KERESZTYÉN VALLÁSOKTATÁS

KÉZIRAT GYANÁNT HIVATALOS BÍRÁLAT CÉLJÁBÓL.

ÁGOST. HITV. EVANG.

KERESZTYÉN VALLÁSOKTATÁS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBAN.

L A MAGYARORSZÁGI ÁG. HITV. ^VANG. KERESZTYÉN EGYHÁZ VALLÁSTANÍTÁSI TERVE A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK SZÁMÁRA. IL ÚTMUTATÁS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK ÁGOST. HITV. EVANG. VALLkSTANÍTÁSI TERVÉHEZ. IRTA: HETVÉNYI LAJOS.

A MAGYARORSZÁGI ÁGOST. HITV. EVANGÉLIKUS KERESZTYÉN EGYHÁZ 1911. ÉVI EGYETEMES KÖZGYŰLÉSÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL KÖZZÉTESZI:

AZ ÁG. HITV. EVANG. EGYETEM ES TAN ÜGYI BIZOTTSÁG.

' - s a l s r á i ^

»UNION, » 1 1 . B O T T I O GUSZTÁV ÉS F I A

kömyvntomdája

ÁGOST. HITV. EVANG.

KERESZTYÉN VALLÁSOKTATÁS A KÖZÉPFOKÚ

ISKOLÁKBAN.

I. A MAGYARORSZÁGI ÁG. H I T V . ^ V A N G . K E R E S Z T Y É N E G Y H Á Z VALLÁSTANÍTÁSI T E R V E A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK SZÁMÁRA. II. ÚTMUTATÁS A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK ÁGOST. H I T V . EVANG. VALL t S T A N Í T Á S I T E R V É H E Z . I R T A : IIETVÉNYI LAJOS.

A MAGYARORSZÁGI ÁGOST. H I T V . EVANGÉLIKUS KERESZTYÉNEGYHÁZ 1911. ÉVI E G Y E T E M E S KÖZGYŰLÉSÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL KÖZZÉTESZI:

AZ ÁG. HITV. E V A N G E G Y E T E M E S T A N Ü G Y I BIZOTTSÁG

SOPRON, 1912. HÖTTIG GUSZTÁV ÉS FIA KÖNYVNYOMDÁJA

A MAGYARORSZÁGI ÁG. HITV. EVANG. KERESZTYÉN EGYHÁZ

VALLÁSTANÍTÁSI TERVE A KÖZÉPFOKÚ

ISKOLÁK

M E G Á L L A P Í T O T T A ÉS K Ö T E L E Z Ő V É

A M A G Y A R O R S Z Á G I ÁG. H I T V . E V A N G . E G Y H Á Z 1911. É V I E G Y E T E M E S

SZÁMÁRA.

TETTE:

KERESZTYÉN

KÖZGYŰLÉSE

(L. 80. J E G Y Z Ő K Ö N Y V I SZ.)

A tanterv tartalomjegyzéke. 1. 2. 3. 4. 5. (i. 7. 8. 9. 10. 11.

A középfoka iskolák vallástanításának eélja A középiskola vallástanítási terve A hatosztályu polgári fiúiskola vallástanítási terve A felsőbb leányiskola vallástanítási terve A négyosztályu polgári fiúiskola vallástanítási terve A négyosztályu polgári leányiskola vallástanítási terve . . . . A négyosztályu katonai alreáliskola vallástanítási terve . . . . A négyosztályu hadapródiskola vallástanítási terve A háromosztályú katonai főreáliskola vallástanítási terve . . . A felső kereskedelmi iskola vallástanítási terve Egyházi ének és imádság. Bibliaolvastatás a középfokú iskolák összes osztályaiban 12. Megjegyzések

(fi

Oldal VII VII X XI XIII XIV XVI XVII XVIII XIX XX XX

A középfokú iskolák evang. vallástanítási terve. 1. A középfokú iskolák vallástanításának

célja:

A középfokú iskolák vallástanításának célja: az ezen iskola 1; által n y ú j t o t t általános műveltségi fokkal összhangzásbm tiszta evangéliomi alapon álló vallásos és erkölcsi életfelfogás nyújtása, benső vallásos meggyőződés, evangéliomi öntudat ébresztése s ezen alapon keresztyén jellem képzése.

2. A középiskola vallástanítási t e r v e .

I. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) Tárgy: Ószövetségi élet és jellemkópek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére. G é l · Vallási és erkölcsi igazságok szemléltetése a végből, hogy kitűnjék, miképen készítette elő az isteni gondviselés Jézusban a világ Megváltójának eljövetelét. II. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : J é z u s élete és tanítása. C é l : A keresztyénség vallási és erkölcsi igazságainak szemléltetésével kapcsolatban annak feltüntetése és kimutatása, hogy Jézus valósággal a megígért Megváltó és hogy ő miképen alapította meg i t t a. földön Istennek országát.

V ΠΙ I I I . OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Keresztyén egyháztörténet jellemző kor- és életrajzokban, különös tekintettel a reformáció (Luther) korára és a hazai evangéliomi egyházunk történetére, szervezetére és intézményeire. C é l : Egyes hithősök, kiváló férfiak és nők életének s egyes nevezetes korszakok eseményeinek szemléltetése útján evang. keresztyén vallásos és erkölcsös érzelmek ébresztése és megmutatása annak, hogy a Jézus által megalapított Istenországa. miképen terjedt el, ereje miképen hatott és eszméi mily mértékben valósultak meg a földön. IV. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyénség tanítása építő irányban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában foglalt igazságok alkalmas felhasználásával és a választó tanok kiemelésével; az evangélikus egyház szervezetének és intézményeinek behatóbb ismertetése. C é l : Az evangéliomi keresztyénség tanításának összefoglaló megismertetése ú t j á n határozott evangéliomi keresztyén vallási és erkölcsi tudat fejlesztése és megerősítése.

V. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : A keresztyénség megalapításának története. Közelebbről: Jézus korának és a Megváltó munkájának megértés'.· céljából Izrael vallásának rövid ismertetése, különös tekintettel a prófétákra. Jézus élete és tanítása. Az apostolok élete és működése (különösen Pál apostol). C é l : A keresztyénség előkészítésének és megalapításának történeti megértetése.

IX VI. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Egyetemes keresztyén egy ház történei a weszti'áliai békekötésig, fő tekintettel az egyház belső életére. Cél: A keresztyénség világtörténeti jelentőségének, a korszellem és a vallási eszme párhuzamának, a tiszta evangéliomtól való eltérés következményeinek, a vallási reform és az egyetemes haladás összefüggésének, az evangéliomi világnézet erkölcsi, egyetemes kulturális és társadalmi hatásának kimutatása. VII.

OSZTÁLY.

(Hetenként 2 óra.) T á r g y : a) Az egyetemes keresztyén egyháztörténet nevezetesebb eseményei a wesztfáliai béke után rövid összefoglalásban különös tekintettel a külső és belső misszió ismertetésére b) A m a g y a r evangélikus egyház története fő tekintettel az egyház belső életére; egyházunk alkotmányának ismertetése. C é l : a) A hittérítők önfeláldozó hűségének, a külmisszió tanulságainak és az élő hitből fakadó szeretetmunkásság áldásainak feltüntetése, b) A magyar evangélikus egyház történetével a jézusi hitben való hűségre, az evang. egyházhoz és a magyar hazához való ragaszkodásra nevelés; a protestantizmus hatásának kimutatása a m a g y a r államra és a nemzeti művelődésre. VIII. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyén életfelfogás, különös tekintettel a mai életkérdésekre, szellemi áramlatokra és társadalmi mozgalmakra. C é l : Az evangélikus keresztyén életfelfogás (hitbeli és erkölcsi nézetek) igazságának kifejtése és védelme (apológiája) a keresztyénséget támadó és a keresztvénséget tévesen felfogó irányzatokkal szemben a vallástörténet tanulságainak felhasználásával.

χ 3. Α hatosztályu polgári

fiúiskola

vallástanítási

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Ószövetségi élet- és jellemképek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére. C é l : Vallási és erkölcsi igazságok szemléltetése a végből, hogy kitűnjék, miképen készítette elő az isteni gondviselés Jézusban a· világ Megváltójának eljövetelét II. OSZTÁLY. (Hetenkénl 2 óra.) T á r g y : Jézus élete és tanítása. C é l A keresztyénség vallási és erkölcsi igazságainak szemléltetésével kapcsolatban annak feltüntetése és kimutatása, hogy Jézus valósággal a megígéri Megváltó és hogy ő miképen alapította meg i t t a földön Istennek országát. I I I . OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Keresztyén egyháztörténet jellemző kor- és élet-· rajzokban, különös tekintettel a reformáció (Luther) korára, és a hazai evangéliomi egyházunk történetére, szervezetére és intézményeire. C é l : Egyes hithcsök, kiváló férfiak és nők életének s egyes nevezetes korszakok eseményeinek szemléltetése útján evang. keresztyén vallásos és erkölcsös érzelmek ébresztése és megmutatása annak, hogy a .Jézus által megalapított Isten országa miképen t e r j e d t el, ereje miképen h a t o t t és eszméi mily mértékben valósultak meg a földön. IV. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyénség tanítása építő irányban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában foglalt igazságok alkalmas felhasználá-

XI sávat és a választó tanok kiemelésével; az evangélikus egyház szervezetének és intézményeinek behatóbb ismertetése. C é l : Az evangéliomi keresztyénség tanításának összefoglaló megismertetése ú t j á n határozott evangéliomi keresztyén vallási és erkölcsi t u d a t fejlesztése és megerősítése. V. OSZTÁLY. (Hetenként. 2 óra.J) T á r g y : A keresztyénség megalapításának és a keresztyén egyháznak a lényeges és jellemző eseményeket összefoglaló története. C é l : Kimutatása annak, hogy az evangéliomi keresztyénségnek minő hatása van az egyénre, családra, társadalomra, az államokra, a közművelődés különböző ágaira, a szeretet intézményekre VI. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyén életfelfogás, különös tekintettel annak megvédésére a keresztyénséget támadó és a keresztyénséget tévesen felfogó irányzatokkal szemben. C é l . Annak a képességnek megadása, hogy a művelt protestáns f é r f i az evangéliomi keresztyénség igazságait bárkivel szemben is megtudja védeni és azokhoz minden körülmények között hű maradjon.

4. A felsőbb leányiskola vallástanítási

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Ó-szövetségi élet- és jellemképek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére. C é l - Vallási és erkölcsi igazságok szemléltetése avégből, hogy kitűnjék, miképen készítette elő az isteni gondviselés Jézusban a világ Megváltójának eljövetelét.

XII II. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Jézus élete és tanítása. C'él A keresztyénség vallási és erkölcsi igazságainak szemléltetésével kapcsolatban annak feltüntetése ós kimutatása, hogy Jézus valóság-gal a megígért Megváltó és hogy ő miképen alapította meg i t t a földön Istennek országát. III. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Keresztyén egyháztörténet jellemző kor- és életrajzokban, különös tekintettel a reformáció (Luther) korára és a hazai evangéliomi egyházunk történetére, szervezetére és intézményeire. C é l : Egyes hit-hősök, kiváló férfiak és nők életének s egyes nevezetes korszakok eseményeinek szemléltetése ú t j á n evang. keresztyén vallásos és erkölcsös érzelmek ébresztése és megmutatása annak, hogy a Jézus által megalapított Isten országa miképen t e r j e d t el, ereje miképen h a t o t t és eszméi mily mértékben valósultak meg a földön. IV. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) Ί á r g y : Az evangéliomi keresztyénség tanítása építő irányban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában foglalt igazságok alkalmas felhasználásával és a választó tanok kiemelésével; az evangélikus egyház szervezetének és intézményeinek behatóbb ismertetése. C é l : Az evangéliomi. keresztyénség tanításának összefoglaló megismertetése ú t j á n határozott evangéliomi keresztyén vallási és erkölcsi tudat fejlesztése és megerősítése. V. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : A keresztyénség megalapításának és a keresztyén egyháznak a lényeges és jellemző eseményeket összefoglaló története

XIII C é l : Kimutatása annak, hogy az evangéliomi keresztyénségnek minő hatása van az egyénre, családra, társada,lomra, az államokra, a közművelődés különböző ágaira, a szeretet intézményekre. VI. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyén életfelfogás, különös tekintettel annak megvédésére a keresztyénséget támadó és a keresztyénséget tévesen felfog*ó irányzatokkal szemben. C é l : Annak a képességnek megadása, hogy a művelt protestáns nő az evangéliomi keresztyénség igazságait bárkivel szemben is képes legyen megvédeni, azokhoz minden körülmények között hű maradjon és jövendőbeli hivatásának a családban a legnemesebb értelemben meg tudjon felelni.

5. A négyosztályu polgári

fiúiskola

vallástanitási

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Ószövetségi élet- és jellemképek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére. C é l ' Val I ási és erkölcsi igazságok szemléltetése avégből, hogy kitűnjék, miképen készítette elő az isteni gondviselés Jézusbai a világ Megváltójának eljövetelét. II. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y ; Jézus élete és tanítása. C é l : A keresztyénség vallási és erkölcsi igazságainak szemléltetésével kapcsolatban annak feltüntetése és kimutatása, hogy Jézus valósággal a megígért Megváltó és hogy ő miképen alapított^ meg i t t a földön Istennek országát.

XIV I I I . OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y . Keresztyén egyháztörténet jellemző kor- és élet rajzokban, különös tekintettel a reformáció (Luther) korára és a hazai evangéliomi egyházunk történetére, szervezetére és intézményeire. C é l ' Egyes hithősök, kiváló férfiak és nők életének s egyes nevezetes korszakok eseményeinek szemléltetése útján evang. keresztyén vallásos és erkölcsös érzelmek ébresztése és megmutatása annak, hogy a Jézus által megalapított Isten országa miképen terjedt el, ereje miképen hatott és eszméi mily mértékben valósultak meg a földön. IV. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyénség tanítása építő irányban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában foglalt igazságok alkalmas felhasználásával és a választó tanok kiemelésével; az evangélikus egyház szervezetének és intézményeinek behatóbb ismertetése. C'él Az evangéliomi keresztyénség tanításának összefoglaló megismertetése útján határozott evangéliomi keresztyén vallási és erkölcsi tudat fejlesztése és megerősítése.

6. A négyosztályu polgári leányiskola vallástanítási

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Ó-szövetségi élet- és jellemképek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére. C é l : Vallási és erkölcsi igazságok szemléltetése avégből, hogy kitűnjék, miképen készítette elő az isteni gondviselés Jézusban a világ Megváltójának eljövetelét.

III. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) Tárgy:

Jézus élete és tanítása.

( J e l A keresztyénség vallási és erkölcsi igazságainak szemléltetésével kapcsolatban annak feltüntetése és kimutatása, hogy Jézus valósággal a megígért Megváltó és hogy ő mi képen alapította meg i t t a földön Istennek országát.

I I I . OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) Τ á r g y : Keresztyén egyháztörténet jellemző kor- és életrajzokban, különös tekintettel a reformáció (Luther) korára és a hazai evangéliomi egyházunk történetére, szervezetére és intézményeire. C é l : Egyes hithősök, kiváló férfiak és nők életének s egyes nevezetes korszakok eseményeinek szemléltetése útján evang. keresztyén vallásos és erkölcsös érzelmek ébresztése és megmutatása annak, hogy a .Jézus által megalapított Isten országa miképen terjedt el, ereje miképen hatott és eszméi mily mértékben valósultak meg a földön.

IV. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyénség tanítása építő irányban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában foglalt igazságok alkalmas felhasználásával és a választó tanok kiemelésével; az evangélikus egyház szervezetének és intézményeinek behatóbb ismertetése. C é l : Az evangéliomi keresztyénség tanításának összefoglaló megismertetése útján határozott evangéliomi keresztyén vallási és erkölcsi tudat fejlesztése ós megerősítése.

XVI 7. A négyosztályu katonai alreáliskola vallástanítási

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Ószövetségi élet- és jellemképek s tanítások, különös tekintettel a Megváltó eljövetelének előkészítésére. C é l : Vallási és erkölcsi igazságok szemléltetése avégből, hogy kitűnjék, miképen készítette elő az isteni gondviselés .lézusbar a világ Megváltójának eljövetelét. II. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Jézus élete és tanítása. C é l : A keresztyénség· vallási és erkölcsi igazságainak szemléltetésével kapcsolatban annak feltüntetése és kimutatása, hogy Jézus valósággal a megígért Megváltó és hogy ő miképen alapította meg i t t a földön Istennek országát. I I I . OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Keresztyén egyháztörténet jellemző kor- és életrajzokban, különös tekintettel a reformáció (Luther) korára és a hazai evangéliomi egyházunk történetére, szervezetére és intézményeire. C é l . Egyes hithősök, kiváló férfiak és nők életének s egyes nevezetes korszakok eseményeinek szemléltetése ú t j á n evang. keresztyén vallásos és erkölcsös érzelmek ébresztése és megmutatása annak, hogy a Jézus által megalapított Isten országa miképen t e r j e d t el, ereje miképen h a t o t t és eszméi mily mértékben valósultak meg a földön. IV. OSZTÁLY. (Hetenként 2 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyénség tanítása építő irányban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában foglalt igazságok alkalmas felhasz-

X VIΓ nálásával és a választó tanok kiemelésével; az evangélikus egyház szervezetének és intézményeinek behatóbb ismertetése. C é l : Az evangéliomi keresztyénség tanításának összefoglaló megismertetése ú t j á n határozott evangélikus keresztyén vallási és erkölcsi t u d a t fejlesztése és megerősítése. 8. A négyosztályu hadapródiskola vallástanítás! t e r v e .

I. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : A keresztyénség megalapításának története. Közelebbről: Jézus korának és a Megváltó munkájának megértése céljából Izrael vallásának rövid ismertetése, különös tekintettel a prófétákra. Jézus élete és tanítása. Az apostolok élete és működése. (Különösen P á l apostol.) C é l : A keresztyénség előkészítésének és megalapításának történeti megértetése. II.

OSZTÁLY.

(Hetenként 1 óra.) T á r g y : Egyetemes keresztyén egyháztörténet awesztfáliai békekötésig, fő tekintettel az egyház belső életére. C é l : A keresztyénség világtörténeti jelentőségének, a korszellem és a vallási eszme párhuzamának, a tiszta evangéliomtól való eltérés következményeinek, a vallási reform és az egyetemes haladás összefüggésének, az evangéliomi világnézet erkölcsi, egyetemes kulturális és társadalmi hatásának kimutatása. III. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : a·) Az. egyetemes keresztyén egyháztörténet nevezetesebb eseményei a wesztfáliai béke után rövid összefoglalásban különös tekintettel a külső és belső misszió ismertetésére. b) A m a g y a r evangélikus egyház története fő tekintettel az egyház belső életére; egyházunk alkotmányának ismertetése. 2

XV, I I I C é l a) A hittérítők önfeláldozó hűségének, a külmisszió tanulságainak és az élő hitből fakadó szeretet munkásság áldásainak feltüntetése, b) A magyar evangélikus egyház történetével a jézusi hitben való hűségre, az evang. egyházhoz és a magyar hazához való ragaszkodásra nevelés; a protestántizmus hatásának kimutatása a magyar államra és a nemzeti művelődésre. IV. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyén életfelfogás különös tekintettel a mai életkérdésekre, szellemi áramlatokra ós társadalmi mozgalmakra. C é l : A z evangélikus keresztyén életfelfogás (hitbeli és erkölcsi nézetek) igazságának kifejtése és védelme (apológiája) a keresztyénséget támadó és a keresztyénséget tévesen felfogó irányzatokkal szemben a vallástörténet tanulságainak felhasználásával.

9. A háromosztályú

katonai

főreáliskola v a l l á s t a n i t á s i

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : A keresztyénség megalapításának története és egyháztörténet a reformáció idejéig. C é l : A keresztyénség előkészítésének és megalapításának t ö r t é n e t megértetése; a keresztyénség világtörténeti jelentőségének, kulturális hatásának és a tiszta evangéliomtól való eltérés következményeinek kimutatása. II. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : A reformáció története a külföldön és hazánkban s az egyetemes és hazai egyháztörténet nevezetesebb eseményei a reformáció után korunkig.

XIX C é l A vallási reform és az egyetemes haladás összefüggésének, az evangéliomi világnézet egyetemes kulturális, erkölcsi és társadalmi hatásának k i m u t a t á s a ; a magyar evangélikus egyház történetével a hithűségre és a hazafiságra nevelés. III. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : Az evangéliomi keresztyén életfelfogás, különös tekintettel a mai életkérdésekre, szellemi áramlatokra és társadalmi mozgalmakra. C é l " Az evangélikus keresztyén életfelfogás ι hitbeli és erkölcsi nézetek) igazságának kifejtése és védelme (apológiája) a keresztyénséget támadó és a keresztyénséget tévesen felfogó irányzatokkal szemben a vallástörténet tanulságainak felhasználásával.

10. A felső kereskedelmi iskola vallástanítási

terve.

I. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) Tárgy A keresztyénség megalapításának története és egyháztörténet a. reformáció idejéig. C é 1: A keresztyénség előkészítésének és megalapításának történeti megértetése; a keresztyénség világtörténeti jelentőségének, kulturális hatásának és a tiszta evangéliomtól való eltérés következményeinek kimutatása.

II. OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : A reformáció története a külföldön és hazánkban s az egyetemes és hazai egyháztörténet nevezetesebb eseményei a reformáció után korunkig. 2*

C é l : A vallási reform és az egyetemes haladás összefüggésének, az evangéliomi világnézet egyetemes kulturális, erkölcsi és társadalmi hatásának k i m u t a t á s a ; a m a g y a r evangélikus egyház történetével a hithűségre és a hazafiságra nevelés I I I . OSZTÁLY. (Hetenként 1 óra.) T á r g y : A z evangéliomi keresztyén életfelfogás, különös tekintettel a mai életkérdésekre, szellemi áramlatokra és t.ársada lm t mozgalmakra. C é l : Az evangélikus keresztyén életfelfogás (hitbeli és erkölcsi nézetek) igazságának kifejtése és védelme (apológiája) a keresztyénséget támadó és a keresztyénséget tévesen felfogó irányzatokkal szemben a vallástörténet tanulságainak felhasználásával. 11. Egyházi

ének

ós

imádság.

iskolák összes

Bibliaolvastatás

a

középfokú

osztályaiban.

A középfokú iskolák egyes osztályai számára a fentebbiekben kijelölt tananyagon kívül a vallásoktatásnak mindenütt fontos részét a l k o t j a : az egyházi ének, imádság és a Bibliaolvastatás. Az egyházi énekek szö\'egének kötelező taníttatása az alsóbb fokon mindenütt az L—IV. osztályra, alkalmi imádságszövegek t a n í t t a t á s a pedig az 1. II. osztályra terjed ki. Az éneklést és imádságol azonban mint fontos eszközt a vallástani óra építő hatásának fokozása, valóságos isteη tiszte lette tétele érdekében alkalmilag a többi osztályokban is fel kell használni. A Biblia· olvastatás t á r g y a mindig összefüggésben legyen a tananyaggal. 12. Megjegyzések.

A magyarországi ág. h. ev. keresztyén egyház által a középfokú iskolák számára megállapított jelen vallástanítási terv általánosságban mindenütt, így a nem evangelikus iskolákba járó evangélikus növendékek vallásoktatásánál is egyöntetűen kötelező.

XXI Ahol azonban a tanulók rendkívül kevés száma indokolttá teszi, kivételes esetben megengedhető 2—2 megfelelő osztálynak összevonása ugyanazon tananyag tanulására. Az ily váltakozó eljárás mellett azonban figyelemmel kell lenni az ismeretek közlésének didaktikailag helyes beosztására. Ez érdekből a nem evang. iskolák növendékeit tanító vallástanárok kellően megokolt javaslatára az egyházkerületi felettes egyházi hatóság némi célszerű módosítást is megengedhet. A középfokú iskolák vallásoktatásának — és általában a valláserkölcsi nevelésnek egyéb kérdéseire vonatkozólag is részletesebb tanácsokat nyújt a jelen tantervhez készült „Útmutatás."

ÚTMUTATÁS a középfokú iskolák ágost, hitv. evang. vallástanítási tervéhez. Irta:

H E T V É N Y I LAJOS soproni evang. líceumi tanár.

F e l ü l b í r á l t a és e l f o g a d t a a magyarországi

ág. hitv. ev. egyetemes egyház közgyűlése által

kiküldött

vallásoktatási szakbizottság. (L. 1909. évi egyet, gyiil. jk. 88, 1. c) és 1910. évi egy. gyűl. j k . 75-ik p.)

K i n y o m a t á s á t e l r e n d e l t e és m e g s z í v l e l é s r e

ajánlja:

az ág. hitv. ev. egyetemes t a n ü g y i bizottság. (L. 1911. é v i egyet, gyiil. j k . 8 6 - i k p.)

S o p r o n , 1912.

Előszó. A világnézetek mai szellemi harcában a küzdők sorából evangélikus egyházunk nem hiányozhatik. Szellemi fegyverzetének teljességével sikra kell szállania, hogy a haladásért folyó tudományos és társadalmi küzdelemben az evangéliomi keresztyénség drága kincseit az altapodástól ne csak megóvja, hanem a jövő művelődésének és fejlődésének döntő tényezőjévé tegye és szolgálja az evangéliomi renaissance ügyét. Ebben a munkában egyházunknak leghatalmasabb eszköze az iskola, ennek keretén belül pedig a jelzett cél érdekében legfontosabb tényező a vallásoktatás. Magyarhoni evangélikus egyházunk az ujabb időben felismerte ezen a téren a sajá® létkérdésével összefüggésben levő nagy feladatát. A dunáninneni evang. egyházkerület felterjesztésére az egyetemes közgyűlés a vallásoktatás reformjának s első sorban is a vallásoktatási tanterv átdolgoztatásának ü g y é t m á r 1895-ben napirendre tűzte. Annak a körülménynek oka, hogy különösen a középfokú iskolák vallásoktatásának ügye ily soká húzódott·, és hogy az 1904-ben megállapított tanterv oly hamarosan átdolgozásra szorult, a dolog természetében rejlik. A vallásoktatás pedagógiája ugyanis különösen ezen a fokon nálunk annyira elmaradott állapotban volt, hogy hosszabb időbe került, mig több tervezgetés után kialakult az a tanterv, mely tekintettel van egyrészről a középfokú iskolák sajátos hivatására, másrészről pedig arra, hogy a kiszabott tananyag feldolgozása kellő céltudatossággal minden osztályban a megfelelő szempontok szerint történjék. A tananyag tartalmilag és osztályonként való beosztását illetőleg lényegében ugyan nem változott, amint az nem is változhatott, amennyiben a vallásoktatás t á r g y á t mindenkor természetes egymásutánban egyedül a bibliai, egyháztörténeti,

— 4 — hit- és erkölcstani anyag alkothatja. Az újítás főleg a feldolgozás i r á n y á r a és módjára, a tananyag arányosabb beosztására és a részleteknek a kijelölt célok szerint történő megválogatására vonatkozik. Az irány és módszer változás lényege abban nyilvánul, hogy mig a régi mód szerint az ismeretközlés inkább m i n t öncél bizonyos mennyiségű tudás elsajátíttatására irányult, addig most az ismeretbeli anyag inkább mint a céltudatos nevelés eszköze szerepel, hogy annak pedagógiailag helyes alkalmazásával művelt keresztyén egyéniségeket nevelhessünk. A középfokú iskolákban végzett vallásoktatásnak ugyanis a maga egészében azt, a célt kell szolgálnia, hogy a középfokú iskolákból kikerülő tudományosan művelt, vezetésre hivatott középosztály tagjainak lelkében az értelem felvilágosult' sága meleg vallásos érzéssel, az alapos tudományos képzettségélő hittel, jó erkölccsel, a világi hivatás szeretete s az abban való jártasság egyházias, evangélikus érzülettel, protestáns öntudattal párosuljon. Ez érdekből vallásoktatásunk oly mértékben és abban az irányban szorul reformra, hogy általa a légi és örök vallási igazságot a mai kor nyelvén és olyan alakban s olyan utakon juttathassuk ifjúságiink lelkébe, szőhessük bele mintegy szellemi egyéniségébe, hogy az a mai kor emberének értelmével összhangzásba jusson, kedélyvilágát gazdagítsa, erkölcsét nemesítse, szívét gerjedezésbe hozza, és ezáltal nagy tetteknek rugója legyen s társadalmunkban az egészséges irányú fejlődés javára nagy változásokat idézzen elő. Ε célok szolgálatára kellő alapul szolgál az egyetemes egyház által legújabban az 1911-ik évi közgyűlésen megállapított és a középfokú iskolákra kötelezővé t e t t vallástanítási terv. A siker most már esak ennek a tervnek a gyakorlati megvalósításától függ. Ehhez kíván tanácsok.)t, útbaigazítást, irányítást n y ú j t a n i a jelen Útmutatás. Egyrészről az a körülmény, hogy eddig nem állott rendelkezésünkre olyan kézikönyv, mely a középfokú vallásoktatás kérdéseivel, ennek elméletével, módszerével foglalkozott volna, másrészről pedig a vallás kérdésének különleges helyzete napjainkban s e kérdés megoldásának szükségessége, szinte kényszere idézte elő azt, hogy e munkálat kinőtt pusztán a tanterv keresztülviteléhez magyarázatul és útbaigazításul szolgáló

5 u. η. „Utasítás" szűkebb korlátúiból. Oly rendszeresebb munkára volt ugyanis szükség, mely egyrészről m a g y a r á z a t á t adja az ú j tantervnek, részletezi az egyes osztályok tananyagát, ú t m u t a t á s t n y ú j t a gyakorlati megvalósításhoz, nz egyetemes cél- és az ez alá rendelt közelebb eső célok szolgálatához. de másrészről egyúttal kiterjeszkedik a vallásoktatás összes kérdéseire s így ennek elméletére is. Ez az elméleti ismeret ugyanis a céltudatos és öntudatos vallásoktatás egyik elsőrangú feltétele. Ε munkálat a tantervvel szoros kapcsolatban készült s így annak intencióit foglalja magában, azért a tanterv lényeges követelményeinek határain belül mégis biztosítani kívánja a vallástanár és tankönyvíró szabadságát is, amit azonban a kijelölt célok érdekében kell érvényesíteniük. A jelen „Útmutatás főrendeltetesének azt t a r t j u k , hogy egyrészről a vallástanároknak és tankönyvíróknak az új tanterv gyakorlati megvalósításához tanácsokat, eszméket, indítást nyújtson, másrészről pedig a vallástanári p á l y á r a készülő i f j a k és különösen a kezdők számára alkalmas módszertani kézikönyvül szolgáljon. Adja az áldásnak Ura, hog^y e munka nyomában vallásoktatásunk ügye felvirágozzék s általa Jézus Krisztus evangélioma a tudományosan művelt társadalomban az egészséges fejlődési előmozdító eleven erővé legyen.

I. F E J E Z E T .

A vallásoktatás általános célja és ennek közelebbi módosulása a különböző középfokú iskolákban. ι I. A vallásoktatás általános célja. A vallásoktatás általános célját niag-ának a vallásnak lényege s a. vallástanítás helyének az oktatás és nevelés körében való megállapítása dönti el. A vallás — keresztyén értelemben — a Jézus A vallás lényege s az Krisztus szellemében folytatott igaz élet. Az iskolai ' s k o , a ' o k t a t 6 s célja, oktatás végső célja pedig nem lehet más, mint a különböző lelki képességek egyértelmű és egybehangzó kiművelése által magasztos rendeltetésűknek megfelelő igaz emberek nevelése. A vallás lényege és az o k t a t á s általános rendel- A vallásoktatás tetése alapján tehát aj vallásoktatás célja sem lehet más, mint az evangéliom szellemében feltárni a serdülő i f j ú s á g előtt az ember eszményi rendeltetését s a tanításnak nevelő erejével munkálni, hogy növendékeinkből az evangéliomi keresztyénség életeszményének megfelelő igaz emberek legyenek.

célja,

A m i l y mértékben sikerül elérnünk ezt a célt. Az evangélikus val, , ,/, , , ,,, , , , , lásoktatás eredméoly mertekben lesz a v a l l a s o k t a t a s n a k termeszetes nye_ eredménye az, hogy általa a Jézus Krisztusban hivő, az ő lelkét elsajátító, öntudatos evangélikus keresztyén embereket és hu egyháztagokat fogunk nevelni. Minthogy a fentebbiek alapján a vallástanítás és A vallasoktatás jet r lentösene sz í s k o l á · az iskolai oktatva-nevelés egyetemes célja az igaz ban emberré nevelés eszményében egybe olvad, ez a tény magában

_

8 -

foglalja a vallásoktatásnak középponti-, összefoglalóúttal az iskola egész m u n k á j á t betetőző jelentőségét. Az oktatásnak voltakép a vallás-tanítás mélyíti a medrét, meg eszményeit és m u t a t j a az igazi célt, melyhez el kell

s egyiskolai szabja jutnia.

2. A vallásoktatás általános céljának közelebbi módosulása a különböző középfokú iskolák különleges rendeltetése szerint. A) A középiskolai vallástanítás célja és jellemző A vallástanítás módosulasa az iskolák

vonása.

Az iskolai o k t a t á s n a k minden fokon s a j á t o s ......

. ..

.

,

,,,

,

,,,

,

kulon jellege van, aminek a vallastamtasban is lceJ1 érvényesülnie. E d d i g az elemi- és középfokú iskolák több osztályában ugyanazok szerint a tankönyvek szerint s ugyanazon a módon tanítottak, mintha ezeknek az iskoláknak egyáltalában nem l e t t volna különböző jellege. Ε körülmény azután sok esetben ν ζ érdeklődés h i á n y á t idézte elő.

különböző jellege szerint.

Ε bajon akar első sorban is segíteni az ú j tanterv s a jelen Útmutatás. Már maga a tanterv is nagy gondot fordít a cél kitűzésére, amennyiben már a középfokú iskolák vallástanítása céljának megállapításánál hangsúlyozza az egyes iskolák jellegével, az általuk n y ú j t o t t műveltségi fokkal való összhangzást. Minthogy az elemi népiskola a mindennapi életre nélkülözhetetlen ismereteket közli, úgy ennek megfelelően a vallástanítás sem tűzhet i t t más célt maga elé, mint azt, hogy a •Jézus Krisztus szellemében élő és Istenben bizó munkás lelkeket neveljen a mindennapi élet számára. Épen így a középiskolában is a vallásoktatásnak eme iskola különleges jellegével és hivatásával kell összhangzásba jutnia. A középiskola rendeltetése

A középiskola — mint neve is m u t a t j a — az ,

elemi iskola és a főiskola (akadémia, illetve egyetem) között, foglal helyet te célja értelemben és erkölcsben olyan egyéneket nevelni, akik a főiskolán megszerzendő magasabbfoku szakismereteik birtokában azután az életben sajátszerű hivatásukat a közművelődés szolgálatában mint emberi ren-

-

9

-

deltetésiik magaslatán álló egyének t u d j á k betölteni. Ε cél érdekébeii a. középiskola a kultúra alkotó elemeivel, tényezőivel, törvényeivel és történeti fejlődésével ismerteti meg az ifjúságot s igy előkészítője lesz a főiskolának, ahol a kultúrtényezők értékelése és értékesítése, illetőleg továbbfejlesztése a feladat. Szóval a középiskola minden t á r g y a t arról az oldaláról mutat be, amelyből a tanuló megismerheti, milyen tényezője az a t á r g y az egyetemes közművelődésnek. A középiskola eme á l t a l á n o s j e l l e g é v e l s i r á n y á - A középiskolai val val összhangzásban a középiskolai vallástanítás , a 8 t a n , t a 8 c e 'J a célja és feladata tehát az általános cél szolgálatának körén belül közelebbről az, hogy a vallájst s nevezetesen a keresztyén vallást s különösen annak tiszta evangéliomi irányzatát mint az emberiség kulturális életének benső erejét, mozgatóját, legfőbb értékét ismertesse meg. Annak a gondolatnak kell tehát a középiskolák vallásoktatásán végigvonulni, hogy az igaz keresztyénség úgy az egyes embernek, mint a társadalomnak életében a valódi fejlődés alapja és biztosítéka. Az említett cél szolgálatában álló t a n a n y a g o t A középiskolai val ,

„

,

. . .

....

.......

.

,

lásoktatás az erköl

első sorban mint ismereti t á r g y á t közöljük. Az első C 8 | j e | | e m nevelésé feladatunk tehát itt az. h o g y a keresztyénséget az ne k szolgálatában értelem előtt mint a legáldásosabb lelki jelenséget és legfontosabb világtörténeti tényezőt mutassuk be. Mig az elemi népiskolában a vallástanítás ú t j á n első sorban is a gyermek kedély- és érzelem világára igyekszünk mély benyomásokat gyakorolni, addig a középiskolában már nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy az értelemre való hatás ú t j á n vallási kérdésekben világos látást és erős meggyőződést ébresszünk. Az értelem, a meggyőzés ú t j á n azután a tanulók szivéhez kell férkőzni, hogy azt az evangéliomi eszmék és érzelmek állandó lakóhelyévé tehessük. A vallásoktatás célja ugyanis a középfokú iskolákban sem lehet pusztán a vallási ismeretek közlése, hanem ezeket különösen az erkölcsös érzelmek nevelése, ápolása érdekében kell felhasználni, hogy az érzelmek útján az evangéliom szellemével megegyező irányban tudjunk befolyást gyakorolni az akarat elhatározására. A vallásoktatás legvégső céljául ugyanis épen az akaraterőnek edzését kell tekintenünk, mert ennek kifejlesztése nélkül sem önmagán uralkodni tudó művelt embert, sem az erkölcsi célok szolgálatában

— 10 — álló jellemes embert elképzelni nem lehet. Már pedig* a középfokú iskolák vallásoktatásának legvégső célja művelt keresztyén egyéniség·, erkölcsi jellem nevelése. Β)

A

többi

középfokú

fiúiskola

jellemző A tanulók jövendő

vallásoktatásának

célja

és

vonása.

A tantervben megjelölt többi középfokú fiuis-

kola v a l l á s o k t a t á s á n a k különleges célja és jellemző v o n á s a lényegében megegyezik a középiskolákéval, de természetesen ezeknél is különös tekintettel kell lenni az illető iskola sajátlagos rendeltetésére. Fő elv g y a n á n t tehát i t t azt állapítjuk meg, bogy a középfokú iskolák vallásoktatása számára általánosságban kijelölt célon belül a vallástanárnak tekintettel kell lennie a tanulók jövendő gyakorlati hivatására Valamint a középiskolák felsőbb osztályaiban már hangsúlyozni kell azt, hogy p. o. az orvos magasztos h i v a t á s á t bármilyen alapos szakismerettel sem t u d j a betölteni méltóképen emberszeretet és lelkiismeretesség nélkül, a jogi pályán igazi rendeltetésének megfelelően senki sem működhetik igazságérzet nélkül stb., épen úgy az ipari, kereskedelmi, gazdasági, katonai p á l y á r a készülő i f j a k előtt is jövendő h i v a t á s u k r a való alkalmazással az evangéliomi keresztyénség nagy gyakorlati értékét, jelentőségét, erkölcsfejlesztő erejét keli kidomborítanunk'. Ä dá S S a6B(iy a közgazdasági, kereskedelmi, ipari p á l y á k r a k o r l a t i életpályákon, készülő tanulók előtt p. o. különösen r á kell mutatnunk arra, hogy amely országokban az evangéliomi keresztyénség a társadalomban működő eleven erővé lett, ott ennek következménye: a kötelességtudat, akaraterő, céltudatos munkásság közgazdasági tekintetben is virágzó életet teremtett. Ép így egyéni tekintetben is hangsúlyoznunk kell előttük, hogy s a j á t gyakorlati életük szempontjából nem közönyös, vájjon jó keresztyének lesznek-e, vagy sem, sőt ellenkezőleg csak — nem ugyan a kisajátított értelemben vett, hanem a Jézus Krisztus szellemében élő — jó keresztyénből lesz a jó gazda, jó iparos, jó kereskedő stb. V a l l á s o k t a t á s a kaA k a t o n i i i s k o l á k b a n különösen ki kell emeln Q n ^ a katonai h i v a t á s erkölcsi jelentőségét, mely tonai iskolakban. a nemzet testéhez fűződő nagy szellemi, erkölcsi, kulturális naMekintetbe'vírtete

a

vallásoktatásban,

— 11 és anyagi érdekek niegvédelmezésében nyilvánul. Hangsúlyoznunk keli azt, hogy e fontos feladatoknak betöltéséhez első sorban is erkölcsi jellemre van szükség, aminek alapja, forrása a vallásosság. Utalhatunk arra a· hatalomra és a vele járó felelősségre, amelynek csak az erkölcsi önfegyelmezés utján tudnak majd méltóképen megfelelni. Ki kell emelni a h a z á j á t védő katona erényeit, a hazaszereteteit, a hűséget, önfeláldozást, kötelességtudást, a hősiesség és bátorság mellett a nemesszivüséget, az önmérséklést, mely minden durvaságtól, kegyetlenségtől, visszaéléstől iszonyodik, az erkölcsi alapon, a vallásos érzelmeken nyugvó valódi lovagiasságot, mely mindig nemes tettekre sarkal. Szóval a férfias jellem nevelésére kell a fő súlyt helyezni. Ebben a munkában jelszavunk az legyen, hogy „az a r a t j a a legnagyobb diadalt, aki önmagát t u d j a meggyőzni és az tud másnak bölcsen parancsolni, aki önmagának is ura és aki maga is megtanult engedelmeskedni.' Alidon igy öntudatossá tesszük a katonai iskolák növendékeiben azt, hogy a jövendő hivatásuk hű betöltése érdekében minő nagy szükség van a keresztyén vallás eszméinek a lelki világukba való beoltására, e g y ú t t a l i t t is nagy gondot kell fordítani az evangéliomi keresztyénség gyakorlati hatásainak a kimutatására. í g y a keresztyénség egyéb áldásai mellett különleges vonatkozásban a genfi szerződésre való utalással r á mutath a t u n k arra, hogy a keresztyén gondolkodás és érzület már eddig is mily nagy mértékben mérsékelte még a háború borzaimaii is.

C) A felsőbb leányiskolák és polgári leányiskolák tásának célja és jellemző

vallásokta

vonása.

Ha a vallásoktatás á l t a l á n o s célja: J é z u s Krisz- A női eszmény a val/ lásoktatasban tus szellemében a z i g a z e m b e r r é n e v e l é s , ú g y a l e á n y iskolák vallásoktatásában a fő figyelmet arra kell fordítani, hogy az emberi eszménynek miként, kell testet öltenie a nőben. Maga a női egyéniség jellege határozza meg eme iskolák vallásoktatásának közelebbi célját' és fő jellemző vonását. A római katholikus egyház Mária-kultusza Jézus anyjában és egyéb női szentekben á l l í t j a azt az eszményképet a. nők elé, 3

— 12 — amivel valósággal megbűvöli a női lelkeket és gondoskodik arról, hogy a női kedélyre ható rejtelmességével őket. elszakíthatlan lelki kapcsokkal az egyházhoz fűzze. Jézus mint a no eszAz e v a n g é l i k u s v a l l á s o k t a t á s jelszava azonban menykepe. leányiskolában sem leliet más, mint e z : „Csak a a J é z u s t ! Ennek a jelszónak érvényesítése azután a női .kedélynek, egyéniségnek megfelelő módon történjék. Ez érdekből különös módon szívleljük meg a következőket: Jézus mint igaz ember magának az „ember"-nek, tehát iigy a férfiúnak, mint a nőnek örök eszményképe. Az ő csodás egyéniségének legcsodálatosabb jellemvonása épen abban rejlik, hogy benne a. legférfiasabb lelki tulajdonságok (szilárdság, határozottság, erély, bátorság, hősiesség stb.) a legsajátosabb tiszta nőies vonásokkal (szelídség, gyöngédség, szerénység, irgalmasság, a szeretetnek önfeláldozásra kész nagysága stb.) a legszebb összhangban egyesültek. Ez által lett ő úgy a férfiúnak, mint a nőnek igaz eszményképe. Jézus helyett, tehát a nők számára sem kell más eszményképet keresnünk. A vallásoktatásnak célja, tartalma i t t sem lehet más, mint az embernek a férfiúnak és a nőnek Megváltója. vallásoktatás felaA leányiskolái v a l l á s o k t a t á s n a k különleges felβ

A data es i r a n y a a le-

/

,

adata tehát — a íiuiskolák tantervével lényegben való megegyezés mellett — - az lesz, hogy -Jézus szellemét, az eszményi nőiségre nevelés, a, női lélek gazdagítása, a magasztos női h i v a t á s betol lése érdekében gyümölcsöztesse. Mig tehát a fiúiskolákban Jézussal férfiakat, addig a leányiskolákban Jézussal nőket kell nevelnünk. Mig a fiuknál J é z u s t mint minden igazság és erkölcsi erő forrását, a leányoknál m i n t a boldogítás örök eszményképét m u t a t j u k be. Mig a középfokú fiúiskolákban főleg az értelmen á t kell eljutni a szívhez, ügy i t t megfordítva először is a kedélyre, a szívre kell hatni, hogy ezen keresztül a meggyőződés, az evangéliomi valláshoz való ragaszkodás a nőben tántorítliatlanná legyen. Az elmondottakból következik, hogy a jelzett cél elérése érdekében a leányiskolái vallásoktatás követelményeinek és jellemző vonásának megfelelő külön tankönyvekre is lesz szükség.

ányiskolákban.

— 13 — II. F E J E Z E T .

A vallásoktatás különleges feladatai korunk szellemi áramlatai között. 3. A vallásos világnézet és a modern életfelfogás ellentéteinek kiegyenlítése. A vallás ügyének mai helyzetében nem elégedhetünk meg ennek az útmutatásul szolgáló módszertani munkának keretében azzal, hogy pusztán csak főbb vonásaiban jelöljük meg a középfoku iskolák vallásoktatásának célját és feladatait, hanem foglalkoznunk kell azzal is, hogy a mai viszonyok között minő különleges feladatok várnak az említett iskolákban végzett vallásoktatásra. Ezeket a különleges feladatokat magának a vallásnak jelenkori helyzete, korunk emberének átlagos erkölcsi vonásai, a jelenleg uralkodó társadalmi viszonyok határozzák meg. E g y h á z u n k világtörténeti rendeltetésénél fogva Az evang. egyház cs » , , , ,,,,, , „ , , a kulturális haladás, ina azelőtt a n a g y feladat elolt all, h o g y az evangeliomi vallást a mai kornak megfelelő alakban a legközelebbi jövő k u l t ú r á j á n a k egyik fontos irányító tényezőjévé, a jövendő alakulásaiban vezérlő hatalommá tegye. A reformáció egyházának — mint az újkori k u l t ú r a szülő anyjának azt az óriási mulasztást kell jóvá tennie, hogy a modern művelődést meglehetősen kihagyta siklani a vallással való összhang eredeti irányzatából, úgy hogy az a maga forrásának, a vallásnak sok esetben ellenlábasává lett. 11 h atása tehát az, hogy a társadalmat korunk tudományos műveltsége alapján a jelen ós a jövő nagy feladatai érdekében evangelizálja. ,„ „

Ebből a n a g y m u n k á b ó l első s o r b a n is a közép- A középfoku iskolai ' ' r vallásoktatás feladafokú iskolai v a l l á s o k t a t á s n a k kell a m a g a részét t a j k 0 r u n k éiö vallákivennie. Itt pedig a huszadik század eme élő s a sossagának megte ,, / , , . , ,, remtese érdekében. kozeletre hato v a l l a s o s s a g a n a k inegteremtese, e g y új hivő lelkű generáció felnevelése érdekében különösen k é t nagy feladatot, kell szemünk előtt tartani. Az egyik a vallásos világnézet és a modern életfelfogás ellentéteinek kiegyenlítése, a másik pedig a reális élet kérdéseinek és erkölcsi szükségleteinek tekintetbe vétele, 3*

— 14 — Az összhang megteremtese & ti Ii es θ γ -

A

kiegyenlítés terén n a g y o n fontos, nehéz és '

/

k é n y e s feladat előtt áll a v a l l a s o k t a t a s ; de szembe kell néznie a nehéz kérdéssel, mert a h i t és értelem összhangja egyik feltétele az élő, őszinte vallásosságnak és a társadalmi s erkölcsi haladásnak. A mi feladatunk itt a r r a terjed ki, hogy a vallásoktatás körében mily módon szüntethetők meg az említ e t t ellentétek olyképen, hogy a tudomány bebizonyított igazságai ellen ne vétsünk, annak egyes megszívlelésre méltó intéseit figyelembe vegyük, az evangélium örök igazságaiból azonban lealkudni egy jottányit se engedjünk s a keresztyénség élő szelleme vallásoktatásunkban a maga teljes erejével lüktessen.

telem között.

A nagy és nehéz kérdés megoldása érdekében mindenekelőtt ki kell emelnünk azt, hogy ahol a hit. és tudomány között ellentét merül fel, ott. vagy a tudományos felfogásban, vagy a vallásos igazságokra vonatkozó ferde nézetekben és a beteges hitéletben rejlik e körülmény oka. Az ellentétek e kettős okánál fogva egy közös alapot kell keresnünk, amelyen a kiegyenlítés végbe nieliel. Ez az alap nem lehet más, mint az az elv, hogy úgy a tudomány, m i n t a hit a maga területén fejtse ki tevékenységét, egyik a másiknak körébe átcsapni s ott. h a t a l m a t gyakorolni ne akarjon. Szóval a vallás ne vágyódjék a természettudomány-, a természettudomány pedig a vallás szerepére. Ezen az alapon egy közös elvre is szükség van, melyet mindakét részről tiszteletben kell tartani. Ez a közös elv pedig nem lehet más, mint kölcsönös elfogadása annak, hogy van egy olyan határ, amelyen t ú l az értelem segítségével pozitív ismeretekre szert tenni nem tudunk és az észfölöttinek elismerése mellett kölcsönös elvetése, illetve az igaz értelemben való kiigazítása annak, ami a tudománynak kétségen kívül megállapított igazságai alapján észellenesnek bizonyult. Ezen az alapon állva a természettudomány nevében nem hirdethet senki vallásellenes és a vallás nevében pedig tudományellenes tanoka 1. kiegyenlítésre szoAzok a főbb kérdések, melyekre vonatkozólag ruló fökérdéeek. . . , ... , , .. ,, , k i e g y e n u t e s r e van szükség, a kővetkezők : a let végső kérdései, ezzel kapcsolatban az Isten fogalom, az eredet, a törvényszerűség, evolúció és gondviselés, a kijelentés, Jézus személye, Istenországa és a csodák kérdése.

Aklegyenlitésföelvei,

A

- 15 A következőkben különösen a r r a leszünk tekintettel, hogy megjelöljük azt a h a t á r t , ameddig a vallástanár a kiegyenlítés érdekében elmehet anélkül, hogy az evangéliomi alapelvekkel és egyházunk tanainak valódi értelmével ellenkezésbe jutna. A vallás mint világnézet első s o r b a n is A lét végső kérdései, a lét végső kérdéseire ad felvilágosítást. Ezen a ponton mindjárt erős összeütközés van a vallásos felfogás és a. természettudományos világnézet u. 11. monisztikus iránya között. Ez utóbbi teljesen immanens alapon áll s magából az anyagi világból a k a r j a megmagyarázni a tapasztalati világnak összes jelenségeit β igy az élet eredetének kérdését is. Ennek a felfogásnak szelídebb iránya ab ovo nem veti ugyan el a vallásos jellegű fogalmakat, sőt az Isten eszméjét sem, hanem azoknak, pusztán csak mint a tapasztalati világban benne rejlő fogalmaknak ad helyet is ebbten a körben az érzéki tapasztalatot meghaladó fogalmak teljes kizárásával igyekszik az egész létre vonatkozólag a főbb kérdéseket felölelő világnézetet nyújtani. Erre a modern pantheizmusra meg van a hajlandóság a tudományosan művelt közönség nagy része körében is. r e á n k nézve az a kérdés fontos, h o g y az Aa kiegyenlítés csak , , , , , theismus alapjan e v a n g e l i k u s vallásoktatás ezen az állásponton képlehetséges. viselheti-e az összhangot az uralomra törekvő materiális világnézet és a vallásos életfelfogás között és ezen az alapon munkálhatja-e korunk élő vallásosságának kialakulását. Ε kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. A keresztyén vallásos életfelfogás a transcendens vallási fogalmak kizárásával a kiegyenlítésbe nem mehet bele, tehát a supranaturalizmus elejtésével a vallásoktatás sem munkálkodhatik az ellentétek megszüntetésén. A theistikus álláspontról annál kevésbbé térhetünk le, mert m á r az egyoldalú materializmussal a komoly és elfogulatlan tudósok is szakítanak s a természettudomány bebizonyított tételeit a legszebb összhangba t u d j á k hozni a theistikus világnézettel, amely szerint a világ létét és bölcs rendjét végső oka szerint az isteni érteleni és hatalom nélkül felfogni nem lehet. Ezen az alapon a teremtés, gondviselés, az isteni kijelentés és a létezés isteni célja mint a szigorú tudományossággal teljesen összhangzó fogalmak szerepelhetnek. Itt

,

— 16 H a tehát ennek alapján az ész elfogadja azt, hogy az isteni öntudatos és céltudatos értelem mint örök szellem mindeneket megelőzött, akkor ennek logikus következménye lesz a szellemi személyiségnek, mint az értelmesség és öntudatosság lényegének az elfogadása is. A személyes Isten létezése tehát a gondolkodásra nézve sem annyira idegen és elképzelhetetlen, amint azt sokan hitték és hiszik. A

v a l l á s t a n á r n a k tehát figyelemmel kell kísérnie a t u d o m á n y körében végbemenő fentebb említett mozzanatokat s azokat alkalmas helyen és módon a vallásoktatás célja érdekében fel kell használnia. Kzzc\ azonban nem elégedhetünk meg, hanem a kiegyenlítés érdekében magának a vallásoktatásnak is hozzá kell járulni ahhoz, hogy az összhang teljes legyen.

adat""íSgfenlS; érdekében.

Amint a helyes alapon álló tudományos felfogás a maga részéről elfogadja az isteni elem érvényesülését a teremtés, gondviselés munkáiban, épen úgy a vallásoktatásnak is figyelemmel kell lennie arra, hogy a tudomány igazságaival ellenkezésbe ne jusson. Ez az összeütközés különben is csak akkor történhetik meg, h a a vallásos eszmének lényege, szellemi t a r t a l m a háttérbe szorul és a vallási igazságnak kifejezési formáját s ennek betűszerinti értelmét t ü n t e t j ü k fel vallási igazságnak. Ne feledjük, hogy az igaz tudománnyal csak a holt hit, a betüimádás jöhet ellenkezésbe, az élő h i t soha. A. fő feladatunk tehát a vallásoktatásban az, hogy - amenynyire csak lehetséges — kiemeljük, megértessük, illetve kiéreztessük az anthropomorfisztikus vallási kifejezések, az érzéki világbói v e t t képek mögött rejlő szellemi tartalmat, a kifejezés formájában levő valódi vallási igazságot. Emellett nagy gondot kell fordítanunk annak kiemelésére, hogy az igazi tudomány nem csak nem ellenlábasa az igazi vallásnak, hanem minél inkább behatol az emberi elme a mindenség titkaiba, annál inkább feltárul előtte az isteni hatalom, bölcseség, céltudatos előrelátás s így a komoly tudományos k u t a t á s inkább ébresztője, ápolója lesz a vallásos érzelmeknek. Az eredetre vonatkozó tudományos nézetek és a vallásoktatás.

Az újabb idők materialisztikus á r a m l a t a a ter..

,

,

,

,, -

,

, ·•,.·

..

m e s z e t t u d o m a n y es a vallas kozolt különösen a világnak, a szerves életnek, főleg pedig az emberi

— 17 — nemnek eredete kérdésében támasztott éles ellentéteket. A KantLaplace-féle elméletnek s a darvinizmusnak téves felfogása, illetve t ú l h a j t á s a i már a középfokú iskolák növendékeiben a tapasztalai szerint azt a következtetést ébresztik fel, hogy a világol általában s abban az embert nem az Isten teremtette, hanem az örök ősanyagból a természetes fejlődés és származáí; ú t j á n minden önmagától lett. í g y a tanulók a megfelelő felvilágosítás nélkül a bibliai teremtéstörténet és a tudomány tanítása között kiegyenlíthetlen ellentétet látnak Ε körülmény a vallásoktatás sikere elé súlyos akadályokat gördít. Ezért a vallástanár első rangú feladatai közé tartozik, hogy e kérdésben olyan álláspontot, foglaljon el, mely amellett hogy a tudomány idevonatkozó bebizonyított igazságaival nem ellenkezik, egyúttal a hitigazságokat is a leghatározottabban kifejezésre j u t t a t j a . Mindenek előtt megjegyezzük, hogy azok a tételek, melyek az Isten teremtő tevékenységét az emberi fogalmak közül ki akarják zárni, m á r nem tartoznak a bebizonyított tényeket leíró tulajdonképeni természettudományba, hanem a természetfilozófia körébe vágnak s mint hypothezisek o t t is a hit t á r g y a i t képezik. í g y p. o. Büchner elmélete szerint az „erő" világrendező hatalmának s Λ Haeckel rendszerében szereplő „ v i l á g a e t h e r ' , „atomelmélet" s a majom és ember között a természetes átmenetet alkotó lé.113' létezésének s szerepének elfogadása érdekében ép oly h i t r e van szükség, mint annak a felfogására, hogy a bölcs isteni értelem és hatalom rendelt el mindeneket. A z anyagnak örök létezése ép oly csoda volna, mint Istennek örökkévalósága; sőt azt az emberi elme kevésbbé tudja elképzelni, mint azt, hogy az örökké élő Istennél voltak meg azok a lehetősegek, melyekből a. világ keletkezett. A kiegyenlítés az eredet kérdésére vonatkozólag is a fentebb már kiemelt alapelv szerint valósítható meg. Ennek értelmében óvakodnunk kell attól, hogy a bibliai teremtéstörténetet természettudományi értékkel és jelentőséggel ruházzuk fel. A teremtés történetének lényege és jelentősége ugyanis abban áll, hogy a világ a maga egészében és a fokozatos egymásutánban létrejövő lények sorozata s ezeknek koronája az ember nem pusztán a vak és öntudatlan természeti erők produktuma, hanem az Isten teremtő munkájának az alkotása.

— 18 — A vallásnak c tanításával teljesen összhangzásba hozható a tapasztalati alapon álló természettudománynak minden bebizonyított eredménye. Ez a reális alapon álló tudomány ugyanis nem cseréli össze a kialakulási, fejlődési folyamatot, mint okozatot a szülő okkal; l á t j a azt, hogy a fiziológiai változás morfológiai változást nem hoz létre; mint tapasztalati tényt becsületesen elismeri, hogy a természeti élet fokozatos menetében hézagokat talál, amit ő maga tartalommal betölteni nem tud. A z é r t a maga h a t á r á t át nem lépő tudomány ezt a területet átengedi a vallásnak, ahova ez a teremtés fogalmát, az isteni ,,legyen" szót helyezi. í g y jön egymással összhangba és kapcsolatba a tudomány és hit. Ma már azon az úton vagyunk, amelyen a Haeckel spekulativ természetfilozófiája által sok tekintetben téves ösvényekre vezetett és zsákutcába j u t t a t o t t tudományos irányzatot e kérdésben is a tapasztalati tényeken alapuló igaz természettudomány v á l t j a fel. Tehát e kritikus kérdés magának a természettudománynak a jogos területén fog eldőlni, ahol nyilvánvalóvá lesz, hogy az isteni hatalom és értelem felvétele nélkül általában a világnak s benne az embernek eredetét pusztán a természetes származás alapján megérteni nem lehet A természettudomány ugyanis egyre világosabban kimutatja, hogy a teremtmények sokféleségét az egy őssejtből való természetes származás ú t j á n megmagyarázni nem lehet és hogy a természetben vannak olyan erős korlátok és határok, melyeket a természetes evolúció folyamata átlépni nem tud. í g y a természettudomány maga fogja igazolni a Szentírásnak ama kijelentését, hogy Isten mindeneket a maguk neme szerint teremtett. Az összhang érdekében azután a \ 7 allásos felfogásnak is el kell ismerni, hogy a világalkotó hatalom nagy munkájának véghez vitelében bizonyos természetszerű u t a k a t használt fel, amelyeknek törvényes menetét megállapítani a természettudomány feladata. Ami az eredet chemiai, hőtani, mechanikai s fejlődéstani részét illeti, azt teljesen bízzuk a természettudományra; majd idővel a hypothezisek helyett ki fog alakulni e tekintetben is a teljesebb igazság; mi azt tartsuk szemünk előtt, hogy vallási szempontból a fő dolog annak

— 19 — kiemelése, hogy Istennek teremtő hatalma, a felsőbb helyről jövő csodálatos „legyen' szó végső okozója a létezésnek. Az ember létrejövetelének természeti módozataira vonatkozólag is bárminő eredményre, mint bebizonyított igazságra jut is a természettudomány, az a tétel minden körülmények között meg fog állani, hogy amely pillanatban a földi lények legmagasabb fokozatán álló teremtmény öntudatra jutott, eszmélni, gondolkodni kezdett s szabad elhatározásra jutott, akkor teremtette Isten az embert. Ε szerint az ember az Alkotó bölcsesége és hatalma által meghatározott utakon földi elemekből állott elő s Istennek csodálatos ereje által nyerte azt, ami eddig a földön hiányzott, t. i. a szellemiséget, az öntudatot Más szóval a világba jött valami új, ami eddig még nem volt. Vallási szempontból tula j donképen ez a lényeges. Ezen a ponton pedig az összhang a vallásos felfogás és az elfogulatlan tudományos elmélet között biztosítható. N a g y hatással utalhat e kérdésnél a vallástanár — természetesen már csak a felsőbb fokon —- Madách „Ember tragédiájá"-nak phalanster-jelenetére, ahol a tudós lombikjában szerves életet akar létrehozni s reménykedik: „egy szikra kell csak és életre jő", „csak egy lépés az, ami hátra van". Ádám így felel: „De ezt az egy lépést ki nem tevé, Az nem t e t t semmit, nem tud semmit is. A többi mind kinn volt az udvaron, A legszentebbe ép' ez egy vezetne. Oh lesz-e, aki egykor megteszi?"' A szava:

lombik

eltörik s

hallható

lesz a

föld szellemének

„Nem lesz soha. Ez a lombik nekem Nagyon ,szük és nagyon tág. Hisz te ismersz Ádám, ugy-é? most még nem is gyanítnak. Mélyrehatóan szemlélteti itt Madách az isteni teremtő hatalmat, amit csak hittel foghatunk fel, de amit az értelemnek is el kell fogadnia. U g y a n i l y e n állásponton szolgálhatja a vallás- A világ f e n n t a r t á s a o k t a t á s a kiegyenlítést a m á s i k lényeges kérdésre, e s kormányzaea. t, i. a fenntartásra mint a teremtés folytatására és a világ-

— 20 — kormányzásra mint a teremtés céljának munkálására vonatkozólag is. A vallásoktatás e tekintetben is rendkívül fontos, nagy jelentőségű feladat előtt áll, t. i. arra kell a mai nemzedéket megtanítania, hogy a természetben, az életben, a világtörténet folyamában a létnek eredete, fennállása és céljára vonatkozólag észre t u d j a venni az isteninek megcsillámlását és működését. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert l á t h a t j u k , hogy a lét esetlegességére, merev mechanizmusára, gépiességére vonatkozó felfogások külsőleg és belsőleg mennyire sivárrá, célokban, eszményekben, nagy törekvésekben szegénnyé tették az életet. A z t a nagy értelmet és céltudatosságot kell feltüntetni, mely a világ fenntartásában és kormányzásában lépten nyomon megnyilvánul. Ez érdekből nagy sikerrel lehet különböző természettudományi és történeti ismereteket, példákat felhasználni és a tanításba alkalmas módon beszőni. A törvényszerűség és a gondviselés.

N a g y gondot kell f o r d í t a n u n k a r r a , h o g y az ok ,

.

.

.

.

.

„

.

.

,

,,

,

es okozati osszefugges, — a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s világfelfogás eme alaptörvénye és az isteni gondviselésbe vetett hit között fennforgó látszólagos ellentétet megszüntessük. Ez érdekből mindenekelőtt szakítanunk kell azzal a felfogással, mely magát a természeti törvényt önálló, független erőnek, a jelenségek végső okának tekinti, holott az valódi lényege szerint nem más, mint a tünemények lefolyásának módja, aminek legvégső eszközlője az isteni értelem. Ε tekintetben a kiegyenlítésnek másik fontos feltetele az, hogy az isteni gondviselést ne a varázslás módjára végbemenő és az egyes ember önző kívánságaihoz alkalmazkodó ötletszerű önkényesség alakjában képzeljük el, hanem mint olyan isteni tevékenységet·, mely céltudatos előrelátással elménk által sokszor fel nem fogható utakon az évezredes fejlődésen keresztül egy jobb, tökéletesebb élet kialakulását eszközli. Ebben a hatalmas és céltudatos isteni tevékenységben mint a gondviselés egyik eszköze szerepel az ok és okozati összefüggés törvényszerűsége. A vallásoktatás körében azért lépten nyomon rá kell mutatnunk arra, hogy az egyes életjelenségek, ok és okozati összefüggések, minő szerepet tölthetnek be az isteni gondviselés háztartásában. Nagy gondot kell fordítanunk az ártatlanok

— 21 — ·; ί [ I szenvedésének és sok gonosz ember látszólagos jóllétének az igazságosságon alapuló világkormányzással való összeegyeztetésére, mert, épen ez az a pont, amelyen sok szenvedő ember hile megtörik. Az ujabbkori t u d o m á n y o s k u t a t á s o k legértéke- A fejlődés elmélete sebb pozitív eredménye a fejlődés elmélete. Kérdés, ^8 a fl0ntlvi8e'®8' hogy ez miként egyeztethető össze a fenntartásba és világkormányzásba vetett hitünkkel ? Ε kérdésnél elsősorban is azt emeljük ki, hogy a cél nélkül vakon végbemenő evolúció fogaim;: magának a fejlődésnek lényegével ellenkezik s igy tudományos alapon nem állhat meg. Mert valamint „nincs mozgás irány nélkül, ép úgy nem lehet fejlődés cél nélkül".*) Ha pedig kénytelenek vagyunk a cél eszméjét felvenni, akkor mechanikus fejlődés elméletről egyáltalában nem beszélhetünk. A z isteni értelem és hatalom által irányított, nagy célok érdekében elrendelt fejlődés ellenben nemcsak hogy nem ellenkezik a keresztyénség eszméivel, hanem épen ezen a ponton tűnik ki a tudomány és hit helyes viszonyának nagy fontossága és áldása a legszembetűnőbben. A tudomány ugyanis a fejlődés elmélete által támogatja leghat,hatósabban az új, tökéletesebb emberéletre vonatkozó hitünket, értelmünk előtt is feltárja a magasabb fokú élet megvalósulásának lehetőségét; a vallás pedig i t t helyezi a leggazdagabb t a r t a l m a t a tudományos elmélet kereteibe, amennyiben nevet ad a fejlődés erejének az isteni szeretetben, megvilágítja annak ú t j á t Jézus nyomdokaiban és kijelöli a fejlődés célját az Istenember személyében, a bűntől valósággal megváltott világban. Az isteni v i l á g k o r m á n y z á s leglényegesebb té- Az isteni kijelentés 8 tuc om n nyezőjének, az isteni kijelentésnek kérdésénél is ' ® y· ügyelni kell arra, hogy az összhang a vallásos világnézet lényegje és a, józan gondolkodás között e tekintetben is teljes legyen. H a a természettudomány a létezés végső kérdéseit megfejteni nem tudja, akkor azt is meg kell engednie, hogy a. világ a maga egészében az események következményeivel, a teremtés célját szolgáló jelenségekkel egyetemben Istennek kijelentése. Az

*) L. Pfeunigsdorf „Christus iin modernen Geistesleben" c. művében „Daivinismus und Christentum" c. fejezet „Natur und Zweck", „Christentum und Entwickelungsgedanke" c. részét.

— 22 — ;

j";

I

ellen ugyanis a tudománynak semmi ellenvetése nem lehet, hogy az Alkotó az élet igazságát a szerves és szervetlen világ életébe, a különböző jelenségekbe bele helyezte; tehát ebből folyólag az örök érvényű erkölcsi törvény sem az emberi elmének az alkotása, hanem Istennek kijelentése. Ezt az isteni kijelentést az emberek milliói felfogni és követni a s a j á t erejükből nem tudták, azért Istennek kegyelme támasztott oly kiváló egyéniségeket, akik az élet Urának a természetben, életben, a történeti folyamatban, a lelkiismeretben kinyilvánított egyetemes kijelentését, Istentől nyert csudálatos képességükkel világosan látták, tökéletesebben megértették és kifejezésre j u t t a t t á k s ezáltal az emberiség nevelőivé lettek. Ha a vallásoktatásban vigyázunk arra, hogy Istennek az egyes emberekhez intézett szavát ne anthropomorfisztikus értelemben magy arázzuk, hanem úgy, hogy az életnek Ura szent lelkével megvilágosította lelküket, akkor ez a felfogás egyrészről teljesen megegyezik a Biblia szellemével, másrészről pedig az értelem sem tehet ellene kifogást. I t t ugyanis az Űr választottainak szellemi életében végbemenő csodás isteni teremtő tevékenységről van szo; azért ezt a kérdést is az ú j dolog előállásának a képében fogjuk fel. A lánglelkek világra, jövetelének és kifejlődésének ugyanis szintén meg vannak a maga előfeltételei, de azért az isteni teremtő „legyen" szó nélkül megérteni ezt. sem lehet. Épígy az egyes kiváló szellemi alkotásokban is találunk olyan részleteket, amiket természetes úton nem, hanem egyedül a.z ihletés, az isteni sugallat alapján magyarázhatunk meg. í g y az isteni kijelentés mint tapasztalati tény áll előttünk, ami ellen a tudomány nevében semmiféle kifogást tenni nem lehet. Jézus személye. Azzal a t u d o m á n y o s i r á n n y a l , m e l y elfogadja az érteleni fölötti elemnek létezését, a legszebb összhangba hozható a Jézus Krisztusba, az Isten-emberbe vetett hitünk is. Ennélfogva míg mint hivők elismerjük azoknak a történeti előzményeknek jelentőségét, melyeknek szükségképeni következménye volt Jézusnak a világba jövetele, addig a történeti pragmatizmus alapján állva is az isteni gondviselés legnagyobb csudáját l á t j u k abban a tényben, hogy megszületett nékünk a Megtartó. Jézus személyét illetőleg hívő alapon más álláspontot nem foglalhatunk el, mint azt, mely szerint Jézus az Igének, Isten örök gondolatának és akaratának meg-

— 23 testesülése, akiben Isten lelke a maga teljessége szerint lakott s akin Isten képe és hasonlatossága a maga tiszta fényében minden folt nélkül ragyogott, ő a második és utolsó Ádám, a bünnélküli ember, az igazi fejlődés eszközlője és célja. Jézus tehát valóságos ember, történeti személy, akinek bünnélküliségében rejlik az ő Istenfiusága. Isten o r s z á g a is azok közé a f o g a l m a k közé Isten országa, tartozik, amelyeknek téves felfogása a tudományos ismeretekkel való ellenkezést idézi elő. A z é r t nagy gondot kell fordítani annak kiemelésére, hogy Istenországát nem valahol a térben kell keresni, hanem ezalatt az isteni a k a r a t t a l megegyező, a bűntől teljesen ment igaz életet kell érteni. E z t foglalják magukban Jézus szavai: „Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Imé itt, vagy imé amott van, mert ime az Isten országa ti bennetek van. (Luk. 17, 20—21.) Már az eddigiek m a g u k b a n foglalják azt is, A csodák kérdése. hogy a felvett alapon a helyesen felfogott csodahit és a szélsőségektől ment tudományos irányzat között a kiegyenlítés szintén megvalósítható. A csodáról metafizikai és vallási értelemben beszélhetünk. A csoda metafizikai értelemben a természeti lét körébe tartozik s igy elméleti jelentőségű; vallási jelentésben pedig mindig gyakorlati jellegű s összef ü g g az üdvösség kérdésével. A vallásoktatásban a kérdésnek különösen vallási oldala fontos: a sok félreértésnek és felületes megítélésnek kikerülése céljából azonban nem h a g y h a t j u k említés nélkül az ügy metafizikai oldalát sem. A maga végső fokán a létezés, a fejlődés csoda, Ma ugyan már a természet más színben áll a gondolkodó ember előtt, mint a régi időben, midőn az emberi képzelet jó és rossz szellemekkel népesítette Ιχϊ a világot, de azért a végső delgckra vonatkozó fogalmaink közül mi sem tudjuk kitörölni a csodát. Az istenhittel tulajdonképen azonos a osodahit; amilyen jellegű az isten-hitünk, olyan jellemvonásai lesznek esodahitünknek is. A materializmus a maga teljességében azért vetette el a csodákat, mert elvetette az istenhitet. Midőn azonban a tudomány lemond arról az önámításról, hogy természetes úton megtudja fejteni az eredet kérdését és össz-

— 24 — hangba j u t a vallásnak Isten hitével, akkor a tudományos felfogás és a csodahit között is létrejöhet az összhang. Eme összhangnak biztosítéka a csodának az a meghatározása lesz, hogy a csoda nem más, mint a létnek és az élet rendjének legvégső oka. A jelenségeknek a végső ok és az okozat közé. eső tényezői már természetesek, az okszerűség törvénye alatt állók, amelyek közül löbbet már ismerünk, több pedig még titok előttünk. A végső ok által meghatározott ezen természetes életrendben fő szabálynak tekinthetjük azt, hogy minden létező a kellő időben a maga lényege szerint nyilatkozik meg. Ε szerint ami természetellenes volna egy alsóbb rendű lényre, az természetes, sőt szükségszerű egy magasabb rendűre nézve. Ebből világosan következik, hogy a csoda tulajdon képen nem megzavarása és áttörése a természetes és törvényes életrendnek, hanem az értelem által át nem látható, pusztán hitünk által felfogható magasabb rendű életfolyamat törvényszerű megnyilatkozása. Legtalálóbban fejezte ki ezt a gondolatot a kapernaumi százados, aki a Jézus által megalapított Isten országának, eme felsőbb hatalmasságnak törvényes rendjét a tapasztalati élet analógiája szerint fogta fel. (Máté 8, 9.) Ε szerint tehát az összhang a hit és értelem között a csoda kérdésében is biztosítható, amennyiben a csoda így értelemfölötti jelenség lesz ugyan, de nem lehet soha sem észellenes. Mint már említettük, a hivő ember szempontjából főleg a vallási értelemben vett csoda a fontos. Vallási tekintetben ugyanis egyetlen kérdése az ember szivének ez: „Mit cselekedjem. hogy az örök életet vehessem; miben találom meg az én üdvösségemnek biztosítékát?" A. s a j á t gyarlóságát, a bűn súlyát, méltatlanságát érező lélek más megbékít« feleletet erre nem talál, mint amit Pál apostol talált erre a kérdésre : „Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engeni e halálnak testéből?" Az apostol ugyanis e ponton tapasztalva az isteni kegyelemnek a Jézus Krisztusban megjelent csodáját, felelet gyanánt hálaadó imádságot zeng: „ H á l á t adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által' (Róm. 7, 24—25.). A keresztyén emberre tehát ez az egyetlen dolog a fontos, ez az egyetlen csoda a lényeges, t. i. Istennek a Jézus Krisztusban megjelent kegyelme. Aki érezi, tapasztalja ezt a kegyelmet, az hisz ebben a csodában s e hite összhangzásba jut értelmével is.

— 25 — Az eddigiek alapján most m á r főbb v o n á s a i b a n ι ··

,

,

,.

,

,

..

.

„

,

. .

A csodák t á r g y a l á s a a vallásoktatásban.

k o r v o n a l o z n a t j u k azt, vájjon inino álláspontot foglaljunk el s minő eljárást tanusítsunk a vallásoktatásnál a csodák kérdésében, hogy állásfoglalásunk egyrészről biblikus alapon nyugodjék, másrészről pedig összhangban álljon az isteni elem működését elismerő tudományos felfogással. Két kérdésre kell itt feleletet adnunk, t. i. hogy a csoda t á r g y i tekintetben minő helyet foglaljon el a vallásoktatásban és hogy alaki tekintetben miképen fogjuk fel a csodát. Ami az első kérdést illeti, feleletünk erre a fentebb mondottakból ónként folyik. Minlhogy metafizikai és vallási értelemben véve lényegileg egy-egy nagy csoda ván, t. i. a teremtés és az ujjáteremtés a Jézus Krisztusba vetett hit alapján, ebből világosan következik, hogy a vallásoktatás körében tulajdonképen csak erre a két nagy csodára kell felhívni a figyelmet. H a alkalmas módon r á mutatunk Istennek minden értelem fölött álló hatalmára, csudás bölcseségére és szeretetére, ha feltárjuk növendékeink előtt Istennek a Jézus Krisztusban megjelent, nagy kegyelmét, ha az élő hitet, Jézus szeretetét sugárzó tanításunkkal felemeljük tanítványaink lelkét a z ' Isten-ember csodás személyiségéhez, ha r á m u t a t u n k a Jézus Krisztusba vetett hitnek eredményére, a tökéletesebb ú j életre, arra. a nagy átalakító, újjáteremtő, szabadító munkára, amit a Megváltó végez és végre ha utalunk a fejlődés céljára, a bűntől valósággal megváltandó ú j emberiségre: akkor megmutattuk azt a c s o d á t a m e l y az igaz valláscs érzelmek forrásává lesz a lélekben, amelynél többre és nagyobbra üdvösségünk érdekében szükség nincs és amelyet az értelem nemcsak hogy elfogad, hanem még örül is neki. Az alkalmas helyen és módon kiválasztott bibliai csodatörténeteket is az isteni teremtő és gondviselő hatalom fentebb jellemzett csodáinak szemléltetésére kell felhasználni. A fentebbieknek megfelelően a kiválasztásnál is különösen a vallásilag építő jellegre kell tekintettel lennünk s a tanításnál is kiváltképen ezt kell kidomborítanunk. Ami a második kérdést, t. i. a csoda lefolyásának módját és alakjá t illeti, e tekintetben akkor járunk el helyesen a vallásoktatásban, ha magának Jézusnak álláspontjára helyezkedünk. Tudvalevőleg Jézus kortársai a Messiástól a természet rendjét áttörő különleges jelekel és varázslásszerii mágikus csodákat

— 26 — vártak. Még Keresztelő János is mást v á r t a Messiástól, mint, aminő híreket J é z u s felől hallott. Jézus több ízben tiltakozott az ellen, hogy különleges jeleket kívánnak tőle. E z t legjellemzőbben tünteti fel a kísértés története, mely valósággal szándékosan domborítja ki azt, hogy Jézus sem király-messiás, sem varázsló-messiás nem akart lenni: a kőnek kenyérré változtatását megtagadta, a templon tetejéről a levegőben való leszállást Isten kísértésnek mondotta, a világi hatalmat visszautasította. Heródes Antipas azt várta, hogy Jézus majd valami csodával tündöklik előtte, de ő nem t e t t előtte semmit. Jézus személyiségében és cselekedeteiben tehát a csoda egészen más jellegű, mint ahogyan azt kortársai várták és ahogyan azt később sokan elképzelték. A Megváltó egyéniségében az alapcsoda az ő bűntelensége; az ő hatalmas, csodás cselekedetei azután ennek a tökéletes állapotnak természetes következményei. Ezeknek a cselekedeteknek célja tökéletesebb, új életnek eszközlése, ami szintén nem varázslás módjára megy végbe, hanem Jézus személyének hatása következtében az egyén hitének felébresztése útján. Az egyes gyógyítások után maga J é z u s is rendesen megjegyezte azt, hogy „a te hited t a r t o t t meg tégedet." Ennek a felfogásnak legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. gyanánt szolgál a Márk evangéliomának 6 r. 5- 6 v-eiben levő megjegyzés, mely szerint Jézus Názáretben a lakosok hitetlensége miatt nem tehetett csodát és csodálkozott azoknak hitetlenségén. Ebben az irányban tehát e kényes és nehéz kérdésre vonatkozólag egyrészről a valódi bibliai felfogást képviseljük, másrészről pedig létrehozzuk a kiegyenlítést a mai ember gondolkodásával s ez által megakadályozzuk azt, hogy korunk műveltjei egy néhány bibliai hely téves értelmezése és felfogása miatt azt az egész nagy szellemi kincset elvessék, amit Jézus Krisztus evangélioma r e j t magában. Tudjuk ugyan, hogy a fentebbiekben t á r g y a l t fontos kérdéseket a maguk teljességében e szűkebb keretben nem meríthettük ki, ami különben itt nem is lehetett feladatunk; - azért főleg arra törekedtünk, hogy a dolog lényegére mindenütt rámutassunk és megjelöljük azt az irányt, amelyben korunk szellemi műveltségének igaz alapjain megvédhetjük és

sikerrel terjeszthetjük a kereszty énség igazságait azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek akár öntudatosan akár öntudatlanul magát a vallást alapjaiban támadják meg és az ember lelki tartalmából száműzni igyekeznek.

4 A vallásoktatás és a való élet követelményei. Ha az i s k o l á n a k első r a n g6 ú feladataaz, - amint A, v a l l a s o k t a t a s az ' eletre neveles szolflan e m is lehet más, — h o g y az életre neveljen, ú g y latában. ebből a munkából első sorban is a vallásoktatásnak kell a maga részét kivennie. A vallás maga is élet, még pedig a legmagasabb fokú, t. i. az Isten akaratával összhangzásban levő élet. Ez az élet nem lehet a világtól elzárt, tőle teljesen elkülönült, pusztán a benső lelki világban megnyilatkozó jelenség, hanem a lelki élet területéről a reális életre kell annak átmennie s a mindennapi életviszonyokban kell alakot öltenie, hogy a való életet tényleg jobbá, szebbé tegye, megnemesítse. Különösen korunk viszonyai teszik szükségessé azt, hogy a X X - i k század vallásának jellemző vonása a való életre kiható gyakorlati keresztyénség legyen. Ε nagy célra irányuló munkából a vallásoktatásnak a maga részét méltóképen k i kell vennie. Az eleven élet ütőerén keli a vallástanárnak tartania kezét, figyelemmel kell kísérnie a különböző viszás jelenségeket s oktatásával, nevelésével egészségesebb állapotok teremtésére kell törekednie. I t t röviden csak a nevezetesebb életkérdéseket emiitjük meg. Közéletünk v i z s g á l ó j á n a k első s o r b a n is az olg'áia t á r a tűnik fel, h o g y az idealizmus meglehetősen hiányzik neveles a hit által, a különböző pályákon működő egyének lelkéből, sőt mintha az nagy általánosságban kialvó félben lenne már az i f j ú s á g szivében, is. N a g y eszmék, nagy célok önzetlen munkálásával nem igen találkozhatunk. A közjónak előmozdításával a nemzet és társadalom jövőjével önzetlenül ma nagyon kevés ember törődik. Mindennek oka annak az élő hitnek hiánya, mely a legszentebb és legtisztább eszményiség világába emeli fel az ember lelkét s azt a meggyőződést kelti, hogy földi hivatásunk lényege nem más, mint az Isten által megállapított igazság keresése és követése. 4

— 28 — Hitet kell adni tehát első sorban is az emberiségnek, hogy a gyakorlati életben úgy töltse be mindenki rendeltetését, mint aki n a g j küldetést teljesít. E r r e kell tehát első sorban is nagy gondot fordítani a vallásoktatásban. A z t azonban ne feledjük, hogy pusztán tantételekkel hitet ébreszteni nem lehet. A jelzett cél érdekében annak a léleknek kell érintenie a serdülő sziveket, melynek hatása a l a t t szinte h a l l j á k azt az isteni szózatot: „Oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld." Ennek elérése céljából a vallásos élet szemléltetése legyen a vallásoktatásnak gerince s fő jellemző vonása. A vallást mint világtörténeti tényt, mint az ember lelki életének legmagasabbfoku megnyilvánulását kell a tanuló lelki szemei elé állítani a maga erejével és hatásával. A vallásosság fő képviselőinek, a· hithősöknek kell a vallásórában mintegy a tanulók lelki szemei előtt megjelenni erős hitükkel, tántoríthatlan jellemükkel, szilárd akaratukkal, asodás heroizmusukkal, egy jobb világért harcoló munkásságukkal. Oly közel kell őket hozni az i f j ú s á g lelkéhez, hog3r növendékeink velük együtt érezzenek, képzeletben velük együtt küzdjenek, szenvedjenek s velük e g y ü t t jussanak diadalra. í g y a hithősök nagyságának tisztelete rávés egyneh á n y vonást a fogékony lélekre a nagyok jellemvonásaiból, élő hitet teremt, eszményibb világba emel, szép törekvéseket ébreszt és nemes munkára serkent. A valódi szabadságra és a szabadsaqqal való élni tudásra

K o r u n k közéletének második jellemző tünete ,

w

f

szoros összefüggésben van az előzővel es ez nem nevelés. más, mint a valódi s z a b a d s á g szellemének h i á n y a . Egyrészről féktelenséggel, zabolátlansággal, a legdrágább szellemi és erkölcsi kincsek eltiprásával találkozunk lépten-nyomon, más részről pedig szolgalelkíiséggel. E g y i k oldalon a törvényes rend elleni lázongás tűnik elénk, másik oldalon pedig a törvény betűjének imádását és az ehhez fűződő szőrszálhasogatást tapasztaljuk a forma mögött rejlő léleknek az érvényesülése nélkül. Ügy a szabadsággal való visszaélés-, valamint a törvényszerűség túltengése ellenében csak egy utunk lehet, t. i. annak a szellemnek követése és terjesztése, aminek a „Keresztyén ember szabadságáról" irott művének elején Luther adott kifejezést, mely szerint a keresztyén ember mindeneknek sza-

29 — bados ura a hit által és mindeneknek szolgája a szeretet által. Ennek a tiszta evangélikus, józan protestáns szellemnek kell á t h a t n i egész vallásoktatásunkat. Oly szabad, önálló egyéniségek nevelésére kell törekednünk, akik szabad elhatározásuk, s a j á t jobb részüknek benső sugallata alapján t u d j á k az Isten, önmaguk, és embertársaik iránt tartozó kötelességeiket teljesíteni. Tagadhatatlan, hogy napjainkban, amidőn a szabadságol a féktelenséggel, zabolátlansággal, az önkénnyel és minden tekintélj· elvetésével azonosítják, rendkívül nehéz helyzetünk v a n , de azért semmiféle körülmények között sem szabad az igazi evangéliomi álláspontról letévednünk s pusztán a külső törvényszerűség által fékező, e világi tekintélyek békói által megkötöző irányzatnak helyet engednünk s ezáltal a krisztusi szabadság fundamentumát otthagynunk. Vezérlő elvünk azért e tekintetben a vallásoktatásnál P á l apostol kijelentése legyen: „A szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával." E r r e az igazi szabadságra pedig, mely csak o t t van, ahol az Ú m a k lelke lakozik, ismét csak az apostoli értelemben vett h i t nevel, mely nem azono.- a puszta elhívéssel, igaznak tartással (tekintélyhit), hanem amelyen azt a tántoríthatlan meggyőződésen, lelki tapasztalaton alapuló erőt kell érteni (élő, megigazító hit), m e l y Krisztus szellemét oltja bele az ember egyéniségébe. Az erkölcsi szabadságra irányuló nevelés terén tehát a vallásoktatás körében első sorban is arra kell törekedni, hogy az evangélium igazságait az i f j ú nemzedék lelkének mélyén gyökerező erős meggyőződéssé tegyük. Ezen az úton nevelhetünk csak olyan művelt nemzedéket, mely egyrészről nem él vissza szabadságával, másrészről pedig pórázon való vezetésre sem szorul, hanem maga tud majd céltudatosan és bölcsen vezetni Az a cél lebegjen tehát folytonosan előttünk, hogy növendékeinket fokozatosan szellemi nagykorúságra neveljük. A közerkölcsiség sülyedésének egyik főokát ,,

. . .

,,

.

,„

j

,

A vallásosság és az erkölcsiség össze-

a b b a n az e g y r e j o b b a n elterjedő veszedelmes függésének ö n t u d a t elméletben találjuk meg, amely szerint a j ó n a k , ra hozása. vagy rossznak megállapítása, pusztán az embernek érdekétől s ebből folyó egyéni véleményétől függ. Ε szerint absolut jó 4*

nincs, mindennek csak relativ értéke van a hasznossági szempont szerint. Ennek a felfogásnak a következménye már m a g i m u t a t j a , hogy ez az elmélet igaz nem lehet, mert ennek nyomában jár az erkölcsi értékek semmibe vevése, a bűnt. is igazoló és diadalra juttató léha életfelfogás, a lelkiismeretlenség, felületesség, könnyelműség, lelki üresség, mely a test és lélek gonosz hajlandóságainak szabad teret enged. - Mindezek a körülmények a vallásoktatás első rangú feladatává teszik, hogy a „legfőbb jó"-t oly vonzóan tudjuk az i f j ú s á g lelke elé tárni, hog3r azt egész életében tisztelje, szeresse, T i t á n n á vágyódjék. E g y ú t t a l azt az erős meggyőződést és világos tudatot kell felébreszteni az ifjúságban, hogy igaz erkölcsös élet egyedül a vallási eszménynek követéséből s a vallásos erényekből (hit, remény, szeretet stb.) fakad. A l e l k i i s m e r e t neveN a g y g o n d o t keli fordítani a lelkiismeret les θ r r r r / n e v e l é s é r e ; a l k a l m a s pedagógiai eljarassal a r r a kell törekednünk, hogy ne csak a büntetéstől való félelem t a r t s a vissza növendékeinket a rossztól és indítsa kötelességeik teljesítésére, hanem az Isten igéjében gyökerező lelkiismeret. Evvel kapcsolatban oktatva nevelő működésünkben ki kell terjeszteni figyelmünket arra is, hogy a tanulók korán hozzászokjanak az önfegyelmezéshez, rossz szokásaikról és veszedelmes hajlamaikról le tudjanak mondani s így egyéniségükben minél kisebb számmal legyenek olyan akadályok, melyek nem engedik, hogy megbízható jellemekké fejlődhessenek. Ebből világosan következik, hogy a vallásoktatás egyik legfontosabb feladata az a k a r a t erejének nevelése^ Az a k a r a t nevelése. Az a k a r a t p r o b l é m á j a v a l ó s á g o s k o r k é r d é s s é kezd már lenni; ezen fordul meg a v á r t szebb és jobb jövőnek ügye. Valamint Schleiermaeher a racionalizmus túltengése idején kiemelte, hogy a vallás lényege nem is annyira a természetfölötti dolgokra vonatkozó világ-nézetben, mint inkább az Istentől való függésnek érzetében rejlik, épugy a középfokú iskolák vallásoktatásának is a maga egészében szintén valóságos szózatot kell intéznie a vallást megvető, kicsinylő műveltekhez s a mai viszonyoknak megfelelően ki kell mutatnia, hogy nagy tévedésbe^ vannak azok,' akik azt hiszik, hogy a keresztyénség valamL akaratnélküli lágyság, férfiakhoz nem illő puha érzelem, mert az éppen ellenkezőleg a legférfiasabb akarat, a

31 legszilárdabb erő, ellenállhatatlan törekvés az igaz élet- és ennek ura, fejedelme, a Jézus Krisztus felé, a leghősiesebb küzdelem az embernek s a j á t gyarlóságai ellen. A vallásos a k a r a t neveléséi, fordul meg tehát társadalmunk megújhodásának, mélyebb erkölcsi tartalommal való betöltésének, egy erősebb nemzedék fejlődésének ügye. A múlt század eg.v n a g y feladatot h a g y o t t a A szociális kérdés. X X - i k r a , amit ennek kell majd megoldania. A szociális kérdés ez, melynek csak egy parányi részlete a munkáskérdés van még csak huzamosabb idő óta napirenden anélkül azonban, hogy ez teljes megoldást nyert volna. Az a nagy egyetemes szociális kérdés, mely megoldásra vár, az egész emberiség minden tagozatára kiterjed; ennek lényege abban áll, hogy az egyes tagok és kisebb vagy nagyobb társadalmi körök a magul: hivatását híven betöltsék, egymás jogait megbecsüljék s igy békés összhangban éljenek egymással. Már ebből a meghatározásból kitűnik, hogy e kérdés megoldásában a szellemi és erkölcsi tényezők játszák a fő szerepet; ezek nélkül az anyagiak önmagukban nem viszik dűlőre az ügyet. Bár a mai szociailsmus még elveti a vallást, az minden kétségen felül álló tiszta, igazság, hogy e kérdés a fentebb említett értelemben egyedül Jézus Krisztus evangélioma alapján nyerhet megoldást. Ebből következik, hogy a középfokú iskolákban a vallásoktatásra e tekintetben is rendkívül nagy h i v a t á s vár. A vallásoktatás feladata itt nem az, h o g y A szociális é r z é k / r nevelése e g y i k v a g y másik eddig m á r k i a l a k u l t szociális elmélethez csatlakozzunk és az iskolában azt képviseljük, hanem az. hogy az evangéliomi alapon nyugvó szociális érzéket oltsuk az i f j ú s á g lelkébe. Első sorban is arra kell nevelnünk tanítványainkat, hogy maguk között a származás, rang, vagyoni állapot s a külsőség szerint történő mindennemű különbségtételt megszüntessenek és egyenlőknek, testvéreknek tekintsék egymást. A m u n k a szeretetére és megbecsülésére szok- ^ munka s z e r e t e t é r e ^ ° , es puritán gondolkot a s s u k növendekeinket, h o g y az élet versenyében dásra nevelés. egyedüj. a kötelesség hű teljesítését tekintsék előbbre jutásuk méltó eszközéül és mások megítélésében is kizárólag az egyén benső erkölcsi értékét és hivatásának teljesítését válasszák értékmérő gyanánt. Ennek a felfogásnak

— 32 — következménye lesz azután a külső hivalkodásoktól, cím, rangkeresésétől, mindennemű nagyzolástól ment puritán élet. jog és Igazságérzetre N a g y gondot kell fordítani az emberi j o g o k nevelés

/

/

/

'

'

tiszteletben t a r t á s á n a k és megbecsülésének kifejlesztésére, az igazságérzetnek nevelésére; azt az erős tudatot kell felkelteni az i f j ú s á g lelkében, hogy nemcsak önmagunkért, hanem egyúttal az emberiség nagy céljaiért élünk. A jog és igazságérzet arra indít, hogy minden embertársunknak jogát a tisztes megélhetéshez elismerjük, azt előmozdítani igyekezzünk,, a nagy fényűzés és rengeteg nyomor közt levő ellentétek megszüntetésén munkálkodjunk, másrészről pedig küzdjünk a telhetetlenség, mértékletlen életmód ellen is. Ez alapon az egyes intézményeket is aszerint értékeljük, amennyi áldás áramlik munkájukból a közjóra, a nemzetre s az emberiségre. Isten é s emberÁltalában e téren is az az evangéliomi elv

Az e z e r e t e t , mint a t á r eadalom békéjének s összhangjának bíz-

A

,

..

,

,

..,

. ,

,

,

,

vezessen b e n n ü n k e t a v a l l a s o k t a t a s b a n , h o g y oly egyéniségeket n e v e l j ü n k , akiket nem a t ö r v é n y kényszere, a f e g y v e r alkalmazásától való félelein, vagy az erőszak indít arra, hogy embertársaival összhangban tudjanak élni, hanem az Isten és emberszeretet s az ebből f a k a d jog és igazságérzet. Midői igy a vallásoktatás körében abban a szellemben működünk, mely a békének főbiztosítékát a népek jólétének, szellemi és erkölcsi műveltségének fejlesztésében látja, akkor a legnemesebb és leghatásosabb mozgalmat f e j t j ü k ki a világbéke érdekében is. kötelességérzet A g y a k o r l a t i életre nevelés e g y e s részleteinek nevelése

,,

,

abban a főcélban kell egyesülniök, h o g y azt az erkölusi műveltséget oltsuk céltudatos módon az i f j ú s á g b a , amelynek birtokában majdan az életben minden egyes adott esetben ki-ki felismerje azt, hogy mi az evangéliom szellemével megegyező kötelessége és azt teljesítse. Egyáltalában a kötelességtudásra irányuló nevelés munkájából a vallástanárnak a maga részét bőségesen ki kell vennie. Az alsóbb fokon ez természetesen törvényszerű alapon történik a szoktatás, szigorú és következetes eljárás ú t j á n ; de nagy gondot kell fordítair az átmenetre, hogy nocsak a kényszerítés következmény ·, legyen a kötelességteljesítés, hanem a lelkiismeret gyümölcse.

— 33 Η ρ. így a vallásoktatásban folytonosan szemünk előtt t a r t j u k a gyakorlati életet s az evangéliom szellemében megvilágítjuk a főbb életkérdéseket, akkor nagy mértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy a keresztyén eszmék a valóságban egyre tökéletesebb alakban öltsenek testet.

111. F E J E Z E T .

A

vallásoktatás célja elérésének fó feltételei a középfokú iskolákban.

5. A középfokú iskolák vallásoktatásának tananyaga, menete a lényeges alapelvek kiemelésével. Mint minden t á r g y tanításában, úgy a vallásoktatásban is a tanítás eredménye két feltételtől függ, t. i. hogy mit és hogyan t a n í t u n k ? Mindenekelőtt az első kérdésre kell feleletet adnunk. Mi legyen tehát általában a vallásoktatásnak, közelebbről pedig a középfokú iskolák vallásoktatásának t á r g y a , anyaga ? A felelet erre tulajdonképen magának a vallásoktatás céljának általános, illetve közelebbi meghatározásától függ. H a a v a l l á s o k t a t á s á l t a l á n o s célja — amint A v a l l á s o k t a t á s t á r J oya a kozepfoku Is f azt m e g h a t á r o z t u k — az igaz emberré nevelés. kólákban. akkor a vallásoktatásnak t á r g y a általánosságban az i g a z é l e t leend A középfokú iskolák vallásoktatásának t á r g y a azután, az itt megjelölt egyetemes tananyagon belül szintén aszerint fog módosulni, amint ezeknek az iskoláknak célja az általános célon belül közelebbi meghatározást nyert. A középfokú iskolák vallásoktatásának célja pedig — az I. fejezetben elmondottak szerint — az, hogy i t t az illető iskolák által nyújtott; műveltségi fokkal összhangzásban kell munkálnunk az igaz emberré nevelés ügyét. A középfokú iskolák tanítás· irányát, így az általuk n y ú j t o t t műveltség fokát is általánosságban az jellemzi, hogy a növendékek mindent a maga eredetében, fejlődésében és hatásában ismernek meg s ezek alapján jutnak azután az általános törvények ismere-

- 34 tére. Eszerint a középfokú iskolák vallásoktatásának t á r g y a benső lényege szerint nem lehet más, mint a z i g a z é l e t a m a g a , e r e d e t é b e n, e l t e r j e d é s é b e n , k ü z d e l m e i ben, h a t á s a i b a n és v é g ü l e z e k n e k m i n t e g y ö s s z e foglalása és e r e d m é n y e k é p e n az ig'az é l e t r e jutás elmélete. A tanan f r t Ä Ä F > g közelebbi m e g h a t á r o z á s a érdejellege. kében első sorban is az „igaz élet" lényegére vonatkozólag kell határozott megállapodásra jutnunk. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy az „igaz élet" a vallásoktatás tárgyaképen mint relativ értékű emberi bölcselkedés és vélekedés nem szerepelhet, hanem pozitív alapon m a g á t • az absolut igaz életet kell a vallásoktatás t á r g y á v á tennünk. Ez a;, eszményi igaz élet pedig megtestesített alakban Jézus Krisztus személyében és munkájában áll előttünk. Ebből következik, hogy a v a l l á s o k t a t á s t u l a j d o n k é p e n i t á r g y a m a g a J é z u s é s a z ő m u n k á j a . Ε körülmény tárgyi tekintetben a c h r i s t o c e n t r i k u s j e l l e g e t t e s z i a v a l l á s o k t a t á s fő elvévé. vallásoktatás tárA v a l l á s o k t a t á s célja, az igaz emberré neve-

A g y a : Jézus való

a Jlag-

fejődéssel

,

,

..

,

,

erdeke azt követeli, h o g y Jézus ne pusztán viszonyban, s a j á t élele keretében, hanem a történeti élettel,, a világgal való ama szoros viszonya, benső kapcsolata szerint legyen a vallásoktatás tárgya, amint ő a világtörténelem középpontján és e g y ú t t a l célpontján áll, amint az előtte levő idők reá. utalnak, az utána következők pedig tőle i n d u l n i k ki és hozzá vezetnek. A vallásoktatás középpontjában tehát — különös tekintettel a középfokú iskolák vallásoktatásának közelebbi céljára — Jézusnak ú g y kell állani, hogy az őt megelőző időket és eseményeket az eljövendő Messiáshoz való vonatkozásban mint előkészítést tüntessük fel, majd Jézusnak torteneti személyiségét állítsuk a tanulók lelki szemei elé, továbbá az utána következő időket szintén a Krisztushoz való viszonyukban ismertessük, végül az eddig tárgyaltaknak mintegy eredményeképen adjuk elő azt, hogy minő elveket kell követnünk, minő életet kell élnünk, hogy i t t e földön a Jézus. Krisztus által megalapított Isten országa diadalra jusson. E r alapon a középfokú iskolák vallásoktatásának tananyagi a maga egészében azt a nagy újszövetségi gondo-

történeti

35 latot képviseli, hogy Krisztus az alfa és ómega, a kezdet és a vég Az elmondottakból önként következik a tan- A v a l l á s o k t a t á s t ö r . ,, ., ,, , , , t é n e t l jellege. a n y a g jel legere es inenetere vonatkozo alapelv is. Ha ugyanis a vallásoktatás fő t á r g y a az egyes korszakoknak és az azokban élő egyéneknek viszonya a Jézus Krisztushoz, ez magában foglalja azt a követelményt, hogy v a l l á s oktatásunk a középfokú iskolákban a maga egészében és lényegében történeti jellegű l e g y e n . Az evangéliomi protestáns álláspontnak cs elvnek is egyedül a történeti fejlődés alapján álló vallástanítás felel meg. Nem kcsz tételeket, megállapított dogmákat kell tehát nyujtanunk, nem theológiai tudományt kell közölnünk, hanem az igaz vallásos életet a maga eleven, lüktető erejével és áldásos hatásával feltüntetnünk és tanulság céljából egyúttal r á keli mutatni a vallásos élet ferdeségeire is. A v a l l á s o k t a t á s n a k fentebb k ö r v o n a l o z o t t fő- * < anan y?0 m e n ete es beosztasa osztát a r e v a egyúttal i r á n y í t á s t n y ú j t a t a n a n y a g melyok s z e r i n t . nctére és osztályok szerint való beosztására is. Ennek alapján a vallásoktatás anyagának főrészei a középfokú iskolák vallásoktatási céljának megfelelő vonatkozásban és természates egymásutánban a következők lesznek: 1. Az idők teljességének előkészítése. 2. Az idők teljesség«. Jézus élete és tanítása. 3. Jézus eszméinek elterjedése, megvalósulása és alakulása a történelem folyamán a múltban. 4. A Jézushoz való viszony a jelenben s a mai feladatok megjelöléso az Isten országának jövendő teljes felépítése érdekében a keresztyén ember liitélctbelj és erkölcsi eszményének összefoglaló ismertetése alapján. Ε szerint a vallásoktatás t a n a n y a g a a krisztoeentrikus jelleg teljes érvényesítésével bibliai (ó- és újszövetségi), egyháztörténeti és hit- és erkölcstani részre fog oszlani. A fentebbi tananyagbeosztás egységes nézőpont alá helyezi az egész vallásoktatást, gondoskodik az egyes részeknek önmagukban való kerekdedségéről és az egymás közötti összefüggéséről és összhangjáról, az egésznek szerves egységet alkotó befejezettségéről s így a legtermészetesebb alapul alkalmazható a középfokú iskolák egyes osztályai számára kijelölendő tananyag beosztásánál is. Tantervünk is ezt a ter-

- 36 mészetes menetet követi s eszerint állapítja meg az egyesosztályok tananyagát. Elvi és gyakorlati érdekből szintén egészen természetes az az eljárás, amelynek értelmében a tanterv a középfokú iskoláknak úgy alsó mint felső osztályai (illetve az utóbbiakkal egy színvonalon levő szakiskolák megfelelő osztályai) számára osztályok szerinti alkalmas beosztással természetes egymásutánban bibliai, egyháztörténeti és hit- és erkölcstani farianyagot ír elő. I t t azonban mint igen lényeges elvet hangsúlyozzuk, hogy a felsőbb osztályok vallásoktatása nem egyszerű ismétlése az alsóbbfoku vallásoktatásnak, hanem azokban a t á r g y lényegének azonossága mellett is a didaktikailag megfelelő módon előkészített alapon már tovább építés történik. I t t már egy fokkal a tanulók értelmi és kedély világának tekintetbe vételével mélyebben kell szántani, a tejnek itala után m á r keményebb, de azért mégis könnyen megemészthető eledelt nyújtani. Ε kérdésnek részletei azonban m á r a szorosabb értelemben v e t t módszer körébe tartoznak s így ott fogunk róluk szólani. Az egyes o s z t á l y o k tananyaganak reszletesebb k i v á l a s z t á s a ,

A m i

d j

ν

t

í r

;l

tanterv

általános

b

keretein belül az e g y e s o s z t á l y o k n a k megfelelő tananyag részletesebb kiválasztását illeti, erre vonatkozólag lényeges elvképen megjegyezzük, hogy csak az veendő fel, ami a kijelölt cél érdekében felvilágosítólag, képzőleg, erkölcsi tekintetben nevelőleg hat. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, h o g j óvakodni kell a lényeg-telen aprólékosságtól, a sok adathalmaztól, a tananyag terjengősségétől. Nem a sok ismeretközlés a fődolog, hanem a célszerűen és kellő mértékkel kiválasztott tudnivalóknak a nevelés érdekében való felhasználása. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy a vallást, elsősorban ne mint ismereti t á r g y a t , hanem mint lelkiismereti dolgot tanítsuk s ennek megfelelően válogassuk ki a tananyagot is. A tananyag kiválasztásának részleteiről „A középfokú iskolák tantervében kijelölt tananyag részletezése és feldolgozása'' c. fejezetben szólunk. A z t azonban már i t t is kiemeljük, hogy a tananyag részletezésének főcélja ebben az Útmutatásban nem a parancsszerü kötelezés, hanem inkább

- 37 tanácsadás, úttörő tervezgetés, hogy miként lehetne a kijelölt célt a tananyag célszerű megválogatásával minél tökéletesebber megvalósítani.

6. A tanítástan főbb elveinek alkalmazása a középfoku iskolákban végzett vallásoktatásban. A vallásoktatás sikerének biztosítása érdekében a tananyag célszerű megválasztására vonatkozó főelvck megállapítása után legfontosabb az a kérdés: mi módon, mely úton közöljük és dolgozzuk fel a tananyagot, hogy a kijelölt célt elérhessük ? Ε munkának nem lehet feladata az, hogy a vallástanári p á l y á r a készülőkre, vagy az e pályán működőkre feleslegessé tegye az általános módszertannal való előzetes részletesebb foglalkozást, azért az idevonatkozó ismereteket már feltételezve csak a r r a utalunk, hogy a legfontosabb módszertani elvek miképen alkalmazandók a középfoku iskolákban végzett vallásoktatásban. 1. A c é l

kitűzése.

A tanítás sikerének

Az érdeklődés f e l keltese a célkitűzés

első feltétele a cél kitűzése. Nem elég az, h a a által. vallástanár ismeri és munkálja a vallásoktatás egyetemes célját, \ ' a g j pedig az egyes osztályok számára a tantervben kijelölt közelebbi célt, hanem óráról-órára tudatosan meg kell előre állapítania, hogy mit akar elérni. E z t a, kijelölt célt a figyelem felébresztése és a t á r g y r a irányítása érdekében a tanulókkal előre közöljük. Mindenekelőtt a r r a ügyeljünk, h o g j a cél kitűzése ne legyen a tanuló lelkétől távol álló, túlságosan elvont dolog. Ha minden tárgyban fontos ez, úgy kétszeresen fontos a vallásoktatásban, ahol sok esetben a tanuló közvetlen tapasztalatán kívül eső dolgokról van szó. Tehát már magának a cél kitűzésének lélektani alapon kell történnie, hogy az beleessék a tanuló érdeklődési körébe. A cél kitűzése tekintetében n a g y gondot kell A célkitűzés t á r g y i . , , , . , , , . ,, „ és a l a k i feltételei, r foraitam u g y a t a r g y j , mint az alaki tenyozore. Nagy hiba volna például az, ha áz alsóbb fokon a vallás és tudomány összhangjának, vagy az erkölcsi szabadságnak kérdését, tüznők ki a tanítás céljául, v a g y például ha olyan bűnöktől akarnók visszariasztani az ifjúságot, melyekre hajlandóság· a na
38 pontból azért fontos, mert a t á r g y i oldalon kívül ennek is nagy szerepe van abban, vájjon sikerül-e növendékeink szivéhez férkőznünk s figyelmüket az ismertetendő t á r g y r a irányítani. Ha például kis gyermekekkel a természetben megnyilvánuló isteni gondviselés fogalmát akarom megértetni, nem így közlöm a célt: „ma az isteni gondviselésről fogunk tanulni", hanem azt mondom: ,.gyermekek, ma arról tanulunk majd, hogy miért hamvas a szilva?" Mikor ezt kimondtuk, akkor már a kis nebulók csillogó szemei a tanáron csüngnek ; majd beszélünk arró! a viaszszerü rétegről, mely a gyümölcsöt megóvja az esőcseppek rothasztó hatásától; s majd azt kérdezzük, honnan van ez, ki tette ezt oda? Csak így érhetjük el ezen a fokon azt, hogy a tanulók érdeklődjenek és á t t u d j á k érezni azt, hogy miben áll az isteni gondviselés? Ha azonban már a felsőbb fokon kívánok a világ-' történelem folyamán megnyilatkozó isteni gondviselésről szólani, itt a, figyelmet, várakozást már azzal ébresztem fel, ha a célt például így közlöm: „ma a keresztes hadjáratok eredményeiben az isteni gondviselés csodás, nagy m u n k á j á t fogjuk látni". A cél kitűzésének ez a formája már az érettebb tanulóknál azt fogja előidézni, hogy érdeklődéssel v á r j á k és h a l l g a t j á k a fejtegetést, melynek alapján kiemeljük, miként teremtették meg a keresztes hadjáratok következményei azt. az irányt, mely a keresztes h a d j á r a t o k a t előidéző szellemnek épen ellentéte lett, amely a renaissanoet s majd a reformációt idézte elő. í g y szemléltetjük történeti alapon azt az igazságot: „ember tervez, Isten végez".

Az

A cél kitűzésének fontossága első rendű követelménnyé teszi, hogy a vallástanár készítsen tervszerű tanmenetot az egész esztendőre, a cél kijelölésével ossza azt be óráról-órára s minden óra t a n a n y a g á t a megjelölt szempontok szerint előzeteseik dolgozza fel. előkészítés. 2. A m e g é r t e t é s f ő k ö ν e t e 1 m é η y e i. A vallási eszmék elvont jellege és a vallás nagy jelentősége különös módon figyelmeztet arra, hogy nagy gondot fordítsunk a- megértetésre, az érdeklődés ébrentartására és ennek alapjái. az eres meggyőződés keltésére. A tanítást.' 1 η nagy súlyt helyez e célból az előkészítésre, azaz a tárggyal vonatkozásba! levő képzetek felelevenítésére s az ú j anyagnak a

39 — régihez való kapcsolódására. Ebből folyik az a fontos követelmény. hogy ismernünk kell tanítványaink lelki t a r t a l m á t , számolnunk kell ismeretük körével, hogy a tanítás t á r g y á t és módját a tanulók lelki állapotának tekintetbe vételével szabjuk meg. A jó gazda, mielőtt vetne, megállapítja azt, hogy milyen földbe mi való? Ép így kell eljárni a vallásoktatás terén is. A tanítás anyagára és a l a k j á r a nézve meg kell találnunk a, kapcsolatot minden fokon a növendékek lelki állapotával; csak így lehet eredménye vallásoktatásunknak ; így lesz az öröm és gyönyörűség a tanulóra kin és gyötrelem helyett. Zange jeles módszertani munkájában"·) igen Jézus t s n í t á s i szépen kifejti, h o g y még a módszertani eljárás tekintetében is J é z u s t választhatjuk legfőbb tanítómesterünknek. Utal arra, hogy bár gyermekekkel f o l y t a t o t t beszélgetései, közvetlen a gyermekeknek szánt tanításai nem maradtak reánk, azért — az értelem dolgában gyermekekkel — a néppel f o l y t a t o t t beszélgetései, a neki szánt tanításai irányadók lehetnek a r r a nézve, hogy miképen beszéljünk mi általában az i f j ú s á g g a l : világosan, konkrét példák által szemléiteteti [módon. Továbbá valamint J é z u s másként beszélt a tanultabb írástudókkal, másképen az egyszerűbb lelkekkel, másképen a távolabb állókkal, másképen közvetlen híveivel, máskép az éretlenebbekkél és máskép az érettekkel, épen így a vallástanárnak is az legyen egyik főgondja, hogy eltalálja azt az alaphangot, amelyen az egyes osztályokban a tanulók lelki tartalmához, egyéniségéhez képest szólania kell.

eljá-

Zange találóan utal Pál apostol p é l d á j á r a is, Pál apostol t a n í t á s i aki szintén m i n d i g alkalmazkodik azokhoz, akikeljarasa. hez szólani akar. Például Athenaeben a pogányok előtt nem beszélc mindjárt az ú j Istenről, még kevésbbé Jézusról, hanem beszédjét azoknak vallási fogalmaihoz kapcsolta. Szólott az istenek tiszteletére irányuló buzgóságukról, szokásaikról, oltáraikról, egy ismeretlen Isten létezésére vonatkozó sejtelmükről s midőn í g y felkeltette érdeklődésüket, megnyerte szivüket, akkor állott elő az ú j dologgal, amit számukra hozott. *) Dr. Friedrich Religionsunterrichts".

Zange „ D i d a k t i k

und Methodik

des

evangelischen

— 40—* És mielőtt a zsidókkal Jézusról beszélt volna, feltárta előttük szent történetüket, r á m u t a t o t t messiási reményeikre és csak azután hirdette nékik az ígéreteknek beteljesedését. Hozzáteszi még Zange, hogy erről a szántó munkáról a vetés előtt nekünk nem szabad megfeledkeznünk. tanulók b l k i t a r h o g y tanítE c é | b ó | a r r a k e l , törekednünk,

A taimanak

τβκιπιβιοβ

r

f

v á n y a i n k lelkébe — a m e n n y i r e csak lehetseges — minden fokon bele t u d j u n k tekinteni. Érdeklődnünk kell, hogy milyen környezetben élnek, milyen beszédet hallanak. Meg kell ismerkednünk fogalmi ismereteikkel is. Tudnunk kell azt, hogy más tárgyakból is minő ismereteik vannak. Ezért nézzük át tankönyveiket, olvasókönyveiket, érdeklődjünk egyéb olvasmányaik iránt is. Egyedül ezen az alapon és módon t u d h a t u n k csak eleget tenni annak a rendkívül fontos követelménynek, hogy a közlendő ismereteket a tanulók lelki birtokához tudjuk kapcsolni. Ε nélkül sikerre nem számíthatunk. tanítás különböző 3. A z ú j t a n a n y a g k ö z l é s e . Zange a t a n a n y a g közlésének kérdésében is Jézus eljárását hozza fel eszményi mintaképül. R á m u t a t arra, hogy Jézus nem elégedett meg tanításában egy-féle úttal, hanem az alkalom és a szükség szerint különböző eszközöket használ. Ezért a tanításnak különböző formáival találkozunk nála, a monológgal, dialógussal, kérdéssel, a kimerítőbb előadással és a rövid közmondásszerü alakkal, intéssel és óvással, közvetlen felvilágosítással és példázattal s ezeknek mindegyike többféle alakban fordul elő. Megvetette az alapot és mint Sokrates kifejtő módon kérdezgetett. Elbeszélt és levonatta a tanulságot (induktív módszer), elméletet alkotott és azt alkalmazta (deduktiv módszer). Különösen nagy figyelemmel volt az appereipiálás lehetőségeire, az ú j képzeteknek a régihez való kapcsolására. Tanítását mindig látott, tapasztalt dolgokhoz fűzte, általánosan ismert tényekre emlékeztetett. Ennek a szemléltető eljárásnak a világirodalomban páratlan, szinte egyedül álló klasszikus példái a parabolák. Dr. Weszely Ödön is szépen hivatkozik erre módszertanában*) a 179 oldalon, ahol a következőket mondja: vétele.

A

*) Dr. Weszely szertan.

Ödön.

Népiskolai

neveléstan.

Tanítástan

és

mód-

41 — „ H o g y a n lehet a legnehezebb, legelvontabb tételeket is könnyen felfoghatóvá s érzékelhetővé tenni, a r r a legjobb útmutatást adott Jézus, aki az egyszerű néppel is megtudta értetni a. legelvontabb igazságokat, mert nála azok mind szemlélhető módon, a fantáziát segítségül véve jelennek meg. I s t e n nála a jó atya, aki gyermekeit szereti, adományokkal l á t j a el, az elveszett, de ú j r a megtalált f i ú t örömmel, t á r t karokkal fogadja. Majd pedig király, aki szolgáit számadásra vonja. Máskor ismét, vendégséget adó úr. Egyszer gazda, ki kertészével a gyümölcsöt nem hozó fáról beszélget·, máskor megint munkaadó, aki szőllőjébe munkásokat fogad. A mennyország is hányféle alakban fordul elő! A mennyország egyszer gyöngy, majd a szántóföldbe r e j t e t t kincs, majd meg halászháló, lakodalmi vendégség!" íme még módszertani tekintetben is Jézus adja nékünk a legtökéletesebb útmutatást. J é z u s tanítási e l j á r á s a dönti el tehát azt a A tanulók állandó kérdést, h o g y milyen alakban közöljük a vallásf°9' a " t o z t a tása. oktatási tananyagot. Főszabályul i t t azt á l l í t h a t j u k fel, hogy a módszertanból ismeretes tanalakok közül kellő pedagógiai és didaktikai t a p i n t a t t a l esetről-esetre mindig azt alkalmazzuk és a szükség szerint azokat úgy változtassuk, hogy ez által az egész osztály folytonos foglalkoztatását, a tanulók lelki •öntevékenységének szereplését idézzük elő. Óvakodnunk kell ezért — különösen az alsóbb fokon, de azért a felsőbb osztályokban Is — az egyfolytában való hosszabb, pusztán közlő előadástól·, hanem ezt az ú j anyagnak a régihez kapcsolása, megvilágítása. GS cl Z' állandó érdeklődés biztosítása céljából a módszertanilag helyesen alkalmazott kérdezésnek, a tárgyhoz illő szemelvények olvastatásának kell felváltania, illetve követnie. V i g y á z z u n k a r r a , h o g y szorosan a t á r g y h o z A t á r g y s z e r ű s é g , t a r t s u k magunkat és messze el ne kalandozzunk. Ne arra nézzünk, hogy mi kedves mi nekünk, hanem hogy mire van szüksége a tanulónak. Különösen a kezdő tanárokat kell figyelmeztetni az önmérséklésre; ne gondolják azt, hogy az összes tudományukat azonnal kell közölni a fiatalokkal. Az idősebb tanárok ú g y is tapasztalhatják, hogy magyarázati füzeteik terjedelem tekintetében évről évre vékonyabbak, tartalom dolgában pedig egyre magvasabbak lesznek.

- 42 — A v a l l á s t a n á r előadása, modora a t a n a n y a g közlésében legyen közvetlen, természetes, éljen teljesen a tárgyában. Tanítása legyen meleg, — ahol kell — lendületes, vagy emelkedett, de óvakodjék az állandó pathostól, szónokló, szavaló előadástól. Inkább a tartalommal, az erős meggyőződés természetes higgadtságával és melegségével igyekezzék h a t á s t kelteni, mint az előadás mesterkedésével. j e j,. { j e l e n s é g e k tekintetbe A vallásoktatás slke4 A ret aKaaaiyozo ιβικι állapot. vétele a vallásoktatásban. A vallas mint világtörténeti tény és mint lelki jelenség szerepel az emberiség életében, tehát a vallásoktatásban is a történeti és a. lélektani momentumnak kell előtérbe jutni. Az előbbiről már más h e l y ü t t szólottunk, i t t a tanulók lelki állapotának tekintetbe vételéről, mint a cél elérésének egyik fontos feltételérői emlékezünk meg. A figyelmet különösen azokra a lélektani jelenségekre h í v j u k fel, amelyek a tanulók fejlődésével e g y ü t t szoktak járni s amelyeken a. vallásoktatás könnyen hajótörést szenvedhet, ha kellé) pszichológiai tudás és t a p i n t a t nélkül végezzük munkánkat. Az éezbeliség és Különösen n a bgJy ögondot kell fordítani e A tanítás közvetlensege, melrgsege.

onosseg

egyoldalú-

,

ságának időszaka, tekintetben a r r a a n a g y változasra, mely a g y e r mekkorból az i f j ü k o r b a való átmenettel szokott járni. A gyermekkori vallási képzetek i t t már foszladozni kezdenek ; az értelemnek már szélesebb látóköre és a kiskorúság naiv vallási formái között ellentét merül fel, amit a serdülő i f j ú önmagától magasabb fokú, szellemibb vallási felfogás ú t j á n kiegyenlíteni még nem t u d ; tehát nem marad más h á t r a mint a kételkedés. Ekkor j u t bele a serdülő egyén legjobban a légkorlátoltabb értelemben v e t t intellektualizmus és individualizmus lelkiállapotába, amelyben egyrészről alig létezik reá nézve más, mint amit érzékeivel felfoghat, közvetlen tapasztalatával megérthet, s amelyben másrészről a tekintélyek elvetésével a létnek középpontja s a j á t egyénisége és célja saját akaratának az érvényesítése lesz. Egyénileg bármennyire is kiállhatatlan a felnőttre nézve a pubertasnak eme elfogult, önhitt, forrongó, lázongó korszaka, annál nagyobb gonddal, szeretettel, bölcseséggel kell felkarolnia a nevelőnek e válságos időszakban a serdülő egyénnek ügyét.

— 43 — * E m e lelkiállapot megértése s a vallásokta- ^ee'^va^szerüség tásnak megfelelő i r á n y í t á s a érdekében a vallás- és a / önállóság után. tanárnak tudnia kell, hogy ebben az időszakban a szigorú valóságon és bizonyosságon alapuló világképnek kialakulásáról s az egyéni önállóság és szabadság biztosításáról van szó. A fejlődés különösen ebben az irányban nagyon egyoldalúan történik; innét az erős kételkedés mindenben, ami az érzéki tapasztalat körén kívüi esik; innét származik ez időszakban sokszor a határozott ellenséges magatartás a vallási fogalmakkal szemben és a felsőbb tekintély elvetésének tévelygése. A jellemzett lelki állapot megítélésében s a f e k f n t é l y ^ l v e t é s é n e k vele szemben tanúsított eljárásban a vallástanár- lélektani megítélése, nak eise sorban is azt kell szeme előtt tartani, hogy a- kételkedést ne tekintse bűnnek, a sötétség hatalmaitól származó, megvetendő, szégyenletes állapotnak, hanem a lelki fejlődés menetében olyan fokozatnak, amelyen az egyénnek előbb utóbb keresztül kell mennie, hogy a létezés lényeges tényeire vonatkozólag teljes bizonyosságot szerezzen. A törvény alól vak· szabadulási vágyat, az engedelmességet követelő tekintélynek elvetését, általában a tagadást sem kell m i n d j á r t forradalmi lázongásnak, vagy pedig luciferi jellemnek minősítenünk, hanem olyan átmeneti lelkiállapotnak, amelyben az egyén mái· kezd küzdeni az önállóság' kivívásáért. Ε kritikus lelki állapotra annál nagyobb gondot kell fordítani, mert elhanyagolás esetén a kételkedő és tagadó irányzat rossz akaratú cynizmusba megy át, aminek kísérője lesz a gúnyos pesszimizmus s legszelídebb esetben a világfájdalom. Hasonlóképen kellő erkölcsi ráhatás nélkül a szabadságra való törekvés is féktelenséggé, könnyelműséggé fajul, aminek következménye lesz az erkölcsi elzüllés. Az itt elmondottakból látható,

h o 6g, y7 a lelki *

Y a l ' á í i fogalmak tisztulasa az ertelmi

fejlődés jellemzett állapota a j ö v e n d ő jellem kiala- fejlődéssel kapcsok u l á s á n a k a m a elválasztó p o n t j a , a m e l y a különlatban böző hatások szerint vagy az erkölcsi emelkedésnek, vagy pedig a sülyedésnek eredő vonalába megy át. Ε körülmény rendkívül fontos feladatot ró e fokon a vallásoktatásra. Mindenek előtt arra kell nagy gondot fordítani, hogy a gyermekkornak vallásos érzelmei eme időszak lelki forrongásában el

— 44—* ne pusztuljanak, hanem inkább az öntudatosságon keresztül maradandó lelki birtokká kristályosodjanak. Figyelemmel kell lenni arra az átmenetre, amelyben a vallási fogalmak gyermekkori formáit már magasabb fokú, szellemibb vallási képzeteknek kell felváltaniok, hogy az értelem látókörének szélesbedésével a vallási tekintetben való haladás járjon együtt, nehogy a vallási fejlődés megakadásával a h i t és értelem világa között ellentétek támadjanak. A

A kételyek eloszlatása érdekében e fokon a v a l l á s o k t a t á s b a n nem helyezkedhetünk a tekintélyjárásról. hit a l a p j á r a ; mert u g y a n i s itt hiába hivatkozunk akár az egyház dogmáira, mint kötelező tételekre, akár a Szentírás kijelentéseire; e fokon a lélek saját maga által szerzett tapasztalati igazságot kíván. Itt tehát nem annyira a vallás egyes kérdéseire vonatkozó elméletek nyújtására, mint inkább az igaz vallásosságnak és hatásának mint történeti ténynek a bemutatására van szükség. Λ történeti igazságot azután kellő pedagógiai ügyességgel a fejlődő egyéniség lelki életére kell alkalmaznunk, hogy az a tanulóknek valóságos szellemi birtokába mehessen át.

Kételkedéssel

és

ben'tanufftandó"™-

A kételkedés és tagadás eloszlatása érdekében azonban leginkább arra van szükség, hogy maga a vallástanár hivő egyéniség legyen. Továbbá nagy jelentősége van e ponton annak, hogy a tanulókat őszinteségre, nyíltságra, szoktassuk. Ha valamit nem tudnak felfogni, inkább mondják meg, mint elleplezve daoos tagadásba essenek. így ismerve a tanulók gondolkodásmódját, amennyire csak lehetséges, magukkal a tanulókkal kell logikus következtetés útján levezettetni a hitetlen álláspont t a r t h a t a t l a n voltát. Ugyancsak együtt kell felépíteni a pozitív hivő álláspontot is. A belső ember nevelese a kulsö tekintelyek elvetese Idejen.

A

fentebbiekhez h a s o n l ó m ó d o n kell e l j á r n u n k ,

J

a jellemzett k r i t i k u s lelkiállapot a m a tünetével szemben is, amit a tekintélynek, a törvénynek elvetése s az egyéni akarat érvényesülésének vágya jellemez. Figyelembe kell venni, hogy e fokon a lélek a tekintélyt önmagáért a tekintélyén. ugyan elveti, de az erkölcsi és szellemi értékek tiszteletétől, az előttük való meghajolástól még nem idegenkedik. A szabadságra és önállóságra való törekvés ama állapotában

— 45 — * tehát·, amidőn a paranccsal szemben megnyilatkozó engedelmesség erénye foszladozni kezd, a serdülő egyénnek ez időben amúgy is túl éber önbecsérzetét válasszuk ama területnek, amelyen keresztül ez időben bevihetjük az i f j ú lelkébe azokat a szellemi és erkölcsi erőket, amelyek arra képesíthetik, hogy a belátás és lelkiismeret által indíttatva óvja magát attól, ami romlását idézhetné elő s ami miatt s a j á t maga előtt is szégyenkeznie kellene, és igy s a j á t elhatározásából, nemesebb érzéséből folyólag szabadon teljesítse mindig és mindenütt a hivatásával járó erkölcsi kötelességét. A serdülő i f j ú jellemzett átmeneti lelkiállapotát tehát a r r a kell felhasználni, hogy az erkölcsi törvény az egyén akaratának, lelkiismeretének törvényévé legyen s az i f j ú arra az útra lépjen, mely az erkölcsi jellemhez, az evangéliomi értelemben vett szabadsághoz vezet. Ezzel kapcsolatban még nagyon fontos az is, hogy a i f j ú s á g nevelői s ezek között első sorban is a vallástanár s általában a felnőttek erkölcsi tulajdonságaik, egyéniségük alapján szerezzenek maguknak tekintélyt az ifjúság előtt. Ez elől ugyanis nem zárkózik el a serdülő lélek, mig pusztán a hivatalbeli tekintélyre önmagában nem sokat ad. 5. A s z e m l é l t e t ő o k t a t á s é s a v i l á g o s f o g a l m i meghatározás jelentősége a vallástanításba'tn. A vallásoktatás fő jelentősége abban áll, hogy evangéliomi szellember erős vallásos érzelmeket és tántoríthatlan vallásos meggyőződést ébresszen. Az előbbi a szemléltetést, az utóbbi pedig a biztos ismeretnek és világos fogalmi meghatározásoknak n y ú j t á s á t teszi a vallásoktatás körében a legfontosabb módszertani követelménnyé. Vallásos életet csak m a g á n a k a vallásos élet/

/

A vallásos élet szemlélt-tese

nek látása, tapasztalása ébreszthet. A n a g y eszmékéri f o l y t a t o t t szellemi küzdelmeket, a nagy embereknek, mindenek fölött az Isten embernek Jézusnak szellemi világát kell feltárnunk növendékeink lelke előtt, hogy azokban hasonló érzelmek keletkezzenek. Jellemző példákban r á kell mutatni az isteni gondviselés cselekedeteire s mindenek fölött fel kell használni a sok szép jellemző bibliai történetet, s különös módon fel kell tüntetni a tiszta evangéliomi vallásosság eredményét a tiszta erkölcsiségben, a nemzetek haladásában, hogy így az egyes tények szemlélete útján a hit-

— 46 — * élet és annak áldása a tanuló tapasztalatának t á r g y á v á legyen ós lelkében vallásos érzelmeket ébresszen. fogalmi meghatáBármilyen n a g y jelentőségű és nélkülözhetlen

A rozás jelentősége.

A

.

..

,

,

,

,

,

,

is az emiitett eljárás, azért nem szabad a puszta szemléltetéssel sem megelégednünk, hanem ennek kapcsán a szemléltetett t á r g y a t (akár egyéni, akár korkép, esemény legyen az) különösen a felsőbb osztályokban fogalmilag is fel kell dolgoznunk s arra kell törekednünk, hogy növendékeinknek a t á r g y a l t anyag körében tiszta vallási fogalmaik legyenek. Mert valamint K a n t szerint „a fogalmak szemlélet nélkül üresek", épugy „a szemlélet fogalom nélkül vak." A vallásoktatás sikere látná kárát, ha e két tényező közül az egyiket, vagy másikat elhanyagolnék, avagy nem helyesen alkalmaznék. k i f e j t ő eljárás. A m i l y fontos azonban a vallási és erkölcsi igazságoknak tételekbe foglalása és nélkülözhetlen a fogalmi Imeghatározás, époly fontos az az út, amelyen azt a tanuló szellemi birtokába j u t t a t j u k . A múltban a kátészerü eljárás volt az uralkodó, mely minden kérdésre már megállapított alakban készen adta a feleletet s amelyben mindjárt a fogalmi meghatározás volt a kiinduló pont. Ez különösen a megfelelő építő magyarázat és megvilágítás nélkül a lélekre erőszakolt kényszertanítás benyomását tette, aminek következménye a vallási t á r g y a k i r á n t tanúsított ellenszenv lett. Nem szabad tehát a vallásoktatásban megfeledkeznünk arról, hogy ha házat akarunk építeni, akkor először is az építő köveket kell összehordanunk, kiválogatnunk és összeraknunk. A z t se h a g y j u k figyelmen kivül, hogy csak az a munka okoz örömöt, annak az eredményét értékeljük igazán, amit az ember maga végez. Ne kész dogmatikus tételeket adjunk tehát a tanulók elé, hanem kifejtő módon a szemlélet s az előző ismeretek adatai alapján s a j á t magukkal állapíttassuk meg a tételt, határoztassuk meg a fogalmat. Természetesen a vallástanár segítő, útbaigazító tevékenységére nagy szükség van. 6. A s z é p i r o d a l o m v a l l á s o s j e l l e g ű r e m e k e i mint a szemléltetés hatásos eszközei a valláso k t a t á s b a n . Mint fentebb már jeleztük, a vallásoktatás szemléltető jellegét a Biblia megfelelő helyeire való utalással, a történelemből és az élettapasztalatból, a természet szem-

— 47 — * leletéből veti példákkal biztosítjuk. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk e léren már vonzó jellegüknél fogva is a szorosabb értelemben veti egyházi irodalom körén kívül eső vallásos jellegű, erkölcsi tartalmú költői remekekből vett idézeteknek, az ezekre irányuló utalásoknak. Ezek alapján közvetlenül szemlélheti az ifjúság, hogy a vallás az emberiség közös kincse, ami nem pusztán csak azok dolga, akik hivatásból foglalkoznak vele s amit a legnagyobb szellemek mindig a legdrágább dolognak tartottak. A felsőbb osztályokban már művelődéstörténeti vonatkozásban is meg kell emlékezni a vallásos jellegű irodalomról s ennek legkiválóbb művelőiről; a tanítás szinességének, élénkségének biztosítása érdekében azonban a kínálkozó alkalmakat használjuk fel mindenütt arra, hogy tanítványaink figyelmét a vallásos és erkölcsi i r á n y ú költői művekre felhívjuk, illetve azokból idézzünk, vagy olvassunk; egyes alkotásokat pedig egész terjedelmükben közöljünk. A tanulók olvasmányai, az általuk már ismert művek se kerüljék ki a vallástanár figyelmét. Ha a tanulók által olvasottakból alkalmas helyen egyet-mást s a j á t célunk érdekében vallási szempontból értékesítünk, hatása semmi esetre sem fog elmaradni. Ez által azt a leélt is szolgál juk, hogy a vallásoktatás az egész iskola vallásos és erkölcsi jelentőségű munkájának összefoglalója, teljes öntudatra hozója és betetőzője legyen. Líránk, epikánk telve van oly g y ö n g y - s z e - Péj'eMegü"köíté8?et°S mekkel, melyekben a vallásos és erkölcsi jellegű köréböl. eszmék a legékesebben ragyognak. A sok közül a következőkben az ügy fontosságának szemléltetése céljából egy néhánj példát i t t meg is említünk. Vájjon figyelmen kívül hagyhatná-e a vallástanár Berzsenyi Dániel „Fohászkodás"-át·, mely méltó volna arra, hogy a zsoltárok könyvében foglaljon helyet; vagy megfeledkezhetnék-e Bajza József hitének e kifejezéséről . „Lenni kell egy jobb világnak, Itt, v a g y más bolygó tekén, Ébren-alva. azt sugallja Fájó szívnek a remény.'' A szegény ember felebaráti részvétének ecsetelésére talál-

- 48 — hatunk-e remekebb példát, mint aminőt Vörösmarty ,,A szegény asszony könyve" cimii költeményében tár elénk. Vörösmarty vallásos lelkületéről egyébként, még több költeménye tesz tanúbizonyságot. Ott van azután a n a g y szellemi triumvirátus : Tompa, Petőfi, Arany. A vallásos és erkölcsi érzelmek mily gazdag kincses b á n y á j a az ő költészetük. Nem maradhat nagy hatás nélkül a tanulókra p. o. h a elmondjuk, hogy Tompa az 1863-iki nagy éhínség után irta. „Az esztendő végén" c. költeményét, melyben a baj és nyomor között is a hit szava csendül meg: „Az Úr bölcs, jó, ő adja nékünk Az édest, keserűt — — — ö hordja e roppant világnak Örök nagy gondjait — — — Öröm — s búban, élet s halálban Kössön hozzá a hit." Nem maradhat el az építő hatás akkor sem, ha. elmondjuk, hogy amidőn a nagy beteg költő készül a halálra, végrendeletképen azt h a g y j a nejének, hogy imádkozzék, mert „Van még, ki hozzánk nyájasan beszél, A vallás, a mi édes jó anyánk."' Alkalmas helyen rendkívül építő lehet Tompa „Isten akaratja' c. költeményének a tárgyalása, melyben a f i a sírjánál térdeplő költő a nagy fájdalom által okozott természetes emberi zúgolódáson és békétlenségen keresztül j u t el a hit vigaszához: „ H a elvesztettem itt, majd feltalálom ott . . .! Legyen meg h á t Uram te szent akaratod. ' Petőfi költeményeiben is rendkívül sok felhasználhatót találunk. Klasszikusok nála különösen a gyermeki szeretet megnyilatkozásai, amit p. o. a „Füstbe ment terv", „A jó öreg korcsmáros," „Távolból," „Szülőim halálára," „István öcsémhez" c. költeményeiben szemlélhetünk. És mit szóljunk A r a n y Jánosról, a Biblián nevelkedett eme nagy költőnkről, aki „A tamburás öreg ú r " c. költeményében ezt í r t a :

49 — „Olykor egy-egy ének n y ú j t neki vigaszt, A h i t ú j í t á s kora szülte még' a z t : Benne a tört· szív bűnt vallva, leverve, V a g y erős hittel Istenhez emelve." E z t mindjárt idézhetjük is p. o. amidőn a reformáció korának egyházi ének ügyéről szólunk. — Elmaradhat-e a vallástanár ajkáról, hogy a nagy költő igy intette f i á t : „Imádkozzál édes gyermekem." Nem kell-e a j k á r a jönnie önkénytelenül is alkalmas helyen a költő szinte közmondássá v á l t szavainak. „Földi ember kevéssel beéri. Vágyait ha kevesebbre méri," v a g y Es tudod az erő micsoda? Akarat, Mely előbb, vagy utóbb, de borostyánt arat.' Az Istenbe vetett bizalomnak szebb kifejezését találjuk-e valahol, mint „Az első lopás" c. költemény első versszakában: „Ki r u h á z t a fel a mezők liliomát, Ki visel gondot az égi madárra" stb. Továbbá vannak A r a n y költeményei között nagy számmal olyanok is, amelyeket alkalmas helyen a maga egészében is tárgyalás alá vehet a vallástanár, igy p. o. „Gondolatok a béke kongresszus felől," „Ráchel siralma," „Az első lopás," „A hamis tanú," továbbá a balladák közül különösen azok, melyekben a költő a lelkiismeret problémáját fejti meg. A Toldiban és Arany egyéb eposaiban is nagyon sok olyan erkölcsi vonatkozású helyet találunk, amit a vallástanár nagy sikerrel felhasználhat. Ha ezen a pár példán kívül utalunk arra, hogy a legrégibb magyar irodalomtól kezdve egészen Sántha Károlyig és Szabolcska Mihály ig legkiválóbb lírikusaink ihletett lelke telve van vallásos érzelmekkel, akkor r á m u t a t t u n k arra az eddig meglehetősen elhanyagolt nagy és kies mezőre, ahol a vallástanár oly szép virágokat g y ű j t h e t , melyeket ha gyökerestül elültet az i f j ú léleknek fogékony talajába, akkor azok ott a legnemesebb cselekedeteknek gyümölcseit fogják teremni. Dráma irodalmunkban is találunk olyan műveket, melyek-

— 50—* nek alapeszméit a vallásoktatásnál haszonnal alkalmazhatjuk. A felsőbb fokon, különösen a vallásoktatás betetőzésénél Madách ,,Ember tragédiája" legyen az, amit a vallástanár a maga egészében is méltasson s amiből egyes részleteket a megfelelő helyeken idézzen. Regény-irodalmunkban is vannak olyan remekművek, amelyeknek egyes részleteit megfelelő helyeken értékesítheti a vallástanár. Eötvös „Karthausi"-ja p. o. sok szép eszmének és igazságnak a kidomborítására adhat indítást, Nem szabad megfeledkeznünk bölcselkedő, elmélkedő irodalmunkról sem. O t t van p. o. Kölcsey „Töredékek" c. értekezése, melyben azt mondja, h o g y : .,a vallás az az isteni folyam, mely az egész pallérozatlan emberi nemzeten keresztül habzik" stb. A „Parainesis"-ben is sok szép gondolatot találunk Az érettebb tanulók vallásos öntudatának felébresztésére és megerősítésére minden esetre- nagy hatást fog gyakorolni, ha ismertetjük, hogy a 19-ik század egyik legnagyobb gondolkodójának, Eötvös Józsefnek lelkivilágában mily jelentékeny helyei foglal el a vallásos meggyőződés, és az ezen alapuló erkölcsi felfogás, amiről különösen a „Gondolatok" tesznek tanúbizonyságot. Annak szemléltetése céljából pedig, hogy a mi magyar népünknek századokon keresztül leszürődött életbölesesége vallásos jellegű, erkölcsi irányú, nagy haszonnal szőhetjük bele a vallásoktatásba a megfelelő példabeszédeket és közmondásokat. A világirodalom vallásos jellegű és vonatkozású remekeit is kell ismerni a vallástanárnak, mint Dante „Divina Commedia"-ját, Milton „Elveszett paradicsom ' át, Klopstock „Messiás"át, Goethe „Faust"-ját s az ujabbak közül is a nevezetesebbekel. Sok kincset g y ű j t h e t még magának a vallástanár, amit célja érdekében nagy áldással értékesíthet, ha különösen Schakespearet tanulmányozza. Ε helyen természetesen a vallásos jellegű, erkölcsi irány α művek, részletek felhasználásáról, alkalmazásáról rendszeres útmutatást nem nyújthatunk'; mert erről magáról egész kötetet kellene irni. I t t csak az ügy rendkívül nagy fontosságára, hívjuk fel a figyelmet s általánosságban annyit jegyzünk meg, hogy a szemléltetésnek eme eszközeivel, a szép irodalmi

—

51

szemelvényekkel, idézetekkel is tervszerűen kell eljárni. Ε téren is mindent a maga helyén, a tanulók érettségi f o k á n a k ' megfelelő módon kell nyújtani, hogy az idézeteknek, utalásoknak mindig meg legyen a kellő súlya és hatása. Az ügy fontosságára való tekintettel utalok néhány ide/onatkozó számottevő, haszonnal felhasználható gyűjteményre, munkára: Η árf ahangok ι szerk. P a y r Sándor), Lévai József, Torkos László és Porkoláb G y u l a : Vallásos lant. Kozma Andor: Vallásos költemények. K á d á r : Vallásos költemények. Sántha K á r o l y : Buzgóság könyve. A szükséges helyen kellő k r i t i k á v a l használható Dvorzsák János „Idézetek tára'' is. Az idevonatkozó értekezések közül figyelmet érdemelnek Hollósy Kálmánnak a „Szövétnek"-ben megjelent következő munkái : „A magyar vallásos líra és főképviselői", „A vallásos •rkölcsi elem A r a n y költészetében " (L. Szövétnek 1907/908. évfolyama), továbbáDr. Szelényi Ödönnek „Jelenkori vallásos áramlatok a modem irodalomban" c. műve. 7. A v a l l á s o s j e l l e g ű k é p z ő m ű v é s z e t Vallas és művészet, kiváló a l k o t á s a i mint szemléltető eszközök a valláso k t a t á s b a n . Goethenek e s z a v a i ; „az emberekben addig van költői és képzőművészeti teremtő erő, amíg vallásosak", kifejezik egyrészről a vallás és művészet helyes viszonyát, másrészről pedig magukban foglalják e viszony természetes folyományait, illetve követelményeit. Ε szerint a művészet a vallást nemcsak nem pótolhatja, hanem épen a szép-alkotást létrehozó művészi ihletnek van szüksége a mély vallásos érzésre. A művészet története is azt mutatja, hogy azok az alkotások állanak a műérték legmagasabb fokán, melyek a legmagasztosabb problémát, az Isten-embernek ábrázolását a legmélyebb vallásos érzés szülte ihlet segítségével a legtökéletesebben oldják meg. Másrészről azonban amily sokat nyer a művészet az alkotóknak vallásos érzésétől, személyes hitétől, ép oly sokat is n y ú j t az embernek, neveli, ápolja a vallásos érzést. Ez alapon nemcsak hogy meglehet engednünk a művészi elem érvényesülését az evangéliomi alapon álló vallásos életben, hanem arra egyenesen szükség van addig a határig, mig az a kultuszban nem lesz szinte öncéllá, hanem pusztán a mélyebb vallásos érzelmek kifejezője és egyúttal felébresztője, nevelője g y a n á n t szerepel.

— 52 A képzőművészeti alkotáson fe használása a v i i l a e o k t a tasban.

Ha a . , 'ie'ye

művészeinek

, es

.

.

,„

,

ezen

az alapon fontos ,, /

n a g y j e l e n t ő s e g e van altalaban a vallasos életben, ebből világosan következik, h o g y valósággal bűn volna, ha ezt a fontos és rendkívül alkalmas eszközt célunk érdekében a vallásoktatásban kellőképen fel nem használnók.

A képzőművészeti elem felhasználása a vallásoktatásban mint egyes megfelelő képeknek bemutatása és megbeszélése szerepel Az alsóbb osztályokban a képek főleg olyanok legyenek, amelyek a szóban forgó történetet, jelenetet, ábrázolják. A felsőbb osztályokban pedig a. kiválóbb festőművészek alkotásait, a. leghíresebb szobrokat, az építészeti alkotásokat, ábrázoló képeket főleg művelődéstörténeti vonatkozásban mutassuk be.

A képek utján törtenö szemleltete» módja.

A

nálása

k é pre knek

a vallásoktatásban való felhasz„ ügyeben altalanosan kötelező szabalyt

felállítani a r r a vonatkozólag nem lehet·, vájjon a képeket a tárgy kifejtése előtt, közben, vagy utána mutassuk-e be? Lehet olyan eset, mikor legcélszerűbben magának a képnek szemléltetéséből, megbeszéléséből kell kiindulnunk, más esetben pedig a képet a megbeszélt tárgy szemléltetése érdekében kell utólag bemutatnuk. A tanulók öntevékenysége itt Ls nagy mértékben érvényesüljön. Ne a tanár magyarázza meg elejétől végig a képet, hanem a tanulók maguk keressék ki a jellemző vonásokat, hogy érdeklődésük még nagyobb legyen s a tanár vezetése mellett a képnek nevelő hatása teljes mértékben érvényesüljön. A közelebbiről a. távolabbira haladás didaktikai elvének analógiája szerint i t t a külsőről kell haladnunk befelé. Különösen az alsóbb fokon kell ezt az elvet érvényesíteni. A történeti jelenetet ábrázoló képnél p. o. először a környezetre, ruházatra, eszközökre, testmozdulatra, arckifejezésre hívjuk fel a figyelmet; ezekről térünk á t azután arra, hogy micsoda érzelmeket, indulatokat,· gondolatokat fejez ki a kép és mi az egésznek az alapeszméje. A képek által történő szemléltetés a fogalmakat világosabbá, élesebbé, az érzelmeket erősebbé teszi s így a képeknek jelentősége különösen az a k a r a t nevelésére vonatkozólag rendkívül nagy.

53 — Sajnos, nekünk még a vallásoktatás céljaira alkalmas, az egész osztálynak bemutatható nagyobb kivitelű képgyűjteményünk nincs. Erről is feltétlenül kell gondnoskodnunk. Több sorozatot a német kiadásokból is átvehetünk, de természetesen magyai' felírásokkal. A fentebb ek alapján kétféle jellegű g y ű j t * - J ^ J ^ , 6 , * k é j m e n y r e van szükség. Az egyik olyan legyen, gyüjtem»nyek. mely az alsóbb osztályok számára a bibliai, egyháztörténeti, hit- és erkölcstani t a n a n y a g lényeges részét szemlélteti; a másiknak pedig művészettörténeti sorozatokból kellene állani, melyek időszerinti sorrendben reprodukálnák a vallásos jellegű, egyházi vonatkozású műalkotások (festmények, szobrok, építmények) remekeit. Addig is míg ezt meg tudjuk valósítani, ajánljuk a következő kiadványokat : Dr. A. Reukauf-Schmauk Biblische Wandbilder és Wandbilder zur Apostelgeschichte. (Verlag von Karl Havlik. S t u t t g a r t , ßeinsburgstr. 113. b.) Ára darabonként 2 Mk. 30 pf. Egy-egy sorozat 11 Mk. 80 pf. Biblische Wandbilder nach Prof. Karl Sehönherr á 1 Mk. 50 pf. (A. Deuchert'sche Verlagsbuchhandlung. Inh.: Werner Scholl. Leipzig. Wandbilder f ü r Kirche, Schule und Haus. Burnand hires képei: A példázatok, képnagyság 68X40 cm, lapnagyság 90X63 cm; darabonként 3 Mk. 60 pf. Verlag f ü r Volkskunst·, Rieh. Keutel S t u t t g a r t . Ujabban a dunántúli egyházkerületi evangéliomi egyesület vállalkozott a következő képek kiadására: 1. A hegyi beszéd. 2. Jézus és Nikodemus. 3. Jézus a tengeren. 4. Jézus és az emmausi tanítványok. Egy kép ára a csomagolási díjon kívül 50 fillér. N a g y s á g 48X39 cm. A „Szinek mesterei" e. kiadás I. sorozatában vannak olyan remekművek, melyek a felsőbb osztályokban a bemutatásra alkalmasak. Kívánatos az is, hogy a tankönyvekben is legyenek megfelelő képek; de ezeknek is feltétlenül művészi értéküeknek és kifogástalan kivitelüeknek kell lenni. Ellenkező esetben inkább ne legyenek a tankönyvben képek. 8. A z e m l é k e z e t b e v é s é s , a t á r g y a l t tana n y a g s z á m o n k é r é s e ; i s m é t l é s . A megélte- { ^ " g j ' ^ e g e i t ó téssel még oktató feladatunkat nem oldottuk teee.

54 meg; közre kell működnünk azon, hogy a megértett ismerel növendékeinknek maradandó lelki tulajdona legyen és hogy a lélek mélyén vallásos érzelmeket és nemes elhatározást ébresszen. Ε célból a közlött tananyagot, összefoglaltatjuk a tanulókkal, többféle vonatkozásban megbeszéljük s amennyire az idő engedi még a tankönyvből is elolvastatjuk. Amennyire csak lehetséges, a r r a törekedjünk, hogy növendékeink már az iskolában elsajátítsák a t á r g y a l t tananyagot s odahaza csak némi megerősítésre, begyakorlásra legyen szükség. A tananyag számonΚ6Γ68β

Az előző órában elvégzett t a n a n y a g számonr

r

r

kérésében is mindig ez egész osztály e g y ü t t e s foglalkoztatására törekedjünk. Mindig az egész osztályhoz intézett, kérdéseket vessünk fel s ezen az úton foglaltassuk össze az előző órában t á r g y a l t tananyagot, Az egyes kérdésekre adott feleletek után amennyire az idő engedi még két-három tanulóval egyfolytában is mondassunk el hosszabb részleteket, hogy így az összefüggő folyékony előadásban is gyakorolják magukat. Ismétlés. Ami a t a n u l t a k átismétlését illeti, erre rendkívül nagy gondot fordítsunk, mert nagy igazság van abban a latin közmondásban: „repetitio est mater studiorum". Minden alkalmat használjunk fel arra is, hogy a már egyszer tanultakat a rendes ismétléseken kivül is többször felelevenítsük s ezzel a tanulóknak mélyebben emlékezetébe véssük. Minden nagyobb szakasz befejezése után tartsunk ismétlést. Ez alkalommal már huzamosabb ideig kell egy-egy tanulóval foglalkozni, hogy meggyőződjünk arról, vájjon a nagyobb terjedelmű anyag minden részletét ismeri-e ? dolgozatok. A felsőbb osztályokban ú g y az első mint a második félévi nagy ismétlések idején legalább egy-egy órát esetleg arra is felhasználhatunk, hogy szóbeli feleltetés helyett egy-egy kérdés Írásbeli kidolgoztatásával adassunk számot arról, vájjon a tanulóknak mily mértékben lett lelki s a j á t j a a feldolgozott tananyag, vagy annak egyik-másik részlete és minő gondolatokat támasztott lelkükben ? Ε kérdések főleg öisszefoglaló természetűek legyenek. Ezek a dolgozatok azonban csak iskolaiak lehetnek.

írásbeli

— 55 — *

7 A tankönyvek. Ebben a fejezetben, ahol a vallásoktatás célja elérésének főfeltételeiről szólunk, nem h a g y h a t j u k említés nélkül a tankönyveket. Annál kevésbbé tehetjük, mert „Útmutatás' unitnak egyik főcélja az, hogy a középfokú iskolai vallásoktatás ügyének előbbreviteléhez annyiban is hozzájáruljon, hogy tanácsainak, gondolatébresztésének hatása a l a t t jó vallásoktatási tankönyvek lássanak napvilágot. A tankönyv fő kellékének azt tartjuk, hogy a A tankönyv kijelölt óéinak megfelelő módon helyes pszichológiai kellékel, és pedagógiai érzékkel kiválogatott tananyagot kerekded formában, világosan, egyszerűen, logikus módon jó stílusban, mindemellett, kellő melegséggel közölje. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a tankönyvnek pusztán a tanítás eredményét kell közölni; azért a tankönyv legyen rövid, de velős. A tankönyvírónak tekintetbe kell vennie az ismétlési órák beszámításával a tanórák számát és az egy-egy órában elvégezhető tananyagot.

fö

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, A tankönyv t e r j e me hogy a tankönyv nem a tanár, hanem a ta' nuló számára készült. Sok jegyzet, sokféle kitérés, magyarázgatás a tankönyvbe nem való. N y ú j t s a a tankönyv érthetően csak azt, amit a tanulónak feltétlenül tudnia kell. A betaníttatásra szánt szöveg az alsó két osztályban 4 nyomtatott ívnél, a következő 2 osztályban 5 ívnél, a felsőbb 2 osztályban 7 ívnél több lehetőleg ne legyen. A középfokú iskolák befejező osztályában pedig a tanítási idő rövidebb volta miatt (J nyomtatott ívnél többet elvégezni nem lehet A tulajdonké|>eni t a n k ö n y v e k e n kívül e g y e s oszSegedkönyvek. tályok számára azonban szükség van bibliai, egyháztörténeti s szépirodalmi szemelvényeket magukban foglaló olvasókönyvekre és esetleg egyéb megfelelő közleményeket tartalmazó segédkönyvekre Ezeket a szemelvényeket azonban megfelelő beosztással az egyes tankönyvekhez esetleg függelék gyanánt is hozzá lehet csatolni.

— 56 — *

8. A vallástanár személyisége és a vallástnnári tiin-zék ügye. A v a l l á s t a n á r szemelyisegenek fon-

A

Amiről

eddig ebben &

a fejezetben szó J

volt:

tossaga. t a n a n y a g , módszer, t a n k ö n y v , — n a g y fontossága mellett is — önmagában mindaddig holt dolog marad, mig azt a vallástanár személyisége élővé nem teszi. A biogenezis n a g y törvénye itt is érvényesül: élet csak élőtől származhatik. A vallásosság f á k l y á j a a gyermek és i f j ú szivekben csak a vallásosság eleven tüzétől gyullad lángra. A vallásoktatás sikerének sarkalatos főfeltétele tehát magának a vallástanárnak az élő vallásosságot visszatükröztető személyiségében rejlik. Egyéniségeket csalt egyéniségek, jellemeket csak jellemek nevelhetnek. Ha tehát a· személyiség minden tanárnál rendkívül fontos, úgy kétszeresen fontos az a vallástanárnál. v a l l á s t a n á r mint A v a l l á s t a n á r első s o r b a n is legyen h i v ő egy niscg. egyéniség Amit tanít, az f a k a d j o n a lelke mélyéből, hogy amit kijelent, az valóságos hitvallás legyen. Azért a h i t forrásához, Jézus lábaihoz kell neki magának is naponként ülnie, hogy ott az élet .kenyerével táplálkozzék s lelkét az élet italával üdítse.

A v t l ástanár szeret e t e a z Ifjúság i r á n t .

'

Ha a v a l l á s t a n á r ,...

bitének szövétnekét ,

...

,

maga .

.

,,

Jézus g y ú j t j a meg. csak ez oltja egyenisegebe a sikeres nevelői munkásságának második lényeges feltételét: a s z e r e t e t e t . Krisztusi emberszeretetének elsősorban is a gyermeksereg s az i f j ú s á g iránt tanúsított szeretetben, a velük szemben megnyilvánuló jó bánásmódban kell érvényesülnie. Jézusért, az ő országának megvalósulásáért kell szeretnünk a. gyermekeket. Egyedül ez t u d j a erőssé és állandóvá tenni az i f j ú s á g iránt tanúsított szeretetünket, mert bizony e nélkül a sok f u r f a n g , fortély, hamisság, rossz akarat, hálátlanság, pajkosság, mellyel lépten nyomon találkozunk, csakhamar elfordítaná szivünket az ifjúságtól. Azt a nemes részt mely mindezek mellett általánosságban megvan az i f j ú lelkében — kell megragadnunk az ifjúságtól soha el nem forduló szeretetünkkel, hogy őket Jézushoz vezethessük. Ennek a szeretetnek azonban nem szabad mindent elnéző gyengeséggé fajulnia. Ha szükség van rá, legyen a vallás-

— 57 tanár erélyes, de a szenvedélyes indulatosságtól — mely mindig rossz tanácsadó — óvakodnia kell. Bölcs lelkipásztornak kell lennie az órában is, akinek a fentebb jellemzett szeretet még a fegyelem fenntartása tekintetében is mindig megadja a megfelelő tanácsot. 8tana r A v a l l á s t a n á r legyen továbbá — a szó ein- A . . "j'" 4 eJ , erkölcsi e-t k0e r e s * / beri értelmében — e r k ö l c s i e g y é n i s é g . Ε tyén egyéniség, követelménnyel azonban nem akarunk többet kivánni, mint amit embertől egyáltalában lehet. Nem azt a k a r j u k ezzel mondani, hogy vallástanár csak tévedéstől ment ember lehet, mert ezzel vagy a lehetetlenségnek, vagy a. nagyképűségnek világába, tévednénk A vallástanár mint erkölcsi egyéniség tehát olyan ember legyen, aki nem vallja ugyan m a g á t sem önmegigazultr nak, sem tökéletesnek, hanem akinek lelkiismeretét Isten igéje köti, neveli, gyarlóságai ellenében küzdelemre indítja s benne a megbízhatóság, hűség, kötelességtudás, tiszta élet erényeit fokról-fokra fejleszti. Ilv értelemben legyen tehát a vallástanár elsősorban is k e r e s z t y é n e g y é n i s é g , hogy keresztyén egyéniségeket tudjon nevelni. Emellett azután célja elérése érdekében a A v a l ' á s t a n á r t u d · , , . . mányos műveltsége. vallastanarnak t u d o m á n y o s egyenisegn e k kell lennie. Legyen járatos a vallástanár elsősorban is a theológiai tudomány egészében és legyen ura teljesen ismereteinek. azaz t u d j a megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől s t u d j a megítélni azt, hogy a kitűzött cél érdekében mire van szüksége tanítványainak. Hogy a biblikus képzettséget külön is hangsúlyozzuk, az magától értetődik. A theológiai tudományokban való jártasság mellett azonban alapos általános tudományos műveltséggel is kell rendelkeznie a vallástanárnak. Nemcsak a történelemben s irodalomban kell otthonosnak lennie, hanem még a természettudományok. terén is fel kell frissítennie a régebben tanultakat, hogy amidőn egyes felkapott üres jelszavakkal épen a természettudományt szeretik kijátszani a vallás ellen, azt a vallásosság leghatalmasabb apológiájául és ápolójául használhassa fel.

Az alapos t u d o m á n y o s képzettség azonban * vallástanár mint még ö n m a g á b a n nem elengedő ; a v a l l á s t a n á r n a k pedagógus, egyúttal jó p e d a g ó g u s n a k is kell lennie, hogy erkölcsi

58 — egyéniségének kincseit és tudományát az ifjúság oktatása és nevelése terén kellőképen értékesíteni tudja. Sok tekintetben ez is isteni kegyadomány; de kellő odaadással, hivatásszeretettel, erős akarattal, megfelelő gyakorlat, után még azok is sokra vihetik, akiknek eredeti egyénisége kevésbbé pedagógushoz illő; lelkiismeretes munka nélkül ellenben kevésre mennek azok is, akiket egyéniségük a pedagógiai pályára utal. A

vallastannak

középponti jelentősége és az ban. az érdek, h o g y ne különüljön el a n n y i r a a többi tárgyaktól, felszínre hozhatja, azt a gondolatot, hogy evang. középiskoláinkban ne legyen egy kézben a vallásoktatás, hanem több tanár között osztassék az fel, akiknek mindegyiké más t a n t á r g y a t is tanítson. Amennyire szép és eszményi ez a gonaolat, annyira nem számol a gyakorlati élet viszonyaival s igy általánosságban nem valósítható meg. A vallásoktatás oly nagy fontosságú dolog, hogy az maga egész embert kíván. Aki evvel foglalkozik, annak teljes odaadással kell átadnia magát ennek a szent ügynek, úgy hogy működésének két középpontja nem lehet. Sokat kell tanulnia mint láttuk más t á r g y a k köréből is, de mindent a vallásoktatás érdekében kell feldolgoznia. Kérdés, vájjon a külön vallástanári állások megszüntetése s a vallásóráknak több tanár között való felosztása esetén egyik vagy másik esetber a vallásoktatás nem jutna-e az ötödik kerék szerepére? Az ügy érdekében mindenesetre hasznos, ha a vallástanárnak állami középiskolai tanári képesítése is v a n ; de még ig}· is maradjon meg teljesen vallástanárnak, mert csak akkor felelhet meg igazán magasztos és nehéz feladatának, ha csak ,,egv úrn.ak szolgál . Nem rendszerváltozásra, az eddigi vallástanári állások beszüntetésére van tehát szükség, hanem arra, hogy egyházunk a középiskolai vallástanár-képzés és képesítés ügyét egyik elsőrangú feladatának tartsa. Az a körülmény, hogy a theológiai akadémiák mai szervezetük körén belül nem gondoskodhatnak eléggé a középiskolai vallástanárok képzéséről és képesítéséről, szükségessé teszi külön középiskolai vallástanári képesítő vizsgálat és vallástanáx-képző tanfolyamok létesítését. Itt csak az eszmét vetjük f e l ; a többi a zsinatnak és egyetemes egyházunknak a feladata.

sok^'ttzépietlolálnk-

— 59—* IV. F E J E Z E T .

Ä középfokú iskolák tantervében kijelölt tananyag részletezése és útmutatás ennek feldolgozására. 9 A bibliai tananyag és ennek feldolgozása. A) A Biblia jelentősége

és felhasználása

a vallásoktatásban.

A vallásoktatás t a n a n y a g á r ó l szóló általános A vallásoktatás bibfejtegetésben m á r utaltunk a r r a , h o g y a vallás'ia' Je"eee' oktatás tulajdonképeni f ő t á r g y a az Istennek Jézus Krisztusban megjelent kegyelme. Ez a krisztooentrikus jelleg a vallásoktatás középpontjába a Bibliát, mint az Isten nagy szeretetéről szóló bizonyságtételt helyezi. Isten szeretetének tapasztalása ébreszti fel lelkünkben a h i t e t ; így tehát egyházunk anyagi elve: a „sola fide" a Bibliát teszi a vallásoktatás φ alapjává. Evangélikus egyházunk alaki elve is, mely szerint hit # és élet dolgában egyedüli zsinórmérték a Szentírás, szintén a Biblia, a n y a g á t teszi a vallásoktatás leglényegesebb elemévé, amelynek az egész vallásoktatásunkon végig kell vonulnia, s annak alapjellegét megadnia. Ez a bibliai jelleg, az egész oktatást átható evangéliomi szellem ad a vallásoktatásnak egészségei szint ós éltető erőt, az emberi vélekedéseken felülemelkedő határozott igazságtartalmat·. A bibliai elem a vallásoktatásnak tulajdonképeni isteni tartalma. Magától értetődik, hogy a keresztyén v a l l á s o k t a t á s b a n · fő szerepet az fíjszövetség játssza; az ószövetséget főleg az újszövetség megértése érdekében alkalmazzuk. A v a l l á s o k t a t á s n a k a m a g a egészében két A vallásoktatás kiik é r d é s r e kell feleletet a d n i ; az egyik : „mit tett Jjtsζefüf;géte"a*ΒUl· Isten az emberiségért s í g y mi é r e t t ü n k i s ? " , a llával. másik: „mit tett az emberiség és m i t kell nékünk tennünk Istenért?' I t t tehát túlnyomó részben tényekről, részint pedig feladatokról van szó. Ebből következik, hogy a vallásoktatás jelentékeny részének történeti jellegűnek kell lenni, mert a keresztyénség is mint, történet lépett a világba és fejlődött ki abban

— 60 — * A történetnek az a része, mely arról szól, hogy mit t e t t Isten az emberiségért: a szorosabb értelemben vett bibliatörténet, az a része pedig, mely azt, adja elénk, hogy mit t e t t az emberiség· az Istenért : az egyháztörténet. A bibliai történet, és egyháztörténet eredménye, lényege azután elénk t á r j a azt, hogy melyik az a krisztusi értelemben v e t t keresztyén hit, mely igaz életet, teremt és hogy mit kell mi nékünk tennünk az Istenért. Ez utóbbi a vallásoktatás hit- és erkölcstani tárgya. Mindegyik t á r g y a legszorosabb összefüggésben van a Bibliával. Az első m a g á t az üdvösség történetét a d j a elő, mely tananyagát tehát célszerű kiválogatással és beosztással magából a Bibliából veszi. Ez a szorosabb értelemben vett. bibliai tananyag, amellyel ú g y az alsóbb, mint, a felsőbb fokon a vallásoktatás kezdődik. Az egyháztörténet eseményeinek értékmérője, mely megítéli azt, hogy melyik tény történt valóban Krisztus szellemében Istenért, az ő országának diadaláért s melyik f a k a d t gyarló emberi indulatokból, szintén • a Biblia. A h i t és erkölcstani igazságoknak legalkalmasabb ós leghívebb szemléltetője s e g y ú t t a l egyedül hiteles igazolója sem lehet más, m i n t a Biblia. A ζ elmondottak világosan m u t a t j á k a Biblia n a g y jelentőségét a vallásoktatásban; kijelölik annak az oktatás egészére kiterjedő szerepéi és meghatározzák még azt is, hogy a Bibliát mi módon használjuk fel a vallásoktatásban. Az egész évi tanítás gerincéül szolgáló bibliai tananyag k i v á l a s z t á s á r ó l , részletezéséről és feldolgozásáról e részben ^ h ü l ö n pontok a l a t t szólunk; i t t csak arról emlékezünk meg, hogy a Bibliát miképen alkalmazzuk az egyháztörténeti és hit- és erkölcstani anyag feldolgozásában. U t a l t u n k m á r arra, hogy vallásoktatásunk a maga egészében biblikus legyen. Ebben a törekvésünkben azonban óvakodnunk kell egyrészről az erőltetettségtől, t. i. attól hogy — akár helyén való, akár nem minden áron bibliai idézetekkel akarjuk tarkítani t a n í t á s u n k a t ; másrészről pedig vigyázzunk arra, hogy az egyes osztályok számára kijelölt tananyaggal összefüggésben nem levő bibliai könyveket, vagy szakaszokat ne jelöljünk ki olvastatás és magyarázat céljából.

— 61 — A bibliai hely minden esetben legyen a tárgyhoz illő, szolgáljon annak megvilágítására. A Biblia f e l h a s z n á l á s á n a k alapelvét az e g y - *a8®ih"za /gyháztör háztörténeti o k t a t á s körében fentebb m á r jeleztük, ténet tanítasaban. Ennek értelmében az egyháztörténet tanításában a Bibliának megfelelő helyeit abból a nézőpontból alkalmazzak, vájjon az egyes tények és jelenségek minő viszonyban vannk az evangéliom szellemével. Ez érdekből a v a l l á s t a n á m a k alaposan kell ismernie az egész Bibliát, hogy a megfelelő helyeken t á r g y szerüleg és a pedagógiai érdekből is helyesen t u d j a megválasztani és alkalmazni az odaillő bibliai idézeteket, vagy példákat I t t nem lehet feladatunk az, hogy az egyes bibliai helyek alkalmazása ügyében e munka keretében részletes útmutatással szolgáljunk; de egy néhány példával azért szükségesnek t a r t j u k megvilágítani e kérdést. így p. o. midőn Jézus t a n í t v á n y a i n a k mun- Az egyháztörténet , , » , , . /, , , ,..., , . tanításában felhasz k a s s a g a r o l szolunk, ezt összevetjük a hegyi n á , h a t ó b l b | i a | p é | beszédnek a t a n í t v á n y o k h o z intézett részével dák. (Máté 5, 13—16.), „Ti vagytok e földnek sava" stb., a tanítványokat elbocsátó beszéd megfelelő részeivel (Máté 10.), Jézusnak a tanítványokért könyörgő imádságával (János 17, 6—26.). Az üldöztetések ismertetése közben p. o. utalhatunk .lézus szavaira: „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért" stb. (Máté 5, 10 -12), v a g y „Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig nem ölhetik meg" stb. (Máté 10, 28.). A gályarabok sorsának ismertetésekor p. o. olvastathatjuk Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez i r t 2-ik levele 11 rész 24 33. v.-ben foglalt részletet, melyTben az apostol leírja saját szenvedéseit. A pápaság megalapításának történeténél meg kell magyarázni J é z u s Péterhez intézett szavainak igaz értelmét (Máté 16, 18 19) s hivatkozhatunk eme kijelentésére: „Ahol ketten, vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (Máté 18, 20), ami világosan kifejezi, hogy ő maga marad egyedüli feje a keresztyén egyháznak. Annak kimutatása céljából pedig, hogy Jézus kormányzati, igazságszolgáltatási tekintetben nem egy személyt, hanem magát a gyülekezetet t a r t o t t a legfőbb hatóságnak, idézhetjük a következő kijelentését: ,.Ha nem hallgat 6*

— 62—* rád (t. i. a te atyádfia), végy magad mellé még egyet, vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó; ha. azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek" stb. (Máté 18, 16 17.) A pápa mint Krisztus állítólagos helyettese hatalmának és fényűzésének jellemzésekor hivatkozhatunk a Megváltó szavaira: „Az én országom nem e világból való" (János 18, 36), v a g y : „A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani." A középkori vallásos iránynak, az érdemszerző cselekedetek tanának ismertetésekor utalni lehet Jézusnak a farizeusok vallásosságát jellemző szavaira (Máté 5, 17 20) és eme kijelentéseire: „ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy haszontalan szolgák v a g y u n k " stb. (Luk. 17, 10.); a visszaélések feltüntetésénél pedig hivatkozhatunk dorgáló beszédeire (Máté 23). A reformátorok jellemzésébon párhuzamot lehet vonni köztük s a próféták, apostolok között. Idézni lehet i t t is a megfelelő szentírásbeli helyeket. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy L u t h e r és Fái apostol élettörténetének s jellemző vonásainak hasonlatosságát kimutassuk (p. wormsi út jeruzsálemi út. „Ha olyan tüzet g y ú j t a n á n a k " stb. „A lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe" stb. „De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem" stb. (Apóst. csel. 20, 22 24.) Luther egyéniségének rajzolásában utalhatunk Péter és János szavaira: „Nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk". (Ap. csel. 4, 20.). A reformáció lényegének jellemzésére idézhetjük P á l apostol szavait: „Más fundamentumot senki nem vethet azon kivül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus." (I. Kor. 3, 11.) A. speyeri protestáció történeténél találóan idézhetjük Péter és az apostolok feleletét, a Jézus nevében végzett tanítást betiltó parancsolatra: „Istennek kell inkább engedni, hogy nem az embereknek." (Ap. csel. 5, 29.). A. reformáció egyik lényeges elvének, a h i t által való megigazulás kérdésének tárgyalásakor nem h a g y h a t j u k említés nélkül az apostoli konventre való hivatkozást (Ap. esel. 15), továbbá meg kell emlékeznünk P á l apostolnak a „Rómabeliekhez" és a „Galatákhoz" irott leveleiről, s meg kell magyarázni az idevonatkozó részleteket. A szeretet mun-

— 6S

-

kásság ismertetésénél pedig olvastathatnánk-e szebb és megfelelőbb részletet, mint a Korinthusbeliekhez írott első levél 13-ik részét A felhozott példákkal csak rá a k a r t u n k mu- ,A. Bibl'® .fe,h®«?,nár , tasa a hit es e r k o l c s / tatni a r r a , h o g y az egyháztörténeti oktatást is tan t a n í t a s á b a n . miképpen szőhetjük át bibliai idézetekkel és tehetjük ez által biblikussá. A h i t és erkölcstani tananyagnál meg épen magától értetődik, hogy oktatásunk vagy a- Bibliából induljon ki, vagy a Bibliához vezessen. I t t nem lehet feladatunk az, hogy a részletekbe is belebocsátkozzunk; csak általánosságban emeljük ki, hogy a bibliai példa, illetve idézet részint kiindulás, szemléltetés gyanánt szolgálhat, részinl pedig igazolás, illetve az oktatás eredményének egy-egy velős bibliai mondatban való összefoglalása, gyanánt. Hr, p. o. a megtérésről szólok, kiindulok a bűnbánó asszony történetéből s ebben szemléltetem a mély törödelmet, a Jézus iránti szeretetet és hitet s így a tanulókkal közösen megállapítjuk a megtérésnek feltételeit. Ha pedig p. o. az embertársainkkal való igazságos bánásmódról tanítok, először is példákat hozok fel maguknak a tanulóknak életéből, rámutatok arra, hogy mily sokan vannak, akik másokat· szeretnek gúnyolni, szóval vagy tettleg bántalmazni, ha pedig őkel bántják, az rosszul esik nekik. A megbeszélés végeztével az eredményt azután Jézus e szavaiban foglalhatjuk össze: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvénj és a próféták." (Máté 7, 12.) A bibliai helyekre való utalás történhetik a kérdés megvilágítása. céljából. P. o. az igaz ember szenvedésének kérdésénél utalunk J ó b könyvére, Jeremiás sorsára, Ézsaiás könyve 53-ik részére és Jézusnak megváltói halálára. Amellett, h o g y egyháztörténeti és hit- és Összefüggő bibliai , , szakaszok olvastaelkölcstani o k t a t a s u n k a t at — meg átszőjük a tása megfelelő bibliai idézetekkel, utalásokkal, azért amenynyire csak az idő engedi az osztály céljához illő összefüggő hosszabb szakaszokat is olvastassunk a Bibliából, azokban az osztályokban is, ahol az egész évi t a n a n y a g nem bibliai. így p. o. a középfokú iskolák III-ik osz- a l l l - l k osztályban

— 64 t á l y á b a u összefüggő Biblia o l v a s t a t á s r a szánt részletek lehetnek a következők: A Péter és János működése (Apóst. csel. 3.), fogságba vettetése (Ap. csel. 4.), vallás tételük (Ap. csel. 4.), az apostoli gyülekezet jellemzése (Ap. csel. 4.). Anániás és Safira (Ap. csel. 5.), Gamáliel tanácsa (Ap. csel. 5.), Saul megtérése (Ap. csel 9.), P á l Lisztrában (Ap. csel. 14.), P á l tengeri ú t j a Róma felé, hajótörése és megmenekülése (Ap. csel 27.). a I V - i k osztályban. A IV-ik osztály összefüggő o l v a s m á n y a lehet: a hegyi beszéd (Máté 5—7.), és egyes a tárgyhoz illő kiválogatott példázatok, a Vl-lk osztályban. A Vl-ik osztályban az apostolok cselekedeteinek könyvéből olvastathatjuk a P á l athenaei tartózkodásáról szóló részletet (Ap. csel. 17.) és az efezusi vénekhez intézett búcsúbeszédét (Ap. csel. 20.). Az apostoli kor gyülekezeti életének jellemzésével kapcsolatban pedig J a k a b 2, 1 —10 és I. Péter 2 és 5 részeit t á r g y a l h a t j u k . A reformáció alaptételének, a h i t által való megigazulás eszméjének fejtegetésénél kellő magyarázattal kapcsolatban olvastathatjuk a Galáciabeliekhez irott levél 2-ik részét a Rómabeliekhez i r t levél megfelelő részeire való utalással, a VII ik o - z t á l y b a n . A Vll-ik osztályban a belmisszió szeretetmunkásságával kapcsolatban olvastassuk és magyarázzuk összefüggésben a Korínthusbeliekhez í r t első levél 13-ik részét, és János első levelének a szeretetre vonatkozó részeit. a V I I I - l k osztályban. A VIII-ik osztályban s általában a középfokú iskolák befejező fokán a Jézushoz vezető oktatás véget ér s igy tárgy ilag is legmegfelelőbb, h a összefüggő olvasmányul János evangéliumának 1, 10, 14, 15, 16, 17 részeit választjuk s ebben a legmagasztosabb formában m u t a t j u k be J é z u s t mint a világ meggyőzőjét és Istennek országát, mint az egy n y á j és egy pásztor birodalmát, mely nem csak ábrándkép, hanem valóság leend. a többi kózpptoku i&kolakban.

Bibliai

A Biblia olvastatást a többi középfokú iskolák , ,,

,

.

.

,

,

e g y e s osztályaiban is a t a n a n y a g g a l kapcsolatban a középiskolai beosztás m i n t á j á r a végezzük. helyek emléMég csak azt jegyezzük meg. h o g y a bibliai kelese / r / / / helyeket jmindig a t a n u l ó k felfogó képességére való tekintettel válasszuk meg. Egyes jellemző, szép helyeket

— 65 korlátolt számban szó szerint is taníttassunk be; emlékelésre azonban ne adjunk fel semmit, mig előbb meg nem értettük azt növendékeinkkel. Pedagógiai és didaktikai okok — különösen Bibliai olvasókönyv, az ó-szövetségre vonatkozólag kívánatossá teszik a „Bibliai Olvasókönyv" használatát; az új szövetséget azonban még emellett is minden tanulónak adjuk kezébe a maga teljességében.

B) Ó-szövetsógi élet és jellemképek s tanítások.

/. A középiskolák, polgári'-, fiu- és leányiskolák, felsőbb iskolák, katonai alreáliskolák I. osztálya tananyagának letezése és menete.

leányrész-

a) Á l t a l á n o s m e g j e g y ζ é s e k. A t a n t e r v Ap Megváltó eljövete... ,. . * ι ' ι τ ι ί ι ι · ' . I n e k előkészítése a az i t t megnevezett iskolák I. osztalyanak céljául történeti összefiiga n n a k megismertetését tűzi ki, h o g y az isteni flés láncolatában. gondviselés miképen készítette elő Jézusnak, mint a világ Megváltójának eljövetelét. Ezzel a tanterv jelzi azt, hogy itt már nem az elemi iskolában tanultak puszta ismétléséről, hanem annak határozott üdvtörténeti szempontból való feldolgozásáról van szó. Mig az elemi iskolának főleg a r r a kell törekednie, hogy az egyes önmagukban is megálló bibliai történetekkel vallásos érzelmeket ébresszen s az egyéni, családi s társadalmi életre vonatkozó erényeket ébresztgesse a növendékseregben, addig már a középfokú iskolák I. osztályában a történeti összefüggés láncolatában m u t a t j u k be Istennek az az emberiség megváltására, irányuló gondviselését. Nem szabad azonban figyelmen kívül h a g y n i „ ^ [ " ^ a t t é r r e r a j z o l t azt, h o g y itt tulajdonképen az első lépés történik élet és jellemképek ahhoz, hogy a tanulók a világtörténetet mint. az isteni előrelátás, gondviselés által vezetett összefüggő folyamatot szemléljék és fogják fel. Ezért hangsúlyozza a tanterv, hogy a cél érdekében kiválogatott tananyag előadása élet és jellemképek alakjában történjék. A történeti összefüggésre vonatkozó fentebbi követelmény az i t t említett kívánsággal úgy hozható összhangba, ha előbb jellemző vonásokkal megrajzoljuk a történeti hátteret, rövid jellemzéssel n y ú j t j u k az általános keretet

66 — s aztán abba helyezzük bele az oda illő egyéniségeknek jellemző képeit. Figyelemmel van a tanterv a szubjektív a nevelési érdekre is, ezért kív á n j a azt, h o g y az e g y e s élet- és jellemképek ne csak az összefüggésben, hanem önmagukban is vallási és erkölcsi igazságokat szemléltessenek. Az I. osztály tananyaga e szerint olyan vallási és erkölcsi igazságokat szemléltető képeknek kellő összefüggésben mozaikszerülep, összerakodt sorozata lesz, melyek a maguk egészében az idők teljességének előkészítését t á r j á k a növendékek elé. Ez alapon adjuk a t a n a n y a g részleteire vonatkozólag a következő útmutatást, amelynél különösen azt tartottuk szem előtt, hogy kidomborítsuk azt az alapgondolatot, melynek az egészen végig kell vonulni, kiemeljük azt a kapcsot, mely az egyes képeket egységbe f ű z i és rámutassunk arra az útra, melyen az isteni gondviselés az igaz embernek a világra, jövetelét előkészítette. A tananyagon végig b) A z I. o s z t á l y tananyagának vonulo alapgondolat. m e n e j e előbbi pontban kifejtett feladatokat szolgáló tanmenetre vonatkozólag mindenekelőtt azt az alapgondolatot fejezzük ki, amelynek az egész tananyagon végig kell vonulni. Ez az üdvtörténeti alapgondolat a következő: Isten a világot céljának megfelelően, jónak teremtette, de a bűnbeesés következtében az megromlott. Isten kegyelméből azonban bizonyos jó megmaradt, illetve kifejlődött az emberiség életében a rossz mellett. A gonoszság különböző utakon a jónak elfojtására törekszik; így a romlás, a halál igyekszik uralomra jutni az élet fölött. Az isteni gondviselés azonban nem engedte meg a bün végső diadalát; a jó és a gonosz küzdelmének hullámzatos menetében egyre tisztább és tisztább alakban testesül meg a földön az Űr igazsága, mig végre az idők teljességében Istennek különös kegyelméből megszületik az igaz ember, Jézus Krisztus, hogy a, jónak és a gonosznak további küzdelmében a- bünt teljesen meggyőző megváltó hatalommá legyen.

Vallási

és

erkölcsi

igazsago^szermélte-

momentumra,

A következőkben azt a menetet közöljük, amelyben a történeti képek láncolatában a fentebb említett gondolatnak kell kidomborodnia, Megjegyezzük még, hogy mindent, amiről

67 — a következőkben említés lesz, nem kell részletesen feldolgozni; pusztán a vallástörténeti h á t t é r megrajzolása érdekében emeltük ki az egyes jellemző mozzanatokat, hogy ezeknek tekintetbe vételével az egyes kiemelendő egyéniségek, események és tanítások jellemző vonásaikkal teljesen kifejező módon álljanak a tanulók lelki szemei előtt. Az elmondottaknak szemmeltartásával közöljük azt a menetet, mely az I. osztály tananyagát és a kijelölt feladat szolgálatában álló gondolatokat magában foglalja.

1. A világ

és az

ember.

A világ teremtése. Az ember mint a teremtés > / / r k o r o n á j a . Az ember rendeltetése és m e g r o m l á s a . Éden, bűnbeesés. Kiemelkedő egyéniség: Á d á m .

2. A bűnnek

és a világban megmaradt az őstörténetben.

erénynek

A tananyag r é s z letezese

küzdelme

K a i n é s Á b e l történetében az irigységből származó bűn győzöd el meskedik az e r é n y felett. Az Ú r k e g y e l m e azonban támaszt utódot Ábelnek S e t h b e n , de a g o n o s z s á g most ú g y diadalmaskodik, h o g y az igaznak fiai m e g r o m lanak a bűnnek gyermekei mellett. Az Ú r azért még nem veszíti el az emberiséget, kegyelméből ad időt a megtérésre; de amidőn m á r az Ú r hosszútűrésének p o h a r a betelik, a gonoszok elvesztése útján t a r t j a meg az igazat a földön ( Ö z ö n v í z , Ν ο e). A természet j a v a i n a k oktalan használata és a földi g y ö n y ö r keresése azonban ismét r o m l á s b a visz. (Ν ο e és f i a i . Ezt azonban nem részletes rajzzal, h a n e m csak általános jellegű utalással olvasztjuk bele a tanításba.) Az emberiség ú j ó l a g o s elszaporodásával ismét a hir- és dicsőségvágy támaszt ellenségeskedést a földön és viszi r o m l á s b a az embert. (A b á b e l i t o r o n y é p í t é s e . ) Az ember azért kereste az Istent, ele a saját erejéből általánosságban az igaz Istent nem találta meg. Ennek következtében keletkeztek a különböző pogány vallások. Kiemelkedő egyéniségek: Á b e 1, Ν ο e.

— 68 — * 3. A bűnnek

és az erénynek küzdelme körében.

az Úr választott

népe

a) A p á t r i á r k á k k o r a . Az Úr kegyelme és hatalma újból kiválasztott e g y igaz embert, aki kilépett a p o g á n y ság köréből és az egy Istent imádó nép ős a t y j á v á lett ( Á b r a h á m). Az Ígéret g y e r m e k e i sem kerülik ki a megromlást, de a l k a l m a s időben e g y e s e k megértik az Úr szavát. J á k ó b zsarolás, fortély, cselszövés ú t j á n óhajt boldogulni, de célját, a törzsfői méltóságot, csak a k k o r éri el. amidőn megtér az Úrhoz. A régi bűn azért még tovább is f e n n m a r a d , a g o n o s z s á g az igaz elfojtására törekszik, Józsefet üldözik t e s t v é r e i ; de J ó z s e f hű marad Istenhez s a jóság végre diadalmaskodik a bűn fölött, amiben m á r az isteni igazságszolgáltatást l á t j u k Ábelnek véréért. Kiemelkedő egyéniségek: Á b r a h á m , J ó z s e f . b) A z e g y i p t o m i s z o l g a s á g é s a s z a b a d u l á s k o r a . Izrael házanépének dicsősége után ismét sülyedés k ö v e t k e z i k ; Izrael szolgává lesz E g y i p t o m b a n . Az Úr kegyelme azonban szabadítót támaszt Mózes személyében. (Kivándorlás, törvényadás.) — Az Űr törvényének közlése után ismét visszaeséssel találkozunk (az arany borjú imádása); a nép kishittiséget tanúsít, aminek következménye a 40 éves vándorlás — Kiemelkedő egyéniség: M ó z e s . c) A l e t e l e p e d é s a z í g é r e t f ö l d é n é s a b i r á k k o r a . Az Istenbe vetett hit és az Ú r t ö r v é n y é h e z való r a g a s z k o d á s eredménye lett az í g é r e t földjének birtokba vétele ( J ó z s u e ) . Majd újból h a n y a t l á s következik, aminek az idegen népek e l h a t a l m a s o d á s a j á r n y o m á b a n . Az Ú r ismét támaszt férfiakat, akik Izraelnek faji és vallási tekintetben való f e n n m a r a d á s á é r t , diadaláért küzdenek. (Bírák). Kiemelkedő e g y é n i s é g e k : Józsue, Sámuel. d ) A k i r á l y s á g S a u l t ó l S a l a m o n i g . S á m u e l fiai alatt újból h a n y a t l á s következik s így szükségessé lesz a k i r á l y s á g n a k , m i n t az Ú r t ö r v é n y é n e k őrizetére és diadalra j u t t a t á s á r a rendelt intézménynek megalapítása. ( S a u l . ) Saul azonban hűtlenségbe esik s hatalmi féltékenységből küzd az Ú r választotta, Dávid ellen. Dávid diadalmaskodik, hatalmát kiterjeszti. Ő is megtéved u g y a n , de N a t h a n próféta intésére

69 — megtér. A vallásos élet fellendül. (Zsoltárok.) — S a l a m o n is dicsőséggel kezdi uralkodását, híres lesz bölcseségéről (példabeszédek) és gazdagságáról; de uralkodásának vége felé elfordul a7 Űrtól; a vallásos élet újból hanyatlik. Kiemelkedő egyéniségek: D á v i d király és N a t h a n próféta. e) A k i r á l y s á g k é t r é s z r e s z a k a d á s á t ó l I z r a e l királyságának b u k á s á i g . Az Úrtól való elfordulás következménye az ország két részre s z a k a d á s a lesz Roboám és J e r o b o á m alatt A következő időkben belső zavarokkal, pártoskodásokkal kapcsolatban különösen a vallásos élet megr o m l á s a (Baál imádás) gyöngítette el Izrael országát. E g y e s kiváló próféták u g y a n lelkesen küzdenek e bajok ellen, (Illés, Elizeus, majd Ámos) de ezek sem voltak képesek megszüntetni ,a belső romlást, mely rohamos léptekkel vitte Izrael k i r á l y s á g á t a pusztulás felé. (Az asszíriai fogság.) — Kiemelkedő egyéniségek: I l l é s és Á m o s próféták. f) J ú d a k i r á l y s á g a a babiloni fogságig. J ú d a országát az asszír hatalom még nem tudta elseperni. E r ő t adott neki a hitnek a m a felújulása, a messiási r e m é n y s é g n e k a m a felébredése, ami É z s a i á s próféta buzgó működésének n y o m á b a n j á r t . Majd ismét visszaesés következett, ami némi emelkedés után (Jósiás) oly h a n y a t l á s b a ment át, h o g y J e r e m i á s próféta m á r nem t u d t a feltartóztatni a veszedelmet, ami a régi és az újabb bűnök m i a t t Jeruzsálemre zúdult. (A babiloni fogság.) Kiemelkedő egyéniségek: É z s a i á s , J e r e m i á s . g) A b a b i l o n i f o g s á g i d ő s z a k a . A n a g y nemzeti c s a p á s a f o g s á g b a n felébreszti a bűnbánatot, a Sión utáni v á g y a k o z á s t , a m é l y vallásos érzést (137. zsolt., 42. és 43. zsolt., 139. és 8. zsolt.). Az Ú r támaszt ismét oly prófétát is (Ezékiel), akinek s z a v á r a a lélek a holt tetemeket életre kelti és aki szervezi az ú j zsidó gyülekezetet. Kiemelkedő egyéniség: E z é k i e l . h) A f o g s á g u t á n i k o r . A visszatérés után E s d r á s és N e h e m i á s buzgólkodnak a vallásos élet rendezése körül. A próféták ismét megszólalnak, részint a templom felépítésére buzdítanak (Aggeus, Zakariás), részint pedig a Messiásról (Zakariás, Deuteroezsaiás), illetve a Messiás ú t j á n a k előkészítéséről (Malakiás) szólnak. Való-

— 70 — * s á g o s evangélista a próféták között az a n a g y névtelen. — akinek a t u d o m á n y a Deuteroezsaiás nevet adta, — aki a p o g á n y o k n a k is békeséget hirdető s Izraelt megszabadító, alázatos és szenvedő Messiásról szól (Itt megemlékezhetünk J ó b történetéről, mely az igaz ember szenvedéséről szól; összefoglalhatjuk röviden Ruth könyvének- és J ó n á s próféta k ö n y v é n e k tartalmát, amelyek szerint az Úr választottai közé a megtérő p o g á n y o k a t is felveszi.) Midőn a különböző u r a l m a k váltakozása után Antiochus E p i p h a n e s a zsidók vallását t á m a d j a meg, ezek a Makkabeusok vezérlete alatt lelkes s z a b a d s á g h a r c b a n k i v í v j á k szabadságukat. E k k o r terjed el Dániel próféciája, mely szerint a világ b i r o d a l m a k megdőlése után az „ e m b e r Piának" u r a l m a következik. Majd n a g y h a n y a t l á s , belső viszály, p á r l o s k o d á s , a vallási és erkölcsi élet m e g r o m l á s a áll be — és eljő az idők teljessége, felhangzik a kiáltó szózata (Keresztelő J á n o s ) a pusztában és — megjelenik a M e s s i á s . A fentebbiekben a lényeges t á r g y megjelölésével kapcsolatban egyúttal csak az alapgondolatot és célt folyton szem előtt tartó menetet óhajtottuk közölni. A tanítás alapjául szolgáló jellemző képeknek a megalkotása a tankönyvíró feladata. A feldolgozásban rövidségre, világosságra, jellemző előadásra kell törekedni. Ne feledjük, hogy sok h e l y ü t t már az elemi iskolában t a n u l t a k r a támaszkodhatunk, így e helyeken az amúgy is már ismert tárgynak jellemző vonásait dombor í t j u k ki és használjuk fel célunk érdekében. Ezzel az eljárással növendékeinket megóvjuk a túlterheléstől. 2. A középfoku

iskolák

1. osztálya tananyagának feldolgozásáról.

módszeres

Az I. osztály tananyagának módszeres feldolgozása terén is folytonosan a kijelölt cél és a tanulók lelki állapotára való tekintet lebegjen szemünk előtt. Az előbbi módszertani tekintetben azt a feladatot tűzi elénk, hogy egyes önmagukban is kerekded kis képekből állítsunk elő olyan általános nagy képet, melyben a tanuló a. messiási korszak előkészítésének ú t j á t szemlélheti. Ebből következik, hogy i t t már nem követhetjük a bibliai történetek tanításának elemi iskolai

— 71 — * módját, ahol az egyes bibliai események és tanítások tárgyi ismerete a fődolog, hanem a fősúlyt arra kell helyeznünk, h o g y a megfelelő bibliai történetek és t a n í t á s o k ^at feftüntetö0LIjM jellemző v o n á s a i alapján olyan rajzokat hozzunk kus rajzok. létre, melyek önmagukban és összességükben a kijelölt célt szolgálják. Célunk érdekében ugyanis az egyes bibliai történetek szószerinti szövegét a maguk egészében azért nem használhatjuk, meri ez által ismertetésünk szétfolyóvá válnék, ami az egységen áttekintést lehetetlenné tenné. Az1 azonban nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az egyes képek, jellemzések biblikusak legyenek. Kiemelhetjük a szükség szerint azokat a mozzanatokat és jellemző vonásokat, amelyek a bibliai történetekben benne rejlenek ugyan, bár a Bibliában szó szerinti kifejezési nem is nyertek; hanem vigyázzunk arra, hogy túlságosan el ne kalandozzunk s a lényegben való hűség rovására semmit nc mondjunk. Fő elvül azt tartsuk, hogy előadásunk a bibliai elbeszélések lényegének találó jellemzése szempontjából és a jelen nemzedék vallásos élete érdekében igaz legyen. A z i t t említett rajzok megalkotása terén a bibliai alapot az által biztosítjuk, ha részint utalunk a tanulók által már az elemi iskolában t a n u l t a k r a s azt velük ismételtetjük, részint pedig a tankönyvbe függelék gyanánt telvett bibliai szemelvényekből, vagy az 1 osztály tananyagához készítendő „Bibliai Olvasókönyv"-bői a megfelelő részleteket olvastatjuk. A tulajdonképpeni tankönyv tehát csak jellemző életképeket, összefoglaló rajzokat tartalmazzon s ott ahol szükséges, utaljon a megfelelő bibliai szemelvényeket tartalmazó függelék, vagy „Bibliai .Olvasókönyv" megfelelő részeire. í g y a bibliai életképeknek, jellemzéseknek s tanítások ismertetésének alapja, forrása a kevésbbé ismert részleteknél maga a bibliai olvasmány lesz. A második követelmény, t. i. a tanulók érdeklődésének felkeltése és é b r e n t a r t á s a s ennek érdekében a tanulók lelki állapotának tekintetbe r

/

/

r

r

A az

fanulók érdeklő ősrégi idők a l a k

ja'

és

eseményei ÍPáflt

vetele, szintén n a g y és nehéz feladatot ró a vallásoktatásra, A feladat ugyanis az, hogy az ó-szövetség történeteit és alakjait közelebb tudjuk hozni a mai i f j ú nemzedék lelki világához, hogy így az idői távolság és idegen-

— 72—* szerűség okozta halvány árnyékképek helyett- a valóság világában élő egyéniségeket és a tanuló érdeklődését lekötő eseményeket állítsunk a gyermek lelki szemei elé. a? érdeklőA t á r g y a l a n d ó a n y a g megállapítása, a cél kitűzése után először is az említett tér és időbeli távolságokat kell megszüntetni; a tanulókat szinte bele kell helyezni abba a környezetbe, azok közé a viszonyok közé, amelyekről szó van, hogy minden szem a tanáron csüngjön s lesve lessék az ajkáról elhangzó szót. í g y ρ ο. Ábrahám kiköltözködésének és istentiszteleti áldozatának történetében először is a, földrajzi viszonyokat ismertetjük s megemlítjük, hogy a Szentírás az Éden helyét és a tudomány az emberi nem bölcsőjét arra a helyre teszi, ahonnét Ábrahám kiköltözködött Majd a tanulókat igyekezünk belehelyezni Ábrahám helyzetébe. Emlékeztetjük a fiukat arra, hogy ugy-e nehéz elhagynotok a szülői házat, de szülőitek a k a r a t á r a meg kell tennetek. Rólatok azonban gondoskodnak a távclból is; menynyivel nehezebb volna teljesen ismeretlen, idegen helyre menni. Ábrahám azonban kész volt ott hagyni régi hazáját, mert az Űr szólította; mert ami értelme előtt bizonytalan volt, bizonyossá lett a hite által. Istentiszteleti áldozatának történetében pedig először ismertetjük azt, hogy a keleti népeknél vallásos szokás volt a gyermekek feláldozása. Ezzel a szokással szemben jellemezzük azután Ábrahám n a g y örömét Izsák születése fölött, nagy szeretetét fia i r á n t s azután rám u t a t u n k arra a belső vívódásra, mely az akkor még uralkodó vallásos felfogás és Ábrahám szülői szeretete között végbement, ami azzal végződött, hogy Ábrahám szülői szeretete meghallotta, megértette az igaz Isten s z a v á t s ezúton magasabb isteni kijelentésben részesült. í g y p. o. József Egyiptomba jutásának történetében először ismertetjük Egyiptom földrajzi és természetrajzi viszonyait, a Nilus jelentőségél a termékenységre, ami nélkül a tanulók nem érthetik meg azt a jellemző adatot, amely szerint a Earaó álmában a kövér és a sovány tehenek a vízből jöttek ki Vagy pedig, ha ρ. ο Mózesről van szó, először is jellemző módon rajzoljuk az egyiptomi társadalmi viszonyokat, a Faraónak és a népnek viszonyát, amit leghívebben Madách jellem-

— 73 — * zett. „milliók egy m i a t t " ; ebbe a képbe belehelyezzük azután az Egyiptomban élő zsidónép helyzetét. Majd összehasonlítjuk ezeket az állapotokat a mi viszonyainkkal, egyénileg a tanulók személyes helyzetével s figyelmeztetjük őket arra, hogy ugy-e titeket nem bántott senki, testvéreiteket nem fojtották a vízbe; mily nagy szomorúság, gyász borulna a mi népünkre, ha ilyen viszonyok között élnénk. így együttérzés fog támadni a tanulók szivében a nyomorgó, rab Izraellel s ha felvetjük azt a kérdést, hogy ha ti ott éltetek volna Egyiptomban ilyen viszonyok között, nem ébredt volna-e fel szivetekben a vágyódás a szabadulás után, nem támadt volna-e fel kebletekben a nagy és nemes elhatározás, hogy megszabadítsátok a ti népeteket. Kellelkesülésükben így a kis emberek egy-egy hős nek fogják képzelni magukat, szinte társuk, lelki testvérük g y a n á n t fogják üdvözölni Mózest, akit ezek után a helyzet középpontjába állítunk. Majd ismét visszatérünk a fiukhoz: Mit tettetek volna, ha látjátok, hogy a ti testvéreteket egy idegen ember fojtogatja ? A felelet az lesz: „Megszabadítottuk volna," Hátha az idegen nem h a g y t a volna m a g á t ? A gyermek ajkáról könnyen kirebben a szó: „Megöltük volna." Ha ezután f o l y t a t j u k : „Képzeld csak el, hogy egy általad megölt ember fekszik a lábaid előtt·, micsoch érzés venne r a j t a d erőt?" A gyermek meg fog döbbeni. Gyorsan f o l y t a t j u k az elbeszélést: „Lám Mózes is így tett, de Mózes is megdöbbent. Elmenekült, belátta, hogy a nyers erőszak nem szabadítja meg népét a rabszolgaságból. Majd utalhatunk saját nemzetünkre, amit soha sem a háború v i t t előre, hanem a munka, szorgalom, szellemi, erkölcsi erő. Ezekután egyre fokozódó érdeklődéssel fogják növendékeink hallgatni a Mózes további sorsáról szóló elbeszélést, együttérzéssel fogják elkísérni őt a Hóreb hegyére, ahol az égő, de el nem pusztuló csipkebokor képében szenvedő népének sorsát l á t t a s észrevette, hogy nyomorúságában is vele van az Isten, ki nem h a g y j a elpusztulni népét. í g y érdeklődéssel fogják növendékeink szemlélni azt, hogy Isten miképen jelentette ki magát Mózesnek, miképen adott néki oly hatalmas erőt s miképen avatta prófétává s népének szabadítójává. A

módszeres

figyelemmel,

eljárásnál J

arra

is

legyünk

h o g y az e g y e s törtenetekben s jel-

8

erköloei Y®11®?1 f igazsagok szemléltetéee, a tanulságok

kiemelése.

- 74 — lémzésekben különböző vallási és erkölcsi i g a z s á g o k a t is szemléltessünk s azokat tételes formában, esetleg L u t h e r Kátéjának egyik-másik odaillő mondatában kifejezésre juttassuk. így p. o. a világ teremtésének történetében szemléltetjük Isten mindenhatóságát, előrelátó bölcseségét, szeretetét; a bűnbeesés történetében kiemeljük a hitetlenség, kételkedés, beteges nagyravágyás s általában a bün káros következményeit. Kain történetében szemléltetjük Isten mindentudósá.gát, az irigység borzasztó következményét. Ábrahám egyéniségében a hivő ember jellemvonásait s a hit következményeit: engedelmességét, emberbaráti érzését, békeszeretetét t ü n t e t j ü k fel. József példáját az Isten félelem áldásainak, Mózes és a próféták egyéniségét az Isten kijelentése által megedzett akaraterő szemléltetésére használjuk fel stb. A teremtés történetét az első hitágazattal s annak magyarázatával s a tiz parancsolatot szintén Luther magyarázatával is megvilágítjuk. Kellő gondot kell fordítanunk a t a n u l s á g o k kiemelésére, amiket azután a tanulók életére, viszonyaira a l k a l m a z n u n k kell. Érdekfeszítő elbeAmi végül az új t a n a n y a g k ö z l é s é n e k módját / w 8Z g| es / f f illeti, e tekintetben a tanar vonzo. erdekfeszjto elbeszélése játsza a főszerepet. A jó elbeszélést pótolni semmi nem t u d j a , ez visz igazán életet a tanításba. A szemléltető, érdekfeszítő elbeszélést ebben a korban a tanulók szívesen hallgatják. Emellett azonban még fontos az is, mint fentebb már jeleztük hogy egyes megfelelő bibliai szemelvényeket alkalmilag magukkal a tanulókkal is olvastassunk. F ö l d r a j z i és régiségA fentebbiekben a sorok között m á r jeleztük tani ismeretek

...

,

, .....

.

, .

.....

.

u g y a n , itt azonban meg kulon is kiemeljük, n o g y a s z ü k s é g e s földrajzi és r é g i s é g t a n i ismereteket az e g y e s történetekkel kapcsolatban közöljük. C) Jézus élete és tanítása.

/. A középiskolák, leányiskolák, katonai

polgári fiu- és leányiskolák s felsőbb alreáliskolák 11-ik osztálya tananyagának részletezése és menete. a) Á l t a l á n o s m e g j e g y z é s e k a t a n a n y a g b e o s z t á s a ü g y é b e n. A középfokú iskolák Il-ik osztálya tananyagának részletes megválasztása, és menete terén-is az a cél lebegjen szemünk előtt, amit a tanterv erre vonatkozólag meg-

— 75 — 11 állapít. A cél i t t Jézus életének és tanításának a keresztyénség vallási és erkölcsi igazságait szemléltető ismertetése ú t j á n annak kimutatása, hogy Jézus a világ Megváltója, tehát nékünk is Megváltónk. A z t az erős meggyőződést kell tehát korán felébreszteni a gyermek-szivekben, hogy egyedül Jézus segítségével tölthetjük be méltóképen emberi rendeltetésünket s ő nála találjuk meg az igazi boldogságot. A feladat tehát az, hogy J é z u s t mint élő erőt, mint élő személyiséget vigyük be már a zsenge g y e r m e k k o r b a n a mai ember lelki V a l l a e o k t a t á s u n k Jóvilágába s általa a mai t á r s a d a l o m b a . Ehhez vMagában'é^ö* k'üzdő pedig első s o r b a n is a r r a v a n szükség, h o g y személylseg. Jézus a vallásoktatásban mint a valóság világában élő, küzdő személyiség álljon s ezáltal közelebb jusson hozzánk s így a mi betegségünket gyógyítsa, a mi sebeinket· kötözze, a mi elménkben gyújtson világosságot s minket magunkat vigyen ú j életre. A jelzett feladat megvalósításában fontos tényező g y a n á n t szerepel már maga a tananyag beosztása is. Az eddig szokásos eljárás a maga sablonszerű csoportosításával (Jézus alkalmi beszélgetései, J é z u s példázatai, Jézus csudatettei stb.) meglehetősen színtelenné, egyhangúvá, életnélkülivé tette a legmozgalmasabb, legéltetőbb emberéletet és ellaposította a legáldottab m u n k á t . Jézus éleiét tehát a m a g a egy,

,

,

,

,

Jézus életének pragmatlkus előadása.

seges a r a m a i meneteben. az e s e m e n y e k es tanítások összefüggésében, pragmatikus módon s azon az úton kell a tanulók szemei elé állítani, amely ú t a kereszthez és a kereszten át Istenhez vezetett. Csak így kerülhetjük el azt a veszélyt, hogy a mi vallásoktatásunk Krisztusa v a g y pusztán csak hus és vér nélküli élettelen alakként, árnyékszerüen lebegjen a tanulók lelki szemei előtt, vagy pedig azokhoz a középkori szent képekhez hasonlítson, melyeket az arany alap, merev vonások, a plasztikusság hiánya, az egyhangú, árnyékolástól ment színezés jellemeznek. Csak az említett úton tudjuk J é z u s t oly közel hozni a gyermekszivekhez, hogy meleg érdeklődéssel viseltessenek Jézus sorsa iránt·, mint valóságos tanítványok elkísérjék őt útjain, együtt érezzenek vele küzdelmeiben, szeretetük Jánosként elvigye őket a keresztfa alá s o t t a római századossal vallást tegyenek róla: ,,ez az ember igaz s mint ilyen Istennek fia

— 76 — * volt" s ezen az úton Krisztussal feltámadjanak egy igazabb életre. Az i t t jelzett feladatnak megfelelni kétségen kivül nem könnyű dolog; de azért a rendelkezésünkre álló adatok alapján lényegbeli hűséggel meg lehet szerkeszteni azt az egységes képet, mely Jézus életét a fentebb jellemzett módon tünteti fel a tanuló előtt. Célunk elérése érdekében a messiási eszmének A messiási eszme kell egész ismertetésünk középpontjában állani s az d r á m a i menetének eseményeket abból a szempontból kell csopor•arkpontja. tosítani, h o g y a zsidók minő Messiást vártak és Jézusban miképen testesült meg az igaz Messiás eszménye s ezekből az ellentétekből miképen fejlődött ki az a bonyodalom, mely Jézus megfeszíttetéséhez vezeTett·. Jézus életének az evangéliom szellemében történő ilyennemű ismertetésében szinte önmagától fog kidomborodni az az igazság, hogy Jézus nem pusztán az ószövetségi vallás reformátora·, nem is pusztán csali ú j vallás alapítója, hanem ő a Krisztus. Isten fia, a mi Megváltónk.

A

Tudományos értékű, az események egészét felölelő és idői sorrendben tárgyaló életrajzról természetesen i t t nem lehet szó, de azért találunk olyan kiemelkedő pontokat, amelyek köre célunk érdekében az eseményeket· és tanításokat a valószerűségnek megfelelően tudjuk csoportosítani. Ilyen gyanánt szolgálhat János evangéliomának három húsvétja. A tananyagnak a következőkben közölt menete a jelzett irány úttörő jellegénél fogva sem akar több lenni, mini tervezgetés, amit azonban a vallástanárok és tankönyvírók véleményünk szerint — a jelzett cél érdekében útmutatásul, irányításul mindenesetre felhasználhatnak. b) A I l - i k o s z t á l y t a n a n y a g á n a k r é s z l e t e z é s e és m e n e t e . 1 A Messiás várása Jézus k o r á b a n . Az eljövendő Messiás egyeseknek felfogásában ugyan vagy mint próféta (Máté 16, 14, János 1, 21.), vagy mini, csodatevő hatalmasság (János 7, 31.), v a g y mint vigasztaló, üdvösséget hozó (Luk. 2, 25—38, Luk. 1, 68—79.), vagy mint megtananyag részié- váltás szerző (Luk.2 2, 38.), Istenországát megtezése , alapító (Luk. 23, 51.) isteni küldött szerepel, de a nagy tömeg, különösen a farizeusok pártja, az eljövendő

— 77 — * Messiásban Dávid nemzetségéből származó olyan k i r á l y t várt, aki a. római hatalom alól felszabadítja és politikai hatalommá teszi Izrael országát. Voltak ismét nagy számmal, akik a Messiástól anyagi jólétet, kenyeret és különös jeleket, varázslásszerü csodákat vártak. A pogányok között is voltak, akik jobb időket reméltek s az aranykorszak megalapítását, ú j nemzedék születését az eljövendő és Zsidóországból származó világuralkodó személyéhez fűzték. 2. J é z u s s z ü l e t é s e , g y e r m e k k o r a . A karácsonyi történet·, Jézus bemutatása a templomban, a napkeleti bölcsek, a bethlehemi gyermekek meggyilkoltatása, a 12 éves Jézus története. 3. J é z u s nyilvános fellépésének kezdete. Názáretben hall Keresztelő J á n o s r ó l , és felkeresi. (Márk. 1, 1—9). Keresztelő J á n o s és Jézus megismerkedése, viszonyuk, Jézus megkereszteltetése, amely alkalommal t u d a t á r a j ő isteni küldetésének. Ezután a m a g á n y b a vonul, h o g y előkészüljön hivatására, az életnek kísértéseit legyőzi. Majd ismét visszatér J á n o s körébe. J á n o s bizonyságtétele Jézusról és J á n o s tanítv á n y a i n a k érdeklődése J é z u s i r á n t ( J á n o s 1, 35—41). 4. J é z u s k é t b i z o n y s á g t é t e l e i s t e n i k ü l d e t é s é r ő l f e l l é p é s é n e k k e z d e t é n . Jézus tanítványokat g y ű j t m a g a mellé s isteni küldetéséről b i z o n y s á g o t tesz először szűkebb körben, e g y családban, azután pedig nyilv á n o s a n a j e r u z s á l e m i templomban. J á n o s tömlöcbe vettetése után J é z u s Galileába m e g y s ott halászokkal találkozik, akik közül n é h á n y a t már, mint J á n o s t a n í t v á n y a i t , ismert (V. ö. Márk. 1, 14—16 és J á n o s 1, 41). Ezeket m e g h í v j a : Kövessetek engem. Ú j t a n í t v á n y o k csatlakozása Jézushoz. A t a n í t v á n y o k t á r s a s á g á b a n jelenik m á r meg K á n á b a n egy család körében egy menyegző a l k a l m á v a l , ahol m á r dicsősége n y i l v á n v a l ó v á lesz t a n í t v á n y a i előtt és kezdenek hinni benne t a n í t v á n y a i . (János 2. 11.) A benső, lelki kapcsok által m á r összefüződő kis t á r s a s á g élén Jézussal felmegy J e r u z s á l e m b e a h ú s v é t ünnepe a l k a l m á v a l . Az első templomtisztítás. E g y e s e k kérdőre vonják, de sokan m á r hisznek benne. (János 2, 13—23.) N i k o d é m u s (János 3, 1 - 17). Jézus egy ideig Júdeában tartózkodik. 5. J é z u s v i s s z a t é r é s e G a l i l e á b a s a

galileai 7*

- 78 — m u n k á s s á g e l s ő z a v a r t a l a n a b b f e l e . A samáriai a s s z o n y . J é z u s ismét K á n á b a m e g y , onnét K a p e r n a u m b a h í v j á k a k i r á l y i e m b e r fiához. J é z u s felelete: „Ha jeleket és c s o d á k a t nem láttok, nem hisztek." A hit következm é n y e . ( J á n o s 4, 45—54.) J é z u s tanít a k a p e r n a u n i i zsinag ó g á b a n . Á l m é l k o d n a k íanításán, m e r t ú g y tanít, mint a k i n e k h a t a l m a van s n e m ú g y . m i n t az Í r á s t u d ó k (Márk. 1, 21—22.) Istentisztelet a n á z á r e t h i z s i n a g ó g á b a n . (Luk. 4, 16—30.) B e j á r j a Galileát, hirdeti I s t e n o r s z á g á n a k e v a n g é l i u m á t , g y ó g y í t a nép között minden betegséget és erőtlenséget. (Máté 4, 23 25.) Ebben az e s e m é n y c s o p o r t b a n s z ó l h a t u n k a hegyi beszédről s i s m e r t e t h e t j ü k ennek f ő t a r t a l m á t . A m i n t J é z u s leszál a h e g y r ő l , ismét csak a n a g y emberi n y o m o r ú s á g t á r u l eléje. A bélpoklos, a k a p e r n a u n i i uzázados, naini ifjú, J a i r u s l e á n y a . J é z u s segítsége. J é z u s a h á b o r g ó tengeren n y u g o d t a n alszik a h a j ó b a n s felébred, a v i h a r lecsendesedik. (Máté 8, 9.) A t a n í t v á n y o k k i b o c s á t á s a . (Máté 10.) Keresztelő J á n o s kérdése és J é z u s felelete. (Máté 11.) Ezt a huzamosabb ideig t a r t ó galileai működést csak a purim ünnepre való utazás (János 5) szakítja meg, amidőn megtörtént a második nagy összeütközés J é z u s és a zsidóság között. 6. A k o n k o l y h i n t é s G a l i l e á b a n . Jeruzsálemből Írástudók és farizeusok mennek Galileába, h o g y m e g r o n t s á k J é z u s m u n k á j á t (Máté 15, 1 — 2., Márk. 3, 22.) s Heródes A n t i p a s is figyelmessé lesz J é z u s r a s á s k á l ó d i k ellene. (Luk. 13, 31—33.) Ezek oly z a v a r o k a t idéztek elő Galileában, h o g y J é z u s az első i d ő s z a k n a k lelkesedése után keserű s z e m r e h á n y á s t k é n y t e l e n tenni a v á r o s o k n a k , m e l y e k az isteni erők m e g n y i l a t k o z á s á t a l e g n a g y o b b mértékben tapasztalták. (Máté 11, 20—24. J a j néked K o r a z i n ! stb.) Ez időszak állapotaira vonatkoztatva ismertethetjük a magvetőről és a buza közé vetett konkolyról szóló példázatokat. Az előbbiben r á m u t a t az igehirdetés nehézségeire, a hitetlenség okaira; ez utóbbiban pedig az ellenség titkos a k n a m u n k á j á t fedi fel. De azért J é z u s nem csügged, a kis m u s t á r m a g terebélyes fává növekszik, a kovász á t j á r j a a. tésztát. Itt ismertethetjük még az említetteken kívül a mezőben e l r e j t e t t kincsről, drága gyöngyről, hálóról (Máté 13) s a magától növekedő gabonáról szóló példázatokat is. (Márk 4, 26—29.)

— 79 — * A galileai v á l s á g tetőfokát ott éri el, amidőn a zsidók a földi j a v a k é r t készek volnának őt k i r á l l y á tenni (János 6., Ιδ.), de amidőn azt a k a r t a , h o g y a mennyei kenyeret, a megelevenítő lelket. Krisztust, mint „az embernek Fiát" f o g a d j á k el, a k k o r már kicsinyelték, elvetették őt: „Nem ez-e a Jézus, a József fia, akinek mi ismerjük a t y j á t és a n y j á t ? mi módon mondja, hát ez, h o g y : A m e n n y b ő l szállottam alá. ( J á n o s 6, 42.) A népnek nem kellett tehát az a Messiás, aki bitet kíván és a bűntől a k a r megszabadítani. — Még a tanítv á n y o k is ingadoznak, de J é z u s biztosan j á r a háborgó tengeren s midőn a t a n í t v á n y o k félre ismerik, bátorítva s felvilágosítva m o n d j a : „Bízzatok; én v a g y o k , ne féljetek." Péter sülyedni kezd, de Jézus k i n y ú j t j a feléje kezét s í g y szól: „Kicsinyhitű, miért kételkedél ?" (Máté 14., 2 5 - 3 3 . ) Erre az állapotra vonatkozik Jézusnak a tizenkettőhöz intézeti kérdése: „Vájjon ti is elakartok-e menni ?" s Péter felelete: „Uram kihez mehetnék ? Örök életnek beszéde van te nálad." 7. J é z u s a p o g á n y o k k ö z ö t t . Megdicsőülése a tanítványok szemei e l ő t t . Mi után a s a j á t örökébe az övéi nem fogadták be, Jézus elment T i r u s és Sidon vidékére a p o g á n y o k közé. A kanaáni asszony. (Máté 15, 21—28,) Jézus a tiz v á r o s vidékén (Dekapolisban). (Márk. 7, 31—37.) Ismét v i s s z a m e g y a Genezáreth t a v a mellé, 4000 ember követi a pusztába. (Máté 1Γ), 29—39. Márk. 8, 1 — 10.) J é z u s Caesarea Filippi k ö r n y é k é n . Jézus kérdése a t a n í t v á n y o k h o z : „Engemet, embernek Fiát. kinek m o n d a n a k az e m b e r e k ? " „Ti pedig kinek mondotok e n g e m ? " Péter felelete, J é z u s kijelentése. (Máté l ß , 13—20) Miután J é z u s hallja Péter szájából a h i t v a l l á s t : „Te v a g y a Krisztus, az élő Istennek Fia", elérkezettnek látta az időt arra, h o g y befejezze a n a g y küzdelmet. Ettől fogva jelenti t a n í t v á n y a i n a k , h o g y Jeruzsálem he kell mennie és sokat szenvednie. Péter ellenvetése. (Máté 16. 21—28.) J é z u s megdicsőülése a h e g y e n ; a t a n í t v á n y o k felismerik benne az igaz Messiást. (Máté 17, 1—12.) Most m á r megindulhat a harc Jeruzsálem szellemi meghódításáért. Elérkezett az idő, hogy ott Jézus megvívja a döntő küzdelmet.

— 80—* 8. J é z u s v á n d o r l á s a S a ni á r i á b a n , P e r a e á ban és J ú d e á b a n . E r r e az időre vonatkozik a L u k á c s e v a n g é l i u m a 9 és 10-ik részében foglalt útleírás. E k k o r m á r az a gondolat lesz uralkodóvá, h o g y a m a k a c s Izrael helyét Istennek o r s z á g á b a n a p o g á n y o k s általában a büszke farizeusok által megveteti megtérő bűnösök foglalják el. Itt mutat r á J é z u s több olyan nemes t u l a j d o n ságra, amit a zsidók által megvetett és gyűlölt s a m a r i t á n u s o k n á l talált. Ebben a szakaszban foglalhatnak helyet a következő történetek és t a n í t á s o k : A hetven tanítvány kib o c s á t á s a (Luk. 10), Mária és Mártha, a tíz bélpoklos megg y ó g y í t á s a , az i r g a l m a s s a m a r i t á n u s a terméketlen f ü g g e fáról (Luk. 13, 6 — 9), a n a g y l a k o m á r ó l (Luk. 14, 16—24), az elveszett j u h r ó l , az elveszett drachmáról, a tékozló fluról, a gazdagról és Lázárról, a farizeusról és publikánusról, az i r g a l m a t l a n szolgáról szóló példázatok, a g y ó g y í t á s szombatnapon, a helyek v á l o g a t á s a (Luk. 14). Midőn a t a n í t v á n y o k arról vitatkoznak, h o g y kicsoda n a g y o b b közöttük, J é z u s e g y g y e r m e k e t állít eléjük. 9. A h a r c m e g k e z d é s e . Jézus a s á t o r o s ünnepen (János 7, 8), a vakon született ember m e g g y ó g y í t á s a (Ján 9), a jó pásztor ( J á n o s 10). Jézus a templom szentelési ünnepen (János 10, 22—42), hol m á r a zsidók megkérdezik : „Meddig tartasz m é g b i z o n y t a l a n s á g b a n b e n n ü n k e t ? Ha te v a g y a Krisztus, mondd m e g n é k ü n k nyilván." Jézus vallástétele :„ É n és az A t y a e g y v a g y u n k " (Ján. 10, 30). Meg a k a r j á k kövezni, e l a k a r j á k fogni, de J é z u s egyelőre kikerüli a döntő összeütközést, m e r t még m u n k á j á t egészen nem fejezte be ; fontos kijelentéseket kell ínég a t a n í t v á n y o k h o z intéznie. E g y e l ő r e visszavonul t a n í t v á n y a i v a l a J o r d á n keleti részének csendes vidékére. Ide tartoznak a Máté e v a n g é l i u m a 19-ik, 20-ik fejezetei, Márk 10, 1 - 3 1 és L u k á c s 18, 15—30. Itt figyelmezteti a t a n í t v á n y o k a t , h o g y ne v á r j á k a földön a jutalmat (a s z ő l ő m u n k á s o k , Máté 20). J á n o s és J a k a b a n y j á n a k kérése és Jézus felelete. A g a z d a g ifjú. J é z u s Bethaniában. Lázár feltámasztása. Midőn a sötét viharfelhők ö s s z e t o r n y o s u l n a k a Mester feje fölött, az anyák kis gyermekeiket viszik Jézushoz, aki örömmel fogadja, megáldja őket, mert ezekben látja az ö országának

— 81 — * jövendő tagjait. Ebben a válságos időben .Jézusnak leghatalmasabb vigasztalója, bátorítója: egy igazabb jövő nemzedék gondolata, í g y mint valóságos hős, de egyúttal mint Isten országának alázatos, szenvedésre kész k i r á l y a teszi meg utolsó ú t j á t Jeruzsálembe. 10. J é z u s b e v o n u l á s a J e r u z s á l e m b e , a d ö n t ő küzdelem; az e r ő s z a k látszólagos és Jézus v a l ó s á g o s d i a d a l a . A gyermekek éneke a templomban (Máté 21, lő). Az utolsó szellemi mérkőzés. Példázatok a két fiúról, a g y i l k o s szőllőmunkásokról, a királyi menyegzőről. A farizeusok kétélű k é r d é s e : „Kell-e a c s á s z á r n a k adót fizetni ?" A sadduceusok kísérlete Jézus m e g f o g á s á r a . A t ö r v é n y t u d ó k é r d é s e : „Melyik a n a g y p a r a n c s o l a t a törv é n y b e n ? " — Jézus feddő beszéde a farizeusok és Írástudók ellen. A szegény asszony fillérei. Az utolsó Ítéletre vonatkozó példázatok: A tiz szűz. kiosztott t a l e n t u m o k ; a pásztor elválasztja a j u h o k a t a kecskéktől (Máté 25). Jézus szenvedésének. halálának, f e l t á m a d á s á n a k története.

2. A Il-ik

osztály

tananyagának

feldolgozásáról.

A fentebbiekben pusztán csak az útat k í v á n t u k Jellemző k e r e t e k , . , , . .... . , τ' ί a l k o t á s a és a megfe a l t a l a n o s s a g b a n megjelölni, amelyen J é z u s ele- | e | g t ö r t e n e t e k és tének ós t a n í t á s á n a k összefüggő, a v a l ó s á g o s t a n í t á s o k beilleszd r á m a i fejlődést feltüntető, külsőleg és belsőleg megokolt előadása megvalósítható. A megállapított keretekbe — mint azt a felhozott példák is m u t a t j á k belefoglalhatjuk mindazokat az eseményeket és tanításokat, melyeket e fokon a tanulóknak ismerniök kell. Természetesen i t t is távol állunk attól, hogy mindannak bővlebb ismertetését kivánnók, amiről a fentebbi részletezésben szó van. Az egyes utalásokkal csak jelezni k í v á n t u k azt, hogy minő adatok tekintetbe vételével n y ú j t h a t u n k J é z u s életéről és tanításáról az ok és okozati összefüggéseket feltüntető, igazán jellemző ismertetést. A fentebbi beosztás alapján most már a közelebbi feldolgozást úgy képzeljük, hogy minden szakasz elején általánosságban összefoglaló jellemzést n y ú j t u n k az illető időszakról s ebbe az általános keretbe illesztjük bele azután megfelelő indokolással az egyes odaillő képeket és tanításokat.

82 —

A

A fentebbiekben ismertetett módszeres eljárásban az egyöntetűségei és a világos áttekintést úgy biztosítjuk, ha maga a tankönyv rövid és jellemző előadásban feltünteti az események egymásutánját, a különböző helyzetek és tanítások összefüggéséi s az egyes helyeken utal a függelékbe felveendő, vagy pedig eme osztály tananyagához külön szerkesztett „Bibliai olvasókönyv" megfelelő szemelvényeire. feldolgozás módA feldolgozás m ó d j a á l t a l á n o s s á g b a n itt i s J®'0'· ugyanaz, mint az I. o s z t á l y b a n ; azért erről külön i t t nem szólunk, csak azt jegyezzük meg, hogy az egyes képek és jellemzések alapjául szolgáló bibliai szemelvények olvastatására még nagyobb s ú l y t kell helyezni, mint az I osztályban. Az újszövetségi szemelvények között lehetnek olyanok, amelyeket az ismertetés megvilágítása céljából olvastatunk ugyan, de belőlüli: csak a fő gondolatokat emeljük ki; ismét lehetnek oly részek, amelyeknek t a r t a l m á t el kell mondaniok a tanulóknak. A nevezetesebb tanító részleteket pedig szószerinti szövegükben emiékeltessük be a tanulókkal. — Az egyes események és tanítások alkalmazására, a tanulságok levonására, a bennük rejlő igazságok szemléltetésére i t t is különösen nagy gondot kell fordítanunk. Befejezésül Luther Kátéjából a második h i t í g a zatot is ismertethetjük, mely rövid összefoglalásban magában rejti a Jézusra vonatkozó hitünket. D) A keresztyénség megalapításának

története.

1. A középiskolák V-ik osztálya és a hadapród iskolák tálya tananyagának részletezése és menete.

I. osz-

a) Á l t a l á n o s m e g j e g y z é s e k . Jelenlegi tantervünk a középiskolák V-ik osztályában végzett vallásoktatás oéljául a keresztyénség előkészítésének és megalapításának történeti megértetését tűzi ki célul. Az egész évi tananyag a maga veleje szerint tehát i t t is bibliai, a cél lényege is az, hogy az előbbi osztályokban már megvetett alapon a Biblia legbensőbb mélyébe vezessük be növendékeinket, így megismertessük, megértessük és megszerettessük velük a Bibliát és ez úton igyekezzünk belőlük keresztyén jellemeket nevelni. Az . V-ik osztály tananyagára vonatkozólag tehát a régi és β a z\ öz ö 1ta" ν Μ t ο z^ a a z ^J ^ a n t e l v között a k ü l ö n b s é g lényege a célratás lényege. vezetőbb feldolgozási módban áll. Míg a régi

— 83—* bibliaismertetési mód szerint az egyes bibliai könyvekkei való foglalkozás közben igen könnyen elveszett az a fonál, mely az üdvösség történetét a maga összefüggésében és egységes voltában t á r j a elénk s képies kifejezést használva — a különböző állványoktól és eszközöktől nem l á t h a t t á k növendékeink Istenországa épületének az isteni gondviselés útjain történő felépülését, addig az ú j tanterv a fősúlyt arra helyezi, hogy a középiskola alapjellegének megfelelően a keresztyénséget történeti úton a maga keletkezésében, megalapításában ismertessük meg s ezen az úton juttassuk a tanulókat azoknak a bibliai t á r g y i ismereteknek birtokába, amelyek az egyéniség nevelésénél jelentékeny tényezők g y a n á n t szerepelnek. A jelzett eél és tanítási mód egyúttal megadja az irányítást a megfelelő tananyag részleteinek és a tanítás menetének a megállapítása ügyében is. A fő feladat itt az, hogy a keresztyénség megalapítását a tanulókkal már intenzívebb világtörténeti megvilágításban értessük meg. A z alapot ehhez már megvetjük az I., II. és részben a I I I . osztályban; míg azonban ez osztályokban a történeti láncolatban kiemelkedő egyes életképekre, jellemrajzokra, tanításokra s ezeknek a vallásos érzelmet ébresztő h a t á s á r a fektetjük a fősúlyt, addig már az V-ik osztályban a keresztyénség keletkezésének előzményeivel, a Jézus Krisztus által történt megalapításával, az apostolok munkája ú t j á n végbemenő első terjesztésével a

történeti

p r a ög m a t i z m u s

r

érvényesítése ·'

útján '

A

t ö r t é n e t i pragmatizmus e r v e n y t e u -

inelyrehatóbban kell foglalkozni. A tanulók értelmi lése. képességeinek megfelelő módon i t t tulajdonképen már oknyomozó keresztyén vallás-történetet, kell n y ú j t a n i , Jézus tökéletes vallásának megalapítását a maga keletkezésében és történeti fejlődésében kell a tanulók szemei elé állítani s ebben a menetben kell a megfelelő bibliai részeket ismertetni. Az itt említett menet és pragmatikus előadási mód a legalkalmasabb eszközül fog szolgálni arra, hogy egyrészről a vallást mint a legfontosabb, legéletbe-vágóbb világtörténeti tényezőt ismertessük meg, másrészről pedig lépten nyomon rámutathassunk az isteni gondviselés csodálatos útjaira, az isteni elemnek a szerepére és e világba lépésére, amely nélkül pusztán az u. η önmagára h a g y o t t természetes fejlődés alapján a keresztyénség megalapítását megérteni nem lehet. Ez eljárás

— 84 — * szerint a tanulók egyrészről látják a történeti fejlődés útjait s ez tudatukba hozza a keresztyénség előállásának világtörténeti valószerűségét és szükségképeniségét, másrészről pedig szemk i j e l e n t é s e i at a z ^ t e n i v i l á g k o r m á n y z á s csodálatos bölcse-

Isten udvosseg

törtenete-

,

•

.

,

,

ben. seget, az U r h a t a l m a t es kegyelmet, szóval Tstennek csodálatos kijelentéseit az üdvösség történetében. b) A k ö z é p i s k o l á k V-ik o s z t á l y a t a n a n y a g á n a k r é s z l e t e z é s e é s m e n e t e . Tárgyunk a tanterv által kijelölt feladatnak megfelelően három főrészre oszlik; az első: a k e r e s z t y é n s é g e l ő k é s z í t é s e , a második: a keresztyénség megalapítása Jézus által, a harmadik: az a p o s t o l o k munkája a Jézus által m e g a l a p í t o t t k e r e s z t y é n s é , g e l t e r j e s z t é s e t é r é n. Első rész: A

tananyag réezletezésc

1. ,

A keresztyénség

Az ó - k o r i n é p e k f

előkészítése. vallásáról „

á l t a-

f

laban. A s é m i t a n e p e k r o l s a z o-semita vallásról általában. A p á t r i á r k á k vallásos életéről f e n n m a r a d t h a g y o m á n y o k alapján feltüntetjük, h o g y a polydámonizmusból miként emelkedik ki a törzs Istenének a fogalma és a k a r a t á n a k tudata s h o g y az ó-semita népek vallásában miként foglalt el már jelentékenyebb helyet az erkölcsi elem s a n a g y j ö v ő b e vetett bit. 2. A J a h v e - t i s z t e l e t t u l a j d o n k é p e n i m e g a l a p í t á s a . Mózes mint az első próféta s népének nemzeti hőse. A szabadulási v á g y b a helyezte bele Isten az ő kijelentéseit. A sinai t ö r v é n y a d á s j e l e n t ő s é g e : a tiszta monotbeizmus és a nemzeti egység megalapítása·. A törvény megtartása a szabadsággal élni tudás biztosítéka. Mózes jelentősége. 3. A K a n a á n f ö l d é n l e t e l e p ü l t n é p v a l l á s a a bírák korában A k a n a á n i befolyás jellemzése, az idegen vallási f o g a l m a k és s z o k á s o k becsúszása, a birák küzdelme J a h v e ü g y é é r t és a nemzeti f e n n m a r a d á s é r t . A vallás mint az e g y e s törzseket e g y s é g b e fűző hatalom. A harcok idején az a vallási felfogás érvényesül, h o g y az U r a t szolgálja az, aki az ellenséget elpusztítja. A theokráoia gondolata a birák idejében: Az Úr uralkodik rajtatok. Sámuel jelentősége. 4. A v a l l á s o s é l e t a z e l s ő h á r o m király i d e j é b e n . Izrael mint n a g y hatalom s a vallásos élet fel-

85 — lendülése. A szövetség s á t o r a a Sión hegyén, a templom építés. A bírák idejében fellépő veszedelmes idegen h a t á s o k érvényesülése Salamon h á z a s s á g a révén. A próféták szerepe az első királyok alatt. 5. A v a l l á s o s é l e t v á l s á g a Z s i d ó o r s z á g k é t részre szakadásával. Illés és Elizeus mint a J a h v e imádás megmentei és fejlesztői. J a h v e itélő hatalmasság, aki csak az ő tisztelőit t a r t j a meg (L. Hórebhegyi jelenet 1. Kir. 19, 8—18), de gondviselő hatalom is, aki kiterjeszti irgalmát az idegen népekre is. (L. a sareptai özvegy asszony történeté. I. kir. 17, 10—24.) 6. A v a l l á s e r k ö l c s i t a r t a l m á n a k erősebb kidomborodása Ámos és H ó s e á s próféták i d e j é b e n . II. J e r o b o á m k o r á n a k s az u t á n a következő időnek jellemzése. Á m o s próféta a külső fény, látszólagos vallásosság, dicsőség és hatalom idején is meglátja a belső r o m l á s t s a vallást mint az Istenben való tiszta erkölcsös életet, i g a z s á g o s s á g o t , m i n t a fényűzést lerontó és a szegények ügyét felkaroló h a t a l m a t emeli ki. Hóseásnál a vallás szintén szellemi és erkölcsi erő. ,,Elvész az én népem, mivel-hogy tudomány nélkül való." (Hóseás 4, 6.) „Irgalmasságot kivánok én és nem áldozatot, az Istennek ismeretét inkább, mintsem égő áldozatot" (6, 6). 7. J ú d a p r ó f é t á i m i n t a J a h v e - v a l l á s f e n n t a r t ó i a v i l á g h a t a l m i t ö r e k v é s e k (Asszíria, E g y i p tom) v e s z e d e l m e s á r j á b a n . É z s a i á s l á t j a a feltorn y o s u l ó sötét fellegeket, de nem rendül meg, mert hisz az összes népek s o r s á t intéző gondviselő Istenben, akinek kezében minden nép csak eszköz n a g y céljainak m e g v a l ó s í t á s á r a . J a h v e Izrael népét választotta ki legh a t a l m a s a b b eszközül céljainak m e g v a l ó s í t á s á r a ; őt a k a r j a tenni a népek vezetőjévé s a m e n n y i b e n m é l t a t l a n n a k bizonyul, a nép kilenc tizedrésze elpusztul, de a m e g m e n e kült e g y tizedrészben m e g m a r a d az elevenség, a szent mag·. Eljc majd a Dávid házából származó messiási király s a nép szabad lesz. A vallás mint a szív ügye. Hasonló szellemben prófétált Mikeás is. 8. A h a n y a t l á s M a n a s s é i d e j é b e n s a v a l l á s i r e f o r m o k J ó s i á s k i r á l y a l a t t . A t ö m e g lelkét

— 86 — * a próféták vallása még nem hatotta át, könnyen hajlott a Manassé által behozott idegen kultuszhoz. Ezért Jósiás alatt már gondot fordítanak a tömeg vallásos nevelésére a törvényes intézkedések érvényesítése által (Deuteronomium), ez azonban nagy általánosságban csak külsőleges vallásos életet teremtett 9. J e r e m i á s j e l e n t ő s é g e J u d a b u k á s a i d e j é n . Jeruzsálem válságos helyzete a babiloni hatalom előrenyomulásakor. Jeremiás állásfoglalása, szomorú sorsa és próféciája: „íme eljönnek a napok, azt mondja az Űr és új szövetséget kötök az Izrael házával és a J u d a házával. Törvényemet az ő belsejökbe helyezem és az ő szivökbe írom be és tstenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.' Jeremiás 31, 31 -33.) így Jeremiás már kiemeli az egyes ember megtérésének jelentőségét az egész nép sorsára. Ε martyr-prófétának munkája még J u d a bukása mellett sem volt híjába való; a mag, mit elvetett, kikelt a fogság idejében. 10. A f o g s á g h a t á s a a v a l l á s o s é l e t r e . A csapás igazolta a prófétákat s a n n a k h a t á s a alatt n a g y o b b f o g é k o n y s á g támadt a vallásos életre. A prófétai és papi szellem egyesül Ezékielben s ennek k ö v e t k e z m é n y e a vallásos életben egyrészről az Istenről mint tiszta szellemről s a világ Ú r á r ó l alkotott fogalom, másrészről pedig a törv é n y s z e r ű s é g kialakulása. 11 V a l l á s o s i r á n y o k a f o g s á g u t á n . Már a fogság végétől kezdve különállólag fejlődik tovább mindakét irány. A prófétai szellem tetőfokára j u t a Deuteroezsaiás beszédeiben, Jónás próféta könyvében s szép virágokat fakasztott a zsoltárköltészet és a tanítóköltészet terén. A zsidók üldöztetése ismét felébreszti és táplálja a messiási reménységet. (Dániel könyvében az „ember Fia.") A vallásos életnek említett második iránya legmerevebb alakot a farizeusok külsőleges kultuszában és betűimádásában öltött. A különböző p á r t o k : farizeusok, sadduceusok, essenusok. Emellett voltak olyan csendes lelkek, akik minden zaj és feltűnés nélkül várták az igaz Szabadítót. 12. A z i d ő k teljességének előkészítése Izraelen kívül, különösen a hellén világban.

— 87—* A g ö r ö g bölcsészet jelentősége. Az erkölcsök h a n y a t l á s a . A v á g y ó d á s jobb idők után. 13. Ö s s z e f o g l a l á s . A vallástörténeti rész tömör és jellemző előadása után összefoglaló módon ismertetjük az ó-szövetség fő vallási fogalmait, törvényeit, vallásos szokásait, és költészetét; szólunk általában az ó-szövetségi kánon keletkezéséről, a t a n u l t a k r a való utalással összefoglaljuk az e g y e s ó-szövetségi k ö n y v e k tartalmát. Második

rész:

A keresztyénség

megalapítása

Jézus

által.

1. . J é z u s k o r a . Mindenekelőtt megrajzoljuk a. világtörténeti h á t t e r e t a maga politikai, művelődéstörténeti, társadalmi, vallási és erkölcsi vonatkozásaival s ennek előterébe állítjuk azután Jézus fenséges alakját és munkáját. 2. J é z u s é l e t é n e k ö s s z e f o g l a l ó e l ő a d á s a , Abban a menetben, — amint azt a 11-ik osztály tananyagánál megjelöltük ismétlésszerüen összefoglaljuk és jellemezzük Jézus életének nevezetesebb mozzanatait, forduló pontjait. 3. J é z u s s z e m é l y é n e k é s v a l l á s á n a k j e l l e m z é s e . Ε szakaszban annak kimutatása lesz a feladatunk, hogy miben áll a keresztyénség megalapításának a lényege ? Kiindulhatunk i t t abból a kérdésből, hogy mi az az új, amit Jézus a világba hozott ? A felelet erre nem lehet más mint az, hogy ez az ú j dolog az ő saját igaz élete az igaz Istenben, a szerető mennyei Atyában. Az új elem .Jézus vallásában tehát Isten szeretetének és igazságának tökéletes megvalósulása a földön. Az Istenhez való viszonya volt az irányító, döntő hatalom nála úgy az élet, mint. a halál összes kérdéseiben, tanításában és cselekedeteiben. í g y a keresztyénség megalapításának lényegét is a megfelelő evangéliomi helyekre való utalással ezen az alapon ismertetjük a legtömörebben és legvilágosabban. Ez alapon a következőképen alakulhatna az idevonatkozó tanításunk: a) J é z u s s z e m é l y e s v i s z o n y a a z I s t e n h e z , tanítása Istenről és az ő országáról. (A Jézus büntelenségét, az Istenben való életét igazoló történetek. Példázatok.) b) J é z u s v i s z o n y a a z ő t m e g e l ő z ő i d ő k h ö z . a) Jézus személye és az ó-szövetségi próféták egyénisége. (ígéret, r e m é n y s a n n a k beteljesedése.)

— 88—* 3) J é z u s ' t a n í t á s á n a k és az ó-szövetség Jegeszményibb vallási f o g a l m a i n a k összevetése. (Istenfogalom, a Messiás személye. A t ö r v é n y és az evangéliom. Az ó-szövetség az épület alapja s az új-szövetség a n n a k felépítése, betetőzése.) c) J é z u s v i s z o n y a s a j á t k o r á h o z . r J.) Jézus és a zsidók különböző pártjai. Viszonya a t ö r v é n y s z e r ű s é g , a s z a b a d o s s á g és a világkerülós irányaihoz, β) Jézus és családja, v) Jézus és hazája. í) Jézus és k o r t á r s a i . (Messiási tudata ós a korabeli emberek messiási reménye.) d) J é z u s

viszonya

az

emberiséghez.

y.) Mit k í v á n t ő l ü n k ? (Hegyi beszéd. Miatyánk.) ß) Mit tett érettünk, h o g y a k a r a t á t t e l j e s í t h e s s ü k ? (Új életetet teremtő, megváltó m u n k á j a . ) e) J é z u s és a j ö v e n d ő . Jézus nyilatkozatai az ő diadaláról, a világ megdicsőüléséről. 4. ö s s z e f o g l a l á s . Jézus munkájának, tanításának lényege Az evangéliumoknak irodalom történeti jellemzése. Az evangéliomokról mint, forrásokról különben a második rész bevezetésében is szólhatunk. Harmadik

rész: Az apostolok munkája a Jézus által megalapított keresztyénség elterjesztése terén. Az apostolok különösen P á l apostol jelentősége és munkája a keresztyénség első terjesztése terén az apostoli levelek általános ismertetésével.

2. A középiskolák

V-ik osztálya

tananyagának

feldolgozásáról.

A t a n t e r v külön is hangsúlyozza s i t t ismét kiemeljük, hogy a keresztyénség előkészítéséről szóló részt - amennyire csali lehetséges — röviden t á r g y a l j u k s így több idő maradjon a második részre, Az első részben is a legfontosabb a vallási eszmék kiemelése. De ez mindig a történeti összefüggésben s egy-egy kiváló személyiség életével, szereplésével kapcsolatban történjék. Ε követelmény magában foglalja azt is, hogy az ószövetségből csak azokat a történeti részleteket közöljük.

— 89 — * melyek az új szövetség szempontjából fontos Az ó-szövetség jsmer, , , tetese az ú j - s i ö v e t eszmekkel, ezeknek, kelelkezesevel v a n n a k k a p megértése érdecsolatban A vallási fejlődéssel kapcsolatban kében, nem levő történeteket mellőzni kell. Az ó-szövetséget tehát főleg az ú j szövetség megértése érdekében ismertessük. Már az egyes ószövetségi jelenségeknél lépten nyomon kell utalni az ú j szövetség megfelelő eseményeire. P. o. az Egyiptomból való kiszabadulás vallási jelentőségének kiemelésénél utalunk arra a nagy és igazi szabadításra, amit Jézus v i t t véghez megváltói munkája által. Ú g y az ó- mint az új-szövetségi rész feldolgozásában nem szabad megelégednünk azzal, velő jelentősége, hogy pusztán a t á r g y i ismereteket közöljük, hanem azokat a való életre, a mi viszonyainkra alkalmazni s különösen a lelkiismeret nevelésére felhasználni is kell. I t t csak utalunk arra, amit az általános részben a vallástanítás nevelő jelentőségére s a lelki jelenségek tekintetbevételére vonatkozólag mondottunk. A kellő alkalmat fel kell használnunk, hogy a vallási hősök egyéniségének nevelő erejét méltóképen tudjuk érvényesíteni, hogy abban az időben, amidőn a tanulók lelkében már a földi tekintélyek foszladozni kezdenek, a próféták, apostolok, s mindenek fölött .Jézus egyénisége álljon a növendékek előtt a férfiasság eszménye s ebből folyólag igazi tekintély gyanánt. Ne feledjük azt, h o g y a fentebb közölt t a n a n y a g beoszt á s ú t j á n a t a n u l ó k a t a Biblia lényegének is- Biblia o l v a s t a t á · . meretébe akarjuk bevezetni, annak megértésére nevelni. Ez első rangú követelménnyé teszi a t á r g g y a l összefüggésben levő jellemző bibliai szemelvények olvasását és építő magyarázását.

10 Az egyháztörténeti tananyag és ennek feldolgozása a középfokú iskolákban. A)

Az

egyháztörténet

jelentősége

a

vallásoktatásban

tantervben kiszabott egyháztörténeti tananyag

és

a

feldolgozásának

fö elvei.

Míg a Biblia a vallásoktatás örök isteni tartalmát·, lényeges anyagát n y ú j t j a , addig az egyháztörténeti oktatás jelentősége abban áll, hogy- a keresztyénség eszményét az egyéni-

— 90 — * ségbe jobban beoltani segíti. Az egyháztörténet, ugyanis a maga egészében megismertet azzal, hogy Krisztus tanítása a különböző időszakokban egyeseknek egyéniségében s általában a való életben miképen tudott alakot ölteni; elénk evangéliomá- t á r j a az Ige sorsát, küzdelmét e földön az

Jézus útja nak

és

hatása

*

emberiség életében egészen napjainkig. í g y az ben. egyháztörténetből egyrészről m e g i s m e r j ü k az Ige elsajátításának útjait és lehetőségeit, másrészről pedig közvetlenül szemlélhetjük K r i s z t u s e v a n g é l i o m á n a k h a t á s á t és eredményeit a fejlődésben. Az egyháztörténet fő jelentősége ennélfogva abban áll, h o g y a történeti fejlődés útjain egyháztörténet keresztül Jézushoz vezet, igaz t a n í t v á n y a i v á nevel

az emberiség

életé-

Az nevelő jelentősége.

.

..

,

,

.

, < , · · . <

^

·

·

ι

bennünket. Az egyhaztortenet t a r j a u g y a n i s legjobban elénk azt a tényt, hogy Krisztus világtörténeti élő hatalom ; ő az idők változásaiban, az élet tengerén bár sokszor nem ismerjük fel, nem igaz színben látjuk, vagy félre ismerjük, — mindi a kavargó hullámok fölött jár s mindig ő vezet új idők felé. Az egyháztörténet e jelentőségéből és hivatásából következik azután, hogy az egyháztörténeti oktatásban fő feladatunknak a krisztusi eszményhez való viszonynak és evvel kapcsolatban az egyes korszakokban k i a l a k u l t keresztyénség hatásainak a feltüntetését tekintsük. Ennek megfelelően az Az esemenyek és egyéniségek értékének inegitéΚ6Π6Κ m rteke aertek e · események resztyensng lényege, lésében, a t á r g y k i v á l a s z t á s á b a n es feldolgozásában a mérték és útmutató egyedül a keresztyénség lényege, illetve az eszményi egyház helyesen meghatározott fogalma, legyen, ami nem más, mint az, igaz, élő h i t által eszközöli közösség Krisztussal és az Istennel. A hivek látható közössége ugyanis aszerint állott távolabb, vagy közelebb Krisztushoz s a keresztyénség aszerint öltött testet·, amint ez a Krisztusba vetett igaz élő hit hiányzott, vagy pedig élt az emberek szivében. háztörténetl°jelentő, Ha e g y e s eseményeket és egyénisége. ségeket a jézusi eszményhez s a Megváltóhoz való viszony szerint fogjuk fel és ez alapon tárgyaljuk, úgy önmagától fog kiemelkedni a reformáció, mint az apostoli kor után a legnevezetesebb egyháztörténeti esemény és mint. az egyháztörténeti fejlődés célja s az újkori haladás kiinduló

— 91 — 11 pontja. Ilyenformán az egyháztörténeti oktatásban fő feladatunk a Szentírás alapján s a hit által való megigazul ás elvén álló evangéliomi egyházak keletkezésének és világtörténeti feladatainak, hivatásának történeti megértetése lesz. A jelzett feladat m e g o l d á s a az alsóbb fokon Az . g y h á z t ö r t é n e t megfelelő kor- és életrajzok a l a k j á b a n , a felsőbb ^aísó^é* fokon m á r p r a g m a t i k u s előadás n y o m á n történik. scbb fokon. Az előbbi fokon a fősúlyt arra kell helyezni, hogy a tanulók egyrészről a Krisztushoz való viszony szerint főbb vonásaiban világos áttekintést nyerjenek az egyháztörténeti fejlődés egészéről, másrészről pedig különösen a r r a kell törekedni, hogy az egyháztörténet nagy alakjainak és nevezetesebb eseményeinek találó jellemzésével a szív mélyén gyökerező vallásos és egyházias érzelmeket ébresszünk növendékeinkben. A felsőbb fokon — ugyancsak az előbb kifejezett követelménynek figyelembe vételével — főleg azt t a r t s u k szemünk előtt, hogy itt a keresztyénséget már a maga világtörténeti jelentőségében ismertessük meg növendékeinkkel. Megkezdjük ezt már a középiskolák V-ik osztályában a keresztyén vallástörténettel és f o l y t a t j u k a következőben a keresztyén egyház történetével. A keresztyén egyházat természetesen elsősorban is mint hit- és kultuszközösséget vesszük figyelembe s a tanterv értelmében a fősúlyt az egyház belső életének a jellemzésére helyezzük, de evvel kapcsolatban erősen ki kell domborodni annak a gondolatnak, hogy a vallás az ember egész életének középpontja, napja, ahonnét a fénysugarak az élet legtávolabb álló jelenségeire is rávetődnek s a vallásosság jellege szerint szint adnak nekik s a legkülönbözőbb módon éreztetik hatásukat.

""Vei-

Ezen az alapon szinte ö n m a g á t ó l fog a fel- Az evangéliomi később osztályok egyháztörténeti o k t a t á s á n a k vezérlő ^ u V ' j e l e n ' ő s é g é n e k g o n d o l a t á v á lenni az a tény, h o g y az e g y h á z kiemelése, mint hit- és kultuszintézmény e g y ú t t a l a legfontosabb közművelődési tényező. Ez az eljárás e g y ú t t a l szemléltetni fogja azt az igazságot, hogy minél inkább érvényesült e világban az evangéliomi értelemben vett tiszta keresztyénség, annál áldásosabb h a t á s t gyakorolt az egyénre, családra, társadalomra, az államokra, a közművelődés különböző ágaira, az emberiség ü g y é t szolgáló különböző intézményekre. (A római kat-h.

— 92—* és prot. államok összehasonlítása.) Az egyháztörténelemnek ebből a szempontból való tárgyalása kézzelfogható módon bizonyítja azt, hogy Jézus Krisztus evangélioma a világtörténeti fejlődés rugója, nélkülözhetien tényezője. egyhazlassag és egyháztörténeti a n y a g ilyennemű feldol-

Az evangehkus

öntudat

, ,

„

,

g o z á s á n a k a felsőbbfokon rendkívül n a g y fontosság). lesz az egyháziasság felébresztése, az evangélikus öntudat nevelése érdekében. Ma ugyanis az egyház mint a való élettől és ennek művelődés ügyétől meglehetősen távol álló intézmény áll a köztudat előtt. Az egyháztörténet is mint meglehetősen körülzártan, elkülönülten végbemenő eseményfolyamat él a legtöbb ember tudatában. Ez sok tekintetben oka annak, hogy a mai tanult nemzedék nagy része meglehetősen közönyös az egyház iránt és hogy az egyházzal e g y ü t t a vallást is mint — szerinte — a való életen egészen kivül álló jelenséget oly könnyen elveti. A z é r t az egyháztörténeti oktatásra hárul az a nagy feladat, hogy feltüntesse, minő szoros a kapcsolat egy-egy korszakban a vallási állapotok és a közélet különböző jelenségei között ós hogy a Krisztus szellemében végbemenő reformáció vallási haladása az egyetemes emberi haladást, a művelődés magasabb fokára való emelkedést jelenti. Ha kidomborítjuk azt a tényt, hogy valamint a középkori műveltségre a középkori egyház nyomta rá, a maga bélyegét, épenúgy az újkori művelődés is a reformáció szabadság-elvében fogant meg és ennek szellemében fejlődött ki s terjedt el, akkor az egyháztörténet a maga végső eredményeiben mint az emberi művelődés története fog előttünk állani s az i f j ú nemzedék evangélikus egyházunkban az újkori művelődés szülőanyját, legfontosabb tényezőjét fogja tisztelni. Evang. egyházunk E z z e i a z o n b a n r n é g feladatunkat nein oldottuk nevelése.

f e l a d a t a i a jelenben

°

meg. K ü l ö n ö s e n a mai időkre való t a n u l s á g képen le kell vonni ebből a következtetést is; t. i. azt, hogy evangélikus egyházunknak a jelenre és jövőre vonatkozólag is megvannak a közéletre, a helyes értelemben felfogott fejlődésre irányuló feladatai. Ezzel az eljárással az i f j ú nemzedék előtt egyrészről rokonszenvessé lesz az az egyház, amelyre a szellemi és erkölcsi haladásnak ily drága kincsei bízattak, másrészről pedig i f j a i n k megtanulják azt,, hogy az emberiség

és a

jövőben.

— 93 — * történetét magasabb szempontból tudják megítélni s az emberi küzdelemnek, a fejlődésnek célját abban ismerjék fel, aki mindenekben a fő, t. i. a Krisztusban. Β) A keresztyén egyház rövid t ö r t é n e t e kor- és életrajzokban.

/. A középiskolák, polgári fiu- és leányiskolák, iskolák, katonai alreáliskolák III-ik osztálya részletezése és menete.

felsőbb leánytananyagának

A középfokú iskolák III-ik osztálya számára kijelölt tananyagot két főrészre oszthatjuk, t. i. egyetemes egyháztörténetre és a magyarhoni evangélikus egyházunk történetére. Első rész:

Az egyetemes egyháztörténet nevezetes és kiváló egyéniségei.

eseményei

1. A k e r e s z t y é n e g y h á z m e g a l a p í t á s á t ó l a reformációig, 1. A z a p o s t o l o k k o r a . A keresztyén anyaszente g y h á z m e g a l a k u l á s á r ó l , az apostolokról és evangélistákról általában. A legkiválóbb apostolokat, mint Pétert. A tananyag reezle' r / tezeee J á n o s t , a két J a k a b o t , Pált külön is jellemezzük. A jeruzsálemi keresztyén gyülekezet üldöztetése. István vértanú, Jeruzsálem elpusztulása. Az első keresztyének erkölcsi életének, istentiszteletének, gyülekezeti szervezkedésének általános rajza. Az apostolok cselekedeteiről szóló könyvből a 9. A) pont a l a t t megjelölt szakaszok olvasása, 2. A k e r e s z t y é n e k ü l d ö z t e t é s e a p o g á n y o k r é s z é r ő l . Először is utalunk az üldöztetések o k a i r a , jellemezzük ezeknek lefolyását s élénk v o n á s o k k a l m e g r a j z o l j u k a keresztyének életét az üldöztetések között. Ebbe az általános keretbe helyezünk azután bele egyes képeket az üldöztetések történetéből; egyes nevezetes vértanuk és hitvallók példájában feltüntetjük a Krisztusba vetett hitnek hűséget, és állhatatosságot ébresztő erejét. (P. o. Ignatius, Polykarpus, Justinus Martyr, Origenes, Dioeletianus katonái stb.) 3. A k e r e s z t y é n s é g Nagy Konstantinus, Julianus, Itt m e g e m l í t j ü k azt, h o g y a

mint államvallás. a keresztyénség diadala. külső béke beálltával az 8*

— 94 — * idegen tanok és szokások becsúszásának veszedelme fenyegette az egyházat. Ez ellen védekeztek az egyházi a t y á k . Itt a t a n v í t á k r a . theológiai fejtegetésekre természetesen nem terjeszkedünk ki, hanem e g y e s nevezetesebb egyéniségeknek, mint p. o.: A t h a n a s i u s n a k , Chrysostomus Jánosnak, Augustinusnak jellemképző vonásait emeljük ki. Minden ilyen jellemrajzot természetesen nem kell okvetlenül betaníttatnunk növendékeinkkel. Egyiknél-másiknál elég, ha megbeszélés t á r g y á v á tesszük. 4. A k e r e s z t y é n s é g t e r j e s z t é s e a r é g i r ó m a i birodalomban letelepedett népek között. Itt először általánosságban összefoglaló módon szolunk a keresztyénség terjesztéséről a népvándorlás századai alatt, majd a keresztyénség terjesztése terén legnagyobb érdemekei szerzett egyéniségekről rövid élet és jellemrajz formájában külön .szólunk. így p. o. Bonifáciusról, N a g y Károlyról. Ε szakaszban emlékezünk meg a magyarok megtéréséről is. 5. A k ö z é p k o r i egyház külső és belső é l e t e . Itt szólunk rövid és jellemző összefoglalásban a pápaságról, az egyház t a n á n a k és a v a l l á s o s életnek ki alakulásáról. Itt is v i g y á z n u n k kell a r r a , h o g y minden tekintetben igaz képet fessünk. Nem szabad egyrészről elh a l l g a t n u n k az e g y h á z o n belül m e g n y i l a t k o z ó nemes szándékú törekvéseket sem (Assisi Ferenc, K e m p i s Tamás), de másrészről hű v o n á s o k k a l jellemeznünk kell azokat a viszonyokat, melyek a reformációt szükségessé tették. 6. A z e v a n g é l i o m i v i l á g o s s á g d e r e n g é s e a k ö z é p k o r b a n . Vald Péter, AYiklif János, Η usz János, Savonarola· Jeromos egyénisége és munkája. II. A. r e f o r m á c i ó t ó l k o r u n k i g . 7. A r e f o r m á c i ó é s a z e l l e n e irányult mozgalom. A n é m e t o r s z á g i r e f o r m á c i ó t főleg L u t h e r életének és m u n k á j á n a k keretében ismertetjük. Mellette természetesen külön is megemlékezünk M e l a n c h t h ο η Fülöpről. A s ν áj c i r e f o r m á c i ó r ó l Ζ ν i η g 1 i U l r i k és K á l v i n J á n o s életrajzainak keretében emlékezünk meg. A t ö b b i e u r ó p a i o r s z á g o k reform á c i ó j á r ó l — természetesen M a g y a r o r s z á g o t kivéve — összefoglaló módon egész röviden szólunk.

— 95—* A r e f o r m á c i ó e l l e n i r á n y u l ó m o z g a l m a k a t (Schmalkalden! h á b o r ú , jezsuitarend, tridenti zsinat, h a r m i n c éves háború) v a g y a történeti összefüggés keretében, v a g y pedig külön szakaszban összefoglaló módon ismertetjük. A h a r m i n c éves háború említésénél részletesebben szólunk G u s z t á v A dolfró). 8. A r e f o r m á c i ó u t á n i s z á z a d o k n e v e z e t e s e b b e s e m é n y e i é s k i v á l ó e g y é n i s é g e i . A. reformáció útáni századok történetéből főleg a bitelét felébresztésére, terjesztésére és a szeretetmunkásságra irányuló törekvéseket emeljük ki, szóval különös figyelmet fordítunk a k ü l s ő é s b e l s ő m i s s z i ó ismertetésére. A fő s ú l y t természetesen i t t is az e téren kiemelkedő egyéniségek munkájának jellemzésére helyezzük. így i t t megemlékezhetünk Gerhardt Pálról, Francke Ágostról, Spener Fülöpről, Oberlin J á n o s r ó l , W i e h e r n J á n o s s a l kapcsolatban a b e l s ő misszióról, L i v i n g s t o n e D á v i d r ó l és a külső misszióról. Amennyiben már arra nem jutna, idő, hogy az említett rövid élet és jellemrajzokat a tanulókkal betaníttassuk, az i t t említett életrajzok közül egyiket-másikat lehet pusztán olvastatás u t j á n is ismertetni.

Második

rész:

A magyarhoni

evangélikus

egyházunk

története.

1. A r e f o r m á c i ó e l s ő n y o m a i h a z á n k b a n ; az első intézkedések a reformáció elnyomására. 2. A l e g n e v e z e t e s e b b m a g y a r r e f o r m á t o r o k s a, r e f o r m á c i ó t p á r t o l ó k i v á l ó f ő u r a k . Itt megjegyezzük, hogy óvakodni kell az üres nevek közlésétől. Minden névhez fűződjék valami jellemző esemény, vagy megjegyzés. A tanuló a nevet is sokkal jobban megtartja, ha jellemző adat fűződik hozzá s így a.z ismeret képe előtte szinte megelevenedik. 3. A v a l l á s s z a b a d s á g é r t f o l y t a t o t t k ü z d e l m e k . A megfelelő korfestéssel kapcsolatbaji Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Itákóczy György küzdelmei; a vallásszabadságot biztosító törvények. 4. A z e r ő s z a k o s e l n y o m a t á s k o r a , A protestánsok üldöztetése I. Lipót idejében. A pozsonyi törvényszék, gálya-

— 96—* rabság. (Itt se feledkezzünk meg az egyes kiváló egyéniségek [a nevezetesebb gályarabok s kiszabadítójuk személyes tulajdonságainak, élő hitének jellemzéséről.) Thököly Imre s az 1681-ik soproni országgyűlés, az eperjesi vértanuk. 5. A t ö r v é n y e n k í v ü l i á l l a p o t k o r a . III. Károly, Mária Terézia állásfoglalása a protestánsok ellen. Ebből a korszakból is emelhetünk k i jellemzésképen egyes életrajzi részleteket, illetve korfestő jeleneteket, mint p. o. Ivermann Dániel, Bahil Mátyás, F á b r y Gergely, Bethlen Kata, B á n f f y Dénesné, Barcsay Ágnes. 6. A v a l l á s s z a b a d s á g v i s s z a á l l í t á s a . II. József rendelete, az 1791-ik 26. t.-c. A protestánsok helyzete a 19-ik század elején. Az 1848-ik, 20. t.-c. Az abszolutizmus kora. Egyházunk az alkotmány visszaállítása után. Eme legújabb korszak kiváló egyéniségei, jóltevői közül is bemutatunk néhányat. í g y p. o. nem feledkezhetünk meg Teleky-Róth Johannáról, Mária Dorottyáról, Székács Józsefről, Wimmer Ágostról, Haubner Mátéról. A belmisszióra és külmisszióra irányuló törekvések a legújabb időben. 7. E g y h á z u n k intézményei. 2. A lll-ik

Elet

osztály

alkotmánya

tananyagának

és

módszeres

nevezetesebb

feldolgozásáról.

Amint m á r e szakasz általános részében is kifejeztük s a t a n a n y a g beosztásánál és meneténél is é r v é n y r e juttattuk, és k o r r a j z o n . e fokon a korképek és az illető k i m a g a s l ó egyéniségek munkájának, jelentőségének, személyiségének tömör és találó jellemzésének váltakozó előadásában ismertetjük az egyháztörténetet. A vallásos érzelmek felkeltése és ápolása érdekében különösen azt kell szemléltetnünk, hogy az egyes korszakok kiváló alakjainak egyéniségében és törekvésében és az egyes nevezetes eseményekben Krisztus eszméi miképen tükröződtek vissza. A személyiség hatásának fontos pedagógiai elvét e fokon a jellemző életrajzok által igen nagy haszonnal érvényesíthetjük. A korrajzokban pedig összefoglaló módon általánosságban jellemezzük az illető időszak vallásos életét, Ilyen általánosságban mozgó rajzokat különösen ott adunk, hol hanyatlásról van szó, hogy utána kiemelkedjék

91 azoknak a férfiaknak egyénisége, akik az élő vallásosságnak, a Krisztusba veteti igaz hitnek felébresztői voltak. í g y p. o. a középkor ismertetésének végén az egyes már előbb ismertetett vonások alapján összefoglaló egységes képét n y ú j t s u k e kor tanbeli felfogásának, vallásos életének s törekvéseinek és azután kiemeljük Vald Péter, Wiklif János és Husz János egyéniségeit. Luther személyisége pedig már annyira uralkodik a helyzeten, hogy az ő életrajza, keretében e g y ú t t a l korrajzot is nyerünk s egyszersmind megismerjük Németország reformációjának lényeges történetét, Ily módon a korrajzoknak és életrajzoknak a keresztyén egyháztörténet egységei képévé kell összeszövődni. Amellett ugyanis, hogy a vallásos érzelmek és az erős hitbeli meggyőződés felébresztése céljából az élő vallásosságot és az Istenbe vetett hit erejét egyes kiváló hithősök és történeti események példáiban szemléltetjük, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a tanulók a keresztyén egyház történetének egészéről könnyen áttekinthető egységes képet nyerjenek, hogy egyúttal megadjuk a szilárd alapot ahhoz is, hogy az egyháztörténeti eseményeket a felsőbb osztályokban már pragmatikus módon, a közéletre irányuló hatások kidomboritásával tárgyalhassuk. Ami most m á r e fokon a t a n í t á s módját A t a n í t á s módjáról, illeti, "első sorban is arra kell törekednünk, hogy lehetőleg tömör, de jellemző, minden terjengősségtől ment, kerekded formában, eleven színes előadásban állítsuk az egyes esemény eket és kiváló egyéniségeket a tanulók szemei elé. Sokat tanulhat a vallástanár e tekintetben Smilestől. A hú jellemzés érdekében hellyel közzel itt is idézhetünk, v a g y o l v a s h a t u n k e g y e s szemelvényeketa megfelelő Megfelelő magánolegyháztörténetí forrásművekből, de ezeket itt a vasmanyok. tanítás körében rendszeresebben felölelni még korai volna. Ε helyett itt, olyan egyháztörténeti életrajzokat tartalmazó könyvre lenne szükség, amit a tanulóknak magánolvasmányul ajánlhatnánk. A vallástanár az egyes alkalmakkor felhívh a t j a a tanulók figyelmét p. o. a Luther Társaság népies kiadványai között·, vagy a Protestáns Irodalmi Társaság „Koszorú" e. vállalatában, vagy egyebütt megjelent s a

98 — tanítás t á r g y á v a l összefüggésben levő élet- és korrajzokra. A tanulók e fokon e t á r g y köréből szívesen olvasnak s ez tanításuk eredményét, mindenesetre fokozni fogja.

C) Egyetemes egyháztörténet a w e s z t f á l i a i

/ . A középiskolák II. osztálya

bókéig.

Vl-ik osztálya és a hadapród iskolák tananyagának részletezése és menete.

A Ví-ik osztály s z á m á r a kijelölt t a n a n y a g o t a t á r g y Felosztás. természetének és a kijelölt célnak megfelelően bárom főrészre oszthatjuk. Ε részek a következők: E l s ő r é s z : A k e r e s z t y é n e g y h á z ó k o r a . A keresztyén egyház egyetemessé válása (ókatholikus egyház), kialakulása tanban, szervezetben, művelődéstörténeti jelentősége. M á s o d i k r é s z : A z e g y h á z k ö z é p k o r a . A római katholikus egyház kialakulása, (a pápaság) vallási, erkölcsi, politikai, művelődéstörténeti szerepe úgy hasznos mint káros irányban. H a r m a d i k rész: Az e g y h á z ú j k o r a a w e s z t f á l i a i b é k é i g . A reformáció és ellenreformáció; hatása az egyházban és társadalomban.

Első rész: A tananyag résilet6Zése

Az egyház

ó-kora.

1. A z a p o s t o l i k o r s z a k . A keresztyénr

r

t

r

r

r

'

ség m e g a l a p i t á s a n a k törteneteben m a r e korszakról az előző osztályban is van szó; de m i g ott főleg az apostolok m u n k á j á t i s m e r t e t j ü k k ü l ö n ö s tekintette] az apostoli levelekben foglalt eszmék elterjesztésére, addig itt különösen a keresztyénség és zsidóság küzdelméről, az apostoli kor gyülekezeteinek külső és belső állapotáról szólunk. I t t már rá kell m u t a t n u n k az egész egyháztörténeti fejlődésen végigvonuló két fonál kezdetére egyrészről a keresztyénség törvényszerű felfogásában (zsidókeresztyénség, folytatása a katbolieismus), másrészről pedig P á l apostol irányában, aki a keresztyénségben a h i t által eszközölt igazi szabadságnak, az istenfiuságnak vallását látta. (Folytatása az evangéliomi keresztyénségben.)

— 99 — * 2. A k ü 1 s ő é s b e l s ő k ü z d e l m e k k o r a . Λ keresztyén egyhái· a pogánysággal való viszonyban. A keresztyének üldöztetése. Szellemi baro a pogány bölcsészet ellen. Apologéták. A. belső fejlődés. Küzdelmek az egyházban elharapózó idegen irányzatok ellen. Istentisztelet, ünnepek, újtestamentomi kánon keletkezése; az első keresztyén művészet nyomai, az egyházszervezet. 3. A k e r e s z t y é n s é g m i n i á l l a m v a l l á s ; a b i r o d a l m i e g y h á z . Külső állapot. N a g y Konstantinus és utódai. A keresztyénség elterjedése. Belső élet. Dogmaképzés. Arius, Athanasius, Pelagius, Augustinus. Első zsinatok. Egyházi szervezkedés. A hierarchia megalapítása. Ambrosius. A kultuszban és életben való megnyilatkozó elvilágiasodás. Chrysostomus küzdelme. A. szerzetesség. Az egyház belmissziói jellegű emberbaráti munkái. A keresztyén építőművészet és templomdiszítés művészetének kezdete.

Második

rcsz:

Az egyház

középkora.

4. A p á p a s á g m e g a l a p í t á s á t ó l a p á p á k v i l á g h a t a l m i t ö r e k v é s é i g . Külső állapot. A pápaság megalapítása. N a g y Leo, N a g y Gergely. A római birodalomban letelepedett népek megtérítése. A pápaság világi birtoka. A pápa. mint a f r a n k uralkodók vazallusa. N a g y Károly jelentősége a keresztyén egyház történetében. (Nagy Károly egyházi reform törekvéseit mint a reformációra utaló valóságos prófétai ujjmutatást. tekinthetjük.) Első kísérletek az egyháznak az államtól való függetlenítésére. Nagy Károly megkoronáztatásának felhasználása. Az Álizidor-féle dekretáliák. A nagy egyházi sülyedés a 9-ik században. Az istentisztelet és egyházi tan középkori formájának teljesebb kialakulása. 5. A z e g y h á z ( p á p a s á g é s s z e r z e t e s s é g ) k ü z d e l m e a v i l á g i h a t a l o m é r t . A c l u n y i reform, VII. Gergely és az i n v e s t i t u r a harc. A keresztes h a d j á r a t o k különös tekintettel e r e d m é n y ü k feltüntetésére. III. Ince. Belső élet. A vallási materializmus továbbfejlődése (transsubstanciáció, 7 szentség). Scholastika (Anselm és Aquinoi Tamás), a r o m á n m y s t i c i s m u s (clairveauxi Bernát),a középkori katholicizmus népszerű életideálja (Assisi Ferenc). Az

— 100 — * építészet, vallásos művészet, költészet, E v a n g é l i o m i mozgalom a 12-ik század végén és a 13-ik század elején. Vald Péter. 6. A ρ á ρ a s á g h a n y a t l á s a s a z e g y h á z r e f ο r m á l á s á r a i r á n y ú l ó t ö r e k v é s e k . A pápaság hanyatl á s á n a k o k a i . VIII. Bonifácius; a pápai szakadás,reform zsinatok. Benső vallási törekvések a római katholicizmuson belül. Német m y s t i c i s m u s (Tauler J á n o s . A K e m p i s T a m á s n a k tulajdonított m u n k a : „De imitatione Christi.") A pápai hatalom elvetésével megindított evangéliomi m u n k á s s á g : VViklifJános. H u s z J á n o s , Erkölcsi megujulásra törekvés a római katholicizmuson belül: Savonarola Jeromos. 7. A r e n a i s s a n c e k o r a . A z olasz renaissance ú j pogányságot teremt a pápa hazájában és udvarában; a német renaissance az egyházi állapotok bírálatával és a Biblia eredeti nyelveinek tanulmányozásával előkészítőjévé lesz a reformáriónak. Reuchlin, Erasmus, Hutten Ulrik. Epistolae obscurorum virorum. Harmadik

rész:

Az egyház

új-kora.

8. A r e f o r m á c i ó . Luther élete reformátori fellépéséig k ü l ö n ö s tekintettel lelki fejlődésére. A reformáció megkezdése, a 95 tétel; t á r g y a l á s o k Rómával. L u t h e r a h a r c tetőfokán, 1520, 1521. Főbb reformátori iratai. W o r m s . Küzdelme a j a v í t á s ellenzői (Róma) és a felforgató elemek ellen. A reformáció e g y h á z á n a k szervezése tanban, a l k o t m á n y b a n . A z á g o s t a i hitvallás ismertetése. L u t h e r m u n k a t á r s a i . Melanchthon. A reformáció és az államhatalom (birodalmi gyűlések); a schmalkaldeni h á b o r ú . A svájci reformáció. Zvingli, Kálvin. A többi európai országok reformációja. 9. A z e l l e n r e f o r m á c i ó . A tridenti zsinat, jezsuitarend, h a r m i n c éves háború, Gusztáv Adolf, a wesztfáliai béke. 10. A r e f o r m á c i ó h a t á s a a z e g y h á z b a n é s a társadalomban. 2. A

Vl-ik

osztály

tananyagának

módszeres

feldolgozásáról.

A Vl-ik osztály t a n a n y a g á n a k feldolgozásánál is a k k o r Az eqyház t ö r t é n e t i találjuk el a helyes módszert, ha itt is a célt fejlődés megértet ee. i r t j u k szem előtt, A cél az, h o g y a kereszyénség

— 101 — világtörténeti jelentőségét, az evangélioinszerü vallási haladás útján végbemenő igazi fejlődés menetét, rugóit értessük meg a növendékekkel. A főcél tehát itt nem bizonyos mennyiségű történeti adatnak az ismerete, hanem az alkalmas adatoknak olyannemü feldolgozása, hogy ennek alapján tanítványaink az egyháztörténeti fejlődést megértsék. A fentebbiekben közölt adatokat tehát ebből a szempontból kell feldolgozni. Valamint az V-ik osztályban, úgy itt is alkalmas h á t t e r ü l szolgál az a megfelelő világtörténeti ismeret, melynek a tanulók ebben az osztályban birtokába jutnak. Ennek célszerű módon való felhasználása a vallástanár feladata. Ugyanazokkal a hullámzásokkal, a világtörténeti tényezők ugyanolyan küzdelmével, ugyanolyan törvényszerűséggel s az isteni gondviselés ugyanolyan közbelépésével találkozunk itt is, mint az üdvösség történetének ismertetésében. Valamint ott az egész feldolgozás annak a szemléltetésére irányul, hogy az isteni gondviselés miképen készítette elő az idők teljességét. és miképen ment végbe a keresztyénség megalapítása, úgy itt azt kell kimutatnunk, hogy Jézus Krisztus evangélioma mely úton lesz a világ s a j á t j a s ennek érdekében mely úton készítette elő az isteni gondviselés a reformációt és mi módon ment az végbe s mit adott a világnak? A céltudatos o k t a t á s érdekében azta két világtörténeti nevelő tényezőt kell szemünk előtt t a r t a n u n k , mely az A belső élet Ismer,, , , . . .... . tetésének alapelve. egesz fejiodesen v a l t a k o z v a végig húzódik, t. 1. a törvényszerűséget és az Istennel való személyes viszonyt a hit által (az erkölcsi szabadságot). Valamint az előbbi irány a zsidók vallásában a farizeismusra vezetett, ami után következett a krisztusi szabadság vallása, épúgy a római katholicismus is mint a törvény egyháza ugyanazokba a tévedésekbe jutott, amelyektől a reformáció az Istennel való személyes, élő viszony alapján szabadította meg az egyházat. Ezért hangsúlyoztuk m á r a tananyag beosztásánál (1. apostoli kor) e kettős iránynak tekintetbe vételét. Ez adja ugyanis kezünkbe a feladatunk sikeres megoldásának kulcsát, mert ennek tekintetbe vételével t u d j u k megítélni az események és egyéniségek értékét, hogy t. i. mi volt az egyházban holt és mi élő, mi emberi és mi isteni. E z t á r j a elénk az isteni

— 102 — * gondviselés ama intézkedését, hogy a benső vallásosság mint a hamu a l a t t lappangó szikra az egyház legnagyobb elvilágiasodásr, idején is megmaradt, hogy a kellő időben újból fellobcgjon. Ezen az úton tudunk csak eleget tenni tantervünk ama főkövetelményének, mely szerint különösen az egyház belső életére kell tekintettel lennünk s e g y ú t t a l ezen az alapon tüntethetjük fel pragmatikus módon azt is, hogy e két irány egyrészről minő alakot öltött a tanban, istentiszteletben, szokásokban, szervezetben, irodalomban és művészetben magának az egyházi életnek körén belül, másrészről pedig minő h a t á s t gyakorolt általában a. közéletnek különböző köreire s így miképen öltött testet a világban Jézus Krisztus evangélioma. A 7 említett módon nagy gondol kell fordítani annak az egész egyháztörténeten végig vonuló gondolatnak kidomborítására - amint azt jeles egyháztörténetében Sohm Rudolf teszi (Kirchengeschichte im Grundriss), hogy az árnyékon, homályon, a sötét felhőkön időnként keresztül tör az igazi keresztyénség napjának, fénye és hogy az egyház nem a keresztyének által győzött, hanem sokszor a keresztyének ellenére az evangéliom által (L. Sohm idézett művében „Die Kirche und ihr Sieg" c. fejezetet.) íyeífKénTS:

A

fentobbl

el vekbő1

, következik, h o g y az tüntetése. adathalmaztól, t ú l s á g o s részletezéstől, elvont fogalmak fejtegetésétől óvakodni kell. Nem mélyedünk bele p. o. a gnosztikus rendszerek fejtegetésébe és részletezésébe, csa.k azt kell jellemző korrajzban feltüntetnünk, hogy az őskeresztyénség minő változásokon ment á t e küzdelmek hatása alatt. Tgy p. o. keresztes hadjáratok történetében sem terjeszkedünk ki a külső történet részleteire, hanem jellemezzük azt, hogy ez időben az élő Jézus hiányzott az egyház eg*ész életében s így hiányzott az emberek szivében; érezték általában a szív ürességét; de ezzel az ürességgel együtt j á r t a szivek mélyén a Krisztus utáni vágyódás, azonban Krisztus szavairól megfeledkeztek : „Isten országa nem itt, v a g y ott, hanem tibennetek van". Jézust a Szent földön, külsőségekben keresték: igy az igaz Krisztust nem találták meg. Innen e háborúk külső sikertelensége. Emellett azután r á m u t a t u n k arra is, hogy a keresztes hadjáratok eredményei az isteni gondviselés eszköz-

'

— 103

lése folytán miképen járultak hozzá a renaissance-kori műveltség előkészítéséhez s a renaissancet mi módon követte szükségszerű módon a reformáció. Mint említettük, n a a y gondot kell fordítani A reformáció .

,

,

,

.

.

...

..

hatásalnak kifejtése

az e g y e s esemenyek e s j e l e n s e g e k kulturtorteneti a reform»ció h a t á s á n a k ismertetésére. H o g y e l ő a d á s u n k b a n e a'apelvéböl. téren se keveredjünk bele a szétfolyó és amellett színtelen terjengősségbe, mindenütt meg kell találnunk a középponti, vezérlő gondolatot, amelyből kiindulva egységes alapon tüntetjük fel a különbőz/) hatásokat. í g y p. o. Luther reformációjának ismertetésében kifejtjük, hogy a római katholikus egyház mechanikus vallásossága arra igenis alkalmas, hogy a lelkiismeretet elaltassa és alvásban tartsa — de ha egyszer felébredt, azt. megnyugtatni többé nem tudja. Ezzel kapcsolatban azután különösen Luther egyéniségében szemléltetjük, hogy az evangéliomi keresztyénség az Isten igéjének a szívbe oltása, s r á m u t a t u n k arra, hogy a Jézus Krisztussal s általa az Istennel kötött személyes viszony alapján miként lett az a lelkiismeretnek s ezzel kapcsolatban az egyéniségnek és az erkölcsi szabadságnak vallásává. Ezek szerint- a szempontok szerint mutatunk azután rá a reformációnak erkölcsileg tisztító, nemesítő, a közéletre kiható, az újkori fejlődést megindító hatásaira. így p. o. r á m u t a t u n k arra, hogy a reformáció által a közéletbe átvitt személyiség elve miként ébresztette fel s tette öntudatossá a ,,nemzeti egyéniségek, a nemzeti államok kialakulására irányuló törekvéseket. Annak kimutatása céljából, hogy e körülmény a reformátori mozgalmak állandó kísérője, már Wiklifnél és Húsznál u t a l u n k arra, hogy amidőn ők küzdenek a pápaság világi hatalma s a szerzetes rendek kozmopolitizmusa ellen, akkor már ébredez a nemzeti érzés és nemzeti öntudat s ők egyúttal nemzeti hősök g y a n á n t is szerepelnek. A t á r g y i l a g o s s á g érdekében még szükséges- Elfogulatlan t á r o y i nek t a r t j u k azt a figyelmeztetést, h o g y ne csak 'afl0S 6 3 a reformációnál mutassunk rá az evangéliomi keresztyénség áldásaira, kultúrális hatására, hanem p. o. a középkor egyes tiszteletreméltó, komolyabb törekvéseinél és mozgalmainál is. í g y p. o. a. népvándorlás idején nyilvánvaló a keresztyénségnek szelídítő kultúrhatása a nyers természeti népekre. Annak a hangsúlyozását sem kell mellőzni, hogy amidőn a pápai széken

— 104 —

*

a középkor folyamán kiváló egyéniségek ültek és a szerzetekben buzgó keresztyén egyéniségek laktak, akkor a pápaságból és a szerzetességből is származott haszon, áldás a közéletre. A fentebb fése'Ser^egyénielmondottakkal kapcsolatban még eóg vei. h a n g s ú l y o z z u k azt, h o g y a k e r e s z t y é n s é g hatásainak, mint t á r g y i ismeretnek a közlésével sem szabad megelégednünk, hanem a tárgyalás a l a t t levő tananyag feldolgozásában különös figyelemmel kell lenni arra·, hogy azt e fokon a nevelés alkalmas eszközéül t u d j u k felhasználni. Mint azt már az általános részben említettük, e fokon különösen nagyon fontos a lelkiismeret s ennek alapján a személyiség nevelése. E r r e pedig a t á r g y maga is — különösen Luther egyénisége — nagyon alkalmas.

Az egyháztörténet tanítása terén az általános i r á n y ú erkölcsi nevelésen kívül egész e l j á r á s u n k k a l n a g y

Öntudatos eveng r _IIκus egyhaztagok

,

ο

j

,

nevelés». gondot kell fordítani a r r a is, h o g y e v a n g é l i k u s egyházunknak lelkes, öntudatos tagokat neveljünk. Ez irányú törekvésünkben és buzgóságunkban azonban óvakodnunk kell attól, hogy más vallásfelekezetek ellen izgassunk. Tanításunk i t t is legyen higgadt, tárgyilagos, elfogulatlan. Κ ζ nem azt jelenti, hogy más vallásfelekezeteknek, így különösen a róm. kath. egyháznak evangéliom ellenes tévedéseit , vagy a történet folyamán elkövetett visszaéléseit elhallgassuk, hanem azt, hogy ezeket anélkül tárgyaljuk, hogy a tanulókban más vallású tanulótársaik, v a g y embertársaik iránt esetleg gyűlöletes érzések keletkezzenek. Ε ponton van a tanárnak a legnagyobb tapintatra és ügyességre szüksége. Az a mérték és útmutató azonban, amit, egyháztörténeti tanításunknál folyton szemünk előtt kell tartanunk, t. i. J é z u s Krisztus evangélioma, eligazít bennünket e tekintetben is. Eszerint a különböző vallási felfogásokat alkalomszerüleg tárgyilagosan egymás mellé helyezzük — s az evangéliom szellemében alkalmas idézeteket is felhasználva — megvilágítjuk. Mint már említettük, az egyes tényekre is mindig az evangéliom fénysugarát kell vetítenünk, hogy mindent annak világításánál ítéljünk meg. Ez· egyrészről meg fog óvni az elfogultságtól, mely nem engedné, hogy méltányoljuk és kiemeljük azt is, ami a római egyházban az idő folyamán helyes és jó volt, másrészről pedig megadja a képességet arra, hogy a tévedések és visszaélések megítélésénél az

— 105 igaz hangot mindig eltaláljuk. Ez a higgadt és világos tárgyilagosság, — amit csak az evangéliom igaz mértéke hozhat létre, feltétlenül szükséges ahhoz is, hogy a tanulók minden szavunknak h i t e l t adjanak s így lelkükben sziláid meggyőződés ébredjen. Ezzel a tárgyilagos, amellett határozottan színt valló, mindent Krisztus szellemében megítélő eljárással az evang'éliom ügyéért tanúsított, lelkesedéssel kapcsolatban tudunk csak igazán hithű és öntudatosan evangélikus intelligenciát nevelni. Ami most m á r a tanítási eljárást illeti, az Tanítási mód. általánosságban m á r m o n d o t t a k r a való figyelmeztetés mellett i t t különösen azt emeljük ki, hogy e fokon már nagy jelentősége van a.nnak, ha tanításunkat meglehetősen az eredeti iorrásművekre, a megfelelő korból és szerzőktől származó vallási és egyházi irodalmi műveknek a tárgyhó? illő részeire tudjuk alapítani, illetve ha ezeket a t á r g y a l á s b a a l k a l m a s módon beszőjük. Ε célból n a g y o n fontos e g y megfelelő „Egyháztörténeti Olvasó- Egyháztörténeti ol... „ . vasokönyv. könyv szerkesztese. I t t természetesen a hely sem engedi, hogy e tekintetben részletesebb tervet nyújtsunk, csak utalunk a Németországban már nagy számmal megjelent egyháztörténeti olvasókönyvekre, melyek közül különösen Thrändorf, továbbá Iíeukauf-Heyn gyűjteményeit emeljük ki; az egyetemes egyháztörténetre vonatkozólag sikerrel használható Tankó Béla. „Egyháztörténeti olvasmányok' c. szemelvényes könyve is. Ε szemelvények úgy használhatók fel, hogy a tanár magyarázata közben egyik másik helyre utal, azokból idéz, vagy amennyire az idő engedi ezekből az órában olvastat, vagy pedig egyes szakaszokat otthoni olvasásra jelöl ki. D)

Egyetemes egyháztörténet

a wesztfáliai

és a magyar evangélikus egyház

/ . A középiskolák I/I-ik osztálya

békétől

korunkig

története.

VII-ik osztálya s a hadapród iskolák tananyagának részletezése és menete.

A VII. osztály tananyaga 2 fő részre, oszlik, u. m. az egyetemes egyháztörténei befejezésére és a magyar evangélikus egyház történetére.

106 — Első rész:

Egyetemes

egyháztörténet korunkig.

a wesztfáliai

békétől

1 . A . p r o t e s t a n t i z m u s le ő r é b e η v é g b e m e n ő nevezetesebb események és mozgalmak a A tananyag részié· w e s z t f á l i a i b é k e u t á η. A pietizmus (Spener, tezése / Francke), a h e r r n h u t i testvérgyülekezet, methodisták, baptisták, quäkerek. I t t megemlíthetjük a mái' előbb és később keletkezett kisebb szektákat is. 2. V i s s z a h a t á s a j e z s u i t á k v a l l á s i i r á n y a ó s a p á p a i h a t a l o m t ú l t e n g é s e e l l e n a római k a t h o l i k u s egyházon belül. J a n s e n i z m u s , quietizmus, gallik á n u s k l é r u s szervezkedése. 3. A f e l v i l á g o s o d á s é s a v a l l á s o s megújh o d á s k o r a . A jezsuita-rend feloszlatása, a felvilágosodás és a vallásos m e g ú j h o d á s rövid jellemzése, a porosz unió, Schleiermacher jelentősége. A külső és belső misszió ismertetése. 4. A r ó m a i k a t h ο 1 i ο i ζ m u s a 19-i k s z á z a d b a n . Az u l t r a m o n t a n i z m u s kifejlődése. IX. Pius, a vatikáni zsinat, ó-katholicizmus, az egyházi állani feloszlása. 5. A R ó m á t ó l v a l ó e l s z a k a d á s (Los von Rom) m o z g a l m a e g y e s r ó m a i k a t h o l i k u s o r s z á g o k b a n . Modernizmus: az evangéliomi szellem ébredezése a r ó m a i e g y h á z b a n ; evvel szemben a p á p a s á g m a g a t a r t á s a . Evangélizáló törekvések a protestánsok k ö r é b e n ; evangéliomi keresztyén diákszövetség.

Második

rész:

A magyar

evangélikus

egyház

története.

A magyar evangélikus egyház történetét három fő korszakra oszthatjuk. Első korszak: A r e f o r m á c i ó m e g a l a p í tásától a vallásszabadságot biztosító alaptörvények meghozataláig, 1647-ig. Második korszak : A z e r ő s z a k o s e l n y o m a t á s é s a t ö r v é n y e n k í v ü l i á l l a p o t k o r a , II. J ó z s e f t ü r e l m i r e n d e l e t é i g . Harmadik korszak: A t ü r e l m i r e n d e l e t t ő l n a p jainkig.

— 107 — * Ismertetésünket mindenesetre jellemzőbbé, színesebbé fogja lenni az az eljárás, h a az egyes korszakokon belül az egységes jelleget magukon viselő kisebb időszakok szerint tárg y a l j u k a tananyagot. Első korszak: A reformáció m e g a l a p í t á s á t ó l a vallásszabadságot biztosító törvények meghozataláig. 1. A m a g y a r o r s z á g i r e f o r m á c i ó o k a i . A középkori egyházi rendszerből származó bajok és visszaélések. Átmeneti v i s z o n y o k ; a renaissance és h u m a n i z m u s hatásai; a patarénusok és husziták. 2. A z a l a p v e t é s ós az e l s ő szervezkedés kora a v a l l á s s z a b a d s á g é r t folytatott küzdelm e k i g . A reformáció első n y o m a i a mohácsi vész előtt. Az 1523-ik és 25-iki t ö r v é n y e k . Az evangéliom terjedése a mohácsi vész után. Zápolya J á n o s és Ferdinánd viszonya a reformációhoz. A nevezetesebb r e f o r m á t o r o k és a reformáció pártolói. E g y h á z i szervezkedés a bécsi békekötés e l ő t t ; a két p r o t e s t á n s e g y h á z k ü l ö n v á l á s a . Irodalom, iskolaügy, istentisztelet. 3. A v a l l á s s z a b a d s á g o t b i z t o s í t ó o r s z á g o s törvények hozatalának i d ő s z a k a II. Rudolf u r a l k o d á s á t ó l III. F e r d i n á n d uralkodásának v é g é i g . A vallásszabadságért folytatott küzdelmek és a vallásszabadságot biztosító a l a p t ö r v é n y e k (Bocskay, Bethlen, I. Rákóczy György). A v a l l á s s z a b a d s á g o t biztosító t ö r v é n y e k felhasználása; szervezkedés (zsolnai zsinat), e g y h á z a l k o t m á n y , istentisztelet, kulturális m u n k a . Vitairodalom. Második

k o r s z a k : Az e r ő s z a k o s e l n y o m a t á s a t ö r v é n y e n k í v ü l i á l l a p o t kora.

és

4. I. L i p ó t k o r a b e l i e l n y o m a t á s . Üldözések, g á l y a r a b s á g , a soproni és pozsonyi o r s z á g g y ű l é s , eperjesi vértörvényszék. Ε nehéz idők belső állapotának festése. R ó z s a h e g y i zsinat. 5. A t ö r v é n y e n k í v ü l i á l l a p o t i d e j e III. K á r o l y és Mária Terézia idejében. A t ö r v é n y e s alap teljes elvétele 9

— 108 — * 1715. Intézkedések a protestánsok e l n y o m á s á r a . Őseink védekezése, világi felügyelők választása, a vallásos élet bensőbbé tétele (pietizmus), vallásos és t u d o m á n y o s irodalom, i s k o l a ü g y . Harmadik

korszak:

A türelmi jainkig.

rendelettől

nap-

6. A f e l v i l á g o s o d á s u r a l n i a a 18-ik s z á z a d v é g é n . II. József és II. Lipót u r a l k o d á s á n a k ideje. A türelmi rendelet, az 1791-ik. 26. t.-c. Ú j élet kezdete evangélikus e g y h á z u n k b a n . Belső élet. 7. A z a b s z o l u t i s z t i k u s i r á n y visz a térése 1. Ferenc u r a l k o d á s a idejében. Ujabb e l n y o m a t á s . 8. A n e m z e t i é b r e d é s k o r a . Küzdelmek a vallási e g y e n l ő j o g u s á g é r t . 1848-ik, 20. t.-c. Belső élet. uniói törekvések. 9. A z ö n k é n y u r a l o m id e j e. Kísérletek e g y h á z u n k a l k o t m á n y á n a k elvételére. A pátens visszautasítása s a nemzeti a l k o t m á n y h o z való visszatérés. 10. A k i e g y e z é s t ő l na í j a i n k i g . Egyházépítő és evangelizáló m u n k a (külső, belső misszió). 11. Ö s s z e f o g l a l á s E g y h á z u n k nemzeti és kulturális jelentősége. E g y h á z u n k nevezetesebb intézményei. 12. E v a n g é l i k u s e g y h á z u n k a l k o t m á n y á n a k ismertetése. 2. A középiskolák

VII. osztálya

tananyagának

feldolgozásáról.

A VII. osztály tananyaga a legújabban revidált tant er \ arányosabb és célszerűbb beosztása szerint az egyetemes egyháztörténet befejezését és a magyarhoni evangélikus egyház történetét öleli fel. Nehogy az egyetemes egyháztörténet hátralevő anyagának elvégzése a magyarhoni evangélikus egyház történetének rovására történjék, a feldolgozásnál is arra kell törekedni, hogy a tananyag eme egyetemes részével november hó végéig végezzünk. Ami most már a VII. osztály tananyagának módszeres feldolgozását közelebbről illeti, általánosságban utalunk arra, amit az ügyben a Vl-ik osztály tananyagának feldolgozására vonatkozólag mondottunk. I t t közelebbről a magyarországi evang. egyház történetének

— 109 — * tárgyalására, vonatkozólag mindenek előtt azt jegyezzük meg, hogy a középkori egyháztörténet magyar vonatkozásait megfelelő helyen a Vl-ik osztály t a n a n y a g á b a kell f g ^ ^ a g y ^ v e beolvasztanunk, azért itt részletesebben nem ternapozásai, jeszkedünk ki ezekre, csak általánosságban m u t a t u n k r á azokra a bajokra és visszaélésekre, amelyek hazánkban a középkori egyházi rendszerből fakadtak. Amint mái· a többi osztályok t a n a n y a g á n á l is megjegyez®r e v ; e 0 y í® z tük, a céltudatos oktatás és nevelés érdekében *t ömr.ta9y é n e t e n veuighumindenütt azt a fonalat kell kezünkben t a r t a n u n k , zódó alapeszme, amit az egész évi tananyagon végig huzunk s vele az egészet egy egységes alapgondolatban összefoglaljuk, a történeti pragmatizmust öntudatossá tesszük, sőt a világosabb asszociáció révén még az egyes történeti adatoknak könnyebb megtartását is elősegítjük. A magyar evangélikus egyház történetének tanításában ez az egész fejlődésen végig húzódó alapgondolat; nem lehet más, mint annak kimutatása, hogy a protestantizmus hazánkban miként v á l t Magyarországnak mint nemzeti kultur-államnak építőjévé és fenntartójává. Rámutatunk arra, hogy Mohácsnál a középkori renden felépült Magyarország összeomlott, a független Magyarország elbukott s e pillanattól fogva hazánkat folytonosan a teljes nemzeti megsemmisülés fenyegette. A nemzeti eszme képviselői kezdetben ugyan (Verbőczy) félreismerik a i-eformáció nemzeti jelentőségét, de a mohácsi vész után ez már meglehetősen öntudatossá válik s a protestantizmus mint a magyar nyelv jogának érvényesítője, mint. a magyar nemzeti irodalom tulajdonképeni megalapítója és fejlesztője, mint a felvilágosodás és igazi szabadság k u l t u r m u n k á j á n a k valódi apostola, mint a nemzeti állam eszméjének állandó hordozója, s általában mint az ú j Magyarország felépítője szerepel. Eszerint a n n a k a g o n d o l a t n a k kell egész o k t a t á s u n k o n végig húzódni, hoerv nemzetünknek és benne a . A n e m z e t i ügy ° ' bj proteetantlzθ8 a valodi h a l a d a s n a k s o r s a és e v a n g e l i k u s egymus. házunk sorsa, illetve a protestantizmus ügye annyira összeforrott, hogy amidőn az egyik gyászolt, a másik is szenvedett s amidőn az egyik virágzásnak indulhatott, a másikra is az örömnek napjai derültek. Ennek szemléltetésére legyen szabad csak néhány példára utalnunk.

— 110 — * A p r o t e s t á n s o k vallásszabadságát biztosító o r s z á g g y ű l é s e k vetik meg egyúttal az új M a g y a r o r s z á g a l k o t m á n y á n a k alapjait(1608, 1647). Amely o r s z á g g y ű l é s e k l a n y h á n , v a g y rossz indulattal viseltetnek a protestánsokkal szemben, azok egy-egy nemzeti j o g r ó l is k ö n n y e n lemondanak (1687, 1715). Amelyik o r s z á g g y ű l é s pedig újból biztosítja a vallásszabadságot (1791), az egyúttal kimondja azt is, hogy Magyarország szabad és független ország, mely semmi más országnak nem lévén alárendelve saját, törvényei és szokásai szerinl kormányzandó (1791-ik 10. törv. cikk). Amelyik országgyűlésen a nemzeti jogok teljes diadalra jutnak, az mondja ki formai tekintetben is legvilágosabban a vallásszabadság biztosítását a teljes egyenlő joguság hangsúlyozásával. (1818-ik 20. törv. cikk.) A nemzel és a protestantizmus sorsának összeforrását világosan m u t a t j a még az önkényuralom és a kiegyezés utáni idők története is. Emellett ínég n a g y súlyt kell helyezni a n n a k k i m u t a tására, h o g y a szellemi és társadalmi élet irányi-

A protestantizmus es 3 szeneim elet

tása dolgában s általában k u l t u r á l i s tekintetben mit adott a protestantizmus nemzetünknek. A megfelelő helyeken ezért utalni kell arra, hogy a k u l t u r á l i s fejlődésünk ügyét előbbre vivő nagy férfiak, (költők, nagy gondolkodók, államférfiak) gondolkodásmódja, életfelfogása minő viszonyban volt azzal a világfelfogással és szellemmel, amit evangélikus egyházunk képvisel. E á kell mutatnunk határozottan arra, hogy azok a férfiak, akik nemzeti kultúránk ügyét előbbrevitték vagy protestánsok voltak, vagy pedig ha nem is tartoztak külsőleg egyik vagy másik protestáns egyházhoz gondolkodásuk azért rokon volt azzal a szellemmel, amit az evangélioin egyházai képviselnek. itt is olyJ éltörténeti adatok A J, j t t f e ] a d a t o k érdekében hazánkban.

A céltudatos felhaszná-

,

,

j á r á s t kell g y a k o r o l n u n k , h o g y ne csak a n y e r s anyagól n y u j t s u k — már a tankönyvben sem — az adatok halmazában, hanem a célnak megfelelően megválogatott anyagot az említett alapgondolatok kidomborítása és szemléltetése érdekében kell feldolgozni. í g y a tanuló nagyobb érdeklődést is fog tanúsítani e t á r g y iránt, de e g y ú t t a l e módszer alapján az. egyes adatokat, tényeket is könnyebben megtartja. Ez a céltudatos eljárás ezek mellett még megóv a minden lása.

— 111 — irány nélküli terjengősségtől, a tanulóknak célnélküli adatokkal való túlterhelésétől. A tanítási eljárást illetőleg á l t a l á n o s s á g b a n itt is utalunk a r r a , amit a VI. osztály t a n a n y a g á n a k feldől- E gyh á r X7énet5'tíg o z á s a ügyében mondottunk. A forr; ísmú vekre, vasókönyv. a jellemző irodalmi részletekre való utalásnak, azok célszerű felhasználásának itt is nagy jelentősége van. Az egyetemes egyháztörténeti részre vonatkozólag a figyelmet i t t is felhívjuk az említett egyháztörténeti olvasókönyvekre, a magyar evang. egyháztörténeti részre vonatkozólag pedig hangsúlyozzuk egy a középiskolai vallásoktatásnál felhasználható teljesebb forrásgyűjtemény, illetve jellemző szemelvényeket- tartalmazó könyv szerkesztésének sürgős szükségességét. Félreértés kikerülése céljából hangsúlyozzuk, hogy itt nem egyes történeti munkák jellemző részeinek felvételéről, hanem egyrészről jellemző eredeti forrásokról, másrészről pedig egyes kiváh szereplő egyéniségek jellemző leveleinek, munkáik megfelelő részleteinek az összegyűjtéséről s egy szemelvényes könyvbe? való kiadásáról van szó. Ebbe a gyűjteménybe nem csak általános érdekű szemelvényeket vehetünk fel, hanem egy e-i érdekesebb és nevezetesebb helyi vonatkozásuakat is, amelyek az illető város, vagy község tanulóinak az érdeklődését jobban lekötik. Emellett azután a vallástanár számára hasznos lenne oly segédkönyv is, mely- egyes kiváló történeti munkákból a szebb és nevezetesebb, a tanításnál felhasználható jellemző részleteket magában foglalná. Ε) A keresztyénség megalapításának történetnek nevezetesebb

A polgári fiúiskolák tananyagának

és a felsőbb beosztásáról

és a keresztyén

egyház-

eseményei.

leányiskolák V-ik osztálya és Jeldolgozásáról.

A tanterv a polgári fiúiskolák és a felsőbb A keresztyénség mint , /. r. ., ,, művelődési tényező. leányiskolák v-ik osztalyaban a v a l l a s o k t a t a s céljául annak megismertetését tűzi ki, hogy az evangéliomi keresztyénség minő áldásos h a t á s t gyakorolt a magán- és közélet, különböző terein. A keresztyénségnek mint fontos művelődési tényezőnek kiemelése igazán csak egységes történeti alapon lehetséges. Eszerint a polgári fiúiskolák és

— 112 felsóbli leányiskolák V-ik osztályának t á r g y a tulajdonképen lényegileg azonos lesz a középiskolák V-ik, Yl-ik és VII-ik osztályának t á r g y á v a l természetesen a jelzett eél kidomborítása érdekében eszközölt összevonással és feldolgozással. Feladatunk a következőkben épen az lesz, hogy erre vonatkozólag szolgáljunk tanácsadással. A megjelölt cél alapján a tananyagot i t t két főrészre oszthatjuk. Első rész: A z e v a n g é l i o m i k e r e s z t y é n s é g m e g a l a p í t á s a és h a t á s a az a p o s t o l i k o r b a n s az u t á n a k ö v e t k e z ő i d ő k b e n . Második rész: A z e v a n géliomi keresztyénség újjászületése a reform á c i ó b a n és h a t á s a az élet k ü l ö n b ö z ő terein. Első rész: hatása az

A

Az evangéliomi keresztyénség megalapítása és apostoli korban és az utána következő időkben. tananyag részié1. A z i d ő k t e l j e s s é g é n e k e 1 ő k é s ζ ítez^sfi » / ' t é s é r ő l . Az első osztalyban t a n u l t a k r a való hivatkozással összefoglaló módon egész röviden szólunk arról, hogy az isteni gondviselés miként készítette elő a zsidóságban és a pogányságban Jézus eljövetelét. 2. A k e r e s z t y é n s é g m e g a l a p í t á s a . Jézus életének rövid összefoglalása. Jézus v a l l á s á n a k fő eszméi főleg a h e g y i beszéd és a példázatok alapján. 3. A k e r e s z t y é n e k é l e t e a z a p o s t o l i k o r b a n é s a z ü l d ö z t e t é s e k a l a t t . Az első szeretetni un k á s s á g az e g y h á z b a n . 4. A k e r e s z t y é n s é g s z e l í d í t ő h a t á s a a népv á n d o r l á s idején. A k ö z é p k o r i k e r e s z t y é n s é g e s z m é n y é n e k m e g t e s t e s ü l é s e Buylon Gottfriedben és Árpádházi Szent Erzsébetben. 5. A z e v a n g é l i o m i m o z g a l m a k oka, célja és h a t á s a a középkor folyamán (Vald. Wiklif, Husz). Második rész: Az evangéliomi keresztyénség újjászületése a reformációban és hatása az élet különböző terein. 6. A r e f o r m á c i ó . L u t h e r életének és a németországi és svájci reformáció fő eseményeinek rövid összefoglalása. Az evangéliomi keresztyénség l é n y e g e és h a t á s a az új k o r ban k ü l ö n ö s tekintettel a külső és belső misszió e r e d m í jyeire. 7. Az evangéliomi keresztyénség h a t á s a h a z á n k b a n

— 113 az állami életre és közművelődésre a jellemző történeti adatok felhasználásával. Már a tananyag beoszlásában jeleztük röviden, hogy mily irányban lehetne ez osztályban a kitűzött feladatnak legtökéletesebben megfelelni. I t t sem egymás mellé helyezett adatokról, hanem azoknak a felhasználásáról van szó a kitűzött eél szolgálatában. I t t ugyanis nem egye.-: adatoknak az ismertetéséről, hanem arról van szó, hogy történeti alapon az evangéliomi keresztyénség h a t á s a i t kimutassuk. F)

A keresztyénség megalapításának ténet a r e f o r m á c i ó

története

ée

egyháztör-

idejéig.

A katonai főreáliskola és a felső kereskedelmi iskola 1. osztálya tananyagának terjedelméről és beosztásáról. Tekintettel arra, hogy a címben említett Osztályban a keresztyénség' megalapításának történetén kívül még az egyháztörténetet is el kell végezni a reformáció koráig és hogy itt a heti óraszám csak egy, a tananyagot egyik-másik részletében meg kell rövidíteni. A keresztyénség előkészítését tehát itt csak A tananyag r é i z l e , .. . , . , . . . . , , , . , teinek terjedelme, oly rovidseggel t a r g y a l j u k , mint a polgári es felsőbb leányiskolák Y-ik osztályában; m á r .lézus életét és a keresztyénség eszméit oly terjedelemben vegyük, mint a középiskolák Y-ik osztályában; az apostoli kor történetében különösen az első keresztyének életére s a gyülekezeti szervezkedésre legyünk tekintettel. A középkor történetét ismét rövidebben kell tárgyalnunk. Itt különösen arra fordítsuk a figyelmet, hogy feltüntessük azokat az okokat, melyek a középkori evangéliomi mozgalmakat, majd pedig a XVI-ik század reformációját előidézték. G)

A reformáció története

s az egyetemes

és hazai egyház-

t ö r t é n e t nevezetesebb eseményei a r e f o r m á c i ó

után.

A katonai főreáliskola és felső kereskedelmi iskola 11-ik osztálya tananyagának terjedelméről és beosztásáról. A katonai főreáliskola és felső kereskedelmi iskola Il-ik osztálya s z á m á r a kijelölt t a n a n y a g o t úgy végezhetjük el,

— 114 — * ha mindenekelőtt a reformáció történetét úgy ρ á r η u < a'noV ' t á r g y a- t á r g y a l j u k , h o g y a külföldi reformáció történetébe |asa beolvasztjuk a m a g y a r reformációt olyan formán, hogy L u t h e r és reformátor társaival kapcsolatban megemlékezünk a nevezetesebb magyar reformátorokról; a harminc éves háborúval kapcsolatban t á r g y a l j u k a vallásszabadságért f o l y t a t o t t magyarországi küzdelmeket s utána szólunk elődeinknek későbbi szenvedéseiről, majd a vallásszabadság ujabb diadaláról.

Az egyetemes

és

a

Ilyenformán a 16-ik század reformációjának ismertetése után az oktatás gerincévé a m a g y a r evangélikus egyház története lesz s azután alkalmas helyen ebbe olvasztjuk bele az egyetemes egyháztörténet néhány nevezetesebb eseményét. Egy p. o. a rózsahegyi zsinat megemlítésével kapcsolatban szólhatunk a pietizmus lényegéről, főképviselőiről, az ujabbkori egyházi .mozgalmak ecsetelése alkalmával pedig megemlékezhetünk a külső és belső misszióról s ezeknek nevezetesebt külföldi munkásairól. Ε módszerrel rövidebb összefoglalásban heti 1 órában is elvégezhetjük a kijelölt tananyagot.

11. A hit és erkölcstani tananyag és ennek feldolgozása. A)

A hit- ós e r k ö l c s t a n

jelentősége

a vallásoktatásban

tananyag feldolgozásának A hit »s e r k ö l c s t a n i tananyag mint az össze, ο ztályok.

fő

s

e

elvei.

A szó általános értelmében a hit- és erkölcs.

.

,

,

..

,

.,

t a n a n y a g nemcsak egyik v a g y másik osztárgya. t á l y n a k kizárólagos t á r g y a , hanem az egész v a l l á s o k t a t á s n a k tulajdonképeni főtarfalma. A vallásoktatásnak u g y a n i s kezdettől végig az a rendeltetése, h o g y a hit- és erkölcstani igazságokat mint életelvet, szilárd meggyőződést a t a n u l ó k lelki világába helyezze. Ezt a célt sikerrel elsősorban is a történeti o k t a t á s ú t j á n szolgáljuk, azért a tanterv t ú l n y o m ó mértékben történeti a n y a g o t szab ki a tanítás t á r g y á u l . Élő v a l l á s o s s á g r a ós erkölcsiségre u g y a n i s pusztán tantételekkel nevelni nem lehet, hisz a d o g m á k t a m

115 — a hivő egyének lelki küzdelmeinek ás a történelem A dogma mint a hlvö f o l y a m á n lejátszódott szellemi h a n o k n a k ered- ^ t a ' a t á n a k e r e d - * ményoi. Azt a b'enső f o l y a m a t o t kell tehát a menye, g y e r m e k és serdülő ifjú lelkében megindítani, az i g a z s á g n a k a m a keresésére kell az i f j ú s á g o t nevelni, melynek következtében az élő hitudat mint s a j á t tulajdona, mint lelki tapasztalata jegeeesedik ki. Ez indokolja a v a l l á s o k t a t á s n a k t ú l n y o m ó a n történeti jellegét, melynek fő rendeltetése abban áll, h o g y ezen az úton a t a n u l ó k b a n a küzdő L'lki t a p a s z t a l a t o k rr / , , ébreszt* se a valláshithősökkel együttérzés t át m a d j o n sben nük hasonlo oktatásban gondolatok, érzelmek és törekvések keletkezzenek. A történeti o k t a t á s b a n azonban m á r élénken vissza kell tükröződnie az evangéliomi keresztyén világnézet lényegének, A történeti alapon , . , .. , , , . . , .. , . ... .. , . , megismert v a l ási lei kell a o m b o r o d n t o k hit- es erkölcsi igazsagaink- igazságok kiemelése nak. Ilyenformán már a bibliai és egyháztörténeti t a n a n y a g g a l is tulajdonképen hit- és e r k ö l c s t a n t tanítunk. Amily nélkülözhetlen és n a g y j e l e n t ő s é g ű azonban a keresztyénség hit- és erkölcsi felfogásának megértéséhez és elsajátításához a bibliai és egyháztörténeti oktatás, époly szükség van a r r a is, h o g y m i n t e g y összefoglalásképpen egyöntetű formában, rendszeresebb módon is t á r g y a l j u k a kereszt y é n s é g életfelfogását. Ez a szó szorosabb értei- A hit és e r k ö l c s t a n , ... , , , , , . mint önálló t á r g y , meben vett litt- es erkölcstan feladata, mely jellegénél, rendeltetésénél fogva arra van hivatva, hogy az úgy a τ alsóbb mint a felsőbb fokon a vallásoktatásnak betetőző je legyen. A szűkebb értelmében vett

hit- és erkölcs-

A

tö

r}®ne,i oktatás

es a hit- es e r k ö l c s tan viszonya.

t a n n a k ez a helye és rendeltetése azt a feladatot szabj.) elénk, hogy a megelőző bibliai s egyháztörténeti tanítás és a hit- és erkölcstan tanítása között minél bensőbb kapcsolatot teremtsünk. A bibliai és egyháztörténeti oktatásban kell ugyanis n y ú j t a n i azokat az elemeket, amelyek alapján a hit és erkölcstani oktatás körében a keresztyénség életfelfogásáról egységes összefoglaló képet n y u j t h a t u n k és eszközölhetjük, hogy a tanulók a vallás körébe vágó dolgokról abstraháló módon tiszta világos fogalmat nyerjenek. Ezen a betetőző fokon tehát n a g y gondot A fooalmi meahatá.

,.

' η , ' .

·

I i i »

'j

t

ι

rozá»ok jelentősége,

kell m a r fordítani megfelelő modon a fogalmi meghatározásokra is, mert világos fogalmak, határozott

tételes

— 116 — * ismeret nélkül az előbb felébresztett érzelem is egyre többet veszít erejéből, intenzitásából, a tántoríthatlan meggyőződés eléggé nem alakulhat ki s így az akaratelhatározás is gyenge marad. /n» h !l y / S

mód

f, z . er

Már az elmondottakból következik, , , , , h o g, y a hit- és erkölcstani a n y a g közlésénél már az ismeretszerzést betetőző jelentőségénél fogva is mily nagy gondot kell fordítani a helyes módszerre. A módszerben elköveteti hiba ezen a fokon sokkal jobban megboszulja magát, mint bármely más t á r g y ismertetésénél.

fontossága a valtasoktatásban.

Az eddig szokásos eljárásnál az volt a legnagyobb hiba, hogy a hit- és erkölcstani tananyag közlése mindjárt tételesen történt, minden utalás nélkül az előzőleg tanult megfelelő bibliai és egyháztörténeti anyagra. A methodikai tévedés itt az volt, hogy az elvont fogalmak ismertelése az apparcepcic és asszociáció törvényének az alkalmazása nélkül történt Ez azután a gyermek agy velejének a gyötrésében boszulta meg magát. Sokan emiatt egyenesen ellenségeivé lettek a. hit- és erkölcstani tananyag közlésének is és a K á t é tanításnak a vallásoktatásból való kiküszöbölését követelték. E z pedig - mint a fentebbiekből látható annyi lenne, mint a vallásoktatás fejének a levágása. Ott kell tehát gyógyítani, ahol a baj van. E z pedig a módszeres eljárásban rejlik. A dogma mint a fejtegetes ered-

A

|)it_

és

erkölcstan

,

tanításánál

a

célra-

,

vezető helyes módszeres eljárás főszabályának azt t a r t j u k , hogy kiindulásul ne maga a dogma, az ismertetés t á r g y á t képező fogalom, tétel szolgáljon, hanem ez már csak a fejtegetés eredménye legyen. A tanulók értelmi fokának s a k i t ű z ö t t célnak tekintetbe vétele azt kívánja, hogy a fejtegetés menete az alsóbb fokon főleg genetikai, a felsőbb fokon pedig főleg apologetikus legyen. Az első eljárás szerint kiindulunk egy-egy (főleg bibliai) történetből, kiemeljük a lényeges vonásókat és megállapítjuk a tant, meghatározzuk a fogalmat. A második eljárás lényege pedig abban áll, hogy a szóban forgó t á r g y r a vonatkozólag ismertetjük a különböző nézeteket s,azokat a Biblia és a józan ész megvilágítása mellett boncolgatjuk s ennek eredményeképen megállapítjuk az igazságot, meghatározzuk a fogalmat. menye.

- 117 — A tétel megállapítása, rozas

után

a

,

.

a

fogalmi

...

kifejezett igazságot

megliatá,

,

alkalmaznunk

A vallási fogalmak és I azs gok alkalm a z ása

az életre

kell az életre Ha p. o. megállapítottuk a vallás fogalmát, utána utalnunk kell a vallásnak a gyakorlati életben megnyilatkozó áldásaira; ha tisztáztuk a bűnbánat értelmét, lényegét, rámutatunk ennek hasznos következményeire. A felsőbb fokon p. o. a világkormányzás fogalmánál r á m u l a t h a t u n k arra, hogy az a felfogás, mely a világban pusztán csak önmagától vakon működő, lélek nélkül való mechanizmust, öntudatos, előre meghatározott cél nélküli gépezetet lát, csak gépembereket nevel; ellenben az a világfelfogás teremti meg az erkölcsi szabad egyéniségeket, mely a világban látja azt az isteni értelmet és kormányzó akaratot, melynek alfája és ómegája, a Krisztus. Az alkalmazásnál az alsóbb fokon főleg az egyes emberre legyünk tekintettel, a felsőbb fokon pedig emellett már az egyetemes társadalmi életre való hatást, illetve az ezzel való viszonyt is kellőképen érvényre kell juttatnunk. Szóval az életnek a lehelete lüktessen a hit- és erkölcstani tananyag tárgyalásában is; az életből v e t t példával való megvilágítás s az életre való alkalmazás legyen a vezérlő elvünk. Minden szavunkat az a cél irányítsa, hogy növendékeinkben magas fokon kiművelt élő keresztyén egyéniségeket adjunk át az eleven életnek. B) Az evangéliomi keresztyénség

tanítása.

I. A középiskolák, polgári fiu- és leányiskolák, felsőbb iskolák, katonai alreáliskolák IV. osztálya tananyagának letezése és menete.

leányrész-

A t á r g y n a k és a feladatnak természete itt is m a g a szabja meg a feldolgozás keretét és módját. A vallásról s a keresztyénségről általánosságban szóló bevezetés után három főrészben adhatjuk elő a IV-ik osztály számára kiszabott tananyagot. Első rész: a k e r e s z t y é n e m b e r h i t e ; második rész: a k e r e s z t y é n e m b e r s z e r e t e t e ; harmadik rész: a k e r e s z t y é n e m b e r r e m é n y e . B e v e z e t é s . A vallás lényege, az isteni A tananyag részié/

*

r

r

teZGSe

kijelentés, a vallások különfélesége (pogányság, zsidóság, keresztyénség), a Szentírás, a hitvallási iratok.

— 118 — * Első tész:

A keresztyén

ember

hite.

1. I s t e n é s a v i l á g . Az Istenről alkotott f o g a l m u n k . Isten tulajdonságai. A világ teremtése, fenntartása, korm á n y o z á s » , Az ember és rendeltetése. A bűnbeesés, a bűn következményei, az eredendő bűn. A bűnös emberiség v á g y ó dása az ü d v ö s s é g után. 2. A m e g v á l t á s . J é z u s élete. A Megváltó személye és m u n k á j a . K r i s z t u s mint próféta, főpap és király. A megváltás célja. 3. A m e g s ζ e η t e 1 é s. A Szentlélek; a megtérés és bűnbocsánat, a hit által való megigazulás. A keresztyén a n y a s z e n t e g y h á z az e g y h á z u n k a l k o t m á n y á n a k és nevezetesebb intézményeinek ismertetésével kapcsolatban. A hitélet ápolása. Isten igéje s a n n a k terjesztése. A szentségek : keresztség és ú r v a c s o r a Az i m á d s á g . Második

rész:

A keresztyén

ember

szeretete.

1. A s z e r e t e t m i n t a h i t g y ü m ö l c s e , mely Isten a k a r a t á n a k teljesítésében, az erkölcsös életben nyilatkozik meg. 2. Az I s t e n i r á n t t a n ú s í t o t t s z e r e t e t . Az igaz Isten i m á d á s a . Isten nevének tiszteletben t a r t á s a ; az ünnepszentelés. 3. A z e m b e r t á r s a i n k és önmagunk iránt t a n ú s í t o t t s z e r e t e t . A szülők és a felsőség tisztelete; a felebaráti szeretet; a testi és erkölcsi életre vonatkozó tilalmak és k ö t e l e s s é g e k ; az a n y a g i v a g y o n , a becsület. Küzdelem a rossz k í v á n s á g o k ellen. Harmadik Isten

rész:

A keresztyén

országának

ember

diadala

a

reménye. földön.

A bűn meggyőzése, a megváltás befejezése az egész omberiségTe vonatkozólag. Jézus diadala a romlás hatalmai fölött. Feltámadás, ítélet, örökélet. 2. A középfokú

iskolák

IV-ik osztálya zásáról.

tananyagának

feldolgo-

A IV-ik osztály hit- és erkölcstani tananyagának feldolgozása terén elsősorban is azt tartsuk szem előtt, hogy itt főleg csak t á r g y i l a g — mélyrehatóbb polemikus és apolo-

— 119 getikus célzat nélkül ismertessük meg a keresztyénség alapigazságait, a keresztyén élet főelveil és szabályait. Saját, egyházunk hitigazságainak a kidomborítása és öntudatosabbá tétele céljából fel kell tüntetnünk ugyan a többi egyházaktól, különösen a római katholikus egyháztól való különbséget, de azért óvakodni kell attól, hogy a cáfoló, vagy hitvédő jelleg már i t t túlsúlyra jusson. Itt a főcél az. h o g y a „tanulók az evangéliumi A t a n i t á s épitö keresztyénség tanításait építő i r á n y b a n , bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban, a Luther Kátéjában levő igazságok alkalmas felhasználásával és a választó tanok kiemelésével' megismerjék. Mint maga a tanterv is kiemeli, Luther K á t é j á t nem mellőzhetjük. Pedagógiai s didaktikai tekintetben is oly értékes mü ez, hogy vallásoktatásunknak határozott kárára történnék, ha diadalra jutna az az irányzat, mely Luther Kátéját a vallásoktatásból teljesen ki akarja, küszöbölni.

irá-

Nem a Káté mellőzésére van szükség, hanem A Káté felhasználá,. , . . . , , . , . .. sának módszere, a r r a . h o g y azt a vallasoktatasban p e d a g ó g i a i l a g helyesen használjuk fel. A Káté szövegének legkisebb részletét se, taníttassuk be addig növendékeinkkel, amig azt bibliai és történeti példákkal kellően meg nem világítottuk, meg nem magyaráztuk. A Kátéban kifejezett igazságokat először részletenként olvasszuk bele a megfelelő helyen oktatásunkba és miután már egy-egy szakaszt igy feldolgoztunk, csak azután taníttassuk be a Káté megfelelő szövegét szó szerint. A tanterv m a g a is hangsúlyozza, ...

.

,

',

.1

rL\

r

r

h o g y az ,.„

.' .

A bibliai és t ö r t é n e t i példák

alkalmazása,

evangelionn keresztyenseg tanitasat epito i r á n y ban bibliai és történeti példák által szemléltetett alakban ismertessük. A példa amennyiben csak lehetséges szolgáljon kiindulásul, v a g y ahol ez nem valósítható meg, ott utólagosan világítjuk meg példával a kérdést. Mint fentebb m á r az á l t a l á n o s részben emlí- A fogalom szerzés tettük, fogalmi m e g h a t á r o z á s t csak a k k o r közlünk, ha ennek megértését már különösen bibliai és történeti példák fejtegetésével kellőképen előkészítettük. Ennélfogva p. o. a vallás lényegéről szóló ismertetésünket sem a vallás fogalmi meghatározásával kezdjük, hanem először is megemlítjük azt

120 — a világtörténeti tényt, hogy nem találkozunk sem a múltban, sem a jelenben oly néppel, melynek vallása ne lenne. Azután kiemeljük egyes vallásos egyének jellemző vonásait. így először élő képben bemutatjuk a vallás lényegét és csak azután fogalmazzuk meg a tanulók bevonásával a vallás definícióját Példa a megváltás U g y a n i l y módszer szerint j á r u n k el p. o. az megerteteaehez. egyik legnehezebb kérdésnek, a m e g v á l t á s fogalmának ismertetésénél is. Azzal ugyanis nem nyerünk semmit, ba a tanuló gépiesen betanulja és elmondja e szavakat: „ki engem elveszett és elkárhozott embert megváltott: a bűnnek, halálnak és ördögnek hatalmától megszabadított; nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és halálával". Ezek így önmagukban csak üres szavak lesznek a tanuló ajakán, melyekből hiányzik az átérzés, az őszinteség. Minden egyéb ráhatás nélkül az az életvidám gyermek egyáltalában nem fogja érezni, hogy ő Krisztus nélkül elveszett és elkárhozott lenne s nem tudja felfogni, megérteni, hogy Krisztus az ő szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és halálával miként, váltotta őt meg. Mái' pedig ha e szavakat a gyermek szájába adjuk, akkor ez ott már személyes hitvallás jellegét nyeri. Azért gondoskodnunk kell arról, hogy e szavak mögött igaz érzés és megértés, legyen. Hogy ezt a nagy célt legalább is megközelíthessük, ismét a szemléltető módszerhez kell fordulnunk. Minthogy a· Káté idézett részét elsősorban is Luther személyes hitvallásának tekinthetjük, leghelyesebben járunk el, ha a nagy reformátor megtérésének történetéből indulunk ki s elmondjuk, hogy ő sem volt rosszabb, mint más ember, sőt egyes kiváló erényeivel már gyermek és i f j ú korában kitűnt, de azért elégedetlen volt magával; az Istennel való békességre, üdvösségre v á g y o t t s ez vitte őt a kolostorba. Majd rajzoljuk kolostori életét, amellyel kiakarta érdemelni az üdvösséget, ami azonban a v á r t békességet meghozni nem tudta. Elénk színekkel ecseteljük, hogy lelki küzdelmei közben miképen erősödött meg lelkében az a meggyőződés, hogy az ő megváltója nem a s a j á t érdemszerző cselekedete, hanem egyedül a megfeszített és a feltámadott Jézus Krisztus. Luther lelki életének eme rajzába állítjuk bele azután a nagy

— 121 — * reformátor e személyes h i t v a l l á s á t : „hiszem, hogy a Jézus Krisztus engem elveszett és elkárhozott embert megváltott". A Szentlélekről és hatásáról szóló tan ismertetésében p. o. szintén egyes jellemző történetek tükrében m u t a t j u k meg azt, hogy az Űr lelke minő lényeges változást vitt végbe egyesekben. Utalhatunk Péternek, Pálnak, Augustinusnak példáira. Mint m á r a tanmenetben is jeleztük, n a g y A hit és erkölcsiség gondot kell fordítani a hit és erkölcs szoros viszonya, összefüggésének k i m u t a t á s á r a , a hitélet ápolásának erkölcsi jelentőségére. V a l a m i n t a keresztyén ember hitének ismertetésében l e g a l k a l m a s a b b alapul szolgál az apostoli hitvallás, é p ú g y az erkölcsi élet jellemzésében a tiz parancsolat menetét k ö v e t h e t j ü k . A fő dolog itt is az, h o g y tételes alapon állva példákkal megvilágított alakban világos képet n y ú j t sunk arról, h o g y az Istennel és e m b e r t á r s a i n k k a l való viszonyban milyen életet kell folytatni a keresztyén embernek. T á r g y a l á s u n k e fokon még többé-kevésbbé A keresztyén ember kntplpssenfll a kötelességtan jellegéi fogja ölteni. Természetesen nem casuistikát értünk ez a l a t t ; ezzel csak jelezni k í v á n j u k azt, h o g y 13 —14 éves g y e r m e k n é l még nem utalhatunk a keresztyén ember s z a b a d s á g á n a k ama elvére, mely szerint a hitből fakadó szeretet mindig útbaigazítást ad a r r a nézve, h o g y az adott k ö r ü l m é n y e k között mi az ember k ö t e l e s s é g e ; hanem még itt a fősúlyt a r r a kell helyeznünk, h o g y a tiz p a r a n c s o l a t alapján a nevezetesebb erkölcsi kötelességeket a t a n u l ó k n a k mélyen a szívébe véssük. A t á r g g y a l kapcsolatban minden a l k a l m a t fel kell használni arra, Kötelességtudó nem. ... , . , . ,··• , τ-. , zedék nevelése, h o g y kotelessegtudo nemzedeket neveljünk. Utalhatunk a japánok példájára, amely nép bámulatos előrehaladásának, diadalainak t i t k a egyes utazók tanúsága szerint — abban rejlik, hogy gyermekeiket szigorú következetességgel kötelességtudásra nevelik. A z é r t mi se elégedjünk meg e tekintetben sem a puszta elmélet nyújtásával, hanem gyakorlati úton is (ellenőrzéssel, számon kéréssel, szigorn következetességgel) munkálkodjunk azon, hogy a kötelességtudás erénye növendékeinknek szinte a vérébe menjen át.

122 —

C) Az evangéliomi keresztyén

/ . A középiskolák Vlll-ik osztálya, felsőbb leányiskolák Vl-ik osztálya s és felső kereskedelmi iskolák III ik iskolák IV-ik osztálya tananyagának

életfelfogás.

a polgdri fiúiskolák és a katonai főreáliskolák osztálya s a hadapród részletezése és menete.

A tanterv a középfokú iskolák befejező f o k á r a az evangéliomi keresztyén élelfelfogás ismertetését helyezi apologetikus i r á n y b a n k ü l ö n ö s tekintettel a mai életkérdésekre, szellemi á r a m l a t o k r a és társadalmi m o z g a l m a k r a . A t a n t e r v evang Kere z azt is, h o g y e követelmén ve k í v á n a t o s s á teszi

Az tyén életfelfogas

„ ,

.„

",

,

, ..

.....

.

,

11

megtelelő t a n a n y a g o t a kijelölt cel szerint módja. egészen új beosztással közöljük. Az alábbi terv azonban annyira ú j és úttörő jellegű, hogy addig mig ezen Az alapon készült használható tankönyv nem lát napvilágot, egyedül erre az álláspontra helyezkedni s az alább közölt beosztásnak egyedüli jogosultságát hirdetni nem lehet. Ha majd esetleg ebben az ú j irányban készült jó tankönyvek keletkeznek, akkor azok úgyis u t a t törnek maguknak. Ε fokon tehát a tananyag beosztására, menetére vonatkozólag alternatívát· állítunk fel annak különös hangsúlyozásával, hogy az ú j tanterv követelményeit ^az életkérdések, szellemi áramlatok tekintetbe vétele, apologetikus irány) mindakét beosztás és tárgyalási mód szerint teljesíteni kell. tananyag beoszés menet első m ó d j a alatt az A beosz,/ls

lsmertetés»n"k

k t

A tasa az első mod

r

,

,

,

eddig szokásos eljárást értjük, mely szerint a t a n a n y a g két fő részre, ú g y m i n t h i t t a n r a és e r k ö l c s t a n r a oszlik. A h i t t a n b e v e z e t é s i részében szólunk az á l t a l á n o s v a l l á s i k é r d é s e k r ő l (a vallás lényege, keletkezése, [i.steni kijelentés, vallásos hit], különböző megnyilatkozási formái, különösen a keresztyénség s a n n a k fő történeti alakjai, katholioismus. protestantizmus. A szentírás és hitvallási iratok.) A hittan első részének tárgya: Isten önmagában való életében és a v i l á g g a l s az e m b e r r e l való viszonyban. isten lényege, t u l a j d o n s á g a i , m u n k á i : teremtés, fenntartás, kormányzás. Istenről alkotott fogalmunk (szentháromság tana). Az ember eredete és méltósága, Istentől való elfordulása, a bün.

szerint.

- 123 A h i t t a n m á s o d i k r é s z e az ü d v ö s s é g n e k a Jézus Krisztusban t ö r t é n t k i j e l e n t é s é r ő l és m e g a l a p í t á s á r ó l szól. Itt t á r g y a l j u k a következő kérd é s e k e t : Jézus élete, személye és m é l t ó s á g a ; a kiengesztelés és m e g v á l t á s m u n k á j a J é z u s h á r m a s h i v a t a l á n a k betöftése által. A harmadik fő r é s z t á r g y a : az üdvösség e l s a j á t í t á s a a S z e n t l é l e k m ű k ö d é s e folytán. Itt szólunk a Szentlélekről általában, az újjászületésről és megtérésről, a keresztyén anyaszentegyházról, a kegyelmi eszközökről, a szentségekről, a feltámadásról és az örök életről. Az e r k ö l c s t a n két fő részre oszlik, tudniillik á l t a l á n o s és k ü l ö n ö s részre. Az előbbiben által á n o s e r k ö l c s i i s m e r e t e k e t n y u j t u n k , szólunk az erkölcsiség fogalmáról, a keresztyén erkölcsiség jellemző vonásáról, a vallás és erkölcs viszonyáról, a lelkiismeretről, kötelességről. A különös részben pedig szólunk a k e r e s z t y é n e m b e r e r k ö l c s ö s é l e t é r ő l az Istennel (vallásos élet ápolása), a létezéssel, a szellemi és természeti élettel (a földi élet fenntartása, természeti dolgok, anyagi vagyon, szellemi tehetségek kiművelése, munkás élet folytatása), az emberi társas élettel (a fő társadalmi erények, becsület, családi, egyházi, állami életre vonatkozó kötelességek) való viszonyban. A fentebb m á r jelzett m á s ο d i k, t e l j e s e n ú j A t • s ^ m á s Í d T k Z " b e o s z t á s i m ó d lényege a b b a n áll. h o g y — m i n t mód szerint, látni fogjuk — ezen az alapon egyrészről inkább eleget tudunk tenni az egész vallásoktatás egyöntetűségét biztosító ama elvnek, melyszerint a Jézushoz való viszonynak a m ú l t r a vonatkozó feltüntetése után következik a Jézushoz való viszony a. jelenben s azoknak a feladatoknak a megjelölése, amelyek ú t j á n mi magunk mint a X X - i k századnak művelt gyermekei a J é z u s által megalapított Isten országának polgárai lehetünk s amelyeknek betöltése, munkálása, által nemzetünknek s az emberiségnek szebb és jobb jövőjét szolgáljuk, hogy így mi is eszközök lehessünk a gondviselő Isten 10

— 124 — * kezében, akinek célja, hogy az ő országa e földön az igaz emberben teljes diadalt arasson. A tananyag megjelölésénél és beosztásánál tehát első sorban is ezt a jelenre és jövőre vonatkozó feladatot kell (szemünk előtt tartanunk. Ennek tekintetbe vételével készítettük a következő tervezetet, amely azonban xittörő jellegénél fogva még nem t a r t h a t számot a tökéletességre. A z t azonban liiszszük, hogy sok jó dolognak alapjává lesz. A bevezetésben a j e l e n r ő l n y u j t u n k jellemző k o r k é p e t á l t a l á b a n a vallással s különösen a j é z u s i k e r e s z t y é n s é g g e l v a l ó v i s z o n y b a n . Itt jellemezzük, h o g y a mai ember e g y igaz v a l ó s á g r a törekszik, boldogulni, haladni a k a r s kész széttörni a k o r l á t o k a t , a m e l y e k céljában — felfogása szerint — akadályozzák. Tekintélyt m a g á é r t a tekintélyért a m a i ember nem a k a r elfogadni, pusztán csak az igazságért. K e r e s i tehát az élet igazságát, értelmét s ú g y igyekszik berendezkedni, h o g y boldog lehessen. Az emberiség örök törekvése ez, a m e l y n e k f o l y a m á n a lét megértésére és a tökéletesbülésre vonatkozó v á g y ó d á s , lelki m u n k a és küzdelem között keletkezett az ember szívében az isteni gondviselés eszközlése folytán a vallásos érzelem. V a l l á s nélkül nem volt ember a múltban, nem lesz a j ö v e n d ő b e n sem. A m a i vallás ellenes lázongásoknak lényege — h a b á r a t á m a d ó k erre nem is g o n d o l n a k — tulajdonképen szintén az, h o g y az uralkodó vallások helyébe ú j — esetleg Isten nélküli — vallást a d j a n a k ez emberiségnek. A valláskérdés tehát napirenden van s e szellemi harcban az a felfogás fog győzni, mely az élet Urának akaratával megegyezik. Ε küzdelem eredménye tehát az lesz, hogy az evangéliomi keresztyénség eszméi általánosságban tisztultabb alakban mennek á t a való életbe.

Első rész:

A különböző vallásos és a vallást rendszerek. A vallás lényege.

pótolni

akaró

T á r g y u n k tulajdonképeni e l s ő r é s z é b e n a különböző vallásos és a vallást pótolni a k a r ó rendszereket, i r á n y o k a t i s m e r t e t j ü k . Szólunk tehát a természeti és történeti vallások-

— 125 — * ról. ez utóbbiak között k ü l ö n ö s e n a buddizmusról, m o h a medánizmusról, a zsidó és a keresztyén v a l l á s r ó l , e n n e k fő történeti alakjairól. Jellemezzük a különböző életfelfogásokat, polytheizmust, monotbeizmust, p a n t h e i z m u s t , deizmust, theizmust, idealizmust, materializmust, atheizmust, agnosticizmust, spiritizmust. Végül a kijelentés és a hit f o g a l m á n a k i s m e r tetésével kapcsolatban a d j u k a v a l l á s n a k á l t a l á n o s f o g a l m i m e g h a t á r o z á s á t s kiemeljük a v a l l á s e s z m é n y i a l a k j á n a k lényegét. Második

rész:

A létezés

végső kérdései. munkái.

Isten

lényege

és

A/. első részben az egész a n y a g n a k á l t a l á n o s kereteit n y u j t j u k s m e g v e t j ü k az alapot ahhoz, h o g y a m á s o d i k r é s z b e n a l é t e z é s v é g s ő k é r d é s e i focim alatt a fontosabb apologetikai kérdésekkel foglalkozzunk. Itt mindenek e l ő t t h a n g súlyozzuk, h o g y a vallásos élet terén a fődolog u g y a n i s a m é l y v a l l á s o s érzelmek felébredése útján a megtérés, de ennek fő feltétele az, hogy elismerjük a világ alapjának és céljának Isten által történt megvetését, illetve meghatározását s az isteni gondviselés tényét. Tehát, hogy keresztyén életet folytathassunk, ahhoz első sorban is az szükséges, hogy megfelelő világnézet birtokában legyünk. A m á s o d i k részben első s o r b a n is az eredet é s a c é l k é r d é s e i v e l foglalkozunk s a m a t e r i a l i s t a i r á n y ú természet-filozófiának á l t a l á n o s s á g b a n elterjedt, de 111a m á r a természettudósok által megcáfolt i r á n y á v a l (haeckelianizmus) szemben kifejtjük, h o g y a lét egészére kiterjedő s minden tekintetben m e g n y u g t a t ó világnézet b i r t o k á b a c s a k vallási alapon j u t h a t u n k . Itt m á r m a g á n a k a t u d o m á n y n a k eszközeivel kell megcáfolni az imént említett természet-filozófiai i r á n y n a k azt a veszélyes törekvését, amellyel a teremtő é s v i l á g k o r m á n y z ó Isten gondolatát az ember lelki világából száműzni a k a r j a . Miután az Isten lételére v o n a t k o z ó bizonyítékok rövid ismertetésével r á m u t a t u n k a r r a , h o g y az Isten f o g a l m a a józan g o n d o l k o d á s n a k k ö v e t e l m é n y e s í g y Isten nélkül a világot megérteni nem lehet, szólunk Isten l é n y e géről. tulajdonságairól, m u n k á i r ó l : (teremtés, fenntartás, 10*

— 126 v i l á g k o r m á n y z á s ) , a létezés céljáról, a tökéletesebb, új életről, Isten a k a r a t á n a k teljes diadaláról (feltámadás, ítélet, ö r ö k élet). Harmadik

rész:

Az

ember és rendeltetése. elérésének útja.

Az

eszményi

cét

A h a r m a d i k r é s z fő t á r g y a lesz: az e m b e r é s r e n d e l t e t é s e az élet különböző v i s z o n y a i b a n és az eszm é n y i emberi rendeltetés betöltésének útja. A h a r m a d i k rész e l s ő f ő s z a k a s z á b a n szólunk a t e r e m t é s k o r o n á j á r ó l és céljáról, az emberről, eredetéről és méltóságáról, jellemző v o n á s o k k a l megrajzoljuk a n n a k az e s z m é n y n e k a képét, mely feltünteti, h o g y az evangéliom szellemében m i l y e n n e k kellenne lenni az emberi életnek e g y é n i , családi (fajfenntartás, s e x u á l i s probléma), nemzeti, állami, t á r s a d a l m i s e g y e t e m e s emberi viszonylataiban. Majd á t t é r ü n k a r r a , h o g y a bűnbeesés következtében azonban m e g r o m l o t t az emberi természet s í g y az ember nem folytat o l y a n életet, mint a mire h i v a t v a volna (bűn lényege, eredendő bűn, átöröklés). E g y néhány vonással rajzoljuk a fenti viszonylatokban a bűnös emberi természet következményeit. A m á s o d i k f ő s z a k a s z b a n azután szólunk a r r ó l , h o g y az i s t e n i g o n d v i s e l é s n e m h a g y j a m a g á r a a z e m b e r i s é g e t , küld s z á m á r a nevelőket, prófétákat, apostolokat, népvezéreket, a k i k között l e g n a g y o b b az igaz ember, a Megváltó, J é z u s K r i s z t u s . Szólunk J é z u s személyéről, m u n k á j á r ó l , a megváltásról. (Itt szembe állíth a t j u k J é z u s megváltottját, mint Isten g y e r m e k é t , az emberies embert és Nietzsche ember fölötti emberét [ Ü b e r m e n s c h ] s a m e g v á l t á s n a k és az Ü b e r m e n s c h létrejövetelének útját.) Szólunk a megtérésről (Szentlélek), az e g y h á z n a k j e l e n t ő ségéről, m u n k á j á r ó l , Isten igéje hirdetéséről, a szentségekről (keresztség, úrvacsora), a v a l l á s o s s á g á p o l á s á n a k jelentőségéről, a fő keresztyén erényekről. A vallás és tudom á n y , a v a l l á s és művészet, vallás és erkölcsiség viszonyáról. A v a l l á s o s világnézeten és az élő v a l l á s o s s á g o n alapuló igaz erkölcsös élet eszményének és az ehhez vezető útnak j e l lemző r a j z a u t á n végül a h a r m a d i k f ő s z a k a s z b a n a k e r e s z t y é n e r k ö l c s i s é g e l m é l e t é r ő l szólunk. Ismer-

"tétjük az erkölcsiség fogalmát, szólunk a szabad akaratról, melynek lényegét legjobban Pál apostol fejezte ki, midőn azt mondotta, „ahol az Űr lelke van, ott van a szabadság." Megemlékezünk a törvényszerűség és erkölcsiség közti különbségről, a lelkiismeretről, a kötelességről, a becsületről. A fentebbiekben részletezett tananyagot a katonai iskolák és a felső kereskedelmi iskolák megfelelő osztályában tekintettel a heti 1 órára rövidebben t á r g y a l j u k , a polgári fiúiskolák és a felsőbb leányiskolák Vl-ik osztályában pedig eme i s k o l á k jellegének és a növendékek szellemi érettségének megfelelő módon dolgozzuk fel. 2. A középfokú

iskolai

vallásoktatást dolgozásáról.

befejező

tananyag

A középfokú iskolák utolsó o s z t á l y á b a n az ,

jel-

A va'lásoktatás feladata a középfokú | S ke1ák befejező fekán.

s, n a g y feladat bárul a v a l l a s o k t a t a s r a , h o g y az evangéliomi keresztyénséget mint a legeszményibb világnézetet, mint a leggyakorlatiasabb életrealitást mutassuk be s egyúttal mint az akaratot a legeszményibb és legnemesebb irányban megedző lelki erőt adjuk á t növendékeinknek, ami nélkül az életet sem megérteni, sem pedig az emberhez méltó igaz életet f o l y t a t n i nem lehet Ügy bocsássuk el növendékeinket a középfokú iskolákból, hogy műveltségüknek középpontja az evangéliomi alapon álló vallásos és erkölcsi m v e l t s é g legyen s a lét nagy kérdéseit, az élet egészét és részleteit az evangéliom fényénél tudják áttekinteni és az életbe, gyakorlati munkásságuk körébe kivigyék magukkal az evangéliomnak azt az életbölcseségét, amely egyedül képes úgy az egyesek, mint a társadalmak számára boldog életet teremteni. Jelszavunk az oktatásnál i t t is az legyen, hogy minél kevesebb száraz elméletet nyújtsunk, hanem minél több életet vigyünk bele e fontos t á r g y tanításába. A feladat itt az, h o g y e v a n g é l i k u s e g y h á z u n k n a k hite s erkölcstani tudatát helyezzük bele m a r a d a n d ó lelki k i n c s g y a n á n t az ifjú lelkébe. A tapasztalat azt mutatja, h o g y e fokon pusztán a d o g m a t i k u s tételeket követő s pusztán a tekintély elve alapján megállapított egyházi t ö r v é n y e k e t ismertető e l j á r á s célhoz nem vezet. K o r u n k n a k szelleme

— 128 — * á Italában olyan, b o g y kész igazságokat, pusztán a tekin" tóLyen a l a p u l ó elveket nem fogad el. Mindent az észnek, az é r t e l e m n e k ítélőszéke elé helyez s csak azon keresztül fogad el b á r m i t is i g a z s á g n a k . A tanuló i f j a k r a m á r ebben az oszt á l y b a n n a g y h a t á s t g y a k o r o l t a közfelfogás; k ü l ö n b e n i s ebben az időben v a n n a k ő k a legteljesebben bent az ^ e l í t u a ] i z n i u s k o r á b a n . V i g y ü k tehát a vallási előtt. kérdéseket e fokon a józan észnek, nem a h y p o thezisekkel, hanem a bebizonyított igazságokkal dolgozó tudománynak Ítélőszéke elé. Valamint P á l apostol képviseletében Athenaegan megállott ez a görög tudósoknak ítélőszéke előtt, a tiszta, evangéliomi vallás megáll a mai tudomány Ítélőszéke előtt is. A tanítás módszere. M i n t h o g y a t a n u l ó is azt v á r j a , h o g y az igazságot néki kézzel foghatóan bebizonyítsuk, értelmezzük, azért ne kész dogmák, fogalmi meghatározások előterjesztésével kezdj ük a tanítást, hanem a dogma, a fogalom, mint a tanítás eredménye álljon a tanuló előtt, A r r a azután nagy gondot kell fordítani, hogy ezek az eredmények hűséggel kifejezzék, fedezzék és lényegileg kimerítsék az evangéliomi keresztyénség h i t t u d a t á t . A fejtegetés eredményeképen megállapított d o g m i t azután egy-egy megfelelő szentírásbeli mondatban, v a g y hitvallási iratainknak, különösen az ágostai hitvallásnak a tárgyhoz illő tételében kifejezésre j u t t a t j u k . A tanítás apologetiAz a feladat, h o g y az élet n a g y kérdéseire kus Iranya. v o n a t k o z ó l a g az e v a n g é l i o m i álláspont igazát és egyedüli jogosultságát a különböző vallási és valláson k í v ü l i irányzatokkal és áramlatokkal szemben kimutassuk, természetszerűleg vonja maga után előadásunknak apologetikus jellegét és ama képesség megadását, hogy növendékeink majd az életbe kilépve meg t u d j á k védelmezni vallásukat a támadásokkal szemben. Az apologetikus jellegnek szélsőségeitől azonban óvakodni kell. Előadásunkban ugyanis az evangéliomi keresztyénség 1 védelme ne abból álljon, hogy folytonosan, esetleg néha erőltetett módon egyre csak védekezzünk a támadásokkal szemben, mert ezen az úton ü g y ü n k ú g y tűnnék fel a tanulók előtt, mint egy körülkerített, a túlnyomó erő által szorongatott szánandó kis várbeli csapat, mely ideig óráig kétségbe esett erőfeszítéssel védi m a g á t az őt körülvevő ellen-

^ é r t e í e r r M té"őszéke*

inte

— 129· — séggel szemben. Az lesz az evangéliomi keresztyénségnek igazi védelme, h a a defenzívából átmegy az offenzívába, ha a téves irányzatokkal szemben diadalmasan előbbre nyomulva a mai kor követelményeinek megfelelően teljesen k i f e j t i a maga szellemi erején s erkölcsi fensőbbségének, igazságának hatalmával mind az elméletben, min"t a gyakorlatban háttérbe szorítja az evangéliom ellenes irányzatokat. Az evangéliomi igazságnak a különböző áramlatok s irányzatok szemmel t a r t á s á v a l eszközölt világos kifejtése lesz az evangéliomi keresztyénségnek leghatározottabb apológiája, mert az igazság maga védelmezi meg legbiztosabban önmagát. Mint a t a n a n y a g beosztása kérdésénél már említettük, az oktatás egész folyamán tekintettel kell lenni a jelen életviszonyokra, a különböző áramlatokra. Ε tekintetben J ® zus Is ®jj n y 0runk mutassunk r á a r r a a körülményre, hogy a mai életviszonyok között nagyon sok olyan jelenséget látunk, melyek az emberiség javára, fejlődésére üdvös korszakos változásokat mindig megelőzték. Az egész oktatáson végig vonuló második főgondolat pedig az legyen, hogy valamint, a múltban is minden fejlődési fokon J é z u s Krisztus evangélioma egy-egy igazságának bizonyos mértékig való gyakorlati megvalósítása vitte előbbre a világot, ú g y lesz ez a jövőben is. A különböző forrongások között Krisztus közeleg. E z t az evangéliom egyházának kell első sorban is megérezni s a vallásoktatás ú t j á n az i f j ú s á g lelkében ö n t u d a t r a juttatni, hogy minden egyes növendékünk Krisztus t a n í t v á n y a g y a n á n t hallja a Mester s z a v á t : „Ne féljetek, én meggyőztem a világot." Ennek az erős meggyőződésnek a felébresztése lesz legméltóbb befejezése a középfokú iskolákban az evangéliomi vallásoktatásnak. I t t befejezésül az előző osztályok tananyagának lényegét röviden összefoglalva r á m u t a t h a t u n k az egyöntetű és céltudatos vallásoktatásunknak az isteni világkormányzás bölcs rendjét feltüntető eredményeire, az üdvösség történetének az egész világtörténeten végig húzódó alapigazságaira, arra az örök küzdelemre, mely a jó és a gonosz között mindvégig folyik, amelyben a végső diadal Krisztusé leend. í g y a kellő világtörténeti ismerettel ren- J®zus diadala, delkező i f j ú s á g u n k előtt világossá lesz az, hogy az

— 130 — * emberi sülyedéseket és emelkedéseket feltüntető hullámszerű vonal, mely az emberiség történetén végig húzódik, nem lefelé Madách eszkimó emberéig, hanem felfelé az Isten-emberig vezet. í g y szinte a vérünkbe mehet á t az a tetterőt és akaratot megedző meggyőződés, hogy érdemes az életben a szenvedések között is küzdeni, mert bizhatunk. H a a legfőbb jó megvalósulása lehetőségének gondolatát s ezzel kapcsolatban a legfőbb jó megvalósítására vonatkozó kötelesség érzésé'; sikerül i f j ú s á g u n k lelkébe beoltani, akkor lesznek majd az életbe kilépő egyének között is imádkozó lelkek, kiknek szive kéri: ,,jöjjön el a te országod", akik a nagy építőmester vezetése a l a t t Istenországa munkásainak tekintik magukat, hogy annak felépítéséhez ők is vigyenek legalább egyegy porszemet.

12. Egyházi énekek és imádságok tanítása. Az egyhízi ének ós A v a l l á s ó r á n a k az o k t a t á s jellegét m a g á n im s gjelentősége v j s e ] 5 v a l ó s á g o s i s t e n t i s z t e l e t n e k k e l l l e n n i , v a l l á s o s buzgóságot, áhitatot kell ébresztenie. Ne múljék el egy vallásóra sem anélkül, hogy fel ne melegedjék a tanulók szíve. Ε cél érdekében a vallásoktatás körén belül rendkívül nagy jelentősége van az egyházi éneknek és imádságnak. Az egyházi ének és imádság kétféle módon szerepelhet a vallásoktatásban; egyrészről mint egyes kiválasztott énekés imádság-szövegeknek a betaníttatása, másrészről pedig mint alkalomszerű énekeltetés és imádkozás. Ami az elsőt illeti, a tanterv egyes kiválasztott egyházi énekek szövegének t a n í t t a t á s á t az I.—IV. osztályok számára, alkalmi imádságszövegek t a n í t t a t á s á t pedig az I.—II. osztályok számára, irja elő. Egyházi énekek szőMa m á r abban a helyzetben v a g y u n k , h o g y vegének taníttatása. , , . , . . , . , ,,, , , , , ,, egyházi enekek szovegenek a tanittatasarol beszelhetünk. Régi énekeskönyveink nagyon kevés olyan éneket tartalmaztak, melyek úgy tartalmuknál, de különösen alakjuknál fogva alkalmasak voltak arra, hogy azokat növendékeinkkel betaníttassuk. Nagyon sok esetben gyötrelem volt r á j u k nézve az énektanulás. Ma már van olyan énekes könyvünk („Keresztyén énekeskönyv." Kiadja a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület), mely vallási és irodalmi szempontból Ítélve

—- 131 — nagy számmal tartalmaz oly énekeket, melyeket növendékeink bizonyára nagy lelki örömmel és gyönyörűséggel fognak tanulni. Ez idő szerint jobb énekeskönyvünk nincs s lehet is számítani az általános elterjedésére. Ezen okok alapján azt ajánljuk, hogy a vallástanárok e könyvből tanultassanak növendékeikkel egyházi énekszövegeket. A betaníttatásra szánt egyházi énekek kiválasztását és osztályok szerinti beosztását a vallástanárra kell biznunk. I t t csak általánosságban adunk tanácsot az egyházi énekek szövegének tanítására vonatkozólag. Elégséges, h a egy-egy iskolai évben osztálycnkint G ú j egyházi éneket tanulnak. A régiek közül a legismertebbeket, az ú j a k közül a legszebbeket kell meg taníttatásra kijelölni. Az énekek k i v á l a s z t á s á n á l bizonyos elvet, g ^ e t a m t t a t á s r a rendszert kell k ö v e t n ü n k . A m e n n y i r e csak lehetga'ása. séges, az egyházi ének legyen kapcsolatban a t á r g y a l t a n y a g fő eszméjével. Ennek tekintetbe vétele mellett jó lesz, h a az egyes osztályok szerint is kidomborodik a tárgyalandó és megtanulandó énekek jellege. í g y az első osztályban az Isten dicsőségére, fenségére, hatalmára, az Istenbe vetett bizodalomra vonatkozó énekek legyenek az uralkodók. A z „Erős v á r " - a t m á r az I. osztályban vegyük. A Il-ik osztályban tárgyalandó énekek főleg Jézus munk á j á r a és az iránta tanúsítandó szeretetre vonatkozzanak. A I l l - i k osztály énekei főleg a keresztyén anyaszentegyházról szóljanak. A IV-ik osztály énekeinek t á r g y a pedig első sorban a hitélet, Istenfélelem, vallásosság s a keresztyén erényes élet legyen. Ezek közé azután az egyes osztályokban be lehet osztani alkalomszerüleg az egyházi esztendő fő ünnepeire és Ά7, iskolai ünnepélyekre vonatkozó énekeket. Az előző osztályokban tanult énekek közül a legfontosabbakat a következőkben is ismételjük, hogy jól az emlékezetükben maradjon. Az i m á d s á g - s z ö v e g e k t a n í t á s á n a k fő célja az, h o g y ezen az úton a n ö v e n d é k e k n e k m e g a d j u k ||. osztályban. a z t a képességet·, hogy majd maguk is tudjanak imádkozni, s a j á t érzelmeiket megfelelő formába t u d j á k önteni. Ε célból elégséges, ha imádság-szövegeket csak az I. és II. osztályban tanítunk. I t t is bizonyos rendszerességet követve, az I. osztály-

ban mindjárt az év elején győződjünk meg arról, hogy inincleii tanuló tudja-e a Miatyánkot. Miután ennek értelmét is. röviden megmagyaráztuk, tanúitassunk i t t még verses reggeli, esti, étel előtti és étel utáni imádságokat. A z iskolai imádság taníttatása szintén erre az osztályra essék. — A Il-ik osztályban egy lépéssel tovább kell mennünk. I t t már céltudatosan abból az érdekből kell egyes rövid, fohászszerü imádságszövegeket tanultatnunk, hogy a tanulókat hozzá szoktassuk ahhoz, hogy alkalomszerüleg s a j á t bensejük által indíttatva is imádkozzanak és s a j á t érzelmeiknek megfelelő kifejezést tudjanak adni. Ezek az imádságszövegek már prózában Írottak legyenek, amiket a megfelelő tanítási anyaggal mindig psszefiiggésbe kell hozni. í g y p. o. amidőn a 12 éves J é z u s történetéről van szó, a megbeszélést egy a tanuló szájába adott fohászkodással fejezzük be, melyben a gyermek azt kéri, hogy Jézushoz ő is hasonló lehessen, kedvvel foglalkozzék az Űr dolgaival, tudjon figyelni s érdeklődni az élet igazságai i r á n t s a szülőkkel szemben műidig engedelmes legyen. A kísértés történetét is olyan imádsággal fejezzük be, melyben a gyermek kéri az Istent, hogy a csábítások idején adjon az Űr erőt néki a kisértések legyőzésére, a gonosz gondolatok elhajtására és óvja meg a rossz cselekedetektől. Az olyan újszövetségi történetnél pedig, melyben a földi élet szenvedéseiről van szó, az Istenbevetett bizodalomról, a bajok, szenvedések elviseléséhez szükséges erőről szóljon a gyermek ajkának imádsága stb. Eljárásunk azonban e téren ne abból álljon, hogy mindj á r t kész imádságszöveggel álljunk elő, hogy azt a tanulók betanulják, hanem először magukat a tanulókat szólítsuk fel arra, hogy miképen kérnék az Istent ilyen, v a g y amolyan körülményeik között. Az egyik kevésbbé formásán, a másik szebben és tartalmasabban fogja m a g á t kifejezni, mig végre megállapítjuk a teljesen elfogadható szöveget, amit azután a tanulók elsajátítsanak. Minden esetre helyes lesz, h a ilyen imádság-szövegek majd a tankönyvben is előfordulnak. a

felsőbb osztályok-

,

É n e k és i m á d s á g szövegeknek formális taní,

,

ban tasa a középfokú iskolák IV-ik, illetve Il-ik osztálya után nem iszükseges. Ezekben az osztályokban már az ének- és imádság szövegek olynemü tanítása, m i n t aminőről az említett alsóbb osztályokban volt szó, h a t á s á t teljesen el-

— 133 — * veszítené és a megszokás ú t j á n unottá válnék. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felsőbb osztályok vallásoktatásában az egyházi ének és imádság egyáltalában ne forduljon elő, hanem azt, hogy i t t már az ének és imádság szövegek olyan módon történő tanításának nincs helye, amint arról az említett alsóbb osztályokban volt szó. A felsőbb osztályokban alkalomszerüleg főleg az egyháztörténeti oktatással kapcsolatban kerül elő az egyházi ének és imádság. Az egyháztörténetben behatóan foglalkozunk az egyházi ének-üggyel, szólunk a nevezetesebb énekszerzőkről, ismertetjük a kiválóbb énekeket s ily keretben az alsóbb osztály okban t a n u l t énekek közül is elő kerül egyik másik; megkérdezhetjük a tanulókat, hogy emlékeznek-e rá, eltudnák-e mondani; esetleg még ismeretlen énekeket is t á r g y a l h a t u n k s a j á n l h a t j u k a tanulóknak, hogy egyiket másikat s a j á t szorgalmukból tanulják meg. Az imádságra vonatkozólag is hasonló módon fogunk eljárni a felsőbb osztályokban. I t t ugyanis azt kell szem előtt t a r t a n i , hogy nem előre elkészített imádságok felolvasásával, elimádkozásával, v a g y megtaníttatásával neveljük imádkozásra az ifjúságot, hanem az imádkozó lélek feltételeinek a vallásos nevelés ú t j á n történő megadásával. Nem maradhat hatás nélkül e fokon, ha alkalmadtán megemlítjük, hogy egyes emberek életüknek nevezetes óráiban miként imádkoztak s ismertetjük imádságuk szövegét. (P. o. V-ik osztályban a. zsoltároknál szólhatunk így az imádságról, Jézus imádsága, a Yl-ik osztályban L u t h e r imádsága a wormsi birodalmi gyűlés előtt, VII-ik osztályban Bákóczy F., Széchenyi István imádsága, Székács imádsága a bányakerületi gyűlésen a pátens elleni küzdelem idején.). Az imádságok tanításának ilyennemű megoldása a felsőbb osztályokban mindenesetre eredményesebb és hatásosabb lesz, mintha tekintet nélkül a h a n g u l a t r a bizonyos sablonszerű imádságokat mondatunk el a tanulókkal. Az egyházi ének és imádság a szövegtaníttatáson, illetve az építő irányú megbeszélésen kívül még mint énekeltetés és imádkozás is szerepeljen. H a a kellő alkalommal, megfelelően előkészített hangulatban megy ez végbe, akkor ez fogja a vallásórát igazán istentiszteletté tenni. Az egyházi éneklés tanításáról az egyetemes rendtartás akképen gondoskodik, hogy azt az I.— IV. osztályban teszi

— 134

-

kötelezővé. Abban az esetben, ha a vallás tan ár zeneértő, nagyon helyes volna, ha ezeket az énekórákat is ő vezetné. A vallásórát is felélénkíti, melegebbé teszi, ha a vallástanár egy-egy tételnek a megbeszélése és ennek megfelelő hangulatkeltés u t á n azt mondaná: „fiuk, most pedig énekeljük el ezt és ezt az éneket." Ha kellő hangulatban és komolysággal történik, ezt meg lehet tenni. Ezt kiemeli maga a tanterv is. Ahoi azonban a-helyi viszonyok nem engedik, hogy a vallásórában való éneklés a többi osztályok zavarása nélkül, vagy megfelelő komolysággal történjék, ot1 ezt az exhortációs órára, vagy az i f j ú s á g i egyesületi összejövetel idejére lehet hagyni. As: ügy nagy fontossága érdekében a theológiai akadémiákon ép úgy kötelezővé kellene tenni az egyházi zene és ének taníttatását s ép oly komolyan kellene venni, mint a tanítóképezdékben. Addig ugyanis mig ez meg nem történik - a vallástanárokat a r r a kötelezni, hogy a vallásórában énekeltessenek is, általánosságban nem lehet. Ami pedig az imádkozást illeti, azokban az evang. jellegit középfokú iskolákban, ahol a tanítást amúgy is imádsággal kezdik és végzik, h a a vallásóra közbe esik, úgy nem szükséges azt mindig imádsággal kezdeni és végezni. Amely evangélikus jellegű iskolában azonban eddig nem kezdenék és végeznék a tanítást imádsággal, ott az iskolafenntartó hatóságnak kellene közbelépni, hogy ez megtörténjék. Ilyen helyeken mig az megtörténik - - a vallástanár a s a j á t ó r á j á t minden esetben imádsággal kezdje és végezze. Ahol a vallásóra a többi tanítási óráktól teljesen elkülönítve áll — így p. o. a nem ev. jellegű iskolák evang. tanulóinak vallásoktatásánál — o t t természetesen minden vallásóra kezdődjék és végződjék imádsággal. Mindezeken k í v ü l még az imádkozásnak a v a l l á s t a n á r oktatásának körén belül oly alakban is van helye, hogy a megfelel·' alkalommal óhajtását, kívánságát egy pár szóval foglalja fohászkodás formájába. I t t is vigyázni kell, hogy nagyon is megszokottá ne legyen. Az erőltetettségtől is óvakodni kell. H a ez szinte önkénytelenül, magától jön, hatni fog a tanulókra. Ezeken kívül még figyelmeztessük a tanulókat, hogy éneke:- és imádságos könyvükből odahaza különösen este lefekvés előtt — olvasgassanak.

Függelék. A tulajdonképeni vallásoktatáson kívül végzendő munka az ifjúság vallásos erkölcsi nevelése érdekében. 1. A szülői ház és az iskolán kívüli élet.

Az iskolai vallásoktatás tagadhatlanul nagyon sokat tehet a vallásos és erkölcsi élet emelése érdekében; azonban ne gondoljuk azt, hogy az iskola munkája önmagában elégséges a cél teljes elérésére. Nagyon sok tényező van a szorosabb értelemben vett vallásoktatáson kívül, melynek még a szent ügy szolgálatában közre kell hatnia. Munkánk nem lenne teljes, ha legalább függelékben ezekről ha csak f u t ó l a g is • meg nem emlékeznénk. A vallásos és erkölcsi nevelésnek még az iskolánál is van egy fontosabb nélkiilözhetlen tényezője: a s z ü l ő i h á z . Régebben megfordítva állott a dolog: a valódi vallásos nevelés ügyében kevesebbet n y ú j t o t t az iskola, de többet adott a szülői ház és ez pótolta az iskolai nevelés hiányosságait. Ma pedig úgy áll a dolog, hogy szinte teljesen az iskolának kell elvégezni azt a nevelő munkát is, amit azelőtt a család n y ú j t o t t . A szülői ház m a m á r á l t a l á n o s s á g b a n — tisz- A szülői ház példája, telet a kivételnek — nem az, ami régen volt. A gyermeket pedig a példa neveli. H a a gyermek nem látja szülőit imádkozni, nem tapasztalja egyáltalában vallásos életüket·, megt a n í t h a t j á k imádkozni is, még serkenthetik is a templomba menetelre, buzdíthatják is a vallásosságra, sok hatása ennek nem lesz Ez pedig még a jobb eset. Előfordul igen gyakran az is, hogy a gyermekek a vallás dolgainak lekicsinylését, semmibevevését, ki gúnyolása!, vagy nevetségessé tevését hallják a szülők ajkáról.

--

136 -

Az iskolán és a szülői házon kívüli életben is épen az ellenkezőjét látja, tapasztalja a gyermek és i f j ú annak, amit a vallásórában hall. Színház, napisajtó, perverz irodalom, sok könnyelmű, léha élet példája, a szabad gondolkodás megtévesztő tudományos cégére a l a t t a vallás támadása, a mai szocializmus gyűlölete az egyház ellen valóságos méregként h a t ifjúságiinkra. Tervszerűen szervezett belmissziói munkásságot kell egyházunknak mindezekben az irányokban kifejtenie, ha azt akarjuk, hogy az iskolai vallásoktatás sikere elé kívülről jövő akadályok a minimumra redukálódjanak.

2. Az egész iskola összhangzatos munkája a vallásos

erkölcsi

nevelés terén.

A szülői házon és a külső életen kívül első sorban is az iskola egyéb munkássági ágainak, a többi t a n t á r g y a k tanításának kel] összhangban lennie a vallásoktatással. Ha a többi t á r g y a k tanításában itt-ott a tanárok ajkáról a vallásoktatás céljával és irányával ellenkező nézetek hangzanak el, ez rendkívül megnehezíti a vallástanár m u n k á j á t . Összhang a vallásAz összhangot, az eOgJ y ö n t e t ű s é ga e t termét a m t a s e s a többi t á r g y a k között.

°

/

'

i

szetesen parancsszóval biztosítani nem lehet, m e r t eme összhang hiányának mélyen fekvő okai vannak, amelyekről a jelen munkának 11-ik fejezetében szólottunk. A világnézetek harcának az o t t említett módon az evangéliomi életfelfogás lényegének a diadalával kell bevégződnie, hogy ez az összhang és egyöntetűség a mai szakrendszer mellett biztosítható legyen. Evangélikus tanárE v a n g é l i k u s felekezeti iskolában természetekepzes. ^ i l Z ö s s z h a n g és e g y ö n t e t ű s é g k ö n n y e b b e n és rövidebb idő a l a t t biztosítható. N a g y áldást jelentene ezen a téren az, h a az evangélikus szellemű tanárképzés ügyét egyházunk minél előbb felkarolná és megoldaná. Az e g y ö n t e t ű s é g n e k első feltétele az, liogy az egész iskola működését e g y cél i r á n y í t s a s e g y közös szellem h a s s a át. Az evang. középfokú A z e v a n g é l i k u s középfokú i s k o l á k r a nézve pedig ez a k e r e s z t y é n ^ ku*tora hivatásérzet, cél, illetve szellem n e m lehet szolgálatában. m á s , mint az eszményi értelemben vett keresztyén

— 137 k u l t u r a szolgálata, művelt keresztyén emberek képzése, Jézus -szellemének átültetése a való életbe. Eme egyetemes cél keretébe azután igen szépen beleilleszkedhetik minden egyes t á r g y n a k a tanítása, mert — mint a Il-ik fejezetben kifejtettül: — az igaz tudomány és az evangéliomi értelemben v e t t igaz vallásosság egymással nem ellenkeznek. A fentebbi értelemben tehát a különleges vallásoktatás helyének és központi jellegének megtartása mellett is tulajdonképen az evang. középfokú iskola minden egyes t a n á r a a magt helyén vallástanár is, amint az egyetemes papság szép elve alapján eszményi értelemben minden embernek papi hivatást· van. Igen sok tanárunk van jelenleg is, akik eme szép hivatásuknak teljes mértékben megfelelnek; egy-egy vallásos s erkölcsi vonatkozású költeményt lelkesedéssel és nagy hatással magyaráznak s alkalmas helyen rámutatnak az isteni gondviselés hatalmas dolgaira, Szóval általánosságban a baj ezen a téréi, nem olyan általános, mint ahogyan azt sokan 'szeretik feltüntetni. Természetesen ezen a téren is még többet kell tenni. De nem elég p a n a s z k o d n i és gáncsolni, h a n e m dolgozni lcell. A tanártestületben e tekintetben is igen szép h i v a t á s a v a n a v a l l á s t a n á r n a k . Kelló tapintattal, a tanítási s z á n d é k n a k látszata nélkül igen s o k a t lehet tenni. Ε téren is szükség v a n a különböző s z a k t á r g y a k t a n á r a i s z á m á r a A vallási v o n a t k o z á ,

, ..

,

....

t-mi.

sok kiemelése és

v e z e r k o n y v e k r e , illetve e g y e s ertekezesekre. Ebbe m e i t a t á s a a többi fel kellene v e n n i p. o. h o g y az e g y e s s z a k t á r g y a k t á r g y a k körében. körében mit és miképen lehetne a vallásos és erkölcsi nevelés érdekében értékesíteni. Mert, hogy erre nagy szükség van, azt mindenki vallja, aki csak a műveltnek nevezett társadalom erkölcsi sülyedését l á t j a és nemzetünk jövőjét félti. 3. Az

istentisztelet.

A vallásos nevelésnek egyik legfontosabb eszköze az istentisztelet. Minthogy a szó szoros értelmében v e t t vallásoktatás körébe ezt jellegénél fogva nem sorolhattuk, azért emlékezünk meg róla, itt e függelékben, ahol azokról a tényezőkről van szó, melyek a vallásos nevelés célját a t u l a j donkép eni valláso k t a t á s körén kívül szolgálják.

— 138 — * Ezen a téren is n a g y figyelemmel kell lenni ^ pedagógiai és pszichológiai tekintetekre. Ezért nagyon hasznosak az úgynevezett i f j ú s á g i istentiszteletek, illetve vallásos jellegű összejövetelek, bibliai órák, melyeken a vallástanár közvetlenül szólhat az ifjúsághoz, az i f j ú s á g lelki világának és lelki szükségleteinek tekintetbe vételével. A z ifjúsági istentiszteletek t a r t á s a mellett is azonban részt kell vennie i f j ú s á g u n k n a k a gyülekezeti közistentiszteleten is, (t. i. akkor, midőn nem tartunk ifjúsági istentiszteletet), hogy a gyülekezettel való közösségérzete bennük is felébredjen és hozzászokjanak az istentisztelet látogatásához.

Ifjúsági e e .

Istentiszte-

ibllai

órák.

Az

istentiszteleteknek az i f j ú s á g részéről történő l á t o g a t á s a ü g y é b e n két nézet áll e g y mással szemben. Az egyik szerint a templombajárás az i f j u ságri. nézve ne legyen kötelező, mert ahítatra kényszeríteni senkit nem lehet; menjen az a gyermek és i f j ú teljesen a maga szántából a templomba, az istentiszteletben való részvételének akkor lesz csak erkölcsi és igazan nevelő értéke. A z tény, hogy ez a teljesen eszményi állásfoglalás, amihez azonban olyan ideális viszonyok kellenének, amilyenekkel jelenleg az életben nem találkozunk. H a l á t n á az a gyermek és serdülő i f j ú , hogy édesatyja, édesanyja szorgalmasan eljárnak a templomba, ha a szállásadók is kivétel nélkül jó példát mutatnának s ha mindenekfölött ott l á t n á a tanuló legtöbb t a n á r á t akkor is, amidőn épen testületileg nem kell menni, v a g y inspieiálás céljából nincsenek kirendelve, akkor minden kényszerről bátran le lehetne mondani: növendékeinknek nagy része magától is elmenne a templomba. Mindenesetre ez volna az igazi, ez volna a helyes és erre is kell törekednünk.

kőtelező'templomba járásról.

Addig azonban, mig maga az evangélikus társadalom nem neveti így ifjúságunkat, addig nem mondhatunk le a kötelező templomba járásról, mert bizony enélkül a jelenlegi viszonyok mellett nagyon sokan hiányoznának. Már pedig még ·— ha kötelezve is — jobb h a o t t van, mintha egyáltalában soha sem járna templomba, mert egy-két mag talán még így is jó talajba hull. Továbbá azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a szoktatásnak még ezen a téren is nagy jelentősége van.

— 139 — Próbál azonban még a mai viszonyok mellett is lehetne tenni. A szorgalmi időszakban jelöljünk ki néhány vasárnapot, amelyen nem lesz kötelező a templomba menés; elmehet az, aki akar. Hadd lássuk meg, mi lesz az eredmény? Ezzel kapcsolatban azt is kénytelenek vagyunk megemlíteni, hogy már nagyon is időszerű volna, hogy istentiszteletünknek egyetemlegesen vonzóbbá tételéről is gondoskodjunk. 4. Belmissziói jellegű

ifjúsági egyletek

az

egyes

evangélikus

középfokú iskolák körén belül.

A család, az iskola és a templom a m a g u k szervezetével nélkiilőzhetlen eszközei u g y a n a vallásos erkölcsi nevelésnek, de a nevelésnek összes feltételeit még ezek sem a d j á k meg. Az említett intézmények nevelő m u n k á j á v a l szemben az i f j ú s á g n a k szerepe inkább csak a befogadásban, az a l k a l m a z k o d á s b a n nyilvánul, szellemi t e v é k e n y s é g e tehát a nevelő intézményekkel szemben inkább csak passzív jellegű. E g y r e j o b b a n n y i l v á n v a l ó v á lesz, h o g y XlX-ik század második felében u r a l o m r a j u t o t t nevelési rendszer a m a g a eszközeivel nem elégséges arra, h o g y önálló cselekvési képességgel felruházott, n a g y n e m e s célokon munkálkodó, szilárd jellemű, erkölcsi tekintetben teljesen megbízható nemzedéket neveljen. Á l t a l á n o s s á g b a n n a g y erkölcsi sülyedéssel állunk szemben. A t ö r v é n y s z e r ű s é g alapján álló fegyelmezési rendszer az iskolában is — lehet mondani az egész vonalon — csődöt mondott. Azért akik az emberiség s mindenek fölött a j ö v ő nemzedék életének az JyfégeVkötes? ütőerén t a r t j á k a kezüket, e g y idő óta azon téren, munkálkodnak, hogy az i f j ú s á g aktiv munkásságának felébresztésével teremtsenek olyan állapotokat, amelyek között a gyermek és i f j ú öntevékenysége, nemes ambíciója, szereplési köre u t j á n megy végbe szinte észrevétlenül a jellemfejlesztés nagy munkája. Ez a törekvés hozta létre Németországban a „ÍSchulgemeinde", Angolországban a „School city" intézményeit, nálunk pedig az „ifjúsági gyiilekezetek"-et, illetve „belmissziói egyesületek"-et. Ezeknek az egyesületeknek lényegükben az (^Ji^"®*,,®1 ^"kölcsl ifjúság erkölcsi testületeivé kell fejlődniök s fő testületek. 11

-

140 —

hivatásuk abban áll, hogy erkölcsnemesítő munkájukkal az i f j ú s á g körében egyes erkölcsi bajoknak és botlásoknak elejét vegyék s a jellemfejlődést munkálják. Olyan közszellemet kell ezekben kifejleszteni, hogy az i f j ú s á g zöme az erkölcsi botlásokat, visszaéléseket maga elitélje, illetve azokat igyekezzék megakadályozni. Ennek a benső, erkölcsi egyéniséget nevelő munkának középpontjában más nem állhat, mint az erkölcsös élei forrása: Isten igéje. Tehát, lényegükben ezeknek az egyesületeknek vallásos jellegüeknek kell lenni. Annak a tiszta evangéliomi, krisztusi vallásosságnak kell ezekben az egyesületekben lüktetni, mely a mai élet üressége és felületessége helyébe mélyebb és gazdagabb erkölcsi t a r t a l m a t ad a jövő társadalomnak, mely a szellemi szétszakadozás helyett testvéri kötelékbe fiizi a különböző rendű és rangú embereket, A tiszta evangéliomi Vallásosságnak nevelő jelentősége abban fog állani, h o g y a belső ember értékét növeli, az embert mindenkiben megbecsüli és a kötelességérzetet ápolja, i f j ú s á g i egyesii- az a k a r a t o t a Jjóban inegedzi. Az ilyen tiszta 5

Az letek

Az

szelleméről.

.

,

evangeliomi alapon allo egyesületeket a felekezeti türelmetlenség szitásától, a gyűlölködés ébresztésétől nem kell félteni, mert Krisztus igaz szelleme ezt nem tűri meg. Ahol pedig nem a Krisztus szelleme az uralkodó elem, azt az egyesületet, mint veszedelmeset azonnal fel kell oszlatni. Ezeket az egyesületeket nevezhetjük „ifjúsági gyülekezeteknek' természetesen a gyülekezeti élet szervezetének a hivatalnokok neveiben megnyilatkozó utánzása nélkül, „beimissziói egyesület"-nek, vagy egyes a vallásos élet terén kiváló egyének neveiről elnevezett egyesületeknek. A fődolog az, hogy minden középfokú iskolában legyen ilyen ifjúsági erkölcsi testület, mely a. jellemfejlesztés ügyét az i f j ú s á g szabad öntevékenysége ú t j á n munká.lja. Leghelyesebb ha az ilyen egyesület mindjárt két irányban fejti ki munkásságát, úgymint a szellemi, erkölcsi épülés, jellemfejlesztés terén az összejövetelek (bibliai órák) tartása által és a szeretetmunkásság terén a deáksegélyezés és a gyámintézeti munka felkarolása által. exhortnciós ó r á k . Azt az exhortációs órát, amit az állam a saját iskoláiban a heti 2 órán felül legújabban engedélyezett.

— 141 — ilyen bibliai órákra, vallásos épülésre lehel felhasználni. Ezt az evangélikus középfokú iskolákban is kell szervezni, úgy az alsc mint a felső osztálybeliekkel külön-külön órában, így a vallástanár megmaradhat teljesen saját hivatása körében anélkül, hogy a 16 óra fejében még más óráknak az adására, vagy külön teendőkre jogilag kötelezhető lenne.

5. Az ifjúság lelkipásztori

gondozása.

Az erkölcsi jellemmé fejlesztésre i r á n y u l ó A személyiség pedacéltudatos nevelést a személyiség p e d a g ó g i á j á n a k flóglaja. is nevezhetjük, mert ennek a litka valósággal az egyén lelki világának a megismerésében és ennek alapján azután a személyes ráhatásban nyilvánul. Az egyéni tanításnak és nevelésnek fontosságát mindjobban hangsúlyozzák a tömegtanításnál is. Az egyéniség kiismerése pedig egyedül a tanulókkal való személyes érintkezés, kirándulások, a tanulók meglátogatása ú t j á n lesz lehetséges. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a tanulót az iskolában megismerjük. Aki csak az iskolából ismeri a tanulókat, az rendesen teljesen téves nézel eket fog az egyes egyéniségekről alkotni. Érintkezzék tehát a v a l l á s t a n á r mint lelki .A tanulókkal való e r l n t k e z e s az iskolán pásztor, mint az i f j ú s á g n a k v a l ó s á g o s a t y j a az kivül. egyesekkel az iskolán kivül is. Különböző alkalmakkor hol mint vigasztaló, bátorító, ösztönző, hol mint intő keresse fel őket lakásukon is. Egyéniségével igyekezzék megszerezni bizalmukat, hogy még a legkényesebb kérdésekben is teljes bizalommal forduljanak hozzá. E z t azonban csak akkor éri el, ha nemcsak a tanárt látják a vallástanárban, hanem az ifjúságnak igazi jó pásztorát, aki a megtévedtet is a szeretet hatalmával menti meg Isten országa számára. iSok és nehéz munka az, amiről ebben az „Ctmutatás"ban szó van. Annyira, nagy dolog ez, hogy emberi tudáson és szorgalmon kívül más is kell hozzá: Isten segedelme, Istennek kegyelme, amiért a vallástanárnak gyakran kell fohászkodni a magábaszállás és az Istenhez emelkedés csendes óráiban, hogy méltóképen be tudja tölteni szent hivatását.

11*

142 — 6.

Egyházunk legközelebbi f e l a d a t a i fejlesztése

a vallásoktatás

ügyének

érdekében.

1. K ö z é p i s k o l a i v a l l á s t a n á r i k é p e s í t ő v i z s gálat, vallásoktatási tanfolyamok szervezése. Az „Űtmutatás"unkban k i f e j t e t t és jelzett nagy feladatok megoldásához a feltételeket elsősorban is hivatalos egyházunknak kell nyújtania. Ezek között egyike a legfontosabbaknak a vallástanárképzés s ezzel kapcsolatban a középiskolai vallástanári képesítő vizsgálat ügye. Munkálatunk ITI-ik fejezetében már u t a l t u n k arra, hogy egyházunk alkotmányának 214 §-a jelzett okoknál fogva módosításra szorul. I t t a „Függelékben tehát helyén valónak t a r t j u k , hogy e nagyjelentőségű ügy gyakorlati megvalósításához egy néhány gondolattal. illetve indítvánnyal hozzájáruljunk. A legközelebbi zsinatnak ki kellene mondania azt, hogy a jövőben evangélikus középfokú iskoláinkban evang. vallástan fc csak az taníthat, illetve az egyházközség által rendszeresített vallástanári, vagy hitoktató másodlelkészi állást csak az tölthet be, aki legkésőbb 3 évvel állásának elfoglalása után a középiskolai vallástanári képesítő vizsgálatot leteszi. Elvül ugyancsak zsinaiilag ki kellene mondani, hogy középiskolai vallástanári vizsgálatra csak az bocsátható, aki a theológiai akadémia 4 évfolyamát elvégezte és legalább a theológiai szakvizsgálatot sikerrel letette. A vizsgálati szabályzatok megállapítását a zsinatnak az egyetemes közgyűlésre kellene bíznia. A szabályzatban meg kellene állapítani a vizsgálat t á r g y a i t és az egyes t á r g y a k lényeges tananyagát, a vizsgáló bizottság szervezetét, a vizsgálati eljárást és az oklevél szövegét. A középiskolai vallástanári képesítő-vizsgálat tárgyai gyanánt a következőket a j á n l j u k : 1. E g y e t e m e s é s h a z a i művelődéstörténet, különös tekintettel a vallás szerepére és jelentőségé: e. 2. N e v e l é s - é s o k t a t á s t a n a lélektan ós logika idevágó tanításainak ismeretével kapcsolatban különös tekintettel a középiskolákra és tanítóképző-intézetekre. 3. N e v e l é s t ö r t é n e t különös tekintettel a protestantizmus szerepére és jelentőségére a nevelés és oktatás

- 143 — terén. Ennek kapcsán a középiskolai szervezetnek ts ovaug. egyházunk tanügyi szervezetének ismerete. 4. A k ö z é p i s k o l a i v a l l á s t a n í t á s módszertana. Az egyetemes szabályzatban meg kellene pontosan állapítani a tananyag részleteit is; különösen nagy gondot kell majd fordítani az egyetemes és hazai művelődéstörténet részleteire, mert i t t ebben a vonatkozásban meglehetősen ú j tárgy- kreálásáról van szó. Ki kellene mondani, hogy akiknek lelkészi oklévelükön, illetve theológiai szakvizsgálati bizonyítványukon kívül valamely szakcsoportból középiskolai tanári oklevelük van, csak a középiskolai vallástanítás módszertanából tartoznak vizsgát tenni. A. szóbeli vizsgálatot előzze meg a zárthelyi Írásbeli vizsga, melynek t á r g y a a középiskolai vallástanítás körébe vágó gyakorlati módszertani kérdés megoldása legyen. A vizsgáló-bizottság tagjait az egyetemes közgyűlés válassza meg. A középiskolai vallástanárképzés érdekében s általában a vallástanítás körébe vágó szaktudomány fejlesztése céljából egyetemes egyházunk szervezzen esetről-esetre vallásoktatás! tanfolyamokat, melyeknek helyét, tanárait, t a n t á r g y a i t szintén esetről-esetre állapítsa meg az egyetemes egyház. A tanfolyamon való részvétel azonban ne legyen feltétele a vallástanári képesítő vizsgálatra bocsátásnak. 2. G o n d o s k o d á s

megfelelő

tankönyvekről.

A tankönyveknek nagy jelentőségét illető helyen szintén hangsúlyoztuk. I t t csak azt emeljük ki, hogy az új tanterv követelményeinek megfelelő jó tankönyvekről való gondoskodás szintén egyetemes egyházunknak a feladata, Az ügy érdekében csak azt jegyezzük meg, hogy a tankönyvek megiratása menjen végbe bár pályázat, vagy megbízás útján, a megfelelő díjazás semmiesetre se történjék az ivek száma, hanem a belső érték szerint. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az ivek szerint történt díjazás tankönyvirodalmunknak egyenesen veszedelmére vált. *

— 144 — * Munkánknak immár végére jutottunk. Szeretettel és gonddal, a7 Isten és az emberek előtt való felelősségnek teljes tudatában igyekeztünk feladatunkat megoldani; de azért teljes tudatában vagyunk annak, hogy munkánknak értékét valójában nem a mi jóakaratunk, nem is a majd elhangzó bírálat, hanem a gyakorlati hatása dönti el. A z é r t fáradságunk legszebb jutalmát csak akkor nyeri el, ha l á t j u k , hogy ez ,,Útmutatás"-sal Jézus XX-ik századbeli ú t j a előkészítésének munkájában meg tudtuk jelölni a helyes i r á n y t és képesek voltunk tenni legalább egy kapavágást. Az emberiséget ú j életre vezérlő gondviselő Isten adja, hogy úgy legyen!

s

<**-

i

r

Az „ Ú t m u t a t á s " tartalomjegyzéke. Oldal 3

Előszó I. Fejezet. A vallásoktatás általános célja és ennek közelebbi módosulása a különböző középfokú iskolákban 1. A vallásoktatás általános célja 2. A vallásoktatás általános céljának közelebbi módosulása a különböző középfokú iskolák különleges rendeltetése szerint A) A középiskolai vallástanítás célja és jellemző vonása Β) A többi középfokú fiúiskola vallásoktatásának célja és jellemző vonása C) A felsőbb leányiskolák és polgári leányiskolák vallásoktatásának célja és jellemző vonása Π . F e j e z e t . A vallásoktatás különleges feladatai korunk szellemi áramlatai között 3. A vallásos világnézet és a modern életfelfogás ellentéteinek kiegyenlítése 4. A vallásoktatás és a való élet követelményei . . . . III. F e j e z e t . A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban . . . , δ. A középfokú iskolák vallásoktatásának tananyaga, menete a lényeges alapelvek kiemelésével 6. A tanítástan főbb elveinek alkalmazása a középfokú iskolákban végzett vallásoktatásban A cél kitűzése A megértetés fő követelményei Az ú j t a n a n y a g közlése A lelki jelenségek tokintetbe vétele a vallásoktatásban . A szemléltető oktatás és a világos fogalmi m e g h a t á r o z á s jelentősége a vallástanításban A szépirodalom vallásos jellegit remekei mint a szemléltetés hatásos eszközei a vallásoktatásban A vallásos jellegű képzőművészet kiváló alkotásai mint szemléltető eszközök a vallásoktatásban Az emlékezetbe véíés, a tárgyalt tananyag számonkérése; ismétlés 7. A tankönyvek 8. A vallástanár személyisége és a vallástanári tanszék ügye

7—12 7 8—12 8 10 11 13—33 13 27

33 — 58 33 37-54 37 38 40 42 45 46 51 53 55 56

Oldal F e j e z e t . A középfoku isko'ák tantervében kijelölt részletezése és ú t m u t a t á s ennek feldolgozására

tananyag

9. A bibliai t a n a n y a g és ennek feldolgozása A) A Biblia j e l e n t ő s é g e és felhasználása a vallásoktatásban B) Ó-szövetségi élet és jellemképek s tanítások . . . . ' . A középiskolák, polgári fiu- és leányiskolák, felsőbb leányiskolák, katonai alreáliskolák I. osztálya tananyagának részletezése és menete 2. A középfoku iskolák I. osztálya tananyagának módszeres feldolgozásáról C) J é z u s élete és t a n í t á s a 1. A középiskolák, polgári flu- és leányiskolák s felsőbb leáuyiskolák, katonai alreáliskolák I l - i k osztálya tananyagának részletezése és menete 2. A I l - i k osztály tananyagának feldolgozásáról . . D) A keresztyénség megalapításának t ö r t é n t t é . . . . 1. A középiskolák V-ik osztálya és a hadapróiliskolák I. osztálya tananyagának részletezése és menete . 2. A középiskolák V-ik osztálya t a n a n y a g á n a k feldolgozásától

59 — 134 59 — 89 59 65 — 74

65 70 74 — 82

74 81 82—89 82 88

10. Az egyháztörténeti t a n a n y a g és ennek feldolgozása a középfoku iskolákban 89—114 A) Az egyháztörténet jelentősége a vallásoktatásban és a tantervben kiszabott egyháztörténeti tananyag feldolgozásának fő elvei 89 Β) A keresztyén egyház rövid t ö r t é n e t e kor- és életrajzokban 93-98 1. A középiskolák, polgári fin- és leányiskolák, felsőbb leányiskolák, katonai alreáliskolák I l l - i k osztálya t a n a n y a g á n a k részletezése és menete

93

2. A I I I - i k osztály tananyagának módszeres feldolgozásáról 96 Cl Egyetemes egyháztörténet a wesztfáliai békéig . . 98—106 1. A középiskolák V l - i k osztálya és a hadapród ikolák II-ik osztálya t a n a n y a g á n a k részletezése és menete 98 2. A Yl-ik osztály t a n a n y a g á n a k módszeres feldolgozásáról 100 D) E g y e t e m e s epyliá t ö r t é n e t a wesztfáliai békétől korunkig és a m a g y a r e v a n g é l i k u s ogyház t ö r t é n e t e . . . . 105—114 1. A középiskolák VII-ik osztálya s a hadapród iskolák I I I - i k osztálya tananyagának részletezése és menete 105 2. A középiskolák VII-ik osztálya tananyagának feldolgozásáról 108 Ε) A keresztyéuség megalapításának és a keresztyén egyháztörtén etuek nevezetesebb eseményei . . . . . 111

Oldal A polgári fiúiskolák és a felsőbb leányiskolák V-ik osztálya tananyagának beosztásáról és feldolgozásáról F ) A keresztyénség megalapításának t ö r t é n e t e és egyházt ö r t é n e t a reformáció idejéig A katonai főreáliskola és a felső kereskedelmi iskola I. osztálya tananyngái ak terjedelméről és beosztásáról

111 113

113

(ί) A reformáció t ő i t é u e t e s az egyetemes és hazai egyháztörténet nevezetesebb eseményei a reformáció után 113 A katonai főreá,iskola és a felső keieskedelmi iskola I l - i k osztálya tananyagának terjedelméről és beosztásáról 113 11. A hit- és erkölcstani tananyag és eniiok feldolgozása . . 114 — 130 A) A hit- és erkölcstan jelentősége a vallásoktatásban s e tananyag feldolgozásának fő elvei 114 B) Az evangéliomi k i r e s z t y é n s é g tanítása 117 — 121 1. A középiskolák, polgári fin- és leányiskolák, felsőbb leányiskolák, katonai alrcáiiskolák IV. osztálya tananyagának részletezése és menete 117 2. A középfokú iskolák IV. osztálya t a n a n y a g á u i k feldolgozásáról 118 C) Az evangéliomi keresztyén életfelfogás 122—130 1. A középiskolák V I I I - i k osztálya, a polgári finiskolák és felsőbb leányiskolák Vl-ik osztálya, a katonai főreáliskolák és felső kereskedelmi iskolák I l l - i k osztálya s a hadapród iskol.ik IV-ik osztálya t a n anyagának részlotezé-o és meneto 122 2. A középfoka iskolai vallásuktatást befejező t a n a n y a g feldolgozásáról 12. Egyházi énekek és imádságok tanítása

127 130

ffgelék. A tulajdonképeni vallásoktatáson kívül végzendő munka az i f j ú s á g vallásos erkölcsi nevelése érdekében 135—144 1. A szülői ház és az iskolán kiviili élet . . . . . . . 2. Az egész iskola összhangzatos munkája a vallásos erkölcsi nevelés terén 3. Az istentisztelet 4. Belmissziói jellegű i f j ú s á g i egyletek az egyes evangélikus középfokú iskolák körén belül

135

5. Az i f j ú s á g lelkipásztoi i gondozása 6. Egyházunk legközelebbi feladatai a vallásoktatás fejlesztése érdekében

141

136 137 139

ügyének 142