Kamond
(település bemutatása)
Kamond elhelyezkedése:
Kamond község Magyarországon,Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található.
Területe: 2050 Ha
Népessége: 454 fő
Magyarországon:
Veszprém megyében:
A Devecseri Járás:
Kamond Közigazgatási Területe:
Kamond térkép:
Történelem:
A régészek számos őskori edénytöredéket, római kori kőépítkezés maradványokat és Árpád kori temetkezési helyet tártak fel ezen a területen.
A régen mocsárral körülvett Nagyváralján (Várhely dombon) földvár állt.
Kamond nevét szláv eredetű „kamen” szóból vették át, jelentése:
kő, szirt. A szláv jelentésű szóból következtethető, hogy a falu a honfoglaláskor állt már és lakott volt.
Írott forrásban Kamondot először 1062-ben említik.
A tatárjárás 1241-42-ben teljesen elpusztította a falut. Az újratelepülés lassan zajlott.
A XV. században már különálló két község.
Nagykamond:
Nagykamond neve 1531-ben Alsókamond, 1544-ben pedig NagyKamond volt. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett a falu.
A török pusztítás után a nagykamondi pusztára települt úrbéresek megkötötték szerződésüket 1730-ban gróf Erdődy György és László földesurakkal. A falu később is a család birtokában maradt.
Az Erdődy-család római katolikus hospesekkel telepítette be a községet, azzal a kikötéssel, hogy a faluba csak római katolikus pap mehet be. Népesedése lassú, a megélhetési források rendkívül szegények.
1788-ban Alsó seu Nagykamond néven említik a falut.
Kamond a napóleoni-háborúkban: 1809. június 7-8. Az Andrássydandár Jánosháza, Karakó, Kamond és Dabróka-puszta térségében utóvéd-harcokat folytat a francia Itáliai Hadsereg V. Macdonaldhadtestének előretolt csapatai ellen. Június 11.-én, a francia támadás (csata a nagykamondi erdőnél) egészen Borsosgyőrig vetette vissza az Andrássy-dandárt.
A lélekszám 1828-ban 320, 1851-ben pedig 345 volt. Mint agrárfalu, a paraszti jobbágyok terheit viselte. Tizedet a győri püspöknek
szolgáltatott. A Marcal folyóban halásztak, amiért bért fizettek.
1927-ben 532 magyarajkú lakója volt. Ekkor - 50 kisiparos és 21 egyéb foglalkozású kivételével - mindannyian a mezőgazdaságból éltek.
A község urai – egészen a szovjet megszállásig - az Erdődyek voltak.
Kiskamond története:
A XV. század elején a pannonhalmi apátság tulajdonában van a falu, később az adólajstrom tanúsága szerint a „törökverő” Kinizsi Pálnak is volt itt birtoka.
1550-ben a települést I. Ferdinánd a Kamondi-családnak adományozta, kisebb birtokrészekkel azonban a nemesek is rendelkezhettek már.
1488-ban a neve Felsew Kamond, 1603-ban Kis Kamond.
E falu is beleesett Batthyány Ádám dunántúli főkapitány hadiövezetébe, ezért a török elleni harcot vállaló parasztok szabadságot élveztek. 1657-ben és 1660-ban erre a szabadságra hivatkoztak, amikor megtagadták a tized fizetését a győri püspöknek. E „hadirend” közül többen megszerezték eredeti paraszttelkeiket és a nemesség soraiba kerültek.
A község neve 1715-ben Nemes Kamond, 1788-ban pedig Felső seu Kis Kamond. 1785-ben és 1828-ban a nemességé a vezető szerep a társadalmában. Az itt élő emberek föld- és szőlőműveléssel foglalkoztak.
A lakosság létszáma 1828-ban 296, 1851-ben pedig 350 fő volt.
1945 előtt egy 200 holdon felüli birtok volt a községben. 1910-ben a lakosság fele, 1941-ben pedig 25 százaléka volt nincstelen.
Kiskamond és Nagykamond egyesítésével 1954. november elsején jött létre Kamond. (Nagykamond jobbágy-község, Kiskamond nemesi község volt. A vagyoni és vallási különbségek miatt csak 1945 után egyesülhettek).
Kamond napjainkban:
Lakosságszámunk 2012-ben 454 fő.
A településen Polgárőrség és Sportegyesület működik. A település 80%-ban magyar lakta. 20% roma kisebbség van a településen, nekik saját Kisebbségi Önkormányzatuk van.
2010. október 4-én lezajlott Vörösiszap katasztrófa a község külterületeit érintette, de mára már a helyreállítás teljes egészében megtörtént. A katasztrófa következtében a Devecseri Járást kiemelten támogatandóként kezeli a Magyar Kormány és az Európai Unió, ami előnyös lehet a közös pályázataink beadásakor.
A településen található Kastélyépületben a Veszprém Megyei Kormányhivatal fenntartásában Pszichiátriai Intézet működik, ők a legnagyobb munkáltatók a településen.
Ajánlom megtekinteni a településünk honlapját: www.kamond.hu
Látnivalók Kamond környékén:
Somló-hegy (20 Km-re)
Borvidék
Somlói vár:
Ság-hegy (15Km-re):
Természetvédelmi terület Eragon filmforgatás (2005-ben) A Somlói borvidékhez tartozik
Sárvári vár (32 Km-re):
Sümegi vár (24 Km-re):
Várjátékok (minden nyáron)
Környező városok:
Celldömölk (15 Km)
Devecser (22 Km)
Sümeg (24 Km)
Sárvár (32 Km)
Ajka (35 Km)
Pápa (35 Km)
Termálfürdők (a közelben):
Borgáta (13 Km)
Celldömölk (15 Km)
Sárvár (32 Km)
Pápa (35 Km)
Kehidakustány (46 Km)
Hévíz (50 Km)
Bük (57 Km)
Strandok (a közelben): Szajki tavak (20 Km) Balaton (50 Km)
Dabrókai „betyár” csárda:
A község közigazgatási területéhez tartozik. A faluközponttól 3 Km-re található.
Néhány kép Kamondról:
Faluház: 2009-ben újítottuk fel pályázati támogatásból. Azóta is folyamatosan fejlesztjük.
Katolikus templom:
1901-ben épült
Kiskamondi kápolna
Felújítása 2014 tavaszán kezdődik meg.
Evangélikus templom:
1967-ben épült.
Emlékmű a település 950 éves fennállása alkalmából. Átadva 2012-ben.
Rendezvénytér: EU-s pályázati támogatásból épült 2011-ben. 2014-ben tetőszerkezetet kap pályázati támogatásból
Helytörténeti Gyűjtemények Háza: A már meglévő romos állapotú Tűzoltó szertárat 2008-ban alakítottuk át Falumúzeummá EU-s pályázati támogatásból.
Sportpálya, sportöltöző: Több nyertes pályázatból újítottuk fel 2007 és 2013 között. Csapatunk 1986-ban alakult, jelenleg a Veszprém megyei IV. osztályban szerepel, jelenleg az második helyen.
Kereszt (a község déli végén):
1848-ban Isten dicsőségére állíttatta Horváth Gábor gazda.
Utcarészletek:
Összegzés:
A fényképek alapján is látszik, Kamond település egy tipikus, csendes Dunántúli település, amely tökéletesen alkalmas a pihenésre. A település elhelyezkedése tökéletes, mert „mindenhez közel van”. Az ingatlanárak alacsonyak, ezért érdemes itt házat vásárolni, még ha csak nyaralónak is. Az utóbbi időben főleg németek települtek ide. A „Falusi turizmus” lehetőségei még nincsenek kiaknázva a településen, ezzel még nem foglalkozik senki a környéken. A település lakossága elöregedő félben van, sajnos a munkahelyek kevés száma miatt a fiatalok elvándorolnak a településről. A Devecseri Kistérség a 2010-es „vörösiszap katasztrófa” óta a „Leghátrányosabb Helyzetű Kistérség” besorolás alatt áll, ezért az innen beérkező pályázatokat előnyben részesítik.
Köszönöm a figyelmet!
Készítette: Asbóth Szabolcs Kamond község polgármestere 2014.
