TÁRSULATI ÜGYEK
I960 téli ülésszakon elhangzott előadások Január
6.
Előadóülés
Elnök : S z t r ó k a y K á l m á n K r i v á n Pál: A D u n a ártéri szinlőinek kronológiája Vita: S c h e r f E . , R ó n a i A., K r i v á n P., S z t r ó k a y K. Ö t v ö s E r v i n — M á n d y T a m á s : A „nyirok"-kérdés és vizsgálata M á t r a hegységi agyagos képződményeken Vita: L e n g y e 1 E., В a Го g; h К., S с h e r f E., К r i v á n P., H o r u s i t z к y F . , K u b o v i c s l . , M á n d y T., Ö t v ö s E., S z t r ó k a y K . Résztvevők száma: 67 Január
12. Választmányi ülés Elnök : S z t r ó k a y K á l m á n Napirend: Közgyűlés előkészítése. Külföldi tiszteleti és levelező tagok ajánlása. A F ö l d t a n i Közlöny regiszterének elkészítése. „ S z a b ó J ó z s e f " emlékérem-bizott ság kijelölése. A Társulat Agyagásványtani Szakcsoportjának megalakulása. Egyéb veze tőségi ügyek. Résztvevők száma: 35 Január
kay
27. Előadóülés Elnök : S z t r ó k a y K á l m á n K a s z a p András: Fotométeres színvizsgálatok a lábatlani juraszelvényen Vita: K r i v á n P., S z t r ó k a y K., K a s z a p A., S z n a g y i k Т., S z t r ó К.
J u h á s z Árpád: A Balaton-felvidéki paleovulkanitok kőzettani vizsgálata és sze r e p ü k a p e r m i üledékképződésben Vita: M a u r i t z В., J u h á s z Á., E r d é l y i J., J u h á s z Á., S z e n t e s F . , J u h á s z Ä., S z t r ó k a y K. Résztvevők száma: 41 Február
7. Szakcsoport-elnökségi ülés Elnök: N e m e с z Ernő. A Társulat Agyagásványtani Szakcsoportja február b é n t a r t o t t a első vezetőségi ülését. A napirendnek megfelelően a szervezeti és szervezési kérdések megbeszélését az 1960 első félévi m u n k a t e r v és előadási t e r v kidolgozása k ö v e t t e . A vezetőségi ülés a Szakcso p o r t elnökévé N e m e с z Ernőt, t i t k á r á v á V a r j ú Gyulát választotta. Résztvevők száma: 14 Február
12. Választmányi
ülés
Elnök: v S z t r ó k a y K á l m á n Napirend: A Tisztújító Közgyűlés előkészítésével kapcsolatos teendők. Az új tiszti k a r t jelölő bizottság beszámolója. Hazai és külföldi tiszteleti, ill. levelező tagok ajánlása.
Földtani
260
Közlöny,
XC. kötet, 2. füzet
A Földtani Közlöny regiszter-szerkesztésének állása. Előterjesztések. Résztvevők száma: 30 Február 29. Agyagásványtani
Szakcsoport
előadóülése
Elnök: N e m e с z Ernő N e m e c z E r n ő : A Magyar F ö l d t a n i Társulat Agyagásványtani Szakcsoportjának megalakulása F ö l d v á r i n é V o g l Mária — N e m e c z E r n ő : A kopenhágai földtani kong resszus elé terjesztendő nemzetközi agyagásvány-nevezéktanra vonatkozó javaslat meg vitatása Vita: S z t r ó k a y K., N á r a y - S z a b ó I., B e r e c z k y E., Т а к á t s T., K i s s L., S о h a l . , S z é k y n é F u x V . , E r d é l y i J., F ö l d v á r i n é V o g l M., N e m e c z E. V a r j ú Gyula: A Romhányi-rög területén levő tűzállóagyag-előfordulások telep tana Vita: R i c h t e r V., G r o f e s i k I. , N e m e c z E. Résztvevők száma: 44
Náray-Szabó
Március 1.
I., V a r j ú
Gy.,
,
A Magyar Földtani Társulat és a földtani k u t a t á s magyarhoni szervei március 1-én este, a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Tudós K l u b j á b a n rendezett, vendéglátással egybe kötött, zártkörű összejövetelen ünnepelték a Társulat örökös díszelnökének, Dr. h. с. V a d á s z Elemér akadémikusnak 75. születésnapját. E bensőséges ünnepségen a Földtani Közlöny ez alkalomra készült ünnepi számát a Társulat elnöke, Dr. S z t r ó k a y K á l m á n n y ú j t o t t a át emelkedett h a n g ú ünnepi felköszöntő és jókívánságok kíséretében. Március 9. Tisztújító közgyűlés Elnök : S z t r ó k a y
Kálmán
1. S z t r ó k a y K á l m á n : Elnöki megnyitó Tisztelt Közgyűlés! Mélyen tisztelt Vendégeink, kedves T a g t á r s a k ! T á r s u l a t u n k alapításának 112. évében összehívott mai közgyűlésünk tisztelt részt vevőinek figyelmét elsősorban is az 1960-ik esztendő jelentőségteljes évfordulóira kívánom irányítani. Álig egy h ó n a p választ el b e n n ü n k e t április 4-étől, amikor hazánk felszabadí t á s á n a k i m m á r 15. évfordulóját ünnepelhetjük; ugyancsak közeledik a szovjet —magyar barátsági szerződés megkötésének 15-ik évfordulója is. Új t á r s a d a l m i rendünk megvaló sítását és megszilárdítását jelentő évfordulók méltó megünneplésére T á r s u l a t u n k vezető sége későbbi i d ő p o n t b a n díszünnepséget szándékozik rendezni. E n n e k bejelentésén túl, fel k í v á n o m hívni a figyelmet arra a centenáriumra is, mely közvetlenül kapcsolódik T á r s u l a t u n k életéhez, ill. felvirágoztatásához. E z az évforduló a nagy m a g y a r mineralógusgeológus S z a b ó J ó z s e f életének nevezetes fordulója. Mint tudjuk, S z a b ó J . m i u t á n jogi és b á n y a m é r n ö k i t a n u l m á n y o k a t végzett, a szabadságharc idején — К о s,s u t h L. salétrom-felügyelőjeként — kezdett földtani megfigyelésekkel is foglalkozni. í g y került 1849-et követően a pesti egyetem á s v á n y t a n i tanszékére helyettesi minőségben. Azonban az abszolutizmus 1855-ben elmozdította állásából, ill. középfokú iskolához helyezte át, s a k a t e d r á t P e t e r s K a r l , osztrák petrografus k a p t a meg. Csak amikor P e t e r s helye megüresedett, kérte fel a pesti egyetem ismét S z a b ó Józsefet a tanszék ellátására. Ez új abb egyetemi t a n á r i működését az 1860 —61. t a n é v második felétől számíthatóan kezdte meg. E z volt az az időpont, mely s z a k t u d o m á n y u n k fejlődésében és e g y ú t t a l Társulatunk életében is nagy lendületet hozott, új korszakot n y i t o t t : S z a b ó J . t u d o m á n y o s munkás sága a száz év előtti második egyetemi t a n á r i működésével indult meg. Ez időtől kezdve végezte önálló vizsgálódásait az á s v á n y t a n és földtan körében. Alapos felkészültsége, nagy nyelvismerete, széles külországi kapcsolatai folytán hamarosan nemcsak magának, h a n e m a magyar földtan t u d o m á n y á n a k is igaz elismerést és megbecsülést szerzett. Ez időtől szá-
Társulati
ügyek
m í t h a t ó — m i n t V e n d 1 A. tiszteleti tag, 100 éves Társulatunkról írt történetében kiemeli — a Magyarhoni F ö l d t a n i Társulat életének megelevenedése; ő volt, m i n t írja, a T á r s u l a t „legfőbb buzdító, eszméket sugalló, mozgékony szelleme". N e m célunk — az i d ő p o n t sem érkezett még el — S z a b ó J . tevékenységét, eredményeit, h a t á s a i t elemezni. Vissza t e k i n t ő értékeléssel csak egy vonatkozásban kívánjuk a közelgő centenárium alkalmából tevékenységének h a l a d ó i r á n y z a t á t és előremutató jelentőségét kiemelni. S z a b ó J . működése egészében a X I X . sz. második felében, vagyis a b b a n az időszakban folyt le, a m i k o r t u d o m á n y u n k területén is m á r a részletvizsgálatokból eredő megismerések olyan időtálló alappilléreket jelentettek, melyekre minden t o v á b b i ráépítés biztonsággal nehe zedhetett. Az á s v á n y t a n b a n pl. a pontos ásványleírás volt a főirányzat, s ehhez a t á r s t u d o m á n y o k m i n d e n alkalmazható geometriai, fizikai és kémiai eszközét és eljárását igénybe vették. Különösképpen a v e g y t a n gyors felvirágzása t e t t e lehetővé, de e g y ú t t a l meg is követelte, a legpontosabb vegyi és alaki leírásokat s ezek kapcsolatát. S z a b ó J . kiváló képességei folytán h a m a r felismerte a vizsgáló eljárások elsőd legességét és ennek ú t j á n a megbízható adatszerzés fontosságát. Számos neves k o r t á r s á t megelőzve, különösen a vegyi sajátságokat részesítette előnyben, nyilván a n n a k helyes megítélésével, hogy végső fokon a vegyi alkat minden tulajdonság letéteményese. E r r ő l , , Á s v á n y t a n " - á n a k előszavában így nyilatkozott: „Nehéz elkerülni, de nem is kell attól idegenkedni, hogy a szerző kiválóbb hajlama szerint m u n k á j á n a k külön jelleget ne adjon: egyik az alaktani, m á s a fizikai, h a r m a d i k a kémiai tulajdonságokat pártolja és emeli ki j o b b a n . É n az u t ó b b i a k közé t a r t o z o m . " E n n e k megnyilatkozását és a módszeres eljárá sok fontosságának felismerését kell l á t n u n k abban, hogy e téren m a g a is tevékenykedett, és n a g y gonddal f öldpátmeghatározó lángkísérleti eljárást dolgozott ki. A lényegileg helyes elvekre épülő kőzetrendszerező alapvetéséből is ez az állásfoglalás olvasható ki. Jelen századunk kezdeti évtizedeiben használatos módszerek segítségével viszony lag jó és megbízható eredmények születtek, és bőven gyarapodtak, amihez hozzájárult az eljárások fokozatos javítása, az eszközök finomodása. Az ismeretek gyarapodása szükség szerűen az összefüggés keresésére késztetett. Az adatgyűjtést a lehetőségekhez szabott spekulatív irányzat, elméleti tevékenység követte. Gondolunk i t t pl. a kőzetkemizmus jellemzésére kidolgozott ún. kőzetszámítási eljárásokra, ami viszont t o v á b b fokozta az érdeklődést a genetikai és paragenetikai összefüggések megismerésére. E b b ő l pedig a m a g m a állapotára, összetételére, működésére vonatkozó kidolgozások születtek. Nagyobbrészt azonban a századforduló körüli időszakban végzett vizsgálódások — a k o r á b b i alapvetések u t á n — az előző ismeretek finomításával, azaz főként részletprob lémákkal foglalkoztak, és úgy tűnik, hogy t u d o m á n y u n k területén is bizonyos öncélúság lett úrrá. Az önállósult á s v á n y t a n pl. a kőzettannal t a r t o t t a csak a szorosabb kapcsolatot, és csak ennek közvetítésével főleg a genetikai kérdések terén a földtanhoz „ t a r t o z á s a " is i t t - o t t előtérbe került. K ü l ö n b e n csakúgy, m i n t a t ö b b i t e r m é s z e t t u d o m á n y (fizika, kémia) is, a m a g a ú t j á t járta, s a t e r ü l e t ü k ö n feltárt tények, kidolgozások csak részletek m a r a d t a k a kellő összesítésre, a m a g a s a b b szintű áttekintésre törekvés hiánya miatt. Az akkori ter m é s z e t t u d o m á n y o s világkép valóban csak „ k é p " m a r a d t , mozaikszerűen tagozódó, szí nesebb jelleggel, a gondolati elem kifejezésre j u t t a t á s a , a mélyebb összefüggések keresése nélkül. Kihatásaiban is nagylendületű fejlődés s ezzel t u d o m á n y u n k előrehaladásának újabb szakasza k ö s z ö n t ö t t be, amikor új, n a g y h a t á s ú k u t a t ó eszközök és eljárások beve zetésével, ill. szélesebb elterjedésével, új területek feltárásával, az ismeretek jelentős mér t é k b e n kibővültek: az anyagi felépítés részletei, a fizikai sajátságok, a vegyi a l k a t t o v á b b i összetevői és a természetes együttkeletkezés összefüggései mind jobban tisztázódtak. E z új eszközök sorában említhető pl. az opak á s v á n y o k a t vizsgáló berendezés, az ércmikrosz kóp elterjedése, mely v a l ó b a n új, ill. ismeretlen területeket t á r t fel. í g y az ércásványok kialakulási, növekedési, szöveti és rokonsági viszonyainak, paragenezisének megismerésé vel az ércföldtan is rövid időn belül oknyomozó feladatokkal, genetikai kérdésekkel és összefüggésekkel foglalkozhatott. E m l í t s ü k talán, hogy ez időszak legnagyobb jelentőségű és az összes t e r m é s z e t t u d o m á n y o k r a kiható, v a l ó b a n korszakalkotó felfedezése a szilárd anyagon előállított röntgeninterferencia volt. E z eljárással az anyagfelépítésre vonatkozó k o r á b b i elméleti megoldások helyébe az exakt megismerés lehetőségei kerültek. A szinte forradalmi lendületű k u t a t á s o k nemcsak az ásványi anyag alaki-fizikai-vegyi sajátságai nak szoros okozati összefüggéseit t á r t á k h a m a r o s a n fel, h a n e m a keletkezés finomabb részleteinek és egyben az átfogóbb genetikai törvényszerűségeknek megismerése is elkö vetkezett. Mindez ú g y vált lehetővé, hogy a századeleji merev elszigetelődés a földtan vegytan-fizikai t u d o m á n y o k közt szükségképpen és hamarosan feloldódott, sőt egyes ága zatok, m i n t kristálykémia, szerkezeti vegytan, atomfizika, szoros tárgyi összeszövődéssel, új nagysikerű közös eredmények sorozatát érlelték meg. í g y lendült fejlődésnek az ekkor 8 Földtani Közlöny
262 már m i n d i n k á b b exakt pillérekre épülő, összesítő új t e r m é s z e t t u d o m á n y , a geokémia is, mely a F ö l d egészére kitérj eszkedően a genetikai folyamatok dinamikus egységbefoglalá sának oknyomozó t u d o m á n y á v á vált. N e m célunk a t o v á b b i példák, ill. új eszközök s a n y o m u k b a n előállott előrehaladá sok részletezése. Szakunk ősi nemesveretű jelszavát idézve, csak arra k í v á n u n k r á m u t a t n i , hogy az ész, a szellemi tevékenység mellett a „ k a l a p á c s r a " t o v á b b r a is nagy szükség van, t a l á n még i n k á b b m i n t eddig, ha ez a geológus szimbólum most m á r a megfelelő segédeszközök együttesét is jelenti. Az eszközök azonban folyvást korszerűsödnek és g y a r a p o d n a k s így az előrehaladás érdekében t o v á b b i kiegészítésekkel, i m m á r nem is a legegyszerűbbekkel, kell m a g u n k a t felszerelnünk. Természetesen a k u t a t ó m u n k a vezető helyén t o v á b b r a is — a m i n t arra a száz év előtti állásfoglalás helyesen r á m u t a t o t t — a vegyi a l k a t megismerésének elsőrendű követelménye áll. I t t a mai fejlődés i r á n y a az, hogy a szokványos „klasszikus" eljárás mellett előtérbe kerültek — részint anyag-, költség- és i d ő m e g t a k a r í t á s , részint a k í v á n t cél aránylag egyszerűbb megközelítése és nagyobb számú adatszerzés céljából — az ún. műszeres és „ g y o r s " elemzések. Minthogy ez eljárások a viszonylagosság, t e h á t az összehasonlítás elvét érvényesítik, mindenekelőtt szükség volt alapminták, ún. sztenderdek kijelölésére és ezek összes sajátságának rögzítésére. Ma m á r nemzetközi viszonylatban csakúgy, m i n t hazai, t e h á t helyi problémák vizsgálatában is felmerül az a l a p m i n t á k szükségessége, amikor nagyszámú, gyorsan és kevés m i n t a a n y a g ból elvégzendő elemzés a cél. N e m szabad elhallgatnunk az örvendetes t é n y t , hogy mind a spektroszkópos, spektrofotométeres eljárás és a u t o m a t i k u s gyorstitráló berendezés kifej lesztése terén hazai analitikusainknak is nemcsak s z á m o t t e v ő eredményei, h a n e m t o v á b b fejlesztő m e t o d i k a i sikerei vannak, nemkülönben az ún. térfogatos-gyorselemzés vona lán is. • Ami pedig a műszeres vizsgálóberendezéseket és korszerű eljárásokat illeti, a leg melegebben kell üdvözölnünk azt a módszertani művet, melyet a m ú l t év során V e n d e l M. v á l a s z t m á n y i t a g u n k a magyar földtani k u t a t á s és előrehaladás érdekében a d o t t közre. Alig is v a n s z a k u n k n a k olyan ágazata, ahol a kiváló kézikönyvet máris ne ismernék, ill. haszonnal ne forgatnák. Részletezés nélkül is megállapítható, hogy a n y a g á b a n olyan széles t e r ü l e t e t ölel fel és mind az eljárások számát, elméletét és leírását, mind a korszerűsé get tekintve, világviszonylatban is egyedülálló összesítés. E g y ú t t a l k i t ű n ő b e m u t a t á s a a n n a k a nagy fejlődésnek is, mely az ásványi és kőzetanyag sajátságainak e x a k t kivizs gálása és az eredmények értékelése —felhasználása terén az utóbbi évtizedekben végbe ment. Természetesen a h a l a d á s ü t e m e azóta sem csillapodott. Számos újabb eszköz és módszer v á l t elterjedtebbé s egyben kiválóan alkalmazhatóvá. Említeni kívánjuk pl. az infravörös spektroszkópiát, mellyel az a n y a g n a k olyan sajátságai ismerhetők meg, m i n t víz-, ill. h i d r o x i l t a r t a l o m és ennek kötésformái, avagy speciális hevítéses disszociációk k i m u t a t á s a , t e h á t kőzetek-ásványok azonosításának újabb, megbízható és gyors módszere áll rendelkezésünkre. Érinteni kívánjuk csak, az egyik legnagyobb jelentőségű k u t a t á s i irányt, az izotóp elemzést és ennek kapcsán az abszolút földtani kormeghatározás terén elért eredményeket. I t t ugyancsak említésre érdemes hazai metodikai sikerek is születtek. K i kell emelnünk az új nagyteljesítményű a u t o m a t i k u s röntgendiffraktométeres berendezést, mellyel kőzetek, polikristályos rendszerek elegytagjainak minőségi és 0,5 — 1% pontosságú mennyiségi meghatározását végezhetjük el, csekély idő a l a t t és p a r á n y i mennyiségekkel. Új módszer a röntgenspektroszkópia, amellyel igen nagy érzékenység gel — b á r még korlátozott területen — elemi összetevők m u t a t h a t ó k ki. Mindezek lehetővé teszik anyagaink leglényegesebb, avagy legjellemzőbb sajátsá gainak nagytömegű, ill. nagyszámú sorozatvizsgálatát, amelyek bármikor reprodukál hatók és tárgyilagossággal ellenőrizhetők. Utaljunk csak pl. rétegtani feladatokra: kép ződménysorok, üledékösszletek geokémiai-kőzettani szelvényezésére, avagy képződmény határok helyes és pontos megvonására. Hasonlóan: ősmaradványnélküli, nagy vastagságú üledékösszletek helyes értékelésére, avagy az üledékképződés egyéb módszerrel n e m ész lelhető szakaszosságának k i m u t a t á s á r a , s még számos nagyjelentőségű problémára. R ö v i d s z e m l é n k e t azzal végezhetjük, hogy az adatszerzés elsődleges követelmény t u d o m á n y u n k előbbrejutásában. Módszeres eljárás, anyagvizsgálat nélkül a földtan műve lése fiktív eredményekhez j u t h a t csak. A t á r s a d a l m a k fejlődését a termelőeszközök fej lődése viszi előbbre. Minden t e r m é s z e t t u d o m á n y pedig a n n y i t haladhat, amennyit vizs gáló eszközeinek, anyagvizsgáló berendezéseinek fejlődése megenged, ill. lehetővé tesz. Természetesen a tétel úgy is áll, hogy a minél megbízhatóbb és minél nagyobb számban rendelkezésre álló a d a t o k elméleti összesítése további feladatokat is kijelöl, ami ismét újabb műszeres felkészülésre ösztönöz. Vagyis a „ m e n s " és ,,malleus" — miként m á r utal t u n k rá — kölcsönhatásban v a n n a k és lesznek mindenkoron.
Társulati
ügyek
263
De miként oldjuk meg a műszeres hozzáértés és alkalmazás terén egyre növekvő k í v á n a l m a k a t ? A felsőfokú szakmai o k t a t á s lehetőségei — sajnálatosan — igen szűkre s z a b o t t a k . Egyrészt az ismeretanyag állandó bővülése, új t á r g y a k beiktatása, másrészt az o k t a t á s i i d ő t a r t a m rögzítettsége, az ún. tvilterhelési veszély, h a t á r t szabnak a korszerű m e t o d i k a i felkészítésnek. Mégis, ha nemcsak felszínen kívánunk maradni, h a n e m előbbre is j u t n i , meg kell találnunk a módját az új eljárások, vizsgáló irányzatok, felszerelések megismerésének. Az o k t a t á s csak az alapok megvetéséig, esetleg a problémák ismerteté séig j u t h a t el. T e h á t a feladat — véleményünk szerint — csakis tervszerűen megszerve zett, kellő időközökben ismétlődő továbbképzéssel oldható meg. Bizonyosak v a g y u n k a b b a n , hogy Társulatunk új vezetősége m i h a m a r a b b foglalkozik a kérdéssel és korábbi, e t é r e n nyert jó t a p a s z t a l a t o k felhasználásával fog hozzáa továbbképzés megindításához. Mert a földtan területén dolgozó szaktársainknak m ú l h a t a t l a n u l szüksége v a n az új eljárá sok, készülékek elméletének és az anyagvizsgálatban való alkalmazásának ismeretére. Természetesen nem úgy és nem azért, hogy a m u n k á l a t o k a t m a g u n k végezzük el és öncé l ú a n megrekedjünk az eljárás gyakorlásában. H a n e m elsősorban azért, hogy a d o t t eset ben a vizsgálat módját, ill. módjait és i r á n y á t megválasztani t u d j u k . Nemkülönben az eredmények megbízhatóságának, értékének, jelentőségének megítélése, t e h á t megfelelő felhasználása, egyszóval t u d o m á n y u n k reális előbbrevitele céljából. Tisztelt közgyűlés! Midőn a F ö l d t a n i Társulat vezető-tisztségétől, mely 1958 októberében H o r u s i t z k y Ferenc távozásával hárult reám, az e l m o n d o t t a k k a l meg v á l n i kívánok, teszem ezt a b b a n a biztos t u d a t b a n , hogy a m a i n a p o n megválasztandó vezetőség minden reményeinket valóra váltva, százados T á r s u l a t u n k felvirágoztatásának új szakaszát nyitja meg. Áldozatos m u n k á j u k h o z sok sikert és a m a g y a r földtani t u d o m á n y továbbvitelében gazdag eredményeket kívánok. 2. N о s z к у J e n ő : V i g h Gyula emlékezete A nekrológot ugyanezen Földtani Közlöny füzet elején közöljük. 3. M o r v á i Gusztáv: T i t k á r i beszámoló Alábbiakban M o r v á i G. .beszámolójának k i v o n a t á t közöljük. A Társulat lelépő elnökségét és v á l a s z t m á n y á t 1958. március 21-én, a fennállás 110 éves fordulóján választották meg azzal, hogy az 1955 —56-ban nekilendült, majd az ellenforradalmi eseményektől visszavetett t á r s u l a t i életet felvirágoztassa. A túlmérete z e t t tisztikar azonban a feladatnak csak részben t u d o t t eleget tenni, s a n n a k ellenére, h o g y a társulati élet az ellenforradalmat követő évhez képest jelentősen megélénkült, a k í v á n t szintet mégsem érte el. í g y az 1958-as tisztújítást követően, s a nagy gonddal elő készített Szegedi Vándorgyűlést megelőzően mindössze 2 szakülésre és 1 klubestre került sor. Az 1958. őszi ülésszak pedig személyi okok folytán csak november elején i n d u l h a t o t t meg. E t t ő l kezdve azonban a Társulat működése jelentősen megélénkült. Jellemző adatok: az eltelt idő alatt, az 1959-ben megrendezett Nemzetközi Mezozóos Konferencia 65 s a Nemzetközi Geokémiai Konferencia 19 előadásán kívül, a Magyar F ö l d t a n i Társulat 16 b u d a p e s t i előadóülésen és 3 klubesten 37 nagy érdeklődéssel kísért előadással járult hozzá a földtan t u d o m á n y á n a k felvirágoztatásához. Az 1958-as tisztújítás ó t a eltelt időben r e n d e z e t t előadóülések, klubestek s a Szegedi Vándorgyűlés lényegében a t á g a b b értelmű földtan csaknem minden ágát felölelték. Az előadások nagyobb része ásvány-kőzettani, rétegtani, őslénytani, negyedkorgeológiai kérdésekkel foglalkozott. Az ülések látogatott sága az elmúlt évekhez képest javuló i r á n y z a t o t m u t a t o t t , a résztvevők száma átlagban elérte, sőt meghaladta a 70-es létszámot. A Szegedi Vándorgyűlés résztvevőinek száma elérte a 170 főt. Az előadóülések szervezése, illetve t a r t a l m i kitöltése tekintetében megállapítható, hogy vezetőségünk ellen a legfőbb kifogás a némileg tervszerűtlen szakmai vezetésben, a z i n k á b b ötletszerű, m i n t h a t á r o z o t t irányvonal követésében jelölhető meg. Az új elnök ség egyik főfeladatává tervszerű p r o g r a m kidolgozását és keresztülvitelét kell t e n n ü n k . Továbbiakban M о r v a i G. m é l t a t t a a M. Áll. F ö l d t a n i Intézet 90 éves fennállása a l k a l m á b ó l rendezett Nemzetközi Mezozóos Konferencia, valamint a Magyar Tudományos A k a d é m i a Nemzetközi Geokémiai Konferenciájának nemzetközi jelentőségét és sikerét. Foglalkozott a F ö l d t a n i Közlöny utóbbi 8 füzetének [88. köt. 2—4. füz., 89. köt. 1 - 4 . füz. 90. köt. 1. füz.] t a r t a l m á v a l , megállapítva, hogy a közzétett t ö b b m i n t 70 értekezés nagyrészt a szaküléseken is b e m u t a t á s r a került; így a különböző témacsoportok az elő adóülések jellemzésénél felsorolt gyakoriságban szerepeltek, kivéve az alkalmazott föld t a n t , amely az előadóüléseken elhangzottaknál nagyobb szerephez j u t o t t . Ennek ellenére meglevő hiányosság az alkalmazott földtan területén dolgozó t a g t á r s a k passzivitása, melynek megszüntetése az új vezetőség feladatai közé tartozik. 8'
264
Földtani
Közlöny,
XC. kötet, 2. füzet
Foglalkozott M о r v a i G. a Társulat és a M. All. F ö l d t a n i Intézet kapcsolatának eredményes kiépülésével, v a l a m i n t a Társulat és az MTESZ vezetőség kapcsolatával is. Az MTESZ vezetősége helyt adva az Társulat régi kívánságának, új irodahelyiség és admi nisztratív munkaerő biztosításával lehetővé t e t t e ügyviteli önállósulásunkat, különválá sunkat a Magyar Geofizikusok Egyesületétől. Jellemezte M о r v a i G. a Társulat és a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia k a p c s o l a t á t is. Ez a kapcsolat a Társulat díszelnökén s a F ö l d t a n i és Geokémiai Főbizottságokban helyetfoglaló elnökségi és választmányi tago kon keresztül igen beható, melynek egyik jellemző példája a F ö l d t a n i Közlöny kiadásá nak biztosítása a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia részéről. N e m kielégítő a Társulat k a p csolata a rokonegyesületekkel, így ennek kiépítése ismét az új vezetőség feladatai közé tartozik. Ezek u t á n M о r v a i G. a Társulat pénzügyi helyzetével foglalkozott. Megállapí totta, hogy az utóbbi k é t évben m u t a t k o z ó lényeges javulás főként az ipar területén dol gozó t a g t á r s a k megértő és mindenben t á m o g a t ó m a g a t a r t á s á n a k köszönhető. A költségvetési mérleg m i n d k é t évben pozitíven zárult. 1958-ban 66 ezer F t kiadással szemben 79 ezer F t bevétel, 1959-ben pedig 48 ezer F t kiadással szemben 95 ezer F t bevétel m u t a t k o z o t t . A bevétel 30%-át 1958-ban, 1959-ben pedig majdnem 5 0 % át az ipari vállalatoktól befizetett jogi tagdíj t e t t e ki. Abszolút értékben kifejezve a jogi tagdíj az 1958 évi 24 ezer forintról 1959-ben 46 ezerre n ő t t . Emellett az állami támogatás összege is megnövekedett: 15 ezer forintról 22 ezer forintra. Bár az egyéni tagdíjakból eredő, a F ö l d t a n i Közlöny árának levonása utáni bevétel összegszerűen elmarad az előbbi tételektől, és a költségvetésnek mindössze 1 0 - 1 2 % - á t teszi ki, az 1958-ról 1959-re tör t é n t 50%-os növekedés 8 ezer forintról 12 ezer forintra mégis jelentős, különösen ha figye lembe vesszük azt a körülményt, hogy 1959 tavaszán többéves tagdíjhátralék m i a t t 52 főt t ö r ü l n ü n k kellett a tagok sorából. E z t követően a helyzet jelentősen megváltozott s 153 fő belépésével a Társulat létszáma 541 főre emelkedett. Örvendetesen javult a tag díjmorál is. A hátralékosok száma t a l á n az összes előző éviekénél is kisebb: 57 fő, vagyis a taglétszámnak alig 11%-a. A kiadási tételek között a rendezvények igényeltek jelentősebb összegeket. így 1958-ban 21 ezer forinttal a Szegedi Vándorgyűlés szerepel, 1959-ben pedig 24 ezer forint t a l a k é t nemzetközi konferenciához való társulati hozzájárulás. Az előadóülésekkel, elnökségi és választmányi ülésekkel kapcsolatos kiadások, n y o m t a t v á n y - és postaköltsé gekkel együtt évi 14— 15 ezer forintot t e t t e k ki. 12 ezer forintos költséget okozott, 1958 őszén, a Magyar Geofizikusok Egyesületétől t ö r t é n t különválással kapcsolatos helyiség berendezés. M o r v á i G. beszámolója szerint a leköszönő vezetőség m i n d k é t évben jóval keve sebbet k ö l t ö t t külföldi u t a k r a a tervezettnél. E n n e k oka a valutanehézségeken kívül a külföldi utazásokat véleményező és külkapcsolatokat intéző bizottság nem kielégítő akti vitása. Az eltelt k é t év során a T á r s u l a t o t külföldi nemzetközi rendezvényeken 8 tagtár sunk képviselte. A" leköszönő vezetőség m u n k á j á t értékelve M o r v á i G. kijelentette, hogy a tisztikar túlméretezettsége következtében a Társulatért érzett egyéni felelősség megosz lott és lecsökkent. A m u n k a eredményességét pedig a nagy létszám i n k á b b h á t r á l t a t t a , m i n t fokozta; bizonyítva, hogy az operatív feladatok végzésére a jelenleginél kisebb lét számú vezetőségre van szükség. Megállapította, hogy az az 1958-ban folytatott gyakor lat, mely kibővített elnökségen keresztül igyekezett a Társulat életét irányítani, nem volt helyes. Míg 1958-ban 4 elnökségi s csak 1 választmányi ülés, 1959-ben csak 1 elnökségi, de 5 választmányi ülés volt. 1959-ben a választmányi ülések között az elnök, a társelnökök egyik-másikának bevonásával, a t i t k á r o k o n keresztül i r á n y í t o t t a a m u n k á t . A nem min denben kifogástalan, de az 1958 évinél lényegesen a k t í v a b b 1959 év beigazolta az elvi kérdésekben a Társulat szélesebb rétegeire támaszkodó vezetés helyességét, u g y a n a k k o r r á m u t a t o t t arra is, hogy operatív m u n k á t nem lehet nagylétszámú bizottságokon keresz t ü l végezni, azt az elnökségnek kell vállalnia. Az egyes bizottságok m u n k á j á t értékelve M o r v á i G. kiemelte, hogy a külügyi és pénzügyi bizottságok passzivitásáért az elnökség is felelősséget érez, mivel 1959-ben az ügymenet meggyorsítása érdekében a reájuk t a r t o z ó kérdésekben véleményüket nem mindig kérte ki. Az alapszabálymódosító bizottság nem foglalkozott az 1950 évi alap szabály korszerű átdolgozásával, b á r erre az elnökség többször felhívta a figyelmet. Ezzel szemben 1959-ben kiemelkedően jó m u n k á t végzett a jogi tagságokkal foglalkozó bizott ság. Munkája eredményeként a megkeresett, 36 földtan ikutatással kapcsolatban álló, vál l a l a t közül 21-nél sikerült kieszközölni a jogi tagság vállalását. Köszönetet m o n d o t t végül mindazoknak, akik a Társulat anyagi alapjainak biztosítása érdekében t e v é k e n y állásfoglalásukkal közreműködtek.
Társulati
ügyek
265
Beszámolójában M o r v á i G. bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottságá nak h a t á r o z a t a értelmében a Társulatban is közel másfél éve m ű k ö d i k a tisztikar k o m m u nistáiból álló pártcsoport, amely tanácsaival s a vezetőség p á r t t a g j a i n a k mozgósításával t á m o g a t t a az elnökség m u n k á j á t . Továbbiakban értékelte a F e j é r L. és V i r á g h K. szervezőmunkája n y o m á n létrehozott Mecseki Csoport tevékenységét. A Mecseki Csoport a megalakulástól számí t o t t esztendő leforgása a l a t t 10 szakülésen 17 előadást m u t a t o t t be nagy érdeklődés mel lett. A tagok létszáma m a m á r a 81 főt is elérte. A fiatal t a g t á r s a k szakmai tevékenységének fokozására, az 1958 november 14-i elnökségi h a t á r o z a t alapján, a vezetőség, az utolsó h á r o m évben végzett, legjelentősebb k u t a t ó i és irodalmi tevékenységet felmutató fiatalok közül h á r m a t 1000— 1000 F t j u t a l o m b a n részesített. M o r v á i G. javasolta az új vezetőségnek e kezdeményezés átvételét. A beszámoló kiterjedt még a F ö l d t a n i Közlöny készülő regiszterére, a m á r is aktí v a n dolgozó Agyagásvány Szakcsoportra, megalakulási körülményeire, s záradékában M o r v á i G. a következőket m o n d t a : ,,Ha a Magyar F ö l d t a n i Társulat 1958—59 évi tevékenységét összegezni akarjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az előadások, a F ö l d t a n i Közlönyben megjelent értekezé sek, a Szegedi Vándorgyűlés, a nemzetközi konferenciák sikere, a Mecseki Csoport és az Agyagásványtani Szakcsoport létrejötte tagtársaink kezdeményezőkészségéről és lelkes szakmaszeretetéről tesznek tanúságot. Egyben még egyszer alá kívánom húzni, hogy lekö szönő tisztikarunk teljes súllyal érzi azt a felelősséget, amely az elmúlt k é t év tevékeny ségéért reá hárult és kéri azokat, akiket tagságunk a m a i közgyűlésen megbíz azzal, hogy n a g y m ú l t ú Társulatunk munkáját az elkövetkező h á r o m évben irányítsák, amegtiszteltetésen kívül tekintsék sok áldozat- és felelősségvállalással járó feladatnak e m u n k á t , s ne feledjék, hogy T á r s u l a t u n k az oktatás, az ipar és a k u t a t á s területén dolgozó geológusok egyetlen összefogó szerve s m i n t ilyen, mindig h ű kell hogy maradjon T á r s u l a t u n k t ö b b m i n t 110 éves h a l a d ó hagyományaihoz, s végső céljának mindenkor dolgozó n é p ü n k boldo gulásának elősegítését kell tekintenie. Vezetőségünk nevében köszönöm tagságunknak a k é t éven át belénk helyezett b i z a l m a t s akkor, amikor tisztikarunk felmentését kérem, egyben sok sikert kivánok a m a i n a p o n m e g v á l a s z t á s r a kerülő új vezetőségnek." 4. S z t r ó k a y K á l m á n a szavazatszedő bizottság kijelölése u t á n bejelentette, hogy a Társulat elnöksége és v á l a s z t m á n y a úgy d ö n t ö t t , hogy S z á d e c z k y - K a r d o s s Elemér és К о с h Sándor választmányi tagok t i s z t e l e t i t a g g á választását javasolja a közgyűlés plénuma előtt. Felkérésére L e n g y e l E n d r e felolvasta a k é t hazai tiszteleti t a g ajánlását: Szádeczky-Kardoss
Elemér választmányi t a g tiszteleti taggá ajánlása:
Dr. S z á d e c z k y - K a r d o s s Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, Munkaérdemrenddel k i t ü n t e t e t t egyetemi t a n á r 36 esztendeje tagja, 19 éve választmányi tagja, 1950—52 k ö z ö t t társelnöke, m a j d 1954-ig elnöke a Magyar F ö l d t a n i T á r s u l a t n a k , amely 1958-ban S z á d e c z k y - K a r d о s s Elemér kimagasló t u d o m á n y o s működését a „ S z a b ó J ó z s e f " emlékéremmel j u t a l m a z t a . S z á d e c z k y-K a r d o s s E . a m a g y a r földtani t u d o m á n y o k n a k egyedülállóan sokoldalú és s z a k t u d o m á n y u n k széles, nagy területeit átfogó, nemzetközi v i s z o n y l a t b a n is elismerten sok újat alkotó tudósa. Az üledékes k ő z e t t a n b a n nemzetközileg bevezetett új módszere, szintetikus genetikai-földtani munkái, szénkőzettani művének e t u d o m á n y ágban elsőként lefektetett új megállapításai, m a j d nemzetközi hírnevét t o v á b b szélesítő geokémiai m ü v e s legutóbb az egész m a g m á s kőzettan területére kiható új elmélete és rendszerezése e helyen fel sem sorolható bő t á r h á z á t nyújtják t u d o m á n y u n k b a n eredeti és rendkívüli, átfogó l á t á s ú megállapításainak. Nemzetközi t u d o m á n y o s tekintélyének újabb elismerését legutóbb o l v a s h a t t u k egyik legszínvonalasabb folyóiratunkban. S z á d e c z k y - K a r d o s s Elemér e t u d o m á n y o s tevékenység mellett társa dalmi életünkben elfoglalt áldozatos és haladó szellemű szerepével követendő p é l d a k é n t áll geológus nemzedékünk előtt. E z e n tevékenységének egyik kimagasló időszaka volt a miskolci Nehézipari E g y e t e m első r e k t o r a k é n t kifejtett működése. S z á d e c z k yK a r d o s ; E . o k t a t ó i működése úgyszólván a Társulat egész tagságának, de főként az új m a g y a r geológus nemzedék t u d o m á n y o s szemléletének kialakulására igen nagy h a t á s sal v a n .
266
Földtani
Közlöny,
XC.
kötet, 2. füzet
K o c h Sándor választmányi tag tiszteleti taggá ajánlása: Dr. K o c h Sándor a föld- és ásványtani t u d o m á n y o k doktora, Kossuth-díjas, a Népköztársasági É r d e m é r e m aranyfokozatával k i t ü n t e t e t t egyetemi t a n á r 40 éve tagja, 31 éve választmányi tagja a Magyar F ö l d t a n i "Társulatnak. Ajánlásunk indokolásában elsősorban m i n t kiváló nevelőt és t u d o m á n y u n k lelkes, kezdeményezésekben gazdag művelőjét emeljük ki. K o c h Sándor a felszabadulás előtti idők tudománypolitikájával ellentétes okta tói tevékenységével igen nagy hatással volt t a n í t v á n y a i r a . Az 1930-as években a szovjet geokémia kiváló művelőinek, V e r n a d s k i j és F e r s z m a n tanításait elsőként köz v e t í t e t t e az új m a g y a r geológus nemzedéknek. T u d o m á n y o s működésének kimagasló értéke az a k k o r még szinte ösztönös, de a t e r m é s z e t t u d o m á n y lényegének helyes meglátá sából eredő dialektikus szemlélet. É z többek közt az á s v á n y t a n o k t a t á s á b a n általa beve zetett új, genetikus felfogás alkalmazásából is kiviláglik. K o c h Sándor fejlődésében és kölcsönhatásában szemlélte és t a n í t o t t a a litoszféra jelenségeit. A Kárpát-medencék ásványkeletkezési folyamatait elsőként rendszerezte geo kémiai szempontból. A hasznosítható elemek eloszlásáról írt közleményében ugyancsak erről az új és haladó szemléletről t e t t bizonyságot. Az utolsó 20 esztendőben, de különösen a felszabadulás óta mintaszerűen kifej lesztett szegedi Egyetemi Ásvány-Kőzettani Tanszékén, sok száz fiatalt nyert meg párat lanul lelkes oktatói munkájával a haladó természettudomány számára. Az Acta Univ. Szeged Min. Petr. folyóirat szerkesztésével és számos mineralógiai értekezésével s z a k t u d o m á n y u n k nemzetközileg is elismert s a magyar t u d o m á n y n a k t e k i n t é l y t és megbecsülést szerzett tudósa. A T á r s u l a t Tisztújító Közgyűlése ünnepi tetszésnyilvánítással járult hozzá S z á d e c z k y-K a r d о s s Elemér és К о с h Sándor tiszteleti taggá választásához. E z t követően S z t r ó k a y K á l m á n elnök felkérésére L e n g y e l E n d r e a külföldi tiszteleti tagok ajánlásait is b e m u t a t t a . S z 1 a v i n, Vladimír Iljics professzor tiszteleti taggá ajánlása: S z 1 a v i n, V. I. professzor, a moszkvai Lomonoszov E g y e t e m t a n á r a a tudomá nyos k a p c s o l a t o k a t m á r 1945-ben felvette a magyar geológusokkal. Azóta ismételten j á r t h a z á n k b a n ; utoljára 1959 őszén. Munkássága részben pedagógiai irányú. Moszkvai műkö dését megelőzően Kievben, a Technológiai Főiskolán t a n í t o t t . Mint igen tevékeny és eredményes geológus a K á r p á t o k b a n is dolgozott. A közbenső tömegek kérdésével külön álló m u n k á k b a n foglalkozott. Egyik t a n u l m á n y á b a n a m a g y a r közbenső tömeg kérdését is elemezte. Ezen kívül a fiatal-paleozóos és a triász időszaki képződmények specialistája. K ö z v e t l e n ü l részt vett az upponyi paleozóos fauna feldolgozásában. S z 1 a v i n, V. I. professzor a Lomonoszov Egyetemen működő Népi Demokráciák F ö l d t a n i Kabinetjének aktív munkatársa. V i a 1 о v, Oleg Sztyepanovics, az Ukrán T u d o m á n y o s Akadémia tagjának tiszte leti t a g g á ajánlása: V i a 1 о v, О. Sz. szovjet geológus a leningrádi Egyetemen, 1928-ban fejezte be t a n u l m á n y a i t . 1930—33 között feldolgozta Usztjurt harmadidőszaki molluszkáit. 1933b a n k e r ü l t a leningrádi Olajkutató Intézethez, ezt követően Közép-Ázsia olajtartalmú réte geit t a n u l m á n y o z t a . K r é t a és paleogén sztratigráfiát felölelő hatalmas munkája 1936-ban jelent meg. A leningrádi Egyetemen, 1937-ben a föld-és ásványtani t u d o m á n y o k doktora fokozatot „Közép-Ázsia harmadidőszaki r é t e g t a n a " c. dolgozatával szerezte meg. Később T u r k m é n i á b a n , majd K a m c s a t k á b a n és K í n á b a n dolgozott. A háború alatt a Szredaznyeft kötelékében k u t a t o t t olajat a ferganai, tádzsik és bucharszki medencékben. 1945-ben a K á r p á t o k b a n kezdett dolgozni, ezért 1948-ban Lvovba költözött, ahol az U k r á n T u d o m á n y o s A k a d é m i a Hasznosítható Ásványok Sztratigráfiai és Tektonikai I n t é z e t é n e k vezetését vállalta. 1957-ben részt v e t t az Antarktisz-expedícióban. F ö l d t a n i k u t a t ó i munkásságán kívül tevékenyen o k t a t is. 1945-ig a leningrádi B á n y á s z a t i Főiskolán és a leningrádi Egyetemen o k t a t o t t , 1945-től a lvovi Egyetemen t a n í t . 1947-ben t u d o m á n y o s és pedagógiai érdemeiért Sztálin-díjjal, 1954-ben pedig Lenin díjjal t ü n t e t t é k ki. 1948 óta az U k r á n T u d o m á n y o s Akadémia rendes tagja. Magyarországi kapcsolatai 1945-ben kezdődtek, amikor is S z 1 a v i n, V. I. pro fesszorral e g y ü t t j á r t Budapesten. Azóta ismételten meglátogatott bennünket, részt v e t t kirándulásokon. T a n u l t és t a n í t o t t , előadást t a r t o t t , ahogy az adott körülmények és alkal mak megkívánták.
Társulali
ügyek
267
S z a b o l j e v , Vladimir Sztyepanovics, a Szovjetunió T u d o m á n y o s Akadémiája t a g j á n a k tiszteleti taggá ajánlása: S z a b o l j e v , V. Sz. a Szovjetunió T u d o m á n y o s Akadémiájának rendes tagja, lvovi egyetemi tanár, a szovjet petrológia legkiválóbbjai közé tartozik. Világraszóló telje sítménye, hogy elméleti alapon a j a k u t gyémánttelepek lehetőségét felismerte és az erre i r á n y u l ó k u t a t á s t sikerre vezette. 1948 óta ő i r á n y í t o t t a személyes részvétellel a kárpát u k r a j n a i kőzettani k u t a t á s o k a t mintaszerű alapossággal és korszerű tökéletességgel. Lenin-díjas. Magyarok iránti szeretete m a g y a r l a k t a területeken dolgozva alakulhatott ki, ennek m i n d e n lehetséges alkalommal (Kárpáti Egyesülés tárgyalásain, Geokémiai Konferencia idején) ismételten kifejezést is a d o t t . A személyes és t u d o m á n y o s kapcsolatok elmélyítése érdekében t e t t számos lekötelező megnyilatkozása minden vonatkozásban méltánylásra és viszonzásra t a r t h a t számot. S a t s z к i j , Nikolaj Szergejevics, a Szovjetunió T u d o m á n y o s Akadémiája tagjá n a k tiszteleti taggá ajánlása: S a t s z k i j , N. Sz. szovjet geológus, a Szovjetunió T u d o m á n y o s Akadémiájának 1943 ó t a levelező, 1953-tól rendes tagja, 1956 óta az Akadémia F ö l d t a n i Intézetének igazgatója. A t e k t o n i k á b a n új i r á n y z a t alapvetője. 1933-ban A r c h a n g e l s z k i j-jel e g y ü t t először dolgozták ki a Szovjetunió általános tektonikai vázlatát. Az összehasonlító t e k t o n i k a i módszer segítségével a t á b l á k felépítésének t ö b b általános törvényszerííségét á l l a p í t o t t a meg; kidolgozta a t á b l á k a t alkotó tektonikai szerkezetek osztályozásának alap j a i t (anteklizisek, szineklizisek stb.). Munkatársaival 1952-ben elkészítette a Szovjet unió első t e k t o n i k a i térképét. A Nemzetközi Tektonikai Térkép Bizottság Európai Elnök ségének tagja. Nagy érdeklődéssel kísérte Magyarország nagyszerkezeti térképének össze állítását, és a moszkvai nemzetközi értekezleten betegágyból k ü l d ö t t levelében majdnem kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozott. Részt vett a Mezozóos Konferencián, ahol számos a l k a l o m m a l kifejezte a magyar földtan iránti érdeklődését és m u n k á n k iránti rokonszenvét. 1946-ban Sztálin-díjjal t ü n t e t t é k ki. Kitüntetései: két Lenin-rend, a Munka Vörös Zászló érdemrendje és t ö b b érdemérem. К e 11 n e r, R a d i m akadémikus tiszteleti taggá ajánlása: K e t t n e r , R. 1916—18 között a pribrami Bányászati Főiskola asszisztense. 1920-ban a prágai Műszaki E g y e t e m rendkívüli tanára, majd 1926-ban a prágai Károly E g y e t e m Természettudományi K a r á n nyilvános rendes t a n á r r á és az Egyetemi Földtani I n t é z e t vezetőjévé nevezik ki. E t t ő l kezdve a mai napig megszakítás nélkül látja el m u n k a k ö r é t a t u d o m á n y ezen ősi fellegvárában. 1950-ben az újjászervezett F ö l d t a n i T u d o m á n y o k K a t e d r á j á n a k veze tője lesz. Munkássága és t u d o m á n y o s érdemei messze túlnőnek hazája határain. Először a p r e k a m b r i u m , majd a Barrande-medence térképezéssel egybekötött k u t a t á s á v a l foglal kozik. É p p ú g y elévülhetetlen érdemeket szerzett azonban a Közép-cseh gránitplutón,-a m o r v a paleozoikum földtani vizsgálataiban is. Az első világháború u t á n a K á r p á t o k v á l n a k munkaterületévé, ahol az Alacsony T á t r a területén dolgozik. 1933-ban személyesen végzi a felfedezett Domicza-cseppkőbarlang első földtani feldolgozását. Száznál t ö b b kisebb értekezésén kívül, 4 kötetes Általános földtana t ö b b nyelvre lefordítva m a a legteljesebb ilyen m ű n e k tekinthető. A 69 éves akadémikus még mindig aktív térképező geológus, hosszú termékeny pályafutása a l a t t nagyot, m a r a d a n d ó t alkotott. Minden elismerésre érdemes tudományos é l e t m ű v é t is m e g h a l a d j a azonban nevelői m u n k á j á n a k érdeme. Mint a csehszlovák geoló gia szeniorja geológus generációkat nevelt hazájának. Hosszú éveken át vezetett intézeté nek gyűjteménye fogalommá n ő t t . К e 11 n e r, R. professzor személye egybeforrt a csehszlovák geológiával, melyet a n n y i r a kedvelt s melynek fejlődését oly nagymértékben előmozdította. A n d r u s о v, Dimitrij a k a d é m i k u s tiszteleti taggá ajánlása: A n d r u s o v , D. professzor apja oldalán, m á r kora ifjúságában megismerkedik a földtan t u d o m á n y á v a l . Egyetemi t a n u l m á n y a i t Petrogradban kezdi, majd Simferop o l b a n és a párisi Sorbonne-on folytatja, végül a prágai Egyetemen fejezi be. 1925-ben d o k t o r i címet nyer.
268
Földtani
Közlöny,
XC. kötet, 2. füzet
1929-ben a prágai Károly Egyetem asszisztense, 1932-től docense. 1938-tól a Szlo vák Műszaki Egyetem rendkívüli t a n á r a , 1940-től pedig a pozsonyi Komenszky Egyetem földrajz-földtani fakultásán nyilvános rendes t a n á r . 1946 —47-ben Szlovenská Národni Cena-val t ü n t e t i k ki. 1953-ban a Szlovák T u d o m á n y o s Akadémia tagja, 1956-ban pedig a Csehszlovák Tudományos A k a d é m i a levelező tagja lesz. 1954-től a Geológiai Komissio elnöki tisztét látja el. 40 jelentősebb munkája jelent meg. 1923-tól kezdve megszakítás nélkül dolgozik az É N y - i K á r p á t o k területének földtani megismerésén. Először a szirt-öv részletes vizsgá latával, majd a központi-öv mezozóos képződményeinek vizsgálatával foglalkozik. Mint biosztratigráfus, tektonikus és regionális geológus a legnagyobb Kárpát-geológusok sorába emelkedett. A n d r u s o v , Ö. m i n t az E-i K á r p á t o k legjobb ismerője hosszú évti zedes munkájának eredményeit Geológia Slovenska c. művében foglalja össze, melynek két első k ö t e t e m á r megjelent. R o g e r , J e a n professzor tiszteleti taggá ajánlása: R o g e r , J. professzor a párisi Geológiai-Geofizikai és Bányászati K u t a t ó k ö z p o n t ügyvezető igazgatója. Paleontológus és sztratigráfus. Jelenlegi fő működési területe a kon tinenseket felölelő rétegtani és őslénytani dokumentációs m u n k a szervezése. A X I X . Nemzetközi Geológiai Kongresszus (1952, Algir) határozataképpen létre j ö t t Sztratigráfiai Bizottságban a Nemzetközi Sztratigráfiai Lexikonszerkesztő Albizott ság t i t k á r a k é n t szervezi és irányítja a lexikonszerkesztést. A Lexique Stratigraphique I n t e r n a t i o n a l számos kötete megjelent már, köztük az Európa-sorozat 9. köteteként a V a d á s z professzor irányítása mellett szerkesztett magyarországi kötet is. Az ugyan csak az algíri kongresszus idején ülésező Union Paléontologique határozataképpen szer vezi az őslénytani dokumentáció gyakorlati megvalósítását. Szervezési munkája kapcsán vezeti a rétegtani bizottságok (Comité) létesítésével európai viszonylatban megvitatásra kerülő kongresszusokat, mely Prágában (paleozóos), Kiéiben (északi oligocén) és Bécsben (neogén) ülésezett, s mely 1960 tavaszán Párizsban (jura) t a r t j a legközelebbi ülését. Magyarországi kapcsolata a rétegtani lexikon szerkesztése kapcsán keletkezett, s az aix-en-provencei neogén kongresszus idején vált élénkebbé. A Magyar Tudományos Akadémia meghívására 1958 szeptemberében egy h e t e t t ö l t ö t t Magyarországon, amikor a szakintézmények és anyaguk b e h a t ó tanulmányozása mellett a neogén képződmények jellegzetesebb feltárásait is megtekintette, és erről a M. Áll. Földtani Intézetben beszámo lót t a r t o t t . A Magyar Nemzeti Múzeum Föld- és Őslénytárát az 1956-os pusztulás u t á n összehasonlító anyag és főként t u d o m á n y o s irodalom megküldésével segítette nemcsak közvetlenül, h a n e m más intézmények beszervezésével is. R o g e r professzor személyében haladó szellemű, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő, hazánk földtani problémái i r á n t igaz érdeklődést tanúsító tudóst javasolunk a Társulat tiszteleti tagjául választani. S z t r ó k a y K á l m á n elnök minden egyes tiszteleti tagként javasolt tudós jellem zésének, pályafutásának, érdemeinek, m a g y a r vonatkozású kapcsolatainak felsorolását követően szavazásra t e t t e a javaslatot, melyet a Tisztújító Közgyűlés nyilvánossága mindannyiszor nagy tetszéssel t e t t magáévá. 5. E z e k u t á n elnök felkérte M a j z о n Lászlót a Szavazatszedő Bizottság részéről, hogy ismertesse a jelöltlistát és tájékoztassa a résztvevőket a szavazás módjáról. M a j z on L. tájékoztatója u t á n pedig elrendelte a szavazást, melynek t a r t a m á r a az ülést felfüg gesztette. 6. A szünetet követően S z t r ó k a y K á l m á n a Közgyűlést ismét megnyitva fel kérte S z ö r é n y i Erzsébetet, a Szavazatszedő Bizottság elnökét, hogy a tisztújítás ered ményeit a Közgyűlés előtt ismertesse. S z ö r é n y i E . beszámolója szerint a szavazatok száma összesen 140. É r v é n y t e len 5 % . A javasolt elnökség együttese 7 2 % , a javasolt választmány együttese 6 0 % szavazatot k a p o t t . E z e k u t á n felolvasta az új tisztikar névsorát, s a lelépő S z t r ó k a y K á l m á n elnök helyett felkéri К e r t a i Györgyöt, a Társulat új elnökét, hogy a Közgyűlés elnöki székét a korábbinál lényegesen szűkebb belső tisztikar kíséretében foglalja el.
Társulati
ügyek
269
A Magyar F ö l d t a n i Társulat új Elnöksége: Elnök: Társelnök : Elsőtitkár: Titkár:
К e r t a i György В о g s с h László F ü l ö p József M o r v á i Gusztáv К r i V á n Pál
A Magyar F ö l d t a n i Társulat új Választmánya: B a l o g h K á l m á n , B a r n a b á s K á l m á n , В a r t к ó Lajos, В e n к ő Ferenc, В e s e Vilmos, В i r ó E r n ő , В о d a Jenő, C s a j á g h y Gábor, Cs. M e z n e r i c s Ilona, С s i к у Gábor, D a n k Viktor, F e j é r Leontin, F ö l d v á r i Aladár, G é с z у Barna bás, J a n t s к у Béla, К ó к а у József, К r e t z о i Miklós, M a j z о n László, M e i s e 1 J á n o s , M i h á 11 z I s t v á n , N a g y Lászlóné, N e m e с z Ernő, N о s z к y Jenő, P á 1f a 1 V y István, P a n t ó Gábor, S ó l y o m Ferenc, S z a 1 a y Tibor, S z e b é n y i Lajos, S z e n t e s Ferenc, S z ö r é n y i Erzsébet, S z t r ó k a y Kálmán, T a s n á d i K u b a c s k a András, V e n d e l Miklós, V i r á g h Károly, V ö l g y i László. 7. К e r t a i György: Elnöki zárszó Tisztelt Közgyűlés ! Kedves K a r t á r s a k ' Amikor a m o s t megválasztott elnökség nevében is megköszönöm a megtisztelő bizalmat, elsősorban felelősségérzetünket hangsúlyozom, mely e tisztségek vállalásakor reánk hárul. Engedjék meg, hogy egy kis visszapillantással kezdjem zárszavamat. A Ma gyar F ö l d t a n i Társulat 20. elnökeként foglalom el e széket azzal a megállapítással, hogy a húsz elnök közül 18 az egyetemek, illetve, a M. Áll. Földtani Intézet vezetői közül került k i . 1870 óta, t e h á t 90 éve az ipar csak egy elnököt a d o t t a Társulatnak. Most, a második alkalommal, amidőn ismét ipari geológus áll a Társulat élére, egyformán a kőolaj ipar vezetőgeológusát érte a megtiszteltetés. Első ízben a k k o r t ö r t é n t meg ez, mikor a D u n á n t ú l o n az első hazai gazdaságos kőolajtermelés megindult. Másodízben ezúttal éri az olajgeológusok gárdáját a megtisztel tetés, amidőn az i m m á r 40 esztendős nagyalföldi szénhidrogénkutatás népgazdaságikig d ö n t ő jelentőségű eredményre vezetett. A m i n t m á r t a g t á r s a i n k közül sokan tudják, a hajdúsági és békési földgáztelepek felfedezésével h a z á n k földgázvagyonát egy év a l a t t négy és félszeresére emeltük, és egye dül a H a j d ú s á g b a n t ö b b gázt t á r t u n k fel, m i n t a d u n á n t ú l i összes eddigi szénhidrogénterü letek (Budafa, Lovászi, H a h ó t , Babocsa) teljes földgázkészlete. Elismerés illeti elődein ket, amiért jó területeken jó elgondolások alapján k u t a t t a k , de öröm számunkra, hogy a kőolajkutatás módszereinek és elveinek fejlődése m á r oda vezetett, hogy m i k é n t Budafán, úgy m o s t is egy m á r diszkriminált terület közvetlen közelében t á r t u k fel t u d o m á n y o s elgondolások alapján, céltudatos m u n k á v a l hazánk földjének legnagyobbnak ígérkező földgáztelepét. Ú g y gondolom t e h á t , hogy az olajgeológusokat ez alkalommal ért megtiszteltetés ennek az eredménynek köszönhető, és megbecsülését jelenti a n n a k a nagyszámú és jelen tőségű földtani eredménynek, mellyel a kőolajkutatás a hazánk területének kereken 80%-át kitevő, eddig ismeretlen medencerészek földtani megismerését elősegítette. Mint elfogult olajos szakember ezen eredmények mellett ki kell emelnem a szén hidrogéneknek m i n t ipari nyersanyagoknak egyre növekvő jelentőségét az iparfejlesztés területén. Az MSZMP V I I . Kongresszusának határozatai között szerepel az is, hogy nép gazdaságunk energiabázisának szerkezetét á t kell alakítani és döntőbb szerepet kell jut t a t n i a kőolajnak és a földgáznak. Egész iparunk, gépesített mezőgazdaságunk, fejlődő vegyi- és m ű a n y a g i p a r u n k jövőjének alapkérdése ez, fel kell t e h á t számolnunk súlyos elma r a d o t t s á g u n k a t , mely e téren az iparilag fejlett országokkal szemben fennáll. Tudvalevő, hogy a Föld energiabázisának m a m á r több, m i n t 50%-a a kőszénnél sokkal könnyebben, olcsóbban termelhető és k u l t u r á l t a b b a n felhasználható kőolaj- és földgáz alapon áll. H a z á n k energiabázisának csupán 16%-át adják a szénhidrogének^ így az ötéves t e r v célul t ű z t e ki, hogy ezt a számot amennyire lehetséges, felemeljük. Úgy gondolom, hogy népünk életszínvonalemelésének ez is egyik kulcspontja. A feladat teljesítésében fontos szerep, v á r az olajgeológusokra.
Földtani
270
Közlöny,
XC. kötet, 2. füzet
A Magyar F ö l d t a n i Társulat vezetőségének feladata földtani t u d o m á n y u n k előbbrevitele és geológusainknak és a földtan ügyének t á r s a d a l m i képviselete. Az új vezetőség ben az egyetemek, a M. Áll. F ö l d t a n i Intézet és az ipar képviselői foglalnak helyet. Ez az összetétel felbátorít arra, hogy a feladat teljesítését kevés szóval és t ö b b cselekedettel vállaljuk. Szocializmust építő rendszerünkben a reánk váró első kötelesség, a m a g y a r föld minél j o b b megismerése mellett, új ásványi nyersanyagok feltárása. E z a feladat és t u d o m á n y u n k művelőinek őket megillető megbecsülése, t u d o m á n y u n k értékeléséért m u n k á v a l küzdeni, sok áldozatot igénylő tevékenység. E célok érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk, és ehhez kérjük T á r s u l a t u n k tagságának változatlanul áldozatos segítségét. Megköszönve a megjelenteknek a hosszúra n y ú l t közgyűlésen t a n ú s í t o t t türelmét, a Magyar F ö l d t a n i Társulat közgyűlését berekesztem. Résztvevők száma: 205 Március
16. Elnökségi
ülés
T á r g y : Működési irányelvek és p r o g r a m kialakítása Március
21. Agyagásványtani
Szakcsoport
Elnök: F ö l d v á r i n é
előadóülése
V o g l Mária
K i s s Lajos — T а к á t s Tibor: Agyagásvány- és agyagkőzettani k u t a t á s o k L Z E p í t ő a n y a g i p a r i K u t a t ó Intézetben Vita: E r d é l y i J., N e m e c z E., F ö l d v á r i n é V o g l M. N e m e c z E r n ő : A montmorillonit adszorpciós és rétegközi vizének t e r m i k u s visel kedése Vita: B a r n a J., F ö l d v á r i n é V o g l M., S z é k y n é F u x V., N á r a y S z a b ó i . , T a m á s F., E r d é 1 y i J., Á г к о s i К., S t e f a n о v i t s P., N e m e c z E., F ö l d v á r i n é V o g l M. Résztvevők száma: 49 Március
23. Választmányi
ülés
E l n ö k : К e r t a i György Tárgy: Működési irányelvek és a program megbeszélése Résztvevők száma: 27. Március
30.
Klubest
Geológus nők b a r á t i találkozója Résztvevők száma: 39. A Magyar Földtani Társulat Mecseki Csoportjának 1960 első negyedében Pécsett tartott előadóülései: Január
20.
Előadóülés
V i r á g h Károly: A mecseki permi antiklinális néhány tektonikai sajátossága E l ő d Szaniszló: Szelvényszerkesztési módszerek ferdefúrások alapján Február 26.
Előadóülés
L á d a Árpád: A pécsi liász kőszénösszlet ősföldrajzi vizsgálata és a telepazonosí tás kérdése N a g y Elemér: Rétegazonosítási lehetőségek Phyllopoda fajok segítségével Március
25. Előadóülés C s a l o g o v i c s I s t v á n : Trachidoleritek kémiai rendszere E l ő d Szaniszló: F ö l d t a n i szelvények szerkesztése, különös tekintettel az elfer dült fúrásokra, I I . rész
