kártevők Magyarországon

fífhit-rrnll- ác íi4 ardácra-bi

kártevők Magyarországon A z 1889. évben megállt a toronyóra az amerikai Medford v á r o s á b a n , m e r t a g y a p j a s l e p k e (Lymantria dispar) kasztrofálisan e l s z a p o r o d o t t h e r n y ó i m i n d e n t e l l e p t e k . A k ö r n y e z ő er­ d ő k és a v á r o s i n ö v é n y z e t teljes l e t á r o l á s a u t á n a t á p l á l é k h i á n y miatt elpusztuló hernyók tömegeitől bűzlött a város. A gyap­ j a s l e p k e „ d i a d a l ú t j a " k e z d ő d ö t t így a z É s z a k - a m e r i k a i k o n t i ­ nensen. 2 0 évvel k o r á b b a n - a s e l y e m h e r n y ó tenyésztés divat­ j á n a k idején s z á n d é k o s a n vittek E u r ó p á b ó l n é h á n y g y a p j a s l e p ­ két Amerikába. E g y francia csillagász akarta keresztezni a két fajt ( g y é r b i o l ó g i a i i s m e r e t e i r e t á m a s z k o d v a ) , r e m é l v e e g y ú j , a selyemhernyó betegségeknek ellenállóbb utód létrejöttében. Néhány hernyó kiszabadult... A z egyes földrészek, tájegységek faunája j e l l e m z ő , a terü­ leten á l t a l á b a n ő s h o n o s fajok s o k a s á g a , s e z e k s z o r o s k a p c s o ­ latban állnak egymással. A kialakult életközösségek m e g z a v a ­ rása beláthatatlan k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat. A k á r t e v ő rova­ r o k f ö l d r é s z e k k ö z ö t t i „ c s e r é j é t " , b e h u r c o l á s á t , i l l e t v e elterje­ dési területének bővülését s z á m o s n ö v é n y v é d e l m i e g y e z m é n y és szigorú karantén intézkedések hivatottak megakadályozni. A n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l e m és a v i l á g m é r e t ű t u r i z m u s által felkínált l e h e t ő s é g e t a z o n b a n m i n d i g s i k e r ü l k i h a s z n á l n i a n é ­ h á n y k á r t e v ő fajnak. E l e g e n d ő c s a k a k o l o r á d ó b o g á r r a , v a g y m á s n é v e n b u r g o n y a b o g á r r a (Leptinotarsa decemlineata) gon­ dolni, amelyet M a g y a r o r s z á g o n 1947-ben észleltek először, Héderváron. A z alábbi rövid felsorolás első része a M a g y a r ­ o r s z á g r a b e h u r c o l t , e r d é s z e t i j e l e n t ő s é g g e l is b í r ó n é h á n y fajt i s m e r t e t . A f e l s o r o l á s t o v á b b i r é s z e n é h á n y o l y a n fajt m u t a t be, amelyek a hazai faunából ugyan ismertek, de kártevőként m é g n e m v a g y c s a k n a g y o n r i t k á n l é p t e k fel.

Zöldár a Dunán 1940 májusába n n a g y zöldá r vonul t l e a D u n á n . Töltés től töltési g ér t a víz. A D u n a valóságo s tengerr é v á l t A z ár elé g sokáig , 3- 4 héti g tartott . Ekko r kellet t a kerület vezetőnek bevonuln i a h o n v é d s é g h e z . A Lass i erdész kerület vol t a z övé , mel y majdne m teljese n a z árterüle ten volt . Enge m helyezte k á t a Lass i kerületbe . Ige n ám , de a z odajutá s n e m vol t olya n egyszerű . A z erdészhá z is bent vol t a z árterületen , iga z biztonságo s helyen . Csa k vízi úton , ladikka l lehetet t odajutni . Könnyen költözködtem , a z egés z v a g y o n o m belefért e g y nagy ládába . A szomfova i erdészházná l berakodtun k a csónakba. Eg y evezős t vitte m magamma l é s elindultun k az ismeretle n vízen . Mielőt t kiértün k a nag y Dunára , megfeneklett a Udikunk , n e m történ t n a g y baj . Kiszáll tunk é s húztu k a csónako t a sekél y vízben . It t értün k k i a nagy Dunára . Csodálato s látván y fogadott, délr e é s ke letre egésze n a látóhatári g mindenho l ví z é s víz , minth a n e m i s a D u n á n , h a n e m a tengere n volnék . Ba l oldalo n az erd ő fá i csa k félig látszottak k i a vízből. E z a z erdősá v mutatta a z uta t Lass i felé . A ladi k gyorsa n úszot t lefel é a sodrásban . Gyönyör ű ú t vol t ez , látványna k i s szép , h o g y a hatalma s v í z t ö m e g h o g y a n sodrott-forgot t lefel é az árral , b e n n e a fel-fe l csapód ó halak . Elértü k a Lass i Dunát, bekanyarodtun k a z erdészhá z felé , szerencsése n oda i s értünk . Berendezkedte m a barátságo s ki s tanyá mon, csa k a s z ú n y o g o k rontottá k m e g néh a a j ó han gulatomat. N e m i s volta m it t egyedül , n e m messz e vol t

A m e r i k a i f e h é r m e d v e l e p k e (Hyphantria cunea). A z e l s ő példányokat 1940-ben gyűjtötték a csepeli szabadkikötő kör­ n y é k é n . E g é s z E u r ó p á b a i n n e n terjedt el. 4 év m ú l v a m á r C e g ­ l é d e n volt, az e l s ő k o m o l y a b b k á r t é t e l 1 9 4 6 - b a n N a g y t é t é n y , B u d a f o k térségében következett be. 1948-ra elérte az ország­ határokat. A lepke terjedése n a g y o n gyors volt, mert kedvenc t á p n ö v é n y e i (Acer, Morus fajok) a z ú t m e n t i f a s o r o k fái v o l t a k , a h o n n a n e g y - e g y l e p o t t y a n t h e r n y ó , e g y t e h e r a u t ó tetején 100 k i l o m é t e r e k e t is u t a z h a t o t t , ó r á k alatt. K a r a n t é n k á r t e v ő , e r d é ­ szeti s z e m p o n t b ó l a n y a r a k k a l , f ü z e k k e l k a p c s o l a t b a n j á t s z i k s z e r e p e t . A faj e r ő s e n p o l i f á g , s z é l s ő s é g e s e s e t b e n a k á r k r u m p ­ l i h é j o n is m e g é l . É v e n t e k é t n e m z e d é k k e l s z a p o r o d i k (Mészá­ ros Z-Vojnits A. 1 9 7 2 ) . A k á c a k n á z ó h ó l y a g o s m o l y (Parectopa robiniella) 1983b a n M u r a k e r e s z t ú r o n t a l á l t á k m e g e l ő s z ö r . A m e r i k á b ó l , az a k á c e r e d e t i e l t e r j e d é s i t e r ü l e t é r ő l (!) b e h u r c o l t fajról v a n s z ó . E u r ó p á b a n 1970-ben Olaszországban észlelték először. M á s o ­ d i k k é n t M a g y a r o r s z á g j e l e n t e t t e k á r t é t e l é t . A m é h é s z e k figyel­ tek fel r á (Szalay L. 1 9 8 7 ) . M á r a a z e g é s z o r s z á g b a n elterjedt. A kis zöld hernyók nagy, fehér h ó l y a g o s aknákat rágnak az a k á c l e v é l f e l s ő e p i d e r m i s z e alatt. A z a k n á b a n ü r ü l é k n i n c s e n , a kifehéredett aknák nagyon feltűnőek. Elsősorban árnyékle­ v e l e k e n s z a p o r o d i k el. J ú n i u s t ó l l o m b h u l l á s i g 2 - 3 n e m z e d é k is kifejlődik. P l a t á n c s i p k é s p o l o s k a (Corythuca ciliata). S z i n t é n A m e r i ­ kából hurcolták be Európába. 1964-ben Olaszországban, Páduában észlelték először. Innen kiindulva Jugoszlávián keresztül ( Z á g r á b , 1 9 7 2 ) eljutott M a g y a r o r s z á g r a is. 1 9 7 6 - b a n e g y k a r ­ a n t é n v i z s g á l a t s o r á n Z á k á n y k ö z s é g b e n ( S o m o g y m . ) találták m e g először. 1983-ban átlépte a D u n a vonalát és m á r az egész o r s z á g b a n elterjedt. A l á r v á k é s a z i m á g ó k a p l a t á n l e v e l e i n e k f o n á k á n s z í v o g a t n a k . A s z í v ó s a k h e l y é n s á r g u l ó foltok k e l e t ­ keznek. A m e g t á m a d o t t levelek i d ő előtt lehullanak. Jelenlétét e l á r u l j á k a z a p r ó , f é n y e s , f e k e t e ü r ü l é k f o l t o k is a l e v e l e k fo­ n á k j á n . A faj g y a k r a n e g y ü t t k á r o s í t a Gnomonia veneta n e v ű

e g y szára z görönd , it t tanyázot t 5- 6 csikli s (ki s halász csónak) halász . A z egyi k kor a regge l bejöt t h o z z á m a z egyik halász , h o g y jöjje k e l vele , mer t segítségr e v a n szüksége. Kellet t i s a segítség . A ké t „varsa " teljesen tel e volt keszeggel , min t a tömöt t zsák . A kesze g jóíz ű süt nivaló hal , májusba n „ívik" . Ilyenko r n a g y rajokba n úszik a vízben . Ilye n ra j töltött e m e g a varsákat . N a g y n e h e z e n beemeltü k a varsáka t a ladikba , e z e n a z esté n é n j ó sül t keszege t vacsoráztam . Egyi k est e hango s éne k hallatszott a halásztanyáról , gondoltam , j ó fogá s vol t é s áldomást isznak . Éjje l arr a ébredtem , valak i kiabál : se gítség!, segítség ! Gyorsan felöltöztem , h o g y a s z ú n y o g o k m e g n e egye nek. Beugrotta m a ladikb a é s a h a n g irányáb a eveztem . A segítségkiáltás t többszö r hallottam , d e bizon y n e m ta láltam senkit . M á s n a p e l m e n t e m a halásztanyára , é s m e g k é r d e z t e m , m i vol t a z a z éjszaka i segélykiáltás . N a g y neveté s vol t r á a válasz. Elmondták , h o g y a halás z barátunk a z áldomáso n jó l beivott , n e m men t b e a ta nyára, h a n em a ladikban maradt , ott mindjárt e l is aludt . Éjszaka felébredt , gondolta , kilé p a z ajtó n é s megereszt i a túlfeszítet t csapot . Ige n ám , d e n e m a z ajtó n lépet t ki , h a n e m a ladikból e g y e n e s e n a mél y vízbe . Hirtele n n e m tudta, m i történ t vele , ezér t kiabál t segítségért . J ó úsz ó l é v é n kiúszot t a szárazr a é s szerencsése n hazament . Ezért n e m találta m m e g a segítségér t kiabál ó vízbefúlót . A D u n á n a víz i éle t mindi g érdeke s é s szép , csa k m e g kell ismern i a vize t é s a v í z e n élő k életét . Czuczor Ferenc

g o m b á v a l é s a Lithocolletis platani m o l l y a l , a p l a t á n l e v e l é n e k látványos elsorvadását, lehullását okozva. N e m z ő alakban, a k é r e g p i k k e l y e k alatt telel át. V a d g e s z t e n y e l e v é l - a k n á z ó m o l y (Cameraria ohridella). 1 9 8 6 - b a n e g y , a t u d o m á n y r a n é z v e új fajt í r t a k l e M a c e d ó n i ­ ából, a z O h r i d i - t ó m e l l ő l . A l e p k e a v a d g e s z t e n y é n é l . A l e í r á s óta megtalálták Ausztriában (1989), Olaszországban (1992), Németországban (1993). M a g y a r o r s z á g o n a z e l s ő h i t e l e s , feljegyzett l e l ő h e l y : M a g y a r e g r e g y , 1 9 9 4 . E z a faj l á t v á n y o s g y o r s a s á g g a l h ó d í t o t t a m e g a K á r p á t - m e d e n c é t , é s z a k felé t e r j e d v e . 1 9 9 6 - b a n m á r az É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g b e i s eljutott, h a b á r a M á t r á b ó l , a C s e r ­ h á t b ó l é s a T o r n a i k a r s z t r ó l a m a i n a p i g n i n c s a d a t u n k (Szabóky Cs. 1997). A h e r n y ó a v a d g e s z t e n y e l e v e l é n f e l s ő foltaknát k é s z í t , az a k n a k ö z e p é n sötét ü r ü l é k f o l t l á t h a t ó . É v e n t e t ö b b n e m z e d é k k e l s z a p o r o d v a a l e v e l e k e t teljesén e l l e p i k a z a k n á k , i d ő előtti l o m b h u l l á s k ö v e t k e z i k b e . A l e g ú j a b b m e g f i g y e l é s e k s z e r i n t a z Aesculus carnea ( K o r c s v a d g e s z t e n y e ) é s a z Aesculus pavia ( P i r o s v a d g e s z t e n y e ) á l t a l á b a n f e r t ő z é s m e n t e s m a r a d . A z A. pavia h a z á j a É s z a k - A m e r i k a , a z A. hippocastanum a m e d i t e r r á n e u m b ó l s z á r m a z i k , a z A. carnea a z e l ő b b i k é t faj k e r e s z t e z é s é b ő l j ö t t létre. S z i t k a f e n y ő t e t ű (Liosomaphis abietinum). A l u c f e n y ő n é s az e z ü s t f e n y ő n k á r o s í t . K ü l ö n ö s e n a d í s z f a k é n t ültetett e z ü s t ­ fenyőn feltűnő a tetű szívása következtében sárguló tűk töme­ ge. K e z d e t b e n v ü á g o s s á r g a foltok j e l e n n e k m e g a m e g t á m a d o t t tűn, majd az egész tű elsárgul, barnul, vörösödik és végül le­ hullik. A m e g t á m a d o t t h a j t á s o k a l á p a p í r l a p o t tartva, m a j d a z ága­ k a t m e g ü t ö g e t v e k ö n n y e n g y ű j t h e t ő k a tetvek. A t e t v e k s z í n e zöld, n a g y o n j e l l e m z ő r u b i n p i r o s , n a g y s z e m e k k e l . A 9 0 - e s évek elején gyakran okozott kárt a parkokban, kará­ csonyfatelepeken. Elszaporodása az aszályos évek következ­ ménye.

Védekezés a nagy fenyőormányo s (Hylobius abietis ) elle n Lengyelországi vizsgálato k arró l adna k számot , hog y a károsít ó bogá r tojásrakásá t e l lehet hárítan i akkor , ha a z által a kedvel t erdeifenyő k tuskójá t Phlebia gi­ gantea gomb a myceliumma l beoltják . Em e művele t el végzése utá n a tapasztalato k szerin t min d a tuskó ban, min d gyökereibe n jelentőse n csökken t a tojás rakások száma . (FÓLIA

FORSTALIA

•

Ref.: Dr. Szidfridt I. POLONICA, 1996. 38.)

A természet megerőszakolása , a nemes nyárasain k „Róma

megdől,

s rabigába

görbed..."

1930. a nemes nyara k szalonképess é tétele . Róth Gyula: Erdőművelésta n

1934. A gyakorlat els ő baj-észlelése . Tóth Imre: Kanada i nyárf a - megfigyelése k eg y dunántúli ártér i erdőgazdaságban . Erdészet i Lapok , 1938. 1952. A kutatás els ő felfigyelése . Dr. Győrfi János: Nyárasain k újab b betegsége. A Z ER DÓ, 1952 . 1956. Csúcspont .

N y á r f a a p r ó b a g o l y (Nycteola asiatica). M i n t a n e v e is m u ­ tatja, m e l e g k e d v e l ő , d é l - e u r ó p a i f a j . A délről nyitott Kárpát­ m e d e n c é b e n d é l r ő l é s z a k felé h a l a d v a f o k o z a t o s a n elterjedt. Mint kártevőt először 1971-ben Balotaszálláson, a Duna-Tisza k ö z é n é s z l e l t ü k . A n e m e s n y a r a k o n é s f ü z e k e n é v e n t e 2 nem­ z e d é k k e l s z a p o r o d i k (Tóth J. 1972). A h a j t á s v é g e k e n k i b o m l ó friss l e v e l e k e t ö s s z e f o n j a , r á g j a . Ö n m a g á b a n t a r r á g á s t n e m o k o z , d e m e g g á t o l j a a h a j t á s v é g e k b e f á s o d á s á t , illetve m á s l o m b r á g ó fajokkal e g y ü t t l o m b v e s z t e s é g e t o k o z . C s e r filoxéra (Phylloxera quercina). A filoxéra fajok erdé­ szeti j e l e n t ő s é g e alig i s m e r t , k á r t é t e l ü k n e m volt feltűnő. A t ö l g y e k e n é l ő filoxéra fajok a m e d i t e r r á n e u m b ó l i s m e r t e k , a c s e r filoxérát a s z a k i r o d a l o m 1 9 5 7 - b e n m é g c s a k O l a s z o r s z á g ­ b ó l e m l í t i . M a g y a r o r s z á g o n 1 9 7 5 - b e n j e l e z t é k , m a j d 1992-ben a z o r s z á g t ö b b p o n t j á n , c s e m e t e k e r t e k b e n é s erdősítésekben é s z l e l t ü k k á r t é t e l é t (Varga Sz. 1993). K o n k r é t a d a t o k Zalából, S o p r o n k ö r n y é k é r ő l é s V e s z p r é m b ő l v a n n a k , d e n a g y o n való­ s z í n ű , h o g y a c s e r r e l e g y ü t t m i n d e n ü t t előfordul. Kártétele a n ö v é n y i n e d v e k e l s z í v á s á b a n é s az a s s z i m i l á l ó felület c s ö k k e ­ n é s é b e n n y i l v á n u l m e g . C s e m e t e k e r t e k b e n is felléphet, veszé­ lyeztetve a szabványos méret elérését. T ö m e g e s elszaporodása az a s z á l y o s , m e l e g é v e k b e n v á r h a t ó . B o r ó k a s z ú (Phloeosinus aubei). S z i n t é n a z a s z á l y o s évek, a s z á r a z , m e l e g n y a r a k k ö v e t k e z t é b e n s z a p o r o d o t t el. F ő elter­ j e d é s i területe D é l - E u r ó p a , a K r í m é s a K a u k á z u s , K i s - Á z s i a és O l a s z o r s z á g . M a g y a r o r s z á g o n k o r á b b a n n a g y o n ritkán for­ d u l t e l ő . 1 9 9 2 - 9 3 - b a n B u d a p e s t e n é s k ö r n y é k é n e g y r e gyak­ r a b b a n l e h e t e t t t a l á l n i , é s k á r t é t e l é n e k s o k b o r ó k a é s életfa (Thuja) e s e t t á l d o z a t u l (Rakk Zs.-BUrgés Gy. 1994). A keleti tuják s o k k a l é r z é k e n y e b b e k ( T h . o r i e n t á l i s ) a t ö b b i fajnál. A n e m z ő k t á p l á l k o z ó r á g á s a a n a g y f e n y ő h á n c s s z ú é h o z hasonló: a v é k o n y ágakat csőszerűén kivázasítják, azok letörnek, vörö­ s ö d n e k . A k ö l t é s i r á g á s a t ö r z s ö n a k é r e g alatt történik.^Különösen a Balatonfelvidéken vált gyakori kártevővé.

Bakkay László: A nyárfa-konferencia. A Z ERDŐ , 1956 . 1957. Országo s „nyárfavész " riadó . Stefanik László: A nyárfarák elterjedés e é s fellépéséne k mértéke Magyarországon . A Z ERDŐ, 1957 . 1997. A kifejlet . Dr. Somogyi Zoltán: A hága i Nemzetköz i Bírósá g látogatása a Szigetközben. Erdészet i Lapok , 1997 .

a

J.R 1997

A vaddisznóállomán y a z elmúl t tí z évbe n Európa szerte jelentőse n megszaporodot t Ebbő l má r ali g viselhető káro k éri k a mezőgazdaságo t é s a közleke désügyet, sertéspesti s fertőzésse l veszélyeztetv e a házi állomány t Baden-Württember g tartomán y vadá szati é s állatvédelm i szövetségének , a Vadgazdaság i Kutatóintézetnek é s az erdészetnek képviselő i a tartományi minisztériu m szervezésébe n a z állomán y csökkentése érdekébe n hajtó - é s terelővadászatok tar tását ajánljá k erdészek , mezőgazdá k é s vadászo k összefogásával. A vaddisznóállomány fejlődéséne k fi gyelemmel kísérése , a vadászati korlátoz ó intézkedé sek, bérlet i formák , kárbecslé s veszélyeztetet t kultú rák létesítése erőse n meggondolandók . A befogást fő ként állatvédelm i meggondolásbó l elutasítják . (AFZ/DW1997.

2. Ref.: férőmé

R)

Lesz-e unokáinknak vadgesztenye fája? 1993-ban kíváncsi, riadt szemek tekintettek sűrűn a vad­ gesztenyefák „ j é g v e r é s " o k o z t a b a r n a foltos leveleire. N e m sej­ tették, h o g y h a m a r o s a n b o m b a k é n t r o b b a n a f e l i s m e r é s , m e g i n t e g y új k á r t e v ő v e l lett g a z d a g a b b h a z á n k . A t ö r t é n e t e l ő z m é n y e , h o g y 1 9 8 6 - b a n az O h r i d i tó m e l l ő l D e s c h k a é s D i m i c leírt e g y új s á t o r a k n á s m o l y t C a m e r a r i a o h r i d e l l a n é v e n . A l e p k e n e m e l é g e d e t t m e g a tó k ö r ü l ü l t e t e t t A e s c u l u s h i p p o c a s t a n u m - m i n t t á p n ö v é n y - által n y ú j t o t t l e ­ hetőségekkel és vilgkörüli útra indult. E l ő s z ö r O l a s z o r s z á g b a n b u k k a n t fel, m a j d h a m a r o s a n A u s z t r i á b a n é s z l e l t é k , s m i k ö z ­ b e n N é m e t o r s z á g r a is k i t e r j e d t a r e á j a , 1 9 9 3 - b a n m e g j e l e n t M a ­ gyarországon is, először a D u n á n t ú l délnyugati részén, majd fokozatosan keletnek tartva elérte a D u n a vonalát, s n e m s o k á r a G ö d ö l l ő - V á c i r á n y á b a n á t l é p t e azt. A z É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g ­ b e n e k k o r m é g n e m volt k i t a p i n t h a t ó a j e l e n l é t e . E l t e l t k é t é v , és m e g j e l e n t a k ö z é p h e g y s é g k ü l ö n b ö z ő p o n t j a i n , d e k i s e g y e d ­ számban, pl. Eger és k ö r n y é k é n . Ezzel egy időben talán kicsit h a m a r a b b a s z l o v á k i a i l e p k é s z e k P o z s o n y b a n é r t é k tetten a vil­ l á m g y o r s a n t e r j e s z k e d ő lepkét. A z Alföld déli részéről, az utóbbi k é t é v b e n vált ismeretessé. V a l a m i m e g m o z d u l t a v i l á g b a n s h a z á n k b a n is e g y r e t ö b b e m b e r n é z e t t t ő l ü k s z o k a t l a n m ó d o n a f á k r a , és n y u g t á z t a , h o g y a u g u s z t u s k ö z e p é n a v a d g e s z t e n y é k n e k m á r ő s z v a n , és hullik v a g y l e g a l á b b is b a r n u l a l e v e l e . V a l a m i t t e n n i k e l l ! S e n k i n e m t u d t a m i a j e l e n s é g , és h o g y a n l e h e t m e g a k a d á l y o z n i a t o v á b b i pusztulást, a m e l y az aszályos évek k ö v e t k e z t é b e n gyengültségi á l l a p o t b a k e r ü l t f á k o n f u t ó t ű z k é n t terjedt t o v á b b . R o v a r á s z o k , pontosabban lepkészek, kutatók, kertészek indultak a probléma megoldására, és a következőkre jutottak:

ii

•jÉflil

A lepke 6 m m fesztávolságú, fényes barna színű, fehér k e resztsávok barna árnyékkal, és az elülső szegélyen fehér ékecskékkel. Bizonyíthatóan három, s nagy ritkán részleges negye­ dik n e m z e d é k e fejlődik évente. M á j u s k ö z e p é n indul az első nemzedék, s hamarosan a mezőny annyira széthúzódik, hogy július végére már egy időben találhatunk petét, hernyót és imág ó t . A l e p k e b á b k é n t telel a l e v é l b e n , a m a g a k é s z í t e t t e l a z a szövedékben. A z i d ő melegedtével, májusban a levélből kibújó lepke, annak felületén áruló jeleként m a g a mögött hagyja báb­ ingét. A hónap f o l y a m á n a s z é p zöld leveleken e g y r e - m á s r a a z o l d a l e r e k k ö z ö t t - m e g j e l e n n e k a p i c i k ö r ö m n y i folt a k n á k . A z a k n á k a l e v é l s z í n é h e z k ö z e l e b b h e l y e z k e d n e k e l , e z é r t fel­ s ő a k n á k n a k h í v j u k . H a m a r o s a n t e k i n t é l y e s m é r e t ű l e s z a z ak­ n a és d a r a b s z á m u k e l é r i azt a f o k o t , h o g y a fán m á r m e s s z i r ő l észrevehetőek.

Ó v a t o s a n kell vizsgálni a jelenséget, mert velük egyidőben m e g j e l e n n e k a z u g y a n i l y e n n a g y s á g ú s á r g a m a j d b a r n a foltok, amelyekben nincs ürülék, mert ezek gombáktól származnak. H a m a r o s a n a z a k n á k , m e l y e k r e n d s z e r i n t a fa a l a c s o n y a b b á g a ­ in l é v ő l e v e l e k e n j e l e n n e k m e g , n e m n ö v e k e d n e k . A h e r n y ó b e b á b o z ó d i k , é s k b . tíz n a p p a l k é s ő b b k i k e l n e k a z i m á g ó k , h o g y p á r o s o d v a ú j a b b n e m z e d é k n e k a d j a n a k életet, a l e v e l e k r e helyezzék a tűhegynyi petéiket. V a n amelyik egyed gyorsab­ ban n ő , van amelyik lassabban, ez az oka, hogy k é s ő b b a m e ­ z ő n y széthúzódik. A n e m z e d é k e k váltakozása egészen az őszi f a g y o k b e á l l t á i g tart, m i k o r is e l k e s e r e d e t t h a r c folyik a z életért - s i k e r ü l - e b e b á b o z ó d n i a téli h i d e g e k előtt. A u g u s z t u s k ö z e ­ p é n é r t e t l e n ü l á l l u n k a v a d g e s z t e n y e s o r l á t t á n , m e r t n é h á n y fa m é g m i n d i g z ö l d , é s a l e p k é k n e m b á n t j á k - l e g y e n a z fiatal v a g y ö r e g fa - , s m i n d e g y , h o g y ö s s z e é r a k o r o n á j u k v a g y n e m . K i d e r ü l t , h o g y v a n n a k fajok, fajták, i l l e t v e m á r ültetett é s z a k - a m e r i k a i fajok ( A . p a v i a ; A . x c a r n e a ) , m e l y e k e t a l e p k e mellőz, s nemigen fogyaszt. Hamarosan, a nevelések során kiderült, hogy lepkénknek s z á m o s természetes parazitája van fürkészdarázs képében, s az is, h o g y s z á m u k fél t u c a t r a t e h e t ő (pl. P n i g a l i o p e c t i c o r n i s L., Pediobius saulius W a l k e r stb.). M e g j e l e n t e k a n ö v é n y v é d ő s ö k és k ü l ö n b ö z ő v e g y s z e r e k k e l , p e r m e t e z é s s e l p r ó b á l n a k v é d e k e z n i több-kevesebb sikerrel s z e r e n c s é r e ! A m ó d s z e r ü k i g e n d r á g a és a l a k o t t t e r ü l e t e k e n csak korlátozott m é r t é k b e n alkalmazhatják nagy lokalitással. A b é c s i e r d é s z e t i k u t a t ó i n t é z e t k o m o l y m i l l i ó k a t fordít a lepke elleni v é d e k e z é s konkrét módszereinek kidolgozására. 1 9 9 7 t a v a s z á n n e m z e t k ö z i t a n á c s k o z á s ült ö s s z e B é c s b e n , m e ­ l y e n m a g y a r e l ő a d á s is e l h a n g z o t t . A v é d e k e z é s l e h e t s é g e s m ó ­ d o z a t a i k ö z ü l k ö r n y e z e t k í m é l ő i g e n s z i m p a t i k u s m ó d s z e r vált i s m e r e t e s s é , e z a z i n f ú z i ó s m ó d s z e r . A fát m i n t „ i n f ú z i ó s b e ­ t e g e t " m e g f ú r j á k , s a f u r a t b a h e l y e z e t t c s ő b e , a fölötte l é v ő i n f ú z i ó s p a l a c k b ó l a f o l y a d é k o t f o l y a m a t o s a n b e j u t t a t j á k a fa keringési rendszerében a szállító szövetekbe. A képek tanúsága s z e r i n t a g y ö n y ö r ű z ö l d l o m b o t s i k e r ü l t ő s z r e is m e g ő r i z n i . H i á n y o s s á g a a m ó d s z e r n e k , h o g y a k o r o n a csúcsába, ileltve a legalsó ágak szintjére n e m j u t megfelelő m e n n y i s é g ű vegyszer. A z a m e r i k a i e l ő a d á s b ó l m e g i s m e r h e t t ü k - l e h e t , h o g y n á l u k is j ó m a g y a r mintára a fasorokból ellopnák az infúziós palackokat - a m ó d s z e r t o v á b b f e j l e s z t e t t v á l t o z a t á t , m e l y s z e r i n t a fura­ t o k b a v e g y s z e r e s k a p s z u l á k a t ü t n e k b e , a m i b ő l a szállító e d é ­ nyek tovább hordják a hatóanyagot, s így hasonlóan szép ered­ m é n y e k e t é r h e t n e k el e z z e l , m i n t a z e l ő b b e m l í t e t t i n f ú z i ó s módszerrel, és m é g kívülről s e m látni a b e a v a t k o z á s nyomát! A B a j n a i E r d é s z e t t e r ü l e t é n a v a d a s p a r k b a n és k ö z v e t l e n közelében mintegy 20 ha vadgesztenyés került végveszélybe. Sajnos a p a r k h o z v e z e t ő út m i n d k é t oldalán lévő vadgeszte­ nyesor éppoly fertőzött a lepkével, m i n t a kerítésen belül é l ő fák. H e l i k o p t e r e s v é d e k e z é s j ö h e t n e s z ó b a , d e p é n z h i á n y m i a t t eddig n e m valósulhatott meg. M i hát a t e e n d ő a l e p k e elleni h a r c b a n ? M e g kell fontolni, hogy igen szép zöld lombú fákban gyönyörködhetünk igen drá­ ga permetezések árán, elpusztítva a lepkék megfékezésére j e ­ lentkező fürkészdarazsakat is, vagy hagyjuk a maga termé­ s z e t e s útján f e l s z a p o r o d n i a f ü r k é s z s e r e g e t , m e l y a t e r m é s z e t e s biológiai e g y e n s ú l y t i g y e k s z i k m e g t e r e m t e n i , s s z á m o l v a azzal, h o g y k ö z b e n a l e v é l z e t e t t ö b b s z ö r t e l j e s e n e l v e s z í t ő fa v a j o n b í r j a - e (s m e d d i g ) a s o r o z a t o s t á m a d á s o k a t . Valószínűleg a gazdasági helyzet és a pénz, vagy a biológiai e g y e n s ú l y m e g t e r e m t ő d é s e a z é s z é r v e k k e l s e g í t v e fogja m e g ­ f é k e z n i e n n e k a f u t ó t ű z k é n t m e g j e l e n t l e p k é n e k a terjedését.

A rendszerváltás Az 1990-ben történt rendszerváltozás az erdőbirtokok tu­ lajdoni viszonyait is megváltoztatta. A privatizáció elsősor­ ban a termelőszövetkezeti erdőket érintette, de az állami erdők sem képeztek kivételt. Az akkor még érvényben volt 1961. évi VII. törvény, az ún. „szocialista erdőtörvény" ren­ delkezései már alig voltak alkalmazhatók, ezért a szakma nagy várakozással tekintett az új erdőtörvényre abban a re­ ményben, hogy az a felmerült gondokra megfelelő megol­ dásokat fog adni. Minthogy az erdőtörvény megfelelő előkészítése több időt igényelt, és az e r d ő a privatizációval erdőhöz juttatottak szakszerű erdőgazdálkodását az évszázados múltra vissza­ tekintő és bevált erdőbirtokossági társulatok keretén belül látta biztosítottnak, tudomásul vette, hogy az erdőbirtokos­ ságról szőlő törvényjavaslat az erdőtörvény-javaslatot meg­ előzve külön kerüljön az Országgyűlésen tárgyalásra. így került már 1994-ben az „Erdőbirtokosságró l szól ó 1994. évi X L I X . törvény " elfogadásra, amely 1994. évi július hó 1-én lépett hatályba. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy „Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló 1935. évi IV. törvénycikkhez viszonyítva ez a törvény sokkal lazább, ugyanakkor a jogi és a pénzügyi megszorítások és terhek mellett az erdészet szakmai befolyását meggyengíti, mert - az erdőbirtokossági társulat megalakítását az erdőbir­ tokosok kezdeményezésére és elhatározására bízta még ott is, ahol ezt a törvény kötelezően előírja, az erdészeti hatóság (erdőfelügyelőség) ebbeli közreműködését teljesen kikap­ csolja. A társulati erdők állami kezelését a törvény meg sem említi, hanem kötelezi őket az üzemterv szerinti önálló gaz­ dálkodásra; - az erdőbirtokossági társulat nem az egyetlen, tehát kö­ telező közös erdőgazdálkodási forma, a társult gazdálkodás­

„EURÓPAI M I N Ó S É G I HÉT Magyarországon, 1997" rendezvénysorozat PROGRAMJA H e l y s z í n : MTES Z S z é k h á z B u d a p e s t , V. , K o s s u t h Lajo s té r 6-8. I d ő p o n t : 1997. n o v e m b e r 10-14. „Európai m i n ő s é g a társadalo m szolgálatában " azt a filozófiát juttatj a kifejezésre , miszerin t a minősé g n e m tekinthet ő csa k eg y kiemelkedőe n fonto s eszköz nek a globáli s versenyben , hane m el ő kel l segíteni e a z életminőség javításá t is . az E O Q M N B a rendezvénysoroza t keretei n belü l ü n nepli fennállásána k 25 . éve s jubileumát , amel y alka lomból e g y különkiadván y megjelentetésé t i s tervez zük. Jubiláló egyesületün k örömme l é s köszönette l ve szi a haza i é s külföld i partnere k köszönt ő sorai t eze n évforduló alkalmábó l é s remél i a szakembere k nagy s z á m ú részvételé t e tartalmasna k Ígérkez ő ünnep i ren dezvénysorozaton. Dr. Molnár Pál az EOQ MNB elnöke

erdőtörvényei ra kötelezett erdőbirtokosok szabadon választhatnak a szö­ vetkezeti, a gazdasági társasági, vagy az erdőbirtokossági társulati szervezeti formák közül; - az erdőbirtokossági tagok erdőbirtokai a társulati tagok tulajdonát képezik, a társulat pedig az erdő használóin. A társulati tag erdőterületének nagysága alapján állapítják meg a társulati érdekeltségét. Meg kell jegyezni, hogy az erdő­ birtokossági társulatokat ez a törvény is jogi személyeknek tekinti, mint ilyenek erdőtulajdont is szerezhetnek, az így szerzett erdőtulajdonból a társulati tagokat érdekeltségük arányában használati illetőség illeti meg. A törvény által így adott ilyen lehetőség a társulatok évi elszámolását bi­ zonyára megnehezíti; - az erdőbirtokossági társulati törvény az ügyvédi közre­ működés és a cégbírósági bejegyzési kötelezettség miatt az erdőbirtokosságokat anyagilag is megterheli, ami az erdő­ birtokosságok megalakítását tovább lassítja. (Az 1935-ös erdőtörvény szerint az erdőfelügyelőség és a minisztérium bekapcsolásával az erdőbirtokossági társulatok költségmen­ tesen alakulhattak meg. A cégbírósági bejegyzésnek akkor lesz igazán értelme, ha az a fantomcégeket ki fogja szűrni. Az erdőbirtokossági társulat jogi személyisége csak a cég­ bírósági bejegyzéssel teljesedik ki.) Az erdőbirtokossági törvény több kérdésre nem tért ki, így - a tagokra kivetett járulék behajtásának módjáról; - a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos közös munka pénzbeli megváltásának lehetőségéről; - az erdőgazdálkodási eredmény bizonyos hányadának tartaléktőkévé történő képzéséről; - az erdei termékek értékesítésének a módjáról. Ezeket azért kellett volna szabályozni, mert ha bíróságra kerül az ügy, az évekig elhúzódhat. Az erdőbirtokossági társulatok szervezeti felépítése az 1935-ös erdőtörvényben leírtakkal nagyjából megegyezik, a közös gazdálkodás megindításához és folytatásához megfe­ lelő jogi alapokat ad. A rendszeres erdőgazdálkodás szak­ szerűsége az alkalmazásra kötelezett erdésztechnikusok, szakszerűségének ellenőrzése pedig az erdészeti szakható­ ság (erdőfelügyelőség) feladata. A másik, az erdészet által nagyon várt „A z erdőkrő l é s az erdővédelemről " szól ó 1996. év i L I V . törvén y 1997. január 1-én lépett hatályba. Az erdőtörvény-tervezeteket az OEE helyi csoportjainál több ízben megvitatták, az észrevételek jó része mégsem került a törvényjavaslatba beépítésre. Az Erdészeti Lapok­ nak e témával foglalkozó cikkeit ugyanúgy, mint az Orszá­ gos Erdészeti Egyesület által a képviselők részére - az er­ dőtörvénnyel kapcsolatosan - tett észrevételeit és kifogásait sem vették tekintetbe. Maga az országgyűlési vita is érdek­ telenül folyt. Mégis el kell ismerni, hogy az erdőtörvény az erdőgazdálkodást segíti, mert: - az őshonos fafajok és a természetes felújítások alkal­ mazását megkívánja; - valamennyi erdőben üzemterv szerint kell gazdálkodni; - az erdőfelújítások kezdetét és befejezését határidőkhöz köti; - korlátozza a tarvágások területi nagyságát;

- kötelezővé teszi a nevelővágásoknál a törzsjelölést; - az erdő értéktartása érdekében a vadlétszámot az erdő vadtűrő képességének megfelelően kell szabályozni; - az erdei termékek szállításánál kötelezővé teszi a szár­ mazási igazolványt; - ki kell emelni a törvénynek azon rendelkezését, amely kötelezi az erdőgazdálkodót az igénybe vett erdőnek meg­ felelő értékű erdő telepítéseié., ami azt jelenti, hogy az igénybe vett területtel n e m azonos nagyságú, hanem az erdő (faállomány és talaj) értékének megfelelő nagyságú terület beerdősítéséről kell gondoskodina. Ezt a rendelkezést a kö­ vetkezőkben lerontja, amennyiben vagylagos lehetőségként az újraerdősítési költség megfizetését teszi lehetővé; - a törvény a klasszikus „véderdő" fogalmát „védett-er­ d ő " és véderdőre osztotta fel. Bár a törvényeket nem szokás kritizálni, hanem azt végre kell hajtanni, mégis rá kell mutatni azokra a hiányokra és rendelkezésekre, amelyeket pótolni kellene, illetve amelyek szakmai szempontból kifogásolhatók és helyesbítendők; - Nem elfogadható az erdőtörvény azon kitétele, hogy erdő „a földmüvelésügyi miniszter által rendeletben meg­ határozott fajú fás növényekből... kialakult életközösség", mert erdészeti álláspont szerint minden méretes faanyagter­ melésre képes, megfelelően záródott és 0,15 ha-nál nagyobb területen álló állomány: erdő. De az erdő művelési ághoz tartoznak még a parlagterületek, valamint az erdősítésre ki­ jelölt területek is. - Sajnálatos, hogy az erdőtörvény nagyon sok kérdés rendezését miniszteri rendeletedé bízza, illetve külön jog­ szabályokra hivatkozva elodázza. - N e m tisztázza egyértelműen, hogy az erdőgazdálkodó alkalmazott-e, vagy a társgazdálkodók közül választott sze­

mély, kell-e szakképesítéssel rendelkeznie, munkájáért jár-e tiszteletdíj, az erdészeti hatóság (erdőfelügyelőség) felment­ heti akkor, ha jelentéseit elhanyagolja. N e m tudni, mi ve­ zette a törvény szövegezőjét annak kihangsúlyozására, hogy az erdőgazdálkodó személyének változása az üzemterv ér­ vényességét nem befolyásolja. Az üzemterv az erdőterületre vonatkozik köztudottan. - A személyi kérdéseknél az erdőgazdálkodás súlyát vi­ s e l j szakemberekről az erdőtörvény csak gyűjtőnévvel nyi­ latkozik. Az erdőtörvényben illik az erdővel foglalkozóknak - ha a feladataikat nem is - , de legalább a kötelező kép­ zettségeiket (erdőmérnök, erdésztechnikus, erdész, erdőőr) felsorolni. - Az állami erdőgazdálkodás szervezeti felépítését sem tisztázta az erdőtörvény, pedig ez az erdők jövőjéért rend­ kívüli jelentőségű volna. - A visszaélés lehetőségére ad módot a törvény 67. §-nak (3) pontja, amely az erdőterület tervezett igénybevétele ese­ tén nem tartja szükségesnek „a tulajdonjog, vagy más cí­ men fennálló rendelkezési j o g " igazolását. - Hiányolni kell az erdőtörvényben az erdőtűz oltására vonatkozó részletes utasítást. A törvény szerint „az erdőtűz észlelője... köteles az illetékes tűzoltóságot, vagy a telepü­ lési önkormányzat polgármesteri hivatalát értesíteni és az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni és a tűz oltásá­ ban a tőle elvárható módon közreműködni." Véleményem szerint - és ez múltbéli szolgálataimban így történt - az erdőtűz észlelőjének az erdészt, vagy az erdőbirtokost és a községi elöljáróságot kell értesítenie, akinek a feladata a további szükséges intézkedés megtétele, akár a községi la­ kosoknak az oltásra történő kirendelése. Ennek rendezetlen­ sége az erdőtüzek által okozott károkat növel(het)i. Az er-

Újra NEVIBES „...erdőgazdálkodásban okozot t vadká r a z erdősítésekbe n a vad rágása , túrása álta l a csemeték elhalásá t előidéz ő károsítás." (38A995. (XI.14. ) F.M . r. ) Tő mellet t a v a d károsítás a e n n é l tágab b fogalom . A gyakorlat i szakembe r n e m m e h e t e l szótlanu l a csemeté k elhalását u g y a n el ő n e m idéző , d e a z éve s növedéke t rendr e megsemmisít ő minőség i vadká r mellett ; elem i köte lessége (é s persz e jó l felfogot t hossz ú táv ú érdeke ) a védekezés . Ott, aho l a va d nyár i tápláléká t erdő n kívü l találj a meg , a feladat a tél i vadká r elhárítása . Ninc s szüksé g a z időbe n teljes védelme t nyújt ó drág a kerítésre , elegend ő a veszélye s időszakr a korlátozód ó v é d e k e z é s is . A z err e a célr a készített szere k palettájá n újr a felbukkan t a N e v i b e s permetezhet ő vadriaszt ó szer . Az egyszer ű é s gyor s kijuttathatósá g miat t döntöttün k úgy , h o g y a H M VERG A (Veszprém i Erdőgazdaság ) Rt . területén 1996/9 7 telé n kipróbálju k (ne m igazá n tudományos , inkáb b gyakorlat i m ó d o n ) ez t a régi-új készítményt . A f e l h a s z n á l á s tapasztalatai : A kijuttatá s mindké t h e l y e n vize s oldatban , hátipermetezőből , problémamentese n történt . 1. Dudar 5 D (V T terület) : védett fafajo k B , KTT, CS soro s kezeléssel , 1, 5 ha-on , 50 kg Nevibes-sel . Sajno s értékelésr e n e m került , mer t a vadászterülete k újból i kialakításá t m e g e l ő z ő időszakba n a csülkösva d jelenlét e a területe n gyakorlatilag megszűnt , íg y a kontrollterüle t i s kármente s volt . A kezel t e g y e d e k növekedésbel i eltérés t n e m m u tattak. 2. Pul a 92 A (sajá t ü z e m i terület ) főfafajok : KTT , CS . A z 1, 0 ha-o s terüle t telje s kezelés t kapot t 6 0 k g Nevibes-sel . A fag y é s a havas-zúzmará s időjárá s miat t a kezelé s a károsítá s kezdet e u t á n történhetet t csa k m e g . A kezelé s után a károsítá s m e g s z ű n t , maj d a nyá r elejé n - a má r n e m védet t fris s hajtásoko n - újr a elkezdődött , mí g a kontrollterületen a károsítá s továb b folytatódott . A kezel t e g y e d e k növekedésbel i eltérés t n e m mutattak . A kipróbálá s sorá n felhasznál t m e n n y i s é g erdősítésekbe n n e m m e g e n g e d h e t ő . A pozití v felhasználás i tapasztala t m i n d e n k é p p e n további , a fajlagos költsége t csökkent ő szelektí v (hektáronkén t 6- 7 eze r d b csemet e csúcshajtásána k védelme) felhasználás i kísérle t irányáb a m u t a t Emellet t fenyőerdősítésekbe n i s górcs ő al á kel l helyeznün k a N e vibes-t. A biztató kezde t utá n tovább i kísérleteinke t má r ezze l a céllal , m i n d e n k é p p e n a z objektí v megítélés t lehetőv é tév ő m ó d o n állítju k be , mer t biztosa k akarun k lenn i abban , h o g y e g y k ö n n y e n kezelhető , hatásos , erdősítésein k javá t szolgáló készítményrő l adtun k hírt .

dőtüzek oltásának megvan a maga különleges technikája, amivel az erdészeknek tisztában kell lenni. - A törvény az Országos Erdészeti Tanács megalakítá­ sának csak a lehetőségét jelzi, pedig ez az erdőgazdálkodás szakmai irányításának nagy segítséget adhat, természetesen csak akkor, ha tagjainak kiválasztásában szakmai és nem politikai szempontok érvényesülnek. (Csak megjegyzem, hogy a vadászati törvény az Országos Vadgazdasági Tanács megalakítását kötelezővé teszi.) - Végül azt is meg kell jegyezni, hogy a törvény szöve­ gezése sok esetben nem világos, félreérthető (pl. 13. §, 29. §, 74. §). Nem sokkal az erdőtörvény kihirdetése után adta ki a földművelésügyi miniszter az „Állami Erdészeti Szolgálat létrehozásáról és szervezetéről" szóló 37/1996. (XII. 29.) számú rendeletét. Ez megszüntette a tíz erdőfelügyelőséget és az FM Erdőrendezési Szolgálatát, ugyanakkor létrehozta az Állami Erdészeti Szolgálatot és tíz szervezeti egységét: az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatóságait, amelyek rész­ ben hatósági feladatokat (erdőfelügyelet), részben üzemter­ vezési feladatokat (erdőrendezés) látnak el. Ezzel az évszá­ zadok óta elfogadott, a hatóság munkafeladatát jól kifejező és a lakosság által is jól ismert erdőfelügyelőség megneve­ zés megszűnt, ugyanígy az erdőrendezési szolgálat elneve­ zés is. A szervezet új neve egyáltalán nem fedi annak tény­ leges funkcióját. (Megjegyzés: a vadászok ragaszkodtak a vadászati felügyelőtség) elnevezéséhez.) Az erdőtörvénynek az országgyűlési megszavazása után alig egy évre adta ki a földművelésügyi miniszter „Az er­ dőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól" a 29/1997. (IV. 30.) számú rendeletét. A következőkben csak a leglényegesebb kifogá­ solható szabályozások kerülnek említésre, amelyek szakmai helyesbítést, vagy további magyarázatot igényelnek. így: - nem tudni, mire alapítja azt, hogy „erdőgazdasági te­ vékenységet közvetlenül szolgáló földterület"-eknek minő­ síti azokat a hat pontban felsorolt területeket, amelyek... „kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdő­ területtel határolt "-ak. N i n c s sehol olyan szabályozás, amely ilyen előírást tartalmazna, ezért ha a felsorolt terüle­ tek az erdővel határosak, azok az erdőgazdálkodásba kap­ csolódnak. Itt kell megjegyezni, hogy a vízfolyások és az erdei tavak az erdőgazdálkodással valami módon mindig kapcsolódnak, nehogy idegen belzetek létesüljenek ezek el­ idegenítésével. Ugyanez áll a vadászházakra is (6. §); - az erdészeti magánatok, az erdei vasutak, az állandó jellegű kötélpályák építéséhez az illetékes hatóság csak az „erdészeti szakhatóság" (erdőfelügyelőség) előzetes enge­ délye alapján járulhat hozzá, megszüntetésüket nem a ható­ ság,, hanem az erdőbirtokos döntheti el és ezt az elhatáro­

zását az érdekelt hatóságoknak bejelenti, így volna logikus (7.§); - ha a fatermékeket idegen tulajdonban lévő erdőterüle­ ten lehet csak kiszállítani (kiközelíteni), úgy az egymás kö­ zötti írásbeli megállapodással történhet. Erre az erdőtörvény 78. §-a részletes utasítást ad. Az viszont nem biztos, hogy csak meglévő feltáróúton lehet szállítást végezni (96. §), ez egymás közötti megegyezés kérdése; - a végrehajtási rendelet 12. §-ában foglaltakat törölni kellene, helyette az erdőbirtokhatár állandósítását és annak módjait kellene kötelezően előírni. A természetben fellel­ hető határvonalak, mint pl. a gerincvonalak, árkok rend­ szerint a taghatárok szerepét töltik be; - a 13. § „az erdő használatának jogszerűségéről" beszél. Ez alatt „az erdőgazdálkodási jogosultságot" érti, amit az „erdészeti hatóságnak" vizsgálnia kell. Az erdőgazdálkodó­ tól megkívánt képesítés továbbra sem ismert; - az erdő elsődleges rendeltetésének a megállapításánál az erdőbirtokosnak miért nincs beleszólási joga? (20. §); - éves tervet csak... szakember készíthet (43. §), az erre rendszeresített nyomtatványon mért nem kell a szakképesí­ téséi is feltüntetni (esetleg az oklevél számát, a képesítés megszerzésének az évét)? - a fásítások végzését az erdészeti hatóságnak (erdőfel­ ügyelőség) be kell jelenteni (53. §), de azt, hogy mikor van joga a hatóságnak ezt megtiltani, a végrehajtási utasítás nem fejti ki. Erre alapot a törvény 38. §-ának (2) bekezdése ad­ hat; - a sarjaztatást az erdőtörvény 4 1 . § (2)ab. pontja - he­ lyesen - a természetes felújításokhoz sorolja, ugyanakkor a végrehajtási utasítás 8 1 . § (5)a. pontja a sarjaztatást nem sorolja a felújító vágásokhoz, hanem azt tarvágásnak minő­ síti. Helyesebb lett volna tarvágásos természetes felújító vá­ gásként tárgyalni; - mi az a „külön jogszabályban gazdaságtalannak mi­ nősített erdő"! (57. §), ennek megvannak a megfelelő is­ mérvei, minek erre külön jogszabály?; - a bükknél tarvágásról szó sem lehet, itt csakis végvá­ gásról lehet szó, ekkorra a területnek már fel kellett újulnia [57. § (4)]; - az erdőnevelési munkák ellenőrzésének és értékelésé­ nek, szabályainál az erdőművelési előírások az irányadók, ehhez az Erdőrendezési Szabályzatnak semmi köze sem le­ het (a nevéből következőleg); - a fakitermelés engedélyezése az éves terv jóváhagyása által megtörténik, mért kell külön határozattal a bürokráciát növelni (79. §); - a készletgondozó erdőgazdálkodásnál a szálaiások fo­ lyamán mindig a leggyengébb minőségű egyedek kerülnek kitermelésre azzal a céllal, hogy a faállomány állandó mi-

T i s z a í á k a n é m et e r d ő k b e n Különféle térképezés i munká k sorá n megszámoltá k a n é m e t Baden-Württember e tartomán y erdeibe n találhat ó ti szafák számát . Kereke n 600 0 db-o t találtak . Különöse n szép , egyene s törzs ű példányo k n ő n e k a Fekete-erd ő Höl lentalnak nevezet t részén . Eze k megőrzésé t fontosna k tartják , m é g p e d i g úgy , h o g y a róluk szedet t dugványo k útjá n génkészletüket i s igyekeznek átmenten i a jövő számára . Óvakodna k a tiszafa erőszakolt , kampányszerű telepítésétől . Inkább lassabban , á m a termőhel y é s helyszí n gondo s megválogatásáva l javasoljá k a munká t elvégezni . Elsősorba n a rovardúlás , vag y viharkáro k álta l erdőbe n keletkezet t léke k hasznosításár a tartjá k megfelelőnek . Óvatosságr a intenek a kertekben , parkokba n található , kertészet i kultúrába n nevel t példányo k elszaporitásában . A kiültetet t csemeték fenntartásá t akko r tartjá k megoldhatónak , h a a z őzállomány t csökkentik . (Mitt.

Forstl.

Standortskunde

und

Forstpflanzenzüchtung.

1996.

38. Ref.: Dr. Bidló

A.)

nőségi javulási mutasson, ugyanakkor a fakészlet megőrzé­ sére is gondot kell fordítani [81. § (7)]; - az erdőbirtokos (erdőgazdálkodó) által elkövetett szak­ maellenes ténykedésért, vagy a kötelezően előírt erdőgaz­ dasági munkák elmulasztásáért az erdészeti hatóság (erdő­ felügyelőség) erdőgazdasági bírságot (ez megfelel az 1935ös erdőtörvényben „erdőrendészeti áthágás" miatti büntetés­ nek) róhat ki; erdővédelmi bírságot (ezt az idézett törvény erdei kihágásnak nevezte) pedig az idegen emberi káros te­ vékenységek büntetése címén kell megállapítani. A végrehajtási rendelethez összesen 9 melléklet tartozik. Az 1. számú melléklet Az erdei fafajok jegyzéke. E b b e cserjefajok is belekerültek (varjútövis-benge, budai berke­ nye), ugyanakkor hiányoznak a tiszafa, a keleti bükk (Fagus orientális), ez finoman: röstellni való! A 2. számú melléklet: „Az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek jegyzéke". Ennél fel lehetett volna tüntet­ ni egyes tervezési körzetek erdőterületeinek nagyságát. A 3. számú melléklet: „Az éves erdőgazdasági terv kö­ vetelményei". Véleményem szerint az erdőgazdálkodó neve mellett az erdőbirtok(os) nevét, továbbá a „tervező szakem­ ber" szakképesítését is fel kell tüntetni. A „II. Erdőfelújítási munkák terve" című nyomtatványban a sarjaztatást a ter­ mészetes felújítás oszlopánál tünteti fel, ami végeredmény­ ben szakmailag helyes. A „III. Állománynevelési és vég­ használati munkák terve" fatömeget használ a ma már el­ fogadott fatérfogat helyett. Ezeknél a nyomtatványoknál nem lett volna hiábavaló egy minta adása. Ekkor talán az is világos lett volna, hogy az erdőtelepítések és erdőfelújí­ tásoknál az ápolási oszlopba a halmozott területet kell fel­ tüntetni. A 4 . számú melléklet: „Bejelentés fásítás/fasor/facso­ port/fás legelő létesítéséről". Itt csak egy kérdés merül fel, lesz-e ezekről nyilvántartás? Az 5. és 6. mellékletek a fásításban, illetve a „faültetvény"-ben tervezett fakitermeléseknél ki becsüli meg a fatérfogatokat? Erre vonatkozóan a végrehajtási rendelet nem ad utasítást. A „faültetvények" részére üzemterv és nem erdőterv készül (az erdőtörvény ezeket nem tekinti erdőknek!), a nyomtatvány mégis erdőterv érvényessé­ gét kéri. A 7. számú melléklet: „Az Erdészeti Szolgálati Szabály­ zat" az igazgatási és a hatósági feladatokat ellátó szemé­ lyek, továbbá az erdészeti munkák helyszíni vezetését ellátó (erdészek, erdésztechnikusok) és az erdő őrzésével megbí­ zottak (erdőőrök) szakmai munkáit, személyi feltételeit, jo­ gaikat és kötelezettségeiket, a szolgálati fegyver viselését és használatát, végül az egyenruha és egyéb felszerelés

használatát szabályozza. Érüietően nem tér ki az államer­ dészet (jelenleg Erdészeti Rt.-k) és erdőgondokságainak (je­ lenlegi erdészeti igazgatóságok) szakszemélyzeteire, mert az 1992. évi kormányhatározat a kemény pénzügyi vonal miatt nem kerül végrehajtásra (sajnos). A 8. számú melléklet: „Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzéke " valamennyi képesítést fel- és osztály­ ba sorol. Úgy vélem, nem hagyható sző nélkül az, hogy a 3 éves szakmai képzésben (legalább 1 év üzemi előgyakorlat és 2 év iskolai szakmai oktatás) részesült alerdész-, il­ letve erdésziskolát végzetteket az alapfokú erdészeti szakképzettségűekhez sorolják. Ezeket „nem érettségizett, kö­ zépszinten szakképzett erdészek" cím alatt kellett volna be­ sorolni. A besorolás helytelenségét némileg enyhíti az Er­ dészeti Szolgálati Szabályzat 7.1 pontja, amely szerint „az alerdész szakiskolai és az erdész szakiskolai végzettséget az erdészeti hatóság (középfokú szakirányú képesítésnek) 2005. december 31-ig elfogadhatja." Még egy, talán n e m lényeges megjegyzés, hogy a Szol­ gálati Szabályzat a vezető erdészeti hatósági személyt er­ dőfőfelügyelőnek nevezi akkor, amidőn az alapszó, amely a munkafeladatot kifejezi az erdőfelügyelő, ennek felettese (ha úgy tetszik nagyobb rangja) a főerdőfelügyelő, hason­ lóan, mint az elmúlt században az erdőfelügyelőségen alerdőfelügyelők és n e m erdőalfelügyelők szolgáltak. Ha valaki előszedi az 1943-as Erdészeti Zsebnaptárt, abban segéder­ dőmérnököt, főerdőmérnököt, főerdőtanácsost és nem erdő­ segédmérnököt stb. olvashat. Mért n e m használta az erdő­ főtervezőt? A 9. számú melléklet: „Az erdészeti hatósági eljárások­ ban fizetendő igazgatási és egyéb szolgáltatási díj mértéke " a díjtételeket tárgyalja. Ezeket és a különböző bírságok nagyságát legalább 5 évenként az inflációnak megfelelően kellene helyesbíteni. Az erdőgazdálkodást szabályozó törvényeket csak szak­ mailag próbáltam értékelni, monetáris vonatkozását legfel­ jebb csak érintettem. Sajnálatos, hogy nemcsak az erdőtör­ vény, hanem annak végrehajtási rendelete is több kérdés rendezését külön jogszabályra hivatkozva függőben hagyja ahelyett, hogy azokra a konkrét eljárást megadná. Erre a végrehajtási rendelet „alkotóinak" a 35 000/1938, F M szá­ mú rendelet mintául szolgálhatott volna. A két világháború között hozott törvényeknél is még na­ gyon ügyeltek arra, hogy egyrészt a szakma egyetértése nél­ kül törvényt ne hozzanak, továbbá, hogy rendelkezései egyértelműek legyenek, így ezek kijátszására alig lehetett lehetőség. A ma hozott törvények ezeket az ismérveket saj­ nos nem tartalmazzák.

S z ú v é s z sújtj a valamikor i koronán k egykor i legszebbe n ragyog ó gyémántjá t - a Magas-Tátrát . Ez t tudósítj a a szlová k erdészet i lapszerkeszt ő a z osztráko k szaklapjában . A ba j mé g 1990-be n kezdődöt t a lengye l Tátrában , aho l nagymérték ű széldöntvény t ne m tudta k idejébe n felkészíteni, é s megindul t a betűző sz ú tömege s elszaporodása . A z erdésze k ez t azonna l jelezték , ismerté k a megelőzés, leküzdé s módját , d e tehetetlene k voltak , mer t természetvédelm i törvényü k oltot t minden beavat kozást a nemzet i parkokban . A „zöldek " az t a nézete t vallották , hog y a gradáció majd magától összeomlik é s mindent me g kel l hagyn i sajáto s fejlődésében . A z erdésze k aggodalm a csakhama r beigazolódot t Előszö r a vihar álta l megbontott állományo k fertőződte k me g 100%-osan , majd a z egészségeseke t i s megtámadta a szú, áttér má s fenyőfajokra , borókár a is , áttöri természete s elterjedéséne k magasság i határai t i s é s felhato l a z er dőhatárba. Mé g szélsősége s hőmérséklete n i s előfordul , ott , aho l a nap i maximu m csa k ritká n ér i e l a 2 5 °C-ot, éjje l pedi g a nullát közelíti . (ÖFZ 1997. 8. Ref.: férőmé

R.)