkor látni kell, hogy mivel a terület jelentős építéstörténeti korszakokon esett át, ezért sok korszak elemei keverednek. Vannak olyan szerkezeti elemek, amelyek elbontása sok fa kivágását generálná, mivel például szélesebb utak esetében előszeretettel emelték ki azokat kettős fasorral. Az elpusztult részek esetében megfontolandó, hogy vissza kell-e állítani, illetve meglévő új részek esetében, hogy el kell-e bontani az adott elemet. Fontos megjegyezni, hogy egy történeti kert esetében a kertstruktúra helyreállítása megkövetelheti fák kivágását. Törekedni kell azonban arra, hogy minél több meglévő fa integrálható legyen, és kifejezetten a beteg, sérült, fiatalabb, dendrológiailag értéktelenebb fajták kerüljenek kivágásra. Elengedhetetlen egy műszeres felülvizsgálat a tényleges, rejtett betegségek feltárására, és a mérlegelést ezek után kell elvégezni. Elfogadható módszer az értékesebb fák átültetése. A magról nőtt, illetve sarjegyedek esetében azonban javasoljuk a kivágást, és faiskolai minőségű, nemesített fajtákkal való pótlásukat. A pótlást a helyreállítási tervhez illeszkedően kell elvégezni, nem feltétlenül a fakivágás helyén. Fel kell tenni a kérdést, hogy visszaállítható-e eredeti formájában a Nebbien-féle kialakítás. A válasz egyértelműen nem. Legfőképpen azért, mert jelentős területeket csatoltak el a parktól és épültek meg olyan közintézmények, építmények és utak, amelyek jelentős szerkezeti átalakításokat vontak maguk után. Ugyanakkor a megmaradt parkrészen igyekezni kell azokat a fő strukturális elemeket megfelelő arányban és pozícióban rekonstruálni, amelyek jellemezték az eredeti szerkezetet. Ebben jelentős feladat a szabad gyepe és sűrű erdős részek egymáshoz viszonyított, jól kirajzolódó elkülönítése. A park egészében követendő a Nebbien féle terveken jelölt, külső szélek felé magasodó, belső területek felé fokozatosan csökkenő növényfal struktúra kialakítása, amely kisebb egységeken belül is alkalmazható elv. Látni kell, hogy az eredeti, nyertes pályaműben szereplő kialakítás több ütemben, évtizedekig épült, és legteljesebb kialakításában sem érte el a tervben szereplő állapotot, ezért olyan elemek, amelyek több mint 100 éve a park részei, de eredetileg nem szerepeltek a Nebbien-féle tervben kerttörténti szempontból jelentőssé váltak. Ezek főként fasorokkal kísért utak, sétányok. Mivel az ezekben lévő fák egy része idős példány nem

309

javasoljuk csak strukturális átalakítás miatti kivágásukat. A Kós Károly sétány és az Olof Palme sétány két olyan meghatározó elem, amely nem szerepelt az eredeti tervekben, később, de száz évnél korábban megjelenő elemek. Amennyiben ezeket funkcionálisan nem megtartandónak ítéli a tervező, a bennük lévő idős faegyedek kivágását kerülni kell és más kertépítészeti megoldással kell jelölni a funkcióváltást. Hosszú távon a kipusztuló egyedek cseréjét nem kell megoldani. Itt kell kitérni arra, hogy a hazai kerttörténet számára mennyire jelentős a Városliget. Ennek terjesztése, a park egészében való kommunikálása nagyon fontos tervezői feladat. Javasoljuk olyan információs eszközök elhelyezését, amelyek kerttörténeti magyarázattal szolgálnak a parkhasználók számára. Egy, az egyetemes hazai kerttörténet feldolgozását bemutató kiállítás létrehozásának legjobb helye lenne a park és annak valamelyik kiállító pavilonja. A hazai és európai kultúrtörténetben kiemelkedő szerepet tölt be a Városliget. A történeti növényanyag, kertszerkezeti elemek önmagukban is lehetnek ismeretanyagok tárgyai. Hasonlóan jó példát látni a Városligeti-tó melletti idős platánok mellett. A Városliget növényállományának vizsgálata alapján, három szinten fogalmazódtak meg kérdések és helyreállítási feladatok: 1.

Park egészének térszerkezetére vonatkozóan

2.

Egyes területegységeken belül

3.

Egyedre lebontva

A park egészére vonatkozó helyreállítási feladatok Az építéstörténeti korszakok növényszerkezeti vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy melyek a történeti növényszerkezeti elemek. Ezek számbavétele után megvizsgáltuk, hogy azok jelen állapotban fellelhetőek-e. Ha igen milyen állapotban vannak az azt alkotó egyedek, illetve mennyire változott az építéstörténeti korszakok során az eredeti (Nebbien-féle) koncepcióhoz, kiültetéshez képest a forma, kiterjedés, nyomvonal, attól függően, hogy milyen szerkezeti elemről beszélünk. Bár nem konkrét helyreállítási feladat, de általánosságban elérendő cél, hogy a park növényanyaga fajösszetétel szempontjából felfrissüljön. Az idős faegyedek minél hosszabb ideig, várható maximális élettartamukig helyükön megtarthatók legyenek. Kipusztulásuk után fajtaazonos pótlásuk szükséges. Az új beültetések esetében javasoljuk egy differenciáltabb fajtaválaszték kialakítását, melyhez irányadóak a korabeli növénylisták.

310

Fasorok A Városligeti körút a park egyik legfontosabb növényszerkezeti és egyben burkolati eleme. Ennek úgy nyomvonalában, mint kétoldali fasorainak fajta azonos kiegészítésében meg kell tenni a lépéseket. A Ferencsik János sétány néven jegyzett szakasz (Közlekedési Múzeum előtt) berkenye sorát le kell cserélni. A Zichy Mihály út kettős fasora megtartandó és egyes szakaszain helyreállítandó. A kiegészítéseket és a beteg egyedek fajtaazonos cseréjét el kell végezni. A rondó kettős fasora jelen állapotban torz. Helyre kell állítani a rondó eredeti térstruktúráját, ellenkező esetben a park legkarakteresebb eleme tűnik el. A belső részek utakkal való feltárására több példát is lehet látni a kert története során, azonban az is jól kivehető, hogy ezzel a feldarabolódással párhuzamosan fokozatosan elvesztette „Nagykör” jellegét. Tervezői döntést kell hozni, hogy a későbbi, körön belüli beültetésekből mára már idős példányokká nőtt fákat hogyan integrálja a rondó rekonstrukciójába. Javaslatunk, hogy megtartásuk esetén hosszú távon nem kell pótlásukról gondoskodni, mert a rondó eredeti kialakításától idegen elemek. A Stefánia út folytatása, az Olof Palme sétány kialakulása az egyik legvitathatóbb elem. Az eredeti Nebbien tervekben ez a fajta átkötés a rondó és a mai Stefánia út felé nem létezett, mivel a terület addig valóban a város széle volt, környezetében alig voltak utak. A Stefánia út 1870-es években való kialakításával azonban gyökeresen más helyzet alakult ki és egy már városi léptékben jelentős átvezetés született a parkon. Ez azonban leválasztotta a déli területrészt vizuálisan is. Mivel a fasor több, mint 140 éve részét képezi a parknak kivágását nem javasoljuk. Amennyiben az átvezetés funkciónálisan szükségtelenné válik, a fasort más kertépítészeti eszközökkel kell integrálni és hosszú távon nem kell pótlásukról gondoskodni. A Paál László út az egyik legrégebbi fasorokkal kísért útja a parknak. Megtartása, a beteg fák ápolása az egyik legfontosabb feladat. A Kós Károly sétány a park legfiatalabb útja, megjelenése a parkban szembe ment az eredeti, a 19. század első negyedében kialakított tervezői koncepcióval. Bár a mellé ültetett kettős fasor mára jelentős értéket képvisel, az út esetleges autós forgalomtól való felszabadításával jelentősen javíthatóvá válna a park városi forgalom okozta használati és ökológiai túlterheltsége. Ettől függetlenül az idős példányok megtartása, kezelése elengedhetetlen, azonban el kell gondolkodni, hogy hosszútávon szükséges-e a parknak ez az egyenes allé, mert ellenkező esetben az elöregedő és kipusztuló példányok cseréje nem szükséges.

311

Erdős területek A park külső utakkal határolt részein környezetvédelmi okokból is szükséges az erdős részek rekonstrukciója, kiegészítése. A Nebbien terveken, metszeteken, látványterveken jelölt vertikális növénystruktúra gyönyörűen keretezte a parkot és egyben kialakított egy védelmi zónát. Javasoljuk a meglévő növényszerkezet ilyen szempontú felülvizsgálatát és egy védelmi erdősáv kialakítását, amelyben jelentékeny szerepet töltenek be az árnyéki cserje és évelő felületek. A park belső részein lévő kisebb kiterjedésű erdőfoltok aljnövényzetét esztétikai és fenntartási okokból javasoljuk fejleszteni. Cserje/évelő felületek A jelenlegi cserje felületek a meglévő úthálózatokhoz igazodnak. A burkolati struktúra áttervezésével

ezek

a

növényfoltok

szükségszerűen

módosulnak.

Javasoljuk

egy

differenciáltabb cserjeszint kialakítását, amely erősebben épít a virágzó, dekoratív cserjefajták alkalmazására és a különböző habitusú és magasságú fajok együttes alkalmazásában rejlő térstruktúra kialakítási lehetőségekre. Javítani kell az árnyékos, erdős térrészek cserjeszintjét, akár árnyéki gyeppótlók alkalmazásával is. A korabeli növénylisták szolgáljanak kiindulási alapul az alkalmazható cserjefajok tekintetében. A dekoratív évelőfelületek kialakítása szintén elérendő cél. Főként a középületek, szolgáltató építmények környezetében, de a park egyéb zöldfelületein is növelni kell az évelő kiültetések számát. A rondó belső körében jelenleg látható növénykiültetés fajtaválasztékában és belső kompozíciójában példamutató, elhelyezkedése azonban itt nem javasolt. Az évelő felületeknél bátran alkamazhatók a legmodernebb fajták és kisérletező kiültetések. Az évelők megléte és nem eredeti fajtaválasztéka az elérendő cél, mivel ezekről a legkevesebb információnk van, és mert az évelők a legrövidebb élettartamú növénycsoport. Csak a Széchenyi fürdő előtti neobarokk stílusjegyeket felvillantó kiültetés az egyedül igazolható, folyamatában is megmaradt elem a parkban. Természetesen a Vakok Kertjének és a Kis Botanikus Kertnek a megtartása és felújítása is nagyon fontos. Bár ezek modern kori részei a parknak, mára értékes növényanyaggal rendelkeznek, növelik a park évelő felleteinek számát és nem utolsó sorban oktatási feladatokat töltenek be.

312

Szabad gyepes területek A park szabad gyepes felületeinek aránya, elhelyezkedés, szabdaltsága változott talán a legjelentősebben a két évszázad során. Látni kell, hogy a jelentős faállománnyal bíró területen belül csak a jó arányú erdő/liget/gyep felületek kialakításával lehet elérni a Nebbien-féle térszerkezetet. A tervező a szerkezeti elemek óriási léptékével alakított ki egy egységes karaktert, tette átlátható, jól használhatóvá és egyben egyedivé is a parkot. Ebben rejlik az eredeti terv és tervezőjének nagysága. A park legeredetibb, és egyben szimbolikus kertépítészeti eleme a rondó. Ennek belső gyepes körének teljes helyreállítása a legfontosabb feladat. A három, ma még meglévő nagy gyepfelület megtartása szintén alapvető feladat. A jelenleg Napozórétnek nevezett terület jellegében és kiterjedésében is megtartandó, egy-két ligetes facsoporttal. A Városligeti-tótól keletre lévő szabad gyepes térrész (ma a PeCsa előtti pázsit) méretében a legimpozánsabb, pozíciójában is az egyik legfrekventáltabb és egyben a legvédettebb területe a parknak. A kezdeti időkben a másik, – nevezzük Napozórétnek – gyepfelület és eközött a tér között, a határon volt a Hattyú-tó a kis szigetével. Ebbe a tavacskába érkező kanyargós erecske vágta ketté ezt a gyepes teret. Ez volt a terület szabdaltságának legnagyobb mértéke a kezdeti időkben. Az Iparcsarnok megjelenésével, majd még később a tó feltöltését követően ez a gyepes terület teljesen felszámolásra került és mértani virágágyakkal, közöttük burkolatokkal, díszmedencével funkcionált. Látni kell, hogy bár szabdaltsága maximális méreteket öltött ekkor, mégis az alacsony kertépítészeti elemek alkalmazásával egysége és átláthatósága mindvégig megmaradt. Ez is jelzi, hogy ennek a szabad, átlátható, nagyléptékű teresedésnek a megléte elengedhetetlen a park egészét tekintve. A harmadik nagyobb gyepfelület a mai Királydomb alatti rész. A Stefánia út folytatásában kialakított sétány (Olof Palme) már az 1870-es évektől levágta a másik két gyepes területtől vizuálisan is ezt a harmadik szabad teret. Így bár az eredeti Nebbien koncepcióhoz képest jelentősen változott ennek a területnek a kapcsolata a belső részekhez képest, mégis nyitott tér érzete megmaradt. Ennek a jellegnek a fenntartása a harmadik fontos feladat ebben a témakörben. Egyes területegységeken belüli helyreállítási feladatok A növényállomány katasztere tömbök és táblák rendszerére épül a FŐKERT adatbázisa alapján. A tömbök és táblák határa jellemzően a jelenlegi burkolati struktúra és funkcionális

313

egységekhez igazított. Javasoljuk, hogy a park burkolati rendszerének áttervezése során is maradjanak meg a tábla határok. Esetleg kisebb módosítások lehetségesek a helyszíni jobb beazonosíthatóság érdekében, de ezek ne érintsék a jelenlegi faállomány kódjait. Fakivágás esetén a felszabaduló kódszámokat újra fel kell használni és az értékleltári lapon átvezetni a változást. Kifejezetten a növényzetre vonatkozó helyreállítási javaslatokat a 24 jellegzetes kertrészre bontva adjuk meg a jobb beazonosíthatóság érdekében.

kertrész megnevezése:

a Városligeti körút Olof Palme sétány és Dózsa György út közötti szakasza, az ún. Ocskay László út

kapcsolódó parcellaszámok: 14VL101 helyreállítási javaslat:

8 db történeti faegyed kezelése.Városligeti körút és az Ajtósi Dürer sor közötti sáv erdős állományának kiegészítése, háromszintes növényállomány kialakítása, a körút kétoldali fasorán belül a hiányzó fahelyek pótlása hársakkal, 9m-es ültetési távolsággal szükséges. Az erdős foltok fejlesztése a park egészének ökológiai védelme szempontjából indokolt.


a

Városligeti

délnyugati

része

a

játszóterekkel

és

sportpályákkal kapcsolódó parcellaszámok: 14VL102,

14VL103,

14VL104,

14VL105,

14VL106,

14VL107, 14VL108 helyreállítási javaslat:

114 db történeti faegyed kezelése. Különösen értékes idős faegyedek kiemelése, információ nyújtás szükséges. A meglévő

idős

platánfasor

védelme,

kibontása

elengedhetetlen. A park egyik legrégebbi növényszerkezeti eleme (ún. Széles út), ennek megtartása, fenntartása kerttörténeti szempontból elengedhetetlen.

314


a szánkódomb és a FŐKERT városligeti telephelye

kapcsolódó parcellaszámok: 14VL110, 14VL111 helyreállítási javaslat:

56 db történeti faegyed kezelése. Fokozott figyelemmel kell eljárni az épületek bontásakor az idős faállomány védelmére. A

terület

szabad

gyepes

részeinek

fenntartása

elengedhetetlen. Az erdős foltok kikopott aljnövényzetének pótlása szükséges.


a Kis Botanikus Kert területe


14 db történeti faegyed kezelése. A meglévő fasor fokozott védelme és kiegészítése indokolt, mivel az egykor a belső kis körút részét képezte. Alkalmazandó fafaj Celtis occidentalis, 7-8 méteres ültetési távolsággal. Kis Botanikus Kert növényanyagának

fejlesztése,

védelme,

exóta

fafajok

alkalmazása indokolt, cserje és évelőállomány fokozott fejlesztése

szükséges.

Egykori

növénylisták

áttanulmányozása javasolt. Vízparti, vagy vízpart imitátor évelők alkalmazása elfogadható.


a Városligeti körút Olof Palme sétány és Hermina út közötti szakasza, az ún. Asztana út


2 db történeti faegyed kezelése. Az erdős foltok fejlesztése, háromszintű kialakítása a park egészének ökológiai védelme szempontjából indokolt. Az út menti sáv jelenleg parkolásra használt.

Ennek

a

vizuális

konfliktusnak

az

oldása

cserjeszinten is javasolt.

315


a Városligeti körút keleti, ún. Asztana út és a Lev Tolsztoj sétány, Olof Palme sétány és az Olof Palme-ház által határolt terület

kapcsolódó parcellaszámok: 14VL113, 14VL115, 14VL117 helyreállítási javaslat:

14 db történeti faegyed kezelése. Különösen indokolt a területen meglévő örökzöld állomány védelme, fejlesztése. Az

erdős

foltok

fejlesztése,

háromszintű

kialakítása,

különösen a cserje és évelő felületek számának növelése a park egészének ökológiai védelme szempontjából szükséges.


az Olof Palme-ház és környezete, a Zichy Mihály út, Lev Tolsztoj sétány, Olof Palme sétány és Olof Palme-ház által határolt terület


26 db történeti faegyed kezelése. Az épület közvetlen környezetének

rendezése,

a

megközelítés

biztosítása

elengedhetetlen. Az épülethez méltó kialakítás szükséges, javasoljuk évelők fokozott használatát. Javasoljuk a hazai kerttörténet számára és azon belül a különösen értékes Városliget kerttörténetének bemutatását, zárt illetve nyitott kiállítóhely kialakítását.


a Vakok Kertje


2 db történeti faegyed kezelése, védelme kiemelt. A növényanyag védelme, fejlesztése elengedhetetlen cserje és évelő

állomány

tekintetében

különösen.

A

meglévő

örökzöldek védelme szükséges. A terület növényanyaga speciális igények kiszolgálását célozza, ennek megtartása, fejlesztése fontos feladat.

316


a Közlekedési Múzeum és környezete, a Városligeti körút délkeleti szakasza, az ún. Ferencsik János sétány és a KRESZ Park


22 db történeti faegyed kezelése. A Ferencsik János sétány fasorainak

felülvizsgálata

(berkenyék)

szükéges

fajtahasználat szempontjából. A Városligeti körút része, a hársfasor kipótlása elengedhetetlen. A meglévő erdős foltok fejlesztése, háromszintű kialakítása a park egészének ökológiai védelme szempontjából indokolt, mivel az a park egyik

legterheltebb

része

környezeti

szennyezés

szempontjából. A KRESZ Park megtartása esetén javasolt a cserjeállomány

fejlesztése.

A

meglévő

szobrok

környezetének rendezése szükséges.


a PeCsa és az attól keletre kialakított sportpályák területe


41 db történeti faegyed kezelése. 75 cm törzsátmérő alatti növényállomány átvizsgálása, néhány dendrológiailag értékes faegyed védelme szükséges. A meglévő természetes és mesterséges szintkülönbség kezelése kiemelt feladat. Több idős fa támfalba, lépcsőbe nőtt, ezek megtartása az építmény bontásával kérdésessé válhat. Az épület bontásakor fokozott figyelmet kell fordítani különösen az idős faállomány védelmére. Az erdős foltok fejlesztése a park egészének ökológiai védelme szempontjából indokolt.

317


az ún. Nagyrét, azaz a Liezen-Mayer sétány, Zichy Mihály út, Paál László út és Winston Churchill sétány által határolt terület


32 db történeti faegyed kezelése. A tó és szigete egykori helyének

érzékeltetése

kertépítészeti

eszközökkel,

kerttörténeti szempontból javasolt, támogatható. Vízfelület elhelyezése az egykori tó helyén elfogadható. A jelentős kiterjedésű gyepfelület fenntartása, néhány szoliter fa megtartása kiemelt feladat. Az erdős foltok aljnövényzetének pótlása, fejlesztése szükséges.


a volt HUNGEXPO területe a Paál László út és Olof Palme sétány között


8 db történeti faegyed kezelése. Az elbontandó épületek környezetében felül kell vizsgálni a meglévő faállományt. A meglévő idős fák fokozott védelméről kell gondoskodni a bontások során. A terület vizuálisan kiemelten pozícionált rész, mivel a rondo és a tó közötti terület. Megfelelő léptékű épület elhelyezése indokolt, mivel a legrégebbóta épülettel rendelkező

része

környezetének

a

parknak.

megfogalmazása

Ugyanakkor nagyfokú

az

épület

odafigyelést

igényel.


a rondó és környezete

kapcsolódó parcellaszámok: 14VL201, 14VL202, 14VL203, 14VL204, 14VL205 helyreállítási javaslat:

106 db történeti faegyed kezelése. A területegység fokozott figyelmet igényel. A platánligetek mindkétoldali fenntartása, az egykori clumpok helyreállítása kiemelt feladat. A rondo

318

fasorainak,

belső

gyepfelületének

rekonstrukciója

elkerülhetetlen. Későbbi beültetésekből maradt, nem a rondo fasorait alkotó idős fák egészségi állapotát felül kell vizsgálni. Kipusztulásuk után pótlásuk nem indokolt.Az eredeti fasorok elhelyezkedését, illetve a gyepes kör átmérőjét kertrégészeti illetve műszeres eszközökkel javasolt feltárni. Fontos feladat azoknak a platánoknak a helyzetét (“hovatartozását”) tisztázni, amelyek vizuálisan a rondo és az Olof Palme sétány részét is képezik.


a Korcsolyacsarnok és környezete


13 db történeti faegyed kezelése. A park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása

szükséges.

A

faegyedek

megjelölése,

figyelemfelkeltés, információadás támogatandó.


a Városligeti-tó és az egykori HUNGEXPO közötti terület


12 db történeti faegyed kezelése. A park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása

szükséges.

A

faegyedek

megjelölése,

figyelemfelkeltés, információadás támogatandó.

319


az ún. Napozórét és környezete, vagyis a Paál László út és Winston Churchill sétány által határolt terület


46 db történeti faegyed kezelése. Az egykori Hattyú-tó menti mocsárciprusok megtartása, fokozott védelme, a meglévő növényanyagból való kibontása szükséges. A tó és szigete egykori helyének érzékeltetése kertépítészeti eszközökkel, kerttörténeti szempontból javasolt, támogatható. A Napozórét szabad gyepdfelületeinek megtartása szükséges. Erdős folt aljnövényzetének fejlesztése szükséges.


a Városliget keleti sávja, a Hermina út, Konrad Adenauer sétány és Kós Károly sétány által határolt terület

kapcsolódó parcellaszámok: 14VL224, 14VL225, 14VL226, 14VL227 helyreállítási javaslat:

46 db történeti faegyed kezelése. A meglévő terepadottságok megtartása, rendezése. A bontandó épületek helyén a zöldfelületek integrálása. A rehabilitálandó zöldfelületeken a fatelepítésekkor javasolt a fajtaválaszték növelése a korabeli fajlisták alapján. A ligetes és a határmenti erdős sávok differenciált kezelése növényanyag és vertikális szerkezet tekintetében. Erdős területek fejlesztése. A csomóponti részen a fokozott környezeti terhelésre kezelése úgy a meglévő növényanyag védelme, mint a belső részek védelme érdekében.


a Kós Károly sétány melletti terület a Széchenyi fürdővel szemben


12 db történeti faegyed kezelése. A szobor körüli zöldfelület rendezése és a fürdő előtti neobarokk kerttel való együtt

320

kezelése. A közel 100 éves, íves japánakác sor kezelése, pótlása.


a Városligeti-tó ún. várárok menti partszakaszai és az ún. Alsó-tó partszakaszai, vagyis a Kós Károly sétány és a Paál László út által határolt terület


43 db történeti faegyed kezelése. Partmenti zöldfelületek rendezése, évelő és vízi/vízparti növényekkel történő fejlesztése. A parti sáv változatos faállományának biztosítása, fenntartása, fejlesztése. Paál László sétány fasorának fokozott védelme,

pótlása

platánokkal,

8-10

méteres

ültetési

távolsággal. A Kós Károly sétány ezen szakaszának fokozott védelme, mivel az eredetileg a Városligeti körút részét képezte.

A

japánakácok

platánokkal

való

fokozatos

lecserélése támogatandó ezen a szakaszon.


a Széchenyi-sziget


27 db történeti faegyed kezelése. Partmenti zöldfelületek rendezése, évelő és vízi/vízparti növényekkel történő fejlesztése. A belső évelőágyak fejlesztése, helyreállítása. A partmenti zöldfelületek megközelíthetőségének biztosítása és a vízhez való lejutás kialakítása.


a Hősök tere a Műcsarnokkal és a Szépművészeti Múzeummal


20 db történeti faegyed kezelése. A két közintézmény körüli

321

zöldfelületek

rendezése.

Hősök

tere

jelenlegi,

zöldfelületmentes állapotának újragondolása. Az Állatkerti fasor pótlása platánokkal, 8-9 méteres ültetési távolságban.


a

Városligeti-tó

észak-északnyugati

partszakasza

az

Állatkerti körútig kapcsolódó parcellaszámok: 14VL301, 14VL302, 14VL303, 14VL304 helyreállítási javaslat:

16 db történeti faegyed kezelése. A tó körüli értékes fűzfacsoportok megtartása, kezelése, esetenként pótlása. Az egykor kőhíd integrálása. A tópart évelő és vízinövényekkel történő fejlesztése. A Kós Károly sétány ezen szakaszán a japánakácok

platánokkal

való

fokozatos

lecserélése

támogatandó.


az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti szakasz a Széchenyi fürdőtől nyugatra


17 db történeti faegyed kezelése. A földalatti feljárója körüli zöldfelület teljes átalakítása. A nyilvános wc környezetének rendezése és integrálása. A Kós Károly sétány ezen szakaszán

a

japánakácok

platánokkal

való

fokozatos

lecserélése támogatandó, mivel az eredetileg a Városligeti körúthoz tartozott.


a Széchenyi fürdő környezete és a fürdőtől keletre fekvő terület


9 db történeti faegyed kezelése. A fürdő előtti neobarokk kert eredeti tervek szerinti helyreállítása. A forrásház melletti

322

medence

helyreállítása

és

fejlesztése.

Az

felületeinek

évelő/egynyári/vízinövény “aszfaltos

út”

japánakác

fasorainak pótlása 6-7 méteres tőtávolsággal. A Széchenyi fürdő Állatkerti fasor felőli homlokzata előtti zöldfelületek rendezése. Az Állatkerti körút csomópont felé eső szakaszán a külső fasorok fajta egységesítése, cseréje fokozatosan.

Egyedekre vonatkozó helyreállítási javaslatok A park történeti növényállományának körén belül javasoljuk az alábbi kódszámú egyedek azonnali kezelését, balesetveszélyes egyedek kivágását és pótlását, vagy az elhalt, de még helyben lévő, így faj szempontjából beazonosítható egyedek fajtaazonos cseréjét. Ez 96 egyedet jelent, ami a történeti növényállomány 13 %-a.

Tömb

Tábla

Sorszám

Fafaj

Törzs átmérő (cm)

1

03

006


147

1

03

031

Populus nigra

141

1

04

006


140

1

06

014

Populus nigra

123

1

06

070

Salix alba

120

1

06

048

Populus nigra

120

1

06

105

Kiszedésre visszavágott

115

1

07

013

Populus nigra

115

1

07

020

Populus nigra

112

1

08

002


112

1

08

018

Acer negundo

110

1

08

061

Acer negundo

110

1

10

031


105

1

10

057


104

1

10

137

Sophora japonica

103

1

10

OPS030

Populus nigra

102

1

10

OPS033

Acer saccharinum

102

1

11

018

Sophora japonica

102

1

14

050


100

1

11

DVS001

Morus nigra

100

1

13

120


100

1

14

044

Acer saccharinum

100

1

14

063

Sophora japonica

100

1

15

011

Morus alba

99

323

1

15

137


98

1

17

132


98

1

18

062

Acer saccharinum

98

1

18

010

Populus nigra

98

2

01

031

Acer saccharinum

96

2

01

076


95

2

01

180


95

2

01

185


95

2

02

069

Celtis occidentalis

93

2

04

039

Celtis occidentalis

92

2

04

OPS001

Acer platanoides

91

2

05

001

Morus alba

91

2

05

013

Sophora japonica

91

2

05

014

Acer negundo

90

2

05

033


90

2

05

039

Morus nigra

90

2

05

041

Acer saccharinum

90

2

05

056

Celtis occidentalis

88

2

07

001


87

2

08

007

Acer saccharinum

86

2

08

016


86

2

08

026


86

2

08

010


86

2

08

017


86

2

08

041

Populus nigra

85

2

09

049

Populus nigra

85

2

09

039


85

2

09

046


85

2

10

013


84

2

11

KKF003

Populus nigra

83

2

12

KKF004


83

2

13

056

Populus nigra

83

2

12

008

Sophora japonica

83

2

14

029

Acer saccharinum

82

2

14

031


82

2

14

035

Sophora japonica

82

2

14

037

Acer saccharinum

82

2

15

VKF009

Tilia platyphyllos

81

2

15

VKF003

Celtis occidentalis

81

2

15

VKF006


81

2

16

057

Pyrus pyraster

81

2

18

041

Tilia cordata

80

2

18

115

Sophora japonica

80

2

18

129


80

324

2

19

080

Acer saccharinum

80

2

20

144


80

2

18

059


80

2

18

062

Kiszedésre visszavágva

80

2

20

145

Kiszedésre visszavágva

80

2

21

089

Acer saccharinum

79

2

21

113

Acer saccharinum

79

2

22

116

Acer negundo

79

2

22

124


79

2

22

151


78

2

23

037


78

2

23

043


78

2

23

099

Acer pseudoplatanus

77

2

23

107


77

2

26

023


77

2

25

005


77

2

26

VKF004


76

2

27

VKF003

Sophora japonica

75

2

27

VKF009

Celtis occidentalis

75

3

01

023


75

3

04

019


75

3

06

123


75

3

07

040

Fraxinus ornus

75

3

07

KKF007


75

3

08

014

Platanus × hispanica 'Suttneri'

75

3

10

032

Sophora japonica

75

2

27

VKF005


75

3

07

047


75

KAPCSOLÓDÓ MELLÉKLETEK: N3_1 HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_1. TÖMB N3_2 HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_2. TÖMB N3_3 HELYREÁLLÍTÁSI JAVASLATOK_ NÖVÉNYÁLLOMÁNY_3. TÖMB

325

5.4. Vízügyi létesítmények A Városliget egész térszerkezetét meghatározó elem a Városligeti-tó. Napjainkban jelentős probléma, hogy az egyes mederszakaszok vízszintje nem szabályozható önállóan. Ennek eredménye, hogy a tó nagyobb mederszakaszában – Alsó-tó és várárok – az év nagy részében nincsen víz. Problémát jelent továbbá a váltakozó vízminőség, a befolyó víz időnként szennyezett. A Széchenyi fürdő felől érkező időszakos szennyvízbefolyást meg kell szüntetni. Alapvető feladatként meg kell oldani az egyes mederszakaszok önálló vízkormányzását, ki kell alakítani a rugalmasabb üzemeltetést biztosító rendszert. Ezzel biztosítható pl. a várárokban egész évben a vízborítottság. Ehhez a meglévő vízszabályozási műtárgyak részbeni bontása, felújítása és korszerűsítése, új műtárgyak építése szükséges.1149 A helyreállítás során a Felső-tó medrét ki kell kotorni. A Városliget vízhálózatának helyreállítása nemcsak a hiteles műemléki helyreállítás egyik alapvető lépése, de egyben egy vizes élőhely rekonstrukciója is. Annak érdekében, hogy a tóban megfelelő vízminőséget lehessen tartani, elengedhetetlen a mindenkori vízimadárállomány – pl. vadkacsák – létszámának szabályozása. A látványosságként szolgáló centrális szökőkút a vízminőség javításához is hozzájárul, megtartása javasolt. A Városliget egyéb területein a víz igen korlátozottan jelenik meg. A nagyobb vízarchitektúrák közé tartozik a Szent István-forrás pavilonjának elkerített kertjében található kör alaprajzú medence. A medence felújítása szükséges, a felújítást követően is megtartandó gazdag vízinövényállománya. A medence közepén álló, vízpermetet képző plasztika nem üzemel, a felújítás során ennek gépészeti felújítása is indokolt. Szintén a nagyobb vízarchitektúrák sorába tartozik a Kós Károly sétány mellett fekvő Kerényi-kút. A kút jelenleg is üzemképes, de elengedhetetlen átfogó rekonstrukciója, amelynek nemcsak a gépészet megújítására, de a szoboralakok és a medencét alkotó mészkőtömbök szakszerű tisztítására is ki kell terjednie. A kisebb vízarchitektúrák közé tartoznak a szobrászati értékkel is bíró díszkutak. Jelenleg három ilyen üzemen kívüli vízarchitektúra található a Városligetben. Az Ifjúság kútja, a Sellők díszkút és a Bohóc-kút is megtartandó, de a teljes körű gépészeti felújítás mellett restaurálási munkák is szükségesek. Ehhez a folyamathoz szakrestaurátor bevonása javasolt. 1149

A Városliget-tó vízrendszerének lehetséges megújításáról l. részletesebben a BME VIT tanulmányát (BME VIT 2016.).

326

A Kis Botanikus Kert jellegzetes és látványos vízarchitektúrája mára szinte teljesen eltűnt, tönkrement. A kertész helyreállításakor elengedhetetlen ennek komplex megújítása. Szükséges a forráseredetnél a megfelelő kivezetés kialakítása, a kertrészt átszövő betonozott csatornák kitisztítása, kijavítása. Vissza kell állítani a kisebb „tocsogókat” a jellegzetes vízparti növényzettel, valamint a pergola előtti két, négyszög alaprajzú medencében biztosítani kell a vízborítást. A Vakok Kertjének szintén meghatározó szerkezeti eleme a csobogó és a vízmedence. A kert helyreállításakor szükséges a jelenleg üzemen kívüli vízarchitektúrák helyreállítása. A különböző vízarchitektúrák hangja segíti a vakok és gyengénlátók tájékozódását, tehát számukra különösen fontosak a medencék, szökőkutak, csobogók megfelelő üzemeltetése. A kert középpontjában álló csobogó és pergola előtti medence esetében szükséges a gépészet felújítása, valamint indokolt a medence vízszigetelése, a repedések kijavítása. A Városliget területén az 1970-es években véghezvitt rendezés során kisebb vízarchitektúrákat is elhelyeztek. Közel a Városligeti-tóhoz, a George Washington sétány és az Olof Palme sétány találkozásának teresedésében áll egy csobogó, amely nem üzemel. A Liezen-Mayer sétányon elhelyezkedő, három körmedencéből álló csorgó szintén nem üzemel. A víztartó medencékben jelenleg az esővíz és a szemét, lehullott falevél poshad. A Városliget délnyugati részében fekvő játszótér elkerített részén van a kockakövekből alakított spirálvonalú csorgó, amely szintén nem üzemel. A csorgó vizét egykor összegyűjtő medence helyén kondiparkot létesítettek. Ezeknek a vízarchitektúráknak az állapota erősen leromlott, eredeti funkciójuknak nem felelnek meg, nem üzemelnek, nem képeznek védendő értéket, így elbontandók.

327

5.5. Egyéb elemek (berendezési tárgyak, szobrok, térplasztikák, játszóterek) A Városliget – annak ellenére, hogy Budapest egyik leglátogatottabb és legismertebb parkja – nem rendelkezik saját arculattal. Ennek hiánya tetten érhető a berendezési tárgyak (pl. padok, hulladékgyűjtők, világítótestek) sokféleségében, esetlegességében. Alapvető feladat, hogy a helyreállítási tervezés során meghatározásra kerüljön a leendő arculat, ezáltal a Városliget különböző részei berendezési tárgyaikban harmonikus egészet alkossanak. Szükséges kialakítani egy olyan bútorcsaládot, amelyben minden szükséges darab – támlás és támla nélküli padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók, információs és jelzőtáblák – megtalálhatók. A tervezés során egyeztetni kell a BKK Zrt. illetékeseivel a MOL Bubi hálózat fejlesztéséről, a telepítendő állomások megfelelő helyének kijelöléséről. A kerékpárparkolókat olyan helyen kell kijelölni, amelyek könnyen megközelíthető csomópontnak számítanak, de nem vesznek el értékes

területet,

nem

jelennek

meg

hangsúlyképzőként.

A

berendezési

tárgyak

karbantartásánál olyan felületkezelési eljárásokat kell alkalmazni, amely megvédi a fém elemeket a korrodálástól és a fa elemeket a káros időjárási hatásoktól. Jelenleg a Városliget területén hiányoznak a megfelelő információs és jelzőtáblák. Problémát okoz, hogy a földhivatali nyilvántartás szerinti sétányelnevezések nem egyeznek az online elérhető térképeken megjelölt megnevezésekkel és a parkban kihelyezett sétánynevekkel sincsenek összhangban. Ezt a problémát a helyreállítás során orvosolni kell, összhangba kell hozni a földhivatali nyilvántartást, az online térképeket és a kitáblázást. Jelenleg a Városliget belső területein teljesen hiányoznak a tájékoztató táblák, ezek kihelyezéséről gondoskodni kell. A hirdetőtáblák kihelyezését a jövőben is kerülni kell. A Városliget területe ivókutakkal megfelelően lefedett, a helyreállítás során esetlegesen a kutak típusának cserjéről kell gondoskodni. A Városligetben automata öntözőhálózat kiépítése maximum az intenzív fenntartású kertrészeknél (pl. Széchenyi fürdő előtti neobarokk kert) szükséges, a park területének nagy részén elegendő a vízkonnektorokról történő locsolás. Ez a hálózat létezik, de felújítása szükséges. Hasonlóan felújításra szorul a Városliget közvilágítása. Jelenleg a park főbb útjai, nagyobb csomópontjai rendelkeznek világítással. A világítótestek eltérő típusúak, elavultak. A közvilágítási hálózat felújításakor kellően semleges, a parkkal nem konkuráló világítótestek választása szükséges. Nem cél a Városliget egészének kivilágítása, mert a világítás kedvezőtlenül hat az élővilágra, a hálózat tervezésekor a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

328

Jelenleg két szelektív hulladékgyűjtő sziget található a Városligetben, amelyek esztétikai konfliktust okoznak. Ugyanakkor megkerülhetetlen a fenntartható fejlődés jegyében a szelektivizálás fontossága, ezért javasolt erre alkalmas, de kisebb gyűjtők kihelyezése, amelyek rendszeres ürítéséről kell gondoskodni. A szelektív gyűjtéshez, a fenntarthatósági szemléletformáláshoz hozzájárul a palackprés, azonban ennek megjelenítését újra kell gondolni, ahogyan darabszámát is, hiszen egy ilyen eszköz nem elégítheti ki a teljes igényt. Szintén vizuális konfliktusforrás a nagyméretű hulladékgyűjtő konténerek jelenléte, ahogyan a Robinson étterem hátsó bejárata melletti gurulós szemétgyűjtők sora sem fogadható el egy városi parkban. A kacsaetető automata szintén egy létjogosultsággal bíró elem, amelynek vizuális megjelenését finomítani kell. Annak ellenére, hogy ma még kevesen veszik igénybe az automatákat, a tudatos állatetetésre ezzel lehet felhívni a figyelmet, s a megfelelő táplálék biztosításával az állatok egészségi állapota is védhető. A Városliget meghatározó épületei – Korcsolyacsarnok, Vajdahunyadvár, Széchenyi fürdő, Olof Palme-ház – esetében gondoskodni

kell

a

díszvilágításról.

A

díszvilágítást

önállóan

szabályozhatóvá,

programozhatóvá kell tenni. A Városliget területén számos szobrászati alkotás található.1150 A jelenlegi, 45 darabból álló szoborállomány a Városliget fennállása óta folyamatosan alakult ki, de az alkotások gyarapodása 1950 után jelentősen felgyorsult. A 19. században felállított szobrok közül három, a 20. század első felében avatottak közül 13 darab található ma a Városligetben. Az 1950 és 1990 között felállított alkotások közül 14 darab van meg ma is a park területén. A maradék 15 szobrot 1991 óta helyezték el a Városligetben, amiből hetet 2011 óta állítottak fel.1151 Ez a kimutatás jól tükrözi azt a kedvezőtlen tendenciát, hogy a Városliget területén mindenféle koncepció nélkül egymás után sorban helyezik el a szobrokat. A Városliget már jelenlegi állapotában is igen jelentős szoborállománnyal bír, a köztéri alkotások létjogosultságának felülvizsgálata indokolt. Amennyiben lehetőség kínálkozik rá, egyes szobrok áthelyezése a város egyéb köztereire támogatható lépés. Leginkább az 1990 után felállított szobrok esetleges áthelyezéséről kell tárgyalni.1152 A szobrok anyaga néhány kiviteltől eltekintve bronz vagy mészkő. Gondoskodni kell az alkotások szakszerű 1150

A szobrok tételes felsorolását, leírását l. jelen dokumentáció mellékletei között a 10.3. fejezetében. Ebben a felsorolásban nem szerepel a Hősök terén álló Ezredéves Emlékmű szoborállománya annak intakt volta miatt. 1151 Ebben a számban nincs benne az a tíz alkotás (kilenc szobor és az Irányjelző), amelyet a Közlekedési Múzeum elől távolítottak el az épület rekonstrukciója miatt. 1152 A szobrok többségében olyan személyeknek állítanak emléket, akiknek semmilyen kötődésük nincs a Városligethez. Az elhelyezés talán azért eshetett a parkra, mert a Városliget Budapest egyik emblematikus helyszíne, s a növénytömegek kedvező hátteret kínáltak.

329

tisztításáról, a kisebb hibák javításairól, a helyreállítást szakrestaurátor bevonásával kell elvégezni. A szobrok túlnyomó többségének környezete nem megfelelő, szükséges a háttérnövényzet pótlása, alakító metszése, a szobrok körül gyepesítés. A szobrokhoz hasonlóan kell kezelni az egyéb emlékműveket is.1153 Annak érdekében, hogy a Városliget ne alakuljon „szoborparkká”, szükséges a szobor- és emlékműállítási lehetőségekre egységes és következetes szabályzat kidolgozása. Az emlékállítások egy speciális válfaját jelentik az emlékfák, amelyekre szintén van példa a Városligetben. Ilyen a Szabadság-fa a George Washington sétányon, vagy a FŐKERT egykori igazgatójának, Radó Dezsőnek az emlékére ültetett gyertyán (Carpinus betulus) a FŐKERT jelenlegi telephelye mellett. Az Olof Palme sétány és az Állatkerti fasor platánjainak pótlása ugyan nem emlékfaültetésnek indult, de az egyes csemeték mellett az ültetés támogatójának nevét tartalmazó táblácska került elhelyezésre. A gesztus szép és értékelendő, de nem lehet cél minden fa mellé táblát telepíteni. Javasolt a park fenntartási dokumentációjában rögzíteni, hogy emlékfaültetés csak olyan helyen és olyan fajtával történhet, ami illeszkedik a helyreállítási tervben rögzített koncepcióhoz. Elutasítandó a Városliget tudatosan kialakított, visszaállítandó tisztásainak beültetése emlékfákkal. Arra, hogy pl. a fasorpótlásokat támogatók megfelelő erkölcsi elismerést nyerjenek, nem csak a helyszíni kitáblázás kínál lehetőséget. A jövőben ezt javasolt egy online felületen vezetni – ez lehet akár a park kertészeti fenntartását végző cég honlapján egy aloldal is –, ahol egy helyszínrajzon jelölni lehetne az adott csemete helyét, ami mellé szöveges leírás és fotók is feltölthetők. A Városligetben a jelenlegi játszóterek fejlesztésre, korszerűsítésre szorulnak. Törekedni kell a különböző korosztályok speciális igényeinek kielégítésére, változatos játékpark kialakítására, illetve olyan integrált játszóterek kialakítására, ahol az ép és a fogyatékkal élő gyermekek együtt tudnak játszani. A játszóterek mellett gondoskodni kell a megfelelő háttérinfrastruktúra (pl. esőbeálló-pihenő, mosdó, pelenkázó, baba-mama szoba) kiépítéséről. A játszóterek speciális kategóriájába esik a KRESZ Park. Ennek megtartása szükséges, azonban a park korszerűsítése, információs táblájának cseréje indokolt. Szontén speciális igényeket elégít ki a Vakok Kertjében kialakított minijátszótér. Ennek felújítása szintén szükséges, kiemelt figyelmet kell fordítani a hangjáték megtartására. Az Állatkerti 1153

Ilyenek a Hősök terén a Nemzeti emlékhely címét hirdető zászlótartó, a Szépművészeti Múzeum előtt II. János Pál pápa 1991-es budapesti látogatásának emlékére avatott emléktáblák, a Városliget délnyugati szélén az 1890-ben megtartott első hazai majálisnak emléket állító kőtömb és a Városligeti Sörsátor szomszédságában a Körszínház emlékére állított emléktábla.

330

körút és Kós Károly sétány között fekvő játszótér délnyugati részénél fekvő tíz hidegvízkút aknafedlapjainak szintbe hozása javasolt. A jelenlegi megoldás – mintegy 20 cm-re kiemelkednek a talajból – balesetveszélyes. A sportpályák esetében hasonlóan kell eljárni. A jelenlegi pályák többsége elavult, használhatatlan, ezek elbontása elengedhetetlen. Az új pályák létesítésénél javasolt sporttechnológus szakember véleményének kikérése. A megnövekedett igény miatt szükséges egy rekortán burkolatú futópálya kijelölése is. Ennek nyomvonalát lehetőség szerint a Városliget úthálózatához kell igazítani, nem kell a szabályos futópálya kialakítására törekedni.

331

6. Gondozás, fenntartás feladatai

6.1. Építmények, növényállomány, vízügyi és egyéb létesítmények Az építmények esetében a legfontosabb feladat a megfelelő funkció megtalálása és a folyamatos karbantartás elvégzése. Ha a felújított, helyreállított épületeknek sikerül megfelelő, életképes funkciót találni, akkor az nagyban hozzájárul az épületek jó állapotának megőrzéséhez, fenntartásához. A Városligetet mint városi közparkot kell megőrizni és fenntartani. A történeti kertnek tekinthető Városliget – mint park – fenntartási szempontból több egységre tagolható: a Széchenyi fürdő előtti neobarokk kert, a rondó maradványában létrehozott virágoskert, a napozóteraszok melletti támfalak növénykiültetése, az épületek és szobrok környezetében telepített virágágyak, a Kis Botanikus Kert és a Vakok Kertje intenzív fenntartást igényelnek. Ezeknél kevesebb beavatkozásra van szükség a park egyéb területein. A kert növényállományának igazán értékes magját a 19. század első felében telepített idős fák adják. Kiemelkedő feladat a fák állapotának folyamatos monitorozása, az esetlegesen felmerülő statikai gyengeségeik – pl. odvasodás, korhadás – megfelelő kezelése az ismert kertészeti

eljárások

legmegfelelőbbikének

megválasztásával.

A

kert

fenntartásához

elengedhetetlen az invazív fajok irtása, a feltörő sarjak visszaszorítása. A park rendszeres kezelésével az özönnövények állományai jelentősen csökkenthetők, továbbterjedésük megakadályozható,

illetve

a

folyamatos,

szakszerű

fenntartás

folyamán

egyedeik

kiszelektálhatók. A gondozás, fenntartás részét képezi az évi minimum 3-4 alkalommal elvégzendő kaszálás/fűnyírás is, illetve a kártevők elleni védekezés. Az intenzívebben használt gyepfelületek esetében szükséges lehet a felülvetés, a gyep megújulása miatt időszakosan a használati korlátozás (ahogyan az napjainkban is történik). A fenntartás során gondoskodni kell a megfelelő öntözésről és talajerőutánpótlásról. A növényállomány gondozási tervét a dendrológiai felmérés, fakataszter alapján, az egyes kertrészek pontos felmérése és elérendő állapotának rögzítése után a fenntartásban is jártas kertészeti szakember szakvéleménye alapján célszerű elkészíteni. A fenntartás során igazodni kell a helyreállítási tervben rögzített állapothoz, kerülni kell az attól való eltérést, a spontán és koncepció nélküli növénytelepítéseket. Amennyiben 332

egy értékes fa kipusztul – pl. kidönti egy vihar – vagy balesetveszély miatt kivágása elkerülhetetlen, a fa azonos fajjal/fajtával történő pótlásáról az eredeti helyen szükséges gondoskodni. A Városliget területén végzett valamennyi növénykivágási, növénytelepítési munkát dokumentálni kell oly módon, hogy később is egyértelműen azonosíthatók legyenek az érintett helyszínek (szöveges leírás, alaptérképen történő rögzítés, fotódokumentáció, növénykataszterben történő jelölés). A parkfenntartási munkák része az úthálózat karbantartása, a burkolati hibák javítása. A burkolatokat minden esetben a helyreállítási tervben rögzítetteknek megfelelően kell javítani, nem lehet attól eltérni (pl. az egyes burkolattípusokat vegyíteni, felcserélni). A növényállomány kezelésére, gondozására vonatkozóan külön kezeljük a történeti növényállomány körébe bevont és az azon kívüli egyedeket. Fontossági sorrend lépései: 1.

Általános egészségi állapot alapján a teljes állományban a 0-1 értékű növények

cseréje fajtaazonos egyeddel, balesetveszély elhárítása érdekében. A 75cm-nél fiatalabb egyedeknél meg kell vizsgálni, hogy van-e az egyednek történeti vonatkozása, mert ebben az esetben figyelni kell a fajta folytonosság biztosítására 2.

A történeti növények körében általános egészségi állapot alapján a 0-1 értékű

növények fajtaazonos cseréje a fajta folytonosság biztosítása érdekében 3.

Egy évtizeden belül az általános egészségi állapot alapján a történeti növények

körében a 2-es értékű növények fajtaazonos cseréje a fajta folytonosság biztosítása érdekében 4.

Javasoljuk a történeti vonatkozású növények körének bővítését a FŐKERT

adatbázisában 5.

Javasoljuk a történeti növények körének folyamatos felülvizsgálatát és az

egyedek kortörténeti folytonosságának dokumentálását 6.

Javasoljuk elsődlegesen a történeti növények körében a műszeres favizsgálatot

7.

Szükségét érezzük a történeti növényekről ismertető anyagok készítését és

elérhetőségének biztosítását (térképek, ismertető táblák, informatikai oldalak) az átlagos parkhasználó részére 8.

Javasoljuk EOV koordinátás rögzítését is az egyedeknek

9.

Szükséges a meglévő fafajok pontos, dendrológiai fajbeazonosítása az 50cm

törzsátmérő feletti állományban, a fajlista ilyen szempontú teljes felülvizsgálata, mert a történeti növénylisták alapján valószínűnek tartjuk, hogy több idős egyed esetében eltérő faj látható a valóságban

333

10. Javasoljuk a területen egykor megtalálható (vagy esetleg elszórtan ma is meglévő) régi, de még beszerezhető fafajok használatát az új kiültetésekkor. Amennyiben lehetséges az N2_4 jelű mellékletekben jelölt helyeken való újbóli kiültetésük a követendő. 11. Fasorok pótlása, kezelése. Az eredeti ültetési távolságok fenntartása, a fasorokon belül a fajtisztítás fokozatos megoldása. Ha vannak a fasorban olyan korosabb fák, amelyek szakszerűtlen beültetéssel (kerttörténeti ismeretek nélkül) kerültek a fasorba, azokat fokozatosan ki kell váltani. Ilyen például a Közlekedési Múzeum előtti fasor (Ferencsik János útként szerepel a FŐKERT adatbázisban) 12. Javasoljuk

a

Városliget

teljes,

háromszintű

növényállományának

térinformatikai rendszerbe (pl. MapInfo) való rögzítését, hogy a folyamatos adatmódosulás bármikor lekérdezhető legyen. A 7105db fa átlátása, a módosulások lekövetése külön odafigyelést és folyamatos munkát igénylő feladat. Az adatok új rendszerbe való átkonvertálásával párhuzamosan, de leginkább azt megelőzően, javasoljuk műszeres módszerekkel történő teljes állapot átvizsgálását az állománynak és egy alapos dendrológiai felülvizsgálatot. Látni kell, hogy ez a faállomány kiemelt figyelmet és gondozást igényel fővárosi, de országos léptékben nézve is. 13. A faállományon kívül jelentős feladat a Széchenyi-fürdő előtti neobarokk kert helyreállítása. Mivel a parkrész eredeti kialakítása fotókkal is jól dokumentált, javasoljuk az eredeti tervek szerinti helyreállítását. 14. A park egészében felülvizsgálandó a cserjeállomány fajösszetétele. Nebbien külön hangsúlyt helyezett pályaművében a dúsan virágzó cserjék alkalmazására. Korabeli növénylisták iránymutatóul szolgáljanak a fafajok kiválasztásában. 15. A sűrűbb faállományok alatti kikopott felületek árnyéki, vagy árnyéktűrő növényekkel való dúsítása kedvezően segítené elő a cserjeszint mennyiségének növelését és fajta szempontjából a változatosság fokozását, a fenntartási gondok kezelését. Történeti szempontból igazolható például ibolyamezők létesítése. KEZELÉSI JAVASLAT A FŐKERT adtbázisa tartalmazza egyedenként a vizsgálat eredményét kiértékelve a fára vonatkozó kezelési javaslatot. Ez tartalmazza a fán alkalmazandó ápolási munkákat. A kezelési javaslatban előírt ápolási munkák a fán végzett munkálatok során módosulhatnak, mert az ápolás kivitelezése során láthatóvá válhatnak a talajszintről nem észlelhető tünetek is. A legelső lépés a legidősebb, történeti növényállományba tartozó növények teljes, lehetőleg műszeres felülvizsgálata és a faápolási műveletek elkezdése. Mivel a történeti növények köre 334

708 db fát foglal magába, ami a teljes állomány 10 %-a, ezt a vizsgálatot el kell kezdeni. Javasoljuk, hogy kezelés szempontjából ezen a körön belül is a legveszélyeztetebb egyedekkel kell kezdeni az ápolást. Amennyiben kivágandó a fa fajtaazonos pótlásáról kell gondoskodni. Az állapotváltozásokat folyamatosan át kell vezetni a FŐKERT adatbázisában és az értékleltárban. A leggyakrabban előforduló beavatkozások: Favizsgálat: amennyiben az ajánlott beavatkozás szakmailag kétséges, vagy a fa egyéb tulajdonsága indokolja, ajánlott a favizsgálat elvégzése. Gallyazás: egymást keresztező, sérült, száraz ágak, ágcsonkok eltávolítása, épületeket, egyéb objektumokat veszélyeztetető ágrészek eltávolítása. Utak, légvezetékek, egyéb létesítmények védőzónájának, űrszelvényének kialakítása. Szárazgallyazás: száraz ágak eltávolítása a koronából. Statikai helyreállító gallyazás: aszimmetrikus habitus, a fa elhajlása, dőlése esetén végzett beavatkozás, melynek során a korona egyes részeit szakszerűen eltávolítják, ezzel a fa súlypontja közelebb kerül a gyökérnyak függőleges tengelyéhez. Visszavágás: a koronafelület csökkentése az ágrendszer kóros elváltozása vagy a fa főbb részeinek meggyengülése (pl. törzskorhadás) miatt a fára ható erőhatások csökkentése érdekében. Ifjítás: a korona elöregedése, visszaszáradása miatt új, a fajra jellemző habitusú koronaszerkezet kialakítása. Koronaalakító metszés: fiatal, ki nem alakult ágrendszerű vagy torz habitusú fák koronájának kialakítása. Hajtásválogatás: egymáshoz közelálló, konkurens hajtások szelektálása. A korona ágrendszerében végzett súlyosabb beavatkozások után a koronaszerkezet végső kialakításáig tartó munkafolyamat. Sarjak eltávolítása: a fa egyes részein előtörő, nem a természetes habitusra jellemző hajtások eltávolítása. Vázágak összekötése: a korona stabilitása és a letörés veszélyének csökkentése miatt végzett művelet. Összetett rendszer, melynek kiépítése speciális felkészültséget és anyagokat igényel. Törzsrögzítés: a károsodott, vagy veszélyes mértékben eltolódott súlypontú fák törzsének statikus rögzítése.

335

Seb, odú- és üregkezelés: fasebészeti szakmunkák, melyeknek célja a fa állapotromlásának lassítása, megállítása. Pangó víz kivezetése: egy pontból kitörő több vázág alapjában vagy odúkban, egyéb üregekben összegyűlhet a víz. Ezek kivezetésével csökkenthető az állapotromlás veszélye. Speciális fasebészeti beavatkozás. Sebkezelés: a metszéssel járó munkafolyamatok része, külön akkor említjük, ha ez elmaradt, vagy a fán olyan seb látható (pl. törzssérülés), melynek kezelése nélkül fennáll az állapotromlás veszélye. Gyökérkezelés: sérült gyökérzet, vagy a gyökérzet által veszélyeztetett objektumok védelme érdekében elvégzett munkák. Gyökérzóna feltöltése: erodált, lehordott talaj esetén a felszínre került gyökerek védelme érdekében szükséges. Fahely átalakítása: erősen beszűkült életterű, rossz környezeti adottságok esetén a fa állapotának megóvása, megtartása érdekében szükséges. Epifiton növények eltávolítása: a fára felkúszó (borostyán) és/vagy a fán élősködő (fagyöngy, fakín) növények eltávolítása. Fakivágás: a fa állapota oly mértékben leromlott, hogy az élet- és vagyonvédelem miatt a kivágása elkerülhetetlen. A kerti vízarchitektúrák és a Városligeti-tó állapotát folyamatosan monitorozni kell. A díszkutakat – pl. Bohóc-kút, Ifjúság kútja, Kerényi-kút – a téli hónapokra fagymentesíteni kell, ezzel megakadályozva a fagyási károk bekövetkezését. Biztosítani kell a Városligetitóban az egyes tórészek vízszintjének önálló szabályozását, a víz folyamatos áramlását, ezzel megakadályozva az eutrofizációs folyamatok beindulását. Ellenőrizni kell a víz által szállított hordalék mennyiségét és összetételét, lehetőség szerint elejét kell venni a meder ismételt feltöltődésének, elmocsarasodásának, szükség esetén a leülepedett hordalékot ki kell kotorni. A monitorozásnak ki kell terjednie a tóba kerülő víz minőségére is. A tó műtárgyait – pl. zsilipek, gátak, átereszek – és partfalát folyamatosan ellenőrizni kell, a hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A vízügyi létesítmények fenntartási tervének kidolgozásába javasolt egy vízügyi szakembert is bevonni. A kert szobrászati elemeinek állapotát célszerű évente-kétévente felmérni. Az állapotrögzítések alapján egyértelműen láthatóvá válnak az esetleges elváltozások. A megfelelő tisztítási, konzerválási, restaurálási folyamatokról szakemberrel kell konzultálni. Állagromlás érzékelése esetén szakrestaurátorok bevonásával kell az elemeket helyreállítani. 336

A játszóterek esetében kiemelten fontos a folyamatos karbantartás. A feladatok közé tartozik a játékszerek és a védőburkolatok állapotának ellenőrzése, a kerítéssel határolt játszóterek esetében a kerítés és kapuk épségének ellenőrzése. A fém- és faszerkezetek tisztítása minden tavasszal, a felületkezelés kétévente javasolt. Amennyiben egy játéknál hibát találnak, azt sürgősen ki kell javítani, addig a játékot le kell zárni a balesetek megelőzése érdekében. A sportpályák esetében hasonlóan kell eljárni. Itt különös figyelmet kell fordítani a védőkerítések és pályatartozékok – pl. focikapuk, kosárpalánkok, extrém pálya rámpái – épségére, megfelelő műszaki állapotára. A berendezési tárgyak jó karban tartása elsődleges feladat. Az információs és jelzőtáblákat rendszeresen ellenőrizni kell, sérülésük esetén a javításról, eltűnésük esetén azonos típussal történő pótlásukról gondoskodni kell. Az információs táblák esetében vizsgálni kell, hogy a képek jól láthatóak, a szövegek jól olvashatók legyenek, amennyiben az UV-sugárzás „kiszívja” a színeket, le kell cserélni táblákat. A padokat minden tavasszal le kell takarítani, a felületkezelést évente-kétévente (szükség szerint) el kell végezni. Hasonlóan kell eljárni a kerékpártárolók és hulladékgyűjtők esetében is. Utóbbiak esetében gondoskodni kell a folyamatos ürítésről, a kutyapiszok gyűjtésére kihelyezett edények esetében a megfelelő gyűjtőzacskók kihelyezéséről. A fenntartás során figyelni kell, hogy a helyreállítási tervben rögzített berendezési tárgyak kerüljenek minden esetben a parkba, ne vegyüljenek a különböző gyártmányok, típusok. Ezzel lehet megőrizni és fenntartani az egységes arculatot.

337

7. Hasznosítási kérdések

A Városliget Budapest második legnagyobb, egyben leglátogatottabb közparkja, jellegéből adódóan szabadon látogatható. A park otthont ad számos népszerű közintézménynek, itt található a Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, a Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum. Ezeket az intézményeket – és így a Városligetet is – évente több millió ember keresi fel. A Városliget területén az első fásítások a 18. század közepén pusztán talajjavítási céllal történtek, ahogyan szintén ilyen céllal indult a 18. század végi fásítási program is. Ekkor azonban már gazdasági hasznot is reméltek, részben ez indokolta, hogy eperfákat is telepítettek az akác mellett. A fásítás kedvezően hatott a növekvő város életére, a kor városvezetői pedig felismerték a lehetőséget, hogy a fásított területet üdülő- és mulatóhellyé lehet alakítani. 1794-ben vette kezdetét az üdülőhely kiépítése, amikor Boráros János egy vendéglő felállítását indítványozta. A 19. század végén a város bérbe adta a területet, hogy az anyagi erejét meghaladó rendezési munkákat bérlő segítségével valósítsa meg. A Batthyány József hercegprímás megrendelésére, Rudolf Witsch vezetésével indult nagyszabású munkák a hercegprímás váratlan halála miatt félbeszakadtak. A város az örököstől visszavette a területet, mert nem látta biztosítottnak annak sorsát. Az 1813-ban a Királyi Szépítő Bizottság égisze alatt kiírt tervpályázat célja a megrekedt fejlesztés befejezése volt. Olyan pályaműveket vártak, amelyek a városi lakosság valamennyi rétegének egyaránt megfelelő pihenő- és üdülőhelyet hoznak létre a Városligetben a megfelelő művészi kialakítással. A pályázat nyertesének, Heinrich Nebbiennek az volt a célja, hogy igazi népkertet (Volksgarten) teremtsen a városi tulajdonú területen. Nagyszabású terve az anyagi fedezet hiánya miatt nem valósulhatott meg, még a csökkentett költségvetésű változat kivitelezése sem volt teljes. Ennek ellenére az 1840-es években a Városliget már a pesti lakosság kedvelt helye volt. A Városliget állapota az állandó pénzhiány miatt változó volt, de népszerűsége mindvégig töretlen. Már a 19. század közepén is kiálltak mellette, hangosan érveltek rendbetétele mellett. A 19. század végén megtartott országos kiállítások jelentős károkat okoztak a park növényállományában, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárultak úthálózatának, víz- és csatornahálózatának fejlesztéséhez, s a terület kertészeti rendezéséhez. Természetesen a kiállítások kapcsán is sokan felszólaltak, akik aggódtak a Városliget sorsa 338

miatt. Féltették a parkot a kiállítások romboló hatásától, tartottak attól, hogy beépül a pihenésüket szolgáló Városliget. A 19. század végi tiltakozások nem akadályozták meg, hogy a 20. század során a Budapest Nemzetközi Vásár a Városligetben telepedjen meg. Az ideiglenes pavilonokkal induló rendezvény egyre több eleme állandósult az évek során, évrőlévre egyre nagyobb területet vett igénybe, mígnem az 1970-es évek elején már 25 hektár volt a kiterjedése. A hosszas előkészítő munka eredményeként a BNV elköltözött a Városligetből, az épületek jelentős részét elbontották és átfogó helyreállításba kezdtek. A bő három évtizede lezajlott helyreállítás során az elsődleges cél a Városliget történeti, természeti értékeinek megmentése és a városlakók igényeit kielégítő közpark kialakítása volt. Az azóta eltelt időben a Városliget állapota ismét jelentősen romlott. A Városligetet létesítése óta minden esetben a városi lakosság pihenő- és üdülőhelyének szánták. Az évek, évszázadok során azonban jelentősen megváltoztak a parkot látogatók igényei, ami miatt több ízben újrarendezték a területet, új funkciókkal gyarapították azt. Napjainkban a Városliget történeti kertnek tekintendő közpark, ebből adódóan elsődleges feladata az aktív és passzív kikapcsolódás, rekreáció helyszínének biztosítása. Ugyanakkor a Városliget kedvelt rendezvényhelyszín. A programok széles skálán mozognak (pl. gasztronómiai fesztiválok, családi rendezvények, szabadtéri kiállítások, sportrendezvények), amelyek változó mértékben viselik meg az igénybe vett területet.1154 A Városliget életéhez ezek az események szervesen hozzátartoznak, megtartásukat a jövőben is biztosítani kell, de a rendezvénynaptárat úgy kell összeállítani, hogy mindig legyen a kikapcsolódást szolgáló szabad terület, s a parknak legyen kellő ideje két rendezvény között a megújulásra, regenerálódásra. A Városliget ilyen jellegű használata kielégíti a mai igényeket és összeegyeztethető az örökségvédelmi elvekkel. A kulturális örökségünket képviselő történeti kert egyik fő értéke, hogy helyreállításával, megőrzésével és a közönség számára való bemutatásával tanító és nevelő szerepet tölthet be. A Városliget a jövőben is közjóléti és turisztikai funkciókat lát el, hasznosításában és használatában a látogatók pihenési, rekreációs igényeinek kielégítése kap vezető szerepet. Ez a lehető legméltóbb hasznosítása.

1154

Általában egy-egy négynapos rendezvény után szükséges a gyep felülvetése, a növényállomány kezelése.

339

8.

RÖVIDÍTÉSEK

JEGYZÉKE,

ÁTVÁLTÁSA,

MÉRTÉKEGYSÉGEK

SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA

8.1. Rövidítések jegyzéke A

Ausztria

Beszkárt

Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (hivatalos rövidítése BSzKRt)

BFL

Budapest Fővárosi Levéltár

BKK

Budapesti Közlekedési Központ

BME VIT

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

BNV

Budapesti Nemzetközi Vásár

D

Németország

FKT

Fővárosi Közmunkák Tanácsa

Forster

Forster

Gyula

Nemzeti

Örökségvédelmi

és

Vagyongazdálkodási Központ FŐKERT

Fővárosi

Kertészeti

Zártkörűen

Működő

Nonprofit

Részvénytársaság FSzEK

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

ha

hektár

HM HIM

Honvédelmi

Minisztérium

Hadtörténeti

Intézet

és

Múzeum KL

Kertészeti Lapok

KM

Kiscelli Múzeum

l.

lásd

ltsz.

leltári szám

m

méter

m . k.

magyar király

MNL MOL

Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltár

MNM TKCs

Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok

340

MNM TF

Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

nytsz.

nyilvántartási szám

OSzK

Országos Széchényi Könyvtár

PeCsa

Petőfi Csarnok

Ro

Románia

Sk

Szlovákia

Srb

Szerbia

SzB

Szépítő Bizottság

ún.

úgynevezett

VÉSz

Városliget Építési Szabályzat

VU

Vasárnapi Ujság

ZM

Zempléni Múzeum, Szerencs

341

8.2. Mértékegységek átváltása Hosszmértékek 1 magyar mérföld = 8353,6 m 1 bécsi mérföld = 4000 bécsi öl = 7585,92 m 1 bécsi öl = 6 bécsi láb = 1,89648 m 1 bécsi láb = 12 bécsi hüvelyk = 0,31608 m 1 bécsi hüvelyk = 2,634 cm 1 bécsi rőf = 0,777 m Területmértékek 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 0,5760 ha 1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 0,4320 ha 1 négyszögöl = 3,6 m2 Térfogatmértékek 1 bécsi köböl = 216 köbláb = 1728 köbhüvelyk = 6,821 m3 1 bécsi akó = 40 bécsi pint = 56,588 l 1 bécsi pint = 1,4147 l 1 magyar akó = 64 magyar itce = 54,2976 l 1 magyar itce = 0,8484 l Tömegmértékek 1 bécsi mázsa = 100 bécsi font = 3200 bécsi lat = 56,006 kg 1 bécsi lat = 17,502 g

342

8.3. Szakkifejezések magyarázata1155

allé:

allée [fr.], alley [a.], Allee [n], kétoldalt egy vagy több fasorral szegélyezett egyenes út. Több fasor esetén a középső utat kétoldalt rendszerint sétányok kísérik. Főként a geometrikus kertek jellemző eleme.

átmeneti kert:

irreguláris kert, transitional style [a.], Angliában a 18. század első felében (pl. Pope, Bridgeman művei), Magyarországon a század végén (pl. Csákvár) jellemző, hogy a kertek a barokk kertstílusra jellemző merev mértani struktúrát részben még őrzik, elemeikben azonban szabadabbá válnak, és tájkert jellegű részleteket is tartalmaznak.

barokk kertstílus:

franciakert, geometrikus kert; mértani elemekből (pl. parter, boszké, allé, topiária, medencék és szökőkutak, stb.) építkező, látványos térhatásokra törekvő, alárendelő kompozíciós elvű reprezentatív stílus. Létrejötte André Le Nôtre (1613–1700) nevéhez köthető (pl. Versailles); innen az elterjedt, de stilárisan pontatlanabb „franciakert” elnevezés.

belt-walk:

[a.], körsétány; a park határa mentén végighaladó sétaút, amelyen sétálva feltárul a kert és a környező táj látványa.

belvedere:

[ol.], gazebo [a.], kiemelkedő ponton (dombon vagy épület tetején) elhelyezett kilátóépítmény vagy kilátóépület.

bordűr:

border [a.], szegély, szalagszerű virágágy, virágágy széle, gyakran fal vagy sövény előtt alakították ki.

boszké:

boszkett, bosqet [fr.], Boskett [n.], mértani alaprajzú „erdőcske”, a reneszánsz és a barokk kertek sajátos eleme. A barok boszkét utak tárják fel, benne kisebb-nagyobb szabad térségek – szalonok, kabinetek – lehetnek.

clump:

[a.], facsoport vagy cserjecsoport, sűrűn ültetett növények foltszerű hatást adó együttese. A 19. században magyarul bereknek nevezték.

dézsás növény:

planténer.

1155

A fogalomtár alapját Galavics Géza idézett munkájában közölt szószedet (Galavics 1999, 140–149.), valamint a magyarországi történeti kerteket bemutató térképes kiadvány (S. a.: Kert-örökségünk. Magyarország történeti és botanikus kertjei. Garden heritage. Historical and botanical gardens of Hungary. S. l., 2007.) alapján készült. Ahol ezeken kívül egyéb forrás is felhasználásra került, arra külön hivatkozás utal.

343

díszfarm:

ornamental farm [a.], ferme ornée [fr.], Zierfarm [n.], majorság, Angliában eredetileg a tájszépítés által idillikussá tett mezőgazdasági tájat jelentette, a kontinensen inkább tájkertben épített majorságot, elsősorban

látványelemként

szolgáló

staffázsépítményt

vagy

épületegyüttest, majorságot értenek rajta. A díszfarm látványához a legelésző állatok is hozzátartoztak. A díszfarm elnevezés általában a híres tejtermelő országokra: Hollandiára (pl. hollandi ház, holland falu) vagy Svájcra (Schweitzerei) utalt. A díszfarm valamelyik épületében gyakran tejfogyasztásra szolgáló szalon is volt. egzóta:

[gör-lat.], idegen eredetű (különleges) dísznövény.

eklektikus kert:

geometrikus és tájkerti elemeket egyaránt alkalmazó kertstílus; a historizmus szellemében régebbi kertstílusokat felélesztve, azokat a tájkertek továbbélő elemeivel és struktúrájával keveri. Jellegzetes stíluseleme a szőnyegágy.

exedra:

[gör.], eredetileg az ókori görög tornaterek oszlopcsarnokainak félkörív alakú bővítménye. Az exedra kifejezés a kertművészetben félköríves padokra, oszlopsorokra, lugasokra, illetve a kert szélén lévő, a kilátást szolgáló hasonló alaprajrajzú kiugrókra használják. A félkörívben felállított szobrok is az exedrát idézik.

eye-catcher:

[a.], Blikkfang [n.], a tekintetet vonzó létesítmény, amelynek elsődleges célja egy látványtengely, vue optikai lezárása. Az eye-catcher egyaránt lehet a parkban elhelyezett staffázsépítmény, szoliter fa, illetve a park határán kívül, a tájban megjelenő objektum (pl. épület vagy természeti képződmény).

faiskola:

facsemetéket, cserjéket, örökzöldeket nevelnek itt kiültetés céljára.

fasor:

szabályos távolságra egymás mellé ültetett azonos alakú, fajú, fajtájú fák sora.

geometrikus kert:

mértani kert, architektonikus kert, formal garden[a.], Formaler Garten [n.], szabályos mértani elemekből (pl. parter, boszké, allé, nyírott növények, medence, csatorna, stb.) alkotott kertek összefoglaló neve. Több korszak kertművészetére is jellemző, az újkorban a reneszánsz és barokk stílusú kertek ilyen felépítésűek. Geometrikus elemeket, részleteket tájkertek is tartalmazhatnak.

344

kaszkád:

cascade [a., fr.], Kaskade [n.], vízesés, kisebb-nagyobb zuhatag vagy vízlépcsősor. Geometrikus és tájkertekben egyaránt előforduló, látványos kertépítészeti elem.

kertművészet:

kertépítészet, art of gardens [a.], art des jardins [f.], Gartenkunst [n.], művészi értékű díszkertek tervezése és alakítása művészi alapon. A kertművészet, kertépítészet fejlődése más művészeti ágakhoz hasonlóan stílusokra és irányzatokra osztható.

klasszikus tájkert:

nagyvonalú tájkert, amely kompozícióját nyugodt útvonalvezetés, nagy léptékű téralkotás és a terepdinamika harmóniája jellemzi (pl. Kent, Brown). Képszerűsége miatt egyes elemzők a picturesque kifejezést használják.

közpark:

a közparkok állandóan és ingyenesen elérhető, a társadalom minden tagja által látogatható kertművészeti alkotások.1156

lugas:

berceau [fr.], arbour [a.], Laube [n.], oszlopokon nyugvó, növényekkel befuttatott léces rácsozat, amely tetőt képez két oszlopsor között vagy összekötözött növényekből alkotott, változatos alakú kerti pihenő, hűsölő. Fő szerepe az árnyékolás és a térformálás.

lúdláb-motívum:

patte d’oie [fr.], Gänsefuss [n.], közös pontból induló, sugarasan szétágazó három vagy több, egyenes út; a barokk kertek struktúrájának gyakori, meghatározó eleme.

örökzöldek:

leveleiket télen is megtartó növények, télen is zölden virító lomblevelű, illetve tű- és pikkelylevelű növények.

parter:

parterre [fr.], általában a főépület homlokzata előtt elterülő vízszintes térség, amelyet ornamentális kiültetés (virágágyak, nyírott sövények), díszít (pl. parterre de broderie – hímzéses parter) vagy gyep borít (parterre a l’ angloise – gyepes parter). A parter a geometrikus kertek, főként a barokk kertművészet jellegzetes stíluseleme, a kertek legreprezentatívabb része. A szakirodalom néha a parter kifejezést használja az eklektikus geometrikus kert (formal garden) egyes típusaira is.

1156

Csepely-Knorr 2016, 7.

345

pergola:

oszlopokon nyugvó vagy épületrészekkel kapcsolatban rövid oszlopokon falak fölé emelkedő vízszintes hevederek, vékony gerendák, amelyekre növényt futtatnak.

picturesque:

[a.], Pittoreske, [n.], Pittoresque [fr.], olyan tájkert, amely a sétáló számára

idealizált

tájképekre

(pl.

Lorrain,

Poussain

műveire)

emlékeztető, festményszerűen megkomponált látványok sorozatát idézi fel. Picturesquenek nevezik azokat a kerteket is, amelyeket természeti képződményeket idéző alakzatok (pl. tavak, sziklák, vízesések) és staffázsépítmények tesznek festői hatásúvá. pleasure-ground:

[a.], lakóépülethez kapcsolódó, virágokkal díszített, többé-kevésbé geometrikus alaprajzú dekoratív kertrész, amely a lakótér szabadban való kiterjesztéseként, látványában és rendeltetésében is átmenetet képez az épület és a szabadon formált park között.

rabbat:

szabadon álló, szalagszerű virágágy. A geometrikus kertek, így az eklektikus kertek meghatározó elemei.

rozárium:

rózsakert, általában geometrikus alaprajzú kertrész, amelyben különböző rózsafajtákat gyűjtenek össze. A rozárium az eklektikus gyűjteményes kertek tipikus stíluseleme.

sövény:

szabályos geometriai formára nevelt vagy nyírt, egy fajtából nevelt cserjesor.

szoliter:

solitar [a.], solitair [fr.], Solitär [n.] fa vagy cserje, magányosan álló, jellegzetesen kifejlett habitusú növény.

szökőkút:

díszkút, amelynek nyomás alatt lévő vize egy vagy több, illetve sok sugárban magasra szökik, majd a kút a kút medencéjébe hullik alá.

szőnyegágy:

carpet

bedding

[a.],

Teppichbeet

[n.],

utakkal

határolt

vagy

gyepfelületből kihasított virágágy, amelyben a sűrűn ültetett, különböző színű virágok virágok és nyírott levéldísznövények ornamentális mintát alkotnak. A szőnyegágyban nem az egyes virágok formája, hanem a színfoltok szőnyegszerű rajzolata érvényesül. Elsősorban az eklektikus kert jellegzetes stíluseleme. tájképi kert:

landscape-garden [a.], Landschaftgarten [n.], angolkert, tájkert, a 18. században Angliában kialakult, majd Európa-szerte és Amerikában is elterjedt, a természeti táj szabad formáira utaló, kötetlen alaprajzú,

346

geometrikus elemeket nem vagy csak részben tartalmazó kertek összefoglaló elnevezése, amely több kertművészet-történeti irányzatot foglal magába. A tájképi kertek eredetére utal az elterjedt angolkert kifejezés, amely azonban stiláris szempontból pontatlanabb a tájképi kert megnevezésnél. tájkertész:

landscape-gardener [a.], Landschäftsgärtner [n.], kerttervezéssel – és építéssel, esetenként tájszépítéssel foglalkozó szakemberek (elsősorban erre specializálódott kertészek) megnevezése, amely főként a 19. században volt elterjedt.

topiária:

alakra nevelt, illetve nyírt fácska vagy bokor. A növények szoborszerű vagy bonyolultabb geometrikus formára nyírt alakja. A geometrikus kertek sajátos elemei, a tájkertekben a historizmussal jött újból divatba, így az eklektikus kertek meghatározó elemei.

történeti kert:

historic garden, period garden [a.], historischer Garten [n.], jardin historique [fr.], a kortárs kertművészetnél korábbi keletkezésű, fennmaradt vagy rekonstruálható, egy vagy több régebbi kerttörténeti stílus jegyeit magán viselő kertművészeti alkotás, amely esztétikai és történeti értékkel bír. A történeti kertek védelmét a Firenzei Karta és a magyar örökségvédelmi törvények is kimondják. Magyarországon elsősorban kastélyparkok állnak műemléki oltalom alatt, a nemzetközi gyakorlat a védelmet a legtöbb kertművészeti műfajra kiterjeszti. Az 1981-ben kiadott Firenzei Karta szerint a „történeti kert olyan építészeti és növényi alkotás, amely történeti vagy művészi szempontból közérdekű. Mint ilyen, műemléknek tekintendő.” „A történeti kert építészeti kompozíciójának meghatározói: • területének alaprajza és különböző metszetei, • növényzeti tömegei: azok lényege, terjedelme, színeik játéka, térbeli elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított magassága, • épített vagy díszítőelemei, • folyó- és állóvizei, az ég tükröződése.”1157 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a történeti kertet a műemlékvédelem sajátosa tárgyai között tartja nyilván.

1157

Firenzei Karta 1981.

347

A törvényi definíció szerint a történeti kert „történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park.”1158 A történeti kertként védett objektumokkal kapcsolatos teendőket a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos előírásokat összegző 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet tartalmazza. virágkosár

corbielle de terre [fr.], flower-basket [a.], Blumenkorb [n.], kör vagy ellipszis alakú, általában gyepből kiemelkedő, foltszerű hatást adó virágágy, amelyet kosárszerűen fonott vagy a földbe egymás mellé szúrt lécekből álló, alacsony kerítés vesz körül. A kései barokk kertstílus látványos eleme, majd Repton nyomán a tájkertekben is elterjedt. A virágkosár feltehetően a szőnyegágy előképe.

vízimitátor növény: megjelenésében a vízi, vízparti növényekre hasonlító, de nem magas vízigényű növény megnevezése. vue:

[fr.], vista [ol., a.], kilátás, látványtengely, átlátás, szabadon hagyott hosszabb tisztás. A vuek mind a barokk, mind a tájkertek fontos, térélményt adó kompozíciós elemei. A tájkertben elhelyezett erdőfoltok, facsoportok és szoliter fák alkotta térstruktúra a vuek bonyolult rendszerét hozza létre. A vuek kivezethetik a tekintetet a kertből, ez a kilátás (prospect [a.]). Ilyen esetben az eye-catcher szerepét egy parkon kívüli jellegzetes tájelem tölti be.

1158

2001. évi LXIV. tv. 36. § (1).

348

9. BIBLIOGRÁFIA

9.1. Források

1870. X. tc.

1870. évi X. törvénycikk a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében

Buda-Pesten

létesitendő

(sic!)

egyéb

közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről. 1883. XII. tc.

1883. évi XII. törvénycikk az 1885. évben Budapesten tartandó országos átalános kiállitásról (sic!).

1892. II. tc.

1892. évi II. törvénycikk az 1895. évben Budapesten tartandó országos nemzeti kiállitásról (sic!).

1893. III. tc.

1893. évi III. törvénycikk az országos nemzeti kiállitás (sic!) költségeinek fedezéséről.

1894. XXVIII. tc.

1894. évi XXVIII. törvénycikk egy képzőművészeti kiállitási (sic!) épület létesitéséről (sic!) és az erre szükséges költségek fedezéséről.

2001. évi LXIV. tv.

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről.

39/2015. Korm. rend.

39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról.

Bazsó – Szikra 2012

Bazsó Gábor – dr. Szikra Éva: Budapest, Városliget történeti kert. Gépirat. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2012.

BME VIT 2016

A Városligeti-tó vízminőségének javítása. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék. Budapest, 2016.

Bp. városfejl. konc. 2011

Budapest városfejlesztési koncepciója. Helyzetelemzés. 7. fejezet:

Budapest

városszerkezete.

2011.

december.

http://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_

349

2011dec/07_Varosszerkezet.pdf. Letöltés dátuma: 2016. augusztus 5. Budapest 2030

Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció. 2013. április. http://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_ bp2030/Budapest_2030_varosfejlesztesi_koncepcio.pdf. Letöltés dátuma: 2016. augusztus 5.

BQ 0910/116

Kelényi Béla Ottó: [Kelényi B. Ottó kisebb cikkei] [192?193?]. Gépirat és kézirat.

Forster 42133

Zugló kerületi városrendezési és építési szabályzata. ZVKSZ módosítás. A ZVKSZ-hez készített tervezői javaslat. 2002. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtár, jelzet: 42133.

Hutter 2015

Hutter Dóra: Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztése vasúti rozsdaterületek felhasználásával. Doktori értekezés. Gépirat. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai

Doktori

Iskola.

Budapest,

2015.

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/877/1/Hutter_Dora.pdf. Letöltés dátuma: 2016. augusztus 5. Ludányi 2016

Ludányi Gábor: Köztéri szobrok bontási, szállítási és raktározási terve. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. RIGEL-Art Kft. Gépirat. Budapest, 2016.

BFL XV.17.b.311 SzB 550a

A Városligeti vendéglő bővítésére Pollack Mihály által készített terv, alaprajz. BFL XV.17.b.311 SzB 550a, 1811.

BFL XV.17.b.311 SzB 550b

A Városligeti vendéglő bővítésére Pollack Mihály által készített terv, főhomlokzat. BFL XV.17.b.311 SzB 550b, 1811.

BFL XV.17.b.311 SzB 875

Degen Jakab városi mérnök által készített felmérés. BFL XV.17.b.311 SzB 875, 1812.

BFL XV.17.b.311 SzB 3771a

A Drót-híd rajza. BFL XV.17.b.311 SzB 3771a, 1826.

BFL XV.17.b.311 SzB 3771b

A

Drót-híd

létesítéséhez

kapcsolódó

minta.

BFL

XV.17.b.311 SzB 3771b, 1826.

350

BFL IV.1207 SzB 3771

A Drót-híd létesítésével kapcsolatos iratok. BFL IV.1207 SzB 3771, 1826.

BFL IV.1207 SzB 4186

A Városliget kivitelezésével kapcsolatos iratok, BFL IV.1207 SzB 4186, 1817–1827.

9.2. A Városliget területére készült kertépítészeti tervdokumentációk jegyzéke Forster 38252

Budapest, XIV. Kós Károly sétány fasor rekonstrukció. Engedélyezési terv. FŐKERT tervezési Stúdió Kft. 2000.

Forster

Gyula

Nemzeti

Örökségvédelmi

és

Vagyongazdálkodási Központ Tervtár, jelzet: 38252.

9.3. Irodalom Abai 1969

Abai György: Budapesti új kultúrcentrumok. Városépítés. 6. évf. 1. sz. (1969), 9–12.

Alföldy 2004

Alföldy Gábor: Kertek, parkok sétányok. In Rostás Péter – Erdei Gyöngyi (szerk.): A főváros régisége, 1780–1873. Közterek és magánterek, 1873–1940. Budapest, 2004. 24– 25.

Alt 1845

Alt, Rudolf: Buda-Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban Alt Rudolf által. Pesth und Ofen. Illustrirt in 32 Originalzeichnungen von Rudolf Alt. Pest, 1845.

Anghi – Nyékes 1958

Anghi Csaba – Nyékes István: A Városliget és öreg fái. Természettudományi Közlöny. II. (LXXXIX.) évf. 10. sz. (1958. október), 445–447.

Antalffy 1982

Antalffy

Gyula:

Reformkori

magyar

városrajzok.

Budapest, 1982. Bácskai 1993

Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda szépítésére és felemelésére.

Budapesti

negyed.

I.

(1993),

2.

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00002/bacskai.htm.

351

Bálint 1897

Bálint Zoltán: Az Ezredéves Kiállítás Architekturája (sic!). Bécs, [1897].

Balogh 1967

Balogh András: Pest-Buda parkjai. Budapest. 5. évf. 4. sz. (1967. április), 12–13.

Barkóczi 1979

Barkóczi Péter: Régi kirándulóhelyek krónikája. Budapest. 17. évf. 8. sz. (1979), 31–33.

Benedek 1982

Benedek István Gábor: Földalatti-történet. Budapest, 1982.

Benes 1896

Benes János: Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület első évtizede. 1885–1895. Budapest, 1896.

Bercsek 2013

Bercsek Péter: Átültetett fák a budapesti parkokban. S. l., 2013.

Berti 1967

Dr. Berti Béla: Vasquez metszete. Budapest. 5. évf. 8. sz. (1967. augusztus), 40.

Berza 1993a

Berza László (főszerk.): Budapest Lexikon. I. köt., A–K. Budapest, 1993.

Berza 1993b

Berza László (főszerk.): Budapest Lexikon. II. köt., L–Z. Budapest, 1993.

Borókay – Várbiró 1956

Borókay Ferenc – Várbiró György: A Városligeti-tó múltja

és

jelenlegi

rendezése.

Mélyépítéstudományi

szemle. VI. évf. 1. sz. (1956. január), 39–42. Boros 2005

Boros Géza: A budapesti Felvonulási tér emlékműmetamormófizsai. In Bordács Andrea (szerk.): A tér a szobrászatban, a szobrászat tere. Budapest, 2005. 67–82.

Bp-i Hírlap 1827

S. a.: Witsch Rudolf és Vedres István. Budapesti Hírlap. 47. évf. 114. sz. (1927. május 20.), 19.

Bp-i negyed 1995 (S. a. 1995)

S. a.: Közhasznú építkezések. Budapesti negyed. X. (1995) 4. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00009/kozhasz.htm.

Brunner 1910

Brunner Jenő: Milyen legyen az ideális nyilvános park? Kertészeti Lapok. XXV. évf. 4. sz. (1910. április) 200– 202.

Buchta [et al.] 1919

Buchta Győző – Horn János – Schilberszky Károly – Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti

352

Tanintézet Évkönyve működésének első huszonöt évéről. 1894–1919. Budapest, 1919. Budapest 1967 (S. a. 1967)

S. a.: A főváros életéből. Budapest. 5. évf. 6. sz. (1967. június), 33.

Buttlar 1999

Buttlar, Adrian von: Az angolkert. Budapest, 1999.

Buza 2011

Buza Péter: Egy nagy túlélő: Pest első nyaralószállója. Budapest. 34. évf. 9. sz. (2011), 22–27.

Cassius 1866

Cassius: Magyarország fővárosa. Budapest leirása,(sic!) képekkel. Pest, 1866.

Cleve 2000

Cleve Rudolf: „AURAS” kiállítási pavilon az 1960. évi Budapesti Ipari Vásáron. In Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.): Pavilon építészet a 19– 20.

században

a

Magyar

Építészeti

Múzeum

gyűjteményéből. Budapest, 2000. 173–174. Csath 1983

Csath Béla: A bányamérnök és „fúrász” Zsigmondy Vilmos. Bányászati és Kohászati Lapok. 116. évf. 1. sz. (1983. január), 58–62.

Csengeryné 1956

Csengeryné Nagy Zsuzsa: Városliget. Budapest, 1956.

Csepely-Knorr 2016

Csepely-Knorr

Luca:

Budapest

közparképítészetének

története a kiegyezéstől az első világháborúig. Budapest, 2016. Cserey 1906

Cserey Adolf: A fővárosi parkok. Kertészeti Lapok. XXI. évf. 10. sz. (1906. október), 310–314.

Csorna 1975

Csorna Antal: A megújuló Városliget. Természet Világa. 106. évf. 9. sz. (1975. szeptember), 417–421.

Czigány 1977

Czigány Béla: Fák sorsa a nagyvárosban. Budapest. 15. évf. 8. sz. (1977. augusztus), 27–29.

D. S. 1886

Dr. D. S.: A műkertészet a kiállitásunkon (sic!). Kertészeti Lapok. I. évf. 1. sz. 7–10.

D’Artagnan 1897

D’Artagnan: A százéves városliget (sic!). A Kert. III. évf. 8. sz. (1897. április 15.), 325–326.

Darvas 1948

Darvas István: Az első pesti függőhíd. Városi Szemle. XXXIV. évf. 5-6. sz. (1948), 375–386.

353

Déry 1995

Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870– 1948). Egy független rendező hatóság. Budapesti negyed. III. (1994) 9., http://epa.oszk.hu/00000/00003/00008/dery.htm.

Dolecskó 1978

Dolecskó Kornélia: A Városliget. Budapest. 16. évf. 9. sz. (1978), 5–7.

Dorffinger 1827

Dorffinger József András: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die königl. ung. Freystadt Pesth. [Pest], 1827.

Dorffinger 1829

Dorffinger József András: Wegweiser durch die königlich ungarische Freistadt Pesth. Pesth, 1829.

Egy utazó 1894

Egy utazó: Budapest és a városliget (sic!). Magyar Műkertészek és Kertgazdák Országos Szakközlönye. III. évf. 62. sz. (1894. október 1.), 4.

Fatsar 2008

Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Budapest, 2008.

Fatsar 2010

Fatsar Kristóf: Carl Ritter tervezési programja a pozsonyi Bruckenau-kert

átalakításához.

In

Bubryák

Orsolya

(szerk.): „Ez világ, mint egy kert...” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Budapest, 2010. Fatsar 2015

Fatsar,

Kristóf:

European

travellers

and

the

transformation of garden art in Hungary at the turn of the nineteenth century. Fényes 1847

Fényes Elek: Magyarország leirása (sic!). II. rész. Pest, 1847.

FKT 1870–1871

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1870. és 1871. évi működéséről. S. l., 1872.

FKT 1872

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1872. évi működéséről. S. l., 1873.

FKT 1873

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1873. évi működéséről. Budapest, 1874.

FKT 1875

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1875-ik évi működéséről. Budapest, 1876.

354

FKT 1876


FKT 1877


FKT 1878


FKT 1879


FKT 1880

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1880-ik. évi működéséről. Budapest, 1881.

FKT 1881


FKT 1882


FKT 1883

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről. Budapest, s .a.

FKT 1884

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről. Budapest, s. a.

FKT 1885

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről. Budapest, s. a.

FKT 1886–1888

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1886., 1887. és 1888. évi működéséről. Budapest, 1890.

FKT 1889–1891

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1889., 1890. és 1891. évi működéséről. Budapest, s. a.

FKT 1892–1894

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1892., 1893. és 1894. évi működéséről. Budapest, 1895.

FKT 1895


FKT 1897


FKT 1899


FKT 1902

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 355

1902. évi működéséről. Budapest, 1903. FKT 1906


FKT 1907


FKT 1908


FKT 1910


FKT 1911


FKT 1912


FKT 1916–1922

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1916–1922. évi működéséről. Budapest, 1922.

FKT 1923–1927

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1923–1927. évi működéséről. Budapest, 1928.

Fodor 2001

Fodor

Béla:

Az

ismeretlen

Boráros

János.

http://nol.hu/archivum/archiv-34137-22940. Fodor 2003

Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon. Budapest, 2003.

Fuchs 1882

Fuchs Emil: A fővárosi városliget, annak környéke és a beltelki fasorok. Budapest, 1882.

Fuchs 1888

Fuchs Emil: A főváros parkjai. Kertészeti Lapok. III. évf. 12. sz. (1888. december), 311–312.

Fuchs 1895a

Fuchs Emil: Kisebb-nagyobb kertjeinkben gyakran minő hiányt tapasztalunk virágzó cserjék rendezésénél és felosztásánál? Kertészeti Lapok. X. évf., 1. füzet (1895. január), 9–11.

Fuchs 1895b

Fuchs Emil: Mit tartsunk szabályul kertjeink cserjéinek nyesésénél? Kertészeti Lapok. X. évf., 1. füzet (1895. január), 11–12.

Für – Pintér 1987

Dr. Für Lajos – Dr. Pintér János (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok. A–H. Budapest, 1987.

356


Dr. Für Lajos – Dr. Pintér János (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok. I–P. Budapest, 1987.


Dr. Für Lajos – Dr. Pintér János (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok. R–Zs. Budapest, 1987.

Galavics 1999

Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999.

Gáll 1970

Dr. Gáll Imre: Régi magyar hidak. Budapest, 1970.

Gárdonyi 1921

Gárdonyi Albert: A pesti ligetek megalapítása. Független Budapest. XVI. évf. 18. sz. (1921. április 27.), 3–4.

Gelléri 1885

Gelléri Mór: Budapest a kiállítás alatt. Fővárosi kalauz és tájékoztató mindenki számára. Budapest, 1885.

Genthon 1951

Genthon István: Magyarország műemlékei. Budapest, 1951.

Gerő 1973

[Gerő László]: A budapesti Városliget. Műemlékvédelem. XVII. évf. 1. sz. (1973), 51.

Gerlai 1909

Gerlai: „FUIT”. Vasárnapi Ujság. 56. évf. 36. sz. (1909. szeptember 5.), 752–753.

Gillemot 1888

Gillemot Vilmos: A főváros parkjai. Kertészeti Lapok. III. évf. 9. sz. (1888. szeptember), 227–229.

Gombos 1974

Gombos Zoltán: Nebbien Városligete. In Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán. Budapest, 1974. 157–174.

Granasztói 2013a

Granasztói Péter: A közönség. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 43–52.

Granasztói 2013b

Granasztói Péter: Ujjé, a Ligetbe’. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 53–64.

Gyáni 1994

Gyáni Gábor: Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón. Századok. 128. évf. 6. sz. (1994), 1057– 1077.

357

Gyáni 1999

Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. társadalmi térhasználat Budapesten. 1870–1940. Budapest, 1999.

Győry 1911

Dr. Győry István (szerk.): A kis kertész. Budapest, 1911.

Győry 1929

Dr. Győry István (szerk.): A kis kertész. 4., bővített kiadás. Budapest, 1929.

Hajdú 2000

Hajdú Virág: Városligeti kertészeti és virágkiállítás. In Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.): Pavilon építészet a 19–20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest, 2000. 131–133.

Hidvégi 2000

Hidvégi

Violetta:

„Pavilonépítmények”

Pesten

az

egyesítést megelőző évtizedben. In Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.): Pavilon építészet a 19–20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest, 2000. 57–66. História 1928

S. a.: A városligeti Fuit-síremlék helyreállítása. História. I. évf. 1. sz. (1928. március), 46.

História 1931 (S. a. 1931)

S. a.: Batthyány József hercegprímás és a Városliget. História. IV. évf. 1-2. füzet (1931), 78–80.

HM 1826 (S. a. 1826)

S. a.: Pesti új vas-híd. Hasznos Mulatságok. 1826. II. félesztendő 40. sz. 311–314.

Horgas 2005

Horgas Judit: Fák közt, padon: budapesti ligetek. Budapest, 2005.

Hunfalvy 1859

Hunfalvy János: Budapest és környéke. Pest, 1859.

Illés 1886

Illés Nándor: A körutak fái Budapesten. Kertészeti Lapok. I. évf. 2. sz. (1886. február), 53–56.

Ilsemann 1901a

Ilsemann

Keresztély:

Budapest

nyilvános

sétányai.

Kertészeti Lapok. XVI. évf. 1. sz. (1901. január), 7–9. Ilsemann 1901b

Ilsemann Keresztély: Budapest és nyilvános sétányai. Kertészeti Lapok. XVI. évf. 4. sz. (1901. április), 88–93.

Illyés 1993

Illyés Zsuzsanna: Räde Károly, Budapest első kertészeti igazgatója. Országépítő. III. évf. 4. sz. (1993), 26–27.

358

Jancsó 1967

Jancsó Vilmos: Pest-Buda kertjei. In Kiácz György (szerk.): A Fővárosi Kertészet 100 éve. Budapest, 1967. 21–32.

Jámbor 1998

Jámbor Imre: A világ első népkertje. A Városliget. Szalon. II. évf. 5. sz. (1998. szeptember–október), 44–47.

Jámbor 2015a

Jámbor Imre: Nebbien Városligete. Transsylvania Nostra. 2015. év. 1. sz. (2015), 48–54.

K. Hlatky 2001

K.

Hlatky

Katalin:

Budapesti

zöldkalauz:

parkok,

közterek, szobrok, zöldterületek. Budapest, 2001. Kardos 1905a

Kardos

Árpád:

Képek

a

budapesti

Városligetből.

Kertészeti Lapok. XX. évf. 12. sz. (1905. november), 307– 309. Kardos 1905b

Kardos

Árpád:

Képek

a

budapesti

Városligetből.

Kertészeti Lapok. XX. évf. 13. sz. (1905. december), 360– 361. Kardos 1906

Kardos Árpád: Tavaszi virágágy a városligeti köröndön. Kertészeti Lapok. XXI. évf. 10. sz. (1906. október), 319– 320.

Kardos 1916

Kardos Árpád: A Pesti Kertész Társulat 150 éves története. A Kert. XXII. évf. 8. sz. (1916. április 15.), 239–241.

Károlyi 1956

Károlyi Zsigmond: Zsigmondy Vilmos. Élet és tudomány. XI. évf. 25. sz. (1956. június 20.), 781–784.

Katona 2000

Katona Csaba: Boráros János a pesti várospolitikában. Honismeret. XXVIII. évf. 2. sz. (2000), 52–56.

Kazinczy 1987

Ferenc: Az én életem. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987.

Kecskés 1975

Kecskés Tiborné: A megújuló Városliget. 1. rész. Városgazdasági tájékoztató. VI. évf. 7-8. sz. (1975), 69– 76.

Kecskésné 1978

Kecskésné Szabó Ildikó: Új játszóterek a fővárosban. Városgazdasági tájékoztató. IX. évf. 4. sz. (1978), 59–65.

359

Kert 1895

S. a.: A városliget (sic!) pusztitása (sic!) ellen. A Kert. I. évf. 4. sz. (1895. május 1.), 144.

Kert 1896

S. a.: Kertészmunkák a kiállítás területén. A Kert. II. évf. 2. sz. (1896. január 15.), 68.

Kert 1897a

S. a.: Téli kert az Artézi-fürdővel kapcsolatban. A Kert. III. évf. 2. sz. (1897. január 15.), 79.

Kert 1897b

S. a.: A városliget (sic!) parkirozása (sic!). A Kert. III. évf. 4. sz. (1897. február 15.), 161.

Kert 1897c

S. a.: A városliget (sic!) befásítása. A Kert. III. évf. 6. sz. (1897. március 15.), 241.

Kert 1897d

S. a.: A városliget (sic!) parkozása. A Kert. III. évf. 7. sz. (1897. április 1.), 292.

Kert 1897e

S. a.: A városliget (sic!) újjáalakitása (sic!). A Kert. III. évf. 10. sz. (1897. május 15.), 424.

Kert 1897f

S. a.: A főváros parkjai. A Kert. III. évf. 18. sz. (1897. szeptember 15.), 681–683.

Kert 1897g

S. a.: A Városliget rendezése. A Kert. III. évf. 21. sz. (1897. november 1.), 783.

Kert 1898a

S. a.: A városliget (sic!) parkozása. A Kert. IV. évf. 11. sz. (1898. június 1.), 375.

Kert 1898b

S. a.: A szétszedett gloriett. A Kert. IV. évf. 11. sz. (1898. június 1.), 375.

Kert 1901

S. a.: Budapest nyilvános sétányai. A Kert. VII. évf. 8. sz. (1901. április 15.), 240–243.

Kert 1904

S. a.: Az Erzsébet-tér és a Városliget tavaszi pompában. A Kert. X. évf. 9. sz. (1904. május 1.), 302.

Kert 1905a

S. a.: A Széchenyi-sziget rendezése. A Kert. XI. évf. 14. sz. (1905. július 15.), 441–442.

Kert 1905b

S. a.: Jégpályából – park. A Kert. XI. évf. 14. sz. (1905. július 15.), 442.

Kert 1907a

S. a.: A Városliget öntözése. A Kert. XIII. évf. 11. sz. (1907. október 15.), 639.

360

Kert 1907b

S. a.: A Városliget. A Kert. XIII. évf. 20. sz. (1907. június 1.), 344–345.

Kert 1908

S. a.: A ligetek utjai (sic!) és fái. A Kert. XIV. évf. 4. sz. (1908. február 15.), 120.

Kert 1909a

S. a.: A millenáris-tér parkozása. A Kert. XV. évf. 6. sz. (1909. március 15.), 194.

Kert 1909b

S. a.: A Városliget és a Népliget összekapcsolása. A Kert. XV. évf. 7. sz. (1909. április 1.), 233–235.

Kert 1909c

S. a.: A Széchenyi-sziget rendezése. A Kert. XV. évf. 9. sz. (1909. május 1.), 306–307.

Kert 1909d

S. a.: A Városliget parkozása. A Kert. XV. évf. 9. sz. (1909. május 1.), 308.

Kert 1909e

S. a.: A Városliget parkozása. A Kert. XV. évf. 20. sz. (1909. október 15.), 667.

Kert 1910

S. a.: A Városliget parkirozása (sic!). A Kert. XVI. évf. 1. sz. (1910. január 1.), 29.

Kertészet 1935

S. a.: Hortensia, mint szabadföldi bokor. Kertészet. IX. évf. 9. sz. (1935. szeptember), 180.

Kertészetünk 1863

S. a.: Városliget – Pesten. Kertészetünk. I. évf. 3. sz. (1863. január 17.), 18–19.

Kiácz 1967

Kiácz György (szerk.): A Fővárosi Kertészet száz éve. Budapest, 1967.

Kindzierszky 1968

Dr. Kindzierszky Emil: A korcsolyasport kezdetei Budapesten. Budapest. 6. évf. 1. sz. (1968. január), 42–44.

KL 1890

S. a.: Elpusztult rózsák. Kertészeti Lapok. V. évf. 12. sz. (1890. december), 323–324.

KL 1892

S. a.: Az amerikai diófa. Kertészeti Lapok. VII. évf. 10. sz. (1892. október), 266–267.

KL 1897

S. a.: A városliget (sic!) parkirozása (sic!). Kertészeti Lapok. XII. évf. 2. sz. (1897. február), 55.

KL 1899

S. a.: Lipthay Béla báró. Kertészeti Lapok. XIV. évf. 5. sz. (1899. május), 161–162.

361

KL 1900a

S. a.: Uj (sic!) parkozások és faültetések. Kertészeti Lapok. XV. évf. 8. sz. (1900. augusztus), 234–235.

KL 1900b

S.

a.:

Nemzetközi

kertészeti

kiállítás

Budapesten.

Kertészeti Lapok. XV. évf. 8. sz. (1900. augusztus), 244– 245. KL 1906a

S. a.: Hein János. Kertészeti Lapok. XXI. évf. 1. sz. (1906. január), 27.

KL 1906b

S. a.: Telelő Rhododendronok. Kertészeti Lapok. XXI. évf. 4. sz. (1906. április), 91–93.

KL 1909

S. a.: Az Orsz. Magy. Kert. Egy. 1909. évi január hó 27-én tartott választmányi ülése. Kertészeti Lapok. XXIV. évf. 2–3. sz. (1909. február–március), 91–93.

KL 1910

S. a.: Az Orsz. M. Kertészeti Egyesület társadalmi szakosztályának 1909. december 12-én tartott ülése. Kertészeti Lapok. XXV. évf. 1. sz. (1910. január), 101– 103.

KL 1930a

S. a.: A Székesfővárosi Kertészet jövő évi költségvetése. Kertészeti Lapok. XLIV. évf. 12. sz. (1930. június), 140.

KL 1930b

S. a.: Halálozások. Kertészeti Lapok. XLIV. évf. 13. sz. (1930. július), 151.

Knight 2013

Knight, Dick: Borrowed language: literary sources, foreign resources and private communications in the creation of on early nineteenth-century Central European landscape. Garden History. Vol. 41. No. 2. (Winter 2013), 177–195.

Kolbenheyer – Straud 1892

Kolbenheyer Gyula – Straud Sándor: A millenniumi kiállítás kérdéséhez. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye. XXVI. kötet (1892), 232–239.

Komiszár 1965

Komiszár Lajos: Érdekes növény a Városligetben. Természettudományi Közlöny. IX. (XCVI.). évf. 1. sz. (1965. január), 45–46.

Komiszár 1988

Komiszár Lajos: Közparkjaink kialakulása. Természet Világa. 119. évf., 12. sz. (1988. december), 555–558.

362

Kopeczky 1906

K[opeczky] S[ebestyén]: A városliget (sic!) fejlesztése. A Kert. XII. évf. 18. sz. (1906. szeptember 15.), 567–568.

Korn 1967

Korn Endre: Mi lesz a Városligettel? Budapest. 5. évf. 4. sz. (1967. április), 26–27.

Kovács 1943

Kovács Lajos: Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei)

1687-től

1790-ig.

In

Tanulmányok

Budapest múltjából. 10. évf. (1943), 54–118. Kovács 1975

Kovács Ildikó: Parkosítás Budapesten. Városgazdasági tájékoztató. VI. évf. 3-4. sz. (1975), 77–81.

Kulcsár 2016

Kulcsár Krisztina: Kíváncsi rá, milyen volt? – A Városliget az 1810-es évek közepén. http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/kivancsi_ra_milyen_volt_a _varosliget_az_1810_es_evek_kozepen.

Laczkó 1983

Laczkó Ibolya: Tündérkert a Ligetben : a millenniumi kiállítás épületei. Budapest. 21. évf. 8. sz. (1983), 38–41.

Ligetfalvi 2013a

Ligetfalvi György: Színházi élet a Lizsében. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 69–74.

Ligetfalvi 2013b

Ligetfalvi György: Vajdahunyad. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 75–82.

Ligetfalvi 2013c

Ligetfalvi György: Hősök tere. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 139–146.

Lovas B. 2013

Lovas Beáta: A Szépművészeti. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 123–130.

363

Lovas D. 2013a

Lovas Dániel: Kezdetek. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 7–14.

Lovas D. 2013b

Lovas Dániel: Közlekedés. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 15–24.

Lovas D. 2013c

Lovas Dániel: Kiállítások a Városligetben. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 25–36.

Lovas D. 2013d

Lovas Dániel: A millenniumi mulatónegyed. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 37–42.

Lovas D. 2013e

Lovas Dániel: Cirkusz. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 65–68.

Lovas D. 2013f

Lovas Dániel: Budapesti Nemzetközi Vásár. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 147–154.

Lukácsy 1861

Lukácsy Sándor: A város-liget (sic!) Pesten. A pesti alkotmányos képviselő testülethez. Kerti Gazdaság. V. évf. 13. sz. (1861. március 30.), 155–162.

M. 1946

M.: Washington szobra Budapesten. Városi Szemle. XXXII. évf. 6-7. sz. (1946), 131–138.

364

Magyar 2004

Magyar Erzsébet: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században. Budapesti negyed. XLVI. (2004) 4. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00033/magyar.html.

Magyar 2005

Magyar Erzsébet: „Szalonok a zöldben”. Sétahelyek az 1850–60-as évek Buda-Pestjén. In Steinert Ágota: Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteletére hatvanadik születésnapja alkalmából. [Budapest], 2005. 123–131.

Magyar 2008

Magyar Erzsébet: „Társalkodási kertek, promenádok, mulató-

és

népkertek”.

A

Habsburg

Monarchia

közparkjai: magánkertek és városi parkok Budapest társas életében

(1870–1918).

Doktori

disszertáció.

Eötvös

Loránd Tudományegyetem, 2008. Magyar 2013

Magyar Erzsébet: Budapest parkjai, 1870–1918. Korall. 14. évf. 53. sz. (2013), 89–117.

Majkó 2013a

Majkó Zsuzsanna: Korcsolyaélet. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 83–90.

Majkó 2013b

Majkó Zsuzsanna: Széchenyi Gyógyfürdő. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 131–138.

Majkó 2013c

Majkó Zsuzsanna: A háborús pusztítás. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 155–160.

Megyery 1937

Megyery Ella: Budapesti notesz. Budapest, 1937.

Meller 1905

Meller Simon: Ferenczy István. 1792–1856. Budapest, 1905.

365

Mélykuti 2013

Mélykuti Beatrix: Műcsarnok. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 107–114.

Mészáros 1975

Mészáros Ferenc: A megújuló Városliget. 2. rész. Városgazdasági tájékoztató. VI. évf. 9-10. sz. (1975), 92– 104.

Mészöly 1984

Mészöly Győző (szerk.): Arborétumok országszerte. Budapest, 1984.

MMKOSz 1893

S. a.: Ezredéves kiállítás. Magyar Műkertészek és Kertgazdák Országos Szakközlönye. II. évf. 27. sz. (1893. április 15.), 1.

MMKOSz 1894

S. a.: Ezredéves kiállítás. Magyar Műkertészek és Kertgazdák Országos Szakközlönye. III. évf. 62. sz. (1894. október 1.), 4.

Molnár 1984

Molnár Péter: A legszebb francia kertünk lehetne. Budapest. 22. évf. 5. sz. (1984), 9.

Morbitzer 1932

Morbitzer Dezső: Az ötven éves székesfővárosi kertészet. Független Budapest. XXVII. évf. 1. sz. (1932. január 6.), 5.

Morbitzer 1933

Morbitzer Dezső: Budapest nyilvános kertjei és fasorai. Tér és forma. VI. évf. 9. sz. (1933. szeptember), 253–258.

Morbitzer 1937

Morbitzer Dezső: Városépítészet és kertészet. Városi Szemle. XXIII. évf. 1. sz. (1937), 103–120.

Nagy 1957

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. In Tanulmányok Budapest múltjából. (1957), 133–196.

Nehring 1983

Nehring, Dorothee: Christian Heinrich Nebbien und der Városliget in Pest. Agrártörténeti szemle. 25. évf. Supplementum (1983), 27–44.

Nehring 1985

Nehring, Dorothee: The landscape architect, Cristian Heinrich Nebbien, and his design for the Municipal Park in Budapest. Journal of Garden History. Vol. 5. Bo. 3 (July–September 1985), 261–279.

366

O 1907a

O: A Városliget parkirozása (sic!). A Kert. XIII. évf. 7. sz. (1907. április 1.), 216–217.

O 1907b

O: Az Iparcsarnok előtti park veszedelme. A Kert. XIII. évf. 9. sz. (1907. május 1.), 279–280.

O 1907c

O: A kertészeti kiállítások helyisége. A Kert. XIII. évf. 16. sz. (1907. augusztus 15.), 498–499.

O 1908a

O: Növényjelző táblácskák a nyilvános kertekben. A Kert. XIV. évf. 11. sz. (1908. június 1.), 363.

O 1908b

O: Park a Mezőgazdasági Muzeum (sic!) előtt. A Kert. XIV. évf. 24. sz. (1908. december 15.), 790.

O 1909a

O: Uj (sic!) parkok. A Kert. XV. évf. 6. sz. (1909. március 15.), 196.

O 1909b

O: A nemzetközi kertészeti kiállítás programmja (sic!). A Kert. XV. évf. 7. sz. (1909. április 1.), 233–235.

O 1909c

O: Ujabb (sic!) parkozási munkálatok a Városligetben. A Kert. XV. évf. 17. sz. (1909. szeptember 1.), 566.

O 1910

O: 50.000 korona a Városliget parkozására. A Kert. XVI. évf. 7. sz. (1910. április 1.), 223.

Ormos 1967

Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata. Budapest, 1967.

Örsi 1990

Örsi Károly: A magyar történeti kertek jegyzéke. [Budapest], [1990].

Örsi 1996

Dr. Örsi Károly (szerk.): Tájképi kertek Magyarországon. [Budapest], 1996.

Pálhegyi 1973

Dr. Pálhegyi Ferenc: A városligeti „Vakok kertjé”-nek kritikai értékelése. Gyógypedagógiai szemle. I. évf. 2. sz. (1973. április-június), 125–132.

Palugyay 1852

Ifj. Palugyay Imre: Buda-Pest szabad királyi városok leirása (sic!). Pest, 1852.

Pamer 1981

Pamer Nóra: Dorothee Nehring: Heinrich Nebbien, Ungarns Folks-Garten der Koeniglichen Frey Stadt Pesth 1816. Műemlékvédelem. XXV. évf. 4. sz. (1981), 317– 319.

367

Pénzes 1968

Pénzes Antal: Mesélnek a fák. Budapest. 6. évf. 6. sz. (1968), 33–34.

Pereházy 1978

Pereházy Károly: A Városliget. Diósy Antal akvarelljeivel. Budapest, 1978.

Persányi 2013

Persányi Miklós: A pesti Állatkert. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 91–106.

Podmaniczky 1984

Podmaniczky Válogatás

Frigyes:

Egy

naplótöredékekből.

régi

gavallér

1824–1887.

emlékei. Budapest,

1984. Pótó 1987

Pótó János: Egy szimbólum születése : így épült a Sztálinszobor. História. 9. évf. 5-6. sz. (1987), 17–21.

Prakfalvi 2000

Prakfalvi Endre: Vásárok 1945 után és az 1954. évi Mezőgazdasági Kiállítás pavilonjai. In Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.): Pavilon építészet a 19–20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest, 2000. 143–150.

Preisaufgabe 1813

Preisaufgabe. Vereinigte Ofner–Pester Zeitung. 1813. 5. sz. (1813. január 17.), 47.

Preisich 2004

Preisich Gábor: Budapest városépítésének története: Buda visszavételétől a II. világháború végéig. Budapest, 2004.

Ráday 1989

Ráday Mihály: Városvédőbeszédek. I. köt. [Budapest], [1989].

Räde – Rerrich s. a.

Räde Károly – Rerrich Béla: Virágos Budapest. S. l., s. a.

Räde 1927

Räde Károly: Budapest székesfőváros nyilvános kertjeiről. A természet. XXIII. évf. 13–16. sz. (1927. július – augusztus 1-15.), 99–108.

Räde 1927a

Räde Károly: A kerttulajdonosok figyelmébe. Kertészeti Lapok. XXXI. évf. 5. sz. (1927. május), 77–78.

368

Räde 1927d

Räde Károly: Budapest főváros nyilvános kertjeiről. Független Budapest. XXII. évf. 30. sz. (1927. július 27.), 4–5.

Räde 1928a

Räde Károly: Budapest parkjai és sétányai. Független Budapest. XXIII. évf. 28. sz. (1928. július 11.), 2.

Räde 1929

Räde

Károly:

Budapest

székesfőváros

kertészetéhez

tartozó park-sétány és kertek tervei fasorok kimutatása. Budapest, 1929. Räde 1932a

Räde Károly: Budapesti díszkertek és fasorok. A természet. XXVIII. évf. 23-24. sz. (1932. december 1-15.), 266–267.

Räde 1933

Räde Károly: A Gellérthegy kertművészeti és dendrológiai szempontból. Független Budapest. XXVIII. évf. 36. sz. (1933. szeptember 6.), 4.

Radnai 1967

Dr.

Radnai

Lóránt:

Eltűnt

és

„élő”

épületek

a

Városligetben. Élet és tudomány. XXII. évf. 45. sz. (1967. november 10.), 2141–2146. Radó 1967

Radó Dezső: A Fővárosi Kertészet 100 éve. Budapest. 5. évf., 11. sz. (1967. november), 34–36.

Radó 1970

Radó

Dezső:

A

kerttervezés,

építés

és

használat

kölcsönhatásai. Doktori értekezés. Budapest, 1970. Radó 1985

Radó Dezső: Budapesti parkok és terek. Budapest, 1985.

Radó 1993a

Dr. Radó Dezső: 125 éves a Főváros kertészete. Országépítő. III. évf. 3. sz. (1993), 31–35.

Radó 1993b

Radó Dezső: Parkok és erdők. Budapest, 1993.

Radó 1999

Dr. Radó Dezső: Bel- és külterületi fasorok EU-módzser szerinti értékelése. Lélegzet. IX. évf. 7–8. sz. melléklet (1999. július–augusztus), 1–12.

Radó 2001

Radó Dezső: Fasorok vallomása. Liget. 14. évf. 1. sz. (2001. január), 83–85.

Rajna 1988

Rajna György: Budapest köztéri és udvari díszkútjai. In Tanulmányok Budapest múltjából. XXII. köt. Budapest, 1988. 539–558.

369

Rapaics 1937

Rapaics Raymund: Budapest parkjai. Magyar Szemle. XXXI. kötet (1937. szeptember–december), 77–87.

Rapaics 1940

Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. Budapest, [1940].

Rédey 2000

Rédey Judit: Az Iparműkiállítástól a BNV-ig. In Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.): Pavilon építészet a 19–20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest, 2000. 111–112.

Rexa 1946

Rexa Dezső: A Városliget, mint Magyarország népkertje. Városi Szemle. XXXII. évf. 6-7. sz. (1946), 490–494.

Rexa s. a.

Rexa Dezső: Képeskönyv képek nélkül a régi Pestről. Budapest, [194?].

Román 1977

Román

Kálmán:

Eszperantisták

emlékköve

a

Városligetben. Budapest. 15. évf. 2. sz. (1977. február), 35. S. a. 1806

S. a.: Pestről. Hazai Tudósítások. 49. sz. (1806. december 17.), 409–410.

S. a. 1914

S.a.: Széchenyi (Artézi) Fürdő. Budapest-Városliget. Budapest, 1914.

Saly 2013

Saly Noémi: Vendéglátás. In Lovas Dániel (szerk.): Élet a régi Városligetben. Hétköznapok és ünnepek a 19. század utolsó éveiben és a 20. század első felében régi fotókon és képeslapokon. [Kecskemét], [2013]. 115–122.

Schams 1821

Schams,

Franz:

Vollständige

Beschreibung

der

königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest, 1821. Schilberszky 1890

Schilberszky Károly: Kihalófélben levő növényalakok. Kertészeti Lapok. V. évf. 12. sz. (1890. december), 323– 324.

Schilberszky 1904a

S[chilberszky] K[ároly]: Kertek parkok megnyitása a fővárosban. A Kert. X. évf. 7. sz. (1904. május 1.), 302.

Schilberszky 1904b

S[chilberszky] K[ároly]: Milyen terjedelmüek (sic!) a fővárosi parkok? A Kert. X. évf. 11. sz. (1904. június 1.), 361.

370

Schilberszky 1905

S[chilberszky]

K[ároly]:

A

városligeti

park

virágpompában. A Kert. XI. évf. 9. sz. (1905. május 1.), 280. Schilberszky 1911

S[chilberszky] K[ároly]: Az ősi fákról. A Kert. XVII. évf. 14. sz. (1911. július 15.), 427–433.

Schmall 1894a

Schmall Lajos: A városliget átalakulása. Hazánk. I. évf. 239. sz. (1894. augusztus 23.), 1–4.

Schmall 1894b

Schmall Lajos: A Városliget átalakítása. Kertészeti Lapok. IX. évf., 9. sz. (1894. szeptember), 217–222.

Schmall 1899

Schmall Lajos: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. II. kötet. Budapest, 1899.

Schwindt s. a.

Schwindt, Carl: Zwölf Monate in Pesth. Pest, s. a.

Seenger 1967a

Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára. Budapest. 5. évf. 8. sz. (1967. augusztus), 38–40.

Seenger 1967b

Dr. Seenger Ervin: A városligeti Dróthíd első ábrázolása. Budapest. 5. évf. 11. sz. (1967.november), 46.

Siklóssy 1931

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870–1930). Budapest, 1931.

Siklóssy 2015

Siklóssy László: Repülőhíddal a Városligetbe. Budapest, 2015.

Sisa 1982

Sisa József: Az első pesti állatkert. Művészettörténeti értesítő. 32. évf. 1. sz. (1982), p. 56–59.

Sisa 1987

Sisa József: Steindl Imre néhány korai munkája. Ars Hungarica. 15. évf. 2. sz. (1987), 153–164.

Sisa 1992a

J., Sisa: Landscape gardening in Hungary and its English connections. Acta historiae artium Academiae Scientarum Hungaricae. 35. évf. 3–4. sz. (1990–1992), 193–206.

Sisa 1992b

Sisa, József: Die Margareteninsel in Budapest, als sie noch Palatin-Insel hiess. Die Gartenkunst. IV. (1992) 1., 68–78.

Sisa 1996

Sisa József: A Városliget átalakulása az ezredéves kiállítás idején. Ars Hungarica. 24. évf. 1. sz. (1996), 57–78.

371

Sisa 2014

Sisa József: A közparkok története Magyarországon 1914ig – rövid áttekintés. In. Bede-Fazekas Ákos (szerk.): Történeti értékű városi közparkjaink című konferencia tanulmánykötete. Budapest, 2014.

Szalai 1966

Szalai Imre: A Városliget. Budapest, 1966.

Szamos 1968

Szamos Rudolf: Hagyományok nélkül. Budapest. 1968.

Széchenyi 1995

Gróf Széchenyi István: Buda-pesti por és sár. Budapest, 1995.

Szikra 1997

J. Szikra Éva: Magyar kertművészet. Iskolakultúra. VIII. évf. 9. sz. (1997. szeptember), M3–M16.

Szikra 2011

Szikra Éva (szerk.): Kertörökségünk. Történeti kertek Magyarországon. [Budapest], [2011].

Szinnyei 1914

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. kötet. Budapest, 1914.

Szky 1840

szky.: A’ pesti vizgyógyintézet (sic). Hasznos Mulatságok. 1840. II. félév 8. sz. (1840. július 25.), 29.

Tarjányi – Pesti 1992

Tarjányi Ferenc – Pesti László: Budapest. Városliget. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 443. szám. S. l., 1992.

Thaly 1958

Thaly Tibor: A 200 éves Városliget. Budapest, 1958.

Tomala 1827

Tomala

Ferdinánd:

Buda

és

Pesth

városoknak

s

környékeiknek tekintetik Hozzá kaptsoltt leírással. Pesth, [1827]. Tóth 1961

Tóth Andrásné Polónyi Nóra: Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században. In Tanulmányok Budapest múltjából. 14. évf. (1961), 241–283.

Turányi 1950

Turányi Kornél: A fasori díszkertek. Budapest régiségei. 15. sz. (1960), 579–585.

Vadas 1992

Vadas Ferenc: A Királypavilon. Ars Hungarica. 20. évf. 2. sz. (1992), p. 47–59.

Vadas 1994

Vadas Ferenc: Millenniumi piramis és Gellért-hegyi Akropolisz.

Budapesti

negyed.

III.

(1994),

1.,

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00003/vadas.htm. 372

Vahot 1864

Vahot Imre: Budapesti kalauz. Pest, 1864.

Varga 1996

Varga Katalin (szerk.): 1896: A Millenniumi Országos Kiállítás és az ünnepségek krónikája. Budapest, 1896.

Várnay 1906

Várnay Sándor: Pest város régi kertjei és a városliget (sic!). A Kert. XII. évf. 22. sz. (1906. november 15.), 688– 690.

Város 1933a (S. a. 1933a)

S. a.: A zöld Budapest. A Város. III. évf. 2. sz. (1933. január 7.), 4.

Város 1933b (S. a. 1933b)

S. a.: A főváros kertészetének egy esztendeje. A Város. III. évf. 41. sz. (1933. október 7.), 2.

Vigand 1909

Vigand Rezső (szerk.): Budapest utmutatója. Vezető a magyar székesfőváros területén és környékén. Budapest, [1909].

VU 1865

Sz. n.: A pesti városligeti tó ásatása. Vasárnapi Ujság. XII. évf. 43. sz. (1865. október 22.), 541–542.

Witsch 1808

Witsch, Rudolf: Vorschlag wie das auf dem Reichstage 1807 zu Ofen im zwanzigsten Artikel sancionirte gesetz, die Urbarmachung des Flugsandes in Ingarn betreffend, leichter realisirt werden könnte. Wien, 1808.

Witsch 1809

Witsch

Rudolf:

Útmutatás

hogy

vehetni

múnkába

legkönnyebb móddal a’ Budán 1807ben tartatott Ország Gyűlésének 20dik törvénytzikkelyét melly A’ Magyar Országi homokos puszták haszonra fordíttatását sürgeti. Buda, 1809.

373

9.4. Képek forrása A1. ábra:

Pest városa és a város melletti földek (1775) – BFL XV.16.b.221/cop.

A2. ábra:

Pest határa az első katonai felmérés szelvényén (1783) – HM HIM, Col. XIV, Sec 20.

A3. ábra:

Pest határának ábrázolása a Városliget helyén fekvő mocsaras területekkel és fásításokkal (1793) – OSzK, TM 8952.

A4. ábra:

A

Városliget

egy

részének

ábrázolása

(18.

század

vége)

–

BFL

XV.16.b.225/82. A5. ábra:

A Városliget ábrázolása Balla Antal várostérképén (1803) – BFL XV.16.b.221/45.

A6. ábra:

A Városliget ábrázolása Johann Lipszky térképén (1810) – OSzK, TR 3031.

A7. ábra:

Pollack Mihály terve a városligeti vendéglő bővítésére, alaprajz (1811) – BFL XV.17.b.311 SzB 550a.

A8. ábra:

Pollack Mihály terve a városligeti vendéglő bővítésére, főhomlokzat (1811) – BFL XV.17.b. 311 SzB 550b.

A9. ábra:

Degen Jakab városi mérnök felmérése a Városligetről (1812) – BFL XV.17.b.311 SzB 875.

A10. ábra:

A Városliget egy részének ábrázolása (1810-es évek) – MNL MOL, Regnicolaris levéltár, Archivum palatinale, Archivum palatinale archiducis Josephi,

Általános

iratok

(N24),

Politica,

1815/526.

Közli:

http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/kivancsi_ra_milyen_volt_a_varosliget_az_1810 _es_evek_kozepen. A11. ábra:

A Városliget ábrázolása a már elkészült részeivel és tervezett berendezéseivel (1813 eleje) – MNL MOL S70 No. 2.

A12. ábra:

Peter Joseph Lennének tulajdonított terv a Városliget rendezésére (1813 eleje) – MNL MOL S70 No. 3.

A13. ábra:

Pályamű a Városliget rendezésére 1813-ban kiírt tervpályázatra (1813 eleje) – MNL MOL S70 No. 4.

A14. ábra:

A Nebbien által készített felmérés (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A15. ábra:

A Nebbien által készített rendezési terv (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

374

A16. ábra:

A Nebbien által tervezett bejárat alaprajza (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A17. ábra:

A Nebbien által tervezett rondó keresztszelvénye és alaprajzi részlete (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A18. ábra:

A Nebbien által tervezett bejárat látványa a Városligeti fasorból (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A19. ábra:

A Nebbien által tervezett bejárat látványa a rondó felől (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A20. ábra:

A Nebbien által tervezett tánccsarnok látványa és alaprajzi elrendezése (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A21. ábra:

A Nebbien által tervezett amfiteátrum látványa és alaprajzi elrendezése (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A22. ábra:

A Nebbien által tervezett majorság alaprajzi elrendezése (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A23. ábra:

A Nebbien által tervezett majorság látványa (1816) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 66.165.

A24. ábra:


A25. ábra:


A26. ábra:

A Városliget 1818 őszén indult kivitelezéséhez készített vezérterv Nebbien pályaműve alapján (1818) – BFL XV.17.b.311 SzB 4186.

A27. ábra:

A Városliget állapota a megindult rendezések közben (1820) – OSzK, TA 3 416.

A28. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest, Buda és Óbuda áttekintő katonai jellegű térképén (1823) – BFL XV.16.d.241/cop1.

A29. ábra:

A Városligetbe tervezett Drót-híd első tervvázlata (1825–1826) – BFL XV.17.b.311. SzB 3771a.

A30. ábra:

Előkép a városligeti Drót-híd létesítéséhez (1825) – BFL XV.17.b.311. SzB 3771b.

A31. ábra:

A Városliget Pest várostérképén (1827 körül) – BFL XV.16.b.221/6.

A32. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest várostérképén (1830) – OSzK, TR 3 027.

A33. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest várostérképén (1833) – OSzK, TR 3 032.

375

A34. ábra:

A Városliget ábrázolása Matkowitz litografált várostérképén (1836) – OSzK, TR 8109.

A35. ábra:

A Városliget Erhárd Ágoston felmérésén (1836) – BFL XV.16.b.225/79.

A36. ábra:

A Városliget egy részének ábrázolása Vasquez áttekintő térképén (1837) – OSzK, TR 2 520.

A37. ábra:

A Városliget ábrázolása az 1838. évi árvíz után (1838) – BFL XV.16.d.241/4a.

A38. ábra:

A Városligeti-tó helyszínrajza (1840) – BFL XV.16.b.225/85.

A39. ábra:

A Városliget egy részének felmérése a vasútlétesítés kapcsán (1844) – BFL XV.17.b.311 SzB 10560a 1.

A40. ábra:

A Városliget délnyugati részének térképe (1844) – BTM Kiscelli Múzeum Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtár, ltsz.: 4223.

A41. ábra:

A Városliget keleti részének térképe (1844) – BTM Kiscelli Múzeum Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtár, ltsz.: 4221.

A42. ábra:

A Városliget rondótól keletre fekvő részének térképe (1844) – BTM Kiscelli Múzeum Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtár, ltsz.: 4222.

A43. ábra:

A Városliget egy részének felmérési térképe (1847) – BTM Kiscelli Múzeum Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtár, ltsz.: 4231.

A44. ábra:

A Városliget bejáratát jelentő rondó rendezésének változata (1846) – BFL XV.17.b.311 SzB 11541a.

A45. ábra:

A Városliget bejáratát jelentő rondó és környezete az egyes clumpokat alkotó fafajok megnevezésével (1846) – BFL XV.17.b 311 SzB 11541b.

A46. ábra:

A Városliget északnyugati részének ábrázolása (1847–1848) – BFL XV.17.b.311 SzB 12616d.

A47. ábra:

A Városliget rondótól keletre eső része a kiásandó Hattyú-tóval (1847–1848) – BFL XV.17.b.311 SzB 12616b.

A48. ábra:

A Városliget rondótól keletre eső része a kiásandó Hattyú-tóval (1847–1848) – BFL XV.17.b.311 SzB 12616c.

A49. ábra:

A Városliget rondótól keletre eső része a kiásandó Hattyú-tóval(1847–1848) – BFL XV.17.b.311 SzB 12616e.

A50. ábra:

A Városligetbe tervezett sínpályás gőzvasút terve (1847) – BFL XV.17.b.311. SzB 11699.

A51. ábra:

A Városliget ábrázolása Erhárd Ágoston telekosztási, szabályozási tervén (1847) – BFL XV.16.b.229/12.

376

A52. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest várostérképén (1850) – OSzK, TK 634.

A53. ábra:

A Városliget részletes helyszínrajza (1851) – BFL XV. 16. b. 225/117.

A54. ábra:

A Városliget egészét ábrázoló térkép (1850-es évek) – BFL XV. 16. b. 225/75.

A55. ábra:

A Városliget Pest város lakott területének áttekintő topográfiai térképén (1860 körül) – BFL XV.16.b.221/8.

A56. ábra:

A Városliget Pest bel- és kültelkeit ábrázoló várostérképen (1867) – BFL XV.16.d.241/7.

A57. ábra:

A Városliget és környéke a második katonai felmérés szelvényén (1861–1866) – HM HIM, Col. XXXII, Sec. 50.

A58. ábra:

A Városliget Friwisz Ferenc által készített helyszínrajza a tervezett gyermekszínház helyének jelölésével (1869) – BFL XV.17.b.312 - 741/1869/c.

A59. ábra:

Feszl Frigyes kioszk terve a Városligetbe (1860) – Hidvégi 2001, 59. (BFL IV. 1303/f V.262/1860.)

A60. ábra:

Feszl Frigyes kioszk terve a Városligetbe (1860) – Hidvégi 2001, 60. (BFL IV. 1303/f V.262/1860.)

A61. ábra:

A Széchenyi-szigeten épített kioszk terve (1863) – BFL XV.17.b.312 - 3/1863.

A62. ábra:

A Városligetben épített kioszk látványrajza (1860-as évek) – Városliget Zrt.

A63. ábra:

A nyári színkör épületének homlokzati terve (1867) – BFL XV.17.b.312 290/1867.

A64. ábra:

A nyári színkör épületének tervei, alaprajz (1867) – BFL XV.17.b.312 290/1867.

A65. ábra:

A nyári színkör épületének tervei, a lelátó terve (1867) – BFL XV.17.b.312 290/1867.

A66. ábra:

A Városligetbe tervezett gyermekszínház terve (1869) – BFL XV.17.b.312 741/1869/a-b.

A67. ábra:

A Városligeti-tó partján létesített első Korcsolyacsarnok tervei (1870) – BFL XV.17.b.312 - 1822/1870.

A68. ábra:

A Városligetben építendő vendéglő földszinti alaprajza (1872) – BFL XV.17.f.331.b - 169/1.

A69. ábra:

Ybl Miklós terve a városligeti vendéglő földszinti alaprajzára (1872) – BFL XV.17.f.331.b - 169/3.

A70. ábra:

Ybl Miklós terve a városligeti vendéglő első emeleti alaprajzára és tetőszerkezetére (1872) – BFL XV.17.f.331.b - 169/2.

377

A71. ábra:

A pesti városhatárba tervezett, a Városligetből kiinduló parksáv nyomvonala Friwisz Ferenc térképén (1871/1872) – BFL XV.16.d.241/8 (1–3).

A72. ábra:

A Városliget rendezési térképe (1870 körül) – BFL XV. 16.b. 225/86.

A73. ábra:

A Városliget ábrázolása kataszteri felmérésen (1871) – http://mapire.eu/hu/map/budapest/?bbox=2118394.9111524457%2C6018498.7 33118208%2C2142854.7602037024%2C6031149.061299404.

A74. ábra:

A Városliget ábrázolása Halácsy Sándor felmérésén (1871) – BFL XV.16.b.221/29.

A75. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest beltelkeit mutató kataszteri térképen (1871) – BFL XV.16.b.221/26. Halácsy Sándor

A76. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest topográfiai térképén (1871) – OSzk, TM 1116.

A77. ábra:

A Városliget ábrázolása a Halácsy Sándor által készített, Pest város beltelkeit feltüntető térképen (1872) – OSzK, TM 815.

A78. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest szabályozási térképén (1873) – MNL MOL S 74 U No 31.

A79. ábra:

A Városliget Budapest méter rendszerben (!) készült kataszteri jellegű térképén (1878) – BFL XV.16.e.251/23.

A80. ábra:

A Városliget és környéke a harmadik katonai felmérés 1:75.000 méretarányú szelvényén (1882) – HM HIM 5062/1.

A81. ábra:

A Városliget és környéke a harmadik katonai felmérés 1:25.000 méretarányú szelvényén (1882) – HM HIM 5062/1.

A82. ábra:

A Városliget ábrázolása Budapest átnézeti térképén (1882) – OSzK, TM 820.

A83. ábra:

A Városliget délnyugati részének felmérése a jellemzőbb növénycsoportok megnevezésével (1884) – BFL XV.16.e.265/9.

A84. ábra:

Ybl Miklós pályaterve a városligeti artézi kúthoz, helyszínrajz és alaprajz (1884) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 542.2.

A85. ábra:

Ybl Miklós pályaterve a városligeti artézi kúthoz, nézetrajz (1884) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 542.3.

A86. ábra:

A Városliget ábrázolása az 1885. évi Országos Kiállítás jelentősebb épületeinek feltüntetésével (1885) – OSzK, TM 1469.

A87. ábra:

Az 1885. évi Országos Kiállítás és közvetlen környékének helyszínrajza (1885) – OSzK, TM 714.

378

A88. ábra:

Az 1885. évi Országos Kiállításra Ybl Miklós által tervezett királypavilon főhomlokzata (1884) – BFL XV.17.f.331.b - 143/6. építtető Országos Kiállítási Bizottság, kivitelező Knotz Sándor.

A89. ábra:

Az 1885. évi Országos Kiállításra Ybl Miklós által tervezett királypavilon végleges alaprajza (1884) – BFL XV.17.f.331.b - 143/5.

A90. ábra:

A

Nádor-szigetre

tervezett

fürdőház

emeleti

alaprajza

(1888)

–

http://helyiturista.blogspot.hu/2010/05/idoutazo-varosliget-szechenyi.html. A91. ábra:

A Nádor-szigeten álló artézi fürdő bővítési tervének helyszínrajza (1894) – http://helyiturista.blogspot.hu/2010/05/idoutazo-varosliget-szechenyi.html.

A92. ábra:

A Városliget a két jelentős kiállítás közötti időszakban (1893) – OSzK, TM 1004.

A93. ábra:

A Városliget ábrázolása topográfiai térképen 1886-os, utólagos korrekcióval (1882) – BFL XV.16.e.251/24.

A94. ábra:

A

Városliget

ábrázolása

Budapest

közigazgatási

térképén

(1895)

–

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/map/topografia/?bbox=2123380.03859 09197%2C6025418.67283515%2C2126437.519722327%2C6026976.0772864 6. A95. ábra:

Az 1896-ban rendezett Millenniumi Kiállítás helyszínrajza (1896) – OSzK, TM 1044.

A96. ábra:

A Széchenyi-sziget rendezési terve a Történelmi Főcsoporttal (1896) – Bálint 1897, 18.

A97. ábra:

A Városliget ábrázolása egy várostérképen (1903) – OSzK, TM 800.

A98. ábra:

A Városligeti-tó és környezete (1905) – Bazsó – Szikra 2012, 33.

A99. ábra:

Rudolf trónörökös szobrának elhelyezéséhez készített helyszínrajz (1907) – BFL XV.16.e.265/cop3.

A100. ábra:

A Városliget ábrázolása közigazgatási térképen (1908) – OSzK, TA 6956.

A101. ábra:

Részlet Fodor Sándor tervéből az Andrássy út meghosszabbítására (20. század eleje) – Siklóssy 1931, 191.

A102. ábra:

Hein János terve az Andrássy út meghosszabbítására (20. század eleje) – Siklóssy 1931, 188.

A103. ábra:

Az új fürdő épületegyüttesének elhelyezési javaslata, első változat (1906) – OSzK, TM 599.

379

A104. ábra:

Az új fürdő épületegyüttesének elhelyezési javaslata, második változat (1906) – OSzK, TM 738.

A105. ábra:

A Városliget helyszínrajza (20. század első évtizedének vége) – BFL XV.16.e.265/5.

A106. ábra:

A Városliget ábrázolása Pest belterületének 1908. évi közigazgatási térképsorozatán (1908) – BFL XV.16.e.251/35.

A107. ábra:

A Városliget ábrázolása közigazgatási térképen (1937) – OSzK, TA 6696.

A108. ábra:

A Városliget ábrázolása Budapest közigazgatási térképsorozatán (1937) – BFL XV.16.e.251/80.

A109. ábra:

Räde Károly terve a Városliget rendezésére (1928) – Räde 1929, s. p.

A110. ábra:

Az 1934. évi BNV elhelyezési pályaterve (1934) – Bazsó – Szikra 2012, 38.

A111. ábra:

Távlati kép a BNV elrendezésére (1934) – Pavilon 2001, 206.

A112. ábra:

Kozma Lajos elrendezési terve a BNV területére (1937) – Pavilon 2001, 219.

A113. ábra:

Az 1974-ben kiírt tervpályázat I. díjban részesített terve (1974) – Mészáros 1975, 95.

A114. ábra: Az 1974-ben kiírt tervpályázat egyik II. díjban részesített tervének részlete (1974) – Mészáros 1975, 97. A115. ábra: Az 1974-ben kiírt tervpályázat egyik III. díjban részesített terve (1974) – Mészáros 1975, 99. A116. ábra:

A Városliget komplex helyreállításához készített áttekintő tervlap (1974) – Csorna 1975, 417.

A117. ábra:

A Városliget komplex helyreállítási munkáinak kivitelezési ütemezése (1975) – Kecskés 1975, 73.

A118. ábra:

A Városliget nyugati sávja katonai légifelvételen (1926) – HM HIM, L-34-15A-c, 1926, nytsz.: 65863.

A119. ábra:

A Városliget területe az Iparcsarnok-rondó tengelytől északra katonai légifelvételen (1926) – HM HIM, L-34-15-A-c, 1926, nytsz.: 65864.

A120. ábra:

A Városliget területének jelentős részét ábrázoló katonai légifelvétel (1928) – HM HIM, L-34-15-A-c, 1928, nytsz.: 66460.

A121. ábra:

A Városliget területének jelentős részét ábrázoló katonai légifelvétel (1944) HM HIM, L-34-15-A-c, 1944, nytsz.: 60047.

A122. ábra:

A Városliget katonai légifelvételen (1944) – HM HIM, L-34-15-A-c, 1951, nytsz.: 30641.

380

A123. ábra:


A124. ábra:


A125. ábra:


A126. ábra:

A Városliget északkeleti része polgári használatra készült légifelvételen (1963) – fentrol.hu, 1963, filmsz.: 0186, képsz.: 3117.

A127. ábra:

A Városliget középső területe polgári használatra készült légifelvételen (1963) – fentrol.hu, 1963, filmsz.: 0186, képsz.: 3118.

A128. ábra:

A Városligetben állt Iparcsarnok és környezete polgári használatra készült légifelvételen (1963) – fentrol.hu, 1963, filmsz.: 0186, képsz.: 3119.

A129. ábra:

A Városliget délkeleti része polgári használatra készült légifelvételen (1963) – fentrol.hu, 1963, filmsz.: 0186, képsz.: 3120.

A130. ábra:


A131. ábra:


A132. ábra:

A Városliget egy polgári használatra készült légifelvételen (2015) – FÖMI, 65233_o_2015.

A133. ábra:

A Városliget földhivatali nyilvántartásban szereplő térképe (2016) – Városliget Zrt.

A134. ábra:

A Drót-híd ábrázolása (1827) – Tomala 1827, 22. és 23. oldalak között.

A135. ábra:

Vasquez színes kőnyomata a városligeti Drót-hídról (1837) – OSzK, TR 2520.

A136. ábra:

Korcsolyázók a befagyott tavon (1840-es évek) – Schwindt s. a., s. p.

A137. ábra:

Barabás

Miklós

grafikája

a

Városligeti-tóról

(1842)

–

http://varosliget.info/index.php/festmenyek-rajzok-a-ligetrol. A138. ábra:

A Király utca és a Városligeti fasor találkozásánál létesített Lövölde Rudolf Alt metszetén (1840-es évek) – Alt 1845, 44.

A139. ábra:

A városligeti vendéglő (19. század első fele) – MNM TKCs, ltsz.: T 4050.

A140. ábra:

Vasquez színes kőnyomata a városligeti vendéglőről (nagykép) (1837) – OSzK, TR 2520.

381

A141. ábra:

A városligeti nagyvendéglő távlati képe W. Englert grafikáján (19. század második negyede) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 12173.

A142. ábra:

A városligeti vendéglő korabeli ábrázolása (1860) – Vasárnapi Ujság, VII. évf. 27. sz. (1860. július 1.), 328.

A143. ábra:

A városligeti vendéglő homlokzatterve Jos. Puchnertől (1866) – BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjtemény, ltsz.: 62.405.1.

A144. ábra:

A Páva-sziget Rudolf Alt metszetén (1840-es évek első fele) – Alt 1845, 22.

A145. ábra:

Városligeti részlet Rudolf Alt metszetén (1840-es évek első fele) – Alt 1845, 54.

A146. ábra:

Városligeti életkép (19. század közepe) – MNM TKCs, ltsz.: T 4039.

A147. ábra:

Városligeti részlet (19. század közepe) – Ligetfalvy 2013, 9.

A148. ábra:

Ludwig Rohbock metszete a Városligetről (1860) – MNM TKCs, ltsz.: T 4913.

A149. ábra:

Városligeti életkép (19. század közepe) – Ligetfalvy 2013, 9.

A150. ábra:

Kisfaludy Károly Városligetben elhelyezni tervezett szobrának látképe (1832) – MNM TKCs, ltsz.: 58.1219.

A151. ábra:

Kisfaludy Károly tervezett emlékműve Hofmann rézkarcán (1830-as évek) – Meller 1905, s. p.

A152. ábra:

Keleti Gusztáv rajza a Városligeti-tó ásásáról (1865) – Vasárnapi Ujság, XII. évf. 43. sz. (1865. október 22.), 541.

A153. ábra:

Városligeti részlet Vörös Julianna tusrajzán (1884) – MNM TKCs, ltsz.: T 8656.

A154. ábra:

Marastoni József litográfiája „Cséry és Halász urak” svájci tehenészetéről (1857) – BTM Fővárosi Képtár, ltsz.: 98.1873.c.

A155. ábra:

I. Ferenc József látogatása a Páva-szigeten kialakított városligeti majorságban (1860-as

évek)

–

http://budapestcity.org/02-tortenet/Budapest-

furdovaros/index-hu3.htm. A156. ábra:

A Hermina-kápolna korai ábrázolása (19. század harmadik negyede) – http://www.oessh.katolikus.hu/rend.php?h=10.

A157. ábra:

A Hermina-kápolna a Városliget határában (1854) – BFL XV.16.d.241/20.

A158. ábra:

A Hermina-kápolna korabeli ábrázolása – Cassius 1866, 21.

A159. ábra:

A Fischof-féle gyógyintézet a Városliget szélén (1858) – Vasárnapi Ujság, V. évf. 25. sz. (1858. június 20.), 292.

382

A160. ábra:

A pesti lóvasútpálya váróterme a Városligetben (1871) – Siklóssy 1931, 559.

A161. ábra:

A Pesti Korcsolyázó Egylet első melegedője (1874) – Vasárnapi Ujság. XXI. évf. 3. sz. (1874. január 18.), 36.

A162. ábra:

Az artézi kút fúrótornya, (1868 és 1878 között) – Ligetfalvy 2013, 11.

A163. ábra:

Az 1885. évi kiállítás madártávlati képe (1885) – Vasárnapi Ujság. XXXII. évf. 20. sz. (1885. május 17.), 324.

A164. ábra:

Az 1885. évi Országos Kiállítás főépülete, az Iparcsarnok és környezete (1885) – Gelléri 1885, borító.

A165. ábra:

Az Iparcsarnok és az előtte létesített korzó látképe a szökőkúttal és zenepavilonnal (1885) – Vasárnapi Ujság. XXXII. évf. 18. sz. (1885. május 3.), 284–285.

A166. ábra:

Dörre Tivadar rajza a kiállítás főkapujáról (1885) – Vasárnapi Ujság. XXXII. évf. 18. sz. (1885. május 3.), 291.

A167. ábra:

A régi Műcsarnok (1885) – Vasárnapi Ujság. XXXII. évf. 22. sz. (1885. május 31.), 356.

A168. ábra:

Az Andrássy út a Városliget felé nézve, háttérben az Ybl-féle gloriett (1890-es évek eleje) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.140, képszám: 82464.

A169. ábra:

Az Andrássy út végében elhelyezett gloriett Klösz György felvételén (1880-as évek második fele) – BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.: 515.16.

A170. ábra:

A Lövölde tér és a Városligeti fasor (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.108, képszám: 82432.

A171. ábra:

A Feszty-körkép bemutatására épített rotunda (1895 körül) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.112, képszám: 82436.

A172. ábra:

A Budapesti Korcsolyázó Egylet Lechner Ödön által tervezett csarnoka (1880 körül) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.147, képszám: 82202.

A173. ábra:

Az ideiglenes jégpálya favázas épületének bejárata az Olof Palme-ház közelében (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.067, képszám: 82592.

383

A174. ábra:

Az ideiglenes jégpálya favázas épületének pálya felőli oldala az Olof Palmeház közelében (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.143, képszám: 82467.

A175. ábra:

A városligeti artézi fürdő parkrészlettel (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.167, képszám: 82491.

A176. ábra:

Az Állatkert régi főkapuja (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.107, képszám: 82431.

A177. ábra:

A Városligeti Színkör épülete (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.103, képszám: 82427.

A178. ábra:

A Városligeti rondó, háttérben az Iparcsarnok, balra a városligeti nagyvendéglő és a Vajdahunyadvár tornya (1896 körül) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.126, képszám: 82450.

A179. ábra:

A körönd, azaz a rondó rendezett virágágyásokkal, háttérben szökőkúttal (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.001, képszám: 82526.

A180. ábra:

A körönd, azaz a rondó kialakítása (19. század legvége) – OSzK, ltsz.: Bp 1.518. Postázás dátuma: 1901. augusztus 2.

A181. ábra:

A Városligeti körönd, azaz a rondó (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.136, képszám: 82460.

A182. ábra:

A rondóban kialakított geometrikus kertrész (20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0115834. Postázás dátuma: 1902. november 17.

A183. ábra:

A rondóban kialakított geometrikus kertrész, középpontban a szökőkút (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0116964. Postázás dátuma: 1908. szeptember 7.

A184. ábra:

A rondóban kialakított geometrikus kertrész ( 20. század eleje) – OSzK, ltsz.: Bp 1.530. Postázás dátuma. 1906. szeptember 25.

A185. ábra:

A városligeti rondó központi része Erdélyi Mór felvételén (19. század legvége) – BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, 32378.4.

A186. ábra:

A városligeti korzó nyugati része, vagyis a rondó (19. század legvége) – BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.:32378.2.

A187. ábra:

A városligeti korzó nyugati része, vagyis a rondó (19. század legvége) –BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.: 32378.3.

384

A188. ábra:

A városligeti korzó nyugati részének szökőkútja (19. század legvége) – BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.: 32378.1.

A189. ábra:

A rondóban kialakított szökőkút (1900 körül) – Kertészeti Lapok. 16. évf. 4. sz. (1901. január), 91.

A190. ábra:

A városligeti korzó nyugati részlete, vagyis a rondó (1930-as évek) – MNM TF, ltsz.: 1656/1962.

A191. ábra:

Szökőkút a Városligetben (1943) – FORTEPAN / Album002, képszám: 22377.

A192. ábra:

Parkrészlet a rondó szökőkútjával (20. század eleje) – Bazsó – Szikra 2012, 45.

A193. ábra:

A rondó szökőkútja (1950-es, 1960-as évek) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1019112034809121&set=a. 892235074163485.1073741856.100001310036733&type=3&theater.

A194. ábra:

A Millenniumi Kiállítás madártávlati képe (1896) – http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index204.html.

A195. ábra:

Az Andrássy út vége a gloriettel és a Millenniumi Kiállítás főbejáratával (1896) –BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.: 107.71.

A196. ábra:

A Millenniumi Kiállítás I. számú főkapuja az Andrássy út végében (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:

HU.BFL.XV.19.d.1.10.002, képszám: 82851. A197. ábra:

A Millenniumi Kiállítás II. számú főkapuja a rondónál (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.058, képszám: 82900.

A198. ábra.

Az Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV, képszám: 82674.

A199. ábra:

Az Iparcsarnok épülete a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.005, képszám: 82854.

A200. ábra:

Az Iparcsarnok mint a kiállítás vas- és fémipari pavilonja (1896) – Ligetfalvy 2013, 20.

A201. ábra:

Az Iparcsarnok főhomlokzata (1916) – FORTEPAN / Németh Tamás, képszám: 59070.

A202. ábra:

Az Iparcsarnok főhomlokzata (19. század legvége – 20. század legeleje) – OSzK, ltsz.: Bp 1.546. Postázás dátuma: postatiszta.

A203. ábra:

Az Iparcsarnok és a korzó részlete (1900 körül) – MNM TF, ltsz.: 2000.570. 385

A204. ábra:

Zenepavilon a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.083, képszám: 82742.

A205. ábra:

A Sió tündér regéje szökőkút (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.198, képszám: 82846.

A206. ábra:

Az Iparcsarnok és az előtte kialakított geometrikus kertrész a szökőkúttal (19. század legvége) – OSzK, ltsz.: Bp 3.431. Postázás dátuma: 1898. október 11.

A207. ábra:

Az Iparcsarnok előterében kialakított geometrikus kertrész (20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0115836. Postázás dátuma: postatiszta.

A208. ábra:

Az Iparcsarnok előtti geometrikus díszkertet díszítő szökőkút (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0114514. Postázás dátuma: olvashatatlan.

A209. ábra:

Az Iparcsarnok előtt kialakított geometrikus kertrész részlete a szökőkúttal (20. század eleje) – OSzK, ltsz.: Bp 1.524. Postázás dátuma: 1916. október 11.

A210. ábra:

A Sió tündér regéje szökőkút az Iparcsarnok előtt (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.057, képszám: 82899.

A211. ábra:

A Sió tündér regéje szökőkút (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.037, képszám: 82885.

A212. ábra:

Az Iparcsarnok előtti kertrész szökőkútja (19. század legvége) – OSzK, ltsz.: Bp 1.543. Postázás dátuma: 1901. szeptember 12.

A213. ábra:

A Sió-szoborcsoporttal díszített szökőkút (20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0115845. Postázás dátuma: 1902. május 3.

A214. ábra:

Az Iparcsarnok előtti kertrész szökőkútja esti kivilágításban (20. század első felének vége) – OSzK, ltsz.: Bp 1.542. Postázás dátuma: 1940. március 5.

A215. ábra:

Az egykori Nádor-szigetre vezető állandó híd (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.033, képszám: 82707.

A216. ábra:

A Városligeti-tó a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.038, képszám: 82712.

A217. ábra:

A haditengerészet hajói a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.088, képszám: 82746.

386

A218. ábra:

A Magyar Királyi Honvédség pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.031, képszám: 82705.

A219. ábra:

Ideiglenes híd a Városligeti-tavon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.032, képszám: 82706.

A220. ábra:

Hajókikötő a Városligeti-tavon a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


A hajóhíd és hőlégballon a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.086, képszám: 82745.

A222. ábra:

Katonai léghajó a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.014, képszám: 82863.

A223. ábra:

A

Városligeti-tó

a

Millenniumi-híddal,

háttérben

a

Széchenyi-sziget

épületegyüttese (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0115815. Postázás dátuma: 1904. A224. ábra:

A Széchenyi-sziget a Millenniumi-hídról (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 84230. Postázás dátuma: 1909.

A225. ábra:

A Történelmi Főcsoport a Széchenyi-szigeten (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0115373. Postázás dátuma: postatiszta.

A226. ábra:

A Városligeti-tó és a Történelmi Főcsoport épületei (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.039, képszám: 82713.

A227. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető északi híd és a Történelmi Főcsoport (1896) – Bálint 1897, 58.

A228. ábra:

A Városligeti-tó és a Széchenyi-sziget épületegyüttese, háttérben a Korcsolyacsarnok épülete (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0115411. Postázás dátuma: 1907.

A229. ábra:

A Millenniumi Kiállításra épített Történelmi Főcsoport román épületegyüttese, a Városligeti-tó részlete a Vajdahunyadvár előtti fahíddal (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:

HU.BFL.XV.19.d.1.01.018, képszám: 82018.

387

A230. ábra:

A Történelmi Főcsoport román kori épületegyüttese (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.157, képszám: 82809.

A231. ábra:

A Széchenyi-szigeten álló jáki kápolna előtti kertrész (20. század első negyedének vége) – OSzK, ltsz.: Bp 1.545. Postázás dátuma: 1927. október 24.

A232. ábra:

A Történelmi Főcsoport gótikus épületegyüttese, balra az Apostolok tornya és a Hunyadi-loggia, előtérben a Pozsonyi-kút (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.094, képszám: 82752.

A233. ábra:

A Széchenyi-szigeten kialakított tóparti sétány (1896) – Bálint 1897, 64.

A234. ábra:

A Millenniumi Kiállításra épített Történelmi Főcsoport reneszánsz épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.041, képszám: 82715.

A235. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető déli vashíd és a Történelmi Főcsoport (1896) – Bálint 1897, 67.

A236. ábra:

A Széchenyi-sziget déli vashídja (1890-es évek vége) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1105279019508186&set=g m.899701323493340&type=3&theater.

A237. ábra:

A Városligeti-tó, háttérben a Széchenyi-sziget (19. század legvége) – OSzK, ltsz.: Bp 1.514. Postázás dátuma: 1900. február 5.

A238. ábra:

Az őshalászat pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.110, képszám: 82768.

A239. ábra:

A jegykezelő csarnok épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.195, képszám: 82843.

A240. ábra:

Ruhatári pavilon (1896) –

FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára.

Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.199, képszám: 82847. A241. ábra:

Rendőrségi őrszoba épülete (1896) FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.097, képszám: 82755.

A242. ábra:

Tűzőrség épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.096, képszám: 82754.

A243. ábra:

A közös hadsereg tűzőrségi pavilonja melletti ágyúk (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.181, képszám: 82829.

388

A244. ábra:

A Millenniumi Kiállítás, a Nagykörút részlete a villamossal (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


Budapest fő- és székesfőváros pavilonja a Millenniumi kiállításon (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


Az igazgatósági épület a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Fodor István, képszám: 31742.

A247. ábra:

A fővárosi pavilon (19. század legvége – 20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0137069. Postázás dátuma: 1912. július 9.

A248. ábra:

A Nemény Béla tulajdonában lévő Székesfővárosi Pavilon (20. század eleje) – OSzK, ltsz.: Bp 1.507. Postázás dátuma: 1915. augusztus 29.

A249. ábra:

A Gerbeaud cukrászda (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.004, képszám: 82853.

A250. ábra:

A látogatókat szállító kisvasút az 1896. évi kiállításon (1896) VU – Ligetfalvy 2013, 20.

A251. ábra:

A Közlekedésügyi pavilon épülete a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


A Közlekedési Múzeum épülete (20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0107607. Postázás dátuma: 1809. [helyesen 1909.] január 21.

A253. ábra:

A MÁV Gépgyára és Diósgyőri Magyar Királyi Vas-és Acélgyár (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


A Hubert pezsgőgyár pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.011, képszám: 82860.

A255. ábra:

A boszniai kávéház épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.063, képszám: 82730.

A256. ábra:

A 10.000 m2-es nagy gépcsarnok épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.056, képszám: 82898.

A257. ábra:

Bányászati és Kohászati csarnok (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.055, képszám: 82897.

389

A258. ábra:

Balatoni csárda épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.016, képszám: 82865.

A259. ábra:

S. H. Gutmann-féle tölgyfahordók Szlavóniából (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.240, képszám: 83074.

A260. ábra:

A Vízépítészeti pavilon épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.175, képszám: 83009.

A261. ábra:

A horvát Iparcsarnok (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.248, képszám: 83082.

A262. ábra:

A horvát kiállítóterem (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.223, képszám: 83057.

A263. ábra:

A horvát erdészeti pavilon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.220, képszám: 83054.

A264. ábra:

Frigyes főherceg pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.052, képszám: 82894.

A265. ábra:

József főherceg pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.054, képszám: 82896.

A266. ábra:

A

Magyar

FORTEPAN

Királyi /

Dohányjövedék

Budapest

termékeinek

Főváros

Levéltára.

pavilonja

(1896)

Levéltári

–

jelzet:


A Földművelésügyi Magy. Kir. Minisztérium Igazgatósági épülete (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


Mezőgazdasági pavilon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.103, képszám: 82761.

A269. ábra:

A Mauthner-féle pavilon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.049, képszám: 82893.

A270. ábra:

Ferenc József küldöttséggel távozik a Littkei pezsgőgyár pavilonjából (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


A Magyar Monier építkezési vállalat épülete (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.082, képszám: 82921.

390

A272. ábra:

Az Ős-Budavára mulatókomplexum bejárata az egykori Fehérvári-kapu másolatával (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.112, ábra: 82770.

A273. ábra:

Zenepavilon az Ős-Budavár területén (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.118, képszám: 82776.

A274. ábra:

Szivarárusító pavilon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.082, képszám: 82741.

A275. ábra:

Weber Károly virágárusító pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.081, képszám: 82740.

A276. ábra:

A Telefonhírmondó pavilonja (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.076, képszám: 82735.

A277. ábra:

Részlet a kiállításból a templom térrel (1896) FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.034, képszám: 82708.

A278. ábra:

A kalotaszegi magyarvalkói református templom másolata (1896) – FORTEPAN

/

Budapest

Főváros

Levéltára.

Levéltári

jelzet:


Néprajzi falu, rutén ház Bereg megyéből (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.191, képszám: 82839.

A280. ábra:

Jászapáti tájház (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.189, képszám: 82837.

A281. ábra:

Falu a Millenniumi Kiállításon (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.029, képszám: 82703.

A282. ábra:

Cigánysátrak (1896) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.059, képszám: 82901.

A283. ábra:

A Korcsolyacsarnok Városligeti-tóra néző homlokzata a Széchenyi-szigetre vezető hídról (20. század eleje) – OSzK, ltsz.: Bp 1.512. Postázás dátuma: 1913. október 13.

A284. ábra:

A Városligeti-tó (1880–1890 között) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.085, képszám: 82140.

A285. ábra:

Az Iparcsarnok épülete az előtte lévő parkkal (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV, képszám: 82655.

391

A286. ábra:

Városligeti parkrészlet (1890 után) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.168, képszám: 82492.

A287. ábra:

A Városligeti-tó (19. század legvége) – MMGM, ltsz.: X.4495. Postázás dátuma: 1901. november 29.

A288. ábra:

Városligeti részlet, háttérben balra a Vajdahunyad vára, jobbra az Iparcsarnok (1898, Húsvét) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.129, képszám: 82654.

A289. ábra:

A Feszl-féle vassárkányok egyike a Városligetben (20. század eleje) – MNM TF, ltsz.: 65.699.

A290. ábra:

Városligeti részlet a Feszl-féle vassárkányokkal a háttérben (20. század eleje) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1008151489238509&set=a.89223 5074163485.1073741856.100001310036733&type=3&theater.

A291. ábra:

A Feszl-féle vassárkányok egyike (20. század első fele) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=978732445513747&set=a.8 92235074163485.1073741856.100001310036733&type=3&theater.

A292. ábra:

Városligeti részlet, háttérben a Kis Színkör épülete (1915) – FORTEPAN / Pádrányi Miklós, képszám: 54915.

A293. ábra:

Az Aréna úti villamos-végállomás (20. század első fele) – Ligetfalvy 2013, 20.

A294. ábra:

A Hősök tere Balogh Rudolf felvételén a Műcsarnok lépcsőjéről (1910-es évek) – MNM TF, ltsz.: 79.791.

A295. ábra:

A parkosított Hősök tere (20. század eleje) – OSzK, ltsz.: Bp 2.202. Postázás dátuma: postatiszta.

A296. ábra:

A parkosított Hősök tere (20. század eleje) – http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wpcontent/uploads/2015/02/hosok-tere3.jpg.

A297. ábra:

A Műcsarnok és a Hősök tere részlete (20. század első évtizede) – ZM, ltsz.: 0107710. Postázás dátuma: 1907. július 28.

A298. ábra:

A Szépművészeti Múzeum (1929) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 13131.

A299. ábra:

A parkosított Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum (20. század eleje) – http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/02/24131.jpg.

A300. ábra:

A Szépművészeti Múzeum a parkosított Hősök terén (20. század első évtizede) – OSzK, ltsz.: Bp 3.502. Postázás dátuma: 1913.

392

A301. ábra:

A

parkosított

Hősök

tere

egyik

szökőkútja

(20.

század

eleje)

–

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10205315000946664&set=oa.366 878780108933&type=3&theater. A302. ábra:

A parkosított Hősök tere egyik szökőkútja (20. század eleje) – BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.: 32380.1.

A303. ábra:

A parkosított Hősök tere látványa a Műcsarnok irányából (20. század eleje) – http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wpcontent/uploads/2015/02/946413_370981599679303_1816603253_n.jpg

A304. ábra:

A

parkosított

Hősök

tere

részlete

(20.

század

eleje)

–

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/02/hosoktere3.jpg. A305. ábra:

A városligeti artézi kút ivócsarnoka a Műcsarnok hátsó homlokzatával a Dózsa György út és a Benczúr utca sarkán (20. század eleje) – BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény, ltsz.: 16644.

A306. ábra:

Légifotó a parkosított Hősök teréről és környékéről (1935) – FORTEPAN / Szent-István Dezső, képszám: 41580.

A307. ábra:

A Hősök tere burkolása (1937) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10204856206957101&set= oa.440426576087486&type=3&theater.

A308. ábra:

A Városliget parkrészlete (20. század legeleje) – A Kert. 7. évf. 8. sz. (1901. április 15.), 239.

A309. ábra:

Impozáns növénykiültetés a Városligetben (20. század legeleje) – Kertészeti Lapok. 16. évf. 1. sz. (1901. január), 8.

A310. ábra:

Tavaszi virágágy a Városligeti köröndben (1906) – Klösz György felvétele. Kertészeti Lapok. 21. évf. 10. sz. (1906. október), 320.

A311. ábra:

Viszonylag friss telepítés a Városligetben (20. század legeleje) – Kertészeti Lapok. 20. évf. 13. sz. (1905. december), 360.

A312. ábra:

Viszonylag friss telepítés a Városligetben (20. század legeleje) – Kertészeti Lapok. 20. évf. 12. sz. (1905. november), 308.

A313. ábra:

Viszonylag friss telepítés a Városligetben (20. század legeleje) – Kertészeti Lapok. 20. évf. 12. sz. (1905. november), 308.

A314. ábra:

Részlet a Városligetben egy viszonylag friss telepítvényről (20. század legeleje) – Kertészeti Lapok. 16. évf. 1. sz. (1901. január), 10.

393

A315. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzata (1910-es évek vége) – Ligetfalvy 2013, 138.

A316. ábra:

A Széchenyi fürdő építésének megkezdésekor készült látványterv (1909) – Ligetfalvy 2013, 132.

A317. ábra:

A fürdő a főbejárat felől (1910-es évek vége) – Ligetfalvy 2013, 133.

A318. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzata előtt kialakított díszkert (1910-es évek vége) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1023749861012005&set=a.96726 5819993743.1073741868.100001310036733&type=3&theater.

A319. ábra:

A Széchenyi fürdő főbejárata és az előtte fekvő díszkert (1913) – FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.104., képszám: 82629.

A320. ábra:

A Széchenyi fürdő főbejárata előtti geometrikus díszkert Müller János felvételén (1920-as évek) – MNM TF, ltsz.: 565/1948.

A321. ábra:

A

Széchenyi

fürdő

előtti

díszkert

(1910-es

évek

vége)

–

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=865818100097121&set=oa.53778 4639685012&type=3&theater. A322. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzata (1910-es évek közepe) – ZM, ltsz.: 0105765. Postázás dátuma: 1915. május 17.

A323. ábra:

A Széchenyi fürdő és előkertje (1930) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 09182.

A324. ábra:

A Széchenyi fürdő főbejáratának íves kocsifelhajtója (1941) – FORTEPAN / Kurutz Márton, képszám: 10195.

A325. ábra:

A Szent István-forrás pavilonja (1939) – Pavilon 2001, 231. tervezte: Módos Ferenc és Szántó Imre.

A326. ábra:

A Szent István ivókút a Széchenyi fürdő mellett (1937) – FORTEPAN / Ludovika, képszám: 03165.

A327. ábra:

A Szent István forrás ivócsarnoka és elkerített medencés díszkertje (1941) – FORTEPAN / Kurutz Márton, képszám: 10197.

A328. ábra:

A Széchenyi fürdő melletti ivókút díszmedencéje (1935) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 26697.

A329. ábra:

A Regnum Marianum-templom főbejárata (1935) – FORTEPAN / Rátonyi Gábor Tamás, képszám: 62270.

394

A330. ábra:

A Regnum Marianum-templom főbejárata (1936) – FORTEPAN / Grauthoff, Ted, képszám: 39262.

A331. ábra:

A Regnum Marianum-templom és mellette Csengery Antal szobra (1938) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 20217.

A332. ábra:

Csengery Antal szobrának talapzata (1943) – FORTEPAN / Kurutz Márton, képszám: 10255.

A333. ábra:

Bartha Miklós szobra, háttérben a Közlekedési Múzeum kupolája (20. század első negyedének vége) – ZM, ltsz.: 0115309. Postázás dátuma: 1927. október 24.

A334. ábra:

Bartha Miklós szobra az Olof Palme sétány Stefánia út felőli végén (1936) – FORTEPAN / Kerekes Jenő, képszám: 57931.

A335. ábra:

Bartha Miklós szobrának talapzata (1943) FORTEPAN / Kurutz Márton, képszám: 10265.

A336. ábra:

A Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi-híd a Széchenyi-szigetről (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0107744. Postázás dátuma: 1912. július 28.

A337. ábra:

Városligeti

életkép

az

állandó

híddal

(20.

század

eleje)

–

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1135196929833913&set=g.33969 6266160518&type=1&theater. A338. ábra:

A Szépművészeti Múzeum, a Wünsch-híd és a Városligeti-tó (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0115814. Postázás dátuma: 1911. december 3.

A339. ábra:

A Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű a Városligeti-tó partjáról (20. század eleje) – ZM, ltsz.: 0114700. Postázás dátuma: postatiszta.

A340. ábra:

A Városligeti-tó, a Millenniumi-híd és a Korcsolyacsarnok a tópartról (19. század legvége) – ZM, ltsz.: 0115817. Postázás dátuma: postatiszta.

A341. ábra:

A Városligeti-tó és a Széchenyi-sziget épületegyüttese a csónakkikötőtől nézve (20. század első harmadának vége) – ZM, ltsz.: 0115391. Postázás dátuma: 1937. február 14.

A342. ábra:

A Történelmi Főcsoport a Széchenyi-szigeten (1900) – FORTEPAN / Fodor István, képszám: 31744.

A343. ábra:

A Történelmi Főcsoport a Széchenyi-szigeten (1935) – FORTEPAN / ErkyNagy Tibor, képszám: 76655.

A344. ábra:

A Vajdahunyad vára és a Városligeti-tó száraz medre (1956) – FORTEPAN / Gyöngyi, képszám: 08714.

395

A345. ábra:

A Vajdahunyad várhoz vezető sétányok egyike (1939) – FORTEPAN / Góg Emese, képszám: 62574.

A346. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető fahíd (1940) – FORTEPAN / Góg Emese, képszám: 56821.

A347. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető fahíd (1942) – FORTEPAN / Ludovika, képszám: 44023.

A348. ábra:

A Városligeti-tó a Széchenyi-sziget mellett (1962) – FORTEPAN / Lencse Zoltán, képszám: 61191.

A349. ábra:

A Széchenyi-sziget (1937) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 20707.

A350. ábra:

A Városligeti-tó csatornaszakasza a Széchenyi-sziget déli-délkeleti részénél (1916) – FORTEPAN / Németh Tamás, képszám: 59126.

A351. ábra:

A Városligeti-tó partja a csónakkikötővel (20. század eleje) – OSzK, ltsz.: Bp 1.513. Postázás dátuma: 1910. május 13.

A352. ábra:

A Városligeti-tó és a csónakkikötő (20. század első negyede) – ZM, ltsz.: 0115812. Postázás dátuma: olvashatatlan.

A353. ábra:

A Városligeti-tó és a Korcsolyacsarnok épülete (19. század legvége) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10202481098780881&set=oa.440 426576087486&type=3&theater.

A354. ábra:

A Művész-majális a Városligeti-tavon (1907. június 7.) – OSzK, ltsz.: Bp 1.519. Postázás dátuma: postatiszta.

A355. ábra:


A356. ábra:


A357. ábra:

Anonymus szobra a Széchenyi-szigeten (1903–1904) – ZM, ltsz.: 0114402. Postázás dátuma: 1904. március 28.

A358. ábra:

Anonymus szobra a Széchenyi-szigeten (1907) – FORTEPAN / Schoch Frigyes, képszám: 27704.

A359. ábra:

A Washington-szobor (1906 és 1909 között) – ZM, ltsz.: 0115254. Postázás dátuma: 1909. július 14.

A360. ábra:

Károlyi Sándor szobra a Széchenyi-szigeten (1970) – FORTEPAN / Simon Gyula, képszám: 70622.

396

A361. ábra:

Darányi Ignác szobra a Széchenyi-szigeten (1935) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 19996.

A362. ábra:

Toldi Miklós szobra a rondótól délkeletre (1941) – MNM TF, ltsz.: 65-597.

A363. ábra:

A

Kertészlányok

című

szobor

(1945

előtt)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4143/kerteszlanyok_szobor_budapest_borszeky_fr igyes_.html#photo-15557. A364. ábra:

Az

Arany

János-emlékpad

(1932

és

1945

között)

–

https://www.kozterkep.hu/maps#lat=47.5131608076041&lng=19.0879568627 92904&zoom=17. A365. ábra:

Liszt Ferenc fejszobra a Városligetben (1933 és 1945 között) – https://www.kozterkep.hu/~/13833/liszt_ferenc_mellszobor_budapest_strobl_a lajos_1933.html#photo-77265.

A366. ábra:

Liszt Ferenc fejszobrának talapzata (1956) – FORTEPAN / Lencse Zoltán, képszám: 46039.

A367. ábra:

A Vízhordó fiú szobra (1941) – FORTEPAN / Kurutz Márton, képszám: 10198.

A368. ábra:

Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász szobra a Korcsolyacsarnok épülete előtt (1952) – FORTEPAN / Eperjesi Gyula, képszám: 46144.

A369. ábra:

Szent Kristóf szobra a Műcsarnok oldalában (1929) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 13132.

A370. ábra:

A Műcsarnok szabadtéri szoborkiállítása (1962) – FORTEPAN / Lencse Zoltán, képszám: 60825.

A371. ábra:


A372. ábra:


A373. ábra:


A374. ábra:

A Kolegerszky-kioszk a Városligetben (20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0137076. Postázás dátuma: 1904. május 29.

A375. ábra:

A Wampetics-vendéglő (20. század legeleje) – ZM, ltsz.: 0107219. Postázás dátuma: 1907. június 28.

397

A376. ábra:

A Gundel étterem főhomlokzata (1900-as évek közepe) – ZM, ltsz.: 0107227. Postázás dátuma: 1907. július 3.

A377. ábra:

Az 1936. évi virágos Magyarország, virágos Budapest kertversenyén ezüst éremmel és elismerő oklevéllel kitüntetve Upor Söröző kerthelyisége a Városligetben (20. század második harmadának eleje) – ZM, ltsz.: 0138181. Postázás dátuma: 1938. május 17.

A378. ábra:

A Városligetben létesült vurstli bódésora (20. század első évtizede) – ZM, ltsz.: 0115850. Postázás dátuma: 1910. augusztus 14.

A379. ábra:

A Budapesti Nemzetközi Vásár főbejárata (1967) – FORTEPAN / Magyar Hírek Folyóirat, képszám: 84678.

A380. ábra:

A Városliget központi része a BNV területével, a rondó maradványával és az ún. Felvonulási térrel (1965 és 1969 között) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

A381. ábra:

A Városliget központi része a BNV területével, a rondó maradványával és az ún. Felvonulási térrel (1965 és 1969 között) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

A382. ábra:

A Széchenyi-sziget és a Városligeti-tó a BNV létesítményeivel (1965 és 1969 között) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A383. ábra:

Az Iparcsarnok előtti tér a Zenepavilonnal, háttérben a Vajdahunyad vára (1942) – FORTEPAN / Kurutz Márton, képszám: 09938.

A384. ábra:

A Budapesti Nemzetközi Vásár, háttérben az Iparcsarnok (1940) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 08923.

A385. ábra:

A Budapesti Nemzetközi Vásár központi tere a szökőkúttal, háttérben az Iparcsarnok (1941) – FORTEPAN / Pesti Brúnó, képszám: 32602.

A386. ábra:

A Budapesti Nemzetközi Vásár területe, háttérben az Iparcsarnok (1941) – FORTEPAN / Pesti Brúnó, képszám: 32573.

A387. ábra:

A Budapesti Nemzetközi Vásár központi területe (1942) – FORTEPAN / Szőke Annamária/Anonime, képszám: 61680.

A388. ábra:

Autosyphon pavilon a BNV területén (1937) – Közli Pavilon 2001, 220.

A389. ábra:

A Sió-szoborcsoporttal díszített szökőkút az Iparcsarnok előtti téren (1934) – FORTEPAN / Saly Noémi, képszám: 15006.

A390. ábra:

A kiállítási terület az Iparcsarnok előtt a szökőkúttal (1935) – FORTEPAN / Lőrinczi Judit, képszám: 24514.

398

A391. ábra:

A bombatalálatot kapott Iparcsarnok romjai (1945) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1019110314809293&set=a.89223 5074163485.1073741856.100001310036733&type=3&theater.

A392. ábra:

A BNV központi tere az egykori Sió legendát elmesélő szökőkút maradványa körül (1950 körül) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1699316456962572&set=oa.6657 44070222401&type=3&theater.

A393. ábra:

Az alumíniumipar pavilonja a Budapesti Nemzetközi Vásáron (1965) – FORTEPAN / Nagy Gyula, képszám: 50391.

A394. ábra:

A BNV központi terének északi részén végzett építkezés (1966) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A395. ábra:

A BNV központi tere (1966) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A396. ábra:

A BNV központi tere (1966) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A397. ábra:

A Budapesti Nemzetközi Vásár, a belföldi idegenforgalom pavilonja (1963) – FORTEPAN / Nagy Gyula, képszám: 58529.

A398. ábra:

A

BNV

központi

terén

végzett

növénytelepítés

(1964)

–

http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere. A399. ábra:

A vásárterület központi része (1959) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 08936.

A400. ábra:

Az AURAS Gyár szervizfelszereléseket bemutató pavilonja a vásárterületen (1960) – FORTEPAN / UVATERV, képszám: 91935.

A401. ábra:

Kiállított traktor a Budapesti Nemzetközi Vásáron (1961) – FORTEPAN / Magyar rendőr, képszám: 67309.

A402. ábra:

Gagarin űrhajója a Budapesti Nemzetközi Vásáron (1967) – FORTEPAN / Kristek Pál, képszám: 75611.

A403. ábra:

George Washington szobra és az Apollo 10 kabinja a Budapesti Nemzetközi Vásáron (1970) – FORTEPAN / Nagy Gyula, képszám: 59983.

A404. ábra:

A Városligeti-tó (1969) – FORTEPAN / Zsanda Zsolt, képszám: 70199.

A405. ábra:

Hajózási kiállítás a Városligeti-tavon (1960) – FORTEPAN / Nagy Gyula, képszám: 58395.

A406. ábra:

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület telepe a virágkiállítási pavilonnal (1939) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 20431.

399

A407. ábra:

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület telepe a virágkiállítási pavilonnal (1941) – FORTEPAN / Lukács Zsolt, képszám: 23606.

A408. ábra:

A kertészeti, virágkiállítási és divatbemutató pavilon főnézete (1940 körül) – Hajdú, 131.

A409. ábra:

A kertészeti, virágkiállítási és divatbemutató pavilon oldalhomlokzata (1940 körül) – Hajdú, 132.

A410. ábra:

A kertészeti, virágkiállítási és divatbemutató pavilon belső tere (1940 körül) – Hajdú, 132.

A411. ábra:

A rondó szökőkútja a Sztálin-szoborral, háttérben a MÉMOSZ székháza (1955) – FORTEPAN / Pálfy Balázs, képszám: 23857.

A412. ábra:

A Városliget nyugati részén, a rondóból lehasított területen felállított Sztálinszobor (1951 és 1956 között) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10205314985466277&set=oa.366 878780108933&type=3&theater.

A413. ábra:

A Városliget nyugati részén, a rondóból lehasított területen felállított Sztálinszobor,

háttérben

a

rondó

szökőkútja

(1951

és

1956

között)

–

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=287568834933639&set=g.339696 266160518&type=1&theater. A414. ábra:

A Városliget nyugati részén kialakított ún. Felvonulási tér, háttérben a Vajdahunyadvár tornyai (1951 és 1956 között) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=283806395309883&set=g. 339696266160518&type=1&theater.

A415.

ábra:

A

Felvonulási-téren

felállított

Lenin-szobor

(1970-es

évek)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4117/lenin_szobra_budapest_patzay_pal_1965.ht ml#photo-76365. A416.

ábra:

A

Felvonulási-téren

felállított

Lenin-szobor

(1970-es

évek)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4117/lenin_szobra_budapest_patzay_pal_1965.ht ml#photo-65293. A417. ábra:

A

Felvonulási

téren

álló

Lenin-szobor

(1980-as

évek)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4117/lenin_szobra_budapest_patzay_pal_1965.ht ml#photo-143122. A418. ábra:

A

Tanácsköztarsaság

emlékművének

felállítása

(1969)

–

http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere. 400

A419. ábra:

A

Tanácsköztarsaság

emlékművének

felállítása

(1969)

–


A Tanácsköztársaság emlékműve (1970) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 01979.

A421. ábra:

A Városliget nyugati sávjában kialakított ún. Felvonulási téren parkoló autók (1960) – FORTEPAN / Magyar Rendőr, képszám: 67372.

A422. ábra:

Az Olof Palme sétányon álló régi Műcsarnok épülete (1900) – FORTEPAN / Fodor István, képszám: 31748.

A423. ábra:

Az Olof Palme-ház (1940) – FORTEPAN / Somlai Tibor, képszám: 24146.

A424. ábra:

A Négy múzsa szobra az Olof Palme-ház előtt (1936) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 22880.

A425. ábra:

Az Olof Palme-háztól keletre létesített vasbeton pergolás kiállítótér (1963) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 01953.

A426. ábra:

Az Olof Palme-háztól keletre létesített vasbeton pergolás kiállítótér (1963) – FORTEPAN /FORTEPAN, képszám: 01952.

A427. ábra:

Az Olof Palme-háztól keletre fekvő vasbeton pergola és díszmedence (1960-as évek) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1008150845905240&set=a.89223 5074163485.1073741856.100001310036733&type=3&theater.

A428. ábra:

A Közlekedési Múzeum épülete (1911) – FORTEPAN / Pesti Brúnó, képszám: 32581.

A429. ábra:

A Közlekedési Múzeum épülete (1942) – FORTEPAN / Nagy Gyula, képszám: 54152.

A430. ábra:

A Ferences Mária Missziós Nővérek temploma a Hermina úton és az azóta megszűnt 25-ös villamos (1957) – FORTEPAN / Pohl Pálma, képszám: 26845.

A431. ábra:

A Városliget Hermina út és Városligeti körút közötti szakasza a szoborsorral (1960-as évek közepe) – FORTEPAN / Braun Antal, képszám: 59421.

A432. ábra:

Sportnap a Városligetben, háttérben a Hermina út házai (1949) – FORTEPAN / Kovács Márton Ernő, képszám: 33613.

A433. ábra:

Motorverseny rajtja a Kós Károly sétányon (1949) – FORTEPAN / Kovács Márton Ernő, képszám: 33013.

A434. ábra:

A Városligeti-tó északi öble, háttérben a Nádor-híd (1956) – FORTEPAN / Lencse Zoltán, képszám: 46060.

401

A435. ábra:

Műkorcsolyázó világbajnokság a Városligeti-tavon (1939. február) – FORTEPAN / FORTEPAN, képszám: 52491.

A436. ábra:

Nyomós ivókút a Városligeti-tó partján (1956) – FORTEPAN / Lencse Zoltán, képszám: 46062.

A437. ábra:

Vurstli a Városligetben (1916) – FORTEPAN / Németh Tamás, képszám: 59268.

A438. ábra:

Platánok a Kós Károly sétány mellett, háttérben a Hősök tere szoborcsoportja (1955) – FORTEPAN / Szent-Tamási Mihály, képszám: 13771.

A439. ábra:

Az Olof Palme sétány, háttérben a Korcsolyacsarnok (1956) – FORTEPAN / Nagy Gyula, képszám: 39746.

A440. ábra:

Városligeti részlet (1916) – FORTEPAN / Németh Tamás, képszám: 59135.

A441. ábra:

Sétány a Városligetben (1940) – FORTEPAN / Góg Emese, képszám: 56823.

A442. ábra:

Műkőlábas pad az Állatkerti körút mellett (1957) – FORTEPAN / Németh Tamás, képszám: 30196.

A443. ábra:

Sétány a Városligetben (1940) – FORTEPAN / Góg Emese, képszám: 56817.

A444. ábra:

Fémvázas padok a Városligetben (1940) – FORTEPAN / Góg Emese, képszám: 56818.

A445. ábra:

Városligeti részlet (1957) – FORTEPAN / Szent-Tamási Mihály, képszám: 12929.

A446. ábra:

A földalatti meghosszabbításához kapcsolódó építkezés a Széchenyi fürdő előtt (1970-es évek legeleje) – https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10205315040987665&set=oa.366 878780108933&type=3&theater.

A447. ábra:

A Városligeti-tó északi öblét két részre osztó gyalogos sétány (1982) – FORTEPAN / Magyar Rendőr, képszám: 66778.

A448. ábra:

Kő

átjáró

a

Városligeti-tó

felső

szakaszán

(1970-es

évek)

–

Városligetben

(1970-es

évek)

–


A

télizöld

tölgy

átültetése

a


Toporczi Horváth Jakab síremléke (20. század második fele) – MNM TF, ltsz.: 66.969.

A451. ábra:

Az ún. Esőház a Kis Botanikus Kertben (1960-as évek vége) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

402

A452. ábra:

Az ún. Esőház a Kis Botanikus Kertben (1960-as évek vége) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A453. ábra:

Az ún. Esőház a Kis Botanikus Kertben (1967) – Kiácz 1967, 118.

A454. ábra:

A vízmedencés pergola a Kis Botanikus Kertben (1967) – Kiácz 1967, 26.

A455. ábra:

A

Kis

Botanikus

Kert

részlete

(1960-as

évek

vége)

–


A Kis Botanikus Kert részlete (1970-as évek) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

A457. ábra:

A Tompa Mihály-emlékmű a Kis Botanikus Kertben (1970 körül) – https://www.kozterkep.hu/~/4087/Tompa_Mihaly_dombormu_Budapest_1940. html#photo-15474.

A458. ábra:

Porcelán

térplasztika

a

Kis

Botanikus

Kertben

(1980-as

évek)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4312/porcelan_plasztika_budapest_gador_istvan_ 1979.html#photo-16394. A459. ábra:

Porcelán

térplasztika

a

Kis

Botanikus

Kertben

(1980-as

évek)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4312/porcelan_plasztika_budapest_gador_istvan_ 1979.html#photo-16395. A460. ábra:

A

közlekedési

játszótér

elődje

a

Városligetben

(1965)

–


A

közlekedési

játszótér

elődje

a

Városligetben

(1970-es

évek)

–

évek)

–


Játszóplasztika

a

rondó

mögötti

kertrészben

(1970-es


Betongyűrűs játszótér (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosoktere.

A464. ábra:


A465. ábra:


A466. ábra:


A467. ábra:

Az ún. Finskoga játszótér (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

403

A468. ábra:


A469. ábra:


A470. ábra:

Játszótér a Városligetben (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

A471. ábra:


A472. ábra:

Az ún. Robinson játszótér (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

A473. ábra:

Építőkockás

játszótér

a

Városligetben

(1970-es

évek)

–


Az ún. köteles játszótér (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosoktere.

A475. ábra:


A476. ábra:


A477. ábra:

A Vakok Kertjének központi tere a csobogóval (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A478. ábra:

A Vakok Kertjének központi tere a csobogóval (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A479. ábra:

A Vakok Kertjének részlete (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosligethosok-tere.

A480. ábra:

A

Vakok

Kertjének

pergolája

a

vízmedencével

(1970-es

évek)

–

(1970-es

évek)

–


A

Vakok

Kertjének

pergolája

a

vízmedencével


A Vakok Kertjének részlete egy kiemelt növényágyással (1970-es évek) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A483. ábra:

A

Vakok

Kertjének

tapintható

térképe

(1970-es

évek)

–

http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

404

A484. ábra:

A Városligeti-tó keleti öblében kialakított napozóteraszok (1970-es évek vége) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A485. ábra:

A Városligeti-tó keleti öblében kialakított napozóteraszok (1970-es évek vége) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A486. ábra:

Pallós lejáró a Széchenyi-szigetről a napozóteraszokhoz (1970-es évek vége) – http://zoldkalauz.hu/varosliget-hosok-tere.

A487. ábra:

A Kacsóh Pongrác úti felüljáró építése az M3-as bevezető szakaszánál a Városliget felé nézve (1980) – FORTEPAN / Magyar Rendőr, képszám: 66486.

J1. ábra:

A

Hősök

tere

az

Andrássy

út

tengelyében

(2000-es

évek)

–

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1f/Millenniumi_Emlékmű %2C_Hősök_tere%2C_Budapest.jpg. J2. ábra:

Az ismeretlen katona sírja és a Millenniumi Emlékmű (2016) – Szerzői felvétel.

J3. ábra:

A Szépművészeti Múzeum főhomlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J4. ábra:

A Szépművészeti Múzeum főhomlokzata és az előtte elhelyezett, II. Pál pápa tiszteletére állított emléktáblák (2016) – Szerzői felvétel.

J5. ábra:

A Műcsarnok épületének főhomlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J6. ábra:

A Hősök tere háttérben a Műcsarnokkal (2016) – Szerzői felvétel.

J7. ábra:

A Nemzeti emlékhelyet jelölő zászlótartó a Műcsarnok mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J8. ábra:

Az Állatkerti körút és a Hősök tere kereszteződése (2016) – Szerzői felvétel.

J9. ábra:

A Városliget szélén, az Állatkerti körút Hősök tere felé eső végében, közvetlenül a Szépművészeti Múzeummal szemben kialakított parkoló (2016) – Szerzői felvétel.

J10. ábra:

A Városliget szélén, az Állatkerti körút Hősök tere felé eső végében, közvetlenül a Szépművészeti Múzeummal szemben kialakított parkoló (2016) – Szerzői felvétel.

J11. ábra:

Az Állatkerti körút és a Hősök tere találkozásától a Vázsonyi Vilmos sétányra vezető út (2016) – Szerzői felvétel.

J12. ábra:

A Wünsch-híd látképe a Hősök tere irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J13. ábra:

A Wünsch-híd lépcsőkarjai a Városligeti-tó irányából (2016) – Szerzői felvétel.

405

J14. ábra:

Városligeti-tó partján álló Robinson étterem hátsó homlokzata a Wünschhídról (2016) – Szerzői felvétel.

J15. ábra:

A Robinson étterem gazdasági bejáratát kiszolgáló kijárt földút (2016) – Szerzői felvétel.

J16. ábra:

A Robinson étterem mögött kihelyezett hulladékgyűjtő konténerek, háttérben a Wünsch-híd (2016) – Szerzői felvétel.

J17. ábra:

A Városligeti-tavon átívelő Millenniumi-híd a Wünsch-hídról (2016) – Szerzői felvétel.

J18. ábra:

A Városligeti-tavon kialakított átkelőhöz vezető aszfaltozott sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J19. ábra:

Betonlábazatos, deszka háttámlás és deszka ülőfelületű padok a Vázsonyi Vilmos sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J20. ábra:

A Gundel étterem főhomlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J21. ábra:

Az Állatkerti körút és a Gundel Károly út elágazása, háttérben a Gundel és a Bagolyvár (2016) – Szerzői felvétel.

J22. ábra:

Az Állatkerti körút részlete a Fővárosi Állat- és Növénykert főbejáratával (2016) – Szerzői felvétel.

J23. ábra:

A Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárata (2016) – Szerzői felvétel.

J24. ábra:

Kitaposott ösvény az Állatkerti körúttól a Városligeti-tó irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J25. ábra:

Kopott irányjelző tábla az Állatkerti körúton (2016) – Szerzői felvétel.

J26. ábra:

A platánsorral kísért Állatkerti körút (2016) – Szerzői felvétel.

J27. ábra:

Az Állatkerti körút platánsorába telepített platáncsemete (2016) – Szerzői felvétel.

J28. ábra:

A Fővárosi Nagycirkusz épülete a Széchenyi fürdő elől nézve (2016) – Szerzői felvétel.

J29. ábra:

A Fővárosi Állat- és Növénykert területébe beékelődött Fővárosi Nagycirkusz épülete a Széchenyi fürdő elől nézve (2016) – Szerzői felvétel.

J30. ábra:

A

Fővárosi

Nagycirkusz

főhomlokzata

(2000-es

évek)

–

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f3/Budapest-varosligetnagycirkusz.jpg. J31. ábra:

Az 1906-ban átadott, műemléki oltalom alatt álló körhinta épülete (2016) – Szerzői felvétel.

406

J32. ábra:

Az Állatkerti körút járdája a burkolt teresedésekkel (2016) – Szerzői felvétel.

J33. ábra:

Az Állatkerti körút mentén

az elbontott árusítóbódék burkolt teresedései

(2016) – Szerzői felvétel. J34. ábra:

Az egykori villamos vendéglátóhelyként üzemelő indóháza az Állatkerti körúton (2016) – Szerzői felvétel.

J35. ábra:

Az egykori villamos vendéglátóhelyként üzemelő indóháza az Állatkerti körúton (2016) – Szerzői felvétel.

J36. ábra:

Az egykori villamos indóházának hátsó homlokzata a felszámolt árusítóbódék után maradt aszfaltos-murvás felülettel (2016) – Szerzői felvétel.

J37. ábra:

Léggömbárus kipakolása az egykori villamos indóháza mellett az Állatkerti körúton (2016) – Szerzői felvétel.

J38. ábra:

A felszámolt bódék helyén visszamaradt rossz minőségű burkolt felület (2016) – Szerzői felvétel.

J39. ábra:

Nyilvános mosdó a Városliget északi részében, az Állatkerti körút és a földalatti megállója között (2016) – Szerzői felvétel.

J40. ábra:

A nyilvános mosdó terméskővel burkolt főhomlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J41. ábra:

A nyilvános mosdó terméskővel burkolt hátsó homlokzata a Széchenyi fürdő oldalbejárata felől (2016) – Szerzői felvétel.

J42. ábra:

A Széchenyi fürdőtől nyugatra elhelyezkedő, használaton kívüli monitoring kút (2016) – Szerzői felvétel.

J43. ábra:

A Széchenyi fürdőtől nyugatra fekvő, használaton kívüli monitoring kút tetejének részlete (2016) – Szerzői felvétel.

J44. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzata és mértani előkertje (2016) – Szerzői felvétel.

J45. ábra:

A Széchenyi fürdő előtti mértani kertrész a fürdő lépcsőjéről (2016) – Szerzői felvétel.

J46. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzata a neobarokk stílusú kertrészből (2016) – Szerzői felvétel.

J47. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzatának keleti szárnya (2016) – Szerzői felvétel.

J48. ábra:

A Széchenyi fürdő előtti neobarokk kertrész a fürdő bejáratától (2016) – Szerzői felvétel.

J49. ábra:

A Széchenyi fürdő főhomlokzata előtti neobarokk kertrész virágsávjának részlete (2016) – Szerzői felvétel.

407

J50. ábra:

A Széchenyi fürdő Állatkerti körút felőli bejárata (2016) – Szerzői felvétel.

J51. ábra:

A Széchenyi fürdő Állatkerti körút felőli bejárata előtti MOL Bubi állomás (2016) – Szerzői felvétel.

J52. ábra:

A Széchenyi fürdő Állatkerti körút felőli bejárata előtt elhelyezett kerékpártároló és elavult hirdetőtábla (2016) – Szerzői felvétel.

J53. ábra:

A Széchenyi fürdő nyugati homlokzatának kijárata (2016) – Szerzői felvétel.

J54. ábra:

A Széchenyi fürdő nyugati homlokzata előtt a földalatti megállójához futó sétány látványa (2016) – Szerzői felvétel.

J55. ábra:

A Széchenyi fürdő nyugati kijáratától feltáruló sétányok (2016) – Szerzői felvétel.

J56. ábra:

A Széchenyi fürdő északkeleti sarkánál elhelyezett útbaigazító tábla (2016) – Szerzői felvétel.

J57. ábra:

A Széchenyi fürdő keleti homlokzatához csatlakozóan kialakított vendéglő sátrai (2016) – Szerzői felvétel.

J58. ábra:

Szárazon rakott terméskő támfallal alakított térrész a Széchenyi fürdő keleti homlokzata és az Állatkerti körút között (2016) – Szerzői felvétel.

J59. ábra:

Leromlott állapotú szárazon rakott terméskő lépcső a Széchenyi fürdő keleti homlokzata és az Állatkerti körút között (2016) – Szerzői felvétel.

J60. ábra:

A Széchenyi fürdő keleti homlokzata és az Állatkerti körút között fekvő magasabb térrész keleti oldalán kialakított burkolt tér (2016) – Szerzői felvétel.

J61. ábra:

A Széchenyi fürdő keleti homlokzata és az Állatkerti körút között fekvő magasabb térrész keleti oldalán bazalt kockakőből kialakított alacsony támfal és lépcső (2016) – Szerzői felvétel.

J62. ábra:

Az Állatkerti körút Kós Károly sétányhoz vezető osztottpályás szakasza (2016) – Szerzői felvétel.

J63. ábra:

Az Állatkerti körút Kós Károly sétányhoz vezető osztottpályás szakasza (2016) – Szerzői felvétel.

J64. ábra:

A Kós Károly sétány és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró találkozása (2016) – Szerzői felvétel.

J65. ábra:

Taktilis

jelölés

a

Kós

Károly

sétány

keleti

végén

kialakított

gyalogosátkelőhelynél (2016) – Szerzői felvétel. J66. ábra:

A Szent István-forrás fölé emelt ivócsarnok a Hermina út irányából (2016) – Szerzői felvétel.

408

J67. ábra:

A Szent István-forrás fölé emelt ivócsarnok (2016) – Szerzői felvétel.

J68. ábra:

A Szent István-forrás fölé emelt ivócsarnok medencés díszkertje (2016) – Szerzői felvétel.

J69. ábra:

A Szent István-forrás fölé emelt ivócsarnok medencés díszkertje (2016) – Szerzői felvétel.

J70. ábra:

A Szent István-forrás fölé emelt ivócsarnok díszmedencéjének plasztikája (2016) – Szerzői felvétel.

J71. ábra:

A Széchenyi fürdőtől az ivócsarnokig vezető murvás sétány elavult utcabútoraival (2016) – Szerzői felvétel.

J72. ábra:

A földalatti Széchenyi fürdő megállójától a Városligeti-tóhoz vezető sétány melletti ligetes növényzet (2016) – Szerzői felvétel.

J73. ábra:

A földalatti Széchenyi fürdőnél kialakított megállójához vezető lépcső és rámpa (2016) – Szerzői felvétel.

J74. ábra:

A földalatti Széchenyi fürdőnél kialakított megállójának lejárata (2016) – Szerzői felvétel.

J75. ábra:

A földalatti megállója melletti színezett burkolatszakasz (2016) – Szerzői felvétel.

J76. ábra:

A földalatti Széchenyi fürdőnél létesített megállója a jelzőtáblákkal és jegyértékesítő automatával (2016) – Szerzői felvétel.

J77. ábra:

A földalatti Széchenyi fürdőnél létesített megállójának környezete, háttérben a Széchenyi fürdő épülete (2016) – Szerzői felvétel.

J78. ábra:

A Széchenyi fürdő nyugati homlokzatától a Városligeti-tó irányába futó sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J79. ábra:

A Kós Károly sétány és az Állatkerti körút közötti ligetes parkrész látványa (2016) – Szerzői felvétel.

J80. ábra:

A játszótér közelében kihelyezett palackprés (2016) – Szerzői felvétel.

J81. ábra:

A Nádor-hídra települt Lizsé (2016) – Szerzői felvétel.

J82. ábra:

A Nádor-híd mészkő mellvédje (2016) – Szerzői felvétel.

J83. ábra:

Az aranyozott felirat a Nádor-hídon (2016) – Szerzői felvétel.

J84. ábra:

A főváros címerét ábrázoló mészkőfaragvány a Nádor-hídon (2016) – Szerzői felvétel.

J85. ábra:

A Nádor-hídra települt vendéglátóhely terasza (2016) – Szerzői felvétel.

J86. ábra:

A Nádor-hídra épült Lizsé keleti homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

409

J87. ábra:

A Lizsé és közvetlen környezete (2016) – Szerzői felvétel.

J88. ábra:

A Lizsé épülete és a játszótér közötti, a Vázsonyi Vilmos sétányba torkolló töredezett burkolatú sétányszakasz (2016) – Szerzői felvétel.

J89. ábra:

A Vázsonyi Vilmos sétánytól keletre fekvő játszótér beton térkővel burkolt fősétánya észak felől (2016) – Szerzői felvétel.

J90. ábra:

Az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótér fősétányán álló faszerkezetű pavilon (2016) – Szerzői felvétel.

J91. ábra:

Az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótér elkerített sportpályája (2016) – Szerzői felvétel.

J92. ábra:

Pingpongasztalokkal felszerelt sporttér a játszótér északkeleti végében (2016) – Szerzői felvétel.

J93. ábra:

Az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótér hintaparkja (2016) – Szerzői felvétel.

J94. ábra:

Az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótér fősétányának keleti oldalán elterülő játéktér (2016) – Szerzői felvétel.

J95. ábra:

Az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótér csúszdás mászóvára (2016) – Szerzői felvétel.

J96. ábra:

Az Állatkerti körút és a Kós Károly sétány közötti játszótér déli végében kialakított hajós játszótér (2016) – Szerzői felvétel.

J97. ábra:

A játszótér észak-déli irányú fősétánya mentén kihelyezett, narancssárgára festett, hálós szerkezetű fémpad és hulladékgyűjtő (2016) – Szerzői felvétel.

J98. ábra:

Fémvázas padok a játszótér déli végében kihelyezett hajójáték környezetében (2016) – Szerzői felvétel.

J99. ábra:

Rekortán burkolattal fedett aknafedlap a játszótér területén (2016) – Szerzői felvétel.

J100. ábra:

A vendéglátóhelyként üzemelő egykori kertészeti épület északi irányból (2016) – Szerzői felvétel.

J101. ábra:

A vendéglátóhelyként üzemelő egykori kertészeti épület északkeleti irányból (2016) – Szerzői felvétel.

J102. ábra:

A vendéglátóhelyként üzemelő egykori kertészeti épület keleti homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J103. ábra:

A vendéglátóhelyként üzemelő egykori kertészeti épület nyugati homlokzata a Vázsonyi Vilmos sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

410

J104. ábra:

A vendéglátóhelyként üzemelő egykori kertészeti épület déli homlokzatához vezető murvás útszakasz (2016) – Szerzői felvétel.

J105. ábra:

A Városligeti-tó, a Robinson étterem, a Szépművészeti Múzeum látképe a Vázsonyi Vilmos sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

J106. ábra:

A Városligeti-tó képe és a Vázsonyi Vilmos sétányon kihelyezett színes padok sora (2016) – Szerzői felvétel.

J107. ábra:

A Városligeti-tó és az attól keletre fekvő játszótér közötti zöldsáv a Vázsonyi Vilmos sétánnyal (2016) – Szerzői felvétel.

J108. ábra:

A Városligeti-tó északi mederszakaszában kialakított koncentrikus vízjáték észak felől (2016) – Szerzői felvétel.

J109. ábra:

A Városligeti-tó, a Zielinszky Szilárd által tervezett híd és a Hősök terének szoborcsoportja a Vázsonyi Vilmos sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

J110. ábra:

A Városligeti-tó északi mederszakasza, a vízjáték és a Robinson étterem a Vázsonyi Vilmos sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

J111. ábra:

A Hősök terét a Kós Károly sétánnyal összekötő híd a Városligetből (2016) – Szerzői felvétel.

J112. ábra:

A Hősök terét a Kós Károly sétánnyal összekötő híd világítóteste (2016) – Szerzői felvétel.

J113. ábra:

A Városligeti-tó kibetonozott medre a Zielinszky Szilárd által tervezett hídról (2016) – Szerzői felvétel.

J114. ábra:

A virágágyásokkal és fasorral kísért Kós Károly sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J115. ábra:

A Kós Károly sétány egyedi tervezésű virágágyásának ívelt zárómegoldása (2016) – Szerzői felvétel.

J116. ábra:

A Kós Károly sétányt kísérő rézsűvel elválasztott járda és pihenőrész (2016) – Szerzői felvétel.

J117. ábra:

A Kós Károly sétány melletti kettős járda lépcsős és rámpás áttörése (2016) – Szerzői felvétel.

J118. ábra:

A Kós Károly sétány bal oldalán felállított Kós Károly-emlékmű (2016) – Szerzői felvétel.

J119. ábra:

Ahn Eik Tai szobra a Kós Károly sétánytól északra (2016) – Szerzői felvétel.

J120. ábra:

Az Ahn Eik Tai tiszteletére állított szobor és környezete (2016) – Szerzői felvétel.

411

J121. ábra:

Ahn Eik Tai mellszobra a Kós Károly sétánytól északra (2016) – Szerzői felvétel.

J122. ábra:

A Kós Károly sétányból a Széchényi fürdő előtt leágazó kitaposott, gépjárművel használt út (2016) – Szerzői felvétel.

J123. ábra:

A Kós Károly sétánytól északi irányba futó út (2016) – Szerzői felvétel.

J124. ábra:

A Kós Károly sétánytól északra fekvő ligetes terület (2016) – Szerzői felvétel.

J125. ábra:

A Kós Károly sétánytól északra kialakított piknikhely (2016) – Szerzői felvétel.

J126. ábra:

A Kós Károly sétánytól északra kialakított piknikhely (2016) – Szerzői felvétel.

J127. ábra:

A Kós Károly sétányról a Széchényi-szigetre vezető útszakasz (2016) – Szerzői felvétel.

J128. ábra:

Kilátás a Kós Károly sétány felé a Széchényi-szigetre vezető hídról (2016) – Szerzői felvétel.

J129. ábra:

Alpár Ignác szobra a Kós Károly sétánytól a Vajdahunyad várhoz vezető úton (2016) – Szerzői felvétel.

J130. ábra:

Alpár Ignác szobra a Kós Károly sétánytól a Vajdahunyad várhoz vezető úton (2016) – Szerzői felvétel.

J131. ábra:

Kopjafás emléktölgyek a Kós Károly sétánytól a Vajdahunyad várhoz vezető út mentén (2016) – Szerzői felvétel.

J132. ábra:

Kopjafás emléktölgyek a Kós Károly sétánytól a Vajdahunyad várhoz vezető út mentén (2016) – Szerzői felvétel.

J133. ábra:

Az emléktölgyekhez kapcsolódó kopjafa a Kós Károly sétánytól a Vajdahunyad várhoz vezető út mentén (2016) – Szerzői felvétel.

J134. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd egyik oroszlánja a főváros címerpajzsával (2016) – Szerzői felvétel.

J135. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd egyik oroszlánja az ország címerpajzsával (2016) – Szerzői felvétel.

J136. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd egyik oroszlánja (2016) – Szerzői felvétel.

J137. ábra:

Idős mocsárciprusok a Széchenyi-szigetre vezető híd mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J138. ábra:

Kilátás a Széchenyi-szigetre vezető hídról keleti irányba, a napozóteraszokra (2016) – Szerzői felvétel.

412

J139. ábra:

A Városligeti-tavon kialakított napozóteraszok (2016) – Szerzői felvétel.

J140. ábra:

A Városligeti-tó mellett létesített napozóteraszok (2016) – Szerzői felvétel.

J141. ábra:

A Városligeti-tó mellett létesített napozóteraszokhoz kapcsolódó tér (2016) – Szerzői felvétel.

J142. ábra:

A Városligeti-tó mellett létesített napozóteraszok terméskőből falazott támfalának növénykiültetése (2016) – Szerzői felvétel.

J143. ábra:

Kacsacsemegét kínáló automata a tóparton (2016) – Szerzői felvétel.

J144. ábra:

A Széchenyi-szigetről a napozóteraszokhoz átvezető pallós híd (2016) – Szerzői felvétel.

J145. ábra:

Öntöttvas egyágú világítótest a Széchenyi-szigeten (2016) – Szerzői felvétel.

J146. ábra:

Kilátás a Széchenyi-szigetre vezető hídról a Korcsolyacsarnok irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J147. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd a napozóteraszokról (2016) – Szerzői felvétel.

J148. ábra:

A Városligeti-tó keleti öble a Széchenyi-szigetről (2016) – Szerzői felvétel.

J149. ábra:

A Történelmi Főcsoport látványa a Korcsolyacsarnok melletti platóról (2016) – Szerzői felvétel.

J150. ábra:

A Széchenyi-szigeten emelt Történelmi Főcsoport bejárata a hídról (2016) – Szerzői felvétel.

J151. ábra:

A Széchenyi-szigeten emelt Történelmi Főcsoport bejárata az épületek közötti udvarból (2016) – Szerzői felvétel.

J152. ábra:

A Jáki-kápolna előtti tér a Széchenyi-szigeten (2016) – Szerzői felvétel.

J153. ábra:

A Történelmi Főcsoport épületei közötti, kertépítészeti eszközökkel rendezett tér (2016) – Szerzői felvétel.

J154. ábra:

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum udvara, háttérben a Károlyi-szobor (2016) – Szerzői felvétel.

J155. ábra:

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum udvarán felállított szabadtéri színpad (2016) – Szerzői felvétel.

J156. ábra:

Gróf Károlyi Sándor szobra a Magyar Mezőgazdasági Múzeum udvarán (2016) – Szerzői felvétel.

J157. ábra:

Az Anonymus-szobor melletti platáncsoport (2016) – Szerzői felvétel.

J158. ábra:

Anonymus szobra a Széchenyi-szigeten (2016) – Szerzői felvétel.

J159. ábra:

Anonymus 1903-ban felavatott szobrának környezete (2016) – Szerzői felvétel.

J160. ábra:

Anonymus szobra (2016) – Szerzői felvétel.

413

J161. ábra:

A Történelmi Főcsoport parkosított udvarai a Széchenyi-szigeten (2016) – Szerzői felvétel.

J162. ábra:

Áchim L. András szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J163. ábra:

Pethe Ferenc szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J164. ábra:

Tessedik Sámuel szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J165. ábra:

Nagyváthy János szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J166. ábra:

Mitterpacher Lajos szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J167. ábra:

Öntöttvas kandeláber a Széchenyi-szigeten (2016) – Szerzői felvétel.

J168. ábra:

A Széchenyi-sziget délkeleti részén futó, szobrokkal díszített sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J169. ábra:

A Széchenyi-sziget délkeleti részén futó, szobrokkal díszített sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J170. ábra:

Hunyadi lovasszobra a Történelmi Főcsoport déli homlokzata előtt (2016) – Szerzői felvétel.

J171. ábra:

A Széchenyi-szigetet és a Paál László utat összekötő híd (2016) – Szerzői felvétel.

J172. ábra:

A Széchenyi-szigetet és a Paál László utat összekötő híd (2016) – Szerzői felvétel.

J173. ábra:

A Városligeti-tó csatornává szűkült szakasza a Széchenyi-sziget mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J174. ábra:

A George Washington sétány és Paál László út kereszteződéséből a Széchenyiszigetre vezető fémszerkezetű híd (2016) – Szerzői felvétel.

J175. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd melletti mocsárciprus (2016) – Szerzői felvétel.

J176. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd virágtartós oszlopa (2016) – Szerzői felvétel.

J177. ábra:

A George Washington sétány és Paál László út kereszteződéséből a Széchenyiszigetre vezető fémszerkezetű híd (2016) – Szerzői felvétel.

J178. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd világóteste (2016) – Szerzői felvétel.

J179. ábra:

A Széchenyi-szigetre vezető híd oszlopa (2016) – Szerzői felvétel.

J180. ábra:

A Rákos-patak hídja díszes kialakításával a tóparti sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

J181. ábra:

A Rákos-patak hídja és a Delfinek nevű szobrok a Paál László útról (2016) – Szerzői felvétel.

414

J182. ábra:

A Rákos-patak hídja és a Delfinek nevű szobrok a Paál László útról (2016) – Szerzői felvétel.

J183. ábra:

A Delfinek nevet viselő szobrok részlete (2016) – Szerzői felvétel.

J184. ábra:

Az Olof Palme sétány a Hősök tere irányába a Műcsarnok hátsó homlokzatának vonalából (2016) – Szerzői felvétel.

J185. ábra:

A Korcsolyacsarnok Olof Palme sétány melletti homlokzatánál kihelyezett virágtartók sokszínűsége (2016) – Szerzői felvétel.

J186. ábra:

A Korcsolyacsarnok Olof Palme sétány melletti homlokzatánál kihelyezett virágtartók sokszínűsége (2016) – Szerzői felvétel.

J187. ábra:

Az Olof Palme sétány egyik terebélyes platánja a Korcsolyacsarnok folytatásában létesült platóról (2016) – Szerzői felvétel.

J188. ábra:

A Korcsolyacsarnok főhomlokzata délkeletről (2016) – Szerzői felvétel.

J189. ábra:

A Korcsolyacsarnok főhomlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J190. ábra:

Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász szobra a Korcsolyacsarnok főhomlokzata előtt (2016) – Szerzői felvétel.

J191. ábra:

Szent Kristóf szobra a Műcsarnok oldalában (2016) – Szerzői felvétel.

J192. ábra:

A George Washington sétány és az Olof Palme sétány találkozása (2016) – Szerzői felvétel.

J193. ábra:

A George Washington sétány és az Olof Palme sétány találkozásánál elhelyezett, üzemen kívüli vízarchitektúra (2016) – Szerzői felvétel.

J194. ábra:

A George Washington sétány az Olof Palme sétány irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J195. ábra:

A George Washington sétánytól a Városligeti-tó partjára levezető lépcsősor a koros platánnal (2016) – Szerzői felvétel.

J196. ábra:

A Városligeti-tó partján futó sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J197. ábra:

A George Washington sétány mellett álló idős platánok (2016) – Szerzői felvétel.

J198. ábra:

A George Washington sétány a Paál László úttól, bal oldalon a HUNGEXPO területének nyárfasora (2016) – Szerzői felvétel.

J199. ábra:

Az Olof Palme sétány a Zichy Mihály út és Dvorzsák sétány kereszteződésétől északra (2016) – Szerzői felvétel.

J200. ábra:

A HUNGEXPO épületegyüttesének északkeleti oldalán futó Paál László út (2016) – Szerzői felvétel.

415

J201. ábra:

A Paál László út platánsora, balra a HUNGEXPO területe (2016) – Szerzői felvétel.

J202. ábra:

Az 1906-ban felavatott Washington-szobor (2016) – Szerzői felvétel.

J203. ábra:

A Washington-szobor mellett ültetett Szabadság-fa, háttérben a HUNGEXPO területe (2016) – Szerzői felvétel.

J204. ábra:

A Washington-szobor talapzatának hátsó része (2016) – Szerzői felvétel.

J205. ábra:

A Washington-szobor mellett ültetett Szabadság-fa emléktáblája (2016) – Szerzői felvétel.

J206. ábra:

A Washington-szobortól az Olof Palme sétány felé eső ligetes rész (2016) – Szerzői felvétel.

J207. ábra:

A Paál László út és a George Washington sétány találkozásánál kialakult teresedés (2016) – Szerzői felvétel.

J208. ábra:

Épület a Városligetben a Paál László és Winston Churchill sétány között, a George Washington sétány kereszteződésének közelében (2016) – Szerzői felvétel.

J209. ábra:

Épület a Városligetben a Paál László és Winston Churchill sétány között, a George Washington sétány kereszteződésének közelében (2016) – Szerzői felvétel.

J210. ábra:

Az Erick van Egeraat által tervezett épület látványa az Időkeréktől (2016) – Szerzői felvétel.

J211. ábra:

Kitaposott sétány a Felvonulási tér és az Olof Palme sétány között (2016) – Szerzői felvétel.

J212. ábra:

A Műcsarnok hátsó homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J213. ábra:

A Műcsarnok hátsó homlokzata mellett kialakított nyilvános WC (2016) – Szerzői felvétel.

J214. ábra:

A Műcsarnok hátsó homlokzata mellett kialakított nyilvános WC (2016) – Szerzői felvétel.

J215. ábra:

A Felvonulási tér az Ötvenhatosok terétől a Műcsarnok irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J216. ábra:

Az 56-os emlékmű és környezete az egykori MÉMOSZ-székház emeletéről (2016) – Szerzői felvétel.

J217. ábra:

Az 56-os emlékmű és a rondó maradványa az egykori MÉMOSZ-székház emeletéről (2016) – Szerzői felvétel.

416

J218. ábra:

A Városligeti fasor az Ötvenhatosok teréről (2016) – Szerzői felvétel.

J219. ábra:

Az 56-os emlékmű északi irányból (2016) – Szerzői felvétel.

J220. ábra:

Az 56-os emlékmű a rondó belsejéből (2016) – Szerzői felvétel.

J221. ábra:

Az 56-os emlékművet a rondó irányából ölelő ülőfelületek sora (2016) – Szerzői felvétel.

J222. ábra:

Az 56-os emlékműhöz tartozó tábla és országzászló (2016) – Szerzői felvétel.

J223. ábra:

A rondó belső területe az 56-os emlékműtől (2016) – Szerzői felvétel.

J224. ábra:

A rondót átszelő sétány, háttérben az 56-os emlékmű (2016) – Szerzői felvétel.

J225. ábra:

A rondót átszelő sétány, háttérben az 56-os emlékmű (2016) – Szerzői felvétel.

J226. ábra:

A rondó belsejének díszes virágkiültetése az 56-os emlékműtől (2016) – Szerzői felvétel.

J227. ábra:

Az Időkerék, a parkoló és a Hősök tere az egykori MÉMOSZ-székház emeletéről (2016) – Szerzői felvétel.

J228. ábra:

A Felvonulási téren álló Időkerék, háttérben az időkerékhez tartozó zászlótartó póznák (2016) – Szerzői felvétel.

J229. ábra:

Az Időkerék az Olof Palme sétány irányából, háttérben az Erick van Egeraat által tervezett épülettel (2016) – Szerzői felvétel.

J230. ábra:

Az Időkerék bepókhálósodott, megrepedezett üvege (2016) – Szerzői felvétel.

J231. ábra:

Az Időkerékhez tartozó emléktábla (2016) – Szerzői felvétel.

J232. ábra:

A Damjanich utca a Dvorzsák sétány folytatásában (2016) – Szerzői felvétel.

J233. ábra:

A Regnum-kereszt a Városliget szélén (2016) – Szerzői felvétel.

J234. ábra:

A Regnum-kereszt a Városliget szélén (2016) – Szerzői felvétel.

J235. ábra:

Az 1890-es, első hazai majálisnak emléket állító kőtömb a Városliget délnyugati sarkában (2016) – Szerzői felvétel.

J236. ábra:

A Mária út turistajelzése egy rondó melletti fa törzsén (2016) – Szerzői felvétel.

J237. ábra:

A Mária út turistajelzése egy rondó melletti fa törzsén (2016) – Szerzői felvétel.

J238. ábra:

A Mária út turistajelzése villanyoszlopon az Olof Palme sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J239. ábra:

A rondó Olof Palme sétányba torkolló sétánya, háttérben a HUNGEXPO területe (2016) – Szerzői felvétel.

417

J240. ábra:

Az Olof Palme sétány a rondótól a Stefánia út irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J241. ábra:

Az Olof Palme sétány a rondótól a Hősök tere irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J242. ábra:

A Pányvavető-szobor a HUNGEXPO kerítése előtt (2016) – Szerzői felvétel.

J243. ábra:

A Vízhordó fiú szobra az Olof Palme sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J244. ábra:

Az Olof Palme sétány platánsorában a kipusztult fák helyén lévő telepítések, a telepítést jelölő emléktáblával (2016) – Szerzői felvétel.

J245. ábra:

Az Ifjúság kútja és környezete (2016) – Szerzői felvétel.

J246. ábra:

Az Ifjúság kútja az Olof Palme sétányon, közel a George Washington sétány kereszteződéséhez (2016) – Szerzői felvétel.

J247. ábra:

Az Olof Palme sétányon elhelyezett, használaton kívüli, megrongált hirdetőtábla megmaradt fémszerkezete (2016) – Szerzői felvétel.

J248. ábra:

Az Olof Palme sétány melletti járda és elavult padok (2016) – Szerzői felvétel.

J249. ábra:

Az Olof Palme sétány platánpótlásait jelző emléktáblák egyike (2016) – Szerzői felvétel.

J250. ábra:

A Királydomb látképe északnyugatról (2016) – Szerzői felvétel.

J251. ábra:

A Királydomb látképe északnyugatról (2016) – Szerzői felvétel.

J252. ábra:

Az Anna Lindh-emlékkő az Olof Palme sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J253. ábra:

Az Anna Lindh-emlékkő az Olof Palme sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J254. ábra:

Az Olof Palme sétány széles aszfaltozott útja a Stefánia út irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J255. ábra:

Az Olof Palme sétány aszfaltútja mellett kitaposott ösvény az Asztana út felől (2016) – Szerzői felvétel.

J256. ábra:

Az Olvasó lányok szobra az Olof Palme sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J257. ábra:

Az Olof Palme-emlékkő a politikusról elnevezett út déli szakaszán (2016) – Szerzői felvétel.

J258. ábra:

Az Olof Palme-emlékkő hátsó nézete (2016) – Szerzői felvétel.

J259. ábra:

A Zichy Mihály sétány melletti ligetes kertrész (2016) – Szerzői felvétel.

418

J260. ábra:

Rudolf trónörökös szobra a Zichy Mihály út irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J261. ábra:

Rudolf trónörökös szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J262. ábra:

Az Olof Palme-ház melletti platánsor (2016) – Szerzői felvétel.

J263. ábra:

Az Olof Palme-ház jelenlegi hátsó homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J264. ábra:

Az Olof Palme-ház jelenlegi főhomlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J265. ábra:

Az Olof Palme ház mögött fekvő graffiti-fal, az egykori pergola (2016) – Szerzői felvétel.

J266. ábra:

Konrad Adenauer szobra (2016) – Szerzői felvétel.

J267. ábra:

A Kerényi-kút a Kós Károly sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J268. ábra:

A Kerényi-kút a Kós Károly sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J269. ábra:

A Kerényi-kút sellői a Kós Károly sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J270. ábra:

Zsigmondy Vilmos szobra a Kós Károly sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J271. ábra:

Zsigmondy Vilmos szobra a Kós Károly sétányon, háttérben a Széchenyi fürdő épülete (2016) – Szerzői felvétel.

J272. ábra:

A Zsigmondy Vilmos-szobor környezete a Kós Károly sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J273. ábra:

A Konrad Adenauer sétány látképe (2016) – Szerzői felvétel.

J274. ábra:

A Kós Károly sétány mellett álló épület (2016) – Szerzői felvétel.

J275. ábra:

A Kós Károly sétány mellett álló épület (2016) – Szerzői felvétel.

J276. ábra:

A Konrad Adenauer sétányt jelző tábla (2016) – Szerzői felvétel.

J277. ábra:

Idős fa gyökérzete által felnyomott aszfalt (2016) – Szerzői felvétel.

J278. ábra:

A Paál László úttól keletre elterülő ligetes pihenőkert (2016) – Szerzői felvétel.

J279. ábra:


J280. ábra:


J281. ábra:


J282. ábra:

A Kovács Ferenc által készített térplasztikai kompozíció a Paál László úttól keletre elterülő ligetes pihenőkert szélén (2016) – Szerzői felvétel.

J283. ábra:

A Kovács Ferenc által készített térplasztikai kompozíció a Paál László úttól keletre elterülő ligetes pihenőkert szélén (2016) – Szerzői felvétel.

J284. ábra:

Pingpongliget a Winston Churchill sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J285. ábra:

Pingpongliget a Winston Churchill sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

419

J286. ábra:

Sportterület aszfaltozott teniszpályákkal a Vajdahunyad sétány és a Winston Churchill sétány között (2016) – Szerzői felvétel.

J287. ábra:

A Winston Churchill sétány melletti ligetes terület (2016) – Szerzői felvétel.

J288. ábra:

Winston Churchill mellszobra a róla elnevezett sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J289. ábra:

Ronald Reagan szobra a Winston Churchill sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J290. ábra:

A Winston Churchill sétány vége a Petőfi Csarnoknál (2016) – Szerzői felvétel.

J291. ábra:


J292. ábra:


J293. ábra:

A Petőfi Csarnok előtt elterülő Nagyrét északkelet felől (2016) – Szerzői felvétel.

J294. ábra:

A Petőfi Csarnok udvarának OSB-lapokkal borított fémhálós kerítése (2016) – Szerzői felvétel.

J295. ábra:

A Petőfi Csarnok udvara a szabadtéri színpad építményével (2016) – Szerzői felvétel.

J296. ábra:

A Petőfi Csarnok összefirkált homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J297. ábra:

A Petőfi Csarnok északkeleti homlokzata, átjáró a Zichy Mihály útra (2016) – Szerzői felvétel.

J298. ábra:

A Petőfi Csarnokot övező burkolt felületen kialakított, épített növényszigetek (2016) – Szerzői felvétel.

J299. ábra:

A Petőfi Csarnok mellett elvezető széles betonelemes aszfaltút (2016) – Szerzői felvétel.

J300. ábra:

A Zichy Mihály út melletti trafóépület, közvetlenül a Petőfi Csarnok szomszédságában (2016) – Szerzői felvétel.

J301. ábra:

A Petőfi Csarnok északkeleti homlokzata előtt futó sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J302. ábra:

A Petőfi Csarnok Zichy Mihály útra néző homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J303. ábra:

A Petőfi Csarnok Zichy Mihály útra néző homlokzata és a csarnokhoz kapcsolódó vendéglátóhely terasza (2016) – Szerzői felvétel.

J304. ábra:

A Petőfi Csarnok Zichy Mihály útra néző homlokzata a bolhapiac bejáratával (2016) – Szerzői felvétel.

420

J305. ábra:

A Petőfi Csarnok szabadtéri színpadjának cölöpös kerítése a Nagyrét irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J306. ábra:

A Petőfi Csarnok szabadtéri színpadjának cölöpös kerítése a Nagyrét irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J307. ábra:

A Petőfi Csarnok előtt elhelyezett időkapszula fölé emelt harangláb (2016) – Szerzői felvétel.

J308. ábra:

A Petőfi Csarnok Zichy Mihály útra néző homlokzata előtt álló terebélyes nyárfa teljesen leburkolt környezetben (2016) – Szerzői felvétel.

J309. ábra:

A Petőfi Csarnoktól délnyugatra elterülő Nagyrét (2016) – Szerzői felvétel.

J310. ábra:

A Nagyrét látványa a Winston Churchill sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

J311. ábra:

A Nagyrét látványa a Paál László út felől, háttérben a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadának építménye, valamint a Hungária körút és Erzsébet királyné útja kereszteződésében álló irodaház (2016) – Szerzői felvétel.

J312. ábra:

A Nagyrét délnyugati végében álló szoliter kőris (2016) – Szerzői felvétel.

J313. ábra:

A Petőfi Csarnoktól északkeletre fekvő sportpályák melletti leromlott állapotú padsor részlete (2016) – Szerzői felvétel.

J314. ábra:

A Petőfi Csarnoktól északkeletre fekvő sportpályák melletti leromlott állapotú padsor részlete (2016) – Szerzői felvétel.

J315. ábra:

A Petőfi Csarnoktól északkeltre kialakított sportpályák (2016) – Szerzői felvétel.

J316. ábra:

A Petőfi Csarnoktól északkeltre kialakított strandröplabdapálya (2016) – Szerzői felvétel.

J317. ábra:

A Petőfi Csarnoktól északkeltre kialakított strandröplabdapálya elavult műszaki megoldása (2016) – Szerzői felvétel.

J318. ábra:

A Petőfi Csarnoktól északkeltre kialakított, palánkkerítéses, aszfaltozott sportpályák egyike (2016) – Szerzői felvétel.

J319. ábra:


J320. ábra:

A Konrad Adenauer sétány részlete a Petőfi Csarnoktól északkeletre (2016) – Szerzői felvétel.

J321. ábra:


421

J322. ábra:

A Konrad Adenauer sétány mellett kialakított extrémsport-pálya (2016) – Szerzői felvétel.

J323. ábra:

A

Konrad

Adenauer

sétány

mellett

kialakított

extrémsport-pálya

szomszédságában álló épület (2016) – Szerzői felvétel. J324. ábra:

Leromlott állapotú lépcsősor a Városligetben (2016) – Szerzői felvétel.

J325. ábra:

A Konrad Adenauer sétány parkolóként használt szakasza a Zichy Mihály út torkolata előtt (2016) – Szerzői felvétel.

J326. ábra:

A Konrad Adenauer sétány mellett kitaposott ösvény a Zichy Mihály út irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J327. ábra:

A Konrad Adenauer sétány mellett kitaposott ösvény a Zichy Mihály út irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J328. ábra:

A Konrad Adenauer sétány és a Zichy Mihály út kereszteződése, háttérben a Közlekedési Múzeum épülete (2016) – Szerzői felvétel.

J329. ábra:

A Konrad Adenauer sétány és a Hermina út között álló vendéglátóhely (2016) – Szerzői felvétel.

J330. ábra:

A Konrad Adenauer sétány és a Hermina út között álló vendéglátóhely (2016) – Szerzői felvétel.

J331. ábra:

Kertrészlet a Hermina út és a Városligeti körút között (2016) – Szerzői felvétel.

J332. ábra:

A

Hermina

út

menti,

jelenleg

állatorvosi

rendelőként

funkcionáló

épületegyüttes (2016) – Szerzői felvétel. J333. ábra:

A Konrad Adenauer sétány platánsora (2016) – Szerzői felvétel.

J334. ábra:

A Konrad Adenauer sétány platánsora (2016) – Szerzői felvétel.

J335. ábra:

A Konrad Adenauer sétányból leágazó, betonlapokkal burkolt sétaút (2016) – Szerzői felvétel.

J336. ábra:

Műkőelemekből álló, használaton kívüli vízarchitektúra (2016) – Szerzői felvétel.

J337. ábra:

Egyszerű lépcsősor a Liezen-Mayer sétány és a Konrad Adenauer sétány összekötésére (2016) – Szerzői felvétel.

J338. ábra:

A Városligeti Sörsátor épülete (2016) – Szerzői felvétel.

J339. ábra:

A Városligeti Sörsátor épülete (2016) – Szerzői felvétel.

J340. ábra:

A Körszínháznak emléket állító márványlapos műkőtömb a Városligeti Sörsátor mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J341. ábra:

A FŐKERT telephelye a Városligetben (2016) – Szerzői felvétel.

422

J342. ábra:


J343. ábra:


J344. ábra:

A FŐKERT városligeti telephelyének gazdasági bejárata (2016) – Szerzői felvétel.

J345. ábra:

A Radó Dezső tiszteletére ültetett emlékfa és emléktábla (2016) – Szerzői felvétel.

J346. ábra:

A Radó Dezső tiszteletére ültetett emlékfa előtti tábla (2016) – Szerzői felvétel.

J347. ábra:

Az Olof Palme sétánytól a FŐKERT telephelyéhez lefutó sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J348. ábra:

A FŐKERT telephelye melletti világítótest (2016) – Szerzői felvétel.

J349. ábra:

A Városliget délnyugati részét feltáró útból leágazó, kitaposott ösvények (2016) – Szerzői felvétel.

J350. ábra:

A Városliget délnyugati része idős platánokkal (2016) – Szerzői felvétel.

J351. ábra:

Graffitik a platánok törzsein (2016) – Szerzői felvétel.

J352. ábra:

Ligetes kertrész a Városliget déli részén, a játszóterektől keletre (2016) – Szerzői felvétel.

J353. ábra:

A terepalakulatokban változatosan alakított kertrész a Városliget déli területén, a játszóterektől keletre (2016) – Szerzői felvétel.

J354. ábra:

Ostorfák alkotta ligetes kertrész a Városliget déli területén (2016) – Szerzői felvétel.

J355. ábra:

A Királydomb délnyugati irányból (2016) – Szerzői felvétel.

J356. ábra:

A Királydomb nyugati oldalán futó ostorfákból álló fasor, kitaposott ösvény (2016) – Szerzői felvétel.

J357. ábra:

A Királydomb látványa délnyugatról (2016) – Szerzői felvétel.

J358. ábra:

A Városliget délnyugati részében egy elromlott locsolókiállás körül keletkezett víztócsa (2016) – Szerzői felvétel.

J359. ábra:

A Királydomb déli oldalán kanyarodó út látványa (2016) – Szerzői felvétel.

J360. ábra:

A Királydomb és a Kis Botanikus Kert határán futó út látványa (2016) – Szerzői felvétel.

J361. ábra:

A Városliget déli felében fekvő Kis Botanikus-kert látványa nyugatról (2016) – Szerzői felvétel.

J362. ábra:

A Kis Botanikus Kert déli bejárata a Városligeti körútra kivezető útról (2016) – Szerzői felvétel.

423

J363. ábra:

A Kis Botanikus Kert délnyugati bejárata és a kertrészt uraló tűlevelűek karakteres példányai (2016) – Szerzői felvétel.

J364. ábra:

A Kis Botanikus Kert északkeleti, az Olof Palme sétányról nyíló bejárata (2016) – Szerzői felvétel.

J365. ábra:

A Kis Botanikus Kert karakterét meghatározó tűlevelűek egyik impozáns példánya (2016) – Szerzői felvétel.

J366. ábra:

A Kis Botanikus Kert Királydomb felőli oldalán kialakított pergolához vezető betonelemes járda (2016) – Szerzői felvétel.

J367. ábra:

A vasszerkezetű pergola a Kis Botanikus Kertben (2016) – Szerzői felvétel.

J368. ábra:

A pergola befuttatására szolgáló betonelemes növényládákból hiányoznak a kúszó- és futónövények, ami miatt a pergola csupasz (2016) – Szerzői felvétel.

J369. ábra:

A pergola előterében kialakított geometrikus kertrész évelőágyakkal (2016) – Szerzői felvétel.

J370. ábra:

A Kis Botanikus Kert rendezett középtere egy csonkolt fenyő sziluettjével (2016) – Szerzői felvétel.

J371. ábra:

A Kis Botanikus Kert épülete, az ún. Esőház az Olof Palme sétány irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J372. ábra:

A Kis Botanikus Kert épülete északkeletről, a csorgó irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J373. ábra:

A Gádor István által készített, elpusztított porelán plasztika helye (2016) – Szerzői felvétel.

J374. ábra:

A Kis Botanikus Kert keleti részében kialakított sziklakert látképe (2016) – Szerzői felvétel.

J375. ábra:

A Kis Botanikus Kert ligetes területe (2016) – Szerzői felvétel.

J376. ábra:

A Kis Botanikus Kert Városligeti körút felé eső szélső sétánya az azt övező nyírt sövénnyel (2016) – Szerzői felvétel.

J377. ábra:

A Kis Botanikus Kert délkeleti részében álló, elavult műtárgy (2016) – Szerzői felvétel.

J378. ábra:

A Kis Botanikus Kert területét átszövő vízrendszer forrása (2016) – Szerzői felvétel.

J379. ábra:

A kertrészt átszövő vízrendszer csatornájának nyomvonala élesen kirajzolódik a gyepfelületben (2016) – Szerzői felvétel.

424

J380. ábra:

A kertrészt átszövő vízrendszer csatornájának nyomvonala élesen kirajzolódik a gyepfelületben (2016) – Szerzői felvétel.

J381. ábra:

A vízrendszer betonozott csatornája (2016) – Szerzői felvétel.

J382. ábra:

A Tompa Mihály tiszteletére állított emlékmű a Kis Botanikus Kertben (2016) – Szerzői felvétel.

J383. ábra:

A Tompa Mihály tiszteletére állított emlékmű a Kis Botanikus Kertben (2016) – Szerzői felvétel.

J384. ábra:

A Tompa Mihály tiszteletére állított emlékmű domborműves oszlopának főnézete (2016) – Szerzői felvétel.

J385. ábra:

A Tompa Mihály tiszteletére állított emlékmű graffitikkel csúfított oldalnézete (2016) – Szerzői felvétel.

J386. ábra:

Az Ocskay László út látképe az Olof Palme sétány irányába (2016) – Szerzői felvétel.

J387. ábra:

Az Ocskay László út mellett sorakozó hulladékgyűjtő konténerek (2016) – Szerzői felvétel.

J388. ábra:

Az Ocskay László út és az Ajtósi Dürer sor között elterülő zöldsáv, a Városliget déli határsávja (2016) – Szerzői felvétel.

J389. ábra:

Kitaposott ösvény az Ocskay László út és az Ajtósi Dürer sor között a Zichy Géza utcánál (2016) – Szerzői felvétel.

J390. ábra:

Az Ocskay László-emlék a Városligeti körút felől (2016) – Szerzői felvétel.

J391. ábra:

Az Ocskay László-emlék az Ajtósi Dürer sor felől (2016) – Szerzői felvétel.

J392. ábra:

Az Ocskay László út széles aszfaltozott útja az Olof Palme sétányról (2016) – Szerzői felvétel.

J393. ábra:

Útjelző tábla az Olof Palme sétány és az Ocskay László út kereszteződésében (2016) – Szerzői felvétel.

J394. ábra:

A Stefánia út az Olof Palme sétány folytatásában az utat keresztező Ajtósi Dürer sorral (2016) – Szerzői felvétel.

J395. ábra:

Az Asztana út és az Olof Palme sétány által határolt zöldfelület látképe a határoló utak kereszteződéséből (2016) – Szerzői felvétel.

J396. ábra:

Az Asztana út és az Olof Palme sétány által határolt ligetes terület látképe (2016) – Szerzői felvétel.

J397. ábra:

Az Asztana út széles aszfaltsávja az Olof Palme sétány irányából (2016) – Szerzői felvétel.

425

J398. ábra:

Az Asztana út és az Olof Palme sétány által határolt ligetes terület Majoros Hédi pirogránit térplasztikájával (2016) – Szerzői felvétel.

J399. ábra:

Majoros Hédi pirogránit térplasztikája (2016) – Szerzői felvétel.

J400. ábra:

Majoros Hédi pirogránit térplasztikája (2016) – Szerzői felvétel.

J401. ábra:

Az Asztana úttól északra elterülő ligetes kertrész (2016) – Szerzői felvétel.

J402. ábra:

Az Asztana úttól északra elterülő ligetes kertrészt a Vakok Kertje irányába átszelő bazaltköves sétány (2016) – Szerzői felvétel.

J403. ábra:

Pósa Lajos szobra az Asztana úttól északra fekvő kertrészben (2016) – Szerzői felvétel.

J404. ábra:

Toporczi Horváth Jakab síremléke (2016) – Szerzői felvétel.

J405. ábra:

Toporczi Horváth Jakab síremléke (2016) – Szerzői felvétel.

J406. ábra:

Ligetes kertrész Toporczi Horváth Jakab síremlékénél (2016) – Szerzői felvétel.

J407. ábra:

Ligetes kertrész Toporczi Horváth Jakab síremlékénél (2016) – Szerzői felvétel.

J408. ábra:

A Városliget keleti részének ligetes térrendszere (2016) – Szerzői felvétel.

J409. ábra:

A Zichy Mihály sétány irányába kifutó betonelemekkel burkolt út (2016) – Szerzői felvétel.

J410. ábra:

A Lev Tolsztoj sétányba befutó kisebb utak találkozása (2016) – Szerzői felvétel.

J411. ábra:

Betonlábazatos pad a Lev Tolsztoj sétány mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J412. ábra:

Lev Tolsztoj szobra a róla elnevezett sétány nyugati végében (2016) – Szerzői felvétel.

J413. ábra:

Az Illyés Antal által készített Benedek Elek-szobor a Lev Tolsztoj sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J414. ábra:

Füst Milán szobra a Lev Tolsztoj sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J415. ábra:

Somlyó Zoltán szobra a Lev Tolsztoj sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J416. ábra:

A Vakok Kertjének bejárata a Lev Tolsztoj sétányon (2016) – Szerzői felvétel.

J417. ábra:

A Vakok Kertje (2016) – Szerzői felvétel.

J418. ábra:

A Vakok Kertjének bejárata a kert középső részéről (2016) – Szerzői felvétel.

J419. ábra:

A Vakok Kertje egyik részlete (2016) – Szerzői felvétel.

J420. ábra:

A Vakok Kertje dús növénykiültetése (2016) – Szerzői felvétel.

J421. ábra:

Magasított virágágy a Vakok Kertjében (2016) – Szerzői felvétel.

426

J422. ábra:

A Vakok Kertjének látványa a pergolából (2016) – Szerzői felvétel.

J423. ábra:

Pergola a Vakok Kertjében (2016) – Szerzői felvétel.

J424. ábra:

Növényágyakkal övezett vízmedence a pergola előtt a Vakok Kertjében (2016) – Szerzői felvétel.

J425. ábra:

A Vakok Kertjének tapintható térképe a bejárat mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J426. ábra:

A Vakok Kertjének tapintható térképe a bejárat mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J427. ábra:

Szolgálati épület a Vakok Kertjében, mellette a színes fémoszlopokból álló hangjáték (2016) – Szerzői felvétel.

J428. ábra:

A Városliget keleti sarka, háttérben a Hermina út egyik irodaháza (2016) – Szerzői felvétel.

J429. ábra:

A Városligetet délkeletről határoló Ajtósi Dürer sor a Hermina út irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J430. ábra:

A Városligetet északkeletről határoló Hermina út az Ajtósi Dürer sor irányából (2016) – Szerzői felvétel.

J431. ábra:

A Hermina út és az Ajtósi Dürer kereszteződése és a Közlekedési Múzeum közötti ligetes terület (2016) – Szerzői felvétel.

J432. ábra:

Az Asztana út és az Ajtósi Dürer sor közötti terület (2016) – Szerzői felvétel.

J433. ábra:

Abaj Kunanbajev szobra az Asztana úton (2016) – Szerzői felvétel.

J434. ábra:

A mészkőlapokból kialakított felvezető út Abaj Kunanbajev szobra előtt (2016) – Szerzői felvétel.

J435. ábra:

Abaj Kunanbajev szobra és környezete (2016) – Szerzői felvétel.

J436. ábra:

A Közlekedési Múzeum alatt, a Hermina úttal párhuzamosan futó Ferencsik János út (2016) – Szerzői felvétel.

J437. ábra:

A Közlekedési Múzeum bontás alatt álló épülete és az előtte futó Ferencsik János út (2016) – Szerzői felvétel.

J438. ábra:

A Közlekedési Múzeum szomszédságában fekvő KRESZ Park tájékoztató térképe (2016) – Szerzői felvétel.

J439. ábra:

A Közlekedési Múzeum szomszédságában fekvő KRESZ Park (2016) – Szerzői felvétel.

J440. ábra:

A Közlekedési Múzeum szomszédságában fekvő KRESZ Park (2016) – Szerzői felvétel.

427

J441. ábra:

Az Erzsébet királyné útja folytatásában induló Zichy Mihály út (2016) – Szerzői felvétel.

J442. ábra:

A Zichy Mihály út a Városligetet átszelő trolijárat felsővezeték-hálózatával (2016) – Szerzői felvétel.

J443. ábra:

A Dvorzsák sétány és az Olof Palme sétány kereszteződése a trolimegállóval és nyilvános WC-vel (2016) – Szerzői felvétel.

J444. ábra:

A Dvorzsák sétány kifutása a Damjanich út felé (2016) – Szerzői felvétel.

J445. ábra:

Halász Arisztid alkotása, a Bohóc-kút (2016) – Szerzői felvétel.

J446. ábra:

Halász Arisztid alkotása, a Bohóc-kút (2016) – Szerzői felvétel.

J447. ábra:

A sport- és játszóterek között futó sétány az idős platánokkal (2016) – Szerzői felvétel.

J448. ábra:

A kerítéssel övezett, aszfaltozott sportpályák a Városliget délnyugati részében, háttérben a játszóterekhez, sportpályákhoz tartozó kiszolgáló épület (2016) – Szerzői felvétel.

J449. ábra:

A játszótereket és sportpályákat kiszolgáló nádfedeles épület és környezete (2016) – Szerzői felvétel.

J450. ábra:

A játszótereket és sportpályákat kiszolgáló nádfedeles épület és környezete (2016) – Szerzői felvétel.

J451. ábra:

Aszfaltozott pingpongtér, háttérben a játszótereket és sportpályákat kiszolgáló épület (2016) – Szerzői felvétel.

J452. ábra:

Rossz állapotú fém hulladékgyűjtő a játszótér szélén (2016) – Szerzői felvétel.

J453. ábra:

A játszótereket és sportpályákat kiszolgáló nádfedeles épület hátsó homlokzata (2016) – Szerzői felvétel.

J454. ábra:

Impozáns platán az elkerített játszótéri területen (2016) – Szerzői felvétel.

J455. ábra:

Tönkrement vízarchitektúra az elkerített játszótéri területen (2016) – Szerzői felvétel.

J456. ábra:

Tönkrement vízarchitektúra az elkerített játszótéri területen (2016) – Szerzői felvétel.

J457. ábra:

Felnőtteknek szánt szabadtéri kondipark a Városliget délnyugati részében (2016) – Szerzői felvétel.

J458. ábra:

Betonszegélyes, kavicsszórású lépcsős út a Városliget délnyugati részében fekvő játszótereknél (2016) – Szerzői felvétel.

J459. ábra:

Hulladékgyűjtő a játszótér területén (2016) – Szerzői felvétel.

428

J460. ábra:

A kisebbeknek kialakított, kerítéssel övezett játszótér bejárata a Városliget délnyugati részében (2016) – Szerzői felvétel.

J461. ábra:

A játszótereket és sportpályákat átszelő út mellett létesített szabadtéri kondipark (2016) – Szerzői felvétel.

J462. ábra:

Az elkerített játszótér idősebb platáncsoportja (2016) – Szerzői felvétel.

J463. ábra:

A Városliget délnyugati részében fekvő játszótér (2016) – Szerzői felvétel.

J464. ábra:

A kisebb korosztály körében népszerű játszótér csúszdadombja (2016) – Szerzői felvétel.

J465. ábra:

A játszótéregyüttes Dózsa György út felé eső, elkerített ligetes része (2016) – Szerzői felvétel.

J466. ábra:

A játszótéregyüttes Dózsa György út felé eső, elkerített ligetes része (2016) – Szerzői felvétel.

J467. ábra:

A Városliget délnyugati széle mobiltoalettekkel a sportpályák mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J468. ábra:

A Városliget délnyugati sarka, az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út kereszteződésében (2016) – Szerzői felvétel.

J469. ábra:

A Városliget megközelítési lehetősége az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán (2016) – Szerzői felvétel.

J470. ábra:

Használaton kívüli nyilvános WC a Városliget déli határán, az Ajtósi Dürer sor mellett (2016) – Szerzői felvétel.

J471. ábra:

A Városligeti körút délnyugati szakasza a sportpályáknál (2016) – Szerzői felvétel.

J472. ábra:

Turistaút jelzése a Városligetben (2016) – Szerzői felvétel.

J473. ábra:

A Városligeti körút délnyugat felé (2016) – Szerzői felvétel.

J474. ábra:

A Városligeti útról leágazó kivezetés a Cházár András utca torkolatánál (2016) – Szerzői felvétel.

J475. ábra:

A Városliget délnyugati sarkában kialakított játszóterekhez, sportpályákhoz vezető útszakasz (2016) – Szerzői felvétel.

J476. ábra:

Az Ocskay László út részlete (2016) – Szerzői felvétel.

J477. ábra:

Útjelző tábla a Városliget délnyugati sarkánál (2016) – Szerzői felvétel.

J478. ábra:

Információs, tájékoztató tábla a Városliget szélén (2016) – Szerzői felvétel.

J479. ábra:

Jedlik Ányos szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J480. ábra:

Clark Ádám mellszobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

429

J481. ábra:

Zelovich Kornél mellszobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J482. ábra:

Kandó Kálmán szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J483. ábra:

Csonka János szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J484. ábra:

Vásárhelyi Pál szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J485. ábra:

Martin Lajos szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J486. ábra:

Kármán Tódor szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J487. ábra:

Schwarz Dávid szobra (2016) – Ludányi Gábor felvétele.

J488. ábra:

Az

ún.

Irányjelző

a

Közlekedési

Múzeum

előtt

(2009)

–

https://www.kozterkep.hu/~/4122/iranyjelzo_budapest_wild_laszlo_1987.html #photo-15445.

430

KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents