KALAZANTINUS , . TUDOSITO
SZOC IA LI S.y A RSA 0 A LM I-SZ
EM L E
Kiad,. : A KALAZANTINUS KONGREGACIO. Felel6s szerkesztd as felelos kfad6: P. FARKAS LASZL6 C. op. Meqjelenik havonkint, EI6fizetesi dij beHolden egy evre 2 - P, 1e1evre 1,P. KGlfoldon 2.50 P, Csekkszamle: Kalazantinus Tudosito 42,553. Szerkesztoseq as kiad6hivatal: BUDAPEST, 11" TOLDY FERENC-UTCA 30. - Tefefon: 1-564-14.
Katholikus Nepszovetseg Orszagas Yemetkezesi PenztaregyesUlete A TAGOKNAI(
ELONYOK:
NYUJTOTT
orvosl vizsgrilat nelkiil pt"l),g'on f('liil k;itelczo, e. B(!l~p~si dij: C,l!) sxcrsmindenkorra I 3, Ta~dij: havonia :'Illalldn (;"';;,zcg. a I.
Ta~fch·~tel:
ev c!>
q
65 eves krlri~. nT\'Il~i vizsgalar cs ..k roco
kortol
Pl'll~(';
kiv clIl..,{t~"'1 .. 7. c rinr , I, 2, " \':'l,gy tClbb PCIl12'Q, K(;~lp(:nl.seg~I'y: a hcl{p6;i t:lc tkornak cs :l. tagdijnak rnegfelelden 120 yr('n~oh;l kczdvc, az alanti t;iblaz3t szerintt 5, Seg~lyif!~ny= h:1'~'s<'li lialril esetcn a 1:.tg-s:i~ cis!", napjcltiSl kezdve a tcljes segelyosszcg j,ir. \;0 cl ,'\ (, hr'mapban Tort(on{i h:lliibla! dfj\'i"~lat(oriles, fel l~\'i t(lgs;\g ltt;.lll fel scgelyosszeg, e.g) cvi tagsa~ uuin tr-ljes sc'gclY'isszcg j;ir, f:., Nines v:iral·mdsi idll: akkor, ha a ta~ onkcn tcs IIJ'vc)si vizsgrilat alapjan ....ctclik Iel r-
r;-m
-I. Ternetkeeesi
csokkenteu 10, II.
12.
A
seg(Olyl,s~z~~Te.
Halalesetbem az cscdekes segely azonnal kifizcnctik. Gyermektemetesi 'seg~ly: minden potdij nelkul, a rendkivuli gyermekck uran ,,0 pC'ng-o, ha a s7.tiir,k Icgalabb 1 CV
:5cgc1r:11
bf'I~-
pli:~i elelkor"
1'-
P
r
H(l 2'-
-P-I- 3'- P I
P_I_5'-
I
1.?U(1
1'840
840
II
1'2f1O
I'GaO
~6()
1-28() I ()8()
4r..o 4:!O :m1
3tl-4O 41-45
.:tlO 270
46-50
2JO
460
51-55 5()-OO fil-b5
100
380
160 120
320
14-25
4'-.
!12U
211-30 31-35
740 640 540
240
I
II
1'110 810 600 570 480
360
hay;
8
^
^
ta~dji ^ ^ ^
I
6'-
P
P
^
^
1_7'_:~8'-
I 2'160
3-220
'2-940
roo
2'520 2'220 I'920
920 7liO 640
1'3.'>0 1'150 !I~,() SUO
1'620 1'380 1'140 !-Iliu
1'890 1'610
480
6no
72t,l
H40
1'';80
2'~V\ 2'i'OO
1'8.')0 I
I'
Erdekl6dea e8etEn lIZiveakedjEk Jal>unk 3Zerke~zt6ati~1 bfelliteni,
() -14 eves
2'590
2'2..0 I'~BO )'120
p
I ~'- r I
1U'- P
4'140 3'780
3'330 2'880 2-430 2'0'10 1'710 1'4tO
11.l80
Budepelll. If., Toldy P~renc u. 3(1. Tel.. 1·5&1·14.
·1 Proh6szka munkaktizossegek mozgalma Iz uJ lelkls6g ulla -
Hlvattsludat
Irta: Gerencler Iltvan A szazadforduf6 6ta nagy valtazason ment kereutU! a magyar ketolikus es altalaban ax ifjusagi elet. Az addigl individualizmust mfnd jobban igazabban ke%di .felvaltani a kozoss~i szempontok elote,rbenyqroulasa.
selni: filoz6ffaban ~pp ~gy', mint kolcs legkisebb rovathataralban.
. Ennek megfeleloleg jellemzi az uj szellerniseqet hlvatastudata az egyhaz:zal es a nemzettel szemben. Ez a lelkiseg meg van gyozodve errol, hogy barmi! is tesz, mindent mint Jsten kuldottje tesz, mindenl'leJ Istennek 5zolg.1l mindenben megtalalhatja Istent, he keresi. Minthogy pedig tudja azt, hagy Krisztus misrlikus teste az Egyhaz, eppen azert jellemzi magatanasat: torekves elni az Egyhaz eletet, szeretni az Egyhazat, nem ugy tekinteni, mint a papok dolqat, hanem mint a maga szivGgyet. Igy radobbenve minden teitenek vegeredmenykeppen a legmelyebbregyokerezett voltara, belatja azt is, hogy ver, faj es nemzet, kozos5eged val6 mUflkanak is vegso ertelmet csak a legmagasabb szempontok ala val6 beallitas adja. Viszont ha megvannak ezek az lstenben gyokerezo szernpontok, akkOI' munkaje is sokkal eredrnenvesebb [esz, lendLilettel tud dolgozni rnasckert, minden foleg ~zocialis munk;lban is.
fnnek az ifju katolikus lelkiseqnek gyakorlatilag ~%eken kivul meg egy jellegzetes vonasa, hogy inkabb magat szereti nezni, semmint masoket, meggyozodese, hogy az igazsa.9ot eletelvet ugy szolgalja leg^ ^ jobban, ha eli es nem U9.Y,hagy mlnduntalan masokat kritizill. Ezan tudja ez a nernzedek a protestans +ietalsag elmelyult retegevel konnyen meqtelalni a^ kepcsolatot.
as
as
Kozos front Ennek a mind jobban ervenyesi.ilo lelkuletnek megnyilvanulasa, mintegy kLilso jele az, hogy jelenleg a kaiolikus inteJligencia [elentds reszeben ketsegtelenul eszreveheto elmelyedes van utban. Ma mar nern ,iika - mindennapi aldozo ~jsagir6 sem. Megnyil'Ial'lul e;t az egyhaziasan kozossegi erzes abban' is, hogy az ifju papi es vilagi nemzedek ertekesebb retege kezd egymasra talalni. Szeminariumokban es uerzetes--hazakban kis csoportok a!akulnak. Kozvetlen kapcsolat, testveri szeretO segito viszony alakul ki az egyhazi es vilag; elem kozott. Mindnyajan egy test-tagok. Ar. esrlergami nyari egyetemek alkalmaval ~y ilyen erdeklodo reteg mindkat oldalr61 szinte intezmenyesen is ,egymasra talalt es talal is mar. Ez az ifju lelkiseg :termesze'tesen a nagy termeszeti nepIcOzosseg sz4mara is igyekszik foly6sitani az ujra meglatott artekeket. Szeretne es konkreten tud es akar is belekapcsol6dni a nepert val6 munkaba (sajnos eddig csak eleg kicsi, de mindig novekvo szamban!), elmegy foglalkozn; tanoncokkal, hivatasszeruen nez; tudomanyos feladatat, igyekszik megismerni nepe ertekeit, de ugyanakkor nem feledkezik el a legnemesebb eur6pai, nyugati kapcsolatok apolasar61 sem. Meggyo1odese ar, hagy a keresziany gondolatot minden muveltsegi fokon egyarant lehei sikerrel kepvi.
"
a tarsadalmi
er-
Pozltiv kritlka as
Elite. mozgalmat! Terrneszetesen ez a szellemiseq, mely mE$ge.gyszer hangsutyozzuk meg most is csak e,gy kis, lassan kialakul6 elii szellemis~e igyekszik megtalalni gyak.orlati objektivacioit is. Mozgalmakban es foly6ira-
tckban.
Korunk
SlaVa -
uj
kor
Prohaszka eszrnelnek terjesztesere megalakult 6 ewel ezeloH a^ Prohaszka tarsasag. Hivatasa volt ezt ^ a fent vazolt szellemiseqet kepviselni. A Prchaszka h\rsasagb61 pattant ki egy uj jellegu foly6ira! e5Zrneje. Meg is indult a^ Korunk Szava. Annak idejen ^ nagy port vert fel, bator hangjiival as nyilt kiallasaval. Szerkezstdi Aradi Zsolt, Balla Borisz, Possonyi Laszl6 Szechenyi Gyorgy gr-al val6ban ext az uj szellemiseget lehelo munkat vegeztek. De appen a szetkesztok kozott es a P,rohaszka Tarsasag kebelen belul eppen most nem reszletezheto okok miatt belsa bomlas indult meg. Az egyik irany a katolikus nemzetmentO tevekenyseget inkabb negatiuvmokban velte kidomboriland6nak, mig a masik fel a pozitiv ertekeles, minden j6nak meg az ellenfelben val6 meglatasa es melianylasa mellett tort lar"ldzsat. A belso valsag vegul is bamlasra veze·tett, iUetoleg uj kikezde.sre. ^ ^ A Korunk Szava szerkesztoi, miutan nem tudtak meg69yezni gr. Szechenyi Gyorgygy)el, kivaltak es uj lapot inditoitak: Uj Kar cimen. Ez a lap Schi.i~z Antal piatista egyetemi tanar, az uj nemzedek szellemi ;ranyit6janak cikkevel indult meg as mindenestol igyekezett beleallnj a fent jellemzett szellemiseg szolgcilataba. Ugyanennek az evnek meg elejen inditoHa meg Aradi Zsolt, Balla Boris+ Possonyi Laszlo
es
100 az az6ta oly nagy sikert elert es szinten egyedlilall6 szint jelento Vigiliat, a tudomanyos rnuveszeti irodalom, misztika leqrnelyebb problemeival foglalkoz6 Umyleg »europai« niv6n 03116foly6iratot.
I Prohaszka lIIunkak6z6ssegek Azonban ez a ket lap, foleg az Uj Kor es a mogeje csoportosult elitgarda erezte, hogy a magyar fiatalsagnak nemesak uj lelkisegli lapra, hanem valami egeszen uj szinu mozgalomra is szukseqe van. Mozgalomra, melynek tagjai a szetszorva, gyakran isme..ellenul elkellodo elit es leendd elit soraibol kerulnek ki, mozgalomra, mely nem »szervezet« a nagyetdemG haboru utan alakult diekszervezetek m6c:Jjara, hanem mozgalom. T~gjai tenyle,g csak dolgoz6 tc;go~, akik spontan erovel minden munkateren, fOleg hivatasuk teren, de egymasra talalva es egymasbakarolva, ugyanakkor rneqis sejtszeruen at e!et munkajat vegezzek. Ezzel az elgondolassal alakult meg es bontakozott ki at esztergomi nyari egyetemen - majd oszszel es mind jobban kielakulo formajeben a lagut6bbi h6napokban a Proheszke munkekozosseq mozgalma. celja osszefoqni az eroket, vezeto reteget nevelni ki es keresni fel es foleg a videket belekapcsolni, ifju pepsaqot es vilagi elemeket egyarant a legfontosabb rnunkekra. A Prohaszke munkekozosseq hangsulyozottan nem szervezet akar lenni, hanem mozgalom. Mozgalom, amely lassan bontakozhatik esak ki, lassan nyerheti el esak kialakult hivetasat. ~Ez a mozgalom fOleg az Uj Kor kore csoportosul, ez orqanurna, A Korunk Szava mogott 13"6 Prohaszka T arsasag is felujult eppen a kivalas e"ensulyozasara. Ebbol a szempontb61 is a sok vonatkozasaban zavart szult szetvalas vegeredmenyekeppen j6t eredmenyezett.
Yezeloraleg kialakitisa A Prohaszka munkakozossegek mozgalma tehat vegeredmenykeppen elit mozgalom akar lenni: eelja osszefogni kozos frontba azokat a vezetesre hivatoH retegeke!, gyakran teljesen m~gara 03116embereke~,. flkik az uj szellemis~g. diadalaed akarnak doJgozni. A mozgalom eppen ezert nines semmihez sem kotve, klilso formak nem akadalyozzak, mivel egyszeruen sze"emi' kozossege az e.9Y eeled elni akar6knak. !gy tehat termeszete szerint eeJia, hogy minel jobban athasson, minel nagyobb rete_geket ~z uj szellemiseggel, a Prohaszkas-Ielkulet terjedjen hat minden helyen es minden vonalon. Mivel pedig a Prohaszka munkakozossegek elsosorban a hivatas gondolatan epulnek fel, azert az is termeszetes, hogy minden reteghez es hivatashoz a sajat nyelven akar sz61ni ez az uj sze"emisegu mozgalom. Es ezen a vonalon kapcsol6dik be kulonos eravel as fontossaggal eppen a Kaliilza{inus Tud6sil6 ez uj szellemisegu munkaba: mint .egyetlen, kizarolag a /nunkassag problemaival itt ;s foleg a vezetoket
es
Szervezesi ullllUlal6
A Prohaszka munkakozossegek szervezesere sz616 utmutatas az Uj Kor maj. 1-i szamaban talalhat6. Ki-
vanatra Tud6sit6 segekkel kintettel
barkinek
szivesen klildunk. A Kalazentinus is alland6an fog foglalkozni a munkekozososszefUggo kerdesekkel, mindig ku!onos ~ea rnunkes: ..ezetoseg problerneira.
I Prohaszka lIIunkaktiziissegek eszlergomi konlerenciaja Az ertekes Prohaszke-lelkuletu retegnek egymasratalalasat akarja szolqalni at iden Esztergoolb811 megtartand6 I. Proheszkes konferencia. I) konferencianak legfelso iranyit6i br. dr Brandenstein Bela egyet. tenar, dr Koz] Horvath Jozsef, az Akci6 Cat. iitkara as dr Mihelics Vid egy. m. tanar, a Kat. Szemle szerkesztoje, a Prohaszka munkekozosseqek elnokei. Az 0 utmutatc5sukkal as elozetes jrat"lyita~ sukkal a nyari kongresszusnak egyetlen targya: Mr a helyes ertelmu magyar nep] eszrne jelentese, qyskorlatilag hogyan lehet egy vagy keves maqenos embernek legeredme:1yesebben a magyar nepert dolgoznia, mik a felterelei es ,u~jai az egyseges szemlelelu magyar nepi szellemu vezetoreteq kialekulasenak. Ezt az alapgondolatot igyekszik a nyari meqbeszeleseken alaposan kifejteni: 4 eloadassorozatban. I. elosdassoroaat jun. 27-ike delulen ~Iasd az Uj Kor jun. 1S-iki szamat). A magyarsag veszelyben. Sandor Istvan dr tenar, Mezdkovesd.; stb. Javitand6:
II. nap B. eloadessorozetnal
kiMared
Tubel Gyula neve. Minden megbeszelesunk sze"emM at kell hllSSC) az a szellem, mely Brandenstein profasszor urnak a Konferenciat bekoszonto szavaiban jut kifejezesre (Uj Koy' jun. 15. szam). »A Prohaszka munkakozosseg eddigi mukodesebe.1 sze. e.1y, de igazi epito munkat iparkodott vegezni. !-I:5zem, hogy idei esztergomi konferenciajat is az az oszinte as szereteitol athalott lorekves juUatja sikerhez" mellyel az uj ember ul vilagai az orok emberi, keresztimy elvek alaPian
proba/is keresni.«
EleWnk nagy
.
igazsaga
ez,
-
loert
ese/eleszlle
az emberl
A i6 n6gat, indit, serleent a cselekvesre. A /cS· nak legaiabb a Iatsza(a benne van minden elerendlS celban. Nehez azonban az igazi jot megkii/onooztetni az aH6t6I. Egyet/en meggondolas segit at bennunket ezen a nehezsegen, a helyes Isten-ismeretbol surmazo meggyozodes: Isten a leg'ob& jo, 6 a vegso es e{erendo cell ImQ a helves Isten-ismeret fontossaga! Batran kimondhatjuk: Istent igazan megismerni annyi, mint akarn; 6rt Az a kerdes most mar, hogyan jutunk el az Istenhez, m; velet benniinket 6hozza 7 Kriutus "em hagy ketsegben ezirant: ,.'Sizony mondom nektek, amit egynek a Jegkisebb atyamfia; koziif cse/skedtek, nekem cselekedte:ek«. (Mate 25, 40.) Igy az Istenhez val6 iutas gyakorlafi utia a ;ezus; eseleleves, a kereut4iny onzetlenseg. _
T01 A ml korunk
lennen hirdetl nocialls lellegel s erti' meg, hogy a szoc;alis e/et blJks4igkeppen kavete'; IZ anelhagyast, az anm~gunk· ,61 val6 megle/edkezest. Mi, emberek ugYdnis telve vagyunk antiszociaiis ha;lam?kkal" torekves~~/. ~s cselekvesekkei. Ezeknek forrasa a fe.kevesztett onzes, 8 rendetlen onszeretet. Legsiirgosebb kotelessegiink ettal megszabaditani onmagunkat es kovetkezmenyeitol megkimelni masokatf , Mennyivel mas, igaza~b! bold?gabb es sz:b,b lenne az elet, ha magunkeva tennenk ezt a muve$letet' - Nem gondolok en itt vilagrengeto hostettekre. Senkinek se kell Assisi Szent Ferenc eva~geliumi szegenysegeig lemezte!enitenie onmag~f, nagy lstenes Szent limos. ,e~zf~/otti , ~rgalmassa~a,g emelkednie, nem kell elsa,atltama Pal, Szent Vmce vagy Bosco Szent Janos ~eregefo, p~nzt~re"!to m~veszetet sem. Csak anny,! Icell megertem mmdegyrkunknek, hegy nemesak onmagunkert eliink, hanem masokert isl ~rtsak meg "ag,on i6/, hogy a magunk boldogr saga elvaiaszihaiatlanuT osszeliigg ?1asok bo/~og~.agaval es viszont. E/etiink gonoszsaga h~son/o, torvenynek enge~elmeskedik. Enne~ .~re,dmenyekeppen m; valamennYlen egy emberkozossegel a/kotunkr melynek javan, boldogu/asan kozosen kell '!1unkalkodnunlt. Ez az egyetemes ember; bo/dogsagnak s ill en boldogsagomnak is az utjal A kozmondas bo/csen oktat: Ale; i6t akar, szabadu/jon meg onmagatoll Egyikiink se akar!a e~~pan a megaet, hanem segitsiink, hogy mindenk, e/efTe a sziiksegest. 6, ez oly ember; s magis c/r igazan krisztusiI lu senki sem tehetetlenl ~ppenezerf: Sziin;on meg szipolyoznl a munkaado, - nagyja .1 a kartevest a munkas. Ne klvanjunk senkilol sem emberfelettit, - tiinj.nek el aZ amerikaz6k. Becsiiljiile a tesli ertekeket, - arve'!yesitsuk a Ielkjeket. Ne keressiik az erdemtelen dicseretet, - uta/,uk a mezes-mazos hizelgesf. SzeressOk a lisz'a becsiiletet, - irtsuk a kapmutato '/noksagot. Aki m:ndezeket a mag a aletkoriilmanyeinek meg1.leiaen cse:eksz;, az onfeledeseben ;5 ;gazan szerefi onmagat, $ZereH embertestvereif. Ha esupa~emel'nyit leU is joszinel, telies o,daadass~/, olya? az ~vangeliumi olYegy, .lei utotso garasava_1 m,"dene~ _a temr,'omnak adomanyozta, - az Isten lett orok 'ula mao . Ennek etetmiiveszetnelc az fesz a halhatatianJa, • ki mindenet misnak adja S onmaganak mit sem tatt metI V,'1on iemenn)'it adtam?1 P. KISS SZAL~Z. O. F. M.
.1
~!!~a~As~~!~~a~~nCiaval
yldlialja
NAGY JANOS k6rpltos 8s d'.zltS Biedermcier es minden mas stilt,! butorok a 11 and 6 Q n raktaron. Cukor uee. 5. Tel: '''832·74.
I
szemlel6des
Arat6si
iMgis o/r nehezen
A te/t kalaszlelelc kaveren al/nak. Igazet, a/om ez koroskoriil. - Tan oahol most indul termeJ ha/cilnak. Mig itt a gazda munkajan oriJl. Naptenyben munkalkodnak a kezek rertilve vagva it nagy rendeket. Jo itt merengn; it szorgalmas munkan, Mit lenn, magasb61 kekl5 eg vigyaz. A falvak ha;dan elte! visszatudvan Beledragyog a leedv, a reg; laz S derti as beke es eteg kenyer - Fenyl5 magyar hon - mind szivedhez
er.
Itt ninesen gondod eltorzu/f jelenre, zeng~5 szazadokb61 jaL marad~. Hogy maskap villan most ill erces pen_ge, Mert a/ni, aln; jo i/y eg a/att: Itt hozzad banat alig sumin af, Csak uuresolod a foldnek iIIalar. HQgy
Eszedbe nem jut vad konyortelenseg, Brazilia talan vagy Kanada, Ausztra/ia, hoi lenger fal fol terme.st, Bar erIe sirva esd profik hada: fe/eited Itt IcOTunle balvegzetef, Hisz font a nap S lent munlea int le/ed. ENDR~PY ZOLTAN SANDOR
- ... -
Gurulnak az 6r6k Serken Navtelen A sima, Kejesen, Hintazik
a
bUla,
aram magasba huzu. zoldes leve/leek hegyen henyen a duruzso/6 szello.
Setken a sr;vem. Napba ha;16 sugaras iven Gurulnak a rugyfejto orak, re/islete sz6r;alc Delejes deriivel megnyilt S%eme/m. Serken a sz;vem. . Ma meg babomis viragvar6n Karjaim a mesuesagbe tarom. Minden bo/Yhos agon A #Urtok perenyi .Hdassa merevednelt . ... Mert holnap osz leu. Kokadt viragok hirtelen haM/a Su"og6 ha/otti avarra zi#alia A szin', it limyt, az iIIuzi6kat . ... ~S szivem is veliik k6kad. Szentivanyi
Bela.
Ecclesia Ht.
Budapest! IV.! vad ucca 59. Tel e ( 0 0: 1·806-23. Templomberendezesek.
Miseruhaanyagok.
-
-
Templom~elszerelesek.
Szobrok. - Kegytargyak. Zasz16k. - Lobogok.
102
.- ,..,.
Kef szemukben Te vagy a U"lJ', A [ellobbant, meekinzott ekseg. Fejiik liilott mosotveora nvilott AIda es mesaidot; kekseg.
Metznek hosszu sorban. VdtLukofl kaua bard vagy csdkany, A fold metyeben sziUetik szivan.(ifl)l S 6k nekiallnak, !zOgy kitissak ... Egy dalab ;/)v6 mindegyik s willa, Mindertikttek ket keresztet hordoz, Buniik tan csak: szegertYttek sziUeftek; Uram, ett6t szent kezed [eioldoz? Feisze,
Lehei, hogy holna» a Ilflgy iolvoba tfllrwk S Iesznek a tiiz, a kidontott lava, Vad iistiikiiket voros szel cibdija .5 fum tudia rovid apro nvakuka: Mdr senki beleiorni « Te igaduu. Zsellerek!
kasza, kaoa tene s a;kuk Par kurta dalt dudoi s neha csokot, Alzogy csak 6k tudnak, /didalmasoTl, llnek, kinl6dnok, szeretnek s lassau Mennek egy ropoant orvenvbe le ... Vaitukofl
Holnap nem iut mar csoddra, hitre, Kenverre, borra, nem iut semmire.
Gyokertelenek. S ez a legszornyubb bennuk. Olyan mindenhonnan jott, valehonnan idekerult emberek, akik sokan vannak s most az t=let is mintha habozna s nem tudja mit esinaljon veluk. Pedig napr61-napra tobben lesznek. Mindig uj es uj milli6k iillnak a tegnap-falanxahdz s uj ee'ltalan leptek tetovazI)ak a saros foldteken. Jiitekos hullamai a sors tengerenek. Hoi font, hoi lent. Legtobbszor se itt, se oH, holtponton. Zsellerek. Nines tradici6juk, mint a fold szerelmesenek, a parasztnilk, nines konvenei6ja Szentgyorgynapt61-Szentgyorgynapig, mint a beresnek, nines taboruk, hoi egyforma tomegek, s egyformaYa uniformizalja oket a szegenyseg as a holnap bizonytalansaga, mint a kubikosokat, nines senkijuk, esak onmaguk szanalmas vergodo esonkasaga. De ez aztan vilag-csalitd. Asztalukon a kenyer »nincs«, bor a »mindegy« s a l;bizonytalansag« sokatigero, semmitad6 loreje. Kinjuk zaszl6jat lengetik s yak diadallal el"lekliksorsuk himnuszat a suket: deprofundiszt!
fele nem virit Istenfa, bazsalikom! Talan csak a legendas r6zsafa, melynek arnyekaba szuleHek, mint a mesek a pasztorok ajakan, kiskondasok szajan, hallgato n"9Y esillagviragos azsiai ejszakakon tilink6sz6 mellett. S ez a r6zsafa lett eletUk szimboluma. A csipker6zsa. Mert val6ban csipker6zsa-sors az oveke. Megszedte oket minden kor es szellemi iranyzat. Ad6t veteH rfi az tlet, Gond, es minden Ad6szed~, aki csak szedheteH r61uk valamit. S most is, mikor mar nines mit tole elvenni, megad6rlatjak apr6 kis
,
hazat. Haza faja fele szornoruseq lakik. Megsz6gyenulten mentem mindig Budapestre, ezek kozOI a kis magyar zsellertanyek kozul s szememben gyilkos Behemotok, G61iatok voltak az emeletes hazak, melyek elisszak a napfenyt ezek elcl a szomoru hazecskek elol, ahol talan tobb a nemes erzes, tobb az aldozatkeszseg, tobb a tures es az ere is. Oh, hogy ezek~ re oly keveset gondolunk. Ezek az eqy-szobas, szobakonyhas kis zsellerlakasok, milyen fenyt tudnak arasztani maguk korul. A telen vegi.9jiirtam egy csom6t. Gyulest hirdettem estere. Mar delutan odaertem s igy volt idom. A tanit6val vegigjartam a telepet. Rend volt mindenutt, pedig leplezhetetlen volt a szegenyseg, sot a nyomor csontvaza is kihunyoritoU a megfogyott, megkopott h€tzi alkalrnetosseqok arculatjarol. Legtobb helyen sultkrumplit ettek. !gy legalebb melegedtek is, ~eg a vacsora is meg volt. Egyik kis naz (ezekre aztan igazan nem szabadna ad6t kivetni) e.gy szobebol all~, (mond es ertsd: e,gyl) s ebben ez ~y szobaben .pont hatan laktak, alig ,harom negyzetmeternyi teruleten, Az ablakhianyt ~sagpaP)f p6tolta s egy cries repedest friss sartepasz ,tomoH be, ami ejjelenkint me_gfagyott, nappal pedig felolvadt, de meqszaradni favaszig nem tudott. S esia megis egytol-egyig ott voltak a gyulesen!
Megmondom rnert. Tavaszra vartunk. Ez meg nem lett volna baj, hisz ebben nines semmi hiba, ez nem bun. Hanem, amit meseltek. Egy 6rias; uradalmi birtok terul el arrafele. Lent a lapban, a partifuzesben igen-igen sok kora tavasszal a h6virag. Me,gen.gedlek a h6vir~g szedest, de anan, aki szedeH, annak felirtak az erdeszek a nevet, (felsobb parancsra) s annyi napszamot kellett ingyen ledolgoznia ax uradalom javara, ahany napot szedte a fagyos talben a h6viragot. Megdobbentem ezen a kaifasi uzleten. S mint- kitud6dott, ugyanigy van ax ibolyaval s e gyongyviraggal is. Persze szedik szegenyek. Szedi az apa, fiu, asszony es gyerek. Piacra viszik, hoi meg is a teli napszamtalansag idejen par filler beterul belole. Par filler... mondom, mert annyi volt a h6virag a piaeon, hogy egy csokorert csak egy fillert adtak. Ha eladott szegeny para nyolc esQkorral, veheteH rajt harom deka elesztct. Istenem! ~Idatlan esetek ezek. Ma XX. szazadban, mikor vegtelenul lesajnaljuk a jobbagysiig hirhedt letezesel Ez nem mas, mint barbar rabszolgasag. Na es mennyi belebetegedett ebbe a halalos feher viragszedesbe. Arlan, mikor megjon a nehaz dolog ido, mikor kell a napszamos, elmegy dolgozni az uradalomnak... ingyen-!
A fijU ...~
Ok
ti ~,
a nyomor-haj6 matr6zai. Ha vihar van, azert kell a fedelzeten lenni, ha nap tuz azert. Mindegy. Nekik igy is - ugy is szenvedni kel!. Val6sagos tipusai a szegeny embereknek. A voksol6 proletaroknak. Ak·
103 kor megtalaljak eket, akkor lajstrornozzek eket, akkor j6k ok is. Ismerem eket ege5z kozelrdl s beleneztem mar szernuko» at a lelkukbe. Sok minden van ott! S jaj lesz a veksaqunknak, ha ke.sen latjuk meg! Vagy ha egyaltalan nem vesszuk €lszre, vagy tulbuzgosc3gunkban, meUyel minden mast intezLink, nem ekarjuk eszre venni. A fold-galya megy, hajtjak a rabszolqek, De ha kihalnak, uj rebszolqak kellenek! !:s nincsenek u] rabszolga-fiak I Feltuneen na_gy a 9ye,.mekhalandosag! Feltunoen keves a gyermek! Ok sincsenek Otiba, onekik sem fizet senki Otbet, patikat as babatl S az allam szeme, mely a kozS€lgh6zak szernen pislant rajuk sokszor, sokszor mereven becsukodik s nem lalja meg nyornorusequkat! A foldgcilyan rebszolqek kellenek s jaj, lesz, ha lecsuszott finomkezuek tenyeren tor verh6!yagot a meg nem 5Z0kott evezdnyel, kapenvel €lS keszenvel, mely azeltal is, hogy enni ad parnak, elore lendif az elete! a tort6nelem gigaszi hullarntarejein.; ,
Jobbdqyok voltak S nern lettek sem bocskoros, sem kurtanemesek, de meg csak a maguk embere sem! Hisz orokke fuggo viszonyban vannak. ts bizonylalan fuggo viszonyban. Fuggnek az Embert61, Id6tOl, MunkEl,t61, Betegsegtol, Alkalmakt61. Fuggnek orok merlegkent, mely s()sincs egyehsulyba. Holnap i'lratnak s keresrleket raknak a megszentelt magyar t6nasagon, de mit er az. mit er, ha keresztet raknak kin! a temetoben is a Jancsikaknak es a Lacikaknak meg a parnapos, par hetes, par h6napos B6zsikeknek. Fekete keresztek lesznek ezek, magyarok! Feketek. Melyek rothadni kezdfek az else; kaszavagaskor ... T udom, hogy xerxeszi hadsereget kellene oS5z:eallitani beJollik, ha egys€lgesen akarnank kezeIn! ugyeiket. Ezt nem is lehet. Nem is kivanjuk. De !obb lelkiismeretet a kozvetlen feleHuk all6 hat6sa-t gokba, tobb szeretet a tarsadalomba, tobb megertest a torvenyekbe es jaj, az ad6kba, az ad6kba ... Kis emberek nagy sikolyat sikoltom, sokaket, milli6ket... Ne oket, miniszter urak, ne eket! Hanem a duplaallasokat, a mamutfizeteseket, a kettosfizet6seket reduk~'j"d . ~
~~aettd~ hogy egy morzsa hulljon a dus asztalokr61 elejuk. 8enn, masutt sz61 a darid6, rikolt a szakszof6n, s plros hallelujaval koccint a mamor, ezus!os voUmokat $zoritanak j6lapolt, meg imadkozashoz sem 5Z0kolt ujjacskak ... s a Lilzarok meghalnak etlen a kapu al8tt. Nem pesszimizmus ez, csak a csipker6zsa-sors beteljesulese, mely nem tud mar a fagyt61 uj viragot hozni s belenal tuskeinek szurasaba! Kormanybukasok es kormanyu,ijulasok uj neveket dobnak fel. De az ($ Qevuk m_arad mindig ugyahaz: %seller! S benne a sorsuk egyformasaga orok! Meg. gornyedt vall, mely hozza van szokva, hogy az €llet terhet cipelje, fold fele komorulo are, mely hozza van szokva, ~09Y a fold sose mosolyogj'on ra vissza, sr.erszamtalan, kifil~adt kez. mely felig imara, felig okolbe s~orul s szem, me!ybe Te vagy a lang Uram s j6 lenne, ha oroKre megtudnank tartani nekik Teged s c5ket Teneked s ebben segitenenk egy kicsit aZQk is, akiknek mar reg l<ellett volna segiteni ...
PUSZTA SANDOR
Uzenet tanoncaimnak Dl'aga
;6
Itt a
I1Yo"
iiam! Csatoeat a Tovol! S mindazokban, ak/~ e/Iesz ivell keresuii; csak. maeas n«zalwt, kormos ktmenyeket, sziirke asziaitot ts noros tereket ldtnak, ele(re kef a vagy /rissz6ld mezot«. ozontius erdl>k is meredek hezvcsucsot: /tUn. Hisz mdr vaiarnennvien lentt voliunk egy /zegJlen a ctlhozerkezesltek erzetCvelj ott tekinieiiin« ket Mra/ltol'd/uk es szemeink et6ft !eltarull a bennhnket k6riilvev() szcpseg. Sziviink ekkor egesz kozeterezte map gnt lstenhez, egy ageS! darabbal kozelebb or. eglzel. U gy tetszett, miniha Is/en kebelett piltentiink volna es egy kimondhatatlan bike ssot!« leheletlatyoltit szivtink es bztkiink !OU. De flogy is jlltffllk lel ana a boldogit6 magaslat· ra? Yalion kltartiuk-e a menetelesi, a hagast, Is sokhetsiu: a IWszast abbau a ruhtizaiban, amelvet a szeles, apoU, klnyelmes vdrosl uton hordunk? Mellall;a-e ciptJnk a !legy szirtes, eles tala;nt? Es ho! fog IlCzunk tamasu tara/Ili, Ita cMttiillk a meredek ut vezet es seholse faliff/mlt famogatasrll, plhenesre alknlmat? Kedves Flam! "'1a egyiitt akarunk leimtiszILi arra
a heevre,
ametvnek
azonban csucsti; nem lehet olva»
ellykonnyen eltrnL Tudod-e, hog}, melyill. cst1csrol van· SlO? - Ez nma hegy, amely Krisztlls !zoza;a, birodatma. MielIJtt azoltoalf. n valldot{ttrn. kelli.n/I, jof kell ma gWlkat feLszere/ni. mert a meneieUs neltez, az Ilt (elisteie (l/wda{yokkal, melyekel ie kelt gy{hlUink es ezeft rertdkiviil sziillSegeS, hogy felszere!esiillllet megfolltoUart,oko" $(lIt el{}/.eszitsiik. Labainkat eri'ls. kemhzy bakanccsal vCdiuk. Ezek sziltirdsagunkbarz biztos tamas'lt IIYllj{flfLak sikos 6svenJ1eken. kOltflyii szerrel tapossak el a lIi.skeket es eies koveket is a $zirteken legllagyobb biztossdgot n.yuita.r l1ak. /(ifalri{od-e ertes Fiam. !tOffY mi lellyen ez IlZ cr(}S bakanes? Nem mas, ml1lt a j 6 e I' k 61 c s, melyet mi katlzolik//'sok Ile csak m ellcsndoJ/u {I, hanem saintmallunk hiriltlt is es ki is haszllnl;uk. /ia mi itt. erOS8ft es jot megalapo'Zvt1 tillunk, akko/f eg)' ut sr. lesz sikos. es egy szirt se telelmcles. FelemeU ftJvel mehetiillk, rs Ilandorofhotunk (l cel feU, a.z ellyenes uLon. Keziinket aZ()l/ban egJl criJs, szilard /mltat !egyverez7.iik lel .• Hi Od17(1. kiil6nbefl 14maszt a szirtek is szakadekolf mellett, (J/ro/ a szem a sztdiiletes melysegeket mlrt? Ez fl bot a. kololi!wsok szameira a hit. Erre tanzaszk(ldik. h(l cfhat!.Yia mindenki. ha nilles mellette sellki. Ha tcrde; reszketnek n. megerlJlteteft mrmeteiesUJt es hfigast61. No. senki silles (J Rozetben, nki {{firjtft IlyujJ
1"udt;d '""? ~
fi:tdliJ;! S~~,
104 fond, akkor ;0 no. a tut hit es hatalmas. Rea, tdmaszkodva, klpihelz/r.etiink es hfj. kisirilnk marad a csticshoz veo-
zet/) uto». Vtillainkrfl. pedlg kotelet kanvaritunk, ametv a veszedeimes helveken, minden kit, akit« a neese: mdsszdk, iisszekOti, es sokakai, akik taldn. ep a Legveszedelmescblr /telyen ell(1Ilkadnanak maguk. utan vonia. Egy Il6tel, gondolod ede» Flam? Va;;on otvan veszedelmes ftegyre masznunk-e? I sen, Ita nem is egy veszedelmes, de egy nehez kegyet akarwzk legyOzlli. Ezert kell a koW. Es ez a i e l e b a r ti t i s z e r e t e t , melv mindnyninllkatoszszeMt, hogy az eggyest tovtibb sezitse. Csak neni neztetLertiiL, no. turistabarataink az uttot. meziiednek es minden segilseg nelkUl visszaterienek? Hisz otv jot
netiiik
tehet leUini a Izegyrol, a keskenv as veszelves ltegyMtrot az alant kigy6z6 szeles, kenveimes aiuoutra, es aszlaltos jdrddra. A hegycsucsat azonban ez a szep (It sohase [og]« elemi, mert ismet letele vezet es a mi/ysegbe tor!tollik, a v6!gybeJt - a pokolban, t.s Ita az utot: viharzlh. es megered az eso, akkor egy me/eg kabalot kell keszelltetben tartalli. mely testunke! vedie es beliilrol melegitse az id6iriras viszolltagsaga eUen. Ez pedig az 1st e Tt iran.i val6 s z ere t e t . Amint a vizltatialz kabat viharban. esIJben, h6ban melegen tart, ugy az 1stell szeretete megadja azt a belso sziiksege~ maleget. amety nem ellgedi, hogy Itidegek tegyunk es a lelelemtlJt visstaterjiink a v6l{f.ybe. De a Mtizsakunkfol se szabad elfeledkeztziink, mert
a sziikseges testerosites es egyeb aprosYig nelkiil. nem jutullk let. Jot megl6ltjiik a hatizsakof elelemmet, mert hosszu az at. A legfubb azonban a kenver. Merl kenyer Itetkiil a leziobb ilett se tudiuk. meeenni. Kriszius azonban, a mi Vezetonk, aki elot/iink jar, men 11. y e ike· It y ere t adott. £5 ulll.nkon boven akarunk ebbol: a keftJlerbOl togYasztani, mert ez efosit betuuinket, ero! es olv segitslget nsuit, melvet nem tudllank saiat magUllknuk adni, Ne [eiedd azonbatt az itallytl.lt is zsebre vaglli, hogy el ne tevedi (1Z uton. Mily kiinnyen idn a sarii kod, mely elfed! eUHtii.nll az uiat. S csak e kis j6szaggat tudjuk mazunkat tovdbb tnieko:ztaini. Ez pedig az Ii van g e-
lium. A poluirnak S8 szabad hiattyoztUa. mert a lzegyekben akad [orrds, mely szomiunkai oltia. De hoev akarank inni az e L/} 11 i z e k 10 r r a s 0. bot, Iz.ogy akarunk meriteni Kr i s z t u s kegyelmeblJl, I,a lelkunket nem melyitiiik .is belale egy poharat keszitiink, mely mlndcnkor kisz a kegyelembl}seget tnagdba velllzi? !tyell iot tetsz(Jrelve, let;{[,tullk a csticsig, a Wek szabadsagdig, ahol egesz81l fl6riUvesz benniillket Isten, es atyai sziven, kiizdo lelkOnlUlek Ityagodalrnat es mellpihenest nyttit. Csucsro!tarnoz6k vagyulJ.k. Krisztus a ml Vezeriink! Fet, Flam, uttma.' A rneredek utOfl agg6dva 'liser IMRE ATYA.
Hemet munkask(;ltok II.
ENGELKE GERRIT 1918. old. 13-an F~anciaorszag egyik tabod k6rhazaban egy 26 eves nemet katona viv6dott a hal al·'al. Negy even keresziul s..ziimtalanszor nezett vele farkasszemet s rnindannyiszor epen kerult ki a kuzdelembol. Alig nehany nC!P es vege lesz a haborunak. Anan jon a szabadulas. En :remelte, erre v~gyott. De a remeny lobogasat egy ido 6ta valami komor hangulat olto_gatta. A halal eloerzete ulte meg ~ngelke Gerrit lelket. Es csakugyan, a Cambrai melletti utko%~tben sulyosan megsebesult. A halal, mely mar j6 ideje ott settenkedett koruloHe, rcksapott. Es gyozott. A fiatal kolt8ben a nemet irodalom egy sokat igero, izmos tehetsege dolt ki. Engelke ostehetseg volt. Nem az. iskola padjaiban szerezte ismereteit, hanem veleszuleteH kepe,ssegeit tokeletesitette soha nem lankad6 onmuvelessel. Napkozben Hannover epuleteit mazolta, fenn eg es fold kozott, elgyonyorkOdve a lent nyuzsgo eletben, este megtakarrtoit fillerein !lzinhiizba, koncertekre jad, esetleg rajzolgatott, vagy konyvei melleH tottoH hoszSZU 6rakat. Rajongott a zeneert. Beethoven, Bach, Brahms csodas muzsikaja rnindmegannyi oromCtnnep volt a fogekony ifju szamara. Szenvedelyes 0lvas6. Semmi sem bizonyitja en jobban, mint negyszaz kotetb51 all6 konyvtara. Homeros, Dante, Shakespeare, Klopstock, Goethe, Schiller neveltek elsosorban ir6vii. De masokat is szivesen olvasgatott, foleg iiZ am~rikai Whjtm~n VQlt ra nagy hCltassal.
-
Kozben verselgetett. 1914 tavaszar utrakelt 6gy csom6 verssel, hogy a legilletekesebb egyentol,Dehmeltol hallja meg a^ biralatot, erdemes-e koHeszettel foglalkoznia. Dehmel szivesen fogadja a^ fiatal munkast es a Kneip kore csoportQsult Ir6khoz utasitja, akik a tehetseges ifjut lelkesen felkaroljak es versei megjelenteteserol is gondoskodnak. Az elso es egyben utols6 verseskotetenek kefelenyomata eppen akkor volt uilian a^ frontra, amikor Engelke mar tav0zott az eletbol. HaloHi csokor lett tehets.egenek els6 ^ viragszalaib61. Mar a kOIWv cime is valami lenyugozoen nagyot sejtet, Rhytmus des neuen Europa (Az Uj Eu,qpa (itmusa); ilyen cimet mas nem adoU volna gyujtemenyenek. De ha ve.9lgolvassuk a szabadversekben Irt sZebbnel-szebb koltemenyeket, arra a megallapitasra jutunk, hogy a tarlalom egyaltalan nem meltatlan a cimhez. Mindjart a nyitany (Teremtes) hatalmas' tehetsegrol tesz tanusagot. Visszavisz bennunket abba az ^ idobe, amikor meg csak ej, sotet ej volt. Kozepen ott alit az orok »En«, a Mindenhat6, aki parancsszavaval r;:siH~gvilagot elolel)y~ket teremtett s ebbe a kozmoszba beallitotta az embed, aki elte elsa pillanatat61 kezdve visszav~.9yik OdCl, ahonnan jott, a mindenseg forrasahoz, az orok Naphoz: Hinauf! Hinauf! Zurn ersten Tag! Zum Ewig- Tag' Zum Tag der Welt. Ebben a koltemenyben benne van Engelke eges% lelkivilaga. A huszadik szazad 9yerrneke, aki szin{e kisertve volt, hogy beleessek a gepkultura imadaMba,
105 diadalmas hangon hirdeti a szellem felsobbseget az anyag felett as hanqsulyozze, hogy az emberhez melt6 fejlodes iranvvonele csak az orok Naphoz velo meqhasonules lehet. Ez elott a Hatalmas elon tombol6 zsolterral fejezi ki hcdoletat. Minden zajt osszegyujt, ami csak felhangzik a vilagban, hogy annal hatalmasabban z~9jon fel a Mindenhat6 dlcserete : Will ich auf die Pauke spannen, Daraus Gross-Gessnqe bannen! T rotziq meine Pauke tra_gen: Und mit harten Knocheln schlagen! Dass sie jedes Ding mit Ehrfurcht nennen, Oeinen Kerper uberall erkennen l (Minden zajt dobra akarok feszlteni s belc5le hatalmas dalt varazsolni, dobomat bliszken hordani s kemenv okollel verni, hogy az emberek minden dolgot tisrleleHel emlitsenek s mindenutt Rad ismerjenek!) A szenv~d~ek tuzeben elmelyult kolto epugy, mint Petzold, fajdalmas szfvvel latja azt a kegyetlen hareot, melyet ember ember ellen, nap nap ellen folyrat. Mint Krisztus hivc5 gyermeke, odaall a marakodak ele s ielejuk kialtja a ketezereves evanqeliumot; Bekesseg a foldon! Menschen! Aile dragt zur Herzbereiischaft! Orangt zur Kronunq Euer Lind der Erde! Einiggrosse Menschheitsfreunde, Welt- und Goltgemeinschaft werde! (Emberek! Mind! fel a szfvekkel! koronezzetok meg magatokat as a foldet! Egysegben hatalmas ernberiseqbaratok, legyen vilag- es lstenkozosseq l) Majd veqiqtekint a falmillios varoson, elnezi, mint rohannak egymas mellen az em berek, hogyan emelkednek ujabb as ujabb epulenombok, hogyan fUstol6gnek a gyarak egbeszokc5 kemenyei, hogyan sz~uldanak az uccakon az autck es a villamosok, hogyan bugnak a gyarak oriasgepei s mindez valami csodalatos osszhangba olvad mila ossze, Szlven viseli annak a sokezer embernek a sorsat, aki a korareggeli orakban csapatostul indul az emberemeszM gyarak larmas vilagaba. Lanyok, fiuk, asszonyok, U~tfiak sapadt, elgyotort nepe hareol a kenyeren. I:s a gyar, ez a Moloch-hazr kegyetlenul kis.tipolyozza az em bert, aki ejjel-nappal mast sem c!inal, csak robotol: Tag und Nacht: Larm tJnd D~l'Tlpf, Immer Arbeit, imrner Kampf: UnerbiHlich schn3pft das Moloch-Haus Stahl und Mensch um Menschen aus. A ferfi es a nc5 hivatasarol vallot! komoly felfog8sa nyilatkozik meg a Der Mann spricht (A fedi sz61) c. koltemenyeben. A no a csend, a ferfi az akarat, a n6 az er, a fedi aver: mindkeHen emberek ugyal1, de esak egyun alkotnak tokeletes harm6niat: Und Mensch bitl ich und Mensch bist du, Und nur als Eins sind wir Vollendung! Szulei Arne, ikaba va'ldor~ I' al<. Engelke j6forman ha'atia'anul, te:tverlelenul maiadt az o-haza hatvanmilli6s embertomegeben. Gondolatban sokszor iit,epul az Oceanon, hogy hallhassa edesanyja simogat6 sza ...At: Fiam! Alig varja, hogy elj6jjon az a piflanat, amikor majd tUlarado orommel, mint valami kisgyermek, odaterdel anyja ele, oromt51 dadogva kOnnyeket hullatva:
as
-
Bald kommt der Augenblick Voll wunderbarer Stomung, Da ich, 'etn Kindlein, Mutter, Wieder zU dir sinke Freude will in mir lallen Eine Trane wird fallen Bald, Mutter, bald! Benne is, mint az eqesz rnunkasosztelyban, erosen dolgozik a v~gy a terrneszet utan. A gyarak fUstos levegojetc5l, a gepek zeketolasetol menekGlni igyekszik minden munkasernber. Ki a hegyekbe, ki a mezore, az erdobe, ahol csend van, ahol viragok pornpaznek s ahol az ember onmagara talalhatl Engelket nem kabltja el a modern ember ontudaa, hogy 0 a viltig kozeppontja. NyitoH szemrnel jar s amit lat-hall, beleolvasztja vilaqnezetebe. A halalr61 is elgondolkozik sokszor. Napok mennek, napok jonnek, majd feny arad, mejd sotetseg borul a fOldre, csupa valtozas I65Z, melybe azonnal belezug egy sulyos kerdes: Hovti?! Egyik legszebb alkotase a Oer Tod im Schacht (Halel az akneben) c. kolterneny. Kehzelz btinyasz leszallt az aknaba es a ketsziiz banyasz nem jolt vissza tobbe. Fenn iires ravaiel mellett anyak slrnal4 s az eknabol fUst gomolyog folfele: Zweihundert waren in den Schacht gefahren, Mutter weinen an leeren Bahren. Rauch steigt aus dem Schacht· Szfvehez leqkozelebb a banYelszok allnak. Lenn a fold mel yen dolgozik ez a szorqos nep, csaklyez; boot, robbant: tole fugg, hogy meleg es feny legyen odafenn, Az a negy sor, amely a banyaszok dala c. koltemenyeben alland6a!1 visszater, meqereztet veLunk valamit a banyaszok szinte emberfeletti teljesitmanyt k6vetelc5 eletebol, akik ejjel-nappal gornyedt hatial fejtik a fold f'nelyebe rejieH kincseket~ Wir wrack en, wir hacken, Mit hangendem Nacken, 1m wachsenden Schacht Bei T age, bei Nacht, E nehany apro versszemelveny bepillantast enged Engelke gazdag lelkivilagaba. Minden megihleti, amire csak I'acsudalkozik. Es bamulatos kifejez6ereje megtal&lja a legmelyebb gondolat, a legkulonosebb tema formtijat is. Nehol 3-4 tagu szoosszetetelben modatokat sud! ossze, Ezeket iaegen nyelvre leforditani csaknem lehetetlen, Engelke kepe"iek teljes~egehez hozzatartozik meg az a kis kotet is, mely a jobarat, Kneip, rendezeseben kerult sajto ala. Briefe der Liebe (Szerelmi levelek) a kotet cime, Sose gondolt arra, hogy menyasszonyanak In levelei valaha napvilagot latnak, Eppen ezert annal c5szintebben mondja el mindaz~ amit egy 26 eves fiatalember jelenerc51 es jovc5jer61 valasztonjanak elmondhat. Sajnos, a 5zepen kitervezett jovendob61 semmi sem lett. Pedig mennyire szeretett volna meg elni! Szinte beleborzong az ember, ha elolvassa a Halalhoz irt koltemenyet, melyben esengve ~eri, hogy klmelje ot, hisz meg fiatal, {elve eleterc5vel, meg nem fejerle be eletmGvet s elotte all meg a jovendc5: Mich aber schone, T od, .Mir dampft Jugend, blutstromrot, Noch hab ich nicht mein Werk Noch ist die Zukunft dunstverhullt Drum schone m1ch, Tod,
erfGllt,
106 Kerese azonban teljesltetfen maradt. Szul6foldjetol tavol, idegen foldon teljes elhagyatottsagban hunyta le szemet a fiatal kolto. Meg csak a helye! sem ismerjOk, aho! hamvai nyugosznak. De sokkal tragikusabb az, hogy amiert ~gesz eleMben kuzdoH, az sem teljesult. Beket akart as megertest a n~pek kozott. Uj, Isten 90ndolatai szerint felepitett Euro-
pat vart a negyeves verozon utan. Eszmei, sajnos, csak eszmek maradtak es ki tudja, meddjg lesznek meo azok. Engelke ~j Europaja Slap alomnak tetszik csak, ha korunk Europajara tekintunk, a gyUlolet el szenvedes Europajara. Magy., Uu16.
Az uj roman iparlorv6ny Irto; SpectCltor A roman Hivatalos lapban 1936 Aprilis 30-an jelent meg az uj szakkepzeei es ipargyakorlasi torveny. Benniinket kozelebbrol a szakmai elokeseitesre vonatkoz6 rendelkezesek erdekelnek. A hevezet6 szakasz szerint a^ torveny mindazokra ^ a termeszeti es jogi szemelyekre vonatkozik, akik valamely fcglalkozasr iparszeriileg iiznek, (tanonc, szakmunkas. ona1l6me3ter). A kereskedelmi vallalatok szempont5Ab6I csak a^ kereskedelmi tanonockra vonatkozik. A fejezetben egeszen uj talal^ masodik ^ intezkedessel kozunk. Kimondja u. i. a 7. szakasz, hogy a tanoncok ipari es kereskedelmi palyara va16 utalasat tehetseg (pszichotechnikai) vizsgalat e16zi meg, rnelyet a szakrnai tajeko7.6dasi hivatal vegez. A 14. szakasz a Pszichotechnikai (tehetseg-kutaro) Intezetek Ietesireserdl rendelkezik. Ezek hataskorebe tartozik ; 1. tajekoztatas a testi es szellerni kepessegeknek megfeleld szakma megvalasztasaban ; 2. a tanoncoktatas rudomanyos megszervezese : 3_ a vallalatok szamara muhelyek, iizlethazak, leginkabb megfelelo szakrnunkasok, technikusok es igazgatasi szemelyzet biztositasa ;^ 4. ^ legjobb termelesi es munkarendszerek megvalasztasa; 5. a termelesi hozadek legnagyobh eredinenyenek megfeielo szervezes utjan torteno biztositasa; 6. a halesetek mege10zese es segelynyujtas m6djainak es eszkozeinek behat6 ismertetese (15. szakasz). l1y intezerek egyelore Bueurestiben es Kolozsvaron. kes6hb rasman, Cernautiban es Temesvaron 1etesiilnek (16. szakasz.) A k6vetkezo harom szakasz a tanonc-viszonyt targyalja, mig a 24-28. szakaszok a tanoneszerz6des megkotesenek m6djat szabaIyozzak. A szerzodes idotartama nem lehet kevesebb 3 evnel es tohh 4 evnel. A szerzodeskotes szempontjab61 a 18 even aluli tanoncok kiskomaknak szamitanak.. 28. szakasz: A pr6baid6 szerz6deses kik6tes hiallyaban 3 h6nap, szerzodesileg viszont legkevesehh egy, leg· tohb negy h6nap. A pr6baido a tanidobe beszarnit. 29. szakasz! Evenkent egy h6napnat h05szahh ideig val6 igazolatlan kimaradas a tanoncm\lnkab61 a tanidot a ulV'olmaradas idejenek k'etszeresevel hos5zahbitja meg. A tanoncnak a szakmaban val6 alapos kikepzeset e. 29. szakasz biztositja. A szemben kovetend6 ^ ^ ^ tanonccal Mn~sm6dot a harmincadik szakasz szaM.lyozza, eloirva a c5alAdapa gondossagat. mely a munkahelyen es azonkivli}i magaveselet elienorzeseben, a nevelesben az alkalmazottak e.s csaladtagok rossz banasm6dja ellen val6 megved6sben es a tanonc egeszsegenek apolAsahan meriil lei. A kiskoruak es a nok vedelmerol 5z616 1928 aprilis 13-j torveny rendelkezesei a tanoncokra is vonatkoznak. A tan~>nc ~$~~ a. ~%C\kn}aimunk~,l\ es az a.z~i\.l kap-
a
-
csolatos szolgalatok elvegzesere kotelezhetd, Ezekre is csak erejehez merten es a munkaido alatt. A tanonc a munkaad6, annak csaladtagjai, vagy szemelyzete reszerdl hazi munkara nem alkalrnazhato, 32. szakasz. A. munkaado - a koteles napi munkaorak kereten belul - tartozik tanoncainak a szaktanfolyamok latogatasara Iehetoseget biztositani e.s idot engedni. 33. szakasz : A torvenyes sziineti napokon kiviil a tanoncnak evenkint 15 napi szabadsagido jar fizetesenek elvonasa vagy korlatozasa nelkul. A beteg szabadsag idejet a betegsegelvzo orvosa allapitja meg .. 37. szakasz : A ianonc kotelessegei : a.) a munkahelyen e.s azonkiviil tisztesseges magaviseletet tanusitani: b.) a reabizott munkakar, vagy megbizasokat lelkiismeretesen elvegezni ; c.) torvenyes, szerzddesi es munka· rendi korelessegeit pontosan teljesiteni ; d.) a munkahel~' titkait megdrizni ; co) a munkaado engedelye nelkill mas fcglalkozastol tartozkodni es a ssaktanfolvamokat pontosan latogatni koteles minden tanonc. '.A tanviszony megszuntethetd felmondas utjin a 39. szakasil ertelmeben, ha: a.) a munkaad6 tatt6s betegsegbeu szenved, szakmajat megvaltoztalja, vaHalatat masra tuhazza, vagy szekhelyet mas helysegbe helyezi at; b.) csodbe jut i c.) torvenyes, vagy szerz6desi kotelessegeit megszegi; d.) a munkaad6 csaladj:i vagy alkalmazottja a tanonccai s7.emben er6szakossagot. sulyos becsilletsertest vagy ra.galmazast kovet c.L melyek a tanone he!yzetet elviselhetetlenne teszik. Ha a tanonc a.) tart6san beteg; h_) ha a szakmara alkalmatlannak bi:r.onyult; e) ha a tanone eltan6ja mas helyseghe koitozik 5 a munkaad6 e terhet nero vil1alja i ct.) ha ugyanazon szakmaban a tanoncot korahhi keletii szer:zodes kote1ezi; e.) ha a szerzodeses, vagy torvenyes kotelessegeit megszegi; f.) ha a munkaad6val, ill. csaladtagjaival szemben eroszakossagot, sulyos becsiiletsertest vagy ragalmazast kovet e1; g.) ha a tanviszony ~letet vag~r egeszseget komolyan veszelyezteti. A 45-47. SZakaszOK a tanoncbizonyitvany tartalmat hatarozzak meg 5 kimondjAk, hogy az a tanone szemelyi adatain, a tanido tenyleges tal'taman, a szakma megjelOlesen s a tanonc ismereteinek 6s kepessegeinek jellemzesen kiviil mas adatokat vagy megjegyzeseketneru tartalmazbat. (PI. A tanone Inagaviseleterol sem szabad a hizonyitvanyban megjegyzest tenni.) A tOTveny 48 ~s 49. szakasza a szakkepzes fokoz3.sa eeljab61 rendszeresiti a versenypalyazatokat. A szakoktatas, illet61eg 5:r.aktanfolyamokr61 50-70 szakaszok intezkednek. 50. 5zakasz. Az ipari cs kereskedelmi szaktanfolyalnQk ~ ~a.kmik S1;<;rim - Morom, vagy n~iY 6vlo1ya-
107 muak. 51. szakasz : Alapit6i es f6nntart6i: a.) a Munkaiigyi Miniszterium. a rnegyek es a kozsegek : b.) a munkakamarak, a kereskedelmi iparkamarak; c.) az ~ami, megyei, kozsegi. uzemek ill, vallalatok, tovabba a rnaganszemelyek uzemei, ill. vallalatai ; d.) a torvcnvesell elisrnert hitfelekezetek szervezetei : e.) szakkulturalis es felekezeti celokat szolgalo, elismert jogi szemelyiscgii egyesu'etek, melyeknek tag.ai roman allampolgarok. 52. szakasz : A 18 even aluli tanoncokra a szaktanfolyamok rendes latogatasa kctelezo. Ax 57_ szakasz szcrint hrirom csoportra kii lonulnek a tanfolyamok: a.) ipari tanonc ta nIolyamok: b.) kereskedelmi tanonctanfolyamok ; c.: tanonctanfolyamok (Ieauyok, ndk) szamara. Az eldadasi nyelv a roman. (58. szakasz). 60. szakasz : A szaktanfolyamok minden ev szeptember 15-cn kezdodnek es majus 31-en vegzddnek. Az eldadasi 6rak szama evenkenr es osztalyonkent 270. A tanulmanyi anyag : L iparos tanoncoknal : a.) anyag-, szerszam-, gepismeret, munkarendszerek ismertetese, kol tsegvetesek szerkesztese : b.) ipari szakrajz ; c.) szamtan, mertan, termeszettan, vegytan ; d.) konyvvitel es levelezes. 2. kereskedelmi tanoncoknal : .a.) aru es piac-ismeret ; b.) szallitas, fuvarozas :
es
c.) konyvvitel, Minden szaktanfolyamon tanitani kell ezen kivu I a roman nyelvet, roman helyesirast, vallaserkolcstant, valamint a munkaiigyi torvenyhozas alapelveit. A tanoncok minden osztfUy befejez6se utan zaro vizsgat tesznek. Az utols6 oszt,Hy elvegzese \ltan vcgvizsga aJapjan vegbizonyitvanyt kapnak, amely csak a prinisztenum lattamozasa val en·coyes. (61. szakasz.) A 71-75. szakaszok a tanoncotthonok ICteshcserol inhhkednek. Tanoncotthonokat letesithetnek az 51. szakaszban folsoroltakon kivill a kifejezetten tanoncotthon Utesitesere alapitott egyesiiletek. A Mtesites elOfeltetelei: 1. Alkalmas hel_yiseg. 2. butorzat €s felszereJes, 3. a koltsegvetesi fedezet biztositasa. Munkas (seged) konyvet a Ill_ szakasz szerint csak alok kaphatnak, akiknek a mestersegben megfele16 szak,tudasuk van_ . 112. szakasz: A okmanyok; \oizsga alap^ munkakonyv jan nyerheto el.
A. Oklevelek alapjan a szakbavago tanulmanvokr61 munkakonyvet nvernek: 1. a tanoncbizonyitvany ~s a szakmai tanfolyam ve~bizonyitvanyanak birtokosai, 2. a torvenyben f61sorolt szakiskolak vegzett novendekei, B. Vizsga alapjan kapnak munkakonyvet az osszes tobbi tanoncok. Y 133. szakasz : a vizsga targyai. A. A munkakonyv elnyereseerr: 1_ gyakorlati szakmunka, bizottsagi feliigyelet alatt, 2. szakbavago szcbeli vizsga : B. A rnester-bizonyitvany elnyereseert : 1. gyakorlati szakmunka, bizottsagi feliigyelet alatt, 2. a vegzett szakmunka koltsegvetesenek elkeszirese. 3. anyag, szerszam ismerdse es 3.1talfmos kezmiiipari ismeretekre vonatkozo szobeli vizsga. 134. szakasz : A vizsga gyakorlati munkaval kezd6dik, A gyakorlati munkak kiviielere engedelyezett id6 a munkasok (segedek) reszere legfeljebb 4 6ra a mesterek reszere legfeljebb 8 6ra. A vizsga gyakorlati resze kiza1'6 jelJeggel bir , vagyis sikertelensege eseten a ielolt sz6beli vizsgara nero bocsathato. A 141-150. szakaszok rendelkezesei a szakmai tovabbkepzes celjait szolga.lja'k. amennyiben munkas- es rnester tanfolyamok, ktilfoldi osztondijak letesiteserdl s a belfoldi vallalatok iizemeiben rendezendd gyakorlati tovabbkepzesr61 intezkednek. A tovabbkepzd szaktanfolyamok iddtartarna legfeljebb 4 h6nap. Az osztondijak odaiielese versenytargyalas al<Jpjan t6rtenik. A paIyaz6k a a kovetkezo keUekeket kotelesek igazolni: a) roman .i.llampo]garsag; b) rendezett katonai szolgalat; c) legfeljebb 30 eves cletkor; d) mester, v. munkakonyv; e) legala.bb 13 evi szakmabeli munka. A tovabbkepz6 tanfolyamok vegeztevel a resztvevCik gyakorlati sz6beli vizsgat tesznek.
es
Gazdak Biztosit6 Szovetkezete Budapest,
LX. ker.,
Ozletas·k:
KARTELEN
SZITTIIER FERENC
~~Ae~~;~~:eszteny
ltikrok
cs
es
I ntezelekftek Budapest, Alapitva;
filtUJ1J
k MJaeUJ Jllill!.lliuj
IV. P.fl5fi S.ndor-II. 3.• IV, Virosh.b·u. 1-3.5
1-878-70.
Kepvisetet minden va.,osban es flOzstgbell. -
aruk,
H'a9ykovcicsy tropikcil-oltonyben Icivc:inhatmaganak
1. Telefon:
1!:.let-, baleset-, szavatossagi-, tiiz-, jeg-} aut6-, betoreses-lopasellenics allatbiztositas.
H az t. r t a.'.,
csak 34 peng6s
U1l6i at .
Kosto'lja
I" •• • ,.
KIVOL!
ceg
pOl'c.UA.-
keretek, legolcs6bban ~s nagy vaIaszt~kban. szervezetekflck kii{Q", engedmeny. Maria Valeria ucca 1 SLam. 1860. Telefon: 1-825-17
meg On is
Fratelli Deisinger KAvE- TEA kUlonlB,lssigBit
IV.,Fereudek lel'.!. Rodhy Mlkl6. at 41.
II" Mars"
kG,,,.
38/b.
108
Kepek a honiipar multj6b61 lrto : dr. Orel G~ba II. Matyas halala utan bekovetkezett viharos kOI'szakot a magyar ipar is m~9sinyletfe. A hanyatlast eloideztek a kettos kiralyvalasrlas, az idegen s ezutan a torok uralom, tovebba az ezzel jar6 altalanos elszeqenyedes. Az orszag ketharmada orok8s csatarozas szinhelye. Az orszaq sziveben fekvo varosokban a torok ver feszket, aki a heboru, V8gy fegyverszllnet ideL~n egy~rant kalandozott, rabolt, meg az Lgaja ala szoritott videkeken is. A diadalmas torok emeszt0 16vakent aradt el az orszeq nagy reszen, nemcsak ax ipar elkotesait rornbolva szet tuzzel-vassel, hanem a lak6sokat is szazezerszemra furte rabbilincsre. »Nincs Magyarorszagban birtokkal rendelkezo torok ur, akinek Boszniaben, vagy Traciaban ne volnanek magyar foglyokb61 all6 telepei es [alvai«, irja furl Pat kovet egyik Torokorszagb61 irt leveleben. Falvak es varosok kivesznek. Hazanknak c.sak azon resze eli tul a viszonteqsaqot, ahova nem er el a torok keze. A to rokt5 I meg vannak kimelve a Felvidek es Erdelynek keleti fele es a szaszok terulete. »E,dely nemzeti politikajaval karoltve, az iparfejlesztes teren is hLi maradt a regi hagyomanyokhoz. Apolta a nernzeti ipart. Amig a magyar az orszeqgyuleseken a nemzet szez bejavel kuzdott, hallgatnak az iperuqyek, addig az erdelvi orszaggyuleseknek alland6 targya az ipari kerdes, fokent az arak szaba'" Iyozasa. (T. i. a cehek belugyei kozvetlenul a varosok hataskorebe iartoznak.) Az 1556-iki arszabillyzat 17 cehre vonatkozik, korluk egy ujabbra: a kannagyart6kr8 is. Bethlen Gabor uralma alaH -^ Erdely fel1ykoraban - a szucsok es az otvosmesterek kerlllnek az eire, de talalkozunk az: autalos es esztergalyos cehben, testuletben uj mestersegekkel is, amino pI. {I zSindelyezok mestersege. erdelyben a templomok orzik a mai napig is en iparmuveszeteknek e korb61 szarmaz6 remekeit, az u. n. sodrott zomanctargyakat. Az: otvosmuveszet remekei a parisi vilagkiallitas magyar pavillonjaban annyira felkeltettek a mugyujtOk figyelmet, hogy az Amerikab61 jOttek is a^ parjat ritkito alkota^ vasaroltak sokat, az u. n. arany es ezlis! »marha«-kat kincseket, ametyek ..Email hongro;s« neven lettek oiy keresettekke. A zomanc a 6fvosseg sepda· ^ sadloU ^ magyar
lis alkotass.
Erdelyben as a Felvideken, ahol a cehek fejlodese a legkevesbe volt haborgatva, - eri el a cehszervezefnek a fejlodese a tetopontjat. Ez ketsegkivu I igen el6nyos volt az iparososztaly megerosodesere, mert hiszen a cehekbe csak a munka, becslilet es remekles alapjan lehetett bejutni, illetoleg benn^ maradni. Az akkor divalos es hasznos vandorlassal elomozditoHak az ipar fejlodeset, az ellenorzessel a piac~~ vii,t arukat. Ezzel tagjaiknak biztositoHak a becsuletes megelhetest. Kar, hogy a cehek idovel kielik magukal es mindjobban elzark6znak mas szarmazasuak felvetele elol. A nemetajku varosainkban a magyar nemes, a magyar polgar Ie sem te'ep~dhetett. Meg kevesb6 voltak hajlandok magyar iparost
f6igazgato
tagjaik koze felvenni. (Jellemzo kepet ad errol a kolozsvari es nagyszebenj otvosok szinte evszazado$ p~r~.) , Ezenl~ivul minden eszkozt felhasznalnek, hogy saJat erdekeiket piirtolva, a verseny lehetosegeit kizarjak '. ~ehol szinte csaladi hitblzornany lett a cehmesteri joqosultsaq. A cehek tagjai koze csak azokat vettek fel, akiknek mar apjuk is tagja volt a cehnek, Ez az elzark6z6 onz6 politike termeszetesen a fejl6desnek nem volt elonyere, sot annak utjat allla.
• Ha a torok hodoltsaq megszuntet kovet6 kor .iparan vegigtekintunk, nem latunk nagyon biztat6t. Igaz ugyan, hogy a toroktol visszafoglalt teruleleken c:.ak.~ar:nar . letelepednek iparosok, naqyszemben kulfoldlek '5, - de ezek, egy-ket verostol eltekintve, csak a mindennapi 61etszuksegletek kielegiteset szolgal6 iperosok: szabok, csizmediak, molnarok, pekek, stb, A .c~hekbe meqszervezett iparaqak fejlodes helye'll k,slpaml zsugorodnak ossze. A nagyipar elsd kezdernenyezoi mar nem az 0 soraikb61 kerulnek ki, Az elsa nagyobb ipartelepet, a gacsi poszt6gyarat, 1767-ben a gr6f Forgc1ch csalad alepitotta. Ez idoben letesul az elso _gyapotszovotelep is. A selvemhernyotenyesztes meqhonositasevel a selyernszoves 'is terei k~p. A selye_mherny6t a francia szarrnazesu Merezy tabornok terjesztette el a Bansagban, a allitotta fel az elso selyemszovot is Temesvarott. A fon6da elso te:mekei j6 minoseguek. Ez·t bizonyitotta, hogy III. Karoly e szavakkal adta at felesegenek: »Selbes sei so eben aus Paris gekommen.« (Ez eppen most erkezett Parisb61.) A nagyiparral es gepiparral szemben csokken a cehek gazdasagi jelentosege, onall6saga a 18. s.zazad ele~en. Talan reszben ez idezi ela azt, hogy III. Karoly, maJd ut6dai, Maria T erezia as II. J6zsef beavatkoznak a cehek eletebe. Az iparososztaly lassankent elveszti azt a kiva Itsag at, hogy iparanak szervezetet n:a~a. ~zabj~ m~9. A cehek szabalyozasanak joga k,raly. Jogga val'k, az uralkod6k pedig az osrlrak ipart partolJak. Kedvez: a kiralyi polHikanak, hogy mig az osrlrak nemesseg elfogadja a koz1eherviseles elvet, addig a magyar nemesseg hallani rem akar rola. Ez latsz61agos jogot ad az uralkod6nak, hogy az osztrak tartomanyok ipariit mindjobban partolja. Ez pedig azert jelentett nagy veszedelmet, mert eppen ez az a korszak, amikor szchoz jutnak a })gepek«. Hazank iparara tehat eppen akkor szakad fa a val sag, amikor legnagyobb szukseg lett volna muvelt, tanuft, vilagot laiott, ar uj kor szellemet megerto iparosokra, jol szervezeH iparostal'sadalomra. (Falytatjuk.)
Szenasy
Gyula
noi cs fedi divatkeltne flj· donsagok. selymek. barsonyok
Budapesten, IV., Krist6fte, 4 •• z. .
(Szervita
ter
sarkan.'
109
PATER SCHWA,RTZ M. ANTAL £GY EL6MUMKAS AI ISTEH MOHELYEBEH A KaJazanti Szent J6zsefreJ nevezett
Kereszteny
lrta: P. BRUCKNER A tart6s beteqeskedese ellenere Schwartz fenyesen vegezte tenulmanyait, ami szorqalrnenak, de tehetsegenek is koszonheto. Bizonyitvanyai az 1871. okt6ber 15-tol 1875. julius 8-ig terjedo 4 ^ evfolyamon kereszlul esak a kituno, kivalo jegyeket ismerik. Minden alkalommal, amikor konyvekhez nyu It, mily nagy szeretetrel vette korLil az egyes tantargyakat, az alapveto hittant61 kezdve, egeszen a^ lelkipesztorkodastanig. Vajjon melyik lehetett a^ legkedvesebb szakja? A ^ ^ gyakorlati lelkiqondozasj' Schwartz pater meg a legutolso eveiben is olyan ismeretekrol tett tanubizonysagol, hogy az a tenulmanveikat vegzoket is meglepte. Annak ellenere, hogy tudiisa bizonyos tekintetben hezaqos volt, mert alkalornszeruen szerezte meg, minden kerdesben fejen talalta a szoqet. De kival6 buzgalmat mutatott a liiurqiaben es a lelki gondozasban. A nehezseqek rneqoldesei sokszor a legegyszerubb, leqterrneszetesebb m6don tortentek. Ernelleit Schwartz pater szuntelen nagy meleqseqqel es tisztelettel gondolt egykori tanit6ira es mindenek^ ^ felel:t neveloire. A 4. parancsnak ezen a teren is lelkiismereets saMra volt. Ebbdl az idobol szarmezik egy konvertinenak 1.) a levelezese, mely kedves halottunk iratai kozott talalhat6. A magas muveltsegu tanit6no a klerikusnak tenitvanya lett a katolikus katekizmusban. A hoJgy leveleibdl sok hala arad. A Saere coeur apacilk meghiv6 levelebdl pedig nagy tisztelet, akiknel a tanitvany atterese meqtortent. A jezsuita at yak, kik az aktust veghezvittek - koztuk Pater Spillmann, a hires ir6 tanukent »a tisztelendo urah kivantak. A fiatal apostolban mennyi bizalom lehetett az ilyen kuldetes szamara es menoyi h6dolat embed lelkek iriinyaban! ^ Ex a beallitottsaga az Istentol rendelt szemelyek es 1argyak irant lelkiallapoffa es tudatos torekvesse nott benne, melynek eredmenye az intezetben egy egyesulet alakitasaban jelentkezik. Egy kesobbi tarsasiignak jovendo alapit6ja tapasztalatainak felhasznalasclval vele egyforma erzesu tarsainak toborzasa csatlakozasa utan megirta az 0 »szeretetsz6vetsegeneb szabalyait. Mindossze 20 szabalyba foglalta oss,le ennek az intezeti egyesuletnek Hszta celjat es szervezetet: A Jezus szive tiszteletben, tovabba Maria J6zsef tiszteleteben gyakorlati uton val6 tokeletesedes, a^ hazszabalyok betartasa, erintkezes letesitese az intezeti novendekek es az ujmisesek kozott, a lelkipasztorkodasra val6 eloke.szlilet es a k6lcsonos imadsag tamogatasa szempontjiib61. Minden leheto-
es
es
1.) Reinhardt Karolina - a megboldogult fel;egyzesei szednt protestans volt es a poroszfrancia haboru idejen irgalmas noverekkel egyuH bete,.geket ~PQ1t. An,!yi lelki epulest jelentett ez szamar~, hPgy Drezdaban diakonissza akar! lenn~ de elutasitottAk. Becsbe joff es beteg lett. 6t is irgalmas ndverek ~poltak es mint labbado.z6t a Wechsel melletti Kirchbergbe kuldtek, ahol 1872-ben Schwartz klerikussal ialalkozott, akinek itt-tartozkodasi koltsegait a rektore fedezte,
Munkiisok
DEC. JANOS
Kongregaci6 C. op.
alapit6jiinak
eletrajza.
seggel szamol a rovid szebalvzet es minden az intezet vezetosegenek a tudtavel tortenik. Val6ban, a mindenre nagy buzgo:aggal tekintette] levo alapit6 mar megmutatkozik ebben ez 1874. evbol szarrnazc 10 lapos rnaqakototte keziratbol. »Osszeellitotta Schwartz Maria Antal, az r. kath. egyhaz akolitusa es a becsi pepnevelo intezet novendeke.« A »szeretetszovetseq« szabalyainak talen veqrendelet akart lenni.
ez a leirasa
Schwartz mar 1871. november 30-an meqkapta a tonzurat es masfel evvel kesabb, 1873. marc ius 15-en isrnet Kutschker felszentelt puspok kezebol a kisebb rendeket. Igy 1875-ben mar a nagyobb rendek feladasa etoH alloH. Most azonban a »szeretetszovetseg szabalyeiban« a tagok kivalasara vonatkozoleq ket dolog fordul elo. Az elsd pont erinti az alszerpappa val6 novendekek ugyet, a rnasik az elhaltaket. Schwartz 1875. elejevel rnindket lehetoseg el6tt allott. lsmet bekovetkezett a verhanyas, a tavasz meqint j61 beadott neki. A vizsqek ideje sepedtan, teljesen legyongult allapotban telalta ot. Megint ~.9yba kerult. Amikor a primicia elokeszuletei mar megindultak es Schwartz spiritualisanal a szentkepek iran! erdeklddoff, melyeket ilyen alkalomra szoktak rendelni, a spiritualis igy valaszolt: »ki tudja, el-e on meg akkor, fog az menni kepek nelkUJ is.« T errneszetesen ez a valasz nem volt valami vigasztal6. De lam I Az intezet kicsiny keretei koZ'ott ela, gyermekesnek tunc szere~ tetszovetseg teveker]Yen mukodott. Megostromoltak Jezus szivet( ami egyreszt azt mutatta_, hogy tarsai mennyire szerettek Schwartzot masreszt, hogy a j6barat allapota milyen remenytelennek ~iitszott. Junius 13. volt, Antal nevunnepe. A IIszeretetszovetse_g« szabalyai kozott mai nap is talalhat6 errol a napr61 egy kettos lap. Egy ajanlott koltemeny: »Vilgy6das«. Egy akkori masodeves teol6gust61 val6, aki Schwartzot nagyon szerette.2.) Egy masik novendek megfogadta, hogy ameddig Schwartz el, minden nap elimadkozUl a Jezus szive lihliniM. Val6ban nem kis aldozat, mert Schwartz pater Bachinger plebanost. j6 felevvel tulelte.3.) Es ime! Schwartz julius 8-an leteHe az utols6 vits~at. 1875. julius 11-en eln.verte az alszerpapsa90\, 18..an a szerpapsagot es 25-en Szent Jakab n~pjan! punkosd utan a 10. vasarnapon Kutschker Janos felszentelt puspok aldoz6pappa szentelte.
V. A. dr. 2.) Lindner X. Ferenc neulerehenfeldi plebanos. Amikor e konyv ir6ja a lapot reszketo kezebe adta, a meghatottsagtol egy szot sem tudoU szolni. 1930ban halt meg. . 3.) Amikor Schwartz pater 1929. marciusaban Bachinger plebanos halalar61 ertesult, aki egy keresztelesre menet halt meg, annyira megrendlilt, hogy az esemeny gondolatait egesz nap fogvatartotta. Binder breitenseei p!ebanos, akit 3 evvel elobb szenteltek pappa, mint a pater gener~list, ugyanezt meselte ma96r61. 1925-ben halt m~9.
110
Ezerotszaz te/soipariskolai kif)zettsigii. technikus karl gyii1est tartott. Kominek Kalman elnok hangsulyozta, bogy a technikusok a Iegerelyesebben szembefordulnak olyan torekvesekkel, amelyek 37. ipari munka szabadsagat tamadjak. Berenyi Ferenc reszletesen isrnertette a Mernoki Rendtartasrol sz616 torveny vegrehajtasa soran tapasztalt visszassagokat es a torveny tervbevert reyizi6iaval kapcsolatban a teehnikusok kivansagait, Unoka Pal a legujabb mernoki munkafenntartasi tervezetet ismertette, amelyben a Memoki Kamara mar nemcsak a technikusok, hanem a muvezetek es iparosok munkateriileteib61 is hatalmas reszt szandekozik kihasitani. Vegiil egvhangulag elfogadt3.k Mo6r Jeno iparkarnarai titkar hatarozati javaslatat, amely erelyesen allastfoglal a Mernoki Kamara minden oly torekvese ellen, amely a nem mernold munkaknak a kamarai mernokok szamara va16
kisaiatitasara iranyul. Korunk megoldasra
varo
legpontosabbau akkor szamolunk be a hivatkozott egye· siilet miikodeserdl, ha idezzilk a legilletekesebb f6rum. 3l »Actio Catolica« megnyilatkozasat az egyesillet miiko· deset illetden. A »Katolikus Akci6«-ban a^ ko^ majushavi ^ vetkezdket irja az egvesuletrdl, miutan annak miikodeset kelldkeppen meltatta, s az olvasokkal rnegismertette: Kimutatas a penztaregvesulet altal kifizetett rendes es rendkiviili temetkezesi segelvekrdl.
1. ^ Rendes flholt
h
log ok nOm.
1931-1933 1934 1935
1936
un.
nrobtemdl kozott
a szocialis kerdesek nyomultak eldterbe. A penztelenseg okozta tomeznvornor hihetetlen. - 5 a kor kulturniveaujaval meroben ellentetes - mereteket oltott, Ez az elkepzelhetetlen tomegnyornor nem kimel egyetlen tarsadalmi reteget sem. Nemesak azok aldor.atai e »gazdasagi« es Ilp6nzugyi krizise-nek. »viligvalsag«-nak, kik a dolgozva keresdk »boldoz taborabol« ki vannak zarva, s a munkanelkiiliek mi11i6s tomeget alkotiak, de szenved6 alanya ennek ax enidemianak, - mondhatjuk - az egesz tarsadaJom. Ma anyazi gondokkal kiizd a nagy-gazda ep· pen ugy. mint a kis gazda, iparos. keresked6. hivatalnok, stb. Nines itt kivetel a dolgozva keresok oriasi tomegeben abb61 a szempontb61, hogy a Inunka eg'y1.1ttal ielenti a nehez mei{elhet~st. a verejtekes kiizdelmet a mindennapi kenyerert. a csalad fenttartasae1't. Valami lrtbetetlen uton-m6don a vagyon es jovedelem eloszlas· bau. s ebb61 eredoen 31: eletszinvonalon athidalhatatlan ellentetek mutatkoznak. Talan sohasem volt kors7.ak. mi· kor a vagyolli ellentetek olyan kialt6k lettek volna. mint napjainkban. Keresik. k1.ltatjak. illetekesek es keveshe itlclekesek. hozzae1'tok es kontarok az emberiseg ez egeto bajanak az okit. a gy6gysze1'et. Orvosolni s~eretnek a tomegszenvedest jelento vft1sagos helyzetet. de sajnos igen keyes eredmenyet litjuk ennek a torekvesnek. E nagy kutatasban. keresesben, s ezek eredmenytelensegc kovetkc7.tchE'n mind tobhf'7.or es tobbszor hang7ik fel a7. evangeliumi igazS3ltok felebarati szeretetet siirgeto parancsszavan felepillo pc1pai enciklikc1kban {oglalt szocialis pro~ramm gyakorJati megva16sitAsa sziikse~ess'egenek id6szeriis&;c. Mind s~elesebb es szelesebb korokben Mdit at: a tudatta erle16dott hit, hogy a szocialis tomcgnyomor cs:,\k a. kris:>!tusi ertelmeiesii ig-azsag es felebariti Sleretet mindeJ1llapi eletiinkben Jeend6 ervenyesitcscveJ 5tuntethet6 meg. mert ameddig az igazsag nem JrV6z. addig mindig Iesznek elnyom6k es jogfosztottak Ennek az A.1datlan. szerencsetlen helY7.etnek a nyitja az, 110gy a hatalmasok labbal tipo1'jak embertarsaik jogait. megverik sajM kotclezettsegeiket. s elik saiat egveni ego~ntrikus. a koz1'e semmi has7.l)ot sem je1ent6. eltiiKet a masok megkarositasavaL Az j~a7.sagtalansagnak 'z a diadalm~s e16retorese a mindClmaoi eIetbe, hat kenyszcrito cr6vel :u; emberiseg na.e:v tomegeire, hogy az i~a7Saf! ura10lat bii ..tositani turliak. Az embel'isegnek e j6r:t va16 torekves'eben a katolikus egvhaz igyekezik segitse~ere lenni. s a kinvilatko7.tatasokban. s evangeli11mokban lefekteteU igazsagok fAklva fenyevel igyekezik bevilagitani a cel eMresehe7 vezeto utat. Az egvMz es vilAri tarsadalom eziranvu harmonikus egyiittmiik6dese ketsegtelen meghozza a' kivant ererlmellyt, ~mert h30 a tis:{fa erkolrsi torvenyek a vczer16 ('lve e?:v v:U1a!kozasnalt. ax a ko;r.l'e esak aJdasos lehet. Egy szfp. kozadekii ts szocialis jelent6segii kezdemenyezesrol. mint a katolfkus cr"renvezok li~rm6nikus egyiittmii1.:or1csenek lathat6 iclt
II.
122 210 618 268 1.218 Rendkiviili 517
temetesi
segelyek :
1"90~ 61101 bar'zotElt IQgdljok
Ar .Ihall
7_296'8.523'21.711'50 10.326'50 47_857'-
A•• Ih.lt 10, •• ul6n ~1111.'v.
41.883'95 :50.857'05 138.196'39 62.109'70 293.047'09
P • • • P
temetesi segelvek: 4.272'-
12.678'02 P
A jelentesnek meggy6z6 ereie abban van, hogy 1218 elhunvt tag csaladjanak 47.857 peng6 befizetett tagdii clleneben kozel haromszazezer peng6 segelvt fizetett ki ^ a Katolikus Nepsxoverseg Orszagos Temetkezesi Penstaregyestilete, tehat az elhunyt tag altal csak rovid iddn at fizetett es meg alig kamatoz6 tagdijanak tobb, mint hatszorosat es ezenfeliil 517 elhunvt, de segelyre meg nem iogosult tag utan nem az altaluk befizetett 4272 pengot fizette vissza, -^ amint az a]apszabalyok el6irjak. - hanem karitaszi s7.emnontokat is figye1embe veve. 12 ezer pengon feHili rendkiviili see:elyt, tehat a szabalyszerii osszeg haromszoroscit Iltalta ki Megtehette az ercyesiilet mindezt azert, mert pemiigyileg j61 van megalapozva. mert a tagok s7.azezres szama kiegyenliti a kocH.zatot es mert a segelykifizetesi kotele7ettscsreit tokeI"TOS es megbizhat6 intt~zetnel fedezte Ie. Ezek teszik lehetove azt, hogy a koran elhunytak csaladjai a befil,c' tett tagdij sokszo1'osat kapjak temetkezesi segelykent. A legtobb tagot e1. keszteti a belCpesre: a bizonytalan holnap_ De a husz even ,h tag-dijat fizet6. hosszueletii tagok is t&k~t ?:yiijtenek ut6c1aiknak. olyan apr6 Ossle· l!ek befizetesevel. amely osszeg-ek mint harl11atcsenpek 1iintek volna el a nehez l!a7.dasac;ri evek fo1'1'6 napjaiban. A legmeJegebben ajanliuk olvasoink figyelmebe aT.egye· si.iletet, amelynek miikodesth elenk figye1emmel fogjuk kiserni s esetr61·esetre tagjainknak arr61 beszamolunk.
Tizenegy szazaUkkal emelkedeit
a lextiLioati mutt-
A~asokszama. Az egyes ipa1'ag-ak szen£ogyas7.t~s;'tval kalll,solatban tobhizben jelentettiik mar. h!,~y a textilinar h6napr61-h6naura tobb szenet hasznal fel az iden. mint ~. mult esztendt'Sben. A leglJiabh statisrtikai adatok sze· rint a te}.."tilipar tevekenys~ge a mult esztcnd6 utols6 h6napjaiban \ljra megelenk'iilt, at 1936. cv els6 Tlel!ve' c1ehen pedig tovabb ·emeileedett. A textiliparban foglalkoztatott munkasok sza.ma 11 szazaIekkal volt nagyobb. mint tavaly (.S az egyes textilinaragak tevekenysegeneR emelkedese is e1erte a 11 szazatekot_ Kiilonosen a pamut· ipa1' ~s a miiseiyemipar termelese volt kedve.z6. mig a ~anjuipa1'ban a tcrmeMs csak 1cisebh javulc1st mutat. A foglalkortatottsag iavtlhisat mindeneke16tt a belfoldi kereslet novekedese idezte elO. ezzel szemben a kivitel tobb textilaruban nem erte el a tavalyi szinvonaJat ~s csak a Oluselvemsz6vetek expol'tjanak aTakul~sa tette eM a termeles f'melk~deset. A kerlvezo belfoldi fo· gyasztas a telCtilipar kapadtasAnak l"';hasm~Iasit javi· totta_ Az eflYSzerU le;k;m~res; ipar fl vakorldsa_ Az egyszerii tejkimeres fogalma ala a "ani 50 liter me-nnviseget meg nem halad6 te.inek minden keze1es nelkill va16 el!Vszeru arusitasa tartozik_ A ^ vOl1atko7.6 miniszteri rendelet ertelmehen ezevi februar h6 15-tol az egyszeru tejkimeres folytat6i ;J t.eiet csak cgy s7.allit6t6l szerezhettek be_ Ez a rendelkeies a kisebb teiArusok ts a tej ~rusitasav(\l fog1alko1'" "erryeskeresked6k s%emp6nl'
seen·
, I ~
111 jab61 volt hatranvos es a szerzett jogok serelmet is [elenteue. A Miskolci Kereskedelmi es Iparkamara eldterjesztese folytan Daranyi Kalman dr foldmivelesiigyi mi^ ^ nlsster ugy intezkedett, .hogy azok, akik az 1935. evi okt6ber h6 14_ napjan a szekesfovaros teruleten kiviil iparigazolvany alapjan olyan tejipart iiztek, amely nem haladta meg az egyszeru tejkimercsnek a fogalmat, ennek az ipamak gyakorlasat iparengedely megszerzese ^ neI.kiil rovabb folytathatjak, ugyis, hogy tobb szillit6t61 beszerzett tejjel kereskednek. Csatiakotzunk mittel szdmosabban a mdriazelli zorandokLashoz. Ez a^ zarandoklas, amely julius 13-an indul ^ julius 17-en erkexik vissza hajon Budapestre, szerencses kezzel egyesiti a lelki epiilest a testi ildiilessel. A resztvevdk vegighajozzak a Duna festc5ien szep felsd szakaszat, majd megtekintik az osztrak Mv.host es a vadregenyes Wienerwaldon kereszti.il luxusautocarokkal teszik meg az utat Mariazellbe, hol umlepelyesen fogadiak 6ket. A reszveteli dij 40 P, amelyben a kiilonhaj6 dija, az autocar es az elszallasolas is benne van, 69 ~-erL pedig mar ugy a haj6n, mint Mariazellben teljes sllatast is kapnak a resztvevdk, aki pedig 102 pcngot fizet, at. Budapesttol-Mariazellig es vissza autocaron teszi meg az utat es 1 napot Wienben is t6lthet. A za.,J.·andoklasra jeIentkezni, amelyhez utlevcl nem kell, az Actio Catholica k6zponti irodajaban, Budapest, IV., Ferendek tere 7. szam alatt lehet.
es
Lln.yellesen
;avlut a gepipar
loglalkoztatottsaga_
A Magyar Vasmiivek e.s Gepgyarak
Orszigos Egyesillete most tartotta meg 43-ik rendes e.vi kozgyiileset. Az egyesillet elnoke.nek, Lang Gusztavnak megnyit6 beszede utAn Kende T6dor iigyvezeto igazgat6 6s Strornfeld Ferenc igazgat6k tettek meg a mult evre vonatkoz6 jelente.st. Megallapitottak. hogy a gepipar is lenyegesen iavult. E javulas elsosorban a bels6 fogyasztas novekedesenek tudhat6 be, masrestt a gepipar a magyar piacr6l a kii1f61di ipart mindjobban kiszoritja. De gepiparunk exportja is tovabbfej16d6tt. ugyhogy a magyar gepipari termeMsnek t6bb mint egyharmadat tudja exportalni. Wunscher rrigyes dr. a Hangya vezerigazgat6ja nagystabasu elOadast tartott Kisk6r6s6n a Hangya koz"onmak es fi6kjainak a mez6gazdasagi termenyek ertekeshe.sere meginditott szeleskorii es mar eddig is j6l bevalt akci6jAr61. A roagas SzinvOllalU, tanulsagos es ~Ttekes el6adasert Safary Endre jarasi f6szo1gabir6 mondon kOszonetet. At OrsZtigos Iparegyesii.tet most tartotta kozgyiileset. Gorgey Istvan aleln6k megnyit6 beszedeben kegyele^ tes szavakkal emlekezett meg Tolnay Kornel elnok elh\myta.r61, majd reszletesen £oglalkozott az MIami intervenci6 szuksegenek problemajaval e.s kifejtette, hogy az. egyeni kezdemenyezest minden koriilmenyek k6zott fenn kell tartani_ DaInoky Kovacs J eno igazgat6 az egyesi.ilet ~vi jelenteset terjesztette eM. A kozgyiUes ezutan tovabbi barom eyre ujra G6rgey [stvant valasztotta alelnokk6, v~gill Neuhold Kornel atnyujlotta a kitiintetetteknek al egyesiileti diszermet.
MUlllwviszdtyok Csehszlovakiaban. A csebszlovcik statisztikai hivatal k6z1ese szednt 1935-ben a^ munkavisUlyok szama atlag havonta 18 volt. Ket evyel elotte - 1933-ban - havonta atlag 17 esetben meri.ilt fel munkaviszily, vagyis a munkapiac e.lete mozgalmasabb "olt_ Munkavisz4lyok, munkabesziintetes. munkaskizaras.. stb. fol}'tan tavaly ha\onta atlag 3064 munkas nem doIgozott. ami j6val tohb a,z 1933. evi 2733 fc5~yi atlag-
altal erintett ipartelepek es gyarak. szama tavaly havonta allag 49 volt, szemben az 1933_ evi 42-vel. A vesztett munkanapok atlagsd.ma 1935-ben havonta 36.192 volt, egyharmaddal tobb, mint nal. A munkaviszalyok
kct evvel eldtte. A budapesil kenyergya,. [oraalma. Budapest kihsegi ke.nyergyarannk Iorgalma ezev aprilis havaban 661.375 kg arut terrnelr. Ebbdl 612.922 kg kenyer, 48.453 kg reszta volt. Tavaly ug yanekkor csak 529.390 kg-ot termelr, vagyis a tavalyihoz kepest az idei Ior ga10m 25 szazalekos eredmenyt mutatott Iel. A Nagyll(;r(Jsi Kerteszeti EgyeSlUet legut6bbi kozgyiilescn egy erdekes gondolat sziiletett meg. mely megvalosnlasa eseten uj iranyr fog adni a Duna-Tiszakoze kerti kulturajanak, A szcvetkezes gondolata abban all, hogy a Duna-Tiszakoze a nyari gyiimolcsok, konnYll borok es a csemegeszdld kincsesbanyaja, ax itt fekvd varosok, ugymint Szeged, Kiskunhalas, Kecskemet, Nagykdros es Cegled termeldit egy kozos eel Crdekebe.Jl osszehoznak. E7. nerncsak ennek az ik varosnak a ji::iv6jet biztositana, hanem a kornyezd videk terrneloinek is
egy biztos elhelvezesi piacot letesitene. Innen fokozottabb rermeles escren Europa osszes allamai szarnara, melyek nyersgyiimolcsbevitelre szorulnak, elcgseges gyiimolcsmennyiseget lebetne kivillm. EIUlek az ot varosnak sz6l6es kertteriilete 40.000 kat. hold, gyiimolcsfainak szama pedig lobb miJli6. 1935. evi ki.ilkereskedeimi adataink szerim ax ot varos kivitele tnegkozelitette a 60.000 metermazsat. Ha ezt ke1l6keppen megszervezik, ugy hamarosan el fognak hinni, legalAbb is ezeknek a varosoknalc a dcfici~jei. meghogy a siitoipari munkasoknak csak 15 szazal6ka dolgozik megfelelo kereseti viszonyok mellett, a munkasoknak e11enben 85 szaza16ka viszont igen alacsony munkaberek mellett tengetik eletiiket, ezert nagy sz.iikseg vorna arra, hogy az Iparugyi Miniszt6rium megalIapirsa szamukra a minim:tii;; munkabereket. A munkaberek Budapesten kiviil meg nagyobb mertekben romiottak Ie a pestk6rnyeki varosokban, Ujpesten, Pestszenterzsebeten ~s Kispesten. A tavolabbi vid6ki varosokbau a budapesti munkaberek fel~t, de meg ennel is kevesebbett fizetnek ki sok helyen. A siitomunkasok
kerik a miflirruUis mankabtr
allapitastit. Arra va16 hivatkozassal,
FELHIVAS Mindazole, leilehiv.rlut ereznele, 'elvefeliJleet Icer· helile a Kalazantinus Kongregad6b,. Felvetelt nyerhetnek oly egyenek, kile legalcibb j6tendD eteUseglve', vagy ennek hilian valamely uakmabell kepzettseggel rendelleetnek. 8c3vebb felvilcigositassal, akar leve/ben is, a budapesti hazlonokseg $%olg"'. Cim: P. Pat.ki J6ne' hcizfc3nole Budapest, II., loldy Ferenc·u. 30.
112
Ebben a rov8tban szivesen vE?szunkifju olvasoinlctol mindenFefe koz/emenyt, akar h;rseda/mi, uoclalls vagy gazdasag/, aUr Ipari as kereskedelmi targyu sz akcikkeket, komoly vagy szspilodalmi munUt. A beerkezeJf irasokat telies nev es lakascimmel kell e/hitni es a kOlles tekinteteben szerkesztosegunk "ataroz. Kezlratokat nem orziink meg es nem ka/dunk vissza. Az osszes kez/rafok sorsar61 ebben a lont· ban tajelcoztatjuk a bekUldoket. !~" ., . , , .6. Leve/ben esak megcimzetf es bermentesitett boritek beku/dese elleneben wi/aszolunk. Kerluk a bekU/doket, hogy mar a borifekon je/ezzek a rovatba .szant kozlemenyeiket anal, hog}' ''''lak: ..FIATALOK«.
Bod6 Karoly szamellendr kisetalt a miniszteriumbol mohon nyelte majusvegi hiss levegot. A f6kapun jott ki, merthat delutan hat ora volt s ilyeukcr , irattaskaval a kezben, nagyon celiranyos talalkoznl valami nagyfejiivel, aki csak a £6kapun jar. Bod6nak kulouosen j6 napja volt mao Megkapta az els6 ona116 kikuldeteset, amit nem minden szamellendr el. Azert is maradt bent ket 6ra utan a hivaralaban, hogy rendezze az ugyiratait es elintezze a siirgdseket. Vert egy estilapot s megallt, hogy atnezze. Szervusz Karcsi, sz61alt meg mogotte egy hang -, hallom, hogy kikuldetesbe megy, Bod6 megfordult es Sugar Istvan szamvizsgaloval talalta rnagat szernben. Igen, holnap reg gel indulok, - valaszolta j6· kedviien. No es csak ugy, utieldleg nelkiil? Dehogy. Dele16tt mar azt is felvettem. Akkor kolcsonozhetsz ol pengot? Paranc501j, kerlek - mosolygott Bod6 es atnyujtotta a peuztarcajat. Koszonom, sok szerencset es j6 mulaL{lst, bucsuzott Sugar. Bod6 elgondolko1.va nezett utana. Szerette ezt a nyurga, elhanyagolt killsejii, bollt:m Hut, aki a hivatalaval nem sokat torodott, nyakig az ad6ssagban es felebbval6ival orokosen hadilaboll {lIlt. siSt fegyelmije is akadt mar. De minden szertelensege meHett is j6 es becsiiletes volt a szive. Amig lassan leset3.lt a Varb61, azon mulatott. hogyan szokta oktatgatni Sugar Pista a fiatalsagot. - Fiaim, - mondja - en elhibaztam az eletemet s ketletortem a karrieremet. £s tudjatok-e, mi okozta veS1.lemi' Ott alltam a valasimton a paragrafusok bek6iba verve. Az egyik ut meredek es rog05 volt, a lUasik simara taposott, fmom osveny. A 1'0gos uton Ie Iehetett razl1i a bek6kat, de ennek eUeneben balsors Ienyegette a vandort, mig a finom uton ervenyesiiles, j61et, boldogsag. karrier diszsirhely csabitgattak a valaszuton allot. - ~n, fiairn. a rogos utat valasztottam, mel't veletlentil gerinces allatnak stUiettem. Ti azonban a sima utra terjete'k, amelyiken pompasan lehet csus:mi bek6kkal is. Most a sajat, m~g rovid palyajan szaguldott vegig Bod(l goudolata. Szegenyseg, kezd6 fizetes, elnivagyas, Ids konynye1mtiskodes es az tlzsorasok megjelenese jeUemzik a palya ke7..
a
er
wt
cs
.#
uian, elegedetlenseg, a felettesek 1'esze1'61 meg bizalmatlansag s elhidegules voltak a kovetkezmenyek. V6gUl ott allt elette a szornyii. jovo, hogy minden tehetsege cs szorgalma mellett is ol'okke eladosodott Ids tiSttviselO marad. Ekkor lepett kozbe Sugar s egy ujabb melldzes alkalmaval vallara tette a kezet, belenezett elkescredert arcaba es csendesen igy sz61t: Fiam, ha vinni akarod valamire, hagyj fel a£ orokos nyavalvgasaiddal. A fonokod nem kivancsi ana, hogy tegnap nem vacsoraztal, ellenben szivesen meghallgatja a friss vicceket. A fOnokok altalaban a derils, elegedett fiukat kedvelik, a Tiborcoktol felnek. - Dehat mit csinaljak, ha szegeny vagyok s az uzsorasok is agyongydtdrnek ? - Koplalj, flam es bizzal l Mast nern mondhatok, Igazar adott a baratjanak es megkezdte az aszketaeleret. Harem h6napig nem ment sehova s ugyszolvan csak a hazulrol kapott tojason es vajon cit. De elerte azt, hogy az uzsorasok bekenhagytak s a negyedik h6napra mar szereny, de rendes ellatast biztosithatott maganak. Aztan uj ruhat szcrzett s nagy 011 vigyatott ra, hogy rnlnciig frissen borotvalva, tisztao, csin(Js:m jelenjell meg. A hivatalaball redig oem panas7.kodutt tabbe senkinek. A tobbi mar magat61 ment. Beiralkozott a kaszi1l6ba es hiisegesen kibicelt a f6noke Mtamogott. Awnkivill resztvett a tarsasvacsorikon, sorozeseken, a fellebb· val6k iinnepeltetesein s azon volt. hogy mindeni.itt has!.' no'1 es kellemes legyen. Alig telt el egy ev, a fOnokak biz~_g)a cs szeretete megint fele fordult s ne:msokara soronkiviil is e161cpett, Majd veglegesen bekeriilt a kegyeltek gardajaoa. Ig), jutott mosr az onal16 kikiildetesehez IS, miutan neMu~ kik:iildetesnel mar segedkezett, A fotrafikhoz er1 s bement, hogy nehany gyiiri.ls szivart vegyeu, mert a Uiispan huszArjanak ez a borrava.16ja. Mar el is kepzelte, mikor a kabatfeladas titan ha· nyagul at11yujtja neki: - Fogja, oreger:u .._ Stllyt helyezett az ilyen formasagokra, mert videken nagy ur a kozponti kikiildott, mindenki figyeli s m~g a helyilapok is ll1egemlekezl1ek r6Ia, rersze a kozpontban meg nem nagy potentat a s7.ameUenor, kiilonosen a fogalma7.6-karbeliekhez viszonyitva. Elmoslyodott. mert esz€be jutott az elso talalkozasa egyik miniszteri titkarral. A nagybity;anal voh, mikor beallitott a titkaf s kisse idegeniil Jlcztek egymasl'a. A bacsi eszrevette ezt es sietett az ismerkedest megtcremleni. - Ugy latom, - kezdte -"- ti meg nero is isme" ritek egymast. Hat ez itt a Karoly ocsem, - mondta a titkarnak - gyakornok mar ($ is naJatok .
t13 - Szervusz l - nyujtotta a titkar egesz baratsago,an a kezet, - rnelyik osztalyban dolgozol i - A szamvevoseghez vagyok beosztva. - Ja on a szamvevdsegnel van? - fagyort hivaralosra a mosolygo arc. Hat ott is sokra viheti bararom, csak iparkodni kelt. Hod6nak hirtelen korogni kezdctt a^ gvomra s^ eszebe jutott, hogy nom is ebedelt. Eppcn egy jobb vende.glo ele erl {:s elhatarozta, 'hogy megvacsorazik s kozben gyakorolni fogja az el6ke16seget. J6 asztalr valasztotr s enervaltan engedte, hogy a pincer kiliamozza Ieloltdjeb61. a piccolo meg a kalapjat cs tasldtjat szedje el. Majd lassan leiilt es banyagul kezebe vette az clebe nyujtott etlapot, de nem nezett bele, hanem a k6zonseget vizsgalgatta, mig az eihordc meghajolva illt mellette. Vegre unottan ledobra az etlapor 5 a pincer felt'! Iordult : - J a, igen, hat mit ajanl mester ? .- Tdei liba, rantott csirke ... Bodo legyintett 5 kozbevagott : - Csak vadat, halat es szarnyast ne, mert azokkal mat torkig vagyok. Tudja mit, valami j6 parasztos vacsorara vagyom. - Talan egy szep hagymas rostelyost ? - probalkozott a pincer. - Mond valamit. SUIt burgonvaval s egy kis savanyusaggal. - Igenis, keremassan. El6etelnek meg talan kasrinotoiast] A toias szcra gyilkos pillantast verett a pincerre, - Sohasem eszem tojast es vajat, ezt jegyezze meg. 'Adjanak ringlit sort es hagyjuk az eloetelt. A hizlalt rost61yos pompas volt s a friss tur6sc.s'ltB1!anemkiilonben. Bod6 nagyszeriien erezte magilt. MegrepetciJta a harom deci l.oldszilvaniL s vacsora utan bet~rt a kaveM,zba is egy feketere. .A kavehaz sarka.b61 j6kedvu tarsasa.g integetett fe^ Ie .s zajosan iidv6zo1te. Csak a morozus szamtanacsos nem vett reszt az: iinnep16sben. Nem is tudta kiili:inben. mir61 van szo. Elmondtak neki, hogy Bodot egycdiil ki.i1dtek ki vizsgalatra. - Az lebeletlen, - razta a fejet. Bodo e16szedte taskajab61 a kikiildetesi rendeletet $ folenyesen az oreg ele tolta: - Tessek! A szamtanacsos kezebe vette s megforgatta az irast. majd el6huzta nikkelkeretes orrcsiptetc5jct es atolvasta a rendeletet. Ma;d szemiivegevel egyiitt le'ligta aOt asz-
es
taha: -^ Csak vegyenek ki a7. oregek kezeb61 mindent, ^ majd megl~tjak, hova jutnak ezzel, - dormogte baraao~an. - Hova jutnaoak? - kerdeztek a fiatalok. Az adminisztrAci6 csOdj6hez, - vagta. ki meggy6z6dessel a szamtanacsos. A fiatalsag azonban nem hagyta magatUgyan_ Nevetseges. 1\1, oregek csak irjgykednek. Nero boszorkanysa'g egy rongyos vizsgalar. Tetet kell engedni a fiatalsagnak is. Csak igy It:het ona1l6sagra nevelni a tisztviseloketf - hangzottak osszevissza ax eUenvetesek_ - No, miert vagytok olyan hangosak? - sz61alt meg az asztal mellett Sugar, aki a^ vita alatt crkczett ^ ^ a kavehazba. 01j csak Ie, majd megtuclod! sz61r oda neki Bod6. Nagyon aictaszagotok Yan, inkabb tovabb me-
gyek.
,
- Hallgasd meg mar e16bb, mircl van lu:6, forszirozta Bodo. Eldadtak a tenyallast. - Hat, bararim, - huzta fel a vaUat Sug,h, - a tinor bizony be kelt Iogni, hogy okor lehessen beldle, ts ha mar a~za lett. nem kell csodalkczni, ha irigyli a^ j~rmot a tin6kt61. No, szervusztok urakl Sugar rovabb allt cs Bod6 is tavozni kesli.ilt. A szamtanacsos azonban mar nagyon az elemeben volt s nern engedte. Atmegvtmk Pestre! - vezenyelte - s ott meg 111(:1beszeljiik ezt az iigyet. Taxiba va~ak magukat S egy pesti .boroz6ban kotouek ki, ahonnan hajnalban szeledtek el. Bod6 g)'alog indult hazafele, hogy kisse kiszelldztesse a fejer, Mar a Lanchidnal jart, mikor eszrevette, hogy at aktataskaja, amelyben a hivatalos iratok voltak, nines vele. Vad remiilet szallta meg s rohant vissza a borozoba, de eredmeuyteleniil. Innen a budai kavehazba aut6zott, de itt sem tudtak semmit a taskar61. Kozben megvirradt, a madarak vidam csattogassal koszontottek a reggelt, az akacok es harsak boditoan iUatoztak, de Bod6t mindez nem erdekelte. Neki mar nem virrad meg tobbet. Lehorgasztott Iovel bandukolt a kis budai urcakon a lakasa fele, A hivatalos iratok elumesenek kovetkesmenyeit merlegelte. Barrnivel vedekezzek, at bizonyos, hogy iobbe nem bizhatnak benne s a karrierjenek vege, ez a huta eset meg6lte. Hirtelen ana riadt f el, hogy valakl sz6l hona_ - Mert 16gatod ugy ax orrod? TalAn elverted ax utie16leged? Mefiszt6-arcaval Sugar aUt cl6tte. - Ha csak ennyi baj lennel De kepzeld, elbagylam ::t task am a hivatalos iratokkal s nem tudl1ak r61a seholsem. - Tyii, az ald6jat I Ezcrt legalabb is felakasztanak. Holnap beadom a lemonclasom s hazamegytk parasztnak. :£n nem kezdek ujra mindent. - Ordogot adod.. Azokert a vacak iratokert nelU esznek meg. Kiilonben pedig itt a taska.d, - huzta e16 Sugar a felolt6je a161 a becses j6szagot - most aka,·tam eppen beadni a laka.sodra. A kavehazhan hagytad s magamhoz yettem. Bodo ugy erezte, hogy ujjaszilletett. Most mar moh6n szivta a^ tavaszi teggel ezer illatat, kejesen fiirdette fejet a^ kel<'S nap sugaraiban s^ vegtelen haIa.val S7.0TOngatta Sugar kezet. . Hogy koszonjem ezt meg neked? - kerde.xte s^ vegtelen szeretettel nczett Sugar faradt arcaba, mig boldogsagban ket konnycsepp hullott szemeb61. _. Ugyan, Ham! Szot sem erdemel. IGilonbcn is mindegy. :Winden mindegy. Siess haza, meg elerheted a^ reggeli gyorsot. Masfel 61'a mulva megy_ Bod6 boldogan rohant el s nemsolcira repitette a gyorsvonat a kiklildetesi helye feIe. 01cs6 aluminiumermek, szenteltviztart6k,.kicsi szobrok, olvas6k, szentkepek legnagyobb vaiasztekban
WEISZ lisieuxi
Szt.
F'RIGYES T erezke
kegytargyiizletben
Budapest, IV., Ferenciok tere 3.4. Telefonszrun: 1-836-45.
~~
FORGO IMRE
IRIA:
Csend&S~b szegenyet, elhsgyou, Ids Iskban A vidamsag he/yelt nagy szomorusag van: Nines ka%tiik a legl5bb, a jo ~desapa 8u$ a leet leis gyermelc; bu.s az ~desanya. Regen efnek mar ily nagy szomoruS8gban,
Nem nyugCldtak bela. a sors lordultaba ... Sokkal keseriibben
Eo/yile
;gr
Sz;vOk banatos, mint ossze
az elet,
a termenef.
ezutan Arter a sajto mai helyzetere es szamokkal bizonyitja a sajto Iellendiileset, ilIetve hanyatlasat. Felsorolja mindazokat a forrasokat, melyek a saito erdekebea ·slal· lottak sikra es ezekbdl lathatjuk, hogy a magyar irodalorn e}6g szegeny az ily iranyu szakmunkakban. Meg kell azonban jegyezniink, hogy a szerz6 egy leis faradsaggal legalabb az 6ts1:or6set sorolhatta volna fel a munkajciban kozzetett bibliografiaban. A munka rnegerdemel ennek ellenere minden dicseretet, mert olyankor adta ki, amikor a sajtoszabadsag veszelyben forog es amikor szukseg van olyan jolkepzett harcosokra, akik eppen a sajt6 utjan szallnak sikra a sajtoert. Kertesz J dnos dr. -0-
Nem tarthattak
;0
'desa,pat, At kel/eft lepnie nyugston a hatard A magyar embernek kotelessege ez, Felesege $live alc.arhogy epedez. V;S$za a
Dr i(ertis2 J anos: LtIlgye[orszag
Az edesanya varr, egyik gyermek jatszik, Amig az uavarrol beszefad a masik: - £des mama ker/ek, egy nonved van itten, Karia lei van katve, penze regsn n;ncsen. A gyermek
meg be sem iejezhette szavet, Mar futn; Jathatjeik a t6 Edesanyat. Kepzelhefitek, hogy volt megJepetese, Milcor reaborult reg nem latoft ferjet rart karokka! szaladt a k!s-:bb;~ gyermek, Amini meg/afte, hogy mlkent o/e/keznek. Ok is kaptak egy·ket 10 apa; csokOf, ~,omtlliong8sra ez adott nagy okot.
8evonult a esalad mar te/jes /etszamban, v,ragoss8g lett a Sloba noma/yaban! Nagyot lordul a sors szegenyes Ids laleban: Szomorus~g. helyeU - m~g!nt vidamsag van.
es az Andrasssa«.
Budapest': Magyar Mickiewicz Tarsasag 1936. 16 oldal. A Magyar Lengyel KOllyvlar sorozataban mar 9. masodik miive jelenik meg Kertesz Janos dr-nak, lu else ranulmanya Hungaria et Polonia neven kerult ki a sajto alol es a Kalazantinus 'I'udosito hasabjain mar meltattak, A mostani munka mar sokkal jelentosebh annyiban, hogy a magyar-lengyel baratsagnak aeokai Ii dokumcmumait sorolja fel, melyek kcvesbe voltak ismeretesek, _\.z Andrassyak szerepet a lengyelekert, szamialan lengyel nyelven megjelent munka vazolta, de terjcdelmesen meg nern ismerrertek, Kertesz Janos dr a magyar kozonsegnek egy hiieles es hezagpotl6 rnuukar adott, melyer a magyar sairon kivill meg az osztrak es a lengyel lapok is kelldkeppen meltattak, A Nemzeti Ujsag egy oldalnyi terjedelemben ismertette a miivet. Az ifj. Andrassy Gyula grofnak a szerepet ozv, gr6i Andrass,-' Gyulane j6voltcibol atengedett kCziratok alapjin ism~rteti a szerzot es a lengyelek 6rdekcben kifejretl parlamenti beszedeit pedig sl6szerint ko~olte leo Dr Ker· tesz j6 szolgalatot tett a magyarsagnak M ~lismerest szenett a lengyeleknel, kik :17. Andnlssyaknak nClg)'I')U sok
Racz A1 arta.
D, Riel/Ie, Jmre: Foty6Jratkultura.
KOZLEM~NYEK
Saltdrelorm.
Saitdtudomany. Budapest~ Athenaeum kiadAsa 1936. 20 oldal. A szerzQ egy regi, de aktualis temat dolgozott fel. Al!6-l hangsulyozom a regi sz6t, mert hiszen a magyar sajtonak multja van. 1780 januar l·en, tehat 156 eve ind\llt meg az e1so magyarnyelvii hirlap Pozsonybau: a Magyar Hirmond6 neven. 1790-ben meriil fel a saJt6szabadsag kivanalma a magyar ors7.aggyiilesen es e~.t61 kezdve fokozatosan indul meg a szabadsz6en, a fu~· gellen magyar sajt6&t a kiizdelem. Az 1848·as eszteud6ben erte el a kiizdolem a tetOfokat. de elerte az eredmenyt. 1848. XVIII. t6rvenycikk meger.:lsitctte torvenyesen a szabadsajt6 gondolatat. Riegler dr tanulmanya
HERMANN
OTT{)
feh~rnemu. vaszon, intezeti sz6vet, rovidaru BUDAPEST. rv.. VAel U. 46 Angol kisasszonyok intezetevei szemben. Tel.: 1-833~59.
Felhiv;uk k.dve.s munkatar.saink, olvasoinlc es elf).. f/gye/met, hogy ax augusztusl szambs 1~lu6 15~ig fogadunk el anyagofl Keziratokat nem edunk vlss:ls e.s nem orzunk meg. Csale valaubelyeggel eJ· 'atoft le~e/re va/aszolunk kalan. Rang es mod 2.: Az »udvari tanacso~« melt6~ 90S a »kiralyi tanacsosII nem az. Sarossy Bela, f/zetoink
Bp~st
es
tabbeknek:
»Az AHer« szerzc5je: Varady okokb61 maradt
Zsolt es neve csak nyomdatechnikai el.
Fatag6 lmre konyvnyorndaja, Kispest. Tel: 46-9-41.
Hentesarut
1Izv. SCHLOTTER MAJYAS.~ hentes
I>INKANA~, is szolid araibaft
mert mill/3slgben
elismert. II. , Iskola u. 40. Tel.:
1-549·68.
es
meS2aros
uzlet
11. Kapas ucca 19 sZ. As Battltyany
Uri csarnok. Naponta friss va~asu ser' t6s, marha bOT}uhusok.
es
Vasarlasainal hivalkozzon a Ka'lazanlinus T'udosit6ra! c.lNODY BELANE lel~' thi
telt~rmek fidet,
Hegedii,
Oatth,6.,.
I:toarnok IS.~Of!IlI"~.
Napunta frllt tejltil, lur6, laJl fI It •• .,.j • Napoot. fries eredttl rOl.4anj
•
I'rls~ ttn'lIhott
lo)l.
I.
I(/J~"unll g6l.ff,te:;. meleaS5 YIT.hl{~5.1.~illl~6. sJ;eI16z/l. t. uArlt(lhercndc:ulck, YllmOvek, vlllvnelekberenJezUek es c~alornadlok tervtt~r.1 C~ nefC!I~~' vAII.lau.
I anos
W eI
Bpest.
vlola,clclloe. O$$ZU alkalf~8:lelt mid6" benere:r.ne. kerien dilla'an 6r· jcgyzekel. r~lZletrizetes.. re ts. JaviI6 •. acre, vtlel. ~c8Ies. T6th maven· nC1ledOtpll6. Bpest. IV ••
~.... .~ 111
I
I
KOllulh
.:,
LejOA·U.
eves
Ceil' He!:e4Dt specl~118 hf'a~,llIkhl
I
8. - 36
TC!I: l 891-99. ,1111..,''iUirolJon
II.. Iskola ... H Tel.: 1·51 ;/·55
Szabo FJemmich
Irodal g6pek •• kell6kelc, i.vllo Sok.%oro.&'6 hoda.
GYULA
SZABO
mlihely.
A. Fiai eltybazL
-
VI. "'OO~A~ICZt(Y·UTCA
,hallelvr:mJY6r kepviselele a.aapelt. l\'. I'rollAA'£ka OUokar lice
t
'8.
Tel- fcn :
10.
I. E"4ELfT
1-223-33.
rgyetem tl!l1'rJOInmtil ~..emben, 'J'tl,. 1-8GS.!U Nngy vJol.".lta. rnlllcrultAII. lemploml rtlh .. In),alok. U'llo.~I'I1U!k, hllll:r.6a, lIIylnnalalthnn JlltAnyu~ Arok
EL~O K~16ob6,a uti iJ lr04 ..t Irog6pek Icgolc.6bball
fOES
Budai Nagy Bruhaz LEICHTNER Urul,
1'(1 urc»
u..
M.
Sltent Ann" templomnll Ed~nl. hhhulUi, bOr:hu. b6· rllnd6k. J&t~k' es plpe,.cikkc:k olCIO r1~rusj lA"i herye 4Ij
.. rt'.
J:cUilt il
a6l titbit, pen JCl,ei k. lutt.hk.llr. "cmap,."
Weigl
Tcldolluim: l.813"8 IV., M'd .. Va.ltrl .. ace .. 7.
Jozsef v'.nok
Sc'huck
Bpe.', lV., Kaa.
b·o,.·.
9.
BHY.BleS, jclvoioy, riJl~(chu1r. %omiDc.ttblllt,
~'cmkiuit6.
SPORTCIKKEK
SZAKOZLETE MaaJ'er
I.tvaa
Ter6z-kOJ'ul
j ..vitb
Vonol •
is
IRUSZDLLlTO KHa
B6r6ndok Budapnl.
Iti •• "II ... aIm!" BUDAPEST
4.
Tamogassuk
'$
II Unthid.',.5
fuv6s
Tddon:
A.tajinlatol
ell
DokupJI
2-977·34.2·r74·2t.
9)'6rf61O
~ tcgmoc!.rucU khltclbco inn-4n 1t"1,,610 •
Rtef, slclid kowl,kU$
Bud.p.r.t. VII., Gr •• alaut 49
6 U D A. N
hOI'l9'I.r.1c
HARMONIUIlAOK
~LELMISZ'ER
HA:-tG,:,ZEKGYAI.<
Stowasser J.
es DECSY
_"'cia ucc. 13. Tel.: 1.442·24 ~ayba.dt
MAGYAR
Gyula
g;p#szmt'rniJk
Allam! inttutck u.en~d()n Stat_ Jit6ja. Katolikullotizmtnycl!: Icrere •• bb be ..6.tblbl forran {u.;eT. Itya'~"ati.ultb.n. h'tla,thl clkk.llbrn
neur«: ~A ,.hfl~tl"'llIlloi4l vattatat« BtJdlJPfl
csutaro»,
Havont. mt'lel'D'~ .rl.1 DUll"" e 1&"" y... ~ hlYalkot&sul k~~J:5~ tl mellliUlclClk.
ZrJrJ.ak "
'ret.: '.I>'i.1-27
(udltlmpdk.
m,d"d~"k
motorok. liZ
vIlsal6k
d 11,1 , d I a
SZENT ANTAL kegytargyiizlet S1.cntk(.pck, szobrok, kulonJ.tle kc nsxrck , 10:,("'" fiin":n..:k, plaketrck, "~ryh;'lurl1hn, kclvluk ~th. jud,· 1I)()Sal~ .~a}JhaI6k. A kCI()'lf[rff,Vuz!t·_t_ Ildr'f(J~/i~u,'(// t·{(5Segtl,IlH (/ l1U1gyar kinai 11115.<;2(01. Budape.t. II., Marglt kijrut 23. Teleton = '.529-38
Neruda Nandor ~d~~z;i ::,U~I~6nagydrogeria ::;;}-85: l'iperecikkck.
Budapest, IV., Kossuth Laios ucca 10. hflztanasi
(ikkt:k.
T~W.~;
!>zappan{lk ~s ill<1151-erek llagy raktara.
a kereszteny
cegeket!
Ba n ki ekl. MID
j."ltAu
14)_
to!>
f 6 1d I t: ,.ato r h.•hli
Bpes!, IV., Vsci U. 3&. DUlIa uccal old.l
kill
barometerct:
I
m~'ok, Ib, s·ktpcszcti
Janos
0 ras V:I':;'
hi
S1.(!Iniivegck
Szekely
Emil
klHwb:\SoLerek
s,-aktizlctc
ts hJJ-
khtiiUkek
~u~
Idts%er~:9.zekllt!l JJlldllPe:it 1\'.. V tJ'(ismnlty-th
I•
I
Bud.\» est
IV-, Vamhaz korut
Oraraklar.
12.
Janos mcstcr
VIII., Muzeum korut 43
aNlEMBERGER·fele I(ENY£R· s s f'INOM
Alapitv3: SUTOOZEM
BUDAPEST, VII .• ISTVAN TEl.
Wacha kalapos
Telefon; 1·846 24
UT 1. SZ.
E f 0 N.
1~st-1II
Eg\:sl. napon a~ fri% siites. DiabeCS egy~b g~'6g~'sijt,:m~ny~k k(:s1.itcs('. - Korhazak, lIardAk C:; tikus
intezetok
szallit6j".
j ozscf fohcrccg cs. kir, lens. udvari s.:allit6jfl
1845.
Tel.:
1-81007.
Satn! }6$Sff J.lnondntun;itush~n hett 8'- ptngoirl Jtljt5 elWJ.f "gcrht1o Btr"~pest. II, 1old,1I Ferenc u, 10
~~)~~,ar~~;~. b~~!~~ .!.V~S:.O~l~tt~r. varban.) Jc1v(~,~y.• Laszl~St~g. Z 0 man eta b 1 a es en mkl.;'s:
£OHR1Rl"JA I r 0 f1.ke.l'e$"8d~ .. e C~qlu 8)U""O" ~ fJ Ne¥v Imlt: A l~JIJilasi cv 1883. Slercny arak! f)
11.. 1'0 Lanchirl
UC(;(I
I.
It%.
cphlp,l. Tc1efon: 1-537·87
Alnpi/va 185/
Straub
U.
Jesttkiizlclc IJlUlapc.·.(t, iI. :onTO!.'). vulT.
IV., T:sJul-U, (Pia,i$(s 7 dc/on: /-88-1-26,
Yankey !mre konyvk6to Hudapesr. IV., Kecskemeri \1. 8. Elv
maua
v:Ig6
L. DOOM L. Ittazucu .• fot6elkkrk
Bud.peRt.
Petofi Sandor
Sportcikkek , furdIJ·. strand- es .pm Il"llh:ik. inti!l:Cli ruhazat
WiIta.
R(JZICSK.JI~
KENl'ER
sportarukereskcdelmi k, f. t. glJC"t IV.. Tun Istvan u. 7. l eletou : 1·877·05. Fi6k: xi., Sxt. Imre hCICt:f{ Lilia. G Slam.
IJEZETJ
It.
7.
(·.:nlt Koronahcrccg ucca) hr.;jarat a Pilvax-kozben.
"BAROSS
lV.I(UUlEl PAOHASZI(" OT1'OI(AQ-u.a E9~~t~l'nl rel'TlplornnOI
mur.kakar.
RADIO
BAROSS U. 43.•
TELEFON:
1.312.19
Vill:ull<)ssasi cikkek Icgolcsobb bC:>7.cr:.<6i f()rT.{t:;", Inarkfts hA· 16zsti kcS2U}ck('k r~~lt1tre I~,.
Dr. KUGLER JOISEF szcn- nagykercskcdds
LIBAL
LA,JOS lATSZEREaZ
Budapest, IV.• Yeres Paine u. Szemuvcgck,
7'1
homCr01;. barometerc1c
~, •• kolal raJzeszk6z6k
•
Fl6l&Oaltl;
III -, Zalgmoncl
ucca 92.
Telefon : 1-55273
"
u
len- es gyapjuszovetek Tclcfon : 2,961·54. Bpt~l, \' [I.. Gi/..(!.ll;1 lit
:?4
~liSt!11111;:!k. kclyhek .sw.bl'ok. :cisll16k sib It:gelulI)"(bcbb he '::i 1. ~ T T. C ~ i f (' t r;'I So;t
ST E.JNE. R KA.ROCJJ 1 bentes, m~5dr05 es csemege uztete F6uzlel: ll., S:dlflltyi Dezs6 t~r 4. sz. relefon: 1·523·51
Budapesli Lenarug,.,
I
:
urOOA
OB~Rt:s A U eRA.
M
tV .• VAel
UCCA 41
Alapitflsi ~\' 1863. T.:
DI'SKAY" fotGmav~ste.1
Bpel', VII., Rak6cal a.t 18.
26.
termel
T~I.: 1·341).8HLlh dljlltl"n)
1·833·44.
V_ ker _, Ves6
ueca 4.
sz.
Tel.: 2·902·06.2·913.30, 1·855·53. 24 o1'8on bcliil hazhoz sz~llit: 1,1 porosz es haaai szenet, kiilfoldi Cs gal:~"Ari kokszot, tij~ifat. vag411, fuvar (IS I. S (, k I) S tt::lelekben legolcsebb llapi {imll.
s~
'egolcsobban
HOFFMaNN
k6pkerG5~8de.6bcn IV. ker., K~r(lly khrut 28 ~~m. KiilCllt>lui drush:;~l.
'-------
Filleres propaganda miivcs1.i tCnykC:J,ck 13x18 ern meretckbcn -I' '.()~ x'Di~k'IY(' lIev ~;Jraillilj:l. hog y jllJ sikc riilt munkat kal'. - lJlh.:v~1 ig-•l.1':oldw. • f':'Il)'kcpck ar.(Jnllal kc ~r.(jJm:k 40 filh:rcrt 6 db. ycndd6scnel. - Mti Il!lcm ~asi,'- CS,UllllClJllap is nyil\'a d. c. 9tol ~slc 7·)g. l(r.dl,,'1.meny InfJlJlllJ l)/L'Ilsoil1a/z t' s'l.t'/,'tn v elleltel)(~/I.
