KÁROSODÁSOK KÁROSODÁSOK

2013.03.18.

KÁROSODÁSOK

KÁROSODÁSOK – Károsodások típusának, eredetének felismerése, vizsgálata igen fontos! – Milyen jellegű? Mi okozza? Altalaj eredetű? Szerkezeti repedés? Nem szerkezeti repedés? – Fontos, mert a beavatkozások szükségességét, típusát, folyamatát ez alapján lehet meghatározni – Milyen mélységig kell beavatkozni? Érintett az alaptest? Érintett a környező talaj‐ vagy kőzetkörnyezet? – Kell‐e statikus mellett geotechnikus szakértőt bevonni?

1

2013.03.18.

KÁROSODÁSOK 1. Építészeti • •

Pl. kisebb repedések a falakon Megerősítés nem szükséges

2. Funkcionális • •

Pl. repedt vízvezeték, beszorult ajtók, felvonók problémái Megerősítés szükséges lehet a károsodás fokától függően

3. Szerkezeti • •

Gerendák, oszlopok, teherviselő szerkezetek károsodása Megerősítés minden esetben szükséges

KÁROSODÁSOK LEGGYAKORIBB KÁROSODÁSI OKOK: – Elégtelen vagy rossz minőségű és/vagy mennyiségű geotechnikai vizsgálatok – Geotechnikai vizsgálati eredmények téves értelmezése – Terhelések alulértékelése – Nem megfelelő mélységű alapozás – Helytelen számítási modellek – Rossz kivitelezés – Külső tényezők (ásatások, földrengés, árvizek, szomszédos épületek, stb.)

2

2013.03.18.

NEM GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA 2. VÍZFELVÉTEL OKOZTA KÁROK 3. KÚSZÁS, ZSUGORODÁS 4. KÉMIAI REAKCIÓK 5. HÁBORÚS KÁROK 6. VÍZSZINTES ERŐKET FELVEVŐ SZERKEZET BONTÁSA 7. SZÉLLÖKÉS OKOZTA KÁROK 8. NAGYMÉRTÉKŰ AVULÁS, ÁLLAGROMLÁS 9. DILATÁCIÓK ROMLÁSA, MEGNYÍLÁSA 10. SZERKEZETI ELEMEK TÚLTERHELÉSE 11. FÖDÉMEK LEHAJLÁSA 12. DINAMIKUS HATÁSOK 13. FÖLDRENGÉS, ÁRVÍZ, ELEMI KÁROK, JÁRMŰ ÜTKÖZÉS

NEM GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK

1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA – Hőtágulás okozta károk – Direkt napfénynek kitett, nagyméretű felületek – Eltérő hőtágulású anyagok találkozásánál – Téglafalak, vakolatok veszélyeztetettek – TŰZ

3

2013.03.18.


1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA  Keretszerkezet hőmozgásai repedéseket okozhatnak a kitöltőfalakon


1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA  Pl. hőmozgás okozta „felpúposodás” és repedések egy fal tetején lévő kőburkolaton

repedés

4

2013.03.18.


1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA  Pl. eltérő hőtágulású anyagok határfelületeinek repedése Tégla parapetfal és vasbeton födém találkozása Tégla parapet

repedés


1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA MEGOLDÁS  Tágulási hézagok beépítése

5

2013.03.18.


1. FELSZERKEZET HŐ HATÁSÁRA TÖRTÉNŐ KÁROSODÁSA TŰZKÁROK


2. VÍZFELVÉTEL OKOZTA KÁROK  Építőanyagok térfogata legtöbbször víz hatására nő, száradáskor csökken (visszafordítható mozgások)  Ha a térfogatváltozás egyéb mozgással jár (nem visszafordítható mozgások) = KÁROK

6

2013.03.18.


2. VÍZFELVÉTEL OKOZTA KÁROK MEGOLDÁS  Víz ne jusson be (pl. lábazat építése, vízszintes szigetelés)  Ha a víz már bejutott, megfelelő szellőzés biztosítása

NEM GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 3. KÚSZÁS, ZSUGORODÁS OKOZTA KÁROK  Kúszás = változatlan terhelés mellett további alakváltozások lépnek fel  Függőleges szerkezetekben általában ritka  Pl. födémlemez fokozatos, lassú lehajlása – válaszfal repedése  Zsugorodás: Pl. nagytömegű betonoknál MEGOLDÁS  Szerkezettervezői megoldások, megfelelő számítások  Építőanyag‐gyártók ajánlásainak és adatainak figyelembe‐vétele  Betontechnológia, dilatációk, vakhézagok

7

2013.03.18.


4. KÉMIAI REAKCIÓ OKOZTA KÁROK  A kémiai reakciók általában térfogat‐növekedéssel járnak → belső és külső repedések kialakulása  Jellemző kémai reakciók:  Szulfátok  Karbonátosodás  Acélbetét korrózió vasbetonban  Alkáli reakció a cement és az adalékanyag között

 Megoldás:  Magasabb cementtartalom


5. HÁBORÚS KÁROK  Tervszinten és kivitelezési szinten nem nagyon előzhető meg  Megoldás:  Tervező kezében minimális eszköz van

8

2013.03.18.


6. VÍZSZINTES ERŐKET FELVEVŐ SZEREKEZET BONTÁSA  Ritka károsodás, főleg zártsorú beépítéseknél fordul elő  Megoldás:  Ideiglenes vagy végleges oldalsó megtámasztás


7. SZÉLLÖKÉSEK OKOZTA KÁROK  Főleg tetőszerkezetek, kerítések károsodása  Megoldás:  Tervezés során a szélterhet figyelembe kell venni

9

2013.03.18.


8. NAGYMÉRTÉKŰ AVULÁS, ÁLLAGROMLÁS  Régi épületek építőanyaga gyakran már elavult, elkorhadt, teherbírása kritikusan lecsökken  Megoldás:  Szerkezeti elemek teljes vagy részleges cseréje


9. DILATÁCIÓK ROMLÁSA, MEGNYÍLÁSA  Dilatáció: Repedés megelőzése céljából épített szerkezeti elem, mely hőmozgásból, eltérő süllyedésekből és egyéb okokból kialakuló feszültségeket nem engedi kialakulni  Repedés – nem megfelelően kivitelezett dilatáció, egyéb okokból létrejövő húzófeszültségek  Megoldás:  A dilatációs szerkezete teljes vagy részleges cseréje javítása

10

2013.03.18.


10. SZERKEZETI ELEMEK TÚLTERHELÉSE  Ritka  Sokszor dinamikus terhek okozzák  Pontszerű terhelés okozhat ilyet pl. egy kis szélességű falon vagy vékony födémen  Megoldás:  Túlterhelés megszüntetése  Szerkezeti elem megerősítése, javítása, cseréje


11. FÖDÉMEK LEHAJLÁSA  Kúszással is összefügg  Válaszfalaknál már kisméretű lehajlás is repedéseket okozhat  Megoldás:  Megfelelő előzetes tervezői számítások  Utólagos megerősítés – igen nehézkes

11

2013.03.18.


11. FÖDÉMEK LEHAJLÁSA

Válaszfal


12. DINAMIKUS HATÁSOK  Gépek, berendezések rezgései, vibrációi fárasztó hatást keltenek  Megoldás:  Megfelelő gépalapozás, dilatációk

12

2013.03.18.


13. FÖLDRENGÉS, ÁRVÍZ, ELEMI KÁROK, JÁRMŰ ÜTKÖZÉS

EGYÉB…

Ez nem a Bertalan Lajos utca 2‐4?

13

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK I. ALAPTESTEK ANYAGÁNAK KÁROSODÁSA 1. 2. 3. 4.

KORHADÁS ROVAROK OKOZTA KÁROK MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK VÍZ OKOZTA KÁROK a. Fagykárok b. Szulfát okozta károk

14

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK II. SZERKEZETI KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l.

Víz hozzájutása az alapokhoz Talajvízszint változása Hőmérsékleti hatások Elégtelen teherbírású altalaj Egyenlőtlen süllyedések Alaptest melletti ároknyitás Terhelés növekedése Szomszédos épületek melléépítése, elbontása Hirtelen terhelések Talaj vízszintes kitérése, elmozdulása Növényzet Felszín alatti üregek


I. ALAPTESTEK ANYAGÁNAK KÁROSODÁSA

15

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 1. KORHADÁS – Fák esetében a gomba okozta korhadás a leggyakoribb, melyek a sejtfalakat lebontják – Csak 0‐40°C között jellemző – Fontos az oxigén jelenléte ! – A korhadt fa nyomószilárdsága igen erősen lecsökken! – Legjobb példa: Velence fa cölöpjei a vízszint alatt – A korhadás mértékét a fertőzött rész felületének és behatolási mélységének (vagy hosszának) mérésével határozhatjuk meg

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 1. KORHADÁS

Eredeti talajvízszint

Lesüllyedt talajvízszint

16

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 1. KORHADÁS

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 1. KORHADÁS • Megelőzés, védekezés: – Állandó vízborítás (pl. cölöpöknél) – Szakszerű védekezés beépítés előtt (tárolás, impregnálás) – védőszerek használata beépítés után – speciális termikus kezelésű faanyag (termofa)

Vagy ha más mód nincsen – CSERÉLNI KELL !

17

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 2. ROVAROK OKOZTA KÁROK – Fa alapozási elemek (pl. cölöpök, alaptestek) – Szú és hangya a két legveszélyesebb – A rovarrágások alakja, nagysága jellemző a különböző rovarfajokra: • • •

Felületi rovarrágás: a faanyagba legfeljebb 2 mm mélyre behatoló járat Sekély rovarrágás: a faanyagba 2‐5 mm mélyre behatoló járat Mély rovarrágás: 5 mm‐nél mélyebbre hatoló járat

– Statikus és faanyag‐szakértő együttes munkája kell

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 2. ROVAROK OKOZTA KÁROK

18

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK – Porózus kőzetekre (mészkő, homokkő) és téglákra jellemző károsodás. – Kőzeteknél a legkisebb ellenállóképességű ásvány okozza. – Leggyakoribb az, ha a fagyás vagy szulfátos károsodás az alaptest felszínét már korábban károsította, ekkor a folyamat felgyorsul.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK – A tégla a legporózusabb építőanyag, vizet vesz fel. Ez fagyási károkat okozhat és a tégla felszíne lerepedhet. Ez szintén lehet a mállási folyamat előfutára. – Mállás függ: pórusok számától, szilárdságától, éghajlattól, fagyási‐olvadási ciklusok számától és a fagyási sebességtől.

19

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 3. MÁLLÁSI, AVULÁSI KÁROK – Mállási formák: • • •

•

1. szint: elszíneződés 2. szint: kéregképződés 3. szint: egyedi mállási formák (pl. sötétszínű, összefüggő kéreg) 4. szint: kitörés, kipergés, kihullás

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 4. VÍZ OKOZTA KÁROK a. FAGYKÁR – Az alaptest anyagában lévő víz megfagy, ezáltal szétfeszítheti az alaptest anyagát

20

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 4. VÍZ OKOZTA KÁROK a. FAGYKÁR – A pórusokban, illetve hajszálrepedésekben lévő víz megfagy, térfogata megnő, a szerkezetben káros repesztőhatás érvényesül. – Az ismétlődő jelleggel előforduló fagyási–olvadási ciklusok során a keresztmetszet folyamatosan csökkenhet, így idővel jelentős károsodás alakul ki. – Zárt térben levő szerkezeteknél általában nem fordul elő, a szabadban levő szerkezeteket károsítja.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 4. VÍZ OKOZTA KÁROK b. SZULFÁT OKOZTA KÁR – Az alaptestben vagy falban megjelenő víz káros vegyi anyagokat (pl. szulfátokat) tartalmazhat. – „C” TÍPUSÚ BETONKORRÓZIÓT okozhat. – A szulfátok a beton tágulását és repedését okozhatják, vagy a nyomószilárdság fokozatos csökkenését eredményezhetik. A hatóanyagok térfogat növekedéssel járó vegyületeket hoznak létre a betonban. A repedés és a lepattogzás fokozza a beton áteresztő képességét, ezáltal lehetővé teszi az agresszív és korróziót okozó talajvíz mélyebb beszivárgását.

21

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 4. VÍZ OKOZTA KÁROK b. SZULFÁT OKOZTA KÁR

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 4. VÍZ OKOZTA KÁROK b. SZULFÁT OKOZTA KÁR

22

2013.03.18.


II. SZERKEZETI KÁROSODÁSOK

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK

23

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ – Általában lokális hatás – Nagyobb a veszély, ha az épület több ponton terhel az altalajra (pl. pillérek esetén) – OKAI: • • • •

tervezési vagy kivitelezési hiba karbantartás hiánya (esetek 80 %‐a) avulás talaj alakváltozása (esetek 20 %‐a)

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ – Hatása függ: • Víz áramlási vagy szivárgási sebessége okozta – talajt tömöríti (áramlási nyomás, roskadás okozta „iszapolás”) – talajt lazítja (finom szemcsék kimosódása, üregképződés)

• Vízfelvétel hatására bekövetkező konzisztencia‐romlás okozta – – – – –

Roskadás Duzzadás Finom szemcsék kimosódása Talaj konzisztencia‐romlása (felpuhulás) Kémiai hatások

24

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ – Mik ezek és milyen talajok veszélyesek? •

Roskadás – – –

Talaj szerkezetének víz hatására történő hirtelen megbomlása Oka: szemcsékre ható felhajtóerő és áramlási nyomás valamint kapilláris feszültségek Veszélyes: makroporózus, laza szemcsés talajok, feltöltések

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK a. VÍZ HOZZÁJUTÁSA AZ ALAPOKHOZ – Mik ezek és milyen talajok veszélyesek?

Roskadás

25

2013.03.18.


Duzzadás – – –

Szinte minden esetben kötött talajok Padozat károsodása a jellemző, mert kis merevségű és minimális terhelést ad át a talajra Veszélyes: erősen kötött talajok (kolloidban dús talajok)


Duzzadási nyomás

26

2013.03.18.


Finom szemcsék kimosódása – – – – – –

Az áramló talajvíz bizonyos feltételek mellett meglazíthatja a talaj szerkezetét a finomabb szemcsék elsodrásával. A talaj vázának stabilitása lecsökken és összeomolhat. Üregképződés lehetséges, hirtelen süllyedések keletkezhetnek. Történhet lefelé, felfelé és oldalirányban is. Felfelé kimosódás (buzgárképződés) épületeknél nem szokott gondok okozni Lefelé gyorsan lejátszódik a kimosódás folyamata


Finom szemcsék kimosódása – – – –

Oldalirányban igen veszélyes lehet, különösen ha a felszínre ki tud lépni a víz a finom talajszemcsékkel. Ha nem lép ki, természetes szűrőrendszer alakul ki, lelassul a folyamat. Üregképződés: Ha átboltozódás ki tud alakulni. Veszélyes: laza, törmelékes feltöltések

27

2013.03.18.


Finom szemcsék kimosódása


Talaj konzisztencia‐romlása –

Általában duzzadás lép fel, de ellentétes viselkedés is létezik: » ha a duzzadási nyomás kisebb, mint a terhelés, az oldalirányú duzzadás lazítja a talajszerkezetet » kis telítettség esetén a duzzadás jelentéktelen » egyes kötött talajok telítetlen állapotban roskadhatnak

28

2013.03.18.


Talaj konzisztencia‐romlása –

–

Kötött talajok talajfizikai paraméterei vízfelvétel hatására megváltoznak: » csökken az összenyomódási modulus » nő az oldalirányú elmozdulásból származó függőleges alakváltozás Veszélyes: kisebb plaszticitású talajok (pl. iszapos finomhomokok, homokos iszapok, iszapok)


Talaj konzisztencia‐romlása

29

2013.03.18.


Kémiai hatások – –

Alaptest anyagát vagy a talaj szerkezetét módosítják. Viszonylag ritka

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA – Mi okozhatja, mi az eredete: 1. Közművezetékekből, vizes üzemből, koncentrált csapadékvízből 2. Szezonális vízszintingadozás (csapadék, párolgás, felszín feletti és alatti el‐ és hozzáfolyás) 3. Mesterséges vízkivétel (víztelenítés ‐ főleg városokban, új épületek mélyalapozása, pincék, alagutak, víztermelő kutak, munkagödör víztelenítése, bányászat) 4. Vízkedvelő fák nagy gyökérzónával

30

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA – Egyre több burkolt felület a városokban, kevesebb víz jut le a talajvízbe – A lesüllyedő talajvízszint a talajra jutó feszültség növekedését okozza, mely a talajban többlet összenyomódást okoz. – Korhadás is megindulhat (lásd korábban).

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA – KÁROSODÁSOK: – –

–

–

Roskadásra hajlamos rétegek először kerülnek víz alá A megemelkedő talajvízszint csökkenti a talaj korábbi nyírószilárdságát, megnövekszik az összenyomhatóság és az oldalkitérés Önsúlyfeszültségek megváltoznak (vízszintsüllyedés kompressziót okoz, vízszintemelkedés expanziót) Szemcsék átrendeződnek

31

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK b. TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA – KÁROSODÁSOK LEGFŐBB OKA

585

687

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK FAGYHATÁS • Fagybehatolás a talajba: Budapest átlagosan 38 cm, maximum 79 cm • Hegyekben ennél nagyobb, 100‐120 cm is lehet. • Gond lehet: jéglencsék képződése

32

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK FAGYHATÁS • Fagykárok viszonylag ritkák (károk kevesebb mint 1 %‐a), mert: – –

–

Minimális alapozási síkot a szabvány előírja („fagyhatár alá alapozzunk”) Általában a térszínen feltöltés vagy humuszos rétegek vannak, így függetlenül a szabványtól, régen is jellemzően 0,8‐1,0 m mélységben alapoztunk. Nagy fagyhatású építményeket (pl. hűtőházakat) erre a hatásra méretezik.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK MESTERSÉGES HŐHATÁS • Tartósan nagy hőmérséklet esetén fordul elő • Ritka • Gond lehet: – –

ha a talaj éghető anyagokat (szerves alkotóelemeket) tartalmaz ha a talaj zsugorodásra hajlamos

33

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK TÉRFOGATVÁLTOZÁS • Károk mintegy 8 %‐a, tehát nem elhanyagolható • Általában mélyen fekvő talajvíz esetén • kis merevségű épületek, zömében 1 szintesek a veszélyeztetettek • Sokszor károsodik kerítés, lépcső, járda, padozat

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK c. HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK TÉRFOGATVÁLTOZÁS • Fontos! Az alapozási sík az éghajlati (atmoszferikus) hatások tartományában van, tehát nem túl mélyen • Statisztika szerint a veszélyes terület Magyarországon a Nagykanizsa – Budapest – Sárospatak vonaltól északra van • Szezonális mozgások hatása jelentős

34

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK d. ELÉGTELEN TEHERBÍRÁSÚ ALTALAJ – Főleg régi épületek esetén nem figyeltek az altalaj teherbírására – sokszor már építés közben megindultak a süllyedések – Ritka manapság

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK e. EGYENLŐTLEN SÜLLYEDÉSEK – Süllyedés‐különbségek károsak a legtöbb épületre

Terepszint

Kőzet

Agyag

35

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK e. EGYENLŐTLEN SÜLLYEDÉSEK – Kb. minden hetedik épületkár erre vezethető vissza! – Leggyakoribb okok: • • • •

Szerves réteg vagy feltöltés csak az épület egyik fele alatt van Részben alápincézett épület Épület egyik fele pl. kőzetre támaszkodik Terhelések egyenlőtlen megoszlása kompresszíbilis altalajon

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK f. ALAPTEST MELLETTI ÁROKNYITÁS –

Kedvezőtlen talajok és nagy terhelések esetén az alaptest melletti közvetlen árok vagy gödörnyitás talajtörést és káros süllyedést okozhat

36

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK g. TERHELÉS NÖVEKEDÉSE – – –

A terhelések megváltozása többlet‐süllyedéseket és/vagy süllyedéskülönbségeket okozhat. Károk 1‐2 %‐át túlterhelés okozza. Általában talajtörést nem okoz, inkább folyamatos többletsüllyedést és oldalkitérést okoz

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK h. SZOMSZÉDOS ÉPÜLETEK MELLÉÉPÍTÉSE, ELBONTÁSA – –

Szomszédos épület többlet‐feszültséget ad át a talajra (feszültség‐szuperpozíció) Főleg zártsorú beépítés esetén az oldalirányú megtámasztás megszűnése okozhat károkat.

37

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK h. SZOMSZÉDOS ÉPÜLETEK MELLÉÉPÍTÉSE, ELBONTÁSA

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK i. HIRTELEN TERHELÉSEK – – –

–

Ha a talajban lévő pórusvíz nem tud időben eltávozni, terhelés hatására jelentős semleges feszültség ébredhet. „Drénezetlen viselkedés” esete ‐ más a nyírószilárdság értéke. Legtöbbször a talaj kis áteresztőképessége okozza a víz lassú eltávozását, de lehet mesterséges képződmény (pl. résfal) is. Legveszélyesebbek: telített kötött talajok (agyagok)

38

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK i. HIRTELEN TERHELÉSEK A hirtelen terhelés hatására gyorsan megnő a pórusvíznyomás, csökken a talaj nyírószilárdsága, végső esetben talajtörés jöhet létre. Legveszélyesebbek a silók. Általában lemezalapozással épülnek, de az önsúly és a hasznos teher aránya akár az 1:2,5 is lehet. Megoldás:

–

–

– • •

Terhelési sebesség (siló feltöltése) csökkentése Tárolási ütemterv (egyenletes terheléselosztás a silók között)

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK i. HIRTELEN TERHELÉSEK

39

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK j. TALAJ VÍZSZINTES KITÉRÉSE, ELMOZDULÁSA –

Lejtős területeken az alsó talajmegtámasztás megszűnése extrém esetben oldalirányú elmozdulást okozhat.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK k. NÖVÉNYZET –

Nagy gyökérzónájú növények, fák.

40

2013.03.18.

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK k. FELSZÍN ALATTI ÜREGEK Károk oka:

– • • •

Felújítás technológiája függ:

– • • •

–

Üreg térfogata csökken ‐ főte leomlása felszíni süllyedéseket keletkeznek (roskadás) finomszemcsék kimosódása is előfordulhat meglévő üreg vagy új üreg üreg mérete, alaprajzi és magassági helyzete az épülethez viszonyítva üreg állékonysági viszonyai

Lehetnek: pincék, alagútépítés, Bányászat

GEOTECHNIKAI EREDETŰ KÁROSODÁSOK 5. SÜLLYEDÉSEK, ELMOZDULÁSOK OKOZTA KÁROK k. FELSZÍN ALATTI ÜREGEK

41

2013.03.18.

EGY KIS STATISZTIKA…

1. Károsodások földrajzi megoszlása Síkvidéken a károsodások relatív gyakorisága egyharmada a domb‐ és hegyvidéki károsodásoknak.

2. Károsodások okai Víz okozza az összes kár kb. 64 %‐át ! – – – – – – –

Ebből csatorna: 25 % Tetővíz: 15 % Víznyomócső: 11 % Felszíni víz: 11 % Üzemi víz: 3 % Talajvízszint‐ingadozás: 3 % Szivattyúzás: 3 %

(Következő: Egyenlőtlen süllyedés: 14 %)

42

2013.03.18.

Érdekesség: Talajtörés és káros süllyedések a károk max. 16 %‐át okozzák !

3. Épületek kora Károsodások 50 %‐a 25 évnél idősebb épületeken következik be

4. Feltöltés ↔ termett talaj Feltöltésen való alapozás a szerkezeti károsodás valószínűségét 8‐10‐szeresére növeli ! Nem szerkezeti elemek (pl. padozatok, válaszfalak) esetén még ennél is nagyobb az arány.

5. Pincézettség A tetővíz okozta károk sokkal kisebbek ebben az esetben. Leggyakoribb a csőtörés okozta károk. 6. Talajvíz mélysége Talajvíz helyzete a károsodások 80 %‐ában egyértelműen meghatározó !

43

KÁROSODÁSOK KÁROSODÁSOK

Recommend Documents