Karácsonytól Vízkeresztig

2014. november / december

Karácsonytól Vízkeresztig „A nép, amely sötétségben ült, nagy fényt látott, s akik a halál országában és árnyékában ültek: fény virradt rájuk” (Iz 8,23; 9,1). Csillagokat követve találnak a pásztorok és bölcsek Krisztus jászlához. Követik a csillagot, amely Vízkeresztre nagy világossággá lesz, hogy útmutatást adjon, vigasztalást a szomorúságban, fényt a sötét éjszakában. Sokaknak Vízkeresztig megvan a feldíszített karácsonyfájuk, de sokan elpakolják addigra. Átvitt értelemben is föltehetnénk ezt a kérdést: meddig tart lelkünkben a Karácsony, mikor pakolunk el onnan is, bedobozolva karácsonyi lelkületünket és érzelmeinket lelkünk eldugott, poros zugába, várva a következő telet? Reménykedve gyújtunk fényt Karácsonykor. Ennek a fénynek nem szabad január 6-án kialudnia, hiszen Jézus a világ világossága. Talán az a baj, hogy a Karácsony hangulatából táplálkozva némileg hamis elképzelésünk van erről a fényről. Hiszen ha visszagondolunk, akkor a karácsonyfán lévő pici gyertyák jutnak eszünkbe. De a fény, amiről majd a Vízkereszt szól, már nem a fényecske, ami lágyan átdereng a nappali szoba üvegajtaján. Nagy fényről van szó, olyanról, amilyet mi nem Karácsonykor, hanem a mindennapjainkban használunk. Mintha teamécses helyett reflektort gyújtanánk az ünnepi vacsorán, pici izzók helyett mintha halogénlámpák világítanának. Nem csak fény jön az éjszakába, hanem fényesség jön a sötétség helyett, hogy a karácsonyi kicsi fényből egész életünket beragyogó világítás legyen. A fény erőssége és nagysága a közelségtől függ, távolról az erős fény is gyenge, hatalmas csillagok tűnnek nekünk pislákoló fényecskéknek, míg

Napunk ragyog az égen. A fényt váró, utat tévesztett embernek lépnie kell. Hiszen az egy dolog, hogy látja, merre, de az úton el is kell indulnia, hogy hazaérjen. Az út azt jelenti, hogy életünket Istenre irányítjuk, Felé törekszünk, amikor mindennapjainkban is a mennyeit keressük, hiszen Isten ebbe a világba jött. Forduljunk Isten országa felé! Éljük meg a Karácsonyt a mindennapokban, kicsi, ünnepi gyertyalángból legyen mindennapjainkat beragyogó, utat mutató vízkereszti világosság! Lukács Imre parókus

Új Beregi Élet

Gombita Sándor gyermekkori emlékei a karácsonyi időszakról Visszaemlékszem 1932–33-ra, amikor 4 éves gyermek voltam, hogy úgy készültünk a karácsonyra, mint a Messiás. Édesanyám megtanította a „Mennyből az angyalt”, valahol hallotta és akkor elénekelte nekem. A karácsonyi készülődéshez azonban hozzátartozott a Mikulásvárás is. Édesanyám elmesélte, de csak mesélte, hogy a Mikulás jön és ki kell pucolni szépen a csizmámat, ki kell tenni az ablakba, és majd jön erre a Mikulás este, mikor már elalszunk, mert ő sötétben szeret járni és megkeresi a jó gyerekeket, és akkor ajándékot fog tenni a csizmájába. Hát ugye olyan nagy ajándékra nem kellett számítani: egy kis mikulás, 2–3 szaloncukor piros sztaniolba csomagolva, pár keksz, meg alma. Nagyobb korban, amikor már iskolás voltam, az iskolában külön vártuk a karácsonyt. Minden gyerek kapott egy almát, egy kekszet, két szaloncukrot, papírzacskóba csomagolva, mikulást nem. De a szegényebb gyerekek meg jól jártak, mert ők Tomcsányitól kaptak egy nadrágot, vagy cipőt, vagy bakancsot. Amelyik kapott ruhát, az nem kapott cipőt. Amelyik cipőt kapott, az nem kapott ruhát. Tehát a kettő együtt nem ment. Karácsony estéje előtt már két-három héttel nem tudtunk aludni, nem bírtunk magunkkal, mert a karácsony nemcsak azt jelentette, hogy a kis Jézuska megszületik, hanem jön a hideg, jön a hó, szánkázás, sikánkózás. A templomban is készültünk a karácsonyra. A kápolnában már tanultuk a karácsonyi énekeket, a nagyobbak pedig a karácsonyi szerepeket (egyházi témájú előadások, énekkar). A nagyobbacska fiúk (12–15 évesek) már összeverődtek a szomszédból, az utcából és mentek kántálni. A kántálás karácsony estéjén volt. Csoportosan mentünk, csoportosan énekeltünk. Összeálltunk négyen-öten, bandákba szerveződtünk. Hát a mi negyedünkben ugye, mi elmentünk az ismerősökhöz, a szomszédokhoz. Csak egy éneket tudtunk, ami erre a célra volt, a „Mennyből az angyal, lejött hoz-

2 · 2014. NOVEMBER / DECEMBER

Gombita Sándor 1942-ben

zátok, pásztorok, pásztorok......” azt hiszem ezt mindenki ismeri, még a mai fiatalok is nagyjából. Aláálltunk az ablak alá, mécsessel, gyertyával, petróleumlámpával világítottunk, és ott szépen elénekeltük. Behívtak bennünket. Volt olyan hely, ahol kaptunk egy marék diót vagy kaptunk esetleg egy almát, de az ilyen kevés volt, inkább aszalt szilvát kaptunk. Akkor az már volt, de azt se sokat, csak egy pár szemet. Nagyon jó volt. A szentestét mindig otthon töltöttük családi körben. Édesanyám sütött-főzött, kemencében kalácsot sütött, négy-öt fajtát: lekvárosat, túrósat, mákosat, diósat meg aszalt szilvásat. Nekünk a karácsony azért volt emlékezetes, mert mióta az eszem tudom, ünnep másnapján mindig Kokas Jóska bátyámhoz, édesanyámnak a bátyjához mentünk ünnepelni. Ropogott a hó, 15–20 fokos hideg volt. Ez azért volt nekem mindig szenzációs, mert a bakter, éjjeliőr nagyapámról rám maradt a vasúti lámpája, mert ő volt a községi bakter, és miután

meghalt, akkor ránk maradt a lámpa és karácsonykor mindig azt meggyújtottuk. Az ünnepi étel töltött káposzta volt, kalács meg finom rizling bor, mert Jóska bátyának nagyon finom rizlingbora volt. Ajándékozás nem volt karácsonykor, sőt még karácsonyfa sem volt, kivéve az úri, polgári helyeken, mint pl. Horváth Gyuri bácsiéknál, Bogányiéknál. Nagy szegénység volt, ordító szegénység. Arra emlékszem, hogy ‚38–’39ben édesanyám behozta a konyhába a nagyon szép leanderünket, és feldíszítettük szaloncukorral, gyertyával és csillagszóróval. Nekünk ez volt a karácsonyfa. Apósomék megoldották, nekik minden évben volt karácsonyfájuk. Mégpedig úgy, hogy apósom négyszögletű fára csinált egy talpat, abba beleállított egy méteres botot, a botot kifurkálta és elment Sebők urunkhoz, mert ott volt 3 fenyő. A kifúrt lyukakba beletett egy-egy ágat, és kész is volt a karácsonyfa. Karácsony előtt szokás volt disznót vágni. Nem volt ez általános, hisz csak a módosabbak tehették meg. Ahol disznót vágtak, ott már tejjel-mézzel folyó Kánaán volt. Nálunk minden évben, a karácsony előtti héten volt disznóvágás, egészen addig, amíg én otthon laktam a szüleim házánál. Hát én arra úgy készültem, mint a nem tudom mire. Mindig számolgattam, míg kicsi voltam, hányat kell még aludni: még ötöt, még négyet, még hármat. Édesapám barátja, Jablonkai hentes vágta nálunk a disznót – pontosabban a mangalicát, mert abban az időben még csak az volt –, de nem feketét, hanem szőkét, mert édesapám csak azt szerette. Szép élményeim voltak gyerekként, amelyekre a mai napig úgy emlékszem, mintha most történtek volna. (Részlet a Beregi Múzeum gondozásában készülő könyvből: közreadta Kissné Gráf Éva történész Beregi Múzeum)

Új Beregi Élet

V. alkalommal rendezték meg a vitkai Fonót „Virágos kenderem Kiázott a tóba, Ha haragszol babám, Ne jöjj a fonóba.”

vitkai Fonót, melynek ezúttal is a Kölcsey Ferenc Általános Iskola tornaterme adott otthont. Büszkék vagyunk arra, hogy a pénzhiány ellenére számos önzetlen segítő munkájának köszönhetően ismét megvalósult ez a rendezvény. Színes és változatos programok várták az idelátogatókat. Fellépett a Megoldásházban működő „Csakazértis” színkör. A csoportot olyanok alkotják, akik a hétköznapok során küzdenek betegségükkel, de problémáik ellenére „csakazértis” játszanak. Saját verseket és énekes produkciókat hallhattunk a Petőfi Sándor Nyugdíjas Klubtól. A vásárosnaményi Esze Tamás Nyugdíjas Gergelyiugornyai Nyugdíjas Klub Klub tagjai operett egyveleggel és kalocsai A fonónak rendkívül nagy jelentősége volt a tánccal készültek. fiatalok társas élete, az udvarlás, párválasztás A helyben működő Vitkai Nyugdíjas Egyeszempontjából. A fonó volt a téli szórakozás sület 2013-ban ünnepelte fennállásának 10. és játék fő színtere. A fonóban helye volt a évfordulóját. mesemondásnak, balladák, históriás énekek A csoportot a jókedv, a humor, a közös beelőadásának, dalok éneklésének, találós szélgetések jellemzik, ezért egy humoros népkérdéseknek, de ami talán a legfontosabb: a dalegyveleget mutattak be. Az est színvonalát közösségi élet legfőbb helyszíne volt. Ennek emelte az iskolás gyerekek moldvai-csángó a hagyománynak a folytatása a célja azoknak, magyar néptánc-produkciója és népdalcsokra. akik immár V. alkalommal rendezték meg a A műsorszámokat követően a gergelyiugornyai

Vitkai Nyugdíjas Klub

Vitkai gyerekek

és vitkai szakácsnénik.által készített népi ételeket kóstolhattak a vendégek. A jó hangulatról a Görice együttes gondoskodott. Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek a fáradságos munkát!

„Hogyan faragott a nő embert a majomból?” – Régészeti előadások a Beregi Múzeumban A vásárosnaményi Beregi Múzeum adott otthont a dunaújvárosi Intercisa Múzeummal közösen megrendezett programjának, melynek

során Buza Andrea és Keszi Tamás régészek tartalmas, képekkel illusztrált előadásokat tartottak a város iskolásai és az érdeklődők számára, november 20-án és 21-én. A közönség többek között hallhatott a régé-

szek munkájáról, a római kori gyerekek és felnőttek játékairól, a római kori esküvőről, a gladiátorokról és a nők szerepéről az ember biológiai és kulturális evolúciójában.

A Vásárosnaményi Ifjúsági Klub már november végén megkezdte a karácsonyi készülődést. November 26-án főleg természetes anyagokból, termésekből készítettek csodálatos adventi koszorúkat az ügyes kezű fiatalok.

2014. NOVEMBER / DECEMBER · 3

Új Beregi Élet

Alma Az almaszezon végén Király Ákos termelőt kérdeztük a tapasztalatokról. – Mekkora területen termesztitek az almát? – Mintegy 25 kektár a termőterületünk. – Mi a véleményed az idei léalma–árról? – Természetesen örültem volna magasabb árnak, de ez a termék mint szabadpiaci áru kerül beárazásra, tehát a mindenkori kereslet és a kínálat viszonya határozza meg az árat. Idén a nagy kínálat miatt volt ilyen alacsony az alma ára. Sajnos a nemzetközi nagypolitika is ideért rossz értelemben, hiszen az orosz – ukrán konfliktus egyben orosz – EU konfliktussá is vált, na nem katonai, hanem gazdasági értelemben. Az EU gazdasági szankcióira válaszul a lengyel almát (a lengyel gazdák mintegy hatszor annyit termelnek évente, mint mi magyarok) nem veszik meg az orosz vevők, így ennek az eladatlan menynyiségnek egy része is itt jelenik meg az ipari alma kínálati piacán. Ehhez járul még a magyarországi kedvező termés, és az így megnövekedett kínálat lefelé hajtja az árakat. – Hány fajta almával foglalkoztok? – Inkább fajta–csoportot kellene kérdezned a gyümölcs termesztési célja szerinti csoportosítás miatt. Természetesen étkezési célú klasszikus fajtacsoportot termelünk, a legismertebb fajták talán a Jonagold, Idared, Naményi Jonathán, Golden, Red Delicious. Termelünk továbbá ipari feldolgozási célú fajtákat. Ezek a már sokak által ismert rezisztens fajták. Természetesen ezek az almák is alkalmasak étkezési fogyasztásra (ez persze ízlés dolga) de elsősorban az ipari feldolgozhatóság és alkalmasság volt a fajtacsoport nemesítőjének a célja. Ezek a fajták Szászországból, a Drezdai Kutató Intézetből származnak, és mintegy 10-12 éve vannak köztermesztésben. Ilyenek például a Remo, Relinda, Renora, Rebella, stb. – Egy évben hányszor kell az almafákat permetezni? – A hagyományos fajtákat 10–15 alkalommal, bár gyorsan hozzáteszem, környezetkímélő technológiával dolgozunk. Ma már gyakorlatilag nem használunk olyan növény-


védő szereket, amelyek az emberi szervezetre komoly veszélyt jelentenek. E tekintetben a hazai és a nemzetközi előírások, valamint az emberi egészség védelmében tett lépések az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek. A rezisztens fajtákat (a nevük is erre utal) elegendő 4–5 alkalommal kezelni, hiszen a fontosabb gombabetegségekre rezisztensek. – Mennyi az a terület, amely eltart egy családot? – Ez egy nagyon sok körülménytől függő kérdés. A termesztési és felhasználási cél

nagyban meghatározza a hektáronkénti jövedelmet, ezen felül az alkalmazott technológia, és még sorolhatnám. Az általánosan elfogadott vélemény a szakemberek között az, hogy körülbelül 15–20 hektárnyi terület elegendő jövedelmet biztosít egy család szánára. – Milyen munkalehetőségeket biztosít az alma? – Alapvetően kézimunkaigényes kertészeti állókultúráról van szó, tehát gépesítés ide, fejlődés oda, az emberi kéz ügyességét még nem tudjuk nélkülözni. A metszési, a növényápolási, és a szedési munkáknál még a kézi erő az elterjedt. Na persze alkalmaznak már – főképp nagyüzemekben – metszőgépeket, van, ahol már a nyesedéket is géppel kaparják ki a fák alól, és egyes helyeken már rázó és betakarítógépek is dolgoznak. Kétségtelen, hogy ez lesz a jövő útja, bár ezelőtt 20 évvel is ezt hallottuk már.

Király Béla emlékére Kórustalálkozóval emlékezünk Király Bélára születésének

50. évfordulója alkalmából 2015. január 17.-én szombaton 17 órakor Vásárosnaményban, a Művelődési Központban Fellépő kórusok: Csaronda Férfikórus • Csaroda Lendvai Károly Férfikórus • Törökbálint Székely Dalegylet • Székelyudvarhely Alla Breve Vegyeskar • Székelyudvarhely Liszt Ferenc Vegyeskar • Vásárosnamény

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lénárt Tímea

Új Beregi Élet

MÁRK EVANGÉLIUMA A LÓNYAYBAN November utolsó hetének hétfőjén (24-én) Benedek Zalán úr, a Baptista Oktatási Központ művészeti igazgatója egy egész hétre a Lónyayba érkezett. Dolgozni jött. Arra vállalkozott, hogy egy hét alatt az iskola tizenhat tanulójával és két lelkipásztorral betanulják és előadják Márk evangéliumát a szakképző iskola közössége előtt. Pénteken, 28-án – őszinte elismerésük és megrendültségük jeleként –az iskola tanulói és a felnőtt közösség tagjai is vastapssal köszönték meg a színvonalas előadást a rendezőnek és a szereplőgárdának. Az előadás és a naményi tartózkodás és segítő hozzáállással fogadta ezt a tervet. végén, rövid beszélgetésre kértük a Végigmentem az osztályokon és hirdettem, hogy lehet jelentkezni az előadásra. Az érBOK művészeti igazgatóját. – Közel egy órán át pergett le előttünk Jézus Krisztus élete a megkeresztelkedéstől a keresztre feszítésig. Hibátlan szövegtudás, biztos színpadi mozgás, hiteles színészi játék tette hatásossá az előadást. Elégedett a Lónyayban létrejött produkcióval? Benedek Zalán: Fárasztó, de gyönyörű egy hetet töltöttem el a Lónyayban. Aranyos, kreatív és meglepően lelkes diákokat találtam a bibliai történet szerepeire. Nagytiszteletű Rácz Róbert kisvarsányi lelkész úr és a Nagyvarsányi Baptista Gyülekezet lelkésze, Szólláth Imre lelkész úr a kiváló színészi képességek mellett nagyfokú szövegtudással és pedagógiai készségekkel is segítették a felkészülést, a próbákat. Sikeres egy hetet tudhatunk magunk mögött. – Hol keletkezett az evangéliumi történet színpadi változata? Benedek Zalán: Az ötletgazda Andrew Page angol lelkész. 2007-ben ő rendezte meg Magyarországon az első Márk drámát. Később kiutaztam hozzá Londonba és átvettem tőle a rendezést. 2010 óta koordinálom, vezetem és egyben rendezem a Márk drámát hazánkban. – A vásárosnaményi előadás sajátosságait hogyan foglalná össze? Benedek Zalán: Májer Ibolya igazgatónő és az iskola valamennyi tagja szívélyesen

deklődő diákokból pedig szépen lassan kialakult az alapcsapat. Volt néhány találkozó a próbák előtt és a benyomásaim alapján válogattam ki a szereplőket. Elsősorban az volt a szempontom, hogy ki mennyire tud majd felszabadulni és önmagát adni játék közben. Rácz Róbert lelkész úr a helyi amatőr színtársulatnak is oszlopos tagja. Szólláth Imre lelkész úr meglepetten és örömmel fedezte fel önmagában színészi képességeit, és a helyi viszonyok alapos ismerete révén sok-sok akadályt elhárított, máskor olyan lehetőségeket tárt fel, amelyek segítették munkánkat. Az iskola tágas aulája szinte határtalanná tette mozgásos és vizuális terveink megvalósítását.

– Az iskolai tagok, a nézőközönség körben ült a játéktér körül. A széksorok között is tág terek maradtak, amelyeken időnként egy-egy jelenet is zajlott. Benedek Zalán: Igen, a Márk dráma egy interaktív körszínház. A tudatos térképzés lehetővé tette, hogy a nézők is benne érezzék magukat a történetben. Bizonyos helyzetekben a nézők is játszották a szereplőkkel együtt a bibliai történéseket. – Mik voltak igazgató úr céljai, amikor elhatározta, hogy ezt a drámát betanítja, az előadást megszervezi és maga is részt vállal a színjátékban? Benedek Zalán: Missziós lehetőséget látok ebben az előadásban. A cél az, hogy az egyórás előadásban érthető és élvezhető módon hallják és lássák meg az iskola tanulói Jézus Krisztus tanítói tevékenységét, csodatevéseit és példabeszédeit; de kapcsolatait is tanítványaival, a néppel és a vallási vezetőkkel. A teljes evangéliumot – interaktív módon – végigkövethetik a nézők. A játék szereplői a felkészülés időszakában közösséggé kovácsolódnak, a katartikus élmény kiváltása révén nő az önbizalmuk és talán a hitük is önmagukban és mindnyájunk Teremtőjében is. A nézők viselkedéséből és tetszésnyilvánításából úgy éreztem, hogy a történet üzenete megfogta a hallgatóságot. – Mikor köszönthetjük újra a Lónyayban, városunkban? Benedek Zalán: Közel ötven baptista fenntartású iskolában szervezek programokat, amelyek célja, hogy a keresztény értékeket bevigyük az iskolába kreatív módon, mint például a Márk dráma. Ilyen hosszú időre belátható időn belül biztosan nem tudok jönni. Van egy tervünk azonban! Szeretnénk, ha ebben a tanévben létrejönne a baptista fenntartású középiskolák tehetséges diákjainak „Ki mit tud?” bemutatkozása, vetélkedése. A Lónyay Menyhért Baptista Szakközépiskola és Szakiskola jó eséllyel indul majd ezen a versenyen, hiszen vannak tehetséges diákjai. Örülnék, ha akkor a város művészetkedvelő lakóival is találkozhatnék, városuk szép színháztermében. TL


Új Beregi Élet

HETVEN ÉVE TÖRTÉNT

nyításával levéltári kutatás és helyi kortanúk dokumentum értékű forrásanyagából. Az emlékkiállítást és a december 4-ei holokauszt témájú emlékülést is Filep Sándor polgármester úr nyitotta meg városunk Szakképző Iskolájában. a fiatalokat: „… nincs bocsánat azért, amit a A tudományos emlékülésen neves történénácik a zsidókkal tettek 1933–1945-ig”. szek osztották meg ismereteiket előbb a SzakA megnevezett kormányzati szándék, a képző Iskola tanulóifjúságával, majd 1400-tól nemzeti és nemzetközi akarat, a gyermeke- városunk érdeklődő felnőtt lakosaival is. ink egészséges lelki fejlődéért érzett felelősség adott késztetést a Lónyay Menyhért Baptista Szakközépiskola és Szakiskola közösségének, hogy bekapcsolódjék abba a szellemi közegbe, amelynek egyik célja a „fájdalmas múlt” tényeinek megismertetése, a másik pedig: A vásárosnaményi zsinagóga épülete a deportálás utáni időkben méltó emlék állítása (Az épület a mostani Munkaügyi Központ épületétől 2–3 teleknyi távolságra állott Vitka irányában) a hetven évvel ezelőtt „ártatlanul és jogtalaStark Tamás úr, a MTA Bölcsészettudonul megkínzott és kivégzett embertársainkmányi Kutatóközpont Történettudományi Innak.” A fájdalmas múlt tényeinek megismer- tézetének főmunkatársa nagyívű, átfogó képet tetését szolgálta az az út, amelyik az Eötvös adott a XIX. századi nemzetállami ideológiKároly Magyar-Izraeli Baráti Kör és a Mi- ákról, az antiszemitizmus európai sajátossániszterelnökség Civil Alap pályázatán nyert gairól, majd részletesen beszélt a Horthy-kortámogatásból valósult meg 2014 júniusában. szak antiszemitizmusáról is. A pályázati támogatásból négy megyei közép- Galambos Sándor úr, a Magyar Nemzeti Leiskolából 10–10 fő diák, és 2–2 fő pedagógus véltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levélutazhatott el Auschwitzba. A Lónyay Meny- tára fő levéltárosa egy „Laci nevű” nagykállói hért Szakképző Iskolából Feksziné Máté Éva és Kardos Béla pedagógusok kísérték az iskola tíz főből álló diákcsoportját. A program folytatásaként a Holokauszt Emlékközpont szeptember 29-én emlékkiállítást szervezett városunk Szakképző Iskolájának aulájába „Falak, jelek, sorsok” címmel. A vándorkiállítás központi helyére az a nagyméretű, 13 éves korú holokauszt-túlélő személyes impozáns kivitelű és rendkívül tényszerű és szenvedéstörténetének bemutatásával mutaténygazdag tabló került, amelyet lónyay-s ta- tott rá a „gyilkos eszme” felfoghatatlan imnulók készítettek Kardos Béla szaktanár irá- moralitására és embertelenségére.

(Never forget! = Sose felejts!) 1944. május közepe és július eleje között Magyarországról 437 ezer embert deportáltak Auschwitzba és más koncentrációs táborokba. A deportáltak magyar állampolgárok, a magyar nemzet része voltak, függetlenül attól, hogy magyar zsidónak, vagy zsidó magyarnak, vagy zsidó származásúnak, kikeresztelkedettnek, vagy cionistának nevezte, bélyegezte a korabeli hazai hivatali- és/vagy a köznyelvet használó társadalom. A deportáltak között fájdalmasan sok volt gyermek. „Az elpusztított honfitársaink hiánya a velünk élő történelem néma kiáltása. Elviselhetetlen csöndjük lelkünkig hatol” – olvashatjuk a Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottság honlapján. A Kormány 1005/2013. számú határozatával életre hívott Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottság azzal a céllal alakult, hogy a szörnyűséges népirtás hetvenedik évfordulóján megszervezze társadalmunk méltó módú emlékezését az „új ordas eszmék”, a „szélsőséges fajelméleti eszmék” hatása alatt állók által elkövetett bűnök áldozatairól. Tudományos ülések, a témával kapcsolatos kiadványok, játék- és dokumentumfilmek, kiállítások, emlékművek és Auschwitzba szervezett emlék utak jelzik az emlékbizottság tevékenységét. A témával kapcsolatban számos helyen elhangzott Rainer Höss gondolata: „Sohasem szabad elfelejtenünk a múltunkat, bármennyire fájdalmas is. Mert ha elfelejtjük, akkor a történelem megismétli önmagát. (…) Ha nem teszünk semmit, akkor semmit sem tanultunk”. Rainer Höss annak a Rudolf Hössnek az unokája, aki az auschwitzi haláltábor parancsnoka volt. A kisfiú tizenkét éves volt, amikor megtagadta a családját és immár 15 éve járja az iskolákat, hogy figyelmeztesse


Új Beregi Élet

Akik végigkísértük városunk Szakképző Iskolájának léleknemesítő tevékenységét a 70. – szomorú – évfordulóhoz kötődően, kijelentjük, hogy az iskola sokat tett azért, hogy neveltjeiben tudatos meggyőződéssé váljék, hogy az antiszemitizmus bűn, és a belőle következő holokauszt gonoszság. Az iskola egyik tanulója, aki Auschwitzban is járt, így fogalmazott: „A magyar holokauszt kivágta belőlünk saját zsidó részünket, mert a több évszázados együttélés során, ha viszálykodva is, de egymás gazdagítójává vált a magyar és zsidó népesség. Fájdalom és bűn, hogy hagytuk, hogy így legyen. Az jó, hogy mentettünk meg embereket, de szerintem nem elegen és csak keveseket. A vidéki zsidóságot szinte teljes egészében elveszítettük.” A Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottságnak egyik célkitűzése volt, hogy a 70. évforduló évében lehetőleg hangozzék el minden áldozattá vált zsidó polgártársunk neve. Településünkön – sajnálatosan – még nem gyűjtöttük össze a holokauszt áldozataivá vált zsidó honfitársaink nevét, adatait. Hegedűs István: Vitka történetének hét évszázada című könyvéből viszont, a vitkai városrészről 70 évvel ezelőtt elhurcoltakat ismerhetjük. Tiszteletünk jeleként ideírjuk nevüket, hogy mindenki olvashassa, kimondhassa, kegyelettel emléket állíthasson az ártatlanul elégetetteknek: „Mártír zsidó családtagok: Adler Jenőné Mandel Piroska (44), Blaun Herman (42), Blaun Miklósné Gerendási Ilona (36), özv. Blaun Lipótné Winkler Eszter (59), Blaun Róza (37), Édenburg Árminné Schwarc Margit (32), Édenburg Dezsőné Weisz Ella (41), Édenburg Salamon (74), Fridman Mór (70), Frisch Adolf (42), Frisch Adolfné Goldstein Erzsébet (?),Frisch Aranka (32), Frisch Béla (23), Frisch Eugénia (30), Frisch Ferenc (6), özv. Frisch Sámuelné Klein Léni (70), Gerendás Elza (32), Gerendás József (75), Gerendás Józsefné Lebics Fáni (72), Klein Mór (70), Léhner Izsák (60), Léhner Izsákné Czigler Heléna (55), Léhner Lili (8), Léhner Miklós (7), Léhner Mór (80), Léhner Valéria (1), Léhner Judit (15), Leikman Máyerné Weisz Cecilie (52), Leikman Mózes (19), Triebvasser Sámuel (79), Weisz Sámuel (50), Frisch Lajos (27); Deportált zsidó mártírok 32.” (Szerzői kiadás, Bereg-Pass Bt. nyomda, Vásárosnamény 2000.) TL

Országos judós bajnokunk van! Olimpiai Sportágban van magyar bajnoka a Beregnek: a nagyvarsányi Vaska Fanni a vásárosnaményi Szelet-Kelet Se versenyzőjeként érdemelte ki a címet 2014. októberében megrendezett DIÁK B korosztályban Tatabányán. A beregi diáklány méreténél majdnem a legkönnyebbek között (-33 kg) indult sportágában, ahol talán legélénkebb a küzdelem. Őt kérdeztük eddigi munkájáról, céljairól. – Mikor kezdtél el foglalkozni a judoval, amit Magyarországon cselgáncsként is ismernek? – A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba vitt el apukám az első edzésre ezelőtt négy éve. Erdélyi Gyuri bácsi volt az első edzőm, ő oktatta az alapokat és szeretette meg velem a sportágat. Második éve utánpótlás versenyzőként Batizi István irányítja felkészülésemet. – Apukádat említetted, a judoval más is foglalkozik a családban ? – Igen, a judot mindenki csinálhatja, nálunk is a húgom és az öcsém is rendszeresen jár az edzésekre, apukám is megszerette a sportágat és velünk együtt gyakorol. Most épp az edzőképzést végzi, hogy többet segíthessen nekem a fejlődésben. – Mivel ez mégis csak egy küzdősport, otthon nem szoktátok egy egy ipponra menő küzdelemben rendezni a problémákat? – Szoktunk veszekedni, de soha nem alkalmaznám otthon a judoban tanultakat! – Mit tartasz legnagyobb sikerednek ebben a sportágban? – Az idén megnyertem a diákolimpiát, a magyar bajnokságot, egy nagyon sikeres évet tudhatok magam mögött, nehéz lesz ezt a szintet megtartani, de mindent megteszek, hogy ne ez legyen a legszebb éve életemnek. – Milyen céljaid lehetnek ebben sportágban? – Szeretnék fekete övet szerezni, de ez még odébb van. 18 éves koromig nem vizsgázhatok rá, és még két sikeres övvizsgát kell letennem a vizsgabizottság előtt. Európa egyik legnagyobb utánpótlás versenyén, a Budapest Kupán nem úgy szerepeltem, ahogy elvártam magamtól, nemzetközi szinten is szeretném bizonyítani, hogy a legjobbak között van a helyem a judoban. – A munka mellett a tanulásra is kell koncentrálni, szerintem ez a főállásod, abban milyen öves vagy? – Szerencsére ott is jól teljesítek, heti három edzés mellett kitűnő bizonyítványnyal mutatom meg másoknak, hogy a versenysport és a tanulás összeegyeztethető. – Mit mondanál azoknak, akik most ismerkednek a judo-val? – Bátran kezdjetek bele! Nagyon sokat nyertem vele én is: élményeket, barátokat, erőnlétet, küzdeni tudást szereztem. Nem cserélném semmire! Az interjú után november 29-n Fannika a romániai Szatmárnémetiben megrendezett 19. UNIO Kupán négy győzelemmel végzett az első helyen! (Ugyanitt a kisvarsányi Rácz Róbert az erős mezőnyben harmadik helyet szerzett, 2 győzelme mellett a későbbi első helyezettől szenvedett vereséget.)


Új Beregi Élet

10 éves a Diák Sport Egyesület A jubiláló egyesület elnökével, Kokas Bálinttal beszélgettünk, az elmondottakat Hankovszkiné Medve Mónika és Majoros Imre edzők egészítették ki. – Hogyan kezdődött? – 2004 októberében alakult a DSE. A „születés és a halál” sajátos módon kapcsolódott esetünkben is: akkor szűnt meg a felnőtt foci a városban, és az akkori testület úgy döntött, hogy a megmaradt támogatást, kb. 3 M Ft-ot nem vonja el a sporttól, hanem ezzel támogatja egy diák sportegyesület indulását. – Aminek az alakulás óta te vagy az elnöke. Kik vannak még az elnökségben? – Baksa Sándor az elnökhelyettes, Kolozsvári Attila és Pankotai Gábor elnökségi tagok, Szabó Klára az egyesület titkára. Korábban Sinkovics István és Szenes Zsolt voltak tagjai az elnökségnek. – Milyen csoportjaitok vannak? – Labdarúgásban korcsoportok vannak, nemrég indult például az ovis csapat. Az idén lánycsapat is indult Palóc Tibor vezetésével, és nemrég alakult a futsal csapatunk. Úszó szakosztályunk is egyre jobb eredményeket ér el. – Kik végzik a szakmai munkát? – A labdarúgásban Hornyák Mihály, Majoros Imre, Szilágyi Bertalan, Tóth József és Tóth Szilárd. (Korábban Filep Sándor, Kazamér László, Mándi Zoltán, Tivadar András is vezettek csoportokat.) Az úszók edzője Hankovszkiné Medve Mónika. – A tömegsport a fő cél vagy versenyzők kinevelése? – Megalakulás óta a filozófiánk változatlan: mindenkit várunk, aki mozogni szeretne. A megye nagy utánpótlás-nevelő centrumaitól eltérően nálunk nincs válogatás a felvételkor. Ennek ellenére a megmérettetéseken nem kell szégyenkeznünk az „elit” klubokkal szemben sem. – Hogyan illeszkedik a klub tevékenysége az országos folyamatokhoz? – Labdarúgóinkkal újra részt veszünk a Bozsik-programban. Számunkra kedvező, hogy az MLSZ olyan rendszer kiépítését tervezi, amelyben a nagy klubok, akadémiák nem viszik el túl korán a tehetséges gyerekeket, hanem a lakóhelyükhöz közel megkapnak mindent, ami a fejlődésükhöz fontos. – Mennyire cél a helyi csapat utánpótlásának kinevelése? – Ez fontos feladatunk. A kétszeres bajnok ifi csapat 90%-a nálunk kezdett focizni.


A 2001–2002-eseket Tóth József vezetésével beneveztük a megyei (U16-os) serdülő bajnokságba, és 13–14 évesen is remekül helytállnak, az őszi szezon után a 4. helyen állnak. Már a felnőtt csapatban is megtalálhatók a neveltjeink: Mándi László, Balázs Gergő, Sebestyén Gergő, Bagi Zoltán, Deskó Dávid. – Hova juthat el valaki a vásárosnaményi DSE-ből? – Elvben bárhová. Szabó Roland volt tanítványunk például megfordult a Honvéd, MTK, Vasas, utánpótlás csapatainál, sőt volt próbajátékon Angliában is. 9-10 éves korban a Barcánál sem edzenek többet heti 3 alkalomnál. Persze nem mindegy, hogy az edzés mivel telik el, és fontos, hogy felkészült edző irányításával dolgozzanak. Valamint – Magyarországon ezt még sokan nem akarják tudomásul venni – szabadidőben, otthon, akár a garázsajtó segítségével, télen akár a lakásban egyénileg is sokat kell gyakorolnia annak, aki magasabb szintre vágyik. – Mióta van úszó szakosztály, és milyen létszámmal működnek?

A 2005-2006-osok csapata

– Lassan 4 éve dolgozik az úszócsapat. Néhány gyerekkel indultak, de ma már a létszám eléri a 25 főt, 6 évestől a 14 éves korig. Úgy tűnik, gyorsan jöttek az eredmények! Évről-évre több sikert érnek el. A tavalyi évben három egyéni számban és a 4x 50 m-es fiú gyorsváltóval is eljutottunk az országos diákolimpia döntőjébe, ahol remekül helyt álltak a gyerekek. Balogh Krisztián a megyéből egyedüliként nyert egyéni versenyszámban – 100m-es hátúszásban – és méltán kapta meg tavaly a Megyei Diáksport Szövetség „Jó tanuló jó sportoló” kitüntetését. – Hogyan folyik a szakmai munka? – Heti kétszer, versenyek előtt háromszor van edzés a Szilva Gyógyfürdő 16 méteres medencéjében.

– Évben kb. 13–15 kisebb nagyobb versenyen veszünk részt, amelyet a szülők támogatnak a neveséi díj kifizetésével és az utaztatással. Edzéseken a kondicionális képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap az úszásnemek technikájának finomítása is. – Az úszás alapvetően egyéni sport. Szempont-e, hogy csapattá váljanak? – Nagyon fontos céljuknak tekintik az igazi csapatszellem, az egymás iránti tisztelet, szeretet, egy jó kis közösség kialakítása is. Az úszás ne kényszer legyen, hanem váljon az életük részévé, és ezáltal váljanak egészséges felnőttekké. Olyan rendezvényekre sikerült eljutnia a csapatnak, mint a debreceni Úszó EB, a „Nagy Vagy” TV vetélkedő Kecskeméten, vagy a minden évben a Nyírbátorban megrendezésre kerülő 24 órás úszás. A születésnapok megünneplése, vagy a közös karácsonyi ajándék készítés is örök élmény marad gyerek és szülő számára egyaránt. Saját ötletként valósulhatott meg 2012.07.22-én az I. Atlantika Kupa úszóverseny, ahol hét úszócsapat 165 úszója mérte össze tudását. Városunkban ilyen nagyszabású sportverseny megrendezésére még nem került sor. – Hol állunk a megye hasonló szakosztályaihoz képest? – Úszóink mára komoly tekintélyt vívtak ki maguknak a megyében lévő úszócsapatok között, akik többnyire nálunk jobb feltételekkel – például nem 16 méteres medencében – edzenek. Büszkék vagyunk a csapat edzőjére, Hankovszkiné Medve Mónikára, aki a tavalyi évben a Megyei Diáksport Tanácstól „Kiemelkedő diáksport munkájáért” díjat, a Várostól „Vásárosnaményért” emlékplakettet, a DSE-től pedig „Az év edzője” kupát vehetett át. – Milyen a DSE anyagi helyzete? – Az önkormányzat évi közel 3M Ft-os támogatása – amiért nagyon hálásak vagyunk – megteremti a működés alapfeltételeit. Számíthatunk a szülők segítségére is: többen vállalnak áldozatot az utaztatásban, versenyeztetésben. Emellett sikeres TAO-pályázat révén lehetőségünk lesz valamennyi tanítványunkat méltó minőségű felszereléssel ellátni. – Gyakori példa, hogy valaki addig vesz részt egy egyesület munkájában, amíg szülőként érintett. A fiaid kinőttek az egyesületből, mi tartott itt? – Amíg az ember érzi, hogy számítanak rá, és látja, hogy van értelme a munkának, addig nem olyan könnyű kiszállni. Nemrég volt tisztújítás, ahol újabb 3 évre bizalmat szavaztak nekem. Gratulálunk a szép eredményekhez, további sikeres évtizedeket kívánunk! IT

Új Beregi Élet

KICSIKNEK MIT HOZOTT A MIKULÁS? Bizonyára sok-sok ajándékot kaptatok a Mikulástól december 6-án. Én most a Mikulásról eddig megszerzett ismereteimet teszem a cipőtökbe… Vagy mit is beszélek? A sapkátok alá, az emlékezetetekbe csempészem, hogy majd egyszer ti is továbbajándékozhassátok valakinek, aki majd nagyon közel áll hozzátok, a saját gyermekeiteknek. A mikulásünnep főszereplője – kétségtelenül – a szeretet. A gyermekek iránti önzetlen szeretetre földrészeken és immár történelmi korokon is átívelően egy Miklós nevű ókori püspök mutatott példát az emberiségnek. Miklós 1769 évvel ezelőtt (Kr. u. 245-ben) Patara városában (ma Törökország területe) egy jómódú görög családba született. A görög eredetű „μικωλαυς” → (nikolaus) hangsor azt jelenti: „győzelem”. Keresztnévként „győzedelmes” jelentésű szóként (névként) értelmezhető. Nikolaus már kisgyerek korában árva maradt, mert szülei egy járvány áldozataivá váltak. Apjától örökölt vagyonával nagybátyjához – aki érsek volt – Patara város kolostorába költözött. Megszerette az ottani életet, ezért a papi hivatást választotta. 270-ben, Jeruzsálemi zarándokútjáról hazatérve, Anatólia fővárosában, Myrában, püspökké avatták. Püspöki évei alatt tanította híveit, de életével és cselekedetivel az egymás iránti szeretetet fontosságáról is tanúbizonyságot tett püspöki székhelyén. Előbb csak szüleitől örökölt vagyonát osztotta szét a gyerekek és szegények megsegítésére. Egy éhínség idején azonban az általa vezetett egyház teljes vagyonát is szétosztotta a bajban lévők között. Halála után (352 körül) sírja zarándokhellyé vált. Tisztelete annyira erős volt, hogy Oroszország már a IX. századtól „védőszentként” tisztelte. A közakaratnak engedve, II. Orbán pápa 1089-ben avatta Miklós püspököt szentté „Mürai Nagy Szent Miklós” néven. Ezután a szláv népek között sok kisfiú kapta a Mikuláš nevet. A magyar nyelvbe is a szlovák Mikuláš szó került be, „Miklós” formában. A szent kultuszának egyik ápolási formája tehát az volt, hogy sok fiúgyermek kapta a keresztségben a Miklós nevet. De a X. századtól az emberek „mikuláskodni” is kezdtek. A „mikuláskodás” lényege az volt (ma is az), hogy az emberek kimutatják szeretetüket a másik ember iránt azzal is, hogy önzetlenül adnak ajándékot annak, akit szeretnek. Azt a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mikor terjedt el a mikulásnapi ajándékozás. Vannak, akik azt állítják, hogy a népek utánozni kezdték Miklóst, és halála napján, december 6-án, titokban ajándékokat juttattak barátaiknak. Más történetírók azt találták, hogy először francia apácák ajándékozták meg a gyerekeket Miklós neve napján, az 1100 körüli évek valamelyikében. A püspök ünneplése és a személyéhez kapcsolódó ajándékozás az 1500-as években már

általánossá és elfogadottá vált Európa minden keresztény országában. Az ajándékozási formák különbözőképpen alakultak, de az ünnep középpontjába mindegyik társadalomban a gyerekek kerültek. A XIV. századi Magyarországon ekként zajlott a mikuláseste, a miklósolás: „Az ünnep előestéjén a Mikulás betért azokba a házakba, ahol gyermekek voltak, és vizsgáztatta, de meg is imádkoztatta őket. Tudásuk és viselkedésük szerint jutalmat adott, vagy virgáccsal fenyítette meg a rosszul teljesítőket. Később a kemény próbatétel mindinkább a játék és a tréfálkozás irányában módosult. A Mikulás a fenyítést a kíséretében lévő „ördögre”, a krampuszra (német=ördög) bízta, aki fölött a Mikulásnak hatalma volt, ezért számtalanszor megszégyenítette, távozásra kényszerítette vagy láncra verte krampuszát, ha az igazságtalanul akarta megbüntetni, „láncra verni” valamely család gyermekét.” A Mikulás a XIX. századi Magyarországon kezdett „láthatatlanná válni”. A gyerekek a megtisztított cipőiket szobáik ablakába tették Miklós nap előestéjén. Amíg a gyermekek aludtak, a „kéményen át”, vagy „tenyérnyi résein a háznak” beosont a Mikulás, és elhelyezte ajándékait a kellően tiszta cipőkbe. Az alvó gyermekek pedig, felébredvén, emlékezni véltek egy elsuhanó piros palástos, püspöksüveges, pásztorbotos alakra… Igen, Ő volt Miklós püspök, a szent, a gyermekek barátja! A XX. század második felében aztán láthatóvá, megfoghatóvá, megszólíthatóvá vált a titokzatos lény. No, nem a Mikulás, hanem Fagy apó (Дед Мороз → Gyed Moroz) az orosz kultúrából, akit mi magyarok Télapónak neveztünk el. A Télapó jelen volt és jelen van iskolában, munkahelyen, utcán és az üzletekben is. Legújabban, most a XXI. században, Joulupukki, a lappföldi Mikulás hozza az ajándékot a magyar gyermekeknek minden esztendőben! A mikuláskodás –láthattuk – gyakorta változott Szent Miklós püspök példamutatása óta. De ez nem is baj! Azt gondolom az a fontos, hogy a lélek, a gyermekek szeretete maradjon időtlen, ne változzék sohasem! TL

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT DECEMBERI - JANUÁRI MOZIMŰSOR December 23. (kedd) 1700 Paddington

Teljes árú jegy: 1000 Ft Gyerekjegy (12 éves korig): 800 Ft

December 23. (kedd) 1900 Exodus – Istenek és királyok 3D


Január 6. (kedd) 1700 Asterix és Obelix Isten óvja Britanniát 3D


Január 6. (kedd) 1900 A Hobbit – Smaug pusztasága 3D



Új Beregi Élet

Eötvös sikerek

Számháború

A Vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskolában október hónapban került megrendezésre a Bolyai megyei matematikaverseny. Közel Bolyai magyar verseny 600 tanuló – 3–8. osztályos – mérte össze tudását és bizonyította az együttdolgozás képességét, hiszen a versenyt követően évfolyamonként November első napjaiban került megrendezésre Kisvárdán a Bolyai 6 csapat részesült elismerésben. Iskolánk tanulói is kimagasló eredmémagyar csapatverseny megyei fordulója a 3.-8. évfolyam tanulói részére. nyeket értek el: Két héttel a verseny után – nagy örömünkre- több csapatunk is meghívást kapott az ünnepélyes eredményhirdetésre. Itt évfolyamonként a 2. helyezett 3.o. Illyés Péter felkészítő: Nagyné Szabó Henrietta legeredményesebb 6 csapatot jutalmazták. Iskolánk tanulói kimagaslóKóróczki Dóra an teljesítettek, ezt bizonyítják az alábbi helyezések. Liba Liliána Szlávik Hanna Helyezések: I. Bodnár Gabriella 7. c. 6. o. Pollák Szabina felkészítő: Dr. Karászi Zsoltné Bodnár Éva 7. c. Felk.: Kovács Lászlóné Fekete Zita Kósa Eszter 7. c. Fekete Martin Varga Szabolcs 7. c. Kázmér Ágnes IV. Siti Zsanett Takács Flóra Éva Tamás Míra Fanni Tippan Lilla Anita

3. d. 3. d. 3. d. 3. d.

Gáspár Zsanett Kiss Gréta László Noa Kiara Nagy Edit

5. b. 5. b. 5. b. 5. b.

Fekete Martin Fekete Zita Pollák Szabina Mile Dóra Edit

6. c. 6. c. 6. c. 6. c

V. Gajdosi Roland Kiss Boglárka Kovács Nikolett Simon Péter

7. c. 7. c. 7. c. 7. c.

VI. Illyés Péter Kóróczki Dóra Liba Liliána Szlávik Hanna

3. d. 3. d. 3. d. 3. d.

Filep Kata Ibolya Lőrincz Laura Molnár Emese Németh-Nagy Laura

6. d. 6. d. 6. d. 6. d.

Felk.: Illésné Szombathy Katalin

Felk.: Konczné Kelemen Ildikó


4. helyezett 3.o Luka István Marcell felkészítő:Nagyné Szabó Henrietta Kiss Tamás Czető-Koncz Kristóf Csatlós Ádám Attila

Felk.: Konczné Kelemen Ildikó

4.o Ács Szabó Zsóka felkészítő: Bancsi Bianka Gulyás Lili Kolozsvári Aténa

Bíró Éva

Felk.: Kovács Lászlóné

5.o

Felk.: Illésné Szombathy Katalin

6. helyezett 4.o Illés Gábor felkészítő: Bíró Éva Király Lilla Nagy Nándor Botond Togyeriska Krisztina

Felk.: Bancsiné Sinkó Anna

Az országos döntőben az első helyezett 7. c osztályos tanulók 4 fős csapata képviseli iskolánkat és megyénket. Az ünnepélyes díjkiosztón Illésné Szombathy Katalin tanító néni Bolyai díjat kapott eredményes felkészítő munkájáért. Gratulálunk!

3. helyezett 7.o lllés Dóra Kata felkészítő: Kondor Éva Kósa Eszter Kovács Nikolett Varga Szabolcs

Bíró Éva

Deák Eszter felkészítő: Ferenczi Imre Kósa Boglárka Nagy Edit Székely Csenge

5.o Apáthy Lőrincz felkészítő: Ferenczi Imre Balogh Marcell Kajdy Tamás Simon Tamás Iskolánk zeneművészeti ágának tanulói színvonalas műsorral színesítették a díjkiosztást. Gratulálunk a legeredményesebb csapatoknak és felkészítőiknek. Bíró Éva Szervező

Új Beregi Élet

KÖNYVAJÁNLÓ

A Vásárosnaményi Polgárőrség Egyesülete köszönetet mond mindazoknak , akik a 2013. évi jövedelmük SZJA 1 %-át egyesületünk részére ajánlották fel. A támogatás összegét , 21.039.- Ft-ot működési költségtérítésre fordítottuk . Támogatásukra a jövőben is számítunk Adószámunk : 19210300-1-15 Köszönettel :

Kedves Szülők!

Vass János elnök

Ebben a hónapban olyan olvasmányt ajánlunk, amely segíti nagyobb gyermeküket a kistestvér születése utáni időszak problémáinak megoldásában. A közös olvasás és Pásztohy Panka gyönyörű illusztrációinak nézegetése közben könynyebben indul el a dialógus szülő és gyermeke között arról, hogy miért is jó tesónak lenni. A könyv a testvérré válás örömeiről szól, a nagytestvér fontosságát hangsúlyozva. A könyv könyvtárunkban kölcsönözhető. Csapody Kinga: Tesó lettem! Tesó lettél, és ez nagyon jó dolog! Ezentúl mindig lesz kivel játszanod, és megtanítanod a kistesódat mindenre, amit te már tudsz. Közben megfigyelheted, hogyan növekszik a kisbaba, és segíthetsz anyának és apának, mert nélküled úgyse győznék a sok tennivalót.

Karácsonyi üzenet Amikor fellobban a gyertya lángja, Amikor megrezzen a fenyőfa ága, Amikor angyal száll át a szobán, Lehet, hogy játszi képzelet csupán? És, ha felgyúlnak az ünnepi fények, És felhangzik a karácsonyi ének, Ölelésre tárjátok ki karotok! Ugye érzitek – veletek vagyok!

A korcsolyapálya ezen a télen újra nagy szeretettel várja a város apraját-nagyját a Művelődési Központ mögött.

Dudásné Balázs Éva


Új Beregi Élet

Miért érdemes hirdetni az Új Beregi Életben? Mert minden vásárosnaményi lakoshoz eljut a hirdetés üzenete. Mert a hagyományos hirdetési újságokkal szemben az Új Beregi Élet olvasói az újság valamennyi oldalát átnézik. Mert a hirdetések kiváló minőségű papíron, korszerű nyomdatechnikával jelennek meg. Mert a hirdetések a cikkek között helyezkednek el, így olvasás közben is rájuk terelődik a figyelem. Mert Vásárosnamény honlapján minden új szám olvasható, így a világháló segítségével a világ bármely tájáról láthatóak a hirdetések is.

--------------------------------------------------Hirdetésfelvétel, hirdetési árak: Borbás László Tel.: 06-70/984-1880 • E-mail: [email protected]

Impresszum

ÚJ BEREGI ÉLET Vásárosnamény Város Önkormányzatának és lakosságának havi, közéleti lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: Balázs József Városi Könyvtár és Művelődési Központ Vásárosnamény, Szabadság tér 5. • [email protected] Kiadja: Vásárosnamény Város Önkormányzata Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1. • Tel.: 06-45/470-022 Főszerkesztő: Iványi Tamás Hirdetésfelvétel: Borbás László • Tel.: 06-70/984-1880 E-mail: [email protected] Nyomdai munkák: BEREGI NYOMDA – Onder János • 06-30/652-5915 ISSN 1585-8774


Karácsonytól Vízkeresztig

Recommend Documents