Kerületi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata

XV. kerület Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota – Pestújhely – Újpalota Önkormányzata Települési/ Kerületi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata

Készítette: Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Balogh Zsigmond szakértő Szakértői ig. száma: 012550-02 Berecz Árpádné szakértő Szakértői ig. száma: SZ- 021951 Gábor Dezső szakértő Szakértői ig. száma: 010371 - 02

Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.


Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 3 2. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK............................................................................................................ 6 2.1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG PROGRAM KIEMELT HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÁRSADALMI CSOPORTJAI .................. 9 2.2. VÉDETT TULAJDONSÁGOK (2003. ÉVI CXXV. TV. 8. §) ............................................................................. 10 2.3. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD MEGSÉRTÉSÉNEK ESETEI (2003. ÉVI CXXV. TV.) .............................................. 10 3. A HELYZETELEMZÉSBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK (2007-2011.) ................................ 11 3.1. A XV. KERÜLET ......................................................................................................................................... 11 3.2. A XV. KERÜLET DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, SZOCIÁLIS ADOTTSÁGAI ......................................................... 13 3.3. FOGLALKOZTATÁS ..................................................................................................................................... 18 3.4. OKTATÁS, KÉPZÉS ...................................................................................................................................... 22 3.5. SZOCIÁLIS HELYZET ................................................................................................................................... 31 3.6. LAKHATÁS, LAKÓHELY .............................................................................................................................. 49 3.7. KÖRNYEZET ÉS KÖZLEKEDÉS .............................................................................................................. 66 3.8. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK FENNTARTÁSÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJA, A SZOLGÁLTATÁSOK MEGNEVEZÉSE................................................................................................................................................... 73 3.9. KULTÚRA, SPORT, SZABADIDŐ ................................................................................................................... 84 3.10. IFJÚSÁGI FELADATOK ............................................................................................................................... 92 3.11. IDŐSÜGYI FELADATOK ............................................................................................................................. 96 3.12. CIVIL SZERVEZETEK ............................................................................................................................... 105 3.13. ROMA ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROBLÉMÁK ................................................................................................ 109 3.14. KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................................................................... 115 4. MEGVALÓSULT ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOK 2008-2011.................................................. 121 5. FELADATOK A KERÜLET ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA ALAPJÁN ÉS AZOK FORRÁSIGÉNYE ...................................................................................................... 127 5.1. DEMOGRÁFIA ........................................................................................................................................... 127 5.2. FOGLALKOZTATÁS ................................................................................................................................... 128 5.3. OKTATÁS, KÉPZÉS .................................................................................................................................... 129 5.4. SZOCIÁLIS HELYZET ................................................................................................................................. 129 5.5. LAKHATÁS, LAKÓHELY ............................................................................................................................ 132 5.6. KÖRNYEZET ÉS KÖZLEKEDÉS ................................................................................................................... 136 5.7. EGÉSZSÉGÜGY .......................................................................................................................................... 137 5.8. KULTÚRA, SPORT...................................................................................................................................... 139 5.9. IFJÚSÁGI FELADATOK ............................................................................................................................... 140 5.10. IDŐSÜGYI FELADATOK ........................................................................................................................... 141 5.11. CIVIL SZERVEZETEK ............................................................................................................................... 142 5.12. ROMA ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROBLÉMÁK ................................................................................................ 143 5.13. ROMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGE ................................................................................................................. 143 5.14. NEMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE ................................................................................................................. 149 5.15. FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE ........................................................................... 162 5.16. LAKHATÁSI ANTI-SZEGREGÁCIÓS ÚTMUTATÓ........................................................................................ 173 5.17. ÖSSZHANG ............................................................................................................................................. 185 6. AKCIÓTERV ................................................................................................................................................ 185 JAVASLAT ARRA, HOGY "MIKÉNT CSINÁLJUK?"ÉS A RENDSZER NYOMON KÖVETÉSÉRE ............................... 185 7. ZÁRADÉK ..................................................................................................................................................... 191 8. MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 192 8.1. AZ ANYAGKÉSZÍTÉS SORÁN FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE ................................................. 192 8.2. LAKÓTELEPI PROGRAM............................................................................................................................. 194 8.2.1. Helyzetelemzés ................................................................................................................................ 194 8.2.2. Város rehabiltációs program ........................................................................................................... 203 8.2.3. A lakótelepi program kiemelt céljai ................................................................................................. 204 8.2.4. Beavatkozások, feladatok ................................................................................................................. 205 Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

2


1. Bevezetés A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. Törvény (Kvm. tv.) lényegi változásokat hozott a helyi esélyegyenlőségi programmal összefüggő szabályozás terén. Az első és legfontosabb változás az, hogy korábban csak lehetőségként került megfogalmazásra a helyi esélyegyenlőségi program elkészítése, míg a módosítás kapcsán ez egy kötelezettséggé vált. Az új szabályok röviden összefoglalva a következők: 1. Az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi program elkészítése kötelezővé vált a helyi önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások számára. 2. Az esélyegyenlőségi programot kétévente felül kell vizsgálni. 3. Az esélyegyenlőségi program elkészítésébe, áttekintésébe és felülvizsgálatába – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételeknek megfelelően, továbbá névjegyzéken szereplő - esélyegyenlőségi szakértőket kell bevonni. 4. A központi költségvetési és európai uniós támogatások odaítélésének feltétele az esélyegyenlőségi program megléte. (A pályázatokra vonatkozó szabályokat a 2011. december 31-et követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Kvm. tv. 50. § (8) bek.) Az esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályait a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet határozza meg. Átmeneti szabály: ha a helyi önkormányzatok vagy az önkormányzati társulás az Ebk. tv. 63. § (5) bekezdése szerint esélyegyenlőségi programot fogadott el (vagyis még azelőtt készített esélyegyenlőségi programot, hogy annak elkészítése kötelezővé vált volna), akkor a programot a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani, vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni (120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet 11. § 13. bek.) Budapest főváros XV. kerületének önkormányzata, a Képviselő-testület 627/2007. (XII.19.) sz. határozatával elfogadta a kerület Esélyegyenlőségi Programját. Ezt követően 628/2007. (XII.19.) sz. határozatával felkérte a polgármestert, hogy 2008. június 30-ig készítsen Intézkedési Tervet az Esélyegyenlőségi Programban meghatározott feladatok végrehajtására. A későbbiekben a Program végrehajtásának tervezett ütemezését felülvizsgálta és összegezte, hogy milyen célok valósultak meg, milyen pályázatok kerültek a megvalósulásra, és milyen új elképzelések vannak a Programmal kapcsolatban. Ezen munkamenetet az alábbi képviselőtestületi határozatok igazolják: -

423/2008. (VI.25.) ök. számú határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Programhoz kapcsolódó, a 5200-157/2008. sz. előterjesztésben 1., 2. sz. mellékletként szereplő intézkedési tervet elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: 2009. december 31. (visszajelzésre 2009. június 30.) (Jogszabályi hivatkozás: 2003. évi CXXV. tv. 63. § (5) bek.)


3


-

311/2009. (V.27.) ök. számú határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a XV. kerületi Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja Intézkedési tervének és ágazati (közoktatás, közművelődési, ifjúság, sport) intézkedési tervének 2008. évi végrehajtásáról készített beszámolót és a 2009. évre vonatkozó intézkedési tervet elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: 2009. június 5., beszámolásra 2010. június 30. (Jogszabályi hivatkozás: 2003. évi CXXV. tv. 63. § (5) bek.)

-

261/2010. (IV.28.) ök. számú határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy XV. kerületi Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja Intézkedési Tervének és ágazati (közoktatás, közművelődési, ifjúság, sport) intézkedési tervének 2009. évi végrehajtásáról készített beszámolót és az Ikt.sz.: 78-101/2010. sz. előterjesztés 1-2 sz. mellékleteiben szereplő 2010. évre szóló intézkedési terveket elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: 2010.05.30., beszámolásra 2011.06.30. (Jogszabályi hivatkozás: 2003. évi CXXV. tv. 63. § (5) bek.)

2011 márciusában egy Vitaanyag készült a XV. kerületi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatához és új program összeállításához. (Az anyag aláírója László Tamás polgármester.) A XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete döntése értelmében a kerület Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálati munkálataira az Euron Kft. kapott megbízást. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képesség és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás erősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy a XV. kerületben továbbra is erősödjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, a sport és szórakozási lehetőségek területén is. A fogyatékos személyek speciális segítséget igénylő emberek. Életük nem kevesebb és nem több, egyszerűen más, másfajta emberi élet. A fogyatékos személy a betegekhez, az idősekhez és a gyermekekhez hasonlóan segítségre szorul. Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény a települési önkormányzatok számára megteremtette annak lehetőségét, hogy helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen/kerületben élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelten figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését is. Budapest XV. kerület Önkormányzata ezt a feladatot 2007-ben végrehajtotta. Most 2011-ben a program felülvizsgálata során – a 120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet 7-11. §- a szellemében – a nők és férfiak esélyegyenlőségének, a mélyszegénységben élők, romák


4


esélyegyenlőségének, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének csökkentésére irányuló intézkedések áttekintésére kerül sor. Ezek az intézkedések csak két esetben mellőzhetőek: a.) ilyen esélyegyenlőtlenség nincs jelen, vagy b.) az ilyen esélyegyenlőtlenség a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó intézkedésekkel tovább nem csökkenthető. A XV. kerületben egyik ok sem áll fenn, ezért az elkészült Esélyegyenlőségi Programhoz minden évben intézkedési terv készült, melyben meghatározásra kerültek azok az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatok és tennivalók, melyek elvégzésére az adott év költségvetésében jóváhagyott keretösszegek alapján lehetőség volt. Az önkormányzat 2008. évben elkészítette a XV. kerület Szociális térképét, mely feltárta a kerület szociálisan hátrányos helyzetű lakosságának helyzetét, megjelölve a legkritikusabb pontokat. Kiderült, hogy a kerületben a szociális helyzet lényegesen rosszabb, mint azt korábban gondolták. Az elöregedés, atomizálódás, az eladósodás összefonódó kölcsönhatása egyre erőteljesebben jelentkezik. Láthatóvá vált, hogy a rezsihátralékosok, az adósságcsapdába kerültek száma hónaprólhónapra nő, és az újpalotai lakótelepen ez már kritikus szinten van. A hátrányos helyzetű családok beáramlása Újpalotára felerősödött. A bűnözés és a drogprobléma erőteljesen jelen van a kerületben, ahol a hajléktalanok száma is emelkedő tendenciát mutat. A Fővárosi Önkormányzat intézkedései miatt a külső kerületekben várható egyre nagyobb számú hajléktalan megjelenése. A Szociális térkép megállapításai ráirányították a figyelmet a fiatalok hátrányos helyzetére, ezért az önkormányzat elkészítteti a kerületi fiatalok szociológiai vizsgálatát – különös tekintettel a hátrányos helyzetű (egyszülős) családokra, gyermekekre. Az önkormányzat célul tűzte ki a lakáspályázatok folyamatosságának biztosítását, a fiatalok figyelmének célzott felhívását az önkormányzati lakáspályázat lehetőségeire. Az önkormányzat által fenntartott intézmények teljes körű akadálymentesítése érdekében a jövőben is e célra kiírt pályázatok és önerő felhasználásával keresik a megoldásokat. Az intézményeinél és a Polgármesteri Hivatalban biztosítja a teljes körű akadálymentesség érdekében a szükséges tájékoztató táblák, eszközök, jelzések elhelyezését. A kerületre az elöregedés jellemző, ezért az időskorú lakosság jobb ellátása, gondozása, betegségek felismerése céljából geriátriai szakrendelés megszervezését és beindítását tűzte ki az önkormányzat, hogy a háziorvos és a szociális ellátó rendszer koordinációját megvalósítja. A rezsihátralékosok és a hátralékok csökkenése érdekében az önkormányzat adóság kezelési tanácsadást és támogatási rendszert működtet. A hajléktalan személyek részére átmeneti szállást hozott létre a kerület vezetése. Az önkormányzat fontos feladatai között szerepel a gyermekvédelemmel, nők bántalmazásával, a családon belüli veszélyeztető tényezők feltárásával, a környezeti veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban felvilágosító előadások szervezése. Az egészség megőrzését, betegségek korai felismerését célzóan évente két alkalommal egészségnapokat rendez az önkormányzat. A munkanélküli lakosság ellátása érdekében továbbra is kiemelt feladatként kezeli a kerület vezetése a közfoglalkoztatás szervezését. Az ismertetett célkitűzések érzékeltetik azt a sokrétű tevékenység sort, mely a XV. Kerület Önkormányzata által megfogalmazott tennivalók között szerepel a Kerületi Esélyegyenlőségi Program többéves Intézkedési Terv megvalósításában.


5


2. Jogszabályi rendelkezések Az esélyegyenlőség iránti igény, valamint annak elősegítése azon ténysorozat felismerésén alapul, hogy a különböző társadalmi csoportok és azok tagjai vagyoni, családi helyzetük szerint jelentősen különböznek egymástól, és ez a különbség kihat életükre. Aki hátrányosabb helyzetben van, annak kisebb az esélye a továbbtanulásra, a szakképzettség megszerzésére, a munkába állásra, a magasabb fizetésre, a magasabb társadalmi célok elérésére. A hátrányos helyzetű csoportnak az említettek eléréséhez szükséges képességei, adottságai megvannak, ám lehetőségük, esélyük alig vagy lényegesen kevesebb van. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 63/A § (1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás – a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével – öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltoztatását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés után szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. (5) A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, illetve (4) bekezdés szerinti áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába a külön jogszabály szerinti esélyegyenlőségi szakértőt be kell vonni. Alkalmazott és figyelembe vett jogszabályok: • •

•

•

2011. évi 04.25. 2012-ben lép életbe az új alkotmány 1949. évi XX. Törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §) Az Alkotmány 70/A § (1) bekezdése – amely kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” Az Alkotmány 70/A § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, mivel kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását, az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti”. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Bár minden pozitív diszkriminációs intézkedés valamivel szemben negatív megkülönböztetést eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

6


•

•

•

• • • • • • • • • • • •

E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek a meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. § (5) lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából un. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hiánykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatjuk. A törvény megfogalmazza a „fogyatékos emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll.” A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. Törvény (Kvm. tv.) lényegi változásokat hozott a helyi esélyegyenlőségi programmal összefüggő szabályozás terén. Az első és legfontosabb változás az, hogy korábban csak lehetőségként került megfogalmazásra a helyi esélyegyenlőségi program elkészítése, míg a módosítás kapcsán ez egy kötelezettséggé vált. Az új szabályok röviden összefogva a következők: 1. Az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi program elkészítése kötelezővé vált a helyi önkormányzatoknak, illetve a többcélú kistérségi társulások számára. 2. Az elkészített esélyegyenlőségi programot kétévente felül kell vizsgálni. 3. Az esélyegyenlőségi program készítésébe, áttekintésébe és felülvizsgálatába – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételeknek megfelelően, továbbá névjegyzékben szereplő – esélyegyenlőségi szakértőket kell bevonni. 4. A központi költségvetési és európai uniós támogatások odaítélésének feltétele az esélyegyenlőségi program megléte. (A pályázatokra vonatkozó szabályokat a 2011. december 31-et követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Kvm. Tv. 50. § (8).) Az 1959. évi IV. törvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. Törvény a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. Tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről A közokiratokról, közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

7


• • • • • • • • •

• • • • •

• • • •

• • • • • • •

•

•

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 1996. évi XXI. tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről 219/1996. (XII.24.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 2000. évi LX. tv. a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 194/2000. (XI.24.) Korm. rendelet a közművelődési intézmények látogatóit megillető kedvezményekről 1/2000. (I.24.) NKÖM r. a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 57/2002. (XI.18.) OM rendelet az integrációs felkészülésről 29/2002. (V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről 21/2003. (II.25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 41/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításáról A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2004. évi CXXIII. tv. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról A sportról szóló 2004. évi tv. 16/2004. (V.18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről A mozgóképről szóló 2004. évi II. tv. 4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006.07.05.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

8


•

•

• • •

az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006.05.17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve ez országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1089/2006. (IX.25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 10/2006. (II.16.) OGY határozat az Új Országos Fogyatékos ügyi Programról 120/2006. (IV.16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól.

2.1. Az esélyegyenlőség program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai 7. § (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a nők és férfiak esélyegyenlőségének, a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésére irányuló intézkedések. (2) A nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a.) a társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára, b.) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, c.) a nőket ért erőszakra, d.) arra, hogy a reprodukációs jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás, és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anyaés gyermekgondozás területén, e.) a nők közéletben, gazdasági életben való arányos(talan) részvételre. (3) A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a.) a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet tekintetében: - a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatás növelésére A szűrőprogramokban történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére. b.) A lakhatási szegregáció tekintetében: - a területi szegregáció mértékére, - a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, - a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra, - a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára. c.) A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében: - az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére, - az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre, - a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre, - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

9


(4)

A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni: a.) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására b.) az egészségügyi ellátások elérhetőségére, c.) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre, d.) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékos személyek rehabilitációjában, e.) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére, f.) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében: - az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére, - az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére, - az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában.

2.2. Védett tulajdonságok (2003. évi CXXV. Tv. 8. §) • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

neme faji hovatartozása bőrszíne állampolgársága nemzetisége nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása anyanyelve fogyatékossága egészségi állapota vallási vagy világnézeti meggyőződése politikai vagy más véleménye családi állapota egyszülős család (anyasága/terhessége vagy apasága) szexuális irányultsága életkora társadalmi származása vagyoni helyzete foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama érdekképviselethez való tartozása egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) szerint.

2.3. Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei (2003. évi CXXV. Tv.) • • • • •

közvetlen hátrányos megkülönböztetés közvetett hátrányos megkülönböztetés zaklatás jogellenes elkülönítés megtorlás. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

10


Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérése az 1990. évi és a 2001. évi (valamint a 2011. évi) népszámláláskor került sor. Ez utóbbi szerint 577 ezer fő volt a számuk ez a népesség 5,7 %- át tette ki. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 17 %- a születése óta fogyatékos, 66,5 %- a esetében a fogyatékos állapot baleset, illetve betegség következtében alakult ki. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8 %, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8 %).

3. A helyzetelemzésben bekövetkezett változások (2007-2011.) 3.1. A XV. kerület A jelenlegi kerület és környéke a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet valaha a Pannon tenger borított. A régebben keletebbre folyó Dunába ömlő patakok egyik magasabb térszintjére épült Palota falu a Szilas-patak mentén. A történelem vihara alaposan megtépázta az itt létrejött településeket, amelyek a 19. században kezdtek megerősödni. Az igazi fellendülést a dualizmus iparfejlesztése hozta meg Palotának, melynek szomszédságában kiépült településrész Pestújhely néven a 20. század elején lett önálló község. Rákospalota 1923-ban kap városi rangot, majd 1950-től Pestújhellyel és még 21 környező településsel a fővároshoz csatolják, ekkor lesz Budapest XV. kerülete. 1968-tól a palotai területen óriási lakótelep épül Újpalota néven. Itt 16 ezer lakásban több mint 60 ezren éltek. Később ez a szám jelentősen lecsökkent. 2003-ban a kerület három helyén: Rákospalota, Újpalota, Pestújhely 84 ezren, 2006-ban pedig közel 83 ezren éltek. A kerület a főváros északkeleti városkapuja. A nagy forgalmú közutak közelsége hatalmas kereskedelmi központok telepítését tették lehetővé, ezért méltán nevezhetjük a „kereskedelem kerületének” a főváros XV. kerületét. 3.1.1.Mit mutat a kerület 2011-ben? Elindult a kerületrészek lesüllyedése, ennek következménye a lakások, ingatlanok elértéktelenedése, a deviancia megjelenése. Évek óta megoldatlan volt a hajléktalankérdés, ez az újpalotai lakótelep jelentős részén akut problémává vált,és az un. Kiserdő is hajléktalan tanya volt 2011 –ig.2011 –ben az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal közösen, a Családsegítő Szolgálat és a Pilisi Parkerdő bevonásával az ott élő hajléktalanok telephelyeit felszámolta, és jelentős összegeket fordított arra, hogy megoldja ezen személyek elhelyezését. A rendetlenség az élet minden területén megjelenik: a közterületeken, az emberi viszonyokban, a közbiztonság romlásában egyaránt. Az eredmény: az elvándorlás, a XV. kerület presztízsének csökkenése, a gazdasági aktivitás bizonytalanná válása, amit az évek óta tartó általános recesszió felerősített. E negatívumokkal szemben megindult egyfajta radikális szemléletváltás, mely az önkormányzati munka minden területén érezteti hatását. A fő cél a kerület presztízsének visszaállítása.


11


A közlekedési hálózat fejlesztése az elmúlt évtizedekben részben rontotta (M3-as városi bevezető szakasza), részben javította a kerület közlekedését (M0-ás körgyűrű északkeleti szakasza.) A kerület területe: 26,95 km2. Belterületi közúti hálózata: 137 km, ebből burkolt: 119 km. Csatornahálózat hossza: 139 km. A kerületi lakott lakások száma: 34616 ( a 2001 – es népszámlálás adatai alapján.) Megtörtént számos közösségi közlekedéssel érintett útvonal felújítása a fővárosi önkormányzat által. A szilárd burkolatú saját utak felújítása még várat magára. Hasonló megállapítás vonatkozik a járdák állapotára is. A közműhálózatot jelentős lakossági önerő bevonásával sikerült fejleszteni. Mára teljes közműnek mondható a vezetékes földgáz és a közcsatorna hálózat. Az újpalotai lakótelepen teljes körű a táv hő hálózat, amely azonban életkora miatt felújításra, cserére szorul. Van még feladat a csapadékvíz elvezetés és helyenként a szennyvízelvezetés terén is. Az informatikai hálózatok (telefon, kábel tv.) tekintetében a szolgáltatóknak köszönhetően jól lefedett a kerület. A kerület környezeti állapota nem biztató: A XV. kerület a főváros egyik legszennyezettebb levegőjű területe. Ebben döntő szerep játszik a szemétégető és az M3-as autópálya. A kerületen keresztülfolyó vizek (Szilás és Csömöri patakok) erősen szennyezett állagú vízzel érkeznek, és e területen tovább romlik a víz tisztasága. A kerületben a legsúlyosabb a közlekedésből adódó zajterhelés, amelynek szenvedő alanyai az intézmények és a lakások használói. Súlyos gond a talajszennyezés, amely elsősorban az illegálisan elhelyezett szemétből következik. A meglévő zöldterületek (melynek aránya nem éri el a külső kerületeknek megfelelően kívánt mértéket) elhanyagoltsága szinte általánosnak mondható. Ezen negatív megállapítások mellett mégis az állapítható meg, hogy a XV. kerület legmeghatározóbb alapadottsága a zöld jellege és főváros centrumába való bejutás gyorsasága. A zöld jelleg egyrészt a mezőgazdasági, kertvárosi hagyomány, másrészt Újpalota negyven éves növényállománya, a gazdag fa és cserjeállomány, és az újpalotai kiserdő jelenti – gondozatlansága ellenére. A kerület közbiztonságára kedvezőtlenül hat a helyi társadalom egyes csoportjainak romló élethelyzete. A lecsúszás, lepusztulás és deviancia, bűnözés megjelenése, majd elterjedése együtt jár – lakótelepen és kertvárosban egyaránt. A deviancia megjelenése eróziós jellegű folyamat – együtt hat a drogterjesztés, az alkoholizmus, a prostitúció. Ezek együttes jelenléte fokozott közbiztonsági, közrendvédelmi gondot okoz. A fiatalság – a családok szétesettsége miatt is – nehéz helyzetben van, sok a deviáns jelenség, a bandázás. A XV. kerületi önkormányzat kiterjedt intézményhálózatot tart fenn: oktatási-nevelési, közművelődési, egészségügyi és szociális, sport és rekreációs célú intézményeket. A kötelező és önként vállalt feladatok körében több olyan elem van – elsősorban szociális intézmények – amelyeket szinte csak a XV. kerület tart fenn.


12


3.2. A XV. kerület demográfiai jellemzői, szociális adottságai A XV. kerület népessége 1950-2011: 1950. 1960. 1970. 1980. 59.879 61.558 60.983 113.768

1990. 95.593

2001. 86.453

2010. 79.676

2011. 79.792

fő 120 000

113768 95593

100 000

86453 79676

80 000 60 000

59 879

61558

79792

60983

40 000 20 000 0 1950.

1960.

1970.

1980.

1990.

2001.

2010.

2011.

Újpalota felépítése idején (1970-1980) a lakosság majdnem duplájára nőtt. Ezután folyamatos fogyásról lehet beszélni. Sajnálatos tény, hogy a külső kerületek között a XV. kerület népességfogyása a legnagyobb mértékű. (A XVII. kerület nagyobb mértékben nőtt, mint amilyen mértékben a XV. kerület csökkent, pedig a kerületnek megvannak az adottságai ahhoz, hogy a visszaáramló népességet befogadja.) A XV. kerület a 9. helyen áll a népesség (80.218 fő), 10. helyen a terület (26,95 km2), 14. helyen a népsűrűség (2978 fő/km2) tekintetében a 23 kerület között. (2009-es adat.) Jelenleg a népsűrűség:2960 fő/km2. A lakosság korösszetétele az európai és a magyar trendet követi, az időskorúak száma kismértékben, de folyamatosan emelkedik, amíg a születések száma csökken, amely hosszabb távon a népesség elöregedését jelenti. Egyes előrejelzések szerint Magyarországon 40 év múlva a 65 évnél idősebbek aránya 30 % fölé kerül a népességen belül. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam erőteljesen ki fog tolódni, ezért az idősek sokáig maradnak részesei az egészségügyi és a nyugdíj ellátórendszernek. Az alacsony születési arány miatt sokkal kevesebb fiatal él majd hazánkban és kevesebben fizetnek járulékot. Egyre növekszik az idős egyszemélyes háztartások száma, valamint az egyedül élő, a különböző egészségügyi, mentális és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. Részben az idősek, részben a jelentős lakossági csoportot képező hátrányos helyzetű személyek sorsa miatt is a szociálpolitika szempontjából kiemelt jelentőségű értékekként kerültek megfogalmazásra a kerületi szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata alkalmával az alábbiak: szociális biztonság – ne forduljon elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak, differenciált, az egyén szükségleteihez igazodó ellátás, az ellátások, szolgáltatások „kliensközeli” biztosítása, a társadalmi beilleszkedés, integráció erősítése, Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

13


hatékony és minőségi szolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat érdeke, hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások minél hatékonyabban kerüljenek felhasználásra, az ellátórendszer költséghatékonyan működjön. A népesség összetételének változásait vizsgálva megállapítható, hogy a XV. kerület lakossága egyre idősebb, elsősorban a fiatalabb és a gyermekes családok költöztek el az utóbbi időben. A házasságkötések számának változása a kerületben: 350

2006

327

2007

270

2008

257

2009

200

2010

180

fő 327

300 270

257

250 200

200

180

150 100 50 0 2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

Folyamatosan csökkenő tendencia. A születések számának változása fő 800

2007

736

700

2008

748

500

2009

701

400

2010

618 fő.

200

736

748

701 618

600

300

100 0 2007.

2008.

2009.

2010.

Ha összevetjük a két adatsort az általános magyarországi helyzettel „Jelentés a magyar közoktatás helyzetéről 2010” című dokumentum-gyűjtemény számai alapján, akkor a kerület adatai megfelelnek a magyar gyakorlatnak: házasságkötések száma felére csökkent, a gyermekszületések száma jelentősen csökkent, és a nők 50 %- a 30 éves kora fölött vállal csak gyermeket, akiknek több mint 40 %- a házasságon kívül jön a világra. A kerületben az éves halálozások száma folyamatosan emelkedik. Ebből is világosan látszik, hogy a kedvezőtlen népesedési folyamat megállítására hathatós intézkedésekre van szükség. Külön célszerű megemlíteni az újpalotai lakótelep demográfiai jellemzőit. A 70-80-as évek csaknem 70.000 lakosa mára kb. a felére, 38.000 főre csökkent. Ez a jelentős népességfogyás az alábbi helyzettel járt együtt a lakótelepen: időskorúak száma rendkívül magas, az egyszemélyes háztartások aránya magas, az egyszülős családok aránya magas, magas azon családok aránya, ahol egy kereső sincsen. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

14


A lakótelepi családok 26 %- ban (2999 család) nincsen egyetlen foglalkoztatott sem, ami egyértelmű oka a lakótelepen élők magas háztartási adósságának, a szegény családok növekvő számának. Budapest XV. kerület 2011-es demográfiai adatai 3 H -s férfi Lakónépesség száma 0-2 évesek 3-5 évesek 6-14 évesek 15-18 évesek 19-24 évesek 25-44 évesek 45-54 évesek 55-65 évesek 65 év felettiek

nő

össz.

fiú

lány

össz.

36.748

43.044

79.792

135

165

300

1.284 1.012 2.636 1.736

1.301 961 2.459 1.588

2.585 1.973 5.095 3.324

107 28

131 34

238 62

7.212

12.298

19.510

fogyatékkal élők összesen 2.143

A kerület nem tudott adatokat szolgáltatni az alábbi demográfiai területekről: -

roma lakosság létszáma, nemenkénti összetétele, a fogyatékos lakosság nemenkénti bontása, iskolai végzettsége, háztartások, családok száma elvándorlás, bevándorlás a kerületbe.

A 2007-ben készült Kerületi Esélyegyenlőségi Program demográfiai adatait felhasználva készült az alábbi összehasonlító táblázat: 2006. férfi nő összesen 0-18 6.746 6.543 13.289 19-60 23.483 25.435 48.918 607.744 12.501 20.245 Összesen: 37.973 44.479 82.452 * 65 éven felüli adatok állnak rendelkezésre. Életkor

férfi 6.768 22.768 * 7.212 36.748

2011. Különbség nő összesen 6.309 13.077 - 212 24.437 47.205 - 1.713 12.298 19.510 - 735 43.044 79.792 - 2.660

A kerület lakossága 2.660 fővel kevesebb most, mint 2006-ban. Ez 3,5 %- os csökkenést jelent a 19-60 éves, munkaképes korosztályban, míg az összlakosságban ez a fogyás 3,2 %. A csökkenés a 0-18 éves korosztálynál a legkisebb (1,6 %).


15


A kerület 2011-es adatai alapján az alábbi népességarányok mutathatók ki: a 0-18 éves korosztály a lakónépesség 16,4 %- a, a 19-64 éves korosztály, amely a munkaképes csoportot képezi 59,1 %, a 65 éven felüli idősek adják a lakónépesség 24,5 %- át. Lényegesen többen vannak, mint a 18 éven aluliak (ők az idősek 67 %- át adják.) a lakosság férfi-nő aránya: 46-54 %. Ez a szám az idősek esetében: 36,9 % - 60,1 %.

16,4%

24,5%

59,1%

0-18 éves

19-64 éves

65 év feletti

2011-ben Budapest XV. kerületben 2.143 fő fogyatékos személy él. Ők a lakosság 2,7 %- át adják. Tíz év alatt a fogyatékos személyek száma 361 fővel emelkedett, ami nem feltétlen jelent abszolút növekedést, mivel a fogyatékosokkal való gondoskodás, maga a fogyatékos személy fogalma is kibővült az elmúlt évtizedben. A fogyatékosok legnagyobb csoportját a mozgáskorlátozottak (676 fő, a fogyatékosok 31,5 %- a) alkotják, őket a hallássérültek követik. (552 fő.) Látássérültek: 383 fő, beszédben akadályozottak: 232 fő. Az értelmileg akadályozott személyek száma 300 fő (a fogyatékosok 14 %- a.) A fogyatékos személyek közül: gyermekkorú (0-14 éves) 206 fő (ebből 78 fő értelmileg akadályozott) felnőtt korú (15-59 éves) 1.196 fő nyugdíjas korú (60 év feletti) 741 fő, ők a fogyatékosok 34,6 %- át jelentik.


16


Fogyatékosság típusa 2001

152030405060Össz. 19 29 39 49 59 38 14 24 54 60 38 44 272

2011

78

26

12

42

60

28

54

300

Látássérültek: vak,

2001

18

8

12

22

102

42

74

278

gyengén látó

2011

6

8

14

30

80

132

113

383

Mozgáskorlátozottak

2001

16

8

14

40

108

158

288

632

2011

26

12

10

34

98

174

322

676

Hallássérültek: siket,

2001

12

12

12

30

64

72

162

364

hallás károsult

2011

28

12

14

98

76

102

222

552

Beszédben akadályozott

2001

24

14

14

26

58

48

52

236

2011

68

14

12

26

50

32

30

232

2001

108

56

76

172

392

358

620

1782

2011

206

72

62

230

364

468

741

2143

Értelmileg akadályozott

összesen

0-14

Budapest XV. kerület Önkormányzata által 2007-ben elfogadott Kerületi Esélyegyenlőségi Program szellemében változatlanul törekedni kell arra, hogy: elősegítsék a fogyatékos személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételt, biztosítsák a fogyatékossággal élők számára, hogy a kerület lakóiként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más, segítsék elő – komplex akadálymentesítéssel, hogy a fogyatékosok egyenlő érvényű hozzáférést kapjanak a többi lakoshoz hasonlóan. A hátrányos helyzetű (HH) gyerekek és tanulók létszáma: 321 fő óvodás korú és 1131 fő tanuló, összesen 1452 fő. Ez a létszám a lakónépesség 1,8 %- a. Saját korosztályukban: a 321 fő az óvodások 13,5 %- a, az 11131 fő tanuló pedig 16,6 % - a. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek és tanulók létszáma:21 fő óvodás korú és 180 fő tanuló, összesen: 201 fő. Ez a létszám a lakosság 0,2%- a. Saját korosztályában: a 21 fő az óvodások 0,9 %- a, a 180 fő a tanulók 2,7 %- a. Sajátos nevelési igényű gyerekek létszáma az adattáblák adatai alapján 2011-ben: 64 fő óvodás és 546 fő tanuló. Együttesen 610 fő, a lakosság 0,8 %- a. Saját korosztályában: a 64 fő az óvodások 2,8 %- a, az 546 fő a tanulók 8,4 %- a. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

17


3.3. Foglalkoztatás 3.3.1. Magyarországi helyzetkép A társadalom állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni különböző okokból hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerő-piaci elhelyezkedését. A fogyatékos személyek beilleszkedését a társadalomba, elfogadottságukat elősegíti, ha dolgoznak, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani. Természetesen a fogyatékosság jellege, súlyosságának foka erőteljesen befolyásolja a munkavállalás lehetőségét. Fontos az is, hogy a kerületben milyen a foglalkoztatottság mértéke, a munkanélküliek aránya, a munkaerő-piac általános helyzete. A társadalmi kirekesztés leginkább a fogyatékkal élőket és a súlyos egészségügyi problémákkal küzdőket sújtja. Munkaerő-piaci helyzetük az EU-hoz képest rendkívül rossz. Csupán mintegy egytizedük foglalkoztatott (EU: 40 %) annak ellenére, hogy a munkáltatókat törvény kötelezi a megváltozott munkaképességűek legalább 5 %- os arányú alkalmazására. Képzettségi szintjük alacsony, gazdasági aktivitásuk mindössze egy hatoda a teljes népesség átlagának. Foglalkoztatási rehabilitációjukat megnehezíti, hogy az orvosi minősítő rendszer célja nem elsősorban a meglévő vagy javítható képességek és készségek meghatározása, hanem a passzív ellátás alátámasztása. A fogyatékos személyek a munkavállalók egyik leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerő-piaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyeket, és ha valaki aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy korábbi munkahelyén foglalkoztatják. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 15. §-nak az (1) bekezdése kimondja: A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A munkaerő-piacon való részvétellel pénzbeli és más járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami passzív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenőleg a munka elősegíti a személyiség fejlődését, elismertséget is biztosíthat. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. Ha a fogyatékos személyek dolgozhatnak, fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek (a társadalom hasznos, értékteremtő tagjai), önálló életvitelre képesek és nem szorulnak segélyekre. A fogyatékossággal élő személyek csökkent, illetve megváltozott munkaképességű embernek tekintendők a munkaerő-piacon. A nők munkaerő-piaci pozíciója rosszabb a férfiakénál. A külső és belső munkaerő-piac a nők hátrányára rangsorolja a foglalkozásokat, munkaköröket. A felvételi és az előmenetelek diszkrimináció korlátozza az egyenlő esélyeket. Jóllehet a nők előnybe vannak az iskolázottság szempontjából, mégis az előmeneteli lehetőségük (részben a családban betöltött szerepük miatt is), az elérhető jövedelmük, az állásbiztonságuk az átlagosnál rosszabb, és ennek következtében nagyobb a szegénységkockázatuk is. A cigányság Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, ami egyúttal Európa negyedik legnagyobb roma közösségét is jelenti. A csökkenő nem roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint rövidesen elérheti arányuk a lakosság 10 %- át. (Persze a pontos adatok megállapítását az 1993. évi LXXVII. Törvény 7. § (1) bekezdése nem könnyíti meg: „… Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás vállalása, és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésben nyilatkozatra senki sem kötelezhető.”)


18


A cigány népesség iskolázottsági színvonala a pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a cigányság. A rendszerváltást követően az építőipar, bányászat, termelőszövetkezetek megszűnése következtében a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak nagy része veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan (vagy csak néhány osztályt elvégzett) és ezért többnyire szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerő-piac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás terén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük alig a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez a szűkös forrást, ezért a romák jelentős része él tartós mélyszegénységben. A közel két évtizedes munkanélküliség pedig a felnövekvő ifjú romák életformájává válik. 3.3.2. Foglalkoztatottsági mutatók Magyarországon 2010-ben kismértékben csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők 28,9 %- a tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső. A gazdasági recesszió hatására 2008-2010 között kb. 120 ezer fővel, 3 % -kal csökkent a foglalkoztatottak száma, akiknek zöme a munkanélküliek táborát gyarapítja. A leépítések kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb nemzetgazdasági ágazatot érintették. A munkanélküliek száma három év alatt közel 150 ezer fővel, 480 ezer főre, 45 %- kal emelkedett a munkaerő-felmérés szerint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat regisztrációja alapján az álláskeresők száma közel 120 ezer fővel 595 ezer főre, 25 %- kal bővült. 2008. év végétől jelentős számú új munkanélküli létszám keletkezett az elbocsátások miatt, illetve 2009. év második negyedévétől folyamatosan növekedett a tartós munkanélküliek közül közmunkássá válók száma. Míg 2008-ban havi átlagban 20 ezer fő volt a közmunkán foglalkoztatottak száma, 2009-ben ez 60 ezerre növekedett. Emiatt látszólag csökkent a tartós munkanélküliek hányada és a munkanélküliség átlagos időtartama is. (Forrás: GKI 2010.11.29.) 3.3.3. A XV. kerület foglalkoztatottsági adatai Az adatok meglehetősen hiányosak. A Polgármesteri Hivatal nem tudott adatokat szolgáltatni. A rendelkezésre álló dokumentumok: Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2007, XV. kerület szociális térképe – 2009, Budapest Főváros XV. kerületi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata – 2011. Szembenézés és irányváltás 2011 e témakörben csak bizonyos adatbázist érintenek. A regisztrált álláskeresők száma a kerületben 1997-től 2001-ig folyamatosan csökkent. 1997-ben 2453 főről 2001-re 1034-re mérséklődött. Ezt követően enyhe emelkedés indult 2002: 1095 2003: 1151 2004: 1376 2005: 1372 2006: 1219 Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

19


2007: 2008: 2010:

1459 1597 1782 fő, akik közül rendelkezésre állási támogatásban 564 fő részesült. 2000

fő

1800

1782

1600

1597

1400

1376

1200

1372 1219

1151

1095

1000

1459

800 600 400 200 0 2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2010.

A regisztrált álláskeresőkről 2007. decemberi adatok alapján a XV. kerület az 1459 fő nyilvántartott álláskeresővel a fővárosban mindössze öt kerületet előzött meg. Az 1459 főből nő: 795 fő (54,5 %) (45,5 %) férfi: 664 fő Az álláskeresők közül 180 napon túli regisztrált 749 fő (51,3 %) Az ő nemenkénti megoszlása: nő: 426 fő (56,9 %) férfi: 323 fő (43,1 %) Az álláskeresők iskolai végzettség szerint: (54,0 %) középiskolánál alacsonyabb végzettségű: 788 fő középiskolai végzettségű: 539 fő (36,9 %) felsősokú végzettségű: 132 fő (9,0 %) fizikai foglalkozású: 963 fő (66,0 %) szellemi foglalkozású: 496 fő (34,0 %) 52 fő (3,5 %) pályakezdő: A munkanélküli kerületi lakosok száma:

Munkanélküliek száma Közhasznú, közcélú foglalkoztatottak száma Arányuk

2000 1100

2006 1200

2008 1597

2009 2545

2010 2539

152

160

27

74

154

13,8 %

13,3 %

1,7 %

2,9 %

6,0 5

(Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ)


20


A munkanélküliek száma tíz év alatt közel a két és félszeresére növekedett a XV. kerületben és a munkaképes lakosság (19-60 év) 5,4 %- át alkotja, ugyanakkor a közcélú foglalkoztatottak száma a 2000-es szinten volt 2010-ben. 2011-ben már javult a helyzet. A közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerében a munkanélküliek kötelesek önmaguk részére munkát keresni, és az önkormányzati támogatás feltétele, hogy minden évben legalább 30 nap munkaviszonyt igazolni. A kerület 2011-ben több pályázatot nyert el: lehetőség van 360 fő 4 órás foglalkoztatására – ebből 170 fő az önkormányzati intézményekben, 190 fő pedig a RÉPSZOLG Kft-nél vehet részt munkában. A közmunkában foglalkoztatottak mindannyian közterületi, intézményen belül, illetve annak körzetében végeznek munkát. (Forrás: Szembenézés és irányváltás 2011.) Magyarországon 2011-ben sokkal kevesebben – 3,8 millión – dolgoznak, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak… Összegzés • •

•

•

•

•

•

•

•

A XV. kerületben a munkanélküliek száma 2008 óta közel 1000 fővel növekedett, és a munkaképes lakosság 5,4 %- át alkotja. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma is csak 2011-ben emelkedett számottevően (a 2010-es 154 főről 360 főre), akik önkormányzati intézményekben, illetve a RÉPSZOLG Kft-nél dolgoznak. A regisztrált álláskeresők száma 2001-től folyamatosan emelkedik, és 2010-ben 1782 főt számlált. Az álláskeresők többsége középiskolánál alacsonyabb végzettségű és fizikai foglalkozású személy. A foglalkoztatottsággal kapcsolatos XV. kerületi adatok meglehetősen hiányosak. Nem állnak rendelkezésre konkrét adatok a fogyatékos személyek, nők, roma kisebbség köréből. Az Önkormányzat 2011-ben két nagyformátumú dokumentumában: Szembenézés és irányváltás (2011. április 9.) és a Szociális szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálatában (2011. május 25.) is foglalkozott a kerület foglalkoztatottsági problémáival. (Korábban, 2009-ben a kerület Szociális térképe is elemezte a helyzetet.) A képviselő-testület az Esélyegyenlőségi Program stratégiájának a megvalósításához az életminőség javításával, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósági esélyeinek növelésével, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentésével, a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésével, a szociális szolgáltatások hatékonyságának erősítésével, és a kirekesztés elleni küzdelem megerősítésével járulhat hozzá. Az esélyegyenlőségi törvény egyik célterülete a foglalkoztatás. Ez alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A fogyatékos személyek állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni jogaikkal, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek, így érvényesülhet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az előnyben részesítés kötelezettségének elve, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés elve. A fogyatékos személyek munkavállalási lehetőségeit befolyásolja az össznépességnél alacsonyabb iskolai végzettség. A fogyatékosok közül nagyobb az aránya azoknak, akik rövidebb, illetve kötetlen munkaidőben dolgoznak.. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségét három okra lehet visszavezetni: a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban stb., nehéz-e speciális foglalkoztatotti csoport számára megfelelő munkakört biztosítani, előítéletesek velük szemben a munkahelyeken. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

21


•

• • •

Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának fontos eszköze lehet: az önkormányzat által létrehozott munkahelyek akadálymentesítése, az egészségi állapotuknak megfelelő munkakör kialakítása., és a foglalkoztatáshoz speciális infrastrukturális feltételek és eszközök biztosítása. A foglalkoztatási ráta különösen mérsékelt az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a fiatalok és az idősek esetében. A nők munkahelyi esélyegyenlőségének okai között elsősorban a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének nehézségeit lehet megnevezni. A roma népesség helyzetének javítása fontos feladat. A romák munkahelyi esélyegyenlőtlenségének legfőbb oka az alulképzettség, és a megfelelő szakképzettség hiánya. Az iskolarendszeren kívüli alternatív képzési programok az iskolából lemorzsolódott fiatalok számára egy új lehetőség a tanulmányok folytatására.

3.4. Oktatás, képzés 3.4.1. Általános magyarországi helyzetkép A változó gazdaság jelentős hatással lesz a közoktatásra is. A nemzeti köznevelési törvény és annak részét képező pedagógus életpálya modell a parlament előtt van. Az új Széchenyi terv nyújtotta pályázati lehetőség, a közigazgatás reformja, az önkormányzati rendszer és az egészségügyi rendszer átalakítása ugyanúgy hatással lesz a közoktatásra, mint a folyamatban lévő sarkalatos törvények elfogadása. Hazánkban viszonylag magas a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük is. Nemzetközi összehasonlításban alacsony a fogyatékkal élő fiatalok körében az integrált oktatásban résztvevők aránya. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a fogyatékos személyek 13,2 %- a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek, ennél kisebb arányban a vakok és a hallássérültek, az értelmi fogyatékos tanulók pedig ebből szinte teljesen kirekesztődnek. A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 32 %- a nem fejezte be az általános iskolát. Szakképesítésre, illetve érettségivel 25 %- uk rendelkezik, míg egyetemi, főiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5 %- ának van. A magyarországi oktatáskutatók álláspontja szerin a fogyatékos és a hátrányos helyzetű gyermekek később és kisebb eséllyel kerülnek be a közép- és felsőoktatásba. A roma fiataloknak csak kevesebb, mint 5 %- a tesz érettségi vizsgát, s munkaerő-piaci esélyeiket ez jelentősen korlátozza. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról már a bevezető mondata kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát. A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülés, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.


22


105. § (1) A helyi önkormányzat, az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv.) (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat rendelkezzen közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. (3) Az egyenlő bánásmód következményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport: a.) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b.) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 2011-ben is aktuális az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott alábbi kulcskérdések a XV. kerületre vonatkozóan: Az oktatás, képzés és munkaerőpiac közötti kapcsolat. A működő iskolarendszer társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlítő és egyenlő esélyeket biztosító szerepe. Az oktatási rendszer fizikai infrastruktúrájának állapota. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósítása A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek kitett és speciális képzési igényű fiatalok oktatása. A kerület közoktatási rendszere gyorsan és rugalmasan reagált és reagál a társadalmi, közoktatási változások jelenségeire. A közoktatási intézményrendszerét is többször átszervezte 2007 óta. A kerület intézményhálózata teljes körű, sokszínű, kielégíti a jelentkező képzési igényeket. Az alábbi intézmények működtek 2007-ben a kerületben: Óvodai és általános iskolai nevelést, oktatást lát el: Czabán Általános Iskola és Óvoda Hartyán Nevelési - Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola Kolozsvár Általános Iskola és Összevont Óvoda Kossuth Nevelési – Oktatási Központ – Óvoda – Általános Iskola Pestújhelyi Általános Iskola és Óvoda Szent Korona Általános Iskola és Óvoda Óvodai, általános iskolai és középfokú nevelést – oktatást lát el: Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda


23


Óvodai, általános iskolai, középfokú nevelést – oktatást és kerületi szakszolgálatot lát el: Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó Száraznád Nevelési – Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Hat és négy évfolyamos gimnázium: Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola Alapfokú művészetoktatási intézmény: Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár Nevelést – oktatást segítő intézmény: Ifjúsági és Sport Központ (Napközis tábor, Tornaszoba, Központi Műhely, Budai II. László Stadion, Vasgolyó utcai Sporttelep, Agárdi pedagógusüdülő, Bernecebaráti és Balatonvilágosi Gyermeküdülő, Hejcei Erdei Iskola) Nem önkormányzati fenntartású intézmények a kerületben: Angyalkert Óvoda Madárka Óvoda Magyar – Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Rákospalotai Meixner Iskola Angol – Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola Budakalászi Gimnázium Újpalotai Tagozata Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Innovációs Szakképző és Továbbképző Iskola Központ Kovács Pál Gimnázium Külvárosi Tankör Középiskola Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium „Szépmíves” Szakképző Iskola Kontyfa Művészeti Iskola. Az intézményhálózat átalakítása 2011-ben az alábbiak szerint történt:

2011. július 31-ig működő

2011. augusztus 1-től működő

Czabán Általános Iskola és Óvodát Hartyán Nevelési-Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskolát Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Általános Iskola és Óvodát

Rákospalotai Hetedhét Óvoda Czabán Általános Iskola Hartyán-Árendás Összevont Óvoda Napsugár Összevont Óvoda Hartyán Általános Iskola Károly Róbert Általános Iskola Károly Róbert Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Rákospalotai Kertvárosi Óvoda

Kossuth Nevelési - Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskolát

Rákospalotai Kossuth Lajos Általános Iskola


24


Kolozsvár Általános Iskola és Összevont Óvodát Kontyfa Középiskola, Általános Iskola és Óvodá László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvodá Pestújhelyi Nevelési – Oktatási Központ Általános Iskola és Óvodá Száraznád Nevelési-Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltatót

Palotai Vadvirág Óvoda Kolozsvár utcai Általános Iskola Micimackó Óvoda Kontyfa Középiskola és Általános Iskola Mosolykert Óvoda László Gyula Gimnázium és Általános Iskola Pestújhelyi Óvoda Pestújhelyi Általános Iskola Molnár Viktor Óvoda Neptun Általános Iskola Száraznád Nevelési-Oktatási Központ, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Mozdonyvezető Óvoda Ákombákom Óvoda Szent Korona Általános Iskola

Szent Korona Általános Iskola és Óvodát

3.4.2. A kerületben élő 3-18 éves korosztály alapfokú (óvodai és általános iskolai) közoktatási ellátás feltételeinek vizsgálata

arány

SNI

arány

HHH

arány

HH-s

gyermek

Intézmény neve

főállású ped.

2007. 2011. Óvodák Óvodai feladat ellátási helyek száma 20 20 Óvodába beíratott gyerekek száma: 2264 2286 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű 86 21 gyerekek szám Jelenleg 11 óvodában (20 épületben) van óvoda. Visszautasított igény nincsen. Az óvodák területi elhelyezkedése jó.

Aulich Óvoda

11

122

15

12,3

3

2,5

2

1,6

Mézes Óvoda

6

73

9

12,3

0

-

0

-

Molnár Viktor Óvoda

17

175

37

21,1

3

1,7

15

8,6

Nádastó park 2. Óvoda

11

94

9

9,6

Nádastó park 1. Óvoda

12

139

7

12,2

1

0,7

Mozdonyvezető Óvoda

18

176

22

12,5

20

11,4


2

1,1

25


Kavicsos köz Óvoda

14

137

18

13,1

3

2,2

Páskom park Óvoda

12

134

18

13,4

1

0,8

Tóth I. u. Óvoda

5

48

1

2,1

1

2,1

0

-

Patyolat u. Óvoda

8

91

8

8,8

1

1,1

0

-

Micimackó Óvoda

17

190

40

21,1

3

1,6

2

1,1

Hartyán-Árendás Öv. Óv.

26

262

45

17,2

3

1,2

3

1,2

Pestújhelyi (József A.u.)Óv.

10

81

11

13,6

1

1,2

8

9,9

Pestújhelyi Bújócska Tagóv.

8

96

10

10,4

1

1,0

Kertvárosi (Szövőgyár) Óv.

15

172

17

9,9

0

1

0,6

Kertvárosi (Régi Fóti u.) Óv.

6

71

10

14,1

0

0

Kertvárosi (Vácrátóti u.) Óv.

8

102

2

2,0

0

2

2,0

Klapka (székhely) Óvoda

9

101

5

5,0

0

4

4,0

Bocskai tagóvoda

6

59

27

45,8

4

6,8

1

1,7

219

2323

321

13,5

21

0,9

64

2,8

Összesen:

2007 2011 Általános iskola Feladat ellátási helyek száma 11 11 Tanulók száma 4459 4452 Magántanuló 49 69 SNI- s 441 546 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő tanulók 116 315 3 H-s 116 177 Napközis tanulók 2445 2080 Az alapfokú ellátást 10, a középfokút 5 iskola biztosítja. 3-ban folyik német nemzetiségi oktatás, 3-ben szakképzés. Sajátos nevelési igényű tanulókkal a Száraznád NOK foglalkozik.

arány

SNI

arány

HHH

arány

HH-s

tanuló

Intézmény neve

pedagógus

Általános és középiskolák

Czabán Általános Iskola

34

218

142

65,0

34

25,0

25

11,5

Hartyán Általános Iskola

55

542

125

23,1

22

4,1

16

3,0

Károly Róbert Ált. Isk.

44

442

42

9,5

11

2,5

5

1,1

Kolozsvár u. Ált. Isk.

33

368

47

13,0

6

2,0

3

0,8


26

Kossuth Általános Iskola

49

416

73

17,6

17

4,1

7

1,7

Neptun Általános Iskola

50

336

89

26,5

18

5,4

117

34,8

Pestújhelyi Ált. Isk.

27

218

59

27,0

19

8,7

11

5,0

Szent Korona Ált. Isk.

46

427

61

14,3

13

3,0

6

1,4

Dózsa György Ált. Isk.

56

798

51

6,4

0

Kontyfa

Általános és

44

363

99

27,3

14

3,9

13

3,6

Középiskola

9

141

20

14,2

2

1,4

2

1,4

László Gy. Gimn. és Ált. Isk.

66

859

97

11,3

4

0,5

6

0,7

Károly Róbert Gazdasági Szak-

28

293

63

21,5

3

1,0

0

0

25

87

40

46,0

8

9,2

87

100

5

92

22

24,0

5

5,4

20

21,7

26

228

25

11,0

4

1,8

228

100

90

969

78

8,0

687

6797

1131

16,6

180

2,7

546

8,4

tanuló

HH-s


0

középiskola és Szakiskola Száraznád Ált. Isk. Szakiskola Spec. Szakiskola Hubay Jenő Alapfokú Művészeti Iskola Összesen:

Bogáncs Czabán Dózsa Gy. Gimn. Hartyán László Gy. Magyar – Kínai Kolozsvár Kontyfa Kossuth Bocskai / Központ Meixner Neptun Pestújhely Szent Korona

7 1 1 3 4 5 4 7 6 37 4 2 4 5

79 6 11 26 42 45 39 71 54 437 28 14 48 69

arány

Intézmény neve

pedagógus

Telephelyek

5 0 0 1 4 1 3 5 2 46 0 4 2 5


6,3 3,9 9,5 2,2 7,7 17,0 13,7 10,5 28,6 4,2 7,3

27


Tények, adatok a táblázatok alapján Ellátott óvodás, általános és középiskolás. ebből: HH- s 17,7 % HHH- s 2,5 % SNI- s 7,8 %

8151 fő

Napközis tanuló: Szakkörre jár: 2367 fő Nyári táborozó: Erdei iskolába járt: Művészeti képzésben vesz részt:

2080 fő 53,2 % 1126 fő 1420 fő 969 fő

Óvodás Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló: Pedagógusok száma (óvoda, ált. isk. középfok):

2323 fő 4452 fő 1464 fő 906 fő

46,7 % 25,2 % 31,9 % 14,9 %

Az intézmények adatszolgáltatása alapján 2008 – 2010 között az évismétlések, a magántanulók száma, a 250 órát meghaladó hiányzású tanulók száma kismértékben növekszik. Az általános iskolát végzett nyolcadikos tanulók továbbtanulási irányultsága (3 tanév összesítésében): szakközépiskola: 876 fő gimnázium: 437 fő szakiskola 236 fő speciális szakiskola 231 fő nem tanul tovább: 45 fő A kompetenciamérés eredményei az iskolákban (2009, 2010) + jobb az országos átlagnál, = megegyezik vele, - gyengébb az országos átlagnál 6.évf 8.évf. 10.évf. szövegértés + 6 7 4 = 2 2 0 2 2 2 matematika + 3 6 2 = 3 2 0 4 3 4 Az intézmények külső kapcsolatai: rendszeres: 1-11-ig (Leggyakoribb: védőnők, családsegítő, gyermekjóléti int.) alkalmi: 1-5-ig nincs: öt intézmény jelölte meg (cigány kisebbségi önkormányzat)


28


A kerületben élő óvodás, általános iskolai tanulók, eljárók száma 2007

2011

2007

Összesen

2011 3 H-s

Kerületben élő gyermekek száma

6723

5814

300

198

óvodába jár

2304

2323

86

21

helyben

2264

2286

40

37

Alsó tagozatosok száma

2210

*1802

119

helyben

2150

1735

119

60

67

0

Felső tagozatosok száma

2549

1689

95

helyben

2309

1567

95

240

122

0

más településre járó 2007-ben IV.

2011: Dunakeszi

XIII. XIV. XVI.

Csömör, Fót, Ke-

V.

repes, Maglód

más településre jár IV. XIII. XIV. V. Fót, VII.

Dunakeszi,

Mogyoród

más településre jár IV. XIII. XIV. V. Fót, VII.

Dunakeszi,

Maglód, Csömör, Szada, Bp. Erdőkertes

Az adatok összehasonlítása alapján látható, hogy a többszörösen átalakított közoktatási intézményrendszerben a gyermek/tanuló létszám belső arányai változtak (az általános iskolai korosztály száma csökkent, de az óvodások száma kismértékű emelkedést mutat. Az óvodások körében a más településekre, kerületekbe eljárók száma alig változott. A több mint 900 fős létszámcsökkenés nagy részét a felső tagozatos gyerekek számkülönbsége adja. A hátrányos helyzetű gyerekek száma az óvodákban alacsonyabb (13,5 %), az iskolások között magasabb (16,6 %), együttesen nagy odafigyelést, intézkedést igénylő adat. A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók 610 fős száma a 3-18 éves, közoktatásban résztvevő populáció 7,8 %- a. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézméEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

29


nyekben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény és a XV. kerület biztosítja. A Száraznád Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató intézményben a gyerekek képességeit differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő felkészítéssel, tehetséggondozással fejlesztik. A délutáni foglalkozásokon a tanulás mellett lehetőség van a szabad idő hasznos eltöltésére. A Pattogós utcai intézményben szegregáltan foglalkoznak a megkésett fejlődésű egyéni fejlesztést igénylő gyerekekkel. A nevelő-oktató munkát speciális módszerekkel gyógypedagógiai végzettségű tanárok végzik, gyógy testnevelők, logopédusok, fejlesztőtanárok közreműködésével. Az általános iskola befejezése után a szakiskolai speciális szakiskolai intézményegységben szakmunkás bizonyítványt szerezhetnek. A Nevelési Tanácsadóban a gyermekek eredményes iskolakezdése és további kiegyensúlyozott fejlődése érdekében a beiratkozás előtt fejlettségi vizsgálatot végeznek a tanköteles korú gyerekeknél. A különböző szakképesítésű nevelőközösség ad segítséget ahhoz, hogy a gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Az általános iskolai napközisek száma a tanulók 50 %- a alatt van. Ez nem tűnik soknak. Örvendetes viszont, hogy a szakkörökbe a tanulók 53,2 %- a jár. Kihasználják az intézmények a kerület tulajdonában lévő erdei iskola (Hejce) és a nyári táborok lehetőségeit. Valószínűleg még emelkedni fog a táborozók létszáma, ha az Önkormányzat által biztosított táborozási kedvezmények növekednek, figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók számára. A művészeti képzésben résztvevő tanulók aránya megfelelő, talán a hátrányos helyzetűek számára (78 fő – 8,0 %) kevés. A kerület minden általános iskolájában van napközi (kivéve Kontyfa), szakkör, táborozás, erdei iskola. Egy általános iskolában működik kisebbségi (Hartyán Általános Iskola), egy másikban egyéb (Kolozsvár u. Általános Iskola) program. Az általános iskolát végzett tanulók közül a legtöbben szakközépiskolába (3 év összesítésében 876 fő) tanul tovább. 45 fő viszont nem tanul tovább. A kompetencia mérések eredményei a kerületben szövegértésből jobbak, mint matematikából. Jobban teljesített mindkét területen: Dózsa György Gimnázium, László Gyula Gimnázium és Általános Iskola, Hartyán, Kontyfa, Kolozsvár, Pestújhelyi és Szent Korona Általános Iskolák. Az oktatási intézmények kiterjedt külső kapcsolatokkal rendelkeznek. A legrendszeresebb kapcsolattartók között a védőnők, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat lett nevesítve. Sajnálatos, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatot egyetlen intézmény sem jelölte meg a kapcsolatai között. Összegzés Nagyra értékelendő a Kerület esélyegyenlőségi programjában meghatározott feladatok céltudatos megvalósítása a közoktatási intézmények részéről, valamint a fenntartó önkormányzat oktatást-nevelést segítő-támogató hozzáállása. Az átszervezett intézményhálózat megfelelő keretet és tartalmat biztosít a nevelési-oktatási feladatok teljesítéséhez. Az intézményi infrastruktúra, az épületek akadálymentesítése, az ezek megvalósításához nélkülözhetetlen pályáztatás folyamatos, a megvalósítandó feladatok sorába tartozik. Ezért a kerületben szükséges felülvizsgálni, hogy mennyire biztosítottak a testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának a feltételei(278 fő 0-18 éves korú.) A fogyatékos gyerekek nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, illetve kirekesztésben, ezért oda kell figyelni a szegregáció kiszűrésére, az integráció megvalósítására (ahol ez lehetséges.) Törekedni kell az intézmények és a középületek komplex akadálymentesítésére. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

30


A roma népesség iskolai végzettsége országosan rendkívül alacsony. A kerület nem rendelkezik az etnikumra vonatkozó adatokkal. Célszerű lenne egy szociológiai felmérésben áttekinteni, hogy a kerületben élő romák hány százaléka fejezte be az általános iskolát, középiskolát, illetve felsőoktatást. Mindez egy későbbi pályázatnál is hasznosítható anyag lehetne. Vizsgálni célszerű, hogy az általános iskolai tanulók körében hány hátrányos és halmozottan hátrányos gyerek nem napközis, illetve kik vonhatók be közülük még a tanórán kívüli iskolai programokba. Az országos kompetencia mérések eredményei ösztönzőek lehetnek az iskolát választók körében. Ezért hasznos lehet a fenntartó számára is, ha rendszeresen ellenőrizheti az iskolák kompetencia-javító programjainak megvalósulását. A XV. kerületben számos civil szervezet működik. Az oktatás társadalmasításának egyik eszköze lehet a szervezetek és az intézmények együttműködése, illetve a meglévő kapcsolatok erősítése.

3.5. Szociális helyzet Motto: “Sem siratni, sem kinevetni, sem megvetni, hanem csakis megérteni”. Spinoza A felülvizsgálat célja, annak áttekintése, hogy sikerült-e az esélyegyenlőtlenségi programban leírt hiányosságokat csökkenteni, sikerült-e a kitőzött célok felé haladni, a tervben meghatározott intézkedések időarányosan teljesültek-e, azoknak a változásoknak a számbavétele, amelyek hatással voltak az elfogadott dokumentumra, illetve a jelenlegi igényekhez, lehetőségekhez igazítani a tervet. 2012. január 01-től a magyar állam szociális kötelezettségét általánosságban a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), annak is a „SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG” fejezet XIX. cikkeje határozza meg: „(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.” Az állam által biztosított szociális jogok az általános emberi jogok részét képezik. Az azonban, hogy a szociális jogokat, és az ezekhez kapcsolódó ellátásokat az adott ország milyen mértékben biztosítja lakói számára, jelentősen függ annak gazdasági mutatóitól, fejlettségétől. Az állam szociális kötelezettségével kapcsolatos feladatokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény foglalja rendszerbe. A jogszabály meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

31


Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területeit. A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal összefüggésben a diszkrimináció tilalmával. Az egyenlő bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapjait elsősorban az Európai Unió idevonatkozó irányelvei képezik. A rendelkezés célja, hogy a kötelező szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok – pl.: betegség, anyaság, rokkantság, halál, munkanélküliség stb. – valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítő szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlő bánásmód elvét. A 2003. évi törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és folyósítása (biztosítása) során szektor semlegesen, függetlenül annak kötelező voltától vagy önkéntességétől. A szociális ellátórendszer működésének és lefedettségének vizsgálata kiemelt szempontot jelent. Az Esélyegyenlőségi Program célja volt egy olyan program elkészítése, amely az alap és szakosított ellátások területén az intézmények szakmai feladatellátását biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően, igazodva az ellátási igényekhez és a település lakosság számához. A helyzetelemzéshez nem álltak rendelkezésre korábban gyűjtött reprezentatív adatok, melyek nagy pontossággal megfelelnének a helyi népesség nemek szerinti társadalmi helyzetének (fogyatékos, nő, roma), jellemzőinek bemutatására, szerepük elemzésére, a feltételezett hátrányok és az esélyegyenlőtlenségek feltárására. Az önkormányzat hatókörében, fenntartásában működő közszféra intézményeiben sem állnak rendelkezésre a vonatkozó információk. További adatgyűjtést, vizsgálatot és elemzést igényel, hogy ezeken a területeken milyen minőség jellemzi az esélyegyenlőséget, szükség esetén alkalmazzák-e az előnyben részesítést. Általános problémaként lehet megfogalmazni, hogy az egyes adatgyűjtő rendszerek gyakorta rövid időn belül változnak meg úgy, hogy az egymást követő időszakban gyűjtött adatok a továbbiakban nem válnak összehasonlíthatóvá. 3.5.1. Helyzetelemzés A XV. kerületi Önkormányzat szociális ellátási kötelezettségének különösen: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.); a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.); a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.); a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.); a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény valamint a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás alapján tesz eleget. Továbbá: a Budapest Főváros XV. kerület Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját elfogadó 400/2011. (V.25.) számú képviselő-testületi határozat. A Koncepció III. – IV. fejezete nagyon részletesen elemzi és ismerteti a kerület: Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

32


o az Szt.-ben előírt, illetve önként vállalt szociális gondoskodási formákat, o az Szt. alapján nyújtott pénzbeni és természetbeni ellátásokat, a törvény alapján nyújtott szociális szolgáltatásokat, o a Gyvt. alapján adható pénzbeli és természetbeli ellátást és személyes gondoskodást biztosító támogatási formákat, o a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény alapján adható szociális jellegű támogatási formákat. A Koncepció V. – VI. fejezete nagyon részletesen elemzi és ismerteti a kerületben: o a nem önkormányzatok által végzett szociális szolgáltatások helyét és szerepét a kerületi ellátásban, illetve o a stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében. a Budapest XV. kerület (Rákospalota, Pestújhely és Újpalota) legfontosabb szociális statisztikai jellemzői és szociális térképe - 2009 a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének: o 1/2004. (I. 30.) ök. rendelete1 a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról [a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelettel2, a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelettel3, a 26/2011.(V.31.) önkormányzati rendelettel4, a 28/2011. (V.31.) önkormányzati rendelettel5 módosított és egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg], o 7/2005. (IV. 4.) 6 ök. rendelete a szociális szolgáltatásokról [egységes szerkezetben, a 15/2010. (V.10.) 7 önkormányzati rendelettel, a 20/2010. (X.28.) 8 önkormányzati rendelettel és a 18/2011. (IV.29.)9 önkormányzati rendelettel], o 15/2004.( IV.14.)10 ök. rendelete a Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozásáról és működéséről [a 20/2010. (X.28.)11 önkormányzati rendelettel és a 15/2011. (III.31.)12 önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt egységes szerkezet] o 22/2011. (V.5.)13 önkormányzati rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól o 21/2011. (V.5.)14 önkormányzati rendelete a 2011. évi tankönyv, füzet- és tanszercsomag támogatásról o 7/2011. (II.22.) önkormányzati rendelete15 a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselőket és ügykezelőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásokról o 11/2009. (IV.3.) ök. rendelete16 a munkanélküliek együttműködésének szabályairól 1

Elfogadta a Képviselő-testület 2004. január 28.-i ülése, hatályos 2004. február 1-től. Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülésén, hatályos 2010. október 29-től. 3 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. február 23-i ülésén. Hatályos 2011. március 1-től. 4 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén. Hatályos 2011. június 1-től. 5 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén. Hatályos 2011. június 1-től. 6 Elfogadta a Képviselő-testület 2005. március 30-i ülése, hatályos 2005. április 5-től. 7 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. április 28-i ülése , hatályos 2010. június 1-től. 8 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülése , hatályos 2010. október 29-től. 9 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. április 27-i ülésén. Hatályos 2011. május 1-től. 10 Elfogadta a Képviselő-testület 2004. március 31-i ülése, hatályos 2004. április 1-jétől. 11 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülésén, hatályos 2010. október 29-től. 12 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. március 30-i ülésén, hatályos 2011. április 1-től. 13 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. április 27-i ülésén. Hatályos 2011. május 6-tól. 14 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. április 27-i ülésén. Hatályos 2011. május 6-tól. 15 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. február 16-i ülésén. Hatályos 2011. február 23-tól. 2


33


o 31/2006. (XII.7.) ök. rendelete17 a helyi támogatásról és a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról o 27/2004. (VI.9.) ök. rendelete18 a lakásfenntartási támogatásokról o 41/2003. (XII.8.) ök. rendelete19 a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról o 5/1998. (III. 24.) ök. rendelete20 a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásba tartozó gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésről és az intézményi térítés díjairól szóló rendeletekkel tesz eleget. 2010. XV. kerület

Ellátást igénybe vevők férfi

nő

Összesen

Fogyatékkal élő férfi

nő

Roma

Összesen

férfi

nő

Összesen

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt.) 1. Időskorúak járadékában részesülő

6

8

14

790 2. Aktív korúak ellátására jogosult ebből 99 2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult 23 a) egészségkárosodott személy 90 b) 55. életévét betöltötte c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel d) önkormányzat helyi rendelete alapján mentesített 626 2.2. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult 45 a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti 155 1 c) 55 év feletti 65 2.3. Közcélú foglalkoztatásban részt vevő 31 a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti 106 0 c) 55 év feletti 295 3. Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen 89 ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 177 3.1. normatív LFT-ben részesülők 12 ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 50 3.2. adósságkezeléshez kötött LFT-ben részesülők 50 ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 206 3.3. helyi LFT-ben részesülők 33 ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 268 4. Ápolási díjban részesülők összesen 4.1. Szt. 41. § szerint jogosultak száma 118 4.2. méltányossági ápolási díjra jogosultak száma 169 925 5. Átmeneti segélyben részesülők száma 0 ebből természetbeni támogatásban részesülők száma 106 6. Temetési segélyben részesülők száma Természetben nyújtott szociális ellátások (Szt) 21 1. Köztemetés 1827 2. Közgyógyellátásban részesülők száma összesen ebből:

451

1241

0

0

0

0

0

0

121 19 84

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

241 55 178 2 89 35 106 7

220 42 174 0 0 867 100 333 3 154 66 212 7

0

0

958 316 274 64 134 134 331 121

1253 405 451 76 184 184 537 154

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

312 151 142 1315 0 199

580 269 311 2240 0 305

0

0

0 0 0 0 0 0

0

0

0 0 0 0 0 0

12 2101

33 3928

0

0

0

0

0

0

56 12

94 25

átmeneti gondozott, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott 16 17 18

19 20

40 13

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

0 0

0 0

Elfogadta a Képviselő-testület 2009. 03. 25-i ülése, hatályos 2009. 04. 03-tól. Elfogadta a Képviselő-testület 2006. november 29-i ülése, hatályos 2007. január 1-től. Elfogadta a Képviselő-testület 2004. május 26-i ülése, hatályos 2004. június 1-jétől.

Elfogadta a képviselő-testület 2003. november 26-i ülése, hatályos 2004. január 1-től. Elfogadta a Képviselő-testület 1998. március 18-i ülése, hatályos 1998. március 24-ével.


34

XV. kerület Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata személy pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott

21

62

83

0

0

központi szociális segélyben részesülő

0

0

0

0

0

rokkantsági járadékos

69

79

148

0

0

415

621

1036

0

0

305

373

678

0

0

715

1116

1831

0

0

155 49

101 127

256 176

49

127

176

0

0

0

0

0

0

0

I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján szociálisan rászorult személy

3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 4. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők száma ebből: közüzemi díj, közös költség vagy lakbérhátralékosok száma hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralékosok száma

0

0

0 0

0

0 0

0

Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala (2011.11.)

Aktív korúak ellátása A rendszeres szociális segélyre jogosult, rendelkezésre állási támogatásra jogosult, illetve közcélú foglalkoztatásban részt vevő személyek száma 1241 fő (A kerület lakóinak 2 %-a). A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2008. évi felülvizsgálata óta több jelentős jogszabály módosítás is történt az aktív korúak ellátásával kapcsolatban. A 2008. december 31. napján ellátásban részesülők jogosultságát 2009. március 31-ig felül kellett vizsgálni, mert a korábban rendszeres szociális segélyezettek – azaz a munkaképes korú (aktív korú), de állás és jövedelem nélküliek – esetében két ellátási forma került meghatározásra: a rendszeres szociális segély (RSZS) és a rendelkezésre állási támogatás (RÁT). o A rendszeres szociális segély (RSZS) megállapításának, folyósításának, megszüntetésének és felülvizsgálatának feltételei nem változtak. Megszűnt az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpótló juttatásra való jogosultságot, és ezzel együtt a közfoglalkoztatásban való részvételt válassza. A rendszeres szociális segélyre jogosult személy álláskeresőként továbbra is nyilvántartásba vetetheti magát (ez nem feltétele a segély folyósításának) és álláskeresőként részt vehet a hosszabb idejű közfoglalkoztatásban, illetve az országos közfoglalkoztatási programban, abban az esetben, ha a kirendeltség, mint álláskeresőt kiközvetíti. o 2011. január 01-től a RÁT-ot a bérpótló juttatás (BPJ) váltotta. A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkavégzést tud igazolni. A bérpótló juttatásban részesülő köteles a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként együttműködni. Bérpótló juttatás közmunka nélkül nem jár. Az álláskeresési támogatásban részesülők segélyezése, továbbá a segély keresőtevékenység melletti, csökkentett összegű továbbfolyósítása 2009-ben megszűnt. 2009. november 15-től az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben volt jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felelt meg.


35


2011. január elsejétől ismét változott az aktív korúakkal kapcsolatos jogszabály, az addigi rendszert a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltotta fel. Ennek keretében megszűnt az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és megszűnt a hagyományos központi önkormányzati közmunka program. Helyben a munkaügyi központok döntenek az önkormányzatok közfoglalkoztatási programjairól, új elemként a kis- és közepes vállalkozások is bevonásra kerülnek a leghátrányosabb munkanélküliek közfoglalkoztatásába. A közfoglalkoztatás közmunka révén valósul meg. A közfoglalkoztatás visszautasítása a törvény erejénél fogva automatikusan kizárja a további ellátásból a munkanélkülieket! Közfoglalkoztatási formák 2011. január 1-től: o Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás. o Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás. o Országos közfoglalkoztatási programok. A közcélú munkások foglalkoztatása a Polgármesteri Hivatalban, a XV. kerületi Önkormányzat intézményeinél valósult meg; a Palota - 15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. szervezi, valamint a RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft. foglalkoztatja a közcélú munkavállalókat, akiknek feladata az önkormányzati tulajdonú területek, így különösen az önkormányzati közutak, közparkok, járdák, zöldterületek és a hozzá tartozó kerületi faállomány ápolása, karbantartása. Az Szt. és a Gyvt. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A lakosság szociális ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részéről a törvényben foglalt biztosítékok tartalmazzák, melyek megtalálhatók az általános eljárási rendelkezésekben, a szociális alapellátás meghatározásában, tartalmában, a nevesített és felsorolt szociális szolgáltatásokban, valamint a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek és a feladatellátáshoz lehívható normatívák meghatározásában. Szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetbeni támogatások Az önkormányzat a következő pénzbeli és természetbeni, rendszeres és eseti ellátási formákat biztosítja a kerület lakosainak, illetőleg az ott tartózkodóknak a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról szóló 1/2004. (I. 30.) ök. rendelet szerint: Kötelező, illetőleg a szociális alapellátás körébe tartozó ellátások: − ápolási díj; − átmeneti segély; − köztemetés; − közgyógyellátás; Önként vállalt pénzbeli és természetbeni ellátási formák: − temetési segély; − tankönyv és füzetcsomag támogatás; − gyermekélelmezés támogatása; − természetben nyújtott ellátások a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról szóló 1/2004. (I. 30.) ök. rendelet 13. paragrafusa szerint: vásárlási utalvány biztosítása (pl. élelmiszer, ruha, tanszer, tüzelő stb.) Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

36


Gyvt. alapján kötelezően biztosítja az önkormányzat a következő pénzbeli és természetbeni ellátásokat: − rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Megállapítható, hogy egyes támogatások célzott, meghatározott körnek, hátrányos helyzetű, kis létszámú csoportnak szóló és segítő juttatások, míg a támogatások egy másik csoportja mely szintén célzott kört érint - a hátrányos helyzetűek nagyobb csoportját érintő juttatás. Az önkormányzat által létrehívott, önként vállalt ellátások körét, célját, a biztosítás jogosultsági feltételeit megvizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzat a kerület lakosai közül pluszjuttatásban: az időskorúakat; a betegeket; a gyermeket nevelő családokat, szülőket; a nem piaci alapú önkormányzati bérlakásban élőket; az alacsonyabb komfort fokozatú lakásban élőket; a díjhátralékosokat; összességében a szerényebb jövedelemmel bíró, csoportokat kívánja támogatni. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Szt. alapján az Önkormányzat kötelezően biztosítja az általa fenntartott szociális intézményekben a következő szociális szolgáltatásokat: a) szociális alapszolgáltatások: ab) az étkeztetés, ac) a házi segítségnyújtás, ad) a családsegítés, ae) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, af) az utcai szociális munka, ag) a nappali ellátás (nappali melegedő, idősek klubjai, fogyatékosok napközi otthonai), b) szakosított ellátások: ba) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idősek gondozóháza) Szociális szolgáltatások ALAPSZOLGÁLTATÁSOK 1. Alapellátások 1.1. Családsegítés 1.2. Étkeztetés 1.3. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 1.4. Házi segítségnyújtás 1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1.6. Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás 1.7. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsony küszöbű ellátás 1.8. Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás 1.9. Támogató szolgáltatás 1.10. Utcai szociális munka

XV. kerület Ellátást igénybe vevők férfi nő Összesen

Fogyatékkal élő férfi nő Összesen

férfi

Roma nő Összesen

1091

1534

2625

n.a.

n.a.

0

n.a.

n.a.

0

329

465

794

5

5

10

6

4

10

0

0

0

32

145

177

5

8

13

n.a.

n.a.

0

9

36

45

1

2

3

n.a.

n.a.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 34

80

114

0 n.a.

n.a.


0

0 n.a.

0

n.a.

37


2. Nappali ellátások 2.1. Nappali ellátás Fogyatékos személyek részére 2.2. Nappali ellátás Hajléktalanok részére 2.3. Nappali ellátás Időskorúak részére 2.4. Nappali ellátás Pszichiátriai betegek részére 2.5. Nappali ellátás Szenvedélybetegek részére

31

19

50

31

19

50

n.a.

n.a.

0

621

117

738

n.a.

n.a.

0

n.a.

n.a.

0

56

185

241

n.a.

n.a.

0

n.a.

n.a.

0

0

0

0

0

0

0


Az Egyesített Szociális Intézmény szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó telephelyei: o Házi Gondozó Szolgálat – 1158 Bp. Klebelsberg K. u. 20/a. o Szociális Konyha és Nappali Melegedő – 1156 Bp. Kontyfa u. 3. o Újpalotai Családsegítő Szolgálat – 1157 Bp. Árendás köz 4-6. o Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája – 1156 Bp. Kontyfa u. 3. o Háztartási Adósságkezelő Tanácsadó – 1157 Bp. Árendás köz 4-6. o Tartós Munkanélkülieket Segítő Szolgálat – 1156 Bp. Kontyfa u. 3. o Idősek Klubja – 1156 Bp. Kontyfa u. 3. o Idősek Klubja – 1158 Bp. Klebelsberg K. u. 20/a. o Idősek Klubja – 1154 Bp. Arany J. u. 51. o Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona – 1157 Bp. Árendás köz 4-6. o Fejlesztő Gondozó Központ – 1158 Bp. Molnár V. u. 94-96. o Gondozó Ház – 1157 Bp. Erdőkerülő u. 34. o „FIÓKA” Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ – 1155 Bp. Kolozsvár u. 4/b. o „FIÓKA” telephelye – 1158 Bp. Pestújhelyi út 32. Az Önkormányzat ún. Szociális Konyhát működtet azok számára, akik az Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatának gondozásában állnak. SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK - BENTLAKÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK

1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények


nő

Összesen

1.1. Fogyatékos személyek otthona 1.2. Hajléktalanok otthona 1.3. Idősek otthona 1.4. Pszichiátriai betegek otthona 1.5. Szenvedélybetegek átmeneti otthona

Fogyatékkal élő férfi

nő

Roma

Összesen

férfi

nő

Összesen

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

2. Lakóotthonok 2.1. Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona 2.2. Fogyatékos személyek Rehabilitációs célú lakóotthona


38


2.3. Pszichiátriai betegek lakóotthona 2.4. Szenvedélybetegek lakóotthona 3. Rehabilitációs intézmények 3.1. Fogyatékos személyek Rehabilitációs intézménye 3.2. Hajléktalanok Rehabilitációs intézménye 3.3. Pszichiátriai betegek Rehabilitációs intézménye 3.4. Szenvedélybetegek Rehabilitációs intézménye

0 0

0 0

0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

4. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 4.1. Bázis szállás 4.2. Éjjeli menedékhely 4.3. Fogyatékos személyek gondozóháza 4.4. Hajléktalan személyek átmeneti szállása 4.5. Időskorúak gondozóháza 4.6. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona 4.7. Szenvedélybetegek átmeneti otthona

4

6

10

3

3

0 0

6

n.a. n.a.

0

0 0

0 0

5. Szociális foglalkoztatás

14

8

22

14

8

22

n.a. n.a.

0

5.1. Munka-rehabilitáció 5.2. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a) Intézményi foglalkozató általi fejlesztő felkészítő foglalkoztatás b) Külső foglalkoztató általi fejlesztő felkészítő foglalkoztatás

4 10

3 5

7 15

4 10

3 5

7 15

n.a. n.a. n.a. n.a.

0 0

10

5

15

10

5

15

n.a. n.a.

0

0

0

0


Az Önkormányzat által ellátási szerződés útján biztosított szociális szolgáltatások a következők: a) szociális alapszolgáltatások: aa) pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi alap-ellátása, ab) pszichiátriai és szenvedély-betegek nappali ellátása, b) szakosított ellátások: ba) hajléktalan családok átmeneti és hajléktalanok éjjeli szállása, bb) pszichiátriai és szenvedély-betegek átmeneti otthoni ellátása Ellátási szerződés szerinti szociális szolgáltatás Szociális és Rehabilitációs Alapítvány: Szociális Gondozási Központ – 1152 Bp. Aporháza u. 63. Félúton Alapítvány: 1172 Bp. Liget sor 26. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali és átmeneti ellátása Humán Sztráda Kft.: 1172 Bp. Liget sor 26. Pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi alapellátása Az Önkormányzat az általa fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben heti egy alkalommal általános orvosi ellátást biztosít. Megállapítható, hogy az önkormányzat a jogszabályokban nevesített szociális szolgáltatásokat a fogyatékos személyek átmeneti elhelyezésének kivételével biztosítja, sőt felül is teljesít. Az önkormányzati intézmények közöl a legösszetettebb, szociális és gyermekjóléti típusú feladatokat, szolgáltatásokat egyaránt ellátó, integrált intézmény az ESZI. Az önkormányzat által fenntartott intézmények határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkeznek, azaz mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket az önkormányzat teljes körűen biztosítani tudja.


39


A szolgáltatások többségét saját intézmények működtetésével látja el, melyek a következők: Magvető Családi Napközi {Rákospalotán, kertvárosi környezetben található. Családi napközibe 2-6 éves korú gyermekeket várnak, ahol két gondozó és legfeljebb 7 gyermek részvételével, szeretetteljes légkörben egy jól működő nagycsaládként élik meg a hétköznapjaikat. Az üres férőhelyekre az év bármely szakában folyamatosan fogadnak gyermekeket, akár néhány órás gyermekfelügyeletre is.} Egyesített Bölcsődék {A kerület bölcsődéi – az általános rendeltetésnek megfelelően - egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények, melyekben 3 év alatti gyermekek nappali gondozása, nevelése folyik, gondosan kimunkált szakmai program szerint. A Budapest XV. Kerület Egyesített Bölcsődék, mint intézmény, önálló gazdálkodási lehetőséggel felruházott jogi személy, melynek feladata a hatáskörébe tartozó bölcsődék vezetése és eljárni az őket érintő ügyekben.} Szociális Foglalkoztató, {1158 Budapest, Szücs István út 27.}A Szociális Foglalkoztató 2009-ben megszünt, helyébe a Palota – 15 Nonprofit Kft lépett. Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) {Honlapcím: www.eszixv.hu}, o Az Intézmény feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó alapvető jogszabályok: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról A gyermekjóléti szolgáltatások elérhetősége:

ESZI KÖZPONT Gazdasági vezető

Anyag- és eszközgazdálkodók

Pénzügyi és számviteli előadó

Humánpolitikai előadó

Igazgató

„Fióka” Gyermek és- Ifjúságjóléti Központ

Házi Gondozó Szolgálat

Szociális Konyha és Nappali Melegedő

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

MUFTI

Házi gyermekfelügyelet

HAT

Idősek klubjai

TAMUSSZ

„Fióka” telephelye

Gondozóház


40


Ellátást igénybe vevők

GYERMEKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MUTATÓI

férfi

nő

Fogyatékkal élő

Összesen

férfi

nő

Roma

Összesen

férfi

nő

Összesen

1. Védelembe vétel (Gyvt.)

51

43

94

0

0

2. Családba fogadás (Gyvt)

22

26

48

0

0

3. Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt)

12

15

27

0

0

4. Átmeneti / tartós nevelésbe vétel (Gyvt)

40

56

94

0

0

1001

907

1908

135

165

300

0

0

0

0

0

0

0

866

742

1608

0

0

8

7

15

0

0

5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma ebből: 5.1. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 5.2. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak 5.3. Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 6. Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma

0

0

0

0

0

0

Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala

A táblázatokból kiolvasható, hogy az önkormányzat a jogszabályokban nevesített gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja. Óvodáztatási támogatás 2008. júliustól létező ellátási forma. Az első utalások 2009. júniusban történtek. A jogosultak száma évről-évre nőni fog, így a jogszabály eléri azt a célt, hogy a halmozottan hátrányos családban élő gyermekek mielőbb közösségbe kerüljenek, ahol szocializációjuk, fejlesztésük biztosított.

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás mutatói I. Gyermekjóléti alapellátás 1. gyermekek átmeneti gondozása 1.1. családok átmeneti otthona 1.2. gyermekek átmeneti otthona 1.3. helyettes szülői hálózat 2. gyermekek napközbeni ellátása 2.1. bölcsőde 2.2. családi napközi 2.3. egyéb alternatív napközbeni ellátás 2.4. házi gyermekfelügyelet 2.5. hetes bölcsőde 2.6. játszóház 2.7. klubfoglalkozás 3. gyermekjóléti szolgáltatás 3.1. gyermekjóléti központ 3.2. gyermekjóléti szolgálat 3.3. önálló gyermekjóléti szolgáltató II. Gyermekvédelmi szakellátás 1. otthont nyújtó ellátás 1.1. gyermekotthon 1.2. különleges gyermekotthon 1.3. lakásotthon 1.4. nevelőszülői hálózat 1.5. speciális gyermekotthon


nő

Fogyatékkal élő

Összesen

60 7 0

47 13 0

107 20 0

325

251

576 0 0 0 0 0 0

630

601

1231 112 0

férfi

nő

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Roma

Összesen

0 0 0

férfi

n.a. n.a. n.a.

nő

Összesen

0 0 0

n.a. n.a. n.a.

0 0 0 0 0 0 0 n.a. n.a.

0 0 0 0 0


0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 n.a.

0 0 0

n.a.

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

41


2. területi gyermekvédelmi szakszolgálat 3. utógondozói ellátás 3.1. külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás 3.2. utógondozó otthon

0

0

0

0

0

0

0

0 0 Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala

A szociális ellátás és szolgáltatás elérhetősége, az ellátást igénybe vevők aránya a nők esetében leképezi a helyi népességben betöltött arányt, egyes ellátások, szolgáltatások esetében meghaladja azt. A szociális ellátások igénybevevői között valószínűsíthetően jelen vannak a fogyatékkal élő személyek is, ám nyilvántartott adattal nem mutathatók ki. A szociális szolgáltatások igénybe vételének lehetőssége igazolja, hogy a fogyatékkal élők számára megszervezett és elérhető a családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás. A nappali ellátásban működik fogyatékos intézmény, de az idősek nappali ellátásában is jelen vannak fogyatékos személyek. Az önkormányzat által nyújtott egyéb szolgáltatások A menedékjogról szóló törvény alapján kötelezően biztosítja: - rendszeres létfenntartási hozzájárulást; - utazási támogatást; - beiskolázási támogatást; - lakhatási támogatást; - otthonteremtési támogatást. GYERMEKES CSALÁDOKRA VONATKOZÓ ADATOK egyszülős családok 1-2 gyerekét nevelő 3-nál több gyermeket nevelő fogyatékos gyereket nevelő tartósan beteg gyereket nevelő Háztartásban gyerekeken kívül mást eltart kétszülős családok 1-2 gyerekét nevelő 3-nál több gyermeket nevelő fogyatékos gyereket nevelő tartósan beteg gyereket nevelő Háztartásban gyerekeken kívül mást eltart

Regisztrált álláskereső

Tartósan munkanélküli

Rehabilitációs járadékban, rokkantsági nyugdíjban részesülő

Szegregátumban élő

Rendszeres szociális segélyben részesülő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Nincs nyilvántartás, a becslések nem feldolgozhatók.


Támogatási és szolgáltatási igények benyújtásának módjai Az önkormányzat a szolgáltatásaihoz való hozzájutás ismertté tételét széles körben biztosítja. A klasszikus polgármesteri fogadóórákon, hivatali ügyfélfogadáson túl a zöldszám bevezetése népszerű kapcsolattartási móddá vált, hiszen a nap 24 órájában ingyenes telefonhívással lehet bármilyen jelzést, kérést, kérdést közvetlenül megtenni a polgármesteri hivatal és a képviselőEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

42


testület felé. Hasonló lehetőséget biztosít az internetes fórum. A tájékoztatás másik formáját képviseli az önkormányzat honlapja, melyről gyorsan, könnyen, áttekinthetően, célzottan nyerhetők az információk. A Páskomliget utcában megnyitott önkormányzati iroda is a lakossági kommunikációt könnyíti. A helyi újság - Életképek- nyújt még folyamatos és részletes tájékoztatást a támogatások és a szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről. A pénzbeli és a természetbeni támogatások, valamint a szociális szolgáltatások igénylése kérelem nyomtatvány benyújtásával történik a polgármesteri hivatal érintett osztályán és az önkormányzat intézményeiben. A kérelmeket postai úton is elő lehet terjeszteni. A hivatali ügyintézést igénylő nyomtatványok és tájékoztatók az önkormányzat honlapjáról is elérhetők, de a hivatal ügyfélszolgálati irodáiban is rendelkezésre áll. Nyomtatványokkal rendelkeznek az ágazathoz tartozó intézmények is, akik esetenként azokat be is viszik - kitöltés után - a hivatalba. A nyomtatványok segítik és eligazítják a kérelmezőket egy-egy támogatás igénylésében. Az ügyfeleknek a helyi rendeletek, döntések is rendelkezésre állnak. A jogszabályokat interneten keresztül is továbbítani tudják részükre, mely lehetőséggel a kerület lakói élnek. A szolgáltatások telephelyei, a polgármesteri hivatal épülete tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthetőek, a részbeni akadálymentesítésük a ”FIÓKA „Gyermek-és Ifjúságjóléti Központ kivételével megoldott. A polgármesteri hivatalban az ügyfelek ügyfélfogadási időben, ügyfélhívó rendszer igénybevételével nyújthatják be támogatási kérelmeiket az arra szakosodott, kijelölt ügyintézőnek. Sürgős esetben lehetőség van az azonnali döntéshozatalra és a támogatás pénztári kifizetésére. Előnyös, hogy a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító osztály a földszinten nyert elhelyezést, megkímélve az ügyfeleket a lépcsőmászás nehézségeitől. A portaszolgálat dolgozója és a hivatal külön erre a célra alkalmazott dolgozója ügyfélfogadási időben az ügyfélhívó rendszer használatában és a támogatási formákkal kapcsolatos felvilágosításban, eligazodásban folyamatos segítséget nyújt. Kiemelendő, hogy az ügyfélhívó rendszert a vakok és gyengén látók is megfelelően használni tudják, mivel szóban is információt nyújt. A leggyakrabban igénybe vett támogatások kérelem nyomtatványait a folyosón az arra rendszeresített tárolóban helyezték el. Az ügyfél-elégedettségi vizsgálat megállapításait figyelembe veszik. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények elérhetősége is megtalálható az önkormányzat honlapján, feltüntetve a vezető személyén és telefonszámán kívül az elérhető szolgáltatások körét, címét, telefonszámát, e-mail címét és web címét is. A kérelmeket telephelyenként lehet benyújtani. Az intézmények szolgáltatásai kivétel nélkül végleges működési engedéllyel rendelkeznek. Az idősek átmeneti gondozása kivételével - ahol is 5-8 várakozót tartanak nyilván - szolgáltatásra várót nem tartanak nyilván, gyakorlatilag minden igényt ki tudnak elégíteni.

3.5.2. Összegzés 1) Az önkormányzat a hátrányos helyzetű vagy alacsony jövedelemből élő személyeket és családokat a támogatási rendszer széles skálájának megteremtésével, fenntartásával segíti. Szinte valamennyi kritikus élethelyzetre megteremtette az anyagi segítségnyújtás lehetőségét. Különös figyelmet fordít az önkormányzat a lakhatás megőrzésének támogatására, a kiskorút nevelő családok iskoláztatási költségeinek csökkentésére, az Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

43


2)

3) 4)

5)

6)

7)

8)

9)

időskorúak teljes körű támogatására stb. Az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Jelentős erőfeszítéseket tett a szakosított ellátások biztosítására, azonban a fogyatékos személyek átmeneti otthonának biztosítása a jövő feladata. A fejlesztési célokból továbbra is megállapítható, hogy a szociális szakma és az önkormányzat az időskorú népesség életminőségének megőrzését, valamint az iskoláskorú népesség taníttatásával kapcsolatos költségek csökkentését kiemelten kezeli, a lakhatás megőrzése és a lakások korszerűsítésére szánt támogatások mellett. A célkitűzésekből megvalósult a lakásfenntartási támogatás szabályainak felülvizsgálata, igazságosabbá tétele, ügyfelek tájékoztatása, átirányítása a lakásfenntartási támogatások felé.. Az önkormányzati célkitűzések ellátási formák és típusonként egyaránt tartalmaznak szakmai, tárgyi és személyi fejlesztési célokat. Ezen célokat az igények felmérését követően szolgáltatásonként célszerű elkülönítetten meghatározni a támogatási igény megjelölésével együtt. A célkitűzések meghatározását mindig meg kell előznie az igények objektív ismeretének. Megállapítható, hogy az önkormányzat kiemelt figyelmet szentel a szolgáltatások fejlesztésére. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának elfogadása óta számos napközbeni és átmeneti elhelyezési kötelezettségének tett eleget az önkormányzat, együttműködve a társ önkormányzatokkal és civil szervezetekkel. Megállapítható, hogy a tervezett fejlesztések és megvalósult szolgáltatások a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg személyeket, az idős és megromlott egészségi állapotúakat érinti az iskoláskorú gyermekeken kívül, azaz a hátrányos helyzetű kerületi lakosokat. Az egyéb szolgáltatások közül hangsúlyt érdemel az aktív korúak közfoglalkoztatásának önrész fedezetének és a szociális foglalkoztatásának biztosítása. Az első a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának, reintegrációjának munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszköze, mely ugyanakkor a humán erőforrással történő gazdaságosabb, költségkímélőbb munkavégzést biztosíthat az önkormányzati intézmények részére. A szociális és mentális problémák enyhítését szolgálja a hátrányos helyzetben élők megváltozott munkaképességűek, egészségügyi vagy szociális problémákkal küzdő emberek - munkába állítása, a munkajövedelem biztosítása, a szolgálati idő megszerzése. A munkahelyek iránti kereslet egyre nagyobb, mivel csak ezek a munkahelyek teszik lehetővé a meglévő képességek fenntartását és fejlesztését, a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő megszerzését. A hivatali és intézményi szolgáltatások elérhetőségéről széles körben nyújt információt az önkormányzat. A szolgáltatási igények gyakorlatilag teljes körűen kielégítettek. Az intézmények akadálymentesítése folyamatos, de még nem komplex. a) Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az ügyfelekre, mert a kérelem beadását segítő, tájékoztatást nyújtó munkatársakat alkalmaz. Magyarországon a szegénységet a (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon és az alatt. Az EU módszertana alapján – eszerint a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a – a szegények aránya 17% (ami 1,7 millió főt jelent). A 10 milliós Magyarországon – a KSH szerint – 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. 2009-2010 telén – hasonlóan az utóbbi évekhez – mintegy 200-an fagytak meg, többségük a saját fűtetlen otthonukban, a többiek Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

44


az utcákon. A hajléktalanok számát 30–50 ezerre teszik. A kerületben nincs pontos nyilvántartás, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat figyelmet fordít a probléma orvoslására. a) A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint (ők a gyermekvédelmi támogatásban részesülők). Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez. A kerületben nincs pontos nyilvántartás, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a probléma orvoslására. 10) A munkaképes korú lakosság aktivitási rátája alacsony, csupán 54–55%-os (míg az Európai Unióban az átlag 64%). A lakosság egy része elszegényedett, aminek a munkanélküliség az egyik alapvető oka. Sok családban hamarosan a harmadik generáció nő fel munka nélkül. A válság körülményei között a helyzet tovább rosszabbodott. Nem csupán a szegénység jelent problémát, hanem az „alsó középosztály” egy részének elszegényedése, veszélyeztetettsége is. Kik a veszélyeztetettek? a) A szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki: i) tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak; ii) a cigány emberek többsége nyomorog; iii) a gyermekes családok, nagycsaládosok, az egyszülős csonka családok; iv) a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el; v) különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg; (1) gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők; (2) teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok. vi) Ehhez adódik az elszegényedő „alsó középosztály”, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is. vii) A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmasok a különbségek. A legelszegényedettebb régiók Kelet- és Északkelet-Magyarországon, valamint a dél-dunántúli térségben találhatók. Nagy a nyomor a kerületi, városi és falusi szegénynegyedekben, a „gettókban” élő emberek körében, ahonnan a kitörés szinte reménytelen. viii) A szegény családok döntő többsége bevételeinek szinte egészét a gyerekek nevelésére, illetve a legelemibb szükségletek fedezésére kell, hogy fordítsa. Súlyos problémát jelent a szegény családoknak a lakás fenntartása, valamint a tüzelő beszerzése. Esetenként az óvodába vagy iskolába járás is nehézségeket okoz a szegény gyerekeknek. Akadályozza őket például a nincstelenség miatt hiányzó ruha, cipő. ix) A közműtartozás az egyik legerősebb kényszerítő tényező arra, hogy a szülők uzsorakölcsönhöz folyamodjanak.


45


b) A kerületben nincs pontos nyilvántartás, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a probléma orvoslására. 11) A hátrányos helyzet a jelen kor fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik (nem a törvényi terminológiára gondolva!): a) A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. b) Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek, például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén. A felszereltség rossz, például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek. c) A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni. d) A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek. e) Nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt. f) Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag A szegregációs mutatók meghatározása az alábbiak szerint képtelen gyermekeit történik: 1) A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs megfelelően ellátni, gondozni. mutató: "Szegregátumnak nevezzük azokat a városi terüle12) A munkanélküliség, a jövedelmi teket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedeszint esése a kerület széles rétegeit lemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem hahozta nehéz helyzetbe. Fontos ladja meg a 8 osztályt. megemlíteni ezzel kapcsolatosan " Szegregációval veszélyeztetett területnek nevezzük azokat a városi területeket, ahol a fenti mutató 40-50% közötti azt, hogy a nehéz helyzetben lévő értéket vesz fel. családok gyermekei gyakran 2) Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: szocializációs, értékrendbeli " Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakánehézségekbe is ütköznek. sok számához viszonyított aránya eléri a kerületi átlag kéta) A munkanélküliség, a szeresét. szegénység, a szociálisan " Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásokinadaptált emberek növelik a nak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aráhátrányos helyzetre való nya eléri a városi átlag 1,7-szeresét.” esélyeket, de az etnikai 3) A rendszeres szociális támogatásokba beszámítható támogatások: "rendszeres szociális segély (egészségkárosodotkisebbséghez tartozás taknak és munkanélkülieknek), lakásfenntartási támogatás, közömbös ebből a normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó szempontból. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény” A mutató kiszámításának módja: az összes fentiekben b) Mindezek a problémák meghatározott szociális támogatás darabszáma osztva a tenagyobb mértékben érintették rület népességszámával/ lakások számával. a kerület azon tagjait, akik 4) A szegregátumnak azokat a területeket kell tekinteni, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének és a terület korábban elsősorban az lakónépességének száma jelenleg is eléri az 50 főt. A terüalacsonyabb presztízsű let népességszámát jelen időszakra, a Népesség nyilvántarfoglalkoztatási csoportokban tó alapján kell definiálni. kaptak munkát. Az átalakulás 5) A szegregátumok és veszélyeztetett területek meghatározásakor „terület”-nek kell tekinteni a minimum egy házvesztesévé elsősorban a roma tömbből álló területi egységeket. Háztömbként kell értelnépesség vált, leginkább mezni a közterületek és/vagy középületek, gazdasági funkciójú épületek által határolt lakó épületet, lakó épületek csoportját.


46


ugyanis ők váltak érintetté az iskolai végzettség hiánya miatt a munkahelyek bezárásában. Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjedően nem tudtak újra munkához jutni, ami számos szociális probléma forrását jelenti. 13) A szociális problémák gyakorta nagyobb összefüggő területrészekre is jellemzőek, emiatt a XV. kerületben olyan slumosodó a kerületrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetűek koncentrációja jóval meghaladja a kerület más részeire jellemző értékeket. Ez a slumosodás, földrajzi szegregálódás21 öngerjesztő folyamat is egyben: az ilyen közegből elköltöző, módosabb családok helyére – az alacsonyabb fenntartási költségek miatt – szegényebb, szociális problémákkal küzdő lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a kerületrész leszakadásának folyamatát. A leszakadó a kerületrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a kirekesztődés folyamatával. A jövedelmektől, a munkaerőpiactól, a szolgáltatásoktól és a társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdők számára az egyenlő hozzáférés lehetősége csorbul, amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszülős családban nevelkedő, inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkező családokban nevelkedő gyermekek a legveszélyeztetettebbek. 14) A szegregálódó területek lakosságának társadalmi interakcióit elengedhetetlen segíteni, a többségi társadalomhoz kapcsolódó integrációjukat támogatni. A lakosok felzárkóztatásához nem elegendő csupán a fizikai infrastruktúra fejlesztése, hanem a létrejövő beruházásoknak elsősorban a humán-erőforrás fejlesztését, a képzés, a foglalkoztatás, a művelődés, és a különböző szociális és egyéb lakossági szolgáltatások hozzáférhetőségét kell biztosítani, hogy ezeken keresztül a lakosság életszínvonala javulhasson és megteremtődjön az esélye a társadalmi egyenlőtlenségek helyi erőkből történő csökkentésére. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének javítása ugyanis elsősorban az ő akaratukból, tenni akarásukból és képességeik kibontakoztatásából lehetséges. a) A beavatkozások elsősorban három fő tengely mentén történjenek meg: i) Egyfelől szükséges az oktatási integráció felülvizsgálata, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása az oktatásba, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén. 21

Az önkormányzati adatok (infrastrukturális, segélyezési és iskoláztatási adatok) egyetlen egy szegregátum létét nem támasztják alá. Területi koncentráció, szegregáció: A népesség mélyszegénységben élő része területileg erősen koncentrálódik és szegregálódik. A leegyszerűsített lehatároltsága: − az átlagnál magasabb munkanélküliség, − a szociális támogatásra szorulók nagy száma, − rossz lakáskörülmények, − az infrastruktúra fejletlensége. Budapest XV. kerülete három történetileg jól elkülöníthető, illetve megkülönböztetett területi egységből áll. Ez a három része a kerületnek – Rákospalota, Pestújhely és Újpalota. E területrészek azonban sem építészeti szempontból, sem az ott élő emberek társadalmi, szociális helyzetét figyelembe véve nem tekinthetők teljesen homogénnek. Ez még Újpalotára – amely egy tipikus nagyvárosi lakótelep – is igaz. Ez a homogenitás még kevésbé mondható el Rákospalotáról, ahol a családi házas kertvárosias lakóövezet (Rákospalota-kertváros) mellett, létezik az Öregfalu nevű terület, a maga régi építésű parasztházaival, illetve újonnan felépült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még sok különböző időszakban épült településrész alkotja Rákospalota egészét. Ilyen többek között a Rákospalota-Újfalu és az egyedi adottságokkal rendelkező MÁV-telep. Még talán Pestújhely térsége – családi házas, villaszerű épületekkel beépített településrészként – a leghomogénebb rész a XV. kerületet alkotó három városrész közül. Emellett még meg kell említeni, hogy létezik az egykori laktanyaépületekből kialakított Szilas-parki lakótelep, amely ugyan Újpalota mellett van, de több szempont miatt sem kapcsolódik szervesen az óriási lakótelephez.


47


ii) A lakosság rövidebb távú támogatása is szükséges azonban, elsősorban a munkaképes korú lakosság munkahelyhez való jutásának segítségével. Az oktatási, valamint munkához jutáshoz kapcsolódó tevékenységek azonban ne csupán a szegregálódó területekre irányuljanak, hanem a kerület egészének hátrányos helyzetű lakosságát meg kell szólítania annak érdekében, hogy a kerület foglalkoztatási helyzetén javítani lehessen, ezzel megakadályozva további szegregálódó területek kialakulását a kerületben. iii) A harmadik tengely az egyes szegregálódó területek infrastrukturális és társadalmi helyzetének megváltoztatására vonatkozó, intézkedések jelentik. b) A kerület és a szegregálódó területek roma lakossága esetében szinte csak a közhasznú munka jelent egyetlen lehetőséget az elhelyezkedésre, amely azonban tartósítja foglalkoztatásuk átmeneti voltát, nem képes hozzájárulni a tartós foglalkoztatásba kerülés esélyének növeléséhez. Foglalkoztatásuk megteremtése érdekében ezért fel kell mérni a tartósan munkanélküli lakosság kompetenciáját, és erre alapozva kell további képzéseket szervezni, amelynek során törekedni kell arra is, hogy azon készségeket is fejlesszék, amelyek a közösségi munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek, amely integrálódásukat a munka világába lehetővé teszi. Ezzel együtt mentori programot lehet indítani, amelynek lényege, hogy a munkanélküliek egyéni támogatása megvalósulhasson. 15) A „hátrány” a legsúlyosabb, amely az egészségkárosodásból és a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány. A hátrány akadályozza, korlátozza, hogy a fogyatékos ember betöltse mindennapi szerepét, azt a szerepet, amelyet a kor, a nem, a társadalmi és kulturális tényezők határoznak meg. A hátrány tehát az egészségkárosodás és a fogyatékosság társadalmivá válása, amely igen súlyos kulturális, társadalmi, gazdasági és egyéb következményeket von maga után, ha a tanulás, önellátás vagy a munka világára gondolva. Az önkormányzat figyelmet fordít a probléma orvoslására.


48


3.6. Lakhatás, lakóhely 2012. január 01-től a magyar állam az otthonról, a lakhatásról általánosságban, meglehetősen tágan a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), annak is a „SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG” fejezetének VI. és XXII. cikkejében olvashatunk: „(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.” A lakhatás esélyegyenlősége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A törvény 26. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint, ha egyes személyeket: a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtanak a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozzák az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése, vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Helyzetelemzés A XV. kerületi Önkormányzat lakhatási ellátási kötelezettségének különösen: 1998. évi XXVI. törvény a közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló törvényben biztosított felhatalmazás alapján tesz eleget. Továbbá: Budapest Főváros XV. kerület önkormányzata „Szembenézés és irányváltás” címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programját a 2010-2014-es időszakra (Ikt.sz:106112/2011. sz. anyag) Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének: az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II.29.) ök. rendelet módosításáról szóló 25/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete, a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének:


49


o 27/2004. (VI.9.) ök. rendelete22 a lakásfenntartási támogatásokról [az 1/2005. (I.31.) ök. rendelettel23, a 3/2006. (II. 27.) ök. rendelettel24, a 2/2007. (II. 2.) ök. rendelettel25, az 1/2008. (II. 1.) ök. rendelettel26, a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelettel27, a 12/2011. (II.28.) önkormányzati rendelete28, a 26/2011. (V.31.)29 önkormányzati rendelettel és a 34/2011. (VI.15.) önkormányzati rendelettel30 módosított, egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg] o 42/2003. ( XI.28.)31 ök. rendelete az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről [a 45/2004. (XII. 3.)32 ök. rendelettel, a32/2005. (XII.6.)33 ök. rendelettel, a 30/2006. (XII. 8.)34 ök. rendelettel, a 21/2007. (XII.4.)35 ök. rendelettel, a 26/2010. (XII.10.)36 önkormányzati rendelettel, a 23/2011. (V.5.)37 önkormányzati rendelettel és a 35/2011.(VI.15.)38 önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg] o 30/2000. (VI. 26.)39 ök. rendelete az egyes közszolgáltatási díjaknak a lakások és nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról, o 2/1998. (I. 21.) ök. rendelete40 a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat tulajdonában álló Nyugdíjasházában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről [a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelettel41 módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg] o 17/2004. (IV.1.) ök. rendelete42 a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól [a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelettel43 egységes szerkezetben] o 26/2003. (VI.30.) 44 ök. rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről a 8/2010. (IV.6.)45 önkormányzati rendelettel [a 14/2010. (V.4.)46 önkormányzati rendelettel, a 20/2010. (X.28.) 47 önkormányzati rendelettel, a 17/2011. (IV.11.)48 önkormányzati rendelettel a 24/2011.(V.5.)49 önkormányzati rendelettel, a 36/2011.(VI.15.)50 önkormányzati rendelettel és a 39/2011.(VII.8.)51 önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg] szóló rendeletekkel tesz eleget.

22

Elfogadta a Képviselő-testület 2004. május 26-i ülése, hatályos 2004. június 1-jétől. Elfogadta a Képviselő-testület 2005. január 26-i ülése, hatályos 2005. február 1-től. 24 Elfogadta a Képviselő-testület 2006. február 22-i ülésén, hatályos 2006. március 1-től. 23

25

Elfogadta a Képviselő-testület 2007. január 31-én, hatályos 2007. február 15. napjától. Elfogadta a Képviselő-testület 2008. január 30-i ülése, hatályos a 2008. február 1-től. Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülése, hatályos a 2010. október 29-től. 28 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. február 23-i ülésén. Hatályos 2011. március 1-től. 29 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén, hatályos 2011. június 1-től. 30 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén. Hatályos 2011. szeptember 1-től. 31 Elfogadta a Képviselő-testület 2003. november 26-i ülése, hatályos 2003. december 1-től. 32 Elfogadta a Képviselő-testület 2004. november 24-i ülése, hatályos 2005. február 1-től. 33 Elfogadta a Képviselő-testület 2005. november 30-i ülése, hatályos 2006. január 1-től. 34 Elfogadta a Képviselő-testület 2006. XI. 29-i ülése. Hatályos 2007. I. 1. napjától. 35 Elfogadta a Képviselő-testület 2007. november 28-i ülésén, hatályos 2008. január 1-től. 36 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. december 8-i ülésén. Hatályos 2011. január 1-től. 37 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. április 27-i ülésén. Hatályos 2011. május 6-tól. 38 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén. Hatályos 2011. június 16-tól. 39 Elfogadta a Képviselő-testület 2000. június 21-i ülése, hatályos 2000. július 1-től. 40 Elfogadta a Képviselő-testület 1998. január 21.-i ülése, hatályos 1998. január 21-től.l. 41 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülésén, hatályos 2010. október 29-tól. 26 27

42

Elfogadta a Képviselő-testület 2004. március 31-i ülése, hatályos 2004. április 1-jétől. Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-ei ülésén. Hatályos 2010. október 29-től. Elfogadta a Képviselő-testület 2003. június 25-i ülése, hatályos 2003. július 1-től. 45 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. március 31-i ülésén, hatályos 2010. április 15-től. 46 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. április 28-i ülésén, hatályos 2010. május 5-től. 47 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülésén, hatályos 2010. október 29-től. 48 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. március 30-i ülésén. Hatályos 2011. április 12-től. 49 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. április 27-i ülésén. Hatályos 2011. május 6-tól. 50 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén. Hatályos 2011. június 16-tól. 51 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. június 29-i ülésén. Hatályos 2011. július 9-től. 43 44


50


Továbbá összhangban van a Program: a Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével, amely a 1125/2005. (V.25.) sz. Főv. Kgy. határozattal lett elfogadva, a „Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének Fejlesztési Koncepciója az Integrált Városfejlesztési Stratégia Megalapozásához” című dokumentummal, o a „Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája” című dokumentummal. Közzétéve a Képviselő-testület 107/2010.(.I.27.) és 264/2010.(IV.28.) számú határozata értelmében. a „Budapest Főváros XV. kerület hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepciója” című dokumentummal. Közzétéve a Képviselő-testület 16/2010.(I.27.) számú határozata értelmében. A lakhatás mindenekelőtt olyan alapvető jog… …amely a többi alapvető jog és a méltó élet feltétele. Elismeri az Emberi Jogok Chartája és az Európa Tanács Átdolgozott Európai Szociális Chartája, továbbá igen sok európai állam alkotmánya. Ahhoz, hogy az egyén képes legyen beilleszkedni a társadalomba és felépíteni az életét, létfontosságú, hogy fedél legyen a feje felett. A lakosság elöregedése, a – kellő források híján a szülői házban maradó – fiatal nemzedékek elszegényedése, a fogyatékkal élők megfelelő lakáshoz jutása mind figyelembe veendő szempont. A lakás otthont, védettséget, biztonságot, intim szférát jelent, lehetőséget a visszavonulásra, a bensőséges élet megóvására, alkalmas helyet, ahol az ember önmaga lehet, nem kell szerepet játszania. Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselőtestülete gazdasági társaságon keresztül végzi az önkormányzati tulajdonú ingatlanjainak a kezelését: Palota Holding Ingatlan- és Vagyonkezelő Zrt. {Cím: 1156 Budapest, Száraznád u. 4-6. Web: www.palotah.hu} A Társaság fő tevékenységi köre: ingatlan- és vagyonkezelés. A Társaság 1992. január 1-jétől kezeli az önkormányzati lakásokat és nem-lakás bérleményeket. Az önkormányzati költségvetés előirányzata alapján a Palota Holding Zrt. a kezelésében lévő ingatlanokon felújítási és karbantartási tevékenységet lát el. Ennek keretén belül elvégzi az épületek tető-felújítását, csatorna- és vízbekötését, elektromos fővezetékek cseréjét, kémények átépítését, lakások teljes körű felújítását, fűtéskorszerűsítését. Ingatlankezelési Csoport • A XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő és a Palota Holding Zrt. kezelésébe adott lakások, nem-lakás célú helyiségek, telkek és polgári védelmi helyiségek kezelése • A lakások, nem-lakás célú helyiségek, telkek bérbeadása, bérleti szerződések megkötése, bérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos feladatok • Bérlemény-ellenőrzések elvégzése • Bérlemény kiürítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása • Az önkormányzati vagyonkataszter vezetése, karbantartása, változások átvezetése


51


Műszaki Csoport • Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése • Az ingatlanok felújításával, karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezése, ellenőrzése • Felújítási, karbantartási munkák megrendelése, árajánlatok bekérése, szerződések megkötése • Az elvégzett munkák műszaki átvétele Társasház-kezelési Csoport • A társasházi közös képviselet ellátása • Munkatársai megfelelő képesítéssel és nagy tapasztalattal kezelik a több, mint 2400 albetétet, közel 60 más tásasház-kezelővel tartanak kapcsolatot. Jelentős a tisztán magántulajdonban lévő, szerződött ingatlanok száma is. Elidegenítési Csoport Összesen • Az Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlaKomfort-fokozat db m2 nok adás-vételével kapcsolatos nyilvántarÖsszkomfortos 1 252 61 742 tások vezetése 311 13 745 • Az eladási szerződések előkészítése, kapcso- Komfortos Félkomfortos 127 4 525 lattartás az ügyfelekkel Komfort nélküli 401 13 625 A Palota Holding Zrt. által kezelt önkormányzati Szükséglakás 29 522 lakások, komfortfokozat szerinti megoszlása 2007. Összesen: 2 120 94 159 december 31.-én a következő volt: Nyugdíjas Ház 47 1 316 Forrás: www.palotah.hu Mindösszesen: 2 167 95 475 Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása komfortosság szerint: 2002. évben lakott önkormányzat tulajdonú lakások komfortosság szerint

Térség XV. kerület

Összkomfortos

1401

Komfortos

573

Félkomfortos

Komfort nélküli

126

354

Szükség és egyéb

Összes lakás

57

2511

2004. évben lakott önkormányzat tulajdonú lakások komfortosság szerint


Összkomfortos

1338

Komfortos

524

Félkomfortos

Komfort nélküli

112

315


Összes lakás

40

2329

2006. évben lakott önkormányzat tulajdonú lakások komfortosság szerint


Összkomfortos

1311

Komfortos

490

Félkomfortos

Komfort nélküli

119

278


Összes lakás

37

2235

2007. évben lakott önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint

Térség Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


Összes lakás

74

242

85

295

15

711

82

59

34

74

5

254

1 115

10

2

14

2

1 143

1 271

311

121

383

22

2 108


52




Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


Összes lakás

73

249

82

275

15

694

80

57

31

73

4

245

1 111

11

2

14

1

1 139

1 264

317

115

362

20

2 078



Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


Összes lakás

78

250

80

242

12

662

83

60

32

64

5

244

1 103

11

2

13

1

1 130

1 264

321

114

319

18

2 036



Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli


Összes lakás

76

263

80

228

9

656

80

61

31

60

2

234

1 099

12

2

12

0

1 125

1 255

336

113

300

11

2 015

Lakásállomány a XV. kerületben:


53


A XV. kerületben - 2001. évi adatok alapján 10.229 önálló épület - lakó- és üdülőház létezett. Ezekben az építményekben 2001-ben összesen 36.738 lakás volt. Ezek közül 34.616ot laktak átlagosan 60 m2 alapterületen. Újpalotán a lakások átlagos alapterülete 51 m2, Rákospalotán 67 m2, Pestújhelyen pedig 69 m2.

A lakások döntő többsége természetes személyek tulajdonában van. 2001. évi adatok alapján 31.773 lakás természetes személyek tulajdona, 2512 lakás az önkormányzat tulajdon, 331 pedig egyéb tulajdonosé, azaz a teljes lakásállomány 7,25 %-a képezte az önkormányzat tulajdoni hányadát. 2002-re az önkormányzati tulajdonban álló lakások száma 2511-re, 2004-ben 2329-re, 2006-ben 2235-re, 2010-ben 2015-re csökkent. Az összes közművel rendelkező lakások száma az önkormányzati tulajdonban lévők közül a 2002. évi 806-ról 2006-ra 719-re csökkent. A teljes közművesítettség aránya 2002ben 32,26 %, míg 2006-ban 32,17 %. 2001-ben a kerület teljes lakásállományának 78,19 %-a volt összkomfortos - ez az arány Újpalotán 94,9% volt. Az adatok azt mutatják, hogy a közműellátottság az önkormányzati tulajdonú lakásoknál a legrosszabb. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

54


INFRASTRUKTURA A KERÜLETBEN 1. Lakhatás Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Önkormányzati bérlakások száma ebből szociális bérlakások száma

lakók száma nincs adat nincs adat 2015 1082

4799 2938


Az összes közművel rendelkező lakások száma az önkormányzati Vezetékes vízhálózat %-ban 100 % tulajdonban lévők közül 2010-ben Csatornázottság %-ban 95 % közel 100 %. Az adatok azt Szilárd burkolatú út %-ban 99 % mutatják, hogy a közműellátottság Szegregátum/ok száma 0 nagyon jó. Ez nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából fontos tényező, hanem a kerület egyik versenyképességi mutatója is, amely meghatározza a minőséget is, és egyben a felelős gondolkodást52: INFRASTRUKTURA A KERÜLETBEN 2. Infrastruktúra

Inputmutatók •

• •

•

•

Az infrastruktúra fenntartásának és fejlesztésének szervezése Az üzleti és ingatlan szabályozás folyamata A kerületi információk szolgáltatása a lehetséges befektetőknek Technikai segítség és mikro hitelhez való hozzájutás helyi KKV-k esetén Együttműködés az üzleti szektorok, a helyi önkormányzat és egyéb civil szervezetek között a kedvező üzleti környezet kialakítására

Outputmutatók •

• • •

• •

Eredménymutatók

Az infrastrukturális szolgáltatások minősége és hatékonysága (telefon, energia, víz) Ingatlanpiac működése Átlagos munkába járási idő Telephelyek engedélyeztetése és a cégbejegyzések gyorsasága Mikrohitelek elérhetősége A vállalkozások információ-és pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése

• • •

• • •

•

LAKHATÁSI HELYZET MUTATÓI (2010) saját tulajdonú lakásban élők önkormányzati bérlakásban élők ebből szociális bérlakásban élők

LAKOSSÁG férfi

nő

A kerületi foglalkoztatottság összetétele és növekedése A kerületi átlagjövedelmek növekedése Az informális szektor részesedése a kerületi foglalkoztatottságban A kerületben a beruházások összetétele és növekedése A külföldi működő tőke befektetések növekedése A kerület gazdasági teljesítménye („kerületi GDP/lakos”) A cégek elégedettsége a helyi üzleti környezettel

Fogyatékkal élő

Összesen

férfi

nő

Összesen

Roma férfi

nő

Összesen

NINCS ADAT Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala

Budapest Főváros XV. kerületben a 2010. évről [nincs adat] az önálló épület - lakó- és üdülőház – számáról. A lakások döntő többsége természetes személyek tulajdonában van ([nincs 53

52

A települési esélyegyenlőségi program elkészítése során figyelmet kell fordítani olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A fenntartható városfejlődés a mindenki számára elérhető életminőséget tartja alapvetőnek; a kerület lakhatóságát, „elérhetőségét”, nem csak gazdasági célokat. A fő cél, a tartós jólét eléréséhez a versenyképesség csak eszköz, amelynek javításában a helyi önkormányzatnak kulcsszerepe van.


55


adat] %), azaz a teljes lakásállomány [nincs adat] %-a képezi az önkormányzat tulajdoni hányadát. Rákospalotán pld. a - 2001. évi adatok alapján - az összes lakás 35,9 %-a komfortos, félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakás. Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokból – 2010-es adatok szerint Rákospalotán 656 lakás volt található. Ennek 12 %-a félkomfortos, 35 %-a komfort nélküli és 1 %-a szükséglakás volt. Az összkomfortos lakások aránya 12 %. A szükséglakásokat jogszabály erejénél fogva fel kell számolni. A XV. kerületben 2006-ban összesen 37 db, 2010-ben 11 db szükséglakást tartottak nyilván, ebből 9 db Rákospalotán, 2 db Pestújhelyen volt található. A fenti lakások e kategóriába alapterületük miatt kerültek. 2007-ben 11 lakásból kellett a lakókat kiköltöztetni a lakások életveszélyes volta miatt. Ezen lakások már nem voltak rehabilitálhatók. A lakások pótlásáról, építéséről az önkormányzat csak Rákospalotán tudott gondoskodni, mert itt az önkormányzati lakások jelentős aránya félkomfortos és komfortos, e lakások többsége az 1900-as években épült, nem rehabilitálhatóak. Az

53

A 2008 – 2010-ig terjedő időszakról a munkaanyag elkészítésének időpontjáig nem állt rendelkezésünkre adat.


56


önkormányzat a kerületben található lakott lakások, s azon belül az önkormányzati tulajdonú lakott lakások fenntartási költségeihez és korszerűsítéséhez, a felgyülemlett szolgáltatói díjtartozások törlesztéséhez többféle módon nyújtott támogatást, melyek a következők voltak: - Lakásfenntartási támogatás54 (a támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás), melyben 2003-ban havonta átlagosan 1153 fő részesült, éves szinten 52.895 eFt összegben. 2004-ben 1890 fő kapott támogatást 206.228 eFt összegben, 2005-ben pedig 1835 fő részesült a juttatásban 218.793 eFt összegben. - Szociális kamatmentes kölcsön55 (a támogatás az átmeneti segély egyik formája, akkor nyújtható többek között, ha a kérelmező közüzemi díj, közös költség, lakbér és albérleti díj hátralékát rendezni kívánja, vagy vízóra felszereléséhez kér támogatást), melyben 2003-ban 42 fő, 4.774 eFt összegben, 2004 évben 30 fő 3.481 eFt összegben, 2005-ben 26 fő 2.899 eFt összegben részesült. {Hatályon kívül helyezve.}

-

Adósságcsökkentési támogatás (a szociálisan rászorult személyek részére, lakhatást segítő, megőrző ellátás), mely 2003-ben nem került folyósításra. 2004ben 403 család 48.677 eFt összegben, 2005-ben 84 család 12.342 eFt összegben, 2008-ban 62 család 6.370 eFt összegben, 2009-ben 45 család 4.097 eFt összegben, 2010-ben 176 család 23.279

eFt összegben részesült támogatásban. 54 55

A 2008 – 2010-ig terjedő időszakról a munkaanyag elkészítésének időpontjáig nem állt rendelkezésünkre adat. A 2008 – 2010-ig terjedő időszakról a munkaanyag elkészítésének időpontjáig nem állt rendelkezésünkre adat.


57


Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület szerinti megoszlása 2007. évben [db] Térség 0-29 m2 30-39 m2 40-49 m2 50-59 m2 60-79 m2 80-99 m2 100 m2 < összesen Rákospalota 187 235 130 73 71 13 2 711 Pestújhely 63 58 83 39 9 2 0 254 Újpalota 58 419 103 297 262 1 3 1 143 XV. kerület 308 712 316 409 342 16 5 2 108 Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület szerinti megoszlása 2008. évben [db] Térség 0-29 m2 30-39 m2 40-49 m2 50-59 m2 60-79 m2 80-99 m2 100 m2 < összesen Rákospalota 180 238 123 70 68 13 2 694 Pestújhely 60 58 76 39 10 2 0 245 Újpalota 59 417 105 291 262 1 4 1 139 XV. kerület 299 713 304 400 340 16 6 2 078 Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület szerinti megoszlása 2009. évben [db] Térség 0-29 m2 30-39 m2 40-49 m2 50-59 m2 60-79 m2 80-99 m2 100 m2 < összesen Rákospalota 166 229 119 66 67 13 2 662 Pestújhely 58 55 79 41 9 2 0 244 Újpalota 57 418 101 294 255 1 4 1 130 XV. kerület 281 702 299 401 331 16 6 2 036 Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület szerinti megoszlása 2010. évben [db] Térség 0-29 m2 30-39 m2 40-49 m2 50-59 m2 60-79 m2 80-99 m2 100 m2 < összesen Rákospalota 161 229 120 65 67 12 2 656 Pestújhely 54 55 75 39 9 2 0 234 Újpalota 58 416 103 294 249 1 4 1 125 XV. kerület 273 700 298 398 325 15 6 2 015 Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala

-

Lakbértámogatás (az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlői részére nyújtott támogatás, mely párhuzamosan folyósítható a feltételek fennállása esetén a lakásfenntartási támogatással) melyben: 2003-ban 61 fő 1.013 eFt összegben, 2004-ben 84 fő 1.287 eFt összegben, 2005-ben 76 fő 1.478 eFt összegben, 2008-ban 99 fő 2.462 eFt Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

58


összegben, 2009-ben 110 fő 2.445. eFt összegben, 2010-ben 95 fő 2.460 eFt összegben részesültek. Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület és komfortfokozat szerinti megoszlása 2007. évben [db] 0-29 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 m2 Komfortfokozat összesen 2 2 2 2 2 2 m m m m m m < összkomfortos 48 422 187 327 283 2 2 1 271 komfortos 48 97 63 46 42 12 3 311 félkomfortos 41 48 17 12 2 1 0 121 komfort nélküli 151 144 48 24 15 1 0 383 szükséglakás 20 1 1 0 0 0 0 22 XV. kerület 308 712 316 409 342 16 5 2 108 Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület és komfortfokozat szerinti megoszlása 2008. évben [db] 0-29 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 m2 Komfortfokozat összesen 2 2 2 2 2 2 m m m m m m < összkomfortos 50 420 188 321 281 2 2 1 264 komfortos 51 105 57 47 41 12 4 317 félkomfortos 37 49 15 11 2 1 0 115 komfort nélküli 143 138 43 21 16 1 0 362 szükséglakás 18 1 1 0 0 0 0 20 XV. kerület 299 713 304 400 340 16 6 2 078 Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület és komfortfokozat szerinti megoszlása 2009. évben [db] 0-29 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 m2 Komfortfokozat összesen 2 2 2 2 2 2 m m m m m m < összkomfortos 49 424 185 327 275 2 2 1 264 komfortos 58 108 56 45 38 12 4 321 félkomfortos 36 48 16 11 2 1 0 114 komfort nélküli 122 121 41 18 16 1 0 319 szükséglakás 16 1 1 0 0 0 0 18 XV. kerület 281 702 299 401 331 16 6 2 036 Önkormányzati tulajdonú lakások alapterület és komfortfokozat szerinti megoszlása 2010. évben [db] 0-29 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 m2 Komfortfokozat összesen 2 2 2 2 2 2 m m m m m m < összkomfortos 52 419 186 325 269 2 2 1 255 komfortos 62 115 58 47 38 12 4 336 félkomfortos 34 50 16 10 2 1 0 113 komfort nélküli 115 115 38 16 16 0 0 300 szükséglakás 10 1 0 0 0 0 0 11 XV. kerület 273 700 298 398 325 15 6 2 015 Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala


59


-

Lakásépítés, vásárlás, korszerűsítés támogatása (többek között építéshez, bővítéshez, emeletráépítéshez, tetőtér beépítéséhez stb., lakóingatlan komfortfokozatának Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

60


-

-

-

növeléséhez, víz és csatorna bekötéséhez vagy fűtéskorszerűsítéshez nyújtható), melyben 2003-ban 74 fő 57.118 eFt összegben, 2004-ben 83 fő 66.707 eFt összegben, 2005-ben 89 fő 73.174 eFt összegben, 2008-ban 68 fő 56.750 eFt összegben, 2009ben 31 fő 24.300 eFt összegben, 2010-ben 14 fő 10.000 eFt összegben részesült. Fűtéskorszerűsítés támogatása (elsősorban a takarékos, gazdaságos, és környezetkímélő fűtési megoldások elterjedését szorgalmazza a Fővárosi Gázművek Zrt. és a XV. kerületi Önkormányzat között létrejött szerződés). HTO vásárlás és korszerűbb fűtési módra történő átállás támogatása: 2003-ban 27 család lakásonként 120 eFt összegben, 2004-ben 26 család egyenként 120 eFt összegben, 2005-ben 23 család kérelmezőnként 120 eFt összegben részesült támogatásban. {Hatályon kívül helyezve.} Tüzelőutalvány (fa, és szén vásárlására jogosító, készpénzt helyettesítő okmány, melynek ellenértékét a tüzelőanyag kereskedők a beváltást követően az önkormányzattól igényelhetik vissza): 2004-ben 268 család 4.780 eFt összegben, 2005-ben 246 család 4.320 eFt összegben, 2008-ben 153 család 6.100 eFt összegben, 2009-ben 139 család 5.650 eFt, 2010-ben 132 család 6.530,-Ft összegben részesült. Lakásvásárláshoz, lakás építéséhez is többféle támogatást biztosított az önkormányzat - a 31/2006. (XII.7.) ök. rendelete alapján -, melyek a következők voltak: Lakásépítés, vásárlás helyi támogatása56 (kamatmentes kölcsön formájában nyújtott, mértéke az építkezés illetve a vételár 20 %-áig terjedhet, első lakás építése, vásárlása esetén legfeljebb 1.000 eFt, egyéb esetben legfeljebb 600 eF a támogatás felső határa), melyben 2003, 2004, és 2005-ben a fent jelzett összegben részesültek a kérelmezők. Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása lakás építéséhez és vásárlásához (a fiatal házasok egyösszegű, vissza nem térítendő juttatásának mértéke 300 eFt összegig terjedhet az általuk nevelt gyermekek számától függően), melyben 2003-ben 13 fiatal házas 2.850 eFt összegben, 2004-ben 13 család 2.900 eFt összegben, 2005-ben 21 fiatal házas 4.500 eFt összegben, 2008-ben 9 fiatal házas 2.100 eFt összegben, 2009-ben 5 család 2.200 eFt összegben, 2010-ben 2 fiatal házas 600 eFt összegben részesült.

1999-ben nem volt piaci alapú pályázat, 12 esetben történt szociális alapú és felújítási kötelezettséggel járó pályázat kiírása. 2000-ben 2 piaci alapú és 7 szociális bérű, 2001-ben 3 piaci és 7 szociális alapú, 2002-ben 3 piaci és 7 szociális alapú pályázat kiírása történt meg. 2008-ban 1 db, 2009-ben 0 db, 2010-ben 0 db, piaci alapú, illetve 2008-ban 1 db, 2009-ben 1 db, 2010-ben 1 db szociális alapú pályázat volt. A pályázók száma évente átlagosan 200-250 volt a szociális és felújítási kötelezettséggel bérbe adható és 5-10 db a piaci alapon bérbe adható lakásokra. A pályázók száma 2008-ban 136 db, 2009-ben 134 db, 2010-ben 210 db volt a szociális és felújítási kötelezettséggel bérbe adható és 2008-ban 1 db a piaci alapon bérbe adható lakásokra. A lakásmegoldásra várók száma (benyújtott méltányossági lakáskérelmek): 2008-ban 90 db, 2009-ben 76 db, 2010-ben 131 db. A lakástörvény rendelkezései alapján vészhelyzet, katasztrófa esetén az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége van. A képviselő-testület korábban döntött arról, hogy vészhelyzetre és katasztrófa elhárításra fenntartható lakásalapot hoz létre. 2002-től ténylegesen olyan személyek vehetik igénybe a Kajár u. 7. sz. alatt lévő lakásokat - 6 lakás -, akik természeti katasztrófa, vagy tűzkár, vagy más okból bekövetkezett káresemény miatt válnak hajléktalanná.

56

A 2008 – 2010-ig terjedő időszakról a munkaanyag elkészítésének időpontjáig nem állt rendelkezésünkre adat.


61


Az önkormányzat, mint tulajdonos nem tud minőségi lakáscserét bonyolítani, mert ehhez megfelelő lakásalapja nincs57. 2000 óta az önkormányzat illetékes osztálya és a vagyonkezelő a kintlévőségek csökkentése érdekében ún. adósságtérítéses cseréket bonyolított, de 2007 - 2010-ig 0 db bonyolítódott. A fenti időszakban folyt a kényszerbérletek felszámolása is. Az önkormányzat 262 kényszerbérlőt vett nyilvántartásba. Az utolsó bérlőt 2002 első negyedévében helyezték el. A továbbiakban ez a kötelezettsége az önkormányzatnak megszűnt, 2007 – 2010-ig 0 db kényszerbérlőt vett nyilvántartásba. Az önkormányzat 1998-2002 közötti tevékenységéről szóló tájékoztatóban foglaltak szerint az önkormányzat a tulajdonában álló lakások zömének értékesítése után létrejövő társasházak közös tulajdonú részeinek halaszthatatlan felújítására támogatásként az önkormányzati költségvetés 1999-től 30.000 eFt-ot biztosított. A támogatás elosztása pályázat útján történt. A 2001. évi koncepció lehetőséget biztosított a vagyon tervszerű hasznosításához, az ésszerű vagyongazdálkodáshoz, kiindulási alapot biztosított a kerület fejlesztéséhez. Stratégiai célként került megfogalmazásra: a vagyon számbavétele, stratégiai jelentőséggel bíró vagyontestek meghatározása, vagyonfelélés mérséklése, vagyonfelélés tendenciájának megállítása, önként vállalt feladatok indokolt mértékre történő szűkítése, vagyonkataszter elkészítése, folyamatos karbantartása, költségvetési egyensúly fenntartása működési hitel felvétele nélkül, az ingatlan értékesítéséből származó bevételek felhasználására vonatkozó szabályok megalkotása, a jogi keretek gyors megteremtése az ingatlanvagyon bérlet alapján történő nyereséges, bevétel centrikus hasznosítása érdekében, új lakásbérleti konstrukciókat és járadékszolgálati rendszereket kell kidolgozni, meg kell határozni komfortfokozatonkénti bontásban a megtartandó bérlakások körét, törekedni kell arra, hogy csak a magas komfortfokozatú állomány maradjon meg, az alacsony komfortfokozatú lakások kerüljenek értékesítésre, a felújítási szükségleteket folyamatosan fel kell mérni, a felújításokat az állagromlás miatti vagyonvesztés veszélye alapján kell ütemezni és elvégezni, az indokolt intézményi összevonásokat valamennyi szakterületen folytatni kell, törekedni kell a felszabaduló ingatlanok értékesítésére, hasznosítására, bővíteni kell a kedvező vagyonszerzés körét. Az önkormányzat a lakás és vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó rendeletalkotási kötelezettségének korábban is eleget tett, amikor megalkotta: - az önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II.29.) ök. rendeletet, - a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI.30.) ök. rendeletet, - az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről szóló 42/2003. (XI.28.) ök. rendeletet, 57

A cél a lakbér és a szolgáltatói díjak megtérülése lett volna, valamint, hogy a bérlők olyan önkormányzati lakásban lakjanak, melynek rezsijét fizetni tudják.


62


-

valamint a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 17/2004. (IV.1.) ök. rendeletet. Az önkormányzat a 2006-2010 évekre szóló Kerületfejlesztési és Gazdasági Programját megvitatta, és el is fogadta a 452/2006. (XI.08.) számú határozatával, majd a 2007. évi költségvetési koncepció részeként foglalt állást az adott évre vonatkozó vagyongazdálkodás irányelveiről.

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II. 29.) ök. rendeletében58 [a 7/2010. (IV.6.)59 önkormányzati rendelettel, a 20/2010. (X.28.) 60 önkormányzati rendelettel, a 25/2011.(V.5.)61 önkormányzati rendelettel, 26/2011. (V.31.)62 önkormányzati rendelettel és a 40/2011.(VII.15.)63 önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt hatályos szöveg] rendelkezik az önkormányzati vagyonról. A rendelet maghatározza az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyon körét, rendelkezik a vagyonkataszter készítéséről, továbbá meghatározza a vagyon használatának, elidegenítésének fontosabb szabályait, illetve vagyongazdálkodás (koncepciója) irányelveit. A „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja 2010-2014” című programban leírtak összhangban vannak az esélyegyenlőségi programmal. Az önkormányzatnak számos olyan ingatlana van, amit lakás- illetve bérlakás-építési programba be lehetne vonni. Erre vonatkozó sikeres kezdeményezés az elmúlt 20 évben nem volt. A Bérlakás programban eredmény nem született. A XV. kerületben 1995-2005 közötti tíz évben folyt viszonylag jelentős mértékben lakásprivatizáció. Az is a privatizáció egyik mellékhatása, hogy az önkormányzatnak maradt a sok rosszabb minőségű lakás. Viszonylag magas az alacsony komfortfokozatú - a komfortnélküli és szükséglakások aránya (21 %). A lakótelepi körzetekben és a kertvárosban egyaránt elindult a lesüllyedés, ennek következménye a lakások, ingatlanok elértéktelenedése, a deviancia megjelenése. Ezt a folyamatot erősítheti egy rossz lakás- és vagyonpolitika. Ez a negatív tendencia a lakótelepen erősebb, mint a kertvárosokban. A probléma felismerése igen fontos, mert egyenes következményként alakulhatnak ki a szegregátumok64, szegregálódó területek és ez igen súlyos problémát jelenthetne a kerületben: Az egyes szegregátumok infrastrukturális ellátásában nagy gondot okoz a lakások állapota, komfortfokozata. A sok helyütt erősen leromlott állapotú épületek komfortfoka igen alacsony szintű, ezért ezek felújítása, színvonaluk emelése o az egyik megoldás, hogy az ottani lakosok méltó életkörülmények között tudjanak élni a későbbiekben, o másfelől pedig egyes esetekben megoldást jelenthet ezen épületek teljes elbontása, az ott lakók elköltöztetése a kerület más helyszíneire úgy, hogy ott ne alkossanak szegregátumot a későbbiekben. 58

Elfogadta a Képviselő-testület 2000. február 23-i ülésén, hatályos 2000. február 29-től. Elfogadta a Képviselő-testület 2010. március 31-i ülésén, hatályos 2010. április 15-től. 60 Elfogadta a Képviselő-testület 2010. október 27-i ülésén, hatályos 2010. október 29-től. 61 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. április 27-i ülésén. Hatályos 2011. május 6-tól. 62 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. május 25-i ülésén, hatályos 2011. június 1-től. 63 Elfogadta a Képviselő-testület 2011. július 13-i ülésén. Hatályos 2011. július 16-tól. 59

64

Mivel ez rendkívül összefüggő folyamat a szociális helyzettel, így további információ található a szegregátumokról a „Szociális helyzet” fejezetben! A visszaküldött kérdőívekben, táblázatokban, illetve interjúkérdésekben nem jeleztek a szegregátumot a kerületben, de a veszély az fenyegethet.


63


Összegzés 1) A háztartások számának növekedését nem követi a lakásépítés. A lakások pótlásáról, építéséről az önkormányzat nem tud gondoskodni. 2) Országos tendencia, hogy a népesség számának és a háztartások nagyságának csökkenése mellett, nő a háztartások és ezen belül is az egyszemélyes háztartások száma. A XV. kerületre vonatkozóan ugyan részletes adatok nem állnak rendelkezésünkre, de nincs okunk feltételezni, hogy a tendenciák itt lényegesen mást mutatnának. 3) Városképi szempontból a területen három különböző arculatú, karakterű egységet lehet megkülönböztetni. Városképileg a legmeghatározóbb terület az Újpalota lakótelep a tízemeletes panel lakóépületeivel. A kerületrészekre külön városrészi célok is vonatkoznak, melyek az egyes városrészek fejődési irányait határozzák meg, ugyanakkor ezek a városrészi célok is a jövőképben és az átfogó célban meghatározott elképzeléseket támasztják alá. Az egyes kerületrészeknek önállóan megfogalmazott céljai biztosíthatják azt, hogy a területi adottságoknak megfelelő célzott fejlesztések valósuljanak meg az egyes városrészekben. 4) Évente átlagban a gyakorlat szerint egy, esetleg két bérleményt egyedül élő, hosszabb kerületi kötődésű idősödő vagy idős lakásra várónak ítélnek meg. 5) Fokozottan odafigyelnek az állami gondoskodásból kikerültek, a fogyatékkal élők körére. Évente átlagban két lakást, a gyermekeket egyedül nevelő szülőknek juttatnak. 6) A gyakorlat szerint a szociális alapú bérlemények többségét a több gyermeket nevelő, szerény anyagi körülmények közt élő roma nemzetiségű kerületi lakosok kapják. 7) Az időskorúakat - ápolási, gondozási igényükre is figyelemmel - igyekeznek minél tovább ”megtartani” bérleményükben. Ennek érdekében támogatják, hogy az egyedül élők életjáradéki szerződést kössenek. 8) A tulajdonnal vagy bérleménnyel rendelkezőket széles körben támogatják annak érdekében, hogy a fenntartási költségeket ki tudják fizetni, a lakást meg tudják őrizni, azt korszerűsíteni, komfortosítani tudják. 9) Az önkormányzat tulajdonának védelme, a használat és működtetés folyamatában a vagyon értékének megőrzése és gyarapítása, valamint az önkormányzat közfeladatainak ellátásához rendelt vagyon eredményes és hatékony működtetése érdekében az önkormányzat szabályozta és szabályozza tulajdonosi jogosítványait. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II.29.) ök. rendelet 7. § (2) bekezdése előírja, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója a vagyongazdálkodás során köteles érvényesíteni a vagyongazdálkodás irányelveit. 10) Az önkormányzat már 2006 novemberében olyan a Kerületfejlesztési és Gazdasági Programot fogadott el, amelyben a vagyongazdálkodási fő célkitűzésekkel hosszútávon próbálta biztosítani a vagyon megtartását: a) „ki kell munkálni olyan konstrukciókat, melyek a lakásbérleti díjak hátralékát csökkenti, b) meg kell őrizni a vagyonelemek állagát, c) elsősorban a magasabb komfortfokozatú bérlakások mobilizációját kell támogatni, az alacsony komfortfokozatú lakásokat korszerűsíteni kell, d) elő kell készíteni az Újpalota - lakókörnyezet és a Palota - újfalu lakópark építését, Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

64


e) az életjáradéki szerződés kötésének lehetőségét módszeresen meg kell ismertetni a lakossággal, f) a magasabb komfortfokozatú lakások bérbeadása lehetőleg rövid időre történjen, g) olyan lakóházépítést kell előkészíteni, amellyel segítik a fiatalok lakáshoz jutását, h) biztosítani kell a katasztrófalakások beköltözhetőségét.” 11) „Budapest Főváros XV. kerület hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepciója” célkitűzéseket fogalmazott meg 2009-ben. A célok, amelyekkel azonosulni lehet: a) „magasabb komfortfokozatú bérlakás-állomány növelése, b) bérlakás- állomány csökkenésének megakadályozása azzal, hogy a magasabb komfortfokozatú lakásokat nem értékesíti az önkormányzat, c) a bevételek haladják meg a kiadásokat, a díjhátralékokat csökkenteni kell, d) támogatni kell a magántulajdonú lakások építését, vásárlását, e) meg kell vizsgálni a bérlakás-építés lehetőségét pályázatok, állami támogatások igénybevételével, f) felmérést kell készíteni a magasabb komfortfokozatú bérlakást igénylőkről, g) a lakásokat költség alapú bérlakásként kell bérbe adni, h) csökkenjen az önkormányzati tulajdonú bérlakások közüzemi díjhátraléka, i) érdekeltté kell tenni a bérlőket a fizetésre, j) gondoskodni kell a lakások felújításáról, emelni kell komfortfokozatukat és fűtéskorszerűsítéssel energia-takarékosabbá kell alakítani őket, k) a szükséglakásokat fel kell számolni, vételre kell a falszomszédnak felajánlani, l) ki kell dolgozni a lakásalap létrehozásának szabályait, m) a rendeltetésszerű használatot évente bérlemény ellenőrzéssel vizsgálni kell, n) meg kell határozni a megtartandó bérlakás-állomány körét, komfortfokozatonkénti bontásban, o) az életveszélyes lakásban lakókat haladéktalanul ki kell költöztetni, p) a magas komfortfokozatú, jó állapotban lévő lakásokat elsősorban piaci alapon kell értékesíteni, q) a szociális alapú bérlakások díját évente csak az infláció mértékével kell növelni.” 12) Az önkormányzat irányelveinek végrehajtására intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv végrehajtásáról a képviselő-testületet 2012. december 31-ig kell tájékoztatni. 13) A 2001-ben, a 2007-ben és a 2011-ben megjelölt célokat összevetve megállapítható, hogy azok az önkormányzati vagyontestre vonatkozó részeiben gyakorlatilag változatlanok. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a célmeghatározás helyes, követendő, azonban a végrehajtása hosszabb időt vehet igénybe. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy az önkormányzat a legmarkánsabb céljait még nem, vagy a tervezettnél lassabb ütemben fogja elérni. 14) Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata 2011. 01. 01-ei állapot szerint 2015 db önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezik. A lakások kezelésére külön szervezet jött létre. Jelenleg 131 db a lakásra váró családok száma. 15) Lakásvásárláshoz, lakás építéséhez kisebb mértékben tud támogatást biztosítani az önkormányzat. 16) Az Önkormányzat, mint tulajdonos nem tud minőségi lakáscserét bonyolítani, mert ehhez megfelelő lakásalapja nincs. 17) Az integráció célja: a szegregált, vagy szegregálódó területek infrastruktúrájának fejlesztése, a rossz minőségű lakásállomány felszámolásának, illetve a jobb minőségű lakások kialakításának, komfortosításának, korszerűsítésének elősegítése, melyen keresztül a kerületben élők lakhatási körülményei közelebb kerülnek a kerületi átlaghoz.


65


18) Budapest XV. kerületi Önkormányzata az ún. Zsókavár pályázattal egy meghatározott terület rehabilitációját vette célba: a) épületek újulnak meg, b) közterületek nyernek új arculatot, c) zöldfelületeket alakítanak ki vagy frissítenek fel. Forrás: http://www.rup15.hu i) A pályázat több lépcsőben, több ütemben valósul meg65. 19) Az önkormányzat „Szembenézés és irányváltás” címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programját a 2010-2014-es időszakra, amely szerint az alapfeladatok biztosítása, illetve az infrastruktúra fejlesztése fő célkitűzései között szerepel.

3.7. Környezet és közlekedés 3.7.1. Közlekedés Az állampolgárok életminőségének meghatározó eleme a közlekedési rendszer, ezen belül a közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere. A közlekedési rendszer minősége fontos tényező az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. 3.7.1.1. A XV. kerület közlekedési helyzete röviden A kerület a főváros északkeleti városkapuja. A közlekedési kapcsolatokat országos, fővárosi és kerületi szempontból egyaránt jelentős utak biztosítják, országos főút az M3 autópálya és az M0 autóút. A kerületet terheli a cél- és átmenő forgalom, valamint a kerületen belüli mozgásokból származó forgalom. A teljes Budapest szempontjából áthaladó tranzit forgalom jelentősen csökkent az M0 autópálya észak-pesti szakaszának megépítésével. A főváros és kerületközi forgalom lebonyolítására a fővárosi üzemeltetésű főúthálózat és a vegyes üzemeltetésű gyűjtőúthálózat áll rendelkezésre. A kerület jelentősebb sugár irányú útjai, az M3 autópályán kívül a Drégelyvár u. – Nyírpalota út vonala, a Rákos út – Régi fóti út vonala.

65

Hivatalos nevén az Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP-2007-5.1.1/A/C/2F-2f Integrált szociális városrehabilitáció – Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja tárgyú pályázati felhívásra „Budapest XV. kerületben az ipari technológiával épült újpalotai lakótelep, Zsókavár utcai akcióterületén lakó- és középület felújítása, korszerűsítése és a kapcsolódó közterületek rehabilitációja” címen, KMOP-5.1.1/C-2f-2009-0001 azonosító számon 2009. október 20-án hatályba lépett a Támogatási Szerződés. A projekt összköltsége: több mint 558 millió Ft, amelyhez az elnyert támogatás összege: 456 millió Ft. A Zsókavár Projekt I. ütem megvalósulásának ünnepélyes zárását 2011. november 29-én 15 órai kezdettel tartja a Önkormányzatunk a XV. kerület Zsókavár u. 42-44.szám alatti elújított orvosi rendelőben.


66


A kerületi utak burkolatának általános állapota megfelelő, a burkolatlan utak aránya kicsi. A közlekedésfejlesztési célkitűzéseink során a társadalom valamennyi rétegének igényeit figyelembe kell vennünk. A tömegközlekedési hálózat fejlesztése, fenntartása fővárosi alapfeladat. A viszonylatok száma és a lefedettség megfelelő, a járatsűrűség a jelenlegi állomány járműszám arányában kielégítő, de a járműpark folyamatos bővítése/cseréje kedvezőbb irányba változhat. A keresztirányú tömegközlekedési kapcsolatok járatsűrűsége nem megfelelő. A két villamos a kerületnek csak kis részét tárja fel. Kiemelt jelentőségű autóbuszjáratok, mely biztosítják a Belvárosba, Budára való eljutást az 5ös, 173-as a 173E számú járatok. A 46-os, a 96-os, a 196-os, a 130-as és a 277-es járatok a szomszédos kerületekkel, vagy átlósan kötik össze a XV. kerületet. Vasúti közlekedés által a Váci, Veresegyházi, Körvasútsori menetrend szerinti járatok bekapcsolódnak a kerületi, fővárosi tömegközlekedésbe is. Fejlesztési lehetőség az engedélyezés fázisában van a 70-71-es felújítása és elővárosi közlekedési rendszerbe kapcsolása. A kerület 2000-ben útjára indította a Palota-buszt. 2008 óta jelzése 224-es lett. Minden nap 10 járat indul ki a Pólus Center megállóhelyről és ugyanide térnek vissza, a XV. kerületi területét járják be. Az útvonalhálózat és tömegközlekedés helyzete a kerületben jónak mondható, biztosított, hogy mindenki hozzáférjen a közszolgáltatásokhoz. A főváros középtávú szándékai között nem szerepel a 4-es metró meghosszabbítása a Pólus – Ázsia Centerig, ami még tovább javíthatná a XV. kerület közlekedési helyzetét, helyette javasolt terv egy gyorsvillamos kiépítése. A XV. kerület tömegközlekedési térképe


67


3.7.1.2. Esélyegyenlőség a közlekedésben, a megfelelő környezet kialakításában Az akadályokkal teli környezet napi szinten jelent komoly problémát mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, kisgyermekkel közlekedők számára. Cél minél több akadálymentes környezet kialakítása. Az akadálymentes környezet fogalmába szorosan beletartozik az építészet minden válfaja, az utak, terek, az alul-felüljáró, az épületek belső kialakítása és közvetlen környezete az épületek megközelíthetősége. 1997. évi LXXVIII. Tv. 31§; (2) alapján a következő közhasználatú építményekben és építményrészekben kötelező az akadálymentesítés: • mely a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), • továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), • valamint amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.” A főváros több fontos tömegközlekedési vonalán, köztük a XV. kerületet érintő járatokon is alacsonypadlós, tehát kerekes székek, babakocsik szállítására is alkalmas autóbuszt közlekedtet a BKV Zrt. Kiemelt területként kell kezelnünk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes, illetve gyerekkocsit toló nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható.


68


Akadálymentesnek tekinthető az az épület, építmény, amely a fogyatékkal élők számára isn megközelíthető és használható.

Megnevezés

Épületek száma összesen:

ebből:

2003.01.01-től lett a komplex akadálymentesítés megoldva akadálymentes közlekedés biztosított 2003.01.01-től lett az akadálymentesítés megoldva akadálymentes közlekedés nem

biztosított műszakilag nem biztosítható műszakilag biztosítható az átalakításra nem készült terv az átalakításra készült terv ebből:

ebből:

ebből:

komplex akadálymentes közlekedés biztosított

Egyéb tulajÖnkormányzati Társulás donban van, de tulajdonban lévő tulajdonában önkormányzati középületek lévő épületek közszolgálati száma (db) (db) feladatot lát el (db)

A munkálatok összesen eFt-ba kerültek

Budapest XV. kerület közhasznú épületeinek akadálymentesítettsége (2011.01.01.)

Egyéb tulajdonban van, egyéb közforgalmi intézmények {rendőrség, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár} (db)

23 13

104183

10

12183

6

5965

3

5965

6 3 7 2 22

Önkormányzati tulajdonban lévő középületek, amelyben biztosított a komplex akadálymentes közlekedés (a sorok igény szerint bővíthetők) {Ide kell venni a Társulás tulajdonában lévő épületeket is!} Rákos út 58. - Pszihiátria Ügyelet Rákos út77/a. - Szakorvosi Rendelő, Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat Őrjárat u. 4/b. - Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat Őrjárat u. 1-5. - Szakorvosi Rendelő Arany J.u. 73. - Drogamnulancia Zsókavár u. 42/44. - Felnőtt HOSZ., Felnőtt Fogászat Hősök u.1. - Felnőtt HOSZ. Pattogós u. 6-8. Iskola Árendás köz 4-6. Értelmi fogyatékosok Napközi Otthona Molnár Viktor u. 94-96. Óvoda


69


2003.01.01-től lett az akadálymentesítés megoldva (a sorok igény szerint bővíthetők): Sződliget u. 32. - Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat Opál u. 11. - Felnőtt HOSZ. Hősök u. 3. - Gyermekfogászat, Fizioterápia Kavicsos köz 6. Bölcsőde Molnár Viktor u. 94-96. Fejlesztő Gondozó Központ - Tanoda Pestújhelyi út 32. "Fióka" Gyermek-és Ifjúságjóléti Központ

A fenti táblázatokból jól látható, hogy az elmúlt időszakban elsősorban az egészségügyi intézmények akadálymentesítése élvezett prioritást. A 2008-as Esélyegyenlőségi Programban elsősorban a közoktatási intézmények akadálymentesítése került bemutatásra. A jelenlegi közoktatási intézményi alapító okiratokban szerepel a sajátos nevelésű igényű gyermekek, tanulók ellátása. Szükséges annak felülvizsgálata, hogy az intézmények megfelelnek-e az ennek megfelelő személyi, tárgyi feltételeknek. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése.


70


KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK AKADÁLYMENTESÍTETTSÉGE Település:

Akadálymentesen megközelíthető az épület

Intézmény neve és címe Csokonai Művelődési Központ Eötvös u. 64-66. Csokonai Művelődési Központ Szűcs I. u. 27. Csokonai Művelődési Központ Gábor Áron 58/C Csokonai Művelődési Központ Zsókavár u. 2. Csokonai Művelődési Központ Hartyán köz 3. Csokonai Művelődési Központ Zsókavár u. 15. Csokonai Művelődési Központ Pestújhelyi út 81. Település összesen:

igen

Az akadálymentesítés időpontja

Az akadálymentesítésre Ebből pályázat útján fordított összeg nyert pénz ezer foezer forintban rintban

Ebből saját költségvetési forrás ezer forintban

nem

Az épületen belüli akadálymente- sítés megtörtént igen

1

2004

1

2004

4 647 Ft 20 100 Ft

nem

1

1

1

1

1

1

1

1

1 24 747 Ft


nem

1 1

0

igen

1

1

7

Az épületen belüli komplex akadálymentesítés megtörtént

- Ft

- Ft

2

5

1

71

0


SPORTLÉTESÍTMÉNYEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE Település: Budapest XV. ker.

Intézmény neve és címe

Akadálymentesen megközelíthető az épület igen

Vasgolyó utcai sporttelep Tanuszoda Pattogós u.6-8. iskolai tornacsarnok Település összesen:

Az akadálymentesítésre fordított összeg ezer forintban

Ebből pályázat útján nyert pénz ezer forintban

Ebből saját költségvetési forrás ezer forintban

nem

Az épületen belüli akadálymentesítés megtörtént igen

1

Budai II. László Stadion Szántóföld utcai Spotttelep

Az akadálymentesítés időpontja

nem

földszintes

1

1

földszintes

1

1

3

nem

1 2007-2008

2

igen

1

1

1

Az épületen belüli komplex akadálymentesítés megtörtént

32 000 Ft

28 000 Ft

4 000 Ft

32 000 Ft

28 000 Ft

4 000 Ft


1 0

4

1

0

72


A kerület zöld jellege a kertvárosokban és a lakótelepen egyaránt erőteljes. Több energiát kell fordítani a zöldfelületek gondozására. Legfontosabb környezetszennyező elem a kerületben a közlekedés, melyet az átmenő forgalom csökkentésével, kerékpárutak építésével lehetne javítani.

3.8. Egészségügyi szolgáltatások fenntartásának jogszabályi alapja, a szolgáltatások megnevezése

4

–8

4

–7

sz áz alék

80

4

70

4

–6

60

–5

50

–4

4

4

40

–3

4

30

–2

4

20

–1

10

0–

4

s zá za lé k

Magyarország lakosságának egészségi állapota alapján a világ országai között ugyan a középmezőnyhöz tartozik, de Európában - hasonlóan más kelet- és kelet-közép-európai országhoz - egyike a legkedvezőtlenebb helyzetű országoknak. Az egészségi állapot összes mutatója rosszabb az európai átlagnál, különösen a Budapest és az ország többi részének középkorú férfiak halálozása népesség 12 megoszlása életkor szerint az ország többi része tekintetében. 2010-ben Budapest Az egyenlő bánásmódról és az 10 esélyegyenlőség előmozdításáról 8 szóló 2003. évi CXXV. törvény III. 6 fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési 4 területei között az egészségügyi 2 ellátást. Kiemelten foglalkozik az egészségügyi ellátással 0 összefüggésben a diszkrimináció tilalmával. Az egyenlő bánásmód életkorok követelményét érvényesíteni kell többek között a betegségmegelőző programokban, a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás stb. során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az A budapesti népesség és az aktív népesség 12 azonos egészségügyi intézmények kórházi eseteik életkor szerinti megaktív eset oszlása, 2010 használatának, az ugyanolyan 10 színvonalú és hatékony, illetőleg 8 nem magasabb kockázattal járó 6 gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban 4 való részvétel jogát. 2


-x 90

-8 4

-7 4

80

4

éle tkorok

70

-6

4

60

-5

50

-4 4

4

40

-3

-2

4

30

4 --1

10

20

-4

0 0-

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást.


Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény66 2. §. (2) bekezdése kimondja: Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési/kerületi önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A kerületi önkormányzat képviselő-testülete 6/2006. (III.31.) ök. rendeletével megállapította és kialakította az egészségügyi alapellátások körzeteit, egyúttal biztosította a tulajdonában lévő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi hozzáférést. Helyzetelemzés A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és működtetésével tesz eleget. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó a 268/2007. (IV.25.) számú ÖK. határozata óta módosította a 684/2011. (VII.13.) számú ÖK határozattal. A módosítás indoka: jogszabályváltozás volt. Az intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik azokra a szakmákra vonatkozóan, melyekre a szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X.20.) ESZCSM rendelet nem tartalmaz előírást. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járó betegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnőtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás-egészségügyi feladatokat, a védőnői szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemővédelmi (iskola egészségügyi) feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet végez. Az intézmény székhelye: Budapest, Rákos út 77/A. sz. alatt található, szolgáltatásait 15 telephelyen 14.558 hasznos m2 területen nyújtja, engedélyezett álláshelyeinek száma: 299. Alapellátás Egészségügyi szolgáltatók/Körzetek száma (db) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Felnőtt házi orvos 40 40 40 40 40 40 40 40 40 Gyermek házi orvos 15 15 15 15 15 15 15 15 15 Fogorvos 22 19 17 22 22 16,5 16,5 16,5 16,5 Védőnői körzetek 30 30 30 30 30 30 30 30 30 Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye Alapellátás megnevezése

66

A törvény 153. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok részére a környezet- és település-egészségügyi feladatokról rendelkezik, de erről ebben a fejezetben nem kell esélyegyenlőségi helyzetelemzést végezni: „a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”


74

XV. kerület Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata Egészségügyi alapellátásra vonatkozó adatok67 Háziorvosi praxisok száma Iskolaorvosi praxisok száma Vegyes praxisok száma Gyermekorvosi praxisok száma Védőnői státuszok száma Közösségi ápolónői státuszok száma

Összesen 40 1 0 15 29 40

Ebből betöltetlen 0 1 0 1 1 1

”Az egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jével, míg a szakrendelések 1993. január 1-jétől tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. Ezzel az egészségügyi ellátás kerületi szinten önálló lett.” írja a helyi önkormányzati rendszer tizenöt éve 1990-2005 című kiadvány. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-ában foglaltaknak megfelelően a XV. kerületi Önkormányzat 2002-ben megalkotta, 2006-ban módosította rendeletét az alapellátási területi ellátási kötelezettségről. A rendeletben még 2002-ben meghatározott körzethatárok a mai napig érvényesek.68 A rendszer jól működik, ez irányban észrevétel, kezdeményezés vagy panasz a hivatalvezetéshez nem érkezett. EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETRŐL MUTATÓK69 XV. kerület 2010 1. Tny. szerinti saját jogú nyugellátásban részesülők összesen ebből: öregségi nyugdíjban részesülők száma rokkantsági nyugdíjban részesülők baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők 2. Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásban részesülők összesen ebből: özvegyi nyugdíjban részesülők árvaellátásban részesülők szülői nyugdíjban részesülők baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülők 3. GYES-en, GYED-en lévők száma 4. Fogyatékossági támogatást kap, vagy saját jogon magasabb összegű családi pótlékban részesül (1998. évi LXXXIV. tv) 5. Közlekedési támogatást kap

Lakosság férfi

0

nő

Fogyatékkal élő

Összesen

férfi

0

0

0

nő

férfi

0

0

0

0 0 0 0

0

0

Roma

Összesen

nő

Összesen

0

0

0 0 0 0

0

0

0 0 0 0

0

0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0 n.a. n.a.

0 n.a. n.a.

0

6. Népegészségügyi szűrésekre vonatkozó adatok 6.1. Kötelező rendszeres népegészségügyi szűrésen n.a. n.a. résztvevők aránya n.a. 6.2. Méhnyak-szűrésen résztvevők száma n.a. 6.3. A méhnyak-szűrés átszűrtségének aránya % n.a. 6.4. Emlőszűrésen résztvevők száma n.a. 6.5. Az emlőszűrés átszűrtségének aránya % n.a. n.a. 7. Kötelező védőoltásból kimaradók száma 8. Egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért szemé- n.a. n.a. lyek száma

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a. 0 n.a. n.a.

n.a. n.a.

n.a. n.a. 0 n.a. n.a.

n.a. n.a.

0 n.a. n.a.

0

0 n.a. n.a.

0

Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal 67

Nem csak a hátrányos csoportra vonatkozik! Külön szegregátumra vonatkozóan minden adat 0-lenne! Minisztérium által 2009-ben kiadott központi táblázat. 68 6/2006. (III.31.) ök. rendelete a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzetekről 69 Minisztérium által 2009-ben kiadott központi táblázat.


75


A kerületi egészségügy területén nem teljes a háziorvosi és fogorvosi privatizáció - a rendelő helyiségek a Népfelkelő utcai kivételével az önkormányzat tulajdonát képezik -, melynek lebonyolítása az elmúlt tíz évben zajlott. Nem privatizált praxisok: Felnőtt háziorvosi 3 praxis, gyermek fogorvosok 6 praxis, felnőtt fogorvos: fél praxis. A területi ellátási kötelezettség a fogorvosok esetében nem akadályozza a szabad orvosválasztást, de köti az orvosokat annyiban, hogy az utcajegyzék alapján hozzájuk forduló betegek ellátására kötelesek. A védőnői ellátásban bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelően átszervezték a védőnői körzeteket - kiemelten az iskolai, óvodai ellátásra figyelemmel főállású munkaköröket – alakított ki az önkormányzat. Kilenc intézményben dolgozik főállású védőnő, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Az alapellátás leterheltségére vonatkozó adatokat és azok változásait az alábbi táblázatok mutatják be:

Alapellátás megnevezése Felnőtt házi orvos Gyermek házi orvos Fogorvos Védőnői körzet megnevezése Iskola egészségügyi Területi védőnő Vegyes Alapellátás megnevezése Felnőtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen

Alapellátás megnevezése Felnőtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen Alapellátás megnevezése Felnőtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen

Egy alapellátásban dolgozó orvosra jutó népesség száma (fő) 2002 2003 2004 2005 2006 72885 72885 73374 73031 72828 11513 11513 10437 10200 9979 84398 84398 83811 83231 82807

2007 72716 9736 82452

2008 2009 71865 70852 9718 10185 81583 81037

2010 70139 9653 79792

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2002 0 339 0

2003 0 339 0

2009 827 201 0

2010 801 195 0

2002 10750 2100 4998 17848

Egy háziorvosra jutó megjelent betegek száma 2003 2004 2005 2006 2007 2008 11066 11445 11996 13029 7189 7385 2088 2165 3059 3813 5148 4761 4121 3359 5224 5016 1397 1445 17275 16969 20279 21858 13734 13591

2009 8193 4298 1488 13979

2010 7894 4411 1873 14178

2002 1277 430 0 1707

Egy háziorvosra jutó meglátogatott betegek száma 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 1442 1357 1487 1508 815 850 838 416 323 393 415 678 668 700 0 0 0 0 0 0 0 1858 1680 1880 1923 1493 1518 1538

2010 748 590 0 1338

2002 3803 87 0 3890

Ügyeleti ellátások betegforgalmi adatai 2004 2005 2006 2007 2008 4001 3716 3792 6739 3302 79 82 76 408 494 0 0 0 0 0 4080 3798 3868 3710 7233

2010 6492 1458 0 7950

2003 3750 95 0 3845

2004 0 307 0

2005 271 485 485

2006 318 476 476


2007 909 201 0

2008 845 198 0

2009 6681 449 0 7130

76

XV. kerület Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye

Az alapellátások finanszírozását az OEP biztosítja. Az önkormányzat a privatizált háziorvosokat jelentős anyagi eszközökkel támogatja, melyek a következők: - üzemelteti, karbantartja az orvosi rendelőket, - támogatja a víz-csatorna költségeket, - elszállítja a veszélyes hulladékot, - pályázat útján támogatja az eszközbeszerzést, - gondoskodik a rendelők felújításáról, - gondoskodik az akadálymentesítésről - kiépítette a háziorvosi rendelők és a szakrendelők között az informatikai hálózatot, - felújította, illetve pótolta a sürgősségi készenléti táskákat. 24 órás felnőtt háziorvosi ügyeletet biztosít és fizet az önkormányzat, a háziorvosoknak nem kell ügyelniük. A gyermekügyeletet több kerülettel közösen biztosítjuk, itt sem kell ügyelni az orvosoknak este 8- reggel 8 között és hétvégén, ünnepnapokon 2007 óta Kossuth utcai Általános Iskolában és a László Gyula Gimnáziumban volt felújítás az iskolai és óvodai rendelőkben, az önkormányzat a rendelőkben biztosította az orvosi minimum felszereléseket. Egyéb információk70 Biztosítottak-e a kerületben az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések? (Eütv.)

igen

Biztosított-e a kerületben a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása)

igen

Biztosított-e a kerületben az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? (Eütv.)

igen

Az elmúlt 2 évben a kerületben 18 évesnél fiatalabb korban szült anyák száma 17-18 éves 16-17 éves 14-15 éves 14 évesnél fiatalabb összesen

2008/2009 7 1 2 0 10

ebből iskolai tanulmányait megszakította

3 1 2 0 6

2009/2010


2 5 0 0 7

2010/2011 0 4 0 0 4


1 4 0 0 5

1 2 0 0 3


K/1. K/2. K/3. K/4. K/5.

70

Önkormányzati tulajdonban lévő középületek, amelyben biztosított a komplex akadálymentes közlekedés Pszichiátria Ügyelet - Rákos út 58. Szakorvosi Rendelő, Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat - Rákos út77/a. Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat - Őrjárat u. 4/b. Szakorvosi Rendelő - Őrjárat u. 1-5. Drogambulancia - Arany J. u. 73.

Minisztérium által 2009-ben kiadott központi táblázat.


77


K/6. Felnőtt HOSZ., Felnőtt Fogászat - Zsókavár u. 42/44. K/7. Felnőtt HOSZ. - Hősök u.1. 2003.01.01-től lett az akadálymentesítés megoldva: A/1. Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat - Sződliget u. 32. A/2. Felnőtt HOSZ. - Opál u. 11. A/3. Gyermekfogászat, Fizikoterápia - Hősök u. 3. A/4. Orvosi rendelő – Kossuth u. 3. Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala

Akadálymentesítésre vár a Bezsilla Nándor u-i rendelő, ahol is felnőtt házi orvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és gyermekfogászati rendelés folyik. A központi ügyelet a Budapest, Rákos út 58. sz. alatt nyújtja szolgáltatását. Az ügyelet akadálymentesítése megoldatlan.

Az A/2. sorszámú orvosi rendelő is tud fogadni mozgásukban akadályozott személyeket71, csak elég szűkös maga a vizsgáló helyiség. A háziorvosok részére igen gyakran érkezik felkérés felvilágosító előadások tartására, életkori sajátosságokról, gondokról, betegségekről. A felkérések leginkább a nyugdíjas szervezetektől jönnek, aminek a házi orvosok minden esetben eleget tesznek. Szakellátás Egészségügyi szakellátásra ÖsszeEllátás helye(i) vonatkozó adatok72 sen Kórházak száma 50 km-en belül Budapest összes kórháza

71 72

A legközelebbi ellátás távolsága 3 km Újpesti Kórház

Az A/2. sorszámú rendelő háziorvosa elmondta, hogy 3-4 mozgássérült betege van, őket a lakásukon keresi fel. Minisztérium által 2009-ben kiadott központi táblázat.


78


XV. Rákos út 58 Ügyelet, 3 km Újpesti Kórház Traumatológia, Uzsoki utcai kórház 3 km.

Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma

Budapest összes kórháza és ügyelete

Emlőszűrő-állomás 100 km belül Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma

Budapest összes emlőszűrő 3 km Újpesti Kórház állomása Budapest összes nőgyógyászati XV. Rákos út 77/a szakrendelése nincs adat

nincs adat

XV. Kerületben max. 2 km. Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal

A XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye az alábbi telephelyeken, rendelőkben nyújtja ellátásait: • Rákos úti Szakrendelő: Szakrendelések: Kardiológia, Belgyógyászat, EKG , Nőgyógyászat, Terhesrendelés, Laboratórium, Röntgen, Ultrahang, Szemészet, Orthopédia, Sebészet, Urológia, Foglalkozásegészségügy, Fizikoterápia, Reumatológia, Ideggyógyászat, Gégészet, Szájsebészet, Fogászat, Gastroenterológia, Onkológia, Menopausa-Oszteoprozis, Audiológia • Őrjárat utcai Szakrendelő: Szakrendelések: Belgyógyászat- Diabetológia, Szemészet, Gyógytorna, Gégészet,-Audiológia, Bőrgyógyászat, Bőr és Nemibeteg gondozó, Bőrgyógyászati allergológia • Hősök úti Rendelő: Szakrendelések: Fizikoterápia, Gyógytorna, Gyógymasszázs • Tüdőgondozó Cím: 1152 Budapest, Szentmihályi út 17. • Tüdőszűrő Cím: 1152 Budapest, Szentmihályi út 17. • Pszichiátriai Gondozó Intézet Cím: 1152 Budapest, Rákos út 58. • Addiktológia Cím: 1151 Budapest, Fő út 71. • Drogambulancia Cím: 1154 Budapest, Arany János utca 73.

A szakellátás néhány meghatározó adata 2002-2010. években 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Egy orvosra jutó szakorvosi munkaórák száma

1775

1280

1352

1215

888

1227

1326

1222

1301

Szakrendelésben egy orvosra jutó vizsgálati esetek száma

4835

4309

4513

4957

4677

4205

4220

5020

4840

Szűrővizsgálaton megjelentek száma

16004

14989

15222

13682

14456

18680 17384

18089 19142

Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye

Folyamatosan ütemezett a szakrendelők felújítása, korszerűsítése: Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

79


HOL

MIT

Rákos út. 58. (Pszichiátria – Ügyelet)

Külső-belső felújítás, akadálymentesítés

Rákos út 77/a. (Szakorvosi rendelő)

Tetőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, elektromos hálózat felújítása, belső felújítások (labor, kardiológia, gastró, urológia, fizikó, reumatológia, várók)

Bezsilla N. u.29. (Gyermek fogszabályzó)

Fűtéskorszerűsítés

Szentmihályi u.17. (Tüdőgondozó)

Tetőhéjazat csere

Sződliget u. 32. (Gyermek HOSZ – Védőnők)

Bejárati ajtók cseréje

Őrjárat u. 1-5. (Szakrendelő)

Lépcsők csúszás mentesítése

Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye

Az önkormányzat minden évben segíti a gépek, eszközök, berendezések cseréjét. Pl.: beüzemelésre került egy új panorámaröntgen készülék. Az intézmény és az önkormányzat törekedett arra, hogy a Rákos úti szakrendelő egészségcentrummá fejlődjön. Ennek érdekében évente kétszer „Egészségnap” szervezésével ingyenes szűréseket, előadásokat tartanak a kerület lakosai részére. Céljaik: a kerület azon lakosainak elérése, vizsgálatra való invitálása, akik nem járnak rendszeresen orvoshoz, úgy érzik egészségesek, anyatejjel tápláló anyák köszöntése az anyatejes világnap alkalmából, rendszeres kezelés alatt álló betegek közérzetének javítása soron kívüli vizsgálatok elvégzése, tanácsadás, egészséges termékek vásárlási lehetőségének biztosítása. 2006-ban az Egészségügyi Intézmény komoly változáson ment keresztül. Az Észak-Pesti Kórház járóbeteg-szakrendeléseinek és gondozóintézeti hálózatának átvételével, az ÉszakPesti Kórház Őrjárat utcai épületkomplexuma és három külső telephely - Rákos u.58., Szentmihály úti Tüdőgondozó, Fő utcai Addiktológia - kezelése is az Egészségügyi Intézményhez került. Az átvett épületek egyike sem volt akadálymentes, ennek pótlása igen nagy feladatot ró az intézményre és az önkormányzatra. A telephelyek száma, valamint a dolgozói létszám a kerület legnagyobb foglalkoztató egységévé tette az intézményt. 2007 – 2011 között alapvető, nagy horderejű változás nem történt. Létszámuk közel állandó. Jelentősebb változás, hogy új szakrendelésekkel bővültek: Gastroenterológia, Allergológia, Menopauza és Osteoporosis, Audiológia szakrendelések.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének irányai az egészségügyi szakellátás középtávú fejlesztési programjának végrehajtásáról A XV. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete első ízben a 2003. március 26-ai ülésén a 107/2003. (III.26.) számú határozatában fogadta el az Egészségügyi Intézmény középtávú fejlesztési programját 2003 - 2007 időszakra. A program tartalmazta: gyógyító-megelőző feladatokat, felújításokat, fejlesztéseket, humán erőforrás fejlesztéseket, minőségirányítással, minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, célkitűzéseket alapés szakosított ellátásokra bontva. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

80


A program elfogadásával egyidejűleg a testület felkérte a polgármestert, hogy az éves költségvetések összeállításánál a források függvényében gondoskodjék a fejlesztések betervezéséről. A képviselő-testület 2003 óta évente beszámoló keretében kíséri figyelemmel és ellenőrzi, hogy a tárgyévi fejlesztések, beruházások megvalósultak-e, a javasolt előirányzat felhasználása milyen mértékben teljesült, valamint fogadja el a koncepció felülvizsgálatát. A 155/2007. (III.28.) számú határozattal fogadta el a 2006. évi fejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámolót és a 2007-2011-re szóló időszak fejlesztési tervét. A Rákospalotai Orvosi Kamara, írásban véleményezte a programot: Összességében a tanulmánnyal egyetértett, az abban foglaltakat támogatta. A vélemény bővebben értékelte a gyógyító, megelőző feladatokkal kapcsolatos javaslatokat és a humán erőforrás fejlesztésére megfogalmazott célokat. Mind a szűrőprogramhoz tervezett csatlakozást, mind a szűrések járó beteg szakrendelőkben történő ellátását üdvözölte éppúgy, mint az egészségügyi dolgozók továbbképzésének segítését, amit ”határozottan megtérülő befektetés”-ként jelzett. Megállapítható volt, hogy a program célkitűzései a kerület lakosságának jobb, hatékonyabb ellátását szolgálják. Látható volt, hogy tervezés szintjén az intézmény és a képviselő-testület a 2004-től kívánt jelentősebb forrásokat a programba bevonni, majd 2005-től e források mértékét szinten kívánta tartani: 2003-ban 27.000 eFt szakellátási és 6.000 eFt alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg 56.226 eFt, az alapellátásra fordított összeg 9.897 eFt, összesen 66.123 eFt volt. Megfigyelhetjük, hogy 2005-ben is az eredeti program célkitűzéseihez képest megközelítőleg 13.000 eFt-tal költött többet az önkormányzat a tervezettnél. 2004 és 2006-ban a tényleges kiadások már nem érik el a felülvizsgálat során betervezett 89.000 eFt és 66.365 eFt összeget, a teljesítés 56.076 eFt és 54.110 eFt összegben realizálódott. Megállapítható, hogy a képviselő-testület a 2003. évi programban megfogalmazott célok többségét 2006. év végéig végrehajtotta73. A felülvizsgálatok során a célok a gyakorlati élethez igazodva változtak 2006. év végéig, melyhez a támogatást az eredeti ütemezés szerinti szumma összegben biztosította az önkormányzat. A beszámolókból megállapítható, hogy az aktualizált tárgy évi programokat az intézmény jórészt minden évben teljesíteni tudta. Attól eltérni a műszerek, gépek, épületek nem várt meghibásodása, üzemzavara miatt volt indokolt. 2007-ben 868.703 eFt szakellátási és 288.284 eFt alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg 841.220 eFt, az alapellátásra fordított összeg 310.959 eFt, összesen 1.152.179 eFt volt. 2008-ban 906.741 eFt szakellátási és 299.380 eFt alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg 839.305 eFt, az alapellátásra fordított összeg 448.978 eFt, összesen 1.288.283 eFt volt. 2009-ben 816.228 eFt szakellátási és 407.416 eFt alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg 771.846 eFt, az alapellátásra fordított összeg 441.007 eFt, összesen 1.212.853 eFt volt. 2010-ben 736.922 eFt szakellátási és 401.141 eFt alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg 767.754 eFt, az alapellátásra fordított összeg 466.865 eFt, összesen 1.234.619 eFt volt. 2011-évben valósult meg a Zsókavár utcai háziorvosi rendelő rekonstrukciója 600 millió Ft értékben. Az egészségügyi intézmény középtávú fejlesztési programja a betegség megelőző programokat, a gyógyító-megelőző ellátást és a szűrővizsgálatok elvégzésének lehetőségét jól szolgálja. Az intézmény törekszik arra, hogy a felújításra, korszerűsítésre váró épületeket, helyiségeket a betegellátási szükséglethez és igényhez igazítsa. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a váró és vizsgáló helyiségek kulturáltak legyenek, kiszolgálják a betegek igényeit. A program 73

Az is megállapítható, hogy a szakmai fejlesztés teljesült, viszont az akadálymentesítésre nem terveztek


81


megvalósításához az önkormányzat nyújt lehetőséget, mivel a fejlesztéseket, felújításokat az OEP nem finanszírozza. Az önkormányzat az elmúlt nyolc évben megháromszorozta a támogatást, mely összegek további biztosítása, a beruházások folytatása a továbbiakban is szükséges. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 395/2011. (V. 25.) ök. számú határozattal elfogadta a XV. ker. Önkormányzat egészségügyi fejlesztési programját az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal.74 Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 396/2011. (V. 25.) ök. számú határozattal elfogadta az Egészségügyi Intézmény középtávú szakmai tervének 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámolóját és a 2015-ig szóló szakmai fejlesztési tervét az előterjesztés 3. melléklete szerinti tartalommal. Összegzés: •

•

Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járó-betegként, illetőleg fekvőbeteggyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását: alapellátás járóbeteg-szakellátás fekvőbeteg-szakellátás Az önkormányzat, a kerület lakosai részére a jogszabályokban előírt egészségügyi ellátásokat teljes körűen, működési engedélyek és Százalék finanszírozási szerződések birtokában nyújtja. Ismerve és megtapasztalva az OEP finanszírozás mértékét, erejétől függően támogatja - köztük a privatizált szolgáltatásokat is - működésüket, a rendelőhelyiségek felújítását, és fejlesztésüket, korszerűsítésüket. Tekintettel arra, hogy 1999-2001 között jelentős forráshiány miatt a felújítások, eszközfejlesztések a kívánt mérték alatt teljesültek, a feltorlódott, sürgető, tovább nem volt halasztható, a lakosság elvárásaihoz, a működési engedélyekhez és Fertőző betegségek Daganatok a jogszabályi köztelezettségekhez igazodó feladatokat A keringés rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei a helyzet súlyának megfelelően 2003-tól fokozottan Az emésztőrendszer betegségei orvosolta. Először a tisztánlátás, és a teljes körű Erőszakos eredetű halálozások Egyéb ok informáltság érdekében felmérette az elvégzendő A legfontosabb haláloki főcsoportok halálofeladatokat, majd ütemezte annak végrehajtását és az zási arányaiban - Budapest 2010 ahhoz szükséges forrás biztosítását. Az önkormányzat döntéseinek meghozatalakor figyelemmel van arra, hogy az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. Tiszteletben tartják: Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A kerületben az egészségügy: 5,9

1,6

5,8

12,2

11,5

7,5

55,6

•

• 74

A Rákospalotai Orvosi Kamara az egészségügyi fejlesztési program felülvizsgálatát nem véleményezte.


82

A várható élettartam


•

•

•

olyan strukturált rendszer, amely az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését és gyógyítását, krónikus betegségek esetében azok kezelését szolgálja, az ember és ezen keresztül a társadalom szociális biztonságának része, melynek megteremtése és garantálása a kerület egyik feladata, melyben számít az egyén és a társadalom aktív közreműködésére. A kerületben az egészségügy a mindenkori egészségkultúrának közhatalmilag intézményesített része, szakigazgatási hivatali testülettel és közhatalmilag legitimált szakmaitudományos paradigmával, amelynek keretei között a részben populációs szintű, részben személyre szóló ellátások az egészségi állapot javítását, a betegségek megelőzését, és ha kell, gyógyítását, gondozását, rehabilitációját szolgálják. o Az egészség dimenziói: biológiai egészség: a szervezet megfelelő működése lelki egészség: személyes világnézet, magatartásbeli alapelvek, illetve a tudat nyugalmának és az önmagával szembeni békének a jele mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja 2010-2014” című program helyzetelemzésében leírtak (51. oldal) összhangban vannak az esélyegyenlőségi programmal. A IV. fejezet „JÖVŐKÉP – A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM 2010-2014 RÉSZPROGRAMJAI” címen, a C. pontban elfogadásra került az „Egészségügyi, Családtámogatási és Szociális Program”: o A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása. o Az önként vállalt feladat a kerületi szakellátás fenntartása, színvonalának, szolgáltatásai hatékonyságának növelése. Kiemelt önként vállalt feladat a hajdani pestújhelyi dr. Vass József Munkáskórházban az Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt egyes elemeinek megvalósítása. o 1./ Egészségügyi Program a./ Háziorvosi ellátás, járóbeteg szakrendelés fejlesztése • Az önkormányzat az egészségügyi ellátó rendszeren belül továbbra is gondoskodni kíván a járóbeteg szakellátás fenntartásáról. Támogatja és segíti az alapellátást végző háziorvosok munkáját, tevékenységét. b./ Szűrés, megelőzés, tanácsadás c./ Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete, (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3., a továbbiakban, mint Alapító,) egyes egészségügyi közfeladatai átvállalása, illetve ellátása céljából a Ptk. 74/G. § (1) – (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetekre irányuló előírások figyelembevételével közalapítványt hozott létre 2006. március 29-én. o A Közalapítvány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 152. § (1) bekezdés a.) és b) pontjában továbbá a 153. § (1) bekezdés c.) pontjában megfogalmazott önkormányzati közfeladatok ellátása érdekében az alábbi célokra jött létre: a települési önkormányzati egészségügyi alapellátás körébe tartozó műszer ellátás átvállalása, illetve ellátása,


83


•

•

a kerület környezet – egészségügyi helyzetének javítása érdekében az illetékes hatóságok előtt a szükséges intézkedések megtétele. Az egészség megőrzéséhez az úszás is hozzájárul, az immunrendszer erősítésével, az összes szerv kíméletes átmozgatásával. Fokozza a szervek vérellátottságát, javítja a koncentráló képességet. Ezért az úszásoktatást75 minél ifjabb korban kell elkezdeni az intézményekben, mivel az úszásoktatásnak kettős célja van. Az egyik: a tanulás folyamatában egy olyan mozgás elsajátítása, amely nélkülözhetetlen az ember számára. Mai Tanuszoda világunkban elképzelhetetlen, hogy valaki ne tudjon úszni. Amikor a családok víz mellé mennek üdülni, akkor az úszni tudás életet menthet. A másik: egy olyan kivételes környezetben történő mozgásról van szó, amelyben speciálisan hat a gravitáció, és sérülésmentesen mozgatható az összes izomcsoport. Tehát az óvodásnak, a mozgás koordináció fejlesztésében, az iskolásnak keringés és vitál kapacitás kialakulásában, az időskorúaknak az ízületi bántalmak és gerincmeszesedés ellen javallott. A lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében jelentős társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális különbségek vannak. A társadalmi helyzet és egészség összefüggését vizsgálva először az egészség előfeltételeit érdemes áttekinteni. Az egészség előfeltételei a béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség egyik előfeltétele a lakás. Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése mind a társadalmi igazságosság szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból az egész társadalom közös érdeke. Az egészség hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet éljék, és hogy a társadalomban optimális teljesítményt tudjanak nyújtani. Igazságos a társadalom, ha egyenlő esélyeket biztosít tagjainak az egészség területén is. A gazdaság növekedése önmagában nem csökkenti az egyenlőtlenségeket, viszont az egyenlőtlenségek csökkentése az egészségre való pozitív hatásán keresztül ösztönzi a gazdaságot. Az egyenlőtlenségek és ezen belül a méltánytalan egyenlőtlenségek növekedése visszahat a gazdaságra és annak működőképességét ássa alá hosszabb távon.

3.9. Kultúra, sport, szabadidő 3.9.1. Kultúra, közművelődés A XV. Kerület Önkormányzata 2007-ben elfogadta közművelődési koncepcióját, amelyben az alapelvek között megfogalmazta az alábbiakat (24/2007. (XI.28.) sz. rendelet): a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenység támogatása közcél, mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség jogait és ezek jelentőségét, igénybe vegye a közművelődési intézmények szolgáltatásait, 75

Tanuszoda: 1155 Budapest, Széchenyi út 89. {GPS koordináták: 47.540889 / 19.118859}


84


-

a közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani.

Az Önkormányzat szükségesnek tartja: a kerületi kulturális élet sokszínűségének és gazdagságának elősegítését, megőrzését, a művelt középréteg kiszélesítését, a kulturálisan kiszolgáltatott rétegek segítését, az önkormányzati közművelődési feladatainak újragondolását, a közösségi művelődéshez és a hagyományápoláshoz méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítását, ennek lehetőség szerinti folyamatos fejlesztését, a humán segítő szféra helyi intézményeinek és szervezeteinek együttműködését. A koncepció céljainak megvalósulásában számos gátló, hátráltató tényező közrejátszik. A súlyosbodó gazdasági, körülmények következtében erőteljesen megváltozott a lakosság napi tevékenységszerkezete. Nagymértékben egzisztenciális céloknak rendelődött alá a munkaképes korú népesség szabadidő felhasználása is. A művelődésre fordított idő csökkent, és az egyéni kulturális szokások is megváltoztak. A közművelődési tevékenységek között növekedett a közhasznú tanfolyamok aránya. Ugyanakkor tovább erősödtek a közösséget igénylő, hagyományos kulturális értékeket őrző és megújító tevékenységek, mozgalmak is. Az 1997-ben elvégzett kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a főváros szerepe Magyarországos más, jelentősebb, mint a legtöbb európai országban. A XV. kerületben e tekintetben a fővárosi átlaghoz képest sajnálatosan kedvezőtlenebb helyzettel kell számolni. A XV. kerület mögött ugyan Budapest kulturális bázisa áll, de a hátrányosan, sőt esetenként halmozottan hátrányos szociális helyzetben élők száma igen magas, számukra a magasabb színvonalú kulturális szolgáltatások igénybevétele többnyire luxusnak minősül. A kerület lakosságán belül igen magas a nyugdíjas, vagy nyugdíjhoz közel álló korúak aránya, míg a gyermekek száma alaposan lecsökkent. Az iskolázottságot tekintve sem kedvező a helyzet. A csak általános iskolát, vagy azt sem végzettek a lakosság 61 %- át teszik ki. A felsősokú végzettek aránya a fővárosban 19,6 %, a kerületben mindössze 9,6 %. A különböző hátrányok, illetve adottságok természetesen nem egyforma módon és mértékben jelentkeznek a három különböző anyagi és szellemi örökséggel rendelkező városrészben. A lakótelepek és a kertvárosok alapvetően eltérő jellege nem csupán építészeti különbséget jelent, hanem bizonyos mértékig a lakóhelyhez és a másik emberhez való másfajta viszonyt is. Így van ez a különböző iskolai végzettségű személyekkel is. Az önkormányzati fenntartású közművelődési hálózat Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata a kötelező közművelődési feladatellátása érdekében működteti a Csokonai Művelődési Központot. A kerületet alkotó három városrész: Rákospalota, Újpalota, Pestújhely lakókörzeteiben őt telephelyen nagy szakmai önállósággal végzik a munkájukat a közművelődés területén dolgozó szakemberek. A programszervezésben előnyt élveznek a gyermekek, a tehetségük kibontakoztatásáért tevékenykedők, az időskorú kerületi személyek és a felnőtt korban is tanulni vágyók. Az intézmények szakszerű működésében szerepet kap a 10/2003. (IV.1.) ÖK. rendelet, amelyben az önkormányzat a közművelődés feladatai közé sorolta egyebek között – a hátrányos helyzetű rétegek kulturális elesettségének mérséklését, a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítését, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra megismerését, gyarapítását. A közművelődési intézményhálózat helyszínei a XV. kerületben: Csokonai Művelődési Ház – Eötvös u. 64-66.. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

85


Pestújhelyi Községi Ház – Szűcs I. u. 45. Újpalotai Szabadidő Központ – Zsókavár u. 2. Újpalotai Községi Ház – Zsókavár u. 15. Kozák téri Közösségi Ház – Gábor Á. u. 58/c. Rákospalotai Múzeum – Pestújhelyi út 81. Kerületi Sportmúzeum – Széchenyi tér 8-10. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XV. kerületi könyvtárai: XV/1. könyvtár – Eötvös u. 8. XV/3. könyvtár – Zsókavár u. 28. XV/4. könyvtár – Szűcs I. u. 45. Az alábbi táblázat a kulturális ágazat költségvetési adatait tartalmazza 2006

2007

2008

2009

2010

A kerület éves költségve16.114.647 16.862.052 19.232.348 18.944.551 17.914.640 tés összege A költségvetésből kulturális feladatokra fordított 107.938 114.406 126.548 117.889 123.361 összeg Százalékos arányban 0,669 0,678 0,657 0,622 0,688 Ebből kulturális pályázatokra fordított összeg A táblázatban szereplő alábbi adatok nem kerültek kitöltésre az adatszolgáltató részéről: nyugdíjasokat tömörítő kulturális szervezetek támogatásának összege időskorúak számára szervezett kulturális rendezvények támogatására fordított összeg gyermek- és ifjúkorú lakosok számára szervezett kulturális rendezvények támogatására fordított összeg fogyatékosok számára szervezett kulturális rendezvények támogatására fordított összeg. Az adatok hiánya nem jelenti azt, hogy ezen csoportok ne lennének részesei a kerületben szervezett közművelődési programoknak, hiszen a művelődési helyek tevékenységei jelentős részben gyermek- és fiatalkorúak, részben időskorúak számára szerveződnek. Az épületek komplex akadálymentesítésének hiánya fogyatékosok számára nem mindenhol teszi lehetővé az egyenlő esélyű hozzáférést. A 2006-os évet megelőző időszakban az önkormányzat éves költségvetésének 1,5 – 1,7 %- át fordította kulturális feladatok finanszírozására, amelynek több mint 90 %- át az intézmények fenntartására költötték. 2006 óta a ráfordítás összege -–bár egyenletes -–jelentősen csökkent, és teljes egészében intézményfenntartásra megy el. 2011-ben az önkormányzat új vezetése közművelődési offenzívát hirdetett, és a közművelődésre fordított összeg is jelentősen nőtt. A Csokonai Művelődési Központ fenntartása és működtetése mellett jelentős összeget fordított egyéb közművelődési szervezetek támogatására: KOMA társulat: 5000 e Ft SZILAS Néptáncegyüttes: 5000 e Ft MÁV szimfónikus zenekar: 2000 e Ft. Rövidfilmek forgatására 2000 e Ft-ot biztosított 2011- ben az önkormányzat, 3000 e Ft- tal pedig a közművelődési pályázatokat támogatott.


86


épületen belül akadálymentesített

épületen belül komplex akadálymentesített

igen

2004

4647

igen

-

igen

2004

20100

igen

igen

pályázati összeg

ráfordított összeg (ezer FT)

Csokonai Művelődési Központ Eötvös u. 64-66. Csokonai Művelődési Központ Szűcs István u. 27. Csokonai Művelődési Központ Gábor Áron u. 58/c. Csokonai Művelődési Központ Zsókavár u. 2. Csokonai Művelődési Központ Hartyán köz 3. Csokonai Művelődési Központ Zsókavár u. 15. Csokonai Művelődési Központ

akadálymentesítés időpontja

Intézmény neve, címe

akadálymentesen megközelíthető

A középiskolás diákoknak (30 fő) színházi előadást vásárolt az Ady Művelődési Házban (500 e Ft), az általános iskolásoknak (300 fő) 3 alkalmas bérletet a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft-től (680 e Ft) 28745 e Ft-ot tervezett és fordított az önkormányzat a 2011. évi költségvetésében a nemzeti ünnepek és a kiemelt állami és önkormányzati rendezvények szervezésére. Összefoglalva: 2011-ben jelentősen megnőtt az önkormányzat közművelődésre fordított kerete, melynek megtartását, illetve növelését tervezi. A művelődési házak, könyvtárak, múzeum mellett komoly kulturális élet zajlik az oktatási intézményekben, melyek közül a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményben közel 1000 tanuló részére folyik oktatás. Figyelemre méltó az intézmény pedagógiai szakkönyvtára is. Az egyházak is fontos szerepet vállalnak a művészeti, főként zenei értékek továbbadásában. Jól áll a kerület a nyomtatott és az elektronikus sajtó terén. Három megjelenő lapot olvashat a lakosság:Életképek, Újpalota 2000, és a T-kábel hálózaton keresztül 15 ezer lakásban fogható a Közösségi Televízió műsora, melynek 45 ezer előfizetője van. A kerületben élő nemzetiségek képviseltetik magukat a helyi kultúrában. Igen jelentős a nagyszámú civil szervezetek szerepe, akik a kulturális élet nélkülözhetetlen elemei: hagyományőrző tevékenységük az itt élők számára igazi kultúr- kincset jelentenek. A közművelődési intézmények közül az alábbiak rendelkeznek részleges vagy komplex akadálymentesítéssel:

igen

nem

igen

nem

igen

nem

igen

nem

igen

nem


87


Pestújhelyi út 81. Összesen: 7

24747

-

2 igen és 5 nem

1

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 2004 óta közművelődési intézmény akadálymentesítése nem történt, és mindössze egy épület rendelkezik belső komplex akadálymentesítéssel, egy másik pedig akadálymentesített. Az akadálymentesítés finanszírozója minden esetben az önkormányzat volt. Összegzés A XV. kerület Önkormányzata 2006 óta az éves költségvetés 0,7 % alatti összeget fordít a közművelődési feladatok ellátására, melyet teljes egészében az intézményhálózat működésére fordítanak. A támogatási összeg növelése indokolt lenne. A Csokonai Művelődési Ház és telephelyei, fontos feladatuknak tekintik a különböző szerveződések kulturális tevékenységének támogatását (nyugdíjasok, gyermekek, tanulók, fiatalok, kisebbségek.) A közművelődési feladatok teljesítésében az erre a célra létrehozott intézmények mellett jelentős szerepet vállalnak az iskolák, civil szervezetek, egyházak és a nemzetiségek. Az önkormányzati intézmények erőfeszítéseket tesznek, hogy a kerületen belül a városrészek, azon belül az egyes övezetek között megvalósuljon az esélyegyenlőség, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek is esélyt kapjanak képességeik kibontakoztatására. A közművelődési intézmények közül nem mindegyik közelíthető meg akadálymentesen, az épületek belső akadálymentesítése csak két helyen valósult meg, mindössze egy intézmény komplex akadálymentesített. Pályázati összeg nem állt az önkormányzat rendelkezésére e cél megvalósítására. A jövőben az intézmények finanszírozásánál az összeg kijelölését a koncepcióban meghatározott stratégiai feladatok és a növekvő fenntartási költségek viszonylatában kellene megállapítani. 3.9.2. Sport, szabadidő Az önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8. § (1) bekezdése határozza meg az önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése szerint a gyermekeknek, a tanulóknak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidő, a testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítsák ki a tanulmányi rendet. A törvény 52-53. §- a előírja a kötelezően ellátandó intézményi feladatok között az iskolai mindennapos testedzés biztosítását. A spotról szóló 2004. évi Törvény 55. §- a a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és annak megvalósításáról történő gondoskodást. A kerület Képviselő-testülete 2005-ben megalkotta az önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól szóló 12/2005. (IV.12.) ök. rendeletét. ezt a rendeletet 2008-ban felülvizsgálta, és létrehozta a 685/2008. (X.29.) ök. számú határozatot Budapest Főváros XV. kerület RákospaEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

88


lota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Testnevelési és Sportkoncepciója 2008-2012. évekre címmel. A koncepció helyzetelemzése részletezi a kerület sportlétesítmény-ellátottságot, melyek a fővárosi átlagtól jobbak. Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények két csoportra oszthatók: az oktatási intézményekben található sportszobák, tornatermek, sportudvarok, az Ifjúság és Sportközpont üzemeltetésében lévő sportlétesítmények: tanuszoda, Budai II. László Stadion, Vasgolyó és Szántóföld utcai pályák, táborok (napközis, Bernecebaráti, Siófok, Hejce), agárdi üdülő. Az oktatási intézmények között működő óvodák testnevelési létesítményei tornaszobára és játszóudvarra korlátozódik. Több óvoda rendelkezik már sportudvarral is. Járnak az óvodások úszni, korcsolyázni, tornázni. Az óvodák nagyon aktívan vesznek részt a kerületi sportrendezvényeken. Az óvodapedagógusok testnevelés és sport iránti elkötelezettsége, a gyermekek egészséges életmódra nevelése, a mozgás megszerettetése példaértékű a kerületben. Az iskolai testnevelés szerepe egész életre szóló szokásokat alakít ki. Olyan nevelési lehetőségeket biztosít (csapatszellem, közösséghez tartozás, reális értékrend, a konfliktus-,siker-,kudarc kezelése, szabálykövetés stb.) amelyek hiánya torzítja a személyiséget. Minden iskola rendelkezik tornateremmel, de a méretek, a termek állapota és felszereltsége nagyon eltérőek. Ugyanez vonatkozik a sportudvarokra is. A gyógytestnevelés szervezése a Száraznád Nevelési-Oktatási Központ feladatai közé tartozik, és három helyszínen (Bogáncs, Neptun, Pattogós utcai épületekben) történik. A szervezett úszás helyszíne a tanuszoda. A tornatermek teljes kihasználtsággal működnek. A heti testnevelés órákon kívül diáksport foglalkozások, tömegsport órák, versenyek biztosítják a tanulók mindennapos testedzési lehetőségét. 9 diáksport egyesület és 2 iskolai sportkör működik, több ezer taggal. Kiemelkedő az önkormányzat szervezésében a diákolimpia, melynek a kerület ad otthont. 2008-ban 35 középiskolai, 237 általános iskolai csapat, 1524 egyéni versenyző vett részt 1416 sportág mindkét nemnek megszervezett versenyein. A sportágak házigazdája egy-egy DSE, iskola. Szabadidős sporttevékenységre 16 helyen találnak lehetőséget a kerület lakói. Számottevő az utánpótlást nevelő egyesületek száma: 11. A felnőtt versenysportnak tíz egyesület ad otthont: REAC Sport Kft Edőcs István ökölvívó szakosztály 1 FC Femina Kinizsi TTK Palota Röplabda Sport Club Palota Testvériség Klub Testvériség SE Gól, Palota SE Viperák Amerika Football Egyesület Pestújhelyi Sport Club.


89


Sportra fordítható önkormányzati támogatás 2006

2007

2008

2009

2010

A kerület éves költségve16.114.647 16.862.052 19.232.348 18.944.551 17.914.640 tési összege Költségvetésből sportra 301.100 316.700 436.000 345.000 353.000 fordítható összeg százalék 1,9 1,9 2,3 1,8 2,0 Sportlétesítmények fenntartására százalék Pályázatokra összeg százalék

fordítható

ebből

Utánpótlás nevelésre fordítható összeg Sportrendezvényekre fordítható összeg időskorúak gyermek- és ifjúkorúak fogyatékosok számára szervezett sportr. ford. összeg

237.000

248.200

361.000

254.000

238.206

78,7

78,4

82,8

73,6

67,5

24.000

24.000

24.000

24.000

23.000

8,0

7,6

5,5

7,0

6,5

31.500

35.000

35.000

35.000

29.000

10.300

7.700

7.500

6.500

5.550

250

250

280

300

250

8.500

7.300

7.400

6.800

4.300

150

150

150

200

200

A XV. kerület Önkormányzata évek óta jelentős összegeket fordít a költségvetésből sporttámogatásra. Ez a támogatás majdnem háromszorosa a kultúrára fordított összegnek. (Nem a sporttámogatás tűnik soknak, hanem a kultúrára, közművelődésre fordított összeg kevésnek.) A sportlétesítmények fenntartása mellett figyelemre méltó a sportcélú pályázatok támogatása – bár az utóbbi három évben ez a forrás csökkenő tendenciát mutat. Pozitív és előrelátó tervezést mutat az utánpótlás nevelésre fordított összeg, mely a sportra biztosított anyagiak 10 %- a körül van. Mindenképpen dicséretes, hogy kimutatható összegek szerepelnek az önkormányzati támogatásban a sportrendezvények szervezésére fejezetben, amelynek része a gyermek- és ifjúkorúak, időskorúak, fogyatékosok számára szervezett sportrendezvények anyagi finanszírozása is. A kerületben nem működik fogyatékosok számára létrehozott sportclub, sportegyesület. 2007-ben létrehozott Edőcs István ökölvívó szakosztály főként cigány fiatalokat sportoltat. Az önkormányzat önálló edzőhelyet létesített a szakosztály számára. A nők versenysport lehetőségét biztosítja a Palota Röplabda Sport Club, 1FC Femina Női Labdarugó Klub. A nyugdíjasok számára szerveződött meg az Északi Fény Természetbarát Sportegyesület.


90


A sportrendezvények jellegének megfelelően az önkormányzat köteles a fogyatékkal élő nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni. Az épületek fizikai akadálymentesítésén túl biztosítani kell az infó – kommunikációs hozzáférést az eszközök, szolgáltatások használatához (könnyen, érthető kommunikáció feliratok, formák szimbólumok, fények, színek, burkolatok, hangok érzékelhetővé tétele stb.) 2007-ben a sportlétesítmények közül a Vasgolyó utcai Sporttelep, a Tanuszoda, a Szántóföld utcai Sporttelep nem volt akadálymentesen megközelíthető. A Budai II. László Stadion épülete és a mosdók akadálymentesen elérhetők, de az épületen belüli akadálymentesítés ezen intézményben sem volt megoldott.

Buda II. László Stadion Szántóföld utcai Sporttelep Vasgolyó utcai Sporttelep Tanuszoda Pattogós u. 6-8 iskolai tornacsarnok Összesen:

igen igen igen

3 igen 2 nem

komplex akadálymentes

nem földszintes földszintes

nem nem

nem Igen

épületen belül akadálymentes

saját erő

pályázaton nyert összeg

ráfordított öszszeg

akadálymentesít és időpontja

Intézmény neve

akadálymentese n megközelíthető

2011-ben a sportlétesítmények akadálymentesítése a következő képet mutatja:

nem 2007/ 2008

32.000 28.000

4.000

32.000 28.000

4.000

igen 4 nem

1 igen

Az adatok alapján megállapítható, hogy a sportlétesítmények közül a Pattogós utcai iskolai tornacsarnok komplex akadálymentesítésére került sor 2008-ban jelentős pályázati támogatással és önkormányzati önrésszel. A Száraznád oktatási intézmény ad otthont elsősorban a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű személyek testedzési feltételeinek megteremtéséhez. Ahhoz, hogy az egészséges életmód jegyében minél több embert lehessen a mozgásra rávenni, szükség van arra, hogy a kerületben ingyenesen igénybe vehető sportpályák, sportlétesítmények álljanak rendelkezésre. Ez napjainkban különösen fontos lenne, mert a lakosság jelentős csoportja, a hátrányos helyzetben lévő rétegek jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a sportolást abban az esetben, ha az csak bérleti díjakkal valósítható meg. Összegzés A kerület sportlétesítmény ellátottsága a fővárosi átlagtól jobb. Az oktatási intézmények közül az óvodák testnevelési létesítményei, tornaszobák, játszó- és sportudvarok. Az óvodapedagógusok testnevelés és sport iránti elkötelezettsége, a gyerekek egészséges életmódra nevelése, a mozgás megszerettetése példaértékű a kerületben. Az iskolák rendelkeznek tornateremmel, sportudvarokkal, de ezek állaga, felszereltsége eltérő. A gyógytestnevelést a Száraznád Iskola fogja össze. A szervezett úszás helyszíne a Tanuszoda. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

91


A testnevelés órák mellett DSE és ISK- k, valamint sportegyesületi keretekben sportolhatnak a fiatalok. Szabadidős sporttevékenységnek 16, utánpótlás nevelésnek 11, felnőtt versenysportnak 10 egyesület ad otthont a kerületben. A sportra fordított önkormányzati támogatás a költségvetés 2,0 %- a. A finanszírozás lehetővé teszi, hogy a sportlétesítmények fenntartása mellett, jusson némi forrás pályázatokra, sportrendezvényekre, melyek sorában gyermek- és ifjúkorúak, időskorúak és fogyatékosok számára szervezett sportrendezvények is vannak. Fogyatékosokat tömörítő sportegyesület nem működik a kerületben, vannak viszont nőket, nyugdíjasokat, cigány fiatalokat foglalkoztató sportegyesületek. A sportlétesítmények közül 2007 óta csak a Pattogós utcai iskolai tornacsarnok komplex akadálymentesítése készült el, a többi sportlétesítmény fejlesztésében nem történt előrelépés. A kerület elismeri és támogatja az eredményes sportmunkát végző fiatalokat, versenyzőket.

3.10. Ifjúsági feladatok Az önkormányzati ifjúságpolitikát számos hazai és nemzetközi jogszabály, egyezmény együttes vizsgálata és végrehajtása határozza meg. A legmagasabb szintű jogforrás az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy a magyar állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Az Alkotmány mellett számos ENSZ egyezmény határozza meg azokat az elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat nem csupán közhatalmat gyakorló, hanem szolgáltató szerepe is. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény, melynek 8. §- ában a települési önkormányzat feladatai között felsorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról szóló gondoskodást. A jogszabály értelmében a települési/kerületi önkormányzat dönti el anyagi lehetőségei és a lakosság igényei alapján, hogy mely feladatokat milyen mértékben és milyen módon lát el. Ennek megvalósításához szükséges a települési/kerületi ifjúsági koncepció elkészítése. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete 2003-ban fogadta el az ifjúságpolitikai koncepciót. A koncepcióban meghatározták a legfontosabb területeket, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezek: nevelés, oktatás, képzés, egészségügyi és szociális alapellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, közművelődés, sport, egészségmegőrzés, érdekérvényesítés. Az Önkormányzat 2008-ban új koncepciót fogadott el: XV. kerületi Gyermek- és Ifjúságpolitikai koncepció 2008-2013 címmel 233-234/2008. (IV.30.) ök. számú határozat alatt. A koncepció felépítése: Helyzetkép • célcsoportok meghatározása • meglévő intézmények, szervezetek áttekintése A helyzetkép alapján célok megfogalmazása A célokból adódó feladatok (akcióprogramok, cselekvési terv) meghatározása A feladatok végrehajtásának ellenőrzése, minőségbiztosításának rendszere.


92


A kerület ifjúsági korosztály létszámának alakulása: 2002

2003

2004

2005

2006

2008

2011*

0–3

2.045

2.057

2087

2.070

2.180

2.099

2.585

4–6

2.634

1.904

1.864

1.876

1.841

1.960

1.973

7 – 14

5.986

6.476

6.224

5.715

5.659

5.095

15 – 18

4.334

4.389

3.506

3.553

3.566

3.324

10.665

10.437

10.170

9.376

9.718

9.653

4.334

4.389

3.506

3.553

3.566

3.324

14.999

14.26

14.562

13.676

13.289

13.284

12.977

n.a.

n.a.

5.492

5.422

n.a.

5.465

n.a.

83.260 18 %

83.311 17,8 %

84.131 17,3 %

82.779 16,5 %

82.452 16,1 %

82.689 16,0 %

79.792 16,2 %

0–4 15 – 18 0 – 18 összesen 19 – 24 Kerület lakossága 0 – 18 évesek aránya * 2011: 0 – 2 3–5 6 – 14 15 – 18

Nem egészen tíz év alatt a került lakossága közel 3500 fővel csökkent. Ezen belül a 0-18 éves korosztály több mint 2000 fővel lett levesebb. Viszont 0 – 6 éves gyerekek száma mindössze 120 fővel kevesebb, mint a 2002-es létszám (4679 – 4558 fő.) Ezt a közeli értéket jelzi 0 – 18 évesek arányának – ha szerény volumenű – emelkedése is. Az általános- és középiskolás korosztály létszámában meglévő különbség, csökkenés adja a közel 2000 fős negatívumot a 6 – 18 éves fiatalok esetében. A gyermek- és ifjúságpolitikai koncepció célkitűzései szakterületenként határozták meg azokat a feladatokat, melyek 2008-ban és azóta is fontosak és aktuális a kerületben: a kerületi gyermek és ifjúsági korosztály életét érintő helyi programok összehangolása, az esetleges párhuzamosságok megszüntetése, minden fiatalnak lehetősége legyen valós hozzáférésre a fiatalokat érintő kérdések előkészítéséhez, véleményezéséhez, a gyermekvédelmi hatósági munkában az együttműködés erősítése a fiatalok veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, a fiatalok munkaerő-piaci szerepvállalásának sikeressége érdekében már az általános iskolában valós példákkal kell bemutatni a munkába állás, a munkahelyek szerepét, lehetőségeit, veszélyeit, egy partnerközpontú, fenntartható együttműködési hálózat kialakítása és folyamatos működtetése a gyermek- és ifjúsági korosztály jó egészségi és fizikai állapotáért. A fizikai egészségmegőrzés területén összehangolt kerületi mérési rendszer kidolgozása és működtetése indokolt, Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

93


-

a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségi programokba való bevonása, a klasszikus kulturális és szabadidős programok mellett a fiatalok új igényeinek is meg kell felelnie a kerület programkínálatának, megelőző tevékenységek, programok szervezése, melyek a gyermek- és ifjúsági korosztálynak szóljanak, különösen a bűnelkövetésnek, szociális kirekesztődésnek kitett fiatalok csoportjainak, dohányzás, alkohol- és drog prevenciós programok szervezése.

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység egyik kulcsfontosságú intézménye a kerületben a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ, mely különböző foglalkozásokat szervez a korosztály részére. A koncepcióban megfogalmazottak alapján a nehézsorsú gyermekekkel minden oktatási intézményben igyekeznek célirányosan foglalkozni. A hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás egyik formája a táborozás. Önkormányzati fenntartásban az alábbi nyári gyermektáborok, napközis táborok működnek: Bernecebaráti (80 férőhely), erdei iskola Hejcén (30 férőhely – ezek egész évben működnek. Siófok (100 férőhely), Napközis Tábor (400 férőhely) – nyári időszakban működnek. A táborok látogatottságát az alábbi adatok reprezentálják: nyári táborozó: 1126 fő – a tanulók 25,2 %- a erdei iskolába jár: 1420 fő – a tanulók 31,9 %- a. (2010-es adat) A vonatkozó helyi rendelet szerint 2011–2012-es tanévben az 1-8. évfolyamos tanulók egyszeri 4.000 Ft, a 9-13. évfolyamos, a 6 évfolyamos gimnázium 7-8. osztályos, a 8 évfolyamos gimnáziumi tanulók egyaránt egyszeri 5.000 Ft-os tankönyvtámogatást kapnak. Az általános iskola 1. évfolyamos tanulóját egyszeri füzet- és tanszercsomag illeti meg 2011-ben. Tankönyvtámogatás

2008

Támogatásban részesülők összesen (e Ft)

Füzetcsomag támogatás

2010

6.092

6.166

5.966

30.579

25.953

27.291

2008.

Támogatásban részesülők összesen (e Ft)

A gyermekélelmezés önkormányzati támogatása Támogatásban részesülők

2009

2009.

2010.

513

568

595

1.057

1.521

1.493

2008.

2009.

2010.

1.757

1.436

1.019

23.056

21.734

18.505

Napközis tábor támogatás

188

141

185

összege (e Ft)

681

637

870

Szociális célú nyári étkezés

-

219

311

Összege (e Ft)

-

868

1.595

összesen (e Ft)


94


A nyári táborozásban résztvevő gyerekek száma Napközis tábor

2008.

2009.

2010.

550

279

333

Bernecebaráti tábor

820

787

513

Balatonvilágosi tábor

657

651

669

Intézmények egyéb táborai

363

347

471

Csokonai Művelődési Központ táborai

382

487

674

Óvodai és iskolai napközi

2008

2009

2010

Óvoda

2.185

2.195

2.319

Iskolai napközi

1.562

1.498

1.542

199

174

138

Iskolai tanulószoba

1997-től működik a kerületben Bűnmegelőzési Tanács, melynek legfontosabb feladata a bűnmegelőzés érdekében kerületi programok, rendezvények összeállítása, megvalósítása, végrehajtása, ellenőrzése, elemzése, koordinálása. A bűnmegelőzési program elsősorban az iskolai nevelésre alapozza tevékenységét. 2004-ben a rendőrkapitányság épületében áldozatvédelmi szoba működik, amelynek funkciója a szülő-gyermek panaszosok kulturált meghallgatása. 2005-ben a kerület elfogadta a bűnmegelőzési koncepciót, amely több ponton is érinti az ifjúsági korosztályt. A koncepcióban a konkrét, ifjúságra vonatkozó feladatok: a gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzése, csökkentése, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozattá válás megelőzése. Ehhez kapcsolódott a 2008-ben elfogadott (megújított) gyermek- és ifjúságpolitikai koncepció. A XV. kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területén a rendőrségtől kapott adatok alapján a bűnözés az alábbiak szerint alakult a gyermek és fiatalkorú elkövetőket tekintve:

2002 Összes elkövető

2004

2006

2007

2008

2009

2010

101

60

54

39

101

55

44

Gyermekkorú

10

0

20

1

3

7

1

%- os arány

9,9

-

37,0

2,6

2,97

12,7

2,27

Fiatalkorú

91

60

34

38

98

48

43

90,1

100

63,0

97,4

97,0

87,2

97,7

%- os arány


95


A rendőrségi adatok a gyermek- és fiatalkorú bűnözés jelenlétéről tanúskodnak a kerületben. 2006-tól a bűnözés rapszodikus képet mutat. Ez a megállapítás elsősorban az összes (gyermek- és fiatalkorú) és a gyermekkorú bűnözésre vonatkozik, míg a fiatalkorú bűnözés viszonylag kiegyenlített képed ad. 2006 óta a nyilvántartásban szereplő 293 bűnesetből 32 (11 %) gyermekkorú, 261 (89 %) pedig fiatalkorú személy számlájára írható. Összegzés A XV. Kerület Önkormányzata 2003-ban fogadta el az ifjúságpolitikai koncepciót. A koncepcióban meghatározta a legfontosabb területeket, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezek: nevelés, oktatás, képzés, egészségügy és szociális alapellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, közművelődés, sport, egészségmegőrzés, érdekérvényesítés. 2008-ban új koncepció készült, mely 2013-ig van érvényben. A kerületben a lakosság fogyása tíz év alatt 3500 fő, ezen belül a 8-18 éves korosztály, több mint 2000 fővel lett kevesebb. A gyermek- és ifjúságpolitikai koncepció célkitűzései szakterületenként határozták meg azokat a feladatokat, amelyek 2008-ban és azt követő években is fontosak és aktuálisak a kerületben. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység egyik kulcsfontosságú intézménye a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ. A nehézsorsú gyermekekkel minden oktatási intézményben igyekeznek célirányosan foglalkozni. Jelentős tevékenységi forma a táboroztatás és az erdei iskola. A kerületi Bűnmegelőzési Tanácsa a bűnmegelőzés érdekében végzi sokrétű feladatait. 2006 óta a Kerületi Rendőrkapitányság nyilvántartásában szereplő 293 bűnesetből 32 (11 %) gyermekkorú, 261 (89 %) pedig fiatalkorú személy számlájára írható.

3.11. Idősügyi feladatok Időskorú népesség esélyegyenlőségének biztosítása a közszolgáltatásokban Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség korstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú munkavállalók száma (55-64) növekszik, az idős (65-79) és a nagyon idős korú (80+) népesség aránya is egyre magasabb és ezzel egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma csökken. Ez súlyos társadalmi problémákat vetít előre, melyek megoldása helyi, nemzeti és Európai szinten egyaránt sürgős feladat. Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. Másik fontos szempont, hogy az időskorú lakosság számára az aktív és minőségi időskor egy alapvető emberi jog, amelyhez megfelelő környezet, társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása kötelezettség a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára. Az Európai Unió legfőbb célja a szemléletváltozás elérése, annak felismerése és tudatosítása,


96


hogy az aktív időskor érték az egész társadalom számára. Mindenkinek alapvető emberi joga az aktív nyugdíjas kor. Az öregedés makrogazdasági következménye: Az egyre idősebb társadalmak negatívan hatnak a GDP növekedésre. Az idősek népességszámhoz viszonyított magas aránya hatalmas költségvetési terhet jelent. Feszültségek a szociális- és nyugdíjrendszerben. Egyre kevesebb dolgozó egyre több és egyre nagyobb életkort megélő nyugdíjas életét kell, hogy finanszírozza. Helyzetelemzés A XV. Kerületi Önkormányzat lakhatási ellátási kötelezettségének különösen az: 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló törvényben biztosított felhatalmazás alapján; Továbbá: Budapest Főváros XV. Kerület önkormányzata „Szembenézés és irányváltás” címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programját a 2010-2014-es időszakra (Ikt.sz:106112/2011. sz. anyag) A XV. KERÜLETI IDŐSÜGYI és IDŐSELLÁTÁSI KONCEPCIÓ (felülvizsgálata: 21/2009. /II.18./számú SZEB határozat) programmal és koncepcióval tesz eleget. Időskorú népesség esélyegyenlőségének biztosítása a közszolgáltatásokban A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Az öregek aránya a Föld teljes népességét figyelembe véve 2000-ben 10 % volt, 2050-ben 25 % körül

várható, míg ez az arány Európában 36-37 %-os mértéket mutat. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. Folyamatosan, az utóbbi években pedig gyorsuló Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

97


ütemben csökkent a 14 éves és ennél fiatalabb korcsoportok aránya és emelkedett az idősebb aktív korúaké, de még inkább a 60 éven felülieké. Ezen arányok a születések és halálozások trendjeiből erednek, a vándorlások szerepe eddig nem volt meghatározó. Míg a demográfiai öregedés, a korstruktúra romlása a maga átütő társadalmi hatásaival kedvezőtlen folyamatot jelenthet, az életkor meghosszabbodása nagyon is pozitív jelenség. A társadalmi szolidaritás megkívánja, hogy a fiatal generációk fokozott gondot fordítsanak a teljes népesség immár egyötödét kitevő, a munkából lassan kiöregedő, vagy már kiöregedett népesség életkörülményeire, életminőségére. Az időskorúak életkörülményei A demográfiai adatokból az látható, hogy a Kerületben a népesség csökken (1980-hoz képest a változás 33976 fő). Ez általában azt feltételezi, hogy a fiatalabb lakosság száma nem nő. A demográfiai adatokból viszont az is kiolvasható, hogy a Kerület lakosságának több mint 24 százaléka (19510 fő) 65 évesnél idősebb. Az országos adatokhoz hasonlóan a Kerületben is a 65 év feletti nők aránya jelentős 63 % (12298 fő). A 65 év feletti nők aránya 2001-ben: 64 %, 2004-ben: 62 %, 2006-ban: 62 % volt. [A Kerületben az összes nők aránya érdekes módon 2001-ben, 2004-ben, 2006-ban és 2010-ben is 54 %-os volt!] Az életkörülményeket - így az időskorúakét is - általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével, színvonalával lehet jellemezni, figyelemmel a háztartások szerkezetére. Budapest teljes népességéhez viszonyítva megállapítható, hogy a XV. Kerületben magasabb a fiatalok, illetve alacsonyabb az idősek aránya, mint Budapesten. A Kerület városrészenkénti adataiból levonható, hogy Újpalota népessége csökken, nemcsak hozzáöregedett Rákospalotához, de kicsit le is hagyta. A legnagyobb arányban idős emberek Pestújhelyen élnek, de a Kerület lélekszámához viszonyítva létszámuk viszonylag csekély. Levonható az a következtetés, hogy miközben a Kerület lakosságának száma folyamatosan csökken, a 60 éven felüliek aránya permanensen nő az összlakosságon belül.


98


Lakáshelyzet Budapesten a háztartások 62,1 %-ában csak időskorú személy/személyek élnek. Budapesten az egyszemélyes háztartások aránya 34,6 %. A XV. Kerületben Illusztráció ez az arány 30,4 %. Az egyszemélyes háztartások magas aránya valószínűsíti, hogy sok idős ember egyedül él a lakásában. Az időskorúak által lakott lakások döntő többségében - a KSH 2002. évi Háztartási Költségvetési Felvételének adatai szerint mintegy hattizedében - csak időskorú személy él. Ugyan ezen adatfelvétel szerint Budapesten a 60 éves és idősebb korosztály által lakott lakások átlagos alapterülete 62,4 m2. Megyei jogú városokban 63,8 m2, egyéb városokban 74,1 m2, városokban pedig a lakások átlagos alapterülete 84,9 m2. Az adatok jól mutatják, hogy a település típusa erőteljesen rányomja bélyegét az idősek lakáskörülményeire. Az idős korosztály egyre több időt tölt a lakásában, kevesebbet mozdul ki, így életük minősége szempontjából nem mindegy, hogy milyen lakásuk nagysága, komfortfokozata, felszereltsége. Ez a korosztály már nem a felhalmozás időszakában van, hanem éppenséggel a lakás az élet során létrehozott egyik legjelentősebb felhalmozás. A megteremtett körülmények már véglegesnek tekinthetők, mivel az időskorú emberek már ritkán változtatnak lakóhelyükön. A lakás nyújtotta biztonság egyre fontosabbá válik, mert a lakáson belül az idős ember még képességei birtokában érezheti magát. Lakáson kívül azonban számos, váratlan szituáció állhat elő. A ”lakásba való bezárkózás” viszont a társas kapcsolatok beszűkülését, elmagányosodást okozhat. A Fővárosi Önkormányzat felkérésére 2003-ban a Studio Metropolitana Kht. reprezentatív felmérést készített a budapesti időskorúak életéről, problémáikról, amelyekkel a nagyvárosi környezetben szembesülnek. A megkérdezettek leginkább a lakásukban érzik magukat biztonságban. A lakással való elégedettséget a KSH is vizsgálta 2003. évi Lakásviszonyok Felvételében. Az idősek 31,0 %-a valamilyen okból elégedetlen lakásával a fővárosban. Tizenkilenc lehetséges okból az első helyen az áll, hogy nehezen tudják fenntartani a lakást. Ezt a lakás nem megfelelő állapota követi - 31,9 % második helyen. A megkérdezettek 15 %-a ítéli úgy, hogy lakókörnyezetük közbiztonsága okoz problémát, illetve 10-11 % ítéli úgy, hogy lakásuk környezetével nem elégedettek. Ugyancsak 10 % ítéli túlságosan nagynak. A problémák nagyrészt az egyszemélyes háztartásokban jelentkeznek, ahol az idős ember egymaga kénytelen megélni jövedelméből, gondoskodni a lakásban jelentkező hibák javíttatásáról, a lakás rendben tartásáról. Járható út lenne a lakáscsereprogram felkínálása, illetőleg életjáradéki szerződés kötése. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

99


Jövedelmek A rendszerváltozás első évtizedében jelentősen lecsökkent a gazdaságilag aktív népesség aránya és óriásira növekedett a munkanélküliség, mely elsősorban a fiatalabb, gyermekeket eltartó rétegeket érintette. Az 1990-es évek elején a munkahelyek számának visszaesésével a nyugdíjas korúak, vagy nyugdíj előtt állók elhelyezkedési esélyei csökkentek a legjelentősebben. 1990-hez viszonyítva nőtt a 60 éven aluli inaktív keresők aránya és hasonló mértékben emelkedett a 60 éven felüli idős, inaktív keresők aránya az amúgy egyre csökkenő számú népességen belül. Az inaktív keresők 34 %-a munkavállalási korban van, ami a kereső korú emberek nagyfokú inaktivitását mutatja. Megállapítható tehát, hogy a munkavállalási korban lévő emberek közül sok a nyugdíjas (rokkantsági nyugdíjas) és járadékos. A munkavállalás és az abból származó jövedelem jelentősen befolyásolhatja a nyugdíjas helyzetét. 2001 évben a XV. Kerületi népesség nem egészen egy %-a volt 60 éven felüli foglalkoztatott. A fogyasztás szerkezete A kiadások szerkezetére a helyi felmérésekből adatokkal nem rendelkezünk, azokra a 2002-ben készült KSH adatokból lehet következtetni. Eszerint az időskorú háztartások legnagyobb kiadási terhét az élelmiszerekre fordított összegek képezik (összes kiadás 35 %a). A második helyet a lakásfenntartás költségei (20 %) tették ki, míg a harmadik helyet az egészségügyre, testápolásra fordított kiadások (10 %) jelentették. E három tétel az idős háztartások kiadásainak 65 %-át teszik ki. Szerkezeti változás a korábbi évek adataihoz viszonyítva nem következett be, azonban 7 százalékponttal csökkent az élelmiszerekre fordított kiadások hányada, míg a lakásfenntartásra, egészségügyre és testápolásra fordított hányad emelkedett. A kiadások további egyharmadában is lényeges változások következtek be. Növekedtek a közlekedési, hírközlési főcsoportra fordított kiadások (telefonellátottság terjedése), míg csökkent a ruházkodásra fordított kiadások hányada. A háztartások fogyasztási kiadása 2011 első kilenc hónapjában lényegében nem változott (-0,1 %) az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztói árak növekedési üteme – az üzemanyagok és a háztartási energia jelentős áremelkedése miatt – tovább gyorsult, így novemberben 4,3 %-kal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Január–november átlagában 3,9 %-os volt a drágulás mértéke. Az első tizenegy hónap átlagában, a legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek drágultak, 6,8%-kal, bár augusztus óta mérséklődik a növekedés üteme. Jelentős áremelkedés (6,2 %) következett be a tavalyi évhez képest az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében is. Ezen belül a legnagyobb súlyt képviselő üzemanyagok 15 %-kal drágultak egy év alatt. (2011 novemberében a benzin átlagosan 60 forinttal, a gázolaj – részben a jövedéki adó emelése következtében – 100 forinttal került többe, mint tavaly novemberben.) Az első tizenegy hónapban a háztartási energia árszínvonala – a tavalyihoz hasonló mértékben – 5,7 %-kal emelkedett. Az átlagosnál kevésbé nőttek a ruházkodási cikkek (2,9 %) és a szolgáltatások (2,2 %) fogyasztói árai. A tavalyi jelentős áremelkedés után idén a szeszes italok, dohányáruk ára stagnált. A tartós fogyasztási cikkek 2010 júliusa óta tartó árcsökkenése folytatódott, 2011. január–novemberben 1,4 %-kal kellett értük kevesebbet fizetni. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

100


Az időskorúak életminősége Amennyire örvendetes jelenség az életkor meghosszabbodása, annyira válik egyre felelősségteljesebb társadalmi kötelezettséggé az élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek minél hosszabb ideig való fenntartása, biztosítása. Az életminőség összetevői: - egészségi állapot, - mindennapi aktivitás, életmód, - közérzet. „A 60 év felettiek - szubjektív megítélésük alapján - többsége úgy érzi, hogy mindennapi tevékenységét gátló egészségi problémákkal küzd. A legidősebb korcsoport - 70 év felettiek - esetében a férfiak 42 %-a, a nők 28 %-a érzi magát megfelelő erőnlétben. A nemek közti különbség egyik oka, hogy a 70 év feletti nők számottevő hányada egyedül él egyszemélyes háztartásban, s így mindennapi tevékenységük sokrétűbbek és megterhelőbbek, mint a zömmel házastárssal, fiatalabb családtagokkal együtt élő idős férfiaké. A rendszeres gyógyszerszedés aránya mindkét nemnél összhangban van. 50 éves kor fölött mindkét nemnél többségbe kerülnek e rendszeres gyógyszerszedők arányuk 70 év felett már igen magas. A férfiak 72 %-a, a hasonló korú nők 85 %-a rendszeres gyógyszerfogyasztó. Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz, kórházba. A 2001. évi adatok alapján a 100 lakosra jutó évi kórházi kezelések száma 22,0 volt, de ez az arány a 65-74 éveseknél 37,0, a 75 évesek és idősebbek esetében pedig már 50,2. A kórházban kezeltek egyharmadát idős betegek tették ki. Az időskorúak egészségi állapota elsősorban a szív-és az érrendszeri betegségek határozzák meg. Ezek sorában vezet a magas vérnyomásos betegség. A keringési betegségek közül kiemelkedik a szívizom-infarktus. Az agyi erek betegsége ugyancsak az egyik leggyakoribb időskori betegség. Az agyvérzés következtében kialakult bénulásoknak igen nagy jelentősége van az időskorúak életminőségének alakulásában. Jelentős a rosszindulatú daganatos betegségek csoportja, a cukorbetegségben szenvedők, a tüdőgyulladásos betegek, az emésztőrendszer betegségeiben szenvedők aránya. Az életminőség alakulásában igen nagy szerepük van a mentális betegségeknek. Az élettartam meghosszabbodásával jelentősen növekszik többféle pszichiátriai betegség gyakorisága. Érdemes áttekinteni a különböző fogyatékosságokkal élő


101


idősek arányait. A felmérések adataiból megállapítható, hogy a fogyatékosok többsége a 60 év feletti korosztályból kerül ki.”76 „Szabadidős tevékenységük jellemzően a sétára, könyv-és újságolvasásra, TV nézésre korlátozódik. Ez nemcsak az idősek korlátozott anyagi lehetőségeivel, kedvezőtlenebb egészségi állapotával van összefüggésben, hanem nagymértékben a Magyarországon jellemző, az idős korral, az idősek életvezetésével kapcsolatos attitűdök következménye. Közérzetükre az alábbiak jellemző. A budapesti életkörülményeket jónak, elfogadhatónak találták, véleményüket érzelmi motívumokkal (megszokás, kötődés) magyarázták. Alkalmazkodtak a város által nyújtott életfeltételekhez, ugyanakkor jól látják a problémákat. A köztisztaság, a levegőszennyezettség, a zajszint és a nem megfelelőnek érzékelt közbiztonság azok a területek, melyek súlyosan érintenek minden budapesti időskorú személyt. Az egészségügyi ellátást jó, közepes színvonalúnak találták. Az egészségügy általános megítélése kedvezőtlenebb, mint az egyes egészségügyi intézményeké. A háziorvosi ellátást 46 % nagyon jónak, 35 % jónak ítélte, míg megítélésük szerint a szakorvosi rendelők és a kórházak szolgáltatásai jóval elmaradnak a háziorvosi ellátás minőségétől.”77 Az önkormányzat időseket érintő szociális jellegű ellátásai A szociális ellátórendszer esélyegyenlősége fejezet tartalmazza az ellátások jogszabályi alapját, az ellátások formáit, típusait, az ellátást nyújtó közszolgáltatókat és ismerteti az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepcióját, az önkormányzat célkitűzéseit, ezért annak ismétlésébe nem bocsátkozunk. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátórendszer esélyegyenlősége fejezet tartalmazza az ellátások jogszabályi alapját, az ellátások formáit, típusait, az ellátást nyújtó közszolgáltatókat, az önkormányzat célkitűzéseit, ezért annak ismétlésébe nem bocsátkozunk. A Kerületben az orvosi szakellátást az Egészségügyi Intézmény biztosítja az idős emberek számára. A háziorvosi rendelők nem mindegyikében biztosított a komplex akadálymentesítettség. Az Egészségügyi Intézmény a napi betegforgalom ellátása mellett jelentős szerepet vállal az idősek gondozásában, felvilágosításában. Az időseket tömörítő szervezetektől jövő felkéréseknek - felvilágosító előadások tartása életkori sajátosságokról, gondokról, betegségekről - a házi orvosok minden esetben eleget tesznek. Az intézmény - az önkormányzat támogatásával - évente egy-két alkalommal egészségnapot szervez, ahol ingyenes szűrővizsgálatok elvégzésére is mód nyílik. A leggyakoribb betegségek a magas vérnyomás, melyben a 65 évesnél idősebb korosztály közel fele szenved, a szívizom betegségek, mely a népesség negyedét érinti. A háziorvosokhoz bejelentkezett időskorúak 16 %-át kezelték cukorbetegséggel, míg 10 %-ukat csigolyabántalmak vagy csontszerkezeti rendellenességek miatt kezelnek.

76

Az időskorúak egészségének megítélésére segítségül kell hívni a Népességkutató Intézet 2002 évben készített felmérésének adatait. A Fővárosi Önkormányzat felkérésére végzett felmérés kitér az időskorú személyek, városlakók aktivitására, életmódjára, valamint közérzetére. 77 A felmérés adati alapján a budapesti idősek társas életét a család - a gyerekek, az unokák látogatásai, a családi események - határozza meg.


102


Kulturális, szórakozási, képzési lehetőségek A Program „kultúra” fejezete tartalmazza az ellátások jogszabályi alapját, az ellátások formáit, típusait, az ellátást nyújtó közszolgáltatókat, az önkormányzat célkitűzéseit, ezért annak ismétlésébe nem bocsátkozunk. Az önkormányzati források szűkössége ellenére jelentős a Kerületben folyó közművelődési tevékenység. A Csokonai Művelődési Központ (http://www.csokonaimk.hu) a Kerület mindhárom alkotórészében a több évtizedes múltú, hobbi közösségek, ”nyugdíjas klubok” befogadó és segítő színtere. A klubba járás legfőbb motivációja a magányból való kiszakadás igénye. A klubok elsősorban a saját otthonukban élő időskorúak részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, a társas kapcsolatok építésére és ápolására, közösségi programokon való részvételre, a fizikai és szellemi aktivitás megtartására, mentális gondozásra, igény szerint napi egyszeri meleg étkezesre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A klubokban az étkezésért és a szolgáltatásokért az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni. A nyugdíjas korú közösségek - közel két évtizedes - fennmaradásának magyarázata, hogy az intézmény munkatársai teljes-mértékben tiszteletben tartják Illusztráció önállóságukat a tagfelvételtől a programválasztásig. A klubokat átlagosan 110 fő látogatja. Többek között számítógépes klub (Netmester), Bojtor Imre Népdal–és nótakör működik, illetve nagyon sok kirándulást szerveznek, megtartják az ünnepi megemlékezéseket (Húsvét, Karácsony)78. A kulturális, szórakozási és képzési lehetőségek megteremtésében az oktatási intézmények és a helyi társadalmi szervezetek szorosan együttműködnek. Az együttműködés formális színtereként létrejött a helyi civil kerekasztal. A civil kezdeményezések szerepe79 Az önkormányzatnak évtizedekre visszanyúló kapcsolata alakult ki az Idősek és Nyugdíjasok XV. Kerületi Egyesületével, az Őszirózsa Alapítvánnyal, a közművelődés terén klub jelleggel működő szervezetekkel. Az önkormányzat évek óta pályázat kiírásával segíti a Kerületi egyesületeket, szervezeteket, melyre az előzőekben is említettek pályáztak. Ezen szervezetek életéről, munkájáról részletes információt nyújt az Idősügyi és Idősellátási Koncepció. „Az öregedés kérdései a társadalom egésze számára jelentenek kihívást és az egész társadalmat teszik próbára” Simone de Beauvoir

78 79

Bővebben az Idősügyi és Idősellátási Koncepció25-27. oldalán. Bővebben az Idősügyi és Idősellátási Koncepció28-29. oldalán.


103


Összegzés 1. A XV. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete a 81/2005. (III.30.) számú képviselőtestületi határozatával elfogadta az Idősügyi és Idősellátási Koncepciót, majd a SZEB 21/2009 (II.18.) ök. határozattal azt felülvizsgálta. 2. A XV. Kerületi Önkormányzat a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót felülvizsgálta és a 400/2011. (V.25.) ök. határozattal azt elfogadta. 3. A XV. Kerületi időskorúak életéről, problémáikról 2007 óta 2008-ban volt felmérés, amelynek az indoka az Idősügyi és Idősellátási Koncepció felülvizsgálata volt. 4. A 60 éven felüli foglalkoztatottak számáról nincs adat az önkormányzatnál. 5. Az öregedés lassan, fokozatosan tör ránk, van időnk felkészülni, alkalmazkodni kell hozzá, mint megannyi más élet helyzethez. Minél tartalmasabb volt az idős ember aktív élete, annál színesebb időskorra számíthat. 6. A gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése alapfeltétele a nyugodt, kiegyensúlyozott öregségnek. Fel kell készülni az öregkorra, megfelelő életfilozófiára kell szert tenni. A környezet legyen befogadó, empatikus, hogy az idős ember állandóan érezze, hogy egyenjogú tagja a közösségnek. Egy társadalom fontos értékmérője, hogyan bánik az idősekkel. Az öregedés az élet természetes velejárója és nem betegség, még ha növeli is számos betegség kialakulásának kockázatát. A népesség öregedésével járó társadalmi demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. 2025-re Európa népességének mintegy egyharmada eléri, vagy meghaladja 60. életévet, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértekben nő majd. A jövőben az idős emberek az európai népesség növekvő részarányát fogják képezni. Ezt a hatást csak fokozza, hogy az orvostudomány fejlődésével, növekszik a várható élettartam is. Ez a tendencia óriási hatást gyakorol Európa egész társadalmára. Ennek a változásnak számos közegészségügyi és szociális vonatkozása van már jelenleg is. Az idős emberek társadalmi réteghelyzetének szerkezete az elkövetkező években, évtizedekben feltehetően sokat változik majd. Ez részben az iskolázottság, a kulturális szint növekedésének, az igények modernizálódásának lesz a következménye. Ennek megfelelően az idősek életminőségének javítását célzó társadalmi programok a szociális segítség feladatai mellett újszerű kihívásokkal is szembe találják majd magukat. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

104


Demográfiai előrejelzések szerint valamennyi időskorú csoport aránya növekedni fog, de a legidősebbek, azon belül pedig a nők részaránya emelkedik legintenzívebben. A nemek aránya fokozatosan a nők felé tolódott el: 1980-ban ezer férfira 1064, 2001-ben 1102, 2005-ben 1107 nő jutott. Fontos körülmény, hogy a nők várható átlagos élettartama hoszszabb, halandósága alacsonyabb, mint a férfiaké. Ennek következtében nőtöbblet a 40 évesnél idősebbeknél alakul ki, és a kor előrehaladtával növekszik. 7. Az idős emberek aktív életformáját célzó általános európai elvek: Egész életen át tartó tanulás Hatékony munkaerő-piaci politika Egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése Flexibilis munkavégzés lehetőségének megteremtése A szociális partnerek közötti együttműködés erősítése. 8. A fogyatékos-ügy és az idősügy összekapcsolása indokolt – bár természetesen ennek vannak vitatható része(i) –, mert a fogyatékos emberek iránti érdeklődés, elfogadás vagy befogadás és figyelem, csak akkor emelhető a társadalmi érdeklődés középpontjába, ha az emberek egyre nagyobb része látja be, hogy ő maga személyesen is érintetté válhat, és nem csupán úgy vélik, hogy vannak olyanok, akik nem voltak „szerencsések” és úgymond a normál mozgás nehéz vagy lehetetlen a számára; rokkanttá váltak. Világossá kell tenni, hogy egy öregedő társadalomban – márpedig hazánk különösen az –, az emberek egyre nagyobb hányada válik fogyatékossá, különösen, ha tudjuk, hogy a fogyatékosságok döntően az aktív kor végén alakulnak ki. Ez egyrészt azért fontos, mert az OECD véleménye szerint a jelenlegi (foglalkoztatási, társadalmi) tendenciák változatlansága mellett az aktív, idősebb munkavállalók (50–64 évesek) arányát a mostani 38 %-ról meg kellene duplázni (pontosabban: 70 %-ra emelni) a társadalmi rendszerek fenntarthatósága érdekében a következő néhány évtizedben. Tolsztoj 82 éves korában írta a következőket: „Késő öregkorban azt gondolják az emberek, hogy életük végéhez közelednek, pedig éppen hogy az életük legértékesebb legszükségesebb munkája folyik önmaguk és mások számára. Az élet értéke fordítottan arányos a haláltól való távolság négyzetével.”

3.12. Civil szervezetek A civil kezdeményezések számának és szerepének utóbbi évtizedekben tapasztalt jelentős mértékű növekedése közepette a civil szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, hozzájárulnak a demokrácia működéséhez. A közhasznú szervezetekről szóló törvény cél szerinti tevékenységei között szerepel a „hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése” is. A XV. kerületben jelenleg 102 szervezet regisztráltatta magát (melléklet) a kerületi civil szervezetek listájára. A civil kezdeményezések számának és szerepének utóbbi évtizedekben tapasztalt jelentős mértékű növekedése közepette a civil szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, hozzájárulnak a demokrácia működtetéséhez. A XV. kerületben regisztrált civil szervezetek nagy része oktatási intézmények működését segíti, amatőr sportot támogat. Természetesen nem mindenki kompetens az esélyegyenlőségi problémák orvoslásában, de számos szervezet segíti az esélyegyenlőség megvalósulását. A teljesség igénye nélkül néhány Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

105


közülük: • • • • • • • • • •

CORTEX Alapítvány az Agysérültek Rehabilitációjáért Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete Nyújtsd a Kezed Alapítvány Szolidáris Kisnyugdíjasok Egyesülete Segítsd az Iskoládat! Közhasznú Egyesület Szabó Miklós Lelkipásztor Szellemi Hagyatékát Őrző Alapítvány Együtt Újpalotáért Kulturális és Szociális Érdekképviseleti Egyesület Európai Hátrányos Helyzetűek Közhasznú Egyesülete Közbiztonsági Polgárőr Közhasznú Egyesület Vöröskereszt XV. kerületi szervezet

A helyi partnerség erősítése érdekében továbbra is ösztönözni kell a civil szervezetek és önkormányzat közötti együttműködést különös tekintettel a fejlesztési programokra, a környezetvédelemre, az esélyegyenlőség biztosítására. A XV. kerület tervezi a civil és egyházi stratégiájának átalakítását. Szükséges átdolgozni az eddigi civil szervezeteknek szóló pályáztatási rendszert, mely nem elsősorban a működést, hanem feladat finanszírozást jelentene, kiemelten az esélyegyenlőség biztosításában, a közbiztonság megteremtésében, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósításában, területfejlesztési, környezetvédelmi feladatokban. Aktivitásukat a továbbiakban is támogatni kell. Összegzés • A civil szervezetek kapacitásait a szervezetek közötti együttműködés erősítésével lehetne növelni (ez természetesen nem önkormányzati feladat). • A civil szektor abszorpciós kapacitásának növeléséhez fontos a megfelelő háttértámogatás biztosítása (ez természetesen nem önkormányzati feladat). • A civil szervezetek által megvalósítandó projektek végrehajtásához folyamatos szakmai és módszertani támogatást lehetne nyújtani (ez természetesen nem önkormányzati feladat). A XV. kerületi civil adatbázisba regisztrált szervezetek listája • • • • • • • • •

56-os Szövetség XV. ker. Szervezete ábécé Egyesület a Gyermekekért Alapítvány a Holnapért Alapítvány az Ifjúság Tánc- és Zeneművészeti Neveléséért Alapítvány XV. Molnár Viktor u. 94-96 alatti óvoda támogatására Aranyszamár Színház Közművelődési Egyesület Artkontúr Művészeti és Kultúrális Egyesület Az Egészségesebb, Esztétikusabb Környezetért Alapítvány Biondo Bike Club Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

106


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Budapest XV. ker. Idősek és Nyugdíjasok Egyesülete CIVITALIS Egyesület ClubNetCet Internetes Ismeretterjesztő Egyesület CORTEX Alapítvány az Agysérültek Rehabilitációjáért Csutkababa Alapítvány Egészségmegőrző Egyesület Együtt a Gyermekekért, az Egészségért Alapítvány Együtt Újpalotáért Kulturális és Szociális Érdekképviseleti Egyesület Első Magyar Gó Egyesület Pestújhely Energia Információs Központ Egyesület Ép Lélek Egészséges Test (ÉLET) Értelmes életért Alapítvány Észak-Pesti Környezetvédelmi, Kultúrális és Szabadidősport Egyesület Északi Fény Természetjáró Egyesület Európai Hátrányos Helyzetűek Közhasznú Egyesülete Fitness Duo Iskola Oktatási és Sport Alapítvány Hálózat a Kultúráért Művészetért Egyesület Hartyán DSE Hátrányos Helyzetűek Alternatív Műhelye (HÁTHA) Hét Galamb Alapítvány Hétszín-Virág Alapítvány a XV. kerületi Bölcsődékért Holnap Már Késő Környezetvédelmi Alapítvány (HMKKA) Hosszútávú Egészségvédelmi Program Egyesület (HEP) Ifjúsági Caritas Egyesület Inthos Nemzetközi Kórház Hálózat Alapítvány Kavicsosi Deák Alapítvány Kontyfa Sportiskola Egyesület Korona Művelődési Kultúrális és Oktatási Alapítvány Korszerű Tudással Építsd a Jövődet Alapítvány Közbizalom Közhasznú Egyesület Közbiztonsági Polgárőr Közhasznú Egyesület Középpont Mentális Egészségvédő Egyesület KUCI Kisállatmenhely Alapítvány Legea-Buldózerek Unihockey Club Budapest Lehetőség a Rászorulóknak Közhasznú Alapítvány LURKO - II. sz. Összevont Óvodák Alapítványa Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége Rákospalotai Madárbarát Egyesület Magyar Kékkereszt Egyesület (MKKE) Magyar Kerékpárosklub Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Magyar Szinergia Ház Közhasznú Egyesület Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

107


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Magyarországi Szocialista Romák Szervezete (MSzRSz) MÁV Telep Baráti Köre Közhasznú Egyesület Meixner Alapítvány Micimackó és a Természet Alapítvány Munkarend Alapítvány Nagycsaládosok Újpalotai Egyesülete Nagyot Ugró Tinik Rohanó Ifjú Fiúk Edző Raja - Hartyán Sport Egyesület Nyitott Gondolkodók Egyesülete (NyGE) Nyújtsd a Kezed Alapítvány Országos Gyermekvédő Liga Őszirózsa Alapítvány Palota Röplabda Sport Club (PRSC) Palotai Csokonai Asztali-labdarugó Egyesület Palotai Önvédelmi Védegylet (P.Ö.V.) Palotai Polgárőrség Bűnmegelőzési – Önvédelmi – Önkéntes Tűzoltó – MÁTRIX Egyesület Palotai Sporthorgász Egyesület (PSHE) Periféria Alapítvány Perspectiva Nova Egyesület Perspektíva Kultúrális és Segítő Egyesület Pestújhelyi Pátria Közhasznú Egyesület (PEPE) Pestújhelyi Sport Club (PSC) Pro Scola Georgius Dózsa Alapítvány Rákospalota Kolozsvár Diáksport Egyesület Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Általános Vállalkozói Ipartestület Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Kiemelkedően Közhasznú Környezetvédelmi Közalapítvány Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Közrend és Vagyonvédelmi Kiemelkedően Közhasznú Közalapítvány Rákospalotáért Közhasznú Egyesület Rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes Egyesület Rászorulókat Támogatók Egyesülete Sclerosis Multiplex Budapesti Egyesület Segítsd az Iskoládat! Közhasznú Egyesület Sportiskola Sportegyesület Szabó Miklós Lelkipásztor Szellemi Hagyatékát Őrző Alapítvány Szertelen-kék Alapítvány Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (Sz.é.R.A.) Szolidáris Kisnyugdíjasok Egyesülete Szövőgyár utcai Óvoda Gyermekeiért Közhasznú Alapítvány SZÖVTÁRS Egyesület Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

108


• • • • • • • • • • • • •

Szülők, Tanítványok a Kolozsvár úti Iskoláért Alapítvány Támogasd a rászorulókat Alapítvány Tavasz Kórus Alapítvány Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány Tündérképző Egyesület UJPA Stoma Klub Egyesület Újpalotaiak Baráti Köre Művelődési és Érdekvédelmi Egyesület Unilever Tömegsportegyesület Viperák Amerikai Futball Egyesület Viwal Tanoda Kézműveseket Képző Közhasznú Egyesület XV. kerületi Köztisztviselők Sportegyesülete (KÖSE) Zene-Tánc-Mozgás Kultúrális Egyesület (ZTM) Zuglói Ilco Egyesület

3.13. Roma80 esélyegyenlőségi problémák81 A romák körében a szegények aránya sokszorosa az átlagosnak: a medián jövedelem82 felénél meghatározott szegénységi küszöb mellett a 1991-ben a romák 32%-a, a kilencvenes évek végén pedig 62%-a tekinthető szegénynek83. A cigányoknak a munkaerőpiacról való kiszorulásában jelentős szerepet játszik jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségük és az, hogy a foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen adottságokkal rendelkező településeken (kistelepüléseken) és régiókban laknak. Az iskolai végzettség szempontjából sokat javult a cigányság helyzete a rendszerváltást megelőző két évtizedben. Míg 1971-ben a romák nyolctizedének nem volt általános iskolai végzettsége, az 1993/94-es cigányvizsgálat szerint a kilencvenes évek elejére a roma népesség csaknem fele elvégezte a nyolc osztályt, egytizedük szakmunkásképzőbe, két százalék pedig középiskolába, illetve felsőoktatási intézménybe is járt84. Az általános iskolai végzettség elterjedése mellett ugyanakkor a középiskolai és felsőfokú végzettség esetében tovább nőtt a cigányok és nem cigányok közötti különbség. A cigányság helyzetét az tette nehézzé, hogy a kilencvenes években a szakképzetlen munkaerő iránti igény rohamosan csökkent, így az általános iskolai végzettséggel rendelkezők jelentős része már nem tud megkapaszkodni a munkaerőpiacon, sőt a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korúak között szakmunkásképzőt végzettek ötöde is kiszorult a munkaerőpiacról, mert a kilencvenes években leépülő iparágakban (bányászat, kohászat) szerezte a szakmáját85.

80

Mivel nem lehet regisztrálni a romákat, így számadatunk nincs, ezért becslések és körülbelüli adatok állnak rendelkezésre, illetve korábbi mérésekből lehet csak kiindulni. 81 A Program készítésébe bevontunk egy roma származású szociológust, aki ennek a fejezetnek a felelőse volt. 82 A medián matematikai statisztikában használt középérték, amely az átlagértéknél jobban jellemzi a nem normális eloszlásokat, mint az átlag. Míg ugyanis az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutatja 83 Gábos András és Szivós Péter: A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes családok helyzete, 2002 84 Kemény István: A cigány népesség főbb jellemzői, 1996 85 Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után, 1995


109


Ennek súlyos következménye, hogy a cigány családokban élő eltartott gyermekek fele olyan háztartásban lakik, ahol nincsen egy aktív kereső sem86, így nincs pozitív példa sem. A cigány népesség területi elhelyezkedése is kedvezőtlen foglalkoztatási szempontból, mert bár húsz év alatt egyötödről kétötödre növekedett közöttük a városlakók aránya, de ez még mindig jelentősen alatta marad az országos átlagnak. Az alacsonyabb iskolai végzettség, a kistelepüléseken levő lakóhely – a demográfiai eltérések- életkor, családi állapot, nem stb. figyelembevétele mellett – sem magyarázza meg teljes mértékben a munkanélküliség előfordulásának valószínűségében cigányok és nem cigányok között megfigyelhető különbséget, sem a foglalkoztatottak között megfigyelhető bérkülönbséget. Mindez azt is jelzi, hogy a munkaerő-piaci diszkrimináció is minden bizonnyal szerepet játszik ezeknek a különbségeknek a kialakításában87. A fentiekből is kitűnik, hogy a romák egyrészt többszörösen hátrányos helyzetük és alacsony érdekérvényesítő képességük, másrészt a velük szemben élő előítéletek miatt válhatnak gyakrabban diszkrimináció áldozataivá. A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek közül ráadásul a cigányság az egyetlen olyan csoport, amelynek tagjai szemmel látható rasszjegyekkel rendelkeznek. Bár a kisebbséghez való tartozás megvallása hazánkban önkéntes alapon zajlik, a jellegzetes rasszjegyekkel rendelkező romák anélkül is hátrányos megkülönböztetés áldozataivá válhatnak, hogy származásukról azt megelőzően hivatalosan nyilatkoztak volna. A települések döntéshozói egyrészt saját előítéleteik mentén is diszkriminálhatják a cigány származású kérelmezőt, másrészt tetteiket motiválhatja az az erős csoportnyomás is, amely a helyi választók részéről éri őket. A mai napig élnek ugyanis sokakban azok a törekvések, hogy lakóhelyük lehetőleg különüljön el a romák által lakott településrészektől, és sokan annak sem örülnek, ha gyermekük padtársa esetleg egy roma származású tanuló lenne. Összefoglalva elmondható, hogy a települési önkormányzatok diszkriminatív gyakorlatával kapcsolatos panaszok három nagy területről kerülnek ki: a lakhatás, az oktatás és a szociális segélyezés köréből. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A hátrányos helyzetű, szegénységi küszöb alatt élő roma lakosság számára a megoldást nem a szociális segélyek összegének növelése, hanem a családok rendszeres jövedelemhez juttatása és az állandó munkalehetőség megteremtése jelentené. Ennek érdekében a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a következő konkrét feladatokat kell, hogy ellássa az Antiszegregációs terv megvalósításának folyamata során: az érintett lakosság és a város vezetősége közötti közvetítő-szerepkör ellátása, a lakosság megismertetése a tervezett projektekkel, a lakosság véleményének közvetítése a városvezetés felé az érintett lakossággal való kapcsolattartás, felkészítésük a tervben foglalt feladatokkal járó változásra a szegregálódó területek lakossági felmérésében való részvétel az Antiszegregációs tervben rögzített feladatok megvalósításának folyamatos nyomonkövetése, véleményezése, javaslattétel a képzési programok kialakításában és megszervezésében való részvétel a városrehabilitációs építési munkák közbeszerzéseinek előkészítésében való részvétel (a hátrányos helyzetű célcsoportokra gyakorolt foglalkoztatási hatás maximalizálása céljából) 86 87

Kertesi, 1995 Kertesi, 1995


110


A romák helyzetének megismerésére vonatkozó információk ügyében a XV. kerületben 2007-ben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat az alábbiak szerint fogalmazta meg a véleményét: •

•

•

A XV. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1995 - 1996-os adatai szerint a kerületben élő romák száma 5.500-6.000 főre tehető. o A 2010-es adatok szerint a kerületben 5.000 - 7.000 főre becsülhető88 a romák száma. Nagyobb támogatást nem kaptak az önkormányzattól89, így ők sem tudták a hozzájuk forduló romákat segíteni céljaik elérésében. 2007-ben csak a romaságot igazoló papírt adták ki, amivel a tanulók ösztöndíjra tudtak pályázni90. 2007-ben két fő tevékenységet tudott megvalósítani a szegényes költségvetésből, melynek egyike az ételosztás, a másik ruhaosztás volt. E két tevékenység nem etnikai alapon működött egy romákat segítő létesítményben. o A CKÖ 2007-ben 540.eFt-t, 2009-ben 540 eFt-t, 2010-ben 220 eFt-t kapott. A CKÖ minden évben készít beszámolót a támogatás felhasználásról91. o A Cigány Kisebbségi Önkormányzat közoktatási intézménynyel közös pályázatot nem írt92. „A kerületben élő romák nagyobb számban Szabolcsból jöttek, és korábban még nem láttak maguk előtt olyan mintát, amit érdemes lett volna követni. Igazán még nem is tudtak asszimilálódni.” „Igaz a kisgyermekek tiszta és rendes ruhába járnak, azzal nincs probléma, de a tanulás fontosságát még nem ismerték fel. A szülők hozzáállásán nagyon sokat kellene változtatni, mert igazán ők felelnek gyermekeik fejlődéséért. A kerületben lakó roma családoknak csak negyede viszi gyermekét óvodába93 a kis csoporttól kezdve. Sajnos sokan az utolsó évben íratják be óvodás korú gyereküket, mert ekkor már kötelező94”. o Jelenleg a CKÖ a Roma Polgárjogi Tömörüléssel, és a többi roma szervezettel tartja a kapcsolatot95, bízva a változásban.

•

Czabán Általános Iskola96 tanulóinak száma 218 fő és ebből hátrányos helyzetű 142 fő (65 %). A Száraznád Általános Iskola tanu-

88

A Program előkészítése során kiadott interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. Elmondásuk szerint. 90 Interjúkérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy 2010-ben nem adtak ki ilyen igazolást. 91 Interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. 92 Interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. 93 Becsült adat. 94 A CKÖ vezetőjének nyilatkozata 2007-ben. 95 Interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. 89


111


lóinak száma 87 fő és ebből hátrányos helyzetű 40 fő (45 %). A Neptun Általános Iskola tanulóinak száma 336 fő és ebből hátrányos helyzetű 89 fő (26,5 %). Pestújhelyi Általános Iskola tanulóinak száma 202 fő és ebből hátrányos helyzetű 53 fő (26 %). Hartyán Általános Iskola tanulóinak száma 542 fő és ebből hátrányos helyzetű 125 fő (23 %). Bár a HHs gyermekek közül egyáltalán nem tudható mennyi a roma származású, de az országos kutatási eredményekből arra lehet következtetni, hogy a nagy százalékuk romaszármazású.

„Az oktatás kulcsfontosságú a cigányság felemelkedése szempontjából.” Andrásfalvy Bertalan •

•

•

•

•

Ma Magyarországon – így a XV. kerületben is -, a tanulás, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés a felemelkedés szinte kizárólagos útja azok számára, akik az elmúlt években, a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak. Az esélyteremtés tehát morális kötelesség is. A szülők oldaláról nagymértékben érzékelhető a diszkrimináció. Nagyon sokan kiveszik, és máshova viszik gyermekeiket. Pedig az intézményekben nagyon színvonalas oktatásban részesülnek a nebulók. A kerületi cigányok hagyományai, életmódjuk tekintetében rendkívül sokfélék. Társadalmi beilleszkedésük szempontjából két csoportra oszthatók. Akik már felhagytak a hagyományos cigányéletformával, többnyire az átlagnak megfelelő gazdasági és kulturális szinten élnek. Sokan elindultak ezen életforma felé, de legtöbbjük jelenleg munkanélküli, alkalmi munkából, segélyből és a családi pótlékból élnek. Alacsony gazdasági és kulturális színvonalat tudnak biztosítani maguknak és családjuknak. Vannak olyanok, akik elzárkóznak a „beilleszkedés” gondolatától, vagyis máról holnapra élnek. A szocializációnak a mélyen gyökerező előítéletek a legfőbb akadályai, az életkörülmények, a képzettség, a műveltség különbözőségét a társadalmi környezet jelentős része a cigányság bűneként értelmezi. Sajnos a sztereotípiákat nagyon nehezen lehet megváltoztatni. A roma szülők között is vannak olyan szülők, amelyek gyermekeik tanulmányait nem követik figyelemmel. Erősebb az érdeklődés az alsóbb osztályokban. Ott még tud a szülő segíteni és meg is teszi. A szülői értekezletekre, illetve a fogadóórákra sajnos nem rendszeresen járnak, ha lenne IPR97-s program, akkor negyedévente szöveges értékelést kapnának gyermekeikről, amit kötelezően aláírásukkal ellen kellene jegyezniük. Ha az oktatástól eltávolodva a munkavállalást nézzük, akkor tapasztalható, hogy a munka lehetősége nagyon korlátozott a dolgozni akaró romák számára, így jelentős részük munkanélküli segélyt vesz igénybe.

96

A XV. kerület Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja részletesen elemezte a kerület közoktatási helyzetét, ezért ebben a programban erre nem térünk. 97 Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményátalakítási feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni tevékenységét, helyzetét. Ebben a termékcsoportban a bevezetéshez szükséges dokumentumok, formanyomtatványok, hálótervek, a bevezetést segítő példák találhatók, melyeket az iskolák adaptálhatnak saját intézményfejlesztésük során.

Fő elemei: 1. 2. 3.

Integrációs stratégia kialakításával kapcsolatos dokumentumok, Az iskolába kerülés előkészítéséhez szükséges dokumentumok Együttműködés, partnerségi kapcsolatok kiépítéséhez szükséges dokumentumok.


112


A közfoglalkoztatottak 80%-a roma származású98, mert nincs versenyképes végzettségük. Sőt a legnagyobb gondot a felnőtt romáknál a végzettség hiánya jelenti és az képzés vagy átképzés még nem zökkenőmentes. A felnőtteket nem lehet és 85 és több 80-84 nem is akarják meggyőzni a 75-79 szakmák erejéről, hogy jobb 70-74 65-69 tet, magasabb egzisztenciát 60-64 55-59 nak így családjuknak biztosítani. 50-54 45-49 A probléma komplexitását 40-44 35-39 szemlélteti a teljes népesség és a 30-34 roma népesség korfája. 25-29

•

•

„Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian, összességükben akarjanak.”

(Karet)

20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 5% teljes népesség

10 %

roma népesség

Összegzés 1. Egy százaléknál is kevesebb roma tanul ma a hazai egyetemeken és főiskolákon a legfrissebb adatok szerint. A legfeljebb érettségizett cigányok aránya is mindössze csak 3,2 százalék a népcsoporton belül, szakmunkás-bizonyítványig 16,6 százalékuk jut el. A roma népesség 80,2 százaléka legfeljebb 8 általánossal, vagy azzal sem rendelkezik. A foglalkoztatási adataik ennek megfelelőek: miközben 1987-ben még 62 százalékuknak volt állandó munkája, addig 1994-ben már csak 22,6 százaléknak, és ez még tovább csökkent 2003-ra, amikor a munkaképes korú cigányoknak már csak 21 százaléka rendelkezett munkahellyel, és 2009-re már csak 11 százaléka. 1.1. Azok a romák, akik az 1990-es évek elején voltak kisgyerekek, megfelelően ösztönző társadalmi környezetben ma már egyetemre járhatnának, vagy éppen adófizető munkavállalók lehetnének. 2. Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne akadályozza a tudás, a szakképzettség és a készségek hiánya, versenyképes munkaerőre van szükség. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és alkalmazkodóképességének folyamatos fejlesztését kívánja meg, amit az egész életen át tartó tanulás kereteinek kialakítása biztosíthat. Ehhez javítani kell az oktatás és képzés minőségét, erősíteni kell az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, és biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzését. 2.1. A társadalmi beilleszkedés elősegítésének, a mélyszegénység, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének és leküzdésének fontos eszköze a munkaerőpiaci részvétel, a foglalkoztatás. Ahhoz, hogy mindenkinek esélye legyen a munkaerőpiacon való részvételre, a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, valamint a szociális szolgáltatások területén egyaránt erőfeszítéseket kell tenni a kirekesztés megelőzésére. A hátrányos helyzetű emberek – a roma népesség, a hátrányos helyzetű térségben élők, a fogyatékkal élők – helyzetének javításához az oktatási lehetőségekhez, a szociális szolgáltatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség tekintetében tapasztalható regionális különbségek csökkentése is szükséges. 3. Minden embernek megvolt/van az egyéni arculata a teljesítőképességét illetően. A rossz kedélyállapot, a céltalanság és a remény elvesztése legalább olyan veszélyes, mint egy halálossá is válható ragályos betegség. Az állam-szocialista gazdasági struktúrák lebontása, 98

Becsült adat.


113


a mindenkire kiterjedő állami gondoskodás megszűnése, a képességek, készségek és tudásformák piaci leértékelése nagyon sok ember - közte a roma kisebbség többségét - a teljes leszakadás, a reménytelenség helyzetébe sodorták99. A munkalehetőség elvesztése az adósságcsapdát, a lakhatás elvesztésének veszélyét, a társdalomból, a munkamegosztásból való kiszorulást, az ebből adódó emberi együttműködési, érintkezési kapcsolatok drasztikus felszámolását, a szociális válságot is jelentette. 4. Az a gyermek, aki kisgyermekkorát szinte minden korlátozás nélkül, szabadon éli, nehezen képes a fegyelmezett viselkedésre, a tartós figyelemre, az egyhangúság elviselésére. Gondot okoz számára az is, hogy rendszeresen, meghatározott időbeosztás szerint kell élnie, nem követheti pillanatnyi vágyait, be kellene tartania az iskolai előírásokat, szabályokat. A roma szülők között vannak olyanok, akik inkább érzelmi, mint tudati síkon nevelik gyermekeiket, egész más normatívák alapján, mint a nem roma családok. A család szükségletrendszere többnyire nem elég differenciált, nem kapcsolódik a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő szükségletrendszeréhez. A szükségletek kielégítésének módja nem rendszeres, gyakori a következetlenség. A gyermekeknek így nincs lehetőségük arra, hogy az igényeik kialakítását célzó helyes magatartásformákat, szokásokat kialakítsák magukban. A szülők között vannak olyanok, aki szinte semmiben nem korlátozzák gyermekeiket, nem gátolják meg bennük a helytelen magatartási szokások kiépülését, rögződését. A cigánygyermekek erősen azonosulnak otthoni környezetükkel. 5. A pedagógusoknak (óvoda-, iskola) – a fentiekből eredően – rendkívül bonyolult teendői adódnak a cigánygyermekek nevelése-oktatása során. Lényeges, hogy minden esetben világosan lássák a reális, elérhető pedagógiai célt. A cigánygyermekek eredményes nevelése csakis előéletük, körülményeik, aktuális fejlettségi szintjük alapos ismeretében, abból kiindulva történhet. Mivel ez erősen differenciált az ország különböző régióiban, településein, ezért a célok megfogalmazására csak akkor kerülhet sor, ha megismerik az otthoni környezetet: a család, esetleg a „cigánytelep” szokás- és normarendszerét. 5.1. A nevelés, az oktatás méltányossága annak a nevelési-, oktatási környezetnek a kialakítását jelenti, amelyben minden gyerek családi, szociális, etnikai hátterétől függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét és ezáltal esélye nyílik arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életéről. Ezen eszme megvalósulásának elengedhetetlen feltétele az indulási esélyek egyenlősége. Az oktatás területén megvalósuló integráció - a különböző társadalmi és személyes meghatározottságokkal rendelkező gyerekek együtt nevelése - ennek egyik elengedhetetlen eszköze. 5.2. Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. 5.3. Az iskolák az elfogadott pedagógiai programjaik alapján, a kialakított arculatot erősítve tevékenykednek. A sikeresség, eredményesség úgy gondolják, hogy soktényezős folyamat függvénye. Hiszik, hogy a tanulók iránt érzett felelősség, a tudásba vetett hit, a szülő, a tanuló és a pedagógus partnerközpontú együttműködése, a fenntartó támogató segítése lehet a garanciája a helyi igények és a tanulók szükségleteinek, érdeklődésének figyelembevételével készült pedagógiai programok eredményes megvalósításának. Az általános iskolák legfontosabb feladata az alapkészségek stabil kiala99

Nincs abszolút igazság, a halak a víz felett, az emberek a víz alatt nem jutnak levegőhöz. A cigányok azok közé kerültek, akik elvesztették korábbi, alacsony szinten meglévő létbiztonságukat. A korábban „megszerzett” alacsony végzettség sem a többségi akarat kényszere volt, hanem ez a példakép öröklődött.


114


kítása. Biztosítsák a gyermekek – képességeik és hátrányaik szerinti - egyéni fejlesztését. Történjen meg olyan képességek kialakítása, amelyek segítik a gyermekeket az információs világban való eligazodásra. Helyezzenek hangsúlyt az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésére. 5.4. Lényeges, hogy a pedagógusok természetesnek tekintsék az értékrendet és a meggyőződések sokféleségét, és hogy felkészüljenek az ebből elkerülhetetlen módon fakadó ellentmondások kezelésére. Fontos szempont, hogy a pedagógus beállítódása gyermekközpontú legyen, vagyis ne a szaktárgyat, hanem a gyermekeket akarja tanítani. A szeretet, a megértés, a másság elfogadása, az empátia iránti készség a nevelő nélkülözhetetlen személyiségjegyei. 6. A nyolcadikos, kiemelkedő képességű roma tanulók az Arany János Programban nem vettek részt, pedig ha sikeres a felvételi vizsgájuk, a következő tanévet már az ország huszonhárom kiemelkedően jó oktatási színvonalú középiskolájának egyikében kezdhetik meg, kollégistaként. Az „aranyos” diákok ugyanis mind az iskolában, mind a kollégiumban különleges foglalkozásokon vesznek részt: a nulladik, előkészítő évben csak anyanyelvi és idegen nyelvi, matematikai és informatikai, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs, illetve tanulás-módszertani óráik vannak, amelyek felkészítik őket a gimnáziumi követelményrendszerre. 7. Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. Az elkülönítés stigmatizál, diszkriminál. A különnevelés a másság érzetét erősíti, emiatt a gyermekkorban szegregáltan élő, tanuló fogyatékos gyermekek felnőtten nehezebben illeszkednek be az épek közösségeibe. 8. A roma közfoglalkoztatottakról sem 2007-ben, 2009-ben, 2010-ben nincs adat. 9. Nincs adat arról, hogy a kerületben élő romák hány %-a végzett 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben érettségit adó középiskolában. (Ezen adatok nyilvántartására nincs kötelezettsége a hivatalnak és az intézményeknek.) 10. Nincs adat arról, hogy a kerületben élő romák hány %-a végzett 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben főiskolán, egyetemen. (Ezen adatok nyilvántartására nincs kötelezettsége a hivatalnak és az intézményeknek.) 11. Lakásosztály évente több lakást pályáztat, de nincs adat arról, hogy %-át kapják romák. (Ezen adatok nyilvántartására nincs kötelezettsége a hivatalnak és az intézményeknek.) 12. Nem volt pályázat kiírva a jól tanuló roma gyerekeknek 13. Nem működik tanoda a kerületben. 14. Nem volt jogi segítség a CKÖ részéről a diszkriminációt szenvedetteknek 15. Nincs információ arról, hogy a CKÖ együttműködött-e az iskolákkal hagyományőrző szakkörökben 16. Nincs információ arról, hogy a CKÖ együttműködött-e továbbképzésekben 17. Nem vettek részt a nevelési-oktatási intézmények a 12/2007. (III.14.) OKM rendelet, a 9/2008. (III.29.) OKM rendelet, a 23/2009. (V.29.) OKM rendelet, az 5/2010. (I.29.) OKM rendelet „az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről” szóló rendelet szerint a „Képességkibontakoztató, integrációs támogatás felhasználására” kiírt pályázatokban100.

3.14. Kommunikáció

100

A 8 – 17. pontban az interjúkérdésekre adott válaszokból vannak az idézetek.


115


Kommunikáció „Az akadálymentesség és a hozzáférhetőség biztosításának elmulasztása az egyenlő bánásmód megsértését eredményezik, ezért az akadálymentesítés elmulasztására kiterjed az Ebktv. hatálya. Az Ebktv. 8. §-a szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása, mert a fogyatékossággal élő személyek mozgásuk, szolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása, korlátozása miatt a fogyatékossággal nem élő(k)höz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. Az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása azért is minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, mert jogszabályi kötelezettség megszegését jelenti.” Az Európai Unióban 90 millióra tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik koruk vagy fogyatékosságuk miatt nem tudnak élni az információs és kommunikációs technológia adta lehetőségekkel. Azok a világszerte zajló sikeres fejlesztések (eszközök gyártása és szolgáltatások létrehozása), melyek célja a fogyatékossággal élők mindennapi életének megkönnyítése, világosan bebizonyították, hogy az információs társadalomban végre sor kerülhetne e hátrányos helyzetű csoporthoz tartozók esélyegyenlőségének elérésére. Ehhez a megfelelő infokommunikációs technológiák megfelelő mennyiségű elterjedtségére, és azok megfelelő használatára lenne szükség. Az információs társadalom kínálta esély hatalmas, és itt nem kizárólag az eszközökre – asszisztív és adaptív technológiára – kell gondolni, hanem azokra az állami vagy nemzetközi szintű programokra, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők számára biztosítva legyen az az infrastruktúra és az a környezet, amely lehetővé teszi: • egyrészről részvételüket az oktatásban, képzésben, munkában; • másrészről hozzájutásukat a fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz; amely megkönnyíti számukra a kommunikációs nehézségek áthidalását és az emberi kapcsolatok teremtését. A fenti célok elérése érdekében szükség van a következő intézkedésekre is: az akadálymentes eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok megalkotása, bevezetése és használata; az e-hozzáférhetőséggel kapcsolatban eddig megtermelt tudás elterjesztése; a „design for all”101 koncepció széles körben történő alkalmazása, annak beépítése a jövő IT-szakembereinek képzésébe; a közszférához tartozó weboldalak hozzáférhetőségének vizsgálata, akadálymentességének hitelesítése; tudatosságnövelés az IKT-eszközök gyártói és a fogyatékossággal élők körében egyaránt; felmérések, monitoring tevékenység a felhasználói igények, hozzáférési kérdések vizsgálata céljából; az igények ismeretében pedig további kutatások és fejlesztések indítása.

101

Vizuális és kommunikációs akadálymentesítés - Tervezés Mindenki Számára [Az emberi sokféleséget, a társadalmi integrációt és egyenlőséget szolgálja. Ez a holisztikus és innovatív megközelítés alkotói és erkölcsi kihívást jelent a tervezőknek, designereknek, vállalkozóknak, adminisztrátoroknak és a politikai vezetőknek. A Design for All célja, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt a társadalmi élet minden területén. Ennek érdekében az épített környezetet, mindennapi tárgyainkat, a szolgáltatásokat, a kultúrát és az információt – röviden mindent, amit emberek terveznek és készítenek emberi felhasználásra – hozzáférhetővé, kényelmesen használhatóvá kell tenni a társadalom minden tagja számára, követve a kibontakozó emberi sokféleséget.]


116


A fogyatékos ember alapvető joga, hogy hozzájusson a közérdekű, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információhoz. Ez a hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat (a vak személy hallja, a siket személy lássa azokat), másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelő értelmezés lehetősége. Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. Napjainkban a gazdasági és társadalmi fejlődés középpontjában az Információs Társadalom (IT) kiépítése áll, köszönhetően az info-kommunikációs (IKT) technológiák, valamint az internet széles körű elterjedésének és rohamos fejlődésének. Ma már nincs olyan ágazata a társadalomnak, ahol ezek a technológiák ne hoztak volna minőségi változásokat. Az IKT alkalmazások meghatározó elemei lettek a közigazgatási-, a vállalkozói és a magánszférának egyaránt. Új lehetőségeket biztosítottak a gazdasági, társadalmi élet szinte minden területén, amelynek eredményeként a mindennapi élet olyan jelentős változásokon ment át, amelyet bátran nevezhetünk a XX. század végét meghatározó információs forradalomnak. Az informatika számára kezdettől fogva kiemelt célterület volt a közigazgatás, hiszen éppen az irodaautomatizálás, a nagy tömegű adatokat tároló hivatali nyilvántartások digitalizálása volt a számítástechnika egyik leghatékonyabb alkalmazási területe. A fejlődés kezdetben az irodán belül, majd az intézmények közötti számítógép-hálózatok terjedésében mutatkozott meg. Az internet megjelenése hozott igazi áttörést ezen a területen, amihez társult a személyi számítógépek és az infokommunikációs infrastruktúra világméretű elterjedése az otthonokban és a közösségi intézményekben. A lakossági és üzleti szféra internetes növekvő hozzáférésével megteremtődött a lehetősége az elektronikus szolgáltatások széles körű alkalmazásának. A manapság is tapasztalható társadalmi fejlődés egy másik fontos összetevője a XX. század második felében megjelenő és fokozatosan erősödő állampolgári öntudat, és ezzel együtt a demokrácia, az emberközpontú állam iránti igény. Szembenézve az adminisztrációk addig felgyülemlett negatív tapasztalataival, szinte mindenhol napirendre került a közigazgatás megreformálása. A reformfolyamat szerencsésen találkozott az info-kommunikáció áttörésével, amelynek következtében megszületett a kihívásokra válaszokat adó, elektronizált, otthonról elérhető közigazgatás, az e-kormányzat (e government) gondolata. Az e-kormányzat ma már az egész világon megvalósuló gyakorlat, amely a hivatal fokozatos elektronizálásán és az internetes elérhetőséget biztosító közigazgatási portálokon alapszik. Alkotmányos jogaik gyakorlásában korlátozottak azok, akik a helyi önkormányzatok tárgyi feltételei és az alkalmazottak e tárgykörre vonatkozó ismeretei hiánya miatt nem biztosítják az esélyegyenlőséget, az ügyintézés alkalmával pedig nem vagy csak részben érvényesül az egyenlő bánásmód elve. Az elektronikus ügyintézés még nem képes érdemben javítani a fennálló állapotokon, részben az érintettek eszközzel való ellátottsága, részben pedig a közigazgatásban dolgozók és a fogyatékossággal élők részéről is hiányzó digitális íráskészség miatt.


117


Magyarországon nem készült olyan átfogó kutatás, amely kifejezetten a hazai lakosság legalább 10 százalékát kitevő, hátrányos helyzetű csoport, azaz a fogyatékossággal élők csoportjának komplex igényeit mérte volna fel. Olyan pontos kimutatás sincs, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti középületekre vonatkozó akadálymentesítés milyen stádiumban van. Arról meg különösen nem készült kutatás, amely feltárta volna, helyesen percepcionálják-e az egyenlő hozzáférés kérdéskörét, vagy csak leszűkítik a „rámpa-ügyre”. Az állampolgári jogok gyakorlásához, rendkívül fontos a hallás- és látássérült ügyfelek számára a környezet fizikai akadálymentesítésén túl a kommunikáció akadálymentesítésének biztosítása. A legfontosabb dimenziók az alábbiak: egyenlő bánásmód fogyatékos ügyfelek esetében, fizikai- és kommunikációs akadálymentesítés, a hozzáférhetőség az európai uniós irányelvek alapján, az elektronikus ügyintézés a látássérült ügyfelek esetében. Ezek alapján pedig a következő kérdésekre kell következtetéseket megfogalmazni: Hogyan lehet, illetve szükséges felkészíteni az önkormányzat munkatársait a fogyatékossággal élő ügyfelekkel való kommunikációra? Hogyan lehet, illetve szükséges az önkormányzat személyi állományának esetleges előítéleteit mérsékelni? Milyen haszna van az önkormányzatnak mindeme tudásból? A fenti kérdések alapján összetett alapkérdésként az alábbi célokat kell megfogalmazni: o Milyen problémákba ütközik az önkormányzatban, egy fogyatékossággal élő ember, ha ügyfélként szeretné igénybe venni a hivatali közszolgáltatásokat, különös tekintettel a fizikai akadályokra és az ügyintézők ügyfélkezelési gyakorlatára?

Infó-kommunikációs akadálymentesítés Az info-kommunikációs akadálymentesítés ügyében elsősorban a látás-, hallás- és értelmi sérült, valamint az autista és a pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek érdekvédelme érintett, ebben az ügyben tehát elsősorban velük érdemes felvenni a kapcsolatot. Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerűbb és olcsóbb hozzáférésével, kezelésével az elektronikus gazdaság kialakulása alapvetően módosítja a gazdasági tevékenységek korábbi rendszerét. Az információs technológiák adta lehetőségek sok esetben kihasználatlanok és azokat a hátrányos, valamint speciális élethelyzetű csoportok nem érik el. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékkal élő személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Ezek köre tágabb, mint a gyógyászati segédeszközöké. Idetartoznak - a mozgást segítő eszközökön túl - a látást pótló hangot adó, vagy tapintható és tapintó eszközök, a látást segítő eszközök (pl. nagyítók), a hallást pótló fényjelet adó vagy rezgő eszközök (pl. a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítő eszközök (pl. adó-vevők), a siket-vakok esetében a látást és a hallást Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

118


pótló rezgő eszközök. Továbbá az alternatív kommunikációs csatornát használó emberek esetében a kommunikációt segítő eszközök (pl. hallássérültek esetében SMS küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék; látássérültek esetében számítógép, nem beszélő, autizmussal élő emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök). Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés Fontos, hogy a fogyatékos személyek igénybe tudják venni a mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatásokat. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt be is kell tudni járni - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben -, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személy számára. Összegzés •

•

•

•

A közigazgatási rendszer kommunikációja a külsőségekkel, az első benyomással kezdődik. Az ügyfél – akár idegen, akár helybéli – önkéntelenül is részévé válik a kommunikációs rendszernek. Komfortos számára a „hivatal” bejáratánál olvasható eligazító tábla, a köszönő és készséges első ügyfélfogadó munkatárs. Nem beszélve az épületbe való bejutást segítő rámpáról! A bejutás gondtalanná válik a kerekes székkel közlekedő honfitársaink, a babakocsival érkező kismamák, a nehezen járó idős emberek számára is. Az első érzet ilyen esetben az, hogy jó kezekbe kerül az elintézendő ügy, hiszen ezt üzeni a rend. A közigazgatási rendszeren belül – főként az ügyfelekkel való kapcsolat tartás esetén – meghatározó a munkatárs szakmai képzettsége, rutinja, önállósága. Nyilvánvaló, hogy a közigazgatásban a szakmai feladatok alaposan behatárolják a lehetséges kommunikációt, mind azon által a kedvező külső jegyek, a rendszer láthatóvá tett szervezettsége és a tisztviselő személyiségének minősége együttesen pozitív kommunikációs alapot teremtenek a mindennapi munkavégzéshez. A kommunikáció területén szükséges: a közszolgáltatások hozzáférésének biztosítása; hírműsorok kijelzésének megoldása; az információk folyamatos megjelenítése a médiában, a társadalom tagjainak pozitív irányú szemléletváltása, az elfogadottság érdekében is.

Ügyfélfogadás: Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

119


Polgármesteri Hivatal: XV. kerület, Bocskai u. 1-3. Telefon: 305-3100 E-mail: [email protected] •

•

hétfőn: szerdán: pénteken: www.bpxv.hu

13:30 - 18:00 8:00 - 16:30 8:00 - 11:30

Az e-ügyintézés kiterjesztésének a hatósági eljárásban vannak jogszabályi korlátai, melyeket a tervezésnél figyelembe kell venni. Az ún. egyablakos ügyintézéssel intézhető ügyekben lehetőség nyílik a teljes alkalmazására. Több eljárási mozzanatot, ill. bizonyítási eljárást igénylő ügyek esetében is bizonyos eljárási cselekmények megtételénél az elektronikus úton történő ügyintézés bevezetése és lehetővé tétele gyorsabbá és költségkímélőbbé tenné az eljárást (pld. a postai út ideje, ill. költsége). Az e-ügyintézés kiterjesztése érdekében a Képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a 2011. évi teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározásánál célul tűzte ki az elektronikus kapcsolattartás növelését a Hivatal valamennyi szervezeti egységénél. Új kommunikációs társaságot hoztak létre: XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Kommunikációs és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A Társaság fő tevékenységi köre: • A XV. kerületben folyó helyi közélet fejlesztése, a közbizalom helyreállítása és növelése a teljes körű és szakszerű tájékoztatással, valamint a XV. kerület városrészeiben helyi együttműködési irodák közmeghallgatási eszközök és lakossági fórumok támogatása. A XV. kerület arculatának formálása, épített és táji környezetének alakítása és védelme, kommunikációs eszközeinek meghatározása, fejlesztése, az Önkormányzat működésének bemutatása, a lakosság polgári együttműködésének segítése, valamint az önkormányzati működéssel történő összekapcsolása és a minderről történő tájékoztatás. • E cél megvalósítása érdekében a Társaság elő kívánja segíteni az alábbiakat: o a helyi, egységes párbeszéd elősegítése, o a helyi önazonosság tudat erősítése, o az épített és táji környezet alakulása, védelme, o családvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, o a helyi, civil és polgári kezdeményezések befogadása, o a közbizalom helyreállítása, o az önkormányzatiság kiterjesztése, o a képviseleti demokrácia hagyományainak ápolása, o a részvételi demokrácia eszközeinek elterjesztése Cím: 1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. (Városháza „A” épület 111-es szoba) Telefon: (1) 305-3125 e-mail: [email protected] A XV. kerületi honlapot korszerűsítik, az információáramlást az önkormányzatiság kiterjesztéseképpen szervezik meg. Újfajta telekommunikációs módszereket vezetnek be (pl. interaktív telefonos fórum), a közmeghallgatás rendszerét átalakítják. • Nyomtatott, illetve digitális sajtó: Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

120


•

•

Életképek: Alacsony költségvetésű összetett hírállomány a kerület mindenapjairól, kevésbé strukturált, évente 22 példányszám jelenik meg. Pestújhelyi Mozaik: Alacsony költségvetésű ömlesztett sporteseményekre és hírekre összpontosító hírújság, 12 példányszám jelenik meg évente. Megfigyelhető, hogy bizonyos fejlődést lehet tapasztalni: Nagyobb hajlandóság mutatkozik az elektronikus lekérdezésben való részvételre. Másfelől viszont, ha valahol fejlettebb az elektronikus ügyintézés, akkor csökken a személyes kapcsolat az ügyintézők és a hivatali közszolgáltatásokat igénybe vevők között, az önkormányzati alkalmazottak kevesebb tapasztalatot tudnak szerezni az ügyfelekkel való bánásmódot illetően, kevesebb az esély az empátia kialakulására, amire éppen fogyatékossággal élők esetében lenne a legnagyobb szükség. A fejlettebbnek minősülő elektronikus ügyintézés előnye a gyorsaság, az ügyfélforgalom csökkenése, azonban a társadalom ép és sérült csoportjai közötti távolság nem csökken. Tehát az elektronikus ügyintézés nagy előrelépés, de a személyes kontaktusok elmaradása miatt minden bizonnyal nem is segíti a társadalmi csoportok közötti empátia és tolerancia kialakulását. A közigazgatásban dolgozók részére speciális ügyfélkezelési és személyiségfejlesztő továbbképzések, tréningek ajánlottak. A közigazgatási kommunikáció intézményrendszere, közvetítő csatornái úgy vannak kiépítve, hogy nem számolnak azzal, hogy a fogyatékossággal élők speciális közeget jelentenek az információcserében: A kommunikátorként közreműködő helyi pr-munkatársak és az ügyfélszolgálatban dolgozók tájékoztatási gyakorlatában sem tudatosulnak a kommunikációs akadályok, komplexitásukat ismeretek hiányában nem is láthatják át. Ilyen kommunikációs akadály, hogy a vakok például a nonverbális kommunikációs jelzéseket nem tudják érzékelni, mint ahogy a síkírást sem, ami attól lesz akadály, hogy nincs megfelelő segédeszköz, technika stb., ami ezt pótolná (pl. Braille- vagy hangjelzések). A hallássérültek esetében a „némáság” az információ csere egyik akadályozó tényezője, ha a tárgyaló fél nem „beszéli” a jelnyelvet, vagy nincs jelnyelvi tolmács.

4. Megvalósult esélyegyenlőségi feladatok 2008-2011. 4.1. Foglalkoztatás A gazdasági recesszió hatására 2008-2010 között kb. 120 ezer fővel, 3 %-kal csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, akinek zöme a munkanélküliek táborát gyarapítja. A leépítések kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb nemzetgazdasági ágazatot érintették. 2009. év Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

121


második negyedévétől folyamatosan növekedett a tartós munkanélküliek közül közmunkássá válók száma. Míg 2008-ban havi átlagban 20 ezer fő volt a közmunkán foglalkoztatottak száma, 2009-ben ez 60 ezer főre növekedett. Emiatt látszólag csökkent a tartós munkanélküliek hányada és a munkanélküliség átlagos időtartama is. (Forrás: OKI 2010.11.29.) A XV. kerületben sajnos az utóbbi tíz évben nem csökkent a regisztrált álláskeresők száma (2002-ben: 1095 fő, 2010-ben: 1782 fő.) A munkanélküliek száma tíz év alatt közel két és félszeresére növekedett a kerületben, és a munkaképes lakosság (19-60 év) 5,4 %-át alkotja. A közcélú foglalkoztatottak terén 2011-ben javult a helyzet. A kerület ez évben több pályázatot nyert el, így lehetőség van 360 fő 4 órás foglalkoztatására. Ebből 170 fő az önkormányzat intézményeiben, 190 fő pedig a RÉPSZOLG Kft-nél dolgozik. Az Önkormányzat 2011-ben két nagyformátumú dokumentumában: Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat gazdasági – társadalmi programja 20102014 (2011. április 9.) és a Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában (2011. május 25.) és foglalkozott a kerület foglalkoztatottsági problémáival. Korábban, 2009-ben a kerület Szociális térképe is elemezte a helyzetet. 4.2. Oktatás, képzés Előrelépés történt a védőnőkkel, gyermekjóléti intézménnyel, családsegítő központtal és a háziorvosokkal való együttműködésben, mely a gyermekek, tanulók, óvodai, iskolai nevelését szolgálja. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében folytatódott az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, nevelőtestületek felkészítése az integrációs feladatok ellátására, a megfelelő környezet biztosítására, az együttnevelésre. A kerület intézményei minden fogyatékosságtípust tudnak fogadni. Viszont az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott. 2000-2010 között jelentős intézményrendszeri problémák halmozódtak fel a közoktatásban kerületi szinten: a fenntartó az intézményrendszer kapacitását nem módosította a demográfiai feladatoknak megfelelően, a fenntartó önkormányzat nem vette figyelembe a kerületben zajló szociokulturális folyamatokat – ez különösen a jelenlegi beiratkozási körzethatárok torzulásában és az ebből fakadó oktatásszervezési problémákban érhető tetten. a közös igazgatású intézmények létrehozásához kapcsolódó cél: az egységes pedagógiai elvek és módszerek alapján történő, következetesen egymásra épülő nevelés-oktatás csak kevés intézményben valósult meg, a következetes fenntartói irányítás hiányában az intézményrendszer 2szétszakadt” az óvodák-iskolák között jelentős és indokolatlan finanszírozási, műszaki különbségek alakultak ki, az intézmények gazdálkodási gyakorlata nem felelt meg a szigorú keretgazdálkodás követelményeinek (létszámkeretek, technikai álláshelyek felduzzadása stb.) E problémák orvoslása 2011. évben döntően megtörtént 2011. augusztus 1-től az oktatási központokat szétbontották intézményekre, önálló óvodákra (tagóvodákra), iskolákra. Az oktatási intézmények önálló gazdálkodása megszűnt, a gazdálkodás a GMK irányítása alá került. Az óvodások 3 éves kortól való felvétele az óvodákba nem igényelt férőhelybővítést. Az óvodák nyitva tartása 6 órától 18 óráig megfelel a szülők igényeinek.


122


A lakótelepi csellengő gyerekek iskolai foglalkoztatásában az intézmények jelentős szerepet vállalnak (Kontyfa, Hartyán.) Közoktatási megállapodás részeként a diszlexiás, diszkalkuliás, diszgráfiás gyerekek képzésére részben a kerületen belül kerül sor. A beiskolázási körzetek módosítását 2012-ben tervezi a fenntartó. 4.3. Szociális helyzet A XV. kerületi Önkormányzat kiemelt szempontként kezeli a szociális ellátórendszer működését és annak lefedettségének vizsgálatát. 2008 óta számos – a Képviselő-testület által megtárgyalt és elfogadott téma bizonyítja ezt a tényt: Budapest XV. kerület legfontosabb szociális statisztikai jellemzői és szociális térképe – 2009 11/2009. (IV.3.) ök. rendelete a munkanélküliek együttműködésének szabályairól 21/2011. (V.5.) önkormányzati rendelete a 2011. évi tankönyv, füzet- és tanszercsomag támogatásáról 22/2011. (V.5.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekben fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályiról Budapest Főváros XV. kerület Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját elfogadó 400/2011. (V.25.) számú határozat 2008 óta több jelentős jogszabály módosítás is történt az aktív korúak ellátásával kapcsolatban. Két ellátási forma került meghatározásra 2009-ben: a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás a munkaképes korú, de állás és jövedelem nélküli személyek esetében. 2011. január 1-től a rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A bérpótló juttatás közmunka nélkül nem jár. Az álláskeresési támogatásban részesülők segélyezése 2009-ben megszűnt. Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. 2011. január 1-től ismét változott az aktív korúakkal kapcsolatos jogszabály, az addigi rendszert a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltotta fel. A közcélú munkások foglalkoztatása a Polgármesteri Hivatalban a XV. kerületi Önkormányzat intézményeinél valósult meg a Palota-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. szervei, valamint a RÉPSZOLG Kft. foglalkoztatja a közcélú munkavállalókat. Az Önkormányzat a jogszabályokban nevesített szociális szolgáltatásokat (lásd. Helyzetelemzés szociális helyzet fejezet!) a fogyatékos személyek átmeneti elhelyezésének kivételével biztosítja, sőt felül is teljesít. 4.4. Lakhatás lakóhely A XV. kerületi Önkormányzat a lakhatási ellátási kötelezettségének az érvényben lévő törvények mellett többek között: - a Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégia 107/2010. (I. 27.) - Budapest Főváros XV. kerület hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepció 16/2010. (I.27.) - Szembenézés és irányváltás 2010-2014 106-112/2011 dokumentumok elfogadásával tesz eleget. Az önkormányzati ingatlanok kezelését Palota Holding Ingatlan – és Vagyonkezelő ZRT végzi. A 2002-es 2512 db önkormányzati tulajdonú lakás 2010-re 2015 db-ra csökkent. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

123


A kerületben a lakások döntő többsége természetes személyek tulajdonában van, de pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzati tulajdonú lakásokból 35 % komfortnélküli, 1 % szükséglakás. (2010-es adat) Ezt a 11 db szükséglakást a jogszabály erejénél fogva fel kell számolni. Az önkormányzat, mint tulajdonos nem tud minőségi lakáscserét bonyolítani, mert ehhez nincsen megfelelő lakásalapja. A „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdaságitársadalmi programja 2010-2014” című dokumentumban leírtak összhangban vannak az esélyegyenlőségi programmal. Az önkormányzatnak sok olyan ingatlanja van, amit lakás- illetve bérlakás- építési programba be lehetne vonni. Erre a kerület irányítóiban a szándék meg van. 4.5. Környezet és közlekedés A közlekedési rendszer minősége fontos tényező az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából. A XV. kerület a főváros északkeleti városkapuja. A közlekedési kapcsolatokat országos, fővárosi és kerületi szempontból egyaránt jelentős utak biztosítják, országos főút, M3-as autópálya, az M0-ás autóút. A teljes Budapest szempontjából áthaladó tranzit forgalom jelentősen csökkent az M0-ás autóút észak-pesti szakaszának megépítésével. A tömegközlekedési hálózat fejlesztése, fenntartása fővárosi feladat. A kerületet érintő buszjáratok száma nagy, de a járatsűrűség ritka. Kiemelt jelentőségű autóbuszjáratok, melyek biztosítják a Belvárosba, Budára való eljutást az 5-ös, 173-as, a 173E számú járatok. A Palotabusz 2008-tól 224-es jelzéssel, napi 10 járattal közlekedik a kerület és a Pólus Center között. A két villamos a kerületnek csak kis részén közlekedik. Az akadályokkal teli környezet napi szinten jelent komoly problémát a mozgásukban akadályozottak, idősek, betegek, kisgyermekekkel közlekedőknek. A kerületet érintő járatokon a BKV Rt. alacsonypadlós, tehát kerekes székek, babakocsik szállítására is alkalmas autóbuszokat közlekedtet. A kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő 23 db középület közül 13 db komplex, 6 db pedig akadálymentes közlekedésű. Az utóbbi években elsősorban az egészségügyi intézmények akadálymentesítése élvezett elsőbbséget. 4.6. Egészségügy A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és működtetésével tesz eleget. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó a 684/2011. (VII.13.) számú ök. határozatával – elsősorban jogszabályi változások miatt – módosította. Az intézmény székhelye: Budapest, Rákos út 77/A. A szolgáltatások 15 telephelyen működnek. A kerületi egészségügy területén nem teljes a háziorvosi és fogorvosi privatizáció. Nem privatizált praxisok: 3 felnőtt háziorvos, 3 gyermek fogorvos, 1 felnőtt fogorvos. A védőnői körzeteket átszervezték: kilenc intézményben dolgozik főállású védőnő, míg a területi ellátási feladatokat 21-en látják el. Az alapellátások finanszírozását az OEP látja el. Az önkormányzat a privatizált háziorvosokat jelentős anyagi eszközökkel támogatja.. Az önkormányzat a rendelőkben biztosította az orvosi minimum felszereléseket. A háziorvosok gyakran tartanak felvilágosító előadásokat különféle szervezetek kérésére.


124


Folyamatosan ütemezett a szakrendelő felújítása, korszerűsítése. 2007-2011 között új szakrendelésekkel bővült a kerület: gastroenterológia, allergológia, menopauza, oszteoporosis, audiológia. A képviselő testület a 155/2007. (III.28.) számú határozattal fogadta el a 2006. évi fejlesztési program végrehajtásáról szóló beszámolót és a 2007-2011-re szóló időszak fejlesztési tervét. A Rákospalotai Orvosi Kamara írásban véleményezte a programot. A Kamara a tanulmánnyal egyet értett, az abban foglaltakat támogatta. A program célkitűzése a kerület lakosságának jobb, hatékonyabb ellátását szolgálják. Az Önkormányzat 395/2011. (V.25.) ök. számú határozatával elfogadta a XV. kerület egészségügyi fejlesztési programját, a 396/2011. (V.25.) ök. számú határozatával pedig elfogadta az Egészségügyi intézmény középtávú szakmai tervének 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámolót és a 2015-ig szóló szakmai fejlesztési tervét. (A szakmai fejlesztés teljesült és megvalósult a Zsókavár úti rendelő akadálymentesítése is. 4.7. Kultúra, sport, szabadidő Közművelődés A közművelődési intézmények változatos programokkal szolgálják a kerületben élőket. Az öt telephely sem tudja azonban feledtetni azt, hogy a közművelődés terei szűkösek, közösségi terek kis számban állnak rendelkezésre. Ráadásul a meglévő intézmények adottságai is nagyban különböznek, és a körülöttük lévő városrészek lakosságszámával nem arányosak. Különösen nehéz helyzetben van Újpalota, ahol a ma is még kb. 40 ezer lakos számára a kerület legkisebb alapterületű közösségi intézménye nyújt lehetőséget közművelődésre. Az önkormányzat 2006 óta az éves költségvetés 0,7 % alatti összeget fordít a közművelődési feladatok ellátására, melyek teljes egészében az intézményhálózat működtetése emészt fel. A Csokonai Művelődési Ház és telephelyei fontos feladatuknak tekintik a különböző szervezetek, szerveződések kulturális tevékenységének támogatását (nyugdíjasok, fiatalok, kisebbségek.) A közművelődési feladatok teljesítésében jelentős szerepet vállalnak az iskolák, civil szervezetek, egyházak és nemzetiségek. A közművelődési intézmények akadálymentesítésében 2004 óta nem történt előrelépés. Sport A kerület sportlétesítmény ellátottsága a fővárosi átlagtól jobb. Az oktatási intézmények tornatermei, sportudvarai nem mutatnak egységes képet. A gyógytestnevelést a Száraznád Iskola fogja össze. A szervezett úszás helyszíne a Tanuszoda. A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő és az Ifjúsági és Sportközpont által működtetett intézményegységek szolgálják a lakosság sokrétű igényeit. Az intézmény jelenlegi létszáma 45 fő, éves költségvetése 280 millió forint. A kerületben 25 sportegyesület működik 1895 fővel, melyből 903 fő utánpótlás korú (2010-es adat.) A sportszervezetek nagy többsége önkormányzati tulajdonban lévő létesítményben szervezi tevékenységét. Kevés a női sportolót foglalkoztató egyesület. A női sportolók száma: 895 fő. A sportra fordított önkormányzati támogatás a költségvetés 2 %-a. A sportlétesítmények közül 2007 óta csak a Pattogós utcai iskolai tornacsarnok komplex akadálymentesítése készült el, a többi sportlétesítmény fejlesztésében nem történt előrelépés. A kerület vezetése elismeri és támogatja az eredményes sportmunkát végző fiatalokat, versenyzőket. 4.8. Ifjúsági feladatok Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

125


Az Önkormányzat a 2003-ban elfogadott ifjúságpolitikai koncepciót 2008-ban megújította XV. kerületi Gyermek- és Ifjúságpolitikai koncepció 2008-2013 címmel (233-234/2008. (IV.30.) ök. számú határozat.) Az új koncepció felépítése: Helyzetkép • célcsoportok meghatározása • meglévő intézmények, szervezetek áttekintése A helyzetkép alapján célok megfogalmazása A célokból adódó feladatok (akcióprogramok, cselekvési terv) meghatározása A feladatok végrehajtásának ellenőrzése, minőségbiztosításának rendszere. A gyermek- és ifjúságpolitikai koncepció célkitűzései szakterületenként határozták meg a feladatokat. Önkormányzati fenntartásban nyári gyermektáborok, napközis táborok, erdei iskola működik, ahová a tanulók 25-32 %-a jár.

4.9. Idősügyi feladatok Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség konstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú munkavállalók száma (55-64 év) növekszik, az idős (65-79 év) és a nagyon idős korú (80 főlött) népesség aránya is egyre magasabb, és ezzel egyidejűleg munkaképes lakosság száma csökken. Ez súlyos társadalmi problémákat vetet előre, melyek megoldása helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt sürgős feladat. A XV. kerületi Önkormányzat az időseket érintő feladatokat a közel múltban a XV. kerületi idősügyi és idősellátási koncepció felülvizsgálatával (21/2009. (II.18.) számú SZEB határozat és Szembenézés és irányváltás című gazdasági-társadalmi program a 2010-2014-es időszakra (2011. április) dokumentumokban tekintette át, és határozta meg aktuális tennivalóit. A demográfiai adatok mutatják, hogy a kerület lakosságának több mint 24 %-a 65 évnél idősebb. Az idősek közül a 65 évnél idősebb nők aránya 63 %. A fővárosban a háztartások 62,1 %-ában csak időskorú személyek élnek. A kerületben az egyszemélyes háztartások aránya 30,4 %. Az utóbbi években nem csökkentek azon problémák, amelyek az egyszemélyes háztartásokban jelentkeznek, ahol az idős személy egymaga kénytelen megélni jövedelméből. A kiadások szerkesztése a helyi felmérésekből adatokkal nem rendelkezünk, de nyilvánvaló, hogy a 2002-es KSH adatok arányai alapvetően alig változtak: A legnagyobb kiadás terhét az élelmiszerek, a lakásfenntartás költségei és az egészségügyi kiadások teszik ki. Az utóbbi időszakban növekedtek a közlekedési, hírközlési, energia költségek. A fogyasztói árak növekedési üteme 2011. év első kilenc hónapjában tovább gyorsult, így novemberben 4,3 %-kal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Ennek következtében az időskorúak életminősége aligha javult. A 60 év felettiek többsége – szubjektív megítélések alapján – úgy érzi, hogy mindennapi tevékenységét gátló egészségi problémákkal küzd. Szabadidős tevékenységük jellemzően a sétára, könyv- és újságolvasásra, TV nézésre, néha idősek számára szervezett rendezvényeken való részvételre korlátozódik.


126


Alkalmazkodnak a kerület által nyújtott életfeltételekhez, ugyanakkor jól látják a problémákat. A köztisztaság, a levegőszennyezettség, a zajszint és a nem megfelelőnek érzékelt közbiztonság azok a területek, melyek súlyosan érintik őket. Az egészségügy általános megítélése kedvezőtlenebb, mint az egyes egészségügyi intézményeké. (A háziorvosi ellátást sokkal jobbnak ítélik, mint a szakellátást.) Az önkormányzati források szűkössége ellenére jelentős a kerületben folyó közművelődési tevékenység, amelyben több évtizedes múltú nyugdíjas klubok is működnek. A kulturális, szórakozási és képzési lehetőségek megteremtésében az oktatási intézmények és civil szervezetek szorosan együttműködnek. A kerület időskorúinak életéről, problémáiról 2008-ban készült felmérés, amelynek tapasztalatait beépítettek az Idősügyi Koncepció felülvizsgálatába 2009-ben. 4.10. Civil szervezetek A regisztrált civil szervezetek száma a XV. kerületben 102. E szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, hozzájárulnak a demokrácia működéséhez. A civil szervezetek döntő többsége oktatási intézmények működését segíti, amatőr sportot támogat. Számos szervezet közreműködik az esélyegyenlőség megvalósulásában.

5. Feladatok a kerület esélyegyenlőségi programjának felülvizsgálata alapján és azok forrásigénye 5.1. Demográfia A XV. kerület lakónépessége 1990-hez képest (95.593 fő) 2011-re (79.792 fő) 15.801 fővel csökkent. A fogyás mértéke 16,4 %. Ugyanezen összehasonlítás 2001-hez képest (86.453) – 6661 fő 7,7 %. A halálozások és élve születések ollója szétnyíló képet mutat. A kerületi migrációja 2007-es adatok alapján: bevándorlás: 2.697 fő elvándorlás: 3.078 fő- 381 fő (-0,5 %) A kerület korösszetétele 2010. január elsején: 0 – 2 éves 2.076 3 – 5 éves 2000 6 – 13 éves 5.159 14 – 17 éves 3.381 18 – 54 éves 42.445 55 – 79 éves 23.099 80 – fölött 3.542 összesen: 81.702 18 év alattiak: 12.616 fő, a lakosság 15,4 %-a, 60 évnél idősebbek: 20.916 fő, a lakosság 25,6 %-a. 2011. január elsején öregségi és öregségi jellegű nyugdíjban részesült 20.304 fő, ebből nő 12.810 fő, férfi 7.494 fő. A lakosság korösszetétele az európai és a magyar trendet követi, az időskorúak száma kismértékben, de folyamatosan emelkedik, amíg a születések száma csökken, amely a népesség el-


127


öregedéséhez vezet. Sajnálatos tény, hogy a főváros külső kerületei között a XV. kerület népességfogyása a legnagyobb mértékű. Egyre növekszik az idős egyszemélyes háztartások száma, valamint az egyedül élő, a különböző egészségügyi, mentális és szociális problémákkal küzdő személyek aránya. A kerület szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatába nagyon helyesen kerületek kijelölésre az alábbi feladatok: szociális biztonság – ne forduljon elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak. differenciált, az egyén szükségleteihez igazodó ellátás, az ellátások, szolgáltatások „kliens közeli” biztosítása, a társadalmi beilleszkedés, integráció erősítése, hatékony és minőségi szolgáltatások biztosítása. Külön célszerű figyelni az Újpalotai lakótelep demográfiai összetevőit, és megtenni a szükséges intézkedéseket. A jövőben hasznos lehet az alábbi területek feltérképezése, adandó alkalommal pályázati felhasználása: a kerület roma lakosságának létszáma, nemenkénti összetétele, a fogyatékos személyek nemenkénti összetétele, iskolai végzettsége háztartások, családok száma, elvándorlás, bevándorlás a kerületbe.

5.2. Foglalkoztatás A XV. kerületben a munkanélküliek száma 2008 óta közel 1000 fővel növekedett, és a munkaképes lakosság 5,4 %-át alkotja. (2539 fő 2010-ben) A regisztrált álláskeresők száma is folyamatosan emelkedik 2001-től, és 2010-ben 1.782 főt számlált. Az álláskeresők többsége középiskolainál alacsonyabb végzettségű és fizikai foglalkozású személy. Az Önkormányzat 2011-ben elkészült két dokumentuma megerősíti a fenti számokat, és megoldási javaslatokat keres az összetett probléma enyhítésére. (Szembenézés és irányváltás, Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata) A jövőben pótolni szükséges a fogyatékos személyek, nők roma kisebbség adatait a foglalkoztatás területén. A jelen törvényi feltételek viszont nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzat nyilvántartást vezessen a fenti adatokról, így meglehetősen esetleges a fenti adatok beszerzése. Az Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program stratégiájának megvalósításához az életminőség javításával, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósági esélyeinek növelésével, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentésével, a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésével, a szociális szolgáltatások hatékonyságának erősítésével és a kirekesztés elleni küzdelem megerősítésével járulhat hozzá. Az esélyegyenlőségi törvény egyik célterülete a foglalkoztatás. Ez alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. Ennek megvalósítása is része az Esélyegyenlőségi Programnak. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyatékos személyek munkavállalási lehetőségeit befolyásolja: az össznépességnél alacsonyabb iskolai végzettsége, a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban, a megfelelő, általuk ellátható munkakörök biztosítása, a többi dolgozó előítéletének a megléte.


128


Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának eszközei: az önkormányzat által létrehozott munkahelyek akadálymentesítése, az egészségi állapotuknak megfelelő munkakör kialakítása, a foglalkoztatáshoz speciális feltételek és eszközök biztosítása. Változatlanul probléma a nők munkahelyi esélyegyenlőségének hiánya, mely a munkahelyi és családi kötelezettségek összeegyeztetésének nehézségeire és szemléletbéli anomáliákra vezethető vissza. A roma népesség helyzetének javítása kiemelt és sürgető feladat. A romák munkahelyi esélyegyenlőségének legfőbb oka az alulképzettség, a megfelelő szakképzettség hiánya és az előítéletesség.

5.3. Oktatás, képzés Az önként vállalt feladatok (középiskolák) megtartása mellett a kötelező feladatok fejlesztése: óvodai és általános iskolai ellátás magasabb színvonalon a pedagógiai programok megújítása és a speciális igények kielégítése révén. Új fenntartási, működtetési, fejlesztési koncepciót dolgoz ki a kerület vezetése a köznevelési törvény tükrében. Terveik szerint a jövőben is kerületi önkormányzati fenntartásban kívánnak működtetni minden óvodát, iskolát. A gyermekvédelem hatékonyságának növelése érdekében minden intézményben függetlenített gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el ezen feladatokat. Kamaszparkok létesítését tervezik – elsősorban lakótelepi környezetben, amelyek a szabadtéri szabadidős lehetőségek biztosítását is jelentik. Óvodafejlesztési programot dolgoznak ki az egyes városrészek demográfiai adottságai alapján. Szükséges az intézmények alapító okiratainak pontosítása a sajátos nevelési igényű gyerekek/tanulók nevelése-oktatása szempontjából. Melyik intézmény milyen típusú SNI-s gyerekek neveléséhez rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi feltételekkel. Megvizsgálják a történelmi egyházak bevonásának lehetőségeit a közoktatás és köznevelés programjában.

5.4. Szociális helyzet 1) A XV. kerületi Önkormányzat reális, teljesíthető, konkrét, igényeken vagy közvetlenül az ügyintézők tapasztalatain alapuló fejlesztési célokat tűzött ki. A megvalósítás érdekében a célkitűzéseket - különösen vonatkozik ez a távlati célokra - finanszírozhatóságuk megteremtése érdekében ütemezni kell. 2012-ben indokolt ezen ütemterv elkészítése, a képviselő-testület elé terjesztése. a) Indokolt lenne a fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében ütemtervet és finanszírozási igényt tartalmazó javaslatot a képviselő-testület elé terjeszteni. Ezáltal biztosítható lenne a fejlesztési igények erőforrásainak tervezése, megteremtése, a szakma felkészülése a feladat ellátására, a potenciális igénylők széleskörű tájékoztatására. 2) A közfoglalkoztatás célja, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók ne veszítsék el kapcsolatukat a munka világával, képességüket megtartsák a munkavégzésre és hasznos munkát végezzenek, dolgozzanak. Fontos feladat a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a foglalkoztatás növelése. Legfontosabb alapelvek, hogy együttesen Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

129


3)

4) 5) 6) 7)

8)

9)

érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és egyéni felelősség, aki képes dolgozni az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez. A minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani kell az arra rászorulóknak, de a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott követelmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttes alkalmazását meg kell követelni. Az önkormányzat a munkanélküliek foglalkoztatása érdekében a következő években is – pályázat igénybe vételével – biztosítsa a közmunka lehetőségét. A foglakoztatásba vonja be a gazdasági társaságait, és intézményeit. A hátrányos helyzetűek munkához jutásának segítésénél a hagyományos aktív munkaerőpiaci eszközök azonban sokszor nehezen érik el a tartós munkanélkülieket. Számukra megoldást jelentenek az olyan lehetőségek, amelyek a szociális gazdaság típusú, nonprofit foglalkoztatásban rejlenek. Ezekben a programokban a munkalehetőségek mellett képzés, szociális, mentálhigiéniás felkészítés is megjelenhet. Ezek a non-profit célú foglalkoztatási vállalkozások elsősorban a következő területeken jelentkezhetnek munkahelyteremtőként és szolgáltatás-bővítőként: a) személyi szolgáltatások i) otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek ii) háztartási közalkalmazotti munkák iii) gyermekfelügyelet iv) problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése v) lakóházak őrzése, portaszolgálat vi) boltok üzemeltetése vii) étel, áruk házhoz szállítása b) szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés i) a környezet gondozása c) elöregedett épületek felújítása, komfortosítása d) szelektív hulladék-gyűjtés, újrahasznosítás i) környezetvédelem e) természetvédelmi területek gondozása f) csatornázás, csatornatisztítás A szociális gazdaság kialakításához egyfelől szükséges a helyi szereplők tájékoztatása a szociális gazdaság létrehozásának lehetőségéről és módjáról, ezt követően pedig kialakíthatóak szociális szövetkezetek. A továbbiakban is biztosítani kell a lakásfenntartási támogatás pénzügyi kereteit annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a kerület lakosainak lakhatásuk megőrzésében. Az ápolási díj, mint támogatási forma a jövőben is fontos láncszeme lehet a szociális – egészségügyi ellátórendszernek, mivel kórházi, szociális otthoni elhelyezést válthat ki, amelyek köztudottan drága ellátási formák. Az átmeneti segélyezés rendszerét folyamatosan kell biztosítani a kerület rászoruló lakosai részére. Legfontosabb feladat annak kiszűrése, hogy csak a ténylegesen rászorultak jussanak hozzá a támogatáshoz, valamint a tartósan rossz anyagi helyzetben lévőket lehetőség szerint a rendszeres támogatások igénylése felé kell irányítani. A családok elszegényedése és az egyre emelkedő temetési költségek miatt továbbra is valós probléma, hogy az érintett hozzátartozók még az önkormányzat segítségével is csak nehezen, illetve még azzal együtt sem tudják a temetés költségeit kifizetni, ezért az önkormányzatnak a temetési költségek támogatását biztosítani kell. Önkormányzat fordítson gondot arra, hogy a kerületben élő családok az elhunytak temetéséről megfelelően gondoskodni tudjanak. Vizsgálni kell a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének korrekciójáról szóló javaslat előkészítését.


130


10) A lakbértámogatás a lakhatást közvetlenül elősegítő támogatási forma, ezért – a bérlők érdekeit segítendő – fenntartása továbbra is indokolt, különös tekintettel a lakbéremelésekre. 11) Kiemelt cél a rászoruló lakosság adósságkezelésbe történő, minél szélesebb körű bevonása a lakhatással kapcsolatos adósságterheknek enyhítésére. Szorgalmazni kell az adósságkezelési szolgáltatás igénybe vételét, valamint az előrefizetős (kártyás) készülékek felszerelését. 12) A jelzőrendszeri ellátás fenntartása szükséges, az ellátás biztosításához pályázati forrásokat kell igénybe venni. 13) Növelni kell az időskorúakra, főként az egyedülálló, illetve beteg idősekre fordítandó figyelmet és pénzügyi forrást. 14) A prevenció érdekében, valamint a szülők anyagi helyzete miatt, folytatni kell a HPV vírus elleni védőoltás programot, amelyhez biztosítani kell a szükséges anyagi forrást. 15) A gyógyszerárak emelkedése miatt sokan nem tudják kiváltani gyógyszereiket, az idős lakosság egészségi helyzete miatt nagy az igény a gyógyszerköltségek támogatására. Ezért a méltányossági közgyógyellátás kialakult szerkezetét továbbra is biztosítani kell, de folyamatosan a költségvetés adta lehetőségekhez igazítva a támogatás rendszerét, jövedelemhatárait és a támogatottak körét. 16) A gyermekétkeztetés biztosítását változatlan feltételekkel és összegben szükséges fenntartani, tekintettel a rászoruló családok jelenlegi anyagi helyzetére. 17) Az étkeztetés fenntartása, mint alapszolgáltatás szükséges, melyhez biztosítani kell a szükséges anyagi forrást. A térítési díj változásánál az önkormányzati rendeletben figyelembe kell venni a nyugdíjminimum alatt élők esetében a térítésmentesség lehetőségét. 18) A tüzelőutalvány rendszerének fenntartása továbbra is szükséges, mivel az arra rászoruló személyek, családok részére azonnali segítséget jelent, egyben jellege miatt más célra nem használható fel. 19) A vásárlási utalvány rendszerét a jövőben is biztosítani kell. 20) A házi segítségnyújtás feltételeit folyamatosan kell biztosítani. Az ellátás iránti igények változása miatt a feladat megvalósításához felül kell vizsgálni az infrastrukturális hátteret, aktualizálni kell a gondozónői létszámokat. 21) A családsegítés célja, hogy a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az esetlegesen kialakuló problémák megelőzéséhez, a krízishelyzet megszüntetéséhez, valamint életvezetési képesség egyensúlyának megőrzése céljából nyújtson komplex, differenciált szolgáltatásokat. 22) Növekszik az utcán élő hajléktalanok száma, ezért meg kell vizsgálni az utcai szociális munka infrastrukturális fejlesztésének lehetőségét, pl. krízis autó folyamatos működtetése, létszámemelés lehetősége és szükségessége. a) Növekszik a hajléktalanoknak biztosított szolgáltatást igénybe vevők száma, ezért meg kell vizsgálni a Nappali Melegedő infrastrukturális fejlesztésének lehetőségét, pl. a Kontyfa u.-i faház alapterületének növelése, átköltöztetése. A tevékenységekhez a forrásokat pályázatokból vagy önerőből lehet biztosítani, mivel ez már nem kötelező feladat. 23) Minél többen vegyék igénybe az idősek nappali ellátásának szolgáltatásait. a) Az idősek klubjának a tevékenységét szélesíteni kell. 24) Az időskorúak gondozóháza a felmerülő igények miatt a gondozóház 12 férőhelyének bővítése indokolt, valamint célszerű lenne a gondozóház önálló épületben való elhelyezése. 25) A tankönyv- és füzetcsomag támogatását fenn kell tartani. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

131


26) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás családközpontú támogatás, ezért e támogatási forma – változatlan feltételekkel történő – fenntartása szükséges. Az éves a költségvetések összeállításakor minden évben meg kell vizsgálni az alkalmanként adható támogatási összeg emelésének lehetőségét. 27) A gyermekjóléti szolgáltatás működtetése kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, ezért biztosítani kell a feladatellátás anyagi forrásait. Vizsgálni kell a volt Észak-Pesti Kórház területére való átköltöztetés lehetőségét, egyrészt az óvodai férőhelyek bővítése miatt, másrészt a szolgáltatás egy helyre történő telepítése miatt. 28) Fenn kell tartani a kerületben működő bölcsődéket, valamint tervezni kell a bölcsődei férőhelyek további bővítését, kialakítását. 29) A gyermekek átmeneti otthoni elhelyezése érdekében kötött ellátási szerződést továbbra is biztosítani kell. 30) Ellátási szerződés keretében továbbra is biztosítani kell a családok átmeneti otthonában való elhelyezés lehetőségét a rászorulók részére. 31) Az ENO fenntartást a továbbiakban is biztosítani kell, meg kell vizsgálni az átmeneti és/vagy lakóotthon megvalósításának lehetőségét. A szociális foglalkoztatás finanszírozását pályázati úton kell biztosítani. 32) A pszichiátriai-, illetve szenvedélybetegek nappali ellátása, illetve az átmeneti otthoni elhelyezés fenntartása – ellátási szerződés keretében - továbbra is szükséges. 33) Az ügyfelek korrekt tájékoztatása érdekében javasolt: a) a honlap adattartamának folyamatos karbantartása, b) a támogatást megállapító helyi rendeletek felülvizsgálatának folytatása annak érdekében: i) hogy hatályos támogatási lehetőségeket tartalmazzanak, áttekinthetőek, közérthetőek legyenek, ii) hogy az egyes támogatásokat melyik korosztályok, milyen élethelyzet esetén igényelhetik. 34) A pályázatfigyelést és a szükséges pályázati önrészt kell biztosítani az éves költségvetésben. 35) A pénzügyi segítség mellett különösen fontos, hogy élő kapcsolat legyen az önkormányzat és a különböző civil szervezetek között, mivel olyan információkkal, tanácsokkal tudják egymást ellátni, amely mindkét fél számára hasznos lehet bizonyos helyzetek, problémák átlátásában, megoldásában. 36) A Szociálpolitikai Kerekasztal összehívása évente legalább két alkalommal. 37) A Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciót 2013-ban felül kell vizsgálni.

5.5. Lakhatás, lakóhely 1. Törekedni kell a „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja 2010-2014” című programban elfogadottak megvalósítására. 1.1. A lakásgazdálkodásra vonatkozó irányelveket minden évben alkossa meg a képviselő-testület, figyelemmel a „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja 2010-2014” című programban elfogadott célkitűzésekre. Indokolt lenne az éves irányelvek körének konkrét, részfeladatokra lebontott, időütemezett, felelősöket megnevező változatát megalkotni. Így a testület nem az év végén szembesülne az esetleges feladatelmaradással, hanem év közben is folyamatában ellenőrizhetné, figyelemmel kísérhetné, hogy az év végére kitűzött cél megvalósítása a részfeladatok teljesítésével Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

132


biztosított-e, esetleg feladatelmaradással vagy határidőcsúszással kell számolni, vagy módosítani kell a részfeladatot, de még az is számba jöhet, hogy más utat kell kijelölnie a végrehajtásért felelősöknek. 1.2. Indokolt volt megvizsgálni, hogy a lakásgazdálkodással kapcsolatos teendőket az önkormányzatnak önálló, kibontott, tényfeltáró, összehasonlító, elemző, munkarészeket is magában foglaló koncepció szintjén érdemesebb-e tárgyalnia, majd a célokat és a célhoz vezető feladatokat meghatároznia. Az önkormányzatnak el kell készítenie a jogszabályok előírásainak megfelelően a rövidközép és hosszú távú vagyon, illetőleg lakásgazdálkodási koncepciót a megváltozott szociális és gazdásági környezetnek megfelelően. Ezen koncepcióknak kiemelt jelentőséggel kell kezelnie a vagyon-és lakásgazdálkodás fenntartható működtetésének a probléma körét és mellette párhuzamosan el kell kezdeni az ingatlanok állapotának és hasznosításának minőségi - jogi, gazdasági, műszaki - szempontú javítását. 2. Az önkormányzat jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, ingatlangazdálkodását tudatos terv szerint hajtja végre annak érdekében, hogy a kerület lakásállományának összetétele és minősége kedvezőbbé váljon. Ennek érdekében számos támogatást és segítséget is nyújt a kerületi lakosoknak, így ösztönözve a lakosság helyben maradását és a betelepülést. 3. A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be az önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan, következetesen végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. 3.1. Indokolt volt ismét megvizsgálni, hogy a célkitűzések elérését szolgáló irányok aktuálisak-e még, biztosítható-e a finanszírozhatóságuk? 4. Az önkormányzati lakásvagyonnal való gazdálkodást folyamatosan kell vizsgálni, ha kell, akkor új lakásgazdálkodási rendeletet kell kidolgozni, pld.: 4.1. lakbérrendelet korszerűsítése, 4.2. a lakásfelújítások rendjének, folyamatának, standardjának vizsgálata (ennek keretében a szükséglakások körét fel kell számolni, a komfort nélküli lakások körében meg kell vizsgálni a komfortosítás lehetőségét, az összkomfortos és költségelvű bérlakások arányát kell jelentős mértékben növelni kell). 4.3. Az új vagyongazdálkodás elvek: 4.3.1. az önkormányzati vagyon további csökkenése, elértéktelenedése elfogadhatatlan, 4.3.2. olyan jellegű vagyongyarapítás kell, ami intézmény- és településfejlesztési programokat szolgál, és amelyek esetében értéknövekmény érhető el, a vagyongazdálkodást és a szociális gondoskodást el kell választani.


133


5. A városüzemeltetés és a lakás-és vagyongazdálkodás szoros együttműködést igényel, így tervezni kell, és elő kell terjeszteni az ügyfélbarát visszacsatolási megoldásokat. 6. A XV. kerületben a városüzemeltetést a Palota Holding Ingatlan- és Vagyonkezelő Zrt. végzi. A hatékony, gazdaságos és gyors munkavégzés érdekében a telephely felülvizsgálatát, egyes feladatokra további területeket kell biztosítani (pl. komposztálás, növényi hulladék feldolgozására). A városüzemeltetés gépesítését elő kell segíteni. Az egyes munkafolyamatokra normák, műszaki szabályzatok készítését, egységárak képzését kell előírni, ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni. 7. Bérlakás- és lakásépítési programot kellene beindítani, abban az esetben, ha erre állami programok ösztönzést és segítséget adnak – ennek érdekében át kell vizsgálni, hogy az ebbe a körbe van-e bevonható meglévő telekállományt, illetve további új lehetőségeket kell keresni – pl. lakótelepen földszinti lakásprogram. 7.1. A társasházak továbbra is pályázhassanak az önkormányzatnál kamatmentes felújítási kölcsönre. 7.2. Fenn kell tartani a lakásfenntartási támogatás rendszerét, mely normatív lakásfenntartási támogatás. 7.3. Ha a képviselő-testület a bérlakás állomány növelésénél a vétel lehetőségét jelöli meg, akkor a vásárlások esetén figyelembe kell venni, hogy az épített környezet akadálymentessé alakítható legyen. Az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások tervezésénél az épületet használók eltérő képességeit figyelembe kell venni. Az épülethasználat logikai láncának sorrendjében így a felújítás, átépítés során biztosítani kell az épület akadálymentes megközelítését, a parkolást, a bejáraton, illetve a szélfogón történő átjutást, a szintkülönbségek áthidalását, a közlekedők és az egyes helyiségek használatát.102 8. Törekedni kell az önkormányzati vagyon megtartására, ésszerű hasznosítására, gyarapítására, törzsvagyonba tartozó, forgalomképtelen vagyontárgyak ne kerüljön ki az önkormányzati hasznosításból, tulajdonból: 8.1. a vagyon folyamatos számbavétele, nyilvántartása, a szükséges felújítási igények felmérése, elvégzése 8.2. törekedni kell a rövid idő alatt megtérülő és biztos folyamatos jövedelmet jelentő beruházások megvalósítására 8.3. törekedni kell a vagyonhasznosítás bevételeinek minél magasabb arányban a vagyontárgyak megóvására, megújításra, illetve felhalmozás növelésére, értéknövekvő beruházásokra, illetve a működési költségek csökkentésére 8.4. a „városrészközpontokban” a rehabilitációs övezetben a rossz állapotban levő lakásokból felül kell vizsgálni a bérlemények rendezését, 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló telkeket kell létrehozni 8.5. a lakásgazdálkodás fő célja a magasabb komfortfokozatú bérlakás állomány növelése, törekedni kell a díjhátralékok csökkentésére 8.6. folyamatosan intézkedni kell a forgalomképes telkek hasznosítására, vagy értékesítésére 8.7. az ingatlangazdálkodási koncepció jelenleg is kiemelt célként kezeli a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti úton történő hasznosítását. Az önkormányzat azon ingatlanokat, amelyek nem felújíthatóak és nem hasznosíthatóak gazdaságosan jelölje ki értékesítésre. 9. A lakáságazat vonatkozásában, általánosságban meg kell határozni, hogy az önkormányzat mely szociális szempontok alapján, milyen konkrét célcsoportok 102

Az épületeket, valamint azok környezetét többnyire nehézségek nélkül, problémamentesen kell tudni használni.


134


méltányolható igényeit helyezi előtérbe, tekintettel az anyagi erőforrások szűkösségére (prioritások). Át kell alakítani a támogatási struktúrát oly módon, hogy az egyértelműen a személyt és ne egy objektumot támogasson. Az önkormányzat prioritásként kezelje az alacsony komfortfokozatú, kis alapterületű lakások számának csökkentését, komfortfokozat emelését, a szegregálódó területek csökkentése érdekében. 10. Javasolt a szegregálódó területeken élők integrálásához megfelelő program kidolgozása, melyhez elengedhetetlen a lakás mobilitási program létrehozása. 10.1. A szegregálódó területeken lévő lakások rehabilitációjának elméletben három útja lehet: 10.1.1. Az ott élők támogatása, hogy pályázatok és önerő segítségével rendbe hozzák házaikat, azaz a kombinált (piaci és szociális) bérlakás-építési program ösztönzése. 10.1.2. A mobilizálhatók integrált környezetbe költöztetése, azaz az önkormányzat kivásárolja az ott élők egy részét, akik a kerület más részein lakást vásárolnak maguknak. Ehhez az önkormányzat segítséget nyújt, koordinál, és igyekszik megakadályozni, hogy a kerület más részén lévő leromlott területen koncentrálódjanak újra a szegregálódó területről kiköltözők. Majd a terület rehabilitációja előtt vagy után értékesíteni kell a telkeket/lakásokat. 10.1.3. A lakókörnyezet rehabilitációja - lakások felújítása, ahol szükséges bontása, a sűrű beépítés lazítása érdekében, vagyis az önkormányzat a magántulajdonú lakásért cserébe jobb állapotú és/vagy magasabb komfortfokozatú önkormányzati bérlakást ajánlhat fel a kerület más területén (megfelelő lakbér elengedéssel, készpénzbeli kompenzációval). Az így tulajdonába került ingatlant felújítja, vagy elbontja, esetleg újat épít helyette. Majd azt önkormányzati bérlakásként piaci alapon adja bérbe, esetleg értékesíti. Ez természetesen függ az ingatlan nagyságától és fizikai állapotától. 10.2. Amennyiben kialakulnának szegregátumok a kerületben a fenti három döntési helyzet elé állítaná a döntéshozókat. Az elköltözés, valamint a helyreállítás közötti választást viszont meg kell előznie egy lakossági felmérésnek, amelyben a szegregátumok összes lakosát meg kell kérdezni jövőbeni elképzeléseiről, ezen kívül a felmérésnek ki kell terjednie a lakosok szociális helyzetének vizsgálatára, egészségügyi, valamint lakhatási helyzetére is. Az önkormányzatnak tehát fel kell mérnie, hogy az ott élők mekkora része szeretne helyben maradni, és lakását kívül belül felújítani, és mekkora része szeretne más környezetbe költözni. Tervet kell készítenie arra nézve, hogy mobilizálható családokat milyen konstrukcióban lehet másik lakáshoz juttatni, illetve, hogy milyen teendők vannak a régi lakásokkal. A helyzettől függően vagy elő kell segítenie, hogy komfortosabb bérlakásba költözzön a család, vagy első lakáshoz juttatási támogatás és egyéb támogatási formák felhasználásával, elő kell segítenie másik lakás vásárlását. E mellett segítenie kell a családoknak megtalálni a számukra minden tekintetben megfelelő lakásformát és helyet (környezet, lakástípus, fenntartási költségek, stb.). Tájékoztatást kell nyújtani a lakásfenntartás költségeiről, illetve biztosítani kell, hogy a támogatást megfelelő lakás vásárlása céljára fordítsák. (A család ne egy másik szegregált, vagy lecsúszó területre érkezzen meg új lakóként.) 10.2.1. A megfelelő lakóhely megtalálása után sem ér véget az önkormányzat feladata, hiszen az önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat feladata lesz, hogy az új lakókörnyezetbe érkezők beilleszkedését figyelemmel kísérje és segítse. 10.2.2. Az ott maradni kívánók házainak komfortosításhoz rendelkezésükre kell állni az utcába és a telkekhez bevezetett közműhálózatnak.


135


10.2.3. Az önkormányzatnak a felújítási munkákhoz olyan programot kell majd kidolgozni, mely külső pályázati források bevonásával, kedvező hitellehetőséggel könnyíti meg a munkálatokhoz szükséges anyagi háttér biztosítását. E mellett egy olyan párhuzamos program kidolgozása is szükségesnek látszik, mely a felújítási munkálatokban – amennyiben azokat állami források megszerzésével végzik – a helyi lakosság aktív bevonása történik meg. 10.3. Az egyes épületek bontása, tömbök felszámolása, vagy a lakosság számára új bérlakások kijelölése esetén szociális munkások és civil szervezetek bevonásával kell felkészíteni az érintett lakosságot a változásokra. 10.4. Amennyiben az összes körülményre tekintettel - műszaki, gazdasági, jogi szempontból - lehetséges az önkormányzat figyelembe veszi, hogy lehetőleg ne a szegregálódó területekkel határos területeken utaljon ki újabb bérlakásokat. 10.5. A szociális kerület-rehabilitáció felülvizsgálatakor tehát a szegregálódó területek életét is nagymértékben befolyásoló célok kerüljenek megfogalmazásra: 10.5.1. lakóépületek felújítása a lakhatási körülmények javítása céljából; 10.5.2. közterek és parkok felújítása a lakókörnyezet színvonalának emelése, valamint közösségi, társadalmi találkozóhelyek kialakítása a társadalmi kohézió megteremtése érdekében; 10.5.3. a kerületrész felújításába a helyi lakosság bevonása, munkához jutás, valamint közösségépítés céljából; 10.5.4. közösségfejlesztő, foglalkoztatási, képzési programok indítása a jelentős munkanélküliség kezelése érdekében; 10.5.5. az oktatási és szociális infrastruktúra feltételeinek javítása; 10.5.6. a kerületrész elérhetőségének javítása; 10.5.7. a helyi vállalkozások erősítése a projekt megvalósításába való bevonással, illetve a kerületrészi központ lehetőségeinek kihasználásával. 11. A lakosság bevonása a rehabilitáció tervezésébe és a munkálatokba. Az ehhez szükséges lehetőségek, források felderítése és közvetítése a szegregálódó területek lakói felé. Rossz állapotú házak, lakások és a kerületben található magántulajdonú lakásállomány felújításának ösztönzése, segítése. 12. Alacsony komfortfokozatú házak, lakások komfortosításának ösztönzése, segítése, illetve a magántulajdonú lakások komfortosításának ösztönzése, segítése. 13. A nem lakás célú bérleményekkel való gazdálkodást is át kell világítani: 13.1. az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségeket be kell vonni a hagyományos kereskedelmi-vendéglátó utcák revitalizációs103 programjába, 13.2. a lakás és nem lakáscélú bérlemények értékcsökkenését a rendszeres karbantartással, felújításokkal, a bérlők kötelezettségeinek fokozott ellenőrzésével lehetséges megakadályozni.

5.6. Környezet és közlekedés • •

103

Figyelembe kell venni a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor a fogyatékosok igényeit. A létrejövő beruházások javítsanak a tömegközlekedési lehetőségek elérhetőségén.

Felelevenítés, új életre keltés.


136


•

•

•

•

• •

• •

•

•

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kiemelten szükséges kezelni a középületek és közterületi közlekedési rendszerek akadálymentesítését. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a fejlesztési koncepcióval összhangban úgy kell megépíteni, hogy minden tekintetben megfeleljenek a komplex akadálymentes közlekedés feltételeinek. A tömegközlekedési helyzetet nagyban javítaná, ha a vasúti közlekedés jobban bekapcsolható lenne, a vasúti területek lepusztult környezetének rekreációs területté alakítása szükséges. A biztonságos közlekedés érdekében a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges lenne a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kellene építeni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kellene kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kellene szerelni. Az akadálymentesen kialakított létesítmények, berendezések használatát megfelelő tájékoztató, útbaigazító jelzéssel kellene elősegíteni. Jelenleg a középületek közül a polgármesteri hivatal Bocskai úti épülete felel meg a fogyatékosok fogadására, de még itt is szükséges a tájékoztató, útbaigazító jelzések kihelyezése. A Képviselő-testület decemberi ülésén egyhangúlag elfogadta a kerület új középtávú közlekdésfejlesztési koncepcióját, amely figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat is. Részletes feladatterv kidolgozása szükséges. Zöldfelület fejlesztési munka folytatása javítana a környezet helyzetén.

5.7. Egészségügy •

•

•

104

Törekedni kell a „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja 2010-2014” című programban elfogadott tervek megvalósítására. Folytatni kell az egészségügyi intézmény szakmai fejlesztési programjának felülvizsgálatát a kialakult gyakorlat szerint104, mely lehetővé teszi az önkormányzat anyagi támogatásának ütemezését, a tárgyévi teljesítések ellenőrzését. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 397/2011. (V. 25.) ök. számú határozattal felkérte a polgármestert, hogy az egészségügyi fejlesztési programban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjon és az Egészségügyi Intézmény beszámolójával egy időben a felülvizsgálatot évente terjessze a képviselő-testület elé. A felülvizsgálatok során figyelembe kell venni a komplex akadálymentesítés megteremtésének a lehetőségeit is!


137


•

•

•

•

•

• • •

• •

• •

•

•

•

Kerület évek óta tervezi, hogy megvalósítja a háziorvosi rendelők és a szakrendelő, laboratórium egységes informatikai rendszerét, az ezzel kapcsolatos munkák már megkezdődtek, de a háziorvosi rendelők rendszerbe történő bekapcsolására, egységes informatika, nyilvántartó program bevezetésére nem került sor. Kerületben néhány háziorvos részt vesz az OEP által finanszírozott szűrővizsgálati programban – önkéntes alapon, - de a szűrővizsgálatokat anyagilag ösztönző program kidolgozása esetén minden háziorvos és a hozzá tartozó lakosság bekapcsolható lenne a megelőzés kiszélesítésébe. A háziorvosi rendelők épületeinek felújítását az Egészségügyi Intézmény fejlesztési programjában jóváhagyott ütemezés alapján kell a következő időszakban elvégezni és biztosítani az ehhez szükséges anyagi forrásokat. Továbbiakban is támogatni kell a háziorvosok eszközállományának korszerűsítését addig is, amíg kormányzati szinten kidolgozásra kerül ennek OEP finanszírozási rendszere. o Továbbra is indokolt a privatizált alapellátásban dolgozók támogatása. A háziorvosi ellátás színvonalának javítása érdekében a közeljövő legfontosabb feladata: a Zsókavár utcai háziorvosi rendelő felújítása befejeződött, a háziorvosok visszaköltöztetése folyamatban van. A volt Észak–Pesti Kórház területén fog a kerületi Mentőállomás megépülni. A Bezsilla utcai rendelő átköltöztetése indokolt és sürgős feladat. A kerületben nincs CT és MR vizsgálatra lehetőség, sem mammográfia, melyek elengedhetetlenül szükségesek lennének a diagnózisok pontos felállításához, egyben nagymértékben emelnék az ellátás színvonalát. A feladatok nagysága indokolja, hogy a fejlesztések egy részét - a leendő pályázati kiírások adta lehetőségeken belül - pályázati forrásból is kiegészítse az önkormányzat. 2012-ben is szükséges a betegelégedettségi vizsgálatok elvégzése. Indokolt az eredményeket összevetni az elmúlt évek eredményeivel annak érdekében, hogy 2013. évre a betegelégedettség terén a célokat ki lehessen tűzni és prognosztizálni lehessen az elvárható eredményeket. o A betegelégedettségi vizsgálatok eredményét, az abból levont következtetéseket fel lehetne és kellene használni a fejlesztési program céljainak meghatározásánál. o Meg kell vizsgálni, hogy az előjegyzési rendszer alkalmazásának általánossá tétele vagy kiterjesztése indokolt-e, csökkentheti-e a várakozási időt, a bejutás feltételeiben az esélyegyenlőséget. Továbbra is törekedni kell a hiányszakmák tekintetében az orvosok felvételére, megtartására. A gyermekek egészségügyi ellátása érdekében biztosítani kell a kerületi védőnői rendszer fenntartását, továbbfejlesztését, az iskolai védőnői rendszer fejlesztését, létszámának növelését. Támogatni kell a kerületi háziorvosok és szakorvosok felvilágosító, tanácsadó munkáját, lehetőséget kell biztosítani a legfontosabb figyelem felhívások kerületi médiákban történő megjelenítésére. Önkormányzat segítse és vonja be a kerületi civil szervezeteket a szociális és egészségügyi feladatok ellátásába, ezért az ez irányú törekvéseket támogatni kell, és partneri együttműködésre kell törekedni velük, a civil szervezetek támogatásáról a ciklus elején önkormányzati rendeletet is alkotott. Önkormányzat az Esélyegyenlőségi koncepció felülvizsgálata után – anyagi lehetőségei figyelembe vételével – kidolgozott terv alapján folytassa a teljes körű és lehetőleg komplex akadálymentesítéseket a kerületi közintézményekben. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

138


Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.

(WHO)

5.8. Kultúra, sport Közművelődés Közép- és Hosszú távú Közművelődési Koncepciót dolgoz ki a fenntartó önkormányzat a tartalmi előrelépés és az intézményfejlesztés megoldására. Fő cél: a közművelődési intézmények fenntartása és fejlesztése. A tervek között szerepel az Újpalotai Főtér és Közösségi Ház, valamint a Rákospalotai Múzeum fejlesztése. Erre pályázatokkal és konferenciákkal készülnek. A közművelődési megállapodások keretében hosszabb távú együttműködéseket terveznek a Szilas Néptáncegyüttessel és a KoMa Színházzal. Támogatják a MÁV Szimfonikusok komolyzenei hangversenyeit a Hubay Ifjúsági Zenekar programjait és a Rákospalotai Rövidfilm Szemlét. A civil szervezeteket is be kívánják vonni a közművelődési programokba. Sport Az önkormányzati létesítmények felújítása, integrálása a kerületi intézmények felújítási programjába fontos tennivaló. Fejleszteni szükséges a lakosság – köztük a fiatalok – szabadidős sportolásának feltételeit. A versenysport terén az utánpótlás-nevelés és a minőségi versenysport támogatása is a célkitűzések között szerepel. Az iskolai tornatermek nagyobb része nem felel meg a mindennapos testnevelés és a kor követelményeinek. Ezeken tornaterem-felújítási és –építési programokkal kell változtatni. Az önkormányzat a jövőben is sokoldalú támogatást akar nyújtani az utánpótlás-nevelés egyesületek működéséhez. A kifejezetten szabadidősport célú egyesületek száma 4, elmarad a fővárosi kerületi átlagtól. Lakóhelyi sportegyesület 20 éve nem működik a kerületben. Nincsen olyan sportegyesület, amely a fogyatékosok testedzését, sportolását segítené. Nincsen nyitott sportlétesítmény, az iskolai tornatermek és sportudvarok is zárva maradtak az elmúlt évtizedben a sportolni akaró lakosság előtt. A kerületben egyetlen sportágban sincs rendszeres, szervezett amatőr bajnokság. Ezeket a hiányokat a jövőben meg kell szüntetni. A kerület önkormányzata új alapokra fogja helyezni a sporttámogatási rendszerét, és új programokat fog indítani a sportcélú fejlesztések és létesítmények működtetésében: miénk a grund! műfüves pályák létesítése, jégpálya létesítése és fenntartása, tornaterem felújítási program indítása, nyitott iskolák rendszerének meghirdetése, sport- és rendezvénycsarnok építése, a versenysporttal való kapcsolat új alapokra helyezése. Erősíti az iskolai sportmozgalmat. Jelenleg 9 diáksport egyesület és 2 diáksportkör 4461 főt sportoltat, aki közül 1837 fő rendszeresen sportol iskolai keretek között. 105 sportági csoport Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

139


működik 14,5 millió forintos költségvetéssel, melyből 6 millió forint az önkormányzati támogatás. Kiemelkedő a XV. kerületi diákolimpiai versenysorozat.

5.9. Ifjúsági feladatok 2011 márciusában az Önkormányzat Vitaanyagban tekintette át az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatában érintett – gyermek- és ifjúsági korosztállyal kapcsolatos – feladatokat, és az alábbi tennivalókat fogalmazta meg: a Szociális térkép megállapításai ráirányították a figyelmet a fiatalok hátrányos helyzetére, ezért az önkormányzat elkészítteti a kerületi fiatalok szociológiai vizsgálatát – különös tekintettel a hátrányos helyzetű családokra, gyermekekre, az önkormányzat minden évben figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tényleges létszámát a gyermek 3 éves korában és a tankötelezettség időpontjában. Felméri az intézményi specializáció kialakításának igényét a sajátos nevelési igényű gyerekek vonatkozásában, és vizsgálja az igények kielégítésének lehetőségét (látás-, hallás-, mozgássérültek stb.), a pedagógiai programok ennek megfelelő kiegészítését, figyelemmel a leszakadó városrészre, szegregációra, az önkormányzat fontosnak tartja az IVS Antiszegregáció tervének éves felülvizsgálatakor mindhárom városrészben az érintett területeken a kiváltó okok és sajátosságok feltérését, az önkormányzat biztosítja a kerület nevelési-oktatási intézményeiben a fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, igényekhez, szükségletekhez igazodó létszámát – különös tekintettel az óvodákra – annak érdekében, hogy a gyermekek fejlesztése már az óvodákban elkezdődhessen, kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gyermekekkel való szakértő foglalkozás érdekében bővüljön az iskolapszichológus hálózat, és egyben javuljon a gyermekek hozzáférési lehetősége a szolgáltatás igénybe vételére, fontos, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök, infrastruktúra rendelkezésre álljon a gyermekintézményekben, a kerületi ellátó rendszeren belül továbbra is fenn kívánja tartani a rászoruló gyermekek támogatása érdekében a gyermekétkeztetés, tankönyv támogatás rendszerét, jelentős kedvezményekkel támogatja a gyermekek táboroztatását, és biztosítja a tej- kifli akció fenntartását, a középiskolai korosztály szabadidejének hasznos eltöltését elősegítő kerületi helyszíneket, programokat, kamaszparkokat, kulturális rendezvényeket, sportolási lehetőségeket biztosít, és a programokon való részvételhez különböző kedvezményeket a résztvevők számának emelése érdekében, a hátrányos helyzetű gyermekekkel és családokkal való foglalkozás érdekében hosszabb távon növeli a gyermekvédelemben dolgozó családgondozók, Nevelési Tanácsadóba családterapeuták számát, támogatja a kerületi Tehetségpont fenntartását, továbbfejlesztését, és a rászoruló tehetséges gyermekek részére a részvételhez térítési díj kedvezményt biztosít, kidolgozza a kerület tanulmányi ösztöndíj rendszerét, az önkormányzat célul tűzte ki a lakáspályázatok folyamatosságának biztosítását, a fiatalok figyelmének felhívását az önkormányzati lakáspályázat lehetőségeire. Felülvizsgálatra kerül a fiatal családok támogatási rendszere, felülvizsgálja az önkormányzat a kerületi Ifjúsági és Sporttábor kihasználtságát, többcélú felhasználását, a gyermekvédelemmel, a családon belüli veszélyeztető tényezők feltárásával, a környezeti veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban felvilágosító előadásokra kerül sor,


140


-

az önkormányzat be kívánja vonni az iskolai felvilágosító munkába a védőnőket és a kerületi szakorvosokat – elsősorban a szexuális felvilágosítás, drogfogyasztás visszaszorítása, illetve megakadályozása érdekében. Szélesebb körben biztosítja a drog és különböző kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosító, konzultációs lehetőségeket, rendszeressé teszi a bűnözés visszaszorítása érdekében a gyermekek felé irányuló felvilágosítást.

5.10. Idősügyi feladatok 1. Az önkormányzat a felülvizsgált idősügyi és idősellátási koncepcióban kitűzött célok eléréséről, meghatározott elvek érvényesítéséről és elhatározott feladatok végrehajtását szolgáló, a lakosság helyi igényeit figyelembe vevő idősügyi politika kialakításáról döntött. Ennek érdekében figyelemmel kell lenni a koncepcióban megfogalmazott, hosszabb távon is érvényesítendő olyan fontosabb elvekre, mint: 1.1. az időskorúak diszkriminizációjának csökkentése, 1.2. az önkormányzat, a helyi lakosság időspolitikával kapcsolatos szemléletének az új kihívások szerinti megváltoztatásának szükségessége, az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatása, 1.3. az idősödési folyamat menedzselésének fiatalabb korban történő megkezdésének szükségessége, 1.4. az idősekben meglévő képességek megőrzése, az időskorúak társadalmi erőforrás szerepének tudatosítása a helyi közösségekben, 1.5. a különböző generációk közötti egyezség megteremtése, 1.6. az idősek közéleti szerepvállalásának szélesítése, 1.7. az élethosszig tartó tanulás igényének megteremtése, és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. 2. Az önkormányzat rendszeres időközönként szakértők, és az idősek szervezeteinek bevonásával tárja fel a Kerület idősügyi helyzetét, problématerületeit. Ahhoz, hogy az idős ember jól érezze magát a Kerületben, megfelelő segítő környezet szükséges. 3. Az idősüggyel kapcsolatos teendők az éves költségvetési tervezésnek is képezze részét. 4. Az idősek közösségi életéhez megfelelő működési feltételek álljanak rendelkezésre. A közösség tulajdonát képező létesítményekben (közösségi ház, intézmények, stb.), vagy másokkal való együttműködéssel gondoskodjon az idősek közösségi cselekvési terei létrehozásáról, az ahhoz szükséges eszközök biztosításáról. 5. Az idősek tapasztaltsága, ismeretei, társadalmi kiegyenlítő, különböző korosztályokat mozgósító szerepe nem nélkülözhető a közösség nevében végzett közhatalmi, a lakosság igényei kielégítésére hivatott közszolgáltatási tevékenységeknél. Az idősügyi problémák megoldása nem nélkülözheti a folyamatos, kölcsönös tájékoztatást. Az időskorúak problémái csak az igényeik ismeretében, cselekvési szándékaiknak teret engedve, az egyénekkel és szervezeteikkel szoros együttműködésben oldhatók meg. Az önkormányzat fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy a Kerületben élő időskorú lakosság minél szélesebb körben bekapcsolódhasson a helyi közéletbe. Az idősek szervezeteinek vezetői, klubok képviselői rendszeresen meghívást kapjanak a bizottsági, illetve képviselő-testületi ülésekre. Ezeken a fórumokon közvetlenül az idősektől informálódhatnak a problémákról, igényekről, illetve itt lehet tájékoztatást adni a megoldások, az együttműködés lehetőségeiről. A türelem, a tolerancia, a bölcs megértés, a szeretetre való képesség az időskor leginkább pozitív tulajdonságai közé tartozik. A közösségbe tartozás, a biztos segítség tudata belső tartást és erőt képes adni a magányos embereknek. 6. Átgondolandó, hogy a polgármesteri hivatalban az idősek hatékony támogatása érdekében alkalmazott idősügyi referens tevékenységével segítse az idős emberekkel, szervezeteikkel való kapcsolattartást, a felmerült problémák megoldását. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

141


7. Az önkormányzat nyújtson segítséget ahhoz, hogy az idősek szervezetei sikeresen pályázhassanak a szervezeti működést, az idősügyi programok sikeres lebonyolítását lehetővé tevő pályázatokon. Anyagi lehetőségeitől függően támogassa az idősek szervezeteinek működését, kitűzött céljaik megvalósítását. 8. Az öregedés problémájára hatékony megoldást kell keresni két fontos, egymást átfedő területen: 8.1. a közszolgáltatások színvonalának javításával és azoknak az idősek szükségleteihez való hozzáigazításával, 8.2. valamint a változó életstílus és a városi társadalom öregedéséből adódó új szükségleteket is előtérbe helyező új városi környezet kialakításával. Mindennek központi célja az idős lakosság nagyobb fokú társadalmi integrációja. 9. Egy kiegyensúlyozott társadalom, amelyben az idős generáció továbbra is aktív marad, ahol az idősek számára nyújtott szolgáltatások jól szervezettek, és amelynek urbanisztikai szerkezete az idősek szükségleteit is figyelembe veszi, fontos versenyképességi tényező, amely akár egy-egy cég beruházási döntéseit is befolyásolhatja. 9.1. Mindezek következtében a Program által kitűzött tevékenységek az alábbi területekre irányuljanak: 9.1.1. Az idős népesség részvételi arányának növelése a munkaerő-piacon és a közösségi munkában; 9.1.2. A közösségi szolgáltatások színvonalának növelése és innovatív jellegének erősítése; 9.1.3. A közösségi részvétel fokozása: az alulról jövő kezdeményezések tudatos és strukturált támogatása, a megfelelő szakpolitikai tényezők és területek együttműködésének erősítése (szociális, egészségügyi, tervezési, közlekedési, foglalkoztatási); 9.1.4. Jó példák kiválasztása és bemutatása arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a városi életfeltételeket jobban hozzáigazítani az öregedő népesség változó szükségleteihez. 10. Idősek ellátását szolgáló szociális és egészségügyi ellátások közötti együttműködés erősítése (egymásra épültség, szolgáltatások összehangolása, kapacitásbővítés). Ennek egyik alappillére az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. 10.1. Az időskori egészségmegőrzés négy kulcsfontosságú eleme: 10.1.1. szellemi aktivitás megőrzése, 10.1.2. fizikai aktivitás megőrzése, 10.1.3. egészséges táplálkozás, 10.1.4. rendszeres orvosi ellenőrzés.

5.11. Civil szervezetek A társadalmi szervezetek céljai, feladatai lehetnének: • nevelés, képzés (szakmai, kulturális, sport); • munkaképesség fejlesztés; • elhelyezés és munkába-állás elősegítése; • életkörülményeik javítása; • a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése; • kedvezményes szolgáltatások szervezése; • intézmény alapítása és működtetése; Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

142


• tájékoztató és egyéb kiadványok kibocsátása; • egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító, egészségügyi, rehabilitációs tevékenység; • szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása; • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekvédelem; • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; • emberi és állampolgári jogok védelme; • rehabilitációs foglalkoztatás; • munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások; Szükséges a kiemelt célokat új tartalommal megtölteni. A civil szervezetek támogatásához pályázati rendszer kialakítása az önkormányzat feladata.

5.12. Roma esélyegyenlőségi problémák 1) A Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak tevőlegesen kell segíteni a XV. kerületi romáknak. 2) Vizsgálja meg az önkormányzat olyan tanoda működtetésének a lehetőségét, ahol a gyengén tanulók is, és a dolgozó szülők gyerekei tanulhatnak, felzárkózhatnak, lehetnének roma származású tanárok, akik ismerik és tudják a gyakori problémákat, és pozitív mintaként is jelen lennének. Olyan szakirányú segítségnyújtás is megvalósulhat, ahol nem csak elméleti, de szakmai segítséget is kaphatnak a diákok. Jobban kihasználható a tanoda, ha esti vagy levelezős képzést indítanak felnőtteknek a versenyképes szakmákból. 3) Pályázatot, ösztöndíjat lehetne kiírni a jól tanuló roma gyerekeknek. 4) Lakáshoz jutottaknak lakás felújítási támogatást lehetne adni, hogy olyanná tegyék lakó környezetüket, ami elfogadott, és rendes viszonyok között lehet élni benne. 5) Jogi segítség a diszkriminációt szenvedetteknek a CKÖ közbenjárásával. Pl.: Havi egy alkalommal lenne fogadóóra, ahol roma ügyekben jártas ügyvéddel tudnának beszélni a sérelmet szenvedők. 6) A CKÖ működjön együtt az iskolákkal, hogy hagyományőrző szakkörök, továbbképzések legyenek. 7) Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) alkalmazásának lehetőségét meg kell vizsgálni. 8) A Program megvalósítása során külön figyelmet kell szentelni a mélyszegénység által érintett és a roma társadalom problematikájának. Nem várható, hogy középtávon maradéktalanul megoldhatóak ezek a kihívások, a Program keretében azonban el kell érni a kulcsproblémák azonosítását, figyelemmel kell lenni az érintett társadalmi csoportok foglalkoztathatóságának és képzésének, képezhetőségének fejlesztésére, és el kell indítani azokat a folyamatokat, amelyek hosszabb távon érdemi eredményeket hoznak.

5.13. Romák esélyegyenlősége A romák foglalkoztatási, szociális és egészségügyi helyzetének vizsgálati szempontjai105

105

A táblázatban megnevezett vizsgálati szempontok szerint kell az esélyegyenlőségi program felülvizsgálatának időpontjáig elvégezni a felmérést.


143


Vizsgálati szempontok

Szükséges, elvárt beavatkozások

Foglalkoztatás és szociálisügy Mennyire értékteremtő közmunka programokban vesznek részt a roma munkanélküliek?

Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és közhasznú munkák során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson a roma munkanélküliek számára is. A közmunkák kialakításánál előnyben kell részesíteni a hiányzó helyi szolgáltatások kialakításához szükséges humán kapacitás megteremtését, mint pl.: • családi napközi, • házi gyermekfelügyelet, • helyi foglalkoztatási információs pont létrehozása, • roma pedellusok alkalmazása, • roma pedagógiai asszisztensek alkalmazása, • segítő pedagógusként munkanélküli pedagógusok alkalmazása, • helyi civil szervezetek szakmai kapacitásainak fejlesztése A közcélú foglalkoztatás elindításakor az ellátandó feladatok megtervezését a foglalkoztatottak egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira szükséges alapozni, ezt előzetesen fel kell mérni, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki a képességeinek és képzettségének leginkább megfelelő, hatékony és értékteremtő munkát végezhessen. Milyen arányban alkalmaznak romá- Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatókat az önkormányzatnál és intézméként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási nyeiben, illetve a társulásnál és a tár- arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (polgármesteri sulás által fenntartott intézményekhivatal, óvodák, iskolák, egészségügyi és más intézmények) ben? roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezettel. Az önkormányzat, mint foglalkoztató Esélyegyenlőségi Tervében pl. előírhat olyan előnyben részesítést az intézményei számára, hogy a romák a közszolgáltatásokat ellátók körében legalább népesség-arányosan részt vehessenek. Annak elősegítésére, hogy ne csak szakképzetséget nem igénylő munkák elvégzésére alkalmazzák őket, olyan ösztöndíj, és gyakornoki programok megvalósítása indokolt, amely képzett roma fiatalok számára biztosít foglalkoztatási lehetőséget az önkormányzatnál és intézményeinél. Az önkormányzatnak milyen eszközei !Az önkormányzatok helyi rendeleteket alkothatnak, amevannak a helyi romák foglalkoztatásá- lyek jogforrásul szolgálnak. A helyi rendeletek körében ők nak növelésére a versenyszférában? állapítják meg a helyi iparűzési adókat és beruházási támogatásokat. Ennek mentén szükséges feltételül szabni a kedvezmények, támogatások igénylésékor a védett csoportok, köztük a hátrányos helyzetű és roma munkavállalók alkalmazásának növelését. Az önkormányzatnak a közbeszerzések és helyi fejlesztések során olyan eljárást szükséges kialakítania, amely során előnyben részesítheti a hátrányos helyzetű és roma munka-


144



Szükséges, elvárt beavatkozások vállalók alkalmazását vállaló pályázókat. Született-e romákkal, vagy halmozot- Amennyiben jogerős végzés birtokában még nem szűnt meg tan hátrányos helyzetű gyermekekkel a jogsértő gyakorlat, az önkormányzatnak haladéktalanul szembeni diszkrimináció miatt jogerős intézkednie kell a folyamat felgyorsítása érdekében. Az akelmarasztaló bírósági ítélet, vagy ha- ciótervben ütemezni kell a jogsértés megszüntetésének fotósági határozat az önkormányzat, lyamatát és a jogsértő helyzet következtében elszenvedett vagy valamely intézménye ellen? hátrányok kompenzálását. Megszűnt-e az elítélt jogsértő gyakorlat? Az önkormányzat rendszeresen gyűjt- Az önkormányzat és intézményei adatgyűjtésének áttekintée és értékel-e adatokat arra vonatkose, szükség szerint az adatgyűjtés rendszerének átalakítása, zóan, hogy az általa működtetett, vagy kiegészítése és az adatok rendszeres kiértékeléséről, és viszfelügyelt közszolgáltatásokhoz való szacsatolásáról terv készítése. hozzáférés mennyire biztosított a településen élő hátrányos helyzetű romák számára, illetve, hogy a gyakorlatban mennyire veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat? A település szociális szolgáltatásszer- A település szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának vezési koncepciójában tervezett-e a elemzése és értékelése (és szükség esetén felülvizsgálata, romák esélyegyenlőségét elősegítő átdolgozása) annak érdekében, hogy az önkormányzat által konkrét intézkedéseket? Az intézkedé- biztosított szociális ellátások területén a romáknak a szolgálsek hatékonyak, eredményesek-e? tatásokhoz való hozzáférését javító konkrét tervek szerepeljenek a koncepcióban, illetve hogy a helyi szolgáltatásszervezés hatékonyságának értékelésében kiemelt szempontként érvényesüljön, hogy a szolgáltatások a romák integrációját hatékonyan támogatják-e. A szegregált településrészen jellemző Amennyiben a gyermekek családjukból történő kiemelése probléma-e a gyermekek ideiglenes, legalább kétszeresen meghaladja az országos átlagot, az átmeneti, vagy tartós nevelésbe véte- önkormányzatnak fel kell tárnia az okait a magas nevelésbe le? vételi aránynak és preventív intézkedéseket szükséges bevezetnie a gyermekek családban tartása érdekében. (Országos átlag 0,88%) Továbbképzésekkel, (amennyiben lehetséges) plusz státuszokkal, civil szervezetek bevonásával szükséges megerősíteni a helyi gyermekvédelmi, apellátást, annak érdekében, hogy veszélyeztetett gyerekek nevelése lehetőség szerint a családjukban történjen. Az önkormányzat/ társulás által fenn- A közművelődési intézmények programkínálatának kialakítartott, illetve támogatott közművelő- tásakor, és a helyi kulturális események támogatásáról szóló dési intézmények és kulturális progdöntések előkészítésekor horizontális szempontként általáramok kínálatában megjelennek-e a nosan érvényesíteni a helyi társadalom multikulturális jelletársadalom multikulturális jellegét, a gének a bemutatását és a romák kisebbségi kultúrájának kultúrák közötti párbeszédet és a roma ápolását célzó programok támogatását. kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elemek? Az önkormányzat és intézményei partnerként együttműködnek-e, illetve támogatják-e a romák kisebbségi kultúrájának ápolását célzó helyi kezdeményezéseket? (Konkrétan pl. az önkormányzat által ilyen célra fordított költségvetésből, ill. támogatási forráskeretből milyen arányban részesedtek a roma kisebbEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

145


Vizsgálati szempontok ségi kultúra ápolását célzó programok?)

Szükséges, elvárt beavatkozások

Van-e az önkormányzatnál/ társulásnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs?

Az önkormányzat tisztviselői jártasake a romák esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos kérdésekben?

Az önkormányzat kommunikációjában tudatosan fellép-e a helyi társadalom esetleges előítéletességével, cigányellenességével szemben? A közpolitika helyi képviselői, döntéshozói megnyilvánulásaikkal elősegítik-e a kisebbségeket védő alkotmányos értékek érvényesülését és a társadalmi szolidaritást, ösztönzik-e a többség és a romák közötti hatékony együttműködést? Az elmúlt három évben előfordult-e a településen romákat ért, feltételezhetően rasszista indítékú támadás, inzultus? Volt-e romák és nem romák között erőszakba torkolló konfliktus?

! A 20 ezer fő feletti településeken, illetve azokon a településeken, ahol a romák aránya eléri a 15%-ot ajánlott esélyegyenlőségi munkatárs kijelölése és képzése a romák (és más hátrányos helyzetű csoportok) esélyegyenlőségének hatékony elősegítése érdekében az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában. Az esélyegyenlőségi felelős koordinálja az esélyegyenlőségi program kidolgozását és megvalósítását, gondoskodik a rendszeres felülvizsgálatáról, gyűjti és elemzi az önkormányzatnál az esélyegyenlőségre vonatkozó adatokat, biztosítja az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, esélyegyenlőségi képzést szervez, és segít kidolgozni és működtetni az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatban felmerülő problémák kezelésének rendjét. A 20 ezer fő feletti településeken, illetve azokon a településeken, ahol a romák népességaránya eléri a 15%-ot ajánlott az önkormányzati munkatársak legalább 10%-ának, – köztük legalább két felső és középvezető beosztású tisztviselő és a humánpolitikai felelős részvételének biztosítása esélyegyenlőségi képzésen. Az önkormányzat és intézményei hivatalos kommunikációja minden szintjén, és az önkormányzati tisztségviselők, illetve az önkormányzat által foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak viselkedésükben esélytudatosságot fejeznek ki: elhatárolódnak minden gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulástól és a szegregációtól, tudatosan közvetítenek a romákkal szembeni előítéleteket csökkentő szemléletet. Az önkormányzat minden vezető tisztségviselőjének és az önkormányzati intézmények vezetőinek felhívja a figyelmét a fentiekre, és az ezzel ellentétes magatartást vétségként szankcionálja, az érintetteket megrója és ösztönzi, hogy esélyegyenlőségi képzésen vegyenek részt. Amennyiben a településen az elmúlt három évben előfordult rasszista indítékból elkövetett támadás, vagy olyan társadalmi csoportok közötti konfliktus, amelynek vélelmezhetően etnikai dimenziója is volt, az önkormányzat felelőssége, hogy hatékonyan fellépjen az ilyen konfliktusok és jogsértések megelőzése érdekében: • hatékony fellépés a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, a jogsértések kárvallottjainak támogatása, számukra jogsegély biztosítása; • a társadalmi szolidaritást, párbeszédet és a kisebbségek védelmét erősítő helyi szintű akciók és kampányok szervezése és támogatása (pl. sajtó-kampányok, rendezvények, a társadalmi befogadás és összefogás elősegítésében aktív szervezetek, ill. egyének számára díj, elismerés adományozása, a gyermek és ifjúsági korosztályt kü-


146



Szükséges, elvárt beavatkozások lön is célzó érzékenyítő programok, stb.)

A helyi sajtóban, médiumokban megjelentek-e, megjelennek-e olyan közlések, amelyek a romákkal szembeni előítéletességet növelhetik?

Amennyiben az önkormányzat bármilyen jellegű támogatásban részesít helyi/térségi/megyei sajtóterméket, egyéb írott vagy elektronikus médiumot, rendszeresen monitoroznia kell, hogy az megfelel-e az előítélet-mentességgel kapcsolatos elvárásoknak, és az együttműködési, ill. támogatási döntéseiben arra kell törekedni, hogy megfelelő hatékonysággal szankcionálja a romák elleni előítéletességet növelő megnyilvánulásokat. Az önkormányzat működtet-e olyan A romákat ért diszkrimináció elleni hatékony fellépés érdepanaszkezelési eljárásokat (és ha igen, kében olyan panaszkezelési eljárások és ösztönző rendszerek milyen hatékonysággal), amelyek a bevezetése és működtetése, amelyekkel az ilyen esetek látelepülésen a romák elleni diszkrimi- tenciája csökkenthető, és megfelelően szankcionálható az náció eseteinek feltárását és a jogsér- önkormányzat által működtetett, vagy támogatott intézmétések elszenvedői számára jóvátételt nyek és az önkormányzat, mint hatóság által felügyelt helyi biztosítanak? szolgáltatások körében. Biztosított-e a romák részvétele az A helyi roma közösség érdekképviseletét ellátó cigány kiönkormányzati döntéshozatalban kép- sebbségi önkormányzat és/vagy roma civil szervezetek képviselőik útján? viselőinek strukturális bevonása az önkormányzati döntések előkészítésébe. A romák társadalmi integrációjának támogatását célzó önkormányzati politika, fejlesztési programok esélyegyenlőségi koncepciójának kidolgozása az érintett közösség képviselőinek aktív részvételével.

Egészségügy Rendelkezik-e a település egészségtervvel?

Az önkormányzat egészségtervébe be kell építeni a a szegregátumokban élők (ha van a településen szegregátum) egészégi állapotára vonatkozó adatokat és a szükséges beavatkozásokat. Van-e betöltetlen körzeti orvosi praÖsztönző rendszer kialakítása a romák által sűrűn lakott xis, vagy védőnői státusz romák által területeken az egészségügyi ellátás szabad kapacitásainak, sűrűn lakott, szegregált településrész illetve a betöltetlen állások kihasználása érdekében. közelében? Amennyiben maga a település ellátatlan, törekedni kell kistérségi, mikro-térségi alapon megszervezni a hiányzó ellátásokat. Milyen arányban érik el a helyi roAmennyiben nincs adat, a helyi civil szervezet és/vagy a mákat a szervezett központi szűrőcigány kisebbségi önkormányzat becslését, valamint a körzevizsgálatok? Milyen arányban vesznek ti orvos becslését kérjük. Meg kell vizsgálni, hogy mely részt a rendszeres szűrővizsgálatokon? tényezők hátráltatják a szűrővizsgálatokon történő részvételt, azokra megoldást szükséges kidolgozni. Helyi civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzat, a Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

147



Szükséges, elvárt beavatkozások védőnő és a körzeti orvos együttműködésében tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról. Érzékelhető probléma-e az alultáplált- Az önkormányzat segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelság a 0-18 éves roma korosztály köré- met kell szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár ben? természetbeni támogatására. Kiemelten fontos az óvodás- és iskoláskorú gyerekek esetében az étkeztetés ingyenessé tétele. A 0-3 év közötti gyermekek esetében a házi gyermekorvos és a védőnő bevonásával beavatkozást szükséges tervezni. A problémák enyhítésére lehetséges megoldást jelenthet a különböző közétkeztetési alapítványokkal történő kapcsolatfelvétel és bevonásuk a beavatkozásokba. Szerepet vállal-e az önkormányzat az Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények rendegészségvédelemmel kapcsolatos isszeresen szervezzenek a halmozottan hátrányos helyzetű meretek terjesztésében, a helyi társa- tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédalom egészségtudatos attitűdjének delmi programokat, akciókat, és aktívan vegyenek részt az formálásában? A hatékony egészség- országos betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések) hevédelem hangsúlyos eleme-e az önlyi promóciójában és megvalósításában. kormányzat által fenntartott közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjának? Az önkormányzat által biztosított köz- Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a étkeztetés - amely gyakran a helyi megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási szegény családból származó gyerekek intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás táplálkozásának elsődleges forrása -, minden szintjén, óvodától a középiskoláig); és az óvodás és megfelel-e az érintett korosztály iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi egészséges étrendjére vonatkozó elvá- programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, rásoknak? kiemelt figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására. Az önkormányzat (ill. intézményei) által biztosított közétkeztetés és az önkormányzati intézményekben piaci szereplők által biztosított étkeztetés rendszeres ellenőrzése szakember bevonásával, hogy azok kínálata és az ételek minősége mennyiben felel meg az általuk ellátott korosztályok egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. Van e szemétlerakó, illegális szemétAz ÁNTSZ bevonásával az önkormányzatnak haladéktalalerakó, dögkút a romák által sűrűn nul tervet kell készítenie a környezet-egészségügyi problélakott szegregált településrész közelé- mák megszüntetésére. ben (500 m-en belül?)

Az 1992. évi LXIII. törvény értelmében a roma származás és a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jogi formarendszerében azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát különleges személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az a személy tekinthető romának, aki annak vallja magát. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7.§ (1)-(2) bekezdése értelmében, valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatás a roma származás tekinteEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

148


tében önkéntes, és sem a válaszadás megtagadásából eredően, sem az adott válaszok tartalma miatt, illetve az abból levonható következtetések miatt nem érheti hátrány a munkavállalót. Az önkormányzat célja, szándékai a roma lakossággal világosak. A kerületben élő mintegy 5000 – 7000 főre becsült (a lakónépesség ≈ 9 %-a) romát az önkormányzat egyenrangú és egyenjogú polgárként kezeli. Olyan szemléletet kell fokozatosan kialakítani és érvényesíteni, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem tiszteli a roma kisebbséget, a roma hagyományokat és kultúrát, együttműködésre és párbeszédre kész, nyitottság jellemzi, fellép a diszkrimináció ellen, ösztönzi az önálló identitás vállalását, integrálni és nem szegregálni akar. Hiányos adatokkal rendelkezik az önkormányzat a romák társadalmi esélyegyenlőségét befolyásoló területeket illetően. Különösen érzékeny terület a romákra vonatkozó adatkezelés. Módszertani segítséget igényel, hogy milyen körben és eszközökkel alakítható ki az célcsoport helyzetét, társadalmi szerepét, a szolgáltatásokhoz való hozzáférését és a valós igénybevételt bemutatni képes adatbázis. Az erre vonatkozó intézkedés célja, hogy feltételezések, becslések helyett hiteles és releváns adatok alapozzák meg az esélyegyenlőségi intézkedéseket.

5.14. Nemek esélyegyenlősége A nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy mindkét nem egyenlő mértékben van jelen hatalom, részvétel és láthatóság szempontjából a közélet és magánélet minden szférájában. Amikor a nemek közötti egyenlőségről van szó, azt nem a nemek közötti különbözőség, hanem sokkal inkább a nemek közötti egyenlőtlenség ellentéteként kell látni. Célja az, hogy elősegítse a nők és férfiak teljes részvételét a társadalomban. Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy neme alapján senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzésben való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

Vizsgálati pont:

szem-

Javasolt beavatkozás

Kulcsprobléma: A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Van-e nemekre érAz önkormányzat számára Az önkormányzati zékeny adatgyűjtés, elem- javasolt beavatkozások (helyi, társulásban együttzés és értékelés az önkorműködő) intézmények számányzat által felügyelt mára javasolt beavatkozások minden szakterületen? A kötelező adatszolgáltaAjánlott szükségletFoglalkoztatás Közoktatás tások áttekintése után rövid- és felmérés készítése a családközéptávú adatgyűjtési- és elemzé- segítő, gyermekjóléti szolgáSzakképzés Szociális ellátás si terv készítése (szakértői segít- latok/központok és a háziorEgészségügyi ellátás ség, esetleg a KSH bevonásával). vos, gyermekorvos, védőnői Bűnmegelőzés, áldozatvé- A meglévő adatok táblázatba ren- szolgálatok bevonásával a Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

149


Vizsgálati

szem-

pont: delem Településfejlesztés Ha nincs (vagy: csak néhány, aggregát adat van nemek szerint is bontva; vannak ugyan nemek szerint bontva gyűjtött adatok némely vagy több szakterületen, de ezeket nem elemzik, értékelik):


dezése rövidtávú feladat. A szükségesnek látszó hiányzó adatok esetleges gyűjtésére középtávú terv kidolgozása. Probléma-lista készítése (pl.: kiderül, hogy alacsony a női aktivitás, amit többek között az magyaráz, hogy a lányok ún. nőies szakmákat tanulnak akkor is, ha a munkaerőpiacon épp ezekre nincs igény; kevés vagy nincs óvodai, bölcsődei férőhely stb.; a gyerekes szülők számára nem megfelelő időpontban áll rendelkezésre tömegközlekedési összeköttetés a közeli munkahelyekkel stb.). Van-e megfelelően felkéAz önkormányzat számára szült, gender- javasolt beavatkozások szakértelemmel is rendelkező kompetencia, kapacitás? A gender mainstreaming Esélyegyenlőségi – ezen azt jelenti, hogy belül gender mainstreamingre is • a nők és férfiak közötti felkészített – munkatárs vagy munkülönbségek soha nem kacsoport, osztály kijelölése (képképezhetik a hátrányos zésre küldés); feladatleírás tartalmegkülönböztetés (diszkrimináció) alap- mazza a folyamatok gender szempontú elemzését is. ját; Az önkormányzat, mint • alapjaiban újra kell gondolni a munkaerő- foglalkoztató esélyegyenlőségi piac működését és an- (EE) tervének áttekintése: tartalnak a nők és a férfiak maz-e a vezetők, döntéshozók foglalkoztatására gyaszámára esélyegyenlőségi, ezen korolt hatását; • tartós változásokra van belül gender-ismereteket, problészükség a társadalom- mákat tárgyaló képzést, tréninget. önkormányzat gender ban: át kell alakítani a Az szülői szerepeket, a csa- mainstreaming képzésre küldi egyládszerkezetet, a mun- egy felelősséggel rendelkező szakka- és időbeosztást, emberét, ill., ha lehetséges, ilyen akár az intézmények végzettségű, gyakorlatú munkatárműködését is; • nem a nőket kell, vala- sakat alkalmaz. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

„Szolgáltatástervezési koncepció” elkészítése érdekében [1993.évi III. törvény (Szoctv.) 92. § (3)-(10) bekezdés) a „bázisadatok” összegyűjtéséhez. (2 évente) megújítandó].

Az önkormányzati (helyi, társulásban együttműködő) intézmények számára javasolt beavatkozások Esélyegyenlőségi referens kijelölése, feladatkörének alkalmas kibővítése, képzésre küldése Intézményi esélyegyenlőségi terv kidolgozása Az egészségügyi, közoktatási, szociális szolgáltatók értékelő, elemző, esetmegbeszélő tevékenységük során tudatosan alkalmazzák a nemi szempontot. Szakmaközi tematikus esetmegbeszélések A nemek társadalmi helyzetére érzékenyített szakember(ek) alkalmazása, a nemek eltérő szükségleteit figyelembe vevő (pl. nők 150


Vizsgálati

szem-

pont: hol a lehetőségek peremén hozzáigazítani a fennálló viszonyokhoz, hanem magukat a társadalmi viszonyokat kell átformálni; • olyan együttműködést kell kialakítani nők és férfiak között, amely lehetővé teszi, hogy mindkét nem egyaránt részt vehessen a társadalom fejlődésében, és egyaránt részesedhessen e fejlődés eredményeiből; • fel kell tárni az egyenlőtlenség valódi okait, és ezekre ható célzott beavatkozásokat kell alkalmazni; • gondoskodni kell arról, hogy intézkedéseink ne csupán érzékenyek legyenek a nemek közötti különbségekre, de hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is; • jól kell föltenni a kérdéseket, hogy világos legyen, mire kell fordítani a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat; • több figyelmet kell fordítanunk a férfiakra, és arra, hogy mit tehetnek ők egy igazságosabb társadalomért.

Javasolt beavatkozás Az együttműködő szerveze- elleni erőszak áldozatait tek esélyegyenlőséggel (gender is) segítő) szolgáltatások biztokapcsolatos attitűdjének, meglévő sítása. szakértelmének felmérése, megvitatása, az önkormányzati intézményekkel, a helyben működő szolgáltatókkal, munkaadókkal egyeztetett rövid- (azonnali) és középtávú (egy-két éves) beavatkozási terv készítése. Támogatja, elvárja, előírja az önkormányzati fenntartású intézményektől megfelelő számú munkatárs gender képzésen való részvételét. Kötelező és nem kötelező EE tervek, workshopok, képzések, érzékenyítő tréningek támogatása, egyben beszámolási kötelezettség útján értékelése, ellenőrzése. Kifejezetten a nemek eltérő igényeire irányuló szolgáltatások (pl. a nők elleni erőszak áldozatainak célzott ellátása) működtetésének támogatása. Biztosítandó: a nemek helyzetével kapcsolatos korszerű képzésen részt vett mediátor, közösségfejlesztő, rehabilitációs szakember, család-konzulens, pszichológus, pár-terapeuta, jogsegély-szolgálat is.

Kulcsprobléma: A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága: egyszerre oka és következménye a munka-erőpiaci esélyegyenlőtlenségnek Van-e a területen elérhető Az önkormányzat számára javasolt beavatkozások munkalehetőség (nőknek Adatgyűjtés (Munkaerő piaci központ, KSH segítségét is)? igénybe véve) a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlíEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

151


Vizsgálati

szem-

pont:

Melyek a nők foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát) gátló főbb akadályok?

Probléma:

A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. (Mivel általában túlnyomórészt ők látják el a gyerekeket és az időseket, sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.)

Javasolt beavatkozás tása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel Az önkormányzat számára javasolt beavatkozások A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről. Önkormányzat/társulás számára javasolt Az önkormányzat számára beavatkozások munkajavasolt beavatkozások erőpiaci intézményekkel együttműködve Rövid távú változás érdeFoglalkoztatási progkében felvilágosítás, propaganda, ramok „nőtámogató” eszkökampányok. Fontos szereplők le- zökkel (gyermekfelügyelet, hetnek a közösségi, kulturális in- iskolai, óvodai nyitva tartástézmények, az egyházak (pl. női hoz igazodó programok), istentiszteletek szervezésével a Háztartási, gondozói férfiaknak ugyanakkor közös, munka szervezése fizetett gyermekes programok biztosításá- foglalkozásként, képzéssel, val) Antiszegregációs Azonnali változás érdeké- foglalkoztatási programok (a ben: a gyermekjóléti és gondozási szakképzőkkel együtt). alapszolgáltatások, valamint az Szakképző intézméóvodai, bölcsődei, a gyermekek nyek (munkaerő piaci innapközbeni ellátását biztosító tézményekkel együtt is) egyéb szolgáltatások esetében a Nemi férőhelyek bővítése antiszegregációs tréningek – Hosszú távú változás érde- a helyi munkahelykínálat kében: háztartási munkák társa- figyelembevételével – annak dalmisítása – vállalatokkal, mun- érdekében, hogy oldódjanak ka-erőpiaci szervezettel közös a merev női-férfi foglalkoprogram zási határok. Az önkormányzati intézmények számára javasolt beavatkozások Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotíEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

152


Vizsgálati

szem-

pont:

Javasolt beavatkozás piákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszaki-természettudományos orientációja) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmisításával kapcsolatos programok

Probléma: A nők anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. Probléma: A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva. (A gyermekintézmények rugalmatlan nyitva tartása nehezíti a munkavállalást.)

Az önkormányzat számára javasolt beavatkozások Munkacsoport felállítása (jegyző, tb-ügyintéző bevonásával) a középkorú nők nyugdíj-jogosultságának felbecslésére. A Munkaerő piaci intézményekkel együtt átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás biztosítása, alternatív foglalkoztatási formák szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára Az önkormányzati Az önkormányzat számára (helyi, társulásban együttjavasolt beavatkozások működő) intézmények számára javasolt beavatkozások Az önsegítő anyacsoporto(civil vagy más szerkat szervező és működtető civil, vezetekkel együttműködve egyházi, vagy önkormányzati kez- is) önsegítő csoport szervedeményezések támogatása (helyi- zése saját erőforrások, szükség, gyermekfelügyelet, apás gye- ségletek, kölcsönös segítsérekprogramok, pénzbeli támogatás, gek, támogatások feltérképályázati forrás), iskolabuszok, pezésére, mozgósítására. kooperáció más szolgáltatókkal. Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása (pl.: nyugdíjas tanító, könyvtáros, helyi középiskolások meseolvasással, diavetítéssel hosszabbítják meg az elérhető óvodai, napközi otthonos ellátást; kora reggel 6-8 között önkéntes munkában egy-egy civil szervezet Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

153


Vizsgálati

szem-

pont:

Probléma: Nemi szegregáció a közoktatásban106, szakképzésben (felsőoktatásban). A pedagógusok eloszlása a szakterületek, ill. vezetői szintek között merev nemi sztereotípiákat követ. A gyerekek, diákok részvétele egyes szakkörökön, különórákon, tanulmányi versenyeken, továbbtanulást előkészítő tanfolyamokon, felvételi jelentkezésekkor merev nemi sztereotípiákat követ.

Probléma:


Az önkormányzat számára javasolt beavatkozások A pedagóguspálya szegregációjának oldása érdekében előnyben részesítés Az intézményekben folyó nemi antiszegregációs programok, rendezvények támogatása, díjak kiírása stb.

képviselője fogadja be az intézménybe a gyerekeket; beteg gyermeket ápoló szülők támogatása/helyettesítése stb. Az önkormányzati (helyi, társulásban együttműködő) intézmények számára javasolt beavatkozások Tanulók bíztatása (pályázat, díj, verseny, kiemelt tehetséggondozás stb.) a nemi sztereotípiákat áttörő tevékenységekre (lányoknak természettudományos szakkörök, javító-szerelő tevékenység, fiúknak gépírás, főzés, humán szakkörök) „lányok napja” oktatási program: minden évben egy napon a pályaválasztás előtt álló lányokat munkahelylátogatás keretében megismertetni olyan szakterületekkel, amelyeket általában nem jut eszükbe maguktól választani. Nők, lányok háztartási munkájának tehermentesítését támogató mobilizációs programok szervezése.

Az önkormányzat számára javasolt beavatkozások

Egyenlőtlen bérezés, fogKimutatás: lalkozási szegregáció, az önkormányzatnál és intézményeinél dolgozók bére, ke„üvegplafon”. A nők és resete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szeférfiak foglalkozási (hori- rint, majd ennek alapján munkakör-munkabér-elemzés készítése. zontális) szegregációja, és az egyenlőtlen bérezést és 106

A tanárok, pedagógusok létszámeloszlásának kimutatása nemek szerint a vezető beosztásokban, valamint az ún. humán és reál, ill. műszaki tárgyakban, s a gyerekek részvétele nemenként a szakkörökben, előkészítő tanfolyamon, a tanulmányi versenyeken, a továbbtanulási jelentkezésekkor.


154


Vizsgálati

szem-

pont: általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak.


Kulcsprobléma: A nőket érő erőszak Van-e a kerületben célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás? rendszeres, Folyik-e gender-szemléletű továbbés átképzés azon intézmények munkatársai körében, amelyek a nők elleni erőszak áldozatait (is) látják el? pl.: egészségügy (főképp védőnők, nőgyógyászok, házi- és gyermekorvosok), szociális ellátás (családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, krízis-otthonok), jogsegélyszolgálatok.

Probléma:

Kapcsolati erőszak problémája: A nők elleni kapcsolati erőszak elkövetője általában férfi, akitől az áldozat többé vagy kevésbé függ, vagy függött, vagy akivel szemben az áldozat


Adattábla elkészítése a rendőrség és az ügyészség segítségével: nemek szerint bontott adatok, szükség esetén főbb korcsoportokban, a családi kapcsolatok szerint leválogatva, a kiemelt bűncselekmények (személy, vagyon, nemi erkölcs elleni stb. bűncselekmények) elkövetői, sértettjei.

Az önkormányzat számára javasolt beavatkozások Támogatja (pl. pályázattal, helyiség biztosításával, kísérő szolgáltatások nyújtásával) a „Krízisközpont-hálózat”, a családok átmeneti otthona és a szociális háló munkatársainak képzését a kapcsolati erőszak témájában, különös


Az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények, egyházi és civil szervezetek számára javasolt beavatkozások Rendszeres képzés szervezése a munkatársak számára a nők elleni erőszak természetével kapcsolatban – különös tekintettel annak társadalmi-gazdasági összefüggéseire, valamint az ún.

155


Vizsgálati

szem-

pont: épp függetlenségét igyekezett megvédeni. Sürgős fejlesztésre (képzésre, érzékenyítésre, pontosabb feladat-kijelölésre, átszervezésre stb.) szoruló intézmények: a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményei (családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, iskolák, óvodák, rendőrség, családok átmeneti otthona – lakosság létszámától függően). az egészségügyi alap- és szakellátás (védőnők, házi- és gyermekorvosok, szakrendelők), a jogászok, jogsegély és lelkisegélyszolgálatok a pszichiátriai intézmények, rehabilitációs intézetek és a helyi közösség szervezetei. A köztudatosság formálásának főbb eszközei: adatgyűjtés, elemzés, kutatás (helyzetfeltárás), az eredmények közzététele, megvitatása, becsatornázása a döntéshozatali mechanizmusokba, oktatás-nevelés107,

Javasolt beavatkozás tekintettel az erőszak és a nemek egyenlőtlensége közötti összefüggésre. Amennyiben rendelkezésre áll megfelelő szakmai kompetencia, akár saját intézmények keretei között, akár civil és/vagy egyházi szervezetek támogatása útján elősegíti kifejezetten a kapcsolati erőszak áldozatainak segítséget nyújtó szolgáltatások kiépítését, ill. folytatását (ambuláns egészségügyi, jogi, szociális és pszichológiai ellátás, menedék-otthonok). Az önkormányzati lakáskiutalási eljárások során javasolt előnyben részesíteni azon a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai. A rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). Forrás-átszervezés megfontolása: kiléptető házak létesítése önkormányzati bérlakásokban már kiképzett és a szakterületen gyakorlattal rendelkező szolgáltatók bevonásával.

PTSD (poszt-traumás stressz-betegség) felismerésének és kezelésének sajátosságaira. Elérhetővé tenni az érintett intézmények számára a nők elleni erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanokat, protokollokat. Rendszeres intézményi szupervízió szervezése.

107

A gyerekeket már az óvodában lehet erőszak-felismerésre tanítani, és tudtukra adni, hová fordulhatnak segítségért. Az erőszak természetéről, ártalmairól, az erőszakmentes szexről, párkapcsolatról és kommunikációról már általános iskolában oktatni lehet (kellene) a gyerekeket. Ha szórványosan is, de már vannak programok a kortárs- erőszakkal, illetve a családon


156


Vizsgálati

szem-

pont:


jogtudatosítás, megoldások ismertetése

Probléma:


Szexuális erőszak: A nők (és a gyermekek) elleni szexuális erőszak döntő hányada- melynek a nemi erőszak-esetek a részhalmazát képezik - családi, ismeretségi kapcsolatokon belül történik, ennek egy része belenyúlik az előző rovatban tárgyaltakba (partnerkapcsolati erőszak). A nők (és gyermekek) azonban nem csak a partnerkapcsolatban (házasság, élettársi viszony, udvarlás, alkalmi kapcsolat – ill. ezek megszakításakor megtorlásként) szenvednek el szexuális erőszakot, hanem idegenektől, közterületeken, szolgáltató- és munkahelyen stb. is. A szexuális erőszak ellen abban az esetben is meg kell tenni a legfontosabb megelőző és védő intézkedéseket, amikor ez a jelenség egyébként nem látszik túl elterjedtnek.

A megelőzés érdekében az önkormányzat áttekinti, hogy megfelelően biztonságosak-e közterületei (világítás, közlekedés). Támogatja a polgárőrség képzését. A rendőrség és az egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai szakemberek bevonásával köztudatformáló rendezvényeket szervez az felelős szexről, a nők jogairól stb. Az áldozatsegítés érdekében az önkormányzat kezdeményezi, hogy a rendőrségen a szexuális erőszak áldozatainak meghallgatása megfelelő körülmények között történjék, támogatja a rendőrök, egészségügyi és szociális szakemberek ezirányú továbbképzését. Szükség esetén több védőnőt foglalkoztat (és gondoskodik a biztonságukról, ha veszélyeztetett ügyfeleket látogatnak) lehetőségeihez mérten hozzájárul az ingyenes jogsegély biztosításához. Pályázással, szakmai szervezetek bevonásával és számukra Fontosabb rizikócsoportok: lehetőség biztosításával segíti a

Az önkormányzati fenntartású intézmények, valamint az együttműködő/vagy önkormányzat által támogatott civil és egyházi szervezetek számára javasolt beavatkozások Megelőzés: Köztudatformálás, önvédelmi oktatás szervezése, Önkéntességen alapuló erőszakmentes szexről felvilágosítás, az ismeretek tananyagba építése (iskola, nevelőintézmények) Gondoskodás a terület biztonságáról (világítás, áttekinthetőség, telefonügyelet, járőrözés stb.) „Igazi férfi nem vásárol szexet” kampány Áldozatsegítés: Az áldozatok támogatása, rehabilitációja (pszichológusok, jogászok) Leány-, ill. fiatal anyák támogatása (nevelés, gyermekfelügyelet, továbbtanulás, munka, önismeret, önvédelem stb.)

belül a gyermekekre irányuló erőszakkal kapcsolatban, de még nem nevelik a gyerekeket a párkapcsolati erőszak felismerésére és kivédésére, holott nagy szükségük lenne rá (lásd pl. a 2009. decemberi gyáli gyilkosságot).


157


Vizsgálati

szem-

pont: gyerekek, fiatalkorúak fogyatékos emberek, főleg lányok, nők különösen külföldiek, migránsok, emberkereskedelem áldozatai Gyakori következmények: szexuális úton terjedő betegség, drog, hajléktalanság stb. trauma, lelki sérülések, ismétlődő áldozattá válás, korai terhesség (szülés, intézetbe adás vagy abortusz, koraszülés, sérült gyermek stb.) kimaradás az iskolából, kiszorulás a társadalomból, korai, ill. kényszerű férjhez menés, munkanélküliség prostitúció Kell-e külön erőfeszítéseket tenni a fiatalkorú lányok védelme érdekében a szexuális erőszakkal szemben? Amennyiben: magas a fiatalkorú prostitúció veszélyeztetettjeinek a száma/aránya magas (növekszik) a fiatal lányok ellen elkövetett szexuális erőszakesetek száma [a) és b): lásd bűnözési tábla] több esetben előfordul fiatalkorú, még iskolában tanuló lányokkal, hogy gyermeket szülnek (és kimaradnak az iskolából)

Javasolt beavatkozás helyi önsegítő csoportok működtetését.

Az önkormányzat és intézményei, valamint a rendőrség számára javasolt beavatkozások

gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése (iskola, rendőrség, gyermekjóléti szolgálat együttműködése, gyermekvédelmi eszközrendszer mobilizálása) a szakemberek célzott képzése (nemek egyenlősége, prostitúció, mint a nők elnyomásának intézményrendszere, áldozatvédelmi ismeretek, pszichológiai ismeretek stb.) nemi erőszak-megelőzési programok támogatása (egyenlőségen alapuló, erőszakmentes szex, jogismeret, önvédelem stb.) külön célzott antiprostitúciós program: „igazi férfi nem vásárol szexet” utcai segítőszolgálat megerősítése, országos együttműködés ösztönzése (pl. szakosított szociális munka kialakítása, ingyenes telefon támogatása, helyiség, melegedő, jogsegély, Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

158


Vizsgálati pont: [gender tábla]

szem-


mainstreaming- egészségügyi szolgálat kihelyezése vagy civil egészségügyi és/vagy pszichológus szolgáltató, menedékotthon létesítése, támogatása, helyiséggel, képzési hozzájárulással, részfinanszírozással stb.) iskolai fogamzásszabályozási programok támogatása: fogamzásszabályozás alapismeretei, felelős szex, felelős kapcsolat intenzív gyermek- és ifjúságvédelmi eszközök bevetése annak érdekében, hogy a fiatal anyák (ha akarnak) a gyerekükkel élhessenek, iskolába járhassanak, dolgozhassanak (óvodabölcsőde, gyermekjólét, védőnői szolgálat, iskola, szakképzés, munkaügyi központ együttműködése)

Kulcsprobléma: Szegénység, a reprodukciós jogok sérülése A nők és férfiak politikai, gazdasági, valamint magánéletbeli egyenlősége szempontjából fontos, hogy a nők terveik, igényeik, képességeik ismeretében dönthessenek arról, hogy hány gyermeket akarnak szülni, mikor, s egymáshoz képest milyen időközökben. Ezeknek a tájékozott, felelős döntéseknek a hiányában sérült reprodukciós jogokról beszélünk. Van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítség a kerületben a fogamzásszaEgészségügyi és szociális bályozás, anya- és gyerellátás (védőnő, orvos, családsemekgondozás területén? Az önkormányzat szá- gítő, gyermekjóléti szolgálat, Az újszülöttek állapota, mára javasolt beavatkozások szociális bizottság – külső szakkorai terhességek gyakoriemberek bevonásával is) számásága, koraszülés, kis súlyú, ra javasolt beavatkozások: éretlen, sérült újszülöttek előfordulásának vizsgálata Kismamáknak (terhesSzakmaközi munkacsoportot működtet, az indiká- ségre, szülésre, gyermekgondotorokhoz adatot gyűjt és szol- zásra felkészítő) csoport: – ez gáltat. azonban nem jelenthet szolgáltaEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

159


Vizsgálati pont:

szem-


Programokat dolgoz ki, tói kontrollt. Családtervezési prograpályázik a kismamák biztonságának elősegítésére (orvosi mok tervezése. ellátás, egészséges ivóvíz, éleÖnsegítő csoportok szerlem biztosítása). vezése. „Férficsoportok a csaláElősegíti, koordinálja a szülész, védőnő, körzeti orvos, dért” program stb. szociális bizottsági tag egyeztető találkozásait. Közreműködik (helyiség, önerő stb. biztosításával) az önsegítő csoportok szervezőinek pályázataiban - közreműködik (helyiség, önerő stb. biztosításával) az önsegítő csoportok szervezőinek pályázataiban. Kulcsprobléma: Aránytalan részvétel közéletben, gazdaságban, korlátozott hozzáférés, rejtett diszkrimináció Miképp alakul a nők részvétele a munkaerőpiacon, a gazdasági és politikai döntéshozatali pozíciókban? Az önkormányzat és az Alkalmaznak-e Az önkormányzat szá- önkormányzati intézmények, antidiszkriminációs és mára javasolt beavatkozások helyi aktorok számára javasolt esélyegyenlőség-politikai beavatkozások eszközöket, érvényesül-e (és mennyiben) a gender mainstreaming108 a kerületben? Adatgyűjtés és elemzés Pozitív intézkedések (pl. a kerületben működő intézmé- kvóta, ill. előnyben részesítés nyek és gazdálkodó szervezeKisgyermekes szülők tek munkaerő-politikájáról, foglalkoztatását könnyítő szolkülönös tekintettel a nők és gáltatások támogatása (gyermekférfiak helyzetére. intézmények, közlekedésAdat- és információ- szervezés, szervezett háztartási gyűjtés a helyi munkaadók munka-segítés stb.) fiatal, ill. kisgyermekes nők Kifejezetten a gyermek108

Egyenlő bánásmód (anti-diszkrimináció), esélyegyenlőség-politika, gender mainstreaming: lásd a fogalomtárat.


160


Vizsgálati pont:

szem-

Javasolt beavatkozás alkalmazásával kapcsolatos attitűdjéről. Igényfelmérés (mire lenne szüksége ahhoz, hogy fiatal, ill. kisgyermekes nőket tudjon alkalmazni). Esélyegyenlőségi terv (50 főt foglalkoztató saját szervezet számára). Helyi vagy térségi női civil szervezetek, valamint a nőket érő hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéssel foglalkozó civil, szakmai szervezetek bevonásával a településfejlesztés főbb kérdéseinek áttekintése, javaslatok kérése „nőbarát” intézkedésekre, beruházásokra. Családbarát – tehát a férfi alkalmazottakat apaszerepükben támogató, megerősítő – vállalkozások önkormányzati elismerésben (lehet erkölcsi, pénzbeli) részesítése. Gender-tudatos településfejlesztési stratégia kidolgozása civil szervezetek bevonásával.

és fiatal lányok érdekeit szem előtt tartó többszereplős egyeztetés folytatása a költségvetési tervekről. Programok a lányok majdani közéleti szerepvállalásának elősegítése érdekében. „Több nőt a közéletbe – több férfit a magánéletbe!” kampány.

Gyermek-ellátó intézméAz önkormányzat száProbléma: nyek, munkáltatók számára jamára javasolt beavatkozások vasolt beavatkozások Várandós és kisgyermekes Óvodáztatás, napközKapcsolattartás a családanyák kiszorulása a mun- beni gyermekfelügyelet, gon- dal a gyermekgondozás idején, kahelyekről. dozószolgálat, munkába járó Rugalmas foglalkoztatási közlekedés szervezése, család-, formák biztosítása ill. gyermekbarát munkahelyek támogatása stb. Kutatás támogatása, az eredmények közzététele, nyilvános megvitatása. Az önkormányzat száIskola, óvoda, helyi szerProbléma: mára javasolt beavatkozások vezetek, munkaügyi központ Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

161


Vizsgálati

szem-

pont:

Javasolt beavatkozás számára javasolt beavatkozások

A nő kevésbé alkalmas munkaerőnek minősül: A nők – a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos egyoldalú terhelés miatt – munkavállalói karrierjük során hátrányt szenvednek.

Esélyegyenlőségi terv keretében női vezetőképző tanfolyamok szervezése a saját állomány részére. Alternatív foglalkoztatási formák kipróbálása kisgyermekes szülőkkel, férfiakkal is. Háztartási segítőbrigád szervezése, támogatása (munkanélküliek átképzése, a munkavállalóikat az igénybevételben támogató vállalatokkal együttműködés). A nemek egyenlőségével kapcsolatos programok, kezdeményezések és eredmények rendszeres kommunikálása.

Apa-programok férfiaknak. Gyermekgondozási, fejlődés-lélektani, háztartásgazdaságtani ismeretek oktatása (koruknak megfelelő szinten) kisiskolás kortól mindkét nemnek, de főleg a fiúknak. Gyermekellátás, idős- és beteggondozás, háztartásszervezés segítése. Keresztbe-szocializáló programok.

A „Szembenézés és irányváltás – Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdaságitársadalmi programja 2010-2014” című programban leírtak összhangban vannak az esélyegyenlőségi programmal.

5.15. Fogyatékkal élő személyek esélyegyenlősége Az 1992. évi LXIII. törvény értelmében a fogyaték az érintettek önkéntes hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. Az önkéntes adatszolgáltatás az adatvédelmi jogi formarendszerében azt jelenti, hogy az érintett hozzájárul adatainak kezeléséhez, tehát önkéntesen és határozottan kinyilvánítja kívánságát különleges személyes adatai kezeléséhez. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Hiányos adatokkal rendelkezik az önkormányzat a fogyatékkal élők társadalmi esélyegyenlőségét befolyásoló területeket illetően. Módszertani segítséget igényel, hogy milyen körben és eszközökkel alakítható ki a célcsoport helyzetét, társadalmi szerepét, a szolgáltatásokhoz való hozzáférését és a valós igénybevételt bemutatni képes adatbázis. Az erre vonatkozó intézkedés célja, hogy feltételezések, becslések helyett hiteles és releváns adatok alapozzák meg az esélyegyenlőségi intézkedéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti.


162


Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti - hangostérkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb. -, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentes tervezés alapkövetelménye, hogy mindenki számára biztosítani kell a kényelmes, biztonságos és önálló élet fizikai feltételeit. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a Mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadálymentesíteni. Az emberek különbözőek, de mindannyian a mindennapok résztvevői, a társadalom tagjai. Amennyiben arra törekszünk, hogy képességeink szerint, valamennyien részt tudjunk venni a társadalom működésében, közösen kell megteremtenünk ennek a feltételeit!

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK

Kulcsprobléma – FOGLALKOZTATÁS A közszférában és a Önkormányzat: versenypiacon aráFogyatékos munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, nyuknak megfelelő önkormányzati fenntartású intézményekben. mértékben dolgoznakA fogyatékos munkavállaló beilleszkedését segítő prograe fogyatékos munka- mokban való részvétel. vállalók? Teljesítik-e a munkaFogyatékos munkavállaló alkalmazása legalább a kvóta méradók a közszférában a tékéig. kötelező foglalkoztatáA területen működő foglalkozási rehabilitációs szolgáltatóksi kvótát? kal (munkaügyi központtal és rajta keresztül egy civil szolgáltatóval) való folyamatos kapcsolat. Vezetői szinten el kell készíteni az intézmény/önkormányzat


163



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK humán-erőforrás stratégiáját, amibe be kell építeni a fogyatékos (megváltozott munkaképességű) munkavállalók felvételével, továbbképzésével, foglalkoztatásával kapcsolatos irányelveket és feladatokat.

Maradéktalanul érvéMeg kell vizsgálni, hogy a munkavédelmi előírások betartása nyesül-e a fogyatékos maradéktalanul megvalósul-e; érdemes fejleszteni, illetve ergonómiamunkavállalók mun- ilag a legoptimálisabb munkakörnyezetet kialakítani. Érvényesíteni kell a humán-erőforrás stratégiában az esélykahelyi esélyegyenlősége? egyenlőséget. Biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesítését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni. Kulcsprobléma – EGÉSZSÉGÜGY Elérhetők-e az egészIntézmény helyben/társulásban/térségben: ségügyi ellátások a Akadálymentes fizikai környezet biztosítása, beleértve az orfogyatékos emberek vostechnikai eszközöket is. számára? Esélyegyenlőségért felelős személy kijelölése. Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. Önkormányzat: Együttműködés kialakítása a helyi közlekedési vállalatokkal, támogató szolgálattal a fogyatékos emberek közlekedésének elősegítése érdekében. Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményeknél biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében ütemterv készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével. Együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közel működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel, mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját. Milyen az egészségIntézmény helyben/társulásban/térségben: ügyi ellátórendszer és A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó inrehabilitációs intézmé- formációk összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő tonyek közti információ- vábbítása.


164


VIZSGÁLATI SZEMPONTOK áramlás és együttműködés?

SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK Önkormányzat: Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények ösztönzése a rehabilitálást végző intézményekkel való együttműködésre. Információs napok tartása az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról.

Kulcsprobléma – SZOCIÁLIS BIZTONSÁG A szociális alapellátás Intézmény helyben/társulásban/térségben: szolgáltatásai hozzáAz intézmény dolgozóinak felkészítése (továbbképzéssel, férhetőek és elérhető- szolgáltatás átszervezésével) a súlyosan fogyatékos ügyfelek fogadáek-e a fogyatékos em- sára. Együttműködések kialakítása területen működő, a fogyatékos berek számára? emberekért tevékenykedő szolgáltatókkal. A szolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében szakmai partnerségek kialakítása a társterületek képviselőivel, intézményeivel, szolgáltatóival. Önkormányzat: Szolgáltatási hálózatok kialakulásának ösztönzése. Szolgáltatás szervezettebbé tételével fokozni a hatékonyságot. Minőségirányítási rendszerek bevezetése a szociális szolgáltatásokban. Intézmény helyben/társulásban/térségben: A szociális szakellátás Ambuláns és a családi környezetben maradást ösztönző szolszolgáltatásai segítik-e érdemben a fogyatékos gáltatások szervezése. emberek rehabilitációA területen működő nagy létszámú intézmények átalakítása ját? pályázati források bevonásával. A szociális rehabilitáció szakmai tartalmainak fejlesztése, minőségirányítási rendszer bevezetése, az intézményi szolgáltatásokat a társadalmi integráció, az ügyfél rehabilitációja fókuszával átszervezni. Önkormányzat: A területen működő nagy létszámú szociális intézmények átalakításának megtervezése, források bevonása. Nagy létszámú intézmények kiváltása közösségre alapozott (családias, kis létszámú) ellátásokkal. Kulcsprobléma - Oktatás Intézmény helyben/társulásban/térségben: Közoktatási intézmények elérhetősége, A pedagógusok, gyógypedagógusok számára az SNI tanulók hozzáférhetősége integrációjához szükséges kompetenciák fejlesztése érdekében toEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

165



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK vábbképzések szervezése, a képzéseken való részvétel ösztönzése. Az ép tanulók integrációs készségének fejlesztése érdekében foglalkozások szervezése. Önkormányzat: Együttműködési megállapodás kötése a kerülethatáron túl (amennyiben szükséges), de a kerület közelében elhelyezkedő, gyógypedagógiai nevelésben oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménnyel. Együttműködési megállapodás kötése nem tag önkormányzattal az intézményfenntartói jog átvételében (amennyiben szükséges), valamint tagintézmény működtetésében. Közoktatási megállapodás kötésének ösztönzése útján a nem helyi önkormányzati fenntartók bevonása a SNI tanulók oktatásába. A fenti intézkedések előirányzása az önkormányzati közoktatási intézkedési tervben.

A közoktatási intézmények – földrajzilag - hozzáférhetőek-e az SNI tanulók számára? ?: A tanulók Intézmény helyben/társulásban/térségben: távoli közoktatási inKözreműködés az utazási nehézségekkel küzdő tanulók szátézményekbe való be- mának, szükségleteinek és a megoldási lehetőségeknek felmérésében. Az utaztatásnál kísérőként szóba jöhető pedagógusok beállítájárása megoldott-e? sa e feladat ellátásába. A kollégiumok házirendjének, személyi-tárgyi körülményeinek a SNI tanulók speciális szükségleteihez való igazítása. A szülői szervezetekkel való konzultáció az utaztatás problémáinak és a megoldási lehetőségek feltárása érdekében. Önkormányzat: Az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori (a továbbiakban: „utazó szakember”) hálózat működtetésének átvételére irányuló megállapodás kötése a fővárosi önkormányzattal. E hálózatok személyi-tárgyi állományának fejlesztése, az utazó szakemberek továbbképzésének megszervezése. Ingyenes vagy alacsony költségtérítés ellenében igénybe vehető iskolabusz-járatok üzemeltetése a gyógypedagógiai nevelésbenoktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények könnyebb elérése érdekében. Az önkormányzat által működtetett támogató szolgálat térítési díjának megállapításánál a SNI tanulók iskolába történő utaztatási nehézségeinek figyelembe vétele. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

166



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK A helyben működő, helyközi személyszállítást végző vállalkozásokkal kötött együttműködési megállapodás útján a SNI tanulók és kísérőik ingyenes vagy kedvezményes szállításának megszervezése. A kollégiumi ellátás megszervezése során a SNI tanulók speciális szükségleteinek megfelelő személyi-tárgyi feltételek biztosítása, a hozzátartozókkal való intenzívebb kapcsolattartás lehetőségének biztosítása.

A közoktatási intézIntézmény helyben/társulásban/térségben: mények akadálymenAz akadálymentesítési szükségletek felmérésében való köztesek-e? reműködés fogyatékossági típusonkénti bontásban. Az ép tanulók ösztönzése a SNI tanulóknak való segítségnyújtásra a komplex akadálymentesítés megvalósításáig. A szülői szervezetekkel való szervezett konzultáció a komplex akadálymentesítés problémáinak és a megoldási lehetőségek feltárása érdekében. Önkormányzat: A kerületben elhelyezkedő nevelési-oktatási intézmények komplex akadálymentesítettségének felmérése minden fogyatékossági csoportra nézve az épített és a tárgyi környezet, továbbá az információáramlás és a kommunikáció akadálymentességére is figyelemmel. A fenti felmérés alapján intézkedési terv készítése a teljes körű akadálymentesség elérésére. E folyamatban az intézmények, a szülői és a diák-érdekképviseletek képviselőinek konzultációs lehetőségek biztosítása. Az integráltan oktathaIntézmény helyben/társulásban/térségben: tó fogyatékos gyermeA gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban való részvétel lekek részére van-e köte- hetőségeinek és a hiányzó feltételeknek felmérése intézményen belül. lező felvételt biztosító Önkormányzat: (kijelölt) oktatási inA tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tézmény? bizottság által kijelölhető nevelési-oktatási intézményeket tartalmazó jegyzék felülvizsgálata. Az önkormányzat által, továbbá a helyi nem önkormányzati fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézmények számára információs, módszertani, pénzügyi segítség, ösztönzés nyújtása a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban való részvétel személyitárgyi feltételeinek megteremtéséhez. E célból megállapodások kötése a fővárosi önkormányzattal. E célból az utazó szakember hálózat mobilizálása, így az integráló intézmények szakemberszükségletének biztosítása. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

167


VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A magántanulói státuszba került tanulók

SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK Intézmény helyben/társulásban/térségben: A pedagógusok, gyógypedagógusok számára a SNI tanulók integrációjához szükséges kompetenciák fejlesztése érdekében történő továbbképzések szervezése, a képzéseken való részvétel lehetővé tétele, motiválása Az ép tanulók integrációs készségének fejlesztése érdekében foglalkozások szervezése. Önkormányzat: Az illetékes tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság módszertani gyakorlatának felmérése a magántanulói státusz megállapítására irányuló javaslattétel során (milyen okokból, milyen esetekben lesz az SNI gyermekből magántanuló). E felmérés alapján az intézményi vagy strukturális szinten előforduló anomáliák feltárását és kiküszöbölését célzó intézkedések megvalósítása (pl. a pedagógusok integráló készségeinek növelésére irányuló képzések szervezése, a többi tanuló érzékenyítésére, informálására irányuló foglalkozások szervezése). A magántanulói státuszban tanulók megfelelő ellátásának érdekében az utazó szakember hálózatok személyi-tárgyi állományának fejlesztése, az utazó szakemberek továbbképzésének megszervezése. A fejlesztő iskolai oktatás elérhetőségét megkönnyítő intézkedések tétele (pl. iskolabusz üzemeltetése, a támogató szolgáltatás elérhető árú megszervezése stb.).

Csak a közösségben nem oktatható tanulók vannak-e magántanulói státuszban? Léteznek-e a magántaIntézmény helyben/társulásban/térségben: nuló gyermekek száA magántanulóként oktatott gyermekek bevonása az intézmára a kortárscsoport- mény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokba (különórák, jukkal való együttlét szabadidős, művelődési programok, készségfejlesztő és sportfoglalmegélésére alkalmat kozások stb.). biztosító szabadidős Önkormányzat: programok? A SNI magántanulókat is részvételre – térítésmentességgel és/vagy személyes megszólítással – ösztönző ifjúsági, szabadidős programok szervezése (játszóházak, sport- és képzőművészeti foglalkozások, művelődési és szórakozási lehetőségek biztosítása) a helyi közösségi létesítményekben. Intézmény helyben/társulásban/térségben: A szakiskolai oktatás és munkaerő-piacra A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban való részvétel levaló felkészítés hetőségeinek és a hiányzó feltételeknek felmérése intézményen belül. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

168



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK Önkormányzat: A nem önkormányzati fenntartású integráló szakiskolák ösztönzése SNI tanulók felvételére. Az intézményi jegyzék felülvizsgálata, és annak felmérése, hogy hány integráló szakiskola szerepel benne. E célból megállapodások kötése a fővárosi önkormányzattal. Az utazó szakember hálózat mobilizálása, így az integráló intézmények szakemberszükségletének biztosítása.

Megfelelő számban állnak-e rendelkezésre integráló szakiskolák? A befogadó szakképIntézmény helyben/társulásban/térségben: A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban való részvétel lező iskolákban az SNI tanulók oktatásának hetőségeinek és a hiányzó feltételeknek felmérése intézményen beszemélyi-tárgyi feltét- lül. elei megfelelőek-e? Önkormányzat: Az önkormányzat által, továbbá a helyi nem önkormányzati fenntartó által fenntartott nevelési-oktatási intézmények számára információs, módszertani, pénzügyi segítség, ösztönzés nyújtása a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban való részvétel személyitárgyi feltételeinek megteremtéséhez. A szakiskolák képzéIntézmény helyben/társulásban/térségben: si kínálata össze van-e A konzultáción való részvétel, valamint a szülői és diákszerhangolva a kerület vezetek képviselőinek a konzultáción való részvételének ösztönzése. foglalkoztatási progÖnkormányzat: Konzultáció kezdeményezése a kerületben (fővárosban) műramjaival? ködő állami foglalkoztatási szervezetek, a szakiskolák, a szülő és diák érdekképviseletek továbbá a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztathatóságát támogató helyi civil szervezetek képviselői között a keresleti és a kínálati oldal egyeztetése érdekében. A konzultáció eredményének az önkormányzati közoktatási tervbe való beillesztése. A helyben telephellyel rendelkező foglalkoztatók pályázati programok, díjak stb. útján való motiválása esélyegyenlőségi terv alkotására, fejlesztésére. A szakiskolák nyitottak-e a munkahelyi gyakorlatszerzés lehetőségét kínáló programok bevezetésre? Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

169



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK

KULCSPROBLÉMA – EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS FONTOS: Az a), b) és c) pontokban megfogalmazott cselekvések, ajánlások csak és kizárólag együttesen vezethetnek az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez, ezért azokat nem külön-külön, hanem összefüggéseiben kell vizsgálni és végrehajtani! a) az önkormányzati Intézmény helyben/társulásban/térségben: felelősségi körbe tartoFel kell mérni, hogy az önkormányzat felelősségi körébe zó közszolgáltatásokat hány, az akadálymentesítés törvényi kötelezettségével érintett, köznyújtó épületek aka- szolgáltatást nyújtó intézmény tartozik, illetve hogy ezek hány épületben működnek. dálymentesek-e? Fel kell mérni, hogy az érintett épületek megfelelnek-e a fizikai akadálymentesség feltételeinek. A fentieknek meg nem felelő épületeken el kell végezni a vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szerinti építészeti-műszaki átalakításokat. Javasolt felmérni, hogy az akadálymentesítési átalakításokhoz nyerhető-e hazai vagy európai uniós forrásból támogatás. Önkormányzat: Célszerű önkormányzati szinten – az 1998. évi XXVI. törvény mellékletében foglalt ütemezés figyelembe vételével – akadálymentesítési ütemtervet készíteni felelős, forrás és határidő megjelölésével. Javasolt együttműködési megállapodást kötni, és már a tervezés fázisában is konzultálni a kerületben (fővárosban) működő, fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezettel, mert ezek egyrészt számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját, másrészt az ilyen megállapodás meglétét több pályázati kiírás is kötelező elemként írja elő. b) Az önkormányzati Intézmény helyben/társulásban/térségben: felelősségi körbe tartoFel kell mérni, hogy az érintett közszolgáltatások megfelelzó közszolgáltatások nek-e az info-kommunikációs akadálymentesség feltételeinek. információs és komA fentieknek meg nem felelő közszolgáltatások tekintetében munikációs akadály- el kell végezni az egyéb információkban hivatkozott jogszabályok és mentesítése megtör- dokumentumok szerinti átalakításokat, fejlesztéseket. tént-e? Előfordulhat az is, hogy a polgármesteri hivatal jelnyelvi tolmácsai idő-és egyéb akadályoztatás miatt nem tudnak minden feladatot teljesíteni, ezért fel kell venni a kapcsolatot kerületben (fővárosban) működő jelnyelvi tolmácsszolgálattal annak érdekében, hogy szükség esetén az önkormányzat zökkenőmentesen tudjon eleget tenni a jelnyelvi tolmács kirendelésére irányuló törvényi kötelezettségének. Meg kell vizsgáltatni az önkormányzat és az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások honlapjainak akadályEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

170



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK mentességét (ún. megfelelőségi vizsgálat). Amennyiben a honlap(ok) nem felel(nek) meg az egyenlő esélyű hozzáférés valamennyi követelményének, úgy végre kell hajtani a teljeskörű akadálymentesítést a WCAG 2.0 szabványcsomag előírásai alapján (pályázati lehetőség: Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtése - TIOP 3.3.1.A). A honlapok akadálymentességének fenntartásáról – annak frissítése, bővítése, fejlesztése során is – folyamatosan gondoskodni kell. Javasolt folyamatosan bővíteni az elektronikusan intézhető ügyek körét, hogy a fogyatékos személyeknek minél kevesebbszer kelljen személyesen befáradniuk a hivatalba. Az info-kommunikációs akadálymentesítés ügyében elsősorban a látás-, hallás- és értelmi sérült, valamint az autista és a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek érdekvédelme érintett, ebben az ügyben tehát elsősorban velük érdemes felvenni a kapcsolatot. Javasolt felmérni, hogy az átalakításokhoz nyerhető-e hazai vagy európai uniós forrásból támogatás. Önkormányzat: Lásd az a) pontnál leírtakat.

c) a szolgáltatások Intézmény helyben/társulásban/térségben: szervezés megfelel-e Az intézmény valamennyi dolgozója számára javasolt érzékeaz egyenlő esélyű hoz- nyítő tréninget szervezni, amely által megismerhetik a fogyatékos záférésnek? emberek speciális szükségleteit, illetve felismerhetik azokat a helyzeteket, amelyekben személyes közreműködésre van szükség. Biztosítani kell, hogy az ügyféltérben folyamatosan legyen legalább egy olyan felkészült dolgozó, akinek kifejezett feladata, hogy az érkező fogyatékos ügyfeleket szükség szerint fogadja, útbaigazítsa, esetleg egyéb segítséget nyújtson részükre. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyes kritériumai a bonyolult és költséges átalakítások helyett olykor megoldhatók egyszerű szervezési változtatásokkal is. Javasolt ezért a szolgáltatás-szervezés tekintetében is kikérni a környezettervező rehabilitációs szakmérnök, szakértő, illetve a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek véleményét. ! A fenti lista nem teljes körű! Az adott közszolgáltatás profilja, és a helyi sajátosságok alapján további feladatok folyamatos ellátása is szükséges lehet! Önkormányzat: Javasolt az önkormányzat szervezetrendszerén belül olyan munkatárs kijelölése, akinek kifejezett feladata és felelőssége az Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

171



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése és folyamatos fenntartása.

d) Az építésügyi hatóIntézmény helyben/társulásban/térségben: Bár az akadálymentesítés kötelezettségét 1998 óta jogszabály ságok felkészültsége megfelelő-e az aka- írja elő, a mai napig tömegesen kapnak építési engedélyt olyan terdálymentesítés építé- vek, amelyek csak részben, vagy egyáltalán nem felelnek meg az szeti szempontjainak akadálymentesség műszaki-építészeti követelményeinek. Ennek elkevizsgálatára? rülése érdekében: Fel kell venni a kapcsolatot az önkormányzat területén működő építésügyi hatóság(ok) vezetőivel, és nyomatékosan felhívni a figyelmüket az akadálymentesség törvényi kötelezettségére. Javasolt az építésügyi hatóságok vezetői és dolgozói számára érzékenyítő tréning megszervezése, amely során szembesülhetnek azzal, hogy az akadálymentesség hiánya milyen nehézségeket jelent az érintett emberek számára, és hogy ezért mekkora jelentősége van az épített környezet akadálymentességének. Célszerű az építésügyi hatóságok munkatársai számára célzott tájékoztatást nyújtani információs nap, kézbe vehető kiadványok, workshopok formájában, illetve a helyi lehetőségekhez mérten biztosítani, hogy az építésügyi hatóság(ok) szakembere(i) részt vehessen(ek) szakirányú továbbképzésen, vagy egyéb ilyen tárgyú akkreditált tanfolyamon. Önkormányzat: Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kerületfejlesztési tervben és más településfejlesztési dokumentációkban általános alapelvként jelenjen meg – és ezáltal minden vonatkozásban érvényesüljön – az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. Javasolt áttekinteni a helyi kerületrendezési-építésügyi szabályozást annak érdekében, hogy az akadálymentesség szempontjai minél biztosabban érvényesülhessenek. e) A fővárosi önkorIntézmény helyben/társulásban/térségben: mányzat által fenntarFel kell mérni az önkormányzat fenntartásában működő tötott tömegközlekedési megközlekedési rendszerek akadálymentességét, és az egyenlő esélyű rendszerek megfelel- hozzáférés követelményeinek nem megfelelő eszközöket, épületeket nek-e az egyenlő hoz- és szolgáltatásokat akadálymentesíteni kell. záférés követelményeA felmérés és az átalakítás során az akadálymentesség valaminek? ennyi, a korábbi pontokban tárgyalt aspektusát vizsgálni kell, illetve az ott megfogalmazott valamennyi követelménynek meg kell felelni. Meg kell felelniük mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesség követelményeinek, a járműveknek, a megállóknak és azok környékének, az egyéb utasforgalmi létesítményeknek (várótermek, pályaudvarok, jegyirodák, stb.), a szolEuron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

172



SZÜKSÉGES, ELVÁRT BEAVATKOZÁSOK gáltatás során történő bárminemű információközlésnek és kommunikációnak, valamint a szolgáltatás minden egyéb elemének. Önkormányzat: A fogyatékos személyek közlekedéshez való hozzáférhetőségének javítása érdekében javasolt áttekinteni, a közösségi közlekedésre vonatkozó helyi szabályozást (menetrend, utazási kedvezmények, parkolás, stb.)

A fogyatékos személyekre vonatkozóan az esélyegyenlőségi program helyzetelemzéséhez felhasználható, rendelkezésre álló statisztikai adatok nem adtak lehetőséget arra, hogy pontos képet lehessen alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, foglalkoztatási helyzetének, egészségügyi ellátásának átfogó bemutatására. Teljes körű adatok segítik azonban a tanköteles korban lévő fogyatékos gyermekek, fiatalok esélyegyenlőségi helyzetének elemzését. Az adatgyűjtési munka fejlesztése a fehér foltként kezelt részterületek esélyegyenlőtlenségeinek feltárását eredményezi, következményes hatással bír azok kiküszöbölésére, meglétük csökkentésére. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére vonatkozó tényekkel, információkkal a programalkotás folyamatában nem találkoztunk, az önkormányzat szándéka és döntéshozatali gyakorlata az egyenlő bánásmód alkalmazását igazolja. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen.

5.16. Lakhatási Anti-szegregációs útmutató109 A Kerületi Esélyegyenlőségi Program e szakasza kiváltható, amennyiben a kerület már rendelkezik antiszegregációs szakértő által ellenjegyzett maximum két éves Antiszegregációs Programmal110. 109

A következő felülvizsgálatig az útmutató „vizsgálati szempontok” oszlopában lévő kérdésekre kell választ adni, és azokat, illetve a „javasolt beavatkozásokat” a stratégiába be kell építeni. 110 „Intergrált Kerületfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Terve”a „Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája” címmel 2008. május 9-én lett elfogadva, amely 2009 decemberében lett felülvizsgálva. Az Anti-szegregációs terv a kerület egészére tartalmaz helyzetelemzést. Az alacsony státuszú lakosok által lakott kerületrészen az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott tervszerű intézkedéseket mutatja be a dokumentum. A Képviselő-testület által elfogadott Anti-szegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a kerületi esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Anti-szegregációs terv legfőbb célkitűzése, hogy felmérje a kerület azon területeit, ahol a szegregáció jelen van, és a szegregáció oldására irányuló konkrét lépéseket határozzon meg. Az Önkormányzat a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállalt az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.


173


A KSH adatszolgáltatása alapján a XV. kerületben nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A XV. kerület önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában leírtaknak megfelelően a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal a programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, hogy törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. A szegregálódó területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat tervez, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség elhelyezésének elősegítése, a területi koncentráció csökkentése, a magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt, reintegrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. A szegregátumok meghatározása a kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. A szegregatumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városi övezetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerű környezet), a városi övezettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelődött szegregátum (telep). Az általános cél amennyiben a szegregálódás létrejön: egyrészről, hogy a szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a kerület gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a kerület vérkeringésébe, ezáltal vonzó legyen az újonnan betelepülő lakók számára. A roma társadalom tagjai sokszor úgy érzik, hogy megbecsüléshez nem jutnak, segítséget kívülről illetve „felülről” várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai - alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet - a lakóterületen élők esetében súlyosnak mondható. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak - pld.: rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás. A tematikus célok ezeket a problémákat is kívánják kezelni. Vizsgálati szempontok Kerület érintettsége Milyen mértékben érintett a kerület a területi szegregáció problémájában? (pl. több jelentős méretű telep is található; csak veszélyeztetett terület található; nincs ilyen mértékben

Javasolt beavatkozások Ott, ahol több szegregátum is található, javasolt prioritási sorrend felállítása: mely szegregátumban a legsürgetőbb a fizikai beavatkozások megvalósítása, esetleg a szegregátum felszámolása. A prioritási sorrend felállításában segítséget jelentenek a helyzetelemzésben szereplő mutatók: alacsony státuszúak aránya a területen belül, a területen lakók száma, a 14 év alatti gyermekek aránya a területen, a területen található


174


Vizsgálati szempontok leromlott terület.)

Javasolt beavatkozások lakóépületek állapota és komfortfokozatuk, a terület a kerület vérkeringésébe való beágyazódásának mértéke. A XV. kerület esetében, ahol sem szegregátum, sem nagyon veszélyeztetett terület nem található, illetve a különböző ágazatokban (lakáspolitika, közoktatás, foglalkoztatás, szociális szolgáltatások, közművelődés) sem tapasztalhatóak területi szegregációt eredményező mechanizmusok, ott az akcióterületi vagy ágazati fejlesztések szegregációs hatásainak megelőzésére kell a programban stratégiai tervet kidolgozni.

Lakhatási integráció vizsgálata SZEGREGÁLT

TERÜLET

FELSZÁMOLÁSA ESETÉN

A szegregálódó területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása, a terület szanálása esetén, az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezése biztosított-e?

A (részbeni vagy teljes) megtartásra javasolt szegregált lakórészeknél a szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja esetén: Az intézkedések a lakásállomány komorfokozatát, a lakókörnyezetet és az elérhető infrastruktúrát tekintve okoztak-e minőségi javulást?

!: Amennyiben a kerületben lenne szegregált lakókörnyezet és az önkormányzat annak lebontását tervezné, biztosítani kellene az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezését (mobilizációs terv). Beavatkozási lehetőségek lehetnek: Meglévő szociális bérlakások kiutalása Önkormányzat által a lakáspiacon megvett és szociális bérlakásként működtetett lakások kiutalása Segítségnyújtás bérlakásból tulajdoni lakáshoz jutásban (szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása, magánfejlesztői forrás bevonása) A magántulajdonosok cserelakásának megvásárlásában történő technikai segítségnyújtás

A rehabilitáció során szükséges beavatkozások: a lakásállomány komfortfokozatának és minőségének javítása, a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére) minőségének emelése. A rehabilitáció során érdemes figyelemmel lenni a családok nagyságára és a lakások méretére, amennyiben indokolt, lakások összevonásával alakíthatók ki a családok számára nagyobb méretű lakások. (Ez a típusú beavatkozás is a lakásállomány nagyságának és így a területen élő alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkenését idézi elő.)


175


Vizsgálati szempont-

Javasolt beavatkozások ok A beavatkozások nem növe- Egy szegregált lakóterület rehabilitációja során ellenjavalltak lik-e a hátrányos helyzetű olyan beavatkozások, amelyek tovább növelik a területen a népesség számát a lakásállomány nagyságát és ezzel a hátrányos helyzetű népesszegregálódó területeken? ség számát. Ennek értelmében például egy szegregátumban nem növelhető a szociális bérlakások száma, az új bérlakásokat a szegregátumon kívül, a XV. kerület integrált lakókörnyezetében kell létrehozni. Ehhez kapcsolódóan, amennyiben szükséges, kezdeményezni kell a helyi bérlakásrendelet (lakáselosztás szabályozása) felülvizsgálatát. A fentiekkel összhangban, a szegregátumok közvetlen környezetében a hátrányos helyzetű családok számára történő építési telkek kialakítását, és a lakóingatlanokkal történő beépítést javasolt megakadályozni. Amennyiben a szegregátumban, veszélyeztetett területen magántulajdonú lakások, házak vannak és a program a rehabilitációt tűzi ki célul, érdemes megteremteni a szükséges felújítások támogatásának lehetőségét (pl. egy felújítási alap létrehozásával, amelyre az érintettek pályázhatnak). Mobilizációs programok


176


Vizsgálati szempontok Milyen eszközök léteznek az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentésére?

Javasolt beavatkozások

A mobilizációs program az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldását jelenti az adott szegregátumban, veszélyeztetett területen, az érintett családok XV. kerületen belüli integrált környezetbe, legalább komfortos lakásba való elhelyezésével. A mobilizációs program minden esetben része a telepfelszámolási programnak, és a lehetőségek szerinti szükséges mértékben a megtartó típusú rehabilitációs programnak is annak érdekében, hogy a szegregátumban már rövidtávon is csökkenjen az alacsony státuszú lakosság koncentrációja. Beavatkozási lehetőségek: szegregátum vagy veszélyeztetett terület felszámolása magántőke bevonásával. Előnye: a korlátozott önkormányzati források miatt leginkább azon leromlott területek felszámolására van esély rövid távon, amelyek fejlesztési területekké válhatnak. A magántőke a közszféra kiadásait tehermentesítő, pluszforrást jelent. A magántőke bevonásakor is érvényesülnie kell azonban az integrációs szempontoknak, azaz, hogy a szegregátumok, veszélyeztetett területek lakói integrált környezetben jussanak lakhatáshoz. Ebben az esetben is tehát mobilizációs programot kell kidolgozni, mely elsősorban önkormányzati feladat kell, hogy legyen! Önkormányzati szociális csere bérlakás biztosítása a bérlők számára Előnye: A legoptimálisabb megoldás, hiszen a leghátrányosabb helyzetű családok általában nem képesek saját tulajdonú lakást szerezni illetve van veszélye annak, hogy adósságok felhalmozódása miatt később elveszítik azt. Magántulajdonban lévő lakások esetében hátrányos helyzetű családok kártalanítása az önkormányzat aktív szerepvállalásával. Pl. az önkormányzat maga vásárolja meg a területen élőktől az ingatlanokat, majd utána értékesíti a területet a befektető felé. Ez általában olyankor fordulhat elő, amikor még nincs konkrét befektető, de előreláthatóan értékes fejlesztési terület lesz a szegregátum a közel jövőben. Az önkormányzat betölthet koordináló szerepet, közvetíthet a két fél között, illetve megfelelő információk és érdekvédelem biztosításával támogathatja az érintett családokat. Van-e a lakosság lakhatási A valódi integráció érdekében a programnak célszerű tartalintegrációjának megvalósu- maznia a lakók felkészítését a költöztetésre (szociális munka). lását segítő támogató szolgáltatás?


177



Javasolt beavatkozások

Kerületi fejlesztések Egyes nagyobb léptékű ke- A nagyobb léptékű fejlesztések tervezésénél meg kell vizsgálrületi fejlesztéseknek van-e ni, hogy a fejlesztések érintenek-e hátrányos helyzetűeket. szegregációt erősítő hatása? Amennyiben fennáll a szegregációs mechanizmusok érvényesülésének lehetősége, meg kell tenni a kellő intézkedéseket, pl. a mobilizációs alapelvek kidolgozásának formájában, vagy annak az elvnek érvényesítésével, hogy XV. kerületi szegregáció körülményei között hátrányos helyzetűeket érintő szolgáltatásokat (pl. hajléktalan ellátás) nem javasolt a szegregátumokba telepíteni. Közszolgáltatások A kerületi szegregátumban !: Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés, jobb mi(amennyiben lenne), illetve nőségű szolgáltatások biztosítása: integrált programok esetén a gettósodó, gettóterületeken program része, de annak hiányában az ágazati ellátások terveélők hozzáférnek-e a köz- zésében az alábbi szempontokat szükséges érvényesíteni. szolgáltatásokhoz, az egyes közszolgáltatások megfelelő minőségben és volumenben állnak-e rendelkezésre? Lakáspolitika A helyi lakáspolitika hozzá- Helyi lakáspolitikai beavatkozások: járul-e a szegregálódó terüszociális bérlakás politika: esetleges szegregációs meletek csökkentéséhez a kerü- chanizmusok korrigálása (bérlakás elosztás, lakbértámogatás) letben, illetve hozzájárul-e a helyi lakáshoz-jutási, helyi lakás-felújítási támogatás lakáskörülmények pozitív áttekintése, változásához? telekosztási elvek áttekintése Foglalkoztatási helyzet A szegregátumban, illetve A fő cél az elsődleges munkaerőpiacra való vissza-, illetve gettósodó, gettóterületeken bevezetés. élők részesednek-e kellőMinőségi közfoglalkoztatási programok kialakítása képpen a képzési, foglalkoz- szükséges. tatási programokból, illetve A közmunka és közhasznú programok lehetőleg átmeezek a programok segítik-e neti megoldásokat kell, hogy szolgáljanak. munka-erőpiaci beilleszkeFontos szempont, hogy az alkalmi és fekete munkából élők legális állandó munkához jussanak. désüket? Szociális ellátórendszer


178


Vizsgálati szempontok A szegregálódó, leromlott területen élők hozzáférnek-e a szociális intézmények alapellátásaihoz, illetve a különböző szociális támogatásokhoz?

Javasolt beavatkozások !: A szociális ellátórendszer beavatkozásainak elsősorban az ellátórendszeren belül feltárt hiányokra, diszfunkciókra javasolt irányulniuk: a leromlott területen élő rászorultak ténylegesen hozzáférjenek a szociális szolgáltatásokhoz, azok hatékonyan kezeljék a feltárt problémákat. Külön ki kell emelni az aktív szociális munka jelentőségét, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok munkáját, mely felkészíti az ott élőket a már meglévő programokhoz való kapcsolódásra és a helyi társadalomba való integrálódásra. Helyi szociálpolitikai beavatkozások: Helyi, vagy térségi gyerekjóléti és családsegítő szolgálat: intenzív szociális segítségnyújtás (szociális munka szervezése esetleg területi alapon) horizontális ellátásokhoz, programokhoz való kapcsolódás segítése szociális munka: felkészítés az integrált programban való aktív részvételre Helyi segélyezési rendszer áttekintése abból a szempontból, hogy a jogosultsági feltételek nem tartalmaznak a szegregátumban élőkre nézve kirekesztési mechanizmusokat (hozzáférhetők-e a segélyek a szegregátumban élők számára is)

Egészségügy A szegregálódó, leromlott Meg kell teremteni az egészségügyi alap- és szakelláterületen élők hozzáférnek-e tásban való teljesebb részvétel lehetőségét a szegregálódó, az egészségügyi ellátórend- leromlott területen élők számára. Szűrési, megelőzési és szerhez? egészséges életmód programokat kell kialakítani. Oktatás A helyi oktatási rendszerben Szegregált oktatás problémájának kezelése (amennyiérvényesülnek-e ben jelen van a kerületben), jó minőségű helyi oktatás biztosíszegregácós mechanizmu- tása, felzárkóztató programok, továbbtanulást segítő prograsok, a helyi alapfokú oktatás mok (részletesen lásd oktatási rész). képes-e biztosítani a szegregálódó területeken élő gyermekek továbbtanulását? Közösségfejlesztés


179


Vizsgálati szempont-

Javasolt beavatkozások ok Működnek-e a helyi lakosKözösségfejlesztési programokat kell kialakítani, meság integrációját támogató lyek célja: közösségfejlesztő prograhelyi közösségi kohézió kialakítása képessé tétel önszerveződésre, közösségi és egyéni femok? lelősségvállalásra felkészítés az ágazati programokban (pl. képzési foglalkoztatási, oktatási), illetve az integrált programban való aktív részvételre

Partnerség Léteznek-e az integrációt célzó programok kialakításában és megvalósításában a helyi lakosság aktív részvételét célzó partnerségi együttműködések?

Széles körű partnerségi kapcsolatok kialakítása szükséges a hivatalos intézményi szereplők, a civil és érdekvédelmi szervezetek, illetve a helyi lakosság között. A partnerségi rendszer kialakításának célja, hogy a helyi lakosság aktívan vegyen részt az integrációt célzó programok kialakításában és megvalósításában, másrészt hogy a programok kidolgozásában és megvalósításában az érintett szervezetek között hatékony együttműködés alakuljon ki. Ennek keretében a partnerségi rendszer lehetséges szereplőit fel kell tárni. A partnerség „aktiválására” értelemszerűen a beavatkozás megvalósításakor kell sorra kerülnie.

Dokumentumok összehangolása A tervezett beavatkozások Az anti-szegregációs programnak szükséges kitérnie összhangban vannak-e a arra is, hogy a tervezett beavatkozások összhangban vannak-e kerület fejlesztési dokumen- a kerület fejlesztési dokumentumaival (pl. kerületfejlesztési tumaival? koncepció, szabályozási tervek), illetve az ágazatok meglévő stratégiai és szabályozási dokumentumaival. Amennyiben szükséges, a jelzett dokumentumokat (pl. oktatási koncepció, szociális szolgáltatástervezési koncepció, bérlakásrendelet) összhangba kell hozni az anti-szegregációs programmal, ennek ütemtervét meg kell alkotni. Szintén javasolt kitérni arra, hogy a konkrét programok kidolgozása érdekében mely területeken szükségesek további vizsgálatok, felmérések és ezek milyen ütemezéssel valósulnak meg.


180


Forrás: XV. kerület anti-szegregációs dokumentumok Javaslat a szegregálódó területek kialakulását megakadályozó szociális és jövedelmi helyzet javítására A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A tematikus cél négy konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: 1. Foglalkoztathatóság javítása A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerő-piacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezheti az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, erősíteni kell a humánkapacitásokat, és a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyhatna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás lenne. Az egyéni érvényesülést gátló tényezők egyike ugyanis a telepszerű környezeti hatások, amelyek a fiatalokra hosszabb távon rossz hatással vannak. A foglalkoztatottsági helyzet elemzését, a célok és feladatok összefoglalását tartalmazhatja a elfogadásra kerülő Foglalkoztatási Paktum, e dokumentum megszületése feltételezi a gazdasági élet szereplőivel történt közös előkészítő munkát. A Paktum célja lehet: • megismerni és megismertetni a kerület foglalkoztatási helyzetét, nehézségeit, a munkanélküliség okait • a kerületi szereplők gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseinek, céljainak összehangolása • a pénzügyi források, foglalkoztatási célok koordinálása • a foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

181


2. Munkaerő piaci (re)integráció A munkaerőpiacra történő (re)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, valamint a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet. A szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszicho-szociális zavarok kezelésében. A feladatok között kell, hogy szerepeljen a konfliktuskezelés, az elhelyezkedésben való segítés, a munkaképesség visszaállítása. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kellene nyomon követni, ha kell a folyamatba, segítőként beavatkozhat a mentor. A programot alapítványok, egyesületek hozhatják létre a Kerület és a Munkaügyi Központ támogatásával. A forrást a programokhoz pályázatokon lehet kiegészíteni. A jövőben a XV. kerület olyan cégeket kiemelten támogathatna, amelyek részt vállalnak a szegregálódó területeken élők képzésében és foglalkoztatásában. Erre vonatkozóan irányelveket lehetne kidolgozni 2012. december 31-ig. 3. A lakásminőség javítása, új lakóingatlanok kialakítása Az alacsony státuszú lakosság számára élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kellene teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának, és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével és új lakóingatlanok kialakításával. A XV. kerület a szociális rehabilitációs programban tűzze ki célul a szegregálódó területeken a lakóépületek felújítását, közművesítéssel új építési telkek kialakítását, részben a közvetlen működtetés feltételeinek biztosítását, részben pedig energiahatékonysági szempontból, a megfizethetőség, az alacsonyabb rezsiköltségek az elérendő cél. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú komplex folyamat. A XV. kerület költségvetési lehetőségeit tekintve jelenleg reálisan az elérendő cél, hogy a szegregálódó területeken élők lakhatási körülményei közelítsenek a XV. kerületi átlaghoz, a lakások komfortosságának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet felújítása révén. Erre az önkormányzat a rendelkezésre álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben képes. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy az alacsony komfort fokozatú lakásban élők szegregálódó területről történő elköltözését támogatja, segíti, a megüresedett lakást felújítja, komfort fokozatát növeli és csak ez után költöztet be a lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok a XV. kerületben egy másik kerületrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosíthatna. Erre vonatkozó konkrét programot az önkormányzat 2012. december 31-ig kidolgozhatja és elfogadhatja. 4. Egészségi mutatók javítása A foglakoztathatósághoz szorosan kacsolódik a roma emberek egészségi állapota is. Ugyanis a betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nem csak a korral, nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. A roma emberek szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett rossz körülményei tehetők felelőssé a magasabb arányban előforduló betegségekért, a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenek előtt gazdasági és szociális feladat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy készüljön egy felmérés a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. Amennyiben a lakóterületen élők erősen szegregálódó környezetben élnek, a lakhatási körülmények, károsíthatják az ott élők egészségét, amely tovább ronthatja a munkaerő piaci helyzetüket. Az ott Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

182


élők nincsenek tisztában életmódjuk és szegénységük egészségkárosító hatásával, ezért felvilágosító támogatásra, iskolázottságra és munkahelyre, valamint egyenlő bánásmódra van szükségük, amelyek a jobb egészségkultúrának az előfeltételei lennének. A XV. kerületben a szegregálódó területek elfogadhatóságának javítása A tematikus cél három konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: Közösségi terek kialakítása és fejlesztése Szemétlerakó helyek bővítése, az illegális szemétlerakók felszámolása, Alapinfrastruktúrák fejlesztése o utak aszfaltozása o járdák, kerékpárutak építése o buszmegállóhelyek korszerűsítése A szegregálódó területek felszámolására készített program megvalósításának lépései Budapest XV. kerület „Anti-szegregációs programja”, az Integrált XV. kerületfejlesztési Stratégia elválaszthatatlan része, ennek megfelelően több területen és több lépcsőben valósítható meg. A program megvalósíthatóságának alapvető feltételeinek megteremtése érdekében az Önkormányzat képviselő-testülete vállalja, hogy: komplex pályázatot nyújt be a „XV. kerület Szociális Rehabilitációja” megvalósítása érdekében. A XV. kerület Szociális Rehabilitációja pályázatba következetesen beépíti és forrásokat rendel a szegregáció további növekedésének megállítása és a fokozatos felszámolás feltételeinek biztosítása érdekében, folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, fővárosi forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli, rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a XV. kerület esélyegyenlőségi dokumentumaiban, melyek: o a közoktatási esélyegyenlőségi terv és intézkedés dokumentuma, o a kerületi esélyegyenlőségi programja, o a foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi tervek, o anti-szegregációs terv. az alacsony státuszú lakosságot valós munkaerő-piaci igényekre épülő képzésekbe, átképzésekbe folyamatosan bevonja, az alacsony státuszú népességhez tartozók a normál, elsődleges munkaerő-piacra való be- és visszajuttatását kiemelt feladatként kezeli, a XV. kerület Önkormányzata létrehoz egy esélyegyenlőségi referens státuszt és a megfelelő szakembert a Polgármesteri Hivatal rendszerében foglalkoztatja, vállalja, hogy az IVS-ben és az ASZT-ben rögzített elveknek megfelelően minden eszközzel segíti, hogy a szegregálódó területek statisztikai mutatói a XV. kerület szociális rehabilitációt követően javuljanak. Az Önkormányzat megvizsgálja, hogy az IPR programban részt vesznek-e, az oktatási intézmények pályázatot nyújtanak-e be a támogatás elnyerése érdekében.


183


A program megvalósításának területei Adaptált kitörési lehetőségek biztosítása 1) Támogató, mentori hálózat kiépítése 2012-től. Felelős: Budapest XV. kerület Önkormányzata 2) Óvodába be nem íratott gyermekek felmérése. Felelős: a családgondozó segítségével a XV. kerület óvodai egységei 3) Bemeneti (iskolaérettséggel összefüggő) mérés az első osztályosok között, felzárkóztatás. Felelős: óvodai egységek 4) A Családsegítő Szolgálat és Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a lakóterületről származó gyerekeket oktató iskolák pedagógusai közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése. Felelős: Polgármesteri Hivatal. 5) Fejlesztő pedagógusok további alkalmazása a HHH gyerekeket oktató intézményekben. Felelős: Önkormányzat döntése alapján az oktatási intézmény 6) A pedagógia programok hatékonysága érdekében programot készít és pályázati úton forrást biztosít roma pedellusok, dajkák, családi koordinátorok alkalmazására, és folyamatos képzésére. 7) A szegregált területen élők és általában a XV. kerületben élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében: a) Az Önkormányzat felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a XV. kerület területén működő civil szervezetekkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal vizsgálják meg a célcsoporthoz tartozóknak a felnőtt képzésbe, át- és szakképzésbe vonásának lehetőségeit. b) Alakítsanak ki erre vonatkozó folyamatos együttműködést, dolgozzák ki a felnőttképzésekről, át- és szakképzésekről szóló folyamatos információszolgáltatás, tájékoztatás, népszerűsítés eszközeit és módszereit és ezek minél hatékonyabb célzását a célcsoporthoz tartozók körében. c) Ezen együttműködésben alkossák meg a fentiek legalább évenkénti értékelését, nyomon követését. Összességében alkossanak a fentiekre vonatkozó akciótervet. 8) A Programot alkotó munkacsoport vizsgálja meg és készítse el egy helyi Tanoda Program kialakításának lehetőségét, amely – a fentieken túlmenően - lehetőséget teremthet a HHHHH általános és középiskolás gyermekek tanórán kívüli, személyes támogatására iskolai sikerességük elősegítése érdekében. A program megvalósulása érdekében: 1. A XV. kerület önkormányzata kötelezi magát arra, hogy a jövőben a fejlesztési és a rehabilitációs programokat úgy alakítja ki, hogy azok nem eredményezhetik a kerületben az alacsony státuszú lakosok koncentrációját, szegregációját. 2. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata kötelezi magát arra, hogy a fejlesztési és a rehabilitációs programok során biztosítja és érvényesíti az alacsony státuszú lakosok integrált – és XV. kerületen belüli – elhelyezését. 3. Az Anti-szegregációs tervben rögzített intézkedéseket Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata a jelenlegi szegregálódó területen(ken) – térben is fókuszálva - elsődlegesen kívánja alkalmazni. 4. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata vállalja, hogy az ASZT-ben foglalt intézkedések végrehajtását a partnerség elve alapján folyamatosan egyezteti a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, - a partnerség nem csupán a CKÖ-re kell, hogy irányuljon, hanem minden a programban érintett intézményre, szervezetre - ezzel is biztosítva a társadalmi szervezetek részvételét a feladatok megoldásában.


184


5.17. Összhang Az új évezred progresszív fogyatékos-ügyi politikája a fogyatékos emberek helyzetét már elsősorban nem egészségügyi, rehabilitációs vagy szociálpolitikai kérdésnek tekinti, hanem az emberi jogok közé emeli be a fogyatékkal élő emberek jogait. A társadalmi korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményezhetnek. „A fogyatékos emberek heterogén csoportot alkotnak. Mint a társadalom minden rétege, a fogyatékos emberek is igen sokrétű csoportot képeznek, és csak az a szakmapolitika sikeres, amely tiszteletben tartja ezt a sokféleséget.” – írja a Madridi Nyilatkozat. A fogyatékos és a hátrányos helyzetű emberek nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlőséget akarnak. Ezért nem elég az állampolgári jogok kinyilvánítása, és a negatív diszkrimináció, valamint a társadalmi mechanizmusai elleni küzdelem, hanem pozitív cselekvés, pozitív diszkriminációs eszközök is szükségesek a társadalmi kirekesztés és a fogyatékos és a hátrányos helyzetű emberek társadalmi hátrányainak mérsékléséhez. A helyi önkormányzatnak gondoskodnia szükséges az esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv összhangjáról. A települési esélyegyenlőségi program viszonya az IVS-hez és a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervhez. A közoktatási törvény 105. §-a111 alapján készítendő Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Terve részét képezi a helyi esélyegyenlőségi programnak. E dokumentum vonatkozó szakaszai kiválthatóak, amennyiben a település/kerület rendelkezik két évesnél nem régebbi közoktatási esélyegyenlőségi szakértő által ellenjegyzett Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel, illetve antiszegregációs szakértő által ellenjegyzett Antiszegregációs Programmal112.

6. Akcióterv Javaslat arra, hogy "MIKÉNT csináljuk?"és a rendszer nyomon követésére A fogyatékos személyek és a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtése többirányú és hosszabb időtávú feladat, ezért célszerű megalkotni a Települési Esélyegyenlőségi Program intézkedési tervét113. A Települési Esélyegyenlőségi Program magvalósítását intézkedési terv segítheti, amit a következő fő stratégiai célok határozhatnak meg: • a rehabilitációval kapcsolatos célok: a fogyatékos személy képessé váljon alapvető fiziológiai és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történő ellátására; emberi 111

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - A XV. kerület Önkormányzata rendelkezik felülvizsgált Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervvel 112 A XV. kerület Önkormányzata rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Tervvel 113 Meg kell ismerni a Program részleteit, illetve – ami nagyon lényeges - a költségvetési kondíciókat, és a pályázati lehetőségeket, ezért célszerű az intézkedési terv elkészítését 2012. május 31-re tervezni.


185


•

•

•

•

kapcsolatok létesítésére; önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására; saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására; szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi elfogadása, befogadás erősítése; illetve a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet, kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók: társadalmi elfogadás, befogadás erősítése; megmaradhassanak természetes környezetükben, otthonukban, családjukban, lakóhelyi közösségükben kaphassák meg az életvezetésükhöz szükséges támogatásokat; ha saját otthonában nem maradhat, akkor nyitott, humanizált és modernizált, külső kapcsolataiban gazdag intézményi elhelyezés mellett kaphassa meg a megfelelő ellátást a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok, illetve a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása: a segítségnyújtás formáinak elérhető kínálata; adaptálható technikai eszközök használatának biztosítása; szociális alapellátási körben a személyi segítő szolgálatok kiépítése és a nappali elfoglaltságot biztosító szolgáltatási kör bővítése; fogyatékosokkal foglalkozók felsőfokú szakemberképzése; ösztönözni kellene a fogyatékos személyek oktatásban történő integrációját; elő kellene segíteni a munkahelyi integrációt; bővíteni kellene a tanácsadó, közvetítő szolgáltatokat és tréningeket a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok, illetve a fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében: fogyatékosok, és a hátrányos helyzetűek oktatásban/képzésben való részvételének támogatása; kommunikációs eszközök és szolgáltatások (jelző- és hívórendszerek, speciális írott és elektronikus kommunikációs technikák; jeltolmácsok és egyéb kommunikációs segítők és közvetítők) igénybevételének biztosítása; a közlekedési feltételeket jobbító megoldások; az épített környezet akadálymentesítése. Kezelendő problémaként kell számításba venni már az adatok hiányát, illetve nehezen beszerezhető voltát is.


186


Javaslat a Program intézkedési tervének a vázlatára: 1. A Települési Esélyegyenlőségi Program intézkedési tervében a Program esélyterületeihez lejegyzett „összegzés” és „kiemelt fejlesztési célok” minden egyes eleméhez hozzá lehet rendelni: 1.1. a megvalósulás várható időpontját, 1.2. feltételezhető költséget, és 1.3. a megvalósításért felelős személyt.

• • • • • • •

Mit? Miért? Kinek? Hogyan? Kikkel? Mikor? Mennyiből?

2. Az intézkedési tervben külön fejezetben lehet megfogalmazni: 2.1. A képviselő-testület az esélyegyenlőség biztosítására saját hatáskörben mire, mikor és milyen költségekkel vállal garanciát 2.1.1. A képviselő-testület gondoskodhat a fogyatékos személyeket, illetve a hátrányos helyzetű csoportokat megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről, a költségvetés mindenkori lehetőségeivel összhangban. A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. Az építési beruházások esetében a fizikai akadály-mentesítéssel, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infó-kommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal lehet segíteni a kerület fogyatékos polgárait. 2.1.2. A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten lehet kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel szükséges lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel, csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. 2.1.3. Az esélyegyenlőség biztosítása, a megvalósítandó célok koordinálása érdekében indokolt az esélyegyenlőségi referens működési feltételeinek megteremtése. 2.1.4. Javaslatok az akadály-mentesítés felgyorsítására: 2.1.4.1. Az akadály-mentesítés terén csak úgy lehet elérni látványos sikereket, ha a tervezés és a kivitelezés során rendszerben gondolkoznak. Ki lehet például alakítani egy akadálymentes hálózatot, amely érinti a legfontosabb akadálymentes intézményeket, közterületeket. 2.1.4.2. A tömegközlekedést a hozzá tartozó létesítményekkel együtt kell fejleszteni. A tömegközlekedés akadálymentessé tételéhez a közlekedési eszközökhöz csatlakozó létesítményeket, közterületeket is akadálymentessé kell tenni. Az ezzel kapcsolatos igényeket a Fővárosi Önkormányzat felé jelezni kell. 2.2. A képviselő-testület a kompetens szervezeteknél intézkedést kezdeményezhet az esélyegyenlőség biztosítására, így az intézkedési tervben meghatározhatja: 2.2.1. azokat az esélyterületeket – témákat - ahol az indítványt meg kell tenni, 2.2.2. a kezdeményezés eljárásrendjét, és 2.2.3. a felelősöket. 2.3. A képviselő-testület az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése érdekében intézkedési tervében meghatározhatja, hogy mely esélyterületeknél, és milyen módon működik együtt a közszolgálatot ellátó szolgáltatókkal, szervezetekkel. 2.3.1. Az elv: a fogyatékos legyen képes együtt élni mozgássérültségével, fogyatékosságával - emelkedjen felül rajta, s maximálisan kihasználva „maradék” moz-


187


gásképességét, aktívan részt vegyen a társadalom életében, nem utolsó sorban életkedvét sem veszítse el. 2.4. A település intézményeinek, mint munkáltatóknak az alábbi főbb elvárásoknak kellene megfelelniük az esélyteremtés megteremtése érdekében: 2.4.1. Álláshirdetésekben célozzák meg a fogyatékosokat, és hátrányos helyzetűeket is (pl. olyan újságban hirdetnek, ami kismamáknak, romáknak, fogyatékosoknak szól). 2.4.2. A képzéseket, továbbképzéseket olyan időpontokban lehetne megszervezni, hogy a gyerekesek elérjenek a bölcsödébe, az óvodába, az iskolába. Terhes nőknek a terhesség ideje alatt ugyanolyan képzési lehetőséget lehet biztosítani, mint a nem terheseknek. 2.4.3. Ha az állásra egy kerekes-székes is jelentkezik, akkor biztosítani ajánlatos az épületbe, illetve a terembe való bejutását. 2.4.4. Az értekezletek rendszeres napirendje lehetne a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény végrehajtása. Ez jelentős és fontos kezdeményezés, mert a fogyatékossággal élők sajátos szükségleteinek kielégítése, szociális biztonsága, aktivitása, jogainak érvényesülése, önrendelkező életvitele feltételeinek zömét a sérült személyek saját lakóhelyén kell megteremteni. 2.4.5. Az intézményekben oly módon kellene tevékenységeket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kellene létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek a teljesebb életre, és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. 2.4.6. A fogyatékos személyekkel, illetve a hátrányos helyzetű csoportokkal kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kellene eljárni, hogy az a fogyatékos állapot, illetve hátrányos helyzet rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. A fogyatékos személyeket, illetve a hátrányos helyzetű csoportokat érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kellene teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. 2.4.7. Fontos lenne, hogy a fogyatékosok ügyeinek intézésével foglalkozók szemlélete is egységes legyen. 2.4.7.1. A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti és fogyatékos munkavállalók helyzetének javítására: 2.4.7.1.1. Az önkormányzat intézményeiben a munkakörülményeket úgy kellene alakítani, hogy az folyamatosan elősegítse az idősebb korúak, fogyatékkal élők fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését, az öregedéssel együtt járó változások ellensúlyozását. 2.4.7.1.2. A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében prevenciós szűrővizsgálatokat lehetne szervezni önkéntes részvétellel, a legtipikusabb betegségekre való figyelemmel (pl.: szemészet, vérnyomásmérés, EKG, férfi-női rákszűrés, mammográfia, csontritkulás stb.). 2.4.7.2. A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése: 2.4.7.2.1. Az önkormányzat intézményeiben olyan képzési tervet lehetne készíteni, amelyben külön hangsúlyt fektetnének a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésére. 2.4.7.2.2. Az önkormányzat intézményei, mint munkáltatók a munkahely megtartó program keretében támogathatnák a dolgozók továbbtanulását. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

188


2.4.7.2.3. Az intézmények a továbbtanulást – egyedi döntés alapján - a tanulmányi szerződésben rögzített feltételekkel anyagilag is támogathatnák. 2.4.7.3. A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése: 2.4.7.3.1. Olyan megoldások kidolgozására lehetne törekedni, amelyek a munkáltató (önkormányzat intézményei) és a munkavállaló érdekeit egyaránt figyelembe veszi, amelyek során a munkavállaló a nyugdíjba vonulást megelőző évben felkészülhet a nyugdíjazásra, a nyugdíjas életformára, az aktív nyugdíjas évekre. 2.4.7.3.2. A nyugdíjazás előtt álló idősebb munkavállalók szakmai képességét és tapasztalatát maximálisan fel kellene használni, pld.: pályakezdő munkavállalók (gyakornok) betanításánál. 2.4.7.3.3. A munkáltatók (önkormányzat intézményei) a munkavállalónak nyugdíjba vonulása alkalmából ünnepélyes keretek között megköszönhetik a munkáját és – költségvetés függvényében - tárgyjutalomban részesíthetik. 2.4.7.4. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése: 2.4.7.4.1. A család és munkahelyi kötelezettségek összehangolása érdekében a gyed-ről, gyes-ről visszatérő dolgozók beilleszkedését segíteni lehet. 2.4.7.4.2. Beiskolázási támogatást lehet biztosítani, melynek mértéke minden évben meghatározható. 2.4.7.4.3. A szabadságos ütemtervek jóváhagyásánál lehetőség szerint figyelembe lehetne venni az óvodai és iskolai szüneteket; 2.4.7.4.4. Biztosítani kellene a munkavállalók gyermekei számára szakmai gyakorlathoz, diplomamunka elkészítéshez konzultációs lehetőséget. 2.4.7.5. Az egyenlő bánásmód elvének, azaz a diszkrimináció tilalmának akkor lehet eleget tenni, ha a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat intézményei: 2.4.7.5.1. nem alkalmaznak diszkriminatív gyakorlatot a munkatársak felvételénél a fogyatékosok, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a romák és nem romák, férfiak és nők között. 2.4.7.5.2. a nyújtott szolgáltatást igénybevevők között nem tesznek különbséget – nyíltan vagy burkolt formában - faji, nemi, vagy egészségi alapon stb. A program megvalósításának forrásigénye és végrehajtásának ütemezése „... mindenki elfogadja a változások elkerülhetetlen voltát. Mégis mindenki azt kívánja, a változás – akár az adózás és a halál – olyan messzire legyen kitolva időben, amennyire csak lehetséges” Peter F. Drucker (1999)

A program megvalósításához szükséges források: • A Program végrehajtásához a becslések szerint közel 1,5-2,5 milliárd Ft-ra lenne szükség. Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata, a megnövekedett feladat-, és hatáskörök mellett a Program megvalósításhoz szükséges teljes összeget saját erőből nem tudja biztosítani. A megvalósításhoz szükséges költségek 90 %-át pályázati úton kellene biztosítani. • A Program feladatainak végrehajtását - a pénzügyi forrásoknak, a jogszabályi előírásoknak és a mérföldköveknek megfelelően – folyamatosan kellene ütemezni. A megvalósításhoz szükséges pályázati önerőről a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatának megfelelően vállalhatna kötelezettséget. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

189


A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény tartalmazza a feladatok egy részének időbeli határait: - a közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, jelző és tájékoztató rendszereknek legkésőbb 2010. január 1-ig kellett volna megfelelni, - a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-ig kellett volna kialakítani olyan módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. Javaslat a rendszeres nyomon követésre, és a felülvizsgálati módszertan meghatározására: • Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a tárgyévet követő év december 31-ig az ütemterv teljesítéséről éves jelentést fogadhat el. • Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete lehetőséget biztosíthat a panasztételre a következő módon: Első bejelentés: esélyegyenlőségi referens Ismételt bejelentés: XV. kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzője Első fok: XV. kerület polgármestere Problémamegoldás: XV. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete • Az esélyegyenlőségi program kommunikációja polgármesteri hivatalon belül és kívül: o A Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A dokumentum a kerület könyvtáraiban és az önkormányzat honlapján (www.bpxv.hu) megtekinthető. „A hibákat úgy kerülheted el, ha tapasztalatot szerzel. Tapasztalatot úgy szerzel, ha hibákat követsz el.” Laurence J. Peter


190


7. Záradék Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Képviselő-testülete a Programban említett elvek minél hatékonyabb érvényesülése, és a célok megvalósítása érdekében a 653/2012. (VI.27.) ök. számú határozatával elfogadta a XV. kerületre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programot. Budapest, 2012. június 27.

László Tamás polgármester


191


8. Mellékletek 8.1. Az anyagkészítés során felhasznált dokumentumok jegyzéke XV. kerület Esélyegyenlőségi Programjának készítése során a „Jogszabályi rendelkezéseken” felül az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését: Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzata Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (TSZT) [1125/2005.(V.25.) Föv. Kgy. hat.] Budapest Agglomerációs Településrendezési Terv (BAT) [2005. évi LXIV. Tv] Országos Területrendezési Terv (OTrT) [2003 évi XXVI. tv.] Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának „Szembenézés és irányváltás” címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programja a 20102014-es időszakra (Ikt.sz:106-112/2011. sz. anyag) Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepciója Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest Főváros Önkormányzatának Településszerkezeti Terve Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Akcióterületi terve (Európai uniós és nemzeti támogatási pályázatok) Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának 2011. évi költségvetése Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának fejlesztési tervei, rendeletei, koncepciói Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terve Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának közoktatási intézményeinek nevelési programjai Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának intézményeinek alapító okiratai Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának legfontosabb szociális statisztikai jellemzői és szociális térképe – 2009 Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának egészségügyi fejlesztési programja Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának, Egészségügyi Intézményének középtávú szakmai terve Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Idősügyi és Idősellátási Koncepciója Budapest Főváros XV. kerületi Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 400/2011. (v.25.) számú képviselő-testületi határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat civil stratégiája 107/2010. (I.27.) és 264/2010. (IV.28.) számú határozat XV. kerületi környezetvédelmi program 2009-2014 163/2009. (III.25.) számú határozat Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

192


XV. kerületi esélyegyenlőségi program 2008-2010 423/2008. (VI.25.) ök. számú határozat XV. kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program 2007387/2007. (VI.20.) ök. számú határozat XV. kerületi Közoktatási Minőségirányítási program 2009-2011 793/2008. (XI.17.) ök. számú határozat XV. kerületi Közoktatás-politikai koncepció 200555/2005. (II.23.) ök. számú határozat XV. kerületi Gyermek- és Ifjúságpolitikai koncepció 2008-2013 233-234/2008. (IV.30.) ök. számú határozat XV. kerületi Közművelődési koncepció 2007-2010 24/2007. (XI.28.) számú rendelet XV. kerületi Testnevelési és Sportkoncepció 2008-2012 685/2008. (X.29.) ök. számú határozat Továbbá: a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének: 1/2004. (I. 30.) ök. rendelete a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról 7/2005. (IV. 4.) ök. rendelete a szociális szolgáltatásokról 15/2004.( IV.14.) ök. rendelete a Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozásáról és működéséről 22/2011. (V.5.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekben fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól 21/2011. (V.5.) önkormányzati rendelete a 2011. évi tankönyv, füzet- és tanszercsomag támogatásról 7/2011. (II.22.) önkormányzati rendelete a Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselőket és ügykezelőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásokról 11/2009. (IV.3.) ök. rendelete a munkanélküliek együttműködésének szabályairól 31/2006. (XII.7.) ök. rendelete a helyi támogatásról és a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról 27/2004. (VI.9.) ök. rendelete a lakásfenntartási támogatásokról 41/2003. (XII.8.) ök. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 5/1998. (III. 24.) ök. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásba tartozó gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésről és az intézményi térítés díjairól 5/2000. (II. 29.) ök. rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról 42/2003. ( XI.28.) ök. rendelete az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről 30/2000. (VI. 26.) ök. rendelete az egyes közszolgáltatási díjaknak a lakások és nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról 2/1998. (I. 21.) ök. rendelete a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat tulajdonában álló Nyugdíjasházában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről 17/2004. (IV.1.) ök. rendelete a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól 26/2003. (VI.30.) ök. rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

193


8.2. Lakótelepi program 8.2.1. Helyzetelemzés 8.2.1.1. A városrész története, kialakulása Újpalota Budapest egyik városrésze a XV. kerületben, lakótelep. Az Újpalota név csak a lakótelepet jelöli, korábban ilyen néven település, vagy városrész nem létezett. A lakótelep építése előtti névkeresés során ötlötték ki ezt a nevet Rákospalota nevéből, melyhez 1950-ig tartozott a terület, emlékezve a középkori Palota településre. A lakótelep 1969-től épült, mely gyökeres változást hozott a hatvanas évek fővárosi lakásínségében, lakótelep építése 1977-re fejeződött be. Az eredetileg tervezett 13 500 helyett végül 15 400 lakás készült el. A lakótelep mint újfajta letelepedési-építészeti egység és fogalom egyben egy új társadalmi formáció: a viszonylag kis helyen, egymás közelségébe terelt emberek viselkedésmódja, egymáshoz való viszonya, beilleszkedése az adott környezetbe az 1970-es évek elején új problémák gyökereit hordozta magában. Az újpalotai lakótelep már negyven évvel ezelőtti kiépülésekor számos születési rendellenességgel bírt: ilyen a kb. 5-6000-es parkoló hiánya, az intézmények – elsősorban a közösségi intézmények – hiánya, az épületek rendkívül rossz energetikai tulajdonsága, karöltve a drága, bár kényelmes távfűtéssel. A lakótelep egyik legnagyobb értéke a hatalmas zöldfelülete, amely azonban az úszótelkes kialakításnak köszönhetően teljes egészében közpark, vagyis ez a szinte Városliget méretű park az önkormányzat kezelését, gondozását igényli, amire számos – elsősorban anyagi és infrastrukturális – okból nem képes.

A lakótelep tervezőjének, Tenke Tibornak emlékköve, melyet Újpalota 40 éve évfordulóján avattak fel. 8.2.1.2. A városrész adottságai Az újpalotai lakótelep központi része a Nyírpalota út - Zsókavár utcai kereszteződés, ahol sok alapszolgáltatás megtalálható (piac és vásárcsarnok, posta, bankok, éttermek). Az áruházláncok a lakótelep egészét lefedik. A szolgáltatások köre már nem ilyen széleskörű. Zömében a két szolgáltató ház és környékén tömörülnek, szűk profillal. (Drégelyvár utca és Zsókavár utca). A földszinti lakások, egyéb helyiségek átalakításával főleg fodrászatok, szoláriumok, mini ABC-k létesültek, de található itt informatikai vállalkozások, ingatlan-forgalmazó cégek is. Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

194


Egészségügyi létesítmények viszonylag koncentráltan helyezkednek el a Zsókavár utca környékén. Itt található 3 intézmény (ebből 2 kizárólag felnőtt, 1 felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő). Az Kontyfa utcában, a Zsókavár és Erdőkerülő utcában három szociális intézmény helyezkedik el. Két bölcsőde található a kerületrészben, egy a Páskom parkban és egy a központhoz közel. A lakótelep alapvetően jó funkcionális ellátottsággal rendelkezik, megközelítése mind személygépkocsival, mind tömegközlekedési eszközökkel jónak mondható. A kerületrészt alapvetően a lakó- és a gazdasági funkció dominancia jellemzi. Újpalota területe jól elkülöníthető arculati elemekre bontható: • Városképileg a legmeghatározóbb terület az Újpalota lakótelep a maga tízemeletes panel lakóépületeivel. A lakóépületek között alacsony szintes, laza beépítésű intézmények találhatók, amelyek a lakók számára gyalogosan is könnyen elérhetők. A területen alacsonyabb szintes, 4-5 emeletes lakótelepi területrész is található, a közöttük húzódó zöldfelületek a helyi lakosság rekreációs céljait részben kiszolgálják. A helyi lakók sajátjuknak érzik, előszeretettel használják őket.


195


• A kerületrész délnyugati határán nagy kiterjedésű logisztikai terület található, amely számtalan vállalat letelepedését hozta magával. A területnek nincs egységes építészeti képe, az egyes vállalatok arculati elemeit tükrözik vissza.

8.2.1.3.Demográfiai helyzet A XV. kerület legnagyobb társadalmi és települési egysége az újpalotai lakótelep, amelynek fénykorában - a 80-as években - csaknem 70 ezer, ma is még mintegy 38-40 ezer lakosa van. A lakótelep társadalmi szempontból nagyon rossz állapotban van: nő az idősek aránya, a lecsúszás és szegénység általános, az elmagányosodás a nagy népsűrűség ellenére is megtalálható. Sajnos az elköltözők között vannak az innovatív, fiatal családok is. Ugyanakkor a lakótelepeken a deviáns magatartás is tömegesen jelenik meg. Ezek a jelenségek indokolják azt, hogy az újpalotai lakótelepen a legfontosabb feladat a közösségek szervezése, éltetése, fenntartása. Ezt az Újpalotai Közösségi Ház a maga infrastruktúrájával, bármennyire elkötelezett személyiségek is vezetik, mindezt nem képes felvállalni, megoldani. Sürgető és fontos feladat a közösségi ház radikális bővítése, új programok meghirdetése, amelyekben az elsődleges feladat a közösségszervezés, -fejlesztés, a kulturális és közösségi programok bővítése. Az Újpalotai Közösségi Ház fejlesztési programját az itt dolgozó közösségfejlesztési szakemberek, itt működő pedagógusok, közművelődési szakemberek, művészek, civil szervezetek bevonásával kell kidolgozni. Az újpalotai lakótelep demográfiai adatait vizsgálva megállapítható, hogy az 1975-80-as évek csaknem 70.000 lakosa mára kb. felére, 38.000 főre csökkent. Jelenleg Újpalota demográfiai jellemzői: -

időskorúak száma rendkívül magas az egyszemélyes háztartások aránya magas az egyszülős családok aránya magas magas azon családok aránya, ahol egy kereső sincsen.

A lakótelepi családok közel 25%-ában nincsen egyetlen foglalkoztatott sem, ami egyértelmű oka a lakótelepen élők magas háztartási adósságának, a szegény családok növekvő számának. Ezen jellemzők miatt a lakótelep rehabilitációja rendkívül nehéz, ezen adottságokat hosszú távon lehetséges csupán megváltoztatni. A lakótelepi népességre jellemző, hogy egyes korosztályok a népességhez viszonyítva túlreprezentáltak. Ez azt jelenti, hogy a lakótelepekre felépítésük után elsősorban fiatal, kisgyerekes családok költöztek be. Ennek köszönhetően a lakótelepeken rendkívül kiegyensúlyozatlan korstruktúra alakult ki, amire jellemző volt az idősek (60 év felettiek) alulreprezentáltsága és a kisgyermekek (0-10 év), valamint ezek szüleinek (25-35 év) átlagosnál nagyobb aránya. Ezek az úgynevezett demográfiai hullámok a lakónegyed öregedésével folyamatosan tolódnak el az idősebb korosztályok irányába. A lakótelepek népessége tehát elméletileg folyamatosan öregszik, s minél régebben épült egy lakótelep, annál idősebb korstruktúra jellemző rá.


196


8.2.1.4. Gazdasági helyzet A kerület földrajzi elhelyezkedése és közlekedési kapcsolatrendszere a gazdasági élet szereplőinek kedvelt célterülete. A kerületben épült fel Magyarország első bevásárló központja is, a Pólus Center, és a kerület keleti-délkeleti szélén rövid idő alatt számos kereskedelmi egység létesült (METRO, Praktiker, több jelentős autókereskedő telephely, Gulliver játék-nagykereskedés).

A Szentmihályi úton található az első fővárosi ázsiai kereskedelmi központ, az Ázsiacenter is, mely abból a célból jött létre, hogy az előbb kínai, később vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedők közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elősegítse. Budapest sok kerületében élnek kínaiak, de Rákospalotán egyféle „tömörülés” tapasztalható. A kínai-magyar két tannyelvű általános iskola létrejötte is azt jelzi, hogy a kerületben alakulhat ki leginkább Budapest „kínai negyede”.

Ázsia Center légi fotója A lakótelepi, elsősorban az élelmiszer kiskereskedelem privatizálása, illetve a multinacionális cégek tulajdonában lévő láncoknak történő bérbeadása magasabb minőséget hozott. Az üzletek kisebb-nagyobb mértékben megújultak, „cserébe” viszont ezek az üzletek akadálytalanul szorítják ki a hazai árut, elsorvasztva a hazai élelmiszertermelést és feldolgozást. Ennek a problémának a veszteségei közvetlenül nem a fővárosban, illetve a XV. kerületben jelentkeznek, viszont a faluváros hajdani egészségesebb és közvetlenebb kapcsolatával szemben rendkívüli mértékű árfelhajtó szereppel bír ez a jelenség.


197


Kiépült a Pólus Center és az Ázsia Center két épülete, amelyek ál-városközpontot jelentenek az újpalotaiak – de az átmenő forgalom miatt távolabbi kerületekben és az agglomerációban élők – számára is. Ezen egységek miatt Újpalota városközpontja nehezebben tud kialakulni, mivel a két nagy pláza a központképző energiákat elszívja.

8.2.1. 5. Környezet állapota (természeti és épített problémák Az 1970-es évek paneles lakótelepeinek beépítési módját és építészeti karakterét egyre inkább a szovjet mintájú nagypaneles technológia határozta meg, ami hozzájárult az egyik legfőbb célkitűzés megvalósításához: a lakások előállítási árának minimalizálásához. Az 1970-es években felépített lakásoknak már több mint 70 %-a házgyári technológiával készült Budapesten, ez az építkezés vált egyeduralkodóvá. Óriási, ötéves átfutású lakótelepmonstrumok épültek ekkoriban 5-15.000 lakással, gyakran 35-40.000 lakost tömörítve. Építészetileg a tízemeletes sávházak váltak meghatározóvá, leggyakrabban öt lépcsőházzal, de előfordult tíz lépcsőházas megoldás is. A lakótelepek tervezése nem volt más, mint a megadott típusépületek elhelyezése a területen. A paneles lakótelepek esetében az emberek a komfortot és a kényelmet általában pozitívumként élik meg, s mint a lakótelepi élet pozitívumait emelik ki. Ezek szerint az összkomfortos lakások még mindig fontos tényezőként szerepelnek a lakók értékítéletében. A rendszerváltozás után a fenti folyamatoknak is köszönhetően megindult a társadalmi környezet átalakulása a lakótelepeken. Ennek kézzelfogható bizonyítéka volt, hogy kezdetét vette a jobban kereső 35-45 éves korosztály elköltözése ezekből a lakónegyedekből, s helyükre gyakran 20-30 év közötti kevésbé tőkeerős rétegek érkeztek. Ezzel egyfajta „kilúgozódási” folyamat vette kezdetét a magyar lakótelepeken, s a korábban nagy előnynek számító kiegyenlített szociális struktúra felbomlása is megindult. Szembetűnő, hogy nem közvetlenül a rendszerváltozás után és a lakásállomány privatizációjának éveiben ment végbe ez a folyamat, amiből arra következtethetünk, hogy a privatizálók jelentős része röviddel megvásárlása után áruba bocsátotta lakását és elköltözött a lakótelepről.


198


Az újpalotai lakótelep már negyven évvel ezelőtti kiépülésekor számos születési rendellenességgel bírt: ilyen a kb. 5-6000 parkoló hiánya, az intézmények hiánya, az épületek rendkívül rossz energetikai tulajdonsága, karöltve a drága, bár kényelmes távfűtéssel. A lakótelep egyik legnagyobb értéke a hatalmas zöldfelülete, amely azonban az úszótelkes kialakításnak köszönhetően teljes egészében közpark, vagyis ez szinte Városliget méretű park az önkormányzat kezelését, gondozását igényli.

A játszóterek a lakótelepekkel együtt 20-30 éve épültek. A kerületben található játszóterek közel 20 % felel meg az európai uniós előírásoknak, melyekből hét az utóbbi három évben készült. Az új játszóterek építése mellett a régiek felújítását is tervezi az önkormányzat. Az évi 1-2 játszótér felújításával, illetve eszközpótlásokkal, a balesetveszélyes vagy nem használt eszközök fokozatos megszűntetésével az indokolt igények csökkenthetők. Az újpalotai lakótelep egyik fő gondja a Fő tér hiánya. A lakótelep Fő terével kapcsolatos folyamatos civil kezdeményezések jelzik, hogy ez a kérdés az itt élőket állandóan foglalkoztatja. Ennek emlékezetes eleme egy szökőkút pályázat volt, amelyet az Újpalotai Szabadidő Központ és a Nyírpalota Társaság hirdetett meg.

A környezettudatos magtartás kialakulását segítik a szelektív hulladékgyűjtést biztosító kihelyezett konténerek, melyet a lakosság szívesen használ. Fontos feladat az ehhez kapcsolódó szemléletformálás szóróanyagok készítésével, a fiatalok környezeti nevelésével való kiegészítése.


199


8.2.1. 6. Közlekedés helyzete A lakótelepre az elképzelések szerint kivezetik a 4-es metrót, ez azonban jelenleg még terv szinten sem létező jövőkép. Jelenleg a legnagyobb forgalmat a 173-as és 173E buszjáratok bonyolítják le, melyek a lakótelepet Budapest belvárosával és Dél-Budával kötik össze. Fontos még a 69-es villamos, amely Zuglón keresztül a Mexikói úti kis földalatti végállomásig teremt összeköttetést. A 96, 196, 196A, 296-os jelzésű autóbuszok az Újpesti 3-as metró végállomásával, a Káposztásmegyeri lakóteleppel és az újpesti Fóti úttal köti össze a lakótelepet. A 130-as busz a 2-es metró Stadionok metróállomásig, a 46-os busz pedig a XVI. és XVII. kerületek irányában közlekedik. Bár korábban volt közvetlen kapcsolata a lakótelepnek az Örs vezér terével, ma már csak az Újpalotát épphogy csak érintő 231-es és 277-es busz közlekedik abba az irányba (a busznak mindössze három megállója érinti a lakótelepet).

Park és parkolás konfliktusai A kerület mindhárom városrészében a parkolás gondot jelent, hogy nem áll rendelkezésre elegendő parkoló – az akkori előírásoknak megfelelően fele annyi parkoló létesült, mint ahány lakás van. A lakótelepeink építése idején érvényes előírásoknak megfelelően kialakított parkolóhelyek számát a személygépkocsi állomány már régen meghaladta, és mára elfogytak az utólagosan parkolási célra átalakítható területek is, így parkoló szinte csak zöldfelület rovására létesíthető. A parkolási rendezetlenségek kihatással vannak az általános rendre és köztisztaságra is. 8.2.1. 7. Közbiztonság helyzete Hajléktalankérdés a XV. kerületben A hajléktalankérdés többszörösen megoldatlan volt a XV. kerületben: a Szentmihályi úti Páskom-liget az utóbbi években hajléktalantanya lett. Ez egyszerre jelentett közegészségügyi, közbiztonsági problémát, köztulajdon elleni sértéssorozatot (fakivágás, erdőtüzek), súlyos környezetszennyezést. Az itt élő hajléktalanok valóságos kis telepet hoztak létre, kóbor ebek Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

200


tömege élt velük együtt. A jelenség félelmet keltett az itt élőkben, akik korábban sétákra, pihenésre használták a kiserdőt. A hajléktalankérdést felerősítette az, hogy a belső városrészekből fokozatosan kiszorultak a hajléktalanok. Jelentős számban telepítettek be a XV. kerülettel való egyeztetés nélkül hajléktalanokat a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő hajdani Szobabérlők Házába, a Kőrakás parkba, egy lakótelepi egység közepébe. Az itt kialakított átmeneti szállás kapacitása 150 fő. A nagyszámú hajléktalan megjelenése egy egész városrész lakástulajdonosai számára jelent nagy veszélyeket: az ingatlanok elértéktelenedését hozza magával. 2011 –ben az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal közösen, a Családsegítő Szolgálat és a Pilisi Parkerdő bevonásával az ott élő hajléktalanok telephelyeit felszámolta, és jelentős összegeket fordított arra, hogy megoldja ezen személyek elhelyezését. A XV. kerület a hajléktalan ellátásban a Családsegítő Szolgálaton keresztül kapcsolódik be. A szolgálaton belül működik a Nappali melegedő és a Szociális Konyha. A Nappali melegedőben lehetőség van hajléktalanok számára tisztálkodásra, ruhacserére, szociális munkások segítségével iratpótlásra, ügyintézésre. A melegedő a téli időszakban hét végén és este is nyitva tart, a hajléktalanok számára étkezést is biztosítanak. A hajléktalan ellátáshoz kapcsolódóan működik a szolgálaton belül az utcai szociális munka elnevezésű szolgáltatás, melynek feladata az utcán élő hajléktalanok felkutatása, ellátása. A Szociális Konyha segíti a rászorult családok napi egyszeri meleg étellel történő ellátását. A hajléktalan családok ellátását önkormányzatunk a Családok átmeneti otthona szolgáltatásaival is támogatja. A deviancia megjelenési formái A deviancia megjelenése eróziós jellegű folyamat – együtthat a drogterjesztés, az alkoholizmus, az akadálytalan prostitúció. Ezek együtthatása fokozott közbiztonsági, közrendvédelmi gondot okoz. A fiatalság – a családok szétesettsége miatt – nehéz helyzetben van, erőteljesen vannak jelen deviáns jelenségek, bandázás. 8.2.1. 8. Szociális szolgáltatások Szociális alapszolgáltatások: családsegítés, utcai szociális munka, nappali ellátás A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés alapján az intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról és tartalmáról. A családsegítés keretében végzett tevékenység − a szükséges mértékig − kiterjed az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult és a kiskorú érdekei e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatóak. A családsegítés keretében biztosított szolgáltatások köre: • szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadások, • anyagi nehézségekkel küzdők számára pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

201


• családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, • közösségi, egyéni és csoportos programok szervezése, • a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, szociálisan rászorult személyek és családtagjaik számára tanácsadások nyújtása, • a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, konfliktuskezelő mediációs programok és szolgáltatások, • nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások, pl.: Szociális Konyha üzemeltetése, ruhaadományok gyűjtése, • utcai szociális munka az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szüksége esetén ellátásának kezdeményezése. Gyermekvédelmi ellátórendszer problémái, feladatai Problémák • családi konfliktusok (válás, gyereknevelési problémák, tágabb család tagjaival kapcsolatos problémák) • gyerek viselkedésével kapcsolatos problémák • anyagi, lakhatási nehézségek • Speciális problémák, amelyek az egyes kerületrészek lakosságát hangsúlyosabban érintik: • munkanélküliség, rezsihátralék. Szükségletek, amelyeket az intézmények szolgáltatásai lefednek: • gyerek viselkedésével kapcsolatos problémák megoldása érdekében nyújtott tanácsadás, terápiás segítség • családi konfliktusok kezelése • kapcsolattartási helyszín biztosítása • tájékoztatás a lakosság információs hiányainak kielégítése érdekében • tematikus csoportfoglalkozások, klubok a családok – elsősorban – gyerekekkel kapcsolatos problémáinak megoldása érdekében • segítségnyújtás o a gyermekek veszélyeztetését megoldani nem tudó családoknak o a családból kiemelve nevelkedő gyermekek családjainak • utógondozás • fejlesztő foglalkozás – képességek felmérése, és fejlesztése; magántanulók fejlesztése • mentális, életvezetési, családkonzultációs, családterápiás, egyéni terápiás szolgáltatás • csoportok, klubok, táborok


202


8.2.2. Város rehabiltációs program Fő célja a kiválasztott célterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása, a lakók életminőségének és életesélyeinek javítása: • a társadalmi leszakadás megakadályozása (iskolai oktatás, közbiztonság, társadalmi integráció), • a szociális hátrányok csökkentése, a kedvezőtlen társadalmi összetétel részbeni megváltoztatása • a fizikai életfeltételek (lakáskörülmények, közterületek) javítása, • a helyi gazdasági potenciál növelése (foglalkoztatási helyzet, vállalkozói aktivitás, lakosság képzettségi szintje). • helyi létesítményekhez való hozzáférés, összeköttetés biztosítása • az akcióterületen belüli és kívüli elérhetőség biztosítása • az adott terület, városrész értékeinek bővítése • az adott terület kihasználtságának fokozása • az adott terület gazdasági hatékonyságának emelése az élhető és fenntartható lakókörnyezet megteremtésével a közterületeken és a tömbbelsőkben • utazási távolságok csökkentése • helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, adottsága • a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása • a helyi vállalkozások életképességének növelése • épületek adaptív felhasználása, kiegészítő gazdasági funkciók telepítése, funkcióvesztett épület gazdasági célú hasznosítása, az épület gazdaságilag hasznos élettartamának növelése • a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöld felületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez.

Panelprogram Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

203


A panelprogram célja: • Panellakások felújítása • A távfűtés költségeinek csökkentése • A lakótelepek élhetőbbé, biztonságosabbá tétele Több mint 40 éve, hogy beköltözhettek az első lakók az újpalotai lakótelepre, a házgyári épületek megérettek tehát a felújításra. Az önkormányzat már korábban határozott az összetett felújításról, amellyel lényegében egy önálló lakótelepi körzetet sikerül majd megfiatalítani. A felújítás a Zsókavár utca 2. szám alatti 72 lakásos épület teljes rekonstrukciójával indult, mely érinti a homlokzatot, a ház teljes hőszigetelését, emellett minden lakásba új nyílászárókat építettek be. A Zsókavár utca 42-44. szám alatti orvosi rendelőben is megtörtént a teljes körű külső és belső felújítás. Modern rendelők, várók, közlekedők, vizesblokkok és öltözőegységek épültek, kicserélték a nyílászárókat, a padlóburkolatokat és az álmennyezetet. A felújítás végére egy teljesen új járóbeteg-ellátási központ létesült Újpalota szívében, hogy a lakosok minél gyorsabb és korszerűbb orvosi szolgáltatást kapjanak.

8.2.3. A lakótelepi program kiemelt céljai • A társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén. • A helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez. • A jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális tevékenységeket, erősítik a társadalmi tőkét. • A funkcionális sűrűség növeléssel hozzájárulhat a társadalmi kapcsolatok erősödéséhez, a kulturális sokszínűséghez.


204


• Az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot. • Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása révén növekszik a közlekedési, elérhetőségi módozatok, ezen belül is a gyalogos közlekedés lehetősége, erősödik a biztonságérzet. • Az értékes, fenntartandó városi környezetnek, lakóbeépítésnek az egészséges város kritériumai szerinti jelentős javítása. • Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása révén csökken a járművek szennyezőanyag kibocsátása. • A funkcionális sűrűség növeléssel hozzájárulhat a kisebb energia felhasználáshoz, a modern tömegközlekedés révén a kibocsátások csökkentéséhez, a magassági korlátok bevezetésével, fenntartásával az extrém éghajlat változási hatások befolyásolásához. • A lakótelepeket család-és gyerekbaráttá kell tenni, az intézményekben, a közterületi fejlesztésekben. A lakótelepen minél több uniós követelményeknek megfelelő játszóteret kell kialakítani. • Értéknövelő felújítást kell végezni. • Energiatakarékosságot, energiatudatosságot kell biztosítani a felújítások minden területén: a fűtés szabályozhatóvá, mérhetővé tételében, a hatékony hőszigetelésben, de az alternatív energiák felhasználásával is. • A felújításoknál kik kell alakítani az akadálymentességet. • A közterületek, zöldfelületek értéknövelő rehabilitációja, azaz a lakótelepekből „zöldvárost” kell építeni (a 30-35 éves növényállomány a lakótelepek nagy értéke, erre kell alapozni).

8.2.4. Beavatkozások, feladatok A környezetminőséget javító fizikai beavatkozások: • • • • • • • • •

Játszóterek és zöldfelületek rehabilitációja, korszerűsítése Utcák és terek revitalizációja Parkok és közterületek, közösségi terek minőségi javítása Parkok és közterületek, közösségi terek kialakítása Utcákon a zöldfelületek növelése Közvilágítás minőségi javítása Kulturális és szabadidős infrastruktúra kialakítása Infrastruktúra és közlekedési feltételek javítása Parkolóhelyek a közlekedési célú közterületek kialakítása, felújítása

Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtést támogató fizikai beavatkozási stratégiák: • Helyi munkaközvetítő központok létesítése • IKT elérhetőség, minőség javítása Euron Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár A. u.5.

205


• Gazdasági és turisztikai lehetőségek erősítése • Fiatalok számára munkalehetőség és képzés biztosítása • Kis és középvállalkozások megtelepedésének ösztönzése • Foglalkoztatási kezdeményezésekhez kapcsolódó beavatkozások A társadalmi kohézió erősítését, társadalmi tőke kialakulását szolgáló beavatkozások: - Közösségi központok kialakítása - Gyerek és családbarát intézmények, létesítmények létrehozása, felújítása - Helyi együttműködések, hálózatok ösztönzése - Biztonságot érintő beavatkozások - Szociális létesítmények létrehozása, korszerűsítése.


206

Kerületi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata

Recommend Documents