Jogállam szociológiája Jogállam, alkotmány, társadalom
Társadalmi környezet • Bizonytalanság, gyors változások, kiszámíthatatlan, szabályozhatatlan világ („Cseppfolyós Modernitás” – Zygmunt Bauman) • Jog: biztonság, kiszámíthatóság, megbízhatóság. DE valójában maga is része a bizonytalanságnak. Dereguláció, változékony normák, szabályozatlanság és kaotikus túlszabályozás • Pótszer: a félelem politikája – “permanens szükségállapot” (Giorgio Agamben) Jóléti államból a büntető állam felé (David Garland)
• A szolidaritás elvesztése: a gyengéktől, szegényektől, kirekesztetektől félni kell, nem küzdeni jogaikért. • A közéletbe való bekapcsolódás, a hatalom ellenőrzésének formái meggyengültek • Az önkritika képessége hanyatlóban: közösségi emlékezet, szembenézés a múltal, szolidaritás a múlt jogfosztotjaival. • Jogosultságok mítosza és tolerancia helyet a jog mint ellenség • Civilizációs inkompetencia (Piotr Sztompka)
Alkotmány és demokrácia • Az alkotmány léte nem biztosíték a demokratikus működésre. Alkotmány és alkotmányosság közötti szakadék. Homlokzatalkotmányok. • Háromoldalú egyensúly (Jon Elster)
Az alkotmányosság kiemelt jelentősége: a jogállami intézmények működésének gyengesége magyarázza leginkább a demokrácia bukását, instabilitását, visszafordulást az autoriter rendszerekhez. A fékek és egyensúlyok rendszerének hiánya esetén a gazdasági prosperitás sem ment meg a bukástól. Ha jól működnek a kormányzati hatalom korlátai, akkor a demokrácia teherbíró képessége nagy.
Alkotmány és demokrácia • Alkotmány megalapozza, konstituálja (létrehozza) vagy stabilizálja a demokratikus berendezkedést. • A demokratikus konszenzus az elfogadotság (legitimitás) feltétele. • A politikai közösség kialakítása vagy megerősítése • A demokratikus értékek, gyakorlatok biztosítása, terjesztése
Az alkotmány demokráciával kapcsolatos feladatai • a közös értékek, identitások megerősítése • a közösségbe tartozás feltételeinek meghatározása (befogadó vagy kirekesztő értelmezés, egyéni szabadságra vagy közösségelvű-etnikai alapra épülve) • biztonság garantálása az állami erőszakmonopólium és a demokrácia önvédelme által • a hatalomgyakorlás legitim módozatainak intézményi leírása (hatalommegosztás, fékek és egyensúlyok) • az állampolgári részvétel formáinak biztosítása
• jogosultságok garantálása (a társadalmi igényekhez való alkalmazkodás útjai) • a kormányzati hatalom békés leváltásának biztosítása • az állam működésének kiszámíthatóságára vonatkozó jogi garanciák (jogalkotás és jogalkalmazás rendje) • a konfiktusok rendezésére szolgáló eljárások biztosítása • világos és konszenzuális szabályok az alkotmány megváltoztatásának módozataira
Az alkotmány funkciói 1. A demokratikus politikai berendezkedés, a hatalom demokratikus működésének biztosítása 2. A közösség tagjai szabadságainak biztosítása, a jogállam értékeinek védelme 3. Stabilitás, kiszámíthatóság biztosítása 4. A közösség identitásának megerősítése 5. Az emberi viselkedést szabályozó normák igazolása
1. A demokratkus politkai berendezkedés, a hatalom demokratkus működésének biztosítása •Hatalommegosztás •Ellensúlyok, a hatalomgyakorlás független kontrolljai •Államszervezeti szabályok Konszenzus hiányában állandósult alkotmányos konfiktus, instabil berendezkedés. Nem a tartalmi kérdésekről, hanem az intézményi keretekről és eljárásokról folyik a vita
2. A közösség tagjai szabadságainak biztosítása, a jogállam értékeinek védelme „önvédő jogállam” (Sajó András) „militáns demokrácia” (Karl Löwenstein)
3. stabilitás, mint a prosperitás feltétele „law and development” ideológia (és kétségek)
4. a közösség identitásának megerősítése „Alkotmányos patriotizmus” (Jürgen Habermas) Közös európai alkotmány lehetősége közös identitás hiányában: emberi jogok, tolerancia, emberi méltóság, az európai diktatórikus múltól való elhatárolódás Német Alaptörvény sikere: széles társadalmi konszenzus az alkotmányszöveg átogó (befogadó) jellege miat. A tényleges tartalmi változásokat az alkotmánybíróság gyakorlatából lehet kiolvasni.
Alkotmányos identitás: az alkotmányosság alapelemeinek elfogadotsága: • a kormányzati hatalom korlátozotsága, • a jogállamhoz való ragaszkodás, • az alapvető jogok védelme. Milyen szerepet játszanak ezek az értékek a társadalom életében? Történeti, kulturális különbségek: USA – az alkotmány a nemzeti identitás alapja. Franciaország – a demosra épülő univerzalista fejlődés: szabad egyének politikai egyesülése. Németország – az ethnosra koncentráló a nemzetállam kollektv identitásának romantikus megteremtése. Spanyolország – etnikai csoportok közötti megbékélés, egyensúly a nemzeti identitás és etnikai autonómia közöt, az európai liberális normák beépítése
az alkotmány megalkotásának modelljei 1. Forradalmi alkotmányozás, a diktatórikus múltal való leszámolás alkotmányozása, alkotmányteremtés, új identitás-keresés, a nemzeti identitás megmarad, Európában kontinuitások (abszolút monarchiából parlamentáris demokrácia) 2. a győztes hatalmak által kikényszerítet (oktrojált) alkotmány (Japán és Németország – a német befogadás könnyű volta: adaptációs képesség, akarat, mint a római jog befogadása, nemzeti joggá alakítása, ezzel szembenálló hagyomány: az idegen jog az ellenséges hatalom kényszere);
3. békés átmenet, megegyezéses alkotmányozás. (kölcsönös félelmek, meggyengült diktatúra, a megegyezés szándéka és lehetősége. Veszély az első időkben: a prekommunista diktatúrák visszatérése. (Újjáéledt veszély) 4. Anglia: folyamatos, evolutv lassú alkotmányos fejlődés, történeti alkotmány (a 2005-ös alkotmányreform jelentősége, az Európai Alapjogi Charta hatása, intenzív kompromisszumkeresés, átlátható folyamatok)
Az alkotmány változásai • alkotmányos reformok, módosítások, revíziók • folyamatos adaptáció: USA alkotmánykiegészítések: forradalmi átalakulások és francia új alkotmányok erőteljes kontinuitással (1958-as francia alkotmány: 1789-es Deklaráció inkorporálása és az 1946-os alkotmány preambulumának megtartása. A német AB jogfejlesztő gyakorlatának jelentősége. • A társadalmi igényekhez, változásokhoz való alkalmazkodást a jogértelmezés teremti meg.
Az alkotmányos identitás nem lehet nagyon távoli a társadalom tényleges identitásától: mennyire van közel a társadalomhoz? A gyenge alkotmányosság paradoxona: evolutv folyamat az alkotmány és a társadalom közötti távolság csökkenése, amelyet az értelmezés, joggyakorlat, alkotmánymódosítások és a nevelés teremt meg. De az alkotmány gyenge elkötelezetségű környezete nem védi meg ezt a folyamatot a felforgatástól.
5. Az emberi viselkedést szabályozó normák igazolása •Miért követik az emberek a normákat? Miért kooperálnak? •Ösztönzők és szankciók (büntetés, elretentés): néha működik, sokszor nem. •A jogkövető magatartás előidézésének alternatv módozatai: a norma legitimitásának jelentősége (eljárási legitimitás). Igazságos eljárás feltételezése mellet a norma „önműködővé” válik.
• A pozitv viszony tartóssága: a megtapasztalt fair hivatali eljárás után nagyobb a hajlandóság az önkéntes jogkövetésre. • Mit jelent az eljárási igazságosság? – A vélemény kifejtésének lehetősége az eljárás során (még abban az esetben is elfogadotsághoz vezet, ha tisztában vannak azzal, hogy ez nem befolyásolja a döntést)
• A konszenzus jelentősége: a jogról alkotot benyomások, a szabályok elfogadotsága a társadalmi szerkezet (elsősorban az iskolai végzetség) szerint diferenciálódik. De az intézmények megítélésében az eljárási igazságosság jelentősége általános.
• A társadalmi csoportok közötti viszonyok szempontjából is jelentős: magasabb státuszú csoportok inkább elfogadják a hátrányos helyzetű csoportok előnyben részesítését, ha az ilyen politikai döntések fair módon jönnek létre és hajtják őket végre. • Feltétel: konszenzus arra nézve, hogy mi számít fair eljárásnak. Az alkotmány jelentősége ebben a konszenzusban!
Mitől függ az alkotmány stabilitása? • az alkotmánytól magától (megalkotásának eljárása, a szöveg tartalmi elemei) • a környezetől Soktényezős folyamat: önmagában a megalkotás körülményei nem magyarázza, de erős tényező.
• a gyanús, vitatot, konszenzusra nem törekvő születési körülményekből nem jön létre olyan alkotmány, amely tartós nyomot hagyna a társadalmon (elkerülés, fgyelmen kívül hagyás, a tisztelet elmaradása, nem érvényes kiindulási, hivatkozási pont) • A konszenzuális eljárás jelentősége: a formális alkotmányozást megelőzően, hosszú, deliberatv, szakmai és civil folyamat. Utána széles részvételre épülő legitimizálás.
Ki alkotmányoz? • Szervezeti értelemben: alkotmányozás és törvényhozás elválasztásának szükségessége. Ellenkező esetben rövid távú politikai érdekek dominanciája. • Társadalmi értelemben: néprészvétel vagy populizmus? A részvétel manipulálása. • A konszenzus kialakításának nehézségei: sokféle társadalmi érdek, komplex társadalom, sokféle kérdés, nagy időigény. Állampolgár, politikus, szakértők: a szerepek tisztázása és arányok.
• Kulturális paradoxon: gyenge demokratikus hagyományok, gyenge politikai és jogi kultúra esetén problémás a széles részvétel biztosítása. Nincs elég erős közvettő szféra, civil társadalom. • Hogyan lehet elkerülni a populizmust és a spontaneitást? A részvétel nem egyszeri és manipulatv, a folyamat átlátható, követhető. Különben az alkotmányozás csak a pártpolitika egyik megjelenési formája lesz a társadalom szemében. Nem elegendő a konzultáció, független és legitim bizotságok közreműködése, tárgyalás, egyeztetés, érdekképviselet, konszenzus...
Transition Report 2011 EBRD
Társadalmi támogatotság • Mark Bovens, Anchrit Wille: Diploma Democracy. On the Tensions between Meritocracy and Democracy, 2009 • David Van Reybrouck: A populizmus védelmében, 2010
Martha C. Nussbaum, Not For Proft. Why Democracy Needs The Humanities, 2010 • Cultivating Humanity (1997): a világpolgár előállításának programja, lényeges képességek fejlesztése:
– critical self-examination: a saját kultúra és hagyomány kritikus elfogadása – az egész részeként való önértelmezés (human being who is bound to all humans with ties of concern.) – Narratv képzelőerő: mások iránti empátia, a másik helyzetébe való belehelyezkedés – Más kultúrák megtanulása, szokratikus kritikai módszer
• Az oktatás világméretű válsága összefügg a demokráciák gyengülésével, az apátiával, a bizalom csökkenésével. • Elmulasztják azoknak a képességeknek a fejlesztését, amelyek szükségesek a demokrácia működtetéséhez. „...producing generations of useful machines, rather than complete citizens who can think for themselves, criticize tradition, and understand the signifcance of another person’s sufferings and achievements.”
• „democracy is built upon respect and concern, and these in turn are built upon the ability to see other people as human beings, not simply as objects.” • Az emberrel foglalkozó tudományok (humanities) és művészetek szerepe: „the ability to think critically, the ability to transcend local loyalties and to approach world problems as a citizen of the world, the ability to imagine sympathetically the predicament of another person.”
• A gazdasági fejlődéssel való ellentmondás látszólagos: ugyanazok a képességek szükségesek a jól működő gazdasághoz, amelyek a demokráciához. Erős gazdaság nem önmagában való cél, hanem az emberi boldogság, életminőség növelésének eszköze. /A. Sen: a szabadság növelése a fejlődés/ /R. Dahrendorf: opciók és ligatúrák/
„If a nation wants to promote this type of humane, people-sensitive democracy dedicated to promoting opportunities for life, liberty and the pursuit of happiness o each and every person, what abilities will it need to produce in its citizens? At least the following seem crucial: •The ability to think well about political issues afecting the nation, to examine, refect, and debate, deferring to neither tradition nor authority •The ability to recognize fellow citizens as people with equal rights, even though they may be diferent in race, religion, gender, and sexuality: to look at them with respect, as ends, not just as tools to be manipulated for one’s own proft.
• The ability to have concern for the lives of others, to grasp what policies of many types mean for the opportunities and experiences of one’s fellow citizens, of many types, and for people outside one’s own nation. • The ability to imagine well a variety of complex issues afecting the story of a human life as it unfolds: to think about childhood, adolescence, family relationships, illness, death, and much more in a way informed by an understanding of a wide range of human stories, not just by aggregate data • The ability to judge political leaders critically, but with an informed and realistic sense of the possibilities available to them
• The ability to think about the good of the nation as a whole, not just that of one’s own local group • The ability to see one’s own nation, in turn, as a part of a complicated world order in which issues of many kinds require intelligent transnational delib
A demokrácia szerkezeti módosulása P. Rosanvallon, Counter-Democracy: Politics in an Age of Distrust •Counter-democratic forces of democracy: new forms of democratic participation (expression, involvement, intervention) •People as watchdog: monitoring, evaluation, vigilance, whistle-blowing, surveillance (inverse Panopticon) •Critical sovereignty
Az ellenállás formái • Everyday, private life, free spaces under dictatorship
– Albert J. Raboteau, Slave Religion: The „Invisible Institution” in the Antebellum South – Fitzpatrick, Everyday Stalinism – T. Johnston, Being Soviet: Identity, Rumour, and Everyday Life under Stalin – I. Rév, The Advantages of Being Atomized – J. Scot, Weapons of the Weak: Everyday Forms of Peasant Resistance – J. Scot, Domination and the Arts of Resistance: Hidden Transcripts – J. Scot, The Art of Not Being Governed (non-state places, which unreadable for the state) – Jefrey C. Goldfarb, The Politics of Small Things. The Power of the Powerless in Dark Times (power of social defnition, informal interactions outside of official defnition)
A nyilvános kritika csatornái R. Darnton: The News in Paris: An Early Information Society •Critical communication in the Salons •Evading state censorship •Narratives about the corruption of the Court, Royal family, state authority, private sins and public moral •Model of the public critic by private media
Civil stratégiák a jogosultságok érdekében Barclay – Silbey: Understanding Regime Change •Legal consciousness has dynamic nature: in ordinary life the normative interpretations, justifcations, arguments slowly move, change. • modifcations of cultural schemas
Joghasználat és társadalmi változások Instrumentális séma
Politikai séma
Kulturális séma
célok
A marginalizáltak Politikai mobilizálás, a forrásokkal való hatalmi helyzet ellátása, munkahely, kimozdítása oktatás, szolgáltatások
A társadalom attitűdjeinek megváltoztatása
eszközök
Jogi képviselet, perlés
Az elnyomás bemutatása, szervezkedés, tömegmozgalom
Képzés, felvilágosítás, kisebbségi kultúra ápolása, büszkeség. Az együtműködés mintáinak intézményesítése.
igazolási rend
A meglevő eszközök használata
Igazságtalanság, az állam ellenséges
A jog marginális, a cél túl komplex
