maglódi fél oldalas.pdf 1 2016.06.17. 18:30:09
Legnépszerűbb pizzáink - 1600 Ft (32 cm) Chili Joe - Papa csípős BBQ alapja, trappista, mozzarella, tüzesen pácolt csirkemell, hagymák, füstölt tarja, jalapeno, kaliforniai paprika, kukorica - vigyázz, brutál erős!!! BBQ csirkés - Papa egyedi BBQ alapja, mozzarella sajt, vörös- és lilahagyma, friss kaliforniai paprika, görög fetasajt, morzsolt kukorica, tequilában pácolt csirkemell csíkok Magyaros - pari alap, trappista, gyulai parasztkolbász, fekete-erdei prémium sonka, bacon, paprikás szalámi, hegyes erős paprika, vörös- és lilahagyma, paradicsomkarikák Juhtúrós - fokhagymás tejfölös alap, tradicionális trappista sajt, prémium hazai juhtúró, vörös- és lilahagyma, füstölt tarja, kolozsvári szalonna
C
M
Y
CM
Tanyasi - pari alap, mozzarella, trappista, hagymák, bacon, fekete-erdei sonka, füstölt tarja, gyulai kolbász, kukorica, tojás, kaliforniai és hegyes erős paprika, pari kockák További pizzáink - 1600 Ft (32 cm): Öt sajtos - Papa Joe különleges paradicsomos alapja ötféle prémium sajttal hintve Mexikó íze - pari alap, mozzarella sajt, ír vörös chedar sajt, tequilában pácolt csirkemell filé, bacon, vörös bab, morzsolt kukorica, jalapeno paprika Sonkás - pari alap, mozzarella sajt, tradicionális trappista sajt, fekete-erdei prémium sonka, friss paradicsomkarikák
MY
Pikáns szalámis- Papa Joe különleges paradicsomos alapja csípősen, mozzarella sajt, tradicionális trappista sajt, francia camembert sajt, bacon, paprikás szalámi, pepperóni paprika
CY
Tenger gyümölcsei - pari alap, vegyes tenger gyümölcsei, mozzarella sajt, tradicionális trappista sajt, kapribogyó, fekete és zöld spanyol olívabogyó
CMY
K
Papa Joe kedvence - pari alap, füstölt sajt, bacon, paprikás szalámi, jalapeno paprika, fekete és zöld spanyol olívabogyó Tonhalas - pari alap, vörös- és lila-hagyma, tonhal, tradicionális trappista sajt, mozzarella sajt, fekete és zöld spanyol olívabogyó, kapribogyó, friss kaliforniai paprika Gombás - pari alap, mozzarella sajt, tradicionális trappista sajt, olasz gorgonzola sajt, csiperke gomba, laska gomba, fekete-erdei prémium sonka Görög - pari alap, mozzarella és trappista sajt, vörös- és lilahagyma, pácolt csirkemell, fekete és zöld spanyol olíva bogyó, kaliforniai paprika, görög feta sajt, paradicsom kockák, friss bazsalikom „Húsosat” :) - pari alap, mozzarella sajt, tradicionális trappista sajt, vörös- és lilahagyma, bacon, pácolt csirkemell, fekete-erdei sonka, füstölt tarja, szalámi, gyulai kolbász, kaliforniai paprika Kívánság pizza - 1600 Ft (32 cm): Az étlapunkon található alapanyagok közül kombinálj össze bármennyit ízlésed szerint. Különleges akciók és kedvezmények, illetve bővebb étlap a Facebook oldalunkon minket lájkolóknak. www.facebook.com/PapaJoePizza - Nyitva tartás: Hé, Ke, Sze: 11-22; Csü, Pé, Szo: 11-23; Va: 11-22
pelenka, illatszer és vegyiáru üzlet l l
l
Pelenkák és babaápolási cikkek Háztartási vegyiáruk nagy választéka Papíráru és gyerekjátékok
Jó áras termékek! l Műanyag játszóház: 15 000 Ft l 2 méteres csúszda: 13 500 Ft l Marlenka, csokis, 800 g: 2500 Ft l Kinder tojás: 1 db 250 Ft, 4 db 900 Ft l Minden Milka táblás csoki: 200 Ft/db
Címünk: Maglód, Fő u. 14. (Sallai u. sarok, Oláh-üzletház) Telefon: 06-30/2-284-284 Nyitva: Hétfőtől–Péntekig 8–19 óráig, Szombaton 8–12 óráig
JOGOSÍTVÁNY
Folyamatosan induló tanfolyamok
moped, nagymotor, személygépkocsi és teherautó kategóriában Beiratkozás Maglód, Fő utca 92. N.Z. Autósbolt és Gyömrő, Táncsics M. utca 88., Gyarmati Tanoda Gyakorlati oktatás Budapesten is l Árgarancia Részletfizetés l Gyakorlati órák jogosítvánnyal rendelkezőknek is! Nálunk az utazási költséget és időt is megspórolhatja!
Érdeklődni: Kiss Zoltán, 70/206-92-02 Gyarmati Tanoda Kft. l www.gyarmati-tanoda.hu
Tel.: 06/20/434-63-90 • Tel./fax: 06/29/325-000 E-mail:
[email protected] 2234 Maglód, Fô u. 8 –10., I. emelet
Ügyfélfogadás: elôzetes bejelentkezéssel minden nap
JUDIT- INGATLAN
HASZNÁLT ÉS ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOK, TELKEK ÉRTÉKESÍTÉSE
Üzemorvosi rendelés: hétfőn, szerdán 7– 8 és 12–14 óráig Háziorvosi rendelés: szerdán 8–12 óráig Mobil: (06-30) 949-2240 Honlap: www.moczar.hu
Főszerkesztő: Varga Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Fajka Szilvia E számban közreműködött: Schäffer Katalin és Barta Anita Reklámszervezés: MagHáz Kulturális Közalapítvány Telefon: 29/325-137, 20/236-8493 E-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Molnár-Tóth Erika Nyomdai munkálatok: Prime Rate Kft. Megjelenik: 4500 példányban Terjeszti: Magyar Posta Következő számunk szeptember 6-án jelenik meg, lapzárta augusztus 24.
• Végelszámolás és felszámolás esetén a számviteli, könyvelési feladatok elkészítése • Hatóságok előtti képviselet külön meghatalmazás alapján
Dr. Móczár István, főorvos
Telefonon vagy interneten történt egyeztetést követôen az alábbi vizsgálatokat végezzük el az üzemorvosi rendelésen: dolgozók törzskartonja, szerződéskötés, kockázatbecslés, dolgozók szűrése stb. E-mail:
[email protected] [email protected]
Közvetítő és kapcsolattartó: Róth Brigitta üzem- és háziorvosi szakápoló-asszisztens Mobil: (06-70) 310-7687
Újra meg újra: tûz
Város Önkormányzatának havonta megjelenő lapja
Kiadja a MagHáz Centrum Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Fábiánné Ollári Judit
• Személyi jövedelemadó bevallás elkészítése • Vállalkozások könyvelésének elkészítése visszamenőlegesen • Adótanácsadás • Adószakértői ellenjegyzést is vállalunk
[email protected]
Dr. Móczár István és Tsa Kft. (06-29) 326-346 (06-29) 326-957
06-29-325-337
www.adotervezokft.hu
Elérhetőség: 06/30/244-0891
A rendelő elérhetősége: 2234 Maglód, Rákóczi út 7.
Érdeklődni lehet:
Könyvelés 5000,- Ft-tól
J
úlius 22-én, szombat délután 7 hektáron gyulladt ki a száraz gaz és az aljnövényzet, ezúttal a Rába utcánál. A tûz egy betonüzemet és mezôgazdasági területeket is veszélyeztetett. A monori hivatásos tûzoltók 4 vízsugár és kézi szerszámok segítségével oltották el a lángokat, majd átvizsgálták a leégett földszelvényt. Személyi sérülés nem történt – tájékoztatta lapunkat Csámpai Attila, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivôje. Tavaly 10-szer kaptak riasztást a tûzoltók a Hong-Kong Áruház mögötti területre, idén már 12 alkalommal. Fotó: Kovács Máté
15
HAGYOMÁNY
2017. 7–8. SZÁM
Hol volt, hol nem volt
Volt egyszer egy nagy nyomda… …talán lesz egyszer egy (maglódi) múzeum? A könyveket, újságokat olvasó emberek szemét többnyire elkerüli az impresszum – a nyomdai jelzés, amit általában a könyvek 4. és az újságok 2. vagy utolsó előtti oldalán találunk, és általában jóval kisebb betűvel szednek –, ezek a sajtótörvényben évtizedek óta kötelezően feltüntetendő információk. A mi újságunkban is ott van mindig valahol a sarokban bekeretezve: kiadó, főszerkesztő, helyettese, tördelő, példányszám és a nyomda. Ez utóbbi cikkünk egyik témája, bár most nem a gödöllői Prime Rate-ről lesz szó (ahol mostani újságunk készül), nem is ➊ a maglódi Hungaprintről, hanem az ország egykori legnagyobb, patinás nyomdájáról, a budapesti Athenaeumról. Amely nevét Pallasz Athénéről a bölcsesség és a tudomány istennőjéről, a városok és kézművesség védőjéről kapta, akit mindig teljes harci díszben ábrázoltak, bölcs bagoly kíséretében. A budapesti nyomda 140 évnyi sikeres működése után a privatizáció egyik nagy áldozata lett, 1800 dolgozójával együtt. Pallasz Athéné késői magyar „harcosai” között a főváros környékéről, így Maglódról is, több nyomdász dolgozott évtizedekig, megbecsült könyvkötőként, betűszedőként vagy karbantartóként a néhai Athenaeumban. Miért lehet még érdekes egy maglódi újságolvasó számára egy csaknem 20 éve letűnt pesti üzem? Akkori községünk felnőtt lakosainak több mint a fele a fővárosi gyárakban dolgozott, ott kereste mindennapi kenyerét. Akadt azonban egy-két szakma, nem mindennapi különlegesség és rekord, amiről a település mit sem tudott. Még csak nem is gondolták volna, hogy bizony itt kezdődött egy-egy nagy ember életútja…
M
aglódról több mint húszan választották e szép kultúrszakmát, szinte mindannyian az Athenaeumba jártak be dolgozni a kora hajnali vonatokkal. Soproni (Steinberger) Béla (betûszedôként ➋), Solymosi Ferenc (betûöntôként ➌) 41 évet, felesége Eta (adminisztrátorként), leányuk Piroska (ô a Magyar Nemzetnél dolgozott Linotype-gépszedôként), az egész család a Tompa Mihály u.-ból, Nagy Mihály és felesége (könyvkötôként 2x39 évet dolgoztak!), fiuk, Zoltán (ofszet gépmesterként) a Thököly u.-ból. Franczenzovics József (könyvkötô), Vémi József (mélynyomó marató), Szabó Zsuzsanna (betûszedô-korrektor), Jandó József (kômûves, karbantartó) a Kinizsi u.-ból, Farkas Erzsébet (betûszedô) a Klauzál u.ból, Martin József (kômûves, karbantartó) a Bajcsy-Zsilinszky u.-ból. Néhányan más nyomdákban is dolgoztak, pl. Váradi Károly (könyvkötô), unokája ifj. Darázs István, Selyem Tamásné szintén (könyvkötôk) Maglód-nyaralóról. Danó Sándorné (betûszedô), Martin Anna, Balla Béláné (könyvkötô) a Dózsa György utcából. A maglódi Hung-
aprint nyomda is foglalkoztatott néhány szakmabelit. Itt élt a szülőkkel, testvérével Egészen fiatal nyomdászként 1930 és 1940 között szintén a hajnali vonattal járt munkába Steinberger Béla az Ecseri (ma Sugár) u. 43-ból. Ô ugyan nem Maglódon született, de itt élt családjával 10 éven keresztül. Nyomdásznak készült, betûszedô szakmát tanult. A család – mint mindenki Maglódon – a két világháború közötti idôszakban szûkös megélhetési lehetôségeivel küszködött, azonban egyik leánytestvérével, Arankával nagyritkán ô is elment a Faragó és a Kruty kocsmai bálokba, a Polgári Dalkörbe. Szerettek táncolni, Béla sokszor megforgatta Kapitány Juliskát (a késôbbi Jurcsó Lajosnét) és Bánky Zsuzsát (Gyenes Jóska feleségét), amire évtizedekkel késôbb is szívesen visszaemlékezett. Itt ismerkedett össze Béla húgával Kapitány Pista is, aki a Szent Imre (ma Sallai) u.-ban lakott a jelenlegi Városházától alig 100 méterre. Egy évi udvarlás után, 1932 áprilisában feleségül vette Arankát, aki egyébként könyvkötô volt. Ô sajnos
1. rész
még a háború elôtt meghalt, Kapitány István pedig 1944 decemberében Pesten, egy a Dobó u. és Károly krt. sarkán, az angol–amerikai bombázás következtében találatot kapott óvóhelyen hunyt el. Steinberger Béla és családja még 1940-ben elköltözött Maglódról, nevét magyarosította Sopronira. Nemsokára kitört a II. világháború. A még 16 éves korában Maglódról indult nyomdász a nagy világégés idején is továbbképezte magát. Neve egyre ismertebb lett szakmai körökben, képességeinek elismerésekén, a legnehezebb idôben, 1949-ben kinevezték az ország legnagyobb nyomdájának igazgatójává, és az is maradt 34 éven(!) keresztül, 1983-ig. Az Athenaeumba késôbb, az 1956 utáni években belépett maglódi dolgozók mit sem sejthettek arról, hogy 25 évvel ezelôtt a „nagyfônök” is itt volt fiatal, itt szövögette álmait, itt kezdett udvarolgatni a lányoknak. Ô nem beszélt errôl, hiszen az ínséges idôkre nem szívesen emlékszik vissza senki. E történet az 1980-as években, nyugdíjazása elôtt, véletlenül derült ki, és szûk családi keretek között maradt. Kilátogatott Maglódra, elment abba a Bógyis–Kovács-féle ház udvarába is, ahol többen is laktak akkoriban, felkeresett két, még élô régi ismerôs családot is. Mesébe illô, rendkívül érdekes és alkotásban, építésben példamutató, igen gazdag történet volt az övé. Ha számon tartanák a „nyomtatottnév-világrekordot”, biztosan ô vinné a pálmát, mert a nyomdában készült újságokban, gyönyörû könyvekben mindig ott volt e két sor: 52…0938 Athenaeum Nyomda, Bp. F.v.: Soproni Béla igazgató Három napilap készült itt: a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Népszava és a legismertebb akkori színes hetilapok: a Nôk Lapja, a Tükör, a Képes Újság, az Ország-Világ, a Film Színház Muzsika, az Autó-Motor, a Pajtás, az Ifjúsági Magazin, az Ez a Divat – és még további 160 folyóirat, továbbá könyvek, tankönyvek milliói… Ekkortájt még igen magasak voltak a példányszámok (nem úgy, mint manapság): Nôk Lapjából hetente 980 ezer(!) készült, a három napilap együtt meghaladta a napi 1 millió példányt. És ebben mindben ott állt a neve.
16
HAGYOMÁNY
➍
➌
➋
➊ Az Athenaeum alapításának 100. évfordulójára megjelent bélyeg ➋ Soproni Béla (1914–1995), az Athenaeum Nyomda vezérigazgatója, a cég 140 éves történetének legeredményesebb vezetője, akinek pályafutása 16 éves korában Maglódon kezdődött
➌ Európában először az Athenaeumban működött az ólomszedés alternatívájaként a Monotype Monophoto fényszedőgép 1958-tól, amelyen több mint 20 éven át dolgozott a maglódi Solymosi Ferenc ➍ A Jászberényi út – Kozma u.-i üzem ➎ A ország legnagyobb nyomdagépe – lángvágókkal „végeztek” vele
Az Athenaeum története dióhéjban Az 1842-ben Pesten, az Úri utcában megnyílt új könyvkereskedés kirakatában egy ifjú költô, Petôfi Sándor nemzeti színû szalaggal átkötött arcképe volt látható. (Az utcát azóta arról az ifjú költôrôl nevezték el.) A könyvkereskedés tulajdonosa Emich Gusztáv, az akkori idôk egyik legnagyobb könyvkiadója és könyvkereskedôje, megvásárolta többek között Petôfi Sándortól összes költeményeinek, valamint Madách Imrétôl Az ember tragédiájának a kiadási jogát. Az egyre bôvülô kiadói tevékenység igényelte a saját nyomdát. Új nyomdaüzeme a Barátok terén vásárolt ingatlanba költözött. A fejlôdéshez azonban már kevésnek bizonyult Emich szorgalma és szakértelme, nem volt elegendô pénze a továbblépéshez. Vállalkozásába bevonta barátait, Jókai Mórt, Kemény Zsigmondot, Kandó Kálmánt, hogy cégét részvénytársasággá alakítsa. 1868. augusztus 2-ra datálható az Athe naeum Nyomdai és Irodalmi Rt. létrejöt-
➎
te. A kezdetektôl könyv-, napilap- és folyóirat-készítô nyomda már az alapítása elôtt beírta nevét a magyar kultúra történelemkönyvébe könyvkiadással is és jelentôs mecenatúrával is. Húsz év elteltével már ismét szûknek bizonyult a tér. Az akkor külsô területnek számító Kerepesi (ma Rákóczi) út, Erzsébet krt., Dohány u., Osvát (most Miksa) u. által határolt részen telket vásároltak. A város központjából 1898-ban költözhetett oda az Athenaeum. Ezzel további évtizedekre megalapozta a fejlôdést, de a technológiai fejlesztésben is mindig élén járt. Kevéssé ismert tény, hogy a nyomtatás feltalálása óta (Gutenberg János, 1450) a könyvek oldalainak betûit, különálló, kis öntött ólombetûkbôl egyenként kézzel rakták össze, majd errôl nyomtattak. Könyvtárunk egyik sarkában újonnan kialakított kis nyomdai gyûjteményünkben bepillanthatnak e részletekbe. Az Athenaeumban használtak az országban elsôként, 1904-ben Monotype majd Linotype szedôgépeket, ezután már nem egyenként kerültek egymás mellé a betûk. A több száz éve alkalmazott ólomszedés kiváltására, a fényszedés elsô hazai próbáira is itt került sor, Európában az elsôk között, 1958-ban. Külön érdekesség, hogy ezekkel a gépekkel a maglódi Solymosi Ferenc dolgozott több mint két évtizeden át. Egy nyomdaipari nagyüzem létrehozására vonatkozó terv megvalósításának feltételei az Athenaeumban biztosítottak voltak, rendelkezett a továbbfejlesztés összes adottságával, egyesítette a három legfontosabb sokszorosító (magas-,
mély-, ofszet-) eljárást. Kiváló szakemberbrigádjával a legkorszerûbb kép- és szövegfeldolgozást alkalmazó nyomdának ismerték. A színes mélynyomó technológiát 1958-ban vezették be a Rákóczi út és Osvát u. sarkán lévô (a forradalom idején leégett Gyémántház helyén) lévô saroktelek beépítése után. Itt kapott helyet az olasz gyártmányú, hét nyomómûves Cerutti rotációs gép. Ezzel a maga korában nyugat-európai színvonalat képviselô beruházással az Athenaeum elsôként vált Magyarországon alkalmassá színes, minôségigényes, nagy példányszámú folyóiratok elkészítésére. Ez az egyedülálló technológiai lehetôség és a kapcsolódó területeken végrehajtott fejlesztések tovább növelték vezetô szerepét a nyomdaiparban: 1960-ban a hazai nyomdaipar össztermelés 25%-át állították itt elô. Nemzetközi viszonylatban (azóta is) páratlan teljesítményt jegyezhetett könyv exportb an is: a német Bertelsman Kiadó megrendelésére készült „Das Große Deutsche Wörterbuch” több mint 600 000 példánya egyenként 1600 oldalas volt. Termékeit évtizedeken keresztül a Szép Könyv versenyeken az elsôk között díjazták, és nemzetközi megmérettetésben is sokszor szerepelt az elsô helyen a neve. „Alapításának százéves jubileumán” az üzem vezetése már a továbblépésen gondolkozott. A Kozma u. és a Jászberényi út sarkán lévô új üzemben ➍ 1976 ôszén indult a munka. Mint azt az akkori napisajtó címlapján írták: „Nyomda egy Erzsébet-híd árából”, ami jól érzékeltette a költségeket. Legfontosabb gépe a 370 tonna súlyú, 7,5 m magas, 62 méter hosszú, 16 nyomómûves rotációs mélynyomó gépóriás volt. ➎ Ezzel az építkezéssel az Athenaeum piacvezetôvé vált a színes, minôségigényes termékek gyártásában, tovább növelve dobogós szerepét a magyar nyomdaiparban. A cég több évtizedes, nagyívû fejlôdése egybeforrott Soproni Béla vezérigazgatónak, a betûszedés mesterének nevével, végig megtartva a nyomda piaci és szakmai elsô helyét. Nyugdíjazása után az addig szinte egyeduralkodó üzemet tehetségtelen vezetôk, privatizációs percemberkék a piacvesztés útjára, majd csôdbe vitték. Tízévi agónia után az ország legnagyobb nyomdáját, ingatlanjait, balatoni nyalójával együtt eladták, széthordták. A rákosi vasútállomásról látható épületrôl a közelmúltban távolították el az ATHENAEUM feliratot. Kertjében azonban ott árválkodik (vagy ôriz még valamit?) Pallas Athéné, a tudomány istennôjének rozsdamentes szobra, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmûvész alkotása. Vémi József
„Lehetnék iskolázott mûalkotó, de részint sohasem szerettem tanulni, sosem törtem babérokra, és fôleg nem tudnám elviselni az irányzatok korlátait. Így aztán egy nemesebb célkitûzést, az anyaságot választottam. És hiszem, hogy nincs az a siker, cím vagy karrier, ami ezt überelhetné. Sohasem bántam meg, hogy az élet iskoláját jártam, mint sok embertársam. Megélhettem minden szépet és jót, ami megadatott nekem” – írja Pusztai Antalné (Kurucz Margit) a Túrkeve Újság c. önkormányzati lap májusi számában „A természet és a színek bûvöletében” c. cikkében abból az alkalomból, hogy júniusban a Madarász Károly Mûvelôdési Házban festészeti kiállítása nyílt. A 7 gyermeket felnevelô Gréta néni Maglódon él, de még ma is erôsen kötôdik szülôvárosához, ahol 75 évesen elsô önálló tárlatát megrendezhette. „Általános iskolámat szülôvárosom tanyavilágában kezdtem, Kabán. Mikor a tanyákat felszámolták, a nyugat-újvárosi általános iskolába kerültem, ahol befejeztem a 3. osztályt. A 4. osztályt már a fôvárosban kezdtem el a belvárosi, Hegedû utcai
általános iskolában. Itt a rajztanárnôm felfigyelt kézügyességemre, és a képzômûvészeti fôiskolára irányított, ahol ingyenes képzést ajánlottak fel a Dési Huber Képzôbe. Én nem éltem a lehetôséggel (…). Így csak autodidakta módon maradtam kapcsolatban a festészettel.” Viszont a kultúra más mûfajaiban is szívesen megmártózott: táncolt a Bihari Néptáncegyüttesben, játszott a legendás Zala Kornélia vezette Hevesi Sándor Színjátszó Társulatban, versenytáncos volt a Budai Táncklubban. „1998-ban hagytam el Budapestet, és települtem családommal Maglódra, amelynek ma is megbecsült polgára vagyok. A gyermekeinket sikeresen felneveltem, kirepültek, én meg elôvettem az ecsetet…, és rám talált a környezetem.” Ma már nem csak fest, az írással is megbarátkozott: „Figyeljetek oda, / Hogyan s merre mentek! / Nem veszitek észre, hogy / Holt úton lebegtek… / Hogy elkerül titeket / A nagybetûs élet, / Nem élitek meg / A valóságos szépet. / Elveszett a líra, / A kön�ny és a derû / Üres lelketekben / Magány könnye ül” – idézi a Túrkeve Újság Gréta néni „Intelem korunk ifjúságához” c. versét. Pusztai Antalné tárlata június 30-án zárt be Túrkevén. Megnyílik-e Maglódon?
Márkafüggetlen hûtök, klímák, villanybojlerek, villanytûzhelyek, mosógépek szakszerû javítása. Bíró Árpád háztartási gépszerelô Telefon: 06-30/442-7452, 06-70/618-7354
UT
YA- BAJ
A
TAPASZTALATTAL!
K
HÁZTARTÁSI GÉPEK JAVÍTÁSA 30 ÉVES
17
TÁLENTUM
2017. 7–8. SZÁM
ÁLLATORVOSI RENDELŐ
Dr. Téglás Csilla
Rendelési idő: hétköznap 17–19 óráig
Kérésre házhoz megyek! Ultrahangos fogkő-eltávolítás Maglód, Jókai utca 1. Telefon: 30/283-6947, 29/328-353
Új képviseleti pont: pont itt K
épviseleti pontot nyitott Maglódon július 3-án a Generali. Az átadóünnepségen Major László projektvezetô elmondta, hogy az ország egyik vezetô biztosítótársaságaként 243 irodájukból több mint 3100 településen állnak az ügyfelek rendelkezésére. Büszke azonban arra is, hogy az 1996ban nyitott elsô, lajosmizsei képviseletet ma is ugyanaz vezeti, aki akkor. Oda kell lépni és tudni kell segíteni ott, ahol szükséges, mert bár a digitális felületek
nélkülözhetetlenek, de ez a szakma sohasem léphet át teljesen online világba. Pál Csaba területi igazgató arról beszélt, hogy a 185 éves nemzetközi pénzintézet 1832 óta van jelen Magyarországon is. Jelenleg pedig Maglódon és környékén mintegy 2400 lakást és több mint 1000 gépjármûvet biztosítanak, illetve az 1200-at is meghaladja az életbiztosítások száma. A képviseletet vezetô Potocska Gábornak „született maglódiként” és 2. generációs szakemberként ez az irodanyitás a legnagyobb büszkesége. Az ünnepségen részt vett Kérges László alpolgármester társaságában Tabányi Pál polgármester is, aki reményét fejezte ki, hogy hosszú távon is megtalálják itt a számításukat a biztosítótársaság munkatársai, mert az ilyen vállalkozások lendítik elôre a gazdasági életet, és járulnak hozzá a maglódiak életminôségének javításához. A Katona József utcai helyi irodában a lakossági biztosítások mellett önkéntes nyugdíjpénztári, egészség- és önsegélyezô pénztári, illetve utazási biztosítási szolgáltatások érhetôk el a Europ Assistance lehetôségein kívül.
18
A 2016/17. szezonnak, történetében elôször, 3 csapattal vágott a bajnokságnak a Maglódi Torna Club asztalitenisz szakosztálya: a nagy érdeklôdésre való tekintettel az eddigi NB III. és a Megye B mellett a Megye C is maglódi résztvevôkkel rajtolt – számolt be lapunknak Bódi Imre szakosztályvezetô. A kezdeti lelkesedést azonban nehézségek követték, a csapatösszeállítást és a kiállást sorozatos sérülések hátráltatták mind a 3 szinten, de a két megyei szinten. Maglód 1. csapata az NB III.-ban végül a 7. helyet szerezte meg, ami tisztes helytállás a 10 csapatból álló bajnokságban. A következô szezonban is szép eredmény volna ez, tekintettel arra, hogy a két legjobb játékost NB II. csapatok csábították el, és a helyüket sajnos nem sikerült betölteni. A Megye B legjobb játékosa tartósan Angliában dolgozik, így teljesen kiesett a tavaszi fordulóból, ezért az ôszi dobogós helyrôl a 8.-ra csúszott vissza a csapat (12 indulóból). A 16 igazolt játékosból elôfordult, hogy 6-an nem is álltak rendelkezésre, így néha nem lehetett a csapatot sem összeállítani. Az új bajnokságban átrendezôdhetnek a csapatok, esetleg így lehet elôrelépésre számítani. A C csapat viszont éppen a két másik gárdában beállt változások miatt nem tud most elindulni, hiszen játékosaik révén töltik fel a többi helyen elôállt hiányt. Remélhetôleg a korábbi pályázaton nyert asztalok, adogatógép (stb.) segítségével az utánpótlás már készül az alsó tagozaton – és pár év múlva beérik a megkezdett munka gyümölcse.
Pályaavatók: az Arany Ászok ette meg a Pitbullt?
Maglód várossá válásának 10. évfordulója alkalmából a Szivárvány Óvodában pályázati forrásból elkészített mûfüves kispálya avatására rendezett június 17-i labdarúgó tornán a felnôttek gólkirálya Szász
SPORT-PÁLYA Richárd (Csepeli Papírgyár), legjobb kapusa Francenzovics Roland (All In) legjobb játékosa pedig Budafai Gergô (Arany Ászok) volt. A kamaszok (12–16 évesek) gólkirálya Skonda Bálint (All In) és Tuhonyi Szilárd (The Wans), legjobb kapusa Nyilas Levente (Maglód TC), legjobb játékosa Farkas Barnabás (The Wans). Felnôtt sorrend: 1. Arany Ászok 2. Csepeli Papírgyár 3. All In 4. Maglód PH 5. Pitbull 6. Lövéte utcai apukák Kamasz sorrend: 1. All In 2. Kristály Paraszt 3. The Wans 4. Maglód TC 5. Fekete Osztag
Nem bénáztak Albenában!
Július 6–9. között rendezték meg a bulgáriai Albenában a Mazsorett Európa-Bajnokságot. A maglódi Sziluett csapata korántsem árnyéka volt önmagának: minden nap versenyeztek, és 14 produkciójukból 9 végzett dobogós, a 5 pedig pontszerzô helyen! Homok Beatrix Európa-bajnoki címet szerzett cadett bot solo kategóriában! Ezüstérmet kapott Sziráki Zsanett junior bot solóban és a junior bot mini formációban Bencsik Barbara, Bujbáczi Alexandra, Halász Réka, Nagy Vivien, Sziráki Zsanett. Bronzérmet érdemelt a junior bot nagycsapattal Bencsik Barbara, Bujbáczi Alexandra, Fodor Dóra, Halász Réka, Király Réka, Kovács Nikolett, Molnár Eszter, Nagy Vivien, Németh Dorka, Szentirmai Sára, Sziráki Zsanett, Török Hanna, Vida Bernadett; a senior bot nagycsapattal Angyalosi Zsófia, Béki Dzsenifer, Fodor Dóra, Fodor Réka, Király Réka, Koller Fanni, Nothof Barbara, Orosz Kitti, Veres Luca és a junior mini formációban Bencsik Barbara, Bujbáczi Alexandra, Halász Réka, Nagy Vivien, Sziráki Zsanett. Twirling kategóriában ezüstérmet hozhatott haza Homok Beatrix junior solo, Sziráki Zsanett ifjúsági solo, illetve bronzérmet Baranyai Nóra cadett solo korcsoportban.
Európa-bajnoki IV. helyezéssel jutalmazták Bencsik Barbara junior bot solo és Orosz Kitti – Fodor Réka senior bot duo produkcióját. Az V. helyen végzett a pompon cadett duónk: Homok Beatrix és Tari Kamilla, a VI. helyen pedig a junior bot duónk Bujbáczi Alexandra és Sziráki Zsanett, valamint Béki Dzsenifer senior bot solo kategóriában. A koreográfiákat Béki Dzsenifer, Hegedûs Boglárka, Papellás Orsolya és Skumát Judit készítette. A Maglódi Sziluett Mazsorett köszönetet mond lapunk révén a szülôk lelkes szurkolásáért és az önzetlen támogatók segítségéért.
Focifordulatok Tavasz közepén Rakita Gábort váltva érkezett a Maglódi TC labdarúgóihoz Schindler Szabolcs, aki azt a feladatot kapa, hogy rázza fel a csapatot, és tartsa bent a megyei I. osztályban. A kiváló edzô teljesítette ezt, de egy nagyobb kihívást elvállalva végül Dorogra távozott, az NB II.-be. Ô volt játékosai zömét meghatározónak tartja ebben az osztályban, szerinte a keret sokkal többre hivatott, mint a megye II. A július 10-én elkezdôdött felkészülést már Nahóczky Attila vezényelte (munkáját Filácz Imre segíti). A legutóbb Diósdon dolgozó tréner számára nem ismeretlen az egyesület, mert 2009 ôszétôl 1,5 éven át már irányította csapatot, sôt a 2009/2010. szezonban az NB III Mátra csoportjában a dobogó II. fokára vezette a fiúkat. Elsô felkészülési mérkôzésén csapatunk kétgólos vereséget szenvedett az NB III.-ból épp kiesett Dabas–Gyón sportolóitól július 15-én, majd 19-én a Heves megyei I. osztályba feljutott Boldog csapata tette együttesünket boldogtalanná a 4:0-ra végzôdô találkozón. Július 22-én viszont 5:2-re gyôztek a maglódiak a megyei II. osztályú Üllôvel szemben, a július 29-i Hatvan elleni találkozó eredménye pedig 1:1 lett A Magyar Kupa Pest megyei ága 1. fordulójának (augusztus 6., vasárnap, 17.00) párosítása nyomán a Maglódi TC labdarúgói a Kóka KSK elleni, a bajnoki szezont augusztus 12-én a Sülysáp elleni mérkôzéssel kezdik.
(Összefoglalónk a maglodtc.hu hírei alapján készült)
2017. 7–8. SZÁM
19
IFJÚSÁG, IFJÚSÁG
A gulyás csodákra képes! Vagy egy japán lány? – Hogyan fedezte fel Magyarországot? S.H.: Európába Akartam jönni. Tokióban egy étteremben találkoztam a magyar gulyással, és ez felkeltette az érdeklôdésemet. – Budapesten is próbált már gulyáslevest enni? A belvárosban, ahol a Veres Pálné Gimnázium van több tízezer forintos számlákkal szokták a külföldieket sajnos becsapni.
Lilla és Haruka
S
ukigara Haruka egy nemzetközi cserediák szövetkezet segítségével érkezett tavaly szeptemberben Magyarországra a 3,6 millió lakosú Jokohamából. Elôbb egy kínai családnál élt, de a kommunikációs gondok miatt igazi szerencse akkor érte, amikor a Balassi Bálint Nyolcosztályos Gimnáziumban tanuló Szabó Lilla, aki önkéntes az említett szervezetben, februárban rátalált, és „haza hozta” Maglódra. A 17 éves, csupa mosoly, filigrán hölgy a Veres Pálné Gimnáziumban tanulva szinte csak hálni járt ide, mégis érdemes lehet egy japán világvárosból érkezô fiatalt a helyi benyomásairól kérdezni. Az persze teljesen egyértelmû, hogy a magyar fiúk sokkal helyesebbek a japánoknál… (Ô mondta!) Sukigara Haruka elutazása elôtt két nappal beszélgettünk Lilla és angoltanárnô édesanyja, Judit társaságában, illetve segítségével – alapvetôen mégis magyarul!
Haruka csendesen mosolyog… Judit siet segítségünkre: Haruka mesélte nekünk, hogy vannak „közös” szavak magyarul és japánul, amelyeknek azonos a hangalakjuk, de más a jelentésük, mint pl. ’áruház’ – ’lenni’, ’uszoda’ – ’biztos’… A sótlan viszont japánul sótalan. S.H.: Az interneten láttam, hogy a magyar és a japán emberek közös ôshazából indultak ki. Testvérek lettünk!
S.H.: Velem mindenki kedves volt mindig.
– Hogy tudja majd hasznosítani a magyarországi tapasztalatait? Írhatna pl. egy újságcikket… Vagy egy könyvet, blogot?
– Ha visszatér Jokohamába, ott is nyári szünet lesz?
S.H.: Most a barátaim nagyon kíváncsiak, de erre még nem gondoltam.
S.H.: Még nem, elôször mennem kell a japán iskolámba, és csak aztán kezdôdik el a nyári szünet, júliusban. – Hol fog továbbtanulni?
– Esetleg egy dalt a Bolerónak? S.H.: Késôbb! Március 8-án, a nôk nemzetközi napján ezt írta ki Haruka a közösségi oldalára:
S.H.: Még nem tudom, de biztosan megyek egyetemre. – Van Magyarországon kívül más hobbija is? S.H.: Otthon kézimunkázok. És van egy együttesem, a Bolero, ahol dobolok. – Van testvére? Mivel foglalkoznak a szülei? S.H.: Japánban van egy nôvérem. Apukám mérnök a Sonynál, anyukám egy általános iskolában dolgozik, de nem tanárnô, hanem játszik a gyerekekkel. – Mit fog mondani nekik, ha hazaérkezik, rólunk? S.H.: Azt fogom mondani, hogy nagyon jó volt Magyarországon lenni.
Jokohama, Japán 2. legnagyobb városa
– Össze tudná hasonlítani Jokohamát Maglóddal? Sukigara Haruka: A város nagyon szép, szépek az épületek, és sok a virág. – Otthon toronyházban él? S.H.: Nem, egy kis házban. – Ugyanolyan Japánban az Ön középiskolája, mint a Veres Pálné Gimnázium? S.H.: Nem, ott az általános iskola 6 év, utána 3 évig járunk gimnáziumba, míg Magyarországon ez 8+4=12 év.
– Rendszeresen írt haza a barátnôinek? A facebookon láttam, hogy azt írta az egyik kifejezetten csinos profilképére, hogy „kövér vagyok”! S.H.: A japán lányok általában mondják magukra, hogy nagyon csúnya vagyok… – Jokohama testvérvárosai Konstanca (Románia), Lyon (Franciaország), Manila (Fülöp-szigetek), Mumbai (India), Odessza (Ukrajna), San Diego (Egyesült Államok), Sanghaj (Kína) és Vancouver (Kanada). Érdemes lenne a polgármesternek szólnia néhány szót az érdekünkben…
Hol van már az a március! Maglódot, a Szabó családot nem fogja Haruka elfelejteni egyhamar! z-
Kőműveseket és építőipari segédmunkásokat keresünk kiemelkedő bérezéssel monori építkezésekre, azonnali kezdéssel! Érdeklődni a 0630/431-5858-as telefonszámon lehet
20
REND A LELKE
Hajts, kocsis, hajts?!?
J
únius 30-án késô este baleset történt a Martinovics téren. Egy, a megengedett sebességnél nyilvánvalóan gyorsabban közlekedô fehér Ford személygépkocsi a nyaralói állomás felôl érkezve, az esôtôl nyirkos úton, az emelkedô ellenére sem tudott befordulni a Martinovics téri körforgalomba, és az újonnan felállított padokon ülôktôl alig néhány méternyire áthajtott a téren. Csupán egy fát horzsolt le, és sem a szökôkutat, sem a nemrég már megrongált új kandelábert nem érintve állt meg a cukrászdával szembeni bokrok között, így személyi sérülés nem történt. Az autóban azonban, melyet egy fiatal férfi vezetett, jelentôs kár keletkezett. A játszótér szomszédságával mit sem törôdve, üvegcserepek és mûanyag alkatrészek még másnap késô délelôtt is a fûben hevertek szétszórva. Szemezgessünk a baleseti hírhez a világhálón fûzött megjegyzésekbôl! „Minimum közmunkában helyrehozhatja a kárt, amit okozott. Remélem, belegondol: nem rajta múlt, hogy nem fekszik ott holtan néhány ember. Ô meg menne pár évre a börtönbe, de az már nem hozna vissza senkit.” „Nálatok laknak-e állatok?” „Ez nagyon durva. Jó hogy nem vagyok törvényhozó.” „Nagyon halkan kérdezem, muszáj megvárni, hogy valakit, ne adj Isten, egy
gyereket valaki elüssön? Mondjuk két kiadós fülest lenyomhatna ilyenkor valaki…” „A lányom konkrétan ott volt, kint ültek az asztalnál. 3 m-re száguldott el mellettük… Nagyon szeret minket ott fönt valaki…” „Lakóközösségként fellépve kezdeményezhetnénk a lakó-pihenô övezetté nyilvánítást, ami sebességkorlátozással és további táblákkal, figyelemfelhívással járna. Kérhetnénk biztonsági eszközök elhelyezését. Kezdeményezhetnénk az önkormányzatnál a kártérítési eljárás megindítását, hiszen mégiscsak köztulajdonban esett kár, a bírsággal együtt már ez lehetne visszatartó erô. Élhetnénk a nyilvánosság nem feltétlenül hivatalos eszközeivel is.” „Támogatom, de ha valaki eszetlen hülye, drogozott vagy tökrészeg, nem igazán fogja érdekelni, hogy pihenô övezetben veszélyeztet másokat. Egy játszótér, egy park fákkal és padokkal nekem elég pihenôpark-érzést sugároz. A 2. bokor után nem tûnt fel neki? Elnézést a keményebb stílusért, de ha valaki mások, fôleg gyerekek testi épségét, életét veszélyezteti, attól zabos vagyok kicsit.” „Mivel a gyermekeim már többször kerültek ott életveszélybe, a zabosság bennem is munkál. Ezért tettem konkrét, kivitelezhetô javaslatokat. Lehet, sugall valamit a környezet, de jogilag nem az a környék, így enyhébb megítélés alá es-
het a szabályszegés is. Amennyire meg tudtam ítélni, a srác színjózan volt, vagy rögtön kijózanodott. De ez sem nem mentô, sem nem súlyosbító körülmény a szememben, csak tény. Több lehetôség rejlik a nyilvánosságban, mint amivel jelenleg élünk. Az igazi visszatartó erô valószínûleg a közvetlen és arányos megtorlás (büntetés), illetve a részletes és alapos, nyilvános megvitatás (a megelôzés és elemzés). Ehelyett jótékony homály fedi az illetô kilétét, a szankció mértékét és a lehetséges eljárásokat is.” „A térrel kapcsolatban már próbálkoztam az önkormányzatnál levélben majd személyesen is. Alapvetôen veszélyes ott gyalogosan közlekedni a gyerekeknek. Járda nincs. Körben a tér 1,5 m magas növényekkel van beültetve az út szélén közvetlenül, a gyerekek nem látszanak ki, amikor át akarnak kelni az úttesten. A bevett gyakorlat szerint legalább 75 cm-t ki kell hagyni a tér szélén, és úgy elültetni a bokrokat. Válaszra sem méltattak, majd egyik ügyintézôtôl a másikhoz küldözgettek. Felajánlottam anyagi vagy természetbeni segítséget a bokrok átültetéséhez, esetleg pótlásához. Semmi nem történt. Nagyon szeretném elérni, hogy a prioritás ne a földes utcák betonozása, hanem az iskolák, játszóterek környékén megfelelô szélességû járda és bicikli utak kialakítása legyen. Földes utcában lakom, nekem jó így, és akiket megkérdeztem, sem akarnak betont. Fontosabb a nyugalom, hogy rajtunk nem száguldoznak át az autók, mert nem tudnak. A bicikli utak, járdák kialakításában mindenki egyetértett.”
A Kicsikocsi „gyilkosa” „14 baleset történt az elmúlt 24 órában a megye útjain” – közölte a police.hu Balesetek Pest megyében c. összefoglalója. – „Egy személygépkocsi vezetôje Maglódon 2017. július 11-én a délutáni órákban egy balra ívelô útkanyarulathoz érve nem az út vonalvezetésének megfelelôen választotta meg jármûve sebességét, ezért kisodródott a tôle jobbra lévô, a vasútállomás elôtti kijelölt parkolóba, ahol érintôlegesen ütközött a parkolóban várakozó személygépkocsival, majd egy másik autónak is nekicsapódott. A baleset következtében anyagi kár keletkezett” „A maglódi vasútállomás parkolójában álló kis szerelmemet, drága Kicsikocsimat ma megölte valaki!” – osztotta meg ôszinte gyászát a károsult a világhálón. Információink szerint a baleset 22 órakor történt, a helyszínelés hajnali 2-ig tartott. Az ezüstszínû BMW húszas éveinek elején járó tulajdonosa rögtön elhajtott.
Bár az egyik közösségi oldalon az eset kapcsán azonnal éles vita bontakozott ki az autómárkák vezetôi közötti esetleges stílusbeli és mentális különbségekrôl, a gyors magán-információáramlás nyomán hamar fény derült a lehetséges károkozóra is. Július 12-én reggel pedig (értesüléseink szerint ekkor sem önszántából) a fiatalember jelentkezett a rendôrôrsön. A rendôrség után a károsultnál is bejelentkezett – a világháló védelmébe burkolózva –, de azt sem mondta: bocsánat. Személyi sérülés szerencsére itt sem történt. A helyszíni bírság vajon visszatartja majd a késôbbiekben a meggondolatlanságtól az ifjú sofôrt? „Amikor megtudod, hogy az utolsó szülôdet úgy élesztették fel, akkor feladsz mindent” – fûzött „magyarázatot” az esethez saját ol-
dalán másnap a fiatalember. „Egy szülôt elvesztettem, de a következôt nem élem túl… Elvesztettem a gondolkodásom, és fáradt is voltam. Lesz…m az egész életem.” A másokét is?!? Megteheti?
Képek és cikkek: va-zo
21
REND A LELKE
2017. 7–8. SZÁM
Százszor bátrak – Őrzők, vigyázzatok rendôri ajándékok (matricák, karkötôk, játékok, füzetkék), akkor ez az érzés tartós is maradhat. Bizony, elhiszem Szilágyi Lacinak, hogy már 1 évesen rendôr akart lenni,
„Méhecskék, gyertek! Húzódjatok hátrébb, Mazsolák!” – kérik az óvó nénik, és a „Méhecskék” döngicsélnek, a „Mazsolák” húzódnak. Nem különben a „Pillangók”, a „Kisvakondok”, a „Kékcinkék” és a „Katicák”… Hat ovis csoport érkezett a 3 önkormányzati óvodából a júniusi verôfényben a maglódi rendôrôrsre, hogy Bordásné Erdei Anikó ôrsparancsnok-helyettes és Pap Tatjána százados segítségével belekóstoljanak az „Ôrzôk” mindennapjaiba. Tisztelni is kell ugyanis a rendôröket, és ismerni is. Dehogy tudják még az ovisok, ki Ady. Pedig, vezénylô rendôrtábornokunk lehetne: „Ôrzôk, vigyázzatok a strázsán, / Csillag-szórók az éjszakák…” Ô tudta, mi az emberi hivatás alapja: „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek / S ha százszor tudtak bátrak lenni, / Százszor bátrak és viharvertek.” Az ovisok még azt látják, ha felpróbálhatják az egyenruhát, ha rendôrös-kiesôst játszhatnak, ha beülhetnek az utóba szirénázni, ha felülhetnek a járôr motorra, ha rabosítás nélkül megkaphatják tenyérnyomatukat, ha játszásiból felpróbálhatják a bilincset, ha meserendôrt színezhetnek a szivárvány színeire, ha célba lôhetnek mûanyag pisztollyal, ha kikerestethetik, akit akarnak a számítógépes rendszeren, ha rollerezhetnek, biciklizhetnek az akadálypályán, és különösen, ha ámulhatnak-bámulhatnak, mi mindenre képes Mona, a csudálatos rendôrkutya, akkor bizony az egész csoport rendôr akar lenni! És ha mindezek mellé még finom ajándék pogácsa is jár a Kuglóf Kft. jóvoltából, sôt
lódott / Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak: / Legkülömb ember, aki bátor / S csak egy külömb van, aki: bátrabb.” Legyetek, gyerekek, a Tûz csiholói! 1. Bordásné Erdei Anikó (hosszú hajjal) és Pap Tatjána (csurkával): „Ott termek épp, ahol baj van, / S kinek füle mögött vaj van, / Elkapom, nem tétovázok, / Bárhová bújt, rátalálok. / Nem rázhat le senki ám, / Üldözés a mániám!” 2. Végh Kristóf maga is rendôrnek tanul: óra, cica, alma, levél, megannyi ovis jel kerül a tenyérnyomatokra 3. Csóri Csaba címzetes zászlós, nyomozó nem így mondja: integrált portál-alapú lekérdezô rendszer, inkább mutatja – és mindenki megvan! 4. „Fedônevem is lesz asszem… / Kojak, Derrick, dehogy! Vasmen!” 5. Téglás Marci behunyja a szemét, s elhiszi Szabó Gábor törzszászlósnak: „Karom végig csupa muszkli, / Megirigyelné a Bruszli. / Bátorságom oly nagy kérem, / Elfáradok, hogyha mérem.” 6. Katona József törzsôrmester „a szolgálati kutya fegyelmezô gyakorlata” után elfogást hajt végre Monával, a csudaebbel
4.
„Készenléti!” ráadásul. – Én is! – tromfol Oláh Jocika. Bede Csabi pedig azt mondja: Szerintem inkább én is rendôr leszek!” A hamarosan érkezô 4. b-sek szeme pedig ugyanúgy csillog a kutyás bemutató láttán, mint a kicsiké. Ôk már nem csak a templomos Ady E. utca miatt hallhattak A Holnap Költôjérôl: „Ez a világ nem testá-
1.
A helyhiány miatt ezúttal nem látszik a képeken Keller Péter, pedig ô iskolarendôr, illetve Ulicza Balázs fôtörzsôrmester, Balázs fôtörzsôrmester és Joóné Tóth Mária, akiknek köszönjük a segítségüket és a megértésüket. A cikkben Ady Endre Intés az ôrzôkhöz és A Tûz csiholója, a képaláírásokhoz Duga Boglárka: Mesterségversek c. alkotását használtuk fel. 2.
3.
6.
5.
Kép és szöveg: Varga Z.
22
TESTVÉREK
A fa diktál? A magyar hagyományok szobrásza Mennyire kell ismernie Atilla életét annak, aki szobrot készít róla? Enes Nagy Sándor szobrászmûvész: Atilla életrajza és alakja konkrétumokban elég hiányos. De él bennem egy gyerekkori kép, hiszen alsós koromban olvastam róla elôször. Ismerem Gárdonyi regényét is, A láthatatlan embert vagy Komjáthy Istvántól a Mondák könyvét, Lengyel Dénestôl a Régi magyar mondákat. Érdekes, hogy gyerekként ugyan sokszor játszottunk szerepjátékokat, különbözô olvasmányaink történeteit, illetve cowboyos-indiános filmeket, a Tulipános Fanfant, A koppányi aga testamentumát, A Tenkes kapitányát stb. de, úgy emlékszem, „atillásat” nem. A képe mégis belém ívódott, pedig az olvasmányaimhoz csak rajzos illusztrációk voltak, amik nem olyan meghatározó élményt nyújtottak. Inkább maguk az olvasmányok fogtak meg. 2013-ban az újpalotai Zsókavár Galériában volt kiállításom. Akkorra már egy Atilla-szobrom régen megszületett, még a ’90-es években, terrakottából, égetett agyagból. Sajnos azonban megsérült. Nem tört ripityára, még össze lehetett tákolni. Sokáig terrakotta színben, összeragasztva állt a mûhelyemben, nem nagyon mutogattam. Amikor eljött a tárlat ideje, azt mondtam magamban, mégiscsak kiállítanám ezt a szobrot, mert régóta nagyon foglalkoztat ez a téma. Gondolkodtam, hogy mit is tehetnék, hogyan lehetne bemutatni, és akkor jött a színezés ötlete. Megszíneztem, és így már ki lehetett állítani. Korábban látta Makovecz Imre is. Volt egy olyan terv, hogy az akkor alakuló, ma már Magyar Mûvészeti Akadémia névre hallgató akadémikusok Aura néven fiatalokat gyûjtenek maguk köré. Nagyon sokszor feljártam, egy kis csapat összegyûlt, tanakodtunk, beszélgettünk, nem túl sok eredménnyel. Aztán ez a kör elhalt, az Akadémia pedig köztestületté vált. Itthon csak néhány Atilla-emlékrôl tudok, ebbôl 3 nem túl régi mellszobor, egy inkább emlékoszlopnak mondható, míg az egyetlen egész alakos soproni alkotás (1935-bôl) egyáltalán nem törekedett a hitelességre. Határainkon túl, a csicsói alkotás nem is emlékeztet egy birodalom uralkodójára, de az ausztriai Tullnban álló szoborcsoport Atillája vagy a kazahsztáni alkotás igazán méltóságteljes, monumentális mû. Ilyen értelemben itthon igazán egyedi a mi maglódi, több mint 4,5 méteres, egészalakos szobrunk… E.N.S.: Azért néhány szobrász már az 1900-as évektôl kezdôdôen foglalkozott vele, dédelgettek róla álmokat. A nagy
öregek persze a korábbi érából, a háború elôtti idôkbôl tudtak „táplálkozni”. De a II. világháború utáni „fiatalok” között is érdeklôdtek páran Atilla iránt. Viszont akkoriban tényleg nem túl sok Atilla-szobor valósulhatott meg, míg ma újra több szobrász témája az ô alakja. Az enyém nehéz „szülés” volt. Részben a mérete miatt: ilyen nagyban még nem dolgoztam. A Petrovics házaspár például kb. fele ekkora. Másrészt pedig abban az értelemben is kicsit járatlan útra tértem, hogy magán a fatörzsön kívül még az ágkinövéseket is ki akartam használni. Saját magamnak „nehezítettem” meg a munkát, amikor kértem, hogy ne csak a figura magasságához való rönköt hagyják meg, hanem amilyen hosszan csak tudják, és hagyják rajta a kinövéseket is, mert ez engem inspirálni fog. Így került az Attila mögötti zászló hátuljára a griffmadár és a párduc a vállára. Nem látszik különösebben, hogy ez nehéz lett volna, számomra mégis az volt, hiszen a fa „diktált”, de egy picit nekem is kellett „erôszakoskodnom” vele, hogy afelé alakuljanak a formák, ahogy én elképzeltem.
A látható ember: Enes Nagy Sándor az avatón az avatók közt
zaspár még „szerencsés” helyzetben van, mert épp kettôjük között támadt a repedés. Ha valaki a szobrot nézi, akkor ez nem fogja zavarni. Azon pedig nem lehet segíteni, aki csak a „hibát” lesi. Megelôzte a szobor felállítását valamilyen minôsítési folyamat? E.N.S.: Tartottak egy elôzetes bejárást, mondhatjuk, szemlét. A képviselô-testületbôl itt járt Tabányi Pál polgármester, Kérges László és Remport Csaba alpolgármesterek, Lévai Atilla képviselô és még többen a kulturális bizottságból is. A szakmai bírálat akkor kötelezô, ha az állam ad pénzt az alkotáshoz. A maglódi szobrot azonban Vaskó József finanszírozta, akinek ezzel gyermekkori álma vált valóra. E.N.S.: Minden költséget ô állt és fedez. De a rönkök szállításában, a tartóvasak helyezésében, a helyszíni elôkészítésben-állításban sokan segédkeztek, köszönet nekik is. Napi szinten állandó segítôim a szomszédaim, Vágó Zoltán, Uhrin Tamás, Gombkötô István voltak. Ezt az óriási fa rönköt itt az udvaromon gyakran kellett forgatni, ide tenni, oda tenni, a legnehezebb pedig mindig a felállítás és a vis�szafektetés. Fektetve kezdtem el faragni, kint, végig mindig az udvaron. A méret és az anyag mellett így még az idôjárással is küszködtem. Petrovics János telephelyére 2015 decemberében vagy a következô januárban szállították a rönköt Gömörhos�szúszóról, Flander Zoltán erdejébôl. Aki küszködik az anyaggal, a mérettel, az idôvel és az idôjárással, az nem utálja meg a hosszú folyamat közben az alkotást? Emlékszik még az elsô gondolatra, amikor meglátta a fát?
Mi a zászló tetején a felirat? E.N.S.: Csak annyi: Atila. Át kellene még egy más színnel vagy grafittal kenni, hogy láthatóbb legyen. De ahogy az idô telik, majd minden összeérik, szépen megsötétedik a szoborfelület. Mit lehet tenni a fa repedéseivel? Ízetlenül viccelôdnek manapság azon is, hogy „válnak a Petôfi szülôk”. Mintha az önkormányzat vétke volna a fa természete vagy az, hogy egy szobor a szabadban áll. E.N.S.: Hát csak „viccelôdjenek”… Nem ismerek olyan technológiát, amivel ezt ki lehetne küszöbölni, ha így hagyjuk, természetes, rönk állapotában. Nem lehet vele mit tenni. Egyébként a Petrovics há-
E.N.S.: Igen, az volt a gondolatom: milyen szép rönk! Azt picit bánom, hogy nem volt elôzetes tapasztalatom ilyen nagyméretû fa faragásával, mert akkor talán még jobb lett volna a végeredmény, de a fával és a szobrászattal kapcsolatban semmiféle ellenérzésem sosem volt. Küszködtem a szobraimmal, persze, minden köztéri szobornál küszködtem. Ilyen vonatkozásban azonban nálam inkább az a „gond”, hogy tanítok is, egy középiskolában. A tanítással és a bejárással a hétköznapjaim szinte mindig „elúsznak”. Másfél év munkája nyomán áll Atilla, méltóságteljesen vigyázza a Martinovics teret. Mit mondtak a népek, amikor meglátták?
2017. 7–8. SZÁM
E.N.S.: Semmi különöset. Kaptam persze dicséreteket, gratulációkat. Egy avató egy szobrász számára olyan, mint a színésznek a függöny lehúzása, amikor megtapsolják az elôadás végén. Azért a megjelent tömeg is egyfajta „vélemény” ám! Egyébként nem csupán 1,5 évrôl van szó, az avatás szinte napra pontosan 10 esztendôvel a MagHáz elôtti Múzsa-szobor felállítása után történt… E.N.S.: A Múzsa avatóját lekéstem… Rossz vonatra szálltam fel. Mire leszálltam Sülysápon, és visszajöttem, addigra már minden lezajlott… Vannak ilyen történetek. A Múzsa dicséretei is közhelyesek voltak?
TESTVÉREK ahol annak idején képzômûvészeti oktatás indult, ami számomra nagyon jó volt, mert szobrászatot taníthattam, de sajnos kimenô rendszerben megszüntették ezt a tagozatot. Ezután még ott „szenvedtem”, mindenféle órákat tartottam, mígnem aztán átjöttem ebbe a másik iskolába. Itt sincs mûvészeti tagozat, de legalább a fa, a faipar közelebb áll hozzám, mint az építôipar, és itt nemcsak elméleti tanárként létezem, hanem a tanmûhelyben gyakorlatot is tarthatok a gyerekeknek. Mára bele rázódtam, bár minden évben mások a tanulók, és mindig jönnek újabb kihívások is. Fel sem merült, hogy mégiscsak meg lehetne élni a szoborkészítésbôl? Pályázatokkal? Portfólióval? Jó értelemben vett „nyomulással”?
23 – Miért nincsenek a helyi mûvészek sem itt szorosabb kapcsolatban? E.N.S.: Véletlenül éppen ma találkoztam Cséplô Krisztinával, aki próbált annak idején egyfajta mûvész közösséget kovácsolni belôlünk. Alakulóban is volt, de nem sikerült, ami nem a Kriszti „hibája”. A mûvészek többsége magának való figura. Magány szükséges ahhoz, hogy megszülessenek a mûvek. Elôfordulnak persze csoportosulások, iskolák, de Maglódon valóban nem így van. „Atilláék” mellett, után milyen témák foglalkoztatják? E.N.S.: Sokféle. A magyar hagyományok és a múlt szobrászi megjelenítése régóta foglalkoztat. Már a fôiskolán is készítettem ilyen témájú szobrokat, amelyeknek sajnos tragikus sorsuk lett, mára már nincsenek meg. Az országban néhány helyen látható köztéri alkotásaim is a történelemhez kapcsolódnak.
E.N.S.: Akárhányszor mentem a mûvelôdési „Maksziminosz nem értette. Ô E.N.S.: Felmerült, házba, mindig megem- a testi embert látta Atillában is. Minden emlékmû- vagy szoboravatás de mivel olyan vagyok, lítették: itt van ez a szép Priszkosz azonban a lelki embert amilyen vagyok, vagyis hangos Maglódon a vitáktól, hogy „inMúzsa-szobor, amit én látta.” (Gárdonyi: A láthatatlan nem elég rámenôs, nem kább” az egészségügyre, az oktatásra vagy készítettem. Illetve, ha ember) Mi Maglódon mit látunk? elég nyomulós, nem éppen az utakra kellene költeni, bár ezen valaki nem ismert, akkor be lehetett engem azonosítani a Múzsa ré- elég gyors vagy „tehetséges”, így szépen, alkotások vagy nem közpénzbôl, vagy lassan felálltam. Lehet, ez gyávaság… célzott közpénzbôl készülnek, és az emlívén. tett területek meg De még nem adtam fel sem éreznék, ha az Ha valaki elkészíti azt az ihletô Múzsát, végleg, eljön az az idô, emlékmûvekre forJézust a katolikus templom homlokzatá- amikor majd ismét pádított viszonylag ra, megfaragja az evangélikus templomba lyázatokra fogok terveket csekély pénz arra a Keresztelô angyal tiszta mását, felröpít készíteni. a területre kerülHolnap reggel egyébegy fenséges turult a Trianon-emlékmûre, ne… Mivel lehetne fába álmodja a Petrovics házaspárt, majd ként egy grafikus bameggyôzni az éra birodalom-vezérlô Atillát idézi a Marti- rátom meghívására 3 tetlenkedôket? novics térre, vagyis szinte meghatározza napra Nagybörzsönybe egy város arculatát, az miért nincs, jobb megyek. Ô Pesten képE.N.S.: Én ezekzômûvészeti szakkört szó híján, a rivaldafényben? kel a véleményektart, és elhívott, hogy iskel még nem taE.N.S.: Miért? Ez részben az én „hi- mertessem meg a tanítlálkoztam. Talán bám”. Illetve az idôtényezôé, ami engem ványaival a szobrászat süket, talán szemindig hátráltat. Jobban, többet kellene alapjait. De igaz, erre a rencsés vagyok. a helyi ügyekre, kötelezettségeimre kon- lehetôségre sem olyan centrálnom, de sok idôt töltök az iskolá- szemmel nézek, mint Úgy jár-kél-e ban, az ottani problémákat is meg kell ol- amire a kérdés irányult. Készül a „maglódi” Atilla párja Gömörhosszúszóra egy szobrászmûdani, a gyerekekkel foglalkozni kell, nem vész itthon, hogy Van persze ennek a ribeszélve az otthoni, ház körüli teendôkrôl, szóval egy kicsit kétfelé, háromfelé, valdafény-kérdésnek egy másik oldala is: ide egy ilyen, amoda egy olyan alkotás volvajon Maglód eléggé megbecsüli-e, „fénye- na jó? négyfelé vagyok szakadva… zi”-e a helyi mûvészeket? E.N.S.: Valóban foglalkoztat Maglód A tanításból kell mégiscsak megélni? E.N.S.: Amikor még Tóth István volt a „beszobrosítása”, bár nincs sok olyan E.N.S.: Igen, ez meghatározó. A tanítá- MagHáz igazgatója, ô többször is kapaci- közterünk, befogadó helyünk, ahol nasért kapom azt a pénzt, amibôl fizetem a tált arra, hogy rendezzünk önálló kiállí- gyobb méretû alkotások elhelyezhetôek villanyszámlát, a fûtést, az élelmünket. Az tást. Sohasem jutottam el odáig, mert úgy lennének. A patak partja viszont megfeottani kötelezettségek, ebbôl a szempont- voltam vele, hogy azt az újpalotait nem lelô helyszín, ott jó néhány alkotást elból elsôdlegesebbek, mert hiszen alkal- szeretném ugyanazokkal a szobrokkal helyezhetnénk, és templomaink környemazásban állok, nekem ott teljesítenem megismételni Maglódon. Ha majd készül- zetében is vannak még alkalmas szabad kell. Nem mondhatom azt, hogy holnap hetnek újak, legfeljebb azokkal kiegészít- terek. – V. Z. – nem megyek be tanítani, mert Atilla szob- ve. De most a 2. Atilla miatt sem érek rá rát faragom. Most egyébként egy faipari ezzel foglalkozni, hiszen augusztus végére A szoboravatóról szóló cikkünk a 8. olközépiskolában tanítok már 4. éve. Elôtte a gömörhosszúszói párnak is el kell kédalon olvasható. pedig egy építôipari iskolában dolgoztam, szülnie.
„Isten országa bennetek van” – szekkó-szentelők
FOTÓ
-
ALBU
D
r. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke szentelte fel július 22-én a 18 órai szentmise keretében Nagy Ottó festômûvész szekkóit a maglódi katolikus templomban. A január közepén megkezdett munka nyomán teljesen megújultak Isten házának belsô felületei. A kb. 9 méteres legnagyobb kép az utolsó vacsorát ábrázolja, a legelvontabb alkotás pedig Isten országát Lukácstól vett idézettel: „Az Isten országa nem szemmel láthatólag jô el. …mert, ímé, az Isten országa bennetek van” (17: 20–21.). Szekkó örökíti meg a kereszthalált, a Pietát is. A bûnbeesést az egyik oszlopon különösen erôteljes képi eszközökkel jelenítette meg a mûvész, „párja” szemben a feltámadás. Mária megkoronázása a mennyezetre került. „Jó pár évvel ezelôtt kezdtem idejárni, Maglódra, ahol mindig történik valami – elevenítette fel Beer Miklós elsô látogatását. – Elôbb a torony épült meg a templomhoz, aztán a tér készült el elôtte, majd jött a belsô felújítás. Most értünk oda, hogy a templom olyan, amilyennek szánták.” 5. A döbbenetes és gyönyörû képek a szentírás legfontosabb mozzanatait ábrázolva Isten szeretetét hozzák közel hozzánk. „Úgy gyertek ezentúl a templomba, hogy a szentmisék elôtt újraélhetitek az ember tragédiáját. De ne essetek kétségbe! Ne keseredjetek el! A szentírásnak mindig van aktuális üzenete. Hallgassátok Isten élô igéjét! Töltekezzetek az eucharisztia ajándékából! Legyen fontos nektek a templom! Veletek örülök a megújulásáért” – mondta dr. Beer Miklós püspök, aki a XXV. Váci Világi Vigalom gazdag programjainak kellôs közepén fogadta el a maglódi meghívást.
1.
2.
1. Dr. Beer Miklós: Veletek örülök! 2. Barotai Endre atya elôtt fehér ingben Nagy Ottó festômûvész, kislányával és feleségével, akikkel a munkálatok alatt Maglódra is költöztek 3. Pieta: a fájdalmas anya 4. Bûnbeesés 5. Feltámadás
(Szekkó-szótár: míg a freskót a száradás elôtti vakolatra festik fel, ami így együtt köt meg vele, a szekkó a már kész vakolatra külön kerül.)
4.
A 3–5. képet Bertalan Timea készítette.
3.
M