Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének ALAPSZABÁLYA
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. §-ban írt felhatalmazás alapján a 2001. év október 13. napján tartott alakuló közgyűlésen létrehozott Szövetség (a továbbiakban Szövetség) ALAPSZABÁLYA
1. rész Általános rendelkezések A Szövetség neve:
Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége
A Szövetség székhelye:
1056 Budapest, Március 15. tér 8.
Levelezési cím:
1406 Budapest Pf: 56
A Szövetség területi és időbeli hatálya: A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (továbbiakban KCSSZ) jogi személy, kulturális, kisebbségpolitikai és érdekvédelmi tevékenységet folytat. Meghatározatlan időre alakult, tevékenysége a Kárpát-medence egész térségére kiterjed (továbbiakban: térség) A Szövetség hivatalos nyelvei: magyar és angol. A KCSSZ olyan társadalmi szervezet, amely politikai pártoktól független, ezektől támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, nem támogat és ezt a jövőben is kizárja tevékenységi köréből. 2. rész A Szövetség célja: - családbarát szemlélet terjesztése a Kárpát-medence térségének országaiban, - a térségben működő családszervezetek és a családokat segítő és érdekeiket képviselő civil szervezetek együttműködésének elősegítése, - a civil társadalom közéleti tevékenységének fejlesztése, - a Kárpát-medence országaiban a határokon átnyúló, családbarát szemléletű közösség-szervezés, - erősítse a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önazonosságának és összetartozásának tudatát - fölkeltse az érdeklődést a Szövetség céljai iránt, és a célok elérése érdekében igyekezzen bevonni minél több érdeklődőt.
1
3. rész A Szövetség tevékenysége, feladatai: A KCSSZ közhasznú tevékenységet lát el. Tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, amelyről a 2012/2010 (VII.1) Korm. rend. rendelkezése szerint a Magyar Kormány minisztériumai, valamint különféle állami szervek és helyi Önkormányzatok gondoskodnak. A Szövetség a társadalom és az egyén közös érdekeinek megfelelően az alábbi, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott, céljai szerinti közhasznú tevékenységeket folytatja az alábbiakban felsorolt területeken; (zárójelben a szóban forgó közfeladatokról rendelkező jogszabályok): a.) - határon túli magyar családszervezetek működésének segítése (Atv. alapvetés D. cikk). b.) - gyermekes családok, ill. a nők és férfiak, valamint hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (Alaptörvény – a továbbiakban: Atv. – : alapvetés L. cikk, Szabadság és Felelősség XV.3. pont, a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény – a továbbiakban: Csvt. – 6.§.(1) és 15.§.); c.) - családokkal kapcsolatos emberi és állampolgári jogok védelme (Atv. Szabadság és Felelősség VI. cikk 1. pont, Csvt. 1.§.(1),(3) és 15-20.§.); d.) - családsegítés, családok számára szociális ügyekben tanácsadás, jogsegélyszolgálat (1993.III.tv.57.§.(1)d), 64.§, 1997.XXXI.tv.12.§.(2), Csvt. 6.§.); e.) - családi életre nevelés (Atv. Szabadság és Felelősség VI. cikk, Csvt. 3.§.(2)); f.) - ismeretterjesztés (1997. évi CXL.tv., 2001. évi CI.tv.); A szolgáltatások ingyenesek, és a szövetség tagszervezetein keresztül tagságtól függetlenül minden kettő - és többgyermekes magyar család részesülhet a szolgáltatásokból. Lehetőség szerint a Szövetséghez forduló kisebb családokat is segíteni kell. A Szövetség a honlapján évente legalább egyszer közzéteszi nyilvános szolgáltatásait és azok igénybevételének módját. A KCSSZ a tagszervezetekkel egyeztetve az alábbi tevékenységet végzi: a) - közös programok, rendezvények szervezése, b) - kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása, c) - információs hálózatot épít ki, d) - családpolitikai ajánlások kidolgozás, e) - a magyarországi és a határon túli magyar családokkal, az azokat képviselő szervezetekkel kapcsolatos tevékenység f) - a tagszervezetek közös nemzetközi érdekképviselete. 4. rész A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések A Szövetség rendes tagja lehet a térség bármelyik országába bejegyzett, legalább egy éve működő, a Családlánc-mozgalomhoz csatlakozott, tagsággal rendelkező egyesület, szövetség.
2
A Szövetség pártoló tagja lehet a Szövetség céljaival egyetértő, a családok érdekében tevékenykedő bármely társadalmi szervezet, függetlenül attól, hogy e szervezetet hol jegyezték be és működését mely területen végzi. A tagfelvétel a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagok jogai: a.) - a küldöttközgyűlésen – képviselője útján történő – részvétel, b.) - tanácskozási jog gyakorlása. A tagok kötelezettségei: a.) - az alapszabály betartása, b.) - a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása, c.) - a Szövetséggel kötött egyéni megállapodások maradéktalan betartása d.) - éves tagdíj megfizetése. A tagsági viszony megszűnik: a.) - kilépéssel, b.) - kizárással, ha a tagságból eredő kötelezettségeit tartósan nem teljesíti, c.) - törléssel, ha a tag megszűnik, vagy a tagsági díjat két éve nem fizeti. 5. rész A Szövetség ügyintéző és képviseleti szervei 1.) - küldöttgyűlés, 2.) - elnök és két elnökhelyettes, 3.) - pénzügyi felügyelő, Küldöttgyűlés - A Szövetség legfőbb szerve a rendes tagok által megválasztott küldöttekből, valamint a Szövetség elnökéből és két elnökhelyetteséből álló küldöttgyűlés. - A rendes tagok származási országonként összesen négy-négy küldöttet jogosultak kétévi időtartamra megválasztani. - A küldöttgyűlésre minden tagszervezetet meg kell hívni, és azon tanácskozási joggal minden tagszervezet képviselője jogosult részt venni. - Küldöttgyűlést legalább évente kell tartani. - A küldöttgyűlés összehívására az elnök jogosult. A meghívónak tartalmaznia kell a küldöttgyűlés időpontját, helyszínét és a napirendi pontokat. - A meghívót a küldöttgyűlés napját megelőzően legalább 20 nappal kell postázni. - A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van. - Határozatképtelen küldöttgyűlés esetén, ha a gyűlést 60 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal ismét összehívják, az újonnan tartott küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
3
- A küldöttek egyharmadának írásbeli – ideértve a faxot és az e-mailt is -, a napirendet is tartalmazó kérésére az elnök köteles rendkívüli küldöttgyűlést 30 napon belül összehívni. - A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben (tisztségviselők megválasztásánál) titkos szavazást kell elrendelni. - Az elnök – saját kezdeményezésére vagy a küldöttek egyharmadának írásbeli (fax, e-mail) kérésére – írásbeli szavazást is elrendelhet. Írásbeli szavazás – a Szövetség megszüntetésének esetét kivéve – bármely kérdésben elrendelhető. A határozati javaslatot eldöntendő kérdés formájában úgy kell feltenni, hogy arra „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” válasz legyen adható. Írásbeli szavazás esetén érvényes határozat a küldöttek legalább kétharmadának támogatásával hozható. - Abban az esetben, ha a küldöttek egyharmada a kérdésben küldöttgyűlés összehívását kéri, úgy az ügyben határozat írásbeli szavazással már nem hozható, csak a küldöttgyűlés ülése dönthet róla. A küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre: a./ az alapszabály megállapítása és módosítása b./ a Szövetség megalakulásának, feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása c./ az elnöki beszámoló jóváhagyása d./ az éves költségvetés és a tagdíj meghatározása és az ennek alapján végzett gazdálkodás jóváhagyása e./ az elnök, két elnökhelyettes és a pénzügyi felügyelő két évre történő megválasztása, felmentése f./ a tagfelvétel, kizárás, g./ döntés a Szövetség más szervezethez való csatlakozásáról, illetve más szervezettel együttműködési megállapodás kötéséről Az elnök és elnökhelyettesek Az elnök feladata: a./ a küldöttgyűlés előkészítése b./ a Szövetség költségvetési tervének és beszámolójának elkészítése c./ a Szövetség tevékenységének irányítása d./ a Szövetség képviselete Az elnökhelyettesek feladata: a./ az elnök helyettesítése annak akadályoztatása esetén b./ az elnök által rájuk bízott feladatok intézése. 6. rész A Szövetség jogképessége és képviselete A Szövetséget az elnök képviseli. Az elnök a Szövetség nevében önállóan, egyedül gyakorolja az aláírási jogot, akadályoztatása esetén a képviselet és az aláírás joga az egyik elnökhelyettest illeti az SzMSz-ben részletezett módon.
4
7. rész A Szövetség gazdálkodása A Szövetség bevételei: tagdíjak és egyéb támogatások. A küldöttgyűlés indokolt esetben a tagdíj befizetésére halasztást, illetőleg felmentést adhat. A Szövetség bevételeiből gazdálkodik. A várható bevételek alapján a Szövetség éves költségvetést készít, kiadásait ennek megfelelően teljesíti. A Szövetség által szervezett egyes rendezvények valamely tagszervezet útján is lebonyolítható. Ebben az esetben a szükséges vagyoni fedezetet e tagszervezet saját vagyona és bevételei terhére biztosítja, és az elszámolást is e szervezet végzi. Ezek részleteit az adott rendezvénnyel kapcsolatos együttműködési megállapodás tartalmazza. A Szövetség, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 8. rész A Szövetség megszűnése A Szövetség megszűnik, ha: a./ feloszlását a küldöttgyűlés kimondja b./ a bíróság feloszlatja c./ más társadalmi szervezettel egyesül d./ a Szövetség megszűnését a bíróság megállapítja. 9. rész Vegyes rendelkezések A Szövetség tagjai a tagok kötelességei alapján saját működésüket alávetik a Szövetség szabályainak. Az egyes tagszervezetek alapszabályainak célkitűzései nem mondhatnak ellent a Szövetség célkitűzéseinek. A jelen Alapszabály a Szövetség alakuló közgyűlésén, 2001. október 13-án elfogadott, majd a 2012. november 10-én módosított szöveg jelen ülésén ismét módosított szövege. Rendelkezései 2013. április 12-én lépnek hatályba. Budapest, 2013. április 12 Dr. Szabó Endre (elnök)
5
