Katica Nevelési Program. Differenciált képesség és készségfejlesztés 3-7 éves gyermekek számára

Katica Nevelési Program Differenciált képesség és készségfejlesztés 3-7 éves gyermekek számára

2013

Tartalom Bevezető ........................................................................................................................................... 3 A nevelési program jogszabályi háttere ........................................................................................ 3 Differenciált képesség és készségfejlesztő programunk nevelésfilozófiája ................................ 4 Gyermekkép .......................................................................................................................................... 4 Óvodakép .............................................................................................................................................. 4 Nevelési alapelveink ............................................................................................................................. 5

A program célkitűzései ................................................................................................................... 6 Nevelőmunkánk főbb jellegzetességei .................................................................................................. 6 Programunk célja .................................................................................................................................. 6 Általános cél: ....................................................................................................................................... 6 Speciális cél: ........................................................................................................................................ 6

Nevelési feladatok ........................................................................................................................... 9 Az óvodai nevelésünk általános feladatai ............................................................................................. 9 a) Az egészséges életmód kialakítása ............................................................................................ 9 b) Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ............................................................................... 11 c) Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása ............................................................................... 12 Az óvodai nevelésünk speciális feladatai ............................................................................................ 12

Az óvodai élet megszervezésének elvei ........................................................................................ 12 Személyi feltételek .............................................................................................................................. 12 Tárgyi feltételek .................................................................................................................................. 13 Óvodai élet megszervezése ............................................................................................................... 13 • Napirend................................................................................................................................... 13 • Hetirend ................................................................................................................................... 14 • Szervezési feladatok ................................................................................................................ 14 • Tervezés .................................................................................................................................... 14 Az óvoda kapcsolatai .......................................................................................................................... 16 Együttműködés formái: .................................................................................................................... 16

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ....................................... 17 Játék .................................................................................................................................................... 17  Helye a nevelőmunkában ........................................................................................................ 17  A játékhoz szükséges feltételek biztosítása ............................................................................ 17  A játékirányítás módjai .......................................................................................................... 18  A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .............................................................................. 18 Tevékenységben megvalósuló tanulás (Ismeretszerzés) ..................................................................... 18  Nevelési cél ............................................................................................................................... 19  Nevelési feladat ........................................................................................................................ 19  Tevékenység ............................................................................................................................. 19  A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .............................................................................. 20

Verselés, mesélés .................................................................................................. 20

1.    

Nevelési cél ............................................................................................................................... 20 Nevelési feladat ........................................................................................................................ 21 Tevékenység ............................................................................................................................. 21 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .............................................................................. 22

Ének, zene, énekes játék ...................................................................................... 22

2.    


Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka .............................................................. 23

3.   

Nevelési cél .............................................................................................................................. 24 Nevelési feladat ....................................................................................................................... 24 Tevékenység ........................................................................................................................ 25

1



A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .................................................................... 26

Mozgás .................................................................................................................. 27

4.    


A külső világ tevékeny megismerése .................................................................. 30

5.

 Nevelési cél ............................................................................................................................... 31  Nevelési feladat ........................................................................................................................ 31  Tevékenység ............................................................................................................................. 32  A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .............................................................................. 33 Munkajellegű tevékenységek .............................................................................................................. 33  Nevelési cél ............................................................................................................................... 34  Nevelési feladat ........................................................................................................................ 34  Tevékenység ............................................................................................................................. 34  A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .............................................................................. 35

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek.................................................. 35 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................................ 37 Nemzetiségek kultúrájának és nyelvének ápolása ..................................................................... 38  Nevelési cél ............................................................................................................................... 38  Nevelési feladat ........................................................................................................................ 39  Fejlesztési lehetőségek ............................................................................................................. 39 A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. ......................................................................................................................... 39  

Cél ............................................................................................................................................. 39 Feladat ...................................................................................................................................... 39

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELETEK ............................................................................................ 41 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................... 41 Melléklet ........................................................................................................................................ 42 1.számú melléklet ............................................................................................................................... 42

2

Bevezető Nevelőtestületünk felismerve a társadalmi és demográfiai változásokat átgondolta mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek a korszerű óvodapedagógia megvalósításához. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok, és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Nevelésünkben hangsúlyt kap az inklúzió, valamint tehetséggondozás, melynek igyekszünk megteremteni a tárgyi, személyi feltételeit pályázatok segítségével. E munkánkat segíti a tudatosan felszerelt tornaterem, illetve a jó minőségű fejlesztő játékok, eszközök magas száma, illetve a logopédus, fejlesztőpedagógus státusz megléte. Óvodánk hat osztatlan csoporttal működik, minden csoportban szakképzett óvodapedagógus dolgozik. Több óvodapedagógus rendelkezik pedagógus szakvizsgával és pedagógus másoddiplomával, melyet jól tudnak hasznosítani munkájuk során. Óvodapedagógusainkat a kreativitás, új iránti fogékonyság jellemezi. Józsefvárosi óvodaként fontos feladatunknak tartjuk a gyermekek szocio-kulturális helyzetének megismerését, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ellátását, valamint a nemzetiségek kultúrájának ápolását.

A nevelési program jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. a nemzeti Köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről Józsefvárosi Oktatási Koncepció 2000. Józsefvárosi Önkormányzat közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (intézkedési terv) 363/2012 (XII. 17) Kormányrendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2012. évi CCIV. tv. a 2013. évi költségvetésről 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. 2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól 1993. évi LXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 138/2012 (X.8.) Kormányrendelet közalkalmazottak jogállása és képzése

3

Differenciált képesség és készségfejlesztő programunk nevelésfilozófiája Hisszük, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen szociális lény, Akinek joga van derűs, szeretetteljes légkörben, elfogadó környezetben, közösségben tevékenykedve megkapni mindazokat a fejlesztő hatásokat, melyek képességeinek lehetőség szerinti legteljesebb kifejlesztését szolgálják.

Gyermekkép A Katica program a gyermekkép megrajzolásánál a különböző pedagógiai és pszichológiai irányzatok, illetve módszerek (Freinet, Montessori, Drámapedagógia, Erdőpedagógia, Környezettudatos gondolkodás, Néphagyományőrzés). közös vonásait veszi alapul. A program a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését vállalja fel. A gyermekekhez, mint fejlődő személyiséghez közelít, kiemelve azt, hogy fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások közösen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepét meghatározónak tartjuk. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A gyermek tevékenységi vágyára építve használjuk ki a játék fejlesztő hatását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek sikerorientáltak, a környezetükben jól eligazodóak, problémájukra saját megoldást találóak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezők legyenek.

Óvodakép Az óvodánkat a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézményének tekintjük, világnézetileg semleges álláspontot képviselünk. Az óvodai nevelés intézményünkben magyar nyelven folyik. Mint a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig látja el funkcióját. Óvodánk funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, melynek hatására a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk felvállalja inklúzióval kapcsolatos feladatokat. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében igyekszünk biztosítani az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését. Partnerközpontú működésre törekszünk. Fontosnak tartjuk a szülők nevelésbe történő bevonását. Heterogén csoportokat szervezünk a nevelési lehetőségek széleskörű kihasználása érdekében. Óvodánk sokszínűségét bizonyítja, hogy a közös cél csoportonként különböző pedagógiai módszer segítségével valósul meg.

4

Nevelési alapelveink 

Gyermekközpontúság elve A gyermekközpontúság számunkra azt jelenti, hogy ismerjük a gyerekek életkoronkénti gyorsan változó testi, lelki és szellemi állapotait, ezek jellemzőit, és tudjuk, hogy e szükségleteket milyen adekvát módszerrel elégítsük ki. Lehetővé téve így személyiségük lehető legoptimálisabb kibontakoztatását. A fejlődést nem kell, és nem is szabad siettetnünk. 

Pozitív érzelmek dominanciájának elve Fontosnak tarjuk a biztonságos, derűs, oldott, nyugodt szeretetteljes légkört, melynek hiányában nem valósulhat meg céltudatos pedagógiai szándékunk. 

Tevékenység elve A tevékenykedést az óvodáskorú gyermek életelemének tekintjük, amely integrálja és rendszerezi a világról szerzett ismereteket. Támaszkodunk a már meglévő ismereteikre, tapasztalataikra, nagyfokú tevékenységi vágyukra, melyhez változatos tevékenységi formákat biztosítunk. (játék, munka, ismeretszerzés) 

Óvodapedagógus modell szerepének elve A gyermek az óvodában utánzás, modellkövetés útján magatartási formákat, viselkedési mintákat tanul meg, ezért fontos, hogy az óvodapedagógus esztétikus, kiegyensúlyozott, empatikus, toleráns, jó konfliktuskezelő, kreatív legyen, és stratégiai gondolkodás jellemezze. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek tartós, szeretetteljes kapcsolatban éljenek közvetlen környezetük személyeivel. 

A közösségi nevelés egységének elve az egyéni bánásmód érvényesítésével A közösségi nevelés számunkra azt jelenti, hogy a gyermekek együttes életében bontakoznak ki a mindennapi együttéléshez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartási formák, viselkedési szokások, melyek megkönnyítik a szocializációs folyamatot. Programunkban központi helyet foglal el a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a sajátos nevelési igényű gyermekek eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelő, elfogadó környezet kialakítása, a differenciált egyénre szabott nevelés megvalósítása, együttműködve a szülőkkel. 

Különleges gondozást igénylő gyermekek nevelésének elve Fokozottan ügyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése személyre szabott és folyamatos legyen, figyelembe véve hiányosságaikat. Speciális fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, és az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek joguk van különleges bánásmód keretében fejlesztőpedagógus segítségét igénybe venni hátrányaik csökkentésére. A tehetséges gyermek fejlesztésének három módja közül választjuk ki az adott gyermek számára legoptimálisabb megoldást (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás).

5

 Nemzetiségi óvodai nevelés irányelve A cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven lehetőséget adunk az óvodáskorú gyermekek sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség kultúrájának, művészetének és hagyományainak megismerésére. Ápoljuk és fejlesztjük a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, amennyiben igénylik, segítve a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

A program célkitűzései Nevelőmunkánk főbb jellegzetességei 

A játék - tanulás - munka, mint a nevelés eszköze, egységes tevékenységrendszerben valósul meg, A játék fejlesztő hatásának tudatos kihasználásával bontakoztatjuk ki a gyermekek képességeit, és fejlesztjük készségeiket. Fontosnak tarjuk az élménynyújtást, és lehetőséget teremtünk az egyéni tapasztalatszerzésre.

 

Programunk célja Általános cél: -

Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A fejlesztés területei:     

külső világ tevékeny megismerése, mozgás mesélés-verselés ének-zene rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Speciális cél: 

Logopédiai integráció



Nemzeti, nemzetiségi tudat erősítése



Reformpedagógiai elemek beépítése a helyi nevelési programba



(Freinet, Montessori, Drámapedagógia, Erdőpedagógia, Néphagyományőrzés)



Népünk hagyományai, jeles napok megismertetése, ápolása

6

A Logopédiai integráció szükségessége: A logopédiai gyakorlatban egyre több azoknak a gyermekeknek a száma, akik komplex kezelést igényelnek. Fejlődésük nemcsak a beszéd és nyelvi fejlődés területén akadályozott, hanem a mozgás, a figyelem, a gondolkodás stb. területeken is. A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek a gyerekek ellátásra. Beszédfogyatékosságuk különleges gondozást igényel, sajátos nevelési igényűek. Az óvodában 1998 óta intenzív logopédiai kezelés folyik integrált formában. Évente 10-15 gyerek részesül intenzív terápiában. A fejlesztés egyénre szabott, a szakértői bizottság fejlesztési javaslatai alapján. Az akadályozott beszédfejlődésű gyermekek az óvoda valamennyi csoportjában szétosztva kerülnek elhelyezésre. Minden tevékenység a normál óvodai foglalkozások keretében történik. Így a jól beszélő környezet biztosított. A speciális fejlesztéseket a gyerekek az óvodán belül kapják meg.

Az integráció feladatai: - A beszédproblémák oldása intenzív beszédterápiával. - A sikeres beszédjavítást alapozó terápiák megszervezése. - A harmonikus személyiségfejlődés lehetőségének megteremtése. - A logopédus terapeuta és a pedagógusok együttműködésének magas szintje. - A logopédus, az óvoda, a család kapcsolatának erősítése. - A logopédus és más szakszolgálatok hatékony együttműködésének megszervezése. - Kiegészítő vizsgálatok eredményeinek igénybevétele. - A befogadó intézmény pozitív, az integrációt segítő szellemisége - A befogadó intézmény megfelelő tárgyi felszereltsége. A fejlesztés területei: - beszéd- és nyelvi fejlesztés - mozgásfejlesztés - figyelem fejlesztés - emlékezet fejlesztés - gondolkodásfejlesztés Segítő szakembereink: - a logopédus /főállású/ - a mozgásfejlesztő pedagógus /utazó tanár, EGYMI/ - fejlesztő gyógypedagógus /utazó tanár, EGYMI/

7

- a fejlesztőpedagógus/főállású/ - a csoport óvodapedagógusai A szakemberek egymás munkáját kiegészítik, megerősítik és az egyéni fejlesztéseket közösen egyeztetve végzik terápiás munkájukat. A logopédia körébe tartozó fejlesztési területek: - általános beszéd-és értelem fejlesztés - beszédészlelés - grammatikai szerkezet elsajátíttatása - hangfejlesztés - összefüggő szöveges beszéltetés - figyelem-emlékezet fejlesztése - diszlexia- prevenció

A logopédiai integráció során célunk A beszédfogyatékos gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a logopédiai módszerek komplex alkalmazásával az iskolai tanulásra való felkészítése.

Az Interkulturális nevelésünk célja A nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek építése, fejlesztése. Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése, a különböző állampolgárságú és anyanyelvű tanuló közös nevelésével. Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése.

A migráns gyermekek jelenlétének előnyei    

A gyermekek ismeretei bővülnek egymás hazájáról kapott ismeretekkel. Megtanulják egymás másságának megértését, értékeinek megbecsülését, elfogadását. Alkalmuk nyílik a segítségnyújtásra, az alkalmazkodásra és ez hozzájárul személyiségfejlődésükhöz. Megelőzhetjük az előítéletek kialakulását.

8

Nevelési feladatok Az óvodai nevelésünk általános feladatai a) Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Óvodai nevelésünk feladatának tartjuk a gyermek testi fejlődésének elősegítését. Ezen belül: - a gyermek gondozását, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését; - a gyermek testi képességei fejlődésének segítését; - a gyermek egészségének védelmét, edzését; - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítását; - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátását.

Gondozás A gondozás helye a nevelőmunka folyamatában. A gondozás az óvodai nevelőmunka szerves része, mely biztosítja a gyermekek zavartalan fejlődését, egészségük fenntartását, megerősítését, a szervek és szervrendszerek védelmét, fejlesztését, és megteremti az egészséges életmódot számukra. Az egészséges környezeti feltételek: az óvoda udvara; az óvoda helyiségei. Az óvodák udvarát úgy alakítottuk ki, hogy kedvező időjárás esetén a gyermekek a nap nagy részét a szabadban tölthetik. Különböző talajborításról gondoskodtunk: füves, pázsitos rész, betonozott, gumitéglás terület és virágos rész. Fedett, napos, árnyékos rész egyaránt megtalálható. Az óvoda helyiségei az előírásoknak megfelelőek, tiszták, esztétikusak, világosak.

Az egészséges életmód kialakítása A helyes életritmus kialakításánál a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően alakítottuk ki. Figyelembe vettük a gyermekek teherbíró képességét. Testápolás A testápolásnak biztosítania kell a gyermekek testének és ruházatának tisztaságát, az állandó és szükségszerinti tisztálkodást. A gyermekekben a tisztaság igényének kialakulását, az ápolt külső igényét.

9

Kézmosás Az óvodában a gyermekek szappannal, folyó vízben mosnak kezet, WC használat után, étkezések előtt és után, ezenkívül minden olyan esetben, amikor elfoglaltságuk vagy állapotuk ezt szükségessé teszi. A köröm ápolása A gyermekek az igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően körömkefével tisztítják körmüket. Fésülködés A gyermekek haját napjában többször a szükségleteknek megfelelően fésülik, kefélik a gyermekek, illetve kérnek segítséget nevelőiktől. Fogmosás . Napi rendszerességgel ebéd utáni fogmosás minden korosztálynál. A légzőszervek védelme A füljárat és a dobhártya védelme érdekében a helyes orrfúvásra tanítjuk a gyerekeket. Ügyelünk arra, hogy az alapvető higiéniás követelményeknek a gyermekek eleget tegyenek. Az egészséges életmód szokásainak kialakításánál a helyes cselekvésmódok berögződésére törekszünk. Táplálkozás Az étkezés kulturált körülmények között folyik (szépen, ízlésesen megterített tiszta asztalnál). Az étkezések mindig azonos időben történnek, étkezés közben vagy bármikor, amikor kérnek a gyerekek annyi folyadékot ihatnak amennyit kívánnak. Öltözködés A gyermek a neki megfelelő ruházatban érzi jól magát. Az öltözködéssel kapcsolatos követelményeket fokozatosan ismerik, sajátítják el az óvónő segítségével. A gyermekeknek önállóan is meg kell tudniuk ítélni, hogy az időjárásnak megfelelően hogyan kell öltözködniük, vetkőzniük. Mozgás A gyermekek mozgásigényét kielégítjük, mozgásukat fejlesztjük. A gyermekek mozgásfejlesztését a lehetőségekhez képest a szabad levegőn biztosítjuk, a gyermekek által választott sokfajta mozgásos tevékenységgel. A különböző alapmozgásokat, képességeket mozgásos játékokkal fejlesztjük, a gyermekek életkorának, képességeinek megfelelően. (séták, kirándulások is)

10

Pihenés Az egészséges életritmushoz a pihenés éppen úgy hozzátartozik, mint az ébrenlét alatti tevékenység. A nyugodt alvás feltételeit megteremtjük, (a külső és belső erős ingerek kiküszöbölésével). Az alvó pihenő gyermekek részére friss levegőt biztosítunk ügyelve arra, hogy hideg levegő közvetlenül egy gyermeket sem érjen. A vérkeringést akadályozó és felesleges ruhaneműt a gyermekekről levesszük. Levegőzés Az év minden időszakában a lehetőségekhez mérten a lehető legtöbb időt töltik a gyermekek a szabadban. A szabadban mindig biztosítjuk a sokfajta vidám tevékenységet. A fázósabb gyermekek elfoglaltságáról külön gondoskodunk. A betegségből felgyógyultakat fokozatosan szoktatjuk az erőteljesebb mozgáshoz. Testedzés A gyermekek testedzése egészségük fenntartása, a megbetegedések megelőzése szempontjából fontos. A légfürdő, a víz edző hatása és a napfürdő egyaránt fontos a gyermekek edzettségéhez. Mindháromnál a fokozatosság elvét érvényesítjük. A légfürdő az edzés legáltalánosabb formája. A légfürdő alapfeltétele, hogy a gyermekek sokat tartózkodjanak a szabad levegőn. Légfürdő már a szabadban történő játék, séta, kirándulás is. A víz edző hatása intenzívebb a légfürdőnél. A napfürdő igen erős inger, ezért nagyon megfontoltan, átgondoltan alkalmazzuk. A túl erős napsugárzás árt, káros! Ezért arra törekszünk, hogy csak félárnyékban játszanak a gyerekek. Az edzés különböző formáinál feltétlenül figyelembe vesszük a gyermekek közötti egyéni különbségeket, a gyermekek egyéni adottságait, egészségi állapotát. Ehhez alkalmazkodva juttatjuk el őket az edzettség megfelelő fokára.

b) Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükségesnek tartjuk, hogy: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek; - az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a másság elfogadására, a toleranciára. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő együttes tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését.

11

A gyermek nyitottságára építve a pedagógus segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó értékekre és becsülje azt, ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű legyen az óvodapedagógus viselkedése, annak elfogadására, megértésére, neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Így igénybe vesszük logopédus, fejlesztő pedagógus, utazó gyógypedagógusok segítségét. c) Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodapedagógus a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű az anyanyelv és a kommunikáció különböző formáinak fejlesztése. A verbális és nonverbális kommunikáció alakítása, helyes mintaadással. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítania a pedagógusnak. Az értelmi nevelés további feladatainak tekintjük:  a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését, bővítését,  az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) és a kreativitás fejlesztését.  Szókincsűk bővítését. Az óvodai nevelésünk speciális feladatai • • • • • • •

A másságot elfogadó környezet megteremtése A gyermek személyiségfejlesztése a néphagyomány segítségével A néphagyományokhoz kapcsolódó tárgyi feltételek folyamatos biztosítása Differenciált ismeretátadás megszervezése A gyermekek fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Az óvodapedagógus által leginkább hatékonynak ítélt módszer segítségével a gyermekek optimális fejlesztése. Környezettudatos attitűd formálása

Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunkát szakképzett óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A program megvalósulásához elengedhetetlen a különböző speciális szakképzettség (fejlesztőpedagógus, logopédus).

12

Az óvodapedagógus modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának, hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodapedagógus munkáját csoportonként szakképzett dajka, valamint az Európa Uniós normáknak megfelelően kialakított HACCP rendszerben előírtak szerint három konyhai alkalmazott segíti. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Óvodánk migráns gyermekeket is nevel, így feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó természetes anyagokkal, színekkel, formákkal, vesszük körül. Törekszünk arra, hogy az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak számára is. A csoportszoba berendezése és díszítése tükrözi az adott csoport nevelési módszerét, valamint az óvodapedagógus esztétikai érzékenységét. Óvodai élet megszervezése •

Napirend

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyelembe véve az egyéni igényeket. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti belső arányok helyes kialakítását. 6-10 óráig 30

10-10 óráig 30

30

10 - 11 óráig 30

11 - 12 óráig 12-12

30

óráig

30

45

45

15

12 -14

óráig

14 -15 óráig 15

15 - 18 óráig

Játék, szabadon választott tevékenység, folyamatos reggelizés. Játékba ágyazott tanulás. Testápolás, öltözködés. Játék a szabadban. Vetkőzés, testápolás, terítés. Ebéd. Testápolás, fogmosás, ágyazás, pihenés. Ágyazás, testápolás, uzsonna. Játék, szabadon választott tevékenység hazamenetelig.

13

•

Hetirend

A hetirend kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek terhelhetőségét, az adott csoport sajátosságait és az óvodán kívüli fejlesztő tevékenységek időpontját. (pl.: korcsolya, úszás) valamint a szabadidős programokat. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző ismeretszerzési lehetőségek kiegészítsék egymást, egy-egy nap lehetőséget adjon egy téma sokoldalú megközelítésére. Az gyermekek hetente kétszer részesülnek: Testnevelés, Külső világ tevékeny megismerése, Ének-zene, Mesélés-verselés, Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka növekvő időtartamú (5-35perces) csoportos foglalkozásban.

•

Szervezési feladatok -

•

Óvodai beíratás megszervezése Óvodai csoportok megszervezése Új gyermekek fogadásával és tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos szervezési feladatok Az óvodapedagógusok csoportba történő beosztása Nevelési értekezletek, nevelés nélküli munkanapok megszervezése Szülői kapcsolattartás megszervezése Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok megszervezése Az óvoda szolgáltatásainak megszervezése (logopédia, úszás, egyéni fejlesztés) Hit és vallásoktatás megszervezése a szülői igények alapján A tárgyi feltételek biztosítása.

Tervezés

Az óvodapedagógusok nevelési és ismeretszerzési tervet készítenek, és nyomon követik a gyermekek egyéni fejlettségét

 Nevelési terv Az nevelési év során  Egy beszoktatási terv (szeptember)  Két nevelési terv (október, november, december, január) (február, március, április, május)  Egy nyári nevelési terv készül, a gyerekek életkorának megfelelően. Korcsoporti bontásban

14

A nevelési terv felépítése: Elérendő fejlettségi szint

Módszer

Eredmény

Egészséges életmódra nevelés Testápolás: Étkezés: Öltözködés: Környezet rendjének megőrzése Partnerekkel való kapcsolat A közösségi élet szabályai, közösségi magatartás Illemszabályok Összetartozás Hagyományok Partnerekkel való kapcsolat Játék Gyakorlójáték Szimbolikusjáték Konstruáló játék Szabályjáték Partnerekkel való kapcsolat Munka Naposi munka Alkalomszerű munka Növénygondozás Partnerekkel való kapcsolat

 Ismeretszerzési, képességfejlesztési terv Felépítése: Időpont

Mesélés Ének-zene -verselés

Külső világ megismerése Ábrázolás

Testnevelés Környezet

Matematika

tartalom Képességfejlesztés

 Egyéni fejlettség nyomon követése Tartalma:  Óvodapedagógus által felvett anamnézis  A gyermek emberrajza 3 havonta  Képességmérő lap (1. sz. melléklet)  Intézkedések

15

Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott, kezdeményező. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodaként kapcsolatot tartunk az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. Együttműködés formái: •

•

•

Kapcsolat a családdal:  Kötetlen beszélgetés  Tematikus beszélgetés  Családlátogatás  Szülői értekezletek  Fogadóóra  Közös programok (kirándulás, kisérés stb.) Kapcsolat a bölcsödével  Nevelési elvek egyeztetése megbeszélések során  Egymás munkájának megismerése  Közös programok Kapcsolat az iskolával  Hospitálások  Egymás nevelési elveinek megismerése közös megbeszélések során  Közös programok  A tanítók elégedettségének folyamatos mérése 

•

Kapcsolat a Korai Fejlesztő Központtal  Személyes kapcsolat felvétele  Egymás munkájának megismerése  Dokumentumok elemzése

•

Kapcsolat a Fővárosi 3. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal  Személyes kapcsolat felvétele  Egymás munkájának megismerése

16



Dokumentumok elemzése

•

Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval  Személyes kapcsolat felvétele  Egymás munkájának megismerése  Dokumentumok elemzése

•

Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal  Személyes kapcsolat felvétele  Esetmegbeszélések  Egymás munkájának megismerése  Visszajelzések elemzése

•

Kapcsolat a nemzetiségi civilszervezettekkel, önkormányzatokkal, külképviseletekkel.    

két

tannyelvű

iskolákkal,

Személyes kapcsolat felvétele Esetmegbeszélések Egymás munkájának megismerése Visszajelzések elemzése

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék



Helye a nevelőmunkában

A játékot a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tekintjük, s mint ilyet az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének tartjuk. A játék, szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat. A gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó szerteágazó benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.



A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség.

17

Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségű a napirendben, ez az időbeosztásban is megmutatkozik.



A játékirányítás módjai

Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.



A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 Az óvodáskori gyakorló játék csak akkor keletkezik, ha a gyermek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai élményei szegényesek, vagy amikor új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége.  A konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is képesek készíteni a gyermekek.  Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. A konstruálás fejlettebb fokán a gyermekek mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az elképzelt modell egyre pontosabb megközelítése.  Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre és képesek a különböző anyagok kombinálására.  Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.  Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait.  A dramatizálás, drámajáték a gyermek szívesen végzett tevékenységévé válik.  A gyermek által kedvelt meséket képesek eljátszani, szerepeket kiosztani. Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására.

Tevékenységben megvalósuló tanulás (Ismeretszerzés) Az óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, a kezdeményezésekre. Az egész nap során adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg. A tevékenységekben megvalósuló tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása. Az óvodai tanulás lehetséges formái:

18

- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása); - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás; - az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló ismeretszerzés. A kötött foglakozásoknál - is hangsúlyos a játékosság, a tevékenykedtetés, az érdeklődés fenntartása.  Nevelési cél A gyermekek sokoldalú fejlesztése. Az ismeretszerzéshez való pozitív viszony kialakítása. Társadalmi beilleszkedés, szocializáció megkönnyítése  Nevelési feladat Olyan alapvető ismeretekhez juttatni a gyermekeket, amelyek megalapozzák az iskolai tanulásukat. Az óvodai tanulás legkedvezőbb feltételeinek létrehozása. Az egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele a feladatadás során. A tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. A részképesség lemaradás, illetve egyéb tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek.  Tevékenység A tevékenységre épülő tapasztalatszerzés folyamatos, egymásra épül, összefüggéseiben a gyermek számára követhetővé, alkalmazhatóvá válik. Ismeretátadás olyan egymásra ható folyamat, melyet az óvodapedagógus tudatosan tervez, de a gyermek számára spontán tevékenység. A tevékenységekben megvalósuló tanulás formái: Mindhárom korcsoportban kötetlen a mese és vers, valamint a rajzolás, mintázás és kézimunka Kötelező a testnevelés és az ének A többi tevékenység az óvónő döntése alapján 3-6-7 éves gyermeknél lehet kötetlen vagy kötelező. Mindegyik forma jellemzője a tervszerűség, a rugalmasság. A többnyire kötetlen formában zajló óvodai tanulási folyamatban a tapasztalatszerzés, a tevékenység kell, hogy döntő legyen. A nevelési lehetőségek széles körű alkalmazására törekszünk az eltérő adottságú, képességű gyermeki személyiség fejlesztése érdekében. A gyermekek személyiségének kibontakozását személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük elő. A kötött foglakozásoknál - is hangsúlyos a játékosság, a tevékenykedtetés, az érdeklődés fenntartása. A tevékenységekben megvalósuló tanulás során elsődlegesen alkalmazott módszer a játékosság. Olyan szituációt teremtünk, mely által a gyermek kedvvel vesz részt az óvodai tanulási folyamatban. Fontos a gyermek ráhangolódása, érzelmi beállítódása, ezért a gyermekek tapasztalatára,

19

az óvónő élményszerű közvetítésére építünk.  A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama,  A felismerés mellett megjelenik a felidézés,  Szándékos figyelem kapcsán fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,  Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

1. Verselés, mesélés Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek lelki fejlődésének elmaradhatatlan eleme. Az óvodánkban a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

  

Nevelési cél A mese-vers megszerettetése, olvasóvá nevelés alapjainak lerakása, irodalom szeretetének elmélyítése. A gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mese élményeinek segítségével. Példaértékű magatartásformák érzékeltetése, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

20

     



Beszédkedv fokozása, tiszta, szép beszéd gyakorlása, esztétikai élmény nyújtása. (népmesék nyelvjárási ejtéssel történő bemutatása, népies-régies kifejezések, humoros kifejezések megismertetése). Együttes élmény nyújtása a mesehallgatással, mely megalapozza a közösségi érzés fejlesztését. Beszédfegyelem fejlesztése, Könyv és irodalom megszerettetése, A gyermekek metakommunikációs képességének alakítása, a mese a tartalmához kapcsolódó érzelmek felismertetése, (megértés, megbocsátás, elfogadás,,,) A szókincs bővítése

Nevelési feladat

A mese-vers hallgatása, mondása, a játékkal egyenrangú természetes igény legyen. A mese-vers kiválasztása feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak és a művészeti értékeknek. Sok igényes mű birtokában merjünk rögtönözni, szórakoztatni, repertoárunk mindig bővebb legyen, mint a feltétlenül felhasználandó ütemtervi anyag. A verseket mindig elejétől végig, hangzósan mondjuk, ne tördeljük szakaszokra. Az élményszerű bemutatással a figyelem terjedelmének növelése.



Tevékenység

A 3-6-7 éves gyermek ritmus és meseigénye természetes megnyilvánulás, éppen úgy, mint a játékkedv. A mese- vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek, ezért kötetlen formában a nap bármely szakában a játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége. A 3-6-7 éves korosztálynak elsősorban a beszélő, mesélő, cselekvő ember érdekes, aki az anyanyelv lejtésével, prozódiájával segíti előhívni a mesei képeket. Kezdetben a kicsik nem tudják a mesélő személytől elválasztani, tárgyiasan szemlélni a cselekményt. Ezért fontos, hogy a jó mesélő nevelő önmagát adja, töretlen, egyéni stílusban. Elsősorban ez a magatartás, beszédmód váltja ki a megértő, gondolkodó, érző és kíváncsi beállítódást. Valamennyi korcsoportban lényeges, hogy a mese- és versmondás szokásai, anyaga, a gyermek szempontjából egységes, világos, kerek egészet alkosson. A gyermek élménye a globális és az apró részletek végleteiből áll össze. A mese, vers kiválasztását minden korosztályban meghatározza a szóbeli előadásmód. Nagyrészt az irodalomnak abból az ágából kell választani, ami eredetileg is az anyanyelvi szájhagyományban, szóbeliségben termett és élt tovább, s olyan, ami motívumkincsét, szerkesztési szabályait, nyelvét tekintve megfelel a gyermek életkori igényeinek. Ez pedig a magyar népmese és a népi gyermekköltészet. Legfőbb feladatunk, hogy ráébresszük a gyermekeket a mesehallgatás és a mondókásverses együttjátszás örömére. A mondókáknak és az állathangutánzó kis meséknek fontos velejárója az ismétlés.

21

    


Gyermekek szívesen ismételgetnek verseket, rigmusokat, Várják, igényelik a mesehallgatást, Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

2. Ének, zene, énekes játék A környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermeki néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A gyerekek lassabban énekelnek, mint beszélnek. A lassabban elmondott mondóka, dal segíti a helyes artikulációt, a szavak pontosabb kiejtését. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán és mássalhangzók ejtését és a szókincs is fejlődik a sokféle énekes játék során. Hisszük, valljuk Kodály elveit, általa és Forrai Katalin által kijelölt úton haladva igyekszünk mindent elkövetni, hogy óvodásaink igényes, zeneértő és zeneszerető emberekké váljanak.



Nevelési cél

A zene megszerettetése, a gyermekek zenei élményhez juttatása. A zenei nevelés során esztétikai fogékonyságuk és zenei ízlésük fejlesztése. Gyermekdalokkal, dalosjátékokkal, mondókákkal, és különféle képességfejlesztő játékokkal, hallásuk és ritmusérzékük fejlesztése.



Nevelési feladat

 Hallásfejlesztés:

éneklési készség fejlesztése zörejhangok és egymás megkülönböztetése  Ritmusérzék fejlesztése  Mozgásfejlesztés: egyszerűbb tánclépések egyenletes szép járás

hangjának

felismerése,

Éneklési, zenélési kedv felébresztése, a zenei anyag életkornak, és a csoport képességeinek megfelelő kiválasztása, a tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése.

22



Tevékenység

A mozgásos játékokban a gyerekek jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt, szívesen mozogjanak. A szép mozgás fejlődése érdekében a jó hangulatban, derűs légkörben, kötetlen szervezeti keretek között megtartott ének foglalkozások biztosítják képességeik fejlődését, mely előfeltétele a bonyolultabb táncmozgások eredményes végrehajtásának. 3-4 éves korú gyerekekkel ölbeli játékokat 10-15, 4-5 hangból álló énekes játékokat, 6-8 mondókát ismertetünk meg. Az egyenletes lüktetést játékos mozdulatokkal érzékeltetjük. Próbáljanak halkabban-hangosabban beszélni, énekelni. Figyeljék meg környezetük zajait és egymás hangját. 5-6-7 éves korban megismerkednek a már ismert egyszerűbb mondókák mellett 4-5 új mondókával és 15-18 nehezebb, dúr hexachord hangkészletű dallal, 3-4 alkalomhoz illő műdallal, és összetettebb mozgásanyaggal is. Megjelennek a szerepcserés játékok, megismerik a hullámvonalat, csigavonalat, játsszunk sorgyarapító-fogó játékokat is. Megjelennek az egyszerűbb tánclépések. Törekszünk arra, hogy egyénileg, mikrocsoportban, halkabban, hangosabban, magasabban-mélyebben, gyorsabban-lassabban énekeljenek. Kézzel mutassák a levegőben a dallamvonalat. Az eredményesebb fejlesztés érdekében a képességfejlesztő játékokat kötetlen formában szervezzük.

           


Zenei élmények befogadására képes Szívesen énekel, zenél Kedvenc dalaiból repertoárja van Igényli a zenehallgatást Zenei ízlése igényesen alakul Tisztán, megfelelő hangmagasságban énekel Hangszerek hangját felismeri Érzi az egyenletes lüktetést, járással, tapssal hangszerek segítségével kifejezi Ritmusérzéke kialakul, érzi a rövid, hosszú hangot, érzékeli a szünetet Képes egyszerű ritmusképlet visszaadására, hangszerrel is Zenére esztétikusan, összerendezetten mozog

3.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A változatos alkotó-alakító tevékenység a gyermek belső képi világának gazdagítására épül.

23

Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket kell biztosítani. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.



Nevelési cél

A 3-6-7 éves gyermekek vizuális képességeinek kimunkálása, az alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek fejlesztése, a vizuális kultúra elsajátíttatása. Az ábrázolás hagyományos eszközei és technikái mellett a gyermekek ismerjék meg és használják a népi kismesterségek technikáit, eszközeit, készség szinten sajátítsák el ezek alkalmazását. Alakuljon kézügyességük, vizuális látásmódjuk, alkotókészségük, esztétikai érzékenységük.



Nevelési feladat

Olyan megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségek és élmények biztosítása a természeti világ jelenségei és a társadalmi környezetben egyaránt, melyek az alkotó-alakító tevékenységben törnek felszínre. Nagy gondot kell fordítani az érzéki megismerésre, a képi gondolkodás fejlesztésére, a vizuális kifejezésmód és közlönyelv kialakítására. Az alkotó-alakító tevékenységek feltételeinek megteremtése: megfelelő légkör, hely, idő, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz és anyag biztosítása.

24



Tevékenység

A sokféleség, a változatosság biztosításával érhetjük el azt a célunkat, hogy a gyerekek az alkotó-alakító tevékenységük során megtalálják kifejezési szándékuknak a legmegfelelőbbet. E tárház szinte kimeríthetetlen, folyamatosan és fokozatosan kell bővíteni! Figyelembe kell venni, hogy minden tevékenységi forma más-más képességet fejleszt. Éppen ezért fontos, hogy minden terület egyformán szerephez jusson (építés, plasztikai munkák, képalakítás, környezetalakítás, találkozás a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel). A gyermekek tevékenykedés közben megismerkednek tárgyalakító eszközökkel, azok fogásmódjával, használatával. Hagyjuk őket próbálkozni, kísérletezni, variálni, vagyis alkotó folyamatokat átélni! Építsünk a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára, s teremtsünk lehetőséget a gyakorlásra már érkezéstől és délután is hazamenetelig. Minél változatosabb anyagokkal és technikákkal dolgozunk, annál izgalmasabb felületeket hozhatunk létre, mely újabb és újabb dolgok kipróbálására inspirálja a gyermeket alkotó kedvének kiélésére. A természetes anyagok elsődlegessége, felhasználási lehetőségük sokszínűsége formai és technikai tapasztalatszerzést biztosít. Megmunkálásuk újszerű, érdekes helyzeteket teremt, a megszokottól eltérő megoldások kipróbálását, a plasztikai gondolkodás sajátos lehetőségét kínálják. Sétáink, kirándulásaink során gyűjtsünk közösen természetes anyagokat, terméseket, terményeket. A gyermek képi-plasztikai kifejező nyelvének fejlesztésekor figyelembe kell vennünk egyéni aktuális érettségi szintjét, az életkorából fakadó sajátosságait, a fejlődés általános érvényű jellemzőit. Tervezőmunkánk során gondolnunk kell arra, hogy az egyéni fejlődés egy-egy életkori csoporton belül is nagy eltéréseket mutathat. A fejlődést nem kell, és nem is szabad siettetnünk. A vizuális problémák rendszerét spirálisan bővülő rendszerben kell felépítenünk. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy óvodáskorban megy végbe az ujjpercek csontosodása, mely a manuális aktivitás alapján fejlődik. Kezdetben a lehető legnagyobb méretben dolgozzanak, akár festenek, vagy építenek. Fokozatosan haladjunk a nagytól a kicsi felé A/1-es, majd A/3-as rajzlapon fessenek.

25

Építés során (konkréttól az absztrakt felé) eljuthatnak a makettezés, az alaprajz, a térkép készítéséig (térbelitől a sík felé). Tárgykészítés során a képlékeny, puhább anyagtól és formálástól a keményebb, szilárdabb anyag megmunkálásáig (agyagozás, fafaragás), az átfogó formáktól a részletes kidolgozásig. Olyan alkotó folyamatokat, vizuális problémarendszereket kell terveznünk, melyben hatékonyan fejleszthetjük a gyermekek megfigyelő, intellektuális, emocionális és motorikus képességét egyaránt. Fontos, hogy előtérbe kerüljön a természet, a környezet megismerésében a látási, mozgási, tapintási, szaglási, hallási érzékelés összerendezése, az alkotó-alakító tevékenységek során a fantáziának, a kreatív gondolkodásmódnak kibontakoztatása, a környezetalakító tevékenység során az ízlésnek, az esztétikumokra való érzékenységnek kifejlesztése.




 Bátrabbak, ötletesebbek a képalakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében az építmények egyensúlyának megteremtésében.  Képalakításukban elemi módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.  Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeiket.  Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is.  Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával.  Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, biztonsággal használják az eszközöket.

26

4. Mozgás A 3-6-7 éves gyermek egészségfejlesztő testmozgását, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok alkalmazását, a pszichomotoros készségek és képességek kialakítását, formálását és fejlesztését csak rendszeres, játékban gazdag aktivitást és terhelést biztosító testneveléssel érhetjük el. Fontosnak tartjuk, hogy a mozgáskoordináció intenzív fejlesztését sokszínű, változatos gyakorlási formákkal, játékokkal segítsük elő, ahol a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmi biztonságban, motiváltan vesznek részt, szívesen mozognak. A mozgásműveltség fejlődése érdekében a megfelelő intenzitású, derűs légkörben levezetett testnevelés biztosítja a motoros képességek fejlődését, mely előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának. Vagyis a mozgásöröm és az értelmi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. Fontosnak tartjuk, hogy a spontán, szabad játékban is megjelenő egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, -az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve-, minden gyermek számára lehetőséget teremtsünk. A testnevelés foglalkozások az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenységek, minden csoportban heti egy, ill. kettő alkalommal. Mozgástapasztalataik bővülésével fejlődik cselekvő és feladatmegoldó képességük, kondicionális képességeik - az ügyesség, az erő, a gyorsaság és állóképesség - erősödik a mozgás iránti vonzalmuk, amelyek kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. A komplex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet tevékenységeibe, ezáltal pozitívan befolyásoljuk a gyermekek a személyiségjegyeinek fejlődését. Alakul és erősödik a gyerekek, bátorsága, fegyelmezettsége, kitartása, együttműködése, a pozitív énképe, önkontrollja, érzelemszabályozása, szabálykövető társas viselkedése, kommunikációja, problémamegoldó gondolkodása. A mozgásos tevékenységek alkalmával a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulására nagy hangsúlyt fektetünk. A fejlesztés anyaga tartalmazza a természetes mozgásokat (mászás, kúszás, csúszás, bújás), a járást, futást, támaszgyakorlatokat, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerkednek a talajtorna és atlétika elemeivel és a labdajátékokkal. Az előkészítő gyakorlatok mind képességfejlesztés, mind készségfejlesztés tekintetében igen jelentős, hisz ezáltal sajátítják el a gyerekek azokat a mozgáselemeket, amelyek az összerendezettebb cselekvéssorok megtanulásához szükségek lesznek. Hangsúlyosan szem előtt tartjuk az előkészítő gyakorlatok helyes testtartás kialakításában betöltött szerepét, hiszen ebben az életkorban jelentős az anatómiai fejlődés mértéke. Ahhoz, hogy az egyes szervrendszerek arányosan, egymással összhangban fejlődhessenek, nélkülözhetetlen a tervszerűen összeállított gyakorlatok alkalmazása. A gimnasztikai gyakorlatok mellett megismertetjük a gyerekeket a kéziszer gyakorlatok sokszínűségével. A foglalkozásokon fontosnak tartjuk, hogy az izomcsoportok mindegyikét (kar,- láb,- hát,has, és oldalizom) kellő ingerhatásnak tegyük ki (erősítés, nyújtás). A foglalkozások főrészének szervezésénél és levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk, arra hogy a gyermek egyéni tempójának megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Eltérő nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot. A testnevelési játékok szerves részeit képezik a foglalkozásoknak. A választás szempontjai a sokrétű motoros képességfejlesztés, a változatos mozgástartalom, az életkor- és a fejlettség figyelembe vétele, a gyerekek játékhoz való érzelmi kötődése, és a kooperatív mozgásos játékok alkalmazása.

27

Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. Hisszük, hogy akkor eredményes a munkánk, ha minden gyerekben képesek vagyunk felfedezni adottságait, s ezek fejlesztéséhez megtaláljuk a legkedvezőbb tevékenységi módokat, módszereket.



Nevelési cél

A testi nevelés az egészség megszerzésére és megszilárdítására, a szervezet edzésére, a szervezet fejlődésének - növekedés, gyarapodás és testi képességek kialakításának elősegítésére és a mozgásműveltség fejlesztésére irányul.



Nevelési feladat

A testi nevelés fő feladatainak tekintjük: - A mozgásos feladatokban a gyerekek jó közérzetben, hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt. - A sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítását. - A természetes mozgáskedv fenntartását, a mozgás megszerettetését. - Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítását. - Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztését. - A fizikai állóképesség fejlesztését, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítését. - A mozgásos feladatok sikeres megoldása eredményeként az önértékelés és önbizalom fejlesztését. - A nagy és finommozgások és fizikális erőnlét fejlesztését- egyensúlyfejlesztést, szemkéz, szem-láb koordináció-, ritmusérzék fejlesztését. - Testséma fejlesztését - testrészek ismeretét, a test koordinációjának alakítását, testfogalom kialakítását, lateralítás fejlesztését, a dominancia erősítését. - A vizuális és auditív percepció fejlesztését, a kiegészítő szerepű mozgások gyakoroltatását. A problémamegoldások erősítését mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal. - A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolható értelmi struktúrák és szociális képesség fejlesztését. - Téri tájékozódás fejlesztését.



Tevékenység

Fontosnak tartjuk, hogy a mozgásos feladatokban a gyerekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt, szívesen mozogjanak.

28

A mozgásműveltség fejlődése érdekében a megfelelő intenzitású, derűs légkörben levezetett testnevelés biztosítja a motoros képességek fejlődését, mely előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának. A 3-6-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása csak rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, aktivitást és terhelést biztosító testneveléssel lehetséges. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll, ezért fontos minden spontán mozgáslehetőséget kihasználni a nap folyamán. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A testnevelés foglalkozások az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenységek, minden csoportban heti egy, ill. kettő alkalommal. Mozgástapasztalataik bővülésével fejlődik cselekvő és feladatmegoldó képességük, testi képességeik - az ügyesség, az erő, a gyorsaság és állóképesség - erősödik a mozgás iránti vonzalmuk. A testnevelés során fontos személyiségtulajdonságok alakulnak és erősödnek, ilyen a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés. A foglalkozások szervezésénél fontos, hogy minimális várakozási idővel folyamatosan mozogjanak a gyerekek. A főgyakorlat levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk, arra hogy a gyermek egyéni tempójának megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Eltérő nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot. A fejlesztés anyaga tartalmazza a természetes mozgásokat (mászás, kúszás, csúszás, bújás), a járást, futást, támaszgyakorlatokat, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerkednek a talajtorna és atlétika elemeivel és a labdajátékokkal. Az előkészítő gyakorlatok mind képességfejlesztés, mind készségfejlesztés tekintetében igen jelentős, hisz ezáltal sajátítják el a gyerekek azokat a mozgáselemeket, amelyek az összerendezettebb cselekvéssorok megtanulásához szükségek lesznek. Hangsúlyosan szem előtt tartjuk az előkészítő gyakorlatok helyes testtartás kialakításában betöltött szerepét, hiszen ebben az életkorban jelentős az anatómiai fejlődés mértéke. Ahhoz, hogy az egyes szervrendszerek arányosan, egymással összhangban fejlődhessenek, nélkülözhetetlen a tervszerűen összeállított gyakorlatok alkalmazása. A gimnasztikai gyakorlatok mellett megismertetjük a gyerekeket a kéziszer gyakorlatok sokszínűségével. A foglalkozásokon fontosnak tartjuk, hogy az izomcsoportok mindegyikét (kar,- láb,- hát,has, és oldalizom) kellő ingerhatásnak tegyük ki (erősítés, nyújtás). A testnevelési játékok szerves részeit képezik a foglalkozásoknak. A választás szempontjai a sokrétű motoros képességfejlesztés, a változatos mozgástartalom, az életkorfejlettség figyelembe vétele és a gyerekek játékhoz való érzelmi kötődése. A szabálytudat kialakulásában is fontos szerepet tulajdonítunk a testnevelési játékoknak. A testnevelés során fontos személyiségjegyek alakulnak és erősödnek, ilyen a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés. Hisszük, hogy akkor eredményes a munkánk, ha minden gyerekben képesek vagyunk felfedezni adottságait, s ezek fejlesztéséhez megtaláljuk a legkedvezőbb tevékenységi módokat, módszereket.




 Szeretik, igénylik a mozgást.  Mozgásuk összerendezett, ügyes, megfelelő ritmusú , növekszik teljesítőképességük, törekednek az egyöntetű mozgásra.

29

 Mozgástapasztalatuk az egyensúlyozásban és az ugrásban változatosan növekszik (mélyugrás, magasugrás, távolugrás).  Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük.  Tudnak párosan, illetve többen (4-6) együtt társas gyakorlatot végezni.  Tudnak a természetes járást ütemes járással váltakoztatni.  Tudnak futni természetes módon, versenyszerűen, különböző rajthelyzetből.  Kúsznak, másznak, csúsznak, bújnak különböző akadályok leküzdésével.  Tudnak a test hossztengelye körül, magastartásba emelt karral, párosával is gurulni.  Tudnak terpesz, - zárt - guggoló állásból mellső középtartásba emelt karral gurulóátfordulást végezni, gurulótámaszba, majd állásba érkeznek.  Egyensúlyoznak természetes módon, padon járással és közben 360 fokos fordulattal, társkerüléssel, rézsútos szeren.  Támaszugrásokat helyesen végezik a padon, illetve szekrényen.  Tudnak dobni kétkezes alsó és felső dobással különböző nagyságú és súlyú labdával. Kislabdával 200 cm. magas kötél felett átdobva, egykezes alsó és felső dobással vízszintes és függőleges célba.  Kidobó állásból hajítanak kislabdát a távolba.  Tudnak labdát vezetni járás, futás közben, és helyben gurítani, dobni - elkapni.  Egyéni, - csoportos, - sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.

5. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

30



Nevelési cél

Matematikai nevelés A matematikai nevelésünk célja a gyermekek képességeinek, tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés útján való fejlesztése. A környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos játékos tapasztalatszerzés elősegítése, mennyiségi fogalmak, tér, irányok, relációk megismertetése. Környezet megismerésére nevelés Környezeti nevelésen a környezeti kultúra megélését, átadását értjük, tehát az élő és élettelen természeti és művi környezetünkkel való harmonikus együttélést. Célunk a közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés tudatos elősegítése, helyes életmód, gondolkodás, viselkedésmód, szokás és értékrend kialakítása.



Nevelési feladat

matematikai nevelés Az óvodapedagógus szerepe nem a tanítás, hanem a fejlődés optimális feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében meg kell választani a helyes módszereket, melyek a matematikai nevelés szerves részét, a megvalósulás fontos feltételét alkotják. A módszer megválasztásában az óvodapedagógus szabadon döntsön arról, hogy a soron következő fejlesztési feladatot milyen tevékenységekkel fogja megvalósítani. Ebben a döntésben tartsa szem előtt a következő tényezőket: - matematikai téma - fejlesztési terület - gyermek érdeklődési köre, fejlettsége, ismeretei - óvodapedagógus egyénisége, érdeklődési köre A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok matematikai tevékenységek lehetőségét kínálják a nevelés számára. A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják. A pedagógusnak rá kell irányítania a figyelmet a mindennapi életben a számlálásra, a dolgok számbeliségének észrevételére. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok, összehasonlíthatóak, szétválogathatóak, tulajdonságaik szerint illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést megnevezett mennyiségi tulajdonságok alapján, felismert szabályosság szerint. A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal különböző egységekkel. A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria köréből.(Pl. építsenek síkbeli alkotásokat stb.) Jussanak el a geometriai formák felismeréséhez. Ismerkedjenek meg az irányokkal és helyzetekkel (jobb, bal, alatt, fölött) Az óvodapedagógus teremtsen olyan helyzeteket, amelyekben szükség van megnevezésükre

31

környezet megismerésére nevelés Legfőbb feladata, hogy lehetőséget ad a minél több érzékszervi tapasztalásra, élmények több szempontú felidézésére, spontán és irányított megfigyelésre, A nap bármely szakában ki kell használni a tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kísérletek végzésének lehetőségével (vízöntögetés, homok terepasztal építés, barkácsolás, stb.), A gondolkodási képességek hajlékonyságának alakulását tegye lehetővé, gondolati és logikai úton való tudatosítás. Az egyéni tapasztalatszerzés megbeszélése közben a gyermek szókincsének fejlesztése, nyelvi kifejezőképességének gyarapítása fontos feladat. A nevelés során legfontosabb a cselekvés, a szemlélet, és a szóbeli közlés egysége, és az óvodapedagógus személyes példamutatása.



Tevékenység

matematikai nevelés A matematikai nevelést folyamatként értelmezzük, melynek meghatározó szerepe van a képességek fejlesztésében. A gyermek érzékelésére, észlelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. Egyfajta gondolkodásfejlesztést jelent. Fontos, hogy matematikai fogalmaik kialakulásához, a matematikai problémák megoldásához, matematikai műveletek elsajátításához, tevékenységük eredményeként, saját tapasztalattal jussanak el a gyermekek. A képességek csak az adekvát tevékenységben, egyéni erőfeszítés árán fejleszthetők. Az óvodában a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai nevelés több formában valósulhat meg. - spontán, játékos tapasztalatszerzés - óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás (pl.: munka során) - gyermek kérdéseire adott magyarázat környezet megismerésére nevelés A gyermek ismerje meg az őt körülvevő tágabb és szűkebb természeti, társadalmi környezetét, róla olyan tapasztalatokat szerezzen, melyek életkorának megfelelőek. Az óvodapedagógus helyzetteremtései, kérdései hozzák felszínre a szunnyadó aktivitást, tettrekészséget, cselekvéses és verbális szinten egyaránt. Alapvető fontosságú, hogy az óvodapedagógus egyértelműen, pontosan, röviden és konkrétan fogalmazza meg kérdéseit. Valamint, hogy a gondolkodásra serkentő kérdések mindig a közvetlenül érzékelt tárgyakhoz, élőlényekhez, szituációkhoz kapcsolódjanak. A környezet megismerésére nevelés fejlesztési tartalma kevésbé behatárolt, s ezáltal tartalmi és módszertani ötletek kipróbálására lehetőséget nyújtanak. A óvodapedagógus ismertesse fel a környezetvédelem, természetvédelem fontosságát változatos módszerek segítségével, tegye lehetővé a megfelelő szemlélet kialakulását.

32




matematikai nevelés  Az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatmenetét megértik, követik.  Képesek jól ismert tulajdonságok alapján válogatásra, sorba rendezésre.  Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, meg tudják ítélni mások megállapításait. Helyesen használják az összehasonlítást kifejező szavakat /hosszabb, rövidebb, több, kevesebb / Tudnak összemérni két halmazt, párosítással.  Tudnak tárgyakat megszámlálni legalább 10-ig.  Tudnak azonosítani különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Képesek másolással megépíteni mintával megegyező elemekből és színben, nagyságban eltérő elemekből térbeli, síkbeli alakzatokat.  Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságaikat megnevezni.  Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat. Értik és követik az irányokat, illetve helyzeteket kifejező névutókat. (pl.: alá, fölé, alatt, fölött stb.) környezet megismerésére nevelés  Beépül személyiségükbe a természet szeretete, az aktív tenni akarás, a tapasztalás, a cselekvés a szóbeli közlés egysége.  Saját ötleteik alapján gazdagítják az élősarkot.  Közös élményt elevenítenek fel az élményszerző nap alkalmával gyűjtött tárgyak elhelyezésénél.  Megfigyelik a természeti jelenségeket, végeznek kísérleteket, eljutnak az ok-okozati összefüggések felfedezéséhez, képesek ezek önálló megfogalmazására.  Gyűjtenek szép képeket, folyóiratokat, őket érdeklő természeti jelenségekről, állatokról. nézegetnek értékes, szép természetismereti albumokat, diaképeket, természetfilmeket, inspirálja ez őket újabbak keresésére.  Keresnek a könyvtárban és otthon is szép és hasznosan forgatható kiadványokat.  Játéktevékenységükbe beépülnek a környezetvédelmi elemek.  Gondozzák télen a madáretetőt, a növénysarkot és akváriumot.  Nevelnek virágpalántákat, óvónő irányítása mellett vesznek részt a kert gondozásában.  Nem tűrik környezetükben a szemetet, rendetlenséget és ez beépül szokásaikba, mire iskolába mennek.  Természet iránti szeretetük, érdeklődésük megnyilvánul a rajzaikban, festészetükben, ill. kiegészül szépirodalmi művek ismeretével. Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonzásban azonosságot mutató munka és munkajellegű játékos tevékenység:  az önkiszolgálás,  segítés, az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek,  a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése,

33

 

az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás

A gyermek, munka jellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A munka a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A munka jellegű tevékenységek a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel.

 Nevelési cél A gyermeki munka vonzóvá tétele, megszerettetése. A munkához való helyes viszony kialakítása.

 Nevelési feladat Kitartásra, felelősségérzetre, kötelesség teljesítésére szoktatás. Az iskolaalkalmasság szempontjából a munkavégzéshez szükséges készségek megalapozása, rendszeresség, folyamatosság lehetőségeinek megteremtése, amellyel a munka elvégzésének szükségességét láttatjuk.

 Tevékenység Munkajellegű tevékenységek megszervezése, biztosítása, melyek végzése közben minél többször át tudják élni az önmagukért és a közösségért végzett munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Elismerésünk legyen buzdító, megerősítő, a tevékenység megismétlésére ösztönző. Minél kisebbek a gyermekek, annál több időt kell fordítanunk a különböző feladatok gyakorlására, és gondolnunk kell az egyéni munka ütemére, a differenciált segítségadásra is. Munkajellegű tevékenységek során: - Teremtse meg az óvónő a naposi munka feltételeit. - Alkalmazására csak nagyobb gyermeknél kerüljön sor, részelemeit azonban kicsiknél is alkalmazhatjuk. Az alkalomszerű munkáknál: - teremrendezés - játékjavítás, tisztítás, készítés - különböző megbízásoknál figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságát, egyéni fejlődését.

34

A kertben végzett munka mind a négy évszakra kiterjed. Biztosítani kell a munkához szükséges eszközöket. A természetsarok folyamatos gondozása.

 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Kulturált étkezés terén - viselkedés elemi szabályainak betartása (halk beszélgetés, környezet rendjének megtartása, figyelmesség a kisebbek iránt).  Közösségért végzett munka terén - pozitív hozzáállás legyen a jellemző, szívesen vállaljanak munkát (virágöntözés, sepregetés, portalanítás, stb.).  Önkiszolgálás terén - a nagyok segítsék a kisebbeket.  Saját személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan végezzék el.  Feltételeket teremtő munkavégzést szívesen és önként vállaljanak.  Alkalomszerű munka terén - szívesen teljesítsenek megbízások alapján feladatokat (kirándulás és séta kapcsán megfigyeltetés stb.) Vegyenek részt: Reggeli és tízórai készítésében A gyűjtőmunka során kialakított gyűjtemények rendben tartásában Takarításban, kertészkedésben Más tevékenységekhez az eszközök készítésében Ünnepek előkészítő munkájában

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Nevelési intézményként közreműködünk a gyermekek hátrányos helyzetének, halmozottan hátrányos helyzetének megelőzésében, a hátrányok leküzdésében. Együtt működünk a Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Gyermekvédelmi munkánk célja: A gyermek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása óvodánk lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára. Esélyegyenlőtlenség óvoda határain belüli megszüntetése. Ennek érdekében feladatainknak tekintjük:  Prevenciót  A gyermek hátrányos helyzetének csökkentését  Veszélyeztetettség kialakulásának megelőzését

35



Segítségnyújtást, együttműködve a különböző szakemberekkel

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek:     

Családlátogatás, a családi háttér megismerése. A hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése, felzárkóztatás, tehetséggondozás. Minden gyermek számára biztosítjuk pedagógiai tevékenység keretében a fejlődéshez szükséges feltételeket, melyek segítik a fennálló hátrányok leküzdését. (pl. gyermeki jogok védelme, érdekképviselet). A gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásának elősegítése érdekében olyan lehetőségeket teremtünk, melyek segítséget jelenthetnek a fennálló hátrányok leküzdésében. A jegyzői védelemben részesülő gyermek azonnali felvétele óvodánkba, és az ezzel kapcsolatos tennivalók ellátása, (együttműködés a családdal és a szakszolgálatokkal, visszajelzések elkészítése stb.)

Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket, akit a jegyző védelembe vett. Hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete, speciális szükséglete hátráltat optimális fejlődésében. Gyermekeink veszélyeztetettségének fő okai:  Rossz lakásviszonyok  Munkanélküliségre visszavezethető anyagi okok  Megromló családi kapcsolatok  Családon belüli erőszak Gyermekeink hátrányos helyzetének fő okai:  Nagycsalád  Elhanyagoló nevelés  Egyszülős család  Alacsony jövedelem 

Óvodapedagógus feladata:  A gyermek családi hátterének megismerése, szükség szerint környezettanulmány végzése.  Hátrányos, veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.  Hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált fejlesztése (felzárkóztatás, tehetséggondozás).  Felmérni minden év szeptemberében a családokat, a gyermekek veszélyeztetettségének, hátrányának mibenlétét.

Gyermekvédelmi felelős feladata:  Az intézményben folyó gyermekvédelmi tevékenység koordinálása.  Dokumentáció vezetése

36

-

Az óvodapedagógusok jelzése alapján táblázat készítése, melyben jelzi a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség okait. Nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek nevét, születési idejét, lakcímét és az intézkedésre tett javaslatot.

 A felmerülő gyermekvédelmi esetekről azonnal tájékoztatja a vezetőt, ill. a helyettesét, kéri intézkedésüket.  A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének lehetőségeiről való tájékoztatás (igényelhető segélyek).  Gyermekvédelmi értekezleteken való aktív részvétel.  Közérdekű információkról a szülők tájékoztatása szóban, faliújságon.  Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal való kapcsolattartás.

A vezető feladata:  A hátrányok leküzdéséért folyamatos kapcsolattartás a Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, a Roma szolgálattal, orvossal, védőnővel és a szakszolgálatokkal, minisztériumok intézményeivel.  A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása, gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten.  A megfelelő intézkedések megtétele.  A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének lehetőségeiről való tájékoztatás (igényelhető segélyek).  Veszélyeztetettség esetén Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ tájékoztatása.  Étkezési kedvezmények meghatározása a törvény és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően, ezek dokumentálása.

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Célunk hogy egyre inkább alkalmassá váljunk a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő nevelési szolgáltatások nyújtására. Óvodánkban óvodaszék működik, mely dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, valamint az e körben szervezett tanácskozáson, ügyek tárgyalásakor tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.

37

  

Fontosnak tartjuk, hogy: Kölcsönös tisztelet, megbecsülés és tolerancia elve alapján valósuljon meg nevelésünk. A gyermek érdekében a bensőséges és aktív együttműködés alakuljon ki. A kölcsönös bizalom légkörében a szülők véleménye és javaslata értékes információ a pedagógus számára, melyre minden esetben érdemi választ kap a szülő. Pedagógus-szülő kapcsolat fejlesztési lehetőségei:

 felvételi jelentkezések előkészítése (játszóház, programismertetés, szóróanyag, weblap),  az intézmény céljairól, gyakorlatáról, szolgáltatásairól tájékoztatás szülői értekezlet keretében,  a tanköteles gyermekek szüleinek tájékoztatása a szabad iskolaválasztás kínálatairól, feltételeiről, a Vajda Péter utcai Általános Iskola tanítóinak megismertetése,  családlátogatások keretében az együttneveléshez szükséges információk gyűjtése, cseréje, kölcsönös elvárások egyeztetése,  szülői értekezleteken tájékoztatás nyújtása (beszélgetés) a szülői házat leginkább érintő témákról,  fogadóórák, ill. egyéni beszélgetések adjanak lehetőséget az egyedi problémák megbeszélésére,  szülő – pedagógus kapcsolatában a szülői munkaközösség számára lehetőség biztosítása az aktuális események megbeszélésére, megszervezésére,  nyílt nap keretében (áprilisban), óvodaválasztás előtt, betekintést nyerhetnek az óvoda életébe, a csoportokban folyó tevékenységbe. Gyermek – pedagógus kapcsolat, fejlesztési lehetőségei:  Meghatározó a folyamatos együttlét, mely a közös tevékenységekkel, élményekkel valósuljon meg.  Fontos a gyermek társas viselkedésének megfigyelése, egyéni szükségleteinek megismerése.  A pedagógus értékelő tevékenységében együttműködési készség, segítőkészség pozitív megerősítése.  Közös programok, ünnepek, kirándulások szervezése, tapasztalatok megbeszélése.

Nemzetiségek kultúrájának és nyelvének ápolása

 Nevelési cél A nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelésének célja az e területen folyó pedagógiai munka az érintett gyermekek igényeihez alkalmazkodjon. A napi tevékenységek folyamán megismerjék gyökereiket, őseiket, népük hagyományait, kultúráját.

38

 Nevelési feladat Egyéni felzárkóztatás, korrekció szakemberek segítségével. Kiemelkedő képességek egyéni fejlesztése. Jó csoportlégkör megteremtése (egymásra figyelés, közös és egyéni beszélgetések, közös élmény, közös döntés). Együttes pozitív élmények rendszeres biztosítása. Önállóság lehetővé tétele, a felelősség fejlesztése. Baráti kapcsolatok segítése, személyiség formáló hatásának hasznosítása, kapcsolataiknak tudatos alakítása. Együttélés nyugodt, biztonságot adó normáinak, szabályainak alakítása, betartása. Együvé tartozás hagyományainak megteremtése, ápolása, továbbfejlesztése. Gyermekek harmonikus életének megteremtése, értelmi, érzelmi képességek gazdagítása. Gyermekek személyiségjegyeinek megismerése, énképük, pozitív tulajdonságaik megerősítése. Szociális hátrányok kompenzálása.

 Fejlesztési lehetőségek Anyanyelvi nevelés keretében, a beszédmegértés, beszédkészség fejlesztés, kommunikációs szándék tudatos megvalósulására nevelés. A nyelvi érintkezés nehézségeinek korrigálása a cigány költészet és mesevilág nyelvezetének megismertetésével. Fantázia, emlékezet fejlesztése. Drámajáték alkalmazása a fejlődési zavarok leküzdésében. Kézművesség, az ősi hagyományos mesterségek, azok termékeit és eszközeit megismertetve egyre több anyaggal és technikával való megismertetés. Eközben sokoldalú tapasztalatszerzésre, a szociális tanulás lehetőségére, a testi, értelmi és szociális képességek fejlesztésére van lehetőség. Ének-zene tevékenységekbe beépített cigány dalok, zenék, énekes- és táncszokások, a jellemző hangszerek, ill. hangszerpótló eszközök használata segíti az aszimmetrikus ritmus megismerését, az önkifejezést, a gyermekek gátlásainak oldását, a csoportba való beilleszkedésüket.

A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.  Cél Cél, hogy az óvoda rendelkezzen a nevelési programjában meghatározott feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, eszközökkel. Cél, az esztétikus környezet megteremtése, ahol a gyermek jó hangulatú, nyugodt légkörben töltheti el napjait.  Feladat A közegészségügyi előírásoknak, tűzvédelmi, egészségvédelmi és munkavédelmi követelményeknek megfelelő, az eltérő pedagógiai elveket is figyelembevevő, a gyermek méreteihez, a felnőttek munkavégzéséhez igazodó eszközök biztosítása.

39

Programunk végrehajtásához a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott kötelező eszközök és felszerelések, valamint a Józsefvárosi Önkormányzat által jelenleg biztosított személyi feltételek, státuszok szükségesek.

Budapest, 2013. március. 01.

P.H.

Kakuja Klára Intézményvezető

40

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELETEK A helyi nevelési program érvényességi ideje:  2014. szeptember. 01-től 2018. augusztus31-ig A helyi nevelési program módosításának kötelező indoka:  Törvényi jogszabályváltozás,  Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Lehetséges indoka:  Sikeres innováció eredményeinek beépítése,  A helyi nevelési program nem kötelező módosítását - a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után, a nevelőtestület 50 + 1%-os támogatásával – kérheti a Közalkalmazotti Tanács elnöke, mint döntés előkészítő és érdekegyeztető fórum képviselője. A helyi nevelési program nyilvánossága.  Minden csoportban, a naplóban megtalálható a Katica Program kivonata.  Egy példány a bejáratnál lévő szülői faliújságon van kihelyezve.  Egy példány az óvodavezető irodájában található meg.  A szülők részére készített rövidített változat minden csoport faliújságán megtalálható.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A helyi nevelési programot

 Véleményét nyilvánította:

………………………………. Szülői szervezet képviselője (óvodaszék)

Dátum: 2013. március 01.

 Elfogadta a nevelőtestület:

P.H.

……………………………… A nevelőtestület képviseletében

Dátum: 2013. március 01.

41

Melléklet 1.számú melléklet

Énekes játékok 65 Gyermek neve:

Születési dátum:

A vizsgálat rögzítésének időpontja

hó nap

Éneklési készség

1.Szeret énekelni 2.Kezdőhang átvételére képes 3.Együtt énekel tempót tartva 4.Dallammotívum visszaéneklése

Ritmusérz ék fejlesztés e

Hallásfejlesztés

5.Biztosan tud néhány dalt 6.Belső hallás-dallambújtatás 7.Magasabb-mélyebb megérzése 8.Halkabb- hangosabb megkülönböztetése

9.Dallamot felismer 10.Zörejhangokat megkülönböztet 11.Érzi az egyenletes lüktetést 12.Ritmus megérzése 13.Lassabb-gyorsabb visszaadása

Megjegyzés:+ válasz esetén 5 pont

42

Vizuális tevékenységek 95 Gyermek neve: A vizsgálat rögzítésének időpontja:

Születési dátum: év hó nap

Mintázás

Kezessége Szívesen tevékenykedik Alaptechnikákat alkalmaz (lapítás, gömbölyítés, sodrás)

Egy tömbből mintáz

Firka megjelenése (nincs pontszám, csak információ) Fej-láb ember Törzs megjelenése Arc részletei: szem, orr, száj, fül Kétdimenziós végtagok Megfelelő arányok Mozgásban is ábrázol Ábrázolás egy síkban

Építés

Tér alakítás, téri látás

Alap technikák

Tér megjelenítés síkban

Ember ábrázolás

Felismerhető formákat rajzol

Távolság megjelenítése Kitölti a teret Kompozíciót hoz létre Gyűrés, tépés, vágás, ragasztás Ceruzafogás, ecset kezelés Hajtogatás

Díszítőelemek használata Egyéb technikák:

Megjegyzés:+ válasz esetén 5 pont

43

Anyanyelvi és irodalmi nevelés 99 Gyermek neve:

Születési dátum:

Anyanyelve: A vizsgálat rögzítésének időpontja:

év hó nap

Beszédritmusa

1. folyamatos 2. akadozó

Nyelvhasználat

3. gazdag Szókincse

4. átlagos 5. szegényes 6. felsorol

Képolvasás

7. cselekvést megnevez 8. összefüggést felismer

9.Önkifejező képessége megfelelő Beszédhibás 10.Elvont kifejezéseket használ 11.Metakommunikatív jeleket ért

Verbális kommunikáció

12. pontos Szöveg-visszaadása

13. hiányos 14. nem tudja visszaadni

Hosszútávú emlékezete

15. gyenge 16. pontos

17.Kommunikációs készsége jó 18.Beszédfegyelme megfelelő 19.Szándékos figyelme korának megfelel 20.Beszédértése megfelelő 21.Könnyen tanul (bevéső készség)

Mese-vers

Figyelme Figyelem tartóssága

22. szétszórt 23. összpontosításra képes

24. érdeklődő 25. rövid ideig figyel

26.Szereti a verset, mesét 27.Szeret könyvet nézegetni

28.Szívesen bábozik Megjegyzés: A kiemelt:5pont, álló 3 pont, dőlt 0 pont

44

Szociális magatartás 122 Gyermek neve:

Születési dátum:

A vizsgálat rögzítésének időpontja:

év hó

Akarati tulajdonságok

Erkölcsi tulajdonságok

Érzelmi étete

Válasz tevékenységek akadályozására

Feladat megértése, feladattartása

Önállósága

Beilleszkedése a tevékenységekbe

Kapcsolatteremtése

nap 1. kezdeményező Felnőttekkel

2. visszahúzódó 3. elutasító 4. kezdeményező

Társakkal

5. visszahúzódó 6. elutasító

7.Szemlélődő 8.Magányosan tevékenykedő 9.Társakhoz sodródó 10.Együttműködő 11.Irányító 12.Személyi kontaktus nélkül is teljesít 13.Időnkénti személyi kontaktust igényel 14. Állandó személyi kontaktust igényel 15.Megérti 16.Teljesíti 17.Nem érti 18.Irányítással, segítséggel végzi 19.Önállóan teljesíti 20.Elmélyült, kitartó 21.Kapkodó, szétszórt 22.Kivárásra képes, toleráns 23.Feladja 24.Indulatkitöréssel válaszol 25.Személyek elleni agresszióval válaszol 26.Regresszióval válaszol 27.Kiegyensúlyozott 28.Erőszakos 29.Zárkózott Segítőkész

30. felnőttel 31. gyerekkel

32.Tisztelettudó 33. Elfogadja a másságot 34. Fegyelmezett, önfegyelme jó 35.Feladattudata kialakult 36.Szabálytudata korának megfelelő

37.Kompromisszumkötésre képes Megjegyzés: A kiemelt: 5pont, álló: 3 pont, dőlt: 0

45

Egészséges életmódra nevelés 114 Gyermek neve:

Születési dátum:


év hó nap

Testápolási szokások

Igénye a személyi higiéniára WC papírt megfelelően használja Mosakodása önálló, alapos Kéztörlés alapos Fogápolás technikája jó Vízcsaphasználata helyes Fogmosó eszközök tisztántartása Zsebkendőt helyesen használja Öltözködése önálló Öltözködés sorrendjét betertja Ruháit elrakja kapcsolás

Cipő

fűző átkötés masni

Pihenési szokások

Étkezési szokások

Igénye az esztétikus terítésre Étkezési szokások betartja Evőeszközöket helyesen használja

kanál villa kés

Étkezése önálló Étvágya

jó

Alvása

válogatós nyugodt, mély rövid ideig tart nem alszik

Alvós játék szükséges Megjegyzés: Kiemelt 5pont, álló 3. pont, dőlt: 0 pont

46

Külső világ tevékeny megismerése 135 Gyermek neve:

Születési dátum:


év hó nap

Ismeretei saját magáról (név, nemi tudat) Ismeretei saját környezetéről ( név, lakcím) Ismeretei családjáról (név, fogl., testvérek) Testrészek ismeretei, megnevezése Évszakok megnevezése, jellemző jegyei Óvodának kertjében élő növények (fák, virágok) Néhány gyümölcs, zöldségféle ismerete Ház körül élő állatok csoportosítása Vadon élő állatok csoportosítása Óvodánk környezetében élő madarak Gyalogos közlekedés általános szabályai Napszakok megkülönböztetése Színek, színárnyalatok ismerete Formák felismerése

síkban térben szín

Tárgyak csoportosítása szempontok szerint

forma nagyság

Egész-rész viszonyának felismerése Ritmikus sorakoztatás Tőszámnevek 1-10-ig Sorszámnevek 1-10-ig Szimmetrikus alakzatok felismerése Relációs szókincse Ok-okozati összefüggések felismerése Következtetések levonása, ítéletalkotás Általánosítás Megjegyzés: 5, 3 és 0 pont adható

47

Játékos mozgás 53 Gyermek neve:

Születési dátum:


év hó nap

Mozgása

1.felszabadult 2.összerendezett 3.kényszeres 4.gátolt 5.dinamikus

Testnevelési Labdakezelése játékban

Egyensúlyérzéke, Testi Téri mozgása képességek tájékozósása tornaszereken

6.lassú 7.képtelen tájékozódni 8.irányt téveszt 9.megfelelő 10.erő 11.gyorsaság 12.állóképesség 13.ügyesség 14.biztos 15.bizonytalan 16.segítséget igényel 17.biztos 18.bizonytalan 19.közösségi szellemű 20.aktív 21.passzív 22.szabályokat betartja

Megjegyzés: A kiemelt: 5 pont, az álló 3 pont, a dőlt 0 pont. A 6-os kérdésre adott + válasz 2 pont

48

Játék Gyermek neve: A vizsgálat rögzítésének időpontja:

Születési dátum: év hó

Játékötlet

nap Ötlettelen Utánoz másokat Kreatív, megvalósítja saját ötleteit Mások ötleteit is elfogadja, beépíti

Időtartam

Nem köti le a játék Egyik tevékenységből a másikba kap Rövid ideig játszik Kitartóan játszik Több napon keresztül foglalkoztatja a téma Játékfajták

Gyakorlójátékot játszik Épít, konstruál Szimbolikusjátékot játszik Bábozik Dramatizál

Játékban betöltött szerepe

Szabályjátékban a szabályt betartja Általában irányító Erőszakosan irányító Alkalmazkodó/elfogadja társai ötletét is

Általában alárendelt Megjegyzés:

49

Munkajellegű tevékenységek 50 Gyermek neve:

Születési dátum:


év hó nap

gyors Munkatempója

átlagos lassú, nehézkedés

Munkavégzése

kitartó kapkodó, kitartása nem képes segítséggel

Önkiszolgálás

kis segítséggel önállóan

Megbizatások teljesítése

aktív passzív felszólításra

Játék elrakás

felszólításra sem önállóan

Naposi tevékenység

segítséggel önállóan

Kerti munkában való aktív részvétel Megjegyzés: Kiemelt 5 pont, álló: 3pont, dőlt: 0 pont

50

51

53

Katica Nevelési Program. Differenciált képesség és készségfejlesztés 3-7 éves gyermekek számára

Recommend Documents