KECEL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

KECEL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2009

1

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés………………………………………………………….................4. I.

A szolgáltatástervezési koncepció célja és feladata……………....6.

II.

Általános helyzetkép………………………………………………...6. 1. A település bemutatása……………………………………………6. 2. Közmővek…………………………………………………………6. 3. Gazdálkodó szervezetek………………………………………….7. 4. Foglalkoztatottság………………………………………………....8. 5. Egészségügyi ellátás……………………………………………....9. 6. Az önkormányzat, illetve társulása által fenntartott oktatási, nevelési intézmények……………………………………………..9. 7. Nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények………....9.

III.

Demográfiai adatok, társadalmi vonatkozások………………….10. 1. A lakosság statisztikai megoszlása……………………………....10. 2. Az idıs lakosság gazdasági, szociális helyzete………………....11.

IV.

A mőködı szociális ellátórendszer bemutatása…………………..12. 1. A szociális ellátásokról általában………………………………..12. 2. Pénzbeli és természetbeni ellátások a településen………………13. 3. Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások a településen………………………………………………………...15. 3.1 Szociális alapellátások………………………………………...15. 3.2 Szakosított szociális ellátások………………………………...18. 3.3 Gyermekjóléti alapellátások…………………………………..19.

V.

A mőködı ellátórendszer finanszírozása és költségei……………22.

VI.

SWOT analízis……………………………………………………….23.

VII. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ellátórendszere………….23.

VIII. Az önkormányzat szociális és gyermekjóléti ellátórendszerének fejlesztése……………………………………………………………..25. 1. Célok és feladatok meghatározása………………………………..25. 2. Fejlesztési feladatok……………………………………………....26. 2.1 Család és gyermekvédelem fejlesztése, a tevékenység javítása………………………………………26. 2.2 Az ellátórendszer intézményeinek, tárgyi feltételeinek fejlesztés…………………………….....26.

2

2.3 Szolgáltatások, férıhelyek bıvítése………………………….27. 2.4 Valamennyi intézmény akadálymentesítése…………………27. 2.5 A meglévı ellátórendszer személyi feltételeinek fejlesztése……………………………………..27. 2.6 Munkanélküliek foglalkoztatásának elısegítése…………….28. IX.

A koncepció elfogadásától a felülvizsgálatig elért eredmények…28.

X.

Összefoglalás…………………………………………………………29.

Felhasznált jogszabályok és dokumentumok Melléklet

3

BEVEZETÉS

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. §. (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekben szolgáltatástervezési koncepciót készít. Az Szt. 92. §. (4) bekezdése meghatározza a koncepció tartalmi elemeit – demográfiai adatok, ellátotti csoportok szükségletei, intézmény átalakítási elképzelések, az ellátási köztelezettség alakulása – segítve ezzel a települési, illetve a megyei önkormányzatok által nyújtott szociális szolgáltatások egységes szempontok szerinti fejlesztését. A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek mőködése során úgy az egyén, mint annak a kisebb – nagyobb közösségei, különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság, stb.) beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Normális életvitelük, megélhetésük mások közremőködése, külsı segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkezı élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog által biztosított keretek között reagáljon. Éppen ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülı problémák a leghatékonyabban kezelhetık, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésékor fontos követelmény a realitáson alapuló, lehetıleg primer adatokból származó információk feldolgozása. A tervezés, a fejlesztés ütemezése során további követelmény a realitás, a fokozatosság elvének érvényesítése, a meglévı szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerősítése, színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, hogy az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakítása során egy modernebb és korszerőbb szemléletmód, az ellátásban pedig korszerő szervezeti integráció valósuljon meg.

Elınyben kell részesíteni a rászoruló személy saját környezetében történı gondozását, hogy lehetıleg saját otthonukban, vagy ismerıs környezetükben kapják meg az igényelt segítségnyújtást, gondoskodást.

4

A törvényi kötelezettség teljesítésén túl a koncepció elkészítésének elsıdleges célja, hogy a város minden lakója számára legyenek elérhetıek olyan - jogszabályban rögzített - ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és a minıségi ellátást biztosítják. További cél, hogy a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak, és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat az ügyfeleknek. Ugyanakkor - bár a koncepció készítését az Szt. írja elı - az egységes szemlélet, illetve az intézmények mőködése szükségessé teszi, hogy a koncepcióban az önkormányzat gyermekjóléti intézményekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségei és fejlesztési elképzelései is teret kapjanak. A koncepció elkészítését és felülvizsgálatát is segíti, hogy a hatályban levı jogszabályok szerint városnak gazdasági programmal is kell rendelkeznie. Az összegyőjtött adatok révén a város lakosságának demográfiai, foglalkoztatási helyzete, ellátottsági mutatója ismert, erre vonatkozóan statisztikai mutatók állnak rendelkezésre. Ezek az adatok, illetve a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények javaslatai alapján az igényekhez legjobban igazodó szolgáltatási struktúra kialakítása és a jelenlegi szolgáltatások fejlesztése a legfıbb feladatunk. A biztonságos finanszírozási és mőködési háttér megteremtése érdekében viszont át kell tekinteni a fejlesztés, illetve a mőködtetés költségvetési vonzatát, valamint a szükséges erıforrások strukturálását és ütemezését. Kecel Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési koncepcióját Kecel Város Képviselıtestülete a 8/2006. számú határozatával fogadta el. A koncepció új adatokkal, elért eredményekkel és a belépı új feladatokkal a jelenlegi helyzetnek megfelelıen felülvizsgálatra került.

5

I. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS FELADATA A koncepció célja: • Meghatározni a szociális szolgáltatások fejlesztésének alapelveit, irányait, céljait, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit. • Részletezni azokat a konkrét célkitőzéseket, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása során érvényesíteni kívánnak. • Elısegíteni a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény által bevezetésre került feladatok ellátását. A koncepció feladata: • Elısegíteni egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen. • Információkat biztosítani egyéb fejlesztési koncepciók, tervek kidolgozásához és megvalósításához. • Információt adni a különbözı szolgáltatást igénylık részére, illetve a szolgáltatást biztosító intézmények számára.

II. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP 1. A település bemutatása Kecel a Duna-Tisza közepén, három tájegység, a Kiskunság, a Bácska és a kalocsai Sárköz találkozásánál fekszik. A várost átszeli a Kecskemétet Bajával összekötı 54. számú fıút. A település elsı írásbeli említésével egy 1198-ban készült oklevélben találkozhatunk. Az államalapító királyok idején pásztornép lakta az egykori pusztát. A századok során tatárjárás, törökdúlás szórta szét az itt élıket. Az újkori Kecel születésének ideje 1734. április 22., ekkor adta ki Patachich Gábor kalocsai érsek a község újratelepítését elrendelı oklevelet. A korábban Keczel néven ismert község 1950-tıl tartozik Bács-Kiskun megyéhez, 1970-tıl nagyközség, majd 1993. óta városi rangot visel a ma 9000 fıs település. Az itt élık megélhetésének alapját a mezıgazdaság jelentette és jelenti mind a mai napig. A város összterülete 11448 hektár, ebbıl 735 hektár belterület, 10713 hektár külterület. A település arculatát tekintve kisvárosias jellegő. 2. Közmővek A város belterületén mintegy 3600 lakás található. Ezek a különbözı közmővekkel való ellátottsága a következık szerint alakul: Vezetékes ivóvíz: 99 % Szennyvízelvezetés: A csatornahálózat kiépítése folyamatban van. Ahol a hálózat kiépítésre került, ott a lakások 75%-a csatlakozott. 6

Elektromos áram: 96% Gáz: 75 %. 3. Gazdálkodó szervezetek

6 1 2 3 1

10 1

2 3 1 4 2

Összesen

3 6

50-99 fı

3 3

20-49 fı

10-19 fı

4 2

5-9 fı

4 1

3-4 fı

3 6 1 18 2

2 fı

0 fı

1 3 2 4 1

1 fı

Ismeretlen

A KECELI CÉGEK ÖSSZETÉTELE

2

1 1 1

25 35 9 81 12 4 27 9

Ágazat szerint Mezıgazdaság Feldolgozóipar Építıipar Kereskedelem Vendéglátás Logisztika Gazdasági szolgáltatások Oktatás, egészségügy, egyéb

7 9 2 23 3 1 8 3

5 2 2 14 2 1 4 2

3

2

1

Nettó árbevétel szerint Ismeretlen 0-20 millió Ft 21-50 millió Ft 51-300 millió Ft 301-500 millió Ft 501-700 millió Ft 701-1000 millió Ft 1001-2500 millió Ft 2501-4000 millió Ft

15 1

32 3

48 2 5

18 13 1

5 10 2 1

2 7 12 1

1

1

2 7 1 1 1

1

1

15 106 34 31 2 4 4 5 1

1 2 1

1 1 1

4 1

2 1

130 5 1 1 1 1 61 2

1

Gazdálkodási forma szerint KFT Szövetkezet Ügyvédi jogtanácsosi iroda Vízitársulat Víziközmő-társulat KKT BT Társasház

12

19 2

30

20

16

17

10 1

12

3

1 5

1

1

1

11 7 1

1 15 6 1

1 7 3 1

3 1

2

2 6 94 74 26

19

23

12

5

3

202

1 1 1 2 2

15

23

Alakulás éve szerint 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2005 2006-2009 Összesen

2 1 13

3 18 12 3

24 27 5

1 12 17 2

16

36

56

32

Forrás: GKIeNET Kft.

7

A keceli vállalatok közel egyötöde nem foglalkoztat fıállású munkavállalót, egytizedérıl pedig nincsenek létszámmal kapcsolatos információink. A cégek egynegyede 1 fıvel, 15%-a 2 fıvel mőködik, 3-4 alkalmazottat pedig 10%-a foglalkoztat. Az 5-9 fıs vállalkozások aránya 10% feletti, míg ennél több munkavállalóval a cégek egytizede rendelkezik, 20-nál több alkalmazottja csak 8 vállalatnak van. A Kecelen bejelentett vállalatok több mint 90%-a a mikrovállalati kategóriába tartozik, kisvállalat 17 darab, középvállalat pedig 3 darab található a városban. A cégek egynyolcada szakmai szolgáltatásokat nyújt, 18%-a a feldolgozóiparban, illetve 5%-a az építıiparban tevékenykedik, 40%-a foglalkozik kereskedelemmel és jármőjavítással, illetve 12%-a a mezıgazdaság területén mőködik. A fennmaradó vállalkozások egyéb szolgáltatásokat végeznek (12%), oktatás, egészségügy (5%), vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (5%), illetve szállítmányozás, logisztika (2%).1 A regisztrált vállalkozások száma 2007. évben a következıképpen alakult (a 2008. évi adatokat a KSH még nem tette közzé): Az 1457 vállalkozásból társas 218, egyéni 1239. Mezıgazdasági tevékenységet folytat 873, ipari, építıipari tevékenységet 134, szolgáltatás jellegő vállalkozás 450.

4. Foglalkoztatottság Kecelen a településre jellemzı mezıgazdasági termelés miatt a foglalkoztatás szezonális jellegő, magas az alkalmi munkát végzık száma, ezért ezek az emberek gyakrabban jelennek meg a Munkaügyi Központnál. Az alábbi táblázatból is látszik, hogy a munkanélküliek száma folyamatosan nı a településen. Az országos átlaghoz képest pedig másfélszeres a munkanélküliség. Nyilvántartott álláskeresı

2006. január 2007. január 2008. január 2009. január

Több Járadék mint 365 napja nyilvántartott

Segély

Rendszeres szoc. segély

Munka- Relatív Arányvállaló mutató* szám** korú népesség

576

169

109

49

194

5725

10,06

1,52

612

228

103

64

178

5798

10,56

1,60

614

242

95

61

170

5722

10,73

1,52

639

267

109

74

159

5791

11,03

1,46

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat *Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresık a munkavállalási korú népesség %-ban **Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya.

8

5. Egészségügyi ellátás Kecel város egészségügyi alapellátását 4 felnıtt háziorvos, 2 gyermek háziorvos, 2 fogorvos biztosítja területi ellátási kötelezettséggel. A háziorvosok vállalkozási formában mőködnek. Az ügyeleti ellátás szintén vállalkozási formában megoldott. Az anya-, gyermek-, csecsemıvédelmi ellátásról a 4 fıs védınıi szolgálat gondoskodik. Annak érdekében, hogy az ellátás minél könnyebben elérhetı legyen a betegek számára – az önkormányzattal kötött szerzıdés alapján - a kiskunhalasi Semmelweis Kórház belgyógyászati, nıgyógyászati, szemészeti szakrendelést, valamint labort mőködtet városunkban. Az önkormányzat önként vállalt feladatként látja el a fizioterápia mőködtetését. Valamennyi, a városban található egészségügyi intézmény akadálymentesítése megtörtént. 6. Az önkormányzat, illetve társulása által fenntartott oktatási, nevelési intézmények

INTÉZMÉNYEK Óvoda Általános iskola (normál) Általános iskola (speciális) Középiskola: Szakmunkásképzı int. Szakközépiskola Gimnázium Fıiskola

2009. szeptember 1-i adatok SZÁMA GYEREKEK SZÁMA 1 1 -

240 721 -

-

Forrás: intézmények

Városunkban egy óvoda mőködik, mely hat telephelybıl áll. Az általános iskola a Kiskırösi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában mőködik. 7. Nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmények Városunkban mőködik két nem önkormányzati fenntartású oktatási, illetve oktatásinevelési intézmény mőködik: - egy magánóvoda a Kecel Pöttömeiért Alapítvány fenntartásában, - a TG Virágdekor Szakképzı Iskola és Kollégium a T.G. Kertészeti Kutatókat, Oktatókat, Gyakorlati Szakembereket Támogató Országos Alapítvány fenntartásában.

9

III.

DEMOGRÁFIAI ADATOK, TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK

1. A lakosság statisztikai megoszlása Az állandó lakosok számának alakulása 1960-2008. között 1960 1970 1980 1990 2001 2004 2584 2193 1962 1826 1604 1489 0-14 6517 6453 5772 5274 5673 5623 15-59 1484 1847 1801 1980 1982 2039 60-x 10585 10493 9535 9080 9259 9151 Összesen 2192 1009 576 501 464 Külterületi 2976 lakosok Források: KSH, Helyi vizuál regiszter

2008 1363 5566 2040 8969 397

Az állandó lakosok számának alakulása az utolsó 4 évben 2006 2007 2008 2009 9136 fı 9022 fı 8969 fı 9004 fı Forrás: Helyi vizuál regiszter Születések/halálozások száma 2006-2008. között 2006 89 150

2007 78 133 Források: születések száma: védınık halálozások száma: Helyi vizuál regiszter

Születések Halálozások

Nem/ko 0-2

3-5

2009. január 1-i létszámból 6-14 15- 19-54 55- 60- 70-79 18

r

59

69

2008 80 84

80-

Összesen

Férfi

130 99

479

210

2305

261

426

225

94

4229

Nı

119 116

407

270

2216

317

556

489

285

4775

Összese 249 215

886

480

4521

578

982

714

379

9004

n Forrás: Helyi vizuál regiszter A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma általában meghaladja a születések és a beköltözések számát. A lakosságszám idıszakos növekedése a beköltözık számával magyarázható, a beköltözık összetétele több esetben az elszegényedett városi lakosok és a városokból

10

elköltözött nyugdíjasokból tevıdik össze. Fıleg az alacsonyabb ingatlanárak és a nyugodt kisvárosi környezet vonzza a beköltözıket. Nagy problémát jelent a fiatalok elvándorlása nagyobb városokba a kevés munkalehetıség miatt. A város korösszetételére vonatkozó adatok mutatják – hasonlóan az országos tendenciához – a népesség elöregedését. 2. Az idıs lakosság gazdasági, szociális helyzete Kecel lakosságának 23 %-a 60 év feletti. Mivel Kecelen jellemzıen mezıgazdaságban dolgoztak, a szakszövetkezet tagjai voltak az idısek, a nyugdíjak alacsonyak. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkezı özvegy nık alkotják. Az, hogy az idısek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektıl, az idısekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család aktív tagjai gyakran elköltöztek a településrıl, vagy egész nap dolgoznak, így kevés idı marad az idısek gondozására, a velük való törıdésre. A fentiek miatt megnı a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. Ezt a helyzetet felismerve önkormányzatunk (a demográfiai változásokat is figyelembe véve) 1975-1980 között, majd 1995-ben is felmérést készített az idıskorú lakosság szociális helyzetérıl, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti igényrıl. Ennek célja, hogy a fennálló és várható változásokra reagálni tudjunk. Legfontosabb helyi idısügyi probléma: A családok struktúrájában történt változások (pl. a gyermekek vidéken laknak, sok az egyedülálló). A nyugdíjak és a nyugdíjszerő ellátások alacsony szintje. Az idısekre jellemzı polimorbiditás (egyszerre fennálló több betegség). A szabadidı hasznos eltöltése.

Szükséglet: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat bármikor igénybe vehessék.

Idıskorukra emberhez méltó körülmények között tudjanak élni. Helyben tudjanak minél több szakrendelésre eljárni. Érdeklıdési körüknek megfelelı klubok mőködjenek, melyek térítésmentesen vehetık igénybe. A nyugdíjasok érdekképviselete. Legyen kihez fordulni problémáikkal. A generációs különbségek. Gyerekeikkel, unokáikkal közösen tudjanak több helyre elmenni. Megfelelı tájékoztatás. Rendszeresen tájékoztatást kapjanak a város fejlesztési elképzeléseirıl és történéseirıl. Szeretnék hasznosnak érezni magukat Közéletben érvényesíteni tudják saját nyugdíjas korukban. tapasztalataikat, bölcsességüket, igényeiket és érdekeiket. 11

IV.

A MŐKÖDİ SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER BEMUTATÁSA

1. A szociális ellátásokról általában A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) lényegét az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: a) elsısorban a rászorultsági alapon nyújtható, célzott támogatások rendszerét építi ki; b) bıvíti az önkormányzatok lehetıségeit, felelısségét a települési szociálpolitika megvalósításában; c) a támogatásokon keresztül a családokra koncentrál, de kimondja az egyének, a családok és a helyi közösségek felelısségét is; d) szélesíti - elsısorban a személyes gondoskodás körében - a nem állami szerzıdéseknek (egyházak, vállalkozók stb.) a szociális ellátó rendszerekhez való bekapcsolódásának lehetıségeit. Ugyancsak fontos elv a szelektív normativitás, ami azt jelenti, hogy egyes lakossági csoportokat meghatározott jellemzıiken keresztül a törvény külön megnevez, és ezek támogatásának garanciáit is kiépíti. Emellett tág teret kapnak az önkormányzatok is, hisz a jogszabályan meghatározott ellátási szinteket saját erıforrásaik terhére kiegészíthetik, illetve rendeletükben további ellátások, szolgáltatások bevezetésérıl dönthetnek. A rászorultsági elv alapján meghatározza mindazokat a támogatásokat, amelyek feladata segítséget nyújtani mindazon egyének, családok számára, akik az általános feltételek mellett képesek saját erıbıl önmaguk létfenntartásáról gondoskodni. A törvény alapelvei: - az emberi humánum és méltóság tiszteletben tartása, - tisztázni, melyek azok az ellátási formák, amelyek a törvény által elıírt feltételek fennállása esetén az állampolgárokat megilletik (alanyi jog), - a szociális igazságosság érvényre juttatása, - csak a segítségnyújtás megítéléséhez szükséges dokumentumok kérhetık be, - együttmőködési kötelezettség a jogosultak részérıl. A jogalkotó két nagy részre osztotta a szociális gondoskodás formáit: 1. Pénzbeli, természetbeni ellátások: a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. • Létfenntartást biztosító rendszeres juttatások • Adott szükségletekhez kiegészítı támogatások • Krízis segélyek 2.Szociális szolgáltatások: a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, vagy az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. 12

A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) célja, hogy a gyermek esélyegyenlıségének növelése érdekében megállapítsa azokat az alapvetı szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a feladatra vállalkozó természetes és jogi személyek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel nyújtsanak segítséget a gyermek a törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülıi kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermek veszélyeztetettségének megelızésérıl és megszüntetésérıl, a hiányzó szülıi gondoskodás pótlásáról, valamint a fiatal felnıttek társadalmi beilleszkedésérıl. E célok elérése érdekében a törvény meghatározza a gyermekek alapvetı jogai érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító, pénzben és természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás egyes formáit, fı szabályait és a gyámügyi igazgatás szervezetét. A szabályozás a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel a meglevı rendszert olyan módon egészíti ki, hogy egyrészt különbözı támogatások és szolgáltatások nyújtásával segíti a családot a gyermek felnevelésében, másrészt megfelelı támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. Mindez a családok megerısítését szolgáló területi gondozás szerepének, az önkormányzatok ellátásra irányuló szolgáltató tevékenységének, valamint a társadalmi önszervezıdések és egyéb állampolgári kezdeményezések növekedését eredményezi. A gyermekek védelmét • pénzbeli, természetbeni • személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások • gyermekvédelmi szakellátások • hatósági intézkedések biztosítják. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a jogszabályok az önkormányzatokat a lakosságszám függvényében differenciált módon kötelezik. 2. Pénzbeli és természetbeni ellátások a településen Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások nagy részénél a jogosultsági feltételek konkrétan kidolgozásra kerültek. Más ellátások esetében – mint pl. a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély – csekély mértékő eltérés engedélyezett az önkormányzatok számára. A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegő segélyekre fizeti ki az önkormányzat, melyek közül kiemelkedik a rendszeres szociális segély, valamint a lakásfenntartási támogatás. 2009-ben bevezetésre került a rendelkezésre állási támogatásban részesülık közcélú foglalkoztatásának lehetısége, melyet az állam jelentıs mértékben támogat. A közcélú foglalkoztatás keretében – a közfoglalkoztatási tervvel összhangban – folyamatosan 60-65 fı foglalkoztatására kerül sor az önkormányzatnál és annak intézményeinél. 13

A támogatások egy része jelentıs változásokon ment keresztül az elmúlt három évben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült a családi pótlékba, helyére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került. Az aktív korúak rendszeres szociális segélye családi jellegő támogatássá változott, ami azzal a kedvezıtlen változással járt, hogy a segély összege az esetek többségében nem ösztönzi a munkaerıpiacra való visszatérést. A jelenlegi szabályozás szerint egy családban ismét csak egy személy részesülhet rendelkezésre állási támogatásban. A pénzbeli és természetbeni támogatásokat döntésre a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya készíti elı. Pénzbeli és természetbeni ellátások 2006-2008. év között 2006 2006 2007 2007 2008 2008 (fı)

(ezer Ft) (fı)

(ezer Ft)

12

3378

12

3835

17

(ezer Ft) 4277

szociális 199

46739

228

62752

220

67898

262

14111

270

16199

285

16406

Ápolási díj

18

5408

18

6644

23

5795

Átmeneti segély

53

832

37

495

43

428

Temetési segély

0

0

0

0

0

0

Köztemetés

4

318

4

216

3

170

Közgyógyellátásra

364

956

418

563

399

255

0

0

81

0

90

0

737

6945

730

6855

746

7255

112

1059

48

397

58

475

Idıskorúak járadéka Rendszeres

(fı)

segély Lakásfenntartási támogatás

való jogosultság Egészségügyi szolgáltatásra

való

jogosultság Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Forrás: Polgármesteri Hivatal 14

3. Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások a településen A szociális szolgáltatások keretén belül a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül településünkön a lakosságszám alapján az önkormányzat köteles biztosítani: • Étkeztetést • Házi segítségnyújtást • Családsegítést • Nappali ellátást (Idısek Klubja) Személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások közül a Kecel Idıseiért Közalapítvány az alábbiakat biztosítja Kecelen: • Tartós elhelyezést biztosító, ápolást gondozást nyújtó idısek otthona • Átmeneti elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóháza A gyermekjóléti alapellátások közül önkormányzatunk köteles biztosítani a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását. A bölcsıde mőködtetését az önkormányzat önként vállalta fel (tízezer fınél több lakosú településeken kötelezı e feladat). Megállapítható, hogy Kecel Város Önkormányzata valamennyi, a jogszabályokban kötelezıen elıírt ellátást biztosítja. A településen a szociális ellátórendszer szereplıje az önkormányzat, valamint a Kecel Idıseiért Közalapítvány. Kecel Város Önkormányzata ellátási szerzıdést kötött a Közalapítvánnyal, mely szerint a közalapítvány az általa mőködtetett Csendes İsz Idısek Otthona útján látja el az alábbi feladatokat: • Étkeztetés • Házi segítségnyújtás • Nappali ellátás (Idısek Klubja) • Családsegítés • Tartós elhelyezést biztosító, ápolást gondozást nyújtó idısek otthona • Átmeneti elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóháza • Gyermekjóléti szolgáltatás A szociális szolgáltatások igénybevétele önkéntes, így az egyéni igényeknek megfelelıen biztosítják a kért szolgáltatásokat. A bölcsıdei ellátást, mint a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátást Kecel Város Önkormányzat Óvodája és Bölcsıdéje látja el. A gyermekek napközbeni ellátása az óvodai, illetve általános iskolai napközi mőködtetésével megoldott. 3.1 Szociális alapellátások Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló 15

életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális helyzetükbıl vagy más okból származó problémák megoldásában. Az alábbi táblázatból is kitőnik, hogy Kecelen növekszik a szociális alapellátások iránti igény, illetve az Idısek Klubja folyamatosan maximális kihasználtsággal mőködik. Szociális alapellátásban részesülık számának alakulása Szociális étkezés Házi Idısek Klubja segítségnyújtás 2005. 01.01. 14 3 40 2006.01.01. 48 11 40 2007.01.01. 42 5 40 2008.01.01. 52 9 40 2009.01.01. 43 16 40 Forrás: Csendes İsz Idısek Otthona a.) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás keretében fıként idıs emberekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl gondoskodnak, akik a rehabilitációt követıen a saját lakókörnyezetbe történı visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják: • az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, • az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Az ellátási szerzıdés szerint az ellátandók száma: 50 fı A házi segítségnyújtásban a szakdolgozók száma: 3 fı. b.) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és • nyugdíjasok, nyugdíjszerő ellátásban, idıskorúak járadékában, fogyatékossági támogatásban részesülık, vagy • egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyében részesülnek, vagy • azok a személyek, akiknek az étkeztetését egészségi állapotuk indokolja. Az ellátás történhet:
kiszolgálásával egyidejő helyben fogyasztással,
elvitelének lehetıvé tételével
lakásra szállítással heti 6 napon (hétfıtıl szombatig) Az ellátási szerzıdés szerint az étkezésben részesíthetık száma: 100 fı Az étkeztetés területén a szakdolgozók száma: 1 fı. 16

Ha az étkeztetésben részesülı személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára diétás étkeztetés biztosított. A konyha az étkezést az igénylık életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelıen biztosítja a bölcsıde, az óvoda, az általános iskola, a munkavállalók és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylıi részére. c.) Idısek Klubja elsısorban a saját otthonukban élı egészségügyi állapotuk vagy idıs koruk miatt, szociálisan és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére, igény szerint napközbeni étkezésre. Az ellátási szerzıdés szerint az ellátandók száma: 40 fı. A szakdolgozók száma: 2 fı. Az Idısek Klubja tagjainak lehetıségük van az intézmény gépjármővét igénybe venni a klubba történı bejáráshoz, így a mozgásukban korlátozott személyek is részt tudnak venni különbözı programokon. Az idısek klubja nyitott formában mőködik, nemcsak klubtagok, hanem a keceli lakosok is részt vehetnek programjaikon (pl. egészségügyi felvilágosítás, bálak, stb.). A szociális gondozók szabadidıs programokat szerveznek, szükség szerint megszervezik az egészségügyi alapellátáshoz jutást (orvoshoz kísérés, felvilágosító elıadások szervezése, mentális gondozás), segítenek hivatalos ügyek intézésében.

d.) A családsegítı szolgálat a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújt szolgáltatást. A családsegítés keretében biztosítani kell: • a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, • az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, • a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, • közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, • a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

17

• a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A Családsegítı Szolgálat: 2008. március 12. napjától a „Csendes İsz” Idısek Otthona szervezeti keretei között mőködik. Az intézményen belül önálló szakmai egységként, az alapszolgáltatási részleg keretein belül funkcionál. Személyi feltételek: 3 fı családgondozó végzi településünkön a feladatokat. 3.2 Szakosított szociális ellátások Amennyiben a szociális támogatásra rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, akkor az állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formákban kell részükre ellátást biztosítani. Idısek Otthona, Idıskorúak Gondozóháza A bentlakásos ellátást nyújtó intézmény elsısorban az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körő ellátásáról gondoskodik. Az Idısek Otthonában azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása történik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az átmeneti ellátás keretében, az Idıskorúak Gondozóházában azokról gondoskodik az intézmény, akik önmagukról betegség miatt vagy más egyéb okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. Az engedélyezett férıhelyek száma ellátási típusonként: • Idısek Otthona 50 fı • Idıskorúak Gondozóháza 7 fı.

2005.01.01. 2006.01.01. 2007.01.01. 2008.01.01. 2009.01.01.

Szakosított szociális ellátásban részesülık a Csendes İsz Idısek Otthonában Idısek Otthona Idıskorúak Gondozóháza 50 7 50 7 50 7 50 7 50 7 • Forrás: Csendes İsz Idısek Otthona

A fenti táblázat alapján megállapítható a szakosított szociális ellátások maximális kihasználtsága.

18

A bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevı teljeskörő ellátását, ápolását, gondozását biztosítja. A korszerő intézmény megfelel a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek. Az Idısek Otthonában a szakdolgozók száma: 16 fı. A gondozási tevékenység során az ellátottak részére olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell biztosítani, amelynek során szociális, testi és szellemi állapotuknak megfelelı egyéni bánásmód keretében a hiányzó, vagy csak korlátozott meglévı testi-szellemi funkciók helyreállítására kerüljön sor. Az ápolás folyamán a gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülı és az intézményi ellátás keretei között biztosítható egészségügyi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell végezni. Biztosított az ellátottak egészségi állapotának folyamatos ellenırzése, az egészségügyi tanácsadás, az intézmény keretei között megoldható gyógykezelés.

3.3 Gyermekjóléti alapellátások a.) Gyermekjóléti Szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének alapvetı célja a prevenció, a krízis helyzetek kezelése, a szakmai, etikai szabályok szerinti hathatós megoldások elısegítése. A gyermekek érdekeit védı speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek, eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, a családban történı nevelésének elısegítését, gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszőntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgálat igénybevétele önkéntes, térítésmentes. A Gyermekjóléti Szolgálat kliensei elsısorban azok a gyermekek, akik testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdése gátolva vagy akadályozva van. Annak érdekében, hogy ezek a gyermekek megkaphassák a szükséges segítséget, a Gyermekjóléti Szolgálat mőködteti az észlelı és jelzırendszert. Gyermekjóléti alapellátás: A Kecel Idıseiért Közalapítvánnyal kötött ellátási szerzıdés alapján a Gyermekjóléti Szolgálat 2005. január 1. napjától a „Csendes İsz” Idısek Otthona szervezeti keretei között mőködik. Az intézményen belül a Gyermekjóléti Szolgálat önálló szakmai egységként, az alapszolgáltatási részleg részeként funkcionál. Személyi feltételek: 2 fı családgondozó látja el a feladatokat.

19

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatnál az esetek száma emelkedı tendenciát mutat: 2005 19

2006 25

2007 52

Alapellátásban részesülı gyermekek száma (fı) Alapellátásban 11 17 33 részesülı családok száma Kirendelt 37 28 23 családgondozóként végzett családgondozás gyermekek száma (fı) Kirendelt 25 17 12 családgondozóként végzett családgondozás (családok száma) Gondozási esetek 56 53 75 összesen (gyermekek száma, fı) Gondozási esetek 36 34 45 összesen (családok száma) Forrás: Gyermekjóléti Szolgálat éves beszámolója

2008 42

24

24

11

66

35

A gyermekek veszélyeztetettségének okai: anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggı), gyermeknevelési, szülık életvitele, szülıi elhanyagolás, családi konfliktusok, a gyermek magatartási és teljesítmény zavarai. b.) Bölcsıde A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsıde a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosító intézmény. Kecelen finanszírozási okok miatt 1995-ben megszőnt a bölcsıdei ellátás. Ezt a gyermekjóléti alapellátást 2000. óta vehetik újból igénybe településünkön, korábban 2 éves kortól, 2007. szeptember óta már 18 hónapos kortól. (A 6-18 hónapos gyermekek napközbeni ellátása településünkön megoldott, nem önkormányzati fenntartású családi napköziben.) A bölcsıde Kecel Város Önkormányzat Óvodája és Bölcsıdéje közös

20

igazgatású közoktatási intézmény keretén belül önálló szakmai intézmény egységként mőködik. A bölcsıdében egy gondozási egységben 2 csoportban vannak elhelyezve a gyerekek. A gyermekek gondozását 4 szakképzett gondozónı végzi. A bölcsıde mőködési engedélyében engedélyezett férıhelyek száma: 15.

Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Bölcsıdébe beíratott gyermekek száma Gyermekek száma 30 34 34 37 34 37 39 45 Forrás: Kecel Város Önkormányzat Óvodája és Bölcsıdéje A bölcsıde kihasználtsága Bölcsıdébe járó Kihasználtság %-ban gyermekek száma 2002. január 1. 19 127 2003. január 1. 15 100 2004. január 1. 21 140 2005. január 1. 20 133 2006. január 1. 19 127 2007. január 1. 18 120 2008. január1. 22 147 2009. január 1. 20 105 Forrás: Kecel Város Önkormányzat Óvodája és Bölcsıdéje

A fenti adatokból is látszik, hogy a bölcsıde kihasználtsága az elmúlt három évben a száz százalékot jóval meghaladta és egyre nagyobb igény mutatkozik a szolgáltatás iránt. A bölcsıdébe jelenleg 23 kisgyermek jár. Közülük 6 fı hátrányos helyzető, ebbıl 1 fı halmozottan hátrányos. Várólistán levık száma jelenleg 3fı. Ezen alapellátás iránt a szükséglet jóval magasabb, mint ahány férıhely jelenleg van. A mostani tendencia folytatódása a bölcsıdei kapacitás kimerülését eredményezi.

21

V. A MŐKÖDİ ELLÁTÓRENDSZER FINANSZÍROZÁSA ÉS KÖLTSÉGEI Az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti feladatainak ellátását részben állami támogatásból, részben pedig saját költségvetési forrásból biztosítja. Az ellátórendszer elmúlt két évi fenntartásához szükséges költségeket és az ellátórendszer állami támogatását az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Segélyek* 2007 (ezer Ft) Állami finanszírozás 90.451 Önkormányzati saját forrás 17.358 Összesen 107.809 Forrás: Polgármesteri Hivatal

2008 (ezer Ft) 96.752 16.032 109.432

*A táblázat csak az Szt. és a Gyvt., valamint a 6/1997. (IV.2.) és a 3/1998. (II.23.) önkormányzati rendeletek hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások költségeit tartalmazza

Bölcsıde 2007 Állami finanszírozás 7211 Önkormányzati saját forrás 4211 Összesen 11422 Forrás: Polgármesteri Hivatal

2008 7758 6883 14641

A Kecel Idıseiért Közalapítvány az önkormányzattal kötött ellátási szerzıdés alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a hatályos törvényi rendelkezések alapján igényli a humánszolgáltatásokhoz kapcsolódó, költségvetési törvényben szabályozott feltételek szerint meghatározott a normatív állami hozzájárulást. Az Önkormányzat átadja a Közalapítványnak a gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés feladatok mőködtetésére kapott normatív állami hozzájárulást mindaddig, amíg a Közalapítvány azt közvetlenül nem tudja igényelni, mivel a jelenlegi jogi szabályozás alapján azt csak az önkormányzat igényelheti. Ezen túl az önkormányzat támogatásban részesítheti az intézményt. 2007. évben 3.621.000,- Ft-ot adott át az önkormányzat a Közalapítványnak (ez a Gyermekjóléti Szolgálatra kapott állami normatíva összege volt). 2008. évben az átadott pénzeszköz 10.794.000,- Ft volt, mely a normatíván felül már támogatást is tartalmazott a szociális étkeztetés, családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátására.

22

VI.

SWOT ANALÍZIS

A konkrét feladatok meghatározása érdekében elvégeztük az analízisét.

ERİSSÉGEK A dolgozók kiemelkedı szakmai tapasztalata. Növekvı szakképzettségi szintő, elkötelezett alkalmazottak. Az intézmények családias légköre. Rendszeres kapcsolat más intézményfenntartókkal. Folyamatos minıségi javulás az ellátások körülményeiben. LEHETİSÉGEK Az ellátórendszer tudatos fejlesztése. Továbbképzéseken, tanfolyamokon a szakemberek tudásának fejlesztése. A család szerepének erısítése az idısgondozás területén. Pályázati lehetıségek széleskörő kihasználása.

VII.

ellátások SWOT

GYENGESÉGEK A férıhelyek száma korlátozott. A szolgáltatásokat igénybe vevık magas száma. Az önkormányzat anyagi lehetıségei korlátozottak. A normatív állami támogatás értékvesztése gátolja a mőködési költségek finanszírozását. Az épületek egy része elavult, befogadóképessége kevés. VESZÉLYEK A gazdasági helyzet romlása hatására a családok szociális helyzete is romlik. A településen jellemzıek az alacsony nyugdíjak, járadékok. A lakosság elöregedése. Az állam egyre nagyobb terheket ró az önkormányzatokra. A településen magas a munkanélküliség. Kevesebb pályázati lehetıség.

BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ELLÁTÓRENDSZERE

Az Szt. szerint a megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított szociális ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására az Szt. alapján a települési önkormányzat nem köteles. A megyei önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjed. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat korábban hét szakosított szociális intézményt tartott fenn, melyek összevonása után 2008. január 1. napjától az alábbi intézmények mőködnek:

23

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „İszi Napfény” Integrált Szociális és Módszertani Intézménye Székhely telephely Sztv. szerinti besorolás férıhely Ápolást-gondozást nyújtó idısek 167 Bácsborsód, otthona 43 Dózsa Gy. u. Ápolást-gondozást nyújtó 9. szenvedélybeteg otthona Bácsalmás, Ápolást-gondozást nyújtó idısek Dugonics u. 35. otthona 30  Átlagos szintő elhelyezés 16  Emeltszintő elhelyezés Nagybaracska, Ápolást-gondozást nyújtó idısek 20 Mohácsi u. 6. otthona Gara, Fogyatékos személyek ápolástKöztársaság u. gondozást nyújtó otthona, 250 1. rehabilitációs részleg mőködtetésével Katymár, Fogyatékos személyek ápolást70 Sándortanya 20. gondozást nyújtó otthona

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Harmónia” Integrált Szociális Intézménye, Szenvedélybetegeket Ellátó Szociális Intézmények Országos Módszertani Központja Székhely telephely Sztv. szerinti besorolás férıhely Kaskantyú, Ápolást-gondozást nyújtó 95 III. ker. 1. szenvedélybeteg otthona Szenvedélybetegek Átmeneti 10 Kaskantyú, Otthona Hunyadi u. 71. Szenvedélybetegek Nappali Ellátó 22 Szolgálata Kaskantyú, Szenvedélybetegek rehabilitációs 8 Úttörı u. 32 célú lakóotthona Solt, Fogyatékosok Ápoló - Gondozó 68 Toldi M. u. 1. Otthona Solt, Fogyatékos személyek ápoló – 12 Balassi B. u. gondozó célú lakóotthona 13. Solt, Fogyatékos személyek ápoló – 11 Kecskeméti u. 7. gondozó célú lakóotthona

24

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona Székhely telephely Sztv. szerinti besorolás férıhely Kiskuhalas, Fogyatékos személyek ápolóKırösi út 16. gondozó otthona 355 Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Nefelejcs Ház” Idıskorúak Otthona Székhely telephely Sztv. szerinti besorolás férıhely Lajosmizse, Ápolást-gondozást nyújtó idısek Dózsa Gy. u. otthona 160 2. Fogyatékos személyek ápolástgondozást nyújtó otthona Szabadszállás, Ápolást-gondozást nyújtó idısek Honvéd u. 1. otthona 47 Fogyatékos személyek ápolástgondozást nyújtó otthona (Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008) Településünkön is egyre magasabb az igény a fenti szolgáltatások igénybevételére, azonban a férıhelyek korlátozottsága miatt gyakran több évig is várni kell az intézményi elhelyezésre.

VIII. AZ ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÓRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE 1. Célok és feladatok meghatározása A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerrel kapcsolatos célok: • a városlakók szociális biztonságának megteremtése, • a szociális szolgáltatások közelebb kerülése az ellátottakhoz, • a szociális és gyermekjóléti intézmények jogszabályok szerinti mőködésének biztosítása. A fenti célok megvalósítása érdekében az önkormányzatnak az alábbi feladatokat kell megvalósítania: • a család- és gyermekvédelem fejlesztése, a tevékenység javítása, • az ellátórendszer intézményeinek, tárgyi feltételeinek fejlesztése, • az esélyegyenlıség megteremtése érdekében valamennyi intézmény akadálymentesítése, • szolgáltatások, férıhelyek bıvítése (elsıdlegesen a bölcsıdénél), • a meglévı ellátórendszer személyi feltételeinek fejlesztése, • munkanélküliek foglalkoztatásának elısegítése. 25

A fentiek megvalósításának pénzügyi fedezetét meg kell találni, illetve a végrehajtást megfelelıen ütemezni kell. Mindezekhez figyelembe kell venni a szociális és gyermekvédelmi törvények, a szakmai rendeletekben foglalt elıírásokat, de egyes szolgáltatások fejlesztéséhez elemezni kell a demográfiai adatokat és változásokat is. A fenti célokat és feladatokat Kecel Város Önkormányzat Képviselıtestületének 20072010. évekre szóló gazdasági programja is tartalmazza, mely erre vonatkozó része a koncepció mellékletét képezi. 2.Fejlesztési feladatok 2.1 Család és gyermekvédelem fejlesztése, a tevékenység javítása A család és gyermekvédelem nem egyetlen szerv, hanem szervek együttmőködésének feladata. Az állami és önkormányzati feladatvállalás meghatározó elve ebben a rendszerben a szubszidiaritás, amely több szinten is megjelenik. Az állami és önkormányzati segítés akkor lép mőködésbe, ha az egyén létfeltételei másként nem biztosíthatók. A család és gyermekvédelem terén a feladatok minél magasabb színvonalon történı biztosítása érdekében szükségesnek látszik az egyes – nem csak a szociális és gyermekjóléti ellátást biztosító - szervek közötti szorosabb együttmőködés kialakítása. Így a jövıben szükségesnek látszik kiépíteni a szorosabb együttmőködést: • rendırséggel, • háziorvosokkal, gyermekorvosokkal, • óvodákkal, iskolákkal, • keceli egyházközösségekkel, • Máltai Szeretetszolgálattal, • Magyar Vöröskereszttel, • különbözı civil szervezetekkel. A feladat megvalósítása az intézmények saját költségvetésébıl biztosítható. 2.2 Az ellátórendszer intézményeinek, tárgyi feltételeinek fejlesztése A jogszabályokban kötelezıen elıírt szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat az önkormányzat biztosítja a településen. Azonban a szolgáltatások ellátása nem minden tekintetben felel meg a jogszabályoknak. Jelenleg a Csendes İsz Idısek Otthonának étkezıjében több turnusban látják el a bentlakók, a szociális alapszolgáltatást igénybe vevık és az általános iskolások étkeztetését. Az alapvetıen nem erre a feladatra épült étkezı kicsi, túlzsúfolt. Gyakran elıfordul, hogy az egyes csoportoknak az épületen kívül kell egymásra várni. A szociális alapellátások – étkeztetés, házi segítség nyújtás, Idısek Klubja – tekintetében nincsenek megfelelıen biztosítva az adminisztráció lebonyolításához szükséges iroda/irodák. Az Idısek Klubja részére szükség lenne egy foglalkoztató helyiségre. Az étkeztetéssel kapcsolatos problémák megoldására szükséges lenne egy új, megfelelı befogadó képességő étterem felépítése, mely épületben megoldható lenne az alapellátások fent részletezett hiányosságainak megszüntetése is.

26

Erre csak megfelelı pályázati lehetıségek kihasználása útján kerülhetne sor, ezért szükséges a jövıben a pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése és az ezekben rejlı lehetıségek kiaknázása. A gyermekjóléti és családsegítı szolgálatnál összesen öt fı látja el a feladatokat két irodában. A jogszabályban elıírt feltételek teljesüléséhez szükség lenne már meglévı épület átalakítására, melynek megvalósítása szintén csak pályázati forrás felhasználásával lehetséges.

2.3 Szolgáltatások, férıhelyek bıvítése Városunkban egyre nagyobb igény mutatkozik a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátására, az esetleges kiegészítı szolgáltatások igénybevételére. Az elmúlt évben nem tudtak minden gyermeket a bölcsıdébe felvenni a férıhely hiány miatt, ık várólistára kerültek. Egyre több a hátrányos helyzető gyermek is, akinél indokolt lenne a bölcsıdei elhelyezés. A növekvı igények kielégítése csak férıhelyszám bıvítéssel valósítható meg. Igyekezni kell ezeket az igényeket kielégíteni, törekedni kell a hátrányok és következményeik enyhítésére. A bölcsıde mőködéséhez szükséges minimumfeltétellel rendelkezik. A csoportszobák berendezése részben felel meg a korosztálynak, folyamatos fejlesztést igényel. A játszóudvar az Uniós elıírásoknak nem felel meg, ez is fejlesztésre vár. A jelenlegi ingatlan már nem alkalmas a férıhelybıvítésre, a megfelelı játszóudvar kialakítására, ezért szükséges lenne új bölcsıdere építése pályázati forrás felhasználásával. Egyre nagyobb igény mutatkozik az alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatásokra is. Ezért tervezik bevezetni az új bölcsıde épületében az idıszakos gyermekfelügyeletet, játszócsoport mőködtetését, valamint játékkölcsönzést. Az intézmény a szolgáltatások fejlesztését saját költségvetésébıl oldja meg. 2.4 Valamennyi intézmény akadálymentesítése A Csendes İsz Idısek Otthona tekintetében az akadálymentesítésre sor került, az intézmény teljes egészében megfelel a követelményeknek. A bölcsıde esetén nem történt meg az akadálymentesítés. Amennyiben sor kerül új bölcsıde építésére, úgy azt már az elıírásoknak megfelelıen kell megépíteni. Amennyiben nem valósul meg a beruházás, akkor ezt a feladatot rövid idın belül meg kell oldani. 2.5 A meglévı ellátórendszer személyi feltételeinek fejlesztése A szakmai munka maradéktalan ellátása érdekében a Csendes İsz Idısek Otthonában a gyermekjóléti és családsegítı szolgálathoz kapcsolódóan szükséges lenne alkalmazni pszichológust és családterapeutát. A megvalósítás forrása az intézmény saját költségvetése. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy valamennyi intézményben a szakemberek a legmagasabb színvonalon végezzék munkájukat, ezért szükséges a szakmai továbbképzéseken való részvételt. Ezek forrása az intézmények saját költségvetése.

27

2.6 Munkanélküliek foglalkoztatásának elısegítése Az önkormányzat fontos feladatának tartja a foglalkoztatás elısegítését. Ennek egy részeként az önkormányzat alkalmaz munkanélkülieket. Az önkormányzatnál és annak intézményeinél 2008. évben havi átlagban közhasznúként 14 fı, közcélúként 13,17 fı, közmunkásként 4,75 fı dolgozott. Ebben az évben a rendelkezésre állási támogatás bevezetésével és a közcélú foglalkoztatás állami támogatásának emelésével a közcélú munkások havi átlagos létszáma 60-65 fıre nıtt. Az önkormányzat a jövıben – az állami támogatás alakulásának függvényében – tovább kívánja bıvíteni a közcélú foglalkoztatást és továbbra is részt kíván venni közmunka pályázatokon. Ezek forrása az állami támogatás, illetve az önkormányzat költségvetése.

IX. A KONCEPCIÓ ELFOGADÁSÁTÓL A FELÜLVIZSGÁLATIG ELÉRT EREDMÉNYEK

Az alábbiakban összefoglalóan felsorolásra kerülnek a szociális szolgáltatástervezési koncepció 2006. február 15-i elfogadásától a jelen felülvizsgálatig elvégzett feladatok és eredmények: • Új, korszerő konyha felépítése, melynek átadására 2007. szeptember 1-én került sor. A közétkeztetési konyha nem csak a szociálisan rászorultak és idısek étkeztetését szolgálja, hanem a bölcsıdések, óvodások és általános iskolások étkeztetését is. A beruházás pályázaton nyert támogatásból és önkormányzati forrásból valósult meg. • Családsegítı szolgálat létrehozása, melynek a Közigazgatási Hivatal által kiadott a mőködési engedélye 2008. március 12-én vált jogerıssé. • Az igényeket figyelembe véve 2007. szeptember 1-tıl a korábbi kettı éves helyett, másfél éves kortól járhatnak bölcsıdébe a gyermekek. • A tárgyi eszközök folyamatos cseréje, új eszközök vásárlása az intézményeknél. • A közcélú munkába még több munkanélküli személy került bevonásra, az önkormányzat eredményesen szerepelt közmunka pályázatokon és részt vett a közhasznú foglalkoztatásban is.

28

X. ÖSSZEFOGLALÁS A szolgáltatástervezési koncepció gyakorlati megvalósítása a szociális szolgáltatások mennyiségének és minıségének fejlıdését eredményezi. A koncepció megalkotása és felülvizsgálata fontos annak érdekében is, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, a legjobb szolgáltatás nyújtása az ellátást igénylık megelégedésére, a magas színvonalú szakmai munka végzése pedig átgondolt és megalapozott költségvetés tervezésére épüljön. A koncepció végrehajtása olyan mértékő finanszírozást igényel, melyet sem a szolgáltatást nyújtó intézmények, sem az önkormányzat önerıbıl nem képesek biztosítani. Ezért szükség van az összes lehetséges pályázati erıforrás kihasználására, a feladatok ésszerő gazdálkodás mellett történı elvégzésére.

Kecel, 2009. december

Záradék: Kecel Város Önkormányzat Képviselıtestülete a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát a 2009. december 21-én tartott ülésén 137/2009. számú határozatával elfogadta. Kecel, 2009. december 29.

Haszilló Ferenc polgármester

Szabóné Dr. Opauszki Zsuzsanna jegyzı

29

Felhasznált jogszabályok és dokumentumok 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, a törvény indokolása 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról, a törvény indokolása 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium módszertani útmutatója a szolgáltatástervezési koncepció összeállításához Szamel Katalin: Európai szociális jogok Magyarországon Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008

30

MELLÉKLET KECEL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ Kecel Város Önkormányzat Képviselıtestületnek Gazdasági programja 2007-2010. évekre „4. A gazdasági program ………… 1.2 Munkahelyteremtés feltételeinek elısegítése A Kecel Város Önkormányzat Képviselıtestülete a 2007-2010. évekre az alábbi feladatokat és célokat határozza meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: Általános foglalkoztatást segítı célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya 6,5%. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminısége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elısegítése érdekében az Önkormányzat: - a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyin ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, (CF: M..) - segíti a helyi gazdaság megerısödését, ehhez igyekszik kedvezı feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára mukahely-bıvítési lehetıséget teremtsen, (CF: KM..) - a közszolgáltatások megtartása, illetve bıvítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselık, közalkalmazottak foglalkoztatásával, (CF: MM..) - aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a helyi újságban hirdetési lehetıséget biztosít, (pl. munkavállaló keresése ingyenes hirdetés) (CF: MM..) - rendszeresen együttmőködik a munkaügyi hivatalokkal, (CF: MM..) - munkából kiesettek képzése feltételeinek megteremtése – pályázati forrásokból (CF: KM.). Közmunkások foglalkoztatása A közmunka program elınyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minısül, másrészt elınyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvezı anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat - megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetıségeit, (CF: MM..)

31

-

kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási elınyeit. (CF:MM..)

………… 4.5 Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások ……………. Gondoskodás a szociális ellátásról Az Önkormányzat Képviselıtestülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következı feladatokat látja el: - A következı szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja, ellátási szerzıdéssel a Kecel Idıseiért közalapítvány útján : (CF:MM..) • házi segítségnyújtás, • idısek klubja • étkeztetés • bentlakásos intézményi ellátás. - A tárgyi feltételek javítása érdekében törekszik megteremteni a pénzügyi lehetıségét az új konyha mellé étterem építésének. (CF: KM) - Megvizsgálja a Nyugdíjasház létesítésének lehetıségét a beruházásban való részvétel formáját. (CF: KM.) Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás Az önkormányzat Képviselıtestülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: - Rendszeresen felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet. (DF: MM..) - A rendelet módosításánál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. (CF:MM.) - Az Önkormányzat a következı gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja:  Gyermekjóléti szolgálat ellátási szerzıdés útján a Kecel Idıseiért Közalapítvány által.  Meg kell vizsgálni kistérségi szinten a családsegítı szolgálatban történı részvétel lehetıségét, ill. a szolgálat Kecelre történı áthelyezését, ill. telephely létesítését. (CF: KM..)”

32