kávéfozés-történeti kiállítás

2011. VII. évfolyam 1. szám, január

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

kávéfozés-történeti kiállítás

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

2010. december 10. – 2011. február 25.

BEKÖSZÖNTŐ tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – JANUÁR

Az új évet (ócska tárgy!) Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem. Mit van mit kívánni még Ily áldott időben? – Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. (Arany János: Alkalmi vers)

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Múzeumpedagógiai foglalkozások a néprajzi kiállításon / 4 A fekete leves – kávéfőzés-történeti kiállítás / 6 Boldogasszony – kortárs képzőművészeti kiállítás / 8

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Szilágyi László – Zerkovitz Béla: Csókos asszony – operett két részben / 10

A szereda.Origo programmagazin hetedik évfolyamának első számát tartja a kezében, amelyben tartva az előző években kialakult tartalmi felépítést, valamint megjelenési struktúrát, ebben az évben is ajánljuk olvasóink figyelmébe magazinunkban összegyűjtött csíkszeredai eseményeket, rendezvényeket. A januári origós események sorát Egyed Ákos Erdély 1848– 1849 kiadványa második kiadásának könyvbemutatója nyitja. A tartalmi bővítésekkel kiegészült kiadvány a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg másodszorra is, és a szerző jelenlétében mutatják be csíkszeredai Városházán. Január neves ünnepei közé tartozik a Magyar Kultúra Napja, amely ugyan nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de 1989-től felhívja a figyelmünket azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak. Az esemény kapcsán a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében évente megtartják a kultúr- és művelődési menedzserek, igazgatók szakmai találkozóját, amely ebben az évben a madarasi fotótábor anyagának bemutatásával egészül ki. Kulturális intézményeink kínálatából a Csíki Székely Múzeumnak a kávéfőzés történetét bemutató kiállítását és a Csíki Játékszín Csókos asszony operettjét ajánljuk figyelmükbe. Munkaközösségünk nevében tartalmas kikapcsolódást, békés új esztendőt kívánok! Mihály Réka

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]; www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester

ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Egyed Ákos: Erdély 1848–1849 – könyvbemutató / 12 Magyar Kultúra Napja a Hargita Megyei Kulturális Központnál / 16 A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig – előadás-sorozat / 15 Csíkszeredai e-könyv Márton Árpádról / 18

A SZÉKELYFÖLD GALÉRIA AJÁNLÓJA / 17

SPORTNAPTÁR / 20

KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 25 Bookart Könyvkiadó ajánlója / 26 A Csíkszereda Kiadóhivatal ajánlója / 28 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 29 CSÍK-INFO-SAROK / 30

Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Gazdasági ügyintéző: Főcze Mária Franciska Lapterv, nyomdai előkészítés: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, www.gutenberg-art.ro Nyomda: Alutus Rt.

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro

Múzeumpedagógiai foglalkozások a néprajzi kiállításon

Fotó: Nagy Gyöngyvér

A Hagyományos népi mesterségek Csíkban című állandó kiállításhoz kapcsolódóan szervezett foglalkozások hozzájárulnak a helytörténet, irodalom, környezetismeret, történelem, vizuális kultúra ismeretanyagának bővítéséhez. Törekszünk arra, hogy a múzeum mint tartalmas szórakozás épüljön be a gyerekek mindennapjaiba. Célunk, hogy a gyerekek játékos formában fedezzék fel, hogy az olvasmányaiknak, tanulmányaiknak valóságtartama van. Vessék össze a már megtanult történeteket, fogalmakat, eseményeket a tárgyakban jelentkező konkrét világgal. Ezeken keresztül legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére és maradjanak nyitottak az ismeretszerzés iskolán kívüli módjaira. A felső tagozatos diákoknak abban nyújthat segítséget egy-egy múzeumi foglalkozás, hogy a múzeumlátogatások során egyes különleges szakmák és hivatások is felkelthetik érdeklődésüket, segítve ezzel pályaválasztásukat. A foglalkozásokra maximum 30 fős általános és középiskolás osztályokat, szervezett csoportokat fogadunk, keddtől péntekig 10.00 és 15.00 óra között. A tevékenységek helyszíne a néprajzi kiállítótér és a múzeumpedagógia-terem. Egy tevékenység időtartama igény szerint 60–90 perc. A részvételi díj egy főre 3 lej, a kísérőknek ingyenes. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges! Kérjük, a tervezett múzeumlátogatás előtt legalább egy héttel jelentkezzenek.

Az izgalmas témák élményszerű kibontása a korosztályok érdeklődési körének megfelelően, változatos programok mellett valósul meg. • Tűzzel-vassal dolgozunk, hogy ne legyen vashiányod! – kovácsmesterség (5-8., 9-12. osztályosoknak) • Azért gyűltünk mi ma össze – ünnepek rendszerszerűsége (5-8., 9-12. osztályosoknak) • Mindennapi kenyerünk – hagyományos kenyérkészítés és a hozzá kapcsolódó szólások, közmondások, rítusok (1-4., 5-8. osztályosoknak) • Famegmunkálás – kádár- és asztalosmesterség (1-4., 5-8. osztályosoknak) • Betegségek, népi gyógyászat – Szent Antal-kultusz, attribútumai és a nevéhez fűződő betegségek (5-8., 9-12. osztályosoknak) • Állatmotívumok – a múzeum tárgyain figyeljük meg az állatmotívumokat (1-4. osztályosoknak) • Pásztorkodás – a hagyományos csíki és Csík-környéki pásztorkodás, eszközkészlete és jelrendszere (1-4., 5-8. osztályosoknak) • Téli ünnepkör – a kalendáriumi év ünnepei (1-4., 5-8., 9-12. osztályosoknak) • Boszorkányság, hiedelmek – Luca-napi szokások (5-8., 9-12. osztályosoknak). Az eddigi foglalkozások mellett, januártól újabb négy tevékenységgel várjuk a gyerekeket: • Elvennéd-e / férjhez mennél-e? – a szép nő és a szép férfi fogalma a higiénia, népi tisztálkodás tükrében (1-4., 5-8., 912. osztályosoknak) • Hogyan gondolkodik a régész? – ismerd meg a régészet kulisszatitkait a cseréptől a kiállított tárgyig (1-4., 5-8., 9-12. osztályosoknak) • Tér- és idő-túra – archetípus- és szimbólumelemzés a kiállított tárgyak köré építve (9-12. osztályosoknak) • Szita, szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda – a foglalkozás a hagyományos hétköznapi szokásainkra épül (1-4., 5-8., 9-12. osztályosoknak). Bővebb információk, bejelentkezés: Tel.: +40 751 859 653 (Kádár Kincső), +40 266 372 024 (titkárság), E-mail: [email protected], www.csikimuzeum.ro



ITT A FEKETE LEVES – interjú Saly Noémi kurátorral a kávéfőzés történetét bemutató kiállításról

Fotó: Nagy Gyöngyvér

Honnan jött az ötlet, hogy kávéfőzés-történeti kiállítást hozzanak létre? A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, Kiss Imre találkozott egy jogász házaspárral, akik kávéfőzőket gyűjtenek. Kiderült, hogy több száz darabos anyaguk van, amelyet nem lát senki, mert egy raktárban áll… Elkértük, kölcsönadták. A tárlat e gyűjtemény darabjai mellett bemutat egy sarkot Simon Imre kávéfőzőgép-gyártó kisiparos műhelyéből is, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába került. (A budapesti kiállítást ottani kolléganőmmel, Vámos Évával ketten rendeztük.) A Magyar Nemzeti Múzeumban török kori kávéskannákat találtam − ezek a kiállított anyag legrégebbi darabjai −, de a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban is akadtak szép kávés tárgyak. Az ötlettől a kész kiállításig egy év sem telt el, így is hatalmas anyag jött össze. Hogyan épül fel a kiállítás? A látogatót egy élő kávécserje – Coffea arabica – köszönti, majd tablók mesélnek a kávé botanikai, kémiai, élettani, gazdaságföldrajzi sajátosságairól. Hoztam különböző pörkölő eszközöket, többek között a pesti Pilvax kávéházét: állítólag ezzel a vívósisak-szerűséggel pörkölte Fillinger apó Petőfiék 6

kávéját a forradalom napjaiban. Láthatók igazi kávészsákok, a látogató a nyers kávébab mellett megnézheti a pörkölés négy „hivatalos” fokozatát – hamburgi, bécsi, francia, olasz −, és ha a teremőr nem figyel, el is rágcsálhat egy-egy szemet. Innen csak egy lépés az őrlés: a kurblis, egyszerű daraboktól a legmodernebb változatig ennek is sokféle eszköze látható. A főzésnek pedig vagy százötven, és szinte mind más… A „fekete leves” a középkorban vérrel készült leves volt, és talán nem lehet ínyencségnek nevezni, mint ma. Számos legenda is fűződik a kávéhoz... Erre a kiállítás középső termében olvasható a válasz. A szólásban szereplő „fekete leves” eredetileg nem kávéra, hanem egy vérrel készített középkori levesfajtára utalt, amelyet az akkori szokások szerint az ünnepi étkezés befejező fogásai közt szolgáltak fel, és ínyencségnek számított. Aztán jött a török az ő fekete levesével... Történelmünk három jeles alakjáról – Majláth István erdélyi vajdáról, Török Bálint magyar főnemesről, nándorfehérvári bánról és Thököly Imre késmárki grófról, Erdély fejedelméről – is azt tartja a hagyomány, hogy vendéglátóinak fegyveresei a „jön a fekete leves” jelszóra fogták körül és ejtették foglyul az ebéd végén. A régi levest elfelejtettük, a szólás értelme ellenkezőjére fordult, de a kávé nálunk is elindult hódító útjára.


Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, 266 372 024, www.csikimuzeum.ro A kávéfogyasztás egyre divatosabb. Hol tart ma a kávéfogyasztás Magyarországon? Él-e még a kávéházi kultúra? A kávéházi kultúra, attól kezdve, hogy a török kiment Magyarországról, nyugati minták szerint fejlődött. A kávé nagyon drága volt, így csak a nagypolgárság és az arisztokrácia tudta megengedni magának. Gyönyörű külsőségek között fogyasztották: porcelán csésze, ezüstkanál stb. A régi kávésok ezt a miliőt próbálták megteremteni. Ez a divat jött Nyugat-Európából, és találkozott a még el nem felejtett balkáni hagyománnyal, azzal a csodálatos demokráciával, ami a déli kávéházakat mindig is jellemezte: bárki bemehetett, és kedve szerint elfogyaszthatott egy feketét. Együtt voltak a leggazdagabbak és a legszegényebbek. A török–arab kávéházak a mai napig ilyenek. A magyarországi, de mondhatni, az összes monarchiabeli kávéházban ez a két világ találkozott, ezért tudott ez az intézmény ennyire vonzóvá válni. Mindenki járt kávéházba, az iparosság középrétegétől az arisztokráciáig. Elsődleges információforrásként is szolgált. Egész Európában voltak olyan kávéházak, ahol kormányok sorsa dőlt el. Az összes polgári forradalom kávéházakból indult, míg a diktatúra melegágya, mint tudjuk, a kocsma. A kommunizmus megszüntette a kávéházakat, amelyek az 1989-es rendszerváltás óta, 50 év után most ismét felélednek. Ekkora időtávlatban ezt a kultúrát újra kell tanulni, nemcsak a vendéglátósoknak, a kávéháztulajdonosoknak, hanem a vendégeknek is. 2010-ben már nem lehet olyan kávéház, mint amilyen 1910-ben volt, hisz közben megváltozott a világ, az emberek is másak, de van egy erős érdeklődés és igény rá. A régi kávéházak szolgáltatásait Budapesten ma leginkább a romkocsmák biztosítják. Ezek olyan vendéglátóhelyek, amelyeket lebontásra ítélt házakban rendeznek be fiatalok, ócskapiacról begyűjtött bútorzattal, és nagyon hosszan nyitva tartanak. Nem idéznek nosztalgikus kávéházi hangulatot, hanem a mához igazodnak. A múltból csak annyit vesznek át, amennyit ma érdemes. Bárki betérhet, viheti a kutyáját, a bringáját meg a jegyzeteit. Nem csak a srácok szeretik ezt a fura világot: idősebbek is szívesen járnak ezekre a helyekre, én is.

Hogyan készül a jó kávé? Milyen a jó kávé? Azt, hogy hogyan készül a jó kávé, itt most bemutatjuk. A második teremben a nyugat-európai kávékészítés legkorábbi edényeitől a „nem gépesített” mai formákig tart a sor. A kiállítás harmadik termében pedig egyszerű és bonyolult gépek láthatók, különböző lombikok, szifonok, bécsi kannák (ahol már zárt térben történik a kávéfőzés, nem eresztve ki az aromákat), aztán a különféle háztartási főzők, kis és nagy presszógépek. A legjobb szerintem az olasz típusú presszókávé, bár tudom, hogy Erdélyben még elterjedt a törökös változat is. A jó italt meghatározza a kávé termőhelye, fajtája, a keverék aránya (minél több benne az arabica, annál finomabb, minél több a robusta, annál erősebb), a pörkölés módja, a darálás… Utána pedig azonnal főzni és fogyasztani! Az igazi jó kávé felszínén van egy krémes réteg – ettől krémkávé –, amely nem tűnik el, bárhogyan is kavargatjuk. Az ugyanis a kávé olaja, amely a gőzölés hatására csapódik ki. Minél vastagabb ez a „krém”, annál jobb! Kérdezett: Mihály Réka

A FEKETE LEVES – A KÁVÉFŐZÉS TÖRTÉNETE 2010. december 10. – 2011. február 25. Hétvégi programsorozat A kávé-, a kávéfőzés- és a kávéivás történetét bemutató kiállításhoz kapcsolódóan minden hétvégén hosszabbított nyitva tartással, kávéház működtetésével és különleges prog-

ramokkal várjuk látogatóinkat. Péntekenként filmvetítést, vasárnaponként 17.00 órától ingyenes tárlatvezetést tartunk. Minden szombaton pedig kávékóstolóra, irodalmi estre, koncertre, kávéházi kultúráról tartott előadásra kerül sor. 7



BOLDOGASSZONY – kortárs képzőművészeti kiállítás 2011. január 14. – február 6.

Incze Mózes: Boldogasszony triptichon, 2010, olaj-vászon, 2 db 80×20 cm, 1 db 80×50 cm

Boldogasszony címmel nyílik kiállítás a budapesti Forrás Galéria és a Csíki Székely Múzeum együttműködésének eredményeként. A tematikus kiállításon huszonhat kortárs képzőművész egy-egy reprezentatív alkotása tekinthető meg. A mai kor meghatározó művészei olajfestmény, grafika, szobor, relief által mutatják be Boldogasszony alakjának, az ősi eredetű kulturális jelképnek az útját, változatait és személyes értelmezéseit. Az ábrázolások hol látomásos erejű pillanatokat láttatnak, hol a Bibliához igazodnak, hol pedig a hagyományos népművészeti ábrázolásokhoz, ismert jelképrendszerekhez nyúlnak vissza. A budapesti Forrás Galéria képzőművészeinek vándorkiállítását a Kárpát-medence húsz helyszínen, hét országban mutatják be. A kiállítást kíséri egy nyolcnyelvű (román, ukrán, szlovák, német, szlovén, horvát, szerb, magyar) művészeti album, melynek bevezetőjét Makovecz Imre építész, előszavát Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója írta, valamint a kiállítás-sorozatot rögzíti egy televíziós sorozat, dokumentumfilm. „A művészet korról korra újraértelmezi a Boldogasszony-képet. Különösen fontos ez az elmúlt két évszázadban, mióta nemcsak a világ szépségében, jóságában, igazságában, szentségében való gyönyörködést és annak ábrázolását, a teremtés, az ősműalkotás leképezését nevezik művészetnek. A kor meghatározó alkotói időről időre felmutatják az esztétikumot, Isten és a természet rendjét, arányait tükröző művészetüket, hogy a közösség hagyományait továbbadják, újrafogalmazzák. A Boldogasszony-ábrázolások a láthatatlan létezőhöz, a hithez, a teremtőhöz vezetnek. Az alkotókat nem foglalkoztatja a látható, de nem létező, virtuális valóság, mely körülvesz bennünket. A spirituális gazdagságot, nem a meg nem nevezett globális hatalom-pénz gazdagságát hirdetik. Az ókori Mammon- vagy Baál-kultusz sikere időleges volt éppúgy, mint a meg nem nevezett hatalom más próbálkozásai, az újra és újra születő élettel szemben.” (Tóth Norbert, a Forrás Galéria igazgatója) Dávid Biborka, Csíki Székely Múzeum

Nagy Gábor: Angyali üdvözlet, 2010, festett fa, 74×57×6 cm

CSÍKI JÁTÉKSZÍN

Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Szilágyi László – Zerkovitz Béla: CSÓKOS ASSZONY – operett két részben Bemutató előadás: 2011. január 7. / péntek / 19.00 óra / Bánk bán bérlet a számla fejében, ráadásul átaludta az egész napot. Már nincs idő helyrehozni a dolgokat, nemsokára elő kell állni a meglepetéssel, a gyűrűk meg sehol! Különlegessége... …többek között az élőzene: Ráduj Gábor, Veress Csaba és Szőgyör Árpád előadásában, valamint három fiatal vendégművész jelenléte a produkcióban. A primadonna és a bonviván szerepére a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magiszteri színészhallgatóit hívta meg a rendező, Parászka Miklós. Alig huszonéves fiatalok játsszák a főszerepeket: Kiss Bora és Kónya Ütő Bence, az előadás koreográfiáját pedig a táncművészet irányában is tanulmányokat folytató osztálytársuk, a csíkszeredai Horváth Gyula-Antal készítette. Budaházi Attila, dramaturg

Kiss Bora és Kónya Ütő Bence. Én és a kisöcsém című előadásból

Amiért érdekel minket... Az ember a mesék fogyasztója marad, amíg él. Akár a tévéhíradó tálalásában fogyasztja a mesét, akár rendőrségi hírek formájában. A színpadi műfajok között az operett a kikapcsolódást nyújtó zenés mese. Aki szereti, az általában a fiatal szerelmesek egymásra találásáért drukkol, s bár jól tudja a néző, hogy happy end lesz belőle, mégis kíváncsi, hogy hogyan fordul jóra az, amit a szerelmesek elrontanak már az elején. Élőzene, dalok, táncok – ez még mind hozzátartozik a letűnt világ hangulatának megidéző eszközei, kellékei, közé. Talán ezért is élte túl a korát az operett, mert a mesék világának megteremtéséhez éppen ez a százévnyi távolság szükséges. Egyszer volt, hol nem volt... A Csókos asszony a budapesti Józsefvárosban játszódik. Egy gangos ház udvarán indul. A Nagytemplom utcában Pünkösdi Katót ünneplik. A talált gyerekből primadonna lett, és beleszeretett az operett zeneszerzőjébe, Dorozsmai Pistába, aki a hentes Kubanektől, Katóka nevelőapjától bérel lakást Ibolya Ede dalszövegíróval együtt. Pista és Kubanek titokban megszervezték Katóka ünnepélyes eljegyzését is a premier napjára, csakhogy a vőlegény, múlt éjszakai lumpolása közben, az egyik lokál pincérénél hagyta a jegygyűrűket 10

Szereposztás: Báró Tarpataky: FÜLÖP ZOLTÁN Pünkösdi Kató: KISS BORA Dorozsmai Pista: KÓNYA ÜTŐ BENCE Ibolya Ede: KOSZTÁNDI ZSOLT Rica-maca: BENEDEK ÁGNES Hunyadiné: DÁLNOKY CSILLA Kubanek, Hentes: LŐRINCZ ANDRÁS-ERNő Salvator, Főkomornyik: GIACOMELLO ROBERTO Csipcsala, Pék: BODEA TIBOR Rendőr: BILIBÓK ATTILA Hentesinas: PAP TIBOR Orfeumi Lányok: FEKETE BERNADETTA, R ÁDULY BEÁTA, ZSIGMOND ÉVA-BEÁTA Pincér a Wampeticsben: KISS ERNŐ Zenekar: R ÁDUJ GÁBOR, SZŐGYÖR ÁRPÁD, VERESS CSABA Ügyelő: TATÁR ATTILA; Súgó: DÓSA ERZSÉBET Dramaturg: BUDAHÁZI ATTILA Zenei vezető: MANFRÉDI ANNAMÁRIA Koreográfus: HORVÁTH GYULA-ANTAL Díszlet-jelmeztervező: KELEMEN KATA Rendező: PARÁSZKA MIKLÓS. A Los Angeles című szám dalszövegét Harmath Imre írta. Az előadás a Proscénium, a Pentaton és az UMPA szerzői ügynökségek engedélyével és közvetítésével készült.

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel./fax: +40 266 371 464, www.szereda.ro

Egyed Ákos: ERDÉLY 1848–1849 – könyvbemutató 2011. január 7. / péntek / 17.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának díszterme Bővített formában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg Egyed Ákos Erdély 1848–1849 című könyve. Az első kiadása a forradalom 150. évfordulójára jelent meg, és mivel gyorsan elfogyott a könyvpiacról, a szerzőt arra késztette, hogy újra kiadja. A második kiadás kiegészül a szerzőnek az utóbbi tíz év kutatómunkájával, a magyar történetkutatás újabb eredményeivel. A könyvet a szerző jelenlétében Pál-Antal Sándor mutatja be.

EGYED ÁKOS 1929. november 25-én született Bodosban. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója lett. 1951–1953 között ugyanitt volt gyakornok, ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója lett. 1990–1994 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1995–1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívott előadója volt. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Kutatásai az 1848-as erdélyi forradalomra és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetére irányulnak. Foglalkozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel.

1848–1849 KÖZÖS TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG – interjú Egyed Ákos történésszel, az Erdély 1848–1849 könyvének csíkszeredai bemutatója kapcsán Az előző, 1998-as kiadáshoz képest mennyiben változott, bővült a 2010-es kiadvány? Van meglepetés a kor kutatásában? A 2010-es második kiadás jelentős mértékben bővült a korábbi kétkötetes kiadáshoz képest. Külön fejezetben vizsgálja az európai forradalmak tükröződését a kolozsvári magyar sajtóban, alfejezetben foglalkozik a Partium visszacsatolásával Magyarországhoz, Bécs kettős politikájával, Wesselényi Miklós fellépésével és gróf Mikó Imre szerepével. Bővebben szól az utolsó erdélyi rendi országgyűlés történetéről és jelentőségéről a feudalizmus törvényeinek eltörlésében, illetve a polgári szabadságjogok törvénybe iktatásában. Ezenkívül újabb 12

kutatásaim egy-egy részeredményével egészítettem ki számos korábban is tárgyalt kérdést. A kutatót valóban meglepetésként érheti az, ha addig ismeretlen forrásanyagra bukkan. Számomra kellemes meglepetést okozott a jobbágyfelszabadítás falvankénti kimutatásainak megtalálása egy családi levéltárban. Erről ugyanis az a feltételezés terjedt el, hogy elveszett. Egy 160 éves történelmi eseményt tárt fel, kimagasló szakmai igényességgel. Milyen nehézségekbe ütközött a kutatás során? Hol tart a téma a történelmi kutatások, nemzetközi szemlélet terén? Kapcsolódik-e a múltfeldolgozás a szembesülés problematikájával?


Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel./fax: +40 266 371 464, www.szereda.ro Az 1848–1849-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak hatalmas irodalma van, de az erdélyi események egységes szemléletű összefoglaló története – az eddigi részeredmények felhasználásával (tudomásom szerint) – az 1998–1999-es kétkötetes munkámban állt össze először. Ezt a vállalkozást a második kiadás tovább folytatja. Természetes, hogy ennek megírása során számos nehézséggel kellett szembe találnom magam. Az adatfeltárás nehézségeiről most nem szólva, inkább azt említem meg, hogy a magyar, illetve román és szász történetírásnak a forradalom történetéről közölt, egymásnak merőben ellentmondó szemléletű bemutatását, különbözőségeinek, szembenállásának számbavételét kellett elvégeznem, hogy azokat a történelmi tények és adatok tömegével szembesíthessem. Tettem ezt azért, mert meggyőződésem, hogy 1848–1849 közös történelmi örökség, és mint ilyent kellene kutatni a valós összefüggések, reális szembenállások felmutatása érdekében. Hogy tisztábban láthassuk, mit nyert és mit veszített Erdély 1848–1849-ben. Ez az új kiadás a forradalom különböző eseményeit, jelenségeit egy kötetben láttatja, s azt is bemutatja, hogy milyen út vezetett a biztató s bizakodó tavaszi eseményektől az őszi-téli, annyi áldozatot kérő polgárháborúhoz. Aztán a magyar szabadságharc 1849. évi nagy győzelmeit, majd a védelmi háború erdélyi eseményeit elemzi. Ennek során természetesen felhasználtam a közben megjelent történész kollégák kutatásainak eredményeit is. Kétségtelen az is, hogy az utóbbi évtizedekben előrelépés történt a forráskutatások és dokumentumkiadás terén, de még a kezdeteknél tartunk, és nem egyszer ezek is magukon viselik a szemléletbeli egyoldalúságok buktatóit (a dokumentumok kiválasztásában például).

ki, hogy a magyar polgári lakosság mintegy 7500–8500 főt veszített, s ha az elhurcoltak, eltűntek, sebesülten elpusztultak számát is ide számítjuk, mintegy 10 000 főre tehetjük a veszteséget. Természetesen a polgárháborús veszteségek kutatása korántsem tekinthető befejezettnek.

A kötet végén a veszteségek megbecsülésével is próbálkozik…, hogyan látja a magyar áldozatok számát? Kutatásaim során igyekeztem számba venni a polgárháborús veszteségeket, mint fájdalmas történelmi örökséget. Sajnos, ez a kérdés jelenleg is feszültségkeltő tényező a román–magyar kapcsolatok terén, s nemcsak a történetkutatásban, de a mindennapi életben is (gondolok a városok utcáinak elnevezése körüli vitákra, egyoldalú hatalmi döntések okozta tévedésekre). Azt látjuk, hogy a román történetkutatás általában csak a románság veszteségeivel számol, és ezt a politika meg is jelenteti különböző helyeken és tereken, a tankönyvekben, feliratokban (a legfeltűnőbben Kolozsvárt). Pedig ma már rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyekből megközelítő mértékben megállapíthatók a polgári lakosság veszteségei. Ezekből az adatokból az derül

Elkerülhető lett volna-e a magyar–román, magyar–szász konfrontáció? Az ellentétek kiéleződése a különböző nemzetek és nemzetiségek között 1848-ban általános európai jelenség volt. Gondoljunk az olasz–osztrák, a lengyel–osztrák, a magyar–osztrák viszonyokra. Vonatkozik ez Erdélyre is, itt a magyar–román, magyar–szász viszonyokra, hiszen olyan történelemformáló időben zajlottak az események, az átalakulások, amikor minden nemzet vagy nemzetiség sietve kereste jövőjének lehetséges, kedvező útjait. De a fegyveres konfrontáció más kérdés, amely, véleményem szerint nem volt elkerülhetetlen Erdélyben, mert ennek kezdeteit a bécsi politika ösztönözte azzal, hogy mozgósította a nemzetiségeket, köztük a románokat és a szászokat is a magyar forradalom vívmányai, majd a szabadságharcunk ellen. 13



Ágyúöntöde Kézdivásárhelyen

Az 1848-as forradalomnak köszönhetően eltörölték a jobbágyságot Erdélyben. Ez nemzeti vagy társadalmi szabadságot jelentett? A jobbágyfelszabadítás az 1848-as forradalom egyik legmaradandóbb vívmánya volt, és véleményem szerint a rendszerváltás alapvető feltétele is. Ez elsősorban egyéni szabadságot és az eddig használt föld tulajdonjogát jelentette minden volt úrbéres jobbágy számára, összességben pedig társadalmi felszabadulást a jobbágyparasztságnak. Ugyanakkor valamely polgári nemzet részévé is vált a korábbi jobbágyság, mégpedig nemzetiségi hovatartozás szerint. A jobbágyfelszabadításnak köszönhetően kialakulhatott egy olyan családi gazdasági rendszer, amely a kollektivizálásig fennállt, és a kiegészítő foglalkozásokkal együtt biztosította a falvak növekvő népességének alapvető létfeltételeit. A Székelyföld helyzete sok tekintetben sajátos volt, amit a kötet nem hagy figyelmen kívül. 14

Március 15-e jelképpé vált, mélyen beivódott a magyar köztudatba. Ez voltaképp egy örökség is lehet. Mi az 1848–1849-es forradalom történelmi jelentősége? Mi lehet ma 1848 üzenete? A március 15-i 12 pont olyan jövőképet nyújtott a magyarságnak, amely hosszú történelmi időre meghatározta a nemzeti kibontakozás lehetőségét. Ezt felismerte a magyarság s fogadta el rendkívül rövid idő alatt, és majdnem teljes többséggel. Ezért merem mondani, hogy március 15-e a modern magyar nemzet születésnapja volt, a forradalom idején elfogadott törvények pedig rendszerváltozást jelentettek: egy sok évszázados rendi világot töröltek el, lefektetve a polgári rendszer törvényes alapjait. Március 15e, valamint a magyar forradalom és szabadságharc emléke ma is hálószerűen fogja össze a történeti tudat síkján a világ magyarságát. És élteti a szabadság szellemét. Kérdezett: Mihály Réka



A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG – Előadás-sorozat múltunkról, jelenünkről, jövőnkről Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közös szervezésében 2011ben is tovább folytatódik a 2006 novemberében, a Székely önkormányzat története témájú előadással elindított sorozat. Az előadás-sorozat célja a honfoglalás előtti, valamint a Kárpátmedencei történelmi múltunk mélyebb feltárása, bemutatása, értékes és sajátos kulturális örökségünk valós megismertetése, jeleni helyzetünk többszempontú elemzése, értelmezése, magyar nemzetünk s benne a székelység sorsának a lehetséges alakulása, alakítása az Európai Unióban és az unió után. Az előadások tervezett időpontjáról, az esetleges változtatásokról előzetesen értesülhetnek a helyi írott és elektronikus médiából. Veress Dávid

A HONFOGLALÁS ELŐTTŐL AZ EURÓPAI UNIÓ UTÁNIG előadás-sorozat 2011. januárra tervezett előadásai:

2011. január 14. / péntek / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának díszterme Szőcs János – történész, muzeológus CSÍK ROMÁN TELEPÜLÉSEINEK KIALAKULÁSA 1600–1850 KÖZÖTT 2011. január 21. / péntek / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának díszterme Dr. Tánczos Vilmos – tanár, BBTE Kolozsvár A MOLDVAI MAGYAR CSÁNGÓK NYELVHALÁLA – SZÁMOKBAN

Fotó: Ady András

15

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., www.ccenter.ro

MAGYAR KULTÚRA NAPJA A HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONTTAL

Fotó: Molnár Attila

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotókiállításra és koncertre hívja a közönséget a Magyar Kultúra Napja ünnepén. Január 21-én, pénteken 18.00 órától a Kriterion Galériában a HMKK 20. Nemzetközi Fotótáborának anyagából nyílik kiállítás, amely Csíkmadarason zajlott 2010 májusában, a Kulturális Központ és a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatal közös szervezésében. A tizennégy részt vevő fotográfus a madarasiak mindennapjait, ünnepnapjait, az elsőáldozásra és a csíksomlyói búcsúra készülő falut örökítette meg.

Kiállító fotográfusok: Ádám Gyula (Csíkszereda), Antal Imre (Bécs, Ausztria), Balázs Attila (Székelyudvarhely), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Erdély Bálint Előd (Székelyudvarhely), Găină Gerendi Dorel (Kolozsvár), Haris László (Budapest), Henning János (Sepsiszentgyörgy), Homoga József (Salgotarján, Magyarország), Kása Béla (Tordás, Magyaroszág), Magyari Hunor (Székelyudvarhely), Molnár Attila (Csíkszereda), Szentes Zágon (Kolozsvár), Veres Nándor (Csíkszereda). Január 22-én, szombaton 18.00 órától Péter Ernő, Antal Sándor és Marius Popescu koncertjére várjuk a közönséget a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola aulájába. Műsoron: Joseph Haydn: Trió all ungaresca, Carl Maria von Weber: Andante rondo unghereze, Johannes Brahms: Magyar táncok 1, 2, 5, 6, 7, Vittorio Monti: Csárdás, Dohnányi Ernő: Ruralia hungarica, Hubay Jenő: Csárda-jelenet, Bartók Béla: Brácsa verseny, II-III tétel. Péter Boglárka, HMKK

Fotó: Ádám Gyula

16

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA

Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5. szám., tel.: +40 266 311 775, www.hargitakiado.ro

BOGDÁN LÁSZLÓ VAGY VASZILIJ BOGDANOV? 2011. január 21-én Bogdán László József Attila-díjas költő lesz a Székelyföld Galéria vendége.

Vaszilij Bogdanov

BOGDÁN LÁSZLÓ

AZ ÜLDÖZÖTT

(Sepsiszentgyörgy, 1948) – József Attila-díjas költő, író, újságíró. Több mint harminc kötete jelent meg.

Ott álltam megint, napsütötte téren, Vlagyimirben, egy elsüllyedő télen. A Szent Demeter-katedrálist néztem, fogvacogtató, kápráztató fényben. Megmozdulnak-e a kőoroszlánok? Bizarr valóra válnak-e rémálmok? Ki vagyok én, hogy szabadon kószálok elmúlt időkben, s néha meg-megállok szívemnek tetsző helyeken? Didergek. Hát mégse múlik a tékozló élet? Egyetlen kusza, burjánzó idézet? De vége lehet! Talán ettől félek? Talán attól, hogy nem találok vissza? Lépteimet a napfény majd felissza. (Részlet Vaszilij Bogdanov Versek az ötvenes évekből című versciklusából. In Székelyföld, 2011/1.) 17

CSÍKSZEREDAI E-KÖNYV MÁRTON ÁRPÁDRÓL

Színek a palettán – e-könyv

A gondolat mélyen megérintett. És megértettem, hogy ha nem lépek közbe, mindez csak terv marad. Rávettem a festőművészt, hogy beszélgessünk el mindarról, amit emlékeiből papírra vetne. 2007 novemberétől 2008 januárjának végéig 12 alkalommal ültünk le a zsúfoltságában is meghitt, munka hangulatú műteremben. Találkozásaink mindegyikén egy-másfél órát tartott Márton Árpád soros vallomása, amit aztán odahaza késedelem nélkül betűhíven papírra vetettem, majd átfésültem, itt-ott a szükséges dokumentációval kiegészítettem, majd a művész 70. születésnapja előtt egy héttel elkészültem a kézirat számítógépes változatával. A Magyar Elektronikus Könyvtár örömmel fogadta az illusztrációkkal ellátott e-könyvet, s miután az utolsó műszaki simításokat elvégezték rajta, maradéktalanul felkerült a MEK egyre gazdagodó állományába, s azóta is bármikor elérhető az alábbi címen: http://mek.oszk.hu/08700/08705/. A háromféle formátumban ingyenesen letölthető dokumentum ugyan nem könyv a szó szoros értelmében, de számítógép vagy e-könyv olvasó segítségével képernyőn ugyan, de könyvként böngészhető. Ezért annyi példányban létezik, ahányan rábukkannak és érdeklődést mutatnak iránta. Az internet lehetővé teszi, hogy a Csíkszeredában készült, magyar könyvtári szerveren található mű percek alatt elérhető legyen

A szerző a Színek a palettán születéséről és az e-könyvekről: – Régóta készültem arra, hogy meghitt beszélgetésben szóra bírjam életéről, pályafutásáról Márton Árpádot. Különösen, amióta megérintett az a mód, ahogyan egy vele készített interjúban egykori iskolájára, tanáraira, diáktársaira emlékezett. Ezt mondta ugyanis: „Egyre jobban foglalkoztat az egykori iskolámhoz fűződő emlékek rögzítése. A marosvásárhelyi művészeti iskola döntő színhelye életemnek, ugyanakkor a jelenkori erdélyi festészet egyik meghatározó bölcsője, remek tanáraival együtt. Az itt végzettek – mai napig jó barátaim – teremtettek tulajdonképpen művészeti életet, ízlést és alkotó szellemet olyan városokban, mint Szászrégen, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelykeresztúr, Segesvár, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós. A rájuk való emlékezés, a tanulságok átmentése sürgető parancs. Érzem, hogy ha jövő év végéig nem készülök el az írással, akkor végleg bennem reked. Nem dicsekszem, mások állítják: talán én emlékszem a legpontosabban, legrészletesebben mindarra, ami velünk történt. Ahányszor összeülünk, elismerik: tényleg, ez is úgy történt, meg az is, ahogy elmesélem. És csodálkoznak: hogy tudtam ennyi mindent észben tartani?”

Márton Árpád kitüntetése 2010 márciusában

18

Fotó: Ádám Gyula

az egész világon. Nagy előnye a nyomtatott könyvvel szemben, hogy menet közben korrigálható, kiegészíthető – a javított dokumentum cseréje néhány pillanatot vesz csak igénybe. E-könyvünk bemutatása a Kájoni János Megyei Könyvtárban (a többes szám evidens, hiszen a mű fő szerzője maga a mesélő, az utolérhetetlen humorú és mesélőkedvű Márton Árpád) áttörést jelentett az eddigi megszokott könyvbemutatók sorában, netán csöpp szenzációt is, annak ellenére, hogy az e-könyvek szerkesztése, a holnap könyvének sorsa már több mint egy évtizede élénken foglalkoztat. Kezdődött a „láz” az Erdélyi és csángó költészet című egyéni, Andrassew Iván budapesti íróbarátom cselekvő szorgalmazására létrehozott antológiából kinőtt megavállalkozás elindításával, majd folytatódott a Román költők antológiával, amelyekkel sikerült megalapoznom elkötelezettségemet az elektronikus irodalom pártolása mellett. Azóta már több tucat e-könyv digitalizálása és szerkesztése tapad a kezemhez, közülük egyesek saját munkáim. A Színek a palettán nem az egyedüli, kizárólag ekönyvként olvasható kötetem. Megtalálható még a Fehér titok (Mai kalandok – kalandos élettörténetek; http://mek. oszk.hu/07700/07778/), a Krajczáros napló (egy XIX. század második felében élt marosvásárhelyi kamaszlegény feljegyzései; http://mek.oszk.hu/08600/08664/), a Kóválygások a Hyde parkban című verseskötet (http://mek. oszk.hu/08500/08559/), a Színes kenguru (Ötven vers és ugyanannyi kép a gyermekkorról, Mircea Florin Sandruval közösen; http://mek.oszk.hu/02300/02354/). Értékes, sodró erejű, valódi olvasmányok Elekes Ferenc marosvásárhelyi költő, író utóbbi években született lírai és prózai munkái – szám szerint hét könyvét volt szerencsém

Cseke Gábor szerző

szerkeszteni, egyik jobb mint a másik! –, valamennyi ott van a MEK-en, akárcsak Oláh István székelyudvarhelyi költő, író életműve: válogatott versei és Zsebregénye. De megtalálható Ady András két verseskönyve (A még nem és a már késő között, Privát mértan), Kristó Tibor ugyancsak két kötete (Kaugarít-íjak, Napnyugatra tartok), kizárólag e-könyvként készítettem el Máriás József irodalomkritikus két tanulmánykötetét (Magyar szellem, erdélyi szellem; Olvassunk bele...), Keszthelyi György verseskönyvét (Bárány kalasnyikovval). Most fejezem be a szatmári Debreczeni Éva költőnő új verseskötetének szerkesztését (A boldogtalan tollhercegnő), s már nekikezdtem Máriás József igen alapos, Németh Lászlóról szóló tanulmánygyűjteményének is. Digitalizáltam továbbá a Romániai Magyar Szó zsebkönyvei sorozatában 1990-ben megjelent dokumentumkötetet (Élő lánc, http://mek.oszk.hu/08000/08052/) az 1989-es fordulat alapvető dokumentumaival, sajtóvisszhangjával, korabeli interjúkkal, beszámolókkal. Olyan könyvritkaság ez ma már, amely így újra fölkerült a nagyközönség mindenütt elérhető polcára. A sor pedig zavartalanul folytatódik, mert munkámat kimondottan a hobbi élteti... Cseke Gábor

Márton Árpád: A Föld fiai

19

SPORTNAPTÁR

JÉGKORONG MOL LIGA 2010/2011

Fotó: ifj. Incze András

A közös magyar–román jégkorongbajnokság rájátszása (playoff) folytatódik január hónap folyamán. A HSC Csíkszereda győzelmével záruló alapszakaszt, majd a selejtezőket és a negyeddöntőket követően a győztesek az elődöntőben folytatják a bajnokságot, ahol az alapszakaszban elért helyezések alapján az 1–4., 2–3. beosztással játszanak tovább január 3. és 11. között. A döntőben négy sikerig tart a párharc, a tervezett játéknapok január 14–26. közé esnek.

A HSC Csíkszereda elődöntőbeli mérkőzései Január 3., hétfő HSC Csíkszereda – Vasas HC/FTC Orangeways/Brassói Fenestela 68 Január 4., kedd HSC Csíkszereda – Vasas HC/FTC Orangeways/Brassói Fenestela 68

20

Január 7., péntek Vasas HC/FTC Orangeways/Brassói Fenestela 68 – HSC Csíkszereda Január 8., szombat (ha kell) Vasas HC/FTC Orangeways/Brassói Fenestela 68 – HSC Csíkszereda Január 11., vasárnap (ha kell) HSC Csíkszereda – Vasas HC/FTC Orangeways/Brassói Fenestela 68 Abban az esetben, ha döntőbe jut a HSC Csíkszereda csapata, január 14-én és 15-én hazai pályán fogadja ellenfelét, január 18-án és 19-én pedig idegenben játszik. Amennyiben négy mérkőzést követően nem dől el a közös magyar–román jégkorongbajnokság állása, január 22-én és 23-án újra városunkban fogadja a HSC Csíkszereda a döntő másik szereplőjét, január 26-án pedig idegenben lépnek pályára jégkorongozóink.

SPORTNAPTÁR

ROMÁN BAJNOKSÁG Az alapszakasz első, második és harmadik helyén végzett csapatai, valamint a középdöntő nyertese részvételével zajló Szuper Ligával folytatódik januárban az országos jégkorongbajnokság. Ebben a hónapban a versenyprogram a következőképpen alakul: 2011. január 21., péntek ASZ* I. helyezett – KD* I. helyezett ASZ II. helyezett – ASZ III. helyezett 2011. január 23., vasárnap ASZ I. helyezett – ASZ III. helyezett ASZ II. helyezett – KD I. helyezett 2011. január 25., kedd ASZ II. helyezett – ASZ I. helyezett KD I. helyezett – ASZ III. helyezett 2011. január 28., péntek KD I. helyezett – ASZ I. helyezett ASZ III. helyezett – ASZ II. helyezett

Fotó: Csíki Zsolt

2011. január 30., vasárnap ASZ III. helyezett – ASZ I. helyezett KD I. helyezett – ASZ II. helyezett * ASZ – alapszakasz, KD – középdöntő

SPORTTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓ

A két csapat közös fényképe – fehér pulóverben, keményített nyakú ingben, nyakkendővel és közönséges bőrkesztyűben a hazaiak csapata, balról kezdődően: Miklós Gyula, Császár Jenő (bemozdult), Czáka István, Löffler Aurél, Bedő Ákos, Schmidt Béla, Vákár Lajos és a mecénás Dóczy András, elől Dóczy János kapus térdel.

Neves sporttörténeti évfordulót ünnepel Csíkszereda 2011. január 24–25-én. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1931. január 24–25-én zajlottak az első jégkorong-mérkőzések Csíkszeredában. A csíkszeredaiak a Román Tenisz Klub jégkorongozóit fogadták a Zsidó utcai korcsolyapályán.

Az első játéknapon 4:0 arányban maradt alul a lelkes fiatalokból álló csapat, ám január 25-én megszületett az első csíkszeredai gól, melyet Császár Jenő szerzett. A mérkőzés döntetlenül 1:1-es eredménnyel zárult, ám a hazaiaknak így is óriási sikert jelentett. 21

SPORTNAPTÁR

KOSÁRLABDA A-OSZTÁLYOS FÉRFI BAJNOKSÁG / A Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK januári mérkőzései: 2011. január 15., szombat Steaua Turabo – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK 2011. január 22., szombat Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – BCM U Piteşti 2011. január 29., szombat CSU Atlassib Sibiu – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK A Csíkszeredai Sportcsarnokban játszott mérkőzésekre a teljes árú belépőjegy ára 7 lej, míg 18 év alatti fiataloknak és 65 év fölötti nyugdíjasoknak 5 lej. Fotó: Csíki Zsolt

CSÍKSZEREDA TEREMLABDARÚGÓ KUPA rembajnoka címet hódítja el. Az első 6 helyezett egy ingyenes szuperbajnokságban folytatja, ahol a győztes csapat egy évre a Csíkszereda-kupa birtokába jut, és a csapat neve, játékosai örökre felíródnak az impozáns vándorserleg talapzatára. Az alapszakasz négy tornáján a csapatok 5+1-es felállásban szerepelnek, a mérkőzések időtartama 2x20 perc, folytonos idővel. A szupertornán viszont már az összecsapások teljesen a hivatalos teremlabdarúgás szabályai szerint zajlanak: 2x20 perces tényleges (állított) játékidővel, 4+1 felállásban stb.

Fotó: Kristó Róbert

A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Csíki Sportegylet által 2007-ben elindított és megszervezett sportesemény a negyedik kiírásához érkezett. A 2010. december 18. és 2011. február 6. között, a megyeszékhelyi sportcsarnokban zajló vetélkedő egy három tornából álló alapszakaszból és egy szuperdöntőből áll. Az alapszakasz mindegyik tornáján külön-külön győztest hirdetnek. Az első három helyezett kupákban és pénzjutalomban részesül, és díjazzák a torna legjeit. Ezenkívül minden részt vevő csapat pontokat gyűjt: 1. hely 12 p., 2. hely 10 p., 3. hely 8 p., 4. hely 6 p., negyeddöntők vesztesei 4 p., csoportharmadik 2 p., csoportutolsók 1 p. A három torna végén az összetett táblázat első helyezettje a Csíkszereda Te22

A tornák időpontjai: december 18–19., január 15–16., január 22–23. A szuperdöntő mérkőzései február 5–6. között zajlanak. Az elmúlt három idényben a szuperdöntő résztvevőit a szervező Csíki Sportegylet pénzjutalomban is részesítette. A Csíkszereda-kupa eddigi győztesei: Cinema, Székelykeresztúri Apeximp és a Ferguson. Bővebb információ: Brügger Sándor, tel.: 0740–293 880.

SPORTNAPTÁR

SÍVERSENYEK HARGITAFÜRDŐN ALPESI SÍ Verseny

Időpont

Helyszín

Korosztály

Városi síbajnokság

2011. január 8.

Hargitafürdő, Miklós-pálya

kisifjúsági, ifjúsági

Electrica-kupa

2011. január 9.


felnőtt

Miklós pálya-kupa

2011. január 15.


kisifjúsági, ifjúsági

Megyei kupa iskolásoknak

2011. január 21.


I–IV. osztályosok

Megyei kupa iskolásoknak

2011. január 22.


V–VIII. osztályosok

BIATLON Verseny

Időpont

Helyszín

Próba

Korosztály

Hargita-kupa

2011. január 7–9.

Hargitafürdő

Sprint, üldözéses

felnőtt, ifjúsági

Verseny

Időpont

Helyszín

Próba

Korosztály

Hargita-kupa

2011. január 16.

Hargitafürdő

egyéni, 10-5-3 km


Márkos-emlékkupa

2011. január 15.

Hargitafürdő

klasszikus


SÍFUTÁS

Összeállította: Ferenczy Krisztina

Fotó: Kristó Róbert

23

Szerkesztőség: Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 38. sz. Tel.: 0266–371100, 0266–372360, 0266 –372370.

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA ESZMÉNY ÉS HASONLATOSSÁG. Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára Forma: 125x190 mm, terjedelem: 184 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 25 lej Barabás Miklós (1810–1898) születésének 200. évfordulója tiszteletére Kovászna Megye Tanácsa a 2010-es évet a Képzőművészet Évének nyilvánította. Ez alkalomból jelent meg jelen kötet is, Jánó Mihály művészettörténész szerkesztésében. A könyvben a történész, művészettörténész, néprajzos és filozófus szerzők – Szegedy-Maszák Zsuzsanna, Jánó Mihály, Orbán János, Csáki Árpád, Murádin Jenő, Egyed Péter és Haszmann Pál – írásai Barabás Miklós korai rajzaitól kezdve egyik legutolsó önarcképének keletkezéséig, vagy műszaki érdeklődéséig nyújtanak új adatokat, értelmezési lehetőséget az olvasó számára. FAZAKAS TIBOR (Előszó: Banner Zoltán) Műterem, 32. Forma: 220x210 mm, terjedelem: 60 oldal, amelyből 30 oldal színes illusztráció, kivitelezés: fűzött, ára: 20 lej Az op-art-ot vállalni Vasarely után, méghozzá programszerűen és végzetes meggyőződéssel, a szándékban és a cselekvésben állhatatos egyéniség sajátja – állítja Cseke Gábor erdélyi író, újságíró, aki szerint „ilyen ember az erdélyi képzőművészek társadalmában Fazakas Tibor, aki nem átallja a formák végtelenjéből a szimmetriát, a szögek, szakaszok és síkok illeszkedő rendjét, színbe és alakzatokba rendeződését előnyben részesíteni, velük saját művészi útját kikövezni”. Egyed Ákos: ERDÉLY 1848–1849 Forma: 165x235 mm, terjedelem: 618 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 56 lej Egyed Ákos akadémikus nagy sikernek örvendő történelmi munkájának célja az 1848. évi erdélyi események áttekintése, a forradalom sajátosságainak felmutatása, 1849 szabadságharcának ismertetése. Vagyis azt kutatja, hogy Erdély különböző nemzetei hogyan fogadták az európai forradalmaktól érkező impulzusokat s milyen programot fogalmaztak meg megújulásuk s korszerű haladásuk érdekében. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára megjelent kétkötetes mű bővített, átdolgozott újrakiadása. Györfi András: KALANDOS FIZIKA Forma: 165x245 mm, terjedelem: 152 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 54 lej

Dr. Györfi András: Kalandos fizika. Egy viking portya története a húrelmélet és kozmológia felségvizein. Részecskefizika, relativitáselméletek, kvantummechanika és húrelmélet – megannyi ijesztően hangzó kifejezés a középiskolások és szüleik többsége számára. Dr. Györfi András azonban érdekessé, közérthetővé teszi ezeket a fogalmakat azáltal, hogy a modern fizika kihívásaival egy kora középkori viking portya kalandjai révén szembesíti az olvasót. A szerző belgyógyász főorvos, a fizikával azonban nem műkedvelő szinten foglalkozik: szabadalmaztatott egy olyan új eljárást, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligenciának az orvosi diagnosztikában való alkalmazását. A Magyar Köztársaság csíkszeredai Főkonzulátusa és a Pallas-Akadémia Könyvkiadó szervezésében író-olvasó találkozóra kerül sor Egyed Ákos Erdély 1848-1849 című könyvének bemutatására.

A könyvbemutatók programja:

2011. január 7. / 13.00 óra.: Madéfalva, Zöld Péter Általános Iskola; a könyvet bemutatja Pál-Antal Sándor 2011. január 7. / 18.00 óra: Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; a könyvet bemutatja Pál-Antal Sándor. A könyvek megvásárolhatók a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, illetve megrendelhetők postai utánvéttel a következő címen: 530210 Miercurea Ciuc, str. Petőfi nr. 4., Pf. 140, jud. Harghita Tel. /fax: 0266 371 036, mobil: 0745 005 544, e-mail: [email protected] Honlap: www.pallasakademia.ro Folyószámlaszám: BCR – RO46RNCB0152007505270001 Postai rendelésnél kérjük, küldje el a személyi számát (CNP) és telefonszámát is. 25

KÖNYVKOSÁR

A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA László Noémi: LABDARÓZSA Gyermekversek, illusztrálta Szulyovszky Sarolta, 40 oldal, 200x260 mm, kötött, 38 lej A kötet elnyerte a XVI. Marosvásárhelyi Könyvvásár „SZÉP KÖNYV” díját a gyermekkönyvek kategóriában. László Noémi gyerekversei weöres sándor-i magasságokba emelik az olvasót. És ott a magasban, megszabadulva sok felnőtt súlytól, végre ráeszmélhet, milyen is lehetett az az érintetlen énje, aki világra jött. A József Attila-díjas költőnő legújabb kötete.

Kovács András Ferenc: ALEKSZEJ PAVLOVICS ASZTROV HAGYATÉKA Versek, 128 oldal, 150x240 mm, kötött, 40 lej Kovács András Ferenc ezúttal egy orosz költő, Alekszej Pavlovics Asztrov alakmásában lép az olvasók elé. Az élmény megdöbbentő, mert a versek olvasása közben valóban úgy érezzük, távolból jött idegen férfi toppant be hozzánk: ruhájából ismeretlen illatok áradnak szét, talán Moszkváé, talán Leningrádé, keveredve a nagy szállodavonatok füstös restijének illatával, és persze csupa zene minden szava, titkos üzenetű, sötét és fájdalmas orosz zene, amilyet Rahmanyinov vagy Sosztakovics játszott hajónyi orosz zongoráján.

Markó Béla: ÚT A HEGYEK KÖZT Illusztrálta Láng Orsolya, 99 haiku, 108 oldal, 160x160 mm, kötött, 25 lej Markó Béla haikui egy férfi legrejtettebb gondolatait tárják elénk. És minél rejtettebb valami, annál őszintébb a gesztus, amely nekünk megmutatja.

Hajdú Farkas-Zoltán: A DOLGOK RENDJE Regény, 3 kötet, 764 oldal, 120x212 mm, kötött, 120 lej A kötet elnyerte a XVI. Marosvásárhelyi Könyvvásár „SZÉP KÖNYV” díját a szépirodalom kategóriában. Özvegye szerint S. számára a magyar nyelv volt a lét háza. Ebből a heideggeri gondolatból kiindulva mondhatjuk mi is, hogy e hármas könyv, melynek hőse és részben alkotója az élete teljében elhunyt író, az ő létezésének háza és titka is. A Csíkszeredában született neves író és fordító legújabb regénye.

CÍMKE-FÜGGÖNY – TOMPA GÁBOR SZÍNHÁZI MAGÁNSZÓTÁRA Szerkesztette Zsigmond Andrea, Láng Orsolya rajzaival, 116 oldal, 160x160 mm, kötött, 30 lej Tompa Gábor húsz éve a kolozsvári színház igazgató-főrendezője. Ám nem csupán egy európai színház létrehozója, hanem világszerte ismert rendező is. Beckett, Ionesco vagy Büchner rendezései sajátos és egyedi színpadi nyelvről tanúskodnak. E tompa gábor-i nyelvnek különleges szótárát állította össze Zsigmond Andrea színházkritikus, a Babeş-Bolyai egyetem fiatal tanára a Tompa Gáborral készült interjúk alapján. A szótár elkészültekor az is kiderült, hogy nem csupán Tompa Gábor színpadi nyelvét, hanem művészetének szélesebb világát is megismerhetjük belőle.

BOOK ART KIADÓ

www.bookart.ro • [email protected] • 0040 744 778 407 26

GOSCOM TÁVHŐ = KÉNYELEM + BIZTONSÁG + KÖRNYEZETKÍMÉLÉS Maradjon vagy legyen újra a távhőszolgáltatás híve, élvezze annak előnyeit! Városunkban a távfűtési rendszer folyamatos és tervszerű rekonstrukciója garantálja a szolgáltatás minőségét, az árak versenyképességét. A távhőrendszer gazdaságos üzemeltetése mellett a maximális komfort biztosítása. Ha egyéni vagy közösségi fűtési gondjai vannak, forduljon hozzánk bizalommal, együtt keresünk megoldást minden helyzetre! GOSCOM Rt.

KÖNYVKOSÁR

A CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATALNÁL MEGVÁSÁROLHATÓ KIADVÁNYOK Murádin Jenő – Sümegi György – Zombori István: MÁRTON FERENC Ára: 70 lej.

A MI NAGY IMRÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

Banner Zoltán: GAÁL ANDRÁS Művészalbum Ára: 65 lej.

Szabó András: A BŐFÉNY FORRÁSA Ára: 65 lej.

Túros Eszter: TURCZA LÁSZLÓ Művészalbum Ára: 50 lej.

Banner Zoltán: MÁRTON ÁRPÁD Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis Lajos: A CSÍKI MAGÁNJAVAK TÖRTÉNETE 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ KÉPES TÖRTÉNETE Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál Előd: A CSÍKI SÍSKOLA TÖRTÉNETE A csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

Szabó András: A Hargitáról Észak-Bácskába – NAGY ISTVÁN Ára: 25 lej.

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, e-mail: [email protected] 28

NEVES CSÍKIAK ÉVFORDULÓ

HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK – Daczó Katalin összeállítása SZÁZHARMINCÖT ÉVE ALAKULT MEG A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM EGYLET Százharmincöt éve, 1876. január 9-én alakult meg a Csíki Székely Múzeum Egylet. Első elnöke Tivai Nagy Imre volt. A csíkmegyei múzeum eszméjét az egylet megalakulása után Vitos Mózes is próbálta ébren tartani. Fő művében, a Csíkmegyei Füzetekben (1894–1902) így ír: „Egy museum kultur eredménye a körre későre hat, de századok folyamán érvényesül, a személyeknek nyujtott sagely eredménye azonban az idők végtelenéhez mérten pillanatnyi (...). Mint idézett sorok írója is elmondja (valószínűleg a Csíki Lapok 1898. évi 44. számában megjelent cikkre utal – a szerk. megjegyzése), nem is kiván ezen eszme megtestesitése valami nagy megerőltetésbe kerülő anyagi áldozatot. A vármegye egyik üresen álló termét egyelőre meg lehetne nyitani annak számára. S akadna a kezdettel kezdve a museum berendezésével haladva haladó ember is annak vezetésére. Háromszékmegyében egyetlen nő, özvegy Cserei Jánosné buzgolkodása folytán megalakult az előbb imecsfalvi s később sepsi-szt.-györgyi „Székely museum”, mely ma már rengeteg drága kincset képvisel. S no hát nálunk nem akadna senki, a ki az egyes családok ládafiókjaiban szétszórtan hányódó leveleket, érmeket, pénzeket, ereklyéket stb. összegyűjtené s őrizetre a muzeumnak be nyujtaná? Előre hát, előre, mert a kezdeményező emlékét

Fotó: Tivai Nagy Imre

a mindenkori jövő nemzedék kegyelete és hálája fogja őrizni.” 1925. július 15-én másodízben jegyezte be a csíkszeredai törvényszék a Csíki Székely Múzeum Egyletet, de csak évekkel később, 1930. pünkösdjén nyitották meg a Csíki Székely Múzeum elsőt kiállítását, és ettől az eseménytől számítjuk a Csíki Székely Múzeum létrejöttét.

NYOLCVAN ÉVE HUNYT EL FEJÉR SÁNDOR Nyolcvan éve, 1931. január 30-án hunyt el Fejér Sándor, Csík vármegye alispánja. Fejér Sándor Szépvízen született 1858-ban. Tanulmányait Csíksomlyón és Kolozsváron végezte. 1883-ban, az államvizsga letétele után lépett a vármegye szolgálatába mint közigazgatási gyakornok. 1884-től a felcsíki járás szolgabírója, 1896-tól főszolgabíró, majd alispán. „Meghalt Csikvármegye utolsó magyar alispánja – adta hírül a Csíki Lapok 1931. február 1-jén. – Fejér Sándor Csikvármegye nyug. alispánja f. év január 30-án reggel 3 órakor rövid betegség után 73 éves korában meghalt. A mindég jókedélyü, közmegbecsülésnek és tekintélynek örvendő „Sándor bácsi” mindössze három napig volt beteg (...). Mint a csikszeredai Népszövetségnek elnöke, az egyháztanácsnak és a Status igazgatótanácsának tagja hitéletünknek mindvégig akció munkása volt. De mint a Transsylvánia bank társelnöke kiváló szaktudásával és bölcseségével kivette részét a magyarság gazdasági küzdelméből is. (...)”

Fejér Sándor – A Csíkszeredai Takarékpénztár Részvénytársaság emlékkönyve – 1908.

29

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro

KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUSZ CSÁRDA / Bolyai u. 7., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro

SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126

SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected]

JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

VÁRDOMB, Nagymező u. 50. sz., tel.: 0742–141 280

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700

GALÉRIÁK

SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500

AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1

MAMMA MIA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672

KRITERION KIÁLLÍTÓTEREM / Petőfi Sándor u. 4.

TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected]

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

ÉTTERMEK

NÉGY BÖLCS SINTÉR / Piac u. 1. MEDITERRÁN KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9., tel.: 0745–628 202 SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56. DANNY DONUTS fánkozó / Csíkszereda, Petőfi S. u. 33.

ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682

EXTASY CLUB / Petőfi Sándor u. 6.

ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

BLACK & WHITE / Márton Áron u. 77.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

CARLEONE / Petőfi Sándor u. 31.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

CUBA / Gál Sándor u. 6.

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

30

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA / Vár tér 1. tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA / Szabadság tér 5. tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703, www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL / Szabadság tér 5. / tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330, fax: 0266–207 338 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro GAZDASÁG- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–314 657 e-mail: [email protected] MŰSZAKI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KAR tel.: 0266–317 121 e-mail: [email protected] VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS / Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 MEGYEI KÓRHÁZ / tel.: 0266–324 193 TÁVOLSÁGI BUSZÁLLOMÁS / Brassói u. 1., tel.: 0266–324 334, 0266–371 282 POSTA I. / Kossuth Lajos u. 2., tel.: 0266–372 531 ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro 31

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229

kávéfozés-történeti kiállítás

Recommend Documents