Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Jövedelemegyenlőtlenségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében EKÉNÉ DR. ZAMÁRDI ILONA1 -PÉNZES JÁNOS 2

Bevezetés A rendszerváltás és gazdasági szerkezetváltás az 1990-es évtized elején gyorsan mélyülő transzformációs válságot okozott. A szocialista tervgazdaság piacgazdasággá alakulása, amely együtt járt az állami vállalatok privatizációjával és méretük megváltozásával -zsugorodásával, 1992-re az 1989-es munkahelyállomány harmadának a megszűnését hozta. Közel egymillió ember veszítette el az állását. Az összeomló KGST maga alá temette a keleti piacokra termelő nagyvállalatokat. Áruik minősége nem felelt meg a piaci orientáció váltást követően nyugaton, a hazai piacok fizetőképes kereslete pedig megszűnt. A GDP 1993-ra az 1989-es értéket alapul véve 19%-ot, ezen belül az ipar teljesítménye 36%-ot zuhant. A rendszerváltás ugyanakkor utat nyitott a külföldi működő tőkének, amelynek Magyarország kitüntetett helyszínévé vált. A külföldi tőke azonban rendkívül koncentráltan települt, s területi elhelyezkedése az eltelt időszakban alig változott. 1994-ben KözépMagyarországon összpontosult a külföldi részvétellel működő vállalatok jegyzett tőkéjének 71%-a, Közép-Dunántúllal és Nyugat-Dunántúllal együtt 85%-a. 2001-ben 84%-ot tett ki a három régióban az arány (ANTALÓCZY K.-SASS M., 2005). A számítások azt mutatják, hogy szoros kapcsolat mutatható ki a megyék gazdasági növekedése és az egy főre jutó külföldi működőtőke befektetések között. Az egy főre jutó GDP tekintetében a régiók sorrendje 1994 és 2001 között nem változott: Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország. A sor végén álló Észak-Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 főre jutó GDP-je az országos átlag 64%-a 2001-ben. A külföldi működő tőke tehát teljesen átalakította az ország térszerkezetét. A gazdasági teljesítmény és a munkanélküliség szintén szoros korrelációban áll egymással. Az élenjáró régiókban alacsonyak, a gyenge teljesítményűekben magasak a munkanélküliségi ráták. A munkanélküliség 1993-ban volt a legnagyobb, a 13,6%-os érték országosan 705.032 főt jelentett. Nem egyforma értékekkel terjedt el azonban, s regionális megoszlása ugyancsak sajátos. Kialakulásának kezdetétől napjainkig tartóan (amikor is az 1993-as felére csökkent az országos átlag-érték) azonos a régiók sorrendje, s megegyezik a gazdasági teljesítmény szerintivel. A legalacsonyabb rátákkal Közép-Magyarország, a legmagasabbakkal az Észak-Magyarországi Régió rendelkezik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amely ipari fejlettség tekintetében 1980-ban a második helyet foglalta el a megyék

1

2

egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék doktorandusz, Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

149

rangsorában, most a tekintetben vezet még a legkedvezőtlenebb mutatójú megyék között is, hogy 1992-2002 között egy kivétellel valamennyi munkaügyi kistérsége a legmagasabb munkanélküliséget elszenvedő harminc kistérség között foglalt helyet az országos rangsorban. Ugyanez a helyzet a tartós munkanélküliek legmagasabb arányát (az összes munkanélküli 51,2-62,7%-a) illetően is. (BALCSÓK I., 2005) E tények ismeretében nem meglepőek ezen elemzés település- és kistérségi szintű vizsgálati eredményei a megye jövedelmi helyzetéről. A többféle módszerrel elvégzett elemzés összegző következtetése a megye periférikus, hátrányos helyzetének nagyon fontos dokumentuma. A személyi jövedelmek szerepe a területi elemzésekben A személyi jövedelem növekvő jelentőséggel bír a területi kutatásokban, mert egyrészt a lakosság életkörülményeinek, lehetőségeinek egyik legfontosabb mutatója, másrészt a személyi jövedelemadónak (SZJA) köszönhetően a nemzeti össztermék újraelosztásában igen jelentős mérce, egyúttal fontos állami és önkormányzati bevételi forrás. A személyi jövedelemadó adatok (mindenekelőtt az adóköteles jövedelem) 1988 az SZJA bevezetése - óta állnak rendelkezésre a területi kutatásokban, s bár jól alkalmazhatóak a vizsgálatokban, néhány korlátjuk is van.1 (RUTTKAY É., 1997) Számos újszerű elemzés alapját is képezik a jövedelemmutatók, melyek közül csak néhányat kiragadva megemlíthető Nemes Nagy József Éltető-Frigyes index segítségével végzett versenyképességi vizsgálata (NEMES NAGY J., 2004), illetve Tóth Géza elemzése, melyben a potenciál-modell segítségével mutatta be a különböző autópálya nyomvonalak hatását a jövedelmek alakulására (TÓTH G., 2005). Ebben az elemzésben Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövedelmi folyamatainak vizsgálatára kerül sor a 2001-2004 közötti időszakban. A tanulmány célja bemutatni az elmúlt néhány év jövedelmi folyamatait, az időintervallum behatároltsága miatt azonban eltekint a hosszú távú tendenciák és következtetések megállapításától. A megye helyzete országos összehasonlításban A rendszerváltás előtti időszakhoz képest a '90-as évekre jelentősen megváltozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye pozíciója a személyi jövedelmek tekintetében. A szerkezeti válsággal küszködő megye országos viszonylatban az egyik legnagyobb vesztese volt a piacgazdasági átalakulásnak. (NEMES NAGY J.-JAKOBI Á.-NÉMETH N., 2001) 2001-ben az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem értéke mindössze 78,72%-a volt az országos átlagnak, s ez 2004-re alig érzékelhetően növekedett - 78,75%-ra.

A tényleges jövedelmi összetétel túlmutat az adóköteles jövedelmek körén - egyes szolgáltatások nyújtásával járó nem regisztrált jövedelmek (borravaló, hálapénz), a vállalkozói tevékenység során a vállalkozás költségei között megjelenő jövedelemtartalmú elemek, az adózás során másképpen kezelt agrárjövedelmek csak meghatározott mértéken felül adókötelesek, a fekete- és szürkegazdaság jövedelmei pedig nem jelennek meg az APEH adataiban. (RUTTKAY É., 1997)

150

Rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

2001 Budapest Fejér Győr-Moson-Sopron Vas Komárom-Esztergom Pest Veszprém Zala Tolna Heves Csongrád Baranya Jász-NagykunSzolnok

14.

Hajdú-Bihar

15.

Somogy Borsod-AbaújZemplén

16. 17.

Bács-Kiskun

18.

Békés

19.

Nógrád

20.

Szabolcs-SzatmárBereg

2002 Budapest Vas Győr-Moson-Sopron Fejér Pest Veszprém Komárom-Esztergom Zala Heves Csongrád Tolna Baranya

2003 Budapest Fejér Győr-Moson-Sopron Vas Komárom-Esztergom Pest Veszprém Zala Heves Csongrád Tolna Baranya

2004 Budapest Fejér Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Vas Pest Veszprém Zala Heves Csongrád Tolna Baranya

Nógrád

Nógrád

Nógrád

Jász-NagykunSzolnok Hajdú-Bihar

Jász-NagykunSzolnok Hajdú-Bihar Borsod-AbaújZemplén

Jász-NagykunSzolnok Hajdú-Bihar Borsod-AbaújZemplén

Somogy Borsod-AbaújZemplén Bács-Kiskun Szabolcs-SzatmárBereg

Somogy

Bács-Kiskun

Bács-Kiskun

Somogy

Békés

Békés

Békés

Szabolcs-SzatmárBereg

Szabolcs-SzatmárBereg

1. táblázat A megyék és Budapest rangsora az egy főre jutó adóköteles jövedelmek alapján 2001 és 2004 között, Ft (Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján) Borsod-Abaúj-Zemplén a megyék egy főre eső jövedelmi rangsorában Budapestet is figyelembe véve - 2001 és 2004 között a 16., illetve 17. helyet foglalta el, s mindössze Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg maradt el az értékeitől, minden figyelembe vett évben.1 Érdemes megjegyezni, hogy a jövedelemadatok sajátsága, hogy az adófizetők lakóhely szerint kerülnek összeírásra, tehát az ingázók adóköteles jövedelmei ebben az esetben nem a munkahely településen vagy térségben jelennek meg (ez magyarázhatja a gazdasági teljesítménye alapján leggyengébben szereplő Nógrád megye egy főre jutó jövedelmeinek viszonylagos jobb pozícióját). (1. táblázat)

A számításokat az APEH módszertanának megfelelően az adóévek átlagértékével végeztük el, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott év január 1-ei és december 31-ei lakosságszáma átlagolva lett figyelembe véve.

151

Települési különbségek a jövedelmekben A települések szintjén változatosabb különbségek jellemzik a megyét (1. ábra), ahol már a rendszerváltást megelőzően is igen differenciáltan alakultak a jövedelemviszonyok. (KOVÁCS Cs., 1993) Ugyanakkor ezek a különbségek oly mértékűek, hogy országosan is több, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község és város szerepel a legmagasabb és a legalacsonyabb értékkel rendelkező települések rangsorában. Tiszaújváros 1988-ban első, 1999-ben második volt a városi jövedelmi rangsorban (NEMES NAGY J., 2001), de még 2004-ben is az előkelő 4. helyet foglalta el a városok között, tizedik helyet pedig minden települést figyelembe véve. 2003-ban, majd 2004-ben Tornakápolna egy főre jutó jövedelemértéke maga mögé utasította Tiszaújvárost, s országosan a hatodik helyre került a települések jövedelmi rangsorában. Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagjövedelemmel bíró települések országos listáján 2004-ben első helyezett volt Gagyapáti, második Csenyéte, hatodik Szakácsi és tizedik Lácacséke BorsodAbaúj-Zemplén megyéből. (SZABÓ Y., 2006) A megye településeinek legmagasabb és legalacsonyabb egy főre eső adóköteles jövedelmével rendelkező tizedét (az alsó és felső tizedet) térképen ábrázolva jellegzetes területi sajátosságok rajzolódnak ki. (2. ábra) A legjobb pozícióban lévő települések elsősorban Miskolc környezetében alkotnak összefüggő területet, de Kazinbarcika, Mezőkövesd és Tiszaújváros szomszédságában is az átlagnál magasabb jövedelmek jelentkeztek 2004-ben. Érdekes azonban, hogy a megye legmagasabb egy főre jutó jövedelemértékével bíró települése meglehetősen periférikus helyen, a Sajó-Bódva közén fekszik. Tornakápolna emellett 2002-ben a hetedik legalacsonyabb értékkel rendelkezve, a jövedelmi lista alján szerepelt. Ez a tény rávilágít, hogy ilyen hatalmas ugrás nem a gazdasági pozíció jelentős javulásának tudható be, hanem annak, hogy Tornakápolna törpefalu kategóriába tartozik, hiszen mindössze 20 lakosa volt 2004-ben. Az adófizetők száma 7-re emelkedett a két évvel korábbi 2-höz képest, s ezáltal jelent meg ekkora mértékű jövedelemnövekmény.

152

<100000 100000-249999 250000 - 399999 400000-549999 >550000

1. ábra Az egy főre eső adóköteles jövedelmek értékei a településeken 2004-ben, Ft/fő (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

_j Felső tizedbe tartozó települések Alsó tizedbe tartozó települések

2. ábra Az egy főre eső adóköteles jövedelmi rangsor alsó és felső tizedébe eső települések 2004-ben (Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján)

153

A 2004-es egy főre jutó jövedelmek alsó és felső tizedébe tartozó települések népességszám szerinti csoportosítása alapján levonható néhány következtetés. (2. táblázat) A jövedelmek alsó tizedébe tartozó települések döntő többsége az aprófalu kategóriába tartozik, a csoport településeinek átlagos lakosságszáma 437,8 fő, míg az átlagos egy főre eső jövedelem értéke 121899,8 Ft. Ezzel szemben a felső tized településein átlagosan 9447,4 fő él, átlagos egy főre eső jövedelmük pedig 568878,6 Ft. Ezek az eredmények a kistelepülések gyenge jövedelempotenciálját és a változásokra való nagyobb érzékenységét mutatják.

-499 500-999 1000-1999 2000-4999 5000-9999 10000-49999 50000-99999 100000Összesen

A jövedelemrangsor alsó tizede 27 5 4 36

A jövedelemrangsor felső tizede 4 4 13 6 2 6 1 36

2. táblázat Az egy főre eső adóköteles jövedelemadatok alsó és felső tizedébe tartozó települések lakosságszám szerinti csoportosítása, 2004 (Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján) Az alacsony egy főre jutó jövedelemmel jellemezhető települések - főként tehát a kisfalvak - az elaprózott településszerkezetű, városhiányos Csereháton koncentrálódnak. Ez a tény is bizonyítja a tájegység súlyos társadalmi-gazdasági leszakadását, hiszen a jövedelemviszonyokban egyszerre tükröződnek a demográfiai problémák (az elöregedő lakosság, vagy nagyszámú fiatal eltartottal rendelkező elsősorban az etnikai cserével jellemezhető - települések, a szelektív elvándorlás hatása) és a gazdasági nehézségek (alacsony iskolai végzettség, munkahely hiánya, alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliség hatása). Tóth István György lakossági jövedelmi mintavételeken alapuló elemzésében az egyenlőtlenségek dimenziói az életkori csoportok közötti különbségeknek, az iskolázottságnak, a háztartások munkapiaci jellemzőinek, a településhierarchiában elfoglalt helyzetnek, a gyermekek számának és az etnikai hovatartozásnak (elsősorban a cigányságra vonatkoztatva) megfelelően jelennek meg. (TÓTH I. GY., 2003) Ez a felsorolás is azt bizonyítja, hogy a demográfiailag leginkább sérülékeny kistelepülések körében tapasztalható társadalmi folyamatok alapvetően befolyásolják a személyi jövedelmek alakulását.

154

Területi egyenlőtlenségek a megye kistérségeiben Az előbbiekben felvázolt jelenségek rámutatnak, hogy milyen nagymértékű területi egyenlőtlenségek, települési differenciák jellemzik Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az elemzés a kistérségek szintjén, különböző területi egyenlőtlenségi mutatók segítségével próbálja meg bemutatni a jövedelmi különbségek mértékét és változási irányait. A vizsgálat alapját a 2004. január 1-én hatályba lépett kistérségi felosztás képezi. A felhasznált mutatók képletei és felhasználásuk főbb ismérvei a hivatkozott szakirodalmi munkákban részletesen be vannak mutatva (NEMES NAGY J., 1984; MAJOR K.-NEMES NAGY J., 1999; TÓTH I. GY., 2003; NÉMETH N., 2004). Az alkalmazott egyenlőtlenségi mutatók a vizsgált időszakban jelzik a kistérségeken belüli egyenlőtlenségek változásának irányait. A 4. és 5. táblázatban szürke színnel vannak jelölve a kistérségek, ahol az adott mutató alapján növekedés tapasztalható 2001 és 2004 között. Az időszakon belül természetesen lehet növekedés vagy csökkenés a kiindulási és végponthoz képest, azonban a folyamat előjele mindenképpen jelzésértékű. Emellett az egyenlőtlenségek mértéke rámutat a kistérségek jövedelmi differenciáltságának rangsorára. Mind a súlyozatlan, mind a lakosságszámmal súlyozott mutatók esetében növekedés tapasztalható a Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Szikszói és Tokaji kistérség esetében. Az Edelényi kistérségben a jövedelemeloszlás alsó és felső széleire érzékeny mutatók (a redundancia és a relatív szórás) erőteljes emelkedést mutat, míg a középső részre érzékeny Gini-koefficiens sokkal kevésbé nőtt. Ez azt bizonyítja, hogy a kistérségben a jövedelemeloszlás alapvetően az alacsony és a magas értékekkel rendelkező településeken változott meg, s vezet összességében véve az egyenlőtlenség növekedéséhez. Kevésbé markánsan, de ugyanez játszódik le a Bodrogközi, Encsi és Tokaji kistérségben. A Sárospataki kistérségben azonban a teljes jövedelemeloszlásban nő az egyenlőtlenség, s kisebb mértékben, de ugyanez mondható el a Szikszói kistérségről. Az Abaúj -Hegyközi kistérségben a duál-mutató (Éltető-Frigyes index) súlyozott változata kivételével mindegyik indikátor növekedést jelez. A Kazinbarcikai kistérségben - a Hoover-mutatótól (Robin-Hood index) eltekintve - csak a súlyozott mutatók támasztják alá az egyenlőtlenségek növekedését. Egyértelmű - minden mutató tekintetében - csökkenést mutat a Kazincbarcikai, Szerencsi és Tiszaújvárosi kistérség a jövedelemegyenlőtlenségeket illetően. A HirshmanHerfindahl-index kivételével a Mezőcsáti kistérségben is hasonló folyamat zajlott le 2001 és 2004 között. Itt érdemes megjegyezni, hogy a koncertráció mértékét számszerűsítő mutató jelentősen eltérő elemszámú csoportok összehasonlítására nem alkalmas, azonban egy-egy területi egységen belül lezajló folyamat időbeli alakulását megfelelően szemlélteti. Ez a mutató a jövedelmek csekély mértékű koncentrálódását jelzi a kistérségben. A Mezőkövesdi, Miskolci és Sátoraljaújhelyi kistérségben ellentmondásos képet mutatnak az eredmények. Az egyes mutatók tekintetében maximum-, illetve minimum-értékkel rendelkező kistérségek köre is alátámasztja a területenként változó jövedelmi folyamatokat. (6. és 7. táblázat)

155

HirschmanRedundancia Herfindahl index (Theil-index) 2001 2002 2003 2004 2001 2002 2003 2004 2001 2002 2003 2004 2001 2002 2003 2004 1,867 1,779 1,845 1,919 0,128 0,128 0,131 0,128 0,075 0,062 Abaúj-Hegyközi 0,400 0,354 0,370 0,080 0,064 1,6601,756 1,793 1,803 0,094 0,094 0,094 0,094 0,047 0,061 Bodrogközi 0,301 0,340 0,334 0,372 0,406 0,545 Edelényi 1,8741,998 2,068 2,206 0,177 0,184 0,188 0,188 0,070 0,084 0,130 Encsi 0,480 0,484 2,176 2,308 2,263 2,363 0,201 0,204 0,208 0,208 0,105 0,123 0,125 Kazincbarcikai 0,282 0,272 0,301 0,272 1,535 1,501 1,547 1,525 0,416 0,413 0,408 0,405 0,039 0,037 0,042 0,036 Mezőcsáti 0,213 0,194 0,192 0,163 1,478 1,443 1,467 1,382 0,255 0,254 0,257 0,256 0,024 0,020 0,019 0,014 0,230 0,217 0,206 0,199 1,399 1,376 1,353 1,326 0,235 0,236 0,245 0,240 0,025 0,023 0,020 0,019 Mezőkövesdi 0,244 0,235 0,241 0, 1,489 1,464 1,479 1,502 0,523 0,510 0,509 0,502 0,030 0,028 0,032 Miskolci 0,227 0,233 0, Ózdi 1,393 1,439 1,447 1,434 0,338 0,345 0,345 0,345 0,032 0,035 0,035 0,044 1,535 1,623 1,674 1,676 0,424 0,446 0,456 0,452 0,032 0,043 Sárospataki 0,263 0,307 0,311 0, 0,067 Sátoraljaújhelyi 0,356 0,335 0,359 0,351 1,859 1,728 1,869 1,823 0,602 0,616 0,611 0,609 0,064 0,058 Szerencsi 0,293 0,276 0,284 0,281 1,568 1,528 1,553 1,517 0,156 0,152 0,150 0,150 0,041 0,037 0,038 0,038 1,842 1,992 1,954 1,848 0,213 0,219 0,222 0,216 0,066 0,080 0,072 Szikszói 0,356 0,391 0,385 0, 0,534 0,535 0,527 0,518 2,352 2,367 2,343 2,313 0,507 0,493 0,491 0,487 0,134 0,137 0,133 0,124 Tiszaújvárosi 0,340 0,347 o, 1,6661,790 1,801 1,748 0,228 0,239 0,241 0,232 0,043 0,052 Tokaji Relatív szórás

Duál-mutató (Éltető-Frigyes index)

4. táblázat Jövedelemegyenlőtlenségek a kistérségekben súlyozatlan területi egyenlőtlenségi mutatók tükrében 2001-2004 között1 (Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján) 1

A szürke háttérszín 200lés 2004 között növekvő egyenlőtlenséget jelöl

Súlyozott relatív Súlyozott duál-mutató Súlyozott szórás (Éltető-Frigyes index) Gini -együttható 2001 2002 2003 2004 2001 2002 2003 2004 2001 2002 2003 2004 Abaúj-Hegyközi 0,308 0,309 0,319 0,323 1,880 1,780 1,770 1,856 0,173 0,175 0,1800,181 Bodrogközi 0,261 0,285 0,279 0,289 1,653 1,746 1,748 1,803 0,145 0,158 0,156 0,160 Edelényi 0,297 0,314 0,320 0,325 1,847 1,903 2,044 2,131 0,178 0,191 0,195 0,199 Encsi 0,360 0,361 0,363 0,362 1,8572,034 2,073 2,004 0,202 0,205 0,207 0,206 Kazincbarcikai 0,284 0,292 0,295 0,290 1,7621,827 2,001 1,799 0,149 0,152 0,155 0,153 0,156 0,142 0,133 0,121 1,478 1,443 1,467 1,320 0,071 0,064 0,063 0,058 Mezőcsáti 0,205 0,200 0,209 0,198 1,488 1,454 1,447 1,410 0,112 0,110 0,115 0,109 Mezőkövesdi 0,190 0,173 0,180 0,180 1,489 1,510 1,533 1,542 0,089 0,080 0,084 0,084 Miskolci 0,165 0,179 0,185 0480 1,391 1,449 1,499 1,440 0,206 0,232 0,2460,233 Ózdi Sárospataki 0,268 0,310 0,324 0,319 1,712 1,877 1,842 1,829 0,143 0,164 0,173 0,170 Sátoraljaújhelyi 0,200 0,209 0,213 0,215 1,749 1,698 1,711 1,681 0,080 0,086 0,0860,086 0,322 0,305 0,299 0,304 1,656 1,571 1,668 1,651 0,176 0,167 0,165 0,165 Szerencsi Szikszói 0,287 0,311 0,322 0,317 1,731 1,795 1,818 1,859 0,125 0^137 0,142 0,139 0,404 0,391 0,391 0,392 2,602 2,608 2,562 2,546 0,210 0,202 0,202 0,202 Tiszaújvárosi Tokaji 0,249 0,280 0,292 0,271 1,549 1,648 1,669 1,644 0,136 0,153 0,1600,148

Hoover mutató (Robin-Hood index) 2001 2002 2003 2004 13,25 11,03 11,41 14,17 14,02 4,79 940 7,97 6,55 13,26 7,06 13,21 12,47 19,01 9,45

13,10 13,46 13,80 11,25 11,2011,99 12,58 12,54 13,03 14,53 14,39 14,35 14,14 14,23 13,81 4,63 4,53 4,11 9,22 9M 7,37 7,76 7,64 7,23 7,57 7,17 15,09 15,55 15,14 7,78 7,70 7,74 12,61 12,45 12,79 13,53 14,27 14,15 18,36 18,42 18,52 10,99 11,28 10,47

5. táblázat Jövedelemegyenlőtlenségek a kistérségekben súlyozott területi egyenlőtlenségi mutatók tükrében 2001-2004 között (Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján) L/1

Relatív szórás 2001 Max. Min.

Duál-mutató Hirschman-HerfindahI index (Éltető-Frigyes index)

2004

2001

Tiszaújvárosi Edelényi Tiszaújvárosi Mezőcsáti

Mezőcsáti

Ózdi

2004 Encsi Mezőkö­ vesdi

2001 Sátoralja­ újhelyi

2004 Sátoralja­ újhelyi

Cigándi

Cigándi

Redundancia (Theil-index) 2001 Tiszaúj­ városi

2004 Edelényi

Mezőcsáti Mezőcsáti

6. táblázat A súlyozatlan mutatók alapján legnagyobb és legkisebb jövedelemegyenlőtlenséggel rendelkező kistérségek 2001 -ben és 2004-ben (Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján)

Súlyozott relatív szórás

Max. Min.

Súlyozott duál-mutató (Éltető-Frigyes index)

2001 Tiszaúj­ városi

2004 Tiszaúj­ városi

2001 Tiszaúj­ városi

Mezőcsáti

Mezőcsáti

Ózdi

2004 Tiszaúj­ városi

Súlyozott Gini -együttható 2001 Tiszaúj­ városi

2004 Ózdi

Mezöcsáti Mezőcsáti Mezőcsáti

Hoover mutató (Robin-Hood index) 2001 Tiszaúj­ városi

2004 Tiszaúj­ városi

Mezőcsáti

Mezőcsáti

7. táblázat A súlyozott mutatók alapján legnagyobb és legkisebb jövedelemegyenlőtlenséggel rendelkező kistérségek 2001-ben és 2004-ben (Forrás: saját számítás a KSH adatai alapján) 2001-ben a Tiszaújvárosi kistérség a (korábban már felvázolt okok miatt a kistérségek összehasonlítására nem alkalmas) Hirschman-Herfindahl-index kivételével minden mutató tekintetében a maximumértéket produkálta. A súlyozatlan egyenlőtlenségi mutatók esetében azonban 2004-ben már az Edelényi és Encsi kistérségek mutatták a legnagyobb egyenlőtlenséget. A Mezőcsáti kistérségben lezajló kiegyenlítődési folyamatot jelzi, hogy 2004-ben a súlyozott mutatók tekintetében minden esetben a kistérségben jelentkezett a minimumérték. Ezt a tényt támasztja alá egy korábbi számítás is, mely a Mezőcsáti és a Tiszaújvárosi kistérségek jövedelmi folyamatait hasonlította össze 1992 és 2002 között. (PÉNZES J., 2004) A Tiszaújvárosi kistérség esetében a '90-es években növekvő jövedelemegyenlőtlenségek voltak jellemzőek, míg a Mezőcsáti kistérségben a kiegyenlítődés volt megfigyelhető. Az ezredfordulót követően azonban egyértelmű csökkenés jelent meg mindkét kistérségben. A kérdés azért is érdekes, mert ez a két kistérség a 2004-es lehatárolással vált szét, és a szinte centrum-periféria viszonyrendszert mutató területi egyenlőtlenségek kimondva, kimondatlanul is szerepet játszottak ebben. Ezt támasztja alá, hogy az 1997-es lehatárolás szerinti Tiszaújvárosi kistérség (mely Mezőcsátot is magába foglalta) településeinek polgármesterei a személyi jövedelmi különbségeket 29%-ban találták óriásinak, 47%-ban jelentősnek, 14%-ban közepesnek és csak 10%-ban mondták érzékelhetőnek 2003 decemberében. (PÉNZES J., 2004)

158

Konklúziók Borsod-Abaúj-Zemplén megye - mely a rendszerváltást követő társadalmi­ gazdasági válság egyik legnagyobb vesztese volt - területi egyenlőtlenségei az adóköteles jövedelmek tekintetében országos viszonylatban is kimagaslóan nagyok. Ezen belül is, demográfiai és gazdasági okokra visszavezethetően a kistelepülések - elsősorban az 500 lakos alatti aprófalvak - vannak a legrosszabb helyzetben. A jövedelmi folyamatok kistérségenként eltérőek, növekvő és mérséklődő egyenlőtlenségek is megjelennek a vizsgált időszakban. Kedvező, hogy a vizsgált időszakban megkezdődött a legmagasabb egyenlőtlenségi mutatókat produkáló Tiszaújvárosi kistérség jövedelmi kiegyenlítődési folyamata. A tradicionálisan elmaradottnak minősülő Csereháti térség leszakadása azonban folytatódik - jelzik az Edelényi, az Encsi és Szikszói kistérség növekvő jövedelemegyenlőtlenségei. Mindez felhívja a figyelmet az aprófalvas térségek sokrétű és komplex problémáira, melyek további lefelé nivellálódásának megállítása csak hatékonyabb külső beavatkozással képzelhető el. Irodalom ANTALÓCZY K.-SASS M. (2005): A külföldi működőtöké-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon. - Közgazdasági Szemle, 52. évf. 5. sz. 494-520. o. BALCSÓK. I. (2005): Munkaerőpiaci folyamatok Magyarországon, különös tekintettel az ÉszakAlföldre. - PhD-disszertáció. Kézirat. KOVÁCS Cs. (1993): A települési és térségi jövedelemegyenlőtlenségek az adóköteles jövedelmek és nyugdíjak alapján. - In: Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon (szerk. Enyedi Gy.), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 375. o. MAJOR K.-NEMES NAGY J. (1999): Területi jövedelem-egyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle 6. 397-421. o. NEMES NAGY J.-JAKOBI Á.-NÉMETH N. (2001): A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és

településszerkezeti összetevői. - Statisztikai Szemle, 79. évf. 10-11. sz. 862-884. o. NEMES NAGY J. (1984): Területi egyenlőtlenségi mutatók. - In: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban (szerk. Sikos T. T.). Akadémiai Kiadó, Budapest, 65-79. o. NEMES NAGY J. (2001): A Topon. - Comitatus, 11. évf. 3. sz. 63-64. o. NEMES NAGY J. (2004): Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? - In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék - MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport. 5-42. o. NÉMETH N. (2004): Területi egyenlőtlenségi mutatók. - In: Regionális elemzési módszerek (szerk. Nemes Nagy J.), Regionális Tudományi Tanulmányok 9. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 106-118. o. PÉNZES J. (2004): Területi különbségek a Mezőcsáti és a Tiszaújvárosi kistérségben. Diplomamunka, DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, kézirat, 60-67. o. RUTTKAY É. (1997): A lakossági jövedelemeloszlás területi és települési különbségei - Comitatus, 7. évf. 11. sz. 11-20. o. SZABÓ Y. (2006): Távolsági beszélgetés - Magyar települések ranglistája. - HVG, XXVIII. évf. 1. sz. 82.o. TÓTH G. (2005): Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. - Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 80-88. o. TÓTH I. GY. (2003): Jövedelemegyenlőtlenségek - tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? Közgazdasági Szemle, L. évf. 3. sz. 209-234. o.

159