JOGESETEK A KÖZÚTI VAGYONKEZELÉS KÖRÉBEN Dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd Vagyongazdálkodási konferencia 2014.05.06.
A közúti vagyonkezeléshez kapcsolódó jogesetek főbb területei 1. A közutak kezelésével kapcsolatos jogesetek Ki felel és milyen szabályok szerint a közúton a kezelő felelősségét felvető balesetekért, a közút létével összefüggő szomszédjogi károkozásért?) Kit kell vagyonkezelőnek tekinteni és mikortól? 3. Az autópálya pihenők hasznosításával kapcsolatos jogesetek. Azoké-e a panzió, benzinkút, akik tulajdonosként be vannak jegyezve?
1. A közutak kezelésével kapcsolatos jogesetek Üzemeltetői és tulajdonosi kárfelelősség elhatárolása 1.1. Az úton közlekedőkert ért károkért fennálló kárfelelősség
1.1.1. vadkárok …. „ a kezelő minden alkalmas lehetőséggel élt-e, ami az ésszerű és célszerű gazdaságosság körében elvárható” BH 2010.7. 1.1.2. baleseti károk …… mi az „általában elvárhatóság” tartalma? BH 2010.7. szabvány ↔ BH 2006.10. a szabványoknak megfelelés nem alkalmas a kimentésre 1.2. Az „út okozta”károkért fennálló felelősség értékcsökkenés zajszennyezés, intimitásvesztés, levegőszennyezettség Ezekért 1.2.1. milyen szabályok szerint - vétkességi vagy telepített felelősség 1.2.2. ki feleljen ? Építtető v. Vagyonkezelő v. Közútkezelő v. együtt
Milyen felelősségi szabályok szerint kell helytállni az út okozta károkért ? 2.2.1. Harc a vétkességi felelősség áttöréséért Az 1988 évi I. tv. 35 § nem veszélyes üzemi, hanem vétkességi felelősség.
Áttörésének ét eszköze: 1.1. az általában elvárhatóság mércéjének emelése – szabvány v. több? alagút, zajelnyelő burkolat, sebességcsökkentés ? 1.2. a környezeti kár - objektív felelősség - BDT 2002.579, Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.21.531/2010/4 „elháríthatatlanság” = a technika adott szintjén és a gazdaság teherbíró
képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége EBH 2002.748. Jelenlegi uralkodó gyakorlat: szomszédjogi szabályok alkalmazása – szükségtelen zavarás ( mérték v. magatartás? – „kellő gondossággal és körültekintéssel elkerülhető lett volna” ) EBH 2010.2219. és 2039
Kinek kell helytállni az út okozta károkért ? 2.2.2. KI FELELJEN? Az elbírálás problémáinak gyökere az eltérő kármeghatározás, a szervezeti differenciálódás (funkciók, úttípusok, befejezettség szerint) és annak tisztázatlansága, hogy mi okozza a kárt: a nyomvonal v. az üzemeltetés Építtető, üzemeltető, vagyonkezelő v. egyetemlegesen mind? • Az építtető felel mindannak a megvalósításáért, amely az általa kötött szerződés alapján jött létre EBH 2009.2039 • De a BH 2000.397. szerint „eltérő időpont” – csak a saját magatartása alatt okozott kárért tehető felelőssé a károkozó • Párhuzamos de ellentétes eredményre vezető levezetések a vagyonkezelő és a közútkezelő felelősségének megállapítására / Jankó ügy • Ha a vagyonkezelő felel, akkor melyik időpontban és ki minősül vagyonkezelőnek? Hiányzik a jogszabály vagy a szerződések iránymutatása.
Titokzatos vagyonkezelő Ideális állapot: „megnézzük a Földhivatalban” De, eltérések : KKK-ÁAK több száz, KKK-MK több ezer - már sok éve forgalomba helyezett - ingatlan átadás volt folyamatban Ha eltérés van az ingatlan-nyilvántartás, a jogszabályok és a szerződések között, akkor ki a vagyonkezelő? A kulcs:
mi hozza létre és mi szünteti meg a vagyonkezelői jogot? visszamenő hatályú a jogutódlás?
Három megoldás: szerződés, kijelölés, bejegyzés Ma már pontosan szabályozott: a törvény erejénél fogva, a forgalomba helyezéskor (Kkt. 29 §) létrejön – számviteli átadáshoz az MNV Zrt. Kkt.29 § (3e) szerinti döntése szükséges. A szerződésen alapuló jog a 254/2007 (X.4.) Korm. Rend. 7 § 2011 jan.-tól hatályos szövege szerint ingatlanra vonatkozóan a bejegyzéssel. Korábban nem volt pontosan szabályozva: viták – tele a tárgyaló egymás ellen érvelő kezelőkkel
A jelenlegi szabályozás hatályba lépését megelőzően forgalomba helyezett utakra is létrejött-e a KKK vagyonkezelői joga ? A Módtv. ( 2012.CXIX tv.) átmeneti rendelkezései nem tartalmaznak egyértelmű előírásokat. Kétféle értelmezési lehetőség: – a törvény erejénél fogva igen – MNV Zrt. közvetlen vagyonátadási döntés – Ha nem – MNV Zrt. szerződéses közreműködésére is szükség van, mert szerződésben kell megszüntetni a korábbi vagyonkezelői jogokat és szerződéssel a KKK vagyonkezelésébe adni ( esetleg háromoldalú megállapodásokkal) A 2006. január 1.-i hatályú szabályozás idején azonban még nem volt hatályban a 254/2007 (X.4.) Korm. rendelet, és a hatályos Áht. ( 1992. évi XXXVIII Tv.) 109/G § (2) szerint ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges volt.
A bírói gyakorlat hajlik az ingatlan-nyilvántartáson alapuló állapot mérvadóként elfogadására /Főv. Törvényszék és Kúria felülvizsgálati határozat ↔ a kisajátítást kérő jogutódlásának megállapítása a vagyonkezelői jog átszállása esetén KGD 2008.32 ↔ ki köteles gondoskodni az átvezetésről? KGD 2012.58. ↔ mi következik az 58/2005 (IV.4.) Korm. rendelet 13 § szerinti megszűnési okból? Jogszabályi kollízió v. a tulajdonosi jogokat gyakorlóra visszaszálló jog
3. A pihenők vagyonkezelésével kapcsolatos jogesetek
• Határozott időre szóló, a ténylegesen megállapodott feltételeket tartalmazó szerződés és a határozatlan, az épület fennállásáig tartó határozatlan időre szóló jogviszony közötti ellentmondás • Lehet-e díjat szedni a földhasználati joggal létesített felépítmények által elfoglalt területre és az módosítható-e a Ptk. 241 § alapján? EBH 2010.2218.
Kinek a tulajdona a sok földhasználati joggal magántulajdonként bejegyzett felépítmény?
BH 2009. 175. osztott tulajdon keletkezése kizárt a kizárólagos állami tulajdon tárgyain – semmis. Felvállalható-e az ebből következő jogi helyzet?
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán kialakult helyzet megoldási lehetőségei • „nem értek egyet a Kúriával” – Ítélőtábla, szakirodalmi vita • „nem alkotórész, hanem tartozék a pihenő”- az 1988.I. tv. 47 § Ptk. 95 § (2) • jogalkotás
Kezelte-e ezt a Nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI tv. ? 4 §: „kivéve az ingatlan nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant” Indoklás szerinti cél: annak egyértelművé tétele, hogy kizárólagos állami tulajdon tartozékaira e korlátozásokat nem kell alkalmazni. 18 § (5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések.
• Köszönöm a figyelmüket !
