Kecskeméti Zenészegylet Módosított Alapszabálya „ A zene megváltoztatja az embereket, teszi szebbé és elviselhetıbbé a világot. A zene hit és akarat, erı és gyengédség, tisztaság és szépség, igazság és megvalósulás, pontosság és ritmus egyszóval: maga az élet. A zene által leszünk olyanná, amilyenné álmodjuk magunkat.” Elfogadta a Közgyőlés 2002. november 25-én
Általános rendelkezések: Az egyesület neve: Kecskeméti Zenészegylet (a továbbiakban Egylet) Alapításának idıpontja: 2000. november 22. Az egyesület székhelye: TIT Székház Kecskemét, Rákóczi út 2. Mőködési terület: Kecskemét és vonzáskörzete Az Egylet jogi személy, jogállása közhasznú szervezet Az Egylet pártoktól független, közhasznú célokat szolgáló szervezet, az egyesülési jogról szóló - módosított - 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott jogi személy, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint országgyőlési képviselıi, megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít. II. Az Egylet célja és tevékenységi köre Az egylet közhasznú tevékenységét az alábbi cél szerinti tevékenységek feltüntetésével tartalmazza az Alapszabály: - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - kulturális tevékenység - kulturális örökség megóvása - hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségeinek elısegítése Az Egylet céljai: Összegyőjtse és összefogja azokat a zenészeket, azokat a zene területén dolgozó személyeket, akik az Egylet alapszabályát elfogadják és egyetértenek annak célkitőzéseivel. Az Egylet tagjai közé fogadja a különbözı zenei stílusokban alkotókat, szem elıtt tartva a régi és az új zenei irányzatok különbözıségét és hangsúlyozva az érték kiválasztódásának lehetıségét. Nem határolja el magát egyetlen zenei irányzattól sem, amely az egyetemes emberi kultúra része. Segítséget kíván adni azoknak a zenészeknek, elıadóknak, alkotó személyeknek, akik a saját zenei stílusukban fejlıdni, mővelıdni szeretnének. Szakmai és kulturális rendezvényeket szervez, amelyre tagjait meghívja. Fellépési és elıadási lehetıségeket biztosít szervezett keretek között, melyhez segítségül hívja a különbözı társadalmi és szakmai szervezeteket (önkormányzat, mővelıdési és kulturális intézmények, alapítványok, országos zenei szervezetek stb. ).
Összefogja a szakembereket, intézményeket, hogy az amatır zenei mozgalom kiemelkedı alkotói bemutatkozhassanak kiadványokon, sajtóban, rádió és TV mősorokban, interneten, és ennek az összefogásnak modern együttmőködési lehetıségeket biztosít. Segíti a zenei irányzatok kibontakozását, önálló úton való haladását (népi, folkzenei, világ zenei, rock-, jazz-, új hullámos zenei irányzatok ) fejlıdését. Szakembereket toboroz, kiknek segítségével, kapcsolataival, együttmőködésével, képességeivel a hazai és nemzetközi programokba bevonja az elıadókat.
Az Egylet a fenti célok elérése érdekében a következı feladatokat vállalja - kezdı zenekarok/elıadók tehetséggondozása - folyamatos koncertezési lehetıség biztosítása város- és országszerte - pályázatok állandó figyelemmel kísérése, azokon részvétel - promóciós tevékenység ellátása - más hasonló jellegő egyesületekkel való kapcsolattartás megteremtése és fenntartása, ezzel is szélesítve a zenekarok/elıadók lehetıségeit - közhasznú céljait közvetlenül szolgáló, illetve azokat nem veszélyeztetı vállalkozási tevékenységet korlátozottan végez, ilyenekben közremőködik. Az Egylet mőködése nyilvános, tevékenységének adatait évente nyilvánosságra hozza tagjain, valamint a sajtón keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen biztosítja a külsı szervek számára az adatszolgáltatást. Az Egylet céljai folyamatos megvalósítását tagjain kívülieknek is szóló ajánlások kidolgozásával, különféle szolgáltatásokkal szolgálja. Ezek megfelelı nyilvánosságáról és tisztaságáról gondoskodik. Az Egylet közhasznú funkcióit úgy is gyakorolja, hogy alábbi szolgáltatásait az egyleti tagságtól függetlenül és korlátozásoktól mentesen az érdeklıdık számára nyílttá és hozzáférhetıvé teszi: Egyesületi tanácskozások, tapasztalatcserék, bemutatók, pályázatok, információs kiadványok, állásfoglalások, ajánlások, érdekérvényesítési tevékenység eredményei útján. A szervezet mőködésérıl az Egylet a helyi sajtó útján folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot.
III. Az Egyleti tagság: Tagja lehet az a természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki elfogadja az Egylet Alapszabályát, annak céljait, és önként vállalja a tagsági viszonnyal járó jogokat és kötelezettségeket, tagsági viszonya nem ütközik jogszabályba, belépési szándékáról írásban nyilatkozatot tesz, és azt az Egylet közgyőlése elfogadja. Egyleti tagok lehetnek: - rendes tagok
- tiszteletbeli tagok - pártoló tagok Az Egyletbe való belépés és az abból való kilépés önkéntes. A tagsági viszony megszőnik a tag halálával, jogutód nélküli megszőnésével, kilépéssel, valamint az egyesület 1989. évi II. törvény 20.§.-a szerinti megszőnésérıl szóló jogerıs döntéssel. A kilépési szándékot a Közgyőlés felé írásbeli nyilatkozattal kell közölni. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan személy, aki az Egylet célkitőzéseinek megvalósítását, a helyi és az országos kapcsolatok fejlıdését kiemelkedı módon elısegíti. A tiszteletbeli tagokat a Közgyőlés választja meg. A tiszteletbeli tagnak az Egylet rendezvényein tanácskozási joga van, szavazati joga nincs. Tagdíjat nem fizet. Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki magáénak vallja az Egylet céljait, s ennek érdekében önkéntesen anyagilag is támogatja azok megvalósítását. A pártoló tag nem rendelkezik szavazati joggal, azaz nem választ és nem választható, az Egyletet nem képviselheti, de részt vehet az Egylet munkájában tanácskozási joggal. A pártoló tagsági viszonyra egyebekben e III. fejezet rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.
Az Egylet tagja részt vehet az Egylet tevékenységében, rendezvényein, részesülhet az Egylet cél szerinti juttatásaiban, támogatásaiban, jelöltállítási és csak személyesen (szervezet esetén annak képviselıje útján) gyakorolható szavazati joggal rendelkezik, és az Egylet bármely tisztségére választható, köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek, kötelezı tagdíjfizetéssel, valamint önkéntes támogatásokkal, juttatásokkal segíti az Egylet tevékenységét, gazdasági feltételeinek biztosítását, betekinthet az Egylet mőködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, ha az Alapszabály eltérıen nem rendelkezik, törvénysértı egyesületi határozatot - a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság elıtt megtámadhatja.
IV. Az Egylet felépítése: Az Egylet szerve - a közgyőlés - az elnökség és vezetı tisztségviselıi - az Elnök, az Alelnök, és a Titkár A tisztségviselıket a Közgyőlés tagjai sorából választja. A tisztségviselık bármikor, indokolás nélkül visszahívhatók, de az Elnök visszahívása esetén a Közgyőlés köteles figyelembe venni, hogy a visszahívás az Egylet céljait és tevékenységét figyelembe véve alkalmas idıpontra essék. A tisztségviselık tisztségüket díjazás nélkül látják el, de ténylegesen felmerült utazási, stb. költségeiket elszámolhatják. Ugyanígy elszámolhatók a könyvelési, adminisztratív költségek.
A Közgyőlés Az Egylet legfıbb szerve, tagjainak összessége, amelyet évente legalább egy alkalommal az Elnök hív össze. A Közgyőlés összehívásának idıpontjáról, helyérıl, napirendi javaslatáról az Egylet valamennyi tagját, pártoló- és tiszteletbeli tagját legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni kell. A Közgyőlés ülései nyilvánosak. Össze kell hívni a közgyőlést akkor is, ha az Egylet tagságának legalább egyharmada az ok és a napirend megjelölésével írásban indítványozza, végül akkor, ha azt a törvény úgy rendeli. A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik Az Alapszabály, valamint az éves tagdíj mértékének megállapítása és módosítása, Az Elnök, az Alelnök, a Titkár megválasztása A költségvetés megállapítása, és az éves beszámoló elfogadása, Az Egylet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása, Mindazon kérdések, amelyeket jogszabály vagy Alapszabály hatáskörébe utal, A közhasznúsági jelentés elfogadása.
A szabályosan összehívott Közgyőlés határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosult tagok több mint fele - 50% + 1 fı - jelen van. Határozatképtelenség esetén a 24 órán belüli idıpontra ismételten összehívott Közgyőlés - változatlan napirend esetén - a jelenlévı tagok számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti meghívóban a megismételt ülés idıpontja mellett a mulasztás következményeirıl is tájékoztatják a tagot. A Közgyőlés ülésérıl jelenléti ívet és jegyzıkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés idejét, helyét, napirendi pontjait, a legfontosabb tényeket, indítványokat és az elfogadott határozatokat, valamint a döntést támogatók és ellenzık személyét. Esetleg elrendelt titkos szavazásnál a döntést támogatók és ellenzık számarányát kell jelölni. A jegyzıkönyvet az elnök vagy az ıt helyettesítı alelnök, jegyzıkönyvvezetı és két erre megválasztott hitelesítı tag írja alá.
valamint
a
A közgyőlés határozatait - ha az Alapszabály eltérıen nem rendelkezik - nyílt szavazással, a jelenlévı tagok szavazatainak egyszerő többségével hozza. Szavazategyenlıség esetén az Egylet elnöke vagy távolléte esetén a Közgyőlés egyesületi tag levezetı elnöke dönt. Az elnök, az alelnök megválasztásához - nyílt jelölés után - nyílt szavazással leadott szavazatok többsége szükséges. Három vagy több jelölt esetén, amennyiben a választás elsı fordulójában egyikük sem szerezte meg a szükséges számú szavazatot, ismételt választási fordulót kell tartani, amelyben az elızı fordulóban két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt. A jelenlévık kétharmadának egyetértı szavazata szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításához, az Egylet más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondásához. A Közgyőlés határozatait az érintettekkel haladéktalanul írásban kell közölni. Az Elnökség Az Egylet ügyintézı és képviseleti szerve, amelynek tagjai az Elnök, az Alelnök és Titkár. Az Elnökséget igény szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer hívja össze az Elnök. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség tagjai többségének jelenlétével határozatképes. Az Elnökség érvényes döntéséhez a jelenlévı tagok szavazatainak egyszerő többsége szükséges. Minden elnökségi tag egy szavazattal rendelkezik. A döntéseket kézfelemeléssel történı nyílt szavazással kell meghozni. Az Elnökség ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyhez csatolni kell a jelenléti ívet. Az emlékeztetı tartalmazza az ülés helyét, idıpontját, a meghozott döntések tartalmát, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzık személyét. A
jegyzıkönyvet aláírásával hitelesíti az ülés levezetıje, az ülésen megválasztott hitelesítı személy és az emlékeztetı készítıje. Az Elnökség ülései összehívásának rendjére, valamint az ülések határozatképtelensége esetére vonatkozó szabályok egyebekben megfelelıen alkalmazandók a közgyőlésnél meghatározott szabályok azzal, hogy az Elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van, és ez a szabály érvényes a határozatképtelenség miatt megismételt ülésre is. Az Elnökség két közgyőlés között irányítja az Egyletet, elıkészíti a Közgyőlést, gondoskodik a Közgyőlés határozatainak végrehajtásáról, dönt új tag felvételérıl vagy a felvétel elutasításáról, maga és az egylet nevében az Egylet céljait, tevékenységét és mőködését érintı kérdésekben állásfoglalást ad ki, az Egylet cél szerinti juttatásainak és támogatásainak elnyerésére pályázatokat ír ki, az Egylet céljaira és mőködési költségei fedezetére pályázatokat nyújt be, és egyéb módokon is törekszik növelni az Egylet bevételeit, az Egylet nevében vagy javára közcélú adománygyőjtést rendezhet, az egyesületi célok megvalósítása érdekében munkabizottságokat, -csoportokat hozhat létre egyleti tagokból, pártoló tagokból, s más külsı személyekbıl, az éves beszámolóval egyidejőleg közhasznú jelentést készít, és elfogadásra a Közgyőlés elé terjeszti, az Egylet céljai szerinti juttatásokkal, a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos pályázatok kiírása, támogatások, segélyek, egyéb kedvezmények odaítélése, az Elnökség hatáskörébe tartoznak továbbá mindazon kérdések, amelyeket jogszabály vagy ezen Alapszabály a Közgyőlés vagy más belsı szervezeti egység hatáskörébe nem utal. A közhasznúsági jelentésnek tartalmazni kell a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezen szerveitıl kapott támogatás mértékét, a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót. Az Egylet Elnöke két közgyőlés között irányítja az Egyletet, egy személyben képviseli az Egyletet, levezeti a Közgyőlés üléseit,
javaslatot tesz az Alelnök és a Titkár személyére, gyakorolja a munkáltatói jogokat. irányítása szerint vezeti az Egylet gazdálkodását, kezeli az Egylet vagyonát és pénzügyeit, elkészíti az Egylet éves költségvetésének és annak végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint az 1997. Évi LCVI. törvény 19.§.-a szerinti közhasznúsági jelentés tervezetét. Az Elnök személyes felelıssége a megbízottak beszámoltatása, illetve döntés abban a kérdésben, hogy mely feladatok teljesítésérıl számoljon be személyesen és közvetlenül a Közgyőlésnek a megbízott. A beszámoló az Elnök döntése alapján történhet szóban vagy írásban. Hatáskörének gyakorlását indokolt esetben és határozott idıre az Alelnökre átruházhatja. Az Alelnök hatásköre Helyettesíti az Elnököt, e körben intézkedésre jogosult az Egylet mőködését érintı bármely ügyben, A Titkár A Titkár feladata az Egyesület szervei, tisztségviselıi munkájának segítése, döntéseinek adminisztratív elıkészítése. A titkár feladata az Egylet iratanyagának kezelése, iktatása és ırzése. Az iratok nem selejtezhetık. Az Egylet mőködésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egylet rendje szerint, az adatvédelmi törvény és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával lehet betekinteni. Az iratanyagot a Titkár az Egylet székhelyén kezeli, az iratanyagba való betekintés is itt lehetséges az Elnökkel, az Alelnökkel vagy a Titkárral elızetesen megbeszélt idıpontban. A betekintıkrıl a hely és az idıpont megjelölésével, valamint a betekintı aláírásával nyilvántartást köteles vezetni. A Titkár a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen biztosítja a külsı szervek számára az adatszolgáltatást. A Titkár nyilvántartást vezet a Közgyőlés határozatairól. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie a döntések tartalmának, idıpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzık személyének. Titkos szavazás esetén a döntést támogatók és ellenzık számarányát kell jelölni. A döntésrıl szóló bejegyzést aláírásával hitelesíti az Egylet Elnöke. A Titkár a határozatokat az érintettekkel írásban köteles közölni.
Közremőködik a Közgyőlés üléseinek elıkészítésében és az általuk hozott döntések végrehajtásában. Összeférhetetlenség Vezetı tisztségviselı csak természetes személy lehet, de nem lehet az, aki a közügyektıl eltiltás hatálya alatt áll. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőnését követı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy az ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Tiszteletbeli Elnök A Közgyőlés három évre Tiszteletbeli Elnököt is választhat, aki személyében méltón megjeleníti az Egylet céljait, szándékait, a tagok összességét. A Tiszteletbeli Elnök nem vezetı tisztségviselı, és nem képviseli az Egyesületet. Tiszteletbeli Elnököt az Egylet Közgyőlése a jelenlévık bármelyikének javaslatára tagjai sorából választja meg.
V. Az Egylet gazdálkodása: Az Egylet gazdálkodása nem nyereségérdekelt, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. Vállalkozási tevékenységet korlátozottan, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, de fı célkitőzéseit nem veszélyeztetve az Elnökség döntése szerint végez. Az Egylet naptári évre szóló költségvetéssel gazdálkodik, amelyet az Elnök minden év március 31. napjáig terjeszt a Közgyőlés elé. A megelızı év tevékenységérıl az Alapszabályban meghatározott tisztségviselık a legkésıbben a tárgyévet követı március 31. napjáig összehívott Közgyőlésen kötelesek beszámolni. Az elsı gazdasági év az Egylet nyilvántartásába vételének napjától december 31. napjáig tart. Az Egylet a beszámolókat a sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Az Egylet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj befizetésén túl az Egylet tartozásaiért nem felelnek. Az Egyletnek a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint értelmezett cél szerinti tevékenységbıl, illetve vállalkozási tevékenységébıl
származó bevételeit és kiadásait (ráfordításait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egylet bevételei a tagdíjak az Alapítóktól, az államháztartás alrendszereitıl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mőködési költségei fedezetére kapott támogatás, illetve adomány, vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel, a közhasznú tevékenységbıl származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, az Egylet eszközeinek befektetésébıl származó bevétel, egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel. Az Egylet kiadásai ( költségei ) csak céljai megvalósításával függhetnek össze.
A kiadások különösen a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások), az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások), a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások), Az Egylet gazdálkodásának részleteire a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységérıl szóló jogszabályok, valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. Az Egylet bankszámlája felett az Elnök önállóan rendelkezik, kivéve ha jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján a szerzıdı felek ettıl eltérıen nem rendelkeznek. Az Egylet mőködésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Alapszabály rendje szerint, az adatvédelmi törvény és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával bárki betekinthet. VI. Az Egylet megszőnése Az Egylet megszőnik, ha feloszlását a Közgyőlés kimondja, más szervezettel egyesül, feloszlatják vagy megszőnését megállapítják. Az Egylet megszőnése esetén saját vagyonának felosztásáról a Közgyőlés dönt. VII. Záradék: Az Egylet Alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesülésrıl szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény,
valamint az egyéb, ide vonatkozó jogszabályokba foglalt rendelkezések az irányadók. Az Egylet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével jött létre. Jelen Alapszabályt a 2002. november 25. napján tartott közgyőlés elfogadta.
Szénási Pál elnök
