Kapszulás endoszkópia

Kapszulás endoszkópia

Vekonybel_cimnegyed.indd 1

2008.12.05. 11:00:23

Orvosi Hetilap kiskönyvtára 1.

Sorozatszerkesztő

Fehér János


2008.12.05. 11:00:23

Kapszulás endoszkópia Szerkesztette

Kovács Márta

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST


2008.12.05. 11:00:23

Megjelent a Janssen-Cilag Kft., az Astellas Pharma Kft., a Ferring Magyarország Kft., az Endo-Pák Bt., a Medicons Kft.–Dr. Falk Pharma Képviselet, a Novartis Hungaria Kft., az Onkohelp Kft. és az Omikron Kft. támogatásával A kötet szerzői Fehér János, Kovács Márta, Németh Artur, Pák Gábor, Pák Péter, Rácz István, Uhlyarik Andrea ISBN 978 963 05 8663 5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2008 © Kovács Márta (szerk.) 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Kerek Anna–Szász Zoltán Nyomdai előkészítés: CompLex Kiadó Kft. DTP-csoport A nyomást és kötést a Kaposvári Nyomda Kft. végezte Felelős vezető: Pogány Zoltán Kaposvár, 2008 Kiadványszám: TK080026 Megjelent 7,5 (A/5) ív terjedelemben

Printed in Hungary


2008.12.05. 11:00:23

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás ................................................................................................. 7 Előszó (dr. Fehér János) ............................................................................................ 9 Bevezetés (dr. Pák Gábor) ..................................................................................... 11 A vékonybél kapszulás endoszkópiája ............................................................. 13 A kapszulás endoszkópia rövid története ...................................................... 13 A vékonybél kapszulás endoszkópia indikációi ............................................ 15 Vizsgálati módszer és előkészítés ..................................................................... 16

A kapszulás endoszkópia diagnosztikus értékének és klinikai kihatásának vizsgálata tisztázatlan eredetű gastrointestinalis vérzésekben ............................................................................ 25 Betegek és vizsgálati módszer ........................................................................... 26 Vizsgálati eredmények ........................................................................................ 27 Megbeszélés ........................................................................................................... 34

A kapszulás endoszkópia szerepe a vékonybél Crohn-betegség diagnosztikájában .................................................................................................. 45 Kapszulás endoszkópia használata IBD-ben ................................................. A módszer alkalmazása gyermekkori IBD-ben ............................................ Indeterminate colitis ........................................................................................... Biztonságosság, komplikációk, költségek ....................................................... Összegzés ...............................................................................................................

Vekonybel_konyv.indd 5

45 50 51 51 52

2008.12.02. 14:37:39

6

Tartalomjegyzék

A kapszulás endoszkópia jelentősége a vékonybéltumorok diagnosztikájában .................................................................................................. 57 Vékonybéltumorok epidemiológiája, tünettana, prognózisa ..................... 57 Változások a vékonybéltumorok diagnosztikájában .................................... 58 Herediter intestinalis polyposis és nem polyposisos szindrómák követése és szűrése kapszulás endoszkópiával ........................................... 60

A vékonybél kapszulás endoszkópia a coeliakia diagnosztikájában ........................................................................... 75 A kapszulás endoszkópia szerepe a portalis hypertensióban tisztázatlan eredetű gastrointestinalis vérzés esetén .................................. 85 Betegek és vizsgálati módszer ........................................................................... Eredmények .......................................................................................................... Megbeszélés ........................................................................................................... Összegzés ...............................................................................................................

86 87 91 94

A nyelőcsőkapszula (PillCam ESO) szerepe a nyelőcsőbetegségek diagnosztikájában ................................................................................................ 101 A PillCam ESO vizsgálati technika .............................................................. A vizsgálat menete ............................................................................................ A nyelőcső kapszulás endoszkópia indikációi ............................................. Igazoló vizsgálatok GERB-re utaló tünetek, illetve Barrett-metaplázia esetén ............................................................... Igazoló vizsgálatok nyelőcsővisszér-betegség esetén .................................. Összegzés .............................................................................................................

101 102 102 103 103 104

A colon kapszulás endoszkópiája .................................................................... 107 A vastagbél kapszulás endoszkópia indikációi és kontraindikációi ....... 108 A vastagbél kapszulás kolonoszkópiás vizsgálat technikája ..................... 109 A beteg előkészítése a colon kapszulás vizsgálathoz .................................. 110

Rövidítések ............................................................................................................. 119


2008.12.02. 14:37:39

Köszönetnyilvánítás

A szerzők köszönetet mondanak dr. Fehér János és dr. Rácz István professzoroknak az anyag összeállításához nyújtott szakmai segítségért, a szöveg lektorálásáért, a korrekciók elvégzéséért. Az esztergomi munkacsoport tagjai köszönik azoknak a kollégáknak a megtisztelő bizalmát, akik pácienseiket a kapszulás vizsgálatok elvégzése céljából Esztergomba irányították. Köszönet illeti Havasi Tamásné titkárságvezetőt az anyag sajtó alá rendezéséért.


2008.12.02. 14:37:40

Előszó

Tisztelt Olvasóink! Az Orvosi Hetilap kiskönyvtárának első kötete, a dr. Kovács Márta által szerkesztett „Kapszulás endoszkópia” című kitűnő könyv biztosan elismerést vált ki és sikert arat nemcsak a gasztroenterológusok körében, hanem elsősorban az új gyakorlati módszert bemutató fejezetei miatt a belgyógyászok, sebészek és minden bizonnyal a családorvosok, valamint az államvizsgára, szakvizsgára készülő kollégák között is. Külön öröm, hogy az Orvosi Hetilap 150. évfolyamának idején a modern technikai újítások bemutatásával indíthatjuk útjára e sorozatot. A Markusovszky Lajos Alapítvány kuratóriuma és az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottsága támogatásával a 2007. évtől kezdődően a legrégebbi magyar kiadó, az Akadémiai Kiadó teszi lehetővé az Orvosi Hetilap megjelenését nemcsak nyomtatva, hanem teljes terjedelemben elektronikus formában is. Hűek maradtunk Markusovszky Lajos elgondolásához a magyar nyelvű szakirodalmi közlés megtartásával, de továbbfejlesztjük elképzelését azzal, hogy a nemzetközi érdeklődésre számot tartó munkákat internetes kiadásban (Hungarian Medical Journal; 2009-től Clinical and Experimental Medical Journal néven) angol nyelven is megjelentetjük, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar kutatók dolgozatai, kutatásuk eredményei a világhálón keresztül az egész világra eljussanak. A tematikus számokat változatlanul szupplementum formájában adjuk közre. Az Orvosi Hetilap kiskönyvtárát azzal az elképzeléssel hoztuk létre, hogy a gyakorlati kérdéseket tárgyaló, egy témakörbe tartozó, az Orvosi Hetilap reguláris számaiban már közreadott közleményeket juttassuk el az érdeklődőkhöz. Kovács Márta és munkatársai csokorba szedték a kapszulás endoszkópia alkalmazásának az egyes bélszakaszokra vonatkozó különböző formáinak leírását, rávilágítva a módszer diagnosztikus lehetőségeire, előnyeire és költségvonzataira. A szöveges részt kísérő kiváló ábrák saját felvételek, azok számára is sokatmondóak, akik a részletekben nem kívánnak elmerülni. Messzemenően ajánlom e könyvet mindazoknak, akik az emésztőrendszer betegségeinek felismerésével foglalkoznak, és többet kívánnak tudni e területről, mint amit a kézikönyvekből elsajátíthatnak. dr. Fehér János


2008.12.02. 14:37:40

Bevezetés

Hosszú idő telt el a cirkuszi mutatványtól napjainkig. Adolf Kussmaul – akinek szerepe az orvostudomány több területén ismert – talán nem is gondolt arra, hogy milyen jelentőségű tettet hajtott végre 1868-ban, amikor egy kardnyelő nyelőcsövébe, majd gyomrába egy mutatvány keretében fémcsövet vezetett. 140 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az endoszkópia világában az utolsó gát is átszakadjon és vizualizálható legyen az addig sötétnek mondott terület, a vékonybél teljes felülete. A kapszulaendoszkópia megléte – melynek létrejöttét a csiptechnika, az űr meghódítására szolgáló technológia tette lehetővé – csodálatos világot tárt a vizsgálók elé: olyan képeket, melyeket eddig még senki nem látott élőlényben. Míg a mutatványosnál gyertyafény biztosította a látást, addig itt egy mini, belső energiaforrás tette lehetővé a képek élvezetét. Új megvilágításba került a vérzésdiagnosztika, a vékonybéldaganatok, a gyulladásos bélbetegségek, sőt a coeliakiának is mint betegségeknek a megállapítása. A kapszulaendoszkópia révén rövidül a kivizsgálás ideje, csökken a kórházi tartózkodás szükségessége, gyorsul a betegség pontos meghatározásának ideje, és – a mai világban nem elhanyagolható módon – jelentősen csökken a bajmegállapítás költsége. 2008-ban a kapszulaendoszkópiás vizsgálat a szájüregtől a végbélig kivitelezhető, és amit a magyar gasztroenterológia szakmai sikerének is elkönyvelhetünk: a teljes vertikum hazánkban is rendelkezésre áll. Újabb és újabb cégek jelennek meg, amelyek kapszulagyártással foglalkoznak, ennek következtében a vizsgálatok elterjedésére lehet számítani az elkövetkezendő években. A költségek még magasak, de a „cost-benefit” elemzések a költségalapú finanszírozás elterjedésének bevezetési szándékával együtt erősíthetik a szerzőkben meglévő optimizmust. E munka a vizsgálatok jelenlegi állását foglalja össze: a kezdeti lépések mellett sok érdekességet is bemutat – nem egy esetben saját vizsgálati anyagra támaszkodva –, nem hallgatja el azonban a módszer hátrányait. dr. Pák Gábor


2008.12.02. 14:37:40

A vékonybél kapszulás endoszkópiája Kovács Márta

A kapszulás endoszkópia rövid története Az 1980-as években két, egymástól független munkacsoport álma volt a teljes vékonybél vizualizálását lehetővé tévő endoszkóp megalkotása. Gavriel I. Iddan, valamint C. Paul Swain munkacsoportja is a korábbi endoszkópos technikáknál használatos töltéscsatolt eszközök (charge coupled devices – CCD) továbbfejlesztésén dolgozott. A jelenlegi „drót nélküli” kapszulás endoszkópia megszületése három technológiai fejlesztésen alapult. A lényeges áttörést a fémoxid-szilikon csip (complementary metal oxide silicon – COMS) alapú kamera kifejlesztése jelentette [1]. Ez miniatürizálható volt, kevesebb a fogyasztása és kisebb megvilágítás is elegendő. Emellett lényeges volt a képalkotáshoz szükséges fény biztosítása és a képek folyamatos transzmissziója a kapszulából. Ezt a fehér fényt emittáló fotodiódák (white-light emitting diodes) és a miniatürizálható, magas frekvenciájú rádiótranszmitter kifejlesztése tette lehetővé. A két munkacsoport 1999-ben az állatkísérleteket követően már együtt készítette el a kapszulás endoszkópia (CE) prototípusát, melyet Swain nyelt le először. 2000 áprilisában négy beteg vizsgálatára került sor obskúrus vérzés miatt. Az M2A kapszulát a nagyközönség számára a San Diegoban megrendezett Digestive Disease Week (DDW, 2000. május) konferencián mutatták be. Az első CE-vel végzett klinikai vizsgálatok eredményeit 2000-ben közölték [2, 3, 4]. Az eljárást 2001 augusztusában engedélyezte az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerigazgatósága (Food and Drug Administration – FDA), ezután pedig az európai engedélyezés is megtörtént. Ezt követően a vizsgáló módszer igen gyorsan terjedt el világszerte. 2003-ban a DDW konferencián már több mint 80 előadás és poszter hangzott el ismertetve a klinikai tapasztalatokat. Jelenleg az eladott kapszulák száma meghaladja a 600 ezret, és az eladások száma évente 25%-kal nő. Hazánkban az első vizsgálatot dr. Rácz István professzor végezte 2002 őszén Győrben, majd 2003 májusában dr. Pák Gábor főorvos vezetésével Esztergomban, a Vaszary Kolos Kórházban is megkezdődtek a vizsgálatok. Az első magyar közlemény 2003-ban az Orvosi Hetilapban jelent meg, melyben a szerzők az első svéd és hazai vizsgála-


2008.12.02. 14:37:40

14

Kovács Márta

tok eredményeit mutatják be [5]. A vizsgálatokat saját munkacsoportunk már az M2A továbbfejlesztett változatával, az M2A Plus kapszulával kezdte el, mely már 6 fényforrást és 8 órás élettartamú elemeket tartalmaz. Az ehhez kapcsolodó szoftver egy lokalizációs (Lokalization Module) és egy vérzésdetektáló (Suspected Blood Identification System – SBIS) programrésszel is kibővült. 2004-ben a Given Imaging Ltd. kifejlesztette a nyelőcső vizsgálatára alkalmas PillCam ESO kapszulát. Az első eredményeket a IV. Nemzetközi Kapszulás Endoszkópia Kongresszuson (International Conference on Capsule Endoscopy – ICCE), Miamiban mutatták be 2005-ben [6]. Ezt követően a vékonybélkapszulát PillCam SB-nek nevezték. Az eddigi vizsgálatok alapján a PillCam ESO kapszulának a Barrett-eosophagus szűrésében és követésében, a nyelőcső-varicositas szűrésében és követésében és a portalis gastropathia szűrésében van szerepe a mindennapi gyakorlatban [7, 8, 9, 10, 11, 12]. Az Olympus Europe GmbH. 2005-ben hozta forgalomba az Olympus EC-t, a vékonybélvizsgálatra alkalmas kapszulát. Újdonság volt a „real-time monitor” (a valósidejű megjelenítő – Olympus VE-1), melynek képernyőjén a vizsgálat alatt követhető a kapszula útja a gastrointestinumban. A kapszulás endoszkópia leggyakoribb komplikációja a gastrointestinum szűkületei következtében a kapszula retenciója. 2005-ben jelentek meg az első közlemények, melyek a Given patency kapszulával szerzett kezdeti tapasztalatokat ismertették [13, 14]. A próbakapszula mérete azonos a PillCam SB kapszuláéval, belül viszont üreges, és az élettartama 40–80 óra. Ezt követően a laktózból készült kapszula spontán feloldódik a bélrendszerben. A kapszula egy rádiófrekvenciás mikrocsipet (radiofrequency identification – RFID) tartalmaz, melyet egy speciális szkenner (hand-held radiofrequency identification scanner) segítségével lokalizálhatunk. A próbakapszula helyzete natív röntgenvizsgálattal is ellenőrizhető. Esztergomban eddig 5 alkalommal használtuk vékonybélműtéteket követően és Crohn-betegekben radiológiailag felmerülő sztenózisok gyanúja esetén. Az 5 esetben a patency kapszula nem retineálódott a szűkületek magasságában, ezért sor került a vékonybél kapszulás vizsgálatára is, melyet sikerrel végeztünk el ezt követően. A PillCam SB2 kifejlesztését a Given Imaging Ltd. 2006-ban fejezte be. Lényeges változtatást a három lencsével kialakított új optika jelent, mely a látószög kiszélesedését (140° 156°), és ezzel a pásztázott terület jelentős megnöveke1100 mm2). dését eredményezi (500 mm2 2006 januárjában kezdődtek el a klinikai vizsgálatok a PillCam Colon kapszulával. A colon kapszula a PillCam SB-vel azonos átmérőjű, viszont 5 mm-rel hosszabb. Mindkét végén kamera van, és így másodpercenként négy képet készít. A kapszula látószögének kiszélesítése mellett fényerőnövelés is történt. Az elemek 8-10 órás működési időt tesznek lehetővé, és a kapszula aktivációja késleltetett. Az eddigi tapasztalatok alapján a colon kapszula szerepe elsősorban


2008.12.02. 14:37:40

A vékonybél kapszulás endoszkópiája

15

szűrővizsgálatok esetén lehet jelentős. Követésre alkalmas postpolypectomiás betegek és posztoperatív állapotok esetén is. Idült gyulladásos bélbetegség (IBD) esetén a kezelés monitorozásában is sikerrel alkalmazható [15, 16]. Nehézséget jelent azonban a hagyományos előkészítésnél hosszabb és bonyolultabb előkészítés szükségessége.

A vékonybél kapszulás endoszkópia indikációi A vékonybél kapszulás endoszkópia indikációi ma már jól meghatározottak. 2004-ben az Endoscopyban jelent meg az Európai Gastrointestinalis Endoszkópia Társaság (European Society of Gastrointestinal Endoscopy – ESGE) ajánlása a módszer alkalmazásáról [17]. Az évenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Kapszulás Endoszkópia Konferencián (International Conference on Capsule Endoscopy – ICCE) az indikációkat a klinikai tapasztalatok alapján pontosították. 1. A vékonybél kapszulás endoszkópia leggyakoribb indikációs területe a tradicionális endoszkópos vizsgálatokkal nem tisztázható, obskúrus gastrointestinalis vérzés. Elvégzése a kivizsgálás korai szakaszában javasolt, negatív felső endoszkópia és kolonoszkópia után, „second-look” felső endoszkópiát követően [18, 19, 20, 21]. A korán elvégzett vizsgálat bizonyítottan költséghatékony [22]. 2. Vékonybél Crohn-betegségben a kapszulás endoszkópia minden más képalkotó technikánál szenzitívebb, beleértve a CT és MR enterográfiát is [18, 23, 24, 25, 26]. A vizsgálat elsőként javasolható posztoperatív állapotban, rekurrens betegség gyanúja esetén is [27]. Emellett alkalmazható a terápia eredményének ellenőrzésére és Crohn-betegek tünetmentes családtagjainak vizsgálatára. A vizsgáló módszernek jelentős szerepe van „indeterminate colitis” esetén a vékonybél-elváltozások meghatározásában [28]. 3. Coeliakiában is konszenzus született a vékonybél kapszulás endoszkópia indikációjában [29, 30, 31, 32, 33]. Két esetben indokolt a vizsgálat elvégzése: – szeropozitív esetekben, ha a beteg elutasítja a duodenoszkópiát, illetve az nem kivitelezhető, vagy ha a hisztológia negatív; – bizonyítottan coeliakiában szenvedő beteg esetén, ha tartósan gluténmentes diéta mellett alarmírozó klinikai tünetek (testsúlycsökkenés, vérzés, hasi fájdalom, láz, obstrukcióra utaló tünetek) jelentkeznek. 4. Számos vizsgálatban igazolták, hogy a tartósan NSAID-t szedő betegek esetében a vékonybél-nyálkahártya károsodása gyakori mellékhatás [34, 35, 36, 37]. Nő az intestinalis permeabilitás, fehérjevesztés észlelhető, makroszkóposan erosiók és fekélyek alakulhatnak ki stricturákkal. Az elváltozások


2008.12.02. 14:37:40

16

Kovács Márta

manifeszt vagy occult vérzést, hasi fájdalmat, intestinalis obstrukciót vagy perforációt eredményezhetnek. E két utóbbi esetben az NSAID-enetropathia diagnózisának felállításában és más betegség kizárásában a kapszulás endoszkópia feltétlenül indokolt. 5. Herediter polyposis szindrómákban (familiaris adenomatosus polyposis – FAP, Peutz–Jeghers-szindróma – PJS, familiaris juvenilis polyposis) és herediter nem-polyposisos colorectalis carcinoma esetén növekszik a vékonybél-carcinoma rizikója. Ezeknek a betegeknek a követésében és a panaszmentes családtagok szűrésében a kapszulás endoszkópiának elsődleges szerepe van [38, 39, 40]. 6. Több vizsgálat igazolta a módszer biztonságosságát és hatékonyságát gyermekkorban is [41, 42].

Vizsgálati módszer és előkészítés A módszer lényege, hogy a beteg egy 26×11 mm nagyságú videokapszulát nyel le, amely az emésztőrendszeren a perisztaltika segítségével végighalad, miközben a kapszulában lévő videokamera másodpercenként két felvételt, összesen mintegy 55 ezer képet készít 8 órán keresztül (1. ábra). Az egyszer használatos kapszula közepén két miniatűr ezüst-oxid elem helyezkedik el, lehetővé téve az eszköz energiaellátását. A kapszula elülső részén a lencsét átlátszó optikai kupola fedi, ami mind a kibocsátott, mind a visszaverődő fényt törés és képtorzulás nélkül közvetíti a képalkotó csiphez. A vékonybél-nyálkahártya 8:1 arányú nagyításban válik láthatóvá. A bélfal és a kapszula között elhelyezkedő folyadékréteg még ezt a nagyítást is megsokszorozza az ún. immerziós hatás miatt. A kapszula 140°, illetve 152°-os szögben készíti a felvételeket, azonban „látótávolsága” mindössze néhány cm. A kapszula a felvételeket a beteg hasára rögzített szenzorokon keresztül egy adatrögzítő készülékhez továbbítja tárolásra (2. ábra). A vizsgált személyek a szenzorokat és az adatrögzítőt tartalmazó táskát a vizsgálat megkezdését követően 8 órán át viselik (3. ábra). A kényelmes viseletet biztosító öv a páciens számára lehetővé teszi a mindennapi tevékenység folytatását és a vizsgálat ambuláns kivitelezését. A 8 órás vizsgálat végén a képanyag számítógépes rendszer segítségével értékelhető (4. ábra). A videofilmek kiértékelése gyakorlott vizsgáló esetén a legújabb Rapid 5. szofver segítségével 45–50 percet igényel (5. ábra). Betegeink a vizsgálat előtti napon csak folyadékot fogyasztanak és éjféltől éheznek. 8 órával a vizsgálat előtt 2 liter bélmosó folyadékot fogyasztanak, majd a kapszula bevételét követően 4 órával már étkezhetnek. A kapszula távozását, kiürülését minden esetben nyomon követjük. Ha a kapszula 3 nap után sem távozik, akkor radiológiai vizsgálattal ellenőrizzük helyzetét.


2008.12.02. 14:37:40


17

1. ábra. 26×11 mm nagyságú, a vékonybél vizsgálatára alkalmas PillCam SB2 kapszula

2. ábra. A kapszulában található rádiótranszmitter a képeket a beteg hasfalára erősített szenzorokon keresztül egy adatrögzítő készülékhez továbbítja


2008.12.02. 14:37:40

18

Kovács Márta

3. ábra. Az adatrögzítőt tartalmazó táska lehetővé teszi a beteg számára a mindennapi tevékenység folytatását, a vizsgálat ambuláns kivitelezését

4. ábra. A Given Rapid értékelő szoftver lokalizációs programrésszel


2008.12.02. 14:37:44


19

A)

B)

C)

D)

5. ábra. Normál vékonybél endoszkópos képei Olympus EC kapszulával: A) Proximális vékonybél B) Distalis vékonybél C) Bauhin-billentyű zárt állapotban D) Bauhin-billentyű nyitott állapotban


2008.12.02. 14:37:47

20

Kovács Márta

Irodalom [1] Fossum, E. R.: Active image sensors: are CCDs dinosaurs? International Journal For Optical Engineering (SPIE) 1993, 1900, 2–14. [2] Appleyard, M., Fireman, Z., Glukovsky, A. és mtsai: A randomised trial comparing wireless capsule endoscopy with push enteroscopy for the detection of small bowel lesions. Gastroenterology, 2000, 119, 1431–1438. [3] Iddan, G., Meron, G., Glukhovsky, A. és mtsai: Wireless capsule endoscopy. Nature, 2000, 405, 725–729. [4] Meron, G. D.: The development of the swallowable video capsule (MRA). Gastrointest Endosc. 2000, 52, 817–819. [5] Rácz I., Németh A., Tóth E. és mtsai: A vékonybél kapszulás endoszkópiája. Orv. Hetilap, 2003, 44, 2159–2164. [6] Eisen, G., DeFranchis, R., Eliakim, R.: Evaluation of esophageal varices by PillcamTM ESO as compared to upper endoscopy. 4th International Conference on Capsule Endoscopy (ICCE), March 5–8, 2005. [7] Eliakim, R., Yassin, K., Shlomi, I. és mtsai: A novel diagnostic tool for detecting oesophageal pathology: The PillcamTM Oesophageal Video Capsule. Aliment Pharmacol Ther., 2004, 20, 1–7. [8] Eliakim, R., Sharma, V. K., Yassin, K. és mtsai: M2A esophageal capsule endoscopy (ECE) is comparable to traditional upper endoscopy (EGD) in detection of esophagitis and Barrett’s esophagus in patients with GERD symptoms. Am. J. Gastroenterol., 2004, 99 (Supp 10), AB129. [9] Koslowsky, B., Jacob, H., Eliakim, R. és mtsai: PillCam ESO in esophageal studies: Improved diagnostic yield of 14 frames per second (fps) compared with 4 fps. Endoscopy, 2006, 38, 27–30. [10] Eisen, G. M., Eliakim, R., Zaman, A. és mtsai: The accuracy of PillCam ESO capsule endoscopy versus conventional upper endoscopy of the diagnosis of esophageal varices: A prospective three-center pilot study. Endoscopy, 2006, 38, 31–35. [11] Lapalus, M. G., Dumotier, J., Fumex, F. és mtsai: Esophageal capsule endoscopy versus esophagogastroduodenoscopy for evaluating portal hypertension: A prospective comparative study of performance and tolerance. Endoscopy, 2006, 38, 36–40. [12] Sánchez-Yagüe, A., Caunedo-Alvarez, A., García-Montez, J. M. és mtsai: Esophageal capsule endoscopy in patients refusing conventional endoscopy for study of suspected esophageal pathology. Eur. J. Gastroenterol Hepatol., 2006, 18, 977–983. [13] Spada, C., Spera, G., Riccioni, M. és mtsai: A novel diagnostic tool for detecting functional patency of the small bowel: The Given patency capsule. Endoscopy, 2005, 37, 793–801.


2008.12.02. 14:37:49


21

[14] Delvaux, M., Ben Soussan, E., Laurent, V. és mtsai: Clinical evaluation of the use of M2A patency capsule system before capsule endoscopy procedure, in patients with known or suspected stenosis. Endoscopy, 2005, 37, 8001–8007. [15] Eliakim, R., Fireman, Z., Gralnek, M. I. és mtsai: Evaluation of the PillCam colon capsule in the detection of colonic pathology: Results of the first multicenter, prospective, comparative study. Endoscopy, 2006, 38, 963–970. [16] Schoofs, N., Deviere, J., Van Gossum, A.: PillCam colon capsule endoscopy compared with colonoscopy or rectal tumor diagnosis: A prospective pilot study. Endoscopy, 2006, 38, 971–977. [17] Rey, J. F., Gay, G., Kruse, A. és mtsai: European Society of Gastrointestinal Endoscopy: Guideline for video capsule endoscopy. Endoscopy, 2004, 36, 656–658. [18] Triester, S. L., Leighton, J. A., Leontiadis, G. I. és mtsai: A meta-analysis of yield of capsule endoscopy compared to other diagnostic modalities in patients with obscure gastrointestinal bleeding. Am. J. Gastroenterol., 2005, 100, 2407–2418. [19] Leighton, J. A., Triester, S. L., Sharma, V. K.: Capsule endoscopy: A metaanalysis for use with obscure gastrointestinal bleeding and Crohn’s disease. Gastrointest Endosc. Clin. N. Am., 2006, 16, 229–250. [20] Marmo, R., Rotondano, G., Piscopo, R. és mtsai: Meta-analysis: Capsule enteroscopy vs. conventional modalities of small bowel diseases. Aliment. Pharmacol. Ther., 2005, 22, 595–604. [21] Estevez, E., Gonzalez-Conde, B., Vazquez-Iglesias, J. L. és mtsai: Diagnostic yield and clinical outcomes after capsule endoscopy in 100 consecutive patients with obscure gastrointestinal bleeding. Eur. J. Gastroenterol. Hepatol., 2006, 18, 881–888. [22] Marmo, R., Rotondano, G., Rondonotti, E. és mtsai: Capsule endoscopy vs. other diagnostic procedures in diagnosing obscure gastrointestinal bleeding: A cost-effectiveness study. Eur. J. Gastroenterol. Hepatol., 2007, 19, 535–542. [23] Eliakim, R., Suissa, A., Yassin, K. és mtsai: Wireless capsule video endoscopy compared to barium follow-through and computerized tomography in patients with suspected Crohn’s disease – Final report. Dig. Liver Dis., 2004, 36, 519–522. [24] Voderholzer, W., Beinhoelz, J., Rogalla, P. és mtsai: Small bowel involvement in Crohn’s disease: A prospective comparison of wireless capsule endoscopy and computed tomography enteroclysis. Gut, 2005, 54, 369– 373.


2008.12.02. 14:37:50

22

Kovács Márta

[25] Hara, A. K., Leighton, J. A., Heigh, R. I. és mtsai: Crohn’s disease of the small bowel: Preliminary comparison among CT enterography, capsule endoscopy, small-bowel follow-through and ileoscopy. Radiology, 2006, 238, 128–134. [26] Kornbluth, A., Legnani, P., Lewis, B. S.: Video capsule endoscopy in inflammatory bowel disease – Past, present and future. Inflamm Bowel Dis., 2005, 10, 278–285. [27] Bourreille, A., Jarry, M., D’Halluin, P. N. és mtsai: Wireless capsule endoscopy versus ileocolonoscopy for the diagnosis of postoperative recurrence of Crohn’s disease: A prospective study. Gut, 2006, 55, 978–983. [28] Mascarenhas-Saraiva, M.: Capsule endoscopy: A valuable help for the differential diagnosis of indeterminate colitis? ICCE Conference Report, 2005: 2. Available at www.icce.info. Accessed October 1, 2006. [29] Cellier, C., Green, P. H. R., Collin, P. és mtsai: ICCE Consensus for celiac disease. Endoscopy, 2005, 37, 1055–1059. [30] Petroniene, R., Dubceco, E., Baker, J. P. és mtsai: Given capsule endoscopy in celiac disease: Evaluation of diagnostic accuracy and interobserver agreement. Am. J. Gastroenterol., 2005, 100, 685–694. [31] Culliford, A., Daly, J., Rubin, M. és mtsai: The value of wireless capsule endoscopy in patients with complicated celiac disease. Gastrointest Endosc., 2005, 62, 55–61. [32] Krauss, N., Schuppan, D.: Monitoring nonresponsive patients who have celiac disease. Gastrointest Endosc. Clin. N. Am., 2006, 16, 317–327. [33] Green, P. H. R., Rubin, M.: Capsule endoscope in celiac disease: Diagnosis and management. Gastrointest Endosc. Clin. N. Am., 2006, 16, 307– 316. [34] Bjarnason, I., Hayllar, J., Macpherson, A. J. és mtsai: Side effects of nonsteroidal anti-inflammatory drugs on the small and large intestine in humans. Gastroenterology, 1993, 104, 1832–1847. [35] Davies, N. M., Saleh, J. Y., Skjodt, N. M.: Detection and prevention of NSAID-induced enteropathy. J. Pharm. Sci., 2000, 3, 137–155. [36] Graham, D. Y., Opekun, A. R., Willingham, F. F. és mtsai: Visible smallintestinal mucosal injury in chronic NSAID users. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2005, 3, 55–59. [37] Goldstein, J. L., Eisen, G. M., Lewis, B. és mtsai: Video capsule endoscopy to prospectively assess small bowel injury with celecoxib, naproxen plus omeprazole, and placebo. Clin. Gastroenterol. Hepatol., 2005, 3, 133–141. [38] Schulmann, K., Hollerbach, S., Kraus, K. és mtsai: Value of capsule endoscopy for the detection of small bowel polyps in patients with hereditary polyposis syndromes. Gastroenterology, 2003, 124, A550.


2008.12.02. 14:37:50


23

[39] Caspari, R., von Falkenhausen, M., Krautmacher, C. és mtsai: Comparison of capsule endoscopy and magnetic resonance imaging for detection of polyps of the small intestine in patients with familiar adenomatous polyposis or with Peutz–Jeghers’ syndrome. Endoscopy, 2004, 36, 1054– 1059. [40] Soares, J., Lopez, L., Vilas Boas, G. és mtsai: Wireless capsule endoscopy for evaluation of phenotypic expression of small-bowel polyps in patients with Peutz–Jeghers syndrome and in symptomatic first-degree relatives. Endoscopy, 2004, 36, 1060–1066. [41] Argüellas-Arias, F., Caunedo, A., Romero, J. és mtsai: The value of capsule endoscopy in pediatric patients with suspicion of Crohn’s disease. Endoscopy, 2004, 10, 869–873. [42] de’Angelis, G. L., Fornaroli, F., de’Angelis, N. és mtsai: Wireless capsule endoscopy for pediatric small-bowel disease. Am. J. Gastroenterol., 2007, 102, 1749–1757.


2008.12.02. 14:37:50

Kapszulás endoszkópia

Recommend Documents