Kertészet általános jellemzése A kertészet egyedi ápolást igénylő növények termesztésével és parkok, kertek gondozásával foglalkozó művelési ág.
Kertészet alapvető feladatai • • • • •
lakosság kertészeti termékekkel való ellátása export feldolgozóipari alapanyagok előállítása munkaerő foglalkoztatása ipari termékek felhasználása
Kertészet általános jellemzői haz agrárgazdaság talán legsokoldalúbb és legsokszínűbb főágazata hfogyasztás volumene szoros kapcsolatban áll az életszínvonallal hkiemelkedően munkaigényes hberuházási igénye és bruttó termelési értéke nagy hkiemelkedő a szerepe a vidéki lakosság foglalkoztatásában és jövedelmi színvonalában hszerepe van az emberi környezet alakításában
Jelenlegi körülmények, tendenciák • • • • • • • • •
Korlátok nélküli, nyílt piac az EU-ban Kedvező földrajzi adottságok Megvannak a fejlesztés lehetőségei Fejlesztések zömében EU-s pénzekből, ÚMVP Gazdasági válság hatására keresletcsökkenés Forgóeszköz hitelezés problémái Megfelelő ellátás imputanyagokból Imputanyagok folyamatos áremelkedése Termelői árak alakulása ezt általában nem követi
gMezőgazdaság Kertészet – 5 ágazat: hgyümölcstermesztés hszőlőtermesztés hzöldségtermesztés – gombatermesztés hdísznövénytermesztés hgyógy- és aromanövény t.
– kertimag termesztés – palántanevelés – faiskolai termesztés
htáj- és kertépítészet
Kertészeti termesztés jelentősége Magyarországon Területe kb. 250 ezer ha, mezőgazdaság <5%-a Gyümölcs-szőlő-zöldség ágazatok éves termelési értéke 2009-ben kb. 300 Mrd. Ft, ami akkor a mezőgazdaság 20%-a volt Zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke 2012ben kb. 200 Mrd. Ft, ami a mg. 8%-a 500.000 embernek nyújt rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatást Évi kb. 50 millió munkaóra igény
• Globalizálódó, koncentrálódó kereskedelem – üzletláncok 60-70%-os részesedése → nyomott árak • Összefogási készség alacsony szintű → hiány van a nagymennyiségű, egyöntetű minőségű árualapokból • 27%-os ÁFA, őstermelői rendszer → feketegazdaság magas aránya → árúk 30-70%-a számla nélkül cserél gazdát • Kezdetleges marketing tevékenység • Termesztők viszonylag alacsony képzettségi szintje • Jelenleg is zajlik a termesztők szelektálódása
Kertészeti ágazat fejlődését akadályozó tényezők • Öntözés alacsony szintje • Idénymunka-szabályozás helyzete – változóban? • (Termálenergia készletünket érintő kérdések – 2025-ig megoldódott) • Feketekereskedelem 30-40%-os aránya → átláthatatlan termelés • Előfinanszírozást igénylő pályázati rendszer • Hitelezési gyakorlat, agrárbankok hiánya • Kertészeti képzés színvonalának hanyatlása • Kutatóintézetek ellehetetlenülése – változóban? • Szaktanácsadási rendszer kiépületlensége
Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete • • • • • • • • •
Kb. 80 ezer ha, ez a szántóterület 1,5%-a Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sok a kisüzem, heterogén a színvonal Termésmennyiség – 1,5 – 1,7 millió t 20032004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20122013 2,07 1,91 1,46 1,72 1,75 1,75 1,55 1,08 1,66 1,49 1,59 125 Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékki-bocsátás 8,2%-a; növénytermelési érték 13,5%-a (2002-’10), csökkenő tendencia Megtermelt áru 50%-a friss fogyasztásra, 50%-a feldolgozásra megy. (Z és Gy együtt) Exportra az előállított termékek 50%-a. (Z és Gy) Hazai fogyasztásban importhányad 42%. (Z és Gy) EU – közös piac és közös termelési térség. Hol a mi helyünk? /Adatok: FruitVeB, KSH/
Szabadföldi zöldségtermesztés Zöldségtermesztő felület (ezer ha) alakulása 2003 ‘04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ‘13 sz.f.
106 91
76
83
83 79 70
hajt.
6,7 6,3
5,7
5,9 5,8 4,5 4,2
4,1 3,9 3,7 3,7
össz 81
113 97
81
89
62 80
88 84
74
58 76
80 78 84
/FruitVeB adatok/
Zöldségtermesztés A zöldségfélék: 0lágyszárú, 0intenzív művelést kívánó, 0nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, 0nagy biológiai értékű, 0sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények.
A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés, zöldséghajtatás, zöldségvetőmag-termesztés gombatermesztés
Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 export 150 145 147 144 144 139 142 166 import 102 128 134 128 111 125 118 141 egyenleg +48 +17 +13 +16 +33 +14 +24 +25
Többet exportálunk, mint importálunk belőle: görögdinnye, étkezési paprika, torma, gomba, más káposztaféle, spárga, csemegekukorica FruitVeB adatok
Szabadföldi zöldségtermesztés ikb. 70-80 ezer ha ifontosabb növények: csemegekukorica, zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, fejes káposzta, vöröshagyma, i1,1 – 1,3 millió tonna, ebből feldolgozóiparnak 0,7-0,9 millió tonna iöntözés szerepe (jelenleg 30-40% - cél 80-90%) ifrisspiaci és feldolgozóipari célú termesztés élesen különvált ifrisspiacinál intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe /FruitVeB adatok/
mennyiség (e. t) 2003-12
2003-12
csemegekukorica
467
458
452
dinnyefélék
192
204
235
gyökérzöldségek
127
132
125
85
91
78
zöldborsó
Zöldséghajtatás
terület (ha)
2012 2013
2012
2013
29.659 34.450 34.000 ↑ 7.779
5.350
6.210 ↓
4.340
3.700
3.535 →
16.689 18.200 14.890 →
paradicsom
97
15
33
2.707
211
hagymafélék
76
66
70
3.395
3.430
3.550 →
438 ↓
káposztafélék
75
71
67
3.249
3.450
3.770 →
étkezési paprika
42
30
34
2.130
1.070
1.100 ↓
bab
23
26
31
3.112
3.500
3.800 ↑
konzervuborka
19
12
13
997
550
560 ↓
fűszerpaprika
18
12
12
2.707
1.500
1.600 ↓
torma
12
16
11
1.369
1.700
1.300 →
spárga
3,4
3,5
3,8
1.843
1.200
1.200 →
/FruitVeB adatok/
/FruitVeB adatok/
Zöldséghajtatás Faj
Termőfelület (hektár)
Termesztőberendezések
Termésmennyiség (ezer tonna)
2011
2012
2013
2011
2012
2012
1900
1.520
1.550
1.530
153,8
151,3
143,0
155,0
paradicsom
695
450
410
414
106,0
99,0
91,6
100,0
uborka
234
120
100
98
34,6
22,1
20,2
20.0
salátafélék
501
500
500
530
33,5
34,7
33,2
35,0
fejes káposzta
302
250
250
280
14,5
12,0
12,0
12,5
kínai kel
236
330
210
180
8,2
11,7
8,3
8,0
egyéb káp.f.
457
450
420
420
7,3
7,8
7,5
8,0
paprika
egyéb Összesen
‘03-12
‘03-12
i2.600 ha technikai felületen 3.700 ha technológiai felület (csökkenő trend), 3-400 ezer t áru (2013-ban 353 e. t) ifontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság izömében (2.500 ha) fóliaborítású létesítmények ikb. 850 ha fűtött berendezés, ebből kb. 340 ha termálvízzel (2020-ra 1.000 ha, ebből 700 ha geotermikus a terv); apríték (stb.) fűtés előretörőben ifontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék itermesztőlétesítmények és termesztéstechnológia folyamatosan korszerűsödik
506
300
300
276
20,1
14,6
13,3
15,0
4830
3920
3740
3728
377,9
353,2
329,1
353,5
/FruitVeB adatok/ FruitVeb
0Fogalmuk: Olyan üveggel vagy fóliával fedett létesítmények, amelyekben palánta-nevelést vagy hajtatást folytatunk. 0Céljuk: védelem külső környezeti tényezőktől belső környezeti tényezők szabályozása (fény, T, rh%, CO2) ─ Fóliaalagút – 1 m széles, 0.5 m magas, fűtetlen, zömében időleges takarási eljárásként alkalmazzák ─ Fóliasátor – egyhajós, viszonylag olcsó, klíma szabályozhatósága rossz, van kis- és nagylégterű is, zömében fűtetlen 0Mobil blokkfólia – viszonylag olcsó, blokkosított, oldható kötések, az oldalfalak is nyithatók, zömében fűtetlen 0Blokkfólia – fix alapok, nagy légtér, gyakran automatizált klímaszabályozás, kétrétegű fólia, általában fűtöttek 0Üvegház – drága, blokkosított, teljes fűtés, automatizált klímaszabályozás, egész éves hasznosítás, hosszú élettartam
Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem
Gombatermesztés
• Mennyiség (e. tonna)
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 40,6 32,0 29,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 25,7 27,5
• Csiperke 24,8; laska 2,5; egyéb 0,2 e. tonna /FruitVeB adatok/
• Exportra 50% (?), import alig • 70% frissnek, 30% konzervnek • 30-35 hektár (10 ha korszerű - növekszik), zömében a központi régióban, elmaradott a termesztéstechnológia • 18-20 nagyobb és 3-400 kisebb termesztő • Csíra 90%-át, komposzt 50%-át exportáljuk • Csíra- és komposzt előállítás világszintű
imultinacionális cégek uralják a kereskedelmet imindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg icsak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, csemegekukorica, spenót, vöröshagyma) icsökken a helyi típusok és tájfajták szerepe i8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 94%-a zöldborsó /MgSzH adatok/
A magyar zöldségtermesztés erősségei 0Az ország kedvező adottságai – központi elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadottságok, termálenergia 0Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai 0Hagyományok, gyakorlat, szakértelem 0Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből 0Viszonylag olcsó munkaerő
Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok 0 Stratégia, szabályozás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult 0 Átlagos üzemméret növelése. 0 TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. 0 Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult 0 Hazai technológiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult 0 Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult 0 Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban 0 Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban 0 Post-harvest tevékenység korszerűsítése. - megvalósulóban 0 Minőségbiztosítás általánossá tétele. - megvalósulóban 0 Termékskála bővítése. – egyes növényeknél elindult 0 Feldolgozottság mértékének növelése; termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. - valami elindult 0 Marketing tevékenység javítása. - valami elindult 0 Hazai termékek fogyasztásának és az export növelése.
Zöldségtermesztés biológiai alapjai Zöldségfajok gyakorlati csoportosítása 0Burgonyafélék: paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, burgonya 0Kabakosok: uborka, dinnyefélék, tökfélék 0Káposztafélék: fejes káposzta, karfiol, brokkoli, karalábé, kínai kel 0Hüvelyesek: zöldborsó, zöldbab 0Gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, zeller, torma, retek 0Levélzöldségek: salátafélék, spenót, sóska 0Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma 0Egyebek: csemegekukorica, spárga
A magyar zöldségtermesztés gyengeségei 0Kontraösztönző mezőgazdasági adórendszer 0EU szinten legmagasabb ÁFA-szint 0Átláthatatlan kereskedelem, feketegazdaság nagy aránya 0Információáramlás nem megfelelő 0Egyes EU-s lehetőségek kihasználatlansága 0Termelők nem érdekeltek a szerveződésben 0Koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás →← áruházláncok igénye 0Tőkehiány, finanszírozási problémák 0Kistermelők alacsony szintű képzettsége 0Független kutatás és szaktanácsadás hiánya 0Ipari zöldségek köre nagyon beszűkült 0Öntözés gyenge infrastruktúrája 0Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje
A FruitVeB termelésfejlesztési elképzelései a 2014-20-as időszakra • sz.f.-i zöldségtermesztésben öntözés 80%-os aránya, intenzív termesztés nagyobb aránya; kell hozzá: 60 Mrd Ft → +400 e. t zöldség/év • 100 ha üvegház, 200 ha blokkfólia, 700 ha mobil blokkfólia; kell hozzá: 90 Mrd Ft → +200 e. t áru/év • 15 ha gombaház, 15 ha gombapince felújítás (kb. 60 farm), 100 db komposzt hőkezelő; kell hozzá: 36 Mrd Ft → +25 e. t gomba/év • 26 e. ha gyümölcsös telepítése, korszerűsítés; kell hozzá: 120 Mrd Ft → +400 e. t gyümölcs/év • 306 Mrd Ft → 43 Mrd Ft/év, felét támogatásból
fedezve
Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint) Mérsékelt övi 0Mediterrán térség: káposztafélék, saláta, spárga 0Közép-Ázsia: borsó, vöröshagyma, sárgarépa 0Közép-Kína: kínai kel, retek Hidegtűrő, kevésbé fény és vízigényes növények. Trópusi, szubtrópusi 0India: uborka, tojásgyümölcs 0Abesszínia (Etiópia): görögdinnye 0Dél-Mexikó: bab, kukorica 0Dél-Amerika: paprika, paradicsom Melegigényes, fény és vízigényes növények.
Zöldségnövények környezeti igényei Fény 0Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukorica 0Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab 0Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék
Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján 0termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta 0öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) 0öntözés nélküli termesztése kevésbé kockázatos: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves)
Zöldségtermesztés technológiája A termesztéstechnológia főbb elemei területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem,) • betakarítás • tárolás • áruvá készítés • • • • • •
Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza: termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életfolyamatok sebességét, egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13oC: káposztafélék, retek, torma 16oC: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19oC: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22oC: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25oC: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka
Talaj 0Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) 0Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő 0Szervesanyagtartalom - általában magas 0pH - semleges illetve enyhén savanyú (5.8 - 7.5) 0Mésztartalom - 1-2% CaCO3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus 0Sótartalom - 0.05% alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan 0Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok
Talajművelési rendszer részei • alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása • vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása • növényápoló talajművelés – megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása)
Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei • trágya megválasztása - szerves, szervetlen; mono, összetett, komplex • trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló • kijuttatás módja – talajra kiszórva és beforgatva: terítés, sor, fészek; vízzel együtt tápoldatozással; lombra lombtrágyázással • trágyázás időpontja - alap, indító, fej
Szaporítás
Termesztett növények életfolyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenység. • Mikroszaporítás – Makroszaporítás pl. spárga döntő többség • Ivartalan (vegetatív) - Ivaros (generatív) burgonya – szárgumó döntő többség torma – gyökérdugvány fokhagyma – sarjhagyma rebarbara – tőosztás metélőhagyma - tőosztás (gomba – micélium)
Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok • • • • • • • • • • •
talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés VÍZPÓTLÓ ÖNTÖZÉS trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) betakarítást elősegítő öntözés
Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei 0Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. 0Nagyadagú szervestrágyázás. 0Nagyadagú műtrágyázás. 0Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. 0Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. 0A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is.
Ivaros úton szaporított zöldségnövények jellemző szaporítási módja • kizárólag helyrevetve - zöldborsó, zöldbab, spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, retek • zömében helyrevetve - vöröshagyma, póréhagyma, csemegekukorica, bimbóskel • helyrevetés és palántázás is gyakori - ipari paradicsom, fűszerpaprika, konzervuborka, spárgatök, brokkoli • zömében palántázva – étkezési paprika és paradicsom, dinnyefélék, salátafélék, káposztafélék • kizárólag palántázva - tojásgyümölcs, zeller, spárga
Öntözési módok • Esőszerű – legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet • Csepegtető – drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé • Felületi (ár-apály, barázdás, árasztó) – vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó • Altalaj – kivitelezése nehézkes
Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. • rögzítés • növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) • oltás • termékenyülés elősegítése • érésgyorsítás • halványítás
Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. • Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség • Betakarítás idejének megállapítása – szubjektív illetve objektív módszerek • Betakarítási módok: 0egyszeri vagy többszöri 0kézi - kézi ill. gépi gyűjtés 0gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű 0gépi - egymenetes ill. többmenetes
Tárolás
Áruvá készítés
• Eredményességét meghatározza:
• Tárolási módok:
0faj- és fajta
0prizmás
• válogatás
0termesztéstechnológia
0gúlás, szalmabálás
• tisztítás
0környezeti tényezők
0vermelés
• osztályozás
0a betárolt termény „állapota”
0tárolóban
• csomagolás
0hűtőtárolás
0göngyölegek, csomagolás típusa
0tárolási körülmények, tárolási mód
0szabályozott légterű tárolás
0feltüntetendő információk
„termeszteni bárki tud, eladni a művészet”
0árkos v. barázdás
Gyümölcstermesztés A gyümölcsfélék:
0fásszárú (kivéve a szamóca), 0több éves, 0nyersen vagy feldolgozva élvezettel fogyasztható
növények. Földrajzi termeszthetőség szerint mérsékelt égövi szubtrópusi trópusi
Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete • 79 ezer ha termő ültetvény, ebből 30 e. ha korszerű • Termésmennyiség: jobb években kb.800-900 ezer t 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 788 1.000 727 810 433 930 893 769 553 999 886
• 50% feldolgozás, 10% friss export (Németo. Skan-, dinávia, Oroszo.), 40% belföldi friss fogyasztás • 60-80 Mrd Ft termelési érték, Mg. kb. 3%-a • Fontosabb fajok: alma, meggy, szilva, dió, kajszi • Gyakran változó, nehéz piaci körülmények • Még sok korszerűtlen, rossz helyen lévő ültetvény • Öntözés aránya 20% (cél a 80%) • Integrált termesztés aránya 30% (cél a 80%) • Fejlesztésre szoruló post-harvest és marketing
Alma exp 33.240 ha↓ 40% 644 e. t 73% Meggy exp 14.550 ha→ 17% 58 e. t 7% exp 7.320 ha↑ 9% 74 e. t 8% Szilva Dió exp 5.530 ha↑↑ 6% pers. 6 e. t 1% Őszibarack imp4.870 ha↓ 6% 12 e. t 1% exp 4.400 ha → 6% pers. 10 e. t 1% Kajszi Bodza exp 4.350ha↑↑ 5% 11 e. t 1% imp 2.600 ha → 3% pers. 25 e. t 3% Körte Cseresznye exp 2.580 ha↑↑ 3% pers. 8 e. t 1% Ribiszke 1.340 ha→ 2% 7 e. t 1% Málna exp 520 ha↓↓ 1% 1 e. t 0,1% Szamóca imp 680 ha↑ 1% pers. 7 e. t 1%
Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok • • • • • • • • • •
/FruitVeB adatok - 2012/
Testalakulás szerinti csoportosítás
Gyümölcstermesztés biológiai alapjai Gyakorlati csoportosítás Almatermésűek alma körte birs naspolya
Csonthéjasok cseresznye meggy kajszi szilva őszibarack
Héjasok mogyoró gesztenye dió mandula
Bogyósok ribiszkék köszméte málna szeder szamóca festőbodza áfonya berkenye som homoktövis
Szárrendszer részei Törzs – bokor, alacsony, közepes, magas Korona – természetes, mesterséges Ág – 5 évnél idősebb Gally – 2-4 éves Vessző – 1 tenyészidőszakot megélt Termővessző – termőrügy van rajta Hajtás Levél Virág (virágtengely, virágtekaró levelek, ivarszervek) - Termés • • -
Szakszerű termőhelyválasztás az új ültetvényeknél Frisspiaci és ipari célú termesztés különválasztása Korszerű ültetvények területének növelése (60 e. ha) Öntözés arányának növelése Az IFP (Integrated Fruit Production) technológia általánossá tétele Termésátlagok és termésbiztonság növelése Jó minőségű, prémium termékek arányának növelése Betakarítási/kínálati szezon széthúzása Árukínálat koncentrálása A magyar áruk fogyasztásának ösztönzése, agresszív bel- és külföldi közösségi marketing
• • • • -
Dudvásszárú lágyszárú szamóca Félcserje nincs két évnél idősebb föld feletti része málna, szeder Cserje cserjetörzs + tővesszők mogyoró, ribiszkék, köszméte, bodza, birs Fa törzs + korona gesztenye, dió, alma, körte, mandula, csonthéjasok
Gyümölcstermő növények rügytípusai • Minőség szerint - hajtó, virág, vegyes
termõkalács
termõbog
nem telj. ért. termõvesszõ
Gyümölcstermő növények életszakaszai 60
t/ha
40
Termőre fordulás szakasza
30 20 10
• • • •
egylaki – kétlaki fajok himnős – váltivarú virágú fajok rovarbeporzás, szélbeporzás öntermékenyülés, idegentermékenyülés
Teljesen önmeddők
Idegen megporzású
Dichogámia
Öntermékenyítők
Vegyes
mandula
alma körte birs
dió gesztenye mogyoró
őszibarack málna szamóca
meggy cseresznye szilva kajszi köszméte ribiszke
Gyümölcstermő növények évi biológiai ciklusa
Termőegyensúlyi szakasz
50
A gyümölcstermő növények ivari viszonyai
teljes értékû termõvesszõ
középhosszú termõvesszõ
hosszú termõ vesszõ
tövises termõny árs
termõnyárs
bokrétás termõ nyárs
dárda
sima termõnyá rs
virágrügy
vegyesrügy
Alma Körte Birs Naspolya Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Õszibarack Málna Szeder Piros ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Fekete bodza Szamóca Dió Mogyoró Mandula Gesztenye
Termõrészek
Rügy Gyümölcsfaj
I. Nyugalmi időszak – mélynyugalom – kényszernyugalom
Csökkenő termés szakasza
Növekedési időszak
0 1
5
10
15
20
25
30
35
40
45
év
• • • • • • • • • • • • •
Gyümölcstermő növények általános termesztéstechnológiája
Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaporítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Trágyázás Öntözés Fitotechnika Növényvédelem Betakarítás Tárolás Áruvá készítés
II. Vegetációs időszak – – – – – – – –
rügyfakadás virágzás primer kötődés tisztuló hullás gyümölcsnövekedés rügydifferenciálódás gyümölcsérés lombhullás
Területválasztás Ökológiai feltételek • fényellátottság • fekvés • környezetéhez viszonyított magassága • fagyveszélyeztetettség • csapadék • talaj • talajvíz magassága
Ökonómiai feltételek • rendelkezésre álló tőke • piac • úthálózat • infrastruktúra • öntözhetőség • munkaerő • gépellátottság • tárolókapacitás
Fajta- és alanyhasználat – – – – – – –
Fajtahasználat piaci érték termőrefordulás és termőképesség ökológiai igény és termésbiztonság virágzás és termékenyülés érési idő tárolhatóság betegségellenállóképesség
– – – – – – –
Alanyhasználat talajigény vízigény és szárazságtűrés hidegtűrés és télállóság növekedési erély talajban való rögzítés erőssége sarjadzási hajlam károsítókkal szembeni ellenállóság
Telepítés A telepítés kivitelezése • időpontja – ősz vagy tavasz? • gyökerek visszametszése • ültetőgödrök készítése • szaporítóanyag behelyezése
• • • • • •
Telepítéshez kapcsolódó beruházások kerítés támberendezés öntözőrendszer szállítóeszközök épületek hűtőház
Telepítéskori adminisztratív teendők • művelési ág váltás – Földhivatal • talajmintavétel és tápanyagfeltöltési szakvélemény – Növény- és talajvédelmi szolgálat • ökológiai alkalmasság → gyümölcs-kataszterbe sorolás – GYDFKI, Érd • pályázattal kapcsolatos teendők - MVH
• • • • •
Telepítés előkészítése
Szükség esetén felszín elegyengetése Tápanyagfeltöltés Szervestrágyázás Mélyforgatás vagy altalajlazítás Táblák, utak, sorok kitűzése
Fásszárú kertészeti növények szaporítása • Mikroszaporítás • Ivaros szaporítás – egyes alanyok, díszfa alapfajok • Ivartalan szaporítás ‒ Természetes szaporító képlettel - sarjjal (málna gyökérsarj, szeder – tősarj; ecetfa) ‒ Tőosztás – egyes gyógynövények (pl. tárkony) ‒ Gyökereztetés – bujtás, dugványozás ‒ Összenövesztés – oltás, szemzés
Talajművelés
Gyümölcstermő növények szaporítása • alma: alany – feltöltéses bujtás; nemes kézbenoltás, szemzés • csonthéjasok: alany – magonc v. klón; nemes – szemzés • köszméte, ribiszkék: bujtás, fás dugványozás (v. oltás) • málna, szeder - sarj • szamóca – inda • mogyoró – bujtás, fás dugványozás • dió, gesztenye, mandula - szemzés
Talajművelési rendszer • Ugarművelésű • Gyepesített • Kombinált • Mélylazítás
Facsík kezelése • Vegyszeres gyomírtás • Oldalazó talajművelő eszközzel • Ezek kombinációja • Talajtakarás
Öntözés • Szükséges-e nálunk öntözni?
Tápanyagutánpótlás a gyümölcstermesztésben
- aszályos évek gyakorisága - csapadék eloszlása - globális felmelegedés
• Gyakoriság kérdése – hagyományosan évente 12-szer • Levélanalízis • Lombtrágyázás kérdése – hiánytünetek esetén, kötődéshez, éréskor • Tápoldatozás – öntözőrendszer függvénye
– Kombinált
Fitotechnika Növényi részekkel közvetlen kapcsolatban lévő termesztési beavatkozások összessége Fitotechnikai műveletek célja – termőfelület kialakítása – gyorsított termőrefordítás – termőképesség fenntartása – vegetatív-generatív egyensúly fenntartása – gyümölcsminőség javítása – növényvédelem hatékonyságának fokozása Fitotechnika elemei – metszés – metszést kiegészítő eljárások – gyümölcsritkítás
A betakarítás tervezése • Optimális szedési időpont megállapítása • Termésbecslés • Munkaerő és gépszükséglet kalkulálása
Szedési típusok • • • • • •
Kézi szedés Gyümölcsérés jellege szerint – 1, 2 v. többmenetes Módja szerint – teljes v. válogatva szedés Göngyöleg szerint – fogyasztói v. tárolási göngyölegbe Gépi szedés Kombinált szedés – kézi előszedés után gépi betakarítás
Öntözési cél
Öntözési mód – Esőszerű – Csepegtető – Mikroszórófejes
– – – – – –
vízpótló tápoldatozó frissítő, kondícionáló színező fagyvédő virágzást késleltető
A metszés típusai • Időpontja szerint: – zöld metszés – fás metszés • Célja szerint: – alakító metszés – ritkító metszés – ifjító metszés
fenntartó metszés
Tárolhatóságot meghatározó tényezők • • • • • •
faj, fajta érettségi állapot termesztéstechnológia környezeti tényezők egészségi állapot, mechanikai sérülések mértéke tárolási körülmények, tárolási mód
Tároló típusok 0egyszerű tároló 0normál hűtőtároló – rh 90-98%, T 0-5°C 0szabályozott légterű tároló – CO2 2,5-3% és/vagy O2 23% 0ULO tárolás - CO2 1% és O2 1,5%
Az intenzív gyümölcsös ismérvei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Gondos termőhelyválasztás Piacos fajtahasználat Gyenge növekedésű alany nagy ültetvénysűrűség Maximális fénykihasználás intenzív koronaforma Korszerű fitotechnika Kárelhárítási technikák alkalmazása Öntözés Korszerű talajművelés és tápanyag-utánpótlás Integrált növényvédelem Min. 80-90 % I. osztályú gyümölcs Magas terméshozam magas termelési érték/ha Nagy munkatermelékenység Hatékony gépkihasználás Korszerű tárolás és igényes áruvá készítés
Az EU-s zöldség-gyümölcs piacszabályozás főbb részelemei (Terület alapú támogatás és nemzeti kiegészítés) 1182/2007/EK a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (hatályos 2008-tól) 1. Termelői szervezetek – TÉSZ: Termelői Értékesítő Szervezet - EU-s piacszabályozás alapja (1234/2007 EK és 1580/2007 EK, 19/2008 FVM rendelet); Intervenciós felvásárlási támogatás 2. Termékek osztályozása – EU-s frisspiaci szabványok •
(2008.06.01.-től csak paradicsom, paprika, salátafélék, alma, őszi, körte,
szőlő, citrusf., kivi, szamóca); ENSZ-EGB szabványok 3. Szakmaközi szervezetek és megállapodások 4. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem, belépő árrendszer • kvóta, exporttámogatás - megszűntek
termelő ő
termelő ő
termelő ő válogatás csomagolás
TÉSZ
tárolás értékesítés
üzletlánc
nagykereskedő ő kiskereskedő ő
fogyasztó
feldolgozóipar
A zöldség-gyümölcs piac szabályozása (A TÉSZ-ekkel foglalkozó részek Ledó Ferenc és Fodor Zoltán előadásai alapján készültek)
A TÉSZ fogalma A termelői értékesítő szervezet és csoport (TÉSZ) olyan természetes vagy jogi személyiségű, a zöldség – gyümölcs termelők termékének közös értékesítésére és feldolgozására létrehozott szervezet, amely meghatározott agrárrendtartási feltételek betartása esetén Uniós támogatásban részesülhet. A TÉSZ nem önálló jogi forma. A szervezet Szövetkezet, Zrt. vagy Kft. formájában működhet.
TÉSZSZ-ek támogatá mogatása • Ideiglenesen elismert TÉSZ • max. 5 év végleges elismerés (min. 15 tag és 250 millió Ft tagi árbevétel, kötelezettségek betartása) • Támogatás: 10-10-8-6-4% (évente max. 100 ezer €) • Beruházás támogatása – EU + nemzeti kiegészítés = max. 75% (nálunk most 75%) • Támogatások 70%-a Uniós, 30%-a nemzeti forrás • Véglegesen elismert TÉSZ • 100%-ban Uniós támogatású, a működési program alapján (elvileg nemzeti is adható) • Tagi forgalom 4,1 + 0,5%-a a támogatás (tagi hozzájárulás is 4,6%)
TÉSZ-ek Magyarországon 1998 Első TÉSZ - Kvalikó Szövetkezet, 2002-2004 – több mint 100 TÉSZ alakult 2004. május 1.-ig magas támogatás Jelenleg 40 végleges TÉSZ, kb. 30 előzetes TÉSZ, kb. 30 termelői csoport; 18-20 ezer termelőt integrálnak • 40 milliárd Ft forgalom, ez zöldség-gyümölcsből 1820%-os részesedés; csomagolt termékek! • TÉSZ-ek többsége településhez kötött, kis forgalmú (80200 millió Ft) • 2008-tól szekunder TÉSZ-ek alakulása: pl. TÉSZ-ÉSZ non-profit Kft., DATÉSZ Zrt., Hortico-Régió 2009 Kft.
• • • •
/Fodor, 2011/
A TÉ TÉSZ mű működési programjá programjának fő főbb költsé ltségelemei 1. Termeléstervezés költségei 2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, minőségbizt., nyomonkövet., post-harvest) 3. Marketing, reklám 4. Kutatás és kísérleti termelés 5. Képzések – termelők, alkalmazottak, szaktanácsadók 6. Válságmegelőzés és kezelés 7. Környezetvédelem (min. 10%)
Mit kell biztosítani a jól működő TÉSZ-eknek kereskedelmi partnereik részére? Nagy mennyiségű áru Folyamatos, pontos szállítás Homogén minőségű árualap Szakszerű csomagolás, hűtés, tárolás Árstabilizáció, áralku Egységes nyilvántartási rendszerek (korrekt elszámolás alapja) - Közös marketing, válságkezelés -
Mit kell biztosítani a jól működő TÉSZ-eknek tagjaik részére? - Termelőcentrikus szaktanácsadás - Nyomonkövethetőségi és minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és működtetése - Áru post-harvest (tárolás, hűtés, csomagolás) - Korrekt információ szolgáltatás - Szakmai továbbképzések - Termelés koordinálása - Termesztéstechnológiák kidolgozása - Input anyagok beszerzése - Hitelezés - Pályázatírás, jogi, munkavédelmi, adózási stb. tanácsadás - Veszélyes hulladékok közös kezelése - Áralku, árstabilizáció - Értékesítési és fizetési biztonság
TÉSZ-ek helyzetét megnehezítő tényezők • Mérethatékonysági problémák (túl kicsik a magyar TÉSZek) • Túlbonyolított EU és hazai szabályozás • Nehezen hozzáférhető, kihasználatlan támogatások • Túlellenőrzések, adminisztrációs teher, szankciók • Forgóeszköz hiány • Nem megfelelő banki háttér, motiváció • Elvárt adók a másodszintű TÉSZ-ektől • Az ÁFA visszaigénylés határidejének növelése (45 75 nap) • Közbeszerzések, tagok számára átadott eszközök kérdése • Kedvezőtlen gazdasági környezet; a támogatás nem „versenyképes” az ÁFA csalással • Termelők tulajdonosi szemléletének hiánya
Frisspiaci szabványok felépítése
Pályázatok • EMVA – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – támogatások társfinanszírozása • ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – támogatandó célok kijelölése • (pl. szakképzés, fiatal mg-i termelők, szaktanácsadás, korszerűsítés, infrastruktúra fejlesztése, termelői csoportok működése) • 23/2007/FVM –támogatások igénybevételének általános szabályairól • MVH – Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal – támogatási kérelmek elbírálása
Tapasztalatok és változtatási javaslatok
Pályázatok • fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás (pl. 123/2011 VM) • ültetvények korszerűsítése, telepítése (pl. 55/2011 VM) • kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások (pl. 103/2011 VM) • kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások (pl. 49/2010 VM) • öntözés korszerűsítése (pl. 59/2011 VM)
• Az EU előírásainál bonyolultabb, nehezen működtethető a pályázati rendszer • 1300 kérelem, ebből 640 befogadott, igényelt 70,6 Mrd Ft-ból 29,7 Mrd megítélt. • Javaslatok • 30% előleg kifizetésének lehetősége • Pályázás 3 éves, módosítható fejlesztési tervekkel • Kistermelők és nagygazdaságok külön-külön kezelése a pályázati rendszerben • Az eddigi 25 helyett 100 pontból 50 pont legyen a szakmai szempontú értékelés
Szőlőtermesztés
140
Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzete
termésátlag (t/ha)10
120 terület (ezer ha)
• 68 ezer ha borvidéki és 3 ezer ha nem borvidéki árutermelő ültetvény (>1.000 m2) • (192 ezer ha elsőosztályú szőlőterület a kataszterben) • kb. 500 ezer t termés /év (99%-a borszőlő - ebből 70% fehér, 30% vörös) • termésátlag kb. 7,5 t/ha • bormennyiség kb. 3,5 millió hl/év (volt már csak 2,0 is) • több mint 95% feldolgozásra megy • borfogyasztás < 25 l/fő év • borexport 500-700 ezer, borimport 750-1.200 ezer hl/év • csemegeszőlőből, szőlőléből és mazsolából is importőrök vagyunk • átlagos ültetvényméret 0,61 ha • 22 borvidék, 127 hegyközség, 80-90 ezer hegyközségi tag, 7 ezer adóraktári engedélyes pince
terület (ha)
100 80 60 40 20 0
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 KSH
termésátlag (t/ha)
A termék meghatározása Minőségi előírások minimumkövetelmények, minőségi osztályok Méret előírások legkisebb méret, méretkategóriák Megengedett eltérések minőségi és mennyiségi eltérések Külső megjelenés előírásai egyöntetűség, csomagolás A jelölés előírásai azonosító adatok, termék megnevezése, termék eredete, kereskedelmi jellemzők
19 81 19 84 19 87 19 90 19 93 19 96 19 99 20 02 20 05 20 08
I. II. – III. – IV. – V. – VI. –
A szőlőtermesztés biológiai alapjai Gyökérzet
Borvidékeink 1. Csongrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Ászár-Neszmélyi 5. Badacsonyi 6. Balatonfüred-Csopaki 7. Balaton-felvidéki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. Pannonhalmi 11. Nagy-Somlói
12. Soproni 13. Balatonboglári 14. Pécsi 15. Szekszárdi 16. Villányi 17. Bükkaljai 18. Egri 19. Mátrai 20. Tokaji 21. Zalai 22. Tolnai
•járulékos gyökérrendszer •részei: –gyökértörzs –gyökérnyak –oldalgyökerek
•Vessző 1 t.i.
rügy
cser termıalap kordonkar
•Cser 2 t.i. –Tőkenyak
gyökértörzs
–harmatgyökerek
oldalgyökér talpgyökér
A hajtás részei vesszı
•Tőkealap 2 t.i. <
gyökérnyak
–léggyökerek
Szárrendszer
Főbb részei kor szerint: •Hajtás <1 t.i.
harmatgyökér
–talpgyökerek
tıketörzs
Vitorla Hajtástengely •Internódiumok – spec. szöveti felépítés, dorziventrális szerkezet •Nóduszok
tıkenyak
–Tőketörzs
–Levél
–Tőkefej
–Rügyek (nyári, téli, alapi, rejtett)
–Kar
–Hónaljhajtás
–Termőalap
–Fürt vagy kacs
A szőlő évi biológiai ciklusa
A szőlő életszakaszai • • • •
tőkekialakítás szakasza fokozódó termőképesség szakasza kiegyenlített termések szakasza öregkori szakasz
Területválasztás
A szőlő termesztéstechnológiája • • • • • • • • • • • •
Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaporítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Tápanyagutánpótlás Öntözés Fitotechnika Növényvédelem Betakarítás Áruvá készítés (csemegeszőlő)
Szőlő fajtaválasztásának szempontjai bortörvény hegyközségi szabályozás piaci igények, fogyasztói szokások ökológiai feltételek agrotechnika (művelési mód, növényvédelem) fajtatársítás Csemegeszőlő fajta: tetszetősség, íz, szállíthatóság, eltarthatóság, érési idő • Alanyfajta: filoxéra-, mész- és szárazságtűrés • • • • • • •
• – – • – – – – • – –
Jogszabályi előírások szőlőkataszter bortörvény Ökológiai feltételek fekvés, fényellátottság fagyveszélyeztetettség csapadék- és páraviszonyok → rothadás talajadottságok Ökonómiai feltételek feldolgozó kapacitás (borszőlő) post-harvest kapacitás (csemegeszőlő)
Szőlő fajtatípusok felhasználás szerint • Alanyfajták (Teleki hibridek, Fercal) • Borszőlő fajták – Fehér (Olaszrizling, Rizlingszilváni, Furmint, Hárslevelű, Chardonnay) – vörös (Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó, Kadarka, Cabernet) – Minőségi – tömeg • Csemegeszőlő fajták (Csabagyönygye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannónia kincse) • Kettős hasznosítású fajták (Chasselas, Irsai Olivér, Zalagyöngye) • Mazsolaszőlő fajták (Korinthusi, Sultanina) • Direkttermő fajták (Othello, Noah, Delaware, Izabella)
Szőlőtermesztésben használt szaporítóanyagok • dugvány – alany – nemes • oltvány
• sima • gyökeres • tenyészedényes
Metszés céljai • • • •
Művelésmód (tőkeforma) kialakítása Művelésmód fenntartása Termésmennyiség szabályozása Termőegyensúly fenntartása
Szőlő támberendezései nincs (gyalogművelés) egyedi (karó)
van csoportos (huzalos támrendszer) egysíkú
fej
többsíkú
Fásmetszés
bak
• Metszési elemek • Fontosabb metszési módok – kopaszmetszés – rövidmetszés félszálvessző (6-8 rügy) – csercsapos váltómetszés – szálvesszős metszés
guyot
hosszú csap (3-5 rügy) rövid csap (1-2 rügy)
egyes függöny
ernyő
Szőlő fontosabb zöldmunkái • • • • • •
Csonkázás Hajtásválogatás Hajtásigazítás, kötözés Hónaljhajtások visszavágása, eltávolítása Fürtzóna lelevelezése Termőhajtás bekurtítása
Betakarítási időpont • Az időpont függ – fajtától – évjárattól – termelési céltól (csemege, bortípus) – (feldolgozó üzem, üzemnagyság) • fiziológiai érettség előtt (korai szüret) • fiziológiai érettségben • túlérett állapotban (kései szüret) • kényszerszüret
szálvessző
Betakarítás módja • Csemegeszőlő – fogyasztási érettségben, kézzel, cizellálás, osztályozás, csomagolás • Borszőlő - technológiai érettségben, kézzel vagy géppel • Kézi szedés – késsel vagy ollóval; puttonyos, gépi puttonyos, műanyag ládás • Gépi szedés – művelésmód és fajta feltétele is van
Magyar törvények • Bortörvény – 2009. XXIX. – a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról • Hegyközségi törvény – 2012. CCXIX. – a hegyközségekről
– 2003. CXXVII. tv. – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról
FVM - rendeletek • • • • • • • •
szőlőkataszter, VINGIS, borrégiók fajtahasználat szaporítóanyag konkrét eredetvédelmi rendeletek adatszolgáltatás forgalombahozatali járulék szőlőtermesztési potenciál piacszabályozás: szerkezetátalakítás, lepárlás, kivágási támogatás
A szőlő- és borágazat szabályozása EU-s rendeletek
• 479/2008 – A borpiac közös szervezéséről + 555/2008 – részletes szabályok – támogatási programok (nemzeti boríték) - (pl. szerkezetátalakítás, beruházások, zöldszüret, le-párlás, szőlőmust felhasználása, reklámozás, stb.) – termelési potenciál – telepítési jog, kivágások – borszőlőfajták osztályba sorolása, szőlőkataszter – borászati eljárások – eredetmegjelölés, földrajzi jelzés, oltalom – címkézés, kiszerelés – termelői és szakmaközi szervezetek – harmadik országokkal folytatott kereskedelem
Borkategóriák 2009. 08. 01.-től • Oltalom alatt álló eredet-megjelöléses bor (OEM) – V. vinifera-ból, termelés és feldolgozás adott helyen • Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ) – intrsepcifikus is lehet, 85%-a ott termett, feldolgozás a földrajzi területen • Földrajzi jelzés nélküli bor (FN) – hangsúly a fajtán és a pincészeten van
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fogalma – Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. – Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. – Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti célokra, kozmetikai és háztartás-vegyipari cikkek előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédőszerként használt növény. – Hatóanyagot tartalmazó növény.
Hatóanyag: – A gyógynövényben felhalmozódott, biológiailag aktív, különböző hatású, sajátos vegyületek, – az egészséget fenntartó, kóros folyamatokat megelőző, gátló, ill. gyógyító hatású anyagok, – a gyógyhatásért felelős vegyület(csoport).
Drogismeret alapjai Növényi drog: – A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, amelyet többnyire szárítással tartósítanak és esetleges hámozáson, tisztításon, aprításon kívül más mechanikai feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem részesült, – a növényi nyersanyagból készült termék, – a növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag.
Növényi drogok csoportosítása – Drogot szolgáltató gyógynövények rendszertani besorolása alapján, – növényrészek szerint, – hatáserősség szerint, – farmakológiai hatásuk szerint, – hatóanyag kémiai szerkezete szerint.
Gyógynövények felhasználása 1. Gyógyászat – hagyományos gyógyászat, népi gyógyászat, fitoterápia, homeopátia, aromaterápia, gyógyszeripar. 2. Vegyipar – kozmetikai, háztartási vegyipar, illatszeripar stb. 3. Élelmiszeripar – konzervipar, húsipar, édesipar, üdítőital-gyártás, fűszeripar stb. 4. Mezőgazdaság – növényvédelem, állatgyógyászat stb.
Illóolaj: – Különböző vegyületek (terpének, terpénszármazékok) elegye, – vízgőzzel lepárolható növényi hatóanyag, – vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódik, – szobahőmérsékleten maradéktalanul elpárolog, – jellegzetes, intenzív illatú és ízű.
Drogok minősítése A minősítés célja: – egészségvédelem, – visszaélések megakadályozása, – fogyasztói érdekvédelem, – termelői és kereskedelmi érdekvédelem. A minősítés alapja: – VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph.Hg. VIII.), – szabványok (MSZ), – a fogadó ország előírásai.
Drogok vizsgálati szempontjai: 1. származás, 2. azonosság, 3. tisztaság, 4. tartalmi meghatározás.
Elsődleges feldolgozás: A betakarítást követő, első tartósítási műveletek. – szárítás (természetes, mesterséges), – illóolaj-kinyerés (extrahálás, sajtolás, pomádés eljárás, desztilláció), – tisztítás, – aprítás, – tárolás, – csomagolás.
Hazai gyógynövénygyűjtés jellemzői
– gyűjtött fajok száma kb. 100 – drogok döntő hányada gyűjtött – kiváló minőségű drog – nagy hagyományokkal rendelkezik Mo.-n – privatizáció és munkaügyi szabályozás nehezíti – őstermelői igazolvány, társadalombiztosítás fizetése szükséges – gyűjtés hatósági engedély nélkül lehetséges – felvásárláshoz engedély kell – átvételkor előzetes minősítés – elsődleges feldolgozás: gyűjtő v. felvásárló
Gyógynövények feldolgozása A helyes feldolgozás feltételei: – a betakarítás idejének optimális megválasztása, – a betakarítás, gyűjtés módjának helyes megválasztása, – az alapanyag kíméletes és gyors beszállítása, – az alapanyag minősítése, – a feldolgozás előtti szakszerű tárolás, – előkészítő műveletek elvégzése, – szakszerű szárítás.
Magyar gyógynövényágazat jellemző adatai 1980-as évek Terület (ha) 37 – 40 ezer Drogtömeg (t/év) 35 – 40 ezer Illóolaj (t/év) 80 – 100
2004–2010 (átl.) kb. 20 ezer < 30 ezer 180
Bruttó termelési értéke 10-15 milliárd Ft/év, ami a mezőgazdaság 1%-a
A szakszerű gyűjtés feltételei: – biztos botanikai, morfológiai ismeretek, – megfelelő gyűjtési időpont ismerete, – élőhelyismeret, – megfelelő gyűjtési mód ismerete.
Fontosabb gyűjtött gyógynövényfajok Magyarországon Gyűjtött faj
Növényi rész
Drogtömeg (t/év)
levél, herba
250-350
mezei zsurló
herba
250-350
vadgesztenye
termés
250-300
csipkebogyó
termés
200-250
bodzabogyó
termés
400-600
bodzavirág
virág
50-100
orbáncfű
herba
150-200
kamilla
virág
250-350
hárs
virág
30-40
gyermekláncfű
levél, gyökér
100-150
cickafark
herba, virág
100-150
fagyöngy
termés
100-150
herba
150-200
csalán
aranyvessző galagonya vérehulló fecskefű
virágzó ágvég
50-100
herba
50-100
Fontosabb termesztett gyógynövényeink Fajok
Terület (ha/év)
Drogtömeg (t/év)
mustár
12 000 – 15 000
9 000 – 12 000
mák
8 000 – 12 000
8 000 – 10 000
konyhakömény
1 500 – 2 500
1 500 – 2 500
koriander
1 500 – 3 000
1 500 – 2 500
édeskömény
1 500 – 2 000
1 200 – 1 500
máriatövis
1 500 – 2 000
1 200
ánizs
400 – 500
250 – 350
kapor
400 – 500
250 – 500
kamilla
250 – 400
150 – 250
orbáncfű
200 – 300
200 – 250
citromfű
200 – 250
200 – 300
majoranna
50 – 100
60 – 120
bazsalikom
50 – 100
60 – 120
borsfű
50 – 100
60 – 120
Dísznövénytermesztés Dísznövény fogalma • A dísznövények olyan növények, amelyeket díszítő hatásuk miatt, vagy az ember környezetének kedvező alakítása céljából tartunk. • esztétikai, pszichológiai, biológiai, klimatikus hatás
Hazai gyógynövénytermesztés jellemzői – kb. 20 ezer ha, 20-25 ezer t drog/év – nagy élőmunka-ráfordítás – kb. 50 termesztett faj – elavult fajták – jó minőségű drog – exportorientált ágazat; kb. 5 ezer t drog/év – alacsony technológiai színvonal, mind termesztésben, mind feldolgozásban
Előrelépés érdekében szükséges teendők • gyűjtés jogi hátterének ágazatbarát megteremtése • gyűjtők felkészítése és regisztrációja • egyes vadon termő fajok termesztésbe vonása • fontos fajok termesztéstechnológiájának fejlesztése • támogatások pályázati úton való bevonása • biológiai alapok korszerűsítése • jogszabályi háttér korszerűsítése
Dísznövénytermesztés általános jellemzői
• Kertészet legintenzívebb ágazta • Egységnyi területen legnagyobb értéket állítja elő; legnagyobb hozzáadott érték • Nagy kézimunka igényű • A megtermelt dísznövények különböző részeit hasznosítják díszítési célból. • Több mint ezer növényfajjal dolgozik. • A fajtakínálat folyamatosan változik/bővül. • Értékesítés ciklikus • Az EU-ban teljesen liberalizált
Dísznövénytermesztésünk helyzete • Szabadföldi dísznövénytermesztés 2.350 ha, ebből faiskola 1.900 ha, rózsatő 120 ha, évelők 30 ha • Növényházi dísznövénytermesztés 340 ha, ebből vágott virág 180 ha, csereps növény és aplánta 160 ha • Termelési érték 135 millió € • Kb. 30.000 embernek biztosít foglalkoztatást • 1350 termelőüzem • Nettó importőrök vagyunk
Szabadföldi dísznövénytermesztés • Ide tartoznak azok a dísznövény kultúrák, ahol a dísznövényfajok vagy mérsékelt égövi származásúak és/vagy a vegetációs időszakban Magyarország klimatikus és talajviszonyai mellett szabadföldön megfelelően termeszthetők.
/AIPH 2010/
A szabadföldi dísznövénytermesztés csoportjai – díszfaiskolai termesztés (díszfák, díszcserjék) – rózsatőtermesztés – évelő dísznövények – virághagyma termesztés – virágmagtermesztés – szabadföldi vágott virágok – szárazvirág-termesztés – szabadföldi virágpalánta nevelés
Rózsatőtermesztés • A magyarországi termelés 90%-a nyugat-európai exportra kerül. • A rózsatövek 75-80%-át Szeged-Szőregen és környékén állítják elő. • Szőregi Virág- Dísznövény ÁFÉSZ • Szerződéses rózsatőtermesztés 20 ha területen 4 termeltető végezteti, összesen 100 körüli szerződött termelővel. A szerződéses termeltetés keretein belül mintegy 2,5 millió rózsatövet állítanak elő.
Díszfaiskolai termesztés • A fásszárú dísznövények adják az épített zöldfelületek növényanyagát. • Főbb termesztőkörzetek: – Nyugat-dunántúli - fenyőfélék (Szombathely) – Somogyi - díszfák, konténeres cserjék (Alsótekeres); fenyőfélék (Zákány, Őrtilos) – Budapest és környéke - konténeres cserjéket, fenyőféléket, díszfa és cserjék (Tahitótfalu) – Szeged környéke - rózsatő termesztés – Alföldi - konténeres fenyőfélék, cserjék
Évelő dísznövények – Több évig élő lágyszárú növények, melyeknek a szaporodási ciklusuk befejeztével a földfeletti részük teljesen vagy részben elszárad, illetve ép marad (‘örökzöldek’, tőlevélrózsás fajok). – A talajba visszahúzódók föld alatti vegetatív képleteikkel (szár, rizóma, gyökér, hagyma gumó, hagymagumó) vészelik át a nyugalmi időszakot. • Szaporításuk lehet: magvetés, tőosztás, dugványozás
Növényházi dísznövénytermesztés • Trópusi, szubtrópusi eredetű dísznövény fajok mérsékelt égövi éghajlati viszonyok közötti termesztése különböző klimatizált termesztő berendezésekben. • Mérsékeltégövi fajoknak a természetes szabadföldi virágzási időszakhoz képest jóval korábbra (későbbre), időzített termesztése. • Főbb csoportjai: – vágott virágok és zöldek, – cserepes dísznövények, – egynyári és kétnyári virágpalánták
Cserepes dísznövények • Névnapokra, ünnepi alkalmakra növényházakban időzítetten termesztett mérsékelt égövi, szubtrópusi vagy trópusi eredetű fás és lágyszárú dísznövények. • Két nagy csoport: – cserepes virágos dísznövények – cserepes levéldísznövények (zömében melegégövi, hazájukban fásszárú fajok) • Piacon 2:1 - virágos : levéldísznövények • Magyarországon 22-30 ha termesztőfelület
Legfontosabb cserepes virágos dísznövények – afrikaiibolya – ciklámen – korallvirág – mikulásvirág – cserepes krizantém – begónia (Begonia elatior) – virággal díszítő broméliák
Vágott virágok és zöldek • 30 faj és ezek fajtái (250-300) • Magyarországon 180 ha területen termesztenek. • A piacon nő az import aránya – Szegfű – Gerbera – Rózsa – Hagymás virágok – Krizantém – Egyéb vágott virágok összesen – Vágott zöldek és Gypsophila
• A termesztett fajok száma több mint 100, a fajták száma 300-400 • A növényházi dísznövények közül értéküket tekintve arányuk 30%. • Jelentős, 30%, az import aránya. • A cserepes levéldísznövények esetében az import a meghatározó.
Legfontosabb cserepes levéldísznövények – fikuszok – filodendronok – pálmák – üstökösfák (Dracaena, Yucca)
Egy- és kétnyári virágpalánták termesztésének helyzete • A termesztett fajok száma meghaladja a 80-at, a fajtáké az 500-at. • Magyarországon évente 30-33 millió db egy- és kétnyári palántát termesztenek • 2:1 arány - egynyári virágpalánta:kétnyári virágpalánta • 20-25 ha termesztőfelület
Egynyári virágpalánták • Szaporítás: – Generativ – magvetés –standard és heterózis (F1 hibrid) fajták – Vegetativ – dugványozás – a magvetésről nem fajtaazonos (tarkalevelű többéves fajok), illetve új heterózis (F1 hibrid) fajták nemesítő cég nagyobb árbevétele érdekében
Kétnyári virágpalánták • Rövid tenyészidejűek: – virágzáshoz nem kell hideghatás csak pár hetes rövidnappalos megvilágítás • Hosszú tenyészidejűek: – virágzáshoz hideghatás (6 hét 6 °C) kell (vernalizáció) merisztéma vegetatívból generatív fázisba megy át, virág differenciálódás.
Egynyári dísznövények • A közterületi virágágyásokba, házikertekbe, balkonládákba egy vegetációs időszakra, magról vagy vegetatívan szaporított lágy- és fás szárú dísznövények. • Gyakorlati meghatározás nem biológiai • Általában nem télállóak
Kétnyári dísznövények • Nyári szaporítás, ősszel vagy kora tavasszal kiültetett, a virágzási időszak után eltávolított. • Biológiai meghatározás • takarással télállóak
A legfontosabb egy- és kétnyári dísznövény fajok – kerti begónia (Begonia semperflorens) – törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) – kerti petúnia (Petunia x hibrida) – paprikavirág (Salvia splendens) – bársonyvirág (Tagetes) – verbéna (Verbena) – muskátli (Pelargonium) (egynyáriként tartva) – árvácska (Viola x wittrockiana) (kétnyári)
