Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet 1119 Budapest, Etele út 65. Készítette:

Csizmadia László tűzvédelmi előadó (IV-265/2006.) Novo Pyro-Controll Kft.

2013. május 22.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. számú Törvény 19. § (1.) bekezdése, a Belügyminiszter 30/1996. (XII.6.) számú BM rendeletének 1. § (1) bekezdése, valamint az 55/2012. (X.29.) BM rendelettel módosított 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kiadom a

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet (továbbiakban: Szövetkezet) 1119 Budapest Etele út 65. sz. alatt található székhelyére vonatkozó

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATÁT. A hivatkozott törvényben, rendeletekben, szabályzatokban, nemzeti szabványokban, valamint jelen szabályzatban foglaltak maradéktalan végrehajtása és megtartása, a Szövetkezet alkalmazásában álló valamennyi munkavállalójára nézve kötelező. A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak betartatásáért a szabályzatban nevesített vezetők felelősek. 1. A Szabályzat hatálya: 1.1. Területi hatály: Jelen Tűzvédelmi Szabályzat hatálya kiterjed a Szövetkezet bérelt helyiségeire, berendezésekre, eszközökre, anyagokra, valamint minden munkaterületre. 1.2. Személyi hatály: A Tűzvédelmi Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szövetkezet állományába tartozó, átirányított vagy kölcsönzött munkavállalókra, a tanulókra, az alkalmi munkát végzőkre, alvállalkozókra és minden foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre, valamint az 1.1. pontban meghatározott területen tartózkodókra. 1.3. Időbeli hatály: A Tűzvédelmi Szabályzat időbeli hatálya a kiadás napjától a visszavonásig érvényes. 1.4. Tárgyi hatály: Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az 1.1. pontban ismertetett területeken végzett minden olyan tevékenységre és tárolásra, melyekből a körülmények kedvezőtlen összejátszása során tűz keletkezésére lehet számítani. 2

2. A tűzvédelmi szervezet felépítése: szövetkezeti elnök ügyvezető igazgató gondnokok egyéb munkavállalók A Szövetkezet tűzvédelmi tevékenységének irányítása az elnök hatáskörébe tartozik. Szakképesítést igénylő tűzvédelmi feladatok ellátása eseti megbízás formájában, megfelelő szakképzettséggel rendelkező külső vállalkozás közreműködésével történik.

2.1. Az elnök tűzvédelmi feladatai: - Felügyeli a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak alapján a Szövetkezet tűzvédelmét. - Biztosítja a tűzvédelem személyi, anyagi, tárgyi feltételeit. - A Szövetkezet tűzvédelmére vonatkozóan – a hatályos tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban foglaltak alapján – kiadja a Tűzvédelmi Szabályzatot. - A Tűzvédelmi Szabályzat előírásait az előírtak alapján ismerteti a munkavállalókkal. - Amennyiben a helyiségek kialakításában, a helyiségek rendeltetésében változás történt, új elektromos, új technológiai berendezések, új beépített tűzjelző-, oltóberendezés került kialakításra, új típusú tűzoltó készülékeket helyeztek használatba, gondoskodni kell a Tűzvédelmi Szabályzat aktualizálásáról. - A tudomására jutott hiányosságokat megszünteti. - Gondoskodik a szükséges felülvizsgálatok (tűzvédelmi szabványossági, tűzoltó készülékek, stb.) megfelelő szakcéggel való elvégeztetéséről. - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységgel járó munka esetén, írásban kiadja a munkavégzésről szóló engedélyt. - A tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken részt vesz, vagy az általa megbízott személlyel képviselteti magát. - A tűzvédelmi hatóság által feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodik. - Gondoskodik arról, hogy az új felvételes munkavállaló munkába állításakor, majd azt követően ismétlődően (évenként) a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatásban

3

részesüljön. Szükség esetén egyéb oktatásokat kell szerveznie (munkakörváltozás esetén, ill. ha tűz keletkezett, és a tanulságokat meg szeretnék vitatni). - Akadályoztatása esetén a tűzvédelmet érintő tevékenységét a felelősség érintetlenül hagyása mellett átruházhatja az általa megbízott személyre (általános esetben a menedzser asszisztensre). - Gondoskodik a tűzoltó eszközök, tűzvédelmi felszerelések kihelyezéséről, működőképességéről, azok rendszeres karbantartásáról. - Gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, a jogszabályok, belső rendelkezések betartásáról. - Gondoskodik a tűzvédelmi berendezések, eszközök felülvizsgálatára, beszerzésére vonatkozó pályázatok előkészítéséről, valamint a tűzvédelmi berendezések, eszközök beszerzéséről, pótlásáról, felülvizsgálatáról. - Közreműködik a szövetkezetre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat elkészítésében, felelősségre vonást kezdeményez a tűzvédelmi szabálysértést elkövetőkkel szemben. - Negyedévente ellenőrzi a Szövetkezet tulajdonában lévő tűzoltó készülékek készenléti állapotát, fenntartásuk, karbantartásuk és felülvizsgálatuk elvégzését. A negyedéves szemlékről a tűzoltó készülék nyilvántartásokban feljegyzéseket készíttet és a többi tűzvédelmi dokumentációval együtt a tűzvédelmi irattartóban tároltatja. - Eloltott tűz esetén a helyszínt lezáratja és a tűzvizsgáló kiérkezéséig változatlanul hagyatja. - Amennyiben a helyiségek rendeltetésében, az épületszerkezetekben, a tűzvédelmi berendezések, eszközök esetében változások történtek, a megbízott tűzvédelmi szolgáltatóval módosíttatja a Tűzvédelmi Szabályzatot. 2.2. Az ügyvezető igazgató tűzvédelmi feladatai_ - Az elnök távolléte, akadályoztatása esetén, mint az elnök által megbízott személy felügyeli a Szövetkezet tűzvédelmét. - Az elnök távolléte, akadályoztatása esetén az elnök tűzvédelmi feladatait maradéktalanul ellátja.

4

2.3. A gondnok tűzvédelmi feladatai: - Tevékenységét az elnök megbízása alapján végzi a szövetkezeti házakban. - Gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, a jogszabályok, belső rendelkezések betartásának ellenőrzéséről. - A munkaidő befejezésekor a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján gondoskodik a használati szabályok megtartásának ellenőrzéséről, az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséről. - A gondnok véleményezi a szövetkezeti ház területén az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezését, szükség szerint javaslatot tesz az elnök felé felügyeleti szolgálat biztosításáról. - Negyedévente szemrevételezéssel ellenőrzi a szövetkezeti ház tulajdonában lévő tűzoltó készülékek és fali tűzcsapok készenléti állapotát, fenntartásuk, karbantartásuk és felülvizsgálatuk elvégzését. A negyedéves szemlékről feljegyzést készít és a többi tűzvédelmi dokumentációval együtt a tűzvédelmi irattartóban tárolja. - A füstelvezető berendezés működőképességét legalább félévente ellenőrzi, melyről ellenőrzési naplót kell vezetnie. - A tűzvédelmet is érintő változásokról - pl. átalakítás, új technológia bevezetése, funkcióváltás, stb. - tájékoztatja az elnököt. - Kezdeményezi a követelményeknek megfelelő tűzvédelmi eszközök beszerzését, a meglévők rendszeres ellenőrzését, karbantartását, esetleges cseréjét. - Az elnök megbízásából tűz esetén a tűz helyszínét lezáratja és a tűzvizsgáló kiérkezéséig változatlanul hagyja. 2.4. A munkavállalók tűzvédelmi feladatai: - Ismerniük kell a jelen szabályzat előírásai alapján a reájuk háruló feladatokat tűzmegelőzés érdekében és tűz esetén egyaránt: - A kijárat és a menekülési utak, valamint a tűzvédelmi felszereléshez, a közművek nyitó és záró szerelvényeinek, a villamos főkapcsolóhoz vezető utak megismerése és munkaterületükön azok szabadon tartása. - A tűzvédelemmel összefüggő tiltó rendelkezések és a szabványos jelzőtáblák tiltásának maradéktalan megtartása.

5

- A tűz jelzésére szolgáló hívószámok, valamint a tűzjelzés módjának ismerete. - Tűz esetén a tűz oltásának megkezdése a rendelkezésre álló eszközökkel, a testi épség veszélyeztetése nélkül. - Tűz esetén követendő magatartási normák megismerése. - A tűzeset helyszínének változatlan állapotban történő megőrzése, ill. a tűzvizsgálat lefolytatásának elősegítése. - A munkavállalóknak ismerniük kell a létesítményben rendszeresített tűzoltó készülékek kezelését és működtetésének módját. - Kötelesek a tűzvédelmi oktatásokon részt venni, és annak megtörténtét a tűzvédelmi oktatási naplóban aláírásukkal igazolni. A munkavállalók kötelesek megismerni és betartani a munkavégzésre vonatkozó tűvédelmi előírásokat, szabályokat, a Tűzvédelmi Szabályzat munkahelyére vonatkozó előírásait. - Tűzvédelmi hiányosság észlelése esetén az igazgatót értesíteni kell. - Tűz esetén kötelesek a helyi funkcionális utasítási mellékletben leírtak szerint eljárni. - A napi munka befejezésekor: -

Ellenőrzi, hogy nem maradt-e hátra olyan körülmény, amely tűzeset keletkezéséhez vezethet.

-

Intézkedik a gépek, berendezések szabályszerű leállításáról, takarítás elvégzéséről, berendezések tisztántartásról illetve az áramtalanítás végrehajtásáról.

6

3. Általános tűzvédelmi szabályok: 3.1. Tűzvédelmi használati szabályok: - A helyiségeket csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. Tilos a helyiségekben az eredeti rendeltetésétől eltérő tevékenységeket végezni. - A helyiségekben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. A raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tűzterhelési értéket. - A helyiségekből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. A munkavégzés helyszínén keletkező éghető anyaggal átitatott, szennyes rongyokat rendszeresen, de legkésőbb a helyszínt utolsónak elhagyónak el kell távolítani az arra a célra kijelölt helyre. - A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott tűzveszélyes anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. - A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok betartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. - Éghető folyadékot vagy ilyennel szennyezett vizet közműcsatornába beönteni nem szabad. Továbbá nem szabad éghető anyaggal szennyezett hulladékot közterületen elhelyezett hulladéktárolóba elhelyezni. - Közművek, villamosvezetékek, kábelek stb. kapcsolószekrényeibe illetve 60 cm-es távolságnál közelebb éghető anyag nem helyezhető el. - A jogszabályban előírt, a tűzvédelmi helyzetre kiható változást a bevezetés megkezdése előtt 15 nappal az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál be kell jelenteni. A bejelentést az igazgatónak, vagy az általa megbízott személynek kell megtennie. - A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagokat, létesítményeket, építményeket, helyiségeket és szabadtereket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

7

- A munkahelyeken a munkavállalóknak tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok betartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ellenőrzést, a helyiséget elhagyó utolsó személy végzi el. Az észlelt szabálytalanságot meg kell szüntetni, rendellenességet jelenteni kell az igazgatónak. 3.2. Dohányzás: - Dohányzás az irodaépület egész területén tilos. Ennek tiltását a házirendben rögzítették. - A nemdohányzó védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása értelmében munkahelyen tilos a dohányzás. - Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. - Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. - A dohányzási tilalom megszegőivel szemben felelősségre vonást kell alkalmazni. 3.3. Raktározás, tárolás: - Raktárban történő tárolás során ügyelni kell a raktározási szabályok betartására (polcok teherbírására, rakat egységek képzése, anyagok elkülönítése, stb.). - A tárolás során az éghető anyagokkal a födémet, tetőszerkezetet, lámpatestet, dugaszolóaljzatot egy méternél jobban megközelíteni nem szabad. - Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. - EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak, és az épületben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van. - Tárolás során törekedni kell a rend és jó áttekinthetőség kialakítására, a közlekedési utakat biztosítottan kell elhelyezni. 8

- 15 m-nél nem szélesebb helyiségben 1,2 m, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 m széles hosszirányú utat kell biztosítani. - "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült szekrényben szabad. - A közlekedőkön, ajtók előtt tárolni, azokat ezáltal leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. - Tartózkodni kell a szemét, hulladék, kartondoboz, stb. felhalmozódásától, ezért azokat a lehető leggyorsabban, legkésőbb a műszak végén a kijelölt gyűjtőhelyre kell szállítani. - A raktárak bejárata közelében az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas min. egy db 6 kg-os ABC porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3.4. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység 3.4.1. Általános előírások - A Szövetkezet alkalmazásában nincs tűzveszélyes munkát végző munkavállaló. - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni olyan helyen, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították. - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül a hegesztés, forrasztás, szabadban való tüzelés. - A 45/2011 (XII.7.) BM rendeletben meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. - A szabályok, előírások, utasítások betartásáért, a munkát végző személy, illetve a munkát végeztető munkáltató a felelős. 3.4.2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése, feltételei és dokumentálása - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az igazgató, vagy távollétében a megbízottja előzetes írásbeli engedélye alapján szabad végezni.

9

- A tűzveszélyes tevékenység végzésére kiadott engedély engedélyadója felelős, hogy az engedélyben olyan előírások szerepeljenek, melyek biztosítják, hogy a munkavégzés helyén a tűz megelőzhető legyen. - Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére engedély csak egy napra adható ki. (az engedélyt minden nap meg kell újítani.) - Az engedélyt minimum két példányban kell kiállítani. Egyik példányt a munkavégzőnek kell átadni, a másik az engedélyezőnél marad. - Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. 3.4.3. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzése, befejezése - Tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a kezdéstől a befejezésig az engedélyező felügyeletet köteles biztosítani. - A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkezhető tüzek oltására alkalmas tűzoltó felszerelést - egy vödör vizet és legalább egy db 6 kg-os porral oltó készüléket - köteles biztosítani. - A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Kötelessége továbbá a munka befejezését az engedélyezőnek bejelenteni. - Az előírások betartását, a helyszínt a munka befejezése után mindkét félnek ellenőrizni kell. - Szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. - A szabadban a tüzet, és az üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. 3.4.4. Alvállalkozók, külső kivitelezők alkalomszerű tűzveszélyes tevékenysége - A külső kivitelezőkkel kötött vállalkozási szerződésben meg kell követelni a külső engedélykiadó írásos megbízását. 10

- A külső kivitelezők által végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezését a külső kivitelező engedélyadója végzi. - A kiadott engedélyt a létesítmény engedélyadói jogkörrel rendelkező megbízottjával ellenjegyeztetni kell, aki azt szükség esetén - helyi sajátosságoknak megfelelően - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. - A külső kivitelezők által kiadott engedélyt ellenjegyzés nélkül érvénytelennek kell tekinteni. - A külső kivitelezők által kiadott engedélyek egy hétig érvényesek és maximáltan kétszer hosszabbíthatók. Az engedélyek hosszabbítását a létesítmény engedélyadója végzi a terület ismételt átvizsgálása mellett. - Tűzjelzés alkalmával minden tűzveszéllyel járó tevékenységet azonnal meg kell szüntetni és a munka csak a jelzés lefújását követő terület ismételt átvizsgálás után az igazgató ismételt - a tevékenységhez történő - írásos hozzájárulásával folytatható. 3.5. Közlekedési utak: - A közlekedési utakat, kijáratokat állandóan szabadon és tisztán kell tartani, azokat még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni, leszűkíteni raktározás, tárolás céljára igénybe venni. - Menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig – továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. - A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására.

11

- A helyiségekben a villamos berendezések kapcsolóját, az elektromos főkapcsolót, a tűzjelző kézi jeladókat, valamint a tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. - A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket lezárni, míg a helyiségben emberek tartózkodnak nem szabad.

3.6. Villamos berendezések: - A helyiségek villamos berendezéseit nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. - A Szövetkezet épületrészének elektromos főkapcsolóval történő áramtalanításáról gondoskodni kell. A kapcsolót, annak funkciójára utaló felirattal kell ellátni. - A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. - - A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik

12

Az „A” „B” és tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben legalább három évenként, a „C" „D"„E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben legalább hatévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. - A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy a környezetére tűzveszélyt ne jelenthessen. - A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. - A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. - A lámpatestekről, foglalatokról és egyéb elektromos berendezésekről a keletkezett port és szennyeződést rendszeresen el kell távolítani. - A villamos berendezést csak a rendeltetésének és méretezésének megfelelően szabad használni, amely a nemzeti szabványok előírásainak megfelelnek és hibátlanok. - A hálózatot a megengedettnél nagyobb terhelés alá vonni nem szabad. - A villamos hálózatot állandó ellenőrzés alatt kell tartani, megrongálódott, hibás vezetéket feszültség alatt tartani nem szabad. - A hibás, rossz villamos berendezést, készüléket üzemben tartani szigorúan tilos! - Világító berendezésen, lámpatesten éghető díszítő anyagot elhelyezni tilos! - Használaton kívüli villamos berendezést, kapcsolódobozt feszültség mentesíteni kell, vagy ha további fenntartására már nincs szükség azt le kell szerelni. - Villamos berendezéseknél csak a nemzeti szabvány előírásainak megfelelő biztosítékot, kismegszakítót szabad használni. A biztosítékot tilos „talpalni”. 3.7. Tűzoltó készülékek: - Az építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben

13

lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben. - A "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, épületrészek, helyiségek, illetve szabadterek részein az alapterület minden megkezdett 600 m 2-e után, de legalább szintenként egy darab az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. - Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi hatóság az előzőekben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. - A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan (lehetőleg a falra szerelt tartójában), könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Közösségi építményben a – fali tűcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével – tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. - A készülékeket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt utánvilágító, vagy világító biztonsági jellel kell megjelölni. - A biztonsági jelet mindenesetben a tűzoltó készülék fölé, 2-2,5 méter magasságban kell kihelyezni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van.

14

Tűzoltó készülék ellenőrzése: - A kézi tűzoltó készülékeket időszakosan (MSZ 1040-es szabvány szerintit félévente, MSZ EN3 szabvány szerintit évente) kell ellenőriznie szakembernek, negyedévente pedig szemrevételezéssel a tűzvédelmi megbízottnak. Meg kell tekinteni, hogy a készülék a helyén van-e, a nyomásérték mutatója a zöld mezőben van-e, nincs-e rajta külsérelmi nyom (festék lepattogzása, horpadás, hiányzó tömlő, biztosítószeg, plomba hiánya). Amennyiben bármi problémát észlel, értesítse a tűzoltó készüléket karbantartó szakcéget. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. - Az MSZ EN3 szabvány alá tartozó tűzoltó készülékeket évente, az MSZ 1040 szabvány alá tartozókat pedig félévente felül kell vizsgáltatni az arra jogosult szakcéggel vagy személlyel. A palackot 5, illetve 10 évente szakműhelyben átfogóan kell vizsgálni. Erre a felülvizsgálók jogosultak. - A meghibásodott vagy üzemképtelenné vált tűzoltókészüléket haladéktalanul le kell cserélni, és helyére üzemképest kell helyezni. - A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak BM OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni.

15

3.8. Tűzjelzés: - Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt a tűzoltóságnak, illetve az igazgatónak késedelem nélkül jelezni. - A tűzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási és közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. A tűz jelzésére rendszeresített berendezést, készüléket állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A tűz jelzését nyugodt hangon kell megtenni. A telefont csak azután szabad letenni, miután a tűzoltóság ügyeletese nyugtázta a tűzjelzés vételét.

- A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: A tűzeset, káreset pontos helyét. Meg kell adni a pontos címet, azt, hogy a Szövetkezet az út melyik részén található. Mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben. A jelző nevét, a tűz jelzésére használt készülék számát. A Szövetkezet leggyorsabb megközelítésének módját. Megkezdték-e az oltást, mentést, és ha igen, akkor milyen módon. - A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni, és a kár színhelyét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul hagyni. - A tűzesetet a tűzoltóság felé a 112-ös telefonszámon kell bejelenteni. - A telefonok mellett a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.

16

3.9. Tűzoltás: - A tűz oltásában, az emberi élet, és az anyagi javak mentésében mindenki köteles a lehetőségeihez képest – és külön felhívás nélkül – részt venni. - A tűzoltásvezető utasításait mindenki köteles végrehajtani. - A tűz oltását a rendelkezésre álló felszerelésekkel, eszközökkel meg kell kísérelni. Erre a célra 6 kg-os ABC porral-oltó tűzoltó készülékek vannak rendszeresítve. - A villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tűz esetén az oltás megkezdése előtt áramtalanítani kell. - Tűz esetén a követendő magatartás: Tűz észlelése esetén – a testi épség veszélyeztetése nélkül – kezdjék meg a tűz oltását. A tűzoltóság helyszínre érkezése után a tűzoltást az egység parancsnoka irányítja. Az oltás megkezdésével egyidejűleg az áramtalanítást végre kell hajtani. Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket a kapu előtt fogadja.

3.10. Tüzelő- fűtőberendezések: Az épületekben, helyiségekben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetve használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet, vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. A tüzelő- és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni, akit a tűzvédelmi szabályokra előzetesen kioktattak.

17

A tüzelő- és fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az égéstermék elvezetésével rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Indokolt esetben a helyiségekben kiegészítő fűtésként zárt rendszerű fűtőtest (villany- vagy olajradiátor) kizárólag az igazgató engedélyével alkalmazható. Az elektromos hőfejlesztő berendezések (rezsó, kávéfőző, grillsütő, stb.) csak az előírásoknak megfelelően, nem gyúlékony alapra helyezve működtethetők, a környezetben lévő éghető anyagoktól olyan távolságra, hogy gyulladási veszélyt azokra ne jelentsen! Az elektromos hőfejlesztő berendezéseket felügyelet nélkül működtetni tilos! Használat után az elektromos berendezések csatlakozódugóit a dugaszolóaljzatból el kell távolítani! 4. Tűzvédelmi oktatás: 4.1. Kötelezettség: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény 22. § (2) – (4) bekezdés értelmében a munkáltató köteles gondoskodni a munkavégzésben résztvevők tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről. Olyan munkavállalót, aki a tevékenységhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem szabad foglalkoztatni.

4.2. Az oktatás célja: - A munkavállalók megismerjék a tűzmegelőzés szabályait, és adott esetben alkalmazni tudják a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközöket.

18

- A munkavállalókat (alkalmazottakat) tűzvédelmi oktatás keretében, munkába álláskor, továbbá szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. - A tűzvédelmi oktatásnak a következőkre kell kiterjednie: A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakra. A munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére, általános tűzvédelmi ismeretekre. A megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre, azok gyakorlati alkalmazására. Tűzjelzés lehetőségére és módjára. A tűz esetén követendő magatartásra, illetőleg a meghatározott feladatokra (kiürítésre igénybe vehető útvonalak). Az elhelyezett tűzoltó készülékek, eszközök és felszerelések gyakorlati használatára A tűzvédelmi szabályok megszegésének jogi következményeire. - Az ismétlődő oktatáson a fentieken túlmenően tájékoztatni kell: A Tűzvédelmi Szabályzatnak vonatkozó –eseti – előírásait. A felhasznált anyagok tűzveszélyességeit. A használat során keletkezhető tüzek okaira. A munkahely tisztántartására. Az elektromos berendezések általános ismertetése, használatukból eredő tűzveszély, elektromos berendezések tüzeinek eloltására. Raktározás, tárolás szabályaira.

4.3. Az oktatás dokumentálása: - A megtartott oktatásokat az e célra rendszeresített tűzvédelmi oktatási naplóban kell rögzíteni.

19

Az oktatási naplónak a következőket kell tartalmaznia: Az oktatás időpontját. Az oktatást végző nevét és beosztását. Az oktatás tárgyát és helyét. Az oktatáson résztvevők névsorát és aláírásukat. Az oktatásról hiányzókat, illetve a hiányzás okát. - Pótoktatás: Amennyiben az oktatásról a munkavállaló hiányzik, betegség, szabadság, stb. miatt, abban az esetben részére az ismételt oktatást, a munkába lépést követő 8 napon belül meg kell tartani. A pótoktatást is az oktatási naplóban kell rögzíteni. 5. Tűzveszélyességi osztályba sorolás: - A tűzveszély elhárítása és leküzdése, illetve a tűzvédelmi előírások megállapítása és alkalmazása érdekében az anyagokat, az anyagokkal kapcsolatos tevékenységet, a tűzszakaszokat, valamint a munkahelyeket és tartózkodási helyeket – veszélyességi övezeteket, helyiségeket, szabad tereket, építményeket, létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. - A Szövetkezet területe „D” „mérsékelten tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartoznak. - A munkahelyek tűzveszélyességi osztályba sorolását minden munkavállalónak ismernie kell. - A tűzveszélyességi osztályok és jelöléseik: -

„A” Fokozottan tűz – és robbanásveszélyes

-

„B” Tűz – és robbanásveszélyes

-

„C” Tűzveszélyes

-

„D” Mérsékelten tűzveszélyes

-

„E” Nem tűzveszélyes

20

6. Eseti tűzvédelmi előírások: 6.1. Az irodahelyiségek, tárgyaló tűzvédelmi előírásai: - A helyiségek „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak. - A helyiségekben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt, stb. szabad tárolni és felhasználni. - A helyiségekben a dohányzás tilos! - A helyiségekhez tartozó berendezési tárgyakat, anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy az ottani közlekedésre elegendő szélességű út álljon állandóan rendelkezésre. A nyomtatók és a fénymásolók elhelyezése nehézséget jelenthet tűz esetén a menekülésben. - A helyiségekben tűz – és robbanásveszélyes folyadékot és anyagot még ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. - A világító berendezést úgy kell rögzíteni, elhelyezni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelenthessen. - Az elektromos világító berendezések lámpatesteinek legalább 80 cm-es körzetében éghető anyagot elhelyezni nem szabad. - Hibás elektromos berendezést, készüléket, stb. használni, valamint toldott-kopott vagy elhasználódott szigetelésű csatlakozó elektromos vezetéket alkalmazni nem szabad. - A helyiségekben lévő távbeszélő készülék mellett a tűzoltóság hívószámát jól látható módon és helyen kell kijelölni. - A helyiségek rendszeres takarításáról és az ott keletkezhető éghető hulladék folyamatos eltávolításáról gondoskodni kell. A szemeteseket rendszerint, legkésőbb a munka végeztekor a helyiséget utolsónak elhagyó személynek ürítenie kell. - A helyiségek területén csak szabályos és műszakilag kifogástalan állapotban lévő, gyárilag engedélyezett típusú fűtőberendezést szabad használni és üzemeltetni, a berendezés kezelési utasításainak megfelelően (A berendezés 1 méteres körzetében éghető anyagot elhelyezni, tárolni tilos!). - A munkaidő végén a helyiségeket tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálni – a szükséges áramtalanítást elvégezni – a helyiséget utolsónak elhagyó személynek és az esetleges hiányosságot meg kell szüntetni.

21

6.2. Az étkező, konyha tűvédelmi előírásai: - A helyiség „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. - Tartózkodni kell az éghető anyagok (pl. papír, csomagolóanyagok) felhalmozásától. - A hőtermelő berendezéseket a bútoroktól a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett lehet elhelyezni, szükség esetén a bútor és a berendezés közé tűzgátló lemezt kell elhelyezni. - Villamos kávéfőzőt és egyéb más villamos fogyasztót csak oly módon szabad használni, hogy azok bekapcsolt állapota jól látható legyen. - A helyiség területén üzemeltetett elektromos berendezéseket – kávéfőző, tűzhely, elektromos főzőlap, stb. – csak a berendezések kezelési utasításai szerint szabad használni. - A helyiség területén csak szabványos és műszakilag kifogástalan állapotban lévő sütőt, főzőberendezést, készüléket szabad használni. - A helyiségben kávéfőző, illetve elektromos főzőlap (rezsó) használata megengedett, az alábbi feltételekkel: Az elektromos kávéfőző, illetve rezsó alá nem éghető anyagból készült hőszigetelő lapot kell elhelyezni. A fenti berendezések 30 cm-es környezetén belül – üzemeltetés közben – éghető anyagot elhelyezni nem szabad. - A közlekedési útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg is tilos. A közlekedési útvonalakon bárminemű anyag tárolása tilos. - A fűtőtestekre, illetve azok vezetékeire éghető anyagot, rongyot, ruhaneműt szárítás és egyéb célból elhelyezni tilos. - A helyiségben dohányzás és nyílt láng használata szigorúan tilos. A helyiségben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt, stb. szabad tárolni és felhasználni. A helyiségben tűz – és robbanásveszélyes folyadékot és anyagot még ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni.

22

A világító berendezést úgy kell rögzíteni, elhelyezni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelenthessen. Az elektromos világító berendezések lámpatesteinek legalább 80 cm-es körzetében éghető anyagot elhelyezni nem szabad. Hibás elektromos berendezést, készüléket, stb. használni, valamint toldott-kopott vagy elhasználódott szigetelésű csatlakozó elektromos vezetéket alkalmazni nem szabad. A helyiség rendszeres takarításáról és az ott keletkezhető éghető hulladék folyamatos eltávolításáról gondoskodni kell. A szemeteseket rendszerint, legkésőbb a munka végeztekor a helyiséget utolsónak elhagyó személynek ürítenie kell. A munkaidő végén a helyiséget tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálni – a szükséges áramtalanítást elvégezni – a helyiséget utolsónak elhagyó személynek és az esetleges hiányosságot meg kell szüntetni. 6.3. A folyosó tűzvédelmi előírásai: - A helyiség „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. - A menekülési útvonalként figyelembe vett folyosót tilos leszűkíteni, azon bárminemű anyagot (dobozokat, virágokat, fénymásolót, stb.) tárolni még átmenetileg is tilos. - A tűzoltó készüléket, menekülési útirány táblákat, kijáratot eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. - A menekülési útvonalként számon tartott helyiség ajtóit lezárni még ideiglenesen sem szabad. - Gondoskodni kell a folyosó folyamatosa tisztán tartásáról, csúszásmentességéről. 7. Tűzvédelmi iratok kezelése, gyűjtése, dokumentálása: - A tűzvédelemmel összefüggő iratot, utasítást, rendelkezést, szabályzatot, igazolást, stb. erre rendszeresített TŰZVÉDELMI IRATTARTÓBAN kell elhelyezni. - Az irattartónak tartalmaznia kell: A Tűzvédelmi Szabályzatot, tűzveszélyességi osztályba sorolást, a rendkívüli események jelentésének rendjét.

23

A villamos berendezés, hálózat, tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatának, valamint az abban foglalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó szerelési nyilatkozatot. Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet. Tűzvédelmi oktatási naplót, az oktatással, vizsgáztatással, tematikával, tansegédlettel kapcsolatos feladatot tartalmazó iratot. Tűzvédelemmel összefüggő levelet, iratot, bizonylatot, igazolást, szakvéleményt, tervezői, kivitelezői nyilatkozatot, használatbavételi engedélyről határozatot. Tűzoltó készülékek nyilvántartását. Szabványos állapotról, helyreállításról kiállított igazolást, szerelési nyilatkozatot. Elektromos hálózaton történt változtatás esetén a kivitelező nyilatkozatát. 8. Szabálysértés, bírságolás, felelősségre vonás: 8.1. Fegyelmi vétség: - A tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, a tűzvédelmi utasításban és egyéb előírásokban meghatározott tűzvédelmi szabályok megtartásáért a munkavállalók munkaviszonyuk keretében fegyelmileg is felelősek. 8.2. Tűzvédelmi bírság: - A tűzvédelmi bírsággal részletesen a 259/2011 (XII.7.) Korm. rendelet foglalkozik. - A jelen Korm. rendelet szerint a táblázat 1-8; 12-18; 20-24; 29; 30; 36 sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező, ezekben az esetekben a tűzvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre. - Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10.000.000 forint. - A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. - A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idő24

pontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. - A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. 1. számú melléklet a 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelethez: Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/

Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/

1. Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

100 000

1 000 000

2. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200 000

3 000 000

3. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő

100 000

1 000 000

4. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

30 000/kijárat

45 000/kijárat

5. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

60 000/kijárat

90 000/kijárat

6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

200 000/kijárat

300 000/kijárat

7. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

300 000/kijárat

400 000/kijárat

8. Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül

60 000/közlekedő

100 000/közlekedő

9. Az I. fokú tűzvédelmi hatósággal történt egyeztetés nélkül a kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 30%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)

100 000

1 000 000

10. A kiürítési számítással igazolt/igazolható lét-

100 000

3 000 000

Tűzvédelmi szabálytalanság

25

szám túllépése 11. Jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása

60 000

200 000

12. Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított

50 000

1 000 000

13. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása

50 000

1 000 000

14. Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása

30 000

2 000 000

15. A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzol- 100 000/a kötelező tóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági legkisebb létszámból határozatban rögzített, a létszámra, illetve kép- hiányzó vagy kiképzetzésre vonatkozó előírások megszegése len személy 16. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának, karbantartásának, hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): – készenlétben tartás hiánya

50 000/készülék

– karbantartás hiánya

30 000/készülék

17. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér 2

a) legfeljebb 100 m alapterületű:

100 000/rendszer

400 000/rendszer

2

200 000/rendszer

1 000 000/rendszer

c) 500 m feletti alapterületű:

400 000/rendszer

2 000 000/rendszer

18. Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya

150 000/rendszer

1 500 000/rendszer

19. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt.

60 000

1 000 000

20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya

40 000

1 000 000

21. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása

30 000

1 000 000

b) 101–500 m alapterületű: 2

22. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása

100 000/fő

23. Hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenységért,

100 000/eltiltott fő

26

illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködésért 24. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság)

100 000

1 000 000

25. Tűzvédelmi tervfejezet tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező nélküli készítése, a tervezői-, szakértői név hiánya, jogosultság számának, saját kezű aláírásának hiánya

100 000

1 000 000

26. Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő, a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy a tűzvédelmi tervező valótlan nyilatkozatot adott

60 000

1 000 000

27. Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve – amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett – a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor – igazolt módon – nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt

100 000/munkavállaló

28. Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre – igazolt módon – nem gondoskodott és a határidő óta több mint 15 nap eltelt

100 000/munkavállaló

29. Ha az üzemeltető a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén nem gondoskodik – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről

100 000

500 000

30. Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el

60 000

250 000

31. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza

60 000

200 000

32. Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket

60 000

2 000 000

33. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

100 000/rendszer

1 000 000/rendszer

34. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt – tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott – hibák igazolt megszüntetésének hiánya

50 000/rendszer

300 000/rendszer

27

35. Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdő-tűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdőtűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el

60 000

130 000

36. A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé

30 000

1 000 000

37. Ha a bejelentés köteles szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte

100 000

1 000 000

38. A tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetése

100 000

1 000 000

39. Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét

300 000

3 000 000

40. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén

20 000

60 000

28

1. számú melléklet TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

A Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet 1119 Budapest Etele út 65 sz. alatti épületrészének tűzveszélyességi osztályba sorolását a 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján az alábbiak szerint állapítom meg.

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet

Sorszám

Veszélyességi övezetek (m2)

Megnevezés (rendeltetése)

"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megállapított tűzveszélyességi osztálya és alapterülete m2-ben

26 m2

"

26 m2

"

2 m2

"

8 m2

" " alapterülete

8 m2

Iroda

26

"

2.

Iroda

26

"

3.

Közlekedő

2

"

4.

Mosdó

5.

Konyha

8

"

8

MÉRSÉKELTEN TŰZVESZÉLYES (jelzése: " D ") tűzveszélyességi osztályba tartozik.

29

"

D D D E D

"

1.

"

2 70 m

2. sz. melléklet

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK, RENDELETEK, SZABVÁNYOK

1996. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 2011. évi XXI. TÖRVÉNY a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról 259/2011 (XII. 7 ) KORM. RENDELET a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 10/2011. (III.28.) BM rendelettel módosított 30/1996. (XII. 6.) BM RENDELET a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 28/2011. (IX.6.) BM RENDELET az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 44/2011. (XII. 5.) BM RENDELET a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 2012. évi XC TÖRVÉNY a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 45/2011. (XII. 7.) BM RENDELET a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 37/1997. (VI. 11.) BM RENDELET a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről és szabályairól MSZ EN 3, MSZ 1040 a hordozható tűzoltó készülékekről

30

3. sz. melléklet

TŰZVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA

Tűzoltóság hívószáma:

112

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: - a tűzeset (káreset) pontos helyét (cím, helyiség, megközelítés módja), - mi ég (milyen káreset történt), - a tűz mit veszélyeztet, - emberélet van-e veszélyben, - milyen terjedelmű a tűz, - a jelzést adó személy nevét és a - jelzésre használt telefonkészülék számát. A munkahelyen a tűzeset megelőzése érdekében nem szabad: - Olyan tevékenységet folytatni, ami tüzet okozhat. - Hibás, sérült elektromos készüléket használni. - Elektromos hálózatot megrongálni, túlterhelni, vagy biztosítékot talpalni. - Égő gyufát, cigarettát papírkosárba üríteni. -Tűzoltó készüléket helyéről eltávolítani.

eltorlaszolni,

megrongálni,

más

célra

használni,

vagy

Dolgozó munkahelyén az anyag - különösen a vegyszer, veszélyes anyag, éghető folyadék szállítását, kezelését, tárolását ismerje, a vonatkozó szabályokat mindenkor tartsa meg. A közlekedési utat, a kijárathoz, vészkijárathoz, a tűzoltó felszereléshez vezető utat, valamint az elektromos kapcsolókat szabadon kell hagyni. A tevékenység befejezésekor, a helyiség bezárása előtt a helyiséget utolsóként elhagyó személynek meg kell győződni a helyiség tisztán tartásáról, a gép, berendezés, valamint környezete veszélytelenségéről, nem maradt-e vissza tüzet okozó állapot, az éghető hulladék eltávolítása megtörtént-e. A munkavállalók kötelesek: A tűzvédelmi oktatáson részt venni. A „Tűzvédelmi Szabályzatban” előírtakat megismerni és azokat betartani. Minden tűzesetet jelenteni - még az eloltottat is - a tűzoltóságnak a 105-ös vagy a 112es telefonszámon. Gondoskodni, hogy a tűz helyszíne a tűzvizsgáló tiszt utasításáig érintetlen maradjon, A dohányzásra, tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályokat betartani, illetve betartatni.

31

A közlekedési utakat, kijáratokat, tűzvédelmi eszközöket, elektromos kapcsolókat szabadon hagyni. Ügyelni a rendre, tisztaságra. Elsajátítani a munkaterületen rendszeresített tűzoltó készülékek, tűzcsapok kezelését, használatát. Ellenőrizni a megfelelő tűzvédelmi előírások betartását. Minden tűzvédelmi szabálytalanságot jelenteni a vezetőjének. A raktározás és tárolás területét az éghető hulladéktól megtisztítani. Minden munkavállaló köteles: Segíteni a tűzoltóságot munkájában, tűzesetet jelezni, végrehajtani a tűz esetén való teendőket, a riasztásra a meghatározott feladatot betartani. A tűzoltást közvetlen részvételével és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, veszélybe került munkatársai mentését megkísérelni. Felelős: A munkaterületén a tűzvédelmi előírás megtartásáért, a zárással kapcsolatos feladatok maradéktalan végrehajtásáért. Fegyelmi felelősségre vonásban részesül az a dolgozó, aki a Tűzvédelmi Szabályzatban a részére meghatározott feladatainak teljesítését elmulasztja végrehajtani. Szabálysértési bírsággal büntethet a rendőrség, az önkormányzati tűzoltóság, a helyi önkormányzat képviselő testület hivatalának ügyintézője, valamint a felügyelet részéről eljáró személy. Tűzrendészeti szabálysértést követ el az, aki: tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel és ezt a hatóságnak nem jelenti; nem tesz eleget a hatóság felhívásának, hogy a tűz oltásában vegyen részt; járművét nem bocsátja a tűzoltóság rendelkezésére; a tűzoltás vezetőjének a szükséges felvilágosítást nem adja meg; a kötelező tűzvédelmi oktatásban való részvételt megtagadja; a megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket vagy a kötelező szabványban és szabályzatban foglalt tűzrendészeti előírásokat megszegi. Ezen szabálysértések esetében helyszíni bírság szabható ki. Dohányzás: Munkahelyen tilos a dohányzás! Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet okozhat. Dohányozni nem szabad az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezet helyiségeiben, továbbá ott, ahol tüzet vagy robbanást okozhat.

32

FELADATOK TŰZ ESETÉN

Tűzeset színhelyének felderítése, a veszélyhelyzet értékelése; A riasztott személyek gyors eligazítása az érintett személyek tájékoztatása; Tűzjelzés végrehajtása; Áramtalanítás: A feszültségmentesítés elvégezhető: kapcsolóval, vezeték elvágásával. 380 V felett csak szakember feszültségmentesíthet; Tűzoltás megkezdése a rendelkezésre álló eszközökkel; Indokolt esetben a veszélyeztetett terület kiürítése; Személyi sérülés esetén az elsősegélynyújtás biztosítása; Tűz által veszélyeztetett anyagok mentésének megszervezése; A rend fenntartása, szükség esetén a rendőrség értesítése; A tűzoltók fogadása.

vagy

Tűz észlelésekor: Ha a tűz kis kiterjedésű és esély van az elfojtására mielőtt nagyobb mennyiségű tűzveszélyes anyaggal érintkezne, akkor a helyszínen elhelyezett kézi tűzoltó készülékekkel, illetve a tűzcsapok megnyitásával a tüzet meg kell szűntetni. Tűzoltó készülék használata: a biztosítószeg kihúzása után a lövőkét (tömlőt) a tűzre irányítjuk, a nyomókar megnyomásával a készülék üzembe helyezhető. hatásos sugártávolsága 2 -3 méter. A tűz eloltása után értesíteni kell a létesítmény vezetőjét, akinek jelentenie kell az esetet a Tűzoltóság felé (105)! Ha a tűz olyan helyen ég, ahol oltásra nincs lehetőség: Azonnal el kell hagyni a helyiséget. Az észlelő a hivatásos tűzoltóságot riasztja a 112-es telefonszámon. Értesíti az igazgatót. Meg kell szüntetni a villamos áram ellátást (főkapcsoló). Meg kell kezdeni (ha lehetséges még) eltávolítani az éghető anyag utánpótlást. A hivatásos tűzoltóság megérkezése után a tűzoltás vezetőjének utasításait, rendelkezéseit minden munkavállaló köteles végrehajtani! Annak megszegése szabálysértési eljárást, súlyosabb esetben büntetőeljárást von maga után!

33

4. sz. melléklet

34

5. sz. melléklet

TŰZVÉDELMI JELÖLÉSEK

35

6. sz. melléklet ENGEDÉLY (MINTA) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére Az előzetesen megtartott helyszíni szemle alapján a hatályos tűzvédelmi rendelkezések figyelembevételével engedélyt adok az alábbi munkavégzésre. A munka megnevezése:……………………………………………………………… A munkát végző neve:……………………………………………………………….. A munkát végző szakvizsga bizonyítványának száma:……………………………… A munkavégzés helye:………………………………………………………………. A munkavégzés ideje:……………………………………………………………….. Változatlan munkafeltételek mellett a munkavégzés idejét az engedélyező meghosszabbíthatja. A tűzveszéllyel járó munkavégzésnél az alábbi tűzvédelmi előírásokat kell végrehajtani, megtartani: Mindig a helyi sajátosságokat, valamint a tűzveszélyes tevékenység jellegét kell figyelembe venni, ennek megfelelően az előírások változhatnak. -

Tűzveszéllyel járó tevékenységet –jogszabályban meghatározott esetekben – csak tűzvédelmi szakvizsgát tett, szakképzett, a munkavégzésre kioktatott személy végezhet.

-

Csak kifogástalan állapotban lévő hegesztő, forrasztó, tüzelőberendezéssel szabad munkát végezni. A berendezések kezelésénél be kell tartani a berendezésre vonatkozó állami szabványokat, előírásokat.

-

A munkavégzés környezetében a berendezést, környezetet a lerakódott éghető anyagoktól meg kell tisztítani, az éghető anyagokat el kell távolítani úgy, hogy azokra a munkavégzés gyújtásveszélyt ne jelentsen. Az el nem távolítható anyagokat a meggyulladástól védeni kell.

-

Olyan környezetben, ahol robbanásveszélyes gőzök, gázok, porok jelenlétére számítani lehet, előzetesen koncentrációmérést kell végezni, a veszélyhelyzetet el kell hárítani.

36

-

A környezetben lévő nyílásokat (áttörések, átmenő vezetékek, csatornák, aknák, stb.) meg kell szüntetni.

-

A munkavégzés környezetében az esetlegesen keletkezhető tűz oltásához készenlétbe kell tartani a keletkező tűz oltására alkalmas eszközt, készüléket (vödör, víz, tűzoltó készülék, stb.).

-

A munka megkezdését és befejezését be kell jelenteni a munkahely vezetőjének (a munkavégzést kérőnek), az engedély kiadónak.. A munka befejezése után a munkavégzés környezetét át kell vizsgálni, hogy tűz keletkezéséhez vezető körülmény ne maradjon hátra.

-

Az adottságokból adódóan még az alábbi előírásokat is be kell tartani: ………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………..

Amennyiben a feltételek nincsenek biztosítva, úgy a munkát megkezdeni nem szabad! ………………………… az engedélyező aláírása, beosztása Az engedélyben előírt tűzvédelmi előírásokat tudomásul vettem, azok betartásáért büntetőjogi felelősséget vállalok. …………………………. Dátum ………………………….

………………………….

A munkavégzést kérő aláírása

a munkát végző

aláírása A tevékenységet befejeztem, a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból átvizsgáltam, tüzet okozható körülményt nem tapasztaltam. A munkavégzés befejezésének ideje: …………………………………………………….. ………………………………

……………………………

.

a munkavégzést kérő aláírása

a munkát végző aláírása

37

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Ha a létesítmény területén a tűzvédelmi helyzetre kiható változás történik, abban az esetben a szabályzatot módosítani kell úgy, hogy az mindig naprakész állapotban legyen. Jelen Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat a Szövetkezet minden munkavállalójával – tűzvédelmi oktatás keretében – ismertetni kell. Az itt nem szabályozott kérdésekben az érvényben lévő tűzvédelmi jogszabályok, rendelkezések, szabályzatok és a nemzeti szabványokban meghatározottak az irányadók. A tűzvédelmi előírások, rendelkezések, intézkedések végrehajtásának elmulasztása, megszegése vagy azok nem megfelelő módon történő végrehajtása a cselekmény súlyától függően fegyelmi, a tűzvédelmi hatóság részéről helyszíni bírság, szabálysértési és súlyosabb esetben büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után. A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak végrehajtását és betartását ellenőrizni és ellenőriztetni fogom és szükség esetén felelősségre vonást kezdeményezek. A Tűzvédelmi Szabályzat kiadását követően lép hatályba.

Budapest, 2013. május 22.

……………………………………

szövetkezeti elnök

38