Katalogizálási szabályzat

Magyar Országos Közös Katalógus MOKKA

Katalogizálási szabályzat 1.

rész

Általános szabályok

Megjegyzések: E szabályzat jóváhagyása után döntött úgy a MOKKA, hogy a sorozatok esetében lemond a rekordkapcsolásról és a sorozati rekordokat sem tartalmazza a MOKKA adatbázisa Az e döntés következtében módositott szöveget változó el írásokat a módosításokat a MOKKA szabályzataiban lila színnel jelöltük. A szabályzat jóváhagyása után készült el a "HUNMARC. A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma" c. könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzat (KSZ/4.1) végleges változata. (jóváhagyva: 2002, márc.), a módosításokat a MOKKA szabályzataiban lila színnel jelöltük. A 2000-ben és azóta megjelent könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzatok a "közös f cím" helyett az "összefoglaló cím" kifejezést használják. A MOKKA katalogizálási szabályzataiban a régi és az új elnevezés együtt szerepel. a "sorozati szám" kifejezés helyett a "sorozaton belüli szám" kifejezést használják. A MOKKA katalogizálási szabályzataiban csak az új elnevezés szerepel az "alsorozati cím" és "ágazati cím" kifejezés helyett az "alárendelt cím" kifejezést, az "alsorozati megjelölés" és "ágazati megjelölés" helyett pedig az "alsorozati cím megjelölése" kifejezést alkalmazzák. A MOKKA katalogizálási szabályzataiban a régi és az új elnevezés együtt szerepel.

Budapest, 2000 módosítva: 2005., szerkesztette: Szabó Julianna

Bevezetés: a MOKKA katalogizálási szabályzata használatához A MOKKA katalogizálási szabályzata az alábbi részekb l áll

Katalogizálási szabályzat 1. rész Általános el írások Katalogizálási szabályzat 2. rész Bibliográfiai leírás Katalogizálási szabályzat 3. rész A bibliográfiai és a besorolási tétel Katalogizálási szabályzat 4. rész Személynevek Katalogizálási szabályzat 5. rész Testületi nevek Katalogizálási szabályzat 6. rész Címek A hivatkozásokban a katalogizálási szabályzat részeit az alábbiak szerint rövidítjük:

KSZ1 KSZ2 KSZ3 KSZ4 KSZ5 KSZ 6

= = = = = =

Katalogizálási szabályzat 1. rész Általános el írások Katalogizálási szabályzat 2. rész Bibliográfiai leírás Katalogizálási szabályzat 3. rész A bibliográfiai és a besorolási tétel Katalogizálási szabályzat 4. rész Személynevek Katalogizálási szabályzat 5. rész Testületi nevek Katalogizálási szabályzat 6. rész Címek

Jelölések a MOKKA katalogizálási szabályzatában az adatok ismételhet ségét (mind a mez k, mind az almez k esetén), a hívójelet, illetve almez azonosítókat (szóköz nélkül) követ csillag jelöli az almez azonosítókat dollárjel el zi meg amikor az adatelem szerkezetét közöljük, és valamely almez n belül a leírás egyezményes jelét térköz el zi meg és/vagy követi, a térközt az aláhúzás jelével tesszük láthatóvá a részletes szabályokat illusztráló példákban az indikátorok térköz értékét # jellel jelöljük, ha pedig valamelyik indikátor értéke az adott szabály értelmezéséhez szükségtelen, akkor az indikátorpozíció(ko)n X jel áll. A MOKKA katalogizálási szabályzatában, néhány esetben (ezek általában a MOKKA munkatársainak teend it jelölik meg) említést teszünk a MOKKA ügyrendi szabályzatára. Az ügyrendi szabályzat kidolgozására kés bb kerül sor. A MOKKA katalogizálási szabályzatának kidolgozásában összeállítóként:

Horváth Judit Koczkás Zoltánné Körmendy Edit Oroszné Milicz Zsuzsa Szabó Julianna és Sz nyí Éva vett részt. Lektorálta: Sipos Márta. Szerkesztette: Koltay Klára.

2

Tartalomjegyzék: 1. 2. 3. 4.

A leírás tárgya ............................................................................................................................... 4 Az adatelemek köre....................................................................................................................... 8 Adatforrások ................................................................................................................................ 12 Az adatok közlésmódja ............................................................................................................... 15 1. függelék: A MOKKA keretében alkalmazandó átírási szabványok.................................................... 21

3

1.

A leírás tárgya

1.1

A MOKKA keretében a leírás tárgya lehet valamely könyv valamely speciális dokumentum (módosult, lásd a részletes szabályokat) valamely sorozat (törölve, a MOKKA a sorozatok feldolgozására nem terjed ki) valamely, nem id szaki elektronikus dokumentum egy bizonyos kiadása. Megjegyzés: utánnyomások esetében egy kiadásnak min sül a dokumentum az azonos évben azonos nemzetközi azonosító számmal megjelentetett, a számozásával sem megkülönböztetett változatlan utánnyomása. Elektronikus dokumentumok kiadás -ának értelmezését lásd KSZ1 1.5 Mind a könyv, mind a speciális, mind az elektronikus dokumentum fizikai részeinek száma szerint lehet egykötetes (egyetlen fizikai egységb l álló), vagy többkötetes (több fizikai egységb l álló) kiadvány. (A kivételekre vonatkozóan lásd: KSZ1 1.3) Fizikai hordozója alapján a dokumentum lehet nyomdai/sokszorosítási technikával, papírhordozón el állított, szabad szemmel olvasható "hagyományos" kiadvány, vagy csak speciális leolvasó készülék segítségével használható mikrokiadvány, vagy valamely elektronikus dokumentum, vagy pedig olyan vegyeshordozójú kiadvány, amelynek f része az el bbiekben felsoroltak egyike. Az elektronikus dokumentumok számítógéppel kezelt, kódolt dokumentumok (adatok és/vagy programok), beleértve azokat, amelyek használatához a számítógéphez illesztett periféria (pl. CD-ROM lejátszó, lemezmeghajtó) szükséges és azokat, amelyek hálózati úton érhet k el (pl. adatbázisok, elektronikus hirdet táblák, levelez listák, webelyek).

1.2

A MOKKA keretében könyvként kell leírni minden - id szaki kiadványnak, speciális dokumentumnak, vagy elektronikus dokumentumnak nem min sül - egyetlen kötetb l álló, vagy megjelentetésekor meghatározott számú kötetre tervezett kiadványt. Megjegyzés: a disszertációk, kutatási jelentések, szabványosítási kiadványok és oktatási jegyzetek speciális adatainak leírását a MOKKA KSZ2 3. és 7. fejezete szabályozza. Az elektronikus dokumentumok leírására vonatkozó szabályokat és példákat a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság által kidolgozott KSZ/2 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok alkalmazására készített szabályzat tartalmazza.

Ha azonban a többkötetes kiadvány köteteinek nemcsak mennyiségi/tartalmi tagolást kifejez címük, hanem megkülönböztet kötetcímük van, és megállapítható, hogy a m nem meghatározott számú kötetben megjelentethet befejezett, egész, akkor a sokkötetes kiadványt sorozatként kell feldolgozni. Könyvként kell feldolgozni: valamely sorozat saját címmel megjelentetett köteteit (a sorozat tagjait), az id szaki kiadványok (pl. folyóiratok) saját címmel megjelentetett (részcímes) köteteit, az eredetileg valamely könyv vagy id szaki kiadvány fizikailag nem önálló részeként megjelent közlemény (pl. tanulmány, cikk) különlenyomatait; ha az ilyen jelleg publikáció nem speciális dokumentum, a publikált disszertációkat. kutatási jelentéseket szabványosítási kiadványokat oktatási jegyzeteket.

4

A különlenyomat valamely könyv vagy id szaki kiadvány eredetileg fizikailag nem önálló részeként - saját címmel, szerz ségi adatokkal - publikált dokumentum olyan fizikailag önálló lenyomata, melyen a "különlenyomat" megjelölés (ennek nyelvi megfelel je, ill. rövidítése) és a forráskiadvány azonosítására szolgáló bibliográfiai adatok szerepelnek. A különlenyomat kiegészülhet saját címlappal, borítóval, tartalomjegyzékkel és kolofonnal. Oldalszámozása lehet a forráskiadványon belüli, eredeti oldalszámozás, lehet azonban új, saját oldalszámozású és lehet e kett t párhuzamosan közl is. A különlenyomat összesítve tartalmazhatja az eredetileg egyazon id szaki kiadvány különböz köteteiben, vagy különböz id szaki kiadványokban, folytatásokban megjelent cikk részeit. A különlenyomat megjelenhet sorozat keretében is. Megjegyzés: A különlenyomatokkal ellentétben, a MOKKA adatbázisa nem tartalmaz kivágatokról készült bibliográfiai tételeket Valamely könyv min sítését nem módosítja az, hogy a kiadvány (a kötet) cserélhet lapokból áll és így tartalma - elvileg meghatározatlan ideig - aktualizálható. A kolligátumokba (gy jt kötetekbe) utólagosan egybekötött kiadványokról, ha ezeknek saját címoldaluk, cím- és szerz ségi adataik, valamint saját megjelenési és terjedelemadataik vannak, külön-külön rekordot kell készíteni. (Azt, hogy az adott rekordban leírt dokumentum a kolligátumban hányadik, megjegyzésként kell feltüntetni.) Közös f cím (=összefoglaló cím) nélküli gy jteményként kell feldolgozni a kiadói kolligátumokat. Ha az egybekötött dokumentumoknak - sorrendjükre utalóan - van valamilyen sorszáma (pl. sorozaton belüli szám, kutatási jelentés azonosító jelzete), ez dönti el, hogy közülük melyik az els . Ha e dokumentumok ugyanazon m nyelvi változatai, és közülük az egyik magyar nyelv , ezt kell el nyben részesíteni. Magyar nyelv változat hiányában, sorrendjüket nyelvük magyar megnevezésének bet rendje határozza meg. Ha azonban az egyik szövegváltozat írásrendszere nem bet írás, vagy pedig olyan bet írás, melynek átírása nem szabványosított, a latin bet s, ill. a szabványosan átírható nyelvi változatot tekintjük a gy jtemény els tagjának. Közös f címmel (=összefoglaló címmel) megjelentetett gy jteménynek min sül az olyan konferencia-kiadvány, amely a konferencia el adásainak füzeteib l áll és a gy jt kötetnek a konferencia egészére vonatkozó közös címlapja (címoldal-helyettesít borítólapja, kötéstáblája) is van. Hasonlóan kell a dokumentumot min síteni akkor is, ha a közös címlappal megjelentetett füzetek fizikai összetartozását csak közös kiadói tok biztosítja. Alkötetekb l álló többkötetes könyvnek tekintjük az olyan kiadványt, amelynek kötetei további fizikailag önálló - részekre tagolódnak Többkötetesnek min sül a kiadvány akkor is, ha az ilyennek tervezett kiadvány megjelentetése megszakadt, és kötetei közül csak egy jelent meg, de ennek kötetjelzése van. 1.3

A MOKKA keretében a speciális dokumentumok alábbi típusait különböztetjük meg könyvként kell feldolgozni: nem publikált disszertáció, kutatási jelentés, szabványosítási kiadvány, fels és középfokú oktatási jegyzet, oktatási anyag. A nem publikált disszertáció fels oktatási vagy egyéb keretben tudományos fokozat, ill. cím elnyeréséért készített értekezés vagy annak téziseit tartalmazó dokumentum. A nem publikált disszertációkkal azonos módon kell feldolgozni a szakdolgozatokat, diplomamunkákat, vagy a valamely fels oktatási vagy posztgraduális képzés befejezésekor a diploma elnyerésének feltételeként készített értekezéseket is.

5

A kutatási jelentés valamely elvégzett vagy folyamatban lév kutatás, ill. fejlesztés eredményeir l a kutatást végz intézmény(ek), ill. személy(ek) által készített olyan beszámoló, amelyet a kutatást megkezd /végz , ill. a jelentést terjeszt intézmény által adott jelzet azonosít, és amelyen rendszerint a jelentés típusának megnevezése is szerepel. A szabványosítási kiadvány valamely szabványügyi vagy szabványosítási szerv által megállapított azonosító jelzettel kibocsátott kiadvány, amely valamely termékre vagy eljárásra vonatkozó el írásokat tartalmaz, és amelyet az alkalmazásában érdekeltek megegyezésével, ill. jóváhagyásával dolgoztak ki. A fels - és középfokú oktatási jegyzet, oktatási anyag (a továbbiakban: oktatási anyag) valamely középfokú, fels oktatási vagy posztgraduális képzés keretében egy bizonyos tantárgy a tantervnek megfelel tagolódású (évfolyam, félév stb.) ismeretanyagát, ill. annak segédletét, kiegészítését tartalmazó és a képzés keretében terjesztett, rendszerint ideiglenes jelleg kiadvány, melyet általában alkalmazási körére is utaló azonosító (a továbbiakban: jegyzetszám) azonosít. Valamely speciális dokumentum min sítését nem módosítja az, hogy a kiadvány (a kötet) cserélhet lapokból áll és így tartalma - elvileg meghatározatlan ideig - aktualizálható. A disszertációk és a kutatási jelentések - terjesztésük, hozzáférésük módja, nyilvánosságuk mértéke szerint - lehetnek publikált vagy nem publikált dokumentumok. A MOKKÁ-ban a disszertációk esetében a terjesztés/hozzáférés módja meghatározza, hogy e dokumentumokat könyvként vagy speciális dokumentumként írjuk le . A kutatási jelentéseket minden esetben speciális dokumentummént kell leírni.

1.4

Sorozatok A MOKKA nem tartalmazza az id szaki kiadványok (így a sorozatok) leírásait. A sorozatok legfontosabb adatait a sorozat tagjainak leírásában kell közölni. A sorozat olyan el re meg nem határozott id tartamra tervezett kiadvány (vagyis id szaki kiadvány), amelynek köteteit (tagjait) saját cím, saját szerz ségi adatok különböztetik meg egymástól, de ugyanakkor e saját, csak az egyes kötetekre jellemz adatokon kívül mindenképp van a csoport egészének elnevezésére szolgáló közös címük. E közös sorozatcímhez további, a csoportra vonatkozó közös adatok (szerz ségi adat, ISSN stb.) kapcsolódhatnak. A sorozat megjelenésének id szakossága általában rendszertelen. A MOKKÁ-ban sorozatnak min sülnek azok a - rendszeres id közökben megjelen - id szaki kiadványok (folyóiratok stb.) is, amelyeknek egyes részegységei rendszerint önálló címmel jelennek meg (részcímes periodikumok). Az id szaki kiadványok saját címmel alkalomszer en megjelentetett különszámait (részcímes köteteit) nem tekintjük sorozat tagjainak. (E kiadványok leírásakor az id szaki kiadvány adatait megjegyzésként kell közölni) A sorozati tagok egymáshoz képesti sorrendjét számozási adat - sorozaton belül szám és/vagy keltezés - jelölheti, ett l függ en a sorozat lehet: számozott, vagy számozatlan. A sorozatok alsorozatokra tagolódódhatnak. Az alsorozat szintén lehet számozott vagy számozatlan. A MOKKA keretében valamely sorozatról akkor készül rekord, ha annak legalább egy kötete a rendszerben feldolgozásra kerül. A MOKKA központi adatbázisában sorozatok esetében külön rekord (sorozati rekord) tartalmazza a sorozat mint id szaki kiadvány adatait és külön-külön rekordok tartalmazzák a sorozatba tartozó minden egyes monográfia (sorozati tag) adatait. A sorozati tag rekordja össze van kapcsolva a sorozati rekorddal. A MOKKA egyes tagkönyvtárai saját katalógusokban nem alkalmazzák a rekordkapcsolást, hanem készítenek ugyan sorozati rekordot és sorozati tag adatait tartalmazó rekordot, azonban e két rekordot nem kapcsolják össze, vagy

6

a sorozat adatait tartalmazó rekordot összekapcsolják a sorozati tag rekordjával, de a sorozat adatait tartalmazó rekord nem bibliográfiai, hanem besorolási rekord, vagy a sorozatról egyáltalán nem készítenek önálló rekordot. E változatos megoldások miatt a szabályzat 2. részének (KSZ2) 10 fejezete el írásokat és példákat tartalmaz mind a bibliográfiai rekordok kapcsolására, mind a bibliográfiai rekordkapcsolat hiánya esetén követend eljárásokra.

1.5

Az elektronikus dokumentum Az elektronikus dokumentumokat, mint ilyeneket kell feldolgozni, akkor is, ha az elektronikus dokumentum csupán valamely hagyományos hordozón megjelent kiadvány elektronikus változata. Az elektronikus dokumentumnak két f fajtáját különböztetjük meg. Olyan elektronikus dokumentumok: amelyek használatához a számítógéphez illesztett periféria szükséges, amelyek hálózati úton érhet k el. Az elektronikus dokumentum lehet egyetlen fizikai egységb l álló (távoli hozzáférés esetén egyszeri eseti közlésre szánt), azaz egykötetes dokumentum, vagy több fizikai egységb l álló, vagyis többkötetes dokumentum. Elektronikus dokumentumok esetén - függetlenül a kiadásjelzés létét l vagy hiányától - új kiadásáról akkor beszélünk, ha jelent s eltérések állapíthatók meg a két dokumentum (m vészi/szellemi) tartalmára vonatkozóan. Távoli hozzáférés elektronikus dokumentumok rendszeres aktualizálásai (frissítések) nem min sülnek új kiadásnak. Az elektronikus dokumentumok leírásának részletes szabályait a MOKKA Katalogizálási szabályzatának jelenlegi változata még nem tartalmazza. E dokumentumok leírásának országos szabályozása folyamatban van. A szabályozási dokumentum elkészülte után a MOKKA szabályzatát az elektronikus dokumentumok leírásának szabályaival kiegészítjük. Az elektronikus dokumentumok leírására vonatkozó szabályokat és példákat a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Bizottság által kidolgozott KSZ/2 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok alkalmazására készített szabályzat tartalmazza.

7

2.

Az adatelemek köre A MOKKA meghatározza bibliográfiai és besorolási rekordjaiban közlend adatelemek minimumát, illetve maximumát.

2.1

Az adatmaximum Az adatmaximum a bibliográfiai leírásban, ill. tételben, valamint a besorolási rekordokban alkalmazott valamennyi adatot magában foglalja, vagyis a MOKKA adatcsere, ill. adatformátumában szerepl adatmez k összessége.

2.2

Az adatminimum Az adatminimum azon adatelemek körét sorolja fel, amelyeket (ha az adat létezik) minden esetben közölni kell.

2.2.1 A MOKKA tagkönyvtárak számára kötelez adatminimum a bibliográfiai leírásban 2.2.1.1 Egykötetes könyvek leírásakor: 1. adatcsoport: a cím és a szerz ségi közlés f cím, egyéb cím, alcím szerz ségi közlés 2. adatcsoport: kiadás kiadásjelzés 3. adatcsoport: a speciális dokumentumok speciális adatai az adatcsoport valamennyi adateleme könyvek és könyvként feldolgozott dokumentumok esetében 3. adatcsoport nincs, elektronikus dokumentumok 3. adatcsoprtjának adataira (adatminimumra) vonatkozóan lásd a megfelel szabályzatot 4. adatcsoport: megjelenés a megjelenés helye a kiadó neve a kiadás éve 5. adatcsoport: terjedelem oldalszám méret melléklet 6 adatcsoport sorozat a sorozat címe, generikus f címhez tartozó szerz ségi közlés ISSN sorozaton belüli szám 7. adatcsoport: megjegyzések (A KSZ2 részletes szabályai szerint) 8. adatcsoport: terjesztési adatok ISBN 2.2.1.2 Többkötetes könyvek leírásakor

8

1. adatcsoport: a cím és a szerz ségi közlés közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

f cím egyéb cím, alcím szerz ségi adatok

kötetjelzés kötetcím a kötet egyéb címe, alcíme a kötet szerz ségi adatai

2. adatcsoport: kiadás közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

kiadásjelzés

-

3. adatcsoport: a speciális dokumentumok speciális adatai könyvek és könyvként feldolgozott dokumentumok esetében 3. adatcsoport nincs, elektronikus dokumentumok 3. adatcsoprtjának adataira vonatkozóan lásd a megfelel szabályzatot 4. adatcsoport: megjelenés közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

a megjelenés helye a kiadó neve a többkötetes könyv megjelenésének éve vagy id tartama

a kötet megjelenésének helye a kötet kiadójának neve a kötet megjelenésének éve

Megjegyzés: A kötet megjelenési helyét, a kötet kiadójának nevét csak a KSZ2 9. fejezetében meghatározott esetekben kell a kötetadatként (kötetadatok rekordjában) leírni. 5. adatcsoport: terjedelem: közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

a kötetek darabszáma méret -

a kötet oldalszáma a kötet mérete melléklet

Megjegyzés: A kötet méretét csak akkor kell a kötetadatként (kötetadatok rekordjában) közölni, ha azt KSZ2 9. fejezetének részletes szabályai el írják 6. adatcsoport: sorozat közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

sorozatcím, generikus f címhez tartozó szerz ségi közlés ISSN sorozaton belüli szám

sorozatcím, generikus f címhez tartozó szerz ségi közlés ISSN sorozaton belüli szám

Megjegyzés: Sorozati adatok a kötetadatként/kötetrekordban csak akkor közlend k, ha a sorozat számozott és a köteteknek eltér sorozaton belüli számuk van.

9

7. adatcsoport: megjegyzések közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

a KSZ2 részletes szabályai szerinti megjegyzések

a KSZ2 részletes szabályai szerinti megjegyzések

8. adatcsoport: terjesztési adatok közös adatok (rekordjában)

kötetadatok (rekordjában)

a többkötetes kiadvány közös ISBN-je

a kötet ISBN-je

2.2.1.3 Sorozatok leírásakor: (sorozati rekordban) 1.

adatcsoport: a cím és a szerz ségi közlés f cím, generikus f címhez tartozó szerz ségi közlés egyéb cím, alcím

2.

adatcsoport: kiadás kiadásjelzés

3.

adatcsoport: a speciális dokumentumok speciális adatai számozás, az új folyam megjelölése és számozása

4.

adatcsoport: megjelenés a megjelenés helye a kiadó neve a kiadás éve

5.

adatcsoport: terjedelem -

6

adatcsoport sorozat a sorozat címe, generikus f címhez tartozó szerz ségi közlés a sorozat ISSN-je

7.

adatcsoport: megjegyzések (a részletes szabályok szerint)

8.

adatcsoport: terjesztési adatok ISSN

2.2.2 A MOKKA tagkönyvtárak számára kötelez adatminimum besorolási rekordban 2.2.2.1 Személynevek besorolási rekordjában a személy egységesített neve a személy névváltozatai 2.2.2.2 Testületi nevek besorolási rekordjában a testület egységesített neve a testület névváltozatai a testület névváltozásai 2.3 A részletes szabályok közlik az adatelemek HUNMARC és USMARC szerinti tartalomjelöl it (hívójeleit, indikátorait és almez azonosítóit), az adatelemek értelmezését (ha ez szükséges), az adatelemek megválasztására vonatkozó el írásokat, az adatok forrásszabályait, közlésük státusát (kötelez ség) illetve ismételhet ségüket közlésmódjukra, valamint a jelhasználatra vonatkozó el írásokat.

10

A szabályok könnyebb megértését célozzák az adatelemenkénti példák, amelyeket három változatban (cédula-, HUNMARC és USMARC formátumban) mutatunk be. A katalogizálási szabályzatot Példatár egészíti ki, amelyben teljes tételre (rekordra) kiegészítve megismételjük az egyes szabályokat illusztráló példákat. A Példatárban a teljes bibliográfiai/besorolási tételeket négy formátumban közöljük: címkés- (az adatelem megnevezését tartalmazó), cédula-, HUNMARC és USMARC formátumban. Megjegyzés: példatár nem készült

11

3.

Adatforrások A MOKKA katalogizálási szabályzata a bibliográfiai rekord adataihoz felhasználandó, ill. felhasználható forrásokat rangsorolja. Meghatározza az adatok, ill. az adatcsoportok els dleges forrását, vagyis f forrását, egyes - a kiadvány azonosíthatósága szempontjából kiemelked jelent ség - adatelemek esetében lesz kíti a felhasználható források körét és forrástilalmat állapít meg. Elektronikus dokumentumok forrásait és a források rangsorát a megfelel szabályzat tartalmazza. A besorolási rekord adatainak forrása bármely forrás.

3.1

A forrásrangsor

3.1.1

A források rangsora a következ : 1. 2. 3. 4.

címoldal (címoldalak), vagy címoldal-helyettesít az el zékek és a kolofon, a kiadvány többi része, küls források.

Megjegyzés az elektronikus dokumentumok adatforrásai és azok rangsora az alábbiaktól eltér ek A címoldal a kiadvány szövegét megel z lapok közül annak a lapnak a homlokoldala, amely a kiadványra vonatkozó legtöbb bibliográfiai adatot és mindenképp a kiadvány címét tartalmazza. Ha a bibliográfiai adatokat két egymással szemben lév oldal - átmen szöveggel tartalmazza, e páros címoldal, ha pedig a két egymással szemben lév oldal közül egyik a több egységben megjelen kiadvány (pl. többkötetes könyv, sorozat) közös adatait, a szemben lév pedig az adott kötet adatait tartalmazza, e kett s címoldalak egyenrangúan címoldalnak min sülnek. Ha a többnyelv kiadvány különböz nyelv bibliográfiai adatait párhuzamosan külön-külön el zékek tartalmazzák, ezen el zékek mindegyike címoldalnak tekintend . Címoldal-helyettesít : ha a könyvnek vagy a speciális dokumentumnak nincs címoldala a címoldal funkcióját betöltheti a kiadvány els oldalának a szöveget megel z része (lapfej), továbbá az el zékek és a kolofon. El zékek: a könyv vagy speciális dokumentum szövegét megel z és bibliográfiai adatokat tartalmazó oldalak, beleértve a kiadói kötést (borítót) és a kiadói kötés gerincét. Kolofon: a kiadvány végén vagy valamely el zékén közölt záradék, amely a kiadvány technikai el állítására vonatkozó adatokat tartalmaz. 3.1.2

Kiegészít el írások a több egységben megjelen kiadványokra vonatkozóan

3.1.2.1 Többkötetes könyvek A közös adatok leírásakor az adatok el nyben részesítend forrása az els kötet, ha ez nem jelent meg: az els ként kiadott kötet, ha ez sem hozzáférhet : az els ként beérkezett kötet. A közös adatok adatváltozásaihoz a forrás a megváltozott adatot els ként közl kötet, a nyitott adatok lezárásához a legkés bb megjelent kötet, a hiányzó adatok pótlásához pedig az összes kötet. A kötetadatokat az adott kötet alapján kell leírni. A többkötetes könyv többi kötetét akkor kell felhasználni, ha az adat az adott kötetben hiányzik, ha pedig a kötetadat ezekb l sem állapítható meg, küls forrás vehet igénybe. 3.1.2.2 Sorozatok

12

A sorozati rekord készítésekor el nyben részesítend forrás az els , ha ez nem hozzáférhet : az els ként beérkezett sorozati tag. Az adatok adatváltozásaihoz a forrás a megváltozott adatot els ként közl sorozati tag. A nyitott adatok lezárása a legkés bb megjelent sorozati tag alapján történik.

3.1.3

A forrásrangsor alkalmazásának korlátozása. Kivételek A forrásrangsor alkalmazását korlátozhatja a dokumentum típusa és dokumentumtípustól függetlenül, a rangsorolás nem érvényesül egyes adatcsoportok, ill. adatelemek esetében.

3.1.3.1 Dokumentumtípus szerinti kivételek Elektronikus dokumentumok esetén lásd a megfelel szabályzatot. Ha a szabványosítási kiadványnak, a kutatási jelentésnek vagy a különlenyomatnak nincs címoldala, ennek funkcióját a címoldal-helyettesít k együttesen töltik be. Ugyanez a szabály érvényesül a mikroformában megjelent kiadványok esetében is. 3.1.3.2 Adatcsoportok/adatelemek szerinti kivételek: Ha valamely adatcsoport/adatelem esetében f forrás lehet bármely forrás, akkor a legmegfelel bb adatot az adatközlés teljessége, ill. hitelessége alapján kell kiválasztani. 3.2

F forrás Elektronikus dokumentumok esetén lásd a megfelel szabályzatot. A bibliográfiai rekord adatcsoportjai/adatelemei és f forrásuk Egységesített besorolási adatok Kódolt adatok (pl. megjelenés országa, kiadvány nyelve) Cím- és szerz ségi adatok Kiadási adatok A speciális dokumentumok speciális adatai A megjelenés adatai Terjedelem adatok Sorozati adatok Megjegyzések Terjesztési adatok

bármely forrás az el írt szabvány címoldal címoldal, el zékek, kolofon címoldal, el zékek, kolofon címoldal, el zékek, kolofon a kiadvány egésze címoldal, el zékek, kolofon bármely forrás bármely forrás

Megjegyzés: Speciális dokumentumok esetén a címoldal hiánya esetén, f forrás a címoldal-helyettesít .

Kivételek:

A cím és szerz dési közlés adatcsoportja: A szabványosítási kiadvány azonosító jelzete a f tétel els besorolási adata, melyet a bibliográfiai leírás 1. adatcsoportjának 1. adatelemeként közlünk. Ezért forrásszabályai a szabványostól eltér ek. Ha a kiadványban a jelzet több változatban szerepel, közülük - forrásuk rangsorától függetlenül - a legteljesebbet kell el nyben részesíteni. Többkötetes könyv kötetének leírásakor f forrás az adott kötet címoldala, címoldal-helyettesít je és bármely el zéke.

Terjedelemadatok A terjedelemadatok egyezményes kifejezései esetében f forrás bármely forrás. A fizikai részek (kötetek, mellékletek stb.) darabszáma és a méretadat esetében ugyancsak f forrás bármely forrás. Többkötetes könyvek esetében a kötetek darabszáma közléséhez f forrás a többkötetes kiadvány egésze. 3.3

Forrástilalom

13

A forrástilalom azt jelenti, hogy bizonyos adatelemekhez csak meghatározott források használhatók fel, az adatok más forrásból nem meríthet k. A forrástilalom kizárólag a bibliográfiai leírás cím- és szerz ségi adatok adatcsoportjára vonatkozik és mértéke az adatelem típusától függ en változó. Elektronikus dokumentumok esetén nincs forrástilalom. A cím- és a szerz ségi adatok adatcsoportjának adatelemei és a forrástilalom F cím: Párhuzamos cím: Egyéb cím, alcím: Szerz ségi adatok:

csak a címoldal alapján írható le, más forrásból származó változatai csak a megjegyzések adatcsoportjában közölhet k. címoldalon, vagy a f cím forrásául szolgáló címoldal-helyettesít n kívül más forrás nem használható fel. csak a címoldal, az el zékek felhasználása megengedett. a szerz kre (közrem köd kre) vonatkozó információk szerz ségi adatként küls forrás alapján nem közölhet k.

Többkötetes könyvek kötetcíme, egyéb címe, alcíme csak akkor írható le, ha forrásuk az adott kötet Kivételek A forrástilalom nem vonatkozik a cím- és a szerz ségi adatok adatelemeinek alábbi részére: sajtóhibák helyesbítése; lényegtelen szövegrészek elhagyásának jelölése a címekben, szerz ségi funkció megnevezésének pótlása vagy elhagyása, egyazon szerz ségi adatban felsorolt testületi neveket összekapcsoló köt szó betoldása; valamely szerz ségi adatban a személy- ill. testületi nevek felsorolásának korlátozása esetén az adatelhagyás jelölése ([et al.] illetve [etc.]).

14

4.

Az adatok közlésmódja

4.1

Az adatok nyelve Mind a bibliográfiai rekord, mind a besorolási rekord adatainak nyelvére vonatkozóan a részletes szabályok tartalmaznak el írásokat.

4.2

Jelkészlet A MOKKA az ékezetes (mellékjeles) karakterek esetében meghatározta az ú.n. minimálisam szükséges ékezetes karaktereket. Ezek a magyar ékezetes karakterek, a cirill bet k átírásához szükséges ékezetes karakterek, a görög bet k átírásához szükséges ékezetes karakterek, valamint az umlaut a (ä). Ezeket a mellékjeles karaktereket valamennyi MOKKA-tagkönyvtárnak alkalmaznia kell. Amennyiben valamely MOKKA-tagkönyvtár a fentieken kívüli mellékjeles karaktereket is alkalmazni kíván, akkor az ALA karakterkészletében meglév valamennyi mellékjeles karakter reprezentálására képesnek kell lennie.

4.3

Írásrendszer, átírás A bibliográfiai adatokat latin bet s írásrendszerben kell leírni, a nem latin bet s írású adatokat a megfelel átírási szabvány alapján - át kell írni. Ha az átírandó írásrendszer bet írás, a transzliteráció módszerét kell alkalmazni. A MOKKA keretében alkalmazandó átírási szabványokat lásd az 1. függelékben. Nem írhatók át a tudományos kifejezésekben, képletekben szimbólumként használt nem latin bet s jelek. Az ilyen jelet - ha a tagkönyvtár jelkészlete nem teszi lehet vé a jel megjelenítését szögletes zárójelbe tett nevével kell helyettesíteni. A jel nevét az adat nyelvén kell megadni.

4.4

Adath ség: az adatok szószerinti közlése

4.4.1

Adath ség a besorolási rekord adatainak közlésekor A besorolási rekordok adatainak szószerinti közlésére, az adatok elemeinek elhagyására, ill., kiegészítésére vonatkozóan, továbbá a besorolási rekordokban használandó egyezményes jelekre, a számok írásmódjára, továbbá a kis- és nagybet k használatára vonatkozóan a részletes szabályok adnak eligazítást.

4.4.2

Adath ség a bibliográfiai leírás adatainak közlésekor A bibliográfiai leírásban az adatokat - a forrás közlését követve - szószerinti h séggel kell leírni. Ez azt jelenti, hogy az adat szavai, kifejezései nem változtathatók meg, más szavakkal, kifejezésekkel nem helyettesíthet k. Nem változtathatók meg a szóhatárok, az egybeírást, szóösszevonást, köt jeles írásmódot és különírást - a forrásnak megfelel en - követni kell. Ha a forrás (az el nyben részesített forrás) az adat egyes szavait (elemeit) rövidítve közli, e rövidítések rendszerint nem egészíthet k ki. Végül, ha a kiadvány a bibliográfiai leírás valamely adatát sajtóhibával közli, e sajtóhibát a leírásban tükrözni kell. A sajtóhibával megjelent adat regisztrálásának, jelölésének és helyesbítésének módja az adatelem típusától függ, err l a részletes el írások intézkednek. A bibliográfiai leírás esetében az adatok szószerinti közlésére vonatkozó el írás az alábbi korlátozásokkal érvényesül:

15

4.4.2.1 Szövegelhagyás A címek középs részében és végén továbbá a szerz ségi adatok funkciójelölésének bármely részében a lényegtelen információk - a szövegelhagyás kötelez jelölésével - elhagyhatók A szerz ségi adatokban közölt személynevek járulékos elemei, a kiadásjelzés lényegtelen kifejezései, a speciális dokumentumok speciális adataihoz, valamint a megjelenés adataihoz kapcsolódó kifejezések - a szövegelhagyás jelölése nélkül - elhagyandók. 4.4.2.2 Adatelhagyás Háromnál több azonos funkciójú személy, vagy testület esetében a szerz ségi közlésben csak egyet (a kiemelt jelent ség t, vagy az els ként megnevezettet) kell közölni. Az adatelhagyást jelölni kell. Ha a társkiadók közül csak az egyiket nevezzük meg, az adatelhagyást jelölni kell. Ha a kiadónak több székhelye van, közülük csak az els t írjuk le. Az adatelhagyást jelölni kell. 4.4.2.3 Toldalékok, viszonyszók elhagyása A kiadványon szerepl toldalékok, ill. viszonyszók nélkül, alanyesetben kell leírni a speciális dokumentumok speciális adatait szabványosítási kiadvány azonosító jelzetét. 4.4.2.4 Szórövidítések Rövidítve kell leírni az alábbi adatokat: az információhordozó általános megnevezését, a szerz ségi adatok funkciójelöléseit, a kötetjelzés, számozási adat típusjelöl szavait, a kiadásjelzés tipikus szavait, kifejezéseit, a megjelenési hely megkülönböztet adatait, a kiadó nevében a kiadó, a nyomda nevében a nyomda szót (nyelvi megfelel iket) ha megjelenési évként a copyright évét közöljük, ennek megkülönböztet jelzését, a fizikai jellemz k és a terjedelemadatok tipikus szavait, a nemzetközi azonosító számok megjegyzését, és a megjegyzésekben el forduló tipikus szavakat, kifejezéseket. A rövidítéseket az MSZ ISO 832:1998 el írásainak megfelel en kell képezni. A leggyakoribb rövidítéseket a 2. függelék tartalmazza.

4.4.2.5 Adatösszevonás Ha valamely kiadvány oldalszámozása háromnál többször újrakezd d , az ismétl d oldalszámok felsorolását összegükkel kell helyettesíteni. Az adatok felsorolása helyett összevont formában kell leírni a sorozati rekordban a számozási adatot, a többkötetes könyvek közös adatait leíró rekordban és a sorozati rekordban a megjelenés éveit 4.4.2.6 Az adatok bet h közlése 4.4.2.6.1 Általános el írás: A bibliográfiai adatokat - forrásuk közlésmódjával megegyez en - bet szerinti h séggel kell leírni. Nem változtathatók meg a helyesírási sajátosságok, nem modernizálható a régies írásmód és 16

személynevek esetében a név egyéni írásmódját követni kell. Az ékezetes bet k diakritikus jeleit a jelkészlet keretén belül - tükrözni kell. Nem követhet k azonban az adatforrás tipográfiai sajátosságai. A nagybet s, ill. nagy kezd bet s írásmód tekintetében nem a forrás, hanem az adat nyelvének helyesírási szabályai, ill. a bibliográfiai leírás szabályai irányadók. 4.4.2.6.2

A nagybet k használatára vonatkozó el írások

Nagy kezd bet vel kell írni minden adatcsoport els szavát, a fizikai jellemz k és terjedelemadatok adatcsoportja kivételével. Alsorozatokra tagolódó sorozatok esetében az alsorozati megjelölés els szavát. A testületi nevek esetében nagy kezd bet vel kell írni a rendszóként és minden egyes egyéb névelemként leírt név (névrész) kezd szavát. A testületi nevekre vonatkozó el írástól eltér en, a testületnek min sül rendezvények nevének szavait (a kezd szó és a névben el forduló tulajdonnevek kivételével) kis kezd bet vel írjuk, ha a név nyelvének helyesírási szabályai valamely szófaj, ill. kifejezés írásáról másképp nem intézkednek. Címek: Nagy kezd bet vel kell írni minden cím kezd szavát. Ha azonban a cím a szövegelhagyást jelz három ponttal kezd d idézet, és ha a cím nyelvének helyesírási szabályai szerint az adott szófaj nem nagy kezd bet vel írandó, a cím els szavát kis kezd bet vel írjuk. A cím els szava akkor sem írható nagy kezd bet vel, ha az mindig, minden esetben kisbet vel írandó tudományos kifejezés (pl. pH) Megjegyzés: mivel az alcím nagy, ill. kis kezd bet s írásmódját a hazai szabványok egymástól eltér en határozzák meg, a MOKKÁ-ban - a hazai egységes szabályozás létrejöttéig - az alcím nagy vagy kis kezd bet s írásmódja tekintetében a MOKKA tagkönyvtárának gyakorlata az irányadó, a katalogizálási szabályzat példáiban azonban a nagy kis kezd bet s írásmódot alkalmazzuk.

4.4.2.6.3 A leggyakrabban el forduló idegen nyelvek legfontosabb helyesírási el írásai: Angol Nagy kezd bet vel kell írni: a személynevekb l és földrajzi tulajdonnevekb l képzett közneveket, mellékneveket és igéket; a személynévhez kapcsolódó megszólító címek rövidítéseit (és a "Miss" megszólítást), valamint a személynévhez kapcsolódó egyéb címeket, rangokat, foglalkozási megjelöléseket; a népek, fajok, etnikai csoportok nevét, és a nyelvek megnevezéseit; a történelmi események, korok, geológiai korszakok nevét; a hónapok, az ünnepek és a hét napjainak nevét; az egyes szám els személy személyes névmást ("I"); az A.D. (anno Domini) és a B.C. (before Christi) rövidítéseket. Francia Nagy kezd bet vel kell írni: a személynévhez kapcsolódó megszólító címeket; a népek, fajok, etnikai csoportok nevét; az ünnepek nevét; az "état" szót, ha az "állam" és az "église" szót, ha az "egyház" értelemben használt. Latin Nagy kezd bet vel kell írni:

17

a személynévb l és a földrajzi tulajdonnevekb l képzett f neveket, mellékneveket és igéket; a népek, fajok, etnikai csoportok és nyelvek nevét; a hónapok, az ünnepek és a hét napjainak nevét. Német Nagy kezd bet vel kell írni: mindig minden f nevet és rendszerint a f névként használt (így is ragozott) más szófajú szavakat is; általában a személynévb l képzett mellékneveket; (Megjegyzés: A f névként használt más szófajú szavak, valamint a személynevekb l képzett melléknevek írásmódjának kritériumai elmosódóak, ezért ezeknél esetenkénti ellen rzés szükséges.)

a személynévhez kapcsolódó címeket; a földrajzi tulajdonnevekb l "-er" képz vel képzett mellékneveket; az égtájak neveit; a személyes névmások második személy , megszólító formáit. 4.4.3

Jelhasználat

4.4.3.1 Egyezményes jelek A bibliográfiai adatokban alkalmazandó, ill. alkalmazható jeleknek a katalogizálási kézikönyv részletes szabályaiban meghatározott funkciójuk van. Mégpedig: A jel . = :

/

;

,

. ( )

Funkciója az adatcsoportok elkülönítése [ ] az adatelemek min sítése

(a jeleket, jelpárt szóköz el zi meg és szóköz követi, a vessz és a pont el tt azonban nincs szóköz)

( )

,

[ ]

x [!] (el tte, utána szóközzel) [?] (el tte, utána szóközzel)

összetartozó adatelemek (pl. sorozati adatok keretbe foglalása) felsorolás tagolása vagy hátravetés jelölése

Alkalmazása bibliográfiai leírás (lásd. KSZ2) bibliográfiai leírás (lásd KSZ2.) besorolási adatok, besorolási rekordok (KSZ3, KSZ4, KSZ5, KSZ6) bibliográfiai leírás (lásd KSZ2)

bibliográfiai leírás (lásd KSZ2) besorolási rekordok: személynevek (lásd KSZ4) és testületi nevek (lásd KSZ5) annak jelölése, hogy az adat nem bibliográfiai leírás (lásd KSZ2) a számára meghatározott f forrásból származik két dimenzió esetén a bibliográfiai leírás (lásd KSZ2) méretadatok összekapcsolása téves adat jelölése bibliográfiai leírás (lásd KSZ2) az adat kétséges voltának bibliográfiai leírás (lásd KSZ2) jelölése

Megjegyzések: 1) A központozási jeleket a HUNMARC-ban nem kell a katalogizáló könyvtárosnak megadnia (a kivételeket lásd KSZ2 9. és 10. fejezetekben). Az USMARC-ban mez n belül azonban minden központozási jelet közölni kell, ezért ezeket a példák is tartalmazzák. 2) A központozási jelek az adatcsoportok elkülönítésére és az adatelemek típusának min sítésére, ill. felismerésére szolgáló jelek

18

3)

KSZ további részeiben az adatcsoportokat elkülönít jelcsoport (pont gondolatjel) megnevezése: pont térköz köt jel térköz

4.4.3.2 A forrás jelhasználatának tükrözése A speciális dokumentumok azonosító jelzeteiben szerepl jeleket a forrás közlése szerint kell leírni. A címekben el forduló jelek forrásh közlésér l, elhagyásáról, ill. helyettesítésér l a részletes szabályok intézkednek. A spanyolban a kérd mondat, ill. a felkiáltó (felszólító) mondat esetében a mondat el tt a fordított kérd -, ill. felkiáltójelet a MOKKÁ-ban el lehet hagyni. 4.4.3.3 Jelhasználat rövidítésekben A rövidítéseket rendszerint ponttal kell lezárni. Különírt szókapcsolatok rövidítései esetében az összetev részek rövidítései után pontot kell tenni, de az összetev részek rövidítései szóköz nélkül követik egymást. Kivételek: a mozaikszavak, a teljes szó utolsó bet jével végz d rövidítések (a kivétel kivétele: dr.); a mértékegységek rövidítései (e kivétel kivételeiként említend , hogy az angolban, az olaszban és a spanyolban a mértékegységek rövidítéseit is ponttal kell lezárni, a németben pedig pontot kell tenni a nem tizedes rendszerhez tartozó mértékegységek rövidítései után, pl. Dtzd.); azon rövidítések, melyeknél a teljes szó (kifejezés) nyelvének helyesírási szabályai a pont elhagyását írják el . 4.4.3.4 Jelhasználat sorszámokban Ha a részletes szabályok szerint, a bibliográfiai leírás valamely adataként, vagy valamely testületi név kiegészít adataként arab számokkal írandó sorszám közlend , ennek nyelvi toldalékait el kell hagyni, és a sorszám után pontot kell tenni. 4.4.3.5 Nével k A cím típusú besorolási adatnál jelölni kell a bet rendezésnél figyelmen kívül hagyandó karakterek számát. Az elhagyandó karakterek száma a címkezd nével karaktereinek száma hozzáadva az azt követ szóközt, azaz egyet. A leggyakrabban el forduló európai idegen nyelvek határozott és határozatlan nével i a következ k: Angol: Dán: Eszperantó: Francia: Holland: Ir: Német: Norvég: Olasz: Portugál: Román: Spanyol: Svéd:

A, An, The De, Den, Det, En, Et La L', La, Le, Les, Un, Une De, Een, Eene, Het, 's, 't An, Na Das, Der, Die, Ein, Eine (a "Der" lehet a "Die" ragozott alakja is!) De, Den, Det, En, Et Gl', Gli, I, Il, L', La, Le, Lo, Un, Un', Una, Uno A, As, O, Os, Um, Uma O, Una, Unul El, La, Las, Lo, Los, Un, Una De, Den, Det, En, Ett

19

4.4.4 Szóelválasztás A MOKKA keretében a bibliográfiai adatokban a szóelválasztás tilos. 4.4.5 A számok írásmódja A számokat - a forrás közlésmódjától függ en - vagy arab számmal, vagy római számmal, vagy pedig számnévvel kell leírni. A számokat azonban mindig arab számmal kell leírni az alábbi adatelemekben: testületi nevek kiegészít adatként közlend sorszáma kiadásjelzés kötetjelzés sorozaton belüli szám speciális dokumentum speciális adataként leírt keltezési adat a kiadvány megjelenésének éve ismétl d oldalszámozású kiadvány, valamint a számozatlan oldalak (lapok), táblaoldalak (táblalapok) megállapított oldalszáma a kötetek vagy más fizikai egységek darabszáma méret az alsorozat megjelölésére szolgáló szám 4.4.6

A képletek írásmódja A képletekben szerepl jeleket - a jelkészlet lehet ségeihez mérten - tükrözni kell. Az egymás alá, illetve fölé írt jeleket egy sorban kell közölni: el ször a felül lév , majd az alatta lév jele(ke)t kell leírni. Kivétel: ha egy képletben index és kitev együttesen fordul el , akkor el bb az indexben, majd a kitev ben lév jele(ke)t kell leírni.

4.4.7

Idegen id számítások átszámítása Ha a kiadvány valamely évszámot id számításunktól eltér id számítással közöl, és ha a részletes szabályok szerint az évszám id számításunk szerinti értékét közölni kell, az átszámítás módja az alábbi: mohamedán id számítás szerinti évszám + 622 = i.sz. évszám örmény id számítás szerinti évszám + 552 = i.sz. évszám zsidó id számítás szerinti évszám - 3761 = i.sz. évszám

(VÉGE)

20

1. függelék:

A MOKKA keretében alkalmazandó átírási szabványok

Magyar szabvány: MSZ ISO 9:1997

Nemzetközi szabványok: ISO 843:1997 ISO 233:1984 ISO 259 1984 ISO 259-2:1994 ISO 9984:1996 ISO 15919:2001

Információ és dokumentáció. A cirill karakterek transzliterációja latin karakterekre. Szláv és nem szláv nyelvek

Conversion of Greek characters into Latin characters Transliteration of Arabic characters into Latin characters Transliteration of Hebrew characters into Latin characters Transliteration of Hebrew characters into Latin characters. Part 2. Simplified transliteration Transliteration of Georgian characters into Latin characters Transliteration of Devanagari and related Indic scripts into Latin characters

Fogalomírások átírására vonatkozó nemzetközi szabványok és szabványtervezetek: ISO 3602:1989 Romanization of Japanese (kana script) ISO 7098:1991 Romanization of Chinese ISO CD 11940 Transliteration of Thai ISO CD 11941 Transliteration of Korean

21

This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.