Karsztos területek nitrátspecifikus sérülékenysége, érzékenysége Schlakker Attila Környezettan BSc szakos hallgató Témavezető: Mádlné dr. Szőnyi Judit
A probléma indokoltsága • Karsztok: a föld víztározóinak kb. 7-10 %-a • Európa: Róma, Bécs, Párizs, Budapest • Ausztria, Szlovénia – ivóvíz 50 %-a
Karsztos régiók
http://www.circleofblue.org/waternews/wp-content/uploads/2010/01/world-karst-map-web-1.12.jpg
Vázlat • • • •
A probléma indokoltsága A sérülékenység fogalma, fejlődése Karsztok sérülékenysége Esettanulmány és hazai helyzet
A nitrát, mint szennyező • • • •
Egyik leggyakoribb szennyező Mezőgazdaság: műtrágyázás, állattartás Szennyvizek, hulladéklerakók Népességnövekedés →fokozódó vízhasználat →növekvő nitrát-szennyezés • Betegségek: methemoglobinemia, gyomorrák, non-Hodgkin lymphoma
A sérülékenység fogalma, a fogalom fejlődése • sérülékenység (vulnerabilité, vulnerability) – először ALBINET, M. ÉS MARGAT, J. (1970) francia hidrogeológusok • Első definíció: egy víztározó szennyezőkkel szemben tanúsított belső tulajdonságait jelenti FOSTER, S. S. D. (1987) • Általános és specifikus sérülékenység
A sérülékenység fogalmának fejlődése 1. Általános sérülékenység: univerzális, vízben oldható, elvi felszíni szennyező 2. Specifikus sérülékenység: egy adott szennyezőtípus egy bizonyos víztartó esetében • Alföldi (1994): szennyeződés-érzékenység – víztartó típus, sérülékenység – víztartó rendszer • Mádlné (1997): sérülékenység – a felszíni eredetű szennyező víztartó rendszerre való hatásának kompenzálási lehetősége
Karszt • Oldódási képződmény • Fejlett járatrendszer→ szennyezők gyorsabb terjedése • Nincs, ami megszűrje a szennyezőket
http://1.bp.blogspot.com/_FNWtF6SDheI/TTEzvA1NWI/AAAAAAAAARA/OwZNpxtZObc/s1600/karst_cave_e.jpg
Karsztok sérülékenysége • Kisvíz: hosszú tartózkodási idő – kis sérülékenység • Áradási időszak: víznyelőkön gyors beáramlás – nagy sérülékenység Legfontosabb tényezők 1. Beszivárgási viszonyok 2. Hidraulikus vezetőképesség 3. Tározási tényező térbeli eloszlása
Karsztos víztartók részei • Endokarszt: karsztos fő járatok (nagy áramlási sebesség) és kisebb permeabilitású részek • Epikarszt: víztároló felső része, víz egy része tárolódik (kis sérülékenység), más része gyorsan jut le az endokarsztba (nagy sérülékenység) • Fedőréteg (talaj): legfontosabb védelmet nyújtja – vastagság, szerkezet, agyagásvány tartalom, kation csere kapacitás, víztartó képesség, vezetőképesség
Epikarszt és fedőréteg
2m Fotó: GOLDSCHEIDER, N. 2005
(COST 65 1995 után)
Endokarszt Fotó: http://surprising-romania.blogspot.com/2011/01/valea-rea-cave.html
Jordániai esettanulmány Szíria
Jordánia Holttenger
Izrael
Obeidat et al., 2005
• A terület karsztosodott • 106 vízminta 66 forrás vizéből • Minták 77%-a >20 mg/l NO3- – emberi eredetű szennyezés • 8 % >50 mg/l NO3- - emberi fogyasztásra nem ajánlott (WHO, 1993) • Kezeletlen kommunális szennyvíz az oka • Mezőgazdaság, ipar, jelentős állattartás nincs • Források vízgyűjtő területén lévő emésztőgödrök száma – nitráttartalom összefügg
Hazai helyzet • Leggyakoribb szennyezés a nitrát • Számos mintán 50 mg/l feletti koncentráció – emberi fogyasztásra nem ajánlott (WHO, 1993) • Érzékeny területek kijelölése földtani és beszivárgási tulajdonságok figyelembevételével • Nitrát irányelv - „Helyes mezőgazdasági gyakorlat” • Védőövezetek kialakítása szivárgási sebesség figyelembevételével • Tevékenységek korlátozása
Érzékenységi besorolás
Liebe P., 2006
Felszín alatti víztestek
Nitrátérzékeny területek Kék • Tavak • Porózus víztartó <50 m mélyen van • <100 m mélységben karsztos víztartó van
Lila • Ivóvíz vízgyűjtő terület • Karsztos terület <10 m fedőréteggel • Ásvány-, gyógyvíz kivétel
Összefoglalás • Nitrátszennyezés figyelmet igényel • Karsztok kitüntetett szerepe a vízvédelemben • Karsztos víztározók nitrátsérülékenysége nagy – rövid tartózkodási idő miatt • Helytelen szennyvízelhelyezés, csatornázatlanság visszaszorítása • Nitrátérzékeny területek kijelölése, tevékenységek korlátozása a vízkészlet védelme érdekében
Köszönöm a figyelmet!
