KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott –a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás, a pályaorientáció és gyakorlati oktatás, valamint a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerű tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskolai nevelő-oktató tevékenység fontos feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák egyéni adottságokhoz igazodó, differenciált fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az ismeretek mindennapi élethelyzetekben való alkalmazásához szükséges kompetenciák fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését. El kell érni, hogy a tanulók felismerjék a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezethez történő alkalmazkodás szükségességét. Ki kell alakítani bennük a rugalmas alkalmazkodást lehetővé tevő élethosszig tartó tanulás igényét és képességét. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nő a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. A diákok ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi1

kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciafejlesztésre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet valamint a reális önértékelés képessége. A szakiskolai oktatás készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek ahol szembesülniük kell a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzés megkezdéséhez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget kell biztosítani az – átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, illetve ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására A szakiskola 9-10. évfolyamának ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Gyakorlati oktatás

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 111 111 74 74 111 111 111 111 37 37 203,5

129,5

37 18,5 92,5 37 148

37 18,5 92,5 2

Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján

-

259

37 1017,5

37 1017,5

Megjegyzések: A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább 74 órát kell fordítani. A Nat műveltségterületeinek megjelenése a szakiskola 9-10. évfolyam tantárgyi rendszerében A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem és társadalomismeret

Ember a természetben

Fizika Biológia és egészségtan Kémia

Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene (tánc) Rajz és vizuális kultúra

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció Gyakorlati oktatás

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport (tánc)

A szakiskolai kerettanterv szerkezete Közismereti tantárgyak A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata. A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális képességeknek, készségeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe belépéshez feltétlenül szükségesek. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás keretében a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás integrálva is oktatható. A szakiskolákban a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a különböző szakmacsoportok általános bevezetése, készségek, képességek fejlesztése folyik, tevékenységorientált formában. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A 3

program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihez szervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a gyakorlati oktatást, és a szakmai alapozó gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben (tankertben, tanirodában) kell megszervezni. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében egy szakmacsoport közös ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik, ahol a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás időkeretei, arányai A szakiskola tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével: a) az OKJ szakképesítések központi programjai, b) a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, és a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. Szakképzési évfolyamok A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakmai képzés megkezdésének szükséges feltételeit (bemeneti kompetenciák, iskolai előképzettség, szakmai előképzettség, előírt gyakorlat, pályaalkalmassági követelmények, szakmai alkalmassági követelmények) a szakmai és vizsgakövetelmények II. pontja tartalmazza. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat és az idegen nyelveket is. A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz nem készül kerettanterv. Az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.

4

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény nyújtásától. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus, digitális tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. Az irodalom, a művészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. Fejlesztési követelmények A beszédkészség, szóbeli szövegek alkotásához és megértéséhez szükséges készségek fejlesztése, a kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő a beszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásos műfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének, feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése a többi anyanyelvi terület fejlesztésének az alapja, ezért erre különös gondot kell fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus, digitális tömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is. A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális, pragmatikai szintű nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve 5

az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez, a hangtant az olvasásírás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez célszerű kapcsolni. Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítő szerepéről szerzett tapasztalatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek, illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai vannak. A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak műveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentős alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékelje az idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji és stiláris vonások fölismerésére. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el az ítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplők tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különböző értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és műfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész összekapcsolása témaazonosítás alapján. Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegző általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése. 3. Írás, szövegalkotás 6

Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerű televíziós műfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, például a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbb vonásainak vázlatos leírása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezés előkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bővítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresőprogramokról. 5. Ismeretek az anyanyelvről Élőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélő szándékának és az alkalomnak megfelelő – használatára. Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemző módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerű közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése. Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult művek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérő magatartásválaszok felismerése és jellemzése. „Szöveg a szöveg ellen” – állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendje ellen. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. 7

Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi fejlesztés elsősorban az egyes irodalmi témakörök megbeszélése és a hozzájuk kapcsolódó szövegértési és szövegalkotási tevékenységek közben folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következő fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendő képességterületként kell felfogni. IRODALOM Témakörök

Tartalmak

Csináljunk újságot hozott anyagból!

Szövegek témájának és műfajának azonosítása – szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása.

Indítékok és következmények

Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.

Sikerek, kudarcok, életutak A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek. – történetek a képernyőn, az Emberek és szereplőtípusok. életben és az irodalomban Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitől lesz érdekes a történetmondás? Kedvencek, különcök és kedvtelések Beilleszkedés és kívülmaradás

Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban, az irodalomban és a digitális kultúrában. Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról.

Nevetés és irodalom

Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek

Klasszikusok filmen

Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérő elemei. Egyegy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? MAGYAR NYELV

Témakörök

Tartalmak

Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció

Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana.

Beszéd és beszédértés

A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról.

Írás

A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése.

Szövegelemzés és

A megbeszélés és a vita. 8

szövegalkotás

Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése.

Olvasás

Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

Fogalmak Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hőstípusok, novella, regény, elbeszélői nézőpont, elbeszélői látókör (elbeszélői beszédhelyzet); dráma, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, előreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport. Memoriter Egy vers, egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet. A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségű és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintű megértése meghatározott időn (kb. 20 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplő ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegű elbeszélés és a magánlevél műfajában), vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus műfajok legalapvetőbb feszültségkeltő eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus művek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvető ismeretek a tanult irodalmi művek műfaji besorolásáról. 10. évfolyam IRODALOM Témakörök

Tartalmak

A meggyőzés művészete

Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban.

Szerelem

Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete – avagy amit a formák fejeznek ki.

Konfliktusok

Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése.

Örökségünk

Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege.

Az emberek titkai

Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről.

Erőszak és kiszolgáltatottság

Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése).

Mire jó az irodalom?

Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, „hasznáról”. MAGYAR NYELV 9

Témakörök

Tartalmak

Kisközösségi és tömegkommunikáció

Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése a szövegekbe). A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk.

Beszéd és beszédértés

A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról.

Írás

Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja.

Szövegelemzés és szövegalkotás

Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, például a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.

Olvasás

A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). A szórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése.

Fogalmak Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézés írásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, főmondat, mellékmondat, mondatrész, szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok. Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek, alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás, hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek. Memoriter 2 vers, egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása szóban és írásban a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelően. Szerzők és művek a 9–10. évfolyamra A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelően a szövegválasztásban elsőbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsősorban 20. századi magyar szerzők, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közel álló szituációkat megjelenítő művek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk fel műegész helyett műrészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi műlista nem tükrözheti hűen, viszont a később elkészülő ajánlólisták kibonthatják majd. Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés főképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Csalog Zsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve 10

kortárs hazai és külföldi szerzőktől); évente egy, a tanulócsoport érdeklődésének figyelembevételével kiválasztott regény és film. Egy-két részlet a témakörökbe vágó prózai műből (pl. A boldog emberből vagy a Puszták népéből vagy Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényéből vagy Tersánszky Józsi Jenő Kakukk Marcijából, az Iskola a határon című regényből, A helység kalapácsából, Rejtő Jenő valamelyik regényéből). Néhány, a témakörökbe illő 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; pl. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petőfi Sándor és Arany János egy-egy verse; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve annak részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása. Művek, műrészletek a kortárs (1980 utáni) hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább két szerzőtől (kéthárom vers, egy esszé vagy más prózarészlet). Legalább két alkotás az irodalom határterületeihez tartozó, írott, filmes, audiovizuális, hangzó, digitális megjelenítésű műfajok közül (pl. útirajz, detektívtörténet, ellenutópia, kalandregény, és –film, televíziós sorozat, rádiójáték, akciófilm, képregény, sci-fi, humoros és erotikus alkotások, dal és dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, parafrázis, fantasy, szerepjáték stb.) Legalább egy mű az irodalom megjelenésének bemutatására más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben ― pl. versmondás, hangoskönyv, rádiójáték, dal, megzenésített vers, daljáték ―, digitális közegben ― pl. internetes költészet, digitális, multimédiás kiadás, animáció). Legalább egy irodalmi átirat, adaptáció a posztmodern, kortárs magas művészeti és/ vagy szórakoztató művek közül. A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció műfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és előadás (felelet, egy megírt szöveg előadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mű ismerete a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult művek jelentéséről és hatásának eszközeiről. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehető szöveg alapján. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A továbbhaladás feltételei c. részben megfogalmazottak célja elsősorban a legfőbb képzési feladatoknak, a fejlesztés csomópontjainak a megnevezése a tananyagban. Tájékoztatásul szolgálhatnak arra, hogy amíg a csoport ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 20%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezeket gyakoroltassa akár az egész osztállyal, akár differenciáltan az elmaradt tanulókkal. A teljesítmények értékelésében nem a tárgyi ismeretanyag visszaadása (a tanult nyelvi és irodalmi ismeretek visszaadása, fogalmak ismerete és alkalmazása stb.) a legfontosabb. Ennél lényegesen jelentősebb súlyú szempont a különféle belépő tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége (kooperáció), a törekvés a sikeres kommunikációra, illetve az ezeken a területeken mutatott előrelépés. Ugyancsak nem elsődleges értékelési szempont a különböző munkaformákkal létrehozott írásbeli és szóbeli „produktumok” (improvizációk, átiratok, dramatizált szövegek, előadások, szituációs játékok, bemutatók, elemzések, ajánlások, a portfolió stb.) esztétikai, tartalmi színvonala. Ennél többet nyom a latban az elkészítés során (egyéni, csoportos, kooperatív munkában stb.) tanúsított magatartás, aktivitás, illetve ennek során az együttműködő, önkifejező, önmegvalósító attitűd formálódása, a tudatos önkifejezésre való törekvés erősödése, a fejlődés mozzanata minden téren. Fontos szempont az önállóság fejlesztése, a megnyilvánulások, saját munkák önálló kontrollálására való igény, törekvés megmutatkozása, erősödése. Az irodalmi teljesítmény értékelésének fő szempontja az önismereti, önmegértési szándék megjelenése, az életproblémákra való rátekintés, a szellemi nyitás képességének erősödése, az olvasmány- (film- stb.) választásban megnyilatkozó tudatosság.

11

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 9–10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. Fejlesztési követelmények A történelem- és társadalomismeret-tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztő órákon történik. Ismeretszerzési és -feldolgozási képesség Tudjon ismereteket meríteni közérthető elsődleges forrásokból, egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerű és közérthető szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belőlük. Legyen képes egy adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban. Legyen képes a lényeg kiemelésére írott és halott szövegből, tételmondat meghatározására, szövegtömörítésre és a szöveg átfogalmazására adott szempont szerint. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió, internet) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplő társadalmi-történelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerű értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni „jó” és „rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka), Kifejezőképesség Tudjon rövid kiselőadást tartani különböző forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi művek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerű társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerű következtetéseket levonni. Sajátítsa el a kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvből rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan gyűjtött képekből tablót készíteni. Legyen képes történelmi jelenetet, elbeszélést eljátszani, dramatikusan megjeleníteni. Tájékozódás az időben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerű kronológiai táblázatokat. 12

Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképről. Tudja különböző időszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken a tantervben szereplő topográfiai helyeket. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és -feldolgozási képesség Egyszerű történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása. A társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerű állítások és következtetések megfogalmazása. Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idők folyamán. Eligazodás a könyvtárban, médiatárban a tárgyi katalógusok alapján. Információk gyűjtése az internetről. Kifejezőképesség Egyszerű történelmi események elbeszélése. Különböző forrásokból gyűjtött információk összevetése szóban. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Kiemelkedő történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása. Rövid írásbeli válaszok megfogalmazása. Vázlat készítése tanári segédlettel. Ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. Irányított és önálló számítógépes dokumentumkészítés, szerkesztés adott témában. Tájékozódás az időben A nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete. Egyszerű kronológiai táblázatok használata. Tájékozódás a térben Egyszerű események leolvasása a térképről. Témakörök A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói. A honfoglalás és a magyar államalapítás

Tartalmak Honfoglalás és letelepedés. Az államalapítás. Géza és Szent István.

Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, székelyek. Személyek: Árpád, Géza, Szent István, Szent László. Helynevek: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl. Évszámok: 895, 1000. A középkori magyar királyság virágkora

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Fogalmak: főnemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Személyek: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Helynevek: Buda, Nándorfehérvár. Évszámok: 1456. 13

Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok

A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás,. Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Helynevek: Mohács, Eger. Évszámok: 1526, 1541, 1703, 1711.

A polgári átalakulás kora A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei és következményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi. Az imperializmus kora

Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek. Fogalmak: kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium. Személyek: Watt. Helynevek: Anglia, Franciaország, USA.

A modern Magyarország A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága. A reformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése. megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Fogalmak: reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás. Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc

Az 1848-as márciusi forradalom és a szabadságharc főbb eseményei. Fogalmak: sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség. Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr. Helynevek: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad. Évszámok: 1848. március 15., 1849. október 6.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon

Kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Népességi és nemzetiségi viszonyok. Fogalmak: kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák–Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József. Évszámok: 1849. október 6., 1867. Helynevek: Pest, Buda, Óbuda.

Társadalmi, művelődési ésA gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. 14

A „modern idők” az életforma változásai. kulturális viszonyok a A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői. Életviszonyok a századfordulón Európában és hazánkban. századfordulón hazánkban. A „boldog békeidők” Fogalmak: asszimiláció, kivándorlás, szociáldemokrácia. Személyek: Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos. Állampolgári ismeretek

Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési szintek Fogalmak: alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és -feldolgozási képesség Képi információk gyűjtése, értelmezése. Különböző forrásokból gyűjtött információk feldolgozása tanári irányítással. Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével. A fejlődés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával. Feladatok megoldása több könyvtári forrás, és az internet felhasználásával. Kifejezőképesség Egyszerű beszámoló, rövid kiselőadás tartása. A konkrét korokhoz kötődő történelmi, állampolgári fogalmak megkülönböztetése. Egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés). Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Tájékozódás az időben Egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése. Tájékozódás a térben Különböző korszakok térképeinek összehasonlítása. Egy-egy régió bemutatása térképeken. Témakörök Az első világháború. Demokráciák és diktatúrák a két világháború között

Tartalmak Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői. Az Amerikai Egyesült Államok. Fogalmak: forradalom és polgárháború, hatalomátvétel, kommunizmus, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, GULÁG. Személyek: Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt. Helynevek: Versailles, Szovjetunió. Évszámok: 1917, 1919–1920, 1929–1933. 15

A második világháború okai és következményei

A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása Fogalmak: totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös, atombomba, hidegháború. Személyek: Churchill. Helynevek: Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok:1939–1945, 1990.

A jelenkor és a globális problémák

A környezet védelme. Az Észak–Dél-probléma. Terrorizmus. Városiasodás. Fogalmak: globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus.

Az első világháborús vereség következményei hazánkban

Forradalom és ellenforradalom. A trianoni békeszerződés és következményei. Fogalmak: trianoni békeszerződés, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek: Trianon, Magyarország új határai. Évszámok: 1918, 1919, 1920

Hazánk és a második világháború

A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország a II. világháborúban. Magyarország német megszállása. Fogalmak: területi revízió, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás. Személyek: Teleki Pál. Helynevek: Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék. Évszámok: 1941, 1944. március 19., 1944. október 15.

A második világháború következményei hazánkban

Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A párizsi békeszerződés.

Fogalmak: koalíció, beszolgáltatás. Évszámok: 1945–47. Az 1956-os forradalom és A pártállam. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás. szabadságharc okai és következményei Fogalmak: pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek: Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok: 1956. október 23.–november 4. 16

A Kádár-korszak

A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményei és menete. Fogalmak: rendszerváltozás. Személyek: Kádár János, Antall József, Göncz Árpád. Évszámok: 1989–1990.

Társadalmi ismeretek. A család, a helyi társadalom

A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat. Fogalmak: felelősségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmi csoportok, beilleszkedési zavarok.

Nemzeti, nemzetiségi csoportok. Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországon A romák Magyarországon. Egyházak és vallási közösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. Fogalmak: pártok, szakszervezetek, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-függőség, idegengyűlölet. A helyi társadalom és demokrácia

Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A képviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyi közigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok.

Állampolgári ismeretek, a választási rendszer

Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon. A választójog gyakorlásának technikája. Fogalmak: állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás.

Az állampolgári jogok és kötelességek

A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jogok. A gyermekek jogai. Fogalmak: gazdasági, szociális és kulturális jogok.

A demokratikus kormányzati rendszerek

Az országgyűlés. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. Az ellenzék és kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok. Fogalmak: törvény, parlament, kormány.

Az igazságszolgáltatás

A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek. Fogalmak: polgári per, büntető per, bíróság, ügyészség, védelem.

A belső rend védelme A honvédelem

A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. Fogalmak: rendőrség, közrend, közbiztonság.

Művelődés, egészségügy és A műveltség társadalmi szerepe. szociálpolitika hazánkban A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás. A szociálpolitika. 17

Fogalmak: társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és a művelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás. A munka világa

A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A munkaszerződés. A kollektív szerződés. A vállalkozás formái. Fogalmak: munkaviszony, munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló, érdekvédelem.

Hazánk és Európa

Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az Európai Unió. A határon túl élő magyarság. Fogalmak: Európai Unió, NATO, útlevél, vízum, nagykövetség.

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából. Ismerje a megtanult történelmi korszakok legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit. Szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári képességre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek. - Alkalmazás ismert vagy új szituációban. - Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás. A tanuló előrehaladása szempontjából a következő értékelési események tervezhetők: - Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából - Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például a források használatának és értékelésének képessége) minősítés céljából - Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából - Belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából

18

IDEGEN NYELV 9–10. évfolyam A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is. Fejlesztési követelmények Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (Internet, tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. Barátok és barátnők jellemzése. Időjárás. Étkezés: kedvenc ételek, italok. Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron, divat. Iskola: az osztályterem tárgyai, a tanórák, tanárok. Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. A munka világa, tervek a jövőről. 9–10. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol, német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatkozás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánság és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - csodálkozás; - bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás; 19

- egyetértés, egyet nem értés; - tetszés, nem tetszés; - kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek, események megnevezése, leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni; - egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni; - egyszerű szöveg lényegét megérteni; - egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni; - egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni; - személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni; - megértési problémák esetén segítséget kérni; - környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni; - ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert szavakat helyesen leírni; ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; egyszerű nyomtatványt kitölteni. 20

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Ne az értékelésre kerüljön a hangsúly a szakiskolai nyelvtanulás során. A tanulói teljesítmények értékelésének, a szakiskolában az az elsődleges célja, hogy pozitív visszajelzést adjon, sikerélményhez juttassa tanulót, és ezen keresztül fenntartsa, adott esetben kialakítsa a nyelvtanulási motivációt. A kerettantervi célok között a szakiskolában is első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell ösztönző formában értékelni. Alapelv továbbra is, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, vegyük figyelembe, hogy a szakiskolában tanulóknál az anyanyelven is előfordulhatnak olvasási nehézségek. Ezért az órai gyakorló feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggő, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenőrző kérdésekre kell írásban vagy szóban válaszolni. Beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal. Folyamatosan kapjanak ösztönző visszajelzést az előrehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez. A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat a saját tanulási szintjüket figyelembe véve tanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Tájékoztatásul megadjuk az Európa Tanács nyelvi szintleírásait:

C2

C1

B2

B1

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. 21

Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

A2

A1

*

Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

22

Amennyiben az iskola angol, német, francia nyelvet tanít, a helyi tanterveket az alábbi kerettantervek alapján készíti el. Más nyelvek oktatása esetén ezek a kerettantervek modellként szolgálnak. ANGOL 9–10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Excuse me. Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do. My name is … This is … How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you? May/Can I have a drink? Yes, please. Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome. I am sorry. That’s all right. No problem. Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Csodálkozás Bánat Bosszúság

What a pity. Great! I am very happy. Really? I feel so sad. Oh, no!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nem tetszés Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

Do you like …? What about …? Yes, I do. No, I don’t. It’s nice. That’s right. I (don’t) agree. I (don’t) like it. I’d like to … I can … I must … I have to go.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

It’s … My friend is … Where can I find a …? It is to the left. Yes, I can. No, I don’t. I (don’t) know. Who knows?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Segítségkérés és arra reagálás

Please, give me a coke. Can I have an ice cream, please? Sit down! Don’t go! Let’s go for a walk. OK. Good idea. Come and see us tomorrow. Fine. Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok 23

Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Felkérés lassabb beszédre

Pardon? I don’t understand. Please, repeat it slowly.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk.

Present Continuous

Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Múltidejűség

Past Simple

And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?

Jövőidejűség

Going to

What are you going to do on Saturday?

Past forms of have

I didn’t have many friends at elementary school.

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s Of Whose?

Kate’s brother

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Irányok, Prepositions helymeghatározás Prepositional Phrases Adverbs

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, …

Időbeli viszonyok

Gyakoriság

How often?

Időpont

When? What time? What’s the time?

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight.

Időtartam

How long?+Past Simple

How long were you in hospital? For two weeks.

Irregular and regular plurals

Children, people, men, women …

Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns

One, two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs.

Uncountable nouns

How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake

Mennyiségi viszonyok

All, every 24

Minőségi viszonyok

Comparative (short adjectives)

sentences Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.

Irregular adjectives

Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it?

Modalitás

Logikai viszonyok

Szövegösszetartó eszközök

Can (ability) Can/may (permission)

I can swim. Can/may I open the window?

Must/needn’t (obligation)

I must read it. You needn’t do it now.

Have to (Past) Mustn’t Linking words

Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

Conditional I

We’ll stay at home if it rains.

Infinitive to express purpose Névelők

I’ve been to London to visit the Queen. A, an, the

Some+plural noun any+plural noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Some +singular noun Any + singular noun

Nominative and accusative I, he, they… Me, him, them… of personal pronouins Demonstrative pronouns

This, that, these, those

Indefinite pronouns

Somebody, anybody,nobody, everybody …

Reflexive pronouns

myself…

FRANCIA 9–10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás

pardon, monsieur / madame, s’il vous / te plaît

Köszönés, elköszönés

salut, bonjour monsieur, au revoir madame, a bientôt

Bemutatás, bemutatkozás

c’est Luc je te présente / je vous présente, moi, je m’appelle, je suis le frere de Érdeklődés hogylét iránt és arra ça va (bien)? vous allez bien? reagálás ça va (bien), merci, pas trop mal Engedélykérés és arra reagálás je peux? bien sűr (mais), si tu veux / vous voulez Köszönet és arra reagálás merci beaucoup, il n’y a pas de quoi, avec plaisir Bocsánatkérés és arra reagálás

pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame ça ne fait rien, ce n'est pas grave Gratuláció, jókívánságok és arra joyeux anniversaire, joyeuses fetes de, bonne chance, 25

reagálás

merci beaucoup (de tes / vos voeux), tu es / vous etes gentil

Személyes levélben megszólítás és cher Jean-Marc, chere Michele, elbúcsúzás bisous, grosses bises, a bientôt Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Bánat Bosszúság

je regrette je suis ravi je suis content / triste, heureux / malheureux, c’est agréable / désagréable, aller bien / mal tiens, dis donc j'espere je suis (tres) triste mais enfin, ça alors

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés nem tetszés Akarat, kívánság Képesség, lehetőség Szükségesség Ígéret Dicséret, kritika

tu aimes, tu veux, tu trouves ça? qu’est-ce que tu en penses? ça s'est bien passé? super, pas mal, pas trop intéressant, je pense que, c'était bien tu as raison oui, d’accord, excellente idée, bien sűr, (mais) comme tu veux, non,(ce n’est) pas ça, pas question j'aime beaucoup / un peu / pas du tout, c’est bien, je préfere, j’adore / je déteste je veux, je souhaite on peut, il est possible il faut, tu dois / vous devez c'est promis, je te / vous promets bravo, félicitation, ce n'est pas tout a fait ça

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése

Tudás, nem tudás

voila,qui est-ce? qu’est-ce que c’est? comment est-il? ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne) sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, cet apres-midi, il y a une semaine ou est-il? il (n’)est (pas) la, qu'est-ce que tu fais? je travaille, tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce qu’on va sortir? ce soir, dis-moi / dites-moi comment? pour aller a? c’est simple, tu vas / vous allez oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça en effet, pas tout a fait, pas du tout je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas)

Bizonyosság, bizonytalanság

certainement, sűrement, peut-etre

Események leírása Információkérés, információadás

Igenlő vagy nemleges válasz

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

je voudrais, s'il te / vous plaît il est interdit, (ne) fais / faites (pas) j’ai une idée, pouvez-vous, voulez-vous, c’est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...) tu viens? ça te dit? volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas tu veux? prenez-en encore, je veux bien, non, merci, tu es/vous etes gentil, mais je n’ai plus faim 26

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés érthetőbb beszédre

c’est (bien) ça? peux-tu / pouvez-vous répéter je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile un peu plus lentement s.v.p., un peu plus haut s.v.p.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Létezés kifejezése Cselekvések

Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok

Esetviszonyok Modalitás Koháziós eszközök

Fogalomkörök nyelvi kifejezése (ne pas) etre, y a-t-il (encore)? il (n’)y a (pas / plus) ouvrir, fermer, chercher, trouver, écouter, regarder, parler, demander, répondre, dire, écrire, lire, commencer, continuer finir, faire, mettre, prendre, se lever, aller, venir, arriver, sortir, monter, descendre, raconter, c'était en été, je suis allé(e), il fait beau, aller faire, pouvoir / vouloir / devoir faire il faut que tu entendes ça (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n’) est (pas) a moi, ou? la, a, dans, sous/sur, derriere/devant, au milieu, a côté, en face, pas loin, tout pres, en France a gauche / a droite, tout droit, d’ou? de l’école quelle heure est-il? il est X heures, quand? aujourd’hui, demain, hier, mardi dernier, en mai, maintenant, avant / apres, tôt / tard,a midi et demi, ce matin, cet apres-midi, samedi soir, tout de suite, bientôt, jamais, le dimanche, le week-end, en été, longtemps, il y a, pendant combien? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, plus, moins, gramme, kilo, litre, bouteille, paquet, boîte, tranche, morceau, quel âge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli, gros / mince, beau/ /laid, gentil / antipathique, timide, blanc, facile / difficile, ennuyeux / intéressant, interdit, long, court, rond, rectangulaire, chaud / froid, cher / bon marché, (tres) bien / mal, mieux, bon / mauvais, meilleur, premier je le regarde, tu lui demandes, je pense a eux, ne le regarde pas, écris-lui, je ne le lui ai pas dit ouvre, ferme, écoute, levez-vous, ne le dites pas, je voudrais, tu dois, il faut que tu boives beaucoup d'eau un, une, des; le, la, l’, les; du, de la, de l’, de; mon, ma, mes; ce, cet, cette, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils / elles; moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux, elles; en, y, on, quelqu’un, quelque chose, qui, que, ou, dont, et, mais, donc, alors NÉMET 9–10. évfolyam

a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Entschuldigung,… Guten Tag Auf Wiedersehen Hallo. Tschüs. Ich heiße… Wie geht’s? Danke, gut. Und ….? Kann/Darf ich …? Danke schön. Bitte schön. Entschuldigung. Kein Problem. Viel Glück! Alles Gute! Guten Appetit! Danke. 27

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Csodálkozás Bánat Bosszúság

Es tut mir leid. Toll! Super! Wirklich? Ich bin sehr traurig. Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás

Wie ist …? Wie finden Sie …? … ist nett. Interessant. Wirklich schön. Ist dieser Pullover modisch? Ja. Das stimmt (nicht). Das ist richtig/falsch. Diese Musik gefällt mir (nicht). Ich möchte, ich kann, ich muss

Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nem tetszés Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása Információkérés, információadás

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

Das ist meine Freundin. Wo ist die Post? Sie ist in der Schillerstraße. Was machen Sie morgen? Was kostet das Zimmer? 12 Mark. Das macht 34 Mark. Ja, ich habe Zeit. Nein, ich spiele nicht Tennis. Das weiß ich (nicht).

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás

Eine Cola, bitte. Warten Sie bitte! Man darf hier nicht rauchen. Gehen wir schwimmen! Gute Idee! Warum nicht? Kommst du mit? Ja, gerne. Nein, danke. Möchtest du einen Kaffeee? Ja, bitte. Nein, danke. Können Sie mir helfen Ja, ich kann. Ich kann leider nicht.

Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Segítségkérés és arra reagálás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Felkérés lassabb beszédre

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte! Ich verstehe nicht. Sprechen Sie etwas langsamer!

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

jelenidejűség múltidejűség,

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum haben, sein) Perfekt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint. Der Zug fährt gleich ab. Er hatte ein Fahrrad. Ich habe schon gegessen. 28

jövőidejűség

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

személytelenség

es

Es ist kalt. Es regnet.

haben Wessen?

Ich habe einen Bruder

von, -s

das Buch von Peter, Peters Brief

Possessiv-pronomen

Das ist meine Familie.

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf dem Tisch. Sie legt die Zeitung auf den Tisch. Präpositionen mit dem Gehen Sie über die Straße, dann geradeaus. Akkusativ Die Bücher sind bei Karl. Präpositionen mit dem Die Post ist unserer Schule gegenüber. Dativ

Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam időpont

Wie oft? Ich gehe jeden Morgen in die Schule. selten, manchmal, immer, nie wie lange? eine Stunde, von … bis, den ganzen Tag wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, in, um, am diese/letzte/ nächste Woche

Mennyiségi viszonyok Kardinalzahlen Ordinalzahlen határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes 3 Mark alles, viel, wenig, Ich habe nicht viel Zeit. nichts Das ist alles. alle, einige, keine

Minőségi viszonyok Wie? Vergleiche

Modalitás

Esetviszonyok Logikai viszonyok Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

Ich bin zufrieden. Das ist prima. Ich esse lieber Wurst. Am besten warten Sie hier. mögen, können, Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein wollen, müssen, sollen, Eis. Er will nach Hause. dürfen (Präsens) felszólítás Nehmen Sie bitte Platz! névszók a mondatban Nominativ, Akkusativ, Bringen Sie mir eine Cola. Dativ alárendelések Kausalsatz Denn mit dem Präsens kötőszók, névmások

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn/sondern das, ich, mich, mir, mein, dieser 29

man

30

MATEMATIKA 9–10. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét, a mindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük. A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeit és lehetőségeit. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására, valamint teremtsen alapokat a választott szakma elsajátításához. Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget. Fejlesztési követelmények A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai szemlélet fejlesztése A szakiskolában tanulóknál elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerősítésére kerül sor. Az alapműveletek körében a biztos műveletfogalom és a számolási készség fejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különböző fejezeteiben előforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata és egyéb modern technikai eszközök megismerése. Ezen eszközök használata a digitális kompetencia fejlesztése mellett a motivációs bázisnak is fontos elemei. A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma is megköveteli, hogy a matematika elemi fogalmait és műveleteit alkalmazzuk a feladatokban. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez is nélkülözhetetlen. A jól megválasztott feladatok hozzájárulnak a természettudományos kompetencia fejlesztéséhez, megalapozzák a gazdasági kérdésekben való tájékozódás és véleményalkotás képességét. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a sík- és térgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjából fontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A „ha...akkor...” típusú következtetések helyes használata az élet számos területén hasznos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülő problémák megoldásához elengedhetetlen a szövegértő és szövegelemző képesség fejlesztése. A többféle megoldás keresése, megtalálása a különböző nézőpontok érvényesítésének képességét fejleszti. A kerület, terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása más tárgyakban is nélkülözhetetlen. Egyszerű feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetséges események, továbbá a valószínűség szemléletes fogalmát, ezek a vállalkozói képesség kifejlődésének fontos elemei. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Fontos, hogy a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához a matematikában. A különböző témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tévő elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. A feladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerű gráfok segítik a feladatok megértését és megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellek alkalmazásának fontosságára. 31

Helyes tanulási szokások fejlesztése A matematika eredményes tanulásának egyik alapfeltétele a rendszeres, folyamatos munka, ezt kell mindenekelőtt biztosítani. A gyakorlati számításokat zsebszámológéppel (számítógéppel) végzik a tanulók. El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanak el, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenőrizzék. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldást meg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére az anyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. Az érvelés, cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, képletgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagy matematikusok életéről szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban. 9. évfolyam Gondolkodási módszerek (3 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Egyszerű kombinatorikai feladatok Számtan, algebra (38 óra)

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A számfogalom mélyítése, a szaknyelv használata. A számok és a számegyenes pontjainak kapcsolata. Az abszolútérték mint távolság értelmezése. Műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése, a szaknyelv megértése. A négy alapművelet a zsebszámológépen. A szöveg értelmezése, megértése, a következtetési képesség fejlesztése. A gyakorlati életben felmerülő és a matematikát felhasználó tantárgyakban felmerülő feladatok. Az eredmények realitásának vizsgálata. Az alapvető műveletek a zsebszámológépen. A mérlegelv tudatos alkalmazása. Értő, elemző olvasás, az összefüggések felismerése, modellezése. Az olvasott szöveg felidézése, a tartalom célszerű lejegyzése.

TARTALOM A természetes szám, az egész szám és a racionális szám fogalma, ellentett, abszolút érték, reciprok, tört, tizedes tört. Ábrázolás a számegyenesen.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tízes számrendszer biztos ismerete, a számok írása, olvasása, ábrázolása, összehasonlítása.

Alapműveletek egész számokkal és tizedes törtekkel.

A négy alapművelet és a műveleti sorrend ismerete és alkalmazása véges tizedes törtekkel.

Arány, aránypár, arányos osztás. Az egyenes és a fordított arányosság fogalma. Arányossági feladatok. Százalékszámítás.

A szakmában, a mindennapi életben előforduló, konkrét arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása.

Hatványozás pozitív egész kitevőre. Azonosságok. Négyzetgyökvonás zsebszámológép vagy táblázat segítségével. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, képletek rendezése. Egyszerű szöveges feladatok egyenlettel vagy következtetéssel.

Azonosságok alkalmazása a 10 pozitív egész kitevős hatványaira.

Néhány lépésben megoldható egyszerű elsőfokú egyenletek, a megoldás ellenőrzése. Elsősorban a szakmához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.

Függvények, sorozatok (16 óra) 32

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Tájékozottság a koordinátarendszerben. Táblázat és grafikon készítése konkrét függvényekhez.

TARTALOM A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, pontok ábrázolása, grafikonok készítése, jellemzése. A függvény szemléletes fogalma, megadási módjai. Képlettel megadott függvény ábrázolása, jellemzése a grafikon alapján.

Változó mennyiségek közötti Az egyenes és a fordított arányosság kapcsolatok, szabályok felismerése, grafikonja. megfogalmazása képlettel.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A pont ábrázolása és a koordináták leolvasása készségszinten.

x a ax ; x a

a ábrázolása x

konkrét pozitív „a” esetén.

Geometria (20 óra) FEJLESZTÉSI FEADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása. A mérés a térbeli és időbeli tájékozódás eszköze. A rendszerező képesség és a kommunikációs képesség fejlesztése. Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata. Osztályozás különböző tulajdonságok alapján. Képesség a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazására. Az eredmények reális voltának és pontosságának vizsgálata. Geometriai alkotások létrehozása, részletek ismeretében az egész rekonstruálása.

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, A szabványos mértékegységek idő mértékegységei, átváltásuk. ismerete, átváltásuk. Szögmérés (ívmérték is), szögfajták.

A háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege. A háromszög külső szögének fogalma, a külső szögek összege.

A szögösszegek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Speciális háromszögek, a háromszögek osztályozása szögek szerint, kerületük, területük. Pitagorasz tételének alkalmazása a hiányzó adat kiszámítására. A speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kör kerülete és területe. A kocka, a téglatest, egyenes hasáb és a henger hálója, felszíne és térfogata.

A háromszögek kerülete, területe. Pitagorasz tételének ismerete. Speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb és az egyenes körhenger felszíne és térfogata egyszerű gyakorlati feladatokban.

Valószínűség, statisztika (8 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Adatok elemzése, értelmezése. Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gyakoriság meghatározásában.

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Grafikonok olvasása, készítése.

Adatok gyűjtése, rendszerezése. Táblázatok és grafikonok olvasása, értelmezése és készítése. Az átlag kiszámítása néhány elem Az átlag kiszámítása néhány elem esetén. esetén. Valószínűségi kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság. 10. évfolyam 33

Gondolkodási módszerek (6 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Konkrét halmazok és halmazműveletek segítségével a halmazszemlélet fejlesztése. Gyakorlottság az összes eset rendszerezett felsorolásában, áttekintésében.

TARTALOM A megismert számhalmazok. Véges és végtelen halmazok. Ponthalmazok. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz. Kombinatorikai feladatok: az összes eset áttekintése, sorbarendezése és kiválasztása néhány elem esetén.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Szemléltetés halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben. Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása.

Számtan, algebra (30 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A hatványozás fogalmának célszerű kiterjesztése, permanencia elv. A zárójelek szerepe, felbontása, a szaknyelv értő használata. Függvényszemlélet az algebrában, a számolási készség fejlesztése. Az egyenletek ellenőrzésével az önellenőrző képesség fejlesztése. Értő, elemző szövegolvasás és gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában. A gyakorlati életben fellépő kamatszámítási feladatok.

TARTALOM A nulla és a negatív egész kitevős hatvány fogalma. A számok normálalakja. Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai. Nevezetes azonosságok, két tag négyzete, két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítások. Egyszerűbb esetekben a helyettesítési érték kiszámítása. Elsőfokú egyenletek, elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. A mindennapi gyakorlatban előforduló szöveges feladatok megoldása. Kamatos kamat számítása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A számok normálalakjának biztos ismerete.

Helyettesítési értékek kiszámítása. Elsőfokú egyenletek biztos megoldása.

Függvények, sorozatok (11 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A grafikus információ értelmezése. A függvények jellemzőinek felismerése a grafikonon.

A feladatok különböző megoldási lehetőségeinek felismerése. Összefüggések felismerésével a függvényszemlélet fejlesztése.

TARTALOM Lineáris függvény, a pozitív egészeken értelmezett lineáris Függvény. Az y = ax + b egyenletű egyenes ábrázolása, konkrét a és b esetén. Az x→x2 függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján. Az abszolútérték függvény. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan. A szögfüggvények fogalma (hegyes szög esetén).

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Lineáris függvények ábrázolása konkrét esetekben.

A hegyesszögek szögfüggvényeinek felismerése.

Geometria (31 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.

TARTALOM A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel, körrel kapcsolatos fogalmak rendszerezése, és kiegészítése, egyszerű szerkesztések.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Gyakorlottság a körző és vonalzó használatában. 34

Középpontosan hasonló síkidomok, a tulajdonságok alkalmazása. Hasonlósági kapcsolatok a mindennapi környezetben. A kommunikációs készség fejlesztése. Tájékozódás a térbeli viszonyokban. Gyakorlati jellegű feladatok, felszínés térfogatszámításra. Az eredmények helyes kerekítése.

A hasonlósági transzformáció, a A hasonlóság gyakorlati háromszögek hasonlóságainak alkalmazásai. alapesetei. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási és szerkesztési feladatokban. Körív hossza, körcikk területe. A gúla, a forgáskúp és a gömb felszíne és térfogata. A szögfüggvények alkalmazása kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítási feladatokban.

A felszín és térfogat kiszámítási módjának biztos ismerete.

Valószínűség, statisztika (8 óra) FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A valószínűség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerű esetekben (számítógéppel is).

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A valószínűség szemléletes fogalma. Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram). Adathalmazok elemzése (átlag, Az átlag kiszámítása kisméretű módusz, medián). adathalmazok esetén.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanterv megvalósításának sikerességét, a tanulók előmenetelét az úgynevezett diagnosztikus mérésekkel vizsgálhatjuk meg. Ezek a mérések olyan információt szolgáltatnak, amelyek elemzése segítséget nyújthat a tanárnak a hiányosságok feltárásához, a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához. Az időnként sorra kerülő attitűdmérés feltérképezheti az osztály, az egyes tanulók motivációs szintjét. Ezek egyre alaposabb ismerete és pozitív irányba történő elmozdítása az eredményes tanítás jelentős tényezője. Más információk mellett ezeknek a méréseknek a tanulságai is részei lehetnek a tantárggyal kapcsolatos minőségbiztosításnak. A tanulók értékelését szolgáló témazáró dolgozatok, felmérések összeállításánál egyik fontos szempont legyen, hogy a kitűzött feladatok megoldása beleférjen a tervezett időkeretbe. A felmérést különböző nehézségű feladatokból célszerű összeállítani. Legyen köztük az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül épülő, valamint begyakorolt típusfeladat és olyan feladat is, amelyik megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a matematikából tehetségesebb, jól felkészült tanulókat is. Az írásbeli beszámolók formái lehetnek a 10-20 perces röpdolgozatok, valamint az otthoni munkára építő házi dolgozat (kutatómunka összegzése, projekt feladat beszámolója). A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, kiselőadás tartása pl. matematikatörténeti érdekességekről. Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom legyenek. Ezzel az értékelés is megerősítheti a pozitív motivációt.

35

INFORMATIKA 9-10. évfolyam szakiskola Célok és feladatok A mai információs társadalomban a számítástechnika és az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. Az információs társadalom igényeinek megfelelően megváltozik az iskola. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Nevelnie kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikaoktatás fő célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, az informatika megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének alakítását, informatikai (digitális) kompetenciáik fejlesztését és alkalmazását a mindennapi életben. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját, a társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és képek szerkesztése, értelmezése, prezentálása különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok jelentős szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához.

36

A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami azt is jelenti, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel lehetőséget nyújt az állampolgári kompetencia fejlesztésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, mivel külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre tág teret nyújt az informatikában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

37

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a (rendelkezésre álló) oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel. A tanuló legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni és a forrásokra hivatkozni. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Ergonómiailag megfelelő számítógépes A számítógépterem rendjének, a gépek munkakörnyezet. A számítógépek balesetmentes használatának megismerése. felépítése. A számítógép és különféle A perifériák helyes használata. Adott 38

perifériáinak kezelése. Informatikai eszközök kezelése. Az operációs rendszer és Az operációs rendszer és a környezete segédprogramok kezelése, szolgáltatásai. Könyvtárszerkezet. Fájlműveletek. A helyi számítógépes hálózat kezelése és szolgáltatásai. Adatbiztonság és a kártékony programok.

informatikai eszközök kezelésének gyakorlása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. A helyi rendszer, illetve a számítógépes hálózat szolgáltatásainak használata. Könyvtárszerkezet kialakítása. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, törlése, tömörítése, kibontása. Szoftverek, adatok etikus használata. Víruskeresés.

Infokommunikáció Az információ és a kód

Kommunikáció az interneten

Tranzakciók az interneten

A jelek sokfélesége. Titkosírás és a kód. Információátvitel: a mobiltelefon.

Titkosírások készítése, megfejtése, kódolás. Karakterek kódolása. Számok átváltása a kettes, tízes és tizenhatos számrendszerek között kalkulátorral. A mobiltelefon korszerű szolgáltatásainak használata. Az elektronikus levelezés szolgáltatásai. Levelező program beállításainak alkalmazása. Közhasznú adatbázisok az interneten. Böngészés és keresés az interneten. Hasznos webhelyek. Weboldal részletének mentése. Az iskola Céltudatos információkeresés az irányultságának megfelelő képek és interneten, részletes (kulcsszavas) multimédiás anyagok keresése és keresés. Térképek az interneten. felhasználása. Multimédiás anyagok keresése és Térképek használata a világhálón. alkalmazása. Fórumok használata. Csoportos kommunikációs formák az Csevegés, telefonálás az interneten. interneten (fórum, csevegés telefonálás…). Vásárlás, rendelés az interneten. Termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása.

Médiainformatika Digitális média(eszközök) az interneten. Elektronikus könyv kezelése, olvasása. E-könyvek, portálok. Internetes portálok látogatása: tévé, rádió, újság. Informatika-alkalmazói ismeretek Képszerkesztés és grafika

Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Képek nyomtatása.

Szövegszerkesztés

Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés és nyomtatás. Dokumentumok formátumai. Karakterformázás. Bekezdésformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Táblázatok formázása.

Rajzoló és képszerkesztő alkalmazás használata. Konvertálás a különböző képformátumok között. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. A rajzeszközök és a színek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Digitális fényképek alakítása retusálása, nyomtatása. Szövegbevitel, gépelés, javítás, korrektúra. Kész dokumentum mentése, nyomtatása. Konvertálás formátumok között. A szöveg karakter szintű formázása. Bekezdések formázása, igazítása, behúzása, listák. Esztétikus oldalak készítése. Képek beillesztése, másolása, formázása. Tabulátorok alkalmazása a 39

Multimédiás elemek

A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció.

dokumentumban. Táblázatok bevitele, formázása. Meghívó, levél, kérvény, meghatalmazás, szerződés, névjegy készítése. Dokumentumok alkotása leírás és minta után vagy szabadon. Hanganyagok és mozgóképek lejátszása multimédia számítógéppel.

Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvető könyvtár- és állományműveleteket végezni a számítógépen. Ismerje a számítógép gyakori perifériáinak funkcióit, tudja használni azokat. Ismerje az információ és kód fogalmát. Használja a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: e-mail, böngészés, keresés. Tudjon adatbázisban keresni az interneten. Ismerjen szövegszerkesztőt, rajzoló-képszerkesztő alkalmazást. Használjon és ismerjen különféle formátumú dokumentumokat. Önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni. Tudjon rajzolni, képet módosítani, dokumentumban felhasználni. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Informatika-alkalmazói ismeretek Prezentáció-készítés

Táblázatkezelés

Adatbázisok

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbevitel. Képek, mozgóképek. Rajzok. Animációk. Táblázatok, diagramok. Vetítés.

Esztétikus, bemutató tervezése. Bemutatók, elektronikus faliújságok létrehozása. Bemutatók szerkesztése. Bemutatók vetítése és kiselőadások megtartása. A táblázatkezelők szolgáltatásai. Adatok csoportosítása, értelmezése. A A táblázatok felépítése, alapfogalmak. feladatmegoldáshoz szükséges táblázatok, Adattípusok és formátumok. adattípusok tervezése. Adatok bevitele a Hivatkozások, műveletek, képletek. táblázatba. Műveletek, képletek, Képletek és adatok másolása. Rendezés. függvények alkalmazása. Táblázatok Táblázatformázás. formázása, diagramok készítése. Tantárgyi Különféle függvények használata. feladatok megoldása. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Alapfogalmak. Adatok megtekintése, keresése, Kész adatbázisok megtekintése, lekérdezése a szakmai irányultságnak használata. megfelelő adatbázisban.

Infotechnológia Algoritmizálás

Algoritmusok a gyakorlatban. Algoritmusok leírása általános eszközzel.

Hétköznapi tevékenységsorok, algoritmusok leírása. Adott gyakorlati feladat megoldásához algoritmus tervezése.

Információs társadalom Az informatika fejlődéstörténete

Információs korszakok a történelemben. A problémák megbeszélése. Az internet és az IKT forradalma. 40

Az információs társadalomról

Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ mint termék, szolgáltatás és áru.

Etika és jog

A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szabad felhasználás köre. Adataink védelme. Adatok (adataink) csoportosítása az Az adatok hitelessége. értékük és a szükséges védelem (titkosság) Az internetes források megbízhatósága. szerint. Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe.

Adatvédelem. Az információ megbízhatósága

Az elektronikus demokrácia osztály- vagy iskolaszintű „kipróbálása”, és/vagy társadalmi méretű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése.

Könyvtári informatika Könyvtárak és szolgáltatásaik. A könyvtári médiumok, dokumentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Információkeresés. Könyvtári médiumok használata a tanulásban.

A könyvtári szolgáltatások megismerése. A dokumentumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján. Megadott művek keresése a könyvtár állományában. Menetrend, telefonkönyv használata. Információkeresés. Különféle könyvtári médiumok használata.

Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon néhány diából álló esztétikus bemutatót készíteni és levetíteni. Ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait, és feladatmegoldáshoz tudjon táblázatokat tervezni, szerkeszteni, benne képletekkel, számításokat végezni. Tudjon táblázatban műveleteket végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni. A tanuló tudjon adatbázisban információt keresni, megjeleníteni. Tudja, hogy az információs társadalom technológiája új lehetőségeket nyújt és új követelményeket támaszt a tanulás, a munka és a szabadidő terén. Ismerje a könyvtártípusokat. Ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat, és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A helyi tantervnek kerettantervhez kell illeszkednie, annak fejlesztési követelményeit, témaköreit és tartalmait lehetőség szerint magába kell építenie. A tanulói teljesítmények értékelésekor nem közvetlenül a kerettantervet, nem is a helyi tantervet kell alapul venni, hanem azt, amit a helyi tantervből valóban kellő mélységgel és lelkiismeretességgel megtanítottunk. Az informatika kerettanterv a továbbhaladás feltételeiként azokat a tevékenységeket és követelményeket írja elő, amelyek a további eredményes munkához nélkülözhetetlenek. A kerettantervnek ez a része azonban nem az elégséges szintet rögzíti, az függhet más tényezőktől is. Az átfogó tantárgyi mérésekkel megállapítható a helyi tanterv és a helyi oktatás eredményessége valamely általánosabb - például a jelen kerettantervi - követelményrendszerhez mérten. Az ilyen típusú mérés azonban nem alkalmas a tanulói teljesítmények értékelésére, mert nem képes figyelembe venni a helyi sajátosságokat. A helyi tantervre alapozott feladatlap viszont már alkalmas lehet a tanulói-tanári teljesítmény diagnosztizálására. Az ilyen mérés-értékelés olyan adatokat szolgáltat, amelyek elemzése felhívja a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra és lehetőséget teremt a korrigálásra. Ha helyi tudásszintmérést végzünk, a feladatlapok összeállításánál ügyeljünk az ismert mérésmetodikai szempontokra. 41

Az informatika tantárgy az eszközök gyakorlati használatára helyezi a hangsúlyt. Az elméleti feladatok mellett szerepeltetni kell a (számítógéppel, ill. egyéb informatikai eszközökkel megoldandó) gyakorlati feladatokat is. Fontos az is, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a feladatsor megoldásához. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk, helyesebben, ha használunk, akkor azt kellő alapossággal ismertessük, értelmezzük. (Különben nem csak informatikatudást értékelünk.) A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak. A feladatlapnak kellő számban kell tartalmaznia egyszerű, az adott téma alapvető ismereteire építő, begyakorolt rutinfeladatot. Ezeket a feladatokat az érdeklődő, szorgalmas, ám az informatika iránt nem túl fogékony tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhetők a felesleges kudarcélmények. Minden feladat egyértelmű legyen, pontosak legyenek az utasítások. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Amit a feladat kérdez, azt viszont mindenképpen értékelni kell. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. Legyünk következetesek és igazságosak. Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatikai tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást vagy egyéb szempontot. A tanulók számonkérése, értékelése és önértékelése lehetőleg sokféle formában szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon elegendő gyakorisággal történjen. Javasolt a folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat, illetve az internetet használva. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, beszámoló valamely feladat megoldásáról. Írásbeli munka lehet ismereteket ellenőrző teszt, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat vagy témazáró feladatlap. A házi feladatok csak szorgalmi vagy nem rendszeres feladatok lehetnek, ha nincs minden tanulónak számítógépe, illetve ha nincs elegendő délutáni gépidő az iskolában. Javasolt a csoportmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg érdekes, lehetőleg a szakmájukkal kapcsolatos feladatokat, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák, amely tovább motiválja őket a megismerésre. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes "termék" legyen. Komplex informatikai problémák megoldására jól használható a projektmódszer.

42

FIZIKA 9–10. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz meg a Nat által meghatározott kiemelt kompetenciák fejlesztésére. A tanterv alkalmazása során olyan oktatási struktúra alakítható ki, mely tevékenységközpontú képzést tesz lehetővé, s ezáltal a nem szaktárgyi kompetenciák fejlesztését is elősegíti. A kerettanterv tudatosan épít azokra a tanári megoldásokra, melyek a tanulók együttműködését helyezik előtérbe. Megteremti a lehetőségét mind az önállóan végzett egyéni, mind a csoportos munkának. A fizika kerettanterv rámutat az emberiség globális problémáinak forrására, azok kezelésének, elhárításának lehetőségeire, a környezettudatos magatartás jelentőségére. A természettudományok sokoldalú alkalmazhatóságára mind a világ leírásában, értelmezésében és megértésében, mind a technikai fejlődésben. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A szakiskolai fizika kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tevékenykedtető, kooperatív tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek révén a tanulók absztrakt gondolkodása, az ok-okozatiság elveit előtérbe helyező, strukturált, problémaközpontú elemzés és racionális döntés képessége fejlődik. Mindez a tanulókat védettebbé teszi az áltudományokkal szemben, s alkalmasabbá a demokratikus intézményrendszer használatára. Az így megszerzett képességek a mindennapi gyakorlatban is használható problémaelemző és megoldó eljárásokká alakíthatók, s a tanuló a saját szakterületén sikerrel kamatoztathatók. A szakiskolában kiemelten fontos, hogy a tananyagtartalmak és tevékenységek a hétköznapi gyakorlathoz, a mindennapi élethez, a gyerekek érdeklődéséhez kötődően jelenjenek meg. Jelenti ez részben az iskolában tanított szakmához való kötődést, részben pedig a gyerekeket motiváló problémák előtérbe helyezését. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a cselekvés módozatait, a cselekvés társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) a szakiskolai fizika program kiemelt része kell hogy legyen. A megfelelő szakmai intelligencia elképzelhetetlen magas anyanyelvi kompetencia nélkül. E kompetencia fejlesztésére különösen alkalmas a strukturált önálló munkára, az anyaggyűjtésre, egyszerűbb vizsgálatokra, jelenségértelmezésre épülő önálló prezentációk bemutatása. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén nyújt módot. Ugyanakkor a szakiskolában a számítások csak a legegyszerűbb arányosságokra korlátozódnak, s elsődleges céljuk annak megmutatása, hogy a jelenségek értelmezéséhez, előrejelzéséhez egyes mért (adatszerű) mennyiségek, s az azokkal végzett műveletek segítséget nyújthatnak. Természetesen a számítások körét (ahogy a választott tananyagok körét is) alapvetően befolyásolhatja a szakiskola jellege. A gyerekek ebben az életkorban már sokoldalúan használják a számítógépet. A digitális kompetencia fejlesztése elsődlegesen a digitális technika célirányos felhasználást jelenti, legyen szó internetes kereséséről, adatbázis kezelésről, szövegszerkesztők használatáról, vagy prezentációk készítéséről. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Mindez a szakiskolában elsődlegesen annak bemutatását jelenti, hogy a természettudományos eredmények, a fejlesztés irányai, a fejlődés előnyös és hátrányos következményei társadalmi szintű döntések, társadalmi mechanizmusok révén valósulnak meg. Összességében elmondható, hogy a fizika tantárgy kapcsán fejleszthető kompetenciák túlmutatnak a tantárgyi kereteken. Ezek összehangolt fejlesztése az iskola által megválasztott megfelelő pedagógiai koncepció és az ehhez rendelt oktatási struktúra révén valósítható meg. A helyi tanterv készítése során felmerülhet a természettudományos tantárgyak integrálása, a tananyag hangsúlyainak, a kompetencia fejlesztés irányainak az adott szakiskola típusához való igazítása. Amennyiben a fizika önálló tárgyként jelenik meg a szakiskolában, akkor maximum 1,5-1,5 óra keretet biztosít tanítására a törvény. Ezt az időkeretet jól megválasztott tananyagtartalmak mentén, a gyerekek tevékenykedtetésére épített óraszervezéssel, készség- és képességfejlesztésre érdemes fordítani. 43

Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthető természettudományos műveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a később elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, érezzenek felelősséget a környezet megóvásáért, és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. A rendelkezésre álló órakeret nem teszi lehetővé a tanterv anyagának teljes mélységű feldolgozását. A szakiskola típusának megfelelő tartalmak és hangsúlyok kiválasztását az iskolára bízza a tantervben meghatározott kínálatból. A fizika tanítás célja az általános fejlesztésen túl annyi, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bővítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. A lehetőségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el őket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök működésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva. Fejlesztési követelmények A tanulók rendelkezzenek koruknak megfelelő, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetővé teszi a természetről alkotott képük továbbfejlődését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerűségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendő szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek elemi szintű jártassággal a természettudományos megismerés alapvető módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány egyszerű esetben matematikai összefüggés felismerése, általánosítás). Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni a – különösen a mindennapi életben is gyakran előforduló – mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévő ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különböző információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bővítésére. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák Egyszerű mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. Egyszerű mechanikai és elektromos mérések végrehajtása tanári irányítással. Egyszerű áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi előírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bővítése, a szakkifejezések megfelelő pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerűségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerű számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. Témakörök Mozgások

Tartalmak

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út-idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. 44

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség kvalitatív jellemzése. A gyorsulás fogalma. A szabadesés, a nehézségi gyorsulás.

Körmozgás

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő.

A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye. erő Erőfajták

Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők.

Erők együttes hatása

Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.

A lendületmegmaradás

A lendületmegmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek bemutatása).

A körmozgás dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása

A munka fogalmának általánosítása.

Mechanikai energiafajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

Teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és a hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben.

Rezgések, hullámok Rezgések

A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia).

Hullámok

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen.

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben.

Egyenáramok Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohmtörvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Érintésvédelmi szabályok.

Elektromos teljesítmény

Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. 45

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerősség). Tudjon egyszerű méréseket végrehajtani, a mért adatokat a mérőeszközről leolvasni. Kész grafikonról tudjon leolvasni megadott koordináta-rendszerben összetartozó adatpárokat. Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. Egyszerű számításokban tudja alkalmazni az út-idő-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése fűződik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, és melyik történelmi korban éltek. 10. évfolyam Belépő tevékenységformák A tanult fizikai alapismeretek és gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselőadások formájában. A mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különböző fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során. Az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetődő problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok működtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés). A tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetősége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel és önállóan. Témakörök

Tartalmak

Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér

A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció, vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma.

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése – effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz-törvénye.

Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény mint elektromágneses hullám. 46

Fénytan Geometriai optika

Geometriai-fénytani alapfogalmak. A tükrös fényvisszaverődés törvényei. Síkés gömbtükrök képalkotása. A törés jelensége, a törési törvény. Fénytörés lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök.

Hullámoptika

A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.

Termodinamika Gázok állapotváltozásai

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése p-V diagramon.

A hőtan I. főtétele

A belső energia, munka, hő fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhője.

A hőtan II. főtétele

A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák.

Halmazállapot-változások Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése. Halmazállapotváltozások energetikai vizsgálata. A hőterjedés

Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás. Gyakorlati jelentősége.

Atomfizika Az anyag atomos szerkezete

Az anyag atomos szerkezetének bizonyítékai, az atomok mérete.

Az elektron mint részecske

Az elektromosság atomos szerkezete – az elemi töltés.

A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecske természete.

Atommodellek

A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

Magfizika Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Maghasadás Magfúzió

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba.

Csillagászat Egyetemes tömegvonzás

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása.

Csillagfejlődés

Galaxisok, csillagok. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. 47

A kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerősség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerű optikai eszközök működését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hőtani jelenségekre. Ismerje a hőtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok egyirányúak. Ismerje az anyag atomos szerkezetére utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzőiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerőmű működésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának előnyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió. Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában tudja, hogy a természet erőforrásai végesek, ezért különös felelősségünk van környezetünk védelmében. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A kompetencia alapú oktatás velejárója egy megváltozott oktatási szerkezet, melyben az egyéni és csoportos tanulásnak, a projekteknek, a kooperatív technikáknak, tevékenységközpontú oktatási módszereknek egyaránt helye van. A bővülő eszközrendszerből következik, hogy az értékelés lehetőségei is nagymértékben kitágulnak. A hagyományos értékelési módok mellett megjelenik a szöveges értékelés, a csoport tanár általi értékelése és önértékelése. Az órán, illetve otthon önállóan végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket, értékelési szempontokat kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű, csoportosan végzett feladatokban). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb.) Ezen értékelés másik sajátsága az osztályzatok háttérbe szorulása, s a személyre szabott, célirányosan fejlesztő szöveges értékelés előtérbe kerülése.

48

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó és pályaorientációs nevelésoktatás folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését csak akkor végezheti eredményesen, ha céljaiban és követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy a tanulók képesek legyenek elsajátítani a választott szakmát, és a megszerzett képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott társadalmi elvárásoknak, követelményeknek. Olyan készségek és képességek – kulcskompetenciák – elsajátíttatása a cél, amely egyrészről alkalmassá teszi a tanulókat a munka világában való helytállásra és biztosítja az egész életen át való tanulás lehetőségét, másrészről alkalmassá teszi a tanulókat a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedésre, a mindennapi életben elvárt viselkedési minták elsajátítására. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a későbbi munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv teret ad az általános műveltséget megalapozó elméleti ismeretek mellett a gyakorlati készségek mind nagyobb arányú kibontakoztatására, növelve ezzel a tanulók motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A kerettantervnek figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szakiskolának az új ismeretek átadása mellett vállalnia kell a tanulók általános iskolában szerzett ismereteinek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését, a továbbhaladáshoz szükséges szintre emelését és motiválását. A szakiskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakiskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, azonosíthatók benne a Nat-ban kiemelt kompetenciák, mindez oly módon, hogy a szakiskolákra jellemző funkció a legteljesebb mértékben megvalósulhasson. A szakiskolai biológia kerettantervben foglaltak alkalmasak a kompetenciák fejlesztésére, meghatároznak egy egyszerű, de koherens biológiai műveltségképet, segítik a differenciált és gyakorlatorientált tanulást és útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind a műveltségi területhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez. A szakiskolai biológia kerettanterv oly módon igyekszik meghatározni a tantárgy tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse a szakiskolai nevelés és oktatás hozzájárulását a környezeti és gazdasági fenntarthatóság kialakulásához és a társadalom felelősségtudatának erősödéséhez. Figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális természeti-környezeti problémákra, hangsúlyozva az egyén és a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A szakiskolai biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. Ezzel is csökkentve a szakiskolai tanulók szociális-társadalmi hátrányait. A szakiskolai biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A biológia szakiskolai oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a szakiskolai biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A tantárgy oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése – elsősorban annak gyakorlat közeli aspektusában. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti 49

világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz az alapszintű természettudományos műveltségének felhasználására a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya, a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók az iskolarendszer adott szintjének megfelelően megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakiskolai képzésben ez a fejlesztési irány kiemelt fontossággal bír, hiszen az itt tanuló gyerekek korábbi iskoláikból általában kudarcélményeket hoznak magukkal a kommunikációs élethelyzetekről. A szakiskolai biológiaoktatás több területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni tudja az érvek láncolatát, és matematikai formalizmussal is képes lesz bemutatni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Megpróbálkozik azzal, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a szakiskolai biológiaórán is képes lesz használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, információtárolás-kezelés, az internet, és képes lesz alapszinten művelni az elektronikus média útján történő prezentációt-kommunikációt. A szakiskolai oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A szakiskolai biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi 50

beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakiskolában folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. A szakiskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Célok és feladatok A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. Célja, hogy biztosítsa a mindenki számára szükséges biológiai műveltség alapvető elemeit, és tegye lehetővé az ehhez kapcsolható szakmák elméleti megalapozását. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai biológiatanítás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit. Bemutatja a Föld élővilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológiai ismeretek által megalapozott válaszok által lehetséges, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. A szakiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Olyan természetszemlélet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élővilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Alátámasztja az élővilág egységét és az ember helyét ebben az élővilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket segítséggel vagy önállóan elvégezni. Érjük el, hogy szerezzen gyakorlatot a taneszközök, vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában.

51

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott és elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Ismertessük meg, hívjuk fel figyelmét a természet szépségeire, és tegyünk kísérletet ezek beillesztésére az értékrendjükbe. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni, és ezek alapján – tanári segítséggel – értelmezni a vizsgálat eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő, mérhető mennyiségek mértékegységének és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb és tágabb környezetében előforduló élőlények alapvető tulajdonságait. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet közvetlen környezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenően befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását. Adjunk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Ajánlott óraszám A szakiskolai biológia kerettantervben javasolt óraszámokat determinálja, hogy a kerettantervi ajánlás a szakiskolában a négy természettudományos tantárgyra (biológia, fizika, kémia, földünk és környezetünk) közös óraszámkeretet ad meg, ráadásul olyan módon, amit nem csak egyféleképpen lehet tantárgyakra bontani. A 9. és 10. évfolyamra összesen 333 órát ad a kerettantervi ajánlás. Mivel a két évfolyam között sem egyenlő az órakeret, ezért ebben az ajánlásban csak a két évfolyamra vonatkozó javaslatot tehetünk, azzal a kiegészítéssel, hogy a konkrét órarendet a helyi tantervben kell szabályozni. A szakiskolai biológia órakeret kerettantervi ajánlása a két évfolyamra 111 óra, ami tulajdonképpen két éven át heti 1,5-1,5 órát jelent, ha egy iskola a helyi tantervében az egyenlő időbeli elosztás mellett dönt. De semmi akadálya nincs annak, hogy egy évig tanítsanak heti 3 órában biológiát, vagy két évig, de az egyik évben heti 2, a másikban pedig 1 órában. A fontos csak az, hogy a 111 órát a tananyag feldolgozására fordítsák. 9-10. évfolyam Belépő tevékenységformák A legtipikusabb élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. A felépítésük és életműködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek elvégzése segítséggel, a tapasztalatok dokumentálása. A különféle élőlények testének, életműködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának ismertetése vázlatrajzok segítségével. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása, álláspontjának megfogalmazása. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő kiadványok használata. 52

Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Az élőlények és az élővilág állandó változásának elfogadása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése. Témakör

Tartalom Bevezetés a biológiába

Az élet jellemzői

Az élő rendszerek tulajdonságai.

Az élőlények sokfélesége

Sejtmagnélküliek és sejtmagosok. Növények, állatok, gombák. A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élővilág kialakulása, az evolúció

Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai.

Az evolúció folyamata

A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.

Az ember evolúciója

A mai ember kialakulásához vezető evolúciós út vázlata. A nagyrasszok kialakulása. Az élőlények testfelépítése és életműködései

Vírusok és sejtmagnélküliek

A vírusok életciklusa és jelentősége, a vírusfertőzések és megelőzésük. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések.

Az állatok teste és életműködései

Az állatok kültakarójának típusai és szerepe. A különböző szerveződésű állatok mozgása. A környezet, a mozgás és a táplálékszerzés közötti kapcsolat. A különböző szerveződésű állatok táplálkozása. A különböző szerveződésű állatok légzése. A különböző szerveződésű állatok anyagszállítása. A kiválasztás jelentősége. A különböző szerveződésű állatok szaporodása. Az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma, az ivadékgondozás. Az állatok életműködései szabályozásának alapelemei. Az állatok érzékelésének főbb módjai. Az állatok kommunikációja.

A növények teste és életműködései

A

növényi

szövetek

típusai,

funkciói.

A

növények 53

tápanyagfelvétele, a tápanyagok szállítása és átalakítása. A fotoszintézis lényege. A növények és környezetük közötti anyagforgalom. A növények szaporodása, az ivaros és ivartalan szaporodási módok. A zárvatermők szaporodása. A gombák teste és életműködései

A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. Az életközösségek

Az életközösségek általános jellemzői

Az életközösség és a környezete. Élettelen és élő környezet.

Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai

A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. Víz-, levegő- és talajvédelem. Az élőlények tűrőképessége.

Az élő környezeti tényezők

Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok.

Az életközösségek anyag- és energiaforgalma

Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban.

A természetes életközösségek

Az élővilág sokféleségének fontossága. Az ember hatása a természetes életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem.

és

mesterséges

A földi élővilág jelene és jövője

A Föld globális problémái. Az emberi társadalmak hatása a környezetre. A fejlődés alternatív lehetőségei.

A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai A sejtek felépítése

Szervetlen vegyületek és jelentőségük. Szerves vegyületek és jelentőségük. A legfontosabb sejtalkotók és funkcióik.

A sejtek anyagcsere folyamatai

A felépítő és lebontó anyagcsere lényege.

Az öröklődés sejttani alapjai

Örökletes információ a sejtben. A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és biológiai jelentősége.

Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A domináns-recesszív öröklődés. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése.

Ivari kromoszómák részvétele az öröklődésben A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

Az emberi ivar kialakulása. A mutáció fogalma és következményei. A genetikai kutatások jelentősége.

Az ember életműködései A szervezet általános jellemzői Az idegrendszer

Az emberi szövetek típusai. Egyes életműködések szerepe az élet fenntartásában. Az idegsejtek felépítése és funkciója. A reflexív elve. 54

Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei. Az idegrendszer működésével kapcsolatos fontosabb egészségügyi ismeretek. A keringési rendszer

A vér alkotói. A szív működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése.

A táplálkozás

Az emésztés lényege. Az emésztőnedvek szerepe. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A légzés

A légzőkészülék részei és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A bőr és a mozgás

A bőr felépítése. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz fontosabb részei. Az izmok funkciója. A bőr egészségtana. A mozgásszervi betegségek és sérülések. A mindennapos testmozgás jelentősége.

A kiválasztás

A vese működésének elve, a húgyutak. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az immunitás

Az immunrendszer funkciója. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás fogalma, az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködése. A legfontosabb belsőelválasztású mirigyek és hormonjaik. A cukorbetegség. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az érzékszervek védelme és betegségei.

Az érzékelés

Az ember szaporodása és egyedfejlődése

Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, a nemi betegségek és megelőzésük. A terhesség és a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés fő jellemzői.

Általános egészségtan

Elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás, terhesgondozás. A terhesség megszakításának veszélyei. Az emberi viselkedés alapjai, a szülő és a gyermek kapcsolata. 55

A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudjanak példát mondani az állatok és a növények életműködéseire. Tudják felsorolni az élőlényekre ható legfontosabb környezeti tényezőket. A testszerveződés és az anyagcseretípus alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élőlények természetes rendszerében. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő kiadványokat, elektronikus ismerethordozókat. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, hogy azt az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. Tudjanak az élővilág természetes rendszerében tájékozódni és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élővilágban. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az ellenőrzés a tanítási-tanulási folyamat elengedhetetlen mozzanata. A tanár és a diák közötti kommunikációs folyamatban a visszajelzés tartalma győzi meg a tanárt addigi munkájának eredményéről vagy hiányosságairól, a visszajelzés vezérli a további munkát. Ezért a tanulók ismereteit, készségeinek, képességeinek fejlődését folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módszerei kiterjednek az ismeretszerző tevékenységre, az ismeretek elsajátításának a mértékére és az alkalmazási készségre. A szóbeli feleltetés akkor hatékony, ha intellektuális tevékenységre készteti a tanulókat. Azok a jó tanári ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket. A szóbeli feleletek alapján nehéz eldönteni, hogy a természettudományi megismerő tevékenység elsajátításában és alkalmazásában milyen szintre jutottak el a tanulók. Feltétlenül kell tehát adni olyan feladatokat is, amelyek a tanultak gyakorlati alkalmazását helyezik előtérbe, lehetőség szerint nemcsak egyéni, hanem csoportos – kooperatív – feladatmegoldás formájában is. A szóbeli ellenőrzési módszerek számos esetben szubjektívek. Nélkülözhetetlenek ezért a teljesítményértékelés objektívebb formái is. Fontos leszögeznünk, hogy az objektív teljesítményértékelés egyáltalán nem azonos az írásbeli feleltetéssel, hiszen például a nyíltvégű kérdésekre készített fogalmazványok esetében – különösen szakiskolában – sokszor igen nehéz eldönteni, hogy ismeretbeli, vagy fogalmazásbeli hiányosságból adódik-e a hibás válasz. Az országos mintán sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok az esetek legnagyobb részében objektív adatot szolgáltatnak a tanulók pillanatnyi tudásáról, de a tanuló valós felkészültségének megállapításához időben megfelelően szakaszolva tesztek sorát kell alkalmazni. Ezek a tesztek azonban nem teszik fölöslegessé a tanulók szóbeli feleltetését, a tanultak egyéni vagy csoportos prezentálást, mert a szakmai 56

felkészültségük lemérése mellett ezekben a szituációkban jól fejleszthető az anyanyelvi kommunikációs kompetencia. A tanulók ellenőrzésének akkor van értelme, ha az ellenőrzés együtt jár az értékeléssel. Az értékelés során a követelményekben rögzített (és adott esetben a tanulóhoz, tanulócsoporthoz igazított) „kell” értékeket viszonyítjuk a tanuló tényleges (adott pillanatban manifesztálódó) teljesítményéhez, a „van” értékhez. E két érték összehasonlításának eredménye az igazi visszajelzés a tanuló, és az igazi jelzés a tanár számára. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell az eredményről, de számukra ez a visszajelzés csak akkor ad pontos információt a teljesítményükről, ha pontosan ismerik a viszonyítási alapot, azaz a lehetőség szerint minél pontosabban tudják, hogy mit várunk el tőlük. A kerettantervi követelményeket (a Nat-tal összhangban) a Továbbhaladás feltételei című rész tartalmazza. Természetesen ezek általánosan megfogalmazott minimumok, amitől a tanár az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon eltérhet. A szakiskolai biológia bemeneti követelményként az általános iskolai természetismeret, biológia és kémia tantárgyakban tanultakra épít, és ugyan törekedik arra, hogy a szakiskolai évfolyamok ismeretanyaga maga is önálló és logikus egységet alkosson, de nem vonatkoztathat el a valóságtól, hiszen a szakiskolai tanulók esetében az általános iskolai tananyag ismerete sokszor illuzórikus követelmény. Ezért az olyan tananyagrészekben, amelyek a korábbi évfolyamok környezetismereti, természetismereti vagy biológia tananyagának részét bővítik, legalább olyan fontos az ismétlés és a rendszerezés, mint az ismeretek gyarapítása. De léteznek olyan, a diákok felnőtt élete szempontjából is fontos anyagrészek is, amelyeknek nincs a korábbi években direkt előzményük. Ennek értelmében az ismeretekre vonatkozó követelmények bővülése, mélyülése egyes leckéknél a környezetismeret, a természetismeret és az általános iskolai biológia vonatkozásában megállapítható, míg más esetekben előzmény nélküli új anyagok elsajátítása történik, vagyis az ismeretbővítés helyett az ismeretszerzés kerül a középpontba. A megismerő tevékenység fejlesztése tehát egyrészt a korábbi évfolyamokban végzett ilyen irányú munka folytatása. Az általános iskolában a tanulók a természeti jelenségek és folyamatok felismerését, megfigyelését, a megfigyeltek elbeszélését, egyre pontosabb, részletesebb leírását gyakorolták. Elkezdték a megfigyelt jelenségek és folyamatok összehasonlítását is. A szakiskolás biológia ezt a folyamatot folytatja. A szakiskolai biológiatanításban a kerettantervben meghatározott témaköröket a kerettantervi óraszám ajánlás rugalmassága miatt sokféle módon lehet feldolgozni. Ezért a szakiskolában nem évfolyamszinten, hanem inkább témakörszinten hivatkozhatunk a tananyagra. A tanítás kezdeti szakaszában a szakiskolában az általános iskolában már megalapozott növény- és állatszervezettani és élettani jellemzők átismétlésén és mélyebb megismerésén túl, elsősorban e jellemzők összehasonlítására kerül a hangsúly. Ennek a szakasznak a végén – mintegy ennek lezárásaként az evolúcióbiológia teljesen új, jószerivel előzmény nélküli anyagrészként jelenik meg. A második nagy szakaszban egyrészt az ember életműködéseit tárgyaljuk – megint csak az általános iskolából ismert logikai rend alapján, de a korosztálynak megfelelően magasabb szinten, másrészt teljesen új ismereteket is tanítunk (biokémiai ismeretek, sejtbiológia). Jól érzékelhető tehát, hogy a tananyagban dinamikus egységet alkot a már általános iskolából ismerős részek újrafeldolgozása és a korábban teljesen ismeretlen témák tárgyalása. A tananyag feldolgozása során a jelenségek közlése, bemutatása nem elegendő. A jelenségek, folyamatok okának megállapításához a megfigyelés, a leírás, az összehasonlítás és rendszerezés önmagában még kevés. Fontos a gyakorlati kipróbálás, önálló tapasztalat – legyen bármilyen egyszerű kísérletről vagy vizsgálatról is szó. A természettudományi kísérletek, az oknyomozó vizsgálatok, megfigyelések viszont csak akkor eredményesek, ha alkalmazója a megfigyelésben, a leírásban, az összehasonlításban és a rendszerezésben jártas. A szakiskolában a lexikális tudás helyett a szemléletformálásra, a jó gyakorlatok kialakítására, a biológiai műveltségkép kialakítására koncentrálunk. Olyan készségek és képességek fejlesztése a cél, amelyek segíthetik a tanulót felnőtt élete során.

57

KÉMIA 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolák tanulóinak is szükségük van a mindennapi életben való boldoguláshoz a természettudományos műveltségre, a természettudományos kulcskompetenciára, ezen belül kémiai ismeretekre. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti. A kémia tantárgy keretében a szakiskolákban is fejleszthető – ha kisebb mértékben is - a matematikai kulcskompetencia (egyszerű számítások: moláris tömeg, oldatok tömegszázalékos összetétele), a digitális kompetencia (a digitális tananyagbázis használata), az idegennyelvi kompetencia (szakkifejezések használata). Az önálló tanulás (speciális, a kémia tantárgyra jellemző tanulásmódszertan), az anyanyelvi kommunikáció (lényegkiemelés, a nyelvi, helyesírási szabályok betartása), a kezdeményezőkészség, a szociális kompetencia (drámapedagógiai és kooperatív csoport módszerek alkalmazása), esztétikai érzék fejlesztésére (kísérletek, modellek, ábrák, prezentációk) ebben az iskolatípusban is lehetőség van. A tanítás során alkalmazzunk differenciálást. A legjobbak kapjanak lehetőséget arra, hogy ismereteik továbbfejleszthetők legyenek, viszont a gyengébbektől nem kell elvárni a számukra nehezen elsajátítható ismereteket, első sorban a természettudományos nevelésre kell koncentrálni. Készüljön minimális követelményrendszer, amelyet a tanulók előre megtudnak és amelyet minden tanulónak teljesítenie kell. Az év elején ismételjük át azokat az általános iskolában megtanult alapvető ismeretek, amelyeket a későbbiek során is rendszeresen használunk majd. Az új ismereteket is felhasználjuk a tanulók képességeinek, tájékozottságának, felelősségtudatának, munkamoráljának fejlesztésére. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal, energiával való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Alkalmazzuk és alkalmaztassuk a 2000. évi XXV. törvény előírásait a „kémiai biztonságról”. Elsődleges cél és feladat az általános iskolában megtanult és az új tananyagként megtanult ismeretek begyakorlása, rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a gyakorlati élettel kapcsolatos kémiai folyamatok ismerete. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát. Fejlesztési követelmények A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. A további kiemelt fejlesztési feladatok kialakításában is szerepet játszik. Így pl. a kooperatív csoportmunka, a drámapedagógia segítségével a kémiaórákon az énkép és önismeret, az aktív állampolgárságra, demokráciára, egyéni és csoportos felelősségvállalásra és a felnőttlét szerepeire történő nevelés fejleszthető tovább. A diákok átélik az együtt végzett munka örömét. Gyakorlatot szereznek a konfliktusok, sikerek, kudarcok kezelésében. Néhány hazai, európai, Európán kívüli tudós kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a hon- és népismeret, az európai azonosságtudat és egyetemes kultúra tudatosítható. A látványos, szép kísérletekkel, színes modellekkel esztétikai érzékük fejleszthető. Megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal (pl. hogyan csökkenthető a gázszámla?) gazdasági nevelést végezhetünk. A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetszemléletet alakít ki. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a jelenségek megfigyelése alapján a természet törvényei megismerhetőek. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából és beszéljék meg közösen ezeket. Buzdítsuk őket arra, hogy életük hátra lévő részében is törekedjenek a tudomány újdonságainak megismerésére, népszerűsítő tudományos lapok olvasására, honlapok betöltéséere, tv. csatornák keresésére. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, -feldolgozás és átadás folyamán. A szakiskolában a tanulók végezzenek egyszerűen végrehajtható kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Megbeszélés után rögzítsék a látottakat. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult ismeretek kapcsolatát. Ismerjék és alkalmazzák a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. 58

Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk előnye és veszélyessége). Végezzenek igen egyszerű, a mindennapokat érintő számítási feladatokat (keverékek, oldatok összetétele stb.). Vegyék számba a háztartásban és a ház körül gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves és szervetlen anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Hívjuk fel a figyelmüket a környezettudatos, kritikus fogyasztás, a fenntartható fejlődés jelentőségére. Tájékoztassuk diákjainkat fogyasztóvédelmi kérdésekről is. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről. Legyenek felkészítve a mindennapokban használt vegyszerek (gyógyszerek, növényvédőszerek, háztartási vegyszerek stb.) helyes használatára. A tantárgy integrált tanításra alkalmas. Ebben az esetben a természettudományos tanároknak együttműködve kell megtervezniük a tantervet. Nem kerülhet hátrányba egyik tantárgy sem. Belépő tevékenységformák Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben. A mindennapokban is használatos mérések végzése. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások előnye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása a mindennapi munka során. A keverékek szétválasztására alkalmas műveletek végzése. A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhő veszélyt okozhat. Tudatosítsuk, hogy az energiahordozók nem állnak korlátlanul az emberiség rendelkezésére. Beszéljük meg ennek az egyénre és a társadalomra vonatkoztatott vetületét is. Az égés feltételeinek és a tűzoltás módjainak ismerete (elektromos tűz, olaj vagy benzin okozta tűz oltása stb.). Tömény és híg oldatok használatának előnyei és hátrányai. A pH-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi gyakorlatban. A vízlágyítás szükségességének és lehetőségeinek ismerete és alkalmazása példákon. Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédő szerek). A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. A fémes és a nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások előnyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjai. A csomagolóanyagok, műanyagok használata során felmerülő problémák. A helyes magatartás kialakítása. Az egészséges életet veszélyeztető élvezeti cikkek (alkohol, kávé, kábítószerek), és a helyes magatartás ezekkel az anyagokkal kapcsolatban. Helyes gyógyszerhasználat. A növényvédőszerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált mennyiség ésszerű csökkentése a környezet megóvása érdekében. A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. A hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bemutatása. Egyéni felelősség a lehetőségek kihasználásában. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építőanyagok tulajdonságainak bemutatása. Tápanyagaink főbb típusainak felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplő ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.) 59

Témakörök

Tartalmak

Az eddig tanultak ismétlése Anyagszerkezet Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. Fémek Fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany). Nemfémek Nem fémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén). Vegyületek Vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, savak, lúgok). Oldatok, oldhatóság, kolloidok

Oldatkészítés, hígítás, keverék szétválasztása (szűrés, bepárlás). Hab, majonéz, kocsonya készítése és összetételének megbeszélése.

Kémiai reakciók a háztartásban

Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai. Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor. Sav-bázis reakciók Savak és lúgok kimutatása (szódabikarbóna, szappan, mosó- és mosogatószerek, vízlágyítás, ecet, sósav, indikátor hatású növények), fémek reakciója savval (ételeinkkel). Redoxi-reakciók Lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés, fémek oldása savakban, fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hidrogén-peroxid). Környezeti és háztartási anyagok

Energiaforrásaink

Megújuló energiaforrások (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia). Nem megújuló energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz), ezek környezeti kárai.

Építkezésnél használt anyagok

Mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg.

Műanyagok Növényvédő szerek

Polietilén, PVC, gumi, teflon. Használati utasítások elemzése.

Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagaink

Szénhidrátok: szőlőcukor, répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz. Fehérjék: felépítésük, tulajdonságainak változása fizikai, kémiai hatásokra. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, élettani hatás. Nyomelemek: élettani hatásuk. Alkohol: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatásuk a szervezetre. Élvezeti szerek, gyógyszerek. Karbonsavak: ecetsav, tejsav.

Egészség- és környezetkárosító anyagok

Levegőben: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, savas eső, üvegházhatás, szmog, ózonlyuk. Vízben: ivóvízszennyezés, eutrofizáció. Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása. Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin.

Hulladékok, hulladékkezelés

Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, nem lebomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradtolaj, festékek, hígítók, gyógyszerek.

A továbbhaladás feltételei

60

A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nemfémes elemeket, az egyszerű és összetett anyagokat, vegyületeket. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja balesetmentesen kezelni a háztartásban előforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat Legyen tisztában a tűzvédelmi szabályokkal. Legyen képes különbséget tenni a megújuló és nem megújuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait, legyen felkészítve szakszerű, balesetmentes használatukra. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Ismerje ezeknek a csoportoknak a tulajdonságait és hatásukat az élő szervezetre. Használja fel a tanultakat a mindennapi élettel kapcsolatos feladatokban. Legyen tájékozott az egészségkárosító anyagok, hatások vonatkozásában. Tudja, hogy az életben felmerülő, számára problémát okozó döntések előtt honnan kaphat segítséget. Alakuljon ki egyéni, családjával kapcsolatos és a közösséget érintő egészségügyi, környezetet érintő problémákban felelősségtudata. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Legyenek az értékelés szempontjai mindenki számára ismertek. Javasolt az értékelés számos formájának használata. Vizsgáljuk meg a tanulók teljesítményét a lehető legtöbb módon (szóban, írásban, minél többféle feladattípussal). Ez fejleszti önismeretüket. Dicsérjünk sokszor. A csoportos munka értékelését azonban ne keverjük össze az egyes tanulókat minősítő osztályzatokkal. A csoportban végzett munka lehetőséget ad arra, hogy egy adott feladatban mindenki a képességei, hajlamai szerinti legjobb produkciót nyújtsa. A tanulók sokkal szélesebb köre számára nyújt lehetőséget a dicséretre. A csoportok teljesítményének jutalma azonban, ne a minden csoporttag által egyaránt megkapott jó osztályzat legyen. Az év végi osztályzat, a minősítés alapja a tényleges tudás. Az egyes osztályzatokért elvárt teljesítményt a realitásokhoz igazodva adjuk meg. Az elvárások a tanulók többségének nem okozhatnak akadályt. Óvakodjunk attól, hogy a csoportmunka, a projektmunka lehetőséget nyújtson tényleges produkció nélkül jó osztályzatok elérésére. A jó osztályzatoknak motiváló hatása van ugyan, de az érdemtelenül szerzett jó osztályzat félrevezeti a tanulót és a szülőt egyaránt, nagy mértékben csökkenti a munkamorált. (A csoportmunka alapos szervezést igényel a tanártól. Minden diáknak a csoportban is van egyéni feladata, amit teljesítenie kell.) Az osztály előtt elhangzó értékelés sosem lehet megszégyenítő, diszkrimináló. Ne állítsunk fel általa szakadékot jók és rosszak között. A tanulók egyéni teljesítményét saját korábbi teljesítményeikhez hasonlítsuk és ennek alapján dicsérjük egyéni teljesítményüket. Így minden tanulónak van esélye arra, hogy dicséretet kapjon. Az értékelés együttműködésre, hatékonyabb munkára serkentsen, és ne egymás legyőzésére.

61

FÖLDRAJZ 9-10. évfolyam A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakiskolai földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelési-oktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A szakiskolai földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében A földrajzoktatás a műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a világ természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy oktatása elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, a változásokhoz alkalmazkodó és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A földrajzoktatás célja és feladata szakiskolában A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és szemléletformáló, hiszen a természettudományok, a társadalomtudományok, illetve egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja a környezeti jelenségeket és folyamatokat. A szakiskolák tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, a kölcsönhatások feltárásával és a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait és azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező, illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartást, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást kíván. A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Célja továbbá, hogy megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait, következményeit, a Föld globális problémáit. Ráébressze a tanulókat cselekedeteik környezeti következményeire, és felismertesse lehetőségeiket, tennivalóikat a környezetükért. 62

A szakiskolai földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak és a szakirányú képzés igényeinek figyelembevételével továbbfejleszti és elmélyíti a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait, illetve eltérő ismeret-felhasználói igényeit és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával fejleszti tovább a földrajzi kompetenciákat az egyén képességeinek, adottságainak megfelelői ütemben. A földrajz tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetővé teszi számukra, hogy a későbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe, illetve késesek legyenek ismereteik és képességeik folyamatos bővítésére. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok jó szakemberekké váljanak, biztonsággal eligazodjanak a globálizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, és képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeik gyakorlása során. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb földi képződményeket, természeti jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmigazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat. Vegyék észre, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él; a földi rendszer működését kedvezőtlenül befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A tanulók ismerjék a választott szakmájukkal kapcsolatos természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket és folyamatokat. Legyenek képesek arra, hogy ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján tendenciák megfogalmazására. Legyenek képesek gazdasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyen képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A tanulók legyenek képesek a másokkal együtt végzendő közös munkára, együttműködésre a földrajzi ismeretszerzés és az ismeretek alkalmazása során. Tudják használni a különböző információhordozókat (tematikus és különböző méretarányú térképek, ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, internet). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg a szakkifejezések megfelelő használatával. A földrajzoktatásra fordítandó időkeret a szakiskolában A tantárgy oktatására 9-10. évfolyamon összesen 74 óra áll rendelkezésre. Az óraszámok évfolyamok közötti felhasználásának módjáról, arányáról az intézmény a lehetőségek, a sajátos helyi igények figyelembe vételével önállóan dönthet, amelyet a pedagógiai programjában is rögzít. Belépő tevékenységek Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adatok grafikus ábrázolása. Az egyes geoszférák jellemző folyamatainak magyarázata ábrák, képek és videofilmrészletek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák alapján. A középhőmérséklet, a hőingadozás és a legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása, következtetések levonása az adatokból. Egyszerű, a mindennapi életben felhasználható gazdasági-pénzügyi számítások megoldása. A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Időjárás-jelentés értelmezése. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. A településtípusok és a településhálózat jellemző vonásainak bemutatása térképek, alaprajzok, leírások alapján. 63

Információk gyűjtése megadott szempontok alapján az egyes témákhoz kapcsolódóan nyomtatott információhordozókból, illetve megfelelő internetes honlapok felhasználásával. Adatok gyűjtése egyéni vagy csoportmunkában a sajtóból, a híradásokból a földi szférák szennyezettségéről és azok környezeti következményeiről, a természeti környezet fokozatos átalakításáról. Sajtó-, tv- és internet-figyelő: az egyes témákhoz kapcsolódó aktualitások gyűjtése, pl. természeti jelenségekről, hazai és uniós társadalmi-gazdasági történésekről, regionális és globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Az információk rövid összefoglalása, ismertetése. Egyes témákhoz kapcsolódóan rövid kiselőadás, prezentáció készítése tanári irányítással. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti, illetve környezeti katasztrófákról, az elhárítás és a károk mérséklésének lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egy esetleges természeti vagy környezeti katasztrófa idején történő helyes magatartásforma bemutatására. Természeti, társadalmi-gazdasági, környezeti témákhoz kapcsolódóan poszterek, tablók, terméklisták készítése csoportmunkában. Szituációs játék például ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről, vállalkozás alapításáról. Témakörök

Tartalmak

Tájékozódás a térképen és a világegyetemben

A térkép A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi információk felhasználása a mindennapi életben. Helymeghatározás, mérés, számítás térkép segítségével. A Föld mint égitest. A Föld helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás.

A Föld gömbhéjai

A kőzetburok földrajza A Föld gömbhéjas szerkezete. A lemeztektonikai folyamatok következményei. Az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk. A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák. A légkör földrajza A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. A vízburok földrajza Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, jelentőségük. A szárazföld vizeinek típusai és gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A víz mint erőforrás. A földi szférák környezeti problémái

A földrajzi övezetesség

Földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. Az övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre.

Népesség- és településföldrajz

A Föld népessége. A népességszám változása. A népesség összetétele, eloszlása. A népesség térbeli mozgásai. A települések fajtái 64

A településtípusok és jellemzőik. A gazdasági élet jellemzői

A gazdaság ágazatai A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentősége.

A világgazdaság

Gazdasági fejlettség A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és a fejlődő országok jellemzői. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció pozitív és negatív következményei. A nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A pénz szerepe napjaink gazdasági folyamataiban: banki, tőzsdei folyamatok, vállalkozások. Hazánk helye és szerepe a nemzetközi, kiemelten az európai társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatása a társadalmigazdasági fejlődésre.

Globális problémák

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása, a válság leküzdésének lehetőségei. Az egyén felelőssége és szerepe a környezeti problémák kialakulásában, illetve mérséklésében.

A tananyag feldolgozásához szükséges példákat elsősorban Magyarország és Európa területéről kell megnevezni. A szakiskolában az alapozó képzésben tanult topográfiai fogalmak tartalmi bővítésére és felhasználására van szükség. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerű tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására pl: középhőmérséklet, valuta átváltás, kamat. Mutassa be az egyes szférák főbb folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat. Magyarázza meg a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, szerepük és jelentőségük változását. Jellemezze a világ különböző térségeiben és a Magyarországon végbemenő főbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek információi alapján. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákból, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény megfogalmazására. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A kerettanterv nem ad listát a tanulóktól elvárható követelményekről, csupán azt fogalmazza meg, hogy melyek a továbbhaladás feltételei az évfolyamok végén. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók sikerrel léphessenek ki a munka világába és képesek legyenek ismereteik folyamatos önálló bővítésére szakmai fejlődésük, illetve egyéni boldogulásuk érdekében. A továbbhaladási feltételek teljesítése érdekében a helyi tantárgyi program kidolgozásakor a szaktanároknak kell összegyűjteniük az egyes témákhoz, résztémákhoz kapcsolódó újonnan elsajátítandó fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket valamint az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket. Meg kell fogalmazni az adott téma feldolgozásához leginkább kapcsolható kompetencia-fejlesztés elvárásait is. Az eredményes szaktanári munkához nélkülözhetetlen a követelményrendszer ezen kategóriáiban való biztonságos eligazodás. Minden egyes tanórán világos legyen a cél, hogy az adott tevékenység alkalmazásakor vagy egy fogalom megtanításakor 65

mire támaszkodhatunk és hová kell majd eljutni a földrajzi tanulmányok befejezésekor. Javasoljuk, hogy az iskolai szakmai munkaközösségekben közösen dolgozzák ki a képességfejlesztési tevékenységek egymásra épülő rendszerét, a tanulók tudásának ellenőrzési módszereit és az értékelés alapelveit. Fontos, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, hanem képességeik szintjéről is tájékozódjunk. Ezért az ellenőrzési módszerek között ne csupán a hagyományos szóbeli és írásbeli formákra gondoljunk, hanem gyakorlati tevékenységekre is (pl. diagramszerkesztés). Arról is folyamatosan szerezzünk visszajelzést, hogy milyenek a tanulók földrajzikörnyezeti képzetei (pl. rajzoltassunk le velük földrajzi jelenségeket, folyamatokat, fogalmaztassuk meg velük gondolataikat egy-egy kép vagy hír kapcsán). Ellenőrzéskor is alkalmaztassuk az információszerzés különféle módszereit (pl. kerestessünk ki adatokat a függelékből valamely szempont szerint, és értelmeztessük azokat). Vizsgáljuk meg a különféle kompetenciák szintjében bekövetkezett változásokat is, pl. földrajzi tartalmú szövegértési, egyszerű számítási feladatok segítségével. Kövessük nyomon a tanórai munkában való részvétel, a csoportos vagy páros feladatmegoldásban való aktív közreműködés változásait is. Folyamatosan adjunk visszajelzést a különféle tanulói tevékenységek minőségéről, jellemzőjéről. Törekedjünk arra, hogy a tanuló saját maga is értékelje a tanórai munkáját. Ugyancsak a munkaközösségekben célszerű megállapodni arról, hogy a tanórai aktivitás és munkafegyelem, valamint a tanórán kívüli tevékenységek (pl. gyűjtőmunka, kiselőadás vagy prezentáció készítése, terepi munka) milyen mértékben számítanak be a tanulói munka értékelésébe.

66

ÉNEK-ZENE 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában az ének-zene tantárgy középpontjában a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességeinek fejlesztése áll. Két év alatt heti egy órában alkalma van a tanulónak arra, hogy szervezett oktatási keretek között lehetőséget kapjon az egyéni életminőséget meghatározó érzelmi intelligencia, a helyes értékítélet fejlesztésére. A sikerélményt is biztosító, oldott légkörű tanítási órákon csökkenteni kell az elméleti feladatok számát, előtérbe kell helyezni a feltáró módszerek alkalmazását, a differenciált tanulásszervezési módszereket. Segítséget kell nyújtani az eddig megszerzett ismeretek egységes világképpé formálásához, értékálló ismeretek kialakításához, amely segítséget nyújt megkülönböztetni a művészi értéket és a giccset. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal a kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók – az iskolai kereteken belül és azon kívül is – motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel, emellett fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is. Fejlesztési követelmények 1. Zenei alkotóképesség Interpretáció A szép, énekhangra alapozott, többféle karaktert kifejező csoportos éneklési készség fejlesztése segíti a tanulók egyéni, belső érzelemvilágának megértését. A jó hangulatú, fölszabadult együtténekléssel, a közös zenehallgatást követő beszélgetésekkel tanulják meg gátlásaiktól megszabadulva egyre többféle eszközzel kifejezni gondolataikat, érzéseiket, ezzel lehetőségük nyílik a saját belső érzelmi és gondolati világuk közvetítésére, a magyar és európai, illetve a világ kultúrájával való belső találkozásra. Népdalaink vagy a megzenésített versek tömör, találó, képszerű nyelvezetének segítségével bővítik a tanulók szókincsüket, mintát adva az árnyalt érzelmek szóbeli megfogalmazásához. Teljesítménykényszer nélkül, sokszínű tevékenységgel érjük el, hogy a néphagyományokkal, néptáncokkal, a magyar népművészeti alkotásokkal foglalkozva megkedveljék és magukénak érezzék zenei kultúránkat. A táncdallamokhoz, műzenei táncokhoz tartozó alaplépések megismerésével ismerjék föl a tánc kommunikációs és személyiségformáló lehetőségeit. Ismereteik révén tudjanak különbséget tenni a követendő értékrendet képviselő társas- és néptáncok, valamint a gerjesztett, extatikus táncok között. Az egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklése a vegyeskari hangok újszerű akusztikai hangzásélménye lehetőséget teremt az együttműködés fejlesztésére, a másikra való odafigyelésre, az alkalmazkodás készség alakulására, úgy, hogy eközben „saját szólamát” gondozva a közös szándék érvényesüljön. A műdalok és más népek dalainak éneklésével, hallgatásával a tantárgy egyrészt szélesíti a tanulók látókörét, másrészt segíti más nemzetek értékeinek élményszerű befogadását. Kiemelt feladat, hogy a tanuló a tőle telhető aktivitással, igényességgel vegyen részt a közös éneklésben, maga a tevékenység énkép és önfejlesztő hatású legyen. Improvizáció A zenei alkotás az éneklés során elsajátított összefüggések, dallami, ritmikai elemek belsővé válását mutatja be. A sikeres alkotás erősíti a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez szükséges képességek fejlesztését, erősíti az önbizalmat, a saját elképzelés felvállalását, az élethosszig tartó tanulás zenei területén túl is érvényesítendő gyakorlatához az egyik legfontosabb képesség. 2. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A zenei szemelvények hallgatása, a zene értelmezése révén a tanulók eljutnak a művészi zene nyújtotta kommunikációs lehetőségekkel, mások mondanivalójának, gondolatvilágának megértéséig. A befogadó zenehallgatás és a közös éneklés mindenkor a serdülőkorú fiatalok érzelmi világához és érdeklődéséhez igazodó, egyéni és csoportos zenei tapasztalatikat, élményeiket is figyelembe vevő, ezeket is értelmező, kényszertől mentes, feszültségoldó és csoportos legyen. Ezek kereteinek bővítése fontos feladata az ének-zene tanításának. 67

Ezek a humánus esélyt teremtő alkalmak egyúttal a csoportkohézió erősítésének lehetőségét kínálják, s így a tanulók a zene nyelvén is elsajátíthatják önnön élményeik, tapasztalataik, véleményeik adekvát kifejezési módjait. Az ének-zenei nevelés célja továbbá, hogy a tanulók átélt örömszerző sikerélményhez jussanak, ezzel is erősítve a zenében megtestesülő értékek ízlésformáló hatását. A zenehallgatás lehetővé teszi a hangzó zene megfigyelését, fejleszti a zeneérző és- értő képességet, elősegíti az átélési és érzelmi képességek fejlődését, kiegészíti az éneklési készség formálását, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. A zene összetevőinek felismerése önálló munkára alapozva, kisebb műhelymunkát, kutatómunkát igényelve lehetőséget ad a társművészetekkel való kapcsolat keresésére, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. A képzőművészeti, irodalmi, színpadi és más alkotások összekapcsolása a zenehallgatás élményével, a kifejezési formák és műfajok néhány alapjellemzőjének birtokában a zene nyelvének kifejezési lehetőségeiről ad megfelelő ismeretet. Az előadói apparátus megfigyelése, a hangszerek és az emberi hangszínek megkülönböztetése, a zenei részletek hangulatának megfogalmazása során megismerik a nonverbális kifejezőeszközök sokszínűségét. A zeneművek emberközpontú megközelítésével, saját élő dalkincsének kialakításával, az egyre értőbbé váló, élményt nyújtó zenehallgatás gyakorlatával kialakul a művészetekhez való pozitív attitűd. A dzsessz történetének, kifejezőeszközeinek és műfajainak megismerése közelebb juttatja a tanulót az értékes és igényes szórakoztató zenéhez. A további önműveléshez, annak technikáiban szerzett kellő jártasság segítségével lehetőség nyílik a jó zene lélekemelő, pszichés energiákat feltöltő funkciójának megismerésére, alkalmazására. Zenei hallás és kottaismeret A szakiskolában mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kell kapcsolni a zeneelméleti ismereteket, zenei hallás- és képességfejlesztést, csak olyan mértékben szükséges az ismeretek felhasználása a képességfejlesztéshez, amennyiben az ismeret a megértéshez vagy a gazdagabb élményszerzéshez eszközként szükséges. A zenei írás-olvasás tanári irányítással, segítséggel juttassa sikerélményhez a tanulókat, segítse elő az énekelt, vagy meghallgatott zeneművek kottaképének követését kis csoportban, páros vagy egyéni munkában 9. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett csoportos szöveges éneklés kottából, emlékezetből. Intonációs biztonságra törekvés. Tanult népdalok népszokásokhoz, jeles napokhoz rendelése. Más népek dalainak és műdaloknak éneklése. Egyszólamú művek egységes, kifejező, csoportos éneklése.

Egyszerű kánonok csoportos többszólamú éneklése, a vegyes kar hangzásigényének megismerése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel, csoportok váltogatásával. A hangképzéssel kapcsolatos tantárgyközi ismeretek fölelevenítése.

Tartalmak

Régi stílusú magyar népdalok. Népdalok a magyar népdal műfajaiból (népballada, sirató, betyár nóta, katonadal, párosító, ivónóta, lakodalmi dal, táncnóta). Szomszéd népek dalai. Énekes anyag a magyar zenetörténetből a 18. sz. végéig. (történeti ének, virágének) A verbunkos stílushoz kapcsolódó népdalok, népies műdalok, hangszeres szemelvények. Műzenei kánonok. Énekes szemelvények a zeneirodalomból középkortól a klasszicizmusig (gregorián ének., trubadúr dallamok, korál dallamok). Reneszánsz, barokk, klasszikus témák, énekes szemelvények.

A prozódia szemléltetése a szöveges zenében. 1. 2. Improvizáció Rögtönzés, dallamalkotás, ritmusalkotás. 68

Népdalperiódus. Gyermekvers ritmizálása. Ismert ritmikai, dallam-, tempó-,formai elemek alkalmazása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2. 1. Zenehallgatás Népzenei felvételek gyűjtése, autentikus előadásmód megfigyelése. Népi hangszerek (duda, tekerő, cimbalom, citera, népi zenekar) hangzásának felismerése. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások, zenetörténeti műfajok felismerése (hangzásélményhez kötve) a 18. század végéig.

Különböző előadói stílust képviselő népzenei felvételek népdalfeldolgozások. Magyar és az európai zeneirodalom főbb műfajai a 18. sz. végéig. Verbunkos zenei szemelvénye.

Hangszerek, zenekarok, énekkari szólamok megnevezése hangzás alapján. Közismert zenei formák hallás utáni azonosítása. Többször hallott zeneművek felismerése jellemző részletek alapján. Jellegzetes barokk és klasszikus műfajokat reprezentáló Stílusjegyek megnevezése többször hallott művekben – zeneművek. kapcsolatteremtés az adott korszak társművészeti alkotásaival. A népies műdal és a cigányzene megkülönböztetése a magyar népdaltól. Rendhagyó emberi énekhangképzés eredményeként megszólaló hangszínek felismerése (falzett, kasztrált, fejhang, jódlizás). Egy áttekintett korszak műfaji jellegzetességének összefoglalása. Középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus zeneművek stílusjegyeinek felismerése. 2.2 .Zenei hallás és kottaismeret Tanult népdalok funkcionális rendszerezése.

tartalmak

szerinti Magyar népdalok. Népzenei anyagok.

Más népek népzenéje. Az ütemfajták, az ütemezés rendszerező áttekintése. Alapritmus értékek, ritmusképletek, ütemfajták, Ütemfajták, ritmusképletek. ütemezés. Dallamírás, dallamátírás tanult hangnemekben (2#-2b) tanári segítséggel Oktávig terjedő hangközök (prím, kvart, kvint, oktáv) felismerése, megnevezése. Oktávig terjedő hangközök. A zenei tevékenységekhez választott zeneművek, dalok stb..

A továbbhaladás feltételei Interpretáció A tanév anyagából (magyar népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája) emlékezetből csoportos, esetleg egyéni előadása. Improvizáció Dallamok, ritmusok rögtönzése megadott dallam-, és ritmus készlettel a tanult ütemformákban. Zenehallgatás Hallás után az egynemű és vegyeskari, a vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekari hangzás és a hangzó anyagból kiemelkedő karakteres hangszerek, hangszínek megkülönböztetése. 69

A tanult művészeti korszakokból néhány zeneszerző, társművészeti alkotás, zenei műfaj megnevezése. Zenei hallás és kottaismeret Elemzési feladatok megoldása tanári segítséggel, (hangnem, forma). Ismert dallamok írása tanári segítséggel a tanult hangnemekben. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok

Tananyag

1. Zenei alkotóképesség 1. 1. Interpretáció Ismert népdalok ritmusának hangoztatása. Új stílusú és vegyes osztályba tartozó magyar Egyéni elképzelés megvalósítása zenei eszközökkel, népdalok ismerete. énekes, hangszeres előadásban. Intonációs biztonságra törekvés. Magyarország nemzetiségeinek és etnikai kisebbségeinek, valamint más nemzetek népdalainak éneklése. Kulturált, egységes hangzásra való törekvés és a többszólamú éneklési készség továbbfejlesztése. Népdalfeldolgozások, egyszerű többszólamú művek megszólaltatása. Csoportos éneklés hangszerkísérettel – kisebb csoportokban is. Zenei karakterek, stílusjegyek érzékeltetésének gyakorlása tanári vezényléssel. Ismert zeneművek egyszerű témáinak éneklése. Tanórán kívüli éneklés élmény- és ismeretanyagának bevonása a tanórai munkába.

Más népek dalai. Énekes szemelvények a 19., 20. sz. zeneirodalmi alkotásokból.

Mai zene. Szórakoztató zene napjainkban. A zene szórakoztató funkciói (kortárs zene).

1. 2. Improvizáció Rögtönzés ismert ritmikai, dallami, formai elemek fel Dallammodell: XIX. XX, századi ritmus, dallam, használásával. formamodellek. Kötött és szabad rögtönzés a tanult zenei elemek felhasználásával. Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben.

2. Megismerő és befogadó képesség 2. 1. Zenehallgatás Hangszeres magyar népzenéhez kapcsolódó jellegzetes magyar néptáncok megismerése, a táncház. Autentikus előadásmód megfigyelése. Népdalfeldolgozások megszólaltatása kis csoportban, osztályszinten. Nemzeti táncok karakterének megfigyelése a romantikus zenében. Zenei korszakokhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák, szerkezetek felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben. Hangszerek, zenekarok, énekkarok, hangfajok megnevezése a hangzás alapján.. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Romantikus zenei műfajok, formák összehasonlítása, elemzése.

Népzenei felvételek, élő népzene.

Nemzeti táncok a romantikus műzenében. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában. Bartók Béla és Kodály Zoltán néhány zenekari és vokális műve. A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei. A romantikus zenei stílust képviselő zeneművek. Operarészletek, zenés színházi részletek. A XIX. sz. és a XX. sz. műfajait bemutató 70

A ritmus szerepének összevetése a zenében és más művészeti ágakban; a balett. Operafilmek, operafelvételek megtekintése. Az improvizálás és az alkalmazkodás megfigyelése a dzsessz zenélési gyakorlatában. A dzsessz hatásának megfigyelése a műzenében. Többször hallott zeneművek felismerése, jellemző részletek alapján. A zene és a szóbeli kifejezése összekapcsolása a programzenében. Kapcsolatteremtés a drámai műfajok és a zenés színpadi művek között (opera, operett, musical, rockopera, fol-pop). Képzőművészeti alkotások és a zene közös vonásainak megfogalmazása. Kép, film és zene kapcsolatának megfigyelése, elemzése. A hallott zeneművek elhelyezése történelmi korban, kapcsolatteremtés társművészeti alkotásokkal. Élőzenei hangverseny-, színház-, operalátogatás. Vélemény megfogalmazása a tömeg-kommunikáció zenei műsorairól, hangversenyekről, színházi előadásokról.

szemelvények. A dzsessz szemelvények.

jellegzetes

műfajait

bemutató

Elektronikus zenei művek részletei. Populáris zenei szemelvények.

Aszimmetria a ritmusban, dallamban, zeneművekben. Tonalitás, atonalitás a 20. század zenéjében.

Zenei hallás és kottaismeret Hallásélményhez kötött dallam és ritmuspéldák A XIX. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott megszólaltatása kottaképről. zenei példáinak anyaga. Aszimmetria, atonalitás megfigyelése, felismerése kottaképről, lejegyzése tanári segítséggel. Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről, valamint lejegyzése tanári segítséggel emlékezetből 2#-2b-ig.

A továbbhaladás feltételei Interpretáció 10-12 dallam előadása a tanév anyagából (népdal, más népek dalai, műdal, kánon, ismert műzenei szemelvény témája, könnyebb kórusmű részlet produkálása. Ismerjen különböző élethelyzetekről szóló népdalokat. Improvizáció Kötött és szabad rögtönzés tanult zenei elemek felhasználásával. Zenehallgatás Többször hallott zeneművek, zeneműrészletek felismerése a 19. 20. század zenei stílusaiból. A zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák, kapcsolódások felismerése, felsorolása. Néhány társművészeti alkotás megnevezése a tanult kultúrtörténeti korszakokból. Hallás után néhány tanult műfaj megkülönböztetése a komoly- és a könnyűzene területéről. Zenei hallás és kottaismeret Hallásélményhez kötött ritmus és dallampéldák megszólaltatása, lejegyzése az énekelt és meghallgatott zeneművekből. Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók, fejlődésének megállapítása. Törekedni kell az ellenőrzés során élményorientált módszerek alkalmazására. Az alapkövetelmények a későbbi években az önművelés, az általános műveltségi tájékozódás, valamint a helyes zenei értékrend kialakulásának alapjául szolgál. 71

Az értékelés elsősorban nem kimeneti tevékenység, nem a tételes, a lexikális vagy a mechanikus zenei írásolvasási technikák köré csoportosítva kell meghatározni a feladatokat. A zeneszerzők többször fölhangzó művei jellegzetességei alapján stíluskorszakokba sorolása, a hallott hangszíneket hangszerekhez, hangszer együttesekhez társítása kiemelt követelmény. A megfelelő mód az értékelésre egy-egy szituáció közös elemzése, megvitatása, a megfelelő módszer a szeretetteljes biztatás, rávenni a tanulókat arra, hogy maguktól akarjanak énekelni, akár egyénileg is. Vannak olyan tanulók, akik nem rendelkeznek a tiszta énekléshez szükséges zenei hallással, számukra más módon kell megteremteni a sikerélmény lehetőségét (ritmusgyakorlat, zenetörténeti kiselőadás stb.). Cél, hogy fel tudja idézni kedvelt alkalomhoz, hangulathoz illő dallamokat (népdalt, kánont, egyházi éneket, egy-egy szép témát) emlékezetből, esetleg több versszakkal is. A zenei olvasás-írás területéről tanultak csak nagyon kis mértékben használhatók föl az értékelés alapjául. Az elsajátított ismeretek, követelmények alkalmazását más, az általános gyakorlattól eltérő módon lehet úgy értékelni, hogy az a folyamatra is motiváló hatású legyen. A reális elvárásokra épülő követelmények fölállításával a helyes önértékelést is segítő gyakorlatot kell alkalmazni. Értékelni kell az órai tevékenységet, az erőfeszítést, a hozzáállást, az együttműködést, a kommunikáció minőségét, az egyéni előrehaladást. A tudás értékelésének alapjául szolgáló feladatok többnyire egy-egy nagyobb résztémához kapcsolódjon. Kiselőadás, éneklés, alkotó tevékenység éneklés, előadás, könyvtári munka, csoportos témafeldolgozás összefoglalás, önállóan összeállított írásos munka felolvasása, egy témához kapcsolódó beszámoló stb. A kollektív teljesítményt is értékelni kell, különösen a kórusban, kamaraegyüttesben nyújtott teljesítmény esetében. Javasolt zenei anyag (válogatva) Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes … Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a … Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni-kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág – Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása – Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy Kálmán: Három a tánc Szentirmai Elemér: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok G.F.Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) L. van Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) F. Schubert: A pusztai rózsa (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) 72

Kodály Zoltán–Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz KodályZoltán: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) G. Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag O.Lassus: Zsoldos szerenád J. S. Bach: h-moll szvit J. S.Bach: egy moll preludium és fúga (a Wohltemperiertes Klavier egyik kötetéből) G. F. Händel: F-dúr szvit (Vízizene) J. Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes – II. tétel (Op. 76. No. 3 ) W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) W. A. Mozart: Figaro házassága L. van Beethoven: V. (Sors) Szimfónia L. van Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel L. van Beethoven – egy versenymű F. Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia J. Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány F. Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából M. Ravel: Bolero Kodály Zoltán: Háry János (szvit) Kodály Zoltán. Székelyfonó Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus G. Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók Béla: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók Béla: Cantata Profana Bartók Béla: Concerto C. Orff: Carmina Burana L. Bernstein: West Side Story

73

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés alapvető képi módszereivel ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és –megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A tantárgy legfontosabb feladata a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskolai speciális körülmények között. A sajátos szakiskolai feltételek a szakmai, szakirányú érdeklődést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában az általános célok elérésén kívül a vizuális jellegű szakmai követelmények (pl. szakrajz- és képolvasás) teljesítéséhez, illetve nemzeti és európai értékek megismeréséhez és elfogadásához (pl. népművészeti-nemzeti, illetve egyetemes művészet befogadása) járul hozzá. Az így kialakuló kompetenciák a felnőtt életben való boldogulást, környezettudatos magatartást, és az életminőség iránti igényességet szolgálják. Általános fejlesztési követelmények Alapfeladat az általános iskolában elsajátított vizuális nyelvi elemek, a tárgy- és környezetkultúra, és a képzőművészeti alapismeretek készségszintű alkalmazásának megtartása, és szakmai irányú képességekké fejlesztése, valamint alkalmazása adott élethelyzetekhez kötődő problémamegoldásokban. A tantárgy felépítése – hasonlóan az eddigiekhez – évfolyamonként azonos: témakörök, azon belül tevékenységek. Képzőművészet: alkotó- és befogadó képesség A mindennapi látványsokaság esztétikai és művészi elemzésének ismeretszerű feldolgozása, alkotások és művészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. Vizuális kommunikáció: képi közlések létrehozása és olvasása Alapszintű kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a szakmai képi elemek felismerése és munkaeszköz szintű alkalmazása, a tantárgyi és a szakmai fogalomrendszer érintkezési pontjainak felfedezése. Tárgy- és környezetkultúra Szűkebb és tágabb környezete tudatos formálásának (illetve megőrzésének) igénye, környezetének esztétikus alakítására képi javaslatok létrehozása. A rajz tantárgy és szakmai tárgyak kapcsolódási lehetőségeinek (formatervezési, ergonómiai rendszerek) megismerése és alkalmazása. 9. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nyelv korábban megismert elemeinek felelevenítése és új elemeinek megismerése. A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák megoldása. A már tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás és alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A térábrázolás eszközeinek (konvencióknak), használata. Szakismeretet kívánó szakrajzok készítésének és olvasásának elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok, sík- és térformák alkalmazása alkotó jellegű feladatoknál. Színek, vonalak, foltok, sík- és térformák felismerése és elemzése befogadó jellegű feladatoknál. A színválasztás és a színkeverés szabályainak felidézése, alkalmazása. 74

A szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenő néhány vizuális jelenség (graffitti, testdíszítés, öltözködés) megismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása, illetve kritikai elemzése. Témakörök

Tartalmak

Alkotás, képzőművészet Alkotóképesség, (problémamegoldó képesség) Kifejező-, önkifejező képesség

Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével). Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban). Egy adott téma fel- és átdolgozása különböző technikák segítségével.

Műelemző képesség fejlesztése (Befogadás)

Művészeti élmények szóban történő megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.). Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása. Művészeti ágak az ókortól a 19. századig (lehetőség szerint öt művészeti ág megnevezése példákkal, öt reprodukció felismerése).

Vizuális kommunikáció Az alapvető ábrázolási konvenciók alkotó jellegű alkalmazása (sík- és térábrázolás).

A perspektíva használata. Az axonometria használata műszaki ábrák elkészítésénél. Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben. Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal. Egyszerű beállítások szabadkézi rajzok. Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról, szakipari eszközökről. Tervezések: plakát tervezése – az írás, a szöveg, a betű felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében; graffitti-tervek; egy kedves zene képszerű feldolgozása egy csomagolással egybekötött tervezésnél (pl. CD-hirdetés).

Elemző-értékelő feladatok (Befogadás)

Nézőpontok, arányok megítélése, tájékozódás a látványok értelmezésében. Egy reklám, vagy plakát elemzése használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve. A médiumok (pl. egy szappanopera, egy reklám, vagy hírműsor) képi világának szóbeli elemzése. Az álló- és mozgókép (az idő és térbeliség) jellegzetességeinek kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során.

Tárgy- és környezetkultúra Használati tárgyak tervezése, újraformálása (Alkotás) A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete

Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerűbb formák figyelembevételével. Tárgyak rajzi elemzése és újratervezése. Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése. Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése – új lakótér tervezése méretarányok figyelembevételével.

Tárgyak elemzése (Befogadás)

Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása. A város, az épület, a táj egymáshoz való viszonya – szóbeli elemzések. A továbbhaladás feltételei

75

A továbbhaladás feltételeit – egyben a tantárgy értékelését – az alkotó és elemző munka minősége, a szakmai tárgyakhoz illeszkedő képességfejlesztő hatása, valamint a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegű tantárgyi munka ellenőrzésének és értékelésének. 10. évfolyam Célok és feladatok A művészeti alkotás alapfogalmainak (kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek) helyes értelmezése., és alkalmazása alkotó és elemző munkánál A művészet és a társadalom kapcsolatának, a művészet szerepének felismerése és értékelése. A személyiség (az önismeret, önkifejezés) és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátos elemeinek alkalmazása a mindennapi élet különböző területein. Az ifjúsági és szubkultúra elemeinek a művészi kifejezésben történő alkalmazása, és értékelő elemzése. A művészettörténet 19–20. századi irányzatai közül öt stílus ismerete, valamint öt jelentős magyar és külföldi mester ismerete, néhány művének felismerése. A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével. Témakörök

Tartalmak

Alkotás, képzőművészet Kifejező és önkifejező alkotások létrehozása

Mozgást kifejező ábrák, folyamatok ábrázolása; (esetleg animációs filmen való megjelenítése). Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás – műalkotások vagy személyes fotók másolata és megváltoztatása (pl. méretnövelése, színek átírása) Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése. Önportré a belső karakter kifejezésével.

Műelemző képesség fejlesztése (Befogadás)

A 19–20. század művészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mű felismerése. A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. A kép kompozíciós törvényei. A fotózás és a film (videó) képalkotó rendszereinek megismerése. A portfolió –a tanuló saját alkotásainak, munkaanyagának megadott szempontok szerint rendezett – összeállítása, bemutatása.

Vizuális kommunikáció Alkotás az ábrázolási konvenciók használatával

A két iránypontos perspektíva használata tervezőfeladatoknál. Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása – piktogrammok tervei. A nyelv és a jelzések – tetoválások, testfestések – tervezés. Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok – kísérleti rajzok és lemez (CD)-borító tervek.

Befogadás Az ábrázolási konvenciók elemzése: a látvány és a rögzítésének elméleti szintjei

(korok és ábrázolási formák). A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai. A zenei hatások színekké alakításának világítástechnikai-informatikai sajátosságai. A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek megismerése. A média mint az élet kifejeződésének sajátos eszköze, elemzések a tévéműsorokról.

Tárgy és környezetkultúra Tárgytervezés (Alkotás)

Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, 76

Témakörök

Tárgytörténeti elemzések (Befogadás)

Tartalmak rajzzal kollázsszerű ábrázolása. A monogram, mint tárgyi kellék – táska, irattartó és monogramjának elkészítése. A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfólió) összeállítása. Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek. A saját szakma eszközeinek (gépeinek, szerszámainak) képi és ergonómiai elemzése A munkalélektan (ergonómia) alapjai – a szakmai munka és esztétikum kapcsolata. A tervezés folyamatának elméleti alapjai; a portfolió indoklása szóban, írásban. A tanításhoz szükséges tárgyi feltételek

Világos (vagy megfelelő mesterséges fényforrásokkal felszerelt), jól sötétíthető szaktanterem. Diavetítő, videólejátszó, (esetleg videófelvevő is), TV-készülék, a középiskolai diasorozat, Szekrények (a rajzok és eszközök tárolásához), rajz-, festő- és mintázó eszközök, lámpák papírok, textil, fa és egyéb szakmai munkára használható anyagok. Értékelési szempontok Tartalmi szempontok: A térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek szokásoknak megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, képszerkesztési, konstruálási készség elsajátítása. A tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazásának képessége. Néhány (legalább öt) kiemelkedő alkotó és művei ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése. Legalább két-három szempont alkalmazása a mindennapi környezet, a fogyasztási cikkek és a média kritikus megítéléséhez. Értékelési módszerek: Minden óra végén kerüljön sor a munkák közös értékelésére, amelynek során a tanulók is elmondhatják kritikai észrevételeiket. Az ilyen közös értékelések segítik a kritikai érzék és a kulturált vitakészség kialakulását. Kiemelten fontos, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, milyen szempontok alapján értékeljük munkájukat, valamint azzal is, hogy miért jó, ha az adott feladatot elvégzik (hogy az milyen képességeket fejleszt, milyen ismeretekhez juttatja őket). Elsősorban azt kell értékelni egy-egy munkában, amit célként megjelöltünk. Az értékelésnek fontos szabályai közé tartozik, hogy csak azt mérjük ami mérhető és ami a feladat alapján lehetséges. (például egy tanulmányrajztól ne kérjük számon a fantáziát, vagy az egyéni stílust, ugyanúgy egy kifejező szándékú festménytől a helyes arányokat!) A félévi, illetve év végi záró értékelést érdemes a tanulói „produkciók” szummatív értékelésére, valamint a tanuló éves munka folyamatának értékelésére alapozni. (A tanuló képességeinek, készségeinek önmagához viszonyított fejlődési üteme, a pontosság vagy felületesség, az igyekezet vagy hanyagság a folyamatosztályzatban kerülhet értékelésre.) A végső osztályzat ezek átlaga lehet. Műelemzések A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg arányosan terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő alkotásaira.

77

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9-10. évfolyam Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizedik vagy a nyelvi előkészítő évfolyamokat működtető iskolákban tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben a korban jelenhet meg a testnevelés és sport oktatásában először a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével az alapvető az egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. Egészségvédelem és anyanyelvi kommunikáció: Az egészségnevelés és anyanyelvi kommunikáció célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellet tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon tudjanak kommunikálni és saját véleményüket artikuláltan, határozottan kifejteni az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban. El kell érni, hogy értsék meg, tegyenek saját egészségük érdekében. Ismerjék • az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat; • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit; • az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); • az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztésnek kérdéseit; • az egészségérték tudatosítását. Továbbiakban őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Értsék az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásait. Ismerjenek több relaxációs eljárást. Ismerjék a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségét, annak automatizálását és fenntartását, az ön - és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadását. Értsék az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy - egy lényeges információját és a saját nem higiéniáját. Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia: Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést. Fejlesszék a keringési és légzőrendszert a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerésével egy - két motoros gyakorlat által. Fogadják be a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumait. Képviseljék a fittséget, az ép lelkületű edzett fizikumot, mint értéket a társas korosztályos kapcsolatokban. A tanulók önmagukkal szemben megfogalmazható lényeges fejlesztendő célja a „tanulás megtanulása” kompetencia fejlesztése. A tanulók törekedjenek azon képességeik fejlesztésére, melynek segítségével egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tanulásukat, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesszék a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti saját magukat arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni és alkalmazni. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia: Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket. Alkalmazkodjanak a nemenként más tananyagban a fejlesztési sajátosságokhoz; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használatával. Ismerjenek a helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárásokat, kreatív megoldások előhívásával. Jelenjen meg a kulturált mozgás (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. Valósítsák meg legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakaszát. A sport- és mozgáskulturális tanulás összekapcsolása a vállalkozói kompetenciával motiválja a tanulókat a készségek elsajátításának igényét, hogy egyénileg s csapatban is képesek legyenek dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói hozzáállást a kezdeményezőkészség, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt a sport- és mozgáskultúra bázisára építve. 78

Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia: Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Továbbiakban fontos az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése a sport által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár - diák és a diák - diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra. A tanulók legyenek képesek az interperszonális, és szociális kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen tudás, készségek és hozzáállás kialakítására, mert a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok általánosan elfogadott magatartás megértése. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni nézőpontokat tudunk kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tudunk tárgyalni és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Képzési tartalom és metodika 9-10. évfolyam A 9-10. évfolyam kritikus állomásnak tekinthető az általános műveltségi képzésben. Ebben a szakaszban nyílik lehetőség a testnevelés és sport műveltségi terület mozgásos tartalmaival az absztrakt, kognitív attitűdök és nézet rendszerek hatékony alakítására, melynek jelentősége a kreatív, innovatív, környezettudatos, önreflexióra és saját nézeteinek felülvizsgálatára, bővítésére képes, testileg és lelkileg is egészséges, kooperatív tevékenységre interiorizálódott tudást jelenti az önálló felelősségvállalás az optimális fizikai és lelki állapotának a fenntartásáért. Tehát a testnevelés mozgásanyaga, illetve annak elsajátítása az eddigiektől eltérően nem célként, hanem eszközként és elsődleges örömforrásként jelenjen meg a stabil értékrendszer és kognitív funkciók fejlesztésében, az egyéni alkalmazkodóképesség egyidejű fejlesztésével. A kidolgozás során figyelembe vettük a testnevelési óra által biztosított lehetőségeket, amellyel még hatékonyabban tudjuk fejleszteni a tanulók kulcskompetenciáit, mely így magával hozza a közismereti tantárgyakhoz köthető kognitív funkciók mozgáson keresztüli fejlesztését is, figyelembe véve a különböző korcsoportok mozgásigényét, eltérő terhelhetőségét és a mozgás örömszerző funkcióját. A tanterv megvalósításában közreműködő pedagógusnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie tanulóinak testi, fizikai, és pszichikus fejlődését, s az iskolai életre ható életvitelét. Munkájában az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítania a demokratikus szellemű nyitott téma- és eszközválasztásnak, a nagyobb kínálatnak a testgyakorlási formák területén, és a párbeszéden alapuló interaktív oktatási módszereknek. Ugyancsak kiemelt figyelemmel kell kezelnie a testgyakorlásban rejlő értékeket, amelyek hozzájárulnak a civilizációs ártalmak ellensúlyozásához, a tanulók optimalizált biológiai fejlődéséhez, és az aktív életre való felkészüléshez. A tanár törekedjen arra, hogy a lehető legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetőséget hozza létre. A kombinációk számát emelje magasra, és ne ismételje meg a feladatokat 2-3 alkalomnál többször. Az így kialakított feladatok és kombinációk haszna akkor jelentkezik, ha magas variabilitással és alacsony ismétlésszámmal alkalmazkodásra késztetjük az idegrendszert. Engedjük, hogy a tanulók is kitalálhassanak különböző kombinációkat, amit utánzással akár az egész osztály is együtt hajthat végre. Engedjük szabadjára a saját és a tanulók fantáziáját a testnevelés eszközrendszerének szigorú figyelembevételével. A tanulás legmagasabb fokán próbálkozhatunk a mozgás és a mozgásban résztvevő végtagok téri, idői, sebességi komponenseinek együttes változtatásával. Elsődleges célunk ebben az általános műveltséget megszilárdító fázisban az, hogy a tanulók intra- és intermuszkuláris koordinációját fejlesszük, ami elsősorban az idegrendszer alkalmazkodóképességének a fejlesztésében jelentkezik. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének érdekében meg kell próbálnunk csökkenteni a klasszikus a „tanár bemutatja”, vagy a „diák bemutatja” feladat ismertetések számát. Végeredményben próbáljuk egyéb az eddigi gyakorlatban ritkán, éppen ezért újszerűen ható instrukciós formát alkalmazni adott esetben kitalálni. Ezzel elérhetjük azt, hogy a tanulók ne csak passzív elszenvedői, hanem aktív, tudatos résztvevői legyenek már a feladatok végrehajtása előtt. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak

Módszertani és értékelési kiegészítések

Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális)

Rendgyakorlatok: 79

Az általános iskolában tanult alaki formák ismétlése, gyakorlása, továbbfejlesztése.

Az alakiság célszerűségének elfogadtatása. A A testnevelésben alkalmazott rendgyakorlatok szervezett rendhez való teljes köre. tudatos alkalmazkodás elvárása.

Értsék a rendgyakorlatok jelentőségét. Fegyelmezetten tudják követni az utasításokat. A blokk végére a diákok legyenek képesek az adott instrukció elhangzása után a bemutatandó feladat végrehajtására. Ne legyenek megértési problémák. A hallgatók legyenek képesek szóban, összefüggő mondatokban kifejezni magukat és gondolataikat. Az anyanyelven folytatott kommunikációban követeljük meg az egyéntől, hogy rendelkezzen az alapvető szókincs jelen esetben a testnevelés (torna) szakkifejezéseinek ismeretével. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy kommunikációt folytasson különféle helyzetekben, és hogy és a helyzet követelményeihez igazítsa kommunikációját. Értékeljük, hogy egy diák miként kommunikál, szervez, old meg feladatot egyes a tanári szerepkörhöz tartozó szituációkban (hibajavítás, bemutatás, értékelés stb).

Gimnasztika és prevenció: Gimnasztikai formájú előkészítő és célgyakorlatok. Az általános iskolában tanult elemek ismétlése, gyakorlása.

Az állandó testtartást fejlesztő feladatokat a rendszeres gyakoroltatás jellemezze. A fizikális képesség fejlődésének A lábboltozat süllyedését ellensúlyozó és értékelés mellett vegyük boltozaterősítő gyakorlatok. figyelembe az Az egyoldalú terhelést megelőző és káros osztályzatnál, hogy hatásait javító gyakorlatok. mennyire épült be a Légzõ- és relaxáló gyakorlatok. tanulók életfelfogásába, életvitelébe a későbbi Az állandó erősítő hatású mozgássorok életvitelüket jelentős rendszeres alkalmazása. mértékben meghatározó Elsősorban a mély hát- és hasizmok, illetve a képességek értéke. A lábboltozat megfelelő karbantartása. számszerű adatok Az ezzel együtt járó tudatos izomtevékenység felsorolása helyett elsajátítása. A a mozdulat megértése, még (követelmény) a fejlődés mielőtt kivitelezné a hallgató. tendenciáját értékeljük. A precíz izomműködés a testformálás és erősítő hatást érvényesítésére. A tanulók tudjanak Az erő fejlesztése, a diák izomzatának, önállóan összeállítani izomerejének és fejlettségi fokának rövid bemelegítő jellegű megfelelően. gyakorlatsorokat és A különböző erőadagolás változatos azokat hajtsák is végre. gyakorlatai, az erőskálának testet, a test részeit izoláltan formáló változatai.

Tudjanak 8-10, szabadgyakorlatot, kéziszergyakorlatot tervezni és bemutatni. Differenciáltan – erősségeik, gyengeségeik ismeretében – hajtsák végre a képességfejlesztő gyakorlatokat. Legyenek képesek szóban, összefüggő mondatokban kifejezni maguk és gondolataik. Az anyanyelven folytatott kommunikációban rendelkezzenek az alapvető szókincs, jelen esetben a torna szakkifejezéseinek ismeretével. Kommunikáljanak, szervezzenek, oldjanak meg feladatot egyes, a tanári szerepkörhöz tartozó szituációkban. Tudjanak egy 5-6 gyakorlatból álló gerinctorna gyakorlatsort optimális izomtevékenységgel hatásfokkal bemutatni, melyet vagy betanultak, vagy önállóan állítottak össze.

Atlétika: 80

Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Futások: A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű alkalmazása. Rövid távú vágtafutások. Iramfutás (tempófutás) a táv fokozatok növelésével, illetve a táv ismételt lefutásával meghatározott pihenők beiktatásával. Tartós futás. Futás feladatokkal, akadályokkal. Átfutások akadályok felett. Váltófutás. Ugrások: Magasugrás átlépő és flopp technikával. Távolugrás guggoló, homorító technikával. Helyből ötös ugrás.

Rendelkezzenek megfelelő aerob állóképességgel. Válasszák ki a hozzájuk legközelebb álló mozgásformákat, technikákat. Érzékelhetően javuljon futó-, ugró-, dobóteljesítményük az előző évfolyamhoz képest. Váltóhutásban fejlődjön a tempóérzék, csapatszellem, és odafigyelési képességük a társakra.

Dobások: Kislabdahajítás ötös lépésritmussal. Súlylökés helyből lábemeléssel és oldalt felállásos lépő vagy beugrásos technikával.

Egyéni teljesítményében a diák: Képességeit a cél érdekében mozgósítva hajtsa végre az indítás jeleinek megfelelő mozgáselemeket. Legyen képes kitartóan futni fiú: 12 percig, a lány: 10 percig. Önmagához mérten fejlődjön ugróügyessége. Helyből távolugrásban a fiú legalább 190 cm-es, a lány 170 cm eredményt érjen el. A tematikus blokk végére a tanulók legyenek képesek az adott a tanár által elhangzott szóbeli instrukció után a bemutatandó feladat végrehajtására. Ne legyenek megértési problémák a végrehajtás során. Legyenek képesek egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtására. Ebben a kérdésben mutassanak fel javulást. Legyenek képesek a kinesztetikus képességeik segítségével 9. évfolyamban a magas térdemelés, a sarokemeléses futás, 10. évfolyamban a páros karú indiánszökdelés, a magas térdemelés, a sarokemeléses futás, dzsoggolás hibátlan és változó dinamikájú végrehajtására. A versenyeken és értékeléskor a legjobb képességeik szerint vegyenek részt, mutassanak fel mérhető javulást eredményeikben.

Torna: A szertorna mozgásanyagát tekintve változatos gyakorlatsorok kialakítására ad lehetőséget. Sajnálatos módon ehhez a legtöbb esetben olyan fizikális képességekre van szükség a sikeresés kreatív feladat sorok kialakításakor, amivel a tanulók általában nem rendelkeznek. Ebből kifolyólag ezen blokk alkalmával a tanulók fizikai képességfejlesztését is hangsúlyozottan az előtérbe kell állítani. Ezzel párhuzamosan azonban lehetőség van egyes gimnasztikai gyakorlatsorok, ugrások, és egyéb egyensúlyozó feladatok kreatív összeállítására a fizikai képességek meglétének szigorú

Fejlődjön erejük, gyorsaságuk és erőállóképességük a feladatoknak megfelelő szintre. Talajtornában tudjanak bemutatni 3-4 elemből álló gyakorlat. Segítségadás mellett hajtsanak végre alaplendületet gyűrűn vagy nyújtón.

Legyen képes egy-egy elem bemutatására, szükség szerint segítségadással. Majd 3-4 elem összekapcsolása, kartartásokkal, érintőjárás, hármaslépés. Lendület előre-hátra, függésben. A 9. és 10. évfolyamon értékeljük a már elsajátított talaj elemek helyes technikai végrehajtását. Mozgása mutasson összefüggést a zene sajátosságaival.

81

figyelembevételével, kihasználásával. Továbbiakban a torna mozgásanyagával az egészség megőrzése mellett a cselekvési kultúra fejlesztése is célként jelenik meg. A különböző gurulások, átfordulások, fejállások, és kézállások, illetve azok a mozgások, melyek a szokatlan testhelyzetből természetes testhelyzetbe állítják vissza a tanulót, jelentősen fejlesztik a központi idegrendszer elemző, kontroláló, korrigáló tehát szabályozó tevékenységét. Az oktatás során törekedni kell arra, hogy a tanulók, tanulják meg a segítségnyújtást, ami nemcsak a balesetveszélyt csökkenti és az óra időkihasználhatóságát, javítja, hanem a sérülések megelőzésére kialakul az egymás iránti segítőkészség, illetve a segítő tanuló társa mozgásából, ezáltal fejlődik a közös felelősségérzetük. További célként jelenik meg a sportág megszerettetése, sokoldalú képzés, előkészítő mozgások megismertetése (rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, szabadgyakorlat lánc). A sportágra jellemző viselkedésnormák megtanítása, motorikus képességek színvonalának növelése: a kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs (mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló) képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, alapelemek, elemkapcsolatok tanulásának megkezdése valamint a játékigény kielégítése. További részcélnak tekinthető a helyes testtartás megalapozása, kialakítása, a rossz testtarás javítása, a teljesítményre törekvés erősítése, értékes személyiségvonások fejlesztése: a kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, és a kitartás valamint a monotónia tűrésének kialakítása.

A tanulók végezzék gyorsan és esztétikusan a megtanult elemek összekapcsolását. Tartsák meg ízületi lazaságukat. Tudják követni RG gyakorlatok közben a zene ritmusát.

Testnevelés és sportjátékok: Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás sportági alapjainak átadása. A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték technikai és taktikai elemeinek oktatása, tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékokban. Az adott sportjátékot és az ahhoz elengedhetetlen motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő előkészítő és rávezető testnevelési játékok. Az adott labdajátékokban a tartalmak - az alapmozgások

A diákok legyenek képesek a tanár által mutatott táblán lévő ábra, illetve a tanulók által felolvasott szöveg illetve a tanuló saját maga által olvasott szöveg alapján a bemutatandó feladat végrehajtására. Ne legyenek megértési problémák, kisebbnagyobb koordinációs problémák a végrehajtás során elfogadhatók. A feladatok végrehajtása mellett értékeljük azt is, hogy a hallgatók képesek-

A gyakorlati feladatok tekintetében a diákok minimálisan legyenek képesek a labdát a társnak eljuttatni. 9-10. évfolyamon legalább 5-ból ötször sikeresen különböző távolságokból védő jelenlétében. Ismerjék és hajtsák végre helyes technikával az adott iskolában a tanár által tanított és általuk megértett, gyakorolt technikai és taktikai feladatokat. Legyenek képesek aktívan részt venni egy sportjátékban. Ismerjék az adott sportjáték játékszabályait, és azokat alkalmazzák a különböző taktikai 82

- a labda fogadása - továbbítása - cselek labdával és labda nélkül - labdavezetés, haladást a labdával - a támadás eredményes befejezéséhez szükséges 2-3 technikai megoldások (dobást, rúgást, ütést) - védekezési alapmozgások - egyszerű támadó és védő technikák - játékszabályok szabályok

e lerajzolni az adott egyszerű feladatot. Bonyolultabb feladatokat ne rajzoltassunk le, hanem írassuk le a végrehajtás folyamatát. Lehet ez inkább otthoni feladat, de adott esetben órai munka keretében is feldolgozható a feladat. Az ellenőrzésnél elsősorban a hozzáállást értékeljük és ne a végrehajtás minőségét. labda fogadását csukott szemmel.

Grundbirkózás Önvédelem - A küzdősportokról általában. - Előkészítő gyakorlatok. - Küzdőjátékok, guggolások, esések, zuhanások. - A kéz ütőfelületének és a hasizomnak az edzése. - Gurulások, esések.

Törekedjünk minden hallgatót bevonni a kreatív munkába. Az legyen a célunk, hogy mindenki legalább egyszer vegyen részt valamilyen alkotó feladatban a végrehajtás minőségétől eltekintve. Cselgáncs Előreesések: Abban az esetben, ha - térdelés, guggolás, tompítás, minden hallgatót sikerült - oroszlánfogó gondolkodásra - talicska előre hátra, oldalra késztetnünk, nyugodtan mehetünk a tananyaggal Hátraesések: tovább. A kognitív képességek terén - ülésből, guggolásból elégedjünk meg most még - tompítás a próbálkozással a - oroszlánfogó minőségi megoldásra, később törekedjünk. A Oldalra esések grundbirkózás, - térdelés, guggolás önvédelem, és cselgáncs - tompítás tekintetében, minden - lábkihúzás oldalra küzdő feladatként - páros gyakorlatok 5 kg medicinlabdával. esetben értékeljük és követeljük meg. Grundbirkózásnál és önvédelemnél a hallgatók aktivitását és „vállalkozói kedvét” értékeljük.

megoldásoknál. Alkalmazzák a technikai elemeket kombinatív, taktikai, a tanulók csapaton belüli helyük és helyzetük felismerésére. Viselkedjenek sportszerűen, és alkalmazzák a jártasság szintjén a játékszabályokat. Játsszanak legalább két, eddig tanult labdajátékból, az iskolai lehetőségektől függően alkalmazott lényeges versenyszabályokkal.

Az adott tananyag helyes technikai végrehajtását illetve annak 3-ból 3szor sikeres bemutatását. A szimmetrikus gyakorlatokat mindkét oldalra gyakorolják és mutassák be. Alkalmazzák a grundbirkózás szabályait és technikáját. Vegyenek részt birkózóversenyen térdelésből. Tudjanak szabadulni a fogásból.

Foglalkozások a szabadban: Az iskola környezete és az időjárás figyelembe vételével a tanórák a szabadtéren. Túrák, kirándulások. Szabadban űzhető sportok. Téli sportok, sportjátékok.. Környezettudatos viselkedés (szemetelés elkerülése, a környezet óvása, az élővilág kímélete, természetes anyagok használata stb.).

Szívesen vállalják és edződjenek hozzá a rendszeres számukra megszokott szabadban végzett testedzéshez, játékhoz. A szabadban végzett rendszeres futás váljék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé.

Rendszeresen folytasson szabadtéri sporttevékenységet. Alkalmazza a szabadban történő feladatoknál a környezettudatos magatartást. Legyen rutinja a tanulóknak a változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodásban: esőben, hűvösben, hóban is mozogjon, tudja, hogy nem baj, ha fázik a mozgás 83

Ismerjék a szabadtéri testedzés legfontosabb egészségügyi és balesetvédelmi rendszabályait

megkezdése előtt. Tudja, hogy a mozgás után azonban nem hűlhet rá az izzadtság, törölje le, váltson trikót, vegyen száraz zoknit, dörzsölje magát stb.

Jelentős fejlődés mutatkozzon az úszóerő és állóképesség területén. Tudjanak alkalmazkodni az úszás adta monotóniához. Tudjanak tájékozódni a vízben. Rendszeresen ússzanak szabadidejükben is. Legyenek képesek folyamatosan úszni 8001000-1200 m-t.

Tudjon folyamatosan leúszni 300-400 m-t legalább egy úszásnemben. Fejlődjön állóképessége a másik úszásnemben is (200-300m).

Úszás: Két választott úszásnem után egy harmadik technika alapjainak elsajátítása. Magasabb szintű kondícionális képzés. Vízbeugrások, rajttechnikák, fordulások. Merjen beugrani a vízbe legalább 1 m magasról guggolásból.

A rendelkezésre álló időkeret elosztása 9. évfolyam Rendgyakorlatok

3

Gimnasztika és prevenció (úszás függvénye)

15-20

Atlétika

17

Torna

10

Testnevelés és sportjátékok (úszás függvénye)

20-25

Küzdősportok

10

Foglalkozások a szabadban

15

Úszás (létesítményfüggő)

0-10 100 %

A 10. évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A sportági alapképzés alapvető fogalmainak ismerete és képi, fogalmi összekötése. A képességfejlesztés kéthárom eljárásainak megértése. Kialakuló önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus megjelenítése még hibákkal, de javuló színvonalon. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak megismerése, megértése és sajáttapasztalatra épülő megfogalmazása is. Úszni tudás.(ha az iskola biztosította az oktatást) 10. évfolyam Rendgyakorlatok

3

Gimnasztika és prevenció

15-20

Atlétika

17

Torna

10

Testnevelés és sportjátékok

20-25 84

Küzdősportok

10

Foglalkozások a szabadban

15

Úszás (létesítményfüggő)

0-10 100 %

A 11. évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése különösen a sportági alapképzés és a képesség-fejlesztés területén. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak elfogadása a műveltségterület alapvető értékeiként.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez: Az anyanyelven folyatott kommunikáció kulcskompetencia esetében, ha a tanulók különböző kreatív, koreografált mozgássorokat találnak ki az adott atlétikus mozgássorokra alapozva és azt szóban el tudják mondani, majd azt helyesen be is tudják mutatni, plusz érdemjeggyel jutalmazandó. A legmagasabb osztályzat akkor javasolt, ha a hallgató teljes biztonsággal képes az adott mozgáskombinációk végrehajtására azok előzetes gyakorlása nélkül. Abban az esetben végeztük jól a dolgunk, ha a tanulók a feladatsorok végrehajtása során nem passzív elszenvedők, hanem aktív alakítói, résztvevői a feladatoknak. A fizikális és technikai képesség fejlődésének értékelés mellett vegyük figyelembe az osztályzatnál, hogy mennyire épült be a tanulók életfelfogásába, életvitelébe a későbbi életvitelüket jelentős mértékben meghatározó képességek értéke. A feladatok végrehajtása mellett értékeljük azt is, ha a hallgatók képesek lerajzolni az adott egyszerű feladatot. Az ellenőrzésnél elsősorban a hozzáállást értékeljük és ne a végrehajtás minőségét. A gyakorlati feladatok tekintetében a hallgatók legyenek képesek a labdát a társnak mind két kézzel a kezébe dobni vagy pattintani vagy, mind két lábbal eljuttatni. 9-10. évfolyamon sikeresen különböző távolságokból. Legyenek képesek a saját maguk által eldobott és felpattanó labda magasságát sikeresen megbecsülni, a társuk által megcsavart labda haladási irányát sikeresen eltalálni minden évfolyamon. Tudjanak egy labdát csavarással a célba juttatni. A „tanulás megtanulása” kompetencia leginkább a hallgatók problémamegoldásával mérhető le mutatkozik meg. Éppen ezért ha egy tanuló: 9-10. évfolyamon képes hiányos információk alapján egy játék megszervezésére az a legmagasabb osztályzattal értékelendő. A tanár lehetőség szerint készítsen olyan szabályjátékokat, amelyek valami oknál fogva nem játszhatók, csak abban az esetben, ha a hallgatók a játék szabályait megváltoztatják, esetleg ahhoz hozzátesznek, vagy esetleg elvesznek. Hangsúlyozottan figyeljünk inkább az aktivitásra a módosításokban való részvétel mennyiségére. A tematikus blokk végére adjunk minden hallgatónak egy-egyszerűbb labdás koordinációs feladatot, amit 3 lépésen keresztül kell megtanítania saját osztálytársainak. Értékeljük a tervezés színvonalát, ötletességét, szórakoztató voltát. Ehhez kapcsolódóan törekedjünk minden hallgató játékszervezésbe való bevonására, alkalmanként adjunk egy játék instrukciókat tartalmazó jegyzetet a tanulóknak, mely instrukciók elolvasása után a legrövidebb és leghatékonyabb módon meg kell szervezni az adott játékot.

85