Képviselő-testületének

-

~

,

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2011. (11.16.) rendelete

Balatonendréd község helyi hulladékgazdálkodási tervéről.

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (11.16.) rendelete

Balatonendréd község helyi hulladékgazdálkodási tervéről. Balatonendréd Község Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

-

1.§

A képviselő-testület Balatonendréd Község illetékességi területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. 2.§

A képviselő-testület a helyi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról a Hgt. 37. § (1)-(3) bekezdései alapján kétévente beszámolót állít össze, ezzel egyidejűleg a hulladékgazdálkodási tervet felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja.

E rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésévei 10/2004.(VII.28.) rendelet hatályát veszti.

egyidejűleg a

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

.r/. ~r: ' '~kiT'b1 or Kesmar polgármester

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve ! Balatonendréd, 2011. február 16.

BALATONENDRÉD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA DOKUMENTÁCIÓJA

KÉSZÍTETTE:

BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2010. 2010.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés .................................................................................................................................. 4 A tervezési szint ..................................................................................................................... 7 A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai............................... 7 Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága ........................................................................ 7 A terület általános jellemzése .............................................................................................. 8 Földtani, domborzati viszonyok........................................................................................ 8 Éghajlat ............................................................................................................................... 8 Levegőminőség .................................................................................................................. 9 A talajviszonyok leírás ..................................................................................................... 10 Felszíni szennyeződés érzékenység ............................................................................... 11 Felszíni, felszín alatti vizek ............................................................................................... 11 Gazdaságföldrajzi leírás................................................................................................. 13 A táj élővilágának ismertetése........................................................................................ 13

I. Balatonendréd hulladékgazdálkodási helyzetének jellemzése ..................................... 15 II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete .......................................................................................................... 20 Nem veszélyes hulladékok ................................................................................................. 20 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok ........................................... 21 Veszélyes hulladék........................................................................................................... 21 Csomagolási hulladék ..................................................................................................... 21 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ............................................................ 22 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok hulladékok típusa és éves mennyisége 22

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények .......................... 26 Hulladékok gyűjtése és szállítása ...................................................................................... 27

1

2

IV. A települési ffolyékony olyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése .................... 28 A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége .............................. 28

V. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása ........................................... 30 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása................................................. 30 Csökkentési célok, ártalmatlanítási, hasznosítási célok .................................................. 32

VI. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program ............ 38 Módszerfejlesztési, Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló oktatási programok............................................................................................................................ 39 programok

VII. A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége ...................................... 41 DélDél-Balatoni SióSió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer ............ 41 Települési szintű feladatterv ............................................................................................... 45 A hulladékgazdálkodási terv indikátor rendszere ........................................................... 47 A megvalósítás szereplői .................................................................................................... 48 Ellenőrzés, monitoring ......................................................................................................... 49

Mellékletek .............................................................................................................................. 50

3

BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § -a értelmében a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozóik – hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglalt feladatok végrehajtásáról és ezzel egyidejűleg felül is vizsgálják a tervet. Balatonendréd Község Települési Hulladékgazdálkodási terve 2004. évben készült el a 20042008. közötti időszakra vonatkozóan. A dokumentum felülvizsgálata a fenti törvény értelmében szükségessé vált, amelynek elvégzésére az önkormányzat a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t kérte fel. A feladat alapvető célja az, hogy Balatonendréd az aktuális környezeti állapotához, hulladékgazdálkodási helyzetéhez illeszkedő feladat tervvel rendelkezzen, amely a helyi környezetvédelem megalapozását szolgálja. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy milyen természetes és emberi eredetű környezeti változások történtek a korábbi terv elkészülése óta, és ezek milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásokkal jártak. Majd a település fejlesztési elképzeléseihez, és a hulladékgazdálkodási alapelvekhez igazodóan a szükséges intézkedések meghatározására és ütemezésére van szükség. A hulladékgazdálkodási terv elkészítése folyamán egyeztetések történtek az önkormányzattal, amelyek során a Polgármesteri Hivatal munkatársai tájékoztatást adtak a településen bekövetkezett lényeges változásokról, illetve felvilágosítást nyújtottak a megvalósult intézkedésekről. Ezek az információk, és a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott elvek szem előtt tartása teszik lehetővé, hogy a terv megvalósíthatósága biztosítható legyen.

szabályozása yozása Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabál Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályokban előírtaknál – nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes körű – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: − a csatornázás, − a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, − a szelektív hulladékgyűjtés, − a lomtalanítás. Mindegyik jelentős hatással van a hulladékgazdálkodásra.

4

Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt szolgálja a Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. Ezen kívül meg kell említeni, hogy elkészült a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája a 2007-2016. közötti időszakra vonatkozóan, és folyamatban van az Országos Hulladékgazdálkodási Terv aktualizálása, amelyekben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása szükséges a települési hulladékgazdálkodási tervek továbbfejlesztése során.

A hulladékgazdálkodás tervezésének háttere Magyarország EU tagsága nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget és lehetőséget jelent (1. sz. melléklet tartalmazza a jogszabályi előírásokat). Az egészséges környezet biztosítása szempontjából a hulladékgazdálkodáson belül kiemelt fontosságú a lakosság mindennapi életvitele során képződő hulladék biztonságos összegyűjtése és kezelése. A települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó települési szilárd hulladék (TSZH), valamint az önkormányzatok által nyújtott lakossági szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes hulladékfajták kezelésének szerkezetátalakítása, korszerűsítése kiemelt fontosságú. Az EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának (Stratégia) irányát is meghatározzák. A környezetvédelmi alapelvek (az integrált szennyezés megelőzés, a szennyező fizet, az elérhető legjobb technika, az önellátás, a regionalitás, a költséghatékonyság elve), a hulladékgazdálkodási prioritások (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) és a vonatkozó szabályozási rendszer figyelembe vételével stratégiai célként került kitűzésre − − − −

a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztése az ország teljes lakosságára, a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása, a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítása, a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogiszervezeti háttér megteremtése.

Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai, a települési hulladékgazdálkodás átalakulásának tapasztalatai, valamint a 2007-2013. közötti költségvetési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott célokkal való összhang biztosítása a települési szilárd hulladékgazdálkodás stratégiájának továbbfejlesztését tették szükségessé, a 2008-ig terjedő Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) megalapozó fejlesztési irányok újragondolásával és időbeli kiterjesztésével. Elkészült a második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) amely a hulladékgazdálkodás 2009-2014 évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik. A Stratégia fő célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladék-gazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében.

5

6

Ebből következően célja továbbá, hogy − megalapozást adjon a II. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását célzó operatív programok közül a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program (KEOP) hulladékgazdálkodási intézkedéseinek végrehajtásához, azaz az Európai Unió 20072013. közötti fejlesztés-támogatási lehetőségeinek felhasználásához a települési szilárd hulladékok kezelése terén; − alapot teremtsen az EU források felhasználásával tervezett projektek összehangolt előkészítéséhez, a rendelkezésre álló források ésszerű és hatékony felhasználása révén.

A TERVEZÉSI SZINT A települési hulladékgazdálkodási terv a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelenti. A tervezés országos, területi és helyi szinten történik, amely a stratégiai tervezéstől, a megvalósítás-orientált tervezés felé halad. Tervezési terület:

Balatonendréd község közigazgatási területe (2. sz. melléklet tartalmazza a település elhelyezkedését).

A tervezés báziséve: 2005-2006-2007-2008-2009.

A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani Balatonendréd lakossága által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiában, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és más tervekben, programokban, koncepciókban meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotát. Tervezésbe bevont hatóságok, önkormányzati és egyéb szervezetek, együttműködések formái stb. − − − −

Balatonendréd Község Önkormányzata AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA A tervezés alapjául szolgáló állapotértékelés a KSH adatai, valamint a jelen felülvizsgálat elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során begyűjtött információk felhasználásával készült. A különböző forrásokból származó adatok sokszor nagyságrendi eltérést mutattak, vagy a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, ezért az értékelés során több esetben a műszaki becslésre kellett hagyatkozni.

7

A TERÜLET ÁLTALÁNOS JELLE JELLEMZÉSE LLEMZÉSE Balatonendréd Somogy megyében, a Siófoki kistérség területén helyezkedik el. Jelenleg zsáktelepülés, közúti összeköttetése csak Zamárdival van. Könnyen megközelíthető az M7 autópályáról, illetve kialakítás alatt van a települést déli irányban a Tabi kistérséggel összekötő feltáró út . A Dunántúli – dombság nagytájon belül, a Balaton - medence déli része középtáj és Kelet – Külső – Somogy kistáj északi részének találkozásánál fekszik. A település közigazgatási területe a Balaton partját közvetlenül nem érinti, attól déli irányban, 3 km-re kezdődik. Az Endrédi-patak völgye a település területének legmélyebb pontja, a Jaba – patak völgye a területet D – DNy –ról határolja.

Földtani Földtani, tani, domborzati viszonyok A község belterületét délről kísérő hát északi peremének jellemző magassága nyugatról kelet felé, kb. 250,0 méterről 200,0 méterre csökken. Az északi perem hirtelen, meredek dőléssel alacsonyodik le a 170,0 –180,0 m magas, tőle északra induló hátak rendszerére. A helyenként 25 ° -nál is meredekebb eróziós völgyekkel tagolt domboldalak felszínmozgásos jelenségek kialakulására különösen hajlamosak, egyes részei felszínmozgás veszélyesek, esetleg aktív mozgást is mutatnak. A település közigazgatási területén belül, a belterülettől északra fekvő rész felszínközeli rétegeit nagy területi elterjedésben, pleisztocén korú folyóvízi képződmények (homok, homokos kőzetliszt, kőzetlisztes homok) jellemzik. A belterülettől délre, nyugatra fekvő, jelentős nagyságú, Jabáig húzódó kiemeltebb dombsági hátterületen az eolikus és lejtőn átalakult kőzetlisztes összlet (lösz, lejtőlösz változatok) változatainak felszínközeli megjelenése az uralkodó, közel 15 – 20 m vastagságban. A meredek völgyoldalak elvékonyodó negyedidőszaki képződményei alól foltokban a felszínre kerülnek idősebb, felső – pannóniai agyagos, agyagmárgás, homokos kőzetlisztes képződmények (pl. Endrédi – patak keleti völgyoldala, Várcsige, Gyugyi – patak déli völgyoldala). A Balaton, a Jaba, a Cinege – patak felé irányuló vízfolyások meder közeli területén holocén korú öntésüledékek települnek, a mély fekvésű, mocsaras, pangó vizű részeken a tőzeges összlet képződményei is megjelennek még a rétegsorban.

Éghajlat Balatonendréd térsége mérsékelten meleg-mérsékelten nedves éghajlatú táj. Évente 2000-2050 óra napsütés várható; ebből nyáron 800-820 órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10-10,2°C, de a Balaton partján eléri a 10,4°C-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4°C, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10 körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10°C-ot. Ez az időszak 189-192 napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), okt. 19-ig tart. A tóhoz közeli részen 208-210 nap hosszúságú a fagymentes időszak (ápr. eleje és okt. vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5°C. A téli leghidegebb napok átlaga -15,0-15,5°C. Az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban 350-380 mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. Az ariditási index értéke 1,08 körüli.

8

Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, de jelentős a DNy-i szél aránya is. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli, a kiemelkedő területeken kevéssel fölötte. A hőigényes és hosszú tenyészidőszakú szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező az éghajlat.

Levegőminőség A település környezetében a légszennyezőanyag-terhelés vonatkozásában a lakosság és az intézmények hőenergia szükségletének biztosítása, és a közúti közlekedés okozta légszennyezőanyag kibocsátás a meghatározó. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek. A közlekedési eredetű légyszennyezés csökkenésének feltétele a gépjárművek műszaki állapotának javulása, a gépjárművek fokozatos cseréje, a közutak megfelelő karbantartása. A község területén áthaladó, és egyben ott is végződő 6402. számú összekötő út forgalma nem okoz számottevő légszennyezést. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke némileg lecsökkent, azonban egyre nagyobb a lakosság körében a fatüzelésre való visszatérés aránya. A hagyományos fa- és széntüzelés miatt növekedik a kén-dioxid, a szén-dioxid és egyéb szennyezőanyagok emissziója. Ennek ellenére a településen a füstgázok okozta légszennyezettség nem érzékelhető. A településen antropogén eredetű hatások között kell megemlíteni a belterületi állattartás okozta környezeti terhelést, bűzhatást. A településen a háztáji állattartásból származó lakossági panasz szagprobléma kapcsán nem érkezett az önkormányzathoz. A településen ipari jellegű légszennyezőanyag-terhelést egyedül a sütőüzem okoz. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.), valamint a módosításáról szóló 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet határozza meg az ország területeinek levegőminőségi besorolását. A rendelet 1. számú melléklete értelmében a település levegőminőségi állapota a 10. számjelű légszennyezettségi zónába tartozik, ennek megfelelően a település levegőminősége nem szennyezett. 1. sz. táblázat: Balatonendréd levegőminőségi jellemzői Megnevezés Balatonendréd

KénKén-dioxid F

NitrogénNitrogéndioxid F

SzénSzénmonxid F

Ülepedő por (PM 10) E F

Benzol

Talajközeli ózon 0-I

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a besorolási kódok jelentése a következő: Az E csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb alatt van. Az F csoportba sorolandók azok a területek, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag esetében az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 0-I csoportba sorolandók azok a területek, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. 2. sz. táblázat: A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk Zónacsoport

9

KénKén-dioxid, dioxid, 3 µg/m

NitrogénNitrogén-dioxid, dioxid, 3 µg/m

SzénSzén-monoxid, monoxid, 3 µg/m

Ülepedő por (PM 10), 10), 2 g/m *30 nap

E F

50-75 50 alatt

26-32 26 alatt

10-14 10 alatt

2500-3500 2500 alatt

Ezen kívül a helyhez kötött légszennyező pontforrások tekintetében a sütőüzem légszennyező anyag kibocsátásairól áll rendelkezésre adat a következő helyszínen:

Balatonendréd, Péklegény Kft. sütőüzeme Égéstermékek: - CO: 50 kg/év; - NOx: 130 kg/év A lakossági, oktatási egészségügyi és szociális intézmények 500 kW névleges bemenő hőteljesítmény alatti, egyéb esetekben a 140 kW névleges bemenő hőteljesítmény alatti tüzelőberendezések a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 23.§ (3) bekezdés alapján a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartoznak. Bár a településre vonatkozóan konkrét adat nem áll rendelkezésre, általánosságban elmondható, hogy a lakossági tüzelésben a fatüzelés szerepe megnőtt, ennek következtében a mérőhellyel lefedett településeken a téli időszakban az tapasztalható, hogy jelentősebb mértékben PM10 (szilárd anyag), kisebb mértékben a CO és az NOx koncentráció a korábbiakban tapasztaltnál magasabb értékeket mutat.

A talajviszonyok leírás Balatonendréd területének északkeleti, legalacsonyabb csapadékú területein a feltételek a mészlepedékes csernozjom talajok kialakulásának kedveznek. A talaj morzsás szerkezetű, egyenletesen magas humusztartalmú a felszíni 30-40 cm-es rétegben, majd lefelé a színe világosodik és a humusztartalma csökken egészen a kb. 150 cm-es mélységben található talajképző kőzetig. A terület délkeleti részén a mikroklíma egy jellegzetes átmeneti talajtípus, a csernozjom barna erdőtalaj kialakulásának kedvezett. Jellegzetessége, hogy a csernozjom jellegű, nagy mértékű és mélyre hatoló humuszfölhalmozódás színben (sötét barnásszürke) és szerkezetben (morzsás) is elfedi az erdőtalajra jellemző barna színt és erőteljesebb (diós) szerkezetet, főleg a felszíni rétegekben. A csernozjom barna erdőtalajokhoz nyugatról barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj) csatlakoznak. Szénsavas mész csak a talajképző kőzetben van. Valamennyi fenti talajtípus kiváló termékenységű, jó víz és tápanyag-gazdálkodású. Az Endrédi-patak völgyében lecsapolt és telkesített rétláp talaj található. A viszonylag kevés csapadék mellett a források vize biztosítja a völgy talajaiban azt a víztöbbletet, ami a tőzegképződést lehetővé tette. A lecsapolás a szerves anyag kotúsodását eredményezte, majd a halastó által megemelkedett talajvíz szint segítette a szerves anyag konzerválását.

Talajdegradációs folyamatok Balatonendréd határa a domborzati adottságai alapján hullámos-dombos felszínnel jellemezhető. A település belterületétől délre található terület lejtős (12-17%), valamint enyhén meredek (17-25%) lejtőket foglal magába, azonban ezen területek erdő művelési ágúak, így a vízerózió itt nem jelentkezik.

10

A település területének fennmaradó részén elsősorban szántóterületek fordulnak elő, pedig a lejtőviszonyok inkább rét, vagy erdő művelési ágat kívánnának meg. A szántóterületek többsége enyhén lejtős (5-12%), lejtős (12-17%) területen helyezkedik el, de több helyen enyhén meredek (1725%) lejtőkön is folyik szántóföldi növénytermesztés. A település ezen területei közepes mértékben erodáltak.

Felszíni szennyeződés érzékenység A talaj veszélyezettsége szempontjából, mint szennyező forrást elsősorban a szerves- és műtrágyázást, valamint a növényvédőszerek alkalmazását kell megemlíteni. A rendelkezésre álló adatok szerint a trágyázott területnagyságok és a felhasznált mennyiség csökkenő tendenciát mutatnak. A nagy műtrágya dózisok alkalmazása a talajvizek nitrát-tartalmának folyamatos emelkedéséhez vezethet. A Balaton törvény alapján elkészült a település szennyeződésérzékenységi besorolása, amely alapján az Endrédi patak környezete felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny (Sz-1) kategóriába tartozik, ahol természet és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni. Ezenkívül vízeróziónak kitett területek találhatók (P-2) a település középső, délkeleti részén. Balatonendréd község közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet alapján érzékeny kategóriába tartozik.

Felszíni, Felszíni, felszín alatti vizek Felszíni vizek Az Endrédi patak vízgyűjtő területe a Kőröshegyi-séd, a Cinege patak és a Jaba patak vízgyűjtői között helyezkedik el. Utóbbi már nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, hanem a Sió csatornába torkolló Kis-Koppány patak legnagyobb mellékága. Az Endrédi patak vízgyűjtő területe: 30,5 km2. A vízfolyáson kialakított tavak területe a Töreki természetvédelmi területtel határos, amellyel szerves egységet alkot. (Siófok közigazgatási területén a Töreki-láp mentén található kijelölt természetvédelmi terület 292 ha, amelyből 142 ha erdő és 36 ha tó felület.) Az Endrédi patak sajátossága, hogy a kiépített szakasz felett mintegy 30 m-re található forrásfoglalás a patak második eredőjének tekinthető. A patak lényegében ettől mintegy 5 km-re nyugatra ered. Az itt még Gyugyi patak nevű források vize 2-3 km-en át szűk völgyben halad, majd a völgy kiszélesedésével eltűnik, elszikkad. Csak nagyobb esőzések alkalmával – jellegzetesen kialakult meder nélkül – a völgyfenéken folyva éri el a 8+200 szelvénytől kialakított medret. A vízfolyáson beruházásnak minősülő vízrendezési tevékenységet lassan két évtizede nem végeztek. A fenntartásra fordítható pénzeszközök korlátozottak, az utóbbi években csak a legszükségesebb munkákat végezték el. A meder jelenlegi állapota a kapcsolódó területek vízelvezetési igényét nem tudja megfelelően biztosítani, ugyanakkor a kialakult természeteshez közelítő állapot vízminőségi szempontból kedvező, ha a szükséges iszapolások elvégzése rendszeresen történik. Az Endrédi patak a kiegyenlítettebb vízjárású vízfolyások közé sorolható. A vízfolyáson vízállás, illetve vízhozam nyilvántartó állomás nem üzemel. Vízjárása, jellemző vízhozamai a

11

vízmintavételekkel egyidőben történő vízhozam mérések és a szomszédos vízgyűjtők értékeinek figyelembevételével becsülhető. A havi nagyvizek első hulláma február-március hónapban, második hulláma októberben jelentkezik. A jellemző vízhozam értékek:

NQ 1% = 12,0 m3/s NQ 3% = 7,8 m3/s NQ 10% = 6,1 m3/s NQ 33% = 2,9 m3/s

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. évi adatai szerint a víz minősége az oxigénháztartás mutatói szerint szennyezett és erősen szennyezett. A részletes vízminőségi paraméterek az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra. 3. sz. táblázat: Az Endrédi patak vízminősége a 2010 évi észlelések alapján (MSz 12749 szerint) Megnevezés

MértékMértékegység

Oldott oxigén Oxigéntelítettség

mg/l %

2010. 02.09

2010. 2010. 04.14 03.09 Oxigénháztartás jellemzői

2010. 05.11

2010. 06.10

2010. 07.28

6,0

7,5

4,3

1,7

1,2

0,1

41

54

39

17

14

1

3,90

4,30

2,50

0,50

10,20

10,00

39

48

60

87

80

13,9 17,9 Tápanyagháztartás Tápanyagháztartás jellemzői

28

29

24

Biokémiai oxigénigény (e)

mg/l

KOI (k)

mg/l

39

KOI (p)

mg/l

11,8

Nitrit-N

mg/l

0,045

0,030

0,090

0,020

0,015

0,095

Nitrát-N

mg/l

Összes foszfor

µg/l

3,6 0,3

3,5 0,17

2,8 0,28

0,80 0,28

0,78 0,21

0,54 1,01

Foszfát-P

µg/l

0,37

0,12

0,55

0,61

0,52

3,07

a-klorofill

µg/l

126,0

39,0

10,6

17,0

69,0

pH Fajl. el. vezkép.(20 0 C-ra)

96,0 Egyéb jellemzők

7,80

8,02

8,15

7,71

7,74

7,50

1150

1030

1090

1040

840

1290

uS/cm

Jelmagyarázat: kiváló jó tűrhető szennyezett Forrás: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2010

erősen szennyezett

Felszín alatti vizek A talajvíz kisebb részben regionális, nagyobb részben helyi adottságok függvénye, a mezőgazdasági művelés és a szennyvíz-elhelyezés hiányosságai és egyéb emberi tevékenység következtében a felszín alatti vizek közül ez szennyeződik a legkönnyebben. A vízminőség a csapadék által magával ragadott gázok – elsősorban szén-dioxid -, a talajrétegben felvett kémiai anyagok, esetleges szennyeződések, és végül a talajvíztartó rétegben végbemenő kémiai folyamatok eredménye. Az emberi eredetű szennyezést általában az ammónia-nitrit-nitrát mennyiségének növekedése jelzi a talajvízben. Egyes helyeken az ivóvíz szabvány határértéket (0,3 mg/l) meghaladó a vas és mangán tartalom a talajvízben.

12

Jelenleg a településen közüzemi szennyvízelvezetés nem épült még ki és nem üzemel. A keletkező szennyvizeket gyűjtik és részben elszállítják a Dunántúli Regionális Vízmű siófoki szennyvízelőkezelőjébe, illetve talajban helyezik el nem szakszerűen kialakított szivárogtató rendszereken keresztül, így a felszín alatti vizek szennyezéséhez hozzájárul. Balatonendréd a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint érzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátérzékenysége szempontjából Balatonendréd nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

Gazdaságföldrajzi leírás Területhasználatok változása A földhivatali adatokat tekintve megállapítható, hogy Balatonendréd teljes területének (4000 ha) közel kétharmada mezőgazdasági terület, ennek túlnyomó része szántóföld. Jelentős a gyepterületek nagysága, ami 1,8%-ról 9%-ra emelkedett, szintén nőtt, de az előzőtől jóval elmarad a szőlő és gyümölcs ültetvények területe. Az erdők, fásított területek aránya országos szinten magasnak mondható, azonban mintegy 100 ha-os csökkenés figyelhető meg. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az M7 autópálya átadása után tervezett erdőtelepítés előkészítő munkálatai sem történtek még meg, amely a kitermelt állomány egy részének pótlását szolgálnák. A Balatonendréd-Lulla összekötő út építése lényegesen kevesebb területhasználati változást fog eredményezni, mivel többségében meglévő földutak nyomvonalán halad. Északi szakaszán a nyomvonal kialakítása azonban jelentős földmunkával jár, amelyek főként mezőgazdasági területeket érintenek. 4. sz. táblázat: Területhasználatok típusa Balatonendréd községben, 2010 2006

2010

ha

%

ha

%

Termő

3752,81

92,6

Mezőgazdasági

2153,81

53,1

3731,45 2231,32

93,2 55,8

1977,79

48,8

88,26

2,1

1766,32 91,21 359,69 14,10

44,1 2,3 9,0 0,352

1500,13 270,40

37,5 6,8

Terület típusa

Szántó, kert Szőlő, gyümölcs Gyep

75,17

1,8

Egyéb(nád)

12,59

0,3

1599,9

39,4

Erdő, fásított terület

300,27 7,4 Művelés alól kivett Forrás: Siófoki Körzeti Földhivatal, 2010 Balatonendréd Község Környezetvédelmi Programja, 2005

A táj élővilágának ismertetése Az éghajlat mérséklődésével, a növényzet számára kedvező klíma alakult ki, amely a szubmediterrán fajok elterjedésének kedvezett. Megjelent a cser tölgy (Quercus Cerris), a molyhos tölgy (Quercus Pubescens), az ezüsthárs (Tilia Argenta). Az éghajlat hűvösebbé, csapadékosabbá válásával a bükk (Fagus), a gyertyánfa (Carpinus) honosodott meg Balatonendréd és térsége

13

területén, ami a mai vegetáció növénytársulását is jellemzi. A szakszerű erdőművelés bevezetésével az erdők faállománya, annak összetétele megváltozott. Az eredeti erdei növénytársulásokon kívül az ősi táj növénykultúráján kívül még igen sok növénytársulás található a térségben. Vízi, réti zárt növénytársulások a dombok közé beékelődött völgyek talpi részén, patak partok, halastavak mentén találhatók, ahol a talajvízszint egész éven át magas. A legjellegzetesebbek és egyben a legváltozatosabbak a kaszálórétek különféle asszociációi. A rétek két fő típusa közül az alacsonyabb fekvésű patakok, tavak mentén, az ún. nedves kaszálók réti-csenkeszekkel találhatók. A társulásokban a fűfélék és az évelő lágyszárú fajok uralkodnak. Az ősi erdei vegetációt egy-két évszázados bükk, fenyőóriás, tölgy képviseli. A település állatvilágára a balkáni és mediterrán faunafajok gazdag jelenléte jellemző. A halaknál a halastavakon meghatározó a Balaton állatvilága, de megjelentek betelepült idegen fajok mint a törpeharcsa, naphal. A kétéltűek közül a kecskebéka (Rana esculenta), nagy gőte (Molge cristata), valamint a hüllők közül a törékeny gyík (Angvis fragilis) emelhető ki. A madárvilág képviselői közül költ itt a védett mezei pacsirta (Alauda arvensis), a héja (Accipiter gentilis) és még sok egyéb más madárfaj. Az emlősök közül megemlíthető a védett ürge (Spermiphilus citellus) stabil populációja.

14

I. BALATONENDRÉD HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK JELLEMZÉSE JELLEMZÉSE A településen szervezett hulladékgyűjtés történik, amelybe 548 ingatlan, intézmény került bevonásra, a keletkezett települési szilárd hulladékok mennyisége 262 tonna volt 2009-ben A keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása teljes területen megoldott. Illegális hulladéklerakások rendszeresen előfordulnak a településen, jellemzően külterületen, állandósult helyeken. A lerakott hulladék nem nagy mennyiségű, az önkormányzat évente 1-2 alkalommal elszállítja. Megelőzés terén azonban nem sikerült még hatékony előrelépéseket tenni. Fontos megjegyezni, hogy a település északi részén, az Endrédi patak közelében található magánterületen nagyobb mértékű építési törmelék (inert hulladék) lerakás történt, tereprendezési céllal, de a megfelelő engedélyek hiányában. A hulladék pontos összetételével kapcsolatos szakmailag elfogadható adatok nem állnak rendelkezésre. A településen az AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. végez szolgáltatást, az összegyűjtött kommunális szilárd hulladék a Dél-Balatoni Sió-völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer (ISPA/KA projekt) keretében megépült somi regionális hulladéklerakón kerül elhelyezésre. A korábban használt Zamárdi hulladéklerakó rekultiválását 2010 december 31-ig kell megvalósítani a projekt keretein belül. Hulladékgyűjtés rendszeressége: egész éven át heti 1 alkalommal történik (csütörtökönként). A lakossági kommunális hulladék gyűjtése zárt kukában (60, 110, 120 literes edényzetek) vagy zsákban történik, a gazdálkodói és intézményi területeken 1,1 m3-es konténerek funkcionálnak. 5. sz. táblázat: A hulladékszállításba bevont ingatlanok száma Balatonendréden Lakó és nyaraló ingatlanok (db) 538 Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2010

Közületek, intézmények száma (db) 10

6.sz. táblázat: Elszállított kommunális hulladék mennyisége Év Mennyiség Mennyiség (t)

2006

2007

2008

2009

349

266

246

262

Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2010

Lomtalanítás évente egyszeri alkalommal történik: tavasszal. A településen jelenleg a kommunális hulladék gyűjtésén kívül szelektív hulladékgyűjtés működik 3 gyűjtőszigettel, amelyek az ISPA/KA projekt keretében kerültek kialakításra. Ezek műanyag, papír és üveg hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmasak. Jelenleg az alábbi helyeken találhatók meg: − Sportpálya mellett − A település központjában lévő bolt előtt − A Petőfi Sándor utca elején. Zamárdi hulladéklerakó A hulladéklerakó területe a Diászó-völgy legfelső szakaszán lett kijelölve, amely egy kifejezetten északi lefutású száraz völgy a Balaton irányába. A völgyfő élénk morfológiájú, a 125 mBf (Balti tengerszint feletti magasság) szintű völgytalpat 170-190 mBf magasságú dombok veszik körül,

15

meredek dőléssel. A hulladék beszállítására használt bekötőút 155 mBf szintről ereszkedik le a depónia szintjéig, mely jelenleg 135-140 mBf szint közötti. A talajvíz 15 m alatt helyezkedik el. Műszaki védelmet a külvizek távoltartására szolgáló övárok, valamint gát jelentett, mesterséges szigetelés nem készült. A Zamárdi hulladéklerakó rekultivációs engedéllyel rendelkezik, mely szerint a rekultivációs építési munkák kivitelezési határideje: 2010.december 31. Ezt követően mint forgalmi telep és inert hulladékok elkülönített kezelésére alkalmas telepként funkcionál tovább. Ez utóbbi tevékenységek végzéséhez szükséges építési engedéllyel (3141/2004.) rendelkezik az üzemeltető. Somi térségi hulladékkezelő telep A térségi hulladékkezelő telep helyszíne Som közigazgatási területén a 0159 hrsz-on került kialakításra, az igénybevett terület 30 ha körüli. Az ellátott lakosság mintegy 170.000 fő, a keletkező hulladék évi mennyisége 42.000 tonna. A lerakó lakóterületektől való távolsága több mint 1500 m, megközelíthető északi és déli irányból. Északi irányból Ságváron és Somon, délről Daránypusztán keresztül a 65. számú közúton szállítható a hulladék. Jelenleg csupán a szelektíven gyűjtött hulladék számára készült el a válogató csarnok és komposzt telep, valamint a vegyesen gyűjtött hulladék számára a lerakó tér. A korszerű hulladékkezelő telep biztonságáról több rétegű mesterséges szigetelés is gondoskodik. A hulladéklerakó teljes felületét több ásványi- és különböző film- és műanyagalapú textilanyagokból készült réteg borítja, amely biztosítja, hogy a hulladékból semmi se kerüljön a termőföldbe, és ne károsítsa a talajvizet se. A lerakott hulladékot gépekkel még jobban összenyomják, tömörítik, végül mesterséges szigeteléssel elzárják a környezettől, amelyre később földet hordanak, és zöld növényt telepítenek. Jelenleg még tervezési, előkészítési fázisban van a hulladékok mechanikai biológiai előkészítésére szolgáló technika, amely megvalósítását követően a bomló anyagokat tartalmazó lakossági hulladékot a telepre szállítás után ledarálják. Az így keletkező aprított hulladékot a lerakás előtt kéthárom hétig 60-70 C° fokon levegőtől elzárt, szagmentes eljárással érlelik, bomlasztják. Ezalatt az idő alatt a szerves anyagok lebomlanak, így kerül a szagmentes, földszerű maradék anyag a lerakóra. A térség várható hulladéktermelését alapul véve a tovább nem hasznosítható hulladék számára 2530 évre elegendő lesz a terület, de ez az időszak még hosszabbra is nyúlhat, ha nő a szelektív hulladékok mennyisége, változik a hulladék összetétele és csökken annak nagysága.

Közterület tisztítás A település környezetét jelentős mértékben befolyásolja a települési környezet néhány fontos eleme, mint például a keletkezett hulladékok összegyűjtése, a rendszeresen tisztított közterület nagysága, a közhasználatú zöldterületek nagysága stb. A közterületek karbantartását, tisztítását az önkormányzat által foglalkoztatott 2 fő, valamint 7 fő közcélú dolgozó látja el folyamatosan. A közterületek tisztán tartását szolgáló hulladékgyűjtő edényzetek száma nem elegendő.

Termelési hulladékok A településen ipari üzemek hiányában többnyire csak a kereskedelemből származó csomagolási hulladék képződik. Kivétel volt ez alól a 2005-2007 évek időszaka, amikor a Beton Technológiai Centrum Kft. Laboratóriuma adott kötelező adatszolgáltatást, nagy mennyisében keletkező beton hulladékról. 2008. évben a Balaton Coop Zrt. helyi élelmiszerboltjának működésével kapcsolatban 1090 kg csomagolási hulladék keletkezett.

16

7. sz. táblázat: Termelési hulladékok Balatonendréden Év 2005

170101 - Beton

47000 Beton Technológiai Centrum Kft. - Laboratórium

2006

170101 - Beton


2007

170101 - Beton


2008

Hulladék kód

Mennyiség (kg)

200101 - Papír és karton

Termelő

870 Balaton Coop Zrt. - Élelmiszer bolt

200139 - Műanyagok 220 Balaton Coop Zrt. - Élelmiszer bolt Forrás: HIR, Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer, 2010

Állati tetemek ártalmatlanítása Az 50 kg alatti állati tetemek elföldeléssel ártalmatlaníthatók. A nagyobb tetemek elszállíttatására a Siófoki kistérség települései az ATEV Zrt-vel kötöttek szerződést. Átmeneti tárolóhely nincs, a bejelentést követően a tetem speciális gyűjtőautóval kerül elszállításra a fehérje feldolgozó üzembe.

Balatonendréd község vízellátó rendszere Balatonendréd vízellátását tekintve a Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű rendszerhez tartozik. A Dél-kelet Balatoni Regionális Vízmű az alábbi települések, vízellátását biztosítja: Balatonkenese, Balatonakarattya, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Balatonfőkajár, Csajág, Küngös, EnyingAlsótekeres, Balatonvilágos, Siófok, Balatonszabadi, Ságvár, Som, Nyim, Balatonendréd, Siójut, Ádánd, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonendréd, Kőröshegy, Balatonszárszó. A rendszer fő vízbázisai a Balaton vízre települő Balatonszéplaki Nagyfelszíni Vízmű. Balatonszéplakon található felszíni vízmű kapacitása 33.000 m3/nap. A tisztítás technológia során alkalmazott vegyszerek: Balatonszéplak: kálium-permanganát, BOPAC, Magnaflock LT 27, ClO2, szezonban közbenső klórgáz. A Balatonszéplaki felszíni vízműnél a technológiai sor az alábbi elemekből áll: KMnO4 adagolás, BOPAC és Magnaflock LT 27 adagolás, derítés, homokszűrés, ClO2-os fertőtlenítés. A nyári időszakban a szűrők védelme érdekében köztes klórgáz adagolás történik. A szolgáltatott ivóvíz minősége a saját, illetve az Országos Környezetegészségügyi Intézet vizsgálatai és szakvéleménye alapján a vonatkozó előírásokat kielégíti. 8. sz. táblázat: Az ivóvíz ellátás jellemző adatai Megnevezés

17

Ivóvízhálózatba bekötött lakossági bekötés száma száma

Ivóvízellátó hálózat hossza (km)

3

Szolgáltatott ivóvíz (m3)

(db) 2006 695 2007 698 2008 700 2009 703 Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2010

n.a. n.a. n.a. 14,77

49 868 47 039 47 888 50 505

Balatonendréd község szennyvízelvezető rendszere A településen szennyvíz közcsatorna hálózat a 2006 óta nem került kiépítésre, előre láthatóan 2012 után fog csak megtörténni ez a fontos infrastrukturális fejlesztés. A település belterületi ingatlanjain a szennyvíz gyűjtőmedencék egy része valószínűleg vízzáróan kialakított, míg a régebben épült medencék vízzárósága bizonytalan, ezért gyakorlatilag illegális szikkasztóként működnek. A fallal körülhatárolt tárolók a szennyezőanyagokat kisebb mennyiségben engedik a talajvízbe, mint az eleve emésztőként létesített, fal nélküli gödrök. Mivel a szippantás igen ritka, a keletkező szennyvíznek elhanyagolható töredéke, a talajba kerülő szennyvíz közvetlenül terheli a talajvizet és veszélyezteti a felszíni vizeket. A szennyezőanyagok egy része elbomlik (a szerves szén és a nitrogén egy része gáz alakban eltávozik: CO2, CH4, N2, N2O), a foszfor teljes mennyisége megmarad, de a környező talaj jelentős mennyiséget megköt kémiai reakció, ioncsere és fizikai adszorpció útján. Így a foszfor csak a talaj telítése után, viszonylag lassan vándorol a talajvízben. Az illegális szikkasztók permeábilitásának (áteresztő-képesség) csökkenését a biológiailag nem bontható szerves anyag frakció fokozatos feldúsulása okozza, amely eltömi a talaj pórusait. Mivel ezek az anyagok jelentős része nehezen bomló zsírokból, zsírokat tartalmazó sejtmembrán maradványokból áll, gyakran az “elzsírosodás” kifejezés használatos. A biológiailag nehezen bomló szerves anyagok egyéb jelentős frakciói poliszacharidokat, fehérjéket is tartalmazó makromolekulákból és humin anyagokból állnak. A szigetelt tárolókban és az elzsírosodott szikkasztó medencékben gyűjtött folyékony kommunális hulladék elszállítását a DRV Zrt. végzi, a szippantott, folyékony hulladék a siófoki szennyvíztisztító telepre kerül. Azonban a szállítási távolság megnövekedése, stb. miatt a költségek is emelkedtek. Gyakori az engedéllyel nem rendelkező, szippantást végző vállalkozók megjelenése. Az illegálisan végzett tevékenységgel növekszik a környezetszennyezés, mert a kiszippantott iszap gyakran nem jut el a kijelölt helyre, hanem valamely kevéssé forgalmas helyen kiengedik. 9. sz. táblázat: A településről tengelyen elszállított folyékony hulladék jellemző adatai Évek 3

Elszállított települési folyékony hulladék (m ) Forrás: DRV Zrt., 2010

2006

2007

2008

2009

1821

1383

1009

2536

A folyékony hulladékok tisztítására a DRV Zrt. Siófoki Szennyvíztisztító telep (mechanikai, biológiai és kémiai tisztítási fokozattal rendelkezik) szippantott szennyvíz előkezelője alkalmas, amely azonban csak a kommunális jellegű, tengelyen beszállított szennyvizeket tudja fogadni. Az előkezelő egy vasbeton, tömbösített műtárgy, aminek kapacitása: 300 m3/nap.

Mezőgazdasági Környezethasználatok Magyar Tenger Mezőgazdasági Kft. Fő profilja a szántóföldi növénytermesztés, emellett szőlő termesztéssel is foglalkozik. Körülbelül 400 ha területe van Balatonendréden.

Vajda László mezőgazdasági vállalkozó

18

Fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. Körülbelül 400 ha területet bérel Balatonendréden.

Pap Sándor Őstermelőként 50-60 körüli szarvasmarhát tartott a település északi részén, extenzív tartásban. Az állomány 2010 évben felszámolásra került.

Kovács István Juh tartással foglalkozik, 250 egyedet számláló állományát a halastó menti területeken legelteti.

19

II. A TERVEZÉSI TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE MENNYISÉGE ÉS EREDETE

NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK HULLADÉKOK A tervezési területen a hulladékok gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását az AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. végzi. A begyűjtött hulladék kezelése és lerakással történő ártalmatlanítása az AVE ZÖLDFOK által Somban üzemeltetett kommunális lerakón történik. Az alábbi táblázatokban kerülnek bemutatásra a tervezési területen keletkező hulladékok 20062007-2008-2009. évi mennyiségei nem veszélyes hulladékok, szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és csomagolási hulladékok csoportosításban. Nem veszélyes hulladékként a települési szilárd hulladék és egyéb inert hulladékok keletkezése jellemző.

10. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Mennyiség (t/év) 2006 353,6 1821 0 40,7

Mennyiség (t/év) 2007 269,05 1383 0 6,1

Mennyiség Mennyiség (t/év) 2008 ((t/év) 2009 290,29 321,04 1009 2536 0 0 0 0

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék* Kommunális szennyvíziszap** Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 1,1 0 hulladékok Összesen 2215,3 1658,15 1300,39 2857,04 3 3 * 2006. évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 1821 m volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 49868 m 3 volt, 2007. évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 1383 m volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 47039 3 3 m volt, 2008. évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 1009 m volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 3 3 47888 m volt, a 2009. évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 2536 m volt, a felhasznált 3 ivóvízmennyiség 50505 m volt települési folyékony hulladék mennyisége a két adat különbsége ** A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2010, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2010

20

11. sz. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Hulladék

Mennyiség (t/év)

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok

0

Akkumulátorok és szárazelemek

0

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

Kiselejtezett gépjárművek

0

Egészségügyi hulladékok

0

Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

0

Azbeszt

0

Egyéb hulladék

0

Csomagolási hulladékok összesen

0

Gumi

0

Egyéb hulladék (zöld hulladék)

0

0

Balatonendréden az elmúlt négy évben 1234 tonna kommunális hulladék került összegyűjtésre a településen szolgáltatást végző cég rendelkezésre bocsátott adatai alapján. Ebből a településen a „szelektív” hulladékgyűjtés során 82 tonna papír került összegyűjtésre a szeletív gyűjtőszigetekről, valamint az óvoda és iskolától további hasznosítás érdekében. Az elkülönítetten gyűjtött műanyag csomagoló anyagok mennyisége 11,6 tonna, az újrahasznosításra összegyűjtött üveg tömege 17 tonna. Ezek alapján a településen keletkezett lakossági szilárd hulladék közel 10%-a került „szelektíven” összegyűjtésre, és valamivel több, mint 90% került ártalmatlanításra lerakón. Előrelépést jelent továbbá az, hogy az ISPA/KA projekt keretében a jelenleg meglévő 3 db mellé 2 db új hulladék gyűjtőpont kerül kialakításra a településen.

SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK 12. sz. táblázat: A szelektív hulladékgyűjtést jellemző adatok Balatonendréden Hulladék típusa Papírhulladék (t) Műanyaghulladék (t) Üveghulladék (t) Szelektíven gyűjtött hulladék összesen (t) Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2010

2006 4,6 0 0 4,6

2007 3,05 0 0 3,05

2008 28,62 7,52 8,15 44,29

2009 46,11 4,06 8,87 59,04

Veszélyes hulladék Balatonendréd területén kiemelten kezelendő hulladékok közül állati eredetű hulladékok keletkeznek kis mennyiségben. Csomagolási hulladék Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: OHT) szereplő fajlagos értékek alapján kerültek kiszámításra. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Az OHT alapján a

21

Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége körülbelül 55 kg/lakos/évre tehető. A számítások szerint ez a mennyiség Balatonendréd községre vetítve (1387 fő) a 2008. évben 75,8 tonna/év. tonna/év Csomagolási hulladékok 13. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Balatonendréd területén 2009. évben Hulladék

Keletkezett (becsült) mennyiség (t/év)*

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék 14,33 Műanyag csomagolási hulladék 6,56 Fa csomagolási hulladék n.a. Fém csomagolási hulladék 9,45 Vegyes összetételű kompozit csomagolási 2,13 hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 9,83 Üveg csomagolási hulladék 33,5 Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen 75,8 * Országos Hulladékgazdálkodási Tervben alkalmazott tömeg% arányok alapján becsült értékek ** Nem csak csomagolási papír hulladék mennyisége Forrás: ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009

46,11** 4,06 0 0 0 0 8,87 0 61,04

Az irodalmi adatok alapján a csomagolási hulladékok 13 %-a szelektíven összegyűjtésre kerül. A 12. sz. táblázat adatai szerint a műanyag csomagolási hulladék 60%-a, az üveg 26%-a kerül elszállításra a szelektív gyűjtőpontokról. A szelektíven gyűjtött papír hulladék azonban nem egyezik a csomagolási hulladék papír frakciójával, annak nagy részét hulladékká vált újságok, reklám- és szóróanyagok teszik ki. Ezek egy része a szervezett (iskolai) gyűjtésből származik.

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE MENNYISÉGE Jelenlegi ismeretek szerint felhalmozott hulladék Balatonendréd területén nincs. Felhalmozott csomagolási és kiemelten kezelendő hulladék a tervezési területen nem ismert.

A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE MENNYISÉGE Balatonendréd területére be- és kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramokról és éves mennyiségükről nem áll rendelkezésre adat. A kiszállítást többségben az AVE Zöldfok Zrt. által végzett kommunális hulladékgyűjtés és a szelektív hulladékgyűjtés adja. Ezen kívül az inert hulladék esetében történik jelentősebb kiszállítás, amit főként szintén az AVE Zöldfok Zrt. és a Zamárdiban telephellyel rendelkező M-Gép Kft. végez. Az állati hulladék szállítás elenyésző mértékű. A településen nem működik hulladékkezelési tevékenység, így hulladék beszállítás sem történik. Említést érdemel azonban a megfelelő engedélyek hiányában, nagy mennyiségben lerakott inert hulladék, amelyet az illegális hulladéklerakások fejezetben részletez a terv.

22

Nem veszélyes hulladékok 14. sz. táblázat: A településre beszállított és kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük 2009. évre vonatkozóan (tonna/év) Hulladék

Településre beszállított mennyiség (t)

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009 Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2009

Településről kiszállított mennyiség (t)

0 0 0 n.a.

321 2536 0 0

0 0 0

0 2857

15. sz. táblázat: Balatonendréd önkormányzatának felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna) Településre beszállított beszállított mennyiség (t/év)

Hulladék Veszélyes hulladékok


23

Településről Településről kiszállított mennyiség (t)

Hulladékolajok

0

n.a.


0

n.a.


0

n.a.


0

n.a.


0

n.a.


0

n.a.

0

n.a.

Azbeszt

0

n.a.

Egyéb hulladék

0

n.a.


0

n.a.

Gumi

0

n.a.


0

n.a.

16. sz. táblázat: Balatonendréd településre beszállított és onnan kiszállított szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/2009 év) Hulladék

Településre beszállított mennyiség (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2009

0 0 0 0 0

Településről kiszállított mennyiség (t/év) 46,11 4,06 0 0 0

0 0 0 0

0 8,87 0 59,04

17. sz. táblázat: A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása (2009) Hulladék

Hasznosítás % t/év 59 0,1 0 0 0 0 0 0

Égetés % t/év 0 0 0 0 0 0 0 0

Lerakás % t/év 262 0,5 47 969 94,4 0 0 0 0

Egyéb kezelt kezelt t/év % 0 0 2536 5,0 0 0 0 0

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék* Kommunális szennyvíziszap** Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem 0 0 0 0 0 0 0 0 veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 0 0 0 0 0 0 0 0 hulladékok Összesen 59 0,1 0 0 48 231 94,9 2536 5,0 3 3 *2009. évben a tengelyen elvezetett szennyvíz mennyisége 2536 m volt, a felhasznált ivóvízmennyiség 50 505 m volt, a települési folyékony hulladék mennyisége a két adat különbsége ** A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2010, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2010

18. sz. táblázat: Balatonendréd önkormányzatának felelősségi körébe tartozó kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi


Hasznosítás t/év %

Égetés t/év %

Lerakás t/év %

Egyéb kezelt t/év % t/év

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

24

19. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása Balatonendréden Hulladék

Hasznosítás

Égetés

Lerakás*

t/év % t/év % t/év Papír és karton csomagolási hulladék 10,3 70 0 0 4,27 Műanyag csomagolási hulladék 0 0 0 0 6,66 Fa csomagolási hulladék 0 0 0 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 0 0 9,61 Vegyes összetételű kompozit csomagolási 0 0 0 0 2,17 hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 0 0 10,00 Üveg csomagolási hulladék 0 0 0 0 34,10 Textil csomagolási hulladék 0 0 0 0 Összesen 10,3 13 0 0 66,81 * Országos Hulladékgazdálkodási Tervben alkalmazott tömeg% arányok alapján becsült értékek Forrás: AVE-ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., 2010

25

% 30 100 0 100

Egyéb kezelt t/év % 0 0 0 0 0 0 0 0

100

0

0

100 100 0 87

0 0 0 0

0 0 0 0

III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK KÖVETELMÉNYEK A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtási utasításaiban foglalt előírások a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelelő szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet. Különleges megítélés alá esnek a Balaton parti sávjában elhelyezkedő hulladéklerakó telepek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény és az azt módosító 2008. évi LVII. törvény rendelkezései miatt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetéhez tartozó települések esetében új hulladéklerakó építésére illetve a meglévők bővítésére nincs lehetőség. A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat − az önkormányzat jegyzője, − a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zöldhatóság látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) − az érintett szakhatóságok bevonásával.

-

20. sz. táblázat: A településen folyó lakossági hulladékgyűjtésre, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, telephelye, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telep Telephely

Tárgy

Engedély szám

AVE ZÖLDFOK Zrt.

8600 Siófok Bajcsy-Zs. u. 220. 8600 Siófok Bajcsy-Zs. u. 220. 8600 Siófok Bajcsy-Zs. u. 220.

Siófok

Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása Veszélyes hulladékok begyűjtése, szállítása

14/2249/2003. 9017-9/2006.

10307-13/2007.

8600 Siófok Bajcsy-Zs. u. 220. 8600 Siófok Bajcsy-Zs. u. 220.

Siófok

Zamárdi hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye Élelmiszer hulladék begyűjtési engedély Som hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélye

377-14/2009.

AVE ZÖLDFOK Zrt.

AVE ZÖLDFOK Zrt.

AVE ZÖLDFOK Zrt.

AVE ZÖLDFOK Zrt.

Siófok

Zamárdi

Som

14/4726/8/2008.

23.1/02583/009/2008.

Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2010

A közszolgáltató a hulladékkezelési tevékenységét a Zöldhatóság által kibocsátott kezelői engedélyek alapján végezheti. A rendelkezésre bocsátott és áttanulmányozott kezelői engedélyek alapján megállapítható, hogy a közszolgáltató feladatát az engedélyezett területen végzi az előírásoknak megfelelően.

26

HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS ÉS SZÁLLÍTÁSA A Dél-balatoni, Sió völgyi komplex települési szilárd hulladékkezelési rendszer kialakítása megnevezésű ISPA/KA projekt keretén belül a Dél-balatoni területrészen megvalósuló létesítmények, eszközök, berendezések üzemeltetése tárgyában lezajlott közbeszerzési eljárás eredményeként az AVE-ZÖLDFOK Zrt. nyerte el ezek üzemeltetési jogát. A 2007. március 8-án aláírt üzemeltetési szerződést követően üzembehelyezésre kerültek a projekt keretében már korábban beszerzett korszerű hulladékgyűjtő célgépjárművek, ezt követően fokozatosan kivonásra kerültek a régi korszerűtlen (IFA, LIAZ) hulladékgyűjtő gépjárművek. Ma már csak korszerű (EURO III) célgépjárművekkel történik a hulladékok gyűjtése, szállítása. Gyűjtés gyakorisága: egész évben heti egy alkalommal történik. Az összegyűjtött hulladék az ISPA/KA projekt keretében kialakított Somi hulladéklerakón kerül megfelelő elhelyezésre.

27

IV. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely − emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, − a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint − a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fizikai-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékonyhulladék leürítő hely a közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya lehet.

A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY FOLYÉKONY HULLADÉK MENNYISÉGE MENNYISÉGE 21. sz. táblázat: A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége (2006-2009. közötti időszakban) Év

2006 2007 2008 2009 Összesen

Fogyasztott ivóvíz mennyisége 3 m /év 49 868 47 039 47 888 50 505

195 300 Forrás: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2010

Közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyiség 3 m /év -

Tengelyen elszállított szennyvíz mennyiség mennyiség 3 m /év

Helyben elszikkasztott mennyiség 3 m /év

1821 1383 1009 2536

48 047 45 656 46 879 47 969

6 749

188 551

Összehasonlítva az elmúlt négy évben keletkező 195.300 m3 és a tengelyen elszállított 6749 m3 szennyvízmennyiségeket, a két adat közötti különbség 188.551 m3. Ez a mennyiség megközelítőleg a keletkező, és helyben elszikkasztott szennyvíz. Ezt a mennyiséget túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezették, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárgott, szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el. A keletkező települési folyékony hulladék mennyiségét a tengelyen elszállított szennyvíz mennyisége adja. Kedvező, hogy ez a mennyiség 2009-re a korábbi évekhez viszonyítva nőtt. Ez a növekmény azonban a településen keletkező szennyvíz mennyiségéhez képest csekély. A közcsatorna hálózat kiépítéséig jelentősebb előrelépés nem várható. A település területén a keletkező szippantott szennyvíz elszállítását a DRV Zrt., illetve erre a feladatra engedéllyel rendelkező magánvállalkozók jogosultak végezni.

28

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás A Balatonendréden keletkező szippantott szennyvíz a regionális feladatokat ellátó siófoki szennyvíztisztító telepre kerül, ahol a tisztítási technológiák eredményeképpen tisztított szennyvíz és szennyvíziszap keletkezik (az elvezetett szennyvíz 2 %-a). A keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiség a települési szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével összefüggően folyamatosan növekszik a tisztítótelepen. A településen keletkező szennyvízből származtatott becsült szennyvíziszap mennyisége (a tengelyen elvezetett szennyvíz 2 %-a) az elmúlt négy évben a következőképpen alakult: 2006. évben 36,42 tonna 2007. évben 27,66 tonna 2008. évben 20,18 tonna 2009. évben 50,72 tonna.

29

V. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA MEGHATÁROZÁSA A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA ALAKULÁSA Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) prognosztizálták a települési szilárd hulladék mennyiségének változását. Az OHT-ben megadott érték évi 2-3 tömeg % közötti mennyiségi növekedés előrejelzését tartalmazza a keletkező hulladék volumenére vetítve. A gyakorlat azonban eltért a tervezési adatoktól. Az elmúlt négy évben képződött és lerakott szilárd települési hulladék éves mennyisége 349 – 266 – 246 –262 tonna volt a 2006 – 2007 – 2008 - 2009. években. A tervezési időszak alatt a hulladéktermelési szokások, az életszínvonal és a demográfiai változások figyelembe vételével a hulladék mennyisége nem a várakozásoknak megfelelően alakult. A korábbi terv 5 %-os növekedést prognosztizált. A hulladékszállítási adatok viszont nem egy egyértelmű növekedést, hanem egy 78%-os ingadozást mutatnak. A 2003. évben keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségéhez képest (335 tonna) 14%-kal csökkent a hulladék mennyisége a 2008. évben (290 tonna – a szelektív gyűjtés mennyiségeit is hozzáadva). A 2005. évben keletkezett érték (349 tonna) jelentősen meghaladja a következő évek mennyiségét. Ez az érték feltehetően az autópálya építéssel hozható összefüggésbe. Feltételezhető, hogy a 2007-2009. évi adatokhoz képest lényeges eltérés nem várható. A települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentését a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program szabályozza, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a keletkező és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyiségének fokozatosan csökkenést kellene mutatnia. A korábbi tervezési időszakban előirányzott mennyiségi csökkenést a településen keletkezett folyékony hulladék mennyisége nem érte el. A vezetékes ivóvíz fogyasztás éves mennyisége 42-45 000 m3 körül ingadozik, ez a keletkező települési folyékony hulladék mennyiségét is jól közelíti. Nem épült ki a település szennyvíz kezelési rendszere. A tervezettnél erőteljesebben emelkedett ugyanakkor a tengelyen elszállított települési folyékony hulladék aránya, ez azonban továbbra is töredéke (3%-a) a helyben maradó, elszikkasztott mennyiségnek. 22. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékok tervezett és tényleges (keletkezett) mennyisége (t/év) Balatonendréd területén Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap* Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

2003

2008 2008 terv

335,12 318 3 -

Összesen 656,12 * A csatornán elvezetett szennyvíz 2 %-a iszap Forrás: AVE ZÖLDFOK Zrt., 2010, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., 2010 Balatonendréd és Nagyberény Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

2008 tény

320,2 254,4 3 -

321 1009 n.a. -

577,6

1330

30

23. sz. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyiségének alakulása (t/év) 2003

2008 2008 terv

2008 tény

Hulladékolajok

0

0

0


0

0

0


0

0

0


0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

Azbeszt

0

0

0

Egyéb hulladék

0

0

0


0

0

0

Gumi

0

0

0


0

0

0

Hulladék Veszélyes hulladékok


Forrás: Balatonenedréd és Nagyberény Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008

2010. évben a helyi általános iskola Ökoiskola minősítést kapott. A kiemelten kezelendő hulladék félék közül egyedül a szárazelem gyűjtésére van lehetőség az intézményben elhelyezett gyűjtőponton. A gyűjtött mennyiségekről még nem állnak rendelkezésre adatok. 24. sz. táblázat: A képződő csomagolási hulladékok mennyiségének alakulása (t/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Forrás: ZÖLDFOK Zrt., 2009

2003

2008 2008 terv 0 0 0 0 0 0 0

15,8 10,6 +20% +20% +20% 5,3 +20%

2008 tény 14,33 6,56 n.a. 9,45 2,13 33,54 n.a.

A 23. sz. táblázat a 2008. évre tervezett, és a képződött –becsléssel meghatározott – csomagolási hulladék típusok mennyiségét hasonlítja össze. A szelektív gyűjtés adatai azt jelzik, hogy a műanyag tömege (7,52 t) jelentősen nagyobb a kommunális hulladék tömege alapján 2008 évre számított összes képződő mennyiségnél. A szelektíven gyűjtött papír frakcióból a csomagolási hulladék részarányára nem áll rendelkezésre adat. Az újrahasznosításra gyűjtött üveg hulladék mennyisége nagyjából 25%- a a számított értéknek, ami viszonylag magas érték. Az adatok alapján azt lehet megállapítani, hogy a tényleges és becsült mennyiségek jelentős eltéréseket mutatnak, valamint 2004 és 2008 között a korábbi időszak alapján várhatónál kisebb mértékben nőtt a csomagolási hulladék részaránya.

31

CSÖKKENTÉSI CÉLOK, ÁRTALMATLANÍTÁSI, HASZNOSÍTÁSI CÉLOK A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapja a Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) 56.§-a. Az ezzel összhangban elkészített Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.) a következő célokat fogalmazza meg: • A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. • A települési szilárd hulladék újrafeldolgozási arányának 30%, teljes hasznosításának 40% fölé emelése. • 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok összességében 35%-os hasznosítása (2020ig 50%). • A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag kerüljön lerakásra. • A maradék hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának stabilizálására mechanikaibiológiai hulladék előkezelés megvalósítása – szükség szerint. • Az energetikai hasznosítás bővítése, különösen a mechanikai-biológiai hulladék előkezelés éghető frakciójának elkülönítése és energetikai hasznosítása interregionális megoldásokkal, erőművek, cementgyárak, hulladék-erőművek igénybevételével (Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Alföld). A fentiek figyelembe vételével a szelektív hulladékgyűjtés során keletkező új fajta hulladékok mennyisége összefügg a vegyesen keletkező, lerakásra kerülő szilárd települési hulladék mennyiségével, ezért a települési hulladékok mennyiségének relatív csökkenése várható. Ez a csökkenés a szelektív hulladékgyűjtés lassú terjedésének köszönhetően csak kis mértékben jelentkezik Balatonendréden. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog.

32

25. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési cél Hulladék Települési szilárd hulladék

Csökkentési cél A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60 % alá csökkentése. A lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése (2016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát országos szinten). A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása.

Települési folyékony hulladék

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programban előírtak szerint el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra.

Kommunális szennyvíziszap

El kell érni, hogy a szennyvíziszap minősége lehetővé tegye, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen.

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Az illegális hulladéklerakás visszaszorítása.

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014, 2010

26. sz. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és területi hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék Települési szilárd hulladék

33

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Országos A települési szilád hulladék A szelektív hulladékgyűjtés teljessé újrafeldolgozható frakciói esetében az tétele a tervidőszak végére. újrafeldolgozás arányának 40 % fölé Mechanikai – biológiai hulladék emelése. előkezelés égethető frakciójának A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának elkülönítése és energetikai biztosítása a lakosság 80 %-a számára. hasznosítása interregionális A teljes települési hulladékok megoldásokkal. hasznosításának 40 % fölé emelése. A gyártói felelősségi körbe tartozó A biológiailag lebomló összetevők hulladékok lakossági begyűjtő elkülönített kezelésének megoldása. rendszerének fejlesztése A települési szilárd hulladék energetikai (csomagolóanyag, elemhasznosításának bővítése. akkumulátor, elektronikai hulladék, gumiabroncs) hulladékudvarok létesítésével, kereskedelmi cégek bevonásával.

Települési folyékony hulladék

A folyékony hulladék további megfelelő ártalmatlanításának megszervezése.

Kommunális szennyvíziszap

A településen nem keletkezik szennyvíziszap.

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Biztosítani kell a településen keletkező építési-bontási és egyéb inert hulladék külön gyűjtését, elszállítását és szakszerű újrahasznosítását, esetleg ártalmatlanítását.

A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program összhangban célul kitűzhető mennyiség 15 %-os csökkentése a csatornázás fejlesztésének köszönhetően, valamint a környezetkímélő módon történő gyűjtés. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal összhangban el kell érni a szennyvíziszap minőségi paramétereire vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági hasznosítás minél nagyobb arányban biztosítható legyen. Elő kell írni a hasznosítható építési hulladék meghatározott arányú alkalmazását egyes technológiáknál, e szabályokat az építési-bontási engedélyekben érvényesíteni kell. Szemléletformálással tudatosítani kell az újrahasználat és újrafeldolgozás során keletkező termékek használatának előnyeit.


27. sz. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó célok Hulladék Hulladékolajok

Akkumulátorok és elemek


Csökkentési cél A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Hulladékolajok begyűjtési rendszerének korszerűsítése, amelyet a termékdíjrendszer ösztönöz. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz. A visszagyűjtési kötelezettség 25 %-ra történő emelése 2012-re. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz. Az EU-s irányelv előírásainak megfelelően 2014-ben el kell kell érni a begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének a 7-8 kg/fő/év értéket.

34


Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt

Egyéb hulladék

Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. 2004. óta gépjárművet csak bontási igazolás alapján lehet véglegesen kivonni a forgalomból. Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről. Szelektív gyűjtés biztosítása térségi szinten. A biológiai úton lebomló növényi és állati hulladék lerakását teljes egészében meg kell szüntetni. Be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni az állati hulladéklerakókat és átfogó rendszert kell kiépíteni az állati eredetű hulladék feldolgozására. Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Információ szolgáltatása a lakosságnak a lehetséges ártalmatlanítás módjáról. Kapcsolódás az országos azbesztmentesítési programhoz. Illegális lerakás elkerülése. -


28. sz. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és területi hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási ártalmatlanítási cél Helyi

Hulladékolajok



35

A lakosság részére lehetőség biztosítása a szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére. Ideiglenes tárolás szakszerű megoldása. A hulladék ártalmatlanításának megszervezése. Kapcsolódás az országos gyűjtő-hasznosító hálózathoz. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz. Szelektív hulladékgyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz.

Országos Elkülönített gyűjtés biztosítása. PCB tartalom ellenőrzése. Szabályozási rendszer átvizsgálása, módosítása.

Az EU-s irányelv visszagyűjtési kötelezettséget ír elő, hordozható elemakkumulátorokból 2012-re 25%-ot, 2016-ra 45%-ot kell teljesíteni. Az EU-s irányelv előírásainak megfelelően 2014-ben el kell érni a begyűjtendő hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének a 7-8 kg/fő/év értéket.

Gépjárművek

Kapcsolódás az országos gyűjtőhasznosító hálózathoz.


Nem önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézménynél információ szolgáltatása az ártalmatlanítás lehetőségéről.

Állati eredetű hulladékok

Szelektív gyűjtés biztosítása térségi szinten.

Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik

Szelektív gyűjtés biztosítása körzeti hulladékudvarok kialakításának segítségével. Szabályszerű bontás és ártalmatlanítás biztosítása.

Azbeszt

2014. végére az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véveújrahasználatának és újrahasznosításának együttes aránya legalább az évi 95 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 85 tömeg%-ot kell hogy elérje. Az egészségügyi hulladékokon belül a hasznosítható hányad nagyon alacsony, a fertőzésveszély miatt a hulladék legnagyobb részének égetéssel történő ártalmatlanítása a cél. Hulladékká vált állati melléktermékek kezelésének biztosítása. ATEV Fehérjefelolgozó Zrt. kezelőrendszerének fejlesztése. Folyamatosan képződő hulladék előírásoknak megfelelő begyűjtése és kezelése. Távlati Uniós cél az azbesztet tartalmazó hulladék újrafelhasználásának betiltása.


36

29. sz. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék

Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Csökkentési cél Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Szelektív gyűjtés biztosítása, hulladékudvaron keresztül és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. A hulladékkezelési eljárások során mágnes szeparáció alkalmazása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása. Szelektív gyűjtés biztosítása, és a külön gyűjtött hulladék hasznosító szervezeteknek történő átadása. Anyagában történő hasznosítás biztosítása.

30. sz. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és területi hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához. A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához. A nem szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok utóválogatási lehetőségének megteremtése. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Anyagában történő hasznosítás, mágneses szeparációs eljárás segítségével. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával.

Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer biztosítása a hulladékok különgyűjtésének kialakításához. Lerakott mennyiség csökkentése a vegyesen gyűjtött hulladék utóválogatásának biztosításával. Karitatív gyűjtések támogatása.


37

Országos

2012-re a képződő csomagolási hulladékok újrahasznosítása az elérendő cél, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15 %-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön.

VI. A

KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI

PROGRAM Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokban, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben 2009-2014., illetve a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás (TSZH) Fejlesztési Stratégiában meghatározottakat, Balatonendréd településnek is az ott meghatározott célok eléréséhez kell igazodni (TSZH Fejlesztési Stratégiában referencia év a 2004.).

Megelőzés -

-

A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépülésének elősegítése. A lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése a családi házas településrészeken. Az újrahasználat ösztönzése. A beruházások és a létesítmények tervezésénél azon kezdeményezéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a biohulladékok, a csomagolási hulladékok és a veszélyes hulladékok maradék-hulladéktól történő elkülönített kezelését lehetővé teszik. Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebben az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát.

Hasznosítás -

-

-

-

-

-

El kell terjeszteni és teljessé kell tenni a hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását. A szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 80%-a részére 2013 végére. A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldások előnyben részesítése. A települési szilárd hulladék hasznosításának 40% fölé történő emelése 2013 végéig (anyagában vagy termikus úton). A lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített biohulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének – komposztálás, biogáz-előállítás stb. – fejlesztésével). A csomagolási hulladékok 55%-os újrafeldolgozása a cél 2012-re. A háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak 7-8/kg/fő/év mennyiségben történő begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve). A gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól), visszavételi kötelezettség bevezetése 2013-ig (az ebből következő elkülönített gyűjtés és feldolgozás biztosítása, nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve). Az ólomakkumulátorok 2013-ra 95% fölötti elkülönített begyűjtésének biztosítása (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekre építve). A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak 2012-re legalább 25%-os begyűjtése (nagyrészt a gyártói felelősség alapján, a forgalmazók visszavételi kötelezettségére építve).

38

-

Az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is.

Biztonságos ártalmatlanítás -

-

A települési szilárd hulladék lerakási arányának 60% alá történő csökkentése 2013 végére. A lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő szilárd hulladék lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása. Az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelőlétesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése. Egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése.

MÓDSZERFEJLESZTÉSI,

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ OKTATÁSI OKTATÁSI

PROGRAMOK

A tervezési terület kommunális hulladékainak jogszabályi követelményeknek megfelelő kezelésére egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer kerül kialakításra. Ebben a rendszerben a jelenleg alkalmazottól eltérő, korszerű és hatékony módszerekkel történik a hulladék kezelése. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer hatékony működtetéséhez alapvető fontosságú a szemléletváltás mind az önkormányzati hivatalban dolgozók, mind a lakosság körében. Ennek elősegítését az alábbi programok szolgálják. Intézményi háttér Az önkormányzatnál ki kell alakítani a helyi feladatok ellátására alkalmas szervezeti kereteket, meg kell teremteni ennek személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit. Az önkormányzat valamennyi egységének kiemelt figyelmet kell fordítani a hulladékgazdálkodási célok megvalósítására (pl. az építési-bontási vagy állattartási engedélyek kiadásánál kiemelten kell szabályozni a keletkező hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket). Ismeretterjesztés, tájékoztatás A nyilvánosságot tájékoztatni kell a kialakításra kerülő regionális hulladékgazdálkodási rendszer elemeiről és a megfelelő működtetésével kapcsolatos lakossági követelményekről. Ennek megvalósítására szakmai programokat kell szervezni. A program megszervezése a regionális hulladékgazdálkodási rendszert működtető szervezet feladata, a munkába be kell vonni az önkormányzatot, környezetvédelmi hatóságot, tudományos intézeteket és a civil szervezeteket. A hulladékgazdálkodás feladatairól, szabályozásának változásairól folyamatos tájékoztatást kell adni a kommunikációs csatornákon. A hatékony ismeretterjesztést és szemléletformálást kiadványok, szórólapok, plakátok készítésével és terjesztésével, játékos vetélkedők szervezésével lehet elősegíteni (ezt elsősorban az ifjúság körében). Oktatás, képzés Biztosítani kell a hivatalban dolgozók folyamatos oktatását és képzését az új vagy változó jogszabályok megfelelő alkalmazása céljából, a versenyképes tudás és a jogi, műszaki tudásszint emelése érdekében. Be kell építeni az oktatási tanagyagba a hulladékgazdálkodási ismereteket,

39

hogy a tanulók minden szinten rendelkezzenek ismeretekkel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokról, kötelezettségekről. Ennek teljes körű megvalósítása meghaladja az önkormányzatok lehetőségeit, kivitelezése a vidékfejlesztési tárca feladata. Fontos, hogy a helyi általános iskola tagja az Öko Iskola hálózatnak. Adatbázis létrehozása A megbízható és teljes körű elemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával meg kell teremteni a későbbi hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és adatbázisát.

40

VII. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK IDEJE IDEJE ÉS KÖLTSÉGE DÉL-BALATONI SIÓ-VÖLGYI KOMPLEX TELEPÜLÉSI TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKEZELÉSI HULLADÉKKEZELÉSI RENDSZER A megvalósított Dél-Balatoni, Sió-völgyi regionális szilárdhulladék kezelő rendszer földrajzi hatásterülete a Dél-dunántúli Régió 204 településére terjed ki, mely települések a Balatontól délre helyezkednek el. A projekt terület településrendszere változatos, az aprófalvaktól a városokig és az agglomerálódó térségig szinte minden településhálózati elem fellelhető. A projekt fő célja a Dél-Balatoni, Sió-völgyi térség települései szilárd hulladékkezelésének EU szabályoknak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése. A projekt célkitűzései: - Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakón; - Tömörítős, pormentes háztartási hulladékgyűjtés; - Átrakóállomások alkalmazása, többlépcsős hulladékgyűjtés; - Szelektívgyűjtés a lakossági hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésére; - Hulladékudvarok rendszerének kialakítása; - A hasznosítható hulladékok válogatása és ipari előkészítése; - BIO (zöld) hulladékok hasznosítása (komposztálás); - A jelenleg használt, illetve felhagyott lerakók rekultiválása; - A felszín alatti vízbázisok védelme, védett természeti értékek megőrzése; - Új technika, technológia, esetleg gyártási és üzemeltetési kultúra kifejlesztése, a térség gazdasági életének segítése, a munkanélküliség csökkentése. Regionális hulladéklerakók kialakítása, korszerűsítése Som, Cikó és Ordacsehi közigazgatási területén. A projekt teljes hulladékkezelési rendszere ezekre a lerakóra szervezve valósult meg, a 2010. év során. A projekt várható élettartama 28 év. A Dél-Balatoni térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljeskörű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása, az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, átrakó állomások létesítésével, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) megteremtésével valósul meg.

41

A program program elemei -

-

-

-

Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon. A program keretében két új nagytérségi hulladéklerakó létesül Som és Cikó területén, míg a harmadik Ordacsehi a meglévő hulladéklerakó korszerűsítésével valósul meg. A projekt keretében elkészült, az AVE Zöldfok Zrt. üzemeltetési köréhez tartozó létesítmények közül a somi és az ordacsehi regionális hulladékkezelő központokban 2009. július 16.-tól megkezdődött a műszaki védelemmel rendelkező lerakókon a hulladéklerakási tevékenység. Jelenleg a telepeken próbaüzem folyik. A lakossági hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése a programban résztvevő településeken gyűjtőszigetek (805 db) alkalmazásával. A hulladékudvarok rendszerének kialakításával (17 db) a lakosság részére lehetővé válik, hogy a rendszeres hulladékszállítás során el nem szállítható hulladékok (lom, háztartási veszélyes hulladék stb.) nagy részétől legális úton megszabaduljon, illetve elhelyezze a nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött hulladékot. A projekt területén szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladékok előkészítésére három válogató mű létesült a regionális lerakókhoz kacsolódva. A projektben nyolc regionális komposztáló üzem építését tervezik, amelyből három a regionális lerakókhoz kapcsolódik, négy az átrakóállomásokkal együtt, míg egy ezeken kívül valósult meg. A lerakótól távol a nagy hulladéktermelési súlypontokban indokolt a logisztikai költségek csökkentése végett átrakóállomások telepítése. A program négy átrakóállomás megépítését tervezi. A projekt keretében 40 lerakó rekultiválása valósult meg. A régi, műszaki védelem nélküli nagy lerakók Zamárdiban, Ordacsehiben 2009.július 15.-ig működtek, a balatonkeresztúri 2008 dec.31.-ig; a Balatonszabadi 2007. október 31.-ig üzemelt..

Regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése A regionális hulladékgyűjtő rendszer kiépítése regionális logisztikát feltételez. A Dél-dunántúli Régió jellegzetessége a sűrű aprófalvas jelleg, így az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseivel összhangban a regionális hulladékkezelési központok létesítését szükséges támogatni. A legkedvezőbb működési költségek elérése érdekében a komplex hulladékkezelő központokat elsősorban a régió sűrűn lakott részeihez közel szükséges kialakítani. Fentieken túl az alábbi szempontok miatt a régióban további központokat kell kialakítani: - A Balaton déli része az ideérkező üdülőforgalom nagysága miatt, illetve a hulladékkezelési szolgáltatás zavartalan elvégzése érdekében a kiemelt üdülőrészen kívül két központ létesítése is indokolt volt. - A túl nagy szállítási távolságok elkerülése érdekében a régió nyugati részében is szükséges volt további hulladékkezelési központok kialakításai. A központok létesítésére a következő régiókban kerülhet sor: - Pécs térsége - Kaposvár térsége - Szekszárd térsége - Siófok térsége - Fonyód-Balatonboglár térsége - Marcali térsége - Szigetvár, Barcs, Sellye által határolt terület

42

A régióban a hulladékgyűjtés csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon, illetve eszközökkel történhet. A szükséges hulladékgyűjtő járművek beszerzésére az elindult regionális hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerülhet sor. A régióban a nem szelektív gyűjtés volumenét csökkenteni szükséges, ezért elsősorban a jelenlegi kapacitások fenntartására és azok folyamatos pótlásának megteremtésén van a hangsúly. Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtésnek elsődlegesen a komplex hulladékkezelési központokhoz kell kapcsolódnia, amennyiben a szállítási távolságok ezt indokolttá teszik, az átrakóállomások körzetében is kialakíthatók alközpontok. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez a következőket kell megvalósítani: - Gyűjtőszigetek kihelyezése; - Házhoz menő gyűjtés megszervezése a települések családi házas övezeteiben; - Gyűjtőkonténerek kihelyezése a forgalmasabb helyeken (áruházak, helyi központok stb.); - Hulladékudvarok rendszerének kialakítása és igénybevételének elterjesztése. A szelektív gyűjtés bevezetéséhez szükséges hulladékgyűjtő járművek és gyűjtőedényzetek beszerzése szintén az elindult regionális hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében került sor. A településeken a szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyeinek kiépítése megtörtént, az edényzetek kiszállítása van hátra. A szelektív gyűjtést folyamatosan fejleszteni szükséges, illetve ki kell építeni a régióban a hulladékudvarok hálózatát, amelyek a veszélyes hulladék gyűjtésével kapcsolatos célok eléréséhez is szolgáltathatnak alapot. A szelektíven visszagyűjtött hulladékok.a szolgáltatók külön szerződések keretében értékesítik, amely eredménnyel a szolgáltatás díjait kell csökkenteni. Hulladékok ártalmatlanítása ártalmatlanítása A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása eddig 97 %-ban lerakással történt a Dél-dunántúli Régióban. Az elkészült Dél-Balatoni Projekt keretében továbbra is ez a módszer kerül alkalmazásra azzal a megkötéssel, hogy az Európai Unió lerakási direktívájának teljesítése érdekében a lerakóra kerülő hulladék szervesanyag tartalmát a bomló szerves hulladék szelektív gyűjtésének bevezetésével csökkenti. A Program keretében elfogadott hulladékártalmatlanító létesítményeket a következő táblázat foglalja össze. 31. sz. táblázat: Sió ISPA/KA projektben tervezett lerakótelepek Lerakó helye Cikó Som Ordacsehi

Tervezett kapacitás 3 1.200.000 m 3 1.100.000 m 3 495.000 m

Forrás: AVE Zöldfok Zrt., 2010

Szelektív gyűjtéshez kapcsolódó létesítmények (válogatók, (válogatók, komposztálók stb.)

43

Hulladékudvarok A szelektív hulladékgyűjtés további létesítményei a hulladékudvarok, amelyek egyéb funkciójuk mellett jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0%nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése megvalósuljon. A DélBalatoni-Sióvölgyi Projekt keretében az alábbi helyszíneken létesülnek hulladékudvarok: Siófok, Som, Ordacsehi, Balatonkeresztúr, Enying, Szekszárd (2 db), Tab, Komló, Pécsvárad, Bonyhád, Bátaszék, Mohács, Tolna, Szedres, Szászvár, Tamási. A siófoki hulladékudvar már 2010.január 1-től fogadja a hulladékokat.

Válogatóművek A válogatóművek telepítése az optimális kapacitásra való méretezés és a megfelelő anyagellátás biztosításának érdekében a regionális hulladéklerakókhoz kapcsolva történik (Som, Cikó, Ordacsehi).

Komposztálók Az projektben nyolc regionális komposztáló üzem építését tervezik, amelyből három a (Som, Cikó, Ordacsehi) a regionális lerakókhoz kapcsolódik, négy (Balatonkeresztúr, Tolna, Komló, Mohács) az átrakóállomásokkal együtt, míg egy Tamásiban valósul meg. A telepítendő komposztálók száma jelentősen függ a választott technológiától, mivel hagyományos hulladékégetéssel történő energetikai hasznosításnál a lerakási direktíva komposztálás nélkül is teljesíthető, míg együttégetés esetén komposztálásról szintén gondoskodni kell. A zöldhulladék teljes körű szelektív gyűjtésének, illetve komposztálásának megszervezése esetén a telepítését a komplex hulladékkezelési központokhoz, illetve átrakóállomásokhoz érdemes kötni. A szállítási költségek minimalizálása érdekében törekedni kell arra, hogy a zöldhulladékot minél kisebb távolságra kelljen szállítani. A régió aprófalvas jellegéből adódóan az 1000 fő alatti településeken elsősorban a házi komposztálás támogatandó, a szükséges kapacitásokat ennek függvényében kell meghatározni.

Átrakóállomások A nagytérségi hulladékkezelés megköveteli a korszerű gyűjtési rendszer kiépítését. A megnövekedett szállítási távolságok miatt a hulladék csak megfelelő arányban (1:4 – 1:6) tömörítve szállítható gazdaságosan. A lerakótól távol (35-40 km fölött) a nagy hulladéktermelési súlypontokban indokolt a logisztikai költségek csökkentése végett átrakóállomások telepítése. A program négy átrakóállomás megépítését tervezi a következő rekultivált hulladéklerakók területén: Balatonkeresztúr, Tolna, Komló, Mohács.

44

TELEPÜLÉSI SZINTŰ FELADATTERV FELADATTERV 32. sz. táblázat: Balatonendréd község hulladékgazdálkodási feladatai

Sorsz.

Intézkedés

Résztvevők

Időzítés

Költségigény Költs égigény (eFt)

Hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések Csökk-1

Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, a meglévő 3 db gyűjtőpont mellett további 2 db kialakítása, illetve a rendszer további fejlesztése

Csökk-2 A szennyvíz elvezetés és tisztítás megvalósítása (akár egyedi rendszer formájában)

önkormányzat, AVEZÖLDFOK Zrt., 204 település konzorciuma

2010-től folyamatosan

ISPA/KA projekt

önkormányzat, DRV Zrt., helyi lakosok


180/háztartás

célkitűzéseit Hulladékhasznosítás célkitűzés eit szolgáló intézkedések Haszn-1 Konyhai hulladékok, biológiailag könnyen bomló szervesanyagok komposztálásának megvalósítása

önkormányzat

Haszn-2 Külön gyűjtött csomagolási hulladékok önkormányzat, AVEhasznosítása érdekében csatlakozás – ZÖLDFOK Zrt., 204 hasznosító rendszerekhez település konzorciuma


részletes költségelemzést igényel ISPA/KA projekt

Haszn-3 Építési, bontási hulladékok hasznosításának elősegítése – regionális szinten másodnyersanyag előállítás


ISPA/KA projekt

önkormányzat, közszolgáltató

2011-2012

Hulladék ártalmatlanítási célkitűzéseket szolgáló intézkedések Ártl-1

Ártl-2

Ártl-3

45

Települési szilárd hulladék korszerű hulladéklerakón történő elhelyezésének biztosítása – regionális rendszerhez történő csatlakozással A szennyvíz szivárgások, a környezetre káros módon való kezelések megszüntetése, települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentése A települési folyékony hulladék elhelyezésének megoldása



ISPA/KA projekt

önkormányzat, DRV Zrt.


részletes költségelemzést igényel

önkormányzat, DRV Zrt.


forduló/15-20

Sorsz. Ártl-4

Intézkedés Építési bontási hulladékok ártalmatlanítása regionális rendszerhez történő csatlakozással

Résztvevők önkormányzat, közszolgáltató, 204 település konzorciuma

Időzítés 2010

Költségigény Költs égigény (eFt) ISPA/KA projekt

Rekultiválási, felszámolási célkitűzéseket szolgáló intézkedések Felsz-1

Esetenként keletkező illegális hulladéklerakások megszüntetése, kialakulásuk megakadályozása

önkormányzat


100

Intézményfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések Intézm-1 Helyi rendeletek megalkotása és módosítása a hulladékgazdálkodási rendszer hatékony működéséhez Intézm- A település közterületi 2 hulladékgyűjtési feladatainak megszervezése, köztisztasági feladatok ellátása Intézm- Évente lomtalanítás szervezése 3

önkormányzat


Szervezési intézkedés




önkormányzat, AVEZÖLDFOK Zrt.



Tudatformálással kapcsolatos intézkedések Tudat-1

Gazdálkodók, vállalkozók folyamatos tájékoztatása, képzése a korszerű hulladékgazdálkodással kapcsolatban(veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtéssel kapcsolatban is) Tudat-2 Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról Tudat-3 Vízminőségi paraméterek vizsgálata a település felszín alatti vízkészletében (folyékony hulladék beszivárgás ellenőrzése talajvízben)



ISPA/KA projekt

civil szervezetek, önkormányzat, AVEZÖLDFOK Zrt., 204 település konzorciuma civil szervezetek, DRV Zrt.


ISPA/KA projekt


100

46

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV INDIKÁTOR RENDSZERE RENDSZERE Mind Balatonendréden, mind a Balaton Régióban élő helyi lakosok és az ide érkező vendégek érdekeltek a térség környezeti állapotának alakulásában, a természeti erőforrások felhasználásában. A Balaton vízminősége jelenti a legfontosabb környezeti mutatókat/indikátorokat a helyi érintettek számára. Ezen kulcsfontosságú mutatók szorosan összefüggnek az éghajlattal és élővilággal kapcsolatos indikátorokkal, valamint az emberi tevékenységeket befolyásoló indikátorokkal, ideértve a szennyvíz és hulladék termelést, mezőgazdaságot és közlekedést. A környezeti indikátorok a Balaton Régióban a múltban bekövetkezett, jelenben végbemenő, a jövőben várható változásokat mutatja be. 33. sz. táblázat: A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezeti indikátorok Megnevezés

Vízminőség

Környezeti Indikátor

A felszín alatti vizek nitrogén szennyezettsége Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza, szolgáltatott víz Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza, elvezetett szennyvízmennyiség A helyben maradó folyékony hulladék mennyisége

Közműolló Kommunális infrastruktúra Közüzemi szennyvízcsatornahálózatba, ivóvízhálózatba bekapcsolt lakás Összegyűjtött kommunális hulladék mennyisége

Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége Az illegálisan elhelyezett hulladékok mennyisége

Meghatározás

MértékMértékegység

Lehetséges adatforrás

A felszín alatti vizeket érő összes nitrogén terhelés Lakosság vízellátása (teljes vízszolgáltatás)

tonna/év

VITUKI

km, l/fő/nap

KSH, közszolgáltató

Település, évenkénti idősor

Szennyvízcsatornázottság, keletkező szennyvíz mennyisége

km, m3



A településen a csatornahálózaton keresztül, valamint tengelyen elszállított szennyvízmennyiség különbsége Közüzemi vízvezetékhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat Ivóvízhálózattal, valamint szennyvízhálózattal rendelkező lakások száma Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont ingatlan, háztartásban keletkező kommunális hulladék Szelektív hulladékgyűjtés során gyűjtött papír, műanyag, PET palack A település közterületein, külterületein elhelyezett hulladék

m3

közszolgáltató


%



db



tonna/év

közszolgáltató

Település, vállalkozás, évenkénti idősor

tonna/év

közszolgáltató

tonna/év

közszolgáltató

Település, évenkénti idősor Település, évenkénti idősor

Forrás: A Balaton Integrált Sérülékenység Vizsgálata és Adaptációs Stratégiák c. projekt, 2008

47

Területi egység, és időbeli időbeli eloszlás Balaton medencéje

A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐI SZEREPLŐI A hulladékgazdálkodási terv megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatok ellátása. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A hulladékgazdálkodási terv megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A hulladékgazdálkodási Önkormányzata. nkormányzata

terv

megvalósításának

főszereplője:

Balatonendréd

Község

A megvalósítás további szereplői: Balatonendréd lakossága Az államigazgatás központi és területi szervei − Vidékfejlesztési Minisztérium − Belügyminisztérium Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. AVE ZÖLDFOK Településgazdálkodási és Kommunális Zrt. Balaton és Sió Kht. 204 település konzorciuma Vállalkozások Civil szervezetek

48

ELLENŐRZÉS, MONITORING A terv végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról-felfelé áramoljanak annak érdekében, hogy a szükséges programok mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Így a folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapnák meg, akik intézkednének, és arról tájékoztatnák a végrehajtás fő felelősét. Az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalásokat hivatott nyomon követni és jelezni az eseteges eltéréseket. A település önkormányzatának minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia, mivel a terv egészének végrehajtásáért felelős szervezet. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a pontos teljesítésekről is mindenkor tájékozott legyen.

A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezésére vonatkozóan. Egyrészt fontos megismerni az új fejlesztéseket, azok hatását a gazdasági és társadalmi folyamatokra, másrészt figyelni kell a fejlesztések, beruházások és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Mivel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásával folyamatos programozási, monitoring és kutatási tevékenység folyik, az ennek során elkészített dokumentumok, jegyzőkönyvek fontos támpontot jelentenek a települések fejlődésének, állapotának nyomon követésében.

49

MELLÉKLETEK

50

1. sz. melléklet: A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások

A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: - 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; - 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; - 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről; - 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről; - 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól. Az EU hulladékgazdálkodási AcquisAcquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, további, a települési hulladékgazdálkodást is érintő jogszabályok kerültek kiadásra: - 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (94/62/EK); - 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről (2006/12/EK); - 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről (2002/96/EK); - 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről (91/157/EGK); - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről (2000/76/EK); - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (1999/31/EK); - 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről; A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelően született meg a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), (OHT) a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, terv valamint a 2080 településre kiterjedő helyi tervek. tervek Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák.

51

2.sz. melléklet: Balatonendréd átnézeti térképe

52

3. sz. melléklet: A felszíni vizek minőségére vonatkozó határértékek Felszíni vizeket öt vízminőségi osztályba sorolja az MSZ 12749 szabvány, mely 1994. január 1-től hatályos. A szabványban megadott törzshálózati mintavételi helyeken és gyakorisággal vett vízmintákból a szabványban kijelölt jellemzőket kell meghatározni. A mellékelt táblázat kivonatosan tartalmazza a felszíni vizekben vizsgálandó vízminőségi jellemzőket és a vízminőségi követelményeket, határértékeket.

A. Oxigénháztartás jellemzői Vízminőségi jellemzők

Mérték egység

Oldott oxigén

I. kiváló

II. jó

III. tűrhető

V. erősen szennyezett

IV. szennyezett

mg/l

7

6

4

3

<3

%

80–100

70–80

50–70

20–50

<20

100–120

120–150

150–200

>200

Oxigéntelítettség Biokémiai oxigénigény (BOI5)

mg/l

4

6

10

15

>15

Kémiai oxigénigény (KOIps)

mg/l

5

8

15

20

>20

Kémiai oxigénigény (KOIk)

mg/l

12

22

40

60

>60

–

1,8

2,3

2,8

3,3

>3,3

Szaprobitási (PantleBuck) Index

B. Tápanyagháztartás jellemzői Vízminőségi Vízminőségi jellemzők

Mérték egység

+

Ammónium (NH4 )*

I. kiváló

II. jó

III. tűrhető

IV. szennyezett


mg/l

0,26

0,64

1,29

2,57

>2,57

mg/l

0,033

0,1

0,329

0,986

>0,986

Nitrát (NO3 )*

mg/l

4,43

22,14

44,28

110,7

>110,7

Összes foszfor

µg/l

100

200

400

1000

>1000

Összes foszfor**

µg/l

40

100

200

500

>500

Ortofoszfát-foszfor (PO4-P)

µg/l

50

100

200

500

>500

Ortofoszfát-foszfor (PO4-P)**

µg/l

20

50

100

250

>250

Klorofill-a

µg/l

10

25

75

250

>250

–

Nitrit (NO2 )* –

C. Mikrobiológiai jellemzők Vízminőségi jellemzők

53

Mérték egység

I. kiváló

II. jó

III. tűrhető

IV. szennyezett


Coliformszám 1 ml-ben

–

1

10

100

1000

>1000

D. Mikroszennyezők és toxicitás Szervetlen mikroszennyezők Vízminőségi jellemzők

Mérték egység

I. kiváló kiváló

II. jó

III. tűrhető


IV. szennyezett

Cianid

µg/l

10

20

50

100

>100

Cink

µg/l

50

75

100

300

>300

Higany

µg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Kadmium

µg/l

0,5

1

2

5

>5

Ólom

µg/l

5

20

50

100

>100

Réz

µg/l

5

10

50

100

>100

E. Mikroszennyezők és toxicitás Szerves mikroszennyezők Vízminőségi jellemzők

Mérték egység

I. kiváló

II. jó

III. tűrhető


IV. szennyezett

Fenolok (fenolindex)

µg/l

2

5

10

20

>20

Anionaktív detergensek

µg/l

100

200

300

500

>500

Kőolaj és termékei

µg/l

20

50

100

250

>250

Benz(a)pirén

µg/l

0,005

0,007

0,01

0,05

>0,05

Poliklórozott bifenilek

µg/l

0,01

0,05

0,2

2

>2

F. Egyéb jellemzők Vízminőségi jellemzők PH Fajlagos vezetés (20 °C)

Mérték egység

I. kiváló –

6,5 –8,0

II. jó

III. tűrhető

6,5–8,5


IV. szennyezett

6,0–6,5

5,5–6,0

<5,5

8,5–9,0

9,0–9,5

>9,5

µS/cm

500

700

1000

2000

>2000

Vas

mg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Mangán

mg/l

0,05

0,1

0,1

0,5

>0,5

* NH4-N-ről, NO2-N-ről és NO3-N-ről átszámított érték ** Tározásra vagy állóvizekbe kerülő folyóvizek esetén

54

Az egyes vízminőségi osztályok jellemzése I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs. II. osztály: jó víz. Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, természetes szagú és színű víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. Szennyvízbaktérium kevés. III osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezett (például tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul. IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra. V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent. A szabvány a jellemző paramétereket öt mutatócsoportba sorolja, amelyek a következők: A – oxigénháztartás B – tápanyag (nitrogén és foszfor) háztartás C – mikrobiológiai jellemzők D – mikroszennyezők és toxicitás, ezen belül alcsoportok D1 – szervetlen mikroszennyezők D2 – szerves mikroszennyezők D3 – toxicitás D4 – radioaktív anyagok E – egyéb jellemzők

55

Képviselő-testületének

Recommend Documents