képzőművészeti nevelés

r wt"} zl{pê ul}ls z

ê5ê§ê> >êê5ê5ê ¢ê>ê55

1

képzőművészeti nevelés az alapiskolák 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 2. évfolyama számára

Ladislav Čarný Kiadó: Združenie EDUCO ©2012

Szerző - Autor: prof. akad. mal. Ladislav Čarný, © 2011 Társszerzők - Spoluautori: Mgr. Daniela Čarná, PhD. PaeDr. Klára Ferliková Mgr. Norbert Lacko PaedDr. Renáta Pondelíková Mgr. Ľubomír Zabadal, PhD. Lektorálták - Lektorovali: prof. PhDr. Erich Mistrík, CSc. Mgr. Miloslava Salanciová Grafikai elrendezés, reprodukciók és illusztrációk kiválasztása - Grafická úprava, výber reprodukcií a ilustrácie: prof., akad. mal. Ladislav Čarný, © 2011 Köszönet az észrevételekért - Poďakovanie za pripomienky: doc. PhDr. Marian Zervannak, PhD., az anyagokért- za podklady Mgr. art. Ria Kmeťovának, ArtD. Prepress:

Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný, Ing. Jaromír Moškoř

Fordítás – preklad: Laukó Zsuzsanna Nyelvi korrektúra – Jazyková korektúra: Krcsmériné Gyurkovics Mária A tankönyv része egy DVD, mely külön kerül kiadásra. A tankönyvhöz tartozik egy DVD, melyen kibővített tananyag, filmrészletek, az elektronikus média oktatásához szükséges szabad programok, filmek vágása és hangosítása, zene és egyéb anyagok találhatók. A DVD tartalma az oktatók és a diákok számára készült a tankönyv szöveges részében lévő tananyag kiegészítésére és illusztrálására. A DVD elérhetőségéről a kiadó ad információkat: e-mail: [email protected], www.va1.sk

A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma Képzőművészeti nevelés az alapiskolák 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 2. évfolyama számára címmel 2011. november 15-én 2011-16947/44968:4-919 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv. A tankönyv és a DVD, mely a tankönyv része, kizárólag edukációs célokra használható. Učebnicu a DVD, ktoré je súčasťou učebnice, je možné používať výhradne na edukačné účely. Első kiadás - Prvé vydanie, 2012 Kiadta - Vydalo: Združenie EDUCO © 2012 Nyomda: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN 978-80-89431-30-4

tartalom a tankönyvről rend és káosz tervszerű és véletlen a művészetben a tér ábrázolása/perspektíva a táj ábrázolása az installáció művészete tér az építészetben a tér számítógépes ábrázolása a forma számítógépes változtatása dadaizmus ready-made pop-art akcióművészet kép és szó forgatókönyv, film és videó készítése az épület típusa és funkciója az épület kifejezőereje fotóriport ajánld a termékedet mesterségek és öltözetek a reneszánsz művészet a reneszánsz szlovákiában (slovensko) a régió és település legendájának, történetének művészi feldolgozása képzőművészeti kifejezések kislexikona művészek kislexikona

6 8 10 14 20 24 30 32 36 38 40 42 46 52 58 60 64 68 74 80 86 90 94 98 107

a tankönyvről

A hetedik évfolyam képzőművészeti nevelés óráin is alkotó módon dolgoztok majd - rajzoltok, festetek, modelleztek, terveztek, fényképeztek, videofilmet készítetek … tehát képzeletetek, ötleteitek és a környező világ megfigyelése alapján új dolgokat alkottok majd. A képzőművészeti nevelés nem tanulható tankönyv szerint. A tankönyv útikalauz lesz számotokra, melyben információkat találtok. Szélesíti látókörötöket a vizuális kultúra és a művészet világára. A múltra és a jelenre. Mai világunkban a vizuális információk nagyon fontosak. Az újságok, reklámok, a billboardok, az internetes oldalak, filmek, játékok képei … A benneteket körülvevő dizájn formái (a rajtatok lévők is – pl. a ruhák), az építészeti formák és terek, melyben időtök nagy részét töltitek. Mindez folyamatosan hat rátok. Elmondhatjuk: állandó felhasználói vagytok a vizuális kultúrának. Ennek segítségével nyertek információkat és ismerkedtek a világgal. Lehet, hogy nem is tudatosul bennetek, hogy a körülöttetek létező színek, formák és terek kellemesen (vagy kellemetlenül) hatnak rátok, hogy „ráhangolnak” benneteket életetek átélésére. Ezekkel az eszközökkel kifejezhetitek magatokat, kommunikálhattok más emberekkel. Ezért fontos tudni, megismerni, érteni és szükség esetén használni azt a „nyelvet”, melyet a vizuális eszközök (média) különféle fajai „beszélnek”, (mert nem muszáj mindenkinek jól rajzolnia, festenie vagy modelleznie – de mindnyájunknak szüksége lehet néha felvázolni, lefényképezni valamit, berendezni vagy rendbe hoznia környezetét, külsejét, öltözékét). A művészetet, mely nemcsak érzékszerveinkre és érzéseinkre hat, hanem közvetíteni is akar bizonyos gondolatokat, meg kell érteni. Sok minden abból, amivel a képzőművészeti nevelés órákon foglalkozunk, összefügg más tantárgyakkal is. Például a zenei neveléssel (ritmus, hangulat, szín …), történelemmel, (történeti korok építészete és művészete), biológiával (a sejtek, kristályok alakja és szerveződése …), matematikával (összeadás, kivonás, osztás, szorzás … kifejezhető képzőművészettel is), földrajzzal (ábrázolás a térképen), informatikával (a számítógép monitorán végzett munka többnyire képzőművészeti elemekkel történik) és másokkal. A képzőművészeti nevelés így fonódik össze más tantárgyak ismereteivel. A tankönyv ebben akar segíteni nektek a hozzá megjelenő DVD-vel együtt, mely olyan anyagokat (filmeket, hanganyagot, animációkat) tartalmaz, melyek szélesítik látókörötöket, kulturális írástudásotokat. A tankönyv végén lévő kislexikonban megtalálhatjátok azokat a művészeket, és kifejezéseket, melyekkel a képzőművészeti nevelés tankönyvben találkozhattok. Kívánunk nektek sok jó ötletet és az alkotásból, megismerésből fakadó örömöt.

6

A könyv szerzői

A tankönyvben néhány jelet és színes mezővel kiemelt szöveget találhatunk. nézd meg, mit jelentenek! Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit!

ez a kép a fejezetek mellett azt jelenti, hogy a 7. osztályos képzőművészeti nevelés oktatásához a DvD-ről további anyag megtekintését javasoljuk. A DvD-t külön adják ki, melyről az iskolákat tájékoztatni fogjuk. A tankönyvben ilyen sárga mezőben a műalkotásokról és képekről találsz információkat, és segítséget a művekről való gondolkodáshoz.

szürke mezőben kérdések találhatók (megpróbálhatsz válaszolni rájuk).

lásd a 46.o: Akcióművészet

ez az üzenet arra figyelmeztet, hogy az, amiről ebben a fejezetben tanulsz, összefügg valamivel, mely egy másik oldalon található. nézd meg …

A

új szó

A

Az ilyen világoskék mezőben az aktuális fejezet legfontosabb új szavainak magyarázatát találod.

narancssárga pipával jelölt szürke mezőben alkotói feladatokat találsz. Ezek típusfeladatok a képzőművészeti nevelés tanításához, melyeket ki is próbálhatsz szabadidődben.

Az oldalszám melletti szürke szövegrész információ az oktató számára. megjelöli, hogy a fejezet a nemzeti Oktatási program mely témájához tartozik (csillaggal jelölt). A többi fejezet (nem csillaggal jelölt) a téma kiegészítésének lehetőségeit mutatja meg.

ismételj

A lila mezőben azok a szavak találhatók, melyekről az előző évfolyamokon tanultunk, de nem árt átismételni őket, mert fontosak annál a témánál, amellyel éppen foglalkozunk.

a képzőművészet nyelve és a kompozíció*

7

rend és káosz Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit!

Hésziodosz (K. e. 700. sz.)

Káosz (a görög chainein=ásítani szóból) - határozatlanságot, rendezetlenséget jelent, a rend és törvényszerűség ellentéte. A görög mitológiában a legelső teret jelenti, mely üres vagy már jelen van benne a világegyetem összes alkotóeleme, de még rendezetlenül. A görög gondolkodó, Hésziodosz szerint a Káoszból keletkezett Érosz, aki rendezni kezdte az elemeket, így kialakította az általunk ismert világot. Kozmosz (világegyetem) a görögök számára a rendet, rendezettséget jelentette.

Fejezd ki alkotóeszközök segítségével a rendet és a káoszt! Használj ehhez azonos alkotóelemeket! Lehet absztrakt (nem ábrázoló), vagy konkrét tárgyi ábrázolás. Hasonlítsd össze a rend és káosz kifejezésére készült alkotásodat osztálytársaidéval!

8

A világ, melyben élünk rendezett, saját rendje van. Rendezettek az anyagot alkotó legkisebb részecskék, az energia, a növényi és emberi sejtek egyaránt. Egy bizonyos rendezettséget találunk az egész világegyetemben. Ebben a rendezettségben mégis előfordulnak eltérések, kisebb szabálytalanságok, részaránytalanságok. A renddel és káosszal több minden foglalkozik. Foglalkozunk vele a mindennapi életben, amikor rendet rakunk munkaasztalunkon, berakjuk az iskolatáskába a tankönyveket vagy a füzeteket, megfésüljük a hajunkat ... A renddel és káosszal foglalkozunk akkor is, amikor rajzolunk, festünk, modellezünk. Amikor már megszületett az ötletünk, elképzelésünk, gondolatunk - valamit elrendeztünk a fejünkben: kialakult valamilyen forma, helyzet vagy eset; lehet színe, hangja, illata ... Létezhet kizárólag a mi fantáziánkban. Ott rendeződött. Létrehoztuk egyéni gondolati képünket, melynek saját rendszere, rendje van. Utána ezt a gondolati képet szavakba is önthetjük - tehát elmesélhetjük valakinek; vagy kifejezhetjük alkotással, mozgással, zenével is. Mindenképpen valamilyen rendet, rendezettséget adtunk az alkotóelemeknek (hangoknak és szavaknak, vonalaknak és formáknak, a zenei hangoknak), melyet más ember is megért. A hangokat, szavakat, vonalakat, formákat, színeket ... át is rendezhetjük. Véletlenszerűen, úgy, hogy belőlük káosz (rendetlenség) alakul ki, melyet senki sem fog megérteni. Próbáld meg elmesélni osztálytársadnak, mit álmodtál. Próbáld meg álmodat lerajzolni vagy lefesteni! Hasonlítsd össze az álom mindkét kifejezésmódját! A rajzod alapján osztálytársaid el tudják mesélni az álmodat?

Rend és káosz, internetes oldal www.rfractals.net

Néha az álmok olyan kuszák, hogy el sem tudjuk mesélni őket, olykor könnyebb lerajzolnunk vagy lefestenünk. Néha azonban még azt sem. Nem tudunk álmainkban olyan rendet teremteni, hogy más is megértse.

Káosz és rend, diákmunka


A káosz szó hallatán rendszerint rendetlenségre, összevisszaságra gondolunk. A magyar nyelvben erre gyakran használjuk a zűrzavar kifejezést. Ha a

betűk szavakba rendeződnek ,

Hubble űrteleszkóp

akkor a mondatot el tudjátok olvasni. Rendje van és értelmezhető számotokra. Ha ugyanezeket a betűket összekeverjük pl. így:

tkűsz bevanebaka rdezenődk ,

akkor a mondat zavaros, értelmetlen. Ez nem zárja ki, hogy az ilyen „mondat” tetszik nektek. lásd 38.o.: Dadaizmus és 52.o.: Kép és szó

Figyelem! Első látásra úgy tűnhet, hogy a betűk véletlenszerű csoportosításának nincs értelme, de ez lehet valamilyen titkosírás is. Ha valaki ismeri, hogy a titkosírásban a betűk mi alapján követik egymást, elmondhatjuk, hogy a titkosíráshoz van egy megoldókulcsa. Hasonlóképpen történhet ez a képekkel is. Ingres Riviere kisaszszony portréjának reprodukcióját feldarabolhatjuk olyan összeviszsza, hogy a kép értelmezhetetlenné válik. De feldarabolhatjuk úgy is, hogy egy új elrendezés szerint ragasztjuk össze a részeket, kollázst készíthetünk belőle, ahogyan ezt Jiří Kolář is tette az új kép kompozíciójában.

Jiří KOLÁŘ: Riviere kisasszony portréja, 1981, kollázs (rollázs)

Jean-Auguste-Dominique INGRES: Riviere kisasszony portréja, 1805, olaj, részlet

Běla KOLÁŘOVÁ: Tárgyak ábécéje, 1964, fénykép

Két felvétel a Hubble űrteleszkópjával (amerikai távcső a Föld (Zem) keringési pályáján, mely figyeli és fényképezi a világűrt). Az űrhajósok az elsőnek a Káosz Orion szívében nevet adták, a másikat Isten Szemének nevezték el. Mindkét felvétel a világűr alakzatait ábrázolja. Az elsőben semmi konkrétat, rendezettet nem látunk. Úgy tűnik, mintha rendetlen, kaotikus lenne. Fordítva, a másik felvételen egy szemet láthatunk, még ha a valóságban ez a világűr egy alakzata is. A részecskék belső rendeződését az egészben (ebben az esetben a fényképen) struktúrának nevezzük.

Képzelj el egy munkaasztalt szétdobált tárgyakkal, és hasonlítsd össze Běla Kolářová fotójával! Próbálj meg valami hasonlót készíteni, pl. iskolai felszerelésből, konyhai eszközökből ... Keress vagy találj ki példákat a káosz és a rendezettség összehasonlítására!


9

tervszerű és avéletlen művészetben Csinálj néhány pacát! Nézd meg különböző oldalról a keletkezett foltokat; milyen alakzatokat fedezel fel bennük, van olyan, amely több dologra is hasonlít? Ha szükséges egészítsd ki, rajzolj hozzá részleteket! Hasonlítsd össze elképzeléseidet az osztálytársaidéval!

A pszichológusok a Rorschach-tesztnél tintafoltokat használnak. A vizsgált személynek el kell mondania, mire emlékeztetik a foltok. Különböző képeket kell bennük keresnie.

Ha kiömlik a tus vagy a tinta, akkor paca keletkezik. A formája véletlenszerű. Ha véletlenül öntöttük ki, semmit sem akartunk ábrázolni vele. De ha figyelmesen nézzük, bizonyos alakzatokat fedezhetünk fel benne. Lehet, hogy elég csak hozzárajzolni valamit, és máris kép lesz belőle. Az, ami belőle kialakult, tervszerűen, a mi szándékunk szerint jött létre.

Martin MARTINČEK, Kacérkodó, 1962-1963, fénykép a fatönk repedéseiről

Martin MARTINČEK, Ragadozó madár, fénykép a víz csillogásáról, 1963

Ahhoz, hogy valami véletlenszerűben képet fedezzünk fel, képzelőerőre van szükség. Martin Martinček, fényképész egy gyors folyású hegyi patakban fedezte fel egy sas fejét. A lefűrészelt fatönkön pedig egy portrét. Képzelőerőnk érvényesül, ha figyeljük az égen úszó felhőket vagy a régi falak repedéseit.

Keress alakzatokat a Rorschach-teszt foltjaiban! Mire emlékeztetnek? Mire emlékeztetik osztálytársaidat?

Alexander COZENS, Felhők, 1770, akvarell

10

Ľubo Stacho fotójának diák általi értelmezése

a képzőművészet nyelve és a kompozíció

Vladimír Boudník felhívta a járókelők figyelmét a prágai (Praha) öreg falakon látható formákra.

Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit!

lásd 46.o.: Akcióművészet 98.o.: Képzőművészeti kifejezések kislexikona

Vladimír BOUDNÍK, akció, 1950

Leonardo da VINCI (1452-1519), Önarckép

Kép festhető olyan nem véletlenül keletkezett foltok segítségével is, melyeket a festő szándékosan alkotott az ujjával,locsolással, maszatolással, lavírozással, fúvással; ecsettel vagy más eszköz segítségével. Joseph BEUYS, Anya és gyermeke, 1958, folt a papíron

Frank GEHRY, próbálkozás anyaggal és dobozokkal

Frank GEHRY, Koncertterem épülete, 1995, Seattle (Seattle), USA (USA)

Az amerikai építész, Frank Gehry egy épület építésének készítésénél különböző formákat kombinál. Szövetdarabokkal, dobozokkal, zsugorfóliákkal játszik. Ha felfedez egy neki tetsző formát, lerajzolja, és ennek alapján elkészíti a projektet.

Pisai ferde torony, 1174 - 1350, Olaszország (Taliansko)

Alkotás közben a véletlen is inspirálhat. Már Leonardo da Vinci is ajánlotta tanítványainak, hogy figyeljék az öreg, repedezett falakat, és a repedésekben keressenek tájat vagy alakokat, melyeket azután lefesthetnek.

A pisai (Pisa) ferde torony építése idején egyenes volt. Azért dőlt meg, mert az alatta lévő föld, nem volt elég stabil. Ezzel szemben a prágai (Praha) Táncoló házat ilyenre tervezték és szándékosan így építették.

Fényképezz le érdekes felhőket vagy régi, repedezett falat! Keress a fényképeken olyasvalamit, mely emberre, állatra, tárgyra vagy tájra emlékeztet! A fényképeken látható formákat alkotó módon ki is egészítheted.

Frank GEHRY, Táncoló ház, 1995, Prága (Praha)


11

elgondolkodtató képek Sok nagyváros peremkerületeiben olyan negyedek alakulnak ki, ahol a szegények tervezés nélkül, rendezetlenül építik fel viskóikat. A dél-afrikai, johannesburgi (Johannesburg) fotóművész, David Goldblat fényképén láthatjuk, hogyan építettek ezek közé a viskók közé egy építész által tervezett lakóépületet, melynek átgondolt, megtervezett formája van. Szervezettséget, rendet jelképez.

Keress lakóhelyeden, környezetedben példát tervszerű és kaotikus építkezésre! Gondolkozz el azon, mely tevékenységet végzed csak úgy, véletlenszerűen, átgondolatlanul! Mi az, amit átgondolsz és megtervezel?

David GOLDBLATT, Areál, 2011, fénykép

ismételj Az ABSZTRAKT MŰVÉSZET nem ábrázoló akkor sem, ha geometriai formákból, ecsetvonásokból, fröccsöntésből, foltokból, a festő kézmozdulatainak lenyomataiból áll; érzést, hangulatot, gondolatot fejezhet ki vagy csupán színt, formát, kompozíciót …

Jackson Pollock, amerikai festő munka közben

Jackson Pollock úgy alkotta meg absztrakt képeit, hogy a földre terített vászonra csöpögtette, fröcskölte vagy spriccelte a festéket. Így különböző formákat, vonalakat és textúrákat („mintázott felületeket“) hozott létre. A véletlenszerű cseppekkel és foltokkal ellentétben Jackson Pollock festészete céltudatos. Képei szándékosan megörökítik a művész gyors vagy lassú mozdulatait, melyeket festés közben vagy a festék öntése közben végez. Festeni nem csak tárgyakat, alakokat, tájat lehet. Érzéseinket, hangulatunkat és végeredményképpen a festés közben végzett mozdulatainkat is ábrázolhatjuk. lásd a 46.oldalt: Akcióművészet Jackson POLLOCK, a 20. sz. 50-es évei, absztrakt kép

12


Alberto BURRI, Repedés LA, 1976, anyagkép

Alberto BURRI, Nagy vasdarab, 1958, anyagkép

Alberto BURRI, Zsák, 1964, anyagkép

Ha repedezett talajt, egy régi, rozsdás pléhdarabot vagy egy foltos zsákot látunk, nem nagyon köti le a figyelmünket. Az olasz festő, Alberto Burri azonban ilyen és ehhez hasonló anyagokból alkotja képeit. A repedések, rozsda vagy a lyukak a zsákon véletlenül, az ember szándéka nélkül keletkeznek. Burri képein azonban ezek az anyagok a művész által rendezetten jelennek meg. Kompozíciót alkotnak. Arra figyelmeztetnek, hogy az egyszerű anyagok is lehetnek érdekesek és szépek.

A víz felszínére eső vízcsepp makrofotói

A görbe tükör a valóságot mutatja. Ezt megfigyelhetjük például, ha közelről belenézünk egy karácsonyi gömbbe vagy az útkereszteződésnél lévő tükörbe. A művész-építész számára azonban egy ilyen kép inspiráló lehet. Egy lengyel építészpáros pontosan úgy tervezett meg egy épületet, mintha azt görbe tükörben látnánk.

Makrofotó (egy apró részlet felnagyított fotója) azzal lep meg bennünket, hogy olyat is megláthatunk rajta, amit a szemünk normál körülmények között nem lát. Némely természeti jelenség meglepő, érdekes és gyönyörű lehet. Az új technikai eszközök, mint pl. a fényképezőgép nagyítólencséi, ezeket láthatóvá teszik számunkra.

SZOTYŃSCY & ZALESKI, Görbe házikó, 2004, Sopoty (Sopoty), Lengyelország (Poľsko)


13

a tér ábrázolása Perspektíva (lat. perspicere, szóból, jelentése: kilátás, nézőpont) egy optikai jelenség, mely a tárgyak térbeli érzetét kelti, a távolabbi tárgyak kisebbeknek, a közelebbi tárgyak nagyobbaknak látszanak. Két távolba futó párhuzamos látszatra a távolban (horizonton) egy távoli pontban találkozik (enyészpont).

Diákmunka, 7. o., perspektíva rajz

A tereket, melyekben élünk, legyen az egy épület belseje vagy a természet, a perspektíva segítségével ábrázolhatjuk. A perspektivikus ábrázolással úgy ábrázolhatjuk a teret, ahogyan érzékeljük, közelit és távolit, előteret és hátteret. Egyidejűleg azt is, hogy a tárgyat elölről, oldalról, felülnézetből (felülről) vagy alulnézetből (alulról) ábrázoljuk. Ha egy perspektivikus ábrát nézünk, maga a kép határozza meg a néző helyét a kép előtt: Te vagy a néző, előttem állsz, én pedig megmutatom neked a teret, úgy, ahogy azt a valóságban látod. Az ókori Egyiptom (Egypt) festői nem ismerték a perspektívát. Alakjaikat sorokban festették. A fontosabbak (istenek, fáraó) nagyobbak voltak, a jelentéktelenebbek kisebbek. Hasonlóképpen volt ez a régi Kínában (Čína).

Piero della FRANCESCA, Krisztus megkorbácsolása, 1469, olaj

lásd 86. o.: Reneszánsz művészet

Ismeretlen szerző, Madárvadászat, Egyiptom (Egypt), Kr. e. 1540–1290, festmény

Ismeretlen szerző, Kína (Čína), 14. sz.

14

A perspektivikus ábrázolás az európai kultúra nagy találmányainak egyike (a művészetnek, optikának, geometriának és matematikának). Más kultúrák az ilyen ábrázolást nem ismerték. A reneszánszban sok művész egyben tudós is volt. Az ókori görög művészek elképzeléseiből és néhány középkori gondolkodó ismereteiből indultak ki. Megpróbálták a világot olyannak lerajzolni (és kiszámolni), amilyennek a szemünk látja. Sikerült nekik ábrázolni a tér mélységét. Piero della Franceska képén két teret látunk: az egyiket az előtérben, nagy beszélgető alakokkal, a másikat balra hátul kisebb alakokkal; azonban itt játszódik le a kép fő eseménye (Krisztus megkorbácsolása) és a főszereplő – Jézus Krisztus – alakja a legkisebb a képen, egészen hátul áll. Mikor tekintetünk rászegeződik, mintha az egész ábrázolt tér alagútján kellene végigmennünk.

az ábrázolás lehetőségei*

perspektíva Nézd meg a perspektíváról szóló szemelvényeket a DVD-n!

horizont

P Ismeretlen olasz szerző, Szentlélek templom, perspektíva rajz

A perspektíva szerkesztésénél a reneszánsz művészek segédvonalakat használtak. A templom rajzán (fent) látjuk, hogy minden vonal, amely a valóságban párhuzamos, a képen egy pontban – enyészpontban (P) találkozik, mely a vízszintes egyenesen (horizonton) szemmagasságunkban helyezkedik el. Ezek a vonalak és a pont csak „képzeletbeliek”, elképzeljük őket, de segítenek a látott tér ábrázolásában. Perspektivikusan összetett formákat is ábrázoltak, csigalépcsőket, sőt emberi alakokat is. Ellentétben a régi korok művészeivel (pl. gótika) a látott valóság pontos ábrázolására törekedtek.

Jacopo de BARBARI, Luca Pacioli portréja, 1495, olajfestmény

Több reneszánsz művész is foglalkozott geometriával és matematikával. Műveiket - rajzaikat, festményeiket, szobraikat és épületeiket kiszámolni és vázolni is tudták.

Matheus MAROLOIS, Csillagperspektíva, 1614, rajz

Leonardo da VINCI, Tanulmány a Háromkirályok imádása hátteréhez, 1481, rajz

A festők a képeken különböző tereket ábrázolnak. Jan Van Eyck képén belső teret látunk, helyiséget ülő alakokkal. A teret, mely a külső térben, a tájban folytatódik, majd eltűnik az égbolton, perspektivikusan ábrázolta. Összeköti a lakóteret a természettel és az égbolttal.

Rajzold le perspektivikusan a folyosót, egy hosszú helyiséget vagy a járdát a parkban! Használj segédvonalakat, a horizontot és az enyészpontot! Helyezz el a térben alakokat vagy tárgyakat, melyek különböző távolságban helyezkednek el!

Jan Van EYCK, Madonna Rolin kancellárral, 1439, olajfestmény


15

P

P

P

Diákmunkák. Példák a homlokzatperspektívára.

A tőlünk távolabbi tárgyakat kisebbnek látjuk. A horizonthoz közelítve egyre kisebbeknek tűnnek. Ezért lehet pl. az Eiffel toronyról egy vicces fotót készíteni.

Homlokzatperspektíva

Sarokperspektíva

A perspektivikus ábrázolás lehet homlokzat- és sarokperspektíva. A homlokzatperspektívánál (bal felső képek) egy enyészpontot (P) használunk, melyben találkozik az összes, a valóságban párhuzamos vonal. Így ábrázoljuk a folyosókat, sínpárokat stb. A sarokperspektívánál (jobb felső képek) két enyészpont (P) szükséges, az egyikben találkoznak az épület „sarkától” jobbra lévő párhuzamosok, a másikban pedig a balra lévők.

Victor VASARELY, Perspektíva, 1935, tinta, karton

Victor VASARELY, 4. sz. kompozíció, akrilfestmény

A perspektíva elemeit (a vonalak találkozása az enyészpontban, a távolban lévő formák lekicsinyítése) felhasználja az op-art is, ahogy ezt Victor Vasarely képein is láthatjuk (a szöveg fölött). Diákmunkák

Ha falak vagy tárgyak felületét beborítjuk a „sakktábla” négyzeteivel, megfigyelhetjük, hogyan jelenik meg a perspektíva az alakzatokon.

16

Vincent van Gogh kávéházi képén a sarokperspektíva (biliárdasztal) alkalmazását és a homlokzatperspektíva (az egész helyiség) alkalmazását is megfigyelhetitek.

Vincent van GOGH, Éjjeli kávézó, 1888, olajfestmény


P

horizont

Épületek látképe felülnézetből Épület látképe alulnézetből

A horizont felett lévő tárgyakat alulnézetből látjuk. A horizont alattiakat pedig felülnézetből.

A felülnézetet madárperspektívának az alulnézetet békaperspektívának nevezzük. Ha körülnézünk, a világot nem csak elölnézetből látjuk. Látjuk felülnézetből (ha lefelé tekintünk) és alulnézetből (ha felfelé nézünk). A felülről nézett tárgyakon észrevesszük, hogy párhuzamos oldalaik látszatra lefelé közelítenek, azoknak a tárgyaknak, melyeket alulról nézünk, párhuzamos oldalaik látszólag felfelé közelítenek. Perspektivikusan alakot is ábrázolhatunk, ha a lába felől vagy fordítva, a fejétől szemléljük. Az ilyen ábrázolást perspektivikus rövidülésnek nevezzük, mert az alakot (vagy tárgyat) lerövidítve látjuk.

Emberi alak madárperspektívából

Andrea MANTEGNA, Halott Krisztus siratása, 1480, tempera

Albrecht DÜRER, Lantrajzoló, 1525, rajz

A művészek a tárgyak és alakok perspektivikus rövidülésének lerajzolásához különböző segédeszközöket találtak ki. A német reneszánsz festő és grafikus Albrecht Dürer összeállított egy négyzethálós keretet. Azon keresztül nézte a lerajzolandó tárgyat, majd amit látott, lemásolta egy ugyanolyan négyzethálós papírra.


Erdő békaperspektívából

Fényképezd le a barátodat vagy barátnődet madár-és békaperspektívából! Hasonlítsd össze a két képe! Írd le, miben különböznek!

17

elgondolkodtató képek Ismeretlen szerző, Szent Lukács evangéliumot ír, ikon Oroszország (Rusko) 15. sz.

Az ikonfestők a tárgyak térbeli ábrázolásánál a „perspektívát” különböző nézőpontból szemlélik. Némely tárgyat felülről, némelyet alulról látnak. A tárgyak élei nem a távolban találkoznak, hanem a néző irányában. Mintha a néző nem egy helyről nézné a képet, hanem lebegne előtte, mint egy angyal. ismételj Az IKON (eikón görög szóból, kép) leggyakrabban fára festett szentkép; a bizánci kultúrából származik; Jézust, angyalokat, szenteket és bibliai motívumokat ábrázol; a pravoszláv és görög katolikus templomok szertartásaira jellemző.

M. C. Escher grafikáján több teret látunk. Első látásra összefüggnek egymással, kapcsolatban állnak. Ha figyelmesebben megnézzük, megállapíthatjuk, hogy a képen néhány különböző irányú tér van, mindegyiknek van saját gravitációja, saját „fel” és „le” iránya. Ha az egyiket figyeljük, a többi észlelését mintha „kikapcsolnánk”.

Mauritius Cornelius ESCHER, Relativitás, 1953, litográfia

A képeken a tárgyakat és jelenségeket úgy is ábrázolhatjuk, ahogy a valóságban nem fordulhatnak elő. Ugyanazon a képen a teret egyszerre felülről és alulról is ábrázolhatjuk. Lehetséges, hogy az előtérben zajló esemény találkozzon a háttérben zajló eseménnyel. Keress William Hoghart grafikáján legalább 5 olyan részletet, mely ellentmond a perspektívának, mely úgy néz ki, ahogy az a valóságban lehetetlen. Magyarázd meg, miért? William HOGARTH, A perspektíva abszurditásai, 1754, grafika

18

az ábrázolás lehetőségei

A pozsonyi (Bratislava) Szentháromság-templomnak (Trinitáriustemplom) nincs kupolája (félgömb alakú boltozata). Ha azonban bemegyünk a templomba, a menynyezeten magas kupolát látunk. Az olasz festőművész, Galli Bibiena úgy festette meg, hogy a templom közepéről nézve a kupola tökéletesen perspektivikus.

Antonio Galli BIBIENA, A Trinitárius-templom festett boltozata, Pozsony (Bratislava), 1740

Ha alaposan megfigyeljük Robert Smithson építményét, megállapíthatjuk, hogy hamis perspektívát jelenít meg: egy szűkülő, egyenetlen, ferde lépcsőt.

lásd 24. o.: Az installáció művészete Robert SMITHSON, Értelmetlen enyészpont, 1968, objektum

Hasonlítsd össze Ester Stocker két installációját! A jobb oldali installáció egy valós tér képzetét kelti, mert a helyiségben a falakon, a boltozaton, a padlón, a tárgyakon lévő vonalak vízszintesek és függőlegesek, így erősítik a perspektívát. A bal oldali képen rendezetlenül ferdék, így elveszítjük tájékozódó képességünket.

Ester STOCKER, Hasonló megnyilvánulás, 2004, installáció

Ester STOCKER, Cím nélkül, 2008, installáció


19

a táj ábrázolása Marc TANSEY, Akciófestmény II, 1989, olajfestmény

Színperspektíva azon alapszik, hogy a közelebbi tárgyakat hangsúlyosabban, telt, meleg színekkel festik. Minél távolabbi a megfestett tárgy, annál halványabb, kevésbé hangsúlyos (elmosódott) hideg színeket használnak. Ez akkor érvényes, ha a tájat nappal festjük le. Éjszaka a közelebbi tárgyak világosabbak, a háttér pedig sötét.

A festők - a tájképfestők fogják a festékeiket, vásznaikat és állványaikat, felállítják a természetben és azt festik le, amit látnak. Néha azonban ez nem lehetséges. Úgy, mint Marc Tansay képén. Nem lenne rá idejük. A helyzetet csak felvázolják, és a műteremben fejezik be; vagy egy fénykép alapján festenek. Vincent van Gogh két tájképén láthatjuk, ahogy a festő az előtérben lévő részeket élesebben, a háttérben lévőket halványabban ábrázolta. Ezzel sikerült elérnie a térbeliség hatását. Ezt a festék kiválasztásával és keverésével (árnyalásával) érte el. A tér ilyen fajta ábrázolási technikáját színperspektívának nevezzük. Vincent van GOGH, Híd a Szajnán, 1889, olajfestmény

Sorold fel a meleg és a hideg színeket! Haladj a legmelegebbiktől a leghidegebb felé!

Vincent van GOGH, Párizs látképe, 1889, olajfestmény

20

Vigyél magaddal állványt, papírt, festéket a természetbe vagy a városba (településre)! Jól nézz körül, majd válassz ki egy tájrészletet, melyet szívesen lefestenél! Először próbáld meg lerajzolni azt, amit látsz (ceruzával vagy egyszínű festékkel - ecsettel vagy zsírkrétával). Azután fess! A színeket úgy keverd ki, hogy a távolabb lévő tárgyak és terek világosabbak és hidegebbek legyenek. Érezhetővé váljon, hogy közted és a távoli tér között több a levegő, mely elhomályosítja azokat.


Joseph W. TURNER, Velence (Benátky), látképe, Giudecca, 1841, olajfestmény

A régmúltban az emberek nem festettek tájképeket. Nem volt rá szükségük, hiszen a természetben éltek. Csak a középkorban és a reneszánszban festettek tájképet, de csak térként vagy háttérként, amelyben valamilyen jelenet zajlik. Fontosak a jelenetben szereplő alakok voltak és nem a táj.

A képen a tér és a távolság érzését nem csak a hidegebb és melegebb színárnyalatok váltják ki. Létrejön azzal is, hogy az előtérben lévő tárgyak nagyobbak, élesebbek, több apró dolgot (részletet) veszünk észre rajtuk. GIOTTO, Menekülés Egyiptomba (Egypt), 1300 körül, tempera lásd 86. o: Reneszánsz művészet

Vincent van GOGH, A vörös szőlőhegy, 1888, olajfestmény

Vincent van Gogh egyik képén egy nappal lefestett szőlőhegyet látunk, a másikon egy éjszaka lefestett utcarészletet. A nappal készült festményen az előtérben sötétebbek a színek, a háttérben pedig világosabbak, az éjszaka festett képen fordítva.

Ernest ZMETÁK, Szicíliai olívaerdő, 1998

Vincent van GOGH, Éjjeli kávézó 1888, olajfestmény

Ernest Zmeták képén nem alkalmazza a színperspektívát. Szándékosan fest úgy, mintha a képen minden egyforma távolságban lenne a nézőtől; egy síkban. A táj olyan, mint az álomban (vagy a mesében?). A festők műveikben különböző technikákat alkalmazhatnak.


Keress információkat Vincent van Gogh festőművészről az interneten! Milyen volt életútja? Melyek a leghíresebb képei?

A tájfestészetről további információkat találsz a DVD-n.

21

elgondolkodtató képek

René MAGRITTE, Az arnheimi birtok, 1938, olajfestmény

Nézd meg figyelmesen René Magritte képeit! Mondd el, hogy mi az érdekes rajtuk!

René MAGRITTE, Az emberi állapot, 1933, olajfestmény

CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar: Magányos cédrus, 1880, olajfestmény

Milos Alexander BAZOVSKÝ, Kanyarulat, 1949, olajfestmény

22

A festőművészek nem kizárólag azt a valós teret ábrázolják, melyet maguk előtt látnak. A képen a művész fantáziája által kitalált tér is ábrázolható. A szürrealista festő (fent), René Magritte meghökkentő képeivel vált híressé, melyek a megtévesztésen és játékosságon alapulnak. A bal oldali képen Csontváry Kosztka Tivadar festménye látható. A festőt a természet ihlette, de a kép színvilága a festő kiváló fantáziájáról árulkodik. Miloš Alexander Bazovský képén (balra lent) egy szlovák falut ábrázol különleges, aranyozott színnel. Mintha arany fényben úszna. A festők megpróbálkozhatnak a világ sokszínű ábrázolásával. Martin Benko képe (jobbra lent) azért érdekes, mert a tájat felülről lefelé nézve ábrázolja, a dombról a folyóval átszelt völgyre. Martin BENKA, Az Orava (Orava) folyón, 1920, olajfestmény


Paul GAUGUIN, Tahiti tájkép, 1893, olajfestmény

Paul Gauguin festőművész életének egy részét egy csendes-óceáni szigeten, Tahitin (Tahiti) töltötte. Művészetére hatottak a napfénytől ragyogó, élénk színek. Bátran használt tiszta, keveretlen színeket - ellentétben az idősebb festőkkel, akik képeiken visszafogott, kevert színeket használtak. Ennek a festménynek ellentéteként komoran és szomorúan hat Arnold Böcklin (lent) képe. Hiszen a görög mitológiából ismert holtak szigetét ábrázolja - Hadészt és a révészt a csónakban, akik a holtak lelkét szállítják a szigetre. A művész kifejezésmódja hűen ábrázolja ezt az atmoszférát. Hasonlítsd össze az itt látható képeket – melyek vidítanak fel, és melyek szomorítanak el? Mivel érték el a festők a képek vidám és szomorú hangulatát?

Fess le egy komor tájat! Gondold át, mit fogsz ábrázolni, és milyen színeket használsz. Fess le egy vidámságot kifejező tájat!

Arnold BÖCKLIN, Holtak szigete, 1886, olajfestmény

ismételj SZÜRREALIZMUS vagy „realizmus felettiség”művészeti irányzat (a képzőművészetben, irodalomban, filmben), mely igyekezett olyannak ábrázolni a világot, mint amilyen a legfantasztikusabb álmainkban létezhet; képeket és elképzeléseket, melyek maguktól jelennek meg a szerzők képzeletében.

ismételj IMPRESSZIONIZMUS (fr. impression benyomás) – 19. sz.-i művészeti irányzat; a természet, város, emberek keltette érzéki benyomást ábrázolja; az impresszionisták elsősorban kifejező színvilágukkal fejezték ki magukat.

MEDNYÁNSZKI László, Magas-Tátra (Vysoké Tatry), 1890 -1895, olajfestmény

Mednyánszky László Magas-Tátra (Vysoké Tatry) c. festményén láthatjuk, hogy a festő határozott ecsetvonásokkal és foltokkal érte el a tátrai csúcsok keltette hatást. Paul Signac (jobbra), impresszionista festőművész a vásznon szintén színfoltokat, pontokat, apró ecsetvonásokat rak egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve optikailag keverednek. lásd a107.old.: Művészek kislexikona

Paul SIGNAC, Antibes (Antibes), 1911, olajfestmény


23

az installáció művészete A művészet nemcsak a létező teret ábrázolja (pl. a tájfestészet, épületek ábrázolása vagy helyiségek belső tere), de valós tér lehet az is, mellyel az alkotó valamilyen gondolatot vagy ötletet fejez ki. Az ilyen térbeli művészetet az installáció művészetének nevezzük. az installáció művészete (lat. instillere, installálni, elhelyezni a térben) -képzőművészeti ág, mely térrel és idővel dolgozik; különböző médiumokat foglal magában: szobrokat, objektumokat, festményt és újfajta médiumot is (videoművészetet, számítógépes művészetet, virtuális valóságot), de az építészet és a performansz alapelveit is. Némelyik installáció megalkotása csak egy meghatározott, konkrét helyhez kötött; nem vihető át más térbe. Ezt a különleges hely művészetének nevezzük (angl. site specific art). Intermediális művészet (lat. medium, eszköz) - művészet, mely többféle kifejezőeszközt használ és ötvöz: pl. festészeti, szobrászati, zenei, színházi, videó ...

Yves KLEIN, Üresség, 1958, installáció az Iris Clert galériában, Párizsban (Paríž) ARMAN, Zsúfoltság, 1960, installáció az Iris Clert galériában, Párizsban (Paríž)

A művészek kiállították az ürességet (a galéria teljesen üres terét Yves Klein állította ki –aképbalrafent)vagyazannyirazsúfoltteret,hogynemislehetettbelépni(aképjobbra fent - Arman teljesen megtöltötte tárgyakkal ugyanazt a galériát Párizsban (Paríž).

Installációk alkotása a 20. század 60-as éveiben kezdődött. Az első installációk már a dadaizmusban, a 20. század első felében létre jöttek a különböző objektumok és tárgyak felhalmozásából. Különböző irányzatok részeként is léteznek: például a tájban kialakított installáció a land-art eleme, amelyikben valamilyen jelenet zajlik, az akcióművészet része.

ismételj LAND ART (angl. land táj) - művészet, mely valós természeti környezetben alkot, természetes anyagokat használ (földet, köveket, leveleket ...) és ideiglenes alkotást hoz létre, dokumentálásuk a fénykép. Christo JAVASEV és Jeanne CLAUDE, Völgyfüggöny, Colorado (Colorado), 1970-1972, land art installáció lásd 38. old.: Dadaizmus lásd a46. old.: Akcióművészet

24

Allan KAPROW, Yard, 1960, installáció és akció

Christo Javasev és Jeanne Claude művét (balra) land art installációnak nevezhetjük. Allan Kaprov művét pedig (jobbra) installációnak (ez a tér a galériában érdekesen hat - mint egy gumiabroncs raktár), de akcióművészetnek is (mert a látogatók a gumiabroncsokból „szobrokat” építenek, játszanak velük, átugrálják őket).


Az „installáció” szót több területen használjuk. Mikor találkoztál vele először? Mi mindent lehet „installálni”?

Jajoi KUSAMA, Séta az elmémben, 2003-2010, installáció

Az installáció bármilyen eszköz segítségével kialakítható: hagyományossal - festészettel vagy szobrászattal, de újszerűvel és meglepővel is, ilyen a hang, füst, mozgás, fény vagy videó. A művészek megváltoztatják bennük a teret, ezzel nyújtanak élményt a nézőnek - együttműködésre, aktivitásra invitálnak. Az installációba többnyire be lehet lépni, olykor közvetlenül bele is avatkozni. Rávezetnek arra, hogy elgondolkodjunk, és másként lássuk a teret. Összefügghetnek például a történelemmel, a művész emlékeivel, némely installációt közvetlenül egy adott térre alkottak meg, oda ahol található. Jajoi Kusama, japán művésznő installációja (fent) különös élményt nyújt a nézőnek. Az egész tér tele van pontokkal, a falak és a benne lévő tárgyak is. Egy szokatlan mesevilág képzetét kelti. Az alsó képen Zuzana Janin, a nagyszombati zsinagóga galériájában található installációja látható. Az egész teret beködösítette. Az installáció művészete a néző számára nem várt helyzeteket teremt.

Zuzana JANIN, A tér kijelölése, 1999, a köd installációja a kiállítási térben


Magdaléna JETELOVÁ, A piramis háziasítása, 1992, installáció, színes homok egy történelmi környezetben

Találj ki (javasolj) az iskola egyik terébe egy installációt (például az osztályterem sarkába vagy a folyosóra)! Különböző anyagokat használhatsz (pl. szövetdarabokat, régi újságokat, könyveket, tükröt, kavicsokat), de festhetsz is vagy székeket használhatsz stb. Az installációnak meg kellene változtatnia a szokványos teret, és rávezetni bennünket egy új látásmódra.

25

elgondolkodtató képek A lépcsőházban lévő installáció új teret alkot a térben. Ha elfogadod a meghívást, belépsz egy házikóba - útvesztőbe, mely vidám, sárga színével ellentéte a lépcsőházi térnek.

Krijn de KONING, Tér, 2009, installáció

Monika Sosnowska (jobb oldali kép) olyan folyosót alkotott, mely első látásra nem különbözik egy iskola vagy kórház szokványos folyosójától. De ha a néző belép, azt veszi észre, hogy a folyosó hirtelen szűkül és alacsonyabb lesz. Mivel a szemünk megszokta a perspektívát, kívülről úgy tűnik, hogy a folyosó hosszú és végigmehetünk rajta. De ha belépünk, nagyon meglepődünk.

lásd 14. o.: A tér ábrázolása / perspektíva

Monika SOSNOWSKA, Oikos, 2001, installáció

Matej Krén a szétnyitott létralábak közé nagy tükröket állított. A tükörben visszatükröződő létrafokok éppen úgy néznek ki, mint a tükör mögött lévők. Úgy néz ki, mintha nem is lennének ott a tükrök; vagy a tükrök helyén átlátszó üveg lenne. Némelyik installáció játszik a térről alkotott képzeletünkkel vagy látásunkkal.

Matej KRÉN, Megkettőződés, 1991, installáció, létrák, tükrök

26


Németh Ilona egy bezárt hotel 105 kiselejtezett párnáját terítette szét a galéria padlóján. Párnákat, melyeken sok szállóvendég aludt - álmodták álmaikat. Ha a látogató folytatni akarta a kiállítás megtekintését, a párnákon kellett átkelnie. Ez egy különös érzés volt, hiszen a párnákra alapvetően nem lépünk rá. Az alkotónő azt szerette volna, hogy a látogatók ilyen módon gondolkodjanak el a párnák álmain és történetein.

NÉMETH Ilona, Álmaink, 1996, installáció, párnák

Monika Sosnowska installációja (balra) emlékeztet valamiben az orosz matrjoska babára. Vagy egy mesére, ahol a világunk mögött egy kisebb világ található, a mögött egy még kisebb, és még kisebb … Ez egy különös játék a térről alkotott elképzeléssel.

Nam June PAIK, TV Buddha, 1974, videoinstalláció

Nam June Paik koreai művész installációiban videóval dolgozik. A TV Buddha installációjában az ülő Buddha szobor elé egy televíziót állított, s fölé az ülő Buddhát felvevő kamerát helyezte el. Így az ülő Buddha nézi a televíziót, melyben az ülő Buddhát látja. Itt semmi sem mozog. Ez kontrasztja annak a világnak, ahol a gyorsaság és a mozgás uralkodik.

Monika SOSNOWSKA, Ajtók, 1992, installáció

A helyiségben, ahol a látogatók járnak, fényes a padló. Ha figyelmesebben megnézzük, a padló alatt egy meglepetés készül: a padló vastag üvegből készült, melyet alulról apró alakok tartanak a kezükkel. Több ezren vannak (a szöveg alatti kép).

Do-Ho SUN, Padló, 2001, installáció, apró figurák az üveg alatt


27

Roman ONDÁK, Loop, 2009, installáció, élő növények, kavicsjárda

Roman Ondák a velencei biennálén (a kortárs képzőművészet egyik legnagyobb bemutatója az olaszországi Velencében (Benátky), melyet kétévenként rendeznek) a cseh-szlovák pavilonban bokrokat, fákat és kaviccsal felszórt járdát állított ki. Pont olyat, amilyenen a pavilonból kilépő látogató sétált. Az, ami eddig kint volt az exteriőrben, installálta a pavilon belsejében. Eltörölte a különbséget a kinti és benti között. Csakhogy a „kinti” az a természet volt, a „benti” pedig kiállítás. A nézők számára egy olyan helyzetet teremtett, melyben elgondolkodhattak világunkról és annak természethez fűződő viszonyáról.

Milan MIKULA, Tér - Tájékozódás, 2002, installáció, mozgó falak, hang

Milan Mikula installációjában a látogató egy olyan térben találta magát, ahol mozogtak a falak (a fenti kép). A tér - a helyiségek nagysága folyton változott. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a tér ahol élünk, mozdulatlan. Ez a helyzet azonban a bizonytalanság különös érzését keltette - a falak mozogtak. A jobb oldali képen Otis Laubert installációját látjuk. A történelmi helyiség mennyezetére sok nyitott kartondobozt helyeztek; mintha valamit kicsomagolt volna … Csakhogy ezt a padlón teszik, nem a mennyezeten. A művészek ezekben az installációkban mindennapi dolgokat mutatnak be. Csak valamit megváltoztatnak: mozognak a falak, az, aminek lent kell lennie, fent van. Ezek a megváltozott összefüggések arra valók, hogy különös érzéseket, élményeket keltsenek bennünk, és hogy elgondolkozzunk világunkról. A lehetőségeiről és a lehetetlenségeiről. Otis LAUBERT, Kazettás mennyezet, 1994, installáció Viktor ORAVEC, Milan PAGÁČ, Zavaros médium, 1993, installáció, színes fólia a galéria ablakain, képek állandó kiállítása

28

Viktor Oravec és Milan Pagáč a galéria egyik termének érzékelését azzal változtatták meg, hogy az ablakokra színes fóliát ragasztottak: zöldet és pirosat. A teremben minden teljesen megváltozott: a képek színei és a látogatók kinézete is. Egy különös világ jött létre, melynek egyik fele meleg volt, a másik hideg. Ott, ahol a színek találkoztak, a tárgyak sem zöldek, sem pirosak nem voltak, semleges színűek, szürkék lettek.


Stanislav MASÁR, A lépcsőről c. ciklusból, 2004, installáció

A lépcső olyasvalami, melyen valahová kiléphetünk, valahova eljuthatunk. Lehetnek azonban egy képzőművész gondolatának kifejezőeszközei is. Például egy kulcslyukhoz vezető lépcső vagy a nagy lépcsőfokokon lévő apró lépcsők. A jobb oldali installáción egy sötét helyiség látható. A földön van egy szőnyeg és a bejáratnál egy odakészített porszívó. Ha a látogató porszívózni kezdi a szőnyeget, egy szöveg válik láthatóvá (foszfortartalmú festékkel készült). A látogató ahány sort porszívóz fel, annyit olvashat el. Ez egy olyan installáció, melyhez a látogató közreműködése szükséges. Csak ezután válik láthatóvá.

Ladislav ČARNÝ, Porszívózás férfiaknak, 2001, installáció, porszívó, UV fény, foszfortartamú festék

Némelyik installációt egy adott térre alkották meg. A lenti képeken a volt nagyszombati (Trnava) zsinagóga belsejét látjuk kétszer, melyben a galéria kiállítóterét alakították ki. Balra látható Dezider Tóth installációja. Úgy néz ki, mint a sorba rendezett papucsok. A valóságban ezek kiscipók. Úgy vájták ki őket, hogy papucsokra hasonlítsanak. Koncentrációs táborok felvételeire emlékeztetnek, ahol a megkínzott zsidók után csak néhány ruhadarab és tárgy maradt. Az installáció azoknak a megkínzottaknak állít emléket, akik valamikor a zsinagógában találkoztak és imádkoztak. A jobb oldali képen Monika és Bohuš Kubínski installációja látható, akik elárasztották a zsinagóga aljzatát, így egy nagy tükröt alkottak, melyben az egész tér visszatükröződik. A látogatók nem tudtak bemenni az elárasztott területre, a bejáratból vagy az emeletről szemlélték azt.

Dezider TÓTH, Cvaot / Sokaság, 1997, installáció, 240 kenyércipó

Monika és Bohuš KUBÍNSKI, Az aura művészete, Zsinagóga Nagyszombat (Trnava), 1995, installáció, vízfelület, fény


29

tér az építészetben Architektonikus tér - háromdimenziós, architektonikus anyagokkal (falak, oszlopok, mennyezetek, padlók) elhatárolt, ember által épített alakzat (forma). Az ember fokozatosan érzékeli, úgy, ahogy benne mozog, de az idő múlásával együtt (a nappalok és éjszakák, az évszakok váltakozása), különböző hangok érzékelésével, képzőművészeti megoldásokkal (pl. illúziókeltő festmény a belső térben), a bútorokkal. lásd 14.old: A tér ábrázolása/ perspektíva és 60.old: Az épület típusa és funkciója

Az építészet nem úgy ábrázolja a teret, mint a rajz vagy festmény, nem is hoz létre olyan térbeli képeket, melyek segítségével valami különlegeset élünk át, ahogy azt az installációk esetében. Az építészet olyan művészet, mely olyan tereket hoz létre, amelyekben élünk, különböző cselekedeteket hajtunk végre. A tanterem, az iskola folyosója, a lépcsőház, az előcsarnok, a tornaterem, az iskolai ebédlő, iskolai konyha tere … A lakóépületek terei: a szobák, konyha, fürdőszoba, erkély … De a város utcái, terei, játszóterei is. A közterek: templom, mozi, színház, vásárcsarnok, stadion. Ezek mind építészeti terek. Az építészek gondolták ki, rajzolták le és tervezték meg őket. A építésükben építőmunkások és sok más szakma képviselői vettek részt. A terekben jól kell, hogy érezzük magunkat, kell, hogy tetsszen nekünk, és rendeltetésüknek megfelelően kell azokat használnunk. A köztereknek pl. tágasnak kell lenniük, hogy az ott találkozó emberek elférjenek; elég magasnak kell lenniük, hogy az ott lévő embereknek ne legyen zsúfoltságérzése, és ne használják el rögtön az összes levegőt. A lakás helyiségeinek kisebbnek, barátságosnak kell lenniük – de nem lehetnek túl kicsik sem, hogy kellemesen érezzük magunkat bennük. Lars SPUYBROEK, Edwin van der HEIDE, Son-O-House, 2000–2004

ismételj INTERIŐR (lat. interior –belső)- az épületek belső tere

ismételj EXTERIŐR (lat. exterior-külső) - az architektonikus tér külső része, azaz, ahogy az épület kívülről látszik

Hogy érzed magad egy nyitott és egy zárt térben? Miben különböznek ezek a terek egymástól?

Lars Spuybroek építész együttműködve Edwin Heide hangművésszel – zeneszerzővel felépítettek Hollandiában (Holandsko) egy épületet, melynek formája egy kagylóhéjra hasonlít. Ha a kagylóhéjat fülünkhöz tesszük, zúgást hallunk. Az épület belsejében is hangokat hallunk és változik az épület alakja és tere. A számítógép az épületben lévő emberek mozgásához alakítja a ház hangjait és formáit. Az épület belsejében lévő tér tulajdonképpen nem üres, hiszen tele van levegővel. Rachel Whiteread Londonban (Londýn) egy bontásra ítélt épületet választott és belsejébe betont öntetett. Ezután a házat lebontották, falait ledöntötték. De a belseje megmaradt. Azt, amit a képen látunk, a ház belső tere, a betonba öntött enteriőr. Emléket állít egy valaha itt álló háznak, tereinek és a benne élő embereknek.

Rachel WHITEREAD, Ház, London (Londýn), 1993, beton

30


Azoknak az embereknek, akiknek nincs hol lakniuk, elég egy minimális tér is az alváshoz, például egy doboz. Élni azonban egy ilyen kis térben nem lehet. A hajléktalan reggel összehajtogatja a dobozt és az utcán él. Toyo ITO, Színházi Központ, Macumoto (Macumoto), 2004, színházterem és lépcsők

Az építésznek mérlegelnie kell, hogy az általa megtervezendő tér hány férőhelyes legyen. Azt is, hogy milyen tevékenység folyik majd benne. Mindezt figyelembe véve tervezi meg a tér nagyságát és formáját. Például a színháztérben színpadnak és nézőtérnek is helyt kell adnia. Fontos, hogy a nézőtér minden pontjából jól lehessen látni a színpadot. A színpad mögött, fölött és alatt teret kell hagyni a színpadi technikának. Széles lépcsőket kell terveznie, hogy a sok néző kényelmesen közlekedhessen rajtuk. Ami pedig mérhetetlenül fontos: a tereknek meg kell ragadniuk a nézőt (színeikkel, a megvilágítással, formáikkal, anyagaikkal). Szokatlannak, impozánsnak kellene lenniük.

J. ŠESTÁK, Hajléktalan New Yorkban (New York), 1994, fénykép

Pantheon Rómában (Rím) Giovanni Panini festményén

szoba

A Winchester katedrális, Anglia (Anglicko), 1079

raktér a lépcső alatt

lépcsőház

bejárat

konyha

Justus DAHINDEN: Szent Ferenc – templom Pozsonyban (Bratislava), 2002

A templombelső, ahol az emberek az istentiszteletek idején összegyűlnek, lehet hosszúkás, mint az oltárhoz vezető út (pl. gótikus katedrális), vagy kör alakú, ahol az emberek az oltár köré gyülekeznek (a császárság idején, 126-ban, Rómában (Rím) épített templom, a Pantheon). Az újabb templomterek közepén is az oltár helyezkedik el. A kulturális és vallási épületeknek mindig jellegzetes a szimbolikájuk. Hasonlítsd össze a képeken látható épületek belső terét! Sorold fel funkciójukat (mit csinálnak bennük) és a tereikben megtalálható különbségeket! Milyen a szimbolikájuk? Atelier Fischer: Ondrej Nepela Téli Stadion Pozsonyban (Bratislava)


kazánház előszoba

Ha vásároltok, építetek vagy berendeztek egy lakást, érdekelni fog benneteket az alaprajza - hogyan helyezkednek el a helyiségek, milyen a felülete a padlónak. Ez segít a tér elképzelésében. ismételj SZIMBÓLUM (gr. symbolon, jelentéshordozó) - jel, mely felidéz bennünk valamit (valamilyen jelentést, gondolatot). Valamit helyettesít. Olyat is kifejezhetünk vele, amit másképp nem tudunk – pl. Istent, ismeretlen világokat.

31

a tér

számítógépes ábrázolása Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit!

A szabadon terjeszthető Google SketchUp programot megtalálod a DVD-n vagy letöltheted a következő oldalról:

http://sketchup.google. com/download/gsu.html

A számítógépet háromdimenziós (3D) térrajzok készítésére is használhatod. A háromdimenziós rajzolás abban tér el a kétdimenzióstól, hogy a megrajzolt formát a képernyőn bármely oldalról megtekintheted. Ugyanazt a tárgyat (építményt, szobrot, vázát, széket ...) megnézheted oldalról, felülről és alulról is. A tárgyat bármely látószögből ki is egészítheted. A tárgytól el is távolodhatsz, majd újra közelíthetsz hozzá. Az ilyen rajzolás azért valósítható meg, mert a program nemcsak a kép magasságával és szélességével dolgozik, hanem a harmadik dimenzióval is. A programban minden dimenzió segédvonallal jelölt. A háromdimenziós rajzolást a Google SketchUp program teszi lehetővé (megtalálod az oktató DVD-n). File Edit View Camera Draw Tools Window Help

7. osztályos diákok munkái

3D – háromdimenziós = háromméretű kifejezés rövidítése. Olyan világot jelöl, melyet három mérettel jelölhetünk: magassággal, szélességgel, mélységgel; azaz, térfogattal rendelkező dolgokkal (pl. szobor), ellentétben a 2D-s alakzatoktól, melyeket síkban ábrázolunk, csak 2 méretük van: magasságuk és szélességük (pl. rajz)

32

A Google SketchUp kezelőfelülete. A segédvonalak: kék, piros és zöld, a kép három dimenzióját jelöli. Az alak, mely automatikusan megjelenik az új dokumentum létrehozásakor, arra szolgál, hogy a tárgy nagyságát, melyet rajzolni fogsz, jobban meg tudd becsülni. Ha az alakot ki akarod törölni, jelöld ki a Select eszközzel és tartsd lenyomva a Delete billentyűt.

A rajzolást az eszközök megismerésével kezdjük. A programban választhatsz az alap- vagy bővített eszköztár között. Az alapeszköztár automatikusan jelenik meg, a bővítettet elérheted a View / Toolbars / LargeTool Set menüből.

Google SketchUp alapeszköztára.

Klikkelj a Rectangle eszközre és rajzolj egy négyszöget! Klikkelj a Push/Pull és azután a megrajzolt négyszögre! Tartsd lenyomva a bal egéreszközre gombot és húzd felfelé a négyszöget! Kockát vagy téglatestet kapsz. eszköz segítségével kört rajzolsz, és felfelé húzod a Push/Pull Ha a Circle eszközzel, létrejön egy henger.

kezdeményezések az elektronikus médiában

Ennek az eszköznek

a segítségével négyzetből kockát (téglatestet) készíthetsz.

Bővített eszköztár

Ennek az eszköznek

a segítségével a körből hengert készíthetsz.

A lerajzolt objektumot az Orbit eszköz segítségével nézegetheted. Válaszd ki az eszközt az eszköztárból! Tartsd lenyomva az egér görgetőgombját és forgasd a képet!

A nézőpont változtatása az Orbit eszköz segítségével. Ugyanazokat az alakzatokat megfigyelheted felülnézetből, alulnézetből, elölről és hátulról. Különböző oldalról forgathatod azokat. A megrajzolt alakzatokat kiszínezheted vagy kitöltheted különböző anyagmintákkal a Paint Bucket eszköz segítségével. Az anyagmintákat egy önálló Materials eszköztárból (párbeszédablakból) válogathatod.

Különböző szabályos és szabálytalan formák rajza a Freehand , Rectangle , Push/Pull eszköz segítségével. Az anyagok különböző felületei (textúrák) az alakzatokba „töltve“ a PaintBucket eszköz segítségével.

Minta a program lehetőségeire haladó diákoknak.

Tárgyakat „szabadkézzel“ is rajzolhatsz a Freehand eszköz segítségével. A térbe a hengerhez hasonlóan „húzhatod fel” – a Push/Pull eszköz segítségével. Ha a kép valamely részét törölni szeretnéd, kattints a Select eszközre és a billentyűzeten nyomd le a Delete billentyűt! A hibás lépést visszafordíthatod az Edit/Undo parancs kiválasztásával vagy a Ctrl+Z billentyűkombináció lenyomásával. Ha a kép egyik részét kicsinyíteni vagy nagyítani szeretnéd, kattints rá a Scale eszközre! Megjelennek a zöld átalakítójelek. Mozdítsd meg valamelyiket! Ha elégedett vagy, nyomd le a szóköz billentyűt! A kép részeit mozgathatod is. Kattints valamely megrajzolt felületre vagy a szélére a Move/Copy eszközzel! Tartsd lenyomva a bal egérgombot és mozgasd! Ha az egyik felületet elmozdítod, a többi alkalmazkodik hozzá. Ha elégedett vagy, nyomd le a bal egérgombot még egyszer! Így rajzolhatsz érdekes formákat.


33

Rajzolj családi vagy panelházat téglatestből és kockákból! Használd a Rectangle , Push/Pull eszközöket! Rajzolj tortát! Használd a Circle és a Push/Pull . eszközöket! Rajzolj szobrot „szabadkézi” alakzatok összeállításával! Használd a Freehand , Push/Pull és a Scale eszközöket! Rajzolj szabálytalan formát hasábok átalakításával, gondolkodj el rajta, hogy mire emlékeztetnek! Használd a Rectangle , Push/Pull és Move/Copy eszközöket! Rajzolj járművet! Használd a Rectangle , Push/Pull , Circle és Scale eszközöket! Rajzolj hajót – történelmit, katonait, gőzhajót! Használd a Rectangle , Circle , Push/Pull , Scale a Move/Copy eszközöket! Rajzolj várat! Használd a Rectangle , Push/Pull , Scale és a Move/Copy eszközöket!

Alakzatok összekapcsolása Rajzot úgy készíthetsz, hogy felhasználod a különféle alakzatokat, mint a kör, téglalap, négyzet vagy „szabadkézzel” rajzolt szabálytalan forma, majd a Push/Pull segítségével a térbe „húzod”. Olykor azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy az elképzelésed megvalósuljon. Ilyen esetben a formákat kapcsold össze vagy kombieszközzel forgasd a rajzot úgy, hogy náld! A következőképpen csináld: az Orbit felülről (felülnézetből) lásd! Rajzolj különböző formákat úgy, hogy fedjék egymást! eszközzel azokat a vonalakat, melyek átfedésben vannak Majd jelöld ki a Select és töröld a Delete billentyű lenyomásával! Azután elegendő a létrejött formát „felhúzeszközzel. ni“ a Push/Pull

Rajz átfedésben lévő formákkal.

Diákmunkák a Google SketchUp programmal. A program segítségével elforgatott épületek különböző látószögből.

Rajz belső vonalak nélkül.

Ugyanaz a forma Push/Pull eszközzel „felhúzva” és „terep“ mintával kitöltve eszközzel. a Paint Bucket

Ennek a programnak a segítségével különböző térbeli formák, épületek architektonikus tervei alakíthatók ki; illetve különböző szobrok vagy dizájntermékek. Vannak olyan berendezések, melyek ilyen számítógép által megtervezett alakzatokat képesek létrehozni (pl. CNC marókés). Ezzel sok olyan munkát megtakaríthatunk, melyeket a múltban el kellett végezni ahhoz, hogy a tervek alapján egy terméket létrehozzunk.

34


Alakzatok másolása A másolás egy folyamat, mellyel a számítógépben valamilyen alakzat sokszorosítható. Ezután lehetőség nyílik a sokszorosított alakzatokat egyenként formálni, programok segítségével megváltoztatni vagy teljesen más formát kialakítani belőlük. Rajzolj hasábot a Rectangle és a Push/Pull eszköz segítségével! Az egészet jelöld ki a Select eszközzel! Kék körvonalak jelzik a kijelölést. Válaszd ki a Move/Copy eszközt és klikkelj a hasábra! Tartsd lenyomva a Ctrl billentyűt és mozdítsd el a hasábot! Létrejön a másolata. Így hozhatsz létre annyi hasábot, amennyire szükséged van. Ez a módszer más alakzatok másolására is érvényes. Ha befejezted a másolást, nyomd le az Esc billentyűt! A hasábokat tovább alakíthatod (mozgathatod) a Move/Copy eszközzel.

Gyémánt, diákmunka

File Edit View Camera Draw Tools Window Help

Torony, diákmunka Alakzatok sokszorosítása másolással.

A megrajzolt képeket többféleképpen is elmentheted: 1. Klikkelj a File/Save As parancsra ... A képet úgy mented el, hogy több oldalról is megnézheted (3D). A kép neve után írj .skp kiterjesztést! 2. Klikkelj File/Export/2D Graphic parancsra ... A képet úgy mented el, hogy csak egy oldalról láthatod (2D). A fájl neve után írj .jpg kiterjesztést! A mentés további lehetősége a kép elmentése animációként (ennek lépéseit megtalálod az oktató DVD-n). Alkoss képet másolással és egy térbeli alakzat átalakításával! Használd a Rectangle , Push/ Pull , Select , Move/Copy eszközöket! Rajzolj templomot alakzatok átfedésével és összekapcsolásával! HaszPush/Pull , náld a Rectangle Select , Move/Copy a Scale eszközöket!

Hóember, diákmunka

Szökőkút, diákmunka Templom, diákmunka

Emelvény koncert számára, diákmunka


35

a forma számítógépes

változtatása

Morfolás (az angol morphing szóból) - speciális effektus, melyet főleg filmben, animációban és videoklipben alkalmaznak egy képnek másikká való átváltoztatására. Sqirlz Morph szabadon terjeszthető programot megtalálhatod a DVD-n, vagy letöltheted a következő oldalról:

A morfolás egy kép fokozatos átalakítása egy másikká a morph program segítségével. Az átalakítás mozgóképként (animáció) és állóképként is megjeleníthető. Az animált morfolás esetében egy rövid videó (szekvencia) jön létre, melyben az egyik kép folyamatosan átalakul (morfolódik) a következőbe. Ha csak a morfolás végeredményét jelenítjük meg, láthatjuk, hogy a program hogyan fésült öszsze két vagy több képet. Például két különböző arcból egy harmadikat alakított ki, mely kissé hasonlít az első és a második arcra is.

http://www.softmania. sk/Sqirlz-Morph.html Figyelmetekbe ajánljuk a következő oldalt:

http://rod.xf.cz/Provas/ gifanim/sqirlz/anima. htm

Jan RUBINOWICZ, Morfolás, (A nagymama átalakulása unokává?)

A nő átalakulása macskává, morfolás (Andover Advanced Technologies gyűjtemény)

Daniel FISCHER, Altamira, 1977, számítógépes grafika, morfolás

A morfolást használhatjuk egy rajz leegyszerűsítésére is. Például Daniel Fischer grafikáján az egyik őskori rajz - az Altamira- barlangban (Altamira) talált bika rajza látható, mely fokozatosan alakul át egy fekvő nyolcassá (a végtelen jele).

A képek átalakítására a Sqirlz Morph programot használjátok majd. Bármilyen digitalizált képet (például egy digitális fényképezőgépről letöltött, de egy rajzolt és beszkennelt képet is) szerkeszthettek. Embert növénnyé vagy állattá, embert egy másik emberré, tárgyat egy másik tárggyá alakíthattok át. Osztálytársatok arcképét átalakíthatjátok egy másikká. Az osztálytársaitok portréjának morfolásához szükségetek lesz két róluk készült fényképre vagy beszkennelt (lefényképezett) portréra - rajzra (festményre, plasztikára). A portrét ceruzával is megrajzolhatjátok, lefesthetitek vagy modellgyurmából megformázhatjátok. Megrajzolhatjátok közvetlenül a számítógépen is, például a Revalition Natural Art program segítségével. A lementett képek (a fényképezőgépről letöltöttek, a beszkenneltek vagy a számítógépes rajzok) .jpg kiterjesztésűek legyenek. Kattints duplán erre az ikonra , és indítsd el a Sqirlz Morph programot! Nyisd meg a képeket az eszköztár Open ikonjára kattintva! ikonra klikkelsz. Mindkét képet láthatod, ha a Til

36

kezdeményezések az elektronikus médiában*

File Edit View Image Control Points Control Point Group Morph Window Help Examples portret 1 (26%)

portret 2 (26%)


Kontrollpontokkal megjelölt portrék a Sqirlz Morph programban.

Az Add Control Point eszköz segítségével kattintással jelöld ki az első kép fontos pontjait! Ezeket kontrollpontoknak nevezzük. Az arcon például ezek: a szem, orr, száj. A program azután a másik képen is kijelöli ugyanazokon a helyeken a kontrollpontokat. Ha a második képen meg akarod változtatni a kontrollpontok helyzetét, a Move control point eszközzel elmozdíthatod őket. A morfolást a Morph/Warp eszközre való kattintással indíthatod el. A kép változását a Preview ablakban követheted nyomon. A kép változásának sebességét beállíthatod a Period of animation eszközre kattintva. A párbeszédablakba 2-től 1000-ig írhatsz számokat. Hagyd jóvá az OK gomb segítségével! A morfot mentsd el az gombra való kattintással és hagyd jóvá az OK gombbal! Készíts morfot egy iskolás korod előtti és egy mostani képedből! Készíts morfot édesapád gyermekkori és mai képéből! Morfolással alakíts egy alakrajzból tárgyat! Morfolással alakíts emberrajzból állatot!

Daniel FISCHER, Kubista rajz modern versként olvasható - a modern vers kubista rajzként, 1983, számítógépes grafika, morfolás

A szavak rajzzá alakulhatnak át, a rajz pedig mondattá. Ezt is megtehetjük a morfolás segítségével. Ezen felül a mondat éppen arról szól, amiről az átalakulása rajzzá: mondat - vers és kubista rajz. Ez a mondat a francia költő Guillaume Appolinaire-től származik, aki kubista festők barátja volt (a 20. sz. eleje). lásd 52. o.: Kép és szó

Macska morfolása nyúllá.

Pingvin morfolása géppé és kő morfolása karikává, diákmunkák.

kezdeményezések az elektronikus médiában*

Gondolkodj el azon, hogyan lehetne a dizájn tervezésénél alkalmazni a morfolást! Kiket alakítanál át a filmszínészek (vagy sportolók) közül? Válassz olyan állatot, madarat vagy tárgyat, amelyikkel összefésülnéd őket!

37

dadaizmus Jelenet az I. világháborúból. A katonák Chartres-ban (Chartres) a lerombolt katedrális mellett menetelnek.

Dadaizmus mozgalom, mely az I. világháború idején jött létre (Svájcban, (Švajčiarsko), Németországban (Nemecko) és Franciaországban (Francúzsko), a fiatal művészek (irodalmárok, képzőművészek …) generációjának kulturális csalódottságának kifejezésére. A művészek a művészethez tiszteletlenül, de felszabadítóan álltak hozzá. Meg akarták szabadítani a nacionalizmustól, túlérzékenységtől, a művész tehetségének hangsúlyozásától és egyben sérelmezték azt, hogy a művészet luxuscikké vált, mely áru a piacokon. Taktikájuk a nézők sokkolása volt. Alkotásaikban a véletlent használták fel. A csoport 1918ban tette közzé programját (kiáltványát). A dada elnevezést a szótárból véletlenül választották ki (franciául hobbyt, vesszőparipát és hintalovat jelent). A dadaizmus központja Zürich (Zürich) volt, később elterjedt Berlinben (Berlín), Hamburgban (Hamburg), Párizsban (Paríž) és New York-ban (New York) is.

Felvétel Hugo Ball fellépéséről a zürichi (Zürich) dadaista Cabaret Voltaire-ben.

38

A művészet nem kizárólag a szép dolgokat és az élet kellemes oldalát ábrázolja. A művészetben minden visszatükröződik, ami az embereket érdekli, amit átélnek, ami annyira meghatja őket, hogy szükségesnek érzik annak kifejezését. Ezek gyakran olyan társadalmi események, melyek befolyásolják az egyes emberek életét. Az I. világháború az akkori fiatal generáció számára a személyes tragédiák korszaka volt. A fiúknak és fiatal férfiaknak kötelező volt bevonulniuk, más országban élő fiatalokra lőniük, bombázni városaikat, ledönteni házaikat, templomaikat, színházaikat, galériáikat ... Sokan meghaltak, sokan nyomorékként tértek haza, kéz és láb nélkül. Börtönbüntetés vagy halál várt azokra, akik nem akartak bevonulni. Azoknak, akik ki akartak térni a háború elől, egy lehetőségük volt: titokban elhagyni szülőföldjüket és elmenni (emigrálni) egy másik, független országba, olyanba, amelyik nem vett részt a háborúban. Ilyen ország volt Svájc (Švajčiarsko). Itt, Zürichben (Zürich) találkoztak a különböző országból érkező fiatalok. Mindannyian csalódtak abban a társadalomban, mely képes volt a háború borzalmaira. Nem akartak oda tartozni. Nem akarták a politikáját, kultúráját, művészetét. Az európai kultúrában meghonosodottaktól eltérő művészi formákat kerestek. Kigúnyolták azt a világot, mely meggyőződésük szerint rossz volt. Verseket írtak olyan szavakból, melyeknek nem volt értelmük, színházat játszottak, mely darabjai felháborították a közönséget, szemétből készült képeket hoztak létre. Arra akartak rámutatni, hogy a világ, amelyben éltek, csúf és értelmetlen.

Raoul HAUSMANN: fmsbw, 1918, plakát betűverssel Kurt SCHWITTERS: Merz Rossfett, 1919, kollázs

lásd 52: o.: Kép és szó

Kurt Schwitters első volt azok közül a művészek közül, akik képeket és objektumokat alkottak a szemétben találtakból. Azt akarta megmutatni, hogy az emberek, akik bőségben élnek és kidobálják mindazt, ami számukra fölösleges, új értelmet kaphat. A dadaisták meg akarták mutatni, hogy a művészet nem csak a tehetségen alapulhat, nem csak azon, hogy valaki ügyesen rajzol, vagy tud festeni, modellezni. Alkotásaiknál a véletlent hangsúlyozták ki, talált tárgyakat és képeket használtak fel. Elutasították azt, ami a nézőknek tetszett, az ízlésüket. Végső soron nem akarták, hogy műveiknek valamilyen értelme legyen, azt szerették volna, hogy a „semmiről” szóljanak.

kezdeményezések a képzőművészetben*

Schwitters Hamburgban hulladék anyagokból egy épületbelsőt állított össze. Az épületet a II. világháború alatt lerombolták, rekonstrukciója (felújított mása) ma galériában látható. A dadaisták kezdetben elutasították a galériákat. Antiművészetet akartak csinálni. Ma úgy tekintünk rájuk, mint akik új utakat fedeztek fel a művészetben.

Kurt SCHWITTERS: Merzbau, 1921, épület hulladék anyagokból

Raoul HAUSMANN: Mechanikus fej, 1920, asszamblázs

Man RAY, Vasaló–ajándék, 1921, objektum

Ma némelyik dadaista tárgy tréfásnak tűnik. A dadaisták szerették a humort, de saját korukban az alkotásaikkal elsősorban provokálták a nézőket, a műkritikusokat, a galériatulajdonosokat, hiszen a dadaisták alkotásait nem tekintették művészetnek. A dadaista művészek a képzőművészeten kívül a színházban, irodalomban és a zenében is dadaista látásmódra törekedtek. Man RAY, Elpusztítani való tárgy, 1922–23

Man RAY: Obstrukció, 1921–40, objektum

A dadaisták műveikben sokféle tárgyat és anyagot kapcsoltak össze. Az ilyen technikát asszamblázsnak nevezzük. A kollázshoz hasonlóan, az asszamblázs is különböző anyagok összeillesztéséből áll, de nem a síkban, hanem a térben (kép, melyből a tárgyak kiemelkednek). Hans ARP, Dada relief, 1916, objektum


Az ötödik osztályban megmutattuk, hogy körülbelül hogyan nézne ki az olló kubista, konstruktivista vagy szürrealista ábrázolásmódban. Hogyan nézne ki egy dadaista olló? Lehet, hogy teljesen közönséges olló lenne, melyet pl. „görögdin�nyének” neveznénk. A kiállítás látogatói elgondolkodnának azon, hogy miért. Minden fiatal generáció szeretne különbözni az előző, idősebb generációtól. Sajátos divatot teremt az öltözködésben, a külső megjelenésben, új zenei stílusokat keres, vannak kedvenc együtteseik és filmjeik. Keresi saját alkotói kifejezésmódját: a világ ábrázolását, dizájnt, saját életterének kialakítását architektúráját. Azok a fiatalok, akik a háború vagy a totális politikai rezsim (fasizmus, kommunizmus) idején voltak serdülők, gyakran politikai nézeteikkel is el akartak térni a hivatalos (az újságban, rádióban, iskolákban …) terjesztett nézetektől. A dadaisták ezt az igényt fejezték ki erőteljesen művészetükkel, mely fellépett a hagyományos értékek és ízlés ellen. Sokan közülük nagyon tehetséges művészek voltak, ezért sikerült felfedezniük a művészet új lehetőségeit. Befolyásolták az egész 20. századi művészetet.

39

ready-made Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit!

Ready-made műalkotássá nyilvánított, mindennapi használati tárgy, tömegcikk. Az első readymade M. Duchampnak jutott eszébe 1913-ban, amikor öszszekapcsolt egy biciklikereket egy támla nélküli székkel. Galériai környezetbe akkor próbált bejutni, amikor 1917ben a Független művészek szalonjába, New Yorkba (New York) elküldött egy piszoárt, Kút címmel (R. Mutt aláírással). A zsűri, mely nem sejtette, hogy ez Duchamp műve (Duchamp is zsűritag volt), objektumát kizárta a kiállításról. M. Duchamp a ready-made két típusát különböztette meg: •a tiszta ready-made-t, azaz művészi beavatkozás nélküli ipari terméket, csak címmel kiegészítve, •módosított ready-made-t, melyet az alkotó elrendezett. A ready-made később, a 20. sz. egyéb művészeti stílusaiban is megjelenik (szürrealizmus, pop-art).

Ez az angol szó olyan terméket jelöl, mely gyárilag, nagyüzemi módon készül és megvásárolható az üzletekben. Marcel Duchamp, francia dadaista művész elsőként használt egy közönséges biciklikereket, feltette egy konyhaszékre és így állította ki. Semmi mást nem csinált vele: nem változtatta meg az alakját, színét, semmit nem tett hozzá. Csak felállította egy állványra úgy, ahogy a galériában a szobrokat szokták. Bevitte egy galériába, ahol az emberek elvárják, hogy művészetet lássanak. Hasonlóképpen járt el más megvásárolt tárggyal is.

Marcel DUCHAMP: Biciklikerék, 1913, ready-made

Marcel DUCHAMP: Palackszárító, 1914, ready-made

Marcel DUCHAMP: Kút, 1917, ready-made

Duchampnak sikerült bebizonyítania, hogy a művészet nem elsősorban a kéz munkája - kézügyesség. Ez főként az agy munkája, gondolkodás, a világ felfedezése é s azoknak a lehetőségeknek a feltárása, melyekkel megformáljuk, kifejezzük azt. A néző szemszögéből viszont képesség a kiállított mű értelmének keresésére és megtalálására. Művészetté így válhat az, ami számunkra valamilyen hírt, üzenetet közvetít. A nézőnek és művésznek is alkotónak kell lennie. Amikor DUCHAMP New Yorkba (New York) költözött (a II. világháború előtt Franciaországból (Francúzsko) emigrált), emlékül párizsi levegőt vitt magával egy üvegcsében (jobb oldali kép). Abban az időben ilyen üvegedényt használtak a kórházakban a transzfúziókhoz. Azt mondhatjuk, hogy mióta a ready-made-t mint műalkotást felfedezték, művészetként tekintünk a levegőre, természetre, termékekre, terekre - a minket körülvevő egész világra. Marcel DUCHAMP: Párizsi levegő, 1914, ready-made

40


Pablo PICASSO: Bikafej, 1942, ready-made Pablo PICASSO: Asszony gyerekkocsival, 1950, ready-made

Sok képzőművész dolgozik a ready-made-del. A bal oldali képen látható ready-made alkotója Pablo Picasso, semmi mást nem tett, csak összekapcsolta egy bicikli két részét. A másik képen néhány fémből készült tárgyat használt fel, és ezeket egészítette ki egy emberi alak szobrával. Otis LAUBERT: Idei barokk, 1999, ready-made, asszamblázs

Otis LAUBERT: A törvényt respektálni kell, 1994, ready-made, asszamblázs

Marcel DUCHAMP: Relatív félgömb, 1925, kinetikus objektum

Marcel Duchamp nem csak a ready-made feltalálója. Olyan alkotó, aki a 20. század művészetében több új irányzatot fedezett fel. Az egyik ilyen a kinetikus művészet. Az első volt, aki megalkotta a mozgó kört (mely a gramofon lemezére emlékeztet); forgás közben mozgó ábrákat hozott létre.

ismételj

A 20. század második felében sok képzőművész késztermékeket alkalmaz művei elkészítéséhez. Otis Laubert játékos formában használja fel a játékokat vagy a talált tárgyakat és új, meglepő dolgokat alkot belőlük. Mit fejez ki Július Koller egy pohár tiszta vize? Próbáld meg elmesélni, mire gondolsz, ha látod a kiállításon? Mi a különbség a kiállításon és a konyhában lévő pohárnyi tiszta víz között?

KINETIKUS MŰVÉSZET (gr. kinesis mozgás) - mozgó tárgyak művészete, melyek mozgását maga a néző, motor, a levegő mozgása stb. hozza létre.

Gondolkozz el azon, milyen vásárolt vagy talált tárgy összekapcsolásával tudnál szobrot vagy objektumot készíteni! Milyen nevet adnál az objektumnak? Elképzelésedet próbáld megvalósítani!

Július KOLLER: Egy pohár víz, 1964, ready-made


41

pop-art Pop-art (angl. popular art rövidítése, népszerű, tömegművészet) - irányzat, mely a tömegművészet és tömegkultúra eszközeivel, témáival és technikáival foglalkozik. Ezeket megjeleníti a művészet színterein (galériákban, kiállításokon, folyóiratokban, könyvekben). A dadaisták gondolataiból indul ki. Provokálni akar, más akar lenni, mint az addigi művészet. Egyúttal felkelti a világ dolgain való gondolkodás igényét, újfajta művészi látásmódot ad a jelenre. Tömegkultúra - a kultúra és művészet különböző megnyilvánulása, melyet a társadalom széles rétegei elfogadnak. A tömegkultúra összefügg a tömegmédia terjedésével (televízió, rádió, folyóira-tok, filmgyártás) és a reklámmal. A 20. sz. hatvanas éveitől használják a popkultúra elnevezést. Fogyasztói társadalom - a konzumizmus egy életstílus, mely a vásárláson és fogyasztáson alapul; az ember a reklám hatására olyan terméket is megvásárol, amelyre nincs szüksége. Milyen szóval helyettesíthetnénk a populáris szót? Milyen művészet és mely személyiségek népszerűek ma (a zenében, filmben, táncban, irodalomban, képzőművészetben)? Mit jelent népszerűnek lenni? Híres szeretnél lenni? Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár ez? Magyarázd meg, miért!

42

Művészeti irányzat, mely Angliában (Anglicko) és az USA-ban (USA) jött létre a 20. század ötvenes éveiben. Főként olyan nagyvárosokban mint London (Londýn), New York (New York), Los Angeles (Los Angeles) terjedt el, mert éppen a nagyvárosi kultúra inspirálta. A művészek a populáris művészet, a film, a tömegmédia, politika, reklámok, a fogyasztói társadalom eszközeivel foglalkoztak. A pop-art képviselői különböző technikákat használtak mint a kollázs (különféle papírokból ragasztott kép) és asszamblázs (különböző anyagokból és tárgyakból kialakított mű). Néhányan képeiket sorozatban gyártották, ugyanannak az elemnek az ismétlésével. Az amerikai pop-art egyik kiemelkedő egyénisége Andy Warhol volt, akinek a szülei Szlovákiából (Slovensko) származtak (múzeuma is van Mezőlaborcon (Medzilaborce). Képei az amerikai fogyasztók kedvenc árucikkeit mutatják be (Campbell levest, filmcsillagok fotóit, politikusokat, közlekedési baleseteket …). Robert Rauschenberg képeibe kitömött madarakat vagy állatokat és különböző tárgyakat rakott (asszamblázs). Roy Lichtenstein felnagyított képeket rajzolt a komixokból. Tom Wesselman amerikaiak magánéletét festette meg.

Robert RAUSCHENBERG, Kanyon, 1959, festmény és asszamblázs Andy WARHOL, Campbell leves, 1965, szitanyomat

Tom WESSELMAN, Tanulmány képhez, 1977, olajfestmény

Roy LICHTENSTEIN, Oh, alright, 1964, akrilfestmény


Újrealizmus néven hasonló irányzat alakult ki Franciaországban (Francúzsko) a 20. század hatvanas éveiben. Képviselői Arman, Yves Klein, Daniel Spoerri, Martyal Raysse, Jean Tinquelly, Niki de Saint- Phalle, Cesar, Christo, de a szlovák képzőművész, Alex Mlynárčik is, aki együttműködött a mozgalommal. Összekötötte őket az a törekvés, hogy a művészetet maximálisan összekapcsolják az élettel, minezt az akció és a happening eszközeivel. Szlovákiában (Slovensko) szintén visszhangja volt a pop art-nak, főként a városi élet, az új technika és anyagok iránti érdeklődés terén. A pop-art elemei megjelennek például Alex Mlynarčik, Stano Filka, Vladimír Popovič, Július Koller vagy Ivan Štepán alkotásaiban.

lásd 46. o.: Akcióművészet

ismételj AKKUMULÁCIÓ (lat. accumulare felhalmozni) – egyforma vagy különböző tárgyak felhalmozásával kialakított kép vagy objektum.

ARMAN, Babák, akkumuláció

ismételj

ARMAN, Hosszú ideig tartó parkolás, 1982, akkumuláció, betonba öntött autók

Cesar BALDACCINI, Hüvelykujj, 1965, plasztika, bronz

A mindennapi tárgyakat az újrealizmus egy különös szituációba helyezi át: autók betonba öntve vagy a felhalmozott tárgyak, óriási hüvelykujj, bronz sörösdobozok mint értékes szobrok, keretek mint egy kis oltár. Éppen ez a különös szituáció nyit újfajta szemléletet a világra.

Stano FILKO, A jelen oltára, 1959, objektum, különféle anyagok

Jasper JOHNS, Festett bronz, 1960, objektum


KOLLÁZS (fr. coller ragasztani) – ragasztással kialakított kép, részek összeillesztéséből kialakított alkotás.

ismételj ASSZAMBLÁZS (angl. assambblage montázs, assamble felhalmozni, összekötni) – különböző plasztik elemek (tárgyak) montázsa, képpé alakítása. A festmény és a szobor közötti átmenet (relief).

Alkoss kollázst vagy asszamblázst, mely bemutatná lakóhelyed egyik színhelyét! Összeállíthatod folyóira-tokból, szórólapokból, valós tárgyakból, menetjegyekből, térképekből, de saját fotókból vagy rajzokból is.

43


Robert RAUSCHENBERG, Art Car, 1986, kép az autón Daniel SPOERRI, Csapda az asztalon, 1986, deszkára ragasztott edények

A képeket festhetik közvetlenül a tárgyakra is. Robert Rauschenberg (bal felső kép) képét egy sportkocsira nyomtatta ki. Emiatt felszökött az autó ára, hisz a művészek képei drágábbak, mint az autók. Daniel Spoerri (jobbra fent) úgy készítette képeit, hogy amikor a vendégek az étteremben befejezték az étkezést, mindazt, ami az asztalon maradt, felragasztotta egy deszkára. Ezeket a képeket „csapdának” nevezte el, mert ide „zárta” a magunk után hagyott rendetlenséget. Van-e olyan dolog környezetedben, amivel felhívhatod társadalmunk figyelmét valamire, amin kritikusan el kellene gondolkodnunk? Milyen eszközöket és módot választanál ahhoz, hogy ezt megjelenítsd?

Claes OLDENBURG, Kiskanálhíd cseresznyével, Minneapolis (Minneapolis), USA (USA), 1988, objektum

Claes Oldenburg (a szöveg fölötti kép) arról híres, hogy valódi tárgyak felnagyításaiból készít szobrokat. Duane Hanson műanyagból készült, kifestett szobra (jobbra) úgy néz ki, mintha élő lenne. A hölgy hajcsavaróval elszaladt a szupermarketbe. Ez olyan emberek kigúnyolása, akik főként azzal törődnek, hogy minél többet vásároljanak, jót egyenek és minél több kacatjuk legyen. A körülöttük zajló élet, mások gondja nem érdekli őket.

44

Duane HANSON, Amerikai nő a bevásárlóközpontban, 1969, szobor


Diptich (gr. diptychos kettős) - két részből álló kép.

ismételj MOTÍVUM (lat. motívus mozgásba hozó) - mindaz, amit a kép ábrázol, amit (akit) a szobor bemutat; a mű több motívumot is ábrázolhat.

Andy WARHOL, Marilyn Monroe, 1962, diptich, szitanyomat

Andy Warhol olyan képeket készített, melyeken többször megismételte ugyanazt, ugyanazt a motívumot. Lehettek ezek híres filmcsillagok (pl. a 60-as évek filmcsillaga Marilyn Monroe), politikusok, élelmiszerkonzervek, bankjegyek, autóbalesetek … Néha ezt különböző színvariációkkal ábrázolta (pl. a dollár bankjegyek a szöveg alatt). Gyakran ábrázolta ugyanazt egymás mellett, változtatás nélkül (a bal oldali diptich M. Monroe-ról). Ezzel bemutatta azt a fogyasztói társadalmat, melyben tucatáruk tömkelege vesz körül bennünket (pl. a szupermarketekben), melyben a filmcsillagok is eladó áruvá válnak (az emberek megveszik az újságban megjelent ügyeiket és botrányaikat, a folyóira-tokban megjelent fényképeiket, megnézik filmjeiket, melyekben játszanak). A másik diptichen a filmcsillag egyre sápadtabbá válik, majd eltűnik. Úgy, ahogy ez a hírnévvel is történik.

Andy WARHOL, Dollárbankjegy, 1962, szitanyomat

Jasper JOHNS, Három zászló, 1958, festmény

Tárgyak sokszorosítása és elrendezése. Ez látható Jasper Johns képén és Arman akkumulációján is. Vagy ha már nincs szükségünk rájuk, a megsemmisítésük, ahogy ezt Cesar Baldaccini összepréselt karosszériáján is látjuk. A pop-art képek és objektumok színeikkel és formáikkal a művészek érdekes ötleteit mutatják be. Főleg azonban társadalmi életünkre hívják fel a figyelmet.

lásd 107. o.: Művészek kislexikona

Cesar BALDACCINI, Naxos, 1998, összepréselt autókarosszéria


ARMAN, Kannák akkumulációi, 1961, tárgyak a vitrinben

45

akcióművészet Akcióművészet (lat. actio tett, folyamat) - művészet, melyben a hangsúly az esemény élő bemutatásán, a nézőkkel való közvetlen kontaktuson vagy közös előadáson van. Egyik formája az akciófestészet, melynél a festő különböző gesztusokkal és mozdulatokkal fest, nagyrészt a közönség előtt.

Az akcióművészet első látásra színházra vagy egy különös szabályú játékra emlékeztet. A hatvanas években néhány képzőművész a művészetet közelíteni akarta a való világhoz. Nem elégedtek meg a valóság megfestésével. Alkotóivá akartak válni. Élő képeket készíteni. Vladimír Kordoš akcióiban újjáélesztette a régi festők képeit úgy, hogy ő maga játszotta el (interpretálta) azokat.

CARAVAGGIO, Beteg Bacchus- gyermek, 1593-1594, olajfestmény

Vladimír KORDOŠ, Beteg Bacchus, 1980, akciófotó

Ľudovít FULLA, Éva lakodalma, 1946, gobelin

Kazuo SHIRAGA, a művész hintán fest, 1956

Az első akcióművészek egyike a japán Kazuo SHIRAGA volt. A képen az akciófestészet módszerei közül láthatunk egyet, az alkotó hintázás közben fest.

Alex Mlynárčik sok olyan nagyszabású csoportos akciót valósított meg, melybe sok embert vont be, és nemcsak a művészvilágból. Az Éva lakodalma c. akcióban Ľudovít Fulla azonos című festményét elevenítette meg Zsolna (Žilina) utcáin. Ezt összekötötte egy valódi lakodalommal. Alexander MLYNÁRČIK, Éva lakodalma, Zsolna (Žilina), 1972, akció

Jackson POLLOCK, No 4, 1956, akciófestmény

A leghíresebb akciófestő az amerikai Jackson Pollock volt. lásd 8. o.: Rend és káosz

46

Ľubomír Ďurček tanítványaival együtt fogja az ecsetet és közösen festenek. Ez az akció, hasonlóan Alexander Mlynárčik akciójához (fent) sok szereplőt von be a játékba. A művésznek és nézőknek közös élményben van részük. Ezt nevezzük happeningnek. Ľubomír ĎURČEK, Küldetés IV., 1982, akció


Az akcióművészek élő művészetet mutattak be - előre megtervezettet vagy rögtönzöttet, véletlen eseményeket és bemutatókat, melyekbe a zene, tánc, költészet és színház elemeit is bevonták. A művészek egyedül vagy közönség előtt dolgoztak, akiket néha közvetlenül bevontak a történetbe. Ezeket az akciókat fotókon, később videón rögzítették, hogy azok is láthassák, akik nem vettek részt bennük. Dezider Tóth (bal oldali kép) fűmagot szórt a talajra, majd vizes lábbal belelépett (a magok a talpára ragadtak) és amerre járt, mindenhol füvet vetett. Michal Kern (kép lent) a hóba kitaposott egy keresztet. Dezider Tóth és Michal Kern az akciót maguk végezték és a fényképészek lefotózták. A nézők csak fényképen láthatják.

Dezider TÓTH, Zarándoklás az irgalmas kötelékhez, 1984, performansz

Azt az akciót, mely nem épít a nézők részvételére, kizárólag a művész (vagy művészek) személyes részvételén alapul, performansznak nevezzük (az angol performance, előadás alapján). Michal KERN, Azonosulás, 1984, performansz

Marina Abramovic és Ron Ulay (balra) olyan akciót mutattak be, melyben hajukat egy közös copfba fonták. Az alsó képen Dennis Oppenheim testhelyzetéből azt láthatjuk, mintha a két falat egymástól el akarná tolni. Marina ABRAMOVIC, Ron ULAY, 1970, performansz

A művészek által bemutatott akciók valamit közvetíteni akarnak felénk. A fűmag elvetésén járás közben (D. Tóth), a kereszt kitaposásán (M. Kern), a haj befonásán egy közös copfba (Abramovic, Ulay) vagy a falak szétfeszítésén (D. Oppenheim) elgondolkodó néző számára valamit szimbolizál.

Yves KLEIN, Antropometriák, 1980, a modell testének lenyomatai

Yves Klein a modellek testét kék festékkel kente be. Azután a vászonra lenyomatot készített velük, ilyen lenyomatokkal készítette képeit.

Igor KALNÝ, Testkép, 1980, akciófotó

Igor Kalný úgy alkotta képeit, hogy testét körberajzolta.

Találj ki olyan akciót, melyben az egész osztály részt vesz! Állapodjatok meg például abban, hogy milyen színű ruhát vesztek fel! A szüneti szokatlan, pl. pantomimos viselkedésben. Vagy a történelemórán tanult esemény mai átdolgozásában és bemutatásában.

Dennis OPPENHEIM, Párhuzamos feszültség, 1970, performansz


47


Allan KAPROW, Elmúlás, 1967, jégkockák, happening

Allan KAPROW, Yard, 1961, gumiabroncsok, happening

A művészek által kitalált és megvalósított akciók valójában játékok. Mint ahogyan a homokban is játszottunk. Játék közben az ember örömet érez. Máskülönben nem lenne játék. Jégkockákból házat építeni (a kép balra fent) azt jelenti, hogy rövid időn belül elolvad - mert nincs hideg. És éppen ebben van a mű gondolatisága. Gyönyörű, és csak egy pillanatig tart. Ugrálni és táncolni egy olyan helyiségben, mely tele van régi gumiabroncsokkal (a kép jobbra fent) különös élményt jelenthet. A művész a látogatókkal közösen alkotta – tulajdonképpen itt senki sem néző, mindenki résztvevője a játéknak.

Milan KNÍŽÁK, Fluxus koncert Prágában (Praha), 1966

John CAGE, koncert, 60-as évek

John Cage zeneszerző volt. Nem hagyományos zenét komponált. Új hangszereket, új hangokat, a hangképzés új módjait találta ki. A játékba a nézőket is bevonta. A fenti képen láthatjuk, hogy zenei hangokat képezhetünk a víz kiöntésével, csobogással, kopogással, koccintással és sok más tevékenységgel. A jobb oldali képen Milan Knížák nagybőgőzik. A koncerteken megszokott nagybőgőzés helyett ő fekve játszik. Ezzel a nézők számára a prágai utcán egy váratlan helyzetet teremt. Hallgasd és nézd meg a DVD-n John Cage zenéjét!

48


Ľubomír ĎURČEK, Rezonancia, 1979, happening Ján BUDAJ és Az intenzív átélés ideiglenes közössége, Utcai akció, 1979, happening


Képzeld el, hogy mész az utcán, és egyszer csak a látszatra egyszerű járókelők sort alkotva elállják az utadat; vagy néhányan egyszerűen lefekszenek a földre és át kell őket lépned. A hetvenes évek végén ilyen akciók játszódtak le Pozsony (Bratislava) utcáin. A koncertet mindig a koncertteremben kell megrendezni? Nem lehet pl. az uszodában? A víz fölött vagy a víz alatt? A zenészek és hallgatók felveszik a búvárszemüveget és a légzőkészüléket, és kezdődhet a koncert. Milan Adamčiak és Robert Cyprich kipróbálta ezt (a bal oldali képen). Juraj Bartusz performanszában (jobb oldali kép) időre festi képeit. A festménynek pár másodperc alatt el kell készülnie. Megszólal az ébresztőóra és a festmény elkészült. Ezért a képek néhány gyors ecsetvonásból állnak. A művész, Rudolf Sikora akciójában (képek lent) porfestékből hatalmas piros nyilakat szórt a fehér hóba, melyek megmutatták az embereknek a városból a természetbe kivezető utat. Ez abban az időszakban született, amikor az emberek elgondolkodtak az egészségesebb életmódról és a természetvédelemről. Milan ADAMČIAK, Róbert CYPRICH, Vízizene, 1969, happening Rudolf SIKORA, Kifelé a városból, 1970, performansz


Juraj BARTUSZ, Egyperces festmény, 1976, performansz

49

Néhány akció olyan, mint egy játék. Mindenki játszhat benne. A művészek azért alkották, hogy az emberek rajtuk keresztül felfedezhessenek egy újfajta világlátást. Denis Oppenheim ugyanazt rajzolja le papírra, amit az ő hátára rajzol a fia. A két rajz soha sem lesz egyforma, mert az ember a hátán nem úgy érzékeli a rajzot, mintha látná. A játék azonban emiatt még szórakoztatóbb. Ez így van a valóságban is: két ember sosem csinál valamit teljesen egyformán.

Denis OPPENHEIM, A rajz átvitele, 1971, performansz

Artprospekt POP, Spirál, 1980, performansz

Csináljatok egy közös akciót! Takarítsátok ki az iskola környékét! Az összegyűjtött fából, papírból, műanyagból - készítsetek objektumot (szobrot), majd állítsátok ki az iskola elé! Elnevezhetitek pl. így: „Az iskola környékének ökoőre”.

Peter BARTOŠ, Rácsszórás a hóban, 1969, performansz

A járás és a lépkedés nyomot hagy maga után. Így lehet ez egy rajzolási mód, ahogy ez a POP csoport akciójában is látható, melyben olyan hosszú ideig járkáltak a mezőn, hogy kitapostak egy spirált. Hasonló Peter Bartoš akciója is (jobb felső kép), aki egy pozsonyi (Bratislava) téren fekete szénporból vonalakat rajzolt. Kialakult egy „zebra”, akár a gyalogátkelőhelyen. Csakhogy ezt a zebrát a rajta járó emberek beletaposták a fehér hóba. Így egy szürke ösvény jött létre.

Vladimír POPOVIČ, Papírhajó vízre bocsátása, Pozsony (Bratislava), 1965, performansz

Alex MLYNÁRČIK, Halívás, Terianszki -tó, (Terianske pleso), 1969, performansz

A Dunán (Dunaj) úszó papírhajó fotója, Vladimír Popovič akciójának dokumentációja. Alex Mlynárcik akciója (jobbra) is a vízen játszódik, a Magas-Tátrában (Vysoké Tatry) a Terianszki-tónál (Terianske pleso). A barátaival együtt műanyag halak sokaságát telepítette ide. A parton táblákat helyezett el, melyek tiltják a halászatot az ívás (halak szaporodásának) idején. Ez szlovákul egy szójáték: „trenie na Terianskom plese”.

50


Jana Želibská elfeledett és mesebeli ünnepségeket újít fel. A fehér ruhás lányok tánca a réten a tisztaságot és az ártatlanságot szimbolizálja. Ez a fiatalság és az újraéledő tavasz ünnepe. Az akcióművészet nemcsak képzőművészeti, hanem zenei, tánc és színházi elemeket is felhasznál.

Richard FAJNOR, Függés a galériákban, 2005, performansz (fent) és projektek (jobbra)

Richard Fajnor performanszában felfüggesztette magát a galéria falára. Ahogy a kiállításon lógnak a képek, úgy függ a falon maga az alkotó. A jobb oldali képeken azt láthatjuk, hogyan rendezte meg a szerző saját „függését“ a világ legnagyobb galériáiban (fotómontázs). Jana ŽELIBSKÁ, Változatok II (Lányok), Pozsonyborostyánkő (Borinka), 1970, happening

Anton Čierny egy gyorsvonat fülkéjében csinált happeninget. A Pozsony – Kassa (Bratislava-Košice) vonaton fogasokon használt ruhákat állított ki. Az utasok a vonaton felpróbálhatták a ruhákat. Ha hagyták magukat lefényképezni bennük, a ruhákat megtarthatták. Az akció a visszaúton is folytatódott. Egész idő alatt videofelvétel készült erről. Az akcióművészet a művész üzenetébe a mindennapi élet eseményeit is igyekszik bevonni (ebben az esetben a ruhabörzét). A mindennapi élettől eltérően a művészet az ilyen eseményekkel arra mutat rá, amit szimbolizálnak. Mit szimbolizál az ilyen ruhabörze? Minden ruhadarab tartozott valakihez, viselője sok mindent átélt benne. Ha emlékezni tudna, sokféle történetet elmesélhetne. Ha egy másik ember veszi fel, egy számára idegen, ismeretlen ember élettörténetének egy részét is magára ölti.

Anton ČIERNY, Second Hand / Gene Art, 2000, happening Pozsony -Kassa (Bratislava-Košice) vonat fülkéjében oda-és visszaúton


51

kép és szó Kommunikáció - egymás megértése, információk, gondolatok, vélemények, elképzelések és érzelmek cseréje az emberek között (bizonyos fokig ember és állat között) jelek (képek, szavak, mozdulatok, hangok, gesztusok) segítségével, melyeket mindkét fél megért. Célja, mások gondolatainak megértése.

Szavakat minden nap használunk. Beszélgetés, olvasás, írás közben. Szavak segítségével nemcsak kommunikálunk, de töprengünk, kifejezzük gondolatainkat, véleményünket is. Ha valakinek el akarjuk mondani, milyen hatással vannak ránk a művészeti alkotások – a képek, szobrok, installációk, videók, építészet, zene, film vagy színház, szavakkal fejezzük ki. Mesélünk róla. Vannak történetet ábrázoló képek és szobrok. Ezt a történetet a műalkotásokból „kiolvashatjuk” és elmesélhetjük. Ez akkor lehetséges, amikor felismerjük az ábrázolt alakokat és a történetet; vagy a kép feléleszti a fantáziánkat és kitalálunk egy történetet.

Cyprián MAJERNÍK, Maszkok, 1939, olajfestmény

Paolo UCCELLO, Szt. György és a sárkány, 1456, olajfestmény Rudolf SIKORA, Autópálya 181- I., 1981, kollázs, tempera, papírkép

Válassz tetszés szerint egy reprodukciót, és próbálj hozzá kitalálni egy történetet! Képzeld el, hogy ezt a történetet egy vak embernek meséled el! Meséld el az osztálytársadnak mobiltelefonon keresztül, úgy, hogyha nem is ismeri, hallás után le tudja rajzolni. Hogyan kezdenéd?

Játsszatok: mesélj egy műalkotásról úgy, hogy osztálytársaid, akik nem látták, csak a te elbeszélésed alapján ismerik, le tudják rajzolni!

52

Mit jelentenek a Rudolf Sikora képén lévő szimbólumok – a csillag, a kereszt, az ismétlődő csillag és kereszt felé mutató nyilak? Meséld el, mit szimbolizálhat ez az út?

Bohdan HOSTIŇÁK, Erdőben, 2005, olajfestmény

iskola a galériában – galéria az iskolában*

id. Pieter BRUEGEL, Vadászok a hóban, 1565, olajfestmény

Maurizio CATTELAN, Cím nélkül, 2000, objektum

A kép eseményt ábrázolhat (valamit, ami megtörtént vagy megtörténhetett), de jelenséget is (hogyan néz ki az, ami megjelenik előttünk). Azonban olyat is le lehet rajzolni, ami a valóságban lehetetlen - ahogy ezt René Magritte szürrealista képén (balra) láthatjuk.

Vajon mit gondolhat a két rendőr Maurizio Cattelan objektuma mellett állva?

A műalkotás interpretációja (lat. interpretatio, előadás, magyarázat) – a mű jelentésének szóbeli kifejezése, annak, amit a mű ábrázol - milyen értelmet tulajdonítunk a műnek, megértjük jelentését, kialakítjuk véleményünket (kommentár).

René MAGRITTE, Teljhatalom, 1965, olajfestmény

Otis LAUBERT, Bicikli, 2005, objektum

Ha műalkotásokról beszélünk az hasonló ahhoz, mint amikor a képzőművészet nyelvét (azt, amit látunk) lefordítanánk beszédnyelvre. Ekkor mindenki úgy meséli el gondolatait, ahogy ő látja. Úgy is mondhatjuk, hogy a műalkotást interpretálja.


ismételj

Nem minden műalkotásnak van elmesélhető eseménye. Például az absztrakt művek inkább formáikkal, színvilágukkal vagy anyagaikkal hatnak ránk. Marián ČUNDERLÍK, Tükör VI., 1962, vegyes technika Alojz KLIMO, Szignál, 1987, tempera

iskola a galériában – galéria az iskolában*

ABSZTRAKT MŰVÉSZET (lat. abstractus elvont) - olyan műveket nevezünk így, melyek nem ábrázolnak semmilyen tárgyat, alakot vagy tájat (nonfiguratív művészet). Geometriai formákból, ecsetlenyomatokból, fröccsentésekből, foltokból, a művész kézmozdulatainak (gesztusainak) lejegyzéséből állhatnak; érzéseket, hangulatot, gondolatot fejezhetnek ki vagy tartalmuk csak a szín, forma, kompozíció lehet …

53

lásd 38. o.: Dadaizmus

Lettrizmus (a fr. lettre betű, írás) - a 20. század képzőművészeti irányzata, szavakból és betűkből kialakított kép.

Az irodalom olyan művészet, mely elsősorban szavakon alapul. A képzőművészet olykor az irodalomból merít ihletet (pl. bibliai témájú képek vagy könyvek illusztrációi). A képzőművészetben azonban vannak egyes irányzatok, melyek az írást és a szót közvetlenül is felhasználják. Például a kubizmus, mely újságszeleteket használt fel, a dadaizmus, mely úgy kombinálta a szavakat és szótagokat, hogy jelentésük érthetetlenné vált, vagy az irányzat, a lettrizmus, mely a betűkből és szavakból képeket alkot.

ismételj KUBIZMUS (fr. cube kocka) - művészeti irányzat, mely a 20. század elején Franciaországban (Francúzsko) jött létre. A kubisták egyidejűleg több nézőpontból történő többsíkú ábrázolást alkalmaztak (felülről, oldalról …), igyekeztek a formákat geometrikus elemekké egyszerűsíteni vagy geometriai elemekből összerakni. Elkezdték alkalmazni a kollázst.

Vizuális költészet (a konkrét költészet is) - művészet, mely a szöveget összeköti a képpel. Elsősorban vizuálisan hat ránk (mint a kép), de szövegként is olvasható. Vágj ki különböző szavakat újságokból és véletlenszerűen alkoss belőlük új jelentéssel bíró mondatokat! Ragaszd fel egy papírra és alkoss belőlük szövegképet!

Július KOLLER, Tenger, 1964, olajfestmény Theo Van DOESBURG, Kis dadaista gyűlés, 1923, kollázs

A művész alkotása néha két művészeti irányzat határai között mozog. Képnek és versnek is tekinthető. Az ilyen művészetet vizuális költészetnek nevezzük. Képeket használ a betűversek megalkotásához. Mindenki emlékszik a képábécére, amelynek segítségével gyerekkorunkban megtanultunk olvasni. Ehhez hasonlóan a vizuális (látható vagy képi) költészet összeköti a szót és a képet. Alkotói lehetnek költők, akik szavakkal és nyelvvel dolgoznak, de olyan képzőművészek is, akik az írásból képeket alkotnak. A költészet e szokatlan formáját a 20. században nevezték el, amikor a művészek egyre többet kísérleteztek. Bár már a középkorban felfedezték. Például az egyiptomi képírást is a vizuális költészet egy fajtájának tekinthetjük.

Egyiptomi hieroglifák, Kr. e. több mint 3000 éve

Egyiptomi felirat, jelentése: Isten hallja az imádságot.

54

A legrégebbi írás képírás volt. Eleinte egy kép egy teljes szót jelentett, később egy szótagot. A jobb oldali képen görög betűírást látunk, melyet a költő szárnyalakban írt le.

Szimiasz Rodoszból (Rhodos), görög költő, Kr. e. 3. sz.

iskola a galériában – galéria az iskolában

A vizuális költészet egy olyan képi játék, mely a betűket és számokat jelként alkalmazza, és amelyekből képet alkot. Ezek formáival dolgozik, de olykor a jelentésükkel is. Például a kalapos dámáról szóló vers egy kalapos dáma képét idézi.

Christian MORGENSTERN, Hal éji éneke, 1905

Christian Morgenstern költő érdekes költészetében a szavakkal játszott – sok „szójátékot” alkotott. Ebben a képversében (balra fent) eltekintett a szavaktól. Mindössze két jelet használt.

Guillaume APOLLINAIRE, Kaligramma, 1918, rajz

Jiří KOLÁŘ, Kezdetben volt a szó, 1968, objektum, kollázs

Mire emlékeztetnek Christian Morgenstern képversének formái? Találó címet adott versének?

Jiří Kolář olyan költő, aki folyóiratokból kivágott képekből és szövegekből alkotta verseit, melyeket tárgyakra ragasztott fel.

Kurt SCHWITTERS, Merz – kép, 1923–32, kollázs

A dadaista alkotóművész, Kurt Schwitters talált folyóiratok, menetjegyek, csekkek letépett darabjaiból alakította ki kollázsait… Ezeknek a szavaknak semmi értelmük nincs. A művész képeket alkotott belőlük, nem akarta, hogy olvashatóak legyenek. Miloš Urbásek (lenti kép) a betűket szép formákként használta. Egy betűrészlet is elegendő volt számára ahhoz, hogy képet alkosson.

Számítógép segítségével alkoss képverset! Betűk helyett számítógépes jeleket használhatsz, például: *, ~, ×, , ©, ?, +,=. Próbáld meg ezek segítségével kifejezni pl. az időjárás előrejelzést, különböző hangulatokat, az élet körforgását, jelekből készült komixot...

Válassz ki egy tetszőleges művet, figyeld meg, és rendelj hozzá olyan szavakat, melyek a megfigyelés során eszedbe jutnak! Azután úgy olvasd el a szavakat, mintha verset olvasnál! Alkoss ábécét titkosírásból! Segítségével írd le a nevedet és címedet! Az írásból alkoss valamilyen formát!

Diákmunka

Miloš URBÁSEK, Téma O, 1966, festmény


55


Dezider TÓTH, Kettes, 1976, latex festés

René MAGRITTE, Ez nem egy pipa, 1928, olajfestmény

A kép be is csaphat bennünket. Úgy, mint Dezider Tóth képe (fent), amikor nem egyezik a rajz az írással. Mi az igazság? A nézőnek kell eldöntenie. A mellette lévő René Magritte képen a pipa képe alatt franciául ez van írva: Ez nem egy pipa.

Gondolkodj: Magritte képe pipát ábrázol? Az „Ez nem egy pipa” felirat igaz?

Eduard Ovčáček versének a következő címet adta: A pesszimista és optimista párbeszéde. Talált egy szót, mely igen jól jellemzi a pesszimista embert, aki mindig sóhajtozik és panaszkodik. Csakhogy ez a szó visszafelé írva egy indulatszó, mely nevetést fejez ki. Tehát optimizmust. Ez egyszerű és találó. Eduard OVČÁČEK, A pesszimista és optimista párbeszéde, 1962, írógép

Ľubomír ĎURČEK, Igen nem, 1977–79, rajz

Az eldöntendő válasz a kérdésre így hangzik – igen vagy nem. Néha azonban ez igen összetett és bonyolult. A jobb oldali képen Jiři Valoch installációját látjuk. Csak egy nagy betű a falon, és megváltozik az egész helyiség jelentése.

Jiří VALOCH, Projekt, 2006, installáció

56


Igor KALNÝ, Cím nélkül (Kiáltás), 1985, tusrajz

Igor Kalný rúzsos szájlenyomatokat készített papírra. Eközben úgy nyitotta ki a száját, mintha kiáltana, ásítana, a fájdalomtól sóhajtana vagy fütyülne. Aztán a lenyomatokhoz hozzárajzolta az arc részeit. A rajzot szöveggel egészítette ki. A kép alatti szöveget képaláírásnak nevezzük. Többnyire a kép címe is ez. Ebben az esetben a cím közvetlenül e képen található. A képen lévő szöveget a komixok is használják.

Jiří KOLÁŘ, Vers, írógép Jiří KOLÁŘ, Papucsok, objektum, kollázs

Jiří Kolář papucsokból is képes volt képverset alkotni. Egyes részekre szavakat, másokra képeket ragasztott. Az ilyen képversek nem olvasásra valók. Hanem nézésre, de gondolkodásra is. Például arról, hogy egy öreg, csámpás papucs szép és érdekes tárggyá válhat, hogy a tárgyak is képesek „beszélni”, még ha szavak nélkül is. Kolář verseit kezdetben szavakból írta. Később betűkből, majd képekből rakta össze verseit, melyeket csíkokká nyírt szét, összegyűrt, és átfedésekkel egy új összeállításban ragasztott össze. Írd le a nevedet (autogramodat) többféleképpen!

Ritkábban kapcsolódik össze az írás az építészettel. A lenti képeken Michal Murin terveit láthatjuk. A számítógép téranimációjával (mely segítségével tárgyakat rajzolhatunk a térben, melyeket a monitoron minden oldalról láthatunk) megtervezte a kortársművészet múzeumát saját aláírásának formájára. Az aláírása felülnézetből látható. Oldalnézetből az aláírást a néző nem fedezi fel. Michal MURIN, A kortársművészet múzeuma aláírásomban, 2003, 3D animáció


57

forgatókönyv film és videó készítése Forgatókönyv - irodalmi mű, mely a film, színdarab, videó vagy komix megalkotásának alapjául szolgál. A filmesek számára ez egy program, mely alapján a rendező, az operatőr és az egész stáb a színészekkel közösen létrehozza a filmet. Jelenet vagy kép (gr. skene, lat. scaena fokozat, színpad) – a filmben és a videón ez a film egy szakaszát jelenti, mely több, egymást követő felvételből áll. A jelenetet alkotó felvételekben egységben van az idő, a hely és a cselekmény. ismételj FELVÉTEL - a filmezésnél néhány egymást követő jelenetet jelent, melyek rövid eseményt jelenítenek meg; az egészre, a részekre vagy a részletekre helyezi a hangsúlyt.

A filmművészet fontos eszközei a szavak. A film egyformán épül a mozgóképre, a színészek monológjaira és dialógusaira vagy a mesélő szavaira. Kivétel ez alól a némafilm, de ezeknél is fejezetcímként használták a szavakat (olykor a jelenetet követően feliratként volt olvasható, amit a szereplő vagy mesélő mondott). A filmkészítésénél fontos szerepet játszik a forgatókönyv. A forgatókönyv írásban rögzített alapanyag, mely alapján a rendező forgatja a filmet, vagy televízió és rádióműsort szerkeszt. Forgatókönyv szükséges a komixet rajzoló művész számára is. A forgatókönyv elkészítőjét forgatókönyvírónak nevezzük, aki a rendezővel és operatőrrel együtt a film legfontosabb alkotói közé tartozik. A forgatókönyvíró kitalálja és a forgatókönyvben leírja a film cselekményét, a jeleneteket, a szereplők párbeszédeit, gyakran azt is, hogy milyen legyen a kinézetük, mit kellene kifejezniük a cselekmény egyes helyszíneinek. Ezeket a dolgokat együtt – a szereplőket, helyszíneket, párbeszédeket, a kamera által rögzített eseményeket jelenetnek nevezzük. De a film legfontosabb alkotója a rendező. Számára a forgatókönyv gyakran csak egy alapötlet, melyet azután átalakít saját elképzeléseinek megfelelően a film nyelvére. Ötlet - amiről a film szólni fog. Egy leegyszerűsített történetet, a szereplők jellemzését, a helyszínt tartalmazza. Filmötlet lehet egy regény, elbeszélés, színdarab … A videoklip ötlete pl. egy dal is lehet. Írhatsz egy rövid fogalmazást – elbeszélést is, mely egy film vagy videó alapötlete lehet.


Storyboard olyan eszköz, melynek segítségével film alkotói a történetet, cselekményt vizuálisan megjelenítik. Tartalmazza azt is, hogy totál, közeli vagy félközeli felvételt kell-e készíteni.

58

Storyboard a Batman c. filmhez. Jobbra a megjegyzéseket látjuk.

kezdeményezések a filmben*

Először azt kell átgondolni, hogyan következnek majd egymás után a jelenetek a filmben. Az első tervezet, amely alapján a forgatókönyvíró megírja a forgatókönyvet a kivonat (előzetes forgatókönyv). Ez meghatározza, hogy a forgatókönyvben mi szerepeljen és mi ne. A kivonatban mondatokba foglalva megtalálható a film egész története. Ezután el lehet kezdeni az irodalmi forgatókönyv írását. Az irodalmi forgatókönyv leírja a majdani mű lényegét. Tartalmazza a jelenetekre osztott cselekmény részletes leírását, és gyakran a nagyon részletes instrukciókat is a színészek, operatőr, díszlettervező és építész valamint a film többi munkatársa számára. Az irodalmi forgatókönyv egy olyan leírás, mely alapján elkészülhet a majdani film. A munkával, melyet tulajdonképpen már nem a forgatókönyvíró, hanem a rendező végez, befejeződik a forgatókönyv írása. Ez a munka a technikai forgatókönyv elkészítésén alapszik. A technikai forgatókönyv a történet végleges verzióját, a szereplők párbeszédeit, az egyes képek jelentését és felépítését (közeli, félközeli), a kamera helyére, a felvételek hosszára, módjára és egymásra épülésére vonatkozó instrukciókat tartalmazza. A forgatókönyv két részből áll - a jobb és bal oldali részből. A forgatókönyv bal oldali része a cselekmény leírását és a párbeszédeket tartalmazza. A jobb oldalon a forgatás technikai utasításai találhatók. A technikai forgatókönyv alapján a forgatás ideje alatt a stáb munkáját a naplóvezető ellenőrzi, aki kipipálja a leforgatott jeleneteket és a beírja az utólagos információkat (pl. a színészek jelmezét, a világítást). Sok rendező a technikai forgatókönyv készítése közben olyan alapos munkát végez, hogy elkészíti a készülő filmjének részletes képi komixéhez hasonló tervezetét, amit storyboardnak nevezünk. A storyboard tartalmazza a film legfontosabb képeinek, jeleneteinek rajzos változatát. Úgy, ahogy azt még a forgatás előtt a rendező elképzeli. Filmszereplő – a film „hőse”, minden szereplő, aki a filmben szerepel; határozott karakterrel kell rendelkeznie. A forgatókönyvíró a külső megjelenésén kívül el kell, hogy képzelje, hogy mit szeret, mi a kedvenc étele, álmai … A szereplőknek össze kell kuszálnia az életét (pl. kitenni őket a bizonytalanságnak, elvárásoknak, kríziseknek …), hogy a történet a néző számára izgalmas legyen és gondolkodóba ejtse. Storyboard a Jurassic Park c. filmhez A Harry Potter c. film néhány storyboardja.

Írd le röviden egy videofilm ötletét, amit leforgatná! Találd k, hol fog játszódni, kik lesznek a szereplők, mi lesz a bonyodalom, megoldás, írj párbeszédeket! Rajzold le a fontos jeleneteket (storyboard), azt, hogyan képzeled el a szereplőket, és írj utasításokat a rendező, az operatőr és a színészek számára!

kezdeményezések a filmben*

Storyboard (angl. storyboard) - képek sorozata, mely a film, videó, interaktív média(pl. videoinstalláció) forgatásának előkészítése. A technikát a Walt Disney filmstúdióban fejlesztették ki a 20. sz. 30-as éveiben.

59

az épület típusa és funkciója típus (lat. typus, figura, példa) – minta, példa, jellegzetes tulajdonságok hordozója. – az építészetben: épületek céljuk, funkciójuk (mit szolgálnak) szerinti csoportosítása. Különböző típusú épületeknek mások a tulajdonságai. funkció (lat. functio tevékenység) – működés, mely egy adott célt szolgál, érvényesség vagy jelentőség; – az építészetben: az, ahogy az építmény (pl. lakóterület) betölti azt a funkciót, amit elvárunk tőle.

Az épületek különböző típusúak lehetnek. A lakóépületek (családi házak, villák, bérházak, kollégiumok, idősek háza) a lakhatást szolgálják. A középületek (iskolák, galériák, színházak, mozik, koncerttermek, könyvtárak, kultúrházak, kórházak, hivatalok, üzletek, stadionok, uszodák, hotelok) a közoktatást, kultúrát, bevásárlást, sportot … szolgálják. A szakrális (kegyeleti) épületek (templomok, emlékművek, emlékhelyek, temetők) az istentisztelet, imádkozás, meditáció és emlékezés helyszínei. A közlekedési létesítmények (a közutak, kereszteződések, vasút, állomásépületek, repterek) közlekedésre, utazásra valók. A mérnöki építmények (hidak, alagutak, duzzasztógátak, csatornák) technikailag nehezen megvalósítható építmények, melyek különböző területeken hasznosíthatók. Az ipari és mezőgazdasági létesítmények (gyárak, szarvasmarhatelepek, farmok, raktárak) a termelést, állattenyésztést és raktározást szolgálják. Az építész mindig olyan épülettípust képzel el és tervez meg, mely alkalmazkodik az elvárásokhoz – funkciójához. Emellett mindig figyel arra, hogy az épület egyedi legyen, ne hasonlítson a hasonló típusú építményekre. Ha ez így történik, úgy egy architektonikus műről beszélhetünk.

Henning LARSEN, Hullám, Dánia (Dánsko), 2009

Hasonlítsd össze az itt látható képeken a lakóházak elrendezését! Melyik hasonlít leginkább lakóhelyedhez?

Irtványos Mjechné, Vrbovce

60

Bucky FULLER, Moshe SAFDIE, Habitat, Montreal (Montreal), 1967

Amszterdam (Amsterdam), lakóházak a csatorna mentén, 17. sz.

Hol lakunk? Lakásunk elhelyezkedése, terei, formái, színei és megvilágítása, hogyan szolgálnak bennünket - funkciójuk – nagyon fontos számunkra. Hisz életünk nagy részét ott töltjük. Ezért fontos lélektani hatásuk van pszichénkre, befolyásolják azt, milyenek vagyunk. Már a régmúltban is arra törekedtek az emberek, hogy minél jobb hajlékot építsenek, alakítsanak ki maguknak. Ez nem mindig sikerült.

Záhonok lakótelep, Zólyom (Zvolen)

kezdeményezések az építészetben*

Városrész Limában (Lima), Peru (Peru)

Ľubomír ZÁVODNÝ, családi ház Kĺzava, 2009

Árvai (Orava) faház

Szerzetesek sziklába vájt hajlékai, Kappadókia (Kapadócia), Törökország (Turecko)

Az emberi hajlékok nagyon sokfélék lehetnek. Az üvegből és betonból készült modern lakóház sokban különbözik a faháztól. Azonban sok közös jegyük is van. Például vannak szobáik, ablakaik. Jobban különbözik ettől a sziklába vájt szerzetesi hajlék, vagy a jurta – a mongol nomád pásztorok sátra. Azonban mindegyik megfelel a lakhatás igényeinek: az evésnek, az alvásnak, el lehet tölteni benne a nap egy részét. Menedéket nyújtanak a hideg és eső elől, ha lakóik szépen berendezik, lakályosakká válnak. Sétáink során megtekintjük az emlékműveket, melyek eseményeket idéznek fel. Az emlékmű része többnyire a szobor (emlékoszlop). Tudomást szerezhettek valamilyen eseményről, megnézhettek egy róla szóló filmet, olvashattok róla folyóiratokban, könyvekben. Ebben az esetben ez egy architektonikus emlékmű.

Jurta, a mongol pásztorok lakhelye

E. L. Boulée építész a fizikus Newtonnak tervezett emlékművet. Ez egy hatalmas gömb alakú épület, belsejében erős fény világít. Abban a korban ilyen épületet építeni lehetetlen volt.

Nálunk az egyik legnevezetesebb emlékmű a SNP (Szlovák nemzeti felkelés) Emlékműve Besztercebányán (Banská Bystrica), melyben az alkotóknak nagyszerűen sikerült ötvözni az építészetet (az épület egy népviseleti kalapra emlékeztet) és a szobrászatot (a szöveg alatti képek). Etienne Louis BOULEE, Newton emlékműve, 1784, terv, külső és belső

Frico MOTOŠKA, Ľudovít Štúr emlékműve, Modra (Modra), 1938 Dušan KUZMA, SNP emlékmű épülete Besztercebánya, (Banská Bystrica), 1969

Jozef JANKOVIČ, Az áldozatok figyelmeztetnek, 1969, SNP emlékmű, Besztercebánya (Banská Bystrica)

Berlinben (Berlín), a holokauszt emlékére (zsidó népirtás a fasiszta koncentrációs táborokban) egy szokatlan emlékművet állítottak fel. Ez 2711 eltérő magasságú betonoszlopból álló labirintus (kép lent).Alatta múzeum található.

Jozef JANKOVIČ, Lépkedő emlékmű, 1987, plasztika

Peter EISENMAN, A meggyilkolt európai zsidók emlékműve, 2005, Berlin (Berlín)

A holokauszt emlékmű utcácskái Berlinben (Berlín)


61

A barokk Keresztelő Richard MEIER, Jubileumi templom, Szent János székesegyház, Róma (Rím), 2003 Nagyszombat (Trnava), 1637 Notre-Dame gótikus székesegyház, Reims, (Remeš), Franciaország (Francúzsko), 13. sz.

Antonio GAUDI, Szent Család-templom, Barcelona (Barcelona), Spanyolország (Španielsko), 1883-2010 Le CORBUSIER, templom Ronchamp-ban (Ronchamp), Franciaország (Francúzsko), 1954

Evangélikus artikuláris templom Szentkereszten(eredetileg Kispalugyán (Paludza), 1982

A 16. században a katolikus egyhától elvált az evangélikus egyház. Az evangélikusok néhány országban nem építhettek templomokat. Nálunk a császár csak 1681-ben engedélyezte az evangélikusoknak, hogy egy meghatározott számú templomot felépíthessenek. Csak fából készülhettek és több előírásnak kellett betartaniuk. Ezeket artikuláris templomoknak nevezzük (a császár törvényrendeletei - artikulái alapján).

Peter BEHRENS, Zsinagóga, Zsolna (Žilina), 1931

Peter Behrens zsinagógája a zsidó imaházak modern változata. lásd a 30. o: Tér az építészetben lásd a 86. o: Reneszánsz művészet

62

A szakrális épületek – templomok, kápolnák, kálváriák, haranglábak, imaházak, zsinagógák, mecsetek- nagyságukkal, formájukkal, méltóságukkal és szépségükkel tűnnek ki környezetükből. Az emberek, bármely korban éltek is, azt akarták, hogy az imádság helye különleges legyen. Ezért a templomok a legszebb és legértékesebb történelmi emlékek közé tartoznak. A mai építészek számára is igen érdekes feladat egy templom felépítése.

Óváros kapu, Prága (Praha), 14. sz.

Mihály-kapu, Po- Urbán torony, zsony (Bratislava), Kassa (Košice), 15. sz. 14. sz.

Vladimír TATLIN, III. internacionálé emlékműve, 1920, modell

Karel HUBÁČEK, Tévétorony, Ještěd (Ještěd), 1968

A tornyok különböző célokat szolgáló építmények. A középkori várakban védelmi szerepük volt. A városkapukhoz hasonlóan a város bejáratát védték. A keresztény templomok tornyai már messziről felhívták a figyelmet az imádság helyére. Helyt adtak az embereket az istentiszteletre hívó harangoknak is. Hasonlóképpen az iszlám mecsetek minaretjei: a müezzinek innen jelezték a hívőknek, hogy elérkezett az ima ideje. A tornyok emlékművek is lehetnek, mint a Tatlin-torony (nem épült fel). Kék mecset, Isztambul (Istambul), Érdekesek a televíziós tornyok is.


Törökország (Turecko), 1617

Az építészet típusairól többet megtudhatsz a DVD-ről.

Frank Lloyd WRIGHT, Guggenheim múzeum, New York (New York), 1959, külső és belső Vladimír DEDEČEK, Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony (Bratislava), 1979

Frank GEHRY, Guggenheim múzeum, Bilbao (Bilbao), Spanyolország (Španielsko), 1997, külső és belső

A galériák a képzőművészet kiállító helyei. Ezek lehetnek rövid ideig tartó kiállítások (többnyire kortárs művészek művei; itt állítják ki alkotásaikat) vagy a galéria gyűjteményeinek állandó kiállításai (a galériák által vásárolt és tulajdonukat képező művészet). A galériák sorában a legnevezetesebb az a két galéria, mely Solomon Guggenheim, amerikai műgyűjtő anyagát állítja ki - New Yorkban (New York) és (Bilbao). Mindkét galéria érdekes külsejével és a belső tereiben különféle kiállítási tárgyak elhelyezésének lehetőségével hívja fel magára a figyelmet. A kertek és parkok a pihenés, séták és a sport helyszínei. Külsőjüket a kertészek és építészek felügyelik.

Japán zen-buddha meditációs kert

Hagyományos japán kert

A kolostorban lévő kert a meditáció helye. A meditáló szerzetesek jobb összpontosítása érdekében a japán buddhista kolostorokban kavicsból építenek kerteket, melyet rendeznek el, hogy a tenger állandó mozgását és szigeteit idézze.

Hagyományos angol park

Készítsd el (rajzolj vagy modellez kartonból) egy kiválasztott épülettípus (pl. családi ház, templom,iskola, emlékmű …) tervét! Mondd el, hogy melyik típusú épületnél mi a fontos – a külsőt és a belsőt tekintve!

Hogyan hat rád a szöveg alatt látható három park látványa? Próbáld elmondani elsősorban azt, hogy miben különböznek?

Hagyományos francia park

A képeken látható három parknak különböző a hatása. A parkrendezés az építészet része, kertépítésnek nevezzük. Az egyes országoknak a parkrendezésben eltérő hagyományai vannak.


63

az épület kifejezőereje Az építészet nem csak arra szolgál, hogy rendeltetésszerű legyen és tereit jól ki lehessen használni. Az építészet fontos eleme az épületek külleme, és az, amit kifejeznek. Koliba vikkendház Zakopanéban (Zakopane) Lengyelország (Poľsko)

Bartolomeo AMANATI, kertépítészet, 1552

Az épületek többnyire nem alakokat, arcokat, állatokat vagy tárgyakat ábrázolnak. Némely épület azonban megkísérli az ábrázolást is. Ha arcot jelenít meg, kölcsönveheti a különböző arckifejezéseket. A műalkotás kifejezőereje - a mű hatása (jelek, arcok) a nézőre olyan elemek segítségével, melyek érzéseket, benyomásokat keltenek; a néző tudat alatti hangulatkeltése (ráhatás, ráirányítás); ezt spontán (véletlenszerűen) érjük el vagy tudatosan, kifejezőeszközök segítségével.

Mit fejeznek ki a képeken látható arcok? Milyen arckifejezések hiányoznak még a képekről?

Frank Lloyd WRIGHT, Ház a vízesés fölött, Pennsylvania (Pensylvania), USA (USA), 1935

Jan KAPLICKÝ, A nemzeti könyvtár terve, Prága (Praha), 2007

Jan KAPLICKÝ, Zöld épület, London (Londýn), 1990

A felső képeken két természetben épült házat látunk. Mindkettőnek más-más a hatása. Mást fejez ki. A faház és a vízesés fölötti modern épület. Jan Kaplický két épületmodellje olyan, mint a jövő épületei (lehet, hogy valakit egy „másik bolygó” épületeire emlékeztetnek). A kortárs építészek merész formákat használnak, ezek megvalósítását lehetővé teszi olyan új anyagok és az új technikák feltalálása, melyek a múltban nem léteztek, ezért ilyen épületeket sem lehetet építeni. Frank Gehry két háza (lent) nagyon eltérő. Közös bennük az, hogy nem derékszögűek és szabályos geometriai forma sincs bennük. Gehry különböző plasztikus formákat használ. Hatásuk azért más, mert eltérő a formájuk és más anyagból készültek. Az egyik betonból, a másik csillogó fémből.

Frank GEHRY, Walt Disney Koncertterem, Los Angeles (Los Angeles), 2004 Frank GEHRY, Táncoló ház, Prága (Praha), 1995

64


Az architektúráról többet láthatsz a DVD-n.

Zaha HADID, Polifunkciós házak, Pozsony (Bratislava), projekt 2010

Lakótelep, Prága (Praha) 20. sz. 70 -es évei

A városi lakótelepek többsége a zsúfoltság érzését keltik. Néha „betondzsungelnek” is nevezik őket. De várost másként is lehet építeni. Lehet levegős, kis területen is váltakozhatnak az épülete a zöld területtel. Ez attól függ, hogy az építész a terveiben hogyan helyezi el az épületeket, milyen formát és színt képzel el, milyen anyagból készülnek majd.

Faházak Čičmanyban (Čičmany)

Daniel LIBESKIND, Családi ház (18.36.54), Connecticut (Connecticut), USA (USA)

Találj ki és rajzolj le egy emberi arcra vagy valamilyen tárgyra emlékeztető épületet! Vedd figyelembe, hogy az épület betöltsön valamilyen funkciót – feladatuknak megfelelően helyezd el ebben a formában a tereket! Rajzold le a terek belső elhelyezkedését (helyiségek, folyosók, lépcsőházak). lásd 107. o.: Művészek kislexikona

Fogalmazd meg, hogyan hat rád a bal oldali képeken látható négy családi ház (kifejezőerejüket)! Szerinted melyikben lehet a legkellemesebben élni? Miért? Olga Architects, Konténerház

Családi ház Castel Méra (Castel Méra), Franciaország (Francúzsko)

Az épületek formája tárgyakra, élőlényekre, növényekre vagy emberi arckifejezésre is emlékeztethet. Az ilyen forma általában kontrasztja a város szögletes házainak. A turisták a világ minden tájáról a csodájára járnak.

Mire emlékeztet ennek a kapunak a képe? Mi a jelentése? Frank GEHRY, Haltánc, Japán (Japonsko), 1990

Jörn UTZON, Operaház, Sydney (Sydney), Ausztrália (Austrália), 1973


65

elgondolkodtató képek Templom egy átalakított vasúti kocsiban, Oroszország (Rusko)

Oroszországban (Rusko), a kommunizmus idején (19181991) sok templomot leromboltak. A hívők a kommunizmus bukása után a falvakban és városokban újra fel akarták építeni templomaikat. Ehhez azonban hiányoztak a feltételek. Ezért alkalmi templomokat alakítottak ki – pl. kiselejtezett vasúti kocsikban (kép balra). A vagon belső tere (a fülkék és ülések nélkül) a templom mint gyülekezőhely funkcióját töltheti be egy bizonyos létszámú ember számára. A rögtönzött építészet csak ideiglenes megoldás. Improvizáció (lat. improvisus, váratlan, meglepő) 1. előkészület nélküli megnyilatkozás vagy cselekedet – az, ami egy hirtelen ötletből jön létre; az improvizációs készség az alkotóképesség fontos része; 2. szabályok nélküli, szabad kísérletezés művészi módja (zenében, színműben, táncban); 3. helyettesítő, kényszermegoldás

Az a mecset is rögtönzött architektúra, melyet a nomád beduinok állítottak a Szaharában (Sahara). A helyet kövekkel vették körül. A helyre való belépés előtt levetik lábbelijüket, mint ahogy ez minden mecsetben szokás. Ez a darab homokos talaj a templom funkcióját tölti be. Rögtönzött mecset a sivatagban

A ruházatunk is építészet. Testünk számára a legközelebbi tér, melyben elbújhatunk. A bal oldali képen egy farsangi maszkot látunk, mely épületet ruhaként ábrázol. A másik képen ruhát varrtak egy háznak. Ez egy installáció, de az építészek komolyan gondolkodnak arról, hogyan lehet egy épületet „felöltöztetni”, milyen jelentést lehet neki adni. Gyermekkarneval, Bécs (Viedeň). Amal KENAWY, Szakadatlan beszélgetés, Kahira (Káhira), 2007, installáció

ARCHIGRAM, konténerházak terve

66

Lakókocsi negyed, USA, (USA)

Az Archigram építészeti csoport ötlete volt, hogy az embereknek kis „családi házakat” adjanak a panellakások helyett olyan konténerekben, mint amilyeneket a kamionok használnak az áruszállításhoz. Ha költözni szeretnének, a daru felteszi őket a kamionra, és már mehetnek is lakni egy másik városba. Jobbra ilyen családi házakból álló lakónegyedet látunk - lakókocsikból.

kezdeményezések az építészetben

Emberi arcot ábrázoló épület. Egyben emlékműve és portréja is William Baraknak, az ausztrál őslakosok megszemélyesítőjének (aborigin). Az ausztrál fővárosban épül. A portrét az erkélyek falának szűkítésével és bővítésével alakítják ki (kép fent). ARM architect a Peter SCHIPPERHEYN, Épület – portré, Melbourne (Melbourn), Ausztrália, (Austrália), 2010, projekt

Chicago (Chicago) látképe, USA (USA)

A város panorámáját a legmagasabb épületek alakítják ki. A mi hagyományainkban ugyanezt szolgálták a tornyok, melyek a templomok, városházák vagy a város védelmének szimbólumai voltak. A modern technika és a nagyvállalkozói közösségek gazdagsága lehetővé tette a nagyvárosok kifejezőerejének megváltoztatását. A tornyokat felhőkarcolókkal helyettesítették.

Vermeer van DELFT, Delft városképe (Delft), 1661, olajfestmény

A lenti képeken két közkönyvtárat látunk. Mindkettő mást fejez ki. Mindkettő másképpen fejezi ki azt, ami benne zajlik. Balra Kansas (Kansas) könyvtára látható. Már a külseje is kifejezi, mit várhattok a belsejétől. Ezek a legértékesebb könyvei. Jobbra egy londoni könyvtárat láthatunk. Tervezői úgy döntöttek, hogy láthatóvá teszik mindazt, ami bent zajlik. Az óriási üvegfalakon keresztül láthatjuk, ahogy az olvasók megérkeznek, hogyan helyezik kabátjukat a ruhatárba, hogyan keresik a könyveket a katalógusokban, hogyan olvasnak, hogyan kávéznak, teát vagy málnaszörpöt isznak a büfében … Az építészek különböző eszközöket használnak fel arra, hogy minél kifejezőbb épületet alkossanak. Hatnia kell a nézőkre (formájával, színével, szépségével …), emellett „üzenetet” is kell közvetítenie (szimbolizálnia valamit).

ALSOP & STORMER, Peckham könyvtár, Könyvtár London (Londýn), 2000 Kansasban (Kansas), USA (USA)

kezdeményezések az építészetben

67

fotóriport Fotóriport (foto gör. fós, fény; riport a fran. reporter hozni) – a fényképezés egy fajtája, melynek feladata a társadalmi élet, politika, kultúra, természet, sport jelentős pillanatainak vagy változásainak megörökítése. Elsősorban az újságírásban használják. A valóságot ábrázolja a konkrét tények felvételei alapján. A riporternek a tett helyszínén kell lennie, figyelnie kell az eseményeket, jó meglátással el kell kapnia a jellemző pillanatokat, hogy a nézőnek jó rálátást biztosítson.

A kis Kodak Brownie fényképezőgép csak 1 dollárba került. 100 fotót lehetet vele készíteni, majd el kellett küldeni egy céghez, ahol kivették a filmet, előhívták és a fényképezőgéppel együtt visszaküldték a vásárlónak.

Ma a fotóriporterek olyan készülékeket használnak, melyek optikailag nagy távolságban lévő objektumokat is közelíteni tudnak. Olykor vadászokra emlékeztetnek, akik szenzációs felvételre „vadásznak”. A tolakodó riportereket „paparaziknak” nevezzük.

68

Az első fényképezőgépek technikailag kezdetlegesek voltak. A fotóriporterek számára elengedhetetlen gyorsaságot nem tette lehetővé a felvételek elkészítéséhez szükséges hosszú idő és a fényképezőgépek nagy mérete. Ennek ellenére az első híradás már 1852-ben megvalósult. Roger Fenton oroszországi útjáról és a krími háborúról szólt. A képen látható, hogy a hosszú exponálási idő (nyitott objektív a fény rávetődésekor) miatt a gyorsan közlekedő emberek csak elmosódott foltként látszódnak.

Roger FENTON, Riport a krími háborúról, 1855, fénykép

Az ilyen hatalmas fényképezőgépekkel lehetetlen volt a gyors helyszínváltás, így nem tudták azt lefényképezni, ami éppen a közelben játszódik. Szükség volt a fényképezőgép tökéletesítésére, lekicsinyítésére és kezelésének leegyszerűsítésére. Mathew BRADY, Riport Észak (Sever) és Dél (Juh) háborújáról, 1862, fénykép

Egy kisebb, könnyebb, könnyen kezelhető fényképezőgép feltalálása és tömeggyártása nagyobb mozgásteret tett lehetővé a fotóriporterek számára (1888-ban találta fel Eastman KODAK). A riportfotók a folyóiratokban kezdtek érvényesülni. Az emberek számára szokatlan háborúról készített felvételek sokkolták a közvéleményt.

Fénykép a Fülöp-szigeteki (Filipíny) háborúról 1899-ből, a Leslie´s Weekly hetilapban

Lewis W. HINE, Osztriga felnyitók, 1913, fénykép

A fényképészek felfigyeltek a nehézsorsú emberekre is (szegényekre, éhezőkre, nehéz munkát végzőkre). Az ilyen fényképet társadalmi fotónak (szociofotó) nevezzük.

kezdeményezések a fényképészetben*

A fényképek létezése előtt az újságokat rajzokkal és metszetekkel illusztrálták. Ezek azonban nem tudták olyan gyorsan és hitelesen informálni a nyilvánosságot. A II. világháborúban már minden fronton voltak haditudósítók. Őket az újságkiadók küldték ki.

A londoni (Londýn) tűzoltás metszete 1830-ban

Dmitrij BALTERMANC, Bánat, 1942, fénykép

A sportesemények olyan egyedülálló felvételek elkészítését teszik lehetővé, melyeket az emberi szem nem képes észrevenni.

Don McCULLIN, Menekültek Biafrából (Biafra), Éhező gyermek Biafrából (Biafra), fényképek

A hatvanas évek végén a dokumentációs médiában a fénykép elvesztette kizárólagos helyzetét. Az embereknek szóló hírszolgáltatást átvette a televízió. Ennek ellenére a fényképek mindig képesek felrázni a közvéleményt és az emberek lelkiismeretét. Don McCullin azon fényképészek egyike, akik kegyetlen őszinteséggel mutatták meg a nyilvánosságnak háborúellenes nézeteiket a biafrai menekültek és a gyerekek nyomorát bemutató ijesztő képei segítségével. A fotóriport az újságírói riport része. Ez azt jelenti, hogy összefügg az újság vagy folyóirat szövegével, mely leírja az ábrázolt valóságot. A fotóriport állhat fotósorozatból, mely betekintést nyújt a nyilvánosság számára az adott helyszínbe és eseménybe. A fotósnak át kell gondolnia, hogy melyek a fontos felvételek. Mindig több fotót kell készítenie, majd válogatnia. Emellett lényeges a fotós meglátása, hogy a jellemzőt, a különlegeset, a rendkívülit fényképezze le.

II. János Pál pápa a fiatalokkal való találkozásakor

A fotóriporternek el kell kapnia a megfelelő pillanatot, a fényképezőgépet a megfelelő irányba kell állítania és a megfelelő pillanatban megnyomni a gombot. Némely felvétel egyedülálló, ez azt jelenti, hogy megismételhetetlen.

Jozef SEDLÁK, Szociális otthon, Holicsban (Holíč), 1989


69

Dokumentumfotó (lat. dokumentum megerősítés) – a jövő generációi számára megörökíti egy közösség életét, eseményt, szokást, kultúrát és környezetet. Olykor egy hosszabb időszakot is felölel és fotósorozatokból áll. A dokumentumfotóhoz nem szükséges kiegészítő szöveg, inkább az érzésekre hat. Werner BISHOF, Cuzco mellett furulyázó fiú (Cuzco), Peru (Peru), 1954

Ezen a képen a legborzalmasabb események egyikét rögzítették – a hirosimai atomrobbanást (1945).

A dokumentumfotók a jövő generációi számára örökítik meg a más kultúrában élő emberek életét, távoli országok természeti szépségeit, mint ahogy múltunkat és jelenünket is. A szabadság ideje alatt, a családi ünnepeken készített fotók, a rokonok fotói ... Mind dokumentumok. Emellett a tudományos kísérletek fotói, és a világról készült szabad szemmel nem látható képek is (világűr, testünk belseje, mikroszkopikus állatok és növények).

A dokumentumfotók fontos eseményeket örökítenek meg. Nemcsak az emberiség története miatt fontosak, hanem mindannyiunk számára is. Gyerekkori fényképeitek megörökítik, hogyan néztetek ki, hol laktatok, milyen játékokkal játszottatok. Az ilyen fotók emlékeitek részei. Fénykép egy magángyűjteményből

Néhány dokumentumfotó és film az egész világon ismertté vált, mert az egész emberiség számára fontos eseményt rögzített.

Neil ARMSTRONG, Az ember első lábnyoma a Holdon (Mesiac), A Föld (Zem) látképe a Holdról (Mesiac), Buzz Aldrin űrhajós, Apollo 11, 1969, fényképek

Az ember első Holdra (Mesiac) szállását (1969. július 20.) Buzz Aldrin és Neil Amstrong űrhajósok fotói dokumentálták. Az ember cipőjének első lenyomata a Hold (Mesiac) porában, a Föld (Zem) látképe a Holdról (Mesiac) nézve, olyan dokumentum, melynek szimbolikus jelentése van az egész emberiség számára.

70


Lennart NILSSON, Az emberi szem recehártyájának fényképe, makrofotó

Lennart NILSSON, Tízhetes magzat az anya testében, endoszkópos felvétel

A mai technika lehetővé teszi az emberi test belsejének fotózását. Például hogyan fejlődik a gyermek az anyaméhben (balra), vagy hogyan néz ki a világ az emberi szem belsejéből nézve (fent).

A fényképezőgép azon képessége, hogy a másodperc ezredrészének történését is képes lefotózni, olyan jelenségeket rögzít, melyekről egyébként nem szereznénk tudomást. Például ami a vízcseppel a vízfelszínre való érkezés pillanatában történik; vagy a puskagolyóval az üveggolyóba csapódás pillanatában. Ez mind olyan gyorsan zajlik le, hogy szemünk ezt nem érzékeli. Hála a fényképezőgépnek, láthatjuk ezt. A fényképezőgép rögzíti a természeti jelenségeket is. Ez fontos a tudósok számára is.

Endoszkóp kamera. A kamerához egy fényt (és a képet) közvetítő optikai kábel van rögzítve. Néhány orvosi vizsgálatnál bevezethető a testbe. Egy ilyen vékony kábelen keresztül fotózhat és filmezhet a kamera.

Fényképezőgép makrofotó elkészítéséhez

A víz felszínére érkező vízcsepp Bruce DALE, Üveggolyó, melyen egy puskából kilőtt töltény éppen áthatolt és eltörte azt, 1988, röviden exponált makrofotó

A fényképek olyan különös eseményeket rögzíthetnek, melyek számunkra észrevehetetlenül rövid idő alatt zajlanak le, vagy olyan apró dolgokat, melyek részleteit szemünk nem képes megkülönböztetni.

Bruce DALE, Pillanatfelvétel egy tűzhelyen éppen kipattanó kukoricáról, 1988, röviden exponált makrofotó

Johnny HUH, A dália virága, makrofotó

Ismeretlen szerző, vízcseppek a rózsa szárán

Ismeretlen szerző, egy légy fejének fényképe


Makrofotográfia (gr. macros nagy) - közelről, nagy nagyítású objektívvel készített fotó; nagyítás.

Készíts fotóriportot egy osztályodban történt eseményről! Készülj fel rá: gondold át, hogy kb. mi történik majd, mit kell ebből lefotóznod! Mit kell közelről, és mit távolról fotóznod, mit veszel célba a fényképezőgéppel? Végül válogass a felvételek közül, és írj a riporthoz rövid szöveget!

71


Anton BANÍK, Szlovák zsidók deportálása a koncentrációs táborokba, 1942, dokumentumfotó

A II. világháború idején a nácik sok zsidót és cigányt deportáltak a koncentrációs táborokba (sok ember került ide azért is, mert nem értett egyet a náci rendszerrel). Kínzás vagy többségükre halál várt. Szlovákiából (Slovensko) is sokakat vittek el (beleértve a kisgyerekeket is). Ez történelmünk szomorú korszaka. A képen látható emberek még nem tudják, hogy mi vár rájuk. A dokumentumfotóknak is köszönhetően ma elgondolkodhatunk ezeken a szomorú eseményeken.

Beszélgessetek tanárotokkal a II. világháborúról!

Ismeretlen szerző, Átkelés a lebombázott Elba-hídon (Labe), Németország (Nemecko), 1945, dokumentumfotó

A haditudósítók katonák vagy újságírók voltak. A harcok kereszttüzében a fronton éltek. Gyakran életüket kockáztatták, hogy az utókor számára megörökítsék a háború borzalmait, de a győzelem pillanatait is. Fényképeik napjainkban nagy történelmi jelentőséggel bírnak. Megmutatják azt, amit már soha nem szeretnénk átélni. A Reichstagon lobogó szovjet zászlóról készült fotó néhány nappal az esemény - Berlin (Berlín) eleste után készült. Ez nem valódi dokumentumfotó, hanem mesterségesen szerkesztett kép.

Koloman CICH, Pozsony (Bratislava) a bombázás után, 1944, dokumentumfotó

Jozef TEŠLÍK, Élelemosztás szlovák katonáknak a vonat tolatása közben, 1941

Az amerikai légierő archívuma, A normandiai partraszállás (Normandia), 1944, dokumentumfotó

72

Jevgenyij KALDEJ, Szovjet zászló a német Reichstagon (parlamenten), 1945, beállított dokumentumfotó

kezdeményezések a fényképészetben

Pozsony (Bratislava) néhány történelmi városrészének lerombolása az Új híd építése miatt. A kommunizmus idején hazánk sok városában érzéketlenül, a történelmet és hagyományokat nem tisztelve, beavatkoztak az urbanizációba. Gondolkodj el azon, hogy ma jobban tiszteljük-e történelmi emlékeinket, mint ezelőtt! Nem tesszük-e tönkre vagy nem romboljuk-e szét? Vannak eszközeink, melyekkel ezt megakadályozhatjuk? Beszélgessetek erről az osztályban! Rudolf LENDEL, SNP híd építése Pozsonyban (Bratislava), 1972, fénykép

Ladislav Bielik, 1968 augusztusa, Pozsony (Bratislava), fénykép

A bal oldali kép 1968 augusztusában készült, amikor a szovjet csapatok megszállták Csehszlovákiát (Československo) és szembetalálkoztak a lakosok békés ellenállásával. A jobb oldali kép azt dokumentálja, hogy milyen is volt a szocializmusban, ha az üzletekbe időnként biciklik érkeztek. Ha venni akartatok, hosszú sort kellett kivárni, és még akkor sem biztos, hogy jutott.

Ján LÖRINZ, A lakosság bontja a szögesdrótból készült kerítést az osztrák (Rakúsko) határon, 1989, dokumentumfotó

Anton PODSTRASKÝ, Sor a bicikli üzlet előtt Pozsonyban (Bratislava) a Mickiewicz utcában, 1980, dokumentumfotó

Ján Lörinz fényképén (balra) az emberek spontán öröme látható a kommunista rendszer bukása miatt, és hogy országunk nem lesz szögesdróttal elkerítve. Bontják azt a kerítést, mely elválasztott bennünket Ausztriától (Rakúsko). Sokan a mai napig emlékül őrzik a drót egy darabját. A lenti képeken Jindřich Štreit fényképeit láthatjuk. A fényképész megfigyelőképességén kívül (képes elkapni a rendkívüli pillanatot és helyzetet) van bennük humor, mely a szomorú (temető, temetés) a játékos (a fiú átugorja a kerítést) és a vidám (a libák sora szemben a halottas menettel) ellentétén alapszik.

Jindřich ŠTREIT, Křížov (Křížov), 1979, fénykép

kezdeményezések a fényképészetben

Jindřich ŠTREIT, Těchanov, (Těchanov), 1965, fénykép

73

ajánld a termékedet ismételj DIZAJN (angl. design, formázás, minta, vázlat) - különböző termékek tervezése és formázása (a gépkocsiktól kezdve a ruhákon át a könyvekig és reklámig), de az emberi test és arc átalakítása is (arcsmink, frizura…) A külső megjelenésre vonatkozik, főleg a vonalakon, körvonalakon, színeken, formákon, felületeken és anyagokon alapszik.

lásd a 60. o.: Az épületek funkciója és típusai

Az életben sok olyan tárgy vesz bennünket körül, melyek kiszolgálják igényeinket, de kellemesebbé teszik életünket is. Az, hogy milyen tárgyakkal vesszük magunkat körül, függ, a rendeltetésüktől (mire szolgálnak), formájuktól, anyaguktól és színüktől (tetszenek-e nekünk, hogyan hatnak ránk). Minden termék egy meghatározott anyagból készül (pl. az edény lehet fémből, fából, műanyagból, porcelánból, üvegből …) melynek sajátos színe, fénye, szilárdsága és más tulajdonsága van. Azért, hogy a termék betöltse funkcióját és megfeleljen céljának, speciális tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Pl. az edénynek, melyben főzünk, hőállónak kell lennie, különben eltörik. Erre a célra jobb fémet használni a fa vagy üveg (hacsak nem speciális üveg) helyett. Az üvegedény alkalmasabb olyan étel tárolására, amit látni is kell, pl. folyadékok, kompótok. A tea, kakaó vagy kávé fogyasztása kellemesebb porcelán vagy kerámiacsészéből, de a tanyán a zsendicét fából készült sajtárból is megisszuk.

A képen látható edények ugyanazt a célt szolgálják - folyadékot ihatunk belőlük. Mégis mind más jellegű. Ez abból adódik, hogy más anyagból készültek, másként használjuk őket, más a formájuk, mást fejeznek ki - tehát, hogyan hatnak rátok, hogyan nyerik el a tetszéseteket, mi az elképzelésetek velük kapcsolatban. Elégedettek vagytok-e velük, szeretnétek-e ehhez hasonlókat.

Formatervező vázlata, egy gépkocsi rajzai és modellje

A munkásokat robotkarok helyettesítik egy gépkocsi összeszerelésénél.

74

Az őskortól a 19. század ipari forradalmáig a kézművesség és a kismesterségek voltak túlsúlyban. A termékek dizájnját az őket készítő mesterek végezték. Ma a gyárak gépi tömegtermelésének gyártmányai vesznek körül bennünket. Néhány terméket (pl. a gépkocsik alkatrészeit) robotok gyártanak. A termék külalakját a formatervezők határozzák meg. A dizajner először vázlatot készít, a vázlat alapján modellt készít modellanyagból vagy más, különböző anyagokból. Ez a modell a termék termelőnek való bemutatására szolgál. A tervezők ennek alapján előkészítik a terméket a gyártásra: elkészítik a termelési dokumentációt (terveket), és a technológusok kiválasztják a termeléshez megfelelő technológiát. Egy termék elkészítésén tehát több szakmunkás dolgozik. Ma a termékek terveinek elkészítésénél is gyakran használnak számítógépet. A számítógépen nemcsak megrajzolni lehet a terméket, hanem három dimenzióban megalkotni is, hogy minden oldalról megtekinthető legyen. Ezen felül a számítógépet összeköthetjük olyan eszközökkel is, melyek megmodellezik és kiesztergálják a terméket.

kezdeményezések a dizájnban*

A formatervező a termék tervezésénél a következő kérdéseket teszi fel: Mire használható? Milyen funkciót kell betöltenie? Ki fogja használni a terméket? A gyerekek számára készült termékek mások, mint a felnőttek számára készültek. Hol fogják használni a terméket? Az otthon használt termékek más anyag és formaválasztékot igényelnek, mint például az iskolában használt termékek. Mikor fogják használni? Az alkalomszerűen használt terméket a formatervező másmilyennek tervezi meg, mint azt, melyet állandóan használunk. Más dizájnja van a mindennap használatos tárgynak, más a luxuscikkeknek, melyek összefüggnek valamilyen életstílussal. Fontosak az életkörülmények is. Mi történik a termékkel akkor, amikor már nem használjuk? Olyan anyagból készült, amely felbomlik, vagy reciklizálható (újrahasznosítható) lesz? Biztonságos a használata?

Nézd meg a képet! Mondd meg, milyen tárgyat ábrázol! Milyen tevékenységek végezhetők vele?

Melyik szék felelne meg számodra? Indokold választásodat!

A formatervező egy olyan széket tervezett, melyen ülni, hintázni és olvasni lehet. A formatervező teljesítette a dizájn alapvető kritériumait a termék esetében?

Mondd el, mire lehetne használni az ilyen terméket!

A termék dizájnja ábrázolhat is valamit. Mint ezek a székek.

Matt JOHNSON, Szék-akt, 2008, objektum

Pablo REINOSO, Szék és árnyéka, objektum


75

Mi mindennel foglalkozik a dizájn? A dizájnnak különféle ágai ismeretesek:

Néhány termék formája ötletet adhat más termékek dizájnjához. A lenti képeken látható konyhai eszközök, cipő és ház mintájául az autó dizájnja szolgált.

ismételj TERMÉKDIZÁJN vagy a termékek dizájnja – az ipari termékek formáját, színét, felszínét tervezi meg (elektromos készülékek, világítótestek, íróeszközök, szerszámok, műszerek …)

ismételj JÁRMŰDIZÁJN vagy a közlekedési eszközök dizájnja – a gépkocsik, vonatok, hajók, repülők … új formáját tervezi meg.

ismételj GRAFIKAI DIZÁJN – logókat, jelzéseket, reklámanyagokat, billboardokat, plakátokat, információs táblákat és rendszereket … tervez.

A formatervezők nagy figyelmet fordítanak a gépkocsikra és azok formájára. Azt a dizájnt, mely a járművek tervezésével foglalkozik, járműdizájnnak nevezzük.

Tudod-e, hogy mely filmhősök közlekedtek ezekkel az autókkal?

76

A gépkocsik, repülőgépek, hajók és egyéb közlekedési eszközök formája aerodinamikus. Ez azt jelenti, hogy formájuk csökkenti a levegő ellenállását, mely lassítaná a járművet. A természetben az aerodinamikus formát a cseppeknél figyelhetjük meg.


A termékek formája változik, fejlődik. A kerékpárt a 19. században találták fel. A képek ennek fejlődését és változását mutatják be.

ismételj TEXTIL DIZÁJN – megtervezi, hogy a szövetnek vagy textilanyagoknak milyen legyen a felszíne, mintája, színe.

ismételj RUHADIZÁJN – ruhákat és divatos kiegészítőket tervez (kalapokat, kesztyűket, cipőket …)

ismételj TESTDIZÁJN - frizurákat, az arc és alak festését, kikészítését tervezi meg.

A formatervező terveiben érvényre juttatja fantáziáját, ötleteit a természet különböző formáiból nyeri, de az építészhez hasonlóan figyelnie kell arra, hogy tervei megfeleljenek a termék funkciójának.

ismételj SZANITER DIZÁJN vagy szaniter keramika – WC-ket, fürdőkádakat, mosdókagylókat … tervez.

Mosdókagylók (Studio Duebi Italia, Johan KAUPPI és Lars SUNDSTROM, Jean Michel GAUVREAU, Andrea ANDRETTA)


Tervezz (rajzot vagy modellt) egy tetszőleges tárgyat (pl. gépkocsit, biciklit, háztartási elektromos készüléket, számítógépet, sportfelszerelést, lámpatestet, cipőt …) Kövesd a fantáziádat! Figyelj a forma és funkció viszonyára, az érdekes kinézetre (forma, szín).

77


Ja Ho JOO és Lukáš VANEK karosszériaterve

Raphael LAURENT és Mihail PANAITESCU karosszériaterve

A gépkocsik fejlődésük során nagy változásokon mentek keresztül. Az első autók kocsi formájúak voltak, de nem lovak vontatták, hanem egy kis szekrénybe beépített gőzgép, később olaj vagy benzinmotor. Az automobilok nem voltak olyan gyorsak, mint a mai autók. Az emberek ennek ellenére eleinte féltek, hogy elgázolják őket. Az angol közlekedési előírásokban rögzítették, hogy minden autó előtt egy embernek kellett haladnia figyelmeztető zászlóval a kezében, hogy a járókelőket figyelmeztesse a veszélyre. Hamar rájöttek arra, hogy ez így nem működhet. Az autók ma egy sokkal gyorsabb közlekedést tesznek lehetővé, hála aerodinamikus formájuknak is. Ennek ellenére a sebességet előírásokkal korlátozzák a balesetek megelőzése és az üzemanyag fogyasztás miatt.

A gépkocsi jellemezheti tulajdonosát. Néhány gépkocsivezető átalakítja autóját, hogy egyedi legyen. Ez elsősorban a szín, de olykor a karosszéria átalakításában nyilvánul meg. Az autó ilyen esetben különös jelentést kap, mely megkülönbözteti az azonos típusú és jelű kocsiktól.

Štefan KLEIN, Aeromobil II.

78

A gyorsaság és a repülés már emberemlékezet óta az ember vágya volt. Štefan Klein formatervező konstruktőr olyan autót fejlesztett ki, mely percek alatt repülővé alakul át. Ez nagyon jó kombináció azok számára, akik messzire utaznak. Ugyanis az út a repülőtérig és vissza gyakran hosszabb ideig tart, mint maga a repülés. Annak érdekében, hogy ezek az autó-repülők használhatóak legyenek, az autópályák mellé felszállópályákat szükséges építeni, és meg kell változtatni a szabályokat.

kezdeményezések a dizájnban

Alessandro Beda fotelja száz téglatestből áll, melyek a nyomás hatására lefelé tolódnak (belsejükben gázdugattyúk találhatók, melyek biztosítják a rugózást). Bármely oldalról ülhettek a fotelba, alkalmazkodik testetekhez és kényelmes ülést biztosít.

ismételj BELSŐ DIZÁJN – lakások, iskolák és egyéb terek belsejét tervezi meg, összefügg a bútor dizájnjával.

Alessandro BEDA, interaktív fotel

A dizájnt gyakran más művészetek is inspirálják. Ebben az esetben a festészet. A szürrealista René Magritte megfestette a „levehető talpakat.” Egy kísérleti dizájn inspirációjává váltak. A lábunkra egy másik lábat is felvehetünk. A jobb oldali képen egy cipőt utánzó „acéldrót rajzot” látunk. Akár fel is vehetjük. René Magritte: A vörös modell, 1935 olajfestmény

Ross McBRIDE, falióra

Chafik GASMI, falióra

Peleg Design kiállítóterem, asztali óra

Újszerű órák. A konstruktív formatervezők felteszik maguknak a kérdést: a tárgyak csak hagyományosan nézhetnek ki? A válasz a korszerű megoldásokban rejlik. A mutatónak nem szükséges a számokra mutatnia, ki is takarhatja őket. A mutatóknak sem kell az óramutató járásával megegyezően mozogniuk. Próbáljuk meg fordítva! Mi van akkor, ha ferde órát alkotunk, melynek mutatói a „széleken megtörnek”.

Mondd el, miért szokatlanok a képen látható lámpatestek!

Kouchi OKAMOTO, lámpatest

Ateliér Bysteel, lámpatest

Roxy Towry RUSSELL, lámpatest

kezdeményezések a dizájnban

79

mesterségek és öltözetek A régi, bölcs közmondás „A ruha teszi az embert” mindig aktuális. Arra törekszünk, hogy öltözékünknek ne csak funkciója legyen (véd a hidegtől és elfedi testünket), hanem szép is legyen, jól álljon, jól nézzünk ki benne. Meghatározza társadalmi helyzetünket is (a gazdagabbak luxusruhákban járnak), gyakran hivatásunkat is (orvosok, tűzoltók, papok, apácák, katonák, rendőrök, kohászok …). Ma leginkább az üzletekben vásároljuk ruháinkat, ezeket ruhatervezők tervezték és a ruhagyárakban készültek. Évszázadokon át a ruhákat mesteremberek – szabók készítették. A szabómesterség olyan iparosság, melynek feladata férfi, női, gyermekruhák és fehérneműk varrása. Elődeink az őskorban növényekből, a jégkorszakban állati szőrméből és bőrből készült ruhát hordtak. Vékony csontokból készített tűvel és állati bélből készült cérnával varrták össze őket. Az ollót egy éles kődarab – kovakő helyettesítette. Szabóműhely a 20. század elején

A szabómester alapvető eszközei a mérőszalag, olló, gombostű, szabókréta, mellyel a szabó a szöveten a szabás és összevarrás helyét jelöli meg. ismételj CÉH – iparosok társulása a középkorban, mely védte jogaikat.

80

Szabóműhely a 17. században Nagyüzemi ruhagyártás a 20. században.

A szabómesterség önálló mesterségként a 13. és 14. században jött létre, ekkor tettek először említést a szabókról. A 15. században megalakultak az első céhek (nálunk: Selmecbánya (Banská Štiavnica) 1446, Kassa (Košice) 1457, Pozsony (Bratislava), Bártfa (Bardejov) 1459, Korpona (Krupina) 1462). Annak alapján, hogy a szabómesterek milyen típusú ruhát varrtak és milyen nemzetiségűek voltak, néhány helyen a szabóságokat két csoportra osztották, a német és magyar szabóságokra (a magyar és a német mesterek eltérő ruhákat varrtak). A 17. századig a szabad királyi és bányavárosokban, a 17. és 18. században földesúri és mezőgazdasági kisvárosokban, a 18. és 19. században pedig már a falvakban is elterjedt. Az öltözet az emberi kultúra egyik alapvető megnyilvánulása, története az egész emberiség fejlődését tükrözi (az öltözet történetével a 6. osztályban foglalkoztunk). Elkészítése tapasztalatot, szakértelmet, a ruha elkészítéséhez szükséges anyagok ismeretét igényli.

kezdeményezések a kézműiparban*

Az első varrógépeket a 18. század végén hozták létre. Lábbal hajtották őket. A 20. században elektromos varrógépeket fejlesztettek ki.

A varrógépek kifejezetten meggyorsították és minőségileg javították a szabók és varrónők munkáját. A munkamenet legnehezebb fázisát, a szövet varrását és tűzését addig kézzel végezték. Mielőtt a szabó a szövetet összevarrja, ki kell szabnia. Hogy az öszszevarrandó részek pontosak legyenek, először papírból sablont készít. Ezt nevezzük szabásmintának. A legtöbb szabó szabásminta alapján készíti el a sablont, melyek pl. a divatlapokban megtalálhatók. A sablont ezután a szövetre másolják. A formákat kivágják és összevarrják. Szövetből készült kitömött teve szabásmintája

Mellény szabásmintája

Ha szeretnétek egy ilyen ruhát varrni, előbb ki kellene szabnotok a szövetből ezeket a formákat. A szabásminta alapján a szabó fel tudja mérni az anyagszükségletet. Női ruha szabásmintája, 1911 Öltözék alakítása a próbababán

A szövet kiszabása után a szabó gombostűvel összetűzi a ruha egyes részeit egy próbababán. Ez az első próba. Ha méretre készít ruhát egy megrendelő számára, az összefércelt ruhadarabot a megrendelőre is felpróbálja. Szabókrétával megjelöli azokat a helyeket, ahol módosítania kell.

Összefércelt ruha próbája a megrendelőn


Leonardo da VINCI, Keresztelő Szt. János, olajfestmény

A középkorban minden mesterségnek megvolt a maga patrónusa a szentek között. A szabómesterek patrónusa Keresztelő Szt. János volt. Az Újszövetség ugyanis azt írja róla, hogy remeteként teveszőrből készített magának ruhát. Rajzolj egy puha papírra (szövetre) szabásmintát (ruháról, bármilyen tárgyról, geometriai alakzatról …)! Vágd ki, majd ideiglenesen illeszd össze (használj kapcsot, gombostűt vagy ragasztószalagot), így meglátod, hogy alakja megfelel-e elképzelésednek. Összeillesztheted (használd az összeillesztés alkotói módjait: öltéseket, zipzárakat, tűzéseket …); használhatsz merevítőket, berakásokat, ki is tömheted …!

Az öltözék minden típusa más értéket képvisel, más a tulajdonsága, más anyagból készül. A munkaruha és a sportruházat maximálisan meg kell, hogy feleljen funkciójának (mozgékonyság), az ünnepi viselet az etikettet, az esztétikát és a fantáziát hordozza magában, az otthoni ruházat pedig a kényelmet. A munka típusához alkalmazkodott és változott az öltözet is. Például régen a nők a hosszú szoknyáikat az övükbe tűzték, hogy ne akadályozza őket a munkában.

81

A guzsalyra felkötötték a kócot és a megsodort szálat az orsóra tekerték fel

Len fonása rokkán Jozef HANULA, Fonónő, 1904, olajfestmény

A posztógyártók patrónusa Szt. Márton volt, akiről azt állítják, hogy római katonatisztként megosztotta köpenyét egy átfázott koldussal – félbevágta azt

felvetőszál vetülékfonal

A ruha alapja a szövet, anyag. Textilszálakból készítik. A 20. század első harmadáig elsősorban házilag készült szálakat használtak, mégpedig növényit (len, kender) és állatit (gyapjú). A szálakat fonallá fonták (sodorták) a guzsalyon vagy a sokkal gyorsabb rokkán. A fonálból a szövőszéken szövetet szőttek. A kifeszített láncfonalak (felvetőszálak) között (egyszer fentről, egyszer lentről) átfűzték a vetülékfonalat. A posztógyártás egy olyan mesterség, mely a posztó készítésével foglalkozik. A posztó olyan anyag, melyet juh gyapjúszálaiból szövik és dörzsöléssel (súrolással) tömörítik, simítják. Valaha Szlovákia (Slovensko) legfontosabb mesterségei közé tartozott. Itt a 18. században közel 50 posztógyártó céh volt. A vászonkészítés (takácsmesterség) olyan mesterség, mely a gyolcs, a vászon készítésével foglalkozik. Ez lenből vagy kenderből, tehát növényi szálakból szőtt szövet. A megszőtt szövetet fehérítették. A vékony lenvászonvégeket az ószlávok az elsők között használták fizetőeszközként. Innen származik a kifejezés: plátno-platiť.

Posztóból készült szűr.

Szt. Atanázia a vászonkészítők – takácsok patrónusa volt. A legenda azt tartja róla, hogy kislány korában szövés közben látomása volt.

82

Anyag szövése szövőszéken

Kézzel szőtt és dörzsölt posztó.

Az otthon és kézművesek által készült vászon még nem volt készen – ki kellett mosni és fehéríteni. A legfontosabb a fehérítés volt. Ezt vagy a napon való gyakori áztatással végezték vagy vegyileg. A céhek, melyek megszerezték a fehérítés jogát (pl. a bártfai takácsok), ezt a kiváltságot féltve őrizték. Az egész környékről ide jártak vásznat fehérítetni. A középkori sárosi királyi városok – Eperjes, (Prešov), Bártfa (Bardejov), Kisszeben (Sabinov) híresek voltak a vászonkészítésről és fehérítésről. Portékájukat vásárokon árulták és elszállították a legtávolabbi városokba is.


Kézzel szőtt vászon.

Vászon fehérítése

A szabóműhelyeken kívül is varrtak és hímeztek fehérneműt és ágyneműt (mely minden menyasszony kelengyéjének tartozéka volt), ezt szinte kizárólag nők – a hímzőnők végezték. 1890-ben a szlovák megyékben 3316 hímzőműhely létezett.

Hímezni kézzel és géppel is lehet. A kézi hímzésnél a vásznat vagy bőrt egy speciális rámába fogják. Ha a hímzendő felület vastag, tű helyett egy erős, hegyes eszköz is használható. A hímzés leggyakoribb alapanyaga a vászon és a bőr. Hímzéssel díszíthetünk blúzokat, szemfedőket, terítőket vagy más lakástextilt. Dísz lehet a hímzett logó vagy felirat is.

Felső-Garam menti (Horehronie) hímzés

Hímzés – díszítőeljárás, mely valamilyen alapanyagot (főleg szövet vagy bőr) öltéssel díszít. A hímzés egy díszítőtechnika, vagy az ilyen technikával díszített tárgy.

Mária HOLLOSYOVÁ, Szt. János evangélista, a 20. sz. eleje, hímzés

A hímzésék többnyire díszítőelemek. Vannak azonban hímzett képek is. Ezeken az öltések sűrűn helyezkednek el. Fontos a fonalak színének kiválasztása. Színárnyalataik nagyon kifinomultak. Festésnél a színárnyalatokat színkeveréssel érjük el, hímzésnél pedig a megfelelő árnyalatú fonal kiválasztásával.

Hímzett gallér Lubinából (Ľubina)

Legismertebbek a népi hímzések. Tipikus jellemzőik a színes és szép díszítőelemek. Keletkezésük alapján régiónként különbözőek.

Gazdagon hímzett morva népviselet Kijóból (Kyjov) Magyar matyó hímzés

Hímzés - Szlovákgurab (Slovenský Grob)

Hímzés - Zliechó (Zliechov)

Hímzés megjelenése a mai divatban


83

Hagyományos kelmefestő Marokkóban (Maroko)

A kelmefestés a vászon festésével foglalkozó mesterség. Már az ókorban is fontos mesterség volt. Természetes festéket használ. Ezek növényi vagy állati eredetű folyékony festékek. Nálunk a kelmefestők főként lenvásznat festettek. Az első országos jelentőségű céhet 1607-ben Lőcsén (Levoče) alapították. Később újabb céhek alakultak. A 19. század elején Szlovákiában (Slovensko) 250 kelmefestő műhely működött. Külön ágazat volt a kékfestés. A vásznat növényi eredetű kék festékkel (indigóval) festették meg. Ezt megelőzően az anyagra olyan minták kerültek, melyeket nem fogott be a festék – ezek a részek fehérek maradtak.

Kékfestő kendő

Lehet, hogy a pókháló könnyedsége inspirálta az embereket a csipkekészítésre.

Nagyon magas színvonalat ért el egy különleges mesterség, a csipkék készítése – csipkegyártás – mely Szlovákia (Slovensko) egész területén elterjedt volt. A szálak (cérna) fonásával jön létre maga a minta, melyet a csipkekészítők előre megrajzolnak. Bizonyíték van arra, hogy ez a technika nálunk már a 16. században meglehetősen fejlett volt. Fejlődésére nagy hatást gyakorolt a 16. és 17. században a német bányászok letelepülése. A német telepesek a tipikus férfi mesterségeken túl a csipkeverést is behozták, mellyel elsősorban a nők foglalkoztak. A csipke készítésének több módja volt: szőtt csipke, varrott csipke, horgolt csipke és vert csipke. Ma főként az idősebb generáció foglalkozik csipkekészítéssel, elsősorban a horgolás és csipkeverés technikáját alkalmazza. A vert csipke egy fából készült tartótalpon álló, (szalmával vagy fűrészporral kitömött) csipkeverő hengeren készülő kézimunka. A vert csipke elkészítéséhez fából készült verőkék szükségesek, melyekre fel van tekerve a fonál, ezenkívül olló, horgolótű, átlátszó papír a megrajzolt mintával és gombostű.

A csipkegallérok a 16. és 17. században voltak divatban.

Csipkeverőpárna és verőkék a csipkeveréshez

Csipke a mai divatban: csipkeblúz és ruha

84

Kezdetben a csipke funkciója a ruhaujjak, kötények, kendők, alsószoknyák, lepedők stb. védelme, széleinek befejezése, beszegése volt. Feladata volt még a szélek díszítése és a nagy textíliák átlátszó részekkel való tagolása (lepedők, terítők, a templomok díszes oltárterítői).

Csipkeverés

Kis szövőszéken szőtt csipke


Csipkeverőnő, fénykép

Vermer van DELFT, Csipkeverőnő, 1665, olajfestmény (részlet)

Ma gépi készítésű csipkét vásárolhatunk az üzletekben. Néhány évtizeddel ezelőtt azonban a csipkekészítés keresett mesterség volt. Sok nő gyakran készített esténként vert csipkéből takarókat, kesztyűt vagy főkötőt.

XIV. Lajos király idejében (1638-1715) Párizs (Paríž) a divatvilág központjává vált. Innen Európa (Európa) fővárosaiba minden hónapban a legújabb kosztümökbe felöltöztetett kisméretű lány és fiú próbababákat küldtek szét a divat bemutatására (a mai divatlapokat helyettesítették). Ezek segítségével terjedt el a csipkehasználat divatja is.

Csipkéből készült napernyő és legyező, Belgium (Belgicko) Gömöri csipke

A csipke hagyományos technikákkal készíthető és hagyományos módon díszítőelemként vagy textíliák, ruhák részeként használható. A csipke azonban más technikákra is ösztönzően hathat.

Keress a környezetedben drótkerítést és felületén (a tulajdonos beleegyezésével) készíts spárgából csipkemintát! Csipke formát alakíthatsz ki nagyobb felületen is, pl. a réten fehér por szórásával (kréta, homok …). Készíts csipkét papír nyírásával, kivágásával!


Horvát csipketakaró

Nemzetközi csipkefesztivál Azt mondják, hogy néhány évszázaddal ezelőtt a csipke a pálos szerzetesek révén került Horvátországba (Chorvátsko). A vidéki lakosság, meglátva a csipke szépségét, a csipkegyártást saját hagyományának tekintette és a mai napig tiszteli. Elsősorban Lepoglava (Lepoglava) városában honosodott meg a csipkekészítés, ahol még ma is áll a pálos kolostor. Itt minden év szeptemberében megrendezik a „Nemzetközi Csipke Fesztivált”, ahol a csipkét mint nemzeti örökségüket népszerűsítik.

85

a reneszánsz művészet Reneszánsz (ol. rinacimento, megújulás, újjászületés) az antikra épülő kulturális és lelki fejlődés időszaka (14-16. század, nálunk a 17. századig) Nyugat- és Közép-Európában (západná a stredná Európa). Az első reneszánsz gondolatok Olaszországban (Taliansko), Firenzében (Florencia) születtek. Fejlődik a tudomány és a kereskedelem. A gazdag mecénások (a művészet támogatói) a legismertebb művészek alkotásait rendelték meg. A reneszánsz sok új kezdeményezést hozott a nyugati kultúra további fejlődéséhez.

A reneszánsz egy nagyon fontos korszak a művészet fejlődésében. A gótika után következet. Olaszországban (Taliansko) alakult ki, majd elterjedt Nyugat- és Közép-Európában (západná a stredná Európa). Elterjedése a városok és kereskedelem fejlődésével függ össze. Az egyházon és nemességen kívül a gazdag polgárok is a műalkotások megrendelőivé váltak. A művészet és tudomány az ókori gondolatokból és példákból merített (Görögország (Grécko) és Róma (Rím). A művészek tanulmányozták az emberi testet. Képeik és szobraik- a gótikától eltérően - a gondolatokon kívül a tárgyak és alakok valódi formáját és a természetet igyekeztek ábrázolni.

A kupola kőből készült blokkokból áll, melyek ferdén egymásba „illeszkednek” (támasztják egymást) Dóm Firenzében (Florencia), 14. és 15. sz.

Hasonlítsd össze a gótikus és reneszánsz ablakot! Kupola (lat. copula, ol. cupola, kötet, kötelék) – félgömb alakú boltozat. A kupola tetején a tornyocska megvilágítására nyílás található – szem és fölötte a lucerna. ismételj GÓTIKA (a gót népcsoport után, nekik tulajdonították ezt a művészetet a reneszánszban) – 12-15. sz. művészeti stílus Európában (Európa); a gótikus művészek az építészet olyan formáját fejlesztették ki, mely lehetővé tette az építészet technikai fejlődését (főleg a boltozatot, a vékonyabb, oszlopokkal tehermentesített falakat és a külső támasztórendszert). A hatalmas és magas katedrálisokat az építészet szemléltetésén túl a legapróbb részletekig megtervezték: a színes ablakokat (vitrázsok), szobrokat, festett oltárokat, kegytárgyakat egy új, egységes stílusban alkották meg, akárcsak a zenét és az éneket is.

86

Szt. Péter katedrális Róma (Rím), Vatikán (Vatikán), 1505–1629

Andrea PALLADIO, Villa Rotonda, Vicenza, 1566

A firenzei (Florencia) katedrális még gótikus épület, de a kupoláját Filippo Bruneleschi, reneszánsz építész építette. A Vatikánban (Vatikán) lévő Szt. Péter katedrális a Szt. Péter sírja fölött épült ókori öreg templom helyén épült. Azt a kupolát Michelangelo Buonarotti tervezte. Mindkét kupola (az ókori római Pantheonnal együtt) a világ legnagyobb kupolái közé tartoznak. A Szt. Péter katedrális képén tipikus reneszánsz homlokzatot látunk.

A reneszánsz építészek az antik építészek példáját követve az épület részei és egésze közötti harmóniára (összhangra) törekedtek. A szakrális épületeken kívül világiakat is építettek: villákat, kórházakat, palotákat, hidakat …

kezdeményezések művészettörténetben*


Michelangelo BUONARROTI, Piéta, Szt. Péter katedrális, Vatikán (Vatikán), 1498 – 1500, márvány

Marcello VENUSTI, Michalangelo Buonarroti portréja, olajfestmény

Michelangelo BUONARROTI, Dávid, Firenze (Florencia), 1501 – 1504, márvány

DONATELLO, Gattamelata hadvezér lovasszobra, Padova (Padova), 1446 –1447, bronz

Luca della ROBIA, Templomi énekesek, 1438, márvány

Michelangelo szobra, a Piéta az anya gyászát ábrázolja halott fia fölött. A Dávid szobor pedig egy atléta termetű fiatal férfit ábrázol. Michelangelo mesterien tudta életre kelteni a gyönyörű, ám halott követ (a fehér carrarai márványt). „Lelket önteni belé” és jelentést adni neki.

A reneszánsz szobrászat az alakok megformálásában érte el tetőfokát. A művészek tanulmányozták (lerajzolták, másolták) az antik (görög és római) szobrokat. A reneszánsz azonban túlszárnyalta az antikot. A művészek alkotásaikban ráéreztek saját stílusukra. Elkezdték aláírni műveiket (szignálni). Nagy alapossággal tanulmányozták az emberi testet (izomzatot, mozdulatokat, arckifejezéseket ...). A természet megfigyelése a realista ábrázolási módra ösztönözte őket. A szobrok már nem csupán az építészet vagy oltárok kiegészítő díszei (mint az előző időkben). Önálló szobrok születnek.


A reneszánszban elkezdték az alkotókat – festőket, szobrászokat, építészeket – művészeknek, híres embereknek tekinteni. Az előző időkben a társadalom kézműveseknek tekintette őket. A kézművesek műhelyekben tanultak inasként a mesternél. A reneszánszban művészeti iskolák – akadémiák – kezdték meg működésüket, ahol kiváló művészek tanították a diákokat (pl. Leonardo da Vinci Milánóban (Miláno) vezetett egy iskolát).

Keresd meg az interneten vagy az oktató DVD-n Leonardo repülő szerkezeteinek terveit; beszéld meg osztálytársaiddal, hogy mi minden változott azóta! Tervezz repülő szerkezetet (készíthetsz modellt is)! Válassz ki egy reneszánsz portrét, és egy négyzetháló segítségével másold át egy rajzlapra)! lásd a 14. o: A tér ábrázolása / perspektíva 30. o.: Tér az építészetben 60. o.: Az épület típusa és funkciója 64. o: Az épület kifejezőereje

87

Leonardo da Vinci kiváló festő, de nagyon sokoldalú személyiség is volt. Gépeket, vízelvezető csatornákat, erődöket, új fegyvereket tervezett, egy repülő szerkezetet készítésével is megpróbálkozott. Az ilyen személyiséget (az ókori tudós Alexander Polyhistor után) polihisztornak nevezzük.

Leonardo da VINCI, Helikopter terv (több mint 400 évvel a helikopter feltalálása előtt)

A reneszánsz idején sok híres kép született. A festők olajfestéket kezdtek használni, amely lehetővé tette a színek nagyon finom átmenetét a felületen. A megszáradt olajfelületre egy újabb hígított, áttetsző festékréteget festhettek fel. Ez megváltoztatta az eredeti színárnyalatot – mint egy áttetsző színes lakk. Az ilyen festékréteget lazúrnak nevezzük.

Leonardo da VINCI, Utolsó vacsora, Milánó (Miláno), 1497, falfestmény, tempera és olaj

A reneszánsz leghíresebb festményei közé tartoznak Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarroti, Raffaello Santi és Tiziano Vecellio képei. Minden híres képnek története van. Leonardo az Utolsó vacsora című képét egy milánói kolostor ebédlőjének falára festette. Egy új technikával kísérletezett – a vakolatra tempera és olajfesték keverékét vitte fel. Később kiderült, hogy ez a technika nem vált be, a festék peregni kezdett. A II. világháború idején a kolostort lebombázták. Ma a restaurált művet láthatjuk.

Leonardo az emberi test tanulmányozásával is foglalkozott. Halottakat boncolt, lerajzolta izomzatukat, hogy aztán képein még hitelesebben festhesse le.

Leonardo da VINCI, Mona Lisa, 1505, olajfestmény Leonardo da VINCI, Anatómiai tanulmány, 1505, rajz

Leonardo da VINCI, Vitruvius– tanulmány, könyvillusztráció, rajz

88

Leonardo Mona Lisa c. képén egy firenzei kereskedő, Gioconda felesége látható. A kép a hölgy titokzatos mosolya miatt vált híressé. Sokszor ellopták és hamisították. Ma a párizsi Louvre-ban látható. Raffaello Santi festménye a Sixtusi Madonna, eredetileg a római pápa kápolnájába készült. A látogatók ma drezdai a Zwinger galériában tekinthetik meg.

A reneszánsz művészek be akarták bizonyítani, hogy az emberi test tökéletes arányait a geometriából vezethetjük vissza (ahogy azt balra, Leonardo illusztrációján láthatjuk).

Raffaello SANTI, Sixtusi Madonna, 1505, olajfestmény


Michelangelo BUONARROTI, Ádám teremtése, Sixtuskápolna, 1534 –1541, mennyezetfreskó részlete

Michelangelo BUONARROTI, tanulmány az emberi izomzatról Ádám alakjához

Michelangelo BUONARROTI, Sixtus-kápolna, 1534 –1541, freskók, panoráma

Michelangelo BUONARROTI, Utolsó ítélet, Sixtus-kápolna, 1534 –1541, freskó a homlokoldalon

A pápa felkérte Michelangelót, hogy fesse ki a kápolnát a Vatikánban (Vatikán). Michelangelo a mennyezetre és a homlokoldalra bibliai témájú freskókat festett (a világ és az ember teremtése, az első bűn …). Ezeknek a festményeknek köszönhetően a világ egyik legértékesebb emlékévé vált. Freskó (a lat. al fresko,frissen) - falfestés, aminek a lényege, hogy a még nedves vakolatra viszik fel az enyhe mészvízzel oldott festéket; a festék a vakolattal együtt szárad meg és azzal oldhatatlan egységet alkot és megőrzi színét. A mennyezetre festett freskókat állványzatról festik; a kőműves a falfelületre mindig csak annyi vakolatot visz fel, amennyit a festő egy nap alatt képes megfesteni, mert a vakolatnak a festés alatt nedvesnek kell lennie.

Tiziano VECELLIO, Krisztus temetése, 1559, olajfestmény


Tiziano festményén (balra) egy temetés szomorú eseményét láthatjuk. A sötét háttéren a világos alakok mintha világítanának, felbukkannának a sötétségből. Az ilyen festésmódot sfumato (fátyolos) technikának nevezzük.

89

a reneszánsz

szlovákiában (slovensko)

Szlovákia (Slovensko) a reneszánsz idején a történelmi Magyarország része volt (már az 10. sz.-tól 1918-ig). Ebben az országban szlovákok, magyarok, horvátok, szerbek, románok, ukránok és lengyelek éltek. Hivatalos nyelvként a latint használták. Fővárosa Buda (Budín) volt. Innen kormányozták az országot a királyok (1526-ig, ekkor Magyarország egy része Ausztria befolyása alá került és közös király irányította).

Johannes de THUROCZ (Thuróczy János), Mátyás király portréja A magyarok krónikájából, 1488

Nászpalota, Nagybiccse (Bytča), 1601

Várkastély, Gács (Halíč), 1612

A magyar király, Corvin Mátyás 1458 –1490-ig uralkodott. Népének kedvelt uralkodója volt. Pozsonyban (Bratislava) megalapította az első magyar egyetemet Universitas Istropolitana néven (Academia Istropolitananak is nevezik).

Kastély, Frics (Fričovce), 1623 Kastély, Márkusfalva (Markušovce), 1844

Hazánk területén a reneszánsz emlékek közé több kastély és várkastély tartozik. A városok nagy jelentőségre tettek szert és városházákat építettek.

Az Universitas Istropolitana épülete Pozsonyban (Bratislava)

A zólyomi vár tornya és bástyaoromzata 1548 Városháza, Lőcse (Levoča), 1615

Keress információkat az interneten a reneszánsz Academia Istropolitana-ról! Milyen iskola volt ez? Mit tanítottak itt? Városháza, Bártfa (Bardejov), 1508

90


Ismeretlen mester, Pozsonyi kereskedők, 1569, illusztráció Selmecbánya (Banská Štiavnica) látképe, 1550 után

Selmecbánya (Banská Štiavnica) a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Ezüstöt bányásztak itt. A reneszánsz idején országunkat el akarták foglalni a török seregek. Ezért építettek őrtornyokat (őrhelyeket), erődöket és a városok köré új erődfalakat. A lenti képeken Komárom (Komárno) és Érsekújvár (Nové Zámky) reneszánsz erődfala látható. A csillag alakú védőfalak jobban ellenálltak az ágyúgolyóknak.

Pozsonyt (Bratislava) abban az időben Prešporoknak hívták (németül Pressburg, latinul Posonium). A Bratislava (Pozsony) elnevezést hivatalosan az I. világháború után használták először. Jelentős város volt, a Szt. Márton dóm több osztrák császár és magyar király koronázási helyeként szolgált. Amikor Budapest (Budapešť) török kézre került, a magyar országgyűlés itt ülésezett (1536 -1848).

Katonai erődítmény, Komárom (Komárno), 1639 Őrhely, őrtorony, Korpona (Krupina), 1566

A magyar országgyűlés épülete (ma egyetemi könyvtár) Pozsonyban (Bratislava), történeti metszet

Érsekújvár (Nové Zámky) reneszánsz erődítménye, 1691

Keress a tankönyv képei között számodra ismert műemléket! Válassz ki egy reneszánsz műemléket és gyűjts róla bővebb információt! Hasonlítsd össze és mutasd be, mi a különbség egy gótikus és egy reneszánsz műemlék között?

Leányvár (épült 1564 –1571) Selmecbányán (Banská Štiavnica), a törökdúlás idején őrhelyként szolgált


Pálffy Miklós nemes síremléke, 1600, Pozsony (Bratislava)

91

A Szt. Anna templom külseje és festett belseje Zábrezsben (Zábrež), (ma a skanzenben Zuberecben), 1647

A Szt. Orsolya templom festett belsőjtere Sörkúton (Výborná) 16. sz.

Reneszánsz műemlékek közé tartoznak a vidéki templomok is. Némelyiknek festett belsőtere van.

Főkapu (lat. porta, kapu) – kapu; az épület vagy templom architektonikusan kialakított bejárata.

Bástyaoromzat (ném. Zinne) – erődítmények vagy tornyok falainak fogazott vége, mely megóvta a védőket a lövésektől. Szószék, Kisszeben (Sabinov), Keresztelő Szt. János templom, 1529

Főkapu, ferences kolostor Pruské (Pruské), 1642

Főkapu, Szomolány (Smolenice) templom, 1644

Főkapu, klarissza kolostor, Hain Miklós háza, Lőcse Pozsony (Bratislava), 1637 (Levoča), 1530

A Szepességben (Spiš) a reneszánsz idején önálló haranglábakat építettek, melyek nem tartoztak a templomhoz (Olaszországhoz (Taliansko) hasonlóan). Tetejükön bástyaoromzat található, melynek ebben az esetben nincs védelmi funkciója (az erődítmények bástyaoromzatán rejtőzködtek a lövészek), csak díszítőelem.

Harangláb, Nagyőr (Strážky), 1629

92

Harangláb, Kézsmárk (Kežmarok), 1580

Harangláb, Szepesszombat (Spišská Sobota), 1598

lásd a 60. o. : Épületek típusa és funkciója

Harangláb, Podolin (Podolínec), 1659


Ismeretlen mester, Pozsony (Prešporok), 1588, grafika

Ismeretlen mester, Kassa (Košice), 1600 előtt, grafika

A városok a reneszánsz idején nagy jelentőséggel bírtak, bár sokkal kisebbek voltak, mint ma. Másként is néztek ki. Többségük védőfallal és vizesárokkal volt körülvéve, hogy megvédhessék magukat a török seregektől. A fenti képeken a korabeli Pozsonyt (Bratislava) és Kassát (Košice) láthatjuk. Jobbra egy polgárnő és egy nemesember öltözetét látjuk. Az egyszerű nép - a jobbágyok- egyszerűbb, kevésbé díszes ruhákban jártak, melyekhez a vásznat otthon készítették (a szöveg alatti kép). Ismeretlen mester, III. Thurzó Kristóf Mindszentről (Bijacovce), 1611, olajfestmény

Népviselet

A gazdag polgári házak és kastélyok külsejét gyakran sgraffito technikával díszítették. A falakra először sötét vakolatot vittek fel. Majd ezt világosabbal fedték le. Erre rajzolták fel az ábrákat és a művész ezt vájta ki. A kivájt vonalak és felületek visszanyerték az alsó, sötét vakolat színét. Így rajzolódtak ki a díszítések, alakok, de a kőlapok másolatai is.

A polgári lakosok a mesterségekből és kereskedelemből gazdagodtak. Nem hunyászkodtak meg úgy, mint a földművesek a földesúrnak; az adót közvetlenül a királynak fizették, aki különböző jogokat adott nekik. Gazdag díszítésű, pompás házakat építettek maguknak.

Árkádos udvar, Lőcse (Levoča)

Ismeretlen mester, Lőcsi polgárnő portréja, 1641, olajfestmény

Sgraffitós díszítés, kastély, Frics (Fričovce), 1630

Thurzó-ház, Besztercebánya Plawnitz-ház, (Banská Bystrica), 1492 –1557 Eperjes (Prešov), 17. sz. eleje


Árkád (lat. arcus, boltív) - pilléreken vagy oszlopokon nyugvó boltív vagy ezek sora.

A polgári házak és udvaraik a jómódról és gazdáik ízléséről árulkodnak. A mai napig díszei városainknak. Főleg azoknak, melyek a bányászatból, a kézművességből és kereskedelemből gazdagodtak meg. A polgárok a nemesekkel vetekedtek, azt akarták, hogy az életkörülményeik és életmódjuk is hasonló legyen.

93

művészi feldolgozások

a település és régió


Legenda – (a latin ad legendum, „amit olvasnunk kell”, szó szerint „olvasásra”). Vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy legendás személy, szent életéről és haláláról, egy szent hely, tárgy (legenda a Szt. Keresztről, a Szt. Grálról) vagy esemény keletkezéséről szól. A legendákban csodák történnek. A legendák nevelési célzatúak voltak, eleinte szájhagyomány útján terjedtek, később prózaként vagy versként jegyezték le őket. A legenda szót más értelemben is használjuk, pl.: • kitaláció, valamilyen hamis állítás, • nagyon híres egyéniség, • a kép, térkép, diagram ... szóbeli magyarázata, • az érméken, medálokon stb. megjelenő szöveg.

Próbáld meg lefesteni városodat, községedet, olyan elvarázsolt helyként, melyet egy hős megvéd a veszélyes gonosztevőtől, sárkánytól vagy óriástól! A hőst magadról vagy egy barátodról is mintázhatod! Nézz körül a környéken, nem találsz-e valamilyen öreg fát, tavat, sziklát ... mely elvarázsolt hely lehetne (szabadulásra váró elvarázsolt herceg vagy lovag)! Találj ki velük kapcsolatban egy történetet! Írd le és fesd meg!

94

Mindannyian valamilyen kisvárosban, községben éltek, ott ahol szüleitek, olykor nagyszüleitek is. Éppen nagyszüleitektől tudhatjátok meg, hogy milyen történetek kapcsolódnak községetekhez, városotokhoz. Amikor kicsik voltatok, bizonyára meséltek nektek, és némelyik történet éppen ott játszódott le, ahol ti vagy nagyszüleitek laknak. Mindannyian szeretjük a varázslatos meséket, ahol mindig a pozitív hős győz. Ilyen pozitív hős lehet valaki a városotokból, községetekből is. Megmenthetett több embert vagy állatot, megvédhette a várost, községet a tűzvésztől ...

Azt, hogy hogyan születik a legenJuraj Jánošík, sajtcsomagolás da, Jánošík legendáján keresztül mutatjuk be. A valóság: Juraj Jánošík jobbágyként, 1688-ban Terhelyen (Terchová) született. Tizennyolc éves korában beállt a kuruc seregbe (a kurucok a császár elleni lázadók voltak), később rabőrként szolgált a bittsei (Bytca) várban. Itt találkozott Tomáš Uhorčikkal, aki rábeszélte a betyárkodásra. Együtt szöktek meg és egy betyárbandát alapítottak. Trencsén, (Trenčianska), Árva (Oravská), Liptó (Liptovská) Gömör és Kishont (Gemersko-Malohontská stolica) megyékben, de Lengyelországban (Poľsko), Sziléziában (Sliezsko) és Morvaországban (Morava) megtámadták és kifosztották az urakat és kereskedőket. 1713 tavaszán Liptószentmiklóson (Liptovský sv. Mikuláš) elfogták és bordájánál fogva felakasztották. A legenda: a Jánošík-hagyomány nem látott méreteket öltött. Az emberek Juraj Jánošík személyében a szabadság és ellenállás szimbólumát látták. Jánošík legendája magában hordozta Jézus evangéliumának néhány elemét: Jánošík bandájában a betyárok száma 12 volt, akárcsak Jézus apostolainak a száma. Gajdošík elárulta Jánošíkot, ugyanúgy, mint Júdás Jézust. A legenda meseelemeket is tartalmazott: Jánošík ügyessége és természetfeletti ereje az erdő tündéreitől származott, Jánošík és Anička romantikus szerelmének tragikus vége Rómeó és Júlia történetére emlékeztet. Képek az első Jánosíkról készült szlovák filmből és Viktor Kubala animációs filmjéből

A Jánošík-témát szinte minden művészeti ágban megtalálhatjuk. Megjelenik a népdalokban, de a modern feldolgozású dalokban is, mondákban, mesékben, versekben és regényekben.

tradíció és identitás*

legendája, története betyárkapitány népi hős, Ó, az a Jánošík, biz’ ő harcolt volna, ha az övét az asztalon ott nem hagyta volna.

Janko ALEXY: Jánošík, vitrázs 1957

Ignác BIZMAYER: Jánošík, kerámia

Ľudovít FULLA: Jánošík, linómetszet

A betyárélet jelenetei gyakori témái voltak az üvegfestésnek, kerámiának, fafaragásoknak, díszítésként megjelentek a cserépedényeken, fokosokon és fujarákon. A Jánošíkról szóló film legjobbjaként tartják számon Martin Fričo rendező filmjét, melynek főszerepét Paľo Bielik alakította. Az egész estét betöltő Zbojník Jurko (Gyurka betyár) c. rajzfilm forgatókönyvét írta és rendezte Viktor Kubal. Jánošík legendáját igen sikeresen feldolgozta a Na skle maľované (Az üvegre festve) c. népszerű musical. Jánošík szülőfalujában, Terhelyen (Terchová) minden évben megrendezik a Jánošík Napok folklórfesztivált.

Terhely (Terchová) Jánoséknál településrésze, J. Jánošík feltételezett szülőhelye

Jánošík bandája, népi rajz

Más népek is rendelkeznek hasonló legendás hősökkel. A németeknél Tell Vilmos, az angoloknál Robin Hood. Juraj Jánošík témája mélyen áthatotta a hivatásos művészetet is. A költők közül kiemelkednek Janko Kráľ, Samo Chalupka versei, de legfőképpen Ján Botto verse, a Smrť Jánošíkova (halála). A képzőművészetben Jánošíkot Janko Alexy, Miloš Bazovský, Martin Benka, Ľudovít Fulla, Fraňo Štefunko, Koloman Sokol és mások örökítették meg. Ján Levoslav Bella zeneszerző Svadba Jánošíkova (Jánošík lakodalma) címmel kantátát, Bartolomej Urbanec Zbojnícky tanec (Betyártánc) és Ján Cikker Juro Jánošík címmel operát komponált. Jánošík hagyománya a II. világháború ellenállási mozgalmában is megjelent Jánošík partizán brigád. Néhány természeti képződményt, ünnepséget és ételt is elneveztek Jánošíkról.


És az öreg banya, gyorsan elárulta, hogy Jánošík díszes övét az asztalon látta. Az övét átdöfték, elvágták az erét, az erőtlen Jánošíkot gyorsan megkötözték. Keress környezetedben valamilyen földrajzi, építészeti különlegességet, emlékművet, keress vagy találj ki hozzá történetet, mesét! Fesd le! Nagyszüleid vagy ismerőseid történeteiből fel tudnál eleveníteni egy emberről vagy eseményről szóló legendát úgy, hogy lefested? Keresd meg az internet segítségével lakóhelyed történelmi eseményeit és találj ki hozzájuk valamilyen mondát (történetet)! Meséld el, és próbáld meg ábrázolni is! Milyen művészi eszközöket alkalmaznál lakóhelyed legendájának megalkotásakor? Gyűjts ötleteket a Jánošíkról szóló szövegekből vagy népmesékből! Szerinted mi a különbség a valóság és a legenda között?

95

Legenda a lőcsei fehér asszonyról Általában a fehér asszonyok nagyon elterjedt kísértetek. Megtaláljuk őket a cseheknél, lengyeleknél, oroszoknál és briteknél is. Kísérteties tüneményként jelennek meg a várfalakon, vagy a kastélyok folyosóin bolyonganak. A fehér asszonyok általában kedves, barátságos kísértetek. Gondoskodnak a gyermekekről, segítenek az embereknek, és inkább sajnálatot, mint félelmet váltanak ki az emberekből. Csak kivételesen tesznek valami rosszat. Szlovákiában (Slovensko) Pozsony (Bratislava) óvárosában a váralján és a bajmóci (Bojnice) várban találkozhatunk velük. Imádkozó szerzetes, sziklaalakzat, Vrátna-völgy (Vrátna dolina), Terhely (Terchová)

Vannak olyan természeti képződmények, melyeket legendák öveznek. Elég, ha formájuk az embereket valamire emlékezteti. Az emberek megkérdezték, miért. A gazdagabb fantáziával rendelkezők pedig legendákat találtak ki hozzá. Generációkon keresztül mesélték őket, néha valamit hozzátettek vagy megváltoztattak. Sok közülük így maradt meg számunkra.

Jánošík ökle Likava (Likava) és Liskova (Liskova) között

Billegő vagy Ördög szikla a körmöcbányai (Kremnice) hegyekben

96

Elképzelés a fehér asszony kísértetről

William FORBERGER, A lőcsei fehér asszony, olajfestmény a városháza ajtaján

A lőcsei fehér asszony azonban kivételes. Ő ugyanis soha nem kísértett. Nemcsak irodalmi alak, hanem a valóságban is élt. A lőcsei fehér asszony egy, a II. Rákóczi Ferenc császár elleni szabadságharca idején élő várúr hitvese volt. A fehér asszonyt Korponay Júliának hívták. A legenda azt állítja, hogy beleszeretett az ellenséges csapatok parancsnokába. Árulással gyanúsították őt. Annak ellenére, hogy hozzájárult az ellenséges táborok megbékéléséhez, és homályos bizonyítékok alapján 25 éves korában, 1714-ben Győrben (Györ) hazaárulásért kivégezték. Az archívumokban nem találtak semmi bizonyítékot, mely megerősítené a gyönyörű asszony bűnösségét, és - lehet, hogy e miatt az igazságtalanság miatt - állítólag a mai napig látják bolyongani a fehér asszonyt a lőcsei utcákon. A lőcsei fehér asszony története megihlette a romantika egyik utolsó képviselőjét, Jókai Mórt (A lőcsei fehér aszszony c. regényében), aki néhány tényt kiegészített. Jókai az asszony tettének motívumát mérhetetlen szerelmében kereste. Néhány történet és azok hősei a legendák és mesék szüleményei. De a történelmi személyiségekről is születnek legendák. Főként, ha irodalmi művek és filmek szereplőivé válnak, az emberek nem különböztetik meg a történelmi valót az irodalmi történettől. Az irodalom azonban ebben az esetben nem arra való, hogy a történelmi igazságot nyújtsa nekünk. Az író, mint minden művész, a saját fantáziáját használja. A jobb oldali képeken a Szt. Jakab-templomot látjuk, melybe valószínűleg Korponay Júlia is járt, és a padot, melyben állítólag ült.


Szent Jakab-templom, Lőcse (Levoča)

Bosnyák Zsófia Sztrecsény (Strečno) várának grófnője volt (1609 – 1644). A szegényekről való gondoskodásáról és jócselekedeteiről mondák keringtek, az emberek szentnek tekintették. Róla nevezték el a ma is létező nagyobb zsemlét – a bosnyákot; ilyenekkel etette a szegény gyerekeket. Teste megmaradt annak ellenére, hogy nem mumifikálták. A szakemberek több ilyen esetet ismernek, hogy a természetes mumifikációt azok a körülmények biztosítják, amelyekben a tetem fekszik. Bosnyák Zsófia esetében azonban titokzatos, hogy a sírboltban lévő többi holttest elporladt. Az ő holttestét a 17. század végén találták meg a Sztrecsényi-vár (Strečno) kriptájában, majd átvitték a vágtapolcai (Teplička nad Váhom) templomba. 2010-ben múmiáját egy lelkileg sérült ember felgyújtotta. A fennmaradt test helyén csak megégett csontdarabok maradtak. Bosnyák Zsófia múmiája a legrégebbi volt Szlovákiában (Slovensko). Sírboltját sajnos nem őrizték kellőképpen, ezért ezt az emléket elvesztettük.

Sztrecsény vára (Strečno), alatta komp

Karol ONDREIČKA, Besna, 1934, olajfestmény

Bosnyák Zsófia portréja, ismeretlen festő műve és Vágtapolca (Teplička n. Váhom) templomában őrzött múmiája.

Serédy Zsófia grófnő 1703-ban halt meg és a templom alatti faluban temették el. Testének maradványai természetes módon mumifikálódtak. Sírboltjában mészköves víz csepegett rá és a huzat kiszárította. 1814-ben a grófnő holttestét átvitték a vár kápolnájába. A múmia állapota az utóbbi évtizedekben nem változott. Mindössze a múlt század hetvenes éveiben korabeli fekete ruhába öltöztették, melyet az eredeti modell szerint készítettek el. Érdekesség, hogy a múmia jobb keze meg van emelve - igazság szerint egy Biblia volt alatta, mely szétmállott. Ez a nagyon prózai magyarázat megcáfolja Jókai legendáját (A lőcsei fehér asszony c. regényében emlegeti), hogy felemelt kezével szívszorongva intette fiát, hogy ne legyen apagyilkos… Krasznahorka vára (Krásna Hôrka) és Serédy Zsófia múmiája a várkápolnában


Valamikor a Vág folyón (Váh) a tutajosok fát úsztattak a déli városokba és Magyarországra (Maďarsko). A legveszélyesebb szakasz Sztrecsény (Strečno) mellett volt, ahol a folyóból két szikla emelkedett ki – a Margita és a Besna. Sok tutajos halt meg itt, a tutajok széttörtek, és ők megfulladtak a vad vízben. Erről a helyről mondák születtek. Készíts „Fehér asszony” performanszt! Válaszd ki hozzá a helyszínt! Maszkírozd ki magad és öltözz át! Találj ki egy történetet a jó iskolai manóról, majd osztálytársaiddal játsszátok el! Rajzod le a fehér aszszonyt először várúrnőként, majd várfalakon járó „kísértetként”! Keress az interneten fehér asszonyokat és róluk szóló legendákat! Keresd meg a Margita és a Besna sziklákról szóló legendát (pl. Janko Kráľ: Zakliata panna vo Váhu a divný Janko (Elátkozott szűz a Vágban és furcsa Jancsi).

97

absztrakt művészet (lat. abstractus elvont) – olyan műalkotásokat értünk ez alatt, melyek nem ábrázolnak semmilyen tárgyat, alakot vagy tájat (lásd nonfiguratív művészet); állhatnak geometriai formákból vagy ecsetnyomatokból, fröccsöntésből, foltokból, a művész (gesztor) kézmozdulatainak lenyomataiból; érzést, hangulatot, gondolatot fejezhet ki vagy csupán színt, formát, kompozíciót … akciófestészet (angl. action painting) – az absztrakt (nonfiguratív) festészet egyik irányzata, melyben maga a festés áll a középpontban – a festő kézmozdulatainak, a festéshez szükséges eszközöknek (ecset, festékes edény ...), az eszköz nyomásának, a csepegtetésnek (angl. dripping), a festékfolyatásnak stb lenyomata; a festés lehet egy közös akció része – happening; egyik első képviselője Jackson Pollock volt akcióművészet (lat. actio tett, folyamat) – az intermediális művészet (lásd) különféle formáinak elnevezése, melyben a hangsúly az esemény élő bemutatásán és a nézőkkel való közvetlen kontaktuson alapul, beleértve a néző közvetlen együttműködését, az alkotásban vagy a szituációban való közös részvételét akkumuláció (lat. accumulare felhalmozni) – egybegyűjtés, halmozás; művészi eljárás az egyforma (hasonló) tárgyakból vagy elemekből készült asszamblázs (lásd) készítéséhez akt – ruhátlan emberi test ábrázolása akvarell (lat. aqua víz) – vízben oldható festékek alakábrázolás – emberi alak ábrázolása analóg – összefüggő, folyamatos, folytonos– olyan, amely nem kis részekre osztott (pl. a számítógépes kép vagy a digitális fénykép nem analóg, mert kis képpontokból – pixelekből tevődik össze); analóg egy festmény vagy egy hagyományos fénykép, melynek felülete folyamatos (oszthatatlan) színes átmenetekkel készül (lásd analóg ellentettje– digitális) analógia – folyamatosság, összefüggés architektonikus tér - háromdimenziós, architektonikus anyagokkal (falak, oszlopok, mennyezetek, padlók) elhatárolt, ember által épített alakzat. Az ember fokozatosan érzékeli mozgása által, de az idő múlásával (a nappalok és éjszakák, az évszakok váltakozása), különböző hangok érzékelésével, képzőművészeti megoldásokkal (pl. illúziókeltő festmény az enteriőrben), a bútorokkal architektúra (lat. architectura, az ógörög. arkhitekton főépítész szóból) – az épületek, objektumok, építmények, épületegyüttesek, emlékművek, különböző építészeti kiegészítők, exteriőrök (lásd) és enteriőrök (lásd) tervezésének és építésének művészete és tudománya árkád (lat. arcus, boltív) - pilléreken vagy oszlopokon nyugvó boltív vagy ezek sora. arte povera (ol. arte művészet, povero szegény, egyszerű, szegényes) – a 20. sz. 60-as éveiben Olaszországban (Taliansko) létrejött képzőművészeti mozgalom, mely összefogja azokat a művészeket, akik programjukban kihasználják az egyszerű, természeti és ipari jellemzőkkel rendelkező, nem képzőművészeti anyagokat artikuláció (lat. articulare érthetően kiejteni) – megformálás, világos tagolás (formának, hangnak...) asszamblázs (ang. assamblage montázs, assamble felhalmozni, összekötni) – különböző elemek montázsa, mely az intermediális művészethez tartozik (lásd) - festmény és a szobor közti átmenet bad painting (ang. bad rossz, painting festmény) – expresszív, szándékosan nyers, kulturálatlan festmény, elsősorban figurális témájú; a kifejezést először 1978-ban használták; a bad szó eredetileg a konceptuális művészettel (lásd) és a minimalista művészettel (lásd) szembeni ellenállás kifejezése volt, mely abban az időben uralkodó volt a nemzetközi színtéren és jó művészetnek tartották barokk művészet (port. pérola barroca szabálytalan alakú gyöngy) – barokk (barokko) egy történelmi korszak és művészeti irányzat megnevezése; ez a stílus 1600 körül Rómában (Rím) keletkezett; Európában (Európa) a 17. és a 18. sz. nagy részében uralkodott; első jelei megmutatkoztak már Michelangelo művészetében; jellemzője az építészetben a domború forma, mozgalmasság és a pompa kifejezése (formák, terek, anyagok) bástyaoromzat (ném. Zinne) – erődítmények vagy tornyok falainak fogazott vége, mely megóvta a védőket a lövésektől bazilika (gr. basiliké stoá királyi oszlopsor) – eredetileg római építmény, tágas helyiségét közösségi összejövetelekre használták (vásárok, bíróságok stb.); a keresztények az istentiszteletekhez alakították, mert olyan térre volt szükségük, melyben sok ember találkozhatott (eltérően a római (Rím) és görög (Grécko) pogány templomoktól, ahol nem folytak sokfős istentiszteletek, hanem a hívők egyénileg áldoztak isteneiknek beállított fotó – fénykép, melynek témáját a fényképész mesterségesen alakította ki (installálta) blende – a fényképezőgép része,– mellyel szabályozhatjuk a fényképre eső fény mennyiségét - csökkenthetjük a fényt body art (angl. body test, art művészet) – a kifejezés az emberi testtel kapcsolatos nagyon különböző művészi eljárásokat összegzi (elsősorban a művész saját testével kapcsolatban), pl. testfestés céh – iparosok társulása a középkorban, mely védte jogaikat címer – családi, rendi, városi vagy állami jelkép csomagolás (paketázs) (fr. paqueté csomagolni) – szobrok létrehozása formák csomagolásával (tárgyak, de növények, épületek, tájak részei is ...) dadaizmus – mozgalom, mely az I. világháború idején jött létre [Svájcban, (Švajčiarsko), Németországban (Nemecko) és Franciaországban (Francúzsko)]; a művészek társadalomban való csalódottságából indult ki, megmutatkozott az irodalomban, zenében, színházművészetben; a művészek gyakran az abszurd összefüggésekkel és kapcsolatokkal a nézők sokkolására törekedtek; a dadaizmus elnevezését véletlenszerűen szótárból választották ki dekollázs (fr. decollage szétválasztani) – képzőművészeti technika, mely során különböző eljárásokkal (tépés, égetés, átfestés) megbontja a felső képi rétegeket – ellentéte a kollázs (lásd) technikának digitális – felbontott, nem folytonos, nem összekapcsolt (pl. pontokból, számokból álló); a számítógépes kép vagy fénykép úgy tevődik össze kis képpontokból – (pixelekből), mint egy impresszionista festmény divat (franc. mode; lat. modus mód) –a viselkedésnek, a tárgyak alakjának, öltözködésnek, életstílusnak a kialakítása, jellemző az adott korra, országra, társadalmi csoportra dizájn (angl. design formázás, minta, vázlat) – a különböző termékek tervezése és megformázása (a személyautóktól, öltözékektől egészen a könyvekig és reklámig), de az emberi test és arc átalakítása is (az arc kikészítése, frizura ...) dokumentumfotó (lat. documentum megerősítés) – a jövő generációi számára megörökíti egy közösség életét, eseményt, szokást, kultúrát és környezetet. Olykor egy hosszabb időszakot is felölel és fotósorozatokból áll. A dokumentumfotóhoz nem szükséges kiegészítő szöveg, inkább az érzésekre hat dripping (angl. csöpögtetés) – az absztrakt művészet festéstechnikája, melyben a színes struktúrák a vászonra (vagy más alapra) csurgatással vagy öntéssel jönnek létre; ezt a technikát először az akciófestészetben (lásd) alkalmazták ékszer – ércből, drágakőből vagy más anyagból készült dísztárgy; különböző formájú lehet – gyűrű, karkötő, bross, medál és sok egyéb; napjainkban díszítő funkciót tölt be; a hatalom jelképe is lehet (királyi jogar, korona éskoronaékszerek), vallásos meggyőződésé (kereszt a láncon), kapcsolatoké (hitvesi gyűrű), társadalmi rangé és gazdagságé; a 19. sz.-ban műalkotásnak kezdték tekinteni

98

slovník pojmov výtvarného umenia

elektronikus művészet – közös elnevezése az elektronikát (számítógépeket és a hozzá kapcsolódó berendezéseket) alkalmazó különféle művészeti formáknak élő szobor (angl. living sculptur) – a body art (lásd) formája, mely során maga a képzőművész válik egy kis időre „szoborrá” elsajátítás, apropriáció (lat. appropriare elsajátítani, eltulajdonítani) - képzőművészeti eljárás, mely azon alapszik, hogy az alkotó művében felhasznál valamit, amit nem ő alkotott (kész tárgyat, természeti tárgyat); azonban valami olyatt alkot vele, amit még eddig senki emlékmű – egy szobrászati-építészeti alkotás, melyet híres ember vagy esemény emlékére állítanak általában közterületen (utca, tér …); emlékművekkel a temetőkben is találkozhatunk, ahol a halottak iránti tisztelet megnyilvánulásai enteriőr (lat. interior belső) – az épület belső terei environment (fr. environnement környezet) – az installáció (lásd) első formáinak egyike, mely a nézőnek térbeli élményt és közvetlen részvételt biztosít az ott történtekben, (lehet mozogni benne, meg lehet vátoztatni) eredeti (lat. origo eredet, kezdet, kiindulópont) – az alkotó eredeti műve; az eredeti kifejezés alatt olyan egyedülálló alkotást is értünk, mely az alkotó új szellemi terméke és nem utánoz semmilyen mintákat (eltérően a reprodukciótól, másolattól vagy utánzattól) event (angl. event esemény) – az akcióművészet (lásd) egyik formája, mely egyszerű, rövid eseményből áll expozíció (fr. exposition magyarázat, megvilágítás) – a fényképészetben azt jelenti, hogy egy adott mennyiségű fény mennyi ideig világítja meg a fényképezőgépben lévő filmet; a szó másik jelentése kiállítás (pl. a gótikus művészet expozíciója a galériában) exteriőr (lat. exterior külső) – egy építészeti tér külső része; vagyis az, ahogy az épület kívülről kinéz fantázia – olyan elképzelések, képek vagy cselekedetek létrehozásának képessége, melyek nem megszokottak, váratlanok – éppen fordítva, egyediek, meglepőek, eredetiek felvétel – a fényképészetben a világ egy része, melyet a keresőben látunk és lefényképezünk; pl. a madár repülése a fényképen égboltnak tűnik, melyen egy madár látható széttárt szárnyakkal; – a filmezésnél néhány egymást követő jelenetet jelent, melyek rövid eseményt jelenítenek meg; a filmfelvételen a madár mozog, csapkod a szárnyával; a filmfelvétel bizonyos ideig tart, hogy lehessen látni a madár repülését; a felvétel helyezheti a hangsúlyt az egészre (nagyobb rész – az égboltnak az a része, ahol a madár repül), részre (közelít valamelyik részhez pl. a repülő madárhoz) vagy részletre (egy bizonyos kiválasztott részlet, pl. a madár lebegő szárnya) felvetőszál és vetülékfonal – a fonás és szövés alapja a fonalfelvetés (függőleges felvetőszálak vagy vesszők), melyet a vetélővel keresztbe fonunk (vízszintes vetülékfonalak vagy vesszők) úgy, hogy az egyik sorban egyszer felülről, egyszer alulról fűzzük át a vetülékfonalat, a következő sorban fordítva-ott ahol alulról fűztük át, ott most felülről fogjuk fénykép (franc. photographie) – eszköz, mely képes megjeleníteni (reprodukálni) filmre, diapozitívra, fotópapírra, képernyőre… azt, ami a fényképezőgép előtt található; lehet ez a a fényképész beavatkozása nélküli közvetlen ábrázolás vagy egy folyamat, melyet a fényképész a fotózás ideje alatt a blende (lásd) vagy az expozíciós (lásd) idő állításával befolyásol; továbbá egy jelenet, melyet lefényképez – beállított fotó; a fényképész a felvételt módosíthatja a fotózás után is a sötétkamrában vagy számítógépen fényművészet – olyan művészet, mely a fény különböző formáit használja kifejezőeszközként; kiindulhat a kinetikus művészetből, op-artból, elektronikus művészetből, processzuális művészetből; új technológiákat alkalmaz (lézert, holográfiát, UV-sugárzást ...) festmény (a szó a német malen szóból származik, az pedig az ófelnémet mal szóból, folt, jel, jelzés) - képzőművészeti technika, mellyel a festéket ecset, spatula segítségével, a festékanyag felkenésével (pasztell), fröcsköléssel, szivaccsal, közvetlenül kézzel … felvisszük egy alapra; átvitt értelemben festett képet is jelent; a rajztól főként abban különbözik, hogy festésnél többé-kevésbé a kép teljes felületét beborítja a festék figuratív ábrázolás – egy konkrét dolog ábrázolása – alakok (ember, állat, fantasztikus alakok) vagy tárgyak (természet, mesterséges világ, csodálatos tárgy); a nonfiguratívtól, megfoghatatlantól az ún. absztrakt képtől (lásd) eltérően film – hajlékony, áttetsző (műanyag) szalag, melyet fényérzékeny anyaggal vonnak be, mely fény hatására elsötétülve megjeleníti azt a képet, amely a fényképezőgép vagy kamera előtt látható; a modern fényképezőgépek és kamerák már nem használnak filmet, mert a képet a számítógéphez hasonlóan, digitálisan (számok segítségével) rögzítik; átvitt értelemben filmnek nevezzük a filmalkotást is filmművészet (kinematográfia) – a mozgó képek alkotásával, gyártásával foglalkozik, melyeket mozikban, televíziós közvetítéskor vagy számítógépen (interneten) vetítenek le fluxus (lat. fluxus ár, áramlat) – az európai és amerikai művészek nemzetközi művészeti mozgalma, mely az akcióművészettel, zenével, színházzal, tánccal és költészettel kísérletezett; a 20. sz. 50-es éveinek végén jött létre főkapu (lat. porta, kapu) – kapu; az épület vagy templom architektonikusan kialakított bejárata földművészet (angl. earth art) – művészet, amely land art (lásd) installációkat a föld áthelyezésével, gyakran nehéz és bonyolult technológia segítségével forgatókönyv – irodalmi mű, mely a film, színdarab, videó vagy komix megalkotásának alapjául szolgál; a filmesek számára ez egy program, mely alapján a rendező, az operatőr és az egész stáb a színészekkel közösen létrehozza a filmet. formátum (lat. formatio alakzat) – a kép alapjának nagysága és formája (papír, vászon, fal) fotókollázs – különböző fényképek részeinek egy képpé (felületen, tárgyon vagy számítógépen) való összeillesztésével (ragasztás) foglalkozó képzőművészeti technika fotómontázs – a már meglévő kép utólagos szerkesztése több felvétel összevonásával, vagy további dolgok hozzáadása, ill. elvétele a fényképhez/ből fotóriport (fr. reportere hozni) – a fényképezés egy fajtája, melynek feladata a társadalmi élet, politika, kultúra, természet, sport jelentős pillanatainak vagy változásainak megörökítése; az újságírásban használják. freskó (ol. al fresco frissen) – falfestés; száraz vakolatra is festhető (fresco secco); de többnyire nedves vakolatra festik vízfestékkel; ez beivódik a vakolatba; olyan festmény jön létre, amely tartós és megtartja színeit – később sem sötétedik vagy fakul ki; a mennyezetre festett freskókat magas állványzatról festik; a kőműves a falfelületre mindig csak annyi vakolatot visz fel, amennyit a festő egy nap alatt képes megfesteni, mert a vakolatnak a festés alatt nedvesnek kell lennie, nem száradhat ki, hogy a festék jól beleivódhasson frottázs (fr. frotter kenni) – képzőművészeti technika, különböző anyagok felületének lenyomata a papíron (vásznon); grafit vagy festék átdörzsölése a papíron vagy vásznon, melyet előzőleg egy alapra helyeztünk; a frottázs technikát a rajzolásnál és festésnél először a szürrealista festő Max Ernst (1925) alkalmazta funkció (lat. functio tevékenység) – működés, célzat; az, ahogyan valami betölti célját, ahogyan működik funkcionalitás – a funkció sikeres betöltése (pl. térbeli és formabeli megoldások az építészetben, dizájnban, szobrászatban) – az, ahogy a műalkotás betölti a következő követelményeket: használhatóság, jelentésének közvetítése és a néző élménye futurizmus (lat. futurus eljövendő) – a futurizmus olyan művészeti irányzat, mely a 20. század első évtizedeiben jött létre az irodalomban, építészetben és a zenében; részben keveredett az expresszionizmussal (lásd), kubizmussal (lásd) és absztrakt művészettel (lásd); célja volt a modern, felgyorsult, mozgalmas korszak bemutatása, melyet nem kritizált, hanem csodált; gyakori témája volt a technika, gyorsaság, zaj; dicsőítette a háborút, melyet a világ visszásságaitól (azaz minden régitől) való megtisztulás egyedüli lehetséges módjának vélte; Elsősorban Olaszországban (Taliansko) és Oroszországben (Rusko) volt népszerű


99

galéria – olyan intézmény, mely felhalmozza (gyűjti), kiállítja, kutatja, restaurálja és propagálja a képzőművészeti alkotásokat; galériának nevezzük a kiállítótereket is geometrikus absztrakció – a nonfiguratív művészet (lásd) ága, mely geometriai formákból alkotja képet; felületek, pontok, vonalak, színek segítségével; egyszerű, alapvető formákat használ giccs (ném. Kitsch) – művészi érték nélküli megnyilvánulás, mely kihasználja az érzelmileg eltúlzott témák szeretetét; a giccs többnyire a néző alacsony művészeti igénytelenségében nyilvánul meg; nem valódi művészeti alkotás, igyekszik némely műalkotásokat egyszerű, de szerethető módon utánozni anélkül, hogy a nézőt újfajta világnézettel gazdagítaná, hogy új témákkal lepné meg és elgondolkodtató kérdések elé állítaná glazúrozás – a kiégetett kerámia speciális, glazúrozásra alkalmas festékkel való befejezése, melyet kerámia égető kemencében égetnek ki; így a festék egy csillogó, üvegszerű felületet kap, tartóssá válik gótikus művészet, gótika – az elnevezést (mint több ehhez hasonlót a művészettörténetben) először gúnyos értelemben az olasz reneszánsz festő, építész és teoretikus, Giorgio Vasari használta (olyan nézetet vallott, hogy a gótok, akik a népvándorlás korában megsemmisítették az antik római művészetet, a barbár díszítőművészet létrehozói, melyet róluk nevezett el gótikának); ezért a reneszánszban és a barokkban sok gótikus épületet „modernizáltak“, átépítettek; csak a 19. században kezdték elismerni a gótikus művészetet a 12-15. század művészeti irányzataként; a gótika (az európai művészet keretein belül) leginkább elfordult az antik példáktól és saját formákat hozott létre, melyek lehetővé tették az építészetben a technikai előrelépést (elsősorban az épület falainak elvékonyítása és a mennyezet alátámasztása külső tartóoszlopokkal); legkifejezőbb gótikus építmények a templomok (kiemelkedőek a püspöki templomok és katedrálisok) – felsorakoztatták az építészeti tér mellett a díszítő művészetet (vitrázsokat, fényeffektusokat, szobrokat, oltárokat, liturgikus tárgyakat), szertartásokat és templomi énekeket graffiti (ol. graffiare kivájni, kaparni, angl. graffiti) – spray-vel való írás a városokban található falakra, nagy betonfelületekre, vagonokra és hasonlókra; a 20. sz. 70-es éveinek elején elterjedt képzőművészeti megnyilvánulás, mely az USÁ-ban (USA) jött létre; a graffiti népszerűsítésében nagy szerepe volt az amerikai képzőművésznek, Keit Harringnek, kinek munkáit a híres galériák is értékelni kezdték grafika (gr. grafein rajzolni) – képzőművészeti technika, mely a rajzokból fa, fém, gumi vagy más nyomóforma segítségével másolatokat készít; képzőművészet ág, amely grafikai technikákon alapuló alkotói nyomatokat hoz létre grafikus partitúra – a művészek számára készített, írott, grafikus, festett formájú lejegyzés; a 20. sz.elejétől a zene vagy hang lejegyzésének új eljárásai közé tartozik; a kottaírás nem volt elegendő abban az esetben, amikor a zene és a hangok más tulajdonságát is le kellett jegyezni – hogyan keletkeznek, milyen mozgásra ösztönöznek, elhangzásukkor a színpadon milyen színek és fények jelenjenek meg, milyen térben adhatók elő ...; némelyik grafikus partitúrát el is lehet játszani (zeneileg előadni), a többi inkább csak nézni való és összefüggnek valamilyen zenei gondolattal (pl. D. Tóth partitúrái) hamisítvány (lat. falsum becsapott, árulkodó, hazug) – eredetiként kiadott utánzatnat, másolat hangobjektum (angl. sound object) – objektumokat, plasztikákat létrehozó művészet, melynek alkotóeleme a hangkibocsátás (susogás, hangok, zene) happening (angl. to happen történés) – az akcióművészet (lásd) egyik formája, melyben öszekapcsolódnak a színjátszás, a hangverseny, a költészet és a képzőművészet elemei azzal a céllal, hogy a nézőt is bevonják az akcióba; a happening a Fluxus (lásd) mozgalom fontos jelenségévé vált, célja volt a művészet összekapcsolása az átélt valósággal, és hogy a néző átélhesse az alkotóval közösen létrehozott művet; az első happeninget Allan Kaprow a Rueben Gallériában New Yorkban (New York) hozta létre 1959-ben haptikus – (gr.) tapintható; tapintással kapcsolatos (a lat. tactio után taktilis); haptikus művészet olyan művészet, mely tapintással is érzékel harmónia – összhang, kiegyensúlyozottság, a világ törvényszerűségeinek és mértékarányának kifejezése site specific art (angl.), szintén in situ alkotás, azaz adott környezethez kötött – képzőművészeti alkotás (többnyire installáció), mely kihasználja a tér atmoszféráját (pl. régi templomét, zsinagógáét, műhelyét, barlangét, iskoláét ...) heraldika (lat. heraldus herold, a középkorban az uralkodó jegyét magán viselő katonai követ) – a címereket (lásd), azok fejlődését, használatát, megalkotását és használati jogukat kutató tudomány hibrid (lat. hibrida keverék) – keresztezett, keverék; a hibridizáció különböző növény- vagy állatfajok keresztezése; vagy különböző dolgok összekeverése hiperrealizmus (gr. – lat. hyper az összetett szavak első felének jelentése nagy, realizmus – a valósággal való egyezés) – művészeti mozgalom, mely a pop-artból (lásd); alakult ki a 20. sz. 60-as éveinek végén; alkotás, képet vagy szobor, mely igyekszik a valóságot hűen ábrázolni, olykor fénykép alapján (fotórealizmus) ikon (gr. eikón, kép) – a bizánci kultúrából származó, leggyakrabban fára festett vallásos kép; szenteket, életükből vett jeleneteket és bibliai motívumokat ábrázol; a szertartásokra és a keresztény templomokra (egyház) jellemző; az ikonok leggyakrabban Jézus Krisztus, Szűz Mária, a Szentháromság, alakjait vagy portréit ábrázolják, valamint jeleneteket az Ó- és Újszövetségből és a szentek életéből, az ábrázolásuknak meghatározott szabályai vannak, melyek alapján a szentek megkülönböztethetők (ikonográfia) ikonosztáz – képeket tartalmazó fal, mely a pravoszláv és görög-katolikus templomokban elválasztja az oltárt a hívők terétől illumináció (lat. iluminatore megvilágítani) – könyvfestés; elsősorban a középkori kézzel írott könyvek (kódexek) díszítése; az illuminációt az illuminátor a kolostori íróhelyiségekben (skriptóriumokban) végezte illusztráció – képzőművészeti alkotás (rajz, festmény, grafika, fénykép), mely kiegészíti (díszíti) a könyv és folyóirat szövegét; illúzió (a művészetben) – a valóság látszata, annak ellenére, hogy csak az ábrázolásáról van szó impressszionizmus (fr. impression benyomás) – a 19. század második felében Franciaországban (Francúzsko) létre jövő művészeti irányzat; a természet, város, emberek által keletkezett benyomást ábrázolja; az impresszionisták leginkább az érzékletes színvilággal fejezték ki magukat, a formákat főként foltokból hozták létre; a fogalom Claude Monet Impression, soleil levant (A napkelte impressziója) képének címéből származik 1874-ből improvizáció (lat. improvisus nem várt, meglepő). 1. előzetes felkészülés nélküli, pillanatnyi ötlet alapján létrejött megnyilvánulás vagy cselekedet; 2. a szabad kísérletezés művészi módja (többek között a zenében, táncban, színjátszásban); 3. pótló kényszermegoldás informel (fr. informel arctalan, formátlan, formálatlan) – az absztrakt festészet egyik festési módszere, mely nem a látható formákra és felületekre összpontosít, hanem textúrákat (lásd) fest (pl. rögös, érdes, sima felületeket), a gesztusok különböző nyomait – az eszközt tartó kéz mozdulatait (pl. ecsetvonások), vagy hagyja a színeket érvényesülni; elmondható, hogy magát a festést festi le iniciálé (lat. initiare kezdet) – a szöveg első betűje, mely méretében, színében vagy díszítő motívumaiban eltér a többitől installáció (az installáció művészete) – a képzőművészet megnyilvánulása, mely a térrel, idővel dolgozik, többféle eszközt használhat: szobrokat, objektomokat, festményt és videóművészet, számítógépes művészet, virtuális valóságot (lásd), de az építészet és a performansz (lásd) elemeit is, a konkrét helyhez kötődő installációkat (site specific art) az adott tér művészete

100


intermediális művészet (lat. inter közé, medium eszköz) – művészeti tevékenység, mely többféle kifejezőeszközt használ és ötvöz: pl. rajzolást és költészetet, festészetet és színjátszást, videót és installációt …; az elnevezést a 20. sz. 60-as éveinek közepén kezdték alkalmazni a Fluxus (lásd) művészeti csoport körében interpretáció ( lat. interpretatio előadás, magyarázat) előadás, magyarázat, a jelentés értelmezése írás – egyezményes (konvencionális) karakterekkel írt jelsor, melyet szemünkkel (vagy tapintással) érzékelünk, mely hangokból kialakított beszéddel megismételhető játék – tárgy, melybe a gyermek (vagy a felnőtt) a világról, a dolgokról, a tevékenységekről és a viszonyokról való elképzeléseit helyezi; játékra szánt tárgy; a gyermek figyelmének lekötésére, szórakoztatására, pszichikai képességeinek fejlesztésére és tanulásra szolgál; babák, állatfigurák, katonák, felnőttek eszközeinek miniatűrjei megtalálhatók az régészeti ásatásokon már emberemlékezet óta, a játékok tömeggyártása a 20. században kezdődött jel – jelzés vagy kép (valamilyen alakzat, szín), mely valamit jelöl; jel lehet a betű, kép, turisztikai jelzés, állami jelkép, de a könyvlap behajtott sarka is, amennyiben így akartuk megjelölni az oldalt jelenet vagy kép (gr. skene, lat. scaena fokozat, színpad) – a filmben és a videón ez a film egy szakaszát jelenti, mely több, egymást követő felvételből áll; a jelenetet alkotó felvételekben egységben van az idő, a hely és a cselekmény. katedrális (gr. kathedra karosszék, ülőke, szék, magasított talapzat) – a püspök székhelyén lévő keresztény templom; az elnevezés onnan származik, hogy a katedrálisban egy tanári karosszék, (katedra) található, melyből a püspök elnököl az istentiszteleteken és tanít; katedrálisok előfordulnak a katolikus, anglikán, evangélikus és néhány más protestáns egyháznál is; ha a püspöknek két székesegyháza van, a másikat társkatedrálisnak nevezik; az építészetben a katedrális egy nagy gótikus templomot jelöl kékfestés – kék festékkel (indigó) megfestett vászon fehér mintával, melyen a festék nem tapadt meg (gátlónyomás) képi költészet – költészeti műforma, melyben összekapcsolódik a szöveg a képpel, vagy a szöveg képpé rendeződik; olvasni lehet, mint a szöveget, egyben képet is megjelenít képi motívum (lat. motivus mozgásba hozó) a képen megjelenített egyszerű elem (pl. fa, ház, égbolt, virágok, absztrakt alakzat, ecsetvonás, fröccsöntés …) képzőművészeti alkotás kópiája – egy mű többnyire más alkotó által elkészített másolata kerámia – agyagból készült használati és művészeti tárgy – megformázott, korongozott vagy híg agyagból formába öntött; ezután kemencében kiégetett és glazúrral festett (lásd glazúrozás) kézírás, kézjegy - a mód, ahogy írunk vagy rajzolunk, festünk, modellezünk, rajzolásnál, festésnél vagy modellezésnél a festéken vagy agyagban nyomot hagyunk (ecset, spatula, ujjak); a sima kézjegyen nem ismerjük fel az eszköz nyomait; az osztott kézjegyen láthatók az eszköz egyes vonásai kifejezőerő, a műalkotás (jel) expesszivitása (lat. expressus kifejező)- a mű (jel) hatása a nézőre olyan elemek segítségével, melyek érzéseket, benyomásokat, hangulatot keltenek a nézőben kinetizmus (gr. kinesis mozgás) - olyan művészet, mely mozgó objektumokat hoz létre, melyeket maga a néző, motor, a levegő áramlása stb. tart mozgásban; a konstruktivista (lásd) művészet része, mely alkotás közben mozgást, olykor fényt használ; a kinetizmus lényeges eleme, hogy a néző aktívan bekapcsolódik a mű érzékelésébe, a kinetikus objektumokat mobiloknak is nevezzük kollázs (franc. collé ragasztani) – különböző anyagokból (újságkivágásokból, szövetből, természetes anyagokból …) összeragasztott kép; a művészetben a kubisták kezdték alkalmazni a 20. sz. elején kolorálás (lat. color szín-kiszínezés, fényképek színezése) –a fekete-fehér fényképek kiszínezése abban az időben, amikor még nem találták fel a színes fényképet; fényképbe való rajzolás; rajzot is lehet színezni (színjelzés) komix – egy folytatásos, kalandos történet képsorozatokon, melyeket rövid szöveggel egészítenek ki (általában „szövegbuborékban”) kommunikáció (lat. communatio kommunikáció (lat. communicatio csere) - egymás megértése, információcsere, gondolatok, vélemények, elképzelések, érzések cseréje jelek segítségével (képek, szavak, mozdulatok, hangok, gesztusok) az emberek között (bizonyos mértékig az állatokkal is), melyeket mindkét fél megért; célja, mások gondolatainak megértése kompozíció (lat. compositio összetétel, összeállítás, szerkezet, felépítés, elrendezés, szórend, kibékítés, kiegyezés, bűnbánat; compositor alkotó, rendező, építész) – elemek elrendezése egy egésszé egy meghatározott művészeti céllal konceptuális művészet (lat. conteptus felfogás) - művészeti irányzat, mely nem tárgyi műalkotásokat hoz létre, hanem a művész gondolataira összpontosít írott szöveg, számok, ábrák, térképek…formájában konkretizmus, konkrét művészet (lat. concretus valós, anyagi)- festészeti és szobrászati irányzat, mely kifejezi az alkotók gondolatait az új tárgyak konkrét (tárgyi) formáin keresztül (nem a való világ ábrázolásával) konstrukció (lat. construere összeállítani) - épületek, gépek összeszerelése - rajz, szobor, objektum összeállítása… konstruktivizmus – modern irányzat, mely a geometriai alakzatokra és a kép világos, érthető felépítésére irányult; a 20. század elején Oroszországban (Rusko) jött létre (Vladimír Tatlin) kora keresztény művészet – kultúra és művészet, mely Kr. után az első és hatodik században a keresztény vallás hatására fejlődött a Római Birodalom (Rímská ríša) területén; ókeresztény művészetnek nevezzük (keresztény tartalmú, de a római és görög antik művészet formáit használja) körvonal (vonal, kontúr, sziluett) – árnyékkép; a körvonal egy alakzat, mely alapján felismerjük a tárgyat vagy alakot…; nem érzékeljük domborúságát és részleteit, a szélei jellemzik kottázás (lat. notare lejegyezni) – egy gondolat lejegyzése (pl. zenei) meghatározott írásmóddal (pl. kottával) kubizmus (franc. cube kubizmus (fr. cube kocka) - művészeti irányzat, mely a 20. század elején, Franciaországban (Francúzsko) jött létre; a kubisták műveikben a több nézőpontú ábrázolást kombinálták (fentről, oldalról …), az alakzatokat geometriai alapformákra egyszerűsítve ábrázolták vagy igyekeztek geometriai formákból összerakni; a kubisták alkalmazni kezdték a kollázst; - analitikus (felbontó, elemző) kubizmus a kép elemeit úgy szerkeszti meg, hogy geometriai formákra bontja szét – elvesznek benne (bonyolult alakzatok jönnek létre) - szintetikus (összerakó) kubizmus a képen látható alakzatokat részekből rakja össze gyakran kollázs formájában (egyszerűsített alakzatok jönnek létre) kupola (lat. copula, ol. cupola, kötet) –- félgömb alakú boltozat. A kupola tetején a tornyocska megvilágítására alkalmas nyílás található szem és fölötte a lucerna land art (angl. land táj) – művészet, mely valódi tájban dolgozik, természetes anyagokat használ (föld, kövek, falevele …) melyekből nem időtálló képzőművészeti alkotást hoz létre; dokumentálásuk fényképen történik; ez a művészeti irányzat a 20. sz. 60-as éveinek második felében jött létre az USA-ban (USA) és Nagy-Britanniában a (Veľká Británia) lazúrfestészet – híg festékkel festett festmény, mely áttetsző (mint a színes lakk) a rajz és a festmény alsó részben láthatóvá teszi lettrizmus (franc. lettre írás) – olyan alkotás, mely betűkből és számokból alakítja ki a képet


101

lírai absztrakció (lírai, érzéki, gyengéd) – az érzések, alaktalan formák festése; az absztrakt művészet megalakulásától kezdve két alapvető eljárásra osztható, melyek segítségével a művész vagy a lírai vagy a geometriai absztrakcióhoz (lásd) jut el logó (gr. logos szó) – grafikus jel, mely valamilyen szervezetet jelöl (céget, egyesületet, iskolát ...); minden nap használják a kereskedelmi vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek, gyakran segítséget nyújt abban, hogy a nyilvánosság megkülönböztesse és felismerje őket; a logók vagy tisztán grafikák (szimbólumok/képek) vagy a szervezet nevének rövidítései luminográfia (lat. lumen fény) – fénnyel való rajzolás a fényképben (világító eszközzel, pl. gyertya, elemlámpa, fáklya fényével), többnyire mozgás közben; a hosszú exponálási időnek köszönhetően (állványon álló fényképezőgéppel) a mozgó fények színes útvonalakat, vonalakat hagynak makrofotográfia (gr. makros nagy) – apró részleteket ábrázoló felnagyított fénykép; lehetőséget teremt olyan szerkezetek megfigyelésére, melyet szabad szemmel nem vennénk észre maszk – állat vagy ember arcának másolata, melyet különböző alkalmakkor használtak (természeti népek vallási szertartásain, színházban, karneválon, háborúban) mecset – a muszlim (iszlám) vallás imaháza (templom) mérték – lineáris és grafikai mérce, mely az ábra nagyságát mutatja az eredetihez képest, vagy a térkép és ország mértékarányait stb. mimika (gr. mimesis utánzás) - az ember lelkiállapotának kifejeződése az arcon; az arc mimikáját főként az ajkak (mosoly) és a szem (tekintet) fejezi ki, valamint a szemöldök, szemhéjak, arcizmok és homlok mimikri – élőlényeknek az a védekező magatartása, amellyel igyekeznek a környezetükhöz alkalmazkodni pl. a szőrzet vagy bőr színével, testformájukkal stb.; védőszín minimalista művészet, minimalizmus vagy minimal art – absztrakt művészet (lásd), mely igyekszik leegyszerűsíteni a formákat, színeket (a zenében a hangokat, az építészetben a formákat és tereket) a legegyszerűbb elemekké; művészeti irányzatként Angliában (Anglicko) és az USA-ban (USA) jött létre a 20. század 60-as 70-es éveiben mobil – (lat. mobilis mozgékony) kinetikus (lásd) plasztika-rejtett mechanizmussal (pl. elektromotor) vagy külső ráhatással (levegő mozgásával, víz nyomásával, a kéz érintésével) mozgásba hozható objektum modell – minta (tárgy, alak, arc), mely alapján rajzolunk, festünk, modellezünk; építészeti modell - a terv elkészítése után létrehozzák a lekicsinyített térbeli modellt, mely jobban szemlélteti az építész szándékát modellezés – szobrok, objektumok vagy modellek létrehozása különböző anyagokból; modellezésnek hívjuk a plasztika (lásd) létrehozását is puha modellezhető anyagból (az anyag hozzáadásával, elvételével, gyúrásával, nyújtásával, formázásával) modern művészet (modern) – a 19. század felétől létező művészet; jellemzője, hogy a művészek sajátos módon fejezik ki a világot és elképzeléseiket, pl. impresszionizmussal, kubizmussal, szürrealizmussal … morfolás (angl. morphing) – a filmben, animációban és videoklipekben használatos speciális effektus, melyben az egyik kép átváltozik egy másikká mozaik (lat. opus musivum, ol. mosaico) – apró, színes, festett kövekből, üvegdarabokból összerakott, friss vakolatba illesztett kép. apró kockákból, hasábokból, téglatestekből kialakított felületi vagy figurális díszítés, melynél a követ, később az üveglapocskákat lágy malterral vagy ragasztóanyaggal rögzítik; az ókori Keleten (Orient) és az antik világban a kőmozaikot a padló díszítésére (Pompei/Pompej), később faliképek készítésére használták; legintenzívebben a bizánci művészetben fejlődött (Hagia Sofia, Ravenna/Ravenna) multimédia (lat. multi sok, medium eszköz) – alkotások, melyek a szöveg, hangok, grafika, animáció, interaktivitások és videók (vagy ezen médiumok valamelyikének) kombinációi; egyszerre több érzékszervre hatnak negatív – a rajzban, festészetben vagy grafikában valamilyen alakzat környezete (pozitív[lásd)], háttere vagy a formát körülvevő „űr”; plasztika készítésénél ez az alakzat formája (lenyomata), mely segítségével ugyanolyan alakzatot önthetünk ki (pozitív); a fényképészetben ez kép a filmen, mely fordított színezetű mint az, amit lefényképeztünk (a fekete, fehér színű és fordítva) nem hivatalos művészet – (lat. officum szolgálat, hivatal) – művészet, melyet a művészek a politikai elvárások ellenére végeznek (főleg a totalitárius politikai rendszerekben, pl. a kommunizmusban vagy fasizmusban) nemezelés (filcelés)- tulajdonképpen a legősibb textiltechnika, melynél a szőrből vagy fésült gyapjúból meleg víz segítségével az anyag rétegesen összetömörödik, melyet a felületen vagy sablonokon (formákon) formázni tudunk; ilyen módszerrel készíthetők a kalapok, papucsok, táskák, batyuk, de az öltözet részei is vagy a plasztikák neo- (gr. neo összetett szavak előtagja, jelentése új) – novo-, előtag, egy régi irányzat némely elvének megújítására törekvő irányzatot jelöl, mindig új, megváltozott kornak megfelelő szinten; pl a neoimpresszionizmus visszatér az impresszionisták kiindulópontjához, de gazdagítja őket új festői lehetőségekkel; hasonlóképpen a neodadaizmus a dadizmusból merít, de beleolvasztja az amerikai fogyasztótársadalom világát objektív – a fényképezőgép része, mellyel élesítjük és közelítjük a fényképezendő képet objektum – művészi alkotásként használt tárgy (talált vagy művész által készített) olajfestékek – pigmentekből (lásd), olajból és kötőanyagból (pl. krétapor) kikevert pasztaszerű festék; olajjal (terpentin) hígíthatók, lassabban száradnak és nagyon jól kenhetőek; vastag réteget (pasztell festmény[lásd]) és vékony, áttetsző réteget képeznek (lazúr festészet [lásd]), a reneszánsz óta használják op-art (angl. optical art optikai művészet) - művészet, mely a látásunkkal játszik; ez a képzőművészeti irányzat a 20. század 50-es éveinek végén és 60-as éveinek elején indult fejlődésnek; az op-art művek alkotói felhasználják a geometriai és optikai ismereteiket, a mozgás optikai csalódását szeretnék elérni organikus építészet (lat. organismus élő szervezet)- olyan építészet, melyet a természet formái, elrendezése, célszerűsége inspirál, növényi és biológiai motívumokat használ ornamentum (lat. ornate gyönyörű, díszes) – díszes kiegészítő, dísz, díszítés; lehet rajzolt, festett vagy plasztikus őskori művészet – őseink megnyilatkozásai, melyek mai ismereteink szerint megközelítőleg Kr. e. 70000-re datálhatók; szimbolikus funkcióval rendelkező leletekről van szó (alakiról vagy díszítőről) mely természetesen össze volt kötve mágikus-vallási elképzelésekkel; a legjelentősebb megnyilvánulások barlangrajzok és festmények (megközelítőleg Kr. e. 35 000-től), kő, csont és agyagplasztikaként, kerámia és ékszerek formájában maradtak fenn papírmasé (fr. papírból készült anyag) - a szétáztatott papír és ragasztó adalékanyag összekevert elegye, melyet felkenünk egy formára és kiszárítjuk (lehetőség van kásás anyag kiöntésére is) partitúra – a zene lejegyzése vonalrendszerbe, rendszerint kottával, de más módon is pasztell (száraz)- színes pigmentből (lásd), kevés ragasztóanyag és kötőanyag (pl. kréta) hozzáadásával, préseléssel készült pálcika; festéskor elkenődik a papíron és színes nyomot hagy rajta; a pasztellel készült képeket üveg mögé helyezik vagy fixáló anyaggal (híg átlátszó lakk) fújják le, hogy ne kenődjön el; a száraz pasztell mellett létezik viaszos és olajos pasztell is, ezeket nem szükséges fixálni pasztell festmény – vastagon, sűrű festékkel készített festmény; a tubusból kinyomott festékből hígítás nélkül vagy minimális hígítással készített festmény

102


performansz (angl. performance végrehajtás, bemutatás, előadás)- az akcióművészet ága (lásd), melyben a művész a nézők előtti előadásba saját testét is bevonja; a performanszban más művészeti műfajok és irányzatok elemei is fellelhetők- pl. a színház, költészet, videoart stb. perspektíva (lat. perscipere megvizsgálni, megnézni) - jelenség, mely során a távolabbi tárgyakat kisebbnek látjuk, mint a közelebbi tárgyakat; a párhuzamos vonalak a távolban látszólag találkoznak pigment – állati, növényi eredetű (pl. szén) vagy vegyileg előállított természetből nyert (pl. festőkréta, őrölt ásvány) feltűnő színű anyag (por) mikroszkopikus részecskéi, melyek a festékgyártás alapanyagai; ha a festék folyékony (pl. színes növényi nedvek) festőanyagnak nevezzük és többnyire színtelen ásvány (pl. kréta) részecskéivel itatjuk fel, hogy színes por keletkezzen; az anyagok megfestésénél a festéket közvetlenül használjuk plasztika – modellezéssel (agyagból, gyurmából ...); kialakított szobrászat alkotás; modellezhetünk anyag hozzáadásával és elvételével is; plasztikából elkészíthetjük a formát (negatívot) és tartós anyagból (gipszből, bronzból) kiönthetjük (lásd szobor) pop-art (angl. popular art népszerű/tömegművészet) - képzőművészeti irányzat a 20. sz.60-as éveiben, melyre hatással volt a népszerű kultúra és a tömegművészet, a nagyvárosi kultúra inspirálja (városi folklór) és annak képzőművészeti megnyilvánulásai (fényképek, film, reklám, televízió, újságok, folyóiratok, komixek); az 50-es években Angliában (Anglicko) és az USA-ban (USA) terjedt el; a dadaizmus (lásd) gondolatvilágára építkezett porcelán – a kerámia egyik válfaja, mely nagyon finom porcelánföldből ( a kaolinból) készül; a termékek (csészék, tányérok …) melyek porcelánból készülnek, vékonyak, kemények és törékenyek (leeséskor általában összetörnek); a 7. században Kínában (Čína) találták fel portré (lat. portrahere kivinni a fényre, fr. potrait hasonmás) - az arc ábrázolása, hasonmás; lehet rajzolt, festett, lefényképezett, modellezett vagy kőből vésett…; nemcsak az arc külső kinézetét ábrázolja, hanem az ábrázolt ember lelkét is posztmodern – fogalom, mellyel az építészet, művészet, tudomány és filozófia területén különböző megnyilvánításokat jelölünk a 20. század 70-es éveinek végétől; ekkor kezd tudatosulni, hogy a modern világnak nem szükséges mindig egy jobb társadalom irányába fejlődnie, hogy ökológiai válság fenyeget minket; hogy a technika fejlődése nem ad minden kérdésünkre választ; a képzőművészetben az alkotók tudatosítják magukban, hogy a művészet célja nem lehet mindig új irányzat kidolgozása, hanem visszatérhetnek régi művészeti hagyományokhoz, más kultúrák is lehetnek inspirálók, és mindez összekapcsolható, néha összekeverhető pozitív – 3D-s (lásd) ábrázolás (a szobrászatban és a dizájnban): valaminek a képe vagy tárgy (pl. öntvény), mely a másolás, egy forma kiöntésének (negatív) eredményeként jött létre – a 2D-s (lásd) ábrázolás (a fényképészetben és a festészetben): kép, melyben a fény és árnyék eloszlása a valóságnak megfelelő, a tárgy formája elválik a háttértől (a negatív ellentéte [lásd]) pozitív (lat. positivus igenlő, sikeres)- a negatív ellentéte; a rajzoknál, festészetnél, grafikánál és plasztikánál egyedi, ábrázolt forma, annak a belsője; a fényképnél ez a lefényképezett kép, melynek színei megegyeznek a lefényképezett tárgy megvilágításával és színeivel (ellentétben a fénykép negatívjával, melyen ez fordítva van, a sötétet világosnak látjuk) processszuális művészet – olyan műveket (szobrot, objektumot, képet, installációt …) alkot, melyek változnak (a képzőművészeti anyag mechanikus, vegyi vagy biológiai változásainak folyamata, keletkezése, pusztulása); a művészet ilyen módja a 20. század 60-as éveinek második felében jött létre projekt – mielőtt egy várost vagy egy városrészt, falut vagy lakótelepet építeni kezdenének, az építészeknek tervet kell készíteniük; a tervben színekkel jelölik az egyes részeket (zónákat): a lakózónát, az ipari zónát, a sportra szánt területet …; fontos a zöldterület, fák tervezése; ezután az építészek megtervezik az egyes épületek terveit proporció – a művészetben és az építőművészetben: a részek és mértékek kölcsönös aránya a műalkotásban; két vagy több méret kölcsönös viszonya; a proporció viszonyait a valóság után történő rajzoknál alkalmazzuk rácsozás – a megrajzolt forma vonalakkal való kiegészítése, melyek megerősítik a térbeliség érzését, segítségével ábrázolják a fényt és árnyékot rajz – kétdimenziós alapra, különböző rajzeszközökkel készített képzőművészeti megnyilvánulás; általában ceruzát, pasztellkrétát, viaszceruzát, viaszpasztellt, krétát, zsírkrétát, rajzszenet, ólmot, tollat és tust használnak; alapnak pedig leggyakrabban papírt, kartont, bőrt, műanyagot, vásznat, deszkát és más anyagot ráma – a kép szélei; a világ (vagy az ötletünk) azon részét határolja, melyet az ábrázolásra kiválasztottunk (lerajzoltunk, lefényképeztünk, lefilmeztünk…); lehet négyzet, téglalap, kör, háromszög, szabálytalan forma;- a film kerete, mindaz, ami az egyik filmkockán hirtelen megjelenik (környezet, alakok, tárgyak) ready - made (angl. readymade kész, tömeggyártású tárgy) – a mindennapi életben használatos tárgy, leginkább gyári termék, melyet a művészetben is felhasználnak; az első ready-madet 1913-ban Marcel Duchamp alkalmazta (biciklikerék) realizmus – a képzőművészetben azt jelenti, hogy a képek és szobrok olyannak ábrázolják a világot, amilyennek látjuk; ez a fogalom egy 19. századi művészeti irányzatot is jelöl relief – plasztikus (kidomborodó) kép, lehet modellezett (kiöntött) vagy kőből kivájt; lehet mélydombormű (nagyon kiemelkedő) vagy féldombormű ( alacsonyan kiemelkedő) vagy lapos dombormű reneszánsz művészet (ol. rinascimento/rinascita, fr. ném. angl. renaissance megújulás, újjászületés) – Nyugat- és Közép -Európa (západná a stredná Európa) kulturális és lelki fejlődésének korszaka, párhuzamos a vallási reformációval, a városok és kereskedelem fellendülésével; a művészet és filozófia újra felfedezi az antik művészeket; Itáliában (Taliansko) a 14-16. századig tartott, a többi országban a 15. század végétől a 16. századig (utózengései a 17. században is), Szlovákiában (Slovensko) 1650-ig reprodukció – egy műalkotás fényképe vagy nyomtatott változata, megjelenhet folyóiratban, könyvben vagy képként is függhet a falon… retus – egy kép, fénykép, digitális kép utólagos javítása, mely során eltávolítjuk a nemkívánatos elemeket, összehangoljuk a színeket, élesítjük vagy homályosítjuk a felvételt (vagy annak egy részét) rezervázs (fr. reservé foglalt) –– azon részek (anyag, kép) eltakarása, melyeket a kékfestésnél vagy a grafikus deszka savval való maratásánál nem kell befesteni vagy a festésnél kimaratni ritmus (gr. rhytmos folyás, áramlás) - ugyanazon jelenségnek (pl. szívdobogás, vonalak, formák, színek vagy hangok) szabályos ismétlődése, időbeli és térbeli egymásutánisága; a képzőművészetben és építészetben azonos motívumok vagy (különféle ismétlődők), az alkotói nyelv (vonal, pont, alakzat, szín…) és az építészeti elemek szabályos ismétlődése román művészet vagy román stílus – a virágzó középkor művészeti időszaka, pontosabban az 1000-től a 13. század első feléig tartó korszak (főleg az építészetben és a szobrászatban); monumentalitásával (templomok nagy épületei, vastag falú várak) és világos elrendezésével (a templomok terei, az alakok eltérő magassága ideológiai jelentésük alapján) tűnik ki; az elnevezés azzal függ össze, hogy a román stílus olyan területen alakult ki, ahol a lakosok újlatin (római) nyelveken beszéltek; fejlődésében a legjelentősebb szerepet Franciaország (Francúzsko), Olaszország (Taliansko) és Németország (Nemecko) játszotta. rozetta –kör alakú, rózsaablak a gótikus katedrálison sablón – példa, minta; az élet és alkotói tevékenység, állandósult, meghonosodott formája


103

séma (gr. skhema fő terv) - valaminek a másolatát ábrázoló vázlat, egyszerűsített ábrázolás, egyszerű, lényeget ábrázoló terv, javaslat, alap storyboard (angl.) - képek sorozata, mely a film, videó, interaktív média (pl. videoinstalláció) forgatásának előkészítése; a technikát a Walt Disney filmstúdióban fejlesztették ki a 20. sz. 30-as éveiben. számítógépes grafika – képek rajzolási technikája elektronikus készülékek (számítógép, szkenner, nyomtató …) segítségével számítógépes művészet – a 20. század 50-es éveinek második felében megjelenő művészet, melyben a művész számítógép segítségével alkotja műveit (számítógépes animáció, grafika, formatervezés, szobrok, fogyasztói művészet, építészet …) szekvencia (lat. sequentia sorrend) - a filmművészetben: a történés időrendi sorrendjét követő felvételsorozat szerszám – munkaeszköz, felszerelés, mellyel egy bizonyos tevékenységet végzünk (pl. ceruza, ecset, radír, spatula, mikroszkóp, távcső, esztergályos kés, harapófogó, kalapács …) szignó (angl.) – a művész eredetiséget bizonyító aláírása a képen (alkotáson), amely a hitelesség bizonyítéka; általában az aláírás mellett a keletkezés éve is látható szimbólum (gr. synbolon jelkép) – jel, mely valamire emlékeztet, akkor is, ha másképp néz ki, mint az, amire emlékeztet; pl. mindannyian tudjuk, hogy a szív a szerelmet, a négylevelű lóhere pedig a szerencsét szimbolizálja; a jelkép megértéséhez az emberek közötti „megegyezésre” (pl. a rózsa a szerelmet jelképezi) vagy egy intézmény meghatározására (pl. rendszámok) van szükség szimmetria (gr. syn együtt, metron mérték, méret) – arányosság, szabályosság ; szimmetrikus pl. az, ha jobb és a bal oldali (vagy a felső és alsó) részek egyformák (még ha a tükörképét nézzük is); pl. pillangó vagy némelyik betű (O, A, W, M ...); szín – ahogy a fénysugarakban a színeket érzékeljük (színes fények) vagy a visszaverődő sugarak (tárgyak színes felülete, festék mint a képen lévő anyag):a fénysugarak a szemünkben olyan folyamatokat indítanak el, melyet az agyunk tudatosít; ezt színlátásnak nevezzük színárnyalat – a festék árnyalata; az emberi szem képes ugyanannak a színnek több árnyalatát megkülönböztetni (világosabb, sötétebb, színátmenetek) szinesztézia (gr. synaisthesis együttérzés, közös érzékelés) - agyunk folyamata, melyben az egyik érzékszerv által keltett benyomás (pl. látás) automatikusan aktivál egy másikat (pl ízérzékelés) színtelítettség – a telített szín tiszta szín, mely nem tartalmaz sem fehér sem fekete színt, amely sötétebbé vagy világosabbá tenné, de más színt sem, mely tompítaná a színárnyalatot (lásd) szkenner – olyan lapolvasó berendezés, mely alkalmassá teszi a képeket a számítógépen való feldolgozásra szobor – háromdimenziós (térbeli) művészeti alkotás; ha a szobor megalkotása anyagelvétellel történik (kőfaragással, fafaragással, műanyagból stb.) szkulptúrának nevezzük; ha modellezéssel (a modellanyag hozzáadásával, elvételével, esetenként öntéssel), akkor plasztikának nevezzük szuprematizmus (lat. supremus legmagasabb) - elemi mértani alakzatokra, elsősorban négyzetre, körre, háromszögre és keresztre épülő művészeti irányzat; 1913-1916-ban Oroszországban (Rusko) jött létre, Kazimír Malevič nevezte el így (Fekete négyzet a fehér háttérben (lásd a konstruktivizmusnál) szürrealizmus vagy realizmus fölötti- művészeti irányzat (képzőművészetben, irodalomban, filmművészetben), mely úgy ábrázolja a világot, ahogy az a legfantasztikusabb álmainkban megjelenik; a szürrealisták nem előre kigondolt képeket festettek, hanem olyanokat, melyek képzeletükben, álmukban megjelentek; igyekeztek szabadjára engedni fantáziájukat, hagyták alkotni tudatalattijukat tachizmus (foltfestészet) (fr. tache folt) – az absztrakt művészet alkotói irányzata, a II. világháború után Európában (Európa) jött létre; a képek színes foltokból állnak; a hangsúlyt az intuíciókra és érzésekre helyezi tájfestészet – természeti tájat vagy az ember által átformált tájat ábrázoló festmény vagy grafika, a tájfestményben a festő kifejezi korának véleményét a világról és annak megismeréséről talált objektum (franc. object trouvé) – nem képzőművész által alkotott, „talált” vagy tömeggyártással létrehozott (ready-mad [lásd]), vagy természeti jellegű objektum, melyet a művész saját műveként használ fel; lehet olyan objektum, mely már elvesztette használati funkcióját (művészet hulladékból) tempera festék – festék, melyben a por színezőanyagot egy kötőanyaggal kevernek ki (kötőanyag pl. enyv vagy tojássárgája), melyekből létrejön egy paszta; vízzel hígítható (emulgeáló anyagot is tartalmaz, mely lehetővé teszi a vízzel való hígítást) tér- háromdimenziós természeti vagy építészeti forma; természeti formákkal kialakított tér a természetes tér, amilyen a tereprendezés, hegyek, völgyek, erdők, vizek, égbolt; az építőanyag vagy alárendeltjévé válik ennek a térnek (győz a természet), vagy az építészet jelentősen megváltoztatja az egész természeti környezetet; az építészeti tér építési tevékenységgel mesterségesen kialakított tér; a képzőművészet gyakran ábrázol tereket textúra – a felület felszínének felosztása, pl. simítás, érdesítés, rovátkázás, más felületek lenyomata stb. típus (lat. typus alak, minta) - minta, példa, jellegzetes tulajdonságok hordozója tömegkultúra – a kultúra és a művészet különböző megnyilvánulása, a társadalom széles rétegei számára szánt kultúra; a tömegkultúra összefügg a média terjedésével (televízió, rádió, folyóiratok, filmgyártás) és a reklámmal; a 20. század 60-as éveitől a popkultúra kifejezést is használják tompa pontozás– az ecset tompa végével való festés úgy, mintha a papírt szurkálnánk; jellegzetes kézjegyeket hagy maga után újrealizmus – az irányzat képviselői mindennapi, egyszerű tárgyakkal foglalkoztak (a képeket kiegészítették pl. asszamblázzsal, ezzel a valóságot és realitást hangsúlyozták); az újrealisták a festményeken kívül objektumokat, happeningeket (lásd) is használtak kifejezőeszközként; új eljárások is megjelentek: akkumuláció (felhalmozás), objektum (talált objektum [(lásd)] urbanizáció vagy urbanisztika (lat. urbs város) – alkotói tudományág, melynek célja az ország, a városok és falvak rendezése verizmus (lat. verus igaz) – olasz művészeti irányzat a 19-20. század fordulóján, igyekeztek a látott valóságot hitelesen ábrázolni (realizmus). vitrázs (franc. vitrage üvegfal) - ólomkerettel összeillesztett színes üveglapokból álló ablak; a világ legrégebbi, jó állapotban megmaradt figurális üvegfestményei a németországi Ausburg (Ausburg) város Dómjának prófétákat ábrázoló üvegablakai (11-12. század fordulója); a gótikában az üveg nagyon értékes és drága anyagnak számított (a házak ablakai általában nem voltak beüvegezve, csak fából készült spalettáik voltak), vitrázsok főleg a templomokat díszítették vizírozás – rajzolásnál a minta részeinek (arányainak) megközelítő mérése; mindig nyújtott kézzel történik, melyben a rajzoló pálcát (ceruzát, ecsetet) tart, ujjával ezen jelöli meg a lemért részt; azután ezt a mértéket viszi át a személy (tárgy ...) magasságára, vagy ehhez viszonyítja a rajzolt minta többi részét vonal – vonal, melyet elképzelünk (pl. két pontot összekötő képzeletbeli egyenes – csillagok csillagképpé való összekötése), érzékelünk (pl. egy tárgy körvonala) vagy valamilyen alapon (pl. papíron) eszközzel megrajzolunk zsáner (gr. genos, fr. genre fajta, típus) - képzőművészeti, film, irodalmi, zenei, színművészeti; azonos ismertetőjegyű műalkotások csoportja (pl. kompozíciós, tematikus, formai ...); zsáner pl. a csendélet, lányregény, western ... zsinagóga – zsidó imaház (templom

104


Marina ABRAMOVIC (1946) és ULAY (eredeti nevén Frank Uwe Laysiepen, 1943). Szerb és német performansz–művészpáros, akik műveikben a saját testükkel dolgoznak és tesztelik képességeiket. A performansz és közönség, nő és férfi és saját identitásuk közötti kapcsolatokkal foglalkoznak. 1988-ban a kínai nagy falon (Veľký čínsky múr) történt akciójuk során pl. mindketten a fal két végéről indultak és középen találkoztak. Milan ADAMČIAK (1946, Rózsahegy /Ružomberok). Szlovák konceptuális művész, muzsikus és zenetudós. John Cageon által inspirált experimentális zenével és vizuális kultúrával foglalkozik, zenei grafikát és partitúrákat hoz létre, a zene és képzőművészet kapcsolatát kutatja. Megalapította a nem konvencionális zene társulatát (SNEH) Yaacov AGAM (1928). Izraeli szobrász, kísérleti művész, egyike a kinetikus és optikai művészet legelső képviselőinek. Absztrakt művészete alkalmazza és összeköti a mozgást, színeket, fényt és zenét. Egyik legismertebb műve a párizsi La Défense városnegyed szökőkútjai (1975). Janko ALEXY (1894. Liptószentmiklós/Liptovský Mikuláš) –1970). Szlovák festő, író és a kulturális élet szervezője. A szlovák modern képzőművészet alapítói közé tartozott, akik ötleteiket a szlovák történelemből és hagyományokból merítették. Érdemeket szerzett a pozsonyi (Bratislava) vár felújításában. Janine ANTONI (1964). Amerikai művésznő, performer, az installáció művésze, aki a művészet folyamataival foglalkozik. Saját testével dolgozik, plasztikákat készít nem időálló anyagból, pl. csokoládéból vagy zsiradékból. Guillaume APOLLINAIRE (1880 – 1918). Lengyel-litván származású francia költő és drámaíró, a szürrealizmus képviselője és a modern francia költészet megalapítója. Kalligramma című verseskötetét képversek alkotják. Giuseppe ARCIMBOLDO (1527–1593) itáliai manierista festő, jelmeztervező és mérnök volt. Képeire jellemző, hogy gyümölcsöket, virágokat, állatokat, halakat és könyveket ábrázolt, amelyek egy-egy személy felismerhető arcképévé állnak össze. ARMAN (Armand Pierre Fernandez) (1928 – 2005). Francia származású amerikai művész. Legismertebb művei közé tartoznak akkumulációi (1962-től), melyekben egyforma hétköznapi objektumok és tárgyak felhalmozásával (akkumulációjával) dolgozott. Sok hagyományostól eltérő technológiát használt (összenyomást, égetést). Hans ARP vagy Jean ARP (1886-1966) francia szobrász, festő és költő, a dadaizmus egyik megteremtője volt. Ismertek formailag stilizált reliefjei. Francis BACON (1909 – 1992). Angol figuratív festő, expresszív módon elkülönített emberi alakokat ábrázolt egy üres, nem specifikus térben. Az új figuráció jeles képviselője, aki az emberi alakokat új, exisztencialista értelmezésben ábrázolja. Hugo BALL (1886 – 1927). Német művész, költő és a dadaizmus képviselője. 1916-ban megírta a dadaisták kiáltványát. Az egyik megalapítója a dadaista művészek találkozóhelyének, a Voltaire Cabaret-nak Zürichben (Zürich), és egyike volt azoknak, akik a mozgalom nevét egy szótárból véletlenszerűen kiválasztották. Ceasar BALDACCINI (1921-1998). Francia művész, szobrász és az újrealaizmus képviselője. A kompresszió technikáját alkalmazta - különféle objektumok préselését, pl. autók karosszériáját összepréselte. Legismertebb művei közé tartozik az óriási hüvelykujj (Hüvelykujj, 1965). John BALDESSARI (1931) amerikai konceptuális művész, munkatechnikájáról ismert, mely során talált fényképeket, képeket, objektumokat rendel egymáshoz. Giacomo BALLA (1871-1958). Olasz festő, a futurizmus képviselője, igyekezett megragadni a mozgás dinamikáját. „A pórázon sétáltatott kutya dinamizmusa” (A kutya pórázon” címen is ismert) (1912) című képe az első futurista képek közé tartozik. A mozgást úgy szemlélteti, hogy az egymás után következő mozdulatokat egymás mellé festi. Művészete közelít az absztrakcióhoz. Peter BARTOŠ (1938, Prága /Praha) a 20. sz. második felének szlovák neoavantgard és konceptuális képzőművészetének egyik kiemelkedő alakja. Alkotóművészetének hatása, mely a festészeti eljárások alapjaival, etikai és ökológiai problematikájával foglalkozik, kortársain kívül érzékelhető a fiatal alkotóknál is. Konceptuális műveinek egyike a pozsonyi esztétikus galamb tenyésztése (1969) Juraj BARTUSZ (1933, Kéménd/Kamenín). Szobrász, valamint konceptuális és akcióművész, Kassán (Košice) él és alkot. A szobrászatnak, festészetnek, az installációknak és performanszoknak szenteli életét. A Kassai Műszaki Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapítói és tanárai közé tartozik. Műveiben az aktuális társadalmi légkörrel foglalkozik. A konstruktivizmus motiválta, később az expresszivitás jellemzi műveit, ekkor készíti a gesztusra épülő másodperc- rajzait. Mária BARTUSZOVÁ (1936-1996). Cseh nemzetiségű szobrász, Kassán (Košice) alkotott. Művészetét a természet, annak körforgása, alakzatai (héjak, csepp, mag) és formái (növekedés, hajtás) inspirálta. Ún. organikus plasztikákat alkot törékeny gipszből, fémből vagy lemezből. Azon kevés művészek egyike volt, akik a nem látók számára haptikus (megérinthető) objektumokat alkottak Miloš Alexander BAZOVSKÝ (1899, Turány/Turany -1968). Festő, egyike a szlovák modern képzőművészet megalapítóinak, jelentősége a szlovák táj és a vidéki emberek modern és eredeti stilizált megjelenítésében van. A szlovák modern művészet meghatározó egyénisége. A tiszteletére nevezték el a trencséni (Trenčín) galériát. Peter BEHRENS (1868-1940). Német építész és formatervező. Szlovákiában (Slovensko) elkészítette a zsolnai (Žilina) zsinagóga terveit. A modern ipari építészet atyjának tartják, megtervezte az AEG Turbinagyár épületeit, logóját és a vállalat arculatát. Štefan BELOHRADSKÝ (1930, Pereszlény/Preseľany). A szlovák művészet konstruktivista képviselője. A 60-as évek közepétől geometriai formájú objektumokat alkot nem hagyományos anyagokból (fényezett fém). Az orsókra emlékeztető objektumoknál mozgással és fénnyel dolgozik, kihasználja a néző interakcióját. Tagja volt a Konkretisták Klubjának. Martin BENKA (1888, Kiripolc/Kostolište) -1971). Festő, grafikus és -könyvtervező (írás, illusztrációk). Főként a szlovák táj, a népviselet és a vidéki emberek munkája inspirálta. A 20. század első felében a Szlovákiában (Slovensko) is megjelenő modern művészet úttörője volt. Joseph BEUYS (ejtsd bojsz) (1921-1986). Német performansz művész, szobrász, teoretikus, pedagógus. Nem szokványos anyagokkal dolgozik: nemezzel, viasszal vagy élő állatokkal, kulturális és történelmi üzenetekkel, melyek a II. világháborúban szerzett tapasztalatain alapulnak. A művészetről és az ún. szociális szkulptúráról szóló szenvedélyes hangú nyilvános vitáival vált ismertté. Egyik ideája az a gondolat, hogy minden ember lehet művész, ha önmagában felfedezi az alkotókészséget. A 20. század legbefolyásosabb művészei közé tartozik.

slovník umelcov

105

Antonio Galli da BIBIENA (1700-1774) a rokokó olasz festője. Művészcsaládból származik, mely nevét a család származási helyéről kapta. Freskókat festett, melyek a tökéletes tér illúzióját keltették, annak ellenére, hogy festve voltak, valósnak tűntek. Szlovákia (Slovensko) területén is dolgozott, művei közé tartoznak a pozsonyi Mathay Szent János-templom freskói 1744-ből. Erik BINDER (1974, Nyustya –Likér/Hnúšťa- Likier). Festő és intermediális művész. A mai kultúra szimbólumaival dolgozik. A környező világ inspirálja (reklám, számítógépes grafika, hip-hop, graffiti, komix, hulladékanyag, animációs sorozatok, keleti harcművészet stb.) Munkájának alapelve az alkotásból fakadó játékos öröm. Umberto BOCCIONI (1882-1916). Olasz festő, a futurizmus legjelesebb képviselője, aki a dinamika és gyors mozgás ábrázolásának lehetőségét kereste. Hatással volt rá az impresszionizmus és a kubizmus, futurista képei a gyorsaságot és a mozgást dicsőítették, melyek ábrázolásánál az absztrakt művészethez közelített. Arnold BÖCKLIN (1827-1901) svájci szimbolista festő volt. Festményein a romantika stílusjegyei láthatók, mitológiai témákkal foglalkozik, csodás alakokat ábrázol klasszicista épületekben és elképzelt, mesebeli világot teremt. Művészete később nagy hatással volt a szürrealista mozgalomra. Milan BOČKAY (1946, Koros/Krušovce). Festő, kinek művei a szemfényvesztésen alapulnak (fr.trompe l’oeil) - ez azt jelenti, hogy szemünknek úgy tűnik, mintha pl. egy összegyűrt papírt látna, de a valóságban ez csak rajzolva vagy festve van. Egy térbeli tárgy sík ábrázolásával kelt érzéki csalódást (illúziót). Klára BOČKAYOVÁ (1948, Túrócszentmárton/Martin). Festő, festményeiben felhasználja a talált tárgyakat - idilli életet vagy vallási jelenetet ábrázoló eredeti házi, inszit és népi hímzéseket, melyek régen a házak falát díszítették. A művésznő ezeket viszi át a vászonra frottázs technikával, mellyel ironikus színezetű új, megdöbbentő kapcsolatokat és szituációkat teremt. Pierre BONNARD (1867-1947). Francia festő, a Nabis (Próféták) művészcsoport tagja. A festménynek az ő elképzelése szerint főként dekoratívnak kell lennie. Az impresszionizmus inspirálta, a pillanatot akarta megörökíteni, színes foltokkal festett. Egy- egy művén évekig is dolgozott. Jeleneteket festett az ország és Párizs (Paríž) nagyvárosi életéből. Jonathan BOROFSKI (1942). Amerikai szobrász, kinetikus objektumokkal és plasztikákkal foglalkozik. A pop-art művészei közé tartozik. Sok művét tréfaként értelmezik. Vladimír BOUDNÍK (1924-1968). Jelentős cseh avantgard festő és grafikus. Eredetileg szerszámkészítőnek tanult. Kísérletezett a grafikus asszamblázzsal, strukturális, magnetikus, korom és exhumációs grafikával. Kísérletezett a lettrizmus (betűköltészet) és a fényképezés terén is. A hagyományos technikákat kombinálta saját eljárásaival. Etienne Louis BOULEE (1728-1799). Francia neoklasszicista vizionális építész, teoretikus, aki a jövő építészete számára készített terveket, melyek geometriai formákon alapultak. Erőteljesen befolyásolta a mai architektúrát. Constantin BRANCUSI (1876-1957). Román szobrász, Párizsban (Paríž) alkotott. Alapvető absztrakt formákkal dolgozott. A kubizmusból indult ki, sok művet alkotott Végtelen oszlopok címmel, melyben igyekezett a szkulptúra és építészet közötti különbségeket eltörölni. Alapformára redukált plasztikáival és szimbolikus értelmezésével jelentősen befolyásolta a világ szobrászatának fejlődését. Id. Pieter BREUGHEL (ejtsd bröchel) (1523-1569). A 16. század legjelentősebb flamand festője, a részletekig kidolgozott tájképeket, humoros és erkölcsi célzatú életképeket festett. Jelentős műve a Flamand közmondások ciklus (1559), melyekben az emberi rosszindulatot és butaságot ábrázolja. Bibliai témájú képei közül egyik leghíresebb a Bábel tornya (1563). Albín BRUNOVSKÝ (1935, Zohor/Zohor) -1997). Jelentős szlovák grafikus és illusztrátor. Az imaginatív illusztráció képviselője, melyben fontos szerepet játszik a képzelőerő, az álom, fantázia és mód (stílus), mellyel az alkotó az ábrázolt motívumokat változtatja. Ján BUDAJ (1952, Pozsony /Bratislava). Akcióművész, aktivista, a kulturális élet szervezője és politikus, az 1989-es bársonyos forradalom egyik fő alakja. A 20. század 70-es éveiben megalapította az Intenzív átélés ideiglenes közösségét, mellyel több utcai akciót és happeninget valósított meg, melyek a kommunizmus abszurditására mutattak rá. Michelangelo BUONAROTTI (1475-1564). Olasz reneszánsz szobrász, festő, építész és költő. Leghíresebb fehér carrarai márványból készült szobrai közé tartozik a Pieta (Szent Péter–bazilika a Vatikánban/Vatikán) és a Dávid (amely az Uffizi Képtárban található Firenzében/Florencia). Legjelentősebb festményei a Sixtus-kápolna freskói a Vatikánban (Vatikán). Építészként megtervezte a Szent Péter–bazilika kupoláját a Vatikánban (Vatikán). DUCCIO (Duccio di Buoninsegna) (1255 -1319) korának egyik legbefolyásosabb siennai olasz festőművésze és az európai festészet fejlődésének egyik legfőbb alakja volt. Ducciot általánosságban annak a művésznek tekintik, akinek nagy hatása volt a gótika kialakulására Európában (Európa). Albert BURRI (1915-1995). Olasz absztrakt festő és szobrász. A II. világháború idején katonaorvos volt. Kollázsainál különböző nem művészi anyagokat használt, melyek segítségével képei háromdimenzióssá váltak, az anyagok égetésével és átszakításával dolgozott. John CAGE (1912-1992). Amerikai zeneszerző, gondolkodó és akcióművész. Megalkotója volt az újszerű kottaírásnak (partitúraírásnak), a preparált zongorán való játéknak (a zongorahúrokra különféle fából, fémből, gumiból, papírból üvegből készült tárgyakat helyeztek, így változott a hangszer hangja). Műveiben mindennapi hangokat használ pillanatszerűen (rádiókészüléket, a környezet hangjait). Egyik legismertebb műve a 4’33’’: a csönd zenéje (1952). Alexander CALDER (1898-1976). Amerikai szobrász, a kinetikus művészet képviselője. A mozgással kísérletezett, mechanikus mozgó és álló műveket tervezett – levegőben mozgó objektumokat, melyeket közterületeken állított ki. CARAVAGGIO (1571-1610), itáliai barokk festőművész. Főként bibliai és mitológiai eseményeket ábrázolt. Műveit az ún. félhomály, a fény és árnyék kontrasztja jellemzi, amikor a jelenet a sötétben játszódik, az alakot pedig drámaian, mint valami reflektorral világítja meg. Sok, saját korában igen eredeti művét botrány kísérte, mert a szenteket gyakran egyszerű emberként ábrázolta, ami abban az időben szokatlan volt. Janet CARDIFF (1957). Kanadai művésznő, installációk, videoinstallációk alkotója, melyeket lejegyzett hanggal és videó lejátszóval kapcsol össze, miközben filmez például a könyvtár közepén. A nézők aktív bevonásával dolgozik. Pierre CARDIN (1922). Olasz származású francia divattervező. Ruhái nálunk is megvásárolhatók. Mauritio CATELAN (1960). Olasz művész és szobrász, kontraverz, hiperrealista, provokatív objektumairól és installációiról híres,

106

slovník umelcov

melyekkel véleményt mond a múlt és jelen társadalmi eseményeiről és személyiségeiről. Anton CEPKA (1936, Šulekovo). Ékszerész, a konstruktivizmus képviselője Szlovákiában (Slovensko). Technikai elemeket tartalmazó ékszereket és objektumokat alkot és mozgó (kinetikus) részeket tartalmazó objektumokat; a repülés környezete inspirálja. Európa (Európa) legismertebb ékszerészeinek egyike. CÉZANNE (1839 –1906). Francia festőművész, aki képeiben rejtett geometriát ábrázolt a tárgyak és a természet alakjaiban, ezzel inspirálta a kubista művészeket. A posztimpresszionista festőkhöz tartozott, akik már nem elégedtek meg a természet adta benyomások lefestésével (mint az impresszionisták), hanem érdekelte őket a természet „felépítése”, s az, hogyan látja azt a szemünk. Charlie Spencer CHAPLIN (1889-1977). Angol színész, aki a hollywoodi némafilmekben vált ismertté (1913-tól kezdett forgatni) jellegzetes bajuszkájú, kalapos, sétapálcás, bő nadrágos, nagy cipőjű csavargó figurájával. A burleszkek legnépszerűbb színésze lett. Legismertebb filmjei a Kölyök, az Aranyláz, a Nagyvárosi fények, a Modern idők. Később hangos filmekben is érvényesült (Diktátor). 1972-ben az Amerikai Filmakadémia életműért járó Oscar-díjjal tüntette ki. Giorgio di CHIRICO (1888-1978). Olasz festő, a metafizikus festészet képviselője. Különleges álombeli nézetben üres városokat és tereket festett, melyekben mintha megállt volna az idő. Aneta Mona CHISA (1975, Nagylak/Nadlac, Románia/Rumunsko). Szlovákiában (Slovensko), Csehországban (Česko) és nemzetközi színtéren is tevékenykedik. Több művet alkotott együtt a szlovák képzőművésszel Lucia Tkáčovával (1977). Munkáiban főként performansszal, videoperformansszal és objektumokkal foglalkozik. CHRISTO (Christo Javašev) (1935) és JEANNE-CLAUDE (1935-2009). Művészházaspár, akik az installáció environmentális művészetével foglalkoztak. A természetben és a városokban alkottak, a konkrét tér különlegességeit használták ki. Paketázs (csomagolás) technikával dolgoztak, speciális textíliával becsomagolták pl. a berlini Reischtag épületét, hidakat és szigeteket. Műveik létrehozásában, melyeket dokumentumfotók segítségével örökítettek meg, több száz, nem művészi területen dolgozó ember segédkezett. Václav CÍGLER (1929). Cseh üvegművész, konceptuális képzőművész és pedagógus. Művei csiszolt optikai üvegből állnak, az üveg térbeli megoldásaival foglalkozik az építészetben és a közösségi terekben, és elsősorban érdekes gondolatokat (koncepciókat) ezeken a területeken. Le CORBUSIER (1887–1965), spanyol építész művészneve, akit Charles-Édouard Jeanneret-Gris-nek hívtak. Alapító személyisége volt a modern építészetnek (purizmusnak és funkcionalizmusnak). Az urbanisztikának (várostervezés), festészetnek és szobrászatnak szentelte életét. Legismertebb alkotásai közé tartozik a zarándokkápolna a franciaországi Ronchampban (Ronchamp), városterv hárommillió ember számára vagy a La Tourette-i dominikárius kolostor Franciaországban (Francúzsko). Alexander COZENS az akvarell tájfestés brit festőművésze, publikációt írt arról, hogyan teremthetünk ideális tájat. Sok követője volt, elsősorban az amatőr művészek között. CSONTVÁRY-KOSTKA Tivadar (1853 – 1919, Kisszeben/Sabinov). Magyar, szlovák és német gyökerekkel rendelkezett. Eredetileg gyógyszerész volt. Amikor 27 éves lett, egy misztikus látomás alkalmával hallotta, hogy nagy festőművész lesz. Vándorolt Európában (Európa), Afrikában (Afrika) és a Közel-Keleten (Stredný Východ). Sok expresszív művet festett kifejező színvilággal, egyéni kézírással, misztikus vonásokkal, köztük képeket a Magas-Tátráról (Vysoké Tatry) is. Legismertebb műveinek egyike a Magányos cédrus 1907-ből. Ivan CSUDAI (1959, Svodovo - Želiezovce). Festőművész, zenész, a Képzőművészeti Főiskola pedagógusa. Festményeiben a motívumok számítógépes kidolgozásából indul ki (gyakran a populáris kultúrából származókból pl. Pu medve, Mickey Mouse). Ladislav ČARNÝ (1949, Zsolna/Žilina). Intermediális és processzuális művészettel foglalkozó képzőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Alkotásaiban programszerűen foglalkozik a szöveggel, kihasználja az optikai, fizikai és biológiai folyamatokat, vizsgálja a jelentések változását a különböző kontextusokban. Ezek eredményei a térbeli installációk, videoinstallációk, objektumok. Pavlína Fichta ČIERNA (1967, Zsolna/Žilina). Elsősorban objektumok alkotásával és videoművészettel foglalkozik, melyekben a társadalom szociális problematikájának kérdéseit és magánéletét elemzi. Anton ČIERNY (1963, Bajmóc/Bojnice). A Képzőművészeti Főiskola pedagógusa. A helyspecifikus (site specific) installációk alkotója a posztkonceptuális installációk és objektumok, szociális és politikai elkötelezettségű performanszok és videoperformanszok készítője. Marián ČUNDERLÍK (1926, Moticsko/Motyčky – 1983, Déményfalvi-völgy/Demänovská dolina). Festőművész, realista témákból (pl. nő népviseletben, tükör) kiinduló absztrakt alkotások szerzője. Ľudovít Fulla művészetéhez kötődött. Késői geometrikus műveiben olyan festészettel foglalkozott, melybe kölünféle tárgyakat is bekapcsolt. A Konkretisták Klubjának tagja volt. Salvador DALÍ (1904 –1989). Spanyol szürrealista festőművész. Tevékenységét a fantázia jellemzi (képeiben összeköti a váratlan, gyakran abszurd tárgyakat vagy szituációkat), az álmokból és a tudatalattiból indul ki. A festményeken kívül grafikával, szobrokkal, installációkkal is foglalkozott és verseket írt. Vladimír DEDEČEK (1909, Turócszentmárton/Turčiansky Svätý Martin). Építész, a funkcionalizmus képviselője. Szlovákiában (Slovensko) sok épületet alkotott, például a főiskolai kollégiumokat Pozsonyban (Bratislava) a Malomvölgy (Mlynská dolina) nevű városrészben (1975), a Szlovák Nemzeti Galériát összekötő acélkonstrukciót (1979) vagy az Incheba építményét Pozsonyban (Bratislava) (1990). Vermeer van DELFT (1632 – 1675). Holland festőművész, a tökéletesen kiegyensúlyozott kompozíciójú zsánerképek alkotója és a gazdagok belső tereinek megfestője. Egyik leghíresebb képe Leány gyöngy fülbevalóval (1665 - 1666). Edgar DEGAS (1834 – 1917). Francia festőművész, grafikus és szobrász, az impresszionizmus képviselője. Alkotásainak leggyakoribb témái a nagyvárosi élet, lóversenyek, fésülködő nők és balett-táncosnők, akiket pihenés közben festett le. Élete végén, amikor már majdnem megvakult, főleg a szobrászatnak szentelte idejét. Federico DIAZ (1971). Cseh-argentín művész. Művészetébe különböző médiumokat von be: hangot, fényt, mozgást, elektronikus technológiákat és számítógépes programokat. Ezek segítségével digitális plasztikákat és interaktív installációkat alkot, mely számít a néző részvételére is.

slovník umelcov

107

Walt DISNEY (1901–1966) Amerikai filmproducer, rendező, szövegkönyvíró és animátor. Illusztrációkat rajzolt könyvekbe, folyóiratokba. Első animációs filmjét 1923-ban készítette. Műhelyéből kikerülő alakjai közé tartozik Mickey egér, akit Disney alteregójának (másik én) tartanak. További ismert figurái: Donald kacsa, Goofy és Plútó kutya. Milan DOBEŠ (1929, Přerov). A konstruktivizmus, kinetikus művészet, fényművészet és az op-art leghíresebb képviselője Szlovákiában (Slovensko). Az egész világon megtalálható mozgó objektumait a 20. sz. 60-as éveitől alkotja. 1971-ben az amerikai The American Wind Symphony Oerchestra (USA) koncertjei számára fény-kinetikus dekorációt alkotott. Teo van DOESBURG (1883 – 1931). Holland festőművész, író, építész, a konkretizmus és a geometriai absztrakció képviselője, tagja a De Stijl a Abstraction – Creation csoportnak. Jiří Georg DOKOUPIL (1954, Krnov). Cseh művész, 1968-tól a világ különböző országaiban él és állítja ki műveit. Különféle technológiákkal hozza létre alkotásait, legismertebbek gyertyarajzai. DONATELLO di Niccoló (1386 –1466). A korareneszánsz itáliai festőművésze. Firenzében (Florencia) alkotott. Leghíresebb szobrai a bronzból készült Dávid szobor és Gattamelata lovasszobra. Georg Raphael DONNER (1693 –1741). Osztrák barokk szobrász, a klasszicizmus előfutára. A 18. század 20-as éveiben 11 évig Pozsonyban (Bratislava), működött, ahol legjelentősebb műveit alkotta. Ezek közé tartozik Szt. Márton szobra és az Alamizsnás Szent János-kápolna a Szent Márton-dómban Pozsonyban (Bratislava) és a Pozsony (Bratislava) melletti máriavölgyi (Marianka) templom főoltára. František DRTIKOL (1883 –1961). Cseh fényképész. Saját fotóműterme volt. Aktokat és portrékat fényképezett, melyekkel világhírnevet szerzett. Hatott rá a szecesszió, később a kubizmus és a futurizmus. A keleti misztikum is érdekelte. Marcel DUCHAMP (1887-1968). Francia képzőművész, aki életének egy szakaszában Amerikában (Amerika) alkotott. Több művészeti irányzat előfutára volt. Festményei a kubizmusból és futurizmusból indulnak ki. 1913-ban a művészek közül elsőként késztermékeket, mindennapi tárgyakat – reade-made (pl. biciklikerék, palackszárító) kezdett használni. Galériában állította ki ezeket, ahol egy másmilyen környezetben új értelmet kaptak, nem olyat, melyet a mindennapi életben hordoznak. A 20. század meghatározó művészei közé tartozik, alapjául szolgált a konceptuális művészetnek, mely legfontosabbnak magát a művet tartotta. Ľubomír ĎURČEK (1948, Pozsony/Bratislava). Szlovák konceptuális és akcióművész, fényképpel és filmmel is dolgozik. Az élet (pl. az utca) különböző helyzeteit alakítja ki és felhívja rájuk a figyelmünket, melyek segítségével újszerűen gondolhatjuk végig a mindennapok eseményeit. Néhány akciót tanítványaival együtt hajtott végre. Albrecht DÜRER (1471-1528). Német reneszánsz festő és grafikus. Műveiben egyesítette a reneszánsz egyensúlyát és rendjét nagy ráérzéssel a részletekre és a változatosságra. Műveire jellemző az olasz reneszánsz (velencei útjai során ismerte meg) kapcsolata a német művészi hagyományokkal. Legismertebb művei közé tartozik grafikasorozata az Apokalipszis és a Rózsafüzér ünnep (Nemzeti galéria Prága/Praha). Ő volt az első német festő, akit az olasz reneszánsz művészekhez hasonlítottak. Szergej Mihajlovics EISENSTEIN (1898-1948). Orosz filmrendező, a híres Patyomkin páncélos (1925) és a Rettegett Iván (1941-46) alkotója. Filmjei némafilmek voltak. Sok filmjét az uralkodó hatalom cenzúrázta, vagy nem engedte vetítésüket. Tömeget ábrázoló felvételei váltakoznak az arcrészletek felvételeivel, ezzel nagy hatást gyakorolnak a nézők érzelmeire. Olafur ELIASSON (1967). Dán-izlandi művész. Közterületek projektjeit és monumentális projekteket készít. Megalkotásuknál kiaknázza a fény játékát, a mozgást és a teret. Egyik legismertebb műve a New York-i vízesések (2008). Max ERNST (1891-1976). Német alkotóművész, a dadaizmus és szürrealizmus képviselője. Alkotott festményeket, kollázsokat (könyvek és folyóiratok képeiből), frottázsokat (melynek során az adott egyenetlen anyagra papírt helyeznek és átdörzsölik), mely képzőművészeti technika feltalálása az ő nevéhez fűződik. Mauritius ESCHER (ejtsd escher) (1898 –1972). Holland grafikus, akinek látszólagos realista grafikái képi játékok, melyek mindig azt ábrázolják, ami a valóságban lehetetlen. Az, ami távol van, közelebbinek látszik, mint ami közel van. Pl. halak és a repülő ludak kiegészítik egymást, mintha mozaik lenne kirakva belőlük, a kép különböző részletei a különféle térlátást kombinálják úgy, ahogy az a valóságban soha sem látható. Peter ESENMAN (1932). Az egyik legjelentősebb kortárs amerikai építész. New Yorkban (New York) él és dolgozik, ahol 1967ben megalapította az Institute for Architecture and Urban Studiest-t. Kutatja és kísérletezik a térrel. Richard FAJNOR (1965, Szakolca/Skalica). Akcióművész, performer, installációk megalkotója, videoművész és pszichológus. Munkáiban társadalmi és szociális kontextusokkal dolgozik, kihasználja a néző interaktív érzékelését és bekapcsolódását művei előadásába. Rudolf FILA (1932, Příbram na Morave). A szlovák képzőművészet legjelentősebb alakjai közé tartozik a 20. század második felében, neves pedagógus, a pozsonyi Iparművészeti Főiskola tanára volt. Absztrakt és realista alkotómunkájában művészettörténeti művek interpretációjával, de naptárakkal és könyvekkel is foglalkozik, melyekbe beleavatkozik, spontán kézmozdulatainak ecsetvonásaival új műveket alkot. Stanislav FILKO (1937, Nagyradna/Veľká Hradná). Konceptuális és intermediális képzőművész. A konceptuális művészettől, az objektumokon és installációkon át eljutott a festészetig. 1973-ban Miloš Lakyval és Ján Zavarskyval együtt állították ki művüket Párizsban (Paríž), a Fehér tér a fehér térben címűt, mely hasonlóképpen mint a többi műve (pl. objektumai - napjaink oltárai vagy közös munkáinak vázlatai Alex Mlynárčikkal) a szlovák művészet legavantgardabb alkotásai közé tartozik, saját korukban jelentősek világviszonylatban is. Daniel FISCHER (1950, Pozsony/Bratislava). Szlovák képzőművész és a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola pedagógusa. Művészetének hangsúlyos része a festészet. Leghíresebb képeit a természetben találhatjuk úgy, hogy beleolvadnak környezetükbe. Ebben a helyzetben lefényképezi és a fotón látható festmény eredetijével állítja ki. A 20. sz. 70-es éveitől számítógépes grafikával foglalkozott. A 70-es, 80-as évek alternatív műhelyének képviselője. Peter FISCHLI (1952), David WEISS (1946). Svájci képzőművészek, akik 1975 óta együtt alkotják műveiket. Közös alkotói nevet használnak Fischli/Weiss.Videókat, installációkat és objektumokat alkotnak. Műveikre jellemző a humor és az irónia. Dan FLAVIN (1933-1996). Amerikai művész, a minimalizmus képviselője. 1963-ban izzók felhasználásával megalkotta az első fényinstallációt. A reklámoknál használatos neoncsövekből készült térbeli installációinál fénnyel, színekkel és térrel dolgozik. Miloš FORMAN (1932). Amerikában élő világhírű, kétszeres Oscar-díjas cseh filmrendező. Főleg életrajzi témákkal foglalkozik. Leghíresebb filmjei, melyekkel beírta magát a filmtörténelembe, a Száll a kakukk fészkére és az Amadeus.

108

slovník umelcov

Norman FOSTER (1935). Neves angol építész, sok jelentős épület megalkotója (metróállomás Szingapúrban/Singapúr a St. Mary Axe toronyépület Londonban/Londýn, a Hearst Tower New Yorkban /New York …). Munkásságáért az angol királynő nemesi rangot adományozott neki. Pierro della FRANCESKA (1420-1492). Itáliai reneszánsz művész, a firenzei reneszánsz festészet képviselője. Geometriával is foglalkozott, műveit a matematikai precizitás jellemzi. Legismertebb művei közé tartozik Jézus keresztelése c. képe 1440-1445. Ľudovít FULLA (1902, Rózsahegy/Ružomberok) -1980). Szlovák festő, Mikuláš Galanddal együtt a 20. század első felének legjelesebb szlovák modern művészei közé tartozik. A konstruktivizmus, a népművészet, üvegfestészet és ikonok inspirálták. Rózsahegyen (Ružomberok) található a Szlovák Nemzeti Galéria róla elnevezett kirendeltsége, melyben kiállították művei egy részét. Jaromír FUNKE (1896-1945). Cseh fényképész, az avantgárd fényképészet úttörője. Pedagógusként és teoretikusként is tevékenykedett. Épületeket, tájat, embereket és a mindennapok pillanatait fényképezte. Naum GABO (1890-1977). Orosz szobrász, festő és építész, a konstruktivizmus képviselője. Az első kinetikus objektum megalkotója 1920-ban (1. sz. Kinetikus konstrukció), melyben egy acélrúd elektromotor segítségével rezgő mozgást végez. Testvérével Antonio Pavsnerrel megírta a Realista kiáltványt. Mikuláš GALANDA (1895. Stubnyafürdő/Turčianske Teplice – 1938). Szlovák festő, grafikus és illusztrátor, Ľudovít Fullával a szlovák modern művészet legjelentősebb alakjai közé tartozik a 20. század első felében. A falusi és népi témát a városival ötvözte. A modern művészet kiáltványát közösen fogalmazták meg Fullával Magánlevelek címmel (1930-32). Antoni GAUDÍ katalánul, spanyolul Antonio GAUDÍ (1852-1926) katalán építész volt, Spanyolország/ Španielsko egyik leghíresebb építésze. Legérdekesebb és legnagyobb műve a Szent Család-templom Barcelonában/Barcelona, melynek építését a mai napig nem sikerült teljesen befejezni. Hatással volt rá a gótika és a szecesszió, egyúttal kialakította saját egyéni építészeti stílusát. Paul GAUGIN (1848-1903). Francia festő, a posztimpresszionizmus egyik fő képviselője. A fametszés és fafaragás mint teljesértékű művészeti ág kiváló képviselője. Saját stílusát Francia Polinéziában/Francúzska Polynézia találta meg (Martinik/Martinik, Tahiti/ ahiti, Marquises- szigetek/ Markézske ostrovy), itt is halt meg. Frank GEHRY (1929). Világhírű amerikai építész. Legismertebb művei közé tartozik Spanyolországban/Španielsko, Bilbaóban/ Bilbao a Guggenheim Múzeum épülete, a kísérleti koncertterem Seattle-ben (Seatle) vagy a Táncoló ház Prágában (Praha). Alberto GIACOMETTI (1901-1966). Svájci szobrász. Fiatalabb éveiben készített plasztikái és objektumai szürrealista stílusban készültek. Később megváltoztatta mintázási stílusát és szakított a szürrealistákkal. Későbbi munkásságára jellemző a drótvázra formázott karcsú emberi vagy állati alakok megmintázása. GILBERT&GEORGE két kortárs művész (olasz és angol), művészpárosként dolgoznak együtt. Élő plasztikáikkal (önmaguk váltak szoborrá), az őket ábrázoló, fényképre rajzolt nagyméretű grafikáikkal váltak ismertté. GIOTTO di Bondone (1267-1337). A korareneszánsz itáliai festője és építésze. Mint az első reneszánsz művészek egyike, elfordul a sematizmustól és a tér illúziójával kezd dolgozni, alakjai élő, valós karakterűek. Leghíresebb művei közé tartoznak az Assisi Szent Ferenc-templom és a pádovai Scrovegni-kápolna freskói. Vincent van GOGH (1853-1890). Holland festő, legjelentősebb műveit élete utolsó éveiben festette Franciaországban (Francúzsko). Festményeit a rövid, párhuzamos ecsetvonások mint kézjegyek és a tündöklő színek jellemzik. Posztimpresszionista festő, hasonlóképpen mint Cézanne és Gauguin. David GOLDBLATT (1930). Dél-afrikai fotóművész az apartheid idejéből (a faji megkülönböztetés időszaka). Portrék és természeti képek alkotója. Andy GOLDSWORTHY (1956). Angol szobrász, a land art (tájművészet) képviselője. A természetben, természetes anyagokkal dolgozik, ahol meghökkentő, múlandó objektumokat hoz létre, melyeket fényképek segítségével örökít meg. A zen buddhizmus gondolatvilága inspirálja. EL GRECO (1541-1614). Görög származású festő, Spanyolországban (Španielsko), Toledóban (Toledo) élt és alkotott. A legjelentősebb spanyol festők közé tartozik. A manierizmus képviselője, melyre a meghosszabbított formák, az alakok érzelmének túlfokozottsága és expresszív színvilága jellemző. Műveiben a bizánci hagyományokat ötvözte a velencei színvilággal (kolorizmus). Zaha HADID (1950). Iraki-brit kortárs építész, világszerte architektonikus műveket alkotott. Több kitüntetés birtokosa, egy pozsonyi épületkomplexum terveiért első díjat kapott Pozsonyban (Bratislava). Elemír HALÁSZ-HRADIL (1873-1948). Magyar nemzetiségű festő, aki Kassán (Košice) élt és dolgozott. Művei az impresszionizmusból és luminizmusból indulnak ki. Munkásságára a portréfestés, alakábrázolás és a tájképfestés a jellemző. Duane HANSON (1925-1995). Amerikai szobrász, a pop-art és a hiperrealizmus képviselője. Realista szobrokat alkotott, melyek valódi ruhába öltöztetett embereket ábrázoltak különböző helyzetekben (pl. bevásárlókocsival bevásárlás közben, turistákat csomagokkal), melyek élő emberek benyomását keltették. Raoul HAUSMANN (1886-1971). Osztrák művész, Berlinben (Berlín) élt. A dadaizmus és szürrealizmus képviselője. Fotókból és újságkivágásokból fotómontázsokat és kollázsokat alkotott. A Dada című folyóirat kiadója volt. Barbara HEPWORTH (1903-1975). Egyik legjelentősebb angol szobrász, aki hozzájárult a modern szobrászat fejlődéséhez. A természet és természeti formák iránt érdeklődött, a formák sokoldalúságával és a térrel való kapcsolatukkal foglalkozott. Fából, márványból vagy bronzból készült absztrakt plasztikáit a természetben vagy köztereken helyezte el. Emellett teljesen a családjának élt, négy gyermeke volt. Eva HESSE (1912-1956). Német származású amerikai szobrász. Alkotásai főként plasztikák és objektumok. A műanyagból készült objektumok úttörője volt, igen hatásos műveket alkotott, melyekben saját élményvilágát jelenítette meg. Hannah HÖCH (1889-1978). Német dadaista művész, egyike a fotómontázs kitalálóinak. David HOCKNEY (1937). Angol festő, a 60-as években a pop arttal vált elismertté. Briliáns, különleges festő, portréfestő, tiszta színeket használt, ismertek az uszodákról készített festménysorozatai. William HOGARTH (1697-1764). Angol festő, vésnök és grafikus, szatirikus jeleneteket, a mindennapi élet történéseit és portrékat is ábrázolt (politikai szatírával is foglalkozott). Az első képzőművészek egyikeként William Shakespeare irodalma inspirálta.

slovník umelcov

109

Rebeka HORN (1944). Német művésznő. Szobrászattal, performansszal, installációkkal és filmmel foglalkozik. Puha anyagból készült testszobrokat alkot, melyek bandázsra emlékeztetnek, a magányt és a sebezhetőséget tükrözik. A konkrét térbe (site-specific) tervezett installációinál és mechanikus szkulptúráknál tollat, locsolócsövet, tölcséreket folyadékkal és használati tárgyakat használ, melyeket gyakran abszurd összefüggésekben ábrázol. Bohdan HOSTIŇÁK (1968, Felsővízköz/Svidník). A realista festészetből kiinduló festő, a filozófia és az irodalom inspirálja, különböző szimbolikus ábrázolásmóddal dolgozik. Georges HUGNET (1906-1974) francia költő, művész, grafikus, művészettörténész és filmrendező volt. A dadaizmusban és szürrealizmusban alkotott. Patrik ILLO (1973, Vágbeszterce/Považská Bystrica). Üvegművész, formatervező és pedagógus. Az ötletszerű, kísérleti üvegtervezésen kívül szabad alkotómunkájában objektumokkal foglalkozik. Jean-Auguste-Dominique INGRES (1780-1867). Francia klasszicista festő és rajzoló. Képeit és rajzait a precizitás jellemzi. Róbert IRWIN (1928). Amerikai művész, installációk alkotója. Absztrakt installációiban fénnyel, színnel, térrel és a nézők érzékelésének bevonásával dolgozik. Július JAKOBY (1903-1985). Magyar nemzetiségű festő, az ún. kassai modern művészet képviselője volt. Expresszív színvilággal és groteszkkel (a formák karikatúrarajzaival) dolgozott. Alacsonyabb társadalmi réteghez tartozó embereket ábrázolt. Alkotásai közelítenek az új figurációkhoz, mely a külső megjelenésen túl az ember belsőjére is irányul. Képeit gyakran átfestette, ha nem volt velük elégedett. A róla készült szobor a kassai sétálóutcán látható, mely Juraj Bartusz alkotása. Jozef JANKOVIČ (1937 Pozsony/Bratislava). Szlovák szobrász. Műveiben a figurális plasztikák dominálnak, melyek a puha és rugalmas formák öntvényeinek jellemzőit hordozzák (harisnya, gumikesztyű stb.). Legismertebb műve a Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) emlékére állított az Áldozatok figyelmeztetnek című köztéri szoborcsoportja Besztercebányán (Banská Bystrica), melyet 1972-ben az ún. normalizáció idején erőszakkal eltávolítottak (2004-ben került vissza eredeti helyére). Műveinek fontos részét képezik rajzai - főleg a 70-es évek építészetét ábrázolók, melyekkel ironizálta az akkori politikai helyzetet. Egyike azoknak a szlovák alkotóknak, akik elsőként foglalkoztak számítógépes grafikával. A 20. sz. 70-es 80-as éveiben az alternatív műhely tagja. Anton JASUSCH (1882, Kassa/Košice – 1965). Jelentős festő, a kassai modern művészet képviselője a két világháború között, amikor Kassa (Košice) a magyar, orosz és cseh modern művészek között kialakult kapcsolatok folytán a modern művészet jelentős központjává vált. Képein az élet exiztenciális kérdéseit fejezte ki. Magdaléna JETELOVÁ (1946). Világhírű cseh szobrásznő. Természetben felállított land-art műveket alkotott. Művei az objektum és az installáció határán mozognak, kultúrtörténeti kérdéseket dolgoznak fel. Leghíresebb műveinek egyike a Piramisok domesztifikációja, melyeket a világ galériáiban állított ki. Lézerrel és fénnyel dolgozik. Jasper JOHNS (1930). Amerikai művész, festmények, plasztikák és objektumok alkotója. A pop-art amerikai és angol irányzatának jelentős képviselője, a reklám, a népszerű tömegkultúra termékei és azok mindennapi használata inspirálja. Ivan KAFKA (1952). Cseh konceptuális és land art művész. Elsősorban installációkkal fejezi ki magát (galériákban vagy a természetben), melyek érzékenyen reagálnak a konkrét térre.Segítségükkel mutatja be a társadalmi helyzetet. Peter KALMUS (1953, Pöstyén /Piešťany). Képző- és akcióművész. Megvalósított néhány akciót és kísérletet, melyek az élet és művészet kapcsolatát kutatták. 1975-től aktívan dolgozik a kijelölt éles határok nélküli képzőművészet területén. Rajzokkal, asszamblázzsal, festészettel, objektumokkal, akcióművészettel és installációkkal foglalkozik. Igor KALNÝ (1957, Trencsén/Trenčín) -1987, Pozsony/Bratislava). Képző- és akcióművész. Alkotásaiban gyermeknyomdát használt (Georg Orwell Állatfarm c. könyvének szamizdat kiadását illusztrálta így) és különböző hétköznapi tárgyak papírra rajzolt körvonalait, a fogasét, lámpáét, konzervnyitóét. Dinamikus vonalakkal saját testének részeit is körberajzolta, így sajátos önarcképeket alkotott. Vasilij KANDINSKÝ (1866-1944). Orosz festő és teoretikus, az expresszionizmus képviselője, élete egy szakaszában Németországban (Nemecko) élt. Elsők között kezdett absztrakt képeket alkotni, melyek semmilyen tárgyat, alakot, tájat nem ábrázoltak, festésüket a zene isnspirálta. Alan KAPROW (1927-2006). Amerikai akcióművész, az 50-es évek végén és 60-as években megjelenő happening úttörője, kb. 200-at valósított meg a közönség közreműködésével. Különféle művészeti és nem művészeti anyagot és eljárást használt, az utasítás szerint zenét, szövegolvasást vagy térben való mozgást kapcsolt hozzájuk. Jan KAPLICKÝ (1937-2009, Prága/Praha). Világhírű építész, aki 1968-ban Nagy- Britanniába (Veľká Británia) emigrált. A hajó -és repülőgépipar inspirálta, a high-tech építészet (mely új csúcstechnológiát használ) és a szabad vonalakat használó organikus építészet képviselője. Legismertebb művei közé tartozik a Nemzeti Könyvtár épületterve Prágában (Praha), mely nem készült el a politikusok értetlensége miatt. Michal KERN (1938, Zsolna/Žilina). Szlovák konceptuális és akcióművész, egyike azon kevés szlovák művésznek, akik a természetet mint fő médiumot használták műveiknél. A konkretizmus bevezető időszakában felfedezte saját „műtermét a természetben”, az ember saját környezetéhez való viszonyával foglalkozott. Land art műveket alkotott, melyek közvetlenül a természetben jöttek létre, pl. járással, a természeti jelenségek megérintésével vagy megfigyelésével és az azt követő lefényképezéssel vagy szöveggel, rajzzal való kiegészítéssel. Paul KLEE (1879-1940). Svájci festő, több művészeti irányzatban alkotott (expresszionizmus, kubizmus, szürrealizmus). Műveiben a formákat és színeket hatásosan geometrizálta és kereste alapjelentésük sémáját. A Bauhaus német művészeti iskola tanára volt. Štefan KLEIN (1959, Nyitra/Nitra). Formatervező és konstruktőr. Járműdizájnnal foglalkozik. A könnyű repülővé átalakítható autó prototípusának megtervezője. A Képzőművészeti Főiskola tanára (járműdizájn műterem). Yves KLEIN (1928-1962). Neves francia művész, az újrealizmus, az akció és konceptuális művészet képviselője. Csak 8 évig alkotott, mivel fiatalon meghalt. Monokromatikus képeinél főként kék színt használt, mely szerinte transzcendens élményekhez vezet. Végül International Klein Blue (IKB) néven szabadalmaztatta. A kék mellett arany és ciklámen színt is használt. Antropometriái a festékben megmártózott modellek vászonlenyomatával jöttek létre.

110

slovník umelcov

Alojz KLIMO (1922, Pöstyén/Piešťany) - 2001, Pozsony/Bratislava). Festő, a tájfestészetet a konkretizmusra és a geometriai alkotásokra váltotta (kereszteződések és ablakok geometriai sorozatát alkotta meg, melyek hűvösségét különös művészi leírással kapcsolta össze). Eva KMENTOVÁ (1928-1980, Prága/Praha). Szobrásznő, akinek törékenynek tűnő szobrai és rajzai saját lábnyomát, érintését, testének, lábának, kezének lenyomatait és hétköznapi tárgyak (párna, terítő, falevél) lenyomatait örökítik meg fémből, gipszből és papírból. Belső átélését és az alkotó élményeit szimbolizálják, az emberek és a férfi-nő közötti kapcsolat megtestesítői. Milan KNIŽÁK (1940. Pilzen/Plzeň). A cseh akcióművészet egyik legjelentősebb alakja, megalapította az Aktual Art csoportot és a nemzetközi Fluxus mozgalom tagja volt. A 20. század 60-as éveiben Prága (Praha) utcáin performanszokat valósított meg. A kommunizmus ideje alatt alkotásaiért és tevékenységéért, melyek hivatalosan nem voltak engedélyezve, a rendőrség kb. 300szor tartóztatta le és börtönben is ült. Jiří KOLÁŘ (1914-2002). Cseh költő és képzőművész. Műveiben a neodadaizmus, a pop-art, a vizuális költészet és az újrealizmus jegyei találkoznak. Kollázsaival vált ismertté világszerte. Běla KOLÁŘOVÁ (1923-2010). Jeles cseh képzőművész, fotóművész és festő, a híres művész, Jiří Kolář felesége. Műveibe a női világ elemeit, témáit és anyagait építette be, pl. kozmetikai arcfestékkel és érintéssel készült rajzokat vagy bizsuból készült asszamblázsokat. Később geometriai absztrakcióval foglalkozott. Július KOLLER (1939, Pöstyén /Piešťany) - 2007). Konceptuális művész, aki a pop-art, neodadaista és az akcióművészet témáit dolgozta fel. Dolgozott szóval, szöveggel, jellel, a kérdőjel szimbólumát saját szignójaként (aláírás) használta. Szintén dolgozott az U.F.O. szóval, melyhez több jelentést kapcsolt. A mindennapi banális helyzetekből konceptuális művészetet hozott létre (kultúrhelyzetek), és ennek segítségével kommentálta a társadalmi történéseket. Vladimír KORDOŠ (1945, Németlipcse/Nemecká Ľupča). Főleg akcióművészettel és művészettörténeti művek interpretációjával foglalkozik. Felidézte és színpadra állította „élőkép“ formájában a múlt több jeles eseményét, melyeket fotók vagy videó segítségével dokumentált. Gyula KOSICE (1924, Kassa/Košice). Magyar származású argentin szobrász. Művésznevét szülővárosa iránti tiszteletből vette fel. A latin-amerikai (Latinská Amerika) absztrakt művészet egyik alapítója. Elsőként kezdte használni a neont és a vizet azokban a műveiben, melyekben a mozgással dolgozik. Jozef KOSTKA (1912, Stomfa/Stupava-1997). Szobrász, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Művei többnyire figurálisak, némely plasztikája absztrakt. Matej KRÉN (1958, Trencsén/Trenčín). Szlovák intermediális alkotóművész. Festészettel, animációval és installációval foglalkozik. A térrel dolgozik, olyan installációkat hoz létre, melyben a könyvet használja „építőanyagként”. Tükörrel kombinálja őket, ezzel a végtelen tér illúzióját kelti, melybe beléphetünk és részeivé válhatunk. Bohuš KUBINSKÝ (1966, Barsszentkereszt/Žiar nad Hronom). Szlovák szobrász. Hagyományos anyagokkal dolgozik (márvány, bronz) és kísérleti anyagokkal (lézer, víz), melyeken keresztül vallási küldetését ábrázolja. Kihasználja szobrainak térbeli hatását. Feleségével, Mónikával több közös projektet és installációt hoztak létre. KUNST FA csoport. Erik Binder (1974, Pozsony/Bratislava) egyik bemutatkozási formája a Kunst-Fa (Kunst Family) csoport, melyet Gabika Binderovával (1975, Eperjes/Prešov) és gyermekeivel alkot. Műveiben összekapcsolja a mai populáris kultúrát, graffitit, zenét és változatos, humoros installációkat hoz létre (pl. elektroinstallációs anyagokból), performanszokat és képeket. František KUPKA (1871–1957). Cseh festőművész, az orfizmus képviselője. Absztrakt műveit befolyásolta a zene iránti érdeklődése (Bach fúgái). Az orfizmus törekvése volt, hogy absztrakt elemek és színes felületek segítségével zenei hatást váltson ki. Kupka a zenei hatást képein egy színes vonal mozgásával és a színes felület háttérbe szorításával érte el. Jajoi KUSAMA (1929). Japán akcióművész és performer, installációk megalkotója, a konceptuális művészet képviselője. Különböző jelek (pl. pontok) ismétlésének alapelvét és sokszorosítását alkalmazta, műveiben jelen vannak az autobiografikus elemek. Egyik művét egy aukción olyan magas összegért adták el (több mint 5 millió dollárért), ami még élő művészek esetében nem fordult elő. Dušan KUZMA (1927, Puhó /Púchov) - 2008, Pozsony /Bratislava). Építész, a Besztercebányán (Banská Bystrica) lévő SNP emlékmű alkotója. Georges de LA TOUR (1593-1652). Francia festőművész. A képek belső megvilágításának mestere volt. Főként bibliai jeleneteket ábrázolt, melyeket az enteriőrbe helyezett el. Gyertyák vagy fénysugár világította meg őket. A képeknek bensőséges, nyugodt, meditatív hangulatot kölcsönzött. Otis LAUBERT (1946, Valaszka/Valaská). Képzőművész, aki alkotásaihoz talált tárgyakat, ready-madet (mindennapi használati tárgyakat) és hulladék anyagokat használ. Ötletes objektumokat és installációkat alkot belőlük, elnevezésüknél szójátékokat és a szavak jelentésének eltolódását használja, ezért az objektumok, installációk és elnevezéseik között új, váratlan viszonyt hoz létre. Alkotóművészetében sok tematikus ciklust található. Denisa LEHOCKÁ (1971, Trencsén/Trenčín). Képzőművész, aki objektumai megalkotásánál a konceptuális gondolkodásmódból indul ki. A természetes elemeket (kavicsokat, ásványokat, ágakat, gyöngyöket) mesterséges elemekkel (szappan, spárga, fonál, deszka) és művészi objektumokkal (gipszöntvények, apró objektumok, szenzitív rajzok) köti össze. Rudolf LENDEL (1950, Szepesszombat/Spišská Sobota). Fotóművész és dokumentarista, reklámfotókkal is foglalkozik. Roy LICHTENSTEIN (1923-1997). Amerikai művész, a pop-art képviselője. Műveiben a komix alapelveit alkalmazta, melyeket festményekkel és szöveggel kombinált. Fiának Miki egér komixei is inspirálták, aki fogadott vele, hogy apja kevésbé jól rajzolja meg, mint ő. Daniel LIEBESKIND (1946). Amerikai építész, teoretikus és formatervező. Ő tervezte pl. a Zsidó Múzeumot Berlinben (Berlín) (1999). LIMBOURG testvérek (Paul, Jan és Hermann) alkották meg Berry hercegének hóráskönyvét (1415 körül). A miniatúra az év hónapjait ábrázolja, a nyugat-európai művészet legjelentősebb alkotása, mely részletesen megmutatja korának udvari kultúráját. EL LISICKIJ (1890-1941). Orosz építész és képzőművész, az építészetet Németországban (Nemecko) tanulta ki, később együtt dolgozott K. Malevičcsel. Utópikus épületek (saját korában kivitelezhetetlen volt) terveinek megalkotója. Új formákat és lehetőségeket keresett (pl. épületeket, mely oszlopokon a föld fölé emelkednek).

slovník umelcov

111

Richard LONG (1945). Angol képzőművész, kinek műveit a land-art művészet (tájművészet) közé soroljuk. Természetes anyagokból (kő, agyag) a természetben alkotott. Több műve meditációs sétái során valósult meg, melyeket fotók, térképek és szövegek segítségével örökített meg. Ambrogio LORENZETTI (1319-1347). Olasz festő, az ún. sienai festőiskola képviselője a 14. században. Képeinek témáját az alakok érzelmeinek átélése adja, a hátteret fantasztikus architektúrával és tájképpel tölti ki. Művei a kor atmoszférájának képei, a legjelentősebbek közé tartozik a sienai Palazzo Pubblicoban található freskó: A Jó és Rossz Kormányzás eredményei. Auguste LUMIÉRE (1862-1954) és Louis LUMIÉRE (1864-1948). A Lumiére testvérek első filmjüket nyilvánosan egy párizsi kávézóban vetítették le 1895-ben, címe: A Lumiére-k gyárának elhagyása Lyonban. A film 45 másodpercig tartott. Műtermükből további filmek kerültek ki, mint a A vonat érkezése az állomásra, melynek az első filmjükhöz hasonlóan nincs cselekménye, a film csak az eseményt dokumentálja, és A lelocsolt locsoló c. rövid filmjük az első egyszerű burleszknek tekinthető. August MACKE (1887-1914). Német festő, az expresszionizmus képviselője, a Der Blaue Reiter (Kék lovas) művészeti csoport tagja. Témái az üzletek kirakatai előtt álló nők és a gyerekek. Kifejező egyéni színvilágot használ, mely nem kötődik a tárgyak eredeti színéhez. René MAGRITTE (1898-1967). Belga szürrealista festő. Különös rajzai olyan szituációkat mutatnak be, melyek a valóságban nem léteznek, csak a fantáziánkban vagy a képeken. Figyelmeztetnek arra, hogy a körülöttünk lévő világot más szemmel is nézhetjük. Cyprián MAJERNÍK (1909, Nagykosztolány/Veľké Kostoľany) - 1945, Prága/Praha). Az ún. Generációk 1909 elnevezésű művészcsoport egyik képviselője. Élete nagy részét tanulmányai helyszínén, Prágában (Praha) élte le. Humoros művei felértékelték a szlovák vidéki életet, később művei fontos motívumai közé tartoztak a bohóc, Don Qujote, valamint a szökevények, melyekkel a II. világháború eseményeire is reagált. Kazimír MALEVIČ (1878-1935). Lengyel származású orosz festő. Korai képei a futurizmus jegyeit hordozták. A szuprematizmusnak nevezett absztrakt festői irányzat kidolgozója, az elnevezés a supremus - legmagasabb szóból származik. Hitt abban, hogy az absztrakt művészet tisztább, és a lélek ideáit jobban kifejezi, mint az ábrázoló művészet. Leghíresebb műve, melyre a mai napig sok művész hivatkozik, a Fekete négyzet 1913-ból. Karel MALICH (1924). Cseh szobrász, festő és grafikus. Absztrakt műveit, festményeit és térbeli alkotásait, amelyeknél drótot használ, geometriai formák és fény segítségével alakította ki. Andrea MANTEGNA (1431-1506) itáliai reneszánsz festő volt. A perspektívával, a tér ábrázolásával és a perspektíva lerövidítésével kísérletezett. Walter de MARIA (1935). Amerikai szobrász, a minimalizmus és a földművészet (land art, earth art) képviselője. Azokhoz a művészekhez tartozik, akik a galériák behatárolt tere helyett a végtelen természetet használták műteremként. Nagy kiterjedésű szabadtéri alkotásait távol a civilizációtól, félreeső területen alakította ki. Legjelentősebb művei közé tartozik a Villámló mező, mely 400 acélrúdból áll, melyek vonzzák a villámokat. Martin MARTINČEK (1913, Szentpéter/Liptovský Peter - 2004, Liptószentmiklós/Liptovský Mikuláš). Neves szlovák fotóművész volt. Elsősorban a természetet és annak struktúráját, valamint a liptói embereket fotózta. Stanislav MASÁR (1971, Pozsony/Bratislava). Posztkonceptuális művész, mely a művészet konceptuális stratégiáit fejleszti. Vizuális kultúrával dolgozik, művészettörténeti művek jelentését piktogramok segítségével tolmácsolja, a térrel, az összefüggések és kontextusok szinte észrevehetetlen elmozdításával dolgozik, melyekbe saját játékos installációit helyezi be. Peter MATEJKA (1913, Vágújhely/Nové Mesto nad Váhom) - 1972). Szlovák festő, az ún. Generációk 1909 képviselői közé tartozik, melynek szerzői civil témákat dolgoztak fel. Festményeinél a hagyományos műfaj (csendélet, portré) van túlsúlyban közelítve a monumentalizmushoz. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola egyik megalapítója. Ján MATHÉ (1922, Kassa/Košice). Szlovák szobrász. A család, anyaság, az emberi élet és keletkezése, az értékek, védelem témáját dolgozza fel. Absztrakt plasztikái változatosak, eltérő méretűek – az apró kamaradaraboktól a lakótelepeken elhelyezett monumentális művekig. Henri MATISSE (1869-1954). Francia festő, rajzoló, szobrász és dekoratőr, a fauvizmus (ejtsd fóvizmus) fő képviselője, melyben fontos szerepet játszanak a tiszta felületek, a szín, a vonal és a ritmus. Festőiskolát vezetett. Egyik jelentős műve a vence-i kápolna díszítése. Szerinte a művészetnek olyannak kellene lennie, mint egy kényelmes karosszéknek, melyben az ember megpihen a fizikai megerőltetés után. MEDNYÁNSZKI László (1852-1919). Neves magyar festő, tájfestészettel, annak hangulatával és atmoszférájával foglalkozott. Szlovák tájat is festett (Beckó/Beckov, Nagyúr /Strážky, ahol műveit ki is állították). Késői művei az élet exisztenciális értékeivel foglalkoznak. Milan MIKULA (1963, Szakolca/Skalica), képző- és intermediális művész. Főként mediális installációval dolgozik, melyet konkrét kiállító terekre tervez. A tér érzékelésének témaköre érdekli, melyet manipulál és új összefüggéseket tár fel nézői számára. Juraj MELIŠ (1942, Érsekújvár/Nové Zámky). Szlovák szobrász. A szobrokhoz való új, „antiesztétikus hozzáállás” művésze, ökológiai és közösségi témájú objektumokat, tereket és installációkat alkot. A 20. század 70-80-as éveiben alternatív színterek képviselője. Franz Xaver MESSERSCHMIDT (1736-1783). Német szobrász, Bécsben (Viedeň), élete vége felé pedig Pozsonyban (Bratislava) élt és dolgozott. Legjelentősebb szobrai, melyekkel megelőzte korát, fejszobrai (többnyire önportrék jellegzetes kifejezésekkel (grimaszokkal), ún. karakterfejek). Megtalálhatók a pozsonyi Városi Galéria és a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményében is. Igor MINÁRIK (1949, Pozsony/Bratislava). Festő, művészetét a változatos textúrájú, vékony ecsettel festett miniatűr rajzokból, kollázsokból és asszamblázsokból álló absztrakt kompozíciók jellemzik. Joan MIRÓ (1893-1993). Spanyol festőművész. A szürrealista mozgalomhoz tartozik. Képei az ábrázoló és absztrakt művészet határán állnak. Kifejező, olykor vidám színeket használ. Joan MITCHELL (1925-1992). Amerikai festőnő, absztrakt expresszionistaként tartják számon (együtt Lee Krasnerrel, Grace Hartingannel, Helen Frankenthalerrel).

112

slovník umelcov

Alexander MLYNÁRČIK (1934, Zsolna/Žilina). A konceptuális és akcióművészet képviselője Szlovákiában (Slovensko). Nagy kollektív akcióit, melyben az életet a művészettel kötötte össze, 1968 és 1972 között, nemcsak Szlovákiában (Slovensko), de külföldön is, főleg Franciaországban (Francúzsko) valósította meg, ahol az újrealizmus képviselőivel dolgozott együtt. Az ún. normalizáció fellépésekor, amikor nem folytathatta szabadon munkásságát, Exupéry Kis hercege nyomán egy konceptuális királyságot alkotott Argillia néven (1974). MOHOLY-NAGY László (1895-1946). Magyar művész, festő és fényképész, a konstruktivizmus képviselője. A németországi Bauhaus művészeti iskola pedagógusa volt. Műveinek alapja a különböző formákkal és kifejezőeszközökkel való kísérletezés, fényképekkel és filmmel dolgozott. Piet MONDRIAN (1872-1944). Holland festőművész, az absztrakt festészet úttörője és a De Stijl csoport alapítója. A kubizmus befolyásolta, kialakította saját stílusát, mely a horizontális és vertikális ritmuson alapult, ez szimbolizálta a világűr rejtett rendjét. Claude MONET (1840-1926). Francia festő, az impresszionizmus legkifejezőbb képviselője. Impresszió, a felkelő nap (1872) című képéről nevezték el a mozgalmat. Főként tájképeket festett, és igyekezett megörökíteni a változó természet és a nappali fények hangulatát, az időjárást vagy évszakokat, és az érzést, melyeket belőlünk kiváltanak. Világos, színes tónusokat használt, melyeket foltokban hordott fel a vászonra. Henry MOORE (1898-1986). Angol szobrász-és festőművész. Bronzból készült absztrakt ülő és fekvő plasztikái, melyek természeti formákat idéznek fel, az emberi alakból indulnak ki. Leginkább az anya, a gyermek és a család motívumát ábrázolják. Munkái az egész világon megtalálhatók, elsősorban közterületeken és parkokban. Giorgo MORANDI (1890-1964). Olasz, ún. metafizikus festő, aki műveiben főként a stilizált csendélettel foglalkozott. Francois MORELLET (1926). Francia festő, grafikus, szobrász és fényművész. Művészetét a minimalista és geometriai művészetek közé sorolhatjuk. Christian MORGENSTERN (1870-1914). Német költő és fordító, a kísérleti és vizuális költészet képviselője. Ján MUDROCH (1909, Sotina pri Senci -1968). Szlovák festőművész, az ún.Generációk 1909 képviselője, a Képzőművészeti Főiskola első lektora. Festményeinél a hagyományos műfaj (csendélet, portré) dominál. Marian MUDROCH (1942, Pozsony/Bratislava). Szlovák alkotóművész és pedagógus, főként a rajznak, grafikának, akcióknak, az objektumoknak és installációknak szenteli életét. Monokróm grafikáiba a zen filozófiával kapcsolatos meditatív jellemzőt visz. Lézerrel vagy neonfénnyel is dolgozik. Ron MUECK (1958). Ausztrál szobrász. Művei a fénykép pontosságával (hiperrealizmus) ábrázolják az emberi alakokat, de a méretek megváltoztatásával is - óriási vagy lekicsinyített. Edvard MUNCH (1863-1944). Norvég festőművész, az expresszionizmus úttörője és képviselője. Az alakok érzéseinek kifejezésére törekedett, szavait idézve: szükséges „az élő emberek ábrázolása, akik lélegeznek, éreznek, szenvednek és szeretnek.” Leghíresebb képe, mely még ma is sok művészt inspirál, a Sikoly. Michal MURIN (1963, Eperjes/Prešov). Intermediális képzőművész, a konceptuális és akcióművészet, a teoretikus alkotások és kísérleti zene képviselője, együtt dolgozik Milan Adamčiakkal. Egyike a SNEH (Nem Konvencionális Zenei Társaság) alapítóinak. Zenéjét a performansz és új média fesztiválokon mutatja be. Eadweard MUYBRIDGE (1830-1904). Angol fényképész, a mozgó objektumokról készített leghíresebb felvételeit több kamera segítségével készítette el. 1879-ben lemezre rögzített korongon forgó felvételei segítségével elkészítette a zoopraxiszkópot, a megvilágított diasorozat (melyet később fényképekre cserélt) egymást követő képei a nézőben az állatok mozgásának érzetét keltették. Feltalálta az első mozgóképvetítőt, mely újabb feltalálókat ösztönzött (Thomas Edisont és William Kennedy Dicksont). Bruce NAUMAN (1941). Amerikai multimédia-művész, a body art képviselője. Különféle médiával dolgozik, melyek magába foglalják a plasztikát, fényképet, rajzot, videót, performanszt, a neon és a szöveg felhasználását. Műveinek nincs egységes stílusa, inspirációit a mindennapi élet különböző területeiről szerzi. Ilona NÉMETH (1963, Dunaszerdahely/Dunajská Streda). Magyar nemzetiségű szlovák képzőművész, a mai szlovák művészet legjelentősebb alakjai közé tartozik. Installációkkal, videóval és aktivizmussal foglalkozik – olyan művészettel, mely a társadalom viszonyaira és problémáira reagál. A Képzőművészeti Főiskolán tanít Pozsonyban (Bratislava). Miroslav NICZ (1942, Sztropkó/Stropkov). Szlovák képzőművész és pedagógus a Művészeti Akadémián Besztercebányán (Banská Bystrica). Neokonceptuális művészettel, performansszal, videóval és intermediális installációkkal foglalkozik. Vratislav Karel NOVÁK (1942). Cseh képzőművész, ékszerrel, kinetikus és elektronikus művészettel foglalkozik. Művei közé tartozik a nagy metronóm, melyet egy Prága (Praha) melletti dombon állítottak fel. Claes OLDENBURG (1929). Svéd származású amerikai művész, a pop-art egyik legnevesebb képviselője. Puha anyagból készült plasztikákat és asszamblázsokat (több anyag és tárgy összekapcsolásával létrehozott mű), melyek a fogyasztói világból indulnak ki (pl. egy hatalmas hamburger, egy tölcsér fagylalt, almacsutka). Sok mű a közterületekre készül. Roman ONDÁK (1966), Zsolna/Žilina). Neokonceptuális művész, a mai szlovák művészet legjelentősebb alakjai közé tartozik, világhírű galériákban állít ki. Rajzzal, installációval, videóval, performansszal vagy a könyvvel mint objektummal dolgozik. Művészetének lényegét maguk az önálló gondolatok képezik, melyek a galéria térérzékelésének fokozatos megváltoztatásához és új nézőpontok kialakulásához vezetnek. Boris ONDREJIČKA (1969, Aranyosmarót/Zlaté Moravce). Neokonceptuális képzőművész, kurátor, zenész és szervező. Alkotásaiban a művészet és objektum alapproblémáival (esszenciális problémáival) foglalkozik. Denis OPPENHEIM (1938-2011). Amerikai szobrász, konceptuális művész, performer, földi művek és természeti akciók megalkotója. Body–art performanszaiban saját testével és annak tűrőképességével dolgozott. Objektumaihoz és installációihoz mindennapi használati tárgyakat is felhasznált. Meret OPPENHEIM (1913-1985). Német-svájci szürrealista művész és fényképész. A 20. század 20-as éveiben az ún. szürrealista mozgalom tagja volt több jeles képviselővel együtt, mint André Breton, Luis Buńuel, Marcel Duchamp, Max Ernst és más írók és művészek. Saját művein kívül mint modell, megjelent Man Ray fotóin is. Viktor ORAVEC (1960, Zsolna/Žilina), Milan PAGÁČ (1960, Teplic/Trenčianske Teplice). Művészpáros. 1979-85-ben Ladislav Pagáčcsal együtt megalapították az Artprospekt P.O.P csoportot, mely a rituálékhoz hasonló programokat valósított meg a természetben. A szobrászatnak, installációknak, üvegből készült objektumoknak, melyekben fénnyel és színnel dolgoznak.

slovník umelcov

113

Eduard OVČÁČEK (1933, Třinec). Neves cseh művész, a lettrizmus, konkretizmus, vizuális és konkrét költészet képviselője. Kísérleti technikákkal dolgozik, amilyen az átégetés és strukturális grafika, kollázs és asszamblázs. Nam June PAIK (1932-2006). Koreai származású amerikai művész. A videoművészet úttörője és képviselője, alkotásaiban különböző médiát használt, kombinálta a videót, zenét és performanszt. Installációi televíziókészülékekből összeállított emberi alakok, a kommunikációs technológiák jelentőségével foglalkozott. Irving PENN (1917-2009). Amerikai fényképész volt, portréi és divatfotói tették ismertté, egyike a 20. század legjelentősebb fényképészeinek. Munkáját a tisztaság, nyugalom, az erő kifejezése és az egyszerűség jellemzi. Penn sikeres művészi karrierje az 1943. október 1-jén megjelenő Vogue magazin címlapfotójával indult. A divatfotók és híres emberek portréi mellett, beleértve Ingmar Bergman, Alfred Hitschcoc, Marlene Dietrich, Igor Sztravinszkij, Miles Devis vagy a cseh topmodell, Karolína Kurková portréját is, egyszerű emberek utcai fotóival is foglalkozott, elsősorban a múlt század 50-es éveiben. Zdenek PEŠÁNEK (1896-1965). Cseh művész, a két háború közötti időszak művészetének képviselője, a kinetikus művészet úttörője. Eredeti fénykinetikus plasztikák létrehozója, a világ első, neon felhasználásával készült nyilvános kinetikus plasztika megalkotója. Pablo PICASSO (1881-1973). Spanyol képzőművész, Franciaországban (Francúzsko) élt és alkotott. A modern művészet legjelesebb képviselője. A kubizmus megalkotója, mely elutasítja a perspektívát, a formát (portrét, csendéletet) különféle nézőpontból geometriai formákra bontja szét. Művei a legértékesebbek közé tartozik a művészet piacán. Patricia PICCININI (1965). Ausztrál képzőművésznő. Többféle médiával dolgozik, rajzzal, plasztikával, installációval, videóval, digitális nyomtatással. Napjaink aktuális témáival is foglalkozik, mint a bioetikával vagy biotechnológiával. Emberek és állatok szuggesztív hiperrealisztikus szkulptúráit alakítja ki, melyek élőnek hatnak és az emberek, állatok, környezet, tudomány és technika közötti kapcsolatot tükrözik. Karel PLICKA (1894-1987). Kiváló cseh filmes, fényképész a 20. század első felében. Megszerette a szlovák tájat és folklórt. Ezeket a témákat dolgozta fel filmjeiben és fényképein. Népszokásokat és népdalokat is gyűjtött és lejegyzett. Jan POHRIBNÝ (1961). Cseh művész, fényképész és festőművész. A tájat fényképezi, melyben land art projekteket és a tájban megvilágított jeleneteket hoz létre. A lefényképezett motívumot imaginárius világgal szövi át. Jackson POLLOCK (1912-1956). Amerikai képzőművész, az absztrakt művészet képviselője. Mozgásával hozta létre festményeit (akciófestészet) úgy, hogy a földre fektetett képekre fröcskölte és csurgatta a festéket. Vladimír POPOVIČ (1939, Viszoka/Vysoká nad Uhom). Festő és akcióművész. Festői munkássága a világról szóló benyomásainak, meglátásainak és kommentárjainak lejegyzése. Akcióinak egyéni karaktere van (pl. papírhajó eregetése a Dunán/ Dunaj). Robert RAUSCHENBERG (1925 – 2008). Amerikai festőművész, szobrász, művei átmenetet képeznek az absztrakt expesszionizmusból a pop-artba, e folyamat előfutárának tarják. „Combine painting“-jaiban (kombinált festményeiben) innovatív technológiát használt: kollázst, dekollázst, objektumokat, fényképet, melyeket szerigráf grafikai technikával vitt vászonra. Man RAY (1890 – 1976). Párizsban (Paríž) élő amerikai művész és fényképész, a dadaista és szürrealista irányzat tagja. Portré és divatfényképész is volt. Önmagáról elnevezett fotogramjai, a rayográfok tették híressé, melyeket fototechnikai berendezések nélkül fényérzékeny fotópapíron hozott létre. Odilon REDON (1840-1916) saját nevén Bertrand-Jean Redon, francia festő és grafikus, a képzőművészetben megjelenő szimbolizmus és dekadencia képviselője. REMBRANDT van Rijn (1606-1669). Holland festő. Legismertebb képei: az Éjjeli őrjárat, Tulp doktor anatómiai előadása, a Bibliából vett alakokról készült képek (A tékozló fiú hazatérése), arcképek és önarcképek. Sötét háttérből kiemelkedő jeleneteket festett (fátyolos technika), melyen az alakok és tárgyak ragyogó színeit több rétegben (pasztóz technikával) és kézzel vitte fel. Gerhard RICHTER (1932). Korunk legjelentősebb német festői közé tartozik. Érdeklődése középpontjában maga a festészet áll. Olyan képeket alkotott, melyekben a folyóiratok fényképeinek realitását (a fénykép átfestésével és nagyításával) összekötötte a pop-arttal, absztrakt képeket és csendéletet is festett. Bridget RILEY (1931). Angol festő, az op-art művészet egyik fő képviselője. V. Vasarely művei inspirálták. Optikai effektusokkal és mozgással foglalkozik, melyet a kép vonalainak és színeinek ritmusával ér el. Ezek hallucinogén hatással vannak a nézőre. Művei a dizájn inspirációi lettek. August RODIN (1840-1917). Francia szobrász. A modern szobrászat úttörője. Többnyire figurális szobrai (Gondolkodó, Calais-i polgárok, Katedrális) a realitásból indulnak ki, de mindig valami különlegeset, az alakok szélsőséges (expresszív) helyzetét, testtartását kereste. RÓNAI Péter (1953, Budapest/Budapešť). Pozsonyban /Bratislava) dolgozó magyar származású művész. Pedagógusként több iskolában dolgozott (FU Brünn/Brno), UCM Nagyszombat/Trnava), FVU , TU Kassa/Košice). Főleg installációkat, performanszokat és videoinstallációkat készít. Műveiben a komoly és komolytalan között egyensúlyoz. Veronika RÓNAIOVÁ (1951, Körmöcbánya/Kremnica). Festőnő, alkotásait a fotorealizmus jellemzi, képei az alakok kihangsúlyozásával a mindennapi életről szólnak (az utcáról, háztartásról, iskoláról, munkahelyről). Újabb alkotásainál visszatér régi képeihez és a festészet új látószögéből mutatja be őket. Mark ROTHKO (1903-1970). Litván származású amerikai festőművész. Az absztrakt expresszionizmus és az ún. színes mező festészet képviselője (color field painting). Meditatívan emotív (kifejező) hatású képeket alkot, melyekben a forma és a szín összhangban van. Peter Paul RUBENS (1577-1640). A barokk kor holland festője. A világ festészetének legnagyobb alakjai közé tartozik. Kifejezően festett, vallási és mitológiai témájú képeit, melyek tömegeket szólítottak meg, a dinamizmus jellemzi. Nagyon sok megrendelést kapott, ezért festőműhelyt hozott létre, melyben új témájú művek is születtek, mint a vadászjelenetek és a tájképek. Jelentős művei közé tartozik pl. a Medici-sorozat (21 kép a párizsi Luxembourg kastélyban). Tomáš RULLER (1957). Cseh művész, a konceptuális művészet képviselője, különféle médiával dolgozik. Az akcióművészettel és a body arttal foglalkozik, új médiával és digitálisan feldolgozott fényképekkel dolgozik. Luigi RUSSOLO (1885-1947). Olasz futurista festőművész és zeneszerző. Elsőként dolgozott zajzenével és az elektronikus zene első teoretikusa volt.

114

slovník umelcov

Dorota SADOVSKÁ (1973, Pozsony/Bratislava). Festészettel, installációval és fényképezéssel foglalkozik, az emberi testet különös perspektíva rövidítéssel ábrázolja. Témái a szentek és környezetében élő emberek rendhagyó ábrázolása, fentről (madártávlatból), képei egyszínűek, leggyakrabban sárga, kék, zöld vagy rózsaszín árnyalatúak. Oscar SCHLEMMER (1888-1943). Német festő, szobrász, formatervező, koreográfus. A 20. század első felében pedagógusként dolgozott a Bauhauson - a híres német művészeti iskolában. Legismertebb műve a Triád-balett, melyben a táncosok a klasszikus balett figuráit geometriai figurákká alakítják át, melyeket még a geometriailag stilizált jelmezek is kiemelnek. Nicolas SCHÖFFER (1912-1992). Magyar származású francia művész és szobrász, a kinetikus művészet képviselője. Mozgó objektumaiba a tükröződést, a mozgást, hangot, filmet kapcsolta be. Fénnyel és mozgással dolgozik, alkotásaiban először használt vizet és neont. Kurt SCHWITTERS (1887-1984). Német művész, a dadaizmus és szürrealizmus képviselője. Különböző összegyűjtött anyagokból és formákból készült installációi tették híressé - az ún. merzbau. Olyan installációt, mely több szobát kötött össze, saját házában is létrehozott, de a II. világháborúban megsemmisült, ezért csak fényképek őrzik. Jozef SEDLÁK (1958, Pozsony/Bratislava). Szlovák fényképész. A dokumentációs fotózással (szociális intézményekben készült sorozata) és a művészi fotózással foglalkozik, ahol előtérbe kerülnek a személyes érzések, az álmok és a tudatalatti és munka a fénnyel. Martin SEDLÁK (1978, Pozsony/Bratislava). Multimediális művész. Installációkat hoz létre a fény segítségével. Lumineszcens szalagokat és világító vásznakat használ, melyek műveinek anyagtalan, szellemi hatást kölcsönöznek. Georg SEGAL (1924-2000). Amerikai szobrász, a pop-art képviselője. Emberek életnagyságú fehér gipszöntvényeit készíti el és egy valós térbe helyezi. Olyan benyomást keltenek, mintha tevékenységük közben megkövültek volna. George SEURAT (1859-1891). Francia festő a neoimpresszionizmus képviselője. A színek teóriájával foglalkozott, pointillista technikával dolgozott (a tiszta színeket a képre apró, pontszerű technikával hordták fel, így az egymás mellé helyezett színpöttyökből alakult ki a kép a néző szemében). Leghíresebb képe a Fürdőzés Asniéres-ben (1883-84). Figurális kompozíciókat és tájképeket festett. Kazuo SHIRAGA Japán művész, az akcióművészek GUTAI nevű csoportjának tagja, akik az 50-es évek közepén akcióműveiket a kiinduláskor sima felületű sárrétegen saját testükkel formálták akció-anyag-képpé. Az akcióművészet előfutárai közé tartozik. Paul SIGNAC (1863-1935). Francia festő és teoretikus. G. Seurattal együtt kidolgozta a neoimpresszionizmus elméletét. Pointillista technikával dolgozott, a színeket a vászonra pontszerű technikával vitte fel, így az egymás mellé helyezett színfoltokból alakult ki a kép a néző szemében. Rudolf SIKORA (1946, Zsolna/Žilina). Szlovák képzőművész, a konceptuális művészet képviselője. Művészete a konceptuális gondolkodásból és újszerű érzékenységből indul ki. A művészet és tudomány közeledése, az ökológia, kozmológia és etika iránti érdeklődés jellemzi. Festéssel, grafikával és objektumokkal dolgozik. Részt vett a szlovák nem hivatalos képzőművészeti műhely kialakításában (az ő házában rendezték meg a legendás I. Nyitott Műhelyt, 1970) Pedagógusként több főiskolán is dolgozott. Robert SMITHSON (1938-1973). A land art és earth art (földművészet) kiváló képviselője, képzőművész és teoretikus. Legjelentősebb művei megalkotásánál felhasználta archeológiai, geológiai és ökológiai ismereteit, ezek közé tartozik a Spiral Jetty (1970), melyet Nagy Sóstónál (Veľké soľné jazero) az amerikai Utahban (Utah), hozott létre kavics és homok felhalmozásával. Gyakran keresett fel ember által tönkretett környezetet, azzal a vággyal, hogy az újjászülessen. Monika SOSNOWSKA (1972). Lengyel képzőművésznő. Installációkat alkot, melyekben a térrel, annak rajzolásával, perspektívájával, mértékével és a néző pszichéjével dolgozik. Jesús Rafael SOTO (1923-2005). Venezuelai festő és szobrász, az op-art és a kinetikus művészet egyik fő képviselője. Közterületeken elhelyezett interaktív szkulptúrákat alkotott. A geometriai formák rétegződésével és a nézők mozgásával optikai csalódást idézett elő. Louis SOUTTER (1871-1942) svájci festő volt. Pszichés betegségben szenvedett, ami művészete érdekes fejlődési folyamatában is tükröződik. Daniel SPOERRI (1930). Romániából (Rumunsko) származó svájci művész. Asszamblázsok alkotója, az újrealizmus képviselője. Művészetét híressé tették csapdaképei, a valóban megterített asztalokból készült objektumok (asszamblázsok), melyeknél a terítéket, a barátaival közös étkezés után, ugyanolyan helyzetben felragasztota egy alátétre és felfüggesztette a falra, mint a képeket. Ľubomír STACHO (1953, Nyitrabánya/Handlová). Szlovák fényképész és pedagógus a Képzőművészeti Főiskolán. A fotók készítésén kívül az alkotó áttért más médiába is (installáció, videó). Jelentősek dokumentációs művei és a művészi fotók által feltett kérdései. Joseph STELLA (1877-1946). Olaszországban (Taliansko) született amerikai futurista festő. Az indusztrális Amerika (Amerika) festői megjelenítésével vált ismertté. Frank STELLA (1936). Amerikai minimalista festő és szobrász. Legismertebb festményeinél geometriai formákkal dolgozik. Josef SUDEK (1896-1976). Cseh fényképész, az avantgard fényképészet képviselője. Prágai (Praha) motívumokat, csendéleteket fényképezett, riportfotókat, műtermi fotókat vagy reklámfotókat készített. Közismertek a műterem ablakából készített fotói. Do-Ho SUN (1962). Koreai szobrász, a konkrét térre tervezett site-specific installációk alkotója. A térrel és annak érzékelésével, valamint a társadalom és egyén viszonyával foglalkozik. Ester ŠIMEROVÁ-MARTINČEKOVÁ (1909, Pozsony/Bratislava)-2005). Képzőművész és díszlettervező. Párizsban tanult. Pozsonyban/Bratislava) és Liptószentmiklóson/Liptovský Mikuláš) élt. A szlovákiai modern művészet kiváló képviselője. Művészete a kubizmusból és szürrealizmusból indul ki. Adriana ŠIMOTOVÁ (1926). Cseh képzőművész. Az emberi test szimbolikájával és saját átéléseivel dolgozik, gyenge anyagokat (papír, pigmentek) használ és a rétegezés, átmetszés, gyűrés, szórás technikáját alkalmazza. Ivan ŠTĚPÁN (1937-1986, Pozsony/Bratislava). Szcenográfiával, használati grafikával és humoros rajzokkal foglalkozott. A 60as évektől abszurd szürrealista objektumokat alkot, és a 60-as évek végétől interaktív haptikus installációkat, és fénnyel, hővel, zenével és mozgással átszőtt tereket hoz létre (tapintható stúdió).

slovník umelcov

115

Jindřich ŠTREIT (1946, Vsetín). Cseh fényképész, dokumentarista és pedagógus. Fekete-fehér fotói a társadalom egyes rétegeinek és. az egyszerű emberek világának szondái a kommunizmus idején és annak bukása után. 1982-ben egy tiltott kiállításon állította ki műveit, ezért végül börtönbe került. A rendőrség elkobozta fényképanyagát és eltiltották a fotózástól. Marc TANSEY (1949). Amerikai festő, egyszínű képeiről ismert, melyek a realizmusból indulnak ki és sok szimbólumot és üzenetet használnak fel a történetre vonatkozóan. Antony TÁPIES (1923). Spanyol festő, az absztrakt művészet jeles képviselője. Többnyire nagyméretű képei, melyeket különböző anyagokkal fest meg, betűket és jeleket is tartalmaznak. Vladimír TATLIN (1885-1953). Orosz művész, a konstruktivizmus képviselője. A falra akasztott hagyományos kép ellenzője volt, műveit a helyiségek sarkaiba helyezte el. Színpadi kulisszák megalkotója, legjelentősebb műve A III. internacionálé emlékművének modellje, mely a jövő építészetének utópisztikus terve volt. Az ember repülésének gondolatával foglalkozott. Jean TINGUELY (1925-1991). Svájci szobrász. A mozgás tanulmányozásával foglalkozott, művei abszurd gépek, melyek azonban semmit nem termelnek, nem lehet őket használni, a technikai fejlődés ironikus paródiái. Henri TOLOUSE-LAUTREC (1864-1901). Francia festőművész. Festményein, grafikáin, rajzain és plakátjain a posztimpresszionizmus és szecesszió elemei találkoznak. Témái a párizsi színházak, kabarék és a táncosnők élete. Dezider TÓTH (1947, Vicsápapáti/Výčapy-Opatovce). Konceptuális művész, 1997 óta műveit Monogramista TD névvel állítja ki (a monogramisták a múltban olyan művészek voltak, akik műveiket csak nevük kezdőbetűjével írták alá). Fest, objektumokat, installációkat, a természetben performanszokat hoz létre, szavakkal is dolgozik és a vizuális költészethez közeli műveket alkot. Írt és illusztrált néhány könyvet (Urob si masku/Készíts magadnak maszkot, Noha k nohe/Láb a lábhoz, Nemá kniha /Néma könyv). A Képzőművészeti Főiskola tanára. A nem hivatalos alkotóműhely rendezvényeinek egyik szervezője volt (megszervezte a Változások/Pozsonyi bajnokság a műtárgyak változásaiban/Posuny/Majstrovstvá Bratislavy v posune artefaktu rendezvényt,1979-1986). William TURNER (1775-1851). Angol romantikus festő, főként tájfestészettel foglalkozott. Tökéletesen visszaadta a táj atmoszféráját, szín és fényviszonyait, ezért nevezik a „fény festőjének“. Hogy a természeti jelenségeket minél jobban átérezze, vihar idején odaköttette magát a hajó árbocához. Az impresszionizmus egyik elindítójának tekintik. James TURRELL (1943). Amerikai művész, fénnyel és térrel dolgozik. Legismertebb műve a Roden Crater Arizónában, melyben egy igazi vulkán kráterét obszervatóriummá alakította át, melynek mélyéből az égbolt különböző jelenségei figyelhetők meg. Fényalagutakat és fényvetületeket alkot. Paolo UCELLO (1397-1475). Korareneszánsz itáliai festő és matematikus, aki nagy precizitással alkotta meg képei kompozícióját és perspektíváját. Legismertebb művei közé tartozik Szt. György és a sárkány,1470-ből. Miloš URBÁSEK (1932, Ostrava-Zábřeh - 1988, Drábsko/Drábszkó). Festő és grafikus, geometriai alaktannal foglalkozott, a konstruktivizmus és lettrizmus képviselője, mely szavakat, betűket és azok különböző variációit használja. Sok új technikával kísérletezett, pl. aszfaltöntéssel. Akcióművészettel is foglalkozott (több akciót valósított meg Alex Mlynárčikkal). Jiří VALOCH (1946). Cseh teoretikus, költő, konceptuális művész és gyűjtő, kinek műveit a szavakkal és szöveggel való munka jellemzi, közelít a konkretizmushoz. Victor VASARELY (1908-1997). Magyar festőművész és szobrász, Párizsban élt. Az op-art és a kinetikus művészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Eszméje a művek sorozatgyártásának gondolata, hogy a művek részei lehessenek a mindennapi életnek. Hatással volt a dekoratív művészetre, a divatra, a reklámra és az építészetre is. Giorgo VASARI (1511-1574). Olasz reneszánsz festő és építész, az olasz művészek életrajzírója. Az első művészettörténészek között tartják számon. Leonardo da VINCI (1452-1519). Olasz reneszánsz festő, építész és feltaláló. Legismertebb képei a Mona Lisa, az Utolsó vacsora című falfestménye, a Sziklás Madonna és Szent Anna harmadmagával. Feltalálóként a repülés problematikájának megoldására törekedett (repülő szerkezetet szerkesztett, a próba azonban sikertelen lett), vízkiemelő szerkezeteket és hadi gépeket is tervezett. Andy WARHOL (1928-1987). Amerikai alkotóművész és filmalkotó, a pop-art képviselője. Szülei ruszin nemzetiségűek voltak, akik a kelet-szlovák Mikova (Miková) nevű faluból az amerikai Pittsburgbe (Pittsburg) költöztek. Eredetileg Warholának hívták. Műveiben mindennapi használati tárgyakat (leveskonzerveket), híres embereket (színésznőket, politikusokat) vagy eseményeket (autóbaleseteket) egyaránt ábrázol. Képeinek többsége ugyanazt a témát ábrázolja szerigráf technikával, többször egymás mellé helyezve. Szülei szülőfalujától 15 km-re, Mezőlaborcon (Medzilaborce) 1991-ben megnyílt a Modern Művészetek Múzeuma Andy Warhol emlékére. Junya WATANABE (1961). Japán divattervező. Feltűnő modelljeit sok híresség viseli, számukra speciális egyedi divatterveket készített. A férfi ruházattal külön foglalkozik. Tom WESSELMANN (1931-2004). Amerikai festő, a pop-art képviselője. Kollázsokat és asszamblázsokat alkotott, melyekbe a fogyasztói társadalom szimbólumaiként mindennapi használati tárgyakat helyezett. Témái közé tartozott a házak enteriőrjének, csendéleteknek és női aktoknak az ábrázolása. Rachel WHITEREAD (1963). Angol szobrász, installációk szerzője, a brit alkotók fiatal generációjának képviselője. Frank Lloyd WRIGHT (1867-1959). Amerikai építész, az ún. organikus építészet képviselője, mely a természetből indul ki és eggyé válik vele. Felépítette pl. a híres Guggenheim Múzeumot New Yorkban (New York) (1957). Ossip ZADKINE (1890-1967). Orosz szobrász és grafikus, az expresszionizmus képviselője. Korai műveire hatással volt a kubizmus. Primitív művészettel inspirált saját, eredeti stílust alakított ki. Expresszív csoportos szkulptúrákat alkotott, lyukas formákkal. Legismertebb műve A lerombolt város Rotterdamban (Rotterdam) található. Ľubomír ZÁVODNÝ (1959, Nyitra/Nitra). Építész, több mai architektonikus épület tervezője Szlovákiában (Slovensko), pl. a Szent Család-templom Pozsonyban – Pozsonyligetfaluban (Bratislava-Petržalka) (1992), az Evangélikus templom Nyitrán (Nitra), kolostor Kaproncában (Kopernica) és több lakóház. Ernest ZMETÁK (1919, Érsekújvár/Nové Zámky) - 2004, Pozsony /Bratislava). Jeles szlovák festő és grafikus. Főként tájfestészettel, portré és csendéletfestéssel foglalkozott, melyben megjelent a kép szilárd, racionális, konstruktív felépítésére való hajlama. Cézanne inspirálta, két tanulmányúton járt Olaszországban (Taliansko). Művészek egész generációjára hatással volt. Jana ŽELIBSKÁ (1941, Olomouc). Szlovák képzőművész, az akcióművészettel, a művészettel a természetben (land-art), objektumokkal, installációkkal, fényművészettel és videoművészettel foglalkozik. Műalkotásainak témái olyan kérdéseket vetnek fel a nők világából, melyekkel a művészet a múltban nem foglalkozott.

116

slovník umelcov

A tankönyvben előforduló helységnevek hivatalos szlovák elnevezései: Afrikában Altamira Amerikabán Amszterdam Anglia Aranyosmarót Árva Ausztriától Ausztrália Bajmóc Barcelona Barsszentkereszt

- Afrika - Altamira - Amerika - Amsterdam - Anglicko - Zlaté Moravce - Orava - Rakúsko - Austrália - Bojnice - Barcelona - Žiar nad Hronom Bártfa - Bardejov Beckó - Beckov Bécs - Viedeň Belgium - Belgicko Berlinben - Berlín Besztercebánya - Banská Bystrica Biafrából - Biafra Bilbao - Bilbao Brünn - Brno Buda - Budín Budapest - Budapešť Castel Méra - Castel Méra Chartres - Chartres Colorado - Colorado Chicago - Chicago Čičmanyban - Čičmany Connecticut - Connecticut Csehszlovákiát - Československo Cuzco - Cuzco Dánia - Dánsko Dél - Juh Delft - Delft Déményfalvi-völgy - Demänovská dolina Drábsko - Drábszkó Duna - Dunaj Dunaszerdahely - Dunajská Streda Egyiptom - Egypt Észak - Sever Elba - Labe Eperjes - Prešov Érsekújvár - Nové Zámky Európában - Európa Felső-Garam menti - Horehronie Felsővízköz - Svidník Firenze - Florencia Föld - Zem Franciaország - Francúzsko Francia Polinéziában - Francúzska Polynézia Frics - Fričovce Fülöp - Filipíny Gács - Halíč Gömör és Kishont - GemerskoMalohontská stolica Görögország - Grécko Győrben - Györ Hamburgban - Hamburg Hold - Mesiac Holicsban - Holíč Hollandia - Holandsko Horvátországba - Chorvátsko Isztambul - Istambul Japán - Japonsko Ještěd - Ještěd Johannesburgi - Johannesburg Kahira - Káhira

Kansasban Kappadókia Kaproncában Kassa Kéménd Kézsmárk Kijóból Kínában Kiripolc Kispalugyán Kisszeben Komárom Koros Korpona Körmöcbánya Közel-Keleten Közép-Európa Krasznahorka Křížov Latin-amerikai

- Kansas - Kapadócia - Kopernica -K ošice - Kamenín - Kežmarok - Kyjov - Čína - Kostolište - Paludza - S abinov -K omárno - Krušovce - Krupina - Kremnica - Stredný Východ - s tredná Európa - Krásna Hôrka - Křížov - L atinská Amerika Lengyelország - Poľsko Lepoglava - Lepoglava Limában - Lima Liptó - Liptovská Liptószentmiklóson - L iptovský sv. Mikuláš Liptószentmiklós - L iptovský Mikuláš London - L ondýn Los Angeles - Los Angeles Lőcse - L evoča Lubinából - Ľubina Macumoto - Macumoto Magas-Tátra - Vysoké Tatry Magyarországra - Maďarsko Malomvölgy - Mlynská dolina Máriavölgyi - Marianka Marokkóban - Maroko Marquises- szigetek - M arkézske ostrovy Martinik - Martinik Márkusfalva - Markušovce Melbourne - Melbourn Mezőlaborcon - Medzilaborce Mikova - Miková Milánóban - Miláno Mindszentről - Bijacovce Minneapolis - Minneapolis Modra - Modra Montreal - Montreal Morvaországban - Morava Moticsko - Motyčky Nagybiccse - Bytča Nagy- Britanniába - Veľká Británia Nagykosztolány - Veľké Kostoľany Nagylak - Nadlac Nagyőr - Strážky Nagyradna - Veľká Hradná Nagy Sóstónál - Veľké soľné jazero Nagyszombat - Trnava New York -N ew York Németlipcs - Nemecká Ľupča Németország -N emecko Normandiai - Normandia Nyustya–Likér - Hnúšťa–Likier Nyitra - Nitra Nyitrabánya - Handlová Nyugat-Európa - z ápadná Európa Olaszország - Taliansko Orava - Orava Oroszország -R usko

Padova - Padova Párizs -P aríž Pennsylvania - Pensylvania Pereszlény - Preseľany Peru - Peru Pilzen - Plzeň Pittsburgbe - Pittsburg Podolin - Podolínec Pozsony - Prešporok Pozsony -B ratislava Pozsonyborostyánkő - Borinka Pöstyén - Piešťany Prága -P raha Pruské - Pruské Puhó - Púchov Reims - Remeš Rodoszból - Rhodos Róma -R ím Románia - Rumunsko Ronchampban - Ronchamp Rózsahegy - Ružomberok Seattle - Seattle Spanyolország - Španielsko Selmecbánya - Banská Štiavnica Sopoty - Sopoty Sörkúton - Výborná Stomfa - Stupava Svájcban - Švajčiarsko Sydney - Sydney Szakolc - Skalica Szaharában - Sahara Szentpéter - Liptovský Peter Szepesszombat - Spišská Sobota Sziléziában - Sliezsko Szlovákia - S lovensko Szlovákgurab - Slovenský Grob Szomolány - Smolenice Sztrecsény - Strečno Sztropkó - Stropkov Tahiti - Tahiti Tahitin - Tahiti Terianszki -tó - Terianske pleso Terhelyen - Terchová Terhely - Terchová Těchanov - Těchanov Trencsén - Trenčín Toledóban - Toledo Túrócszentmárton - Martin Turócszentmárton - Turčiansky Svätý Martin Turány - Turany Törökország - Turecko USA - USA Utahban - Utah Vág - Váh Vágbeszterce -P ovažská Bystrica Vágújhely -N ové Mesto nad Váhom Valaszka - Valaská Vatikán - Vatikán Velence - Benátky Vicsápapáti - VýčapyOpatovce Vrátna-völgy - Vrátna dolina Zakopanéban - Zakopane Zábrezsben - Zábrež Zliechó - Zliechov Zohor - Zohor Zólyom - Zvolen Zsolna -Ž ilina Zuberecben - Zuberec Zürich - Zürich

Megjegyzés: A művészek kislexikonában felsorolt nevek összefüggnek az alapfokú iskolák alsó és felső tagozatában használt képzőművészeti nevelés tankönyveinek tananyagával. Ajánlott irodalom: Baatz, W.: Fotografie, Malá encyklopedie. Brno 2004 Bartko, O., Fila, R., Reistetterová, Z.: Výtvarná príprava. Bratislava 1988 Bergan, R.: ...izmy. Ako rozumieť filmu. Bratislava 2011 Cikánová, K.: Tužkou, štetcem nebo myší. Praha 1998 Čarná, D.: Umenie zblízka. GMB, Bratislava 2006 Čarná, D.: Z mesta von. GMB, Bratislava 2007 Dempsey, A.: Umělecké styly, školy a hnutí. Slovart, 2002 Fila, R.: Načo nám je umenie. Mladé letá, Bratislava 1991 Frampton, K.: Moderní architektura. Kritické dějiny. Praha 2004 Geržová, J. a kol.: Slovník svetového a slovenského výtvarného umenia druhej polovice 20. storočia. Bratislava 1998 Hrabušický, A.: Slovenské vizuálne umenie. SNG, Bratislava 2002 Little, S.: ...izmy. Ako rozumieť umeniu. Slovart, Bratislava 2005 Monaco, J.: Jak číst film. Svět filmu, médií a multimédií. Praha 2004 Pijoan, J.: Dejiny umenia 5, 10. Tatran, Bratislava 1984 Roeselová, V.: Námět ve výtvarné výchově. Sarah, Praha 1995 Roeselová, V.: Techniky ve výtvarné výchově. Sarah, Praha 1996 Roeselová, V.: Řady a projekty ve výtvarné výchově. Sarah, Praha 1997 Roeselová, V.: Proudy ve výtvarné výchově. Sarah, Praha 1999 Roeselová, V.: Linie, barva, tvar ve výtvarné výchově. Sarah, Praha 2004 Rusina, I. a kol.: Dejiny slovenského výtvarného umenia: Barok. SNG, Bratislava 2009 Rusinová, Z. a kol.: Dejiny slovenského výtvarného umenia: 20. storočie. SNG, Bratislava 2000 Štofko, M.: Psychodidaktika procesuálnej výtvarnej výchovy. Bratislava 2009 Štofko, M.: Od abstrakcie po živé umenie. Slovník pojmov moderného a postmoderného umenia. Bratislava 2007 Zabadal, Ľ. – Satková, J.: Výtvarná výchova v elektronickom prostredí. Nitra 2008

118

Ladislav Čarný

Képzőművészeti nevelés

az alapfokú iskolák 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 2. évfolyama számára A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma Képzőművészeti nevelés az alapiskolák 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 2. évfolyama számára címmel 2011. november 15-én 2011-16947/44968:4-919 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes. Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č. 2011-16947/44968:4-919 zo dňa 15. novembra 2011 ako učebnicu Výtvarná výchova pre 7. ročník základnej školy a 2. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv. A tankönyv része egy DVD, mely külön kerül kiadásra. A tankönyvhöz tartozik egy DVD, melyen kibővített tananyag, filmrészletek, az elektronikus média oktatásához szükséges szabad programok, filmek vágása és hangosítása, zene és egyéb anyagok találhatók. A DVD tartalma az oktatók és a diákok számára készült a tankönyv szöveges részében lévő tananyag kiegészítésére és illusztrálására. A DVD elérhetőségéről a kiadó ad információkat: e-mail: [email protected], www.va1.sk Súčasťou učebnice je DVD, ktoré bude vydané nezávisle. K učebnici je spracované DVD, na ktorom sa nachádza rozšírené učivo, ukážky z filmov, voľné programy pre vyučovanie elektronických médií, strihanie a ozvučovanie filmov, hudba a ďalšie materiály. Obsah DVD slúži pre vyučujúcich a žiakov na rozšírenie a ilustrovanie učiva obsiahnutého v textovej časti učebnice. O možnosti ako získať DVD sa informujte u vydavateľa: e-mail: [email protected], www.va1.sk Első kiadás - Prvé vydanie, 2012 Kiadó - Vydalo: Združenie EDUCO © 2012 Nyomda - Tlač: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN 978-80-89431-30-4

119

rHLê>ê>BLê>5ê§ê>® ê>LT>êê½ê>ê5±êêBIê> ê5Iê5ê5555êL>ê ½ê>ê5 êêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêê½êê>ê>êê5ê êêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêê½ê5I êêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêêê ½ê>êê>B> >>êê>LT>êê ½ ê ½ê¾ ê ½êIT> >>êêT>H>ê½ê5êT> >>êê>>ê½êI >>êêê>êêIê½êêêL>B>±êIH±ê >>êê>B>ê½êê>QêB±êIê>êL >>êê5ê½ê5êê> >>êê5ê>T>ê½ê>ê>êêHH ê>ê½êêê55 ê>>ê½ê5êH> >>êê5ê>>êQHHLêQê½êêê>êê5ê BIê>ê5ê½êêQ>ê>>>±êH>>±ê55±êH>>ê T>ê5 êê>5¾>êê5ê½êIê>ê>

120

hê5ê>>êê êz5êrH55êv5Q±ê {5±êr5ê>êzê t>ê5

képzőművészeti nevelés

Recommend Documents