Kanizsa Térségi Krónika Kiadja: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása
Megjelenik havonta
Konferencia a közművelődésről A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása az Oktatási és Kulturális Minisztérium „Közkincs-kerekasztal létrehozása, működésének támogatása ”című pályázat keretében a közművelődésről tartott
szolgáltatásaival. „A köz-művelődés szolgálatában” címmel szervezett konferencián többségükben nagykanizsai pedagógusok vettek részt. Berkenyés Lászlóné térségmenedzser
4.szám - 2010.május
és kapcsolatrendszer bontakozna ki a térségben. Farkas Tibor, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója az intézmény három lábon állásáról beszélt. A rendezvény- és programszervezés, a közösségépítés és a felnőttoktatás témakörében utalt a kisközösségek közművelődési kívánalmaira is. Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója elsősorban a Nagykanizsa környékén élők számára készített prezentáció segítségével mutatta be a bibliotéka kínálatát. Elmondta, hogy a paradigmaváltás idejét éljük, más igényekre más szolgáltatásokkal kell készen állniuk, s ezen az úton az elsők között halad a kanizsai könyvtár.
Tartalomból: • • • • • •
• • •
•
Közművelődési konferencia A közösségi közlekedés fejlesztése a cél Tudta? - információs rovatunk Júniusi Rendezvénynaptár Kiállítás és fotópályázat Kiadvány készült Kanizsatérség kincsei címmel Bemutatkozik Csapi KVÍZ Képzések a közmunkaprogram keretében Hálózatépítés a Zrínyiek nyomán
Új kiadványokat készített a Társulás konferenciát csütörtökön a Halis István Városi Könyvtárban. Az volt a célunk, hogy a társulás települései oktatási intézményeinek képviselői megismerkedhessenek a két kanizsai nagy intézmény kulturális
köszöntőjében elmondta, hogy a „Napraforgós Kistérségi Napok” programban lebonyolított kulturális rendezvényekkel sok embert, kulturális csoportot mozgattak meg, és szeretnék, ha élénk kulturális csere
Tanácsülések az elmúlt időszakból A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása 2010. április 13-án rendkívüli tanácsülést tartott. Az ülésen a jelen lévők meghallgatták a Pannon GSM Távközlési Zrt.-nek a nagykanizsai kistérség részére összeállított szolgáltatási ajánlatát. A tájékoztatót követően a tanács tagjai úgy határoztak, hogy az ajánlat elfogadásáról az egyes tagtelepülések igényeinek és szándékainak felmérését követően döntenek. A tanácstagok támogató határozatot hoztak továbbá a Miklósfai óvoda felújítási programról. A fejlesztési program a NYDOP2010-5.3.1/A kódszámú Kis és
mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése című pályázat beadására összeállított pályázatot jelenti, amelyben a Város Közgyűlése a Nagykanizsa-Miklósfa Gárdonyi u 10. szám alatti óvodájának rekonstrukcióját támogatja. A tanács a következő napirend keretében döntött arról is, hogy 2010. szeptemberétől egy fő iskolapszichológus foglalkoztatását támogatja, amennyiben az erre benyújtott támogatási igény pozitív elbírálásban részesül. Az iskolapszichológust a Térségi Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazná.
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott, „Napra-forgós Kistérségi Napok” és „Közkincs” pályázatai keretében újabb kiadványokat jelentetett meg. A kistérség természeti, épített és szellemi értékeiből válogattunk a „Kanizsatérség kincsei” elnevezésű kiadványunkba. Kistérségünk sokszínű természeti környezettel, változatos táji és építészeti értékkel rendelkezik. A 18 oldalas, képekkel tarkított füzetecske készítésével célunk, hogy a kistérségben élők figyelmét felhívjuk a közvetlen környezetükben található értékeinkre, hiszen sokszor magunk sem vesszük észre, milyen kincsek mellett megyünk el nap mint nap.
Összegyűjtöttük továbbá a térség 2010 évi jelentősebb rendezvényeit, eseményeit is, melyekből kétféle rendezvénynaptárt állítottunk össze.
Az év minden hónapjának jelentősebb rendezvényeit és jeles napjait bemutató falinaptárt készítettünk. Emellett a hozzánk bejelentett valamennyi eseményt tartalmazó rendezvénynaptár-füzetet is kiadtunk. Reméljük, hogy a naptárak segítségével könnyebben megtalálják olvasóink az őket érdeklő és a számukra legmegfelelőbb programokat, kikapcsolódási lehetőségeket.
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
Települési Hírek
Az előző évekhez híven idén is megrendezésre kerül a hagyományos családi és gyermeknap. Eddig jobbára a murakeresztúri Zrínyi Miklós ÁMK a helyi egyesületekkel karöltve szervezte és bonyolította le a május utolsó hétvégéjéhez kötődő programot. A 2010-es évi szórakoztató ünnepséghez egy a közügyet is égetően érintő ismeretterjesztő programsorozat is társul, tudniillik az, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a környezettudatos magatartásra. Rendezvényünk folyamán célunk olyan szemléletformálás kialakítása, amely a gyerekeket és a felnőtteket is megtanítja a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. A hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem az emberiség legsarkalatosabb pontjává vált a XXI. századra. Az egyre növekvő szeméthegyek megállítása és megszüntetése érdekében a környezettudatos magatartás a legfontosabb, amit mi polgárok elsőként tehetünk. A környezetvédelem témája indokoltan és egyre nyomatékosabban kerül előtérbe. Sok hanyagság, szándékos rombolás pusztítja a teremtett világot, és veszélyezteti ezáltal az emberi élet minőségét is. Érdekes módon a témával kapcsolatban felmerülő problémák megoldását többnyire politikusoktól és polgári mozgalmaktól várjuk. El kell ismernünk, hogy a környezetvédelem kérdése nem csupán politikai kérdés. Az Egyház ügye is az ember és életminőségének védelme, ezért a téma a keresztény nevelésből, azaz az egyházközségek oktató programjából sem hiányozhat. Talán ez az, ami rendhagyóvá teszi az idei családi és gyermeknapot. A fentiekben említetteknek eleget téve a Murakeresztúri Római Katolikus Plébánia pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, amelyet a minisztérium 2010. 01. 06. döntése nyomán egyházközségünk megnyert. A pályázatban foglaltak alapján 2010. május 29-én megszervezzük a Szelektív hulladékgyűjtést és komposztálást megismertető falunapot, Családi és gyermeknap keretében, ezzel is utalva arra, hogy a környezettudatosság mindenkire vonatkozik, a legkisebbtől a legnagyobbig. Programunk hozzájárul a teremtéskor Istentől kapott megbízásunk tudatos és felelős vállalásához. A teremtéskor Isten az emberre bízta a teremtett világ gondozását (vö. Ter. 2,15). Bár az Úr a föld fölötti „uralkodással” bízta meg az embert, ez az „uralom” nem korlátlan és nem abszolút. Ezek helyett a föld megóvása és felelősségteljes ápolása a feladatunk. II. János Pál pápa is tanításában külön figyelmet fordít az ember felelősségének helyes értelmezésére és a környezetvédelem kérdéseire: „Az ember uralma szolgálati jellegű; Isten végtelen és egyetlen uralmának tükröződése. Ezért az embernek bölcsen és szeretettel kell uralkodnia, részesedvén Isten mérhetetlen bölcsességében és szeretetében. […] Mivel arra hivatott, hogy termékeny legyen és sokasodjék, vesse hatalma alá a földet és uralkodjék az alatta álló teremtményeken, az ember nem csak a dolgoknak, hanem elsősorban önmagának ura és királya, s bizonyos értelemben az ajándékba kapott életnek is, melyet – a szeretetben és Isten tervének tiszteletben tartásával – a nemzéssel tovább tud adni.” (II. János Pál pápa, Evangelium vitae, 52.) A Környezetvédelem jelentős szaktudománnyá vált, amelynek erkölcsi vonatkozásai is vannak. Rendezvényünk mind a szaktudomány gyakorlati és könnyen tanulható tapasztalati ismereteit, mind pedig a hitbeli és erkölcsi vonásait kívánja bemutatni. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A megvalósításban segítségünkre lesz a helyi iskola, a murakeresztúri Zrínyi Miklós ÁMK, a Saubermacher-Pannonia Kft., a helyi önkormányzat és a helyi egyesületek. Szeretettel várunk mindenkit a rendezvényre! Pogár Róbert murakeresztúri plébános
2
Képzések a közmunkaprogramok keretében Többféle képzés indult májusban a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása közmunkaprogramjai keretében dolgozók részére. A Társulás
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság iratait digitalizáló adatfeldolgozó csoportok munkatársai gyakorlati jellegű számítógép kezelő
191 főt foglalkoztató két pályázati programja összesen mintegy 40 fő oktatását támogatja. A közterületek karbantartásával foglalatoskodó dolgozók betanított jellegű parkgondozó képzésben részesülnek. Elméleti és gyakorlati órákon sajátíthatják el azokat a szakmai ismereteket, melyek segítségével kert- és parkápolási munkákat tudnak elvégezni. Az
képzést kapnak, mellyel felfrissíthetik, aktualizálhatják és kibővíthetik számítógépes ismereteiket.
A közösségi közlekedés fejlesztése a cél Nagykanizsa gesztorságával a kistérség 20 tagtelepülési önkormányzata nyújtott be a NYDOP 2009-3.2.1/b felhívására májusban pályázatot „Közösségi közlekedés fejlesztése a Nagykanizsai Kistérségben” elnevezéssel. A pályázat fő célkitűzése a kistérség autóbusz öbleinek, buszmegállóinak és váróhelyiségeinek a felújítása, korszerűsítése illetve esetenként a hiányzó helyszíneket újonnan történő kialakítása. A települések mellett a pályázathoz konzorciumi partnerként csatlakozott a Zala Volán Zrt. is. A projekt
teljes költségvetése meghaladja a 660 millió Ft-ot. Sikeres elbírálása esetén 350 millió Ft értékben a kistérség 19 településén összesen 76 buszöböl, megállóhelység, és buszforduló kerülne kialakításra illetve felújításra. Nagykanizsán 23 helyszínen mintegy 170 millió Ft-ból valósulna meg a buszöblök illetve megállóhelységek felújítása. A Zala Volán mintegy 150 millió Ft-ból korszerű GPS készülékekkel szerelné fel számos helyi járatos buszát. Emellett a pályázat keretein belül készülne egy menetrendi összehangolást elősegítő tanulmány is.
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
2010.06.05
Eszteregnye
Falunap
2010.06.05
Magyarszentmiklós
Sváb települések kórustalálkozója
2010.06.06
Nk. Nagy-Magyarországemlékmű
Trianoni megemlékezés
2010.06.06
Surd
Családi- és Gyermeknap
2010.06.12
Magyarszerdahely
Családi gyalogtúra
2010.06.12
Murakeresztúr
Dévai Nagy Kamilla előadói estje
2010.06.12
Rigyác
Falunap
Nagykanizsa
Igric fesztivál
Gelsesziget
Szent Orbán kápolnánál szabadtéri rendezvény
Nagykanizsa Ferences-kert
Magyar Termelők és Kézművesek Vására
Re nd ezv én y
ius
2010.06.18-20.
Na ptá r
Könyvheti könyvbemutatók
Jún
2010.06.20 2010.06.20 2010.06.21
Murakeresztúr
Mese tábor
2010.06.21.-25.
Magyarszerdahely
Alkotótábor
2010.06.24-26.
Nagykanizsa Csónakázó-tó
Csóstock IV. nemzetközi rockfesztivál
2010.06.26
Fityeház
Falunap
2010.06.27
Sormás
Sportnap
Nk. VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház
Tehetséges Zenészek Zenekarokért Alapítvány koncertje
Nagyrécse
Falunap
2010. 06. hó 2010.06. közepe
Kistérségi Koordinációs Hálózat A területfejlesztési intézményrendszerben a kistérségek szerepe jelentősen megnőtt az elmúlt években, a kistérség a területfejlesztési politika területi alapegysége lett. Ennek megfelelően az erőforrások optimális felhasználása és a támogatásokhoz való hozzáférés megköveteli a területfejlesztés intézményrendszerének helyi szinten történő megerősítését. A Kistérségi Koordinációs Hálózat egy olyan országos hálózat, amelynek felállítását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatta, és amely hálózat minden régióban a Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében jött létre. A hálózat központi koordináló szerve a Központi Fejlesztési Programiroda, mely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretein belül működik. A hálózat fő céljai: • Új Magyarország Fejlesztési Terv fejlesztési, és hazai területi alapú támogatások felhasználásának elősegítése • a kistérségek együttműködési tevékenységének fejlesztése • a 6 hátrányos helyzetű kistérség felzárkózásának gyorsítása • a régió gazdaság fejlesztési törekvéseinek elősegítése A koordinátorok fő feladatai: A Kistérségi Koordinációs Hálózat elsődleges feladata az európai uniós és hazai pályázati lehetőségek ismertetése, a kistérségi szereplők részére személyre szabott szaktanácsadás nyújtása a megfelelő pályázati konstrukció kiválasztásától a pályázat előkészítésén és a megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokon át egészen az elszámolásokig. Mindemellett a kistérségi együttműködések fejlesztése, valamint visszajelzés a fejlesztési programok helyi hatásairól a programok kiírói felé. A nagykanizsai kistérség koordinátorainak az elérhetőségei: Szabó Zsolt Mobil: 06-30/430-3711 E-mail:
[email protected] Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 18. Tel/fax: 06-93/314-431
KVÍZ 4.szám 1) Nagykanizsa melyik terén látható Inkey Boldizsár emlékurnája? a) Deák tér b) Erzsébet tér c) Károlyi kert 2) Melyik iskola működik jelenleg Kanizsa egykori fogadójában, a Kvártélyházban? a) Hevesi Sándor Általános Iskola b) Bolyai János Általános Iskola c) Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 3) Hol találjuk az Eszperantó forrásokat? a) Nagybakónak b) Újudvar c) Csapi 4) Melyik település határában láthatjuk a Kerekvár elnevezésű, sánccal körülvett kisméretű lakóvagy őrtorony alapjait? a) Rigyác b) Sormás c) Eszteregnye 5) Hol áll az 1705-12 között épült Batthyány kastély? a) Nagyrécse b) Szepetnek c) Nagykanizsa 6) Hol rendezik meg évről-évre a Zrínyi-napokat? a) Hahót b) Liszó c) Murakeresztúr 7) Hol rendeznek minden év augusztusában Lecsófesztivált? a) Kiskanizsa b) Szepetnek c) Újudvar 8) Hol található a régen „Suszterallé” elnevezésű sétány? a) Surd b) Nagykanizsa c) Belezna 9) Melyik nagykanizsai tér volt régen a Papkert, mely nevet az 1904-ig ott álló piarista gimnáziumról kapta? a) Eötvös tér b) Deák tér c) Kossuth tér
Megoldás: 1-c, 2-b, 3-a, 4-c, 5-c, 6-c, 7-b, 8-b, 9-a
Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány
2010.06.01-04.
3
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
4
TUDTA ? Helyi jelentőségű védett természeti értékek Számos településen található olyan természeti képződmény, élőlény, melyek a helyi jelentőségű természeti értéket képviselnek. Ezen természeti értékeket kevesen ismerik, talán sok esetben még maguk a település lakói sem tudják, milyen kincsek találhatóak közvetlen környezetükben. Íme a nagykanizsai kistérségben található védett természeti értékek, ha arra járunk, feltétlenül keressük meg azokat! Fűzvölgy, Garmadabuckák A fűzvölgyi buckák nem Fűzvölgyön, hanem Homokkomárom határában helyezkednek el. A falu melletti templomparktól a homokdombi dűlőn át érjük el a Garmadabuckákat. A terület homokpusztái a pliocén kori homokkőpadok tektonikus erők által földarabolt tábláinak súrlódással felőrlődött maradványai. A Garmadabuckák kijelölik a jellemző szélirányt, mely északi-északnyugati. E buckák a szélbarázdából kifújt homok fölhalmozódásából jöttek létre, futóhomok képződmények, 3-4 méter magas dombok, melyeket ligetes erdei fenyők fednek. A fákat a homok megkötésére telepítették.
Lónyelvű csodabogyó
Surd, Pihenőpark Surd belterületén egy kicsiny horgásztó mellett találjuk a parkot, melybe a szintén védett kettős platánfasor között juthatunk be. A bejáratnál máris két tekintélyes piramistölgy köszön ránk. Több mint 3,5 méteres törzskerületükkel talán a park legszebb fái. A park növényálloSurd - Zichy park mányában egyaránt helyet kaptak az örökzöld és lombhullató fák, így a vörös-és kocsányos tölgy, a juhar és a nyír. A park egyik legszebb fája az a közel 6 méter törzskerületű, többszörösen elágazó óriási platánfa, mely még télen is lenyűgöz minket bonyolult koronaszerkezetével. Méreteiben alig marad el az északnyugati sarkon álló kocsányos tölgy, több mint 5 méteres törzskerülettel. A park tó felőli oldalán szomorúfüzek, lucfenyők, oregoni hamisciprusok állnak. A hamisciprusok alapfaja mellett annak számtalan változatával is találkozhatunk, csakúgy mint mamutfenyővel és jegenyefenyő csoporttal. Surd, Platánsor A falu központjában lévő pihenőparkhoz vezető kettős platánsorhoz hasonló fasor életkora 130 év, a tagok magassága meghaladja a 26, törzsátmérőjük pedig az 1 métert. Néhányan közülük 5 métert is meghaladó törzskerülettel rendelkeznek. Surd, Szelídgesztenyefák A faluból a nemespátrói úton déli irányban a Szakáll-hegy útjain érjük el a környék legidősebb szelídgesztenye fáit. A legöregebb a 700 évet is eléri, 760 cm-es törzskörmérettel. A mellette lévő fiatalabbik fa is 400 éves, törzskerülete 4, magassága 20, koronaátmérője pedig 16 méter. Surd - Platánsor Nagykanizsa, MAORT-telep A város egyik legszebb környezetében kialakított családi házas lakótelepet a Millenniumi sétakert és a temető határolja. Az 1930-as évek végén a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság dolgozóinak épített villanegyed. Az amerikai stílusú negyed ma is példakép, hogy miként lehet a természettel harmonikusan kialakítani egy lakótelepet.
Nagykanizsa, Bajza utca 2-1. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása székhelyének parkja A Bajza és Batthyány utca MAORT-telep sarkán lévő épület parkjának kerítését oregoni hamisciprusok szegélyezik. A bejárat mögött Észak Amerika délnyugati részén honos gyantás cédrus áll, mely a föld felett nem sokkal kettéágazik. A park egy részében örökzöld hamisciprusok, nyugati tuja változatok, japán kecskerágófajok, nyírfák és egy gigantikus tiszafa áll. Magát az épületet ezüstfenyők és liliomfák veszik körbe.
oregoni hamisciprusok
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
5
Hálózatépítés a Zrínyiek nyomán Hálózatépítés a Zrínyiek nyomán címmel tartott szakmai konferenciát Belezna Község Önkormányzata 2010. április 29-én. Kevés rendezvény szervezői büszkélkedhetnek azzal, hogy sikerült olyan széles társadalmi összefogást elérniük, mint az elsősorban a Zrínyi-Újvár kutatásáról beszámoló konferencia létrehozói. A nemzetközi konferencia résztvevői –születésének 390. évfordulóján – koszorúzással is tisztelegtek a költő és hadvezér Zrínyi Miklós emléke előtt. A Belezna önkormányzata által szervezett, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, valamint a BKZ Nonprofit Kft. által támogatott szakmai konferenciára és kerekasztal-beszélgetésre akadémiai tagok, a témát kutató tudósok, múzeumigazgatók, diplomaták, országgyűlési képviselő, polgármesterek, helyi és regionális szintű politikusok, diákok érkeztek Ausztriából, Horvátországból és Budapestről egyaránt. A rendkívül lelkes és figyelmes szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy a szakmai munka magas színvonalon folyhasson. Kis túlzással úgy is mondhatjuk, a résztvevőknek az volt az érzése, hogy a három település apraja-nagyja csak azon dolgozik már napok óta, hogy ne csak szellemileg gyarapodva, hanem a Mura-köz csodálatos természeti szépségeinek képét is szívükbe zárva utazhassanak haza a rendezvény után. Az előadók magyar és horvát nyelvű előadásai igazi tudományos szenzációt is tartalmaztak, ugyanis immáron nagy biztonsággal állítható, hogy Zrínyi-újvár Magyarország mai területén állt. Dr. Padányi József ezredes, a ZMNE rektorhelyettese, aki a rendezvény egyik motorja és moderátora is volt, a várról, és annak kutatásáról elmondta: „A vár nagy jelentőséggel bír a Zrínyi életműben, hiszen az egyetlen épített objektum, ami a költő és hadtudós művei közül a mai Magyarország területén áll. A pontos helyével kapcsolatban csaknem egy évszázados vita alakult ki a történeti szakirodalomban, mivel az 1664-es ostrom után a törökök a várat teljesen lerombolták, és az később sem épült újjá. Amikor az utókor figyelme ismét a vár felé irányult, annak maradványai már nem voltak beazonosíthatók. Az előrelépést egy hadmérnöki vázlat hozta meg, mely Esterházy Pál hagyatékából került elő. Ennek alapján Hrenkó Pál térképtörténész beazonosította a vár feltételezett helyét, ahol Vándor László helyszíni kutatásai során késő-középkori cserepeket talált. Ezzel a kérdés nyugvópontra jutott. Bár voltak, akik továbbra is vitatták a vár lokalizálását, a közvélemény elfogadta az említett kutatók megállapítását. A vár helyével kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében 2005 tavaszán a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT), a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) közös kutatócsoportot hozott létre, mely terepbejárások során folytatott vizsgálatokat és adatgyűjtést a vár feltételezett területén. Az eredmények arra mutattak, hogy a rombolások ellenére a várnak még napjainkban is vannak beazonosítható részletei. A kutatások továbbfolytatásához a MHTT, a ZMNE, a HIM, a Somogy és Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságai, valamint Belezna és Őrtilos Polgármesteri Hivatalai részvételével egy kibővített munkacsoport jött létre, és 2006. július 10–16. között megkezdődtek a vár helyén a módszeres kutatások. Ennek során elvégezték a terület topográfiai felmérését, talajfúróval vettek mintákat a feltételezett sáncok anyagából, valamint fémkereső műszerrel vizsgálták át a területet. Ennek eredményeként az egy hetes kutatás során elkészült egy régészeti kutatóárok, melyben sikerült megtalálni egy feltehetően a várhoz tartozó árok nyomát. A talajfúrások tisztázták a rombolás mértékét és az újkori bolygatások nyomait. A fémkereső műszeres
átvizsgálással pedig eredményesen azonosítottuk a vár árkának keleti, 50 méteres szakaszát, valamint egy kb. 1500 négyzetméteres területet, ahol az ostrom idején folytatott harc nyomai kerültek elő. A kutatás kézzel fogható eredménye volt mintegy 150 db tárgyi lelet, nagyobbrészt az 1664-es ostrom idejéből. A kutatás végére sikerült bizonyítani, hogy a Szent Mihály hegy északi részén a török-korban ostrom zajlott le. Beazonosítottuk a vár árkának és a sáncok néhány darabját. Összességében ezzel sikerült behatárolnunk és bizonyítanunk, hogy itt állt Zrínyi-Újvár.” Bejelentették és bemutatták azt is, hogy a világon elsőként a ZMNE Bolyai Makett Klub elkészítette azt a makettet, amely – a fellelhető dokumentumok és az eddigi kutatások eredményei alapján – az 1664-es török ostrom alatti állapotot mutatja be. A zsúfolásig megtelt beleznai kultúrházban Jancsecz Lajos, Belezna polgármesterének megnyitója után Frankovics György A Zrínyiek a Muraköz mondavilágában, Vándor László, a Zala-megyei Múzeumok főigazgatója a feltárásról, Hrvoje Petrie és Feletar Dragutin Zrínyi-Újvár a Muraköz védelmi rendszere, majd dr. Hausner Gábor ZrínyiÚjvár szerepe Zrínyi törökellenes terveiben címmel tartott nagy sikerű, több dolgot is tisztázó előadást. A rövid szünet után, amit a résztvevők többnyelvű eszmecserével töltöttek, dr. habil Harald Pöcher mutatta be, Hogyan él Zrínyi az osztrák köztudatban. Dr. Négyesi Lajos Zrínyi-újvár ostromának kutatását és eredményeit ismertette. Rövid utazást követően a résztvevők megérkeztek a csodálatos természeti környezetben – ma már néhol szőlőhegyként hasznosított – területen lévő egykori Zrínyi-álom és erősség helyére. Többen is megemlítették a kutatásban tevékenyen részt vállaló katonák és civilek közül: Ilyenkor, ott, a helyszínen mindig felszalad az emberben az adrenalin. Nem csak azért, mert a hadtudós Zrínyi Miklós által mértani pontossággal megtervezett (és létre is hozott!) honvédő sáncai és az akkori világ egyik legerősebb hadserege által kínnal-keservvel készített ostromárkai fölött lépdel, hanem azért is, mert tudja és érzi, bármely pillanatban jöhet egy újabb felfedezés, vagy fényre kerülhet hirtelen egy újabb, eddig rejtett összefüggés. A ZMNE és a környező önkormányzatok által közösen emelt emlékmű (amelynek emléktáblájáról egy sajnálatos véletlen folytán valahogy lemaradt dr. Németh András főhadnagy neve) előtt először a „terület gazdája”, Őrtilos község polgármestere, Kunos Zoltánné szólt az egybegyűltekhez, majd Költő László, a Somogy-megyei Múzeumok főigazgatója világított rá néhány fontos szakmai kérdésre. A tisztelet koszorúinak elhelyezése előtt még szót kért Marjan Varga, Alsódomború (Donje Dobrovac) polgármestere, aki a határ déli oldalán lévő térség fejlesztési terveit ismertette. Zrínyi Miklós hadtudós, költő és hadvezér születésének 390-ik évfordulóján a – feltehetően a valaha volt várudvar felett – közösen, kemény munkával emelt emlékoszlop előtt az önkormányzatok, valamint a HM HIM és a ZMNE képviselői után fejet hajtott a ZMNE Biztonságpolitikai Szakkollégiumának elnöke is. A programot a vár bemutatása zárta, majd a szervezők sok-sok finomság elfogyasztása után útjára bocsátották a rengeteg élménnyel, információval gazdagodott résztvevőket. Forrás: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
Jeles napok májusban Május 1. A májusfa a természet újjászü-
letésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A XV. századtól kezdődően szólnak forrásaink májusfa állításáról, az idegen eredetű szokás azonban bizonyosan régebbi. Egy XIX. századi szokásgyűjtemény a májusfa eredetét így írja le: „Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényeért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára a leszúrt bot kizöldült. Ez volt Szent Jakab apostol napja (május elseje) virradójára. Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül”. A májusfaállítás ma is elő szokás. A májusfát csoportba szerveződve állítanak a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés. Magas, sudár fák erre alkalmasak, melyeket éjjel vagy kora hajnalban állítanak. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítetik. Az udvarló legény vezetésével állítják a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítanak fát. Gyakran a közösségeknek is van egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és tánc-
mulatság kíséri. A májusfák kidöntése táncmulatsággal jár együtt. A
sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprők.
lé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben
Május 12., 13., 14. Pongrác, Szervác és Bonifác a „fagyosszentek”. Szent Pongrác és Szent Bonifác ókeresztény vértanúk voltak (304-ben), Szent Szervác püspök, hitvalló volt (360 k.). Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat. A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek: „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, Hogy a szőlő el ne fagyjon,
keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé a tetejére erősített ital, akinek ez sikerül. Május 4. Flórián napja A tűzoltók védőszentje. A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző. Patrónusuknak tekintették más, tűzzel dolgozó mesterek is:
6
füstöljenek kentek!” Május 16. Nepomuki Szent János A gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe, akinek a szobra többnyire vizek közelében áll. A hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt. Tiszteletére valóságos vízi körmeneteket rendeztek. Estefelé kihozták a szent szobrát, zöld ágakkal, templomi zászlókkal, fáklyával, égő gyertyákkal dereglyére vagy kompra vitték, és egy feldíszített emelvényre állították. A dereglyét kivilágított, feldíszített csónakok követték. Május 25. Orbán napja Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfe-
A pünkösdi ünnepkör Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap. Nevét onnan kaphatta, hogy az Egyház a húsvét környéki, évi egyszeri kötelező áldozás határidejéül valamikor ezt a napot adta meg. Sok templom búcsúnapja. Pünkösd: A húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja. Pünkösdi királyválasztás: Valamilyen ügyességi próbával választották. Európa jelentős részén a középkor óta megrendezik a pünkösdi királyválasztást. Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja. Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet. Május a lakodalmak, házasságkötések hónapja. Lakodalmat régebben, csak a nagyfarsangon (vízkereszt és hamvazószerda között), a zöld-farsangon vagy bárányfarsangon (húsvét és pünkösd között) és a kis farsangon (új bortól Szent Katalinig) ültek, különösen hétfőn, szerdán és szombaton. Ezek az időszakok azért is voltak alkalmasak a lakodalomra, mert ilyenkor a mezőgazdaságban nem volt dologidő.
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
Bemutatkozik
7
A Kistérségi Krónikában minden hónapban szeretnénk röviden bemutatni a kistérség egy-egy települését, betűrendes sorrendben.
A harmadik számban bemutatkozik: Csapi Csapi a zalai dombok között megbújó – Nagykanizsától északkeletre, Zalakarostól délnyugatra fekvő – község. Az első írásos emlékek 1325-ben említik. Nevét Chopy Henrik német lovagtól örökölte, akinek és későbbi leszármazottai-
ben, intézményeiben dolgozik. A község szinte országosan is egyedülálló intézménye a Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium. Jelenleg több mint 260 fő hátrányos helyzetű gyermek ta-
került átadásra község címere és zászlója és ezen a napon került felavatásra a millenniumi valamint az I. és II. világháborús emlékmű is.
nak a tulajdona volt a község területe. Az ő családjára utal a címerpajzs formája is. 1460-as években Zsigmond királytól a község mezővárosi rangot kapott és vásártartási joga is volt. 1548 és 1566 – a nagy török hadjáratok ideje, amely mindkét esetben nagy pusztítást eredményezett a Kanizsa vár közelsége miatt. A község északi részén van Hollófa, a törökök a fogságba esett magyarokat itt akasztották fel, a hollók vájták szemüket. A XVIII. századig nem is települt újra, majd a jelenlegi Ótemető határrésztől délre a mai helyén újjáépült. 1752-ben még mindig pusztaként említették, Niczky György kapta ajándékba. A Niczky család hamarosan grófi rangra emelkedett, és itt majorságot létesített. A település a térség harmadik legkisebb lakosságszámmal rendelkező települése. Lakóinak száma 2009. január elsején mindössze 172 fő volt. A munkaképes korú lakosság helyben, valamint a közeli Nagykanizsa és Zalakaros üzemei-
nul az intézményben. Az iskola és kollégium évről évre bővül, korszerűsödik, pl.: 2004-2005 évben az intézmény területén 615 millió Ft összegű fejlesztést lehetett megvalósítani címzett állami pályázat segítségével. A 2004-2005-ös tanévben két szakmacsoport (kőműves, szakács) megindult a szakképzés is az iskolában. Az új kollégiumi szárny – a nyári főszezonban – kulturált szálláslehetőséget kínál az idelátogatóknak, akik aztán vonzó környezetben tölthetik idejüket a Csapi és Galambok közti völgyben csillogó tavaknál, akár „csak” pihenni, akár csónakázni, akár horgászni szeretnének. A 2000. évi millenniumi ünnepségen
Az elmúlt években sokat fejlődött a falu: Széchenyi Terv pályázattal megvalósult két szociális bérlakás építése, 4 db építési telek kialakítása. A közeli jövőre nézve az önkormányzat tervei között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése Zalaújlakkal közösen, továbbá egy Római Katolikus templom felépítése is, ennek oka az, hogy a község több mint 150 éve nem rendelkezik saját templommal. A templom tervének készítése folyamatban van. Látnivalók: Az 1830-as években gróf Niczky István vadászkastélyt építtetett, erre
utalnak a kastély déli falán található kutyák, szájukban karikával. A fő épületrész napjainkig megmaradt, mely a környék hátrányos helyzetű tanulóinak diákotthona. A Niczky család szőlőtermesztéssel és borászattal is foglalkozott, ezt jelképezik az épületen található szőlőfürt díszítések. A szőlőtermesztés és a borkultúra napjainkban is jelentős szerepet tölt be községünk életében. A Csapi és Galambok közti halastó az üdülés, pihenés és horgászat céljára szolgál, és mindkét település lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A szemközti Badacsányról ragyogó kilátás nyílik a Kis-Balaton térségére. Rendezvények: Minden év augusztus második vasárnapján megrendezésre kerül a település védőszentjére emlékeztető Nagy Boldogasszony búcsú.
2010. május
Kanizsa Térségi Krónika
A Nagykanizsai Kistérség kincsei A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása a „Napra-forgós Kistérségi Napok” programsorozat keretében egy újszerű kezdeményezést valósított meg a közelmúltban. A kultúra és a művészet megbecsü-
lése érdekében fotóés rajzpályázatot hirdettünk, melynek anyagából 2010. május 7-én kiállítás nyílt a Halis István Városi Könyvtárban. „A kistérség települései közt több éves hagyománya van az együttműködésnek, közös programoknak a művészetek, a kultúra által” – mondta köszöntőjében Kanász János, Surd polgármestere, a Többcélú Társulás elnökhelyettese. „A kultúra egyben összekötő kapocs is – fogalmazott Kanász János. Az anyagiak szűkülése pedig nagy kihívás elé állítja a települések vezetőit, a kultúra területén dolgozó szakembereket, ezért a Társulás igyekszik megragadni a pályázati lehetőségeket, hogy bemutathassa mindazon értékeket, melyek a térségben fellelhetők. A szervezet céljai közt az értékmegőrzés és az értékteremtés egyenlő súlyban van, ez ösztönözte a fotó és rajzpályázat meghirdetését.” Az Elnökhelyettes a megnyitón hangsúlyozta: véleménye szerint a következő évtizedekben jelentős változások következnek be a természetben, ezért új alapokra kell helyezni a vele való viszonyunkat. Hiszen mint mondta: „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. A közel 30 pályázó 100 alkotást küldött, melyeken látszik, felnőttek, gyerekek egyaránt meglátják értéke-
inket. Az eseményen minden pályázó emléklapot vehetett át. A szakmai zsűri, Lengyák István galériavezető, pedagógus, a Nagykanizsai Közművelődési Tanács Elnöke, valamint Szakony Attila, a Zalai Hírlap fotósa áttekintette és kiválasztotta a kiállításon bemutatott legértékesebb alkotásokat. A kistérség fotóművésze címet nyerte el: Jobbágy Marietta, Tóth Marianna, Kerekes Gábor,
8
„Napra-forgós Kistérségi Nap” Fityeházán A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása „Napra-forgós Kistérségi Napok” programsorozatának utolsó rendezvényére 2010. május 15-én kerül sor Fityeházán. A rendezvény partnere Fityeház Község Horvát Kisebbségi Önkormányzata. A horvát nemzetiségi hagyományokat felelevenítő estre nemcsak a térségből, hanem a határon túlról is érkeznek fellépők. A rendezvény késő délután a Fityeház-Donja Dubrava barátságos labdarúgó mérkőzéssel kezdődik.
Az esti programot a Kanizsai Horvát Tamburazenekar nyitja, majd a murakeresztúri Zrínyi Miklós ÁMK gyermek tánccsoportja mutatja be a nemzetiségi táncműsorát. A helyieket a Fityeházi Népdalkör képviseli. Az est fénypontját a környékről származó, a híres –térségből származó horvát előadóművész Žiga i Bandisti koncertje követi. Az est végén a meghívott vendégek és a fellépők részére a szervezők fogadást adnak, majd a program –remélhetőleg jó hangulatú- bállal zárult.
Ki Mit tud az Európai Unióról - Murakeresztúron
Györkös Imre. A kistérség grafikusa: Pálfi Barbara A kistérség rajzművésze: Szlávecz Bianka, Kovács Fanni, Ferenczi Boglárka Különdíjban részesült: Jakab Kíra, Benkő Ákos, Német Regina
2010 április 22-én csütörtökön az idei évben ötödik alkalommal került megrendezésre, ezúttal nemzetközi részvétellel, a keresztúri „Ki mit tud Európáról” földrajzi verseny. Keresztúr nevű települések általános iskolásai mérték össze tudásukat. Érkeztek: Balaton, Bodrog, Hejö, Kapos, Magyar, Mura, Petri, Rác, Rákos, Sajó, Sarkad, Sár, Nagy, a szerbiai Bács és a romániai Apát előnevű településekről is. A nyertes csapatokat és irányító tanáraikat a Keresztúr Nevű Te-
Kiállítások A „Kanizsatérség Kincsei” elnevezésű, a nagykanizsai kistérség településeit, és azok épített és természeti értékeit bemutató kiállítás május végéig a Halis István Városi Könyvtárban, azt követően a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház galériájában tekinthető meg. „Összegzés” címmel nyílt kiállítás májusban Dienes Gyula festőművész munkáiból a nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnáziumban. A tárlatot az érdeklődők június 18-ig
A kiállításon került bemutatásra a kistérség településeit bemutató tablókép-sorozat is. A kiállítás anyaga – vándorkiállítás jelleggel – Nagykanizsa és a társulás településeinek oktatási és közművelődési intézményeiben kerül bemutatásra. A Halis István Városi Könyvtárban május végéig láthatók a képek, júniustól a Kanizsai Dorottya Kórház galériájában tekinthetik meg az érdeklődők.
lepülések Szövetsége és Rákoskeresztúr (Budapest) önkormányzata egy-egy horvátországi kirándulással jutalmazta. Díjazottak: I. hely: Szitások, Petöfi Sándor Általános Iskola, Székelykeresztúr II. hely: Eötvös Suli, Eötvös József Általános Iskola, Bodrogkeresztúr III. hely: Kereklevelű Harmatfü, Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ Iskolája, Murakeresztúr A csapat tagjai: Novák Sára, Hermann Dorina, Szabó Péter, felkészítő tanár Kovácsné Kővágó Anna látogathatják. A VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házban „A természet szeretete” címmel nyílt kiállítás Tarcsay Béla, Neményi Katalin és Márfi Szilveszter festményeiből, mely május 13-tól június 30-ig áll nyitva a közönség számára. A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban június 4-ig Bálványos István grafikus műveit tekinthetik meg az érdeklődők. A Képzőművészetek Háza Z. Soós István „Valahol fenn…” elnevezésű kiállításának ad helyet.
Kiadja: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Cím: 8800 Nagykanizsa Bajza utca 2-1. Telefon: 06-93-326-323 Fax: 06-93-536-454 Web: www.kanizsaterseg.hu E-mail:
[email protected] Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Cím: 8800 Nagykanizsa Bajza u. 2-1 Telefon: 06-93-333-427 Nyomda: Qualité Reklám és Dekoráció Megjelenik havonta 1000 példányban
Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával, a „Kistérségi Közkincs-kerekasztal létrehozása, működésének támogatása” pályázati program keretében.
