A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Hírlevele V. évfolyam 2008 Te Deum
KERESZTELŐRE KÉSZÜLÜNK Mi a feltétele a keresztelésnek? A kisgyermekek keresztelésének föltétele, hogy a szülők éljék, gyakorolják hitüket. A keresztséget ugyanis a hitre lehet kiszolgáltatni, és a kisgyermekek esetében ez a szülők hitét jelenti. Csak attól a szülőtől várhatjuk el, hogy a keresztény hitben neveli gyermekét, aki maga is ismeri hitét, és aszerint él. A gyermek első hitoktatója a szülő. Azt nevezzük gyakorló hívőnek, kereszténynek, aki rendszeresen imádkozik, rendszeresen szentségekhez járul (gyónás, áldozás) és részt vesz a keresztény közösség (plébánia) életében. Azoknak a szülőknek, akiknél ezek közül valami hiányzik, pl. nem volt elsőáldozó, soha nem tanult hittant, nem kötött egyházi házasságot, stb. lehetséges ezek pótlása! Megfelelő fölkészülés után lehet a házasságot rendezni (nem kerül pénzbe!). Továbbá, plébániánkon indítunk felnőttek részére kezdő-alapozó csoport („katekumen csoport”), ahol a keresztény hittel a felnőttek megismerkedhetnek, és aki óhajt, fölkészülhet arra, hogy elsőáldozó, bérmálkozó legyen. Mindez manapság egyáltalán nem ritkaság, ezt mutatja a város-okban minden évben egyre több felnőtt-elsőáldozás, felnőtt-bérmálkozás, sőt felnőtt-keresztség. A szentségek a hit szentségei, vagyis az élő hitet feltételezik, és annak meglétét fejezik ki. Az egyház komolyan veszi a szentségeket és azokat is, akik a szentségeket kéri. Nem elégszik meg egy adminisztratív (anyakönyvi) és ünnepélyes eseménnyel, aminek utána semmi folytatása nincs az egyén életében. Próbáljuk megérteni egyházunkat és segítsük egymást is ebben a megértésben, hogy senki se vegye el-
utasításnak vagy akadékoskodásnak a fent említett „feltételeket”! Az Egyház senkit nem utasít vissza (legföljebb szükség esetén későbbre halasztja a keresztelést vagy más szentség kiszolgáltatását). Az Egyház azt szeretné, hogy a szentségeket igazán megértsük, átéljük, és meg is tapasztalhassuk a szentségek által nyújtott isteni segítséget. Lelkipásztorok és az egyházi közösség tagjai úgy látjuk, hogy az utóbbi közel két évtized magyarországi tapasztalata is igazolja az Egyháznak ezt az egyetemes tanítását, illetve gyakorlatát. Jóllehet az utóbbi években valamelyest kevesebb a keresztelések száma, de sokkal több a tudatos keresztény és keresztény család, aki valóban hite szerint él, és hitét képes másnak is továbbadni élete példájával és szavával. Kit válasszunk keresztszülőnek? Keresztszülő csak olyan katolikus lehet, aki gyakorolja vallását, hiszen csak így tud a szülők segítségére lenni gyermekük keresztény nevelésében. E nevelés pedig abban áll, hogy Krisztust megismerje és életével kövesse. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a baráti körben olyan valakit lehet keresztszülőnek felkérni, aki rendszeresen merít a szentségek életadó forrásából: szokott gyónni és szentáldozáshoz járulni, meg van bérmálva, s amennyiben házas, úgy egyházilag érvényes házasságban él. Ennek kapcsán érdemes tudni, hogy bármely más plébánián történő keresztelés vagy bérmálás esetén a keresztszülői vagy bérmaszülői igazolás kiadása által a lakhely szerinti plébános pontosan azt tanúsítja, hogy valaki alkalmas-e erre a tisztségre.
2 A Búzaszöm minden kedves olvasójának szívből kívánom, hogy igyekezzék megfelelni e kritériumoknak: rendezzék az egyházhoz való kapcsolatukat. Ennek elsődleges módja a plébános felkeresése, hogy vele elbeszélgetve megtalálják annak sajátos módját, miként növekedhetne a hitismeretben és a szentségi életben.
Mikor lehet a keresztelő? A kellő felkészülés végett a tervezett keresztelés előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni a plébánián! A keresztelés szertartása pedig mindig a vasárnapi szentmise keretében történik, hiszen ez is jól kifejezésre juttatja, hogy az újonnan megkeresztelt a hívő közösség tagja lesz, a hívek pedig együtt örvendhetnek a szülőkkel, s imádkoznak értük.
FEJEZETEK SZENTMIHÁLY KÖZÉPKORÁBÓL 2. rész
A középkori falu elnevezése és temploma A XIII. századot követően lakhelyünk történetéről már több írásos dokumentum is említést tett. Sajnálatos tény, hogy a falu elnevezésén, és/vagy birtokosának nevén kívül csak néhány érdemleges adatot őriztek meg számunkra. A XIV. században magát a falut nem, csupán a birtokosát, Miklós fia Mihály mestert nevezték meg, akit a középkorban bevett szokás szerint törzsbirtokuk nevével különböztettek meg nemesi nemzetségének más ágainak tagjaitól. Így Mihályt és apját „Szentmihályi” melléknévvel jelölték meg (Michael filius Nicolausi de S. Mychaele). Ez az aprócska tény több kérdést is felvet. A legfontosabbak talán ezek közül a következők: Valóban a mi Szentmihályunkról nyerhették melléknevüket a fent megnevezett nemesek? Honnan származhat a falunak ez az elnevezése? Korábban a történészek véleménye megoszlott, hogy melyik birtokról kaphatták a „Szentmihályiak” nevüket, de mára egyetértenek a kutatók abban, hogy csakis a mai Szeged-Szentmihály lehetett a névadó település. Ez számunkra azért is fontos, mert megerősíti azokat az érveket, amelyek alapján úgy véljük, a tatárjárás után nem sokkal már ismét betelepült a falu (a Búzaszöm előző számában megjelent tanulmányomban felvázolt területen). Másrészt így feltételezhetjük, hogy az 1200-as évek végén már ezen a néven emlegették lakhelyünket. A középkor embere számára a vallás, a vallásos áhítat meglehetősen fontos volt. Ennek köszönhetően megyénkben is számos olyan településnév ismeretes, amelyeket talán a buzgó vallásosság emlékeinek is tarthatunk. Sok esetben a templomuk védőszentje után nevezték meg településüket (ilyen eredetű például Fábiánsebestyén neve, amely két külön település patrónusai Szent Fábián és Szent Sebestyén összeolvadásából jött létre, de ilyen volt a középkorban a Szentlászló nevezetű, és több más hasonló falunév is). Nem lehet kétséges tehát, hogy a mi esetünkben is ez történhetett, tehát a faluban az 1300-as évek elején már állhatott egy templom, amelynek védőszentje Szent Mihály arkangyal volt, aki után magát a falut is megnevezték. Ennek a fennmaradása bizonyítja számunkra az „ősszentmihályiak” mély vallásosságát. A középkori oklevelekből tudjuk, hogy az akkori emberek ajkán a településneve „Zentmihál”-nak hangzott, míg a ma is ismert/használt Szentmihálytelek névalak már későbbi korok emléke. A középkori templomról egyetlen oklevél és egy 1528-ban kiadott térkép emlékezik meg. 1478-ban a falu ak-
kori birtokosai (a Garai család) összeírást készíttettek a teljes birtokállományukról. Ennek köszönhetően Szentmihály templomáról lejegyezték, hogy tornya nem volt, viszont kőből épült! Az Alföldön, hegy nem lévén, a kor viszonyai között a kővel építkezés nagyon drága dolognak számított, mivel az építőanyagot más vidékről kellett hozatni. Ezt pedig csak akkor engedhette meg magának egy falu, vagy annak tulajdonosa, ha meglehetősen gazdag volt. Habár ásatások híján nem tudhatjuk miként is készülhetett a templom, más templomfeltárások alapján néhány dologban biztosak lehetünk. Az alapozáshoz nem szokták használni a messzeföldről hozatott köveket, hanem vagy agyagot döngöltek az alapárokba, de olykor két döngölt agyagréteg közé rétimészkövet is fektettek. A falak felhúzásához, az úgynevezett kváderkő technikát alkalmazták, amelynek lényege az volt, hogy a fal külső-belső síkját alkotó faragott kövek közé habarccsal összekevert „zúzalékkövet öntöttek” (az ilyen módon készült építmény olyan masszív, hogy még a földrengésnek is ellenáll). Az is bizonyos, hogy keletelték a templomot, vagyis szentélye napkelet felé nézett. Ezenkívül biztosak lehetünk abban is, hogy a templomot temető vette körül, mivel egészen a A szentmihályi templom. XVIII. század utolsó harRajz Lázár deák térképén madáig az volt a szokás, hogy a templomok köré (az úgynevezett cinterembe) temetkeztek. Habár nem tudhatjuk pontosan, hogy hol lehetett a falu középkori temploma, az idősebb emberek emlékezhetnek, hogy a Móricz Zsigmond utca, valamint a Szarvas köz néhány házának építésekor ép csontvázak kerültek elő. Így a középkori templomot is valahol itt kellene keresnünk. Valószínűleg a török korban, valamikor 1526 után pusztulhatott el a templom, de erről írásos bizonyítékaink nincsenek. Ámde 1528-ban került kiadásra Lázár deák térképe, amelyen az egyházashelyek templomai, így Szentmihály temploma is megörökítésre került. Eszerint ez időtájt még állhatott a templom, és pusztulása csak később következett be. Papp Róbert
3
TAVASZI ÜNNEPEK, TAVASZI MUNKÁK A tavasz és a nyár eleje ünnepekben, munkában sok elfoglaltságot jelentett mindig a szentmihályi ember számára. Búzaszentelő, másként Márk napja az 1940-es évekig nagy ünnepnek számított, az egyházi szertartásra nagyon sokan elmentek. Talán azért is, mert többen éltek mezőgazdaságból, mint manapság. A pap kiment a határba a hívekkel, és megszentelte a búzát. A szentelt búzából a gazdák tettek a bevetett földjük sarkába, jégverés ellen. Néhány év óta Szentmihályon ismét szokás, hogy egy faluszéli szántóföldre vonulnak ki a hívek a mise után, és nem a templomudvarban, mint évekkel ezelőtt, hanem kinn a határban szenteli meg a plébános az élő, kenyérnek való gabonát. Úrnapja sátoros ünnep pünkösd után a tizenkettedik napon. A falu lakói a múlt század derekán igyekeztek házuk kerítését zöld ággal, fűzzel, bodzával feldíszíteni. Szentmihályon a négy égtájnak megfelelően négy sátort állítottak föl a főúton. A sátrakat házak gazdái emelték, a rokonok, szomszédok segítségével. Azt, hogy pontosan kinél volt ilyen sátor felállítva, már nem emlékeznek a mai idős emberek, de bizonyos, hogy évről évre ugyanazoknál a házaknál voltak. A sátrakat a nagykapunyílásban ponyvából készítették, fehér lepedőkkel bélelték, zöldágakkal, virágokkal díszítették. Belsejében oltárt emeltek. A templom előtt is volt egy oltár, azt a templomba járó idős asszonyok állították, virágozták. Amikor egy-egy sátornál a szertartás befejeződött, mindenki igyekezett virágot vagy zöldágat szerezni, mert az orvosságnak számított embernek, állatnak egyaránt. Az úrnapi virágot, zöldágat megszárítva eltették, hogy szükség esetén kéznél legyen. Napjainkban már nem szokás házaknál oltárt állítani, viszont érdemes minden évben részt venni az úrnapi körmeneten, mely templomunk kerengőjén igen szép szertartás. Mindig, így ebben az évben is sikerült szépen feldíszíteni a bejárati ajtót, sőt a kerengőt is virágcsokrokkal, melyet az asszonyok saját virágoskertjükből hoztak (lásd Képes krónika, az 5. oldalon) Páduai Szent Antalkor, azaz június 13-án a közeli Röszkén van búcsú. Néhány évtizeddel ezelőtt a szentmihályiak is zászlós menettel zarándokoltak el a búcsúi misére. Ma már inkább rokonlátogatással kötik össze ezt az ünnepet, és autóval mennek át a szomszédos településre. Szent Iván, más néven Keresztelő Szent János napján, június 24-én az ország egyes településein szokás volt este tüzet rakni, azt mezítláb átugrálni, hogy ne legyenek rühesek, tetvesek. Nem ismert, hogy falunkban követték volna ezt a szokást. Péter-Pál napja, június 29-e az aratás kezdete. Aratáskor a család apraja-nagyja a földeken dolgozott, csak a gazdasszony maradt otthon főzni, jószágot ellátni. Minden nap ebédet főzött, s azt kocsival vagy gyalogosan kivitte az aratóknak. Olyan ételeket főztek, amelyek laktatóak voltak, hogy tudjon az ember tőle kemény fizikai munkát végezni. Általában aratáskor kezdték meg a füstölt sonkát, és a kolbászt is takarékosan osztották be – „a kicsi kóbász, nagy kinyér” elvét betartva –, hogy jusson belőle erre az időszakra. Általában levesben, paprikás krumpliban, vagy krumplis
tarhonyával főzték meg a füstöléssel tartósított húsféléket. Volt olyan család, ahol az asszony is részt vett az aratásban, kivéve ha várandós volt, vagy gyermekágyas. Ahol nem engedhette meg magának a család, hogy esetleg napszámost alkalmazzon, vagy nem volt kellő számú segítő rokonság, a kisgyermekes anyuka is tevékenyen részt vett valamelyik könnyebb munkafázisban, kisbabájának kis saroglyában megágyazott egy fa alatt, vagy pokrócokból készített sátorban. A szentmihályi emberek nagyon összetartóak, bizonyítja ezt az is, hogy a szomszédok, testvérek, jóbarátok minden munkában összefogtak, s teszik ezt ma is. Először a népes munkacsapat learatta az egyik gazda gabonáját, s amikor végeztek, kezdték a másik ember búzáját aratni. Ugyanez az összefogás volt jellemző a paprikapalánta ültetésére, paprikaszedésre, de a napjainkban szokásos tavaszi munkálatokra – pl. retekszedés, sárgarépa-csomózás – is. Viszont nemcsak a munkában, az evés-ivásban, disznótorozásban, névnapozásban is ugyanez az összetartás figyelhető meg. Manapság már nem aratnak kézzel, ezért lényegesen könnyebb a kenyérgabona betakarítása. Elfoglaltságot jelent viszont tavasszal a ballagások, esküvők megszervezése, illetve a fólia alatt termett zöldségfélék gondozása, piacon történő eladása. Nemcsak falunk képe változik, hanem az elvégzendő munkák is. Molnárné Szekeres Judit
Ady Endre
AZ ÚR ÉRKEZÉSE Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel, Nem jött szép, tüzes nappalon De háborus éjjel. És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom, De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom.
4
KÉPES KRÓNIKA
este a plébániánkon kiemelt ünnepélyességgel emlékeztünk meg Jézusnak a tanítványaival elköltött utolsó húsvéti vacsorájáról. A szentmise keretében ténylegesen átéltük a gyöngéd alázattal végzett jézusi lábmosást. Felidéztük Jézus szavait: „Ha nem moslak meg, nem lehetsz közösségben velem” (Jn 13,8), majd a plébános megmosta a Képviselőtestület jelen lévő tagjainak lábát.
A nagycsütörtöki eukarisztikus lakoma után a megmaradt Oltáriszentséget ünnepélyesen elvittük ideiglenes őrzési helyére, majd a Jézus getszemán-kerti elfogatására emlékezve minden díszétől megfosztottuk az oltárt.
Üdvös, szép szokást gyakoroltunk, amikor Nagyszombaton az egész nap nyitva tartott templomba betértünk, hogy a szentsír előtt imádkozzunk.
A húsvétvasárnapi szentmisét követően a Krisztus feltámadásának örömhírét meg akartuk osztani a világgal. Énekelve körmenetben vittük a húsvéti gyertyát és az Oltáriszentségben köztünk élő Urat.
A betegek kenetének ünnepélyes kiszolgáltatására április 6-án, a 9 órai szentmise keretében került sor.
A feltámadás-kereszt idén április 14-én érkezett templomunkba. A Délvidékről útjára indított keresztet plébániáról plébániára adjuk tovább, miközben a Kárpát-medencében élők lelki megújulásáért imádkozunk. A feldíszített kereszt Pünkösd napján ért Csíksomlyóra.
5
KÉPES KRÓNIKA Pünkösd utáni második vasárnap ünnepeljük Úrnapját. Idén május 25 kora reggelén a hívek egy buzgó csoportja négy alkalmi oltárt díszített fel a templom környékén. Krisztus szent Testének és Vérének ünnepét így négystációs szentségi körmenettel igyekeztünk átéltebbé és felejthetetlenné tenni.
E körmenet elsősorban imádó értelmű, és ezért bensőséges buzgalomnak kell átjárnia. Másodsorban kérő jellegű, hogy Krisztus jelenlétével szentelje meg világi életünket is. Harmadsorban hitvalló jellegű, mert láttára a világnak évről évre szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy az Oltáriszentségből Krisztus titokzatosan, de valóságosan magához vonzza övéit.
A négy stáció helyén az Oltáriszentségről szóló evangéliumi szakaszok, ehhez kapcsolódó könyörgések hangoznak el, majd a szentségi áldás – mintegy a település minden irányába – kisugározza Krisztus jóságát.
Két házaspár és a plébános együtt készült, hogy a maguk tapasztalatával segítse felkészülni a fiatal párokat életük legnagyobb vállalkozásának beindításához (lásd www.hazashetvege.hu).
„Szerelmespárok árasztották el Szentmihályt” – mondogatták egymásnak az emberek, amikor április 18-20 hétvégén, a délidei verőfényes napsütésben kézenfogva járó párokat láttak az utcán. A tavaszonként szokásos, immár 4. alkalommal meghirdetett ún. Jegyes Hétvégén ez alkalommal 14 jegyespár vett részt – köztük házasságra készülő szentmihályiakkal.
6
VANNAK MÉG CSODÁK Most szeptemberben lesz öt éve, hogy a Szentmihályi Ifjúsági Csoport létrejött. Az egyre bõvülõ csoportunk tevékenyen részt vesz azóta is plébániánk közösségi életében. Három évben is betlehemesként kopogtattunk be a kedves hívekhez, szerepelni szoktunk Magányosok Karácsonyán is, a feladataink közé tartozik még a templomi fenyõfa feldíszítése, az idei évben munkánk gyümölcseként készült el a templomunkban felállított betlehem és immáron harmadszorra köszöntöttük május elsõ vasárnapján Anyák napja alkalmából a
misén megjelent édesanyákat, nagymamákat, keresztanyákat. Ha kellett takarítottunk, közösségi termet festettünk, csirkeólat bontottunk az elmúlt öt év során. Most egy misztériumjáték elõadására készülünk abból az alkalomból, hogy idén ünneplik, ünnepeljük a röszkei katolikus templom felszentelésének 95., míg a röszkei plébánia alapításának 85. évfordulóját. A röszkei plébánia pályázatot írt ki fiatalok, számára egy misztériumjáték megírására és annak elõadására, amelynek témája Páduai Szent Antal élete és csodái.
Elõadásunkat a Szent Antal Ifjúsági Napon, június 7-én, szombaton 10 órától mutatjuk be a röszkei templomban. A Vannak még csodák címû szövegkönyvet már elküldtük a szervezõknek, így nem maradt más hátra, mint a szöveg betanulása, a „jelmez” beszerzése és persze ott vannak még a próbák is. Kedvcsinálóként annyit árulok el történetünkrõl, hogy a mai világban játszódik, ahol Páduai Szent Antal öt fiatalt az élet helyes útjára terel…
Bende Tünde
HAJSZOLÓ A Hajszoló csak beceneve annak a 20 hónapon át tartó intenzív képzésnek, aminek teljes elnevezése: Országos Katolikus Ifjúsági Vezetõképzõ. Az ország három városában indult képzés egyik helyszíne (Gyõr és Eger mellett) – Plébánosunk kezdeményezésére – Szentmihály lett, és ennek köszönhetõen Közösségi Házunk havonta egy hétvégére otthont ad annak a közel húsz magamfajta fiatalnak, akik a Dél-Alföld vidékérõl felvételt nyertek. Képzés ez olyan huszonéves fiatalok számára, akik a tizenévesek szabadidõs foglalkozásait szeretnék tartalmasabbá tenni. Önkéntes szolgálatra készülünk tehát, amit az egyház keretein belül tudunk megvalósítani. Miközben azt tanuljuk, hogyan tanítsunk meg a gyerekeket énekekre, játékokra, mi magunk is növekedünk hitben és szeretetben, hiszen olyan emberekkel ismerkedhetünk meg, akik példaképeink lehetnek.
Jelentkezni még december során kellett, bár – õszintén megvallva – nem tudtam mibe fogok bele. Az én részvételemet Attila atya ajánlotta. A felvételi Budapesten volt. A képzés ún. „Alkotmányát” olvasva döbbentem rá, hogy milyen komoly ifjúságvezetõi hagyományokra építenek a képzés tapasztalt vezetõi. Nagyon tetszett a felvételizõ társaság is. A mintegy hatvan korombeli fiatal körében fölszabadultnak éreztem magamat, hiszen vidámak voltak, élettel és humorral teltek.
A Szentmihályon folyó képzést egy fiú és egy lány együtt vezeti (õk a „hajtóink”), akik a korábbi évek során Baján vettek részt ilyenben. A képzési hétvégék a következõ napirendet követik: pénteken 18 órára mindenki megérkezik, majd játékos formában összehangolódunk, megvacsorázunk, és elcsöndesedünk. Szigorú a fegyelem, hogy a csendet reggelig megtartsuk. Szombaton korán ébresztenek minket zenével, a délelõtt folyamán elõadásokat hallgatunk, majd az ebéd után kis megpihenésre van mód. Délutánra minden egyes alkalommal más-más programban van részünk. A februári alkalommal rengeteg játékot és a játéktanítás mesterségét tanultuk, a márciusi hétvégén sokat énekeltünk és egy szimpatikus házaspár tanúságát hallgattuk meg arról, hogy miként van jelen életükben az ének és Isten. Szombat esténként nincs takarodó, hanem mindenki kedvére ismerkedhet a többiekkel, játszhat vagy alhat. Vasárnap reggel pedig részt veszünk a plébániai szentmisén, majd bepótoljuk a hiányzó elõadásokat, és ebéd után takarítással zárul a hétvége. A képzésünk elengedhetetlen része a nyári egyhetes, nomád táborozás, amit az elsõ nyáron, vagyis most júliusban még „hajtóink” irányítanak. De már izgulva várom a jövõ nyári ún. „vizsgatábort”, amit teljesen nekünk kell megszerveznünk a ránk bízott tizenéves gyerekek számára. Bauer Annamária
7
….CIÓ ..KÁCIÓ VAKÁCIÓ! Ismét eltelt egy tanév, itt a nyár. Sokak örömére nem kell iskolába menni, lehet pihenni, nyaralni. Van azonban valaki, aki soha nem megy szabadságra, aki a vakáció ideje alatt is vár minket a vasárnapi szentmisére, hogy halljuk tanítását és átéljük csodatevő hatalmát. Ilyenkor a tanév végén jó visszatekinteni, hogy mit is tettünk, tanultunk az elmúlt évben. Az ovisok és az iskolások a hittanórán tanulhattak Jézusról. Kéthetente szombatonként játékdélutánt szerveztünk, mely mindenki számára nyitott volt. Télen közösen készítettük az adventi koszorúkat, s nagy lelkesedéssel készültünk a karácsonyi műsorunkra. Hittanosaink részt vettek a Biblia éve alkalmából meghirdetett rajzversenyen, melynek eredményét ősszel fogjuk megtudni. Tavasszal egy kis lelkes csapat elhatározta, hogy szeretne indulni a métabajnokságon. Megindultak az edzések hétvégenként, melyre bárki eljöhetett. A kitartó csapat május 31-én, a Forráskúton megrendezett versenyen a második helyezést érte el (két ponttal lemaradva az első helyről). A szép eredményen fellelkesülve elhatároztuk, hogy folytatjuk az edzéseket, s ősszel elhozzuk a kupát… Aki kedvet érez, csatlakozhat hozzánk. Természetesen a játékos foglalkozások szeptembertől folytatódnak. Mindenkit szeretettel várunk. Sajnos szeptembertől ismét gyarapszik azok száma, akik nem a
szentmihályi iskolában tanulnak, de számukra is szeretnénk biztosítani a hittanos foglalkozásokat, melyeket terveink szerint következő évtől a Közösségi Házban tartunk. A Szegeden tanuló diákokat is örömmel látunk itt, hogy beszélgessünk, tanuljunk, segítsünk egymásnak. Mivel a szülők a gyermekek első hitoktatói, ezért kérem őket, segítsék és támogassák gyermekeiket azon az úton, melyre keresztségükkel léptek. Mindenkinek tartalmas pihenést kívánok a nyárra! Szalainé Milasin Katalin hitoktató
BÚCSÚJÁRÁS MÚLTJA, JELENE… „A búcsúk tanítása és gyakorlata az Egyházban szorosan összefügg a bűnbánat szentségének hatásaival.” (Katolikus Egyház Katekizmusa 1471. pont) A búcsún való részvétel ezért legfontosabb tette a szentgyónás elvégezése, majd az ünnepi szentmisén való részvétel és a szentáldozás. Üdvös dolog az Egyház hithirdető küldetésében való osztozás oly módon, hogy a Szentatya
egyházkormányzó tevékenységét támogatva a missziókért külön is fohászkodunk. A búcsúkat rendszerint valamely szent helyhez, és védőszentjének ünnepéhez kötjük. A szent helyekre igyekvő zarándokcsoport megnevezése Szeged vidékén a „körösztalja”. A szegediek legjelentősebb búcsújáró helye Máriaradna. A kb. 120 km hosszú utat a múlt
Szentmihályi zarándokok az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúban…
század első évtizedeiben még gyalog tették meg. Szentmihályról az elmúlt évtizedek során, és jelenleg is indulnak búcsús zarándoklatok Mátraverebély-Szentkútra, Csíksomlyóra, Pálosszentkútra, de immár nem gyalogosan, hanem autóbusszal vagy személygépkocsival.
… és tavaly Mátraverebélyen
Fejes Ferenc
8
TEMETKEZÉS SZENTMIHÁLYON Minden templomkert ősi időktől fogva kegyeleti park, a béke udvara (németül „Friedhof”, vagy régiesen „Kirchof”) is egyben. Megtisztelő és felemelő, hogy valakinek sírja illetve hamvai nem a városszéli kies temetőben nyugszik, hanem az istentisztelet közelében. Gondoljunk csak arra, hogy az üldöztetést is vállaló őskeresztények a katakombákban, három évszázadon keresztül a vértanúik sírja fölött tartották meg a szentmisét – innen ered a barokk korban elterjedt koporsó-alakú oltár hagyománya is (lásd Alsóvárosi templom). A fenti megfontolásból és abból az igényből, hogy minden településnek legyen saját temetkezési helye, a nyár folyamán a szentmihályi templomkertben kialakításra kerül az egységes terv szerint és művészien kivitelezett urnafal, amely elhunytjainknak méltó emléket állít. Előnynek tekinthető, hogy a gyászmise és a temetési szertartás itt szorosan összekapcsolódhat, sőt a későbbi évek során is könnyebb lesz leróni kegyeletünket elhunyt szeretteink iránt; mindannyiszor eljövünk a templomba, imádkozhatunk értük.
A plébános távollétében a temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6 szám alatt vagy telefonon: 06-20-562 8557, aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik temetés végzésére és áldoztatásra.
Istennek adunk hálát („Te Deum laudamus”) az elmúlt tanév minden kegyelméért a június 15-i, vasárnapi szentmise keretében. Erre szeretettel várjuk a diákokon kívül a szülőket és tanárokat is, hiszen az otthoni és az iskolai nevelői- oktatói munka szorosan egymásra épül. A zsoltáros így vall: „Ha az Úr nem építi a várost, hasztalan fárad, aki építi azt.”
Azon 3. osztályt most elvégző hittanos gyerekek, akik legalább két éve folyamatosan részt vesznek a hittanos foglalkozáson és a vasárnapi szentmisén, első szentáldozásban részesülhetnek október 5-én. Első szentgyónásuk elvégzésére június 15-én, a vasárnapi szentmisét követően kerül sor. Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 telefonszámon.
Anyakönyvi hírek 2008. március– 2008. június KERESZTSÉGBEN RÉSZESÜLTEK Márciusban:
Savanya Martin
Májusban:
Kókai Ákos
Júniusban:
Vér Marcell László
HÁZASSÁGRENDEZÉS Dr. Kókai Károly és Cseh Judit
ELHUNYTAK Májusban:
Rózsa Jánosné Fodor Mária
Júniusban:
Zöldi József Mihály
Augusztus 20-án, a reggeli szentmisét követően a templomkertben kerül sor az új kenyér megáldására. Kérjük, hozzák el azt a kenyeret, amit aznap családi asztalukra szánnak (hazavisznek vagy a futballpályán szervezendő főzőversenyen kívánnak elfogyasztani). A szenteltvízzel való meghintés közbeni fohász így hangzik: Istenünk, gondviselő Atyánk! Mindennap kértük tőled a mindennapi kenyeret, és ma ez évben kapott ajándékodként oltárod elé hoztuk az ÚJ KENYERET! Hálánk jele, amikor rá szent Fiad jelét rajzoljuk, és hálás szívvel, örömmel fogyasztjuk. Nemcsak kérni, de megköszönni is akarjuk a mai napon az új kenyeret Neked, aki gondunkat viseled. Hálát adunk mindazok munkájáért, akik szántottak – vetettek – arattak – szállítottak – őröltek – dagasztottak – sütötték, hogy illatos ajándékod mindennap asztalunkra kerüljön. Fogadd Urunk érte köszönetünket, és † áldd meg asztalunkra került kenyerünket mennyei áldásoddal, hogy hálás lélekkel fogyasztva, érte Neked és embertársainknak hálát adva, testünk-lelkünk gyarapodására szolgáljon. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki nekünk mindennapi kenyerünk, örök életünk és üdvösségünk, és aki Veled él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.
A szentmisék rendje a nyár folyamán: Vasárnap 9 órakor Szerdán 18 órakor
A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Értesítõje. Kiadja: a Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia l 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 l http://szeged-szentmihaly.plebania.hu l email:
[email protected] l Felelõs kiadó: Dr. Thorday Attila plébános l Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.
