NME
A
30, kóter,
Társadalomtudományok,
V. Sorozat,
Közleményei Miskolc,
NYUGAT-EURÓPAI KOMMUNISTÁK ÉS
A
1-4.
füzet,
23-36.
old.
TÖKÉS INTEGRÁCIÓ
FŐ PROBLÉMÁI P. RADZIKOWSKI
Összefoglalás a tőkés A tanulmány országok kommunista pártjainak a nyugat-európai gazdasági és politikai változásaival való viszonyával és ennek foglalkozik. Elemzi, hogy milyen integrációs folyamatokhoz a kommunista pártoknak a többsége, amelyek kezdetszerepet abban, hogy azoknak okokjátszottak ben ellenezték a Közös Piacban, eljutott az integráció elfogadásához. Ma már, országaik részvételét itt egy objektív, visszahiszen írja a szerző, nincs perspektívája az integráció-ellenes követeléseknek, fordíthatatlan van szó, és a helyes politikai stratégia az, hogy a kommunista folyamatról pártnak is részt kell venni az integrációs szervezetek azok demokratikus átalakításáért. munkájában, harcolva
A tőkés
integráció
a
háború
utáni
fejlődés egyik alapvető mozgató tényezője
a
kon-
nyugati részén. Az integrációs tervek nem számítanak új jelenségnek. A XIX. századtól kezdődően a polgári doktrína sok képviselője és számos politikus volt a szószólótinens
juk. Az említett
páneurópai politikai irányvonal gyökerei még a XIX. századra nyúlnak ki, kifejezve az eurólegnagyobb fejlődése az lvilágháború után bontakozott tőke reakciós köreinek érdekeit. A germán uralom alatt álló európai integrációról ábpai rándoztak a német imperialisták a XIX. és a XX. század fordulóján (a Mítteleuropa terv),
vissza, bár
a
megismételték
s
ezt
a
brit és
a
alatt. Ezek
a német fasiszták. Ilyen terveket szövögetett Churchill és De Gaulle imperializmus szűklátókörű politikai céljait követve a II. világháború tervek a nyugat-európai integrációs folyamat alapján nyugodtak.
is
francia a
A
nyugat-európai katonai integrációs folyamat kiinduló pontjai voltak: a) Nagy-Britanma, Franciaországés a Benelux államok által megalapított Nyugati Szövetség (amely az NSZK és Olaszország későbbi belépése után Nyugat-európai Szövetség lett); és b) az _
Észak-atlantiSzerződés P.
(1949).
Ezeket
a
szervezeteket
azzal
a
szándékkal
hozták
létre,
RADZIKOWSKI
egyetemi kandidfítus,
PedagogiaiFőiskola, Kézirat beérkezett:
docens
LNK, Rzeszow 1986.
augusztus
19.
23
,,szovjet agresszió fenyegetésével" szemben, kedvező esetben A polimegsemmisítsék a szocialista rendszert. útján pedig tikai szférában ezek folytatása az Európai Tanács (1949), a gazdasági szférában pedig az a a létrehozását szinte és Ezeknek szervezeteknek SzénAcélközösség (1950). Európa a üdvözölte. Kivételt minden nyugat-európai polgári párt örömmel képezett gaullisták ála kommunistákkal tal Franciaországban elfoglalt sajátos pozíció. Őket 1954-ben együtt a Nemzetgyűlés a soron következő agresszív blokk, az Európai Védelmi Közösség megalapításáról szóló szerződés elhajlói közé sorolta. hogy védekezzenek
vélt
a
kirobbantásának
háború
-
--
nyugat-európai baloldali erők által akkor elfoglalt álláspont nem volt egységes. pártok többsége (a brit labouristák, a skandináv országok, Ausztria,
A
A
szociálreformista
Svájc szociáldemokratái)
elutasították
ezeket
A labouristáknak
terveket.
a
egy része
csak
támogatóinak táborába. Franciaország és a Benelux államok szocialistái kezdettől fogva helyeselték az integrációt. Olaszországban a szociáldemokraták hívei voltak, a szocialisták (195ó-ig) pedig ellenzői. Nyugat-Németország szociáldemokratái taktikai okokból ellenzéki pozícióban lévén a kereszténydemokrata kora háború utáni első években elutasították az integrációt, mányzattal szemben együtt szavazva a Bundestagban az NKP-vel az Európa Tanács és az Európai Szén- és Acélközösratifikálása ellen. De mar 1957-ben az SZDP vezeség megalapításáról szóló szerződések tői támogatták EGK megalapítását. visszatérve az ilymódon a párt hagyományos integrációs irányvonalához. (l) a
években
70-es
át
ment
integráció
az
-
r
éveiben
európai integráció fejlődésének első a korábbi lenini álláspont
Az
ehhez
kérdéshez
a
nézeteit.
Ez azokból
.,Tézisek
a
a
határozta
pártok viszonyát
kommunista meg.
levelekből
látható,
feltételezhető-
először
Lenin
első
világamely politikai vezetők berni értekezletének ( 1914. szeptember 6-8.) eredményeivel foglalkozik, Lenin a és más köztársaságokjelszavának német, lengyel. orosz hangsúlyozta szükségességét és ezek átalakítását Államokká. Ezt köztársasági Európai Egyesült (2) meg ajelszót hirdette a berni értekezlet. Az a Államok létrehozásának (3) Egyesült elengedhetetlen feltételéül osztrák és orosz monarchia forradalmi Ezt német, megdöntését jelölték meg. (4) ajelszót ismételten berni konferenciáján (1915. febmegvitatták az OSZDMP külföldi szekcióinak ruár 27-március a vitáját 4.), amely úgy döntött, hogy halasszák el ennek a kérdésnek annak is A oldalát kérdést addig, amíg gazdasági mégegyszer megvitatmegvizsgálják. (5) ták az OSZDMP című lapjának szerkesztőségében. Központi Vezetősége Szociáldemokrat Ugy határoztak, hogy az Európai Egyesült Államok jelszavát gazdasági szempontból helytelennek, irreálisnak, reakciósnak kell tekinteni, mivel az Államok létrehozása új szerzően
G. Ledebur
osztotta
háború
kezdetén
dés lenne
a
és
amerikai
írt.
A
gyarmatok a
az
ilyen
Lenin
bírálta
kell
Trockijt.
Egyesült Államokjelszavátilletően. Az első
24
ellen.
mint
nem
európai integrációs
c.
egyezség
japán imperializmus
Államokjelszavát
vábbiakban
háborúról"
felosztásáról.
kiterjedő Egyesült Államokat,
a
az
a
cikkében,
szocializmus
A szocializmusban
egyesülés
kitűzni.
és
a
a
ellen
az
aki
szervezeteket,
ezek
az
bolsevik
Európában
létrehozzák
az
illetve
az
egész világra
népek szabadságának új formáját,
egyenlő elfogadta Kautzky hibás (7) mert
amelyeket
a
(6) A
szocializmussal.
koncepcióját
antikommunista
céljait.
az
az
to-
Európai integrá-
de
ció
való
politikai szférára
létrehozandó kiterjesztésének és ílymódon terveit élesen biralta. kommunista
európai
az
part Leleplezték államok felettiségét" minden az és az Európai Szén- és Aoélközösség agresszív lényegét, tiltakoztak S zerződés guanti Miután 1957. ellen. márciusában létrehozása megalapították Európai Védelmi Közösség a kommunisták ezt minden oldalról bírálták. (8) Rámuaz Európai Gazdasági Közösséget, az
Eszak-
monopóliumokintegráció monopolista jellegére (továbbá annak a nemzetközi a dolgozók életszínvonalának a a csökkenése, kal való kapcsolataira),arra, hogy fenyeget a a kézművesmunkanélküliség növekedése, keresetek és a szociális vívmányok lefaragása, sokmillíó egyéni parasztgazdaság megsemmisülése, tovalamint ség, a közép- és kistőke, tattak
az
(NSZK, Franciaország) dominanciája a kisebb országok rovására. és vetélytársának, az Európai Szakiszélesítésével EGK további szembehelyezkedtek sok a létrehozásával. Ilyen jelszavak alatt a kommunisták badkereskedelmi Társaságnak a kampányokban az integráció sok ellenzője az EGK ellen. Ezekben szerveztek kampányt vábbá
az
erős
államok
az
vett
részt, és nemcsak
haladó
a
és baloldali
körökből,
hanem
a
burzsoá
és katonai
körök
legfontosabb vívmánya a széles szocialista tömegek egyes képviselői volt a közös jelszavára. Ezt a jelantimonopolista front létrehozásának pozitív reagálása szót megerősítette az olasz, francia, nyugat-német, belga, holland és luxemburgi kommunista pártok képviselőinek brüsszeli Nagy-Britannia, konferenciája (1959). Akkoriban is határozottan elutasították Dánia, Norvégia és Írország kommunistái országaik belépését az EGK tagjai sorába. is. Ennek
a
harcnak
a
az Olasz végén jelentős fejlődés volt érzékelhető viszonyában. Ez azzal kezdődött, hogy az olasz kommunísták és szocialisták CGIL (Olasz Általános Munkaszövetség) revideálta ezt a vezette viszonyt. Nyilvánvalóan a CGIL főtitkára, (akkor az OKP vezetőségi tagja és a Szakszervezeti Világszövetség SZVSZ elnöke) Giuseppe Di Vittorio próbálta megmenteni a Szöhíveinek átálltak az integráció távetség fenyegetett egységét, amikor az olasz szocialisták borába és megszakították az SZVSZ szövetségüket az OKP-vel (l 956). 195 7. októberében alábecsülte azoknak a problémáknak a komolyságát, amelyeket a Közös Piac állított az európai munkásosztály és szakszervezeti mozgalom elé. Ezért azt javasolta, hogy az SZVSZben egyesült szakszervezeti központok képviselői kapcsolódjanak be az EGK Gazdasági és szociális Bizottságának munkájába. Ezt a javaslatot a francia Általános Munkaszövetség
Ugyanakkor
Kommunista
már
az
évek
50-es
Párt EGK-hoz
-
való
e
(CGT) képviselője,Benoit Frachon elutasította. Luigi Longo még 1957. szeptemberében állást foglalt Olaszországnak az Európai Tanácsban és az Európai Szén- és Acélközösségben való további részvétele mellett. (9) OKP Vezetőségének Nyilatkozata (1957. március az EGK ellen foglalt 24.), miközben 1,82 allást, ugyanakkor
rámutatott,
az új jövőnek hogy a néptömegeknek nem kell ellenezniük útján való építését és a nemzetközi gazdasági együttműköAz OKP IX. kongresszusának beszámolójában (1960) Palelőször fel ezek Togliatti átalakításának és lépett olyan összeurópai gazdasági együttmlfo muködési szervezet létrehozásának Azt jelszavával, amely nyitott minden állam számára. mondta, hogy a tőkés piac kiszélesítése, amelynek kifejezője az EGK megalapítása, objektív tendencia, habár az EGK elmélyíti Európa szétszakítottságát. Togliatti azzal a tézissel lé-
3
piacok kiszélesítése tlerlnzeti formáinak létrehozását. "l deÉ
'25
pett fel, hogy felül kell vizsgálni
a
Közös
és
Piac
az
létrehozásáról
annak
védelmét
és
szóló struktúrák
római
szer-
nemzetgazdaság monopolista és ajavaslatokat az OKP megismételte a kommunistaa CGlL során. 1961 tanácskozásának előkészítése (1960) végén munkáspártok moszkvai vaEGK-hoz által támogatva felújította azt a kampányt, amely a szakszervezetek az OKP SZVSZ V. volt Az ló viszonyának felülvizsgálatával Kongresszusán (Moszkva, kapcsolatos. 1961. december) a CGIL képviselői azt hangsúlyozták, hogy ez a kérdés a nyugat-európai hamis tézisével elnyomorodásának függ össze. A vita erről a munkásosztály küszöbönálló az SZVSZ kérdésről Végrehajtó Bizottságának ülésén (1962. folytatódott Budapesten és SZVSZ konzultatív az 14.). amikonferenciáján (Markkleeberg, 1962. december május) B. kor a CGlL képviselői (Fernando Santi és Luciano Erachon elutasították tézisét. Lama) miszerint az akkoriban ,,gazdasági csoda" csak a krízises Nyugat-Európában kibontakozó ciklus eleme lenne. Azt követelték, meg az SZVSZ hogy alakítsák Európai Titkárságát. az EGK az amely ajövőben bekapcsolódhatna munkájába. (l l) Ezt a vitát követően SZVSZ Végrehajtó Bizottságának támogatásával a CGIL megnyitotta brüsszeli irodáját A CGIL Szervezetének tiltakozása ellenére. Nemzetközi (1963) a Szabad Szakszervezetek és a CGT csak 1965-ben a brüsszeli közös Állandó és Bizottság Titkárság állapodott meg és támogassák a közös fellépést az európai felállításáról azzal a céllal, hogy ösztönözzék közösségekben és küzdjenek azért, hogy a kommunisták dolgozhassanak az EGK szerve-
ződések
ját
tartalmát,
tartva
szem
előtt.
az
olasz
a
reform-
(10) Ezeket
iben.
nyílt fellépésének gyorsító tényezője az EGK-hoz való viszony felülvizsgávolt a 60-as évek küszökapcsolatban az olasz nemzetgazdaság gyors növekedése bén. Ez a fejlődés tükröződött ..Az osztályharc és az olasz gazdasági Giorgio Amendola lnGramsci fejlődés" c. tanulmányában, amelyet 1962-ben olvasott fel a római Antonio tézet tudományos konferenciáján. Bírálta az OKP korábban elfoglalt álláspontját a Közös illetően, mint hamisat és felületeset, bár politikai szempontból heBiac gazdasági hatásait Az OKP
latával
lyeset. Véleménye szerint Olaszország az ország gazdasági elmaradottságának tővé
a
kommunisták
számára
az
EGK
aktív
egyetlen járható út hogy tegyék lehevaló munkát, és megfogalmazta a monojelszavát, az osztályharc súlypontjának át-
részvétele
felszámolásához. szerveiben
az
EGK-ban
Azt
az
követelte,
polista expanzió demokratikus alternatívájának elleni harcra ezen a szervehelyezését az EGK-hoz tartozó monopoltőkések intézkedései zeten belül. Hangsúlyozta, hogy az EGK-bari való részvétel meggyorsítja a műszaki haladás behatolását, az a tőkekoncentrációt és centralizációt, az elavult ipar modernizálását, és nem rentábilis vállalatok felszámolását. Amendola közvetlenül fellépett az olasz pavédelme ellen. pontosabban ,,a kis- és középburzsoázia elmaradott rasztság érdekeinek védelme ellen. (l 2) Amendola csoportjai" érdekelnek javaslatait támogatták az OKP plénumán A tézi(1962. április 27.) és a párt X. kongresszusára megfogalmazott tézisekben. sek, összegezve az EGK tevékenységének első éveit, hangsúlyozzák az integrációs folyamat forramint amit a tudományos-technikai szükségszerű és visszafordíthatatlanjellegét, dalom kényszerített ki, amely ,,a kapitalizmus válasza volt a szocialista rendszer gyors fejlődésére". Úgy értékelték, hogy a monopóliumok által vezetett integráció lehetetlenné teszi a világpiac létrehozását, az antidemokratikus és autokratikus tendenciák megerősö-
26
és a szocializmushoz fenyeget. akadályt jelent a reformokhoz A tézisek az soron levő stádiuma. imperializmus javezető úton. Az integráció ilymódon és a révén bonnemzetközi méretű akciói munkáspártok vasolták, hogy a szakszervezetek a monopolista ennek a harcnak integráció ellen. Mindazonáltal takoztassák ki a küzdelmet és Piac a létező Közös lehet célja már gazdasági valóságának" megsemmisí"politikai nem akciók való áthelyezése, azután eme központjának az EGK kereteibe tése, hanem először blokkra való szakadásának két felszámolása. (13) Ebben a vitában ellenséges pedig Európa azt a a Közös Piac ,,az egyetlen véleményét, hogy felszólalt Palmiro Tigliatti is, kifejezve ennek a az egész európai mozgalomban", amely mozgalomnak monovalóságos tényező az EGK de ez nem Ő tartotta demokratizálását, lehetségesnek polista jelleget kölcsönöz. A való választás bekövetkezni. téziseket közvetlen az Európa Parlamentbe (14) útján fog az OKP az OKP X. kongresszusa (1962. december)jóváhagyta. ilymódon eljutott a ,,des-
désével és kiszélesedésével
kritikától
truktív"
HKOHSÍTUKÍÍV"kritikához
a
az
EGK
vonatkozásában.
európai kommunisták közös irányvonalát viszony augusztus-szeptember 23 ország marxistáinak véleménycseréjére. 32 tézist vihónapban került sor Moszkvában tattak meg, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világgazdasági és Nemszerzői kollekzetközi Kapcsolatok Intézetében dolgozott ki az A. Arzumanjan vezette tíva. A vita során A. Arzumanjan hangsúlyozta, hogy az EGK nem annyira az amerikai és mint nyugat-német politika találmánya, amennyire valóságos gazdasági tényekre támaszkodik. Az olasz küldöttek (15) javaslatait bírálta Varga Jenő és a Francia Kommunista Párt képviselői. Elismerték a gazdasági viszonyok internacionalizálódásának objektív jellegét és az EGK tevékenységének néhány pozitív hatását. mint a fizetés és az életszínvonal emelkedése néhány országban. Mivel az OKP javaslatait csak Belgium Kommunista Pártja is bírálja az EGK-t támogatta, végülísjóváhagyták azt a 32 tézist, amely továbbra ésjavaA tézisekből kimaradt az a javaslat, hogy a harcot solja az integráció elleni harc erősítését. A 32 tézis felhívta és demokratizálják ezt a szervezetet. a helyezzék át az EGK kereteibe ki a munkásfigyelmet arra, hogy a monopóliumok növekvő mértékben zsákmányolják osztályt, hogy a Bonn-Párizs tengely egyre fokozottabban fenyegeti az európai békét, feletti európai politikai szövetség létrehozásával hogy a nemzetek kapcsolatos tervek kortavaszán
1962.
az
látozzák
a
nemzeti
lósítását
az
EGK
móniájára is. kereskedelmi sére
a
világ
javasolta, hogy dolgozzák
Amendola
szuverenitást,
országaiban.
A 32 tézis
ami
felszólított
A 32 tézisben
megjelölt
teszi
figyelmet
a
az
az
a
demokratikus
NSZK
EGK-n
reformok belüli
diszkrimináció
nélküli
megva-
növekvő
Európájának" felszámolására,
,,trösztök és
úton
lrország, Hollandia, Luxemburg, kommunistái.
Később
EGK-hoz való viszonyában 1963.
a
a
ki
1962.
hege-
nemzetközi
kifejleszté-
kereskedelem
országával. (16)
j
Ausztria
lehetetlenné
Felhívták
létrehozására
szervezet
összes
kérdésében.
való
EGK-hoz
márciusában
az
folytatták
az
Franciaország,
bizonyos Brüsszelben
EGK
további
kritikáját Nagy-Britannia, Ciprus és az Portugália kommunistáinak
NSZK, Dánia, Norvégia, Görögország, az
változások
került
NSZK
és
történtek. sor
Benelux országok és Nagy-Britannia kommunista holland delegátuson kívül mindenki helyeselte
Olaszország, Franciaország, pártjainak konferenciájára. az integráció objektív és tartós
az
NSZK,
a
és
a
A brit
jellegének t
27
tézisét.
meghatározta
a
nyának irányvonalát. Az EGK bírálatát hatalom hogy fenyeget az autoritárius a
közép-
bénulása.
és kisvállalkozások
a
az
OKP,
ve
a
nyilatkozat parasztsággal,
mellett.
Az OKP-nek
a
Már
kilépést közös
az
decemberében
Észak-atlanti
békeakcióinak
bírálta
párt részvételét leménycseréjén
Rómában
konferencián
az
való
EGK-hoz
az
1962.
szervezetekkel
küldötteinek az
nemzetközi
az
kereskedelem
fejlesztése szövetségben, valamint Európa Parlamentben, illet.
Gazdasági és Szociális
EGK
meg.
akcióinak
Bizottságában
(17)
meg a brüsszeli ban W. Rochet a
pártok központoknak
a
antimonopolista
és haladó
demokratikus
szakszervezeti
részvétele
alisták
a
tönkremenetele,
munkásosztály
a
és más kommunista
FKP
az
baloldali
lődésére. teli
millióinak kiállt
A
mellett
való
10 évben alap. fogadtak el. amely a következő EGK-hoz való viszo. nyugat-európai kommunisták folytatva a nyilatkozat felhívta a figyelmet arra, kialakulása az EGK-ban, a parasztok, kézművesek,
Kompromisszumos nyilatkozatot dokumentumként
vető
az
EGK
új viszonya Waldeck
Szövetségből
és
feltételét.
előzetes
is 1963-ban.
EGK-t, de
azt
hatott
Rochet
EGK-ból,
az
Ez
Az FKP
követelte,
az
FKP
kijelentette, mint
nézeteinek
hogy a
az
fokozatos FKP
fejköve-
nem
kommunisták
és szoci-
kompromisszumos álláspont jelent XVII. kongresszusának beszámolójáhogy tegyék lehetővé az FKP számára véjúniusában 17 ország marxistáínak a
munkájában. (18) 1965. az FKP képviselője, Fernand
Nicolon felszólalásában kiemelte, lehetséges a szakítás az EGK-val, mivel ennek végzetes következményei lennének az adott ország nemzetgazdaságára és gazdasági fejlődésére. (19) AZ OKP és az FKP delegációjának találkozóján San Remoban (1966. május) mindkét párt elfogadta azt a tézist, a munkásosztály és a szakszerátalakítása hogy szükséges az EGK demokratikus vezetek harcának és a népi pártok több képviseútján, illetve a munkás, a demokratikusa Közösség munkájában. Az FKP új viszonyát az integrációhoz meglőjének részvételével W. Rochet erősítette beszámolója az FKP XVlll. kongresszusán. (20) Lehetségessé vált. Erők Föderációjával vezette Baloldali hogy az FKP szövetséget kössön a szocialisták (1966. december). Ezt a változást elméletileg megalapozta az FKP vezetőinek néhány elméleti munkája. Jacques Denis és Jean Kanapa ,_Európa ellen vagy mellett?" című könyvükben hangsúlyozták, hogy az EGK befejezett tény, és nem lehet belőle kilépni, mert ez maga után. nagy veszteségeket vonna Ugyanakkor a Közösség Európa megosztottságának tényezője, és inkább amerikai, mint francia érdekeket szolgál. Ezért az EGK-t át kell akakítani egyetemes, Úgy országok számára nyitott szervezetté. antimonopolista, a szocialista az Európa Parlamentben tartották, hogy az FKP részvétele elengedhetetlen feltétele a dola nemzetek feletti politikai hatalom létrehozáságozók jogai megvédésének. Elutasították nak eszméjét, amely nyugat-német hegemónia alá került mindazokat volna. Elutasították a terveket a nemzeti szuverenitást. is, amelyek megnyirbálnak Szembehelyezkedve az
hogy
már
nem
terveivel való általános választások bevezetésének hangsúlyozták, Európa Parlamentbe hogy egy ilyen parlament jobboldali többséggel azt fogja eredményezni, hogy a németeofeletti hatallasz többség határozatait ráerőltetik Franciaországra. (21) Az EGK nemzetek mának célzó tervekhez való viszonyt megvitatták az FKP és a Baloldali megteremtését Erők Föderációja közötti A szövetségüket 1968. februárja? tárgyalásokon (1967-1968). ban
28
meghosszabbították.
A közös
nyilatkozatba
két
külön
megfogalmazás került
az
EGK-
ho
Z
az meggyorsítsák
szocialisták
azért, hogy buzgón harcoltak EGK európai politikai szövetséggé fejlődésének ütemét. (22) mivel akkor
illetően,
való viszonyt
a
francia
,
,
.
,
,
es az Europa Takepviseloi beléphettek az Europa Parlamentbe az Európa Parlament további váltoRészvételük munkájában nács Konzultatív Gyűlésébe. való Az OKP már állást 1969-ben EGK-hoz az viszonyukban. foglalt zásokhoz vezetett általános választások lefolytatása mellett. 1971 őszén NílParlamentbe történő az Európa azzal a tézissel feletti infel, hogy a nemzetek OKP tagja lépett vezetőségének de Jotti, az a gazdasági fejlődést akadályozó azoknak sorompóknak a ledöntegrácíó nélkülözhetetlen a nemzeti szuveaz államhatárok Ezért, szerint, véleménye jelentenek. téséhez, amelyeket kell a jövőben az integráció fejlődése érdekében, korlátozni fokozatosan amelyet renitást el az általuk révén, Európa Parlament a tömegek ellenőriznek választott nemveszítve Ezt a az ellenőrzés (23) ugyanakkor tőkésjelleget; tezist,amelyazeuropaiszocialreforévekben az elkovetkezo hamisan továbbfejlesztettek. Vedelmezoi misták hatását tükrözte, az integráció elvezetne mindazoknak a problémáknak a megolmintha állították be, úgy dásához, amelyeket az állammonopolista kapitalizmus és a nemzetközi monopóliumok Ez a koncepció ugyanvetettek fel a tőkés állam általános válságának körülményei között. változások akkor a távoli jövőbe utalja a szocialista megvalósítását. De ha el is fogadták továbbra is bírálták az EGK ezt a koncepciót, az olasz kommunisták tevékenységének az Az OKP fő 1973. mint vonatkozásait, például agrárpolitikáját. célja, egyes átalakítása, a blokkok elszámolása, februárjában Enrico Berlinguer, Európa demokratikus az enyhülés továbbfejlesztése, a demokratikus, független Európa megteremtése, amely baráti viszonyban van a Szovjetunióval és az Amerikai Egyesült Államokkal. (24) Az EGK-hoz való viszony fejlődése az OKP új belpolitikai irányvonalának eleme volt, amely a kereszténydemokratákkal való szövetségköiésre irányult (az ún. történelmi komproközött misszum, amely 1973-79. meghatározta ezt a politikát), része volt továbbá a párt újfajta külkapcsolatokra való törekvésének, amely azokban a kísérletekben fejeződött ki, az ún. ,,eurokommunízmus" hogy létrehozzák ideológiája alapján egymáshoz közel álló
1969-ben
az
,
OKP
mondtgtta
pártok csoportosulását. Az ,,eurokommunízmus" a marxizmus-leninizmus sok tézisének revíziójára támaszkodik, s elhatárolja magát a szocialista országok testvéri pártjaival való korábbi szoros Ez a politika különösen az 1975-78 közötti időszakegyüttműködéstől.
a
ban mutatkozott
meg nagyon világosan. politikai helyzet lényeges változása Franciaországban (a De Gaulle-korszak vége, reformista jelszavakkal fellépő Szocialista Párt létrehozása a SFIO atbaloldali helyett) havolt az FKP, a szocialisták és a baloldali radikálisok között ÍífSSal folyó tárgyalások meneA
le"?(1971-1972). Sok kérdésben megegyezésre jutottak. Hogy szocialisták volt törekvéseket, ára, hogy kommunisták elfogadták államosítási aktiv EGK-ban. A szocialisták maguk részéről jóváhagyták részvételét
elfogadták Franciaország
a
HZ
az
az
a
az
fenntartás
a
nélküli
védelmének
elvét
a
céllal, hogy garanciát
nemzeti
szu-
garenitas EGK változásokat Franciatársadalmi-gazdasági Or H; hatalmakunemakadályozzák szovetseges part közös (1972. június 27.) egy azzal
a
kapjanak
arra,
a
Sor
mgtéaz. hahrom
EGK
kormariyprogramjában demokratizálását illetően (többek között est-javasoltak. lEGK Gazdasági Szociális felét szakszervezetek z
e
es
az
Bizottságában
a
helyek
a
azt, hogy az képviselőinek
29
biztosítsák), illetve zat el fogja utasítani
gazdasági intézkedést. Megerősítették, hogy a baloldali kormány. Spanyolország, Görögország és Portugália közös piaci felvételi kére1. és a mét nemzetközi monopóliumok fejlesztését. (25) A program (némi módosításokkal) a Franciaországot 1981-től kormányzó baloldali koalíció alapvető dokumentumát képezi 1973-tól a nézetek kezdődően újabb közeledése figyelhető meg az FKP és az OKP között az EGK fejlődési perspektíváit illetően. Amikor a francia kommunisták helyet foglaltak az létrehozták (I973-ban) ezen belül a kommunista Európa Parlamentben, csoportot (később frakciót). sok
évek elején ismét aktuálissá vált Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Norvégia Ezen országok kommunistái belépésének negatívan viszonyultak piaci problémája. ehhez a perspektívához és harcot a folytattak az ilyen tervek ellen, rámutatva monopóli. umok által irányított Közös Piac reakciós, bürokratikusjellegére. Rámutattak arra, hogy az élet csorbításának, fenyeget a nemzeti szuverenitás drágulásának, a munkanélküliség területei felszámolásának a veszélye. Ak. növekedésének, a termelés alacsony rentabilitású tívan résztvettek a Közös Piac összes ellenzőit Ezt a tevékenyséegyesítő mozgalmakban. get óriási siker koronázta Norvégiában, ahol már az EGK-ba való belépésről szóló szerződés aláírása után szerveztek ellen népszavazást, amelyen a lakosság többsége a csatlakozás foglalt állást, s ennek következtében Norvégia kívül maradt a Közösségen.(26) Negatív hozzáláást tanúsítottak abban az időben az NSZK, Hollandia, Luxemburg, Svájc, Finnország, is (ez utóbbiak a Közös Piaccal Svédország, Portugália, Ciprus és Ausztria kommunistái A 70-es
közös
való
társulás
sére
a
nek
minden
ellen
tervei
hadakoztak).
megváltozott
A harc
nyugat-európai konferenciáját, amelyre
feltételei
kommunista Brüsszelben
miatt
hívták
össze
pártok újabb, került
sor
az
és
OKP
EGK-hoz
az
januárjában.
1974.
kivételével.
pártja jelen volt, norvégok képviselői megpróbálták ráerőltetni saját koncepciójukat kommunista
a
kezdeményezéviszonnyal foglalkozó FKP
az
való
A kontinens
eme
többi
részé-
során
A konferencia
az
pártra. átalakítása hogy az EGK demokratikus lehetséges az EGK Tanács hatáskörének korlátozásával, illetve a Bizottság illetékességi körének kitágításával, be a szakszervezetek, kell vonni a és ifjúsági szervezetek amelybe paraszti, szövetkezeti OKP
la azzal
tézissel
a
G. Amendo-
állt elő,
képviselőit. Fellépett nek kiszélesítése
a
az
mellett.
Európa Parlament általános, (27) Amendolát támogatta A többi párt képviselői, köztük
kára, Santiago lépve a Közösség nemzetek Carillo.
feletti
hatalmát
létrehozni
közvetlen a
Spanyol
franciák,
a
kívánó
és hatásköré-
választása
Párt
Kommunista
bírálták
tervek
az
főtit-
EGK-t, fel-
ellen, mint
például
felhatalmazzák nemzetek feletti törvényhozási és egyéb komEurópa Parlamentet Az nem eltérése következtében petenciákkal. (28) jött létre a nézetek álláspontok ilyen A konferencia az EGK rámutatott egysége. monopolista jellegére és politikai nyilatkozata a pártok harcának eltérő körülményeire azokban az országokban, amelyek l957-től tag-
hogy
az
jai
EGK-nak
az
és
a
Közösség demokratizálásáért
harcolnak,
kilépésért küzdenek, belépés ellen léptek fel. A deklaráció céljait: harc a monopoltőke ellen, a szociális vívmányok az diszkriminálása, mények javításáért, a kommunisták
csatlakoztak a
30
Közös
az
Piacba
EGK-hoz
való
és
a
illetve
azokban, amelyek 1972-ben azokban, ahol a kommunisták
kiemelte
párt közös munkakörülhegemónia ellen, az EGK
kiszélesitéséért amerikai
az
összes
és
a
csolásáért
k
béke és
a
333722? céloknak 78 között
ezeknek
a
a
a
nemzetközi
kommunisták
sok
biztonság megvalósításáért vívott harcba. (29) tömegakciót és munkásmegmozdulást szerveztek
megvalósításáért.
a
kapcsolódó Európai felfogása abban aki állt a parttal, az fejlődött, kapcsolatban s kesóbb az OKP listáján választották esa 70-es evek második az kepviseloi Parlament kuldottenekxA felében meg az Európa az Europa Tanács illetve a Nyuki az Europa Parlamentben. élénk tevékenységet fejtettek konzultatív gyűléseiben. Az OKP fellépett az EGK és a szocialista gapeurópai Szövetség az összeurópai együttműködés kiszélesítéséért, fejlesztéséért. államok közötti kapcsolatok a jövő Európa Parlamenterők hatásának a baloldali átértékelte perspektíváját Akkoriban a ez parlament az általános választások jében. Amendola azt próbálta bebizonyítani, hogy az EGK és akkor már nem lesz abban a helyzetszerez, révén ,,demokratikus legitimációt" A
után
brüsszeli konferencia
csatlakozott
CGIL
kilépett alatt időben Altiero Spmelli jelentos befolyása volt, kkor az EGK Bizottság elnökhelyettese
s z akszervezeti Szövetséghez _
j
,
a
és 1978-ban
..
..
,
,,
.
,
,,
,
az
EGK-hoz
SZVSZ-ből.
az
,
,
.
..
,
Az OKP
.
,
,
.
,
átalakítások bevezetését a demokratikus Olaszországban és Fránrámutatott az Az OKP (1977) integrációs folyama(30) programtervezete ciaországban. tok stagnálására. Igen nagy jelentőséget tulajdonított Spanyolország, Görögország és Pora Közösség agrárpolitikájának gyötugália belépésének az EGK-ba, aminek el kell vezetnie l978-1979-ben az OKP néhány politikusa árról keres átalakulásához. beszélt, hogy ha ílymódon létrejön a földközi tengeri hatalmak csoportja az EGK-n belül, az képes lesz fellépni az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország ellen, és ki fogja váltani az EGK expanzíóját a Földközi-tenger, Afrika és Ázsia irányába (természetesen Olaszország vezetésével). A tervezet felhívott az EGK nemzetközi monopóliumok fölötti hatékony ellenőrzésének a megteremtésére. (31) A régi téziseket kiegészítették a gazdasági és politikái egységesítés meggyorsításának és az európai választójog bevezetésének téziseivel. (32) A párt EGKvaló viszonyának általános az OKP XV. kongresszusának irányvonalát megerősítették hoz tézisei(1978. december), hangsúlyozva a munkásosztály aktív részvételének szükségességet a Közösség munkájában, az EGK kibővítését és az általános választások bevezetését az tézisek elutasították az európai államok felettiség létrehozásának
ben, hogy akadályozza
fölgopajParlamentbelA
kiálltak koncepcióját, hatalom ,,demokrátikus, nemzetközi" ugyanakkor tereerjlítlv kongresszusa március). elfogadta (1979. mellett. (33).A téziseket áz,OKP 1979 tíse OKP Európa parlamenti intenzív kampányt folytatott választásokon, hangsúlj/Észzvzznbaz Del kozott. Az EuroKelet, Észak Nyugat l/Ugat-Europa híd-szerepet a
meg-
XV.
az
es
Pa
parla
_
menti
es
választásokon
(1979. junius 10.) az OKP 29,6% szavazatot és 24 helyet kajobboldali erők sikere ellenére, amely a közhangulat jelentős jobb-
m:í:Ííajrlamentben következményevolt. a
f
u
asának
Pártja helyeselte koncepcióját, demokratizálásának neííílgvlálgláommunista (34) hatalom Viziomsta megteremtését. az
de
nemzetek
EGK
feletti
A
Carillo-Azcarate ott?! spanyol 1975-re OKP véglegesen elfogadták kommunisták) mlegrációfelfí) áSYÍZt/sxtte IX. kongresszusának határoza. (1978) SPÉHYOI Kommunista Part EGK-hoz. J jóváhagytaSE a:YO l ország ávásolta, hogy spanyolok részt csatlákozasanákitervet h? essenek Európa Parlamenti választásokon, még mielőtt Spanyolország
re-
cso
az
.
Ia
az
.
Ve
a
az
.31
Közösségbe. (35) Azcarate többször nyilatkozott a gazdasági és politikai integráhatáskörének ció ütemének kiszélesítése, a sokpómeggyorsítása, az Európa Parlament lusú világ megteremtése mellett, amelyben az EGK az önálló tényező szerepét fogja betölés függetlenség fokozatos korlátozása teni. Kiállt a nemzeti szuverenitás mellett, melynek forhatáskörrel rendelkező széleskörű során az EGK Bizottság és az Európa Parlament feletti hatalom. (36) létrejön a nemzetek májában fokozatosan
belép
a
a követő években politikai integrátevékenysége a brüsszeli konferenciát Ezekben a az FKP-t koncentrálódott. támogatták kampányokban leleplezésére a szocialisták az a baloldali francia ütemének gaulleisták. Ugyanakkor integráció fejlődési Ezek a különbmeggyorsítása mellett voltak, mint ami erősíti az ,,internacionalizmust". a baloldali erők 1977-es elvezettek szakadásáig, s ségek Franciaországban szövetségének hafel Az FKP az csak 1981-ben ismét. negatívan viszonyult újították Európa Parlament
Az FKP
ciós tervek
kiszélesítéséhez
táskörének cialisták
és
feltételt
támasztottak.
szóló
az
OKP
is. A francia
befolyása alatt, hogy Ezeket ratifikálásával
a
feltételeket
kommunisták részt
vesznek
csak
1977-ben
határozták
el
a
szo-
választásain, de több választások megtartásáról európai a
Parlament
(hogy az kapcsolatos törvényben rögzítsék a nemzeti Nemzetgyűlés elfogadta. De még a választások
szuverenimegállapodás a előtt felmegmásíthatatlan jellegét) az merült egy új probléma, amely végülis elvezetett mint a nyugati "eurokommunizmus", A problémát az a terv jelentetkommunista a széteséséhez. mozgalom sajátos áramlatának ki. Ez te, hogy az EGK-t Spanyolország, Görögország és Portugália belépésével szélesítsék a terv is felmerült, de 1978-ban, amikor már korábban megkezdődtek a tárgyalások Göaz integrögország és az EGK között. Spanyolországban és Portugáliában is aktivizálódtak
tás
Párt törekvések. Az OKP és az SKP a szakadár, ún. "belső" Görög Kommunista érdekében. kiszélesítése támogatásával kampányt folytattak az EGK haladéktalan Ugyanakkor az F KP, a Portugál Kommunista Párt és a Görög Kommunista Párt (amelyet akkor A GKP Görögország "külsőnek" neveztek), negatívan viszonyult ezekhez a tervekhez. bármiféle az EGK-Vál, a PKP kapcsolatát elutasította úgy tartotta, hogy Portugália csatlakozása a Közös Piachoz az még kor ai. Az FKP határozottan ilyen tervek ellen, fellépett előtt tartva a francia szem parasztok érdekei megvédésének szükségességét, akiknek az óriási veszteségeket okozna, EGK kiszélesítése mivel ezen országok mezőgazdasága a francia termelők ősi vetélytársa. Az FKP hajthatatlan álláspontjának (amely hatott Giscard d'Estaing Spanyolország belépése elleni vétójára is), lett a következménye az az éles poés az OKP néhány politikusa folytatott s tovább lémia, amelyet Azcarate bonyolított G. a GKP Marchais részvétele antüntegrációs kampányában. illetve Gian Carlo Pajetta részvétele a "belső" GKP integráció melletti akcióban. (37) Az FKP Európa parlamenti váaz lasztásokra készített a a monopóliumok uralmát elítélte ismételten programjában párt sor korlátozására és intézkekísérleteket, EGK-bán, a nemzeti szuverenitás egy irányuló dést javasolt a gazdasági szférában (harc a munkanélküliség, a monopolizáció-ellen, a menélküli kereskedelem minden országgal), a társadalzőgazdaság védelme, a diszkrimináció mi szférában (harc az állampolgári szabadságjogok kiszélesítéséért), és a nemzetközi politika szférájában (harc az európai enyhülésért és az USA hegemóniája ellen az EGK-bán). a 60-as tükrözte évek második felében Egészében véve a program az FKP visszatérését folytatott politikájához. (38) Ezt az irányvonalat az FKP XXIII. kongresszusa (1979. márációs
32
usjjóváhagyta.
Az
Európa parlamenti
választásokon
az
FKP
20.6% szavazatot
és 19 he-
(1979. július). elnökhelyettesévé szerzett, és képviselőnőjét során az EGK poliaz Európa Parlamentben folytatott tevékenységük küldöttei FKP Az koncentrálnak. fellépve a szocialista országok belügyeibe való beavattjkájának bírálatára
J]
a
et
választották
Parlament
jogok észak-írországi és NSZK-beli megsértése és (198l-től) A választások után jelentősen meggyengült az FKP és az OKP Görögország belépése az OKP euLátva erőfeszítéseik kudarcát, hogy az FKP-t visszatérítsék együttműködése. a az olasz kommunisták vettek szociálreformista irányt pártokrópai politikájánakútjára, való szövetség megerősítésére. Az ,,euroka] (az SPD-vel, a francia és olasz szocialistákkal) kommunizmus" helyett egy új blokk kezdett kialakulni, az ,,európai baloldal". amely e Az új blokkot pártok EGK-ban folytatott politikájának csaknem teljes azonosságán alapul. akkor FKP a bírálat maradt az Ez amikor bírálta. abba, felújította szövetségét G. Marchais Franciaoramelynek az volt az előzménye, hogy megállapodás született a szocialistákkal, azzal a részvétele való kérdésében. feltétellel, hogy megvédik elfogadásának szág EGK-ban ellenére az FKP most a érdekeit és cselekvési szabadságát. (39) Befolyásának csökkenése erők baloldali egységének megszilárdítására irányuló politikát folytat. franciaországi
kozási kísérletek,
az
emberi
ellen.
kommunistái
1974 után is harcoltak a monopolista integráció ellen. Bár egyik ideológusa, Fritz Rische kiállt amellett, hogy az Európa hatáskörét Parlament terjesszék ki a törvényhozási szférára (40), a párt egészében negatívan viszonyult az EGK-hoz. Ugyanakkor 1977. júniusában (amikor az FKP viszonya megváltozott ehhez a kérdéshez), az NKP Szövetségi Vezetőségének plénuma úgy foglalt álEz azt jelentette, hogy lást, hogy a párt vegyen részt az Európa parlamenti választásokon. a az EGKpárt szakított azzal az idejétmúlt jelszóval, amely az NSZK kilépését követelte ból. Az NKP választások előtti a a munkahét a felhívásában rövidítését, párt követelte szociális és szakszervezeti felszámolását azt a az ún. Berufsverbot jogok kiszélesítését, intézgyakorlatot, ami lehetővé teszi az NKP tagjainak kizárását az állami és kommunális A választási rendszert. mények munkájából. (41) Az NKP bírálta az antidemokratikus a belga és más pártnak -hasonlóan pártokhoz, amelyek elhatározták, hogy részt vesznek a választásokon nem sikerült elfogadtatni a jelöltjeit. A többi kommunista párt EGK-hoz való viszonyában 1974 óta nem történt jelentős Mindenekelőtt meg kell említeni Nagy-Britannia, Dánia és Írországkommunistávaltozás. inak eltökélt harcát az EGK-ból való kilépésért. Az NSZK
Német
a
Kommunista
Párt
-
-
j
Illymódon70-es
évek
második
felében a nyugat-európai kommunista pártok állásfolytatódott az integráció perspektíváihoz való viszony kérEz a jelenség összefügg az egyes országok konkrét helyzetének különbségével, a defébenbekövetkezett politikájával, e pártok tevékenységének az egyéb szférákban Szövetségek változásaival. Nem talált általános helyeslésre az OKP és az SKP politikája, ugyanakkor az EGK-ból való kilépésért folytatott harcnak nincs perspektívája. azonban az út az tűnik, konstruktív bírálata az összes deegyetlenjárható integráció Uggy erő az antimonopolista körül. Ezt a jelszavak politikát tömörítése érdekében evek és kommuFranciaország ZO-es vegetol sikerrel a
Pontjának elkülönülése
tovább
gcllktfílttjíus nisfái Ki l: 21'
0
8 Vk
több-kevesebb
azlNStlK kommunis-
hogy megmutatja, ajovoben m ilyenlesznyugat-európai b-efolyasa azmajd menetére. mtegracios folyamatok tovabbi a
,
33
JEGYZETEK
politikusa még az l. világháború előtt állást foglalt a szocializEurópai Egyesült Államok mellett, de bírálta őt Rosa Luxemburg 8. Mai 1911). a c. cikkében (Leipziger Volkszeitung und Staatenbund" a ..Nationalstaat, Staat Karl Kautzky (Nürnberg, 1915, S. 75. imperialistischer átalakulhatna 78) c. munkájában úgy nyilatkozott, hogy Németország vámuniója a szomszédaival államokat és a tőkés álállamszövetséggé Európai Egyesült Államokká, amely felváltja a nemzeti lam utolsó. legfelső stádiumát jelentené. Ezt a nyíltan reakciós tézist elfogadta a német szociáldea 20-as mokrácia években, és ide nyúlnak vissza e párt integrációs politikai irányvonalának gyökerei. Ledebur.
Georg mus
tekintélyes
SPD
az
létrehozandó
győzelme után ..Friedensutopien"
-
Művei
Lenin
36. köt.
Lenin:
A forradalmi
kiadás
(Varsó,
Lenin:
A háború
lengyel kiadás
-
(Varsó, 1958)
szociáldemokrácia 4-5.
1951.) és az
feladatai
283.
old.
európai háborúban.
az
Művei
In:
köt.
21.
lengyel
v
old.
szociáldemokraták.
orosz
Művei, 21. köt.
ln:
lengyel kiadás
x
(Varsó, 1951.)
19. old. Lenin:
Az
1951.)
358-360.
Lenin:
Imperializmus
1951.)
113-114. az
plénumán
L.
Longo:
Az
Olasz
old.
-
Művei
In:
Művei
21.
ln: Művei
köt.
21,
köt.
23.
old
75-76.
(Varsó,
kiadás
lengyel
--
lengyel kiadás
-
(Varsó,
(Varsó,
rendkívüli
Válogatott
Párt
Párt
IX.
1946
-
az
1940-1969,
tézisei
(1957.június) 1956-1962.
Deutschlands
kongresszusának
és Nagy-Britannia
Kom-
anyagai.
1975.
(Moszkva,
202.
1975.)
30-február
l960.január
kongresszusa
és írások
kongresszusi Partei
Xll.
kongresszusának
és írások
beszédek
Kommunista
Párt
beszámolója
W. Rochet
beszédek
Kommunistischen
Belga Kommunista
a
XXV..
Válogatott
Kommunista der
Dokumente
lásd:
időszakban
az
14; W. Rochet:
old.; A Német
62-76.
ebben
kapcsolatban
kámpft.
und
Pártjának
munista
jelszaváról. szocializmusban.
a
február
1957.
1972.) 1963.
és szakadás
bírálatával
EGK
lebt
Berlin.
lengyel kiadás
-
old.
FKP
KPD
köt.
21.
old.
Példákat
ln:
Államok
Európai Egyesült
Lenin:
(Moszkva.
In: Művei
konferenciája.
old.
156.
KB
szekcióinak
külföldi
OSZDMP
Az
1951.)
old.
(Varsó,
4.
36. és 50.
1960.)
lengyelül
D. Limiti:
dibattito
Aperto
Lipsia
a
Osztályharc
G. Amendola:
sui
sindacati
nel MEC
Rinascita
1962/34.
Olaszország gazdasági fejlődése Narsó,
és
1963.)
91-98.
old.
len-
A
gyelül tézise
A X.
só.
kongresszus 1963.) 12-15.
old.
-
e
In:
Az
Olasz
Párt
Kommunista
X.
kongresszusa,
1962.
december.
(Var-
lengyelül. Párt
élete
és küzdelme
14.
P.
Togliatti:
15.
E.
Peggio: Ciapitalismo
16.
A modern i Mezsdunarodnija OtVéleménycsere. kapitalizmus problémái (Mirovaja Ekonomika A nyugateurópai nosenija. 1962/12; imperialista (Közös Piac), (Mirovaja Ekono"integrációról" mika i Mezsdunarodnije melléklet) Otnosenija 1962/9.
Az
Olasz
Kommunista di Stato
e
Mec
al
1963.
(Moszkva,
di Mosca
Convegno
(Rinascita,
37. old.)
1962/8.)
f
Die
multilateralen
bis
1976.
A Francia
vetkező 19.
20.
34
F.
Beratungen 1979.) 265
(Berlin,
Párt
Kommunista oldalak
Nicolon:
A
w
kommunistischer
-272. XVll.
1965/11
A Francia
Kommunista
Arbeiterparteien.
Teil
1957.
II. Dokumente
kongresszusa
(1964.
május 14'-l7.)
(Varsó,
1964.
18.
és
a
kö-
lengyelül)
nyugateurópai
problémái
und
old.
f
integráció
dinamikája
és ellentmondásai
(A béke
és
a
szocializmus
lengyelül) Párt
XVIII.
kongresszusa
l967.január
4-8.
(Varsó,
1967.
51.
old.
-
len-
gyelül); Déclaration (Lyumanité, 1966. 21.
et J.
J, Denis
POUJ
1968. 23.
février
italiani
l'Europe!
e
du
Commune
Communiste
Parti
la revolution
et
Communiste
Parti
du
e
Part:
Communiste
121, 142. 150, 204-207. Frangais (Paris, 1970) 151-158. (Paris, 1968) fl9-22l. old.)
et
de la Fédération
nazionali
tari del PCI-Roma
le istituzíoni
e
Comunitarie.
indetto
dal Centro
Studi
di
23-25.
novembre
1971.
(Roma,
Berlinguer: Für eine demokratische (Berlin, 1975.) 271. old.
1971.)
3.,
Ausgewáhlte
Wende.
al
Relazione
eoonomica
politica
(Cespe) 5. old.
Schriften
und
Reden
1969-1974.
25.
du parti Communiste de gouvemement et du parti socialiste Commun Programme secrétaire general adjoint du Parti Communiste 1972.) Préfaoe de Georges Marchais
177-181.
(Paris, 1972.) A brit
kommunisták Britaín's
Il discorso
28.
La Conférence
29.
A
30.
G. Amendola:
31.
Partito
ltaliens.
Ouale Europa?
33.
Progetto
34.
Pour
une
feste
du
per
Communíste
M. Azcarate et
38.
integrációja 195 France
une
PTOPOSÍÍÍOHS pour 39.
eines Programms Vorschlag. Entwurf Napolitano (Hamburg, 1978.) 132-135. europee
nazionale
de1PC[ an
des
service
les élections
51-56.
1979.)
(Roma,
old.
peuples. Manieuropéen (Cahiers
et des
travailleurs Parlament
au
old.
old.)
1978.) 44-48.
(Roma,
Um-
zur
(Válogatott
L*Europe
711980.
de
FAtIantique
a
la collaboration
de
l'Oural.
Commune
du
Parti
E. Pavlovicz
réalisées
Entretiens
Fequipe
de la
par
Marc
,,Dialectiques"
revue
országok
pártjai,
kommunista
1983.)
(Katowice,
354, 367-371.
socialíste
et
du
Parti
a
(L'Humam'té,
oommuniste
gazdasági
kontinens
old.
francais
-
és po-
lengyelül 1978.
dec.
14.); Vingt
(L'Humanité,
1981.
Jun.
40.
F- RÍSChe
41.
gufnzigcáer
(Hrsg.): Arbeiterklasse DKP
ec.
.
zu
den
Wahlen
és
old.
indépendente, une Europe démocratique 1978. dec. l4.) l*Europe (L'Humanité,
Récláration 4.)
II.) Szerk.:
dokumentumok
lengyelül
-
l? 'Radzíkowski:nyugat-európai Pour
28, 29, 30.)
le elezioni
et pacifique, Belgique pour
Ryng avec 23, 28, 32-33.
A
htikai
c
G.
von
mozgalom 1981.)
F. Claudin:
CharlesaAlbert
(Paris, 1979.) 17-18, 37.
Course.
Change
május) (Varsó,
et
to
197716.)
(Rinascita
Congresso de
kommunista
P. Sommerfeld
l974.január
kommunistische
italiani
il, XV.
Time
old.
-
Einleitung
Europe démocratique Parti
A nemzetközi
Abeles
Mit einer
I comunisti
dí tesi
Marxistes, 1979.
36.
Der
J. Woddis:
27-30.
kommunista
europee
italiano.
1973.
mozgalom (Válogatott dokumentumok) old. (Varsó, 1978.) 228-234. lengyelül.
A nemzetközi
Le elezioni
comunista
francais
1974.januá.r 27.)
(L*Unita,
és P. Sommerfeld
E. Pavlowicz
Lásd:
EGK-hoz.
az
London
For,
(L*Humanité
Bruxelles
szövege:
32.
35.
Stand
Giorgio Amendola
nyilatkozat
gestaltung
viszonyáról
akkori
de
(27. juin.
old.
Communists
di
27.
Szerk.:
és
Convegno ,,l Comunisti e dai gruppi parlamen-
E.
What
old. old.
(L'Humanité,
la Gauche
de
24.
26.
Italien
26.)
Le sovranita
N. Iotti:
du
Les Communistes
Déclaration
La
Franeais
YEurope? (Paris, 1969.)
Conte
ou
L, avenir
W. Rochet:
22.
Communiste
május 6.)
Kanapa:
Lásd még: René Andrieu:
Parti
du
Commune
und
EWG
für das
(Frankfurt
EG-Parlament
am
am
Main, 1974.) 10. Juni
1979.
169.
old.
(Unsere
Zeit,
1978.
AND
COMMUNISTS
OF WEST-EUROPEAN
PROBLEMS
MAIN
INTEGRATION
CAPITALIST
THE
by P. RAD
ZIKOWSKI
Summary The
wíth
deals
paper
reíatíons
of communíst
integration ín partícípatíon
and process the Common
polítical and begínning negated
economíc
ration.
as
pean
To-day
because
this
partíes
is the
-
the the
the
declares
author
objective ín particípatíon
activíty
the
of
Market
ís
have
w
countríes the to
got
to the
causes
the
w
West-Euro-
which
acceptancc
the
at
of
integ-
demands. perspectíve of the anti-integration proper polítícal strategy for the communíst íntegratíve organízatíons fíghtíng for theír democratíu
there
-
irreversíble,
and
is
process
partíes ín capítalíst changes. It analyses
íts
no
the
and
modíficatíon.
WESTEUROPÁISCHEN
DIE
UND
DIE
GRUNDLEGENDEN
KOMMUNISTEN
DER
PRO BLEME
KAPITALISTISCHEN
INTEGRATION
von
P. RADZIKOWSKI
Zusammensetzung Arbeít
sích
mít
Verháltnís
der kommunístischen Paxteíen der kapítalístíschen ín West-Europa sowie mit den Integratíonsprozessen Es wírd welche Ursachen darin eine Rolle analysíert, Veránderungen díeses Verháltnisses. gespíelt der kommunístischen íhrer Lánder haben, daB díe Mehrheit Parteieíí, díe anfangs gegen díe Teílnahme an de: Europüischen zur Annahme de: lntegration ist. In waxen, Wírtschaftsgemeinschaft gekommen unseren der Autor, díe P'orderungen haben díe Integration keíne Tagen, schreíbt gegen Perspektíva nícht umkehrbarexí mehr, es geht ja hier um einen objektíven, Prozeü, und díe polítische Strategíe besteht Parteíen an der Arbeiten darín, daB auch díe kommunístíschen der"Integratíonsorganisatíonen teílnehmen müssen, für deren demokratíschen Umwandíung kámpfend.
Die
Lánder
zu
den
befafat
wírtschaftlíchen
dem
und
polítíschen
ZSAHAHHO-EBPOHEÜCKHE KOMMYHPICTbl, KAHHTAIII/ICTHHECKOVI
IIPOBIIEMBI
H OCHOBHblE
HHTEFPAlH/ll/l
H. PAIÍSVIKOBCKM Pe
CTaTbíI
aannmaercn
omomeHHeM
aanam-xo-enponencxnm MeHeHMeM
aroro
B
nocneuyxomem
om-me mMoM
normann
Tpeőosanux npouecce, yuacmosan
npeoőpaaoaanue. 36
nounm
yxce u
no He
KOTOPLIC npnuamx
a
HpPllml-ibl,
Haqane
Ceromm
nurerpaunn.
narerpaulaonnbíx
urpaíomue
KBMHTaJDÍHCTHHBCEG/[X
pont,
anecs
a
u
nomer
uner
nmmerca
oprannzauvm,
cTpaH
a
Oőuxem
143-
Tex
pumce,
nponmonnrerpauuanTop oö oönexmsnom, Henoanpa-
peqb T0,
HX
K
cTpaH
a raxoxe npoueccaM, őonsmencmo uro rom,
yqacmío
nporvmocmanu
sem nepcnekmny, nonm-uqecxon crparemeü
HMCIOT
aepuon n paöore
napmü uínerpauuouubím
nonumuecxnm
Anarmayíorcx
napmü,
M e
KoMMynucmuecKMx u
axonomnuecxum
omomenux.
xoMMyHucmuecKnx
310
uTo
xoMMyímcmuecxue
öopsmcs
3a
ux
napTHH
uemoxpamuecxoe
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
V. SOROZAT
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 30.
KÖTET
-
l-4.FÜZET
A SZOCIALIZMUS
FEJLÖDÉSÉNEK
TUDOMÁNYOS KONFERENCIA HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 40. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
MISKOLC,
1987
TÖRTÉNELMI
ÚTJA
HU-ISSN
SZERKESZTŐ
Kiadja
a
BIZOTTSÁG:
NAGY
ALADÁR
felelős
szerkesztő
LEHOCZKY
ALFRÉD, HÁRSING
Nehézipari Műszaki
Kiadásért felelős: NME Sokszorosító
Nyomdaszám:
0324-6779
LÁSZLÓ,
SZOKOLl
LÁSZLÓ
Egyetem rektorhelyettes
Dr. RomváríPál
Üzeme
KSz.
87-1760 1987.
vN ME.
Miskolc-Egyetemváros, Engedély száma: Sajtó alá rendezte:
57699
Dr. Farkas József egyetemi tanár szerkesztőzMolnár Lászlóné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1987. február 30. Sokszorositóba 1-1987.június
Technikai
Példányszám:300 Készült
lBM-72 MSZ 5601-59 A sokszorosításért az
leadva:
1987.
-
composer
szedéssel.
és MSZ 5602-55. felelős: Tóth Ottó
rotaprint lemezről szabványok szerint mb.
üzemvezető
12
B/S ív terjedelemben
szeptember
11.
A.
TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS
SZEKCIÓ
21
JEGYZÉ
TARTALOM
Plenáris ülés
.
.
Lehoczky Alfréd: A.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Tudományos
.
.
és
A szocializmus
szekció
szocializmus
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
egyenlőség .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és a tőkés integráció nyugat-európai kommunisták Angelo v: A szocializmus építésének általános törvényszerűségei formái a Bolgár Népköztársaságban
P. Radzücowski: T. A.
A
.
Gulyás Tibor
Balkó
-
vákiában
.
Pogányné Iványi Bozsik
.
.
.
A fasizmus
.
.
.
.
.
.
pártegység
Erzsébet:
Farkas
Márta:
szekció
H. Wendt:
.
kulcskérdése
Az
C. Politikai
.
.
.
.
.
.
.
.
az
.
.
és .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
társadalomban
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Belüj:
Jankowszka-Klapkowszka:A gazdasági
G.
Sexdel:
gazdasága
.
.
.
.
.
.
ko mbinátok
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
23
37
.
.
.
.
.
.
49
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
népi
a .
.
.
.
.
demok-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
69 81
Magyar-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
91 101 121
.
.
.
.
.
mint
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
135 143 151 161
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
a
Szovjetunióban
.
.
.
.
.
.
.
társadalom
fejlett szocialista
a
.
népgazdaság működésére
a
133
.
.
útján
hatása
reform
jelentősége
.
'.
társadalomstratégiájának
NSZEP
intenzifikálás
az
.
,
érdek .
.
.
.
.
szerepéről
.
.
.
21
.
.
jelen dialektikája Csehszlo-
szakszervezetek
a .
.
.
az
A-
szocializmus
.
.
.
.
kialakulásának időszakában hatása a lengyel filozófusokra eredményes filozófiai vita esélyeiről hatása a filozófiai közérzetre
szekció
gazdaságtani
.
.
szocialista
.
.
szocialista
társadalom fejlett szocialista György gondolatainak
elidegenedés-vita
országban Az ipari
.
a
.
gazdasági stratégiája,
Gondolatok
fejlett
.
a
lényege
A.
A
.
és
.
problémái és sajátos megjelenési
.
cselekvés .
.
évek
a
.
politikum
Lukács
László:
Bodó Pál:
.
1980-as
Az
D. J. Daszkiewicz:
Hársíng
A
A társadalmi
Zoltán:
B. Filozófiai
.
.
években
ötvenes
az
Pankucsi
.
fő
és néhány magyarországi tapasztalata politikai rendszerének kiépülése és funkcionálása
kérdése
A szocializmus
országon
.
.
párt
.
.
Furmanné
.
.
pártok koncepciói
A koalíciós
A
.
.
.
harc
elleni
A kommunista
forradalmunkban
József:
Soltész
Irén:
Anna:
Sándorné: ratikus
Vida
.
.
.
társadalmi
a
K
.
.
.
169 171
Lengyel.
építése
.
.
.
.
során
.
.
.
NDK-bán
189
László:
Infrastruktúra
Szokoli
BanhegyiTiborné:
A
Szabó László: Hazánk Tóthné Sikora Gizella: sében
179
az
.
.
.
.
és intenzív
fejlődés
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
szociálpolitika időszerű kérdései szocialista integrációs kapcsolatainak néhány kérdése Az új vállalatvezetési formák szerepe az állami tulajdon .
.
.
.
.
.
.
.
NaZyAIadár:A vagyonérdekeltség
.
.
.
egyes
.
.
.
.
.
.
.
.
elvi kérdései
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
197 209 219
működteté-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
229 237
247
