JÓZSEFVÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK. felülvizsgálata. Készítette:

Józsefváros Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

JÓZSEFVÁROS

S ZOCIÁLIS S ZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI K ONCEPCIÓJÁNAK felülvizsgálata

2009 Készítette: Euro-Régió

Szociális Szakmai Közösség közhasznú egyesület

munkacsoportja 2


Tartalom Bevezetı

3

Helyzetelemzés A szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálatának elızményei és alapjai

5

A józsefvárosi népesség meghatározó jellemzıi

6

Területi szegregáció

8

Gyermekvédelem, gyermekjólét

12

Kitekintés – Józsefváros ellátásai fıvárosi összehasonlításban

14

Koncepcionális kérdések Értékek, elvek, célmeghatározás

18

Intézmények, szolgáltatások

19

Szakmai tartalmak és kötelezettségek

19

Mőködı szolgáltatások, intézmények

21 22 30 38 40 45 46

Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék „İszirózsa” Gondozó Szolgálat Szerzıdéssel biztosított szolgáltatások Egyházi és nem-állami szolgáltatók a kerületben

Kapcsolódás más hosszútávú koncepciókhoz

53

Teendık Általános javaslatok

57

Konkrét teendık

61

Mellékletek

66

3


Bevezetı Koncepciót azok alkotnak, akik hosszú távra és kiszámíthatóan kívánják elképzelni jövıjüket, a rájuk bízott terület, szakma – esetünkben a szociális és (a kötelezettségeket némiképp kitágítva) a gyermekjóléti-gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások – által végzett feladatok kialakítását, fenntartását. Ez még akkor is így van, ha a sok-sok tényezı kiszámíthatatlanná és rendkívül bonyolulttá teszi egy „tökéletes tervezés” menetét, munkáját. Különösen így van ez a szociális területen, ahol alig másfél évtizednyi „szabályozott” múlt, s a viszonylag fiatal – az új, demokratikus társadalmi berendezkedéssel szinte azonos korú – szakmák jelentik az alapokat. Ráadásul a terület alap-törvényei és fıbb jogszabályai több mint ötvenhat (!) alkalommal, több száz ponton változtak az elmúlt években, s számos – egyébként meghatározó – peremfeltétel változott jelentısen (megszőntetett majd ismét bevezetett normatívák, számítási és engedélyezési eljárások változásai, az önkormányzatok ellátási kötelezettségeinek hektikus változásai jelzik ezt a folyamatot). A szociális szakmában mégis a legfontosabb az emberi tényezı, ezért a jelen koncepciófelülvizsgálati tanulmányt a szakma mővelıi által jelentısen meghatározott, a potenciális igénybevevık – szolgáltatást végzık által megismert – visszajelzéseire épülı, nem csupán a szolgáltatások megszervezésére koncentráló módon próbáltuk szemlélni. A koncepció-alkotás általunk választott módozatát, módszertanát támasztja alá az a szakmai „segédlet” is, amelyet korábban a szociális szaktárca támogatásával munkáltak ki a szakértık. Ez az anyag így fogalmaz: „A koncepció, amint arra a szó jelentése is utal, nagyon tág fogalom, s mint elkészítendı dokumentum arra hivatott, hogy az irányokat kijelölje. Ha úgy tetszik, felfogásmódot, nézıpontot, meglátást, elgondolást, ötletet tükrözzön, de ne a részletek síkján. A részletek már a koncepcióra épülı stratégiában, operatív tervekben kell, hogy megjelenjenek, amelyek tovább bontva apróbb projektekbıl épülhetnek fel.” S bár a fentiek megértéséhez talán egy kis fogalom-magyarázat1 is szükséges, de végsısoron a rendszer rendkívül egyszerő és – egyszeri, nagyobb energia-befektetést követıen – nem igényel különösebb speciális szakismeretet, többlet-idıt. Koncepció: felfogásmód, nézıpont, meglátás, elgondolás, ötlet – Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára. Stratégiai program: a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok elérésére komplex programokat fogalmaz meg. Feladatorientáció szerint strukturált, átfogó program, amely már felvázolja a lehetséges szereplıket, pénzügyi forrásokat, az érintettek körét, a várható eredményeket és a program menedzsmentjét is. A lehetıségeknek megfelelıen minimalizálja az ismeretlent, a bizonytalansági tényezıket, amely meghiúsíthatja a megvalósítást. Tartalmazza a különbözı célok és programok közötti hierarchiát. Operatív program (cselekvési terv): konkrét feladatok (akciók) megfogalmazása, eszközökkel, a végrehajtásért felelısökkel, határidıkkel együtt. Javaslatot tesz az eredmények mérésére is. E taktikai szint következmény jellegő, az elızı célmeghatározói szint(ek)hez képest. Döntések ebben a fázisban már csak a konkrét megoldásokkal kapcsolatban vannak.

1

4


A jelenleg hatályos – és a fenti irányelveket és értékeket képviselı – Koncepció alapján akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy mindenkor egy megvalósítható terveket jelzı és azokat megalapozó Koncepcióra van igazán szükség. A koncepció-felülvizsgálat célja tehát meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a józsefvárosi szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során a döntéshozók és végrehajtók követnek, illetve amelyekkel orientálni kívánják a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit. Másként fogalmazva a koncepció „olyan dokumentum, amely a települési önkormányzatok szociális szolgáltatásai stratégiájának, operatív tervezésének és az operatív tervekbıl származtatott fejlesztési projektjei alapját kell, hogy képezze, amely a feladatok, fejlesztési irányok különféle szintekre történı lebontása révén a szociális szolgáltatások, illetve az azokat körülvevı szőkebb és tágabb környezet különféle viszonylataiban folyamatosan mőködıképes kell, hogy legyen.”2 Fontos, hogy a döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt az ellátási kötelezettségek jelenlegi helyzetérıl, a változó (vagy éppenséggel változatlan) szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken. A koncepció célja a kerületben élık életminıségét javítani, s végsısoron megszüntetni azokat a hiányokat, amelyet a szociális szolgáltató rendszer jelenleg kezelni nem képes, s remélt hozadéka, hogy a térségben a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere erısödjön meg, amely minıségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában a családok, s az egyének állnak. A koncepció dolga az is, hogy világítson rá a mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira. Lényeges, hogy jelöljön ki irányokat, prioritásokat egy jobban, célzottabban, hatékonyabban és hatásosabban mőködı „szociális védıháló” kialakításához. A munka jogi alapját jelenti, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat, valamint a kistérségi társulás a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatás-tervezési koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálják, és aktualizálják - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 92 §. (3) bekezdésnek megfelelıen.3

Terv: minden részletében kidolgozott, jóváhagyott fejlesztési program, amely kötelezettséget jelent a végrehajtók számára. A leglényegesebb jellemzıje az elfogadás (döntés) formájában és normatív erejében van. 2 Forrás: „A szolgáltatástervezési koncepció szakértıi feladatai”, elıadás, Skultéti József ügyosztályvezetı, Budapest FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály, 2007. szeptember. 3 Valódi – akár szankcionálható – kötelezettségrıl van szó, amelyet a jogszabály is megerısít: a korábbi szociális törvény módosított 90/A. §-a a megyei/fıvárosi közigazgatási hivatalok számára kötelezıen elıírja, hogy „…amennyiben az

5


A szolgáltatás-tervezési koncepció felülvizsgálatának elızményei és alapjai A BUDAPESTI SZOCIÁLIS FORRÁSKÖZPONT szakértıi 2004 ıszén elkészítették Józsefváros Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A Koncepció megalkotói – mint alapozó dokumentum esetén ez szinte természetes – rendkívül mélyrehatóan, hatalmas statisztikai eszközkészlettel, széles rálátással elemezték a kerület helyzetét. Ennek a munkának a megállapításai, a felvázolt trendek azonban csak csekély mértékben változnak, változhattak az elmúlt három és fél év alatt, így ezen elemzések megismétlésétıl eltekintettünk, illetve – szükség szerint – alaphivatkozásként említjük meg a felülvizsgálat során. Az eredeti koncepció bıven idéz korabeli kormányzati anyagokból is, ám ezek a dokumentumok – ez a tervezéssel foglalkozók kockázata – nagyrészt már a feledésbe vesztek, vagy egyszerően túllépett rajtuk az idı. Ezzel szemben az anyag legfontosabb elemei mentén haladva sorra vettük a négy esztendeje lefektetett alapelveket, értékeket és a stratégiai elképzeléseket. A felülvizsgálat során arra is törekedtünk, hogy ne csupán a hatályos Koncepciói tartalmi elemeit, hanem annak logikáját is követve vizsgáljuk meg a megvalósulás hatékonyságát, a megváltozott gazdasági-társadalmi környezet hatásait a következı idıszak feladataira tekintettel. 2008. április-május hónapokban – külsı szakértık, az Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség közhasznú egyesület szociálpolitikai munkacsoportja4 – támogatásával elindult, s az év nyarára lezárult a koncepció-felülvizsgálatot megalapozó szakmai munka. Ennek során a politikai és szakmai (szolgáltatói) szereplıkkel készített interjúk, vonatkozó statisztikai adatok, a rendelkezésre bocsátott szakmai anyagok és az elmúlt idıszakban

önkormányzat…a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelı határidı kitőzésével a feladat teljesítésére.” 92. § (…) (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (…) (7) A szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megelızıen véleményezteti az intézményvezetıkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat és a társulás a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, a megyei, fıvárosi önkormányzat a Szociálpolitikai Tanács országos szervével. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetıség szerint figyelembe veszi.

A kerületi szociális kerekasztal összehívása igen fontos eleme a koncepció elkészítésének, a szakmai elképzelések rögzítésének, amelyhez partnerként minden jelenlegi és jövıbeli (potenciális) szolgáltató szervezetet, egyházi és civil szereplıket meg kell szólítani. Ezért a koncepció-felülvizsgálat munka-változatának elkészültével párhuzamosan ezt az egyeztetı fórumot is össze kell hívni, szükség szerint újjá kell alakítani. 4 Boros Monika, szociológus, szakvizsgázott intézményvezetı, Gáspár Lívia, diplomás ápoló, szociális menedzser, szakvizsgázott intézményvezetı, Mester Szilvia, szociális munkás, szakmai intézményvezetı-helyettes és Nyitrai Imre, szociológus, szociálpolitikus, szociális szervezı, a szociális igazgatási feladatok és a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésével összefüggı feladatok SzI-SzK/2/2005 törzskönyvi sorszámon nyilvántartott szociálpolitikai szakértıje.

6


született, más, koncepcionális anyagok feldolgozása után született meg a felülvizsgálati tanulmány. A felülvizsgálati anyag jelen verziója tartalmazza az írásban megküldött, valamint a 2008. október 16-án, a Polgármesteri Hivatal szervezésében lezajlott szakmai tanácskozás által javasolt változtatásokat, módosításokat (külön jelezve a javaslat-tevıt). Beépítésre kerültek még a 2009. február 5-i szakbizottsági ülésen elhangzott, majd ezt követıen megküldésre került javaslatok, szövegmódosítások.

A józsefvárosi népesség meghatározó jellemzıi A lakónépesség változásainak iránya, trendje csak hosszútávú változásokra adhat magyarázatot, azonban a budapesti adatokkal összevetve jellemzı tendencia, hogy megállt, és talán lassan megfordul a lakónépesség elvándorlásának folyamata. Ennek során korábban a mobilabb, jellemzıen magasabb, vagy legalábbis kiegyensúlyozottabb jövedelemmel rendelkezı, többnyire iskolázottabb csoportok hagyták el a Fıvárost, és vélhetıen így a kerületet is. Józsefváros népessége5 Népesség (jan.1.) Lakó népesség Állandó népesség

1997. 85 497 83 420

1998. 83 958 82 193

1999. 82 859 81 204

2000. 81 729 79 196

2001. 81 551 77 175

2002. 80 914 75 819

2003. 79 716 74 264

2004. 79 389 73 430

2005. 79 845 74 362

2006. 80 141 73 072

A népességszám-csökkenés lassulásához a rehabilitációs tevékenységek következtében megélénkült kerületi lakásépítések nagymértékben hozzájárulhattak. A népesség korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a budapesti arányokhoz hasonlóan a kerületben is magas az idıskorúak aránya, ugyanakkor az átlagéletkort tekintve kerület népessége fiatalabb, mint a többi kerületé. A Fıváros belsı migrációja és a külsı migráció egyaránt magyarázó erıvel bír e jelenséggel kapcsolatban. Józsefvárosban – arányaiban is – rendkívül magas az ún. egyszemélyes háztartások aránya, - közel negyvenkét százalék –, amely a teljes budapesti átlagnál jelentısen nagyobb. A kerületre jellemzı lakásviszonyok hiányosságai, a komfortbeli és egyéb, lakhatási hiányosságok az Orczy-, a Magdolna- és a Ganz-negyedben sőrősödnek össze. 1998-ban a kerület lakásállománya összesen 40 239 lakásból állt. 1998 és 2006 között a lakások mennyiségében és minıségében némi javulás tapasztalható, 2006-ban 40 966 lakás tarozott a kerületi lakásállományba. A tulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemzı 40%-os önkormányzati tulajdoni

5

Forrás: KSH.

7


hányad 2003-ra 22%-ig csökkent, s 2007-re elérte a 15%-ot. Azonban még ez a 15%-os arány is a legmagasabb Budapesten. Az anyagi helyzet tekintetében is rendkívül nagy különbségek tapasztalhatók az egyes kerületrészek között. Az önkormányzat támogatásával, egy bőnmegelızési kutatás keretében, Józsefváros két krízisterületén, a Magdolna-negyedben és az Orczy-negyedben (Baross utca – Illés utca – Korányi Sándor utca – Diószeghy S. utca – Orczy út) került sor egy jelentısebb adatfelvételre 2005. áprilisában.6 A kutatás során a válaszadók közel negyede, az önkormányzati bérlakásban élık közel harmada említette, hogy elıfordult már vele, hogy anyagi okok miatt nem tudta kifizetni a lakással kapcsolatos kiadásokat, vagyis adóssága, hátraléka keletkezett. A kérdezés idıpontjában – a válaszadók saját bevallása szerint – a háztartások 10%-nak volt lakbér-, és / vagy közmődíj tartozása, s közös költség hátraléka. Az önkormányzati bérlık és a tulajdonosok aránya többszörösében különbözik a tulajdonosok javára (bérlık 16%, tulajdonosok 4%). Az adósságot említık 65%-a egyszobás lakásban lakik, a csoport többségét kitevı bérlakásban élık esetében ez az arány 78% (tulajdonosok 32%). A felhalmozott hátralék megoszlása is inkább a kevésbé eladósodott tulajdonosok számára kedvezı, mivel a bérlık esetében jelentısen nagyobb a 100 000 Ft-ot meghaladó adósság aránya (bérlakásban élık 39%-a szemben a tulajdonosok 21%-ával). A korábban vagy jelenleg hátralékkal rendelkezık harmadánál (36%) már elıfordult, hogy tartozásuk miatt kikapcsolták az áramot (az összes megkérdezett 8%-a esetében). Ez az arány jelentısen magasabb a hátralékos bérlıknél (43%), mint a hátralékos tulajdonosoknál (23%). Az iskolai végzettség arányait tekintve is Józsefváros területi egységei között jelentıs különbségek figyelhetık. Míg a Tisztviselı telep és a Palotanegyed lakói körében kiemelkedıen magas a felsıfokú végzettségőek aránya, 33,1% és 29,2% - amely a fıvárosi átlagot is meghaladja -, addig a kerületen belül is legkedvezıtlenebb helyzető Magdolna negyedben ez az arány csak 9,8% - a budapesti érték mindössze 40%-a. A foglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentıs különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna és az Orczy negyedben volt a legmagasabb a megismerhetı munkanélküliség: 12,6% és 10,9%. (A tényleges inaktívak aránya még ennél is lényegesen magasabb.)

Forrás: Rév8 Zrt./ifj. Erdısi S., 2005). A vizsgálat keretében összesen 900 lakásra kiterjedı, kérdıíves vizsgálatot készítettek. A minta a 2001. évi népszámlálás lakóegységei közül történı véletlen kiválasztással készült, annak érdekében, hogy a lakásokban ténylegesen lakó, nem pedig csupán az oda bejelentett népességrıl kaphassunk képet. Adataik tehát két olyan kerületrészre vonatkoznak, amelyeket az ıket alkotó tömbök többsége alapján szegregált területeknek, „szegénynegyednek” is nevezhetünk (közös határuk a Baross utca).

6

8


Területi egység

Palota negyed Népszínháznegyed Csarnok negyed Józsefváros központ Magdolna negyed Orczy negyed Tisztviselıtelep Ganz negyed Kerepesi negyed Százados úti negyed Szigony negyed Józsefváros Budapest

Gazdasági aktivitás az egyes kerület-részek összehasonlításában7 Munkanélküliek aránya a Gazdaságilag aktív Teljes népességszám gazdaságilag aktív népesség aránya népességhez viszonyítva 13 299 44,2% 6,5% 7 742 42,9% 8,2% 11 035 42,0% 10,0% 10 297 43,0% 9,5% 12 068 40,3% 12,6% 8 690 42,5% 10,9% 2 655 37,1% 6,7% 1 707 50,6% 4,4% 1 052 44,3% 4,9% 3 449 43,3% 5,2% 9 793 46,7% 7,7% 81 787 43,0 % 8,8% 1 777 921 44,8 % 6,3%

A kerületi munkanélküliség adataiból, a több negyedre – Magdolna, Orczy, Csarnok negyedek – jellemzı alacsony aktivitási szintbıl adódik egy igen fontos megállapítás, hogy a gazdasági aktivitás emelése, a munka világába történı integráció speciális segítségnyújtás nélkül nem oldható meg. Ehhez kell társítani azután a kiemelt foglalkoztatási programokat is, amelyek ugyan tartós megoldást nem nyújtanak – „köz” foglalkoztatási programok: közcélú, közhasznú, közérdekő és egyéb közmunkák –, de szolgálják a munkakészségek fenntartását, és egyúttal a helyi (társadalmi) szolidaritást is.

Területi szegregáció A problémák jellemzıen két területi egységben (Orczy negyed, Magdolna negyed) sőrősödnek össze. A két krízisterület leszakadásának megállítását célozza a 2004-ben elindult Magdolna Negyed Program, és a tervek szerint 2010-tıl elindul az Orczy negyed rehabilitációja is. A Magdolna Negyed Program elsı eredményei statisztikailag még nem mutatható ki a negyed fejlıdésében, a program folytatása szükséges az érezhetı változásokhoz. Ezért továbbra is Forrás: „Budapest – Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia”, 2008. 04. 09., Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.

7

9


elmondható, hogy ezekben a negyedekben jellemzı a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minıségő lakásállomány.8 A Magdolna negyedben és az Orczy negyedben a háztartások 13%-ban az egy fıre jutó jövedelem kisebb, mint az öregségi nyugdíj-minimum (ÖNYM) 100%-a, 29% esetében nem haladja meg annak 150%-át, és 44% esetében pedig annak 200%-át (alig több mint ötvenezer forintot). Összességében az Orczy-negyedben valamivel magasabb a két alsó jövedelmi csoport aránya (nagyobb a szegénység), mint a Magdolna-negyedben, a két negyedben élı családok e módon mért jövedelemszintjében nem találtunk jelentısebb különbséget. Az elmúlt idıszakban számos tanulmány, elemzés foglalkozott már a jövedelemhiányos élethelyzetekkel és a lakbérekkel, valamint közmődíjak terén történı eladósodottság kapcsolatával, amely ezen kerület-részekben halmozottan jelentkezı gond.

Az érintett terület megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korú népességen belül, %

Magdolna-negyed Orczy-negyed Józsefváros központ Csarnok-negyed Népszínház-negyed Szigony-negyed Tisztviselı telep Ganz-negyed Palota-negyed Kerepesi-negyed Százados úti negyed

23,2% 21,2% 18,8% 18,0% 13,5% 12,2% 12,0% 10,1% 8,8% 8,3% 7,6%

Józsefváros összesen

15,6%

8051-es tömb (Kisfaludy-NapVajdahunyad-Kis stáció u.) 8105-ös tömb (Auróra u.-Déri Miksa u.-Fecske u.-Bérkocsis u.)

49,8% 49,6%

A fenti, kumulált mutató jelzi, hogy rendkívül éles szegregáció jellemzi a kerületet, s ennek a helyzetnek az orvoslására nem elégségesek a szociálpolitika eszközei.

Forrás: „Budapest – Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia”, 2008. 04. 09., Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. A Koncepció felülvizsgálata során több alkalommal is használtuk a 2008. áprilisában lezárt anyag tanulmányait, szociális vonatkozású megállapításait.

8

10


Tovább árnyalja a képet, ha azt is megvizsgáljuk, miként alakul – szintén városrészenként, kerületi negyedenként – a lakásfenntartási-támogatásban (LFT) részesülık száma és aránya. A lakásfenntartási-támogatás nem csak azt jelzi, hogy az adott területen kiknek – arányaiban – okoz nagyobb gondot a lakhatási költségek megfizetése, hanem azt is, hogy milyen valószínősége van az adósság (hátralék) felhalmozásnak.9

Az városrészek

Palota-negyed Népszínháznegyed Csarnok-negyed Józsefváros központ Magdolnanegyed Orczy-negyed Szigony-negyed Tisztviselı telep Ganz-negyed Kerepesi-negyed Százados úti negyed Józsefváros összesen

13318 7748

7125 4301

LFT–ben részesülık aránya a lakások számához viszonyítva 1,4% 2,8%

11016 10297

5267 4911

3,8% 2,7%

12068

5556

5,5%

8690 9793 2649 1874 1052 3282

4145 4542 1119 968 570 1442

5,4% 3,6% 0,8% 2,2% 0,5% 2,0%

81787

39946

3,3%

Lakónépesség száma

Lakások száma

Végül kvázi szegregációs mutatónak használhatjuk azt az adatsort is, amely a rendszeres szociális segélyben részesülık negyedenkénti megoszlását mutatja be. Ez a segélytípus volt az elmúlt idıszakban, amely a leginkább a munkától való távoltartásra ösztönözte a legszegényebbeket, hiszen a jelenleg is hatályban lévı szabályok szerint akár

A vonatkozó szabályozások szerint annak, aki adósságrendezésben (támogatásban) részesül, lakásfenntartási-támogatás is „jár”.

9

11


magasabb jövedelemre is szert lehetett tenni, mint a legtöbb, nem kvalifikált munkakörben megszerzett jövedelemmel.10 Rendszeres szociális segélyben részesülık aránya a lakások számához viszonyítva 6,00%

5,1% 5,00%

4,6%

4,00% 3,00%

2,6% 2,0%

2,1%

2,9%

2,2%

2,00% 1,00%

0,7%

0,9%

1,1%

1,3%

1,3%

K

er ep es i-n eg ye G d an zne gy Pa ed lo ta -n eg Ti ye sz d tv is Sz e áz lı ad te le os p út in N ép eg sz ye ín d há zne Sz gy ig ed on Jó yne zs ef gy vá ed r o Jó s zs kö ef zp vá on ro t s ös sz C es sa en rn ok -n eg ye O rc d zy n M eg ag ye do d ln ane gy ed

0,00%

A kerület közoktatási intézményeiben is jelen van a szegregáció, részben spontán jelenségként (a szülık a szabad iskolaválasztás révén a magasabb presztízső óvodákba/iskolákba íratják gyermekeiket), részben az oktatásszervezés ad módot rá a tagozatos osztályok mőködésével.11 Az intézmények presztízse közötti különbségek kitapinthatóak. A statisztikák egyértelmően mutatják az iskolák eredményessége közötti különbséget. (A Lakatos Menyhért Általános Iskolában az országos átlagnál magasabb arányban találkozunk hiányzás miatti évfolyamismétlıkkel, ennek okait nagyrészt ismertek, de a problémát orvosolni szükséges. A diákok az országos átlagot meghaladó arányban folytatják tanulmányaikat szakiskolában. A kompetenciamérés adatai szerint az országosnál lényegesebben gyengébb az ebben az iskolában tanuló diákok teljesítménye, az iskolán kívüli segítı programokban csak a gyerekek 7 %-a vesz részt.)

10 A 2008 tavaszán felesküdött szakminiszter egyik fı feladatának nevezte ennek a rendszernek a megváltoztatását, és részben-egészében az 1999-es szabályozáshoz való visszatérést, amely szerint az önkormányzat által felajánlott munkavégzés ellátása esetén kaphat csak bárki segélyt. Ezt a munkavégzést 90-120 nap/évben kívánják meghatározni. 11 Forrás: Bíró Aletta és Némedi Györgyné: „Józsefváros Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében” (2008., kézirat). Ez a tanulmány így fogalmaz az esélyegyenlıségrıl: „Az esélyegyenlıség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és elımozdítása, különös tekintettel az esélyteremtésre.”

12


Gyermekvédelem, gyermekjólét12 A gyermekvédelmi-gyermekjóléti szolgáltatások köre – pro forma – nem tartozik a szociális jogszabályok által meghatározott szolgáltatási körbe. Egyrészt azonban ezek szerepe és hatása a szociális kérdések kezelésében mégis igen jelentıs. Másrészt ma már nagyon csekély azon önkormányzatok száma az országban, ahol két, különálló szervezeti egységben jelenítik meg azt a két szolgáltatási formát, amely egyébként rendkívül sok szállal kapcsolódik egymáshoz: a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. A Koncepció-felülvizsgálatnak nem feladata megkeresni a részletes okokat, indokokat arra, hogy ez a – szakmailag és szervezetileg rendkívül indokolt – egységes szolgáltatás-kialakítás miért nem történt meg, de a gyermekek helyzetével – márcsak a hatályos, gyermekszegénység mérséklését célul kitőzı, országgyőlési határozattal alátámasztott program alapján is – kiemelten szükséges foglalkozni. Az összkép ugyanis meglehetısen kedvezıtlen Józsefvárosban is.

Városrész megnevezése Palota-negyed Népszínház-negyed Csarnok-negyed Józsefváros központ Magdolna-negyed Orczy-negyed Szigony-negyed Tisztviselı telep Ganz-negyed Kerepesi-negyed Százados úti negyed Józsefváros összesen

Hátrányos helyzető gyerekek számának megoszlása Rendszeres gyermekvédelmi Lakónépesség kedvezményben részesülık száma aránya a lakások számához viszonyítva 13318 1,6% 7748 4,0% 11016 7,3% 10297 5,8% 12068 14,0% 8690 12,5% 9793 5,5% 2649 1,0% 1874 6,0% 1052 1,2% 3282 2,6% 81787 6,5%

A Koncepció felülvizsgálati anyagának véleményezése során az egyik intézményvezetı jelezte, hogy túlzottan nagy teret szentel az anyag a gyermekvédelmi-gyermekjóléti kérdéseknek. Szakértıi vélemény szerint azonban – amíg az alszakterületnek nem szükséges külön koncepciót készíteni – a szakmai egység érdekében célszerő együtt tárgyalni a két területet. (Ahogyan az együttmőködés is feltétlenül szükséges a teljes, szociális ágazatban.) 12

13


Ehhez a képhez – további árnyalás végett – érdemes hozzávenni a legkiszolgáltatottabb, legrosszabb helyzetben élı – ún. halmozottan hátrányos helyzető – gyermekek számának, illetve arányának nagyságát (2006). A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek száma 300

265 250 200

151

160

150

92

100

64 35

50

1

2

7

46

15

K

er ep es i-n eg Ti ye sz d tv is Sz el ı áz te ad le os p út in eg ye d G an zne gy ed Pa lo ta -n N eg ép ye sz d ín há zne gy Sz ed ig on yJó ne zs gy ef ed vá ro s kö zp C on sa t rn ok -n eg ye O d rc zy -n eg M ag ye do d ln ane gy ed

0

Látható – a meglévı szegregációval együtt – hogy probléma-gócpontot jelent a legrosszabb sorú gyermekek helyzete. A kerületben a hátrányos helyzető gyermekek aránya 37-38 %, a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya 14-15 % (a pontatlanság a különbözı adatok eltérésébıl adódik). A sajátos nevelési igényő és részképesség-zavaros gyermekek aránya 7%, ami megegyezik az országos átlaggal. A kerületben élı 3-14 éves korosztály esetén magas az eljáró gyerekek száma (1826 fı). Józsefvárosban a halmozottan hátrányos helyzető óvodás gyermekek számbavétele és követése nem megoldott. Az esélyegyenlıség megteremtése érdekében az elsı lépés az érintett gyermekek és családok azonosítása. A kerület intézményei között a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek megoszlása érvényes adatok hiányában csak korlátozott mértékben vizsgálható. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek számának minél pontosabb meghatározása és ezen gyermekek 3 éves kortól történı óvodáztatása késıbbi iskolai elımenetelük és sikerességük érdekében halaszthatatlan feladat. Az iskolákban eddig is igényelték az integrációs, és a képesség-kibontakoztató támogatást. Az iskolán kívüli segítı programokban való részvétel iskolánként eltérı. A tanórán kívüli programokban (elsısorban napközi, szakkörök) való részvétel a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esetében változó, néhány iskolában elenyészı. 14


Kitekintés – Józsefváros ellátásai fıvárosi összehasonlításban13 A kerületi helyzetre ugyan nincs jelentıs szereppel, de összességében érdemes elhelyezni a józsefvárosi problémákat és természetesen a kerületi ellátásokat, szolgáltatásokat is egy fıvárosi összehasonlításba. Ehhez a legfrissebben elérhetı KSH-adatokat és elemzéseket hívtuk segítségül. A fıváros kerületei közül az adófizetıknek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya a XII. és a II. kerületben 75%-ot meghaladó mértékő, de jóval átlag feletti a III., XI., XIV. és XVI. kerületekben is. A mutató értéke a VII. és a VIII. kerületben volt a legalacsonyabb, ahol a munkavállalási korú állandó népességhez mérten a személyi jövedelemadót fizetık aránya kevesebb, mint 60%. Az adófizetık munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya, 2005

Az adófizetık számának megoszlása jövedelemsávok szerint, kerületenként, 2005

Az adófizetık számának megoszlása azt mutatja, hogy a kerületben az „igazán gazdagok” hiányoznak, de nem jobban, mint más, hasonló adottságú, pesti kerületekben. Bár a szegények aránya valóban az egyik

Forrás: Statisztikai Tükör - Budapesti mozaik 7. Szociális ellátás Budapesten, II. évfolyam 9. szám, 2008. február 27., KSH.

13

15


legmagasabb a Fıvárosban, de fontos látni és tudni azt is, hogy több, hasonló „karakterő” része is van Budapestnek. Korábbi – kerületre vonatkozó – elemzésünkben jeleztük, hogy magas a rendszeres szociális segélyben részesülık száma, s ezt csak megerısíti a többi kerülettel történı összevetés is.

A legmagasabb összegő egy fıre jutó átlagos támogatás a VIII. kerületben volt, itt évente egy támogatottra évi 116 300 forintot fordítottak, több mint négyszer annyit, mint a IV., illetve a XVI. kerületben. Túlzóan erısnek látszik a segélyezettek száma, aránya – különösen a többi, hasonló kerülettel összevetve. Nem nehéz tehát azt a megállapítást megtenni, hogy a rendszeres segélyezés területén Józsefváros rendkívül vonzó hely – ami indokolja a (gazdasági) migrációs célpontként történı megjelenést.14 Átmeneti segély formájában az önkormányzatok összesen 67 ezer személyt, több mint 157 ezer esetben támogattak. A segélyezettek döntı része – 80%-a – pénzbeli segítséget kapott. A fıvárosban az átlagosnál gyakoribb volt a többször támogatásban részelülık aránya.

Élesebben fogalmazva: Józsefvárosban „megéri” szegénynek lenni – vélhetıen itt kell a legkevesebbet tenni a legmagasabb segély eléréséért...

14

16


A szociális szolgáltatások terén tett összehasonlítás már másfajta képet mutat a kerületben. Amennyiben igaz, hogy Józsefváros szívesebben él a pénzbeli támogatások kifizetésével – szemben a széles körben alkalmazható, de sok önkormányzatnál „nem népszerő” természetbeni támogatásokkal – akkor ennek a szolgáltatási oldalon is jelentkezni kell. Az elsı ábra az idısek számára nyújtott legfontosabb szolgáltatások közül mutatja a szociális étkeztetést és házi gondozást igénybevevık számát.

Eltekintve a kerületek közötti lakosságszám-eltérésektıl, látszik, hogy – pesti oldalon – a közepesen igénybevett szolgáltatások közé tartozhat a fenti két ellátás. Az idıskorúak számának megfelelıen alakul tehát az étkeztetés és a házigondozás a kerületben – ezt mutatja az alábbi, arányokat jelzı táblázat is.

A speciális problémákkal küzdıkre vonatkozóan – alkoholbetegek, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok stb. – kevés elemezhetı adat áll rendelkezésünkre. Vélelmezhetı – hasonlóan más, fıvárosi szinten ellátást szervezı szolgáltatók meglátásaihoz – az egészségügy kaotikus átalakítása miatt megnövekedett egyes betegségcsoportokkal küzdı személyek száma a szociális ellátások területén is. A fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı, vagy onnan kiszorult pszichiátriai betegek a fıváros hat kerületében (III., VII., VIII., XII., XIII., XVII.) vehettek igénybe nappali gondoskodást. Ez fontos elınyt jelent, hiszen így a helyi esetek kezelhetısége nagyobb esélyt kap, de érdemes figyelembe venni, hogy tizenhét másik kerület pedig nem nyújtja ezt a szolgáltatást 17


(bár kötelezettsége lenne). Ezzel is magyarázható, hogy ezekben az intézményekben a gondozottak száma (346 fı) jelentısen meghaladja a férıhelyekét (245). Tovább haladva az idıskorúaknak nyújtott szolgáltatások között, látható, hogy a VIII. kerületi férıhely-kihasználtság a budapesti összképben a jobbak között szerepel.

Az ellátási kötelezettségek sorában több mutatót is használhatnánk, de adatok híján ezeket nehéz lenne elemezhetıvé tenni. A fentiek alapján mindenesetre látszik, hogy a segélyezési oldalon Józsefváros élen halad a budapesti kerületek sorában – és vélhetıen országos viszonylatban is – és a szociális szolgáltatások – és azok kihasználtsága – terén is a „tisztes középmezınyhöz” tartozik.15 Végezetül egy – potenciálisan kiaknázatlan – területre kell a figyelmet felhívni. Bár nem kerületi ellátási feladat, mégis Józsefvárosban mőködtetik a legtöbb átmeneti és tartós bentlakásos férıhelyet Budapesten. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kapacitásokat itt alakították ki a külsı – civil és egyházi – fenntartók. Ez jelentıs szakmai kapacitást és potenciált jelenthetne a kerület számára.16

15 Az igazsághoz tartozik az is, hogy – áttekintve a fıvárosi kerületek szolgáltatástervezési koncepcióit és ellátásainak adatait – az el nem látott feladatok (mulasztásos törvénysértések) terén is a középmezınyhöz tartozik a kerület. 16 És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az itt ellátottak józsefvárosi választópolgárok, akik más szolgáltatásokat is itt vehetnek igénybe. A segélyezéshez kapcsolódó adatkezelés terén – az „Ébredések Alapítvány” szakértıi anyagában – javaslat érkezett az egységes, proaktivitást segítı adatbázis létrehozásának igénye.

18


Budapesten 2006-ban tehát 13 ezer mőködı férıhelyen 12 ezer 200 gondozottat láttak el. A VIII., a X., a XI. és a XIII. kerületben 1200–1500 férıhely állt rendelkezésre, de magasan Józsefvárosra jutott a legtöbb ellátott.

Értékek, elvek, célmeghatározás A 2004-es Koncepció hosszú alapvetéseket tett, amelyek számos idıtálló pontot is rögzítettek. Ezek némelyike túlzottan is optimista képet fest, de társadalmi jövıkép gyanánt teljességgel elfogadható, és célképzetként elırevetíthetı jelenleg, 2008-ban is. Így ír errıl a hatályos Koncepció: „A Józsefváros egyik fontos értéke a befogadó türelem, és a társadalmi problémák megjelenésére figyelmet fordító, azok kezelésére, enyhítésére szellemi és anyagi forrásokat biztosító kerülete a fıvárosnak. A társadalmi kirekesztıdés mérséklése egyaránt érdeke a kerületben élı, szegénység által sújtott csoportoknak, a társadalom peremére egészségi állapotuk, társadalmi helyzetük, munkaerıpiacról való kirekesztıdésük miatt átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzető embereknek, családoknak, valamint a közintézmények, humán szolgáltatók biztosítóinak, a piac szereplıinek és a helyi döntéshozóknak egyaránt. Mindezek okán a kerület szociális szolgáltatásainak fejlesztésekor a következı elvek jelennek meg hangsúlyosan: •

Az önkormányzat felel a jogszabályokban elıírt szolgáltatások és ellátások biztosításáért, ám e kötelezettségének nem tud eleget tenni az emberek önsegítı aktivitása és egymásra figyelı

tenni akarásának mozgósítása és kiaknázása nélkül. •

Hogy a Józsefváros társadalma fejlıdhessen, a társadalmi kirekesztıdés mérséklıdjék, az itt élık életkörülményei javuljanak, valamennyi itt élı közös érdeke.

•

A társadalmi kohézió megerısítése a fejlıdési lehetıségek kihasználhatóságának egy fontos alappillére, amely nélkül sem a gazdaság fejlıdése, sem az épített környezet megújítása, sem a devianciák, koncentrálódó társadalmi problémák mérséklıdése nem tud kiteljesedni és állandósulni.”

A fenti elvek részbeni megtartása mellett javasoljuk, hogy jelenjen meg a józsefvárosi szociális koncepcióban a következı, néhány alapvetés is. Az alapelvek rögzítése elıtt fontos az elérni kívánt társadalmi jövıképet rögzíteni. Józsefváros szociális koncepciójában rögzíti, hogy olyan helyi társadalom kialakításán fáradozik,, amely biztosítja az itt élı emberek, családok számára azt a jogot és lehetıséget, hogy nem csak anyagi, de egészségi-, szociális- és személyi biztonságban éljenek, ahol semmiféle hátrány vagy megkülönböztetés nem éri ıket, ahol elérhetıek a lehetı legmagasabb színvonalú szolgáltatások, és az emberek személyközi kapcsolatai kölcsönös megbecsülésen alapulnak, támaszkodva a családok megtartó erejére és a mőködı kisközösségekre, s mindez egy fenntartható környezetben valósuljon meg.

A szociális szolgáltatások rendszerének kialakítására tehát a következı elvek és értékek lehetnek hatással: • biztonságra való törekvés az élet minden területén, • diszkrimináció-mentesség, • egymásra épülı és minıségi szolgáltatások elérhetısége, 19


• emberi kapcsolatok, kisközösségek kiemelt szerepe, • családközpontúság, • környezeti fenntarthatóság, • partnerség és együttmőködés. A civil szervezetek17 írásbeli véleményezése során további értékek figyelembevétele is fontos lehet, úgymint a: • költséghatékonyság, • a kliens-elégedettség és civil kontroll szerepének erısítése (amely a méltányosság elvének megvalósítását szolgálhatja) Ezen értékek figyelemmel kísérése és folyamatos érvényesítése a konkrét szolgáltatásszervezés terén is nagy jelentıséggel bírhat.18

Intézmények, szolgáltatások A kerületben mőködı, illetve a kerület által fenntartott szolgáltatások, intézmények bemutatása mellett jelen koncepció-felülvizsgálat hangsúlyos része e szolgáltatásokban dolgozók, azokat felelısen vezetık véleményének bemutatása a kerület koncepcionális kérdéseivel kapcsolatban. Mindemellett feladatunk az is, hogy bemutassuk a 2004-es Koncepcióhoz képest megváltozott jogszabályokat, azokból következı feladatokat is. (A Koncepció-felülvizsgálat kötött pályája a jogszabályi változásokból és az esetlegesen fennmaradt ellátatlanságokból adódó helyzetek bemutatása. Szakmai tartalmak és kötelezettségek Nagyon sok területen, nagyon sokféle változás történt az elmúlt idıszakban, s így van ez a szociális igazgatás, szociális jogszabályaink terén is. Célszerőnek tőnik tehát, ha a – néhány esetben még a fogalomhasználatban is megváltozott – alaptörvényt idézzük be a szolgáltatási kör hatályos meghatározásának bemutatása során. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) IV. fejezete szól a szociális szolgáltatásokról.

A felsorolást az „Ébredések Alapítvány – SOTE Közösségi Pszichiátriai Centrum” fejlécő, rendkívül kritikus, aláírás nélküli, véleményezı anyagból emeltük át. 18 Gondoljunk csak arra, hogy semmi sem indokolja, hogy egy gyermek problémáival és ugyanennek a családnak mondjuk az adóssággondjaival más-más intézmény foglalkozzon. Hatékonyabb és koncentráltabb segítség nyújtható, ha a család egészét szemlélve, többféle eszközzel rendelkezve dolgozhatnak az ezzel megbízott szakemberek egyazon szervezeti egységben. Integrált formában azonos szakmai szemlélet és gyorsan, hatékonyan elérhetı (belsı) szolgáltatások kínálnak hatásosabb segítséget a családoknak. 17

20


Meg kell jegyezni azonban, hogy már most tudható – hacsak addig újabb módosítás nem történik –, hogy két ellátási forma, a közösségi ellátások és a támogató szolgálat 2009. január 1-tıl nem kötelezı szolgáltatási feladatok a települési önkormányzatok számára. Ezeket a szolgáltatásokat az összefoglaló táblázatban már nem is szerepeltetjük. Föl kell hívni a figyelmet arra is, hogy megjelent az ún. „alapszolgáltatási központ” szervezeti elem is, amely további, jelentıs integrációt enged meg, hiszen beemel egy másik jogszabály (a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény) által szabályozott szolgáltatást, a gyermekjóléti szolgáltatást is.19 Változások történtek az ellátási kötelezettségek rendjében is, ezért a már idézett jogszabály vonatkozó részét is át kell tekinteni. A fentieket áttekintve fontos pont, hogy Józsefvárosban is mőködtetni kell(ene) az ún. gyermekjóléti központot, amely egy sokrétő segítség nyújtására alkalmas, integrált formában nyújtott komplex szolgáltatást megvalósító intézménye lehet(ne) az önkormányzatnak. A hatályos jogszabályok alapján tehát 2009. január 1-t követıen a következıképpen alakulnak a józsefvárosi ellátási kötelezettségek:20 A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY ALAPJÁN: ALAPSZOLGÁLTATÁSOK: családsegítés étkeztetés házi segítségnyújtás

SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK idısek nappali ellátása idıskorúak gondozóháza fogyatékkal élık nappali ellátása fogyatékkal élık gondozóháza szenvedélybetegek nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali ellátása pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona nappali melegedı

A GYERMEKEK VÉDELMÉRİL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY ALAPJÁN: ALAPELLÁTÁSOK:

gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása bölcsıde házi gyermekfelügyelet gyermekek átmeneti gondozása: gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona gyermekjóléti központ utcai és lakótelepi szociális munka kapcsolattartási ügyelet kórházi szociális munka készenléti szolgálat

Információk szerint pedig a szaktárcánál zajlik a szociális jogszabályok újraszabása, a szolgáltatások külön jogszabályban megjelenítését célozva. 20 Ezen szolgáltatások között számos olyan szerepel, amely már hosszú évek óta kötelezettsége az önkormányzatnak. 19

21


A hatályos Koncepció jelölési gyakorlatát megtartva itt is vastagon szedtük azokat az ellátási formákat, amelyeket a VIII. kerület biztosít a kötelezettségei körében, és normál vastagsággal azokat, amelyek kapcsán mulasztásos törvénysértést követ el. Mőködı szolgáltatások, intézmények A Koncepció megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az ellátások megszervezésében résztvevık ismerjék és magukénak érezzék azt. Ezért a mőködtetett szolgáltatások esetén – ott, ahol erre módunk nyílt – bemutatjuk a hatályos Koncepcióhoz való viszonyulást is. (Az elkészített interjúk során számos, személyes benyomást is rögzítettünk, és ahol ezt szükségesnek látjuk, idézzük és beemeljük a koncepcionális kérdések tárgyalása során.) A kerületi szolgáltatások ismertetését az önkormányzati fenntartású intézmények bemutatásával kezdjük. Azonban azt, hogy melyek is ezek, csak hosszas „nyomozás” után lehet kideríteni, ugyanis jelentısen eltér a tényleges helyzet és az interneten (www.jozsefvaros.hu) vagy kerületi kisokosokban fellelhetı információs kör.21 Munkánkat az alábbi, hivatalos felsorolásban található lista alapján kezdtük meg.

Budapest Józsefvárosi Önkormányzatának fenntartásában mőködı szociális és gyermekjóléti intézmények I. „İszirózsa” Gondozó Szolgálat – (Szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, idısek, fogyatékosok és szenvedélybetegek klubja, idıskorúak gondozóháza) Vezetı: Nagy Ildikó székhely:1084 Mátyás tér 4. Tel.: 477-0353, 477-0352 Nappali Klubok: „Napraforgó Klub” 1089 Delej u. 34. Klubvezetı: Ódor Olga Tel.: 334-3858 „Ciklámen Klub” 1081 Köztársaság tér 17. Klubvezetı: Pataki Ferencné Tel.: 333-1727 „Víg otthon Klub” 1084 Víg u. 18. Klubvezetı: Papp Judith Tel.: 313-4198 „İszikék Klub” 1082 Baross u. 109. Klubvezetı: Modori Sándorné Tel.: 313-8073 „Reménysugár Klub” 1084 Mátyás tér 4. Klubvezetı: Czimmerné Jurek Krisztina Tel.: 210-57-63 „Mátyás Klub” 1084 Mátyás tér 12. Klubvezetı: Gerencsér Anna Mária Tel.: 210-3680 Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona 1082 Vajdahunyad u.4. Klubvezetı:Főszné Muntyán Annamária Tel.:334-1380 21

Az interneten elérhetı formában például még ez szerepel:

Szociális intézmények İszirózsa Gondozó Szolgálat Cím: 1087 Budapest Kerepesi út 29/a = holott a Mátyás tér 4. szám alatt lehet felkeresni Telefon: (06-1) 333-1592 = amit mi használtunk, az a 477-0353, 477-0352 Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona Cím: 1089 Budapest Vajdahunyad u. 4. Telefon: (06-1) 334-1380 Józsefvárosi Szociális Foglalkoztató = már évek óta nem önkormányzati fenntartású intézmény Cím: 1084 Budapest József u. 49. Telefon: (06-1) 313-0633 Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat Cím: 1081 Budapest Népszínház u. 22. = bár a valódi bejáratot nem a Népszínház utcában találtuk meg Telefon: (06-1) 333-0582 Józsefvárosi Népkonyha = integrált formában mőködik a CsSz részeként Cím: 1086 Budapest Magdolna u. 43. Telefon: (06-1) 210-2838 Idısek klubja: Napraforgó, Ciklámen, Víg otthon, İszikék, Reménysugár, Ezüstfenyı (de már nem létezı ellátási forma a „Szállást Biztosító Idısek Klubja”, hanem Gondozóház), ám hiányzik a Mátyás klub. Az elérhetı adatbázisokból hiányoznak a gyermekjóléti intézmények is.

22


Átmeneti Otthon: „Ezüstfenyı” Gondozóház 1087 Kerepesi út 29/a Klubvezetı: Máthé Enikı Tel.: 323-0438 II. Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat (családsegítés) Vezetı: Váradi Gizella székhely: 1081 Népszínház u.22., Tel.: 333-0582, 334-1787 Fax: 210-9321 – Józsefvárosi Népkonyha: 1081 Magdolna u.43. Tel.: 210-2838 III. Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék Vezetı: Scheer Ferencné Székhely: 1083 Szigetvári utca 1. szám Tel.: 303-1767, Fax: 210-9188 Vezetıhelyettes: Almásy Dezsıné Bölcsıdék: 1085 Horánszky u.21. Bölcsıdevezetı: Marczingós Zoltánné Tel.: 338-4816 1087 Százados út 1. Bölcsıdevezetı: Gyıri Sándorné Tel.: 210-7960 1082 Baross u. 117. Bölcsıdevezetı: Mikus Károlyné Tel.: 314-3696 1082 Baross u. 103. Bölcsıdevezetı: Hanga Tiborné Tel.: 333-7752 1082 Nagytemplom u.3. Bölcsıdevezetı: László Istvánné Tel.: 313-1011 Közös intézmény: „Katica” (óvoda + bölcsıde) 1089 Vajda P. u.37. Bölcsıdevezetı: Mózer Ferencné Tel.: 333-0381, 314-0184 IV. Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona Vezetı: Gyuris Gabriella, székhely: 1089 Kıris u.35. Központi tel.: 333-9775/313, 56, 37 Titkárság /Fax: 303-91-99 Gyermekek Átmeneti Otthona Tel: 266-06-17 Vezetı: Végh Pálné (Éva)

Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat Budapest-Józsefvárosi Önkormányzata a Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat keretein belül biztosítja az 1993. évi III. törvény által elıírt ellátási feladatokat: 1. Családsegítés (ezen belül külön kiemelve: adósságkezelési tanácsadás és aktív korú rendszeres szociális segélyezettek /RSzS-ek/ számára az együttmőködés színtere) és 2. Étkeztetés. Az Intézmény székhelye: 1081 Budapest, Népszínház u. 22. (családsegítés szolgáltatása), telephelye: 1086 Budapest, Magdolna u. 43. (étkeztetés). Az Intézmény rendelkezik saját szolgálati gépjármővel. Szervezeti struktúra – az Intézmény Szakmai Programja alapján: Egy fı intézményvezetı és közvetlenül alatta helyezkedik el a struktúrában az egy fı intézményvezetı helyettes, aki az intézményvezetı távollétében általános helyettesként mőködik, egyéb esetekben családgondozói, valamint adósságkezelési feladatokat is ellát, közvetlenül irányítja a speciális csoport munkáját. A Családsegítı Szolgálat négy alcsoportból áll: 1. Általános Csoport (1 fı csoportvezetı családgondozó a vezetıje, szociálpedagógus és pszichológus végzettséggel). Tagjai: Családgondozói Szakmai Egység (8 fı), Családkonzultációs Szakmai Egység (2 fı), Aktív korú RSzS-ekkel Foglalkozó Szakmai Egység (2 fı) 2. Speciális Csoport (csoportvezetı nincs, az intézményvezetı helyettes látja el ezt) = Díjhátralék – és Adósságkezelési Tanácsadók Szakmai Egysége (5 fı) 23


3. Szociális segítık (4 fı) 4. Technikai munkatársak (4 fı: gazdasági ügyintézı, takarító, adminisztrátor, gépjármővezetı). Szervezeti struktúra (székhely+telephely) (31 fı) – KSH adatok alapján (2007): Adósságkezelı: 5 fı (1 felsıfokú, 2 középfokú, de végzett adósságkezelési tanfolyamot, 1 fı idén fejezi be felsıfokú tanulmányait, 1 fı középfokú végzettségő) Családgondozó, vezetı: 2 fı (2 felsıfokú végzettségő) Családgondozó: 12 fı (11 felsıfokú, 1 fı középfokú végzettségő) Családgondozó asszisztens: 5 fı (2 felsıfokú, 3 középfokú végzettségő) Gazdasági-mőszaki-ügyviteli: 3 fı Kisegítı (fizikai): 3 fı A szervezeti felépítés - átalakítást követıen, a 2007–es évben - átsrukturálásra került a családsegítı szolgáltatás megvalósítása terén, ami magával vonzotta a szakmai munka átalakulását is. Csökkentésre került az intézményi létszám, 40 fırıl 31 fıre (és ezáltal a csoportvezetıi létszám is kevesebb lett) – mindez a feladatelvonások következményeként.22 A Családsegítı Szolgálat részét képezı Orczy úti telephelyet megszüntették (Adománycentrum), a Szociális Információs Irodát megszüntették (a Szociális Törvény értelmében 2007. január 1–e óta nem kötelezıen ellátandó feladat a települési önkormányzatok számára)23, az utcai szociális munka szakfeladatot, valamint az Adománycentrum feladatát pedig átadták a Vöröskereszt számára. Az önkormányzat tehát az önként vállalt kötelezettségektıl és a kiszerzıdtethetı ellátásoktól „szabadult meg” elsı körben. A Népkonyha 300 adag ebédet oszt ki minden munkanap (nyitvatartás: 8.00 – 16.00) – ebbıl 50 adag étel kiosztása a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára történik. A nyári idıszakban (a Gyvt. elıírásainak megfelelıen) 95 adag ételt kaptak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekek. Az Intézmény székhelyének nyitva tartása: Hétfı és szerda: 8.00 – 18.00 Kedd: 13.00 – 17.00 (délelıtt: team, szupervízió, telefonos ügyelet van) Csütörtök: 8.00 – 17.00 Péntek: 8.00 – 13.00

Kimondatlanul természetesen az önkormányzatok sújtó, rendkívüli megszorítások járultak hozzá a kényszerő lépéshez. A Szociális Információs Irodában három státusz volt, a törvényi változásokat és átalakításokat követıen az Iroda megszőnt. 22

23

24


Az Intézmény székhelyének forgalma (Népszínház utca) – 2007: Éves forgalom: 11.862 megkeresés. Esetszám: 3419 (ebbıl új: 1062) Népkonyha forgalma – 2007: Éves adat: 75.600 adag étel Esetszám: 1372 (ebbıl új 1072) Szakmai változások – a rendelkezésre álló források alapján: Új nyomtatványok bevezetésére került sor az esetkezelés során. Az igénybevevıi várólista megszőnt (így mindenki azonnal ellátáshoz és szakemberhez juthat). Pszichológus által nyújtott, elérhetı szolgáltatás.24 Folyamatkövetési kiskönyvet kaptak az Intézménnyel együttmőködı aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülık. Beindításra került az „Induló Csoport” a fenti igénybevevık számára. A „Csoport – Téka Egyesület” mőködteti az Álláskeresı Klubot (5 fı munkatársuk részvételével, heti 2 x 3 órában mőködtették 2008 májusáig). 2 fı utolsó éves munkavállalási tanácsadó tartott pályaorientációs tréninget pénteki napokon 2008 májusáig. Az Álláskeresı Tréninget és az önsegítı csoportokat két munkapszichológus vezeti. Utánkövetési kiskönyv bevezetése történt meg az adósságkezelési tanácsadáson részt vett igénybevevık számára (majd késıbb ez megszőntetésre került). A Partnerség a Foglalkoztatásért Program újraindult. A PAF három kerület (VII., VIII., IX.) összefogásával jött létre, a partnerség jelszavával, azon szakemberek, intézmények együttmőködésére építve, akik tartós munkanélküli személyekkel foglalkoznak. 2007. második fél évében történt egy jelentıs változás az adósságkezelésben: az adósságkezelési tanácsadó javaslatot (tájékoztatást a szociális helyzetrıl) ír a kérelemhez és azt továbbítja a Szociális Iroda felé. Együttmőködési megállapodások aláírására került sor (Vöröskereszt, Szigony Alapítvány, Ébredések Alapítvány, Félúton Alapítvány, Szempont Alapítvány, CsoportTéka). Az intézmény immáron pénteken is nyitva tart. A családgondozók két ügyeleti idı helyett hármat vállalnak.

Az intézmény kb. 10 év óta folyamatosan alkalmaz pszichológus, mentálhigiénikus végzettségő szakembert megbízási díjjal, tanácsadásra, mentálhigiénés szolgáltatásra. 2006-ban belsı kolléga is szerzett mentálhigiénés végzettséget, így ekkortól két munkatárshoz lehetett bejelentkezni e szolgáltatásra. (Szili-Darók Ildikó (Szociális Bizottság tag) közlése nyomán.) 24

25


A szakmai sztenderdek és „ügymenetek” a Szakmai Programban jelennek meg, igen nagy részletességgel. A Szakmai Program tartalmaz néhány változtatási irányelvet. A 2007/II. féléves szakmai beszámoló szöveges része rövid, tömör. Néhány, fontosabb statisztikai adat, az igénybevevıkkel kapcsolatban.25 2007 – aktív korú rendszeres szociális segélyezettek megoszlása: Együttmőködésre kötelezettek száma - akik megjelentek az Intézményben: 1447 fı a beszámoló szerint. (Ebbıl aktív volt: 1056, megszüntetı határozatot pedig 391–en kaptak. Munkába 109 fı helyezkedett el, közfoglalkoztatásban részesült pedig 55 fı.).26 Adósságkezelési tanácsadáson részt vettek száma 2007-ben: 2073 fı. A Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat fennállása óta folyamatosan rendelkezett jogásszal, végzett jogi tanácsadást. Az elsı 1,5 éves mőködése alatt az egyik családgondozó jogász végzettségő volt (Dr. Lendvay Katalin). Ezt követıen megbízási díjjal folyamatosan foglalkoztatott az intézmény jogászt (Dr. Náday Judit majd Dr. Nagy Balázs), így két jogász dolgozott 2006. december 31-ig. Dr Nagy Balázs hetente fogadta a jogi tanácsadásra érkezıket, Dr. Márton Miklós alapvetıen az intézmény dokumentumainak elkészítésében vett részt, és a családgondozók segítségére volt a kliensek ügyeiben felmerülı jogi kérdésekben. Ezt követıen 2007. június 30-ig egy fı, Dr. Márton Miklós dolgozott megbízási díjjal jogászként.27 A családsegítésrıl kialakult képet, az elmúlt idıszak megértését szolgálta a két vezetıvel (intézményvezetı: Váradi Gizella, helyettese: Tar–Bárczy Szilvia), két alkalommal készített interjúkból nyerhetı információk feldolgozása is. A fizikai, tárgyi környezet és az intézmény általános bemutatás során a kérdésekre adott válaszokból és személyes tapasztalatainkból indultunk ki. (Ahogyan a többi intézmény bemutatása során is.) A Józsefvárosi Családsegítı Szolgálat fı épülete - címe ellenére - nem a Népszínház utcából nyílik, ám az utca sarkától nem messze található, így jól megközelíthetı több tömegközlekedési eszközzel (3-as metró, 4–6–os villamos, 99–es busz, stb.). Az Intézmény két telephelyen Megjegyzés: a KSH statisztikák más-más adatokat tartalmaznak a Népkonyhával kapcsolatosan (1696/07 és 1207/07). Ez abból adódik, hogy 1557 fı volt, akik ellátást kértek. Naponta 300 adag ételt osztanak ki, azonban mindig van várólista, tehát a ténylegesen igénybe vevık száma ezért kevesebb. (Az intézmény írásos kiegészítése nyomán.) 26 Ettıl eltér a KSH statisztika, melyszerint: 1074 fı az aktív korúak rendszeres szociális segélyezéséhez kapcsolódó beilleszkedési program szolgáltatás igénybevevıi száma. A rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos számok eltérése több okból is adódhatnak. A KSH statisztika készítésekor a 2007. december 31-i állapotot vették alapul, kizárólag a saját regisztráltjaik vonatkozásában. Az éves szakmai beszámoló, amely szintén a 2007. december 31-i állapotot tükrözi - de a Szociális Irodával történt egyeztetés után készült. Elcsúszások lehetnek: a határozatok beérkezésének ideje, a visszavonások miatt, a közhasznú/közcélúvá válások miatt, elhelyezkedettek, leszázalékoltak, stb. (természetesen pontosan ennek kiküszöbölése volt a célja az egyezetésnek). (Az intézmény írásos kiegészítése nyomán.) 27 Szili-Darók Ildikó (Szociális Bizottság tag) közlése nyomán. 25

26


mőködik. A családsegítı szolgáltatást ellátó telephely egy házszám alatt található, de két, elkülönülı térben (épületrészben) mőködik. A Magdolna utca 43. szám alatt található még egy telephely (itt üzemel a Népkonyha). A nyitvatartás igénybevevı központú – kora délelıtt és esti órákban is elérhetı az Intézmény. Az egyik épületrészben az Adósság - és Díjhátralékkezelési Csoport található, két bejárati ajtóval, nehéz megállapítani, hogy melyiken is lehet bejutni. Nem egyértelmő, hogy itt csak ez a csoport mőködik a kiírások alapján.28 A fogadótérben sok szék található (nem a „legstrapabíróbbak”) és egy asszisztensi pult. A díjhátralékkezelési csoport munkatársai a munkaszobákban fogadják az igénybevevıket. A földszinti terület részben akadálymentes, ám a mellékhelyiség nem. Az emeleten található egy terápiás szoba, ahol a jogász és a terapeuták fogadják az igénybevevıket, valamint egy nagy csoportszoba, ami többféle program megvalósításához megfelelı tér. A másik épületrészbe lépcsı vezet fel (akadálymentesség itt sem megoldott – még a babakocsit is az épület elıtt kell hagyni adott esetben). A fogadótér kialakítása sajátosan megoldott.29 Hetente van intézményi „team”, illetve a szakmai „csoportok” megbeszélései is rendszeresek. Két csoportban történik a szupervízió (csoportonként 1 alkalom havonta), a terápiás munkatársak külön szupervízióra járnak, a 2 vezetı egyéni szupervíziót vesz igénybe, havonta. A Népkonyhában jelenleg 300 adagot fıznek, ebbıl 50 adag étel „osztásáról” a GyJSz határoz.30 A Népkonyhában jelenleg 3 fı dolgozik. A konyha teljes kihasználtsággal mőködik. Korábban a családokkal 3–6 hónapra kötöttek szerzıdést, mostantól már csak 3 hónapra a megnövekedett igények kielégítésének céljából. Családgondozói javaslat alapján történik az étkeztetés (általános szociális rászorultság megállapítása), jövedelem- és vagyonvizsgálat – a szakmai szabályoknak megfelelıen – nincs, és nem is lehet. Az igénybevevıket a családgondozók jól ismerik, rendszeres a kapcsolatuk. Jövedelemvizsgálatot nem végeznek és nem is végezhetnek. A szociális munka eszközeivel végzik a munkájukat. (Krízis esetére havonta 15 db krízis ebédjegy van elkülönítve.) Az adósságcsökkentési támogatáshoz kapcsolt szolgáltatásként is szokták adni a népkonyhai étkezést. Az igénybevevık jegyet kapnak, amivel hozzájuthatnak a meleg ételhez. Krízis esetére havonta 15 db „krízis-ebédjegy” van elkülönítve.

Ennek ellenére elég meglepett volt a szociális asszisztens, hogy ott kerestük a vezetıt. Egy kis elıtérbe lépve, balra a mosdókat találjuk, mellette pedig egy kis szobát, ott ül az asszisztens (mint kiderült… a belépı nem tudja, hogy hova és merre is kellene mennie, nem egyértelmő a helyzet és az asszisztens is csak akkor látja az érkezıt, ha az beáll az ajtóba). Kissé beljebb van kialakítva egy igénybevevık számára fenntartott várószoba, fotelokkal és faliújságokkal tele, innen nyílik egy beszélgetı szoba. A munkaszobák és a beszélgetı szobák elkülönülnek a családgondozók esetén. A RSzS-eket fogadó munkatársak viszont a munkaszobában fogadják az igénybevevıket (3 fı), ahol elég sok irat található elzáratlanul. Az RSzS-eket fogadó munkatársak szobájában ügyfél nem marad egyedül, amennyiben bizalmasabb jellegő a beszélgetés, igénybe tudják venni a fogadó szobák bármelyikét. Egy hosszú folyosó két oldalán vannak ezek a szobák elhelyezve, a legutolsó a vezetıi szoba, ahol a vezetı és a helyettes tartózkodik. 30 Nem találtunk azonban arra útmutatást (a GyJSz-nél sem), hogy az 50 adag étel miként kerül szétosztásra (irányelvek, prioritások, szükségletek, stb.) az igénybevevık között. 28

29

27


A Családsegítı Szolgálat jól ismert a kerületben, a lakosság tudja, milyen problémákkal kereshetik fel az Intézményt, jól ismerik a szolgáltatási palettát. Az igénybevevık nagy része folyamatosan gondozott eset, de sok új igénybevevı is megjelenik a rendszerben. A kerületben jelentıs: lakhatási-, anyagi-, pszichiátriai problémák. Nagyon sok a krónikus beteg, valamint a fogyatékkal élı igénybevevı. Rendkívül nagy a kerület(i lakosság) közüzemi adósságállománya, ezen belül nincs jellemzı díjhátralék (minden adósságtípus gyakori). 2007 tavaszáig a Családsegítı Szolgálat végezte az utcai szociális munkához kapcsolódó feladatokat, ezt átvette a Vöröskereszt (kiszerzıdés történt). A Kıris utca – Orczy út sarkán található volt egy Adománycentrum, ezt a feladatot is átvette a Vöröskereszt, melyet saját telephelyén (Diószeghy S. u. 2.) valósított meg. Ennek eredményeképpen a szolgálat létszámából 9 státusz került leépítésre 2007. év folyamán, így ebben a folyamatban a korábbi és a jelenlegi vezetı is érintett volt. Öt olyan ember is elbocsátásra került, akik megbízási szerzıdéssel végezték feladatukat, volt, aki több mint öt éve már. Összesen 14 munkatársától vált meg kényszerően az Intézmény. Az elbocsátások során nem csak azoktól váltak meg, akik a megszőnt feladatokhoz kapcsolódóan végezték a feladatukat (adományosztás, utcai szociális munka). A Családsegítı Szolgálat korábbi vezetıje idején 40 fı dolgozott az Intézményben, ebbıl számos csoportvezetı volt (vezetıi pótlékokkal). Ebbıl a szempontból jelenleg egy racionálisabb mőködést ismerhettünk meg. A Családsegítı Szolgálatban jelenleg 31 fı dolgozik.31 Az Intézményvezetı – mint említettük – 2007. július 1–e óta látja el tisztségét. Érkezése idején egyfajta „természetes fluktuáció” zajlott le a vezetıváltást követıen. Az Intézmény 2007. ısze óta új Szakmai Programmal és új Szervezeti és Mőködési Szabályzattal rendelkezik. Az Intézményben új igénybevevıi nyilvántartás van, mert az elızı teljesen tönkre ment. A jelenlegit egy cégtıl kapták adományba. Az Intézmény korszerő weblappal rendelkezik (www.jcssz.hu) – ahol sok hasznos információ megtalálható, elég jól értelmezhetı módon. A jelenlegi Koncepció hatása az Intézményre: A vezetık közel egy éve dolgoznak itt, a Koncepciót ismerik, de hatását nem tapasztalták. Meglátásuk szerint a szociális intézmények a kerületben külön kis szigetekként mőködnek, kevés kapcsolat van közöttük, amit a Koncepció is megfogalmazott, mint a helyeztet feloldandó törekvést. Adósságkezelési szolgáltatás:

A családgondozók száma 18 fı (RSzS: 3 fı, családgondozó: 7 fı, családterapeuta: 2 fı, díjhátralék kezelı: 3 fı), a szociális segítı+tanácsadó 4 fı (asszisztens: 2 fı, adósságkezelési tanácsadó: 2 fı), technikai munkatárs 4 fı (gazdasági ügyintézı: 1 fı, takarító: 1 fı, adminisztrátor: 1 fı, gépkocsi vezetı: 1 fı), népkonyha 3 fı (szociális segítı: 1 fı, konyhai kisegítı: 2 fı), intézményvezetı helyettes 1 fı, intézményvezetı 1 fı. 31

28


A jelenlegi rendszerben nincs elıgondozási folyamat. Bárki bejöhet idıpontra, és ha aznap hoz minden papírt, már mehet is be a kérelem a Szociális Irodába. A beadott kérelmek egy része elutasításra kerül (két hetenként tárgyalja a Bizottság ezeket, általában 50–55 darab kérelem megy be döntésre egy–egy ilyen periódusban), nagy részénél megítélik a támogatást – de az igénybevevık közül a szükséges önrészt sokuk nem tudja befizetni határidıre (visszavonás), sokan nem tesznek eleget az együttmőködési megállapodásban foglaltaknak (visszavonás és visszafizetésre kötelezés), s csak igen kevés igénybevevı tudja végigvinni a programot, teljesíteni a feltételeket. Az adósságkezelési tanácsadásról és szolgáltatásról csoportos tájékoztatók bevezetését tervezik, mivel nagyon sok az igénylı és ez a tájékoztatási forma szerintük célszerőbb lenne. A Díjhátralékkezelési Csoportban 5 munkatárs dolgozik, ebbıl kettı rendelkezik adósságkezelési tanácsadó végzettséggel is. Egy munkatársra kb. 350 igénybevevı jut – a fent leírtak szerinti rendszerben. A vezetık szerint megoldás a helyi rendelet módosítása lenne – az adósságkezelési szolgáltatás immáron 5 éve elérhetı a kerületben. Aki – új igénybevevıként – megjelenik az Intézményben és díjtartozási problémája van (elsı hozott probléma), akkor azonnal ehhez a csoporthoz irányítódik. Ha családgondozási segítség is szükséges, alapszinten ellátja ezt a munkatárs, ha ennél összetettebb, akkor segítséget kér a családgondozói csoporttól. Korábban volt díjhátralék-kiegyenlítı támogatás – de néhány éve ez a lehetıség már nem áll a lakosság rendelkezésére. Ennek hiányát nagyon érzik az ügyfelek. A HÉRA Alapítványtól – nyolc hónap vonatkozásában – közel 9 és fél millió forint jóváírást kapott (2007 második félévétıl 2008 elsı félévéig – 8 hónap intervalluma) a kerületi lakosság. Régebben lehetıség volt a kártyás villanyórák beszerelésére, de jelenleg ez nem megoldott a kerületben. A Vagyonkezelıvel való együttmőködés javult – lakbér jellegő tartozás esetén már adnak részletfizetési lehetıséget, intézményi javaslat/támogatás esetén az igénybevevı számára. Az együttmőködési kötelezettség terén az igénybevevınek nem csupán az Intézmény számára kell minden csekket bemutatnia a támogatás megítélését követıen, hanem a Szociális Irodának is. Aktív korú rendszeres szociális segélyezettek Heti egy alkalommal két órában, illetve pénteki napokon fogadják, csoportos tájékoztató keretében a rendszeres szociális segélyezetteket. Az egyéni beilleszkedési program keretében - amennyiben külsı intézmény kerül rendszeres bevonásra (pl. Szigony Alapítvány), úgy három havonta a törvény értelmében egy alkalommal kell megjelennie az Intézménynél (ezek a ritkább esetek). Általában a rendszeres szociális segélyezettek rendszeresen részt vesznek az Intézmény által biztosított szociális szolgáltatások valamelyikén, de ezen szolgáltatásokat elsısorban más, külsı vagy belsı szakemberek biztosítják, nem az RSzS-családgondozók. 29


A tartós munkanélküliekkel való együttmőködést részletesen az Intézmény szakmai programjában szereplı beilleszkedést elısegítı program tartalmazza. Intézményi együttmőködések A kerületi intézmények és a Hivatal között elsısorban a konkrét ügyek mentén történik együttmőködés. A kollégák között az esetek mentén rendszeres a kapcsolattartás. Több alkalommal tartottak esetkonferenciát is. A jelzırendszer mőködik és ezen kívül néhány szervezettel külön írásos együttmőködési megállapodásuk is van. Hatósági kilakoltatásokon nem szokott jelen lenni a Családsegítı Szolgálat. Az általánosságok mellett – mint például jelentıs probléma a mélyszegénység, aluliskolázottság, s ezen szükséges lenne javítani az elkövetkezendı években – sok konkrétumot is megtudhattunk az itt dolgozók elképzeléseirıl. Ezek alapján a fejlesztési tervek és lehetıségek az elkövetkezendı idıszakban és a CsSz vállalásai ezekben a következık: • Nem mőködik a Szociálpolitikai Kerekasztal – ezen változtatni kellene, mert nagy szükség lenne rá. • Gyakran tapasztalható információhiány a szervezetek között – ebben szükséges lenne a változás. A Hivatal és a CsSz kommunikációjának javítása is szükséges. • Sok pályázathoz a fenntartó önkormányzat támogatása lenne szükséges (anyagilag vagy támogató nyilatkozattal), de ezzel kapcsolatosan nehézségek szoktak felmerülni, ezt kellene kiküszöbölni, illetve jó lenne, ha a fenntartó kezdeményezné a pályázatok beadását és információt biztosítana a lehetıségekrıl.32 • Infrastrukturális fejlesztésre lenne szükség (tér-átalakítás: a hely nagy, de rosszul beosztott, funkcióhoz történı igazítás, bútorzatcsere, számítógépek korszerősítése vált szükségessé). • Az intézmény akadálymentesítése fontos feladat lenne az elkövetkezendı években. • Több szabadidıs program szervezése a kerületi lakosság számára – az igényekhez igazodóan. Elsısorban a gyermekek és a fiatal illetve az egyedülálló felnıttek számára szerveznének ilyeneket. Ehhez külön források lennének szükségesek. • Nincs Családok Átmeneti Otthona és nagy szükség lenne rá – ez a típusú átmeneti gondozás megoldatlan a kerületben a vezetık szerint. Szerintük szükség lenne a 3–6 éves korosztály ellátására is. • Változtatni kellene a Gyermekek Átmeneti Otthonába kerülés feltételein: jelenleg a GyJSz egy hónapos elıgondozása szükséges, hogy valaki az Otthonba, vagy a krízis-lakásba kerülhessen. Ezen szeretnének változtatni: a CsSz is bárkit, bármikor irányíthasson oda.

Pályázatírásra jelenleg kiszerzıdnek egy céggel, sikerdíjért cserébe. Az eltelt idıszakban egy pályázati támogatást nyertek el csupán, mint konzorciumi tagok, a többi sikertelen volt. A pályázati forrásteremtés központi kézbe vonása idıszerő lenne. 32

30


• Egy éve nem volt a kerületben lakáspályázat – a CsSz szeretné, ha lenne: az igénybevevık szükségletei alapján.33 • A lakásállomány minısége nagyon rossz. Minden önkormányzati lakásban szükséges lenne vízórák felszerelése (mert a közös vízmérık visszaosztott díjai egyre magasabbak, ráadásul aránytalan a fogyasztás ezen esetekben – pl. csak fali csappal rendelkezı háztartás több ezres vízdíjat is fizethet). A lakásmobilitás elısegítése is fontos lenne. • A közcélú és közhasznú munkák lehetıségeit is át kellene gondolni. A jelenlegi együttmőködéseket megırizve szükséges kiterjeszteni a közfoglalkoztatás rendszerét, alternatív foglalkoztatási programokat elindítani a tartósan munkanélküliek, a részben munkaképes egészségkárosodottak, a munkaerıpiaci szempontból különösen hátrányos helyzető csoportok részére. A kerületnek érdeke, hogy szerepet vállaljon komplex, munkanélkülieknek szóló alternatív foglalkoztatási/szociális szolgáltatási rendszerek mőködtetésében, melyek kialakításához EU-s források is igénybevehetıek. Az alternatív programok egyrészt megszőrik a támogatásra szorulókat az egyéb jövedelemforrásal egyébként rendelkezıktıl, másrészt összhangban vannak a társadalmi igazságosság igényével is. A feladat folyamatos ágazat- illetve kerületközi és fıvárosi egyeztetést is igényel.34 • A GyJSz–nek Gyermekjóléti Központtá kellene válnia, mivel nagy igény és szükség lenne a kapcsolatügyeletre (mely a jogszabályoknak nem teljesen megfelelıen megoldott a kerületben), utcai szociális munkára (kevés a civil ezen a területen, kellene az önkormányzati szerepvállalás is), kórházi szociális munkára (hiszen sok a szülészeti és újszülött-osztály a Józsefváros területén) és hiányzik a krízisügyelet is.35 • Célszerő lenne a két intézmény racionalizálása – ami szakmai és gazdasági indokok alapján is szükséges.36 A családsegítés után a végzett tevékenység és részben a célcsoport közelsége okán a gyermekjóléti szolgáltatás koncepcionális kérdéseivel folytatjuk a sort. Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona Az Intézmény 2 + 4 telephellyel rendelkezik: Gyermekjóléti Szolgálat (1089 Budapest, Kıris u. 35.) és a Gyermekek Átmeneti Otthona (1082 Budapest, Szentkirályi u. 15.), valamint 4 db krízislakással (Homok u. 7., fsz. 3., Illés u. 8., fsz. 8., Kıris u. 4/a., I. em. 9., Sárkány u. 14., fsz.1. ). Szakértıi észrevétel is lehetne: a bérlakásállomány számszerő növelésére nagy szükség lenne (új bérlakások építése csak a 2002 elıtt mőködı Széchenyi-tervbıl volt lehetséges). 34 Szöveg-azonos javaslat, érkezett a FKFSZ Kht./FEMI módszertani részlegétıl. 35 A Gyermekjóléti Szolgálat nem mőködik Központként, de a felügyelt kapcsolatügyeletet, amennyiben 0-6 éves korú gyermek szülei igénylik, az Egyesített Bölcsıde Szigetvár utca 1. szám alatti intézményében, a kiskorú gyermek érdekében a Szolgálat jelenlegi kapacitása mellett biztosítja. A Szolgálat minden évben más iskolában, jelenleg a Losonci téri Általános iskolában biztosítja az iskolai szociális munkát. 36 Szakértıi véleményként továbbra is fenntartva, hogy semmi indoka két, különálló intézmény fenntartása (nem véletlen, hogy döntı többségében, ma, hazánkban integráltan mőködik a gyermekjóléti és családsegítı szolgáltatás). 33

31


Az Intézménynek az elmúlt idıszak során nem volt feladatbıvülése, változatlan létszámmal és feladatkörrel mőködött. Szervezeti struktúra – az Intézmény Szakmai Programja alapján: Az Intézmény teljes körő gyermekjóléti szolgáltatást lát el, minden ehhez szükséges feltételnek megfelel. A szabadidıs tevékenységet tekintve a lakossági rendezvényeken túl gyermek klub, tini klub, magántanulói klub, nyári napközis tábor is mőködött az Intézmény szervezésében. A szakmai beszámoló szerint az engedélyezett létszám 30 fı, ebbıl a ténylegesen betöltött álláshelyek száma átlagosan 27. A gyermekjóléti szolgáltatásban 16 fı dolgozik, ebbıl 3 vezetı (szakirányú felsıfokú végzettséggel), 9 családgondozó (8 szakirányú felsıfokú végzettséggel, 1 egyéb felsıfokú végzettséggel), 1 fejlesztıpedagógus (szakirányú felsıfokú végzettséggel) és 1 családgondozói asszisztens (középfokú, szakirányú végzettséggel), 2 gazdasági-ügyvitel-mőszaki-technikai dolgozó. 12 fı dolgozik a telephely szerinti bontásban a Gyermekek Átmeneti Otthona (GYÁO) címén.37 A gyermekjóléti alapellátás (15 fı fıállásban): 1 intézményvezetı, 2 vezetı családgondozó, 8 családgondozó, 1 családgondozó asszisztens, 1 klubvezetı, 1 gazdasági-ügyviteli-mőszaki és 1 technikai-kisegítı. 1 fı félállásban (fejlesztıpedagógus). A GYÁO (8 fı fıállásban): 1 vezetı családgondozó (szakirányú felsıfokú végzettséggel), 1 családgondozó (szakirányú felsıfokú végzettséggel), 3 fı szakgondozó (középfokú szakirányú végzettséggel), 1 fı nevelı (szakirányú felsıfokú végzettséggel) és 2 fı kisegítı - technikai dolgozó. 2 szakgondozó pedig félállásban.38 A szöveges beszámolók rövidek, tömörek, s ezek alapján a következı képet kapjuk a szolgáltatásról. Gyermekjóléti Szolgáltatás 2007–ben az újonnan gondozásba vett gyermekek száma 250 volt (152 családban), 107 lány és 143 fiú. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenységét tekintve az alábbi módon oszlottak meg az igénybevevık: alapellátás (120 fı), védelembe vett (115 fı), utógondozott (15 fı). Az összes ügyirat (aktív esetek) száma 2007-ben: 457 volt (szakellátás: 64, alapellátás: 278, védelembe vétel: 115). A 457 eset 311 családot érintett. A jelzırendszer mőködését tekintve az elmúlt évben az alábbi szervezetek éltek jelzési kötelezettségükkel, például: közoktatási intézmények (429), Önkormányzat – Hivatal (328), rendırség (79), ügyészség-bíróság (15), pártfogó felügyelet (47), lakossági jelzés (18) – mely számok ténylegesen jelzik, hogy egyre nagyobb a közoktatási intézményekben felszínre kerülı és megtapasztalható nehézség a gyermekek szociális körülményeivel, élethelyzetével 37 1 vezetı, 1 családgondozó, 1 fejlesztıpedagógus, 7 középfokú végzettségre épülı valamit elvégzettek, 2 gazdaságiügyviteli-mőszaki-technikai dolgozó. 38 A KSH statisztikai ívek (2023/07 és 1775/07) itt is eltéréseket tartalmaznak a dolgozói létszámot tekintve.

32


kapcsolatosan, valamint a kriminalizálódás egyre jelentısebb méreteket ölt a gyermekek körében. A Szolgálathoz összesen 1119 jelzés érkezett a 2007-es évben (halmozott adat), ami igen nagy szám és jelzi, hogy az Intézmény ismertsége nagy, külsı kapcsolatai élıek és mőködıek. A GyJSz teljes tevékenysége a kezelt probléma-típusok tekintetében 2589 (halmozott adat) eset volt. A Szolgálathoz legtöbb esetben anyagi és megélhetési problémákkal fordultak (747 esetben), majd a statisztikák szerint az következı kezelt probléma típusok voltak jelentısek: gyermeknevelési nehézségek (486), családi konfliktusok (275), a gyermek magatartászavara (265), gyermekintézménybe történı beilleszkedési nehézség (262) , szülık vagy a család életvitele (245), szülıi elhanyagolás (99), fogyatékosság - retardáció (56), családon belüli bántalmazás (42). A tavalyi évben magas volt a gyermek- és fiatalkorúak szenvedélybetegsége miatti kapcsolatfelvételek száma (112) – ahol a nehéz és a könnyő drogok használata egyaránt domináns volt. 2007-ben szabálysértést 36 fı követett el (ebbıl a gondozási típust tekintve 7 védelembe vétel volt, 7 alapellátás, 22 intézkedés nélkül lezárt), bőncselekményt 49 fı (18 védelembe vett, 10 alapellátás, 21 intézkedés nélkül lezárt). Ezek a számok is jól mutatják, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat az ilyen esetekben nem tud, nem képes megfelelı szolgáltatást nyújtani, sem eszköze, sem lehetısége nincs erre, kompetenciája behatárolt, hiszen gyermekvédelmi intézmény, bár sok esetben nem is lehet feladata ezen problémák kezelése. Jelentıs probléma az önkényes lakásfoglalók és a díjhátralékos családok helyzete, ezen belül a gyermekek esetleges hajléktalanná válásának problémája. A Szolgálat szakmai tevékenységeinek mérıszáma 10.918 alkalom volt. Ebbıl a legjelentısebbek: családlátogatás (2574), információnyújtás (2546 alkalom), tanácsadás (2184), segítı beszélgetés (1737). A legkevesebb: örökbefogadással kapcsolatos intézkedés (1 alkalom), kapcsolattartási ügyelettel kapcsolatos kérdés (2), esetkonferencia (14), szakmaközi megbeszélés (24). A szakmai beszámolóban megjelennek szakmai észrevételek, problémafelvetések, megoldási javaslatok (pl. gyermekpszichiátriai ellátás hiánya, iskolai erıszak – mint probléma, gyermekvédelem és büntetıeljárás kapcsolódása, eszközök és kompetenciák hiánya, tömeges kilakoltatás esetén várható e- a jelenlegi ellátórendszerrel kezelhetetlen - krízisek, stb.), valamint a nehézségek és esetleges kudarcok is. Gyermekek Átmeneti Otthona 2007-ben 5 éves volt a Gyermekek Átmeneti Otthona (GyÁO). 2007 során 26 családból 41 gyermek került elhelyezésre az Otthonba (2006 – ban 40). Az eltelt évek tapasztalatai alapján a fiú gondozottak (26) nagyobb számban fordultak elı, mint a lányok (15). Korosztályi bontás szerint: 6 – 13 éves (25 fı), 14 – 17 éves (16 fı). A gondozási idı kitolódott, a korábbi 1 – 3 hónap átlagos és jellemzı gondozási idıhöz képest 2007–ben 4 – 6 hónap alatt lehetett a legtöbb gyermeket a családjába visszagondozni. A 33


gondozásban eltöltött napok alapján: 0 – 3 hónap (17 fı), 4 – 6 hónap (19), 7 – 10 hónap (2), 11 – 12 hónap (1), 12 hónapnál több (1). A bekerülés okai között a legjelentısebbek a szülık lakhatási problémái voltak (hajléktalanság vagy nem megfelelı lakáskörülmények) – 14 esetben összesen. A gyermek magatartási problémája miatt tizenhárman kerültek az Otthonba, családi konfliktus miatt pedig heten. A további bekerülési okok: szülık életvezetési problémája (2 eset), a szülı egészségi problémája (3), a szülı szenvedélybetegsége (1), egyéb ok (1). 33 gyermek került vissza az év folyamán a családjába, 7 gyermek maradt az Otthonban továbbra is (gondozási folyamatban maradtak), 1 gyermek került szakellátásba. A fenti számok meglátásunk szerint azt mutatják, hogy a GyÁO az ellátási céljainak megfelelıen mőködik. Krízislakások A krízislakásokban élık „szállásszerzıdéssel” rendelkeznek, amely kétoldalú megállapodás. Az ingatlanok közüzemi számláit, fenntartási költségeit a Gyermekjóléti Szolgálat fizeti. 2007 folyamán 8 felnıttet és 15 gyermeket láttak el ezen ellátási lehetıség keretein belül. Két család 2 éves idıtartamban kerül ellátásra, a másik két lakásban volt mobilitás. A Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat könnyen és jól megközelíthetı több közlekedési eszközzel is (99–es busz, 24–es villamos, Orczy téri csomópont közel található). A bejárat jól kitáblázott (név, elérhetıség, fogadási idı), az érkezıket a kapubejáratnál közvetlenül egy portás irányítja a megfelelı épülethez.39 A fogadási idı igénybevevı–központú, minden nap elérhetı a Szolgálat, kora reggeli és kora esti órákban is. A Szolgálat nem akadálymentes (tetıtérben találhatóak a fogadószobák és irodák), ám a földszinti klubhelyiségben az igénybevevık fogadása teljes körően megoldható (a mellékhelyiség itt sem akadálymentes). A Szolgálatban nincs kialakított igénybevevıi fogadó tér (ahol a szociális asszisztens tartózkodhat és irányíthatja az igénybevevıt a megfelelı szakemberhez), de nincs is rá térbeli lehetıség, hogy ez kialakításra kerüljön.40 A Szolgálat belsı tere felújított, világos, színes, ízlésesen berendezett, igénybevevı-központú minden szempontból a szobák kialakítása és elrendezése. A családgondozók két interjúszobát használnak, illetve még egy szoba használható erre a célra. Minden munkatársnak saját számítógépe van(!), ami növeli munkájuk és adminisztrációjuk hatékonyságát, pontosságát. A munkaszobák jól kialakítottak, több munkatárs már fizikálisan sem férne el (és a szükséges 39 Csupán „mindössze” az intézményrıl lehetetlenség információt találni. A www.jozsefvaros.hu oldalon nem található meg a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyermekek Átmeneti Otthona sem. Nem szerepel a szociális intézmények között és semelyik más kategóriában sem az „intézmények” között. Ha az interneten rákeresünk a névre, akkor több találat szerepel, de intézményi tájékoztatót sehol nem találni... 40 Folyosóról nyílnak két oldalról a munka– és interjúszobák. A WC-ajtó elıterében van némi beugró, oda tudtak két széket elhelyezni a várakozók számára.

34


asztalok, székek, tárolószekrények41 sem). A Szolgálat infrastrukturális szempontból nagyon jól felszerelt, a vezetı véleménye szerint sem igényel ilyen jellegő fejlesztést. A vezetıi szoba jól elérhetı, két munkaszobából is megközelíthetı, központi helyen van (ami egy ilyen intézménynél nagyon fontos szempont). Az udvarban, egy földszintes épületben található egy klubterem (mosdóval, tárolóhelyiséggel), amiben kis konyharész is kialakításra került. Berendezése ízléses, praktikus, gyermekcsoport fogadására alkalmas (a nyári napközis tábornak is ez ad helyet). A Szolgálat udvarában található még egy különálló épületrész (korábban ide fogadták be a Kapocs Ifjúsági Önsegítı Szolgálatot, amely azóta – ugyan nem túl jó körülmények között – de önálló helyet kapott), ami felújításra fog kerülni, önkéntes munka és pályázati források segítségével. Az elkövetkezendı idıszakban ide egy edzıterem szerő, fiatalok számára fizikai mozgásra alkalmas teret kívánnak kialakítani. A Koncepció hatása az Intézményre A korábbi Koncepcióban minimálisan szerepelt a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyermekek Átmeneti Otthona. Az Intézményre nem volt hatással a Koncepció megszületése és tartalma. Az Intézményvezetı meglátása szerint a Koncepcióban való megjelenés egy részrıl fontos és szükséges (alapot ad a jövıbeli tervezéshez, hivatkozási pontot jelent), ugyanakkor kevéssé lényeges (mert hatékony segítséget nem jelent az eddigi tapasztalatok alapján). A kerület szociális helyzete és az Intézmény illeszkedése mindehhez Az Intézményvezetı szerint igen tagolt és sokrétő a társadalmi összetétel: nagyon sok a kiskorú és az idıs a kerületben, ezért az ellátásuk kettıs terhet ró a szociális és gyermekvédelmi intézményekre. A migráció jelentıs „probléma”, összetett a kerület ebbıl a szempontból (egyre több kínai, roma beköltözı, illetve átmenetileg ott tartózkodó jelzi ezt). Egyre nagyobb számban fordul elı a lakosság körében az anyagi gond és díjhátralék, a munkanélküliség – álláskeresési, a mentális (s egyre gyakoribb pszichiátriai) probléma. Fontos lenne a lakossági elégedettség megırzése – a kiköltözések és elvándorlások miatt is. Jelentıs számú aktív korú foglalkoztatott költözik jobb városrészekbe, elhagyva a kerületet. Egyre több gyermekes család veszi igénybe a szociális ellátórendszert és a gyermekvédelmi intézményeket is, különös tekintettel a Gyermekjóléti Szolgálatot. Igénybevevıik száma évrıl– évre emelkedik. A kerület lakossága jól ismeri ezen ellátási és szolgáltatási formát, elsısorban az informális kapcsolatokon keresztül. Az Intézmény hirdeti szolgáltatásait rendszeresen, kapcsolatot tart a társintézményekkel és egyéb ellátórendszerekkel, a Polgármesteri Hivatal kapcsolódó osztályaival, irodáival, de a legtöbb igénybevevı elsısorban az ismerısi – szomszédi viszony alapján keresi fel ıket, amennyiben nem jelzés érkezik a Szolgálat felé. Az Intézményvezetı meglátása szerint az elöregedı kerületi lakosság egyre nagyobb terhet ró a Családsegítı Szolgálatra és a Gondozási Központra, valamint egyre nagyobb igény van a Családsegítı Szolgálat sokrétő munkájára (adósságkezelés, ingyenkonyha, stb.). Ugyanakkor – 41

Igénybevevıi akták nem voltak az asztalon találhatóak. A legtöbb helyen zárható szekrényt láthattunk.

35


fıként a nehezebb sorsú családokban – a gyermekszám nı a kerületben, valamint egyre nagyobb a médiáig is eljutó iskolai bántalmazások, konfliktusok száma, nı a magántanulói státuszban tanuló gyermekek aránya, egyre sokrétőbb speciálisabb feladatot adva a Gyermekjóléti Szolgálatnak. Az Intézmény az összes ellenırzésen az eltelt évek során megfelelt (Közigazgatási Hivatal, Állami Számvevıszék, Polgármesteri Hivatal, stb.), több külsı szakértı is látogatást tett náluk az eltelt idıszakban. A vezetı elmondása szerint panasz nem érkezett a Szolgálatról a különféle érdekvédelmi vagy egyéb hivatali szervek felé sem. 2007–ben minisztériumi kitüntetést kapott a Szolgálat, a „Jó gyakorlatok” kapcsán, mely az önkényes lakásfoglalók és a Szolgálat, valamint a kerületi intézmények együttmőködését fogja át. A GyJSz nem hozott létre non-profit szervezetet a költségvetési forrásainak kiegészítésére (és nem is szeretne), de így is kb. évi 6 millió forintot nem önkormányzati költségvetési forrásból képes elıteremteni (pályázatok, adományok, stb. segítségével). A gyermekjóléti szolgáltatás nem alakult Gyermekjóléti Központtá. Az utcai szociális munkát, kapcsolatügyeletet, kórházi szociális munkát, krízisügyeletet a Központhoz rendelt alaplétszámmal el sem tudná látni az Intézmény. Az utcai szociális munkára a két státusz nagyon kevés lenne, ismerve a józsefvárosi igényeket és szükségleteket. A kapcsolatügyelet (ezen belül kapcsolattartás és mediáció, ha szükséges) jelenleg is megoldható (vagy az Intézmény épületében, vagy az egyik bölcsıde – Szigetvári utca - nagy termében, 0–6 éves korosztály esetén). A kórházi szociális munka viszont sok kórházat érintene, több gyermekkórház és szülészet a józsefvárosi területen van, így ennek megszervezése és mőködtetése nem egyetlen státuszt igényelne. A vezetı véleménye szerint krízisügyeletre a hosszított nyitvatartás miatt nem igen lenne igény, szükséglet, az eddigi tapasztalatok szerint, illetve a GyÁO 24 órában elérhetı, ami az Intézmény szerves része. A jelenlegi infrastruktúrát tekintve (tér, hely, minden egyebek) nem tudnának Központtá válni, illetve a munkatársi erıforrást is növelni kellene a jogszabályi elıírásokon túl. A Családsegítı Szolgálattal nincs párhuzamos gondozás, a vezetı elmondása szerint. A Népkonyha 300 adag ételt oszt ki, ebbıl a GyJSz 50 adagról dönt. A GyJSz jelzırendszere megfelelıen mőködik, hatékonyak a tanácskozások és a szférák együttmőködése, bár folyamatos fejlesztésre mindig igény lenne (mőhelyek, képzések, stb.). A megkérdezett vezetı szerint az Intézmény ismert és elfogadott a kerületi intézmények és dolgozóik számára. Nehézséget szokott jelenteni a gyermekvédelmi és a büntetıeljárásba tartozó ügyek elhatárolása, valamint a kompetenciahatárok meghúzása, minden intézmény, jelzırendszeri tag másképpen vélekedik errıl. 2006–ban volt egy jelentıs elvándorlás az Intézményben, amikor is a vezetı-helyettes és néhány családgondozó munkahelyet váltott, azóta a munkatársi kör stabil. Jelenleg 15

36


családgondozó dolgozik az Intézményben, ami elég a jelenlegi feladatok és szükségletek ellátásra. Ugyanez vonatkozik az infrastrukturális erıforrásra is. Az Intézményvezetı több mint 8 éve tölti be ezen tisztségét a Szolgálat élén. Gyermekek Átmeneti Otthona Jelenleg 12 gyermek ellátására van mőködési engedélyük, a 6–18 éves korosztályt tekintve. Az Otthon folyamatosan telt házzal mőködik. Csak olyan esetben veszik fel a gyermeket, amennyiben garanciát látnak arra, hogy otthonába visszaintegrálható, gondozható.42 A 6–18 éves korosztályi szóráson és ellátotti rétegen nem változtatnának, mivel így is nagy a korosztályi különbség (eltérı szokások, idırend, étkezés, napirend, nevelési feladatok, stb.) a bentlakók között. Testvérek esetén elıfordult, hogy fiatalabb gyermeket vettek fel, de az is legkevesebb 5 éves volt. A 3–6 éves gyermekek átmeneti gondozása nem megoldott a kerületben, de a tapasztalatok alapján erre nincs igénybevevıi szükséglet (ebben a korosztályban olyan gyerekekkel került kapcsolatba az Intézmény, ahol a GyÁO nem lett volna megoldás, hanem a szakellátásra volt szükség a probléma természet miatt). Nincs ellátási szerzıdés, kiszerzıdés semmilyen intézménnyel a vezetı elmondása szerint. A 0–3 éves gyermekek átmeneti gondozását tekintve egy férıhely tekintetében szerzıdéssel rendelkezik a kerület egy külsı szolgáltatóval. A kerület egy férıhelyet vásárolt ki, mely kihasználásra kerül, de további igény nem merült fel az elmúlt idıszakban. A krízislakásból kiköltözık elsısorban albérletbe vagy saját tulajdonú lakásba költöznek (ebben segít a szociálpolitikai kedvezmény igénybe vétele, illetve a kötelezı elıtakarékosság felhasználása önrészként). A jelenlegi komfortos lakások helyett összkomfortos lakásokra lenne szükség, több okból is. Az igénybevevık érdeke és a jobb minıségő ellátás lehetısége miatt, illetve a megfelelı komfortfokozat esetén már kiléptetı lakásként (GyÁO, mint bázisintézmény) lehetne mőködési engedélyük, ami után már normatíva lehetne lehívható (az önkormányzati támogatás csökkenthetıvé válna). 2007. májusában történt külsı ellenırzés a Gyermekek Átmeneti Otthonában a Közigazgatási Hivatal által, melynek során semmilyen (tárgyi, szakmai) hiányosságot nem tártak fel. Megoldásra váró problémák és megoldási tervek (GyJSz) a következı idıszakra • Gyermekpszichiátriai ellátás hatékonyabb megszervezése. Hiányzik az ambuláns ellátás és a fekvıbeteg ellátásba való irányítás lehetısége is. A GyJSz–nek és az igénybevevıi körnek is nagy szüksége lenne erre, mert sokszor már kevés a pszichológusi ellátás, a problémák túlmutatnak mindezen.43 Egyetlen esetben került sor arra, hogy a gyermek nem otthonába távozott, hanem a szakellátásba (átmeneti nevelés). A kerületben mőködik az I. számú Gyermekklinika (Bókay utca) keretén belül egy magas színvonalú gyermek és adoleszcens pszichiátriai osztály. Ezen túlmenıen az Ébredések Alapítvány – HEFOP-pályázat lehetıségei alapján – lehetıséget nyújt a hatékonyabb ellátásra. A tervek szerint az Alapítvány mobil krízisszolgálatot is kíván mőködtetni, amely pszichoszociális krízisek esetén akár egy órán belül ki tud vonulni, s ehhez ráadásul mérıeszközt is ki tud helyezni a krízispontokra (szociális és gyermekvédelmi osztályok, ellátók stb.).

42

43

37


• Iskolapszichológusi ellátás és hálózat fejlesztése (jelenleg a Nevelési Tanácsadó közvetít ki pszichológusokat, de a Gyermekjóléti Szolgálat meglátása szerint ez igen szők keresztmetszet és a bıvítés, illetve a fıállású iskolapszichológusok az adott iskolákban szükségesek lennének). • Fıállású gyermekvédelmi felelısök hiánya az iskolákban (akik nem osztott munkakörben látják el ezen feladatokat), és ezzel együtt a kettıs funkciók megszüntetése. Fontos cél és fejlıdés lenne ez által az adekvát pedagógiai vélemények elkészítésének lehetısége – így a GyJSz munkája is könnyebb, hatékonyabb lenne, elsısorban a védelembe vételek esetén. • Iskolai szociális munka fejlesztése (2008–tól heti egy alkalommal a Vajda utcai iskolában egy családgondozó és egy szociális asszisztens található meg. Az elkövetkezendı években szükség lenne státuszfejlesztésre a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hogy ezt a feladatot hatékonyan elláthassák, több iskolát is bevonva). • Józsefvárosi iskolák osztálylétszámának csökkentése egy fontos újítás lehetne: így max. 15 fıs osztályok jöhetnének létre, vagy amennyiben marad a jelenlegi létszám, akkor egy „rásegítı” pedagógusra lenne szükséges az óraadó mellé. A GyJSz tapasztalatai szerint is egyre inkább elıfordulnak az iskolai bántalmazások (gyermek–gyermek, tanár–gyermek), a konfliktusok mélysége és színtere is változott, növekedett és mélyült. • Kerületi Lakáskataszter (jelenleg létezik, de nem aktuális és nem friss, elavult) frissítése. Az Intézményvezetınek nincs tudomása arról, hogy a kerület rendelkezne Lakáskoncepcióval. • Megszőnt a korábbi „lakás-kiutalási” rendszer, ami jól használható és tervezhetı volt – szükséges lenne valami újat bevezetni, vagy a korábbit folytatni. Jelenleg ez nem megoldott, bedugult a rendszer és információhiány van. • Egyre több gyermek-szabadidıs elfoglaltság megszervezésére lenne szükség, ehhez a Gyermekjóléti Szolgálat infrastruktúrája és forrásai elegendıek. • Hiányzó ellátás: Családok Átmeneti Otthona és/vagy Anyaotthon. Jelenleg a GyÁO integrációjában van 4 db krízislakás, melyek után az Intézmény nem igényelhet normatívát. Megoldási terv az elkövetkezendı években: szükség lenne vagy CsÁO-ra vagy Anyaotthonra, de legalábbis új krízislakásokra, melyek komfortfokozata megfelelı lenne kiléptetılakásnak, így a GyÁO lehetne a bázisintézmény (a mőködési engedélyében benne vannak a krízislakások is), s így már kaphatna normatívát az Intézmény. • Családi Napközi ellátásra nincs igény jelen pillanatban, nem volt olyan igénybe vevı család, aki számára ezen ellátás lett volna megfelelı segítség. • Helyettes Szülıi Hálózat mőködtetésére korábban ellátási szerzıdésük volt a Fehér Kereszt Gyermekvédı Alapítvánnyal, de nem volt rá igénybevevı, illetve nem lett volna megoldás egy–egy család életében a helyettes szülıi szolgáltatás. Az Alapítvány ráadásul azt jelezte vissza, hogy a kerületbıl nem tud toborozni helyettes szülıt (nem jelentkeztek, illetve nem voltak megfelelıek a feladatra), így más kerületbe kellett volna kihelyezni a gyermeket, s 38


• •

• •

•

onnan visszajárnia a megszokott oktatási–nevelési intézménybe. A jelenlegi tapasztalatok alapján ezen ellátás hiánya nem jelent problémát az igénybevevıi szükségletek kielégítésében. Az elkövetkezendı években szükséges lenne megerısíteni a Védınıi Hálózatot, mely szintén jelentıs preventív tevékenységet végez a gyermekvédelem szempontjából. A GyJSz szeretne a következı években Uniós pályázatokat beadni, ehhez viszont elengedhetetlen lenne a fenntartó önkormányzat támogatása, segítsége, rugalmassága – mind szakmailag, mind költségvetési téren. Az Intézmény egyre többször alkalmaz önkénteseket a különféle szabadidıs programok szervezésére, ezt jó lenne a késıbbiekben tudatosan is használni, fejleszteni. Anyagi ösztönzı rendszer kialakítása lenne szükséges (pl. kiegészítı bér jellegő juttatások, tanulmányutak, képzések finanszírozása, stb.) – a munkatársak motiválása, anyagi megbecsülése érdekében, az elkövetkezendı években leginkább bérfejlesztésre lenne szükség a GyJSz–ben, mivel minden más már adott. A „józsefvárosi” pótlékot elvették az intézményektıl, így csak a munkahelyi légkör és a munkahely pozitív emberi hatásai, valamint a szakmai lelkesedés tartja a családgondozókat a szakmában (ráadásul itt a 40 órás munkahét tényleges elvárás). Meglátásuk szerint a segélyezési rendszer megkurtításra került idén januártól – ami elsısorban az ápolási díjat, az átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatást érinti (pl. ezt már nem a lakbérhez utalják), így most kezdenek begyőrőzni ennek hatásai a Szolgálathoz.

Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék A gyermekjóléti ellátások sorában – végül, de nem utolsósorban – a bölcsıdei ellátást illetıen elmondható, hogy annak kapacitásai mára szőkössé váltak. A kerületben (a kerületi sajátosság és gyermeklétszám okán) szükség lenne még bölcsıdei férıhelyekre (5 db bölcsıde mőködik az Egyesített Bölcsıdéken belül, és szinte folyamatosan 120%-os kihasználtsággal) és nagy igény mutatkozna „gyermekbarát” beruházásokra. A józsefvárosi gyerekeknél különösen fontos lenne a bölcsıdei ellátáshoz való hozzáférés biztosítása (sokszor jelet ez kitörési pontot, egyetlen lehetıséget a megfelelı fejlıdés megéléséhez – beszéd, szocializáció, értelem, mozgás, stb. terén). A bölcsıdéknek – és integrációs programmal rendelkezı óvodáknak – a szegénység újratermelıdésének fékezésében is meghatározó szerepe van, s még nagyobb lehetne a megfelelıbb kapacitások kialakításával. Az angliai adaptációból elindult, ún. „Biztos Kezdet” program bıvítése is lehetıséget jelentene (ebben a kerületben indult annak idején a kormányzati kezdeményezés). A program az indulás óta is tart, valamint bıvült is, nemcsak a bölcsıdékben, hanem az intézménybe nem járó

39


kisgyermeket nevelı családok irányába is, valamint bıvültek a bárki által igénybevehetı szolgáltatások is. Kevés ugyan a három éves kor alatti kisgyermek védelembe vétele a kerületben – évente 5-8 fı –, de ık vagy a védelembe vétel elıtt már bölcsıdei felvételre kerültek a Gyermekjóléti Szolgálat alapellátási tevékenysége során, vagy a védelembe vételi eljárás során azonnal felvételre kerülnek. (A gyermekvédelmi törvény megjelenésétıl, 1997-tıl nem volt olyan, védelembe vett, 0-3 év közötti kisgyermek, akinek felvételét helyhiány miatt vissza kellett volna utasítani. A jelenleg bölcsıdében gondozott kisgyermekek 33%-a hátrányos helyzető (védelembe vett, gyermeknevelési kedvezményben részesül, a szülık iskolai végzettsége legfeljebb nyolc általános stb.).44 Fontos még megemlíteni, hogy a gyermekek napközbeni ellátásában a Katica Bölcsıde is részt vesz. A bölcsıdei munkájuk során kiemelten követendınek ítélik az Európa Tanács kisgyermekeknek (0-6 év) nyújtott napközbeni ellátásról rögzített megállapításait: • Az Európai Tanács 2002. március 16-án és 17-én Barcelonában tartott ülésén a részt vevı országok képviselıi megállapodtak abban, hogy az európai tagállamoknak le kell bontaniuk azokat az akadályokat, amelyek korlátozzák a nık munkaerı-piaci részvételét, valamint a szolgáltatások nemzeti rendszerével összhangban arra kell törekedniük, hogy 2010-re a 3. életév és az iskolaköteles kor közötti idıszakban a gyermekek legalább 90%-a, a 3 évesnél fiatalabb korosztályok legalább 33%-a számára nyújtsanak napközbeni ellátást (gyermekgondozási, illetve nevelési szolgáltatást) A jelenlegi magyarországi lefedettség a 3-6 éves korosztályoknál alatta van a célkitőzésnek, és a bölcsıdék és családi napközik hálózatának jelentıs kiterjesztésére van szükség ahhoz, hogy Magyarország 7 éven belül elérje a kisebb gyermekek körében megfogalmazott 33%-os európai mércét. Magyarország számára a legnagyobb kihívást jelentı kérdés a kisgyermekellátási és -nevelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve az azokban való részvétel. A 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátásához rendelkezésre álló férıhelyek szőkössége lassíthatja a nık megjelenését a munkaerıpiacon, és súlyosan veszélyezteti a szegénységi küszöb alatt élı gyermekek egészségét és fejlıdését. Ide kapcsolódik még az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról: A napközbeni gyermekellátásnak megfelelıen kell reagálnia a gyermek szükségleteire, úgymint: • képes legyen képességei szerint felnıni és fejlıdni, és ezért elismerést kapjon, 44

A Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék vezetıjének, Scheer Ferencnének írásos közlése alapján.

40


• a biztonság, • a stabilitás, • bizalom környezetében és kapcsolataiban, • a feltétel nélküli szeretet és elfogadás.

Az intézmények sorát az idısellátás szolgáltatásaival folytatva látható, hogy a két intézményrendszer között – azok lehetıségei és támogatottsága között – is rendkívül nagy különbségek alakultak ki Józsefvárosban. Az idısellátásban dolgozókkal, vezetıkkel készült interjúkból megtudhattuk, hogy az önkormányzata 2004. évben elkészíttette a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, és az elkészült koncepciót az intézményvezetıkkel egy megbeszélés során ismertették, majd egy példányát átadták minden vezetınek. A Koncepcióról a vezetıkkel további egyéb jellegő megbeszélés, összegzés, értékelés az elmúlt négy évben nem volt.

„İszirózsa” Gondozó Szolgálat Az idısellátásban – és a hozzá kapcsolt, egyéb nappali ellátásokban – Józsefváros megvalósította a szükséges, ésszerő és célszerő szervezeti integrációt. Ennek alapján a Gondozó Szolgálat (GSz) által megvalósított szolgáltatások a következık: • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • jelzırendszeres házi segítségnyújtás • idısek klubja • szenvedélybetegek klubja • értelmi fogyatékosok napközi otthona • átmeneti otthon. Az „İszirózsa” Gondozó Szolgálat integrált szervezeti formában mőködik. Több szolgáltatás egymásra épülésével személyre szóló, szükségletekhez igazodó szolgáltatást biztosít. Étkeztetés A jelenleg hatályos Koncepcióban leírásra került, hogy: étkeztetés a rászorulók részére kizárólag hétköznapokon történik. 2006. októbertıl a szolgáltatást hétfıtıl–vasárnapig, a hét minden napján kapják az ellátottak. speciális diétás étrendek közül csak a cukorbetegek diétáját tudják biztosítani. 2006. októbertıl a diétás étrend bıvült ulcusos betegek, máj és epekímélı diétával. 41


az étkezést az önkormányzat piaci cégtıl (PENSIO 17 KFT) vásárolja, de a kiszállítást az önkormányzati intézmény végzi. Javaslatként megfogalmazódott, hogy az étkeztetés teljes megszervezését (kiszállítást is) piaci cég végezze. Ez a változtatás megtörtént 2006. októbertıl. 2006. októbertıl - 2008. május 4-ig a NUTRITINE Kft., majd 2008. május 5-tıl a SODEXHO Kft biztosítja az étkeztetést és a kiszállítást egyaránt. (A jelenlegi, 672,-Ft/adag ár a kiszállítás költségét is tartalmazza.) Az új szolgáltató – a mai kor elvárásainak megfelelıen – egyszer használatos, lefóliázott dobozokban szállítják ki az ebédet kora délelıtti órákban. A doboz tetején lévı címke tartalmazza az ellátott nevét, a készítı cég megnevezését, az étel elkészítésének pontos dátumát, megnevezését (nevét). Fontos, hogy az ellátottak mindig három fogást kapnak (leves + hús, fızelék, stb. + alma, sütemény, stb.) Jelenleg az ellátottak napi átlagszáma 453 fı. Ez több mint 2003. évben volt (339 fı/nap), de lényegesen elmarad a ténylegesen várható létszámtól. Az elmúlt idıben végbement növekedésnek az az oka, hogy az önkormányzat 2006. július 1-tıl változtatott a térítési díjon, mégpedig a kliensek számára pozitív irányba. (Akinek a jövedelme a 30.000 Ft-ot nem éri el az például teljesen térítésmentesen kapja a szolgáltatást. Jelenleg az igénylık közül 158 fı kapja most ilyen módon az étkeztetést.) Az ellátást többnyire nyugdíjasok, rokkant nyugdíjasok, és rendszeres szociális járadékban részesülık kapják. (Érdekesség, hogy a népkonyha az étkeztetést külön, más céggel biztosíttatja, napi 300 adagban. Ennek okáról nem sikerült információt kapni.) A megkérdezett vezetık szerint tehát a Koncepcióban javasolt változtatások megtörténtek. Házi segítségnyújtás Az ellátottak száma a 2003. évhez képest szerény mértékben, de növekedett (2003-ban 163 fı, most 184 fı). E szolgáltatásnál is érvényesül az önkormányzat 2006. július 1-i döntése, miszerint akinek a jövedelme nem éri el a 30.000,-Ft-ot, az térítési díjat nem fizet. Jellemzı módon azonban ennél a szolgáltatásnál sok ellátott fizeti ki a 100 %-os térítési díjat, ami most 700,-Ft/óra. 2003. évtıl az ellátottak egészségi állapota rosszabbodott, egyre több ápolási idıt igényelnek. A házi segítségnyújtásban dolgozók egyre leterheltebbek. 20 fı dolgozik a házi segítségnyújtásban, ebbıl 19 fı területen, 1 fı a vezetı gondozónı, aki az elıgondozást, adminisztrációt végzi. 1 fı gondozóra jelenleg 9,6 fı ellátott jut. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Az „Ezüstfenyı” Gondozóházban van a jelzırendszer diszpécserközpontja. 60 db készüléket mőködtet az intézmény, jelenleg 53 db „van kint” ellátottaknál. Az elıírásoknak megfelelıen, térítésmentesen biztosítják a szolgáltatást. A technikai rendszer 1997-tıl mőködik, melyet az OPERÁTOR S:O:S: cégtıl vásárolták. A szolgáltatásban 4 fı dolgozik fıállásban napi 12 órát. İk a diszpécserközpontban fogadják a 42


hívásokat a nap 24 órájában és mennek ki a helyszínre. A helyszínre történı kijutás tömegközlekedési eszközzel, éjszaka taxival történik. 1 fı mőszerész-rendszergazda áll még alkalmazásban a szolgáltatás keretei között.45 Jelenleg csak józsefvárosi ellátottak vannak, de a jobb normatíva felhasználás miatt itt is a 100 %-os kihasználtságra kellene törekedni. Nappali klubok „Napraforgó klub” Delej u. „Ciklámen klub” Köztársaság tér „Víg otthon klub” Víg u. „İszikék klub” Baross u. „Reménysugár klub” Mátyás tér „Mátyás klub” amely (kissé talán megtévesztıen az idısek klubjai közé soroltan) szenvedélybetegek nappali ellátását végzi a Mátyás téren Értelmi fogyatékosok napközi otthona a Vajdahunyad u.-ban Klub neve

2004. évi férıhely szám 50 fı 70 fı 50 fı 60 fı 60 fı - 30 fı

Napraforgó klub Ciklámen klub Víg otthon klub Reménysugár klub İszikék klub Mátyás klub szenvedélybetegek Értelmi fogyatékosok 20 fı napközi otthona

2008. évi férıhely szám 60 fı 60 fı 60 fı 60 fı 60 fı 50 fı 20 fı

Láthatóan – a legtöbb esetben – az elızı Koncepció készülte óta nıtt a férıhelyek száma, és – amint azt korábbi táblázatokban láttuk – azok kihasználtsága is megfelelı.

Bár a Koncepció-felülvizsgálatnak nem feladata és nem is lehetısége az egyes szolgáltatások költséghatékonyságának vizsgálata, de itt kézenfekvıek lennének bizonyos változtatási lehetıségek. Ebben a szolgáltatás-típusban költséghatékonyság céljából érdemes lenne megvizsgálni azt a lehetıséget, hogy a 4 fı jelzırendszeres dolgozót ne fıállásba foglalkoztassák, hanem megbízási szerzıdés alapján legyen ellátva a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A 4 fıt át lehetne csoportosítani az amúgy is leterhelt házi segítségnyújtásba. A házi segítségnyújtásban dolgozókat pedig külön megbízási szerzıdés alapján készenléti ügyeletben lehetne alkalmazni a jelzırendszernél. Csak azt kell megnézni, hogy a most alkalmazott technikai rendszerre lehet-e ún. „csipogót” tenni, ami jelzi az amúgy is szolgálatban lévı (gondozóházi) nıvérnek a riasztást. A heti, napi (megbízott) ügyeletes nıvér pedig ezután kimehet a helyszínre. Ezen felvetéssel kapcsolatban az İszirózsa Gondozó Szolgálat vezetıje írásban is kifejtette, hogy – bár 2005. április 1-ig ehhez hasonlóan mőködött – a jelzırendszeres házi segítségnyújtást a gondozók fizikai és pszichikai leterheltsége, munkaidı-szervezési problémák és költséghatékonysági szempontok alapján nem mőködtették tovább saját körben. 45

43


Azonban az értelmi fogyatékosok napközi otthona jelenlegi létszáma 13 fı, amely nagy normatíva-kiesést okoz, s itt is a 100 %-os kihasználtságra kellene törekedni.46 Ennek egyik lehetısége – más kerületek önkormányzatai számára kiajánlva – más városrészekbıl is fogadni az értelmi fogyatékos, rászorulókat.47 Szenvedélybetegek klubja jelenlegi létszáma 50 fı. Az idısek klubja kihasználtsága 2007. évben nem érte el teljes mértékben a 100 %-os kihasználtságot, amelyre azonban itt is törekedni kellene. Ennek elérése a vezetı véleménye szerint csaknem lehetetlen, s a kihasználtság jelenleg 80-90% körül mozog. A legfrissebb 2008. évi adatok szerint ez a szám már minden klub esetében 90% feletti. Egyetlen klubban sem megoldott az akadálymentes közlekedés, lépcsık nehezítik az intézménybe való bejutást. A klubokban gazdag és értékes kulturális élet folyik (elıadások, üdülések, foglalkozások). Az ellátottak nagyon szép „termékeket” készítenek, amibıl kiállításokat, vásárokat szerveznek. Fontos, hogy az elmúlt években gondozási és étkezési igényt egyetlenegyszer sem utasított el az intézmény. Ellátások bıvítésére tett javaslatok A korábbi Koncepcióban javasolták a fogyatékosok, pszichiátriai, szenvedélybetegek ellátásának a bıvítését a törvényi kötelezettségeknek megfelelıen. támogató szolgálat, pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona és fogyatékkal élık gondozóháza kialakításával, mőködtetésével. A szolgáltatások kialakítása nem történt meg, és a kérdést civil szervezetek, egyházi intézmények bevonásával sem oldották meg. A szociális ellátórendszer ezen szelete jelenleg is – 2004-hez hasonlóan – önkormányzati fenntartású szolgáltatásokból áll össze. Tájékoztatási kötelezettség Az „İszirózsa” Gondozó Szolgálatnak már 2004. évben is volt információs szórólapja. A4-es formátumú lapon hirdetik ellátásaikat, ismertetik a szolgáltatásokat, azok tartalmát, elérhetıségét. A havonta megjelenı, józsefvárosi újság minden számában olvashatunk a szociális ellátórendszerrıl. Kerületi honlapon is információkat találhatunk a szociális szolgáltatásaikról, de második éve saját honlappal is rendelkeznek (www.gportal.hu/oszirozsa). Akadálya, hogy nehézkes a közlekedés (akadálymentesítés hiánya). A hivatkozott javaslat az Értelmi Fogyatékosok és Segítıik Országos Érdekvédelmi Szövetségétıl érkezett (2008. július 31.)

46

47

44


Egyéb fejlesztés az információ-áramlásban nem történt. Javaslat, hogy az önkormányzat egy egységes, a kerületben mőködı szociális szolgáltatásokról kiadványt készíthetne, ezzel is segítve az ellátottak, társszakmák ismereteit a szociális szolgáltatásokról.

Aktuális változások A Mátyás téren lévı vezetıi irodarész jelenleg költözik egy kulturáltabb, tágasabb épületbe a Vajdahunyad utcába, ahol az értelmi fogyatékosok nappali ellátása is van. Tervezett változások Az önkormányzat 2009-re ígér egy újonnan épített, egyes tervek szerint 5 szintes épületet (?), ahol több szolgáltatás is helyet kap. Ez az épület teljesen akadálymentes, korszerő lesz. Jelenleg a tervezési folyamatok zajlanak, mely feladatba az intézményvezetıket is aktívan bevonják. A tervek szerint ebben az új épületben kapna helyet egy átmeneti gondozóház, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, fogyatékosok nappali ellátása, és a kiszolgáló irodák.

Összegzés Az önkormányzat részérıl hiányolják, hogy amikor elkészült a Koncepció, akkor a vezetıket nem vonták be jobban a megvalósításba. Úgy érzik, a vezetık keveset tudnak a koncepció tartalmáról, sikereirıl, kudarcairól. Fölmerült az is, hogy a hatályos Koncepció kialakításába az intézményeket nem vonták be kelı mértékben. A Koncepcióban leírtak közül csak az étkeztetésben volt 100 %-os változtatás. A 2009. évre tervezett új épületben az akadálymentes közlekedés megvalósul, ám a többi klubban, amelyek maradnak a régi helyükön, ez még ne jelent megfelelı megoldást. Az ismertetett területeken hiányoznak a törvény által elıírt szolgáltatások.

45


Szerzıdéssel biztosított szolgáltatások Már az eddigiekben is sok szó esett arról, hogy – ellentétben számos, fıvárosi kerülettel – Józsefváros nem igyekezett a szolgáltatási kötelezettségek mielıbbi teljesítésére a bevonható civil és egyházi szolgáltatók segítségével. Ennek ellenére az önkormányzat jelenleg is rendelkezik ellátási szerzıdésekkel, amelyekkel egyes területeken biztosítani tudják adott szolgáltatások elérhetıségét a kerületi lakosok számára. A Józsefvárosi Önkormányzat az alábbiakban felsorolt szociális alapszolgáltatásokat (kötelezı feladatokat) ellátási szerzıdés megkötésével biztosítja: 1. Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért (kuratóriumi elnök: Gordos Erika, alapítvány címe:1083 Budapest, Szigony utca 13/a) A nyújtott szociális alapszolgáltatások (kötelezı feladatok): – közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére (2008. december 31-ig kötelezettség) – nappali ellátás 50/fı pszichiátriai beteg részére 2. Értelmi Fogyatékosok és Segítıik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (elnök: Gyene Piroska fenntartó címe:1051 Budapest, Október 6. u. 22., ellátást nyújtó telephely címe: 1085 Budapest, Üllıi út 14. szám 1/6.) Szociális alapszolgáltatás (2008. december 31-ig kötelezı feladat): – fogyatékos támogató szolgálat 3. Magyar Vöröskereszt Budapest Fıvárosi Szervezete (budapesti titkár: Salgó Zoltánné, fenntartó címe: 1051 Budapest, Arany J. u. 31.) Szociális alapszolgáltatás (kötelezı feladat): – utcai szociális munka (jelenleg ellátatlan) 4. Félúton Alapítvány (titkár: Kovács Csaba, fenntartó címe: 1172 Budapest, Liget sor 26.) Szociális alapszolgáltatás: (kötelezı feladat) – közösségi ellátás szenvedélybetegek részére (2008. december 31-ig kötelezı feladat) 5. „Megálló Csoport” Alapítvány Szenvedélybetegekért (kuratóriumi elnök: Olaszy Csaba, alapítvány címe:1083 Budapest, Szigony utca 37.) Szociális alapszolgáltatások (kötelezı feladatok): – közösségi ellátás szenvedélybetegek (drog) betegek részére (2008. december 31-ig kötelezı feladat) – nappali ellátás 50/fı szenvedélybeteg (drog) beteg részére 46


A fenti felsorolás a 2008. áprilisában aktuális állapotot mutatja, és az ismert partnereket tartalmazza. Érdekesség, hogy a Szociális Foglalkoztató48 nem került ebbe – a Polgármesteri Hivatal szakmai osztályától kapott – hivatalos listába. Tovább árnyalja a képet, hogy számos olyan szolgáltatás is mőködik a kerületben, amely más engedélyezı szerv által kiadott mőködési engedéllyel rendelkezik, de a VIII. kerületben tevékenykedı ellátót, szolgáltatót takar. Családok Átmeneti Otthona ugyanis pl. Budapest Fıváros fenntartásában, a Fıvárosi Területi Gyermekvédelmi Szolgálat berkeiben mőködött a 1086 Budapest, Teleki tér 8. szám alatt. Ezzel együtt – méretéhez és kiterjedt problémáihoz képest – Józsefváros nagyon csekély mértékben vont be egyházi és civil szervezeteket a szociális szolgáltatások bıvítése vagy megtartása érdekében.

Egyházi és nem-állami szolgáltatók a kerületben A tartós, bentlakásos ellátások fıvárosi összevetése terén már láthattuk, hogy végsısoron nagyon sok szervezet mőködik – több-kevesebb aktivitással – a kerületben. Ezek körérıl egy meglehetısen részletes kimutatás segítségével szeretnénk áttekintı képet nyújtani, mert meggyızıdésünk, hogy ezek bevonása javíthat a helyi életminıségen, segítheti az egészséges szinergia-erık kinyerését az együttmőködésekbıl. Józsefvárosban szociális és gyermekjóléti területen mőködı, nem állami és egyházi szervezetek listája49 A tevékenységek irányultsága: gyermekek, fiatalok INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE CÍME ARIADNE Szakképzési és Karriertervezési Iskola

Bóbita Habilitációs Egyesület

Józsefvárosi Tanoda Alapítvány

Budapest VIII., Golgota u. 6. II. em., Baross u. 124.

TELEFONSZÁM 210-2289

Budapest VIII., Népszínház u. 11.

333-0582

Budapest VIII., József krt. 50.

333-0153 06-30/357-6762

TEVÉKENYSÉG Hátrányos helyzető felnıttek és fiatalok oktatása. Vendéglátás, idegenforgalom, vizes szakmák (uszoda mester, mentıır) Társadalmi beilleszkedést és visszailleszkedést segítı programok szervezése, különösen gyermekek és idısek részére. Hátrányos helyzető gyermekek délutáni oktatása, a sikeres

Holott Takács Gábor alpolgármester kifejezetten a józsefvárosi szociális foglalkoztató funkcionális privatizációját tekintette az elmúlt négy év „szinte egyetlen” sikertörténetének a vele folytatott interjú során. 49 Forrás: Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. A szürke háttérrel jelzett szervezetekkel élı(bb), személyes(ebb) kapcsolattal bír az önkormányzat. 48

47


3.em.13.

Józsefvárosi Roma Szolgálat

Budapest VIII., Déri M. u. 3.

303-7368 06-20/968-7365

MOMO Gyermekvédı Alapítvány


210-5270

Nap Klub Alapítvány

1082 Bp., Leonardo da Vinci u. 4-6.

333-0316

Kapocs Alapítvány

Budapest, Kıris u.35. (átmeneti cím)

06/30/319-8877 468-3113

Veszélyeztetett fiatalok számára speciális programok szervezése,

CÍME

TELEFONSZÁM

Budapest VIII., Bláthy Ottó u. 10.

333-6303

TEVÉKENYSÉG Fél-Falat Alapítvány: Hajléktalanok és nagycsaládosok segítése. Szomjazom Alapítvány: Önsegítı csoport, csütörtökönként 18h-tól. Építı Barátok Alapítvány: Nyári hónapokban építıipari segítség. Magyarországi Szociálterápiás

A tevékenység irányultsága: családok INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE

Magyarországi Szociálterápiás Szerepjáték Egyesület

iskolai elımenetel és továbbtanulás érdekében. Józsefvárosi gyermekek támogatása: ösztöndíj, korrepetálás, közösségi programok szervezése. Gyermekvédelem, gyermekek átmeneti otthona fenntartása. Gyermekprogramok, Közösségiszomszédsági programok szervezése. Klubok (pl. kismama klub, nyugdíjas klub).

Szerepjáték Egyesület: Mentálhigiénés képzés. Külsı Józsefvárosi Református Diakóniai Alapítvány

Budapest VIII., Kıris u. 13.

Krisztus Király Segélyalapítvány

Budapest, VIII., Reviczky u. 9.

485-0024

Magyar Vöröskereszt VIII. kerületi Szervezete

Budapest VIII., Diószeghy u. 5.

303-0648 303-0649

1084 Bp., Déri Miksa u. 18. I.1. Kálvária tér 22.sz (heti 2 alkalommal)

303-1775 06-30/386-0355

Budapest VIII., Leonardo da Vinci u. 4-6.

333-0316

Budapest VIII., Lujza u. 27-29.

351-1977

Nagycsaládosok Józsefvárosi Egyesülete

(Ismételten) Nap Klub Alapítvány

Szent Erzsébet Karitasz

313-8256

Kulturális programok szervezése, életvezetési támogatás. A plébánia tevékenységének támogatása, az ifjúság nevelése, idısek és szegény családok segítése. Szociális segítségnyújtás, ruhavásárok, nyugdíjas klub és gyermektábor szervezése. Véradás szervezése. Adomány győjtés-osztás, Közösségi programok szervezése, érdekvédelem, tanácsadás. A Józsefvárosi Galériában havi egy alkalommal, szerdán 1930-21h-ig tartanak összejövetelt. Gyermekprogramok, Közösségiszomszédsági programok szervezése. Klubok (pl. kismama klub, nyugdíjas klub). Családok segítése, Adományok.

A tevékenység irányultsága: fogyatékkal élık

48


INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE A Tehetséges Más Fogyatékosokért Oktatási Alapítvány

Autizmus Alapítvány

Corvinus Egyesület Értelmi Fogyatékosok és Segítıik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Támogató Szolgálat

Hendikep Alapítvány Küldetés Egyesület Erzsébetvárosi Támogató Szolgálat Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége Józsefvárosi Szervezete

Salva Vita Alapítvány

CÍME

TELEFONSZÁM

Budapest VIII., Röck Szilárd u. 4.

06-30/200-5321

Budapest VIII., Delej u. 24-26.

210-4364

Budapest VIII., Dobozi u. 23. 2. em. 25 Székhely: Budapest V., Október 6. u. 22. Telephely: Budapest VIII., Üllıi út 14. I. 6.

411-1357 411-1356

Budapest VIII., Diószeghy u. 25.

333-75-65

Budapest VII., Klauzál tér 5.

268-07-41

Budapest VIII., József krt. 70. (Józsefvárosi Galéria)

06-30/618-46-69


323-12-56, 323-12-57

A tevékenység irányultsága: idıskorúak INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE CÍME Arany Alkony Budapest VIII., Kiemelten Közhasznú Mátyás tér 6. Társaság Kakas Lídia Budapest VIII., Üllıi út 24 Evangélikus Szeretet-otthon Egyház Mandák Mária Budapest VIII., Szeretet-otthon Karácsony S. u. 31-33.

Hydrus Alapítvány

303-2011 06-30/982-0322

Budapest VIII., Bródy Sándor u. 6.

Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanıvérek Budaspest VIII., Mária u. Társulata Szent Szív Szociális 20. Otthon Napfény Otthon Alapítvány Budapest VIII., Illés u. 38. Mákvirág Nyugdíjas Nyugdíjas Klub Budapest VIII., Leonardo Klubok da Vinci u. 4-6. Gyöngy-virág nyugdíjas klub

TELEFONSZÁM 303-2883 333-6909

TEVÉKENYSÉG Sajátos oktatási igényő (hiperaktív, dyslexiás, dysgraphiás) gyermekek segítése, oktatása. Egészségmegırzés, megelızı, rehabilitációs tevékenység, nappali ellátás és foglalkoztatás, kutatás. Gondnokság alatt állók segítése, programok szervezése. Támogató szolgáltatás: információ, személyi segítés és szállítás fogyatékkal élı embereknek. Programok a Diószeghy Sámuel utcai iskola értelmileg akadályozott gyermekei számára. Támogató szolgáltatás: fogyatékkalélı személyekönállóéletvitelének megkönnyítése,személyisegítés, szállító szolgálat. Mozgássérültek szociális problémáival és kulturális életével foglalkozó szervezet. A Józsefvárosi Galériában havi 1 alkalommal, pénteken 14-16 óráig tartanak összejövetelt. Értelmi sérült fiatalok segítése, nyílt munkaerı-piaci elhelyezés, a munkába állással kapcsolatos problémák felvállalása, segítése.

TEVÉKENYSÉG Idısek otthona fenntartása.

266-1726 Idısek otthona fenntartása. 210-3411

06-70/530-8443 06-70/317-0283 318-3815

Közösségi és szomszédsági tevékenység, idıskorúak segítése. Környezetvédelem, szelektív hulladékgyőjtés szervezése.

266-0519 266-0528

Idısek otthona fenntartása.

210-6287

Idısek otthona fenntartása.

333-0316

A Nap-Klub Alapítvány támogatásával mőködı szabadidıs klubok idıskorúaknak.

49


Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Józsefvárosi Szervezete Szent József az Idısekért Alapítvány

Budapest VIII., Korányi S. u. 4.

06-30/ 618-4669

Budapest VIII., Hock János u. 8.

314-3397

A tevékenység irányultsága: pszichiátriai betegek INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE CÍME

TELEFONSZÁM

Ébredések Alapítvány

Budapest VIII., Kálvária tér 5.

334-1550

Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért

Budapest VIII., Szigony u. 13/a

333-4966

Corvinus Egyesület

Budapest VIII., Dobozi u. 23.

303-20-11 06-30/982-0322

Nap-Kör Mentálhigénés Alapítvány Dr. Ratkóczi Éva

Budapest, Nap utca 25.

2100-330/1243

A tevékenység irányultsága: szenvedélybetegek INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE CÍME MSzTSzJ Egyesület Szomjazom Alapítvány Fél-Falat, Építı Barátok

„Megálló Csoport” Alapítvány Szenvedélybetegekért

Támasz Gondozó

Kék pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia

Félúton Alapítvány

MEJOK Magyar Emberjogi Jogvédı Központ Alapítvány

Kék-pont


TELEFONSZÁM

333-63-03

Budapest VIII., Szigony u. 37.

303-6574

1089 Budapest, Korányi S. u. 3/a

333-7947


215-78-33 (Gát u)

Diagnosztikai és Terápiás Központjában a 1089 Budapest, Orczy út 27. szám 1086 Budapest, Magdolna utca 43. szám 1089 Budapest, Kálvária tér 5.

A kerület polgári értékrendő nyugdíjasai kulturális életének szervezése. Idıs emberek segítése.

TEVÉKENYSÉG Pszichiátriai betegséggel élık segítése. Közösségi reintegrációt szolgáló pszichoszociális és rehabilitációs, valamint szervezetfejlesztési módszertan kidolgozása. Pszichiátriai betegek közösségi és nappali ellátása. Munkavállalást segítı program. Gondnokság alatt állók segítése, programok szervezése. Társadalmi pszichoszociális zavarok újratermelıdésének megelızése

TEVÉKENYSÉG

Önsegítı csoport, csütörtökönként 18h-tól.

Szenvedélybetegek fiatalok segítése. „Nyitott Ház” mőködtetése, közösségi ellátás. Szenvedélybetegek egészségügyi ellátása , telefonon történı bejelentkezés után Tőcsere program, pszichoszociális tanácsadás, utcai szociális munka (fıleg drogfüggı egyénekkel) Közösségi ellátás szenvedélybetegek számára szenvedélybetegek közösségi ellátása -jogsegély Drogbetegek közösségi ellátása és alacsonyküszöbő közösségi ellátása

A tevékenység irányultsága: egészségi problémával (szomatikus betegséggel) élık

50


INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE

CÍME

TELEFONSZÁM

Egészségügyi és Gyermekintézmények Fejlesztéséért Alapítvány

Budapest VIII., Práter u. 28.

323-05-16 323-05-17

Fény a Fényben Egyesület Egészség-megırzı Közhasznú Szervezet

Budapest VIII., Szigony u. 15.

334-60-87

1084 Bp., Rákóczi tér 10.

217-10-34 217-10-35

Gyermekrák Alapítvány Kiemelkedıen Közhasznú Szervezet

Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége Józsefvárosi Szervezete

Reménysugár Alapítvány


06-30/618-46-69

Budapest VIII., Rákóczi út 51. 3.em. 2.

299-03-89 299-03-90

A tevékenység irányultsága: munkanélküliek INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE CÍME

TELEFONSZÁM

TEVÉKENYSÉG Egészségügyi és gyermekintézmények támogatása. Egészségmegırzés, betegség megelızés. Az Orczy kertben tartanak összejöveteleket. Egészségmegırzés, rákos gyermekek segítése és szociális helyzetének javítása. Egészségügyi intézmények támogatása Mozgássérültek szociális problémáival és kulturális életével foglalkozó szervezet. A Józsefvárosi Galériában havi 1 alkalommal, pénteken 14-16 óráig tartanak összejövetelt. Egészségügyi intézmények támogatása mőszerekkel, adománygyőjtés beteg gyermekeknek.

TEVÉKENYSÉG

ARISZAK Képzési Alapítvány

Budapest VIII., Golgota u. 6. II. em.

210-2289

Hátrányos helyzető felnıttek képzése.

Fıvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.

Központ: Budapest, IX. Üllıi út 47. Telephely: Budapest VIII., Magdolna u. 20.

215-9319

Közcélú és közhasznú foglalkoztatás szervezése. Módszertani iroda.

„Jó-Nık” – Józsefvárosi Nık Multikulturális Egyesülete


-

Budapest VIII., Baross u. 10.

235-0205 266-8328

(ismételten) Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért

Budapest VIII., Szigony u. 13/a

333-4966

(ismételten) Ébredések Alapítvány


334-1550

Salus Alapítvány

A tevékenység irányultsága: közösségi szociális munka területe INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE CÍME TELEFONSZÁM Együtt Józsefvárosért Egyesület

Budapest VIII., Baross u. 28. fsz. 2.

–

Józsefvárosi Roma Kerekasztal

Budapest VIII., Vajdahunyad u. 14.

314-1650 303-7281

Munkavállalás elısegítése (önéletrajzírás, álláskeresés). Péntekenként 14 és 17 óra között tartanak összejövetelt. Szociális szolgáltatások munkanélküliek, hajléktalanok részére, otthonápolás. Pszichiátriai betegek közösségi és nappali ellátása. Munkavállalást segítı program. Pszichiátriai betegséggel élık segítése. Közösségi reintegrációt szolgáló pszichoszociális és rehabilitációs, valamint szervezetfejlesztési módszertan kidolgozása.

TEVÉKENYSÉG Civil fórum, jogsegélyszolgálat, lakossági akciók, társasházak ügyei. Kisebbségi érdekképviselet. Közösségi programok.

51


Roma Parlament Konfliktusmegelızı és Jogvédı Iroda Józsefvárosi Szabadidıs Egyesület

Budapest VIII., Tavaszmezı u. 6. 1em.10.

210-47-98

Budapest VIII., Szőz u. 5-7. III. 23.

210-5746


313-9883 333-6256

Karácsony Sándor Közalapítvány

Csak levélcím: Budapest VIII., Baross u. 63-67.

266-1481

KEKEC Társasházak Lakóközösségeinek Érdekvédelmi Szervezete

1085 Bp., József krt. 70. (Józsefvárosi Galéria)

313-9883

Nap-Klub Alapítvány

Budapest VIII., Leonardo da Vinci u. 4-6.

333-0316


313-7417 477-0427

Józsefvárosiak Együtt Egymásért Klub

Tisztviselıtelepi Önkormányzati Egyesület

A tevékenység irányultsága: hajléktalanok INTÉZMÉNY/SZERVEZET NEVE Az Elsık Teréz Anya Nyomában Alapítvány (ismételten) Betánia Szeretetszolgálat – Fél-Falat Alapítvány Könyves Kálmán körúti Nappali Budapesti Melegedı és Éjjeli Módszertani Menedékhely Szociális Átmeneti Szálló és Központ Speciális Éjjeli Intézményei Menedékhely (BMSZKI) Kálvária utcai Átmeneti Gondozóház

CÍME

TELEFON-SZÁM

Nem nyilvános.

–


333-6303

Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete

Közösségi programok.

TEVÉKENYSÉG Utcai gondozás hajléktalan emberek részére, szociális és életmód tanácsadás. Akcióikról hirdetményt tesznek közzé. Hajléktalanok és nagycsaládosok segítése.

Budapest VIII., Könyves Kálmán krt. 84.

333-1194

Nappali melegedı és éjjeli menedékhely férfiak részére.

Budapest VIII., Alföldi u. 6-8.

303-0500

Éjjeli menedékhely és átmeneti szálló férfiak részére.

Budapest VIII., Kálvária u. 23. Csak levélcím:

314-2420

Átmeneti szálló fenntartása.

238-9500

Állami gondozásból kikerült hajléktalan fiatalok segítése. Diszpécser szolgálat, önsegítı csoport, jogi és pszichológiai tanácsadás. Utógondozó és rehabilitációs otthon fenntartása.

313-1495

Népkonyha és nappali melegedı mőködtetése.

1082 Bp., Horváth M. tér 16. Diótörés Alapítvány

Konfliktusmegelızı és jogvédı iroda mőködtetése, szociális szolgáltatások. Civil központ, képzések, cigány mővészeti programok, tehetséggondozás. Hátrányos helyzető emberek számára szervezett kulturális, szabadidıs, sport programok. Kulturális programok szervezése. A Józsefvárosi Galériában havi egy alkalommal szombaton 1620h-ig tartanak összejövetelt. Kulturális, oktatási, egészségvédelmi és sport tevékenység intézményi támogatása. Lakhatással kapcsolatos érdekvédelem, tanácsadás, keddenként 16-18h-ig Józsefvárosi Galériában. Gyermekprogramok, Közösségiszomszédsági programok szervezése. Klubok (pl. kismama klub, nyugdíjas klub).

Elérhetıségi cím: 1132 Bp., Dózsa György út 152., BMSZKI Civil Pince Budapest VIII., Homok u. 4-6. valamint 1089 Budapest,

52


Diszpécser Szolgálat Menhely Alapítvány

Nappali Melegedı „Vajda 3” Menhely

Diószeghy S. 5 Budapest VIII., Baross u. 41. Budapest VIII., Práter u. 29/a. Budapest VIII., Vajdahunyad u. 3.

338-4186

Információs iroda, diszpécser szolgálat.

333-5998

Nappali melegedı.

334-3965

Éjjeli menedékhely és szociális otthon hajléktalan férfiak részére. Utcai szociális munka.

Népkonyha Nappali Melegedı Oltalom Karitatív Egyesület

Budapest VIII., Dankó u. 9.

210-5400

Éjjeli Menedékhely Álmeneti szálló „Főtött utca”

Salus Alapítvány Szenvedélybetegeket Mentı Szamaritánus Egyesület Szeretet Misszionáriusai Rend Üdvhadsereg Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház

Budapest VIII., Dankó u. 15. Budapest VIII., Baross u. 10.

235-0205, 266-8328

Budapest VIII., İr u. 9.

06-30/944-1370

Budapest VIII., Tömı 19. Budapest VIII., Dobozi u. 29. Budapest VIII. Fiumei út 3-5.

334-2151 303-9318 314-2775 210-92-51

Nappali melegedı, utcai szociális munka, népkonyha, orvosi rendelı és kórház. Éjjeli menedékhely és átmeneti szálló férfiak részére. Nappali melegedı és éjjeli menedékhely férfiak és nık részére. Szociális szolgáltatások munkanélküliek, hajléktalanok részére, otthonápolás. Nappali melegedı. Éjjeli menedékhely férfiak részére. Népkonyha. Átmeneti szálló férfiak részére. Népkonyha. Átmeneti szálló férfiak részére. Nappali melegedı, utcai szolgálat, éjszakai szálló, házi beteg szakápolás

A 2007. év végi állapotot tükrözı – és láthatóan még mindig nem tökéletesen teljes körő – felsorolás már magában is lenyőgözı. Rendkívül sok kapcsolódási pont található a helyben mőködı és sok esetben helyben is szolgáltató szervezetek által ellátott feladatok és a józsefvárosi szükségletek között. A tekintélyes lista számtalan lehetıségét kínálja fel a szerzıdéses kapcsolatok kiszélesítésének és gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ebbıl a körbıl ne lehetne megtalálni azokat a – jelenlegi vagy leendı – fenntartókat, akik képesek a kerületi – eddig ellátatlan – kötelezettségek akár teljes lefedésére. Ráadásul a fenti felsorolás, az abban található szervezetek a jelenleg sem mőködı, kerületi Szociális Kerekasztal résztvevıinek döntı részét is megjeleníti.

53


Kapcsolódás más hosszútávú koncepciókhoz A legfontosabb kapcsolódási pont értelemszerően a Fıvárosi Szolgáltatástervezési Koncepció lehetne, de sajnos ennek publikus változatát – mégoly hosszas keresgélést követıen – nem sikerült fellelni a felülvizsgálat lezárultának idıpontjáig. Ennek hiányában tehát nehéz megvizsgálni, hogy akár a hatályos, akár a jelenlegi Koncepció hogyan és milyen pontokon kapcsolódik a fıvárosi elképzelésekhez. Az elmúlt idıszak egyik legfontosabb, Józsefváros jövıjére és ezen belül számos, szociális területen megjelenı problémára jelentıs hatással lévı stratégiai dokumentum a „Budapest – Józsefváros / Integrált Városfejlesztési Stratégia” címet viselı tanulmány. Ebben a következıket olvashatjuk: „Az integrált városfejlesztési stratégia legfontosabb célkitőzései: a kerület gazdasági társadalmi helyzetének, versenyképességének erısítése, a fıvárosi státus emelése és a jelentkezı társadalmi problémák oldása. (...) (...) tovább kell folytatnia a harcot a kerület térbeli és társadalmi struktúrájának szétszakadása megakadályozásáért, a leszakadó területeken élık esélyének megteremtéséért.” E szakmapolitikai anyag elsısorban a lakáshelyzetre, egyes fejlesztésekre irányul, átfogó és korszerő szemlélettel, de tartalmaz – követendı – meglátásokat a szociális területre, s azon belül a szociális intézményekre, a helyi társadalom szociális problémáinak enyhítésére és esetleges megoldásokra vonatkozóan is. A kerület jövıképe kapcsán fontosnak tartja kiemelni, hogy „A kerület vonzerejét a fejlett egymásra támaszkodó, helyi civil társadalom biztosítja, mely segíti az itt élıket sokszínőségük megırzésében, jövedelemtermelı és önfenntartó képességük kiteljesítésében.” A jövıkép „társadalmi elemeivel” egy külön bekezdés foglalkozik. „A jövıkép társadalmi elemei Józsefváros jövıképe az, hogy a dezurbanizációs folyamatok és a kerületfejlesztés eredményeképpen lelassul, majd megáll a népességfogyás a kerületben. A népesség alakulását több tényezı befolyásolja a természetes folyamatok mellett: egy lakásba lakók számának csökkenése, a kerület belsı területeinek a funkció bıvítése csökkenti az állandó lakosok számát, míg a kerület középsı részén elkészülı több mint 5000 új lakásba a beköltözık növelik az állandó lakosok számát. Józsefváros egyik vonzereje, hogy városszerkezeti és városszervezeti adottságai révén, valamint a negyedekre koncentrált fejlesztések révén jó intézményi ellátottsággal bír. A fejlesztések rendeleti és közvetlen támogatásával a tradicionális szolgáltatási portfolió egységes hálózatba szervezıdik a területen elhelyezkedı nem önkormányzati intézmények és a létrehozott új magán szereplık által nyújtott szolgáltatásokkal.”

54


„A kerület egészének egységes fejlesztése és a meglévı, közös társadalmi akarat biztosítja azt, hogy a kerület egyes részei közötti különbségek nem alapvetı szociális és szegregációs problémákból, hanem a negyedek identitásából származó sajátosságaiból adódnak. A változások során a hátrányos helyzetek nem kiradírozásra kerülnek, hanem kiegyenlítésre.” Optimista és nagy ívő jövıkép – amelyre igen nagy szüksége van Józsefvárosnak –, ám a szociális szolgáltatások területén ennek ma még csíráit sem láthatjuk. Az „új negyedekben” minden bizonnyal kialakulhatnak azok a folyamatok, amelyeket ez a jövıkép felvázol, s bizonyára ez hasznára válhat majd a többi negyednek is, ám a szolidaritás és eltökélt, aktív szociálpolitikai eszközök nélkül ennek a folyamatnak a társadalmasítása teljességgel elmaradhat. A kerületbıl éppenséggel a még jelenlévı, magán kezdeményezések is elköltözni készülnek50, nemhogy a szociális háló szövetét sőrősítenék. Az idézett vízió második részében foglalt „közös társadalmi akarat” tettekre váltása ma még elmaradt, s az eddigi eredmények nem támasztják alá, hogy a kerületen belüli – szemmel látható – szegregációs gondok identitás és nem szociális gyökerőek. Amennyiben az „identitás” alatt a markáns cigány kultúra jelenlétét, annak összes kulturális különbségébıl adódó jellemzıit értjük, akkor azonban ezen állítás is elfogadható, s egyben kijelöli a jövı teendıit. „Társadalmi értékek, célok: (...) a kerületi életminıség fejlesztése, mindenki számára megfizethetı, megfelelı színvonalú lakhatás biztosítása, közösségfejlesztés, társadalmi kohézió erısítése, a kerület vonzerejének, a kerület népességmegtartó erejének fejlesztése.”51 Az alapvetı értékek és célok sorából ki kell emelni a szociális szolgáltatások megújításában is jelentıs szerepet játszó, közösségi szociális munka eszköztárát is jellemzıen bevetı fejlesztéseket. E koncepció-felülvizsgálat számára – amely 2-4 évre kíván elıretekinteni – azonban az IVS Magdolna I. és II. programjai sorában leírtak jelentik a legfontosabb kapcsolódási pontot. Ezekben a fejezetekben megtalálható a krízisintervenciós eszközöktıl a társadalmasítási folyamatokat elindító akcióprogramokon át az utcai szociális munkáig rendkívül sok eszköz. Ezek mindegyike és összessége is alkalmas a kellı segítség megadására – azonban szinte egyetlen helyen sem jelenik meg benne (mégcsak említés szintjén sem igazán) a jelenlegi, professzionalizált szociális szolgáltatást végzı intézmények helye, szerepe, feladatai a

Forrás: Takács Gábor alpolgármester szóbeli közlése nyomán. Az sajnálatos dolog, hogy a tanulmány – általunk sem vitatva ennek jelentıségét – leginkább csak az óvodák-iskolák ügyére koncentrál.

50

51

55


célrendszer elérésében. Így azután csak írott malaszt marad a szinergiáról és az együttmőködésrıl vallott – egyébként teljesen támogatandó – elképzelések bemutatása. Ezzel együtt fontosnak érezzük ide is beidézni a tanulmány egy kissé módosított célrendszerét, amely összhangban áll a jelen Koncepció-felülvizsgálat során rögzítettekkel. „1.1.1 Társadalmi célok Hosszú távú társadalmi cél: • Egy erıs identitással rendelkezı, társadalmi kapcsolatokban gazdag, sokszínő, szolidáris közösség létrehozása (megjegyzés: a közösségek fejleszthetık, de „létre nem hozhatók”) Középtávú társadalmi cél: • A szegregáció és elıítélet csökkentése, a {kerületrıl} alkotott negatív kép áttranszformálása egyedi és sajátos akciókkal. • A romló társadalmi folyamat megállítása • Az {itt élık} életminıségének fejlesztése a közösség bevonásával, megfelelı színvonalú lakhatás biztosítása. Rövid távú társadalmi cél: • A {kerületben} élı, sorsán változtatni akaró családok számára az egyéni fejlıdés lehetıségének megteremtése • Egyénre szabott tanácsadás létrehozása, oktatási, továbbképzési, kulturális programok biztosítása. • A lakók közötti kapcsolat, civil szervezıdés elısegítése szomszédsági egyesület, szervezet kialakításával • Fórumok, találkozó helyek létrehozása, mőködtetése • A fiatal korosztály számára esélyt teremteni a tovább tanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a hátrányok fokozatos leküzdéséhez.” Különösen kiemelt, koncepcionális figyelmet igényel a fiatalok, gyermekek sorsára való koncentrálás, valamint az, hogy megjelenik a saját sorsáért tenni kívánó egyének és családok kiemelése, elıtérbe kerülése. A legfrissebb, kapcsolódó koncepcionális alapot jelentı anyagot a Képviselı-testület 16/2008. (I.16.) sz. határozatának megfelelıen elkészített, 2008-2014. évekre szóló gazdasági programra vonatkozó irányelvek jelentik. A 2008. februárjában – elsı változatban – tárgyalt anyag megállapításai közül a szociális intézményekre, ellátásokra vonatkozó pontokat vetjük egybe a szolgáltatástervezés kérdéseivel. A vonatkozó rész így hangzik: 56


Szociálpolitika 1.

Józsefváros szociálpolitikai rendszerének alakításakor kiemelt célként tőzi ki a családi együttélés támogatásának prioritását, mert a társadalomi felemelkedés alapja a család, a gyermek. 2. A szépkorúak támogatása olyan társadalmi normatíva, amelyet a döntések meghozatalakor szem elıtt kíván tartani.

3.

4.

Támogatni kíván minden kerületi polgárt, aki tevılegesen vállal részt helyzetének változtatásában, alakításában.

A magasabb jogszabályban kötelezıen elıírt támogatási rendszert csak a mindenkori pénzügyi lehetıségeket figyelembe véve kívánja bıvíteni, erısítve a természetbeni juttatások szerepét és jelentıségét. 5. Az intézményhálózaton keresztüli szociális és gyermekvédelmi feladatellátás területét tovább nem bıvíti, intézményi racionalizációval azonban új szolgáltatások létrehozhatók. 6. Az Önkormányzat általános célja egy költségtakarékos ellátó- és támogató rendszer kiépítésében való közremőködés. 7. Arra törekszik, hogy feladatellátásra, vagy rész feladatellátásra civil szervezetekkel együttmőködési megállapodást kössön, vagy társulás formájában lássa el a feladatokat, abban az esetben, ha ezzel az önkormányzat költségei csökkenthetıek és Józsefváros polgárai számára az adott ellátás színvonala legalább szinten tartható. 8. Erısíti a szakmaközi együttmőködéseket a szociális ágazatban.

A korábbiakban is fı elvként rögzített családközpontú feladatszervezés jelenik meg, amely át kell, hogy szıje a szolgáltatások mindegyikét. A Fıvárosban az egyik legkevésbé öregedı kerület nagy hangsúlyt fektet az idısödı lakosság jóléti szintjének megırzésére. Az aktív szociálpolitika egyik alapkövének megfogalmazása, mely szerint a segített saját erıfeszítése nélkül nem lehet eredményeket elérni. Az erısen domináns segélyezési rendszer visszaszorításával, annak helyére a célzottabb természetbeni juttatásokat állítja. A meglévı erıforrások átcsoportosításával és szervezeti racionalizálásával, valamint külsı ellátók bevonásával szélesebb szolgáltatási háló alakítható ki. Költséghatékonysági szemlélet megvalósítása az ágazatban is. Az ellátórendszer egyik legnagyobb hiányossága a szők partnerség, a meglévı szolgáltatások közötti csekély átjárhatóság, a széleskörő együttmőködések hiánya.

(lásd fent)

A fenti célrendszer és a benne megfogalmazott, konkrét feladatok szinte teljesen lefedik a jelen felülvizsgálat által is javasolt célokat.

57


Lényeges kérdés azonban ezen célok jövıbeni formálásának, a feladat-végrehajtásnak a kísérése, támogatása. Nehéz ugyanis a területen dolgozók számára hiteles, korszerő iránymutatást ígérni úgy, hogy a végrehajtás során kerüljük az erıfeszítéseket, és elmarad a folyamatos támogatás, koordináció...

Általános teendık A Koncepció felülvizsgálatának során célszerőnek tőnik a 2004. évi koncepció célrendszerének – csekély kiegészítéssel történı – változatlanul hagyása és ismételt kiemelése.

Józsefváros Szociális Koncepciójának alapjai MISSZIÓ: „A KERÜLET SOKSZÍNŐ, BEFOGADÓ TÁRSADALMÁNAK BIZALMÁT ÉLVEZİ ÉS ÉPÍTİ, A GYERMEKEKET ÉS FELNİTTEKET, EGYEDÜLÁLLÓKAT ÉS CSALÁDOSOKAT ELLÁTÓ, AZ ÉLETMINİSÉGET MEGİRZİ ÉS LEHETİSÉGEK SZERINT JAVÍTÓ, VALAMENNYI HUMÁN SZOLGÁLTATÓVAL EGYÜTTMŐKÖDİ, EGYHÁZI ÉS CIVIL AKTIVITÁST IS ALKALMAZÓ ÉS ERİSÍTİ SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER” A JÓZSEFVÁROSI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI 1. A jogszabályokban elıírt, szükségletekre reagálni képes, fenntartható szociális ellátórendszer létrehozása és mőködtetése

2. Az egészségügy, a közoktatás, a közigazgatás és más határterületek együttmőködésének fokozása, a társadalmi kirekesztıdés mérséklése érdekében

3. Rugalmas és innovatív, partnerségre alapozott probléma-megoldási módok alkalmazása, kifejlesztése és elterjesztése a szociális szférában

4. Helyi cselekvések, közösségi kezdeményezések, civil jelenlét erısítése és piaci támogatók bevonása

STRATÉGIAI PROGRAMOK – PRIORITÁSOK A kerület szociális A hozzáférés támogatása a Innovatív, a valós A változásokra reagálni ellátórendszerének kommunikációs csatornák, szükségletekre újszerő és képes humán kialakítása a jogszabályi ágazatközi együttmőködések és adekvát módon reagáló ellátórendszer innovációs elıírásokhoz és a helyi egyházi, civil, valamint piaci szolgáltatások képességének erısítése szükségletekhez igazodóan szereplık bevonásának elısegítésével létrehozásának támogatása

Ajánlatos azonban a fentiekhez hozzácsatolni azt a gondolatot is, hogy a Koncepció megalkotásával és elfogadásával nem ér véget a tervezési és változtatási folyamat. Mi több, bizonyos értelemben ekkor kezdıdik, hiszen a következı lépések során a konkrét stratégia, és ennek lebontásaként a programok megfogalmazása, a Cselekvési Terv elkészítése következik. A szaktárca ajánlásait tartalmazó, tervezési dokumentációban az alábbi ábrával szemléltetik ezt a folyamatot. 58


Látható, hogy a koncepcionális szint után a stratégia-alkotás idıszaka következik, s ebbe beleértendık a kerületi szintő, és a végrehajtáshoz közelebbi, intézményi szintő stratégiák elkészítése is. Az általánosabb teendık, javaslatok a fentiek tükrében a következık:52 1. Józsefvárosi stratégia megalkotása, majd operatív programok szintjére történı lebontása. Célszerő a stratégiai tervet intézményi szintekre is kiterjeszteni, interiorizálni, mert enélkül a stratégiai változások megvalósulásának esélyei kritikusan lecsökkenhetnek. 2. A célcsoport-szemlélet elfogadtatása és gyakorlati munkába történı integrálása. A jelenlegi „én intézményem – én váram” gyakorlat lebontásához szükséges, hogy az önkormányzat a jövıbeni cselekvéseit a célcsoportok figyelemben tartásával alkossa és tervezze meg. Ennek egyik lehetséges változata: Az egyes csoportok esetében elérendı célok meghatározását tartjuk lényegesnek. Fontos az összefüggés a célcsoportok és a szakmai célkitőzések vonatkozásában, amelyet konkrét szociális akciók megfogalmazásával lehet élıvé tenni. • Többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek→ családi védelmi funkciók erısítése, családi nevelés alapvetı feltételeinek biztosítása, a devianciák csökkentése, prevenció, lakhatási körülmények javítása • Egyedülálló idıskorúak, nyugdíjasok → alapvetı megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása, közösségi segítés felerısítése, önkéntesek bevonása • Marginalizálódott csoportok, krízishelyzetben lévı gyermekes anyák, hajléktalanok → szülıi gondoskodáshoz szükséges feltételek megerısítése, korrekció a krízishelyzetekben, alapvetı létfeltételek biztosítása; • Fogyatékos személyek→ társadalmi integráció erısítése, akadálymentes környezet megvalósítása, személyi segítés feltételeinek kialakítása, a hiányzó szolgáltatások megteremtése. (...)

3. Központilag kezelt, fejlesztési tervekhez illeszkedı pályázati menedzsment kialakítása.

52 Fontos kiemelni, hogy jelen dokumentum egy koncepcionális tervezési anyag, amely ajánlásokat és javaslatokat fogad el. Célszerő ezeket akár Cselekvési Tervben, akár külön elıterjesztésben, de mindenképpen a szélesebb szakmai közvéleménnyel elızetesen megvitatott módon elfogadni. Ennek során lehet határidıkkel és felelısök megnevezésével gyakorlatiassá tenni a javaslatokat, és a megfelelı idısíkon számonkérhetıvé tenni a terveket. Ezen pontok betartásával igen nagy mértékben nıhet az ágazat kiszámíthatósága, a területen dolgozók és érintettek biztonságérzete növekedhet.

59


Ma már tényszerően ismerhetık a központi igazgatás (kormányzat) elképzelései arról, hogy a következı EU-s tervezési idıszakban milyen prioritásokat kíván követni. A kerület szempontjából ez a külsı erıforrások tervezhetıségét nyújtja, hiszen az EU-s pályázatok jelentik a ma elérhetı egyetlen, komolyabb, külsı fejlesztési eszközt a szociális ágazatban. A kormányzati elképzeléseken belül, területre vonatkozóan indikatív mőveletek között szerepelnek a következı elemek: a család- és otthonközeli ellátások (házi segítségnyújtás, jelzırendszeres segítségnyújtás, étkeztetés, közösségi ellátás, utcai szociális munka) fejlesztése, a nappali ellátások fejlesztése idısek, fogyatékkal élık, hajléktalanok, szenvedélybetegek részére; a gyermekek napközbeni ellátásának (bölcsıde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, óvoda) infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatáshiányos térségek lakói különbözı szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása (pl. egyes szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése). a fogyatékkal élık egyenlı esélyő hozzáférését biztosító feltételek kialakítása, az akadálymentesítés elvégzése. 4. A külsı és belsı ágazati kommunikáció megújítása. Általánosan jellemzı a kerületben, hogy rosszul kezelt, legtöbbször irányítatlannak tőnı a szociális területen keletkezı információk (adatok és tudások) áramlása. Nincs sem belsı, sem külsı ösztönzés arra, hogy legalább a meglévı információkat teljesen közkinccsé tegyék (lásd egyes intézmények ismeretlensége, illetve alapadatainak fals megjelenítése). Ennek eszközei ma már nagyon széles körben ismertek, alkalmazásuk csekély idıt és energiát követel. A kommunikáció folyamatos megújításának, szinten tartásának felelıse elsısorban az önkormányzat, de fontos szerepet kapnak az intézmények és külsı partnerek is. 5. Partnerség, együttmőködés újrateremtése, fenntartása. Jelenleg – fıként a lehetıségekhez képest – nagyon alacsonyszintő a kerületi és azon kívüli egyházi és civil szervezetek szolgáltatói körbe történı bevonása. Bıvíteni lehet és szükséges az önkormányzat számára a partneri kört, nem csak a „kötelezı ellátások” terén, hanem minden olyan együttmőködésben, ahol a helyiek életminıségének kérdése elıtérbe kerülhet. Ehhez tartoznak azok az együttmőködési formák (szociális és civil kerekasztalok, konkrét projektekben való – konzorciumi típusú – együtt munkálkodás, közös szakmai és szervezeti programok kialakítása stb.), amelyek mentén személyes és szoros szálak alakíthatók ki a jelenleg még elszigetelten mőködı, tevékenykedı szereplık között.

60


6. Az aktív szociálpolitika keretei között fejleszteni kell a helyi foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert. A jó szociálpolitika sohasem nélkülözheti az érintettek aktivizálásához főzhetı elvárásokat és reményeket. Ennek egyik alapja – láthatóan újra kormányzati törekvése is – a passzív segélyezéstıl az aktív munkavállalás irányába elmozdító támogatási (és ezzel együtt képzési, foglalkoztatási) rendszer megerısítése. A helyi foglalkoztatás eszköztára a központilag szervezett, védett foglalkoztatottságtól a piaci szereplıkkel kialakított együttmőködésen át a non-profit szféra nyújtotta munkáltatási lehetıségekig nyúlik. Ezen eszközök aktiválásához több külsı szereplı bevonása is szükséges lenne. 7. A legnagyobb problémák kezelésére konkrét, szociális akcióprogramokat kell kidolgozni. A sőrő és szegregációs jelenségektıl is terhelt, szociális gócpontok gondjainak kezelésére csak a többféle segítséget összehangoló, koncentrált módon megvalósított programok hozhatnak tartós vagy legalább érzékelhetı, értékelhetı megoldásokat. Ennek helyi gyakorlata ismert, mert a Magdolna I. és II. programok már tartalmaznak ilyen „korszerő elemeket”, de ezek az ágazat tényleges (befogadó, értelmezı és beillesztı) segítsége, pozitív reakciója nélkül nem válhatnak mőködıképessé.53 8. Hangsúlyt kell fektetni a helyi szükségletfelmérésre és a megelızés, prevenció fontosságára Az elmúlt idıszak szociálpolitikai döntései – legyenek akár bıvítı, akár megszorító jellegőek – többnyire elızetes szükségletfelmérések és hatásleírások nélkül kerültek megvalósításra. (Az igények és szükségletek felmérése nem okvetlenül drága és idıigényes, kérdıíves vizsgálatot jelent, sokszor elégséges a területen dolgozók által készített elıtanulmányok összefoglalása, vagy egyszerő dokumentumelemzés is.) Mindehhez hasonlóan hiányzik – idı és elszántság híján – a preventív szemlélet meghonosítása, alkalmazása.54 9. El kell végezni a kerület teljeskörő akadálymentesítési vizsgálatát, és el kell fogadni a szükséges végrehajtási programot A legfontosabb, közlekedési (fizikai) akadálymentesítés rendkívül költséges, és több éves ütemezést igénylı feladat. Az érdekvédelmi szervezetekkel és az érintett (fıként fogyatékos) személyekkel egyeztetett program segítségével jelentısebb pályázati

A „Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért” javaslatában így fogalmaz: nagy hangsúlyt kell fektetni „azokra a mentálhigiénés megelızı programokra, amelyek rendkívül fontosak lennének ahhoz, hogy az itt élık lelki egészsége ne romoljon tovább, illetve a felnövekvı generációnak ne a jelenlegi, nem megfelelı probléma-megoldó és személyiségromboló magatartásmintát közvetítsék.” Az ifjúsági célcsoport tekintetében – a Magdolna-telepen saját helyiségcsoporttal rendelkezı – KAPOCS Ifjúsági Önsegítı Szolgálat is teljes mértékő csatlakozását és segítségét ajánlotta fel. 54 Egyetlen, nem is konkrétan az ágazathoz kapcsolódó, bőnmegelızési projekt kivételével ezzel nem találkoztunk a felülvizsgálati munkánk során. 53

61


források is bevonhatóvá válnak. Fontos: a kommunikációs akadálymentesítés megtervezése és végrehajtása is jelentıs, el nem hanyagolható feladat!55 10. Emelni kell a józsefvárosi szociális ágazat szakmai presztízsét A korábban megszüntetett, „józsefvárosi pótlék” helyett/mellett igen nagy szerepe van a szimbolikus jelentıségő szakmai elismeréseknek. A szociális ágazatban dolgozók – legtöbbször lélekpróbáló – munkája során a rendszeres lelki és szakmai segítség mellett az önkormányzat sokkal nagyobb figyelmet is fordíthat a teljesítmények bemutatására, a kiemelkedı feladatellátás, programok végrehajtásának kiemelésére, elismerésére. Ennek egyik módja lehet egy helyi szakmai „díj” életre hívása. Az elızı pontokban foglalt javaslatok, teendık általánosabb érvénye, hosszabb „kifutási ideje” mellett szükséges a gyors orvoslásra is figyelmet fordítani. Az általánosabb, nagyobb lélegzető pontok után a rövidebb idıtávlatú és konkrétabb beavatkozást jelentı javaslatok következnek.

Konkrét teendık A. Teljesíteni kell a jogszabályokban elıírt ellátási kötelezettségeket Az alábbi szociális és gyermekjóléti szolgáltatások kialakításával maradt még adósa a kerületnek az önkormányzat: A. fogyatékkal élık átmeneti otthona (gondozóháza, lakóotthona) B. pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona Az ellátási kötelezettségnek megfelelı módon az ellátás kialakítását – írásban és szóban tett jelzései alapján – a Félúton Alapítvány el tudja és (felkérés esetén) el kívánja látni a kerületben. C. nappali melegedı56 Az ellátási kötelezettségnek megfelelı módon az ellátás kialakítását – írásban és szóban tett jelzéseik alapján – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány is képes és hajlandó megszervezni, mőködtetni. D. családok átmeneti otthona

Az ÉFOÉSz külön kiemeli ennek fontosságát az értelmi fogyatékossággal élık számára. Nappali melegedı több is található a kerületben (Magyar Vöröskereszt, Oltalom Karitatív Egyesület, Menhely Alapítvány). A kiszerzıdés lehetısége itt akadálytalan lehetne! 55

56

62


E. gyermekjóléti központ (ezen belül: utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat, valamint helyettes szülıi szolgálat)57 F. házi gyermekfelügyelet G. utcai szociális munka.58 A fenti ellátások közül hangsúlyosan fontos a családok átmeneti otthonának és a gyermekjóléti központban sorolt segítési formáknak a kérdése, ezek nagy részének fontosságára valós szükségletek utalnak. Akár ebben a körben, akár a többi, szociális szolgáltatásban megfontolandó természetesen (különösen a csekély igénybevételő ellátásoknál), hogy férıhelyvásárlással vagy más módon (egyházi vagy civil szervezettel kötött, többsíkú ellátási szerzıdéssel) lehet-e a legcélszerőbben kialakítani a szolgáltatásokat (fıként az átmeneti gondozás vagy a hajléktalan-ellátás területén). A mulasztásos törvénysértés folytatólagos fenntartása helyett célszerő tehát külsı partnerek bevonásával teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyek saját hatókörben (költségvetési intézmény) történı megszervezése nem indokolt. B. Szükségletekre reagáló ellátások megszervezése Ösztönözni kell a helyben (is) mőködı egyházi és civil szervezeteket a szükségletorientált, új szolgáltatások kialakítására, különösen a következı területeken: A. idıskori, pszichiátriai kórképpel élı (demens, Alzheimer-kóros stb.) idıs személyek napközbeni ellátása,59 B. fogyatékosok átmeneti ellátása során az autizmussal élık számára önálló részleg kialakítása60, C. a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos, komplex intézkedéssorozat kialakítása, amelynek fontosabb pontjai a. a szenvedélybetegségük miatt állami gondozásba (illetve gyermekjóléti kapcsolatba) került fiatalkorúaknál aktív „kapcsolatba kerülés”, b. a családi szenvedélybetegségek esetében megelızı tevékenység kialakítása (állami gondoskodás megelızése), c. a közoktatási intézményekben felszínre kerülı addikciós problémák kezelése,

A jelenlegi jogszabályok alapján ennek megszervezésére csak önkormányzati szinten, költségvetési intézményi körben kerülhet sor. 58 A feladat kiszerzıdés valóban megtörtént, de a Magyar Vöröskereszt nem látja el ezt a feladatot, így jelenleg ez az alapszolgáltatás ellátatlan. Civil szervezetek keretében folyik célirányos utcai szociális munka, de ez nem helyettesíti az alapszolgáltatást. 59 Javasolta többek között: „Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanıvérek Társulata, Szent Szív Szociális Otthona”. 60 A javaslat az Autizmus Alapítvány Nappali Ellátást Nyújtó Intézményétıl érkezett.

57

63


d. a szerhasználattal összefüggı gyermek- és fiatalkorú bőnözés megelızése (bőnmegelızési projekt), e. drogalternatív programok szervezése a halmozottan hátrányos helyzető fiatalok számára, f. a bőnelkövetık visszaesésének megelızése, társadalmi reintegráció erısítése.61 C. Haladéktalanul össze kell hívni és folyamatosan mőködtetni kell a józsefvárosi Szociális Kerekasztalt A hatályos Koncepcióban is megfogalmazott feladat, s a legtöbb interjú során is elhangzó hiány a helyi szociális egyeztetı fórum(ok) hiánya. Célszerő a kerekasztalt – éppen az erıviszonyok kiegyensúlyozása végett – a teljeskörő egyházi és civil bevonással együtt kezelni és (írott vagy szóban kialakított) ügyrendjében egyenlı esélyt kínálni a non-profit szférának is. D. Új fenntartói szemlélet kialakítása Látszólag az általános javaslatok körébe tartozó pont, de tartalmát és konkrétumait tekintve igencsak aktuális: a fenntartó önkormányzatnak a saját és külsı szolgáltatói körének beszámoltatása, költséghatékony mőködésre ösztönzése érdekében új vezetıi (ellenırzési és felügyeleti) módszereket is alkalmaznia kell. Az egyik lehetıség a folyamatos monitoring-rendszer fenntartása, másrészt nagyon fontos a normatívaérzékenység intézményi szintő elterjesztése.62 Fontos szempont, hogy a fenntartói szemlélet-váltás a gondoskodó önkormányzatiság jegyében, a szőken vett intézményi körön kívül is érezhetı legyen („gondos gazda elv”). E. Akcióprogramokat kell kidolgozni a közösségi aktivizálásra, közösségépítésre alapuló szociális segítségnyújtás elterjesztésére A fenntartható fejlıdés érdekében elengedhetetlen – ahogyan a hatályos Koncepció is fogalmazott – a mikroközösségekre, kisközösségekre épülı, fejlesztést célzó közösségi szociális munka növelése. A szemlélet ismert a kerületben, de a jelenleginél nagyobb támogatás szükséges ahhoz, hogy tényleges, látható változások legyenek tapasztalhatók a legnagyobb gondokkal küzdök körében is. (Ezzel a lépéssel nagyobb tér nyílna akár az iskolai-intézményi szociális munka elterjesztése, akár az önsegítı csoportok kialakulása irányába.) Ebben a folyamatban az egyházi közösségek bevonására is nagyobb lehetıség nyílhat. A javaslatot a Kék Pont Alapítvány szakemberei fogalmazták meg. Jelenleg az önkormányzati intézmények – közvetlenül – nem érdekeltek abban, hogy bevétel-orientáltan tekintsék végig folyamatosan a mőködésüket. Ki lehet és kell alakítani azokat az ösztönzıket – elsısorban vezetı szinten –, amelyek segítségével a jobb normatíva-felhasználás, kapacitás-maximalizálás terén érdekeltté tehetık a kerületi intézmények. Ezzel több milliós önkormányzati (saját) támogatás „váltható ki”. 61

62

64


F. Fejleszteni kell a szakmai továbbképzések rendszerét Jelenleg nagyon sok tudás, tapasztalat veszik el amiatt, mert nem mőködik még a kerületben az interprofesszionális tudás-átadás (belsı, „önerıs” továbbképzési, képzési) rendszere. Sokféle tudással és színes tapasztalatokkal rendelkezı kollégák a megfelelı keretek megteremtésével, akár saját akkreditációban megszervezett módon adhatják át tudásukat a szociális területen érdekelt személyek, szervezetek számára.63 G. Akcióprogramokat, prevenciós programokat kell kidolgozni a gyermekek és fiatal felnıttek további kriminalizálódásának megfékezése érdekében Az agresszió megfékezése, a bőnözés kiterjedése és mélyülése ellen kizárólag összefogásra alapozott, bőnmegelızési és jóvátételi technikákat alkalmazó akciókkal lehet csak eredményesen fellépni. Ezek módszertani lépései ismertek, mőködı modellekként átvehetık – azonban jelenleg nincs helyi „felelıse”, katalizátora ennek a folyamatnak. (Az akcióprogramok folyamatossá tehetı elemei késıbb az intézményi struktúrába ágyazódhatnak, a mindennapi segítımunka részévé válhatnak.) Végül néhány, talán túl aprólékosnak tőnı javaslat, amely a mindennapi munkát és segítést tehetné szakszerőbbé, jobbá. H. Meg kell szervezni a kerületi gyermekpszichiátriai ellátást Egyre gyakrabban jelentkeznek – már nem csupán a felnıttek között – olyan mentális problémák, amelyek konkrét betegségek jelenlétére vezethetık vissza. Ezek speciális, gyermekekre irányuló kezelése nagy figyelmet és új szolgáltatások bevezetését igényeli. I. Bıvíteni kell a gyermekek napközbeni ellátásának (bölcsıde) kapacitásait A jelenleg bevonható külsı forrásokra épülve szükség volna a – valószínőleg az országos trendeknél tartósabban jelen lévı – magas születésszámokra épülve a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztésére (bölcsıdei, vagy akár alternatívát jelentı játszóházi és családi napközi bıvítésekkel, akár külsı szereplık bevonásával is).64 J. A kerületi intézményekben betarthatóságát

biztosítani

kell

az

adatvédelmi

elıírások

63 Elıremutató kivételek közül: a Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék közlése szerint „több éve, évenként 3-4 akkreditált és nem akkreditált képzést indítanak sikeresen a saját, valamint az ágazatban dolgozó munkatársak részére.” 64 A Józsefvárosi Egyesített Bölcsıdék vezetıjének véleménye szerint „a családi napközik a Józsefvárosban élı, kisgyermeket nevelı családok számára sem anyagi helyzetük okán sem pedig a gyermeki esélyek növelése céljából nem nyújt perspektívát”. Intézményük alternatív napközbeni ellátást most is biztosít, idıszakos gyermekfelügyeletet és játszóházakat is a 0-5 éves kisgyermekek részére.

65


Személyes intézmény-látogatások során sok esetben tapasztalhattuk, hogy az ellátottak, igénybevevık iratai (személyes adatai) nem zárható szekrényekben találhatók, hanem – és itt gondoljunk csak az ún. „lakásmaffiára” – bárki számára elérhetı helyen tároltak. (Ez az elvárás egyébként jogszabályi kötelezettség is, ennek teljeskörővé tétele az ellátottak érdekét nagyban szolgálhatná.) K. Új alapokra kell helyezni a kerületi adósságkezelést65 Láthatóan a következı idıszak legnagyobb kihívása az adósságkezelésbıl (és általában a lakhatási költségekbıl, azok megfizethetetlenségébıl) adódó problémák kezelése lesz. A józsefvárosi adósságkezelés folyamata, eszköze erıs átalakítást igényel: új rendeletre, új szakemberekre, és elsısorban új szakmai sztenderdekre van szükség a helyzet kezelése érdekében. Pótolni kell a jelenleg hiányzó elıgondozást, a nyomonkövetı utógondozást, mérsékelni kell a rengeteg visszavonást. A szakmai megítélés komolyságát veszélyezteti a sokszor értelmetlenül és feleslegesen beadott kérelem, az adósságkezelés sokszor ezért nem „hiteles” a szolgáltatók felé sem. (Bátrabban kell vállalni azt is, ha valaki számára nem ajánlható az adósságcsökkentési támogatás igénybevétele – a látható fizetési hajlandóság és képesség hiánya miatt.) Végül, de nem utolsósorban az elızıekben leírt pontok végrehajthatósága és nyomonkövethetısége érdekében haladéktalanul meg kell alkotni – a Koncepció alapján – a kerületi szociális Cselekvési Tervet. A Cselekvési Terv a teljes partneri kör bevonását követıen, széles szakmai konszenzusra épülve tartalmazhatja – határidık és felelısségi körök megjelölésével – az elkövetkezı 2-4 év konkrét lépéseit. (Célszerő a végrehajtást minden esetben „nyitottan hagyni”, vagyis legalább alternatívát kínálva bemutatni, mert agy növelhetı a kerületi egyházi és civil részvétel a szociális szolgáltatásokban.)

Józsefváros, 2008. június-november, lezárva: 2009. február 16.

Hasonló problémákkal küzd a rendszeres szociális segély rendszere is, különösen a közcélú munkavégzés kérdésében. Jelenleg – szakemberek számára is – nehezen átlátható, idınként értelmetlennek tőnı, sokszoros együttmőködési kötelezettséget elıíró megoldásokat találhatunk. 65

66


MELLÉKLETEK Területi iskolázottsági elırebecslés Alapváltozat

Megye: Régió:

Budapest Közép-Magyarország

Befejezett legmagasabb végzettség

2011

2016

2021

1481661 818008 188359 752243 231262 309797

1456598 801062 167750 725367 236953 326528

1443562 789083 151824 740994 205556 345188

1439588 780671 151013 756761 161955 369859

88887 64274 6149 8281 6345 68112

59208 43352 4688 6414 3043 45063

39085 28490 3897 4894 2054 28240

24616 17390 3283 3785 1653 15895

15735 10242 3483 2949 1269 8034

ebbıl: nı 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idısebb

411047 243153 86874 120542 77278 126353

350614 206031 70542 95293 54066 130713

286437 170016 60896 66501 36131 122909

225437 137063 51530 45240 24822 103845

182153 112712 55463 29457 12676 84557

Szakmunkás végzettségő ebbıl: nı 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idısebb

164281 53716 27353 128422 8368 138

176048 58803 14775 135774 25499 0

184767 60513 10259 128584 39729 6195

191973 60669 7040 126906 38551 19476

194082 59175 4183 121901 31696 36302

Középfokú végzettségő ebbıl: nı 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idısebb

548789 327164 114299 292435 74993 67062

543962 332802 88201 290777 86342 78642

559224 344394 83121 282265 92163 101675

573845 353633 80308 289774 78709 125054

581877 356740 78740 294708 62887 145542

Felsıfokú végzettségő ebbıl: nı 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idısebb

319659 156214 12950 204397 50762 51550

351829 177020 10153 223985 62312 55379

387085 197649 9577 243123 66876 67509

427691 220328 9663 275289 61821 80918

465741 241802 9144 307746 53427 95424

A legalább 15 éves népesség száma ebbıl: nı 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idısebb 8 osztálynál kevesebbet végzett ebbıl: nı 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idısebb 8 osztályt végzett

2001

2006

1532663 844521 247625 754077 217746 313215

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Elıreszámítási adatbázis, 2003. Megjegyzés: Az elıreszámítást az NKFP 5/175/2001. sz. kutatási program támogatta.

67

JÓZSEFVÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK. felülvizsgálata. Készítette:

Recommend Documents