,,Jövőépítés ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ KONCEPCIÓJA

1

,,Jövőépítés” ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ KONCEPCIÓJA

2013-2020 Készült Ópályi Község Képviselő Testülete megbízásából az Ópályiak Baráti Köre Egyesület által

Készítette:Erdélyi Ilona teleház-gazdaasszony projektmenedzsment szakértő vidékfejlesztő szociális munkás 2013. február 28.

ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

2

Tartalomjegyzék:  MÓDSZERTAN  A SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE  TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ FORRÁSLEHETŐSÉGEK  ÓPÁLYI KÖZSÉG HELYZETELEMZÉSE  A FALU HELYZETÉT ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEK, A NAGYOBB EGYSÉGEKBE VALÓ ILLESZKEDÉS - GAZDASÁGPOLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK  A KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS MÓDSZERTANA, FOLYAMATA  FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK  MELLÉKLETEK Kidolgozott projekt javaslatok a településfejlesztési koncepcióhoz


3

Módszertan Jelen fejlesztési dokumentum elkészítéséhez az alábbi módszertant alkalmaztam: –

elemeztem a régió és a mátészalkai kistérség terület és vidékfejlesztési koncepcióit

–

felhasználtam az előző években az Ópályiak Baráti Köre által készített kutatási eredményeket, amelyek több területre is kiterjedtek (szegregált területen élők életminősége, összehasonlítva az anyatelepülésen élőkkel, szociális felmérés szövetkezet alapításához, milyen szabadidős tevékenységet végezne szívesen a lakosság?)

–

felhasználtam a ,,Prizmajáték” módszerrel készült ,,beavatkozási” térképet is, amelyet 2010-ben trénerek

és

fejlesztési

szakemberek

bevonásával

készítettek a

civilszervezetek –

megnéztem, hogy milyen támogatási formák állnak rendelkezésre a hazai és Európai Uniós forrásokból jelenleg, és mi várható a következő fejlesztési ciklusban (20142020)

–

megvizsgáltam az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, saját forrás lehetőségeit

Felhasználtam a közszolgáltatásban dolgozókkal, egyházak és civil szervezetek képviselőivel, települési képviselőkkel, vállalkozókkal készített interjúkat. Ugyanezen részvevőkkel projekttervek is készültek, melyeket szintén felhasználtam a koncepció készítése során. 2011-ben 5 kérdést tettünk fel az interjúalanyoknak, melyek a következők voltak: –

Milyen problémákat lát a falu életében?

–

A problémák tükrében milyen fejlesztési elképzeléseket tart szükségesnek?

–

Hogyan segítené elő a munkahelyteremtést a faluban?

–

Milyen adópolitikát folytasson a képviselő-testület?

–

Milyen lehetőségeket lát a közszolgáltatás színvonalának növelésére?

A közszolgáltatásban dolgozó interjúalanyok a következő szakterületeken dolgoznak: települési képviselők, adóigazgatás, anyakönyvi igazgatás, szociális- és gyámügyi igazgatás, hivatalsegédek, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, építésigazgatás és műszaki feladok ellátása, iskola, óvoda. Összesen 34 fő válaszolt a kérdéseinkre.


4 A Műhelymunkák több naposak voltak, és 3 részből álltak: 1. A résztvevőkkel a problémákat csoportokba szedtük, majd probléma- és célfákat állítottunk fel. 2. A problémákból kiindulva probléma csoportokat hoztunk létre és kiválasztottunk 4 fő problémát, amit közösen 5-6 fős kiscsoportokban projekt javaslattá dolgoztunk ki. Elkészítettük mindegyik téma SWOT analízisét és logikai keretmátrixát. 3. Mindezeket követően értékeltük, és jóváhagytuk a civilek ,,Prizmajáték” javaslatát és javaslatot tettünk a fejlesztési koncepció tartalmára.

A szakirodalom áttekintése A szakirodalom áttekintése során áttekintettem területfejlesztésről szóló törvényeket, stratégiákat, és a területfejlesztés fogalmi meghatározását. Megvizsgáltam, hogy mely országokban,

milyen

módszertant

használnak

a

fejlesztési

tervek

elkészítéséhez.

Áttekintettem a hazai szakirodalmat. Elsősorban a közösségfejlesztés és a szociális gazdaság területén történt kutatások, írások, dolgozatok nyújtottak sok gyakorlati információt. Ezeket jól tudtuk hasznosítani a tervezés során is.

Területfejlesztés meghatározása ,,A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényben a főváros és a vidék megkülönböztetését találjuk. A törvény a vidéket ugyan nem, de a mezőgazdaság vidékfejlesztés

térségeit

konkrétan

meghatározza.

Ezek

szerint

a

mezőgazdaság

vidékfejlesztés térségei (rurális térségek) alatt olyan térségeket ért, ahol jelentős a mezőgazdaságban

foglalkoztatottak,

illetve

mezőgazdasággal

foglalkozók

aránya

a

foglalkozási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya (1996. ÉVI XXI. TÖRVÉNY). A Nemzeti Agrárprogram (1997) alapján vidék az a terület, ahol mezőgazdasági tevékenység, a zöldfelület (erdő, természetes táj) dominál és amelyet aprófalvas településszerkezet, alacsony beépítettség, illetve csekély népsűrűség jellemez. Vidéki településnek minősülnek mindazok, amelyek városi státusszal nem rendelkeznek, vagy rendelkeznek ugyan városi státusszal, de lakónépességük nem haladja meg a 10 000 főt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2000-ben elkészítette a SAPARD Program keretén belül Magyarországi Vidékfejlesztési Tervét, melyben a vidéki térségek ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

5 lehatárolása a következő szempontok szerint történt: demográfiailag kedvezőtlen helyzet, elöregedés és tartós elvándorlás, gazdaságilag átlagos vagy elmaradott, infrastrukturálisan átlagos vagy elmaradott, dinamikában átlagos vagy elmaradott, általában (komplex mutató) átlagos vagy elmaradott. Ennek alapján 92 kistérség (1832 település) alkotta Magyarország vidéki térségeit, és ugyanez a csoport jelentette a területfejlesztés kedvezményezett térség típusai közül a vidéki (rurális) térségeket. Az ország teljes területének ruralitás szerinti beosztása tehát: alapvetően vidéki volt 92 kistérség, jellemzően vidéki volt 49 kistérség és alapvetően városi jellegű volt 9 kistérség (FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, 2000). A népsűrűségi mutatót az Európai Unióban egyébként is széles körben alkalmazták (és alkalmazzák ma is).” (Dr Balcsók: Szemelvények a vidékfejlesztés témaköréből 2011)

A településfejlesztési koncepció célja ,,A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció. A településfejlesztési koncepció feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszú távra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit. A koncepció alapján a települési önkormányzat és a helyi társadalom tagjai a közös célokra és értékekre összpontosítanak a társadalmi egyetértés alapján. A településfejlesztési koncepció egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és az ellenőrzés dokumentuma”.( Kerekes György: Településfejlesztési füzetek) Napjainkra már szinte minden település rendelkezik településfejlesztési koncepcióval. Olyan fontos dokumentum lett, hogy már szinte egyetlen pályázatot sem lehet beadni a megléte nélkül. A támogató szervezet a beadásra kerülő pályázatokban kéri, hogy mutassuk be, hogy hogyan kapcsolódik az adott fejlesztés a település fejlesztési koncepciójához.


6

Milyen módszerei vannak a településfejlesztési koncepció elkészítésének? ,,A településfejlesztési tervezés Észak-Amerikában és Nyugat-Európa több országában használatos tervezési módszer. A haladó országok települései évek óta sikeres eszközként használják versenyképességük fenntartása érdekében. A fejlődésben legsikeresebb települések folyamatosan készítenek saját fejlesztésükre terveket és a tervezést úgy kezelik, mint a település vezetéséért felelős szervezet egyik jövőt megalapozó tevékenységét. A településfejlesztési tervezés olyan folyamat, amely nemcsak koncepcióalkotás, hanem a település működésére, fejlesztésére vonatkozó széles körű megközelítés, melynek során olyan megoldásokat keresünk a települési viszonyok alakítására, amelyek a legjobb eredményeket hozhatják a jövőben. A településfejlesztési tervezés eredménye a település jövőképét felvázoló modell, amely eligazodást nyújt a megfelelő döntések meghozatalához. A településfejlesztési tervezésre a szakirodalom számos modellt kínál. A főbb megoldások a következőkben foglalhatók össze: a) A tervezési modell alapja az ún. Harvard Policy Model 1920-ban készült a Harvard Business School számára és az üzletvitel kidolgozásához, a nyereségorientált szervezetek jövőbeli működésének tervezéséhez nyújtott segítséget. Ezt a tervezési technikát fejlesztették tovább (Olssen és Eadie 1982, Sorkin, Ferris és Hudak 1984, Barry 1993). A modell fő szándéka segítséget nyújtani a települések fejlesztéséhez, hogy a legkedvezőbb helyzetet alakíthassák ki önmaguk és környezetük között. A szerzők megfogalmazása szerint: „… a településfejlesztési terv a település üzleti szándékainak, politikájának és működési szabályainak megfogalmazása”. b) A Stratégiai Tervezés Módszere (Strategic Planning System). A stratégiai tervezési módszert úgy tartják, hogy az a települési vezetők számára készül, segít a legfontosabb döntések meghozatalában, megvalósítani az elhatározott célokat, ellenőrizni az eredményeket, mindezt a település, mint szervezet funkcióin és szintjein keresztül. Lorange (1980) szerint a stratégiai jellegű tervezésnek tisztáznia kell, hogy: hová és hogyan akarunk eljutni, ahhoz milyen háttér áll rendelkezésre, és hogy hol tartunk. c) Bryson szerint a stratégiai tervezési modell nemcsak a nyereségorientált szervezetek számára alkalmas fejlesztési szisztéma, hanem közösségi (public) és nonprofit szervezetek is használhatják jövőképük és jövőbeni működésük kialakításához.


7 d) A Stakeholder Management Approaches (Freeman 1989) a szervezet tulajdonosainak, részvényeseinek

kívánságaira,

igényeire

összpontosít

(ilyenek

lehetnek

pl.

alkalmazottak, kliensek, vásárlók, tagok, szponzorok vagy kormányzat, önkormányzat is). Az ilyen módon érdekelteknek természetes igénye, hogy a programok megvalósuljanak, a termékek keresettek legyenek, a szerviz magas színvonalon működjön, azaz, a fejlesztés eredményes legyen. A tervek és a stratégiák a részvényesek, tulajdonosok fejlesztési sikereinek érdekében készülnék. e) A Strategic Issue Management a stratégiai jelentőségű témákra, kérdésekre fókuszál. Ezek tartalmazzák a potenciális fejlesztési lehetőségek megfogalmazását és azonosítását (mind a szervezeten belül, mind azon kívül), a szervezet adottságainak, teljesítőképességének, lehetőségeinek figyelembevétele alapján. E modellek gyakran szoros összefüggésbe kerülnek a politikával. Más modellek elsősorban a tervezés folyamatára koncentrálnak és az elkötelezettséget, a szakértelmet helyezik a településfejlesztési stratégiai tervezés középpontjába. Ismertek ún. innovációs stratégiák, amelyek az új, kreatív gondolatok számára dolgozzák ki a megvalósítási változatokat. Igen fontos pl. a pénzügyi stratégiai tervezés, amelyet a források kezelésére, a nyereség és a tartalékképzés módszereként használnak.” (Kerekes György: Településfejlesztési füzetek)

A településfejlesztési tervezésről általában ,,A településfejlesztési tervezés a település társadalmi, gazdasági, környezeti és műszaki-fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a településpolitikai döntéshozók, a civil szerződések és érdekképviseletek, valamint több tudományág szakembereinek bevonásával készülő, a település hosszú, közép- és rövid távú fejlődési irányainak meghatározását szolgáló tervezési folyamat, mely során elkészül a település jövőjével kapcsolatos alapvető döntések és akciók rendszere. A településfejlesztési tervezés az a folyamat, amelynek során egy település meghatározza saját jövőjét, a hozzá vezető utat, kijelöli a feladatokat és a megvalósítást biztosító eszközöket (ide értve a végrehajtásban közreműködőket is). A településfejlesztési tervezés a különböző szaktudományok módszereivel támogatott sokszereplős együttműködés, amelynek eredményeképpen megalapozott döntések és akciók születnek. A településfejlesztési tervezés segít meghatározni a legfontosabb megoldásra váró ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

8 kérdéseket, megtalálni a település erősségeit, a legfontosabb lehetőségeit, amelyek kiegyenlíthetik a hátrányokat, és minimumra csökkenthetik a kockázatokat és veszélyeket. A településfejlesztési tervezés magában foglalja az információk összegyűjtését, a fejlesztés

lehetséges

változatainak

feltárását,

különös

figyelemmel

azokra

a

következményekre, melyekre a ma hozott döntések jelentős hatással lehetnek. A hatékonyság alapelvének szem előtt tartása mellett választékokat tár föl a célok, eszközök, akciók köréből. Elősegíti a kommunikációt, szélesíti a település társadalmának széleskörű részvételét a döntéshozási folyamatban, segít az érdekek és a különböző értékrendek integrálásában, elősegíti a szabályozott döntéshozást és a sikeres megvalósítást. A tervezés folyamata tartalmaz általánosan érvényes lépéseket, alapvető feltételrendszert, ugyanakkor egyedi és speciális elemeket is, hiszen így képes a különböző települések önálló karakteréhez igazodó jövőkép kialakítását elősegíteni. A településfejlesztés három, egymással összefüggő és kölcsönhatásban lévő, mégis időtávban elkülöníthető fázisra osztható: -

hosszú távú (12-20 évre szóló stratégia) terv,

-

középtávú (általában a négyéves választási ciklushoz igazodó) fejlesztési program, amelyhez a megvalósítási időterve és becsült költségei tartoznak;

-

rövid távú (1-2 éves) fejlesztési, cselekvési program, az éves költségvetéssel összhangban.” (Kerekes György: Településfejlesztési füzetek)

A településfejlesztési koncepció feladata ,,A településfejlesztési koncepció feladata meghatározni a település jövőképét, a közösség érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatni az

alkalmazkodás

lehetőségét

a

hazai

és

nemzetközi

fejlődési

trendekhez.

A

településfejlesztési koncepció hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják a legcélszerűbb megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. A településfejlesztési koncepció útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez szükséges szervezetek létrehozásához, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához.”( Kerekes György: Településfejlesztési füzetek)


9

Miért kell a településnek középtávú fejlesztési stratégiával rendelkeznie? A fejlesztési koncepció az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A problémák feltárása tükrében kidolgozásra kerülhetnek konkrét projekt ötletek, amelyek segíthetik az önkormányzatot, hogy civil és profit orientált partnerek bevonásával megvalósítsák a fejlesztési elképzeléseket. A településfejlesztési program tartalmazza különösen: –

a fejlesztési elképzeléseket,

–

a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

–

a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

–

az adó politika célkitűzéseit,

–

az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

A településfejlesztés elemei: –

a település társadalmi viszonyainak,

–

humán infrastruktúrájának,

–

a település gazdaságának, gazdálkodásának,

–

a település természeti és művi környezetének fejlesztése.

A településfejlesztési programot a képviselő-testület fogadja el, és szükség esetén módosíthatja.


10

A településfejlesztési koncepció megvalósítását elősegítő forráslehetőségek Hazai forráslehetőségek Az Európai Uniós csatalakozás óta eltelt időben a területfejlesztési célokra szánt hazai források összege évről évre csökkenő tendenciát mutat. Napjainkra mondhatni meg is szűnt. Ennek oka, egyrészt az ország gazdasági teljesítő képességének csökkenése miatt kevesebb forrás fordítható fejlesztésre. Másrészt az EURÓPAI UNIÓS források lehívásához szükséges hazai forrás biztosítása jelentős mértékű pénzügyi terhet ró az országra. A civil szektor forráslehetőségeit, és a szektor pénzügyi stabilitását 2004-2011 között a Nemzeti Civil Alap forrásai biztosították. Ez évente 6- 7 milliárd Ft közötti összeg volt, amelyet a civil szféra működésre és projektjei megvalósítására fordíthatott. 2012-ben a Nemzeti Civil Alapot a Nemzeti Együttműködési Alap váltotta fel, amely már csak a források közel felével rendelkezik.

Európai Uniós forráslehetőségek Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a közösségi regionális politika megvalósításának legfontosabb pénzügyi eszköze, a legtöbb regionális fejlesztési intézkedést ez az alap támogatja. Az Európai Szociális Alap eredeti célkitűzései a munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeinek és életszínvonalának javítására, munkahelyteremtésre, továbbá a munkaerő földrajzi és szakmai mobilitásának elősegítésére terjednek ki. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), újabb nevén EMVA Az európai integrációs fejlődésnek viszonylag kezdeti szakaszában alakult ki. A Római Szerződés 39. cikkében szereplő közös mezőgazdasági politikához megfelelő pénzügyi alapot kellett biztosítani: az 1962-ben létrehozott mezőgazdasági alap ennek hátterét képezte. Az EMOGA ún.orientációs részalapja vált a mezőgazdasági eredetű strukturális problémák leküzdésére irányuló intézkedések finanszírozási forrásává.


11 Az EMOGA forrásaiból elsősorban az elmaradott régiók agrárvonatkozású fejlesztési programjait, illetve a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági politika reformját szolgáló intézkedéseket finanszírozzák. Az Európai Unióban 7 éves fejlesztési ciklusok vannak. Jelenleg a 2007-2013 közötti fejlesztési terveknek megfelelő pályázati konstrukciókat valósítjuk meg. A fejlesztési tervek neve választási ciklusonként változik. Volt már Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), Új Magyarország Fejlesztési terv, jelenleg éppen az Új Széchenyi terv programjai és pályázatai segítik a fejlesztési elképzelések megvalósítását. Széchenyi Terv Programjai –

Zöldgazdaság-fejlesztési Program

–

Vállalkozásfejlesztési Program

–

Tudomány – Innováció Program

–

Foglalkoztatási Program

–

Közlekedésfejlesztési Program

–

Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

Új Széchenyi Terv közvetett kapcsolódású pályázatai –

Államreform Operatív Program (ÁROP)

–

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

–

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)

–

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

–

Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)

–

Regionális Operatív Programok (ROP)

–

Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

–

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

Európai Területi Együttműködés programok –

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program

–

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program

–

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program

–

Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

12

–

Magyarország - Szlovákia - Románia - Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program

–

Szlovénia-Magyarország határon Átnyúló Együttműködési Program

–

Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

–

Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program

A szakirodalom és a forráslehetőségek áttekintése során összegzésként elmondható, hogy a

Nemzeti

Stratégiai

Referencia

Keret

egyértelműen

meghatározza

2007-2013-ra

vonatkozóan, azokat a fejlesztési felhasználási célokat, amelyek egyeznek az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokkal.

Különös figyelmet

fordítottam a fenti dokumentumokban meghatározott, az elmaradott térségeket érintő külső és belső perifériák felzárkóztatásával kapcsolatos elképzelések és források allokációjára. A 2007-ben a 33 Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek számára, az egyes operatív programok forrásallokációja alapján meghatározott

kereteket

különítettek el

ezen kistérségek

felzárkóztatására. A pályázatok egy részének megvalósítása most is folyamatban van, viszont az adminisztráció hosszú, nehézkes volta miatt több projekt gazda visszalépett a projekt magvalósítástól. Így a mátészalkai kistérségben több mint 1 milliárd Ft nem kerül felhasználásra.

Ópályi község helyzetelemzése Ópályi község a mátészalkai kistérségben található, amely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike. A szociális hátrányok elsősorban a munkanélküliségből adódnak. A kistérségben jelentős számú cigány kisebbség él, az összlakosság arányában településünkön meghaladja a 30 %-ot, az általános iskolában meghaladja a 70 %-ot. A kistérség és a település szociális, oktatási, munkaerő piaci és egészségügyi mutatói még a megyei átlagnál is kedvezőtlenebbek, mind az általános, mint a középiskolát végzettek, mind az összlakosság tekintetében. A cigány népesség körében az összlakossághoz képest is sokkal rosszabbak a munkanélküliségi és iskolai végzettségi szint mutatói. Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület által végzett felmérés szerint a cigány lakosság körében a

felnőtt lakosság 65 %-a

analfabétának vallja magát. A cigány kisebbséghez tartozó lakosság (kb. 1080 fő) nagy része szegregáltan, cigánytelepen embertelen körülmények között. A családok nagy része, szinte 100 %-ban csak ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

13 szociális ellátásokból él. A telepen a környezet és a higiénés viszonyok nem megfelelőek. Az egész telepen található 86 ,,lakás” közül 9 lakásban van fürdőszoba. A lakáscélra épült épületek mellett még található 52, nem lakáscélú földbe vájt kunyhó és viskó, amiben életvitelszerűen laknak. A lakások, és lakásszerű építmények környékének 83 %-án nem található illemhely, ami fertőző veszélyforrás. A lakásszerű építményekben lakók átlag élettere 1, 5 m2. A lakosság egészségi állapota rossz, a daganatos betegek száma meghaladja a 100 főt. Ezen hátrányok hozzájárulnak a családok széteséséhez. Nagyon sok családban hiányzik a helyes családi minta, már a 3. generáció nő fel úgy, hogy nem lát a családban rendszeres munkahellyel, és a munkából származó jövedelemmel rendelkező családtagot. Egyre inkább nem a tudatos gyermekvállalás kerül előtérbe, a ,,gyerek biztosítja a megélhetést”! Azokban a családokban, ahol tudatos a gyermekvállalás, kevés gyermek születik. Ennek oka részben az atipikus foglalkoztatási formák hiánya, valamint a gyermekek alternatív napközbeni ellátásának a hiánya.

A település általános bemutatása A település földrajzi jellemzői: Ópályi a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától kissé ÉKre, 62 km távolságra, a Kraszna partján helyezkedik el. A 49-es útról Mátészalkánál leágazó és Vásárosnamény felé vezető 4117-es alsórendű úton érhető el. Területén halad át a ZáhonyMátészalka vasútvonal. Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9, 6-9, 7 C0, a csapadék évi összege 610-640 mm. Az uralkodó szélirány az északi, második helyen áll a déli. Erdőtársulásainak kétharmadát akácosok jellemzik. Kisebb területeket borítanak a nemes nyárak,, a tölgyek és a fenyők. A lágyszárú fajok közül főként csomós palkával, erdei madárhurral és pázsitlevelű nőszirommal találkozhatunk. Talaja réti talajokból és kovárványos barna erdőtalajból áll.

Történelmi emlékek a) A település története A település egykori birtokosáról kapta a nevét, egyes források szerint a Dobost is birtokló Gutkeled nembeli, 1289 körül élt Kozma fia Páltól. A személynév az egyházi latin ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

14 Paulusból való, s ehhez a földrajzi névben még az –i birtokképző járul. Pauli jelentése: Pál tulajdona,Pálé. A falu neve 1294-ben tűnik fel III András király adománylevelében. A település a birtokosok személye után több részre osztódott. A Hont-Pázmányokénak Oroszpályi (Orozpauli) a neve, ez ekkortájt lakatlan volt, míg a Pályiak területén 1327-ben a két tulajdonosnak megfelelően két falurész volt; az egyikben Szent Miklós tiszteletére emelt kápolna állt. Ez utóbbi falurésznek a birtokosa 1334-ben királyi küldött, 1335-ben pedig Lengyel János ügyében tanúskodott. 1337-ben Egyed fia János itteni birtokrészét Magyar Dénesnek adta. Pályiból 1337-ben a Rédeiek, 1364-ben a Czudarok kaptak részeket, utoljára pedig, 1482-ben a királyné is. A falut a XV. századtól általában Szabolcs vármegyéhez számították, bár a XVI. század elejétől a XVII. század végéig a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században több család kapott itt birtokrészt: így a Teleki, Barkóczy, Újfalussy, Iklódi, Bogcha és Izsák családok. A XIX. század közepéig ugyanezek voltak a földesurai, a XX. sz. elején pedig a gróf Vay, báró Uray és Teleki családok bírtak itt nagyobb területtel. Lakói a középkorban magyarok voltak, de egyes források szerint az Oroszpályinak nevezett falurészben északról jött szlávságnak is kellett laknia. A XVI. században lakossága lecsökkent, ekkor újabb telepítés történt, ezúttal a románok kerültek be. A XIX. században is számottevő idegen népelem jelenlétéről tudnak a források. A század közepén Fényes Elek még magyar-orosz falunak nevezi. 1856. április 8-án egy óriási tűzvészben leégett az egész falu, csak a református templom maradt sértetlen; az egyház ekkor elvesztette úrasztali felszerelését és irattárát. A XIX. század közepén 316 református és 822 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 541 református és 1.431 más vallású lakos élt itt. A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, 1870-től a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. A XX. század elején önálló nagyközség volt. 1969-től közös községi tanács székhelye, a társközsége Nyírparasznya, az 1980-a évek közepétől 1990-ig önálló községi tanácsú település. Jelenleg önálló község, de közös körjegyzőséget tart fenn Nyírparasznyával.

Építészeti, kulturális emlékek Ópályi jellege: A Nyírség és az Ecsedi-láp határán fekvő úti falu, a XVIII. század közepén jórészt újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű. Valamennyi utcája előkertes beépítésű. Keskeny, de igen mély szalagtelkein az épületek soros vagy kétsoros elrendezésűek. A lakóházak korábban földfalasak, szoba + pitvaros, szabadkéményes konyha, ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

15 illetve szoba + füstházas pitvar + szoba alaprajzúak voltak: szarufás, mindkét végén kontyolt tetejüket nád fedte. A régi tüzelőberendezés megszűnte után az alaprajz és a tetőidom is módosult: a pitvar ettől kezdve egyterű, osztatlan, a kétablakos utcai homlokzat pedig oromfalas vagy kontyolt nyeregtetős lett. Az építéshez azonban ekkor is, sőt még ma is sárföldet használnak, de a korábbi karóvázas vagy sövényfal helyett most már vert-vagy vályogfal készül. A fehérre meszelt sima sártapasztás helyett a rangosabb épületeket vakolatdíszítésekkel gazdagították, tetőhéjaláshoz pedig cserepet, később palát használtak. Református temploma középkori eredetű, talán az említett Szent Miklós kápolnából alakították át. Az egyház és a templom történetéről nincsenek korai ismereteink., de mint a szomszédos helységeket, úgy ezt is elérte a XVI. században a reformáció, s a templomról először 1617-től hallani azt, hogy református és benne istentisztelet folyik. A templom renoválásainak ideje: 1628, 1787, 1872, 1930, 1970-1972. Jellege szerint kisebb mesterséges dombon álló, keletelt, homlokzati tornyos, négyszög szentélyű templom. Az orgonát Váradi Miklós építette 1941ben

hat

regiszterrel.

A

templomban

280

ülőhely

van.

Az

épület

műemlék.

A görög katolikus templom 1776-ban épült fából, 1786-ban belső berendezése még hiányzott. 1760-ban már állt a plébánia és 1782-tő gr. Hallerék telkén az iskola. Jellegét tekintve utcasorban, kisebb mesterséges dombon álló, keletelt homlokzati tornyos félköríves szentélyzáródású barokk templom. A környék egyik legszebb ikonosztázzal rendelkező műemlék temploma. A templom teljes padlócseréje, belső padozatcseréje, festése és a szentképtartó restaurálása az utóbbi időben történt meg.

A helyi szolgáltatások –

Posta Hivatal

–

Teleház

–

Gazda bolt

–

Virág és ajándék bolt

–

Vegyesbolt, kenyérbolt

–

Több italbolt is található (kocsmák, presszó, cukrászda)

–


16 Helyi médiumok: –

Ópályi Hírlap

–

Suli hírek

–

kábel tv

–

regionális rádió

–

www.opalyi.hu

–

www.obkweb.hu

–

www.opalyiskola.hu

–

www.kulturnet.org

Banki szolgáltatások –

Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet

–

Provident mobilbankár

–

A posta banki szolgáltatásai

Közlekedési jellemzők –

Mátészalka-Vásárosnamény 4117 út

–

Nyírparasznya felé 4116 út

–

Önkormányzati aszfaltos utak

–

Önkormányzati földutak

–

Vasúti megállóhely

–

Volán, 7 autóbuszmegálló

A falu környezetvédelmi jellemzői Átlagosnak nevezhető. Környezetkárosító vállalkozás, üzem, nem működik a településen. Környezetkárosító szennyező források elsősorban a szegregált lakókörnyezetben vannak.


17

Népességi jellemzők –

Ópályi népessége 2012. évben 3105 fő.

–

Férfiak 1524 fő.

–

Nők 1581 fő.

–

A 0-tól 18 éves korosztályig növekvő tendenciát mutat. A középkorosztály 18-tól 45 éves korig csökkenő tendenciát mutat.

–

Állandó népességből a 0-2 évesek száma: 164 fő

–


–


–


–

A 60 év fölöttiek száma: 473

A népességadatokat figyelembe véve a lakosság száma évről-évre inkább stagnál. –

A lakások száma 887.

–

Elöregedett, kevés új lakás épül. Jelentős számban felújításokra szorulnak.

–

Sok az eladó ház.

–

A cigánytelepen sok a lakásszerű építmény (kunyhó, viskó). Az utóbbi időben nyílt Újreménység utcában is szaporodik a lakások mögött a lakásszerű építmények

A falu foglalkoztatási helyzete Évente 150 főt, (ez az elmúlt évek átlaga) foglalkoztattak közcélú munkában. 2012-től az összes Foglalkoztatás Helyettesítő Támogatásban (FHT)-ban részesülőt, foglalkoztatni kell közcélú munkára, amely 2013. február 13-i állapot szerint 375 fő foglalkoztatását jelenti, legalább évi 30 napra. Fő foglalkoztató az önkormányzat és intézményei. Mátészalka közelsége miatt még van lehetőség a foglalkoztatásra. A településen több vállalkozó foglakoztat néhány főt. Szezonális alkalmi munka sajnos nagyon kevés van, mivel kevés a mezőgazdasági gazdálkodó. A mezőgazdasági vállalkozók főként GOF növényeket termelnek, ami kevés kézi munkaerőt igényel.


18

A falu közművei, létesítményei A falu közműellátottsága –

Ivóvíz

–

Szennyvíz

–

Elektromos áramellátás

–

Vezetékes gáz

–

Kábel tv-

–

Internet (vezetékes és WIFI)

–

Szemétszállítás

–

Telefon

A szegregált lakóterületen (Széchenyi utca vége, Nyíl és Dankó utca) nincs szennyvíz, gáz, és kábel tv,telefon. Ez 86 lakást, és 52 lakásszerű építményt jelent.

A falu egészségügyi létesítményei –

Gyermekorvosi rendelő

–

Felnőtt háziorvosi rendelő

–

Patika

–

Védőnői szolgálat

A falu gyermek és oktatási intézményei –

Óvoda: 135 fő

–

Gyerekház

–

Általános Iskola: 263 fő

A falu vallási intézményei –

Református egyház: 500 fő

–

Görög katolikus egyház: 950 fő

–

Római-katolikus egyház: 250 fő ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

19 Gyülekezetek: –

Evangélikus gyülekezet

–

Hit- gyülekezet

–

Jehova tanúi

–

Baptisták-

A faluban működő civil szervezetek –

Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány

–

Fény és Árnyék Alapítvány

–

Jeremcsuk László Polgárőr Egyesület

–

Ópályiak Baráti Köre Egyesület

–

Összefogás az Ópályi Cigányokért

–

Ópályi Reformátusokért Alapítvány

–

„ÉRTE” Egyesület

–

Szatmári Polgárok Munkástanács

–

Boldog Családokért Egyesület

–

Vadászó Földtulajdonosok Közössége

–

Vöröskereszt helyi szervezete

A falu önkormányzata A települési önkormányzat 6 képviselőből és 1 polgármesterből tevődik össze. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 4 fővel működik. Az Önkormányzat Pénzügyi Bizottságot működtet 3 fővel. Az Önkormányzat az elmúlt kormányzati ciklusban (2006-2010-ig) egyetlen pályázatot sem adott be, mivel az előző képviselő testület nem támogatta egyetlen pályázat beadását sem. 2010 óta azonban több pályázat is beadásra került. Önként vállalt feladatok: Intézmény üzemeltetése (iskola) Munkahelyi vendéglátás Egyéb szociális juttatás (Bursa ösztöndíj) Önkéntesek foglalkoztatása Civil szervezetek, egyházak támogatása ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

20 A képviselő testület által hozott határozatok, rendeletek, jegyzőkönyvek nyilvánosságát a www.opalyi.hu honlap biztosítja. Az önkormányzat költségvetése 2012-ben 515.397 E Ft

Költségvetési bevétel

534.742 E Ft

Költségvetési kiadás

20.345 E Ft

Költségvetési hiány

16.097 E Ft

-ebből működési

4.248 E Ft

felhalmozási

Az Önkormányzat tervezett költségvetés 2013-ban

817.942.000

Költségvetési bevétel

881.030.000

Költségvetési kiadás

63.088.000

Költségvetési hiány

32.022.000

-ebből működési

31.066.000

felhalmozási

Az Önkormányzat feladatellátása Kötelezően ellátott feladat megnevezése Ivóvízellátás, szennyvízelvezetés

Ellátás módja (saját, vagy kiszerződött) kiszerződött

Hulladékgazdálkodás Közvilágítás Város és községgazdálkodás, településüzemeltetés, településfejlesztés Köztemető fenntartása Pénzbeli szociális ellátások (átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, rendszeres szoc.segély, lakásfenntartási támogatás) Gyermekjóléti ellátás Ifjúság-egészségügyi gondozás Háziorvosi alapellátás, ügyelet Család és nővédelmi gondozás Közfoglalkoztatás Szociális étkeztetés Gyerekétkeztetés Könyvtár Közművelődési tevékenység Állategészségügyi ellátás Óvodai ellátás Nemzetiségi ügyek Helyi adóval kapcsolatos feladatok

kiszerződött saját saját kiszerződött saját kiszerződött kiszerződött kiszerződött saját saját saját saját kiszerződött kiszerződött kiszerződött saját saját saját


21

A koncepció készítés módszertana, folyamata A fentiekben bemutattam a település jellemzőit. Most áttérek a koncepció készítésének módszereire. Amint a módszertan bemutatásánál leírtam interjúkat készítettünk azokkal az emberekkel, akik részt szerettek volna venni a koncepció elkészítésében, valamilyen szinten döntéshozók, vagy véleményformálók. A módszertan bemutatásánál leírtam pontosan a célcsoportot. Az interjúk feldolgozása és súlyozása egy műhelymunka keretében történt ahol bemutattuk az előző években készült kutatási eredményeinket is ( a sorok végén található számok azt mutatják, hogy a műhelymunkákon részt vevők mennyire tartottak fontosnak egyegy problémát 1-10-ig skálán).

Interjúk, probléma térkép bemutatása A kérdések és válaszok az alábbiak voltak: (A kérdésekre adott válaszok változtatás nélkül, szó szerint kerültek nyilvánosságra, ezért a tartalmuk nem mindig tükrözi a szerző véleményét) Milyen problémákat lát a falu életében? –

Óriási a munkanélküliség. Nincs munkahely. A környező városokban (Mátészalka, Vásárosnamény) is kevés olyan cég van, ami új munkaerőt tud foglalkoztatni. Nincsenek bejelentett álláshelyek, napszám is elenyésző, és bizonyos időszakhoz kötött (idénymunka). - 2

–

Nagyon kevesen dolgoznak. A magánvállalkozók száma csökken. - 2

–

Az új kormányzati intézkedések (Út a munkához program teljes kudarc) miatt éves szinten 225 közmunkást kellene foglalkoztatni. Mindenkinek lehetőséget kell adni, hogy a jogszabályban előírtaknak megfeleljenek. Ezt a munkát amit ilyen sok ember végez 10 ember el tudná látni. A jogszabályok miatt, most kénytelenek háromhavonta váltogatni a foglalkoztatottakat, hogy mindenki jogosult legyen az ellátásra. Rengeteg adminisztrációval jár ez a program, hatalmas szervezőmunkát igényel. – 2, 4

–

Addig semmi változás nem lesz, amíg a munka becsületét nem állítják vissza.


22 –

Idénymunka. Alacsonyak a felvásárlási árak, a ráfordított munka, az időjárás viszontagságai kiszolgáltatottá teszik a vállalkozót. Az idénymunkára alkalmas személyek inkább segélyért állnak sorba, mint napszámért.

–

Egy varrodát is szerettek volna beindítani, de nem volt elegendő ember, akik jelentkeztek volna. – 2, 10

–

Az emberek nem akarnak dolgozni, a segélyből és a családi pótlékból akarnak megélni, ami” könnyen jött és könnyen is megy”. „2500 Ft-ért nem megyek el dolgozni naponta” – a munka értéke nincs arányban a kapott pénz mennyiségével. - 10

–

Nagy az ellentét a falu lakói között „segíts nekem haragudni”. – 3, 10

–

Munka nélkül nőttek fel generációk. Nincs kitől tanulni, nincsenek jó példák. „Karoljunk fel mindenkit, vagy csak azt, aki hajlandó érte tenni?” – 3, 4, 10

–

Nagy a tudatlanság, nem tudnak olvasni, így az ügyintézést is helyettük kell intézni. A saját gyermeküknek még a nevét sem tudják, azt sem, hogy mikor születtek. Az anya nem tudja megmondani, hogy hívják a gyermekét. Amíg az állam az írástudatlanságot díjazza és helyettük a hivatalt teszi felelőssé, addig nem lesz előrelépés. Ugyanis kényelmes az, ha helyettük a hivatali dolgozó tölti ki az űrlapokat. Így a tudatlanságukból előnyt kovácsolnak, és kihasználják a helyzet adta lehetőséget és még sértegetik is a helyettük dolgozót. – 4, 9, 10

–

Vannak kifejezetten problémás családok, összetett a probléma, ami a háttérben meghúzódik. Sokan az anyagiakra hivatkoznak, a háttérben az emberi hanyagság és nemtörődömség van. Belefásultak már és a „jó nekem így is” választották. Valaki már nem is akar kikerülni ebből a helyzetből. Közben kisgyermekek születnek ilyen körülmények közé és, ők ezt a mintát viszik tovább. 3, 4, 9, 10

–

Vannak mentális problémák, és orvoslásukra kevesen vannak. A túlterheltség a munka rovására megy. Egy emberre 40 gondozott, vagy 25 család kellene, hogy jusson, ennek a négyszeresét kell ellátniuk. – 2, 3, 9, 10

–

A cigányság lakhatási körülményei elviselhetetlenek, nincs közmű a telepen. Nagy a kontraszt a mindennapi otthoni, valamint az iskolai/óvodai körülmények között. Ezt nehezen tolerálják a szülők. A nagy távolságot nehéz feldolgozni. 4-5 évbe telik, mire megszokják azokat a körülményeket, ahogyan otthon is élni kellene. – 1, 2, 3, 4, 9, 10

–

Nincs cigány közösségi ház a cigánytelepen, vagy közel hozzá. 3, 4, 6, 9, 10

–

A belvíz veszélyezteti a cigánytelepet, az elvezetése nem megoldott. 1, 6 ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

23 –

A népesség 1/3-a cigány, akik családi pótlékból, GYES-ből és segélyből élnek.. – 2, 4, 9, 10

–

Túlnépesedés. Ott vannak sokan, ahol nagy a nyomor. „Nem megfelelő helyre születnek a gyerekek.” – 2, 3, 7, 9, 10

–

Sok a segélyezett és óriási terhet ró az önkormányzatra. A nevelési, oktatási intézményekben szinte mindent ingyen biztosítanak gyermekeik számára, ezt aztán nem is értékelik „nekik az jár”. - 10

–

Segélyekre közel havi 10 millió Ft-ot utalnak ki, de ha hozzáveszik a gyermekvédelmi kedvezményt akkor az összeg a 10 milliót is meghaladja. – 2, 10

–

Iszonyatosan nő a segélyezettek száma, újabb és újabb támogatási formák vannak, aminek következtében a hivatal dolgozói túlterheltek. A kedvezményezettek néha előbb kérik azt, mint ahogy a hivatal tudna róla. Túl sok a kiskapu és ezt ki is használják.

–

Megjelentek a cigány uzsorások, akik a végtelenségig kizsarolják a kölcsönt igénybe vevőket. Sokan emiatt szegényedtek el. A saját fajtájuk dönti még mélyebb nyomorba szerencsétleneket. Az uzsorásoknak a jelenlegi helyzet fenntartása az érdekük. – 2, 10

–

A segélyezési gyakorlatnak semmilyen nevelő hatása nincs, a segélyezettek életkörülményei nem javulnak. Iszonyatos körülmények között élnek (koszban, sárban, piszokban). Minél többet kapnak, annál több kell, cserébe semmit nem akarnak és nem is hajlandók tenni. – 3, 5, 9, 10

–

A gyerekeket nem járatják iskolába, óvodába, magas közöttük az iskolázatlanok száma. Az iskoláztatási támogatást a kormány feltételhez kötötte (50 igazolatlan óra után felfüggesztik a támogatást és eseti gondnokot rendelnek ki) a hivatali dolgozók, a védőnő, családsegítő szolgálat munkatársa, iskolai gyermekvédelmi felelős közül. 10et már felfüggesztettek és további 14 van folyamatban. E munkának még nem alakult ki a gyakorlata, valószínűleg minden munkatárs ki lesz jelölve. Ezt a munkát teljesen díjmentesen fogják végezni, ami iszonyatos teher és rengeteg plusz munkát ró a hivatalra, rengeteg kötelező adminisztrációval. Az már most látszik, hogy ennek az intézkedésnek semmi nevelő hatása nincs. Különösen a 16-18 év közöttiekkel van gond, akik már egyáltalán nem akarnak iskolába járni. A problémás esetek 90 %-a e korosztályra tehető. A tankötelezettségi határ leszállításával a problémák jó része megszűnik. – 4, 5, 9, 10 ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

24 –

Nem akarnak szocializálódni. A felzárkóztató programban nem hajlandók részt venni. Kényelmesebb a szülőnek, ha a gyerek otthon van, nem kell tisztán tartani. öltöztetni. Tetvesek, piszkosak, agresszívek. „Rendszeresen a rákkal etetnek bennünket, ’a rák vigyen el!” – 9, 10

–

Idősödő a falu lakossága - 7

–

A fiatalok elmennek, nincs semmi, ami itt tartsa őket. Akik felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább, azok közül gyakorlatilag senki nem jön vissza. Pedig 2001 óta az önkormányzat támogatja a felsőfokú oktatási intézményekben tanulókat, ez eddig kb. 150 fő, havi 5000 Ft, 10 hónapra 50 000Ft, hallgatóként.- 2

–

1996-ban megszűnt az idősek nappali ellátása. - 7

–

Nincs fogorvosi ellátás és fogorvosi rendelő. - 7

–

Nincs új építkezés a faluban, a lehetetlen jogszabályok és a hitelfelvételek szigorúsága miatt, a szocpol. támogatás is megszűnt.

–

Rosszak az utak, sok a kátyú. Néhány helyen nincs is aszfaltos út. -1

–

Nincs kerékpárút. - 1

–

Keskenyek és rosszak a járdák és van olyan, ahol nincs is. - 1

–

Jegyzőváltások sorozata történt, nincs állandóság, hiányzik a felelős vezető, akivel a szakmai problémákat meg lehetne beszélni. A továbbképzések is hiányoznak. – 3, 5

–

Nincs berendezve a házasságkötő terem. 1,5 – 2 millió forint kéne a berendezésre, de a nehéz anyagi helyzetre hivatkozva ez a probléma mindig háttérbe szorul, a fiatalok pedig más településen kötnek házasságot. Ebben a teremben más társadalmi rendezvényeket is lehetne tartani, mint pl. ezüst- és aranylakodalmak, honosítás. -3, 5

–

Az új hivatal még nincs korszerűen berendezve (szükség lenne az épület szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, korszerű bútorokra, a parketta cseréjére, vagy felcsiszolására) – 6

–

Az elmúlt 4 év visszavetette a falut, a képviselő-testület a polgármester ellen fordult. Mindenről beszéltek, csak arról nem, hogyan fog a falu előre haladni. A többség a polgármester ellehetetlenítését tűzte ki célul, és mondvacsinált csődbe vitték a falut. Ezzel gyakorlatilag 2 éven keresztül lebénították a falut. Nem tudtak pályázni, a pályázatokhoz szükséges önerőt nem biztosították.


25

Lehetséges megoldási javaslatok A megoldási javaslatok is szó szerinti javaslatok, amelyek a műhelymunkák keretében hangzottak el. A problémák tükrében milyen fejlesztési elképzeléseket tart szükségesnek? –

A falunak jó az infrastruktúrája (villany, víz, gáz, szennyvíz, telefon).

–

Összefogás, közös tevékenység, közös célok motiváljanak és ne az egyéni, hatalmi érdek. Olyan célokat kell kitűzni, amelyhez a forrást is megtaláljuk. Ha kis lépésekkel is, de haladjunk.

–

Az egyházak házi gondozási tevékenységének támogatásával 10-15 főnek lesz munkája. A nappali segítségnyújtást az egyházakkal összhangban kéne megszervezni.

–

A segélyezetteknek képzéseket kéne tartani, hogy a munka világába vissza lehessen vezetni őket.

–

Önellátókká kéne tenni az embereket. Ehhez meg kell tanítani őket gazdálkodni, ehhez képzés kell. Gazdálkodás segítséggel. A megtermelt javakat a helyi intézmények kapják meg. Helyi piac. „Magunkat gazdagítsuk!”

–

Nagyobb szerepet kéne adni a civileknek:, konkrét o terület, o feladat, o támogatás.

–

Fogorvos a faluban, fogorvosi rendelő létesítése.

–

A képviselő-testület részéről nagyobb odafigyelés szükséges a cigány és cigánytelepi problémákra.

–

Gyerekház igénybevétele. Kihasználtságának növelése.

–

Az óvodában kell elkezdeni. Ha azt el lehet érni, hogy óvodába járjon napi szinten a gyermek, akkor otthon is változás érhető el (tisztálkodás, kanál, villa, kés használata, WC használat).. következetesség, a házirend betartatása. „Az ő nyelvükön kell közelíteni feléjük.”

–

Meg kellene oldani a belvíz elvezetését a cigánytelepen és a faluban.

–

Mintacsaládok létrehozásához kéne támogatást adni, akiktől a cigányok tanulhatnak. (Csak a saját fajtájukat fogadják el.) erre van igény, hiszen szeretnének a jelenlegi ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

26 körülményekből kiemelkedni, de a jelen helyzet, csak a meglevő rossz körülményeket konzerválja, csak beszélnek róla, de semmi fejlődés nem történik és elfogy a rengeteg pénz. Csak az Evangélikus Gyülekezet segít. –

Cigány közösségi ház építése a telepen, vagy minél közelebb ahhoz. Ebben az intézményben lehetne háztartás- és életvezetési tanfolyamokat, képzéseket tartani. Gyakorlatilag nagyon sok közösségi problémát itt lehetne orvosolni. A megfelelő életritmus kialakítása.

–

A cigánygyerekek, fiatalok számára bentlakásos körülményeket kéne biztosítani, hogy kikerüljenek a jelenlegi rossz környezetükből.

–

A cigánytelep közművesítése. Ekkor nem lopnák a fát és nem engednék ki a szennyvizet az udvarra.

–

„Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat kéne indítani a cigánytelepen, melyhez minimális díjazást kéne rendelni.

–

Többet akarunk mi javítani, mint amennyi igényük van. A rengeteg pénzt felemésztik és semmi látszata nincs. „A munka nem nekünk való!” „Én megtanultam kérvényt írni, magának az a dolga, hogy eltartson, a családommal együtt!” ezt a szemtelenséget már nem bírjuk. A segélyt, a támogatást feltételekhez kell kötni. Következetesen kellene az elhatározottakat alkalmazni. Ehhez azonban világos irányvonal szükséges. Követeljük meg, hogy tartsák tisztán a környezetüket, járassák az intézményekbe (óvoda, iskola) és tiszta ruhában a gyermekeiket. Ha mindez megvan már elértük, hogy önmagukkal szemben is igényesek lesznek. Kicsi kortól legyen igény számukra az alkalmazkodás másokhoz, a higiénia, a tisztaság, a tiszteletteljes viselkedés. Ha ezt következetesen alkalmazzuk, akkor a felnőttként sem lesz velük probléma.

–

A lakásfenntartási támogatást nem pénzben, hanem építőanyagban kéne átadni, szerződéssel, a közmunkások szakmai irányításával pedig a felújítást el lehetne végezni.

–

Fiataloknak kulturált szórakozási lehetőséget biztosítani. Néptánc újra indítása, ezért a szülők is sokat tehetnének. Nyári táboroztatási lehetőség biztosítása. Használt kerékpárok beszerzése, felújítása, programszervezés. Bárki végezheti ezt a tevékenységet, civil szervezet, önkormányzat, annak intézménye.

–

Közösségszervező erő: a saját kultúránk ápolása, őrizése.


27 –

Csapadékvíz elvezetés az egész faluban. Megvannak a tervek, pályázati lehetőség nincs. Hatalmas pénzbe kerül (több milliárdos nagyságrendű feladat), ütemezni kéne a munkákat és így megvalósítani.

–

Járdaépítés, a meglevők felújítása, szélesítése. Ezt is ütemezetten kéne végrehajtani, meghatározott nagyságú szakaszok felújításával.

–

Útépítés, a meglevők kijavítása.

Nemcsak kátyúzásra, hanem teljes szélességű

felújításra lenne szükség. A közútkezelőhöz folyamatosan kéne a leveleket küldözgetni. Az önkormányzati utak többsége az 1980-as években épült, ebből 4-et rendbe tettek, de további 13 még felújításra vár. –

Kerékpárút építése.

–

A köztemető legyen bekamerázva. Túl sok a lopás, ezzel a megoldással meg lehetne akadályozni.

–

Virágosítás, parkosítás. Bevonva mindenki ebbe a munkába, hogy később is megbecsülje és vigyázzon rá.

–

A varrodát meg lehet valósítani. De csak előzetes, komoly tervezéssel. Ütemezetten, kis lépésekkel haladva.

Hogyan segítené elő a munkahelyteremtést a faluban? –

Munkahelyekre lenne szükség, a tankötelezettség leszállításával (15 év) még többen kerülnek a munkaerőpiacra. Olyan munkákra lenne szükség, amit alacsony iskolai végzettséggel is el lehet látni. Manuális munkákra lenne szükség (mezőgazdaság, állattenyésztés, élelmiszer ágazat erősítése: gyümölcs feldolgozás, erdőgazdálkodás).

–

A kisvállalkozók munkahelyteremtését kéne támogatni.

–

Olyan befektetőkre lenne szükség, akik az egyszerű fizikai munkát elvégzőket foglalkoztatnának (láda, seprű, kosárfonás) és értékesítenék is az előállított termékeket.

–

Állami megrendeléseknél a cigányokat is lehetne alkalmazni, fizikai munkára (útépítés, bérlakás építés).

–

A helyi vállalkozók, helyben kéne, hogy munkát kapjanak.

–

Egyszerű fizikai munkák elvégzéséhez képzéseket kéne tartani cigányok számára (vályogvető, kosárfonó, seprűkészítő). Az előállított termékeket belső piacon kéne értékesíteni. ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

28 –

Fiataloknak munkahely.

–

Cigányok számára önkormányzati földek kiosztására lenne szükség, ahol gazdálkodhatnának, közmunkások segítségével, megtermelve a saját élelmiszer szükségletüket. Az önkormányzat a saját zetorával fel is szánthatná e területeket.

Milyen adópolitikát folytasson a képviselő-testület? –

Az emberek már a rezsit sem tudják fizetni, nemhogy az adót. Elsősorban a közüzemi díjak kifizetését tartják fontosnak, mert ha ezt nem fizetik annak kis eltéréssel azonnal látható következménye van. A gépjárműadót tudják a legjobban fogni. A letiltást csak annál lehet alkalmazni, aki dolgozik.

–

Nincs adófegyelem. Példamutatásra és következetességre lenne szükség.

–

A működtetés attól függ, hogy mennyi a bevétel. Ha egy ember csak a behajtással foglalkozna, nagyobb eredményt lehetne elérni. Korábban volt 1 fő, ma nincs.

–

Irritáló, hogy a cigányok semmit nem fizetnek („mindig azokat szorítják, akik dolgoznak”). Nekik is kéne fizetni, hogy ők is hozzájáruljanak a falu fejlődéséhez.

–

A kintlévőségeket, a hátralékot be kell hajtani. Addig ne legyen támogatás, amíg tartozik.

–

A képviselő-testület mindent megtesz azért, hogy az adókat behajtsák, a 10 ezer Ft feletti tartozásokat átadják, hogy hajtsák be.

–

Az iparűzési adó o

elengedésével befektetőket lehetne a faluba vonzani,

o 1% helyett 2%-ra kéne emelni (az állam 1,4%-ot vár el, amit nem tudnak teljesíteni). –

A helyi kommunális adót évi 4000 Ft-ra kéne emelni, nőne a bevétel és közben el kéne törölni a szemétdíjat. Így nem terhelnék azokat, akik egyébként sem fizetnek. (A szemétszállítást külső szervezet végzi, a díjjal is neki tartoznak). Az önkormányzat a szemétszállítási díjat átvállalja a nyugdíjasok és a cigányok esetében.)

–

Talajterhelési díj, főleg idős, egyedül élő embereknél 120 Ft/m3.

–

A helyi adók o növelésére lenne szükség, o új adó kivetésére nincs lehetőség.


29 –

Az érintetteket vonják be a döntések előkészítésébe. Minden döntés előtt kérjék ki a szakemberek véleményét.

–

Aki cigányokat alkalmaz, annak támogatást kéne adni, pl. járulékok elengedése.

Milyen lehetőségeket lát a közszolgáltatás színvonalának növelésére? –

Az ügyintézők szakmailag felkészültek, folyamatosan képzik magukat

–

A civilekkel, az intézményekkel és az egyházakkal jó a polgármesteri hivatal kapcsolata

–

Olyan jegyző kell, aki a faluért dolgozik, nem pedig olyan, aki csak névleg van. A pénzügyeket heti rendszerességgel ellenőrzi, a munkatársak munkáját figyelemmel kíséri, számon tartja. Megköveteli a pontos és jó munkát, betartatja a határidőket, a munkaidőt.

–

Az önellátás megszervezése, helyi piac kialakítása.

–

Nagyobb hangsúlyt kén fektetni a bűnmegelőzésre, a felvilágosító munkára, egymás tulajdonának védésére, őrzésére.

–

Az árkok környékét rendbe kéne tenni.

–

Gyökeres változás kéne a segélyezési politikában, az ellátottak körét és az ellátások számát is csökkenteni kéne. A munkához kéne igazítani az ellátást.

–

A segélyrendszert is át kéne alakítani. A pénzeket nem kézbe kéne adni, hanem egyenesen a szolgáltatónak, amiknek tartoznak. A segély nyújtását kötni kéne valamilyen ellenszolgáltatáshoz (takarítson ki az otthonában, az legyen tiszta).

–

Az átmeneti segélyeket az iskolába, óvodába járáshoz kéne kötni.

–

Egészségügyi felvilágosító munkára lenne szükség, a gyermekvállalást ne a szükség hozza.

–

A mentális problémák orvoslására még egy családgondozóra és önkéntesekre is szükség lenne. Napi, heti rendszerességgel kéne a családokat felügyelni, de ez nem megy, az adminisztráció is túl sok.

–

A faluújságot a cigánytelepen is kapják meg, mert ebből rendszeresen tájékozódhatnának és kapcsolódhatnának a különböző programokhoz.

–

Öregek napközi vagy bentlakásos otthona létesítése (nem lennének magányos öregek, új idős közösségek alakulhatnának). Őket is be lehetne vonni a rendezvények megszervezésébe, a megvalósításba. ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

30 –

Új házasságkötő terem, a rendezvények lebonyolításához illő berendezéssel. 1,5 – 2 millió forint kéne a berendezésre, melyben más társadalmi rendezvényeket is lehetne tartani, mint pl. ezüst- és aranylakodalmak, honosítás.

–

A polgármesteri hivatal épületének felújítása: ablakcsere, szigetelés, belső felújítások, parketta csere, vagy felújítás, bútorok, berendezések vásárlása.

–

Önálló intézménnyé kéne fejleszteni az óvodát.

–

A művelődési házat fel kéne újítani. Naponta más-más célcsoport vehesse igénybe, saját maguk által kialakított programokkal. Új, korcsoportok szerinti vendégkör alakulna ki, akik a falufejlesztésbe is bekapcsolódnának.

Problémacsoportok Az interjúkat követően, tréninget bonyolítottunk le, ahol első lépésként a problémákból kiindulva probléma csoportokat hoztunk létre, melyek az alábbiak voltak. 1. Útfelújítások hiánya: rossz a falu közlekedési infrastruktúrája 2. Foglalkoztatottság: nincsenek munkahelyek 3. Közösségépítés: az önkormányzat nem működik együtt a közösségekkel 4. Iskoláztatás: alacsony az iskolázottsági szint 5. Polgármesteri hivatal: vezetési problémák 6. Pályázatok: lemaradunk a fejlődési lehetőségekről 7. Egészségügy: idősödő, beteg lakosság 8. Gazdaság: bizonytalan a termelők megélhetése, nem tartja el magát a falu 9. Cigányság: integráció, beilleszkedés hiánya 10. Szemléletváltás szükséges A műhelymunka keretében az összes problémacsoport kidolgozása nem volt lehetséges, ezért a résztvevők kiválasztottak 4 fő problémát, amit közösen 5-6 fős kiscsoportokban kidolgoztak. Problémafákat és célfákat állítottunk, majd elkészítettük mindegyik téma SWOT analízisét és logikai keretmátrixát. (1. számú melléklet)


31

Fejlesztési elképzelések

OLYAN FALUT SZERETNÉK, AHOL……(kérdésre az alábbi válaszok érkeztek):     

JÓ A KÖZBIZTONSÁG NEM KELL FÉLELEMBEN ÉLNI ÉLHETŐ A FALU FEJLŐDIK FALU AHOL DOLGOZNAK AZ EMBEREK

A következő műhelymunka alkalmat a fejlesztési elképzelések megfogalmazására szerveztük.

Ezen a műhelymunkán bemutattuk a település kulturális, településfejlesztő

civilszervezetének előző évben ,,Prizmajáték” módszertannal készült fejlesztési elképzeléseit is. Ezek az elképzelések sok tekintetben egyeznek a későbbiekben bemutatásra kerülő, a tréningeken és interjúkban bemutatott elképzelésekkel, mégis más közösségi szempontokat helyeznek előtérbe. Három jövőkép alternatíva mentén kifejtettük, hogy milyen tevékenységek irányába fejlődhetne az egyesületek tevékenysége. Alkalmazott módszer: Cir-cept. Mindhárom jövőképnél Pro – Contra zsűrizést végeztünk, majd súlyoztunk a felmerülő szempontok között. A mérlegelő vitához alkalmazott jövőkép alternatívák: I.

Helyi hiánypótló szolgáltatások megszervezésére vállalkozunk. Számos projekt terv és ölet fogalmazódott meg az idén a helyi problémák megoldására.

II.

Fejőstehén. Erős közösségi vállalkozássá kell válnunk. A pénzügyi több lábon állás érdekében olyan profilokat alakítunk ki, amelyek biztonságos árbevételt jelentenek az altruista tevékenységek működtetéséhez.

III.

Regionális fejlesztő profilunkat erősítjük. Kistérségi, régiós és nemzetközi integrátor szerepünk van több civil hálózatban.

Felmerült helyi hiánypótló szolgáltatások: –

Földprogram ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

32 –

Faluszépítés

–

Kertészeti tanácsadás

–

Cigány közösségi ház

–

Telep felszámolási program

–

Ifjúsági fejlesztések –saját tér, ifjúsági ház, felvilágosítás

–

Idősek klubja

–

Baba-mama klub

–

Életmód klub

–

Sportfejlesztések – agárpálya – lovas pálya

–

Helyi piac

–

Ruhaosztás – helyi gyűjtés – osztás és árusítás

–

Művelődési programok

–

Munkahely teremtési célkitűzések

1. Konfliktusba

kerülünk

a

döntéshozókkal

2. Helyi munkahelyek jönnek létre

2. Sárga Irigység Faktor 3. Szomszédsági

1. Közérzet javító 3. Célkitűzés

konfliktusokkal

jár

támogatni egy konkrét társadalmi

4. Kereset kiegészítést tesz lehetővé 5. A segélyen élőknek tevékenységet találnánk

csoportot

6. Jót

tesz

az

egészséges ösztönző

versenyszellem,

a

résztvevőkre 7. Helyi igényekre reagál 8. Megtartja a fiatalokat

Hálózatépítő – fejlesztő szerep –

Képzések

–

Hamarabb

információk

birtokába

kerülünk,

hamarabb

gondolkodni, mint mások ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

elkezdünk

lépéseken

33 –

Össze kell fogni másokkal és érdekképviseleti akciókban követelni kellene, ami jár

–

Erős civilek túlnövik a helyi kereteket

1. Van-e igény pl. a képzésekre?

1. Értékes tudást szerzünk ez által

2. Nem jó ha kívül gyártják a helyi

2. Bővül a kapcsolati hálónk

célokat

(Pl

vidékfejlesztési

3. Van

célkitűzések HVI)

forrás

a

hálózatépítő

tevékenységekre

3. Valójában a helyi ügyekre nem osztanak elegendő forrást Közösségi vállalkozás profil/fejőstehén/ –

Bort és gulyást árulunk a rendezvényeken

–

Krumplit és kukoricát termelünk

–

Falusi vendéglátás kapacitásokat hozunk létre

–

Szociális szövetkezet alapítunk

–

Használtcikk – ruhabörze

–

Hangya szövetkezet

–

Kisállat tenyésztés

–

Cserepiac

1. Konfliktusokat – érzelmeket szül

1. Pénzzel lehet pénzt szerezni

2. S.I. faktor

2. Közösséget erősít

3. Pénz = konfliktus

3. Munkahelyeket jelent

4. Kockázatok = veszélyek

4. A helyi fogyasztást erősíti

5. A tett halála az okoskodás, nem

5. Pénzt termel

szeretjük kipróbálni

A súlyozás nyomán felszínre került alapértékeink:


34 1. Konfliktusba

kerülünk

a

döntéshozókkal

1. Helyi munkahelyek jönnek létre 2. Értékes tudást szerzünk ez által

2. Valójában a helyi ügyekre nem osztanak elegendő forrást

3. Bővül a kapcsolati hálónk 4. Közösséget erősít

3. Konfliktusokat – érzelmeket szül 4. A tett halála az okoskodás, nem szeretjük kipróbálni

Miután bemutattuk a civil közösség által létrehozott megoldási javaslatokat, áttértünk a

fejlesztési elképzelések megfogalmazására

ágazatonként. Agrárium: gépvásárlás, terményszárító, hűtőház magánvállalkozásban történő létrehozására van szükség. Önellátókká kellene tenni az embereket. Ehhez meg kell tanítani őket gazdálkodni, ehhez képzés kell. Gazdálkodás segítséggel. A megtermelt javakat a helyi intézmények kapják meg. Helyi piac. „Magunkat gazdagítsuk!” Olyan munkákra lenne szükség, amit alacsony iskolai végzettséggel is el lehet látni. Manuális munkákra lenne szükség (mezőgazdaság, állattenyésztés, élelmiszer ágazat erősítése: gyümölcs feldolgozás, erdőgazdálkodás). Cigányok számára önkormányzati földek kiosztására lenne szükség, ahol gazdálkodhatnának akár a közmunka segítségével, megtermelve a saját élelmiszer szükségletüket. Az önkormányzat a saját zetorjával fel is szánthatná e területeket. Az állattartást rendeletben kell szabályozni és betartatni. Az állattartásra építendő melléképületek esetében a védőtávolság kijelölését felül kell vizsgálni! A foglalkoztatási lehetőségek bővítését szervestrágya feldolgozó üzem létesítésével lehetne bővíteni. Ehhez földterület kijelölése szükséges. Ipar: Olyan befektetőkre lenne szükség, akik az egyszerű fizikai munkát elvégzőket foglalkoztatnának (láda, seprű, kosárfonás) és értékesítenék is az előállított termékeket. Egyszerű fizikai munkák elvégzéséhez képzéseket kéne tartani cigányok számára (vályogvető, kosárfonó, seprűkészítő). Az előállított termékeket belső piacon is lehetne


35 értékesíteni. Ipari terület kijelölése szükséges. Napelem park építésére alkalmas földterület kijelölése szükséges. Idegenforgalom templomturizmus, aratófesztivál: A falu adottságait ki lehetne használni, van két műemlék templom, az egyik XIII. századi, amelyben nemzetközi szinten is elismert festmény.A másikban értékes ikonok találhatók. A református templomban egy XVI. századbéli Úrasztala található. A falu helyzetét tekintve nyugodtan lehetne a környező városok üdülő faluja, ha a közbiztonság megfelelő lenne. Infrastruktúra: Nyíl- Dankó utcán a hiányzó infrastruktúra kiépítése járdajavítás, útépítés szükséges. Kerékpárút, önkormányzati utak javítása főutak rendbetétele, súlykorlátozás, gyalogátkelő, sebességkorlátozás, vízelvezetés, fűtéskorszerűsítés a közintézményekben. Faluközpont kialakításra lenne szükség, valamint a közterülete épített, minden gyerek által igénybe vehető játszótérre Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok: A helyi vállalkozók, helyben kellene, hogy munkát kapjanak. Pályázatok elnyerése esetén, amennyiben lehetséges előnyben kell részesíteni a helyi vállalkozásokat. Az egyházak konkrét foglakoztatásban is gondolkodnak, a Görög-katolikus egyház 18 embernek ad munkát. Feladatuk, az idősek házi szociális gondozása. A visszakapott egyházi iskola felújítása és üzemeltetése újabb munkahelyeket teremtene. Az Ópályiak Baráti Köre Egyesület 1999 óta foglalkoztat különböző feladatok ellátására 2-10 főt. Képzéseket is szerveznek, ami szintén elengedhetetlen a képzetlen rétegek munkaerőpiacra

való

visszajuttatása

érdekében.

Ezen

célok

elérése

érdekében

nélkülözhetetlen az önkormányzattal való együttműködés. –

Közmunkások foglalkoztatása: közmunkások képzése, tervszerű foglalkoztatása

–

Közmunkások

irányítására

és

egyéb

településrendezési

feladatok

ellátására

megfontolandó non-profit kft. létrehozása Foglalkoztatottság elősegítése érdekében a segélyezetteknek képzéseket kell szervezni, hogy a munka világába vissza lehessen vezetni

őket.

A szegregátumban mintacsaládok

létrehozásához kellene támogatást adni, akiktől a cigányok tanulhatnak. ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

36 Közösségépítés: az önkormányzat támaszkodni kíván a helyi közösségekre. „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat kéne indítani, melyhez minimális díjazást kéne rendelni. Fiataloknak kulturált szórakozási lehetőséget biztosítani. Néptánc és művészeti csoportok működtetésére, nyári táboroztatási lehetőség biztosítására van szükség. Használt kerékpárok beszerzése, felújítása, programszervezés. A saját kultúránk ápolása, őrizése. Iskoláztatás: az alacsony iskolázottsági szint emelése érdekében felnőttképzési programok indítása. Az óvodában kell elkezdeni. Ha azt el lehet érni, hogy óvodába járjon napi szinten a gyermek, akkor otthon is változás érhető el (tisztálkodás, kanál, villa, kés használata, WC használat), következetesség, a házirend betartatása. Egyszerű fizikai munkák elvégzéséhez képzéseket kéne tartani cigányok számára (vályogvető, kosárfonó, seprűkészítő). Polgármesteri hivatal: infrastruktúrájának és humánerőforrásának fejlesztése: a régi hivatal épületének felújítása, állagmegőrzése szükséges. A nyílászárók cseréjével jelentős forrás takarítható meg a fűtésen. A köztisztviselők képzése, továbbképzése szükséges. A minőségi közszolgáltatások fejlesztése érdekében el kell készíteni a dolgozók munkaköri leírását, és minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni. Mérni kell az ügyfelek elégedettségét A forrásteremtés hatékonyságának növelése érdekében pályázat figyelő és projektasszisztens munkatárs alkalmazására lenne szükség, de megfontolandó a feladat kiszerződése a településen forrásfejlesztéssel foglalkozó civilszervezeteknek. Az

egyes

közszolgáltatások

biztosítására,

színvonalának

javítására

vonatkozó

megoldások: Közigazgatás: Olyan jegyző kell, aki a faluért dolgozik, nem pedig olyan, aki csak névleg van. A pénzügyeket heti rendszerességgel ellenőrzi, a munkatársak munkáját figyelemmel kíséri, számon tartja. Megköveteli a pontos és jó munkát, betartatja és betartatja a határidőket, a munkaidőt Egészségügyi felvilágosító és betegségmegelőző programok indítása: Civilszervezetek, intézmények bevonásával, a pályázati lehetőségek kihasználásával mentálhigiénés, szociális, környezeti és egészségmegőrző programokat kell indítani. ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

37 Gazdaság: önfenntartó falu kialakítása (helyi termék kataszter kialakítása, helyi pénz bevezetése), szociális földprogramokat kellene indítani. Megvizsgálni a lehetőségét az NFAtól történő földigénylésnek. Cigányság: Tanítani kell a jó példákat.

Felzárkóztató programokat kell szervezni.

(háztartásvezetés, pénzbeosztás tanítása). Cigány közösségi ház létrehozása, a higiénés viszonyok javítása szükséges. Az adópolitika célkitűzései A helyi adókkal kapcsolatos adópolitikai célkitűzéseket ki kell dolgoznia a képviselő testületnek. Egyéb adókkal, adó jellegű bevételekkel kapcsolatos adópolitikai célkitűzéseket szintén ki kell dolgozni. Az adóhátralékkal rendelkező lakosok ne kapjanak addig semmilyen támogatást, amíg nem rendezik tartozásukat. A képviselő-testület tegyen meg minden annak érdekében, hogy az adókat behajtsák. Az iparűzési adóelengedésével befektetőket lehetne a faluba vonzani. 1% helyett 2%-ra kellene emelni (az állam 1,4%-ot vár el, amit nem tudnak teljesíteni). –

A helyi kommunális adót évi 4 000 Ft-ra kellene emelni, nőne a bevétel és közben el kellene törölni a szemétdíjat. Így nem terhelnék azokat, akik egyébként sem fizetnek. (A szemétszállítást külső szervezet végzi, a díjjal is neki tartoznak). Összességében a helyi adók növelésére lenne szükség, új adó kivetésére nincs lehetőség, mivel kicsi a falu adóerő képessége.

Az épített és természeti környezet védelme Az önkormányzati rendelet újraszabályozására van szükség. A lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodás kapcsán: Az elhagyott önkormányzati ingatlanok hasznosítására koncepciót kell kidolgozni. Az elhagyott eladó magán-ingatlanok hasznosítására is koncepciót kell kidolgozni ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

38 A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés A tervezett Szamos-Kraszna közi Víztározó projektben kertében Ópályinak 500 millió Ft van betervezve (meghívásos pályázat keretében) belvíz rendezésre (elnyert forrás). A vízlevezető árkokat ki kell tisztítani Meg kellene oldani a belvíz és a csapadékvíz elvezetést. Megvannak a tervek, hatalmas pénzbe kerül (több milliárdos nagyságrendű feladat), ütemezni kéne a munkákat és így megvalósítani. Az 500 millió Ft csak részmegoldás megvalósítására elegendő. A csatornázás A cigány telepen a Nyíl, Dankó és Újreménység utca szennyvíz elvezetésének megoldása szükséges. A tervek megvannak. A köztemető fenntartás A közfeladat kiszerződése vállalkozásba megtörtént és jól működik A köztemető be kamerázása az önkormányzat saját forrásának felhasználásával megtörtént Bővíteni kell a temetőt. Ehhez kisajátításokra van szükség és a ravatalozót át kell tervezni és az infrastruktúráját bővíteni kell. A közterületek használatáról Virágosítás, parkosítás. Bevonva minden társadalmi csoportot a munkába, hogy később is megbecsülje és vigyázzon rá. A köztisztaság és településtisztaság fenntartása Önkormányzati Non-profit kft. Létrehozására lenne szükség a feladat hatékony ellátása érdekében. A helyi tűzvédelem Régi tűzoltó kocsi kiállításra került a közterületen, állagának megóvása szükséges Mátészalkai tűzoltókkal tovább kell építeni a kapcsolatot. ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

39 A közbiztonság helyi feladatainak ellátása Polgárőrség, helyi rendőrőrs, helyiségek kialakításra kerültek, állagmegóvásuk szükséges A közbiztonságra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, bővíteni kellene a Polgárőrség létszámát, a járőrszolgálatot hétköznapokon is lehetővé kellene tenni. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a bűnmegelőzésre, a felvilágosító munkára, egymás tulajdonának védésére, őrzésére, ennek érdekében együtt kell működni a rendőrséggel. Gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról Önálló intézmények létrehozása szükséges, mivel változnak a kormányzat szándékai az intézmények működtetését illetően Új óvodai csoportok indítására van szükség annak érdekében, hogy minél hamarabb elkezdődjön a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációja. Új óvoda építése szükséges, mivel a jelenlegi nem képes újabb csoportok befogadására. Gondoskodás az egészségügyi ellátásról A védőnői szolgálatnál szükség lenne bútorzatra, és a dolgozóknak munkaruhára, szolgálati járműre. Egészségügyi felvilágosító munkára lenne szükség, a gyermekvállalást ne a szükség hozza. Szükség lenne fogorvosi ellátásra és fogorvosi rendelőre. Gondoskodás a szociális ellátásról Idősek bentlakásos otthonának építése szükséges. Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást helyben kell megoldani, nem kistérségi szinten Cigány közösségi ház létrehozása szükséges Művelődési Ház felújítása szükséges


40 Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési tudományos művészeti tevékenység és a sport támogatására az önkormányzat részéről nagyobb hangsúlyt kell fektetni Követeljük meg, hogy a szegreált területeken is tartsák tisztán a környezetüket, járassák az intézményekbe (óvoda, iskola) és tiszta ruhában a gyermekeiket. A tetves gyerekek ne léphessenek be a közintézményekbe! Befektetés támogatási politika célkitűzései Az önkormányzatnak vállalkozás támogatási alapot kellene létrehozni a vállalkozók támogatására kamatmentes hitel formájában. Településüzemeltetési politika célkitűzései Non-profit kft, vagy a működő TELESZÖV szociális szövetkezet elláthatná a szociális feladatokat is, valamint a konyha is odatartozna. A ,,Startmunka” program keretében elkészült járdalapok lerakását is végezhetnék és elvégeznék a szükséges önkormányzati felújításokat. Konkrét elképzelések 2013-2020-ig Helyrajzi szám 77/3

Terület jövőbeni funkciója Sport és szabadidős tevékenység (lovarda,lovas pálya, agárpálya halastó) Sport és szabadidős tevékenység (lovarda, halastó, szánkózó domb) Sport és szabadidős tevékenység (agárpálya, halastó) Ipari terület, Napelem park Köztemető bővítés Út a Rózsakertbe a Bajcsy-Zsilinszky utcától Árok és út kialakítás az Árpád utcától a BajcsyZsilinszky útig a Páskom szélén

77/4 059/3 059/6-10 070 201 vagy 206 0145/4

Védett területek és építmények Helyrajzi szám 072

Terület jövőbeni funkciója Védett platánsor a 4117-es út mentén

1

Régi református temetőből kegyeleti park

532

Régi katolikus temetőből kegyeleti park és Millenniumi emlékpark

531/2

Régi zsidó temetőből védett temető ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

41

Az iskola udvarán többfunkciós szilárd burkolatú sportpályát és játszóteret kell építeni A még burkolatlan utakat, útszakaszokat szilárd burkolattal kell ellátni.(ez lehet aszfaltmakadám a Béke úton, a Táncsics és a Rajk L út közötti szakaszon, a Narancs ligetben és az Új reménység utcában Az összes meglévő járda felújítását el kell kezdeni Összegzés Azt gondolom, hogy sikerült a település adottságaira épülő, a lehetőségeket figyelembe és a problémákból Megpróbáltam

kiindulva bemutatni,

megtalálni hogy

a

fejlesztési

alulról

jövő

lehetőségeket,

civil

kitörési

kezdeményezésként

pontokat. is

lehet

településfejlesztési koncepciót készíteni. Szükség van azonban a helyi tudás felhasználásra, valamint azokra a módszerekre, amelyek segítségével kialakítható a fejlesztési koncepció. A folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetben is lehetnek olyan megoldások, amelyek fejlesztik a helyi közösségeket, és mindenekelőtt munkahelyeket teremtenek. Az Ópályiak Baráti Köre fontosnak tartja a folyamatos gyűjtőmunkát, amit fel tud használni a különböző források eléréséhez szükséges tanulmányok, beavatkozási tervek készítéséhez. Fontos a kiforrott módszertan a kiforrott technikák, módszerek használata, valamint a technikákat használni képes szakember jelenléte. A gyűjtőmunka, amely megalapozta koncepció elkészítését, közel 3 év munkájának gyümölcse. A koncepció elkészítése sokrétű térségfejlesztési, vidékfejlesztési, közösségfejlesztő ismeretet is igényelt, amelyet tanulmányaim során sajátítottam el a Miskolci, Pécsi, Debreceni Tudomány Egyetemeken, valamint a Szent István egyetem Vidékfejlesztő Szociálismunka szakán. Összegzésként elmondható, hogy a településfejlesztési koncepció készítésébe az előző időszakhoz hasonlóan (2001-2003) nem sikerült teljes mértékben bevonni a települési képviselőket. A közalkalmazottak és köztisztviselők bevonódása viszont nagyobb számú volt, mint előzőleg. Úgy látszik, fontosnak érzik a részvételt a jövőről való gondolkodásban. Ezzel igazoltnak érezzük, hogy az egyesületünk által részvételi demokrácia és közösségfejlesztésre fordított idő nem volt hiába való.


42 A magyar önkormányzatiság elmúlt több mint 20 éve alatt a helyi közösségek nem erősödtek meg annyira, hogy képesek legyenek gyakorolni demokratikus jogaikat, és beleszóljanak a helyi közügyekbe, esetleg javaslatokat tegyenek a településközösség működtetésére. Országos gyakorlat, hogy a helyi hatalom (önkormányzat) és a helyi közösségek nem érintkeznek, így a helyi hatalom nem ágyazódik be megfelelően a helyi közösségekbe. Egyesületünk esetében ez azonban másképpen alakult, mivel a település polgármestere előbb volt civil, (civilszervezet alapítóból lett polgármester), ezért más szemlélettel rendelkezik. Valójában a helyi közösség önigazgatása alulról épülhetne csak fel, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jóval lassabb a kibontakozás, mint amire az önkormányzati rendszer kialakítása során számítani lehetett. Ennek egyik alapvető oka az állampolgári és a társadalmi részvétel alacsony szintje, amelyet viszont a közbizalom hiánya determinál. (A Nemzetközi Társadalmi Adatfelvételi Program (ISSP) 2001. évi, a közbizalom nemzetközi komparatív vizsgálatában Magyarország az utolsó helyen végzett). Sajnos ez a bizalom hiány jellemzi a mi településünket is. A 2012-es felmérés szerint a közbizalom sokkal nagyobb a civilszerzetek iránt, mint a kormányzati szervek iránt. A tervezés során kiderült, hogy a műhelymunkákon részvevők számára mit jelent a közösségalapú gazdaságfejlesztés. Egy mondatban is meg lehetne fogalmazni: ,,globalizáció helyett lokalizáció”. Számunkra azt jelenti, hogy nézzünk szét saját környezetünkben, fedezzük fel benne a helyi tudást, és ezekre építve próbáljunk meg olyan megoldásokat kisdolgozni, amiből munkahelyek lesznek. A közösségalapú gazdaságfejlesztés számunkra azt is jelenti, hogy ahol csak lehet ne egyéni, hanem inkább közösségi megoldásokat keressünk. Mivel a legnagyobb integráló erő a munka, a koncepció készítés során az interjúalanyok több alkalommal utalnak a ,,tervezésben” a munkalehetőségek hiányára. A munkahelyek létrehozása a központi helyen szerepel a megoldási javaslatokban. A munkaerőpiaci integráció és munkahelyteremtés önkormányzat részérő történő segítését indokolja, hogy miközben fizetőssé vált az oktatás, az egészségügy, a szorító adóprés miatt magas belépési küszöböt kell átlépni a kezdő vállalkozásoknak, tehát az állam az egyénre helyezett sok olyan felelősséget, amit korábban felvállalt. Az egyéneknek sem diszkrecionális jövedelme, sem képessége nincs arra, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. Hazánkban az ipari társadalom, az ipari jóléti társadalom, az információs társadalom, a tudás alapú társadalom, sőt a fenntartható fejlődés társadalmának jövőképe egyszerre van jelen a fejlesztés politikában. Az ipari társadalomra költjük minden pénzünket, a többi területen pedig leszakadunk. Ez látszik az életszínvonal csökkenésben és a közkassza fenntarthatatlanságában ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

43 Ennek érdekében történt a ,,Szociális szolgáltatások igényfelmérése Ópályiért” című felmérés, melynek hatására a civilszervezet azon tagjaiból, akik képzettek, de keresik a helyüket a munkaerőpiacon, (valamilyen jövedelemhez jussanak), szociális szövetkezetet hoztak létre. Sajnos ez sem ment olyan egyszerűen. A mai gazdasági környezetben nehéz fizetőképes keresletet találni, főleg a szociális gazdaság területén. Sok, a 22 éves önkormányzatiság alatt rögződött ,,gyakorlat” akadályozza ezt a fejlődést. ,, Ha 20 évig nem kellett fizetni egy szociális szolgáltatásért, akkor most hirtelen miért kell?” Ezen szemlélet megváltoztatására lehet, hogy újabb 20 évre lesz szükség. A globális változások szintén bizonytalanná teszik a települések fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Az átalakulóban lévő közszolgáltatások és a folyamatosan változó pályázati források, pályázati rendszerek szintén nehezen teszik elérhetővé egy kistelepülés számára a források elérését. Az Európai Unió Közös Agrár Politikája (KAP), határozott, az igényekre alapozott fejlesztési elképzelések megvalósítását célozza ugyan, de megérne egy tanulmányt annak a levezetése, hogy hogyan jut ez el a leszakadó régiókig, depressziós térségekig. Lassan eljön az idő, amikor lejár a földmoratórium. Ezzel kapcsolatban feladata lehetne a helyi önkormányzatnak, civilszervezeteknek az információ átadás a gazdáknak arról, hogy milyen következményei lehetnek, ha külföldi vásárlóknak adják el a földjeiket. Amint a ,,foglalkoztatás és gazdaság” témaköreinél bemutattam, még napainkban is jelentős bevétel származik a mezőgazdaságból, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben. A helyi piacon jó lenne helyi termékeket árulni, ha lenne elég helyi termelő! Nehéz megértetni az emberekkel, (ami több alkalommal megfogalmazódott a koncepció készítés során is), hogy megszűnik a ,,gondoskodó állam”, öngondoskodás szükséges. Ehhez szintén szükséges a depressziós térségek önérvényesítő képességének növelése. Az oktatási reform kapcsán, a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás egy új óvoda építését igényli. Cigány közösségi ház létrehozására és bővítésére alkalmas ingatlant vásárolt az önkormányzat, és a ,,Komplex telep program” keretében pályázatot nyújtott be a felújítására és közösségi programok megvalósítására. Az alacsony iskolai végzettségű és képesítéssel nem rendelkezők számára képzési program indult LHH TAMOP program keretén belül. Az alulról jövő társadalmi kezdeményezéseket fel kellene karolnia a mindenkori politikai hatalomnak, és a rendelkezésre álló források allokációjánál figyelembe kellene venni az igényeket.

A

különböző

fejlesztési

dokumentumok

elkészítése

során

kötelező

a

társadalmasítás. Tapasztalataim szerint azonban a javaslatainkat kevésbé építik be ezen ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE ERDÉLYI ILONA VIDÉKFEJLESZTŐ 2013

44 dokumentumokba.

A

helyi

,,hatalomnak”

viszont,

ha

fejlődni

akar,

kötelessége

együttműködni a helyi önszerveződő közösségekkel. Befejezésül Beke Pál: Önkormányzó társadalom című röpiratából szeretnék idézni: ,,mit is írhatnék? Talán kevesebb naivitást és kevesebb illúziót kellene kívánnom magamnak és magunknak azokban a mindennapokban (gyakorlatilag persze az elkövetkező években) amelyek bizonyára kínlódva és bizonyosan ellentmondásokkal terhelten, de mégis fölépül és mégis kiformálódik valami újfajta társadalmi működési mód, amelyben egyre többen lehetünk avatottak és cselekvők. Nevezzük ezt –megelőlegezve- olyan ,,önkormányzó” társadalomnak , amelyben kölcsönösen felelősök és egyaránt tenni készek vagyunk, bárhová is állít sorsunk, tudásunk, szerencsénk, vagy a puszta véletlen. Ne alattvalóként tehát, ne bérmunkási avagy éppen cseléd tudattal, ne vezetettként, ne kisdedként és ne szorongva éljük a kinek-kinek még hátralévő időt, hanem emelt fejjel, fontos emberként, egyként a tizmilliónyiból és úgy, ahogy egy országlakoshoz, egy állampolgárhoz illő. Értem persze én, hogy hátráltatnak ebben beidegzettségeink és persze tudom, hogy az éppen adott emberi, fizikai és bármiféle körülményeken is sok múlik ezt elérendő, mégis úgy gondolom, hogy ha azokon nincs is mindig hatalmunk, ami rajtunk múlik, azt meg kell tegyük. Tegyük meg tehát.” Beke Pál (1994)

Készítette:Erdélyi Ilona teleház-gazdaasszony projektmenedzsment szakértő vidékfejlesztő szociális munkás

Ópályi

2013. február 28.

Erdélyi Ilona


,,Jövőépítés ÓPÁLYI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ KONCEPCIÓJA

Recommend Documents