KEREKASZTAL A KERÉKPÁROS‐BARÁT MISKOLCÉRT 2. ÜLÉS 2013. január 22.
Kunhalmi Zoltán Terenyei Tamás
1.
Az elmúlt kerekasztal óta történt
a) Főépítész úr kérése KME készítsen problématérképet a megoldandó kérdésekről Eredmény: – elkészültünk az ÉMOP‐fejlesztés megoldási javaslatokat is tartalmazó problématérképével (73 oldal terjedelem), – a 4‐5. szakaszra vonatkozóan külön problématérképet készítettünk (16 oldal). Idén január 10‐étől folyamatban vannak a szakmai egyeztetések.
b) Kerékpáros kérések
Felvetés
Eredmény
Közlekedésfejlesztési elképzeléseket, terveket KME szeretné megismerni KME a közös használatú buszsávokról kommunikációs anyagot készít, kéri a rendőrséget, MVK‐t, PMH‐t ennek véleményezésére KME kérte PMH‐t a szórólap kinyomtatásához szükséges forrás biztosítására Eljárásrend kidolgozása hiányosságok, úthibák esetére, elérhetőségek Város alakítson ki szabályozást kerékpártámaszok létesítésével kapcsolatos egységes eljárásra. Készüljön erről minden érdekelt számára hozzáférhető dokumentum. KME felajánlotta a kidolgozáshoz segítségét Megoldást kértünk az ÉTM melletti kerékpárútra
Eddig nem kaptunk információkat Visszacsatolás híján KME az általa készített közleményt adta át a sajtónak Eddig nem kaptuk meg Nem történt semmi
Eddig nem történt semmi
Elérhetőségeket kérünk az alábbi kérdésekben: 1. Ráparkolás kerékpárforgalmi létesítményre (gyalog‐ és kerékpárút, kerékpárút, gyalogos‐kerékpáros övezet, nyitott kerékpársáv, kerékpársáv). 2. Kerékpárforgalmat érintő elkorlátozás 3. Burkolatbontással járó munkák utáni helyreállítás hiányosságai 4. Szemeteskonténerek kerékpárforgalmi létesítményen 5. Űrszelvény beszűkülése bozótnövekedés miatt 6. Kerékpársávok, kerékpárutak tisztán tartása, hóeltakarítás 7. Pályaszerkezeti, burkolati sérülések, úthibák Javaslatunk: 8. Táblázási problémák állítsuk össze most az elérhetőségi 9. Jelzőlámpás problémák listát. 10. Hóeltakarítással, síktalanítással kapcsolatos kérdések
2.
Aktuális kérdések
a) Tél A kerékpárutak, gyalog‐ és kerékpár‐ utak síktalanítása, hótól való megtisztítása a városban eddig megoldatlan volt. A szeparált infrastruktúra hossza jelentősen nőtt, továbbá megjelent a télen is kerékpározó réteg. Szükségessé vált a kérdés megoldása. Fő probléma: gyalog‐ és kerékpárutak családi házas övezetekben, ahol a gyalogos felület megtisztítása a tulajdonos feladata, azonban a kerékpárút megtisztítása nem az ő dolga. Javaslatunk: a kerekasztal következő ülésére vegyük számba a szükséges intézkedéseket, a 2013/2014‐es télre a kerékpárforgalmi nyomvonalak épüljenek be a város és az illetékes szervek téli, hóeltakarítási intézkedési tervébe.
b) Kerékpárúton (JELENLEG) folyó munkák – ÉS AHOGYAN A JÖVŐBEN TÖRTÉNNIE KELLENE A miskolctapolcai nyomvonal avasi szakaszán folyamatban van a geotermikus vizet szállító csővezeték építése. A munkák kapcsán: ) a kerékpárút elkorlátozása csak részben történt meg, SZABÁLYOS ELKORLÁTOZÁS ) terelőutat nem jelöltek ki, TERELŐÚT KIJELÖLÉSE ) a közlekedők tájékoztatása elmaradt. KOMMUNIKÁCIÓ 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 10. §. (8) bek.: „A járdán, valamint a gyalog- és kerékpárúton végzett munkával elfoglalt területet, valamint a járdán, továbbá a gyalog- és kerékpárúton lévő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok és kerékpárosok figyelmét veszélyt jelző táblákkal fel kell hívni. Amennyiben a járdát, valamint a gyalog- és kerékpárutat teljes szélességben le kell zárni, a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésének céljára az úttest szélén legalább egy gyalogos közlekedésére alkalmas sávot kell kialakítani, vagy a gyalogosok és kerékpárosok biztonságos közlekedését más módon lehetővé kell tenni.” Javaslatunk: készüljön helyi szabályozás a kerékpárforgalmi nyomvonalakat érintő, és minden más utat érintő elkorlátozással járó munkák kapcsán végrehajtandó feladatokról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről. A történtekről visszacsatolás a Kerekasztal következő ülésén.
3.
Különleges útburkolati jelek Miskolcon?
Javaslatunk: a gyalogosok közlekedését NE járdát járdával összekötő kerékpáros átvezetés, hanem gyalogos‐átkelőhely segítse!
4.
ÉMOP Tiszai pályaudvar – Vár utca
Általános tapasztalataink: ) a beruházás több eleme a városban közfelháborodást keltett, ) a kerékpáros civil oldal számos, utóbb a lakosságban, a sajtóban megütközést kiváltó anomáliára előzetesen felhívta a figyelmet, ) a projektnek még a jó elemeit sem kommunikálta megfelelően a város, ) a projekt nem volt összehangolva a párhuzamosan futó villamosprojekttel, ez is számos hiba forrásává vált. Külön prezentációban mutatjuk be a projekt egészének, továbbá egyes szakaszainak és a kapcsolódó fejlesztéseknek ) erősségeit, ) gyengeségeit, ) tanulságait, ) összesen 104 db javaslatunkat a projekthez. Fontos kérdés javaslatcsomagunk sorsa, és annak kommunikációja!
Eközben Európában ) azt a fajta kerékpárút‐építést, ami nálunk most készült, már rég elfelejtették, ) ott a cél egyrészt a mi mostani fejlesztéseinkhez hasonló, elavult létesítmények likvidálása a hálózatból, illetve már az, hogy a kerékpárt az 5 km fölötti távolságokon tegyék versenyképessé. A közlekedési dugókat nem az úthálózat átgondolatlan, pazarló bővítésével, hanem gyorsforgalmi kerékpárutak építésével, és a motorizált egyéni közlekedés kerékpárra terelésével kezelik. Gyorsforgalmi kerékpárutak (fiets snelwegen, cycle super highways): ) építésüket a motorizált közlekedés agglomerációkban tapasztalható dugóival indokolják, ) a 7,5‐15 km közötti távolságokra történő hivatásforgalmi kerékpárhasználat ösztönzése a cél, ) gondolnak az elektromos rásegítésű kerékpárok növekedési trendjére; ) nagy szélességű (4‐4,5 m), szintbeni kereszteződésektől mentes (alul‐/felüljárók, gyalogos‐ és kerékpáros hidak), vagy előnyben részesített (kerékpáros zöldhullám v=20 km/h‐ra), elválasztott kétirányú kerékpárutak, közvilágítással, pihenőhelyekkel, ) számozásuk az autópályák mintájára (pl. F35, kerékpár= fiets), ) általában meglévő közvetlen összeköttetések (csatornák, vasútvonalak, autópályák) mellett, ) fajlagos költség: 0,5‐2 millió EUR/km, de: az úthálózat fejlesztése jelentősen nagyobb költségekkel járna. Persze a miskolci ÉMOP nem kirívó példa: ) a kihasználatlan autópályával párhuzamos 3 sz. fkl. út négysávosítását tervezik Mályi–Miskolc között, ) a 3 sz. fkl. út mellett a Magyar Közút Nzrt. megtagadta a tervezett kerékpárúthoz szükséges terület biztosítását, ) így továbbra is sérül a kerékpárosok közlekedéshez fűződő joga.
5.
Felsőzsolca: ne legyen elvágva Miskolctól!
Előzetesen javasoljuk: ) jó, ha a tervezési terület a város központjától indul (Búza tér), ) gondoljuk át a hálózati kapcsolódási lehetőségeket, ) a nyomvonal legyen mentes a kerülőutaktól, ) az új kerékpárforgalmi nyomvonal a keleti ipari‐kereskedelmi terület forgalomvonzó létesítményeit is tudja kiszolgálni, ) a lakott területi szakaszokon irányhelyes létesítmény szülessen, ) a városból kivezető szakaszon a helyi körülmények alapján az elválasztás indokolt, ) fokozott gondosság szükséges a csomópontok tervezése során, ) a tervezés hosszú távra gondolkodjon, a használati szélesség a forgalom növekedésére figyelemmel legyen meghatározva, ) gondoljunk a gyalogosokra is.
6.
Csabai kapu: 2013‐ban gondoljuk újra!
Kerékpáros közlekedés szempontjából a város egyik botrányköve, folyamatos a balesetveszély Ð Beavatkozás szükséges Előzetesen figyelembe venni javasolt szempontok: ) irányhelyes vezetés, ) konfliktusmezők kezelése, különösen: ) buszmegállók, ) becsatlakozások, ) a gyalogosok és kerékpárosok elválasztására a sárga vonal nem jó megoldás, ) életszerű kapcsolat a hálózat többi részével. Javaslatunk: alakuljon külön munkacsoport a Csabai kapu közlekedésének újragondolására!
7.
2013‐as infra‐fejlesztési javaslatcsomagunk további elemei
A) Helyzetértékelés
A 2012‐es év kudarcai: ) az ÉMOP projekt megvalósítása során számos esetben nem sikerült érvényesíteni a kerékpáros‐barát szempontokat, ) a miskolctapolcai nyomvonal Avas végi szakaszára vonatkozó tervezési munkák végül nem történtek meg, ) elmaradt a Papszer és az egyetemi Lidl szervizút kerékpáros kétirányúsítása, ) elmaradt az IVS úgynevezett „kerékpárút” helyzetének rendezése, ) az SNK kerékpársáv nem készült el, az SNK/Vörösmarty csomópont kialakítása kerékpáros szempontból veszélyes.
A 2012‐es év eredményei: ) Miskolci Kerékpáros Kerekasztal megalakulása, ) buszsávok kerékpárosok számára történt megnyitása, ) Andor utcai helyzet rendezése (Zsiga Marcell alpolgármester úr támogatásával), ) Szarkahegy utcai ív szélesítése (Benczés Miklós képviselő úr támogatásával), ) a Zsolcai kapui vasúti aluljáró burkolatjavítása és ‐szélesítése (Katona Ferenc képviselő úr támogatásával), ) a várkörnyék komplex kerékpáros‐barát forgalomtechnikája, ) újabb egyirányú utcák kétirányú kerékpározhatósága (Huba, Bulcsú, Rákóczi utcák), ) Miskolctapolcára vezető nyomvonal burkolatjavítási munkái, ) főutcai kerékpárosjelzők.
B) Priorizálás Ha Miskolc vezetése valóban elkötelezett a közlekedés fenntartható módon történő megszervezése, ezen belül különösen a kerékpár, mint a legfenntarthatóbb modalitás támogatása mellett – amint ez pl. Polgármester Úrnak a GoPedelec kézikönyvhöz írott előszavából is egyértelműen kiderül, idézzük: „Városvezetőként arra
törekszem, hogy Miskolc város jelenlegi és jövőbeni közlekedésfejlesztésében kiemelkedő szerepet kapjanak a kerékpáros közlekedés részarányát növelő infrastrukturális fejlesztések.” –, akkor 2013‐ban az eddigieknél sokkal‐sokkal határozottabb cselekvés szükséges. Ha nem is nőhet a közlekedés költségvetése, az arányok – a szemlélet változása, a fenntartható modalitások tényleges preferálása esetén – jelentősen módosulhatnak. (Koppenhágában a közlekedésre fordított költségek 25%‐át évtizedek óta mindig a kerékpáros infrastruktúrára költik. Nálunk ennek az aránynak még a töredéke is elérhetetlennek látszik.)
A kerékpáros közlekedés fejlesztése nem elsősorban pénzkérdés: a fenntarthatóság iránti elkötelezettség és értékválasztás kérdése!
Miskolc nem lehet sikeres város fejlett kerékpáros közlekedés nélkül!
C) Javaslataink áttekintése
a) Összesen 16 db egyirányú utca megnyitása kétirányú kerékpározásra. b) A belváros kerékpáros átjárhatóságának javítása. c) Kerékpársávok, nyitott kerékpársávok létesítése (SNK, Bajcsy‐Zsilinszky u. keleti szakasza, Kisfaludy utca, Ómassa, továbbá az ÉMOP‐pal összefüggő létesítések). d) A diósgyőri villamospályán vezetett úttest kerékpáros‐barát korrekciója az Árpád utcában. e) Jelzőlámpás csomópontok üzemideje. f) Kerékpáros előzöld és holttértükör jelzőlámpás csomópontokban. g) Külön projekt keretében a meglévő miskolctapolcai kerékpárforgalmi nyomvonal biztonságnövelő, állagmegóvó és szolgáltatás‐fejlesztő beavatkozásai. h) A Petőfi tér kerékpáros‐barát forgalomtechnikai korrekciója. i) A 3 sz. és a 26 sz. fkl. utak átvezető szakaszainál megvalósítandó kerékpáros fejlesztésekre vonatkozó előzetes elképzelések kidolgozása. j) Közlekedési ismeretterjesztés, kommunikáció.
Javaslatcsomagunk részletesen a külön dokumentumban.
8.
Sportlétesítmények kerékpáros megközelíthetősége
A kerékpáros megközelíthetőség két eleme: ) odavezető út, ) kerékpárparkolás. A város első sportlétesítménye, ahol ezekre a szempontokra már gondoltak, a Kemény Dénes Uszoda. Azonban az uszoda előtt kerékpárparkolásra elhelyezett fémtárgyak (német műszóval felgenkillerek) kerékpárok parkolására nem alkalmasak. Javaslatunk: ) vállaljuk a meglévő sportlétesítmények felülvizsgálatát kerékpárparkolás szempontjából, a hiányosságok feltárását, ) kérjük a várost a feltárt hiányosságok megoldásának ütemezésére, ) újonnan épülő sportlétesítményeknél mindig legyen szempont a kerékpárral való megközelíthetőség. Konkrét javaslataink: ) selyemréti beruházásnál kerékpárparkolás megoldása, ) diósgyőri új focipályák kerékpáros megközelítésének, a kerékpárok parkolásának megoldása, ) Kemény Dénes Uszoda előtt a felnigyilkosok cseréje U‐támaszokra, ) mindhárom helyszínen a támaszok helyének gondos kijelölése.
Köszönjük a figyelmet!
