Jogerős! HATÁROZAT

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Jogerős! 2012.07.04. BBK/3697-19/2011. Üi.: Noltész József Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.: +3613731829

Tárgy: robbanóanyag felhasználási engedély

Colas-Északkő Bányászati Kft. 3915 Tarcal Malom út 10.

HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Colas-Északkő Bányászati Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) részére, robbantási munka végzéséhez robbanóanyag felhasználási engedélyt ad az alábbiak szerint: 1./ A robbantási munkák helye: „Kesztölc I. – mészkő” bányatelken lévő kőbánya. 2./ A robbantási munka célja: a Veszprémi Bányakapitányság által kiadott VBK/496/6/2010. számú határozattal jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv szerinti, bányászati célú kőzetjövesztés, kőzetaprítás. 3./ A robbantások kivitelezésének módja: a jelen határozat első, eredeti példányához mellékelt, annak elidegeníthetetlen részét képező, záradékolt dokumentációban foglaltak alapján. 4./ Az alkalmazott mértékadó töltet tömege:

200 kg

5./ Biztonsági távolságok - szeizmikus biztonsági távolság: - repeszhatás elleni biztonsági távolság:  robbantással bővített vagy normál nagyfúrólyukas robbantása esetén  kisátmérőjű robbantólyukakba helyezett töltetek robbantása esetén  hasadékba helyezett töltetek robbantása esetén  rátett töltetek robbantása esetén

707 m

- léglökés elleni biztonsági távolság:

150 m

1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : 1591 Budapest, Pf.: 310. e-mail: [email protected]

Ügyfélfogadási idő: Kedden 8-tól 12 óráig Csütörtökön 13-tól 15 óráig

300 m 200 m 300 m 200 m

:

(06-1) 373-1800

:

(06-1) 373-1810

BBK/3697-19/2011.

6./ A robbantási munkákhoz évente felhasználható robbanóanyagok: robbanóanyag megnevezése robbanóanyag mennyisége ---------------------------------------------------------------------------------------------------Kezelésbiztos, gyutaccsal nem indítható robbanóanyag (AN-DO típusú) 45.000 kg (negyvenötezer kg) Kezelésbiztos, gyutaccsal indítható robbanóanyag 40.000 kg (negyvenezer kg) Bányászati villamos gyutacs (DeM-S, MIZ-F) 2.000 db (kettőezer db) A felsorolt robbantóanyagok helyett más, azonos fajtájú és típusú robbantóanyag is felhasználható. A robbanóanyagok átmeneti tárolási helye: nincs, a robbanóanyagokat a felhasználás napján, robbanóanyag raktárból szállítja a helyszínre a szerződéses robbantástechnikai cég. 7./ A határozat elidegeníthetetlen részét képező záradékolt dokumentációban foglaltakon, valamint az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010 (III.04.) KHEM rendeletben foglalt feltételeken túlmenő biztonsági intézkedések: ­ ­ ­

­

­ ­ ­ ­

­ ­

Az esetenkénti robbantási tervet, fúrási naplót és a robbantás kivitelezéséről szóló feljegyzést a jelen határozat érvényességének lejártát követően, legalább egy évig meg kell őrizni. A robbantási munkákat robbantásvezető köteles irányítani a helyszínen. A biztonsági őrök és a robbantásvezető között állandó kommunikációs lehetőséget kell biztosítani. Rádiótelefon biztosítása esetén figyelembe kell venni, hogy villamos gyutaccsal történő robbantások során a rádiótechnikai eszközöket csak a robbantóanyagoktól (gyutacs, gyutacsvezeték, fővezeték) mért, legalább 50 m-es távolságon kívül szabad bekapcsolni. A jelen határozatba és az engedélykérelemben foglalt utasítások betartásáért és betartatásáért az engedélyesnél megbízott robbantásvezető felel. A bányaüzem felelős műszaki vezetőjének a hatósági engedélyek és üzemi utasítások tekintetében fennálló felelőssége nem mentesíti a robbantásvezetőt a robbantási munkák tervezésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó felelőssége alól. A robbantás tartamára a repeszhatás elleni biztonsági távolság határát keresztező utakon –a biztonsági távolságon túl- őrséget kell felállítani. A repeszhatás elleni biztonsági távolság határát a keresztező utakon a robbantási veszélyre figyelmeztető táblákkal tartósan meg kell jelölni. A robbantási munkával kapcsolatban a biztonsági távolságon belül jól hallhatóan és egymástól megkülönböztethetően legalább kétszer, jelzésrend szerint jelzést kell adni. Villamos robbantás esetén, ha zivatar előjele észlelhető, és a robbantás haladéktalanul nem végezhető el, a zivatar elvonulásáig a töltést folytatni tilos. A már elhelyezett villamos gyutacsok vezetékeinek végeit, illetve a már részben kialakított robbanóhálózat végeit külön-külön szigetelni kell. Ezzel egy időben gondoskodni kell az első jelzés leadásáról. A robbantási munkát csak nappali világosságban szabad végezni. A robbantási munkában csak azok a személyek vehetnek részt, akik a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet - a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről - 6.§ - ban előírtaknak megfelelnek.

- 2/8 -

BBK/3697-19/2011.

8./ A robbantási munka engedélyezett időtartama: November 01. – március 31. között: 7-16 óra között Április 01. – október 31. között: 6-18 óra között. 9./ Az engedélyesnél megbízott robbantásvezető, robbantásért felelős személy: - neve: Veres Péter - lakcíme: 2628 Szob, Rózsa köz 1. - robb. vez. ig. sz.: B-03-87 10./ Az engedély a jelen határozat rendelkező rész 1. – 9. pontjaiban rögzített adatok változatlansága esetén, a jogerős kitermelési műszaki üzemi terv határozattal és a jogerős robbanóanyag megszerzési határozattal együtt 2014. december 31-ig, illetve visszavonásig érvényes. A határozat érvényét veszíti, ha a határozat rendelkező rész 1. – 10. pontjaiban rögzített adatok bármelyike megváltozik, vagy az engedélyes az engedélyről lemondó nyilatkozatot tesz, illetve a bányafelügyelet visszavonja az engedélyt. 11./ Az érvényét veszített engedély első, eredeti példányát haladéktalanul (3 napon belül) vissza kell küldeni a Budapesti Bányakapitányságra. 12./ A robbantási tevékenység megkezdése előtt legalább 3 munkanappal korábban értesíteni kell a robbantás pontos időpontjáról a Dorogi Rendőrkapitányságot és a Bányakapitányságot. 13./ A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya 11000-1338-1/2012. ált. számú szakhatósági állásfoglalásában rendészeti szempontból kifogást nem emelt. Szakhatósági állásfoglalásában az alábbiak figyelembevételét tartotta indokoltnak: - A robbanóanyag felhasználási munkát, valamint e munkák irányítását olyan személyek végezhetik, akik megfelelnek a 191/2002. (IX.4.) Kormányrendelet 6. § (1) bekezdés előírásainak. - A robbanóanyag szállításához rendelkezni kell a kérelmező tevékenysége szerint területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányság engedélyével. - Biztosítani kell, hogy egyik oldalról sem legyen megközelíthető a robbantás helyszíne, a védendő területre senki ne jusson be. - Az Üzemterületen tartózkodókat 24 órával a robbantás előtt értesíteni kell a bányavállalkozónak vagy megbízottjának. - A határos közutakat és területeket a rendőrséggel egyeztetett módon a robbantás idejére le kell zárni, hogy azokon semmilyen közlekedés ne legyen lehetséges. - A robbantást végző cég a robbantási tevékenység megkezdése előtt legalább 3 munkanappal korábban köteles értesíteni a robbantás pontos időpontjáról a Tatabányai Rendőrkapitányságot.

- 3/8 -

BBK/3697-19/2011.

14./ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3795-12/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában — módosítva a korábbi, 379510/2012. számú szakhatósági állásfoglalást - hozzájárult a Colas-Északkő Bányászati Kft. — Kesztölc I — mészkő bánya robbanóanyag felhasználási kérelmének jóváhagyásához az alábbi feltétellel: „- A bánya területén a robbantással történő jövesztés csak május 31. és február 1. között végezhető. - Valamennyi robbantást követően vizsgálni kell a sziklafal mozgását. A vizsgálat eredményét ismertetni kell a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal. - A DINPI szakembereit a robbantások megkezdése előtt értesíteni kell e-mailben, legkésőbb a rendőrségi bejelentéssel egyidőben, - A robbantás csak a költőüreg veszélyeztetése nélkül folytatható. - A robbantásra vonatkozó fenti korlátozások mindaddig érvényesek, amíg a területen a fokozottan védett madár jelen van.” Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Budapesti Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (21.000,- Ft), melyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nevén vezetett MNB 10032000-01417179-00000000 sz. számlára kell befizetni, a befizetési bizonylaton fel kell tüntetni a tárgyat és a D014 kódszámot. A jogorvoslati eljárás igazgatási-szolgáltatási díjának megfizetését a fellebbezés benyújtásakor igazolni kell. Felügyeleti díj fizetésére kötelezettek igazgatási-szolgáltatási díját a bányafelügyelet a felügyeleti díj mértékéig jóváírja a felügyeleti díjban. INDOKOLÁS A Budapesti Bányakapitányság a Bányavállalkozó 2011. december 16-án kérelmet nyújtott be a Kesztölc I. – mészkő bányatelken lévő kőbánya „Robbanóanyag felhasználási engedély kérelem” tárgyában. A Bányakapitányság az előírt hiánypótlás teljesítése után kérelmet a rendelkező részben foglaltak szerint bírálta el, a robbantási munka végzésével kapcsolatos jogszabályokban, szabályzatokban előírtak érvényesítése érdekében. A Bányavállalkozó kérelmében a robbanóanyag felhasználási engedélyt 2014. december 31ig kérte. A Bányakapitányság a kérelem elbírálása során megállapította, hogy a bányaüzem VBK/496/6/2010. számú határozattal jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terve 2014. december 31-ig hatályos, ezért a jelen engedélyt 2014. december 31-ig tartó hatállyal adta ki. A tervezett robbantások az előírt feltételek teljesülése esetén az élet-, és vagyonvédelem követelményeit kielégítik, a közbiztonságot nem veszélyeztetik. A robbantásokhoz a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. Amennyiben a robbantás során életet, testi épséget, egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető körülmény áll elő bármely okból kifolyólag, a Bányakapitányság a robbanóanyag felhasználási engedélyt visszavonja.

- 4/8 -

BBK/3697-19/2011.

A Bányakapitányság a határozat 1- 12. pontjaiba foglaltakat a benyújtott kérelem és a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet előírásai alapján írta elő. Az engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevont Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya 11000-1338-1/2012. ált. számú szakhatósági állásfoglalásában, a rendelkező rész 13. pontjában érvényesített kikötésekkel hozzájárult az engedély kiadásához. Az engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevont Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3795-12/2012 számú szakhatósági állásfoglalásában a robbanóanyag felhasználási engedélyekhez a rendelkező rész 14. pontjában foglalt feltételekkel hozzájárult. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitánysága BBK/3697-5/201 1. számú megkeresésével Hatóságunknál a COLAS-ÉSZAKKŐ BÁNYÁSZATI Kft. Kesztölc I. — mészkő bányaüzemében robbanóanyag felhasználási engedély jóváhagyására vonatkozó szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárást kezdeményezett. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 379510/2012. számon szakhatósági állásfoglalást adott ki, ezt követően az ügyfél kezdeményezésére 2012. május 16-án helyszíni szemlét tartott a DINPI területileg illetékes kollégáinak részvételével. A helyszíni szemlén az alábbiak kerültek megállapításra: A tervezett bányaművelési tevékenység nem veszélyezteti a költőüreg közvetlen környezetét, azonban a költés sikerességét a robbantások veszélyeztethetik. A 3795-10/2012. számú szakhatósági állásfoglalásban szereplő december 31. — augusztus 31. közötti korlátozás nem indokolt, de február 1. — május 31. közötti robbantási tevékenység a fokozottan védett uhu pár költésének zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges. A bányavállalkozó nyilatkozott arról, hogy azon falszakaszt, ahol a költőüreg jelenleg található – ahogyan a hatályos MÜT is meghatározza — nem műveli. Felügyelőségünk a helyszíni szemle eredménye alapján, a 2004. évi CXL tv. 44. § (7) bekezdését figyelembe véve módosította a 3795-10/2012 számon tárgyi ügyben kiadott szakhatósági állásfoglalását, és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az érintett bányatelek nem országosan védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem pedig az Országos Ökológiai Hálózatnak, de tőle északra, keletre és nyugatra olyan ingatlanok találhatók, melyek részei a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel létesített Duna-Ipoly Nemzeti Park védett és fokozottan védett területének, ezen kívül részei a HUDI10002 kódszámú, “Börzsöny és Visegrádi hegység” elnevezésű különleges madárvédelmi, illetve HUDI20039 kódszámú, “Pilis és Visegrádi- hegység” elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, és részei az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. A Kesztölc 073/1 hrsz- ú ingatlan barlang felszíni védőövezet, szerepel a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X.8.) KvVM rendeletben és szerepel a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztatóban is, ezért a hatóság ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 19. § (3) bekezdése szerint nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A bányászati tevékenység természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint. A Felügyelőség rendelkezésére álló információk szerint azonban, a régi bányaudvarban 2004 óta folyamatos a fokozottan védett uhu (Bubo bubo) jelenléte, költése, ezért a Felügyelőség a

- 5/8 -

BBK/3697-19/2011.

legutóbbi, H-694-31/2007. számú határozatában (I. fejezet, 2. pont, 2. francia bekezdés) is előírta, hogy a régi bányaudvarban semminemű termelési tevékenység nem végezhető. Mielőtt a bányatelek D- i sarkából kiinduló kitermelés elérné a régi bányaudvart (várhatóan 8 év) egyeztetni kell a természetvédelmi hatósággal. A mostani robbantási tevékenységre vonatkozó kérelem nem tartalmazta, hogy a robbantásokat pontosan hol tervezik, azonban a bánya egész területe sem túl nagy, így annak káros hatása a fokozottan védett madárra nézve nem zárható ki. A bánya bármely részén végzett robbantás a költőüreget is tartalmazó sziklafal leomlását eredményezheti. A robbantási tevékenység veszélyeztetheti a költés sikerességét, zavarhatja a fokozottan védett madár szaporodását és más élettevékenységét, ezért a robbantás csak az előírt feltételekkel végezhető. Az uhu (Bubo bubo) a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet 4. számú melléklete értelmében fokozottan védett állatfajnak minősül, természetvédelmi eszmei értéke 250 000.Ft, egyedenként. Az uhu (Bubo bubo) szerepeI az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rend. l.A) számú mellékletében, közösségi jelentőségű madárfaj. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 5. § szerint, minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint, tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Felügyelőség felhívja a figyelmet arra, hogy a Tvt. 44. § (3) bekezdése szerint, védett állatés növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. A Tvt. 44. § (5) bekezdése alapján, a Felügyelőség fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül — a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint — használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadók. A Tvt. 78. § (1) bekezdése szerint, a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat- a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. A Felügyelőség felhívja a figyelmet arra is, hogy a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 12. §- ában foglaltak szerint, a természetvédelmi őrszolgálat tagja az igazgatóság működési területén jogosult és köteles többek között a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet beleértve a védett természeti értéket és területet veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni.

- 6/8 -

BBK/3697-19/2011.

Fentiek szerint a tevékenység a megkereséshez mellékelt „Colas-Északkő Bányászati Kft. (3915 Tarcal, Malom u. 10.) Kesztölc I.- mészkő Robbantási dokumentáció”-ban leírtak alapján, valamint az előírások betartása mellett környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi érdekek megsértését kizáró módon elvégezhető. A Felügyelőség állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján, a (7) bekezdés figyelembevételével adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatja. A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja a módosított környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2 pontja szerinti összegben már beszedésre került. A szakhatóság hatásköre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében valamint a 4/A § (5) foglaltakon, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV. fejezetén alapul.” Jelen határozat nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A határozat elleni fellebbezés lehetőségének közlése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdésben, valamint a Ket. 99. § (1) bekezdésben előírtaknak felel meg. A Bányakapitányság határozatát a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) és a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján adta ki. A Budapesti Bányakapitányság illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet állapítja meg. A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint megfizetett felügyeleti díjban, (legfeljebb a felügyeleti díj előző igazgatási szolgáltatási díjakkal csökkentett) mértékéig terjedően a rendelet 2. melléklet „D” táblázat 1.4. pontja szerinti 42.000,- Ft, robbanóanyag felhasználási engedélyért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat jóváírtuk. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló – fizetési kötelezettséget nem keletkeztető – számlát a Bányakapitányság megküldte az ügyfél részére. Budapest, 2012. május 30.

Dr. Szabados Gábor bányakapitány

- 7/8 -

BBK/3697-19/2011.

A határozatot a Bányakapitányság postai úton, tértivevénnyel, az alábbiakkal közli: 1. Címzett 2. Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. 3. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 4. Ingatlantulajdonosok hirdetményi úton 5. Irattár Tájékoztatásul - tértivevénnyel: 6. Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 18.

- 8/8 -