Katics László Lőrinczy Dénes. Az erőedzés biomechanikája, mozgásanyaga és módszerei

Katics László–Lőrinczy Dénes

Az erőedzés biomechanikája, mozgásanyaga és módszerei

Lektorálta Tigyi József egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Grafika: Veres Laszló Fotó: Tamás Záhonyi IJF és Makovinyi Zoltán (A strechingfotók a Silver Resort Balatonfüred Wellness és Konferencia Szállodában készültek)

ISBN 978 963 05 8843 0 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiadó.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2010 © Katics László–Lőrinczy Dénes, 2010 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános eladás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Tartalom

A szerzőkről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

Ajánlás (Hajtós Bertalan) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11

Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13

1. fejezet Az izom, a vázrendszer és a funkció kölcsönhatásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. A harántcsíkolt izom működése (Lőrinczy D.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. A harántcsíkolt izom szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.2. A fontosabb izomfehérjék szerkezete, a rostok működésének biokémiai alapjai . . 1.1.3. Az izomműködés molekuláris alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.4. A harántcsíkolt izom mechanikai működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.5. Az izomerőkifejtés-hossz kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2. A vázrendszer statikája (Lőrinczy D.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. A behatárolt biztos egyensúlyi helyzetben levő sportoló stabilitásának tényezői és mutatói (Lőrinczy D.–Katics L.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.2. A behatárolt biztos egyensúlyi helyzet megtartása (Lőrinczy D.–Katics L.) . . . . . . 1.2.3. Emelők az emberi szervezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.4. Ízületi szerkezetek és a működés kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.5. A fej felépítése és biomechanikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.6. A gerinc felépítése és biomechanikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.7 A felső végtag felépítése és biomechanikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.8. Az alsó végtag felépítése és biomechanikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.9. Az állás és a járás biomechanikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.3. Az erőgyakorlatok szervezetre kifejtett hatásait befolyásoló tényezők (Katics L.) . .



15 15 15 18 19 21 24 29



31 32 34 36 38 39 41 45 48 51

Az erőgyakorlatok csoportjai az edzéssegédeszközök szerint . . . . . . . . . . . . . . . . Edzéssegédeszköz nélkül végzett gyakorlatok (Katics L.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erősítő hatású szabadgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kúszások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erősítő hatású járások és futások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Talajon végezhető ugrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Edzéssegédeszközökkel végezhető gyakorlatok (Katics L.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erősítő hatású kéziszergyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erősítő hatású gumikötél- és gumiszalag-gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erősítő hatású tömöttlabda- (hajszalabda- és nagylabda-) gyakorlatok . . . . . . . . . Erősítő hatású társas gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erősítő hatású padgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



65 66 67 69 70 71 73 73 73 76 77 81

2. fejezet 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.2. 2.2.1. 2.2.1.1. 2.2.1.2. 2.2.2. 2.2.3.

5

2.2.4. Erősítő hatású bordásfalgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.5. Mélybeugrások és átugrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.5.1. Mélybeugrások (Katics L.–Lőrinczy D.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.5.2. Átugrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.6. Dobások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.7. Emelések és hordások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.8. Küzdőgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.9. Mászások és függeszkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.10. A sporttorna versenyszerein végezhető erősítő hatású gyakorlatok . . . . . . . . . . . . 2.2.11. Tárcsás súlyzógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.11.1. A súlyzó felvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.11.2. A súlyzó mozgatása és tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.12. Erőfejlesztő gépeken végezhető gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.12.1. Az izokinetikus gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.12.2. Az elektrostimulációs módszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.13. Speciális szerkezetekkel végezhető erősítő hatású gyakorlatok (Katics L.–Lőrinczy D.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. A reaktív edzéseszközök (Katics L.–Lőrinczy D.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



Az erőgyakorlatok rendszere az izomcsoportok szerint (Katics L.) . . . . . . . . . . Vállövet emelő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vállövet süllyesztő (lehúzó) izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . Vállövet előrehúzó izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vállövet hátrahúzó izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vállövet emelő és hátraforgató izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . Vállövet süllyesztő és előreforgató izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . Vállízületet előrehajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vállízületet feszítő (hátrahúzó) izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . Kart távolító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kart közelítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kart kifelé forgató izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kart befelé forgató izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyökízületet hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyökízületet feszítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kezet tenyéri irányba hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . Kezet kézháti irányba hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . Kezet singcsonti irányba távolító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . Kezet orsócsonti irányba távolító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . Csípőízületet hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csípőízületet feszítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Combot távolító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Combot közelítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Térdízületet hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Térdízületet feszítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bokaízületet talpi irányba hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . Bokaízületet lábháti irányba hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . Lábat kifelé forgató-borintó izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . Lábat befelé forgató-hanyintó izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . Fejet emelő és nyakat hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . Nyakat feszítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



3. fejezet 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14. 3.15. 3.16. 3.17. 3.18. 3.19. 3.20. 3.21. 3.22. 3.23. 3.24. 3.25. 3.26. 3.27. 3.28. 3.29. 3.30.

6

82 84 84 86 88 91 96 98 100 101 105 106 106 107 107

107 110 113 117 118 119 121 122 123 124 125 126 128 130 131 132 134 136 137 138 139 140 142 144 146 148 150 153 155 156 157 158 159

3.31. 3.32. 3.33. 3.34.

Törzset hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törzset feszítő izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törzset oldalra hajlító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törzset fordító izmokat foglalkoztató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



160 162 164 166

4. fejezet Az általános erőedzés módszerei (Katics L.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.1. Izomkeresztmetszet-növelő (hipertrófia, izomfelépítő) edzésmódszerek . . . . . . . . . 4.2. Szinkronizációs edzésmódszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.3. Kevert, kombinált edzésmódszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.4. Reaktív edzésmódszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.5. Erő-állóképességi edzésmódszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.6. Kezdők edzésmódszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7. Az erőedzést befolyásoló néhány tényező . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.1. Az egyén képességszintje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2. Biomechanikai szempontok az erőedzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2.1. Versenygyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2.2. Speciális gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.2.3. Nem speciális gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3. Adaptáció (alkalmazkodás) kiváltásának feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3.1. Kellő edzésintenzitás adagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3.2. Megfelelő edzésgyakoriság alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3.3. Megfelelõ edzésterjedelem alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.3.4. Terhelés célszerű módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.4. Erőgyakorlatok és a légzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.5. Erőedzés összefüggése a nemmel és az életkorral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.6. Didaktikai szempontok az erőedzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.7. Életmód, környezeti feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.7.8. Táplálkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8. Az erőedzés gyakorlati szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.1. Bemelegítés és pihenőidő alatti tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.2. Gyakorlatfajták váltakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8.3. Erőközlés dinamikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9. Erőedzés tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9.1. Hosszabb időszakok erőedzésének néhány fontosabb tervezési szempontja . . . . . . 4.9.2. Rövidebb időszakok, edzésegységek erőedzésének néhány fontosabb tervezési szempontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.9.3. Edzésnapló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



169 170 172 173 174 175 178 178 178 179 179 181 181 182 182 183 183 184 184 185 187 187 188 188 188 190 190 191 191

Az izom-ízületi egyensúly (Katics L.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az izmok elgyengülésének mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az izmok megrövidülésének mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az izomműködés-vizsgálat értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stabilizációs gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyújtó hatású gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dinamikus nyújtó hatású gyakorlatok csoportjai a testrészek szerint . . . . . . . . . . Dinamikus nyújtó hatású nyakgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dinamikus nyújtó hatású kargyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dinamikus nyújtó hatású hasgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dinamikus nyújtó hatású hátgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dinamikus nyújtó hatású oldalgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



5. fejezet 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.5.1 5.5.1.1. 5.5.1.2. 5.5.1.3. 5.5.1.4. 5.5.1.5.

191 192 195 204 207 210 210 212 212 214 215 215 216 216

7

5.5.1.6. 5.5.2. 5.5.2.1. 5.5.2.2. 5.5.2.3. 5.5.2.4. 5.5.2.5. 5.5.2.6.

Dinamikus nyújtó hatású lábgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású gyakorlatok csoportjai a testrészek szerint . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású nyakgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású kargyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású hasgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású hátgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású oldalgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Statikus nyújtó hatású lábgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



217 218 219 220 225 226 229 230

Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245

8

A szer­zõk­rõl

Dr. Kat­ics Lász­ló volt vá­lo­ga­tott tor­nász a Ma­gyar Test­ne­ve­lé­si Egye­te­men test­ne­ ve­lő ta­ná­ri dip­lo­mát, tor­na szak­edzői, majd egye­te­mi dok­to­ri fo­ko­za­tot szer­zett. 1995-ben az Or­szá­gos Tu­do­má­nyos Di­ák­kö­ri Ta­nács­tól mes­ter­ta­ná­ri cí­met ka­pott. Négy évig a Ju­hász Gyu­la Ta­nár­kép­ző Fő­is­ko­lán, öt évig a Ma­gyar Test­ne­ve­lé­si Egye­te­men ta­ní­tott. 1984–1990 kö­zött, majd 1993-tól a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Test­ne­ve­lés- és Sport­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek ok­ta­tó­ja. 2005-től a Pé­csi Tu­do­mány­ egye­tem mes­ter­ta­ná­ra, 2006-tól egye­te­mi do­cen­se. 2009-től a PTE Egyé­ni Sport­ ágak Tan­szék­ének ve­ze­tő­je. 1993–1999 kö­zött el­lát­ta a Ma­gyar Edzők Tár­sa­sá­ga Eti­kai és Jo­gi Bi­zott­sá­gá­nak el­nö­ki te­en­dő­it. Négy sport­könyv és szá­mos ta­nul­ mány szer­ző­je. Éve­ken ke­resz­tül irá­nyí­tot­ta a ma­gyar fér­fi csel­gáncs­vá­lo­ga­tott erőn­ lé­ti fel­ké­szí­té­sét, majd szö­vet­sé­gi ka­pi­tány­ként a ma­gyar sport­ak­ro­ba­ti­ka-vá­lo­ga­tott mun­ká­ját is ve­zet­te. 1998-tól a Pé­csi Ae­ro­bic és Fit­ness SE, 2002-től a PTE PEAC Ae­ro­bic Szak­osz­tály ve­ze­tő­edző­je. 2005-től a PVSK–FŰSZÉRT Ví­zi­lab­da Szak­ osz­tály, 2009-től a ma­gyar fel­nőtt női judová­lo­ga­tott erőn­lé­ti edző­je. Ta­nít­vá­nyai kö­zött van­nak fel­nőtt vi­lág­baj­nok­ok, spor­to­lói (aerobik és sportakrobatika sportágban) ös­­sze­sen 27 al­ka­lom­mal ér­tek el VB-n, il­let­ve EB-n dön­tős he­lye­zést, és 31 eset­ben sze­rez­tek ma­gyar baj­no­ki cí­met. Judo sportágban számtalan felnőtt világversenyen (EB, VB, VK, Grand Prix, Grand Slam) győztes, illetve érmes helyezést elért sportoló erőnléti felkészítését végzi. Dr. Lőrinczy Dé­nes az EL­TE TTK fi­zi­kus sza­kán szer­zett dip­lo­mát. Vég­zé­se óta a Pé­csi Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­tem (je­len­leg PTE ÁOK) Bio­fi­zi­kai In­té­ze­té­ben dol­ go­zik mint egye­te­mi ta­nár. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a ha­ránt­csí­kolt izom me­cha­ni­kai mű­kö­dé­se és hő­ter­me­lé­se köz­ti kap­cso­lat vizs­gá­la­ta volt (eb­ben a té­má­ban sze­rez­te meg a bi­o­ló­gi­ai tu­do­má­nyok kan­di­dá­tu­sa – PhD – fo­ko­za­tot), je­len­leg az izomkon­trak­ció alat­ti ATP-hidrolízisciklus köz­tes ál­la­po­ta­i­nak molekulár­di­namikai (EPR-spektroszkópia) és ezen ál­la­po­tok ter­mi­kus sta­bi­li­tá­sá­ nak (dif­fer­en­ciálscan­ning ka­lo­ri­met­ria) vizs­gá­la­tá­val fog­lal­ko­zik. Eb­ből a ku­ta­tá­si te­rü­let­ből ha­bi­li­tált 2002-ben, és lett az MTA dok­to­ra 2006-ban. Rend­sze­res elő­ adó­ja nem­zet­kö­zi izom-, il­let­ve ka­lo­ri­met­ri­ás kong­res­­szu­sok­nak, több mint 100 köz­le­mé­nye je­lent meg, fő­leg an­gol nyel­ven. 1985 óta bio­mechanikát ok­tat a Pé­csi Egye­te­men test­ne­ve­lés sza­kos hall­ga­tók­nak.

9

Ajánlás

Mint sikeres sportmúlttal rendelkező volt versenyző nyugodt szívvel állítom, hogy a tisztelt olvasó nemcsak egy szép kivitelű, hiánypótló szakkönyv birtokosa, hanem egy, az oktatásban és a versenyzők felkészítésében jól használható, eredeti gondolatokat, ötleteket, gyakorlatokat és módszereket tartalmazó művel rendelkezik. Mondom ezt azért, mert minden mozgáshoz izomerőre van szükség, és ez az erő az alapja, feltétele a gyors, energikus, hosszan tartó vagy megismételt mozgásnak, munkavégzésnek. Valamennyien – edzők és versenyzők is – szeretnénk ezt az erőt úgy fejleszteni, hogy közben ne sérüljünk, mozgásrendszerünkben maradandó károsodás ne lépjen fel. Ehhez kellő elméleti alapismeretekre és hasznos, célravezető gyakorlati tanácsokra van szükség. A szerzőknek ezt sikerült megvalósítaniuk, mert az izomműködéssel alapkutatási szinten nemzetközileg ismert kutató társult egy eredményes versenyzői, illetve edzői múlttal rendelkező gyakorlati szakemberrel és az edzéselméleti ismeretek hazai szaktekintélyével. A mű olvasmányos, a mozgató (izom) és mozgatott (csontváz) rendszer működésének elvi alapjait csak a szükséges mértékben, hétköznapi nyelven, de a továbbgondolkodás és -olvasás igényét felkeltve ismerteti. Ezt követi az erőedzés szolgálatába állítható edzéseszközök jellemzése, alkalmazási lehetőségeinek bemutatása, az erőgyakorlatok izomcsoportok szerinti rendszerezése és az általános erőfejlesztés módszereinek ismertetése. Külön kiemelném az előbb elmondottak megvalósítását célzó igen ötletdús, és több száz gyakorlatot tartalmazó harmadik, továbbá a negyedik fejezetet, amely három évtizedes tapasztalatra, illetve tudományos ismeretekre építve az általános erőfejlesztés eszközeit és módszereit tárgyalja. E fejezetek szerzője több évig az én és judós társaim (Bujkó Tamás, Csák József, Csernoviczki Csaba, Csősz Imre, Deák Ferenc, Dubovszki István, Zsoldos Zsolt, Tolnai László stb.) erőnléti felkészítését irányította. Jelenleg pedig sikeres erőnléti edzője a magyar felnőtt női judová­lo­ga­ tottnak is. A könyv ötödik fejezete az izomízületi egyensúly ismertetésével fontos útmutatást ad az erőedzés sérülésmentes végrehajtásához. 11

A munka a felsőfokú képzésben igen hasznosan alkalmazható több tantárgy (biomechanika, edzéselmélet, rekreációelmélet és -módszertan, testneveléselmélet, gimnasztika, gyógytestnevelés, gyógytorna stb.) oktatásakor, illetve a szinte valamennyi sportág eredményes űzéséhez elengedhetetlen fizikai képzés megtervezésekor. Biztos vagyok benne, hogy a kötet elolvasása edző, versenyző vagy egész egyszerűen csak az egészségéért sportoló egyén számára is hasznos forrásmunka, és az esetleg nehezen „mozdulókat” is arra ösztönzi, hogy kipróbálják valóban igaz-e az „ép testben ép lélek” mondás. Bízom benne, hogy ez a könyv még több hívet szerez majd nemcsak a tudományos alapokon álló versenysportnak, hanem az úgynevezett szabadidő- vagy tömegsportnak is.

Hajtós Bertalan

olimpiai és világbajnoki második helyezett, kétszeres Európa-bajnok judós

12

Be­ve­ze­tõ

Köny­vünk cí­mét ol­vas­va a Tisz­telt Ol­va­só­ban az erő­vel kap­cso­la­to­san több gon­do­lat is fel­ve­tőd­het. Vég­ zett­sé­ge, mun­ká­ja kap­csán a fi­zi­ka (mű­sza­ki tu­do­má­nyok) di­na­mi­ka ágá­ra gon­dol­hat, amely az élet­te­len tes­tek köz­ti köl­csön­ha­tás­kor fel­lé­pő vál­to­zá­sok oka­it ku­tat­ja. En­nek so­rán alak- és/­vagy moz­gás­ál­la­pot-vál­ to­zás lép­het fel. A köl­csön­ha­tás megszűnte után a ru­gal­mas tes­tek vis­­sza­nye­rik ere­de­ti alak­ju­kat, a nyu­gal­ mi ál­la­po­tá­ból ki­moz­dí­tott test a me­cha­ni­ka tör­vé­nye­i­nek meg­fe­le­lő­en mozgás­ba jön, de már sem­mi sem „em­lé­kez­te­ti” ar­ra, hogy mi­lyen köl­csön­ha­tás­ban vett részt. Pél­dá­ul egy meg­ütött te­nisz­lab­da moz­gá­sa meg­kez­dé­se előtt ru­gal­masan de­for­má­ló­dik, majd a fel­lé­pő erő ha­tá­sá­ra, az ütés vég­re­haj­tá­sá­tól füg­gő­en fer­de vagy vízsz­intes ha­jí­tás­nak meg­fe­le­lő el­moz­du­lást vé­gez. Ezt a mű­ve­le­tet sok­szor el­vé­gez­ve a lab­da nem vá­lik „erő­seb­bé”, ha­nem anya­gá­tól és gyár­tá­si tech­nológiájától füg­gő­en hos­­szabb vagy rö­vi­debb idő alatt „el­fá­rad”, új­ra kell cse­rél­ni. Az élet­te­len tes­tek kö­ré­ben te­hát az is­mé­telt „gya­kor­la­tok” a test állapotá­ nak „rom­lá­sát” ered­mé­nye­zik. Az em­be­ri moz­gá­sok so­rán, bár­mi­lyen külső test­tel kap­cso­la­tos erő­ki­fej­tés al­kal­má­val a vég­ered­mény ál­ta­lá­ban erő­ki­fej­tés és/­vagy a moz­gás vég­rehaj­tá­si se­bes­sé­gé­nek nö­ve­ke­dé­se. Az élet­te­len tes­tek­kel szem­ ben te­hát az em­ber kör­nye­ze­té­vel va­ló köl­csön­ha­tá­sa ré­vén fi­zi­kai ké­pes­sé­ge­it (erő, gyor­sa­ság, ál­ló­ké­pes­ ség stb.) fo­lya­ma­to­san nö­vel­he­ti, il­let­ve szin­ten tart­hat­ja. Pjotr Kapica, a ne­ves szov­jet fi­zi­kus szá­mí­tá­sai sze­rint a hat­va­nas évek ele­jé­ig az em­be­ri­ség ál­tal fel­ hasz­nált ener­gia túl­nyo­mó több­sé­ge az em­be­ri, il­let­ve ál­la­ti izom­mun­ká­ból szár­ma­zott. A tu­do­mány és a tech­ni­ka fej­lő­dé­se ré­vén más ener­gia­for­rás­ok ezt ki­vál­tot­ták, így Föl­dünk úgy­ nevezett ci­vi­li­zált la­kói egy­re ki­sebb mér­té­kű fi­zi­kai mun­kát vé­gez­nek. Nap­ja­ink­ra ez a már szin­te kó­ros moz­gás­hi­ány szám­ta­lan egész­ség­ügyi prob­lé­ma elő­idé­ző­je. Ezért kü­lö­nö­sen fon­tos, hogy ezt a moz­gás­hi­ányt cél­zott test­edzés­sel pó­tol­juk (ter­mészete­sen az adott sze­mély élet­ta­ni és fi­zi­ká­lis adott­ sá­gainak meg­fe­le­lő­en). A test­edzés te­hát nem csak a sport­tel­jesít­mények ja­ví­tá­sá­nak az elő­fel­té­te­le, ha­nem nap­ja­ink fon­ tos nép­egész­ség­ügyi fel­ada­ta is. Így az élet min­den te­rü­le­tén (mun­ka, sport stb.) előny­ben van az, aki – azo­nos egyéb ké­pes­sé­gek mel­lett – na­gyobb izom­erő­vel ren­del­ke­zik. Az izom­erő fej­lesz­té­se, az el­ért erő­szint meg­tar­tá­sa az erő­edzés ré­vén valósítható meg. Az erő­edzés az edzés1 azon faj­tá­ja, amely ál­tal a kü­lön­bö­ző erő­faj­ták (ma­xi­má­lis erő, erőál­ló­ké­pes­ség, re­ak­tív erő stb.) fej­lesz­té­se történik. Az erő­ edzés esz­kö­zei az erőgya­kor­la­tok, ame­lye­ken az erő­fej­lesz­tés kö­ve­tel­mé­nye­i­nek megfe­le­lő ter­he­lé­si ös­­sze­te­vők­kel (kül­ső ter­he­lés mértéke, is­mét­lés­szám, so­ro­zat­szám stb.) el­lá­tott erő­sí­tő hatású2 test­gya­ kor­la­to­kat ér­tünk. A stres­­szes, kör­nye­ze­ti ár­tal­mak­kal te­li éle­tünk meg­kö­ve­te­li, hogy az erő­fej­lesz­tés­ben ne csak a ver­ seny­sport szá­má­ra, ha­nem az egész­ség megőrzése ér­de­ké­ben is ha­té­kony, egyén­re sza­bott, dif­feren­ciált fej­lesz­té­si mód­sze­rek, gya­kor­la­tok áll­ja­nak ren­del­ke­zés­re. 1 A sportbeli felkészülés gyakorlati tapasztalatokra és tudományos kutatási eredményekre épülő tervszerű pedagógiai folyamata, amelynek során alakítjuk az egyén teljesítőképességét és teljesítőkészségét. 2 Olyan edzéseszközök, amelyeknek a végrehajtásában részt vevő izomcsoportok valamilyen erővel szembeni munkavégzése (legyőző, fékező vagy „stabilizátor” szerepben) az uralkodó.

13

Tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok ered­mé­nyei és gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­la­tok alap­ján el­mond­ha­tó, hogy:  az erő­gya­kor­la­tok al­kal­ma­zá­sa­kor – az anatómiában meg­adott mű­kö­dé­sek fi­gye­lem­be­vé­te­le mel­lett – kü­lö­nös gon­dot kell for­dí­ta­nunk az egyes edzés­eszközök3 moz­gás­szer­ke­ze­ti mutatói­nak a köl­csön­ ha­tá­sá­ból szár­ma­zó ha­tá­sok­ra, a szer­ve­zet­re ki­fej­tett kö­vet­kez­mé­nyek­re. Ezen szer­ke­ze­ti je­gyek kap­ cso­la­ta ha­tá­roz­za meg, hogy egy gya­kor­lat dön­tő mér­ték­ben mely izom­cso­por­tot, mi­lyen izom­fe­szü­ lé­si mód­dal foglalkoz­tat, il­let­ve a vég­re­haj­tás so­rán mi­lyen a szív- és ke­rin­gé­si rend­szer, valamint a légzőrend­sz­er alka­l­mazkodása. Köz­tu­dott, hogy a moz­gás nem csu­pán tér­be­li, ha­nem olyan idő­be­li és di­na­mi­kai je­gyek ös­­szes­sé­ge, me­lyek funk­ci­o­ná­lis kap­csolat­ban van­nak egy­más­sal. Ezért a gya­kor­ la­to­kat fel­épí­tő egyen­sú­lyi hely­ze­tek­nek, a moz­gásirá­nyok­nak, az adott frek­ven­ci­á­ra eső ízü­le­tek­ben lét­re­jö­vő moz­gás­ter­je­del­mek­nek és az izmok kül­ső erő el­len vég­zett erő­ki­fej­té­se­i­nek is lé­nye­ges sze­ re­pet kell kap­ni­uk a fen­ti kér­dé­sek megit­éléseko­r;  a kü­lön­bö­ző edzés­esz­kö­zök a ki­tű­zött cél­nak meg­fe­le­lő el­já­rá­sok (mód­sze­rek) fel­hasz­ná­lá­sa ré­vén vál­nak ha­té­kon­­nyá. Más el­já­rá­so­kat kell al­kal­maz­ni ak­kor, ha nem kí­vá­na­tos a test­tö­meg gya­ra­po­dá­sa, il­let­ve megint mást olyan­kor, ha az izom ke­reszt­met­szet­ének nö­ve­lé­se a fel­adat. Nap­ja­ink­ra egy­ér­tel­mű­vé vált, hogy a max­i­mális erő nem csu­pán az izom tö­me­gé­nek, geo­met­ri­ai ke­reszt­met­szet­ének a gya­ra­pí­tá­sá­val, ha­nem az izom­mun­ká­ba egyi­de­jű­leg be­kap­cso­ló­dó izom­rost­ok szá­má­nak növelésév­el is fo­koz­ha­tó. Be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy:  a ma­xi­má­lis kül­ső ter­he­lés 90–100%-á­val és igen ki­csi, in­ten­zív is­mét­lés­sel tör­té­nő erő­edzés ja­vít­ja a gyor­sa­sá­got, de nem nö­ve­li az izom geo­met­ri­ai ke­reszt­met­szet­ét;  a ma­xi­má­lis kül­ső ter­he­lés 60–90%-á­val és vis­zony­lag nagy is­mét­lés­szám­mal tör­té­nő erőedzés izom­ rost-vas­ta­go­dást, test­tömeg-növekedést idéz elő. Meg­fe­le­lő tar­tal­mú, gya­ko­ri­sá­gú és in­ten­zi­tá­sú erő­edzés ese­tén:  ja­vul az iz­mok be­ideg­zett­sé­ge, meg­nő az erő­ki­fej­tés gyor­sa­sá­ga, fo­ko­zó­dik az egyes iz­mokban le­ját­ szó­dó anyag­cse­re-fo­lya­ma­tok ha­té­kony­sá­ga, tö­ké­le­te­se­dik az egyes iz­mok kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dés szín­vo­na­la, ál­ta­lá­ban nő az izom ke­reszt­met­sze­te;  erő­sö­dik és vas­ta­go­dik a csont­rend­szer, fo­ko­zó­dik az új csont­kép­zés, a csont­épí­tő sej­tek ak­ti­vi­tá­sa, mér­sék­lő­dik a csont­tömegc­sökkenés, csök­ken a csont­rit­ku­lás és tö­rés esé­lye;  az ízü­le­tek kö­rü­li iz­mo­kat erő­sí­tő gya­kor­la­tok sta­bi­li­zál­ják az ízüle­tet, és óv­ják az­ál­tal, hogy csil­la­pít­ ják a moz­gás so­rán ke­let­ke­ző rez­gést, ráz­kó­dást, csök­ken­tik a me­cha­ni­kai fe­szü­lést, így ki­vé­dik a porc de­ge­ne­rá­ci­ó­já­hoz ve­ze­tő ha­tá­so­kat;  ked­ve­ző­en ala­kul az izom-zsír­szö­vet ará­nya, ide­á­lis lesz a test­tö­meg és jobb lesz a test­tar­tás is. Az em­lí­tett po­zi­tív ha­tá­sok­nak je­len­tős sze­re­pe van egyes be­teg­sé­gek meg­elő­zé­sé­ben, ke­ze­lé­sé­ben és re­ha­bi­li­tá­ci­ó­já­ban. Egy­ben a rend­sze­res erő­edzés ked­ve­ző stressz­ol­dó ha­tá­sú is, mely ré­vén kiegyen­sú­­ lyo­zot­tabbá vá­lik az egyén köz­ér­ze­te. Va­la­men­­nyi­en – edzők és ver­seny­zők is – szeretnénk az erőt úgy fej­lesz­te­ni, hogy köz­ben ne sérüljünk, il­let­ve moz­gás­szer­vünk­ben ma­ra­dan­dó káro­sodás ne lép­jen fel. Eh­hez kel­lő el­mé­le­ti alap­is­mere­ tek­re és hasz­nos, cél­ra­ve­ze­tő gya­kor­la­ti tanác­sokra van szük­ség.

3

Az edzéscél elérése érdekében végzett mozástevékenységek, testgyakorlatok.

14

5. fejezet

Az izom-ízüle­ti egyen­súly

Az izom-ízületi egyensúly témaköre az erőfejlesztéshez és az ízületi mozgékonyság növeléséhez is szorosan kapcsolódik. Ezért úgy véljük, hogy a testnevelés és sport területén való fontossága, illetve az erőfejlesztéshez való részbeni kapcsolódása miatt ezt a kérdéskört is röviden érintenünk kell. Az izom-ízületi egyensúly alatt a meghatározott irányú mozgásban részt vevő, hasonló módon, illetve sorrendben működő izmok motorikus sztereotípián58 alapuló tartós együttműködését értjük. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy az egyedfejlődés során létrejön egy ideális viszony az izomcsoportok ereje és nyúlékonysága között. Ilyen esetben beszélünk izom-ízületi egyensúlyi helyzetről. Ez az egyensúly azonban a mindennapi tevékenység (munka, sporttevékenység stb.) során sajnos megváltozhat, ún. diszbalancia alakulhat ki: egyes izmok elgyengülhetnek, más izmok pedig lerövidülhetnek (144. ábra). Az izom-ízületi egyensúly felbomlását előidézheti a mozgásszegény életmód, a nem megfelelően kiválasztott és rosszul végrehajtott testgyakorlat, az egyoldalú statikus vagy dinamikus terhelés, a fáradtság, illetve a fájdalom. Egyesek úgy vélik, hogy az izom-ízületi egyensúlyi zavarok 8–12 éves életkor között akár 30%-osak is lehetnek. Sportorvosok vizsgálatai szerint a sérülések gyakran nagyobb mértékűek, mint amelyet a kiváltó okok egyébként indokolnának. Ezért sokan feltételezték egy olyan „rejtett sérülési tényező” közrejátszását, amely elsősorban a csípő-medence-ágyéki terület működési összefüggéseit sértő ún. kórós alkalmazkodás következménye, s a már korábban említett izomelgyengülésből és megrövidülésből ered. A kóros alkalmazkodást előidéző törzset hajlító (has), törzset feszítő (hát), csípőízületet feszítő („fenék”) és térdízületet hajlító izmok hibás erőgyakorlatainak néhány változatát a 145/a–d ábrán mutatjuk be. Ezek és a hozzájuk hasonló mozgásszerkezetű gyakorlatok – természetesen kellő külső terheléssel, gyakorisággal és rendszerességgel végezve – az alábbi negatív hatásokat idézhetik elő:  A mély hátizmok, a csípő- és térdízületet hajlító izmok fokozottan lerövidülhetnek, illetve a has- és a farizmok elgyengülhetnek, ami a medence „előrebillenését” eredményezheti. Ez fokozza a sérülésveszélyt, és igen megnehezíti bizonyos mozgások célszerű végrehajtását is.  A medence „előrebillenését” gyakran még az is fokozza, ha az erősítés nem a has- és hátizmok erejének 1:3 arányú, normális egyensúlyát figyelembe vevő módón történik. 58

Állandó mozgásos ismétlődés.

195

Diszbalancia (egyensúlyvesztés)

Normál izom-ízületi egyensúly Ny E

E

Ny

Ny

= Lerövidült izomzat

E = Erősítés

= Elgyengült izomzat

Ny = Nyújtás

Lerövidült izomzat

Elgyengült izomzat

Egyoldalúan terhelt porckorong

Egyenletesen terhelt porckorong

F

F G

Fny

F = a z izmok által kifejtett erő G = a felsőtestre ható nehézségi erő Fny = a csigolyára ható nyomóerő

144. ábra A diszbalancia és helyreállítása a medence tájékán

196

Megnyújtott hátizmok

Megerősített hasizmok

G

Fny

Helytelen

3–4

Helyes

3–4

1–2

1–2

145/a ábra • Helytelen és helyes törzset hajlító (has-) izmokat erõsítõ gyakorlatok

Helytelen

3–4

Helyes

3–4

1–2

1–2

145/b ábra • Helytelen és helyes törzset feszítõ (hát-) izmokat erõsítõ gyakorlatok

197

Helytelen

3–4

Helyes

3–4

1–2

1–2

145/c ábra • Helytelen és helyes csípõízületet feszítõ („fenék-”) izmokat erõsítõ gyakorlatok

Helytelen

3–4

Helyes

3–4 145/d ábra • Helytelen és helyes térdízületet hajlító izmokat erõsítõ gyakorlatok

198

1–2

1–2

Iro­da­lom

Ajtai, K.–Toft, D. J.–Burghardt, T. P. (1994): Path and extent of crossbridge rotation during muscle contraction. Biochemistry 33, 5382–5391. Ábrahám A.–Bende S.–Megyeri J. (1973): Anatómia – Élettan. Tankönyvkiadó, Buda­ pest. 109. Andrews, J. G. (1987): The Func­tion­al roles of the ham­strings and quadriceps during cycling, Lombard’s paradox revisited. Journal of Biomechanics, 20. 6. 575–577. Bagshaw, C. R. (1993): Muscle Contraction (2nd Ed.) Chapman–Hall, London. Bakanek Gy.–Berkes I.–Budavári Á. (1998): A sportorvoslás alapjai, Print City, Sárbogárd. Balaskas, A.–Strink, J. (1983): Soft Exercise. The Complete Book of Stretching. Unwin, London. Bálint G.–Bender T. (1995): A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer Hungarica, Budapest. Bálint L.–Kránicz J.–Domán I. (2001): Habituális vállficam miatt végzett műtéti eljárások hosszú távú eredményei klinikánkon. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 3, 197–203. Balogh I. (1999): Mozgás ABC. Kineziológiai alapismeretek. Tillinger Péter, Budapest. Barna T. (1989): Birkózás. Tankönyvkiadó, Budapest, 37. Barton J. (1984): Biomechanika, Tankönyvkiadó, Budapest, 164–165. Barton J. (1988): Testnevelés anatómia, élettan és egészségtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 117–118. Barton J. (1994): Biomechanikai alapismeretek az egészségügyi főiskolák hallgatói részére. Aesculart, 34., 140. Barton J. (1995): Biomechanikai járáselemzés. Aesculart, Budapest. Bende S. (1972): A testnevelési anatómia és élettan alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 82. Belágyi, J.–LŐrinczy, D. (1996): Internal motion in myosin head: effect of ADP and ATP. Biochem. Biophys. Res. Comm. 219, 936–940. Bély M. (1955): A torna elmélete. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 51–58. Bély M. (1966): Tornaelmélet. Tankönyvkiadó, Budapest, 130–132. Bellyei Á.–Szomor Z. (2000): A gerinc foglalkozási ártalmai. Közúti Közlekedésorvostan. Könyvrészlet 223–246. Szerk.: Derényi G., Egészség Alapítvány, Székesfehérvár. Bloom, W.–Fawcett, D. W. (1975): A Textbook of Histology (2nd Ed.) W. B. Saunders Co., Philadelphia. Bosco, C.–Komi, P. V. (1979): Potentiation of mechanical behavior of the human skeletal muscle through prestretching. Acta Physiol. Scand., 106. 467–472. Bosco, C.–Komi, P. V. (1980): Prestretch potentiation of human skeletal muscle during ballistic movement. Acta Physiol. Scand. BOSSÁNYI A. (1999): Kommentár. Orvostovábbképző Szemle, VI. évfolyam 3. Sport és egészség melléklet, 188. BÖLCSFÖLDINÉ DÓSA É. (1995): Elfogynak a csontjaink? A csontritkulás megelőzéséről. Infotrend BT. Budapest, 4–5. Budó Á. (1972): Kisérleti fizika. Tankönyvkiadó, Budapest. COUNSILMAN, J. E. (1982): A versenyúszás kézikönyve. Sport, Budapest. Czirják J. (1977): Testneveléselmélet I. Tankönyvkiadó, Budapest, 51. Csider T.–Liszkai S. (1989): A vázizomzat mechanikai működésének néhány jellegzetessége. In: Makkár M. (szerk.): I. Országos Sporttudományos Kongresszus I. kötet. Magyar Sporttudományos Tanács, Budapest, 113.

245

De Haan, A.–VAN Ingen Schenau, G. J.–Ettema, G. J.–HuijiNg, P. A.–Lodder, M. a. (1990): Efficiency of rat medical gastrocnemius muscle in contraction with and without an active prestretch. J. Exp. Biol., 141. 327–341. DE VRIES, H. A. (1961): Electromographic observations of the effects of static stretching upon muscular distress. Research Quarterly, 32. 468–480. DIETRICH, L.–BETHOLD, F.–BRENKE, H. (1985): Muskeldechung – eine wichtige trainingmethodische Massnahme. Theorie und Praxis der Körperkultur, 12. 992–930. DINUBILE, N. (1998): Osteoarthrosis. A gyógytorna szerepe a betegség kezelésében. Orvostovábbképző Szemle, V. évfolyam 1. Sport és egészség melléklet, 194. Domán I.–Vermes Cs. (1998): Külboka instabilitás miatt végzett Evans-műtétek eredményei klinikánkon. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 4, 339–344. Domán I.–Koós Z.–Bálint L. (2001): Teniszkönyök miatt végzett műtétek hosszú távú eredményei. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 9–14. Eckschmiedt S. (1988): A dobások oktatásának előkészítése, az előkészítő dobásgyakorlatok technikája és oktatása. ÁISH Tudományos Tanácsa, Budapest, 9. Eckschmiedt S. (1996): Segédanyag az általános erőfejlesztés tantárgy oktatásához. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 22. Edman, K. A. P.–Elzinga, G.–Noble, M. I. M. (1978): Enhancement of mechanical performance by stength during tetanic contraction of vertebral skeletal muscle fibres. Journal of Physiology, London, 281. 139–155. Enoka, R. M. (1994): Neuromechanical Basis of Kinesiology. Human Kinetics (Europe) Ltd. Leeds. Erdős I.–Szijj Z. (1976): Gimnasztika. Sportpropaganda, Budapest, 59–84. Erdős I. (1978): Gimnasztika. Sportpropaganda, Budapest, 3. 103–123. ERICKSON, S. M.–SEVIER, T. E. (1998): Aktív nők osteoporosisa. Megelőzés, diagnózis, kezelés. Orvostovábbképző Szemle, V. évfolyam 2. Sport és egészség melléklet, 185. Ernst, E. (1963): Biophysics of Striated Muscle. Akadémiai Kiadó, Budapest, 217–306. Farkas Gy.–Heckenbergerné (1977): Torna I. (Gimnasztika). Tankönyvkiadó, Budapest, 101–169. Farkas Gy.–Bocz Á.–Dallos S.–Duchnovszky I.–Heckenbergerné I.–Her­ licska K. (1986): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest, 128–309. Fekete F. (1984): Az erő műhelyében. Hungária Sport, Budapest, 121–203. Fésüs L. (1988): Testépítés, izomfejlesztés. Sport, Budapest, 24–50. Fésüs L.–Horváth S.–Kun J.–Nagy V.–Szeverényi P.–Tamás A.–Vass K. (1990): A hódítás iskolája. Magánkiadás, Debrecen, 21–45. Fisher, A. J.–Smith, C. A.–Thoden, J.–Smith, R.–Sutoh, K.–Holden, H. M.–Ray­ ment, I. (1995): Structural studies of myosin:nucleotide complexes: A revised model for the molecular basis of muscle contraction. Biophys. J. 68, 19S–28S. Gregor, R. J.–CavanaGh, P. R.–La Forture, M. (1985): Knee flexor moments during propulsion in cycling – a creative solution to Lombard’s paradox. Journal of Biomechanics, 18. 5. 307–316. Grosser, M.–StariscHka, S.–Zimmermann, E. (1985): Kondizionstraining. Theorie und Praxis aller Sportarten. BLV. Verlagsgesellschaft, München–Wien–Zürich, 87–99. Hall, S. J. (1999): Basic Biomechanics. (3rd Ed.) WCB, McGraw-Hill. Harper, H. A.–LöEffler, P.–Petrides, L.–Weiss, L. (1975): Physiologische Chemie. Springer Verlag, New York, 793. HARSÁNYI L.–KATICS L. (1992): Az ártalmak, sérülések megelőzése. Mesteredző, 1. 8. OTSH Sporfőosztály, Budapest. Huba J. (1978): Gyógytorna az ideg- és elmegyógyászatban. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 22–24. Huson, A. (1974) Biomechanische Probleme des Kniegelenks. Orthopaede, 3, 119–126. Janda, V. (1976): Muskelfunktiondiagnostik. Verlag Theodor, Dresden. Janda, V. (1986): Muskelfunktiondiagnostik. Verlag Volk und Gesundheit, Berlin. Kapandji, I. A. (1970) The physiology of the joints. Vol. II. Churchill Livingstone, Edinburgh, London. KARÁCSONY I.–TIHANYI J. (1992): Tempóugrások technikai, kinetikai, kinematikai elemzése és oktatásmódszertana. Magyar Testnevelési Egyetem Közleményei, 2–3. szám 68. KATICS L (1989): Törekvések a szabadgyakorlati alapformák elemzésének újfajta megközelítésére. Déldunántúli Regionális Testi Nevelési Tudományos Konferencia. MTA PAB–Sportbiológiai Munkabizottsága és POTE Testnevelési Csoportja. Pécs, 200., 207–208., 210.

246

KATICS L.–Petrekanits M.–Molnár A.–Köhler Á.–Hegymegi Zs.–Boda I. (1993): A sportakrobatika keringési rendszerre kifejtett hatása. Mester–edző, 3. 5–6. KATICS L.–Gombocz K.–Vértes Zs.–LŐrinczy D.–Kovács S. (1993): Gimnasztikai gyakorlatok komplex hatásai. Mester–edző, 6. 16–21. Kerezsi E. (1972): Gimnasztika. MTS Agit. Prop. Osztálya, Budapest, 71–159. Kerezsi E. (1979): Torna III. Sport, Budapest, 59–133., 257–258., 391. KnebeL, K. P. (1988): Muskeldehnung aus trainingsmethodischer Sicht – Sinn und Unsinn des Stertching. In: Augustin, D–Joch, W. (Hrsg.): Jugend–Leichtathletik. Schors Verlag, Niedernhausen/Taunus. Koltai J.–Szécsényi J. (1966): Sportolók erő-fejlesztése. MTS Országos Tanácsa Módszertani és Tudományos Osztálya, Budapest, 87. Koltai J.–Nádori L. (1983): Sportképességek fejlesztése. Sport, Budapest, 95. Komi, P. V.–Buskirk, E. R. (1972): Effecr of excentric and concentric muscle conditioning on tension and electricital aditivity of human muscle. Ergonomics, 8. KrEIghbaum, E.–Barthels, K. (1985): Biomechanics: a Qualitative Approach for Studing Human Movement. Macmillan Publishing Company, New York–Collier Macmillan Publishers, London, 113., 166. Kulund, D. N. (1982): The injured athlete. J. B. Lippincott Company, Philadelphia. Kustos T.–Than P.–Szomor Z. (1995): Incidence of Chondromalacia Patellae in Adolescent Athletes. Orthopedics (International Edition) 3, 433–436. Lángfy Gy.–Árky N. (1990): Az izomműködés egyensúlyzavarának jelentősége sportsérüléseknél. Magyar Testnevelési Egyetem közleményei, 3. 91–100. Lenhart, P.–Seibert, W. (1991): Funktionelles Bewegungs-Training. Verlag GmbH Franz Wölzermüller, Oberhaching, 133–157. LŐrinczY D.–KATICS L. (1992): Tornagyakorlatok tartásos és mozgásos elemeinek stabilitása. Magyar Testnevelési Egyetem közleményei, 2–3. 107–130. Lymn, R. W.–Taylor, E. W. (1971): Mechanism of Adenosine Triphosphate Hydrolysis by Actomyosin. Biochemistry, 10, 4617–4624. LysenS, R.–VandeN, E. (1983): Die Anwendung der Elektrostimulation für das Training der isometrischen Muskellkraft. Leichtathletik, 1. 17–18. Macnicol, M. F. (1986): The problem Knee. Diagnosis and management in the younger patient. Aspen Publishers Inc., Rockville. Maquet, P. G. J. (1985): Biomechanics of the Hip. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, Tokyo. McMahon, T. A. (1984): Muscle, Reflexes and Locomotion. Princetown University Press, Princetown, New Jersey. Menschik, A. (1974) Mechanik des Kniegelenkes, Teil 1. Z. Orthop. 112, 481–495. Metzing M. (1996): Egy forgástengely körüli karmozgás variációk kinematikai elemzése és erőkifejtési módok szerinti rendszerezése. Dissz., Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 7. 148–149. Metzing M.–KATICS L.–LŐrinczy D.–Tigyi J. (1992): Sporttechnikák és motoros képességfejlesztő gyakorlatokban szereplő erőkifejtési módok rendszerének kvalitatív leírása. Magyar Testnevelési Egyetem közleményei, Melléklet 11–13. Molloy, J. E.–Burns, J. E.–Kendrick-Jones, J. E.–Tregear, R. T.–White, D. C. S. (1995): Movement and Force Produced by a Single Myosin Head. Nature, 378, 209–212. Mueller, H.–Perry, S. V. (1962): The Degradation of Heavy Meromyosin by Trypsin. Biochem. J. 85. 431–439. Nádori L. (1979): Sportedzés, versenyzés címszavakban. Sport, Budapest, 64., 157., 158., 176., 194., 195. Nemessuri M. (1960): A mozgatószervek anatómiája. Sport Lap- és Könykiadó, Budapest, 42., 47. Nemessuri M. (1965): Gyógytestnevelés I. Tankönyvkiadó, Budapest, 91–92. Nemessuri M. (1975): A gyógytestnevelési gyakorlatok mozgásbiológiája (Iskolás korú gyermekek gyógytestnevelése). Tankönyvkiadó, Budapest, I. kötet. 26. Neumann, G.–Schüler, K. P. (1989): Sportmedizinische Funktionsdiagnostik. VEB. Johann Ambrosius Barth, Leipzig. Nurmekivi, A. (1974): Beg v goru; Na kakih otrezkah? Logkaja Atletika. 10. 18–19. Pauwels, F. (1935) Der Schenkelhalsbruch, ein mechanisches Problem. Z. Orthop. Chir. 63 (suppl). Pauwels, F. (1976) Biomechanics of the locomotor apparatus. Springer, Berlin–Heidelberg– New York.

247

Perry, S. V. (1996): Molecular Mechanisms in Striated Muscle. University Press, Cambridge. Péter M.–Árky N. (1979): Sportsérülések. Medicina, Budapest. Peterson L.–Renström P. (1986): Sport injuries: their prevention and treatment. Martin Dunitz Ltd. Puddu, G.–Giombini, A.–Selvanetti, A. (2001): Rehabilitation of sport injuries. SpringerVerlag. Berlin. Rayment, I.–Holden, H. M.–Whittaker, M.–Yohn, C. B.–Lorenz, M.–Holmes, K. C.–Milligan, R. A. (1993): Structure of the actinmyosin complex and its implications for muscle contraction. Science, 261, 58–65. Rayment, I.–Holden, H. M. (1994): The three-dimensional structure of a molecular motor. TIBS, 19, 129–134. REISS, M.–PFEIFFER, U. (1991): Leistungsreserven im Ausdauertraining. Berlin. RIGÓ A. (1999): A derékfájás gyógytorna-fizioterápiája a háziorvosi gyakorlatban. Háziorvos Továbbképző Szemle, 4. 62. RÜDIGER, M.–HABERLEIN, S. (1996): Problemzonen. Falken–Verlag Gmbh., Niederhausen/ Taunus. SCHMIDT, H.–FRAUENEDORF, V.–ASMUSSEN, U.–KRAFT, V. (1983): Der Muskeltest nach Janda für die sportmedizinische Praxis. Medizin und Sport, 9. 271–278. SCHNABEL, G.–SCHMIDT, A. (1991): Zum arthromuskulären Gleichgewicht von Kindern und Jugendlichen. Medizin und Sport, 1. 24–27. SINKKONEN, K. (1975): The programming of distance running. Offsetpaino sivakka, Helsinki, 226. SIR J.–KEREZSI E. (1964): Az erőfejlesztés módszerei és gyakorlatgy7jtemény. MTS Módszertani Osztálya, Budapest, 55–117. SOBOTTA, J. (1994): Az ember anatómiájának atlasza. Semmelweis Kiadó, Budapest. SOMOGYI A.–GARDI ZS.–FESZTHAMMER A.–DARABOSNÉ TIM I.–TÓTHNÉ STEINHAUSZ V. (1996): Tartáskorrekció. Magyar Geincgyógyászati Társaság, Budapest, 7–8. Szomor Z.–Than P.–Kustos T. (1996): Az elülső keresztszalag szakadásának kezelési eredményei klinikánkon. Sportorvosi Szemle, 37. 41–51. Szentágothai J. (1977): Funkcionális anatómia. Medicina, Budapest, I. kötet, 453–454. Szentágothai J.–Réthelyi M. (1985): Funkcionális anatómia. Medicina, Budapest, I. kötet, 453. Szentágothai J.–Réthelyi M. (1994): Funkcionális anatómia. Semmelweis Kiadó, Budapest. Szijj Z. (1962): Gimnasztika. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest. 7–10. SZIRÁKI E. (1999): Az arthrosisos beteg fiziotherápiája. Háziorvos Továbbképző Szemle, 4. 67. SZOMBATI I.–SÓLYOM I. (1999): Az oszteoporozis fizioterápiája. Háziorvos Továbbképző Szemle, 4. 76. Szomor Z.–Than P.–Kustos T. (1996): Az elülső keresztszalag szakadásának kezelési eredményei klinikánkon. Sportorvosi Szemle, 37. 41–51. Than P.–Bálint L.–Domán I.–Szabó Gy. (1999): Replacement of the anterior cruciate ligament of the knee with deep frozen bone-tendon-bone allografts. Ann. of Transplantation, 4. 64–67. Thomas, D. D.–Ramachandran, S.–Roopnarine, O.–Hayden, D. W.–Ostap, M. (1995): The mechanism of force generation in myosin: a disorder-to-order transition, coupled to internal structural changes. Biophys. J. 68, 135–141. Tigyi J. (1978): Az izombiofizika alapvető eredményei és perspektívái. MTA Biol. Oszt. Közl. 21, 15–35. THORSTENSSON, A.–SJÖDIN, B.–APOR, P.–KARLSSON, J. (1974): The effect of sprint training on muscle enzymes and muscle strength in man. 3rd European Congress of Sports Medicine, Budapest. Udvarhelyi I. (1998): Fejezetek a felnőttkori ortopédia gyakorlatából. Medicina, Budapest. VERHOSANSZKIJ, J. (1964): Novoje v szilogoj podgotovka prigunov. Logkaja Atletika, 7. 22–23. VERHOSANSZKIJ, J. (1985): Programmirovanie i organizacija trenirovocsnogo processza. Fizkultura i Szport, Moszkva. Vízkelety T. (1995): Az ortopédia tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest. Wakabayashi, K.–Tokunaga, M.–Kohno, I.–Sugimoto, Y.–Hamanaka, T.–Takezawa, Y.–Wakabayashi, T.–AmeMiya, Y. (1992): Small-angle synchrotron x-ray scattering reveals distinct shape changes of the myosin head during hydrolysis of ATP. Science, 258, 443–447.

248

Werner, M. (1982): Das Knie. Form, Funktion und ligamentäre Wiederherstellungschirurgie. Springer-Verlag, Berlin–Heidelberg–New York. Wiemann, K. (1989): Das ischiocruralen Muskeln bein Sprint. Leichtathletik, 27. 783–786., 28. 816–818. WIDRA, G. (1993): Muskeldehnung – aktueller Stand der Forschung. Deutsche Zeitscrift für Sportmedizin, 3. 104–111. Wilkie, D. R. (1976): Muscle. (2nd Ed.) Edward Arnold, London. Woledge, R. C.–Curtin, N. A.–Homsher, E. (1985): Energetic Aspects of Muscle Contraction. Academic Press, London. Zanon, S. (1974): Plyometric für die Sprünge. Leichtathletik, 16. 549–552.

249