A Tojáságazat értékelése Tyúkállomány, technológiai arányok Két fő tényező határozta meg az elmúlt évek tojáságazatának eredményeit. Az egyik a csatlakozásunk, a másik tényező pedig a külföldi áruházláncok térnyerése Magyarországon. A tojáságazat a csatlakozás előtt jellemzően belföldi piacra termelt, önellátottságunk gyakorlatilag 100% volt. Exportorientáltság nem volt jellemző, gyakorlatilag a vámok megvédték a hazai termelőt, egy egyensúlyi piac működött. A csatlakozásunkkal azonban megszűntek a vámok, az uniós termelés feleslege nyugodtan áramolhatott a magyar piacra. Ezt még támogatta a külföldi áruházláncok megjelenése, melyek szívesebben vásároltak külföldi terméket, mint hazait. A telepítés egészen 2006-ig folyamatosan csökkent. Kialakult egy új piaci struktúra, melyben már számottevően megjelent az import termék. A 2007-es évektől kezdődően próbálnak a magyar termelők erősödni, nagyobb piaci részesedést kiszakítani – változó eredményességgel.
Jércetelepítés 2000-2015 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 ezer db
1 000 2015. 1-6 hó
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
-
(Néhány jellemző adat: 2001: 5,8 millió telepítés, 2004: 4,7 millió tyúk, 2007: 4,2 millió napos, 2010: 3 millió db, 2011-2012: 3,6 millió, 2014: 3,5 millió, 2015 1-6 hó: 3,34 millió!) 2014-ban 3 467 ezer napos jércét telepítettek le, míg az összkeltetés 6 154 ezer db volt. A telepítés 10,4%-kal nőtt az előző évhez képest és valamelyest elmaradt a 2012 évi telepítési eredménytől. A belföldi forgalmazás mellett a napos export 4 156 ezer db volt, mely 21,2%-ot növekedett az előző év eredményéhez képest. 2015 évi első félévében összesen 3 338,5 ezer napost telepítettek, melyet az elmúlt 5 év messze a legkiemelkedőbb eredménye. Az elmúlt év azonos időszakának eredményéhez képest ez az érték 69 %-kal magasabb. Kérdés, hogy ez a teljesítmény tartós tud-e maradni. A keltetés is mintegy 26,5 %-kal nőtt az előző évhez képest (5 093,9 e db). A napos export
1
valamivel kevesebb az előző év kiemelkedő teljesítményéhez képest (8 %-kal), mintegy 2,6 millió napos került exportpiacokra az idén.
Tartás-technológiai arányok (%) 2011
2014 ketreces tartás
0,55
0,86
alternatív tartás
0,92
2,01
ketreces tartás
biotartás
12,8
alternatív tartás szabadtartás 31,78
biotartás
64,43
350 tyúklétszám alatti
86,65
5,5 millió férőhely, telep: 535 db
5,8 millió férőhely, telep: 636 db
Forrás: NÉBIH, BTT
2012-ben érte újabb sokk az ágazatot, a kötelező ketreccsre. Köszönhetően az állami beruházási támogatásoknak (ATK 3.) a férőhelyek száma nem csökkent, viszont elindult egy koncentráció, valamint megváltoztak a technológiai arányok, az állami beruházással kialakított férőhelyek sajnos nincsenek kihasználva. A kényszerű technológiaváltás elsősorban a kis (közepes) vállalkozásokat érintette hátrányosan, elsősorban azokat, akik kizárólag a tojástermelésből éltek meg, más bevételük nem fedezte a tojástermelés kiesését. Ők azok, akik anyagiak hiányában vagy megszüntették a termelést, esetleg lecsökkentették az állományt 350 db alá (180 db üzem!). A korábban szinte teljesen ketreces tartás aránya lecsökkent 64%-ra, míg az alternatív tartás (elsősorban mélyalmos) aránya megnövekedett 32%-ra. (Ez utóbbi technológiáját jóval olcsóbban lehet kialakítani, bár a termelés viszont drágább a mélyalmos tartásban.) A tőkeerősebb vállalkozások igyekeztek legalább annyi vagy több férőhelyet kialakítani, mint a régi technológiában volt. Tették ezt azzal a reménnyel, hogy ezáltal hamarabb megtérül a beruházás költsége. Az Eu-ban a tyúkok 55,71 %-a termel ketrecben, 13,91%-uk szabadtartásban, 26,58%-uk alternatív tartásban és 3,8 %-uk biológiai tartásban, de meg kell említeni, hogy nagy tagállami különbségek vannak.
2
Tojástermelés: Nagyüzemi termelésünk a telepítéssel párhuzamosan csökkent: míg 2001-ben 1,5 milliárd volt a termelés, addig 2004-ben már csak 1,25 milliárd, 2007-ben alig egy milliárd, és 2010 óta egy milliárd alá csökkent az éves szinten megtermelt tojás mennyisége. (2014 ben: 885 millió db volt)
Tojástermelés 2000 -2015 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015. 1-6 hó
millió db
A magyar eredményességet erősen befolyásolja, hogy milyen az Unióban a telepítési kedv, mennyire jellemezi az uniós piacot a túltermelés. Túltermelés esetén az Unió tagállamaiban megjelenő felesleg azonnal megjelenik a magyar piacon, mégpedig jellemzően dömping áron; mely nemcsak az itthoni árakat töri le, hanem képes kiszorítani a magyar terméket a hazai piacról, de a következő év telepítési kedvére is erősen kihat. A kötelező technológiaváltás - 2012. második fele - óta gyakorlatilag túltermelés van az Unióban. A tojástermelés nőtt 2014-ben, 885,5 millió db tojást termeltek, éves szinten ez mintegy 3%os növekedést jelentett. 2015 első felében tojástermelésünk emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az idei első félév termelése 442 705 ezer darab tojás volt, 11%-kal magasabb, mint tavaly. Az elmúlt években csak 2010-ben volt jelentősen nagyobb a termelés, mint idén. A megtermelt friss tojás mintegy 60%-a kerül kiskereskedelmi értékesítésre, 10%-uk feldolgozásra (cukrászat, vendéglátás) és mintegy 30%-ukat nagy kereskedők forgalmazzák.
Tojásfogyasztásunk A KSH adatai szerint az egy főre eső tojásfogyasztás évről évre folyamatosan csökken, legutóbb felmérés 215 db tojást jelez egy fő éves fogyasztásának. 3
Tojásfogyasztás alakulása Magyarországon (1980-2012) 450
389
Tojásfogyasztás (tojás/fő/év)
400 350 300
265 250
215 200 150 100 50 0 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012
Forrás: KSH, 2015
Árak az ágazatban 2014-ben az éves termelői átlagár (17,8 Ft/db) 5,3%-kal volt magasabb az előző év árához viszonyítva A negatív időszakot megtörve, októberben indult meg jelentősebben az ár emelkedése. Hozzátartoznak a javuló eredményekhez, hogy a takarmányárak is jelentősen csökkentek 2014-ben. Éves szinten 17-20%-kal csökkentek a takarmányárak, legnagyobb csökkenés az indító árában következett be. (Éves átlagárak: Indító: 9383,33 Ft/100 kg, Jércenevelő: 7521,67 Ft/100 kg, míg Tojó I.: 8020,17 Ft/100 kg) A 2014 évi piaci, éves bruttó átlagár (35,97 Ft/db) 2%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. (És alulmaradt a 2012 évi átlagárhoz képest is.)
2015 év első félév termelői átlagára 4,7 %-kal volt magasabb (18,53 Ft), mint 2014 azonos időszakának az ára (17,69). (Összehasonlításképp: 2010 (!) első félévének átlagára 17,89 Ft volt.) A piaci fogyasztói árak is követték a termelői ár változását. Az előző éves árakhoz képest 3-4,6%-kal voltak magasabbak az idei árak. (Csak tájékoztatásként: 2010 első felében az átlagos piaci ár 30,47 Ft volt.).
A takarmányárak az év elejéhez viszonyítva stagnálást,
enyhe emelkedést mutatnak, az előző év azonos időszakához mérten sincs nagy változás.
4
Termelői és piaci nettó árak 20013-2015-ben 32,00 30,00 28,00 termelői 2013
26,00
termelői 2014
24,00
termelői 2015
22,00
piaci 2013
20,00
piaci 2014
18,00
piaci 2015
16,00 14,00 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Export-import adatok Éves szinten az utóbbi években mintegy 800-900 millió db tojást állít elő az ágazat (regisztrált termelés), ebből mintegy 40-45 millió db (KSH) megy exportra. Az importunk ezzel szemben 500-600 millió tojás a BTT kalkulációi és a NÉBIH adatai szerint. Az előbbi számítások alapján a szükséglet kb. 25-28%-át importból fedezzük. Tojás export-import adatok (t) (2010-2015) 2010. év Termék 4070030
Import 7 117
2012. év Export
Import
2013. év Export
Import
2015-1-6 hó
2014. év Export Import
Export
Import
Export
6 009
4071100
1 088
5 806
1 733
5 788
1 969
7 712
1 037
4 423
4071911
170
681
58
736
52
767
62
361
4071919
153
326
507
553
531
294
346
169
4072100
2 802
2 148
2 967
2 871
4 065
1 552
1 554
1 054
4072910
2 834
18
11
23
72
48
22
11
4079010
4 114
1 321
4 285
1 014
6 350
798
4 337
228
NÉBIH
6410,51
6 040
34 980
18162,36
4072100 04070030 Baromfitojás (kiv. keltető- és a tenyésztojás) 04071100 Keltetésre szánt, megtermékenyített tojás a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból 04071911 Pulyka- vagy liba keltető- és tenyésztojás 04071919 Keltetésre szánt, megtermékenyített tojás (kivéve a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból és a pulyka- vagy libatojás) 04072100 Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt,
5
megtermékenyített tojás) 04072910 Friss baromfitojás, héjában (kivéve a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból és a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás) 04079010 Baromfitojás, héjában, tartósítva vagy főzve
Az elmúlt időszak történései Madárinfluenza 2015-ben és annak hatásai: Amerika 16 államában tört már ki a betegség. Több mint 44,6 millió baromfit vágtak le (30 millió tyúkot). Az USA tyúkállományának több mint tíz százalékát kellett leölni. A gazdasági veszteségeket 1,2 milliárd USA dollárra becsülik. Következmények: tojáshiány lépett fel, hirtelen megemelkedett tojás és tojástermékek ára, szinte megszűnt az USA exportja annak érdekében, hogy belpiacot el tudják látni. Az USA a világ minden részéről így Európából is vásárol tojást. Július közepére 100 M méretű tojás exportára 8 Euróra emelkedett, viszont ez az ár július végére jó 70 centtel mérséklődött. Az ipar jellemzően másodosztályú tojást vásárol fel a termelőtől. Miután azonban ebből a termékből nem áll rendelkezésre elegendő, az első osztályú étkezési tojást kell felvásárolniuk, ami még tetézi a költségek növekedését. Emiatt viszont az étkezési tojás ellátást vissza is kellett fogni. A helyzet enyhítése érdekében Obama elnök a tojás importkvótát megemelte. A megnövekedett exportlehetőség az Európai piacra is kihatott, kihat. Legaktívabban Hollandia exportál, de a német export is megindult júniusban. Természetesen ez az árakban is látszódik. Alternatív (mélyalmos) tartásból származó 100 export tojás ára májustól júliusig 5,9 Euróról 7,28 Euróra emelkedett. Az ipari tojás, tojásfehérje, tojáspor ára mellett azonban az áremelkedés a friss étkezési tojásra nem hatott egyértelműen. Ennek oka, hogy a kereskedelemi láncok hosszú távú szerződéseket kötnek a termelővel, forgalmazóval, és évközben nem módosítják a szerződésben meghatározott árakat. Az USA szakértői az elkövetkezendő 6-9 hónapra még magas árakat prognosztizálnak Amerikában, úgy vélik a mélypont 2015. negyedik negyedéve lesz. Az eredeti termelési szint visszaállását 18-24 hónapban jelölték meg. 2016. január 1-jétől elérhető lesz az új vámmentes importkvóta (3000 t tojás, valamint 1500 t tojásnak megfelelő tojástermék) Ukrajna számára. Az importkvóta növekszik évente: 2017-ben: 1800 t, majd 2100t, 2400t, 2700t, és 2021-re eléri a 3000 t tojásnak megfelelő mennyiségű tojásterméknyi mennyiséget. Miután az ukrán üzemek megfelelnek az EU-s higiéniai, állategészségügyi követelményeknek, az import veszélynek most már realitása van. Ukrajnában a cégek támogatást is kapnak az exportálásra. (A Bizottság 2015 július elsejei jelentése szerint Ukrajnából ebben az évben 37,5 t tojástermék érkezett az Unióba, míg héjas tojás behozatal nem volt.) A takarmányok nemkívánatos anyagtartalma mentességének biztosítása jogcímre vonatkozóan notifikációs eljárást indított az FM Brüsszelben annak érdekében, hogy a 6
tyúktartók további állatjóléti támogatáshoz jussanak. Épp most írjuk a választ Brüsszelnek, reméljük, hogy mihamarabb támogatási rendelet lesz az elképzelésből. Európa szinten nagy gond a madár tetű atka elterjedése, azért a szövetség ellenőrzési programot alakított ki a fertőzés csökkentésére, felmérve a mentesítés költségeit is. A probléma csökkentése mellett nem titkolt célunk, hogy a mentesítési programban résztvevők számára a későbbiekben szintén támogatást tudjunk adni. A szövetség tanulmányt készítetett a tojás értékeinek bemutatására abból a célból, hogy kérje a Kormányzatot, hogy saját eszközeivel népszerűsítse a tojást, ily módon támogatva az ágazatot. Újabb tagokkal bővült a Koronás Tojás Védjegyhasználók névsora a NÉBIH auditjait követően. Immár 13 cég használhatja a védjegyet, biztosítva ezzel, hogy a magyar termelés fele ezen védjeggyel jelenhet meg a boltokban. A Better Training for Safer Food (Minél jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerért) elnevezésű ellenőrzésen, képzésen, melyen az EU tagországbeli hatósági szakemberek vesznek részt; szintén jól szerepelt a Koronás Tojás védjegyet használó cég. Az EU-s szakemberek megállapították, hogy a védjegyes termelők a legmagasabb egészségügyi, higiéniás és állatjóléti követelményeknek is megfelelnek Kecskemét város 20 másik kistelepüléssel felvállalta, hogy ettől az évtől megszervezi újra a Tojásfesztivált. Idén két naposra tervezték a rendezvényt. A BTT illetve a Szövetség is támogatja a kecskeméti Tojásfesztivált. A Baromfi Termék Tanács valamint a Tojásszövetség ebben a hosszú ideje tartó nehéz gazdasági helyzetben is tovább folytatja a magyar tojás népszerűsítését marketing akciókkal, a Koronás Tojás védjeggyel. Ennek egyik megnyilvánulása a Tojás Világnapja és a kecskeméti Tojás Sokadalom Tojásfesztivál megrendezése is.
Kérjük az Önök, a magyar sajtó segítségét is, hogy minél több magyar tojás legyen az üzletek polcain a jövőben is.
7
