Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére. Tárgy: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók megtárgyalása

8140-14/2010. ELŐTERJESZTÉS

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Tárgy: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók megtárgyalása

Az előterjesztést készítette:

Szabó Marianna intézményvezető, Bartha Erika irodavezető

Előterjesztő:

dr. Kelemen Márk polgármester

Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:

A Képviselő-testület Bizottságai

Törvényességi véleményezésre megkapta:

Vincze Miklós jegyző

Jóváhagyom:

Vincze Miklós jegyző

Melléklet:

12 db

Döntési javaslat:

határozati javaslat

Döntési változatok száma: 1 Kerekegyháza Város Polgármesterétől

ELŐTERJESZTÉS

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. május 26-i ülésére Tárgy: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók megtárgyalása

Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, … a településen, … élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.” Településünk 2005. június 30. naptól a szociális alapszolgáltatások közül - a családsegítést, - a házi segítségnyújtást, - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, - a támogató szolgáltatást, - az étkeztetést és - a nappali ellátást a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás (továbbiakban: Társulás) keretén belül látja el, melynek önkormányzatunk a gesztora. A feladatellátó intézmény a Humán Szolgáltató Központ. Önállóan csak a tanyagondnoki szolgálatot működtetjük. Figyelemmel az Szt. fenti rendelkezéseire készítette el a Társulás szolgáltatástervezési koncepcióját (1. sz. melléklet) a feladatellátást biztosító intézmény vezetője, míg az ehhez illeszkedő tanyagondnoki szolgálatra vonatkozó koncepciót (2. sz. melléklet) az igazgatási iroda vezetője. A Társulási Koncepcióban kiemelném az anyagban szereplő folyamatábrákat, melyek tendenciákat mutatnak be. Egy diagram foglalja magában például az élveszületés- és halálozási mutatót, hiszen e kettő adat egymás tükrében értelmezhető. A települési

2

statisztikák mellett szerepelnek az országos adatok, hogy legyen viszonyítási alap. Ugyanígy az országos mutatók mellett öregedési index, eltartottsági mutató stb. van. A számítások során az országostól eltérő, a helyi adottságokkal magyarázandó eredményeket láthatunk. Szerencsés eltérés, hogy településünk lakosságszáma nő, az öregedési mutatója is 100 alatt van. Rosszak a mentális állapotra utaló statisztikák: öngyilkos-szám (szerencsére Kunbaracson nem volt), alkoholos betegség-mutatók. A statisztikákból a települések lakosaira vonatkozó folyamatokról olvashatunk, melyeket a koncepció végén taglalt mozgalmak is igyekeznek ellensúlyozni. A társadalmi problémák társadalmi szintű megoldásokat igényelnek, nyilván az egyedi esetek professzionált segítségnyújtást. Ezért nagyon fontos akár a szociális szolgáltatástervezési koncepció kapcsán is megvalósuló társadalmi beágyazódottsága az intézménynek, a széles körű összefogás. Az Szt. 92. § (7)-(8) bekezdései előírják, hogy a szolgáltatástervezési koncepciót az elfogadást megelőzően véleményeztetni kell - az intézményvezetőkkel, - a Szociálpolitikai Tanács területi szervével és - a megyei önkormányzattal. Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a „2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, … helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.” Az előzetes véleményeztetés megtörtént, azok eredményét a 3-11. sz. mellékletek tartalmazzák. A véleményező testületek, szervek, személyek a Koncepcióban foglaltak elfogadását javasolják. Mindezeken túl a Szolgáltatástervezési Koncepciót megtárgyalta az Egészségügyi, Szociális Bizottság is, mely szintén annak elfogadását javasolja (12. sz. melléklet). Kérem, a Tisztelt Képviselő-testület, hogy szíveskedjenek az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalni és a Szolgáltatástervezési Koncepciókban foglaltakat elfogadni. Kerekegyháza, 2010. május 17.

Köszönettel:

Dr. Kelemen Márk polgármester 3

HATÁROZATI JAVASLAT

……../2010. (V. 26.) sz. Kth. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók elfogadása Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja - a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában a települést érintő részeket és az ehhez illeszkedő - Kerekegyháza Városi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában foglaltakat. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 58/2008. (III. 26.) számú határozatával elfogadott Kerekegyháza Város Önkormányzatának Aktualizált Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. 2./ A Képviselő-testület felkéri Dr. Kelemen Márk polgármestert, hogy a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját terjessze a társulási tanács elé jóváhagyás végett. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: értelemszerint A határozatról értesül: 1./ Vincze Miklós jegyző általa: Igazgatási Iroda vezetője, kistérségi ügyintéző 2./ Humán Szolgáltató Központ vezetője

4

1. sz. melléklet

Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

2010.

5

Tartalom 1. Bevezetés 1.1. A szolgáltatástervezési koncepció célja, feladata 2. Vizsgálati módszerek, módszertan 3. Földrajzi-, társadalmi egyenlőtlenségek 3.1. A társult települések történetének rövid áttekintése Ágasegyháza Fülöpháza Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene 4. Népesség, népesedés 4.1. Népesség 4.2. Népmozgalom 4.2.1. Élveszületés, halálozás 4.2.2. Öregedési index 4.2.3. Eltartottsági ráta 4.2.4. Házasságkötés, válás 4.2.5. Foglalkoztatottság 4.2.6. Mentálhigiéné Öngyilkosság -alkoholos májbetegségben elhunytak száma 5. Humán Szolgáltató Központ 5.1. Házi Segítségnyújtás 5.2. Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás 5.3. Étkeztetés 5.4. Nappali ellátás 5.5 Családsegítő 5.6. Gyermekjólét 5.7. Helyettes szülő 5.8. Támogató Szolgálat 6. Civil szféra 7. Konklúzió 7.1. Népesség 7.2. Mentálhigiéné 8. Melléklet-statisztikák

6

3.oldal 4.oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 8. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 17. oldal 17. oldal 18. oldal 20. oldal 24. oldal 25. oldal 25. oldal 27. oldal 28. oldal 29. oldal 29. oldal 30. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal 32. oldal

38. oldal

Bevezetés

Humán ellátásokról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha emberekre vonatkozó szolgáltatásról van szó. Az emberi együttélés bármilyen formáját az egyének közti együttműködés tölti meg tartalommal. Közösségünkre is jellemző, hogy a hagyományos formák felbomlásával megszűnt a szoros, szinte életben maradáshoz szükséges egymásra utaltság, helyette individuális, elidegenedett világ lépett előtérbe. Míg az előbbi természetes védőhálót képezett a mindennapokat átszövő rituálékkal, élő emberi kapcsolataival, hagyományos társadalmi struktúrájával, az utóbbinál a nem működő természetes védőhálót segítő szervezetekkel próbálják kiegészíteni. Amely az egyént társas környezetével együtt kezeli, s módszereivel a társas kapcsolati rendszerek támogató hatásának felerősítésére törekszik. A hiányzó megoldási struktúrák kiegészítésére, feloldására intézményünkben működő, önkormányzati szintű beavatkozási szakmai egységek: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, helyettes szülői szolgáltatás, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali szociális ellátás, jelzőrendszeres szolgáltatás. A mai szociálpolitika hosszú folyamat eredményeként jött létre. A szociálpolitika az állam és állampolgárok közötti intézményesült viszony, ami bizonyos – többnyire a piac által nem megfelelően ellátott - szükségletet elégít ki, túlnyomórészt az elosztás- és újraelosztás eszközével, vállalva a közös állami felelősséget. Az állampolgáriság három része közül legkorábban a polgári elem alakult ki, mely az egyéni szabadsághoz szükséges jogokból áll: a személyi szabadságtól, a tulajdonjogon keresztül a vallásszabadságig. A másik elem a politikai, a politikai hatalom gyakorlásának joga: a közügyekben való részvételhez és a választáshoz való jog. A szociális elemhez tartozik a gazdasági jólét és biztonság egy bizonyos fokához való jog, a szociális örökségben való teljes részesedés és a társadalomban fennálló szabályok szerinti civilizált lényként való élet joga. Az állampolgáriság elkülönült és önállósodott három eleme időben egymást követve, néha átfedve jött létre, legutoljára és legbizonytalanabb módon a szociális jogok. A kezdetekben e három rész összefonódott, így az intézmények is, melyek ellátták. Differenciálódásuk később alakult ki. Leginkább a szociális jogokat szokták még ma is megkérdőjelezni, a szabadságjogok magától értetődően természetesek, akárcsak a választáshoz stb. való jogaink. Annak a megítélése azonban, hogy érdemes-e valaki a szociális biztonsághoz való hozzásegítésre, sajnos még gyakran a szakmában is fel-felmerül. A szegénygondozáson túllépve, amikor vizsgálhatták az érdemtelenség kérdését, a későbbi szociálpolitika ennek nem ad teret: egy ellátás normatív vagy univerzális.

7

A szociális munka társadalmi beágyazódásának egyik legkritikusabb pontja az érdemtelenség kérdése. Pedig a társadalom aktív részvétele nélkül nem működik a rendszer. A szolgáltatás tervezési koncepció célja, feladata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3)-(10) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció elkészítési kötelezettségéről, kétévente történő felülvizsgálatáról és módosításáról: „A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat … a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.” 2005. június 30-ával hatályos társulási megállapodás, amely érinti Kerekegyháza -, Ágasegyháza -, Fülöpháza -, Ladánybene és Kunbaracs településeket. A társulás neve: Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás A társulás székhelye: Kerekegyháza Város Önkormányzata (gesztor) 6041 Kerekegyháza, Fő utca 47/a. A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésekor követelmény a realitáson alapuló, lehetőleg primer adatokból származó információk feldolgozása. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, hogy az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása során egy modernebb és korszerűbb szemléletmód, az ellátásban pedig korszerű szervezeti integráció valósuljon meg. Koncepciónk illeszkedik a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához. Vizsgáltuk jogszabályi előírásnak megfelelően: • • • • • • • • • •

a lakosságszám alakulását, korösszetételét; a közműhálózat kiépítettségét; oktatási-, nevelési intézményekbe járó gyermekek számát; foglalkoztatottság adatait; a szociális alapszolgáltatásokat, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátott kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit; az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriaiés szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét; családok, csonka családok, gyermeküket egyedül nevelő szülők számát; lakások számát azok komfortfokozata szerint; szilárd burkolatú utak, közlekedés jellemzőit; oktatás, kulturális tevékenység és egészségügyi ellátás helyzetét.

8

A szolgáltatástervezési koncepció értelemszerűen az ún. állami fenntartók – önkormányzatok számára jelent feladatot, hiszen elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzóellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait határozzák meg.

Vizsgálati módszerek, módszertan

Az adatokat terepmunka révén és a meglévő statisztikákból nyerjük. Adatforrás: o statisztikai adatok önkormányzati intézményektől, KSH, Munkaügyi Központ, o felhasznált, korábbi kutatások eredményei, o interjúfelvételből származó adatok. A szociológia területén mára dominánssá váltak a kemény módszerek: statisztikai adatelemzések, emellett azonban továbbra is fontos szerepet töltenek be a nem reprezentatív mintán folytatott személyes megfigyelésen és bizonyos fokú részvételen alapuló adatgyűjtési technikák, amelyek segítségével olyan ismeretekhez juthatunk, melyek a kérdőíves adatfelvétel során rejtve maradnának. Bizonyos típusú társadalmi tények vizsgálatakor a terepkutatás a legalkalmasabb az adott társadalmi jelenség közvetlenebb, mélyebb és teljesebb megértésére. Az attitűdök vizsgálatához módszer volt a célzott interjú, ami extenzív vizsgálatot takar, egy határozott témával – a szociális ellátórendszer milyensége - kapcsolatos tények és vélemények gyűjtése. Megfigyelésünk vonatkozott még azokra a jellemzőkre, amelyek az ellátottak élethelyzetét, megragadható vonásait tükrözik, mint származásuk, foglalkozásuk, családi állapotuk, jövedelmi helyzetük, társadalmi integrációjuk. További lényeges szempontok azok az orientációk, amelyekkel jellemezhetőek hitük, meggyőződéseik, életfelfogásuk, személyiségvonásaik és életüket meghatározó értékeik, normáik. Cselekvési dimenzióban vizsgálandó elsősorban aktivitásuk, pontosabban megfogalmazva: gazdálkodnak-e az adott térségben, vagy egyéb irányú munkavégzésük van, esetleg inaktívak. Mérésünk egy adott időben (2009.) készült, az idődimenzió keresztmetszeti. Vizsgált terület: Ágasegyháza, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene társult önkormányzatok közigazgatási területe.

9

Földrajzi-, társadalmi egyenlőtlenségek

Az érintett terület kiterjedése hatalmas: 27.929 ha, melyen a célcsoport – szociálisan rászorult emberek - elszórtan helyezkedik el, elérhetőségük ezért költségesebb, időigényesebb, mintha például egy nagyvárosban koncentrálódnának. A területi egyenlőtlenségekből társadalmi egyenlőtlenségek, esetünkben hátrányok származhatnak akkor, ha ezeknek a különbözőségeknek eredményei diszkriminálnak, és leküzdésükhöz az egyén/család nem rendelkezik a megfelelő kompenzációs technikákkal, feltételekkel. A tanyás térség és belterület a társadalmi tények tükrében sem homogén: olyan változók, mint például a gyermekek veszélyeztetettsége, inkább jellemzőek a külterületre. Elsősorban nem a külterületi lakóhelytől, földrajzi-közigazgatási meghatározottságtól hátrányos helyzetű a tanyasi lakos, hanem az eszköztelenségtől, az életlehetőségektől, bizonyos javaktól való megfosztottságtól, mely megfosztottságot bővíti az infrastrukturális ellátatlanság, a külterületiségből fakadó nehézség.

A társult települések történetének rövid áttekintése Forrás: kivonat a települések internetes honlapjain található anyagból

Ágasegyháza A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. Területén mintegy 300 évvel ezelőtt virágzó község volt, amely azonban a török hódoltság ideje alatt teljesen elpusztult. A török kiűzése után Kecskemét város szerezte meg Ágasegyháza puszta jelentős részét. Előbb legelőként hasznosították, majd a 19. század végén szőlő- és gyümölcstelepítés céljából parcellázták, osztották ki a város lakói között. Létrejöttek a tanyák, majd a tanyaközpont. Ágasegyháza 1952. február 22-én alakult önálló községgé. A mai elképzelés szerint nevét a középkorban épített ágasfás templom épületéről kapta. A lakók évtizedeken keresztül szőlő- és gyümölcstermesztéssel, nádvágással foglalkoztak. Az 1960-as évektől progresszív haladás jellemzi a települést. Bővültek a szolgáltatások, s egyre több vállalkozás alakult meg. A Kecskeméttől 25 km-re délnyugatra fekvő település területe keleti részén sík, nyugati részén kisebb homokbuckák emelkednek ki, határában található a védett ágasegyházi rét területe. A községet körülfonja a Kiskunsági Nemzeti Park. Ágasegyházán minden év szeptemberében megrendezésre kerül a már hagyománnyá vált Falunap, melynek programjai közé tartozik a főzőverseny, mezőgazdasági kiállítás, felvonulás. Továbbá évente rendezvényhelyet biztosít egy-egy civil szervezet részére. 1997. óta testvérvárosi kapcsolatot tart fent a németországi Lauter várossal. A kulturális együttműködés keretein belül "diákcsere" üdültetés is folyik

10

Fülöpháza Fülöpháza helyén már az Árpád korban is település állt. Az óriási határú Fülöpszállás lakott része volt a szintén nagy kiterjedésű Fülöpháza puszta. A terület gazdái nem sok gondot fordítottak az 1751 lelket számláló településrész fejlesztésére. 1928-tól Fülöpháza puszta néven jegyzői kirendeltség kezdett működni. Folyamatosan megkísérelték a település önállóságának kivívását. 1945-ben Gara István lett az aljegyző. Az önállóságért folyó küzdelem csaknem másfél évig tartott. Végül a belügyminiszter rendeletével községgé nyilvánította Fülöpháza pusztát. Ekkor került megvalósításra a távbeszélő állomás, a községháza átalakítása, felszerelése, az 1. sz. iskolához a második tanterem megépítése, orvosi rendelő és tiszti szoba létesítése, orvosi műszerek beszerzése, postai ügynökség megnyitása, ravatalozó létesítése, a földutak járhatóvá tétele. Megépült a Fülöpházát Ágasegyházával összekötő földút. 1950-től megkezdték az első kövesutak: a bekötő út és a Kerekegyházával összekötő utak létesítését. A településen megváltozott a gazdálkodás struktúrája is. A szántóföldi növénytermesztés és állattartás mellett a lakosság a homoksivatagon szőlőkultúrát varázsolt. Mérföldkövet jelentett a település életében 1961-ben a villany bevezetése. Majd megépült a művelődési ház is. Megkezdődött a mezőgazdaság átszervezése, létrejöttek a téeszek. Ennek következtében nagyon sok család költözött el Kecskemétre, Kerekegyházára. 1971-ben átadásra került az új orvosi rendelő, majd 1976-ban a két csoportos napközi otthonos óvoda is. A hetvenes években megkezdődött a külterületi tanyák villamosítása. 1981-től épült a cross bar telefonvonal, a belterületi utak szilárd burkolatot kaptak, szolgálati lakások épültek, megépült a vezetékes ivóvíz, bevezetésre került a földgáz. 1980-ban négy tanteremmel bővítették iskolát, ezzel biztosítva az osztott tanítás feltételét, amit 1987-től sikerült bevezetni. Szomorú tény, hogy húsz év után 2007-ben az alacsony gyermeklétszám miatt be kellett zárni iskolát. A gyermekek jelenleg a Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda kecskeméti tagintézményébe, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába járnak külön iskolabusszal. 1989-ben megépült a postahivatal és sor került a református templom, majd 1990-ben a katolikus templom átadására és felszentelésére is. 2006-ban átadásra került a Közkincs program keretében felújított és megújult Könyvtár, Információs és Közösségi Hely, mely nagyon sok funkciót lát el, és áll a lakosság szolgálatára. A községet elkerülte az ipar. 1978-ban sikerült ugyan egy ipari üzemet munkahelyteremtésre idecsalogatni, de ez a folytonos problémák miatt meg is szűnt. A lakosság túlnyomó többsége ma is mezőgazdaságból és állattenyésztésből igyekszik megélni. Helyben a munkalehetőség csekély, így Kecskemét viszonylagos közelsége oldja meg a foglalkoztatások zömét. Többen dolgoznak a szomszédos Kerekegyházán is.

11

Kerekegyháza A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínűleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is. 1323 - az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekegyházi Folkus fia István kezében volt. A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel. 1702 - I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek. 1745 - Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel. 1856 - Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. 1900 - A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz. 1901 - A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán. 1910 - Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földművelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg. 1913 - A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezetű temploma és mint ilyen, ipartörténeti műemlék. 1915 - 1920 A Községháza építése. 1927 - Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete. A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés). A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegű községből ipari - mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi

12

1961 - Megépül a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és művészeti csoportok működnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében. 1980 - Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de a mezőgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentősek.A járások megszűntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség. 1990 - Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része. 2001. július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott. 2006 - Kerekegyháza város újratelepítésének 150. évfordulója. A nemzetiségi népesség száma (2001.) Kerekegyháza közössége korábban soknemzetiségűként volt ismeretes. Ma már túlzás lenne nemzetiségeket emlegetni, hiszen sem nyelvükben, sem kultúrájukban nem őrzik hagyományaikat. A negyvenes években Vincze Ferenc még azt írta, hogy az öregebb tótok vasárnaponként összejönnek, és tótul beszélnek. Két nagyobb nemzetiséget említ, azzal a kikötéssel, hogy a kettő együtt sem tesz ki 1%-ot az össznépességen belül. A régebbi időkben még „Kukáliaként” emlegetett településen meglehetősen erős asszimilációs törekvés zajlott le, így napjainkra nyomaiban is alig-alig fedezhető fel egy-egy nemzeti sajátosság; talán csak a nevek idegenszerű hangzásában, már abban az esetben, ha nem változtatták meg, illetve nem magyarosíttatták az eltelt időszakban – gondoljunk csak a reszlovakizációs időkre – engedve a történelem-politika akaratának. Valószínűleg mindennek az összetett nemzetiségi identitás is okozója, a korra jellemző „egységesítési” törekvések, társadalmi folyamatok: azonos polgáriasodás mellett. Nemzetiségeink egy azonos folyamat: polgáriasodás mentén asszimilálódtak, míg cigány kisebbségünknek a mai napig beilleszkedési - előítéletességi problémái fordulnak elő. A felmérés (KSH 2001) négy önként megválaszolható kérdés alapján a 13 hazai kisebbséghez tartozók kisebbségi számát mutatja be. Az adatok alapján elenyésző az önmagukat nemzetiséginek vallók száma, összesen 16 fő nyilatkozott így. 50%-uk ukrán-, közel 19%-uk német nemzetiségűnek vallotta magát. Megjelentek még a horvát, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségek is. Kisebbség 22 fő cigánynak (roma, beás, romani) jelölte meg magát. A felmérés jellegéből adódóan a számadatok pontosságán lehet vitatkozni, az adott kisebbség jelenléte azonban egyértelmű. Az adatok jelzésként használhatóak. Vallás, felekezet Kerekegyházán

13

A népszámlálás felvétele önkéntes válaszokon alapult. Az összeírt személy nem a vallásosságáról, annak gyakorlásáról nyilatkozhatott, hanem arról, hogy melyik valláshoz, felekezethez tartozónak érzi magát. Eredményeként magasan többségi arányú: közel 80%-os volt a magát katolikus (római- és görög katolikus) vallásúnak vallók részvétele. Másik kiemelkedő vallás a református, ami közel 11%-ot tett ki. Az evangélikus népesség fél százalékot, az izraelita 0.033%-ot képviselt. Más egyházhoz, felekezethez tartozónak vallotta magát szintén fél százalék.

Kunbaracs Baracs története a XIII. századig nyúlik vissza. A tatárjárás után itt a teljesen elhagyott homokbuckás vidéken telepedtek meg a IV. Bála király által Bulgárországból visszahívott kunok. Egyes történetírók szerint arról a gazdag, kun nemzetségfőről, Baracs (Boroch) vitézről kapta a nevét a település, aki a vándorló, portyázó kunjait itt telepítette le. XIV. század közepén, már templom állt Baracson. A kastély alatt, a domb lábánál vert falú házakban lakott az egyszerű nép. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1686-ban Baracsot másodszor is elpusztította a kivonuló török sereg. Közvetlenül a hódoltság után Baracs pusztaságként szerepel az ország-leírásokban. A pusztán nagyállattartás folyt, erről tanúskodnak a máig fennmaradt dűlőnevek: Sarlósár, Szabadrét, Göbölyjárás, Tinójárás, stb. A XX. század elején még jellemző a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés, nagyobb lendületet vett a szőlőtermesztés. A majorsági parasztok gyermekeinek oktatásáról a XX. századig nem gondoskodtak. Csak 1916-ban létesített számukra iskolát Járvás Imre Baracs pusztai birtokos. A viszonylag zárt, tradicionális paraszti társadalom tagjai Baracson is különféle gazdasági, társadalmi, vallási és művelődési szervezetekbe kezdtek integrálódni. 1933-ban alakult meg a Tatárszentgyörgy-Baracspusztai Olvasókör. Itt fogalmazódott elsőként meg az önálló községgé szerveződésének gondolata. 1943-ban került sor pusztabíró-választásra Baracson, Még 1934-ben megkezdték a baracsi tanyák, majorok utakkal való összekötését. A háború 1944. május 15. után érte el a települést, mikor kezdetét vette a zsidó családok deportálása. 1944. november elején érték el Baracsot a harcoló szovjet alakulatok. Tatárszentgyörgynek Baracs, Bánómajor, Bánórész egy része, Beneszél, Csarada major, Daruhát, Felső major, Gombai major, Kastélydűlő, Kopaszdűlő, Kövesút külterületi lakott helyeiből alakult meg a mai község. Egy ideig Újbaracs néven szerepelt, majd az Országos Községi Törzskönyvbizottság az Oklevéltár véleménye alapján 1950. november 10-én Kunbaracs végleges néven vette nyilvántartásba. 14

Az ’50-es évek elején a begyűjtéssel, a TSZCS-k alakításával, kollektivizálásával szembesültek az itt lakók is. - 1951-ben tanácsháza, iskola és tanítói lakás épült, - 1958-ban elkezdődött a villamosítás, - 1955-ben kultúrház építése, - 1957-tõl működik orvos a községben, - 1957-ben már Daruháton is van iskola, és sportpálya építésérõl döntenek, - 1966-ban vízmű épült, - 1989-ben épült fel az új községi postahivatal - 2000-ben fejeződött be a Vörös kastély rekonstrukciója

A község lakossága 1960 óta csökken, nagy az elvándorlás, kevés a munkalehetőség. A lakosság jó része valamilyen szinten foglalkozik mezőgazdasággal, az elmúlt évtizedekben eredményesen kezdték el termeszteni a helyiek a dohányt. A tanyák egy részének villamosítása máig nem fejeződött be. A tanyavillamosítási program szerepel a község fejlesztési koncepciójában, de a megvalósítás túlmutat a község erőforrásain. A kül- és belterületi úthálózat kiépítése, felújítása több ütemben zajlik. A ’90-es évek végére kiépült a vezetékes telefonhálózat, mára mindhárom mobiltelefon szolgáltató teljes kapacitással működik a községben. Szélessávú Internetet a lakosság számára a Hiperkom Kft. 2006. évtől szolgáltat. Közösségi internet hozzáférés a Teleházban, eMagyarország Ponton és az iskolai multimédiás oktatási laborban.

Ladánybene Ladánybene tipikus alföldi település, Bács-Kiskun megye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 km-re észak-nyugatra fekszik. A község megközelíthetősége jó, akár a fővárosból, akár a megyeszékhelyről érkeznek ide a látogatók. Ladánybene 1877-ig Jászladány pusztája volt Bene néven, akkor lett az újonnan önálló községgé alakult Lajosmizse része, majd Jászladány pusztájából 1908-ban vált önálló községgé. A község lakosainak száma 1700 fő körül mozog. A település rendezett belterülettel és igen nagy tanyás térséggel rendelkezik. A természet szerelmeseinek kellemes kikapcsolódást jelent az ősborókás látványa, a természet csendje. A Madarasi-tónak nevezett rész, az ősborókással a Kiskunsági Nemzeti Park része. Belterületen a település fő látványossága a római katolikus templom, amely 1948-ban épült. A lakosság többsége római katolikus vallású. A község

15

központjában található a Millenniumi emlékmű, a Templom dűlőben pedig az Árpád-kori templom rom. Viszonylag kis lélekszámának köszönhetően a lakosságról elmondható, hogy olyan, mint egy nagy család: a közösség összefogásának kitűnő példája a számos itt működő civil szervezet, melyek a helyi vállalkozók és az önkormányzat támogatását élvezik. Bár a település fejlődése nem gyors ütemű, de stabil és élhető jövőt biztosít. Az itteni lakosok áldozatos munkájának, illetve a szép számú vállalkozói kör tevékenységének köszönhetően tudják a múlt értékeit megőrizni a jövő nemzedéke számára. Kiválóan szemlélteti ezt az évente megrendezésre kerülő falunapi rendezvény, melynek során együtt ünnepelnek testvértelepüléseikkel

Népesség, népesedés Népesség Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Magyarország lakónépessége 2009. január 1-jén 10 millió 31 ezer fő volt, 14,4 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A népesség lélekszámának visszaesése közel harmincéves folyamat, mely következtében hazánk lakossága az 1980. évi maximumáról mintegy 680 ezer fővel csökkent. Az ezredforduló után, 2002-ben volt legjelentősebb a lakónépesség fogyása (32 és fél ezer fő), ez négy év alatt harmadára, 10 és fél ezer főre esett vissza. A 2007-es év e biztató tendenciában törést hozott, ugyanis ekkor megduplázódott a fogyás üteme. 2008-ban ismét lassult a lakosság lélekszámának visszaesése, köszönhetően a növekvő születésszámnak, a halálesetek csökkenésének és a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének.

Népsűrűség: az adott terület 1 km2-ére jutó lakosok száma. Ágasegyháza

35 fő/km2

Fülöpháza

19 fő/km2

Kerekegyháza

76,6 fő/km2

16

Kunbaracs

13 fő/km2

Ladánybene

43 fő/km2

Népmozgalom Élveszületés (az ENSZ ajánlásának megfelelően): olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. Hazánkban az élveszületések száma – több évtizedes fogyás után – 1998-ban került a 100 ezer fős határ alá, azóta az élveszülött gyermekek száma évről évre ingadozott, de nem tudta átlépni ezt az alacsony szintet, így az ezredfordulót követő időszakot a tartóssá vált 100 ezer alatti születésszám jellemezte. 2003-ban csupán három újszülöttön múlott, hogy nem dőlt meg a születések 1999-es negatív rekordja (94 645). Az ezt követő hároméves növekedési ciklus eredményeként 2006-ban mindössze már csak 129 csecsemő hiányzott a 100 ezres küszöb eléréséhez, majd a 2007-es hullámvölgy után 99 149-re emelkedett az újszülöttek száma. Így 2008-ban ezer lakosra országosan 9,9 élveszületés jutott. Az édesanyák első gyermeke is egyre később születik meg. Az ezredfordulóhoz viszonyítva 2,4 évvel, 27,2 évre tolódott ki az első gyermeküket szülő anyák átlagéletkora. Magyarországon a XIX. sz. vége óta csökken az élveszületések száma, akkor családonként átlag 5,3 gyermekszám volt a matematikai átlag, napjainkra a kétgyermekes családmodell vált jellemzővé. A népességszám 1980-tól csökken. Kerekegyházán az 1930-as éveket jellemezvén Vincze (2.) így ír: „átlag 5-6 gyermek van családonként, de nem ritka a 12 gyermekes család sem. A jobb módúakat itt is pusztítja az egyke.” 2004-ben az ezer lakosra jutó élve születés minimálissal ugyan, de elmaradt az országos átlagtól – 9,2 illetve 9,4 -; az ezer lakosra jutó halálozás tekintetében településünkön: 12,3 az országos: 13,1. Az ezer élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás Kerekegyházán egyáltalán nem volt, míg országosan ez a szám 6,6. (2008.)

17

18

Magyarországon a halálozások száma az elmúlt három évtizedben nem volt olyan alacsony, mint tavaly. 2008-ban 130 ezren haltak meg, 2,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban, illetve

19

20 ezer fővel kevesebben, mint a második világháború óta negatív csúcstartó 1993-as évben. A halálesetek számában bekövetkezett hullámhegy az ezredfordulóig fokozatosan hozzásimult a 132 ezres szinthez, amit azóta a páratlan évek halálozásai rendre felülmúltak, míg a páros éveké megközelítettek A vándorlás, a népesség országon belüli térbeli, földrajzi mozgása szintén olyan tényező, ami befolyásolja a népesség-szám alakulását.

Korösszetétel A népesség elöregedése, a korösszetétel megváltozása a szociális gondok, terhek emelkedését vonják maguk után. A termékenység csökkenése részben a gyermekes családok anyagi helyzetének abszolút és relatív romlása az oka. Ebben szerepet játszik a családok támogatásának reálértékének csökkenő és szelektív volta. A magyar társadalom számára a népesség korösszetételének alakulása az egyik legnagyobb demográfiai kihívás: társadalmunk öregszik, és ez nem átmeneti jelenség, hanem tartósodni, elmélyülni látszó folyamat. Az évek óta alacsony (100 ezer alatti) születésszám mellett a várható élettartam növekedése az idősek arányának emelkedését eredményezi a gyermekkorúakkal szemben. Emellett az elmúlt húsz évben az aktív, munkavállalási korú népesség aránya is nőtt. Az országos tendenciák jelentős területi különbségeket takarnak. Az átlagos élekor emelkedésében fontos szerepet játszott a gyermek- és időskorosztályok egymáshoz viszonyított arányának változása, amit legszemléletesebben az öregedési indexszel jellemezhetünk. Az öregedési index: száz gyermekkorúra hány időskorú, 64 év feletti lakos jut. Az index 100 feletti értéke azt jelenti, hogy a vizsgált népességben létszámát tekintve több az időskorú, mint a 15 év alatti gyermekkorú; 100 alatti érték esetén pedig az időskorúak száma nem éri el a gyermekkorúakét. Öregedési index Magyarországon (ksh) (%) 0–14 15–64 65– éves korcsoport aránya a teljes népességből 2001 16,6 68,3 15,1 2009 14,9 68,8 16,4 Öregedési index településenként: 2008év

20

öregedési index 91,3 109,9

Eltartottsági ráta Társadalmi-gazdasági szempontból fontos indikátor az időskorú és az aktív korú, a 15-64 éves népesség létszámának összevetése. Ez az ún. eltartottsági ráta azt mutatja, hogy az időskorúak társadalmi szinten mekkora eltartási terhet jelentenek az aktív korúak számára. Minél alacsonyabb a száz aktív korúra jutó időskorúak száma, annál kisebb ez az eltartottság; és fordítva.

Házasságkötés, válás Házasságkötés: a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt – két tanú jelenlétében – kötött házasság. Válás: a jogerőre emelkedett bírói ítélettel felbontott vagy érvénytelenített házasság. Jogerőre az a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet emelkedett, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

21

22

Az együttélési formák hosszú évek óta tartó átalakulásának következtében, az első világháború óta nem történt olyan kevés házasságkötés hazánkban, mint az elmúlt két évben. 2008-ban 40,1 ezer házasságkötést regisztráltak, 1,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ezredfordulót követően évente átlagosan 43,6 ezer házasságot kötöttek, a legtöbbet 2002-ben (46 ezer). Magyarországon 2008-ban száz házasságkötésre 62,7 válás jutott, 6,7 százalékponttal több, mint az ezredfordulón.

Foglalkoztatottság (Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatása alapján)

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a foglalkoztatás, az ezredforduló óta 55-57% körül stagnált. Az okok között megemlíthetők az alacsony iskolázottságúak rossz elhelyezkedési esélyei, valamint az, hogy a rugalmas (pl. részmunkaidős) foglalkoztatási formák kevéssé elterjedtek. A 8 általánosnál kevesebbet végzettek körében a foglalkoztatottak aránya csökkenő, kevesebb mint 8%. Településünkön élőknek a II. világháborút követő első népszámlálás idején az aktív keresők négyötöde, de még 1990-ben is egyharmada dolgozott mezőgazdaságban, ami megélhetőségük legfőbb forrása volt.

23

Ebben jelentős változás következett be, a foglalkoztatottaknak csupán 15% körüli része dolgozik a mezőgazdaságban. 2000-ben városunk munkanélküliségi rátája némileg kedvezőbb képet mutatott a Bács-Kiskun megyei átlagnál. A kilencvenes években Kerekegyházán is szembe kellett nézni a munkanélküliség problémájával, bár a nyilvántartott munkanélküliek száma 2000-re az évtized elejinek a felére csökkent. Ez persze nem feltétlenül tükrözi a tényleges helyzetet, hiszen a regisztrációba kerülésnek meghatározott feltételei vannak. Azóta számuk többnyire stagnál, ami azt is jelentheti, hogy nincs kellő motiváció a regisztrálásra. A munkanélküliség alakulása településenként:

Munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint, 2008. évben: Kerekegyháza

24

Ágasegyháza

Ladánybene

Fülöpháza

25

Kunbaracs

A munka elvesztésével az egyénnek nem csupán anyagi megfosztottságot kell átélnie, hogy kevésbé tud hozzájárulni a család anyagi működéséhez. Az aktivitástól, a mindennapok rendszerétől való megfosztottság, a társadalmi státusz elvesztése, illetve leértékelődése a személyiség működésében zavart eredményezhet. Minél hosszabb időre nyúlik vissza a munka nélkül eltelt időszak, annál kisebb az esélye az elhelyezkedésre, annál nagyobbak lehetnek az egyén életében keletkezett károk. Mentális állapotában az önértékelésének romlása, kilátástalan helyzetérzékelése kezdeti jelzések, melyek akár pszicho-szomatikus tünetekhez is vezethetnek. Ezért nagyon fontos a velük való foglalkozás, melyet a Humán Szolgáltató Központ keretében a családsegítésen belül kiemelten kezelnek, együttműködve a munkanélkülivé vált klienssel, a társintézményekkel, így a munkaügyi központtal.

Mentálhigiéné A rendszerváltás utáni magyar társadalom széles köreiben, relevánsan a deviáns viselkedések körében, mondjuk az alkoholisták körében megfigyelhető volt egy fásult, tehetetlen viselkedésmód, a körülöttünk történő dolgok feletti kontroll elvesztésének érzése, a befeléfordulás elfuserálódott aspektusa: a mások iránti érdeklődés csökkenése, a "nem bízni senkiben" attitűdje, ami törvényszerűen maga után vonja az elmagányosodást. Aki nem bízik senkiben, az nehezen találja meg bajba kerülésekor azt, akitől segítséget remél. Gyakran az interperszonális támogatottság hiányosságai, tökéletlensége következtében az egyén társát az italban leli meg. Településünk a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő magatartási formák tekintetében hasonló a nemzetéhez: magas az öngyilkosságot elkövetők aránya, akárcsak Bács-Kiskun megyében.

Öngyilkosok száma Hazánkban az öngyilkosságok aránya más országokkal összehasonlítva továbbra is magas. Világviszonylatban 2008-ban az ötödikek voltunk, megelőztek minket a négy szovjet utódállam. 26

Az öngyilkosság évezredek óta létező jelenség. Egyes rizikófaktorai ismertek, melyek komoly kockázatnak vehetőek:    

a pszichiátriai zavar (depreszió, alkohol- vagy drogfüggőség, skizofrénia) öngyilkosság előfordulása a családban megelőző öngyilkosság(ok) csökkent szerotonin (agyi ingerületátvivő anyag).

A másodlagos: negatív élethelyzet vagy harmadlagos: nem, életszakasz, évszak stb. rizikófaktorok elrőjelző értéke önmagában csekély. Kevés olyan protektív tényező akad, amely bizonyos védelmet jelent. Ezek lehetnek: • • • • • • •

vallásosság taradicionális értékrend jó családi és szociális háttér terhesség a szülést követő egy év nagyobb gyermekszám rendszeres testedzés.

Ugyancsak szomorú képet: magas arányszámot mutat az alkoholizmus tekintetében városunk Külön nehézséget okoz, hogy itt nem működik önsegítő csoport a szenvedélybetegek számára; hiányzik helyben igénybe vehető pszichológus, pszichiáter segítsége, akiket legközelebb a megyeszékhelyen érhetünk el. Országos öngyilkossági arányszám 2004-ben: 0.2710 ugyanezen arányszám Kerekegyházára 2004-ben: 0.3286

Kunbaracs nem szerepel, mert nem történt öngyilkosság az elmúlt esztendőkben. (ksh)

27

Összevetve az országos adatokat, a településre jellemző számok kedvezőtlenebb képet mutatnak: Országos alkoholos májbetegségben elhunytak arányszáma 2004-ben: 0.47525 ugyanezen arányszám Kerekegyháza esetében 2004-ben: 0.6573 A mai széleskörű, gyakran kuszának látszó szociális ellátások rendszere egy differenciálódás, tagozódás egyben bizonyos mértékig globalizálódás eredményeként alakult ki.

A szociális szolgáltató rendszer biztosítása (2010.) HSZK - társulás Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulási Megállapodás (2005. június 30-val hatályos) alapján a társuláshoz tartozó települési önkormányzatok közigazgatási területe: Kerekegyháza -, Ágasegyháza -, közigazgatási területe

Fülöpháza -, Ladánybene és Kunbaracs települések

A társulás neve: Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás A társulás székhelye: Kerekegyháza Város Önkormányzata (gesztor) 6041 Kerekegyháza, Fő utca 47/a Feladatellátó intézmény: Kerekegyháza Városi Önkormányzat Humán Szolgáltató Központja Rövidítve: Humán Szolgáltató Központ (HSZK) Szervezeti ábra:

28

Intézményvezető

Intézményvezető helyettes

6. 4. 1. Gyermekjóléti szolgáltatás 3,5 fő

2. Családsegítés 2 fő családgondoz ó

3. Nappali ellátás 1 fő vezető 1 fő gondozó

Házi segítség nyújtás 8,5 gondozó 1 fő vezető gondozó

5. Étkeztetés 1 fő konyhavezető 1 szociális segítő

Támogató szolgáltatás 1 fő szoc. munkás 2 fő személyi segítő 1 fő gépjárművezet ő

7. Jelzőrendszer es házi segítségnyújtá s 19 fő

A 2004-ben létesült intézményben folyó munka olyan professzionális humán szolgáltatás, amely egyrészt problémamegoldó tevékenység, tehát konkrét problémákat segít megoldani egyéneknek, csoportoknak, közösségnek ; másrészt szociálpolitikai tevékenység, mellyel a társadalmi problémák újratermelődését kívánja megelőzni a struktúra jobbítására, reformjára vagy a status quo megváltoztatására irányuló tevékenységével. A Humán Szolgáltató Intézmény célja, hogy a működési területén élőknek megfelelő intézményi szintű, szociális hálót hozzon létre, elősegítse az egyének és családok perifériára szorulásának csökkenését. Igyekszik felmérni és kielégíteni az alapvető lakossági igényeket és szükségeket, ellátja a szociális alapszolgáltatási feladatokat. Ennek alapján intézményünk összehangolja és koordinálja a településen biztosítható ellátási formákat, valamint új szolgáltatások bevezetését kezdeményezi a lakosság szükségletei és érdekei figyelembevételével. Felvilágosító, tájékoztató, ismeretterjesztő programokat szervez, szoros együttműködésben a kábeltelevízióval, helyi médiával, a jelzőrendszer tagjaival. Szervezeti integráció jött létre: több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosítása. Közös igazgatású, többcélú szervezet önálló szakmai és szervezeti egységekkel, szervezeti alrendszerekkel. Kerekegyháza a Dél-Alföldi régión belül a Kecskeméti Többcélú Kistérségi Társulás egyik mikroközpontja, amely központhoz tartozó települések: Ágasegyháza, Kunbaracs, Fülöpháza, Ladánybene.

29

2005. júliustól az intézmény a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás keretében ezen településeken is lát el szociális feladatokat. Az univerzális szolgáltatásokon kívül vannak ellátások, amelyek a lakosság szociálisan rászoruló részét célozzák meg támogatni. Ezen célcsoportok különösen: Objektív depriváltak csoportja: az átlagosnál rosszabb fizikai környezetben élő, alacsony jövedelemmel rendelkező egyének, családok tartoznak elsősorban ide. Alacsony jövedelmű, magányos, beteg, idős emberek; fogyatékosok; az alacsony jövedelmű gyermekes családok, különösen azok, ahol a gyermekek veszélyeztetett helyzetűek; problémás- csellengő, tanulmányi kötelezettségüket nem teljesítő stb. - fiatalok; alkalmi munkából élők és munkanélkülivé válók; önkényes lakásfoglalók, problémás lakáshelyzetűek; külterületen élő hátrányos helyzetűek; pszichésen kezeltek és családtagjaik; az alkohol illetve egyéb szenvedélybetegségben élők és családtagjaik; halmozottan hátrányos helyzetűek. A HSZK alapfeladatai: • • • • • • • •

Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Étkeztetés Nappali ellátás: idősek klubja Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Önálló helyettes szülői ellátás Támogató szolgáltatás

Házi segítségnyújtás Ennek keretében kell gondoskodni • azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, • azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, • azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását- szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

30

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében települések: Kerekegyháza,Ágasegyháza, Fülöpháza, Ladánybene és Kunbaracs az alábbiak szerint működtetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A mikro társuláson három jelzőrendszeres szakmai központ működik: • Ágasegyházán • Kerekegyházán - ide tartozik Fülöpháza és Kunbaracs is, és • Ladánybenén. A gesztor feladatokat Kerekegyháza látja el. Kerekegyháza pályázaton nyert 2006-ban plusz 10 készüléket melyeket 2007. júniusában sikerült beszerezni, beállítani.

Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkezésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az előző bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.

31

Nappali ellátás: idősek klubja A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az előző bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.

Családsegítés A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Ennek keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

A családsegítést igénybe vevők köre 1997. óta folyamatosan emelkedik:

32

A szolgálatot igénybe vett családok száma Családok száma

100 50 0 Adatsor1

1999

2000

2001

2002

2003

2004

80

104

118

113

122

136

Igénybevétel száma

A szolgálat igénybevételének növekedése

150

1500 1000 500 0 Adatsor1

1999

2000

2001

2002

2003

2004

385

411

476

502

768

1035

Éve k

Éve k

Adatsor1

Adatsor1

esetszám összevont esetszám:

Tapasztalat, hogy a szolgálatot felkereső kliensek döntő többségének esetében nem is igényelik, de objektíve sem szükséges a személyiség-struktúra átalakítást célzó esetkezelés; inkább a személyiség-értést, fejlődést elősegítő technikák alkalmazására van szükség; illetve, hogy a kliens olyan ventillációs fórumot találjon, ahol a nem „betegnek” minősülő emberek pszichológiai értelemben vett nehézségeivel foglalkoznak.

Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat alapfeladatai közé tartozik különösen: • • • • • •

a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával, a gyermek veszélyeztetettség megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátása, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása.

33

Önálló helyettes szülői tevékenység A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott (FIKSZ) tanfolyamon eredménnyel részt vett, és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülő által meghatározott ideig a nála elhelyezett gyermeket gondozza, neveli. Ellátotti napok száma (2009.): 110 nap. Az önálló helyettes szülői szolgáltatásról határozatlan időre szóló működési engedélyt 2009. november 19. napjával visszavonásra került, tekintettel arra, hogy az önálló helyettes szülővel kötött megállapodás megszűnt, a fenntartó nem rendelkezik a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű személlyel, aki ezt a feladatot ellátná. Az ellátandó gyermekek érdekében szükséges, fontos szolgáltatás cél a mielőbbi visszaállítása.

Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A fogyatékosság jellegének megfelelően különösen: az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása speciális személyi szállítás, szállító szolgáltatás működtetése. Fogyatékos szám: (forrás: érintett települések Polgármesteri Hivatalai 2005.)

34

Kerekegyháza: Ágasegyháza: Ladánybene: Fülöpháza: Kunbaracs:

6151 1960 1703 951 664

40 0,65% 82 4,1% 72 4.2% 14 1.4 % 15 2.26% Ellátottak számának alakulása:

Civil szféra a szociális ellátások rendszerében Az állami funkciók egy részét, melyeket korábban egyedül látott el, a privatizáció után nemcsak a piac, hanem a civil társadalom közösségei is átveszik. Településünkön is újra megjelentek és működni kezdtek az egyházi és civil szervezetek, klubok, társaságok, baráti körök. Ennek hatalmas jelentősége van a demokratikus működés biztosításának tekintetében, illetve abból a szempontból, hogy teljesen más motiváción alapuló, más jellegű segítséget biztosít egy karitatív szervezet, mint egy hivatásos segítő. Az önsegítő csoportok szintén olyan pluszt tudnak adni az érintetteknek hitelességükkel, saját tapasztalataikkal, ami csak közöttük élhető át. Minél színesebb a segítő lehetőségek tárháza, annál nagyobb hatékonyságú lehet a beavatkozás. 1988-ban alakult a Mozgáskorlátozottak Egyesülete, melynek célja a helyi mozgáskorlátozottak összefogása, segítése, támogatása. 1990 óta működik a Máltai Szeretetszolgálat Helyi Szervezete Kerekegyházán, mint a kecskeméti csoport részegysége. Hozzánk tartozik Kunbaracs, Kunadacs és Fülöpháza települések is. Célja a rászoruló emberek támogatása, adományok célba juttatása, a lelki sérültekkel való törődés, beszélgetés. Jövő Záloga Alapítvány a rászoruló fiatalok továbbtanulását támogatja, pályázat útján egyösszegű hozzájárulással. Kerekegyházi Gyermek és Felnőttvédelmi Alapítvány – szociális célok érdekében működik. Utak aránya burkolt és földút tekintetében Kerekegyháza (adatszolgáltatás: települési önkormányzatok) település Ágasegyháza Fülöpháza Kerekegyháza Kunbaracs

Burkolt utak km 8, 942 3, 976 30, 941 2, 78

Földutak km 67,012 53,044 189,636 61, 76

35

Ladánybene

3, 076

34, 634

Konklúzió Népesség: A második világháborút követő évtizedek népszámlálási adatait, valamint a népességtudományi Kutatóintézet hazánk lakónépességére vonatkozó előrejelzéseit tekintve megállapítható, hogy a népesség korcsoportonkénti összetétele markánsan átalakult, és ez a változás az elkövetkezendő évtizedekre is érvényes lesz. A gyermekek népességen belüli aránya látványosan zsugorodik: míg az 1949-es népszámlás időpontjában a magyar lakosság 24,9%-át a 14 éves és fiatalabb generáció adta, addig 2009-re arányuk 14,9%-ra csökkent, és az elkövetkező évtizedekben is várható a legfiatalabb korosztály számának fogyása. Összevetve az öt település statisztikáját, megállapítható, hogy egyedül Kerekegyházán tudja az élveszületés grafikonja meghaladni a halálozásét 2005 után. A többi településen ennek a fordított tendenciája látható. Kapcsolat van a halálozás és élveszületés mutatók között, mely változó korrelál a lakosságszámmal. Tehát ahol az élveszületés megelőzi a halálozást, nő a lakosságszám: Kerekegyháza esetében. A többi településen sajnálatosan a népességszám csökkenését tapasztaljuk, habár Kunbaracs esete a 2008. évet tekintve a népességszám kicsi növekedését mutatja. Belső vándorlás következménye lehet. Ha a népesség korösszetételét vizsgáljuk településenkénti bontásban, illetve az országos mutató tükrében, látjuk, hogy Ladánybene és Kerekegyháza települések mutatnak kedvezőbb képet: az öregedési index 100 alatti értékű. Az öregedési mutatót férfi és nő megbontásban nézzük, láthatjuk, hogy kevés az idős férfi még a két kedvezőbb helyzetű településeken is. Jelenti a férfiak rossz életkor-kilátásait. A demográfiai helyzetet településeink tekintetében is problémaként definiáljuk, melyben kiemelten veszélyeztetett helyzetben vannak a férfiak. Ugyancsak kedvezőtlen a gyermekvállalási-kedv a társulásban is. Mindezen problémák megoldását kereshetjük: •

A családtámogatási rendszer áttekintésében.

•

Hogyan lehet a gyermeknevelést és a munkát összehangolni? Településeinken folyamatosan jelentkező probléma, hogy nincs lehetőség olyan munkahelyet találni, ami illeszkednék az óvodához/iskolához. A távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének bővítésére lenne szükség, valamint alternatív gyermekfelügyeletek szervezésére. Örvendetes tény, hogy Kerekegyháza bölcsőde építését tervezi.

• • •

A gyermeket vállaló fiatalok lakáshoz jutásának támogatása – „szocpol”, helyi, önkormányzati segítség – beszűkült. A gazdasági recesszió szintén nem kedvez a folyamatnak. Tény, hogy egyre több családnak okoz gondot a havi hitel törlesztő részlet kiegyenlítése, 36

az egyéb rezsiköltség fizetése, melynek következtében otthonok kerülnek árverezésre. Ennek egyik megoldási lehetősége az önkormányzatok lakásmegtartási programja. 42/2010. (II. 24.) sz. Kth. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletének, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Tv. 62.§ (3) bekezdés e) pontjában és a 91/A § 22. pontjában foglaltak alapján úgy döntött, hogy rendeletet készít elő az átmenetileg nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok helyzetének megoldása érdekében. •

Nagyon fontos „szelet” a férfiaknak mutatott pozitív példa a gyermeknevelésben, illetve a párkapcsolati problémák leküzdése. Ennek főbb összetevői: javíthatóak megerősített érzelmi hálóval a férfiak túlélési esélyei. „Pelenkázz, tovább élsz!” A házasságban élő férfiak életkora hosszabb.

Cél: olyan széleskörű társadalmi együttműködés megalapozása, amely érti a népességcsökkenés okait, és folyamatosan napirenden tartja azokat a gyakorlati szempontokat, amelyek segítik ezen társadalmi folyamat kedvezőbbé tételét: nagyobb gyermekvállalási kedv, fiatalabb társadalom. Javaslat: helyi adófizetés szintjén is megjelenhetne a gyermekes családok kedvezményezése. „Három királyfi, három királylány” mozgalom Magyarországon a krízis közepén hoztak létre mozgalmat, hogy a tervezett gyermekek világra jöjjenek. A magyar népmesékben ritkák az egykék: elindul a legkisebb, a harmadik királyfi és megmenti az országot. Az értékek szintjén társadalmunk családbarát, csak az a baj, hogy a tervezett gyerekek döntő többsége nem születik meg. Miközben családonként kettőre volna szükség ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség, ma a termékenységi arányszám alig 1,3. „Mentsük meg a férfiakat!” mozgalom A magyar férfiak riasztóan nagy arányban halnak meg negyven- és hatvanéves koruk között, testi-lelki állapotuk aggasztó. Kopp Mária a SE-MTA Mentális Egészségtudományok Társult Kutatócsoport vezetője. A tanulmány szerint a kisgyermekükkel szoros kapcsolatot ápoló apák négyszer nagyobb eséllyel érik meg 69. életévüket, mint akiknek nincs gyermekük, vagy nem veszik ki részüket a gyermekgondozásból.

Mentálhigiéné: A személyes lét folytonosságélményének fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy valamiféle maghatározott, állandó viszonyban álljunk a bennünket övező társadalmi világgal. A kapcsolat kulcselemét az erkölcsi értékek képezik. A közös érték, azonos érdeklődés köré szerveződő csoportok szerepe tehát elsőrendű mentális egészségünk megőrzése érdekében. A családsegítésben és gyermekjóléti szolgáltatásban részesülők egyes szociológiai jellemzői A népesség elöregedéséből adódó szociális gondokon kívül ezen társadalmi jelenség is adekvát szociális ellátást igényel, például megfelelő nappali gondozást, házi segítségnyújtást stb. 37

A reprodukciót tekintve fordított összefüggés állapítható meg a szülők iskolázottságával, reprodukció: 7 általános iskolai végzettség alatt. A védelembe vett (gyermekvédelemben használatos kifejezés, veszélyeztetettség esetén) családok körében az átlagosnál jóval magasabb a gyermekszám, a szülők iskolai végzettsége alacsony. Tudjuk, hogy az utóbbi időben a gyermekes háztartások esetében nagyobb ütemben nőtt a szegények aránya, mint a teljes népességben. Gyakori a házasságon kívül születettek száma. A család bevételét célcsoportunkban alacsony szóródással a gyermekek után járó ellátások képezik, melyet az apa alkalmi munkavállalásból származó jövedelme egészít(het) ki. Gyakran küzdenek életvezetési nehézségekkel, súlyosabb esetben a gyermek veszélyeztetettsége állhat fenn. A válások gyakoriságával egyre többen keresik fel szolgálatunkat az ügyintézéshez való segítségnyújtás érdekében, kiszélesedett jogi tanácsadást, ügyintézést igényelve. A célcsoporton belül magas az inaktívak aránya, ezen belül a tanuló-eltartottak, a nyugdíjasok, a különféle szociális ellátásból élők részvétele. Területi-, társadalmi egyenlőtlenségek már a ’40-es években íródott Vincze Ferenc tanulmányban is fellelhetőek: „A lakások sötétek, dohosak, nedvesek, valósággal melegágyai a tuberkolózisnak, a táplálkozás pedig silány és egyoldalú. Legszomorúbb a helyzet külterületen, különösen pedig Búhegyen”. Érdekes tény, hogy hosszú időszak után az első eset kiskorú családból történő kiemelése a hihetetlenül rossz körülmények, elhanyagolás közül pontosan ezen a területen történt. A vizsgált településeken nagy a külterületi rész. A területi egyenlõtlenségekbõl társadalmi egyenlõtlenségek, esetünkben: hátrányok származhatnak, akkor, ha ezeknek a különbözõségeknek eredményei diszkriminálnak, és leküzdésükhöz az egyén/család nem rendelkezik a megfelelõ kompenzációs technikákkal, feltételekkel. A tanyás térség nem homogén. Elkülöníthetjük azokat, akik csupán rövid ideje laknak tanyán, a városból, közeli településrõl költöztek ki a könnyebb megélhetés reményében, a szegénységet hozva magukkal. Másik csoport a már korábban is tanyán élõk csoportja, õket tovább lehet bontani mûködõ gazdasággal rendelkezõkre vagy ezzel nem rendelkezõkre, akik csak tengetik napjaikat a többnyire mezõgazdasági hasznosítás szempontjából is hátrányos vidéken. Azaz: a külterületi lakóhely differenciáltan hat, vannak akik kihasználják ennek elõnyeit, mezõgazdasági vállalkozást üzemeltetnek, emellett az elesettebb csoportok esetében okozhatja a hátrányok halmozását, bõvülését, a meglévõ hátrányt elmélyíti. Mivel a területi egyenlõtlenségek kultúrális értékek hordozói is; egy hagyományos agrártérség, tanyástérség nemcsak egyszerûen elmaradottabb infrastruktúrájú, hanem eltérõ identifikácót, más kulturális értékeket és szokásokat követ és közvetít, mint mondjuk egy nagyvárosi lakótelep. Gyakran a szegénység miatt válnak tanyasivá, míg másik csoportjuk éppen a szegénység miatt maradt tanyasi. A tanyáknak a belterülettel fenntartott gazdasági, társadalmi jogi és egyéb kapcsolatai sokat változtak, változnak a mai napig, mely kapcsolatok megítélése, a tanyák települési önállóságának megléte az agrárvárosok problémájának egyik sarkalatos kérdése.

38

A területi egyenlõtlenségek - melyeknek befolyásoló tényezõi: gazdasági, természetföldrajzi és emberi szokások - akkor kívánnak korrekciót, ha diszkriminatívak, amennyiben társadalmi konfliktust indukálnak. A tanyák ügye agrárkérdésként vetõdik fel, pedig legalább ilyen fontosak a szociálpolitikai nézőpontok, illetve a tanyák megöröklött, korábban is meglévõ problémái, mint a villany-, vízvezeték és úthálózat kiépítése, karbantartása. Az itt élõ rászorult családoknak súlyos anyagi gondokkal kell megküzdenie, egyik napról a másikra élnek. Ebbe a rendszertelen életvitelbe szocializálódnak a gyerekek, akik már most kiveszik részüket az ilyen: perspektíva nélküli munkából, az iskolában képességeik alatt teljesítenek. Generációs átörökítésrõl beszélhetünk a létbizonytalanság és kiszolgáltatottság újratermelõdésérõl. Folyamatos a tanyasi gyerekek túlsúlya a védelembe vettek között. A veszélyeztetettség okát is figyelembe véve az elhanyagolás az elsõdleges, ami külterületen súlyosabbnak minõsül, hiszen a tanyák szétszórtságát tekintve, ha a szülõ nem gondozza gyermekét megfelelõen, nincs nagyszülõ vagy közeli szomszéd, aki ebben segítene. Az elhanyagolás természetét kutatva mintha szerintük - kevésbé kellene megfelelniük az általános elvárásoknak az egyébként is perifériára került családoknak, vagy ez számukra egyre nehezebb feladat lenne. Az alacsony szintû kompenzációs technikákkal rendelkezõ egyén külterületi lakóhelyénél fogva inkább nehéz helyzetbe kerül, egyre több erõforrásra lenne szüksége, miközben azok számára egyre elérhetetlenebbekké válnak: akár az interperszonális támogató hálózatra, akár intézményi szintû segítségre gondolunk. A külterületi térség az egyébként is nehézségekkel küszködõ embereknek csak további hátrányosító körülmény: még nehezebben tudnak megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Ezen hátrányok ellensúlyozására működik Kerekegyházán a tanyagondnoki szolgáltatás és ezt idővel megelőzve a Humán Szolgáltató Központ keretében nyújtott tanyajáró szolgáltatás. Városunkban és kiszélesítve az ellátást a társult településekre széles körű, differenciált és koordinált intézményi szociális ellátórendszer működik. Természetesen egy-egy ellátás nem korlátozódhat pusztán az adott intézmény működési területére. Akkor lesz élő, működő a rendszer, ha a társadalmi biztonság egy bizonyos fokához való jog biztosításában, a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok minél szélesebb körű társadalmi részvételhez való jogának, a gyermekek mindenek felett álló jogának érvényesítésében a polgárok, a civil szervezetek is aktívan részt vesznek. Szociális alapellátások köre szélesebb továbbra is, habár már nem kötelező feladatellátás: a támogató szolgáltatással és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással. Ezen ellátások kiterjesztésével az ellátottak életkörülményeinek javítását, a tanyasi, magányos emberek izoláltságának oldását szeretnénk elérni. „Az ellátottak életkörülményeinek fejlesztése mellett folyamatosan javítani kell az ágazatban dolgozók munkakörülményeit, a feladatellátáshoz szükséges szakmai létszámon túl biztosítani kell szakmai képzésüket, továbbképzésüket. Erkölcsi és anyagi megbecsülésükkel is támogatni

39

szükséges a szociális ágazatban végzett munka presztizsét.” (BKM. Önk. Felülvizsgált és Aktualizált Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2005.) A társult településeken történő feladatellátás során nehéz és nagy számú esetek kerülnek felvételre, hogy a gyermekjólétben dolgozó kollégák esetszáma meghaladja a szakmailag meghatározott normát. Ágasegyháza csatlakozása 2006. januártól a családsegítő szakmai egységnek jelentett új ellátási területet létszámbővítés nélkül. A szociális alapellátások, a gyermekvédelem rendszerének hatékonyabb működése érdekében az alábbi feladatokat jelöljük meg: Igényfelmérés, feltérképezés az ellátottak, a lakosok körében. Ezen munkálatot a minőségbiztosítás elemeinek felhasználásával kell elvégezni. (ellátók és ellátottak kérdőíves mérése) Mentális egészségvédelmünk, másodlagos prevenció biztosítása okán önsegítő csoportok alakulásának aktivizálása. Fontos lenne, ha a szenvedélybetegek részére lenne helyben fóruma az egymáson való segítésnek. A magas alkoholos májbetegségben elhunytak és öngyilkosok arányszáma a közösség mentális állapotának nehézségeire utal. A közösségmegtartó, lelki erőforrások tudatos fejlesztésére kell törekednünk. Szabadidős-, bűnmegelőzési programok, kiscsoportos beszélgetések szervezése a meglévő rendezvényeken felül gyermekjóléti feladatellátás keretében. Drog-, alkoholhasználat, nyerőautomata használatának elsődleges illetve másodlagos megelőzése érdekében kontrollcsoport szervezése. A nappali szociális ellátás, klub eszközrendszerének: személyi és tárgyi feltételrendszerének fejlesztése. Kiterjesztése a nappali ellátás tevékenységnek más célcsoportokra is az időseken felül. Helyi szociálpolitikával lakosságmegtartó kezdeményezések, ellátások biztosítása. A nők gyermekvállalási kedvének kedvezőbbé válásához lehetőségek felkutatása. Baba-mama klub, Három Király mozgalom. A személyes segítségnyújtás sokkal több, mint természetbeni (használt ruhák, eszközök) vagy pénzbeli támogatások biztosítása. Ennél fontosabb feladata a képessé tevés bizonyos feladatok ellátására: pl. munkavégzés. A jövőben összetettebb ellátásra lenne szükség például a családsegítés tekintetében, képzések és foglalkoztatás lehetőségeinek felkutatásával. A rendszeres szociális segélyezetteket kiemelten kezelve a programban. Tanyavillamosítás, dűlőutak karbantartásának fejlesztése a külterületi lakosok életminőségének javítása érdekében. Kiterjeszteni igény szerint akár a tanyás térségen is a házi gondozást. Izolált emberek alapszinten történő ellátása, kapcsolattartás biztosítása – jelzőrendszeres hálózat fejlesztése.

40

Mindezen célok megvalósulása civil és állami szereplők összefogását kívánja meg.

Melléklet Statisztikai adatok Ágasegyháza, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene Kerekegyháza: Élveszületések:

Halálozás:

70 67 77 76

73 56 71 56

2005. 2006. 2007. 2008.

Csecsemőhalálozás: Házasságkötések száma: 1 22 0 24 0 22 0 21

Válások száma: 20 16 11 17

Lakosságszám: Lakosságszám: Férfi: Nő: 0-2 év 3-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év 18-59 év 60-x év

2005. év 6230 3033 3197 209 205 591 77 213 3765 1170

2006. év 6262 3053 3209 216 193 591 73 211 3793 1185

2007. év 6312 3078 3234 238 191 576 66 217 3841 1183

2008. év 6389 3124 3265 240 208 575 73 219 3871 1203

Munkanélküliek aránya: 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 48 48 54 53 Munkanélkülie k száma: 23 23 21 26 Férfi: 25 25 33 27 Nő: 10 10 15 16 17-20 év 21 17 19 20 21-26 év 35 34 28 39 26-30 év 23 19 23 53 31-35 év 14 18 26 19 36-40 év 25 16 20 18 41-45 év 30 27 30 28 46-50 év 27 27 25 36 51-55 év

41

20 1

56-60 év 61-x év

20 1

Munkanélküliek száma összesen: < 8 általános: 8 általános: Szakmunkás: Szakiskola: Szakközépiskola / technikum / gimnázium: Főiskola: Egyetem:

16 1

2005. év 48

19 1

2006. év 48

2007. év 54

2008. év 53

3 92 62 3 37

5 86 56 1 37

4 97 56 1 42

2 117 75 2 51

9 1

3 1

3 1

1 2

Ágasegyháza: Élveszületések:

Halálozás:

11 14 24 18

31 30 26 24

2005. 2006. 2007. 2008.




2005. év 1944

2006. év 1933 951 993

53 53 159 33 77 1141 428

Munkanélküliek aránya: 2005. év 85 Munkanélkülie k száma: 49 Férfi: 36 Nő:

2007. év 1947 944 989

53 54 154 27 80 1144 421

2008. év 1923 954 993

51 63 149 21 88 1165 410

2006. év 69

42

53 55 143 19 79 1162 412

2007. év 89 35 34

939 984

2008. év 97 49 40

53 114

3 5 10 14 5 12 13 12 9 2

17-20 év 21-26 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61-x év

1 10 8 6 6 12 9 9 8 0


6 9 7 8 8 12 14 13 12 0

2005. év 85

3 15 8 9 11 10 20 11 10 0

2006. év 69

2007. év 89

2008. év 97

4 44 25 2 9

2 33 22 1 9

3 48 22 3 12

3 51 23 1 17

1 0

1 1

0 1

1 1

Ladánybene: Élveszületések:

Halálozás:

20 17 10 14

22 27 17 17

2005. 2006. 2007. 2008.



Lakosságszám: Lakosságszám: Férfi: Nő: 0-2 év 3-5 év 6-13 év 14 év 15-17 év

2005. év 1728

2006. év 1740 902 826

55 66 151 25 55

2007. év 1718 913 827

58 60 159 18 60

898 820 48 53 164 19 59

43

2008. év 1706 889 817 44 54 161 23 61

18-59 év 60-x év

1073 303

1084 301

1071 304

1047 316

Munkanélküliek aránya: 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 31 41 56 81 Munkanélkülie k száma: 18 21 32 41 Férfi: 13 20 24 40 Nő: 1 4 4 3 17-20 év 6 10 11 8 21-26 év 4 10 6 16 26-30 év 4 3 5 13 31-35 év 2 2 5 4 36-40 év 2 1 2 9 41-45 év 4 4 11 11 46-50 év 6 4 7 8 51-55 év 2 3 5 9 56-60 év 0 0 0 0 61-x év


2005. év 31

2006. év 41

2007. év 56

2008. év 81

1 13 11 0 4

0 14 12 2 12

0 29 11 2 12

0 42 21 3 14

1 1

0 1

1 1

0 1

Fülöpháza:

2005. 2006. 2007. 2008.

Élveszületések:

Halálozás:

12 14 10 3

12 11 16 7

Csecsemőhalálozás: Házasságkötések száma: 0 7 0 1 0 10 0 3 44



2005. év 961

2006. év 971 467 494

34 24 102 13 36 538 214

480 491 37 26 92 19 35 550 212

Munkanélküliek aránya: 2005. év 48 Munkanélkülie k száma: 23 Férfi: 25 Nő: 0 0 17-20 év 2 5 21-26 év 6 5 26-30 év 12 8 31-35 év 5 5 36-40 év 7 4 41-45 év 6 8 46-50 év 6 8 51-55 év 4 5 56-60 év 0 0 61-x év


2007. év 946

2008. év 911 467 479

34 26 80 12 42 542 210

2006. év 48

27 28 67 13 45 518 213

2007. év 54 23 25

2008. év 53 21 33

2 5 2 9 7 5 10 10 4 0

2005. év 48

458 453

20 27 3 5 6 8 6 4 9 7 5 0

2006. év 48

2007. év 54

2008. év 53

0 23 15 1 9

0 28 16 0 4

1 25 17 0 10

1 28 19 0 5

0 0

0 0

1 0

0 0

45

Kunbaracs: Élveszületések:

Halálozás:

9 4 3 5

6 12 6 11

2005. 2006. 2007. 2008.




2005. év 671

2006. év 660 335 336

20 18 60 9 31 371 162

330 330 20 16 59 10 29 373 153

Munkanélküliek aránya: 2005. év 29 Munkanélkülie k száma: 11 Férfi: 18 Nő: 2 1 17-20 év 2 3 21-26 év 2 1 26-30 év 4 2 31-35 év 5 3 36-40 év 4 4 41-45 év 4 5 46-50 év 3 4 51-55 év 3 5 56-60 év 0 0 61-x év

Munkanélküliek száma

2007. év 651

2005. év 29

2008. év 664 326 325

13 15 54 9 24 378 158

2006. év 29

13 18 62 4 25 387 155

2007. év 31 15 14

2008. év 38 17 14

0 7 2 3 3 2 7 3 4 0

2006. év 29

46

334 330

18 20 4 8 1 4 5 6 4 5 1 0

2007. év 31

2008. év 38

összesen: < 8 általános: 8 általános: Szakmunkás: Szakiskola: Szakközépiskola / technikum / gimnázium: Főiskola: Egyetem:

0 14 7 0 8

1 14 8 0 5

1 11 11 1 5

0 17 12 1 8

0 0

1 0

1 1

0 0

Öregedési mutató 2008év 0-14éves

65-X éves

270 135 1096 97 282

307 171 912 111 218

0-14 éves

65-X éves

133 72 561 43 161

105 61 339 46 79

0-14 éves

65-X éves

137 63 535 54 121

202 110 573 65 139

Ágasegyháza Fölöpháza Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene

100 gyermekre jutó időskorú 113 126 83 114 77

Öregedési mutató (férfi)


100 fiatal ffi-ra jutó Idős férfi 79 85 60 106 50

Öregedési mutató (nő)


47

100 fiatal nőre jutó Idős nő 147 175 107 120 115

Eltartottsági mutató


Eltartott: 0-15 és 65-X éves népesség 457 306 2008 208 500

Aktív korú: 15-64 éves népesség 1466 605 4381 456 1206

100 főre jutó Eltartottak 31 50 46 46 42

Kimutatás a 0-14 éves korosztály nemenkénti megoszlásáról


0-14 éves férfi

0-14 éves nő

133 72 561 43 161

137 63 535 54 121

100 nőre jutó Férfiak száma 97 114 104 80 133

Kimutatás a 65-X éves korosztály nemenkénti megoszlásáról


65-X éves férfi

65-X éves nő

105 61 339 46 79

202 110 573 65 139

100 nőre jutó Férfiak száma 52 55 59 70 57

Források 1. 2. 3. 4.

T. H. Marshall: Az állampolgáriság kialakulása Vincze Ferenc: Kerekegyháza gazdaságföldrajza Debrecen, 1942. Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun Megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat Kerekegyházán hivatalos nevelőszülői tanácsadó 5. Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ 6. Kerekegyháza Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda, 2005. december 12. Kerekegyháza, 2010. március 22.

48

Készítette: Szabó Marianna szociológus Adatgyűjtés: Tóth Katalin szociálpedagógus

49

2. sz. melléklet

Kerekegyháza Városi Önkormányzat

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

2010.

50

Bevezetés Kerekegyháza város önkormányzata 2005. június 30. naptól szociális szolgáltatási feladatai közül a családsegítést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást, az étkeztetést és a nappali ellátást a Kerekegyháza és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás (továbbiakban: Társulás) keretén belül látja el. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében ezekre a feladatokra a szolgáltatástervezési koncepciót a Társulás készíti el. A szociális alapszolgáltatások közül a település önállóan a tanyagondnoki szolgálatot működteti. Az erre vonatkozó szolgáltatás tervezési koncepciót a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához és a Társulás Szolgáltatástervezési Koncepciójához (továbbiakban: Koncepció) illeszkedően kell elkészíteni. Tekintettel arra, hogy a Társulás Koncepciója tartalmazza Kerekegyházára vonatkozóan • a lakosságszám alakulását, korösszetételét; • a közműhálózat kiépítettségét; • oktatási-, nevelési intézményekbe járó gyermekek számát; • foglalkoztatottság adatait; • a szociális alapszolgáltatásokat, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátott kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit; • az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét; • a családok, a csonka családok számát, a gyermeküket egyedül nevelő szülők számát; • a lakások számát azok komfortfokozatát; • a szilárd burkolatú utak, közlekedés jellemzőit; • az oktatás, kulturális tevékenység és egészségügy ellátás helyzetét jelen koncepciónkban kifejezetten a tanyagondnoki szolgálat működtetésére vonatkozó adatokat szerepeltetjük. Tanyagondnoki szolgálat Kerekegyháza város a külterületi lakosok esélyegyenlőségének növelése érdekében, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és a bevezetett egyéb szolgáltatások biztosítására 2004. december 1. naptól működtet tanyagondnoki szolgálatot. Ekkor az ellátandó körzet – figyelembe véve azt a jogszabályi előírást, hogy a körzetbe tartozó

51

lakosok száma legfeljebb 400 fő lehet – Kunpuszta, Búhegy és a Kaszatanya dűlő, Repülő dűlő, Papszék dűlő Hajtó útig terjedő része volt. 2006. február hónaptól nyílt lehetőség a település teljes területének ezen szolgáltatással való lefedésére. A tanyagondnokok feladataikat a tanyagondnoki szolgáltatásról szóló 38/2004. (XI. 11.) ÖR. számú rendeletben, a szakmai programban, a gépjármű üzemeltetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően látják el. Településünkön a külterületi lakosok száma 760-780 fő közötti volt az elmúlt években. Tekintettel a két körzetre, mind a lakosok száma, mind az ellátottak száma egyenletesen oszlott, oszlik el. I. körzet II. körzet 2008. év 2009. év 2008. év 2009. év lakosok sz. 390 398 370 378 ellátottak sz. 258 259 290 291 időskorúak sz. 112 112 180 185 gyermekek sz. 25 25 49 52 munkan.küliek sz. 47 52 52 65

Az ellátási kötelezettség teljesítéséről elmondható, hogy mind az ellenőrzést végző szervek – Magyar Államkincstár, belső ellenőr –, mind az ellátottak, mind az ellátásban együttműködő szervezetek, személyek – védőnők, szociális ügyintézők, családgondozók, háziorvosok – mind pedig a fenntartó a legteljesebb mértékben elégedett a tanyagondnokok munkájával. A szolgáltatás működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait az önkormányzat a kapott normatívából és saját forrásból oldja meg. A gépjárművek karbantartásához, a tanyagondnokok továbbképzéséhez szükséges lehetőségek, feltételek biztosítottak minden esetben. A működtetés ideje alatt egyetlen alkalommal fordult elő kisebb összegű magánszemélyek által gyűjtött adomány, melyből telefon kihangosítóként is működő GPS-t, hűtőtáskákat szereztünk be a szolgálat részére. Egyéb fejlesztési igény nem merült fel. Az egyes ellátotti csoportok – gyerekek, idősek, munkanélküliek, fogyatékkal élők – ellátása a szolgálat által megoldott, gördülékenyen működik vagy önállóan vagy a társintézményekkel – támogató szolgálat, gyermekjóléti szolgálat – együttműködve. A tanyagondnokokat pályázat alapján a képviselő-testület választotta meg határozatlan időre. A munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, a szakmai irányítást, felügyeletet az igazgatási iroda vezetője látja el. A szolgálat jövőbeni fejlesztendő, feltárandó területei – az eddigi színvonalú és nagyságrendű ellátás megtartása mellett – lehetnek: 1.) az ellátotti csoportok felderítése; 2.) a most induló könyvtári szolgáltatás megismertetése, bevezetése.

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére. Tárgy: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciók megtárgyalása

Recommend Documents