EIB Tények 3
Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája A civilek véleménye szerint azonban a politika átdolgozása nem volt kielégítő, mivel abban számos, semmire sem kötelező kitétel található. Ezek azzal kecsegtetnek, hogy akkor bocsátanak közre információkat „amikor az lehetővé” és „kivitelezhető” válik. Az információ nyilvánossá tételéről egyedül az EIB dönt, ezenfelül továbbra is túl nagy döntési szabadságot biztosít a hitelkérelmezőknek azzal kapcsolatban, hogy közzétesznek-e információkat beruházásukról, amelyhez hitelkérelmet nyújtottak be. Az EIB támogatását élvező beruházások káros következményeit elszenvedő közösségek ténylegesen nem férnek hozzá az érdekeik megvédéséhez szükséges információkhoz.
Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB), közintézmény lévén, a társadalmi nyitottságot és elszámoltathatóságot kellene, hogy képviselje. Az átláthatóság és az információkhoz való időbeni hozzájutás nélkülözhetetlen azon beruházások finanszírozása során, amelyek meghatározó hatással vannak az emberekre és a környezetre. A gyakorlatban az EIB-nek teljesen elszámoltathatónak kell lennie az EU tagországok állampolgárai számára és ugyanígy azon egyéb országok állampolgárai számára is, ahol a bank beruházásokat finanszíroz. Az emberek alapvető joga, hogy megismerjék a tervezett, illetve megvalósított eljárásokat, tevékenységeket és fejlesztéseket. Az Európai Unió (EU) intézményeként – és mivel az EU aláírta az Aarhusi Egyezményt az információkhoz való hozzáférésről – az EIB-nek kötelessége lenne nyilvánosságra hoznia a tevékenységével kapcsolatos információkat.
Új Átláthatósági Politika A civilek nagy lehetőséget látnak az új Átláthatósági Politikában, feltéve, ha a bank menedzsmentje és alkalmazottai a szerint cselekednek a valóságban is. A dokumentum főbb pontjai: 1. Az Igazgatóság először felülvizsgálja a 2002-es Információs Politikájának működését és a dokumentumokhoz való hozzájutást szabályozó dokumentumokat 2005-ben. 2. Az EIB célja, hogy az információkhoz való hozzájutás kapcsán az elérhető legjobb technikákat alkalmazza, elsődlegesen a honlapján keresztül. 3. Az EIB megvizsgálja, hogyan tudná saját vezetési módjait tovább javítani, ezáltal is mutatva elkötelezettségét a legjobb gyakorlat felé. 4. Figyelembe véve az EU fő célkitűzéseit a versenyképesség és a fenntarthatóság elérésében, az EIB figyelemmel kíséri a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás folyamatát és az EIB-ben való alkalmazásának lehetőségét. 5. A tervezett Aarhusi jogszabályokat melyeket a Bizottság 2003-ban fogadott el és a Parlament nemrégiben támogatott minden EU intézménynek alkalmaznia kell.
Az EIB azonban nem így cselekszik: meglehetősen válogatós azzal kapcsolatban, hogy melyik információt adja ki és melyiket nem. Gyakran megtagadja a beruházások fő dokumentumainak kiadását, mind hitelkérelem jóváhagyása előtt vagy után. Ez a szűkszavúság gátolja a közösségek teljes körű tájékozódását és beleszólását az őket érintő fejlesztésekbe. A bank hozzáállása az elmúlt időszakban lassan változik. Az EIB az elbírálás alatt lévő hitelkérelmek egy részét nyilvánossá teszi a honlapján, 2002-ben pedig átdolgozta Információs Politikáját és 2004. június 10-én kiadta új Átláthatósági Politikáját. Az Információs Politika átdolgozásával kapcsolatban létrehozott egy email címet, ahová az érintettek elküldhetik az Információs Politikára vonatkozó megjegyzéseiket (
[email protected]).
1
EIB Tények 3 bank állítása szerint a szabályok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a következő ellentétes érdekek között:
Az EIB Információs Politikája Az EIB állítása szerint Információs Politikájának fő célkitűzése az, hogy működésének módjáról és tevékenységéről a lehető legtöbb információt bocsássa rendelkezésre. Információs Politikáját a bank ezenfelül „fejlődő és rugalmas folyamatnak” tartja, amely „folyamatos értékelés és minőségelemzés tárgyát képezi”. Továbbá beszél arról is, hogy Információpolitikai Nyilatkozatának célja, hogy „tevékenysége nagymértékben átlátható legyen és egyre hatékonyabban tudjon kommunikálni az összes érintettel”.
• az információk és dokumentumok lehetőség szerinti megosztásának, valamint – és ez különösen lényeges – az Aarhusi Egyezmény törekvéseinek és céljainak a vonatkozó uniós jogszabályokkal és az EIB működési keretével összefüggésben való megfelelés célkitűzése; • az üzleti szerződésekre és piaci tevékenységekre vonatkozó európai és nemzeti szabályozásokkal összhangban levő titoktartás tiszteletben tartásának kötelezettsége; • azon kötelessége, hogy tiszteletben tartsa üzlettársai kereskedelmi és piac érzékeny érdekeit; • azon kötelessége, hogy megvédje az egyének titoktartással összefüggő érdekeit.
Számos civil szervezet már egy ideje folyamatos nyomást gyakorol az EIB-re, hogy elérje a beruházásokhoz és a magánszférához fűződő viszonyaihoz kapcsolódó dokumentumok teljes körű hozzáférhetőségét. Ennek eredményeként az elmúlt években a bank átdolgozta Információs Politikáját. Legutóbb 2002. októberében tett közzé dokumentumokat, amelyek az információhoz való hozzáférést tárgyalták. Bár ezek a lépések helyes irányba mutatnak, az elsősorban az EIB honlapján keresztül elérhető információk gyakorta nem elég részletesek, egyes hitelekhez pedig semmilyen vonatkozó dokumentum nem található. A beruházásokhoz kapcsolódó információkat gyakran csak azután teszik közzé, hogy az Igazgatótanács engedélyezte a hitelt, ami túl késő ahhoz, hogy a civil társadalom vagy a beruházás megvalósításának térségében élő emberek érdemben bekapcsolódhatnának a folyamatba.
Ez az „egyensúlyozás” szolgál magyarázattal arra, hogy az EIB miért vélekedhet jelenleg úgy, hogy visszautasíthatja egyes hitelek vonatkozó dokumentációjának nyilvánossá tételét. Az érv, amely megállapítja, hogy közpénzeket felhasználó közintézményről van szó, azonban legalább ilyen erős, ha nem erősebb érv amellett, hogy az információkat időben nyilvánosságra kellene hozni – ahogy azt egyre több uniós intézmény teszi. A magánszféra üzleti titkának és a közérdekű információ nyilvánosságának érdekellentéte tehát felveti a kérdést, hogy mennyiben beszélhetünk uniós testületről az EIB esetében (lásd: EIB Tények 2).
Saját állítása szerint információs politikájának sarokpontjait az átláthatósággal és az információ nyilvánosságával kapcsolatos vonatkozó uniós irányelvek és egyéb jogszabályok jelentik. Elismeri azonban, hogy lépést kell tartania a (kereskedelmi) bankszektor legjobb gyakorlatával, ugyanis az EKSzerződés értelmében tekintetbe kell vennie az információk titkosságáról szóló európai és nemzeti jogi rendelkezéseket is. Ezt az alkalmazott elvei is alátámasztják, ahogy azt a 2002-ben elfogadott „Szabályok a dokumentumok társadalmi hozzáférhetőségéről” megfogalmazza. A
Az EIB információs politikája és az EUjog A környezeti hatásvizsgálatokról (KHV) szóló uniós irányelv megállapítja, hogy a társadalom számára hozzáférést kell biztosítani az összegyűlt információkhoz, illetve lehetővé kell tenni számára, hogy a beruházások megkezdése előtt véleményt nyilváníthasson. Az 1998-ban elfogadott Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférhetőség viszonylatában széleskörű és érvényesíthető jogokat biztosít. Az EIB azt 2
EIB Tények 3 szakaszban levő hitelekről. Saját vélekedése szerint általában elegendő információt hoz nyilvánosságra az általa később esetleg finanszírozott beruházások többsége esetében. Ugyanakkor elismeri, hogy a beruházások gazdái az engedélyezési eljárás során üzleti titokra hivatkozva megtilthatják bizonyos anyagoknak - a nyilvánosság számára elérhető - az előkészítési szakaszban levő beruházások listáján való - megjelentetése ellen. Senki sem tudja, hogy hány ilyen eset volt, ugyanis ez az információ is titkosnak minősül! Amikor civil csoportok megpróbáltak a beruházások egyes dokumentumaihoz, például környezeti hatástanulmányokhoz, szociális hatások kiértékeléséhez vagy megvalósíthatósági tanulmányokhoz az EIB Igazgatótanácsának jóváhagyása előtt hozzájutni -, szinte mindig az EIB munkatársainak elutasításával találkoztak.
állítja, hogy kéri a beruházások megvalósítót, alkalmazzák a 2003/4/EC direktívát a környezeti információkhoz való hozzáférésről, és kéri, ha olyan országban valósul meg egy beruházás, ahol az Aarhusi Egyezmény életbe lépett, a megvalósítás során annak rendelkezésit is tartsák be. Az 1049/2001/EK rendelet a környezeti vonatkozású információk közzétételére kötelezi az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet. Az EIB hangoztatja, hogy betartja ezt a rendeletet, bár az nem vonatkozik rá. Az EIB állítása szerint lehetővé teszi honlapján keresztül a beruházások összefoglalójának elérhetőségét A Bizottság azonban jelenleg új rendeletek kidolgozásán fáradozik, amelyek már más uniós intézményekre is kötelezően vonatkoznának, beleértve az EIB-t is. A Bizottság tevékenysége végső fokon oda vezethet, hogy az EIB-t ugyanazon szabályok fogják kötni, mint a többi EU intézményt.
Lényegében ez azt jelenti, hogy egy beruházás finanszírozásáról társadalmi részvétel nélkül, például a hatásokkal leginkább szembesülő helyi közösségek kizárásával hozhatnak döntést. Az EIB 2003 júniusában kijelentette, hogy a tervezett fejlesztések 70%-a esetében az Interneten információkat hozott nyilvánosságra. Ennek valódiságát azonban lehetetlen ellenőrizni, éppen azért, mert nem lehet tudni az aktuális hitelek számát. Egyes esetekben előzetes értesítés sincs arról, hogy egy adott hitelkérelmen dolgozik a bank. A legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy sok fejlesztés fontos dokumentumát bizalmasan kezelik még a jóváhagyás után is.
Abban az esetben, ha az EIB visszatart bizonyos információkat, az Európai Ombudsmanhoz lehet fordulni. Megjegyzendő, hogy az Ombudsman felhatalmazása miatt ezzel a joggal csak uniós polgárok élhetnek. Ez tehát diszkriminatív azokkal a nem EU tagországokban élő emberekkel szemben, akiket kedvezőtlenül érintenek az EIB hitelei. Az EIB 2002-es Információs Politikája szerint az emberek az EIB Főtitkárát is megkereshetik panaszukkal. A civil szféra jelenleg vizsgálja ezt a lehetőséget, habár a Főtitkár, lévén az EIB alkalmazottja, nem olyan független, mint az Ombudsman és messze van még más nemzetközi pénzügyi intézmények követendő gyakorlatától is.
Ez szöges ellentétben áll a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) gyakorlatával, amelynek során az előkészítés szakaszában lévő beruházások legfőbb környezeti információi elérhetők és véleményezhetők a nyilvánosság számára.
EIB információs politikájának problémái A hitelinformációk tartalma Az EIB szerint az általuk a világhálóra feltett hitelkérelmeknél összefoglalókat találunk, amelyek részletes információkat tartalmaznak, beleértve a hitel kérelmezőjét vagy a pénzügyi közvetítőt, a beruházás helyszínét, az ágazatot, a fejlesztés leírását, céljait, környezeti és szociális vonatkozásait,
Több problémát is megállapíthatunk az EIB Információs Politikájával kapcsolatban: Az előkészítési szakaszban levő hitelek bizalmas kezelése. Örvendetes lépésként 2001-től az EIB közöl némi információt a honlapján az előkészítési
3
EIB Tények 3 bizonyítékunk, hogy az EIB képes lenne ellenőrizni a tanulmány minőségét, mivel erre nincs megfelelő személyzete. Ezért egyértelmű eljárásokra lenne szükség a KHV folyamatában, beleértve annak szabályozását is, hogy mikor kell nyilvánosságra hozni a dokumentumokat, illetve mikor kell megkezdeni a egyeztetéseket az érintettekkel. Ez különösen fontossá válik annak tükrében, hogy az EU határain kívül – ahol elképzelhető, hogy nincs érvényben ilyen jogi szabályozás – a beruházott pénzösszegek mennyisége nő. A Világbanknál és az EBRD-nél a hitel jóváhagyása előtt kötelező a KHV elvégzése azoknál a beruházásoknál, amelyek jelentős környezeti hatással járnak.
beszerzési adatait, az EIB által javasolt finanszírozást, a teljes költségét és a fejlesztés állapotát. Ezek az adatok ugyanakkor, még ha rendelkezésre is állnak, alig tesznek ki többet, mint egy szellősen teleírt oldalt. Sok esetben döntő fontosságú szempontok hiányoznak, pl. a felmerült sajátságos környezeti és szociális problémák, vagy hogy milyen szinten valósul meg az KHV. A civil társadalommal folytatott egyeztetések eredményeit se teszik közzé, pedig elég ritkán kerül ezekre sor. „Globális” hitelek Az „globális” hitelek adatainak nyilvánosságra hozatala a hitelt felvevő közvetítő bank felelőssége. A hitelkérelem elbírálási folyamata során az információk titkosíthatók. Más fontos, például a végrehajtó szerv által készített vagy a várható környezeti és szociális hatásokat elemző dokumentumokat szintén nem tesznek nyilvánossá.
Az EIB információs politikájának súlyos hiányosságain felül, a társadalommal a beruházásokról folytatott egyeztetések sincsenek összhangban a más intézmények által folytatott modern eljárásokkal. A beruházás elfogadása előtti társadalmi konzultációk lebonyolítására nincsenek meghatározva feltételek vagy eljárások, ezekről a hitelkérelmező dönthet. A fejlesztés megvalósítása során az érintetteknek csak ritkán adódik lehetőségük valódi egyeztetésre, és kevés figyelmet kapnak a helyi közösségek tagjainak aggályai. Mi több, nagyon keveset lehet tudni az EIB belső folyamatairól, így a bank kevésbé átlátható, mint más uniós intézmények. Az egyes ülések jegyzőkönyvei, a döntéshozatal támogatására készült dokumentumok és az EIB tanácsaiban folytatott megbeszélések tartalma nem érhető el a közvélemény számára, és ettől az EIB csak még titokzatosabbá válik.
A „globális” hitelek pozitív hatásúak is lehetnek, mivel ezek segítségével kisebb és valószínűleg fenntarthatóbb fejlesztéseket finanszíroznak. Azonban nem áll rendelkezésre kellő információ arról, hogy mit támogatnak ezen hitelekkel, és mivel ezek a hitelek nincsenek környezeti feltételekhez kötve, nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A környezeti hatásvizsgálat nyilvánossá tétele a hitel Igazgatótanács általi jóváhagyása előtt Jelenleg az EIB-nél nincs érvényben olyan politika, amely megkövetelné, hogy az Igazgatótanács hozzájárulása előtt nyilvánosságra hozzák a KHV-kat vagy a beruházás más környezeti dokumentációját. A gyakran a jóváhagyási eljárás után tartott közmeghallgatások egészítik ki ezt a gyakorlatot. Így a KHV eljárás szükségessége és eredményei teljes mértékben értelmetlenné válik, hiszen a fejlesztés finanszírozását már elfogadták. Az EIB ezenfelül a hitelkérelmezőre bízza a KHV elkészítését és a vonatkozó dokumentumok nyilvánosság elé tárását. Bár az EU országok nemzeti törvényei előírhatják KHV készítését, arra nincs
Civil kampány az EIB átláthatóságáért Az EIB Éves Közgyűlése alatt, 2003. június 3-án rendezett akción civil szervezetek ismételten az átláthatóságot kérték számon a bank luxemburgi székháza előtt. Az EIB Kormányzóitól és Maystadt elnöktől az Információs Politika jelentős módosítását követelték. Az EIB a civil szervezetek által felvetett témákra válaszul egy közleményt adott ki, „Az EIB átlátható Információs Politikája” címen. A közlemény
4
EIB Tények 3 elmagyarázta az EIB Információs Politikáját, ugyanakkor semmit sem változtatott azon a tényen, hogy ez a politika korlátozó jellegű.
„Globális” hitelek: • Az „globális” hitelekre vonatkozó kérelmek elbírálási folyamatát - a többi hitelhez hasonlóan - hozzák nyilvánosságra. Az „globális” hitelhez kapcsolódó összes információ, úgymint a végrehajtó szerv kiléte, a hitelhez kapcsolódó feltételek, továbbá minden lehetséges környezeti és szociális hatás legyen nyilvános. A hitelt felvevő közvetítő bank legyen köteles betartani az EIB Információs Politikáját, mivel EIB forrásokat használ fel.
Az civilek követelései: Az előkészítési szakaszban lévő beruházások adatainak nyilvánosságra hozása: • Az EIB Információs Politikája legalább 120 napban határozza meg azt, amennyivel az Igazgatótanács döntése előtt a beruházásra vonatkozó információkat nyilvánossá kell tenni.
A KHV-kat tegyék nyilvánossá az Igazgatótanácsi jóváhagyás előtt: • Az EIB vezessen be egyértelmű politikát, amely előírja, hogy a hitel igazgatótanácsi jóváhagyása előtt nyilvánosságra kell hozni a KHV-t és a beruházás más környezeti és szociális témájú dokumentációját. 60 nappal a nyilvános meghallgatás előtt angolul és a helyi nyelve(ke)n tegyék nyilvánossá ezeket az iratokat. A jelenlegi gyakorlat szerint ezeket csak az Igazgatótanács jóváhagyása után teszik közzé, már ha egyáltalán nyilvánosságra kerülnek.
Titkosság alkalmazása a beruházásokkal kapcsolatban: • Az összes vizsgált hitelkérelmet sorolják fel az előkészítés alatt álló beruházások listájában. Jelenleg, ha a hitel kérelmezője nem adja beleegyezését, a beruházáshoz tartozó információk nem jelennek meg ebben a listában. • Tegyék közzé az összes környezeti, szociális és emberi jogi hatástanulmányt és minden vonatkozó az embereket a fejlesztés kockázatairól tájékoztató információt.
Havi összefoglaló az EIB tevékenységéről: • Az EIB tegyen eleget a többi nemzetközi pénzügyi intézmény normáinak, és jelentessen meg egy havi összefoglalót tevékenységéről, amely tartalmazza a hitelek összes részletét, beleértve a környezeti és szociális hatásokat, illetve a döntések és a hitelkérelmek jóváhagyásának tervezett dátumát. Ez az új kérelmekre is vonatkozik.
A hitelinformációs lap tartalma: • Az EIB mindegyik beruházás esetében állítson össze és hozzon nyilvánosságra egy hitelinformációs lapot. Ez tartalmazza a fejlesztés alapvető adatait és mindazokat a környezeti és szociális hatásokat, amelyek a beruházás átvilágítása során felmerülnek. A bank foglalkozzon behatóan a környezeti hatásokkal, beleértve a KHV folyamatot és a civil szférával folytatott egyeztetés eredményét is, annak lezárása után. A szociális hatástanulmány vázolja fel a javasolt fejlesztés hatását a várhatóan érintett egyénekre és közösségekre, és az azok enyhítésére fontolóra vett intézkedéseket. • Az irat tartalmazza az alábbi részleteket is: az Igazgatótanács döntésének várt időpontja, a hitelszerződés aláírásának becsült időpontja, illetve a végrehajtó szerv és a hitelért felelős EIB munkatárs elérhetősége.
A bank belső folyamatainak átláthatósága: • Az EIB vegye át más nemzetközi pénzintézetek „legjobb gyakorlatát”, és növelje eljárásainak és belső értékeléseinek átláthatóságát. Ez magában foglalná a munkatársak listáját és tájékoztatást adna a hatáskörökről és elérhetőségekről. Az EIB tegye nyilvánossá az Igazgatótanács iratait is, úgymint az Igazgatótanács munkatervét, havi beosztását, az ülések napirendi pontjait és az Igazgatótanácsban a hitelnyújtásról és politikákról folytatott megbeszélések összefoglalóját. • Az EIB hozza nyilvánosságra a hitelek – beleértve a „globális” hiteleket is – 5
EIB Tények 3 megvalósítására vonatkozó dokumentumokat, a középtávú beruházás értékelésektől kezdve a fenntarthatóságának végső kiértékeléséig.
„Az EIB információs és nyilvánosságra hozatali politikája" – a valóság http://www.bankwatch.org/publications/issue _papers/2003/eibagm_june/infopolicy_eib_0 6-03.html
További olvasnivalók és információk: EIB Átláthatósági Politika http://www.eib.org/Attachments/strategies/tr ansparency_en.pdf =================================
EIB dokumentumok nyilvánossága: Információpolitikai nyilatkozat http://www.eib.org/Attachments/strategies/p ai_ips_en.pdf
Tények az Európai Beruházási Bankról: Hogyan kommunikál az EIB - Áttekintés http://www.eib.org/Attachments/strategies/h oweibcom_en.pdf
EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank
Szabályzat az EIB munkatársai számára a nyilvánossággal való megfelelő adminisztratív magatartásról http://www.eib.org/Attachments/general/cod e_en.pdf
EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája
Szabályok a dokumentumok hozzáférhetőségéről http://www.eib.org/Attachments/strategies/p di_rules_en.pdf Az EIB társadalmi információs politikájának felülvizsgálata http://www.eib.org/news/policy/
EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok
Az EIB válasza az NGO-k több átláthatóságot követelő felhívására http://www.eib.org/news/news.asp?news=58
EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország =================================
Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége - 2004 További információk: Éger Ákos,
[email protected], tel: 1/216-7297 Magda Stoczkiewicz,
[email protected], tel: +31/20-622-13-69
6
