Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1

MTA Regionális Kutatások Központja

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya

PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos osztályvezető

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem „A területi kohézió jövője” Debrecen, 2010. július 26 – augusztus 1. 1


1. A magyar–román határtérség (The Hungarian–Romanian border region)

2


2. Vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon – kettős perifériahelyzet

3


3. Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Eurorégiók és határon átnyúló interregionális együttműködések Magyarország részvételével, 2004-ben

4


A Kárpátok Eurorégió és a DunaKörös-Maros-Tisza Eurorégió

5


A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

6


Hajdú-Bihar–Bihor (megyei szintű) Eurorégió ¾ Az alapítás helye és időpontja: Nagyvárad, 2002. október 11. ¾ Alapítói: Hajdú-Bihar megye (magyar részről – 82 település) Bihor megye (román részről – 95 önkormányzat 444 társtelepüléssel)

¾ Székhely: Debrecen – Nagyvárad ¾ Jellege: Megyei szintű, bilaterális együttműködés ¾ Fő céljai: A jószomszédi kapcsolatok kialakításának elősegítése; A társadalmi-gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, ökológiai és idegenforgalmi együttműködés erősítése; Lakossági kapcsolatok és a szakemberkapcsolatok elősegítése; Más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés; Európai Uniós fejlesztési források megszerzése, közös programok kidolgozása, információcsere; Románia EU-csatlakozásának segítése. 7


Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alapító okirata

8

Bihar-Bihor (kistérségi szintű) Eurorégió


¾ Az alapítás helye és időpontja: Biharkeresztes, 2002. július 11. ¾ Alapítói: Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása (magyar részről – 19 település, 24 ezer lakos) Bihori Határmenti Települések Társulása (román részről – 17 önkormányzat, mintegy 40 társtelepülés, 85 ezer lakos) ¾ Székhely: Biharkeresztes ¾ Jellege: Kistérségi szintű, bilaterális együttműködés ¾ Általános célja: Társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt fenntartható fejlődés megvalósítása; az európai integrációs folyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. 9


Az alapítók az Európai Unió határ menti együttműködésekre vonatkozó ajánlásai alapján a nemzetek közötti integráció elmélyítése érdekében, figyelembe véve a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló 1980. május 21-én Madridban kelt Európai Keretegyezményt, valamint a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott 1996. szeptember 16-ám aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Szerződést, Egyesületet hoznak létre, melynek alapszabályát az Egyesület 2002. július 11-i alakuló közgyűlésén az alábbiak szerint fogadták el:

A Bihar-Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés

AZ ALAPSZABÁLY RENDELKEZÉSEI I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Bihar–Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés (a továbbiakban Egyesület)

ALAPSZABÁLYA

Az Egyesület rövidített neve: Bihar–Bihor Eurorégió 2. Az Egyesület székhelye: Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. szám 3.

Az Egyesület hivatalos Biharkeresztes 4. Az Egyesület céla:

2002.

bélyegzője:

Bihar–Bihor

Eurorégió

Társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítása valamint az európai integrációs folyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel.

10


A Hajdú-Bihar–Bihor és a Bihar–Bihor eurorégiók a magyar–román határon

Forrás: Saját szerkesztés. MTA RKK Debreceni Osztálya

11

12



4. Együttműködés határok nélkül

¾ A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. december – Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága ¾ Az eurorégió típusú együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális intézményesült interregionális együttműködések formái:

Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „minieurorégiók” létrejötte. EGTC-k, különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásai (pl. Ister Granum EGTC). Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése. Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok. 13


Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

14


Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben

Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

15


Létrejött Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC) Magyarországon EGTC neve

Alapítás ideje

Alapítás helye

Résztvevők

Célok, feladatok

Abaúj-Abaújban EGTC

2008. 09. 26.

Velká’Ida (SK)

16 település: 7 szlovák és 9 magyar

Európai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, turisztikai fejlesztések, partnerségi kapcsolatok kiépítése.

Bodrogközi EGTC

2008. 10. 14.

Somotor (SK)

12 település: 8 szlovák és 4 magyar

Európai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, nemzetközi közúti beruházás, rendezvények, partnerségi kapcsolatok kiépítése.

Ister-Granum EGTC

2008. 05. 06.

Esztergom (HU)

86 település: 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat

A területfejlesztési tevékenységek teljes körére kiterjedő együttműködés létrehozása és fenntartása.

Ung-Tisza-Túr EGTC

2007. 01. 27.

Fehérgyarmat (HU)

Magyarországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai határ menti kistérségek, mikrorégiók, városok, községek, gazdasági szervezetek

Közös, összehangolt fejlesztési projektek kidolgozása, az együttműködés erősítése,

Forrás: Soós E. – Fejes Zs. 2009: Határon átnyúló együttműködések Magyarországon. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged. 132. o.

16


A vállalkozási övezetek Magyarországon

Forrás: Baranyi B. 2007.

17

...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk Centrope régió MTA Regionális Kutatások Központja

¾

Innovációs nagycentrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése.

Forrás: www.centrope.com

18


5. A paradigmaváltás jellemzői

¾

¾

¾ ¾

A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok; A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és a széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését; változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség létrejöttéhez; A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege.

19


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

20

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1

Recommend Documents