A jogszabályok olyan általános magatartási szabályok, amelyeket az arra kifejezetten feljogosított közhatalmi szervek azzal a céllal alkotnak meg vagy adnak ki, hogy a jövőre nézve szabályozzák a társadalmi viszonyokat, amelyek mindenkire nézve kötelezőek, és amelyek érvényesülését végső soron a közhatalom kényszerítő ereje is biztosítja. Közjogi szervezetszabályozó eszközök: az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg, de a szervezeti rendszeren belül kötelező érvénnyel bírnak. Határozat Utasítás
Belső jogforrás Országgyűlés Kormány, Magyar Nemzeti Bank elnöke miniszterelnök, miniszter
önálló szabályozó szerv elnöke helyi önkormányzat képviselőtestülete
Külső jogforrás törvény rendelet rendelet
rendelet rendelet
Nkt. Nkt. vhr. KLIK r. Műk. r.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
Szt. Szaho. tv.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról OKJ 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről Szakma562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015szerk. rend. ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről … SZVK-k pl. 27/2012. (VIII. 27.) NGM r. - 249 szk., 37/2013. (V. 28.) EMMI r. – 144 szk.
Áht. Kvtv. Ávr.
Ászr. Korm. funk.
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről
Kjt. Mt. Kttv.
Foglalk. rendelet
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
Alaptörv. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Mötv. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország önkormányzatairól Kbt. 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről Ket. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Felnőttk. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről tv.
A Kormány 1423/2014. (VII. 28.) Korm. határozata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2014. évi működéséhez … kapcsolódó támogatások biztosításáról 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Hivatalos Értesítő 2013. évi 47. szám
TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001 „Helyi oktatásirányítás fejlesztése” c. kiemelt projekt
az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik
Köznevelési intézményt alapíthat, fenntarthat, működési engedéllyel, jogszabályi keretek között:
állam, önkormányzat (óvodát) nemzetiségi önkormányzat egyházi jogi személy vallási tevékenységet végző szervezet más személy vagy szervezet
•
a köznevelési intézmény (kivéve, amit a KLIK tart fenn) – – – –
• •
létesítéséről gazdálkodási jogköréről átszervezéséről, megszüntetéséről a fenntartói jogok átadásáról
az intézmény nevéről költségvetésről, térítési és tandíjak szabályairól, szociális kedvezményekről
• •
• • • •
osztályok, csoportok számáról az intézmény vezetőjének megbízása, visszavonása tantárgyfelosztás jóváhagyása továbbképzési program jóváhagyása értékeli a pedagógiai-szakmai munka eredményességét ellenőrzi: PP, SZMSZ, Házirend
•
• • • •
egyes cselekményeihez ( intézmény átszervezése, vezetői megbízás, feladatváltozás, névhasználat) beszerzi a kötelező véleményeket új feladathoz a szükséges feltételek biztosítása a működés és engedélyezett többletszolgáltatás biztosítása értékelések nyilvánosságra hozatala egyetértés a szakértői kijelöléssel
jog (SZMSZ, Házirend, PP), ha többletfeladat jelentkezik egyetértési jog tanítási hetek 6 napra történő szervezésekor maximális csoport és osztálylétszám 20%-os megemelése másodfokú döntéshozatal (felvétel, jogviszony, kizárás, fegyelmi ügyek, jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, pl. iskolaszék) egyetértési
adatszolgáltatás,
változás bejelentés a
KIR-be köznevelés-fejlesztési terv véleményezése (önkormányzatok is) térítési és tandíj mértékének szabályozása az átlagbér alapú támogatásra, a tankönyvtámogatásra, illetve a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozó kérelmek benyújtására, módosítására, elbírálására, elszámolására vonatkozó szabályok
kötelező
felvételt biztosító óvoda köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottság működtetése 3 vagy több int. esetén a jegyző megküldi az óvodások nyilvántartását a helyi óvodáknak közzéteszi az óvodák felvételi körzetét, felvételi rendjét véleményezi az iskolák felvételi körzetét
egyetértési
jog az intézményvezető-helyettes megbízásánál köznevelési megállapodás, egyoldalú jogi nyilatkozat – részvétel a kötelező feladatellátásban, létszámok meghatározása a vezetőt a miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg
az
Intézményfenntartó Központ a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, fenntartásában lévő köznevelési intézmények tekintetében a) ellátja az Nkt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat
gyógypedagógiai
hálózatot működtet a Nemzeti pedagógus Kar működési feltételeit biztosítja Köznevelési Hídprogramba intézmény kijelölése tanköteles korú gyermekek adatainak megküldése (járási hivataltól kapja) az iskoláknak
vallásilag
el nem kötelezettek oktatásáról történő gondoskodás az állami intézményfenntartó központ által fenntartott (és működtetett) intézményben a KLIK költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza
•
• •
Az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, amely feladatait országos illetékességgel látja el. A KLIK működési szabályzatát a miniszter utasítással adja ki. A KLIK központi szervből és területi szervekből áll (területi szerve a járási, fővárosi kerületi tankerület és megyeközponti tankerület).
A
járási tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület a járási tankerületi feladatokon kívül a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó köznevelési intézmények, továbbá az ezen feladatokat is ellátó többcélú intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.
b) a miniszter számára javaslatot tesz a köznevelési intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására irányuló döntés meghozatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján arra jogosult egyetértését, véleményét
c) előkészíti és a miniszternek megküldi a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására, a tankerületi igazgató kinevezésére, felmentésére vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait d) érvényesíti és - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal, így különösen az Intézményfenntartó Központ költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit
e) központosítottan folytatja le a beszerzéseket f) értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését g) közreműködik az alapkészségek, képességek országos mérésének és a nemzetközi köznevelési tárgyú mérések, vizsgálatok lebonyolításában h) közreműködik a miniszter által meghirdetett és támogatott országos tanulmányi versenyek szervezésével összefüggő feladatokban
i) közreműködik a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgáinak megszervezésében j) összesíti a köznevelési intézményekre vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat k) ellátja az Nkt.-ban és más jogszabályokban meghatározott egyéb fenntartói feladatokat l) közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezése irányainak meghatározásában.
Részt vesz a) az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntések előkészítéséhez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokban b) javaslatot tesz a miniszternek a tankerületek illetékességi területe módosításának kezdeményezésére, közreműködik a miniszteri kezdeményezés előkészítésében c) elemzi a KLIK fenntartásában lévő köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hosszú távú fejlesztési terveire
d)
felkérésre részt vesz a fejlesztési források tervezésében és a támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásban e) kapcsolatot tart fenn az egyházi és magánintézményekkel a feladatkörébe tartozó ügyekben, javaslatot tehet köznevelési szerződés kötésére h) ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat
a) ellátja a szakképző iskolák szakképzési feladatainak országos szakmai koordinációját b) kidolgozza a szakképzéssel kapcsolatos országos feladatellátási koncepciót, fejlesztési tervet, szakmai irányelveket és feladatszervezési alapelveket, továbbá elemzéseket készít c) felelős a pályakövetési rendszer működtetéséért d) meghatározza a hatékonyság növeléséhez szükséges intézkedéseket, mérésére alkalmas eszközrendszert, méri a hatékonysági célok elérését
e) ellátja az irányítása alá tartozó szakképző iskolák felnőttképzési tevékenységének országos koordinációs feladatait f) meghatározza a felnőttképzési tevékenység céljait g) a Kormány szakmaszerkezeti döntésének előkészítése során elkészíti javaslatát a keretszámoknak a megyén, fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által meghatározottak szerint, együttműködve a szakképző iskolai fenntartókkal és a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal
h) a Kormány által az adott megyében, a fővárosban az állami intézményfenntartó központra meghatározott keretszámokat megosztja a megye, a főváros szakképző iskolái között i) tervet készít a megyei szakképzési kapacitásokra vonatkozóan, amelyet összehangol a nem állami fenntartók által ellátott szakképzési feladatokkal.
Az Intézményfenntartó Központnak az adatszolgáltatási és ágazati fenntartói informatikai tevékenységéhez kapcsolódó feladatait az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el
a) közvetíti az ágazat által meghatározott szakmai elveket és szakmai koordinációt biztosít az illetékességi területéhez tartozó köznevelési intézmények felé c) elbírálja az iskolaszék, diákönkormányzat, szülői szervezet által a jogainak megsértése miatt benyújtott kérelmeket d) megszervezi és működteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét f) képviselő útján részt vesz az intézményi tanács munkájában
g) ha a köznevelési közfeladat ellátása köznevelési szerződés útján történik, gondoskodik arról, hogy a vallási, világnézeti szempontból nem elkötelezett szülőkre, gyermekekre aránytalan teher ne háruljon h) fenntartói ellenőrzéseket végez a köznevelési intézményekben i) értékeli a köznevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét j) ellenőrzi a pedagógiai program, a házirend és egyéb szabályzatok megtartását
k) az érintett települési nemzetiségi és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával évente felméri a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt, az érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében l) a gazdálkodó szervezet irányításával ellátja a 3000 fő alatti lélekszámú településeken levő köznevelési intézmények, valamint azon 3000 fő lélekszám feletti települések köznevelési intézményeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, amelyek a működtetést nem vállalták
a) ellátja a 42. §-ban meghatározott feladatokat a szakképző iskolák és kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálatok és gyógypedagógiai intézmények, a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmények vonatkozásában b) ellátja az Intézményfenntartó Központ gazdasági szervezete irányításával a szakképző iskolák működtetésével kapcsolatos feladatokat c) megszervezi és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot
A megyeközponti tankerület Szakképzési Osztálya megszervezi, támogatja a megyeközponti tankerület illetékességi területén működő szakképző iskolák fenntartói feladatainak ellátását, annak megvalósításához szakmai segítséget nyújt. A megyei tankerületi értekezletek szervezésével segíti a több tankerületet érintő feladatok összehangolt végrehajtását. A megyeközponti tankerület Gazdasági-ellátó Osztálya ellátja, megszervezi, támogatja és koordinálja a megye közigazgatási határán belül működő területi szervek (tankerületek) gazdasági és igazgatási feladatellátását.
Települési önkormányzat A saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyon üzemeltetése. 3000 fő alatti és feletti lakosságszám esetén /Nkt. 74. § (4)-(7)/
Kötelező feladat Önként vállalt feladat
A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja. Önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni.
1.
2.
A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant a szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni köteles, továbbá gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről.
3. Köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. 4. Feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása.
5. Feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.
Egyetértési
jogot gyakorol: az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépésével kapcsolatban, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul. Egyetértési jogot gyakorol: a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépésével kapcsolatban, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul.
A
működtető (ennek hiányában a fenntartó) gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályozza vagyonfajták • • • •
a forgalomképtelen, kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon a forgalomképtelen, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a korlátozottan forgalomképtelen vagyon (pl. közfeladatot ellátó intézmény), forgalomképes üzleti vagyon (nem tartozik a kincstári vagyonba, önkormányzatok törzsvagyonba)
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal a KLIK-et jelölte ki 20/2013. EMMI utasítás a KLIK szervezeti és működési szabályzatáról; 44. § (6) Vagyonkezelési főosztály feladatai, hatásköre
a
köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény
önkormányzat
szerződést köt
és KLIK vagyonkezelési
vagyonkezelési
szerződés főbb elemei
a KLIK ingyenes vagyonkezelésébe kerülő ingó és ingatlan vagyonelemek körének meghatározása ingatlanok megnevezése, helyrajzi száma, tulajdoni hányada, nagysága, állaga nagy és kis értékű tárgyi eszközök, ingóságok A felek vagyonkezelési joggal kapcsolatos jogai és kötelezettségei (pl. viseli a kezelésében lévő vagyont érintő költségeket, gondoskodik a vagyonvédelemről) KLIK vagyonkezelői jogának bejegyzése
A fenntartó dönt a törvényben foglalt keretek között a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról, az általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, a köznevelési intézmény költségvetéséről, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeiről, az adott nevelési, tanítási évben indítható osztályok, szervezhető csoportok számáról.
Nkt.
44.§: Adatszolgáltatási kötelezettség a KIR felé. Nkt. 47.§: Gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése - az állami fenntartó feladataként.
Nkt.63/A
§:A Nemzeti Pedagógus Kar területi szervei működéshez szükséges megfelelő hely biztosítása - az állami fenntartó feladataként.
68.§: Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmény, továbbá az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. • tanítási évben, továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg. •
az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás, c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, d)a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.
nem
kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra.
engedélyezi
a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia az Nkt. 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést.
A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon. A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelésioktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.
Az
ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet. Törvényességi ellenőrzéskor ettől el lehet térni! Az ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó.
Az
intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges. OH szervezi a kormányhivatal közreműködésével. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak.
A
köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.
92.§:
Azon szabályok meghatározása, mely alapján a köznevelési intézmény vezetője a díjfizetésre kötelezett nem magyar állampolgár által fizetendő díj összegét csökkentheti vagy elengedheti. 93.§:Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, melyet az iskola fenntartója, kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézmény esetén - a területileg illetékes levéltár adatszolgáltatása alapján - a kormányhivatal végez el.
a KIR honlapján keresztül megadja hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. (A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti.) a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését.
•
•
Meghatározza a tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, amelyet március 1-jéig megküld az Oktatási Hivatalnak és az illetékes megyei kormányhivatalnak. A megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, melynek működésével és igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást a honlapján közzéteszi.
Köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról, hogy a) munkakör-típusonként hány álláshely létesítésére, megszüntetésére került sor, b) hány köznevelési intézmény alapításáról, átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről döntött, c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát adta át, a köznevelési intézmény fenntartói jogát milyen típusú fenntartónak adta át, és egyúttal közli az átadott intézmény OM azonosítóját is.
Költségvetés: olyan pénzügyi terv, amely a tervévre vonatkozóan a teljesítendő, várható bevételeket, valamint a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat előirányzatként tartalmazza A tervezés alapelvei: valódiság pontosság takarékosság áttekinthetőség egyensúly
Nkt. 83. § (2) A fenntartó c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit Áht. 28. § (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni.
SZMSZ 33. § Költségvetését a Minisztérium állapítja meg központi költségvetésében elfogadott előirányzatok és az Nkt. feladat-ellátási és munkaszervezési paraméter-rendszere szerint. Gazdálkodásának alapja a Minisztérium által jóváhagyott elemi költségvetés + az ezt részletező belső költségvetés. A területi szerv funkcionális költségvetéssel rendelkezik. Határidők: november 30. – irányelvek március 31. – jóváhagyott intézményi gazdálkodási keret
K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7 K8 K9
Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Finanszírozási kiadások
B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8
Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Finanszírozási bevételek
Ellátandó feladatok meghatározása működés, fenntartás, felújítás, beruházás stb.
Várható bevételek számbavétele
Vagyoni helyzet felmérése
Várható kiadások meghatározása előző év kiadásai, tendenciák, korábbi fejlesztések, beruházások hatásai, előrejelzések stb.
Pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtése bevételi és kiadási előirányzatok
(természetes mértékegységben, ill. értékben) Mérőegység (db, fő, nap, m2, m3) Mérőszám v. mutatószám (tanulók, férőhely) Norma (létszám) Feladatmutató (tanulócsoportok) Normatíva (a feladatmutató egy egységére jutó bevétel v. kiadás)
Teljesítménymutató (élelmezési napok száma) Kapacitáskihasználás (teljesítmény / optimum)
Intézmény-finanszírozás az intézmény egészének kiadási szükségletét becsülik (ált. bázisalapú tervezés)
Feladat-finanszírozás a feladatokat vizsgálja, utána rendeli hozzá az intézményeket
Normatív finanszírozás a tevékenységhez hozzárendelt mutatószámok segítségével egységre jutó támogatási szükséglet
Bázis alapú tervezés az előző év előirányzataira épít, azokat korrigálja (szerkezeti változás, szintre hozás, előirányzat többlet)
Programköltségvetés cél (részcélok) program, feladatok kiadási igény
Nulla bázisú tervezés részletes tevékenységelemzésen alapul
Az előző év eredeti előirányzatát bázisként kezeli Az előző évi, valamint a tervévi változások hatásait beépíti a tervidőszak előirányzataiba
Tervezési kategóriák Szerkezeti változás (megszűnő v. új feladatok) Szintre hozás (töredékévi hatások kiegészítése) Előirányzat többlet (mennyiségi és minőségi fejlesztések)
Előnyök minden intézménynél alkalmazható képes a változásokat kezelni biztosítja a folyamatosságot Hátrányok konzerválja a kialakult helyzetet nem feladatra irányul új feladatokat csak korlátozottan képes kezelni
Előnyök Feladatra koncentrál Hatékonysági szempontok erőteljes érvényesítése Csökkenti a feladat-duplikáció lehetőségét az egyes szervezetek között
Hátrányok Nehéz a feladat- és a (kialakult) szervezeti rendszer összehangolása Bizonytalan helyzetbe hozza a meglevő intézményhálózatot
Előnyök A tevékenységek, folyamatok részletes elemzése Mentes a korábbi évek hibáitól Alternatívák kidolgozására ad lehetőséget Hátrányok Hatalmas munkateher Tervalkuk lehetősége
Konkrét tervezési feladatok (osztályok számának meghatározása, tantárgyfelosztás)
óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból. összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály, az alternatív program alapján működő iskolák – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint – szervezhetnek összevont osztályokat.
A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézmény) történhet.
A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.
(4) bekezdés: Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt.
(2) bekezdés d) pontja: A fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát.
(7) bekezdése: • Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg.
1
A
B
Intézménytípus/Oktatási forma
Osztály- és csoportlétszámok
2
BA minimum
BB maximum
BC átlag
3
Óvoda
13
25
20
4
Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály
5
13
9
5
Általános iskola 1–4. évfolyama
14
27
23
6
Általános iskola 5–8. évfolyama
14
27
23
7
Gimnázium és szakközépiskola
26
34
28
8
Hat és nyolc évfolyamos gimnázium
26
34
28
9
Szakiskola elméleti képzés
16
28
24
10
Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés
6
12
10
11
Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág
6
15
8
12
Alapfokú művészeti iskola, egyéb művészeti ág
8
20
10
13
Művészeti szakközépiskola közismereti
14
29
23
14
Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet
6
29
10
15
Kollégiumi nappali foglalkozás
18
26
25
16
Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként
–
120
–
17
Hídprogram keretében szervezett osztály
8
10
9
Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.
(4) bekezdése: A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
A
B
C
D
E
nemzeti-
1
évfolyam
gyermek, tanuló heti óraszáma
ségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglal-
osztályok heti időkerete
sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma
kozásainak száma
2
BA testne-
BB testne-
BC órák testne-
CA engedé-
CB a hittan több-
CC 6 és 8 évf. gimná-
DA nemzeti-
EA értelmi fogya-
EB gyen-
EC vak, nagyot-
velés nélkül
velés
veléssel
lyezett
let óra-
zium többlet-
ség
tékos
génlátó
halló, mozgás- és beszéd-
kerete egyházi intéz-
órái
mények-ben
3
óvoda
61
4
első évfolyam
20
5
második évfolyam
6
harmadik évfolyam
7
negyedik évfolyam
8 9
EE siket és autista
EF egyéb
fogyatékos
61
61
2
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
22
5
27
55
1
2
3
7
8
11
3
ötödik évfolyam
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
hatodik évfolyam
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
10
hetedik évfolyam
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
11
nyolcadik évfolyam
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
12
Nyelvi előkészítő és Hídévfolyamok
25
5
30
56
2
3
4
9
10
13
4
13
kilencedik évfolyam
30
5
35
57
2
2
3
4
9
10
13
4
14
tizedik évfolyam
31
5
36
57
2
2
3
4
9
11
14
4
15
tizenegyedik évfolyam
30
5
35
58
2
2
3
5
11
12
15
5
16
tizenkettedik évfolyam
30
5
35
58
2
2
3
5
11
12
15
5
Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első– negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.
Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az átcsoportosítható.
egyes
hetek
és
tanulók
között
A
gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A
tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A
kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A
heti időkeret a tanítási hetek között érdeksérelme nélkül különösen indokolt átcsoportosítható.
a
tanuló esetben
a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás lehet a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladat-ellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét,
e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
Az
alapító okirat, szakmai alapdokumentum nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők.
