fífhit-rrnll- ác íi4 ardácra-bi
kártevők Magyarországon A z 1889. évben megállt a toronyóra az amerikai Medford v á r o s á b a n , m e r t a g y a p j a s l e p k e (Lymantria dispar) kasztrofálisan e l s z a p o r o d o t t h e r n y ó i m i n d e n t e l l e p t e k . A k ö r n y e z ő er d ő k és a v á r o s i n ö v é n y z e t teljes l e t á r o l á s a u t á n a t á p l á l é k h i á n y miatt elpusztuló hernyók tömegeitől bűzlött a város. A gyap j a s l e p k e „ d i a d a l ú t j a " k e z d ő d ö t t így a z É s z a k - a m e r i k a i k o n t i nensen. 2 0 évvel k o r á b b a n - a s e l y e m h e r n y ó tenyésztés divat j á n a k idején s z á n d é k o s a n vittek E u r ó p á b ó l n é h á n y g y a p j a s l e p két Amerikába. E g y francia csillagász akarta keresztezni a két fajt ( g y é r b i o l ó g i a i i s m e r e t e i r e t á m a s z k o d v a ) , r e m é l v e e g y ú j , a selyemhernyó betegségeknek ellenállóbb utód létrejöttében. Néhány hernyó kiszabadult... A z egyes földrészek, tájegységek faunája j e l l e m z ő , a terü leten á l t a l á b a n ő s h o n o s fajok s o k a s á g a , s e z e k s z o r o s k a p c s o latban állnak egymással. A kialakult életközösségek m e g z a v a rása beláthatatlan k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat. A k á r t e v ő rova r o k f ö l d r é s z e k k ö z ö t t i „ c s e r é j é t " , b e h u r c o l á s á t , i l l e t v e elterje dési területének bővülését s z á m o s n ö v é n y v é d e l m i e g y e z m é n y és szigorú karantén intézkedések hivatottak megakadályozni. A n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l e m és a v i l á g m é r e t ű t u r i z m u s által felkínált l e h e t ő s é g e t a z o n b a n m i n d i g s i k e r ü l k i h a s z n á l n i a n é h á n y k á r t e v ő fajnak. E l e g e n d ő c s a k a k o l o r á d ó b o g á r r a , v a g y m á s n é v e n b u r g o n y a b o g á r r a (Leptinotarsa decemlineata) gon dolni, amelyet M a g y a r o r s z á g o n 1947-ben észleltek először, Héderváron. A z alábbi rövid felsorolás első része a M a g y a r o r s z á g r a b e h u r c o l t , e r d é s z e t i j e l e n t ő s é g g e l is b í r ó n é h á n y fajt i s m e r t e t . A f e l s o r o l á s t o v á b b i r é s z e n é h á n y o l y a n fajt m u t a t be, amelyek a hazai faunából ugyan ismertek, de kártevőként m é g n e m v a g y c s a k n a g y o n r i t k á n l é p t e k fel.
Zöldár a Dunán 1940 májusába n n a g y zöldá r vonul t l e a D u n á n . Töltés től töltési g ér t a víz. A D u n a valóságo s tengerr é v á l t A z ár elé g sokáig , 3- 4 héti g tartott . Ekko r kellet t a kerület vezetőnek bevonuln i a h o n v é d s é g h e z . A Lass i erdész kerület vol t a z övé , mel y majdne m teljese n a z árterüle ten volt . Enge m helyezte k á t a Lass i kerületbe . Ige n ám , de a z odajutá s n e m vol t olya n egyszerű . A z erdészhá z is bent vol t a z árterületen , iga z biztonságo s helyen . Csa k vízi úton , ladikka l lehetet t odajutni . Könnyen költözködtem , a z egés z v a g y o n o m belefért e g y nagy ládába . A szomfova i erdészházná l berakodtun k a csónakba. Eg y evezős t vitte m magamma l é s elindultun k az ismeretle n vízen . Mielőt t kiértün k a nag y Dunára , megfeneklett a Udikunk , n e m történ t n a g y baj . Kiszáll tunk é s húztu k a csónako t a sekél y vízben . It t értün k k i a nagy Dunára . Csodálato s látván y fogadott, délr e é s ke letre egésze n a látóhatári g mindenho l ví z é s víz , minth a n e m i s a D u n á n , h a n e m a tengere n volnék . Ba l oldalo n az erd ő fá i csa k félig látszottak k i a vízből. E z a z erdősá v mutatta a z uta t Lass i felé . A ladi k gyorsa n úszot t lefel é a sodrásban . Gyönyör ű ú t vol t ez , látványna k i s szép , h o g y a hatalma s v í z t ö m e g h o g y a n sodrott-forgot t lefel é az árral , b e n n e a fel-fe l csapód ó halak . Elértü k a Lass i Dunát, bekanyarodtun k a z erdészhá z felé , szerencsése n oda i s értünk . Berendezkedte m a barátságo s ki s tanyá mon, csa k a s z ú n y o g o k rontottá k m e g néh a a j ó han gulatomat. N e m i s volta m it t egyedül , n e m messz e vol t
A m e r i k a i f e h é r m e d v e l e p k e (Hyphantria cunea). A z e l s ő példányokat 1940-ben gyűjtötték a csepeli szabadkikötő kör n y é k é n . E g é s z E u r ó p á b a i n n e n terjedt el. 4 év m ú l v a m á r C e g l é d e n volt, az e l s ő k o m o l y a b b k á r t é t e l 1 9 4 6 - b a n N a g y t é t é n y , B u d a f o k térségében következett be. 1948-ra elérte az ország határokat. A lepke terjedése n a g y o n gyors volt, mert kedvenc t á p n ö v é n y e i (Acer, Morus fajok) a z ú t m e n t i f a s o r o k fái v o l t a k , a h o n n a n e g y - e g y l e p o t t y a n t h e r n y ó , e g y t e h e r a u t ó tetején 100 k i l o m é t e r e k e t is u t a z h a t o t t , ó r á k alatt. K a r a n t é n k á r t e v ő , e r d é szeti s z e m p o n t b ó l a n y a r a k k a l , f ü z e k k e l k a p c s o l a t b a n j á t s z i k s z e r e p e t . A faj e r ő s e n p o l i f á g , s z é l s ő s é g e s e s e t b e n a k á r k r u m p l i h é j o n is m e g é l . É v e n t e k é t n e m z e d é k k e l s z a p o r o d i k (Mészá ros Z-Vojnits A. 1 9 7 2 ) . A k á c a k n á z ó h ó l y a g o s m o l y (Parectopa robiniella) 1983b a n M u r a k e r e s z t ú r o n t a l á l t á k m e g e l ő s z ö r . A m e r i k á b ó l , az a k á c e r e d e t i e l t e r j e d é s i t e r ü l e t é r ő l (!) b e h u r c o l t fajról v a n s z ó . E u r ó p á b a n 1970-ben Olaszországban észlelték először. M á s o d i k k é n t M a g y a r o r s z á g j e l e n t e t t e k á r t é t e l é t . A m é h é s z e k figyel tek fel r á (Szalay L. 1 9 8 7 ) . M á r a a z e g é s z o r s z á g b a n elterjedt. A kis zöld hernyók nagy, fehér h ó l y a g o s aknákat rágnak az a k á c l e v é l f e l s ő e p i d e r m i s z e alatt. A z a k n á b a n ü r ü l é k n i n c s e n , a kifehéredett aknák nagyon feltűnőek. Elsősorban árnyékle v e l e k e n s z a p o r o d i k el. J ú n i u s t ó l l o m b h u l l á s i g 2 - 3 n e m z e d é k is kifejlődik. P l a t á n c s i p k é s p o l o s k a (Corythuca ciliata). S z i n t é n A m e r i kából hurcolták be Európába. 1964-ben Olaszországban, Páduában észlelték először. Innen kiindulva Jugoszlávián keresztül ( Z á g r á b , 1 9 7 2 ) eljutott M a g y a r o r s z á g r a is. 1 9 7 6 - b a n e g y k a r a n t é n v i z s g á l a t s o r á n Z á k á n y k ö z s é g b e n ( S o m o g y m . ) találták m e g először. 1983-ban átlépte a D u n a vonalát és m á r az egész o r s z á g b a n elterjedt. A l á r v á k é s a z i m á g ó k a p l a t á n l e v e l e i n e k f o n á k á n s z í v o g a t n a k . A s z í v ó s a k h e l y é n s á r g u l ó foltok k e l e t keznek. A m e g t á m a d o t t levelek i d ő előtt lehullanak. Jelenlétét e l á r u l j á k a z a p r ó , f é n y e s , f e k e t e ü r ü l é k f o l t o k is a l e v e l e k fo n á k j á n . A faj g y a k r a n e g y ü t t k á r o s í t a Gnomonia veneta n e v ű
e g y szára z görönd , it t tanyázot t 5- 6 csikli s (ki s halász csónak) halász . A z egyi k kor a regge l bejöt t h o z z á m a z egyik halász , h o g y jöjje k e l vele , mer t segítségr e v a n szüksége. Kellet t i s a segítség . A ké t „varsa " teljesen tel e volt keszeggel , min t a tömöt t zsák . A kesze g jóíz ű süt nivaló hal , májusba n „ívik" . Ilyenko r n a g y rajokba n úszik a vízben . Ilye n ra j töltött e m e g a varsákat . N a g y n e h e z e n beemeltü k a varsáka t a ladikba , e z e n a z esté n é n j ó sül t keszege t vacsoráztam . Egyi k est e hango s éne k hallatszott a halásztanyáról , gondoltam , j ó fogá s vol t é s áldomást isznak . Éjje l arr a ébredtem , valak i kiabál : se gítség!, segítség ! Gyorsan felöltöztem , h o g y a s z ú n y o g o k m e g n e egye nek. Beugrotta m a ladikb a é s a h a n g irányáb a eveztem . A segítségkiáltás t többszö r hallottam , d e bizon y n e m ta láltam senkit . M á s n a p e l m e n t e m a halásztanyára , é s m e g k é r d e z t e m , m i vol t a z a z éjszaka i segélykiáltás . N a g y neveté s vol t r á a válasz. Elmondták , h o g y a halás z barátunk a z áldomáso n jó l beivott , n e m men t b e a ta nyára, h a n em a ladikban maradt , ott mindjárt e l is aludt . Éjszaka felébredt , gondolta , kilé p a z ajtó n é s megereszt i a túlfeszítet t csapot . Ige n ám , d e n e m a z ajtó n lépet t ki , h a n e m a ladikból e g y e n e s e n a mél y vízbe . Hirtele n n e m tudta, m i történ t vele , ezér t kiabál t segítségért . J ó úsz ó l é v é n kiúszot t a szárazr a é s szerencsése n hazament . Ezért n e m találta m m e g a segítségér t kiabál ó vízbefúlót . A D u n á n a víz i éle t mindi g érdeke s é s szép , csa k m e g kell ismern i a vize t é s a v í z e n élő k életét . Czuczor Ferenc
g o m b á v a l é s a Lithocolletis platani m o l l y a l , a p l a t á n l e v e l é n e k látványos elsorvadását, lehullását okozva. N e m z ő alakban, a k é r e g p i k k e l y e k alatt telel át. V a d g e s z t e n y e l e v é l - a k n á z ó m o l y (Cameraria ohridella). 1 9 8 6 - b a n e g y , a t u d o m á n y r a n é z v e új fajt í r t a k l e M a c e d ó n i ából, a z O h r i d i - t ó m e l l ő l . A l e p k e a v a d g e s z t e n y é n é l . A l e í r á s óta megtalálták Ausztriában (1989), Olaszországban (1992), Németországban (1993). M a g y a r o r s z á g o n a z e l s ő h i t e l e s , feljegyzett l e l ő h e l y : M a g y a r e g r e g y , 1 9 9 4 . E z a faj l á t v á n y o s g y o r s a s á g g a l h ó d í t o t t a m e g a K á r p á t - m e d e n c é t , é s z a k felé t e r j e d v e . 1 9 9 6 - b a n m á r az É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e i s eljutott, h a b á r a M á t r á b ó l , a C s e r h á t b ó l é s a T o r n a i k a r s z t r ó l a m a i n a p i g n i n c s a d a t u n k (Szabóky Cs. 1997). A h e r n y ó a v a d g e s z t e n y e l e v e l é n f e l s ő foltaknát k é s z í t , az a k n a k ö z e p é n sötét ü r ü l é k f o l t l á t h a t ó . É v e n t e t ö b b n e m z e d é k k e l s z a p o r o d v a a l e v e l e k e t teljesén e l l e p i k a z a k n á k , i d ő előtti l o m b h u l l á s k ö v e t k e z i k b e . A l e g ú j a b b m e g f i g y e l é s e k s z e r i n t a z Aesculus carnea ( K o r c s v a d g e s z t e n y e ) é s a z Aesculus pavia ( P i r o s v a d g e s z t e n y e ) á l t a l á b a n f e r t ő z é s m e n t e s m a r a d . A z A. pavia h a z á j a É s z a k - A m e r i k a , a z A. hippocastanum a m e d i t e r r á n e u m b ó l s z á r m a z i k , a z A. carnea a z e l ő b b i k é t faj k e r e s z t e z é s é b ő l j ö t t létre. S z i t k a f e n y ő t e t ű (Liosomaphis abietinum). A l u c f e n y ő n é s az e z ü s t f e n y ő n k á r o s í t . K ü l ö n ö s e n a d í s z f a k é n t ültetett e z ü s t fenyőn feltűnő a tetű szívása következtében sárguló tűk töme ge. K e z d e t b e n v ü á g o s s á r g a foltok j e l e n n e k m e g a m e g t á m a d o t t tűn, majd az egész tű elsárgul, barnul, vörösödik és végül le hullik. A m e g t á m a d o t t h a j t á s o k a l á p a p í r l a p o t tartva, m a j d a z ága k a t m e g ü t ö g e t v e k ö n n y e n g y ű j t h e t ő k a tetvek. A t e t v e k s z í n e zöld, n a g y o n j e l l e m z ő r u b i n p i r o s , n a g y s z e m e k k e l . A 9 0 - e s évek elején gyakran okozott kárt a parkokban, kará csonyfatelepeken. Elszaporodása az aszályos évek következ ménye.
Védekezés a nagy fenyőormányo s (Hylobius abietis ) elle n Lengyelországi vizsgálato k arró l adna k számot , hog y a károsít ó bogá r tojásrakásá t e l lehet hárítan i akkor , ha a z által a kedvel t erdeifenyő k tuskójá t Phlebia gi gantea gomb a myceliumma l beoltják . Em e művele t el végzése utá n a tapasztalato k szerin t min d a tuskó ban, min d gyökereibe n jelentőse n csökken t a tojás rakások száma . (FÓLIA
FORSTALIA
•
Ref.: Dr. Szidfridt I. POLONICA, 1996. 38.)
A természet megerőszakolása , a nemes nyárasain k „Róma
megdől,
s rabigába
görbed..."
1930. a nemes nyara k szalonképess é tétele . Róth Gyula: Erdőművelésta n
1934. A gyakorlat els ő baj-észlelése . Tóth Imre: Kanada i nyárf a - megfigyelése k eg y dunántúli ártér i erdőgazdaságban . Erdészet i Lapok , 1938. 1952. A kutatás els ő felfigyelése . Dr. Győrfi János: Nyárasain k újab b betegsége. A Z ER DÓ, 1952 . 1956. Csúcspont .
N y á r f a a p r ó b a g o l y (Nycteola asiatica). M i n t a n e v e is m u tatja, m e l e g k e d v e l ő , d é l - e u r ó p a i f a j . A délről nyitott Kárpát m e d e n c é b e n d é l r ő l é s z a k felé h a l a d v a f o k o z a t o s a n elterjedt. Mint kártevőt először 1971-ben Balotaszálláson, a Duna-Tisza k ö z é n é s z l e l t ü k . A n e m e s n y a r a k o n é s f ü z e k e n é v e n t e 2 nem z e d é k k e l s z a p o r o d i k (Tóth J. 1972). A h a j t á s v é g e k e n k i b o m l ó friss l e v e l e k e t ö s s z e f o n j a , r á g j a . Ö n m a g á b a n t a r r á g á s t n e m o k o z , d e m e g g á t o l j a a h a j t á s v é g e k b e f á s o d á s á t , illetve m á s l o m b r á g ó fajokkal e g y ü t t l o m b v e s z t e s é g e t o k o z . C s e r filoxéra (Phylloxera quercina). A filoxéra fajok erdé szeti j e l e n t ő s é g e alig i s m e r t , k á r t é t e l ü k n e m volt feltűnő. A t ö l g y e k e n é l ő filoxéra fajok a m e d i t e r r á n e u m b ó l i s m e r t e k , a c s e r filoxérát a s z a k i r o d a l o m 1 9 5 7 - b e n m é g c s a k O l a s z o r s z á g b ó l e m l í t i . M a g y a r o r s z á g o n 1 9 7 5 - b e n j e l e z t é k , m a j d 1992-ben a z o r s z á g t ö b b p o n t j á n , c s e m e t e k e r t e k b e n é s erdősítésekben é s z l e l t ü k k á r t é t e l é t (Varga Sz. 1993). K o n k r é t a d a t o k Zalából, S o p r o n k ö r n y é k é r ő l é s V e s z p r é m b ő l v a n n a k , d e n a g y o n való s z í n ű , h o g y a c s e r r e l e g y ü t t m i n d e n ü t t előfordul. Kártétele a n ö v é n y i n e d v e k e l s z í v á s á b a n é s az a s s z i m i l á l ó felület c s ö k k e n é s é b e n n y i l v á n u l m e g . C s e m e t e k e r t e k b e n is felléphet, veszé lyeztetve a szabványos méret elérését. T ö m e g e s elszaporodása az a s z á l y o s , m e l e g é v e k b e n v á r h a t ó . B o r ó k a s z ú (Phloeosinus aubei). S z i n t é n a z a s z á l y o s évek, a s z á r a z , m e l e g n y a r a k k ö v e t k e z t é b e n s z a p o r o d o t t el. F ő elter j e d é s i területe D é l - E u r ó p a , a K r í m é s a K a u k á z u s , K i s - Á z s i a és O l a s z o r s z á g . M a g y a r o r s z á g o n k o r á b b a n n a g y o n ritkán for d u l t e l ő . 1 9 9 2 - 9 3 - b a n B u d a p e s t e n é s k ö r n y é k é n e g y r e gyak r a b b a n l e h e t e t t t a l á l n i , é s k á r t é t e l é n e k s o k b o r ó k a é s életfa (Thuja) e s e t t á l d o z a t u l (Rakk Zs.-BUrgés Gy. 1994). A keleti tuják s o k k a l é r z é k e n y e b b e k ( T h . o r i e n t á l i s ) a t ö b b i fajnál. A n e m z ő k t á p l á l k o z ó r á g á s a a n a g y f e n y ő h á n c s s z ú é h o z hasonló: a v é k o n y ágakat csőszerűén kivázasítják, azok letörnek, vörö s ö d n e k . A k ö l t é s i r á g á s a t ö r z s ö n a k é r e g alatt történik.^Különösen a Balatonfelvidéken vált gyakori kártevővé.
Bakkay László: A nyárfa-konferencia. A Z ERDŐ , 1956 . 1957. Országo s „nyárfavész " riadó . Stefanik László: A nyárfarák elterjedés e é s fellépéséne k mértéke Magyarországon . A Z ERDŐ, 1957 . 1997. A kifejlet . Dr. Somogyi Zoltán: A hága i Nemzetköz i Bírósá g látogatása a Szigetközben. Erdészet i Lapok , 1997 .
a
J.R 1997
A vaddisznóállomán y a z elmúl t tí z évbe n Európa szerte jelentőse n megszaporodot t Ebbő l má r ali g viselhető káro k éri k a mezőgazdaságo t é s a közleke désügyet, sertéspesti s fertőzésse l veszélyeztetv e a házi állomány t Baden-Württember g tartomán y vadá szati é s állatvédelm i szövetségének , a Vadgazdaság i Kutatóintézetnek é s az erdészetnek képviselő i a tartományi minisztériu m szervezésébe n a z állomán y csökkentése érdekébe n hajtó - é s terelővadászatok tar tását ajánljá k erdészek , mezőgazdá k é s vadászo k összefogásával. A vaddisznóállomány fejlődéséne k fi gyelemmel kísérése , a vadászati korlátoz ó intézkedé sek, bérlet i formák , kárbecslé s veszélyeztetet t kultú rák létesítése erőse n meggondolandók . A befogást fő ként állatvédelm i meggondolásbó l elutasítják . (AFZ/DW1997.
2. Ref.: férőmé
R)
Lesz-e unokáinknak vadgesztenye fája? 1993-ban kíváncsi, riadt szemek tekintettek sűrűn a vad gesztenyefák „ j é g v e r é s " o k o z t a b a r n a foltos leveleire. N e m sej tették, h o g y h a m a r o s a n b o m b a k é n t r o b b a n a f e l i s m e r é s , m e g i n t e g y új k á r t e v ő v e l lett g a z d a g a b b h a z á n k . A t ö r t é n e t e l ő z m é n y e , h o g y 1 9 8 6 - b a n az O h r i d i tó m e l l ő l D e s c h k a é s D i m i c leírt e g y új s á t o r a k n á s m o l y t C a m e r a r i a o h r i d e l l a n é v e n . A l e p k e n e m e l é g e d e t t m e g a tó k ö r ü l ü l t e t e t t A e s c u l u s h i p p o c a s t a n u m - m i n t t á p n ö v é n y - által n y ú j t o t t l e hetőségekkel és vilgkörüli útra indult. E l ő s z ö r O l a s z o r s z á g b a n b u k k a n t fel, m a j d h a m a r o s a n A u s z t r i á b a n é s z l e l t é k , s m i k ö z b e n N é m e t o r s z á g r a is k i t e r j e d t a r e á j a , 1 9 9 3 - b a n m e g j e l e n t M a gyarországon is, először a D u n á n t ú l délnyugati részén, majd fokozatosan keletnek tartva elérte a D u n a vonalát, s n e m s o k á r a G ö d ö l l ő - V á c i r á n y á b a n á t l é p t e azt. A z É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e n e k k o r m é g n e m volt k i t a p i n t h a t ó a j e l e n l é t e . E l t e l t k é t é v , és m e g j e l e n t a k ö z é p h e g y s é g k ü l ö n b ö z ő p o n t j a i n , d e k i s e g y e d számban, pl. Eger és k ö r n y é k é n . Ezzel egy időben talán kicsit h a m a r a b b a s z l o v á k i a i l e p k é s z e k P o z s o n y b a n é r t é k tetten a vil l á m g y o r s a n t e r j e s z k e d ő lepkét. A z Alföld déli részéről, az utóbbi k é t é v b e n vált ismeretessé. V a l a m i m e g m o z d u l t a v i l á g b a n s h a z á n k b a n is e g y r e t ö b b e m b e r n é z e t t t ő l ü k s z o k a t l a n m ó d o n a f á k r a , és n y u g t á z t a , h o g y a u g u s z t u s k ö z e p é n a v a d g e s z t e n y é k n e k m á r ő s z v a n , és hullik v a g y l e g a l á b b is b a r n u l a l e v e l e . V a l a m i t t e n n i k e l l ! S e n k i n e m t u d t a m i a j e l e n s é g , és h o g y a n l e h e t m e g a k a d á l y o z n i a t o v á b b i pusztulást, a m e l y az aszályos évek k ö v e t k e z t é b e n gyengültségi á l l a p o t b a k e r ü l t f á k o n f u t ó t ű z k é n t terjedt t o v á b b . R o v a r á s z o k , pontosabban lepkészek, kutatók, kertészek indultak a probléma megoldására, és a következőkre jutottak:
ii
•jÉflil
A lepke 6 m m fesztávolságú, fényes barna színű, fehér k e resztsávok barna árnyékkal, és az elülső szegélyen fehér ékecskékkel. Bizonyíthatóan három, s nagy ritkán részleges negye dik n e m z e d é k e fejlődik évente. M á j u s k ö z e p é n indul az első nemzedék, s hamarosan a mezőny annyira széthúzódik, hogy július végére már egy időben találhatunk petét, hernyót és imág ó t . A l e p k e b á b k é n t telel a l e v é l b e n , a m a g a k é s z í t e t t e l a z a szövedékben. A z i d ő melegedtével, májusban a levélből kibújó lepke, annak felületén áruló jeleként m a g a mögött hagyja báb ingét. A hónap f o l y a m á n a s z é p zöld leveleken e g y r e - m á s r a a z o l d a l e r e k k ö z ö t t - m e g j e l e n n e k a p i c i k ö r ö m n y i folt a k n á k . A z a k n á k a l e v é l s z í n é h e z k ö z e l e b b h e l y e z k e d n e k e l , e z é r t fel s ő a k n á k n a k h í v j u k . H a m a r o s a n t e k i n t é l y e s m é r e t ű l e s z a z ak n a és d a r a b s z á m u k e l é r i azt a f o k o t , h o g y a fán m á r m e s s z i r ő l észrevehetőek.
Ó v a t o s a n kell vizsgálni a jelenséget, mert velük egyidőben m e g j e l e n n e k a z u g y a n i l y e n n a g y s á g ú s á r g a m a j d b a r n a foltok, amelyekben nincs ürülék, mert ezek gombáktól származnak. H a m a r o s a n a z a k n á k , m e l y e k r e n d s z e r i n t a fa a l a c s o n y a b b á g a in l é v ő l e v e l e k e n j e l e n n e k m e g , n e m n ö v e k e d n e k . A h e r n y ó b e b á b o z ó d i k , é s k b . tíz n a p p a l k é s ő b b k i k e l n e k a z i m á g ó k , h o g y p á r o s o d v a ú j a b b n e m z e d é k n e k a d j a n a k életet, a l e v e l e k r e helyezzék a tűhegynyi petéiket. V a n amelyik egyed gyorsab ban n ő , van amelyik lassabban, ez az oka, hogy k é s ő b b a m e z ő n y széthúzódik. A n e m z e d é k e k váltakozása egészen az őszi f a g y o k b e á l l t á i g tart, m i k o r is e l k e s e r e d e t t h a r c folyik a z életért - s i k e r ü l - e b e b á b o z ó d n i a téli h i d e g e k előtt. A u g u s z t u s k ö z e p é n é r t e t l e n ü l á l l u n k a v a d g e s z t e n y e s o r l á t t á n , m e r t n é h á n y fa m é g m i n d i g z ö l d , é s a l e p k é k n e m b á n t j á k - l e g y e n a z fiatal v a g y ö r e g fa - , s m i n d e g y , h o g y ö s s z e é r a k o r o n á j u k v a g y n e m . K i d e r ü l t , h o g y v a n n a k fajok, fajták, i l l e t v e m á r ültetett é s z a k - a m e r i k a i fajok ( A . p a v i a ; A . x c a r n e a ) , m e l y e k e t a l e p k e mellőz, s nemigen fogyaszt. Hamarosan, a nevelések során kiderült, hogy lepkénknek s z á m o s természetes parazitája van fürkészdarázs képében, s az is, h o g y s z á m u k fél t u c a t r a t e h e t ő (pl. P n i g a l i o p e c t i c o r n i s L., Pediobius saulius W a l k e r stb.). M e g j e l e n t e k a n ö v é n y v é d ő s ö k és k ü l ö n b ö z ő v e g y s z e r e k k e l , p e r m e t e z é s s e l p r ó b á l n a k v é d e k e z n i több-kevesebb sikerrel s z e r e n c s é r e ! A m ó d s z e r ü k i g e n d r á g a és a l a k o t t t e r ü l e t e k e n csak korlátozott m é r t é k b e n alkalmazhatják nagy lokalitással. A b é c s i e r d é s z e t i k u t a t ó i n t é z e t k o m o l y m i l l i ó k a t fordít a lepke elleni v é d e k e z é s konkrét módszereinek kidolgozására. 1 9 9 7 t a v a s z á n n e m z e t k ö z i t a n á c s k o z á s ült ö s s z e B é c s b e n , m e l y e n m a g y a r e l ő a d á s is e l h a n g z o t t . A v é d e k e z é s l e h e t s é g e s m ó d o z a t a i k ö z ü l k ö r n y e z e t k í m é l ő i g e n s z i m p a t i k u s m ó d s z e r vált i s m e r e t e s s é , e z a z i n f ú z i ó s m ó d s z e r . A fát m i n t „ i n f ú z i ó s b e t e g e t " m e g f ú r j á k , s a f u r a t b a h e l y e z e t t c s ő b e , a fölötte l é v ő i n f ú z i ó s p a l a c k b ó l a f o l y a d é k o t f o l y a m a t o s a n b e j u t t a t j á k a fa keringési rendszerében a szállító szövetekbe. A képek tanúsága s z e r i n t a g y ö n y ö r ű z ö l d l o m b o t s i k e r ü l t ő s z r e is m e g ő r i z n i . H i á n y o s s á g a a m ó d s z e r n e k , h o g y a k o r o n a csúcsába, ileltve a legalsó ágak szintjére n e m j u t megfelelő m e n n y i s é g ű vegyszer. A z a m e r i k a i e l ő a d á s b ó l m e g i s m e r h e t t ü k - l e h e t , h o g y n á l u k is j ó m a g y a r mintára a fasorokból ellopnák az infúziós palackokat - a m ó d s z e r t o v á b b f e j l e s z t e t t v á l t o z a t á t , m e l y s z e r i n t a fura t o k b a v e g y s z e r e s k a p s z u l á k a t ü t n e k b e , a m i b ő l a szállító e d é nyek tovább hordják a hatóanyagot, s így hasonlóan szép ered m é n y e k e t é r h e t n e k el e z z e l , m i n t a z e l ő b b e m l í t e t t i n f ú z i ó s módszerrel, és m é g kívülről s e m látni a b e a v a t k o z á s nyomát! A B a j n a i E r d é s z e t t e r ü l e t é n a v a d a s p a r k b a n és k ö z v e t l e n közelében mintegy 20 ha vadgesztenyés került végveszélybe. Sajnos a p a r k h o z v e z e t ő út m i n d k é t oldalán lévő vadgeszte nyesor éppoly fertőzött a lepkével, m i n t a kerítésen belül é l ő fák. H e l i k o p t e r e s v é d e k e z é s j ö h e t n e s z ó b a , d e p é n z h i á n y m i a t t eddig n e m valósulhatott meg. M i hát a t e e n d ő a l e p k e elleni h a r c b a n ? M e g kell fontolni, hogy igen szép zöld lombú fákban gyönyörködhetünk igen drá ga permetezések árán, elpusztítva a lepkék megfékezésére j e lentkező fürkészdarazsakat is, vagy hagyjuk a maga termé s z e t e s útján f e l s z a p o r o d n i a f ü r k é s z s e r e g e t , m e l y a t e r m é s z e t e s biológiai e g y e n s ú l y t i g y e k s z i k m e g t e r e m t e n i , s s z á m o l v a azzal, h o g y k ö z b e n a l e v é l z e t e t t ö b b s z ö r t e l j e s e n e l v e s z í t ő fa v a j o n b í r j a - e (s m e d d i g ) a s o r o z a t o s t á m a d á s o k a t . Valószínűleg a gazdasági helyzet és a pénz, vagy a biológiai e g y e n s ú l y m e g t e r e m t ő d é s e a z é s z é r v e k k e l s e g í t v e fogja m e g f é k e z n i e n n e k a f u t ó t ű z k é n t m e g j e l e n t l e p k é n e k a terjedését.
A rendszerváltás Az 1990-ben történt rendszerváltozás az erdőbirtokok tu lajdoni viszonyait is megváltoztatta. A privatizáció elsősor ban a termelőszövetkezeti erdőket érintette, de az állami erdők sem képeztek kivételt. Az akkor még érvényben volt 1961. évi VII. törvény, az ún. „szocialista erdőtörvény" ren delkezései már alig voltak alkalmazhatók, ezért a szakma nagy várakozással tekintett az új erdőtörvényre abban a re ményben, hogy az a felmerült gondokra megfelelő megol dásokat fog adni. Minthogy az erdőtörvény megfelelő előkészítése több időt igényelt, és az e r d ő a privatizációval erdőhöz juttatottak szakszerű erdőgazdálkodását az évszázados múltra vissza tekintő és bevált erdőbirtokossági társulatok keretén belül látta biztosítottnak, tudomásul vette, hogy az erdőbirtokos ságról szőlő törvényjavaslat az erdőtörvény-javaslatot meg előzve külön kerüljön az Országgyűlésen tárgyalásra. így került már 1994-ben az „Erdőbirtokosságró l szól ó 1994. évi X L I X . törvény " elfogadásra, amely 1994. évi július hó 1-én lépett hatályba. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy „Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló 1935. évi IV. törvénycikkhez viszonyítva ez a törvény sokkal lazább, ugyanakkor a jogi és a pénzügyi megszorítások és terhek mellett az erdészet szakmai befolyását meggyengíti, mert - az erdőbirtokossági társulat megalakítását az erdőbir tokosok kezdeményezésére és elhatározására bízta még ott is, ahol ezt a törvény kötelezően előírja, az erdészeti hatóság (erdőfelügyelőség) ebbeli közreműködését teljesen kikap csolja. A társulati erdők állami kezelését a törvény meg sem említi, hanem kötelezi őket az üzemterv szerinti önálló gaz dálkodásra; - az erdőbirtokossági társulat nem az egyetlen, tehát kö telező közös erdőgazdálkodási forma, a társult gazdálkodás
„EURÓPAI M I N Ó S É G I HÉT Magyarországon, 1997" rendezvénysorozat PROGRAMJA H e l y s z í n : MTES Z S z é k h á z B u d a p e s t , V. , K o s s u t h Lajo s té r 6-8. I d ő p o n t : 1997. n o v e m b e r 10-14. „Európai m i n ő s é g a társadalo m szolgálatában " azt a filozófiát juttatj a kifejezésre , miszerin t a minősé g n e m tekinthet ő csa k eg y kiemelkedőe n fonto s eszköz nek a globáli s versenyben , hane m el ő kel l segíteni e a z életminőség javításá t is . az E O Q M N B a rendezvénysoroza t keretei n belü l ü n nepli fennállásána k 25 . éve s jubileumát , amel y alka lomból e g y különkiadván y megjelentetésé t i s tervez zük. Jubiláló egyesületün k örömme l é s köszönette l ve szi a haza i é s külföld i partnere k köszönt ő sorai t eze n évforduló alkalmábó l é s remél i a szakembere k nagy s z á m ú részvételé t e tartalmasna k Ígérkez ő ünnep i ren dezvénysorozaton. Dr. Molnár Pál az EOQ MNB elnöke
erdőtörvényei ra kötelezett erdőbirtokosok szabadon választhatnak a szö vetkezeti, a gazdasági társasági, vagy az erdőbirtokossági társulati szervezeti formák közül; - az erdőbirtokossági tagok erdőbirtokai a társulati tagok tulajdonát képezik, a társulat pedig az erdő használóin. A társulati tag erdőterületének nagysága alapján állapítják meg a társulati érdekeltségét. Meg kell jegyezni, hogy az erdő birtokossági társulatokat ez a törvény is jogi személyeknek tekinti, mint ilyenek erdőtulajdont is szerezhetnek, az így szerzett erdőtulajdonból a társulati tagokat érdekeltségük arányában használati illetőség illeti meg. A törvény által így adott ilyen lehetőség a társulatok évi elszámolását bi zonyára megnehezíti; - az erdőbirtokossági társulati törvény az ügyvédi közre működés és a cégbírósági bejegyzési kötelezettség miatt az erdőbirtokosságokat anyagilag is megterheli, ami az erdő birtokosságok megalakítását tovább lassítja. (Az 1935-ös erdőtörvény szerint az erdőfelügyelőség és a minisztérium bekapcsolásával az erdőbirtokossági társulatok költségmen tesen alakulhattak meg. A cégbírósági bejegyzésnek akkor lesz igazán értelme, ha az a fantomcégeket ki fogja szűrni. Az erdőbirtokossági társulat jogi személyisége csak a cég bírósági bejegyzéssel teljesedik ki.) Az erdőbirtokossági törvény több kérdésre nem tért ki, így - a tagokra kivetett járulék behajtásának módjáról; - a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos közös munka pénzbeli megváltásának lehetőségéről; - az erdőgazdálkodási eredmény bizonyos hányadának tartaléktőkévé történő képzéséről; - az erdei termékek értékesítésének a módjáról. Ezeket azért kellett volna szabályozni, mert ha bíróságra kerül az ügy, az évekig elhúzódhat. Az erdőbirtokossági társulatok szervezeti felépítése az 1935-ös erdőtörvényben leírtakkal nagyjából megegyezik, a közös gazdálkodás megindításához és folytatásához megfe lelő jogi alapokat ad. A rendszeres erdőgazdálkodás szak szerűsége az alkalmazásra kötelezett erdésztechnikusok, szakszerűségének ellenőrzése pedig az erdészeti szakható ság (erdőfelügyelőség) feladata. A másik, az erdészet által nagyon várt „A z erdőkrő l é s az erdővédelemről " szól ó 1996. év i L I V . törvén y 1997. január 1-én lépett hatályba. Az erdőtörvény-tervezeteket az OEE helyi csoportjainál több ízben megvitatták, az észrevételek jó része mégsem került a törvényjavaslatba beépítésre. Az Erdészeti Lapok nak e témával foglalkozó cikkeit ugyanúgy, mint az Orszá gos Erdészeti Egyesület által a képviselők részére - az er dőtörvénnyel kapcsolatosan - tett észrevételeit és kifogásait sem vették tekintetbe. Maga az országgyűlési vita is érdek telenül folyt. Mégis el kell ismerni, hogy az erdőtörvény az erdőgazdálkodást segíti, mert: - az őshonos fafajok és a természetes felújítások alkal mazását megkívánja; - valamennyi erdőben üzemterv szerint kell gazdálkodni; - az erdőfelújítások kezdetét és befejezését határidőkhöz köti; - korlátozza a tarvágások területi nagyságát;
- kötelezővé teszi a nevelővágásoknál a törzsjelölést; - az erdő értéktartása érdekében a vadlétszámot az erdő vadtűrő képességének megfelelően kell szabályozni; - az erdei termékek szállításánál kötelezővé teszi a szár mazási igazolványt; - ki kell emelni a törvénynek azon rendelkezését, amely kötelezi az erdőgazdálkodót az igénybe vett erdőnek meg felelő értékű erdő telepítéseié., ami azt jelenti, hogy az igénybe vett területtel n e m azonos nagyságú, hanem az erdő (faállomány és talaj) értékének megfelelő nagyságú terület beerdősítéséről kell gondoskodina. Ezt a rendelkezést a kö vetkezőkben lerontja, amennyiben vagylagos lehetőségként az újraerdősítési költség megfizetését teszi lehetővé; - a törvény a klasszikus „véderdő" fogalmát „védett-er d ő " és véderdőre osztotta fel. Bár a törvényeket nem szokás kritizálni, hanem azt végre kell hajtanni, mégis rá kell mutatni azokra a hiányokra és rendelkezésekre, amelyeket pótolni kellene, illetve amelyek szakmai szempontból kifogásolhatók és helyesbítendők; - Nem elfogadható az erdőtörvény azon kitétele, hogy erdő „a földmüvelésügyi miniszter által rendeletben meg határozott fajú fás növényekből... kialakult életközösség", mert erdészeti álláspont szerint minden méretes faanyagter melésre képes, megfelelően záródott és 0,15 ha-nál nagyobb területen álló állomány: erdő. De az erdő művelési ághoz tartoznak még a parlagterületek, valamint az erdősítésre ki jelölt területek is. - Sajnálatos, hogy az erdőtörvény nagyon sok kérdés rendezését miniszteri rendeletedé bízza, illetve külön jog szabályokra hivatkozva elodázza. - N e m tisztázza egyértelműen, hogy az erdőgazdálkodó alkalmazott-e, vagy a társgazdálkodók közül választott sze
mély, kell-e szakképesítéssel rendelkeznie, munkájáért jár-e tiszteletdíj, az erdészeti hatóság (erdőfelügyelőség) felment heti akkor, ha jelentéseit elhanyagolja. N e m tudni, mi ve zette a törvény szövegezőjét annak kihangsúlyozására, hogy az erdőgazdálkodó személyének változása az üzemterv ér vényességét nem befolyásolja. Az üzemterv az erdőterületre vonatkozik köztudottan. - A személyi kérdéseknél az erdőgazdálkodás súlyát vi s e l j szakemberekről az erdőtörvény csak gyűjtőnévvel nyi latkozik. Az erdőtörvényben illik az erdővel foglalkozóknak - ha a feladataikat nem is - , de legalább a kötelező kép zettségeiket (erdőmérnök, erdésztechnikus, erdész, erdőőr) felsorolni. - Az állami erdőgazdálkodás szervezeti felépítését sem tisztázta az erdőtörvény, pedig ez az erdők jövőjéért rend kívüli jelentőségű volna. - A visszaélés lehetőségére ad módot a törvény 67. §-nak (3) pontja, amely az erdőterület tervezett igénybevétele ese tén nem tartja szükségesnek „a tulajdonjog, vagy más cí men fennálló rendelkezési j o g " igazolását. - Hiányolni kell az erdőtörvényben az erdőtűz oltására vonatkozó részletes utasítást. A törvény szerint „az erdőtűz észlelője... köteles az illetékes tűzoltóságot, vagy a telepü lési önkormányzat polgármesteri hivatalát értesíteni és az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni és a tűz oltásá ban a tőle elvárható módon közreműködni." Véleményem szerint - és ez múltbéli szolgálataimban így történt - az erdőtűz észlelőjének az erdészt, vagy az erdőbirtokost és a községi elöljáróságot kell értesítenie, akinek a feladata a további szükséges intézkedés megtétele, akár a községi la kosoknak az oltásra történő kirendelése. Ennek rendezetlen sége az erdőtüzek által okozott károkat növel(het)i. Az er-
Újra NEVIBES „...erdőgazdálkodásban okozot t vadká r a z erdősítésekbe n a vad rágása , túrása álta l a csemeték elhalásá t előidéz ő károsítás." (38A995. (XI.14. ) F.M . r. ) Tő mellet t a v a d károsítás a e n n é l tágab b fogalom . A gyakorlat i szakembe r n e m m e h e t e l szótlanu l a csemeté k elhalását u g y a n el ő n e m idéző , d e a z éve s növedéke t rendr e megsemmisít ő minőség i vadká r mellett ; elem i köte lessége (é s persz e jó l felfogot t hossz ú táv ú érdeke ) a védekezés . Ott, aho l a va d nyár i tápláléká t erdő n kívü l találj a meg , a feladat a tél i vadká r elhárítása . Ninc s szüksé g a z időbe n teljes védelme t nyújt ó drág a kerítésre , elegend ő a veszélye s időszakr a korlátozód ó v é d e k e z é s is . A z err e a célr a készített szere k palettájá n újr a felbukkan t a N e v i b e s permetezhet ő vadriaszt ó szer . Az egyszer ű é s gyor s kijuttathatósá g miat t döntöttün k úgy , h o g y a H M VERG A (Veszprém i Erdőgazdaság ) Rt . területén 1996/9 7 telé n kipróbálju k (ne m igazá n tudományos , inkáb b gyakorlat i m ó d o n ) ez t a régi-új készítményt . A f e l h a s z n á l á s tapasztalatai : A kijuttatá s mindké t h e l y e n vize s oldatban , hátipermetezőből , problémamentese n történt . 1. Dudar 5 D (V T terület) : védett fafajo k B , KTT, CS soro s kezeléssel , 1, 5 ha-on , 50 kg Nevibes-sel . Sajno s értékelésr e n e m került , mer t a vadászterülete k újból i kialakításá t m e g e l ő z ő időszakba n a csülkösva d jelenlét e a területe n gyakorlatilag megszűnt , íg y a kontrollterüle t i s kármente s volt . A kezel t e g y e d e k növekedésbel i eltérés t n e m m u tattak. 2. Pul a 92 A (sajá t ü z e m i terület ) főfafajok : KTT , CS . A z 1, 0 ha-o s terüle t telje s kezelés t kapot t 6 0 k g Nevibes-sel . A fag y é s a havas-zúzmará s időjárá s miat t a kezelé s a károsítá s kezdet e u t á n történhetet t csa k m e g . A kezelé s után a károsítá s m e g s z ű n t , maj d a nyá r elejé n - a má r n e m védet t fris s hajtásoko n - újr a elkezdődött , mí g a kontrollterületen a károsítá s továb b folytatódott . A kezel t e g y e d e k növekedésbel i eltérés t n e m mutattak . A kipróbálá s sorá n felhasznál t m e n n y i s é g erdősítésekbe n n e m m e g e n g e d h e t ő . A pozití v felhasználás i tapasztala t m i n d e n k é p p e n további , a fajlagos költsége t csökkent ő szelektí v (hektáronkén t 6- 7 eze r d b csemet e csúcshajtásána k védelme) felhasználás i kísérle t irányáb a m u t a t Emellet t fenyőerdősítésekbe n i s górcs ő al á kel l helyeznün k a N e vibes-t. A biztató kezde t utá n tovább i kísérleteinke t má r ezze l a céllal , m i n d e n k é p p e n a z objektí v megítélés t lehetőv é tév ő m ó d o n állítju k be , mer t biztosa k akarun k lenn i abban , h o g y e g y k ö n n y e n kezelhető , hatásos , erdősítésein k javá t szolgáló készítményrő l adtun k hírt .
dőtüzek oltásának megvan a maga különleges technikája, amivel az erdészeknek tisztában kell lenni. - A törvény az Országos Erdészeti Tanács megalakítá sának csak a lehetőségét jelzi, pedig ez az erdőgazdálkodás szakmai irányításának nagy segítséget adhat, természetesen csak akkor, ha tagjainak kiválasztásában szakmai és nem politikai szempontok érvényesülnek. (Csak megjegyzem, hogy a vadászati törvény az Országos Vadgazdasági Tanács megalakítását kötelezővé teszi.) - Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a törvény szöve gezése sok esetben nem világos, félreérthető (pl. 13. §, 29. §, 74. §). Nem sokkal az erdőtörvény kihirdetése után adta ki a földművelésügyi miniszter az „Állami Erdészeti Szolgálat létrehozásáról és szervezetéről" szóló 37/1996. (XII. 29.) számú rendeletét. Ez megszüntette a tíz erdőfelügyelőséget és az FM Erdőrendezési Szolgálatát, ugyanakkor létrehozta az Állami Erdészeti Szolgálatot és tíz szervezeti egységét: az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatóságait, amelyek rész ben hatósági feladatokat (erdőfelügyelet), részben üzemter vezési feladatokat (erdőrendezés) látnak el. Ezzel az évszá zadok óta elfogadott, a hatóság munkafeladatát jól kifejező és a lakosság által is jól ismert erdőfelügyelőség megneve zés megszűnt, ugyanígy az erdőrendezési szolgálat elneve zés is. A szervezet új neve egyáltalán nem fedi annak tény leges funkcióját. (Megjegyzés: a vadászok ragaszkodtak a vadászati felügyelőtség) elnevezéséhez.) Az erdőtörvénynek az országgyűlési megszavazása után alig egy évre adta ki a földművelésügyi miniszter „Az er dőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól" a 29/1997. (IV. 30.) számú rendeletét. A következőkben csak a leglényegesebb kifogá solható szabályozások kerülnek említésre, amelyek szakmai helyesbítést, vagy további magyarázatot igényelnek. így: - nem tudni, mire alapítja azt, hogy „erdőgazdasági te vékenységet közvetlenül szolgáló földterület"-eknek minő síti azokat a hat pontban felsorolt területeket, amelyek... „kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdő területtel határolt "-ak. N i n c s sehol olyan szabályozás, amely ilyen előírást tartalmazna, ezért ha a felsorolt terüle tek az erdővel határosak, azok az erdőgazdálkodásba kap csolódnak. Itt kell megjegyezni, hogy a vízfolyások és az erdei tavak az erdőgazdálkodással valami módon mindig kapcsolódnak, nehogy idegen belzetek létesüljenek ezek el idegenítésével. Ugyanez áll a vadászházakra is (6. §); - az erdészeti magánatok, az erdei vasutak, az állandó jellegű kötélpályák építéséhez az illetékes hatóság csak az „erdészeti szakhatóság" (erdőfelügyelőség) előzetes enge délye alapján járulhat hozzá, megszüntetésüket nem a ható ság,, hanem az erdőbirtokos döntheti el és ezt az elhatáro
zását az érdekelt hatóságoknak bejelenti, így volna logikus (7.§); - ha a fatermékeket idegen tulajdonban lévő erdőterüle ten lehet csak kiszállítani (kiközelíteni), úgy az egymás kö zötti írásbeli megállapodással történhet. Erre az erdőtörvény 78. §-a részletes utasítást ad. Az viszont nem biztos, hogy csak meglévő feltáróúton lehet szállítást végezni (96. §), ez egymás közötti megegyezés kérdése; - a végrehajtási rendelet 12. §-ában foglaltakat törölni kellene, helyette az erdőbirtokhatár állandósítását és annak módjait kellene kötelezően előírni. A természetben fellel hető határvonalak, mint pl. a gerincvonalak, árkok rend szerint a taghatárok szerepét töltik be; - a 13. § „az erdő használatának jogszerűségéről" beszél. Ez alatt „az erdőgazdálkodási jogosultságot" érti, amit az „erdészeti hatóságnak" vizsgálnia kell. Az erdőgazdálkodó tól megkívánt képesítés továbbra sem ismert; - az erdő elsődleges rendeltetésének a megállapításánál az erdőbirtokosnak miért nincs beleszólási joga? (20. §); - éves tervet csak... szakember készíthet (43. §), az erre rendszeresített nyomtatványon mért nem kell a szakképesí téséi is feltüntetni (esetleg az oklevél számát, a képesítés megszerzésének az évét)? - a fásítások végzését az erdészeti hatóságnak (erdőfel ügyelőség) be kell jelenteni (53. §), de azt, hogy mikor van joga a hatóságnak ezt megtiltani, a végrehajtási utasítás nem fejti ki. Erre alapot a törvény 38. §-ának (2) bekezdése ad hat; - a sarjaztatást az erdőtörvény 4 1 . § (2)ab. pontja - he lyesen - a természetes felújításokhoz sorolja, ugyanakkor a végrehajtási utasítás 8 1 . § (5)a. pontja a sarjaztatást nem sorolja a felújító vágásokhoz, hanem azt tarvágásnak minő síti. Helyesebb lett volna tarvágásos természetes felújító vá gásként tárgyalni; - mi az a „külön jogszabályban gazdaságtalannak mi nősített erdő"! (57. §), ennek megvannak a megfelelő is mérvei, minek erre külön jogszabály?; - a bükknél tarvágásról szó sem lehet, itt csakis végvá gásról lehet szó, ekkorra a területnek már fel kellett újulnia [57. § (4)]; - az erdőnevelési munkák ellenőrzésének és értékelésé nek, szabályainál az erdőművelési előírások az irányadók, ehhez az Erdőrendezési Szabályzatnak semmi köze sem le het (a nevéből következőleg); - a fakitermelés engedélyezése az éves terv jóváhagyása által megtörténik, mért kell külön határozattal a bürokráciát növelni (79. §); - a készletgondozó erdőgazdálkodásnál a szálaiások fo lyamán mindig a leggyengébb minőségű egyedek kerülnek kitermelésre azzal a céllal, hogy a faállomány állandó mi-
T i s z a í á k a n é m et e r d ő k b e n Különféle térképezés i munká k sorá n megszámoltá k a n é m e t Baden-Württember e tartomán y erdeibe n találhat ó ti szafák számát . Kereke n 600 0 db-o t találtak . Különöse n szép , egyene s törzs ű példányo k n ő n e k a Fekete-erd ő Höl lentalnak nevezet t részén . Eze k megőrzésé t fontosna k tartják , m é g p e d i g úgy , h o g y a róluk szedet t dugványo k útjá n génkészletüket i s igyekeznek átmenten i a jövő számára . Óvakodna k a tiszafa erőszakolt , kampányszerű telepítésétől . Inkább lassabban , á m a termőhel y é s helyszí n gondo s megválogatásáva l javasoljá k a munká t elvégezni . Elsősorba n a rovardúlás , vag y viharkáro k álta l erdőbe n keletkezet t léke k hasznosításár a tartjá k megfelelőnek . Óvatosságr a intenek a kertekben , parkokba n található , kertészet i kultúrába n nevel t példányo k elszaporitásában . A kiültetet t csemeték fenntartásá t akko r tartjá k megoldhatónak , h a a z őzállomány t csökkentik . (Mitt.
Forstl.
Standortskunde
und
Forstpflanzenzüchtung.
1996.
38. Ref.: Dr. Bidló
A.)
nőségi javulási mutasson, ugyanakkor a fakészlet megőrzé sére is gondot kell fordítani [81. § (7)]; - az erdőbirtokos (erdőgazdálkodó) által elkövetett szak maellenes ténykedésért, vagy a kötelezően előírt erdőgaz dasági munkák elmulasztásáért az erdészeti hatóság (erdő felügyelőség) erdőgazdasági bírságot (ez megfelel az 1935ös erdőtörvényben „erdőrendészeti áthágás" miatti büntetés nek) róhat ki; erdővédelmi bírságot (ezt az idézett törvény erdei kihágásnak nevezte) pedig az idegen emberi káros te vékenységek büntetése címén kell megállapítani. A végrehajtási rendelethez összesen 9 melléklet tartozik. Az 1. számú melléklet Az erdei fafajok jegyzéke. E b b e cserjefajok is belekerültek (varjútövis-benge, budai berke nye), ugyanakkor hiányoznak a tiszafa, a keleti bükk (Fagus orientális), ez finoman: röstellni való! A 2. számú melléklet: „Az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek jegyzéke". Ennél fel lehetett volna tüntet ni egyes tervezési körzetek erdőterületeinek nagyságát. A 3. számú melléklet: „Az éves erdőgazdasági terv kö vetelményei". Véleményem szerint az erdőgazdálkodó neve mellett az erdőbirtok(os) nevét, továbbá a „tervező szakem ber" szakképesítését is fel kell tüntetni. A „II. Erdőfelújítási munkák terve" című nyomtatványban a sarjaztatást a ter mészetes felújítás oszlopánál tünteti fel, ami végeredmény ben szakmailag helyes. A „III. Állománynevelési és vég használati munkák terve" fatömeget használ a ma már el fogadott fatérfogat helyett. Ezeknél a nyomtatványoknál nem lett volna hiábavaló egy minta adása. Ekkor talán az is világos lett volna, hogy az erdőtelepítések és erdőfelújí tásoknál az ápolási oszlopba a halmozott területet kell fel tüntetni. A 4 . számú melléklet: „Bejelentés fásítás/fasor/facso port/fás legelő létesítéséről". Itt csak egy kérdés merül fel, lesz-e ezekről nyilvántartás? Az 5. és 6. mellékletek a fásításban, illetve a „faültetvény"-ben tervezett fakitermeléseknél ki becsüli meg a fatérfogatokat? Erre vonatkozóan a végrehajtási rendelet nem ad utasítást. A „faültetvények" részére üzemterv és nem erdőterv készül (az erdőtörvény ezeket nem tekinti erdőknek!), a nyomtatvány mégis erdőterv érvényessé gét kéri. A 7. számú melléklet: „Az Erdészeti Szolgálati Szabály zat" az igazgatási és a hatósági feladatokat ellátó szemé lyek, továbbá az erdészeti munkák helyszíni vezetését ellátó (erdészek, erdésztechnikusok) és az erdő őrzésével megbí zottak (erdőőrök) szakmai munkáit, személyi feltételeit, jo gaikat és kötelezettségeiket, a szolgálati fegyver viselését és használatát, végül az egyenruha és egyéb felszerelés
használatát szabályozza. Érüietően nem tér ki az államer dészet (jelenleg Erdészeti Rt.-k) és erdőgondokságainak (je lenlegi erdészeti igazgatóságok) szakszemélyzeteire, mert az 1992. évi kormányhatározat a kemény pénzügyi vonal miatt nem kerül végrehajtásra (sajnos). A 8. számú melléklet: „Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzéke " valamennyi képesítést fel- és osztály ba sorol. Úgy vélem, nem hagyható sző nélkül az, hogy a 3 éves szakmai képzésben (legalább 1 év üzemi előgyakorlat és 2 év iskolai szakmai oktatás) részesült alerdész-, il letve erdésziskolát végzetteket az alapfokú erdészeti szakképzettségűekhez sorolják. Ezeket „nem érettségizett, kö zépszinten szakképzett erdészek" cím alatt kellett volna be sorolni. A besorolás helytelenségét némileg enyhíti az Er dészeti Szolgálati Szabályzat 7.1 pontja, amely szerint „az alerdész szakiskolai és az erdész szakiskolai végzettséget az erdészeti hatóság (középfokú szakirányú képesítésnek) 2005. december 31-ig elfogadhatja." Még egy, talán n e m lényeges megjegyzés, hogy a Szol gálati Szabályzat a vezető erdészeti hatósági személyt er dőfőfelügyelőnek nevezi akkor, amidőn az alapszó, amely a munkafeladatot kifejezi az erdőfelügyelő, ennek felettese (ha úgy tetszik nagyobb rangja) a főerdőfelügyelő, hason lóan, mint az elmúlt században az erdőfelügyelőségen alerdőfelügyelők és n e m erdőalfelügyelők szolgáltak. Ha valaki előszedi az 1943-as Erdészeti Zsebnaptárt, abban segéder dőmérnököt, főerdőmérnököt, főerdőtanácsost és nem erdő segédmérnököt stb. olvashat. Mért n e m használta az erdő főtervezőt? A 9. számú melléklet: „Az erdészeti hatósági eljárások ban fizetendő igazgatási és egyéb szolgáltatási díj mértéke " a díjtételeket tárgyalja. Ezeket és a különböző bírságok nagyságát legalább 5 évenként az inflációnak megfelelően kellene helyesbíteni. Az erdőgazdálkodást szabályozó törvényeket csak szak mailag próbáltam értékelni, monetáris vonatkozását legfel jebb csak érintettem. Sajnálatos, hogy nemcsak az erdőtör vény, hanem annak végrehajtási rendelete is több kérdés rendezését külön jogszabályra hivatkozva függőben hagyja ahelyett, hogy azokra a konkrét eljárást megadná. Erre a végrehajtási rendelet „alkotóinak" a 35 000/1938, F M szá mú rendelet mintául szolgálhatott volna. A két világháború között hozott törvényeknél is még na gyon ügyeltek arra, hogy egyrészt a szakma egyetértése nél kül törvényt ne hozzanak, továbbá, hogy rendelkezései egyértelműek legyenek, így ezek kijátszására alig lehetett lehetőség. A ma hozott törvények ezeket az ismérveket saj nos nem tartalmazzák.
S z ú v é s z sújtj a valamikor i koronán k egykor i legszebbe n ragyog ó gyémántjá t - a Magas-Tátrát . Ez t tudósítj a a szlová k erdészet i lapszerkeszt ő a z osztráko k szaklapjában . A ba j mé g 1990-be n kezdődöt t a lengye l Tátrában , aho l nagymérték ű széldöntvény t ne m tudta k idejébe n felkészíteni, é s megindul t a betűző sz ú tömege s elszaporodása . A z erdésze k ez t azonna l jelezték , ismerté k a megelőzés, leküzdé s módját , d e tehetetlene k voltak , mer t természetvédelm i törvényü k oltot t minden beavat kozást a nemzet i parkokban . A „zöldek " az t a nézete t vallották , hog y a gradáció majd magától összeomlik é s mindent me g kel l hagyn i sajáto s fejlődésében . A z erdésze k aggodalm a csakhama r beigazolódot t Előszö r a vihar álta l megbontott állományo k fertőződte k me g 100%-osan , majd a z egészségeseke t i s megtámadta a szú, áttér má s fenyőfajokra , borókár a is , áttöri természete s elterjedéséne k magasság i határai t i s é s felhato l a z er dőhatárba. Mé g szélsősége s hőmérséklete n i s előfordul , ott , aho l a nap i maximu m csa k ritká n ér i e l a 2 5 °C-ot, éjje l pedi g a nullát közelíti . (ÖFZ 1997. 8. Ref.: férőmé
R.)
