Kampány és média. Györffy Kinga nyelvész, retorikai tanácsadó és tréner

Kampány és média Györffy Kinga nyelvész, retorikai tanácsadó és tréner A választási kampánynak, mint minden kommunikációs kampánynak, három célja van: a legegyszerűbb cél a választók informálása, ezt követi a meggyőzés, a végső és legkomolyabb célszint pedig a mobilizáció. Így van ez az önkormányzati választásoknál is: a polgármesterjelöltek kampányainak végső célja, hogy – a győzelem érdekében – a helyi választókat mozgósítsák.

A cél eléréséhez „kellékekre” van szükség; a kampány „kellékei” a következők: 1. humánerőforrás: – maga a jelölt, – háttéranyag-előkészítő(k), – sajtós(ok), média-kapcsolattartó(k), – szervezők, – aktivisták/önkéntesek; 2. üzenet: – program, leírás, – szlogen(ek), – beszédek stb.; 3. csatornák, médiumok: – elektronikus és nyomtatott sajtó, – hálózati kommunikáció: internet, mobiltelefónia, – élő, „szemtől szembe kommunikáció”: kulturális rendezvény, sportesemény stb. Ez az írás a „kampánykellékek” harmadik csoportjáról, azaz a csatornákról/médiumokról fog szólni. Hol juttatható el a kampányüzenet, illetve a polgármesterjelölt személyisége a helyi választópolgárokhoz? – ezt a kérdést fogjuk körbejárni. Arra biztatjuk a polgármesterjelölteket, hogy használjanak (minél) több médiumot, a médiumok használatát pedig tervezzék meg, illetve szervezzék össze. Nagyon fontos ugyanis, hogy a választók ugyanazt a kampányimázst, ugyanazt az üzenetet kapják minden csatornán.

Raabe Kiadó

Beszediras2_10_3_polgar.indd 1

A szónoklás művészete

2010.05.10. 11:31:48

2

Kampány és média

1. A helyi sajtó Ön most felteheti a kérdést, hogy miért nem az élő, szemtől szembe kommunikáció lehetőségeit (kulturális rendezvény, sportesemény stb.) mutatjuk be először. Ennek az az oka, hogy jelezni szeretnénk: polgármesterjelöltként a kampánytémát Ön a sajtó révén vezetheti be a legmegbízhatóbban. A sajtó révén valósíthatja meg a már említett legegyszerűbb célt: a tudósítást/informálást, illetve a tudatosítást. A sajtó révén veheti rá az embereket, hogy beszéljenek Önről – és az Ön számára fontos témákról. A szűkebb körű, élő kommunikációnak már a kampány végső célját kell szolgálnia: a választók mozgósítását. 1.1 Hogyan viszonyuljon a sajtóhoz? Természetesen nem mindegy, hogy a jelölt a kampányban új (ismeretlen) arc, vagy éppen „régi róka”, aki az újraválasztásért küzd (sajtókapcsolatokkal, befolyással, rutinnal). Az alapelvek mindenesetre ugyanazok: − Legyen mindig elérhető és készséges a sajtó munkatársaival. − Igyekezzen „pro-active” álláspontot felvenni a sajtóval szemben – a „re-active” magatartás helyett. Azaz: legyen kezdeményező! Tájékoztassa a sajtót minden olyan fontos eseményről, amely – így vagy úgy – köthető Önhöz. − Ha nincs személyes ismerőse, forduljon a szerkesztőhöz vagy az adott rovat vezetőjéhez. Küldjön egy ügyesen megfogalmazott sajtóközleményt – körülbelül egy héttel az esemény előtt. Adjon két napot, hogy Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

3

Kampány és média

a szerkesztő/rovatvezető átgondolhassa a közölteket – és csak azután telefonáljon. − Figyeljen a hírértékre! (A hírérték a felvetett téma, esemény stb. fontosságát jelenti. Nem mindegy például, hogy a helyi választók közül hányan és milyen mértékben érintettek egy adott témában. Minél többen és minél inkább érintettek, annál nagyobb a hírérték. Ha Ön a kátyúkat hozza fel témaként, sokan fognak figyelni.) − Megnyilatkozásai során ne felejtse el, hogy az igazi címzett nem az újságíró, hanem a néző, hallgató, újságolvasó. Az újságíró mögött tehát mindig érzékelnie kell egy sokkal szélesebb közönséget, a választópolgárokat. Érzékelnie kell, hogy ez nyilvános szereplés, annak ellenére, hogy kétszemélyes kommunikációnak tűnik. Nem árt hangsúlyoznia, hogy válaszát a helyi közvéleménynek szánja; ebben segítenek az olyan kifejezések, mint: „Bizonyára sokakban felmerült…” „Szeretném, ha a hallgatók pontosan értenék…” „Örülök, hogy szóba került, mert így elmondhatom azoknak a nézőknek, akik…” − A sajtóban való szereplést a saját üzeneteinek továbbítására használja föl. Üzenetei pozitívak legyenek, minél többször hangozzanak el, és minél konzisztensebben – hiszen mindez erősíti az üzenete(ke)t, segíti elterjedésüket és elfogadtatásukat. − Tartsa fenn a tartalmi és érzelmi-indulati kontrollt! Azaz: ne beszéljen az ügyes(kedő) riporternek olyan dolgokról, amelyekről eredetileg nem volt szándékában. Ne áruljon el bizonyos gyengeségeket, ne mutasson meg bizonyos érzelmeket, indulatokat. − Végül: ne felejtse el, hogy még az ellenségesnek érzett sajtóorgánumokban is érdemes élnie a szereplés Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

4

Kampány és média

lehetőségével. Az újságinterjúban a saját neve alatt megjelenő szövegeket szükség esetén korrigálhatja. Élő műsorban pedig azonosak a feltételek.

1.2 Sajtóközlemény írása A helyi sajtóval való kapcsolat kezdeményezésének legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a sajtóközlemény kibocsátása. A sajtóközlemény révén olyan hírekről, kisebb-nagyobb eseményekről adhat információt, amelyek érintik a helyieket, és amelyekhez Önnek köze van (problémafelvetőként/kezdeményezőként, megvalósítóként, támogatóként, ellenzőként stb.). A sajtóközlemény révén nemcsak híreket és információkat nyújthat, nemcsak felhívhatja a helyi közvélemény figyelmét valamire, hanem a saját ismertségét, illetve elismertségét is növelheti. A sajtóközlemény felépítése

A főcím: legyen benne, hogy miről is van szó. Ne legyen hatásvadász a főcím, viszont legyen figyelemfelkeltő, például: X. Y. polgármesterjelölt a veszélyes üzem ellen. A címről a szerkesztőnek tudnia kell azonosítani az anyagot; ugyanakkor a cím – a megjegyezhetőség érdekében – nem lehet túl hosszú. Az első bekezdés: röviden, egyszerűen írja le, hogy mi az ügy/esemény lényege – válaszolva az öt alapkérdésre (ki, mit, hol, mikor, miért). Így bárki, aki ezt elolvassa, azonnal képet kap a történésekről. A második–harmadik bekezdés: tartalmazza a mondanivaló rövid kifejtését – háttér, az eset/esemény előzményei, a korábban tett lépések, jövőbeni tervek (lehetőleg szemléletes adatokkal). Az utolsó bekezdés: az egyéb idevágó szempontokat említse meg.

Szónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

5

Kampány és média

A sajtóközlemény a számok bemutatására tartalmazhat grafikonokat, az eseményeket pedig egy-két kép illusztrálhatja. A szöveg végén mindenképpen legyenek elérhetőségek (kit lehet hívni további információért, interjúért, illetve ha van, videóanyagért stb.). − A mondatok legyenek rövidek, tömörek, könnyen érthetőek.

A sajtóközlemény stílusa

− A sajtóközlemény írásakor figyelni kell arra, hogy a helyi polgárok egyrészt megértsék a problémát, másrészt átéljék, magukénak érezzék – azonosulni tudjanak vele. Az idézet beépítését például azért (is) javasoljuk, mert általa emberibbé, megfoghatóbbá válik a közlemény. Az idézet ne legyen hosszabb egy-két mondatnál, és mindig az adott bekezdés mondanivalójához kapcsolódjék. A forrás (jelen esetben a polgármester-jelölt) mindig legyen megjelölve: „A legégetőbb kérdés az…” − véli X. Y. polgármesterjelölt… − Semmiképp ne legyen hosszabb két A/4-es oldalnál, de lehet jóval rövidebb is. Az ideális terjedelem az egy A/4-es oldal.

A sajtóközlemény terjedelme

− Ha a szöveg hosszú, és Ön nem tudja lerövidíteni, akkor mindenképpen törje meg alcímekkel. Bontsa logikusan felépített kisebb egységekre. Ez segíti a megértést, és azt, hogy gyorsan át lehessen futni az anyagot. A jó sajtóközleménnyel nem kell mást tennie az újságírónak, mint megfelelő hosszúságúra szabnia, és beillesztenie az újságba. Ennek érdekében a sajtóközleménynek a következő elemeket kell tartalmaznia:

Összefoglalás

– figyelemfelhívó, ugyanakkor informatív cím; – a hírek/események tömör, ugyanakkor adatokban gazdag leírása; – a kontaktszemély elérhetősége. Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

6

Kampány és média

1.3 A sajtótájékoztató Akkor tartson sajtótájékoztatót, ha: − többet akar mondani, mint am(enny)it egy sajtóközleményben elmondhat; − megfelelően felkészült a többletkérdések megválaszolására. Megfontolandó szempontok, teendők a sajtótájékoztató előtt

− Gondoskodjon a hírértékről! Az „elég információ” ugyanis még kevés a sajtótájékoztatóhoz. Emelje a hírértéket a témával (új adatok, sok helyi érintett, nagy terület stb.), illetve azzal, hogy érdekes, figyelemfelkeltő címet ad a sajtótájékoztatónak. − A dátum megállapításakor kerülje az olyan napokat, amikor más fontos események vannak. − Döntse el, hogy a sajtótájékoztatón egyedül fog-e prezentálni, beszélni. A kampányban ennek nagy jelentősége van. Javasoljuk, hogy – különösen egy vitatott témánál – szólaljanak meg a téma elismert szakértői is, ezáltal mintegy alátámasztva, hitelesítve az Ön álláspontját. − Az újságíróknak szóló meghívókat küldjék ki (levélben, faxon, e-mailben stb.) öt nappal az esemény előtt. Két nappal előtte érdemes körbetelefonálni, és érdeklődni, hogy megkapták-e, illetve eljönnek-e. − A sajtó, de különösen a televízió számára gondoskodjon a képekről. Kevésbé ütős ugyanis az a sajtótájékoztató, ahol „egy teremben egy fej beszél”. Amennyiben tehát mód van rá, ne egy terembe invitálja a sajtót, hanem vigye ki a „terepre”. Élményszerűbb lesz a bejátszás, ha megmutatja például az épülő sportpályát, az egészségügyi helyszínt stb. A mozgalmas vágóképek különösen megragadják a



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

7

Kampány és média

figyelmet: a gyermek, akit éppen vizsgálnak, az orvos, aki vérnyomást mér stb. (A vágóképek alatti szöveget az újságírók általában a sajtótájékoztatón szerzett információk alapján szerkesztik.) A televízió számára annyira fontosak a képek, hogy érdemes már a meghívóban is jelezni, hogy milyen felvételek készíthetőek. − A sajtótájékoztatót pontosan tervezzék meg. Ha nem csak Ön fog beszélni, akkor döntsék el, hogy lesz-e házigazda, és ha lesz, akkor ő adja-e át a szót a szereplőknek, vagy azok egymás után következve, egymástól veszik át a szót. A szerepek legyenek jól elkülönítettek. Ne felejtse el, hogy Ön, a polgármesterjelölt a főszereplő! (A többiek „feladata” az, amint már volt szó róla, hogy az Ön mondanivalóját alátámasszák, hitelesítsék.)

A sajtótájékoztató aranyszabályai

− Beszédében ne érintsen három fő pontnál többet. Kezeljen minden egyes pontot külön egységként, saját indítással, kifejlettel és befejezéssel. Beszéde ne legyen hosszabb 15 percnél. (Az egész hivatalos sajtókonferencia ne tartson tovább 30-40 percnél!) − Mindig legyen sajtóanyag, amit az újságírók magukkal vihetnek. Minél jobb a sajtóanyag, annál jobban fognak hasonlítani a megjelent információk ahhoz, amit Ön üzenni akart. A jó sajtóanyag: tömör, ugyanakkor figyelemfelhívó címeket, alcímeket tartalmaz, logikusan felépített, könnyen áttekinthető. Egyre népszerűbb – és ajánljuk is! −, hogy az újságírók elektronikus formában kapják meg a sajtóanyagot. Ha CD-n vagy e-mailben kapják meg az anyagot, akkor a képek és grafikonok még pontosabban és nagyobb terjedelemben fognak megjelenni.

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

8

A kérdések

Kampány és média

− Legyen egy-két előkészített mondata arra az esetre, ha a végén az újságíróknak nincs kérdésük. Például: „Sok minden elhangzott, de talán van néhány dolog, ami kimaradt a prezentációból. Egy-két percet várok még a kérdésekre…” Várjon egy-két percet, majd ha ekkor sincs kérdés, akkor búcsúzzon el az újságíróktól. Általában ha egyvalaki kérdez, lesznek többen is. − Ha túl sok a kérdés, akkor egyben válaszolja meg a hasonló tartalmúakat. − Ha nem odaillő, provokatív kérdés érkezik (például az új egészségügyi intézmény megnyitóján a polgármesterjelöltet a vitatott szénégetőről faggatják), akkor kétféleképpen lehet eljárni. Az egyik lehetőség: a házigazda megkéri az újságírót, hogy a meghirdetett témában kérdezzen. A másik lehetőség: a polgármesterjelölt röviden, lezáróan válaszol, és jelzi, hogy a továbbiakban a meghirdetett témában várja a kérdéseket. Például: „Két héttel ezelőtt a képviselő-testület döntött a szénégető felépítéséről. A részletes határozatot elolvashatja a városháza honlapjáról. Most pedig, kérem, térjünk vissza az újonnan megnyílt egészségügyi intézmény témájára.”

A sajtótájékoztató televízióbeli megjelenése

Számolnia kell azzal, hogy a sajtótájékoztató televízióbeli megjelenése általában 1-3 perc (helyi televízióknál néha kicsit több: 3-5 perc). Ezalatt felkonferálják a hírt, vágóképeket mutatnak narrációval, és egy-két szereplő (Ön!) megszólal a saját hangján. A következőket teheti azért, hogy az anyag jól vágható legyen: − ne legyenek túl hosszúak a mondatai, − többszörösen összetett mondatok helyett egyszerű bővített mondatokban beszéljen, − a mondatok vége legyen jól érzékelhető: tehát a végén vigye le a hangsúlyt!



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

9

Kampány és média

Ne felejtse el, hogy a sajtótájékoztató a sajtómegjelenés egyik leghatékonyabb formája. Ha a kampány elején (de nemcsak az elején!) Ön tart egy sikeres sajtótájékoztatót, akkor utána olyan megkeresései lesznek (nyilatkozatokat, interjúkat stb. kérnek Öntől), melyek révén megsokszorozhatja a kampány hatékonyságát.

Összefoglalás

1.4 A híradós nyilatkozat Az elektronikus médiában való szereplésnek az egyik legjellegzetesebb szituációja a nyilatkozat. Ilyenkor a rádió, televízió munkatársai felkeresik a közszereplőt, és hosszabb anyagot készítenek (8–15 perc), amelyből egy rövid, vágott késztermék (1-2 perc) fog megjelenni a hírműsorban. Polgármesterjelöltként számolnia kell azzal, hogy – mivel az „olló” a műsorkészítő kezében van – ez egy kiszolgáltatott helyzet. Egyfelől. Másfelől azzal is tisztában kell lennie, hogy a híradó az a műsor, amely (a kampány során is) a legtöbb helyi nézőhöz eljut. A híradós nyilatkozat tehát az Ön nagy esélye arra, hogy a lehető legtöbb választópolgárban jó benyomást keltsen. Ha figyelembe veszi az általunk alább megadott szempontokat, akkor: − nem fogja (teljesen) kiszolgáltatottnak érezni magát, − az elkészült anyag nem fog kellemetlen meglepetést okozni. Számítson arra, hogy a felkérés a híradós nyilatkozatra általában néhány órával a felvétel elkészítése előtt érkezik. Ebből következik, hogy a felkészülésre nincs túl sok idő (1-2 óra). Raabe Kiadó


Felkészülés


2010.05.10. 11:31:49

10

Kampány és média

− A legfontosabb megtudnia, hogy hány percesre tervezik a kész anyagot. (Ha például a nyilatkozatot 2 percesre szánják, de Ön 8 percet beszélget a riporterrel, ne csodálkozzék, hogy a vágások után nem ismer rá az eredeti beszélgetésre, különösen a mondanivaló tekintetében.) Ha várhatóan egy mondat fog bekerülni, akkor mondjon csak egyetlen mondatot, vagy ha többet mond, akkor azok legyenek hasonló tartalmúak; így bármelyiket is vágják be, értelmes mondanivaló kerekedik ki. − Hazamenni nem lesz ideje, tartson tehát az irodájában egy elegáns felsőruhát (általában a váll fölötti rész látszik), fésűt, illetve sminket. − Fontos az is, hogy milyen helyszín mellett dönt; a tárgyak, emblémák mindenképpen erősítsék mondanivalóját. (A kátyúkról például ne a könyvespolc előtt beszéljen. Az olvasás-népszerűsítő programról pedig ne a kátyúk mellett.) Felvétel – mire figyeljen?

− Az elkészült anyagban nem lesz látható a kérdező, és nem lesznek hallhatóak a kérdések. Ezért Önnek mindig meg kell várnia, amíg a kérdező befejezi a mondanivalóját, csak ezután szólalhat meg. Nem szabad – televíziós műszóval élve – „összebeszélni”, vagyis a kérdezővel egyszerre beszélni. − Ha az interjúban valamit rosszul mond, vagy valamilyen oda nem illő gesztust tesz, kérje, hogy vegyék fel újra. − Ne felejtse el: úgy beszéljen, hogy az anyag jól vágható legyen. A legfontosabb, hogy mondatai rövidek legyenek. Egy kérdés megválaszolása vagy egy téma kifejtése nem hosszabb 60, és nem rövidebb 30 másodpercnél. A mondat végén vigye le a hangsúlyt. Ugyanakkor arra is figyeljen, hogy szándékosan ne



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

11

Kampány és média

tartson szünetet, azaz ne adjon lehetőséget vágásra egy állítás és indoklás között, ha úgy érzi, nem szabad akár az egyiknek, akár a másiknak külön-külön bekerülnie az adásba. − Legyen résen! A riporternek lehetnek ismétlődő, szuggeráló kérdései. Ezekhez ne alkalmazkodjon. Válaszai saját kampányüzenetéhez illeszkedjenek. − A felvételen legtöbbször csak a beszélő feje látszik, és a mikrofon egy részlete. Ne fogja meg a mikrofont, és figyeljen az arcmimikára. − Kiejtése legyen pontos, beszéljen közepes hangerővel. − Legyen lelkes, de ne harsány; ne használjon széles gesztusokat. Tudnia kell, hogy ha szeretné megtekinteni a kész műsort – és a közlést csak ezután jóváhagyni −, a készítők ellen fognak állni (arra hivatkozva, hogy erre már nem lesz idő, ezt nem szokták megengedni stb.). A vágásba tehát ritkán lehet beleszólni. Így ha valami problémát érzékel, inkább határozottan kérje meg a stábot, hogy az adott részt vegyék fel újra.

A felvétel után

Fontos ügyek esetén azonban (kampány idején pedig minden ügy fontos!) lényeges tudnia: igenis joga van ahhoz, hogy a kész anyag csak a jóváhagyásával kerüljön műsorba. Szükség esetén ragaszkodjon ehhez a jogához. Számoljon azzal, hogy azt a két-három mondatot, amelyet bevágnak a híradóba, a legtöbb néző nem tudja pontosan megjegyezni. Egy-egy helyi híradót viszont nagyon sokan látnak: benyomásokat szereznek, véleményt alakítanak ki. Tudni fogják: miről Raabe Kiadó


Összefoglalás


2010.05.10. 11:31:49

12

Kampány és média

szólt a hír, hogy nézett Ön ki, mennyire volt lelkes és magabiztos, mit lehetett látni a háttérben. Mindezekre tehát nagyon figyeljen!

1.5 Az élő interjú Az élő interjú vagy stúdióbeszélgetés legfontosabb jellemzője, hogy minden, ami a stúdióban történik, a helyi nézők számára élő, egyenes adásban látható. Nem állhat le, ha valami nem jut eszébe, nem vágható ki a baki vagy a nyelvhelyességi hiba. A polgármesterjelöltek a kampány idején általában félnek az ilyen szerepléstől, és szívesebben vállalják a felvételről készített interjút. Nincs igazuk. Egyrészt azért nincs, mert a nézők „beszédesebbnek”, hitelesebbnek, megbízhatóbbnak tekintik az élő interjút; másrészt – különösen kényes témák esetén – kevésbé veszélyes ez a műfaj, mint a vágott anyag. Ha a vágóolló a műsorkészítő kezében van, Ön nem tudhatja biztosan, hogy: − mit vág ki, és mit hagy meg a mondanivalóból, − mi fog elhangzani a vágóképek alatti narrációban, − milyen lesz a felvezetés. Így tehát – bizonyos értelemben – kiszolgáltatottabb, mint az élő műsor esetén, ahol a műsorvezetőnek és az interjúalanynak azonosak a lehetőségei és a korlátai. Ha például a műsorvezető részéről valamilyen méltánytalanság történik, és Ön figyelmezteti – azt nem lehet kivágni. Nincsenek utólagos meglepetések: Ön tudja, hogy mit mond a partnere, hallja a felvezetést, látja a bejátszásokat stb. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az élő interjú vagy stúdióbeszélgetés könnyű műfaj. Éppen ellenSzónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

13

Kampány és média

kezőleg: a sikeres szerepléshez komoly felkészültség szükséges. Felkészülés az interjúra

a) A nélkülözhetetlen információk Szerezzen be minél több információt az interjú várható körülményeiről. Tudja meg, hogy: − egyedül lesz-e vagy a többi polgármesterjelölttel, − hány percesre tervezik a műsort, − ki lesz a műsorvezető. A kérdéseket ne próbálja előre elkérni, úgysem adják oda. b) A mondanivaló előkészítése − A mondanivaló előkészítése kapcsán két alapvető hiba szokott előfordulni. Ritkább esetben az interjúalany nem készíti elő a mondanivalóját, a kérdésekre spontán válaszol – azt, ami éppen eszébe jut. Kampány idején gyakoribb az, hogy a kérdéseket az interjúalany nem válaszolja meg, csak az előre elhatározott kampányszöveget mondja. Nagyon fontos, hogy a mondanivaló előkészítése ne jelentse azt, hogy akármit kérdeznek, Ön az előkészített mondanivalóval hozakodik elő. Ne feledje: az újságírót úgy kell tekintenie, mint aki a helyi közösség nevében kérdez. Nem válaszolni: agresszív viselkedés. Ha megfelelően felkészül a lehetséges kérdésekre, akkor az üzenetét is el tudja mondani, és a kérdések sem maradnak megválaszolatlanul. − Tervezze meg pontosan, hogy mit akar elmondani az interjúban. Írja le mindazokat a pontokat, amelyeket fontosnak tart; válassza ki közülük azt a hármat, amelyet feltétlenül meg akar említeni, illetve válaszszon ki három tartalékpontot az esetleges kiegészítő Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

14

Kampány és média

kérdések kezelésére. Készüljön föl arra is, amit magától ugyan nem mondana, de kérdezhetik – tehát válaszolnia kell. Döntse el, hogy: mi az, amit mindenképpen el akar mondani; mi az, amit ha lehet; és mi az, amit csak akkor, ha muszáj (vagyis ha rákérdeznek). − Alaposan készüljön fel arra, hogyan akarja mondanivalóját megformálni. Gyűjtsön össze használható anekdotákat, eseteket, példákat, és tartsa észben ezeket. − Készüljön a kérdésekre. Gondolkodjon: mit kérdezne a riporter helyében? Írjon le mindent, és „válaszoljon” mindenre. Készüljön fel gazdag érvanyaggal az esetleges negatív kérdésekre. Ezekre válaszként legyen előkészített mondanivalója, de önként véletlenül se hozakodjon elő vele. A stúdióban

a) A megjelenés − Ne vegyen fel tévéinterjúhoz sűrű csíkos vagy kockás ruhát. Ha a stúdióban vetített háttér, úgynevezett blue-box van, ne vegyen fel kéket sem, mert eltűnik a háttérben. Kerülje a túl világos színeket. A fekete-fehér öltözet tönkreteszi az arc élességét a képernyőn. − A szemüveg legyen mindig tiszta, és ne sötétedjen el erős fény hatására. − Ne tömje tele zakója felső zsebét tollakkal, noteszokkal. − Mivel a stúdiók melegek, valami természetes anyagból készült ruhadarab legyen az, amit alulra vesz. Legyen kéznél egy pamut zsebkendő. − Ha van a stúdióban az Ön számára látható moni-



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

15

Kampány és média

tor, ott ellenőrizheti a megjelenését (műsor közben ne tekintsen bele). Ha nincs, kérdezze meg az operatőrt. b) Az előkészület és a kezdés − Stúdióban készített interjúknál hangpróbát kérnek – használja ki az alkalmat, és kérdezze meg, hogy mi lesz az első kérdés. − Ha a riporter nem akar az interjú előtt beszélgetni Önnel, mert fél, hogy ezzel veszélyezteti az interjúja élét, akkor ehelyett elevenítse fel magában, hogy mi az a három pont, amit el akar mondani. − Nagyon figyeljen a riporter bevezetőjére. Ez időnként téves információkon alapulhat, ilyenkor fontos, hogy a kérdésben esetlegesen fellelhető hibát udvariasan kijavítsa. − Mindig tekintsen a partnerére, amikor az beszélni kezd. A tekintet megfelelő használatával figyelmet és érdeklődést mutathat. − A műsorvezetővel, illetve partnereivel beszélgessen, ne szóljon ki a nézőknek. Ne nézzen a kamerába, és ne köszöntse külön a nézőket. Akkor köszönjön, amikor a műsorvezető köszönti Önt. Egy pillanatra se felejtse el ugyanakkor, hogy az Ön célja a helyi választópolgárok informálása, meggyőzése. Megfelelő „kapcsolatot” azonban csak úgy tud kialakítani velük, ha a műsorvezetővel kialakítja a megfelelő kapcsolatot. Tekintse őt úgy, mint aki a helyi emberek nevében kérdez, válaszát pedig úgy fogalmazza meg, hogy az mindenkinek/-hez szóljon. c) A testbeszéd Az ideális testtartás az, amikor olyan mélyen ül a Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

16

Kampány és média

székben, amennyire csak lehetséges. Tartsa kényelmesen, de egyenesen magát. Tegye nyugodtan keresztbe a lábát – ha férfi, akkor a térdénél, ha nő, akkor a bokájánál. Kezét lazán tegye a térdére vagy a karfára, hogy a gesztusok természetesen megjelenhessenek, anélkül hogy erre külön figyelnie kellene. d) A kérdések megválaszolása A kérdést saját mondanivalója bemutatására kell elsősorban használnia, mégse feledkezzen meg arról, hogy legalább kíséreljen meg válaszolni. A válasz ne legyen 60 másodpercnél több, csak egy fontosabb témát bontson ki. A statisztikát képszerűen jelenítse meg. Például: „A kórházat azért kellett bezárni, mert a betegforgalom az utóbbi öt évben 25 százalékkal csökkent. A szülészeten például csupán minden harmadik ágyon fekszenek.” e) A beszélgetés vége − A beszélgetés végén ne ugorjon fel, várja meg, amíg szólnak, hogy mit kell tennie. Álljon ellen a kísértésnek, hogy a riportertől elfordulva a kamerába nézzen. Ne mutasson megkönnyebbülést – a nézők kedvezőtlen következtetéseket vonhatnak le belőle. Egy stúdióban semmi sem szent. Mindaddig ne gondolja azt, hogy az interjú véget ért, amíg meg nem kérik, hogy vegye le a mikroportot. − „Az utolsó szó jogán.” Ha a riporter egy „inkorrekt” megjegyzéssel próbája lezárni a beszélgetést, reagálnia kell még akkor is, ha úgy hiszi, a műsornak már vége. Öt másodpercre még mindig futja: „Ugye, tudja, hogy nem ez a helyzet? Egyelőre még csak tervek vannak, az önkormányzat még nem döntött a hasznosításról.”



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

17

Kampány és média

Általában is, de a kampány idején különösen, fel kell készülni azokra a helyzetekre, amikor: − − − − −

a műsorvezető kényes kérdéseket feszeget, provokatívnak, szenzációhajhásznak tűnik, valótlanságokat állít, homályos forrásokra hivatkozik, a vitapartnertől nehéz átvenni a szót stb.

Nehéz helyzetek kezelése a stúdióban

Mit tehet Ön? Próbálja meg elfogulatlanul megítélni, hogy történik-e/történt-e méltánytalanság, agresszió Önnel szemben. Ha igen, tegye azt szóvá. Ne minősítse negatívan az újságírói munka sajátosságaiból adódó viselkedést, viszont a nyilvánvalóan méltánytalan esetekben reagáljon az egyéniségéhez illő, de természetesen nem agresszív módon. Két szabályt mindenképpen tartson be: − A legfontosabb szabály, hogy csak akkor szabad szóvá tennie valamit, ha biztos abban, hogy a helyi közvélemény (a néző, olvasó, hallgató) érti, hogy miről van szó, érzékeli, hogy az újságíró részéről méltánytalanság történt. − Egy másik szabály, hogy a reakció lehetőleg ne a polgármesterjelölt (politikus), hanem a „köz” nevében történjék. Vagyis ha nyilvánvaló méltánytalanság történt, akkor se a maga nevében tiltakozzék, hanem a nézők, hallgatók (választó)polgárok nevében. Várja meg azt a pillanatot, amikor a szélesebb közvélemény is érzékeli az agressziót, és ekkor a nézők, hallgatók, (választó)polgárok nevében hívja fel a figyelmet arra, hogy itt valami méltánytalanság történt. Például ne azt mondja: „Meglehetősen udvariatlan mások szavába belevágni”, hanem: „Ha megengedné, ismertetném a nézőkkel a döntés indoklását is.”

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

18

Kampány és média

a) Az újságírók trükkjei A látszatkifogás – kezelje ismétléssel!

A látszatkifogást úgy tudja kezelni, ha egyszerűen megismétli a tarthatatlan álláspontot. Például: „Ön mindig megkerüli a választ.” Válasz: „Ön azt mondja, még egyszer sem válaszoltam a kérdésére.” Ilyenkor a nézők érzékelhetik, hogy az újságíró kifogása túlzó volt.

A vádak – fordítsa meg azokat!

Sok szemrehányás értelmetlenségét, jogtalanságát úgy lehet megmutatni, hogy a szemrehányást a viszszájára fordítjuk. Például a műsorvezető azt mondja a polgármesterjelöltnek: „A szakma egy részétől azt lehet(ett) hallani, hogy Ön nem is olyan jó szakember, csak ügyesen tudja eladni magát. Igaz, érthetően és élvezetesen beszél a betegségekről, de túlzottan leegyszerűsítően.” Polgármesterjelölt: „Nézze, attól, mert a beteg érti, amit az orvos mond neki, még nem lesz az orvos kisebb tudású szakember. Sőt.” (A választ általában érdemes egy mindenki számára elfogadható alapvetéssel kezdeni.) „Egyébként biztos vagyok abban, hogy ha érthetetlenül kommunikálnék, azt (ugyanazok) még inkább kifogásolnák.” (a vád megfordítása)

„Szuggerál” az újságíró? Használja a megakadt lemez módszerét!

Ha megfelelően megindokolta, hogy miért ragaszkodik bizonyos megoldáshoz, véleményhez, visszautasításhoz, ne engedje, hogy az újságíró arra kényszerítse, hogy újabb és újabb indokokat találjon ki. Használja a megakadt lemez módszerét: anélkül, hogy mérgesen vagy hangosabban felelne, ismételje meg az álláspontját, valahányszor az újságíró megpróbálja rávenni, hogy változtassa meg.

Prekoncepciós az újságíró? Fogalmazzon meg „énüzeneteket”!

A prekoncepciós újságíró egyik típusa az, aki előre közli, hogy Ön nem lesz őszinte. „Nem hinném, hogy erre őszintén fog válaszolni, de én mégis megkérdezem: komolyan gondolja-e azt, hogy…”



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

19

Kampány és média

Ilyenkor használjon „énüzeneteket”, például: „Nézze, elég furcsán érzem magam, hiszen Ön előre feltételezi rólam, hogy nem fogok igazat mondani”, vagy „Ön miképpen válaszolna egy olyan kérdésre, amelyben eleve föltételezik, hogy hazudni fog?”, „Képzelje magát a helyembe…” Többszereplős élő műsorban előfordulhat, hogy az újságíró nem hagyja Önnek, hogy kifejtse vagy befejezze a mondanivalóját – miközben ellenfele korábban hosszan beszélhetett. Ebben az esetben valahogy így reagáljon: „A nézők bizonyára nem csupán X. Y. úr/asszony (esetleg a szerkesztő úr) álláspontját szeretnék megismerni…” (A „köz” nevében kérjen tehát szót magának.)

A műsorvezető nem ad szót? Ne hagyja magát provokálni!

Időnként a riporter nem teszi fel a következő kérdést, hanem kivár, és úgy viselkedik, hogy az interjúalany késztetve érezze magát további információk kiadására – azért, hogy a kínos csendet megtörje. A csend egyébként egy idő múlva a riporter számára még kellemetlenebbé válik. Dőljön tehát nyugodtan hátra, mint aki az újabb kérdésre várakozik, esetleg meg is jegyezheti: „várom a kérdést…”, vagy mondja azt: „nem hiszem, hogy bármi mást hozzá tudnék tenni az eddigiekhez…” A riporter „csendes csapdájába” semmiképpen se sétáljon bele.

Kínos a csend? Ne jöjjön zavarba!

Ha a riporter a kérdésben negatív címkéket „ajánl”, arra számít, hogy a nyilatkozó a védekezés hibájába esik: azaz úgy védekezik a címkék ellen, hogy többször megismétli azokat – így rögzítve a hallgatóság tudatában a minősítést. R: „Szakmai körök szerint X. Y.-t megbízni a Városi Közművállalat vezetésével nem csupán szakmailag elfogadhatatlan, hanem provokatív is.” Ha nem akarja, hogy a címke megmaradjon, ne ismételje meg!

Címkék, negatív minősítések – ne ismételje meg azokat!

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

20

Kampány és média

Rossz válasz: „A kinevezés szakmailag nem elfogadhatatlan, és nem is provokatív…” Jó válasz: „Ezt inkább egyes érdekeltségi körök gondolják így. Az önkormányzat azonban olyan szakembert választott, aki ismeri a helyi körülményeket, megfelelő gyakorlattal és végzettséggel rendelkezik.” (új címke) Bizonytalan forrásmegjelölés – hívja fel a figyelmet rá!

A kérdező gyakran a helyi közvéleményre, egy-egy csoport véleményére vagy éppen „sokakra” hivatkozik. Szükség esetén hívja fel a figyelmet a bizonytalan, megkérdőjelezhető forrásra. R: „Sokan rosszallják, hogy baloldali polgármesterhelyettest szándékozik választani. Miképpen kívánja ezt elfogadtatni velük?” Polgármesterjelölt: „Kitől hallotta ezt? Mire alapozza az állítását?” R: „Beszéltem néhány fideszessel…” Pj: „Valóban? Én tárgyaltam a fideszesekkel, és egyáltalán nem ellenzik.”

A „nonverbális agreszszió” – ne reagáljon rá!

A számonkérés gyakran nem a szavak tartalmában, hanem hangsúlyokban, mimikában, gesztusokban nyilvánul meg. Ez azért veszélyes, mert a nyilatkozóban nehezen kontrollálható indulatokat vált ki. A „nonverbális agresszióra” lehetőleg ne reagáljon, vagy ha igen, csak saját érzéseinek egyes szám első személyben való közlésével. Például: „Szeretnék elfogulatlanul válaszolni, ugyanakkor zavar, hogy számonkérést érzek a szavai mögött…” (A verbálisan is megjelenő vádak könnyebben és egyértelműbben kezelhetők. Például: „Feltételezem, hogy erre a kérdésre nem fog őszintén válaszolni, de én mégis megkérdezem…” Válasz: „Remélem, a hallgatók nem élnek hasonló feltételezéssel…”



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

21

Kampány és média

b) Az újságírók jogos kritikája Ha az újságíró kritikája jogos (és ezt nyilvánvalóan a nézők is tudják), akkor nem szerencsés a kritikát viszszautasítani. Hogyan ismerheti el Ön az újságíró igazát úgy, hogy közben ne maradjon „vert” helyzetben? Használja a szendvicsmódszert! Azaz: két pozitív információ között ismételje el a hallott kritikát. Például: „Két éve töretlen sikerrel megy az ösztöndíjprogram, de elismerem, hogy a rendszerben korábban voltak fennakadások. Szakembereink ezért is készítették el és már bevezetésre vár egy új software-kezelő program…” – Azzal együtt, hogy a feltett kérdésekre igyekszik válaszolni, polgármesterjelöltként az interjúhelyzetet elsősorban olyan lehetőségnek tekintse, ahol jól előkészített kampányüzeneteit továbbíthatja.

Összefoglalás

− Kerülje a tétovázó beszédmódot. Az esetleg, talán, végül is, eléggé, megpróbálnánk stb. szavak, illetve a feltételes mód gyakori használata gyengíti az üzenet erejét, bizonytalanságot sugall. Például: „Végül is nemigen találtak szabálytalanságot az ÁSZ-vizsgálat alkalmával” helyett: „Az ÁSZ vizsgálói semmilyen lényeges szabálytalanságot nem találtak.” – Soha ne mondjon többet, mint amennyit előre elhatározott, és ne hozakodjon elő önként a kellemetlen témákkal. (Gyakorlatlan nyilatkozók onnan ismerszenek meg, hogy önszántukból mutogatják gyenge pontjaikat, mert gyorsan túl akarnak lenni a kínokon.) − Kellemetlen, illetve értelmetlen kérdésekre ne indulatos választ adjon! Ne utasítsa rendre és ne alázza meg az újságírót. Tekintse őt úgy, mint aki a választópolgárok nevében kérdez. Nyugodtan, röviden, tárgyilagosan válaszoljon. Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

22

Kampány és média

1.6 Az újságinterjú Az újságinterjú legnagyobb előnye az elektronikus média interjúhelyzeteihez képest, hogy Önnek lehetősége van a neve alatt megjelenő szöveg előzetes megtekintésére, javítására, jóváhagyására. Mit érdemes ennek kapcsán tudnia? − A neve alatt megjelenő szöveget módosíthatja, de a címet, a cikk elején megjelenő összefoglalót vagy a kiemeléseket nem. − Ne számítson arra, hogy az újságíró kérés nélkül is elküldi a cikk tervezett változatát a megjelenés előtt. Tehát ezt Önnek kell kérnie. Csak akkor engedje el az újságírót, ha megállapodtak az eljuttatás és visszajuttatás idejéről, módjáról. Ígérje meg neki, hogy a faxon vagy e-mailen elküldött kefelenyomatot azonnal átnézi és visszaküldi. Tegyen is így, különös tekintettel a lapzártára. – A javításban legyen önkorlátozó és saját magához őszinte. Ekkor ugyanis (többnyire) be fogja látni, hogy az elkészült szöveg, bár jelentősen megváltozott, megrövidült az elhangzottakhoz képest, de (általában) a stílusa is gördülékenyebb lett – miközben a mondanivaló sem szenvedett csorbát. Bátran javítsa viszont a ténybeli hibákat, szakszerűtlen megfogalmazásokat. − Az újságinterjú jellemzője, hogy ilyenkor látszólag sokkal többet lehet az interjún kívül beszélgetni. A kezdeti üdvözlés után azonban mindent kezeljen úgy, hogy az „on the record” (mint ami benne van a cikkben). − Vigyázzon, nehogy az újságíró kérdésnek álcázott felvezetője később úgy jelenjék meg, mint Öntől szárSzónoklatok nagykönyve polgármestereknek


Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

23

Kampány és média

mazó idézet. Mindig tegyen pontos megkülönböztetést: ezt mondja Ön, ezt mondom én. − Ha jól sikerült a cikk, köszönje meg az újságírónak.

2. Az internet Az internetet – mint új(abb) kommunikációs csatornát – úgy érdemes felfogni és kezelni, mint az eddig tárgyalt, hagyományos médiumok kiegészítőjét. 2.1 A honlap A négy évvel ezelőtti kampányidőszakban már országszerte sok polgármesterjelöltnek volt honlapja – a baj az volt, hogy ezek a honlapok éppen azt a plusz lehetőséget hagyták kihasználatlanul, amelyet az internet a hagyományos médiumokhoz képest kínál. Milyenek voltak ezek a honlapok? Egyirányúan kommunikálóak: a polgármesterjelölt köszöntőjével/hitvallásával a főoldalon (!), letölthető önéletrajzzal és kampányanyagokkal. A honlapok tehát csak afféle digitális brosúraként szolgáltak, az interaktivitás lehetőségével nem éltek. A következőkkel: − − − − − −

Milyen eszközökkel teheti interaktívvá honlapját?

„a polgármesterjelölt válaszol” rovat kérdőív a látogatóknak elektronikus szavazási lehetőség feliratkozás hírlevélre fórum blog (online napló) – hozzászólási lehetőséggel

Az interaktív elemek beépítésével Ön nyitottságot sugallhat a választópolgárok felé; jelezheti, hogy kívánRaabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

24

Kampány és média

csi a véleményükre, hogy számít az aktivitásukra. Az interaktivitás fenntartása ugyanakkor sok munkát fog jelenteni Önnek – ezzel számolnia kell. A kampány tervezésekor fel kell mérnie, hogy a választópolgárok hány százalékát tudja elérni interneten keresztül – és hogy ez mennyi/milyen fokú idő- és energiabefektetést ér meg. Ugyanis: − a kérdésekre válaszolni kell, és a hírlevelet küldeni kell – rendszeresen, – a fórumon zajló vitákban legalább időnként részt kell venni, − két-/háromnaponta új blogbejegyzést kell közzétenni. Tervezze meg az interaktív eszközök használatát!

− A kérdőívben, az elektronikus szavazásnál, a fórumon, a blogjában – tehát mindenhol – olyan kérdéseket, témákat vessen fel, amelyek kitüntetett fontosságúak a kampányprogramjában. − Az elektronikus szavazásnál ésszerűbb, ha a látogatók előre megadott válaszok alapján döntenek. Így lehetősége van Önnek, hogy irányítsa a gondolkodásukat, befolyásolja a véleményüket. − Érdemes végiggondolnia, hogy a hozzászólásokat a látogatók a saját nevükön írják-e, vagy használhatnak becenevet. A beazonosíthatatlan becenév használatának hátránya (a polgármesterjelölt szempontjából), hogy lehetővé teszi a durva hangnemű, radikális hozzászólásokat is (amelyeket épp az inkognitó védőpajzsát használva mernek közzétenni szerzőik). A becenév előnye ugyanakkor, hogy olyanokat is „megszólalásra” lehet így bírni, akik amúgy elzárkóznának (például azért, mert hozzáférési lehetőségük az internethez csak a munkahelyükön van – ahol nyilván nem fórumozhatnak; a „nevesített” vélemény pedig egyértelmű bizonyíték lenne a felettesük számára… stb.)



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

25

Kampány és média

Az internet révén nagy eséllyel lehet elérni és mobilizálni egy speciális választói csoportot: a helyi fiatalokat. Szinte biztos, hogy hosszú kampányanyagokat nem fognak böngészni (a hosszú kampányanyagokat egyébként sem javasoljuk!), annál jobban fogják viszont értékelni a humort és a játékosságot az Ön honlapján. Biztos például, hogy egy ötletes, városfejlesztéssel kapcsolatos játékkal meg tudja őket szólítani.

Érje el a fiatalokat!

Mire figyeljen még a honlap kapcsán? − Legyenek áttekinthetőek, egyértelműek a menüpontok. − Egyébként sem, de a kampány idején különösen nem szerencsés, ha a főoldalra helyezi köszöntőjét. A köszöntő ugyanis dinamizmus helyett a változatlanság, mozdulatlanság érzetét kelti. Azt ajánljuk, hogy a főoldalon csak a kampányhoz kapcsolódó hírek jelenjenek meg. Könnyen áttekinthető eseménynaptár tájékoztasson a közelgő események pontos időpontjáról, helyszínéről. (Ne felejtse el, hogy honlapja igen hasznos lehet a helyi sajtóval való kapcsolattartásban is: az újságírók gyakran tájékozódnak a honlapok alapján.) − A kampányeseményekről rendszeresen jelenjenek meg képes beszámolók a honlapon. − Rendszeresen szemezgessen a helyi sajtónak azokból az anyagaiból, amelyek kapcsolódnak Önhöz. − És végül: tegyen azért, hogy a kampány idejére megújult (vagy éppen teljesen új) honlapjára felhívja a figyelmet a helyi sajtó!

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

26

Kampány és média

2.2 A YouTube Egy polgármesterjelölt honlapja elsősorban azokat tudja megszólítani, akik amúgy is érdeklődnek a személye, illetve a programja iránt. A YouTube (közösségi videómegosztó portál) nagy előnye a honlappal szemben, hogy olyanok is elérhetők vele, akik a honlapot sosem keresnék fel. Mit kell tudnia a YouTubevideóról?

− Egy jól elkészített – és a YouTube-ra feltöltött videó – az Ön imázsának és kampányának meghatározó hirdetésévé válhat. Vigyáznia kell viszont, mert itt nem a televíziós hirdetés újracsomagolt, online változatáról van szó! (Az újracsomagolt televíziós hirdetések nem működnek internetes közegben.) − A videó nem lehet több mint 10 perc, és kellőképpen érdekesnek, figyelemfelkeltőnek kell lennie. Már az első másodpercekben hatnia kell, különben a felhasználók elnavigálnak. − Ha a videó kellőképpen friss, eredeti, lendületes, egyszerre informatív és szórakoztató, akkor a fiatalok (de nemcsak ők!) továbbítják, megosztják egymás között a világhálón, kommenteket fűznek hozzá, beszélnek róla. Jó esetben a helyi sajtó is felfigyel rá. (Ha nem, Ön majd felhívja a figyelmet!) − A videó létrehozója nem feltétlenül kell hogy Ön legyen. Egy támogatója is megteheti például, hogy az Ön beszédeiből összevág egy anyagot, és ellátja valami találó zenei alappal; vagy készít egy olyan videót, amely a település elmúlt négyéves fejlődését mutatja meg eredeti nézőpontból / kreatív módon stb. Önnek csak annyit kell ilyenkor tennie, hogy vállalja és felhasználja (azaz ajánlja, továbbítja) a videót. Nem kerül semmibe; a hitelességének nem árthat, a népszerűségének viszont jót tehet.



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

27

Kampány és média

3. A kulturális és szórakoztató rendezvények A kampány idején minél több közösségi rendezvényen vegyen részt: a nyugdíjasok kultúrdélutánjától kezdve a helyi futballcsapat meccsein át a szülői munkaközösség báljáig. Ha a rendezvényen nem mond beszédet, csak egyszerűen jelen van (szurkol, sportol, táncol stb.) – már annak is óriási a jelentősége. Hiszen a helyi választópolgároknak megmutatja magát mint hétköznapi – közéjük tartozó – embert, és ezzel szimpátiát kelt. Ha beszédet mond – az dupla lehetőség. Éljen vele! − Beszédét mindig a szűk, aktuális közönséghez igazítsa. Ugyanakkor legyen tudatában annak, hogy bárhol, bármilyen megszólalását, beszédét rögzíthetik – akár egy mobiltelefon kamerájával is. Utána pedig a felvételeket könnyen feltölthetik a világhálóra, a szélesebb közönség számára. Legyen tehát felkészült, üzenetei már a kampány első pillanatától „tökéletesek”: azaz kidolgozottak, konzekvensek legyenek. Ne kísérletezzen! Ma már egyetlen nyilvános szereplés sem tehető semmissé.

Mire figyeljen, ha egy közösségi rendezvényen beszédet mond?

− Mondanivalójának leglényegesebb elemeit a beszéd során többször ismételje meg. Ne szó szerint ismételjen, hanem a mondanivalót újabb és újabb illusztrációkkal bővítse. − Általános szabályszerűség: a széli helyzetben lévő információ erősebben rögzül a memóriában. Jól gondolja meg tehát, hogy mit mond a beszéd elején és végén. − Hangsúlyozza a közösségi érzés/élmények, a kötődések fontosságát. Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

28

Kampány és média

− Empátiáját oly módon fejezheti ki, hogy a jelenlévők csoportjába önmagát is besorolja: „Együtt sóhajtottunk föl a tanárokkal, szülőkkel, közművelődési dolgozókkal, amikor meghallottuk, hogy a művelődési miniszter feláll végre a székéből.” Vagy: „Ugyanúgy, ahogyan szinte egyetlen szülő sem a településen, én sem vettem igénybe a felajánlott felügyeletet…” − Ne felejtse el, hogy soha nem a felszólító mód fejezi ki a leghatározottabb felszólítást. Fogalmazzon meg kérdő mondatokat! „Ki ne akarna gyermekeinek…? Ki ne szeretné…? Ki ne próbálná…? (…)” Az ilyen kérdéseknek, bennük a többszörösen egyetértő válaszokkal (Mindenki akarja/Valamennyien akarjuk… Valamennyien szeretnénk… Valamennyien próbáljuk…) mozgósító, cselekvésre késztető erejük van. − Minél nagyobb a közönsége, annál rövidebb és egyszerűbb mondatokban beszéljen. Így mindenki meg fogja érteni az üzeneteit. − Ne felolvasson, hanem szabadon beszéljen. Így a gesztusok, a mimika és a szöveg szinkronban lesznek – szereplését hitelesebbnek, meggyőzőbbnek ítélik a hallgatók. Ha nem tud fejből beszélni, használjon jegyzetet. A tömör, (csak!) kulcsszavakat és -mondatokat tartalmazó jegyzet egyszerre érvényesíti a felolvasás és a szabad beszéd előnyeit. A jegyzettel egyfelől elkerülheti, hogy valamit kifelejtsen, felcserélje a sorrendet, pontatlanul idézzen stb., másfelől kapcsolatot tarthat a közönségével. Ez az élő szerepléseknél kulcsfontosságú. Tehát hogy képes legyen pásztázni a közönségét, dekódolni a jelzéseiket, és reagálni azokra. Ne felejtse el: az ilyen típusú empátiás készséget/érzékenységet (is) nagyra, sokra értékeli, és meghálálja a helyi közönség!



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

29

Kampány és média

4. Befejezés A kampány során a leginkább ellenőrizhető terület a reklámozás, amely a tévé- és rádióspotoktól a szórólapokig terjed. Ezekről nem volt szó ebben az írásban. Elsősorban azért nem, mert tudjuk, hogy a helyi választók is sokkal „beszédesebbnek”, hitelesebbnek, megbízhatóbbnak tekintik a nem fizetett megjelenéseket. Tehát azokat a megjelenéseket, amelyekről ez az írás szólt.

Irodalom ACZÉL PETRA: Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony, 2009. DÁNYI ENDRE: A faliújság visszaszól. Politikai kommunikáció és kampány az interneten. http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_02_nyar/02_faliujsag_visszaszol/01. html, 2002. BALÁZS GÉZA – BÓDI ZOLTÁN (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Gondolat – INFONIA, Budapest, 2005. KISS BALÁZS: Távolabb a médiától. L’Harmattan, Budapest, 2006. KISS BALÁZS – BODA ZSOLT (szerk.): Politika az interneten. Századvég, Budapest, 2005. KUMIN FERENC (2001): Az online Baja. http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_04_ tel/09_online_baja/01.html NÉMETH ERZSÉBET: Közszereplés. A társadalmi kommunikáció kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. SÁRKÖZI ERIKA – SCHLEICHER NÓRA (szerk.): Kampánykommunikáció. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. TERESTYÉNI TAMÁS: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. AKTITYPOTEX, Budapest, 2006. TÓTH ANETT (2009): A 2008-as amerikai elnökválasztás és a YouTube. http://www. mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/06_obama_youtube

Raabe Kiadó



2010.05.10. 11:31:49

30

Kampány és média

✎



Raabe Kiadó

2010.05.10. 11:31:49

Kampány és média. Györffy Kinga nyelvész, retorikai tanácsadó és tréner

Recommend Documents