Kerekegyháza Város Önkormányzata

Kerekegyháza Város Önkormányzata

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés (KEH) (felülvizsgált 2012.)

2012.

A dokumentum Kerekegyháza Város Önkormányzata és intézményei által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Esélyegyenlőségi

Program

Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási

tervezéséhez

című

útmutató

alapján

készült.

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés – Kerekegyháza – 2011.

Tartalomjegyzék Kerekegyháza Város Önkormányzata .................................................................... 1 1.1.

Esélyegyenlőség a közoktatásban ................................................................ 3

2. Bevezetés ........................................................................................................ 4 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja ............................................................... 4

3. Kerekegyháza település közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése ............................. 5 3.1. Demográfiai adatok (2010.)............................................................................................... 5 3.2. Népességvándorlás ........................................................................................................ 6 3.3. Szociális helyzet a településen .......................................................................................... 7 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége ....................................................................................... 9 3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere .................................................................. 10 3.6. Óvodáztatás................................................................................................................ 11 3.7. Általános iskola ............................................................................................................ 12 3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma ...................... 14 3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek .......... 15 3.10. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben. ........................... 16 3.11. A település szakember-ellátottsága .................................................................................. 22 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben .................................... 23

4. A helyzetelemzés összegzése .............................................................................. 24

2

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés – Kerekegyháza – 2011. .

1. Alapszabályok, előzmények: Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény 65/A §-a alapján az Esélyegyenlőségi Program hivatott elemezni a településen élő hátrányos csoportok helyzetét, meghatározni az esélyegyenlőséget érvényesítő célokat, és a konkrét hátránykompenzáló lépéseket. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-a írja elő, hogy a Közoktatási Intézkedési Terv része a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, mely a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének stratégiai terve az oktatás vonatkozásában. Ennek előkészítő dokumentációja egy alapos, részletes helyzetelemzés. Az alapdokumentumot 2008-ban tárgyalta a képviselő testület. Az elmúlt évek és a következő tanév várhatóan jelentős változásai, valamint az óvodafejlesztési pályázat benyújtása indokolják az anyag felülvizsgálatát és a helyzetelemzésre alapozva a felülvizsgált Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv elfogadását. 1.1.

Esélyegyenlőség a közoktatásban

A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítása érdekében általánosságban a fenntartó és intézményei fogadókészségét kell fejleszteni, olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon  a megkülönböztetés megszüntetése,  az egyenlő bánásmód,  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók (beleértve hangsúlyozottan a roma származású tanulókat is) oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. A Köztársasági Esélyegyenlőség Helyzetelemzés és Program alapján csak olyan fejlesztés kaphat támogatást, mely hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséhez, előtérbe helyezi az integrációt, megszünteti a diszkriminációt és a szegregációt.

3


2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Kerekegyháza Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati minőségirányítási programmal1, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja A hazai jogrendszerekben az Európai Unióhoz való csatlakozásig nem szerepelt kiemelten az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele. Ez a csatlakozással módosult: az esélyegyenlőség érvényesítése - a régi tagállamokhoz hasonlóan - Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontja. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a közoktatás-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben érintett településen, a település közoktatási intézményeiben. Kiemelten fontos az érintett intézmény, intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladatellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja:  A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség vizsgálata a város közoktatási intézményekben. 

Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.



Az egyenlő hozzáférés biztosításának vizsgálata a minőségi oktatáshoz.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosításának vizsgálata az oktatási-nevelési folyamatokban



A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatásának vizsgálata

2

51/2009.(III.25.) Kth

4


3. Kerekegyháza közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése Az alábbiakban közölt helyzetelemzést a Minisztérium e célból honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készítettük el. 3.1. Demográfiai adatok (2011.01.01.) Vizsgált terület Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2010.

év

2005

fő

82

adatok 6438 6479 231 248 631 340 +618

Népesség-nyilvántartó adatai a Kerekegyházán született gyermekek számáról 2006 2007 2008 2009 73

81

84

75

2010.

2011.

73

ca. 70

A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a településre nem jellemző, sőt a születések száma inkább növekedett 2008-ig, majd azóta kismértékben csökkenve stagnál. A település fejlődő, megőrizte nyugodt, csendes alföldi kisvárosi jellegét. A kereskedelmi, szolgáltató jellegű infrastruktúra kisvárosi szinten részben kiépített, nagyobb igények Kecskemét és a környező nagyobb települések útján kielégíthetők, hiszen a lakosság számára könnyen elérhetőek kevés utazással. A fejlesztés irányát az önkormányzat Gazdasági Programja határozza meg. Cél, hogy a város legyen otthona valamennyi törvénytisztelő állampolgárnak, anyagi helyzetétől, társadalmi körülményeitől függetlenül. Találják meg itt biztonságos és színvonalas otthonukat, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésének lehetőségeit. A település fejlődését eredményes pályázatok segítségével megvalósult beruházásai is elősegítik. A település fejlődési lehetőségét támasztja alá, hogy a népesség állandó jelleggel növekszik. Kerekegyháza Város Önkormányzata sokat tesz azért, hogy óvodában, általános iskolában megfelelő szakmai kondíciók mellett, megfelelő épületekben, egyre jobb infrastrukturális feltételek között biztosítsa a településen élők számára a megfelelő nevelő-oktató tevékenységet. Az iskola épületének címzett támogatás felhasználásával történő felújítása 2008-ban fejeződött be, illetve tervezett az új óvoda felépítése, amelynek megvalósítása érdekében az önkormányzat pályázat benyújtásáról döntött. A

5


gyermekek számára jobb és otthonosabb feltételeket kíván teremteni a mindennapi iskolai, óvodai élethez. 2011-ben nyitotta meg a legkisebbek számára 3 csoportos bölcsődét, ahol 40 gyermek napközbeni ellátásra van lehetőség, a mai kor igényeinek maximálisan megfelelő infrastrukturális környezetben. Ugyanakkor problémát jelentett, hogy korlátozott az önkormányzati tulajdon, ahova ipari, kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat telepíthetnének, illetve munkahelyteremtéshez biztosítanának feltételeket. Ezen problémák kiküszöbölésére – a fejlesztési tervekkel összhangban – ipari terület kialakításáról döntött a képviselő-testület, melynek megvalósítása folyamatban van az úgynevezett pedagógus-földeken. A lakóterület növelési érdekében 70 db telekkialakítás van folyamatban a település központjához közel eső területen. 3.2. Népességvándorlás 1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző 0= nem megítélhető Bevándorlás 4 Közeli településekről 3 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 3 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 2 Budapestről 2 Külföldről Elvándorlás Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

2 3 2 2 3 2 2

A város elhelyezkedése nagyon kedvező, jó közlekedési lehetőséggel rendelkezik, ami vonzóvá teszi a településre költözéseket, ehhez hozzájárul a kedvező természeti adottság is.

6


3.3. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen (2011.IX.) A munkanélküliek aránya a munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva Tartósan munkanélküliek Hányan kapnak foglalkozás helyettesítő támogatást? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást?

e b b ől

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

319 7,5 % 79 28 rszs és 96 foglalk.hely. 377 13 nem nyilatkoztak 364

A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag (9,9%) alatt van, több mint két százalékkal, de a 2008. évi helyi munkanélküliségi arányhoz (4,8%) képest közel 3 %-kal nőtt, mely a gazdasági válsággal magyarázható. A jelenlegi kerekegyházi munkanélküliségi ráta a 2008. évi országos átlaggal azonos. A tartósan munkanélküliek aránya településünkön több, mint kétszeresére növekedett az utóbbi három évben. A rendszeres szociális ellátásban és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma megháromszorozódott. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást iránti igény is jelentős mértékben nőtt (58 %kal), amely magyarázható a munkanélküliség emelkedésével, illetve az általánosan rossz gazdasági helyzettel. Jellemző, hogy a szülők nem nyilatkoznak gyermekük, gyermekeik halmozottan hátrányos voltáról, saját személyüket –úgy érzik negatívan érintő – adatokról, csak ha valami érdekük ( pl: plusz felvételi pont) fűződik hozzá. A szülőkkel az együttműködést javítani szükséges, informálni őket a HHH-hoz kapcsolódó intézkedésekről. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; s e csoporton belül: Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH): az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jegyző védelembe vétel elrendeléséről illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg levélben tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, amelyek a gyermeket megilletik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. A tájékoztatóval együtt megküldik a „Nyilatkozat a

7


halmozottan hátrányos helyzet megállapításához” című nyomtatványt. Kitöltése önkéntes. összesen halmozottan hátrányos helyzetűek

Külterületen élők száma: 859 ebbő 3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár l általános iskolás tanulók száma

45 33

HH:11, HHH: 2

93 összesen halmozottan hátrányos helyzetűek

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: 0

A településen jelentős a külterület, a lakosság mintegy 13,25 %-a él külterületen, ami kismértékű emelkedést mutat 2008-hoz képest. A külterületen élő óvodáskorú gyermekek 28%-a nem jár óvodába. Az óvodába járó külterületi gyermekek között a hátrányos helyzetűek aránya jóval magasabb, mint a belterületen élőké: 30 %. A külterületen élő rászorult gyermekek iskolába és óvodába jutását a tanyagondnoki szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat segíti. Kapacitásuk maximálisan kihasznált. A településen nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben.

8


3.4. A közszolgáltatások elérhetősége A település népessége az alábbi közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása döntő többségben a Kecskemét és Térsége többcélú Társulás keretén belül válik elérhetővé. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet ellátása megoldódott a bölcsőde nyitásával, mint külön biztosított szolgáltatás. A helyettes szülői szolgáltatás nincs ellátva településünkön, a feladat ellátására nem találtunk személyt. 2011. szeptemberétől EU forrás igénybevételével 3 csoportos bölcsődét nyitottunk, ezzel is emelve a településen igénybe vehető szolgáltatások körét, segítve a gyermeknevelésből a munkába való visszatérés esélyét. Képviselő-testületi döntés alapján fejlesztőpedagógust foglalkoztatunk az óvodában a fejlesztésre szoruló gyermekek esélyeinek javítása érdekében. Kistérségi feladatellátás keretében iskolapszichológust foglalkoztatunk az iskolában. A magánvállalkozásban működtetett családi napközit a vállalkozó már nem működteti, melynek legfőbb oka a fizetőképes kereslet hiánya volt. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás is változatlan formában, mikrotérségi körzetben működik. Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X Kecskemét – 20 Gyógypedagógiai tanácsadás km Korai fejlesztés és gondozás x Kecskemét Fejlesztő felkészítés x X Kecskemét – 20 Nevelési tanácsadás km Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, X Kecskemét – 20 x pályaválasztási tanácsadás km Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde x Családi napközi x Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet x GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X Közszolgáltatások

Helyben

9


3.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településen igénybe vehető közszolgáltatások esetében a feladatellátást az alábbi táblázat adatai szemléltetik. Önkormányzatunk az alapfeladatokon túl is ellát feladatokat, ezzel is megteremtve az esélyegyenlőség biztosítását a valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévők részére. A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulási a társult települések anyagi hozzájárulásával néhány közoktatási feladatot átvettek a megyei intézményektől, amelynek az az előnye, hogy helyben biztosítottá vált az előzőleg csak Kecskeméten elérhető szolgáltatás. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás helyben is elérhető, az iskola szervezésében tájékozódhatnak a szülők és a gyermekek a lehetőségekről. Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett IntézTöbbMegyei formában non ménycélú önkorprofit, civil, fenn Társumányzat egyházi tartó lás szervezet, társu vagy -lás gazdasági társaság

Egyéb

X X X X x x X X X x X x

X

X x x

10


3.6. Óvodáztatás Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

3

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

230

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

230

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

63 8 18 Nincs adat 0 9

Az óvodai férőhelyszámunk évek óta kevesebb, mint a lakossági igény. Az óvodáskorú gyermekek 92%-a van beíratva az óvodába. Óvodai épületeink elavultak, a csoportszobák a mai kor igényeinek nem felelnek meg, túlzsúfoltak. Tornaszoba nem áll a gyermekek rendelkezésére. A kiszolgáló helyiségek szűkösek, az óvodapedagógusok részére nincs külön nevelői szoba. A férőhelyszámot új óvoda építésével szeretnénk bővíteni, melynek keretében 3 csoportszobával bővítve optimális létszámú csoportok kerülhetnének kialakításra és nem kellene a gyermekek felvételi kérelmét helyhiányra hivatkozással elutasítani. Az óvodában fejlesztőpedagógus alkalmazásával tudtuk növelni a nevelés minőségét, melynek eredménye már megmutatkozik: a rászoruló gyermekek előbb jutnak a szükséges fejlesztéshez, korábban megkezdve azt a fejlődés esélye növekedik. A településen nincs adat arról, hogy mennyi a 3-4 éves, óvodába be nem íratott gyermekből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A beíratkozásra jelentkezőknél a halmozottan hátrányos helyzet előnyként kezelt, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében számukra mindenképpen biztosítunk helyet. A problémát azon gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása jelenti, akinek szülei nem is akarják beíratni gyermeküket óvodába, csak a kötelező 5. életév betöltését követően. Ezt mindenképpen szükséges felmérni, hiszen ezeknek a gyerekeknek „beóvodázása” javítja saját további esélyüket.

11


3.7. Általános iskola Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt és szaktantermekkel együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

1 33 28

Általános iskolai férőhely szám

650

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

528

Általános iskolai magántanulók száma

2

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

70

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

18

Hátrányos helyzetű ált. iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

128 70 75 61 131

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

18

Jegyző által védelembe vettek száma

11

A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az első évfolyamba bejövő tanulók száma közel általában hasonló volt a kimenő 8. osztályosok számával, bár az idén egy osztálynyi, 15 fővel több az első osztályosok száma, minta nyolcadikosoké. A 2005-2008. közötti években átlagban már 80 gyermek született a településen, 2009-től a születések száma kismértékű csökkenést mutat (70-74 fő).

12


Az alsótagozatos gyermekek igen nagy számban napközi otthonos ellátásban részesülnek (egésznapos iskola, vagy napközi), ez arányaiban nem változott. A felső tagozaton erre alacsony az igény. A hasznos délutáni foglalkozásokra viszont tág lehetőséget biztosít az iskola edzések, szakkörök, illetve a művészetoktatás formájában. A pedagógia program részletesen meghatározza azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, illetve szükség esetén akár a felzárkóztatást is segíthetik. A program a beilleszkedési, tanulási kudarcnak kitett tanulók esetén szakmailag megalapozott eszközrendszert és tevékenységrendszert sorol fel a kompenzáció és prevenció érdekében. A magántanulók száma 6-ról 2-re csökkent a 2008-as helyzetelemzés óta, ami pozitív változás. A HH és a HHH tanulók aránya jelentősen növekedett, melynek oka a szociális helyzet romlása, a beköltözők egy részének alacsony szociális helyzete, illetve az állami nevelésbe vett gyermekek számának növekedése ( 10-ről 18-ra).

13


3.8. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településről eljáró óvodás korú gyermekek számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre egzakt szám, jellemzően a Kecskeméten dolgozó szülők gyermekeit érintik. Az általános iskolás korosztálynál nem különösebben magas az arány, nyilvántartásaink szerint kb. 50 gyermek jár más településre általános iskolába az általános iskolás korosztályból, jellemzően egyházi, vagy ének-zenei iskolába. A mi általános iskolánkba a más településről bejárók száma ezzel szinte azonos ( jellemzően: Kunbaracs, Fülöpháza, Kunadacs). A demográfiai adatok között a 0-14 éves korosztály száma településünkön: 1110 fő, 3-14 éves korosztály száma 805 fő.

Halmozottan SNI Településen élő óvodás és Hátrányos hátrányos Összesen: általános iskolás gyermekek, helyzetű: helyzetű. tanulók száma (spec.tag. együtt) 805 190 78 158 Óvodába jár 235 8 fő 3,4 % 10 fő 4,3% helyben 230 63 fő 27,4 % n.a. ca. 5 e más településre eljáró b e b b ől b települések nevei: ől Kecskemét Alsó tagozatos (1-4.) 266 34 fő 13,28% 32 fő 12,5 % helyben 256 71 fő 27,7% e n. a. 10 n.a. e más településre eljáró b b e b b b ől ől b települések nevei: ől Kecskemét Felső tagozatos (5-8.) 300 36 fő 13,3 % 38 fő, 14 % helyben 270 54 fő 20% e más településre eljáró n.a. 30 n.a. b e b b ől b települések nevei: ől Kecskemét Települési átlag az okt-nev. intézménybe járókra von. 756 fő 188 fő 24,9% 78 fő 10,3% 80 fő 10,5% Előző helyzetelemzésünk ezen adatokat még csak részlegesen tartalmazta, így pontos összehasonlítási adatunk nincs. De látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megnövekedett számából, hogy nőtt a HH és a HHH gyermekek aránya. A bölcsőde 2011. évi megnyitásával az óvodai férőhely hiányt kismértékben kompenzálni tudtuk az évvesztes gyermekeknek bölcsődei hely biztosításával. Így ezen gyermekek nem 4 évet, hanem 3 évet töltenek az óvodában.

14


3.9. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek A szomszédos települések közelsége, a kistelepülések összevont, vagy megszüntetett iskolái miatt sok esetben az iskola és óvoda közelsége alapján döntenek a szülők, hogy melyik település oktatási intézményébe írassák gyermeküket. Alsó tagozat esetében a bejáró gyermekek száma: 28 fő. A felső tagozat esetében a bejáró gyermekek száma: 22 fő. Az óvoda esetében nincsenek bejárók ( 2008-ban 2 fő volt), mivel a helyben lakó gyermekek férőhelyigényét sem tudjuk 100 %-ban kielégíteni. Az alsó tagozatos gyermekeket jellemzően inkább a szülők szállítják az iskolába, vagy a nagyobb testvérrel jön tömegközlekedéssel, míg a felső tagozatos tanulóknál megfigyelhető a tömegközlekedés szinte kizárólagos használata. A bejáró tanulók száma 2008-hoz képest 28 %-kal növekedett ( 36 főről 50-re). Külterületen, de Kerekegyházán lakó szociális rászorult gyermekeket a tanyagondnoki szolgálat hordja be iskolába, naponta 16-22 gyermeket. Külterületről 89 tanuló jár bel, ebből kerekegyházi 52 fő (HH:28, HHH:17), más település külterületéről 37 fő (HH 23, HHHH11).

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró eb bő l Alsó tagozatos (1-4.) e más településről bejáró b eb eb tömegközlekedéssel b bő bő iskolabusszal ől l l falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró eb eb tömegközlekedéssel bő iskolabusszal bő falugondnoki szolgálattal l l egyéni (szülők szgk.-val)

Összesen: 756 230 0

256 28 12 4 14 270 20 19 1 A három leggyakoribb település, ahonnan bejárnak: Kunbaracs, Fülöpháza, Kunadacs

Halmozottan hátrányos helyzetű:

-

34 36 -

15


3.10. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben. tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosító

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

Összesen

HHH

i

Összesen

SNI

027650

Napközi Otthonos Óvoda

230

8

027881

Móra Ferenc Általános Iskola és alapfokú Művészetoktatási Intézmény

526

70

9 230

70

HHH 8

508

Összesen

SNI

HHH

Gyógypedagógiai tagozat Összesen

SNI

HHH

9

64

52

-

-

-

18

6

Az óvodában az SNI gyermekek feltérképezése folyamatos, jelenleg 9 kisgyermek sorolható ebbe a kategóriába. A nagycsoportos felmérések tapasztalatai alapján az év végére számuk növekszik. Az általános iskolában az SNI-s gyermekek aránya kismértékben ( 68-ról 70-re) változott a 2008. évihez képest. A HHH besoroláshoz a szülők részéről nyilatkozatra van szükség. Korábban azt tapasztalta az iskolavezetés, hogy erre a szülők nagy része nem hajlandó. 2008-hoz képest a nyilvántartottak száma megháromszorozódott, melynek magyarázata a HHH-hoz kapcsolódó lehetőségek kihasználása. A pedagógiai programban része a beilleszkedési nehézségek, a tanulási zavarok kezelésére kidolgozott szakmai gyakorlat. A kudarc okainak feltárása: tanulási képességek felmérése szakértők bevonásával, logopédus, pszichológus, képességvizsgáló központ véleményének kikérésével folyamatosan nyomon követhető. A feltárt probléma szakszerű kezelése elsősorban a következő foglalkozási formák hangsúlyozásával történik:tanórai differenciált feladatok alkalmazása;tantárgyi korrepetálás;képességfejlesztő foglalkozások; Iskolában az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyermeknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot, vagyis a komprehenzivitás prioritást élvez. Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola egy telephelyen működik. Az iskolában szegregáció jeleit nem lehet tapasztalni. A csoportokat nem tekintik zártnak, javuló teljesítménynél lehetőség van a csoportváltásra is. A kiválasztott tantárgyi tantervek mind a jó képességű, mind a tanulási nehézségekkel küzdők számára egyaránt fejlesztési lehetőséget nyújtanak. A pedagógusok továbbképzését a beiskolázási tervek alapján végzik, tudatosan, ismerkednek a kooperatív oktatásszervezéssel, a projektpedagógiával, valamint korszerű oktatásszervezéssel.

16


3.10.1. Gyógypedagógiai nevelés, oktatás

Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos eb logopédus bő pszichopedagógus l szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi Középsúlyos fogyatékos értelmi fogyatékos eb Diszlexia, egyéb részképesség bő Súlyos zavar magatartási, tanulási zavar l Egyéb Szakvélemény alapján közösen nevelhető 52

Ebből a gyógypedagógiai 3 tagozaton tanít 3

2

2

Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton 70 18 18 18 51 0 1

A gyógypedagógiai ellátásban részesülők száma szinte nem változott ( 17-ről 18-ra) Az SNI tanulók aránya is csak csekély mértékben nőtt ( 68-ról 70-re).

17


3.10.2. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Tanórán kívüli programokon a tanulók jelentős mértékben részt vesznek, megoszlásai és arányai az alábbiak: Alapfokú Művészetoktatásban a tanulók 15-20%-a vesz részt, az arányok nem változtak az elmúlt években sem. A művészetoktatásban tanított zeneművészeti ágak: Zongora, Rézfúvós, Furulya, Klarinét, Gitár, Fuvola, Csello A napközi igény az alsó tagozatban jelentős, a felső tagozatban kislétszámú, amely leginkább adódik a gyermekek életkorából. A tanulók kb. 17% napközis ( illetve egész napos iskolás). A szakkörkínálata széleskörű a gyermekeknek, amely lehetőséggel élnek is. Az iskolások 80 %-a jár valamilyen szakköre, sokan többre is. Az általános iskolában az alábbi szakkörök működnek: - társastánc - néptánc -dob -képzőművészeti - dráma - média - magyar - természettudományi - angol környezetvédelmi - számítástechnika - tűzoltó Sport szakkörök:Karate Röplabda Futball Kézilabda - Atlétika- Asztalitenisz - Kosárlabda - Futball- Tömegsport Az iskolai nyári táborokba a létszám csökkent. Az idei évben a rászorulók részére, Uniós támogatással ingyenes tábort biztosítottunk, így lehetővé téve a rászoruló gyermekek részére is a nyaralást. Erdei iskolába tanulóink rendszeresen járnak, de csekély arányban. Kb. 8% jut el erre az egyébként nagyon hasznos szabadidő eltöltési lehetőségre 3.10.3. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulókból 1- 1 fő vett részt az utóbbi években valamely iskolán kívüli segítő programban: Útravaló Program 2006/2007-es és a 2009/2010-es tanévben: 1 fő

18


Továbbtanulás

3.10.4.

A gimnáziumokban továbbtanulók száma növekedett 2008-hoz képest 15,5 % ( bár a tavalyi évben nagyon alacsony, csak 4,1 % volt), a szakközépiskolákban továbbtanulók száma csökkent 58 %-ról 47 %-ra. Szakiskolai képzésre jelentkezők száma stagnáló (37 %). Az általános iskola befejezése után általában nincs olyan tanuló, aki nem tanul tovább. Az országos átlagban a gimnáziumban továbbtanulók aránya magasabb, a szakiskolában tanulók aránya alacsonyabb. A HHH tanulók nagyobb százaléka kisebb része érettségit adó iskolában tanul tovább. Az általános iskolás tanulók továbbtanulása Gimnázium (%) Összlétszámon belül

HHH

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Összlétszámon belül

HHH

Szakiskolai képzés (%) összlétszám on belül

HHH

Speciális szakiskola (%) Összlétszámon belül

Nem tanult tovább (%) Összlétszámon belül

HHH

HHH

2006/ 2007

9,5%

Nincs adat

32%

Nincs adat

58%

Nincs adat

1

1

-

-

2007/ 2008

12,7%

Nincs adat

44%

Nincs adat

27%

N.a.

-

-

-

-

2008/ 2009

7,5%

0%

58%

0%

32%

100%

1

-

-

-

2009/ 2010*

4,1%

0%

58%

4,6%

37%

95,5%

-

-

1

-

2010/ 2011

15,5%

46,6%

33,3% 37%

50%

3%

17%

3.10.5.

0%.

0

0

Infrastruktúra és hozzáférés

eszköz/létesítmény

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebbő l internet hozzáféréssel tornaterem

darab

az eszközt / létesítményt használó sajátos HHH nevelési gyermekek, gyermekek, igényű tanulók száma tanulók száma gyermekek, tanulók száma

1 2 0 2 277

51 397 319 525

12 45 38 72

51 41 32 69

277 1

525 525

72 72

69 69

Az általános iskola infrastrukturális felszereltsége kiemelkedő, a 2008-as felújítás során szaktantermek kerültek kiépítése, s azóta berendezésre, EU pályázatok segítségével pedig korszerű oktatási eszközökkel felszerelésre. Teljes körűen akadálymentesített. Az óvoda infrastrukturális fejlesztése a következő feladat. Jelenleg az intézmény nem óvodai funkcióra épület építményekben helyezkedik el. A lehetőségek szerint infrastrukturálisan a feladatellátásra megfelelő, de a mai kor igényeitől elmarad, nem akadálymentesített. A bölcsőde mellé tervezett új óvoda 3 csoportszobával és tornaszobával bővíti és fejleszti az intézményi infrastruktúrát.

19


3.10.6. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés)vettek részt: Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia Egyéb

Résztvevő főállású pedagógusok 5 fő (10%) 14 fő (28%) 14 fő (28%) 14 fő (28%) 3 fő (6%) 7 fő (14 %)

2008-as helyzetelemzéshez képest jelentős változás, hogy mindegyik módszertani területen több pedagógus is részt vett képzésekben ( fenti módszertani területekből 2008-ban csak drámapedagógiai képzésen vettek részt). Az oktatás minőségi javulását és az esélyegyenlőségi oktatás lehetőségét teremtették meg a képzéseken való részvétellel.

20


3.10.7.Kompetencia mérések eredményei: A táblázat a kompetencia mérések eredményeit tartalmazzák 2003-2006 és 20082010. között. Az adatokból megállapítható, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményes, az elmúlt évek intézkedései alapján az országos átlagtól elmaradó eredmények (40-70 ponttal) után az országos átlagot meghaladó eredmények születtek . Kompetencia mérések eredményei

Korábbi adatok ( hiányos) : Országos kompetenci a-mérés eredménye

Iskola átlaga

2003 Országo s átlag

Iskola átlaga

2004 Országo s átlag

Iskola átlaga

2006 Országos átlag

Iskola átlaga

2007 Országos átlag

Szövegértés 6. évfolyam

430

500

509

8. évfolyam

-

–

500

493 457

497

477

497

490

491

Matematika 6. évfolyam

431

500

505

8. évfolyam

-

–

500

493 440

494

Aktuális adatok: Országos kompetenci a-mérés eredménye

2008/2009 Iskola Országo átlaga s átlag

2009/2010 Iskola Országo átlaga s átlag

2010/11 Iskola Országos átlaga átlag

Szövegértés

2011/12 Iskola Országos átlaga átlag

2012.május

6. évfolyam

1516

1482

1468

1432

1496

1460

8. évfolyam

1546

1507

1526

1496

1674

1582

Matematika 6. évfolyam

1464

1500

1482

1446

1516

1465

8. évfolyam

1591

1549

1580

1552

1674

1647

21

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2012 . 3.11. A település szakember-ellátottsága

Feladatok

Az előírt képesítés feltételeket a személyzet hiánytalanul Teljesíti

Óvodai nevelés

Hiányok megnevezése megjegyzések

Nem teljesíti

X

Általános iskolai oktatás

X

Pedagógiai szakszolgálat

x

Egészségügyi alapellátás

X

Szociális alapellátás

x

Szociális intézményi ellátás

x

Gyermekjóléti szolgáltatás

x

Kémia, informatika, rajz Többcélú kistérségi együttműködés keretében ellátott feladat.

Az óvoda szakember ellátottsága képesítés szempontjából teljes, a Prémium évek programban való részvétel miatt azonban 1 fő óvodapedagógus hiánnyal látják el a feladatot az óvodában. A létszám a 2012-es évtől helyre áll. Az általános iskola szakember ellátottsága kémia és informatika szinten továbbra sem teljes, a korábbi évben hiányként jelentkező német tanári ellátottság megoldódott, a rajz szakon viszont képesítési hiány van. A hatékony és gazdaságos működéshez a település több feladatot is kiszervezett formában valósít meg. A többcélú kistérségi társulásban útján kerül ellátásra a pedagógiai szakszolgálat Az egészségügyi alapellátás településünkön teljes egészében biztosított: 3 felnőtt házi orvosi szolgálat, 1 gyermekorvosi szolgálat, 3 fős védőnői hálózat, vérvételi hely. A szociális ellátások közül a családsegítés, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás és a gyermekjóléti szolgáltatás mikrotársulási keretek között megoldott, a feladatot ellátó Humán Szolgáltató Központ útján, Kerekegyháza központtal.

.

22

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2012 . 3.13. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben Tájékoztatásul először az előző helyzetelemzésben szereplő adatok: OM azonosít ó

intézmény neve

027650


27.731.000

37.515.000

41.664.000

123.799

171.301

193.786

027881


42.561.000

71.679.000

85.808.000

77.243

125.034

160.090

70.292.000

109.194.000

127.472.000

átlag: 100.521 átl: 148.167

összesen:

Önkormányzati hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2004 2005 2006

átl: 176.938

Friss adatok: OM azonosít ó

intézmény neve

027650


46.018.667

46.520.667

44.848.240

205.440

204.936

194.992

027881


91.149.068

101.738.733

106.944.027

171.333

196.028

209.284

137.167.735

148.259.400

151.792.267

átlag:188.386 átl: 200.482

átl: 202.138

Összesen:

Önkormányzati hozzájárulás (Ft) 2009 2010 2011

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 2009 2010 2011

A táblázat adataiból kiolvasható, hogy az önkormányzati hozzájárulás a település intézményeiben folyamatosan növekszik, ez leginkább az állami normatíva folyamatos csökkenésével magyarázható. Ha az egy főre jutó hozzájárulásokat és azok emelkedését vizsgáljuk azt tapasztalhatjuk, hogy az önkormányzat anyagilag – lehetőségeihez képest – kiemelten támogatja az intézményeket.

23

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2012 . 4. A helyzetelemzés összegzése 1. A lakosságszáma évek óta kismértékben, de folyamatosan növekszik. 2. Az országos átlaghoz képest alacsonyabb az álláskeresők, azon belül a tartós álláskeresők száma. 3. A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. Új szolgáltatásként biztosítjuk a házi gyermekfelügyeletet. A korai fejlesztés, a családok átmeneti otthona helyben nem, de Kecskeméten biztosított. 4. A településen élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. Feladat azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben és hátrányos helyzetű. 5. A településen az országos átlagot nem haladja meg a HH, HHH, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Létszámadataik alapján külön beavatkozási terv a helyzet kezelésére ezért nem szükséges. Szükséges azonban a szülők folyamatos informálása a HH és HHH jelentéséről, az együttműködés erősítése. 6. A számadatok alapján látható, hogy az intézmények nem folytatnak szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, a csoportokban, osztályokban kiegyenlített arányban vannak HH, HHH, illetve SNI tanulók. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek több gyermekkel együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak. Felülvizsgálatuk rendszeres és további tanulmányaik vizsgálati eredménynek megfelelően kezelt. Integrált nevelési, oktatási gyakorlat folyik intézményeinkben. 7. Iskolán belül a nívócsoportos oktatás indokolt esetben támogatható. Ez feltétlenül kontrolt igényel a HHH-s gyermekek számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. 8. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest az intézményben az alábbi arányokban fordul elő évfolyamismétlés: 2007/2008:2,6 %, 2008/2009: 1,9 %, 2009/2010: 0,03 %. A 3 iskolai év átlaga 1,5 %, amely az országos átlag alatt van. (Országos átlag: 2,11%). 9. A magántanulók aránya a 2008-as helyzetfelméréshez képest jelentős mértékben csökkent (6 főről 2 főre). A magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata rendszeres, a családdal közösen. 10. Az iskola továbbtanulási mutatóira jellemző, hogy arányaiban szakközépiskolában tanulnak tovább legtöbben, majd szakiskolában, illetve gimnáziumban. A HHH tanulók kisebb része már érettségit adó iskolában tanul tovább. 11. Az országos kompetencia-méréseken az iskola teljesítménye a korábbi évekhez képest nagymértékben nőtt. Az elért eredményeket az iskolavezetés minden évben elemzi, a

24

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2012 . tapasztalatokat visszacsatolják az oktatási folyamatba. A munka eredményessége az adatokból egyértelműen látható: az országos átlagot meghaladó eredményei vannak a kompetencia mérésnek. 12. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyegyenlőséget mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül, korszerű infrastrukturális feltételekkel. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. Az iskola teljes körűen akadálymentesített, az óvoda nem akadálymentesített, ez megoldandó feladat. Napjaink oktatáspolitikai koncepcióinak megfelelve, EU-s fejlesztési támogatások igénybevételével, az alapkompetenciák fejlesztésével még nagyobb hangsúlyt lehet helyezni a hátránykompenzációs tevékenység erősítésére, valamint a tehetséggondozásra. A digitális eszközöknek köszönhetően a differenciált oktatás akár integrált formában is akadálytalanul valósulhat meg az intézményben. 13. A kötelező feladatok mellett a fenntartó az óvodában fejlesztőpedagógust foglalkoztat, mely az esélyegyenlőséget segíteni a rászoruló gyermekek részére. 14. Az iskolában a mindennapos testnevelés és az alapfokú művészetoktatást biztosítja nem kötelező feladatként a fenntartó, mindenki számára elérhető módon. 15. Tehetséggondozó programokon való részvétel erősítése szükséges. Záradék: Jelen helyzetelemzés a Kerekegyháza Város Önkormányzata közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve című dokumentumban kifejtett akciótervet megalapozó háttértanulmány. A közoktatási esélyegyenlőség érvényesülését elősegítő konkrét lépéseket, a felelősöket, a program monitoringját, illetve a nyilvánosság biztosításának módját a Közoktatási esélyegyenlőségi Intézkedési Terv mutatja be. Kerekegyháza Város Önkormányzata a Kerekegyházi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés felülvizsgálatát a ……/2011 …… . számú határozatával elfogadta. A dokumentum legfrissebb adatként a 2011/2012 tanév októberi statisztikai adataira épült.

Kerekegyháza, 2012. február …. …………………………………………… Dr. Kelemen Márk polgármester

……………………………….. Vincze Miklós jegyző

25

Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2012 .

26

Kerekegyháza Város Önkormányzata

Recommend Documents